Alapjogok védelme az új Polgári Törvénykönyvben

Gadó Gábor

A la pjogok v édelm e az új Polgá r i Törv én y kön y v ben „Szólásszabadság van, nem szólhatunk egy szót se.” (Tandori Dezső1)

Be v e z e t é s

1. Az új Polgári Törvénykönyv, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (új Ptk.) előkészítését és elfogadását jellemző „viszontagságok” azzal a kedvezőtlen következménnyel jártak, hogy a politikai és olykor presztízsokokra visszavezethető támadások mögött csak nehezen lehetett fellelni azokat az érdemi – az állam szerepéről, az embert megillető alapvető jogok magánjogi viszonyokban való gyakorlásáról vallott – véleménykülönbségeket, amelyek egy nyílt és konstruktív vitában könnyen azonosíthatók lettek volna. Ez az írás két olyan kérdéskörrel foglalkozik részletesebben, amelyek az új Ptk. előkészítése során a polgári jog tudományának elméleti és a politikai döntéshozatal gyakorlati művelőit egyaránt állásfoglalásra ösztönözték. Először a nagykorú személy önrendelkezési jogát vizsgálom cselekvőképességének korlátozhatóságával összefüggésben. Ezt követően a szerződési szabadság és a diszkriminációtilalom konfliktusát elemzem a magánjogi kapcsolatokban. Az elsőként említett témakörben azt szeretném igazolni, hogy a komoly vitát – helyenként kategorikus elutasítást – kiváltó új szabályok életképesek, és a régi Ptk.-hoz, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez képest jobban szolgálják az alapjogok érvényesülését. A második részben tárgyaltak jó alkalmat kínálnak annak átgondolására, hogy az új Ptk. emberi jogi megalapozása miként viszonyul a polgári jogi dogmatikának az elmúlt évtizedekben kialakított hivatalos felfogásához. 2. Mivel a tanulmány alapvető jogok magánjogi érvényesülését vizsgálja, óhatatlanul felmerül, hogy a jogalkotó miként viszonyul e jogok polgári jogi jogviszonyokban való érvényesüléséhez, kit tekint címzettjüknek, van-e érdemi eltérés ezzel összefüggésben az új Ptk.– 2003-ban közzétett – koncepciója 2 és az elfogadott törvény között. Miközben az a hazai polgári jogi kodifikáció során sem lehetett kérdéses, hogy az új Ptk. nem tudja kivonni magát a magánjog „alkotmányjogiasításának” tendenciája3 alól (ez az Alkotmánybíróság gyakorlatából éppúgy F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

következett, mint a közösségi jogi szabályok átültetésének követelményéből), az alapjogi hatás érvényesítésének a Ptk.-n belüli „terepe”, a mód és a mérték meghatározása távolról sem tűnt eldöntöttnek. Még kevésbé, hogy a magánszemélyek egymás közötti jogviszonyaiban (horizontális kapcsolatokban) milyen szerepet szánjon a törvényhozó a magánjog alanyainak és a törvényt alkalmazó bíróságoknak. A Vékás Lajos vezette Kodifikációs Bizottság tagjainak többségi álláspontja4 – ez jelent meg végül magában a koncepcióban is – az alapjogok magánjogi érvényesülésére kizárólag a polgári jogi normák közvetítésével látott lehetőséget. Eltérően a háttérben felsejlő német modelltől,5 a Kodifikációs Bizottság a polgári jog klasszikus alapelveinek sem kívánt az alkotmány és a tételes jog között egyfajta közvetítő szerepet biztosítani. A magánjogi alapelvek (így például a jó erkölcs vagy a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye) e megközelítésben nem az Alkotmánybíróság által értelmezett alkotmányhoz való kapcsolódásra (Chantal Mak osztályozása szerint az úgynevezett erős közvetett hatás érvényesítésére6) szolgáltak volna, hanem a polgári jogtudomány és az igazságszolgáltatás évtizedek során kialakított jogértelmezésének törvénybe foglalt biztosítékaként. Miközben a német alapjogi gyakorlatról mind kevesebbet, mind formálisabbat mond a „közvetett hatás” doktrínája, és ahol a generálklauzulák nem an�nyira a polgári jog önálló szemléletet tükröző kategóriái immár, hanem olyan jogi formulák, amelyek funkciója az, hogy a magánjogi jogviták eldöntésekor biztosítsák az alapjogok maradéktalan érvényesülését, az új Ptk.-t Magyarországon előkészítő Kodifikációs Bizottság az alapjogok befolyását csak kivételes esetekben kívánta elismerni. A koncepciónak a tervezett kódex egészének alkalmazása szempontjából fontos megállapításai a következők: „A magánjogi jogalanyok azonban közvetlenül nem címzettjei az alkotmányos tételeknek; az Alkotmány normái az állam szerveit, mindenekelőtt a jogalkotó szerveket kötelezik közvetlenül. Ez pedig azt jelenti, hogy az Alkotmány elvei és tételes normái nem közvetlenül, hanem csak tanulmány / 21

a polgári jogi normák közvetítésével fejtik ki hatásukat a magánjogi jogviszonyokra és azok alanyaira. Ebből a helyzetből fakad a törvényhozó azon alkotmányos kötelessége, hogy a magánjogi jogviszonyokat szabályozó normákat – így mindenekelőtt a Polgári Törvénykönyv normáit – is az Alkotmány követelményeinek maradéktalan betartásával alkossa meg. […] Az alkotmányos követelményeknek – természetszerűleg – a polgári ítélkezési gyakorlatban is érvényesülniük kell. A polgári jogalkalmazás alkotmányosságát a bíróságoknak az alkotmányos magánjogi normák alkalmazása által és útján kell megvalósítaniuk. Az esetek döntő többségében a polgári jogi normák alkotmányosak, s ezért az alkotmányosság követelményének a bíróságok a polgári jogi normák alkalmazásával eleget tudnak tenni. Ha viszont a bíró az alkalmazandó magánjogi norma alkotmányellenességét észleli, az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett kezdeményeznie kell az Alkotmánybíróság eljárását.”7 Az új Ptk. koncepciója tehát a német jogtudomány képviselői által kialakított úgynevezett közvetett Drittwirkung doktrínáját még annak mérsékeltebb megközelítésében is csak vonakodva szándékozott elfogadni. A koncepció szerint a polgári perben ítélkező bíróságok nem lettek volna kötelesek – mint Sonnevend Pál a közvetett hatás lényegét összegzi – „…az alapjogokat a magánjogi szabályok, elsősorban a generálklauzulák értelmezése segítségével érvényre juttatni”.8 Az Országgyűlés által 2009 őszén elfogadott új Ptk. ettől érdemben eltérő álláspontra helyezkedett. Hasonlóan az európai szerződési jog egyesítését célzó Közös Hivatkozási Keret (DCFR) bevezető rendelkezéséhez,9 a Ptk. 1:2 § (1) bekezdése is olyan értelmezési alapelvet tartalmaz, amely egyértelmű kötelezettségként írja elő a Ptk. normatív szabályai alkalmazása során az alkotmányban rögzített és az Alkotmánybíróság által értelmezett követelmények figyelembevételét.10 Ez a kötelezettség (amely egyben jog is) nemcsak az államot mint jogalkalmazót – így a bíróságokat – terheli, illetve illeti meg, hanem mindazokat a jogalanyokat, akik a kódex szabályai szerint eljárva rendelkeznek tulajdonukkal, kötnek szerződést, létesítenek fontos személyállapoti jogviszonyokat vagy szenvednek kárt más személy jogellenes magatartása folytán. Egyetértek Lábady Tamással abban, hogy ha a jogvitát eldöntő bíróságoknak a Ptk. rendelkezéseit az alapvető jogokból fakadó követelményeket figyelembe véve kell interpretálniuk, úgy a szerződést kötő jogalanyok sem függetleníthetik magukat azoktól az elvárásoktól, amelyeket a bíróság adott esetben számon kérhet rajtuk.11 Az új Ptk. értelmezési 22 / tanulmány

alapelve egyértelművé kívánja tenni, hogy nem lehet a magánjogi szabályozás konkrét rendelkezéseit és alapelveit az alkotmányos követelményektől elszigetelten alkalmazni. A bíróság az úgynevezett nyitott törvényi rendelkezések esetében is köteles az alapjogi követelmények érvényesítésére. Mint Lábady írja: „az Alkotmány konkrét rendelkezéseinek érvényesülését és e rendelkezésekben kifejeződő elveit a polgári bíróságok minden olyan esetben közvetlenül is alkalmazhatják, amely esetekben magánjogi jogszabály ezeket az alkotmányos szempontokat a magánjogi jogviszonyok irányában nem közvetíti. Ezért a magánjog alanyai jogviszonyaikban az Alkotmány alapjogi rendelkezéseihez is közvetlenül kötve vannak.”12 Ez a megközelítés, úgy vélem, egyre kevésbé idegen a hazai igazságszolgáltatástól, amely az elmúlt évtizedben több alkalommal is hivatkozott konkrét jogviták elbírálásakor az alapjogi követelményekre.13 Az alábbiakban olvasható elemzések egyfajta „értelmezési ajánlatot” is megfogalmaznak az új Ptk. jövőbeli alkalmazói számára. A c s e l e k vôk é pe s s é g é s a z e m be r i m é ltó sághoz va l ó jo g é rv é n y e s ü l é s e a z új Pt k .-ba n

1. A Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) által 2007-ben Gondnokság és emberi jogok címen közzétett alapvető munka14 a hazai fogyatékosügy problémái terén járatlan személy számára sokkoló hatású olvasmány volt. Felkavarók voltak mindenekelőtt maguk a tények: – Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által az MDAC rendelkezésére bocsátott 2007. évi adatok szerint 66 ezer felnőtt ember élt gondnokságot elrendelő ítélet hatálya alatt, sok esetben az orvosszakértő „ítélete” alapján, amely akár végleges, élethossziglan szóló jogmegvonással járt. A gondnokság alá helyezettek kétharmada kizáró vagy általános érvényű gondnokság alatt állt.15 (Az Országos Fogyatékosügyi Tanács 2008. évi adatai továbbra is igen kedvezőtlen helyzetről adnak számot: e szerint a gondnokság alá helyezett felnőtt személyek száma 70.068 fő, amelyből 42.873 fő állt kizáró gondnokság alatt.16) – A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvény (Ptk.-novella) által bevezetett lehetőséggel (mely szerint a cselekvőképesség ügycsoportok szerint, részlegesen is korlátozható) csak az ügyek mintegy egyhetedében éltek a bíróságok, azaz a korszerű, arányos jogi beavatkozás nem vált általánossá. F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

