SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz AZ ALAPJOGOK VÉDELME
ELTE Állam-‐ és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2015/16. tanév őszi félév
I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. 2019 végén Magyarországot ismételten elmarasztalta egy nemzetközi szervezet a betegjogok, az egészségügyi önrendelkezési jog, a tájékoztatáshoz való jog, vagy a méltósághoz való jog érvényesülése kapcsán. Válaszként az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságában mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők is felvetik, hogy indokolt lenne egy a betegek jogainak érvényesülésével foglalkozó intézmény létrehozása. Az intézményalakításban konszenzus is mutatkozik, azonban abban már megosztott a bizottság, hogy egy új független hatóság (A), egy miniszter biztos (B), egy önálló országgyűlési biztos (C) vagy esetleg az alapvető jogok biztosának egy újabb. külön „szakosított” helyettese (D) lássa el a feladatot. Önnek az Alkotmányügyi Bizottság elnöke által felkért szakértőként kell javaslatot tennie arra, hogy a felsoroltak közül melyik megoldást látja alapjogi szempontból a leginkább megfelelőnek. Ajánlott irodalom: • Somody Bernadette: Alapjogvédelem a bíráskodáson túl – Ombudsmanok és alapjogvédő hatóságok Magyarországon: http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/10-‐2-‐01.pdf • Az AJB-‐995/2011. számú ombudsmani jelentés (III. 2. rész): http://www.ajbh.hu/jelentesek-‐inditvanyok-‐allasfoglalasok
I.2. 2022 áprilisában, az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulóján a kormánypártok és az ellenzék konszenzusos javaslatára egy ún. kontroll-‐bizottságot állítanak fel, amelynek az a feladata, hogy a tízéves tapasztalatok alapján tekintse át az Alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályait. A bizottságon belül az egyik leghevesebb vita a populáris akció, azaz a személyes érdekeltség nélküli utólagos normakontroll indítványozás visszaállításának kérdése kapcsán alakult ki. A bizottság meghallgatja az egyik legnagyobb magyar civil jogvédő szervezet elnökét (A), az Alkotmánybíróság elnökét (B), illetve igazságügyért felelős minisztert (C). Szerepválasztása szerint, annak megfelelően érveljen a populáris akció intézménye mellett, illetve ellene alkotmányjogi érvekkel! Ajánlott irodalom: ● A Velencei Bizottság állásfoglalása a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmerül három kérdésről: http://tasz.hu/files/tasz/imce/2011/opinion_on_hungarian_constitutional_questions_enhu_0.pdf
I.3. Alkotmányjogi érvekkel foglaljon állást a következő kérdésekben: a) indokolatlan volt eltörölni az ügyvédkényszert az alkotmányjogi panasz eljárásban; b) indokolatlan, hogy nincs pontos határidő az alkotmányjogi panasz eljárás befejezésére; c) indokolt, hogy az alkotmányjogi panasz csak „bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-‐ ellenesség”, vagy „alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” esetén fogadható be; I.4. Keressen olyan egyedi bírósági döntéseket, amelyekben az adott ügyben eljáró bíróság az alkotmánybírósági határozatokra, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseire hivatkozott az ítélete indokolása során! http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-‐portal/anonim-‐hatarozatok-‐tara I. 5. Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során direkt módon, illetve több-‐kevesebb áttétellel hatást gyakorolhat a polgárok alapjogi jogsérelemből származó egyedi ügyeire. Az áttételesebbtől a közvetlenebb felé haladva állítsa sorrendbe az alkotmánybíróság hatásköreit aszerint, hogy azok mennyiben befolyásolhatják konkrét ügyek eldöntését! Mely faktorokat vette figyelembe a sorrend meghatározásakor?
II. TESZTKÉRDÉSEK Kijelölt, a vizsga I. részében számon kérhető tananyag ● az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) ● Alapjogok tankönyv 370-‐386. o. ● Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés; 24. cikk; 30. cikk ● az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 24-‐31. §, 41. §, 43. §, 45. §, 51. §, 56. § ● az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1-‐3. §, 18-‐19. §, 21-‐22. §, 31-‐38. § ● az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi. CXXV. törvény V/A. Fejezet, 33-‐44. § ● az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. §, 40. §, 52. § (1) bek.; 56. §, 60. § ● az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-‐ én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 34. cikk, 35. cikk. 1. bek. II.1. Melyik alapjogvédő szervre igaz? Jelölje a megfelelő betűvel! Egy helyre több betű is írható! A: rendes bíróság B: az alapvető jogok biztosa C: Egyenlő Bánásmód Hatóság D: mindegyik E: egyik sem a) autonóm jogállású államigazgatási szerv: ___; b) döntése nem kikényszeríthető: ___; c) nincs normakontroll-‐indítványozási jogköre ___; d) eljárása során nem utasítható ___; e) döntése mindenkire kötelező hatályú ___; f) nem jogosult hivatalból vizsgálódni: ___ II. 2. Jelölje a megfelelő betűjellel, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak, illetve hamisak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra! a) Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával. ___; b) Vizsgálatát bejelentéssel bárki, érintettség vagy érdekeltség igazolása nélkül kezdeményezheti. ___; c) Általános jelleggel vagy meghatározott adatkezelő részére ajánlást bocsáthat ki. ___; d) Feladatkörében kizárólag a köztársasági elnök és az Országgyűlés által utasítható. ___; e) Kérelemre és hivatalból egyaránt folytathat adatvédelmi hatósági eljárást. ___; f) Elnöke az országgyűlési képviselők által kérdezhető. ___; g) Adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozata bíróság előtt megtámadható. ___ II. 3. Relációanalízis keretében jelölje a megfelelő betűjellel az alábbi állításokat! A: az első és a második tagmondat is igaz, és van köztük ok-‐okozati összefüggés; B az első és a második tagmondat is igaz, de nincs köztük ok-‐okozati összefüggés; C: az első tagmondat igaz, a második hamis; D: az első tagmondat hamis, a második igaz; E: mindkét tagmondat hamis
