SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2013. március 20-án Jóváhagyta:

Szabó András igazgató 2013. március 20-án Hatályos: 2013. szeptember 1-jétől 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................ 4 1.1. Az iskola küldetése.......................................................................................................... 4 1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........ 7 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 10 1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.......................................... 13 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 16 1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 19 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység............. 21 1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje............................... 31 1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................... 32 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .......................................................... 33 1.11. Az értékelés rendje, a vizsgatárgyak részei és követelményei.................................... 33 1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai............................................ 35 1.13. A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................... 35 2. HELYI TANTERV .............................................................................................................. 37 2.1. A helyi tanterv alapelvei ............................................................................................... 37 2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok ...................... 37 2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 40 2.4. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei ................. 47 2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......... 47 2.6. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 48 2.7. Mindennapos testnevelés............................................................................................... 49 2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............... 49 2.9. Projektoktatás ................................................................................................................ 50 2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 50 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 50 2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.................................. 53 2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek......... 53 2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................ 54 2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei............ 56 3. SZAKMAI PROGRAM ....................................................................................................... 60 3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) ............................................................. 60 2

3.2. Képzési szakaszok (kifutó rendszer) ............................................................................. 62 3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer)............................. 62 3.4. Az iskola képzési szerkezete (felmenő rendszer).......................................................... 71 3.5. Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ ............................................... 74 3.6. Szakképzés-felnőttképzés.............................................................................................. 74 3.7. Az egyes szakmacsoportok jellemzői (kifutó rendszer)................................................ 74 3.8. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer).............................................. 79 4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI PROGRAM.............................................................. 81 5. KOLLÉGIUMI PROGRAM ................................................................................................ 84 5.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ................................................... 84 5.2. A tanulók életrendjének, tanulásának, szabadidejük szervezésének pedagógiai elvei.. 87 5.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok............................................. 88 5.4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ............................................................................... 89 5.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................ 92 5.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ......................................................................... 93 5.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ........................................ 95 5.8. A kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének terve............................................ 98 5.9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái....................... 99 5.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ......................................................... 100 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILVÁNOSSÁG ............................................................. 104 6.1. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása ..................................................... 104 6.2. Nyilvánosság biztosítása ............................................................................................. 107

3

1. NEVELÉSI PROGRAM Nevelési célunkat a következő jelmondat fejezi ki:

Bonus intra, melior exi – „Jó emberként lépj be, s még jobbként távozzál”.

1.1. Az iskola küldetése A pedagógiai programban jövőképünket a több mint száz éves hagyományainkra alapozva a következőkben határozzuk meg:
A nevelő-oktató munka meghatározója az az értékrend kell hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete.
Elfogadása és igenlése annak, ami az egyén (személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja.
Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés.
Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége.
A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik
Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését.
Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket.

4


Évezredünk erősödő kihívásai motiválják az idegen nyelvek elsajátíttatását, az informatikai kultúra és az egész életen át tartó tanulás készségének kialakítását, hangsúlyozását.
Miskolc város és környéke ehhez a tájhoz értelemben és érzelemben egyaránt kötődő polgárt kíván, aki tehetségéhez és lehetőségéhez mérve sokat akar tenni szülőföldjéért, és Szemere Bertalan szellemiségét is szem előtt tartva örömét leli az érte végzett munkában.
A szakmai képzéshez vezető utak változatos és széles kínálatát nyújtjuk.
Kiemelt feladatunknak tekintjük a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértésszövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését.
Elsősorban a minőségi szakképzés iskolája szeretnénk lenni Miskolc város és a régió szakmát választó polgárai számára.
A műszaki és a humán szakterület több ágazatát és a művészeti jellegű szakmákat oktató szakközépiskolai képzésben látjuk jövőnket.
A nálunk és más iskolákban érettségit tett tanulók érdeklődésük szerint választhatnak szakiskolára és érettségire épülő középfokú és emelt szintű iskolai rendszerű szakmákat.
Erősíteni kívánjuk az iskola kompenzatív jellegét az esélyegyenlőségi alapelveket szem előtt tartva.
Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Így az iskolában folyó állampolgári nevelés egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak nevelését.
A fentiek értelmében ezért fontos feladatunk a megbízhatóan, pontosan, kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó ember nevelése.

Mindezek megvalósítása érdekében fokozott figyelmet fordítunk:
a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésére,
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálására,
a szociális hátrányok feloldására,
az oktatást, nevelést szolgáló taneszközök, felszerelések folyamatos korszerűsítésére,
az ifjúság egészségével és életvitelével kapcsolatban jelentkező negatív tendenciák megállítására, 5


a tehetséggondozó tevékenységi körök működtetésére,
a város közintézményeivel való kapcsolattartásra,
az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítésére,
a fiatalok „életterének” – a szórakozás, a turizmus, a szabadidő eltöltése, egészséges életmód – humanizálására,
a helytörténet, a szűkebb régió történelmének, hagyományainak megismertetésére,
az iskolai és a szülők kapcsolatának erősítésére. Annak tudatában, hogy az iskola csupán egy a nevelési tényezők közül, amely azonban döntő befolyást gyakorolhat a tanuló személyiségének alakulására, a szülő feladatát át nem vállalva, de őt segítve működünk együtt a szülői házzal.


Nevelői munkánkban fontosnak tartjuk, hogy kicsit mindenki legyen osztályfőnök ott, ahol tanít.
Vissza kell adnunk a „szabad beszélgetések órájának” rangját: minden szaktanár adjon lehetőséget erre a tanulóknak a tanórákon kívül is.
Munkánkban a társadalom, a gazdaság, a szülő igényeit a legnagyobb mértékben vesszük figyelembe.
Saját hagyományainkra építve kell kitekintenünk közeli és távoli környezetünk eredményeire és felhasználni mindazt, ami beépíthető a már meglévő értékeink tárházába.
Azt is látnunk kell, hogy néhány elkényeztetett gyermek esetleg másként fogadja a feléje nyújtott kezet, mint a napi gondokkal küzdő, munkanélküli szülők gyermeke.
Számolnunk kell a fellazult társadalmi kapcsolatok rendszerével, mert egyre több a másoktól ilyen-olyan okból elforduló ember.
Tanítványainkat fel kell készíteni egy keményebb világra, de nem szabad lemondanunk a szeretetről, a művészetről, amely segít emberként megélni ezt a világot.

Mivel a nevelés célja és tartalma mindig a társadalmilag is hasznos életre való felkészítés, a nevelési tartalom kialakításában figyelembe vesszük az általános emberi értékeket, a tágabb és szűkebb társadalmi környezetet, a szülők igényeit, a tanulók életkori sajátosságait, érdekeit, elképzeléseit.

6

Célunk az, hogy a fiatalok birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá való váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.

Ezért arra törekszünk, hogy a tanulók:
tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, ne éljenek drogokkal, kerüljék az alkoholfogyasztást és a dohányzást;
ismerjék saját lehetőségeiket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére;
rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok kialakításának képességével;
kellő jártasságot szerezzenek az ismeretszerzés módszereiben, képesek legyenek önmaguk fejlesztésére, tanulmányaik folytatására;
olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széles körű, mobilizálható, konvertálható;
legyenek készek új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra;
az Európai Uniós tagság megvalósulásával olyan tulajdonságoknak is meg kell erősödniük tanulóinkban, mint a tolerancia, és a másság elfogadása;
munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak;
legyenek nyitottak a világ, a természet, a haza, a társadalom aktuális kérdései iránt;
képesek legyenek a demokrácia megteremtésére és működtetésére;
törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével;
jó ízléssel gyarapítsák tárgyi környezetüket, legyenek képesek eligazodni a művészet, a tudomány és a kultúra különféle területein.

1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak.

7

Oktató-nevelő munkánk elsődleges feladatának az szakmai/érettségi vizsgára való felkészítést tartjuk.

1.2.1. Célok Oktatási célrendszerünket abból kiindulva fogalmaztuk meg, hogy megfeleljünk az adott kor kihívásainak és tanítványainkat felvértezzük a legkorszerűbb ismeretekkel.
Az aktuális oktatási jogszabályok alapján növendékeinket felkészítjük a törvény által előírt vizsgákra (érettségi, szakmai vizsga).
A szükséges közismereti műveltségen kívül nagyon alapos szakmai ismereteket kell adnunk diákjainknak.
A magyar nyelv ápolása, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a nemzeti tudat megerősítése, a lokál-patriotizmus hangsúlyozása.
Az élő idegen nyelvek tanulásának ösztönzése.
A számítógépes ismeretek elmélyítése, az internet adta lehetőségekre való rámutatás.
A környezetvédelem fontosságának tudatosítása.
Piacképes ismeretek nyújtása, amellyel tanulóinkat „versenyképessé” tehetjük a piacgazdaság egyre nehezedő körülményei között.
Az arra nyitottaknak művészeti ismereteik további gyarapítását, ilyen irányú tehetségük kibontakoztatását biztosítjuk.
A tehetségek gondozása.
Nemcsak a tehetséges tanulókra kell figyelnünk, hanem a valamilyen hátrányban szenvedőkre, a valamiért leszakadókra is.

1.2.2. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskola által átadott műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az iskolai műveltség tartalmának rendezőelve a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Kiemelt feladat, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

8

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. 1.2.3. A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk •

következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében,

•

folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat,

•

rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról,

•

az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt.

Közvetlen módszerek – Szokások kialakítását

– Követelés

Közvetett módszerek – A tanulói közösség

célzó, beidegző

– Gyakoroltatás

tevékenységének

módszerek

– Segítségadás

megszervezése

– Ellenőrzés

– Közös (közelebbi vagy

– Ösztönzés

távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása – Hagyományok kialakítása – Követelés – Ellenőrzés – Ösztönzés

– Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

– Elbeszélés

– A nevelő részvétele a

– Tények és jelenségek bemutatása

tanulói közösség tevékenységében

– Műalkotások bemutatása – A nevelő személyes 9

– A követendő egyéni és csoportos minták

példamutatása

kiemelése a közösségi életből

– Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

– Magyarázat, beszélgetés

– Felvilágosítás a betartandó

– A tanulók önálló elemző

magatartási normákról

munkája

– Vita

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: •

minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,

•

osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására,

•

a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében,

•

fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket.

1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az mentálhigiénés végzettségű szakember sokat segít. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakemberben fontos szerepet kap. Ezen kívül

10

az adott szakterületek speciális intézményeivel (pedagógiai szakszolgáltató, gyermekjóléti szolgálat)

állandó

kapcsolatot

tartva

a

személyiségfejlesztést

szem

előtt

tartva

lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: •

diákcentrikus tanári gondolkodás és magatartás,

•

a tanári pályához hivatásbeli becsületen, a nevelésben való hiten alapuló felelősségteljes viszonyulás (a társadalmi megbecsültség nem kielégítő voltának viszonyítási alapja helyett),

•

kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó diák és tanár eszménye érvényesüljön,

•

felelősségteljes nyilvános szereplés a közjó érdekében,

•

szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság,

•

a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén érvényesüljön,

•

önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő általános tanári magatartás,

•

a

diákot

egyszerre

saját

személyiségéhez

(képességeihez)

és

diáktársai

teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki, •

belülről motivált, önálló tevékenységre (ismeretszerzés, önképzés, önellenőrzés, önértékelés) képes tanulói, tanári személyiség érvényesülése; alkotói műhelyek: újságszerkesztés, önképzőkör, kulturális produkciók, diákszínjátszás biztosítása,

•

a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek: − közös gondolkodás (megbeszélés), − egyéni

munkálkodás

irányainak

kialakítása,

megvitatása

(tanulás,

ismeretszerzés együttes gondolkodással), − kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.

A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek:

11

Feladat

Eszköz, módszer Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, beszélgetések, önálló és csoportmunkában önismereti játékok, tréningek. A helyes önismeret kialakítása, és a reális önértékek megalapozása. Az

Önismeret fejlesztése önállóság és felelősségtudat fejlesztése. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a sporton túl a tanulmányi versenyeken,

az

ének-,

zene,

irodalmi

és

képzőművészeti

tevékenységekben. Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, a Együttműködési

közösséggé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető

képesség fejlesztése

erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, tanulmányi és sport csapatversenyek szervezése. Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Tanár-diák

kapcsolat

erősítése

a

személyes

beszélgetések

megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt Szociális képességek fejlesztése úgy, mint a

segítés

és

a

konfliktuskezelés

tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. Az élő, az élsportolói, a történelmi, az irodalmi személyek segítő cselekedeteinek megismerése. Önirányító- és önkormányzó- képesség kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában. A

Demokratikus iskolai élet szervezése

diákönkormányzat

működési

feltételinek

megteremtése,

kompetencia körbe tartozó közös döntések meghozatala, diákkörök működtetése,

a

diákjogok

érvényesítése.

A

közösség

életét

meghatározó szabályok, törvények meghatározása, azokhoz történő igazodás. Az önálló illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek

Kognitív képességek alkalmazásával: fejlesztése

differenciált

oktatás,

projekt

módszer,

önálló

feladatok adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a megbízatások vállalásában és teljesítésében.

Kommunikációs

Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán:

12

képességek

az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák

fejlesztése

készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai illetve alkotó

olvasás)

elérése

érdekében

végzett

tevékenységek.

Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása. Versengés

Versenylehetőségek teremtése-csoportos, egyéni-

képességének

tanulmányi, sport, játék, előadói, művészeti.

fejlesztése

Az egészséges versenyszellem kialakítása. Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes

példamutatás,

információforrások

CD,

biztosítása:

szakfolyóiratok,

videó.

Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli Az

egészséges sportolási lehetőségek biztosítása. Megfelelő életritmus, célirányosan,

életmód kialakítása

változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amely biztosítja a fejlődő szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi, testi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenést.

1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetben végzi tanulmányait. A helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakad. A diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység.

