Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

2008. május

A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE

1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit, röviden értékelve a jelenlegi helyzetet, kiemelve a legfontosabb célokat, és a célok megvalósulását szolgáló eszközöket.

A magyar felsőoktatásban az elmúlt években mind a képzési szerkezet, mind az intézmények szervezeti felépítése gyökeres változáson ment át. Ezek a változások mélyen érintették a JGYPK képzéseit. Ennek következtében a kar képzési szerkezetében és – ehhez kapcsolódóan – szervezeti felépítésében jelentős változások történtek. Mára a kar ezt az átalakítást befejezte, a következő évek stratégiájának alapelemei a következők: Képzési szerkezet Mára a kar képzési struktúrájának átalakítása befejeződött, az indítandó képzéseink infrastrukturális és személyi feltételei megfelelőek. Képzési szintenként a feladataink a következőképpen határozhatók meg: FSZ képzések. Mivel a kar időben ismerte fel az FSZ képzések szerepét, ezért ma ezen a területen vezető szerepet foglal el az SZTE-n belül Ezt a pozíciónkat a jövőben meg kívánjuk tartani. Ennek valószínűleg nem lesz nagyobb akadálya, hiszen korábbi megkereséseinkkor a képzésekben szerepet vállalható karok mindegyike úgy nyilatkozott, hogy ezen a területen képzési kínálatát nem kívánja fejleszteni. Meggyőződésünk, hogy az SZTE alapvető érdeke az, hogy az FSZ képzések területén mind regionális, mind országos szinten egységesen lépjen fel. Ennek érdekében szükséges, hogy a karok – az integráció előnyeit kihasználva – közösen indítsanak még több FSZ képzést, és az ezekkel kapcsolatos adminisztrációt lehetőleg egy szervezet végezze. Karon belül az FSZ képzések széles portfólióját tartanunk kell, figyelni kell a munkaerő-piac alakulását, és a portfóliót ennek megfelelően kell alakítani. Ez magába kell, hogy foglalja egyes szakok kifutását és új szakok indítását is. Alapképzések. Az alapképzések területén a közeljövőben nagy változásra már nem lehet számolni. A kar a jövőben elsősorban arra törekszik, hogy a már indított szakjain olyan minőséget szolgáltasson, amely a szakokat vonzóvá teszi a jelentkezők számára. Súlyponti szakjaink megerősítését, fejlesztését kiemelten kívánjuk kezelni a jövőben. Új szakokat elsősorban olyan képzési területen kívánunk indítani, ahol a kar megfelelő tapasztalattal rendelkezik. Ez elsősorban a pedagógusképzésben fog megtörténni de figyeljük azokat a lehetőségeket is, amelyekben az egyetem többi egysége nem rendelkezik megfelelő oktatói kapacitással és/vagy szakmai tapasztalattal. Az ezzel kapcsolatos előkészületeket elvégeztük, néhány szak akkreditálásának az előkészületei megfelelő szinten állnak. Képzéseinkhez az oktatói feltételeket elsősorban belső tartalékainkból kívánjuk biztosítani, de számítunk az integráció által biztosítható lehetőségekre is. Szükségesnek tartjuk az összefogást, ugyanakkor számítunk arra, hogy a többi kar is hasonlóan gondolkodik. -2-

Szakirányú továbbképzések Véleményünk szerint ez olyan terület, amely a magyar felsőoktatás átalakítása után – a pedagógusképzésben és azon kívül is – olyan igényeket generál, amelyek kielégítése a kar feladatai közé tartozik. A stratégiánk részletes tárgyalásakor bemutatjuk azokat a szakirányú továbbképzéseinket, amelyek már indítható állapotban vannak, de az igények alakulásától függően készen állunk újabb képzések indítására is. Ennek érdekében állandó kapcsolatban vagyunk a kamarákkal és a közoktatás regionális és helyi képviselő szervezeteivel egyaránt. Mesterképzések A mesterképzések területén a lehetőségeink adottak. A tanárképzés területén elvégeztük azt a munkát, amelyet a jelenlegi jogszabályok a számunkra lehetővé tesznek: minden olyan másodikként indítható szakot már akkreditáltunk – vagy akkreditálásra előkészítettünk – amelyekre a kar lehetőségei adottak voltak. Előkészület alatt vannak olyan szakindítási kérelmeink, amelyek az alapszakjainkhoz kapcsolhatók. Terveink között vannak a pedagógusképzés egyes szakjaihoz tartozó mesterképzések indításai. Pedagógusképzés A kar – nem csak nevéből adódóan, hanem – hagyományai és a jövőbeli szerepének érdekében is a pedagógusképzési portfólióját a lehető legszélesebbre kívánja fejleszteni. Együttműködésre törekszünk a tanárképzés területén, de markánsan fejleszteni kívánjuk a többi pedagógusképzési kínálatunkat is. A korábbi évek felgyülemlett tapasztalatai alapján a tanárképzés területén nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a gyakorlati képzésre, amelynek szerepe az az új körülmények között sokkal jelentősebb, mint a korábbi időszakban volt. Doktori iskola A kar ma nem rendelkezik önálló doktori iskolával. A megfelelő tudományos teljesítményt felmutató kollegák ma más karok – vagy esetenként más egyetemek – doktori iskoláiban működnek közre esetenként törzstagként vagy kurzusok tartására kérik fel őket. Ez a jelenlegi körülmények között nem baj, mert a doktori iskolákban megszerzett tapasztalatokat később a karon belül indított doktori iskolá(k)ban is kamatoztatni tudják. Mivel a SZTE széles körben rendelkezik doktori iskolákkal, ezért képzési területen belül nehéz doktori iskolát létrehozni, és ehhez a kar ma még nem is rendelkezik megfelelő számú magas tudományos eredményeket felmutató professzori gárdával. Az a tény azonban, hogy a kar 5 akadémiai doktorral, 11 egyetemi tanárral és több mint 100 minősített oktatóval rendelkezik, megalapozza azon reményeinket, hogy egy megfelelően előkészített interdiszciplináris doktori iskolát létre tudjunk hozni a közeljövőben. Tudományos munka Felül kell vizsgálni az intézetek tudományos műhelyeinek munkáját. Intézetenként meg kell határozni azokat a tudományos műhelyeket, amelyeknek kiemelt támogatást biztosítunk a jövőben. Ezt nehezíti az, hogy meglehetősen heterogén kutatási területeken dolgoznak a tudományos műhelyek, amelyeknek eszköz és infrastrukturális igénye erősen differenciálódik. Az igazságos elosztás érdekében belső pályázati lehetőségeket működtetünk – és újakat is létre akarunk hozni, amelyek a jól működő tudományos műhelyek számára biztosíthatják a fejlődés lehetőségeit. Külön pénzügyi kerete van a karnak arra, hogy a külföldi konferenciákon való részvételhez hozzá tudjunk járulni, ezzel is segítve az arra érdemeseket. Ahol mindenképpen lépnünk kell, az a hazai és nemzetközi – tudományos munkához kapcsolódó – pályázatok támogatása. Az Uniós források ehhez komoly támogatást nyújtanak, kihasználásuk azonban ma még nem megfelelő szintű.

-3-

Foglalkoztatás A karon a jelenlegi képzési struktúrában a foglalkoztatás biztosított. Az akkreditációs elvárások azonban szükségessé tehetik az egyes szakokhoz rendelt oktatói kapacitások bővítését. Itt elsősorban minősített oktatók karra kerülésével számolunk. Amennyiben a gazdaság munkaerő-piaci elvárásai olyan igényeket támasztanak, amely lehetővé teszi a számunkra új, gazdaságosan indítható szak(ok) indítását a jelenlegi finanszírozási lehetőségeink megengedik új oktatók alkalmazását is. Emellett szükségesnek látjuk a külsőóraadók arányának rendszeres felülvizsgálatát. Finanszírozás Az elmúlt néhány év munkájának eredményeként a kar finanszírozása ma megoldottnak tekinthető. Képzéseink és az erősen redukált foglalkoztatási létszám biztosítja azt, hogy a terveinkhez megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezünk. Évről-évre szimulációs és adminisztratív eszközökkel egyaránt ellenőrizzük a kar várható bevételeinek alakulását, és ennek megfelelően változtatjuk a kar belső finanszírozásának elveit. A kar közössége ezt a módszert elfogadta, és a támogatás ehhez a munkához biztosított. Beruházások, felújítások Az elmúlt években a kar jelentős forrásokat biztosított az épületek felújítására, infrastrukturális fejlesztésekre. Ennek eredményeként a kar épületei külső megjelenésükben többnyire megfelelő állapotban vannak, érzékelhetően javítottunk a munkakörülményeken, de még mindig vannak olyan elmaradásaink, amelyeket fel kell számolnunk. Javítanunk kell az oktatói szobák minőségén és a az oktatótermek oktatást segítő berendezéseinek, felszereléseinek korszerűsítését is el kell végeznünk. Folytatjuk a az épületek külső és belső felújítását.

-4-

2.

A Kar bemutatása, helyzetének értékelése 2.1. A Kar tevékenységének bemutatása, követett stratégiai irányelvek megfogalmazása. 2.2. A kar helyzetének átfogó értékelése Mutassa be a Kar helyzetét, sikerességét befolyásoló legfontosabb környezeti változásokat, valamint a 6. pontban szereplő táblázatok felhasználásával szövegesen értékelje a Kar elmúlt 3 évi teljesítményét, jelenlegi helyzetét az alábbi szempontrendszer szerint:

a) kar általános bemutatása: Rövid történeti áttekintés mellett, mutassa be a kari szervezeti struktúrát és a menedzsment szervezetet. Előzmények 1873-ban megkezdi működését Budán a Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet, amely a később kialakult Paedagogium keretében végzi tevékenységét. Mind a férfi, mind a női képzőintézet kétéves, két szakcsoportos képzési keretben oktat. 1918-ban a két intézetből lett a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola. Az 1928/29-es tanévtől a két Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát összevonják, Szegedre helyezik és bevezetik az egyetemmel kooperált polgári iskolai tanárképzést. Az átszervezéssel együtt sor kerül a négyéves, négy szakcsoportos képzés bevezetésére. Az 1929/30-as tanévben megkezdi működését a Tanárképző Főiskola Gyakorló Iskolája, Az 1933/34-es tanévtől a főiskola a négyéves, három szakcsoportos képzésre tér át. A (Pedagógiai) Tanárképző Főiskola Története 1947. november 5-én megkezdi működését a Szegedi Pedagógiai Főiskola. Az 1962/63-as tanévtől a minisztérium a Pedagógiai Főiskola elnevezést Tanárképző Főiskolára módosítja. 1963 nyarán a minisztérium megszünteti a Szegedi Felsőfokú Tanítóképző Intézetet. Az épületet a Főiskola kapja meg, ahová több tanszék költözik át. 1963 szeptemberében felépül a főiskola 305 férőhelyes önálló kezelésű kollégiuma, a Teleki Blanka Kollégium. Az 1964/65-ös tanévtől a négyéves, kétszakos képzési forma bevezetésére kerül sor. Juhász Gyula Tanárképő Főiskola 1973. október 5. A Szegedi Főiskola felveszi Juhász Gyula nevét. 1986-ban felépül a Topolya soron a főiskola sportcsarnoka. 1990. február 26-án megalakul a Szegedi Felsőoktatási Intézmények Tanácsa, melynek a főiskola is tagja. 1991. február 21-én a Főiskolai Tanács elfogadja a Szegedi Universitas célkitűzését, szervezeti kereteit és felépítését. A közös nyilatkozat 1991. március 14-én jelenik meg. 1992. november 9-én az egyetem és a főiskola aláírja az egységes tanárképzéssel összefüggő szervezeti együttműködés alapelveit. 1994. október 10-én a Főiskolai Tanács elfogadja a Szegedi Egyetemi Szövetség létrehozásának koncepcióját. 1996. január 17-én a főiskola elküldi a Magyar Rektori Konferencia elnökének szándéknyilatkozatát a Szegedi Egyetemi- Főiskolai Szövetséghez történő csatlakozásról.

-5-

1996. szeptember 17-én a Főiskolai Tanács határozatában kimondja, hogy egyetért azzal, hogy a Szegedi Egyetem 1998. december 31-től kezdve kari tagozódású egységes egyetemként működjék. 1997. június 30-án a Főiskolai Tanács ismét állást foglal az integrációval kapcsolatban, kimondja annak támogatását s azt, hogy az integrációt olyan átmeneti jellegű, önálló jogi személyiséggel rendelkező, saját működési szabályzattal rendelkező társulási formának tartja, amelyben a tagintézmények megtartják autonómiájukat. 1997. december 17-én a Főiskolai Tanács döntést hoz a kreditrendszerű képzés bevezetésének előkészületeiről. 1998 márciusában a Szegedi Universitas Egyesülés alapító tagjai a Szegedi Felsőoktatási Szövetség létrehozására társulási szerződést kötnek. 1998. március 10-én a MAB – a főiskola többszöri felterjesztése után – dönt a megszüntetett tanítóképzés újraindításáról. Az 1998/99-es tanévben végzett hallgatók 1999 júniusában kapnak utoljára olyan diplomát, amelyen a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola neve szerepel. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Története A 2006/07-es tanévben elindulnak az első BA és Bsc szakok, valamint az óvodapedagógus szak első évfolyama. 2007. január 1-től a kar új neve: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar. A 2007/08-as tanévben a kar 12 alapképzési és 16 felsőfokú szakképzési szak gazdája. 2007. szeptemberében új tartalommal, átszervezett tanszékekkel és szakcsoportokkal 10 új intézet kezdi meg működését.

-6-

-7-

-8-

b) képzési szerkezet bemutatása: Az 1. sz. táblázat segítségével számszerűen és szövegesen is mutassa be a Kar képzési portfolióját (szakok száma és neve képzési területenként és képzési szintenként, külön választva a hagyományos és a lineáris képzést, előbbinél jelölve a kifutás várható évét, más intézményekkel közösen indított szakok száma, nemzetközileg akkreditált szakok száma), valamint értékelje annak munkaerő-piaccal való összhangját, a munkaerő-piaci tendenciák hatását a képzési szerkezetre. Az 1. sz. táblázat tartalmazza a JGYPK jelenlegi szakszerkezetét képzési terület, illetve a felsőfokú szakképzés esetén szakmacsoportos bontásban. Az általunk gondozott szakok munkaerő-piaci értékét különbözőképpen ítéljük meg: o A felsőfokú szakképzésekből kifejezetten széles portfoliót állítottunk össze azzal a szándékkal, hogy a portfolió elemeit évenként felülvizsgáljuk, és a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az összetételen változtatunk. o Alapképzési szakjaink a vizsgált szempontból több csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a képzéseink tartoznak, amelyek iránt kifejezetten erős társadalmi és munkaerő-piaci érdeklődés van. Ebbe a csoportba sorolható a gyógypedagógia, a rekreáció és egészségfejlesztő, a társadalmi tanulmányok, a testnevelő-edző szak. A művészetközvetítő szakjaink (ének-zene, képi ábrázolás) ma a hazai hasonló képzések élvonalába tartoznak, ezért ezekre a szakokra már hosszú évek óta rendelkezünk megfelelő számú első helyes jelentkezővel. Újonnan indított szakjaink (tanító, óvodapedagógus) esetén nem titkolt szándékunk az, hogy magas színvonalú képzés biztosításával versenytársai lehessünk a hazai élvonalba tartozó képzéseknek, és mértékadó helyet foglaljunk el az intézmények között. Alapképzéseink harmadik csoportját a nemzetiségi képzéseink jelentik, amelyek indítására ugyan csak korlátozott „rétegigény” van, de ezeknek a szakoknak az indítása nem kizárólagosan a jelentkezők számának a függvénye, hanem erős társadalompolitikai kérdés is. Andragógus képzésünk hagyományai és a megújult, magas színvonalú képzésünk még évekig képes nagyszámú első helyes jelentkezőt vonzani, ezzel is biztosítva a gazdaságos képzés feltételeit. o Szakirányú továbbképzéseink indítását széleskörű igényfelmérés előzte meg. (Tanári továbbképzéseink tematikájának kialakításában a régió közoktatási intézményeinek képviselői is részt vettek.) Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy ezen képzéseink valós munkaerő-piaci igényekre épülnek. o Képzési portfoliónk legkevésbé megítélhető részét alkotják a mesterképzéseink. A Bolognai folyamat eredményeként kialakult „csak második szakként indítható” szakjaink valós társadalmi igényét ma nehéz megítélni. Ezeknek a szakoknak az indításánál nagy mértékben számolunk azokra az igényekre, amelyek a duális képzés főiskolai szektorából kikerült már végzett tanárok részéről jelentkezhet a jövőben.

