SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2011
1
A SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN KÖZREMŰKÖDTEK: BARTUSNÉ HAVAS ZSUZSANNA
Mártha Csabáné Bakó Andrásné Kontérné Pózner Zita Korpai Sándorné Marjánné Szép Mária Puskásné Fekete Mariann Szivákné Fehér Andrea Szegediné Godek Margit
„A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.” Szent Pál apostol levele a Galíciaiakhoz 5. 22-23
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS
6
AZ ÓVODA ÉS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA 9 ISKOLÁNK ARCULATA, KÉPZÉSI RENDJE 14 KATOLIKUS INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSAINK 16 A.
NEVELÉSI PROGRAM
18
I. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 18 A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI: 22 A SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁBA BEVEZETETT KOMPETENCIATERÜLETEK 22 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI, ESZKÖZEI 23 TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSAINK, MÓDSZEREINK 33 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 36 1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS 36 PEDAGÓGIAI FELADATOK 36 2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 42 III. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 45 IV. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 47 1. FELADATAINK 49 2. A TEHETSÉGGONDOZÁS SZÍNTEREI - A TEHETSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI ÉS ISKOLÁN KÍVÜLI SZERVEZETI FORMÁI 50 3. A TEHETSÉG MEGNYILVÁNULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 51 V. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 52 1. MEGELŐZÉS, FELTÁRÁS 54 2. OKOK MEGSZÜNTETÉSE, „UTÁNKÖVETÉS” 56 3. AZ ISKOLAI GYERMEKVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE 56 VI. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK 57 1. FELZÁRKÓZTATÁST ELŐSEGÍTŐ PROGRAMJAINK 58 2. BTM ÉS SNI TANULÓKAT SEGÍTŐ PROGRAM 59 3. A FEJLESZTÉS ALAPELVEI, FELADATOK 61 VII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 64 VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ISKOLAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 67 1. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: 67 2. A SZÜLŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI: 69 3. A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI: 69 IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 70
3
1. TÁRGYI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK X. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM XI. A KÖRNYEZETINEVELÉS, ÖKOISKOLAI PROGRAM XII. AZ ISKOLA VALLÁSOS PROGRAMJAI, ÜNNEPEINK, RENDEZVÉNYEINK, HAGYOMÁNYAINK 1. AZ ISKOLA VALLÁSOS PROGRAMJAI, EGYHÁZI ÜNNEPEI 2. ÁLLAMI ÜNNEPÉLYEK 3. NEVEZETES NAPOK, HAGYOMÁNYŐRZŐ RENDEZVÉNYEINK 4. EGYÉB MŰSOROS RENDEZVÉNYEK XIII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, KAPCSOLATRENDSZERE AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE
B. HELYI TANTERV
70 74 85 108 108 109 109 110 111 113
114
I. CÉLOK ÉS FELADATOK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS BEVEZETŐ, KEZDŐ, ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁBAN 114 1. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ 114 2. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ 120 II. KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS ÓRASZÁMAIK 127 III. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 130 IV. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 131 V. A TANULÓK ÖNÁLLÓ (OTTHONI, ISKOLAOTTHONOS, NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSÉHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK („HÁZI” FELADATOK) MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI 132 VI. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 133 VII. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ( A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI) ÉS MEGSZÜNTETÉSE 134 VIII. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TANULÓKRA VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 135 1. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS 135 2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSE 140 IX. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI. A TANULÓ MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA 144 1. A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE: 144 2. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE 146 3.A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS BÜNTETÉSE 149
A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA
157
A PEDAGÓGIAI PROGRAM (TANTÁRGYI PROGRAMOK ÉS A HELYI TANTERV KIVÉTELÉVEL) CSAK A NEVELŐTESTÜLETI HATÁROZATTAL ÉS ÍRÁSBAN MÓDOSÍTHATÓ. A MÓDOSÍTÁS TÉNYSZERŰ FELSOROLÁSA MELLETT CSATOLNI KELL A RÖVID INDOKLÁSÁT IS. 157 A MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOT AZ IGAZGATÓ TERJESZTI ELŐ A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK JÓVÁHAGYÁSA UTÁN. 157 A TÁRGYI PROGRAMOK, HELYI TANTERVEK MÓDOSÍTÁSA AZ ÉRINTETT MUNKAKÖZÖSSÉG HATÁROZATÁVAL TÖRTÉNIK. AMENNYIBEN A MÓDOSÍTÁS A PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYÉB FEJEZETEIT VÁLTOZATLANUL HAGYJA, A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐNEK EZT A MÓDOSÍTÁST AZ IGAZGATÓ ELÉ KELL TERJESZTENIE (PL. ÉVES MUNKATERV FORMÁJÁBAN). A VÁLTOZTATÁS AKKOR EMELKEDIK ÉRVÉNYERŐRE, HA A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ AZT ÍRÁSBAN IS RÖGZÍTETTEN CSATOLJA A RÉGI PROGRAM MELLÉ, A VÁLTOZTATÁS MELLETT FELTÜNTETVE AZ INDOKLÁST IS. 157 ·
"AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT VAGY ANNAK MÓDOSÍTÁSÁT A JÓVÁHAGYÁST KÖVETŐ TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN VEZETHETI BE." (51.§. 1)
157
4
· HA A NEVELŐTESTÜLET TÖBBSÉGE INDOKOLTNAK LÁTJA, 157 · HA A FENNTARTÓ KEZDEMÉNYEZI. 157 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁ TÉTELE : 157 A PEDAGÓGIAI PROGRAM 1-1 PÉLDÁNYA HOZZÁFÉRHETŐ AZ ISKOLAIGAZGATÓNÁL, AZ ISKOLA TITKÁRSÁGÁN, A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJÉNÉL, A FENNTARTÓNÁL, TOVÁBBÁ ELÉRHETŐ LESZ A KÖNYVTÁRBAN. 157 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 158 A NEVELŐTESTÜLET KÉPVISELETÉBEN AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS TAGJAI 2011.JÚNIUS 3-ÁN FOGADTA EL AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI- NEVELÉSI PROGRAMJÁT, HELYI TANTERVÉT. 158 A TANTESTÜLETET KÉPVISELŐ MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT ÉS HELYI TANTERVÉT JÓVÁHAGYÁSRA JAVASOLJA A FENNTARTÓNAK. 158 JELEN PEDAGÓGIAI PROGRAMOT ÉS HELYI TANTERVET AZ SZMK ÉS DÖK KÉPVISELŐI MEGISMERTÉK ÉS 2011. JÚNIUS 6-ÁN EGYETÉRTETTEK A PROGRAMMAL, A FENNTARTÓNAK JÓVÁHAGYÁSRA JAVASOLJÁK. 158 A PEDAGÓGIAI PROGRAM IDŐBELI HATÁLYA: 158 2011. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL. 158 KISVÁRDA, 2011. JÚNIUS 7. 158
5
BEVEZETÉS „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
Pedagógiai programunkat a Nemzeti Alaptantervre építettük a helyi igények (fenntartó, szülők, tanulók) és a lehetőségek figyelembevételével, hogy reális és megvalósítható legyen Pedagógiai programunk és a helyi tantervek a gyermekekért készültek, őket szolgálják. Nem kívánjuk tanítványainkat magas óraszámokkal gyötörni, hagyunk nekik időt a játszásra, pihenésre. Nem akarjuk, hogy rettegve, félve jöjjenek az iskolába. Az a célunk, hogy szeressenek iskolába járni, tanulni. Mindannyian érzékeljük az utóbbi években, hogy a társadalom fokozott mértékben differenciálódott. Növekszik a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek száma, felborulnak a normális értékrendek. A családok életstílusa, kulturális szintje és anyagi helyzete egymástól nagymértékben eltér. A diákok egy része olyan családi modellt hoz, melyből hiányzik az anyai, vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekre fordított idő, hiányzik a keresztény értékrend. A szülők és a tanulók egy része nem vagy alig rendelkezik vallási háttérrel. Hiányosak és hamisak az információik az egyházról, a hitről. A vallásgyakorlat egyes területeire az iskolának fokozatosan kell bevezetni azon diákjainkat, akiket a szülők azért írattak be az iskolába, hogy hitüket megismerjék, illetve abban növekedjenek. Tudatosan törekszünk a tanulók szüleivel való tartalmas, kölcsönös információn alapuló kapcsolattartásra. Mindent elkövetünk, hogy megszüntessük az esélyegyenlőtlenségeket, megakadályozzuk a lemorzsolódást, s hogy teret adjunk a gyermeki önállóság, a kreativitás, az egyéni értékek és képességek kibontakoztatására. Biztosítjuk, hogy minden tanulónk stabil alapkészségekre építhesse további tanulmányait. Módszertani megújulással, az órák minden percének alapos megtervezésével kívánjuk elérni, hogy felvehessék a versenyt kortársaikkal városi, megyei és országos szinten egyaránt.
6
A keresztény szellemiség, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen nevelőközösségünkben. Az új pedagógusok felvételénél a képzettség, rátermettség és vallásos háttér hármas követelményét vesszük figyelembe.
1. AZ ÖSSZEVONT TÖBBCÉLÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Tamási Áron
A gyermek nem kicsiny felnőtt. Minden sajátosságával, egyediségével együtt szuverén lény a maga gyermeki mivoltában. Nem készül az életre, hanem él. Óvodánk fontosnak tartja a családok egységét, egymás tiszteletét, szeretetét. Meggyőződésünk, hogy az óvoda lényegét a légköre fejezi ki legjobban, ezért a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő légkört teremtünk (gondolunk itt az óvoda belső esztétikumára, higiéniájára, valamint az udvar adta lehetőségekre is), ahol jól érzi magát felnőtt és gyermek egyaránt. Arra vállalkozunk, hogy az ide járó gyermekeket görög katolikus szellemben és görög katolikus hitre neveljük, segítünk gyermekkorukat boldoggá tenni, és majdan az egyház aktív tagjaivá avatni. Úgy tartjuk, hogy a jó óvodában a gyermek is aktív résztvevője az itt folyó pedagógiai munkának, felébresztjük bennük a teremtett világ és a Mennyei Atya megismerése utáni vágyat. Elfogadjuk, hogy minden gyermeket saját magához mérten kell fejleszteni – zenével, humorral, mozgással, művészetekkel, szeretettel. Olyan személyiségek kialakulásának vetjük meg az alapjait, akik később a társadalom hasznára, az egyház szervezeti keretein belül közéleti tevékenységre, a család számára pedig önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. Katolikus szellemben folytatjuk a 2011-2012-es tanévtől az általános iskolai nevelést-oktatást. „Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő. ” Minden iskola az emberfejlesztés színtere. Tisztában vagyunk Isten előtti és társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük. · Vállaljuk, hogy tanítványainkat a keresztény értékrend szerint neveljük. · Átadjuk a legkorszerűbb ismerettartalmakat. · A korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése a célunk, melyben figyelembe vesszük a város, az adott gyermekközösség képességeit.
7
· Hozzájárulunk a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítjük a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. · Az „Ép testben ép lélek” harmóniájának megteremtésére törekszünk. · Felkészítjük fiataljainkat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják. · Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelességeiket. · Legyenek járatosak a művészetekben, úgy, hogy a befogadáson túl alkotókká is váljanak. · Iskolánk szintézist teremt az Istentől ajándékba kapott hit és a műveltség, valamint a hit és az élet között. · Élő közösséget teremtünk az iskola körül, betagozódunk az egyházközségbe, szervezzük a találkozásokat, szülők, nagyszülők, öregdiákok körében. Az iskola kulturális élete szorosan illeszkedik a város és a helyi paróchia kulturális életéhez, és kölcsönösen kiegészítjük egymást. · Színház, hangverseny és múzeumlátogatásokat is szervezünk. Az iskolai ünnepélyeken a diákok bemutatják zenei tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. · Képzőművészeti kiállításon bemutatják legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság és az iskolarádió is beszámol. · Ezen PR - tevékenységgel is egyre inkább ismertebbé és vonzóbbá szeretnénk tenni iskolánkat. Tanulóinknak egy életre, az örök életre szóló útravalót kívánunk adni, hogy a személyiségfejlesztésünk után, a kezünket elengedve, önmagukat legyenek képesek továbbfejleszteni. Partnereink elvárásainak való minél teljesebb megfelelés érdekében: · az intézményben a neveltségi szintet emeljük, · rendszeres tehetséggondozást és felzárkóztatást folytatunk, · lelki gazdagodást szolgáló napokat szervezünk, · hétköznapra eső ünnepekhez kapcsolódóan hagyományokat teremtünk, · közösséget kovácsoló rendezvényeket, kirándulásokat szervezünk. Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. Az intézményvezető és minden munkatársa elkötelezett abban, hogy minőségfejlesztési rendszerünket tovább építsük, és egyre magasabb szinten működtessük: · rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényét, elégedettségét, · a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk, · jobbító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk.
8
Arra törekszünk, hogy: · munkatársaink minőségi munkavégzését megfelelő környezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük, · a munkatársak fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket szervezünk. · Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat. Minden munkatársunktól elvárjuk, hogy lelkiismeretesen, partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze feladatait.
Az óvoda és iskola működésének törvényi alapja: Az intézmény neve: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Az intézmény rövidített neve: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola OM azonosítója: Székhelye: 4600 Kisvárda Várday István út 19-21. sz. Telephelye: Szent György Görögkatolikus Óvoda 4600 Kisvárda Zrínyi tér 4.sz. Alapítás éve: Szent György Görögkatolikus Általános Iskola: Szent György Görögkatolikus Óvoda:
2011 2011
Alapító szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Fenntartói szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye Gazdasági Hivatala 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Felügyeleti szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Törvényességi felügyelet: 9
Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat Főjegyzője 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Típusa: Közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény (óvoda, általános iskola) Évfolyamok száma: · Óvodai nevelés óvodai csoportok száma: 3 · Általános iskolai nevelés (1-8 általános iskolai évfolyam, osztályok száma: 16 )
Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működik Gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó, egyházi fenntartású közoktatási intézmény Az intézménybe felvehető maximális létszám: Ebből: Óvoda: Általános iskola: · alsó tagozat (1-4 évfolyam): · felső tagozat (5-8 évfolyam):
520 fő 90 fő 430 fő 240 fő 190 fő
Az oktatás munkarendje: Nappali rendszerű alapfokú nevelés,oktatás Ellátandó alaptevékenységek: TEÁOR 85.20 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú oktatás 430 fő TEÁOR 85.10 90 fő
Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés
Az intézménybe felvehető tanulók létszámának felső határa normatíva jogcímeként és az oktatás munkarendjeként: · óvodai nevelés · iskolai oktatás az 1-4. évfolyamokon · iskolai oktatás az 5-8. évfolyamokon
90 fő 240 fő 190 fő
10
Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: · · · · · · · · · ·
Iskolaotthonos oktatás az általános iskola l-4 évfolyamán Általános iskolai napközis, tanulószobai foglalkozás Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok A tanulók ingyenes tankönyv ellátása: Minőségfejlesztési feladatok: Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok Diáksporttal kapcsolatos feladatok Iskolában és óvodában szervezett közétkeztetés Ebből: - szervezett kedvezményes étkeztetés · Bejáró gyerekek ellátása:
240 fő 150 fő 520 fő 300 fő 45fő 520 fő 35 fő 520 fő 430 fő 520 fő 400 fő 120 fő
Kiegészítő tevékenységek: (TEÁOR számmal) · 9491 Egyházi tevékenység · 5520 Üdülés, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás · 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás · 5629 Egyéb vendéglátás · 5621 Rendezvényi étkeztetés · 8042 Máshová nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás · 8551 Sport és szabadidős képzés · 8552 Kulturális képzés · 8559 M.n.s egyéb oktatás · 9101 Könyvtári, tevékenység · 9312 Sportegyesületi tevékenység · 9319 Egyéb sporttevékenység TEÁOR számmal nem rendelkező kiegészítő tevékenységek: · Hitoktatás, etika és mentálhigiénés oktatás 520 fő · Népi, vallási hagyományok megismerése, oktatása 520 fő · Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése nappali rendszerű képzésben 280 fő · Képesség-kibontakoztató felkészítés 200 fő · Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató nevelés, oktatás 230 fő · Integrációs nevelés, oktatás 70 fő · Fejlesztő és felzárkóztató oktatás kis létszámú csoportokban 50 fő · Sajátos nevelési igényű tanulók óvodai nevelése, iskolai nevelése oktatása a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján 30 fő
11
a.
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók közül a diszlexiás és disgraphiás, valamint a részképesség-zavarokkal (észlelés, mozgás, nyelv, emlékezet, figyelem és gondolkodás), figyelemzavarral küzdő tanulók, amennyiben a megismerő folyamatok zavarának hátterében nem hallási vagy értelmi fogyatékosság áll. b. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók közül a dislexiás és disgraphiás, valamint a részképesség-zavarokkal (észlelés, mozgás, nyelv, emlékezet, figyelem és gondolkodás) figyelemzavarral, motoros nyugtalansággal és az ebből következő iskolai teljesítményzavarokkal küzdő tanulók, amennyiben a megismerő folyamatok zavarának hátterében nem hallási vagy értelmi fogyatékosság áll. · Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása 200 fő · Gyermekek, tanulók kulturális, egyéb szabadidős és egészségügyi feladatainak ellátása 520 fő · Intézmény minőségfejlesztésével kapcsolatos feladatainak ellátása · Pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének támogatása · Pályázatok lebonyolítása · Konferenciák, sportesemények szervezése · Iskolarendszeren kívüli oktatás, tanfolyamok szervezése · Helyiségek, eszközök bérbeadása Feladatellátást szolgáló vagyon: Az általános iskola épülete: ÖKT hat. száma: 135/2011./5.31.
Kisvárda Hrsz: 1173 Várday István út 19-21. sz.
Az óvoda épülete: ÖKT hat. száma: 135/2011./5.31.
Kisvárda Zrínyi tér 4.sz.
Hrsz: 2872
Az intézmények vagyonleltárában feltüntetett vagyontárgyak. A vagyon feletti rendelkezési joga: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. · A tulajdonost megillető jogokat a fenntartó gyakorolja · Az intézmény használhatja a feladat ellátásához szükséges vagyont
Az intézményvezető kinevezési rendje: · A hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspök nevezi ki · Az intézmény képviseletére, az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén az általa megbízott az intézménnyel munkaviszonyban álló személy jogosult. A fenntartó jogai, kötelességei: 12
· · · · ·
Jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot Jóváhagyja és ellenőrzi az intézmény költségvetését Felügyeleti jogokkal rendelkezik Kinevezi és felmenti az intézményvezetőt Vitás kérdésekben dönt
Az alapító okiratot érintő változást, az intézmény vezetője a változástól számított 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni. Az intézmény foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: · Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya: munkavállaló, az 1992. évi XXII. Munka Törvénykönyve az irányadó. · Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó.
13
Iskolánk arculata, képzési rendje Iskolánk képzési jellege: általánosan képző-, alapfokú nevelési-oktatási intézmény. Képzési idő: 8 év A képzés szakaszai: I. Bevezető szakasz: II. Kezdő szakasz: III. Alapozó szakasz: IV. Fejlesztő szakasz.
1-2. évfolyam; 3-4. évfolyam; 5-6. évfolyam; 7-8. évfolyam;
· Az 1-4. évfolyamokon iskolaotthonos oktatási formában tanulhatnak a kisdiákok, amely magas színvonalú anyanyelvi és matematikai tudást, magas neveltségi szint elérését teszi lehetővé. · A tanulók az 1-3. évfolyamon lehetőséget kapnak az angol idegen nyelv játékos tanulására választható tantárgyként. · A számítástechnikai alapismeretek elsajátítását játékos formában már az első osztályban megkezdhetik a tanulók. Erre épül rá a felsőbb osztályok komolyabb szintű számítástechnikai, informatikai képzése. · A tanulók felekezeti hovatartozásuknak megfelelően vesznek részt a hittanórákon, igény esetén etika órákon. · Az 6. évfolyamokon -a törvényi előírásnak megfelelően- biztosítjuk a nem szakrendszerű oktatási formát a 2011-2012-es tanévben a tanulók számára magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, angol, tánc-dráma, hon- és népismeret tantárgyakból. ·
A magyar nyelvet és irodalmat és a matematikát a 7-8. évfolyamon teljesítményszintek szerinti bontásban tanulják diákjaink, biztosítva ezzel a jobbak számára a középiskolai felvételire való intenzívebb felkészülést, a nehezebben haladók számára pedig a felzárkóztatást.
· Délutánonként a felső tagozatosok napköziben, tanulószobán készülhetnek a másnapi tanórákra. · Tanulóink érdeklődésének megfelelően szervezzük tehetségfejlesztéseket és a tömegsport foglalkozásokat.
a
szakköröket,
14
· A sajátos nevelési igényű tanulók normál osztályokba integráltan tanulnak. Számukra fejlesztő pedagógusaink és logopédus, gyógypedagógus biztosítja az egyéni fejlesztő foglalkozásokat. · A tömegsport foglalkozásokon túl egyéb sportolási lehetőségei is vannak a mozogni vágyóknak. · Intézményünkben hagyománya van az erdei iskolának. Sikeres pályázat esetén az anyagi fedezet egy részét iskolánk vállalni tudja, de minden esetben szükség van a szülők anyagi támogatására. · 2011-12-es tanévtől nevelési programunkban továbbra is domináns szerepet kap az ÖKO nevelési elv. Iskolánk olyan általánosan képző intézmény, mely kiemelt gondot fordít: · A 6-14 éves tanulók alapkészségeinek, különösen anyanyelvi- és idegennyelvi kommunikációs készségeinek fejlesztésére, a nemzeti tudat, az egészséges lokálpatriotizmus erősítésére. · A növendékek keresztény szellemű formálására, hogy mindjobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény élet melletti állásfoglalást. · Számítástechnikai és informatikai képzésük megalapozására. · Környezetvédelmi szemléletük és felelősségérzetük kialakítására. · Az egészséges életvezetés elméleti és gyakorlati szabályainak elmélyítésére, a testi nevelésre, sportra, testkultúra fejlesztésére. · Iskolánk épülete, személyi- és tárgyi feltételei alkalmasak arra, hogy az intézmény felvállalja a heterogén, életstílusban és műveltségben nagyon különböző családok művelődési, oktatási igényeit. · A magas szintű tehetséggondozásra. · A szociális hátrányok kompenzálására, felzárkóztatásra. · A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek gondozására.
15
Katolikus intézményi elvárásaink És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne. (János 4.16)
Az egyház, mint az iskola fenntartója tudatában volt annak, hogy egy működő intézményt vett át, pedagógusokkal és tanulókkal együtt. Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését, amennyiben a Szent György Görögkatolikus Általános Iskola alapelveit tudomásul veszi, nem akadályozza, hanem segíti az alább felsorolt alapelvek kibontakozását. A Görögkatolikus Egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe.
Erkölcsi elvárások: Erkölcsi elvárások a tanároktól: A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. A pedagógus nyitott legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelkiszellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel. Erkölcsi elvárások a diákoktól: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megismertetjük
16
vele a kereszténység alapelveit, megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét. A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, ne tegyenek az iskola ellen. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg.
17
A. NEVELÉSI PROGRAM I. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha. Pál levele a Korinthusbeliekhez (részl.)
Az egyház tanítása szerint a keresztény nevelésnek példaképe és alapja maga Krisztus. Minden tanítónak, nevelőnek a magatartását, gondolatvilágát Jézus evangéliumi szellemiségének kell áthatnia. Gyermekeinknek biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Oda kell figyelnünk, mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek észszerű korlátok (Tízparancsolat, Házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Kiemelt feladatunk olyan kiegyensúlyozott fiatalok nevelése, akik testileglelkileg egészségesek, képesek a tanulásra, elfogadják a társadalmi érintkezés normáit, megtanulják az elfogadott viselkedés szabályaihoz való alkalmazkodást, toleránsak, probléma-érzékenyek, családszeretők és - tisztelők, szeretik hazájukat, közvetlen környezetüket, iskolájukat. Az iskolai nevelés lényegét tekintve értékközvetítés, értékalkotás, közösségre orientált tevékenység. Katolikus iskolánkban nem „elit” képzésre törekszünk. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását segíti elő. Tanítványainkban erősíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédik őket az alkoholizmustól, a kábítószertől, egyéb erkölcsi veszélyektől.
18
Vallási nevelésünk tartalma: · A gyermek valóságismeretének fejlesztése vallási szemszögből. · Bizalmat és hitet adni, hogy Isten személyesen ismer és szeret bennünket – Istent és Krisztus küldetését a gyermek befogadási szintjén megismertetni. · Ösztönözni a gyermeket, hogy élményeit Isten előtt tárja fel. · Az egyház közösségébe való fokozatos beilleszkedés. Legfontosabb közvetítendő nevelési részértékeink: · szellemi, fizikai munka megbecsülése, · erkölcsös, kulturált magatartás, · segítőkészség · természeti és kulturális értékekre irányuló, értékóvó magatartás, · fegyelmezettség, magabiztosság, · ismeretszerző, intellektuális tevékenység, · egészséges életmód magatartásformái (mozgás- és higiéniai szabályok betartására való törekvés), · kötelességtudat, · a hazához, nemzethez való kötődés, · megbízhatóság, őszinteség, becsületesség, · humanizmus, szeretet, harmónia, · felelősség önmagunkért és másokért, · nagyon fontos – a hitre, reményre, szeretetre nevelés, · a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, · az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, · józan, megfontolt ítélőképesség,a mások felé való nyitottság · befogadóképesség, · a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében; o a szelídség, o az alázat, o a türelem, o alaposság, o mértékletesség, · a bűnbánat ( amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól) és a megbocsátás, · a belső csendre, elmélyülésre való igény, · hűség Istenhez és embertársainkhoz, · felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.
A fenti értékek megvalósítására irányuló feladatok: A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Határozott követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben, amit megismertetünk velük, így tudják, mit várunk el tőlük. 19
Minden tantárgy tanításánál kiemelten gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a trágár beszéd elleni küzdelemre. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. Meg kell erősíteni a közösségfejlesztő, a morális magatartás- és tevékenységformákat, tanórák keretében, a tanórán kívüli tevékenységrendszerben. Erősíteni kívánjuk az osztályközösségek és a tanórán kívüli tevékenységek szerepét a személyiség formálásában. A gyermekeinknek el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodást, a döntéshozatal képességét, gyakorolniuk kell az alapvető kommunikációs formákat, meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, helyesen kezelni stressz-helyzeteket, el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben, ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellent tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak. Meg kell érteni a szerhasználat (dohányzás, alkohol, drogok) következményeit és ennek kapcsán felelősségtudatra, kiegyensúlyozott életvezetésre nevelni. Folytatjuk környezeti nevelésünket az Ökoiskolai programot, hagyományainkra építve és továbbfejlesztve azt. Kiemelt feladatunk iskolánk környezetének, belső rendjének, otthonosságának, tisztaságának megőrzése. A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. A hagyományok ápolása és megőrzése mellett hagyjunk teret ésszerű, új kezdeményezéseknek, amelyek a tanulók személyiségfejlődését elősegítik. Tanulóink felkészítése a kultúrált életvitelre, az önállóságra, a reális pályaválasztásra, alkalmazkodásra nevelés. A tanulók munkaképességének alakítása, fejlesztése (rend, felelősség az iskoláért, családért, városunkért, a hazáért). Pozitív gondolkodásmód elsajátíttatása, a demokratikus szemléletre való érzékenység fejlesztése, becsületességre, megbízhatóságra nevelés. Ki kell alakítanunk az önművelődéshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez szükséges képességeket és készségeket. Törekednünk kell arra, hogy gyermekeinkben alakuljon ki a szép iránti igény. Az ízléses gyermekmunkák, rajzok díszítsék a folyosókat, tantermeket. Továbbra is rendszeressé kell tenni a tömegsport-foglalkozásokat, a mindennapos testnevelést, lehetőség szerint a szabadban való tartózkodást, túrákon, kirándulásokon, táborokban való részvételt az egészséges életmódra nevelés érdekében. A Diákönkormányzat jog- és hatáskörének kibővítésével a felelősségvállalást erősítjük.