1.4.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Testnevelési órák keretében:
A tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív emocionális hatásainak összehangolása. Jó hangulatú órák biztosítása.
A keringési és légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, folyamatos közepes iramú futás alkalmazása minden órán.
Speciális tartásjavító gyakorlatok alkalmazása.
A tanulók optimális testsúly-testmagasság arányának megállapítása hazai standard értékek alapján. 13


A

reggeli

torna

gyakorlatainak

megtanítása

és

rendszeres

alkalmazásának

szorgalmazása. Alapgimnasztikai gyakorlatok.
A testnevelési órák higiéniájának biztosítása, a lehetőségeknek megfelelően. Tiszta, olcsó, lehetőleg egységes tornafelszerelés lehetőség szerinti megvalósítása.
A testnevelési órákhoz öltözőrend kialakítása – feltételektől függően.
A testnevelési órák utáni tisztálkodási feltételek biztosítása.
Az egyéni higiéné, elsősorban a tisztaság figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók tapintatos elvégeztetése, higiénés szokások kialakítása.
Egészségügyileg hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése – könnyített testnevelés. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében:
Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása.
A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése.
Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása.
Törekedés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra.
A fogmosási szokások felmérése.
Alvási, pihenési szokások felmérése.
A reggeli tisztálkodás, a néhány perces torna kialakítása.
A

dohányzás

és

alkoholos

italok

fogyasztási

szokásainak

regisztrálása

(évfolyamonként). Csökkentésükre irányuló nevelői hatás alkalmazása.
Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése. A tanórán kívüli szabadidő keretében:
A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése •

házi versenyek, bajnokságok

•

ISK keretében edzések (szakosztályi)

•

Diákolimpia versenyek, bajnokságok


A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése.
Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. (Olimpiai ötpróba keretében is.)
Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében.

14


Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is).
1.4.2. Iskolai programok Tanórai foglalkozások:
Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, és így a drogprevencióhoz. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat).
Osztályfőnöki órák (Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása mint ismeretátadási és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide). Tanórán kívüli foglalkozások:
délutáni

szabadidős

foglalkozások

(sportprogramok,

témával

kapcsolatos

filmvetítések, vetélkedők, egyéb játékos programok),
egészségnap vagy drogprevenciós nap (az iskola egészét átfogó előre tervezett programok komoly szervezést, felkészülést igényelnek),
hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében (sportrendezvények, kulturális programok,
szakmai tanácskozások, tréningek (elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését célozza meg, de a DÖK képviselőket is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma),
témanapok, a Nemzeti összetartozás jegyében - Határtalanul! címmel egész napos program, az utazások megtörténte után. Iskolán kívüli rendezvények:
kortárs-segítő képzés – más kiképző intézményben
kirándulások, túrák, sportprogramok (regionális rendezvények, amelyeket jeles sportolók,

popsztárok

tesznek

népszerűvé.

Elindítója

lehet

helyi

rendezvénysorozatnak).
1.4.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

15

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A felnőtté válás időszakában – ami egyben a szakközépiskola általánosan képző szakasza is –, előnyös, ha minél nagyobb az a közösségi háló, amely körülveszi az embert. Szeretnénk intenzív kommunikációs és érzelmi viszonylatok segítségével érett egyéneket nevelni. Fontosnak tartjuk annak a „mi-tudat” élménynek az erősítését, ami a „szemerés diákok” számára az iskolához való tartozás érzését jelenti.

1.5.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat:

Az iskolai élethez, a tanórákhoz, a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat:

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanulók fejlődéséhez, az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat:

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a tanulókban, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat:

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 16

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat:

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

1.5.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: •

jóakarat, bizalom, őszinteség,

•

a különbözőség tisztelete,

•

azonosulási képesség, rugalmasság,

•

türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében,

•

a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,

•

a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság,

•

az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése,

•

az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt,

•

a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),

17

•

a poliesztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül intelligenciájának növelésére: képzőművészeti szakkör, énekkar-, színház-, mozi- és hangverseny-látogatás),

•

a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.

Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.

1.5.3. Ennek érdekében konkrét feladataink:
Követni a közösségek fejlődését.
A meglévő iskolai hagyományok ápolása és kialakítása.
Tanulmányi és osztálykirándulások szervezése a következő célok figyelembe vételével: •

honismeret: (minden évben más-más táj megismerése mellett kerüljön sor Budapest történelmi, kultúrtörténeti és természeti értékeinek megismerésére is),

•

általános műveltség növelése (múzeum, színház és koncert látogatása),

•

az egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák, vízi túrák, sítúrák).


Projektek szervezése.
Házi versenyek szervezése.
Más iskolák diákjaival sport vagy kulturális kapcsolat kialakítása.
Külkapcsolatok és partner kapcsolatok ápolása, kiterjesztése több nyelvterületre is.
A környezetvédelemhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó világnapok alkalmából kiállítások szervezése.
Bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba.
Szociális és jótékonysági akciók felkarolása.
Diákkörök működtetése.
A nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése.
Zene, képzőművészeti és irodalmi programok szervezése az iskolában és az iskolán kívül.
Csoportos, kiscsoportos beszélgetések. 18


Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése.
A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása.
Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.
A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet kialakítása és ápolása.
A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése.
Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományinak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete.
A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása. 1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: •

a tanítási órákra való felkészülés,

•

a tanulók dolgozatainak javítása,

•

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

•

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

•

érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

•

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

•

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

•

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

•

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

•

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

•

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

•

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

•

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

•

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

•

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

•

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 19

•

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

•

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

•

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

•

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

•

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

•

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

•

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

1.6.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

•

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

•

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

•

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

•

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

•

Szülői értekezletet tart.

•

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és

év

végi

statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. •

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

•

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

•

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. 20

•

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas középfokú oktatásnak, iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végezték e tevékenységet, amikor nem volt mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény vezetője anyagilag is honorálja. Színvonalas tanári karunk, tehetséges diákjaink bevonásával a következő formákat működtetjük:

Fontos, hogy minél több tanuló esetében feltárjuk, ha valamiben tehetséges. Figyeljünk oda arra, hogy a kiemelkedően sportoló, tehetséges tanulóinkat a tanulás terén is képességeik maximumára juttassuk, a tehetségeseket ezen a téren is fejlesszük. Céljai: •

minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,

•

tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,

•

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,

•

a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása.

A tehetség felismerésével kapcsolatos feladataink
A küldő iskolákkal, illetve az egyesületekkel és az edzőkkel való kapcsolattartás fejlesztése: lehetőség szerint tájékoztatás kérése a felvett tanulókról hobbi, érdeklődési kör, tanórán kívüli elfoglaltságok, versenyeredmények, sporteredmények tekintetében.
Képességek diagnosztizálása – az iskolába való felvételizéskor, az iskolába való belépéskor. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanórán a kognitív képességek fejlesztése:
a differenciált oktatás megvalósítása,
érettségi előkészítő foglalkozások.

21

A 12. évfolyamon az érettségi vizsgákra való felkészülés elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, fejlesztő órákat iktatunk be. További tehetséggondozó s felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Tanórán kívüli formái: Szakkörök A tantárgyi szakköröket a diákok igénye szerint a munkaközösségek szervezik. Az esetleges tanulmányi versenyekre való felkészítésen túl ezek olyan ismeretek és jártasságok megszerzésére irányulhatnak, amelyek túlmutatnak egy-egy tantárgy keretein. (pl. környezetvédelmi szakkör)

Művészeti körök Ezek elsődleges feladata az ének, a zene, az irodalom, a vizuális kultúra és a művészetek területén a tehetségek ápolása, az ismeretek bővítése.

Iskolai sportkör Az

egyesületi

versenysport-képzés

keretein

túl,

diákjaink

részére

délutáni

sport

foglalkozásokat szervezünk igény és lehetőség szerint.

Szabadidős foglalkozások Színház-, múzeumlátogatások alkalmával felkelteni a tanulók érdeklődését, feltárni előttük a lehetőséget a világ más irányú megismerésére.

Iskolai könyvtár A könyvtár ne csak a könyvkölcsönzés helyszíne legyen, hanem a tanulók töltsék szabadidejüket szívesen a könyvtárban, emellett tekintsék az információ szerzés hagyományos és modern módszereinek helyszínéül.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata: Tudatosítani kell a tanulókkal, hogy az iskola létesítményei, eszközei a rendelkezésre állnak. Használják azokat bátran az információhoz való hozzájutáshoz, a felkészüléshez. Meg kell tanítani diákjainkat arra, hogy ezek nagy értéket képeznek és használatuk valamennyiük számára nagy lehetőséget rejtenek. 22

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 1.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskola minden tanára, oktatója, de kiemelten az iskolai mentálhigiénikus, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi tanár végzi ezt a tevékenységet. A nevelés eme területének legfontosabb munkaformái és tevékenységei a következők:


A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember.
A jelenség felismerése, diagnosztizálása szakember feladata. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember.
Szoros kapcsolat a szakintézményekkel.
A pedagógusok, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése.
Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció.
Rendszeres esetmegbeszélések.
Pedagógusok, szülők, diákok személyes kapcsolatainak fejlesztése.
Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások.

A tanulási kudarc kialakulásának lehetséges okai:
alapképességek (írás, olvasás, számolás, beszéd) nem megfelelő fejlettsége,
tanulási képességek alacsony színvonala,
az általános iskolák közötti különbségek,
irreális pályaválasztás,
rossz időbeosztás, túlterheltség,
koncentráció hiány,
rossz tanulási technikák,
irreális elvárások, 23


érdektelenség, motiválatlanság. Felismerése:
a tanuló teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával,
szorongás, félelem megjelenése (düh, agresszió),
képességek mérése,
tudásszint mérések. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók Több alkalommal osztályfőnöki órán és a tanítási órákon is foglalkozunk a tanulási módszerekkel, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azokat tanulóink. A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelő vagy nem célszerű formában tanuló diákokkal és szüleikkel a gimnáziumi időszak elején konzultál az osztályfőnök vagy az érintett pedagógusok. A sikeres együttműködés érdekében minden körülmények között felhívjuk a szülő figyelmét a problémára. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának másik formája a korrepetálás. Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ezeket a foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja, vagy – a pedagógusok munkaköri kötelezettségeként – tanórán kívüli tevékenységi formában is végezhető.

A segítő programok:
Tanulási technikák tanítása;
A kommunikációs képességek fejlesztése;
Differenciált foglalkozás tanórán;
Felzárkóztató foglalkozások beindítása a hiányzó ismeretek pótlására;
Pótló foglalkozások az élsportolók hiányzásainak kompenzálására;
Egyéni foglalkozás szakemberek segítségével;
Szakembereink kiscsoportos tréningeken nyújtanak segítséget. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

24

•

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

•

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének

megismerése,

az

ahhoz

illeszkedő

pedagógiai

módszerek

alkalmazása; •

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

•

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

•

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

1.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik, e változás a társadalomban végbemenő deszocializációs folyamatok egyenes következménye. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti 25

megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő mentálhigénikus valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét.

Az iskola minden tanára, oktatója, de kiemelten az iskolai mentálhigiénikus, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi tanár végzi ezt a tevékenységet. A nevelés eme területének legfontosabb munkaformái és tevékenységei a következők:


A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember.
A jelenség felismerése, diagnosztizálása szakember feladata. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember.
Szoros kapcsolat a szakintézményekkel.
A pedagógusok, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése.
Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció.
Rendszeres esetmegbeszélések.
Pedagógusok, szülők, diákok személyes kapcsolatainak fejlesztése.
Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások. 1.7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felmérések alapján kapott adatok a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.

26

A rossz anyagi helyzetben levő tanulók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: •

ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,

•

tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása,

•

tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,

•

kedvezményes ebéd biztosítása,

•

javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására,

•

mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele,

•

a tanulók jogainak fokozott védelme,

•

az

életmód-program

keretében

rendszeres

felvilágosító

munka

végzése

az

osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás), •

törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához,

•

rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel,

•

a veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: •

érzelmek alkotó kezelése,

•

a stressz kezelés,

•

az önismeret, önbecsülés megerősítése,

•

a célok megfogalmazása és kivitelezése,

•

a konfliktuskezelés,

•

a problémamegoldás, a döntéshozás,

•

a kortárscsoport nyomásának kezelése,

•

a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, 27

•

az elutasítási készségek fejlesztése.

Ennek keretében a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős:
Elősegíti az osztályfőnökök felderítő tevékenységét, segíti a veszélyeztetettség kritériumainak intézményi szintű meghatározását.
Közreműködik az intézményi munkaterv gyermek- és ifjúságvédelmi fejezetének tanévre szóló ütemtervének elkészítésében.
Összehangolja a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet az intézményben dolgozó pedagógusok között.
Szükség esetén az osztályfőnökökkel és a szükséges szakemberekkel családlátogatást végez.
Szükség esetén segítséget kér az illetékes hatósági szervtől, szakintézményektől.
Részt vesz a továbbképzéseken. Az elkövetkező időszakban szeretnénk a drogmegelőzési tevékenységünket hosszabb távon előre megszervezni és még szakszerűbben végezni. Ehhez alapvetően szükséges, hogy több kollégánk ilyen irányú továbbképzésben részesüljön. Alapvető feladatunknak tekintjük a legális és illegális szerek fogyasztásának visszaszorítását. Ennek érdekében megismertetjük a tanulókat e szerek fogyasztásának következményeivel, valamint rendszeres tájékoztatást nyújtunk a szülők számára is. Kialakított drogstratégiánkat szisztematikusan fejlesztjük, elkerüljük a drogfogyasztás mint társadalmi probléma kampányszerű kezelésének veszélyeit. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése.

1.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok felismerése
szociológiai felmérés,
adatgyűjtés,
személyes beszélgetés.

28

Felelős: valamennyi pedagógus, iskolapszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember, ifjúságvédelmi felelős. Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan sok a hátrányos helyzetű tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: •

Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.

•

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. Helyzetük felismerését a velünk legszorosabb kapcsolatban lévő általános iskolákkal kötött szerződésekkel segítjük.

•

Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.

•

A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.

