II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 2000 Szentendre, Rákóczi F. u. 6. OM: 032580 Tel.: 06-26/311-238, tel./fax: 06-26/500-239 e-mail:
[email protected], honlap: www.sziirfig.hu
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Kiss-Máté Ágnes igazgatóhelyettes
Elfogadta: nevelőtestület
Jóváhagyta: Molnárné Reskovits Zsuzsanna igazgató
dátum: 2013.március
dátum: 2013.03.18.
dátum:
aláírás:
aláírás:
aláírás:
Véleményezte: Iskolaszék
dátum:
aláírás:
érvényesség: 2013.09.01-től oldalak száma: 72 tárolási hely: könyvtár, igazgatói iroda
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ SZMSZ TÖRVÉNYI HÁTTERE ............................................................ 4 2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................... 5 2.1. AZ ISKOLA ............................................................................................................. 5 2.2. AZ ISKOLA TÍPUSA ................................................................................................. 5 2.3. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE ............................................................... 5 2.4. AZ ISKOLA BÉLYEGZŐJÉNEK FELIRATA ÉS LENYOMATA: ....................................... 5 2.5. AZ ISKOLA KÉPVISELŐJE ....................................................................................... 6 2.6. AZ ISKOLAI KIADMÁNYOZÁS ................................................................................ 6 2.7 AZ ISKOLAI GAZDÁLKODÁS RENDJE....................................................................... 6 2.8. A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ................................................... 6
3. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA ........................................................................... 7 3.1. AZ IGAZGATÓ ........................................................................................................ 7 3.2. AZ ISKOLAVEZETŐSÉG .......................................................................................... 7 3.3. HELYETTESÍTÉSEK ................................................................................................ 8 3. 4. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG ........................................................................................... 9 3. 5. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE.......................................................... 9 3. 6. A NEVELŐTESTÜLET............................................................................................. 9 3.7. NEVELŐK SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ............................................................ 12 3.8. AZ EGY OSZTÁLYBAN TANÍTÓ TANÁROK ............................................................. 13 3.9. ESETI VAGY ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK, TEAM-EK ................................................. 14 3.10. HIVATALI TITOKTARTÁS..................................................................................... 14 3.11. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI ..................................................................................... 14 3.12. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ................................................................................... 15
4. KAPCSOLATTARTÁS................................................................................. 15 4.1.BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ...................................................................... 15 4.2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE FORMÁJA ..................................................... 18
5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .... 19 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE ........................................................................... 20 6.1 ÉVES MUNKATERV ÉS MUNKAREND ..................................................................... 20 6.2. AZ ISKOLA NYITVA TARTÁSA ............................................................................... 21 6.3. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE................................................... 22 6.4. AZ ISKOLÁBAN DOLGOZÓ TANÁR MUNKAIDEJE ................................................. 22 6. 5. A TANULÓI JELENLÉT ELLENŐRZÉSE .................................................................. 24 6.6. NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK ................................................ 24 6.7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ................................................................... 25 6.8. A MUNKAVÉGZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK ...................................... 26 6.9. ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ...................................................... 27 6.10. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSA, RENDELÉSE................................................... 28 6.11. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT .................................................................................... 29
2
6.12. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ................................................................... 29 6.13. BELÉPÉS AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMAIRA ............................................. 30 6.14. GYERMEKVÉDELEM .......................................................................................... 30 6.15. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE, FORMÁJA.................................... 30 6.16. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT................................................................................... 31 6.17. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS ............................................................................ 31 6.18. ISKOLAORVOSI ELLÁTÁS ................................................................................... 31 6.19. A TANULÓBALESET MEGELŐZÉSE, VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................... 32 6.20. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK SORÁN. .............. 32 6.21. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ................................................................................. 34 6.22. POSTABONTÁS, LEVELEK, IRATOK KEZELÉSI RENDJE ........................................ 36 6.23. DIÁKIGAZOLVÁNY ............................................................................................ 36 6.24. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ............................................ 36 6.25. PRÓBAIDŐ, GYAKORNOKI IDŐ ........................................................................... 36 6.26. FEGYELMI ELJÁRÁS, EGYEZTETŐ ELJÁRÁS ....................................................... 37
7. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 2013.AUGUSZTUS 31-IG ...................................................... 41 8. REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ ISKOLÁBAN ......................................... 42 9. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÉRVÉNYESSÉGE .. 42 MELLÉKLETEK: ............................................................................................ 42 1.SZ.MELLÉKLET: KÖNYVTÁRI SZMSZ ..................................................................... 43 2.SZ. MELÉKLET: PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT ...................................................... 44 3.SZ.MELÉKLET: GYAKORNOKI SZABÁLYZAT ............................................................ 46 4. SZ MELLÉKLET ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ......................................................... 67
3
1. AZ SZMSZ TÖRVÉNYI HÁTTERE 1.1. Az SZMSZ célja, hogy az általános iskola és gimnázium rendjének, szellemiségének alapelveit rögzítse. Az SZMSZ nem tartalmazza, de figyelembe veszi az egyes szakterületek különböző szabályozását pl. Házirend stb. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról 1.3. A Szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásával együtt lép hatályba és határozatlan időre szól.
4
2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. Az iskola Neve: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Székelye: 2000 Szentendre Rákóczi u.6. Telephelye: 2000 Szentendre Rákóczi u. 6
2.2. Az iskola típusa Több célú, összetett intézmény
2.3. Az iskola jogállása és képviselete Az iskola önálló jogi személy. Alapítója: Szentendre Város Önkormányzata Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtetője: Szentendre Város Önkormányzata 2.4. Az iskola bélyegzőjének felirata és lenyomata: Az iskola három bélyegzővel rendelkezik: 1. kerek bélyegző felirata: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 2000 Szentendre Rákóczi F. u. 6. Tel: 311-238 (középen: címer) 2. hosszú bélyegző felirata: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium OM.032580 2000 Szentendre, Rákóczi F. u. 6.sz. Tel.:26 311-238 Fax:26 500-239 3. kerek bélyegzőfelirata: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium mellett működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottsága Szentendre (középen: címer)
2.4.1.Az iskolai bélyegzők használata 1. kerek bélyegző: száma 3 db elhelyezése: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző használhatják: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző ideiglenesen használhatják: osztályfőnökök bizonyítványok, anyakönyvek hitelesítésére
5
2. hosszú bélyegző: száma: 3 db elhelyezve: igazgató - igazgató helyettesek, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző használhatják: igazgató, igazgató helyettesek, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző ideiglenesen használhatják: osztályfőnökök bizonyítványok kiállításakor, ellenőrző könyvek, naplók megnyitásakor 3. kerek bélyegző: száma: 1db elhelyezve: páncélszekrényben használhatja: az érettségi vizsga jegyzője 2.5. Az iskola képviselője Az iskola képviselője a kinevezett igazgató, aki képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átruházhatja helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára. 2.6. Az iskolai kiadmányozás Az iskolai kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg. 2.7 Az iskolai gazdálkodás rendje Az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működtetést Szentendre Város Önkormányzata végzi, így a gazdálkodás ezen két szerv hatáskörbe tartozik. 2.8. A törvényes működés alapdokumentumai Az iskola törvényes működését az alábbi dokumentumok határozzák meg. Alapító okirat 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.) 1993. évi LXXIX törvény (hatályának erejéig) Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves munkaterv
6
3. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az igazgató 3.1.1. Az igazgató jogállása: Az igazgató a köznevelési intézmény vezetője, jogállását a hatályos jogszabályok határozzák meg. A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a Nkt. állapítja meg. (Nkt. 69.§) Az igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Tartós távolléte esetén, vagy egyéb esetben az ügyek meghatározott körét az iskola más pedagógusára intézkedéseivel átruházhatja. 3.2. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az iskola hosszú távú és napi feladatait az iskola vezetősége irányítja. Ennek tagjai: az
iskolaigazgató,
az
igazgatóhelyettesek,
munkaközösség
vezetők
és
a
Diákönkormányzat-vezető. Összehangolt munkájuk során alakul és formálódik az iskola tevékenysége. A kapcsolattartás a vezetőség és a tanári kar között szóban és írásban,
értekezletek,
beszélgetések
formájában
folyamatosan
történik.
