szeretünk, családot alapítunk és mi is szülõk leszünk

I. évfolyam 4. szám, 2007. április

Drága Édesanyám, figyelj rám kérlek,

Eddig csak te adtál, de most én adok te néked. Fogadd ezt a verset drága gyermekedtõl Felolvasom neked tiszta szeretetbõl.

Gyönyörû szép tavaszi nap az anyákat köszönti Illõ most az életünket nekik megköszönni.

Drága jó anyácskám megköszönöm szépen Nagyon sok szeretetet adtál eddig nékem

De itt van az alkalom, hogy én adjak most néked Boldogságban, örömben legyen mindig részed. Erre a lapra sok szépet leírtam,

Nem tagadom örömömben nagyon picit sírtam.

Anyák napja alkalmából, sok puszit adok néked Viszonzásul boldogságot, szeretetet kérek.

Nincs több olyan jó asszony, mint az én jó anyám Õszül már a haja és ránc van a homlokán. Nincs több olyan anya sehol a világon Tiszta szívbõl becsülöm, imádom

Anyám az az asszony, a bajban õ segített A szeretet vizébõl õ az ki merített.

Egy édesanya mindig büszke gyermekére,

Egy gyerek sem vágyik másra csak az õ szeretetére. Munkából ha megjön nincsen pihenõje. Várja a sok dolog, hisz sok a teendõje. Este lefekvéskor csak õ mond mesét.

Egy édesanya mindig óvja szép gyermekét. Éjjel mikor alszunk, õ vigyáz csak miránk.

Egy édesanya szemében a gyermeke a világ.

A sok munkától kezén már duzzadnak az erek.

Tisztelje az édesanyját minden felnõtt s gyerek! Nincs más olyan asszony és nem is lesz soha. Mert egy édesanya az sohasem mostoha. Drága édesanyám szeretlek én nagyon, Ezt a virágcsokrot szeretetbõl adom.

Millió sok Puszit. egy csokor gerberát

Minden puszi mellé az áldás szálljon rád!

Ha beteg ágyán fekszik, vagy kinn a temetõbe Akkor is az anyád ne hagyd feledõbe!

Egy gyönyörû szép csokrot tegyél le a sírra.

Ma élne a jó anyád most megköszönné sírva.

Köszönöm jóanyám, hogy felnõtt ember lettem

Hogy szeretettel, boldogsággal neveltél fel engem. Kérem a jó Istent, a teremtõ atyánkat

Egészségben köszöntse az ÉDESANYÁKAT! Medvecky Kálmán és Tóth József

1

Anyák napján Egy szál virág, egy ölelés. Ez minden, amit egy édesanya elvár Anyák napján gyermekétõl. Nem kell nagy ajándék, fényes ünnepség, nem kell hangos bizonygatás. Csak egy szál virág, egy ölelés. „Kit anya szült, az mind csalódik egyszer…” írta a költõ Kései sirató címû versében, és valamennyien tudjuk, ez a csalódás csak a szeretett édesanya elvesztése lehet. Mert az anyai szeretetre nincs igazi jelzõ, azt érezni, átélni lehet csak. Születtünk, felnövünk, szeretünk, családot alapítunk és mi is szülõk leszünk. Szerencsések az asszonyok, akik életük végéig hordozhatják az anyai érzést, és szerencsések vagyunk mi, gyermekek, akiket ez az érzés elkísér. Mert a 90 éves édesanyának 70 éves fia mindörökké „kisfiam” marad, dédunokákat ölelõ õsz hajú lánya „kislányom”. És nincs hiba, nincs bûn, ami alól a szeretõ anyai szív felmentést ne adna. Anyának lenni, életet adni csodálatos dolog. Férfiként, apaként tudom, hogy nincs szebb, mint egy várandós kismama akit a fellobbant anyai szeretet végigkísér egész életében. Május elsõ vasárnapja – Anyák napja. Egy szál virág, egy ölelés. És a világmindenség ! Mert ezt érdemlik. Kotán György

2

FÜZESABONYI HÍRMONDÓ

Önkormányzati Hírek a)

b) c)

Füzesabony Város Önkormányzat Képviselõtestülete 2007. március 28-án megtartott ülésén jóváhagyta a Vásártér és környéke rendezési terv módosítását, valamint Füzesabony Város Rendezési terv módosítását. Miriszlai Miklós képviselõt, aki március 8-án letette az esküt, megválasztotta a Képviselõ-testület a Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság tagjának. A felsõfokú tanulmányok költségeinek enyhítése céljából a 2006/2007-es tanulmányi év II. félévében a „tehetséggondozó jelleggel” meghirdetett pályázaton 13 pályázó nyert támogatást: Bán Boglárka, Bukta Zsolt, Buzás Brigitta, Geda Boglárka, Halász Eszter, Ivády Réka, Juhász Kinga, Kiss Andrea, Kladiva Ilona, Kovács Tibor, Skorcze Orsolya, Takács Péter, Vaszilkó Lúcia.

Városunk büszke a felsõoktatásban kiválóan teljesítõ fiatalokra. Gratulálunk teljesítményükhöz. d)

A Képviselõ-testület felhívással fordult a Város minden Polgárához, hogy a FÖLD NAPJA alkalmából április 21-én, a VÁROSTISZTASÁGI NAPON tegyük szebbé Városunkat, közösen tisztítsuk meg közterületeinket, környezetünket. Az akció sikerrel zárult, sokan csatlakoztak a felhíváshoz.

2007. április 11-én rendkívüli testületi ülésen döntött a Képviselõ-testület pályázatok benyújtásáról: A Szabadság út felújítása érdekében az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnál pályázik támogatásra az Önkormányzat. A beruházás összköltsége 64 millió Ft, ebbõl a település által vállalt önrész közel 13 millió Ft. A „telepi” városrész központi utcájának felújításával a járdát, a parkolókat is rendbe teszik, a 48-as emlékmûnél pihenõparkot alakítanak ki.

Lakossági kezdeményezésre az Önkormányzat a Városrendezési terv átfogó felülvizsgálata mellett döntött. Pályázati támogatásért folyamodik az Önkormányzat az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz. A terv módosításához 1,62 millió Ft saját önerõt biztosít a város, és 3,78 millió Ft anyagi segítséget remél a pályázattól.

Anyakönyvi hírek: Nagy örömmel adunk hírt gyermekek születésérõl: Balogh Levente anyja neve: Szuromi Zita Bozsik Gabriella anyja neve: Váradi Hilda Czékus Hanna anyja neve: Nagy Nikoletta Dobó Kata anyja neve: Marót Éva Kiss Ádám anyja neve: Szabó Rita Kormos Patrik anyja neve: Fodor Magdolna Mészáros Ádám anyja neve: Csepregi Andrea Tiszta szívbõl gratulálunk a boldog szülõknek, jó egészséget, sok örömet kívánunk a gyermekek felneveléséhez. Keresztelés Szabó Pál László és Vadász Piroska gyermeke: Szabó Virág Brigitta Halálozások: Birinyi Géza, Bocsi József, Czövek Mártonné, Kakukk Andrásné, Kovács József Kálmán, Perge Sándorné, Szabó Imre, Szabó Mária, Veres Kálmánné, Víg Erzsébet A Képviselõ-testület õszinte részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak.