– Az MDAC megállapítása szerint a gondnokösszefüggésben az önrendelkezési joggal. A korlátoság jelentette „Magyarország egyetlen jogi válaszát zás generális jellege már önmagában is elégséges érv azon személyek szükségleteire, akik segítséget igéahhoz, hogy a törvényalkotó különös érzékenységnyelnek a döntéshozatal során”.17 A jogi szabályozás gel mérlegelje a szükségesség és az arányosság szemnem vett tudomást olyan alternatív-támogató joginpontjait.”20 Nem vesztették aktualitásukat a jogvédő tézményekről, mint amilyen az előzetes jognyilatkoszakember alábbi állításai sem: „A cselekvőképeszat vagy a támogatott döntéshozatal. ség korlátozása évezredek óta tipikusan a társadal– Az MDAC két, egymással összefüggő észlemak leggyengébb érdekérvényesítési képességgel lése volt, hogy miközben a gondnokság alá helyerendelkező tagjai esetében merül fel: ma – a nyugazettek nem kapnak elegendő információt, megfeti demokráciákban és Magyarországon egyaránt – a lelő képviseletet a gondnoksági eljárás során, addig kiskorúak, a szellemi fogyatékosságban vagy egyes az eljárásban részt vevő „hivatásos személyek csak pszichiátriai megbetegedésekben szenvedők önrencsekély mértékben vannak tudatában a gondnokság delkezési jogosítványait érinti. A »többségi társadaalá helyezés emberi jogi vonatkozásainak”.18 Ahogy lom« ráadásul hajlamos arra, hogy e csoportok tagaz más, alapjogokkal összefüggő hatósági, igazságjainak önrendelkezési jogosítványaival kapcsolatban szolgáltatási eljárások esetében is előfordul, az állam semmilyen korlátozást ne tekintsen túlzott mértéképviseletében eljáró személy nem az emberi jogok kűnek. Mintha az alapvető jogok és az egyenlő tiszmegtartásának felelőseként, hatelet nem minden embert illetne nem a gyakran nehézkesen műkö- egyértelmÛvé kívánja meg.”21 dő bürokratikus rutin megtestesí- tenni, hogy nem lehet A 2001. évi Ptk.-novella előtőjeként jelenik meg a kiszolgálta- a magánjogi szabályo- készítésében részt vevők között tott ügyfél előtt. zás konkrét rendelkeegyetértés volt abban, hogy a móA gondnoksági szabályok alap- zéseit és alapelveit az dosítás sürgető igénye nem tejogi kontextusban való értékelé- alkotmányos követel- szi lehetővé, hogy a változtatással se bármennyire is evidensnek tű- ményektÔl elszigetel- az új Ptk. megalkotásáig várjon a nik, távolról sem volt az az új Ptk. ten alkalmazni. jogalkotó. Mielőbbi és érdemi elkidolgozását 2007 nyarát megelőmozdulásra volt szükség. A 2001 zően irányítók számára. Bevallom, hogy az MDAC novemberében hatályba lépett törvénymódosítás idézett tanulmányának olvasása jelentősen közrejátnem hozott teljes körű, kielégítő megoldást a gondszott abban, hogy úgy gondoltam: a Ptk. előkészíténokságra irányadó szabályozás terén. Mindazonáltal sének rendje érdemi korrekcióra szorul annak érdeúgy gondolom, hogy az Országgyűlés négy szemkében, hogy olyan gondolatok, javaslatok is a vita répontból is fontos, előremutató újításokat épített be a szévé válhassanak, mint amelyeket többek között az jogrendszerbe: MDAC képviselt. – A törvénymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy 2. A mentálisan károsodott emberek jogaira voa bíróság a korlátozó gondnokság alá helyezésről ne natkozó szabályozás reformja természetesen nem kizárólag általános érvénnyel határozhasson, hanem 2007 nyarán, az új Ptk. előkészítési rendjének megcélzottan egy vagy több ügycsoportra nézve rendelváltoztatásával vette kezdetét. A gondnokság alá kezzen a nagykorú személy cselekvőképességének helyezésre, a gondnokoltak jogaira vonatkozó szakorlátozásáról. (A Ptk.-novella országgyűlési tárbályozás több évtizedes jogi tetszhalált követően gyalása során benyújtott módosító javaslatok hatáelőször az ezredfordulón ment keresztül érdemi válsára a törvényhozó – helyesen – változtatott eredeti tozáson.19 elképzelésén, és egyértelművé tette, hogy a bíróság Az Országgyűlés a Ptk.-novellával módosította ne azokat az ügycsoportokat legyen köteles felsorola régi Ptk.-t és a polgári perrendtartásról szóló 1952. ni, amelyekben az érintett megőrzi cselekvőképesévi III. törvényt annak érdekében, hogy a hazai szaségét, hanem épp ellenkezőleg: a korlátozást igénylő bályozás közeledjen a nemzetközi elvárásokhoz, így ügycsoportokat nevesítse.) mindenekelőtt az Európa Tanács R. (99) 4. számú – Jelentős módosítás a korábbi helyzethez képest, ajánlásához a cselekvőképtelen nagykorúak jogi véhogy a Ptk.-novella a cselekvőképességet korlátodelméről. A Ptk.-novellával megvalósított változázó gondnokság esetében kizárta a határozatlan idősok jelentőségét jól jellemzi Schiffer Andrásnak a re szóló jogkorlátozás lehetőségét. A bíróságnak a Fundamentumban megjelent írása is: „A cselekvőcselekvőképességet korlátozó ítéletében ettől kezdképesség korlátozása nem egyszerű jogkorlátozás: a ve meg kell határoznia a kötelező felülvizsgálat időteljes alapjogi katalógust érinti, attól függő mértékpontját, amely nem lehet később, mint az ítélet jogben, hogy az egyes alapjogok mennyire állnak szoros erőre emelkedésétől számított öt év. Mint azt MaF U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

tanulmány / 23

kai Katalin megállapította, „[a] szabályozásnak ezt a összefüggő szabályozás témakörében egyetlen monmódját az indokolja, hogy – különösen a cselekvődat sem fogalmazódott meg. A koncepció kidolképességet korlátozó gondnokság eseteiben – a begozói feltehetően úgy gondolták, hogy a 2001. évi teg állapota az idő múlásával jelentősen változhat, és Ptk.-novella elfogadásával valamennyi időszerű jogméltánytalan helyzetet teremthet, ha a keresetindíalkotói feladat teljesült, és még a törvény hatályosutásra jogosultak nem indítanak pert a gondnokság lásának esetleges hiányosságaira sem érdemes kitéralá helyezés megszüntetése iránt és a gondnokolt beni a koncepcióban. látási képességét évtizedekig nem vizsgálja senki.”22 A 2006 decemberében elkészült első vitatervezet, – A törvénymódosítás a régi Ptk. korábban hatámajd pedig a Vékás Lajos által szerkesztett, 2008 lyos előírásaihoz képest szűkebb körben adott lehemárciusában nyilvánosságra hozott úgynevezett tőséget arra, hogy a gondnok önállóan eljárhasson szakértői javaslat 26 a koncepciót követte, amennyigondnokoltja helyett. ben érdemben új szabályozási elgondolás nem volt – A Ptk.-novella – bár fenntartotta a kizáró fellelhető bennük. A szakértői javaslat nem kívángondnokság alá helyezés lehetőségét – előírta, hogy ta felülvizsgálni a belátási képesség csökkenésére, ila gondnoknak kötelessége a véleménynyilvánításra letve hiányára alapozott törvényi meghatározásokat képes gondnokolt kívánságait, kéréseit meghallgata korlátozó és kizáró gondokság esetében. Nem veni és – lehetőség szerint – figyelembe venni. Sokat tette fel ez utóbbi jogintézmény eltörlésének szükséelárul a gondnokolttal szembeni gességét, és nem tűzte napirendre korábbi jogalkalmazói felfogásról A bíróság az úgyneve- a gondnokrendelés bírói hatásköraz a körülmény, hogy egy ennyire zett nyitott törvényi be utalását sem. A cselekvőképesnyilvánvaló elvárás törvénybe ikta- rendelkezések esetében séggel összefüggő szabályok áttása fontos előrelépésként volt ér- is köteles az alapjogi szerkesztése néhány helyen a régi tékelhető. köv e t e l m é n y e k é rv éPtk.-hoz képest inkább jogtechniÚgy vélem, érdemes elidőzni e nyesítésére. kai jellegű korrekciónak számított. több mint kilenc évvel ezelőtt el(A szakértői javaslat a korlátozó fogadott törvénymódosításnál, mivel rávilágít, hogy gondnokság szabályain csupán annyiban változtatott az új Ptk. vitakérdései többségükben már ekkor felvolna a régi Ptk. 2001 novemberétől hatályos szabászínre kerültek. A Társaság a Szabadságjogokért lyaihoz képest, hogy a korlátozó gondokság megha(TASZ) szervezésében 2001 februárjában megtartározásakor releváns ügycsoportok példálózó felsotott konferencián többen még a törvény zárószavazárolásától eltekintett.) sa előtt hiányérzetüknek adtak hangot. Hack Péter A 2001-ben megkezdett reform továbbviteléről kiemelte a visszaélések kockázatát csökkentő, garanvaló lemondás már csak azért is helytelen volt, mivel ciális jelentőségét annak, ha a gondnokot a gyámhaidőközben elfogadásra került a fogyatékos szemétóság helyett a bíró nevezné ki.23 Fontos észrevétellyek jogairól szóló ENSZ egyezmény, amelyet Malel élt a Down Egyesületet képviselő Csató Zsuzsa gyarország 2007. március 30-án írt alá és a 2007. évi is: szerinte helytelen, hogy a törvény módot ad a kiXCII. törvénnyel hirdetett ki. Az egyezmény 5. cikke záró gondokság végleges elrendelésére.24 Mindmáig a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme aktuális kritikát fogalmazott meg a hazai ítélkezési érdekében előírta az egyenlőség és a hátrányos meggyakorlattal szemben Adorján Lívia bírónő, amikor különböztetés tilalma követelményének érvényesítéfelhívta a figyelmet arra, hogy a gondnokság alá hesét. A diszkriminációtilalom feltételezi, hogy a rélyezési eljárásokban az igazságügyi szakértő gyakran szes államok törvényhozói és jogalkalmazói biztoszakvélemény formájában már magát az ítéletet szolsítják a fogyatékosok törvény előtti egyenlőségét. Az gáltatja az eljáró bíró számára.25 egyezmény 12. cikkének 2–4. pontja ennek érdekéAz észrevételek, kifogások sorát még lehetne folyben a következőkről rendelkezik: „2. A részes áltatni, de a leírtakból is kitűnik, hogy az új Ptk. ellamok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő szefogadását közel nyolc évvel megelőzően a gondnokmélyeket az élet minden területén másokkal azonos sági szabályozást érintő számos konstruktív javaslat alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség. került – az elfogadás reménye nélkül – megfogalma3. A részes államok meghozzák a szükséges intézzásra. A valódi áttörést jelentő lépések megtételére kedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékosságekkor még nem érett meg az idő. gal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásá3. Az új Ptk. 2003-ban közzétett koncepciója – hoz esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé az előzőekben írottakra is figyelemmel – csalódást váljon. 4. A részes államok biztosítják, hogy a cseokozott. A koncepciónak a Személyek Könyvét tárlekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi gyaló részében a cselekvőképesség, a gondnoksággal intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhang24 / tanulmány

F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

ban, megfelelő és hatékony biztosítékokat tartalmaz it is) nem felelt meg. Az MDAC 2007-ben közzéa visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok tett – már többször hivatkozott – tanulmánya ezért garantálják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására huszonkilenc olyan úgynevezett indikátort ajánvonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a szelott a jogalkotó figyelmébe, amelyek – mint írták – mély jogait, akaratát és választásait, összeférhetet„szükségesek annak érdekében, hogy a gondnoksálenségtől és indokolatlan befolyástól mentesek, arági rendszer összhangba kerüljön az emberi jogi nornyosak és a személy körülményeire szabottak, a lemákkal”.29 hető legrövidebb időre vonatkoznak, továbbá hogy A javaslatokat az MDAC négy alapkövetelménya hatáskörrel rendelkező, független és pártatlan haben foglalta össze: dolgozzák ki a gondnokság altertóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsnatíváit; a legteljesebb mértékben biztosítsák a szegálja azokat. A biztosítékok azzal arányosak, amimélyek autonómiáját; erősítsék meg az eljárási galyen mértékben az adott intézkedések érintik a szeranciákat; előzzék meg a visszaéléseket. mély jogait és érdekeit.” 4. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Az ENSZ egyezmény kihirdetését követően fel(IRM) 2007 őszén az MDAC, az Értelmi Fogyamerült a kérdés, hogy vajon a 12. cikk alapján Matékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelgyarország kötelezettséget vállalt-e a kizáró gondmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), valamint más civilszernokság megszüntetésére. A Szociális és Munkaügyi vezetekkel folytatott egyeztetések alapján készítette Minisztérium az egyezmény magyar és angol nyelvű el az új Ptk. tervezetének részeként a cselekvőképesszövegének elemzéséből arra a következtetésre jutott, ségi szabályok érdemi továbbfejlesztését célzó javashogy a 12. cikk nem írja elő a „cselekvőképtelenlatát. A 2007 nyara és 2009 ősze közötti időszakség – korlátozott cselekvőképesség – cselekvőképesban az új Ptk. tervezetének a cselekvőképességgel ség” hármas kategória átalakítását.27 Mindazonáltal összefüggő részletszabályai sokszor és akár lénye– miközben kétségtelen, hogy az egyezmény ilyen ges pontokon is módosultak. A valóban meghatátartalmú kifejezett kötelezettségvállalást nem tartalrozó jelentőségű kérdésekben azonban az előkészítő maz – a 12. cikkben megfogalmazott célok teljesüszakértők álláspontja nem változott. A minisztérilése (így mindenekelőtt az, hogy a fogyatékos szeum és a vele együttműködő civilszervezetek szakmélyek önálló döntéshozatali szabadsága a lehető értői úgy gondolták, hogy szükséges és lehetséges a legnagyobb mértékben érvényesüljön) indokolttá te2001. évi Ptk.-novella progresszív gondolataira építszi, mintegy kikényszeríti a kizáró gondnokság fove a szabályozás koncepcionális megújítása. A meggalmának eltörlését. Az egyezmény teleologikus érhatározó súlyú javaslatok az alábbi hat pontban ös�telmezése, úgy gondolom, felülírja szegezhetők: a nyelvtani elemzésből leszűrhető A diszkriminációtila(a) Az előzetes jognyilatkozat megállapítást. lom feltételezi, hogy bevezetése Mag yarországon az eg yez- a részes államok törAz előzetes jognyilatkozat renményt megelőzően az Országgyű- v é n y hozói é s jo ga l- deltetése mindenekelőtt az, hogy a lés [10/2006. (II. 16.) számú hatá- kalmazói biztosítják a nagykorú személy önrendelkezérozatával] már 2006-ban elfogad- fogyatékosok törvény si jogát erősítse, döntési mozgásta az új Országos Fogyatékosügyi elÔtti egyenlÔségét. terét bővítse. E jogintézmény célProgramot, amely több fontos, a ja, hogy, ha mód van rá, ne a bírótörvényhozó számára is megszívelendő elvi tételt ságnak vagy az általa kirendelt gondnoknak kelljen rögzített. A program egyebek között megállapítotaz időközben jognyilatkozat-tételre képtelenné vált ta, hogy „[a] fogyatékos személyek nem jótékonyszemély helyett döntenie, hanem az érintett az általa kodás alanyai, hanem jogok birtokosai. […] Az önelőre tudottan fontos ügyeiben hitelesen kinyilvánítrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek hassa akaratát. Ahogy a végrendelet rendelkezési lemeglevő képességeik és lehetőségeik keretein belül hetőséget biztosít halál esetére, az előzetes jognyilatszabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önkozat egy jövőbeli, esetleges „élő halál” bekövetkezállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajtével hatályosul. Az előzetes jognyilatkozat alkalmas don és a saját test feletti önrendelkezésre. […] A tálehet továbbá a cselekvőképesség korlátozásának „kimogatásoknak nem szabad megfosztania a fogyatéváltására”, ha fontossága miatt amúgy gondnokrenkos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak delést igénylő ügycsoportban az előzetes jognyilatérni, amit önállóan is képesek megvalósítani.”28 Az kozat egyértelmű instrukcióval szolgál. (Így példáidézetben foglalt elvárásoknak a régi Ptk. és annak ul ha a még belátási képessége teljes birtokában lévő jogi környezete (ideértve a Polgári perrendtartásnak személy esetleges öregkori szenilitása beállta esetéa perbeli cselekvőképességre irányadó rendelkezésere a jognyilatkozatban szakértő céget bíz meg ingó F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