Az
iskolavezetőség szükség szerinti (az éves munkatervben rögzítve) gyakorisággal tanácskozik. Operatív vezetési ügyben az igazgató, az igazgató-helyettesek heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. A vezetőség - az iskolai élet minden területén - nagy gondot fordít az információáramlás folyamatosságára, pontosságára. Az iskolavezetőség segíti az igazgató munkáját. Mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik az iskolát érintő minden kérdésben úgy, hogy ez az igazgató egyszemélyi vezetési jogait nem sértheti. Üléseit az igazgató hívja össze.
7
3.2.1. A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: Az intézmény képviselete Az alkalmazottak feletti átruházott munkáltatói jogok gyakorlása Az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás Igazgatóhelyettesek hatáskörébe tartozik Távolléte esetén helyettesítik az igazgatót Nevelő és oktató munka ellenőrzése Órarend elkészítésének szervezése Helyettesítések megszervezése Továbbtanulás koordinálása Érettségi vizsgák előkészítése, szervezése Szakmai munkaközösségek munkájának irányítása és összehangolása Nemzeti és iskolai ünnepek megszervezésének ellenőrzése Gyermekvédelemmel kapcsolatos ügyek felügyelete Az intézmény ellenőrzési, mérési értékelési feladatainak megszervezése és ellátása A részletes munkamegosztást a munkaköri leírások tartalmazzák 3.3. Helyettesítések 3.3.1. Vezetők közötti feladat átruházás: Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Mindhárom vezető távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – az igazgatót az a munkaközösség vezető helyettesíti, amelyiket minden tanév elején az igazgató kijelöl. Ha a fent említett személyek közül senki sem tartózkodik az iskola épületében, akkor az irányítást, a foglalkozást vezető tanár veszi át.
8
3.3.2. Tanórai helyettesítés: Tanóra csak végső esetben maradhat el. A hiányzó tanárok helyettesítését lehetőség szerint, szakszerű helyettesítéssel kell megoldani. Amennyiben erre nincs lehetőség az órarendben kijelölt első, második helyettesnek vagy lyukas órás pedagógusnak kell bemennie az órát megtartani. Az órarendben helyettesnek kijelölt pedagógus köteles az iskolában tartózkodni. A hiányzó tanárokról és helyetteseikről a tanáriban lévő információs táblán, valamint az elektronikus naplóban tájékoztatni kell a nevelőtestületet. A Pedagógus előre látható hiányzását legkésőbb adott nap reggelén az igazgatónak (távolléte esetén helyetteseinek) kell jeleznie személyesen vagy telefonon. 3. 4. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, tanulók és szüleik alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeit, jogosítványait ebben a pontban felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3. 5. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézményben dolgozó közalkalmazottak alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait és az érvényesítés lehetőségeit a közalkalmazotti szabályzat rögzíti. Érdekeiket a Közalkalmazotti Tanács képviseli. 3. 6. A Nevelőtestület 3.6.1. A nevelőtestület tagjai Az iskolai nevelőtestület tagja: az iskolában dolgozó valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazott. Így a határozatlan vagy határozott időre kinevezett, teljes vagy részmunkaidős közalkalmazottak, megbízási szerződéses vagy vállalkozói szerződéses óraadók. 3.6.2. A nevelőtestület jogköre A nevelőtestület nevelési-oktatás legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Nkt. 70.§) 9
Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt külön jogszabályban meghatározott ügyekben Az igazgató szükség esetén rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hív össze, melynek napirendjét lehetőség szerint három nappal előbb kihirdeti. A rendkívüli értekezleteket - hacsak az ettől való eltérés feltétlenül nem szükséges – hétfői napokon kell tartani. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának testületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestület tagjait munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, informatikai eszközöket. 3.6.3. A nevelőtestületi értekezletek előkészítése és lefolytatása A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. Évente legalább két munkaszervezési, beszámoló, a feladatokat áttekintő értekezletet kell tartani. A nevelőtestület rendes értekezletei: alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet, félévi osztályozó konferencia, félévi értekezlet, év végi osztályozó konferencia, tanévzáró értekezlet és nevelési értekezlet(ek). A tanévnyitó értekezleten az elmúlt tanév időszakában történtek rövid összegzése után az igazgató kijelöli az új tanév legfőbb feladatait, érdemi megvitatásra terjeszti elő az iskolai munkatervi javaslatokat, a tanév megkezdésével kapcsolatos szervezési kérdéseket, a tantárgyfelosztást. A tanévnyitó értekezletről jegyzőkönyv készül. A félévi értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolnak a munkaközösség első féléves munkájáról, az igazgató röviden elemzi az első félév terveinek megvalósulását. A félévi értekezletről jegyzőkönyv készül.
10
A tanévzáró értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolnak a munkaközösség éves munkájáról, az igazgató részletesen elemzi a nevelőtestület egész évi oktatónevelő munkáját, foglalkozik az eredményekkel és a tapasztalt hiányosságokkal, összefoglalja a tanítási órán kívüli nevelést, ismerteti az iskola nyári feladatait, az ügyeleti beosztást. Tájékoztatást ad a következő tanítási év előkészítéséről, ismerteti a következő év tantárgyfelosztási tervét és a munkaterv legfőbb célkitűzéseit. A tanévzáró értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott időpontban az iskola igazgatója hívja össze, témájának meghatározásában az iskolavezetés véleményének kikérése mellett az igazgató dönt. Az igazgatónak rendkívüli értekezletet kell összehívnia, ha ezt valamilyen fontos ok szükségessé teszi (például alapdokumentumok elfogadása, fegyelmi vétség vagy egyéb sürgős feladat megbeszélése) továbbá, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a napirendet és a viták lényegének tömör összefoglalását. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a beszámolókat, az igazgató elemzését, a nevelőtestület határozatait. A jegyzőkönyvvezetőt a nevelőtestület választja meg, aki ezt egy héten belül két példányban elkészíti, s az igazgatóval, valamint a megválasztott hitelesítőkkel együtt aláírja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azok tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület a határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik. A nevelőtestület személyi vagy egyéb, pl. fegyelmi kérdésekben-a testület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból- maghatározott időre vagy alakalmilag- bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja kisebb közösségeire (pl.: munkaközösség, egy adott osztályban tanító tanárok közössége). Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet – a nevelőtestület által meghatározott időben és módonazokról az ügyekről amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt.
