Kredit. Kalauz. Az Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar kari tájékoztatója

Kredit

Kalauz Az Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar kari tájékoztatója

SZTE JGYPK 2008

Támogatók: SZTE JGYPK Dékáni Hivatal SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat A Szegedi Pedagógusképzõ Kar Hallgatóiért Alapítvány Hálózat a Szabad Információért Alapítvány Dél-alföldi HEURégió Pont Egyesület Dél-alföldi Ifjúsági Életmód és Szabadidõ Alapítvány Fiatalok a Dél-alföldi Médiában Alapítvány TiszapART Kulturális Televízió Hökkentõ – A szegedi Hallgatók Lapja „AGES QUOD AGIS” Szolgáltató és Információs Központ KHT. Bába és Tsi. Nyomda

A kiadványt szerkesztette és összeállította Alattyányi István és Forró Lajos

A kiadvány elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönet illeti Szolgáné Dr. Rózsa Zsuzsát, az SZTE JGYPK Dékáni Hivatal vezetõjét, Dr. Homor Géza általános és oktatási dékánhelyettest, Dr. Tóth Szergej ifjúsági és kommunikációs dékánhelyettest, Mihály Illésnét az SZTE JGYPK Tanulmányi Osztály vezetõjét, Dr. T. Molnár Gizellát, az SZTE JGYPK Tanulmányi Bizottság elnökét, Pintér Klárát, az SZTE JGYPK Oktatási Bizottság elnökét, Nagy Zoltán Pétert, az SZTE JGYPK Hallgatói Centrum vezetõjét és Ament Balázst, az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat elnökét.

© SZTE JGYPK, 2008.

TARTALOM Dr. Galambos Gábor, az SZTE JGYPK dékánjának beköszöntõje

............................

4

..............................

5

........................................

6

..............................................................................................

8

Ament Balázs, az SZTE JGYPK HÖK elnökének beköszöntõje Általános információk és elérhetõségek az SZTE JGYPK-n Az SZTE JGYPK oktatási egységei

Kollégiumok ................................................................................................................................................ 13 Az SZTE JGYPK-n meghirdetett szakok a 2008/09-es tanévre

................................

15

Fizetendõ költségtérítések az SZTE JGYPK-n .................................................................... 31 Az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzata ........................................................................ 35 ............................................................

35

........................................................................

36

Az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat Iroda Hallgatói Szolgáltatások az SZTE JGYPK-n

Hallgatói Támogatások ........................................................................................................................ 39 Hallgatói Közösségi Terek

................................................................................................................

42

SZTE JGYPK Kari Naptár 2007/2008. tanév ........................................................................ 43 Általános tanulmányi információk

..............................................................................................

Tájékoztató elsõéves hallgatók számára

....................................................................................

Tájékoztató felsõbbéves hallgatók számára

............................................................................

Információk az Egységes Tanulmányi Rendszerrõl

..........................................................

44 44 47 51

Irányelvek a szakdolgozat/diplomamunka/záródolgozat elkészítéséhez és a kapcsolódó követelmények teljesítéséhez

....................................

A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

............................

53 59

A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának egyes pontjaitól eltérõ, kizárólag a Zenemûvészeti Karra vonatkozó sajátos rendelkezések .................................................................................................... 89 SZTE JGYPK kari rendelkezések ................................................................................................ 90 A Szegedi Tudományegyetem hallgatói által fizetendõ díjakról és térítésekrõl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról

..........................

97

A Szegedi Tudományegyetem Kollégiumi Szabályzata ................................................ 156 Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat ...... 169 A Szegedi Tudományegyetem Szabályzata a hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjérõl ........................................................ 182 3

Kedves Elsõéves Hallgatóink! A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar dékánjaként tisztelettel köszöntöm Önöket a 137. tanévét kezdõ karunkon. Reményeim szerint a most kezükben tartott kiadványunkból sok mindent megtudhatnak új iskolájukról, a tanulmányaikat, hallgatói életüket segítõ, befolyásoló és irányító szabályzatokról, az elektromos tanulmányi rendszerrõl (ETR), vagy éppen a kreditek megszerzésének talán nem is olyan bonyolult módjáról. Bár 2006tól a törvény is kötelez bennünket a tájékoztató megjelentetésére, a karon mûködõ Hallgatói Önkormányzat már évek óta közzétett olyan kiadványokat, melyek az Önök tájékozódását, beilleszkedését segítették. Napjainkban a magyarországi felsõoktatás egész rendszere nagy átalakuláson és változáson megy keresztül, ami természetesen érinti karunkat is. A gyors változásokat nem mindig tudjuk követni nyomtatott formában, így szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a folyamatos naprakészségük érdekében figyeljék a kari és tanszéki honlapokat, e kiadvány segítségével szerezzenek mihamarabb jártasságot az ETR használatában, jelentkezzenek be az Információs Portálra, keressék fel személyesen Ament Balázst, a Hallgatói Önkormányzatunk elnökét és munkatársait, és a mindennapi ügyek intézéséhez kérjék a kari Hallgatói Centrum és annak vezetõje, Nagy Zoltán Péter segítségét. Forduljanak bizalommal tanszékvezetõikhez, tanáraikhoz, a Tanulmányi Osztály munkatársaihoz és természetesen a kar vezetõihez. Az egyetem polgáraként tanuljanak eredményesen és érezzék második otthonuknak a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Karunkat!

Prof. dr. Galambos Gábor dékán SZTE JGYPK

4

Kedves Olvasó! Már tizenegy éve, hogy megjelenik a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat bestsellere, a Kredit Kalauz. Nélkülözhetetlen azoknak, akik hallgatói jogviszonyban állnak a karral. A Kalauz elsõdleges feladata az elõzõ években a jogok és kötelességek, illetve a lehetõségek körén belüli eligazodás segítése. A cél nem változott most sem, csupán az a bizonyos kör, a lehetõségeké, mégpedig jelentõsen. A Fõiskolai Tanács 1999. szeptemberi kezdettel bevezette a kreditrendszert intézményünkben, így mi, tanárképzõs hallgatók voltunk az elsõk Szegeden, akiknek meg kellett ismerkedniük ezzel a mind gyakoribbá, elterjedtebbé váltó oktatási rendszerrel. A 2006/07-es tanév változást hozott a felsõoktatásba: az új kétszintû képzési rendszerrel a kar „kötelessége” tájékoztatni a frissen felvett hallgatókat az általános és nélkülözhetetlen információkról és jogszabályokról azért, hogy eligazodjanak az õket érintõ információk útvesztõjében. A Kredit Kalauz forgatásához sok sikert kívánunk!

Ament Balázs elnök SZTE JGYPK HÖK

5

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS ELÉRHETÕSÉGEK AZ SZTE JGYPK-N Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Dékáni Hivatal 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Tel.: +36 62 546-050 Fax: +36 62 420-953 e-mail: [email protected]

Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected] Ifjúsági és kommunikációs dékánhelyettes Dr. Tóth Szergej tanszékvezetõ fõiskolai tanár Telefon: +36 62 546-051 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected]

Dékán Dr. Galambos Gábor tanszékvezetõ egyetemi tanár Telefon: +36 62 546-050 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected]

Hivatalvezetõ Szolgáné Dr. Rózsa Zsuzsanna Telefon: +36 62 544-732 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected]

Dékáni titkárság Molnár Pálné titkárnõ Telefon: +36 62 546-050 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected] Szécsi Zoltánné elõadó Telefon: +36 62 546-051 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected]

Humán erõforrások Márton Gáborné személyügyi elõadó 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Telefon: +36 62 544-771 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected] Hivatalsegéd Maróti Antalné 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Telefon: +36 62 546-051

Dékánhelyettesek Általános és oktatási dékánhelyettes Dr. Homor Géza fõiskolai docens Telefon: +36 62 546-052 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected]

SZTE JGYPK Kari Tanács Tanácstagok Dr. Galambos Gábor Mihály Illésné Fakter Zsuzsa Gerencsérné Dr. Újvári Edit Dombiné Dr. Kemény Erzsébet Dr. Ringlerné dr. Szentpéteri Mária

Titkárság Lõrinc Ildikó elõadó Telefon: +36 62 546 052 6

Dr. Döbör Ágota Dr. Szatmári Zoltán Katona Zsolt Dr. Csillag András Jancsák Csaba

Telefon: +36 62 544-000/6860 E-mail: [email protected] Külügyi Iroda Györke Zoltánné dr. fõelõadó 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Telefon: +36 62 544-772 Fax: +36 62 443-324 E-mail: [email protected]

Póttanácstagok Dr. Olasz Lajos Dr. Bácskai Mihály Dr. Marsi István Dr. Szalma Elemér Fáyné Dr. Dombi Alice Dr. Herbszt Mária Kovács Keve János Dr. Viskolcz Béla Alexa Szabolcs Angyalné Mayer Ágnes

Tanulmányi Osztály Mihály Illésné osztályvezetõ, fõmunkatárs 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Telefon: +36 62 546-064 E-mail: [email protected]

Hallgatói Tanácstagok Ament Balázs Berczeli Anett Csont András Kiss Áron

ETR referens Rocskárné Hódi Margit 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Telefon: 544-765 E-mail: [email protected]

Hallgatói Póttanácstagok Soós László Viktor Türk Balázs

Kommunikációs iroda Annus Gábor irodavezetõ Telefon: +36 62 546-060 Belsõ mellék: 71-093 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected]

Gazdasági Iroda Angyalné Mayer Ágnes fõelõadó, tanácsos, irodavezetõ Telefon: +36 62 546-059 E-mail: [email protected] Balogh Ildikó ügyintézõ Telefon: +36 62 546-059 E-mail: [email protected]

Cseh Attila Telefon: +36 62 546-214, belsõ mellék: 71819 Fax: +36 62 420-953 E-mail: [email protected]

Gondnoki és Mûszaki Iroda Tõke Jenõ tanácsos Telefon: +36 62 546-062

Fogyatékossággal élõ hallgatók és az intézményi mobilitás koordinátora Dr. Döbör Ágota fõiskolai docens 7

Intézeti szakcsoportok Egészségpedagógia szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Lesznyák Márta Telefon: (62) 544-737 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Telefon: (62) 54-4743 E-mail: [email protected] Levélcím: SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképzõ Intézet, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék, 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Egészségpszichológia szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Lippai László Telefon: 62) 546-232 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Hallgatói Centrum Nagy Zoltán Péter vezetõ Telefon: (62) 544-780 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Egészségszociológia szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Tarkó Klára Telefon: (62) 546-232 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Forró Lajos kommunikációs munkatárs, szerkesztõség irodavezetõ Telefon: (62) 544-759 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

ALKALMAZOTT HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetvezetõ: Dr. Tóth Szergej fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-040 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Alattyányi István kulturális szervezõ Telefon: (62) 544-780 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Intézeti tanszékek és szakcsoportok

Az SZTE JGYPK oktatási egységei

Alkalmazott nyelvészeti tanszék Tanszékvezetõ: Dr. Tóth Szergej fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-040 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

ALKALMAZOTT EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET Intézetvezetõ: dr. Benkõ Zsuzsanna fõiskolai tanár Telefon: (62) 544-737 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Alkalmazott társadalomismereti tanszék Tanszékvezetõ: dr. Gombos József fõiskolai tanár 8

Orosz szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Györke Zoltán fõiskolai tanár Telefon: (62) 544-000/63-22 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Telefon: (62) 546-081 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Társadalomtudományi szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Gombos József fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-081 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

ALKALMAZOTT TERMÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetvezetõ: Dr. Nánai László egyetemi tanár Telefon: (62) 544-731 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Regionális és Környezettörténeti szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Rácz Lajos fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-336 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Intézeti tanszékek Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék Tanszékvezetõ: dr. Karancsi Zoltán fõiskolai docens Telefon: (62) 546-272 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Modern Nyelvek és Kultúrák tanszék Tanszékvezetõ: dr. Szabó Klára fõiskolai docens Telefon: (62) 546-316 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Kémiai informatika tanszék Tanszékvezetõ: dr. Marsi István fõiskolai tanár Telefon: (62) 544-778 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Angol szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Szabó Klára fõiskolai docens Telefon: (62) 546-316 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Tanszékvezetõ: dr. Homor Géza fõiskolai docens Telefon: (62) 544-733 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Francia szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Bácskai Mihály fõiskolai docens Telefon: (62) 546-045 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10. 9

Általános és Környezetfizikai Tanszék Tanszékvezetõ: dr. Nánai László egyetemi tanár Telefon: (62) 544-731 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Technika tanszék Tanszékvezetõ: Dr. Pitrik József fõiskolai tanár Telefon: 62/546-071 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Informatika Alkalmazásai Tanszék Tanszékvezetõ: dr. Galambos Gábor egyetemi tanár Telefon: (62) 546-080 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. FELNÕTTKÉPZÉSI INTÉZET Intézetvezetõ: Dr. T. Molnár Gizella fõiskolai tanár Telefon: (62) 474-255 E-mail: [email protected] Levélcím: 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12.

Intézeti szakcsoportok Andragógia szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. T. Kiss Tamás fõiskolai tanár Telefon: (62) 474-255 E-mail: [email protected] Levélcím: 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12. Könyvtár és Múzeumpedagógiai szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Dr. Viskolcz Noémi fõiskolai docens Telefon: (62) 474-255 [email protected] Levélcím: 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12. Kultúramediátor szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Gerencsérné Dr. Újvári Edit Telefon: (62) 474-255 E-mail: [email protected] Levélcím: 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12. GYÓGYPEDAGÓGUS-KÉPZÕ INTÉZET Intézetvezetõ: Prof. Dr. Pukánszky Béla egyetemi tanár Telefon: (62) 546-043 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Intézeti szakcsoportok Értelmileg akadályozottak pedagógiája szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Dr Varga Imre Telefon: 62/ 546-044 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10. 10

Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Dr. Petróczi Erzsébet Telefon: 62/ 546-044 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Telefon: (62) 544-766 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10. Román Nemzetiségi tanszék Tanszékvezetõ: dr. Hoczopán Anna fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-093 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

MÛVÉSZETI INTÉZET Intézetvezetõ: dr. Maczelka Noémi fõiskolai tanár Telefon: (62) 544-758 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Szlovák Nemzetiségi tanszék Tanszékvezetõ: Maruzsné dr. Sebó Katalin fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-342 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Intézeti tanszékek Ének-zene tanszék Tanszékvezetõ: dr. Maczelka Noémi fõiskolai tanár Telefon: (62) 544-758 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZÕ INTÉZET Intézetvezetõ: dr. Herbszt Mária fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-345 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Rajz-mûvészettörténet tanszék Tanszékvezetõ: Aranyi Sándor fõiskolai docens Telefon: (62) 424-196 E-mail: [email protected] Levélcím: 6723 Szeged, Brüsszeli krt. 37.

Intézeti tanszékek és szakcsoportok Tanítóképzõ szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Herbszt Mária fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-345 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

NEMZETISÉGI INTÉZET Intézetvezetõ: Maruzsné dr. Sebó Katalin fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-342 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Óvóképzõ szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Fáyné dr. Dombi Alice fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-340 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Intézeti tanszékek és szakcsoportok Német Nemzetiségi tanszék Tanszékvezetõ: dr. Forgácsné dr. Drahota Erzsébet fõiskolai tanár 11

Magyar szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Galgóczi László egyetemi tanár Telefon: (62) 544-794 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Sporttudományi és medicinális ismeretek szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. László Ferenc Telefon: 62/546097 E-mail: laszlo@ jgytf.u-szeged.hu Levélcím: 6725 Szeged, Topolya sor 2-4.

Matematika szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Szalay István fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-227 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

Testnevelési szakcsoport Szakcsoportvezetõ: dr. Szatmári Zoltán Telefon: 62/544-752 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Topolya sor 2-4.

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Tanszékvezetõ: Fáyné dr. Dombi Alice fõiskolai tanár Telefon: (62) 546-340 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10.

SZAKKÉPZÉSI, TOVÁBBKÉPZÉSI ÉS TÁVOKTATÁSI KÖZPONT Igazgató: Döbör András Telefon: (62) 546-054 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Hattyas utca 10. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE, NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Bácsi János igazgató Telefon/Fax: (62) 546-084 E-mail : [email protected] 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8.