tanulmány / 25

és ingatlan vagyonának a maga és az általa megjelölt tív feltételsor teljesítéséhez kötötte a korlátozó gondkedvezményezett javára történő kezelésével.) nokság jövőbeli elrendelését. E szerint a cselekvőké(b) A támogatott döntéshozatal bevezetése pesség korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha A támogatott döntéshozatal jogi lényege négy – a nagykorú személy egy vagy több mentális pontban ragadható meg: funkciójának tartós károsodására visszavezethető – támogatott személy csak a mentális károsodása okból nem képes egyes személyi vagy vagyoni ügyemiatt segítségre szoruló ember lehet; iben önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hoz– a támogatott döntéshozatal kizárólag az érinni, jognyilatkozatot tenni és tett személy egyetértése mellett jöhet létre és ma– nem áll rendelkezésre más, az érintett jogvédelradhat fenn; mére alkalmas, de kevésbé korlátozó megoldás, to– a támogató kinevezését a bíróság előtt lefolytavábbá tott bizonyítási eljárás előzi meg, melynek alapján a – a cselekvőképességet korlátozó bírói döntés elbíró a körülmények mérlegelése alapján határoz; maradása a nagykorú személy károsodását okozná. – a támogató kinevezése nem jár a támogatott (d) Az általános érvényű gondnokság alá helyeszemély cselekvőképességének korlátozásával. zés eltörlése A fentiekből következik, hogy a támogató a kiAz új Ptk. előkészítői magukévá tették több cinevezésével nem válik jogosulttá arra, hogy a támovilszervezet álláspontját, amely szerint a cselekvőgatott helyett eljárjon, és a támogatott jognyilatkoképesség korlátozásával szembeni alapjogi követelzatának érvényessége sem függ a támogató egyetmény, hogy minden érintett személy esetében csak a értésétől, jóváhagyásától. A támogató a polgári jogi konkrét, egyéni életkörülmények ismeretében lehet dogmatika számára szokatlanul „elasztikus” jogosíthatározni a korlátozni szükséges ügyekről, ügycsoványokkal rendelkezik. Az új Ptk. portokról. Az általános érvénnyel ugyanis rögzíti, hogy a támogató a cselekvÔképesség kor- történő gondnokrendelés szükséga támogatott személy jognyilatko- l átozá sáva l sz em ben i képpen ténybeli megalapozatlanzatának megtételekor „jelen lehet”, alapjogi követelmény, ságot idéz elő, nem lehet ugyanis „tanácsaival, és a támogatott sze- hogy minden érintett tudni, hogy a bíróság döntése vamély számára szükséges tájékozta- személy esetében csak a lóban csak a feltétlenül indokolt tás megadásával” elősegítheti a tá- kon k r ét, egy én i élet- körben, arányosan került-e kimonmogatott nyilatkozattételét [lásd körü l m én y ek i sm er e- dásra. A 2001. évi Ptk.-novella a 2:25. § (2) bekezdését]. A jog- tében lehet határozni bevezette az ügycsoportok szerinalkotó tudatosan élt ezzel a rugal- a korlátozni szükséges ti korlátozás lehetőségét, az új Ptk. mas, a támogatott és támogatottja ügyekrÔl, ügycsopor- ehhez képest azt kötelezővé tette, együttműködésének a jogi formatokról. egyedüli jogi megoldássá avatta. litásoktól való mentességét hang(e) A kizáró gondnokság joginsúlyozó megfogalmazással. Az új Ptk. nem hagy tézményének megszüntetése kétséget afelől sem, hogy a bizalmi viszonyon alaA legtöbb vitát kiváltó javaslat a nagykorú személy puló segítségnyújtás elsőbbséget élvez a cselekvőkécselekvőképtelenné nyilvánítása lehetőségének eltörpesség korlátozásával szemben; a bíró a jövőben – ha lésére irányult. Az új kódex előkészítésében részt vea támogatott döntéshozatal törvényi feltételei teljevők szerint a változtatásra elvi és gyakorlati megfonsülnek – jogszerűen nem alkalmazhatja a korlátozó tolásból egyaránt szükség volt. A kizáró gondnokgondnokság intézményét. ság intézményének a jogrendszerből való kiiktatása (c) A korlátozó gondnokság alá helyezés feltéteszimbolikus jelentőségű annyiban, hogy jól példázza leinek átalakítása a jogalkotó szemléletváltását: azt a törekvést, hogy A régi Ptk. egyik legneuralgikusabb szabálya az az eljárás alá vont személy önrendelkezési képessévolt, amely alapján a nagykorú személy belátási kége (adott esetben annak bármily csekély maradvápességének „tartós vagy időszakonként visszatérően” nya) megőrzését tekinti elsődleges céljának. A kizábekövetkező „nagymértékű csökkenése” akár önmaró gondnokság eltörlésének ugyanakkor igen fontos gában is megalapozhatta az illető korlátozó gondgyakorlati következménye van: távolról sem mindnokság alá helyezését. Az erről dönteni hivatott elegy például, hogy a fogyatékos személyt a jog teljejárásban a súlyos mentális károsodás tényét kellett sen és adott esetben véglegesen elzárja-e a házasságbizonyítani, amely mint ok, sokszor automatikusan kötéstől, lakhelyének szabad megválasztásától vagy vonta maga után a cselekvőképesség korlátozásának épp munkaszerződés megkötésétől. Természetesen vagy kizárásának következményét. Ezért jelentős, nem állítható, hogy a kizáró gondnokság alatt álhogy az új Ptk. egy három elemből álló, konjunkló több tízezer ember számára biztosítani kell, illet26 / tanulmány


ve lehet a teljes cselekvőképességet. Ám az ügycsoa reform folytatásának esélyeit. A bíróságok ugyanis port vagy ügycsoportok szerint meghatározott, aráélni kezdtek a régi Ptk. 14. §-ában biztosított, ügynyos korlátozó gondnokság és a kizáró gondnokság csoport szerinti korlátozás lehetőségével. A Legfelközött is épp akkora a különbség, mint egy alkotsőbb Bíróság által nyilvánosságra hozott egyik esemányos és egy, az alkotmánnyal össze nem egyezti döntésben a testület rámutatott arra, hogy a bírótethető megoldás között. ságnak mindig konkrétan meg kell indokolnia, hogy (f) A gondnokrendelés bírói hatáskörbe utalása az adott ügycsoportban miért szükséges a gondnokMár a 2001. évi Ptk.-novella kapcsán felmerült, ság alá helyezés (BH 2008. 265). Más esetben – hogy a gondnokság alá helyezési per alperese számámint arról Kőrös András hivatkozott írásában mara kedvezőbb lenne, ha a korlátozó gondnokság alá ga is számot ad – a Legfelsőbb Bíróság leszögezte, helyezésről döntő bíróság egyben a hogy „a cselekvőképességet korlágondnok személyéről is határozna. a 2007 Ôszén nyilvános- tozó gondnokság elrendeléséhez Ez nem csupán a gyámhatóság és ságra hozott törvény- két ok együttes fennállása szükséaz alkalmazásában álló hivatásos tervezet javaslatainak ges: egyrészt az alperes károsodott gondnokok esetleges visszaélésé- többsége nem volt sem egészségi állapotának ténye, másnek elhárítása miatt hasznos, ha- új, sem meglepÔ, azokat részt az, hogy ez az állapot a benem az a korlátozás tartalmára is már évekkel korábban látási képességére olyan kihatással hatással lehet. Nyilvánvaló ugyan- megfogalmazták civil- legyen, ami az alapjogként védett is, hogy nem egyformán jelölik ki szervezetek szakértÔi és személyes döntési autonómiájának a korlátozandó ügycsoportok kö- parlamenti képviselÔk. korlátozását indokolja; mindkét rét, ha a gondnok a gondnokolttal feltételt annak kell bizonyítania, napi kapcsolatban álló házastárs, aki inkább egyfajaki a gondnokság alá helyezést kéri” (BH 2006. 46). ta segítő-támogató szerepkörben képes eljárni, vagy Önmagában tehát az érintett személy – egyébként pedig olyan hivatásos gondnok, aki csak néhány habizonyított – mentális károsodása, belátási képessévonta képes találkozni a gondjaira bízott személ�gének korlátozott volta nem elegendő a személy allyel. kotmányosan védett döntési autonómiájának részleA javaslatokat 2007 őszén, az új Ptk.-nak az IRM ges vagy teljes elvonásához. által kidolgozott szövegváltozatában tették közzé, és A Legfelsőbb Bíróság az utóbbi években követmeglehetősen erős kritikai visszhangot váltottak ki. kezetesen úgy foglalt állást, hogy „cselekvőképesKőrös András írásában így fogalmazott: „meghökséget korlátozó gondnokság alá helyezés esetén ankentőnek tűnik, hogy az új Polgári Törvénykönyv nak megállapítása, hogy mely ügycsoportok tekinKormányjavaslatának cselekvőképességre vonatkotetében szükséges a gondnokság alá helyezés, nem zó szabályozása alapjaiban szakítani kíván a hatályos orvosszakértői, hanem jogi kérdés, amelyről a bizoPtk. rendszerével.”30 Vékás Lajos szerint „a meglenyítási eljárás alapján kizárólag a bíróság dönthet. A pő változtatások között elsőként kell említenünk a szakértői vélemény ugyanis csak a betegség fennálcselekvőképesség teljes újraszabályozását. A Javaslalását, annak súlyosságát, illetve jellegét igazolhatja. tot a fogyatékos cselekvőképességű személyek jogálEz azonban nem teszi feltétlenül szükségessé a cselásának új rendezésénél nem vitásan nemes szándélekvőképesség korlátozását (kizárását) eredményező kok vezették. Általános szakmai vélemény azonban, gondnokság alá helyezést és különösen nem dönthehogy a tervezett szabályok a gyakorlatban alkalmazti el azt a kérdést, hogy mely jogterületeken indokolt hatatlanok.”31 a korlátozás és mely jogterületeken nem.”32 Úgy gondolom, a 2001. évi Ptk.-novella elemzése Az idézett határozatok – helyesen – olyan feltéalapján megállapítható, hogy a 2007 őszén nyilvátel teljesülésének vizsgálatától tették függővé a csenosságra hozott törvénytervezet javaslatainak többlekvőképesség korlátozását, amelyet a régi Ptk. nem sége nem volt sem új, sem meglepő, azokat már tartalmazott. A Ptk. alkalmazása során az alapjogi évekkel korábban megfogalmazták civilszervezetek védelem előtérbe kerülése szintén olyan szemléleti szakértői és parlamenti képviselők. A törvényterveváltozás bizonyítéka volt, amely alapján okkal lehezet kidolgozói az új gondnoksági szabályok révén a tett feltételezni, hogy – eltérően a 2001. évi módosírégi Ptk. 2001-ben módosított előírásait gondolták tás körülményeitől – immár reális esélye van annak, tovább, „szakítás” vagy „teljes újraszabályozás” hehogy az általános érvényű korlátozó gondnokság inlyett egyfajta szerves fejlődés tanúja lehetett a javastézményét (mint amely nem vesz tudomást a szüklat iránt érdeklődő. ségesség-arányosság követelményéről) az új Ptk. elA bírói gyakorlat fejlődése – bár lassú és nem törli. Ha a cselekvőképesség korlátozása elismerten minden ellentmondás nélküli volt – szintén javította nem pusztán orvosszakértői kérdés, hanem esetről F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