20
A meglévő iskolai, helytörténeti hagyománykincs folyamatos továbbadása az iskolaközösség fiatalabb nemzedékének. Legyen az iskolánk nevelési-, művelődési centrum versenyekkel, kiállítások szervezésével, hangverseny, színház és múzeumok látogatásával. Erősítsük tanulóinkban a lokálpatriotizmust. Ismertessük meg tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Optimális kapcsolat kialakítása egyházi iskolákkal, a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, családokkal, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra és képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, megmutassa magát a megyében, az országban. Figyelmet kapjanak mindazon nevelési értékek, tantervi elemek, amelyek a tanulók modern európai társadalomhoz való tartozásának tudatát erősítik. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy kitűzött céljainkat, feladatainkat legjobb tudásunk alapján megvalósítsuk. Nevelésünket kiegészíti a szülők önzetlen példája, akik alkalmanként segítik az iskola felújítási munkálatait festéssel, takarítással, osztálydíszítéssel, az iskolai alapítvány támogatásával. Kiemelt feladatunk: Színvonalas oktatási rendszerünk továbbfejlesztése, dinamikus, fejlődőképes, magas színvonalú alapképzést nyújtó iskola működtetése. Az alapvető készségek és képességek elsajátíttatása, a kulcskompetenciák fejlesztése. Az alapvető ismeretek nyújtásával felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra, nevelésükkel pedig az életre. A kompetencia Pedagógiai Programunk a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázat előírt követelményeinek fenntarthatósága miatt 2011-2012-től 4 tanéven át folytatjuk a kompetencia alapú oktatást. A kompetencia köznapi értelemben hozzáértést, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A kompetencia a részben velünk született, öröklött képességek természetes szerveződése, amelynek minősége döntő tényező a „hogyan tudásra”. A pedagógiában „a kompetencia képesség az összetett feladatok adott körülmények között történő sikeres megoldására”. A fogalom magában foglalja az ismeretek használatát, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és
21
magatartási összetevőket, személyiségvonásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás, önfegyelem) és a körülmények megfelelő együttállásában érhetjük el. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A kompetenciaalapú pedagógiai szemlélet, gondolkodásmód kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele az új típusú nevelői, oktatói magatartás. Legfőbb letéteményese a pedagógus, akinek szakmai tudása, személyisége az új, megváltozott körülményekhez kiválóan alkalmazkodik. A nevelőnek tisztában kell lennie azokkal az új tanulási szervezési módokkal, motivációs eszköztárral, értékelő eljárásokkal, melyek megteremtik a tanulási kedvet, örömöt. A tanítási-tanulási folyamatban alappillér a tanári attitűd és a tanulók minél jobb megismerésének szándéka.
A kompetenciaalapú oktatás bevezetésének céljai: A munkaerő-piacalkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulást megalapozó képességek sikeres fejlesztése, A kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, A kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertani kultúra megvalósítása, továbbadása, A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, Az esélyegyenlőség érvényesítése, Az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, Szegregációmentes, együttnevelési környezet megteremtése, Egyéni fejlesztési tervek, Digitális írástudás elterjesztése.
A Szent György Görögkatolikus Általános Iskola nevelő-oktató munkájába bevezetett kompetenciaterületek 1. Szövegértés-szövegalkotási kompetencia
A tanulók különböző műveletekre válnak képessé: Információk kiválasztása, A szövegstruktúrák felismerése, Az új ismeretek integrálása a meglévő tudásba, Kritikai olvasás.
22
2. Matematika-logikai kompetencia
Készségek: számolás, számlálás, becslés, mérés, mértékegységváltás, Gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetés, kombinativitás, bizonyítás, absztrahálás, Kommunikációs képességek: relációs szókincs, szövegértés, térlátás, ábrázolás, Tudásszervező képesség: műveletvégzési sebesség, Problémaérzékenység: eredeti és kreatív problémamegoldás, Tanulási képesség: figyelem, memória, feladat-megoldási sebesség. 3. Szociális-, életviteli és környezeti kompetenciák
Ismeretek, készségek, képességek, amelyek alapját képezi az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének igénye. Lényegesebb elemei: egészséges önbizalom, öntudatos és környezetért is felelős magatartás, a világhoz való pozitív beállítódás, tolerancia, őszinte kommunikáció, reális énkép kialakításának képessége, kommunikációs és kooperatív készség 4. Informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) (digitális) kompetencia
A munkaerőpiac egyes területen alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Számítógép használata, alkalmazása az ismeretszerzés és a tanulás folyamatában.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei „Ha valamire meg akarlak tanítani, azzal segítek legjobban, ha olyan tapasztalatokkal veszlek körül, amelyekből fölépülhet alakuló tudásod vagy képességed. Ha elég jól teszem a dolgomat, az a benyomásod lesz, hogy az egészet te magad csináltad.” (Peter Kline: Zseninek születtünk) ALAPELVEK Kompetenci a alapú oktatás bevezetése
CÉLOK
FELADATO K A A kulcskompekompetenciatenciák az alapú oktatás adott keretében a kulcskompeten szaktárgyi fejlesztésen túl -ciákat
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A pedagógusok szemléletváltoz ásának segítése előadások, konferenciák, műhelyfoglalko
Személyközpontú, személyiségfejlesztő, konstruktív, interaktív pedagógia
23
fejlesszük, tanórán és tanórán kívül.
A kompetencia alapú tanítás alapja a készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. Nevelőoktató munkánkba na demokratiz mus, a humanizmu s, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakozt atása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és
A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompeten ciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - term. tudományos - digitális, - hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári, kezdeményező képesség és vállalkozói komp., - esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképess ég. Minden kompetenciate rület tartalmazza a szükséges
kereszttantervi fejlesztése is bekerül az oktató-nevelő munkába. Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.
-zások, hospitálások, belső tanácsadások által. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompeten ciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikus gondolkodás, a kreativitás, kezdeményezé s, a problémamegoldás, a kockázatértéke lés, a
A modern személyiségköz -pontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezé si eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
módszerek, programcsomagok alkalmazása.
Mérőlapok, feladatlapok, diff. feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadat bazis.hu
A képességkibontakoztató A tanulás felkészítés tervezésében, megszervezhető szervezésében integrált és irányításában felkészítésként is, a tevékenység- ha a központú közösségfejlesztés tanítási és a gyakorlatot személyiségfejhonosítjuk meg, lesztés a mely életszerű halmozottan helyzetek hátrányos teremtésével helyzetű és az e alkalmat nyújt körbe nem tartozó konkrét tanulók közös élmények és felkészítése tapasztalatok keretében valósul
24
a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatoka t. Élethosszig tartó tanulás
ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint.
döntéshozatal gyűjtésére. és az érzelmek kezelése elsajátításához.
Az általános műveltség megszerzése, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A helyi tantervben az alapműveltség kialakításánál vegyük figyelembe a tanulók meglévő ismereteit, melynek alapján tartsuk fontosnak a tudáskülönbségek tudatos kezelését. Törekedjünk konstruktív pedagógiai módszerekkel arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók belső értékeinek feltárása, működtetése
A meglévő tudásszint feltárása, összetett, rendszert alkotó, kognitív struktúrák belső fejlesztésének segítése, a kritikai gondolkodás fejlesztésének beépítése az órai feladatokba.
A diákok előzetes ismereteinek, tudásszintjének, képességeinek feltárása, összegzése.
meg.
Diagnosztizáló, egyéni, csoportos felmérés. SDT szaktárgyi alkalmazása, IKT eszközök készségszintű használata. Kooperatív óraszervezés. Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekt- tanulási forma.
25
Egyéni, fejlettségi szinthez igazított diff. ismeretek átadása
A tanulásszervezés struktúrájának átalakítása.
A pedagógusszerep átalakítása.
és újraalkotása kerüljön. Alakítsuk ki az önálló ismeretszerzés iránti igényt. Vegyük figyelembe a tanulókhoz igazodó ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók kerüljenek a készségeik alapján. A differenciálás működjön. A merev órakereteket alakítsuk át, melynek során modulok, projektek, epochák kerülnek az oktatásba, a tanórán kívüli tevékenységek -be. A pedagógus szerep átalakulása tudatos legyen, támogató, tanulásszervező, mentoráló.
Alakuljon ki az önálló ismeretszerzés igénye. Az iskola elsődleges, kiemelt feladata a biztos alapkészségek kialakítása az esélyegyenlősé get megteremtve minden gyereknél.
Szaktárgyi versenyek szervezése, differenciált képességfejlesz -tés, differenciálásra alkalmas tananyagok.
IKT eszközök, kooperatív óraszervezés, egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív tanulás-szervezési módok, módszerek
Az új struktúra alapján a tanmenetek átgondolása, átalakítása.
Egyéni diff. tanmenetek műveltségterüle ti szinten. Összehangolt pedagógiai munka.
Tanmenetek, szakmai műhelyfoglalkozá -sok
Belső- és külső A továbbképzések pedagógusok szemléletváltá- megszervezése sának segítése az innovációban résztvevő kollegák segítségével. Fejlesztő
Előadások, konferenciák, bemutató órák, hospitálások, tréningek, tanácsadás.
26
Az intézmény meglévő hagyományainak ápolása. Alakítsuk ki a jövő iskoláját szolgáló új értékrendet, szabad, önállóan gondolkodó egyéniségeket neveljünk, akik reális önismerettel rendelkeznek, képesek a másokkal való együttműködé sre, konfliktusaik kezelésére, problémáik megoldására, a másság elfogadására. Álláspontjukat tudják megfogalmazn i, kézenfekvő legyen számukra a kötelességek betartása, jogaik gyakorlása. Információs Fejlesszük az információs, és kommuniká kommunikáció s, informatikai -ciós technológiák képességeket. használata
A hagyományo kból táplálkozó és a jövőre koncentráló értékrend intézményi kialakítása
csoportok létrehozása. A személyes és szociális kompetenciák fejlesztése. Az egészséges és környezettudatos életmód kialakítása.
A számítógépes kultúra iránti attitűdök kialakítása, IKT használata tantárgyi órákon.
Közösségi foglalkozások tanítási órákon és órákon kívül.
Tanórán, tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök, fejlesztések, felzárkóztatások, mindennapos testnevelés, Ökoiskolai program.
Az informatikához köthető komplex, hatékony tanulási környezet biztosítása.
Az informatikához köthető differenciális megoldása. Kooperatív tanulási formák kialakítása,
27
Informatikai képesség fejlesztése. Az informatikáho z köthető általános tanulási képességek fejlesztése. Az informatikai képességrends zerben a gondolkodási képességek fejlesztése. Információszer -zés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismerése. Az SDT informatikai területének megismerése. Jártasság kialakítása az SDT rendszer kezelésében, az SDT-n elhelyezett tananyagok keresésében. Speciális multimédiás hardvereszköz ök megismerése. Számítógéppel való együtt tanulás módszereinek alkalmazása. A vizuális és kommunikáció
Digitális tananyagok órákon történő alkalmazása. Digitális tananyagfejlesz -tés.
fejlesztése internet segítségével. Digitális tananyagfejlesztés , multimédiás oktatóprogramok alkalmazása, tanulói laptop program.
28
s formák fejlesztése. Az elektronikus írástudás fejlesztése. Témahét 1. A témahét projektmódszer
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája. A témakört a diákok 3-5 tanítási napon, tanórán, tanórán kívül, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken rugalmas időkeretek között, változatos módszerek segítésével dolgozzák fel. Feldolgozása évfolyamszintű, a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz. A kötelező és a választható programok egymásra épülnek. A tanulásszervezés olyan formája, amelynek középpontjában valamilyen valóságos tennivaló, probléma, elvégzendő tevékenység áll. A projekt végére tárgyi, szellemi produktum készül, amely széles körben feltárja az adott témát. A siker kritériuma: ismeretek megszerzése, elrendezése, feldolgozása. 2. A témahét jellemzői:
folyamattervezés, a hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van, a siker az együttműködéstől függ, a közös munkavégzés erősíti az összetartozást, a csoport tagjai - saját képességeik szerint - a feladatok aktuális megoldásához igazodnak. 3. A témahét tervezésének feltételei:
eredményes, ha több tantárgyra építjük, témája egyetlen központi elem, a gyerekek a felkínált foglalkozások között választhatnak, a megtartott foglalkozások a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, színtere nem csak az iskola. 4. A témahét megvalósításának lépései:
· · · ·
tájékozódás a szakirodalomban, tájékozódás az interneten, szórólapok, prospektusok gyűjtése, az iskola pedagógusainak, vezetőinek, a szülőknek, a diákoknak a tájékoztatása, támogatásuk megszerzése, · külső előadók, szakemberek felkérése. 5. A témahetet vezető tanár feladatai:
29
· · · · · · · · ·
projektterv készítése, csoportalakítás, célmeghatározás, a téma felosztása, egyes lépések rögzítése, időrendi tervezés, munkamódszer meghatározása, szükséges eszközök biztosítása, kapcsolattartás szülőkkel, tanárokkal, diákokkal, előadókkal.
6. A témahét célja, várható eredményei:
· A tanulók korszerű ismeretekkel, a gyakorláshoz szükséges készségekkel rendelkeznek a témahét anyagával kapcsolatban. · Az anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközöket használják. · Önállóan tájékozódnak, anyagot gyűjtenek, rendszereznek. · A hátrányos, a halmozottan hátrányos és az SNI-s tanulók bevonhatók a közös tevékenységbe. · A csoportmunkák során egymásra figyelnek, alkalmazkodnak. · A közös és az önállóan végzett munkának öröme van. · Életkoruknak megfelelő szinten változatos időben és helyeken foglalkoznak a témahét anyagával.
Három hetet meghaladó projekt
A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. Összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta.
Jellemzői: · Megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete,
30
· Az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában, · Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, · A tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül, · A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. · A világ koherens, a tananyag integráltan szervezett, · Kevesebb tanulnivaló, minőségileg értékesebb és egységesebb tudás, · A gyermek kerül a középpontba, a tanári szerep katalizáló, · Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint dolgozzanak, · A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Tervezés A tervezés két fő szinten kell, történjen: · Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. · A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Folyamata: · A témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, · a munkamenet és az eredmények megtervezése; · az eredmények bemutatása. Elemei: · cselekvésre épülő feladatmegoldás, · problémahelyzet egyéni megoldása, · hipotézisek, s azok kipróbálása a gyakorlatban, így jut el a helyes megoldáshoz, · gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése, · a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése, · ha a tananyag nem függ össze a gyerek tapasztalatával, formálissá válik, mert megszűnnek az ismeretszerzés motívumai.
Módszertana: · Elemzés, megértés, rendszerezés, · Ötletbörze, felidézett élmények, 31
· · · · · ·
Kreatív felfedező, kutató módszerek, Tapasztalás, anyaggyűjtés, Interjú, vita, dramatizálás, Mérés, kísérlet, Eszközök kipróbálása, Mintavétel – vizsgálódás.
A projektoktatás kritériumai: · Kiindulópont: tanulói kérdés-, illetve problémafelvetés: - tananyagban szereplő, - az iskolai életben felmerülő, - tágabb környezetben jelentkező. · Közös tervezés, · Interdiszciplinaritás jellemezze, · Tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos problémákhoz, · Adjon módot az individualizált, illetve csoportmunkára, · Pedagógus-szerepek: stimuláló, szervező, tanácsadó funkciójú legyen, · Önálló és felelős tanulói döntések szülessenek, · Erős és kommunikatív tanulói kapcsolatok érvényesüljenek, · Tanár-diák kapcsolat: egyenrangú, eltérő kompetenciákkal bíró partnerek.
Moduláris oktatás Fogalma, jellemzői: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan, saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket követnek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanáritanulói) elemei, az értékelés eszközei. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára választási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulásitanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. . A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is.
32
Feltételei: A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információs források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése.
Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink · · · · · · · · · · · ·
tanórai differenciálás, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák, egyéni és csoportos projektmunka, prezentációs technikák, IKT technológiák, drámapedagógia, átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba, hatékony tanulói-, tanulás-megismerési technikák, együttnevelés, habilitációs, és rehabilitációs tevékenység, multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés, frontális munka: előadás, magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, kérdve kifejtés, vita, frontális egyéni munka, kísérletezés, meghívott előadó, fórum, kirándulás. · csoportmunka módszerei: csoportos problémamegoldás, munkalappal irányított csoportmunka, szituációs játék, döntésjáték, szerepjáték, beszélgetés, megbeszélés, vita, projekt, kiállítás, kísérletezés, kirándulás.
33
· differenciált egyéni munka módszerei problémamegoldás egyéni munkában, munkalappal végzett tevékenység, kísérletezés, játék, tárgykészítés, történetírás, rajz, kiállítás, mestermunka, verseny, számítógéppel végzett munka.
1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyekhez alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
34
Írásbeli szabályzat a kompetenciaalapú oktatásba bevont tanulócsoportok napló bejegyzésekről TÁMOP Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Kisvárdai Önkormányzat 3.1.4. fenntartásában lévő öt feladat-ellátási hely tekintetében. TÁMOP 3.1.4. – 08/2-2009-0256 számú pályázata TÁMOP Minden tanuló neve mellett szerepeljen a naplóban 3.1.4. Szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterületen érintett tanuló Szöv Mat
Matematika kompetenciaterületen érintett tanuló
Szoc
Szociális-életvitel kompetenciaterületen érintett tanuló
Dig
Digitális kompetencia területen érintett tanuló
TBMO
Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatás területen érintett tanuló Tanítási órák alkalmazott rövidítések
T/Szöv/A TÁMOP szövegértés, szövegalkotás A modul T/Mat/A TÁMOP matematika A modul T/Szoc/A TÁMOP Szociális-életvitel A modul T/Dig/A
TÁMOP digitális kompetencia A modul
TH
TÁMOP pályázat kapcsán felmerült helyettesítés
TBMO
Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatás
Dif
Differenciálás
Koop
Kooperatív technikák
P
Projekt
Dr
Drámapedagógia
IKT
Információs és Kommunikáció Technikákkal támogatott órák
TH
Témahétben érintett tanórák a tananyag után zöld színnel:TH
3P
Három hetet meghaladó projektben érintett tanórák
MP
Moduláris program
Nsz
Nem szakrendszerű oktatás
ÖKO
Környezettudatos nevelési elv
35
Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha végzős diákjainknak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatatás kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint 50-60 százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk Helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Lelki élete rendezett, hitről való tudása életkorának megfelelő, saját egyházi közösségének aktív tagja, nyitott a további lelki előhaladásra. Ismeri a kulturált élethez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Ezek egyben nevelésünk sikerességének a kritériumai, melyeknek elérését ellenőrizni kell megfelelő gyakorisággal és módszerekkel.
II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
A nevelés célja, hogy tanulóinknak segítsünk felismerni Istentől kapott saját hivatásukat, értékeiket. Segítsük őket megtalálni életcéljukat, hogy boldog és kiegyensúlyozott emberek lehessenek. A tanuló személyiségét életkori és egyéni jellemzőinek alapos megismerését és sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ez csak akkor teljesülhet, ha az iskola céljainak a megvalósításában teljes értékű partner a család, az egyház és a társadalmi élet számos fóruma is.
36
A személyiségfejlődés és – fejlesztés olyan fontos feladat, amely születésétől kezdve végigkíséri az emberek életét. Alapvető cél, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. Egyre inkább figyelembe kell venni az életkori sajátosságok mellett a környezeti hatásokat is. A felnőttek értékrendje nem meggyőzés útján épül be a diákok értékrendjébe, hanem elsősorban a példamutatás során. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerének alapja a pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök rendszere. · · · ·
Kognitív kompetencia: az értelem kiművelése Szociális kompetencia: segítő életmódra nevelés Személyes kompetencia: egészséges- és kulturált életmódra nevelés Speciális kompetencia: szakmai képzés alapozása
Iskolánk tanulója legyen nyitott, eleven, magabiztos, kedves, barátkozó, szorgalmas, tisztelettudó, kitartó és együttműködő. A személyiségfejlesztő oktatás főbb feladatai: · Segítjük a tanulókat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok tudatos formálásában. · Felfedezzük és fejlesszük minden gyermekben a személyiségének saját értékeit, keressük minden gyermekben az egyedit. · Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük. · A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai – módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással. · Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok, tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, tanulási kompetenciák kialakítása, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálása iránti vágy. · Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak. · Személyes – önkiszolgálási, önellátási, önkifejezési, önvédelmi, identitásvédő, önreflexiv, önmegismerő, önfejlesztő – képességek fejlesztése. · Színes, sokoldalú iskolai élet biztosítása. · A tanulás mellett egyéb elfoglaltságok szervezése (öntevékeny csoportok, a szabadidő hasznos eltöltésére szervezett csoportok szakkörök, felkészítők,). · Önálló tanulói, ill. osztály, diákönkormányzat szervezése.
37
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Az együttműködési készségük, akaratuk fejlesztése. Műveltségük, világképük, világszemléletük formálása. Egészséges életmódra, sikeres életre nevelés. Kulturális nevelés a művészetek, a tudományok, a technika, a természetszeretet, a környezetvédelem terén. Szoros együttműködés a szülői házzal. A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása.
38
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek , a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéss el!
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségéne k megismeréséhe z szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel
A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.
A kompetenciaalapú oktatás részprogramja it is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejl esztő hatásának érvényesítése.
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjeg yek erősítése minden pedagógus napi feladata.
Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegol dás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködés e révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek beépítése a tanrendbe.
A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
39
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas viselkedését. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, határozott személyiségekk é!
Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, társas szociális szokások, szituációk az attitűdök iskolai / osztály bemutatása, meggyőződése k, közösség értékítéletek, ismeretek és mindennapi készségek nyújtása, életében személyes „terepgyakorla példamutatás, történelmi személyiségek, tként” irodalmi, drámai hősök szolgálnak a tetteinek, tanulóknak az magatartásána k átélési lehetőségeivel, egyének és a negatív, antiszociális csoportok minták pusztító kölcsönös hatásának megértésének, csökkentése, fékezése. együttérzéséne Az iskolai
k, segítőkészségé nek élményszerű megtapasztalás ához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez
40
A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életvitel részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásoka t (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések).
Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!
A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszer ét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,
Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységfor máinak gyakoroltatása az életkori sajátosságokna k megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítés éhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalás ára is alkalmas szituációk teremtése.
Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei képzőművészet i alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek , riportok stb.
A személyiség sikeres fejlődéséhez, a jó teljesítményhez minden gyereknek szüksége van arra, hogy érezze: nevelői megértik, együtt érzőek, segítőkészek. Ez csak is akkor érhető el, ha az iskolai munka középpontjában a gyerek áll a maga életkori és egyéni sajátosságaival, személyiségével. Nem gyökerestől kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. A cél a krisztusi, azaz keresztény ember kialakítása.
41
2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek születésével a család, mint legfontosabb, meghatározó közösség tagjává válik. Gondolkodását, viselkedését, egész személyiségét alapvetően meghatározzák a család: - szociális körülményei, - életmódja, - értékrendje, - anyagi színvonala, - a szülők foglalkozásának jellege és képzettségük szintje. A szülők által nyújtott tudatos, célirányos nevelés mellett a család belső atmoszférája is hat a gyerekre, ami átértékelődve beépül a személyiségébe. Az óvodai csoport után az osztályközösség, és tágabb értelemben az iskola közösségének tagjává válik a gyermek. Alapvető feladatunk a tanuló közösségbe irányítása, illetve közösség által történő nevelésének megteremtése. Az iskolai osztály kialakításakor kettős hatás éri a gyermeket: az iskolát, az osztályt a felnőttek hozzák létre és az azonos korúak hatása is fokozottan érvényesül. Az osztályközösség minden tulajdonsága az iskola hatására alakul vagy nem alakul ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola (osztályfőnök, tanárok, hitoktatók, légkör, hagyományok, konfliktus) bélyegét. Fontos tehát, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó.
a. Célok, feladatok, módszerek: Célok: -
-
Az emberi kapcsolatok kialakításának, ápolásának fejlesztése, segítése. A családminta legfontosabb mikrokörnyezet szerepének tudatosítása. Társas kapcsolatok kialakításának segítése az osztályban, iskolában. A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása. A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok, kötelességek tudatosítása, a demokrácia értékként való elfogadása, az iskola demokratikus működésének biztosítása. Az emberek személyiségi jogainak tisztelete. A társadalom életében való részvétel igényének kialakítása. A hazájáért-, a lakóhelyéért- és az egész Európáért érzett identitástudat kialakítása.
42
Feladatok: · Ismerjék fel, hogy az ember társas lény, hiszen társkapcsolatok hiányában a személyiségfejlődésük zavart szenved. · A közösségek szerepének, a társas viselkedés szabályszerűségeinek megismertetése. · Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátítása (önálló ismeretszerzés, véleményformálás, vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése, kifejezésre juttatásának technikája). · A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértése, technikájának elsajátíttatása. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Erősítsük a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét. · Tiszteljék társaikat, törődjenek egymással: segítsük a másság elfogadását, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. · A "mi” tudatélményének megteremtése, erősítése. · Az osztályban kialakuló konfliktushelyzetek megoldása, érdekek ütköztetésének módjai, konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése. · Közös, felelősségteljes döntéshozatal megtanítása, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok-kötelességek tudatosítása. · A DÖK (érdekképviseleti, érdekérvényesítési szervezet) hatékony működésének segítése. · A gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok megismertetése, állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. · Az emberek egyenjogúságának elismerése: a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása. · Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás a problémák megoldásába. · A különböző kultúrák megismerése és elfogadása iránti igény felkeltése (például: külföldi kapcsolatok; az európai hagyományok, európai örökségek megismertetése).
Módszerek: · · · · · · · · · ·
Beszélgetés. A szituációs játékok. Közösségfejlesztő tréningek, feladatok. Szociometriai felmérések. Élménybeszámolók. Közös célokért együtt végzett feladatok (osztálykirándulás, klubdélután). Vetélkedők. Drámajátékok. Szépirodalmi művek részleteinek megbeszélése, elemzése. Videofilmek megtekintése, a látottak megvitatása. 43
· Érdekérvényesítési technikák gyakorlása. · Adott téma önálló feldolgozása beszámoló vagy vitaindító formájában. · A tanulói közösségeket irányító pedagógusoknak legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak úgy érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.
b. Tanulói közösség, diákönkormányzat: Feladatai: · Összehangolja az iskolai és iskolán kívüli tevékenységeket. · Figyelemmel kíséri az osztályok tanulmányi munkáját, tisztaságát. · Védi az alapvető gyermekjogokat
magatartását,
A tanulók önkormányzatának fejlesztése: A diákönkormányzat létezése a demokráciára való nevelést szolgálja. Az önkormányzat szerkezete Diákönkormányzatot segítő tanár Alsós Diákönkormányzatot segítő tanár
Diákvezető (és 2 helyettese)
Diáktanács (tagjai: osztályok küldöttei, képviselői, osztályonként 2 fő)
A rendért felelős Az iskolarádióért felelős A programokért felelős A sportért felelős
3 fő
3 fő
3 fő
3 fő
A Diáktanács tagjait az osztályközösségek delegálják. A Diákvezetőt és helyetteseit demokratikus úton, titkos szavazással választják meg maguk közül a Diáktanács tagjai. A felelősöket javaslattétel után, nyílt szavazással választja meg a Diáktanács. A megbízatások időtartama egy tanév.
