Előadásvázlat EMBERI JOGOK – ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE 2014. szeptember 8. A) Emberi jogok, alapjogok: eszmetörténet és dogmatikai alapok I. Alapfogalmak Emberi jogok: az emberi minőséghez tapadó, jogi elismeréstől függetlenül létező erkölcsi jogok Alapjogok: az emberi jogok jogi kifejeződései = morális gyökerű, az embert emberi mivoltánál fogva, a polgárt pedig mint a politikai közösség tagját megillető jogosultságok, amelyek alkotmánybeli elismerésüknél fogva a jogrendszer részei, ennél fogva jogi úton kikényszeríthetőek jogosultság belőle kötelezettség származik (tiszteletben tartás és védelem) kikényszerítése hatékony jogvédelmi eszközöket követel A morális igazolás következménye, hogy az állam csupán elismeri, nem maga teremti (az államtól függetlenül léteznek) » vö. Alaptörvény I. cikk – „elismeri” hogy léteznek biztosításuk feltételhez nem köthető (kötelezettségek, érdem, társadalmi hasznosság stb.), érvényesülésük határait alkotmányos korlátaik húzzák meg II. Az alapjogok funkciója egyének és közösségeik szabadságának megóvása a közhatalommal szemben az egyén jogi pozícióját meghatározó, a közhatalom korlátait kijelölő jogosultságok behatárolják a közhatalom-gyakorlók választási alternatíváit az egyéneket érintő szabályozás, illetve az egyedi intézkedések foganatosítása során III. Az alapjogok fejlődése, tételes joggá válása Eszmetörténeti háttér áttekintése (hatások): a természetjogi és a szerződéselméletek, a haszonelvű felfogás és kritikái, az erkölcsi megközelítés Korszakok 1. Privilégiumok korszaka (az uralkodótól kikényszerített jogosultságok, rendi keretekben, nem általános érvénnyel) 2. Deklarációk kora (felvilágosodás hatása, mindenkit megillető, veleszületett emberi jogok) 3. Konstitucionalizálódás kora (alkotmányba foglalás, alapjogok megjelenése, később ECOSOC jogok, jogpozitivizmus hatása, emberi és állampolgári jogok megkülönböztetése, kitérő: szociális alkotmányozás és szocialista „alapjog”-felfogás) 4. Internacionalizálódás és európaizálódás (univerzalizmus és regionalizmus, szubszidiárius védelmi mechanizmus, többdimenziós normarendszer)
Anglia
Jogi dokumentumok 1215 Magna Charta Libertatum 1628 Petition of Rights 1679 Habeas Corpus Act 1689 Bill of Rights
kialakulásukban a bírói gyakorlatnak van meghatározó szerepe (bírói döntések eredményei, ezek általánosításai) USA 1765 és 1774 Declaration of Rights – angolok ősi jogai 1776 virginiai Bill of Rights 1776 Függetlenségi Nyilatkozat bevezetője –fordulópont: emberek veleszületett jogai, amik ezért az amerikaiakat is megilletik 1791 első tíz alkotmánykiegészítés: Bill of Rights Franciaország 1789 Az ember és polgár jogainak nyilatkozata bevezetője – egyetemesség igényével lép fel: minden embert természetes módon megillető jogok 1791 alkotmány -
Második világháború után: nemzetközivé válás – egyezményhullám (emberi jogok eszméjét és tételes jogát megsemmisítő náci ideológiára adott válaszként) Univerzális (ENSZ) 1948. december 10. ENSZ - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (december 10. az emberi jogok napja) Általános egyezmények: 1966 ENSZ – Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966 ENSZ – Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Speciális egyezmények (pl.) - Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (1965) - Nemzetközi egyezmény az apartheid bűncselekményének visszaszorításáról és büntetéséről (1973) - A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezmény (1979) - A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód megelőzéséről szóló Egyezmény (1984) - A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989) Regionális - Európa Tanács 1950 ET – Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE és kiegészítő jegyzőkönyvei) 1961 ET- Európai Szociális Charta 1987 – A kínzás elleni európai egyezmény Európai Unió Európai Bíróság (EuB) gyakorlata (a tagállami AB-k hatására) Alapító szerződések: az alapjogok védelme általános elv, majd uniós alapérték Saját alapjogi katalógus: EU Alapvető Jogok Chartája (2000, jogilag kötelező 2009-től) Az uniós alapjogvédelem pillérei: o EUSZ 6. cikk és Alapjogi Charta (kötelezettjei az uniós szervek, valamint a tagállamok az uniós jog alkalmazása körében) o sui generis (alapító szerződésekben foglalt) alapjogok – irányelvek konkretizálják (pl. adatvédelem és diszkrimináció területén) o EU csatlakozása az EJEE-hez: európai jogvédelmi rendszer integrálása