•

Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A segítő programok
Pedagógusok – diákok – szülők személyes kapcsolatai.
Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése.
Egyéni fejlesztés.
Drog – és bűnmegelőzési programok szervezése.
Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségéről.
Pályázatok figyelése, az azokon való részvétel segítése.
Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek, étkezési támogatás lehetőségeinek bemutatása
Továbbtanulás irányítása, segítése. Az iskola átérzi annak a ténynek a felelősségét, hogy a fiatalok későbbi társadalmi beilleszkedését nagyban meghatározzák a tanulóévek alatti szociális tapasztalatok. Ezért döntő fontosságú a diákjaink közötti személyes és baráti kapcsolatok, valamint a kis- és nagycsoportos közösségi viszonyok optimális alakulása. A csoportok, osztályok megfelelő normái a teljesítmény- és magatartásproblémák kialakulásának esélyét is csökkentik. Ezen

29

célok érdekében támogatjuk a diákok önszerveződését, az osztályfőnökök, az iskolapszichológus, a szabadidő-szervező és az ifjúságvédelmi felelős különböző kezdeményezéseit (pl. iskolai kulturális és mentálhigiénés rendezvények, vetélkedők, pályázatok, információátadás a szabadidő kulturált felhasználásának lehetőségeiről, a városi kulturális rendezvényekről, stb.). Támogatjuk a szakköri munkát is, mint a közösségformálás és tehetséggondozás kiemelkedő helyszínét. Azon diákjaink részére, akik iskolán belül nem találják meg az érdeklődési körüknek megfelelő területet, a különböző városi egyesületeket, közösségeket igyekszünk ajánlani. A károsító társadalmi hatásokkal szemben hatásos védelmet nyújtanak az egyházak is, ezért – világnézeti semlegességünk fenntartása mellett – bátorítjuk tanulóink hitéletét saját egyházukon belül. Az iskola szívesen fogadja a nagy egyházak különböző segítségeit is, valamint a civil, önkéntes és karitatív segítőket.
A közösségek formálásával az iskolapszichológus és a vele együttműködő mentálhigiénés szakemberek célja az is, hogy a fiatalokat megóvja a deviáns társadalmi magatartás-formáktól, csoportoktól, szektáktól, s felhívja a figyelmet a drog, az alkohol, a dohányzás és az AIDS veszélyeire. Döntő feladat a testi és lelki egészségkárosító szokások megelőzését célzó preventív programok bevezetése, az egészséges élet rutinjainak elsajátíttatása. A káros magatartásformák ellenében célunk az, hogy a fiatalok érdeklődését a hasznos és értékes területek felé irányítsuk, teret engedve képességeik, tehetségük, a kreativitásuk kibontakoztatásának. Ezt tantárgyi kereteken túl a különböző szakkörök, tréningek, tanfolyamok is segíteni hivatottak. Különösen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink alapvető tevékenysége, a tanulás ne csak kötelesség legyen számukra, hanem ébredjenek tudatára a tanulás értékének is, annak, hogy a tanulás a tudás és az egész személyiség gazdagodásának lehetőségét jelenti.
A megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátíttatásával növeljük az esélyét a hatékonyabb tanulásnak, így a tanulmányi teljesítmény javulásának. Mindez pedig diákjaink pályaválasztási esélyeinek növekedését jelentheti.
Az

iskola

pedagógusai

mellett

a

tanulók

személyiségfejlődésének

másik

kulcstényezője a szülői ház, a család hatása. Ezért fontosnak tartjuk az iskola és a szülők kapcsolatának szorosabbá tételét, hogy így a nevelői hatások egymást kölcsönösen erősítsék. A szülőkkel való kapcsolattartásra a rendszeresen tartott szülői értekezleteken és fogadóórákon kívül még más lehetőségek is nyitva állnak. Ilyen pl. az iskolapszichológus szülők számára tartott fogadóórája, szülőknek szóló tematikus vagy információs anyagok, igény szerint szülői fórumok, a tanulók számára kiírt, de a 30

szülőket is érintő pályázatok, tematikus szülőcsoportok az iskolapszichológus vezetésével. Ez utóbbi kapcsán különösen fontosnak tartjuk a munkanélkülivé vált vagy hátrányos társadalmi helyzetű szülőkkel való foglalkozást, mivel életminőségük negatívan befolyásolhatja tanítványaink pszichés státusát. A velük való foglalkozás központi elemei az életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás és a stressz-oldás lehetnek.

Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Iskolánk vezetése és tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai tanulmányainak elősegítését legnagyobb általános iskolai partnereinkkel kötött kétoldalú szerződésekkel segítjük elő. Nevelésük során az esélyegyenlőség feltétlen biztosítására fenntartónk esélyegyenlőségi intézkedési terve, illetve saját esélyegyenlőségi tervünk tartalmaz előírásokat. Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat.

1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:

1.8.1. Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés.

1.8.2. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat 31

vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

1.8.3. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.

1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. Eljárás, eszköz:
a fogadó napok félévente,
a szülői értekezlet előkészítése alaposabb legyen,
szükség esetén családlátogatás szervezése,
nevelési problémák megoldását segítő szakirodalom ajánlása, átadása, 32


a kollégium, és az iskola közötti információáramlás biztosítása,
közös rendezvények szervezése a kollégiumi nevelőtanárokkal,
nevelési és osztályozó értekezletekre a nevelőtanárok és a belső szakoktatók meghívása, a munkába való bevonása. Felelősök, végrehajtók: igazgató, igazgatóhelyettesek, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, osztályfőnökök.

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: •

osztályozó vizsgákra,

•

különbözeti vizsgákra,

•

javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: •

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

•

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

•

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira •

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.11. Az értékelés rendje, a vizsgatárgyak részei és követelményei

Az általánosan képző pedagógiai szakaszban A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei”-ben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

33

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközi tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát köteles tenni. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
egy tanítási évben a mulasztása a hatályos jogszabályban előírtaknál több, és év közi jegyei alapján nem osztályozható;
magántanuló volt. Az osztályozó vizsga tantárgyai azonosak a naplóban szereplő tantárgyakkal. A szakképzés pedagógiai szakaszában A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a központilag kiadott képzési programban „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. •

Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

•

A tanuló évfolyamot ismételni köteles, ha a szakmai gyakorlat előírt követelményeit nem teljesítette.

•

A tanuló évfolyamot ismételni köteles vagy osztályozó vizsgát tehet, ha a törvényben és rendeletekben meghatározott óraszámnál többet hiányzik.

•

Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.

A modulrendszerű szakmai képzés során a tananyagelemeket kell osztályzattal értékelni. A tananyagelemek óraszámarányos súlyozása adja a tananyagegység (modul) minősítését. 34

Elégtelen a tananyagegység minősítése, ha bármely tananyagelem elégtelen. Csak az elégtelen tananyagelemet kell javítani.

1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Támogatjuk a tehetséges, jó képességű, szorgalmas tanulók esetében a szakiskolából a szakközépiskolába való átmenetet. Az átjárást minden konkrét esetben, a tanuló kérésére meg kell vizsgálni és egyedi határozattal az iskola igazgatója engedélyezi.

1.13. A felvételi eljárás különös szabályai

1.13.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Általános felvételi eljárás elvei és a felvételi eredmény megállapítása A jelentkezők elbírálása az általános iskolából hozott pontok alapján történik. A művészeti és a sport tanulmányi területekre jelentkezőknél ez kiegészül a képesség- és készség mérés eredményével.

Hozott pontok számítása: Az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika (2-szeres súllyal). A maximum 60 pont

Szerzett pontok számítása: A művészeti és sport tanulmányi területeken a képesség- és készség mérésen maximum 60 pont. Egyéb tanulmányi területeken a szerzett pontszám 0.

Összpontszám számítása: A hozott és szerzett pontok összege.

Felvételi rangsor megállapítása: Rangsort az összpontszám alapján állítjuk össze. Azonos összpontszám esetén művészeti és sport tanulmányi területeken a szerzett pontszám alapján, egyéb tanulmányi területeken a matematika, idegen nyelv, magyar irodalom tantárgyak hozott pontjai alapján rangsorolunk. 35

Amennyiben az SNI-s tanulónak valamelyik felvételi tárgyból nincs osztályzata, abban az esetben a hozott pontjait a nem SNI-s tanulók maximális pontszámához viszonyítva állapítjuk meg.

1.13.2. A művészeti orientációs osztályok felvételi eljárása A képesség- és készség mérés külön szabályait az érintett munkaközösségek állapítják meg minden tanév október 1-jéig. 1.13.3. A 10. évfolyam utáni, illetve az érettségi utáni szakképzés Amennyiben a felvételi jelentkezés nem központi lappal történik, akkor jelentkezési lap az iskola nyilvántartó irodájában szerezhető be vagy letölthető iskolánk honlapjáról. A jelentkezési lap tartalmazza a felvételivel kapcsolatos tájékoztatót is.

36

2. HELYI TANTERV 2.1. A helyi tanterv alapelvei
Anyanyelvi

kommunikációs

képességek

fejlesztése

felzárkóztatással

a

szakközépiskolában és szakiskolában.
Matematika tantárgyban felzárkóztatás szakközépiskolában és szakiskolában.
Idegen nyelv oktatása szakközépiskolában és szakiskolában, hangsúlyosan a hétköznapi kommunikációra.
Idegen nyelv folyamatos oktatása – lehetőség szerint – a szakiskolában a szakképző évfolyamokon is.
Lehetőség szerinti csoportbontás a matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, művészetek, informatika oktatásában.
Mindennapi testnevelés lehetősége.
Csoportbontás szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai orientációs és a szakmacsoportos oktatás keretében oktatott, manualitást is igénylő tantárgyaknál, lehetőségünk szerint.

2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok

I. Szakközépiskola A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

37

Szakközépiskolai óraterv (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Heti óraszám/évfolyam Tantárgyak 9.

10.

11.

12.

Magyar irodalom*

2

3

3

3

Magyar nyelv*

2

1

1

1

Idegen nyelvek*

3

3

3

3

Matematika*

3

3

3

3

Etika

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Biológia – egészségtan Földrajz

2

Művészetek (ének, rajz)*

2

2

1

1

3

1

1

Informatika*

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak*,***

6

7

8

11

Összesen***

31

32

31

31

Szabadon tervezhető órakeret**,***

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret***

35

36

35

35

*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont ***: a párhuzamos képzés kivételével

38

II. Szakiskola A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló / (..) EMMI rendelet. melléklete: Kerettanterv a 9-11. évfolyama számára A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Szakiskolai óraterv (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Heti óraszám Tantárgyak 9. évfolyam

10. évfolyam

2

1

Idegen nyelv*

2

2

Matematika*

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

1

1

1

18

11

8

14,5

23

23

2,5

2

4

17

25

27

35

36

35

Magyar – Kommunikáció*

Közismeret

Osztályközösségépítő Program

11. évfolyam

2

Szabadon felhasználható

1

órakeret** Összesen Kötött órák Szakmai

Szabadon

elmélet és

felhasználható

gyakorlat*

órakeret Összesen

Heti összes óraszám

39

*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont

2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi heti óraszámokkal.

Óraterv (heti óraszám) a szabadon felhasználható órakeret terhére (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Minden tanuló számára kötelező Szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar irodalom*

1

Idegen nyelvek*

1

Matematika*

1

Művészetek (ének, rajz)*

1** 1**

Informatika* Szabadon tervezett órakeret

1

1

-

3

Rendelkezésre álló órakeret

4

4

4

4

-

-

-

Szakiskola Természetismeret

1

Rendelkezésre álló órakeret

1

*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban, **: a párhuzamos képzés kivételével

40

Szabadon választható tantárgyak szakközépiskolai órakerete (heti óraszám): Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1

1

2

2

Jogi alapismeretek

1

1

Második idegen nyelv

2

2

2

2

1

1

Katonai alapismeretek vagy Belügyi rendészeti ismeretek

Társadalmi,

állampolgári

és

gazdasági ismeretek Mozgóképkultúra

és

1

médiaismeret Helytörténeti ismeretek

1

1

Érettségi felkészítő

1

Összesen Rendelkezésre álló órakeret**

5

5

6

6

3+4**

3+4**

4+4**

1+4**

*: A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból kötelező tanórai foglalkozások, illetve szabadon választható érettségi felkészítő foglalkozások keretében biztosított a középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten (kötelező tanórai, illetve szabadon választható érettségi felkészítő foglalkozások keretében) -

biológia,

-

testnevelés,

-

katonai alapismeretek,

-

belügyi rendészeti ismeretek,

középszinten (kötelező tanórai foglalkozások keretében) -

biológia,

-

testnevelés,

-

katonai alapismeretek,

-

belügyi rendészeti ismeretek.

41

A tanuló legfeljebb a rendelkezésre áll órakeret mértékéig választhat a szabadon választható tantárgyak közül. **:A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. § (3) szerint Azok a tanulók, akik a katonai alapismeretek vagy a belügyi rendészeti alapismeretek szabadon választható tantárgy tanulását választják, a 9-12. évfolyamon a mindennapos testnevelés terhére önvédelmi ismeretek tantárgyat tanulnak heti 2 órában. Számukra a jogi alapismeretek tantárgy tanulása kötelező. Az érettségi felkészítő foglkozásokon nem osztályozunk.