44
A tanács feladatának és jogkörének továbbfejlesztése: · Összegyűjti a tanulók véleményét és igényeit. · Egyeztet a DÖK segítő tanárral · Részt vesz a programok szervezésében (ki-ki a maga területén). · Értékeli a feladatok megoldásának szintjét. · Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, dicséretben részesülők személyére · Működteti az iskolarádiót és vigyázz az anyagi értékére · Véleményezési jogot gyakorol az iskola egész tanuló ifjúságát érintő iskolai döntés esetén · Dönt saját bevételének, a fenntartótól, az iskolától vagy más támogatótól kapott, illetve pályázat során nyert pénz sorsáról. · Részt vállal, a tanév során felhasználható tanítás nélküli munkanap hasznos felhasználásáról A diákjogosítványok az alábbiak szerint bővülnek: · Véleménynyilvánítási jog a tanulók életét érintő kérdésekben. · Véleménynyilvánítási jog a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben.
III. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A társadalomban lezajló folyamatos változások átalakítják a megszokott értékrendet, próbára teszik a felnőttek alkalmazkodási képességét. A sok feszültség, bizonytalanság leginkább a családok életében csapódik le. A gyermek legbiztosabb pontja a család, a küzdelem, a feszültség forrásává válik. . Egyre több a hátrányos helyzetű, a csonka család, vagy az anyagi javak megszerzéséért erőn felül teljesítő alapközösségek, akik nem tudják a család alapvető feladatait (puha, meleg, biztonságot, szeretetet adó "fészek") nyújtani a gyermeküknek, közülük egyre többen küzdenek beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. A sokszor deviáns magatartások az iskolában csapódnak le, mivel a gyermek a nap legnagyobb részét az iskolai közösségben tölti. Ezeknek a problémáknak a kezelésére a szülőkkel együttműködve, szoros kapcsolatot kell kiépíteni a Pedagógiai Szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó) munkatársaival, a gyermekvédelmi szakemberekkel, hitoktatókkal. Problematikusak (nehezen nevelhetők) azok az ép értelmű gyermekek, akiknek magatartása gyakran kifogásolható, egyéni sajátosságaik, teljesítményeik jelentős mértékben eltérnek az adott életkori szakaszban megkívánható szinttől, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk kellő eredményt elérni, de nem igényelnek gyógypedagógiai vagy javító nevelést.
45
Feladataink: · Lehetőség szerint derítsük ki -bevonva a szülőket - mi a helytelen viselkedés háttere, (figyelemfelkeltés, hatalom, tekintély megszerzése, feszültség levezetése, rossz modellkövetés, elkerülő viselkedés, tehetetlenség). · Fontos a személyes kapcsolat kialakítása, a hiteles, őszinte kommunikáció, és következetesség a nevelésben - egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés formájában. · Segítségnyújtás az egyéni tanulmányi munkában, a napi testi-lelki problémák megoldásában bizalmas beszélgetések formájában. · Egyszerű feladatok, megbízatások elvégzése után jusson sikerélményhez, egyre több dicséretet kapjon a tanuló (tevékenysége váljon dicsérhetővé!). · Ismertessük meg a tanulókkal az emberi viselkedés, magatartás alapvető szabályait, gyakoroltassuk a pozitív magatartásformákat a mindennapi kapcsolatokban, erősítsük meg bennük a helyes viselkedésformákat („én-típusú” kommunikáció: nem a gyereket, a viselkedését utasítjuk el). · Fejlődni kell a tanulókban az empátiás képességeknek: azt nem csinálom, ami nekem sem jó ; valamint a kommunikatív metakommunikációs képességeket is fejleszteni kell: tudja kifejezni magát, és megérteni mások érzéseit. · Erősíteni kell a tanulókban társaik, a felnőttek előítéletek nélküli megismerésének képességét, legyen képes a másságot elfogadni (tolerancia, képesség fejlesztése). · Váljon képessé a konfliktushelyzetek felismerésére, kezelésére, erőszakmentes megoldására. · Képes legyen a közösségi és az egyéni értékrend meghatározására, megtartására.
Ennek érdekében legfontosabb teendőink: a./
Megelőzés: · A szülők felkészítése az otthoni bánásmódra, fejlesztésre - szakemberek bevonásával (iskolalelkész, pszichológus, orvos, védőnő).
b./
A gondok orvoslása: Az adott probléma feltárása a szülők segítségével Az érintett gyerekek törvény által biztosított jogainak ismerete, érvényesítése. A gyerekek fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás. Annak felismerése, hogy mikor kell a gyereket speciális szakemberhez, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményhez irányítani. Az iskolalelkészhez való irányítás. Integrált oktatás-nevelés biztosítása a gyerek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.
· · · · · ·
c./
A sikeres felnőtté válás érdekében:
46
· Pályaválasztást elősegítő pályaorientációs foglalkozás. Az előzőekben felsoroltak mellett időben fel kell készülni a deviáns magatartási formák előfordulására, és a korai felismeréssel, gondozással, felzárkóztatással lehetőleg elkerülni a súlyosabb megnyilvánulásokat (drog, bűnözés, öngyilkosság).
IV. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG „Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családjának. De ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallagher) A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Iskolánkban minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Feladatunk, hogy ezeket a képességeket felismerjük és fejlesszük. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, levelezős versenyekre, pályázatokra való benevezés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása, kiselőadások, gyűjtőmunka, sportegyesületbe való ajánlás szolgálja. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön, rekreáción is biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Iskolánkban hagyomány az alsó tagozaton évfolyamonként és műveltségi területenként éves tanulmányi verseny megrendezése, amelyen szintén kitűnhetnek, és megerősítést kaphatnak a kiemelkedő képességű tanulók. Biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, a versenyekre való egyéni felkészítését.
A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: 47
· · · · · ·
Emelt szintű tantárgyak tanítása Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése · Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.
A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon (szakkör, önképzőkör, kiscsoport, stb.) túl biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő (individuális) felkészítését. A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális hátrányokkal induló tanulókra, nehogy családi hátterük nehézségei miatt elkallódjanak. Képesség: · Általános képesség, ami minden feladatban megnyilvánul. · Speciális képesség, ami egyes területeken nyilvánul meg. Tehetség alkotóelemei: Motiváció: · elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége, · bizonyos témákban meglepő mennyiségű ismeret, · kitartás, állhatatosság, önállóság, gyakran makacsság, · belső motiváció, érdeklődés - vezéreltség, · önbizalom, én-erő, hit saját képességükben, · magas célok kitűzése az adott témában, területen. · önkritika, változó reakció mások kritikájára. Kreativitás: · gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás, · ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások, · az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság, · kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás, · nonkonformizmus, · a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék.
Átlagon felüli képességek: 48
· · · · · · · ·
magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség, jó memória és beszédkészség, kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása, speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.), alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát, kritikus, független gondolkodás, gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás, a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége.
A tehetséggondozásban a gyerekeknek lehetőséget kell biztosítani a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő területek megismerésére. Az a tehetség, amely megtalálja irányát egy tevékenységben, nem fog elkallódni. Egy-egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka, kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom) együttes megnyilvánulása. A kreativitás, a képesség, a tehetség fogalmak közös jellemzője a teljesítményképes tudás. Tanulóinkat arra kell felkészíteni, hogy használható tudás birtokában kreatív felnőtté váljanak. A siker azon múlik, hogy biztosítjuk-e azokat a programokat, szervezeti formákat, amelyek keretében fel tudjuk ismerni, és tudatosan irányítani tudjuk a gyermekeinkben rejlő értékek kibontakozását. A tehetséggondozásban nem kell feltétlenül ragaszkodni egyféle módszerhez, az ötvözetek is lehetnek olyan hatékonyak, mint valamelyik kidolgozott eljárás: · Minél több témakínálat · Támogatás az érdeklődési területek megtalálásában · Fontos a tanulók speciális érdeklődésének és egyéni tanulási stílusának figyelembevétele
1. Feladataink
· Pedagógusok továbbképzése, módszertani ismereteik bővítése, speciális pedagógiai képességek megszerzése. · A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és azonosítása. A kiváló képesség korai megnyilvánulását a szülők elmondása alapján, későbbi évfolyamokon kognitív módszerek (tantárgytesztek, intelligencia-, kreativitás-mérés, tanulási képesség, tanulási stílus mérése), nem kognitív eljárások (énkép, önértékelő teszt), valamint intuitív megítélések alapján (személyiségről, tevékenységről, produktumról) tárjuk fel. · Érdemes a felismerés érdekében tehetségdiagnosztikát végeznünk. A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők vizsgálatát nevezzük tehetségdiagnosztikának.
Kire/mire
A tehetségdiagnosztika célja
49
vonatkozik a tehetségdiagnosztika ? Egy adott személyt középpontba állító diagnosztika
Kisebb-nagyobb csoportokra fókuszáló diagnosztika
Tehetséggondozó programra fókuszáló diag
Tehetségazonosítá s Tehetséges-e valamiben a vizsgálati személy?
Beválogatás
Hatásvizsgálat
Milyen tehetséggondozó programba válogatható be a vizsgálati személy?
Kik felelnek meg az alkalmazott tehetségkoncepció kritériumainak (kik a tehetségesek a vizsgálati csoport tagjai közül)?
Kik felelnek meg az alkalmazott tehetségkoncepci ó és a tehetséggondozó program kritériumainak?
Egy adott személy esetében hatékony volt a tehetséggondoz ó program? Egy adott vizsgálati csoport esetében hatékony volt a tehetséggondoz ó program? Általában véve milyen hatása van a vizsgált tehetséggondoz ó programnak?
· Az intellektuális képességek fejlesztése, készség a kreatív önálló ismeretszerző képesség kibontakoztatására. · Személyiségfejlesztés során a pozitív énkép erősítése. · Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása. · Részvétel biztosítása az intézményen kívüli tehetséggondozó szakkörök munkájában. · Differenciált fejlesztés tanórán és tanórán kívül az egyéni képességekhez mérten. · Önálló könyvtár- és számítógép használat képességének kialakítása.
2. A tehetséggondozás színterei - A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet: természetesen a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell ezek közül választani. Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében.
Alkalmazható keretek: 50
· tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) · fakultáció, · speciális osztály, · délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.) · hétvégi programok, · nyári kurzusok, · mentor-program. Számítástechnika 1-8. évfolyamokon. Teljesítményszintek szerinti csoportbontás a magyar és matematika órákon – amennyiben a személyi feltételek adottak – 7-8. évfolyamokon (átjárhatóság biztosítása!). · Szakkörök, tehetségfejlesztő foglalkozások: · Szaktárgyi szakkörök · Könyvtár · Énekkar · Iskolai sportköri foglalkozások (ISK) · Zeneoktatás · Néptánc · Drámajáték · Képzőművészeti oktatás · Kosár-, kézilabda- és futballedzések
3. A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei · · · · · · ·
Tanulmányi versenyek (iskolai, városi, megyei, országos). Írásbeli pályázatok különböző tantárgyakból. Ünnepélyek, gálaműsorok, farsangi műsorok. Előadó művészeti versenyek (vers- és prózamondó, szépkiejtési, népdaléneklő). Képzőművészeti és technika bemutatók, kiállítások, rajzpályázatok. „Görögkatolikus napok” rendezvényei. Sportversenyek.
4. A tehetségfejlesztés munkafázisai · · · · ·
Megfigyelés, kiválasztás Képzés, differenciált fejlesztés a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon Versenyeztetés, szerepeltetés Folyamatos értékelés Pozitív motiváció, útmutatás a jövőre
51
V. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tanulóifjúság összetétele, a gyermeket érő hatások miatt a gyermek- és ifjúságvédelem egyre fontosabb szerepet kap. A gyermekvédelmi felelős képezi a kapcsolatot az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat – egyúttal a pedagógiai és a szociális megközelítés között. Erre a hídszerepre nagyon nagy szükség van, hiszen így válik lehetővé az, hogy az arra rászoruló gyermekek már az iskola védett közegén belül megkapják a szükséges személyes gondoskodást. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai: · a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, · családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, · a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, · segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, · a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, · tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő területe: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A megelőző gyermekvédelem, feladata az iskolánk minden pedagógusának. Ahol a természetes oltalom sérült, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a Gyermekjóléti Szolgálat. Az iskolai megelőző gyermekvédelemnek egy keresztény szellemiségű iskolában elsősorban a szerető, támogató légkör megteremtésén kell fáradoznia, elutasítva a lelki bántalmazás minden formáját mind a tanulók egymás közötti viszonyában, mind a tanárdiák kapcsolatban és nem utolsó sorban a tanulók előtt mintaként szolgáló pedagóguspedagógus kapcsolatban. E tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolalelkésznek, az iskolavezetésnek, az ifjúságvédelmi felelősnek, az osztályfőnököknek és minden, az iskolában dolgozó pedagógusnak, technikai dolgozónak.
52
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: · · · ·
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szakembereinek
szolgálat
. A problémák feltárása és a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése után súlyosabb esetben a tanulók utókövetése is indokolt.
53
1. Megelőzés, feltárás Feladat
Célok
Tevékenységek
Felelősök
- a fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel - tájékoztatás a lehetséges szociális kedvezményekről (étkezési térítés, napközis ellátás, tankönyvtámogatás stb.) - a gyermekekre ható káros hatások enyhítése Megelőzés
- a pozitív hatások érvényesülésének segítése
- a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása - a pedagógusok együttműködése a tanulókkal, a szülőkkel és a gyermekvédelmi felelőssel -egészségnevelés
gyermekvédelmi felelős iskolavezetés - osztálytanítók - osztályfőnökök
- a gyerekek szocializációs esélyeinek javítása; azonnali reakció az iskolában előforduló erőszakos megnyilvánulásokra, az erőszakos viselkedést tanúsító diákok szembesítése tettük következményeivel
54
Feltárás
- veszélyeztetett gyerekek kiszűrése. Figyelemmel kell kísérni a tanulási nehézséggel küzdő, magatartás zavaros, túlzottan visszahúzódó, agresszív, sajátos nevelési igényű, szegény, rossz szociális hátterű nagycsaládos tanulókat. - a gyerekek problémáinak felismerése - segítségnyújtás
- családlátogatások - a családi háttér, a körülmények feltérképezése, helyzetfelmérés - rávilágítás a helytelen nevelésre (következetlenség, túlzott szigor vagy engedékenység) - segítségnyújtás konkrét nevelési helyzetekben - védő, óvó intézkedések kezdeményezése, jelzés
55
2. Okok megszüntetése, „utánkövetés” Feladat
Célok
Az okok megszüntetését célzó intézkedések
Gyermekjólé ti Szolgálat segítségével a probléma gyökerének feltárása
Az okok megszüntetés e utáni tennivalók
Tevékenységek -
-
környezettanulmá ny készítése a tanuló személyiségének feltárása szóbeli, írásbeli tájékoztatás a hivatalok részére
Felelősök
osztálytanítók osztályfőnökök gyermekvédel mi felelős
- iskolai hiányzások figyelemmel kísérése a „visszaesés” - a gyerek tanulmányi esélyének eredményének figyelemmel csökkentése kísérése
3. Az iskolai gyermekvédelem intézményrendszere Igazgató
-közvetlen informálás
Tanulók
-fogadóórák, egyéni beszélgetés
Gyermekvédelmi felelős
Osztályfőnökök
-munkaközösségi megbeszélés, egyéni beszélgetés
Iskolalelkész
- tapasztalatcsere, beszélgetés
Tantestület
-folyamatos jelzések
56
Szülők
Külső szervezetek
-fogadóórák, szülői értekezlet, egyéni beszélgetés, SZK
-konkrét esetben segítség kérése
Külső segítő szervezetek, hatóságok: -
Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Gyámügyi Hivatal Rendőrség Ifjúságvédelmi Alosztálya Magyar Katolikus Karitász Iskolaorvos, védőnő ÁNTSZ
VI. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiéna terén, vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. A személyes törődésnek, beszélgetéseknek nagy szerepük van a lelki, viselkedésmódbeli lemaradások leküzdésében. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. A lemaradás fokának és okainak feltárásával kezdődik minden esetben. Cél a hiányosságok leküzdéséhez vezető legmegfelelőbb módszer kiválasztása, amely nagy körültekintést igényel. A felzárkóztatás egyik formája a korrepetálás, amelyet mint lehetőséget ajánl fel a pedagógus a gyermeknek és szülőjének. A tanuló korrepetálásának szükségessége merül fel, ha: · az aktuális tananyag ismeretében alapvető hiányosságai vannak, · hosszabb hiányzás után a tananyag bepótlása érdekében a tananyag elsajátításához az átlagosnál több segítséget igényel, · A sajátos nevelési igényű (SNIa, SNIb) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink tanulmányi előrehaladásának,
57
szocializációjának elősegítésére különleges figyelmet fordítunk, biztosítva ezzel integrált oktatásuk feltételeit, támogatva esélyegyenlőségüket. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.
1. Felzárkóztatást elősegítő programjaink · tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára, · tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük, · logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet, · szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat, · a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – egyéni fejlesztő foglalkozások, korrepetálás, · tanácsainkkal segítjük a szülőket, pedagógusokat, · a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulási szokásaik, a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában, · tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája) · rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, · egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással · a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (szaktárgyi, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök). Iskolánkban a gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek jár a dyslexia, dysgraphia prevenciós foglalkozásokra.
58
A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. A problémák korai feltárása érdekében fejlesztő pedagógusaink, valamint az első osztályban tanító kollégák minden év decemberéig elvégzik a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekekkel kapcsolatos tapasztalataikat, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.
2. BTM és SNI tanulókat segítő program Mindennapi gyakorlatunkban sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek.
Magatartászavarok 1. Hiperaktivitás 2. Kognitív funkciók zavarai 3. Agresszió 4. Deviancia A magatartászavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában bizonyos mértékben elmarad hasonló korú társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális lehetőségével. Különleges bánásmódot igényel, de nem fogyatékos. Lemaradása behozható, sőt teljesítménye is emelhető és felhozható az átlaga a követelmények szintjére szakszerű foglalkozással. A másodlagos prevenció egyik legfontosabb színtere az iskola. A gyermekek viselkedésében történt változások, mint tünetek mögötti okok keresése minden pedagógus feladata. Ha ez nem sikerül, teljesítmény-, viselkedés-, kapcsolatzavar jelenik meg a gyermek életében. Ebből egyenesen következik, hogy az osztályfőnök és az iskola ifjúsági és gyermekvédelmi felelőse megelőzze, elhárítsa, enyhítse a gyermek egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket.
59
Elsődleges feladatok: - a gyermek személyiségének, - családi hátterének, - környezetének, - baráti és társas kapcsolatának megismerése. Másodlagos feladatok: - Családlátogatás szükség szerint, a családnak szükség szerinti segítő tanácsadás , figyelmeztetés, ellenőrzés. - Annak segítése, hogy a szülők igénybe vehessék a : - Családsegítő Központ - A Nevelési Tanácsadó - A Rehabilitációs Bizottság - A gyermekpszichológus szolgáltatásait Helyzetkép Intézményünkben integráltan tanulnak a BTM és SNI tanulók a NAT alkalmazásával, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján. Évről-évre növekvő tendenciát mutat a BTM és SNI tanulók létszáma. Olyan diákokról van szó, akik testileg, lelkileg normálisan fejlődő társaikhoz képest eltérést mutatnak. Többségükben olyan szociális közegből kerülnek iskolánkba, ahol nem biztosított az egészséges pszichés fejlődés. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően az alsó tagozaton különösen megnövekedett ezen gyerekek létszáma. A 2010/2011-es tanévben 12 fővel induló első osztályban 10 tanuló BTM nehézséggel küzd, kettő főnek számít. Egy tanuló pedig SNIa, a létszámban három főt jelent. BTM az a tanuló, aki beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzd, és aki a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni fejlesztésre szorul. Az osztály létszámába 2 főként kell beszámítani. SNIa: sajátos nevelési igénye a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt áll fenn. SNIb: sajátos nevelési igénye a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt áll fenn.
60
Számukra a Közoktatási törvény biztosítja a különleges gondoskodáshoz, a rehabilitációs célú foglalkozáshoz való jogot, mely a tanulót fogadó intézmény számára kötelezettséget jelent. (1993. évi LXXIX. sz. tv. 30.§) Jellemzőik: · Részképességzavarok - alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége – következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása · kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi · érzékenyebbek a meteorológiai változásokra · fáradékonyság · igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat A tanulók érdekében kezdeményezzük a kapcsolatfelvételt a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal és a nevelési tanácsadókkal.
3. A fejlesztés alapelvei, feladatok Alapelvek: · A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek. · Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását. · A szakértői bizottság javaslata alapján - indokolt esetben - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól a tanulót mentesíteni lehet. · A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik. · Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére. Feladatok: · az egészséges énkép és önbizalom kialakítása · a kudarctűrő képesség növelése · az önállóságra nevelés
A fejlesztő tevékenység területei Diszlexia, diszgráfia · a testséma biztonságának kialakítása · a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten 61
· a vizuomotoros koordináció gyakorlása · a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése · az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel · olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt · a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során · az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel · az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával
Diszkalkulia · az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése · a testséma kialakítása · a téri relációk biztonsága · a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása · a szerialitás erősítése · segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése · a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerősítés · a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása
Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar · az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében · a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése · együttműködés a családdal és más szakemberekkel · fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása
62
Feladatok: Minden tanév elején a helyi Pedagógiai Szakszolgálatok,(Nevelési Tanácsadó) valamint a Nyíregyházán működő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 1.sz.Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a fejlesztő ill. a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Az integrált nevelés csak a különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. (gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógus, pszichológus, az intézmény pedagógusai) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közös munka. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs ill. fejlesztő foglalkozások megtartása gyógypedagógusi, fejlesztő pedagógusi kompetencia, az egyéni fejlődési lap vezetése az ő feladatuk. A folyamatos egyéni fejlesztést a tanulóval közvetlenül foglalkozó pedagógusok korrepetálással, differenciált órai feladatokkal, egyéni számonkéréssel segítik. Az iskolaotthonos oktatási forma lehetőséget teremt a szabadfoglalkozások keretében a speciális fejlesztésre. Az SNI tanulóknál a rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő. Ennek hiányában, a közoktatási törvényben előírt óraszám az iránymutató (adott évfolyamra kötelezően előírt óraszám 15%-a). A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik.
63
VII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG „Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok azok, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.” Tapasztalható, hogy városunkban fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Intézményünkben fokozott mértékben jelenik meg ez a probléma. Különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Elsődleges céljaink: · · · ·
A szociális háttér megismerése. A szociális hátrányok enyhítése, Szociális hátrányokból eredő zavarok leküzdése, helyes értékrend kialakítása. Kapcsolatfelvétel, együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadó és Szakszolgálattal, hitoktatókkal. · Felvilágosító munka szervezése, információk biztosítása, melynek segítségével a hátrányok enyhíthetők.
64
Feladatok 1. Családlátogatások, szülőkkel való beszélgetéskor adjunk felvilágosítást szociális juttatások lehetőségéről (tankönyvtámogatás, étkezési térítési kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, alsó tagozatosok bérlettámogatása, stb.). 2. Olyan szemléletet alakítsunk ki a gyermekekben, melynek segítségével el tudják fogadni a szociális hátránnyal küzdő társukat. Tanulják meg a "másságot" elfogadni. 3. Közvetítsünk pozitív értékeket a gyermekeknek személyes példaadással. 4. A negatív nevelési szokásokat pozitív szokások kialakításával ellensúlyozzuk. 5. Alsó tagozatos gyermekeknek iskolaotthonos foglalkoztatást szervezzünk. 6. Felhívjuk figyelmüket a drog, alkohol, dohányzás káros hatásaira. 7. Pályázatokat figyelve ösztönözzük őket arra, hogy vegyenek részt pályázatokon, segítjük őket ennek elkészítésében. 8. Korrekciós és kompenzációs szervezeti formákban próbáljuk segíteni tanulásukat: · · ·
tanulás iránti motiváció kialakítása tanulás fontosságának felismertetése tanulási szokások kialakítása.
9. Ismereteik bővítése érdekében olyan tevékenységek biztosítása, melyek enyhítik szociális hátrányukat: · · · · ·
könyvtárlátogatás múzeum-, színház- és mozilátogatás kirándulás iskolai és osztályrendezvényeken való részvétel szakkörökön, sportkörökön, versenyeken való részvétel.
10. Differenciált feladatok adása, egyéni bánásmód előtérbe helyezésével segítjük a korrekciót.
65
11. Rendszeres felzárkóztatással biztosítjuk a hiányosságok pótlását. 12.Önismeret-, önértékelés fejlesztésével önbizalmukat fejlesztjük. A segítségadáshoz nélkülözhetetlen az iskola és a család közreműködése.
Módszerek: · · · ·
Fogadóórák, ifjúságvédelmi fogadóóra. Előadások szervezése a gyermekeknek. (például: drog, bűnözés). Célzott beszélgetés. Tájékoztató kiadványok terjesztése.
A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segíthetik elő: · Anyanyelvi kommunikáció: o Önálló
szövegértés,
szövegalkotás,
gondolatok,
vélemény
gondolkodási
képességek
megfogalmazása szóban és írásban · Matematikai kompetencia: o Alapvető,
gyakorlati
számolási
és
kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel. · Digitális kompetencia: o Információkeresés · Szociális és állampolgári kompetencia: o Konfliktusmegoldás,
közügyekben
való
eligazodást
segítése,
flusztráció kezelése, o Egyéni és közérdek tisztelete.
66
VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ISKOLAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskola nevelési stratégiájának legfőbb partnere a család; az iskola célja, hogy a családdal együttműködve egységes nevelési szemléletet alakítson ki a nevelés hatékonyságának növelésére. Mivel a családból hozott nevelés meghatározó a kisgyermek személyiségfejlődése szempontjából, erősíteni kívánjuk az otthon kialakított pozitív értékrendet, és arra törekszünk, hogy a szülők is elfogadják az iskola által megfogalmazott nevelési elveket és követelményeket. A szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt célja a kölcsönös kapcsolattartás a gyermek fejlődése érdekében. Az együttműködésnek kölcsönös bizalomra, megértésre kell épülnie, hogy a tanulók a családban és az iskolában egyaránt jól érezzék magukat, a követelményeket teljesíteni tudják, hogy a nevelő-oktató munka minél eredményesebb legyen. Ehhez a nevelőnek meg kell ismernie a gyermek otthoni, családi körülményeit, mert csak annak ismeretében javíthatja az otthonról hozott helytelen beidegződéseket, pótolhatja az esetleges nevelési hiányosságokat, melyeknek többféle oka is lehet (szociálisan hátrányos helyzet, szülői hanyagság, túl elfoglalt szülők, stb.). A közös célok elérése érdekében a szülőknek is meg kell ismerniük az iskola életét, a gyermeküket tanító nevelőket, az iskola Házirendjét, Pedagógiai programját, az iskola által nyújtott lehetőségeket, az iskola értékrendszerét, a tanulókkal szemben támasztott követelményeket. A szülőkkel való kapcsolattartásunk alapját képezi a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, mely szabályozza a szülők jogait, a szülők és a pedagógusok kötelességeit, a kapcsolattartás alapvető formáit.