IV. Az alapjogi jogviszony szerkezete és az alapjogkorlátozás (dogmatika) A fogalom-meghatározásból és a funkciókból következően indokolt az alapjogokat az alapjogi jogviszony szempontjából elemezni: alanyok, tárgy, tartalom. Alanyi oldal: egyén (alapjogi jogképesség és cselekvőképesség, ld. alább) + állam alapjogi kötöttsége [tradicionálisan vertikális jogviszony] – de magánjogba kisugárzó hatás (harmadhatás, Drittwirkung közvetlen/közvetett – USA: state action doctrine) Tárgy: az alapjog védelmi körébe (normaterületéhez) tartozó érték (pl. élet, méltóság), magatartás (pl. véleménynyilvánítás, információszerzés); státus (állampolgárság, nemzetiség); életviszony (házasság, család) Tartalom: az egyén irányából adott alapjog részjogosítványai (konkretizálás), az állam oldaláról a kapcsolódó kötelességek (tiszteletben tartás, tartózkodás, védelem, érvényesülés feltételeinek biztosítása) Korlátozás szabályai: ’Mindent szabad, ami másnak nem árt.’ // ’Szabadságom határa a másik ember szabadsága.’ Az alapjogok funkciója a közhatalom korlátozása korlátait a közhatalom nem alakíthatja belátása szerint, csak alkotmányosan igazolható legitim célokra tekintettel az alapjogkorlátozás alkotmányi felhatalmazáson alapul, okait az alkotmányra kell visszavezetni általános korlát: másik alapjog, kivételesen más alkotmányos érték – speciális korlát: az állammal sajátos jogviszonyban állók (pl. fegyveres szervek hivatásos állomány, büntetésvégrehajtás alatt állók) és speciális időszak (pl. háborús helyzet, szükségállapot) Abszolút jogokként csak kivételesen jutnak érvényre: pl. élethez és emberi méltósághoz való jog, büntetőjogi garanciák (pl. ártatlanság vélelme) a korlátozás objektív korlátja az alapjog lényeges tartalma, relatív korlátja a szükségesség és arányosság mérlegelése Praktikus konkordancia: a korlátozó aktusban mérlegelt alapjogok (vagy alapjog és más alkotmányos érték) lehető leghatékonyabb érvényesülését kell szem előtt tartani, azaz az egyik nem szorítható háttérbe a másik javára (egyensúlyteremtés) Alapjogi konfliktusok feloldásának, az alapjogkorlátozás alkotmányossága megítélésének szabálya és módszere: alapjogi teszt, amelyet a bírói gyakorlat (EJEB, EuB, AB) esetről esetre konkretizál Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, amely kétlépcsős: 1) jogkorlátozás céljának vizsgálata (szükségesség) » legitim cél lehet: mások alapvető jogai, kivételesen egyéb az alkotmányos érték 2) jogkorlátozás mibenlétének, mértékének vizsgálata (arányosság) » három alkérdésből áll: (1) alkalmasság (cél és eszköz közötti logikai összefüggés vizsgálata – ésszerű?), (2) szükségesség (a korlátozás alternatíváinak keresése – elengedhetetlen?) (3) szűk értelemben vett arányosság (cél és az okozott jogsérelem arányban áll-e egymással – arányos?) Speciális tesztek: alapjog jellegétől függően, ld. magyar gyakorlat V. Az alapjogok rendszere
Alapjogi katalógus dinamikus történeti fejlődés (még ma sem lezárt) klasszikus szabadságjogok listája újabb jogosultságokkal bővül (ezek sajátos természete szükségszerűen tágítja az alapjog-fogalom fent meghatározott, klasszikus jelentéstartalmát) nemzetközi sztenderdek által determinált korlátozott állami szuverenitás Az alapjogok generációi Első generációs jogok (XVII-XVIII sz.) = az ún. klasszikus szabadságjogok, amelyek zsarnoksággal, az önkényes hatalomgyakorlással szemben fogalmazódtak meg (vö. jogi dokumentumok fentebb) funkciójukhoz igazodó szerkezet: az államtól elsősorban tartózkodást, be nem