11
E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni az alapdokumentumok (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Munkaterv) elfogadásánál. 3.7. Nevelők szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítő eljárásában. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:
alsós munkaközösség o tagjai: 1-4. osztályban tanítók o napközis nevelők
természettudományi és testnevelési munkaközösség o tagjai: matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, technika, testnevelés szakos nevelők
humán munkaközösség o tagjai: magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, filozófia szakos nevelők
osztályfőnöki munkaközösség
tagjai: osztályfőnökök
nyelvi munkaközösség o tagjai: nyelv szakos nevelők
A szakmai munkaközösség vezetője: szakos tárgyat tanító pedagógus, akit a munkaközösség tagjai választanak és az iskola igazgatója bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösség vezetője az iskolavezetés tagjaként középvezető. A szakmai munkaközösség dönt: a működés rendjéről és munkaprogramjáról szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. Be kell szerezni a szakmai munkaközösség véleményét-szakterületét érintően: a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek,
12
segédkönyvek és tanulmányi segédletek, és más felszerelések kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához, az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba sorolásának tervéről a pedagógus továbbképzés éves beiskolázási tervéhez A munkaközösség kötelessége, hogy a pályakezdő fiatalok, különösen a gyakornoki idejüket töltők számára szakmai segítséget adjon. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, valamint az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A munkaközösség feladata a nevelés helyes gyakorlati alkalmazásának elősegítése, a munkaközösségi tagok munkájának összehangolása, az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, a módszertani eljárások fejlesztése, az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése, a tanulókkal szemben támasztott egységes követelmények kidolgozása, a tanulók tudásának eredményfelmérése, a pedagógusok közösségi felelősségének növelése, közösségi életének fejlesztése, szaktanterem létesítésében, azok továbbfejlesztésében való részvétel, felszereléseinek őrzése és fejlesztése. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Munkatervi programjukba az említett feladatok megvalósítása érdekében felveszik: bemutató órák vagy nyílt órák szervezését, látogatását, a különböző pedagógiai és módszertani viták szervezését, tanulmányi versenyek szervezését, előkészítését, a szertárfejlesztést és egyéb a feladatok megvalósulását elősegítő tevékenységeket. 3.8. Az egy osztályban tanító tanárok Az egy osztályban tanító tanárok csoportját az köti össze, hogy valamennyien felelősek az adott osztály neveléséért-oktatásáért, az osztály szellemiségének alakulásáért. Alkalmi csoport a nevelőtestületen belül. Vezetője az osztályfőnök, aki osztályfőnöki feladatait csak az osztályában tanító kollégák együttműködésével végezheti sikeresen. Koordinál és egyeztet, közvetít az osztály és az osztályban
13
tanítók között. Az osztályban tanító tanároknak döntési joguk van a tanulók magatartási
megállapításában
jegyeinek
és
a
tanulók
szorgalmi
jegyeinek
elbírálásában. Az egy osztályban tanító tanárok segíthetik leginkább az egységes nevelési követelmények kialakítását, ezért fontos, hogy megfelelő munkakapcsolatban legyenek egymással. Munkájuk elősegítése érdekében a vezetőség vagy az osztályfőnök kezdeményezésére egyeztető értekezleteket tartanak. 3.9. Eseti vagy állandó bizottságok, team-ek A nevelőtestület állandó tagokkal az intézményben folyamatosan jelen lévő feladat ellátására bizottságot hozhat létre, vagy egyes pedagógus csoportoknak eseti megbízást adhat. Állandó bizottságként működhet a tanulók fegyelmi ügyeit vizsgáló bizottság, melyet a nevelőtestület választ. Eseti bizottság az intézményi szabályzatok tervezetének előkészítésére megbízott pedagógus közösség. 3.10. Hivatali titoktartás A nevelőtestület minden döntésével és határozatával, valamint azok kialakulásának körülményeivel kapcsolatban a hivatali titoktartás a testület minden tagjának és a jegyzőkönyv vezetőjének fegyelmi felelőssége és kötelessége. 3.11. A szülők közösségei A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet/ közösséget hozhatnak létre. Iskolánkban Iskolaszék működik a szülők, pedagógusok és diákok azonos számú képviselőjével (3-3 fő). Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni a PP, SZMSZ és Házirend elfogadása előtt. Munkáját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122.§ szerint végzi. Az intézmény vezetője minden tanév elején tájékoztatja az Iskolaszék tagjait, valamint az osztályok szülői közösségének érdeklődő képviselőit a tanév feladatairól, az éves munkatervről. Tanév végén rövid értékelést tart a tanévről. Tanév közben az Iskolaszék
kérésére
aktuális
feladatok,
problémák
felmerülése
esetén
az
intézményvezető kéthéten belül alkalmat biztosít a kérdések közös megtárgyalására. 14
3.12. A tanulók közösségei 3.12.1.Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. 3.12.2. Diákönkormányzat Iskolánkban a diákok érdekeinek képviseletét a DÖK (diák önkormányzat) látja el. Munkájukat segítik az osztályok választott osztálytitkárai. A DÖK működéséről saját SZMSZ-ében rendelkezik. A DÖK évente diákparlamentet szervez, melyen a diákság javaslatai, kérései, kérdései kerülnek megtárgyalásra. A diákparlamenten a tanulók képviselői mellett az iskolavezetés is képviselteti magát a hatékony együttműködés biztosítása érdekében.
4. KAPCSOLATTARTÁS 4.1.Belső kapcsolatok rendszere 4.1.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: o
az iskolavezetőség ülései
o
különböző értekezletek
o
megbeszélések
o
elektronikus levelezés
A fórumok időpontját az iskola munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, megbeszéléseken, valamint egyéb írásbeli tájékoztatókon keresztül értesti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól az irányításuk alá
tartozó
pedagógusok
kérdéseit,
véleményét,
javaslatait
közvetíteni
az
iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük útján közölhetik az iskolavezetőséggel.
15
4.1.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató – a tanévnyitón, az évközi iskolagyűléseken, igazgatói körlevelekben, a honlapon, az iskolarádión keresztül az osztályfőnökök – az osztályfőnöki órákon vagy óraközi szünetekben tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják, elsősorban a érdemjegyeken keresztül, szükség esetén szóban vagy írásban történő kiegészítéssel. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4.1.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról: az igazgató az iskolaszék ülésén a földszinten elhelyezett hirdetőtáblán keresztül az iskolai honlapon keresztül az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül elektronikus naplón keresztül az osztályfőnökök szülői értekezleten ellenőrzőn (tájékoztató füzeten) keresztül elektronikus napló segítségével tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek fogadó órák egyéni fogadó órák írásbeli tájékoztató füzet
16
ellenőrző elektronikus napló iskolai küldemény A szülői értekezletek, és fogadó órák időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza minden tanévben aktualizáltan. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik a az iskola vezetőséggel, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel. Az iskola Pedagógiai Programja, az SZMSZ, a Házirend nyilvános, megtekinthető az iskola könyvtárában a nyitvatartási idő alatt vagy az iskola honlapján. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, SZMSZ-éről, a Házirendről az iskola igazgatójától valamint igazgatóhelyetteseitől kérhetnek tájékoztatást előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola könyvtárában az igazgatói irodában 4.1.4. Nevelők és munkaközösségek A nevelők és munkaközösségek kapcsolattartásának formái: munkaközösségi megbeszélés osztály megbeszélések /gyakorisága szükség szerint nevelési értekezletek A szakmai közösségek részvétele a pedagógusok munkájában óralátogatások megbeszélések munkaközösségi megbeszélések A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje: minden hónap első hétfőjén vezetői értekezlet munkaközösség vezetők szervezésében, kiterjesztett munkaközösségi üléseken
17
4.1.5. Az iskolavezetés és Iskolaszék A kapcsolattartás formái tanév elején az igazgató tájékoztatja az Iskolaszék képviselőit az éves tervekről, tanév végén beszámol az elért eredményekről Iskolaszék vezető és intézményvezető személyes-találkozása iskolaszéki ülések, melyen, szükség esetén az iskolavezetés képviselteti magát 4.2. Külső kapcsolatok rendszere formája Az iskolát külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az iskola, rendszeres kapcsolatot tart fenn: A fenntartóval A működtető Önkormányzattal A település és a környék iskoláival A Nevelési Tanácsadóval A Gyermekjóléti Szolgálattal A Családsegítő Szolgálattal Iskola egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval Az iskolát támogató Rákóczi Alapítvány kuratóriumával A városban működő közművelődési és szabadidős intézményekkel (PMK, V8, Múzeumok, Skanzen stb) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolai gyermek és ifjúsági orvossal és a védőnőkkel. A
tanulók
ifjúságvédelmi
veszélyeztetettségének feladatok
megelőzése,
eredményesebb
ellátása
valamint
a
érdekében
gyermek az
és
iskola
gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szentendrei Gyermekjóléti Szolgálattal, a munkakapcsolat felügyeletéért az általános iskolai igazgatóhelyettes a felelős. A nevelők szakmai munkájának segítése, fejlesztése érdekében az iskolában működő szakmai munkaközösségek alkalomszerűen kapcsolódnak be regionális szakmai munkaközösségek munkájába. A köznevelési törvény értelmében az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
18
5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; az igazgató számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson pedagógusok munkavégzéséről; megfelelő számú adatot és tényt biztosítson az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A
nevelő-oktató
belső
munka
ellenőrzésének
rendjét
az
igazgató
és
igazgatóhelyettesek szervezik meg. Belső ellenőrzés évenként nyilvános terv szerint történik. A belső ellenőrzést segítik az éves munkatervekben rögzített belső mérések. Eseti
ellenőrzés
igazgatóhelyettesek,
is
elrendelhető.
szakmai
Ellenőrzésre
munkaközösség-vezetők.