42

Óratervek kifutó rendszerben: 9. évfolyam órái (utoljára a 2012/2013. tanévben) divat- és stílustervező dekoratőr

3 1 1 2 3 1 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 1

3 1 1 2 3 1 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 2

3 1 1 2 3 1 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 1

Bőrdíszműves villanyszerelő

informatika

3 1 1 2 3 1 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 1

Bőrdíszműves villanyszerelő

közlekedés

3 1 1 2 3 1 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 1

fodrász

kozmetikus

Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Felzárkóztató magyarból (az igazgató döntése szerint) Történelem Matematika Felzárkóztató matematikából (az igazgató döntése szerint) Idegen nyelv (angol vagy német) Ének Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés (táncosnak nincs) Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika (csoportbontás) Táncosok szakmai órái Balett Színpadi tánc Modern tánc Néptánc Zeneismeret Művészeti szakmai orientációs órák Rajz és vizuális kultúra (szakmai orientáció) Művészettörténet Egyéb szolgáltatás szakmacsoport szakmai orientációs órái Tanulásmódszertan Kommunikációs környezeti gyakorlat Közlekedés szakmacsoport szakmai orientációs órái Közlekedési alapismeretek Anyagismeret Gyakorlat (csoportbontás) Informatika szakmacsoport szakmai orientációs órái Információ technológia Elektrotechnika Információ és kommunikáció (csoportbontás) Mérés (csoportbontás) Pályaorientáció Manuális készségek Műszaki rajz Szakmai alapozás Kommunikáció Egészségtan Anyagismeret Elektrotechnika Összesen alk.foto táncos

+színházi táncos alk. fotográfus

Tárgy

3

3

3

1 2 3 1 3 1 0,5 1 2 1 1 2 1 1

1 2 3 1 3 1 0,5 1 2 2 1 2 1 1

2 2 3 2 3 1 0,5 1 2 2 1 2 1 1

1

1 1

2 2 29,5

28,5

10 2 2 2 1 4 1

4 1 2 3 1 1 3 1 2 1 2 1

2 2

29,5 29,5 39

43

29,5

31,5

29,5

28,5

10. évfolyam órái (utoljára a 2013/2014. tanévben) divat- és stílustervező dekoratőr

3 1 2 3 3 1 0 1 2,5 1 2 1 1 2 1 1

3 1 2 3 3 1 0 1 2,5 1 2 1 1 2 1 1

3 1 2 3 3 1 0 1 2,5 1 2 1 1 2 1 1

3

3

3

2 3 3 1 0,5 1 2 1 1 1 1 1 1 1

2 3 3 1 0,5 1 2 1 1 1 1 1 1 1

2 3 3 1 0,5 1 2 1 1 1 1 1 1 1

2 1 1 1 3

2 1 1 1 3

27,5

27,5

10 2 2 2 1 4 1

4 1 2 3 1 1 3 2 2 2 2 3 2

Összesen

26,5 alk.foto táncos

bőrdíszműves villanyszerelő

informatika

3 1 2 3 3 1 0 1 2,5 1 2 1 1 2 1 1

bőrdíszműves villanyszerelő

közlekedés

3 1 2 3 3 1 0 1 2,5 1 2 1 1 2 1 1

fodrász

kozmetikus

Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Matematika Idegen nyelv (angol vagy német) Ének Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés (táncosnak nincs) Fizika Felmenő rendszerben következő tanévtől Földrajz Biológia Kémia Felmenő rendszerben következő tanévtől Informatika (csoportbontás) Táncosok szakmai órái Balett Színpadi tánc Modern tánc Néptánc Zeneismeret Művészeti szakmai orientációs órák Rajz és vizuális kultúra (szakmai orientáció) Művészettörténet Egyéb szolgáltatás szakmacsoport szakmai orientációs órái Ön és társismeret Egészségtan, életmód Közlekedés szakmacsoport szakmai orientációs órái Közlekedési alapismeretek Műszaki ábrázolás Gyakorlat (csoportbontás) Informatika szakmacsoport szakmai orientációs órái Elektrotechnika Számítógép és hálózat (csoportbontás) Mérés (csoportbontás) Szakmai alapozás Anyagok világa Mindennapi ismeretek Rajz Szakmai ismeretek Mechanika Szakrajz Műszaki rajz Gyakorlat (csoportbontás)

színházi táncos alk. fotográfus

Tárgy

26,5 46

44

26,5

27,5

26,5

26,5

11. évfolyam órái (utoljára a 2014/2015. tanévben) kozmetikus

közlekedés

informatika

divat- és stílustervező dekoratőr

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret Matematika Idegen nyelv (angol vagy német) Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés (táncosnak nincs) Fizika Felmenő rendszerben következő tanévtől Műszaki fizika Földrajz Biológia Informatika (csoportbontás) Táncosok szakmai órái Balett Színpadi tánc Modern tánc Néptánc Színészmesterség Zeneismeret Művészeti szakmai orientációs órák Rajz és vizuális kultúra (szakmai orientáció) Művészettörténet Fotográfus elmélet Fotográfus gyakorlat Dekoratőr gyakorlat Szerkesztés-modellezés-tervezés Rajz és vizuális kultúra (érettségi felkészítő) Egyéb szolgáltatás szakmacsoport szakmai orientációs órái Anyagok világa Szövegszerkesztés Rajz és vizuális kultúra (szakmai orientáció) Érettségi felkészítő szakmai orientáció Közlekedés szakmacsoport szakmai orientációs órái Közlekedési alapismeretek Műszaki ábrázolás Mechanika Gépelemek Gyakorlat (csoportbontás) Informatika szakmacsoport szakmai orientációs órái Elektrotechnika Programozás (csoportbontás) Számítógépes hálózatok (csoportbontás) Mérés (csoportbontás) Szakmai alapozás Anyagok világa Mindennapi ismeretek Rajz Szakmai ismeretek Mechanika Szakrajz Műszaki rajz Gyakorlat (csoportbontás) Összesen alk.foto táncos

színházi táncos alk. fotográfus

Tárgy

3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 1 0 0 1 1 0

3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 1 0 0 1 1 0

3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 1 0 1,5 1 1 0

3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 1 0 1 1 1 2

3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 1 0 0 1 1 0

10 2 2 2 1 1 2 2 1 2

2 2

2 2 1

1

2 2 3 1 1 1 2 1 3

2 2 1 2

46,5 28,5 36

45

28,5

30

30,5

29,5

12. évfolyam órái (utoljára a 2015/2016. tanévben) színházi táncos alk. fotográfus

kozmetikus

közlekedés

informatika

divat- és stílustervező dekoratőr

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Matematika Idegen nyelv (angol vagy német) Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés (táncosnak nincs) Fizika Felmenő rendszerben következő tanévtől Műszaki fizika Földrajz Felmenő rendszerben következő tanévtől Biológia Felmenő rendszerben következő tanévtől Informatika (csoportbontás) Táncosok szakmai órái Balett Színpadi tánc Modern tánc Néptánc Színészmesterség Tánctörténet Művészeti szakmai orientációs órák Rajz és vizuális kultúra (szakmai orientáció) Művészettörténet Fotográfus elmélet Fotográfus gyakorlat Dekoratőr gyakorlat Szerkesztés-modellezés-tervezés Rajz és vizuális kultúra (érettségi felkészítő) Egyéb szolgáltatás szakmacsoport szakmai orientációs órái Anyagok világa Egészségtan, életmód Mindennapi ismeretek Érettségi felkészítő szakmai orientáció Közlekedés szakmacsoport szakmai orientációs órái Közlekedési alapismeretek Villamosságtan Járműszerkezettan Gyakorlat (csoportbontás) Informatika szakmacsoport szakmai orientációs órái Digitális technikák Programozás (csoportbontás) Adatbáziskezelés Mérés (csoportbontás) Szakmai alapozás Anyagok világa Mindennapi ismeretek Rajz Szakmai ismeretek Mechanika Szakrajz Műszaki rajz Gyakorlat (csoportbontás)

3 1 3 3 3 1 1 2,5 1 0 0 1 0 1 2 0

3 1 3 3 3 1 1 2,5 1 0 0 1 0 1 2 0

3 1 3 3 3 1 1 2,5 1 0 1,5 1 0 1 2 0

3 1 3 3 3 1 1 2,5 1 0 0 1 0 1 2 2

3 1 3 3 3 1 1 2,5 1 0 0 1 0 1 2 0

Összesen

47,5 28,5 39

Tárgy

alk.foto táncos

46

10 2 2 2 1 2 2 2

2 2

1 1 1 1

1 2 2 3 1 1 2 2 3 2 2 2 2

30,5

32

32,5

29,5

2.4. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei

Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit, a továbbhaladás feltételeit, az értékelés jellemzőit a pedagógiai programhoz csatolt tantárgyi tantervek tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. A kerettantervi rendeletekben szereplő tantárgyak tanterveiben szereplő tananyagok megegyeznek a kerettantervekben szereplő tananyagokkal.

2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazására a szakmai munkaközösség javaslatot tesz. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.
A kiválasztott taneszközök lehetőség szerint minél korszerűbb ismereteket tartalmazzanak, korszerű formában feldolgozva.
A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a taneszközök árát. Ez feleljen meg a gazdaságosság követelményeinek.
Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.
Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók.
A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes

tankönyvellátásra

jogosult

diákok

tankönyveinek

biztosítására.

A

tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. 47

2.6. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Pedagógiai feladatok megvalósítása: •

tanulási módszerek kialakítása,

•

iskolai fegyelem és figyelem,

•

kötelességérzet kialakítása

•

motiváció megteremtése

•

tanulásszervezés,

•

teljesítmények növelése,

•

kulcskompetenciák megalapozása,

•

együttműködési készség fejlesztése,

•

a tanulói tudás megalapozása,

•

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

•

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

•

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

•

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,

•

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,

•

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

•

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük,

•

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,

48

•

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,

•

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

2.7. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kilencedik évfolyamon – 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben – az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

49

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.9. Projektoktatás A szakiskolában törekszünk a projektoktatásra. 2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

•

BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása

•

SNI tanulók rehabiltációs foglalkozása

•

Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek

•

Mentálhigiénés szakember foglalkoztatása

•

Lehetőség szerint szülőértekezletekre speciális szakember biztosítása

2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos ellenőrzését és értékelését. •

Az

előírt

követelmények

teljesítését

a

nevelők

az

egyes

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. •

Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

•

Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

•

A témazáró dolgozatok eredménye súlyozottan számít be a félévi, év végi osztályzatba.

•

A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal legalább 1 héttel előbb ismertetni kell.

50

•

A témazáró dolgozatok javítását a szaktanárok minél előbb, de legalább két héten belül elvégzik, az érdemjegy tört szám nem lehet.

•

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

•

Az ének-zene, a rajz, a informatika tantárgyakból gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva ellenőrizzük a teljesítményt.

•

A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A pedagógus a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. •

A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti.

•

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulmányi munka, előmenetel folyamatos értékelése érdekében minden tanuló teljesítményét félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni. A szaktanár indokolt esetben kevesebb érdemjeggyel is osztályozhat. A szülőt a tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító pedagógus az ellenőrző könyvön, illetve elektronikus naplón keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A számonkérés formái:
Szóbeli felelet
Írásbeli felelet
Röpdolgozat 51


Témazáró dolgozat
Gyakorlati feladat
Órai munka Az iskolai dolgozatok további szabályait házirendünk tartalmazza. „Diákjainknak joga van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel hamarabb tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani. Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül (a pedagógusnak felróható okból) nem kerül sor, a tanulók egyénenként dönthetnek abban a kérdésben, hogy kérik-e dolgozatuk érvénytelenítését.” A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni, továbbá az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: A nevelőtestület döntése alapján
A témazáró dolgozatot legalább 1 héttel előre be kell jelenteni.
A röpdolgozatok, az írásbeli és szóbeli feleletek napi számát nem korlátozzuk, azokat a szaktanár előre nem köteles bejelenteni.
A dolgozatok kijavítását a szaktanár minél előbb, lehetőleg a dolgozat megírását követő két héten belül tegye meg.
A dolgozatok kijavítását követően az érdemjegyeket a szaktanár haladéktalanul írja be az osztályozó naplóba.

Az iskolai beszámoltatás, számonkérés tantárgyi sajátosságairól minden szaktanár a tanévek első óráján tájékoztatja a tanulókat. Ezeket a sajátosságokat az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.

A beszámoltatásnak a tanulók értékelésében betöltött szerepe A tanuló félévi vagy év végi osztályzatának kialakításánál a szaktanár valamennyi érdemjegyet figyelembe véve hozza meg döntését, melyet szakmai és pedagógiai elvek vezérelnek.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

52

Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való részvétel. A nevelőtestület döntése értelmében a tananyag mind magasabb szintű elsajátítása érdekében a szaktanárok – tantárgyanként eltérően – házi feladatot adhatnak, amelyek mennyiségénél a pedagógusok lehetőség szerint vegyék figyelembe a tanulók időkorlátait. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam.

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat:
magyar nyelv,
magyar irodalom,
matematika,
idegen nyelv,
művészetek,
informatika,
és bizonyos szakmai tárgyak. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: •

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel

53

•

a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

Fizikai felmérések:
Hungarofit fittség vizsgáló módszer
Felmérési próbák: •

Cooper-teszt (12 perces futás),

•

helyből távolugrás,

•

fekvőtámasz,

•

felülés,

•

törzsemelés.


Ezen kívül atlétikai és labdás egyéni felméréseket végzünk. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok érdemjegyet nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban érdemjeggyel a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik.

2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakadnak. A diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében:
Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása.
A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése.

54


Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása.
Törekedés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra.
Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése.

A tanórán kívüli szabadidő keretében:
A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése •

házi versenyek, bajnokságok

•

ISK keretében edzések (szakosztályi)

•

Diákolimpia versenyek, bajnokságok


A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése.
Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. (Olimpiai ötpróba keretében is.)
Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében.
Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is).

Az egészséget támogató környezet kialakítása A biztonságos iskolai környezet kialakítása:
Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére.
Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása.
Megelőző balesetvédelmi oktatás. Az egészséges környezet kialakítása:
Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére.
Az iskolai felszerelések, berendezések vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését.
Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira. 2.14.2. Az iskolai környezeti nevelés elvei 55

Célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képzünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Hagyományok ápolása:
iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;
drog-prevenciós program folytatása;
osztályfőnöki órán környezetvédelmi problémák megbeszélése; Szaktárgyi célok:
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre;
az érettségire és szakmai vizsgára felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik);
a

hétköznapi

környezeti

problémák

megjelenítése

a

szakórákon

(a

környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
a számítógép felhasználása a tanórákon; 2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

Az elbírálási rendszer alkalmazása
A

tanulók

személyiségének

fejlődését,

embertársaihoz

való

viszonyát

a

magatartásjegyek, a tanuláshoz, a munkához való viszonyukat – a képességek figyelembevételével – a szorgalomjegyek fejezik ki. 56


Az elbírálás rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök, az osztályközösség és a tanuló legalább félévente értékeli a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást, figyelembe véve a szaktanárok véleményét.
Az osztályfőnök az értékelésről tájékoztatja a szülőket (félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban).