tanulmány / 27

esetre kell vizsgálni, hogy az eljárás alá vont személy sőbb Bíróság szerint nincs értelme ilyen esetben az életének melyek azok a vonatkozásai, a külvilággal eljárás alá vont személy korlátozásra szoruló és korvaló kapcsolódási pontjai, ahol egyedül a korlátozó látozást nem igénylő életviszonyai között különbségondnokság nyújthat kielégítő védelmet a számára, get tenni. Ez azonban azt jelentené, hogy arról is úgy okkal kérdezhető, miért is lenne aggályos anlemondana a jogalkalmazó, hogy megvizsgálja, az nak előírása, hogy a bíróság minden esetben köteadott személy konkrét életkörülményeire figyelemles meghatározni a korlátozás által érintett ügycsomel mely relációk esetében jelentene a korlátozás elporto(ka)t. maradása kockázatot. Ezáltal pedig a bíró mentesülFontos továbbá hangsúlyozni, hogy az új Ptk. ne a legkevésbé korlátozó döntés keresésének alkotgondnoksági szabályai nem állnak távol az elmúlt két mányos követelménye alól. évtizedben több lépésben bevezetett német modellA Legfelsőbb Bíróság 2007 októberében köztől. A német polgári törvénykönyv (BGB) 1992. jazétett észrevételei elutasították a kizáró gondnoknuár 1-jén hatályba lépett módosítása (lásd a törvény ság jogintézményének megszüntetésére irányuló ja1896–1921 cikkét) óta a gondnokrendelésnek nem vaslatot is: „a most megküldött Tervezet lényegi, de szükségképpeni feltétele a nagykorú személy cselek– nyilvánvalóan az idő rövidségére is tekintettel – vőképességének korlátozása, a teljes cselekvőképtekevésbé átgondolt koncepcionális változásokra tesz lenség kimondására pedig nincs se szükség, se lejavaslatot, sematikusan egyetlen jogi kategóriával hetőség. A törvényhozó alapjogi megközelítése nem operál, a cselekvőképesség ügycsoportonkénti korláa korlátozásra helyezi immár a hangsúlyt, hanem a tozását tenné csak lehetővé, amennyiben gondnokgondnokolt támogatását, védelmét tekinti elsődleság alá helyezés szükséges. Ezzel a megoldással nem gesnek. Mindebből következik, hogy – különböző értünk egyet: ha megszűnik a cselekvőképességet kiokokra visszavezethető mentális károsodása miatt – záró gondnokság intézménye, ezáltal összemosódik a nagykorú személy számára gondnok kirendelésére a nagykorú korlátozottan cselekvőképesekre és csemindig pontosan körülírt okból és ügyekre vonatkolekvőképtelenekre vonatkozó szabályozás. Ez megzóan kerülhet sor, feltéve, hogy más, kevésbé korláoldhatatlan helyzetet teremt mindazokban az esetozó megoldás nem kínálkozik. Ha például az érintekben, amikor valakinek a belátási képessége teljes tett még teljes szellemi képességének birtokában bíz és végleges hiánya miatt lenne szüksége jogvédelemmeg jogi képviselőt azzal, hogy utóbb meghatárore (így pl. a perbeli cselekvőképtelenség kategóriája zott ügyeiben az ő javára eljárhasis alkalmazhatatlanná válna).”34 son, a megbízás hatálya alá tarto- az eseti bírósági döntéJelen írásnak nem feladata a zó ügyekben gondnok nem rendel- sek egy része a jogsze- több mint két esztendővel ezelőtt hető ki. A BGB alapján a gondnok rÛ ítélet elÔfeltételét közzétett bírósági álláspont részkinevezése bírói hatáskörbe tarto- az összetett bizonyítá- letes elemzése, inkább az új Ptk. zik, mint ahogy a törvény a döntés si eljárásban, az orvos- mellett és ellen érvelők szemlélekötelező felülvizsgálatát is megkö- szakértÔi és a jogi ér- tében meglévő különbségre hívveteli. (Eltérően az új Ptk.-tól, erre tékelés szerepének meg- nám fel a figyelmet. Érdekesen árnem öt, hanem maximum hét éven kü lön bözt et é sében, a nyalja a képet, hogy a Legfelsőbb belül kell hogy sor kerüljön.) sz ü k s ége s é s a r á n yos Bíróság hivatalos álláspontja eseAz előzőekben írottak ellené- korlátozás elvének ér- tenként érdemben eltér az egyes re a Legfelsőbb Bíróság hivatavényesítésében látta. bírósági döntések indokolásában los álláspontja éppúgy, mint a Vékifejtettektől. Miközben a legkás Lajos vezette Kodifikációs Bizottságé, elutasító főbb bírói testület a „sematikus” szabályozás veszévolt a javasolt új szabályokkal szemben. A Legfellyétől óvott és fenntartani javasolta az időben véglesőbb Bíróság 2007 őszén közzétett állásfoglalásában ges, tartalmában pedig teljes körű jogmegvonás le– egyebek között – a következők olvashatók: „Nem hetőségét, addig az eseti bírósági döntések egy része kívánatos viszont, hogy a bíróság akkor is kénytelen a jogszerű ítélet előfeltételét az összetett bizonyítási legyen ügycsoportokat »kitalálni«, amikor a cselekeljárásban, az orvosszakértői és a jogi értékelés szevőképesség általános korlátozása vagy kizárása inrepének megkülönböztetésében, a szükséges és arádokolt, a Tervezet szerint ugyanis általános cseleknyos korlátozás elvének érvényesítésében látta. vőképesség korlátozás nincs.”33 Az idézett vélemény 5. Az új Ptk. országgyűlési vitája során a gondarra a megfontolásra épül, hogy adott esetben az elnoksággal összefüggő rendelkezések nem váltottak járás alá vont mentális állapotának súlyosan károsoki olyan heves szócsatákat, mint például a családjodott volta önmagában elégséges lehet a cselekvőkégi szabályozás egyes kérdései. Salamon László képpesség általános korlátozásához, és ezért a Legfelviselő felszólalásában Rétvári Bence módosító javas28 / tanulmány


latából idézett egy alkalommal: „Téves az a felfogás, amely a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést jogsérelemként értékeli és mellőzendőnek véli, mert ez az intézmény éppen a gondnokság alá helyezett, adott esetben ügyei vitelére fizikailag képtelen – például kómában levő – érdekeit szolgálja. […] Felvethető, hogy a gondnok kiválasztása és ellenőrzése tekintetében lenne mit javítani a gyakorlaton, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy gondnok hiányában nincs senki, aki kifejezetten az adott személy érdekeiért felelne.”35 Vitányi István pedig arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy „az újonnan bevezetni tervezett támogatott döntéshozatal táptalajt nyújthat az ingatlanmaffia és más bűncselekmények számára”. 36 A véleménykülönbségek utóbb a kódex hatálybalépésének ütemezése, az új szabályok alkalmazására való felkészülés szabályozása kapcsán erősödtek fel. Ezeknek a vitáknak az eredménye számomra abból a szempontból látszik fontosnak, hogy elősegítik-e azt, hogy az elmúlt évtizedekben kizáró gondnokság alá helyezett személyekre is kiterjedjenek az új Ptk. felszabadító hatású rendelkezései. Ha ugyanis 2010. május 1-jén hatályba lépnek a kódex gondnoksági szabályokkal összefüggő rendelkezései, úgy ezen a napon minden további jogi aktus nélkül (a törvény erejénél fogva) az általános érvényű korlátozó gondnokság szabályait kell alkalmazni a korábban cselekvőképtelenné nyilvánított nagykorú személyekre mindaddig, amíg a bíróság ügyük egyedi felülvizsgálatát el nem végzi. Erre legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül sor kell hogy kerüljön. Bízom abban, hogy amikorra befejeződik a kizáró gondnokságot az új Ptk. hatálybalépését megelőzően elrendelő ítéletek felülvizsgálata, az Országgyűlés határoz az alkotmány 70. § (5) bekezdésének módosításáról is. Ennek keretében a jogalkotó egyrészt hatályon kívül helyezné az alkotmányban még szereplő nagykorú cselekvőképtelenség fogalmát, másfelől biztosítaná, hogy csak abban az esetben zárja ki a törvényhozó a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyt választójoga gyakorlásából, ha a bíróság a korlátozás szempontjából releváns ügycsoport meghatározásakor kifejezetten így rendelkezett.37 Reményt keltő a cselekvőképesség reformjának jövőbeli, harmadik szakasza megvalósítása szempontjából, hogy a civilszervezetek széles köre – és nem csupán a közvetlenül érintetteket képviselők – sorakozott fel a változtatások törvénybe foglalása mellett. Tizenkét egyesület, alapítvány kérte 2009. december 12-én nyílt levélben Sólyom László köztársasági elnöktől az új Ptk. hatálybalépéséről rendelkező törvény (Ptké.) aláírását és ily módon a gondnokság alatt álló személyek méltóságának véF U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

delmét.38 Sólyom László pedig – miközben a Ptké.-t 2009. december 22-én az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte – erről szóló levelében üdvözölte a gondnoksági szabályozás megújítását. A s z e r zôdé s i s z a ba d ság é s a h át r á n yo s m e gkü l ön b öz t e t é s ti l a l m a a z új Pt k .-ba n

1. Az új Ptk.-nak a szerződési szabadság érvényesülését befolyásoló rendelkezései – némiképp leegyszerűsítve – két csoportba sorolhatók. A jogalkotó egyrészt erősítette, az Alkotmánybíróság határozataihoz igazította a szerződési szabadság törvényi garanciáit, másrészt – szintén alapjogi elvárásoknak eleget téve – esetenként korlátozta a magánjog alanyainak a szerződéses partner megválasztásához és/ vagy a szerződés egyes tartalmi elemeinek meghatározásához való jogát. Az állammal szembeni jogi védelem válik hangsúlyosabbá a szerződéskötési kötelezettséggel, illetve az előszerződés jogintézményével összefüggő, a beavatkozást a régi Ptk.-hoz képest szűkítő szabályok révén.39 Árnyaltabb, pontosabb előírások rendelkeznek továbbá a megkötött szerződések jogszabállyal vagy bírósági döntéssel történő egyoldalú módosításának feltételeiről.40 Az új kódex több, a magánautonómiát indokolatlanul korlátozó – a régi Ptk.-ban eltérést nem engedő módon szabályozott – rendelkezést törölt el vagy alakított át diszpozitív előírássá.41 Számos esetben új, megengedő szabályt kínál a Ptk. kötelmi jogi könyve a piaci szereplőknek.42 Az ellentétes előjelű változást példázzák a kiszolgáltatott helyzetben lévő, gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező személyek védelmét szolgáló paragrafusok,43 amelyek kétségkívül a szerződési szabadság korlátozását, közjogi megterhelését eredményezik. A továbbiakban ez utóbbi, sokrétű szabálycsoportból csupán egy kérdéskörrel foglalkozom, azzal, amikor a magánjog alanyának döntési autonómiája a diszkriminációtilalom érvényesítése miatt kerül korlátozásra. 2. Az új Ptk. kötelmi jogi könyve a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról „A szerződési jog alapelvei” cím alatt rendelkezik (Ötödik Könyv, Második Rész, 1. Cím). A jogalkotó a címen belül a diszkriminációt tiltó szabályt a szerződési szabadság alapelveiről rendelkező paragrafusban (5:30. §) helyezte el, ily módon is hangsúlyozva azt a kényes összefüggést, amely a magánjogi autonómia sarokpontját jelentő szerződési szabadság alapelve (ezen belül is a partnerválasztás szabadsága) és az azt kortanulmány / 29