a) Hazánkban van ún. valódi alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezheti és megváltoztathatja az egyedi ügyekben született bírósági ítéleteket. ___; b) Magánszemély ma már nem kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, mert kizárólag az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok alkotmányosságának absztrakt vizsgálatát. ___; c) A jogszabályok alkotmányellenességének kötelező erejű megállapítása hazánkban az Alkotmánybíróság monopóliuma, ezért a bíróságok kötelesek az egyedi ügyben alkalmazandó, alaptörvénysértő normát az Alkotmánybíróságnak megküldeni. ___ II.4. Az alábbi szervek, intézmények közül melyeket vizsgálhat az alapvető jogok biztosa? a) Köztársasági Elnöki Hivatal b) Központi Nyomozó Főügyészség c) Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület d) Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság e) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala f) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal g) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
III. JOGESETEK III.1. A parlament a gyülekezési törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása keretében a törvényt egy új értelmező rendelkezéssel is kiegészíti, amelynek értelmében nem minősül a törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek az olyan tüntetés, amelyen legalább öt fő nem vesz részt. Az új szabályozás hatályba lépését követően XY demonstrációt szervez a havasi cincérek védetté nyilvánítása érdekében. A bejelentett várható 500 fős létszám helyett azonban csak 3 további tüntető érkezik a demonstráció helyszínére, a Margit hídra. A rendőrség – észlelve, hogy a rendezvény nem felel meg a törvényben foglalt létszámfeltételnek – a programot megszakítja és a forgalmat akadályozó demonstrálókat előállítja. A rendőrség intézkedésével szemben az érintettek panasszal élnek, amelynek elutasítása után az ügy a bíróság elé került. A perben a tüntetők arra hivatkoznak, hogy bár csak négyen voltak, a gyülekezési jogukat gyakorolták. A bíróság azonban jogerős ítéletében a tüntetők keresetének elutasítja, mivel a rendőrség eljárása összhangban állt az újonnan bevezetett törvényi szabállyal. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna a tüntetőknek: milyen eszközökkel érvényesíthetik gyülekezési jogukat, illetve hogyan léphetnek fel a gyülekezési törvény létszámkorlátozásával szemben? III. 2. Egy újságíró hetente vezetett politikai blogjában indulatos hangvételű bejegyzést tesz közzé egy miniszterről, amelyben őt korruptnak, hazaárulónak és impotensnek minősíti az oknyomozó újságírást erősen korlátozó törvényjavaslatok előkészítése miatt. A miniszter az őt sértő megjegyzések miatt az újságíróval szemben személyiségi jogi pert indít, amelyben az újságíró arra hivatkozik, hogy a miniszternek közszereplő politikusként tűrnie kell az ilyen kritikát. A bíróság azonban ezeket az érveket nem fogadja el és az újságírót jogerősen elmarasztalja, mivel a bírálatot aránytalanul túlzónak, indokolatlanul bántónak, megalázónak ítéli. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna az újságírónak: milyen eszközökkel érvényesítheti véleményszabadságát? III. 3. A nemzetgazdasági miniszter javaslatára az Országgyűlés törvényt fogad el, amelyben előírja, hogy az elfogadást követő hónap első napjával csak olyan személyek működtetnek gyógynövényboltot, akik
rendelkeznek egy 10 évnél nem régebbi szakirányú egyetemi diplomával, erkölcsi bizonyítvánnyal, továbbá magyar állampolgárok vagy valamelyik európai uniós tagállam állampolgárai. D. M. is értesül az új törvényi előírásról, aki magyar nemzetiségű ukrán állampolgárként 1999-‐ben végzett a Kijevi Természettudományi Egyetemen és hosszú ideje üzemeltet gyógynövény boltot a fővárosban. A törvény nyomán azonnali hatállyal vissza kellene adnia a működési engedélyét, ami véleménye szerint sérti a jogállami követelményeket, a tulajdonhoz való jogát és a vállalkozás szabadságát. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna D. M.-‐nek: milyen eszközökkel érvényesítheti jogait?
IV. KULCSFOGALMAK
alanyi alapjogok kikényszeríthetősége * alapjogi igény *alapjogi katalógus * végrehajtó törvények * intézményrendszer * nemzetközi egyezmények * alapjogsérelem orvoslása * jogsérelmek megelőzése * független jogállás * alapjogi bíráskodás * alkotmánybírósági alapjogvédelem * konkrét normakontroll * alapjogi panasz eljárás * alapjogi törvények * szakjogági szabályok * ombudsmani alapjogvédelem * ombudsmani hatáskör * intézkedések * utólagos normakontroll indítványozás * alapjogvédő hatóságok * panaszkezelés * h ivatalból eljárás * nemzetközi fórumok * komplementer védelem * civil jogvédő szervezetek Az alkotmányjogi panasz körében: panaszfajták (kvázi, valódi, közvetlen) * érintettség, kvalifikált érintettség * rendkívüli jogorvoslat * befogadhatóság * alkotmány-‐eljárásjog * formális szubszidiaritás * tartalmi szubszidiaritás * a panasz visszautasítása * a panasz elutasítása * jogkövetkezmények