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetvezetõ: dr. Szalay István fõiskolai tanár Telefon: 62) 544-729 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Topolya sor 2-4. Intézeti szakcsoportok Rekreáció szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Dr. Fritz Péter Telefon: 62) 544-729 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Topolya sor 2-4. Sportági szakcsoport Szakcsoportvezetõ: Dorka Péter Telefon: 62) 544-729 E-mail: [email protected] Levélcím: 6725 Szeged, Topolya sor 2-4. 12

KOLLÉGIUMOK Az SZTE JGYPK Teleki Blanka Kollégiuma

Szállás A kollégium kirándulók, kirándulócsoportok elszállásolására nyújt lehetõséget elsõsorban az oktatási szünetekben. Minimális létszámot évközben is tudnak fogadni. Az aktuális lehetõségekrõl munkaidõben a kollégium telefonszámán lehet érdeklõdni. Legalább egy héttel az igénybevétel elõtt érdemes tájékozódni a szálláslehetõség után!

A kollégium vezetése: Borsi Istvánné igazgatónõ Farkasné Mester Katalin nevelõtanár Tóthné Márkus Katalin nevelõtanár Elérhetõség: SZTE JGYPK Teleki Blanka Kollégium 6725 Szeged, Semmelweis utca 5. Telefon: (62) 546-089 Telefon/fax: (62) 546-088 E-mail: [email protected]

Kollégiumi Bizottság tagjai A KB titkára, Sós László, valamint a KB tagja minden szintrõl egy szintfelelõs, és az egyéb felelõsök: technikai, kulturális, gazdasági és sportfelelõs.

A Kollégium megközelíthetõ: A vasútállomás felõl az 1-es villamossal, az autóbusz-pályaudvar felõl az 1es villamossal vagy a 83-as busszal.

Hagyományos évenkénti rendezvények Beköltözés: szeptember Gólyaavató: október eleje Mikulás buli: december Farsangi buli: február Nyuszi buli: április Ballagás: május Egyéb rendezvények: különbözõ idõpontokban amatõr együtteseknek fellépés biztosítása. Valamint alkalmanként, amint indíték adódik rá, buli szervezése.

Kollégiumi felvétel A kollégium telefonszámain munkaidõben bármikor lehet érdeklõdni az aktuális felvételi lehetõségekrõl. Ettõl függetlenül a felvételhez szükséges különféle igazolásokat mindenképp el kell juttatni a kollégium irodájára a felvételhez. Ezek alapján dönt a Kollégiumi Bizottság (KB) és a Kollégium vezetése a felvételrõl.

Az SZTE Károlyi Mihály Kollégiuma A kollégium vezetése: Varga Ágnes igazgatónõ szoba: fsz. 3. telefon: 62/544-688 Tamás Borbála titkárnõ szoba: fsz. 2. telefon: 62/544-688 13

Paku Istvánné fõraktáros Viskovits Réka koll. nevelõtanár szoba: fsz. 7. telefon: 62/544-234

kozata magasabb, mint a hallgatói szobáké. Tizenkét vendégszoba külön hûtõkkel, tusolókkal és WC-kel várja a vendégeket. Helyfoglalás a 62/544-466os telefonszámon lehetséges.

Általános információk: A Károlyi Mihály Kollégium az ország egyik legnagyobb kollégiuma, a Szegedi Tudományegyetem kezelésében mûködik. A kollégium egy tíz- és egy háromemeletes épület együttese. Valamennyi emelet telefonon közvetlenül is elérhetõ. Az épületben több kártyás és érmés telefonkészülék üzemel. Mindkét épületben 24 órás portaszolgálat mûködik.

Egyéb információ Az épületegyüttes rendelkezik egy nagy, 400 fõ befogadására alkalmas teremmel, melyben egy 40 m2-es színpad is helyet kapott. Közvetlenül mellette egy közepes, 200 fõ befogadóképességû terem található. A „kis” épület földszintjén videóterem, könyvtár, az alagsorban konditermek mûködnek. A kollégiumban jól ellátott mini ABC, menza, fodrászüzlet és szolárium is található.

Nagy épület A tízemeletes „nagy” épületben emeletenként 25, mosdóval, beépített szekrénnyel, polcokkal ellátott háromágyas szoba van. A folyosókon nõi és férfi vizesblokkok (tusolók és WC-k), mosó- és szárítóhelyiség, valamint gáztûzhellyel és hûtõkkel felszerelt konyha található. Minden emeleten közösségi szoba, „akvárium” van TV-vel. A nagy épületben lift mûködik. Az alagsorban mosókonyha található 6 automata mosógéppel.

Megközelítés A kollégium könnyen megközelíthetõ az 1-es villamossal (Vásárhelyi Pál utcai megálló), a 90-es (Vásárhelyi Pál utcai megálló), a 83-as és kék 2-es (Ruhagyár megálló) autóbuszokkal. Az oktatási épületekhez a kollégiumtól max. 15 perc alatt lehet eljutni. Kollégiumi férõhelyek A kollégiumi jelentkezéshez a jelentkezési lapot a 7-es irodában vagy a titkárságon lehet beszerezni, és ide is kell leadni. A laphoz adott esetben csatolni kell a következõ papírokat: – válási okirat, – munkanélküliségrõl szóló igazolás, – nyugdíjas, rokkantnyugdíjas igazolás, – 18 évnél idõsebb testvér iskolalátogatási igazolása.

Kis épület A „kis” épületben, a harmadik emeleten 21 négyágyas szoba szolgál a hallgatók nagy épülethez hasonló szintû elhelyezésére. Az alsóbb szinteken tanulószobák, társalgók, tárgyalók találhatók különbözõ befogadóképességgel. Ebben az épületben tíz-tizenegy ágyas szálláshelyek vannak berendezve az országjáró diákok és a levelezõ hallgatók évközi elhelyezésére. Szintén ebben az épületben helyezkednek el az ún. vendégszobák, melyek komfortfo-

Szeged 30 km-es körzetébõl, illetve Makóról és Hódmezõvásárhelyrõl nem fogadhatunk el jelentkezést. 14

AZ SZTE JGYPK-N MEGHIRDETETT SZAKOK A 2008/09-ES TANÉVRE ANDRAGÓGIA Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft

lebonyolításához is. Általánosságban azt is mondhatjuk, hogy a mûvelõdésszervezõk segítik a kulturális, mûvészi és tudományos értékek közvetítését, és ehhez teremtik meg a szükséges szervezeti hátteret. A felnõttképzési szervezõ szakirányon végzettek feladatai a felnõttoktatást fogják át. A szakirány munkájuk végzéséhez felruházza õket a felnõttoktatás módszerét, történetét, tendenciáit, intézményi és gazdasági hátterét érintõ ismeretekkel. A végzettek feladatai között gyakran szerepel a felnõttoktatási programok tervezése, azok akkreditációra történõ elõkészítése, szervezése, lebonyolítása és az eredmények értékelése, valamint a kész felnõttoktatási programok marketingjének irányítása. Emellett felkészülnek intézmények és települések felnõttoktatási igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására. A munkavállalási tanácsadók andragógiai ismereteiket közgazdasági, munkaügyi tudással egészítik ki. Alapvetõ gazdasági tájékozottságuk mellett naprakészek a hazai és az uniós munkaerõpiac változási tendenciáit illetõen, ismerik a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit. Mindezeket az ismereteket hatékonyan alkalmazzák tanácsadási munkájuk során. A szakirányon végzettek tudják, hogy maga a tanácsadás is tudomány, amelyet meg kell tanulni: ismerni kell elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és

Az andragógia alapszakon végzettek a felnõttképzés szakemberei. Az alapszak a korábbi képzési rendszer négy szakjának – mûvelõdésszervezõ, humán szervezõ, munkavállalási tanácsadó, személyügyi szervezõ – ismereteit kínálja. A szakképzett andragógusok tudása igen széles körû: neveléstudományi, pszichológiai, jogi, közgazdasági, szociológiai ismeretekkel bírnak, emellett munkájuk végzéséhez ismerniük kell a felnõttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit, a tananyagfejlesztés, tanulásszervezés, tanácsadás, csoportszervezés, konfliktuskezelés módszereit. A hallgatóknak a szakma mûveléséhez több fontos készséggel is rendelkezniük kell; ilyenek a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttmûködés képessége vagy az empátia, tolerancia, rugalmasság, kreativitás. A mûvelõdésszervezõ szakirányon végzettek elõtt kulturális és közösségszervezõ feladatok állnak. A kulturális intézményrendszer mûködésének ismeretében arra készülnek fel, hogy településeken, kistérségekben kulturális és közösségfejlesztõ projekteket tervezzenek meg, és megfelelõ tudással rendelkeznek ezek megszervezéséhez, 15

zés, szerkesztés területeit érintik, a munkavégzésre általában zenei együttesek, mûvelõdési intézmények, általánosságban ének- illetve zenekultúrával összefüggõ szervezetek keretein belül kerül sor. A végzettekre olyan konkrét feladatok várhatnak, mint ezen intézmények, szervezetek munkájának segítése, alsóbb fokú irányítása, részvétel csoportos zenei teljesítmények létrehozásában, szervezési tevékenység végzése a hangversenyéletben szakreferensként, tanácsadóként és szervezõként. A mûvészetközvetítõi hivatásnak megfelelõen a végzettek vállalják, hogy törekszenek zeneismeretük és zeneszeretetük hangszeren, énekkel, szóban és írásban történõ terjesztésére. A szakma mûveléséhez fontos személyes adottságok és készségek közül kiemelhetõ a megalapozott és kifejlesztett zenei hallás és zenei formálókészség, a kimûvelt ízlés, valamint a jó szervezõkészség. Az értékek feltárására és megtartására törekvõ céltudatos magatartás szintén alapfeltétele a késõbbi hatékony munkavégzésnek. A képzés során nyújtott zenetörténeti, zeneelméleti és zeneirodalmi és persze gyakorlati ismeretanyag tekintetében a hallgatók három lehetséges szakirányon mélyíthetik el szakmai ismereteiket. A karvezetés szakirány hallgatói a mûelemzés, zeneelmélet, szolfézs, karvezetés, kórusirodalom, beszédgyakorlat, zongorakíséret, transzponálás-partitúraolvasás területein szereznek differenciált szakmai ismereteket. A népzene szakirányt választók olyan tárgyakat tanulnak, mint a népi hangszer, népzeneelmélet, nép-

fórumait, valamint egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát. Ennek a tudásnak a birtokában a munkavállalási tanácsadó az egyéni igények kiszolgálásától kezdve akár komplex munkaerõ-piaci programok szervezésére is alkalmas. A személyügyi szervezõ szakirány ugyancsak közgazdasági alapismereteket nyújt hallgatóinak, amelyek a munkavállalókra vonatkozó szakmai tudással egészülnek ki. A végzettek az emberi erõforrás gazdálkodásban szereznek jártasságot. A személyügyi feladatok közé a toborzás, kiválasztás, képzés, ösztönzés, teljesítményértékelés, munkaerõ-tervezés tartozik: ezek ellátására készít fel a szakirány.

ÉNEK-ZENE Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft Az ének-zene alapszakos szakemberek a magyar és kiterjesztve az egész európai térség zenei és más kulturális/mûvészeti intézményeiben tevékenykedve használják fel zeneelméleti, zeneirodalmi ismereteiket, a kulturális/mûvészeti intézményrendszerrõl szerzett tudásukat. Hivatásuk gyakorlásához rendelkeznek a szükséges kimûvelt zenei technikával, jó ízléssel és alkotó döntési készséggel. Az ének-zene alapszakos szakemberekre háruló feladatok rendszerint a zenei szerve16

goznak közülük az idegenforgalomban idegen nyelvû prospektusok szerkesztõjeként, külföldi partnerekkel való kapcsolattartóként, utazási ügynökségeknél, illetve utazási irodákban vagy a gazdasági életben, például vegyesvállalatoknál. A média és sajtó legtöbbször idegen nyelvi korrektorként, tolmácsként, fordítóként, idegen nyelvi sajtófigyelõként tart igényt munkájukra. Az alapszak Master szakkal kiegészítve nyelvtanári képesítést is nyújt. Mit ad a germanisztika alapszak a hallgatóknak? Általános bölcsész, filológiai és germanisztikai szakmai mûveltséget, magas szintû nyelvtudást a választott szakirányban, átfogó ismereteket a választott nyelvközösség történelmérõl és kultúrájáról, a választott nyelv irodalmáról, szerkezetérõl, valamint a nyelvhez kötõdõ kultúra- és médiatudományi ismereteket. Mindezek mellett a képzés olyan speciális gyakorlati tudással is felvértezi a hallgatókat, mint a fordítás, tolmácsolás, komparatisztika. A szakirányok közül a német és a német nemzetiségi szakirány a német nyelvre, kultúrára vonatkozó ismereteket nyújt. Ez a tudás egyrészt Magyarország geopolitikai helyzetének következtében, másrészt a kontinentális, mindenekelõtt a német hagyományokra épülõ magyar jogrend, parlamentáris-államigazgatási formák és a kulturális hagyományok stb. révén kiemelt gazdasági és kultúrpolitikai jelentõséggel bír, emellett a tudományos és kulturális életben is hangsúlyos szerepet kap. A német ráadásul a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az Európai Unióban, a német nyelvû országok

rajz, népi kamarazene, népdalkör-vezetés, táncház, harmonizálási gyakorlat, néptáncelmélet, néptánc. Az egyházzene szakirányon tanulók a gregorián, liturgia-elmélet, orgona, kórusveztés, egyházzene gyakorlat, egyházzene történet, népének-korál, latin tárgyak szakterületein mélyítik el tudásukat.

GERMANISZTIKA-NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY

Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A germanisztika alapszak szakirányai – német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika – a korábbi képzési rendszer azonos nevû, hagyományos szakjainak felelnek meg. A hallgatók a képzés során német, holland, dán, norvég vagy svéd nyelvtudást szereznek. Nyelvtudásukat, valamint az érintett országok és népek kultúrájának átfogó ismeretét használják fel késõbbi munkájukban: a kutatásban, fordításban, tolmácsolásban, a kulturális kapcsolatok ápolásában. Kissé hivatalosan fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a végzettek inter- és multidiszciplináris kapcsolatok gyakorlati és elméleti mûvelésére készülnek fel. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a végzettek elhelyezkedésének legjellemzõbb területei a kulturális intézmények, önkormányzatok, tömegkommunikációs szervek. Sokan dol17

GYÓGYPEDAGÓGIA Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 7+1 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft

pedig Magyarország legfontosabb üzleti és kulturális partnerei. A néderlandisztika szakirányon végzettek Hollandia és Flandria kultúrájáról és társadalmáról rendelkeznek átfogó és alapos ismeretekkel, emellett a holland nyelvet képesek szóban és írásban magas szinten használni. A képzés a nyelvi ismeretek mellett olyan szakterületekbõl áll, mint a németalföldi irodalom- és nyelvtudomány, valamint a kultúrtörténeti, országismereti vonatkozások. Ez utóbbi szakterület felöleli Hollandia és Belgium társadalmi és kulturális életének, intézményrendszereinek megismerését, a modern holland és belga társadalom aktuális problémáit, a modern holland-flamand kultúra alapvetõ sajátosságainak és azok irodalomban, mûvészetben való tükrözõdésének a tanulmányozását. A skandinavisztika szakirányos hallgatók a skandináv – dán, norvég, illetve svéd – nyelvek rendszerérõl, használatának irodalmi és mûvelt köznyelvi szabályairól, helyesejtési és -írási normáiról, fejlõdésének történetérõl, az e nyelveket beszélõ népek irodalmának alakulásáról, társadalmi, politikai és kulturális fejlõdésérõl, tudományos kutatásuk elméleti és módszertani alapjairól szereznek ismereteket.

