TARTALOMJEGYZÉK DÖNTÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Alkotmányjog – Alapjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 3062/2017. (III. 31.) AB határozat A büntetőügy sértettje által jogszerűen megismert vádirat adattartalmának igazolható cél érdekében, célhoz kötötten történő továbbítása nem sérti a személyes adatok védelméhez való jogot. [Alaptörvény VI. cikk (1) és (2) bek.; Kúria Pfv.IV.20.703/2016/8. sz. ítélete, a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.116/2015/7. sz. ítélete, a Kaposvári Törvényszék 19.P.21.212/2014/52. sz. ítélete] . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 7/2017. (IV. 18.) AB határozat Az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást, mivel az Alaptörvény alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A közvetlenül alapjogokat érintő, illetve korlátozó helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozás oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkormányzatonként eltérő feltételek mellett valósulhatna meg. [Alaptörvény I. cikk (3) bek., VII. cikk, IX. cikk; Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (IV. 20.) önk. r. 7/B. §] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 3070/2017. (IV. 19.) AB határozat Más megítélés alá esik az a vélemény, amit a közéleti szereplőknek egyébként még tűrniük kell, ha a vélemény megformálója egy közszolgálati dolgozó. Ilyen esetben a véleménynyilvánítás szabadságának nemcsak egy másik személy valamely alapjoga, hanem a vélemény megformálója által viselt közhivatal is korlátja lehet. A közszolgálati jogviszonyban álló személyeknek a közügyek szabad megvitatása során is be kell tartaniuk a közhivatal viseléséhez kapcsolódó törvényi előírásokat. [Alaptörvény IX. cikk; Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.196/2016/7. sz. ítélete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 3077/2017. (IV. 28.) AB határozat I. Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását érintő ügyben a támadott bírói döntést kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálja felül. Így nem foglal állást arról, hogy az alapul fekvő ügyben kiadni kért konkrét adatok közérdekű, közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e vagy sem. Ez ugyanis olyan jogalkalmazói feladat, amire jogvita esetén a bíróság hivatott. II. A törvény szerinti közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat illetően nem vitatott, hogy ezen adatok megismerésének biztosítása a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog érvényesülését szolgálja. Ezért ha megállapítható, hogy a jogalkalmazó jogértelmezés útján leszűkíti ezen adatok körét, és ilyen módon indokolatlanul korlátozza az információszabadság érvényesülését, e jogértelmezés alapjogsérelemre vezet. III. Az Alaptörvényből nem következik, hogy a polgári peres eljárásban félként résztvevő jogi személy neve közérdekű adat. [Alaptörvény VI. cikk (2) bek.; Kúria Pfv.IV.21.976/2014/9. sz. ítélete] . . . . . . . . . . . . . . 14 3100/2017. (V. 8.) AB határozat Választási kampányban a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések abban az esetben tartoznak a véleménynyilvánítási szabadság körébe, ha a vitatott kijelentések a jelölt alkalmasságát vagy alkalmatlanságát középpontba állítva a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Fővárosi Ítélőtábla 17.Pk.50.005/2017/2. sz. végzése] . . . . . . . . . . . . 16 6/2017. (III. 10.) AB határozat A tisztességes hatósági, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sérti a törvényalkotónak az a mulasztása, hogy a választási eljárásról szóló törvényben nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek előírják a másodfokú választási bizottság és a felülvizsgálati bíróság határozatának közlését mindazokkal, akikre a választási jogorvoslati eljárás során hozott határozat rendelkezést tartalmaz. [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 58. § (3) bek.; 2013. évi XXXVI. tv.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
2
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE
1. szám, 2017.