2.15.1. A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a magatartását befolyásoló körülményekre. A magatartás minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz. Példás (5):

Közösségi munkája elismerésre méltó, példamutató magatartású, vagy az

iskola hírnevét különböző versenyeken elért eredményekkel öregbíti. Nincs írásbeli büntetése, van írásbeli elismerése. Nincs igazolatlan mulasztása. Jó (4):

Közösségi munkában alkalmanként részt vesz. Legfeljebb 2 óra igazolatlan

hiányzása van. Változó (3): Közösségi feladatokban csak vonakodva vesz részt, igazolatlan hiányzásainak száma 3-7 között van. Rossz (2):

Közösségi morál kialakulását súlyosan veszélyezteti, vagy igazolatlan

mulasztása eléri, vagy meghaladja a 8 órát, fegyelmi eljárás folyt ellene és fegyelmi büntetésként „megrovást” vagy attól súlyosabb büntetést kapott. 2.15.2. A szorgalom minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, hanyag. Példás (5):

ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és a gyakorlati

foglalkozásokra való felkészülése példamutató, ha előmenetelében képességeihez képest a tőle telhető maximumot nyújtja, városi, megyei vagy országos versenyeken kiemelkedő helyezést ér el. Jó (4): ha iskolai és gyakorlati munkáját lelkiismeretesen elvégzi, képességei, körülményei alapján azonban jobb eredmény elérésére is képes lenne. Változó (3): ha a teljesítménye az iskolai és gyakorlati munkájában hullámzó, csak alkalmanként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak többszöri figyelmeztetésre hajlandó teljesíteni, jelentősen elmarad a tőle elvárható szinttől.

57

Hanyag (2): ha képességeihez képest igen keveset tesz tanulmányi és szakmai előmeneteléért, kötelességeit sorozatosan elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, két vagy több tárgyból félévkor vagy évvégén elégtelen osztályzatot kap.

2.15.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 2.15.3.1. A dicséretek elve: A kimagasló teljesítményt értékeljük, elismerjük és ezzel motiválunk. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít,
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti. A jutalmazás formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, nevelőtanári-, igazgatói, nevelőtestületei dicséret. A dicséretet oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom stb. egészítheti ki. 2.15.3.2. A büntetések elve Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A büntetések nevelő szándékúak legyenek. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az különösen alábbi esetek:
az agresszió, a másik tanuló bántalmazása,
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,
a szándékos károkozás, lopás
az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 58

A büntetés szintjei: 1. Fegyelmező intézkedések: szaktanári-, szakoktatói-, nevelőtanári figyelmeztetés, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás 2. Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi tárgyalásról és a büntetés mértékéről a tanulót, illetve kiskorú tanuló gondviselőjét írásban értesíti az iskola. A fegyelmi büntetés formáit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg.

59

3. SZAKMAI PROGRAM 3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/2013-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a kilencedik vagy magasabb évfolyamon 2012 szeptemberében (de legkésőbb keresztfélévben 2013 februárjában) vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolai tanulók esetén utoljára a 2012 szeptemberében kilencedik évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben, ha a kilencedik-tizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük a tizenharmadik évfolyamon befejeződik. Ha az előzetes tudás beszámítására nem kerül sor (érettségi utáni két éves képzés), akkor 2013 szeptemberétől már csak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: új OKJ) szereplő szakképesítések választhatók. Azon tanulók tehát, akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik szakközépiskolában, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján), ha az ezeken az évfolyamokon szerzett ismereteik beszámításra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a 2012/2013-as tanévben tizenkettedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben még a régi szabályok szerint iratkozhat be a tizenharmadik (azaz első és befejező szakképzési) évfolyamra. (Ez utoljára azon szakközépiskolai tanuló esetén történhet meg, akik a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot a régi szabályok szerint, azaz a 2015/2016-os tanévben kezdi meg a tizenkettedik évfolyamot.) Ha viszont nem

60

kerül beszámításra az előzetes szakmai ismeret, akkor csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhat be a tizenharmadik évfolyamon. A régi OKJ szerinti, érettségire épülő szakképesítés-ráépülések megszerzésére irányuló képzések szintén a 2012/2013-as tanévben indulhattak utoljára, a 2013/14-es tanévtől pedig már csak az új OKJ szerinti szakképesítés-ráépülések képzése indítható. 2013 szeptemberében és az azt követő tanévekben már csak az új szabályozás szerint indítható iskolai rendszerben képzés, a szakiskolában és szakközépiskolában egyaránt. (Akkor is, ha azt nem a kilencedik évfolyamon, hanem magasabb évfolyamon indítva szervezik meg.) Az új típusú képzésre történő áttérés Az Szt. hivatkozott 92. §-ának (1) bekezdése – az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében – tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. § (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók – beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat. Szakiskolai képzés A 2012/2013. tanévbena kilencedik-tizedik évfolyamos – azaz az ún. hagyományos („2+2es”) rendszerű képzésben már részt vevő – szakiskolai tanulók 2013., illetve 2014. szeptember 1-jétől még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti szakképesítések tanulását. Azon tanulók tehát, akik az ún. 2+2-es rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a kilencedik vagy a tizedik évfolyamot végzik, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján). Ez azt jelenti, hogy a 2+2-es rendszerű szakiskolai képzésben jelenleg tizedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben, a jelenleg kilencedik évfolyamos tanuló pedig a 2014/15-ös tanévben még megkezdheti a 2+2-es rendszer szerint a tizenegyedik (azaz első szakképzési) évfolyamot a korábbi követelmények szerint.

61

Munkaerő-piac

Ráépülő szakmai képzés 15. évfolyam

Szakközépiskola szakmai képzési szakasz 14. évfolyam

Szakiskola szakmai képzési szakasz 13. évfolyam

13. évfolyam

Szakközépiskola orientáció, szakmai előkészítő képzés 12. évfolyam

12. évfolyam

11. évfolyam

11. évfolyam

10. évfolyam elvégzése után

10. évfolyam

Szakiskola orientáció, szakmai előkészítő

ÁTJÁRHATÓSÁG

10. évfolyam

ÁTJÁRHATÓSÁG

9. évfolyam

9. évfolyam

Általános iskola

3.2. Képzési szakaszok (kifutó rendszer) A szakképzésben résztvevő iskolák a következő szakaszokra vonatkozóan készítik el a pedagógiai programjukat:
általános műveltséget megalapozó szakasz: szakközépiskola 9-12, osztályai és a szakiskola 10. osztályai kifutó rendszerben
szakképzési szakasz: a szakiskola 9-11. (felmenő), 11-12. (kifutó) évfolyamok és a szakközépiskolai érettségit követő 13-14-15. (kifutó) évfolyamok, szakközépiskola 914. (felmenő) évfolyamok.
általános műveltséget megalapozó és szakképző szakasz – párhuzamos képzés. 3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer)

Oktatott szakmacsoportok – szakmák felsorolása (kifutó rendszer) 62

Iskolánk képzési területei

3.3.1. Szakközépiskolában – iskolarendszerben – nappali tagozaton

Szakterület

Szakmacsoport

Humán

Egészségügyi Művészet,

Megcélzott szakma Fogtechnikus

közművelődés, Alkalmazott fotográfus

kommunikáció

Dekoratőr Divat- és stílustervező Táncos

(színházi

táncos,

néptáncos, modern táncos) Egyéb szolgáltatások

Kozmetikus Fodrász

Műszaki

Informatika

Informatikai műszerész WEB mester

Közlekedés

Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus

3.3.2. Szakiskolában – iskolarendszerben – nappali tagozaton (kifutó rendszer)

Szakterület

Szakmacsoport

Megcélzott szakma

Humán

Egyéb szolgáltatások

Fodrász

Műszaki

Könnyűipar

Bőrdíszműves Nőiruha készítő

Elektrotechnika-elektronika

Villanyszerelő Elektronikai műszerész

63

64

65

66

67

68

69

A szakközépiskolában és szakiskolában a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítása A szakmai képzéseink tananyagának kialakítása során, az egyes modulok oktatásakor figyelembe vesszük a szakmacsoportos alapozó oktatásban elsajátított ismereteket és gyakorlatokat, de azokat a szakképzési évfolyamok tanulmányaiba nincs lehetőségünk beszámítani a tanulók nagyon eltérő tudásszintje miatt, így az egyes szakképesítések tanulmányi ideje nem rövidül le. A más, hasonló modulokat tartalmazó szakképzésekről érkező tanulóknál az azonos modulok beszámításáról a tanuló írásbeli kérelme alapján a szakképzési igazgatóhelyettes javaslatára az iskola igazgatója dönt. 3.3.3. A szakközépiskolai érettségi vizsgát követő szakképzés (kifutó rendszer)

Szakterület

Szakmacsoport

Humán

Egészségügyi Művészet,

Oktatott szakma Fogtechnikus

közművelődés, Alkalmazott fotográfus

kommunikáció

Dekoratőr Divat- és stílustervező Táncos

(színházi

táncos,

néptáncos, modern táncos)

Műszaki

Egyéb szolgáltatások

Kozmetikus

Informatika

Informatikai műszerész WEB mester

Közlekedés

Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus

3.3.4. A szakiskola 9-10. osztályát követő szakképzés (kifutó rendszer)

Szakterület

Szakmacsoport

Megcélzott szakma

Humán

Egyéb szolgáltatások

Fodrász

Műszaki

Könnyűipar

Bőrdíszműves

Elektrotechnika-elektronika

Villanyszerelő

70

3.4. Az iskola képzési szerkezete (felmenő rendszer)

A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben az új OKJ-nak megfelelő képzési szerkezet szerint történik a szakmai képzés az iskolában. A szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik. A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező

tanórai

rendelkezésre

álló

foglalkozások időkeret

megtartásához

harminchárom

valamennyi

százaléka

a

évfolyamon Nemzeti

együttesen

alaptantervben

meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyediktizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.

71

A szabadon hagyott időkeretre az iskola nem állapít meg további szakmai tartalmat, az időkeretet a kötelező ismeretek elmélyítésére használja fel.

3.4.1. Szakközépiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencediktizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények

szerint

folyik.

A

tizenharmadik

(első

szakképzési)

évfolyam

követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet.

72

A szakközépiskola szakmai képzéseit az alábbi táblázat tartalmazza:

Ssz.

Szakképesítés megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

Autószerelő Autóelektronikai műszerész Fogtechnikus gyakornok Gyakorló kozmetikus Gyakorló fodrász Fotográfus és fotótermék6. kereskedő 7. Dekoratőr (párhuzamos képzés) Divat- és stílustervező 8. (párhuzamos képzés) Sportedző (a sportág 9. megjelölésével) 10. Fitness-wellness instruktor

Szakképesítés OKJ azonosítója 51 525 02 54 525 01 54 724 01 52 815 02 52 815 01

Közlekedésgépész Közlekedésgépész Egészségügyi technika Szépészet Szépészet

54 810 01

Optika

54 211 01

Képző és iparművészet

54 211 02

Képző és iparművészet

54 813 01

Sport

54 813 02

Sport Nincs (Kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítés) szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés kifutó rendszerben, érettségi utáni szakképzésben, két szakképzési évfolyammal Közlekedésgépész Közlekedésgépész Kereskedelem

Táncos (színházi táncos, néptáncos 11. vagy kortárs-, modern táncos szakmairány) párhuzamos képzés

54 212 09

12. 13. 14. 15.

55 525 01 55 815 01 55 815 02 55 724 01

Autótechnikus Fodrász Kozmetikus Fogtechnikus

Ágazat megnevezése/ megjegyzés

16. Informatikai rendszergazda

54 481 04

17. Vasúti villamos jármű szerelője* 18. Vasúti vontatott jármű szerelője* 19. Logisztikai ügyintéző*

54 525 07 54 525 08 54 345 01

*: A képzés a Széchenyi TISZK keretén belül, a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolában történik.

3.4.2. Szakiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)

A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

73

A szakiskola szakmai képzéseit az alábbi táblázat tartalmazza: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

Szakképesítés OKJ azonosítója

Szakképesítés megnevezése Villanyszerelő Elektronikai műszerész Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Szociális gondozó és ápoló Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó

34 522 04 34 522 03 34 582 05 34 762 01 34 543 06

3.5. Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ

A TISZK célja, hogy a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium valamint a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola együttműködésével olyan központ jöhessen létre, amelyben a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően folyik a szakmai képzés a közlekedési szakterületen. Érettségi után a jelentkezők tanulmányaikat a TISZK központjában, a Szemere Szakközépiskolában folytathatják.

3.6. Szakképzés-felnőttképzés

Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézmény.

Lajstromszáma: AL-2648 Nyilvántartási száma: 05/0108/04

3.7. Az egyes szakmacsoportok jellemzői (kifutó rendszer)

3.7.1. A művészet szakmacsoport sajátosságai

A szellemi életben, a művészeti nevelésben tevékenykedők felelőssége anyagias világunkban rendkívüli jelentőségű. A globális kommunikációs forradalom az „egyenkultúra” térhódítása miatt veszélybe kerülhet nemzeti kultúránk élettere. Rendkívül fontos a „tiszta forráshoz” való visszatérés, a szép és az igaz kategóriáinak felismerése. Különbséget kell tenni az igazi művészet és az elüzletiesedett világ, magát kultúrának nevelő bóvlija között. Ma egyre nő a művészeti képzés iránt érdeklődők száma. Az évek óta tartó, több mint hatszoros túljelentkezési hullám mindezt jól példázza. Az ország mintegy ötven művészeti 74

középiskolájában ötezer diák tanul. Az alapfokú művészeti oktatásban több mint százezren vesznek részt. A fiatal nemzedék gyermekkora óta értékeket hordoz magában. Ennek kibontása, fejlesztése a művészeti képzés, de minden oktatási intézmény egyik fő feladata. Az Európai Unióhoz való csatlakozásban fontos elv, hogy az ország és a magyarság értékeit is ismertebbé kell tenni. Ebben sokszor csak a művészet segítségével jutunk előbbre más területeken is. Vita van abban a kérdésben, hogy mi a művészeti oktatás feladata. Produktumok szülessenek-e, vagy a diákok éljék-e meg inkább az alkotás folyamatát, fogadják be és értsék meg azt. Abban viszont egyet értünk, hogy a tudás alapja nem lehet az érzelmi szegénység. A magyar fiatalság a művészetek szerepét fontosnak tartja, ezt a motivációt mindenképpen meg kell őriznünk. Örök törvény azonban, hogy a tehetséges diákhoz tehetséges tanár kell. Olyan klasszikus műveltségű, de ugyanakkor a XXI. század problémáira is reagálni tudó szakemberek képzése a célunk, akik e nemes szakma múltját ismerve, annak legjobb hagyományait művelve és azt újrafogalmazva építik tovább elődeik munkáját. A művészeti szak 1998-ban történt alapítása az iskolánkban már korábban is oktatott szakmákra épült, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a tehetségesebb, kreatívabb diákok kibontakoztathassák képességeiket. A különböző pályázatokon nyert támogatásokból mintegy 20 millió Ft-os fejlesztést hajtottunk végre, új balett termeket, fotográfus műtermet és labort, divattervező stúdiót, és dekoratőr látványtervező termet alakítottunk ki.