jogosultak: Az
igazgató,
igazgatóhelyettesek
nevelő-oktató munkáját közvetlenül az igazgató ellenőrzi. Az ellenőrzés módszerei: óralátogatások tanulók írásbeli munkájának vizsgálata adminisztrációs munka ellenőrzése beszámoltatás szóban vagy írásban belső mérések konzultáció Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
19
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE 6.1 Éves munkaterv és munkarend Az éves munkatervet az igazgató és a helyettesei a munkaközösség vezetők segítségével állítják össze, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 6.1.1. Éves munkarend Az iskolaév augusztus 21.-étől a következő év augusztus 20.-áig tart. A szorgalmi idő szeptember 1-én a tanévnyitó iskolagyűléssel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel, fejeződik be. A tanév rendjét rendelet szabályozza, az ennek megfelelő helyi szabályozást az intézményvezető határozza meg az iskolavezetés véleményének kikérése után. A nyári tanítási szünetben az iskola vezetés egy-egy tagja, külön beosztás szerint az előre meghatározott napokon ügyeletet tart az iskolában. 6.1.2. Heti munkarend A tanítás hétfőtől péntekig zajlik. Szombati napon munkanap átszervezés vagy egyéb különösen indokolt esetben lehet tanítás. A munka a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján, a tanárok vezetésével a kijelölt tantermekben folyik. 6.1.3. Napi munkarend A tanítási órák időtartama 45 perc. Az óraközi szünetek időtartama: 10 ill. 15 percesek. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat rendelhet el. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, gimnáziumi évfolyamokon választható órák (fakultáció, emelt szint) és testnevelés órák kezdődhetnek 7.10-től (0.óra) Dupla órák a gimnáziumi évfolyamokon, a diákokkal történt előzetes egyeztetés után, szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart. Az órák látogatására minden esetben az intézményvezető vagy helyettesei adhatnak engedélyt a szaktanárral történt egyeztetés alapján. A tanítási órák, megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. Az iskolában reggel 7.30-tól 7.55-ig és az óraközi szünetek idejére tanári ügyelet működik. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, iskolai
20
jóváhagyással (kilépővel) hagyhatja el az épületet. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – csak az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. 6.2. Az iskola nyitva tartása Az iskola portaszolgálata szorgalmi időben munkanapokon reggel 7 órától este 20 óráig működik. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés, valamint az iskola zárásáért felelős személy kijelölése mellett az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható betartva a tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályzatban foglaltakat. Tanítási szünetben az intézmény ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet minden alkalommal az igazgató határozza meg, és a bejáratnál kihelyezett tájékoztatón, valamint a honlapon hozza nyilvánosságra. A tanulók a tanítási órák, a napközis és tanulószobai foglalkozások után a klubszobában tartózkodhatnak 14-16 óráig, tanári felügyelettel. Egyéb esetekben a porta előterében lehet várakozni. Az intézmény területére egészségügyi okokból állatot behozni tilos. 6.2.1. Termek, létesítmények használati rendje Az iskola létesítményeit, termeit, udvarát reggel 7.30- tól (0.óra esetén 7 órától) a tanítási idő végéig látogathatják a diákok tanári felügyelettel. 6.2.2. Belépés és benttartózkodás rendje a jogviszonnyal nem rendelkezők számára A diákok közvetlen hozzátartozói (szülők, nagyszülők, testvérek) a házirend betartásával tartózkodhatnak az iskola épületében ügyeik intézése céljából. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időben, hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.
21
6.3. A vezetők benntartózkodásának rendje. Tanítási időben 7.30-tól 17 óráig legalább egy vezető (igazgató vagy helyettesei) az iskolában tartózkodik. Akadályoztatásuk esetén az igazgató törvényben biztosított jogánál fogva meghatározott jogkörét, vagy az ügyek meghatározott körét az iskola más alkalmazottjára intézkedéseivel átruházhatja. 6.4. Az iskolában dolgozó tanár munkaideje Az iskolában dolgozó tanár heti teljes munkaideje a kötelező órákból, a nevelőoktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásából, illetve az ezekre való felkészüléshez szükséges időből áll. A tanórákon kívül minden tanár heti órarendjének része a kötelező helyettesítés, egy fogadóóra, ebédeltetés és ügyelet. Fogadóórában a tanár a gyermekük előmenetele felől érdeklődő szülők rendelkezésére áll, ezért ezt az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk. Kötelező helyettesítési órája idején a pedagógusnak készen kell állnia arra, hogy helyettesítse betegség, vagy más akadály miatt távol lévő kollégáját. A kötelező helyettesítés és a fogadóóra idejét az összesített órarendben fel kell tüntetni. A tanár köteles 10 perccel a tanítási, foglalkozási, vagy ügyeleti beosztása szerinti időpont előtt a munkahelyén megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon a munkakezdés előtt jelentenie kell az igazgatónak. A tanár köteles példamutató pontossággal elkezdeni és befejezni a tanítási órákat, s ugyanilyen pontossággal kell megjelennie a testület rendszeres, vagy rendkívüli értekezletein. Indokolt esetben a tanár az igazgatótól kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) cseréjére, elhagyására, vagy a tanmenettől eltérő tartalmú óra (foglalkozás) megtartására. Tanítási órák tervezett cseréjéről minden esetben tájékoztatni kell a helyettesítések beosztását végző igazgatóhelyettest. A tanár számára a nevelő-oktató munkával összefüggő – a kötelező óraszámon felüli
rendszeres,
vagy
esetenkénti
feladatokra
(verseny-felügyeletek,
rendezvényszervezés stb.) a megbízást az igazgató vagy helyettesei adják. A felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek határozzák meg az órarend függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola
22
feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményben tanítói, ill. tanári munkakörben dolgozó pedagógusok, munkakörhöz kapcsolódóan ügyeleti feladatot látnak el. Ügyeleti munka időtartama: Reggel: 7.30 – 7.55 Napközben a szünetekben (a hatodik órával bezárólag) A pedagógusnak napi munkáját úgy kell megszerveznie, hogy ügyeleti tevékenységét el tudja látni. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Ezen feladatainak ellátása érdekében: figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését; fegyelmezett magatartást követel meg, ügyeleti területén lévő osztályokba rendszeresen benéz állagmegóvás érdekében meggátolja a szándékos károkozást rendkívüli esemény esetén értesíti az igazgatót vagy helyetteseit Ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre tejed ki. zöld szárny testnevelés öltözők folyosója nagyudvar: a 2. és 3. szünetben új épület fsz., I. és II. emelet régi épület fsz., I. és II. emelet belső udvar (ha tanulók kint tartózkodnak) Az ügyeletes tanár felelőssége: Ügyeleti ideje alatt bekövetkezett rongálásokért és személyi sérülésekért fegyelmi felelősséggel tartozik, ha ez összefüggésbe hozható az ügyeleti munka elégtelen ellátásával. A tanár köteles a Házirend előírásait a tanulókkal megtartatni, saját munkáját pedig jelen szabályzat és a Házirend szabályainak szellemében végezni. A fenti pontok megtartásáért a tanár fegyelmi felelősséggel tartozik.
23
6. 5. A tanulói jelenlét ellenőrzése 6.5.1. Késések, mulasztások A tanuló késését, mulasztását - okától függetlenül – az elektronikus naplóba a szaktanár, ill. a foglalkozás vezetője köteles bejegyezni. Késésnek, ill. mulasztásnak számít az is, ha a tanuló tanítási óra, vagy tanítási nap helyett szervezett foglalkozáson (ünnepély, Rákóczi nap, kirándulás stb.) pontatlanul, vagy egyáltalán nem jelenik meg 6.5.2. Mulasztások igazolása A tanulói mulasztást a szülő is igazolhatja, egy tanévben összesen 3x1 tanítási nap erejéig. Egyéb esetben orvosi igazolás vagy igazgatói engedély szükséges. A mulasztások igazolásának részletes szabályait a Házirend tartalmazza. 6.6. Napközis és tanulószobai foglalkozások Az iskola biztosítja a napközis (1-4.évf.), ill. tanulószobai (5-6.évf) csoportban való elhelyezést minden ilyen igényt benyújtó tanuló számára. A napközibe és a tanulószobára év elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló felvétele a tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba minden jelentkezőt fel kell venni. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná köznevelési törvénybe előírt maximális létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akik: otthoni felügyelete napközben nem megoldott hátrányos helyzetűek állami gondozottak mindkét szülőjük dolgozik, vagy ha egyedül neveli a szülő tanulási nehézségekkel küzdenek A tanulószobai foglalkozások 16 óráig tartanak. A napközis csoportokban legalább 16, legfeljebb 17 óráig tart a munka. Minden napközis gyermek felügyelet biztosított 17 óráig. Ezt követően szükség esetén a porta előtti előtérben a portás felügyelete mellett várakozhatnak a tanulók.