A gyógypedagógus szakemberek feladata a fogyatékos, sérült, akadályozott gyerekek, fiatalok és felnõttek képességfejlesztésében, funkciózavaraik korrekciójában, életviteli nehézségeik kezelésében, rehabilitációjukban való segítségnyújtás. Nevelési és oktatói, gyógypedagógiai fejlesztõmunkát végeznek a választott szakiránynak megfelelõ különbözõ fogyatékos, sérült csoportokban, részt vesznek társadalmi integrációjukban. Súlyosabb fogyatékosságok, sérülések esetén megszervezik a rászorulók további szakszerû ellátását. A fejlesztésük alatt álló személyek családjával együttmûködés kialakítására törekszenek. Ellátják a sérültek érdekképviseletét. A szakra jelentkezõk a szakirányon kívül specializációt is választanak. Ez lehet a közoktatási: ebben az esetben az általános iskola 1-6. osztályos sérült tanulóinak oktatását látják el, illetve ambuláns gondozást, fejlesztést végzõ közoktatási intézményekben speciális nevelési igényû gyerekek és felnõttek egyéni fejlesztését, rehabilitációját végzik a választott szakirányuknak megfelelõen. A végzettek gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményekben, gyermekotthonokban helyezkedhetnek el. A másik válaszható specializáció a klinikai, mely a korai fejlesztési intézményekben, 18

bölcsõdékben, óvodákban, közoktatási intézményekben lassan fejlõdõ, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdõ gyerekek, tanulók egyéni, komplex fejlesztését jelenti. Elhelyezkedési lehetõséget a korai fejlesztési intézmények, közoktatási intézmények, gyógypedagógiai módszertani központok, a gyermekvédelem és az egészségügy kínál. A képzés során választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája. Az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon a középsúlyos, súlyos és legsúlyosabb fokú értelmi fogyatékosok és halmozottan sérült gyerekek, fiatalok, felnõttek speciális nevelése, oktatása, fejlesztése folyik. A hallássérültek pedagógiája szakirányon végzettek a hallássérültek speciális óvodáiban, iskoláiban látnak el oktatási-nevelési feladatokat, neurogén tanulási zavart mutató hallássérült gyerekek differenciált oktatását, hallássérült felnõttek rehabilitálását végzik. A látássérültek pedagógiája szakirányt választók látássérülésre specializálódott óvodáiban, iskoláiban látnak el oktatási-nevelési feladatokat, fejlesztik a funkcionális látást. A logopédia szakirányt végzettek feladata a beszéd-, hang- és nyelvi zavarok felismerése, nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás feladatok tervezése, ellátása a 0-18 éves korosztály körében. A pszichopedagógia szakirány arra készíti fel a hallgatókat, hogy biztosítsák

a nehezen kezelhetõ, személyiség- és teljesítményzavarokkal küzdõ gyerekek, fiatalok, felnõttek oktatását, nevelését, gondozását, elõsegítsék társadalmi beilleszkedésüket. A szomatopedagógia szakirányon végzettek mozgáskorlátozott gyerekekkel és felnõttekkel foglalkoznak. A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány hallgatói képzettségük birtokában az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek és felnõttek speciális nevelési fejlesztési feladatait látják el.

KÉPI ÁBRÁZOLÁS Képzési szint: Alapképzés Munkarend.: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A képi ábrázolás alapképzési szak elvégzése során a hallgatók festészet, képgrafika, díszítõ festõ, építészeti síküveg szakirányokon specializálhatják szaktudásukat. A képzés képi ábrázolás alapszakos festõ/grafikus szakképzettséggel bocsátja ki a végzetteket, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a tradicionális, valamint a kortárs képalakítás és képalkotás terén. A szakmai ismeretek mellett a hallgatók egyfajta szemléletet is elsajátítanak a képzés során, amely biztos alapokat nyújt számukra a vizuális világban való tájékozódáshoz, beleértve a képalakítás hétköznapi és mûvészeti megnyilvánulásait is. A hivatás mûveléséhez elengedhetetlenek 19

az olyan személyes tulajdonságok, mint a vizuális ítéletalkotás, interpretáció képessége, a kreativitás, és a kiváló vizuális memória és fantázia. A szakmai feladatok a köznapi és mûvészeti vizuális látványok önálló vizsgálatának, elemzésének széles területét fedik le. A végzettek emellett alkalmasak a képalakítási technikák alkotó módon történõ felhasználására, a képi ábrázolás alkalmazott és autonóm mûfajaiban és eljárásaiban az elemzési tapasztalatok, következtetések kreatív hasznosítására, munkájuk során ábrázolási szándékukkal harmonizáló anyageszköz-technológia megválasztására. A szakmai munka kiterjedhet szakmai mûhely, szakkör, képességfejlesztõ tanfolyamok vezetésére is, vagy akár mûvészeti végzettséggel rendelkezõ szakemberek mellett referensi feladatok ellátására. A képzés során oktatott tárgyak egy része általános alapozó ismeret, például a kommunikáció, a kulturális antropológia, jog, minõségbiztosítás, PR, környezetvédelem, mûvelõdéstörténet, filozófia területérõl. A szakmai alapismeretek körébe olyan tárgyak tartoznak, mint a rajzi alapképzés, kreatív-vizuális gyakorlatok, mûvészettörténet, mûelemzés, ábrázoló geometriai alapozás, vagy a vizuális nyelvi, eszközés anyagismereti alapozás. A technikai tudás tökéletesítésének érdekében a hallgatók olyan területekkel ismerkedhetnek meg, mint a rajzolás-festés, mintázás, tér- és tárgyábrázolás, funkcionális rajzi közvetítõ és elemzõ vázlatrajzok, szerkesztõ távlattan, tapasztalati távlattan, monge, axonometria

mûszaki rajz, tanulmány jellegû alakrajz, anatómiai rajzok és krokik, színelmélet, vagy formatan.

ÓVODAPEDAGÓGUS Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft Az óvodapedagógus alapképzési szakon szerezhetõ szakképzettség óvodapedagógus, illetve nemzetiségi óvodapedagógus. A nemzetiségi óvodapedagógusi képzés esetében a válaszható nemzetiségi nyelv: horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén, illetve a hallgatóknak lehetõségük van cigány-roma képzési irányultság választására is. Az alap és a nemzetiségi képzés esetén is olyan pedagógiai szakemberek képzése a cél, akik az eleméleti és gyakorlati képzés során elsajátítható ismereteikre alapozva képesek az óvodai nevelés feladatainak ellátására, és rendelkeznek az ehhez elvárható készségekkel, attitûdökkel. Az ehhez a hivatáshoz szükséges készségek, beállítottságok száma lényegesen nagyobb, mint sok egyéb alapszak esetében, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen nagyon érzékeny területen – a gyermeknevelés „ingoványos talaján” – tevékenykednek, szocializációs szerepük és ezzel együtt felelõsségük is óriási. A jelölteknek rendelkezniük kell gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, fejlett kommunikációs képesség20

gel; fontos a kellõ önismeret, az önértékelési képesség, hiszen „mindenki hibázhat”. Az óvodáskorú gyerekek számára fontos, hogy a velük foglalkozó személyt „kompetensnek” lássák, ezért az önérvényesítés, önmenedzselés és a minõségtudat is az elvárások között szerepel. A normák elsajátítása is ebben a korcsoportban kezdõdik, ezért nélkülözhetetlen, hogy a szakon végzettek képesek legyenek a környezettudatos magatartás átadására, rendelkezzenek társadalmi érzékenységgel, gondolkodjanak és cselekedjenek elõítéletmentesen. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek az óvodáskorú gyerekek személyiségfejlõdésének sajátosságaival, a nevelés és fejlesztés elméletével. Az óvodáskorú gyermekek sem „egyformák”, ezért a tananyag részét képezi a differenciált személyiségfejlesztés, a sajátos nevelési igényû és a hátrányos helyzetû gyerekek nevelési specifikációi. A nevelés tartalmi oldalának biztosításához mûvészeti és szaktudományos képzésben részesülnek a hallgatók. A mindennapi tevékenység részét képezõ anyanyelvi nevelés, játék, mese- és verstanulás, ének-zenei oktatás, testnevelés igényli az alapos módszertani felkészültséget. Az óvodapedagógusi képzés részét képezi a gyakorlati oktatás, mely több egységbõl áll; ide értendõ a hallgatók óvodai hospitálása, azaz az „óvodalátogatás”, a csoportos és egyéni óvodai gyakorlat és a kommunikációs, illetve játszóképességet fejlesztõ tréningek. A nemzetiségi óvodapedagógus szakirányt választók nevelési feladataikat két nyelven – magyar, választott

nemzetiségi nyelv – látják el, ehhez elengedhetetlen a választott nyelv magas szintû ismerete, ezért a képzés kiemelt fontosságú része a nyelvpedagógiai eljárások, nyelvátadási és fejlesztési stratégiák elsajátítása. A nyelvi ismeretek átadásán túl a szakember feladata a nemzetiségi sajátosságok (néprajz, történelem, népzene, tánc) átadása, nemzetiségi identitás felismertetése, elfogadása, elmélyítése és a nemzetiségi értékek tiszteletére nevelés.

REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapszak tartalmilag a korábbi képzési rendszer rekreáció-egészségtantanár szakának felel meg. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása a munkaerõpiacra, akik képesek szakmai segítséget nyújtani a hozzájuk fordulók egészséges életmódjának megalapozásához, és kellõ eszközrendszerrel rendelkeznek ennek megteremtésére. Az egészséges életmóddal és életminõséggel kapcsolatban a legkorszerûbb szemléletmóddal rendelkeznek, és e téren folyamatosan frissítik ismereteiket. Ismerik a hivatásukkal kapcsolatban fellelhetõ hazai és idegen nyelvû folyóiratokat, és a nyelvismeretük alkalmas az ezekben található informá21

ciók feldolgozására. Jó szervezõ-, kommunikációs és szociális készséggel rendelkeznek. A munkavégzéshez szükséges korszerû informatikai rendszerek és eszközök kezelése nem jelent problémát számukra. Megfelelõ képzettséggel rendelkeznek egészségfejlesztési és rekreációs projektek kidolgozására, életmódprogramok gyakorlati megvalósítására. Közremûködésükre igény van a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok egészségfejlesztése, mentálhigiénés szükségleteik vizsgálata során és egészségfejlesztéshez, rekreációhoz szükséges pályázatok elkészítésénél. A képzés során választható két szakirány a rekreációszervezés és az egészségfejlesztés. A rekreációszervezés szakirányon olyan szakemberek képzése folyik, akik a testkultúrával összefüggõ szabadidõs tevékenységek tervezését, szervezését, vezetését és menedzselését végzik. Feladatuk a rekreáció értékeinek magas színvonalú átadása a társadalom valamennyi korosztályának, a kor igényeinek megfelelõ foglalkozások és tevékenységek elõkészítése, megszervezése, lebonyolítása. A rekreációszervezõ szakember tevékenysége során tehát közvetlen kapcsolatba kerül az óvodásoktól a nyugdíjasokig a legkülönbözõbb korú emberekkel, és hozzájárulhat azok egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életvitelének kialakításához. A rekreációszervezés szakirány oktatási szerkezetében nagy hangsúlyt kap a gyakorlati, illetve „gyakorlatias” jellegû képzés (pl. táborozási ismeretek, masszázstechnikák, erõnléti vizsgálatok, foglalkozásvezetés, sportjátékok, vízi rekreáció). A rekreációszer-

vezés szakirányon végzett szakemberek elhelyezkedési esélyei magasak a különbözõ oktatási és mûvelõdési intézetekben, sportegyesületeknél és fitneszközpontokban. A egészségfejlesztési szakirány képzési célja olyan szakemberek képzése, akik a testi, a lelki és a szociális egészségfogalomra alapozott egészségtani, egészségmegõrzõ és mentálhigiénés ismeretekkel rendelkeznek, közvetítik az egészséges életmódot, a test- és egészségkultúrát a célcsoportok speciális igényeinek, életformájának figyelembevételével. A rekreációszervezõ szakiránytól eltérõen az oktatás során nagyobb hangsúlyt kapnak az elméleti jellegû tárgyak (pl. szakmaspecifikus szociológia, egészségfejlesztési marketing, tanácsadás-elmélet). A szakirányon végzettek általában az oktatási- és társadalmi intézményekben, illetve civil szervezeteknél találnak munkahelyet.

ROMANISZTIKA-ROMÁN NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY

Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A romanisztika alapszak elnevezés a korábbi francia, olasz portugál, román, román nemzetiségi és spanyol szakok gyûjtõneve. Az új képzési rendszerben ezek a nyelvi képzések egy-egy választható szakirányként jelennek meg. Az alapszakon végzett szakemberek az 22

újlatin nyelvek és a hozzájuk kötõdõ irodalom, kultúrtörténet ismerõi, tanulmányozói. A nyelvismeret, nyelvi tudás egyfajta kultúrák közti közvetítõ szerepre készíti fel a hallgatókat, akik az általuk tanulmányozott nyelvi közeg produktumainak magyarországi „átültetése” mellett a közvetítés másik oldalán is helyt tudnak állni: a magyar kultúra értékeit juttatják el nyelvismeretük segítségével az idegen nyelvet használó közegbe. Ez a közeg mind nagyságát, mind kultúrtörténeti hagyományait tekintve igen jelentõs. Az újlatin nyelveket beszélõ közösség a világ egyik legnagyobb lélekszámú rokon népességét alkotja. A spanyol és a portugál a világ elsõ öt leggyakrabban beszélt nyelve közé tartozik (gondoljunk csak a közel 400 milliós spanyol nyelvû latin-amerikai lakosságra vagy Brazília 180-200 millió portugál ajkú népességére). Az újlatin nyelvet beszélõ országok azonban nemcsak népességszámukat tekintve jelentenek komoly súlyt a világban, de kulturális, gazdasági és politikai értelemben is komoly erõt képviselnek. Mindez fontossá teszi a romanisztika alapszakot választók munkáját, akiket az alapszakon szerzett ismereteik, készségeik képessé tesznek kutatási, fordítói, kapcsolatteremtõi, ügyintézõi feladatok betöltésére. E tevékenységeiket széles körben, az önkormányzati, államigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális életben végezhetik. Az egyes szakirányok egy-egy nyelv és a hozzá kapcsolódó kulturális közeg alapos megismerését teszik lehetõvé. Az is közös elem, hogy a képzés Mas-

ter-szinten történõ folytatásával a tanári pálya lehetõsége nyílik meg a hallgatók felé. A román, román nemzetiségi szakirányt választók elhelyezkedését például nagyban segíti, hogy a nemzetiségi tannyelvû és kétnyelvû általános iskolák törvényileg magas óraszámban kötelezettek népismereti és nemzetiségi ismeretek anyanyelven történõ közvetítésére, így tanulmányaik Master-szintû kiegészítése után számos tanári állás várja a végzetteket. Emellett elhelyezkedési lehetõségek nyílnak a végzettek elõtt a magyarországi román írott sajtóban, bekapcsolódhatnak a magyarországi román reg i o n á l i s T V, r á d i ó m u n k á j á b a , dolgozhatnak a magyarországi helyi és országos román önkormányzatoknál, tudományos kutatóintézeteknél, múzeumok, levéltárak nemzetiségei osztályain, helyi kultúrházakban, könyvtárakban. Az olasz, portugál, francia, spanyol szakirányt választók egy-egy rendkívül jelentõs és gazdag kultúrával ismerkednek meg. Ezen nyelvek és kultúrák iránt fokozott érdeklõdés mutatkozik napjainkban, amit tovább erõsítenek az egyre gyakoribb gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok. A spanyol ráadásul a kínai után a legnagyobb beszélt nyelv a világon, jelentõsége növekvõ, tanulásának dinamizmusa egész KözépKelet-Európában igen látványos. A közoktatásban jelenleg hiány van spanyoltanárokból, miközben a vállalati szféra mellett az önkormányzatok és az állami intézmények, az idegenforgalom, a könyvkiadás is egyre több spanyol szakos értelmiségit igényel. 23

SZLAVISZTIKA-SZLOVÁK

az országok történelméhez, földrajzához kapcsolódó olyan alapismeretek, mint az intézményrendszer vagy a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok sajátosságai. Az alapképzés részét képezõ szakmai gyakorlat magába foglalja a képzési idõ alatt egy alkalommal a szakiránynak megfelelõ nyelvterületi gyakorlatot is. Az alapképzést elvégzett szlavisztikai szakemberek a szláv kultúra általános ismerete mellett egy szláv nyelvet legalább középfokú, egy másik szláv nyelvet alapfokú szinten szóban és írásban használni tudnak. Munkájukra alapvetõen nyelvi közvetítõi kompetenciát igénylõ területeken tartanak igényt, emellett a végzettek fordítói, tolmácsolási munkákra is alkalmasak. A szlavisztika alapszakon végzetteket elsõsorban külföldi és vegyesvállalatok, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok, külügyi és kulturális szervezetek, önkormányzatok, közhivatalok, utazási irodák foglalkoztatják.

NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY

Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A szlavisztika alapszakot elvégzett bölcsészek a szláv nyelvek és kultúra ismerõi. A hallgatók számára a képzés az alábbi szakirányokat kínálja: orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi. A szláv kultúra és nyelv ismerete Magyarországon különösen hangsúlyos, hiszen a szláv népek nagy része hazánkkal közvetlenül is határos országokban él, de határainkon belül is élnek e kultúra képviselõi. A szláv nyelvek, irodalom, kultúra ismerete és közvetítése már csak e földrajzi közelség miatt is fontos. Mindemellett a szláv népek népességüket tekintve és kulturális, gazdasági, olykor politikai szempontból is jelentõs szerepet töltenek be a világban. A hallgatók az alapszakon alapozó ismeretként filozófiatörténetet, társadalmi ismereteket, kommunikációt, informatikát, könyvtárismeretet tanulnak. A szakmai ismeretekhez tartozik a szláv (a bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) kultúrák tanulmányozása (például a klasszikus és modern szláv irodalmak megismerése), a magyar-szláv történelmi, nyelvi, irodalmi, kulturális kapcsolatok múltja és jelene, valamint

TANÍTÓ Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 8 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A tanító alapképzési szakon szerezhetõ szakképzettség tanító, illetve nemzetiségi tanító. A nemzetiségi tanítói képzés esetében a válaszható nemzetiségi nyelv: horvát, német, ro24

mán, szerb, szlovák, szlovén, illetve a hallgatóknak lehetõségük van cigányroma képzési irányultság választására is. Az alap és a nemzetiségi képzés esetén is olyan pedagógiai szakemberek képzése a cél, akik az eleméleti és gyakorlati képzés során elsajátítható ismereteikre alapozva képesek ellátni az 1-4. osztályban minden, az 1-6. osztályban legalább egy mûveltségi terület oktatási-nevelési feladatait. Az ezt a hivatást választó fiatalok elé állított magatartási és beállítottsági követelmények a rájuk bízott feladat – kisgyermekek oktatása – fontosságához méltóan meglehetõsen széles körûek. Ezek az elvárások a fejlett kommunikációs képesség, kellõ önismeret, felelõsségérzet. Nagyon fontos, hogy a jelöltnek legyen igénye az önmûvelésre, mûvelõdésre, minõségtudata megfelelõ önkritikával párosuljon. Különösen fontos, hogy a szakon végzettek képesek legyenek a környezettudatos magatartás átadására, rendelkezzenek társadalmi érzékenységgel, a másság iránti toleranciával, egészséges életvitelükkel mutassanak példát. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a kisgyermekek és a 6-12 éves korosztály fejlõdésének pszichológiai sajátosságaival, a nevelés és oktatás elméletével. A tananyag részét képezi a 6-12 éves korosztály differenciált személyiségfejlesztése, a sajátos nevelési igényû és a hátrányos helyzetû gyerekek nevelési specifikációi. Az anyanyelvi és tantárgy-pedagógia kellõ alapot ad a kisgyermekek olvasás-, írásoktatásához, a kötelezõen választható mûveltségterületi modulok alapos ismerete pedig megfelelõ alapot

biztosít az egyes tantárgyak oktatásához. A tanító szakirányon kötelezõen választandó mûveltségterületi modulok: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika, életvitel, háztartástan, testnevelés és sport. A tanítóképzés részét képezi a szakmai csoportos és egyéni iskolai gyakorlat, azaz a hospitálás és a képzés végén egy összefüggõ 8-10 hetes iskolai „tanítási” gyakorlat. A nemzetiségi tanító szakirányt választók oktatási feladataikat két nyelven – magyar, választott nemzetiségi nyelv – látják el; ehhez elengedhetetlen a választott nyelv magas szintû ismerete, ezért a képzés kiemelt fontosságú része a 6-12 éves korosztály oktatása során alkalmazható nyelvpedagógiai eljárások, nyelvátadási és fejlesztési stratégiák elsajátítása. A nyelvi ismeretek átadásán túl a szakemberek feladata a nemzetiségi történelem és kultúra megismertetése és a nemzetiségi értékek tiszteletére való nevelés. A nemzetiségi tanító szakirányon kötelezõen választandó mûveltségterületi modulok a nemzetiségi nyelv és tantárgy-pedagógia, nemzetiségi ismeretek és tantárgy-pedagógia, nemzetiségi irodalom és gyerekirodalom. A nemzetiségi szakirányi képzéshez tartozó szakmai gyakorlatok nemzetiségi iskolákban folynak nemzetiségi nyelven. Szakirányok: Tanító-német nemzetiségi szakirány Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali 25

ségeit, és e készségeik birtokában nem okoz számukra nehézséget az elemzési feladatok megoldása sem. A képzés végeztével a szakemberek megfelelõ tudással rendelkeznek ahhoz, hogy saját alapszintû adatelemzéseikhez adatgyûjtést végezzenek. Elõsegítsék a kapcsolatteremtést, problémák kezelését egyének, közösségek, illetve önkormányzati, állami intézmények között. Mint minden szakmához, illetve hivatáshoz, a társadalomtudományi tanulmányok gyakorlásához is elvárható néhány alapvetõ készség, illetve beállítódás, amely nem feltétele ugyan a felvételnek, de késõbb elengedhetetlenül fontossá válik. Ennél a szaknál az elvárható tulajdonságok az együttmûködõ, kapcsolatteremtõ képesség, kommunikációs készség, a minõség iránti igény és a felelõsségtudat. Az idegen nyelv ismerete sem felvételi követelmény, de nyelvismeret nélkül nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet a hallgató, mivel a társadalomtudományi oktatás jelentõs részét teszi ki az idegen nyelvû szakirodalom feldolgozása. Ezért a diplomához szükséges nyelvtudás megszerzését érdemes korábbi idõpontra helyezni. Társadalmi tanulmányok alapszakos szakelõadó diplomával a kézben több irányban is el lehet indulni munkát keresni. Az egyik lehetséges irányt a tudományos élet kínálja, kutatásszervezõként vagy tudományos segédmunkásként részt vehetnek társadalomtudományi kutatásban, sõt szakmai irányítás mellett kutatási résztevékenységet is végezhetnek. A másik terület a munka világának gyakorlatiasabb oldalán nyújt elhelyezkedési

Finanszírozási forma: Államilag támogatott Képzési idõ (félév): 8 Tanító-román nemzetiségi szakirány Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott Képzési idõ (félév): 8 Tanító-szlovák nemzetiségi szakirány Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírpzási forma: Államilag támogatott Képzési idõ (félév): 8

TÁRSADALMI TANULMÁNYOK Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A társadalmi tanulmányok alapképzési szak a társadalomtudományi képzési terület társadalomismereti képzési ágához tartozik. Az itt szerzett diplomában szereplõ szakképzettség megnevezése társadalmi tanulmányok alapszakos szakelõadó. Azok az intézmények, amelyek ezt az alapszakot képzési palettájukon szerepeltetik, képzési célkitûzésként megjelölték olyan végzett diplomás szakemberek „pályára állítását”, akik kellõ tájékozottsággal rendelkeznek a társadalomtudományok elméleti és módszertani alapjaiban, elsajátították a társadalomkutatás alapvetõ kész26

chológiát, hiszen a sportolás során szerzett testi és mentális sérülések jól felkészült sportoktató irányítása mellett elkerülhetõek. A szak kiemelkedõen gyakorlati jellegének köszönhetõen a képzés nagy hányadát teszik ki a sportszakmai gyakorlatok, táborok, edzésvezetési gyakorlatok, edzéslátogatások. Az alapszakon végzettek rendelkeznek a megfelelõ testkulturális, sporttudományi, nevelés- és egészségtudományi ismeretekkel. Tevékenységük alapját képezi a fizikai erõnlét fejlesztésére és az egészséges, környezettudatos életmódra nevelés. Felelõsséget éreznek tanítványaik testi épségéért és személyiségük fejlõdéséért. Feladatkörükbe tartozik az ifjúsági korú sportolók korcsoportos felkészítése és versenyeztetése, de részt vehetnek felnõtt élsportolók felkészítésében is. Szervezhetnek és irányíthatnak felzárkóztató, tehetséggondozó programokat. Versenyszervezõként közremûködhetnek hazai és nemzetközi versenyek szervezésében, éppen ezért egyre fontosabbá válik, hogy az ilyen gyakorlati jellegû képzésben részt vevõ szakemberek is rendelkezzenek stabil idegennyelvismerettel. A választott sportáguknak megfelelõ versenyeken versenybírói, játékvezetõi

lehetõséget: szó lehet itt a közigazgatási, tájékoztatási, közmûvelõdési intézményekben, illetve a politikai és közéleti szervezetekben betöltendõ pozícióról. A humánpolitika területén is érdemes körülnézni, itt még akár ügyintézõi, asszisztensi munkacsoportok irányítása is szóba jöhet.

TESTNEVELÕ-EDZÕ Képzési szint: Alapképzés Munkarend: Nappali Finanszírozási forma: Államilag támogatott/költségtérítéses Képzési idõ (félév): 6 Költségtérítés (félév): 106.000 Ft A testnevelõ-edzõ alapszak tematikájában a korábbi képzési rendszer szerinti testnevelõ tanári, szakedzõ, valamint a gyógytestnevelõ tanári szakokkal azonosítható. Az alapszakon szerezhetõ diploma specialitása abban rejlik, hogy az általános testnevelõ-tanári képzettség mellett minden hallgató képességeinek és korábbi sporttevékenységének, tapasztalatának megfelelõen választ magának sportágat, melyre edzõi tevékenysége épülhet. Képzésük egyik fontos alapkövét a medicinális ismeretek alkotják: ezek az anatómia, az élettan, a balesetmegelõzés és az elsõsegélynyújtás. Ezek az ismeretek elengedhetetlenek munkavégzésük során, hiszen a sport „veszélyes üzem”, a kisebb balesetek ellátása pedig általában a testnevelõre, az edzõre hárul. Legalább ilyen fontos elsajátítaniuk az edzéselméleti, mozgástanulási, -szabályozási ismereteket és a sportpszi27

Környezettan alapszak: – környezetminõsítõ és környezeti kockázatbecslõ szakirány, – technikatanár (elõkészítõ) szakirány

tevékenységet is elláthatnak, de akár sporttudósítóként is megjelenhetnek sporteseményeken. Általános elhelyezkedési területük a sportegyesületek, szövetségek, ahol a mindennapi feladatok ellátásában vesznek részt, de betölthetnek munkakört helyi és települési önkormányzatok sportigazgatási szerveinél is. Önálló vállalkozói tevékenységet folytathatnak sportoktatóként edzõtermekben és sportcentrumokban (pl. úszásoktató, aerobic-, karateedzõ). Szervezhetnek testnevelési és sporttanfolyamokat, sporttáborokat, turisztikai programokat.

2008. szeptemberi indításra meghirdetett mesterképzések az SZTE JGYPK-n – tanár – ének-zene tanár – tanár – kollégiumi nevelõtanár – tanár – könyvtárpedagógia-tanár – tanár – minõségfejlesztés-tanár – tanár – multikulturális nevelés tanára – tanár – tanulási- és pályatanácsadásitanár – tanár – technikatanár – tanár – ember és társadalom mûveltségterületi tanár – tanár – nyelv- és beszédfejlesztõ tanár

Közös szakirányok az SZTE BTK-val és a TTIK-val A JGYPK-n gondozott szakirányok, amelyek az SZTE BTK-n indított alapképzési szakokon választhatók:

Képzési idõ: Egy szakon 2, két szakon 3 félév.

Informatikus könyvtáros alapszak: – nyilvános és iskolai könyvtáros szakirány, – információmenedzsment szakirány, – különgyûjtemények szakirány

Felsõfokú szakképzések az SZTE JGYPK-n – A felsõfokú szakképesítések az Országos Képzési Jegyzékben 55-tel kezdõdõ OKJ-számú, érettségihez kötött szakképesítések. – A felsõfokú szakképzés olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsõfokú szakképzettség megszerzése. – 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötõdõ alapismereteket átadó tantárgyak, de elsõsorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál.

Magyar alapszak: – nyelvmentor szakirány, – ügyvitel szakirány A JGYPK-n gondozott szakirányok, amelyek a SZTE TTIK-n indított alapképzési szakokon választhatók: Fizika alapszak: – környezetfizikus szakirány, – technikatanár (elõkészítõ) szakirány 28

A Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar felsõfokú szakképzései:

– A felsõfokú szakképzések négy félévesek, a Felvételi Tájékoztatóban jelzett létszámhatáron belül államilag finanszírozottak, azon felül pedig önköltségesek. – A felsõfokú szakképzésre felvett hallgatók hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, s annak minden elõnyét élvezik (diákigazolvány, utazási kedvezmények, kollégium), amennyiben államilag finanszírozottak, megilletik õket a hallgatói juttatások is (ösztöndíj, szociális támogatás, könyvtámogatás, utazási bérlet). – A felsõoktatási képzésbe történõ továbblépés lehetõségét a különbözõ szakképzéseknek megfelelõ szakterületen az egységes kreditrendszer biztosítja.

Már mûködõ, több évfolyammal rendelkezõ szakképzések: – csecsemõ- és gyermeknevelõ-gondozó – gazdálkodási menedzserasszisztens – gazdasági idegen nyelvû levelezõ – hulladékgazdálkodási technológus – idegenforgalmi szakmenedzser – ifjúságsegítõ – informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ – intézményi kommunikátor – képzési szakasszisztens – külgazdasági üzletkötõ – médiatechnológus asszisztens – mezõgazdasági menedzserasszisztens

29

Új felnõttképzési programok: – ellenõrzési és minõségbiztosítási munkatárs (ráépülés: minõségbiztosítási auditor) – társadalombiztosítási ügyintézõ – érdekérvényesítõ (lobbi) szakreferens – protokoll ügyintézõ – idegenvezetõ – közbeszerzési referens – logisztikai ügyintézõ – élelmezésvezetõ – nevelõszülõ

– mezõgazdasági mûszaki menedzserasszisztens – mûszaki informatikai mérnökasszisztens – sportkommunikátor – titkárságvezetõ 2008 szeptemberében induló új szakképzések: – általános rendszergazda – hálózati informatikus – villamosmérnök-asszisztens – web-programozó – energetikai mérnökasszisztens – gépipari mérnökasszisztens – mechanikai mérnökasszisztens – vendéglátó szakmenedzser

2008 októberében induló felnõttképzési programok: – rendezvény- és konferenciaszervezõ – protokoll ügyintézõ – utazásügyintézõ – utazásszervezõ menedzser – idegenvezetõ – hostess – közbeszerzési referens – logisztikai ügyintézõ – infokommunikációs alkalmazásfejlesztõ – információrendszer-elemzõ és tervezõ – internetes alkalmazásfejlesztõ – szoftverfejlesztõ – számítógépszerelõ, -karbantartó

Az SZTE Gazdaságtudományi Karral (GTK) közös felsõfokú szakképzések: – banki szakügyintézõ – pénzügyi szakügyintézõ – számviteli szakügyintézõ – kis- és középvállalkozási menedzser OKJ-s tanfolyamok az SZTE JGYPK-n: – állatkerti állatgondozó – gyógypedagógiai asszisztens – idegenforgalmi menedzser – idegenforgalmi ügyintézõ – idegenvezetõ – irodavezetõ – iskolatitkár / Óvodatitkár – környezetvédelmi szakelõadó – marketing -és reklámmenedzser – számítástechnikai programozó – számítástechnikai szoftverüzemeltetõ – számítógép-rendszer programozó

A résztvevõk a tanfolyamot követõ sikeres záróvizsga esetén OKJ szakvizsga bizonyítványt kapnak. A képzések óráit szombati napokon, 9:00-16:00 közt vannak. Képzési költség 60.000 Ft/félév. Pedagógusok, közalkalmazottak részére 10.000,- Ft/félév kedvezményt biztosítunk! 30

FIZETENDÕ KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK AZ SZTE JGYPK-N A költségtérítéses képzésben résztvevõ hallgatók által fizetendõ összegek a 2008/2009. tanévben (A 2006-ban beiratkozott III. évfolyam.) szak BA/BSc

fõiskolai

egyetemi

eFt/ félév

andragógia

106

gyógypedagógus

138

óvodapedagógus

096

rekreácó, egészségf.