-9-

szakok száma képzési formánként (2007/2008)

Szakok száma képzési típusonként (2007/2008) Képzési terület BSc

MSc

FSZ

szakirányú továbbképzés

hagyományos képzés

hagyományos képzés kifutásának várható éve

nappali

levelező

távoktatás

egyéb

12

2009

21

21

0

0

0

0

1

2009

1

1

2

2010

4

4

10

2

2009

12

12

3

2009

8

8

3

3

7

7

79

56

0

0

0

0

szakok száma összesen

1

8

9

gazdaságtudományi

0

hitéleti

0

informatikai

0

jogi- és igazgatási

0

műszaki

0

művészet

0

művészetközvetítés nemzetvédelmi és katonai orvos- és egészségtudományi

2

pedagógusképzés

3

sporttudomány

2

3

5

társadalomtudományi

1

2

3

2 0 0 7

természettudományi

összesen

nemzetközileg akkreditált szakok száma (2007/2008)

0

agrár bölcsészettudományi

PhD

más intézményekkel közösen indított szakok száma (2007/2008)

9

7

23

13

0

7

52

27

- 10 -

2009

szakok száma képzési formánként (2007/2008)

Szakok száma képzési típusonként (2007/2008) Szakmacsoportt BSc

MSc

FSZ

szakirányú továbbképzés

PhD

szakok száma összesen

hagyományos képzés

hagyományos képzés kifutásának várható éve

nappali

Mezőgazdaság szakmacsoport

2

2

2

Elektrotechnikaszakmacsoport

2

2

2

Élelmiszeripar szakmacsoport

1

1

1

Informatika szakmacsoport

5

5

5

5

5

5

0

0

3

3

3

4

4

4

1 2

1 2

1 2

Közgazdaság szakmacsoport Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Szociális szolg. szakmacsoport Ügyvitel szakmacsoport Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport

összesen

3

3

3

- 11 -

más nemzetköintézményekzileg kel közösen akkreditált indított szakok szakok levelező távoktatás egyéb száma száma (2007/2008) (2007/2008)

A kar az új képzési struktúrában jelenleg három szinten rendelkezik szakindítási engedélyekkel: – felsőfogú szakképzésben (továbbiakban FSZ) – alapképzésben (továbbiakban BA/BSc) – mesterképzésben (továbbiakban MA/MSc) A fentiek mellett hagyományos főiskolai és egyetemi szintű kifutó képzések is részei az aktív képzési portfoliónak. Ez utóbbiak a művészeti képzések kivételével a három éves levelező képzésben a 2007/08 tanév végén, a többi – 4 éves képzésben – a 2008/09 tanév végén befejeződnek. A művészeti területen a képzések kifutására – a kétciklusú képzésre egy éves késéssel történt áttérés miatt – a 2009/10 tanév végén kerül sor az öt éves egyetemi egészségtan szakkal együtt. Meg kell jegyezni, hogy a hagyományos képzések végleges lezárására becslések szerint 2012re kerülhet sor. Erre az időre csak egyéni elbírálással kezelhető számú hallgató jelenlétére számítunk. Az új szakos szerkezet a JGYPK egyetemen elfoglalt speciális helyzetének megfelelően elsősorban nem a képzési szerkezet változásainak nyomán alakult ki, hanem az egyetemi szakindítási jogosultságok megváltozásának a következménye: A Kar a hagyományos tanárszakjai helyén nem indíthatott azoknak megfelelő BA/BSc-ket, ami kényszerpályát alakított ki. A Kar egyrészt megerősítette pozícióit a művészetközvetítés, a testkulturális és speciális bölcsész területen, másrészt a pedagógusképzésben teljessé tette jelenlétét. Minden terület jelentkezési számai azt igazolják, hogy az egyetemi keretek közé integrált képzéseink vonzóak a pályaválasztók körében. Tekintettel arra, hogy a szakok végzettjei iránt a társadalmi elvárások – és ezzel együtt az igények is – növekedtek, a keretek betölthetősége biztosítottnak látszik. A felsőfokú szakképzés rendszerét a kar a felszabaduló alapképzési kapacitásainak legnagyobb felevőjeként tekinti és működteti. A moduláris képzési szerkezetnek köszönhetően a képzések e szegmense közvetlenül kapcsolódik a munkaerő-piaci kimenethez, valamint az alapképzési bemenethez. A kettőssége miatt jelentős létszámot képvisel, növekvő tendenciával. A szakok számának nagyarányú növekedése lehetővé teszi a tervezhető képzési közös szeletek, modulok alkalmazását és a szakindítások rugalmas kezelését is. Ezen képzés kreditjeinek elfogadása garantált más képzési szinteken is, vonzóvá téve ezzel a távolabbra tekintést is. A fentieknek megfelelően a 2008/2009 tanévre meghirdetett FSZ szakok és azok a képzési és egyetemi struktúrába illeszkedése:

- 12 -

Szak megnevezés Csecsemő és gyermeknevelő-, gondozó Gazdasági idegennyelvű levelező Gazdálkodási menedzser asszisztens. inf. szakirány Hulladékgazdálkodási technológus Ifjúságsegítő Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Intézményi kommunikátor Képzési szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens Mezőgazdasági menedzser asszisztens Mezőgazd.műszaki menedzser asszisztens Műszaki informatikai mérnökasszisztens Külgazdasági üzletkötő

Sportkommunikátor Titkárságvezető Kis és középvállalkozási menedzser Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Számviteli szakügyintéző

Befogadó alapszak óvodapedagógus tanító társadalmi tanulmányok gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing pénzügy és számvitel környezettan andragógia gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing pénzügy és számvitel andragógia andragógia társadalmi tanulmányok andragógia mezőgazdasági mérnök mezőgazdasági mérnök mérnök informatikus romanisztika, francia szakirány romanisztika, román n. szakirány szlavisztika, orosz szakirány szlavisztika, szlovák n. szakirány andragógia rekr.szerv. és egészségfejlesztés társadalmi tanulmányok magyar, ügyviteli szakirány gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing pénzügy és számvitel gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing pénzügy és számvitel

- 13 -

Társkar a képzésben EFK

GTK TTK

GTK

MFK MFK TTK

GTK

GTK GTK GTK GTK GTK

A táblázat második oszlopának alapszakjai a szerződésben vállalt kreditelfogadáson túl kihasználható lehetőséget jelentenek a hallgatói kétirányú mozgás, továbbá kettős jogviszony létrehozására is. A szerződés szerint elfogadott kreditek oktatásának gazdaságosságát a fenti lehetőségek nagymértékben fokozhatják. A táblázat utolsó oszlopában szereplő karok képzési részvétele messze a lehetőségek alatt marad, de jelentős. Megjegyzendő, hogy a szakok indítása előtt a JGYPK minden esetben egyezetett a képzés képzési területéhez tartozó kar(ok) vezetőjével a szakgazda kar szerepéről, és a képzések kidolgozásához csak akkor kezdtünk hozzá, amikor az érintett karok átadták a szak indításának jogát. A tantárgyi programok kidolgozásakor azonban – az integráció szellemének megfelelően – minden esetben bevontunk más karokról is oktatót, ha saját kapacitás nem állt rendelkezésre, és ehhez az érintett karok vezetői hozzájárultak. Ennek megfelelően a Szenátus által elfogadott szakindítási engedélyeket szerződésértékű dokumentumként kezeljük, és azok tantervek szerinti végrehajtásához a kar ragaszkodik. A 2008/2009 tanévre meghirdetett alapképzések: − − − − − − − − − − − −

Andragógus (művelődésszervező) Ének-zene Germanisztika – német nemzetiségi alapszak Gyógypedagógus Képi ábrázolás Óvodapedagógus Rekreációszervező és egészségfejlesztő Romanisztika – román nemzetiségi alapszak Szlavisztika – szlovák nemzetiségi alapszak Tanító, nemzetiségi tanító Társadalmi tanulmányok Testnevelő-edző

Az alapképzéshez, és a hagyományos képzéshez kapcsolódóan épült ki a szakirányú továbbképzések rendszere. Ezen területen speciális, a szakhoz szorosan kötött tematikák éppúgy születtek, mind több szak alapozó anyagát feltételként szabó integráltak. A fentieknek megfelelően a 2008/2009 tanévre meghirdetett szakirányú továbbképzések: – Animátor – Személyi edző – Wellness-tanácsadó – Hatékony idegen nyelvi kommunikációs stratégiák – Ifjúságügyi szakértő – Kiadói szerkesztő – Stíluskommunikátor – Társadalompolitika – Média-kommunikátor – Ökológiai menedzser – Regionális kommunikátor – Rendezvényszervező – Turisztikai menedzser – Vallásismeret

- 14 -

A mesterképzésben az alapszakoknak is megfelelően kari stratégia „az egyetemi szakszerkezet réseiben tevékenykedés”. A hagyományosan csak a JGYPK által képviselt képzési területek tanárszakjai mellett a kar jelentős számú másodikként felvehető szak gazdája. Ezen szakok révén tervezi a kar bevonni a korábban végzett, főiskolai diplomát mesterképzéssé konvertáló volt hallgatóit a képzésekbe. A mester szintű tanárok iránti társadalmi igény jelentős. Hagyományos képzési területeinken különösen igaz ez, hiszen eddig is két iskolatípust ívelt át tevékenységük. A fentieknek megfelelően a 2008/2009 tanévre meghirdetett mesterképzési szakok: – – – – – – –

ének-zene tanár MA kollégiumi nevelőtanár MA könyvtárpedagógia-tanár minőségfejlesztés-tanár multikulturális nevelés tanára tanulási- és pályatanácsadási-tanár technikatanár

Az általunk gondozott szakok munkaerő-piaci értékét különbözőképpen ítéljük meg: o A felsőfokú szakképzésekből kifejezetten széles portfoliót állítottunk össze azzal a szándékkal, hogy a portfolió elemeit évenként felülvizsgáljuk, és a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az összetételen változtatunk. o Alapképzési szakjaink a vizsgált szempontból több csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a képzéseink tartoznak, amelyek iránt kifejezetten erős társadalmi és munkaerő-piaci érdeklődés van. Ebbe a csoportba sorolható a gyógypedagógia, a rekreáció és egészségfejlesztő, a társadalmi tanulmányok, a testnevelő-edző szak. A művészetközvetítő szakjaink (ének-zene, képi ábrázolás) ma a hazai hasonló képzések élvonalába tartoznak, ezért ezekre a szakokra már hosszú évek óta rendelkezünk megfelelő számú első helyes jelentkezővel. Újonnan indított szakjaink (tanító, óvodapedagógus) esetén nem titkolt szándékunk az, hogy magas színvonalú képzés biztosításával versenytársai lehessünk a hazai élvonalba tartozó képzéseknek, és mértékadó helyet foglaljunk el az intézmények között. Alapképzéseink harmadik csoportját a nemzetiségi képzéseink jelentik, amelyek indítására ugyan csak korlátozott „rétegigény” van, de ezeknek a szakoknak az indítása nem kizárólagosan a jelentkezők számának a függvénye, hanem erős társadalompolitikai kérdés is. Andragógus képzésünk hagyományai és a megújult, magas színvonalú képzésünk még évekig képes nagyszámú első helyes jelentkezőt vonzani, ezzel is biztosítva a gazdaságos képzés feltételeit. o Szakirányú továbbképzéseink indítását széleskörű igényfelmérés előzte meg. (Tanári továbbképzéseink tematikájának kialakításában a régió közoktatási intézményeinek képviselői is részt vettek.) Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy ezen képzéseink valós munkaerő-piaci igényekre épülnek. o Képzési portfoliónk legkevésbé megítélhető részét alkotják a mesterképzéseink. A Bolognai folyamat eredményeként kialakult „csak második szakként indítható” szakjaink

- 15 -

valós társadalmi igényét ma nehéz megítélni. Ezeknek a szakoknak az indításánál nagy mértékben számolunk azokra az igényekre, amelyek a duális képzés főiskolai szektorából kikerült már végzett tanárok részéről jelentkezhet a jövőben.

- 16 -

c) hallgatói létszám bemutatása: Képzési területenként, képzési típusonként és képzési formánként számszerűen és szövegesen is mutassa be a hallgatói létszám alakulását a 2005/2006-os tanévtől jelen tanévig. Hallgatói létszámnak az adott tanév októberi statisztika szerinti hallgatószámból induljon ki (2. sz. táblázat). 2.sz. táblázat: Hallgatói létszám (Az adatok képzési területenként fizikai létszámra vannak korrigálva.) Jelmagyarázat: H: Hagyományos képzés,A: Alapképzés, M: Mesterképzés, F: Felsőfokú szakképzés, ,Sz:Szakirányú továbbképzés (2005/2006), fő NÁ

NK

(2006/2007), fő L

NÁ

NK

(2007/2008), fő L

NÁ

NK

L

105

agrár összesen H A M F

105

Sz bölcsészettudományi összesen H

1028

360,5

2308

853

159

1552

725

187,5

893

1028

360,5

2308

813

135

1469

597

121,5

773

40

24

83

114

66

120

A M F

14

Sz gazdaságtudományi összesen

100

23

139

10

331

5

100

23

139

10

331

5

164

27,5

358

135

16

186

115,5

17

76

164

27,5

358

135

16

186

96,5

16

76

19

1

H A M F Sz informatikai összesen H A M F Sz művészetközvetítés összesen H

136

33,5

93,5

157

22

85

160,5

53

136

33,5

93,5

157

22

85

133,5

22

56

27

31

33

A M F Sz

- 17 -

89

nemzetvédelmi és katonai összesen

26

1

27

3

6

31

1

5

26

1

27

3

6

31

1

5

254,5

11,5

667

352

23,5

650

409,5

41,5

563

254,5

11,5

514

202

7,5

285

146,5

7,5

136

150

16

228

263

34

304

H A M F Sz pedagógusképzés összesen H A M F Sz sporttudomány összesen H

153

137

123

438

54

712

430

58,5

546

509

75,5

398

438

54

686

343

25,5

406

254

27,5

228

87

33

134

255

48

170

45

79,5

A M F Sz

társadalomtudomán yi összesen H

26

6

104

22,5

277

280

30

158

516,5

104

22,5

277

90

11

149

61,5

8

68,5

22

16

9

30

33

11

168

3

425

4

A M F Sz természettudományi összesen H

321,5

70,5

328,5

282

39

211

206

38,5

151,5

321,5

70,5

328,5

282

39

211

206

38,5

151,5

2572

604

4744

2655

361

3394

3109

464

2255

A M F Sz Összesen Nappali-Levelező Mindösszesen

3176

4744

3016

7920

3394 6410

- 18 -

3573

2255 5828

Térjen ki a hallgatószám eseteleges változásának okaira, a prognosztizálható tendenciákra. A Kar 2005. évi hallgatói létszáma a lineáris képzésre történő átállás első évének állapotát mutatja. Hallgatói létszámunkból már hiányoznak az első éves BTK-s és TTK-s, valamint az első két évfolyamon az informatikus képzési területhez tartozó hallgatók. (Ezek összlétszáma valamivel több, mint 400 fő volt.) Ekkor a nappali tagozatos képzésben 2572 államilag finanszírozott hallgatónk volt. A fent említett képzési területeken már csak a hagyományos képzésben résztvevő hallgatóinkat láthatjuk. Ebben az időszakban költségtérítéses hallgatóink létszáma nagyon magas volt: 5348, ami az összes hallgató létszámunk valamivel több mi nt 67%-át jelentette. Ekkor az FSZ képzésben mindössze 123 hallgatónk volt. 2005-ben indult be a gyógypedagógus-képzésünk. Államilag finanszírozott hallgatói létszámunk ekkor érte el az utolsó 10 év minimumát. A 2006-os év adatai jól mutatják, hogy a SZTE más karaira átkerült képzéseink következtében a nappali tagozatos hallgatói létszámunk tovább csökkent, és megkezdődött a levelező képzésben résztvevő hallgatók létszámának látványos visszaesése. (Az ok nyilvánvaló: a Kar nem tudott felvenni hallgatót a bölcsészettudományi, a természettudományi és az informatikai képzési területeken.) A költségtérítéses hallgatók aránya lecsökkent 58%-ra. Ugyanakkor emelkedésnek indult a pedagógusképzésben résztvevő hallgatói létszámunk. Ezt a gyógypedagógia mellett az is segítette, hogy ekkor indítottuk az óvodapedagógus-képzés első évfolyamát. A Kar választott stratégiájának helyességét igazolta az, hogy a pedagógusképzésben, a sporttudományi képzési területen meg tudtuk őrizni a pozícióinkat. A társadalomtudományi képzési terület látványos növekedése az újonnan beindult FSZ képzéseink következménye volt. 2007 azt mutatja, amire számítottunk: az FSZ képzések széleskörű beindulásával pótolni tudtuk az állami finanszírozott létszámunkban bekövetkezett korábbi kiesést, ugyanakkor a költségtérítéses levelező képzésünk hallgatói létszáma tovább csökkent. Az arány ekkor már 46% körül mozgott. A súlyponti eltolódások jól láthatók a képzési területek hallgató létszámának összehasonlításakor. Képzési szerkezetünkben egyre inkább a saját alapszakjaink és az FSZ képzések domináltak. (A táblázatokból jól látható, hogy melyek azok a képzési területek, amelyeken nem tudtunk hallgatókat felvenni a kifutó hagyományos képzéseink pótlására.) A jövőre vonatkozóan úgy ítéljük meg, hogy a három év alatt kialakított tendenciák tovább folytatódnak. Arra számítunk, hogy az FSZ képzéseink széles portfoliójával tartani tudjuk a hallgatói létszámot, és a beinduló mesterképzések is további létszámnövekedéshez vezetnek. Ez utóbbi azért is reményteli, mert itt a belépő új évfolyamok nem feltételezik újabb oktatók felvételét. Az is világos, hogy a költségtérítéses hallgatói létszámunk tovább fog csökkenni. (Az már biztos, hogy 2008-ban 40% alá esik az arány.) Ennek azonban a finanszírozás szerkezete miatt a „káros” hatása nem annyira jelentős, mint azt korábban számítottuk. Mivel több szakirányú továbbképzést is indítunk a következő időszakban, ezért arra számítunk, hogy a kialakított új képzési szerkezet a redukált oktatói létszámmal párosulva középtávon is jól finanszírozhatóvá teszi a Kart.

- 19 -

A 3. sz. táblázat segítségével mutassa be a külföldi hallgatók számának alakulását aszerint bontva, hogy EU-s vagy nem EU-s országból érkezett, valamint a kifelé irányuló hallgatói mobilitást. Kérem vegye figyelembe az Európai Unió tagországaiban bekövetkezett változást is. 3. sz. táblázat: Hallgatói mobilitás befelé irányuló hallgatói mobilitás, fő 2005/2006

Képzési terület

kifelé irányuló hallgatói mobilitás, fő

2006/2007

nem EU-ból EU-ból EU-ból fogadott összesen fogadott fogadott hallgató hallgató hallgató

nem EUból fogadott hallgató

2007/2008

2005/2006

2006/2007

2007/2008

nem nem nem nem EU-ból EU-ba EU-ba EU-ba EU-ból EU-ba EU-ba EU-ba összesen fogadott összesen utazó összesen utazó összesen utazó összesen fogadott utazó utazó utazó hallgató hallgató hallgató hallgató hallgató hallgató hallgató hallgató