SZELEKTÍV HULLADÉKGYÛJTÉS FÜZESABONYBAN Örömmel tájékoztatjuk a Város Polgárait, hogy Füzesabonyban is megkezdõdött a háztartásokban keletkezett hulladékok szelektív gyûjtése. Elsõ körben két hulladékgyûjtõ sziget kialakítására került sor, a tervezett nyolcból. A hulladékgyûjtõ szigeteket olyan helyeken alakítottuk ki, ahol nagy a forgalom és gépkocsival is jól megközelíthetõk. Ezek a következõk: Vasúti aluljáró elõtti terület (Muskátlival szemben) Turul utca végén, Diófa környékén Tegyük meg környezetünkért, tisztaságunkért, jövõnkért, hogy a szelektív hulladékgyûjtõ konténereket rendeltetésszerûen használjuk! A hulladékhegyek csökkentésének egyik lehetõsége a szelektív hulladékgyûjtés, mely többek között a számunkra már feleslegessé, használhatatlanná vált hulladéktól segít bennünket környezetbarát módon megválni. Ma még hazánkban nagy mennyiségû hasznosítható anyag kerül a kukákba, melyek jobb helyen lennének a szelektív hulladékgyûjtõ szigeteken, mert így biztosított a hasznosításuk. Ismerkedjünk meg a leggyakrabban gyûjthetõ hulladékfajtákkal. Papír: a szigetek papírgyûjtõ konténerében elhelyezhetõ: újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz. Nem helyezhetõ el: zsírral vagy olajjal szennyezett papír, használt papír zsebkendõ, egészségügyi papír. Üveg: a szigetek üveggyûjtõ konténerében elhelyezhetõ: Fehér: - a nem visszaváltható tiszta, kiöblített italos és befõttes üvegek kupak nélkül Színes válogatásban: - vázák, törött ablaküveg darabok Nem helyezhetõ el: fénycsövek, energiatakarékos és hagyományos izzók, fémszálas üvegek olajos vagy szennyezõdést tartalmazó üvegek kerámiák, porcelánok Mûanyagok: A szigeteken a mûanyag konténerekben elhelyezhetõ: üdítõs, ásványvizes mûanyag palackok kupak nélkül, melyeket tapossunk laposra csomagoló fóliák, mûanyag zsákok összetaposva kiöblített tiszta mosó-, mosogató-, és egyéb tisztítószeres palackok. Nem helyezhetünk el: -zsíros, olajos, háztartási vegyi anyagokkal szennyezett flakont tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, élelmiszermaradványt tartalmazó mûanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, mert hasznosításuk jelenleg nem megoldott. A szelektív hulladékgyûjtés sikere érdekében kérjük a polgárok segítségét és támogatását, hiszen csak együtt tudjuk elérni azt, hogy környezetünk rendezettebbé, kellemesebbé váljon és a még újrahasznosítható anyagok ne veszszenek kárba. Újrahasznosításra csak az azonos, nem szennyezett, tiszta alapanyagok kerülhetnek. A szelektív hulladékgyûjtés sikere érdekében kérjük a város polgárait, hogy támogassák szándékunkat és éljenek ezzel a lehetõséggel. Dr. Bartos Lászlóné Alpolgármester


Történelmi jelképünk – a Turul madár A honfoglalásnak minden nép történetében mítoszteremtõ hatása van és ez alól a magyar nép fõleg nem kivétel. A századok során az irodalom és a mûvészetek újra és újra megörökítik, hogyan vezette népét az új hazába Árpád fejedelem. Árpád népe az Etelközben /melynek jelentése „folyók közötti vidék” / a judaizmussal és az iszlámmal is kapcsolatba került. A magyarokat a nagy világvallások befolyásolták, ám ennek ellenére tovább élt saját különös hitük, amely a sámánság gyakorlatát egyesítette monoteista jelképekkel. Minden sámánnak megvolt a maga segítõ szelleme, amely valamilyen vadállatban testesült meg –többek között ennek a hagyománynak a részei a boszorkányok macskái. Mellesleg ezt bizonyítják a megtalált, ill. az ásatásokon feltárt tárgyakon található: szarvas, kutya, ló, madárköztük a sólyom motívumok. Ha az ember öltözékén viselte a helyi sámán segítõ szellemét, akkor az a hit szerint távol tartotta a gonoszt és vonzotta a jó szerencsét. A korabeli ábrázolások a magyar mitológia fontos elemeire is utalnak: így például a szarvas és az égig érõ fa mellett a turul madárnak is központi szerepe van, amely a legenda szerint az Árpád-ház mítikus atyja. Bizonyára nem véletlen az, hogy a turulmadarat és szinte minden történelmi jelképünket illetõen nem kaptunk és fiataljaink még ma sem kapnak lényegi információt az iskolai oktatásban. A turulmadár valójában egy kerecsensólyom, a magyarság eredetmondájának legfõbb alakja, a honfoglaló magyarok totemállata. Õsi hadicímer is egyben,ami jelenleg a Nemzetbiztonsági Hivatal címerében is megtalálható. A szó török eredetû / a togrul, vagy turgul vadászsólymot jelent/. Az õsi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különbözõ fajtáira: a kerecsen, a zongor / ebbõl származtatható a Zsombor név is / és a turul szavakat. Az õsi magyar hitvilágban a legendák kétszer is említik a Turult. Elõször Álmos fejedelem születésénél Anonymus a Gesta hungarorum címû munkájában a következõképp írta le a történetet. „Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, ……Magóg király nemzetségébõl való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Õnedbelia vezérnek Emese nevû lányát. Ettõl fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében és mintegy rászállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhébõl forrás fakad és ágyékából dicsõ királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. …..”

A Budai Képes Krónika szövegében a középsõ rész így hangzik: „Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettõl teherbe esett, méhébõl sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicsõ királyok származtak.” Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek (vagy Ügyek) vezéré, aki maga is a Turul nemzetségbõl származott. Az álomban érkezõ turul, a közvetlen õs, csak ennek az apaságnak az érvényét erõsítette meg és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi õsre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. / A belsõ- ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli. /