138

román

096

szlovák

096

tanító

096

társ. tanulmányok

106

testnevelõ-edzõ

138 ének-zene

138

ének-zene, karvez.

138

rajz

160 egtan (egy.)

31

138

A költségtérítéses képzésben résztvevõ hallgatók által fizetendõ összegek a 2008/2009. tanévben. Hagyományos képzésben résztvevõ felsõbbévesek DN szak tanító egyszakos tanító kétszakos angol francia magyar mûvelõdésszervezõ német olasz orosz pedagógia történelem informatikus könyvtáros biológia egészségtan fizika földrajz kémia környezetvédelem matematika német nemzetiségi román számítástechnika szlovák technika testnevelés rekreáció kétszakos rekreáció egyszakos rajz ének-zene gyógypedagógia

A költségtérítéses képzésben résztvevõ hallgatók által fizetendõ összegek a 2008/2009. tanévben. Hagyományos képzésben résztvevõ felsõbbévesek

eFt/félév teljes kedvezösszeg ményes 2008/2009. 106 –

69

34,5

85

42,5

129

–

142

71

AL

eFt/félév

szak (pár)

III.év

2008/2009. angol-magyar 139 angol-számítástechnika 151 angol-történelem 139 biol.-környezetvédelem 139 biológia-technika 139 egészségtan 112 föld.-környezetvédelem 142 földrajz-technika 142 földrajz-történelem 142 informatikus könyvtáros 76 inf. könyvtáros-pedagógia 125 in. könyvtáros-technika 133 kémia-pedagógia 100 kémia-technika 124 magyar-német 139 magyar-rajz 182 magyar-történelem 139 matemetika-szám.tech. 154 mûvelõdésszervezõ 97 mûvelõdésszervezõ-rajz 182 német-történelem 139 pedagógia 93 pedagógia Zalaegerszeg 93 pedagógia-szám.tech. 142 pedagógia-technika 118 rajz-számítástechnika 201 rekreáció 93 szám.technika-technika 154 testnevelés 93 32

A költségtérítéses képzésben résztvevõ hallgatók által fizetendõ összegek a 2008/2009. tanévben eFt/félév beiratkozás ideje

FSZ szak 2008. szept.

2008. febr.

2007. szept.

2007. febr.

általános rendszergazda

105

–

–

–

csecsemõ- és kisgyermekgondozó-nevelõ

95

95

95

95

gazdálkodási menedzserasszisztens

95

95

95

95

gazdasági idegen nyelvû levelezõ

95

95

95

95

hálózati informatikus

105

–

–

–

hulladékgazdálkodási technológus

105

105

95

95

idegenforgalmi szakmenedzser

105

105

95

ifjúságsegítõ

95

95

95

95

inf.-kai statisztikus és gazdasági tervezõ

105

105

95

95

intézményi kommunikátor

95

95

95

95

képzési szakasszisztens

95

95

95

95

külgazdasági üzletkötõ

95

95

95

95

médiatechnológus asszisztens

95

95

95

95

mezõgazdasági menedzserasszisztens

95

–

95

–

mezõgazd. mûszaki menedzserassz.

95

–

95

–

mûszaki informatikai mérnökassz.

105

105

95

95

sportkommunikátor

95

95

95

95

titkárságvezetõ

95

95

95

95

villamosmérnök-asszisztens

105

–

–

–

web-programozó

105

–

–

–

energetikai mérnökasszisztens

105

–

–

–

gépipari mérnökasszisztens

105

–

–

–

mechanikai mérnökasszisztens

105

–

–

–

vendéglátó szakmenedzser

105

–

–

–

33

A 2007-ben beiratkozott II. évfolyam és a 2008-ban beiratkozó I. évfolyam szak BA/BSc

eFt/félév

andragógia

106

ének-zene

138

germanisztika német n.

96

gyógypedagógia

138

képi ábrázolás

160

óvodapedagógus

96

rekreácó, egészségf.

138

romanisztika román n.

96

szlavisztika szlovák n.

96

tanító

96

társadalmi tanulmányok

106

testnevelõ-edzõ

138

A költségtérítéses képzésben résztvevõ hallgatók által fizetendõ összegek a 2008/2009. tanévben MA szak (I.évfolyam)

eFt/félév

tanár – ének-zene tanár

200

tanár – kollégiumi nevelõtanár

130

tanár – könytárpedagógia-tanár

130

tanár – minõségfejlesztés-tanár

130

tanár – multikulturális nevelés tanára

130

tanár – tanulási- és pályatanácsadási-tanár

130

tanár – technikatanár

130

tanár – ember és társadalom mûveltségterületi tanár

130

tanár – nyelv és beszédfejlesztõ tanár

130 34

Az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat

Sportreferens Barka Nikoletta Elérhetõség: E-mail: [email protected] Tel.: (62) 544-723

Az SZTE JGYPK HÖK Képviselõtestület A HÖK 11 tagú legfõbb döntéshozó és döntés-elõkészítõ szerve. Hetente egyszer (hétfõn) ül össze, pályázatokat bírál el és dönt a hallgatókat érintõ fontos kérdésekben.

Kari tanácstagok Berczeli Anett Elérhetõség: E-mail: [email protected] Csont András Elérhetõség: E-mail: [email protected]

HÖK-elnök Ament Balázs Elérhetõség: E-mail: [email protected] Tel.: (62) 544-723

Kiss Áron Elérhetõség: E-mail: [email protected] Soós László Viktor Elérhetõség: E-mail: [email protected]

Általános alelnök Csehó Orsolya Elérhetõség: E-mail: [email protected] Tel.: (62) 544-723

Türk Balázs Elérhetõség: E-mail: [email protected]

Gazdasági alelnök Rácz Beáta Elérhetõség: E-mail: [email protected] Tel.: (62) 544-723

Az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat Iroda Itt találkozhatsz az érdekedben szorgoskodó hökösökkel. Páncsics Gyöngyi adminisztrátor Elérhetõség: E-mail: [email protected] Tel.: (62) 546 - 070 Fogadóóra: H-CS 9-15; P 9-13

Tanulmányi referens Karsai Norbert Elérhetõség: E-mail: [email protected] Tel.: (62) 544-723

SZTE JGYPK HÖK Hallgatói Bizottságok Az SZTE JGYPK állandó bizottságai, melyekben a hallgatói bizottsági tagok képviselik a hallgatók érdekeit. – Diákjóléti Bizottság

Kulturális referens Varga Krisztina Elérhetõség: E-mail: [email protected] Tel.: (62) 544-723 35

vashatjátok, valamint forduljatok kérdéseitekkel e-mailben is hozzájuk ([email protected]). Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat – az elsõ lépés karunkon a hallgatói munka eredményesebbé és nyugodtabbá tételéhez. Hatékony érdekképviselet, hatékony érdekérvényesítés és széleskörû tájékoztatás – manapság e három szempont az összes felsõoktatásban részt vevõ hallgató számára elengedhetetlen, fõleg tanulmányi kérdésekben. A 2003. õszén létrehozott SZTE JGYPK HÖK Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat a már fent említett három elképzelés szellemében próbálja segíteni a kar hallgatóit eligazodni a kreditrendszer útvesztõjében, hasznos információkat nyújtani tanulmányi kérdésekben, valamint az egyéni, specifikus tanulmányi problémák megoldásában. A munkában közremûködnek az SZTE JGYPK HÖK TTSZ tagjai – akikrõl a Tagok menüpontban találsz információkat –, õk a kari Tanulmányi Bizottság és Oktatási Bizottság hallgatói képviselõi. 2003 októberétõl a kari HÖK Irodán õket „zaklathatod” ügyes-bajos tanulmányi dolgaiddal. Fordulj hozzánk bizalommal!

– Gyakorlati Képzés Bizottság – Ifjúsági Bizottság – Kredit és Oktatási Bizottság – Belsõ Akkreditációs Bizottság – Külügyi Bizottság – Minõségbiztosítási Bizottság – Mûvészeti Diákköri Tanács – Tanulmányi Bizottság – Tudományos Diákköri Bizottság

Hallgatói Szolgáltatások az SZTE JGYPK-n Érdekképviselet, érdekérvényesítés Az SZTE JGYPK-s hallgatók érdekképviseletét az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat látja el. Bármilyen ügyes-bajos problémával zaklathatod õket az SZTE JGYPk Hallgatói Irodán. Tanulmányi és Kredittanácsadás A Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar Hallgatói Önkormányzata által létrehozott Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat (SZTE JGYPK HÖK TTSZ) a következõ alapgondolatból indul ki: tanulmányi tanácsadásra pedig szükség van. Karunk hallgatóinak száma évrõl évre rohamosan nõ, ami magában hordozza azt, hogy a több, mint 6300 nappalis és levelezõs hallgató tanulmányi tanácsadását egy, a kar tanulmányi ügyeiben járatos szolgálatnak kell ellátnia. Keressétek fel az SZTE JGYPK HÖK TTSZ honlapját, ahol az aktuális kari tanulmányi tájékoztatók mellett a kreditrendszerrõl szóló, valamint a tanulmányaitokhoz kapcsolódó hasznos dokumentumokat és cikkeket is elol-

Könyvtár A József Attila Tanulmányi és Információs Központban található központi egyetemi könyvtár beiratkozás ellenében várja a hallgatókat. Akinek ez nem elegendõ, az a város könyvtáraiban böngészgethet kötelezõ jegyzetek, illetve az éppen aktuális könyvek és folyóiratok után. 36

PC laborok, géptermek

Hallgatói Önkormányzata is tovább színesíti a sportprogramokat és igyekszik minden sportkedvelõ hallgató igényét kielégíteni. További információk: www.jgypk.u-szeged.hu, www.jgypk.uszeged.hu/tanszek/tesi/index.html, www.sport.u-szeged.hu és a Hallgatói Önkormányzat sportreferense.

A kar épületeiben a pedagógusképzõs hallgatók számára ingyenes internetezési lehetõséget illetve gépidõt biztosít a fõiskola. A mai elvárásoknak megfelelõ, állandóan bõvülõ, fejlõdõ géptermeink minden tekintetben ki tudják elégíteni a hallgatók igényeit. (A József Attila Tanulmányi és Információs Központban található központi egyetemi könyvtár szintén biztosít a hallgatók számára ingyenes internetezési lehetõséget illetve gépidõt a nyitvatartási idejében.)

AGES QUOD AGIS Szolgáltató és Információs Központ Az AGES QUOD AGIS Szolgáltató és Információs Központ célja, hogy a hallgatói élet területein a diákok számára kedvezõ áron, ugyanakkor magas színvonalon szolgáltatásokat nyújtson, és keresi a lehetõséget arra, hogy újabb és újabb non-profit tevékenységek mûködtetésével segíthessen a hallgatóknak, továbbá tevékenységeivel kíván hozzájárulni az SZTE JGYPK által nyújtott szolgáltatási kínálat bõvítéséhez, ezzel az intézmény versenyképességének javításához. Az Alapítvány egyéb tevékenységeibõl befolyó bevételeit még kedvezõbb árú és magasabb minõségi színvonalú szolgáltatások elérése érdekében visszaforgatja, illetve a hallgatóknak ingyenes szolgáltatást nyújtó közhasznú tevékenységeinek fejlesztésébe fekteti.

Diákbiztosítás A fõiskolai hallgatók köthetnek a beiratkozásuk után biztosítást. A biztosítás díja 1500-2000 Ft között mozog és egy évre szól. Fénymásolás A hallgatók számára kedvezményes fénymásolási lehetõségek az SZTE JGYPK fõépületében és környékén: A Tamási Áron Klubban, az SZTE JGYPK Fõépület alagsorában mûködõ önkiszolgáló fénymásolás: egy A/4-es oldal 8 Ft. Sportolási lehetõségek A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézete, valamint a Szegedi Tudományegyetem Sportközpont együttes erõvel a kötelezõ tanórán kívül is változatos sportolási lehetõségekkel várja a hallgatókat. Emellett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar

A Szegedi Pedagógusképzõ Kar Hallgatóiért Alapítvány Az Alapítvány célja, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar hallgatói közösségei kialakuljanak, ezért az Alapítvány támogatja a hallgatói szakmai, kulturális, sport- és rekreációs rendezvények szerve37

– az emberi és állampolgári jogok védelme; – az európai integrációra való felkészülés segítése; – az ifjúsági mobilitás elõsegítése; – a régión belüli különbségek mérséklése materiális és immateriális eszközökkel; – az európai értékek megismertetése az ifjúsággal; – a régió társadalma fenntartható fejlõdésének támogatása, megõrzése.

zését, valamint közremûködik a rendezvények szervezésében, koordinálásában és lebonyolításában. Az Alapítvány öszszefogja a Szegedi Tudományegyetem és a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar szellemiségéhez hû kezdeményezéseket, segíti és támogatja mindazokat, akik ezért munkálkodnak. Az Alapítvány célja jobbítani a hallgatók életminõségét, mentálhigiénés és pszichés egészségét, esélyegyenlõségét; kialakítani az érdekképviselet és az önérvényesítés formáit. Az Alapítvány elõsegíti kiemelten a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Hallgatói Önkormányzat, valamint más hallgatói és szakmai érdekvédelmi szervezetek munkáját, támogatja azok mûködését.

Az alapítvány és a KHT. által végzett közös szolgáltatások: – Albérlet közvetítés, – Tanulmányi Tanácsadás, – Pszichológiai és Életviteli Tanácsadás, – Karrier Tanácsadás, – Továbbképzési Tanácsadás, – Önismereti Tanácsadás, – Pályázati Tanácsadás, – Tanulási Tanácsadás, – SZTE JGYPK Tanári Állásbörze, – SZTE JGYPK Tanári Állásbörze és Állásadatbázis, – Hallgatói és felvételi tájékoztató füzet kiadása, – Az SZTE JGYPK Évkönyv kiadása, – Az SZTE JGYPK Diplomások Köre Hírlevél kiadása, – A Hallgatói Ajándékbolt mûködtetése, – Az SZTE JGYPK Lézerszalon mûködtetése, – Az SZTE JGYPK Diplomaátadó Ünnepségre talárok legyártatása és értékesítése, – A Tamási Áron Klub mûködtetése, – A Kultúrzug mûködtetése, – Az SZTE JGYPK Diplomások Köre szervezése.

Az Alapítvány támogatja: – az egyetemi oktatók és hallgatók magas szintû szakmai és tanulmányi munkáját; – a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar szociálisan rászorult hallgatóit; – az oktatás Bolognai folyamatnak megfelelõ színvonalas átalakítását, korszerûsítését. Az Alapítvány tevékenyen kapcsolódik a közhasznú tevékenységi körébe illõ kezdeményezésekhez, programokhoz és akciókhoz. Célunk továbbá: – az ifjúsági tudományos tevékenység, kutatás elõremozdítása, összehangolása; – nevelés és oktatás, képességfejlesztés és az ismeretterjesztés nívójának emelése és összehangolása; – a kulturális és sporttevékenység segítése; – gyermek- és ifjúságvédelem; – a gyermek- és ifjúsági érdekképviselet fejlesztése; 38

Hallgatói Támogatások

készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megilletõ szolgáltatás megállapításához a szülõ nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek, 3. családfenntartó, vagy 4. nagycsaládos, vagy 5. árva, illetve mindkét szülõje, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nõtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülõje elhunyt, 6. hátrányos helyzetû, vagy 7. gyámsága nagykorúsága miatt szûnt meg, vagy 8. félárva.

A következõkben ahhoz nyújtunk neked segítséget, hogy az egyetemen töltött éveid alatt a neked járó támogatásokkal élve némi bevételhez juthass. Rendszeres szociális ösztöndíj és alaptámogatás Rendszeres szociális ösztöndíjban pályázat alapján az államilag támogatott teljes idejû felsõfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben részt vevõ hallgatók részesülhetnek. Az elsõ alkalommal államilag támogatott teljes idejû felsõfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítõ hallgató az elsõ bejelentkezése alkalmával – kérelemre – alaptámogatásra jogosult, amennyiben az 51/2007. (III.26.) Kormányrendeletben foglalt feltételeknek (Elõnyben részesítési követelmények) megfelel. Mindkét támogatás egy félévre (öt hónapra) szól. Ha a következõ feltételek valamelyikének megfelelsz, elnyered a rendszeres szociális ösztöndíjat, illetve ha elsõs vagy (elsõ alkalommal), az alaptámogatást is:

Ha ezen feltételeknek nem felelsz meg, akkor is beadhatod a pályázatodat, mert az elõnyben részesítési követelményekbe nem beletartozókat pontozás alapján értékeli a rendszer. Az elõnyben részesítési követelmények leírását, a szükséges igazolások listáját, a pontrendszert, a pályázati ûrlapot a www.sztehap.hu oldalon találod. Rendkívüli szociális támogatás A Téged és/vagy a veled egy háztartásban élõket ért váratlanul felmerülõ, a jövedelmi viszonyokat jelentõsen megváltoztató (kiadások növekedése vagy bevételek kiesése) események enyhítésére igényelheted egy félévben egyszer. A támogatás maximális öszszege 10000 forint. Az igénylõlapot a HÖK Irodában találod. Minden kérelemhez csatolni kell a megfelelõ igazolásokat.