Agrár bölcsészettudományi

2

40

42

7

26

33

2

2

1

2

3

informatikai

1,5

1,5

1

1

művészetközvetítés

6,5

6,5

4,5

5,5

6,5

13

13

1

2,5

3,5

11

11

4

82

86

gazdaságtudományi

23,5

41

2

2

1

0,5

1,5

2

2

5

2

11

13

0,5

0,5

1,5

11

11

3

10,5

13,5

1,5

12

13,5

1,5

10,5

12

2

2

1

2,5

3,5

2,5

3

5,5

2,5

2,5

9

9

1,5

5

6,5

0,5

0,5

1

11

68

79

29

66

95

23

10

33

0,5

17,5

15,5

9,5

25

12

4

16

33

2

35

1

1

1,5

1

1

2

2

5,5

5,5

1,5

1,5

3,5

3,5

21

46

nemzetvédelmi és katonai pedagógusképzés

1

sporttudomány társadalomtudományi természettudományi összesen

- 20 -

2 17

4

2 2

48

d) dolgozói létszám: A 4. és 5. sz. táblázat alapján számszerűen és szövegesen is értékelje az oktatók és nem oktató dolgozók számának alakulását szervezeti egységenként foglalkoztatási forma, átlagos életkor és nemek szerinti bontásban. Szervezeti egységnek tekintjük a kari adminisztráció mellett a kari struktúra részét képező legmagasabb szintű alegységeket (pl: intézet, tanszékcsoport, tanszék) és egyéb egységeket, központokat. A 4. és 5. táblázat két oknál fogva nem mutatja azokat a változásokat, amelyek a foglalkoztatottak létszámában bekövetkeztek. Ez azért van, mert a tábla egyrészt statikus, egy újonnan kialakult helyzetet mutat, másrészt a karon bekövetkezett szerkezeti változások következtében a létszámadatok összehasonlítása is lehetetlenné válik. (Ezek a változások nem csak létszámcsökkenéssel, hanem más karokra való áthelyezéssel és a karon belüli áthelyezéssel is jártak.) Jelenlegi oktató létszámunk több mint 50 fővel alacsonyabb a 2005-ös évinél. A nem oktatói létszám csökkenése – több mint 70 fő – nyugdíjazások és feladatok kiszervezésének következménye. A kar minősítettségi mutatói a 2005-ös állapothoz képest enyhén romlottak, ugyanis a létszámcsökkentés során több olyan minősített oktatótól is meg kellett válnunk, akiknek a racionális foglalkoztatását a kar az új képzési szerkezetben nem tudta biztosítani. Jelenleg 210 oktatóból 102 minősített oktatóval és 22 egyetemi doktori fokozattal rendelkező tanárunk van, ami 50% feletti minősítettségi arányt jelent. A táblázatból nem olvasható ki, hogy 37 PhD képzésben résztvevő kollegánk van, ami biztosítékot jelent a jövőre vonatkoztatva. A korábbi évekhez viszonyítva mindenképpen előrelépést jelent, hogy ma a karon 9 egyetemi tanár és közel 40 főiskolai tanár dolgozik. Komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy az oktatói gárda minősítettségében is rászolgáljunk arra, hogy a kar nevéből kikerült a „főiskolai” jelző. Az 5 akadémiai doktor és a 14 habilitált mindneképpen biztató szám.) Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi létszám alkalmas arra, hogy a jelenlegi oktatási feladatok nagy részét magas színvonalon el tudja látni, ezért az oktatói létszám bővítésére két esetben kerülhet sor: új feladatok megjelenése mindenképpen szükségessé teheti a létszám bővítését, és a már akkreditált szakok esetében is szükség lehet az oktatói gárda megerősítésére magasan kvalifikált munkaerővel. Ez utóbbi elsősorban azoknál a szakoknál válik szükségessé, amelyeket a kar az új szerkezetben súlypontinak ítélt meg: gyógypedagógia, óvodapedagógia, tanító, testnevelő-edző, andragógia, képi ábrázolás, rekreációszervező és egészségfejlesztő. A kar oktatóinak nemek szerinti eloszlása bizonyítja, hogy a foglalkoztatáspolitika olyan, hogy nem teszünk különbséget nő és férfi között. A nemek aránya nagyjából tükrözi a teljes populáció nemek szerinti eloszlását. Érdemes megvizsgálni az egyes intézetek oktatóinak átlagos életkorát. Becsléseink szerint egy szervezeti egységen belül a 40 és 50 év közötti átlagéletkor tekinthető ideálisnak. (Persze csak akkor, ha ezzel megfelelő minősítettségi mutatók párosulnak. Ez a 7-es táblázatból kiolvasható. ) Ez feltételezi ugyanis azt, hogy tapasztalt, magasan kvalifikált oktatók mellett jelen van egy olyan fiatalabb korosztály is, amely a későbbiekben alkalmas lehet a vezetői feladatok átvállalására. Jól látható, hogy az ideálisnak tekinthető arányt a legtöbb intézet „hozza”. Ettől látványosan csak az orosz szakcsoportnál és az óvóképző szakcsoprtnál térnek el a mutatók, de mindkét esetben – ugyan eltérő okokból, de – megindokolható a magasabb átlagéletkor. (A nem oktatóknál átlagos életkorról az alacsony egységenkénti létszám miatt nem érdemes beszélni.)

- 21 -

4. sz. tábla Oktatók száma, fő

szervezeti egység

intézet

tanszék

szakcsoport

Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Alkalmazott Humántudományi Intézet

Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék

Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék

Társadalomtudományi szakcsoport Regionális és Környezettörténeti szakcsoport Angol szakcsoport Francia szakcsoport Orosz szakcsoport

Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék

Alkalmazott Természettudományi Intézet

Kémiai Informatika Tanszék Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Általános és Környezetfizikai Tanszék Technika Tanszék

Felnőttképzési Intézet

teljes munkaidőre átszámított létszám

nők száma

férfiak száma

átlagos életkor

8,5

8

1

43

6

4

2

50

10

3

7

51

6 14 6 6

2 9 2 5

4 5 4 1

43 42 47 56

4

2

2

45

5

48

teljes munkaidős

részmunkaidős

8

1

egyéb formában foglalkoztatott

5 8

4

4

51

5

4

1

54

5

2

3

53

Informatika Alkalmazásai Tanszék

8

1

8,5

1

8

45

Andragógiai és Művelődés-tudományi Tanszék

12

1

12,5

11

2

44

Könyvtár-tudományi Tanszék

5

4

1

48

- 22 -

4. sz. tábla (folyt.) Oktatók száma, fő

szervezeti egység

intézet

tanszék

szakcsoport

Művészeti Intézet

Nemzetiségi Intézet

Ének-zene Tanszék

Gyógypedagógus-képző Intézet

teljes munkaidős

részmunkaidős

5

5

egyéb formában foglalkoztatott

teljes munkaidőre átszámított létszám

nők száma

férfiak száma

átlagos életkor

7,5

7

3

49

13

8

5

53

Rajz-művészet-történet Tanszék

12

2

10

50

Német Nemzeti-ségi Tanszék

6

6

Román Nemzeti-ségi Tanszék

5

3

2

46

Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék

3

2

1

46

5

50 57 47

Magyar szakcsoport

8 1 5

Matematika szakcsoport

6

3

3

48

15

10

5

48

Tanítóképző szakcsoport Óvóképző szakcsoport Tanító- és Óvóképző Intézet

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

42

1

1,5

8 2

Testnevelési és Sporttudományi Intézet

18

1

18,7

8

11

46

Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ

2

1

3,5

1

2

33

Teleki Blanka Kollégium

3

Összesen

3

210

11

- 23 -

124

58 97

5. sz. tábla szervezeti egység

teljes munkaidős

intézet

Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék Alkalmazott Humántudományi Intézet

részmunkaidős

átlagos életkor

1

1

36

1

1

56

Társadalomtudományi szakcsoport

1

1

53


1

1

46


1

1,7

2

46

1

0,5

1

32

1

0,5

1

60

1

1

52

1

1

35

Technika Tanszék

2 6

1 2


1

1

Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszék

3

1

Társadalomtudományi szakcsoport Társadalomtudományi szakcsoport

Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék Kémiai Informatika Tanszék


férfiak száma

1

Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék


Nem oktató dolgozók száma, fő teljes egyéb munkaidőre nők formában száma átszámított foglalkoztatott létszám

Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Általános és Környezetfizikai Tanszék


1

1

- 24 -

1,7

2

1 4

32 51 40

2

41 43

5. sz. tábla (folytatás) szervezeti egység

teljes munkaidős

intézet

Gyógypedagógus-képző Intézet Művészeti Intézet

Ének-zene Tanszék

1 1


1

Német Nemzeti-ségi Tanszék Nemzetiségi Intézet

részmunkaidős

Nem oktató dolgozók száma, fő teljes egyéb nők munkaidőre formában száma átszámított foglalkoztatott létszám

férfiak száma

1 1 3

2,5

1

átlagos életkor

27 49 3

53

1

1

31

1 1 1

1 1 2

57 32 29

1

1

28

4

1

3

43

Román Nemzeti-ségi Tanszék Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék Tanítóképző szakcsoport Óvóképző szakcsoport Magyar szakcsoport

Tanító- és Óvóképző Intézet Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ Teleki Blanka Kollégium Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó

2

6,1

5

2

41

2

1

2,5

2

1

58

2 12 9

3 3

46 48 45 42 51

Gazdasági Iroda Gondnoki és Műszaki Iroda

8

1

81

12

Tanulmányi Osztály

Összesen

1,5

5

5 15 9 3 2

Dékáni Hivatal Dékáni Hivatal

1


Kom-muni-kációs Iroda

3 2

- 25 -

8,5

1

8

60

33

53

6. sz. tábla Minősített oktatók száma, fő

szervezeti egység

intézet Alk.Eg.tud. és Eg.fejl.Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék



Társadalomtudományi szakcsoport Regionális és Környezettörténeti szakcsoport Angol szakcsoport

Egyet. Dr.

CSc, PhD, DLA

1

2

1

3

2

5 4

1



Orosz szakcsoport


1 1

1 1

1

3

3

1

4


3

Kémiai Informatika Tanszék

4

1 1

1

Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék

3

3

2

Általános és Környezetfizikai Tanszék

2

3

1

Technika Tanszék

2

3


2

4


2

6


1

3

1

6

1

5

Gyógypedagógusképző Intézet Művészeti Intézet

minősítettek közül habilitált

3

Francia szakcsoport Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék

DSc

akadémikus

Ének-zene Tanszék Rajz-művészet-történet Tanszék

1

2 2

Német Nemzeti-ségi Tanszék Román Nemzeti-ségi Tanszék Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék

4 3 Tanítóképző szakcsoport

1

3

Óvóképző szakcsoport Tanító- és Óvóképző Intézet

Magyar szakcsoport

4


4

Alk. Ped. és Pszichológia Tanszék

1

Testn. és Sporttud. Intézet

22

Összesen

- 26 -

1

8

1

3

1

97

5

1 0

14

7. sz. tábla

Alk. Egtud. és Eg.fejl. Intézet

Alkalmazott Humántudományi Intézet Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék

2

1

1

1

2

1

1

1


1

2

4

1

1

Regionális és Környezettörténeti szakcsoport

1

1

1

2

1

Angol szakcsoport

3

7

2

1

Francia szakcsoport

1

Orosz szakcsoport Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék

Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Általános és Környezetfizikai Tanszék

2

1

2

1

2

1

1

2

1 1



2

1

3

2

1

4

1

3,7

4

2

3

3

1

1

- 27 -

1 1 1

1

1

1

0,5

Prof. Emeritus

egyéb tanár

kollégiumi tanár

testnevelő tanár

nyelv-tanár 1

2

1


1

2

2

Technika Tanszék Informatika Alkalmazásai Tanszék

1,5

3

Kémiai Informatika Tanszék Alkalmazott Természettudományi Intézet

egyetemi docens

2 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék

adjunktus

szakcsoport

egyetemi tanár

tanszék

főiskolai tanár

intézet

főiskolai docens

Teljes munkaidősre átszámított oktatói létszám fő tanársegéd

szervezeti egység

7. sz. tábla (folytatás)

Gyógypedagógus-képző Intézet Művészeti Intézet


2

3

2

4

3

2

Német Nemzeti-ségi Tanszék

1

3

1

Román Nemzeti-ségi Tanszék

2

Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék 3

Óvóképző szakcsoport

Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ

1 1

2

1

1

1

3

1

1 1

1

1

1

3

1

2

3

5

1

6

2

11

2,7

1

1

1

2

1

1,5

Teleki Blanka Kollégium Összesen

Prof. Emeritus

2

0,5 1



egyéb tanár

2

3

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

kollégiumi tanár

1

2

Magyar szakcsoport

testnevelő tanár

1

3

Tanító- és Óvóképző Intézet

nyelvtanár

1,5 Ének-zene Tanszék Rajz-művészet-történet Tanszék

Tanítóképző szakcsoport

egyetemi docens

adjunktus

szakcsoport

egyetemi tanár

tanszék

főiskolai tanár

Intézet

főiskolai docens


szervezeti egység

3 35,2

- 28 -

58

45,2

38

0

8

8

0

3

16,5

1

és átlagos óraterhelését (8. sz. táblázat). Átlagos óraterhelés alatt értjük az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszámot. 8. sz. tábla

intézet

tanszék

26

11

9

7

0

15

26

44

9

7

18

15

13

11

18

7

0

45

91

22

9

0

18

0

15

0

33

0

0

36

0

0

26

11

18

0

18

0

0

13

22

9

0

0

18

0

0

11

18

7

0

18

30

13

0

18

0

0

0

0

13

22

9

7

0

0

0

0

33

18

0

0

0

15

13

44

9

7

0

9

55,5

52

22

27

0

0

0

0

39

11

9

0

0

0

Társadalomtudományi szakcsoport Reg. és Körny.történeti szakcsoport

Francia szakcsoport

Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Ált. és Környezet-fizikai Tanszék Technika Tanszék Informatika Alkalmazásai Tanszék


- 29 -

27

Prof. Emeritus

egyéb tanár

kollégiumi tanár

testnevelő tanár

15

Kémiai Informa-tika Tanszék


nyelvtanár

9



egyetemi tanár

11

Orosz szakcsoport


egyetemi docens

26

Angol szakcsoport Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék

főiskolai tanár

30 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék


adjunktus

szakcsoport

Alk.Eg.tud. és Eg.fejl. Intézet


főiskolai docens

Teljes munkaidősre átszámított oktatói létszám fő

tanársegéd

szervezeti egység

8.sz. tábla (folytatás)

18

0

0

36

45

26

33

27

0

0

36

60

39

22

0

0

0

36

15

39

11

0

0

18

0

0

26

0

9

0

36

0

0

0

11

9

0

18

0

45

26

33

9

0

0

18

0

0

5,5

0

0

0

18

15

13

11

9

7

0

0

0

39

11

18

0

0

0

45

65

11

54

0

0

0

30

143

29,7

0

7

0

36

15

0

0

0

0

0

27

0

0

0

0

0

0

0

528

754

497,2

342

56

144

Német Nemzeti-ségi Tanszék Román Nemzeti-ségi Tanszék Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék Tanítóképző szakcsoport Óvóképző szakcsoport Magyar szakcsoport Matematika szakcsoport Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakképzési, Távokt. és Továbbképzési Központ Teleki Blanka Kollégium

- 30 -

0

0

0

297

Prof. Emeritus

egyéb tanár

testnevelő tanár

nyelvtanár

11


Összesen

egyetemi tanár

13



főiskolai tanár

22,5 Ének-zene Tanszék


adjunktus

szakcsoport

kollégiumi tanár

tanszék


egyetemi docens

intézet

főiskolai docens


szervezeti egység

0

A 9. sz. táblázat segítségével számszerűsítse az kifelé valamint befelé irányuló oktatói mobilitást, valamint szövegesen mutassa be, hogy a mobilitás milyen keretek között valósul meg (pl: Erasmus ösztöndíj) 9. táblázat: oktatói mobilitás befelé irányuló oktatói mobilitás, fő 2005/2006

kifelé irányuló oktatói mobilitás, fő

2006/2007

2007/2008

2005/2006

2006/2007

2007/2008

Tartózkodási idő

0-3 hónap 4-12 hónap

EU-ból fogadott oktató

nem EU-ból fogadott oktató

54

16

Össz.



70

40

13

Össz.



53

47

6

Össz.

EU-ba utazó oktató

Nem EU-ba utazó oktató

53

93

16

Össz.


nem EU-ba utazó oktató

109

129

18

Össz.


nem EU-ba utazó oktató

Össz.

147

152

7

159

7

159

1

12 hónapon túl Összesen

54

16

70

40

13

53

47

6

- 31 -

53

93

16

109

129

18

147

153

e) tudományos tevékenység: Mutassa be a Kart jellemző domináns kutatási irányokat, emelje ki a legmeghatározóbb kutatóműhelyeket. Jellemezze a Karon folyó tudományos tevékenységet egyrészt az adott évben megjelenő publikációk, elnyert díjak, ösztöndíjak, kitüntetések számával (10. és 11. sz. táblázat). Az Intézetek publikációs eredményeit a 10. táblázat mutatja intézeti bontásban. A főbb kutatási irányok intézetek szerinti bontásban: Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet. A tanszéken működő kutatási műhely főbb kutatási területei: Egészségmagatartás vizsgálata 6-14 éves korúaknál (empírikus kutatás). 18-25 éves korosztály szükségfeltáró elemzése szociális- és lelkiegészség tanácsadáshoz. Életmód, életstílus (elméleti kutatás). Az önkontroll és az idő szerepe az egészséggel kapcsolatos fogyasztói döntésekben. Az olvasás, a tanulás és a metakommunikáció kapcsolata iskoláskorba. A tanszéken folyó diákköri munka jelentős. Az intézet oktatói alapították az MTA SzaB Orvostudományi Szakbizottság Egészségfejlesztési Munkabizottságát. Az intézet kutatással összefüggő pályázati tevékenysége jelentős, nemzetközi kapcsolatai kifejezetten jók, több nemzetközi konzorciumban is együttműködtek nemzetközileg is elismert kutatási műhelyekkel, és konzorciumok vezetését is elnyerték. Alkalmazott Humántudományi Intézet A kutatói műhelyek az intézet tanszékein működnek. Az egyes tanszékek kutatási irányai: − Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Nyelvi manipuláció. Új demokráciák és humán kommunikáció. − Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék: Finnország politikatörténete. Alternatív vitarendezés. Tudásközpont, területi innováció, regionális hálózatok és kooperációk. − Történettudományi Tanszék: a 20. század története. Művelődéstörténet. Környezettörténet. − Angol Tanszék: Amerikanisztikai kutatások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások (Szókincselemzés és tanítás, interkulturalitás). Gótikus irodalmi kutatások. − Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék: Orosz-magyar kontrasztív nyelvészet. Narratológia: Ornamentális próza. Az orosz irodalom műfaji sokszínűsége. Alkalmazott Természettudományi Intézet A 10.-es táblázatból is látható, hogy ez az intézet a kar legerősebb tudományos potenciállal rendelkező egysége. Több tanszék rendelkezik legalább egy nemzetközileg is elismert kutatóműhellyel. A kutatócsoportok tagjai erős nemzetközi konferenciák állandó előadói, résztvevői. Több kutatócsoportnak a szakterületének élvonalába tartozó folyóiratokban jelent meg számos cikke. Minden kutatócsoport rendelkezik legalább egy nemzetközileg is elismert kutatóval, akik több külföldi egyetemen töltöttek legalább egy félévet pályázat vagy meghívás eredményeként (DFG, Humbold, DAAD). A cikkek mellett jelentős az idegennyelvű könyvek, könyvrészletek irányába megmutatkozó publikációs tevékenység is. Az évenkénti több mint 100 publikáció mindenképpen bizonyíték a magas színvonalú tudományos tevékenységre. A nemzetközileg is kiemelkedő tudományos műhelyeket az alábbiakban soroljuk fel: - 32 -