3

Ez tipikus dinasztikus eredetmonda, melynek lényege, hogy a születendõ utódokat már elõre magasztalja és fényes jövõt jósoljon egy még nem létezõ dinasztiának. Ez a születéstörténet kísértetiesen hasonlít Jézus születésének történetéhez, melyet megtalálhatunk Máté apostol evangéliumában. Tehát úgy az egyik, mind a másik születéstörténetben az Úr, az Isten küldöttje adja tudtára Máriának, mind Emesének, hogy gyermekük, fiuk születik, aki népe nagy, elhivatott királya – Jézus esetében – megváltója lesz. A turulmadár tehát az Isten hírnöke, küldötte, mint ahogyan az angyal is az. Az angyal szerepét a keresztény tanítás fényében értjük és ismerjük, de a turulmadár mibenléte már sokkal rejtelmesebb. A régmúlt idõk embere jelképekben gondolkodott és beszélt. Napjainkban ez leginkább a székelység gondolkodásmódjában ismerhetõ fel. Az õsi idõkben a láthatatlan isteneknek, szellemeknek volt egy égi és egy földi jelképük A fõisten égi jelképe a Nap, míg annak földi jelképe egyik vagy másik állat volt, aszerint, hogy egy adott vidéken melyik állatot tartották a legalkalmasabbnak. A szkítáknál, azaz a szittyáknál a szarvast a gyorsasága emelte e szerepkörbe. A hunoknál, s mert Álmos-Árpád népe hunivadéknak vallotta magát, valamelyik ragadozó madár, többek szerint a kerecsensólyom, vagyis a turulmadár töltötte be e szerepet. Mi is a ragadozó madarak legfõbb jellemzõje? Az éles látás. Isten mindent lát! A turul második megjelenése a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg állataikat és kezdték széttépni õket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert azok mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a Turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék õt, míg el nem tûnik a szemük elõl. Fölismerve az álmot a jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult mind addig, míg az végleg el nem tûnt. Így jutottak el a magyarok Pannóniába, Attila egykori földjére. Ennek a mondának a valóság alapja az, hogy a magyarok, anélkül hogy tudták volna, addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol még a kerecsensólyom a Turul - fészkel. A turulmadár tehát õshitünk, õsszellemiségünk szent madara, isteni jelképe, amely hírül adta Emesének, hogy fia, Álmos a magyarság elhivatott szent fejedelme lesz, aki megszervezte a vérszerzõdéssel foganatosított nemzetszövetséget, melynek eredményeként elfoglalták a Kárpát-medencét és lerakták a magyar nagy-hatalmiság alapjait az elkövetkezõ hatszáz évre. Nem csoda tehát, hogy a turulmadarat megtalálhatjuk még mindig a Kárpát-medencében számos emlékmû csúcsán, hirdetve hajdani dicsõségünket. A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítenék: - A Tatabánya melletti Kõ-hegy tetején lévõ turulszobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méter. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád seregei itt gyõzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. A millennium alkalmából Felállított Turul-szobor Donáth Gyula alkotása, melyet 1992-ben újítottak fel. -Szikszón, Borsod és Abauj egykori vármegyék határán áll egy1931ben állított 12 méternél magasabb emlékoszlop, melyre Ligeti Miklós készített turulmadarat. -Budapesten számos turul szobor található. Turulmadarak díszítik a Szabadság hidat is. -Ezenkívül további szobrok találhatók az alábbi településeken is: Bag, Berekfürdõ, Celldömölk, Enying, Gyõr, Karcag, stb. Hivatkozások: -Turul folyóirat -Új Magyar Lexikon -Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek -http://www.origo.hu -http://hu.wikipedia. -Márai Sándor: Ég és föld

Farkas István

4


Sorsfordító idõk – Tatárjárás

1242. április 10-11-én Muhi mellett ütközött meg a IV. Béla magyar király vezette magyar királyi sereg az országra támadó hatalmas tatár erõkkel. Béla király megsemmisítõ vereséget szenvedett, a tatárok elözönlötték az országot.

Nem volt elõzmény nélküli a támadás. A Dzsingisz Kán alatt egyesült mongol(tatár) törzsek a kor ( és a világtörténelem ) legnagyobb birodalmát hozták létre néhány évtized alatt. A mongolok lerohanták és nagyrészt elpusztították a Közép-Kelet nagy birodalmait, teljesen átrajzolva a korabeli Ázsia erõviszonyait. A mongolok 1236 tavaszán indították meg nagy európai inváziójukat. Juliánus barát expedícióját, a Volga menti magyarok keresésérõl így tekinthetjük korabeli felderítõ, hírszerzõ akciónak is. Juliánus is hírt adott a tatárok közeledtérõl, második útja pedig a veszély nagyságát is érzékeltette. A volgai bolgárok, a baskíriai magyarok, az orosz fejedelemségek és a kunok területeinek elfoglalása után a Mongol Birodalom nyugati része, az Arany Horda urának, Batu kánnak vezetésével a – mintegy 140–150 ezer fõs – mongol sereg 1241-ben három irányból tört Magyarországra. Az északról támadó Orda (Batu bátyja) vezette sereg Sziléziát és Morvaországot végigdúlván érkezett Észak-Magyarországra, a déli sereg pedig Havasalföld meghódítása után több részre oszolva a Borgói-, az Ojtozi- és a Vöröstoronyi-szoroson keresztül hatolt be Erdélybe. Batu fõserege 1241. március 12-én a Vereckei-hágón át zúdult az országba. A mongolok az akkori világ legfegyelmezettebb és legjobban vezetett hadseregével rendelkeztek. A mongol fõsereg 1241. március 12-én áttört a Vereckei-hágón, és lemészárolta Tomaj Dénes nádor 5000 fõs hadát. Portyázói 3 nap múlva már Pest alatt voltak, március 17-én elfoglalták és felgyújtották Vácot. A magyar fõurak csak ezekben a napokban kezdték összegyûjteni csapataikat, és bár a király megtiltotta a harcot, Csák Ugrin kalocsai érsek és az egyetlen külföldi segítségként érkezett Babenberg Frigyes osztrák herceg megtámadta a mongolokat. Ugrin csak néhányadmagával tért vissza, Frigyes azonban kisebb gyõzelmet aratott. Ezután Frigyes távozott az országból. A mongol elõhad feldúlta Egert, szétverte Benedek váradi püspök seregét, majd visszavonult. A magyar sereg április 8-án elérte a Sajó folyót, és április 10-11-én a muhi csatában katasztrofális vereséget szenvedett. Április 14-én a mongol fõsereg Pest alá ért, és 3 nap múlva rohammal vette be a hevenyészett palánkkal védett várost. A mongolok ezután a Szepesség felé nyomultak, és egyesültek az északról érkezõ seregrésszel. A déli sereg az Ojtozi-szorosban lemészárolta Sólyom fia Pósa erdélyi vajda hadát, majd Erdélyt végidúlván, kijutott az Alföldre. 1241 júniusára mongol uralom alá került az ország Dunától északra, ill. keletre fekvõ része, bár sok vár és erõdített hely maradt magyar kézen. A Pest központtal berendez-