1. fogyatékossággal élõ vagy egészségi állapot miatt rászorult, vagy 2. hátrányos helyzetû és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülõje, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján 39

Tanulmányi ösztöndíj

Nyelvvizsga-pótlék

Ösztöndíjban a felsõoktatási intézmény államilag támogatott, teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet. Ösztöndíjképes minden, az adott félévre beiratkozott államilag finanszírozott, nappali tagozatos hallgató, akinek a JGYPK az anyaintézménye és rendelkezik legalább egy (ezen intézménynél teljesített) lezárt tanulmányi félévvel. Az ösztöndíjszámításnál a tanulmányi rendszer (ETR) által kiszámított, korrigált kreditindexet veszik figyelembe.

Ehhez sikeres közép- vagy felsõfokú nyelvvizsga szükséges. A támogatást a HÖK Irodában található igénylõlapon lehet igényelni. Az összeg félévenként egyszer, az egész félévre (5 hónap) vonatkozóan kerül kifizetésre. A pótlék a decemberi utaláskor érkezik a számlára. A támogatás mértéke: középfokú A vagy B: 300Ft/hó, középfokú C: 500 Ft/hó, felsõfokú A vagy B: 600 Ft/hó, felsõfokú C: 800 Ft/hó. Több nyelvvizsga esetén (is) a maximális kifizetési összeg: 4000 Ft/utalás. Köztársasági ösztöndíj

Kiemelt ösztöndíj

Köztársasági ösztöndíjban tanulmányi és szakmai eredményeik magas színvonalának megtartása céljából a felsõoktatási intézmények azon hallgatói részesülhetnek, akik kiemelkedõ tanulmányi eredményt értek el, illetõleg szakmai területen kimagasló munkát végeztek az adott tanévben. Az ösztöndíj tíz hónapra szól, mi több, összege igen magas, így érdemes idõt és energiát fordítani a tanulásra és szakmai tevékenységekre.

A kiemelt ösztöndíj célja a nagyobb tanulmányi terhelés ellensúlyozása és a kiemelkedõ szakmai munka díjazása. A támogatást a Kar a nappali tagozatos, államilag finanszírozott hallgatói nyerhetik el akkor, ha a pályázat leadását megelõzõ mind a két félévben tanulmányi átlaguk 4,00 vagy jobb volt, valamint kiemelkedõ szakmai és tudományos munkát végeztek. Mindkét feltételnek eleget kell tenni (átlag, munkavégzés) a támogatás elnyeréséhez. A jó tanulmányi átlag nem jelent biztos támogatást, hiszen annak díjazására a tanulmányi ösztöndíj szolgál. A Bizottság nem fogadja el kiemelkedõ munkának a demonstrátorságot, mert azt a Hallgatói Önkormányzat a demonstrátori ösztöndíjjal jutalmazza. A pályázatot elnyerõk a kiemelt ösztöndíjra öt hónapon keresztül jogosultak. A kiemelt ösztöndíj maximális összege 10000 Ft/hó/fõ.

Városi ösztöndíj A városi ösztöndíjat Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere írja ki. Pályázhatnak az SZTE és a Szegedi Hittudományi Fõiskola nappali tagozatán tanuló, legalább másod évfolyamatos, elsõ diplomájukat megszerezni kívánó hallgatók, akik 26. életévüket még nem töltötték be, és lezárt leckekönyvvel rendelkeznek. Az elbírálásnál elõnyt jelent a kiemelkedõ tanulmányi eredmény és a tanulmányi versenyeken való részvétel. Az ösztöndíj két szemesz40

Jó tanuló – jó sportoló cím

terre szól, összege 10000 Ft/hó. A pályázat benyújtásának helye az SZTE EHÖK Iroda (Ady tér 10.).

Azok a hallgatók adhatják be a cím elnyerésére pályázatukat, akik a pályázati kiírásban megjelölt félévekben 3,71 feletti átlagot szereztek és kimagasló sporteredményt értek el kari, egyetemi vagy országos szinten. Az elsõ, második és harmadik helyezett az oklevél mellett pénzjutalomban részesül.

Bursa Hungarica A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetû, szociálisan rászoruló fiatalok felsõoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica többszintû támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzat, a megyei önkormányzat és az intézmény által nyújtott támogatás. Bõvebb információ a www.bursa.hu oldalon olvasható.

Szakest támogatás Minden szakestet a Hallgatói Önkormányzat szemeszterenként egyszeri 15000 Ft-tal támogat. Ez az összeg félévente igényelhetõ a kari Hallgatói Önkormányzatnál. Tanulmányi út és szakmai gyakorlat támogatás

Városi tanulóbérlet

A tantervileg elõírt kötelezõ tanulmányi utakat és szakmai gyakorlatokat a HÖK támogatja. A támogatás mértékérõl az Irodában érdeklõdj!

A tanszékekre az eljutást és a tanszékek közötti utazást a HÖK a bérletosztással segíti. Minden nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzésre járó hallgató a félév elején fel tudja venni egy félévre szóló városi kombinált (villamos, trolibusz, autóbusz) bérletét a kiosztás idõpontjában. A bérletrõl le lehet mondani, de a bérlet ára nem kerül kifizetésre, csak indokolt esetben.

Orvosi rendelés A JGYPK hallgatói ingyenesen vehetik igénybe Dr. Szemerédi István orvos rendelõjében a szolgáltatásokat. A Dr. Szemerédi Orvosi Kft. célja az „egy helyben – egy idõben” gyógyítás elve, miszerint egy szakrendelésen belül lehetõleg minél több szakellátást-kivizsgálást kapjon a beteg, sorban állás nélkül és idõvesztegetést elkerülve. Bõvebb információt a www.tiszanet.hu/~drszemeredi címen találsz.

Jegyzettámogatás A féléves jegyzettámogatás értéke 5000 Ft. Levásárolható a Jegyzetboltokban. Fizetéskor a diákigazolvány felmutatásával férsz hozzá a kedvezményhez. A helyszínen a vásárolt termék 20%-át ki kell fizetned, a 80%-ot pedig levonják a rendelkezésre álló támogatásból.

A Kari Jóléti Bizottság (röviden KJB) tagjai: Rácz Beáta (HÖK gazdasági alelnök), Csehó Orsolya (HÖK álta41

ahol a terepgyakorlatokon és más kirándulásokon készült képeket mutatják be. A filmklubban hetente nemcsak mai magyar filmeket nézhetnek meg a hallgatók, hanem a már klasszikusnak számítókat is. Szerdánként a különbözõ kupameccseken szurkolhatnak a „sporttársak” kedvenc csapatuknak. A IV. Béla Kör történelmi filmvetítései mindig izgalmas kérdéseket boncolgatnak, a kitalált középkortól kezdve az 1956-os forradalom eseményein át az 1989-es rendszerváltozásig. Rendszerváltó öntevékeny csoportunk ez utóbbi esemény kapcsán rendez beszélgetéseket az akkori történések szemtanúival, tevékeny részeseivel. Hiányt pótol Szegeden a Rozsdamaró együttes, amely táncházával hétrõlhétre ízelítõt nyújt az autentikus erdélyi és vajdasági népzenébõl. Amatõr kari együtteseink nemcsak próbálhatnak nálunk, hanem csöndes-ülõs koncertjeikkel szórakoztathatják a nagyérdemût. Felolvasóestjeinken nemcsak a már befutott mûvészek szólalnak meg, hanem az utánpótlás, az irodalomkedvelõ hallgatók is. Állandó és idõszaki kiállításainkon nemcsak a rajz szakosok mutathatják meg munkáikat, hanem a kar grafikusai, fotósai és költõi is. Mindezek a célok és programok persze nem jöhettek/jöhetnének létre, ha a Pedagógusképzõ Kar vezetése és a Hallgatói Önkormányzat nem támogatná a Tamási Áron Klubot.

lános alelnök), Gregus Barbara, Páncsics Gyöngyi, Lovas Attila, Pinczés Zoltán és Tóth Tamás. A KJB-seket megtalálod a HÖK Irodában (JGYPK Fõépület, Boldogasszony sgt. 6.) a hét minden napján az általuk megadott idõpontban. Szeptembertõl a jugyu.kjb.hu címen is fent lesznek az aktuális információk. A Szegedi Pedagógusképzõ Kar Hallgatóiért Alapítvány ösztöndíja A Szegedi Pedagógusképzõ Kar Hallgatóiért Alapítvány szociális, kulturális és kutatási ösztöndíj támogatásban részesíti a pedagógusképzõ kar hallgatóit. Az aktuális kiírások megtalálhatók minden szemeszter elején az alapítvány hirdetõtábláján.

Hallgatói Közösségi Terek Tamási Áron Klub (TÁK) „TÁK-oltunk egy új világot” SZTE JGYPK, Fõépület, Alagsor A Tamási Áron Klub 17 évvel ezelõtt kezdte meg mûködését a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola Boldogasszony sugárúti épületének alagsorában. Az eltelt évek alatt több évfolyamnyi jugyusnak szerzett kellemes élményeket különbözõ programjaival, rendezvényeivel. A Klub legújabb kori történetéhez a 2002. évi újraindítás és az egységes arculat 2003-ban történt kialakítása tartozik, például a TÁK-díj és logo megalkotása. A rendszeres programok mellett idõszaki kiállításoknak is helyet ad a TÁK. Kéthetente jelentkezik a földrajz szakosok DIA-Lóg Klubja,

Szilléri Büfé / Kultúrzug A fõiskola évrõl évre szépül, bõvül, épül. A hallgatói közösségi tereket nem lehet egy helyre, épületre „korlátozni” – úgy is 42

lehetne fogalmazni, hogy a TÁK kinõtte a Fõépületet. A 2002 telétõl mûködõ Szilléri Büfé a Tamási Áron Klub hangulatát igyekszik idézni a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Szilléri sugárúti épületében – változatos programokkal, eseményekkel színesíti az ott lévõ tanszékek hangulatát, méltán népszerû a „mûvszerves” hallgatók körében.

Október 27–31. Õszi szünet

H3-as pince

Január 19–23. Záróvizsgák

November 18-19. Kari Ünnepségsorozat, konferenciák November 20. Szakdolgozatok beadási határideje (a januárban záróvizsgázóknak) December 15 – január 23. Vizsgaidõszak

A Hattyas utcai H3-as épület (egykori Történelemtudományi Tanszék) alatt épülõ ~360 m2-es JuGyus hallgatói közösségi tér és klub. Várható nyitás: 2009 január. (www.h3pince.hu).

Január 26–30. Utóvizsga-idõszak II. félév Február 2 – május 15. Szorgalmi idõszak

SZTE JGYPK Kari Naptár 2008/2009. tanév

Április 13 – 17. Tavaszi szünet Május 18 – június 26. Vizsgaidõszak

I. félév Augusztus 25–29. Az I. évfolyam beiratkozása

Június 29 – július 3. Utóvizsga-idõszak

Augusztus 30. 11 óra Kari tanévnyitó

Határidõk

Szeptember 1–5. Az utolsó éves tanító szakos hallgatók beiskolázási gyakorlata

I. félév Szeptember 1. Óraadói igények benyújtása 2008/2009. tanév I. félévére

Szeptember 1–12. Tantárgyfelvételi idõszak Szeptember 1 – december 12. Szorgalmi idõszak

Október 30. Alkotószabadság iránti igény benyújtása a 2008/2009. tanév II. félévére

Október 3. A tanszéki engedélyes tantárgyfelvétel utolsó napja

December 30. Javaslat állami és miniszteri kitüntetésekre (Pedagógus Nap, augusztus 20.)

Október 13–17. A II. éves óvodapedagógus szakos hallgatók óvodai gyakorlata

December 30. Óraadói igények benyújtása a 2008/2009. tanév II. félévére 43

hallgató bõvebb információt szeretne megtudni a tantárgyról, úgy a kurzuskódra vagy a tantárgy nevére kattintva többet tudhat meg az adott kurzusról (3. ábra, Tantárgyelem adatai, Megfeleltetései, Kurzuskódjai, Annotációi, Tanszékei, Teljesítések, Felvett kurzusok és Elõfeltételei).

December 30. Kari naptári adatok beküldése a 2008/ 2009. tanév II. félévére Rendezvények I. félév Augusztus 28. Tanévnyitó egységvezetõi testületi ülés Augusztus 30. 13 óra Díszoklevelek átadása

Fontos teendõk, megszívlelendõ jótanácsok. Tájékoztató az elsõéves hallgatók számára

Október 9. Nemzetközi zenei konferencia az Ének-zene Tanszék szervezésében

Tisztelt Hallgatók! Az egyetemi polgárt jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel a beiratkozás aktusa. Ezekkel a jogokkal élni kell, a kötelezettségeket pedig komolyan kell venni. Csak az tud élni a lehetõségekkel, illetve tud megfelelni a kötelezettségeinek, aki ismeri a rá vonatkozó elõírásokat, szabályokat. Ismerjék meg tehát minél elõbb. A legfontosabb elõírásokat a tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ), valamint a tantervek és a hozzájuk kapcsolódó tantárgyi követelmények tartalmazzák. A következõkben az elsõ lépésekhez kapcsolódó tennivalókra hívom fel a figyelmet és tájékoztatót adok néhány elõkészületi lépésrõl, amelyek a diploma, illetve végbizonyítvány szerzés fontos feltételei.

Általános tanulmányi információk A hallgatók az adott szemeszterre vonatkozó aktuális tanterveket, kurzusleírásokat és kurzuskövetelményeket az ETR-bõl (részletesebben lásd a lenti példában), a http://www.jgypkuszeged.hu/oktatas/kurzusok.html valamint a http://vista.cc.u-szeged.hu/tanrend/ honlapról láthatják. Példa a tantervek megtekintésére: Az ETR-be történõ belépés után a Tanulmányok / Dinamikus Tantervek menüpont alatt (1. ábra) a megjelenik a hallgató dinamikus tanterve (2. ábra), ahol az adott ciklusokra megtekinthetõk a tantárgyak, kurzuskóddal, kreditértékkel és óraszámmal együtt. Ha a tantárgy színe piros, akkor a tantárgy még nem került teljesítésre, ha világosbarna, akkor a tantárgy az adott szemeszterre fel van véve, és ha a tantárgy színe zöld akkor az adott tantárgy teljesítve van. Amennyiben a

A beiratkozás Hallgatói jogviszony akkor keletkezik, ha a felvett hallgató kitölti a beiratkozási nyomtatványt, majd legalább egy kredit értékû szakos tárgyat felvesz az elektronikus indexébe az ETR (egységes tanulmányi rendszer) felületén. 44

1. ábra

2. ábra 45

A beiratkozási rendnek megfelelõen a hallgatói juttatások TVSZ szerinti aktív hallgatói státuszhoz kötõdnek. A hallgatók „bejelentkezésre vár” státuszát a hallgató nyilatkozata alapján az ETR naponta automatikusan állítja át aktív státuszra. A hallgató nyilatkozatának minõsül, ha a kurzusfelvétel végén beállítja a „kurzusfelvétel lezárva” állapotot (Költségtérítéses képzésben az aktív státuszra állítás feltétele az elõírt határidõ szerint a térítések befizetése.)

mazni. Az egyetemen és karunkon azonban a szakos tanterven túl további képzések (KPR) is a hallgatóhoz kapcsolhatók, amelyek lehetõséget adnak olyan kurzusok elérésére, amelyek nem a saját tanterv részei. Ezek fontos elõkészületi lehetõségek egy újabb végzettség megalapozásához. Minden hallgatóhoz belépésekor hozzárendelik az „egyéb” képzést. Ezen keresztül minden olyan kurzus felvehetõ, amit az „egyéb” jelzõ alatt is meghirdettek. Elvileg félévente 40 000 kurzus lehet ilyen. A tantervek tartalmazhatnak ún. becsatolt kis KPR-eket is. Ezek szakirányok, vagy specializációk elvégzését teszik lehetõvé. Használatuk a szakosodás eljárásához kapcsolódik.