1. A kapcsolattartás formái: · Szülői értekezlet (az osztály közösségi magatartásával kapcsolatos nevelési témák megvitatása; az osztály neveltségi szintjének megbeszélése; a tanév folyamán szervezett programok, tervek; pályaválasztás, stb.) · Réteg szülői értekezlet (például: a 7-8. évfolyamosoknak a pályaválasztással kapcsolatban, az 1. évfolyamosok szüleinek előzetes tájékoztató, táborozók szüleinek tartott tájékoztató, a SZK vezetőinek tartott tájékoztató). · Fogadóóra (a tanulók egyéni tanulási, magatartási problémáinak megbeszélése, segítségnyújtás a szülőknek az otthoni neveléshez és tanulást segítő tevékenységekhez). · A nyílt nap konkrét lehetőséget nyújt arra, hogy a szülők az iskolában folyó mindennapi életbe, a tanítási órákon folyó munkába betekintést nyerjenek, és megnyerjük őket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására.
67
· A családlátogatás lehetőséget nyújt a pedagógusnak arra, hogy felmérje a család szociális hátterét, lakásuk egészségügyi helyzetét, a gyermek helyét a lakásban, szüleihez, testvéreihez való viszonyát, helyét a családi munkamegosztásban, otthoni tanulási szokásait, kedvenc játékait, foglalatosságait. Ugyanakkor jó alkalom a szülőkkel való kötetlen beszélgetésre, amely során feltárhatjuk a szülők nevelési módszereit, ismeretet szerezhetünk a gyermek korábban szerzett élményeiről, betegségeiről, esetleges fejlődési rendellenességeiről, stb. · Segítséget nyújtunk a szülőknek a nevelési lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában. · Tisztelettel és szeretettel fogadjuk a szülők kritikai észrevételeit, és elfogulatlanul megvizsgáljuk igazságtartalmukat, törekszünk az esetleges hibák kijavítására. · A szülőket meghívjuk az iskolai és osztályrendezvényekre (tanévnyitó, tanévzáró, állami és egyházi ünnepélyek, rendezvények, alapítványi bálok, szabadidős programok: színházlátogatás, kiállítások, kirándulások, táborozás, stb.), ezzel is bővítve az együttműködés és a közös munka lehetőségeit. A szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják az üzenetek is. Ezek formái: · Tájékoztató füzet, ellenőrző tartalmazza a tanuló személyi adatait, a gyermeket tanító tanárok névsorát, a tanuló osztályzatait. A szülőknek rendszeresen át kell nézniük a bejegyzéseket és aláírásukkal jelezniük azok tudomásul vételét. A tanuló hiányzásainak igazolását is az ellenőrzőbe kell bejegyezni - a szülő legfeljebb három napot igazolhat. "Az iskola értesítései, a szülő kérései" rovatban rövidebb közérdekű közleményeket hozhatunk a szülők tudomására, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphatunk a szülőktől. · Telefon, levél - Sürgős esetben telefonon kell értesíteni a szülőt (például: ha gyermekét baleset éri vagy az iskolában megbetegszik), hosszabb terjedelmű közlendőkre pedig a levél alkalmas. Képviseleti fórumok : - Szülői Közösség választmánya A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
68
Az iskola kérése, elvárásai a szülőktől: · Az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célok, alapelvek megvalósításának segítése. · Az iskola Pedagógiai programjában és a Házirendben foglaltak összehangolása a családi neveléssel. · Együttműködés, partneri kapcsolat, kapcsolattartás, a szülői értekezletek, fogadóórák látogatása, az ellenőrző bejegyzéseinek aláírása. · A gyermekek iskolai munkájának, magatartásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése. · Segítségnyújtás az iskolai rendezvények lebonyolításához (farsang, kirándulás, klubdélután, színház-, mozi látogatás, stb.). · Bekapcsolódás a gyermekvédelmi munkába.
2. A szülők jogai és kötelességei: · · · · · · · ·
Az osztályélet szervezésének aktív irányítása. Korrekt véleménynyilvánítás az iskolában folyó munkáról. Szabad iskolaválasztás. A Szülői Közösség tagjainak megválasztása. Tisztségvállalás a Szülői Közösségben. A Szülői Közösség tevékenységének véleményezése. Véleménynyilvánítás a tanulókat érintő szociális és egészségügyi kérdésekben. A szülőnek joga van részt venni azokon az eseményeken, melyek alkalmával gyermeke nyilvános iskolai kitüntetést kap, vagy fegyelmi ügyének tárgyalására kerül sor.
3. A továbbfejlesztés lehetőségei: · Partnereink igényeinek kielégítésére törekszünk. Felmérjük, mit várnak el tőlünk, hogy képzelik el a kölcsönös, folyamatos együttműködés módjait. · Tudatosítjuk a szülőkben, hogy az iskolában folyó nevelőmunka és az otthoni nevelés csak akkor hatékony, ha azonosak értékrendjeink, törekvéseink, céljaink. · Gyermekeink helyes nevelése, egészséges testi és szellemi fejlődése közös célunk, amelyért közösen kell cselekednünk. · Pszichológus (tanár) tarthat a tanulási típusokat, módszereket elemző foglalkozásokat, melyek elősegíthetik a gyermekek eredményesebb tanulását.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
69
IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Az iskola alkalmas: · 16 tanulócsoport elhelyezésére · 8 iskolaotthonos csoport működtetésére · napközi,tanulószoba szervezésére
Épület és berendezés Iskolánk a város frekventált helyén, mégis a nagy forgalomtól elzárt területen álló épületegyüttes, anyaga környezetbarát tégla. A tágas tantermek, folyosók megvilágítása mennyezeti (neonvilágítás) kellő fényt biztosít, de a táblai világítás nem megoldott, kivéve a felújított un. Kúria épület tantermeiben, és a főépület második emeletén. Az épületek felújított részein (főépület, II. emelet, ún. Kúria épület) az új ablakok szigetelése megfelelő, a földszinti és I. emeleti nyílászárók elhasználódása miatt rossz a szigetelés, így nagy a hő-veszteség. Az iskola folyosói, termei, foglalkoztató szobái gyermekközpontúak, esztétikusak, az évszaknak és az ünnepköröknek megfelelő dekorációval vannak ellátva. A személyes tárgyak elhelyezésére a tantermekben, ill. a folyosói szekrényekben van lehetőség. A tantermek tágasak, a déli fekvés miatt napfényesek, reluxa és sötétítő függöny és csipke függöny teszi esztétikussá, otthonossá. A berendezés: tanári fal, tábla, tanulói padok, székek fokozatos fejlesztésre szorulnak. A tantermek, szaktantermek dekorációja, applikációja korszerű, naprakész információkat adnak, ezzel segítve elő tanulóink képességeinek fejlesztését igazodva az életkori sajátosságokhoz. A tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek számára fejlesztő szoba kialakítása folyamatos feladatot jelent. Az iskolai könyvtár gyermekközpontú, barátságos otthont ad a rendhagyó tanítási óráknak is. Lehetőség van videofilmek megtekintésére, számítógépes játékok használatára. A könyvtári Internet kiépítése szükséges. Faliújságok, fali-tablók frízek, zöld növényzet, termések, népművészeti gyűjtemény hirdeti az iskolában folyó sikeres nevelő-oktató munkát. 70
A folyosókon fából készült pihenőpadok állnak tanulóink és a gyermekeikre váró szülők rendelkezésére. A tantermek, folyosók zárt szemetes edényei biztosítják a hulladékok összegyűjtését. Az egészséges testedzést biztosítja a főépület tornaterme, mely műanyag borítású, ablakai felújítottak, ugyanakkor a rendszeres és nagytömegű használat miatt felújításra szorul a padló burkolata. A tornaszoba megfelelő, kiscsoportos foglalkozások lebonyolítására alkalmas. Az iskola szabadtéri létesítményei: füves futballpálya (mérete: előírásnak megfelelő), bitumenes és salakos kézilabda pálya, kosárlabda pálya, futópálya, távolugró gödör, un. kondi-domb biztosítja gyermekeinknek az egészséges életmódot, a sportolás lehetőségeit. Szabadtéri létesítményeink, EU-s játszótere, a KRESZ- pálya, a ping-pong asztalok, a homokozó, szalonnasütésre, bográcsozásra kialakított hely, virágos, fás parkok, környezetbarát, harmonikus életteret biztosítanak az itt tanulóknak és dolgozóknak. A kiskertek műveléséért, virágosításáért az osztályok a felelősek, a téli időszakban madáretetőket helyezünk ki, a gyerekek így közvetlenül figyelhetik meg a madarak szokásait. Iskolánkba az ételt más intézmény konyhájáról hozzák. A tágas ebédlőnkben egyszerre 80-100 gyerek étkezésére nyílik lehetőség. Gyerekeink itt fogyasztják el a tízórait is. Az ebédeltetés önkiszolgáló rendszerben, osztályonként felnőtt felügyelettel történik. Az étkezési eszközök (porcelán, üveg, fém) megfelelő higiéniát biztosítanak, csak a tálcák készültek műanyagból. Folyamatos pótlásra lenne szükség. A tálalókonyha tágas, főzésre is alkalmas lenne.
Kiemelt feladatunk: · gépparkunk korszerűsítése · taneszköz-ellátottság fejlesztése · elhasználódott, meghibásodott szemléltető és audiovizuális eszközök javítása, cseréje · mobil iskolabútorok beszerzése · a melegítő konyha gépeinek, eszközeinek karbantartása, cseréje Az állagmegóvás és az energiatakarékos üzemeltetés érdekében az alábbiakban felsorolt felújítások szükségesek: Kondicionáló terem
A terem kialakítása, tárgyi feltételek megteremtése.
Játszótérfejlesztés
EU szabványnak megfelelő új játékok beszerzése,
Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása. Önerő. Pályázat, támogatók felkérése fenntartó 71
Nyelvi labor
Sportpálya
Teniszpálya
Ping-pong asztalok
Kressz-park
Számítógéppark fejlesztése Fejlesztőszoba
Tornaterem
Öko park kiépítése komposztáló, madáretetők Szelektív hulladékgyűjtők Faültetés( allergén növények helyett dísznövények) Nyílászárók felújítása
Orvosi szoba
Kerítés
Külső, belső festés
rendszeres felülvizsgálata. Korszerűsítés. A kor színvonalának megfelelő új eszközök Fejlesztés. Kapuk korszerűsítése. Állagjavítás
támogatása Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása Kiépítés. A tanulóifjúság, a Pályázat, támogatók felkérése fenntartó szülők és a városi igények támogatása kielégítése Felújítás, karbantartás. Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása. Önerő Felújítás, karbantartás. Pályázat, támogatók További táblák beszerzése. felkérése fenntartó Versenylehetőség biztosítása támogatása. Önerő. Pályázat, támogatók Modern számítógépek és felkérése fenntartó további digitális eszközök támogatása beszerzése. A különböző tanulási Pályázat, támogatók képességzavarok felkérése, fenntartó leküzdésére alkalmas támogatása. Önerő. szaktanterem eszközeinek beszerzés. Felújítása a Pályázat, támogatók padkóburkolatnak. felkérése fenntartó támogatása Környezettudatos életmód. Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása. Önerő. Környezettudatos életmód Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása Környezettudatos életmód Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása. Önerő Felújítás Pályázat, támogatók Energiatakarékosság felkérése fenntartó támogatása Pályázat, támogatók Fejlesztés. A kor felkérése fenntartó színvonalának megfelelő feltételrendszer kialakítása. támogatása Felújítás. Biztonság, Pályázat, támogatók állagmegőrzés. felkérése fenntartó támogatása. Önerő. Állagmegőrzés, higiénia, Pályázat, támogatók 72
Interaktív tábla
Világítási rendszer
energiatakarékosság, esztétika. Kompetenciák fejlesztése, a kor színvonalának megfelelő oktatás. Felújítás, korszerűsítés. Energiatakarékosság.
Fűtéskorszerűsítés
Felújítás, korszerűsítés. Energiatakarékosság
Tálaló konyha felújítása
Felújítás, korszerűsítés. Energiatakarékosság
Tantermek felújítása
Parketta felújítása, festése falak festése
Világítás korszerűsítése
Táblai világítás, energiahálózat bővítése
felkérése fenntartó támogatása Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása. Önerő. Pályázat, támogatók felkérése fenntartó támogatása. Önerő.
A következő években is keressük a lehetőségeket, amelyekkel költségvetésünket kiegészíthetjük a tartalmi munka színvonalának emelése érdekében: · helyi, megyei, országos és EU-s pályázatok · az intézmény termeinek bérbeadása (kiállítások, értekezletek, tanfolyamok, rendezvények) · alapítványi rendezvények, gyűjtések · reklámtáblák elhelyezése · vállalkozási tevékenységek · vendégétkeztetés
2. Szakmai, személyi feltételek Teljes mértékben megfelelőek. Szakos ellátottságunk 100 %-os. A tantestület nyitott az új módszerek iránt. A pedagógus-továbbképzéseken való részvétel iránti igény nagy, többen másoddiplomás képzésben vesznek részt. Beiskolázási tervünk kötelezettségüknek.
alapján
eleget
tesznek
szakmai
továbbképzési
73
X. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető A társadalmunkban ma sokfajta probléma nehezíti a felnövekvő nemzedék kiegyensúlyozott testi, lelki és pszichés fejlődését. Sok szülő szerint a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak, amelyek eredményeként jobban felkészülhetnek a felnőtt életre. Ezzel siettetik érésüket és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek még nem képes az őt ért káros hatások feldolgozására, kivédésére. Ez gyakran eredményezi a gyermeki személyiség torzulását ,tűrőképességének csökkenését. 2. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA A WHO megfogalmazása szerint az egészség: „a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota.” A korábbi állásponttal szemben nem a betegség hiánya, hanem aktív viszony az életminőség fejlesztése érdekében. Állandó változásban lévő kiegyenlítődési folyamat, amely a szervezeten belüli összhangban, illetve a szervezet és természetitársadalmi környezete közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg. Az egészség az emberi lény minden irányú, biológiai, pszichológiai és szociális harmóniája, ezért az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési program egyik kulcseleme, így kitüntetett helye van az iskolai nevelés folyamatában. 3. ISKOLAI HELYZETKÉP Nagy területű szabadtéri létesítményei frekventált, de a nagy forgalomtól mégis zárt területe, nagy szabadtéri létesítményei, parkja előnyösen befolyásolja környezeti és egészségnevelési tevékenységünk tartalmát, lehetőségeit.
3/1. Az iskola működése környezeti és egészségnevelési szempontból Iskolánkban a tantestület valamennyi tagja foglalkozik bizonyos szinten a tantárgyak adta lehetőséget kihasználva egészség- és környezetneveléssel. Intenzíven a tantestület kb. egyharmada, főleg a természettudományos, életvezetési ismereteket, rajz tantárgyakat tanítók. Vannak, akik minden munkában, akciókban részt vállalnak, mások időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Hagyományaink: iskolánk már rendelkezik olyan hagyományokkal, amelyek kifejezetten a környezeti- és egészségnevelést szolgálják. · Iskolapark: osztályok gondozásában 74
· · · · · · · · · · ·
Környezetvédelmi „jeles napok akció” Takarítási akciók: szülők, gyerekek Parkosítási akciók: szülők, gyerekek Papírhulladék gyűjtési akciók Föld Napja Megyei verseny Rajzpályázatok – kiállítás November: őszi fogászati, testápolási hónap December: AIDS világnap Január: káros szenvedélyek elleni hónap Február: egészséges életmód, táplálkozás, testápolás, mozgás Május: elsősegélynyújtás, program zárása: vetélkedő, reform ételek készítése
3/2. Épület és berendezés · Az épületek anyaga környezetbarát – tégla · Az iskola világítása mennyezeti – neon – kellő megvilágosítást biztosít. · A helyi megvilágosítást adó falikarok – a felújított „kúria” épületet kivéve – hiányoznak. · Az épületek új részein igen, máshol nem kellő az ablakok szigetelése (nagy a hő-veszteség). · A tanulók által használt termek mérete megfelelő, tágasak · Megfelelő mennyiségű mosdó áll rendelkezésre, a kisebbik tornaterem akadálymentesített bejárata az elmúlt évben készült el. · Az épületek dekorációja esztétikus, sok tárló, faliújság, tabló biztosítja a gyermekmunkák elhelyezését. 4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA A testi, a személyiség és a társas környezethez való viszonyulás komplex egysége. Egészségfejlesztés minden olyan tevékenység, esemény, folyamat, amely megvédi az egyének, csoportok, közösségek egészségi állapotát, melynek során a szerzett ismereteket aktív magatartássá formálja. Folyamatos nevelésen alapul, amely a felnőtté válásig tart. Konkrét végső célja, hogy a növendékeink megértsék a saját környezetük egészségvédelmének jelentőségét, rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, amelyekkel környezetük-, egészségi feltételeik javítását, saját és a közösségük védelmét legyenek képesek cselekvően megteremteni. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán, a kisgyermekkorban szerveződnek, majd a személyiségfejlődés során további strukturálódást követően sajátos belső értéket alkotnak. Az attitűdalakításban
75
alapvető szerep jut a szülőknek. A mai átlagcsalád nem mindig tud eleget tenni vagy gyakran nem fordít elég gondot egészségfejlesztési feladatának ellátására. A szocializáció legfontosabb színtere tehát az iskola, megnőtt ezért a nevelési intézmények szerepe, egészségfejlesztő funkciója. Az iskola felelőssége, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő alapos ismereteket nyújtson, információt, felvilágosítást adjon az egészséggel kapcsolatos kérdésekről, hozzásegítve a növendékeinket a helyes magatartási, a egészséges életviteli szokások kialakításához, begyakorlásához, a helyes döntések meghozatalához. -
Segítse a tanulókat a testi és a lelki harmóniájuk megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti és egészség-tudatosság erősítését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.
4.1 Az egészségnevelés szemlélete Holisztikus szemlélet, amely az alapelveknek megfelelően – túl az ismeretek oktatásán és egy-egy elszigetelt egészségügyi program megvalósításán – áthatja iskolánk egész nevelő-oktató munkáját. Programjainkkal szolgálja tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Módszerei nem tiltásokon alapulnak, hanem: az „Élj egészségesen”! igenlő magatartásforma elfogadásán. Isten törvénye szerint kell élni, bölcsen használni a földi javakat, mértékletességre az erények gyakorlására törekedve.
4/2. Az egészségnevelés alapelvei -
a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja, tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenységen alapul, tömegméretű, mert kiterjed az intézmény minden tagjára, tudományosan megalapozott, helyes cselekvésre serkentő.
4/3. Egészségnevelésünk célkitűzései
76
Olyan Egészségfejlesztő Iskola létrehozása, ahol mind a gyermek, a pedagógus, a szülő és az iskolai személyzet jól érzi magát: az iskola váljék tanulóink és minden dolgozó második otthonává. -
Segítse a tanulókat a testi és a lelki harmóniájuk megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti és egészség-tudatosság erősítését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.
4/4. Iskolaprofil fejlesztési koncepció Iskolánk meglévő Egészségnevelési profilját a környezet- és természetvédelmi és drogprevenciós pedagógiai tartalommal egészítjük ki. Fő célunk olyan egészségnevelési program megvalósítása, amellyel iskolánk Pedagógiai Programja tovább fejlődik az Egészségnevelő Iskolává válás útján, így hosszú távon elnyerte második alkalommal a Környezet-, Természet és Egészségvédelmi Iskola az ÖKOISKOLA címet. 4/5. Az egészségnevelés fő feladata Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Igen jelentős szerep hárul a hittantanárra, aki közvetíti a valláserkölcsi normákat, s az erényes, mértéktartó életvitelre buzdítja a rábízottakat./NAT 2003./ Alapvető erkölcsi elvárás, hogy a gyermekek elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét és ezt tudatosan ne akadályozzák. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társdalom csábításainak, aki találkozott az élő istennel. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csendes szemlélődést a természetben és megismertetjük értékes műalkotásokkal. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” / Mt. 5,14 / Igyekszünk kialakítani a belső igényt a szentre, a szépre, a jóra és az igazra.
77
Az egyházi programokban való részvétellel a tiszteletteljes szép beszéddel , a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzésével, a házirend felelős betartásával hozzájárulunk mindenki testi, lelki egészségének, biztosításához, megőrzéséhez. Az iskola, mint az egészségfejlesztő környezet megteremtése: egészségfejlesztő közösségi tevékenység és az egyéni képességek fejlesztésével. Olyan kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében, így cselekvésorientált tevékenység. E komplex feladatot az Egészségfejlesztő Iskola képes teljesíteni. Az Egészségfejlesztő Iskola ismérvei - A rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, egészségük fejlesztését és az eredményes tanulást. - Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Egészséges környezetet és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. - Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan nevelési-oktatási folyamatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremet a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítéseket és a szándékokat. - Törekszik arra, hogy segítse a családok, az iskolai személyzet, a helyi közösségek tagjainak egészségmegőrzését. - Együttműködik a helyi közösség vezetőivel.
4/6. Az egészségnevelés szemlélete Holisztikus szemlélet, amely az alapelveknek megfelelően – túl az ismeretek oktatásán és egy-egy elszigetelt egészségügyi program megvalósításán – áthatja iskolánk egész nevelő-oktató munkáját. Programjainkkal szolgálja tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Módszerei nem tiltásokon alapulnak, hanem: az „Élj egészségesen”! igenlő magatartásforma elfogadásán. Isten törvénye szerint kell élni, bölcsen használni a földi javakat, mértékletességre az erények gyakorlására törekedve. Programunk biztosítja:
78
az életkorral járó biológiai, higiénés és életmódbeli ismereteket a társas kapcsolatok egészségi és etikai ismeretei az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód) az antihumánus szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drogfogyasztás) ismereteinek átadását. Az egészséges életmódra nevelési programunk nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Felkészítjük gyermekeinket arra, hogy önálló felnőtt életükben is legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, konfliktusokat megoldani, egészséges életvitelt kialakítani. El kell sajátíttatni tanulóinkkal a boldogságra való képességet, a törekvést a harmonikus élet tudatos megteremtésére. Hittanórán a teremtett világ, a Föld védelme, a helyes erkölcsi értékrend alapozása, a harmóniára, a boldogságra való törekvés a családi életben, a férfi és a nő kapcsolatán alapuló párkapcsolat , a szentségi házasság vállalása, a gyermekek fogadása,a családtervezés./természetes, az egyház által is elfogadott/ Megvalósítási programunk területei: A.) Az egészséges táplálkozás -
-
Iskolai étkeztetés megújítása, egészséges ételek választékának javítása. A minőség nem mindig megfelelő. Több főzelék, gyümölcs, saláta és friss alapanyagból készült ételt szeretnénk. Az iskolai büfé választékának bővítése (OÉTI ajánlásai alapján). Vállalkozó üzemelteti, aki igyekszik a választékát a diákok igényeihez is igazítani. NUTRI KID – Egészséges táplálkozási program: évek óta részt veszünk, mely anyagokat a NESLÉ HUNGÁRIA biztosítja az igénylő iskolák számára.
79
B.) Higiéné, mentálhigiéné Az egészséges környezet, egészséges ember összefüggése tudatosuljon a tanulókban. Az iskolai környezet tisztaságának javítása, megőrzése Tisztasági őrjárat szervezése Higiénés szabályok betartása Higiénés és életmódbeli ismeretek és készségek elsajátítása.
ALWAYS program: Kamaszkori felvilágosító programban veszünk részt évek óta, melyekhez az anyagot évente igényeljük. C.) Mindennapos testedzés biztosítása 1-4. évfolyam: testnevelési órák, sportkör játékos, egészségfejlesztő testmozgás a szabadidős órákban 5-8. évfolyam: testnevelési órák, sportkör a hét több napjára tervezett tömegsport foglalkozás Napközi, tanulószoba: játékos, egészségfejlesztő testmozgás (asztalitenisz, tollaslabda, foci, kosárlabda, stb.)
A Magyar Vöröskereszt által meghirdetett programba kívánunk bekapcsolódni - Sebellátás diákok felkészítése - Elsősegélynyújtó tanfolyam szervezése minden évben D.) A nemdohányzók védelmére, - a dohányzó felnőtt munkatársak dohányzásról leszoktató program 4/7. Az ismeretnyújtás témakörei - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges táplálkozás területei - A betegségek kialakulása, a megelőzés jelentősége - Barátság, társas kapcsolatok - Személyes krízishelyzetek és kezelési stratégiák - Tanulási technikák, az egészséges tanulási helyzet kialakítása - Az idővel való gazdálkodás szerepe - A rizikóvállalás és szenvedélybetegségek elkerülése - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
80
Feladatok: Egészségfejlesztési csoport létrehozása Tagjai: intézményvezető egészségfejlesztésért felelős személyek (bio. szakos tanárok) iskolai drogügyi koordinátor iskolaorvos, védőnő testnevelő tanárok diákönkormányzatot segítő pedagógusok gyermekvédelmi felelős Segítő kapcsolatok: -
szülők ÁNTSZ, Rendészeti szervek
iskolavezetés: jelentős támogató, anyagi forrást teremtő hiteles személyek, tanárok: a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat, az egészségnevelési tartalommal ötvözve, DÖK tanárok, osztályfőnökök: napi kapcsolata a diákokkal, egyedi problémák azonnali kezelése, aktualitások azonnali megbeszélése iskolai, osztályközösség szintjén, -
-
-
Iskolaorvos, védőnő: szakmai kompetenciája révén személye ráhatássalelőadások tartása a szülőknek, gyerekeknek az egészséget károsító környezeti ártalmakról (az elmúlt évben indult kezdeményezésünk). A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, testi, érzelmi és érzékszervi. Védőoltások, kóros elváltozások korai felismerése. Közegészségügyi, járványügyi, környezet – egészségügyi feladatok ellátása az iskolavezetésével egyeztetés alapján. Adminisztratív és technikai dolgozók: a tanári munka feltételeinek biztosítása, parkosítás, szeletív hulladékgyűjtés, takarékosság. Diákok: a tervezett programok aktív résztvevői – tevékeny szerepvállalással, önálló kezdeményezéssel. A cél a szemléletformálás - Szülők: előadások tartása – azon részvétel: szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.
81
A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok · Szülők (család) Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A veszélyeztetettek körében, valamint a konkrét esetekben végzett felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként a szülők partnereivé válhatnak a tanár korrekciós törekvéseinek, pedagógiai interakciójának. nehezebb az együttműködés azokban az esetekben, amikor a gyermek viselkedése az otthoni hatások következménye, de ekkor is a legfontosabb társként kell kezelni a családot. A drog-koordinátor támaszkodhat a szülők közvetlen, ill. osztályfőnökökön keresztül eljuttatott információra is. Ezek segítését nyújtanak a veszélyek felméréshez, de konkrét intézkedést igénylő esetben elégséges jelzés lehet a pedagógiai program megtételéhez. · Szülői munkaközösség Az a szervezet, amely hidat képez az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az SZMK-t és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garanciája annak, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést. · Háziorvos A háziorvosnak különösen kisebb közigazgatási egységekben lehet kiemelt szerepe, hiszen nemcsak a fiatalt, hanem az egész családot ismeri. Segítséget tud nyújtani az orvos szakmai továbbképzések tartásában valamint rizikócsoportok szűrésében. A másodlagos prevención belül, a szakrendelésre irányításban és más egészségügyi csatornákkal történő kapcsolattartásban tud konkrét feladatot ellátni a háziorvos. Ahol nincs iskolaorvos, ott a háziorvos vállalhatja fel a feladatok egy részét is. · Védőnői hálózat Rendszeres szűrések szervezésében és végrehajtásában, valamint a prevenciós program elkészítésében tud segítséget nyújtani a védőnő. Az alsós évfolyamokban a legális drogokkal kapcsolatos előadásokat, valamint a leányoknak nőgyógyászati és szexuálhigiénés foglalkozásokat vezethet. Az egészségügyi szerveken túl az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartása jelentheti az intézkedést igénylő esetekben a konkrét szakmai támogatást. · Rendészeti szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös munkálásában, a tanári továbbképzések rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.