24
6.7. Tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívül rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon tanulószoba egyéb tanórán kívüli foglalkozások egyéni foglalkozás (korrepetálás, fejlesztés) tehetséggondozás (igény és lehetőség szerint) diáksport egyesület szakkör (igény és lehetőség szerint) A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok:
A napközi otthonba történő felvétel a szülők kérésére történik a szervezeti és
működési szabályzat alapján.
A napközi otthon működésének rendjét a munkaközösség állapítja meg a
szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.
A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő személyes vagy
írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy helyettesei adhatnak engedélyt. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és a tanév végéig tart. A fejlesztő foglalkozások alól csak az a diák mentesülhet, akinek gondviselője írásos nyilatkozatban tanúsítja, hogy gyermeke a szükséges fejlesztésben más keretek között részesül A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, nevelői igényeket lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik.
25
Az Önkormányzat, az iskola segítségével, az arra igényt tartó tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít közétkeztetés formájában. 6.8. A munkavégzéshez kapcsolódó dokumentumok 6.8.1. Haladási naplók A tanórákról és a tanórákon kívüli rendszeres foglalkozásokról az elektronikus napló haladási napló részében, vagy a megfelelő napközis, tanulószobai, énekkari, fejlesztő, szakköri, tömegsport… egyéb naplóban (külön napló) sorszámmal ellátott feljegyzést kell készíteni. A napló rovataiba be kell írni a megtartott tanóra sorszámát, témáját, a tanóráról elkésett, vagy hiányzó tanulók nevét, és a tanórával kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. A tanítási napokat az elektronikus napló automatikusan sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapok nem kapnak sorszámot. Az osztályfőnök feladta az osztálynapló haladási és osztályozó rovatainak rendszeres átvizsgálása, a késések és hiányzások számonkérése, a mulasztások igazolásának ellenőrzése. 6.8.2. Osztálynaplók, osztályozó naplók Az osztálynaplók osztályozó részének az egyes növendékek nevéhez rendelt rovataiba kell bejegyezni a tanulók szóbeli és írásbeli teljesítményeit, valamint a félévi és év végi záró érdemjegyet. Az évközi jegyeket a szaktanár írja be. A félévi és év végi záró jegyet a szintén a szaktanár vezeti be és az osztályozó konferencia hagyja jóvá. Az osztályfőnök feladata a tanulók személyes adatainak rögzítése, változás esetén módosítása, valamint az osztályozó napló más, minősítő, vagy összesítő jellegű rovatainak (magatartás, szorgalom, hiányzások száma, stb.) kitöltése. Az egyéb foglalkozási naplók osztályozó rovatait értelemszerűen a foglalkozást vezető tanár tölti ki. 6.8.3.Szakköri, foglalkozási napló Osztálynapló vezetésére vonatkozó szabályok érvényesek. 6.8.4. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése Az elektronikus naplóból tanév végén az osztályfőnökök kinyomtatják a haladási naplót, valamint az osztályozó naplót. Ezeket összefűzik oly módon, hogy azt a későbbiekben ne lehessen szétválasztani, majd az utolsó lapot az osztályfőnök kézjegyével látja el és az iskola körbélyegzőjével lepecsételi, mellyel hitelesíti azt.
26
Az osztályokhoz nem kapcsolható un. külön naplókat (szakköri napló, napközis napló stb) a fentiekhez hasonlóan a foglalkozás vezetője nyomtatja ki és hitelesíti. Az elektronikus úton előállított törzslapok mindegyikét az osztályfőnök kézjegyével látja el és lepecsételi az iskola körbélyegzőjével a hitelesítés jeléül. A hitelesített dokumentumokat az intézmény vezetője vagy helyettesei ellenőrzik, az ellenőrzés után kézjegyükkel látják el a dokumentumokat, ezt követően az iskolatitkár irattárba helyezi megőrzésre. 6.8.5. Elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Amennyiben a törvényi szabályozás lehetővé teszi az elektronikusan előállított dokumentumokat egyszer írható CD-re másolva, feliratozva, tartalmát leíró írásos melléklettel ellátva helyezzük irattárba. Az írásos mellékletet az intézmény vezetője kézjegyével látja el és lepecsételi a hitelesítés jeléül. 6.9. Ünnepélyek és megemlékezések rendje A hagyományápolás feladatait, az ünnepélyek és megemlékezések időpontját, felelőseit az éves munkaterv határozza meg. Nemzeti ünnepeinket és az iskola éltének jeles eseményeit iskolai közösségben ünnepeljük, melyet az igazgatóhelyettesek felügyelnek. A hagyományápolás külsőségei: a nemzeti lobogó mellé elhelyezzük az intézmény zászlaját, a tanulók ünnepi viselete: évnyitón, évzárón, ballagáson és nemzeti ünnepeinken, egységes sportöltözet: rákóczis póló, rákóczis kitűző viselése Iskolai egyenruha: Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet sötét alj, fehér blúz ill. ing Az iskola logójával ellátott póló a testnevelés órákon és egyes iskolai rendezvényeken Az iskola névadója, emlékének ápolása: Rákóczi nap rendezvényén színes iskolai programokkal, vetélkedőkkel, alkalmi kiadványokkal plakett, érem, kitűző
27
6.10. A tankönyvek kiválasztása, rendelése A pedagógust munkakörénél fogva megilleti az a jog, hogy megválassza a számára leginkább megfelelő tanítási segédeszközt, tankönyvet. A választás a szakmai munkaközösségek
véleményének
kikérésével
történik.
A
választandó
tankönyvcsaládra javaslatot tesz a munkaközösség az alábbi szempontok szerint. A tankönyv tartalma illeszkedjen a helyi tantervben, a nevelési, illetve a pedagógiai programban megfogalmazottakhoz. o
Az életkori sajátosságoknak megfeleljen.
o
Lehetőség szerint tartós és közepes árfekvésű legyen.
o
Lehetőség szerint évfolyamonként egységes legyen
A tankönyvrendelés felelőse - a törvény által meghatározott módon - az iskola igazgatója által megbízott dolgozó. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a felhasználható tankönyvek, és segédletek hivatalos jegyzéke megfelelő időben a munkaközösségekhez eljusson. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntése előtt az igazgató megbízásából a tankönyvfelelős, felméri hány tanuló, igényel normatív kedvezményként ingyenes tankönyvet. A tankönyvrendelés felelőse és a könyvtáros tanár tesz javaslatot azoknak a tankönyveknek a körére, amelyeket az adott tanévben a könyvtárból kölcsönzéssel biztosít az iskola az ingyenességre jogosultak számára. Ezeknek a tankönyveknek a biztosítása a könyvtár feladata, kölcsönzése és a nyilvántartása a tankönyvtári szabályzat alapján történik. A szakmai munkaközösségek választják ki a tankönyveket, igényüket írásban jelzik a felelősnek, aki a megrendeléseket lebonyolítja, és biztosítja, hogy a megjelölt könyvek a tanévkezdéskor rendelkezésre álljanak, gondoskodik az érkező tankönyvek szétosztásának megszervezéséről. A tankönyveket a diákok az iskolában veszik át. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét.