avatkozást várnak el ALANYI ALAPJOGOK: gyakorlásuk, érvényesülésük – a normatív korlátokon belül – kizárólag a jogalany elhatározásán múlik. Ebből következik többek között, hogy: o nem tehetők függővé az alapjogi kötelezett mérlegelésétől, mérlegelésen alapuló engedélyétől gyakorlásuk egyoldalú döntésen alapul o korlátaik csak külső korlátok lehetnek: nincsenek immanens, magából az alapjog tartalmából levezethető korlátaik (vö. pl. rendeltetésszerű joggyakorlás a polgári jogban), hisz a joggyakorlás célját és tartalmát az egyén határozza meg, mindent szabad alapvetően, ami nem ütközik külső korlátba (mások szabadságába) o megsértésük esetén igény állapotába kerülnek bírói úton kikényszeríthetőek Pl. személyes szabadsághoz való jog, gyülekezési jog, egyesülési jog Második generációs jogok (XIX. sz. vége – XX. sz. eleje) = gazdasági, szociális és kulturális (ECOSOC) jogok a polgárairól gondoskodó állam követelése
a kapitalista berendezkedésre adott reflexió,
funkciójukhoz igazodó szerkezet: állami szerepvállalást, pozitív, tevőleges magatartást várnak el NEM alanyi alapjogok (de van kivétel, pl. foglalkozás szabad megválasztásához való jog) o tényleges tartalmuk a mindenkori kormányzat politikájától, gazdasági lehetőségeitől függ terjedelmük is mérlegelésen alapul o nem kikényszeríthetőek, legfeljebb az azokat realizáló törvényi jogosultságok érvényesülhetnek alanyi jogként, de az egyes törvényi jogosultságok már nem minősülnek alapjogoknak Pl. jog a munkához, sztrájkhoz, szociális biztonsághoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz Harmadik generációs jogok (XX. sz. második felétől) = globális jogok, csoportjogok: globális kihívásokra, technikai és technológiai fejlődésre, kiszolgáltatott helyzetben lévő jogalany-csoportok sajátos igényeire reflektálnak NEM alanyi jogok, AB: „önmagában vett intézményvédelem” (de van kivétel: személyes adatok védelméhez való jog) Globális jogok: békéhez való jog, egészséges környezethez való jog Csoportjogok: betegjogok, gyermekek jogai, fogyatékkal élők jogai
Egyéb rendszerezési szempontok: individuális/kollektív, emberi/állampolgári (alanyok szerint); alanyi/nem alanyi alapjogok (érvényesítés szerint); abszolút/nem abszolút (korlátozhatóság); egyénileg/másokkal együttesen (gyakorlás módja); státusztan (az egyén és az állam jogviszonya szempontjából) B) A magyar alapjogi rendszer VI. A magyar alapjogi rendszer kialakulása 1989-ig az 1949-es alkotmány szocialista alapjog-felfogása érvényesült az emberi jogok messzemenő relativizálása „A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.” ECOSOC jogok jelentősége állampolgári kötelezettségek nagy száma garanciák hiánya, nincs érvényesülés Fordulópont: rendszerváltás 1989-es köztársasági alkotmány, majd erre épülő AB gyakorlat (alapjogi aktivizmus: alapjogok tartalmának gazdagítása – részjogosítványok konkretizálása; katalógus bővítése – új jogok nevesítése; összefüggések feltárása – anyajog kategória bevezetése; korlátozási tesztek kifejlesztése; alapjogi dogmatika kiépítése) VII. Az alapjogok forrásai Magyarországon Alaptörvény „Szabadság és felelősség” fejezete (az Alapvetésben néhány alapjogilag releváns cikk – házasság, család, állampolgárság, gazdasági rend: vállalkozás szabadsága, fogyasztók védelme) nemzetközi egyezmények (ld. Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bek.) uniós jogforrások törvények – vö. Alaptörvény I. cikk (3) bek. rendeletek – tv. vagy rendelet? vö. 64/1991. (III. 17.) AB hat. 29/1994. (V. 20.) AB hat. AB határozatok VIII. Az alapjogokra vonatkozó általános rendelkezés: Alaptv. I. cikk - Alapjogi jogviszony keretei Az I. cikk útmutatást ad az alapjogi jogalanyiságról, az állam alapjogi kötöttségéről és kötelességeiről: tiszteletben tartás, objektív és szubjektív védelem, törvényi szabályozás követelményei (sarkalatosság kérdései), korlátozás alapja és határai Alapjogi jogalanyiság VIGYÁZAT: autonóm, a polgári jogi jogalanyiságtól megkülönböztetendő jelentéstartalom! ember o jogképesség kezdete: élve születés; vége: halál o magzat jogalanyisága vö. abortuszhatározatok jogi személyek is azon jogok tekintetében, amelyek természetüknél fogva megillethetik őket o de az emberi minőséghez tapadó méltóság hiányában akár teljesen szabályozás alá vonhatók közhatalom: soha o közhatalmi szervek: ab ovo kizárt, hogy alapjogokra hivatkozzanak