82
4/8. Az egészségnevelési program iskolai színterei Színterek: tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Tanórán: - önálló tantárgyként (Biológia 6. évf. – 8. évf.) lásd PP. - osztályfőnöki óra keretén belül 5. évfolyamtól felfelé – lásd PP. - más tantárgyba beépítve alsó és felső tagozatokon - egészségnevelés tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, természetismeret, technika és életvitel - nem egészségnevelés tartalmú tantárgyak, melyekbe beépíthetők az ismeretek: történelem, fizika, matematika, idegen nyelv, rajz, informatika Tanórán kívüli foglalkozások: -
napközis foglalkozások mindennapos iskolai testedzés programja, melyben: minden gyermek mindennap részt vesz. Pedagógiai szempontjai: - minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése - minden testmozgási alkalmon van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat és légzőtorna - gerinc és izületvédelmi szabályokat betartó gyakorlatok, fittségmérés és izomerősítés - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban, játékokat és táncot is tartalmaz. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt jelent, még az eltérő adottságú tanulóknak is. E pedagógiai szempontok érvényesek a testnevelési tanórára és a mindennapos testedzésre vonatkozó programokra vonatkozóan is. -Szakköri és tanfolyami foglalkozások: elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítása -Egészségnap – egészséghét szervezése: közös iskolás-óvodás egészségnevelési vetélkedő -Intim beszélgetések heti rendszerességgel (az iskolai védőnővel, egészségnevelési iskolai szakemberekkel). Időtervezés -
folyamatos rövidtávú: 1 éven belül középtávú: 1-3 év hosszú távú : 3-5 év
83
Ismeretnyújtás folyamatosan a Pedagógiai Programban foglaltak szerint: Rövidtávú: - az egészségfejlesztési csoport létrehozása - az egészségfejlesztési csoport feladatainak kijelölése - iskolai büfé átalakítása - a mindennapos testedzés biztosítása tanulóink számára Középtávú: - pedagógusok és a technikai személyzet feladatainak optimális elosztása - a dohányzásra kijelölt hely átalakítása - iskolai étkezés megújítása Hosszú távú : - ÖKOISKOLA cím elnyerése - Az iskola, mint harmonikus élettér megvalósítása
XV.
XV.
84
XI. A KÖRNYEZETINEVELÉS, ÖKOISKOLAI PROGRAM Az ember ősi szerződését a Természettel megszegőn, bűnétől iszonyodva néz szét megrontott erdőn és mezőn. (Jékely Zoltán) Az emberiség úgy jött létre, hogy nem sokkal születése után szembefordult szülőanyjával, a természettel. Néhány ezer éves történelmünk egésze nem más, mint harc a természet ellen. Az emberiség teremtett magának egy új, mesterséges környezetet, amelyből a természetet megpróbálta száműzni. Napjainkra odáig jutottunk, hogy ma a legnagyobb gondunk a környezeti válság, a bioszféra válsága. Alig 20-25 éve tudatosult az a felismerés, hogy létünket elsősorban önmagunk veszélyeztetjük, és előttünk áll történelmünk egy legnagyobb feladata: újra végig kell, gondolunk a természet és az ember viszonyát. Ezt a nagy erejű tisztázást legszívesebben szakemberekre bíznánk, csakhogy ez éppen olyan feladat, amelyben mindenki közreműködésére számítani kell. Magatartásformáinkat, kultúránkat, családi, majd tágabb közösségekben tanuljuk. De tanulunk-e a családban vagy más közösségekben olyan magatartást, ami megtanít a természetben kötelező viselkedés elsajátítására? Az iskolában, amikor elolvastatjuk Fekete István Tüskevár című ifjúsági regényét, többet teszünk a természet megszerettetéséért, mint a következő évek sok-sok elméleti ismeretanyagának tanulásával. Olvashatunk, nézhetünk csodálatos természetfilmeket, de a természetet megtanulni csak a természetben lehet! Itt elsősorban a gyermekekre gondolunk, hiszen a felnőttek többé-kevésbé már elveszítették a fűvel-fával közös nyelvet. Ha a gyermekeket sikerült jól nevelnünk, akkor ők ezt a hatást továbbadják a felnőtteknek. Elsődleges célunk nem lehet más, mint amit Fekete István tűzött elénk saját munkásságával. „Szolgálni a jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat, akik keresik és várják a Szépet, hogy világosságra, örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk, és gyújtsanak másokat is…” Évről évre azt látjuk, hogy fogynak az erdők, a sivatag terjeszkedik, a termőföldek felszíni rétege erodálódik, az ózonlyuk tovább tágul, egyre több állat- és növényfaj tűnik el és a melegházhatás egyre fokozódik. A levegő szennyezettsége több száz városban átlépte az egészségre veszélyes mérték küszöbét, és minden kontinensen pusztítanak a savas esők. Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál több energiát használnak, annál több erőforrást emésztenek fel. 85
„Ha egy napra gondolsz előre, egyél. Ha egy évre gondolsz előre, ültess fát. Ha száz évre gondolsz előre, tanítsd a gyerekeket.” (Kínai közmondás) Az utóbbi évtizedek néhány nagy gondolkodója (Konrad Lorenz, Gregori Bateson, Vaclav Belohradsky és Arne Naess) úgy véli, hogy értékválság alakult ki a modern világban ez az egyik oka, amiért egyre többen hívják fel a figyelmet a környezeti nevelés fontosságára. Ezúton lehet ugyanis leghatékonyabban felhívni a figyelmet közös környezetünk kritikus helyzetére, s ezen csak közös összefogással változtathatunk. A környezeti értékek megőrzését elősegítő törvények „Nem elég a mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.” (Széchenyi István)
Az 1990-es éveket a magyar jogi történetírás valószínűleg a törvényalkotás évtizedeként fogja feljegyezni. Az alkotott törvények célja a demokratikus jogállamiság megteremtése, a civilizált államok által elfogadott jogelvekkel való egyezőség biztosítása, valamint az európai jogharmonizáció megvalósítása. A szakmai törvények között a legfontosabbak a természetes és művi környezetünk védelmét szolgálók. A természet élő és élettelen elemi védelmének a gondolata, mind a modern természetvédelem alapja, Magyarországon is a múlt század második felében intézményesült és ekkor jelentek meg az első természetvédelmi szervezetek. A társadalmi igényeket a jogi szabályozás viszonylag később követte. Az első magas szintű szabályozás 1935-ben az erdőről és a természetvédelemről jelent meg. A napjainkban – még – hatályos 1982-ben alakult ki (1982. évi 4. tv. és a végrehajtásáról szóló 8/1982. (III.15.) MT. rendelet). Az országgyűlés 1995. május 30-án fogadta el, majd 1995. december 21-én hatályba lépett az 1995. évi Törvény, amely hazánk környezetvédelmének általános szabályait tartalmazza. Benne célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása fogalmazódik meg. Legfontosabb alapelvei: · Megelőzés · Elővigyázatosság · Leghatékonyabb megoldás · Helyreállítás
86
· Felelősség · Együttműködés · Tájékozódás és nyilvánosság A környezeti elemek, köztük a levegő, víz, föld, élővilág és az épített környezettel foglalkozik. Szól a hulladékok környezetre gyakorolt hatásáról és a zaj, valamint a sugárvédelemről is. A törvény 54. §. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” A nevelés állami feladat. Legfontosabb dokumentumként a NAT, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (illetve annak része a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akció Program) említődik. De az Országgyűlés 1996. június 18-án elfogadta a természet védelméről szóló, 1996. évi LIII. Törvényt. Az új szabályozást a következők indokolták: 1. Az elmúlt évtizedekben felgyorsult a természet elemeinek veszélyeztetettségi, pusztulási folyamata. Természetes és természet-közeli élőhelyek pusztultak el, újabb növény és állatfajok kerültek a kipusztulás szélére, vagy tűntek el. Ennek egyik oka: a fokozott területhasználás, urbanizáció, infrastruktúrák terjedése. 2. A rendszerszemléletű gondolkodásmód, az ökológiai ismeretek bővülésével nyilvánvaló lett, hogy a hagyományos tevékenység mellett a természeti erőforrások felhasználásához, megújításához szükséges feltétel rendszer kialakítása szükséges. Ez az elv jelent meg az ENSZ Közgyűlésének 7/XXXVII. számú, 1982. október 28-án kihirdetett határozatában, a Természeti Világ-Chartában. 3. Az 1970-es évek vége óta Magyarország több nemzetközi természetvédelmi egyezményhez csatlakozott, legutóbb a biológiai sokféleségről szóló egyezményhez. Külön kell szólni az Európai Unió jogi szabályozásával való összhang megteremtéséről, amely az un. Társulási szerződésünkben nyilvánul meg. 4. A nemzetközi természetvédelmi egyezmények a következők: -
-
A nemzetközi jelentőségű vadvizek, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban 1971. február 2-án elfogadott egyezmény (1993. évi XLII. tv.) A világ kulturális természeti örökségének védelméről szóló, Párizsban 1972. november 16-án elfogadott egyezmény (1985. évi 21. tv.) A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1973. március 3-án Washingtonban elfogadott egyezmény (1986. évi 15.tv.)
87
-
-
A vándorló, vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló, Bonnban 1979. június 23-án elfogadott egyezmény (1986. évi 6. tv.) A biológiai sokféleségről szóló, Rió de Janeiróban 1992. június 5-14. között aláírt egyezmény (1995. évi LXXXI. tv.)
A fenti egyezmények mellett két jelentős EU-direktíváról érdemes megemlékezni, a 92/43/EEC Council directíva természeti élőhelyek és a vadon élő növény- és állatfajok védelméről rendelkezik, valamint a 79/409/EEC, amely a vadon élő madarak védelméről szól. A természet általános védelmét, a védett természeti területek és értékek védelmét szolgáló jogintézmények mellett újabbak is megjelentek. a.) Ökológiai (zöld) folyosó b.) Ökológiai hálózat c.) Érzékeny természeti terület A védelem jelentősége és a védetté nyilvánításra jogosultság két nagy csoportja: - országos jelentőségű védett természeti terület - helyi jelentőségű védett természeti terület A védett természeti területek: · Nemzeti park · Tájvédelmi körzet · Természetvédelmi terület Különleges védelmi kategória: a rezervátumok. Az ismeretterjesztés, oktatás érdekében, ahol ezt a természetvédelmi célok lehetővé teszik, a védett természeti területek bemutatását biztosítani kell. Az állami természetvédelmi hatóságok ennek érdekében oktatási, bemutató létesítményeket tartanak fenn.
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy; · Elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti-válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. · A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek,
88
akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog, a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. · A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. · A fenntartható fejlődés, erőforrás gazdálkodás, a fenntartható fogyasztás érdekében szükséges ismeretek, tudás, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Pedagógiai célok: · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
nyitott, önálló személyiséggé válás ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése összefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakulása az élet tisztelete, az értékek védelme rendszerszemléletre nevelés konfliktusok, problémák kezelése vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat együttműködési stratégiák megismerése a sokféleség értékként való elfogadása empátia, tolerancia fejlesztése egészséges életmód igénye globális gondolkodásmód a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése cselekvési stratégia, cselekvési kultúra az állampolgári felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggései problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség helyes fogyasztói szokások lokális elkötelezettség
Legfontosabb cél: saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, szeretete! A környezetvédelmi program és megvalósulása A környezeti nevelés során ismerjék meg a tanulók azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válság jelei mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi- gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 89
Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. /NAT / A közoktatás intézményrendszerében a 6-18 éves tanulók környezetvédelmi tudatformálását a hatályos tartalmi szabályozás jogilag megalapozza. Mint a legtöbb országban, nálunk is a környezetvédelmi politika integráns része a közoktatás intézményeiben zajló környezeti nevelés, amelyet, a tanítást és tanulást tartalmilag meghatározó országosan kötelező érvényű tantervi dokumentumok előírnak és tartalmaznak. Az elmondottakból következik, hogy a korszerű iskolai oktatásban a természettudományoknak alapvető szerepet kell kapniuk, mert ezek nélkül bizonytalan a mindennapi élet technikai környezetében keveset ért a világ globális problémáiból, féligazságokkal, áltudományokkal könnyen félrevezethető és manipulálható. Az egyház elfogadja a természettudományok illetékességét a kutatásokban, de hiszi, hogy a fejlődés törvényei, tényei mögött a Teremtő akarata áll, mint végső ok és magyarázat. A természettudományok és a hit viszonyát összegezve megállapíthatjuk, hogy nincs közöttük összeférhetetlenség. A természettudomány a materiális világ objektív jelenségeit, törvényeit kutatja, és eredményei is csak erre vonatkoznak. A hit szubjektív, filozófiai jellegű választ kínál az ember egzisztenciális alapkérdéseire. A probléma mindig akkor adódott, ha valamelyik fél képviselői illetéktelenül behatolt a másik fél területére. Az emberiség számára nincs más lehetősége az életben maradásnak, mint hogy folytatja a természet kutatását, és az eredmények ésszerű hasznosítását, azaz engedelmeskedve a bibliai Parancsnak „ uralma alá hajtja a Földet”. 1. A tananyag tartalmi szabályozása háromszintű Ø A Nemzeti alaptanterv önálló fejezetben tartalmazza az iskolai környezeti nevelés céljait, kívánatos és javasolt tartalmi témaköreit. A kereszttantervi fejezet lehetővé teszi, hogy a környezeti nevelés nem elkülönült tantárgyban, hanem valamennyi tantárgyban helyet kaphasson, az iskola lehetőségeinek, pedagógiai céljainak és sajátos arculatának függvényében, a Közoktatási törvény szövege szerint kötelező módon. Ø A Kerettantervek a NAT-ra épülve meghatározzák az egyes közoktatási intézményekben a tanulókkal szemben támasztható követelményeket, az egyes tantárgyak tartalmát és óraszámát. Ezzel elősegítik a hazai
90
intézményrendszer átjárhatóságát és az egyes eltérő arculatú iskolák pedagógiai munkájának, a környezettel kapcsolatos tanulási követelményeknek tartalmi egységét. A legtöbb tantárgy tartalmazza környezeti neveléshez kapcsolódó környezettani, környezetvédelmi, a természeti, az épített és a társadalmi környezetre, valamint az egészségre vonatkozó ismereteket, az ezekkel összefüggő tanulói követelményeket. Ø A helyi iskolai Pedagógiai program részeként kidolgozott és a fenntartó által elfogadott helyi tanterv, amely tantárgyaként tartalmazza a helyi iskolai nevelés pontos tartalmát, az iskola helyi sajátosságait, feltételeit, hagyományait és pedagógiai célkitűzéseit is figyelembe veszi. 2. Módszerek Szempontok a módszerek kiválasztásakor · alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz · vonjanak be minél több tanulót · az iskola keretein túl is legyenek hatással · a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen · alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát · a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez · nyújtsanak sok élményt a tanulónak · az érzelmeken keresztül hassanak · a személyes megtapasztaláson alapuljanak · együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) · alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére · legyen bennük sok játékos elem. Játékok · szituációs · memóriafejlesztő · kombinációs · érzékelést fejlesztő · ráhangolást segítő · bizalomerősítő · kapcsolatteremtést segítő · drámapedagógia Modellezés · hatásvizsgálatok Riportmódszer · kérdőíves felmérés Projekt módszer 91
· analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek · terepgyakorlatok · táborok · térképkészítés · egyszerű megfigyelések · célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka · természetvédelmi és fenntartási munkák · rekonstrukciós munkák · madárvédelmi feladatok · szelektív hulladékgyűjtés · rend- és tisztasági verseny Közösségépítés · csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészi kifejezés · vizuális művészet a környezeti nevelésben · irodalmi alkotások · zeneművészet · esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése · a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
92
Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolagyűlések. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, faliújság, szülői értekezletek, SZK megbeszélések. Minőségbiztosítás A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelésért felelős munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként- minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv részeként megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Belső: Nevelési értekezletek, tanfolyamok. Külső: Rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel.
3. A környezeti nevelés lehetőségei a tanítási órákon A közoktatás intézményeiben, az iskolákban a környezeti nevelés legfontosabb színtere a tantárgyi tanítási óra, amelynek tartalmát és követelményeit az állami dokumentumok törvénykezési joganyagban és kapcsolódó dokumentumokban kötelező hatállyal meghatározzák. Hagyományosan a természettudományi tárgyaknak van e téren döntő szerepe és felelőssége, hiszen a természetre vonatkozó tudás az alappillére a környezeti nevelésnek. Hazánkban a környezetvédelmi szemlélet és ennek nevelési szükségessége a természettudományok képviselői és intézményei felől indult el. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányában mutassák be az ember és a környezet kapcsolatának történetét, sajátosságait és tényeit. Fogalmakat és ismereteket közvetítenek, készségeket fejlesztenek a társadalom környezeti problémái
93
felismeréséhez és megoldásához. Az emberismeret és más humán tárgyak feladata az is, hogy bemutassák a fogyasztó modellel szembeni alternatívákat, a környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet.
A technika- életviteli tantárgyak: lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, helyes példákat mutassanak be és gyakoroltassanak. A fenntartható fogyasztás, a hétköznapok életviteli szokásrendszere, környezetkultúrája e tárgyban kaphat helyet. A művészeti tárgyak: Kiemelten alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítéséhez, keretet biztosítanak a természet szépségeinek az átéléséhez, az „érintetlen” természettel vagy a leromlott környezettel kapcsolatos érzések művészi megfogalmazásához, a természet és a kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához, a mítoszok, jelképek által rögzített ökológiai tudás közvetítéséhez. A test- és egészségnevelési tárgyak: a környezet és az egészség szoros kapcsolatának bemutatásával, megértésével az igények – szükségletek, valamint értékrend kialakításával elősegíthetik a megfelelő szemlélet formálását. Az osztályfőnöki órák: a tanulók kisközösségi magatartását, társas szokásait, önismeretüket fejlesztik, elősegítik a helyi közösséghez való kapcsolódás formáit, módszertanilag megalapozzák a részvételi demokráciára nevelést, elősegítik az állampolgári nevelési célok megvalósulását. Az iskolai környezeti nevelés hitelessége: a tapasztalat evidenciája. A pedagógiai folyamatot a nevelés és ismeretnyújtás állandó kölcsönhatása jellemzi. Lényege a tanulás, a különféle tevékenységi formák, s ezek révén az érzelmek és az érdeklődés felkeltése. Ezeket, a lehetőségeket szeretném bemutatni a tanítási órák folyamán. Magyar nyelv és irodalom:Az anyanyelv szerepe a környezeti nevelés szempontjából fontos, mivel segíti az együttműködést a kommunikáció által, megfelelő gondos válogatással a természeti értékeket mutathatja be. Helyes magatartási mintákat mutat be. A tantárgy célja többek között a szép iránti fogékonyság kialakítása, az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység és képességfejlesztés. Az anyanyelv eszköz a műveltség megszerzéséhez, fejleszti a képzelőerőt, élménybefogadóvá tesz. A szövegértés és szövegalkotás a lényeg megragadásának képességét alakítja. A múlt bemutatása hozzájárul a jelen megismeréséhez, s ez által a jövő céljaihoz is közelebb visz. A tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról. Népünk múltjának történetei, kiváló személyiségének ismerete erősíti nemzeti azonosságtudatukat, ezek szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére a környezetért érzett felelősségre nevelést.
94
Drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájuk, a beszéd és a testbeszéd összehangolását. Lehetőség nyílik a lakóhely, a haza történelmi emlékeiről adatok gyűjtésére, beszámolók készítésére. Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás az elsajátított ismeretek alkalmazásával. Memoriterként szabadon választott költemény, prózai szöveg választása célszerű helyi szerzők művei közül. Tánc és dráma:A nem verbális kommunikáció elterjedt és egyetemes jellege miatt minden korosztály számára fontos, de hangsúlyos a személyiségformálás kezdetén. Kifejezőkészség a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, önmegismerés és mások megismerésére. Hagyományőrzés a társadalomba való beilleszkedés érdekében: népi mondókák, gyerekjátékok, népszokások, táncok ismerete. A nép gyermekjátékoknál szerepelnek: az altatók, simogatók, vigasztalók, nyelvtörők, csúfolók, állatutánzók. Jeles napokon: elevenednek a lakodalmas játékok, ünnepkörök, ünnepköszöntők, fantázia játékok, állatok karácsonya, fák örökbefogadása. Idegen nyelv:A kommunikáció segíti más kultúrák megismerését. Nyitottabbá teszi a gyermekeket, a globális és regionális problémák megoldásához. Az együttműködéshez megteremti az alapokat. A témák összhangban vannak a környezeti nevelési céljainkkal. Kedvenc állatok, időjárás, idegentájék élővilága, időjárás, szabadidő megfelelő eltöltése. A kirándulások élményeiről is néhány mondatos beszámolót készíthetnek. Megismerkedhetnek térkép segítségével országunk, városunk környező folyóink neveivel. Matematika:A megfigyelőképességek fejlesztése, a kapcsolatok, összefüggések felismerése, a környezeti nevelés eszközéül szolgálnak. Csökkenhet a matematikai feladatok elvontsága, ha a képzeleterő igénybevétele helyett az érzékelt, tapasztalt, ismert természeti környezetből válogatja a feladatokat. A szemléltető képek, rajzok ábrázolhatnak: virágokat, gyümölcsöket, fákat, madarakat. Felkelthetjük az érdeklődést egy téma iránt, ha azt kedvenc állataikkal hozzuk kapcsolatba. Lehetőség nyílik arra, hogy megbecsüljék egy család „szeméttermelését”. Megmérhetik a térfogatát, osztályozhatják, halmazba rendezhetik anyaguk szerint. A szelektív gyűjtéssel kapcsolatos pénzmegtakarítás az újrafeldolgozással, tömörítéssel kapcsolatos számítások is fontosak lehetnek. A nyitott mondatok is szólhatnak a természetről. Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatokról, dolgokról. Kísérleti eredmények összevetése a becslésekkel, az eltérések megállapítása és magyarázata. A világméretű környezeti problémák vizsgálata, statisztikai adatok gyűjtése, összefüggések felismerése ma már elképzelhetetlen számítógépek nélkül. A számítógépekhez fűződő pozitív attitűdöt felhasználhatjuk a környezeti problémákra való figyelés, környezeti érzékenység kialakításához. Természetismeret: Valamennyi tantárgy közül a legnagyobb lehetőséget biztosít a környezeti nevelésre. A tantárgy célja, hogy f elkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti
95
érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek felfedezésére. Jól értelmezett képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és az ember által létesített környezetről. Fokozza a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységet, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásokat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. Sétáljunk minél többet tanulóinkkal a lakóhelyünkön, ismertessük meg a fontosabb épületeket, a környékbeli utcák neveit. Vigyük el őket különböző intézmények rendezvényeire. Ismerjék meg szüleik, nagyszüleik gyermekkorát és akkori környezetüket. A régebbi lakóépületek és azok díszítő elemeinek megismertetése a nemzedékek egymásra épülésének érzelmi átéléshez is segítséget jelent. A gyermekeket gyakran ki kell vinni a természetbe. A városban, erdőben, réten megfigyelt dolgokat, jelenségeket felidézve fejlődik emlékezőtehetségük. A sok tapasztalat a természet rendjének, logikájának, változásának, szépségének felismeréséhez vezet. A séták lehetőséget biztosítanak természeti jelenségek, folyamatok megfigyelésére. Tájékozódhatnak a környezet élő és élettelen anyagainak érzékszervi megismerése alapján. Meg kell ismerniük a háztartások leggyakoribb veszélyforrásait. Meg kell tanulniuk az egészséges táplálkozás ismérveit. Az időben való tájékozottságot jelenti a természet periodicitásának megismerése, valamint annak érzékeltetése, hogy az élőlények az idő múlásával maguk is megváltoznak. A természettudományos megismerésről való tájékozódást jelenti, ha felismerik, hogy az ismeretszerzés színtere a természetről szóló leírások olvasása. A természetet kutató tudósok, felfedezők közül a hazaiak, ill. a helyiek munkásságának megismertetése is feladatunk. Többször meghívtuk beszélgetésre mindenki által nagyon tisztelt Dr. Béres Józsefet. Fizika, kémia:Az energiát elemi szinten kell, hogy értelmezzék tanulóink, ismerjék az energiaforrásokat a közvetlen környezetben, energiaváltozást, energia- előállítást a mindennapi gyakorlatban. Vitassák meg a fenntarthatóság problémáját, az erőforrás mennyiségi felhasználásának viszonylatában. Figyeljék meg a szél és a víz alakító munkáját, formázzák meg a terepasztalon. Vizsgálják meg, hogy az elektromos áram fogyasztása közben milyen fogyasztói szokások uralkodnak, milyen lépéseket tehetünk a takarékosság érdekében. Nagy lehetőség számunkra, hogy üzemlátogatásra vihetjük 8. osztályosokat az Izzó helyi gyárába. Az anyagokat csoportosíthatják összetételük alapján, kísérleteket végezhetnek, vizsgálhatják a változás okát. Az oldatok töménységének meghatározásakor utalunk a permetező szerek felelősségteljes használatáról. A nemesfémes elemek és vegyületeinél a jellemzés szempontjai lehetnek: fizikai, kémiai, élettani hatások, előfordulás, természetvédelmi szempontok. Az ipari anyagok előállításakor fontos szólnunk az újrahasznosítás elve.
96
Életvitel és gyakorlati ismeretek: A technikai kultúra használatára, a fejlődés eredményeivel való együttélésre készíti fel a felnövekvő generációkat. Kultúrateremtésre, környezetformálásra csak az képes, aki érti, hogy az, ami körülveszi, miért van ott, mi az oka és célja működésének, és hogyan változtathat rajta. A tanulói tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy tapasztalatokat szerezhessenek az anyagok tulajdonságairól. Tárgykészítés, anyagalakítás során a tulajdonságok megváltoztatását összefüggésbe kell hozni a felhasználással, a szükségletek kielégítésének különböző szintjeivel, a technikai folyamatok káros következményeivel is. Ember és társadalom műveltségi terület: A tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad lehetőséget, mert ennek igénye megfogalmazódott a társadalom részéről. Tudnia kell, hogy mit tehet közvetlen környezetéért. A tevékenység közben legfontosabb a társas kapcsolatokon alapuló együttműködés kialakítása, a döntéskészség, tolerancia, környezetbarát attitűd, társadalmi tudat és cselekvés fejlesztésén van a hangsúly. Azon, hogy mindenki tegye meg amit tud, és ott, ahol van. Merítsen ismereteket saját társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, múzeumi látogatásokból. Értse, hogy van amit érdemes megőrizni és van, amin változtatni szükséges. A fenntartható élet és fejlődés fogalmának beépülése a tudatba sokak szerint a jövő záloga. Tapasztalatokat gyűjthetnek a lakóhelyi közösségek életéből, ehhez ki kell lépni az iskolából, együtt kell működni környezetvédelmi hatóságokkal, a helyi médiákkal, és az önkormányzattal. Ennek a formája lehet a projekt, a témahét. Az emberi közösségek hagyományos alkalmai, a családtagok kapcsolatai kerülhetnek megismerésre. Életképek hazánk jellemző tájairól, a természet, a társadalom, és a környezeti állapot összefüggéseinek keresése hozzájárul a környezeti neveléshez. Az Etika tantárgy keretén belül szituációs játékok segítenek a gyermekek személyiségének, érzelmeinek, viselkedésének fejlesztésében.