Kémiai Informatika Tanszék: Elméleti Anyagtudományi Műhely (Viskolcz Béla) Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék: Környezeti Neuroendokrinoimmunológiai Műhely (Gálfi Márta) Általános és Környezetfizikai Tanszék: Spektroszkópia Kutató Műhely (Nánai László) Informatika Alkalmazásai Tanszék: Informatikai műhely (Galambos Gábor) Felnőttképzési Intézet Az intézet „Identitáskutató Műhelye” összehangolt teamként működik. A műhelyen belül kialakult főbb kutatási témák: − Hivatás, szakmai identitás könyvtáros, népművelő/kultúraközvetítő szakember, andragógus életpályák változásai.) − Nemzeti és nemzetiségi identitás ( a nemzettudat változásai). − Regionális hatósugarú identitásvizsgálatok. − Kulturális identitásminták vizsgálata. − A környezettudatosság, mint új identifikációs tényező jelentősége és megjelenése a társadalomban. Amennyiben a kutatási műhely tervezett programja megvalósul, akkor remény van arra, hogy mind hazai mind nemzetközi mércével is meghatározóvá válik az itt folyó tudományos munka. Gyógypedagógus-képző Intézet. Az intézet kiemelt fontosságú, prioritást élvező kutatási területei: − Gyógypedagógia-történeti kutatások. − Fogyatékosok a gyermekvédelemben. − Hatékony tanulói megismerési technikák módszertani kidolgozása. − A gyógypedagógusok életét, munkáját nehezítő munkahelyi kiégés megelőzésének módszertani kidolgozása. − Az értelmileg akadályozott fiatalok reális munkábaállásának esélyeit növelő módszertan kidolgozása. Kiemelendő, hogy az intézet mindössze néhány éves múltra tekinthet vissza, hazai elismertsége azonban máris mérhető, és nemzetközi kapcsolatai is fokozatosan épülnek ki (Prága, Pozsony). Az intézet 2007-ben már vállalkozott nemzetközi konferencia megszervezésére is. Nagy segítséget jelent az is, hogy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával a jó együttműködés keretében több közös publikáció is született már. Művészeti Intézet A Művészeti Intézetben kutatási műhely nem alakult ki, az oktatók elsősorban művészi tevékenységet fejtenek ki (koncert, kórushangverseny, karvezetés, kiállítások). Nemzetiségi Intézet Német Nemzetiségi Tanszéken két kutatási műhely működik: − A kisebbségkutatási műhely főbb kutatásai: kultúrtörténet (magyarországi németek története, néprajz); nyelvtudományok (pszicho- és szociolingvisztikai kérdések, mint - 33 -

kódváltás és interferencia); irodalomtudományok (az 1945 utáni magyarországi németek irodalom kutatása). Etnikai, nemzeti és kisebbségi identitások, az identitás nyelvi, pszichológiai, filozófiai megközelítésben. − Kontrasztív nyelvszemlélet és a fordítás kérdései. A tanszék kiterjedt és elismert nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a német nyelvterületen. Oktatói, kutatói pályázatok és meghívások útján rendszeresen töltenek el hosszabb időt különböző német és osztrák egyetemeken. A Román Nyelv és Irodalom Tanszék nem rendelkezik egységes tudományos műhellyel. Oktatói elsősorban önálló kutatásokat végeznek. Főbb kutatási területek: − A román nyelv nyelvjárásai határon innen és túl. − Közös múltunk történelmi vonatkozásai. − A magyarországi románok néprajza. A Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék kutatásai a magyarországi szlovák kultúra és nyelv területére fókuszálnak. Főbb kutatási témák: − Alföldi szlovákságkép a kortárs magyarországi szépprózában. − A magyarországi szlovák nyelvű kalendáriumok nyelvi világképének vizsgálata. − Az identitás nyelvi és mentális megjelenési formái a magyarországi regionális és országos szlovák folyóiratokban. Tanító és Óvodapedagógus-képző Intézet A tanítóképző szakhoz kapcsolódóan tudományos műhely még nem alakult ki, hiszen a szakcsoportot különböző tanszékek munkatársaiból alakítottuk ki az elmúlt évbe, és az oktatók tudományos tevékenysége az általuk gondozott tanári szakok szakmai-elméleti hátteréhez tartozott. A műveltségterületekhez tartozó kutatócsoprtok kialakítása az intézet rövidtávú feladatai közé sorolható. Az óvodapedagógus szakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység az adatok alapján elfogadható, a publikációs tételek zöme a Neveléstudományi Tanszék munkatársaihoz köthető. Itt a fő kutatási irány az óvoda – iskola átmenet kérdése, de itt sincs markáns kutatási műhely, ennek kialakítása itt is sűrgős feladat. Testnevelési és Sporttudományi Intézet Az Intézet 4 tudományos kutatócsoporttal rendelkezik. Az egyes kutatócsoportok és kutatási témáik: − Nevelési- és társadalomtudományi kutatócsoport: Testnevelés szakos hallgatók, sportolók, iskoláskorú gyermekek kapcsolatrendszerének elemzése, annak pedagógiai és társadalomtudományi vonatkozásai. − Mozgáskinetikai kutatócsoport. Mozgáskinetikai vizsgálatok a sportmozgások hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele céljából sportolókban, egészséges és beteg gyermekekbe, illetve idősekben. − Rekreációs kutatócsoport. Munkahelyi egészségfejlesztés hatékonyságának vizsgálata, indikátorok meghatározása. Komplex egészségi állapot meghatározása és fejlesztési lehetőségei. Rekreáció tudományos terminológiájának kialakítása és rendszerbe foglalása. − Pszichoszomatikai kutatócsoport. Az ipari társadalmakra jellemző krónikus stressz szomatikus manifesztációjának vizsgálata gyermmek, fiatal és felnőttkorban; lehetséges mozgás- életmód. És életvezetésbeli terápiás lehetőségek felderítése; sportélettani

- 34 -

állatkísérletek. A kutatócsoprt 5 témát felölelő PhD programot dolgozott ki, amelyet az ÁOK Orvosi és Gyógyszerész Centrum Doktori Iskolái Tanácsa befogadott.

- 35 -

A kar rendkívül heterogén összetétele miatt a publikációs tevékenységet intézetenkénti bontásban mutatjuk be. Így az egyes intézetek tudományos tevékenységének ezen része jobban áttekinthető. Publikációk (AET) konferencia könyv, könyvrészlet kiadvány

cikk

Év

idegen nyelvű

idegen nyelvűből SCI

2005

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

4

3

3

1

1

12

5

4

9

2006 2007

1

Év 2005

10

2006

14

2007

14


2

1

idegen nyelvű

magyar nyelvű

4

Összesen

6

Publikációk (AHI) konferencia könyv, könyvrészlet kiadvány

cikk idegen nyelvű

jegyzet, segédlet

jegyzet, segédlet

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

5

5

7

7

2

1

37

8

3

11

4

5

2

49

13

5

9

6

13

3

63

Publikációk (ATTI) konferencia könyv, könyvrészlet kiadvány

cikk

magyar nyelvű

Összesen

jegyzet, segédlet

Év

idegen nyelvű


magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

Összesen

2005

32

12

24

5

27

25

28

0

4

157

2006

21

12

20

3

10

24

22

0

0

112

2007

28

14

14

5

9

26

20

2

2

120

Publikációk (FI) konferencia könyv, könyvrészlet kiadvány

cikk

jegyzet, segédlet

Év

idegen nyelvű


magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

Összesen

2005

3

20

-

16

2

2

43

2005

3

20

2006

1

30

2

10

-

6

49

2006

1

30

2007

6

29

-

18

2

15

68

2007

6

29

- 36 -

Publikációk (GYPI) konferencia könyv, könyvrészlet kiadvány

cikk idegen nyelvűből SCI

idegen nyelvű 3

magyar nyelvű 5

idegen nyelvű

2005

magyar nyelvű 6

2006

2

1

2

3

3

5

Év

2007

idegen nyelvű

3

magyar nyelvű 5

jegyzet, segédlet idegen nyelvű

magyar nyelvű

Összesen 19

5

13

7

18

Publikációk (NI) Cikk Idegen nyelvű Év

Idegen Magyar nyelvűből nyelvű SCI

Könyv, könyvrészlet Idegen Magyar nyelvű nyelvű

Konferencia kiadvány Idegen Magyar nyelvű nyelvű

Jegyzet, segédlet Idegen nyelvű

Magyar nyelvű Összesen

2005

19

6

2

2006

19

8

2007

14

4

1

8

1

37

1

9

1

39

6

7

2

33

Publikációk (Ének)

Év

cikk Idegen nyelvűből idegen SCI nyelvű

könyv, könyvrészlet +kotta kiadvány magyar nyelvű

2005

idegen nyelvű

konferencia kiadvány, magyar nyelvű

19

1

idegen nyelvű

művészi munka magyar nyelvű

Rádiófelv., CD Hangversenyek

Összesen

6

120

146

2006

1

25

4

1

1

10

132

173

2007

1

20

1

2

11

4

145

184

Publikációk (Rajz) köztéri, közgy. Munka

Kollektív kiállítás

Év

idegen külföldi nyelvűből SCI

hazai

külföldi

hazai

2005

3

24

1

2006

5

26

3

2007

1

36

Illusztráció, katalógus Idegen nyelvű

Magyar nyelvű

2 1

- 37 -

4

Egyéni kiállítás Összesen Ikülföldi

hazai

9

37

1

5

42

1

5

48

Publikációk (TSI) konferencia könyv, könyvrészlet kiadvány

cikk

Év

idegen nyelvű


magyar nyelvű

2005

6

6

8

2006

7

4

3

2007

4

3

12

cikk

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

6 1 1

könyv, könyvrészlet

jegyzet, segédlet idegen nyelvű

magyar nyelvű

Összesen

9

2

37

7

32

2

56

9

45

2

76

Publikációk (TOKI) konferencia kiadvány

jegyzet, segédlet

Év

idegen nyelvű


magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

idegen nyelvű

magyar nyelvű

2005 2006 2007

7 4 4

2 2 –

42 48 35

3 2 2

15 14 18

6 8 4

20 18 24

2 1 3

5 12 4

- 38 -

művészet kiállítás+ hangverseny Összesen

2 3 –

105 117 99

11. sz. táblázat darab/év

Kitüntetések, díjak, ösztöndíjak 2003

2004

Magyar Köztársasági Érdemrend Állami kitüntetés

2005

2006

2007

1

Magyar Köztársasági Érdemkereszt Kossuth-díj Széchenyi-díj

1

Szent-Györgyi Albert-díj Apáczai-Csere János díj Kiss Árpád díj

1

Németh László díj Karácsony Sándor díj Brunszvik Teréz-díj Éltes Mátyás-díj Arany Katedra Emlékplakett OKM kitüntetések, díjak

2

Eötvös József-díj

1

Tessedik Sámuel-díj Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett

1

1

1

8

Trefort Ágoston-díj Kármán Tódor-díj Pedagógus Szolgálati Emlékérem

9

25

Oktatási Miniszter Elismerő Oklevele Nagy-Tibor Gyula-díj Solt Ottília-díj Kisebbségekért-díj

1

További Miniszteri díjak, kitűntetések Magyary Zoltán posztdoktori Békésy György posztdoktori OKM ösztöndíjak

Széchenyi István

2

Széchenyi István professzori Deák Ferenc Kiegészítő posztdoktori Bolyai János kutató

MTA egyéni ösztöndíjak

1

1

1

1

1

Szilárd Leó professzori Charles Simonyi kutató Wolf díj Field díj

Díjak

Bolyai díj Gábor Dénes díj Nemzetközi Gábor Dénes díj

- 39 -

MTA Akadémiai díj Eötvös József-koszorú Oláh György-díj Simonyi Károly szakkuratóriumi díj MTA díjak

Wigner Jenő-díj Bruckner Győző-díj Hevesy György-díj Mikó Imre-díj MOL Tudományos Díj Vitális István Tudományos Díj

- 40 -

Jellemezze másrészt az adott napári évben a Kar által elnyert tudományos projektek számának, az SZTE-re jutó projektköltség és az önerő mértékének bemutatásával az elnyert forrás felhasználásának tárgya szerint (12. sz. táblázat), valamint hogy az elnyert projekt mely tudományághoz kapcsolódó tevékenységet érint (13. sz. táblázat).

- 41 -

12. táblázat AET 2005 Elnyert külső forrás tárgya Alapkutatás alkalmazott kutatás infrastruktúra fejlesztés Tananyagfejlesztés Mobilitás

elnyert projektek száma, db

2

SZTE-re jutó projektköltség, Ft

2006 kar által biztosított önerő, Ft



1

10 000 000




4

1 770 000 600 000

7

1 050 000

5

750 000

6

2 370 000

8

11 050 000

5

750 000

kar által biztosított önerő, Ft

Egyéb Összesen

AHI 2005 Elnyert külső forrás tárgya






Alapkutatás alkalmazott kutatás infrastruktúra fejlesztés Tananyagfejlesztés Mobilitás




1

11 000 000

2

300 000

6

11 300 000

Egyéb Összesen

- 42 -


ATTI 2005 Elnyert külső forrás tárgya









Alapkutatás alkalmazott kutatás infrastruktúra fejlesztés Tananyagfejlesztés Mobilitás

10 3

25 859 000 4 500 000

12

12 678 000

5 4

160 000 1 410 000

1

300 000

1

1 000 000

1

1 500 000

Egyéb

1

750 000

1

1 680 000

1

8 000 000

Összesen

15

31 109 000

16

15 358 000

11

11 070 000


FKI 2005 12.tábl.










Alapkutatás Alkalmazott kutatás Infrastruktúra fejlesztés tananyagfejlesztés Mobilitás Egyéb

2

1 600 000

200 000

5

12 600 000

1 000 000

Összesen

2

1 600 000

200 000

5

12 600 000

1 000 000

- 43 -

GYPI 2005 Elnyert külső forrás tárgya

Alapkutatás Alkalmazott kutatás Infrastruktúra fejlesztés tananyagfejlesztés



1

3 000 000

1

3 000 000








Mobilitás Egyéb Összesen

MI 2005 Elnyert külső forrás tárgya



Mobilitás

3

Egyéb Összesen




1 250 000

3

3

1 250 000

6

2 500 000




750 000

3

1 050 000

1

150 000

3

380 000

4

900 000

6

1 430 000


- 44 -


NI 2005 Elnyert külső forrás tárgya










3

15 000 000

3

15 000 000

3

15 000 000

3

15 000 000



TOKI 2005 Elnyert külső forrás tárgya




1

3 500 000

1

3 500 000





- 45 -





TSI 2005 Elnyert külső forrás tárgya






1





29 976 000

Mobilitás

1

2 250 000

Egyéb

1

2 400 000

2

4 650 000

Összesen

1

29 976 000

- 46 -


13. sz. táblázat

AEI 2005

tudományág Agrár bölcsészettudományi gazdaságtudományi Hitéleti Informatikai jogi- és igazgatási műszaki művészet művészetközvetítés nemzetvédelmi és katonai orvos- és egészségtudományi pedagógusképzés sporttudomány társadalomtudományi



6

2 370 000




7

10 000 000

1

1 050 000

8

11 050 000




5

750 000

5

750 000

természettudományi összesen

6

2 370 000

- 47 -


13. sz. táblázat (folyt.)

AHI 2005

tudományág






Agrár bölcsészettudományi gazdaságtudományi Hitéleti Informatikai jogi- és igazgatási műszaki művészet művészetközvetítés nemzetvédelmi és katonai orvos- és egészségtudományi pedagógusképzés sporttudomány társadalomtudományi




6

11 300 000

6

11 300 000


- 48 -



ATTI 2005




3




3




1

570 000

1

200 000

3

természettudományi

10

31 109 000

11

13 678 000

4

8 800 000

összesen

13

31 109 000

14

13 678 000

9

9 750 000

- 49 -



FKI 2005











2

1 600 000

200 000

5

12 600 000

1 000 000

2

1 600 000

200 000

5

12 600 000

1 000 000


- 50 -


GYPI 2005




1

3 000 000

1

3 000 000





- 51 -






MI 2005










6

2 500 000

4

900 000

6

1 430 000

6

2 500 000

4

900 000

6

1 430 000


- 52 -



NI 2005










3

15 000 000

3

15 000 000

3

15 000 000

3

15 000 000


- 53 -



TOKI 2005




1

3 500 000

1

3 500 000





- 54 -






TSI 2005










1

29 976 000

2

4 650 000

1

29 976 000

2

4 650 000


- 55 -


A pályázati források mellett tárjen ki a szerződéses kutatásokra (14. sz. táblázat), valamint az elért tudományos eredményekre, keletkezett szellemi tulajdonra (15. sz. táblázat). 14. sz. táblázat

Év

Szerződéses kutatások száma, db

Szerződéses kutatások Értéke, Ft.

2005 2006 2007

7 5 3

8,864.000 5,174.000 5,243.000

A karon a vizsgált időszakban önálló szellemi tulajdon nem keletkezett.

- 56 -

Boldogasszony sgt 6. Boldogasszony sgt 8. Semmelweis u 5. Semmelweis u 3. Szilléri sgt. 12. Topolya sor 2-4. Hattyas u. 6-10.

Brüsszeli krt 37. Kossuth L. sgt .69-71.I.emelet 4. Kossuth L. sgt. 69-71. II. emelet 13. Rókusi krt 1. I./6. Csongrádi sgt 110.4/23 Olajos u 1. J. I/7. Szeged, Gém u 18.

3242 9058

1619 14919

1599,53 1992,61 338,62 580,00 406,53 90 1483,64 733,50 1224,07 18,61 1402,47 1089,9 316,5 40,00 2205,72

összesen

65520

- 57 -

bérbeadás

eladás

x x

x

x x

x

x

x

x

x x x x x x

x x x x x x

x x

x x x x x x x x x

5 éven túl

x

x

60,00

63,22 32,50 246,00 461,75 435,50 25,00 30411,24

1 éven 1-5 év belül

x x x

58,00

Szeged, Hársfa u 7. ELADVA

felújításra szorul

5996,34 5873,12 3580,11

58,00

904 309 209 3184 10966 19110

Szeged, Alsóvárosi feketeföldek 167

hasznos szintterület nettó m2

felújítás

terület m2

fejlesztendő

címe

szintentartás

f) infrastrukturális háttér: Jellemezze a kari ingatlanállományt, annak nagyságát, állapotát. Mutassa be a kari ingatlanállományban az elmúlt 5 évben történt fejlesztéseket tartalmukban és értékükben. Értékelje az egyes ingatlanokat a 16. sz. táblázat szerint, azon belül a felújítandó ingatlanokat aszerint kategorizálva, hogy: 1 éven belül felújításra szorul, 3-5 éven belül felújításra szorul, 5 éven túl felújításra szorul

x

x

x

x

x x

x x

x

x

A Szegedi Tudományegyetem oktatási, képzési feladatainak ellátását szolgáló ingatlanok zömében a XIX-XX. század fordulóját megelőző illetve az ezt követő évtizedekben épültek. Az eredeti funkciójukat tekintve nem a felsőoktatás céljaira kerültek kialakításra. Az épületek kora valamint a funkcionális hiányosságai meghatározzák a fenntartásra illetve a fejlesztésre, felújításra elengedhetetlenül szükséges ráfordításokat. Az elmúlt 5 évben az ingatlan állomány fejlesztésére az alábbi ráfordítások történtek.