Alkotmányjog – Egyéb 1/2017. (I. 17.) AB határozat I. Az Alaptörvény rendelkezése alapján minősített többséggel elfogadott törvényt egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel nem lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni. II. Egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem hozhat létre új, a bírósági szervezeti törvényben mint sarkalatos törvényben nem szereplő bíróságot. Azzal, hogy az Országgyűlés közigazgatási felsőbíróság név alatt feladatés hatáskört, a bíróság összetételét meghatározó és eljárási szabályokat kapcsolt az új elnevezéshez, és ezen új elnevezés alatt jogosította fel a Fővárosi Törvényszéket eljárásra, olyan tárgykörben szabályozott, ami a bírósági szervezeti törvény szabályozási tárgykörébe tartozik. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., T) cikk (4) bek., IX. cikk (6) bek., 2. cikk (1) bek., 25. cikk (8) bek., 35. cikk (1) bek.; az Országgyűlés által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló, még ki nem hirdetett törvény 7. § (4) bek., 12. § (2) bek. a) és c) pont] . . . . . . . . . . . . . . 20 4/2017. (II. 28.) AB határozat A jogállamiság és jogbiztonság sérelmét idézte elő, hogy a jogalkotó egy ötéves – vagyis rövidebb, határozott időtartamban fennálló – mentességet az ötéves program utolsó előtti évében visszamenőleg vont meg, és egyúttal – a mentesség megvonására figyelemmel – a kötelezettségek körét bővítette. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (8) és (10) bek., 57. § (8) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 3045/2017. (III. 20.) AB határozat Ha a törvénymódosítás ugyan alkalmazható a múltban keletkezett tényeket illetően is, de jogalakító hatása csak a jövőre nézve van és a hatálybalépése utáni időtől állapít meg kötelezettséget, akkor nem sérül alaptörvény-ellenesen a visszaható hatály tilalma. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (4) bek.; 2015. évi CLXXXVII. tv. 146. § (2) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 3060/2017. (III. 31.) AB határozat Az a törvénymódosítás, amely a közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén kötött szerződések jogszerűségének ellenőrzését a korábbi 3 év helyett 5 évig terjedő időtartamban teszi ellenőrizhetővé, nem állapít meg új kötelezettséget a felek számára visszamenőlegesen, nem is teszi a meglévő kötelezettséget terhesebbé, és a felek korábban biztosított jogát sem vonja el, így nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2011. évi CVIII. tv. 181. § (11) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 3061/2017. (III. 31.) AB határozat Nem ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény azon rendelkezése, amely alapján megszűnik azon hallgatók hallgatói jogviszonya, akik a törvényben meghatározott – hallgatói jogviszonyuk létrejöttét követő – időpontig nem szerzik meg a végbizonyítványt. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XI. cikk; 2011. évi CCIV. tv. 112. § (1) bek.] . . . . . . . . . . . . . 30 3076/2017. (IV. 28.) AB határozat I. A végrehajtás szervezeti és eljárási rendjének magas szakmai színvonalú, törvényes, hatékony és időszerű működésének garantálása az igazságszolgáltatás alkotmányos működésével összefüggő közérdek. Ennek megfelelően a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek alapos szakmai felkészültségéhez, valamint eljárásaik törvényességéhez, időszerűségéhez és hatékonyságához szükséges garanciák kiépítése és követelmények érvényesítése a jogalkotó kötelessége. II. A bírósági végrehajtási tevékenység a természete és jellege szerint közhatalmi tevékenység. Ezt az alapvető karakterét pedig attól függetlenül megőrzi, hogy a jogalkotó milyen szervezeti kereteket határoz meg a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatásához. Ebből következően a végrehajtási tevékenység az alkotmányos tulajdonvédelem körén kívül esik. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XII. cikk, XIII. cikk; 1994. évi LIII. tv.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 12/2017. (VI. 19.) AB határozat Az Alaptörvényből nem következik közvetlenül olyan nemzetbiztonsági érdek, amely valamen�nyi bíró nemzetbiztonsági ellenőrzésének követelményét alkotmányosan igazolná. A korlátozás arányosságát és az Alaptörvénynek való megfelelőségét alapvetően az a törvényi szabályozás
1. szám, 2017.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE
3