A tantervek A felvétel szakra történik, aminek az ETR-ben a szakos képzési program (KPR) felel meg. A KPR elõírásait, elõtanulmányi rendjét, ajánlott féléves teljesítéseit kell megismerni és alkal-

3. ábra 46

Szakosodás A szakok tantervében alternatív elemek vannak, amelyeket választható KPR-ek formájában lehet elérni. A választás minden félévben egy alkalommal lehetséges, a felvételi eljáráshoz hasonló feltételek között. Figyeljék az errõl szóló aktuális tájékoztatókat.

A tanulmányok végén majd részletes leckekönyvet nyomtat a tanulmányi program. Az elektronikus leckekönyvvel kapcsolatos eljárások középpontjában a tanár-diák viszony áll a korábbi TOdiák reláció mellett. Figyeljék a szorgalmi és vizsgaidõszakra vonatkozó tájékoztatást.

Finanszírozási státusz Minden hallgató számára elõírás, hogy félévente teljesítsen legalább 15 kreditet, tehát évente legalább 30-at. Ez az államilag támogatott lét egyik feltétele. Aki ezt nem teljesíti, költségtérítéses státuszba kerül át. Már az elsõ félévben érdemes erre figyelni és biztosítani ezen feltétel teljesítését. A költségtérítéses hallgatók számára is fontos szabály ez, mert lehetõséget biztosít finanszírozott státuszra kerüléshez. Az átsorolások elõször az elsõ tanév végén, majd minden év végén esedékesek.

A fentiek mellett még számos tájékoztató és tanácsadás segíti a kezdeti bizonytalankodás megszüntetését. Olvassák és kérjék ezeket, hogy a hallgatói lét örömöt, és ne panaszt teremjen. 2008. július 21. Dr. Homor Géza oktatási dékánhelyettes

Tájékoztató felsõbbéves hallgatók számára

Kettõs finanszírozás Az arra alkalmas hallgató két finanszírozott státuszt is birtokolhat egy idõben, és csak egy félévet használ el a finanszírozási keretébõl, ha a második képzésre tanulmányai elsõ évében (január-február) jelentkezik. Késõbb (másodévben) felvételizve minden félév duplán fogyasztja a finanszírozást. Használják ki az elõbbi lehetõséget, ha kapacitásuk engedi, mert ez mindenkinek jó. (Figyeljék az errõl szóló tájékoztatókat a felvételi idõszakában.)

Tisztelt Hallgatók! A képzési szerkezet és a felsõoktatás jogszabályi környezete folyamatosan átalakul, amit követni nem mindig könnyû feladat még gyakorlott oktatásszervezõnek sem. A kialakult, letisztult eljárási rend hiánya pedig konfliktusokat szül, viták, nem ritkán erõs szóváltások, még durvább esetekben jogi lépések is következményei lehetnek. Megoldást csak a tájékoztatás, tájékozódás hozhat, és a türelem. A következõkben a legnagyobb súlyú, a hallgatói létet, vagy a diplomaszerzés értelmességét érintõ kérdésekben adok rövid, figyelemfelhívó összefoglalókat.

Elektronikus leckekönyv Karunkon az elsõévesek papír alapú leckekönyvet nem kapnak. Az ETR elektronikus eljárásrendje szerint elektronikus index képzõdik, amelyet folyamatosan ellenõrizhet a hallgató. 47

Finanszírozott státusz 2009-ben a felsõbbévesek közül a BA/BSc másodévet érintõ probléma a 15 kreditnél kevesebb féléves teljesítmény miatti költségtérítéses státuszba sorolás. Ugyanakkor minden költségtérítéses hallgató célja lehet a következõ év végi támogatott státusz elnyerése. Ehhez jobb tanulmányi eredmény kell, mint az akkor majd (2009 nyarán) legjobb költségtérítésesbe átsorolt hallgatóé. A legelsõ lépéseket már 2008 õszén, a kurzusfelvételnél kell megtenni. Hibás felvétel esetén esély sincs a finanszírozott státusz meg-, illetve visszaszerzéséhez. Fontos megtervezni azt is, hogy milyen szinten és hány félévet használjunk el a finanszírozott 12 félévbõl. Ha valaki a mesterszintre gondol, érdemes tartalékolni, mert ott a költségtérítés másfélszerese, kétszerese lehet az alapképzés, vagy FSZ értékének. Azt is érdemes figyelni, hogy a még tervezett szakok pénzügyi értéke milyen. Másodiknak, költségtérítésesként elvégzett szak drága lehet. Például tanító után gyógypedagógia „drága mulatság”. Megfordítva felébõl kijön. Szakképzést felvenni finanszírozott formában másodévben már nem szabad, mert duplán használja a finanszírozást (csak akkor, ha a jóváírások egy évre csökkentik a képzést). Kivétel, ha valaki nem gondol a mesterszakra.

szélyes kurzust nem rendezte. A félév elején kezdõdik a teljesítés, amikortól az érintett tanárban tudatosítani kell, hogy a szándék komoly, és egyben a szükséges követelményekrõl is tájékozódni lehet. Én a félév végi panasznál már csak sajnálkozni tudok, segíteni nem. A vizsgaidõszak elsõ vizsgalehetõségén kezdeni kell a teljesítést. Ha nem sikerülne, legyen idõ második, harmadik próbálkozásra megfelelõ kihagyásokkal, konzultáció kéréssel. Minden más taktika „öngyilkosság”. Szakirány-(esetleg modul) választás Minden a további tervek függvénye. Aki a meglévõ képzését ugródeszkának tekinti (BA/BSc-ból MA/MSc felé, FSZ-bõl BA/BSc vagy további FSZ ráépülõ felé), annak könnyû a dolga, mert olyan szakirányt kell választania, ahova készül. Tanári minort, ha tanári mesterszakot céloz meg, szakmai szakirányt, ha szakmai mesterre megy. A szakképzésben tanulók választás nélkül érik el ugyanezt a megcélzott BSc/BA felé, de nem árt „egyebes” kurzusokkal további beszámítható krediteket szerezni. Aki az FSZ vagy alapképzés végén szakmai kimenetet választ és elhelyezkedést céloz meg, annak minden erejével célszerû két kimeneti szakirányon (modulon) végezni a több lábon állás érdekében. Mindkét képzésben mód van második szakképzettség megszerzésére. Az FSZ esetén ráépülés választásával, az alapképzés esetén második, költségtérítéses szakirány, VMT, specializáció elvégzésével. Gyógypedagógus képzésben (kivételesen) a második szakirány is finanszírozott (9. félév).

Harmadik kurzusfelvétel Ez az egyetlen komoly kibukási lehetõség. Tömeges. A legtöbb esetben nem alkalmatlanság, hanem lehetetlenül rossz taktika következménye. Aki eljut idáig, annak értelmetlen és önbecsapás minden más teljesítés addig, amíg a ve48

A tanulmányi ügyintézés helye és módja

Elektronikus leckekönyv A papír alapú leckekönyv annak, aki már rendelkezik vele, praktikus eszköz jegyeinek igazolására. Minél több félévet tartalmaz már hiánytalanul, annál feleslegesebb elhagyni. Természetesen nem éri hátrány azt, aki nem használja. Neki az elektronikus rendszerbõl nyomtat a TO egy teljeset a tanulmányok végén, amit a diplomamelléklettel együtt kap meg, hogy más képzésekben igazolhassa a teljesítéseit. Fontosabb ennél az elektronikus leckekönyv adatainak folyamatos nyomon követése és hiba esetén korrekció kérése. Aki ezt elmulasztja, krediteket veszíthet és ezzel félévet is, ha késõn, a záróvizsga elõtt derül ki a hiány.

A hallgatók tanulmányi ügyeit a kar Tanulmányi Osztálya látja el. A Tanulmányi Osztály elérhetõsége: SZTE JGYPK Tanulmányi Osztály 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. E-mail: [email protected] Web: http://www.jgypk.u-szeged.hu/ oktatas/TO/to.htm Nyitvatartás: H-CS 8-16, P 8-11. A Tanulmányi Osztály dolgozói névsora, telefonszámai és nyitvatartási ideje: Mihály Illésné osztályvezetõ – 6065 Keresztes Lászlóné ügyviteli elõadó – 6064

Kreditelismertetés Átjelentkezés, vendéghallgatói státusz, ERASMUS út, képzés elhagyás után, a következõ aktív félév elején kurzuselfogadást kell kérni. Ezt sokan elmulasztják. Tekintettel arra, hogy kreditrendszerben kétszer nem kaphat ugyanazért valaki kreditet, nem választás kérdése az elismertetés, hanem kötelezõ. Az elismerések miatt rövidül a képzési idõ. Ez nem mindig érvényesíthetõ az elõtanulmányi rend miatt, ezért a féléves teljesítések kisebbek lehetnek, mint az elõírt. A kreditelismerés erre is kitér. Kérjék ennek írásos rögzítését. A késõbbi viták elkerülhetõk ezzel. Egyéb problémáikkal a TO-t, az ETR referenst, vagy a hallgatói tanácsadást keressék. Ha nem kaptak megnyugtató választ, írjanak egy e-mailt a címemre. A sorrendet ne fordítsák meg.

Tanulmányi elõadók: Dobó Józsefné Faragó Zita Farkasné Angyal Tímea Juhász Mária Puskás Ferencné Tanács Mária Tót Tiborné ETR referens: Rocskárné Hódi Margit [email protected] – 544-765 Fogadóórák: hétfõtõl-csütörtökig 8–15 óráig pénteken 8–11 óráig A Tanulmányi Osztályra beadandó kérvények formájáról és elbírálási rendjérõl Hogyan kérvényezzünk? A továbbiakban olyan mintákat olvashattok, melyek segítséget nyújthatnak a kérvények megírásához.

2008. július 21. Dr. Homor Géza oktatási dékánhelyettes 49

A hatásos kérvényezés folyamata 1. Felméred a lehetõségeidet (TVSZ). A Tanulmányi Osztályon vagy a Hallgatói Irodában tanácsot kérhetsz az SZTE JGYPK TTSZ tagjaitól. 2. Megírod a kérvényt. 3. Beszerzed a szükséges igazolásokat.

4. Tanszéki véleményezést kérsz a kérvényedre. 5. Végül a kérvényedet leadod a Tanulmányi Osztályon. 6. A kérvények elbírálási ideje: 30 nap. 7. A bírálat eredményérõl a Tanulmányi Osztály a kérvényezõt írásban értesíti.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZÕ KAR TANULMÁNYI OSZTÁLY Tanulmányi Bizottság részére Tárgy: évkihagyás Tisztelt Tanulmányi Bizottság! Alulírott Nagy Karola, I. éves testnevelés-rekreáció szakos hallgató (NAGIAAF.SZE) azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy számomra évkihagyást engedélyezni szíveskedjenek. Indoklás: családi problémák lehetetlenné teszik számomra, hogy tanulmányaimra koncentráljak. Szeged, 2008. szeptember 12. Bízva kérelmem pozitív elbírálásában: Nagy Karola

Tanszéki vélemény: Elérhetõség: Nagy Karola 5000 Tápióröcsöge, Puszta u. 10. E-mail: [email protected] Tel.: 30/3030000 Kérvényminta (Ajánlott felépítés!) 50

Információk az Egységes Tanulmányi Rendszerrõl

lamint a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar honlapjáról www.jgypk.u-szeged.hu is megnyitható „ETR” link alól. A „felvételi értesítésben” valószínûleg szerepelni fog a beiratkozási ismertetõn kívül még egy olyan lap, amely tartalmazza az ETR rendszerbe való belépés ismertetését, így a fõiskolai beiratkozás után megkönnyíti a programba való belépést. Ha beléptek a megadott címre, az oldalon a következõket láthatjátok:

Intézményünkben a 2001/02-es tanév óta Egységes Tanulmányi Rendszer mûködik. Ez azt takarja, hogy mindenkinek egységesen, számítógépes hálózaton keresztül kezelik a tanulmányi adatait. Karunk minden hallgatója számára kötelezõ a regisztráció. A rendszer elérhetési címe: https:// www.etr.u-szeged.hu/etr/Login.aspx va-

51

dult el az ETR MODULO funkció, amely a hallgatókat hivatott segíteni elektronikus tanulmányi ügyintézés formájában. A kényelmesebb, korszerûbb, gyorsabb, környezetkímélõbb ügyintézés az elektronikus ügyintézés. A MODULO rendszer egyetemünk új szolgáltatása, mely ügyfélkapuként mûködik. Egyetemünkön a MODULO jelenleg a következõ szolgáltatásokat nyújtja: – jogviszonyigazolás igénylés (csak a TTIK hallgatói vehetik igénybe) – kollégiumi felvételi kérelem benyújtása a Herman Ottó Kollégiumba – államilag finanszírozott képzésre történõ átsorolási kérelem benyújtása

Ha a kitöltés sikerült, a következõ oldalon már az EHA-kódod fog megjelenni, utána a következõ lapon a jelszavad kell megadnod. Ennek ismeretében vehetsz fel tantárgyakat, jelentkezhetsz vizsgára, nézhetsz utána az ösztöndíjadnak. Éppen ezért fontos, hogy a jelszód csak te ismerd, más ne. Ezt pedig nem szabad elfelejtened! A belépés után, ha a következõ oldalra lépsz, akkor a megfelelõ linkekre kattintva különbözõ információkhoz juthatsz magadról, illetve a képzésedrõl. Ha az ETR-rel bármilyen problémád adódik, fordulj Rocskárné Hódi Margit ETR referenshez a Tanulmányi Osztályon. Információk a MODULO-ról A Szegedi Tudományegyetemen a 2007/08-as tanév második félévétõl in-

A weblap elérhetõsége: https://modulo.etr.u-szeged.hu/modulo/login.ashx

52

Irányelvek a szakdolgozat/ diplomamunka/záródolgozat elkészítéséhez és a kapcsolódó követelmények teljesítéséhez

Az következõ oldalon lévõ táblázat összefoglalja a tanári szakon / szakpáron megírandó szakdolgozat szám, ÁM tárgyi teljesítés és nyelvvizsga követelményeket.

SZTE TVSZ 18. §. „A szakdolgozati és diplomamunka témák meghatározásának a módját, tartalmi követelményeit, az értékelés általános szempontjait, a beadás határidejét a karok határozzák meg és teszik közzé.”

b) Hagyományos egy tanári szakon – szakdolgozat és egyéb követelmények Ének zenetanár, rajz-tanár szakokon egy élõ idegen nyelvbõl kell egynyelvû vagy kétnyelvû alapfokú C típusú államilag elismert vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû vizsgát tenni. A megírandó szakdolgozatok száma mindkét szak esetében egy, amelyhez kapcsolódnia kell a tanári szakdolgozatnak, ha a dolgozat tartalma tisztán mûvészeti. A szak tantervében szereplõ kreditszámot és elõírást kell teljesíteni.

A képesítési követelmények alapján Hagyományos tanári (pedagógusi) a) szakpáron – szakdolgozat és ÁM követelmények A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelõ önálló munkán alapuló dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja. A szakdolgozat olyan szakterületi vagy oktatási-nevelési témájú szakmai feladat megoldása, amelyben a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a témájához kapcsolódó szakirodalom, illetve empirikus vizsgálatok vagy tapasztalatok feldolgozásával önállóan képes az ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. Ha egyik dolgozat témájához sem kapcsolódik oktatással, neveléssel öszszefüggõ tartalom, egy szakhoz kapcsoltan tanári szakdolgozatot kell írni, amely az adott szak tanításával, neveléssel összefüggõ tartalom mellett egészüljön ki a tanulmányok során szerzett egyéni tapasztalatot összegyûjtõ tanári portfolióval.