Boldogasszony sgt 8. Semmelweis u. 5. Hattyas sor 10. Hf. 3 Hattyas sor 10. Hf. 1 Hattyas sor 10. HU 2 Szilléri sgt 12. Brüsszeli krt. 37. Topolya sor Összesen:

2003 18.908 8.769 8.500 24.442 982 585 62.186

2004 23.254 8.189 160

2005 26.091

690 17.201 254

30.013 5.940

49.748

22.293

84.337

2006

2007

67.163 1.926 30.013

44.452

686 69.775

44.452

összesen 68.253 75.352 33.148 8.500 75.155 47.583 1.236 1.271 310.498

Részletezve 2003 év. Boldogasszony sgt. 8. sz. épület : A megelőző években megkezdett homlokzat felújítás soron következő üteme 12.476eFt ; biztonsági videó rendszer telepítése 5.040eFt ; telefonhálózat bővítése 342eFt valamint pályázati anyag, tervdokumentáció készítése 1.050eFt értékben. Szilléri sgt. 12. épület: Alagsorban számítástechnikai terem közösségi helyiség, büfé kialakítása 12.476eFt ; tető héjazat csere 6.942eFt ; biztonsági videó hálózat telepítése 2.766eFt ;elektromos hálózat fejfesztése 1.224eFt ; beléptető sorompó telepítése 743eFt ; valamint tervezési költség 291eFt értékű ráfordítás történt. Hattyas sor 10. sz. épületek: A Hf. 1 – Hf. 3épületek tető héjazat felújítása 15.740eFt ; Hf. 3 épületben tanterem kialakítása 1.529eFt ; illetve a területen üzemelő videó hálózat bővítése 920eFt történt. Brüsszeli krt. 37. sz. épület: A mellékhelyiségek illetve alagsori helyiségek mesterséges szellőztetésének kialakítása 982eFt értékben. Topolya sor: Atlétikai pálya felújításának tervezése 585eFt. 2004 év. Boldogasszony sgt. 8. sz. épület: Az épület homlokzatának soron következő üteme 18.251eFt ; az udvari burkolat felújítása 5.003eFt előirányzat felhasználását igényelte. - 58 -

Szilléri sgt. 12. sz. épület: Az épület homlokzatának, kerítésének, és az udvari aszfaltburkolat felújítására 17.343eFt-ot ; elektromos felújításra 260eFt-ot , tanterem árnyékolására 138eFt-ot fordítottunk. Hattyas sor 10. A HU 2 felújításának tervezése pályázati anyag elkészítése 880eFt volt. Brüsszeli krt. 37. épület: Alagsori kerámia műhelybe szennyvízátemelő beépítése 254eFt. Semmelweis u. 5. sz. épület: A Teleki Blanka Kollégium folyosói burkolatának felújítása 8.189eFt előirányzat felhasználását igényelte. 2005 év. Boldogasszony sgt. 8. sz. épület: Homlokzat és nyílászáró felújítás 22.600eFt. Hattyas sor 10.: HU2 épület földszintjén tantermek kialakítása 30.013eFt-ot ; Hf 3 épület alagsorában talajvíz szivárgó rendszer építése és gépi szellőztető rendszer szerelés 22.293eFt ráfordítást igényelt. Szilléri sgt. 12 épület: Az épületben előadóterem, számítástechnikai terem, oktatói szoba valamint mozgássérült WC került kialakításra 5.940eFt értékben. 2006 év. Semmelweis u. 5. A Teleki Blanka Kollégium akadálymentesítése történt 67.163eFt előirányzat felhasználásával. A PHARE pályázati támogatással megvalósult fejlesztés forrásai: 18.051eFt PHARE ; 7.220eFt nemzeti társfinanszírozás ; 27.000eFt SZTE fejlesztési alap ;14.892eFt kari forrás. Topolya sor: A testnevelési Intézet épületében oktatói szobák fejlesztése történt 686eFt előirányzat felhasználásával. Hattyas sor 10.: Hf 3 épület alagsorában kialakításra kerülő hallgatói közösségi termek 1.926eFt felhasználásával végeztettünk építési munkákat. 2007 év. Hattyas sor 10.: A HU 3 oktatási épület emeleti részében tantermek kialakítása illetve az épület tetőfedésének és az ács szerkezet felújítása történt 44.452eFt értékben.

- 59 -

g) gazdálkodás: A 17. sz. táblázat segítségével számszerűen, valamint szövegesen is értékelje a Kar gazdálkodását, kiemelve annak önfinanszírozó képességét. Szöveges értékelésében térjen ki a gazdálkodást leginkább befolyásoló tényezőkre, azok alakulására, várható tendenciáira. Terv

2005

2006

2007

Bevétel, Ft normatív támogatás

2 006 391

2 064 742

2 315 495

672 450

825 591

831 959

63 973

5 174

5 243

2 742 814

2 895 507

3 152 697

1 353 988

1 386 160

1 443 191

434 603

432 800

451 982

542 469

659 039

809 313

50 261

29 356

17 720

359 436

380 783

421 774

2 057

7 369

8 717

2 742 814

2 895 507

3 152 697

oktatás saját bevétele pályázati bevétel innovációs és szakképzési járulékból származó bevétel pénzmaradvány egyéb bevétel összesen Kiadás, Ft személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulék dologi kiadás felújítás, beruházás ellátottak pénzbeli juttatása egyéb kiadások összesen

Tény Bevétel, Ft normatív támogatás oktatás saját bevétele pályázati bevétel innovációs és szakképzési járulékból származó bevétel pénzmaradvány egyéb bevétel összesen Kiadás, Ft személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulék dologi kiadás felújítás, beruházás ellátottak pénzbeli juttatása egyéb kiadások összesen

2005

2006

2007

2 041 520 672 463 42 817

2 098 757 628 052 56 265

2 419 797 607 421 29 903

4 235 168 755

7 994 119 786

12 421 100 351

2 929 790

2 910 854

3 169 893

1 730 699

1 779 142

1 824 839

674 845 58 389 337 535 8 536

593 766 42 951 383 369 11 275

618 370 65 736 420 364 2 049

2 810 004

2 810 503

2 931 358

- 60 -

A JGYTF a szegedi felsőoktatási intézmények integrációjakor rendezett, stabil gazdálkodással lépett be az SZTE karainak sorába. A Kar képviselői révén aktívan részt vett a magyar felsőoktatás átalakításában, és több évtizedes tanárképzési tapasztalata birtokában készen állt arra, hogy a bolognai folyamat eredményeként létrehozandó új oktatási szerkezetben a rá háruló szakmai feladatokat oly módon végezze el, hogy az átalakulás szükségszerű változásai a kar működőképességét ne befolyásolják. Az oktatási szerkezet a SZTE-n azonban oly módon alakult, hogy jelentős képzési és szervezeti szerkezetváltás nélkül a Kar gazdálkodása veszélybe került volna. A működőképességet két tényező befolyásolta elsősorban: az egyetem szenátusának döntése értelmében a karról elkerültek a BTK-s és TTK-s alapszakok, és a tanárképzés szakmai vezetésének feladatát is a BTK kapta meg. Ennek eredménye egyrészt az lett, hogy a Kar a korábbi képzéseihez tartozó alapképzési szakok közel 70%-ban nem indíthatott szakot, és ezzel a remélt képzési normatíva jelentős részétől elesett. Ugyanakkor a szakok indíthatóságának hiánya a levelező (költségtérítéses) bevételeinket is jelentősen befolyásolta negatív irányba. Ez szükségessé tette a képzési szerkezet átalakítását, az oktatók feladatainak újragondolását, és a foglalkoztattak létszámának jelentős csökkentését, a felújítások és beruházások jelentős visszafogását, és a Kar működőképességének megtartása érdekében a saját bevételek elosztásának belső rendjén változtatni kellett a 2007-es évben. Ezen összehangolt intézkedések eredményeképpen a Kar a kritikus időszakon túljutott, és a 2008-as év költségvetése már lehetővé teszi, hogy gazdálkodásunkban visszatérhettünk a korábbi évek gazdálkodási elveihez. Megjegyezzük, hogy a kritikus időszakban a Kar mindvégig finanszírozható maradt, és gazdasági problémáit mindvégig önerőből kezelte, ehhez a SZTE többi karától segítséget sosem kapott. Ma úgy látjuk, hogy a korábban bemutatott képzési szerkezettel – a mindenkori „illesztés” szükségességének figyelembe vételével – a Kar alkalmas arra, hogy az erősen csökkentett foglalkoztatási létszám mellett egy jól finanszírozható egységet működtessen a SZTE-n belül.

- 61 -

h) együttműködés, társadalmi szerepvállalás: Mutassa be a Karon folyó közösségteremtő folyamatokat, a hallgatói élet legfontosabb elemeit, a hallgatói pályakövetés megvalósulását, a gazdaság, művészeti, civil szférával való kapcsolatrendszert. Térjen ki a Kar hazai és nemzetközi együttműködéseire, azok eredményeire. A 2006/2007, illetve a 2007/2008 években az új ERASMUS LLP (Élethosszig tartó tanulás programja), az európai felsőoktatási térség kialakításával kapcsolatos felsőoktatási reformok, illetve az intézményi struktúraváltás következtében a Karon új stratégia került kidolgozásra a hazai és nemzetközi kapcsolatokat illetően is. Ezen a területen kiemelt feladatnak tartottuk és tartjuk − meglévő kapcsolataink áttekintését és a megváltozott feladatokkal összhangban új tartalommal való megtöltését; − új, intézményünk megváltozott profiljának megfelelő partnerintézményekkel való kapcsolatfelvételt, illetve a − komplexebb és nagyobb volumenű, az oktatás mellett kutatási és innovációs területeket is felölelő nemzetközi projektekhez, hálózatokhoz való csatlakozást. Közösségteremtő folyamatok a JGYPK-n Hallgatói élet A hallgató, még mielőtt bekerülne a karra, már kapcsolatba kerül mind az intézménnyel, mind pedig a kari HÖK-kel. A sikeres felvételről értesítő levél mellé megkapja a kari HÖK gólyatáborra felhívó anyagát, ez által még jóval szeptember előtt kapcsolatba kerül a kar hallgatói életének egy fontos elemével. A Gólyatábor célja, hogy az elsőéves hallgatók, azaz a gólyák, mielőbb kapcsolatba kerüljenek karukkal, annak felsőbb éves hallgatóival, illetve megismerkedjenek a karral, és az ott végzett munkával, lehetőségekkel, hallgatói élettel. A másik nagyon fontos közösségépítő része a hallgatói életnek a Lampionos Est, amely egy a nyarat búcsúztató, közös hallgatói szabadtéri esemény. A gólyák életének kiemelt rendezvénye a Gólyabál, melynek negy közösségépítő hatása van. A Gólyatáborhoz hasonlóan, igen sok elsőéves hallgató vesz részt ezen a rendezvényen, de ennél is fontosabb, hogy a felsőbb éves hallgató, ill. a Kar okatói és dolgozói is nagy számban képviseltetik magukat. Öntevékeny körök Karunk egyik legfontosabb közösségi csoportosulásai. Elsősorban alulról jövő kezdeményezések nyomán jönnek létre. Céljuk, esetenként változik, de egy mindig biztos: hallgatókat tömörítő funkciójuk van. Karunk történetében több korábban életre hívott öntevékeny csoport is volt, amely több éves múlt után a kari működést a civil szférára változtatta meg. Ez azt mutatja, hogy ezek a csoportok kinőtték karunkat. „Tesis élet” A legjobban és legegyszerűbben a „tesis életet” 3 szóval lehet kifejezni: „Egy iskola, egy szív, egy dobbanás”. 1992 óta létezik karunkon a rekreáció szak és azóta a régi hagyományokhoz híven a harmadéves rekreáció szakosok rendezik a Trapp – Nap és a MiQPa nevű programot. Ám a Trapp – Nap kezdete jóval előbbre tehető, mivel lassan már 20 éve létezik ez a rendezvény - 62 -

(ezzel szemben a MiQPa csak pár éve). Eme rendezvények kiváló szakmai lehetőséget biztosítanak a szervezőknek és felejthetetlen élményeket a résztvevőknek. Éppen ezért várja a Topolya sori Sportcsarnok tárt karokkal miden évben az összes érdeklődőt. Közművelődési Konferencia 2008. április 8-9-10-én immáron tizenhetedik alkalommal került megrendezésre az Országos Közművelődési Konferencia (röv.: KMK), amit a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszékének hallgatói szerveznek minden évben. A konferencia a hallgatói kreativitás és szervezőképesség fejlesztése mellett gyakorló telepet is biztosít a jövő kulturális szakemberei számára. Az országban ez az egyetlen olyan Konferencia, melyet hallgatók szerveznek maguknak és mindazoknak a fiataloknak, akik informálódni szeretnének lehetőségeikről, a kulturális szférában történő változásokról, s akik a jövőben a kultúra, az újságírás, a média, a rendezvényszervezés területén és az Európai Unió adta lehetőségek közül egyet-egyet kihasználva szeretnének dolgozni. A konferencia három napja alatt jelenik meg a konferencia saját információs kiadvány-újságja, a KéMeK, amelyet a hallgatók szerkesztenek. Halloween Party Ezt a rendezvényt először 2004-ben hozták létre az akkori angol szakos hallgatók a Tamási Áron Klubban és azóta a Halloween Party a Jugyus rendezvények szerves részét képezi. Az angol szakosok fontosnak tartották, hogy ezt a már Magyarországon is igen népszerűvé vált szokást a karon is bemutassák és az erről tanultakat szórakozásszerűen adhassák át. Így mindenki részesedhet a töklámpás faragásában, a jelmez készítésben és természetesen egy Halloween estéhez illően „átváltoztatott-felöltöztetett” TÁK várja minden év decemberében a boszorkányokat és varázslókat. Jeges est Évek óta télen a Szegedi Jégpálya ad otthon a Jugyus Jeges est(ek)nek. Szinte már hagyomány, hogy egy társkarral közösen szoktuk szervezni a Jeges estet. Az est természetesen a korcsolyázásról szól, a kezdőknek lehetőségük van a tanulásra, ill. a testnevelés szakosok mutatványaiban való gyönyörködésre, a haladók pedig akár még kosárlabdázhatnak is a jégen. Fürdőparty Minden évben a Szegedi Anna fürdőben kerül megrendezésre a Jugyus Fürdőparty. Az ide ellátogató Jugyus hallgatóknak lehetőségük van a fürdőzésen kívül masszázst és szaunát is igénybe venni, valamint különböző vizes játékokkal várjuk a víz szerelmeseit. Hallgatói kommunikáció A kari hallgató kimmunikáció „zászlóshajója” a kari HÖK újságja: a Tű Magazin. Az újság egyik célja, hogy a hagyományos újságírás és a nyomtatott sajtó eszközeit felhasználva érje el a hallgatókat, mind a HÖK információival, mind pedig a hallgatók írásaival. Az újság egy másik, kiemelten fontos célja, hogy teret ad a hallgatóknak, akik tájékoztató jellegű írásokat, vagy bármilyen művészeti alkotásokat közzétehetnek. A hallgatói kommunikáció gyakran használatos formája a plakát. A kari hallgatói kommunikációban alkalmazott további kommunikációs eszközök: a web felület, amely egyrészt tájékoztatja a hallgatót, másrészt a hallgatónak lehetősége van, azonnali reakcióra, a fórumon, vagy e-mailben. A mindennapi kommunikációs eszköz maga a hallgatói önkormányzat irodája, ahol hétköznap, napi több órán keresztül lehetősége van a hallgatónak a közvetlen kapcsolatfelvételre a hallgatói

- 63 -

képviselőkkel. Végül fontos szerepet töltenek be ahallgatói kommunikációban a hallgatói képviselők, az évfolyamküldöttek, az intézményi tanács tagjai, a demonstrátorok. Road show Road Show kezdeményezés elsődleges fontossága, a leendő hallgatók tájékoztatása a felsőoktatás aktuális változásairól, valamint a karunk iránti érdeklődés felkeltése. Azóta, minden évben sor kerül a kari road show-ra, a diákok részéről igen nagy részvételi aránnyal. A road show, korábban is említett egyik fő funkciója, hogy általánosságban tájékoztassa a leendő hallgatókat a felsőoktatásban rejlő lehetőségekről és buktatókról egyaránt. Karunk megváltozott profiljának megismertetésére, szintén nagyon jó alkalmak nyílnak a road show keretén belül meglátogatott középiskolai intézményekben tartott tájékoztatókon. HÖK weblap A XXI. században semelyik piac szereplője nem engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzen egy jól átlátható, megbízható és aktuális tartalommal feltöltött web felülettel. Ennek okán, valamint látva a kari HÖK weblapjában rejlő lehetőségeket (pl. hallgatók széles körű tájékoztatása, állandóan elérhető hasznos anyagok elhelyezése, kétoldalú kommunikáció: email és fórum, stb.). Cél, hogy minél több hallgató érje el a web felületet, valamint hogy azon aktuális, hasznos, valós és az igényeket követő tartalom legyen elérhető. Hallgatói portál A kari HÖK web oldalának továbbgondolása. Lényege egy online közösség létrehozása, ahol minden résztvevő aktív szereplője az oldalnak. Célja nem más mint egybe tömöríteni a hallgatókat és a lehető legszélesebb körben a lehető leghatékonyabban elérni őket. Hatékonysága az egyik legnagyobb, mivel a hallgató önként regisztrál a portál tagjai közé, ez által valós igényt mutat az információk felé. Tartalmát tekintve, minden olyan dolognak helye van, ami a hallgatókat érinti, érdekli, karunk eltöltött éveit megkönnyíti. Ideális esetben, a jövőre nézve szerencsés lenne, ha mind az egyetemi hallgatói önkormányzat, mind a kar, mind pedig az egyetem, olyan portál rendszert használna, amelyek összekapcsolhatók, ezáltal jóval leegyszerűsödne a különböző szintek és oldalak közötti információ áramlás. Hallgatói Önkormányzat, Küldöttgyűlés Korábban a kari hallgatói önkormányzatának testületét választó szerve. Jelenleg a kari HÖK egyik fontos része. Funkciója a korábban tárgyalt kommunikáció, amely így személyes formában tud megvalósulni. Másik fontos funkciója, a különféle bizottsági pozíciókba történő hallgatók megválasztása. Tamási Áron Klub (TÁK) A Tamási Áron Klub 19 évvel ezelőtt kezdte meg működését a főépület alagsorában. Életútja során több, mint ezer hallgatóval találkozott, több száz zenésszel, több tucat színésszel és számos előadóval. A frissen felújított TÁK az előző évek hagyományait folytatva helyet biztosít minden olyan rendezvény számára, mely a hallgatók érdeklődésére szert tehet: könyvbemutatók, diavetítések, előadások, koncertek, színházi előadások. Itt zajlik minden évben a Halloween party, a Tanári Állásbörze, illetve a Hallgatói Centrum által meghirdetett kurzusok is. Az úgynevezett TÁK-kártyával pedig a Jugyus hallgatók térítésmentesen mehetnek el minden Juhász Gyulás rendezvényre. KultúrZug A Szilléri sugárúti épület ad otthont a KultúrZugnak, ami talán nevezhető a TÁK kistestvérének is. Itt is hasonló kulturális rendezvényeken vehetnek részt az érdeklődők a - 64 -