képes biztosítani, amely – a magánszféra, valamint a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése és a bírói függetlenség között kellő egyensúlyt teremtve – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozó bírók körét egyértelműen és annak figyelembevételével határozza meg, hogy kik azok a bírók, akik nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ügyekben járnak el, vagy beosztást töltenek be. [Alaptörvény C) cikk (1) bek., 26. cikk (1) bek.; 1995. évi CXXV. tv. 74. § g) pont, 70. § (1) bek., 71. § (2) bek. e) pont, 71. § (4) bek., 72/B. § (2) bek. e) pont, 72/B. § (8) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Büntetőjog és büntető eljárásjog 2/2017. (II. 10.) AB határozat I. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy amen�nyiben a bíróság a terhelttel szemben alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezményt az eljárás elhúzódása miatt enyhíti, akkor határozatának indokolása rögzítse az eljárás elhúzódásának a tényét, valamint azzal összefüggésben a büntetés enyhítését és az enyhítés mértékét. II. Ha az ítélet indokolásából megállapítható, hogy a bíróság az eljárás elhúzódására tekintettel a terheltet a büntetés kiszabása során valamilyen kedvezményben részesítette (pl. enyhébb büntetést szabott ki, büntetés helyett intézkedést alkalmazott), akkor a terhelt az észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való jogának megsértésére a továbbiakban megalapozottan nem hivatkozhat. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; 1998. évi XIX. tv. 258. § (3) bek. e) pont; Kúria Bfv.II.1304/2014/6. számú végzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 11/2017. (V. 26.) AB határozat A jogorvoslathoz való jogból eredő alkotmányos követelmény, hogy a pótmagánvádló a fellebbezési jogát a pótmagánvádas eljárás tárgyalási szakaszában is kizárólag a szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselője útján gyakorolhatja. Ennek megfelelően a bíróságnak a jogorvoslati nyilatkozat megtételére – ha szükséges, a nyilatkozat tartalmát érintő egyeztetés lehetőségének biztosításával – abban az esetben is a pótmagánvádló jogi képviselőjét kell felhívnia és a jogi képviselő jogorvoslati nyilatkozatát a pótmagánvádló képviseletében tett jognyilatkozatnak kell értékelnie, ha a pótmagánvádló a tárgyaláson jelen van. [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.15/2015/3. sz. végzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 13/2017. (VI. 19.) AB határozat Észszerű indok nélküli hátrányos megkülönböztetést eredményezett, hogy a szabályozás értelmében a szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munka, illetve az elzárás, valamint ezek hátralévő része nem hajtható végre, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedését követően az elítélt öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban, ám ilyen rendelkezést a törvényhozó a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés tekintetében nem iktatott be. [Alaptörvény XV. cikk (1) bek.; 2013. évi CCXL. tv. 14. § (5) bek., 292–293. §] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Polgári jog és polgári eljárásjog 3019/2017. (II. 17.) AB határozat A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében foglalt szabály, mely szerint azon elszámolási időszakban, amelyben az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés alapján a fogyasztó késedelembe esett, az átszámított fogyasztói kölcsönt is késedelmesnek kell tekinteni, függetlenül az esetleges túlfizetéstől, kizárólag a fogyasztói követelés összegének a pénzügyi elszámolási folyamat során történő meghatározására vonatkozik. A rendelkezés nem érinti a fogyasztói kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének a megítélését. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., T) cikk (3) bek., 41. cikk (5) bek.; 54/2014. (XII. 10.) MNB rendelet 6. § (2) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 3/2017. (II. 25.) AB határozat I. A rendőri intézkedésről készült képfelvétel nyilvánosságra hozható. E főszabály alól kivételt képez, ha a nyilvánosságra hozatal öncélú. Nem öncélú a nyilvánosságra hozatal, ha az akár az eset összes körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló tudósításnak, akár a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyeket érintő képi tudósításnak minősül. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy valamely tudósítás a jelenkor eseményeiről szól, akkor az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogi sérelem
4
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE
1. szám, 2017.