kedett mongolok igyekeztek megszervezni a betakarítást és az adóbehajtást a lakóhelyére ( a megszerzett királyi pecsét segítségével) visszacsalogatott lakosságtól. A Dunántúl védelmét a frissen kinevezett Geregye Pál országbíró vezette, 1242. januárban azonban a mongolok átkeltek a befagyott Dunán. ( Ami egyébként érdekes, hiszen jóval nagyobb folyó sem jelentett nekik akadályt pl. a Don, Volga ) A magyar védelem az erõdített helyekre korlátozódott. Elpusztult Óbuda, Esztergom és Székesfehérvár városa, de a várak tovább dacoltak az ellenséggel. A mongol hadvezetés Kadan vezetésével egy teljes sereget ( mai szóval kommandót ) küldött IV. Béla kézre kerítésére, amely feldúlta Horvátországot és Dalmáciát, és már Trau szigetének ostromára készült, amikor Ögödej mongol nagykán halálának hírére megkezdte kivonulását az országból (1242. márc.). A fõerõ Esztergom alól a Duna két partján, az erdélyi sereg az Olt mentén, Kadan pedig Bosznián és Szerbián keresztül vonult el. A mongol sereg Bulgáriában egyesült és vonult tovább kelet felé. A tatár pusztítás Magyarország területének nagy részét sújtotta (bár éppen a legnagyobb népsûrûségû területeket a legkevésbé), és a pusztítást fokozta az 1242-ben kitört éhínség, ill. a járványok. A lakosság túlnyomó része a hegyek és a mocsarak védelmébe, ill. megerõdített helyekre menekült (kb. 160 vár-város-kolostor maradt mindvégig magyar kézen). Az ország emberveszteségét a régebbi történetírás 50%-ban állapította meg, ma a 15-20% a legelfogadottabb, ám még ez utóbbi esetben is 350-400 000 halottal kell számolni. Az addig expanzív magyarság terjeszkedése megállt, és felerõsödött az idegen betelepülés, amelynek elsõ nagy hullámát a visszahívott kunok jelentették. Az ország katonai ereje nem tört meg: a magyarok már 1242-ben haddal foglalták vissza az osztrákok által megszállt nyugati vármegyéket, három év múlva pedig magyar sereg támadott Halicsra. Ebben az évben IV. Ince pápa feloldotta IV. Bélát a császárnak tett hûbéreskü alól. Nogaj kán vezetésével 1285-ben újabb mongol sereg tört Magyarországra, amelyet a magyar hadak szétvertek. Ezt az eseményt „második tatárjárásnak” is nevezik. A tatárok figyelme a sokkal nagyobb zsákmányt ígérõ közel- kelet felé fordult. 1258-ban bevették Bagdadot (Hulagu) és lerombolták, lakosságát kiirtották. Jellemzõ egyébként a kor ellentmondásos viszonyaira, hogy a francia IX. Lajos király és még a Pápa is szövetséget kínált a Tatároknak, a muzulmánok ellenében. Forrás: Internet ; Magyarország hadtörténete

Felhívás !

Kotán György

A Széchenyi István Általános Iskola idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A jubileum alkalmából szeptember végén ünnepségsorozatot rendezünk, melynek része lesz egy kiállítás az iskola történetérõl. Ezúton kérjük az iskola volt diákjait, tanárait, dolgozóit, hogy az elmúlt 50 évhez kapcsolódó olyan dokumentumokat, (fényképek, ellenõrzõk, bizonyítványok, kitüntetések, emléktárgyak stb.) melyeket a kiállításon szerepeltetni akarnak, juttassák el az iskolába. Az anyagok leadhatók az intézményvezetõknél vagy a könyvtárosnál. Nagy István igazgató


5

MOZAIK

Rovatvezetõ: Tóthné Veres Noémi

Újra együtt a Cantando kamarakórus!

DIÁKNAPOK A REMENYIKBEN

"Ne csak külsõségekben legyen magyar a mi kis világunk, hanem a lelkek mélyéig, mert csak így lesz igazán a mienk. A lelkek mélye pedig különösképpen a zene országa." - vallotta Kodály Zoltán. agyarság kultúrájáért oly sokat tett nagy zeneszerzõnk, Kodály Zoltán születésének 125. halálának 40. évfordulójára emlékezünk az idén. Talán nem véletlen, hogy a Cantando kamarakórus épp ebben az évben alakult meg újra. Rohanó, anyagi

javakért küzdõ világunkban bizony szükség van egy kis „szigetre”, ahol saját bensõnkkel foglalkozhatunk. A kórus régi és új tagjai is igényelték az olyan közösségbe való tartozást, ahol saját lelküket ápolhatják, építhetik, és a koncertek alkalmával a muzsikán keresztül átadhatják gondolataikat, érzéseiket, a kultúrát szeretõ embereknek.

Bemutatkozó hangversenyünk 2007. március 31.-én, a Nagyhét „elõestéjén” volt a Római Katolikus templomban, ahol vallásos témájú mûvek hangzottak fel. A koncertet színesítette Kiss Kamilla fuvolajátéka, Szabó Anna, Kiss Alma, Fiser Kata és Kabáczy Karina kamaraprodukciója. Elõadásunkkal ily módon tisztelegtünk Kodály Zoltán emlékének. A kórus tagjai nagy izgalommal várták ezt a fellépést, melynek sikere még nagyobb lendületet és lelkesedést adott a további munkához. Hisszük, hogy a közel 30 együtt éneklõ, zeneszeretõ ember a város kulturális életét gazdagítja. Rendezvények, ünnepélyek színesítésére már kaptunk meghívást. Legközelebb a városi Pedagógusnapon tiszteljük meg a hallgatóságot. Augusztus 20.-án a Római Katolikus templomban ünnepi hangversenyt rendezünk. Koncertjeinkre szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt. A Cantando kamarakórus szeretettel várja újonnan csatlakozó tagjait is a Teleki Blanka Általános Iskolában kedden- ként 18 órakor kezdõdõ próbákra. Kisné Bozó Sarolta karvezetõ

Az iskola fennállása óta a diákság minden évben egy-két napot a magáénak mondhat. Ekkor a tankönyvek helyett jelmezt rejt a táska. Ezeknek a napoknak a tartalma az évek során megváltozott, átalakult. A hagyományos bemutatkozó mûsorok helyett ma már nagyobb teret kap a technika, melyet az elõzetes feladatokhoz is használniuk kell, pl. az évfolyamok bemutatkozó filmjeik elkészítéséhez. Az osztálydekorációk és a reggeli jelmezes bevonulás is hozzátartoznak a diáknapok rendezvényeihez. Rendhagyó módon az idén is megrendeztük az év osztálya vetélkedõjét, mely címet 2007-ben a 11.b nyerte el. A diáknapi rendezvények több kinti helyszínen és a tornateremben zajlottak. Az idei kedvencek a rodeó, a játékbarlang, a counter-strike, karaoke voltak. A jól sikerült programok feltételezik, hogy jövõre áprilisban, hacsak néhány napra is, de újra megváltozik a rend a Remenyikben. Antal Annamária

Sport és egyéb sikerek a Teleki Blanka Általános Iskolából A Teleki Blanka Általános Iskola tanulói sport területén – kézilabdában és labdarúgásban – szép sikereket értek el az elmúlt idõszakban. Kézilabda Az ADIDAS kézilabda gyermekbajnokság megyei döntõjén az alábbi eredmények születtek: A „GY8” fiú (92-es születésûek) korcsoportjában megyei III. helyezés. A „GY6” fiú (94-es születésûek) korcsoportjában megyei II. helyezés. Országos elõdöntõbe jutott. A „GY=” fiú (93-as születésûek) korcsoportjában megyei III. helyezés A „GY/” lány (94-es születésûek) korcsoportjában megyei II. helyezés. Országos elõdöntõbe jutott. Az 5-6. osztályos, III. korcsoportos és a 7-8. osztályos, IV. korcsoportos fiúk kézilabdában megnyerték a pontszerzõ körzeti döntõit. A csapatok felkészítõ tanára Tajta József volt. Az iskolából 9 tanuló Szlovákiában, sítáborban vett részt, és ott biztonságosan megtanult síelni.