3.7.2. Táncművészeti szak: A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, technikai tudással és előadói képességgel bíró szakember, aki alkalmas színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok ellátására. Az iskolánkban folyó 5 éves párhuzamos képzés színházi táncos vagy néptáncos államilag elismert szakképesítést nyújt. A gyakorlati képzés a Miskolci Nemzeti Színház szakmai irányításával történik, a szakmai felügyeletet a Magyar Táncművészeti Főiskola látja el. A táncművészeti szak színpadi vizsgáját minden évben a Miskolci Nemzeti Színházban megrendezésre kerülő, nagysikerű Szemere Táncgála fémjelzi.

3.7.3. Alkalmazott fotográfus szak: A szakmai programok alapján szeretnénk olyan alkotó gondolkodású, középfokú művészi szakembereket képezni, akik képesek a reklám- és divatfényképezési, műtárgy fényképezési, könyv, folyóirat illusztrációs és riporteri feladatok ellátására. Az alkalmazott fotográfus szak 75

évek

óta

kiemelkedő

eredményeket

ér

el.

A

szakmai

pályázatokon,

országos

megmérettetésben is az elsők között van.

3.7.4. Dekoratőr szak: A cél olyan általánosan, vizuálisan művelt, korszerű marketing- és reklámismeretekkel, művészi igénnyel felvértezett, naprakész szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek megvalósítani a kereskedelem és a szolgáltatások területén jelentkező művészeti igényeket.

3.7.5. Divat- stílustervező szak A szakképesítés tervezői, illetve stílustervezői feladatok ellátására készít fel, melyek elsajátításával iparművész irányítása mellett, vagy önállóan alkotó módon tudja ellátni egyéni és formaruhák tervezését, divattanácsadást, divatbemutató kollekciók összeállítását, reklámfotózást és a reklámfilm-készítést is.

A képző- és iparművészeti szakokon a 4 éves szakközépiskolai szakmai alapozó képzés és sikeres érettségi vizsga után a 2-3 éves szakképzés keretén belül lehetséges az Országos Képzési Jegyzék szerinti, államilag elismert szakképesítések megszerzésére. Tanáraink elismert tánc-, képző- és iparművészek, szakoktatók, akiknek a tudása és gyakorlata biztosítékul szolgál iskolánk magas szintű művészeti képzéséhez.

3.7.6.Az informatikai szakmacsoport sajátosságai

Az informatika napjainkra nagyon széles területté vált. Ahhoz, hogy az iskola olyan képzést nyújtson, amivel a szakirányban tovább tudnak tanulni a diákok az érettségi után, illetve olyan korszerű szakmai képzést nyújtson, amellyel jól el tudnak helyezkedni a munkaerő-piacon a szakmai vizsga után, két feladatot kell megoldania:
a szakközépiskola 9-12. évfolyamán egy széles informatikai alapozást kell nyújtania, amely •

segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak szakmai képzést, vagy tanuljanak tovább a felsőoktatásban;

•

korszerű alapismereteket szerezzenek az informatikai alapokból, technológiákból;

•

a tanórai keretekben felkészülhessenek az ECDL rendszerben meghatározott követelményeknek; 76

•

megismerhessék a programozás alapjait (legalább egy harmadik és egy negyedik generációs programnyelvet) az informatika szakmacsoportos orientációban tanuló diákok;

•

felkészülhessenek az emelt szintű informatikai érettségire.


A szakmai képzés keretében az iskola elsősorban a szolgáltató jellegű informatikai szakmák oktatását vállalta fel. Az Informatikai rendszergazda szakmai képzés két leágazására megítélésünk szerint hosszú távon is jelentős munkaerő-piaci igény lesz. •

Az

informatikai

műszerész,

aki

a

számítástechnikai

kereskedelemben,

szervizekben dolgozó cégeknél vállalhat munkát, de néhány év után akár önálló vállalkozás indítására is alkalmas lehet. •

Az internetes alkalmazások rohamos térhódítása szükségessé a webmesterek számára hosszútávra biztosít érdekes munkát és megélhetést. Feladatuk a honlapok tervezése, adattartalmának kialakítása és a folyamatos üzemeltetés.

3.7.7. A közlekedés szakmacsoport sajátosságai

A motorizáció fejlődése jelenleg is tart, a gépjárműgyártás, forgalmazás, javítás alapvető fontosságú terület a gazdaságban. Napjainkban a legjellemzőbb, hogy a gépjárművek egyre korszerűbb

technológiai

megoldásokkal

kerülnek

piacra,

egyre

több

elektronikát

tartalmaznak. Ahhoz, hogy diákjainknak olyan korszerű szakmai képzést nyújtsunk, amely megfelel a legmagasabb szintű szakmai követelményeknek a képzés három szintjén is naprakész ismereteket kell adni:
A szakközépiskola 9-12. évfolyamán alapozást kell nyújtania, amely segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak szakmai képzést, vagy tanuljanak tovább a felsőoktatásban. •

Segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak az autószerelő vagy autóelektronikai szakmai képzés közül, vagy továbbtanuljanak a felsőoktatásban.

•

Korszerű alapismereteket szerezzenek a közlekedési szakterületen.

•

Megismerjék az alapvető technológiákat.


A szakmai képzés keretében az iskola a két legkeresettebb szakmát oktatja: •

Az autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakterületen végzett tanulóink a régió legkorszerűbb márkaszervizeiben dolgoznak. 77

•

Az iskolánkban megszerzett tudás külföldön is elismert.

•

Mind a két szakmáról elmondhatjuk, hogy néhány év szakmai gyakorlat után önálló vállalkozás indítására is alkalmasak lehetnek tanulóink.


Az előző két szakmára ráépülő autótechnikus szakmai képzés a szakmai végzettséget szerzetteknek jelent továbbtanulási lehetőséget. A technikus végzettség több kiemelt munkakör (pl. vizsgabiztos) betöltésének feltétele.

3.7.8. Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport sajátosságai

A villamosipari szakterület évtizedek óta meghatározó része az iskolának. A hagyományos villanyszerelő szakma napjainkra átalakult, egyre fontosabb szerepet kap benne az elektronika és az informatika, a korszerűbb technológiai megoldások. A munkaerő-piac egyre sokoldalúbb szakembereket vár.
A szakiskola 9-10. évfolyama szakmai alapozást nyújt, a korszerű szakterületről, technológiákról.
A szakmai képzés keretében a villanyszerelők a korszerű iskolai és vállalati környezetben ismerhetik meg a szakma elméleti és gyakorlati ismereteit. •

Az iskolánkban kiadott szakmai bizonyítvány külföldön is elismert.

•

A villanyszerelő képzettséggel néhány év szakmai gyakorlat után önálló vállalkozás is indítható.

3.7.9. A könnyűipari és egyéb szolgáltatások szakmacsoport sajátosságai

A világra egyre szélesebben kitekintő, rohamosan fejlődő értelem és az ügyes kéz együttműködése határozza meg az ember sajátos, semmihez sem hasonlítható fejlődési útját a természetben. Az emberiség történetében az első alkotótevékenységek körébe tartozott a kézművesség. Ez a tevékenység olyan eszközökhöz, találékony alkotó módszerekhez vezette az embert, melyek révén képessé vált úgy alakítani környezetét, hogy abban egyre nagyobb biztonsággal élhesse életét. A kézműves mesterek személyiségüket, egyéni gondolataikat, fantáziájukat minden más szakmánál látványosabban építették be produktumaikba. Az ügyes kéz és a találékony elme 78

harmóniája a mai napig meghatározza tevékenységük társadalmi értékét. Hatékony munkájuk révén megszépítik embertársaik mindennapjait. A kézművesség időálló alapértékei az elmúlt évezredek során alig változtak. Mindig döntő szerepet játszottak a közízlés formálásában, a vonzó, ápolt, igényes és egészséges megjelenésben. A kozmetikus az emberek szépségápolásával, a bőr kedvező adottságainak kiemelésével, a bőrhibák korrigálásával foglalkozik. A szakmai műveléséhez kimagasló művészi, esztétikai érzékre, kreativitásra, színérzékelésre, koordinált kézmozgásra, jó kommunikációs késségre, vállalkozási érzékre van szükség. A fodrász az emberek ápoltságát, kulturált megjelenését segíti elő munkájával, a haj ápolásával, kreatív frizurák tervezésével, elkészítésével, valamint a haj alak- és színváltoztatásával foglalkozik. Jó kézügyességgel, élénk fantáziával, esztétikai-, szín-, alakés formaérzékeléssel, jó kapcsolatteremtő képességgel, vállalkozási kompetenciák kell rendelkeznie. A bőrdíszműves feladata a bőrből, műbőrből és textilből dísztárgyak, táskák, használati tárgyak tervezése, elkészítése és gyártása. A szakma elsajátításához jó kézügyességre, kreativitásra, kiváló szemmértékre, arányérzékre, esztétikai érzékre és kitartó, pontos munkavégzésre van szükség.

3.8. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer)

Az egyes szakmák szakmai programját a pedagógiai programhoz csatolt dokumentumok tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. Sorszámozásuk szakmai programonként folyamatos. Ezek a dokumentumok a következők:

Szakma megnevezése

OKJ száma

Autószerelő

51 525 01 1000 00 00

Autóelektronikai műszerész

52 525 01 1000 00 00

Autótechnikus

51 521 01 0001 54 01

79

Kozmetikus

52 815 01 0000 00 00

Fodrász

33 815 01 1000 00 00

Villanyszerelő

33 522 04 1000 00 00

Bőrdíszműves

33 542 01 1000 00 00

Dekoratőr

54 211 04 0000 00 00

Alkalmazott fotográfus

54 211 01 0000 00 00

Divat- és stílustervező

54 211 07 0000 00 00

Informatikai rendszergazda - Webmester

54 481 03 0010 54 07

Informatikai műszerész

54 481 03 0010 54 02

Modern táncos

54 212 07 0010 54 02

Néptáncos

54 201 07 0010 54 03

Színházi táncos

54 212 07 0010 54 04

80

4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI PROGRAM A munkaerő-piaci igények megkövetelik a szakképzéssel foglalkozó intézményektől, hogy a gyakorlati oktatást részben saját tanműhelyeikben valósítsák meg. Néhány szakmában a gazdasági változások miatt kevesebb tanuló helyezhető ki vállalkozásokhoz, másrészt az új, modulrendszerű képzés elméletigényes gyakorlati foglalkozástípusa feltételezi, hogy az oktatáshoz rendelkezésre állnak bizonyos gyakorlati műhelyek is.

A gyakorlati képzés feltételeit és tartalmát világosan meghatározzák az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei. Ezek előírják az oktatáshoz szükséges eszközök jegyzékét. A tanulók, a szülők valamint a munkaerőpiac is komoly elvárásokat támaszt a szakképző intézményekkel szemben. Tanműhelyünk felszereltsége és folyamatos fejlesztése ezen igényeknek igyekszik megfelelni. Iskolánkban életéhez hozzá tartozik, hogy a szakképzésben, a szakmai alapozásban résztvevő tanulók egy része az iskolai tanműhelyek valamelyikében szerzi meg a munkavégzéshez szükséges szakmai kompetenciákat, és a szakmai munkában való jártasságot.

A gyakorlati oktatásban az a célunk, hogy tanulóink a képzés során találkozzanak szakmájuk lényeges vonásaival, minél szélesebb képet kapjanak a szakma jövőjére, fejlődésére vonatkozóan és ez segítséget nyújtson számukra a munkaerő-piaci választásnál, az elhelyezkedésnél.

Természetesen valamennyi tanulónkat nem tudjuk az iskolai tanműhelyekben elhelyezni, de minden szakma egy-két csoportja teljes tanulmányi idejét a Szemerében tölti.

Minden szakmában természetesen az iskolai tanműhely nem tudja biztosítani a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit, de igyekszünk tudatos fejlesztéssel biztosítani, hogy tanulóink minél nagyobb számban gyakorolhassanak korszerű eszközeinkkel, berendezéseinkkel.

A következő tanműhelyek állnak tanulóink rendelkezésére:
autószerelő
autóelektronikai műszerész
fodrász 81


kozmetikus
alkalmazott fotográfus
női szabó
dekoratőr
divat- és stílustervező
villanyszerelő
informatikai műszerész
webmester. Iskolánk szakmai kapcsolatain keresztül, a régi és az új vállalkozásokkal együttműködve biztosítja azoknak a tanulóknak a gyakorlati helyét, aki nem jutnak be az iskolai tanműhelybe, illetve saját maguk nem tudnak gyakorlati képzőhelyre szert tenni.

A külső gyakorlati helyekre is vonatkozik a szakmai és vizsgakövetelmények előírása a gyakorlati tananyagot illetően. A külső gyakorlati helyek képzésre való alkalmasságát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) szakemberi vizsgálják, majd a képzőhely és a tanuló a BOKIK jóváhagyásával tanulószerződést köt. Vállalkozásoknál, mint külső gyakorlati helyeknél csak tanulószerződéssel folytathatnak tanulmányokat diákjaink.

Kiválóan felszerelt és folyamatosan megújuló tanműhelyeink révén bázis- és oktatóiskolája vagyunk az Autószerelők Országos Egyesületének, mely szervezet évente többször elméleti és gyakorlati oktatást, továbbképzést tart tanulóinknak, tanárainknak és a térség autós szakembereinek.

A BOKIK megyei oktatóbázisa és mestervizsga képzőhelye iskolánk tanműhelye. Szakembereink részt vesznek a kamarával együtt a külső gyakorlati helyek alkalmasságának vizsgálatában.