képkiállítástól a zenés estekig. Főleg a még bent lévő 4 éves képzésben szereplő művelődésszervező szakos hallgatók, és a 3 éves képzésben résztvevő andragógia szakos hallgatók gyakorlati lehetőséget nyújtó tér. Kantin Klub (Hattyas sor kampuszának találkahelye) Reményeink szerint 2008 őszén megvalósuló közösségi tér, amely a TÁK mellett meghatározó szerepet fog játszani a jugyu hallgatói generációk életében. Funkciója a hallgatók által régóta áhított hattyas sori kávézón túl, egy olyan lehetőség, amely teret enged a hallgatók kreativitásának, önmegvalósításának, igényeinek, e mellett természetesen az oktatói réteget is kiszolgálva. Hallgatói Szolgáltatások A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és a Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány 2007. április 14-én kötött közhasznú szerződést, hogy az intézményben tanuló diákok a tanulmányaik mellett magas színvonalú szolgáltatásokat vehessenek igénybe, valamint az intézményből kikerülő végzős hallgatók pályakezdése minél könnyebb legyen, ugyanakkor ne veszítsék el a kapcsolatot Alma Materükkel. A szolgáltatások működtetése nagyban elősegíti az intézmény hírnevének öregbítését, kommunikációjának hatékonyságát és a hallgatók szociális helyzetének javítását. Az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat 2007. május 15-én bízta meg az alapítványt az alábbi állandó tevékenységek végzésével az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat számára, amely üzletszerű gazdasági tevékenységeket a SZEPA Alapítvány a szegedi pedagógusképző kar hallgatóinak közös szükségleteinek kielégítésére fordítja nyereség és vagyonszerzés célja nélkül végzi. - az SZTE JGYPK HÖK folyamatos és időszaki kiadványainak lehetőség szerinti hirdetésszervezői tevékenységének ellátása, - az SZTE JGYPK HÖK számára pályázatfigyelési, pályázati tanácsadási, pályázatírási, projektmenedzselési tevékenység ellátása, - az SZTE JGYPK HÖK számára lehetőség szerinti szponzorációs-, és lobbytevékenység ellátása, - az SZTE JGYPK HÖK rendezvényeihez kapcsolódóan lebonyolítói és gazdasági tevékenység ellátása. A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány célja, hogy a hallgatói élet területein a diákok számára kedvező áron, ugyanakkor magas színvonalon szolgáltatásokat nyújtson, és keresi a lehetőséget arra, hogy újabb és újabb non-profit tevékenységek működtetésével segíthessen a hallgatóknak, továbbá tevékenységeivel kíván hozzájárulni az SZTE JGYPK által nyújtott szolgáltatási kínálat bővítéséhez, ezzel az intézmény versenyképességének javításához. Az Alapítvány egyéb tevékenységeiből befolyó bevételeit még kedvezőbb árú és magasabb minőségi színvonalú szolgáltatások elérése érdekében visszaforgatja, illetve a hallgatóknak ingyenes szolgáltatást nyújtó közhasznú tevékenységeinek fejlesztésébe fekteti. Az alapítvány keretei között nyújtott és tervezett szolgáltatások 1) Tanácsadó Központ a) Megvalósult és állandó szolgáltatások:

- 65 -

-

-

-

A SZTE JGYPK hallgatóinak tanulmányi, jogi, pszichológiai, lakhatási és karrier tanácsadás biztosítása rendezvényekkel, kiadványokkal, szakmai anyagok kiadásával illetve szakemberek bevonásával. Életpálya-követési rendszer kiépítése, mely az oktatás színvonalának emeléséhez és a munkaerő piaci igényekhez történő alkalmazkodáshoz kíván hozzájárulni. A tanácsadások kurzusok formájában valósulnak meg a karon a 2003/04-es tanévtől. A Tanári Állásbörze és Állásadatbázis megszervezése, melyen keresztül a végzős hallgatók találkozhatnak a munkaerő-piaci igényekkel, valamint szolgálja a kapcsolatépítést az SZTE JGYPK hallgatói iránt érdeklődő iskolákkal és cégekkel. Intézmények – kiemelten általános és középiskolák – és cégek állásajánlatainak összegyűjtése és meghirdetése a hallgatók felé. A hallgatói adatbázisok felhasználásával állásközvetítés. Szakmai gyakorlati helyek összegyűjtése, adatbázisba rendezése és meghirdetése. A rendezvény idén került a negyedik alkalommal megrendezésre. Albérlet-közvetítési rendszer működtetése, amely a Szegeden kialakult szűkös kollégiumi helyzet egyik megoldási módját kínálja. A szolgáltatást alapítványunk az Universitas-Szeged Kht-val közösen végzi online adatbázis és szolgáltatás formájában (www.alberlet.szeged.hu).

b) Tervezett szolgáltatások - Felvételi előkészítés tanfolyam és tábor keretében a középiskolák felé. - Felvételi kommunikáció a középiskolák felé. - A SZTE JGYPK hallgatóinak pályaszocializációs, pályázati, életviteli, továbbtanulási, továbbképzési tanácsadás biztosítása rendezvényekkel, kiadványokkal, szakmai anyagok kiadásával illetve szakemberek bevonásával. - A www.tanariallas.hu weboldal beindítása és népszerűsítése. - Online hallgatói tanácsadás megszervezése. 2) Információs Központ a) Megvalósult és állandó szolgáltatások: - Az SZTE JGYPK Kisokos kiadása, amelynek segítségével a leendő és a jelenlegi hallgatók számára fontos intézményi információk gyűjthetők össze és adhatók át, és amely kiadvány a mindennapi hallgatói lét megtervezésében-szervezésében nyújt segítséget, és végül, amely kiadvány egyben az intézményi PR segítésében is szerepet vállal. A kiadvány kiadása 2003 óta folyamatos. Megjelenik minden évben 5000 példányban. - Az SZTE JGYPK Évkönyv kiadásának hagyományteremtő célja a végzős hallgatók számára egymáshoz, és ezen keresztül az Alma Materhez fűződő szálak szorosabbá fűzése, mely emberi, szakmai kapcsolatok kialakulását segítheti elő intézmény és hallgatói között, továbbá kiváló kiinduló alapot teremt az Alumni mozgalomba való bekapcsolódáshoz. A kiadvány kiadása 2003 óta folyamatos. Megjelenik minden évben 1500 példányban. - Az SZTE JGYPK Diplomások Köre Hírlevél negyedévente történő nyomtatott megjelentetése, amely lehetőséget biztosít a karon és elődintézményeiben végzett hallgatók életpálya követésére. A kiadvány kiadása 2003 óta folyamatos. Megjelenik minden évben négy alkalommal 2000 példányban. - A Kredit Kalauz kiadása, amely az SZTE-n és a karon hatályban lévő aktuális szabályzatok mellett tartalmazza mindazon információkat amelyeket egy frissen

- 66 -

-

felvett (és felsőbb éves) hallgatónak is illik tudni. A kiadvány kiadása 1999 óta folyamatos. Megjelenik minden évben kétszer 2000-2000 példányban. A Tamási Áron Klub Klubtagsági Kártya kiadása, mellyel a kar hallgatói és öregdiákjai az alapítvány szolgáltatásait kedvezményesen igénybe tudják venni.

b) Tervezett szolgáltatások - Az SZTE JGYPK Portré kötetek kiadásának célja és haszna az intézményi PR segítésén túl a kar szellemi, szakmai potenciálját megjelenítő tudós-tanárok értő, exkluzív bemutatása a kar, és a Szegedi Tudományegyetem polgárságának, valamint Szeged városa és a Dél-Alföldi régió értelmisége számára. - SZTE JGYPK EXPO negyedévente történő megrendezésére, amely közvetlen kommunikációs és PR lehetőséget nyújt a helyi és a regionális középiskolák ban tanuló diákok megnyerésére. - A www.diplomasokkore.hu weboldal beindítása és népszerűsítése. - A TŰ – Főiskolai Magazin fejlesztése, - A www.jugyu.hu weboldal fejlesztése és népszerűsítése online tanácsadás és információszolgáltatás céljából. 3) Szolgáltató Központ a) Megvalósult és állandó szolgáltatások: - Az SZTE JGYPK Diplomások Köre, tehát az öregdiák-mozgalom mozgalom (Alumni mozgalom) szervezésének célja a kapcsolatépítés az SZTE JGYPK illetve elődintézményeinek végzett diákjaival, ezzel az intézmény hírnevének öregbítése, kapcsolatainak kiszélesítése, valamint a PR segítése. Az SZTE JGYPK DK-nak jelenleg 2000 rendes tagja és hozzávetőleg 11000 pártoló tagja van. - Az egyetemi és kari emblémás emléktárgyak forgalmazása a Hallgatói Ajándékbolt keretében. Az Ajándékbolt célja, minél szélesebb emblémákat tartalmazó termékstruktúra kialakításával az intézmény hírnevének öregbítése, valamint annak elősegítése, hogy a hallgatók és az oktatók egyaránt kifejezésre juttathassák hovatartozásukat, ezzel is erősítve identitásukat. Így a tevékenység a PR segítésében is szerepet vállal. - Papírbolt működtetése, amely az SZTE JGYPK hallgatóinak kultúrált és magas színvonalú tanulmányi célú segédanyagok, valamint a főiskolai tanulmányokkal összefüggő papíráruk széles spektrumát biztosítja a Hallgatói Bolt részeként. - A Tamási Áron Klub, mint a Szegedi Tudományegyetem egyik legrégebbi, hagyományos hallgatói kulturális és közéleti életterének működtetése, melynek célja olyan hallgatói-közösségi terek kialakítása, amely idézi és előrevetíti a majdani értelmiségi létformát és ingyenes kultúrálódási, kikapcsolódási lehetőséget nyújt az intézmény polgárai számára. - A hallgatói mobilitás elősegítése és kezdeményezése pályázatfigyeléssel, rendezvényszervezéssel, ennek keretében Nemzetközi Diák és Tanárigazolványok forgalmazása. - A Juhász Gyula Napok rendezvénysorozat lebonyolítása az SZTE JGYPK HÖK-kel közösen. - Az SZTE JGYPK Karácsonyi Fesztivál és Vásár lebonyolítása az SZTE JGYPK HÖK-kel közösen. - Az SZTE JGYPK Gólyatábor lebonyolítása az SZTE JGYPK HÖK-kel közösen. - Az SZTE JGYPK Gólyabál lebonyolítása az SZTE JGYPK HÖK-kel közösen.

- 67 -

b) Tervezett szolgáltatások - A Kulturzug kulturális és közéleti életterének működtetése, melynek célja olyan hallgatói-közösségi terek kialakítása, amely idézi és előrevetíti a majdani értelmiségi létformát és ingyenes kultúrálódási, kikapcsolódási lehetőséget nyújt az intézmény polgárai számára. - A Hattyas sori H3-as pinceklub beindítása és működtetése, melynek célja olyan hallgatói közösségi terek kialakítása, amely idézi és előrevetíti a majdani értelmiségi létformát és ingyenes kultúrálódási, kikapcsolódási lehetőséget nyújt az intézmény polgárai számára. - A www.hallgatoibolt.hu weboldal beindítása és népszerűsítése. - A www.szakdoga.hu weboldal beindítása és népszerűsítése. - Az SZTE JGYPK megbízásából bármely egyszeri rendezvény szervezése az SZTE JGYTFK polgárai számára. - Minden év szeptember havában egy három napból álló rendezvénysorozat keretében egy „őszi” Juhász Gyula Napok kulturális és könnyűzenei programelemekben gazdag rendezvénysorozat beindítása. - A Tanárbál c. rendezvény beindítása a Gólyabál mintájára. - A fénymásolási, nyomtatási és internet lehetőségek biztosítása a kar hallgatói szémára a kar épületeiben. - A kar épületében, nyomtatott sajtótermékeiben és webes felületein a hír-, és reklám anyagok/felületek kezelése és értékesítése. - Szakmai gyakorlatok biztosítása a kar hallgatói számára. - Az Ifjúsági Civil Központ beindítása. 4) A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány ösztöndíja, pályázatai -

A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány minden félévben szociális, kulturális és kutatási ösztöndíj támogatásban részesíti a pedagógusképző kar hallgatóit. Az aktuális kiírások megtalálhatók minden szemeszter elején, az alapítvány hirdetőtábláján. Az alapítvány kuratóriumi tagja 2008. szeptemberétől már a fiatal oktatókat is segíteni kívánja ösztöndíjakkal

A szolgáltatások elvégzéséhez szükséges források A kari szolgáltató szektor jelen állás szerint semmilyen jellegű állandó anyagi támogatást nem kap a szolgáltatásainak elvégzésére. Az eddigi szolgáltatásait pályázati úton – ami sohasem biztos – és vállalkozások útján oldotta meg. (Ez az alapítvány 2007-es évi közhasznúsági jelentésének a „Vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás” c. fejezeteiből is látszik). Ez a folyamat hosszabb távon nem tartható a tervezett célok elérése érdekében. Mindenképpen kell egy, a karral és a kari hallgatói önkormányzattal kötött konkrét éves támogatási közhasznú szerződés ami biztosítja a kari szolgáltató szektor alap szolgáltatásainak meglétét. A további szolgáltatások beindítását ezek után már lehet különböző pályázati (MOBILITAS, NCA, DAOP, TÁMOP, TIOP, stb.) és szponzorációs (multik megnyerése és partnerként történő bevonása) forrásokból megoldani.

- 68 -

A kar nemzetközi kapcsolatainak áttekintése Az egységek közötti ERASMUS bilaterális szerződésre épülő kapcsolatok A korábbi, 2002-2007 ciklusban a bilaterális szerződésekre épülő tevékenységek elsősorban kétféle, hallgatói és oktatói mobilitásokat jelentettek. Ebben az időszakban tendenciájában jelentősen emelkedett a vendégoktatói tevékenységek száma. Míg a 2003-as évben, a ciklus első esztendejében 12 ország 28 oktatási intézményével volt a tanszékeknek ERASMUS kapcsolata, a ciklus utolsó évére, a 2006/2007-es tanévre ez a szám 63-ra nőtt. A következő, 2008-20013-as ciklusra egyrészt a mobilitási tevékenységek köre is bővült a személyzet mobilitásának és képzésének programjával, másrészt a programok volumene is növekedett, s jelenleg az LLP program keretében a karon belül 78 bilaterális szerződés van érvényben. Országok szerinti bontásban ERASMUS mobilitási kapcsolataink a következőképpen alakulnak. Bilaterális szerződések száma 2008-2013 5 1 2 3 4 1 5 8 1 4 11 6 3 8 1 3 3 1 1 1 6

Ország Ausztria Belgium Bulgária Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Lengyelország Németország Nagy-Britannia Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Törökország

Ezeknek a szerződéseknek és egyéni pályázatoknak a keretében a 2007-es naptári évben összesen 65 oktatói mobilitás valósult meg, Ezek a mobilitások a következő tevékenységekre irányultak: TS vendégoktatói tevékenység 19

Konferencia részvétel 18

Sport, és/vagy művészeti rendezvény 10

- 69 -

Külföldi ösztöndíj 3

Egyéb: előkészítő látogatás, TDK, továbbképzés 15

Külföldi kutatási-oktatási partnerek A vendégoktatói tevékenységen túlmenően karunk oktatói jelentős számú (120) kétoldalú kutatási kapcsolattal, kutatási partnerrel rendelkeznek a parntnerintézmények megfelelő tanszékein. Ezen belül a 2007-es évben Karunkat, illetve az egyes tanszékeket 69 külföldi vendégtanár, kutató, szakember látogatta meg, közülük 24 az ERASMUS, 1 fő a CEEPUS mobilitások keretében végzett vendégtanári tevékenységet, 44 fő partnerének meghívására vett részt közös oktatási-kutatási tevékenységekben. Külföldi hallgatók oktatása Karunkon a külföldi hallgatók fogadása is jelentős volumenű. Oktatóink a 2007/2008-as tanévben az SZTE-re érkező ERASMUS hallgatók számára 107 kredit értékben hirdettek meg idegen nyelvű kurzusokat. Ezeken felül a vendéghallgatók rendelkezésére álltak/állnak az alkalmazott Humántudományi Intézet Modern Nyelvek Tanszékén és a Nemzetiségi Intézet Tanszékein oktatott kurzusok is. Közvetlen kapcsolatok A közvetlen kapcsolatok keretében jelentős változás történt. Az EU bővítés következtében a korábban közvetlen pályázatokkal elérhető intézményekkel most bilaterális ERASMUS szerződések keretében tartanak kapcsolatot az érintett tanszékek és tanszékcsoportok. Ez az együttműködési forma rendszeresebb kapcsolattartást, oktatói, hallgatói, és a nem oktatói személyzet mobilitását egyaránt lehetővé teszi, illetve a költségek tekintetében is pályázati források felhasználására épül. A megváltozott intézményi profillal összhangban új partnerintézményekkel való kapcsolatfelvétel: Új profilú intézmények. A régi, jól működő kapcsolatok megőrzése mellett az elmúlt tanév(ek) fontos feladata volt a külügyi munka terén új partnerintézményekkel való kapcsolatfelvétel a tanítóképzésben, a gyógypedagógusképzésben és a szakképzés különböző területein. A tanítóképzés, gyógypedagógusképzés osztrák, német, dán, finn intézményekkel létesített kapcsolatot, míg a szakképzés területén jelentős lépések történtek román, török, norvég, és nagy-britanniai szakképző intézményekkel való szakmai kapcsolat és mobilitások megszervezésére. A szakképzésben résztvevő hallgatók külföldi szakmai gyakorlatainak ösztönzése és segítése a jövő fontos külügyi feladatai közé tartozik karunkon. Kapcsolat testvérvárosokban működő oktatási és szakképző intézményekkel: Úgy véljük, a kari külügyi munkába Szeged városának testvérvárosi kapcsolatait is célszerű bevonni, hiszen a testvérvárosi együttműködések tovább szilárdíthatják, és hosszú távon fenntarthatóvá teszik az intézmények közötti oktatási-kutatási-szakmai kapcsolatokat. E kapcsolatok keretében a Cambridge Regional College szakképző intézménnyel oktató, és diákcserét, közös képzési programot kívánunk megvalósítani. Projektmunka, csatlakozás nemzetközi hálózatokhoz A nemzetközi hálózatokhoz való csatlakozás a tudástranszfer, a kutatási eredmények terjesztése, az oktatás nemzetköziesedése és a jó gyakorlat átvétele szempontjából döntő jelentőségű. A Kar tanszékei a nyelvoktatás, a minőségbiztosítás, szociológiai kuatások, és az alkalmazott természettudományok területeit átívelő tematikus hálózatokhoz, partnerségekhez

- 70 -

csatlakoztak. A 2007-es naptári évben nyolc nagy formátumú projekt, hálózat munkájában vettek részt a Kar tanszékei koordinátorként, vagy partnerként. A Norvég-Magyar Alapítvány által meghirdetett pályázaton a Karról két projekt is támogatást nyert, melyek kiválóan megalapozhatják a norvég intézményekkel való tudatos és tartós együttműködési formákat. Tendenciák és feladatok 4.1. A partnerintézményekkel meglevő szakmai-oktatási kapcsolatok kibővítése és tartalmi megújítása az új LLP program struktúrájának és célkitűzéseinek megfelelően 4.2. Új intézményekel való kapcsolatbővítés a tanítóképzés, gyógypedagógusképzés és a felsőfokú szakképézs területén. 4.3.Szeged testvérvárosi kapcsolataira építve együttműködés kialakítása a testvérvárosok hasonló profilú oktatási intézményeivel és gyakorlati képző helyeivel. 4.4. A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók minél nagyobb számban történő bevonása a hallgatói mobilitási programokba és szakmai gyakorlatokba. 4.5. Hallgatók hangsúlyosabb részvételének biztosítása a kari külügyi munkában. 4.6. Az oktatói és hallgatói mobilitás mellett a személyzeti mobilitások megszervezése az oktatásszervezési munka hatékonyabbá tétele érdekében. 4.7. Nemzetközi hálózatokhoz, partnerségekhez való csatlakozással az intézményben folyó oktatási és képzési programok nemzetközi ismertségének és elismertségének biztosításani, külső források bevonása a Karon folyó pályázati munkákba és a különböző mobilitások finanszírozásába. 4.8. A nemzetközi kapcsolatok és a külügyi munka terén korábban kevesebb lehetőséggel és tapasztalattal rendelkező tanszékek bevonása, külügyi tevékenységük ösztönzése és segítése. Külügyi munka keretei A kari külügyi munkát a Külügyi Bizottság segíti, az adminisztratív munkát a Kari Külügyi Iroda végzi. Mindkét szervezet az ügyrendben foglalt szabályokat figyelembe véve folytatja tevékenységét. A külügyekkel kapcsolatos információcsere és javaslattételi mechanizmus jónak ítélhető meg, hiszen a rendszeres és hagyományos bizottsági üléseken és konzultációkon túlmenően a bizottsági tagokkal és az érintett oktatókkal egyre növekvő mértékben költségkímélő elektronikus levelezés útján sikerül folyamatos munkakapcsolatot tartani. A tanszékek tapasztalataink alapján rendszeresen tájékozódnak a belföldi, és külföldi pályázati lehetőségekről, a finanszírozásba is többféle forrást (pályázati és alapítványi lehetőségek, szakmai szervezetek támogatása, kari és tanszéki források) igyekeznek bevonni. is.