6


Labdarúgás Iskolánkban 4 korcsoportban folyik rendszeres felkészítés, versenyeztetés a labdarúgó szakágban. 1998-99-ben születettek: 1. korcsoport. 1996-97-ben születettek: 2. korcsoport 1994-95-ben születettek: 3. korcsoport 1992-93-ban születettek: 4. korcsoport 1992-93-ban születettek: 4. korcsoport lány A Füzesabony és Körzete Alapfokú DSB versenyeken tanulóink minden korcsoportban elsõ helyezést értek el. A felkészülés részeként neveztünk a Berze kupa versenysorozaton is. Tanulóink ígéretes eredményeket értek el a megye legjobb utánpótlás korú labdarúgói között. Kiemelkedõ a 3. korcsoport 3. helyezése, és a 4. korcsoport 2. helyezése. A körzeti teremlabdarúgó versenyen a 4. korcsoportos fiúk 1. helyezést értek el. Részt vettünk a megyei döntõn, ahol 4. helyezett lett iskolánk csapata. A felkészítõ tanár Birincsik József volt. A csapatoknak, és a felkészítõ tanáraiknak gratulálunk az elért szép eredményekhez. Reál Munkaközösség

2007. január 19-én rendezték Tenken az Aranycsengõ versés prózamondó versenyt, ahol Tarnóczi Gréta (képünkön) Móra Ferenc: A szánkó címû elbeszélésével az I. helyezést szerezte meg. Felkészítõ tanára Németh Benedekné volt. Gratulálunk ! A Teleki Blanka Kórus februárban és márciusban két városi rendezvényen lépett föl nagy sikerrel énekes és verses összeállítással: a Vöröskereszt rendezésében a véradók szokásos évi köszöntésén és a városi nõnapi ünnepségen.

Rauszné Urhegyi Aranka

A Pöttömke Tagóvodában a 2007-2008 évi beiratkozás április 11-13 között történt. Azokat a gyermekeket kellett beíratni, akik 2008. május. 31-ig betöltik a 3. életévüket. Errõl a szülõk a Városi TV Képújságjából és az óvodában kifüggesztett hirdetésbõl értesülhettek. Eddig 47 kisgyermeket írattak be az óvodába. A létszám azonban még nem teljes, mert nyilvántartásunk szerint 10-15 beiratkozásra számítunk még. Kovácsné Sári Enikõ tagóvodavezetõ

Menjünk világgá! A Hétszínvirág Óvoda Zöld Szív csoportjába járó gyerekek szeretnek óvodába járni, de leginkább azt szeretik, ha el-

Humán munkaközösség

Széchenyis diákok passiójátéka a római katolikus templomban A „Csíksomlyói passió” 17. századi iskoladráma. Ferences szerzetesek írták a kolostorban tanuló diákjaik számára.

Iskolánk színjátszói nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor elhatározták, megtanulják a darabot. Mai gyerekek számára nehéz ez a szöveg, tele latin szavakkal, ma már nem használatos kifejezésekkel, szófordulatokkal. A próbák már januárban kezdõdtek meg, s a gyerekek egyre közelebb kerültek a középkori darabhoz.

Lehetõséget kaptunk, hogy a római katolikus templomban, Virágvasárnap, a szentmise elõtt bemutassuk Jézus elárultatását, kínszenvedését és halálát a gyerekek tolmácsolásában. A lámpaláz – ami tapasztalt színészeket is megtréfál olykor – itt is okozott egy kis zavart az elõadásban. A hallgatóság azonban elnézte, vagy észre sem vette az apróbb hibákat, és nagy szeretettel fogadta a Széchenyisek lelkes mûsorát.

hangzik a felhívás „menjünk világgá!” Ilyenkor lázba jövünk, elhívunk magunkkal egy-két csoportot és elindulunk felfedezni a világot, a szépséges hegyeket, réteket, vízpartokat. Telepakoljuk hátizsákunkat, felhúzzuk „hétmérföldet lépõ cipõnket”, s már jöhet is a busz, ami elrepíti az apró természetbúvárokat a megfelelõ helyre. Így tettünk legutóbb is, amikor elindultunk a bogácsi tóhoz, hogy a gyönyörû tavaszi idõt kihasználva megismerkedhessünk a vízpartra jellemzõ növény és állatvilággal, élvezzük a napsugár simogató melegét, a gyönyörû táj szépségét, csendjét.


hozzám és megkérdezi: - Óvó néni, ha kihûltem, ihatok? 2.

3.

4. 5.

A partra érve elvarázsolt bennünket a vízen csillogó napsugár, az úszkáló vadkacsák, a vijjogó sirályok hangja, a víztükrében magukat nézegetõ fûzfák, a víz fölött repkedõ szitakötõk, a parton nyíló virágok. A távcsõ segítségével közelrõl is megnézhették a kacsák színpompás tollazatát, a víz felett körözõ madarakat, a partot körülölelõ hegyoldalon lévõ házakat. Vízvizsgáló készletünkkel közelrõl, felnagyítva is megvizsgálhattuk, hogy milyen apró élõlények nyüzsögnek a tó vizében. Néhány bogarat határozókönyv segítségével azonosítani is tudtunk, pl.vízi skorpió, molnárka, vizipók, csíbor,,,. A parti nádas mellett horgászó bácsik is örömmel mutatták meg a gyerekeknek a horgászfelszerelést, s a zsákmányukat, és szívesen beszélgettek velünk. Volt kislány, akinek szinte a szeméhez nõtt a nagyító, mert minden apró fûszálat megnézett, de leginkább a nyüzsgõ hangyaboly varázsolta el. Olyan kisfiú is volt, aki ujjongásában simán gyalogolt volna be a vízbe, a kissé tapasztaltabbak megelégedtek azzal, hogy a parton guggolva búvárkodjanak. Rendkívüli élmény volt figyelni és hallgatni a rengeteg békát, amint úsznak, ugrálnak, néznek ki a vízbõl a nagy gürü szemeikkel, sõt a gyerekek felfedezték a béka nemzetség egy új faját is, melyet „emeletes” békának neveztek el. A szépséges békakoncertet hallgatva elfogyasztottuk jól megérdemelt elemózsiánkat. Ez a kirándulás is, mint bármely másik megerõsített bennünket abban, hogy minél többször ki kell vinni a gyerekeket a szabadba kirándulni, hiszen annyi csoda van a természetben, amit felfedezhetnek, megismerhetnek, ha odafigyeléssel, szeretettel irányítjuk õket. A természet szeretetére nevelni igazán csak a természetben lehet! Ragó Árpádné Óvónõ

Mesebeszéd

Aux Józsefné, Ani óvónõ a Hétszínvirág Óvoda tagóvoda vezetõje. Közel 32 éves pedagógusi pályájának „humortermésébõl” ad közre most néhányat.

1. Kint szaladgálnak, játszanak a gyerekek az udvaron. Zsuzsi odaszalad

6.

7.

8.

A kiscsoportos Kriszti esküvõn volt szombaton. Hétfõn csillogó szemmel meséli - Óvó néni képzeld, láttam egy szép, függönyös nénit! Viktor hiába próbálja kibontani a cukorkáját a papírból, végül segítséget kér. – Óvó néni, légy szíves, gombold ki a cukromat! Arról beszélgetünk, hogy ki hány éves. Balázs büszkén kijelenti: - Én már fél négy vagyok! Autóbusszal kirándultunk, s egy hatalmas, egyenletes, szép, zöld vetés mellett haladtunk. Az egyik kislány megszólal: - De szép simára vasalták a földet! Lencsefõzelék az ebéd Ágika tányérjába babérlevél kerül. Meg is kérdezi, mi az benne? Zsolti megszólal: - Biztos nyitva volt a konyha ablaka, amikor fõzték, és belefújta a levelet a szél. Öltözködéskor a gyerekeket figyelmeztetjük, hogy a pólójukat mindig dugják be a nadrágba, ne fázzanak meg. A kiscsoportos Zsófi odajön és megkérdezi: - Óvó néni, nézd, nincs ki a vesém? Tavasz van. Már a fecskék is visszatértek, javítgatják a fészkeiket. Az egyik villásfarkú az ablak elõtt repül el, egy hosszú szalmaszállal a csõrében. A gyerekek tágra nyílt szemmel nézik. - Miért viszi a fecske a szalmaszálat? –kérdi az óvónõ. - Biztosan szörpöt akar inni!- kiált fel egy gyerek.