Tanműhelyeinkben az oktatási alaptevékenységet kiegészítő tevékenységet is végzünk. Ezzel egyrészt jelentősen hozzájárulunk az iskola bevételei tervének teljesítéséhez, másrészt lehetőséget adunk tanítványainknak arra, hogy valós műszaki és gazdasági feltételek mellett folytassák az iskolai gyakorlatot. Ezek a kiegészítő tevékenységek a következők: előzetes gépjárműfenntartói tevékenység az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási 82

rendszerben, műszaki és integrált átvizsgálás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság előírásai és a vonatkozó EU-s követelmények szerint környezetvédelmi felülvizsgálat. A következő szolgáltatásokkal is várjuk ügyfeleinket tanműhelyeinkben:
általános gépjármű-javítási munkák,
karosszériajavítás,
lakatos, hegesztő munkák, fémipari tevékenység,
villanyszerelő-ipari tevékenység,
érintésvédelmi mérések,
nyomdai munkák, szitázás, könyvkötészeti munkák,
fodrászat, kozmetika,
dekorációs tevékenység,
tanműhelyek bérbeadása külső képzőhelyeknek. Szolgáltatásainknál a legfontosabb célunk, hogy megrendelőink megbízásait az elvárt igényeknek megfelelően, jó minőségben, pontosan hajtsuk végre.

Az, hogy termelőmunkát is tudunk végezni tanműhelyeinkben, lehetőséget ad diákjainknak a vállalkozói létbe való bepillantásba is. Láthatják a szakmához kapcsolódó más kompetenciákat, pl. vállalkozási tevékenység, ügyfelekkel való bánásmód, pénzügyi kompetencia, kommunikáció. Ezzel a tanítványaink komplex képzését tudjuk megvalósítani.

83

5. KOLLÉGIUMI PROGRAM „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni. Egyetlen titka: adni, mindig csak adni, jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.” Goethe

Tanáraink, dolgozóink és gyermekeink mindannyian hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra.

5.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései

5.1.1. Alapelveink a kollégiumi nevelésben, pedagógiai gondolkodásunkban:
Minden kollégistának biztosítjuk a lakhatás, az ellátás lehetőségét, az alapellátását és a szociális biztonságot,
minden kollégista élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogaival,
minden kollégista megkapja a szeretetteljes nevelést, tanuláshoz a nyugalmat és támogatást, bajában, gondjainak megoldásában a segítséget,
minden kollégista részt vehet a hiánypótló, felzárkóztató, illetve a fejlesztő programokban.

5.1.2. Értékrendszerünk

Tudatos erkölcsiség
erkölcsösség, jólneveltség, értéktisztelet, viselkedés, magatartási szabályok betartása, becsületesség, jellemesség,
a jó - a rossz, a helyes - a helytelen, az igaz - a hamis felismerése, s döntés a pozitív érték mellett,
őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, a felelősség vállalása,
felelősségtudat, felelősségvállalás,
büszkeség a közösségeinek - különösen a kollégiumra vonatkoztatva - hagyományaira, értékeire, sikereire,
állhatatosság, fegyelmezettség, 84


igazságosság, lelkiismeretesség. Műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása,
általános műveltség, speciális műveltség gyarapítása,
önképzés, önművelés, szakmai műveltség fokozása,
nyelvtanulás, nyelvismeret, nyelvvizsga,
kommunikációs készség fejlesztése. Motiváltság az önképzésre Jártasságok, ismeretek megszerzésére, a permanens tanulásra, a konvertálható ismeretek megszerzésére, a rendszeres és eredményes tanulásra.

Önismeret, önelfogadás, önbizalom, reális énkép
magabiztosság, céltudatosság, egyéni sikerességre törekvés,
a változó feltételekhez alkalmazkodni tudás,
belső autonómia, egyéniséget tükröző személyiség,
életterv, karrier-terv, önfejlesztés-igény, önmenedzselés-igény,
pozitív eszményképek, példaképek. Konfliktusok megoldására való képesség
kudarctűrés, szorongások, feszültségek oldásának képessége. Céltudatosság, következetesség, kitartás, erős akarat

Demokrácia (kollégiumban, iskolában, társadalomban)
a demokrácia megteremtése, működtetése,
a „jó kollégista”, az iskolai tanulói szerep, a dolgozói, az értelmiségi, a fogyasztói szerep jellemzőinek ismerete,
részvétel a kollégiumi és iskolai közéletben,
érdekvédelem,
jogismeret.

85

Széles profilú szakmai alapképzettség, konvertálható szaktudás
vállalkozó szellem,
sikerorientáltság,
kockázatvállalás,
önmenedzselési és pályamódosításra való képesség. Munkában, tanulmányokban igényesség, szorgalom, kreativitás
innovatív képességek fejlesztése. Környezetvédelem
nyitottság a világ, Európa, Magyarország, a mikro- és makrokörnyezet aktuális kérdései, problémái iránt,
környezettudatos magatartás. 5.1.3. Kollégiumunk nevelési céljai
személyiség fejlesztése,
esélyegyenlőség megteremtése,
erkölcsös, becsületes, jellemes, tanulók nevelése,
reális életpályára való felkészülés,
a közösségfejlesztés,
társas kapcsolatok, együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítása,
a növendékek felkészítése a társadalmi életre. Célkitűzéseink: •

az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széleskörű ismeretekkel rendelkező egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárok nevelése;

•

nevelőink humanista, demokratikus és az európai normáknak megfelelő nevelési elvek alkalmazásával végezzék feladataikat;

86

•

a kollégiumunk legyen alkotó pedagógiai, szellemi műhely, ahol biztosított a folyamatos megújulás lehetősége.

•

legyen olyan a kollégiumi, szakmai, módszertani kultúra alkalmazása, továbbfejlesztése, amely teljesíteni tudja a fenntartó, a szülők és a diákság igényeit, széleskörű, differenciált pedagógiai tevékenységével, személyiséget tisztelő pedagógiai módszerekkel és eszközökkel;

•

intézményünk dolgozói az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveljék, oktassák a tanulókat.

5.2. A tanulók életrendjének, tanulásának, szabadidejük szervezésének pedagógiai elvei

Tevékenységrendszerünk kialakításánál fontos tényező volt, hogy a tanulók az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő lehetőséget a regenerálódásra, a másnapi sikeres felkészülésre, a változatos ismeretszerzésre, valamint a kulturált szórakozásra. Foglalkozások helye: tanulószoba szakköri helyiség

5.2.1 Tanulást segítő tevékenységek:
szilencium
felzárkóztató foglalkozás
korrepetálás
érettségi előkészítő foglalkozás
csoportfoglalkozás
könyvtári foglalkozás 5.2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;
a

művészeti

jellegű

foglalkozásokon

hangsúlyt

kap

a

fiatalok

képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának,fejlesztése

87

irodalmi,


a

pályaorientácó

szempontjából

is

fontos

tartalmakat

hordoznak

a

természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások;
a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.
sportkörök.: fakultatív sporttevékenység a kollégiumban és iskolában rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételekkel.
Egészséges életmód kapcsán egészségügyi felvilágosító előadások, kirándulások, versenyek rendezése.
Klubprogramok – tévézés, videózás, zenehallgatás, vetélkedők szervezése, diszkók szervezése.
Könyvtári munka
Színházi előadások és kiállítások látogatásának szervezése
Számítástechnika, internet-hozzáférés – állandó informatikus szakember felügyelete mellett tanítási napokon 14.00. - 20.30-ig.
önképzőkör
versenyek •

tanulmányi

•

kulturális

•

sport


hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése 5.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
a testi, lelki, szellemi egészség, az egészséges életmód, az igényes életvitel kialakítása (megfelelő életritmus),
az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása,
környezettudatos magatartás formálása,
a testi-lelki egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzése, melyek segítik őket az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

88

5.4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével

az

egyes

tanulók

közötti

műveltségi,

képességbeli,

felkészültségbeli

különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.

A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: •

anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció,

•

esztétikai-művészeti tudatosság,

•

kifejezőkészség,

•

hatékony, önálló tanulás,

•

digitális kompetencia.

5.4.1. Felzárkóztató program Magyar irodalom Célja:
Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban és változataiban.
A mű jelentésének és kifejezés módjának összefüggése.
Idő és eseményszerkezet az elbeszélő művekben és a drámában.
Ritmika, verselés, a zeneiség hatása az olvasásra.
A szöveg vizuális elemzése. Feladatok:
Érzelmi tartalmak, élethelyzetek, sorsok átélése, gondolatok, eszmék megértése. 89


A téma, az írói látásmód, az álláspont megértése.
Különböző tartalmú és műfajú művek összehasonlító elemzése.
Az emberi kapcsolatok összetettségének megértése a tanult művek alapján.
Teljes művek és részletek szöveghű tolmácsolása.
Önismeret, önbizalmat fejlesztő kreatív gyakorlatok, dramatikus játékok.
Az olvasott művek értelmezése, kifejezésmódok, stíluseszközök, a metaforikus jelentések. Felelős: magyar szakos tanár, csoportvezetők

Magyar nyelvtan Célja:
Anyanyelvi ismeretek kialakítása.
A magyar helyesírás alapjai.
Beszédművelés és fogalmazás. Feladatok:
Mondattani ismeretek.
Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód.
Biztos helyesírás a közkeletű idegen szavak és tulajdonnevek írásában is.
Életkornak megfelelő fejlett szóbeli és írásbeli kifejezőképesség.
A véleménynyilvánítás képessége.
A nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása.
A szókincs különböző rétegeinek tudatos használata. Felelős: magyar szakos tanár, csoportvezetők

Matematika Célja:
Segítséget nyújtani a kollégium tanulóinak a NAT-ban és az iskolák kerettantervében megfogalmazott és előírt követelmények eléréséhez.
A 9. és 10. évfolyamon az alábbiakban felsorolt tanítási egységekkel való foglalkozás.
Mind a két évfolyamon azonos témakörökkel foglalkozva, mintegy spirális felépítésben, mivel egyre mélyebben kell foglalkozni az említett témakörökkel. Feladatok:
Gondolkodási módszerek
Számtan, algebra 90


Összefüggések, függvények, sorozatok Felelős: matematika szakos tanár, csoportvezetők

Szakmai tantárgyak 1. Mechanika 2. Szilárdságtan 3. Anyag és gyártásismeret

Célja:
Az átmeneti időszakban a meglévő képzési struktúrához igazodva segítséget nyújtani a tanulóknak szakmai tantárgyak követelményszintjeinek eredményes teljesítéséhez. Feladatok:
Egyéni és differenciált foglalkozások alkalmazásával hozzájárulni a tanulók szaktárgyi tudásszintjének emeléséhez mechanika, anyagismeret tantárgyakból. Felelős: műszaki tanár, szakoktató

5.4.2. Fejlesztő program Matematika Célja:
A logikus gondolkodás, az analógiák használata, a lényeges és lényegtelen dolgok szétválasztása, a rendszerezés eszközként szolgálhat tetszőleges, nem matematikai problémák megoldásában is.
Fejleszteni kell a tanulók problémaérzékenységét, találékonyságát, fantáziájukat.
A geometriai feladatok esztétikai fejlődése.
Új ismeretek tanítása helyett az aktuális iskolai tananyagra támaszkodva a fogalmak megértésén, elmélyítésén alapuló feladatmegoldás tervezése. Feladatok:
Halmazműveletek
Algebrai átalakítások
Arányossági feladatok
Számtani és mértani sorozatok
Egyenletek rendezése
Függvények értelmezése, ábrázolása
Szöveges feladatok megoldása 91


Készségek begyakorlása
Fogalmi ismeretek gyakorlása
Képességek gyakorlása Felelős: matematika szakos tanár, csoportvezetők

Élő idegen nyelv Angol, német, francia Célja:
Valamennyi kollégista számára elérhető közelségbe helyezni és folyamatosan biztosítani

az

iskolán

kívüli

nyelvtanulási

lehetőséget,

az

idegen

nyelvi

tudásszintjének gyakorlását, fejlesztését tanári segítséggel. Feladatok:
Felzárkóztató és fejlesztő program szerint, kiscsoportos keretben biztosítani az iskolában tanult ismeretek gyakorlását, elmélyítését és megszilárdítását.
A tanulók szókincsének, kifejezés-kultúrájának gyarapítása.
Képes legyen a felkínált idegen nyelven kommunikálni, az általa ismert élethelyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni.
Tudjon a külföldi vendégeknek rövid tájékoztatást adni hazájáról, a fővárosról, Miskolcról, lakóhelyéről, iskolájáról és a kollégiumról.
A társalgási nyelv ismerete birtokában értse meg a tudásszintjének megfelelő hanganyagot, tudjon az adott szövegből a lényeges információkat kiemelni.
Ismerje meg a tanult idegen nyelven beszélő népek kultúráját, szokásait, legalapvetőbb viselkedési szabályait.
Legyen képes a tudásszintjének és szakmai területének megfelelő egyszerű fordítási gyakorlatokat elvégezni.
Legyen képes a tanult nyelvtani ismeretek gyakorlati alkalmazására.
Biztos tudásra alapozva legyen képes a nyelvvizsga általa elérhető szintjének megszerzésére. Felelős: idegen nyelv szakos tanár, csoportvezetők

5.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

A program célja 92

Segítse a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű tehetséges diákok továbbtanulását. Ennek megvalósulása érdekében programunk célrendszere az alábbi részelemeket tartalmazza: •

a tanulók intellektuális és egyéni képességeinek felismerése,

•

a potenciális tehetségek felismerése,

•

az önismeret, a tanulók személyiségének fejlesztése,

•

a tanulói magatartás, viselkedés formálása,

•

a konstruktív életvezetés kialakítása,

•

a motiváció fejlesztése,

•

a hatékony tanulási módok megismertetése és elsajátíttatása,

•

a pályaválasztásra való felkészítés.