97
4. A környezeti nevelés a tanítási órákon kívül A környezeti nevelés komplex jellege és hatékonysága akkor teljes, ha az iskola egész tevékenységrendszerében megnyilvánul. A jó színvonalú környezeti nevelés feltétele az átgondolt, összehangolt nevelőtestületi munka. Elengedhetetlen a munkaközösségek szorosabb együttműködése úgy, hogy műveltségterületeikben a környezeti nevelés közös követelményeinek szempontjait is érvényesíthessék. A szülők segíthetnek a tanórán és az iskolán kívüli nevelési helyzetekben, részt vesznek a kampányokban, akciókban, a helyi természet és környezetvédelmi megmozdulásokban, segítenek a táborok előkészítésében és megtartásában. Terepi feladatok: · Erdei iskola · Terepgyakorlat-biológia, természetismeret órán vízparti kirándulások, környezeti viszonyok tanulmányozása, vízminta vizsgálat · Tanulmányi kirándulások hazánk szép tájainak, kulturális értékeinek megismerése Komplex nevelési feladatok, az ismeretek összekapcsolása, az értelem érzelem, gondolkodásmód formálásának lehetősége · Akadályverseny: Madarak és Fák Napja, Gyermeknap alkalmából természetkörnyezetvédelmi és egészségvédelmi vetélkedők szervezése · Tanösvény – a Vár melletti tanösvény gondozása, akciónapok · Iskolakert: védnökség vállalása, parkosítás, rendszeres gondozás · Kézműves foglalkozások: főleg természetes anyagokkal építve a népi mesterségek hagyományaira. Akciók: · Szeméttérkép készítése · Papírgyűjtés tavasszal és ősszel · Zöld büfé szervezése · Madarak téli etetése · Tisztasági őrjárat · Vetélkedők, szakkörök, versenyekre való felkészülés · Föld és Víz Világnapja alkalmából kiállítás, rajzpályázat, faültetés · Nemzetközi jeles napok – kutatómunka, faliújság · Városi Környezetvédelmi Világnap · Témanapok- hetek
Kapcsolatépítés a környezeti nevelés esetében elengedhetetlen: a helyi közösségekkel, regionális, országos szakmai intézményekkel. Mivel a környezeti nevelés a korszerű műveltség része lett, ennek költségeit az államnak, az önkormányzatoknak kell vállalniuk, de sokat segíthetnek a pályázatok is.
98
Elengedhetetlen a munkaközösségek szorosabb együttműködése úgy, hogy műveltségterületeiken a környezeti nevelés közös követelményeinek szempontjait is érvényesíthessék. A szülők is segíthetnek a tanórán kívüli nevelési helyzetekben, részt vesznek a kampányokban, akciókban, segítenek a táborok előkészítésében, és megtartásában. Mivel a tanítási órák kerete meghatározott, ill. leszűkített, ezért a tanórán kívüli formák előtérbe kerültek. Ezek a tanórán kívüli tevékenységek oldottabbak, egyénibbek, az egyes tanulók irányultságához jobban alkalmazkodnak. A teljesítményközpontú társadalmi környezet elvárásai az ismeretközpontú oktatásnak kedveznek. A tanórán kívüli tevékenységek során felszabadulhatnak a tanulók a teljesítmény kényszer alól és mivel más stílusú munkaforma érvényesül, fontosnak érezhetik magukat. E nevelési terület nagyobb odafigyelést igényel, sérülékenyebb a tanórai neveléshez képest. Az iskolai lehetőségek: 1. Az osztályterem Az osztálytermek környezetkultúrája mindent elárul az ott tanulókról és nevelőkről. Az igényesség, a harmóniára törekvés, a tisztaság alapvető követelmény kell, hogy legyen. Egy kialakított virágsarok a gondoskodást jelzi az ott élő növényekről. A kirándulásokon, sétákon gyűjtött természetes anyagokból készített díszítő elemek alkalmazása hangulatossá teszi a tantermet. Az iskola hagyományainak, a település helyi értékeinek is meg kell itt jelenniük a kiállított tárgyakban, tablókon. Versenyt hirdethetünk egyes osztályok között, ezáltal növeljük a motivációt. Fontos szerepet játszik a jutalmazás, az elismerés. Egy-egy természetről szóló újságnak, könyvnek nagyon örülnek a gyermekek. A faliújságon folyamatosan jelenhetnek meg cikkek a természet és a környezet sokszínűségéről, az esetleges veszélyekről. A bemutató polcokon kerülhetnek kiállításra a diákmunkák is. 2. Iskolaújság Ismeretterjesztő cikkek, élménybeszámolók, fényképek, keresztrejtvények, rajzpályázatok, versek segítenek a környezet minél szélesebb körű megismerésében. 3. A folyosók Folyosóink faláról vidáman tekintenek ránk az állatokról készített felnagyított fotók. A technika és rajzórákon készített tanulói munkák büszkélkednek a vitrinekben. Érdeklődéssel figyelhetik meg nagyszüleink által használt eszközöket, alkalom adtán akár ki is próbálhatják azokat.
99
4. A könyvtár A legnagyobb lehetőség az információgyűjtésre. Az olvasóvá nevelés, a környezeti nevelő számára is ad feladatokat. A könyvek használatát kibővítette az elektronikus adathordozók használatának lehetősége. A zöld sarok a természettel kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, a település történelmi múltját, bemutató kiadványokat kínálja. Tanórai és délutáni foglalkozások szervezésére is nyílik lehetőség. A videó-tárban sok film segíti a képzeletbeli kirándulást az idegen tájak élővilágába, a Nemzeti Parkokba.
5. A napközi A képességfejlesztés mellett, az egyéni foglalkozásnak, a tehetséggondozásnak, a környezeti nevelésnek is ideális színtere. Minél többet kell sétálni, megfigyelni az évszakok váltakozását, a növények fejlődését. A friss levegőn való tartózkodás erősíti a szervezetüket, séta közben terméseket, faleveleket gyűjtögethetnek. A környezetvédelmi akciók aktív résztvevőivé válhatnak. Feladataik közé tartozik parkok gondozása, szemétgyűjtés, madáretetők kihelyezése, folyamatos figyelése. Nagyon fontos az élmények megbeszélése, feldolgozása, rögzítése. 6. Szakkör, fakultáció Elsősorban a tehetséggondozás színtere, széleskörű érdeklődésre tart számot. Itt van lehetőség érdekes kísérletek elvégzésére, szakirodalom tanulmányozására, terepen való vizsgálódásokra, a szükséges eszközök használatának elsajátítására. 7. Iskolaudvar A hazai életközösségek fajainak bemutatását szolgáló terület, kiegészítve a kőzettani ismeretek lehetőségével. Az időjárás megfigyelését műszeres méréssel bővíthetjük. Az előkertben megismerhetik a dísznövények egy részét, valamint a gyógy- és fűszernövényeket. A kertben lévő kis tó a vízpartok élővilágát hívatott szemléltetni. 8. Aktív részvétel az önkormányzat által hirdetett – városszépítő, hulladékgyűjtési, parlagfű irtási, szárazelem-gyűjtési, papírgyűjtési – akciókban. Reméljük lassan elérjük szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét is. Természetesen ezekben az akciókban való részvételt széleskörű felvilágosítás, előkészítés előzi meg. Látogatást szoktunk tenni a városi vízműnél, ahol a gyerekek szembesülhetnek azzal, hogy hogyan jut az ivóvíz a poharukba. 9.Tanulmányi kirándulások Iskolánkban hagyományosan megszervezésre kerülnek osztály-, és iskolai szintű tanulmányi kirándulások. Ezek egyre bővülő lehetőségeket kínálnak és távolabbi területek megismerését teszik lehetővé. Nagyon sok hátrányos helyzetű tanulónk van, akiknek csak ez a lehetőség adott, hogy megismerkedjenek hazánk természeti értékeivel és történelmi hagyományaival. A szülőknek anyagi áldozatot kell vállalni, iskolai erőforrásokat is igénybe kell venni, pályázati lehetőséget kell felkutatni a kivitelezéshez. A természeti és épített környezet,
100
a történelmi múlt és jelen megismertetése erősíti a szülőföldhöz való kötődést, az érzelmi azonosulást és a későbbi környezettisztelő magatartást alapozza meg. A közösségi élmények, az előkészítés, a szellemi, fizikai terhelés, az egymásra figyelés növeli a felelősség személyiségformáló erejét. Alsó tagozatban megyénken belül kirándulnak gyermekeink. A Vízpartra, erdőbe szervezett túrák alkalmával élvezhetik a természet harmóniáját, a mozgás örömét, a madárdalt, a tiszta levegőt, ami testi-lelki felüdülést jelenthet számukra.
10. A táborok Az elmúlt években sikeres nyári táborokat szerveztünk, amelyeket anyagi források hiányában évek óta nem tudunk megszervezni.
Az iskolában megvalósuló környezeti nevelést sikeresnek értékelhetjük, melyet konkrét eredmények is tanúsítanak, de az a legfontosabb, hogy tanulóink pozitívan viszonyulnak környezetükhöz. Az iskolába érkező elsősök az óvodában megszerzett, megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a természettel és a környezetükkel kapcsolatban. A tananyag elsajátítása során egyre bővülő információhoz jutnak az alsó tagozat folyamán. Aktívan bekapcsolódnak a DÖK által szervezett akciókba, levelezős tanulmányi versenyeken is nagyon jól szerepelnek. A tantermük, az udvar, a folyosók tisztaságának megőrzése alapvető feladatuk. Gyakran vesznek részt sétákon a Vár-tóhoz, Múzeumba, a katolikus templomba. Az osztálykirándulások is a természet minél alaposabb megismerését kívánják szolgálni. A felső tagozatos tanulóink aktívan dolgoznak szakkörökben. A 6.-os osztályok Erdei iskola programban vesznek részt. A munkánk elismeréseként, a megyei Föld Napja rendezvény megszervezésére kapunk felkérést a szakértő által évek óta. Ezen a versenyen tanulóink 4 fős csapata többször első helyezést ért el. Az országos tanulmányi versenyeken minden évben az elsők között szerepelnek az általunk felkészített tanulók: a Kaán Károly, a Herman Ottó, a Teleki Pálról elnevezett tanulmányi versenyeken. Ezzel is öregbítik városunk és iskolánk jó hírnevét. Városi szinten is nekünk jutott feladatul a Környezeti Világnap megszervezése. A város Főterén, tablókon mutatjuk be a természet védelmével kapcsolatos információkat. Környezetvédelmi szakemberekkel konzultálhatnak az utcán sétálók. Kis irodalmi összeállítás bizonyítja a környezeti téma komplexitását. A programhoz csatlakozott a helyi Vöröskereszt is, egészségmegőrzéshez kapcsolódó felvilágosító tevékenységükkel. Itt kerülnek kiállításra a rajzpályázaton sikeresen szereplő tanulók munkái is, melyek minden alkalommal elnyerik a városlakók tetszését. Rendezvényünkről a helyi és a megyei sajtó is beszámolót közöl. A fenntartó által meghatározott elvárásoknak igyekszünk maximálisan megfelelni, nagyon jó, kölcsönös együttműködés alakult ki az iskola és az Önkormányzat között.
101
Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Természeti környezetünket elsősorban nem őseinktől örökölt javunknak, hanem gyerekeinkre és unokáinkra hagyományozandó örökségnek kell tekintenünk. Utódainkra életképes világot kell hagynunk. Ma a környezeti válság a Föld élővilágát, így az emberi létet is fenyegeti. A Föld atmoszférájának felmelegedése, az ózonréteg lebomlása, a termőtalaj minőségének romlása, a fosszilis energiahordozók rohamos csökkenése, a szennyeződés a vízben, levegőben, talajban kérdésessé teszi az ember túlélési esélyeit. „A természetben nincsenek sem jutalmak, sem büntetések, csak következmények léteznek.” – figyelmeztet Robert Green Ingersoll. Az efféle ökológiai katasztrófák során szinte a végtelenségig lehetne sorolni. Nagyon könnyű bemutatni, hogy mekkora kárt tettünk a világ vadonjaiban. Fontosabb azonban átgondolni, hogy mit kellene a természet védelméért tennünk. Tudomásul vennünk, hogy a természeti világról alkotott régi képünk, amelyben az ember viszonylag csekély szerepet játszott, elavult és tarthatatlanná volt. Teljesen hamis az elképzelés, miszerint az ember élőhelyén és befolyásán túl elterülő végtelenül gazdag természet mindig mindennel el fog látni bennünket, amire csak szükségünk van, akármennyit is veszünk el belőle, és akármilyen rosszul is bánunk vele. Nem bízhatjuk többé a Gondviselésre azoknak az egymással finom, kölcsönös összefüggésben álló állati és növényi közösségeknek a fenntartását, amelyektől saját létünk is függ. Környezetünknek az a sikeres befolyásolása, amit ezelőtt 10000 évvel a Közép-Keleten kezdtünk el, napjainkra tetőpontjára ért. Akár akarjuk, akár nem, ma már befolyást gyakorolunk a földgolyó minden részére. A természet nem statikus, soha nem is volt az. Az erdők füves pusztákká alakultak, a szavannákból sivatagok lettek, a folyótorkolatok eliszaposodtak és elmocsarasodtak, a jogsapkák előrenyomultak és visszavonultak. Geológiai korszakok léptékében mérve azonban bármilyen gyorsak is voltak ezek a változások, az állatok és a növények nagy része mindig is képes volt az alkalmazkodni, így szinte mindenütt fenn tudták tartani az élet folyamatosságát. Ám az ember most olyan gyorsan változtat, amelykehez az élő szervezeteknek ritkán van idejük alkalmazkodni. Olyan „ügyesen” bánunk a technikánkkal, és olyan „ötletesen” használjuk a vegyszereket, hogy néhány hónap leforgás alatt már nemcsak egy-egy folyószakaszt vagy az erdő valamelyik szakaszát tudjuk teljesen átalakítani, hanem akár egy egész folyamrendszert vagy egy teljes erdőséget is! Az élet további folyamatos létezése a kezünkben van! Ha értelmesen és hatékonyan akarjuk igazgatni a világot, akkor el kell döntenünk, hogy szabályozásunknak mik legyenek a céljai.
102
· Nem szabad olyan intenzíven kizsákmányolnunk a természetes állat- és növényfajokat, hogy képtelenné váljanak a megújulásra, és végső soron eltűnjenek. · Nem szabad megváltoztatnunk a Föld arculatát, hogy megzavarjuk azokat az alapvető folyamatokat-, a levegő oxigéntartalmának alakulását, a tengerek termékenységét-, amelyek az életet fenntartják. Márpedig ez történhet, ha tovább is mérgeink szemétlerakó helyül használjuk az óceánokat. · Meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, hogy megőrizzük a Föld állatainak és növényeinek sokféleségét. Egyszerűen nincs rá erkölcsi jogunk, hogy mindörökre kiirtsunk élőlényeket, amelyekkel osztoznunk kell ezen a Földön. Amennyire tudjuk, a mi bolygónk az egyetlen hely az egész mérhetetlen nagy fekete Világegyetemben, ahol élet van. Egyedül vagyunk az űrben. És az élet további folyamatos létezése immár a mi kezünkben van. (David Attenborough/1989.) Változást az emberek gondolkodásának, életvitelének megváltozása, viselkedéskultúrának fejlesztése hozhat. Ebben pedig a közművelődésnek, a pedagógiának van a család után a legfontosabb szerepe. Egy új emberkép, az ezredforduló polgári erkölcse hordozza magában azt a környezetkultúrát, amely feltétele társadalmunk és Földünk fenntarthatóságának. A XX. sz. a gazdaság százada volt. A jelen, a XXI. sz. a környezetvédelem, az emberi- és természeti értékek megóvásának és menekítésének százada kell, hogy legyen, nem pedig az atom- és vegyipar továbbmélyítése. Mindenki közös ügye, hogy Földünket, környezetünket újra otthonná tegyük, illetve ahol lehet, e jellegét megőrizzük: hiszen mindezt nemcsak magunknak, de az utánunk következő generációk sokaságának is biztosítani kell. Ez a feladat nem lehetőség, hanem kötelesség. Ugyanakkor megkérdőjelezhető a központi, államilag indított tevékenységsorozat is. Érdemes-e a tizenéves gyermekeket környezetvédelemre oktatni, ha otthonukban, szűkebb és tágabb környezetükben a papíron jól működő folyamatok megvalósíthatatlanok. Ez az egész rendszer tehát egy megállíthatatlan ördögi körnek tűnik, s egyelőre a „zöldek” vannak kisebbségben. A pesszimistább szószólók szerint a környezetvédelem ma már nem a végveszély megelőzésére irányul, hanem a hamarosan bekövetkező bioszféra katasztrofális helyzetének mérséklésére. A világot csak egy másként gondolkodó, ennek következtében másképpen cselekvő és élő, felelős magatartású generáció mentheti meg a végpusztulástól. E generáció pedig a jelenleg iskolás, (6-16 éves) korosztályt jelenti. Őket pedig csak otthon, a még más világban felnövő szülők, az iskolában a modern gondolkodású tanárok, és az ifjúsági közösségek vezetői képesek meg- és felnevelni erre a nagyszabású feladatra.
103
Az élet fenntartóhatósága, az emberi élet minőségének javítása döntően attól függ, hogy az egyének, a különböző közösségek, politikai, vallási, települési, a nemzetközi szervezetek milyen tájékozottsággal, tervekkel, cselekvőképességgel rendelkeznek. Ennek társadalmi feltételeit csak a legtágabban értelmezett nevelés teremtheti meg, az információkat nyújtók és közvetítők felelős segítségével. Az emberiség csak úgy kerülheti el önmagának és természeti környezetének elpusztítását, ha ötvözni képes a felelősségre ébredő tudomány eredményeit az örökérvényű erkölcsi értékekkel.
„A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a Földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad: De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz.” (William Shakespeare)
104
105
1. ÖKOISKOLA PÁLYÁZAT Iskolánkban több évtizede kiemelten kezeljük a felnövekvő nemzedék környezet- és egészségvédelmi szemléletének kialakítását. A NAT- ra épülő Kerettantervi szabályozáson túl a Pedagógiai Programunkban kidolgozott és a fenntartó által elfogadott helyi tantervünk tartalmazza azokat a helyi sajátosságokat, hagyományainkat, amelyeket a pedagógiai célkitűzéseink megvalósításában felhasználhatunk. A.Tanítási órák: A környezettel és egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás megszerzésének legfontosabb szinterei a szaktárgyi órák, amelyek közül a természettudományos tárgyaknak van kiemelkedő szerepe. - Az iskolánk valamennyi pedagógusának tanmeneteiben a fejlesztendő kompetenciák mellett kiemelten szerepelnek a tanítási órán megvalósítandó ÖKO célkitűzések, amelyek nem erőltetett módon, de a szaktárgy adta lehetőséget figyelembe véve közvetítenek fogalmakat, fejlesztenek készségeket a társadalom környezeti és az egyén egészségi problémáinak felismeréséhez, és megoldásához. A humán tárgyak bemutatják az ember és a környezete kapcsolatának történetét, sajátosságait, a fogyasztói modellel szembeni alternatívákat, a környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet. A technika-életviteli tantárgy keretein belül a környezetbarát létformák bemutatásán, elemzésén keresztül a helyes életviteli szokások, a fenntartható fogyasztás és a környezetkultúra kompetenciáinak fejlesztése a legfőbb feladat. A művészeti tárgyaknak a kérdéskör érzelmi megközelítésében, a természet szépségeinek átélésében, vagy az érintetlen természet és a szennyezett környezettel kapcsolatos érzések megfogalmazásában van fontos szerepe. A testnevelés és egészségnevelési tantárgyak az egészséges életmód, és környezet kapcsolatának és összefüggéseinek bemutatásával a helyes értékrend kialakításán keresztül formálja a szemléletet. A tanulók társas kapcsolatainak, közösségi magatartásának formálásában, önismeretük fejlesztésében az osztályfőnöki óráknak van nagy szerepe. A környezeti és egészségnevelési célkitűzéseink az iskolai élet minden területét átfogják, olyan komplex tevékenység, amely a tantestületünk minden tagjának, az iskola minden dolgozójának összehangolt munkájának eredménye.
105
106
Iskolánk 2009/ 2010-es tanévtől a TÁMOP 3.1.4-08/2 KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN Pályázati Program nyerteseként is a kötelező elemeinek megvalósításában kiemelt szerepet vállalt a környezeti nevelés témakörben. 2009-ben iskolánk nem csak a programba bevont nyolc, hanem valamennyi pedagógusa olyan új oktatás-és tanulásszervezési formákat, módszereket vállaltunk fel , amelyek nélkülözhetetlenek az egészség-és környezetvédelmi neveléshez. A témahetek, projekthetek, moduláris oktatás, erdei iskola programok megvalósítása során alkalmazott oktatási formák, technikák / kooperatív, differenciált/ hozzájárulnak az önálló ismeretszerzés , az élethosszig tartó tanuláshoz, az alkalmazható tudás megszerzéséhez szükséges kompetenciák kialakításán túl hozzájárulnak a környezettudatos, felelősségteljes magatartás kialakításához. Bár ökoiskolai továbbképzésen nem vett részt az elmúlt 3 év folyamán iskolánk pedagógusa, de a TÁMOP Programban kötelezően előírt továbbképzéseken 150-300 órát teljesítettek. /melléklet-továbbképzési terv./ Az elmúlt közel két évben az egészség-és környezeti nevelési programjainknak a TÁMOP –ban vállalt kötelezettségeink foglalták keretbe. A moduláris oktatási program az osztályfőnöki órák keretében és az ehhez kapcsolódó szabadidős programokban három fő témakörben kerültek kidolgozásra, bevezetésre. A moduláris program mindhárom témája az év adott időszakaiban folyamatos tevékenységet igényel pedagógusoktól, diákoktól és a szülőktől egyaránt. A programban az iskolánk valamennyi diákja 1-8 évfolyam , az osztályfőnökök a technikai dolgozók és a szülők is részt vesznek. 1. Modul: Hulladék: Szeptember- október Fogyasztói társadalmunk környezetkárosító hatásainak csökkentése érdekében a tudatos vásárlói magatartási szokások kialakításához szükséges kompetenciákat fejlesztünk. Papírgyűjtési akciót hirdetünk a modul zárásaként. Az iskolai gyűjtőben folyamatos a szárazelem gyűjtése. Az osztályok által védnökséget vállalt területen lombgyűjtés, és területrendezés a szabadidős feladat. 2. Modul: Madárvédelem: Október- november és a téli hónapok. A helyi adottságaink, a kisvárosi környezet, az iskolánk szabadtéri helyszínei, a parkunk jó lehetőséget biztosítanak a természet-közeli megfigyelések, a gondoskodás, a személyes felelősség kompetenciáinak kialakításához. 3.
106
107
Az osztályok között madáretető- készítő versenyt hirdettünk, amelyek csak természetes, vagy újrahasznosított anyagból készülhettek. Az iskolai madáretető parkunkat bővítettük a verseny legjobbjaival. Novembertől, március végéig az osztályok által hozott élelemmel, heti rendszerességgel gondoskodnak az ököszakkörösök a feltöltésről. Decemberben a parkunk bokraira, fáira a „madárkarácsonyt „szervezünk.
3. Modul: A Föld: Április-június A tavaszi időszakban a környezetvédelem jeles napjainak alkalmából /Víz,- Föld,Környezetvédelmi Világnap/ alkalmából a tanítási órákon megismerkednek az emberiség környezetkárosító tevékenységének hatásaival, globális problémáival, az egyén felelősségével. A szabadtéri programok szervezésével a természeti és épített környezetünk védelméhez az egészséges életvitel, környezetkímélő magatartás kialakításához szükséges kompetenciáikat fejlesztjük a fenntartható fejlődés érdekében. Iskolánk 11 év óta szervezi a Föld Napja alkalmából a megyei Természet, Környezetvédelmi Földrajz Versenyt a megye iskoláinak részvételével. Ugyancsak a Jeles Napok alkalmából meghirdetett rajzpályázat és tablók adják az anyagot az iskolánk által 9 éve szervezett városi akciónapra. A város főterén az óvodák és iskolák bevonásával szervezünk takarítási akciót, kiállítást a Környezetvédelmi Világnap alkalmából. Az elmúlt években több alkalommal kapcsolódott programunkhoz a Magyar Vöröskereszt Kisvárdai Szervezete. Dolgozói vércukor, vérnyomás és testsúlymérést végeztek . Célunk az utca emberének a felnőtt lakosságnak figyelmét felhívni a földi környezetünk egyre romló állapotára, az egyén felelősségére és egészségvédő, környezetkímélő alternatívákra. Az akciónap sikerében az E-misszió Megyei Természet - Környezetvédelmi Egyesület segíti programunkat szórólapokkal és tablókkal. A 2010-es rendezvényünk / A vár ereje nem a kövekben, hanem a védők lelkében van!címmel /kapcsolódott a Kisvárda Város Önkormányzata által meghirdetett és elfogadott Kisvárda 40 éve újra város programsorozathoz . Az alkalomra meghirdetett pályamunkák között természetes,-újrahasznosított anyagokból, hulladékból készült használati tárgyak, dísz-és ajándéktárgyak is szerepeltek. /dok: Városi programfüzet, fotók, újságcikk, Kisvárda Online hírei, vendégkönyv/ A felnövekvő nemzedék egészség-és környezeti nevelése nem képzelhető el a szülők segítő támogatása nélkül, ezért programjaink mindegyikébe bevonjuk a szülőket, amelyeknek tevékeny részesei.
107
108
XII. AZ ISKOLA VALLÁSOS PROGRAMJAI, ÜNNEPEINK, RENDEZVÉNYEINK, HAGYOMÁNYAINK 1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei A keresztény pedagógia alapköve: „a közösség nevel közösséget” elv. A keresztény személyiség kialakítása a hiteles keresztény példaadás során valósul meg. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ők szeretve vannak Isten által, és ők is képesek más embert szeretni, megörvendeztetni. A vallási nevelés nem egyenlő a hitoktatással, amely a vallási ismeretek tényszerű elsajátítása. A vallási nevelés az iskola egészében valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és diákjaink gondolkodásmódját, beszédstílusát a keresztény értékek inspirálják. Eszközeink és lehetőségeink: - hittanórák 3 felekezet szerint (görögkatólikus, római katólikus, református) - etika órák a hittanra nem járó, de nevelési elveinket vállaló tanulók számára - tanítás előtti és utáni imák - közös ünnepi szent liturgiák - osztálymisék - nagyböjti és adventi lelki felkészülés, közös gyertyagyújtások - tanulói és tanári rekollekciók - a szentségi élet lehetősége - nyári hittanos- és cserkésztáborok - máriapócsi gyermekbúcsú - patronáló egyházközségekkel való kapcsolattartás - szülői értekezletek, szülői rekollekciók - egyházi könyvek folyamatos beszerzése az iskola könyvtárába - katolikus újságok, folyóiratok megrendelése Egyházi ünnepeink jelentős szerepet játszanak kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában. Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, stabilitást adnak, szokásrendet és hagyományt alakítanak ki. Mivel a Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik intézményünk, fontosnak tartjuk, hogy az itt tanuló gyerekek saját felekezetük szokásain és hagyományain túl mindannyian megismerkedjenek a görögkatolikus szokásokkal és hagyományokkal is. E munkát iskolalelkészünk koordinálja. A tanítási napokra eső görögkatolikus ünnepeken az összes diák és nevelő részvételével közös szent liturgián veszünk részt.