o
közhatalomgyakorló személyek e minőségükben nem lehetnek alapjogok alanyai
Alapjogi kötelezett a közhatalom szervei, közhatalom nevében eljáró személyek nem közhatalmi szervek is, ha állami funkciót, közfeladatot látnak el – e feladat erejéig kivételesen magánszemélyek között is megalapozható az alapjogok érvényesülési igénye o egyes alapjogi törvények a tételes jogban is elismerik az adott alapjog érvényesülését magánviszonyokban, vö. Infotv., Ebktv. Alapjogi cselekvőképesség VIGYÁZAT: autonóm alkotmányjogi jelentés, a polgári jogi cselekvőképességtől megkülönböztetendő! belátási képesség függvénye életkor előrehaladtával fokozatosan teljesedik ki gyermekek (kis- és fiatalkorúak) esetében nem teljes ha nincs törvényi szabály o Szivárvány-határozat [21/1996. (V. 17.) AB határozat] [szabályozásra példaként lásd Infotv. 6. § (3) bek.], esetről esetre döntendő el, hogy a gyermek mely alapjogot, milyen vonatkozásban gyakorolhat maga (életkortól, döntés tárgyától, egyéb körülményektől egyaránt függ) o teljes cselekvőképesség hiányában: szülő nevelési joga (egyúttal kötelezettség) vö. At. XVI. cikk (1)–(2) bek. állam gyermekvédelmi kötelezettsége felnőtt korban főszabály szerint teljes az alapjogi cselekvőképesség, csak „határesetekben” (értsd: önsorsrontó döntések) kérdőjeleződik meg: vö. pl. művi meddővé tétel IX. Az alapjogok korlátozása a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, eredetileg az AB gyakorlatában alakult ki (először a maga teljességében 30/1992 AB), majd alkotmányba került: At. I. cikk (3) bek. Az arányossági mérce vetülete az alapjogi viszonyítás tesztje (alapjog büntetőjogi korlátozása ultima ratio) Speciális tesztek: ésszerűségi tesz (az „egyszerű” jogok vonatkozásában történt diszkrimináció), közérdekűségi teszt (tulajdonjog-korlátozás) reális veszély tesztje (szabad véleménynyilvánításhoz való jog) összehasonlító teherpróba (vallásszabadság) X. Az alapjogok értelmezését befolyásoló szabályok és az alapjogi katalógus az Alaptörvényben Az alapjogi katalógus nemcsak jogokat, hanem jelentős (jogfakasztó) tilalmakat és alapelveket is tartalmaz. AB megkülönböztette korábban: alanyi alapjog, alkotmányos alapjog (nem alanyi jog, pl. ECOSOC – At. egyes esetekben visszalépett az államcél szintjére, pl. szociális biztonság), alkotmányos jog (kifejezetten nem szereplő, de védett jog – korábban ilyen a szerződési szabadság, újabb gyakorlatban bírói függetlenségből levezetett jogok, ld. 33/2012 AB) Az alapjogok értelmezését, érvényesülését befolyásolják: -
-
az emberi jogi tárgyú nemzetközi kötelezettségvállalások (összhang követelménye!) az alaptörvény értelmezési szabályai (ld. R) cikk, 28. cikk – N) cikk azzal, hogy költségvetési szempontok nem adhatnak okot alapjogkorlátozásra, az AB alkotmányjogi érvek – nem pedig költségvetési megfontolások – alapján dönt) individualizmus és kollektivizmus együttes jelenléte, ld. O) cikk
-
a Nemzeti hitvallás értékdöntései – méltóságcentrikus, de kollektivista, a szabadság az utolsó a célrendszerben
KULCSFOGALMAK
morális jog – emberi jog – alapjog * alapjogok generációi (klasszikus alapjogok / szabadságjogok * ECOSOC jogok * csoportjogok és más harmadik generációs jogok) * alanyi és nem alanyi alapjogok * individuális és kollektív jogok * alapjogok forrásai * alapjogi jogviszony *alapjogi jogosult * alapjogi kötelezett * az alapjogok horizontális hatálya * alapjogi jog-ls cselekvőképesség * az állam intézményvédelmi kötelezettsége * az alapjogok korlátozása * abszolút jogok * a szükségességiarányossági teszt, a teszt elemei
Chronowski Nóra – Vissy Beatrix