csak ritkán (az emberi mivolt benső lényegét feltétlenül megillető védelem esetén) alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. II. A sajtószabadságnak az Alkotmánybíróság határozataiban értelmezett tartalmát korlátozza az a bírósági értelmezés, amely a felperesi rendőrök cselekvéseinek jelentőségét követeli meg a jelenkori eseményről szóló tudósításhoz kapcsolt képmások elkészítése és nyilvánosságra hozatala tekintetében. A sajtószabadság tartalmának olyan megszorító értelmezése sem fogadható el, amely valamely társadalmi igény meglétét, többlet információ létét (pl. a rendőr nyilvánvaló jogsértését) követelné meg a demonstrációkon készült felvételek közzétételéhez. [Alaptörvény IX. cikk; Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. sz. ítélete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 3154/2017. (VI. 21.) AB határozat Nem sérti a bírói függetlenség elvét, valamint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező független és pártatlan bíróhoz való jogot az a törvényi szabály, mely szerint az Országos Bírósági Hivatal képviseli a bíróságokat a bírósági eljárásokban. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 26. cikk (1) bek.; 2011. évi CLXI. tv. 86. § (3) bek. b) pont] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 3119/2017. (V. 30.) AB határozat I. A polgári perrendtartás egyes szabályainak megsértése nem vezet szükségképpen a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez. II. Az ítélkezés egységességének biztosításával kapcsolatos eljárást az Alaptörvény nem az Alkotmánybíróság, hanem a bírósági szervezet feladat- és hatáskörébe utalja. [Alaptörvény XIII. cikk (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Kfv.III.37.055/2015/6. sz. ítélete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Szociális jog 25/2016. (XII. 21.) AB határozat I. Az Alaptörvény XIX. cikke jellemzően államcélokról és nem alapvető jogokról szól, ugyanakkor „Alaptörvényben biztosított jogot” tartalmaz abban az értelemben, hogy törvényi jogosultságoknak meghatározott élethelyzetekhez kötve alaptörvényi hátteret ad. II. Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt az önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség esetére a támogatásra jogosultságot nem szabályozta. [Alaptörvény XIX. cikk; Kúria Kf.III.38.175/2014/3. sz. ítélete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Közigazgatási jog 3020/2017. (II. 17.) AB határozat I. Nem sérti a ne bis in idem elvét, hogy a médiaigazgatási eljárásban az ismételt jogsértést a törvény egyrészt tényként, viszonyítási alapként kezeli, amely alapján az eljárási bírság kiszabásának kötelező esete áll fenn, másrészt a kötelező bírságolás során a hatóság részére mérlegelési szempontként írja elő. II. A Ket. mint szubszidiárius törvény alapelvi rendelkezései valamennyi közigazgatási hatósági eljárásában kötelező érvényűek, amelyeknek az eljárás minden szakaszában érvényre kell jutniuk. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2011. évi CLXXXV. tv. 156. § (3) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 5/2017. (III. 10.) AB határozat A tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból az következik, hogy a közigazgatási hatóságok számára a jogalkotó által meghatározott határozathozatali és szankcióalkalmazási határidő elteltét követően a hatóságnak nincs lehetősége szankciót alkalmazni. [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek.; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 33. § (1) bek.; Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.574/2015/17. sz. ítélete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 8/2017. (IV. 18.) AB határozat A jogbiztonság elvéből, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmából eredő alkotmányos követelmény, hogy ha állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személ�-
1. szám, 2017.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE
5