A falugazdász közleményei -

2007 évi támogatási lehetõségekrõl szóló rendelet még nem jelent meg.

-

A területalapú támogatások igénylési határideje 05. 15.

-

-

A 200 hektár fölötti területtel rendelkezõ termelõk elektronikus úton adhatják be támogatási igényüket. Aki 2007 évben új területtel rendelkezik (amire elõzõ években még nem igényelt támogatást), kérjük, jelentkezzen a falugazdásznál, mert a hozzávaló térképeket külön meg kell igényelni. (Térkép nélkül nem adható be támogatási igény!)

Jó tanácsok kiskert tulajdonosoknak Ki ne látott volna már olyan meggyfát vagy kajszit, amely virágzás után úgy nézett ki, mintha leforrázták volna. Leszáradt virágok, hajtásvégek, terméskezdemények: ez a monília laxa gomba kártétele. A kórokozó a fertõzött fákon illetve a talajon maradt gyümölcsmúmiákon tavasszal újra fertõzõképes szaporítóképleteket képez, amelyek légmozgással és esõcseppekkel kerülnek a virágokra. A gomba virágfertõzõ, a csonthéjasokat (meggy, cseresznye, szilva, kajszi, õszibarack) károsítja. A virágok megbarnulnak, a kórokozó a virágon keresztül továbbnõ a hajtásokba, amelyek szintén elszáradnak. A fertõzött fák koronájában a nyár folyamán nagy

7

8


Tudta-e, hogy  

    

Füzesabony lakossága 8335 fõ

számban találhatók elhalt hajtások a rájuk száradt barna levelekkel és virágokkal. A virágfertõzés feltétele a párás, ködös, hûvös idõjárás száraz idõben a fertõzés el is maradhat. A védekezés lépései:

Magyarország lakóinak száma 10 064 000 fõ

1.

közel 30 éve folyamatosa csökken

2.

(1980-ban 10 709 463!). A lakosság száma

A férfiak várható életkora 68,5 év, a nõké 76,9 év (Franciaországban 76,7 és 83,8)

Az elsõ hivatalos népszámlálás 1870-ben volt Magyarországon A teljes munkaidõben foglalkoztatottak átlag-

3.

keresete 2007. januárban: 209 418 Ft

2005-ben 1000 lakosra 287 autó jutott (Németország 559)

2006-ban a regisztrált munkanélküliek aránya

7,5 % volt. (Dánia 3,9 %, Lengyelország 13,8 %) Kádas I.

(Perge Lászlóné rovata)

Ebben a hónapban Rátkai Zoltánét, az óvodások Eta nénijét kerestem meg. Eta néni lelkesen válogatott receptjeibõl, szívesem adott egy könnyû tavaszi menüt. Aki ismeri, annak nem kell bemutatni, de ki ne ismerné azok közül, akik a telepi óvodába jártak. Az én gyermekeim már felnõttek, de még ma is emlegetik, hogy én nem tudok olyan rántott levest fõzni, mint az oviban volt. Mi a titka? Nem tudom, csak azt, hogy minden gyerek szerette a fõztjét. Még az egyszerû rántott levessel is csodát mûvelt. Etanéni, 1971-ben került az óvodába, majd 1982- ben szerzett képesítést és 1987-tõl dolgozott, mint szakácsnõ 2000-ig, amikor nyugdíjba ment. Ma, aktív nagymama és családjának, 4 unokájának készíti a finomabbnál-finomabb ételeket, süteményeket.

Hideg meggyleves

Hozzávalók: 0,5 kg meggy, 0,5 l tej, 1 kávéskanál fahéj, cukor, 1 egész citrom. Elkészítés: 1 liter vizet felforralunk a cukorral, beletesszük a megygyet, újra felforraljuk.Amíg felforr, addig elkészítjük a habarást, ami 2 kanál lisztbõl és a 0,5 l tejbõl áll. Ha forr, beleszûrjük a levesbe, majd hidegen tálaljuk. Még finomabb, ha tej helyett tejszínt használunk.

4.

Metszéskor a fertõzött ágrészek és gyümölcsmúmiák eltávolítása. Tavaszi rezes lemosó permetezés rügyfakadás elõtt. Használható szerek: Funguran – OH 50 WP, Champion 50 WP, Vitra Rézhidroxid. Fontos, hogy a lemosó permetezés bõ lémennyiséggel történjen. A réztartalmú szerek a biogazdálkodásban korlátlanul használhatóak úgynevezett zöld besorolásúak. Virágzáskori permetezés. Csapadékos idõjárásban három permetezésre van szükség. Az elsõ permetezés virágnyílás kezdetén, a második teljes virágzásban, a harmadik a sziromhulláskor javasolt. Meleg, száraz idõjárásban a virágzás is lerövidül, így akár egyetlen permetezés is elegendõ lehet. Alkalmazható szerek: Folicur solo, Signum WG, Topas 100 EC. Felszívódó szerek, biogazdalkodásban korlátozottan használhatók (sárga besorolásúak). Hatásfokozás céljából a fenti szereket kombinálhatjuk kontakt szerekkel. Pl: Merpan, Orthocid 50 WP, Neo-Tec, amelyek biogazdálkodásban szabadon használhatók (zöld besorolásúak). Ha a védekezés ellenére mégis fellépett a betegség, akkor a fertõzött (elhalt) vesszõket és hajtásokat minél elõbb el kell távolítani (metszõollóval).

Tejszínes csirkecomb

Hozzávalók: 4 db csirkecomb, 20 dkg sajt, 3 dl tejszín, ételízesítõ. Elkészítés: A combokat befûszerezzük, tepsibe rakjuk, majd öntünk alá egy kevés vizet. Tejszínnel meglocsoljuk, rászórjuk a sajtot, fóliával letakarjuk, és készre sütjük. Burgonyapüré illik hozzá.

Ananászos sütemény Hozzávalók a tésztához: 1 db kockaráma, 15 dkg cukor, 2 db tojás, 1 cs vaníliás cukor,1 cs sütõpor, 25 dkg liszt. Krémhez: ¾ db margarin, 15 dkg cukor, 2 db tojás, 4 dl tejföl, 1 doboz ananász konzerv, de lehet bármilyen 25 dkg friss idénygyümölcs is. Elkészítés: A rámát, cukrot és a 2 db tojást habosra keverjük, majd hozzáadjuk a vaníliás cukrot, sütõport és a lisztet. Elkeverjük, gyengén zsírozott, lisztezett sütõpapíros tepsibe, kanál segítségével, belesimítjuk a tészta ¾ részét. Erõs tûzön kb ½ óra alatt megsütjük. A tészta maradék ¼ részét, külön, egy tepsi aljára simítva megsütjük. A krémhez, a margarint, a cukrot és a tojást, habosra keverjük, hozzáadjuk a tejfölt és a lecsöpögtetett, eldarabolt ananászt. A krémet a kihûlt tésztára öntjük és elsimítjuk. A kisadag kisült tésztát a kezünkkel morzsolva a krémre morzsoljuk.