5.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

5.6.1. Az életvezetési ismeretek és készségek programja Célja: Kommunikáció-marketing:
Önismeret
Társas kapcsolatok
Az egészséges és biztonságos élet Feladatok:
Közösséghez való alkalmazkodás
Pozitív, reális énkép
Együttműködés
Empátia
Kommunikációs kézség fejlesztése
Egészségmegőrzés Felelős: szociálpedagógus, mentálhigiénia szakos tanár

5.6.2. Könyvtárhasználat Célja:

93


A tanulók szabadidejének hasznos eltöltéséhez olyan ismereteket nyújtani, ami szorosan kapcsolódik a NAT követelményrendszeréhez, az iskolák Oktatási Tervéhez és a Kollégium Nevelési Programjához.
Objektív lehetőségei és nagyságához mérten törekednie kell arra, hogy bőven tartalmazzon információhordozókat.
Bár funkcióját tekintve nem önálló könyvtár, feladata, hogy kiegészítse az iskolai könyvtár munkáját (nem önálló egység, letéti jellegű). Feladatok:
A kollégiumi könyvtár lehetőségeihez mérten segítse a tanulók felzárkóztatásának, tehetséggondozásának a fejlesztését.
Olvasást fejlesztő, gondolkodási és rögzítési módszer erősítése.
A kutató munka segítése. A könyvtár a sajátos eszközeivel hozzájárul az iskolai oktatás által szerzett ismeretek kiszélesítéséhez. Felelős: könyvtáros

5.6.3. Tömegsport
labdarúgás
sakk
asztalitenisz
kézilabda
lövészet
alakformáló torna Célja:
Az egészség megőrzése és megszilárdítása. Feladatok:
Erő, állóképesség, ügyesség fejlesztése.
Rendszeres testmozgás biztosítása. Felelős: sportfoglalkozást vezető tanárok

5.6.4. Szakkörök
Stúdió
Művészeti szakkör
Népi iparművészeti szakkör Célja: 94


Az érdeklődés nélküli, közömbös tanulók érdeklődővé alakítása.
Az érdeklődést és a tehetséget mutató tanulók sajátos képességeinek felmérése
A tehetségesebb tanulók képességeinek fejlesztése. Feladatok:
A felkínált szakköri foglalkozások - tekintettel a tanulók érdeklődési körére változatos témájú elméleti és gyakorlati ismereteket közvetítenek.
Tág teret nyitunk a problémamegoldásra, a kreatív viszonyulásra és az önálló tanulást segítő módszerek alkalmazására.
Lehetőséget szeretnénk teremteni a differenciált szakköri munka kibontakozására. Felelős: nevelőtanár

5.6.5. Szabadidős foglalkozások DB program Célja:
A Diákbizottság által szervezett kulturális tevékenységrendszer sajátos hangulatot, jó közérzetet, pozitív stílust tud kialakítani, a maga által teremtett hagyományaival közvetíti azt az attitűdöt, amely a kollégiumhoz való viszonyt, kötődést biztosítja, és a pozitív értékekhez való ragaszkodást, vonzódást építi ki. Feladata:
A kollégiumban kialakultak olyan hagyományok, amelyek biztosítják tanulóink kötődését a kollégiumhoz. Ezeknek a hagyományoknak a megtartására és továbbfejlesztésére van szükség. Ilyen évente rendszeresen megrendezésre kerülő műsoraink: •

az elsős avató és diszkó, a Mikulás megünneplése, a karácsonyi est, a farsangi bál, a Miskolc-vetélkedő, a végzős diákok búcsúztatása (ballagás), színházlátogatás, kiállítások látogatása

Felelős: DB patronáló tanár

5.6.6. Egyéb programok:
ismeretterjesztő előadások
Galéria, kiállítás 5.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

95

5.7.1. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka programterv: Célja:
A társadalmi beilleszkedés elősegítése.
Arra kell törekednünk, hogy a társadalmi szempontból kívánatos értékek és magatartási módok, a fiataljaink személyiségébe beépülve, alapot jelentsenek a fiatalok felnőtté válásához. Feladat:
Az elsődleges prevenciós munka, amely a nevelőmunka szerves része.
Kollégiumunk egész élet és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segíti a serdülők harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai, pszichikai teherbíró képességének növekedését, hogy gyermekközpontú légkörével, az intézményi élet általános nyitottságával a fiatalok számára fontos oldott, bensőséges emberi kapcsolatok alakuljanak ki.

5.7.2. Mentálhigiénés programterv: Célja:
A társadalmi beilleszkedés elősegítése. Feladat:
Különböző mentális problémák kialakulásának, kifejlődésének csökkentése, a lelki egészség megőrzésére irányuló prevenciós tevékenység végzése.
A fiatalok életében meglévő nyomasztó szükségletek kielégítése, mint a kapcsolatok és a jellemfejlődés lehetőségének megteremtése, az alapvető értékrendű magatartásbeli változás elősegítése, az egészséges önértékelés kialakulásának segítése.
Minta nyújtása a biztonságos, teljesebb életmódra.
A fiatalok életében jelenlévő erkölcsi, értékrendi vákuum megszüntetése, a meglévő hiány pótlása.
Önpusztító, destruktív, antiszociális megnyilvánulások (elidegenedés, drogkultúra, erőszak) felismertetésén keresztül életigenlő magatartás kialakítása. Felelős: pszichológus, ápolónő

5.7.3. Drogstratégiai programterv Célja:
Egy olyan egészségfejlesztési program megvalósítása, amelynek eredményeként csökken az egészségkárosító ártó tényezők hatása és erősödik az értékközvetítő 96

folyamaton keresztül a pozitív értékekre építő, az önmegvalósítást kihangsúlyozó személyiségfejlesztő hatás. Feladat:
Az ártó tényezők (droghívó szignálok) és a „kapudrogok” mint a dohányzás és alkohol fogyasztás vonatkozásában az egészségfejlesztési szemlélet javítása, megváltoztatása.
A fenti két szenvedély „problémakezelése”.
Problémaérzékenység fejlesztése.
Tanulókkal történő kiscsoportos foglalkozások szervezése, a programrészben meghatározott témakörökben.
Problémás esetekben az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel közösen, az iskola pszichológust igénybe véve a különböző szintű segítő szolgálatok igénybevétele.
A szerfogyasztással kapcsolatos probléma kezelése legyen szakmailag korrekt, a megoldásban a megfelelő helyre irányítsa az érintettet. Segítő partneri kapcsolatok:
intézményen belül: vezetés, iskolaorvos-pszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok,
intézményen kívül:, szülők, háziorvos, szakszolgálatok, rendőrség, egyházak, alapítványok, stb. Állapotfelmérés területei: Szülők, diákok, tanárok körében. Módszerei:
a szülők véleményének megismerése
információk szerzése
kérdőíves felmérés alkalmazása
részprogramok szervezése Végrehajtás szinterei, módszerei:
szilencium
felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások
szabadidős foglalkozások
csoportfoglalkozások
szakmai tanácskozások, tréningek
kollégiumi rendezvények Programformák:
kiscsoportos beszélgetések 97


filmvetítés
versenyek, vetélkedők, pályázatok
diákstúdió
könyvtári sarok
előadás
internet
DB programok A prevenciós program részletezése
A diákokkal való találkozás, beszélgetés
Témaorientált kiscsoportok szervezése Értékelés, újabb célkitűzések: A program felelőse: kollégiumi ápolónő

5.8. A kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének terve

Hagyományőrző tevékenység
Névadónk megünneplése
Az új kollégisták avatásának vidám szertartása
Mikulás és karácsony ünnepkör jó alkalom az ajándékozási szokások megismertetésére, a szülők iránti szeretet kifejezésére, lehetővé válik ilyenkor a kereszténység vallási ünnepeinek és szokásainak vallástörténeti szempontból való ismertetése.
Farsang, mint a tavasz kezdete a népszokásokban, a felszabadult vidámság, az újrakezdés örömének kifejezése.
Végzős kollégisták búcsúztatása a közösség elbúcsúzik a több éven keresztül itt élő, dolgozó tagjaitól. Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink
Október 6.
Október 23
Január 21
Február 25.: A Kommunista Diktatúrák áldozatairól
Március 15.
Április 16
Május 6.

98

5.9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégiumok pedagógiai programjukban rögzítik a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formáit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. 5.9.1. Kapcsolat a szülőkkel A nevelés-oktatás, a szocializációs folyamat vezérlése, a személyiség formálás sokkal eredményesebbé válhat, ha a pedagógus a szülőkkel „szót értő” kapcsolatot tud kialakítani. Kollégiumunkban az alapvető pedagógus-szülő együttműködési formák: szülői értekezlet, levelezés, telefonon való érintkezés, szükség esetén családlátogatás.
Legfontosabb mind a szülők, mind a pedagógusok részéről a nyitottság és a befogadás képessége, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük a kollégiumi nevelés ügyének.
Pedagógusainknak meg kell próbálni személyes tulajdonságaikat pedagógiai, nevelésoktatás teljesítményeiket olyan fokra fejleszteni, hogy élvezhessék a tanítványok és szüleik megbecsülését, tiszteletét.
A szülők és a kollégium kapcsolata a beiratkozáskor kezdődik, hiszen a kollégiumba jelentkezőket legtöbb esetben a szülők is elkíséri, ekkor megismerkednek a kollégium életével, a tanulók elhelyezésével, a házirend és a napirend legfontosabb pontjaival, a nevelőtestület és a szülői ház közti kapcsolattartás lehetőségeivel, érdeklődésüket megpróbáljuk megnyugtató módon kielégíteni, nyomtatott tájékoztatót bocsátunk minden érdeklődő és szülő rendelkezésére.
Beköltözéskor minden évben közös szülői értekezletet tartunk az elsőévesek szüleinek. Itt további felvilágosításokat és részletes tájékoztatót hallgathatnak meg a kollégium rendjéről, és részletesen válaszolunk a felvetett kérdésekre, bemutatjuk a csoportvezető nevelőtanárokat.
A csoportvezető nevelőtanárok egyenként beszélik meg a szülőkkel a gyermekükre vonatkozó fontosabb információkat. A szülők elképzeléseiket gyermekük jövőjére 99

vonatkozóan szintén elmondják, így a csoportvezető nevelő állandóan ellenőrizni tudja, hogy a tanuló a saját és a szülői elképzelés teljesítésének útján hol tart 5.9.2. A kapcsolódó iskolák és a kollégium A kapcsolódó iskolák elvárásait az iskolákkal a nevelőtanárok az iskolai osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal az iskolába történő látogatáskor beszélik meg. A kollégium vezetője pedig kapcsolatot tart a kapcsolódó iskolák igazgatóival, tájékozódik elvárásaikról, együttműködési lehetőségekről

5.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: •

természettudományos kompetencia,

•

szociális és állampolgári kompetencia.

5.10.1. Egészségfejlesztési Program megvalósítása, amelynek eredményeként csökken az egészségkárosító ártótényezők (droghívó szignálok) hatása és erősödik az értékközvetítő 100

folyamaton keresztül a pozitív érzékekre építő, az önmegvalósítást kihangsúlyozó személyiségfejlesztő hatás. Segítő partneri kapcsolatok:
Intézményen belül (elsődleges prevenció színterén) •

kollégium, iskola vezetése

•

iskolaorvos

•

iskolapszichológus

•

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

•

osztályfőnökök, szaktanárok

•

mentálhigiénés szakember


Intézményen kívüli kapcsolatok (másodlagos prevenció színterén) •

szülők

•

kortárs-segítők

•

háziorvos

•

drogkoordinátor (iskolai vagy regionális)

•

Gyermekjóléti Szolgálat

•

Nevelési Tanácsadó

•

helyi kórházak addiktológiai osztálya

•

Drogambulancia

•

drogcsoportok (korosztály specifikus kortárscsoportok)

•

rendészeti szervek (Rendőrkapitányság)

•

egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek

Kollégiumi programok
Silencium
Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások
Szabadidős foglakozások (témával kapcsolatos vetélkedő, filmvetítés)
Csoportfoglalkozások, kiscsoportos foglalkozások. Konkrét témakörök feldolgozása, mint ismeretátadás, valamint esetelemzések tapasztalatainak feldolgozása.

Szakmai tanácskozások, tréningek
A tanárok felkészültségének fejlesztése.
DT képviselők meghívása. 101

Kollégiumon kívüli rendezvények
Városi vetélkedők.
Kollégiumok közti sportprogramok. Program-formák:
Kiscsoportos beszélgetések (megelőző jellegű, vagy problémát feldolgozó konkrét eset megbeszélése.
Filmvetítés (szerfogyasztással kapcsolatos oktató és élettörténeti filmek.
Versenyek, vetélkedők, pályázatok
Városi, iskolai, osztály szintű pályázati kiírások, drogtémák tanulói feldolgozása, kiállítások szervezése (fotók, plakátok).
Könyvtári sarok
Olvasó sarok létrehozása a témát feldolgozó könyvekből. Korosztályi ajánlás a helyszínen.
Előadás
Külső előadó meghívása a tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában.
Internet
Információs lehetőség
DT programok 5.10.2. A környezeti nevelés elvei

A tanulók:
legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák.
Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni.
Mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban:
Alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek.
Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. 102


Fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Kollégiumi keretek A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője a komplexitás. Ennek lényege a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által, az adott tartalom sokoldalú megközelítése. Lehetőségeink:
kirándulások
„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolarádió működtetése
látogatás”: múzeum, állatkert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;
iskolazöldítés, fásítás, gyomtalanítás
vetélkedő szervezése

103

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILVÁNOSSÁG 6.1. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

6.1.1. A Pedagógiai Programot az iskola szakmai munkaközösségei a 2013. március 19-én tartott ülésükön véleményezték.

Miskolc, 2013. március 19.

Munkaközösség-vezetők:

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

104

6.1.2. Nyilatkozat

A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Miskolc, 2013. március 19.

Szülői Munkaközösség elnöke

6.1.3. Nyilatkozat

A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a pedagógiai program módosítását megtárgyalta, a pedagógiai program módosítási javaslatát támogatja.

Miskolc, 2013. március 19.

Diákönkormányzat vezetője

105

6.1.4. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2013. március 20-án tartott ülésén elfogadta.

Miskolc, 2013. március 20.

jegzőkönyvvezető

nevelőtestület részéről

6.1.5. Jelen pedagógia programot a mai napon jóváhagytam, hatályba lépésének időpontja: 2013. szeptember 1.

Miskolc, 2013. március 20.

igazgató

6.1.6. Nyilatkozat*

A pedagógiai program nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul.

Miskolc, 2013. március 20.

igazgató

*: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1): A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

106

6.2. Nyilvánosság biztosítása

Jelen pedagógiai programot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény honlapján, valamint az iskolai könyvtárban, munkanapokon 8-15 óra között.

107