lyel szemben nem kerülhet sor. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (6) bek.; 1998. évi XXVIII. tv. 43. § (1), (2), (3) és (4) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 9/2017. (IV. 18.) AB határozat A jogorvoslati határidőt megjelölő téves hatósági tájékoztatás alkalmas lehet a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmének előidézésére. [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Kpk.27.058/2014/1/I. sz. végzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 10/2017. (V. 5.) AB határozat I. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére vezetett, hogy a bíróság a hirdetményi kézbesítés alkalmazhatóságának azt a feltételét, mely szerint az egyéb közlési módok alkalmazása „előre eredménytelennek mutatkozik”, úgy értelmezte, hogy azt önmagában az ügyfelek jelentős, nagy száma, illetve pusztán célszerűségi és gazdaságossági okok megalapozzák, függetlenül attól, hogy az ügyfél rendelkezik-e olyan lakcímmel, melyen ténylegesen sikeresen értesíthető. II. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből folyó alkotmányos követelmény, hogy ugyanabban a közigazgatási hatósági eljárásban a Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja szerinti, az eljárás megindulásáról szóló értesítés-mellőzési indokot, és a 80. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hirdetményi úton történő közlést ismert ügyfelek esetében együttesen nem lehet alkalmazni. [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek.; 2004. évi CXL. tv. 29. § (4) bek. b) pont, 80. § (1) bek. d) pont; Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.Kpk.50.469/2012/9. sz. végzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 3104/2017. (V. 8.) AB határozat I. A nemzet közös örökségének alkotmányos védelmére alapított fenntarthatóság követelménye az alkotmányfejlődés olyan eredményeként jelenik meg az Alaptörvényben, amely új alkotmányos értékként az alapvető jogokat és egyéb alkotmányos értékeket is új fejlődési perspektívába helyezheti. A nemzet közös örökségéért való alkotmányos felelősség az Alaptörvényben általános és egyetemleges, ugyanakkor ezen belül az államot egyfajta elsőség illeti meg, illetve kötelezi, hiszen e felelősség intézményvédelmi garanciák révén összehangolt érvényesítése, az intézményvédelem megalkotása, korrekciója és érvényesítése közvetlenül és elsődlegesen állami feladat. II. A műemlékvédelem körében az állam arra vállal kötelezettséget, hogy teherbíróképessége függvényében milyen értékeket kíván a jövő nemzedékek számára megőrizni, amely alkotmányos értelemben osztja az egészséges környezethez való jog körében megállapított visszalépési tilalmat. Ha egyszer már valami védelem alá került, az onnét való kivételhez rendkívüli indok kell. A bírónak tehát arra van alkotmányos értelemben jogköre és lehetősége, hogy a nyilvántartásbavételi eljárásban észlelt jogsértés esetén a hatóságot új eljárásra utasítsa. A bíró tartalmi értelemben vett felülvizsgálata korlátozott, csak szélső esetben érvényesíthető. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., P) cikk, XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (7) bek., 25. cikk (2) bek. b) pont; 2001. évi LXIV. tv. 7. § 17. pont; 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet 2. sz. melléklet 6–7. pontjai] . . . . . . . . . . . . . . 77
Eljárási kérdések 3030/2017. (III. 7.) AB végzés Az Alkotmánybíróság megszünteti az Alaptörvény értelmezésére irányuló eljárást, ha az indítvány benyújtását követően keletkezett okból, az alkotmánybírósági jogértelmezés nélkül is megszűnt az indítványban jelzett, jogbiztonságot veszélyeztető helyzet, így már nem álltak fenn az indítvány benyújtásának feltételei. [Abtv. 38. §, 59. §; Ügyrend 67. § (2) bek. e) pont] . . . . . . . . . . . . . . . . 80 3113/2017. (V. 22.) AB végzés Bírói kezdeményezésben támadott jogszabálynak, jogszabályi rendelkezésnek közvetlenül döntésmegalapozónak kell lennie, amely jellegnek a kezdeményezés indokolásából egyértelműen ki kell derülnie. (Abtv. 25. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 3114/2017. (V. 22.) AB végzés Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy jogegységi határozat rendelkező részének érintése nélkül, kiragadott szövegre, illetve szövegrészre, így különösen annak indokolására folytassa le az alkotmányossági felülvizsgálatot. [Abtv. 37. § (2) bek.; 6/2013. PJE] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
6
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE
1. szám, 2017.