Zsírpapírral letakarva, egy éjszakára a hûtõbe tesszük.

Jó étvágyat!


Füzes Táncklub – tánciskola

A Városi Könyvtár és közösségi ház valamint a Füzes Táncklub szervezésében már hónapok óta lelkes felnõttek ismerkednek a tánc alapjaival. A rendkívül jó hangulatú összejöveteleken klasszikus és modern táncokkal ismerkedik meg a több mint 40 fõs résztvevõ, a 20 évesektõl az 50 felettiekig. Miért ez a lelkesedés ? Mai elgépiesedett világunkban kevés közvetlen sikerforrás van, olyan tevékenység, ami közvetlenül örömet okoz. A tánc ilyen. Ha kissé szögletesre is sikerülnek az elsõ lépések, ha nem is megy elsõre a „táncfigura”, mégis fantasztikus kikapcsolódás az a vasárnapi két óra, amit a tánccal töltenek el. A szokatlan mozgáskoordináció miatt az ember csak a lépésekre, a táncra és a partnere figyel, így a mozgás okozta fáradság mellett szellemileg is teljesen kikapcsolódik. Nem csak füzesabonyiak, de a környékbeli községekbõl is sokan járnak a tánciskolába, nem azért, hogy versenytáncosként méressék meg magukat, hanem a kikapcsolódás, a zene és a tánc öröméért. Mindenkinek jósszívvel ajánlhatom ! Kotán György

Április

Szent György hava

Tavaszhó

Csillagjegy : Bika ((IV.21.-V.20 ) Kalendárium : Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdõ nap volt, a tavaszi napéjegyenlõséget, az újjáéledõ természe-tet ünnepelték. Amikor a naptárreform-mal január elseje lett az év elsõ napja, április elsõ napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetûek. Virágvasárnap. Húsvét elõtti vasárnap. Az iskolás gyermekek ilyenkor barkát mennek gyûjtani, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszûzõnek, betegséggyógyítónak tartják, elû-zi a jégesõt, megóv a villámcsapástó. Virágvasárnap tarják több palóc községben a kiszehajtást. Fiatal lányok telet jelképezõ, me-nyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A téltemetés az ébredõ természet õsi ünnepét, a húsvétot vezeti be. Virágvasárnap után követ-kezõ hét a Nagyhét. Nagypéntek. Jézus kereszthalálának ünnepén tarják a legszigorúbb böjtöt. Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarí-tanak, nagymosást tartanak a patakban és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen Nagypén-teken nem gyújtanak tüzet. Nagyszombat. Este tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A tüzet õsi módon - dörzsöléssel, csiho-lással - újra meggyújt-

Kányádi Sándor: Április hónapja Bolondos egy hónap április hónapja, hol kalap a fején, hol báránybõr sapka.

9

Köpenyegbe burkol, ingujjra vetkõztet, mutatja a tavaszt hol nyárnak, hol õsznek. Hiába próbálnád kilesni a kedvét, túljár az eszeden, mire észrevennéd. Búsnak teszi magát, szeme könnyben ázik, mindegyre lehunyja sûrû szempilláit. Aztán gondol egyet, fülig fut a szája, s ránevet a fényben hunyorgó világra.

ják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti. Húsvétvasárnap. A kereszténység egyik legna-gyobb ünnepe a pogány tavaszkezdõ ünnepekbõl származik. Ezen a napon tartják a húsvéti ha-tárjárást. Ilyenkor az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen bált rendeznek. Húsvéthétfõ. A legnépszerûbb húsvéti népszo-kások: locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettõ õsi termékenységvarázslásra utal. A tojás - eredetileg halotti kultusz kelléke - Jézus újjászületését jelképezi. Fehérvasárnap. Húsvét utáni vasárnap a fiatal leá-nyok "mátkát", barátnõt választanak, vagy komatálat küldenek egymásnak. 14. Tibor. Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk. 24. György. Európa nagy részén õsi pásztorünnep, az állatok elsõ kihajtásának napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tûzön hajtják keresztül, hogy a füsttõl megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedõvel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különbözõ mágikus praktikákat végeznek. A György-kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó szent legendájából származik. 25. Márk A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszûzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

10


SZENT GYÖRGY Április 24. a világegyházban április 23. +4. század Amikor Györgyöt történelmi személyként fogadjuk el és méltatjuk, a Lydda Dioszpoliszban (Palesztina) régtõl meglévõ kultuszának bizonyságaira hivatkozva tesszük ezt. Ugyanakkor világosan elhatároljuk magunkat legendás szenvedéstörténetétõl, amelynek eredete visszanyúlik az 5. század elejéig, és különféle változataival megtéveszti az utókor ítéletét. Annyi történelmileg biztosnak tekinthetõ, hogy György a konstantini fordulat beköszöntése elõtt halt vértanúhalált Krisztusért Lyddában. Tiszteletének rendkívüli elterjedtségével magyarázható, hogy vértanúsága körülményeit oly sok legendás elemmel tarkították. A legeredetibbnek látszó passió-változatot állítólag a szent szolgája, Paszikratész mint szemtanú írta meg. Eszerint Dadianosz perzsa király volt az, aki szentünket üldözte. György Kappadókiából származó katonatiszt volt. Anyja hatására keresztény hitre tért, és a pogányságot támadta, ahol csak tudta. Dadianosz börtönében borzalmas kínzatásokat kellett elviselnie. A fogolynak maga Krisztus adta tudtára egy látomásban, hogy szenvedései 7 évig fognak tartani, és ezalatt háromszor meghal és föltámad. Egyéb halálos kínzatásokon kívül el kellett viselnie Györgynek, hogy egyszerre 60 szöget verjenek a fejébe! Az elbeszélõnek nem az események történeti visszaadása volt a szándéka, hanem annak épületes és vigasztaló bemutatása, hogy az Isten által óvott emberi életnek nem lehet ártani. A tudósításoknak egy másik típusában Diocletianus császár játssza a szinte mitológiai Dadianosz szerepét. György itt is számos kínzást szenved el, de csak egyszer hal meg ebben az elbeszélésben. Ez a változat nyugaton terjedt el. Germán és szláv nyelveken is hamarosan kivirult a György-legenda, miközben számos csoda elbeszélését fogadta magába. Noha a sárkányviadal motívuma csak a késõbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi a keresztény meggyõzõdést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyõzi. Ilyen szemlélettel olvassunk el egy Szent Györgyrõl szóló részletet a Legenda aureából: ,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. Könnyezve ment a leány a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen! -- és elbeszélt neki mindent. Õ pedig ezt mondta: Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében. Még be-

széltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtõl, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erõvel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy a sárkány övét kösse a nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettõl a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt. Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt. Ugyanazon a helyen szép templomot építettek, és az (forrás: internet, katolikus.hu ) Kotán György