108
109
Egyházi ünnepek: (a tanév során) szeptember 8. szeptember 14. október 1. november 8. november 21. december 6. december 9. december 25. december 26. december 27. január 1. január 6. január 30. február. 2. március 25. március-április április 23. április-május május-június
Kisboldogasszony Szűz Mária születése A Szent Kereszt felmagasztalása Szűz Mária oltalma Szent Mihály főangyal és a többi égi erők Szűz Mária bevezetése a templomba Szent Miklós püspök ünnepe Szent Anna foganása KARÁCSONY Jézus születése Mária Istenanyasága Szent István első vértanú ünnepe Jézus névadása, Nagy Szent Bazil Vízkereszt, Jézus megkeresztelkedése Három szent főpap Gyertyaszentelő Boldogasszony. Jézus találkozása Simonnal Gyümölcsoltó Boldogasszony. Örömhírvétel Húsvét. Jézus Krisztus feltámadása Szent György nagyvértanú Áldozócsütörtök. Az Úr Jézus mennybemenetele Pünkösd. A Szentlélek eljövetele
2. Állami ünnepélyek október 6. október 23. március 15.
- Aradi vértanúk – megemlékezés iskolarádión keresztül. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc – rendhagyó történelmi óra - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc - iskolai ünnepély
3. Nevezetes napok, hagyományőrző rendezvényeink szeptember 1. október eleje
november: december:
január : január 21. április 11. április :
Tanévnyitó szent liturgia és ünnepség „Apród-és ifjonc avatás” Iskolánk elsőseinek és ötödikeseinek ünnepélyes avatója Batyus bál Mikulás műsor az alsó tagozatnak, felső tagozatos vetélkedő Adventi ünnepkör (vetélkedők, vásár, műsor) Farsangi karnevál az alsó és felső tagozat számára. Jótékonysági SZMK bál. A magyar kultúra napja –rendhagyó irodalmi és történelmi óra. A költészet napja – rendhagyó irodalmi óra. „SZENT GYÖRGY -HÉT” programsorozat
109
110
„Észforgató” megyei matematika verseny „A Föld napja” megyei verseny „Várday István és kora, művelődéstörténeti városi verseny május első vasárnapja: május : május utolsó vasárnapja: május: május hónapban: június: június 15-25.
a
reneszánsz”
Anyák napja (a következő héten osztályonkénti műsorok). Koi Márta emlékverseny sorozat Gyermeknap „Kalandtúra városomban” ÖKO-helytörténeti verseny Kisállat szépségverseny Ballagás – a 8. évfolyamosok búcsúztatása Tanévzáró szent liturgia, ünnepség és bizonyítványosztás.
4. Egyéb műsoros rendezvények · Műsoros gálaest szülők, rokonok és meghívott vendégek számára (2 évente) · TÁMOP pályázat keretében témahét megtartása · Tornaünnepély (4 évenként – az Olimpia évében).
A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi, kulturális és sportverseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi képessége átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. A tehetséges tanuló nem „ versenyparipa”, és a katolikus iskola nem lehet „versenyistálló”. A jó képességű tanuló túlhajszolása idegi kimerülést, fáradtságot, álmatlanságot okozhat. A felismert tehetséges diákokkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan kell adagolni a munkát, a feladatokat.
110
111
XIII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, KAPCSOLATRENDSZERE OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
FENNTARTÓ
HELYI ÖNKORMÁNYZAT
¯ - SZÜLŐI KÖZÖSSÉG - NEVELŐTESTÜLET
®
ISKOLALELKÉSZ
ISKOLAVEZETÉS
I
¬ DIÁKÖNKORMÁNYZAT DÖK-vezető tanár TANULÓK IGAZGATÓ ¯¯¯
IGAZGATÓHELYETTES ¯
GAZDASÁGI VEZETŐ
MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK (minimum három) ¯ SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK (NEVELŐK) Iskolatitkár Ügyintéző Konyhai dolgozók
Alsós humán m.k.
Természettudományi m.k.
Humán m.k. Technikai dolgozók, karbantartó
A munkaközösségek folyamatos szakmai fejlesztőműhelyként működnek, véleményezik az iskola vezetésével kapcsolatos szervezeti kérdéseket. Folyamatos "információáramlással" biztosítják az egységes eljárások érvényesítését. A munkaközösségek összetétele: · Alsó tagozatos humán munkaközösség: 1-4. évfolyamon tanítók · Humán munkaközösség: 5-8. évfolyamon magyart, történelmet, tánc- és drámát, ének-zenét,. évfolyamon rajzot, mozgóképkultúra és média ismeret, társadalomismeretet és az 1-8. évfolyamon angolt tanítók) · Természettudományi munkaközösség: 5-8. évfolyamon matematikát, természetismeretet, biológiát, földrajzot, kémiát, fizikát és az 1-8. évfolyamon informatikát, technikát, testnevelést tanítók
111
112
· Hitoktatók Tantestületi értekezletek: - Vezetőségi értekezletek.: (tagjai: iskolavezetés: igazgató, igazgató helyettes, DÖK vezető, Munkaközösség vezetők, munkavállalói tanács vezetője, a témában érintett pedagógus) - Munkaértekezletek: havonta egyszer, illetve szükség esetén, ha az iskolavezetés fontosnak tartja!, - Nevelőtestületi értekezletek: · alakuló · tanévnyitó · nevelési (évente 2 alkalommal) · osztályozó konferenciák (félévkor és tanév végén) · tanévzáró Döntési kompetenciák: 1. Nevelőtestületi: · osztályozás, tanulók fegyelmi ügyei · tanítás nélküli munkanapok felhasználása · a nevelési értekezletek, továbbképzések témája · a szülői értekezletek ideje, száma · fogadó órák ideje, száma · felmérések időpontja, tartalma · éves munkaterv elfogadása · helyi minősítő rendszer elkészítése, módosítása · Házirend és SZMSZ elkészítése, elfogadása, módosítása · a Helyi tanterv elkészítése, módosítása · Pedagógiai program elfogadása, módosítása stb. 2. Munkaközösségi: · szakmai értekezletek témája · az oktatásban alkalmazott taneszközök kiválasztása · számonkérések, felmérések ütemezése stb.
112
113
AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE: Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete posztmodern társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. · Fenntartónkkal, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Apostoli Exarchátus apostoli kormányzójával és képviselőjével, oktatási referensével fontosnak tartjuk az élő kapcsolat ápolását. · A Hajdúdorogi Apostoli Exarchátus Gazdasági Hivatalával napi jó munkakapcsolatban állunk. · A kisvárdai Görögkatolikus Egyházközséggel valamint a városkörnyéki görögkatolikus egyházközségekkel kölcsönös kapcsolattartásra törekszünk. Mivel tanulóink között más felekezetűek is vannak, kapcsolatot tartunk a területileg illetékes Római katolikus Egyházközség és a Református Egyházközség vezetőivel és iskolánkban tanító hitoktatóival is. A tanulóikkal rendezett találkozások az ökumené szellemét erősítik. De versenyeken is rendszeresen összemérik diákjaink képességeiket, tudásukat. · A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet szervezésében nevelő-testületünk részt vesz a szakmai és lelki továbbképzéseken. Az Intézet munkatársai segítenek bennünket szakmai és gazdasági tanácsadással is. · A Városi- és Megyei Önkormányzattal, valamint a Megyei Pedagógiai Intézettel jó a kapcsolatunk. · Városunk önkormányzati iskoláival alkalmi kapcsolatokat ápolunk: sport- és szellemi vetélkedőkön való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, ezen iskolák meghívása a „Szent György Görögkatolikus Napok” versenyeire. · Tanulóink rendszeresen részt vesznek a középiskolák felkészítő tanfolyamain és versenyein. Az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelős nyílt napokra irányítják őket, szüleiket pedig szülői értekezletekre, hogy jobban megismerjék a középiskolákat. · Iskolánk megfelelő mérlegelés után tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel (Vörös Kereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Kistérségi Szociális szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálatok Kisvárda ) · Nevelőmunkánk támasza a Szülői Közösség. A szülők segítenek rendezvényeink szervezésében és lebonyolításában.
113
114
· Az Iskola Alapítványa segíti az iskola kulturális és sportrendezvényeit, támogatja a tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat, segíti intézményünk infrastrukturális fejlesztését. · A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a tömegkommunikációval való kapcsolatrendszerünk: sajtó, a rádió, és további média. Segítenek céljaink, iskolánk tevékenységrendszerének széleskörű megismertetésében. · Rendszeres a kapcsolatunk az Várszínház és Művészetek házával, Városi Könyvtárral és a Rétközi Múzeummal. ·
B. HELYI TANTERV Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei kisebb módosításokkal megegyeznek a NAT alapján készült, az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, megjelenítve ebben a keresztény értékrendet és a helyi sajátosságokat.
I. CÉLOK ÉS FELADATOK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS BEVEZETŐ, KEZDŐ, ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁBAN - Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam - Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam - Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam - Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam
1. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1-4. évfolyam) Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigénynek kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. 114
115
A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozási folyamata a tanulók együttműködésére épül, kooperatív módszer segítségével. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot Megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik a hátrányoknak a csökkentésével. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. Értékközvetítő szerep
115
116
A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszközés hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amely segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében - a kisiskolások nevelésében - kitüntetett szerepe van: · az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, · a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, · a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, · a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől, · az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, · különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), · az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. Így valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és újbóli átélése során belsővé válása, amelyek alapozzák: · az aktív és felelős - nemzeti és uniós – állampolgárt, · a modern gazdálkodásban való hasznos részvételt, · a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül. Értékeink: Az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: · egymás megbecsülése, · a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, · az önértékek felismerése, · az érdekérvényesítés, · a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, · a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, · a szabad véleménynyilvánítás, · az önállóság; A tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: · a tevékenységmotiváció, · a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, · a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, · a feladat és a munka megosztása, · az együttműködés, · a megbízhatóság, 116
117
· · · · · · · ·
a kitartás a feladatok teljesítésében, a tapasztalatok az erőfeszítés, teljesítmény a sikeresség érdekében, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újrakezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés; Az értékőrző magatartás jellemzői: · nyitottság, · érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, · hagyományőrzés, · a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet- és tevékenységváltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal ás a tanítóval való együttműködés segítségével kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Fontos, hogy a tanító minden lehetőséget célirányosan felhasználjon, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal. Gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására, a hazaszeretetre neveljen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, 117
118
valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság, nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt. Ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével, és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepeinek és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és
118
119
gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapot hoz, amely segíti az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek, ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltésével, a megfelelő kompetenciák gyakoroltatásával, a közös és egyéni tanulási tevékenységek, problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli szintereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességet befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben.
119
120
Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértekben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérni a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés, kockázatvállalás, kreativitás, probléma-felismerés, a tervezés és végrehajtás, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.
2. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ (5-8. évfolyam) Az alapozó és fejlesztő szakasz szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését.
120
121
A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe kell venni, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) már előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az 5-8. évfolyamokon is különböző gyerekeket együtt neveljük. Más az értelmi, érzelmi, testi fejlettségűk, az érdeklődésűk, a képességűk, a motivációjúk, kultúrájuk. Más-más aszociális hátterük. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészítjük őket a társadalomba való beilleszkedésre. Kiemelten kezeljük az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az 5-6. évfolyamon, a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezetjük a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Kiemelt fejlesztési feladatok Az énkép és önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben 121
122
épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értekeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a lehetőségekkel úgy, hogy magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogjak felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: · a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, · a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, · a szociális érzékenység,
122
123
· az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztése a cél, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatban elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés, a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A környezettudatosságra nevelés Célja, az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődésének megértetése. Feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értekeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értekeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása téren. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére.
123
124
A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média és a különböző médiumokban való eligazodásra, a szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók fokozatosan tegyenek szert önállóságra a tanulás tervezésében. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítatása, főleg a gyakoroltatás: · az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása, · az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, · a csoportos tanulás módszerei, · a kooperatív csoportmunka; · az emlékezet erősítése, · a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; · a gondolkodási kultúra művelése; · az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; · az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; · az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára. 124
125
A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola feladata is, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Neveljen a családi életre, felhívja a figyelmet az egymásért felelős, örömteli párkapcsolatok kialakításának szükségességére. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésen alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassak
125
126
képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.
126
127
II. KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS ÓRASZÁMAIK Alsó tagozat K:
kötelező
óraszám
a
törvényben Sz: szabadon tervezhető óra Évfolyam
1.
Tantárgy
K
Magyar nyelv és irodalom
8
SZ
K
3. SZ
8
Idegen nyelv Matematika
2.
0,5 4
1
K
2,5
0,5
4
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1,5
2
Ének-zene
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
Hittan/Etika
2
2
2
2
KÖTELEZŐ ÓRASZÁM
22
Rajz
SZ
8
0,5 4,5
Informatika
SZ
8
0,5 4,5
K
4.
Osztályfőnöki
MAXIMÁLIS ÓRASZÁM
1,5 23,5
22
1,5 23,5
22
1,5
24,5
23,5
1,5 26
Felső tagozat K: kötelező óraszám a törvényben 127
128
Sz: szabadon tervezhető óra Évfolyam
5.
6.
Tantárgy
K
SZ
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Történelem és állampolgári ismeretek
2
SZ
4
3,5
0,5
2
2
2
3
3
3
2,5
Matematika
4
3,5
Informatika
1
1
1,5
0,5
2
SZ
0,5
K
8. K
Idegen nyelv
Természetismeret
0,5
K
7. SZ
3,5
0,5
3
1
0,5
1
1
0,5
Fizika
1,5
1,5
Biológia és egészségtan
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
0,5
1
Testnevelés
2,5
0,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma modul
0,5
0,5
Hon- és népismeret modul
0,5
0,5
0,5
2,5 0,5
2
2
2
Mozgókép- és médiaismeret modul KÖTELEZŐ ÓRASZÁM
2,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Társadalomismeret modul Hittan/Etika
0,5
24
2
24,5
1,5
27
2 0,5
0,5
0,5
2,5
27
3
128
129
MAXIMÁLIS ÓRASZÁM
26
26
29,5
30
Értékelésnél: · A tánc és dráma modul a magyar az irodalom tantárgyhoz, · A hon és népismeret és az etika modul a történelem tantárgyhoz, · A médiaismeret az informatika tantárgyhoz csatlakozik.
Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik a Helyi tanterv rájuk vonatkozó részének és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően az előírt óraszámban.
129
130
III. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A közoktatási törvény értelmében megkülönböztetünk kötelezően megszervezendő és szabadon szervezhető tanórán kívüli foglalkozásokat. Kötelezően megszervezendő tanórán kívüli foglalkozások: · iskolaotthonos és napközis, illetve tanulószobás foglalkozások · tömegsport foglalkozások · differenciált képességfejlesztő foglalkozások · tehetségfejlesztő foglalkozások A szabadon szervezhető tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt az előző tanév végén: · az anyagi lehetőségek figyelembe vételével, · a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve, · a tanulói leterheltséget mérlegelve, · a tanulói (szülői) igények ismeretében. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: · · · · · · · · ·
iskolaotthon az 1-4. évfolyamon napközi, tanulószoba az 5-8. évfolyamon tömegsport minden évfolyamon énekkar a 2-4. és 5-8 évfolyamosok számára szakkör érdeklődési köröknek megfelelően német nyelvi tehetségfejlesztés matematika tehetségfejlesztés magyar tehetségfejlesztés differenciált képességfejlesztő foglalkozások különböző tantárgyakból az 1-8. évfolyamon
Külső intézmények, oktatók által, illetve alapítványunk és a szülők hozzájárulásával iskolánkban működő egyéb térítési díjas foglalkozások: · · · · · · ·
Zeneoktatás Képzőművészeti oktatás Néptánc Aerobic Drámajáték Küzdősportok futballedzések
130
131
IV. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Kivételt képeznek például a hittanoktatáshoz használt taneszközök. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (például: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) 2. Iskolánkban az egyes tantárgyakban használatos tankönyvek körét az iskolavezetéssel egyeztetve, a szaktanár határozza meg. A tankönyvválasztás fontos szempontja, hogy: · Ismeretanyagát és módszerét tekintve időtálló legyen. · Döntése során a lehetőségek adta keretek között figyelemmel van az anyagi szempontokra. · Előnyt élveznek a már megjelent, képességeket fejlesztő tankönyvek. · Feleljen meg a tantervben rögzített követelményeknek. · Munkatankönyv helyett inkább tankönyvet és munkafüzetet használunk. · Előnyt élveznek a kipróbált, bevált tankönyvek. · Csak olyan tankönyveket, taneszközöket használunk, amelyeket az Oktatási Minisztérium hivatalosan elfogadott. · Legyen a tankönyv áttekinthető, anyaga rendezett, kiemelések hívják fel a figyelmet az összefüggésekre, szabályokra, a szemléltető ábrák könnyen értelmezhetőek, a tényközlések adatokkal alátámasztottak legyenek. Tartalmazzanak kitekintést az érdeklődők számára. · Szövegében, megjelenésében, fizikai jellemzőiben (hasznosság, méret, vastagság) feleljen meg az életkori sajátosságoknak. 3. A tankönyvellátás rendjét és feladatát- a mindenkori hatályos törvények figyelembevételével-, a nevelőtestület határozza meg, ezt írásban rögzíti és a szülőket időben értesíti. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és az iskola tanulói ingyenesen használhatják.
131
132
V. A TANULÓK ÖNÁLLÓ (OTTHONI, ISKOLAOTTHONOS, NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSÉHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK („HÁZI” FELADATOK) MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A tanulók eredményes felkészüléséhez, a tanítási órákon szerzett ismereteinek elmélyítéséhez, kreatív alkalmazásához és a helyes önismeret kialakulásához szükséges a „házi” feladatok adása. A „házi” feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni · a tanulók életkori sajátosságait, · képességeit (differenciált, egyénre szabott feladatok), · a tanulók délutáni időarányos terhelhetőségét, · az egyenletes terhelést, a tantárgyi toleranciát. A „házi” feladatok jellege: · írásbeli munka, · gyűjtő-, kutatómunka, · tananyagrögzítés, · memoriter, · kreativitást igénylő feladatok. „Házi” feladat csak olyan tananyagrészből adható · amelyet a tanórán már megismert a tanuló, · amely alkalmas a segítség nélküli feldolgozásra, · amely kellően előkészített, · amelyhez a feldolgozás során megfelelő szakirodalom és egyéb információhordozó rendelkezésre áll. További elvek: Alsó tagozaton minden tanuló iskolaotthonos oktatási keretben tanul, így ők a „házi” feladatokat az iskolában az önálló órák keretében készítik el. Így hét közben csak nagyon indokolt esetben adható otthoni feladat (pl. felzárkóztatás esetén). Hétvégére és a tanítási szünetek idejére a tanulók pihenése érdekében nem adható kötelezően elvégzendő írásbeli házi feladat. Azonban adhatók olyan szóbeli feladatok, amelyek a tananyagrögzítést vagy memoriter tanulását szolgálják, hiszen a csoportos felkészülés keretein belül ezek elsajátítása nem mindig lehetséges. Írásbeli szorgalmi feladatok elvégzésére is buzdítjuk tanulóinkat: jutalmazását és értékelését a nevelő dönti el. A nyári szünet idején kötelezően elvégzendő feladatok lehetnek: kötelező olvasmányok elolvasása és olvasónapló készítése. A választható tantárgyak esetében szükséges az otthoni felkészülés alsó tagozaton is, hiszen az önálló órák keretében nincs elegendő idő arra, hogy ezen tantárgyakra is megfelelően felkészüljenek a tanulók, tehát ezekből adhatók otthoni feladatok. Felső tagozaton minden tanítási napon adható házi feladat.
132
133
Fontos, hogy a hétvégére és a rövidebb tanítási szünetekre kijelölt házi feladatok mértéke arányos legyen a hétköznapokra feladottakkal. A nyári szünet idején kötelezően elvégzendő feladatok lehetnek: kötelező olvasmányok elolvasása és olvasónapló készítése.
VI. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyam félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve „felzárkóztatásra” szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra” szorul minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, javaslatot kell tenni az akadályozó tényezők megszüntetéséhez szükséges intézkedésre. A nevelőtestület hozhat olyan döntést, hogy a tanulónak meg kell ismételnie az évfolyamot, de csak abban az esetben, ha a tanuló az adott tanítási évben legalább 250 tanítási óráról távolmaradt, vagy egy tantárgy tanítási óráinak 30 százalékáról mulasztott, és az igazolatlan távolmaradások száma magasabb volt az igazolt távolmaradásokénál, feltéve, hogy megtörtént a szülő figyelmeztetése az igazolatlan távolmaradás jogkövetkezményeire. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. évfolyam végén bármely tantárgyból "elégtelen" osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Osztályozóvizsgát kell tennie a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak ha: · az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; · az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; · egy tanítási évben 250 óránál több mulasztott; és az igazolt mulasztások száma magasabb volt, mint az igazolatlan mulasztásoké; · magántanuló volt; · egy tantárgyból a tanítási óraszám 30 %-ánál többet mulasztott. · 250 óránál többet igazoltan mulasztott tanulóknak és a magántanulóknak minden tantárgyból.
133
134
VII. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ( A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI) ÉS MEGSZÜNTETÉSE 1. Belépés az iskola első évfolyamára: Feltételei: · Legalább hatéves életkor. · Óvodai szakvélemény a beiskolázhatóságról · Egyházközösséghez tartozás. · A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. · Beiskolázásunkat nem köti körzethatár: felvételi körzetünk: Szabolcs-SzatmárBereg megye A beiratkozás módja: A szükséges iratok, dokumentumok: - a szülő személyi igazolványa - a gyermek születési anyakönyvi kivonata - óvodai szakvélemény - keresztlevél vagy lelkészi ajánlás
2. Belépés a felsőbb évfolyamokra: Feltételei: · Az átadó iskola elbocsátója: "Értesítés iskolaváltoztatásról". · Érvényes iskolai bizonyítvány. Jó tanulmányi eredmény és magatartás, hitoktatásban való részvétel. Az átlépők beilleszkedésének segítése: · 1 hónap türelmi idő · szükség esetén korrepetálás, felzárkóztatás, a tananyag különbözőségének kompenzálása. 4. Átlépés évfolyamon belül másik osztályba: Csak nagyon indokolt esetben: - szülői kérésre, - fegyelmi döntésként, ha a gyermek érdeke és a közösség harmóniája megkívánja.
5. Kilépés, a tanulói jogviszony megszüntetése Az általános iskolai tanulmányok bejezése előtt:
134
135
Más iskolába való távozáskor a tanuló mindaddig nyilvántartásunkban marad, amíg a fogadó iskola az „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatvánnyal érkezését vissza nem igazolja. Az általános iskolai tanulmányok befejezésekor: A 8. évfolyam elvégzése után átlépés négyosztályos gimnáziumi képzésbe, vagy szakképző intézménybe a 9. évfolyamra. Az átlépés feltétele : - sikeres felvételi vizsga a választott intézményben - a felvétel visszaigazolása - sikeres tanévvégi bizonyítvány - a bizonyítvány záradéka a „9. évfolyamra léphet”
VIII. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TANULÓKRA VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési-, mérési-, értékelésiés minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. A rendszer egyik részét a MIP tartalmazza. E fejezetben a tanulókra vonatkozó rendszert mutatjuk be.
1. Ellenőrzés, mérés Pedagógusok ellenőrzése, értékelése A pedagógusok ellenőrzését az iskola igazgatója, mint munkáltató, illetve helyettesei, mint a pedagógusok közvetlen felettesei végzik. Segítségükre vannak ebben a szakmai munkaközösségek vezetői. A pedagógusok ellenőrzése kétszintű: munkajogi és szakmai. Munkajogi ellenőrzés és értékelés · Az igazgató, mint a munkáltatói jogok gyakorlója, ellenőrzi a pedagógusok munkavégzésének idejét, pontosságát, körülményeit a jogszabályokban és kollektív szerződésben előírt módon.
135
136
· Az igazgató és/vagy az igazgatóhelyettesek havonta ellenőrzik a pedagógusok adminisztratív tevékenységét (haladási és mulasztási naplók, helyettesítési napló vezetése, anyakönyv vezetése, stb.). · Az igazgató a félévi és tanév végi értekezleten értékeli az iskolai munkafegyelmet és az iskolában végzett adminisztratív munka színvonalát is.
Szakmai ellenőrzés és értékelés · A tanév elején a pedagógus köteles az igazgatónak engedélyezésre átadni a tanévre szóló osztályokra lebontott tanmenetét. Ez a dokumentum a pedagógus tanórákon végzett munkája értékelésének kiindulási pontja. A tanmenetnek összhangban kell lennie az iskola helyi tantervével. · Az igazgató és helyettese a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tanévi ellenőrzési tervet készítenek, melyben feltüntetik a pedagógusoknál esedékes óralátogatások várható idejét, és szempontjait. Az óralátogatáson az igazgató és/vagy az adott tagozatot felügyelő igazgatóhelyettes és lehetőség szerint a munkaközösség-vezető vesz részt. Az óralátogatás pontos időpontját legalább 1 nappal előre közölni kell. · Az igazgató és/vagy a tagozatot felügyelő helyettese jogosult bejelentés nélkül is órát látogatni. · Bármilyen óralátogatást a résztvevők, és a tanító pedagógus jelenlétében közösen értékelni kell. Az óralátogatást végzőknek tapasztalataikról, benyomásaikról írásos feljegyzést kell készíteniük (óralátogatási napló). · Az igazgató és/vagy a tagozatot felügyelő igazgatóhelyettes kérheti a pedagógust tanévi munkája, pedagógiai céljai, eredményei, tervei írásos összefoglalására, amit az érintett pedagógusnak 10 munkanapon belül el kell készítenie. · Az írásos beszámolót, az azt készítő jelenlétében közösen értékelni kell. · Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a napközis munkaközösség vezetője valamint a szabadidő-szervező folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az iskolában folyó tanórán kívüli munkát. A napközis nevelők munkáját a napközis nevelést felügyelő igazgatóhelyettes és a napközis munkaközösség-vezető az óralátogatások rendjével azonos módon ellenőrzi. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: · A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. · A szülőkkel való kapcsolattartásra. · A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: o A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. o A tanítási óra felépítése és szervezése
136
137
o A tanítási órán alkalmazott módszerek. o A tanulók ellenőrzése, értékelése. o A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, o magatartása a tanítási órán. o Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. o A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. o Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. o A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való o részvétel. o A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. o A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. o A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. A tanulók iskolai munkáján belül · A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. · A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. · Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére. · A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. · Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. A pedagógus ügyel az ellenőrzés értékelés során a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára, különös tekintettel, a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő tanulók speciális helyzetére. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. A diagnosztikai értékelés: · funkciója az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanítási mód kiválasztása, tanulási problémák esetén az okok meghatározása, · az értékelés időpontja szakasz elején, végén, problémák esetén, · az értékelés tárgya: képességszint, pszichomotoros területek, fizikális, pszichológiai környezeti tényezők, · célja: formálás, motiválás, fejlesztés. Az év eleji ismétlést követik, tájékoztató jellegűek, ezért nem osztályozzuk. A formatív értékelés:
137
138
· funkciója: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a tananyagon belül különböző, egyénre szabott megoldási módok kialakítása, · értékelés az oktatás során, · az értékelés tárgya: a kognitív területek A szummatív értékelés: · funkciója: a tanulók minősítése, · értékelés időpontja a szakasz végén, · az értékelés tárgya általában kognitív, műveltségterülettől függő. A méréseket a tanítók, szaktanárok végzik. 1. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők végezhetik. 2. A pedagógiai munka ellenőrzése a tanulók iskolai munkáján belül elsősorban az alábbi területekre terjed ki: · A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. · A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. · Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére. · A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. A mérés tervezéséhez mérési naptár készítése: DIFER =(DIF) SZÖVEGÉRTÉS=(SZÉ) MŰVELETI SEBESSÉG=(MS) HANGOS OLVASÁS=(HO) PÁLYAORIENTÁCIÓ=(PO) TANULÁSI MOTIVÁCIÓ=(TM) TANULÁSI STÍLUS=(TS) TESTI FEJLETTSÉG, ERŐNLÉT MÉRÉSE =(TFE) NEVELTSÉGI SZINTMÉRÉS=(NSZM)
1.