- 71 -

3. A Kar középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglalása, a Kar jövőképének aktualizálása A Kar jelenlegi helyzetéből, pozíciójára kiindulva határozza meg a Kar által a 20082013-as időszakban elérendő legfontosabb, legmeghatározóbb célokat. Fejtse ki a célok tartalmát, azok egymáshoz és az intézményi célrendszer elemeihez való kapcsolódását, teljesülésükhöz való hozzájárulását. (A kari céloknak azon intézményi célokhoz kell illeszkednie, melyeket a kar valósan szolgálni képes. Az intézményi célokból levezethető célokon túl pedig felmerülhetnek további kar-specifikus célok, fontos ugyanakkor, hogy ezek ne legyenek ellentmondásban ez előbbiekkel.) Számszerűsítése az elérendő célokat, alkosson mutatókat a kari teljesítmény, a célok teljesülésének méréséhez, számszerűsítse azok kiindulási értékét. A mutatók között feltétlen szerepeltesse a három éves finanszírozási szerződés alapjául szolgáló mutatószámrendszer elemeit, azok kari értékeinek jövőbeli, évenkénti alakulását. Az intézményi célrendszer és a finanszírozási szerződés mutatószámrendszer megtalálható az 1., 4. és 5. sz. mellékletekben.

- 72 -

alapjául

szolgáló

3.1 A képzési szerkezethez kapcsolódó kari célrendszer és mutatói A képzési struktúrához és feladatokhoz definiált kari célrendszer: C. 1. Rövid ciklusú képzések részarányának növelése a kari képzési kínálatban. C. 2. A kar alkalmazkodási képességének növelése, struktúraváltás. C. 3. FSZ szakok számának növelése az SZTE szerződési vállalásának megvalósításaként. C. 4. Az oktatási kapcsolatrendszer növelése a felhasználói szférával megkötött együttműködések területén. C. 5. A kar Univerzitas kurzusszámának növelése, illetve szinten tartása. A képzési struktúrához és feladatokhoz definiált kari mutatók: M.1. A rövid ciklusú képzések darabszámának növekedési üteme 2005 11

2006 20

2007 52

2008 terv 67

A 2008-as évben a kar eléri korábbi képzésszámát, ami azonban lényegesen dinamikusabb, rövid ciklusú képzésekből áll. Ennek jelentős kihatása van az oktatás egészére, hiszen folyamatosan megújuló aktivitást követel meg a kar minden dolgozójától.

M.2. A kar képzési szerkezetének alkalmazkodási képessége, struktúraváltási hatékonyság a vizsgált (2005/2008 )időszakban

Új szakindítási aktivitás (db)

Szakos tartalom megújítása (db)

52

22

Képzési szokások változása (modularizáció, integrált kurzusok létrehozása) 25 moduláris tanterv 130 integrált (több szakhoz tartozó) kurzus

A szerkezetváltás részben új szakok indításával, részben a régiek átalakításával valósult meg. Új szakoknak minősülnek a BSc/BA képzések is a régi tanárszakok helyén, de teljes változás a szakmai mesterszakok és tanári mesterszakok belépése is. A szakos tartalom megújulása jellemzően az FSZ képzéseknél volt a legnagyobb, ami a vizsgált periódusban először szakindítást, majd megújítást is jelentett. Valós, egymásra és más képzések moduljaira épített, a munkaerő-piaci megjelenésnél tartalmi elemként szereplő képzési tartalmak kialakítása is sor került a szakok megújítása során. Általános kari program volt a kurzusharmonizáció. A képzések legalább 75%-ban azonos kurzusai közös, képzések közötti modulba szerveződtek, azonos óraszám, tartalom és tanár alkalmazása mellett. Ez a racionális erőforrás gazdálkodás mellett megkönnyíti a kreditátviteli eljárásokat is. - 73 -

M.3. FSZ szakok számának változása 2005 3

2006 5

2007 23

2008 terv 30

Az SZTE ezen egyetemi mutatójában a kar vállalta a teljesítést az elkövetkező szerződési ciklusra. A vállalás megvalósult, mert más karok nélkül is túlteljesült a szakszám emelés (27 helyett 30) M.4. A felhasználói szférával megkötött együttműködések növekedési üteme 2005 3

2006 3

2007 5

2008 terv 15

Az együttműködés sokelemű. Részben a pedagógusképzési szegmensben, részben a felsőfokú szakképzésben valósul meg. A pedagógusképzésben az óvodapedagógus gyakorlati munkában, a felsőfokú szakképzésben a külső gyakorlatok biztosításában, valamint a tanulói jogviszonyos együttműködésben van jelentős számú növekedés. M.5. A kar Univerzitas kurzusainak növekedési üteme 2005 23

2006 34

2007 37

2008 terv 40

Ezen a területen a kar jelentős aktivitást mutatott korábban is. Az egyetem egészének meghirdetett kurzusok legtöbbször a saját kurzusok kinyitását, de esetenként első szándékú kurzushirdetést jelentenek. M.6. Mobilitás programokban résztvevő hallgatók és oktatók száma 2005 33 109

2006 21 147

2007 48 159

2008 terv Hallgató küldött Oktató küldött

A hallgatói aktivitás 2006-os csökkenése a hagyományos szakok kifutását jelzi. Az aktivitás növekedése már az új szerkezet hallgatóit jeleníti meg. A külföldi kapcsolatok oktatói fenntartása, sőt növelése teremti meg a hallgatói mobilitás növekedés hosszú távú esélyét, ezért a kar kiemelten fontosnak tekinti és minden eszközzel támogatja.

- 74 -

3.2 Kutatás-fejlesztést, innovációt, művészeti tevékenységet érintő célrendszer Kutatás-fejlesztést, innovációt, művészeti tevékenységet érintő célrendszer: C.1 A tanszéki struktúrából származóan kialakult sokszínű, de nem hatékony kutatási tevékenység integrált, releváns fórumokon elismert műhelyekké alakítása. C.2 A pedagógusképzés területén fokozatosan a legjobbakkal azonos szintű tudományos aktivitás felmutatása. C.3. Egy interdiszciplináris doktori iskola létrehozásához a tudományos aktivitás megalapozása. C.4. A szakképzéshez, és pedagógusképzéshez kapcsolódó kutatási-fejlesztési kapcsolatok kiépítése a régió önkormányzataival, intézményeivel, gazdálkodó szervezeteivel. A Kutatás-fejlesztés, innováció feladataihoz definiált mutatók: M.1. Jelentős tudományos kapacitással rendelkező kutatási műhelyek száma (mérőszám a produktum határértéket átlépő műhelyek száma)

Műhelyek

Produktum (közlemény 2007)

Határérték felett (F)/alatt(A)

Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet

6

F


63

F


120

F


29

F


18

F


232

F


33

F


99

F


76

F

M.2. Az M.1. eredmények összehasonlító vizsgálata más pedagógusképző intézmények adataival (tervezett vizsgálat).

- 75 -

A Tanító és Óvóképző, illetve Gyógypedagógus-képző intézetek adataihoz hozzáadódnak más intézetek ehhez a területhez kapcsolódó kutatásai. M.3. Az M.1. eredményeinek speciális vizsgálata a kari tudományos potenciál kritikus tömegének létrehozására. A kidolgozandó mutatók legyenek alkalmasak arra, hogy jelezzék az egy irányba mutató, közös témává összefogható elemeket, illetve a kívánatos fejlesztési irányt. M.4. A regionális K+F+I kapcsolatok száma, növekedési üteme. (mérőszám a partnerek darabszáma) Regionális szereplők Őnkormányzati iskolák Kamarák Óvodák Bölcsődék Művészeti intézményrendszer

Közös fejlesztések száma 23 1 13 4 Nem számszerűsíthető, de folyamatos kapcsolat

- 76 -

3.3 Kari irányítás, minőségügyi rendszer és PR fejlesztésének célrendszere és mutatói Kari irányítás, minőségügyi rendszer és PR fejlesztéséhez definiált célrendszer: C1. Hatékony, a lehető legkisebb döntési átfedésekkel működő kari irányítási struktúra létrehozása. C2. Önértékelésen alapuló, az oktatás, kutatás és gazdálkodás minden fontos területén meghatározott mutatók elemzését elvégző kari minőségbiztosítási rendszer létrehozása és működtetése. C3. A kar külső megítélését és belső értékelését folyamatosan pozitívan befolyásoló, a beiskolázást, források bevonásának lehetőségét és kapcsolatépítést szolgáló PR tevékenység folytatása. A kari irányítás feladataihoz definiált mutatók: M 1.1 A létrejött szervezeti egységek integráltság). intézet Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet Gyógypedagógus-képző Intézet Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Természettudományi Intézet Felnőttképzési Intézet Művészeti Intézet Nemzetiségi Intézet Tanító- és Óvóképző Intézet Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ

integrált működésének foka (100% a teljes

Integráltsági %

Elégséges (I)/kevés (K)

100

I

100

I

60

I

30

K

60 10 30 80

K K K I

100

I

100

I

Az intézeti struktúra eltelt egy éve hatalmas változásokat hozott, de a régi tanszéki kötelékek még erősebbek, mint az integrált közös tevékenység. Különösen igaz ez a legnagyobb oktatói létszámú két intézetre (AHI és TTI). A struktúra végleges erővonalai még nem tisztázódtak, ehhez évek kellenek.

- 77 -

M 1.2 A kari bizottságok döntés-előkészítő munkájának hatékonysága (mérőszám a bizottsági aktivitás és előterjesztés elfogadottság 0-100 ig %-os skálán) bizottság Tudományos Bizottság Minőségbiztosítási bizottság Külügyi Bizottság Gazdasági Bizottság Kubatúra Bizottság Kredit és Oktatási Bizottság Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Bizottság Gyakorlati Képzési Bizottság Tanulmányi Bizottság Ifjúsági Bizottság Diákjóléti Bizottság

Aktivitás % 70 70 100 80 80 70 70

Elégséges (I)/kevés (K) K I I I I K K

70 80 100 100

K I I I

Az aktivitás % és a megítélés nem mindig esik egybe. Kevésnek minősül pl. a Gyakorlati Képzési Bizottság tevékenysége annak ellenére, hogy kiválóan oldja meg a hagyományos iskolai munka kereteinek biztosítását, de tevékenységéből kimaradnak a kar képzésében nagy szerephez jutott nem tanári/tanítói képzések gyakorlati szegmensei. A Tudományos Bizottság esetében a hiányolt aktivitás a minősítési rendszer átalakításának kimunkálása, az új előléptetési koncepció kidolgozása. A Minőségbiztosítási Bizottság 70 %a a még elvégzendő feladatoknak szól, nem kifogásolás. A Kredit és Oktatási Bizottság az újjáalakulás óta nem találja a helyét, felélesztése sürgető feladat. M 2.1 A minőségirányítási rendszer által lefedett kari aktivitások részaránya (100% a teljes rendszer működése)

Minőségirányítási rendszer kari működése

Lefedettség %


10

K

Elkészültek a minőségirányítás dokumentumai, lásd: (http://www.jgytf.u-szeged.hu/minoseg/index.html ) aktív a szervezet, de lassan lehet a fejekben a változást előidézni. Az aktivitás a vezetők szintjéig jutott, sürgető feladat a személyekhez eljutás megvalósítása. M 2.2 Minőségirányítási projektek száma, a disszemináció foka. (projekt szám és kiképzettek száma)

Minőségirányítási projektszám Kiképzettek száma

darab/fő


2

I

15

K

- 78 -

M3.1 A kar megítélésének változását jelző pozitív média-megjelenések száma. M3.2 A kari rendezvények külső és belső látogatóinak elégséges, vagy elégtelen volta M3.3 A karra történt jelentkezések alakulása (számszerű jelentkezési adatok tendenciája)

Pozitív média megjelenés (2007 és 2008) Kari rendezvények látogatottsága (kapacitás 50 % felett I, alatta N) Az elsőhelyes jelentkezések számának tendenciája (20052008)

darab


23 / 50

I I

2786 / 1706 / 1287 /1316

I

http://www.jgytf.u-szeged.hu/kar/tukor/index.html címen elérhető a média megjelenés listája. A kar rendezvényei sikeresek, a kari identitás tudat hagyományosan jó mind a diákok, mind a tanárok körében. Különösen örvendetes az elsőhelyes jelentkezések számának az országos és egyetemi tendenciával ellentétes emelkedése. Az eredményben jelentős szerepe van az alapképzésszakképzés tudatos összekapcsolásának, a „második” mesterség tanulásának.

- 79 -

3.4 A kari irányok és programok erőforrás-hátterének célrendszere (humán és egyéb erőforrások) Kar erőforrás-hátterének menedzseléséhez definiált célrendszer: C.1. Az oktatói előmeneteli rendszer követelményeinek átalakítása, illesztése a kar stratégiai céljaihoz. C.2. A nyugdíjazás-alkalmazás egyensúlyának megteremtése a stratégiai célok mentén. C.3. Az integrált egyetemi humánerőforrás felhasználás mind szélesebb körben történő, garanciákhoz kötött megvalósítása. C.4. A nappali, támogatott létszám arányának emelése a képzés minden szintjén. C.5. A szakképzés, továbbképzés nem iskolarendszerű formáinak a lehető legnagyobb mértékű növelése. C.6. Az intézetek gazdálkodási önállóságának növelése, a gazdasági érdekeltségi rendszer folyamatos illesztése a kari gazdálkodási célokhoz. C.7. Kari tartalékok képzése a kitörési pontokhoz rendelt projektek sajáterő biztosításához. C.8. Mind erőteljesebb külső forrás bevonás ösztönzése. A kar erőforrás-hátterének menedzseléséhez definiált mutatók: M.1. A kar akkreditációs és oktatási portfoliójához illeszkedő előléptetések aránya (mutatószám az illeszkedő-nem illeszkedő arány %-os értéke) év 2006 2007 2008

Arány (%) 80 80 100

M.2.1. A megszűnt feladatokhoz illeszkedő létszámcsökkenés száma (2005-2008 időszak/fő) év 2005 2006 2007

fő 17 20 35

M.2.2. A fejlesztéseket szolgáló oktatói alkalmazások száma (2005-2008 időszak/fő) év 2005 2006 2007

fő 8 3 10

M.3.1 Közös képzésben oktatott szakok száma (szakok száma ,db) év 2008 Tervezett 2013-ig

Szakok száma (db) 2 5

- 80 -

M.3.2. A karok közti együttműködésben végzett oktatás arányának növelése (kapott és szolgáltatott kurzusok száma 2007-2008-ban , ahol 2008 első félév *2). év 2007 2008

Kapott kurzus (db) 169 280

Szolgáltatott kurzus (db) 653 700

M.4. Finanszírozott hallgatói létszám (októberi statisztika (2005-2007, fő.) év 2005 2006 2007

Finanszírozott létszám 3377 3322 3558

M.5. A nem iskolarendszerű képzési létszám alakulása (2005-2007, fő) év

Nem iskolarendszerű oktatás (fő) 63 68 121

2005 2006 2007

M.6. Az intézeti gazdálkodás költségvetési arányának növekedése (2007-2008, %). év

Központi kezelésben lévő sajátbevételek 63 48

2007 2008

Intézeti kezelésben lévő sajátbevételek 37 52

M.7. A mozgósítható tartalékok mennyisége (2005-2008 MFt) év 2006 2007 2008 (várható)

tartalék 0 70 200

M.8. Külső forrásból származó pénzeszközök mennyisége. év 2007 2008 (várható)

Pályázati 3 731 700

- 81 -

Szakképzési hozzájárulás 4 300 000

4.