Alkotmányjogi panaszok befogadása 3005/2017. (II. 1.) AB végzés I. Az állami szervek – így bíróságok – is rendelkezhetnek indítványozói jogosultsággal az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz előterjesztésére, amennyiben magánjogi jogalanyként jártak el az alapul fekvő jogviszonyban. Ennek vizsgálatát esetről esetre kell elvégezni. II. A bírói szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos perben a bíróság munkáltatóként, egy munkaügyi jogvitában, mellérendelt jogalanyként mint a polgári per alperese szerepel, ezért indítványozói jogosultsága megállapítható. (Abtv. 27. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 3006/2017. (II. 1.) AB végzés A házelnöki rendelkezés nem jogszabály, ezért alkotmányjogi panasszal nem támadható. [Abtv. 26. § (1) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 3016/2017. (II. 8.) AB végzés A közvetlen és aktuális érintettség megállapíthatóságához az indítványozónak igazolnia kell, hogy a jogszabály konkrétan számára valóban és elkerülhetetlenül jogsérelmet okozott. [Abtv. 26. § (2) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 3024/2017. (II. 17.) AB végzés A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolási kötelezettséggel csak az indokolás megléte és nem annak tartalma hozható összefüggésbe. Nem része az alkotmánybírósági vizsgálatnak az, hogy a bírósági döntés mennyire felel meg az ügyben alkalmazott adójogi jogszabályoknak, valamint hogy a bíróság helytállóan értékelte-e a beszerzett bizonyítékokat és az előterjesztett érveket. [Abtv. 29. §] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3025/2017. (II. 17.) AB végzés A jogegységi határozat jellegét tekintve nem jogorvoslat, hanem a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosító eszköz. Ezért a jogorvoslathoz való jog és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmeként arra való hivatkozásnak nincs helye, hogy bár a jogegységi határozat meghozatalának fennálltak a törvényi feltételei, de az eljárás lefolytatására mégsem került sor. (Abtv. 29. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3032/2017. (III. 7.) AB végzés Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhat felül, mivel az alkotmányjogi panasz – szervezet esetében is – az egyedi ügyben bekövetkezett, Alaptörvényben biztosított jogot érintő, egyéni jogsérelem orvoslásának eszköze. [Abtv. 27. §, 56. § (2) bek; Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5048/2015/3. sz. határozata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 3036/2017. (III. 7.) AB végzés Az alkotmányjogi panasz intézményének egyéni, szubjektív jogvédelmi funkciója megköveteli, hogy az indítványozó – és nem más személy – Alaptörvényben biztosított jogainak sérelme merüljön fel. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele tehát, hogy a jogsérelem a panaszos személyét ténylegesen érintse, ennek következtében a panaszos jogai sérüljenek. Ezért az alkotmányjogi panaszt előterjesztő indítványozó nem hivatkozhat az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárásban részt vevő más személy − így különösen a büntetőügy másik vádlottja − alapjogainak sérelmére. [Abtv. 26–27. §] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 3090/2017. (IV. 28.) AB végzés A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény játékadóval kapcsolatos rendelkezéseinek vizsgálatát hatáskör hiányában a tulajdonhoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdés esetén sem végezheti el. [Alaptörvény 37. cikk (4) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . 90 3109/2017. (V. 8.) AB végzés A perben alperesként szerepelt gazdasági társaság képviselője a saját nevében nem nyújthat be alkotmányjogi panaszt. [Abtv. 26. § (1) bek. és 27. §] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
1. szám, 2017.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE
7
3156/2017. (VI. 21.) AB végzés Nem alapozza meg az érintettség megállapításához szükséges Alaptörvényben biztosított jog sérelmének valószínűségét annak kifogásolása, hogy az eljáró bíróságok hogyan minősítették az elkövető cselekményét, és miért nem az alkotmányjogi panaszosok – akik tanúként vettek részt az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló büntetőeljárásban − által megfelelőnek tartott szankciót szabtak ki. [Abtv. 27. §] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 TANULMÁNYOK, ELŐADÁSOK Előadások a visegrádi országok alkotmánybíróságainak találkozójáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Sulyok Tamás: Szövetségben. Az európai alkotmányos értékek védelme érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Pavel Rychetsky: Az alkotmányos identitás megtartása az Európai Unió keretén belül – az Alkotmánybíróság feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Trócsányi László: Az uniós jog elsőbbségének korlátai és az alkotmányos identitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Czine Ágnes: Mérlegen a tisztességes büntetőeljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Kalas Tibor: Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése a bírósági ítélkezésben a joggyakorlat-elemzés tapasztalatai alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .109 Lengyel Nóra Zsuzsanna: Kinek jár az egyházi 1%? A bevett egyházak és a vallási tevékenységet végző szervezetek az adóátirányításos rendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 HIVATKOZÁSOK Az Alkotmánybíróság intézményével, illetve gyakorlatával kapcsolatos hivatkozások (válogatás) . . . . . . . . . 126