2.
Hónap Szeptember DIF
HO
3.
4.
5.
6.
7.
8.
TM HO MS SZÉ TFE
TS HO MS SZÉ TFE
TS HO MS SZÉ TFE
TS HO MS SZÉ TFE
Évfolyam
Október
HO
HO
MS SZÉ TFE
MS SZÉ TFE
November
138
139
NSZM
December
NSZM
NSZM PO
Január DIF
Február Március Április
MS
MS
MS
MS
MS
MS
Május
SZÉ TFE HO
OKM TFE HO
SZÉ TFE HO
OKM TFE HO
SZÉ TFE HO
OKM TFE HO
Június
HO
HO
3. Bemeneti mérés: (DIFER) · Célja: az iskolába érkező első évfolyamosok iskolakészültségi fokának megállapítása; az osztály képesség szerinti összetételének felmérése; a fejlesztő feladatok meghatározása. · Formái: szóbeli (a tanulók beszédének tartalmi és formai fejlettsége: tiszta hangképzés, szókincs, kommunikáció) · Módszerei: o megfigyelés o feladatlap: (térbeli és síkbeli tájékozódás; o a tanulók megfigyelőképessége; mennyiségek megjelenítése, relációi; o a grafikus tevékenységre való alkalmasság: o írószer használat, vonalvezetés) · Felelős: az osztálytanító · Időpontja: szeptember 4. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: · Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. · Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni.
139
140
· Szaktárgyi mérések: Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok Felelős: - Matematika: az 5 - 8. évfolyamon. (tanév végén) - Magyar nyelv és irodalom: Hangos olvasás, szövegértés mellett helyesírás (tanév elején és végén) - Idegen nyelv: a 3- 8. évfolyamon. (tanév végén) A kiemelt szintnek megfelelően - Informatika: a 3- 8. évfolyamon. (tanév végén) A kiemelt szintnek megfelelően
5. Kimeneti mérés · 8. évfolyam végén: magyar nyelvtanból, irodalomból, matematikából, minden évben
2. A nevelő-oktató munka értékelése 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Célja továbbá az eredményesség, és a minőség javítása, a rendszer egészének, vagy egyes elemeinek és funkcióinak fejlesztése. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: · A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére. · Tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére. · A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására, viselkedésére. 140
141
4. Az intézményi szintű értékelés szempontjai: · Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). · A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). · A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). · A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). · A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). · Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 5. Az értékelés szempontjai: · Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). · Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). · A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). · Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). · A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). · A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). · Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - Milyen változások történtek? 141
142
-
Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
§ A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban - értékelik.
3. Ellenőrzés, mérés 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők végezhetik: 4. A pedagógiai munka ellenőrzése a tanulók iskolai munkáján belül elsősorban az alábbi területekre terjed ki: · A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. · A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. · Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére. · A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. · A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. · Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. · Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: o Hangos olvasás: a 2-4.évfolyamon félévente, az 1. és 5-8. évfolyamon, év végén o Testi fejlettség, erőnlét mérése (testnevelés): a 2- 8. évfolyamon. (ősszel és tavasszal) o Matematika: az 5 - 8. évfolyamon. (tanév végén) o Magyar nyelv és irodalom 142
143
o Hangos olvasás, néma értő olvasás, helyesírási, nyelvtani és fogalmazási felmérők o Idegen nyelv: a 3- 8. évfolyamon. (tanév végén)
143
144
IX. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI. A TANULÓ MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA 1. A tanulói teljesítmények értékelése: Értékelési alapelvek: · Az értékelés kiemelt célja a személyiség fejlesztése, az önértékelési és önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. · Az értékelés személyre szóló, kifejezi a tanuló önmagához képest való fejlődését. · Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd és írás, valamint a kifejezőkészség minősége. · A szóbeli és írásbeli értékelési formák között szükséges a helyes arány, egyensúly megteremtése. · Az értékelés legyen objektív és megbízható, feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének. · Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékeléskor nem lehet fegyelmezési eszköz. · Az értékelésben a pozitív megerősítés legyen a vezérelv és csak másodsorban a hiányosságok feltárása! · Fontos, hogy a tanuló tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel, valamint azzal, hogy milyen módon felelhet meg az elvárásoknak. · A tanulót és a szülőt az érdemjegyekről, a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a tanév során folyamatosan tájékoztatni kell. A számonkérés formái: · Szóbeli felelet: havonta legalább egy, heti egy vagy kétórás tantárgy esetén kéthavonta egy. · Írásbeli számonkérés. · Gyűjtőmunka, tanórai aktivitás, kiegészítő feladatok vállalása · A számonkérésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Az osztályzatok elnyerésének kritériuma: Jeles (5-ös) a felelet minősítése, ha: · a tanuló önállóan, a tantárgy szakkifejezéseinek helyes használatával, példák említésével ad számot a tananyagról, · ezen felül helyesen válaszol a tananyaggal kapcsolatos gondolkodtató kérdésekre, · az ismétlő feladatot is jól megoldja. Jó (4-es) a felelet értéke, ha: 144
145
· a tanuló a fentiek szerint, de kisebb hiányosságokkal teljesít, például: nem emlékszik a korábbi tananyagra, nem tud az ismétlő kérdésekre válaszolni. Közepes (3-as) a felelet értéke, ha: · a tanuló tájékozott a tananyagban, de csak tanári, vagy tanulói segítséggel, kérdésekre adott válaszadással tudja azt kifejezni. Elégséges (2-es) a felelet értéke, ha: · tanári, illetve tanulói segítséggel is hiányos ismeretekről ad jelzést, kb. 40 százalékban. Elégtelen (1-es) a felelet értéke, ha: · a tanuló 30 százaléknál kisebb tájékozottságot mutat. Az írásbeli teljesítmény értékelése (egységes pontrendszer alapján): Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
(5-ös) (4-es) (3-as) (2-es) (1-es)
= = = = =
100-91 % 90-76 % 75-51 % 50-31 % 30- 0 %
A tantárgyi értékelés módja tanév közben az alsó tagozaton: · Az 1.osztályban a tanulók nem kapnak érdemjegyeket (Kivéve a magatartás és szorgalom havi érdemjegyeit!) A különböző tantárgyakból nyújtott teljesítményeiket különböző jelekkel (pl.:piros vagy fekete pont, csillag, szíves csillag, mosolygós vagy szomorú arc stb.) vagy szöveges értékeléssel minősítik tanítóik, melyeket a tájékoztató füzetbe is mindig beírnak. · A 2-4. évfolyamokon tanév közben osztályzatokat, érdemjegyeket kapnak a tanulók. A tantárgyi értékelés módja félévkor és a tanév végén: 1. évfolyam, 2. évfolyam félévkor Szöveges értékelés: tantárgyanként különböző. A részletesen értékelő mondatok megtalálhatók az egyes tantárgyak helyi tantervénél, egy-egy évfolyam végén. Közös minősítések és szükség esetén történő átválthatóságuk. - kiválóan megfelelt - 5 - jól megfelelt - 4 - megfelelt - 3 - felzárkóztatásra szorul 1-2 2. év végétől 8.évfolyamig: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) 145
146
A kiemelkedő teljesítmény minősítése: · 1.. évfolyam: a … tantárgyból kiválóan megfelelt, "dicséretben részesül” · 2.-8. évfolyam: „a … tantárgyból dicséretben részesül” A mérés, az értékelés kritériumai: · Előzetes bejelentés a témazáró dolgozatok esetében · Kedvező órarendi pozíció. · Egy nap legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. · A feladat megfogalmazása legyen egyértelmű. · Az elvégzésre fordított idő legyen elegendő. · Csak olyan feladat adható, melynek elvégzésében a tanulók gyakorlatot szereztek. · Csak a tanterv által előírt, leadott anyag kérhető számon. · A tanulónak ismernie kell az értékelési alapelveket.
A magántanulók értékelése: · A magántanulók munkáját évente 1 alkalommal osztályozó vizsgán értékeljük. Ennek időpontja a tanév végét követő augusztus. · A kötelező tanórákon való részvétel alól felmentett (magán)tanulók az előírt vizsgát 3 tagú vizsgabizottság előtt tehetik le minden tantárgyból. · A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület e jogát átruházhatja az osztályban tanító pedagógusok közösségére. · A magántanulók magatartását és szorgalmát nem értékeljük. Belső vizsgarendszer terve: · Osztályozó vizsga · Javítóvizsga · Idegen nyelvi vizsgák: 1. különbözeti vizsga más iskolából érkezettek számára, 2. más iskolák tanulói számára, ha iskolájukban nincs lehetőség az angol nyelv tanulására
2. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzőleg megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az igazgató véleménye a mérvadó. A magatartási és szorgalmi jegyek megállapításához támpontul szolgáló segédeszközeink: · Magatartás füzet · Havi magatartás és szorgalom jegyek.
146
147
A magatartás és szorgalom értékelés szempontjai havi értékelésnél: MAGATARTÁS: Példás (5-ös) magatartás: · Ha az adott hónapban a tanulónak nem volt osztályfőnöki fokozata. · Ha fegyelmezett az órákon és az órákon kívül, viselkedése példamutató. · Közösségi feladatait hiánytalanul elvégezte, kezdeményező. · Ha tisztelettudó a felnőttekkel, türelmes társaival. · Ha az iskolából nem mulasztott igazolatlanul ( 5 késés 1 igazolatlan órát von maga után!) Megjegyzés: Ha a tanulónak van 3-4 beírása a magatartás füzetbe, de abban a hónapban közösségi munkáért, vagy egyéb, iskolának hasznos tevékenységéért (versenyeredmény) írásbeli dicséretet kapott, megkaphatja a példás magatartást. Jó (4-es) magatartás: · Az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. · A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. · A legenyhébb büntető fokozat (szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés). · Írásbeli fokozat nélkül négy bejegyzés a magatartás füzetbe (dicséretet nem kapott abban hónapban). · Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. · Az iskolából nem mulasztott igazolatlanul (5 késés 1 igazolatlan órát von maga után!) Változó (3-as) magatartás: · Viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. · Felelősségtudata változó. · A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. · Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem · mindig képes fékezni, hangneme kifogásolható. · Osztályfőnöki írásbeli fegyelmi fokozatot ért el. Rossz (2-es) magatartás: · A Házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. · Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van társaira, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. · Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, tiszteletlen. · Sorozatos igazolatlan mulasztás, · Igazgatói fegyelmi fokozatok · Kirívó fegyelmi vétség, mely önmaga és társai testi épségét és az iskola hírnevét veszélyezteti. SZORGALOM: 147
148
Az értékelés szempontjai: Példás (5-ös) szorgalom: · Képességeinek megfelelően teljesít, tanul, gyűjtőmunkát végez. · Felszerelése mindig rendben van. · Házi feladatait elkészíti. · Az órákon aktív, érdeklődő. Jó (4-es) szorgalom: · A szempontok megegyeznek a példás szorgalom odaítélésének szempontjaival, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. (A tanuló nem mindig példamutató.) Változó (3-as) szorgalom: · Nem teljesít képességeinek megfelelően, az órákra nem készül rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan. · Felszerelése időnként hiányos. · Házi feladatait nem készíti el rendszeresen. · Az órákon sokszor passzív, érdektelen, nehezen aktivizálható. Hanyag (2-es) szorgalom: · Képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. · Elégtelen osztályzatok sorozata. · A felszerelés hiánya, rendetlensége. · A házi feladatok elkészítésének elmulasztása. · Az órákon teljes érdektelenség, tájékozatlanság, közömbösség, passzivitás.
148
149
3.A tanulók jutalmazása és büntetése: A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és időben kell alkalmazni. Csődöt mond a jutalmazás: · ha a jutalom értékét veszti, · ha a jutalom időben túl távoli, · ha a jutalom (máshonnan) megszerezhető, · ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető, · ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad, · ha a jutalom elérése túl nehéz. A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért „hajt”. Arra neveljük ezzel, hogy a jó viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás formái: Szóbeli : dicséret osztályközösség vagy az iskola tanulóközössége előtt. Írásbeli: Osztályfőnöki fokozatok: · 5 dicsérő piros bejegyzés az Magatartás füzetbe = osztályfőnöki dicséret · házi versenyen elért 1, 2, 3. helyezés = osztályfőnöki dicséret · városi versenyen iskolánk színeiben elért helyezés a 4. helytől kezdve a 10. helyezésig = osztályfőnöki dicséret · megyei versenyeredmény -iskolánk színeiben indulva- a 6. helyezéstől kezdve a 10. helyezésig (ha ez az első forduló) = osztályfőnöki dicséret Szaktanári dicséret abban az esetben, ha a tanuló egyenletesen jó teljesítményt mutat, vagy ha teljesítménye látványosan javul. Célja: - ösztönzés - a szülők tájékoztatása Igazgatói dicséret: o 5 osztályfőnöki dicséret jutalmaként o városi versenyen iskolánk színeiben elért I., II., III. helyezés o területi, megyei I-V. helyezés (1 fordulós verseny esetében) illetve ha több forduló után került be a versenyző a megyeire, helyezéstől függetlenül o országos tanulmányi versenyen való részvétel (helyezéstől függetlenül) o kiemelkedő közösségi munkáért az iskola javát szolgáló, hírnevét öregbítő cselekedetért 149
150
Büntetés, elmarasztalás: · A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a diák helyes irányba terelése. · Mindig ott álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. · Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. · Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. · Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez · megszégyenítés. · Nem szabad túl súlyosan, vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait. · Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, · károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét.
Az elmarasztalás, büntetés formái: I. ELMARASZTALÁS, BÜNTETÉS Osztályfőnöki fokozatok: · 5 bejegyzés az Magatartás füzetbe = szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 4-es. · + 5 bejegyzés az Magatartás füzetbe = írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 3-as. · + 5 bejegyzés az Magatartás füzetbe = osztályfőnöki intés, a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 3-as. · + 5 bejegyzés az Magatartás füzetbe = osztályfőnöki megrovás, a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 3-as. · Ha a tanuló havonta nem gyűjti össze a fokozathoz szükséges 5 bejegyzést, a fokozathoz 10 bejegyzés szükséges. Az ellenőrző hiányát minden esetben jegyezzük be az Magatartás füzetbe, hogy a szülő megértse, miért nem kerülnek be az osztályzatok időben. Ezekből a bejegyzésekből hármat számítunk egynek, ha a fokozatok megállapítása a célunk. A felszerelés és a házi feladat hiányát a szorgalom érdemjegyébe számítjuk be. 5 hiányzó házi feladat következménye :1 elégtelen osztályzat az adott tantárgyból. Rendkívüli osztályfőnöki fokozatok adhatók: · kisebb szándékos károkozás, rongálás, firkálás, a falak, berendezési tárgyak bemocskolása · az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése · többször tapasztalt csúnya beszéd, káromkodás · az iskola területének engedély nélküli elhagyása tanítási idő alatt · hetesi illetve ügyeletesi feladat nem teljesítése
150
151
Az osztályfőnöki fokozatok után: - Nevelőtestületi meghallgatás és szóbeli figyelmeztetés. Ezek után a fokozatok után következik az igazgatói elmarasztalás: Az igazgatói büntetés fokozatai: o ( +5 bejegyzés)Igazgatói írásbeli figyelmeztetés Havi érdemjegy: 2. o (+ 10 bejegyzés)Igazgatói intő Havi érdemjegy: 2. o (+10 bejegyzés)Igazgatói megrovás Havi érdemjegy: 2. Rendkívüli igazgatói fokozatok adhatók: · verekedés, szándékos súlyos testi sértés · lopás, nagy értékű károkozás az iskola épületében, vagy a társak személyes felszerelési tárgyaiban · dohányzás · alkohol és drog fogyasztása · az iskola engedély nélküli elhagyása (súlyosabb esetek!) A rendkívüli igazgatói fokozatok mellett továbbra is odaítélhető a következő osztályfőnöki fokozat: (Például a tanulónak csak osztályfőnöki figyelmeztetője volt, de dohányzás miatt igazgatóit kapott, az Magatartás füzet alapján a következő fokozata az osztályfőnöki intés lehet.) Nevelőtestületi írásbeli fokozatok: · (+ 5 bejegyzés) nevelőtestületi írásbeli figyelmeztetés (a szülő értesítése levélben és telefonon!) · (+ 5 bejegyzés) nevelőtestületi intés · (+ 5 bejegyzés) nevelőtestületi megrovás – nevelőtestületi határozat más iskola közösségébe való áthelyezésről. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
A fegyelmi bizottság összetétele: · nevelőtestület megválasztott tagjai · Ifjúság és gyermekvédelmi felelős · Diákönkormányzat képviselője · Szülő vagy képviselője
151
152
A büntetések a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalomjegyben is tükröződnek. Minden esetben az osztálykönyvbe és az ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek. Tudomásul vételét a szülő aláírásával jelzi. Adható még: szaktanári figyelmeztetés, melynek célja a szülő közvetlen tájékoztatása.
A magatartás, szorgalom és az egyházi elvárásoknak való megfelelés értékelése félévkor és tanév végén: A félévi és tanév végi magatartás és szorgalom minősítéséről a tantestületi konferencia dönt, az elmarasztalások és a dicséretek, valamint a havi magatartási jegyek, a Töprengő és az Magatartás füzet bejegyzéseinek figyelembevétele mellett. Az egyházi elvárásoknak való megfelelést a liturgia-/mise-/istentiszteletlátogatási füzet bejegyzései alapján értékeljük. · Az 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor: az alábbi táblázat alapján. · A 2. évfolyam végétől a 8. évfolyam végéig: A tájékoztatóba és a bizonyítványba a magatartáshoz a „példás”, „jó”, „változó”, „rossz”, a szorgalomhoz a „példás”, „jó”, „változó”, „hanyag” értékelés kerül bejegyzésre. A megjegyzés rovatba írjuk az egyházi elvárásoknak való megfelelés értékelő mondatát. Mellékletként megkapja minden szülő az alábbi táblázat szerinti részletes értékelést is. Tanév végi jutalmazások Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén a nevelőtestület döntése alapján az alábbi fokozatú dicséretben részesíthetők: · Szaktanári · Példamutató magatartásért · Kiemelkedő szorgalmáért · Példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért · Kiemelkedő közösségi munkáért · Kiemelkedő sporttevékenységéért · Nevelőtestületi · Az iskolai tanév végén az iskolai szintű versenyeket, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. · Az iskolai tanév végén, az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen tanulók igazgatói dicséretben részesül. 152
153
· Az egyes tanévek végén 1-4 osztályban kiemelkedő (kitűnő), 5 –8. osztályban kitűnő és jeles eredményt elért tanulók az oklevél mellé könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. · A nyolcadik tanév végén a nyolc éven át kiemelkedő eredményt elért tanulók közül a szaktanár és a nevelőtestület döntése alapján a tanulók az alábbi kitüntetésben részesülhetnek: · Szent György Emlékplakett · Jó tanuló, jó sportoló (kupa) · Akire büszkék vagyunk (oklevél) A kiemelkedő eredményekkel végzett együttes munkát, az egységes helytállást, tanúsító osztályközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
153
MAGATARTÁS 1.
Házirend (Késés)
Soha, mindig pontos
Előfordult már
Ritkán
Többször
Rendszeresen
2.
Órai magatartása
Példamutató
Fegyelmezett
Fegyelmezetlen
Rossz
3.
Szüneti magatartása Példamutató
Fegyelmezett
Fegyelmezetlen
Rossz
4.
Ebédlői magatartás
Példamutató
Fegyelmezett
Fegyelmezetlen
Rossz
5.
Iskolai Példamutató liturgiák,ünnepélyek magatartása Órák zavarása, Soha közbeszólások Társak zavarása Soha
Fegyelmezett
Figyelmeztetni kell Figyelmeztetni kell Figyelmeztetni kell Figyelmeztetni kell
Fegyelmezetlen
Rossz
6. 7. 8.
Előfordul
Ritkán
Többször
Rendszeres
Előfordul
Ritkán
Többször
Rendszeres
Többször szólni kell
Többször ugyanazért kell szólni
Öntörvényű
Nem veszi figyelembe a munkáját segítő utasításokat
Az utasítások ellen tesz
Énközpontú
Közömbös
Változtatni nem akaró
Beletörődő
Kialakított szabályok, elvárások betartása Utasítások elfogadása
Önmagától tudja, szófogadó
Egyszer szólni kell
Mindent pontosan az elvárásoknak megfelelően tesz
10.
Másokkal való törődés
Magától észreveszi és segíti a rászorultakat
11.
Igyekezete önmagához képest
Nagyon igyekvő
Figyelembe veszi Ritkán veszi a munkáját segítő figyelembe a utasításokat munkáját segítő utasításokat Mindig törődik Az elvárásoknak másokkal igyekszik megfelelni Kicsit igyekvő Változtatni akaró
9.
155
12.
13. 14.
Általában udvarias az iskolában köszön Udvarias, önzetlen Előfordul
Ha figyelmeztetik, tudja az illemet és köszön A barátaival udvarias Ritkán
Többször
Kötekedő, veszekedő Rendszeresen
Hangereje a tanórán Normál
Halk
Túl halk
Hangos
Túl hangos
Hangereje általában Normál
Halk
Túl halk
Hangos
Túl hangos
Viselkedése tanárokkal, felnőttekkel Viselkedés társaival szemben Csúnya beszéd
Mindenkivel udvarias, mindenhol köszön, tisztelettudó Segítőkész, udvarias, önzetlen Soha
Ha figyelmeztetik sem Udvariatlan tudja az illemet Udvariatlan, irigy
15. 16. 17. 18.
A kudarc elviselése Nem okoz gondot, Elviseli Elviseli, de bántja Nehezen viseli magát reálisan értékeli Labilis, vagy tompa Érzelmi egyensúlya Különlegesen stabil Kiegyensúlyozott Többnyire kiegyensúlyozott (önfegyelem) Magabiztossága
Túlzott az önbizalma
Sok az önbizalma
Becsület
Mindig szavatartó
Viselkedése játék közben A konfliktusok kezelése Viszonya társaihoz
A játékban demokratikus vezető Nem provokál és elkerüli Nyílt, könnyen barátkozik
Megbízható, becsületes Alkalmazkodó vezetett Segít a feloldásában Nyílt, nehezen barátkozik
19.
20. 21. 22. 23.
Szorongóvá teszi Túlérzékeny, hisztis, vagy közömbös Reálisan ítéli meg Kevés az önbizalma Túl kevés az önmagát önbizalma (gátlásos) Általában Csak ráhatásra vállalja Nem vállalja szavahihető tettét tetteit Akaratos Kötekedő vagy Durva kirekesztő Elfogadja a Beleavatkozik és Durván akarja megoldást vonzza megoldani Zárkózott, nehezen Legtöbbször Csak pár barátkozik egyedül játszik gyerekkel barátkozik
155
156
AZ EGYHÁZI ELVÁRÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS 1.
Vasár- és ünnepnapi Nagyon rendszeres szertartásokon való részvétel
Havonta 2-3 alkalommal
Havonta 1 alkalommal
Csak a nagy ünnepeken
Egyáltalán nem vesz részt
Figyelmetlen
SZORGALOM 1.
Órai figyelme
Kitartó
Általában kitartó
Elterelhető
2.
Órai aktivitása
Állandóan jelentkezik
Sokat jelentkezik
Gyakran hozzászól
Könnyen elkalandozik Keveset jelentkezik
3.
Felszerelése
Hiánytalan
Néha hiányos
Néha elfelejti
Többször elfelejti
4.
Szorgalmi feladatok készítése Füzetvezetés, külalak Felelősi tevékenysége Rend a környezetében
Rendszeres és sok
Rendszeres, de kevés Ritka
Alkalomszerű
Szép, gondos
Tiszta, rendezett
Rendezetlen
Hanyag, firkált
Lelkiismeretes, lelkes Igényli és megtartja
Kötelességszerű
Néha figyelmeztetni kell Néha figyelmeztetni kell
Gyakran figyelmeztetni kell Gyakran figyelmeztetni kell
5. 6. 7.
Megtartja
Csak felszólításra mondja Gyakran elfelejti Soha Piszkos, gondatlan Nem végzi el Rendetlen
156
157
A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA Érvényességi rendelkezések: Jelen Pedagógiai program érvényességének ideje: · 2011. szeptember 1-től - felmenő rendszer a Közoktatási törvény módosítása alapján - határozatlan ideig · 5 évenkénti felülvizsgálattal, illetve a feltételek megváltozása esetén. Módosításának indokai: A pedagógiai program (tantárgyi programok és a helyi tanterv kivételével) csak a nevelőtestületi határozattal és írásban módosítható. A módosítás tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a rövid indoklását is. A módosítási javaslatot az igazgató terjeszti elő a munkaközösség-vezetők jóváhagyása után. A tárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösség határozatával történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást az igazgató elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában). A változtatás akkor emelkedik érvényerőre, ha a munkaközösség-vezető azt írásban is rögzítetten csatolja a régi program mellé, a változtatás mellett feltüntetve az indoklást is. · "Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be." (51.§. 1) · ha a nevelőtestület többsége indokoltnak látja, · ha a fenntartó kezdeményezi. A pedagógiai program nyilvánossá tétele : A pedagógiai program 1-1 példánya hozzáférhető az iskolaigazgatónál, az iskola titkárságán, a Szülői Munkaközösség vezetőjénél, a fenntartónál, továbbá elérhető lesz a könyvtárban. Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
157
158
Záró rendelkezések: A nevelőtestület képviseletében az intézményvezetés tagjai 2011.június 3-án fogadta el az intézmény pedagógiai- nevelési programját, helyi tantervét. A tantestületet képviselő munkaközösség-vezetők az intézmény pedagógiai programját és helyi tantervét jóváhagyásra javasolja a fenntartónak. Jelen pedagógiai programot és helyi tantervet az SZMK és DÖK képviselői megismerték és 2011. június 6-án egyetértettek a programmal, a fenntartónak jóváhagyásra javasolják. A pedagógiai program időbeli hatálya: 2011. szeptember 1-jétől. Kisvárda, 2011. június 7.
158