A kari célok megvalósítása, a teljesülés feltételeinek ismertetése

Az alábbi alpontok mindegyikében fejtse ki szövegesen, hogy a 3. pontban meghatározott kari célok megvalósításához milyen lépések, beavatkozások szükségesek. A konkrét fejlesztési aktivitásokhoz, melyek külső forrásból kíván finanszírozni, minden esetben nevezze meg annak tervezett forrását (pl: TÁMOP 4.1.4), illetve a szükséges forrás nagyságát. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben elérhető forrásokat a 8. sz. melléklet tartalmazza. 4.1 Képzési szerkezet A 3. pontban meghatározott célokhoz kapcsolódóan, amennyiben releváns, ismertesse, hogy mely tudományterületeken, milyen szakokkal, mely képzési formában, mekkora hallgatószámmal kívánja erősíteni, bővíteni képzési portfolióját. Mutassa be a képzési szintek közötti átjárás lehetőségét, a mobilitás támogatását, a külföldi részképzésben való részvétel elősegítését, az idegen nyelvű kurzusok indítására irányuló tevékenységet, a külföldiek részvételi lehetőségeit, az élethosszig tartó tanulás rendszerét. Mindenképpen emelje ki az esélyegyenlőség, tehetséggondozás területén tervezett fejlesztéseket, lépéseket. A kari képzési célok és mutatók hátterében álló aktivitások: A 2008/09, illetve a 2009/10 tanévtől folytatódni fog a kieső szakok pótlása, és a korábbi sok lábon álló képzési szerkezet visszaállítása. A gyorsan változó gazdasági környezet egy-két év alatt leértékel, vagy ellenkezőleg, kiemelkedően rentábilissá tesz szakokat, képzéseket, esetenként képzési típusokat is. Ilyen feltételek közt csak rugalmasan változó, portfóliójában a rövid és hosszabb képzési idejű elemeket egyaránt megtartó, illetve kiépítő kari magatartás lehet eredményes. A célok megvalósításának feltételrendszere a karon alapvetően adott. Az egyetem – valójában a társkarok – támogató környezetére, a szükséges helyeken kölcsönös feladatvállalásra van elsősorban szükség. A szakmai munkához elengedhetetlen gazdasági hátteret részben a megvalósított képzések bevételének fejlesztésre fordított része, részben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben elérhető források biztosíthatják. Szakmai mesterszakok: A célok fontos elemét képezi a mesterszakok lehetőleg legszélesebb skálájának akkreditáltatása. Minden olyan területen, ahol az alapképzések, vagy korábbi hagyományaink ezt lehetővé teszik, mesterszakokat indítunk. Ezzel érvényesítjük alapképzéseink révén elérhető finanszírozott létszámunkat a mesterszinten, ugyanakkor lehetőséget teremtünk oktatóink legjobbjainak mester szintű oktatási szerepvállaláshoz. A bölcsészettudományi területen a kar tudományos kapacitása lehetővé teszi szakmai mesterszakok indítását a közeli jövőben 50 nappali és 100 levelezős létszámmal: – alkalmazott nyelvészet MA – andragógia MA – kultúra mediátor MA

- 82 -

– A társadalomtudományi területen, támaszkodva az ETSZK szakembereire és a Társadalmi tanulmányok alapszak, mint bázis jelenlétére, 25-30 fővel tervezett mesterszak: – egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MA – kisebbségpolitika MA A művészetközvetítés és testkulturális területen: – A tervezett időszak feladatának tekintjük legalább 1-1 mesterszak akkreditáltatását 20-20 fővel, amihez jelentős humánerőforrás fejlesztésre van szükség az érintett intézetekben. A tanári mesterszakok, illetve szakképzettségek terén már elfogadott, még nem hirdetett szakokkal és elfogadtatás alatt lévő anyagokkal a kar teljes tervezett képzési palettája reprezentálva lesz. A létszámok nehezen tervezhetők, hiszen a legtöbb esetben „szakpáros” képzésekről van szó, amely karok közti munkamegosztást és létszámegyeztetést, valamint finanszírozás allokálást tételez fel. A kar bázislétszámai alapján 250-300 fő lehet reális cél minden kombinációt tekintetbe véve. (zárójelben a közös képzés lehetőségei) Már elfogadott, még nem hirdetett szakok: – ember és társadalom műveltségterületi tanár (BTK,TTIK,JGYPK-JGYPK) – nyelv és beszédfejlesztő tanár (BTK,TTIK,JGYPK-JGYPK) – szaktárgyát idegen nyelven oktató tanár (BTK,TTIK,JGYPK-JGYPK) – kollégiumi nevelőtanár (BTK,TTIK,JGYPK-JGYPK) Elfogadtatás alatt lévő szakindítások: − egészségfejlesztés tanár (JGYPK-JGYPK, BTK, TTIK) − testnevelő tanár (JGYPK-JGYPK, BTK, TTIK) − vizuális kultúra tanár (JGYPK-JGYPK, BTK, TTIK) − életviteli és gyakorlati ismeretek tanára (JGYPK-JGYPK, BTK, TTIK) − román és nemzetiségiromán tanár (JGYPK-JGYPK, BTK, TTIK) − szlovák és nemzetiségiszlovák tanár (JGYPK-JGYPK, BTK, TTIK) − német és nemzetiséginémet tanár (JGYPK-JGYPK, BTK, TTIK) Alapképzések: Az indításra tervezett alapképzések a pedagógusképzés teljessé tételét célozzák, ugyanakkor lehetővé teszik az egyetem társkaraival történő, kölcsönösen előnyös kapcsolatok létrehozását. Ezen képzésekben a JGYPK fogja szolgáltatni az alapozó természettudományi és társadalomtudományi ismereteket, valamint a pedagógus hivatást megalapozó pedagógiai ás pszichológiai tartalmat, a társkarok pedig a képzések szakmaiságát adó elemeket. Ezen képzésekben a tervezett összlétszám 60-80 fő. Tervezett BA/BSc képzéseink: − Szociálpedagógus BA (ETSZK-val közös képzésben) − Műszaki szakoktató BSc (MK –val közös képzésben) − Kisgyermeknevelő BA (ETSZK- val közös képzésben) Felsőfokú szakképzések Tovább folytatjuk a felsőfokú szakképzések képzési kínálatának bővítését. Az indításra tervezett szakok a moduláris szerkezet miatt jelentős létszámnövekedést hozhatnak, de egyben rövidítik a képzési ciklusidőt. Karunk kinyilvánított szándéka, hogy a TISZK rendszer lehetőségeit kihasználva regionális szerephez jusson a szakképzés felsőoktatási szeletében. Ehhez a következőkben már nem a saját szakok számának növelésére, hanem a gesztor szerep kiteljesítésére van szükség a régióban és országosan is. - 83 -

A fejlődés másik jelentős eleme lehet a szakképzési nemzetközi kapcsolatok kiépítése. Jelenleg szövegezés alatt van angol (Cambridge) és szenátusi elfogadás után szabadkai együttműködés, közös diploma kiadásának igényével. A kar minőségpolitikájának egyik fontos elemévé vált a szakképzési kapcsolatok minőségbiztosítása. Ettől azt várjuk, hogy a közoktatás (szakközépiskolák) elemeivel történő szorosabb együttműködés közben megmaradjanak a felsőoktatási szintű képzés oktatási jellemzői, színvonala és beszámíthatósági feltételrendszere. A tervezett (részben elfogadtatott) hallgatói jogviszonyban induló képzések és azok kapcsolatrendszere: Szak megnevezés

Befogadó alapszak

Mérnökasszisztens (alap)Mechatronikai mérnökasszisztens

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

Mérnökasszisztens (alap) Villamosmérnökasszisztens a Mérnökasszisztens (alap) Gépipari mérnökasszisztens Mérnökasszisztens (alap) Energetikai mérnökasszisztens Általános rendszergazda(alap)

Mérnökasszisztens (alap) Hálózati informatikus Web-programozó

Gazdaságinformatikus, Mérnök informatikus, Programtervező informatikus Mezőgazdasági és élelmiszer gépészmérnök Környezetmérnök alapszak Gazdaságinformatikus, Mérnök informatikus, Programtervező informatikus Gazdaságinformatikus, Mérnök informatikus, Programtervező informatikus Gazdaságinformatikus, Mérnök informatikus, Programtervező informatikus

- 84 -

Társkar a képzésben MK TTIK MK TTIK TTIK

TTIK TTIK

4.2 Kutatás-fejlesztést-innovációt, művészeti tevékenységet támogató stratégia és gyakorlata Amennyiben a 3. pontban meghatározott célok teljesülése szempontjából releváns, úgy mutassa be a K+F+I és művészeti teljesítmény fokozására vonatkozó irányokat, programokat, valamint a K+F+I ösztönzési rendszert (innovatív forrásszerzést ösztönző tevékenység rendszere, versenyszférával történő együttműködés, hazai- és nemzetközi együttműködések). A kari Kutatás-fejlesztés céljait támogató tervek, aktivitások: A JGYPK a jogelőd időszakban a tanárképzést támogató gyakorlatorientált kutatási irányokat művelte és támogatta. Ezen területek helyére kell állítani részben a pedagógusképzést, részben a felnőttképzést támogató kutatási tevékenységet, ugyanakkor fejlesztésre szorul a hagyományain építkező művészeti és testkulturális területek tudományos potenciálja is. A bölcsész és természettudományos műhelyek helyének megtalálása, fenntartható fejlődésük biztosítása lesz a közeljövő legnehezebb feladata. Kiemelten fontos fejlesztési irány a gyógypedagógiai műhely mind humánerőforrás fejlesztése, mind hazai és nemzetközi tudományos életbe kapcsolása. A létrehozott önálló intézet és vezetése garancia a változások előidézésére. A képzés országos támogatottsága, a jelentős fizetőképes kereslet megléte együttesen megteremtik a pénzügyi alapokat a fejlesztéshez. A változások felgyorsítására az esélyegyenlőségi pályázatok lehetőséget adnak az inkluzív módszerfejlesztéshez, gyermekvédelmi profilhoz. A kar rövidtávon nem tervez doktori iskolaalapítást, annak ellenére, hogy személyi állományának több iskolát kitevő ilyen aktivitása van más karon és intézményben. Éppen ezeknek az elszigetelten működő kutatásoknak teremtene sokkal jobb finanszírozási és erőforrás kihasználási keretet egy doktori iskola szervezése, amelynek most a keretkimunkálás fázisa az aktuális, nem az alapítása. A kar K+F kapcsolatrendszere (a természettudományi terület kivételével) speciálisan az oktatáshoz, annak mind köz-, mind felnőttoktatási formáihoz kapcsolódik. Ezek az aktivitások módszertani, oktatás-minőségbiztosítási és tankönyvírói területeken koncentrálódnak. A felsőfokú szakképzés révén azonban a nyitás a versenyszféra felé küszöbön áll. A TISZK konzorciumon keresztül megvalósuló közös fejlesztéseket a megyei összefogással beadásra kerülő TIOP és TÁMOP, valamint támogatott ROP programokon keresztül érhetjük el.

- 85 -

4.3

Kari irányítás fejlesztése

Ismertesse a 3. pontbeli célok teljesüléséhez hozzájáruló, a kari irányítás fejlesztése, a nemzetközi kapcsolatok területén (hálózati, intézményi együttműködések), a kari minőségfejlesztési program és minőségirányítási rendszerben (fejlesztések bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre), valamint a kar által végzett marketing aktivitások kapcsán tervezett lépéseket. A kari irányítás céljait támogató tervek, aktivitások: A kari organogram jól tükrözi annak a megváltozott szervezeti struktúrának kapcsolódó elemeit, döntéshozatali szempontból egymáshoz tartozó szervezeteit, amely a 2007/08 tanévben jött létre. A kar operatív vezetésének (dékán, két helyettes) kapcsolatrendszerét egyrészt a tematikus bizottságok, másrészt az intézetvezetők képezik. Ezen a döntéshozatali, döntés-végrehajtási rendszeren keresztül valósul meg a kar folyamatos, szabályozott és ellenőrzött aktivitása. A fentiek mellett, ettől független rendszerben születnek a kar életének kereteket adó, és a legfontosabb irányokat kijelölő döntések az egységvezetői és tanári testület véleményalkotását követő kari tanácsi aktivitással. A kényszerű karátalakítás, struktúraváltás egyik pozitív következménye volt elsősorban a kar vezetése, de mind szélesebb közvéleménye számára is, a minőségirányítási rendszer szerepének átértékelése. Ennek során a kötelezően elvégzendő minőségügyi adminisztrálás helyébe valós tevékenység lépett. A folyamatok korábban is végzett spontán ellenőrzését felváltotta a minőségbiztosítási elemzés-előírás- ellenőrzés tudatos rendszere. Ezt a minőségügyi pályázatok támogatásával végzett változtatást most ki kell terjesztenünk a kar egészére. A tudatosan alkalmazott gyakorlat szintjére. Az oktatás, kutatás és kari gazdálkodás elemeihez személyekre szabott ismeretrendszer, kompetencia feltételek kimunkálása és ezek meglétének, vagy képzéssel segített elérésének folyamata következik. A kar ma nyitott, az Interneten ellenőrizhető és áttekinthető oktatási, kutatási és gazdálkodási feltételek közt működik. Ennek a nyitottságnak meglévő előnyeit csak professzionális, tervezett módon megjelenő kommunikációval, PR-al lehet érvényesíteni. A kar célja, hogy a lehető legtöbb, könnyen elérhető és érthető formában közölt hír jelenjen meg a világnak mutatott felületein. Ennek pénzben is kifejezhető, hatalmas hozadéka van. Ma jól szólítjuk meg a hazai érdeklődőt , de kevés hírünk van a külföld számára. Idegen nyelvű, elsősorban angol és német, felületen kínált, külföldi hallgató számára vonzó programok, kurzusok, a közeljövőre tervezett egész képzések megjelenése vezetheti a kart az EU által biztosított, nyitott oktatási piacokra.

- 86 -

4.4

A kari irányok és programok erőforrás-hátterének tervezése

Ismertesse a kari célok teljesítésülését szolgáló humán-erőforrás stratégiát (előmeneteli teljesítmény-követelmények, nyugdíjazási gyakorlat, fokozatszerzés ösztönzési rendszere, differenciált bérezés gyakorlata, egyéb ösztönző rendszerek). A tervezéshez kiindulópontként szolgáló, az Intézményfejlesztési Terv részét képező kari szintű Foglalkoztatási Terv az 1. sz. mellékletben található (amennyiben szükségesnek és indokoltnak látja, kérem módosítsa azt). Részletezze, hogy e célok teljesüléséhez milyen fizikai erőforrásokra, immateriális javakra van szükség, ezek értékét. Mutassa be a Kar pénzügyi erőforrásait, gazdálkodásának irányait (a kar gazdálkodási egyensúlyának biztosítása, bevételszerzési stratégia, költségek menedzselése) A kar erőforrás-hátterének biztosítására hozott tevékenységek, aktivitások, elvek: A kari stratégia meghatározó eleme lesz a következő időszakban az oktatói előmeneteli rendszerben és az alkalmazások esetén a mind erőteljesebben érvényesülő szemléleti váltás. A fokozatszerzési kényszer, a minősített oktatói létszám emelésének igénye időszakában a vezető oktatóvá válás kizárólagos kritériuma lett a minősítettség. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet. A minősítettség elvárás az új alkalmazásoknál és nem különleges teljesítmény, ezért előtérbe kerülnek a vezető oktatóvá lépés feltételei közt a gyakorlat és vezetői kvalitások megléte, valamint fontos szemponttá vált a kari érdek is a kinevezéseknél. A jövőben a felterjesztés első szempontja, hogy a felterjesztő egység stratégiai tervében az előterjesztés indokoltsága megfelelő legyen. Ez az elvárás a nyugdíjas továbbalkalmazása, vagy új alkalmazás esetén is. Fontos eleme az előléptetési rendszernek az egyetemi docensi és főiskolai tanári felterjesztések presztízsének hierarchizálása. Tekintettel arra, hogy minden paraméterében magasabban értékelt a főiskolai tanár – amit a kari talár hozzárendelése tovább erősített – a jövőben a kar tudatosan kíván élni ezzel a megkülönböztetéssel. Az előléptetések sorrendje tehát tanársegéd – adjunktus - főiskolai docens - egyetemi docens - főiskolai tanár – egyetemi tanár. Ez az alkalmazás során nagyobb differenciálási lehetőséget biztosít. Minden eszközünkkel erősíteni akarjuk az egyetemi integráció elveinek megjelenítését az oktatói alkalmazásokban. Ma ez a legnehezebben alakuló egyetemi folyamat, tele gyanakvással és hibásan felfogott kari érdekektől vezérelt. Esetenként az elzárkózás a karközi munkától olyan esetekben is tetten érhető, amikor nyilvánvaló a közös alkalmazás haszna. A JGYPK mindenütt törekszik a kölcsönösen előnyös szerződésen és az egyetemi szabályzatokon alapuló oktatói foglalkoztatásra, melyben alapelvünk, hogy a szakmailag jobb alkalmazása az elsődleges, nem az egyéni szempont. Ez a biztosítéka annak, hogy országos és EU fórumokon az egyetem előterjesztései és pályázatai elfogadást nyerjenek és a legjobbak foglalkoztatása, ezzel megtartása, biztosított legyen. A kar gyakorlati tapasztalata, hogy a finanszírozott létszám emelése többszörös szorzóval javítja a gazdaságosságot a jelenlegi szabályozók mellett. Ennek megfelelően elsődleges ennek a hallgatói szegmensnek kiemelt növelése. Egy rugalmasan változtatható képzési szerkezet mellett elérhető, hogy azonos felvételi létszámon belül a finanszírozott

- 87 -

létszámnövekedés megvalósítható legyen. Ezt követheti majd a költségtérítéses létszám és költségtérítés mérték párhuzamos emelése is a karon kidolgozás alatt lévő gazdaságossági modell szerint. A modell más karokra csak hasonlóan rugalmas felvételi váltás megléte esetén alkalmazható, de természetesen szívesen osztjuk meg ezirányú tapasztalatainkat a korábbi elutasító reakciók ellenére. Az iskolarendszeren kívüli képzések művelése a JGYPK-ra ma jellemző fokon páratlan a régióban. Tekintettel arra, hogy az ebben a képzésben résztvevő hallgatók nem az FTV, hanem a szakképzési törvény hatálya alá tartoznak, sem kapacitás korlát, sem finanszírozási korlát nem kapcsolódik hozzájuk. A SZTTK létrehozását elsősorban ennek felismerése indokolta. A régió szakképzéséhez integrált központ lehet a jövő hídja az oktatás-gazdaság kapcsolatában. Az SZTE stratégiai tervében megfogalmazottaknak megfelelően a JGYPK minden tőle telhetőt megtett és megtesz azért, hogy az SZTE képzési potenciálja feltáruljon a régió szakképzése számára. Ennek ma még mindkét oldalon jelentős gátjai vannak jogszabályi, gazdasági és attitűd szinten egyaránt. A JGYPK belső szerkezetének, irányítási mechanizmusának átalakítása volt a feltétele a tanszékekre aprózottság gazdaságtalan működése miatti erős központi gazdálkodás fokozatos leváltásának, intézeti szintre vitelének. Az intézet elég nagy, de feladatorientált struktúra. Működése mellett kevés olyan feladat marad, ami központosítást igényel. A kar ebben az irányban elkötelezetten halad, de a rendszer teljes átállításához évek kellenek, mint minden más intézeti funkcióhoz. Az átalakítás nagyobb léptékű elemeihez jelentős forrásbevonásra lesz szükség, mert invesztíció nélkül nem lehet a változások főáramához kapcsolódni. Az NFT II. legtöbb forrásához önerőre van szükség. Könnyű belátni, hogy az önerő háromszorosa, négyszerese évekkel rövidíti le az alkalmazkodási folyamatokat, gyorsítja fel a jövedelem szerző képesség javulását. A kar jelentős, százmilliós nagyságrendű önerőt képez a források eléréséhez.

- 88 -

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Recommend Documents