látozó diszkriminációtilalom között fennáll. A törni. A választás szabadsága tehát, úgy tűnik, e szavény 5:30. § (1) bekezdésének első mondata rögzíbadságok olyan minimális tartalmi eleme, amely ti, hogy „[a] felek szabadon – az általuk megválaszéppen ezeknek az elveknek, illetőleg a magánjogi tott féllel és tartalommal – köthetnek szerződést”. tulajdon jogintézményének lényegét adja.”45 Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése pedig a magánVékás Lajos még élesebben veti fel a kérdést: jogi jogalanyok kötelezettségévé teszi, hogy a szer„Kihatnak-e – korlátozó jelleggel – az alkotmányos ződési szabadság jogával úgy éljenek, hogy az megalapjogok a felek szerződési szabadságára?”46 Válasza feleljen a diszkrimináció tilalmából fakadó alapjogi is meglehetősen kategorikus: „Az Alkotmánybírókövetelményeknek. Az új Ptk. 5:30. § (4) bekezdése ságnak nincs direkt hatásköre egy ilyen jellegű gyaszerint „[j]ogaik gyakorlása során a felek a hátrányos korlat kialakítására. A problémát azért – igaz, közmegkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával vetett formában – a magyar jogi irodalom is felvekötelesek eljárni”. Az új Ptk. – eltérően a korábbi tette.”47 szabályozástól – két helyen, két aspektusból is szaA továbbiakban a szerződési szabadság alapelve bályozza a diszkriminációtilalom és a diszkriminációtilalom követel(vagy fordított megközelítésben: a diszkriminációtila- ménye közötti jogi és társadalomaz egyenlő elbánás követelménye) lom túlzott érvényesí- politikai nézetkülönbségeket jákérdését, a személyhez fűződő jo- tése azzal a kockázat- rom körül, hogy végül visszatérjek gok példálózó katalógusában való tal járna, hogy a szer- a kiindulópontul szolgáló kérdésnevesítése (2:78. §) mellett a szer- zÔdést épp attól foszt- hez: mi indokolja, hogy az új Ptk. ződési jog alapelvei között. ja meg, ami azt a maa szerződési joganyag élén szól a A jogalkotó a kötelmi jogi könyv gánjog, a tulajdonosi diszkriminációtilalom tiszteletben idézett rendelkezésének elfogadá- autonómia legfonto- tartásának követelményéről. sával kétségkívül egyfajta „szent- sabb jogi kifejezÔdésévé 3. Az elmúlt három évtized köségtörést” követett el: demonstraavatja. zösségi jogi jogfejlődésének48 és tív módon beemelte az egyenlő báaz azt mozgásba hozó progresszív násmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló gondolkodásnak az egyik legjellemzőbb és egyben 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) megjelenített talán legvitatottabb teljesítménye volt az egyenlő báemberi jogi szempontot a magánjog törvényi erődítnásmód követelményének kiterjesztése a magánfelek ményének falai mögé. A lépés provokatív voltát csak egymás közötti (úgynevezett horizontális magánjomagyarázza, de nem enyhíti a magánjog tudós műgi) jogviszonyaira. A szerződő partner megválaszvelői szemében az a körülmény, hogy az egyenlő bátása szabadságának korlátozása a hagyományos polnásmód követelménye nem csupán az alapjogi, joggári jogi dogmatikán felnőtt nemzedékek számára egyenlőségi tárgyú közösségi jogi jogforrásokban és elfogadhatatlan volt. Ez érthető is annyiban, hogy jogalkalmazói gyakorlatban élvez kiemelt figyelmet, a diszkriminációtilalom túlzott érvényesítése azhanem a szerződési jog európai egységesítését célzó zal a kockázattal járna, hogy a szerződést épp atszakértői munka, a Draft Common Frame of Refetól fosztja meg, ami azt a magánjog, a tulajdonorence (DCFR) is nevesíti a szerződési kapcsolatoksi autonómia legfontosabb jogi kifejeződésévé avatja. ban a diszkriminációtilalom követelményét.44 Mint Vékás írja, „[a] szerződési szabadság az alapA polgári jogi gondolkodás számára jelentkező elja ugyanis a pacta sunt servanda elvének. Ha nincs méleti és gyakorlati természetű nehézségeket jól exszerződési szabadság, akkor a szerződéses vállalásaponálja Menyhárd Attila: „A hátrányos megkülönik teljesítésével kapcsolatos felelősséget sem lehet a böztetés tilalma, valamint a polgári jog két alapvető szerződő alanyokra hárítani. Tehát a szerződési szaelve és szabályozási sarokpontja, a szerződési szabadság következetes véghezvitele a szerződési szabadság, továbbá a tulajdonjog által biztosított renbályok részleteiben elengedhetetlen feltétele annak, delkezési szabadság között olyan kollízió keletkezik, hogy a törvény a szerződéses ígéretek betartását koamely alig tűnik feloldhatónak. A tulajdon által bizmolyan vehesse. Csak azzal szemben lehet a teljetosított rendelkezési jog, továbbá az ezzel szorosan sítés tekintetében kellő követelményeket támasztaösszefüggő másik elv, a szerződési jog paradigmájáni, aki szabadon határozza el, hogy szerződést köt vá váló szerződési szabadság központi tartalmi eleés kötelezettséget vállal.”49 Nyilvánvaló az is – ismét me a tulajdonos, illetőleg a szerződő fél szabadsáVékást idézve –, hogy „[a] magánjog világában tehát ga annak eldöntése tekintetében, hogy tulajdonának az egyenlő bánásmód általános követelménnyé tétele használatát, birtokát kinek engedi át, az ingatlan tefogalmilag kizárt”.50 Feltéve persze – tehetjük hozrületére kit enged be, illetőleg kivel szemben és mizá –, hogy az „általános követelmény” fogalmán azt lyen tartalommal akar vagy hajlandó szerződést kötértjük, illetve utasítjuk el, hogy a diszkriminációti30 / tanulmány


lalom a magánjog egészében (így például a családjoja, kit vesz fel csaposnak”.52 Zlinszky gondolatmenegi jogviszonyokra is kiterjedően) érvényesül. te – miközben végkövetkeztetésében, úgy vélem, hiVitatható viszont Zlinszky János megközelítése, bás – fontos részigazságot fogalmaz meg. Az állam, mely szerint „a diszkriminációtilalom közjogi kéra törvényhozó kétségkívül nem mentheti ki magát dés, közjogi viszonyokra vonatkozik, és ott az egész a hátrányos megkülönböztetés tiltásával, a jogsérjogrendet át kell hatnia. Nem ütközhet azonban a tés szankcionálásával a diszkrimináció okainak felmagánjog területén az emberi méltóságból levezetetszámolása terén őt terhelő mulasztásokért viselt feten érvényesülő magánautonómiával, a szabad emlelősség alól. Ha csupán az egyenlő elbánás (magánber választási és döntési szabadságával. […]. A majogi viszonyokra is vonatkoztatott) szabályozásával gánfél nem vonható felelősségre azért, mert a piacon foglalkozik, úgy óhatatlanul okot ad olyan demanem a cigány árustól vásárolt, hanem a mellette állógóg érvelésre, hogy az alapvető emberi jogokat fitól, vagy mert (nemcsak a felesége, hanem) a háztargyelmen kívül hagyó vállalkozás (szolgáltató, muntásába felfogadandó segítő kiválasztásánál is esetleg kaadó) a sértetthez hasonlítható „áldozata” az állami közjogilag diszkriminatívnak minősülő szemponto„bűnbakképzés” gyakorlatának. Épp ezért fontos az kat érvényesít. Joga van egy-két segéd, kerti muna Bitskey–Gyulavári szerzőpáros által szintén 2003kás, takarító alkalmazásánál akár a nem, a szármaban publikált írásában megfogalmazott gondolat, zás, akár a kor szerint különbséget tenni az objektíve mely szerint nem kampányszerű szabályozásra, haegyformán alkalmas személyek közt. […] Nem szanem olyan „folyamatos jogfejlesztésre” van szükség, bad arra törekedni – és nem is lehet elérni –, hogy amely igényli „a mögöttes törvényhozói és kormányott, ahol a szerződési szabadság vagy a családi kapzati antidiszkriminációs politikát (policy) is. Annak csolatok szűk köre szabadságként érvényesül, s az álvizsgálatát és értékelését például, hogy a megkülönlamnak a tartózkodást írja elő, bármely hatóság – böztetés bármilyen formájának milyen nem jogi (tárdiszkrimináció gyanújának ürügyével – beavatkozsadalmi, szociológiai, hagyományokon alapuló stb.) zék a magánszférába és megrontsa előfeltételei és akadályai vannak a annak nyugalmát.”51 Zlinszky az a törv é n y hozó k é t- társadalomban, és hogy ezek ellen általa említett példákban (így ab- ségkívül nem menthe- mit és miként lehet tenni (esetenban, hogy kit bízzon meg a tulaj- ti k i m agát a h átr á- ként a tiltás önmagában ugyanis donos a ház körüli munkák elvég- nyos megkülönbözte- nem sokat ér). Az antidiszkrimizésével) nem teszi elhatároló is- tés tiltásával, a jogsér- nációs politika tudatos és tényleges mérvvé azt, hogy a szolgáltatás tés szankcionálásával kiállás amellett, hogy a hátrányos lehetséges vásárlója ki szeretne-e a diszkrimináció oka- megkülönböztetés egy demokratilépni (a kedvezőbb üzleti feltételek inak felszámolása te- kus és alkotmányos jogállamban elérése, a verseny biztosítása érde- rén Ôt terhelÔ mulasz- megengedhetetlen, és határozotkében) a nyilvános cselekvések pi- tásokért viselt felelÔs- tan küzdeni kell ellene.”53 acára, és ennek érdekében aláveti-e ség alól. Zlinszky álláspontja (mely szemagát az egyenlő elbánás követelrint a diszkrimináció a magánjogményének, vagy döntése megmarad a magánszféra ban mindenki „magánügye”, és az állam tiltás he(állam által nem befolyásolt) keretei között. Ennek lyett számolja fel a megkülönböztetés okait, amelyek előzetes tisztázása nélkül viszont nem lehet a kérazt „ésszerű” cselekedetté teszik) nem csak Magyardést úgy feltenni, hogy arra a törvényhozó korrekt országon nem számít elszigetelt, a társadalom többválaszt adhasson. sége által anakronisztikusnak tekintett megközeZlinszkynek az Ebktv. előkészítése során kifejlítésnek. A Németországban 2006-ban – joghartett álláspontja jól tükrözi a diszkriminációtilalommonizációs ösztönzésre is – elfogadott, az egyenlő mal szembeni jogi fellépés elutasítása mellett rendbánásmódot biztosítani hivatott törvény54 előkészítészerint felsorakoztatott érveket: „A jogalkotásban sét övező vitákban szintén megfogalmazódott, hogy ma már sokkal inkább az jelent veszélyt, hogy mina szerződési szabadság alapelve magában foglalja a denféle jogviszonyban büntetni és tiltani kívánjuk a magánjogi jogalany azon jogát, hogy kapcsolataiban diszkriminációt, mint az, hogy a jogszabályok haakár a diszkrimináció „szabadságával” is élhessen, nyagok e téren. Túlzó törekvések nemzetközi szinés pusztán azon az alapon határozhasson valamely ten is jelentkeznek, remek lehetőséget adva a poliszerződés megkötéséről vagy az attól való elzárkótikai hangulatkeltésre azoknak, akiknek szociális, zásról, hogy szubjektív megfontolások alapján migazdasági vagy egészségügyi téren kellene biztosíként viszonyul a lehetséges szerződéses partnerhez. taniuk a polgárok jólétét; ehelyett azon háborognak, A német antidiszkriminációs törvény előkészíhogy a falusi kiskocsmában a tulajdonos meggondoltését és ennek során a polgári törvénykönyv (BGB) F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