28
határidők:
november 15: kedvezmények igénylése, felmérése
november 30: szülők értesítése a kedvezmények rendjéről
március 31: az iskola tankönyv felelőse elkészíti a tankönyvrendelést
június 10: az iskola közzé teszi azon könyvek jegyzékét, amelyet a tanuló
iskolai tankönyvtárból kölcsönözhet. 6.11. Könyvtárhasználat Az iskolai könyvtár állományával az iskola tanulóinak és alkalmazottainak rendelkezésére áll. Működési rendjét, feladatait az SZMSZ 1. sz melléklete tartalmazza. A szabályzat rendelkezik a kölcsönzés, a helyben olvasás és a könyvtár csoportos használatának módjáról. Külön szabályozza az iskolai könyvtár használatát. 6.12. Tanulói jogviszony létesítése 6.12.1.Belépés az iskola 1. évfolyamára Az 1. évfolyamon tanulói jogviszonya annak a diáknak keletkezik, aki rendelkezik iskolaérettségi nyilatkozattal, elsősorban szentendrei lakos, beiratkozott és felvételt nyert. A jelentkezés módját és időpontját, a választható osztályokat a felvételi tájékoztatón hozzuk nyilvánosságra, amely nyomtatott formában is hozzáférhető. A felvételről szóló döntést a felvételi eljárási rendnek megfelelően alakítjuk ki. A tanuló felvételekor előnyt jelenthet, hogy: testvére már az iskola tanulója, és hosszabb ideig együtt tudnak iskolába járni a tanuló az iskola közvetlen környezetében (gyalog elérhető) lakik a szülő munkaviszonyba áll, vagy állt az iskolával Az osztály összetételének meghatározásakor az igazgató az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a nemek szerinti arányos megoszlás az osztály „teherbíró képessége” a sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében
29
6.13. Belépés az iskola magasabb évfolyamaira Az általános iskola felsőbb évfolyamaiba való beiratkozás feltétele: az átvételről szóló igazgatói döntés az előző évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükség esetén az előírt különbözeti vizsga letétele Az gimnázium felsőbb évfolyamaiba való beiratkozás feltétele: az előző évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány meghallgatáson való megfelelés a kötelező érettségi tárgyakból az átvételről szóló igazgatói döntés Vendégtanulói státusz létesítésének feltételei A tanulónak írásban kell kérvényeznie az igazgatónál Az igazgató írásban engedélyezheti A vendégtanulóra az iskola PP programjában és Házirendjében rögzített szabályok érvényesek 6.14. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munkát az ezzel a munkával megbízott gyermekvédelmi felelős végzi. A gyermekvédelmi felelős: A tanév elején meghirdetett fogadóóráin áll a hozzá forduló diákok és szülők rendelkezésére. Az őt megkeresőknek segít problémáik feltárásában, megoldásukban együttműködik velük. Együttműködik a területi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Folyamatosan konzultál az osztályfőnökökkel, tájékoztatja az iskolavezetést az aktuálisan fontos ügyekről. 6.15. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanulók tájékoztatásában elsődleges szerepet kapnak az osztályfőnökök. Kiemelt események és feladatok esetében közvetlenül az igazgató vagy helyettesei tájékoztatják a diákokat. Az információáramlás segítői a szaktanárok és a diákönkormányzat képviselői is. 30
A tanulói véleménynyilvánítási jog gyakorlását az iskolai diák önkormányzati fórumok (DÖK ülések, diákparlament) biztosítják. Minden tanulót az életkorának megfelelő módon kell tájékoztatni az iskolai élettel kapcsolatos tudnivalókról, a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Az iskola Panaszkezelési Szabályzata 3. sz. melléklet 6.16. A Diákönkormányzat
A Közoktatási Törvényben biztosított diákjogok gyakorlására alakult szervezet.
A diákönkormányzat felépítését és működési rendjét a diákok alakítják ki, saját
SZMSZ alapján működnek
Képviselőket küld az Iskolaszékbe (3 fő)
Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény
működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az iskolavezetés minden, a diákságot is érintő döntéséről tájékoztatja a
diákönkormányzatot.
A diákönkormányzat munkája ellátásához jogosult az iskola felszerelését,
berendezési tárgyait használni, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 6.17. A mindennapos testedzés Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező testnevelés órán és a szabadon
választható
délutáni
sportfoglalkozásokon
biztosítja.
A
délutáni
sportfoglalkozásokat az iskolai diáksport egyesület keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola diáksport egyesülete önálló jogi személyként működik, melynek munkáját választott elnökség végzi és az iskola testnevelő tanárai segítik. 6.18. Iskolaorvosi ellátás Az iskola a törvényben előírtaknak megfelelően biztosítja a diákok számára az iskolaorvosi ellátást. A diákok minden évben kötelezően iskolafogászati szűrésen vesznek részt. Diákjaink az iskolában kapják meg a kötelező védőoltásokat 6.és 8. évfolyamon. Orvosi vizsgálat az index osztályokban, a veszélyeztetett tanulóknál. az 1. évfolyam sport osztályánál és a felmentett tanulóknál minden évben történik
31
6.19. A tanulóbaleset megelőzése, védő-óvó előírások A tanulókkal a tanév első tanítási napján ismertetni kell a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a) A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ekkor ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat a menekülési rendet a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban b) Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. c) Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. d) A tanév végén. Ekkor a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell írni, a nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők baleset megelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 6.20. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek során. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell
szüntetnie 32
minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola
igazgatójának ill. a megbízott vezetőnek.
a balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel
csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia vagy a szakrendelésre átkísértetnie a sérültet
baleseti jegyzőkönyvet a balesetet észlelő pedagógus köteles az iskolatitkár
közreműködésével a baleset napján rögzíteni.
az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki
kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet, kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell alapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani
a tanulóbalesetekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségnek a 11/1994 (VI.8)
MKM rendelet 2.sz. melléklete szerint az iskolatitkár tesz eleget Az iskolai nevelő az oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére,
a
tanulóbalesetek
megelőzésére
vonatkozó
részletes
helyi
szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A balesetek elkerülése érdekében:
A tanítási idő alatt a tanulók az iskola területét nem hagyhatják el.
Az iskola épületét, felszerelését minden tanulónak óvni kell. Az okozott kárért
anyagi felelősséggel tartozik a kárt okozó diák. A kár rendezése a szülőt, illetve a gondviselőt terheli.
Tanítás után az iskolaépület termeit, helyiségeit, a foglalkozást vezető tanár
engedélyével lehet használni.
Mindenkinek kötelessége a másik ember testi- és lelki épségére vigyázni.
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi
szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti
beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a
33
tanulókkal betartatni. 6.21. Rendkívüli események Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés stb.) - a tűz - a robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató - igazgató helyettesek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót és a működtetőt - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengő jelzés útján értesíteni kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt
34
területen való tartózkodásért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más fogalakozást tartó pedagógusok felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban) tartózkodó gyerekekről is gondoskodnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeknek az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetleg valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek, helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének utasítása szerint kell a további biztonsági teendőkről intézkedni. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kieső órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” című igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással való fenyegetettség esetén szükséges teendők részletes intézményi 35
szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetén- bombariadó terv” című igazgatói utasítás tartalmazza. - A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért a tanulókkal és dolgozókkal való megismertetéséért az intézmény igazgatója a felelős. - Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. - A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 6.22. Postabontás, levelek, iratok kezelési rendje Az iskolához érkező postát, csomagot, egyéb küldeményeket az iskolatitkár bontja és válogatja, távollétében az igazgatóhelyettes veszi át, bontja fel. Az iktatást igénylő ügyiratokat az iskolatitkár iktatja. Az igazgató az ügyiratokat tanulmányozza, és intézkedik az elintézésről. Az ügyiratot, ha arra külön rendelkezés nincs, két példányban kell elkészíteni. A második példány az intézkedést igénylő eredeti aktával kerül az irattárba. A kész ügyiratot postakönyvvel kell továbbítani. A postát naponként az iskolatitkár meghatározott időben indítja 6.23. Diákigazolvány Diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézéssel az iskolatitkárhoz kell fordulni. Ügyintézés: a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8)módosított Korm. rendelet értelmében történik. 6.24. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézményi dokumentumok megtekinthetőek az iskola könyvtárában. A kötelező közzétételi lista alapján előírt dokumentumok iskolánk honlapján találhatóak meg. www.sziirfig.hu 6.25. Próbaidő, gyakornoki idő Gyakornoki idő szabályzatát a 3. számú melléklet tartalmazza. Próbaidő alkalmazása a KJT szerint történik.