Egyházi Hírek Katolikus közöség Miserend : Falu Hétfõ Szerda Csütörtök Péntek Szombat Szombat Vasárnap Telep Kedd Csütörtök Vasárnap

Húsvét után, de a Húsvétról

18 óra 18 óra ½ 8 óra ½ 8 óra ½ 8 óra 18 óra 11 óra 8 óra 18 óra 8 óra

A keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelõen) tartanak. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Áldozatával megváltotta minden ember bûnét, feltámadásával pedig gyõzelmet aratott a halál felett. A magyar elnevezés onnan származik, hogy a hivõk a feltámadás emlékünnepét megelõzõ bõjt után e napon kezdték meg a húsevést. A Húsvét idejének minden évre való kiszámítása anynyiban fontos, hogy ennek korábbi vagy késõbbi megtartásától függ az egész év mozgó ünnepeinek berendezése, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. Az elsõ niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét idõpontja a tavaszi napéjegyenlõség utáni elsõ holdtöltét követõ vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította és számítja ma is a húsvét idõpontját. Késõbb a VI. században Dionysius Exiguus alkotott egy olyan eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét idõpontja kiszámításának. A szíriai Aleppóban ülésezett 1997ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a


hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét idõpontját, ezzel megszüntethetõ lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még. A Húsvét kezdettõl fogva a kereszténység legnagyobb ünnepe s a megváltás és a feltámadás tekintetébõl a hívekre nézve nagy jelentõséggel bír. Azért a Húsvétot az arra való elõkészületül a nagyböjt, vagyis a magábaszállás és a bûnbánat ideje elõzi meg. A Húsvét elõtti hetet nagyhétnek nevezzük, a megváltás nagy eseményeinek emlékére. Ennek fõnapjai a virágvasárnap, a zöldcsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. A Húsvéti szertartások köznapja a feltámadási körmenet, amelyet a nyugati egyházban nagyszombaton este felé, a keletiben Húsvétvasárnap reggelén tartanak. A hajdani keresztények Húsvét napján e szavakkal köszöntötték egymást: Krisztus feltámadt! amint ez a keleti egyházban még most is dívik. A katolikus egyházban a feltámadás fölötti örömnek mintegy jelszavát az alleluja képezi. A Húsvét napján szokásos bárány, kalács, tojás és másféle eledelek szentelésének jelképi értelme van. A húsvéti bárány Jézust jelképezi, a kalács Jézus feltámadása eseményén alapszik, aki feltámadása után tanítványainak megjelent, a kenyeret-megáldá s velük evett; a tojás pedig a belõle kikelõ madárral a sirjából feltámadó Krisztust jelenti. Ezzel függ össze a himestojás készítés is. Régente a Húsvétvasárnapot követõ hét ünnepként tartatott; Mária Terézia országaira nézve XIV. Kelemen pápa 1771.-ben ugy intézkedett, hogy a Húsvét. ünnepe csak két napig tartassék.

A római katolikus egyház húsvéti szertartásai Virágvasárnap: Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti elõkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképezõ piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat. A nagyhéten hétfõn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

11 Nagycsütörtök: Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentõ fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsõség a magasságban Istennek... kezdetû himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengõk is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengõ nem szól. („A harangok Rómába mentek...”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak. Nagypéntek: Ezen a napon nincs mise. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítõk teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) elõtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedõ szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János vangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt elõtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagyszombat: Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, A katolikus idõszámításban szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik. Húsvétvasárnap: Délelõtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idõ van.

Református közösség

Istentisztelet minden vasárnap délelõtt 11 órakor

Húsvét a Református egyházban Húsvét ünnepét, ami helyesebben a feltámadás ünnepe – megelõzi a 40 napos nagyböjti idõszak. Nagyböjt a lelki felkészülés ideje. Elsõ vasárnapján megterítjük az Úr asztalát, úrvacsora van. Ebben az idõszakban csendesebben élünk, több lelki alkalmat tartunk. Ilyenkor vannak az evangelizációs esték is. Így érkezünk el a nagyhét kezdetéhez, a virágvasárnaphoz, amikor a hittanos gyerekek próza, evangéliumi szöveg, vers, ének formájában elmondják Jézus szenvedéstörténetét. Nagycsütörtök az úri szent vacsora szereztetésének az ünnepe. Nagypéntek a mi urunk Jézus Krisztus érettünk, helyettünk és miattunk történt szenvedésének és halálának napja. Nagyszombaton reménységgel nézünk Jézus sírjára és a magunk halálára. Õ mondta: „aki hisz énbennem, ha meghal is él.” Húsvétkor örvendezünk a feltámadott Urunknak. Az ünnep mindkét napján van úrvacsora. Húsvét után a feltámadás hitében és reménységében élünk. A húsvét utáni 40.-ik nap, áldozócsütörtök, Jézus Krisztus menybemenetelének napja. Az 50.-ik nap Pünkösd ünnepe, a szentlélek kitöltésének az ünnepe és az Egyház születésnapja. A Pünkösd utáni vasárnapon, a Szentháromság vasárnapján visszatekintünk az Atya, a Fiu és a Szentlélek munkájára az Egyházban és a világban. Ezzel zárul Egyházunkban az ünnepes félév. Pocsai Julianna Gál Tibor

12


Családi majális május elsején a Sportpályán !

Az Önkormányzat idén is megrendezi a már hagyományosnak mondható családi majálist a Sportpályán. Jöjjön el, töltsõn egy vidám napot a szabadban, barátaival ! Legyen ez a nap a családé, kikapcsolódásé, hiszen tavasz van !

Programok idõrendi beosztása: 10 óra Mûsorközlõ üdvözlése (programok ismertetése) Óvoda tánc csoportjának fellépése Bográcsfõzõ verseny rajtja Játszóház beindítása Kispályás foci torna regisztráció kezdete Dart, Sakk és kresz vetélkedõ kezdése Íjászati bemutató Gólyalábazás Rendõrségi bemutató 11 óra A Tûzoltóság bemutatója Kispályás foci rajtja

12 óra Képviselõ testület palacsinta sütési akciója Kutyás bemutató 13 óra Bográcsfõzõ verseny eredményhirdetés Zeneiskola tánccsoportjának fellépése 14 óra Túl az Óperencián (A miskolci Nemzeti színház mûvészeinek zenés mûsora ) 15 óra Pál Tamás (Megasztár 2) koncertje

16 óra 30 perc Szemerei László illuzionista mûsora

Majálison kirakodók, vásárosok, vendéglátók egész nap kint lesznek. Karate és egyéb bemutatók. A fõzõversenyhez húst és tüzelõt a Rendezõség biztosít. (az igényeket a Polgármesteri Hivatal Portáján pénteken 12 óráig és a helyszínen 10 óráig lehet bejelenteni).

Majálisozzunk együtt !

Füzesabony város Önkormányzatának Idõszaki tájékoztatója Megjelenik: havonta Eng. Szám: 163/0062/2007 A szerkesztõbizottság elnöke: Kotán György Felelõs kiadó: Laminé Antal Éva polgármester e-mail: : [email protected] Nyomdai munkák: Regiocon Kft Nyomdaüzeme, Kompolt Felelõs vezetõ: Pap Gábor

szeretünk, családot alapítunk és mi is szülõk leszünk

Recommend Documents