tanulmány / 31

módosítását kísérő viták hőfokát jól jelzi, hogy volt na azonban, ha az egyenlő elbánás magánjogi viszoolyan jogászprofesszor, aki a tervezetet nem csupán nyokban érvényesítendő követelményét egyfajta „köaz alaptörvénybe ütközőnek és a józan ésszel ös�zösségi jogi diktátumként” értelmeznénk és indokát szeegyeztethetetlennek, de valóságos „jogi vandakizárólag a jogharmonizációs kényszerrel magyarázlizmusnak” minősítette.55 Karl-Heinz Ladeur pronánk. Nehezen vitatható ugyanis, hogy – mint Kofesszor az alaptörvénynek a család és a házasság vács Krisztina 1998-ban készült pontos összegzése védelmére vonatkozó rendelkezésével összeegyeztetmondja – „[m]a már nemcsak az állam szervei gyahetetlennek tartotta, hogy az – akkor még készülő – korolnak olyan hatalmat, mellyel szemben az embetörvény alapján a tulajdonos nem ri jogok védelemre szorulnak. […] tehet különbséget a bérlő nyilvános a szerzÔdési szabadság Nem lehet kétségünk afelől sem, felhívás (hirdetés) alapján történő védelmezÔi nem feltét- hogy a nagy gazdasági befolyáskiválasztása során a bérlőjelöltek lenül a magánjog ér- sal rendelkező nagyvállalatok, sőt szexuális orientációja szerint. La- téksemleges autonómi- kisebb vállalkozások és magánszedeur erre csak az egyedülállóként áját óvják az emberi jo- mélyek is gyakorolhatják oly mó(nem családban) élő főbérlő ese- gok szolidaritási köve- don jogaikat, hogy azok nem feleltén látott lehetőséget. A példában telményével szemben. nek meg feltétlenül a nemzetközi megjelenített groteszk érvelés (Laemberi jogi sztenderdeknek. Mindeur szerint alkotmánysértő az a törvény, amely kiden természetes és jogi személy potenciális jogsértő, zárja, hogy a bérleményét nyilvánosan meghirdető nem látom hát indokoltnak az emberi jogoknak kitulajdonos – családtagjaira tekintettel – eleve, előre zárólag az állammal szembeni védelmét.”59 Szintén deklaráltan elzárkózzon a meleg személyekkel törKovácsot idézve: „Nem vitatom a magánszféra sértténő szerződéskötéstől) rávilágít arra, hogy a szerhetetlenségét, és nem gondolom, hogy szükséges, ilződési szabadság védelmezői nem feltétlenül a maletve lehetséges volna akár a természetes, akár a jogi gánjog értéksemleges autonómiáját óvják az emberi személyeket arra kötelezni, hogy a szigorú értelemjogok szolidaritási követelményével szemben. Ladeben vett magánjellegű viszonyaikban is figyelemmel ur ugyanis az igencsak erőteljesen konzervatív érlegyenek az alkotmányos alapjogokra. Az azonban tékválasztását kívánja a szerződési szabadság liberáelvárható, hogy attól a pillanattól fogva, hogy a terlis köntösében érvényesíteni, és az államtól valójában mészetes, illetve jogi személyek kilépnek a magánő is állásfoglalást vár el: a családnak és a házasságautonómia alkotmány, illetve nemzetközi konvencinak úgymond a védelmét, valójában viszont az előók által védett köréből, betartsák az alkotmány és ítéletek nyilvános üzleti kapcsolatokban való szabad az alkotmányos jogszabályok rendelkezéseit, és ily érvényesítése lehetőségének eltűrését, illetve biztosímódon tiszteletben tartsák – többek között – mások tását.56 (Nem hiszem, hogy Ladeur professzor gondiszkriminációtilalmával kapcsolatos alapjogait.”60 dolatai nyomán erőltetett képzettársítás idézi fel Kovácshoz hasonlóan foglalt állást Bitskey Bobennem az új magyar Ptk. országgyűlési vitájának tond és Gyulavári Tamás is, amikor az Ebktv. két több felszólalását, legyen szó a bejegyzett élettársi legfontosabb céljának azt tekintették, „miként segítkapcsolat elutasításáról vagy éppen a házastársi hűhető elő, hogy a jog ténylegesen legyen képes vis�ség kötelezettsége törvénybe iktatásának követelésészaszorítani a diszkriminációt, illetve hogy effektív ről.) eszközöket biztosítson a hátrányos megkülönbözteA diszkriminációtilalomnak a polgári jogi kaptéssel szemben”.61 A hátrányos megkülönböztetés elcsolatokban történő akár részleges előírását is ellenleni hatékony fellépést szolgáló törvény személyi és zők az ideologikus érvelés mellett hajlamosak a kötárgyi hatálya meghatározásakor pedig „egyértelműzösségi jog „számlájára írni” a nemzeti polgári jog vé kell tenni, hogy az főszabályként kiterjed mind az fokozatos – és mint Németországban történt, megállami, mind pedig a magánszférára (pl. a kereskekésett – modernizációját. Így tesz Vékás is, megálladelmi életre)”.62 pítva, hogy „[a]lappal kritizálják az irányelvek antiliMenyhárd Attila hozzájuk hasonlóan szintén elberális és bürokratikus szemléletét is, amely szembe veti, hogy a magánjogi diszkriminációtilalomról lemegy a társadalmi sokszínűséget tükröző és biztosíegyszerűsítő álláspont szülessen: „A kérdés nem úgy tó egyesülési szabadsággal. Távolról sem túlzás egy merül fel, hogy a hátrányos megkülönböztetés tiúj, közösségi fogantatású »etatizmusról«, káros dilalmának a magánjogi viszonyokban érvényesülnie rigizmusról beszélni.”57 Hasonlóképpen kritikusan kell-e, hanem úgy, hogy érvényesülésének a határai nyilatkozik a közösségi antidiszkriminációs kövehol húzódnak meg, és milyen szempontok adhatók telményeknek a szerződési szabadságra gyakorolt ehhez a jogalkotás és jogalkalmazás számára.”63 58 hatásáról Jürgen Basedow is. Vaskos tévedés vol3. Az új Ptk. 2003-ban – tehát az Ebktv. elfoga32 / tanulmány


dása idején – hivatalosan is közzétett koncepciója az gosság szempontjai ugyanis a magánjogi viszonyokelőzőekben vázolt, távolról sem könnyen megválaban óhatatlanul a szabad partnerválasztás, illetve a szolható dilemmákról nem vett tudomást. A konszerződési tartalomalakító szabadság követelményeicepció negyedik, a kötelmi jogra vonatkozó része a vel kerülnek szembe. […] Ha a szerződési szabadság magánautonómia kivételes, állam általi korlátozásáelvét – akár a gyengébb fél érdeke védelmében, akár nak lehetőségét csak ott ismeri el, ahol „a szerződő az egyenlő bánásmód követelményének érvényre jutfelek jogi egyenjogúsága és mellérendeltsége mögött tatása érdekében – sorozatosan kivételekkel lyuggat– a szerződési feltételek meghatározására is döntő juk át, akkor ez az elv kiüresedik az általa védett érmódon kiható – gazdasági (szakismereti stb.) egyentékekkel együtt, és végső soron a magánjogi szabásúlytalanság állapítható meg. […] Ilyen helyzetek tilyozás teljes közjogiasodásához vezet.”65 pikus előfordulásáról beszélünk általában a fogyaszVékás a szerződési szabadság korlátozásával tói jogviszonyokban, a munkaviszonyokban, az áltaszemben három fontos érvet fogalmaz meg argulános szerződési feltételekkel kötött ügyletekben.”64 mentációjában: Az idézett tézisponttal kapcsolatban nem a leírtak, (a) A szerződéskötésnek és a szerződéses partner hanem a leírni elmulasztottak okoznak gondot. A megválasztásának szabadsága képezi a morális és a koncepció nem utal az új Ptk. megalkotása idején jogi alapját a szerződéssel vállalt kötelem utólagos mind aktuálisabbá váló, a társadalmat a mai napig kikényszerítésének. A pacta sunt servanda elve – néerősen megosztó, a hátrányos megkülönböztetéshez hány kivételtől eltekintve – feltételezi, hogy a makapcsolódó problémákra, és nem tesz kísérletet argánjogi jogalany önként, autonóm döntése révén vált ra sem, hogy meghatározza, mely szerződéses via szerződéses jogviszony kötelezettjévé. szonyokban, mikor legyen jelentősége a diszkrimi(b) A szerződési szabadság értéksemleges voltánációtilalom érvényesítésének. nak kinyilvánításával egyben az is kimondásra keAz új Ptk. koncepciójának lakonikus megfogalrül, hogy nem a magánjog, hanem a közjogi szerepmazása mögött kirajzolódik a Kodifikációs Bizottkörben eljáró állam feladata a társadalom (az üzleti ság tagjainak a szerződési szabadság jogi szerepét ilforgalom) tagjai közötti egyenlőtlenségek csökkenlető markáns álláspontja. Egyetértőleg idéztük már tése, érdemi korrekciója. A szerződési jog alanyai Vékás gondolatát arra vonatkozóan, hogy a magánaz adott közjogi berendezkedés „tartalmi játékszajog világában az egyenlő bánásmód nem válhat „álbályait” ismerve, elfogadva élnek a magánjogi tártalános követelménnyé”. Ez azonban Vékás olvasagyú jogszabályokban biztosított (biztosítandó) szatában valójában a „kivétel kivételét” jelenti, azt, hogy badságukkal. – eltérően számos közjogi viszonytól (a közigazga(c) A horizontális viszonyokban a diszkriminációtásban, a közoktatásban) – „a magánjogban (így kütilalom érvényre juttatásának tipikus eszköze maga lönösen a házassági, egyesülési és a piaci verseny, amely jellemzőtársasági jogban) csak egészen ki- A koncepció nem utal en hatékonyabban ér célt az admivételesen (például a munkaszer- az új Ptk. megalkotása nisztratív, a szerződési szabadsáződés jogában) támasztható ez a idej én m i n d a ktuá li- got aránytalanul megterhelő korkövetelmény. […] A verseny sza- sabbá váló, a társadal- látozásokhoz képest. badsága automatikus hatásként mat a mai napig erÔsen Az elsőként említett állításigen hatékony gazdasági gátat ál- megosztó, a hátrányos sal mint főszabályként érvényesülít a diszkriminációnak, legalább- megkülönböztetéshez lő követelménnyel természetesen is az áruk és szolgáltatások kínála- k a p c s o l ó d ó p ro b l é - egyet kell értenünk. A kötelmi viti piacát feltételezve. A versenyben mákra. szonyok és általában a piacgazdaugyanis alulmarad az, aki árujának ság működésének lényegadó vonávagy szolgáltatásának vevőjét rendszeresen megküsa veszne el, ha a teljesítés kényszere (kikényszerítlönböztetést alkalmazva válogatja. […] A szerzőhetősége) nem a kötelezettségvállalás önkéntességén, dési szabadság elve értéksemleges, formális kritériaz üzleti partner szabad megválasztásán alapulna. um, amely mellett legfeljebb kiigazító igazságossá(Az e téren meglévő kivételek gyakran csak elnevegi szempontok (és azok is csak a felek piaci, vagyoni, zésükben viselik a „szerződés” megjelölést, valójászakismereti stb. egyensúlya esetén) érvényesíthetők. ban hatósági, közszolgáltató feladatok teljesítése törMárpedig a diszkriminációs tilalmak érvényesítéséténik szerződéskötési és szolgáltatásnyújtási kötelehez a magánjogi viszonyokban is az osztó igazságoszettség alapján.) ság eszközeihez kellene folyamodni, amelyek viszont A magánjogi kapcsolatok és így a szerződési szaa magánjogban – ma is! – csak kivételesen, nagyon badság elvének értéksemleges kategóriaként való téindokolt esetben alkalmazhatók. Az osztó igazsátelezése már inkább vitatható. Kezdve azon, hogy az F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