36
6.26. Fegyelmi eljárás, egyeztető eljárás A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Ennek a fontos nevelési alapelvnek a figyelembevételével kell a tanulók által elkövetett fegyelmi vétségnek minősülő cselekmények, mulasztások esetén eljárni. A tanulói kötelezettségek vétkes megszegése fegyelmi eljárást és büntetést vonhat maga után. A fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. Továbbiakban az Nkt. 58.§ (4-5) és (8-11.), (13-14) ill. a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásai az irányadóak. Iskolánkban szükség esetén alkalmi fegyelmi bizottságot bíz meg a nevelőtestület az eljárás lefolytatására. A bizottság tagjaira javaslatot az iskolavezetés tesz, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. Eltiltás az iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetősé kell tenni, hogy a tanuló-választása szerinti iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt-osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatály alatt áll. A tanuló-a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása
fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott
iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.
37
A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekménye súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője minden esetben részt vehet. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a terhére rótt kötelezettségszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jeleneik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást-a megindítástól számított harminc napon belül- egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelezettségszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tárgyalásról a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelmére bizonyításai eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelezettségszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. Kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indoklását. Ha az ügy
38
bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. Részletesebb törvényi előírások irányadóak még. 11/1994 (VI.8.) MKM rendben található. A
fegyelmi
eljárást
egyeztető
eljárás
előzheti
meg,
amelynek
célja
a
kötelességszegéshez elvezető események feltárása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet szenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, a kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelesesség szegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást
meg
kell
szüntetni.
Ha
a
sérelem
orvoslásáról
kötött
írásbeli
megállapodásában a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a
39
megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, aki mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítő szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.
40
7. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 2013.AUGUSZTUS 31-IG A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés mértékét az adott költségvetési évre szóló Költségvetési törvény határozza meg. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés alapelvei: tényanyag birtokában történjen ösztönző hatású legyen személyre szóló legyen elfogadott szempontok alapján történjen A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés módjai: 1. Rendszeres, havonta járó kereset-kiegészítés: azoknak a pedagógusoknak, akik kimagasló osztályfőnöki munkát végeztek az előző tanévben. Különös tekintettel a mindenkori 1. és 12. évfolyamok osztályfőnökeire. A kereset-kiegészítés mértéke a törvényben meghatározott egy főre jutó összeg 70-100%-a 2. Alkalmakként: azoknak a pedagógusoknak, akik iskolán kívüli rendezvények felelősei, szervezői (pl. városi ünnepség, területi, országos verseny, stb.) tanulmányi, kulturális, sport versenyen, bemutatón, pályázaton kiemelkedő eredmények elérésére készítik fel diákjaikat sikeres pályázatok készítésével hozzájárulnak az iskola tárgyi és szellemi gyarapodásához bemutató tanítással, belső képzések tartásával segítik kollégák szakmai fejlődését.
41
8. REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ ISKOLÁBAN Reklámtevékenység folytatása iskolánkban tilos, kivéve, ha a reklám az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel ill. sport és kulturális tevékenységgel függ össze. Engedélyeztetése intézményvezetői jogkör.
9. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÉRVÉNYESSÉGE Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az Iskolaszék és a Diákönkormányzat véleményének kikérése után a nevelőtestület jogosult elfogadni.
MELLÉKLETEK: 1.sz. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 2.sz. Panaszkezelési Szabályzat 3.sz. Gyakornoki Szabályzat 4.sz. Alapító okirat
42
1.sz.melléklet: Könyvtári SZMSZ A II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KÜLÖN DOKUMENTUMBAN MELLÉKELVE
43
2.sz. meléklet: Panaszkezelési Szabályzat A II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A panaszkezelési eljárás célja, hogy:
Az iskolai folyamat résztvevői (tanulók, szülők, pedagógusok és egyéb alkalmazottak)
az őket ért sérelmeket retorzió nélkül feltárhassák.
A sérelmek orvoslásra kerüljenek.
A megfelelő következtetések levonása, a szükséges intézkedések megtétele nyomán
megelőzhetőek legyenek a további hasonló sérelmek.
Az érintett (érintettek) szóban és írásban az iskola igazgatójához, az osztályfőnökhöz,
a diákönkormányzathoz fordulhat panaszával.
Szóbeli bejelentés esetén, meghallgatás után a meghallgató arra kéri a bejelentőt, hogy
panaszát fogalmazza meg írásban. A panasztétel módja
A bejelentés tartalmazza a panasz rövid összefoglalását, a jogsértés idejét, helyszínét
és a panaszos csatolja az üggyel kapcsolatos összes dokumentumot.
Adja meg, kihez intézi a kérdést, kitől várja a probléma megoldását.
Fogalmazza meg, mikor tekinti a problémát megoldottnak.
Döntse el, hogy közvetlenül vagy választott képviselő útján akar-e eljárni, ez utóbbi
esetben kérje fel képviseletére azt a személyt. aki problémáját megfelelő módon képviselni tudja. A panasz címzettje minden beadványt köteles kivizsgálni, kivéve ha
a beadvány névtelenül érkezett,
az esemény 2 hónapnál korábban történt
a bepanaszolt már nem résztvevője az iskolai folyamatoknak
a sérelem nem az oktatási folyamatban keletkezett
A címzett a beadványt köteles kivizsgálni, minden érintettet meghallgatva, de ezt a feladatát átruházhatja egy háromfős bizottságra- az eset természetétől függően. Bizottság felállítása esetén lehetőleg képviselje magát az oktatási folyamat valamennyi szereplője: tanár-diák-szülő. A panasztevő védettsége érdekében a panaszkezelési folyamat minden pontján, szabadon dönthet arról, hogy közvetlenül, vagy választott képviselő útján kíván-e eljárni.
44
A kivizsgálást követően a címzett döntést hoz arról, hogy történt-e jogsértés. Ebben az esetben dönt a sérelem megszüntetésének módjáról, vagy kezelésének, megoldásának lehetőségéről. Eljárásáról - a beadástól számított - 30 napon belül írásban értesíti az érintetteket. Az intézkedés ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az iskola igazgatójánál, amennyiben az iskola igazgatója a döntéshozó a település jegyzőjénél lehet kifogással élni. Amennyiben a jegyző intézkedését nem fogadja el, az oktatási jogok biztosához fordulhat jogorvoslatért.
45
3.sz.meléklet: Gyakornoki Szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 22.§(9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet 4/B.§(1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést.
46
Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 2000 Szentendre Rákóczi u. 6 E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három
évet
meghaladó
időtartalmú
szakmai
gyakorlattal,
valamint
kiterjed
az
intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. 3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2013. március 31-től visszavonásig hatályos. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.
47
6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év. A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása. Időszak 0-1 év
Szakasz megnevezése „kezdő”
Elvárás Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén Szabályok követése
1-2 év
„haladó”
Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása
2-3 év
„befejező szakasz”
Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás
A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint) 6. 1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg: A köznevelési törvényt, különösen általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, a pedagógus jogai és kötelességei, a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, a működés általános szabályai, a működés rendje, a szakmai munkaközösség, a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendeletet, különösen a működés rendje,
48
a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség, a diákönkormányzat, Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen Az intézmény küldetését, jövőképét az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját. az otthoni (napközis/tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli sé szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, az
intézményben,
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatottak
teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét, a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 49
Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen Az iskola szervezeti felépítését a helyettesítés rendjét a az iskola közösségeit, ezek kapcsolatát egymással és a vezetőséggel az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatait a i iskola működési rendjét a tanórán kívüli foglalkozásokat a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét az iskolai könyvtár működési rendjét a mindennapi testedzés formáit a tanulók mulasztásának igazolását a tanulók jutalmazását la tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedéseket a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézmény dolgozóinak feladatait a tanulói-és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit a tankönyvellátás rendjét az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat Az intézmény házirendjét, különösen tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, tanulói munkarendet, az ellenőrzőkönyv vezetését és a hiányzások igazolását a tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírásokat a tanulók értékeinek biztonságos megőrzését, az épület berendezési tárgyainak, felszerelésének védelmét a tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket diákönkormányzattal, osztályközösségekkel kapcsolatos rendelkezéseket a hetes feladatait
50
A Házirendet kiegészítő rendszabályokat Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 6. 2 Általános követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok ismerje meg: A Köznevelési törvényt, különösen az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, a közoktatás országos mérési feladatai, a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, a közoktatási intézmény ellenőrzése. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, és az aktuális rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen: a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, fegyelmi felelősség, munkaidő, pihenőidő, a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere. Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák rendjét, Az intézmény panaszkezelési eljárását.