tanulmány / 33

is értékválasztás, ha a jog kizárja a horizontális viszo4. Az Ebktv. – amely részben az új Ptk. koncepcinyokból az előre deklarált értékválasztáson nyugvó ójának előkészítésével egyidejűleg készült el – utóbmorális követelmények érvényesítésének kötelezettbitól szemléletében gyökeresen eltérő társadalomposégét. Kifogásolható továbbá azért is, mivel az alkotlitikai és jogi felfogást képviselt. Nem hiszem, hogy mány 70/A. §-ának (1) bekezdése – általános érvényű valaha is sor került volna a régi Ptk. személyhez fűmegfogalmazásából következően – a diszkriminációződő jogok szabályainak az egyenlő elbánás követeltilalom érvényesülését a magánjogi kapcsolatokban is ményével történő kiegészítésére, ha a törvényhozó – megköveteli. A törvényhozót az Ebktv. megalkotását az Alkotmánybíróság „hátrányos passzimizmusát”66 és az ezzel egyidejűleg elvégzett törvénymódosításofigyelmen kívül hagyva – nem tekinti feladatának az kat megelőzően kétségkívül alkotmányos mulasztás átfogó antidiszkriminációs törvény megalkotását. terhelte, ideértve a horizontális relációban elkövetett Az első és legfontosabb, a szabályozó döntését jogsértésekkel szembeni jogi fellépés eszközrendszeigénylő kérdés az volt, hogy miként, milyen szemre kidolgozásának elmulasztását is. A Magyarország pontok alapján határozható meg az állami-szabááltal vállalt nemzetközi, így az Emberi jogok európai lyozói beavatkozás hatálya. Már Zlinszky állásegyezményéből fakadó kötelezettségek figyelmen kípontjának ismertetésekor utaltam rá, hogy látszólag vül hagyása szintén azt támasztotta alá, hogy alkotkönnyű a hátrányos megkülönböztetés magánjományosan nem tartható a diszkriminációtilalom kigi viszonyokban való alkalmazhatatlansága mellett zárólag közjogi viszonyokban való alkalmazása. Igaz érvelni úgy, hogy példaként az ember szűken vett ez még akkor is, ha az Alkotmánybíróság 45/2000. intimszférájához tartozó megkülönböztető döntései (XII. 8.) AB határozatát sajnálakerülnek említésre, amelyek minttos módon akár annak megerősíté- a m agá njo g a l a n ya egy parodizálják az alapjogi elváseként is értelmezhették az új Ptk. végsÔ soron maga ha- rásokat. Nem véletlen, hogy a kökoncepcióján dolgozó szakembe- tározhat arról, érde- zösségi jogi szabályozás – csakúgy, rek, hogy a hátrányos megkülön- kében áll-e, hogy egy- mint utóbb az Ebktv. – azt a jogböztetéssel szemben rendelkezés- szeri vagy rendszeresen technikai megoldást választotta, re álló jogi eszközök elégségesnek végezni kívánt üzleti hogy pozitív megközelítéssel éltekinthetők. tevékenységét a diszkve kiemelte, nevesítette a magánAmi a verseny kiigazító, jó riminációtilalom fel- jogi kapcsolatok világából azokat, irányba terelő hatását illeti, nem tételrendszerének alá- ahol a diszkriminációtilalom relefeledkezhetünk meg arról, hogy vesse. váns. (Emellett a negatív hatályú Magyarországon gyakran épp a felsorolás már inkább csak egyfajkeresleti oldal igényli, várja el a szolgáltatás nyújtóta „biztonsági” funkciót töltött be.) jától a hátrányos megkülönböztetés tilalmának semA Győrfi – M. Tóth szerzőpáros elemzése szemibevételét. Így amikor a szórakozóhely alkalmarint is „nyilvánvaló, hogy a magánszféra teljes köre zottai megtagadják a roma vendégektől a belépést, nem lehet kitéve minden esetben a megkülönbözkimondatlanul (de adott esetben kimondva is) a töbtetés tesztjének, hiszen az sértené az emberi méltóbi, nem roma vendég rasszista elvárásai szerint járságból fakadó önrendelkezéshez (54. §), valamint a nak el. A munkavégzésre irányuló polgári jogi szermagánszférához (59. §) való alapjogot. Amennyiben ződések esetében sem kényszeríti ki a piaci verseny az egyén minden magatartása ki lenne téve a nyilváa meghirdetett üzleti ajánlatok diszkriminatív tarnos igazolás kötelezettségének, akkor a polgároknak talmának korrekcióját. Vékás ezen érve tehát feltéaz állam által érinthetetlen szférája szűnne meg, ami telezi, hogy a hazai társadalom többsége szolidáris a összeegyeztethetetlen a magánszféra-közszféra joghátrányos megkülönböztetés áldozataival, elutasítja állami elválasztásával. […] Fontos azt is figyelembe a faji, származási vagy szexuális orientáción alapuló venni, hogy a megkülönböztetés igazolásának tipimegkülönböztetést. A tények sajnos nem ezt igazolkus módjaként a különbséget tevő bizonyítja, hogy ják, ezért ezt a szempontot annyiban mindenképp az alkalmazott eltérő bánásmódnak az adott életviszükséges korrigálni, hogy a verseny kiigazító szereszonnyal összefüggő ésszerű oka van. Azonban az pe csak részlegesen, bizonyos piacokon pedig kifejeintimszférán belül hozott döntések jelentős hányazetten ellentétes hatással érvényesül. da esetében nem is beszélhetünk »racionális mérleA Vékás Lajos által felsorakoztatott érvek összesgelésről«, hanem a választás és a különbségtétel dönségükben, úgy gondolom, nem támasztják alá azt, tő oka irracionális, illetve érzelmi alapon nyugszik, hogy a diszkriminációtilalom a magánjogi kapcsoígy az életviszony természete zárja ki annak lehetőlatokban drasztikusan szűk esetkörben – de még ott ségét, hogy a döntéshozó személy ésszerű indokokis csak fenntartásokkal – kerüljön elismerésre. ra támaszkodva igazolja választását, melyben egyút34 / tanulmány


tal szükségszerűen megkülönböztetés testesül meg. Avagy egy abszurd példával élve: nem lehet alkotmányos alapon megkívánni, hogy bőrszínre való tekintet nélkül essünk szerelembe.”67 Győrfi és M. Tóth az Európai Unió antidiszkriminációs tárgyú irányelvei és az Ebktv. hatályát68 elemezve arra a következtetésre jut, hogy „[m]indegyik eset közös jellemzője, hogy a magánszemély magatartása kilép a magánszféra keretei közül, s a nyilvános cselekvések körébe kerül. Az autonómiával és a magánszférával kapcsolatosan fent rögzítettekkel összhangban kizárja a törvény hatálya alól a családjogi viszonyokat, a hozzátartozók közötti jogviszonyokat, mivel ezek tipikusan olyan életviszonyok, amelyekben az objektív racionalitás szerepe elhanyagolható. […] Összefoglalva a fentieket azt mondhatjuk, hogy az állami szervek minden intézkedésük során kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, míg a magánszemélyek cselekvései csak akkor tartoznak a szabály hatálya alá, ha a magánszféra, az autonómia védelme vagy egyéb alkotmányos indok (például az egyházi autonómia) nem teszi szükségessé a szabály tárgyi hatályának szűkítését.”69 A diszkriminációtilalom hatályának megállapítása során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az áru értékesítésére vagy valamely szolgáltatás nyújtására vállalkozó személynek, illetve cégnek mindenekelőtt az adott termék nyilvános piacára való belépésről kell döntést hoznia (amely döntés a tulajdonosi autonómia védett körébe tartozik), és csak az üzleti megfontolások, előnyök és kényszerek hatására kialakított, a piacra lépést vállaló álláspontot követően kerül vele szemben alkalmazásra a hátrányos megkülönböztetés követelménye. Egyszerűbben szólva: a magánjog alanya végső soron maga határozhat arról, érdekében áll-e, hogy egyszeri vagy rendszeresen végezni kívánt üzleti tevékenységét a diszkriminációtilalom feltételrendszerének alávesse. Ehhez képest a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalkozás például nem határozhat úgy, hogy – mint azt az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy 2007ben hozott precedensértékű ügyben kimondta70 - a hetven éven felüliek hitelkérelmét csupán az életkoruk miatt, az egyéni teljesítőképesség és a visszafizetési kockázat vizsgálata nélkül elutasítja. Az Ebktv. a diszkriminációtilalom hatályának kijelölése során több szempontból is meghaladta a közösségi jogi minimumot, így mindenekelőtt azáltal, hogy a hátrányos megkülönböztetés szempontjából releváns tizenkilenc védett tulajdonságot sorol fel. (A huszadik, „egyéb” kategóriával pedig a törvényhozó az előre nem lajstromozható eshetőségekre is gondolt.) Az Ebktv.-nek a 2006. évi CIV. törvénnyel F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

történt módosítása további két alapjogi szempontból is fontos változást hozott: a jogalkotó a hátrányt okozó kimentés feltételeit az alkotmányos követelményekkel összhangba hozta, a bizonyítási teher újraszabályozásával pedig érdemben javította a sértett sikeres igényérvényesítési esélyeit.71 (Az antidiszkriminációs szabályozás ellenzői a sértett szempontjából terhesebb bizonyítási szabályok pártját fogták, mivel – legalábbis a horizontális kapcsolatokban – az korlátozza kevésbé a szerződési szabadság alapelvét. Vékás – még a törvény módosítást megelőzően készült – tanulmányában írja: „Meggyőző az a felfogás, amely szerint a bizonyítási teher megfordítása legfeljebb a munkaviszonnyal kapcsolatban indokolt; a magánjog egyéb területein csak a bizonyítási teher könnyítése indokolt. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy a bizonyítási teher megfordítása egy autonóm döntés indokolásának kényszerét jelenti.”72) Az Ebktv. az elmúlt fél évtized során nem idézett (nem idézhetett) elő radikálisan pozitív fordulatot. A hátrányos megkülönböztetés – ideértve annak a magánjogi kapcsolatokban történő megnyilvánulását is – a mindennapok olyan aggasztó problémájává vált, amelynek jogállami megoldásához (mérsékléséhez) a társadalmi és a politikai konszenzus egyaránt hiányzik. Ez esetben is helytálló Tóth Gábor Attila általános érvényű megállapítása, mely szerint „a társadalmi valóság tapasztalatai elkerülhetetlenül beleivódnak a tartalmi rendelkezések értelmezésébe is”.73 A diszkriminációtilalommal összefüggő többségi álláspont jellemzően indokoltnak, de legalábbis bocsánatosnak tartja az egyenlő elbánás követelménye megsértésének több esetkörét, tagadja az állami beavatkozás szükségességét és a diszkrimináló személy vagy cég nyilvános megbélyegzését. A törvény ebben az olvasatban bürokratikus túlzás, amely úgymond nem találkozik az emberek igazságérzetével. Demeter Judit említi, hogy „[a] 2007-ben lezárult egyik esetben fordult elő, hogy a bizonyíték a vendéglátóegység bejárati ajtaján függött, »cigányokat nem szolgálunk ki« felirat formájában”.74 Itt még abban sem lehetünk biztosak, hogy a jogsértő tudatában volt magatartása tilalmazott voltának. Ebből a szempontból a szerződési szabadság úgynevezett értéksemleges voltának hangsúlyozása, a magánjogi autonómia előnyben részesítése az emberi jogok védelmét célzó korlátozó beavatkozással szemben semmiképp nem szolgálja a társadalmi tudat módosulását. 5. A tanulmány második részének elején feltettem a kérdést, hogy vajon az Ebktv. megszületését követően mi indokolta az új Ptk. kötelmi jogi könyvének kiegészítését a diszkriminációtilalom követeltanulmány / 35

ményével. A kérdés létjogosultságát erősíti, hogy a Ptk. (egyébként helyesen) nem rendelkezik e tekintetben önállóan sem a releváns fogalmak meghatározásáról, sem a diszkriminációtilalomnak a kötelmi jogi könyvön belüli alkalmazási köréről. Nyilvánvaló, hogy például a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalmának jelentését a Ptk. tekintetében is az Ebktv. alapján kell megállapítani, és bár elvileg az 5:30. § (4) bekezdésben foglaltak az Ötödik Könyv egészére irányadók, azt csak az Ebktv.-ben felsorolt nyilvános ajánlattételi, szerződéskötési stb. relációban lehet ésszerűen alkalmazni. Elmondható tehát, hogy a diszkriminációtilalommal összefüggő fogalmak, a jogi védelem magánjogi hatókörének kijelölése az Ebktv.-ben megfelelően szabályozott, az új Ptk. alapelvi rendelkezése ebből a szempontból nem sokat tesz hozzá az átfogó ágazati törvény konkrét előírásaihoz. A jogalkotó lépése ugyanakkor meggyőződésem szerint távolról sem volt öncélú, az semmiképpen sem felesleges. Az Országgyűlés ily módon ugyanis beemelte az új Ptk. szerződési jogi „kánonjába” a diszkriminációtilalomra vonatkozó – a XXI. század második évtizedében immár megkerülhetetlen – elvárást, figyelmeztette a polgári jogi jogviszonyok jövőbeli alanyait éppúgy, mint a törvény szövegének és szellemének érvényt szerezni köteles jogalkalmazó államot (bíróságot) arra, hogy a magánjogi kapcsolatok piaci forgalomban történő alakítása során a szerződési szabadság elve csak az egyenlő méltóságú személyként kezelés alapjogi követelményének tiszteletben tartása mellett gyakorolható. Ennek az alkotmányos elvárásnak a kötelmi jogi könyv hangsúlyos helyén történő megjelenítését épp az előzőekben tárgyalt társadalmi előítéletek, az alkotmányba ütköző magatartások és nem utolsósorban az esetenként doktriner jogi gondolkodás tették szükségessé. Az Ebktv. tételes előírásainak sikeres hatályosulására csak szemléletünk alapos átalakítását követően lesz esély. Ehhez járul hozzá, ezt segítheti elő az új Ptk. kötelmi jogi könyvének megnyitása az egyenlő bánásmód gondolata előtt. Be f e j e z é s

A fentiekben tárgyalt két probléma az új Ptk. alapjogi összefüggéseinek természetesen csak töredékét volt képes felvillantani. A kódex kidolgozása, országgyűlési tárgyalása során az előkészítésben részt vevő köztisztviselők, politikusok75 arra tettek kísérletet, hogy a kódex a hatálya alá tartozó „személyi, családi és vagyoni viszonyokban” ne úgynevezett értéksemleges, konfliktusokat kerülő álláspontot jele36 / tanulmány

nítsen meg, hanem – meglehetős határozottsággal – mutasson be egy olyan alapjogi felfogást, amely az új Ptk. jövőbeli alkalmazói számára is támpontul szolgálhat a törvénynek az alkotmánnyal összhangban történő olvasása, alkalmazása során. Nem gondolom ugyanakkor, hogy az alapjogi követelmények horizontális érvényesüléséhez a Ptk. általános értelmezési alapelve és az egyes „könyvek” elején olvasható elvek, jogalkotói iránymutatások elegendők lennének. Fontos volt ezért, hogy a törvényhozó a „tételes jog szintjén” is kinyilvánítsa elkötelezettségét – a közszereplők közügyeinek sajtó általi vizsgálata mellett, csökkentve az úgynevezett oknyomozó riportok közreadásának aránytalan (már a közérdeket sértő) kockázatát; – a kép- és hangfelvételek akadálytalan készítése és felhasználása jogi feltételeinek biztosítása mellett, ha annak célja a közhatalom nyilvános gyakorlása során elkövetett visszaélések feltárása, dokumentálása; – a környezeti károkozás polgári jogi jogkövetkezményei érvényesítése feltételeinek javítása iránt; – az emberek családi kapcsolatai szabad alakításához való jogát illetően, legalábbis az Alkotmánybíróság által felállított korlátok között; – az örökbefogadásnak a korábbi családjogi rendelkezésekhez képest méltányosabb, az azonos nemhez tartozó élettársak számára is esélyt adó szabályozása mellett; – az üzleti, kereskedelmi kapcsolatokban hátrányos helyzetű fél kiszolgáltatottságát csökkentő jogi szabályok elismerését illetően, valamint – a tulajdonnal való rendelkezést indokolatlan és aránytalan módon megterhelő bürokratikus korlátok felszámolása iránt.

*

Az új Polgári Törvénykönyv sorsa, hatályosulásának esélye e tanulmány írásakor (2010 februárjában) bizonytalan. A törvény hatálybalépésénél (egyes konkrét szabályai hatályban tartásánál) fontosabb azonban, hogy azok az alapjogi értékek, amelyek mellett a kódex hitet tesz, fokozatosan a mindennapok jogi gyakorlatának részévé váljanak. Ha ez megtörténik, új Ptk. hiányában is csökkenhet majd a törvényhozásnak való kiszolgáltatottságunk. J e gy z e t e k 1. Tandori Dezső: Ki nem feküdt halál, egy agy-rázkódtatás kertje, Budapest, Jaffa, 2009, 66. 2. Az 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozattal elfogadott F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

szöveg, megjelent a Magyar Közlöny 2003/8. számában. 3. Az alapjogok magánjogi viszonyokban való érvényesüléséről lásd Olha O. Chrednychenko: Fundamental rights and private law: A relationship of subordination or complementarity?, Utrecht Law Review, Vol. 3. No. 2, December 2007, 1–25; Chantal Mak: Fundamental Rights in European Contract Law. A Comparison of the impact of Fundamental Rights on Contractual Reletionships in Germany, the Netherlands, Italy and England, Alphen aan den Rijn, Kluwer Law International, 2008. 4. A Kodifikációs Bizottság többségi véleményétől eltérő álláspontot képviselt Lábady Tamás. Lásd Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira, Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/2, 13–19. 5. Lásd Mak 3. vj. 57–83. 6. Lásd Mak 3. vj. 152–153. 7. Lásd a koncepció 3–4. pontját. 8. Sonnevend Pál: Az alapjogi bíráskodás és korlátai, Fundamentum, 1998/4, 79–84. 9. Lásd Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law, Draft Common Frame of Reference (DCFR), Munich, Sellier, 2008. A DCFR I. 102. cikke rendelkezik a tervezet értelmezési szabályáról. 10. Az új Ptk. 1:2. § (1) bekezdése szerint „[a] törvényt a Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági rendjével összhangban, az alkotmányos követelményeknek eleget téve kell értelmezni”. 11. Lábady szerint „ami a bíróságokra nézve kötelező, az a magánjogi jogalanyok számára is kötelezővé válik, a bíróságok ugyanis gyakorlatukban e jogok érvényesülését kényszerítik ki. Ha nem így lenne, a bíróságok az autonóm jogviszonyok alanyaitól olyan jogok és kötelezettségek teljesítését kérnék számon, amelyre nézve őket jogi kötelezettség nem terheli.” Lábady 4. vj. 18. 12. Lábady 4. vj. 18. 13. Lásd a Baranya Megyei Bíróság határozatát, amely megállapítja, hogy „[a] közélet szereplői becsületének védelme kevésbé korlátozhatja a véleménynyilvánítási szabadságot, mint a magánszemélyek becsületének védelme [36/1994. (VI. 24.) AB. határozat]”. BDT 2003. 839. 14. Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány: Gondnokság és emberi jogok Magyarországon, a gondnokság jogintézményének és gyakorlatának elemzése, 2007; Mental Disability Advocacy Center (MDAC), 2007. 15. MDAC 14. vj. 6. 16. A 2008. évi adatokat Horváth Péter, az Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára említi 2009. december 2-án A cselekvőképesség új filozófiája címmel tartott előadásában; lásd http://www.szmm.gov.hu/download. php?ctag=download&docID=21623. F U N D A M E N T U M / 2 0 1 0 . 1 . szám

17. MDAC 14. vj. 6 18. MDAC 14. vj. 6. 19. A gondnokság alá helyezési eljárás szabályozásának alakulására nézve lásd Györök Katalin: A gondnokság alá helyezési eljárás fejlődése Magyarországon 1945től 2001-ig, Iustum, Aequum, Salutare, 2008/2, 135– 154. 20. Schiffer András: A korlátlan jogkorlátozás vége?, Fundamentum, 2000/2, 97–99. 21. Schiffer 20. vj. 97–99. 22. Makai Katalin: A gondnokság alá helyezés új szabályai, Ügyvédek Lapja, 2001/4, 5–11. 23. Lásd Hack Péter felszólalását: Ki a kompetens? A Polgári Törvénykönyv gondnoksági szabályainak reformja, szerk. Fridli Judit, Budapest, TASZ, 2001. május, 44. 24. Lásd Csató Zsuzsa felszólalását: Ki a kompetens? 23. vj. 63. 25. Lásd Hidvéginé dr. Adorján Lívia előadását: Ki a kompetens? 23. vj. 10. 26. Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, szerk. Vékás Lajos, Budapest, Complex, 2008. 27. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2007 júniusában tájékoztatta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot az ENSZ egyezmény értelmezésére vonatkozó álláspontjáról. 28. A 10/2006. (II. 16.) OGY határozattal elfogadott új Országos Fogyatékosügyi Programról lásd MDAC 14. vj. 25. 29. Lásd MDAC 14. vj. 8–11. 30. Kőrös András: „Jót s jól!” Helyes célok, alkalmatlan megoldások a cselekvőképesség tervezett szabályozásában, Magyar Jog, 2009/2, 104–112. 31. Vékás Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. kormányjavaslatához, Magyar Jog, 2008/9, 577–590. 32. Lásd a Legfelsőbb Bíróság EBH 2007. 1597. számú határozatát. 33. A Legfelsőbb Bíróságnak az új Ptk. 2007 októberében közzétett szövegtervezetére vonatkozó álláspontját lásd http://www.lb.hu/tajekozt/uj_PTK_eszrevetelek.pdf. 34. Lásd 33. vj. 35. Salamon László felszólalása: http://irm.gov.hu/i/irm. gov.hu/files//Aktualitasok/PTK_osszes_felszolalas. pdf. 36. Lásd 35. vj. 37. Lásd még Verdes Tamás: A gondnokság alá helyezett személyek választójogáról, Magyar Narancs, 2009/39. 38. A nyílt levél olvasható az ÉFOÉSZ honlapján (www. efoesz.hu). 39. Lásd az új Ptk.-nak az előszerződésre vonatkozó (5:43. §) és a jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettségre irányadó (5:44–45. §) paragrafusait. 40. Lásd az új Ptk.-nak az 5:30. § (5) bekezdését, amely a törvénnyel történő utólagos szerződésmódosítást az tanulmány / 37

Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően a rebus sic stantibus alkalmazásához köti, valamint az 5:168. §-át a bíróság ez irányú jogkörére. 41. Az üzleti élet jogát rugalmasabbá tevő szabályok között említhető a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog átruházásáról rendelkező 4:174. §, a vételi és eladási opcióról szóló 5:197. §, vagy éppen az értékpapírrá minősítés feltételeit megállapító szabály (5:480. §). 42. Az új modellszabályok közé tartozik a szerződés átruházás jogintézménye (5:180–183. §) vagy a bizalmi vagyonkezelés (5:483–495. §). 43. Lásd a fogyasztói szerződésről [5:33. § (1) bekezdés] és a fogyasztói szerződéssel a Ptk. alkalmazásában azonos megítélés alá tartozó megállapodásokról szóló rendelkezéseket [5:33. § (2) bekezdés]. 44. A DCFR a II.-2: 101. pont alatt rendelkezik a szerződéses kapcsolatokban a diszkriminiációtilalomról. 45. Menyhárd Attila: Diszkrimináció-tilalom és polgári jog in Alkotmányosság a magánjogban, szerk. Sajó András, Budapest, Complex, 2006, 131–147. 46. Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései, Budapest, HVG-ORAC, 2001, 147. 47. Vékás 46. vj. 147. 48. Lásd mindenekelőtt az utóbbi évek közösségi jogforrásai közül a Tanács 2000/43/EK irányelvét a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról; a Tanács 2000/78/EK irányelvét a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról; a Tanács 2004/113/EK irányelvét a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról. Kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájának, amelynek 21. cikke rendelkezik a megkülönböztetés tilalmáról. 49. Vékás Lajos: Parerga, dolgozatok az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, Budapest, HVG-ORAC, 2008. 281. 50. Vékás 49. vj. 54. 51. Zlinszky János: Gondolatok és aggályok egy koncepció kapcsán, Fundamentum, 2003/2, 131–136. 52. Zlinszky 51. vj. 132. 53. Bitskey Botond – Gyulavári Tamás: Kell-e antidiszkriminációs törvény?, Jogtudományi Közlöny, 2003/1, 1–8. 54. Allgemeines Gleichbehandlungsgesetz, BGBJ, 2006. I., 1897–1910.

38 / tanulmány

55. Lásd Karl-Heinz Ladeur: The German Proposal of an „Anti-Discrimination” Law: Anti-constitutional and Anti-common sense, 3 German Law Journal 5,1 May 2002. 56. A német antidiszkriminációs szabályozással kapcsolatban lásd még Viktor Winkler: The Planned German Anti-Discrimination Act: Legal Vandalism? A Response to Karl-Heinz Ladeur, 3 German Law Journal, 6. 2002; Franz Chirstian Ebert – Tobias Pinkel: Restricting Freedom of Contract through Non-Discrimination Provisions? A Comparison of the Draft Common Frame of Reference (DCFR) and the German „General Equality Law”, German Law Journal, 11. 2009; Petra Bard: The German Anti-Discrimination Legislation with a Special Focus on Disability, Acta Juridica Hungarica, 47, No. 3, 273–301 (2006) 57. Vékás 49. vj. 65. 58. Jürgen Basedow: Freedom of Contact in the European Union, European Review of Private Law 6/2008, 901– 923. 59. Kovács Krisztina: Emberi jogaink – magánjogi viszonyokban, Fundamentum, 1998/4, 85–90. 60. Kovács 59. vj. 87. 61. Bitskey–Gyulavári 53. vj. 5. 62. Bitskey–Gyulavári 53. vj. 6. 63. Menyhárd 45. vj. 133. 64. Az új Ptk. koncepciója, 15. 65. Vékás 49. vj. 54–57. 66. Lásd Halmai Gábor: Hátrányos passzivizmus, Fundamentum, 2000/4, 70–74. 67. Győrfi Tamás – M. Tóth Balázs: A diszkrimináció tilalma in Az Alkotmány kommentárja I–II., szerk. Jakab András, Budapest, Századvég, 2009, 2521. 68. Lásd Ebktv. 4–6. §. 69. Győrfi – M. Tóth 67. vj. 2521–2522. 70. Lásd EBH 2007. 14. és EBH 2007. 641. 71. Lásd ezzel kapcsolatban Kádár András Kristóf: Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében; www.egyenlobanasmod. hu. 72. Lásd Vékás 49. vj. 70. 73. Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen. Értekezés a magyar alkotmányról, Budapest, Osiris, 2009, 226. 74. Demeter Judit: Az esélyegyenlőség előmozdítása és a diszkrimináció tilalma;www.egyenlobanasmod.hu. 75. Mindenekelőtt Kovács Szilvia, Veres Éva és Szép Béla országgyűlési képviselők (mindhárman MSZP) fáradozását kell kiemelni.


Alapjogok védelme az új Polgári Törvénykönyvben

Recommend Documents