51
6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg: Az intézmény nevelési, pedagógiai programját oktatásszervezés gyakorlati feladatait, az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, emelt szintű képzések (az intézmény profiljának megfelelő specifikációk) 6.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok mélyítse el ismereteit: A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) Tehetséggondozás területén Hátránykompenzálás területén Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén A gyakornok fejlessze képességeit: Szociális tanulás Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság 7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a Köznevelési törvény által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az
52
általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra
53
8. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Tapasztalatszerzés módszere Óralátogatás 0–1 év Óramegbeszélés „kezdő Konzultáció a szakmai segítővel szakasz”
1–2 év „haladó szakasz”
2–3 év „befejező szakasz”
Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching (felkészítés) Tanév eleji szülői értekezlet látogatása Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching (felkészítés) Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi – értékelő – szülői értekezlet látogatása
Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching
Számonkérés módszere Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Beszámoltatás me0gadott szempontok szerint Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylő-konfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint
54
9. A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusok közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal való megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen: Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot Felkészíti, segíti a gyakornokot: a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására. c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása. e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése.
55
Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését
minden
esetben
összeveti
a
gyakornok
önértékelésével,
és
az
intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. 10. A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai a tudás használata, széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, probléma megoldási stratégiák, a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség döntéshozatal, célok meghatározása, tantermi hangulat, a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére érzékenység a kontextus iránt, a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak, a feltevések gyakori ellenőrzése, tisztelet a tanulók iránt, a tanítás iránti elkötelezettség, együttműködés a nevelőtestületi közösséggel.
56
10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései:
A gyakornok önértékelése
A szakmai segítő értékelése
Az eltérő vélemények megbeszélése
A problémák feltárása, megbeszélése
A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása
A résztvevők feladatainak meghatározása
Az értékelő lap kitöltése, aláírása
Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítésről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései.
A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről
A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről 57
A gyakornok
önértékelése,
mely
összefoglalja
a
gyakornoki
programban
meghatározott célok elérésének értékelést is
A szakmai segítő összegző értékelése
A vezető értékelése
Az eltérő vélemények megbeszélése
A minősítő lap kitöltése, aláírása
A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. 11. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A Gyakornoki szabályzat mellékletét képező nyomtatványok Gyakornoki szabályzat 1. számú melléklet: Értékelő lap Gyakornoki szabályzat 2/1. számú melléklet: Minősítő lap Gyakornoki szabályzat 2/2. számú melléklet: A minősítés területei Gyakornoki szabályzat 3.számú melléklet: Segédanyagok
58
GYAKORNOKI SZABÁLYZAT – 1. SZÁMÚ MELLÉKLET Munkáltató megnevezése Címe ÉRTÉKELŐ LAP Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai:
Fejlesztendő területek:
Javasolt célok, feladatok:
Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:
Az értékelt észrevételei:
……………………………………. értékelést végző szakmai segítő
………………………… értékelt gyakornok
59
GYAKORNOKI SZABÁLYZAT – 2/1. SZÁMÚ MELLÉKLET Munkáltató megnevezése Címe MINŐSÍTŐ LAP A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület
Megfelelt
Nem felelt meg
Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés A minősítés összegző megállapítása Megfelelt
Nem felelt meg
Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző igazgató
szakmai segítő
minősített gyakornok
Ph.
60
GYAKORNOKI SZABÁLYZAT – 2/2. SZÁMÚ MELLÉKLET Értékelési terület Megfelelt Megszerzett szakmai ismereteit Szakmai ismeretek a gyakorlatban hasznosítani alkalmazása
Módszertani tudás
Empátia
Kommunikáció
Felelősségtudat
tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit
Nem felelt meg Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni
Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására
Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit A problémákat nem ismeri fel, hárít,
Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi az A bevált gyakorlattól nem mer Kreativitás, innováció újszerű megoldásokat, de eltérni, ha vannak is ötletei nem mindezt felelősséggel, a képes azok kivitelezésre tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi Képes beilleszkedni a Nem tudott a szervezetbe Együttműködés szervezetbe, megtalálja helyét, a beilleszkedni, az egyéni céljait szervezeti célokat össze tudja sokszor a szervezeti célok fölé egyeztetni az egyéni célokkal, helyezi csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában A kritériumok meghatározásakor az intézményi Pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.
Problémamegoldás
61
GYAKORNOKI SZABÁLYZAT – 3. SZÁMÚ MELLÉKLET SEGÉDANYAGOK 3/A.) A GYAKORNOK ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre. Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is. Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját?
62
Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához? 3/B.) A GYAKORNOK FELKÉSZÍTÉSÉNEK LEHETSÉGES FŐBB TÉMAKÖREI (a szakmai segítő számára) A szervezeti kultúra megismerése A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése Az intézmény írott és íratlan szabályai A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel A
kommunikáció
szabályai
vezetőkkel,
munkatársakkal,
tanulókkal,
szülőkkel,
mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai A szervezet megismertetése A közoktatási rendszer felépítése Szervezeti struktúra Kinevezés Munkakör A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Kompetenciák fejlesztése Erősségek, gyengeségek Kompetenciák Képességleltár Célok, ambíciók 63
Saját fejlődési területek meghatározása Szerepek a csoportban Időgazdálkodás Kommunikáció Konfliktuskezelés Együttműködés 3/C.) A GYAKORNOKI PROGRAMBAN SZEREPLŐK FELADATAI Az intézmény vezetőjének feladatai 1. A belépési adminisztráció megszervezése 2. A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása 3. Szakmai segítő kijelölése 4. Munkatársak tájékoztatása 5. Gyakornok bemutatása 6. Munkahely kijelölése, felszerelése 7. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) 8. A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása 9. Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 10. A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) 11. A gyakornok minősítése
64
A szakmai segítő feladatai 1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésében A többi munkatárs feladata 1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés) A gyakornok feladatai 1. A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel 2. a szervezet működési rendjének megismerése 3. szolgálati út megismerése 4. Elvárások megismerése 5. Viselkedési szabályok megismerése, betartása 6. Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) 7. a gyakornoki program feladatainak végrehajtása 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése 9. önértékelés 10. saját fejlődési területek meghatározása 11. problémák jelzése, kérdések feltevése
65
3/D.) SZEMPONTOK A SZAKMAI SEGÍTŐ/SEGÍTŐK KIVÁLASZTÁSÁHOZ a kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni, fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló elveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról, ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok, a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt, a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni, a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.
66
4. sz melléklet Adatkezelési szabályzat A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről és a 20/ 2012. (VIII.31.) rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról szabályozza a köznevelési intézmény adatkezelési szabályzatában az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Nyilvántartható adatok Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat,de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásaikban szereplő feladatokkal kapcsolatosan, az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, iskolatitkár. A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek iskolatitkár osztályfőnökök osztályfőnök helyettesek gyermek és ifjúság védelmi felelős gyermekönkormányzati felelős. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: nevét, születési helyét, idejét, nemét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, oktatási azonosító számát tartja nyilván.
67
A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai. Adatok továbbítása 1. A magasabb jogszabályok előírása szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz-kötöttség megtartásával- továbbíthatóak fenntartónak kifizetőhelynek bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésre jogosultaknak nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, a Köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésben meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében, a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a- KIRjogszabályban meghatározott-működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködőknek továbbítható.
68
3. A tanuló adatai közül neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4. A tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.
69
5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, akit óraadóként foglalkoztatnak.
70
4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, tanulmányai várható befejezésének idejét, évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését, 71
munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
72