Ba/BSc képzésben – szakdolgozat és egyéb követelmények A szakok képesítési követelményeirõl szóló rendeletek szabályozzák az alábbiak szerint: Az SZTE JGYPK-n a 2006-ben indult BA/BSc szakokon egységesen egy élõ idegen nyelvbõl kell egynyelvû vagy kétnyelvû középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû vizsgát tenni. A megírandó szakdolgozat minden szak esetében egy. A szak tantervében szereplõ kreditszámot és elõírást kell teljesíteni. Mesterszintû képzésben – szakdolgozat és egyéb követelmények a) tanári mesterszak esetén A tanárszak követelményeirõl szóló 53

Szakdolgozati, Nyelvvizsga és ÁM összefoglaló táblázat régi rendszerû képzésben résztvevõknek Szakpár típus

Szakdolgozat

ÁM-követelmények

Nyelvvizsga

Szám

ha a bölmindkettõ 1 nem csész szak tanárszak tanárszak pedagógia

Alapfok C, középfok A, B, C

bölcsészbölcsész, term.tud, mûvészeti, egészségtan

2

0

10

18

Középfok C vagy nyelvszak

bölcsésztestnevelés

1

15

25

33

Középfok C vagy nyelvszak

bölcsésztanító

1

15

25

33

Középfok C vagy nyelvszak

bölcsészgyógypedagógia

1

15

25

33

Középfok C vagy nyelvszak

term.tud.term. tudomány, tanító, gyógypedagógia, testnevelés

1

15

–

–

Alapfok C vagy középfok A, B

term.tudmûvészeti, egészségtan

2

0

–

–

Alapfok C vagy középfok A, B

egészségtantestnevelés

1

6

–

–

Alapfok C vagy középfok A, B

énekkarvezetés

1

15

–

–

Alapfok C vagy középfok A, B

mûvészetigyógypedagógia, tanító, testnevelés

1

15

–

–

Alapfok C vagy középfok A, B

54

OM rendelet (15/2006) szabályozza az alábbiak szerint: Az SZTE JGYPK-n a 2008-ban indult MA tanári szakokon egységesen egy élõ idegen nyelvbõl kell egynyelvû vagy kétnyelvû középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû vizsgával rendelkezni. A szakdolgozat elõírása: A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különbözõ területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyûjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeirõl és fejlõdésérõl, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyûjteni és a tényszerû adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni. A tanári szakdolgozatnak kettõ öszszetevõje van: 1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetõtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggõ, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyûjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérõ szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió), 2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz

szükséges segédlet készítése (tanulmány minimálisan 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap-és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnõttoktatás céljainak megfelelõen képes kidolgozni. A szak tantervében szereplõ kreditszámot (szakmai és pedagógia-pszichológiai) és elõírást kell teljesíteni. b) szakmai mesterszakok esetén A szakok képesítési követelményei szabályozzák. Felsõfokú szakképzés – záródolgozat A záródolgozat a szakképzettségnek megfelelõ alkotó jellegû, önálló munkán alapuló, tudományos igényû dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit és alkotó készségét bizonyítja. Külön általános nyelvi követelmény nincs. A szak tantervében szereplõ kreditszámot és elõírást kell teljesíteni.

A szakdolgozat / záródolgozat általános irányelvei: Általános tartalmi követelmények a) A dolgozat témájául olyan feladatot kell kitûzni, amelyet egy átlagos képességû hallgató a rendelkezésére álló idõ alatt megoldhat. b) Az adott tanévre vonatkozó konkrét tartalmi követelményeket mindig az adott intézet határozza meg a tanév legelsõ intézeti ülésén. 55

A szakdolgozat/záródolgozat célja, hogy a hallgató

szaktudományban való kellõ jártasságról is.

– kellõ jártasságra tegyen szert szaktudományában, esetleg szaktudománya oktatásával kapcsolatos kérdésekben valamely problémájának többé-kevésbé önálló irodalmi, ill. saját vizsgálatain alapuló feldolgozásában, – nyerjen bepillantást a tudományos kutatás módszereibe és azok alkalmazásaiba a vizsgált problémával kapcsolatban, – fejlessze szaktudománya területén az írásbeli és szóbeli kifejezõkészségét arra a szintre, hogy a hivatása gyakorlása során szükségessé váló referátumokat és tanulmányokat megfelelõ módon el tudja készíteni.

Formai követelmények 1. A szakdolgozat, záródolgozat nyelve: magyar melynek használatára a Magyar Helyesírási Szabályzat (Akadémiai Kiadó, Budapest 2007) az irányadó. 2. A szakdolgozat, záródolgozat alakja: A4 formátum, a nyomdai célokra készülõ kéziratok szabványának megfelelõen, jól olvasható formában, szövegszerkesztõvel készüljön. 3. A szakdolgozat, diplomamunka kötése: a kötelezõen leadandó példány fekete vagy sötétkék kemény kötésben készüljön. 4. A szakdolgozat, diplomamunka száma: ld. I. pont. 5. Nyomtatás: a szakdolgozatban / diplomamunkában minden lap számozott, egyoldalas. 6. Szöveg: – Betûtípus: Times New Roman. – Betûméret: 12 pont. – Sortáv: másfeles sorköz. – Margók: bal 4 cm, jobb 2,5 cm, felsõ 2,5 cm, alsó 2,5 cm – Ábrák: középre rendezve, feliratozva és számozva – kisebb ábrák, táblázatok, fényképek lehetõleg kerüljenek a szövegben a megfelelõ helyre, – nagyobb ábrák, táblázatok, térképek, programvázlatok, programok, gépi futtatás dokumentumai stb. a dolgozat végére (Mellékletek) bekötve vagy tasakba helyezendõk el,

A következõ általános irányelvek jelölhetõk meg: – a téma irodalmának feldolgozása során a hallgató egy szûkebb, speciális terület eredményeinek reprodukálását és többé-kevésbé önálló összefoglalását oldja meg; – nem gyakorlati jellegû dolgozat esetén a dolgozat tegyen tanúbizonyságot arról, hogy a hallgató a szükséges elméleteket és módszereket ismeri, és azokat alkalmazni is tudja; – gyakorlati jellegû dolgozat esetében a hallgató a gyakorlatok és a képzés során szerzett készségét fejlessze olyan fokra, hogy a rendelkezésre álló idõ alatt a kijelölt feladatot megfelelõen el tudja végezni; – szakmódszertani vagy tudománytörténeti jellegû dolgozat esetében a hallgató tegyen tanúbizonyságot a 56

e) A hivatkozások és az irodalomjegyzék A hivatkozások (lábjegyzet vagy végjegyzet), az irodalomjegyzék a szakma által meghatározott formátumban készüljön, de mind a szövegben történõ hivatkozás (számmal vagy szerzõvel és évszámmal) mind az irodalomjegyzék összeállítása konzekvens legyen.

– az ábrákon alkalmazott jelöléseket a szövegben meg kell magyarázni, az irodalomból átvett ábrák esetében a forrást meg kell adni, minden ábrára és mellékletre legyen hivatkozás a szövegben. 7. Szakdolgozat, záródolgozat terjedelme: mellékletek nélkül: minimum 25 oldal, a maximum 150 oldal.

b) A címoldal

Példa: i) könyv Vezetéknév, Keresztnév: Cím, Kiadó, kiadás helye, kiadás éve.

c) A tartalmi összefoglaló rész Terjedelem: maximum 1 oldal, 4-6 kulcsszó megadásával.

ii) újságcikk Vezetéknév, Keresztnév: Cím, Újság neve, Rovat: oldalszám. Év, Hónap, Nap

d) Az érdemi rész A hallgató önálló munkája – ami bizonyítja kellõ jártasságát szaktudományában, esetleg szaktudománya oktatásában.

iii) World Wide Web

8. A szakdolgozat, záródolgozat részei: a) A borító kötéstábla

Vezetéknév, Keresztnév: Cím, Teljes URL, Dátum, Látogatás idõpontja Szegedi tudományegyetem Juhász gyula pedagógusképzõ kar Intézet / tanszék Szak

Záródolgozat / szakdolgozat Záródolgozat / szakdolgozat címe Záródolgozat / szakdolgozat címe Angol fordításban

Témavezetõ Beosztás Szerzõ Évfolyam Szak/szakpár

Konzulens Beosztás Évszám

Borító kötéstábla

Címoldal 57

iv) folyóirat

– A szakdolgozathoz legalább 10 forrást fel kell használni.

A folyóiratcikk szerzõje/szerzõi: A cikk címe. In: A folyóirat címe, Évfolyam. (Év), Kötet száma. Szám. Cikk terjedelme

– A lábjegyezet/végjegyzet számozása: folyamatos. – Az idézetek forrását minden alkalommal fel kell tüntetni.

Tartalomjegyzék Bevezetés ........................................ 1

9. CD/DVD melléklet – Tartalma: a hallgató által nyomtatásban leadott munka anyagát elektronikusan elmentve (.doc) és (.rft) formátumban a megfelelõ mellékletekkel együtt. – A hallgatónak CD/DVD-re alkoholos filccel olvashatóan, nyomtatott nagybetûvel rá kell vezetni a nevét, szakját és a dolgozat címét.

I. fejezet: fejezetcím ...................... 2 II. fejezet: fejezetcím .................... 5 III. fejezet: fejezetcím .................. 6 IV. fejezet: fejezetcím .................. 15 V. fejezet: fejezetcím .................... 22 Összefoglalás ................................ 23 Hivatkozások ................................ 25 1. melléklet: fejezetcím .............. 26 2. melléklet: fejezetcím .............. 29

Szegedi tudományegyetem Juhász gyula pedagógusképzõ kar Intézet / tanszék Szak

3. melléklet: fejezetcím .............. 30 f) A tartalomjegyzék minta g) mellékletek, – A munka mellékleteit tartalmazó fejezet. – A tartalomjegyzékben külön fel kell tüntetni pontos címmel és oldalszámmal. – Tartalma: a munkához kapcsolódóan a hallgató által fontosnak tartott dokumentumok.

Nyilatkozat Alulírott ................................................................ , ……………… szakos hallgató, kijelentem, hogy a szakdolgozatomban / záródolgozatomban foglaltak saját munkám eredményei, és csak a hivatkozott forrásokat (szakirodalom, eszközök, stb.) használtam fel. Tudomásul veszem azt, hogy szakdolgozatomat / záródolgozatomban a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában, a kölcsönözhetõ könyvek között helyezik el.

h) Plágium nyilatkozat i) Az idézetek

Szeged, 200...., ..............., ......

– Célja: a munka során felhasznált források megjelölése.

Aláírás

– Jelölése: a hallgató és a témavezetõ számára egységes és érthetõ legyen.

Plágium nyilatkozat 58

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA 1. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya 1.1. A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának hatálya kiterjed valamennyi kétciklusú vagy osztatlan alapképzésben, mesterképzésben, kiegészítõ alapképzésben, felsõfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevõ személyre (továbbiakban hallgató) és az egyetemen bármilyen jogviszony alapján, e képzésekben oktatói tevékenységet végzõ személyre (a továbbiakban oktató). 1.2. A doktori képzésben és az egyéb képzésekben résztvevõ hallgatókra külön szabályok vonatkoznak. 2. Alapfogalmak, értelmezõ rendelkezések 2.1. A jelen szabályzat értelmezésénél és alkalmazásánál, egyetemi, illetve kari tanulmányi, vizsga és kreditügyekben hozott döntéseknél az alábbi értelmezõ rendelkezések az irányadók. aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató érvényesen bejelentkezett a jelen szabályzat rendelkezései szerint. 32. § (5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetõ. Az alapfokozat az elsõ felsõfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggõ szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: összefüggõ szakmai gyakorlat) kell szervezni. Az öszszefüggõ szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – összefüggõ szakmai gyakorlat esetén legalább kettõszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idõ legalább hat, legfeljebb nyolc félév. alapvizsga: szakmai ismeretek több félévet átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérõ vizsga. Lehet szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. Az alapvizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást, képességeket az egyetem egy másik kara vagy más intézmény hallgatói számára oktatott tárgy teljesítése során szerzi meg. átoktatás: a képzésért felelõs kar tantervében szereplõ valamely tárgy oktatását megállapodás alapján az egyetem másik kara, illetve annak tanszéke végzi. 59

beszámoló (félévközi jegy): Elõadáshoz tartozó, egy félév tananyagát egyszeri, vagy folyamatos módon a szorgalmi idõszakban vagy a vizsgaidõszakban számon kérõ vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A beszámoló értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet, amelyet a vizsgákra vonatkozó szabályok szerint lehet javítani. egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége. elõadás: olyan, tanrendben szereplõ tanóra, amelyen elsõsorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékû elõadás számonkérése a kollokvium vagy a beszámoló (félévközi jegy). elõtanulmányi feltételek: azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, melyek teljesítése feltétele egy másik tárgy felvételének vagy tanulmányi kötelezettség teljesítésének. évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi idõszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhetõ (147. § 4.) felmenõ rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követõen kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelõzõen kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel (147. § 5.) felsõfokú szakképzés: felsõoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsõoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ felsõfokú szakképesítést ad (147. § 7.) félév: öt hónapból álló oktatásszervezési idõszak (147. § 6.) félévkihagyás: az érvényesen beiratkozott hallgató adott félévben folytatott tanulmányainak engedéllyel történõ megszakítása anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének következményei beállnának. fogyatékossággal élõ hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlõdési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus) (147. § 8.) gyakorlat: olyan, jellemzõen kis csoportokban megvalósuló tanóra, melyen a hallgató önálló munkavégzése is követelmény. A hallgatói teljesítmény értékelésére a gyakorlati jegy vagy aláírás szolgál. A gyakorlat lehet például számolási gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, külsõ gyakorlóhelyen folytatott iskolai vagy szakmai gyakorlat. 60

hallgatói tanulmányi munkaidõ: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részérõl a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó elismert idõtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevõdik össze, és a kreditszámítás alapjául szolgál. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható (147. § 18.) képzési idõ: az elõírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idõ (147. § 19.) képzési idõszak: a képzési idõ tagolása szorgalmi idõszakra és a hozzá tartozó vizsgaidõszakra (147. § 20.) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsõfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenõrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (147. § 21.) kiegészítõ alapképzés: fõiskolai végzettség, szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon egyetemi végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, illetve egyetemi, fõiskolai végzettségre épülõ tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés. kollokvium: Az elõadást lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidõszakban számon kérõ vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A kollokvium értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet. konzultáció: a felsõoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetõsége a felsõoktatási intézmény által meghatározott helyen (147. § 25.) kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült idõt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent (147. § 26.) kreditátvitel: a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy elõzetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül. 61

58. § (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak elõfeltétele fennáll – bármelyik felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsõoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsõoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. kredithalmozás (kreditakkumuláció): kreditek gyûjtése, melynek során a korábban szerzett kreditekhez hozzáadódnak a késõbb szerzett kreditek, amíg a hallgató az oklevél feltételeként elõírt kreditmennyiséget meg nem szerzi. kritérium-feltétel: a tanulmányok valamely szakaszának megkezdéséhez, valamely tárgy felvételéhez, a záróvizsgára bocsátáshoz, illetve az oklevél megszerzéséhez kapcsolt, a minõséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó feltétel. kritériumtárgy: kritérium-feltételt képezõ olyan tantárgy vagy egyéb tanulmányi követelmény, melyhez kredit nincs rendelve. 32. § (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhetõ. A mesterfokozat a második felsõfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhetõ a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben – figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idõ legalább két, legfeljebb négy félév. 32. § (7) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idõ legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. mintatanterv: a hallgató részére felkínált olyan ajánlott tanterv, mellyel a végzettséget az elõírt tanulmányi idõ alatt lehet megszerezni. 58. § (6) A felsõoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsõoktatási intézmény által ajánlott tantervtõl. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési idõnél rövidebb, illetve hosszabb idõ alatt is megszerezheti. modul: a tanterv több tantárgyat tartalmazó szervezési egysége, amelyre más modul, vagy modulok is épülhetnek. 62

párhuzamos képzés: a hallgató az egyetemen folyó alapképzésben, és egy másik, az egyetemen, vagy más felsõoktatási intézményben – nem társítható szakon – folyó alapképzésben egyidejûleg vesz részt. 40. § (1) A hallgató a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsõoktatási intézménybe, c) másik felsõoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsõoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. 40. § (2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetõ, ha ahhoz az a felsõoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsõoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthetõ. passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsõoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet (147. § 30.) specializáció: a képzés részeként választható tárgyak vagy modulok, melyek teljesítése az oklevélben betétlappal ismerhetõ el. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés (147. § 32.) szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhetõ, speciális szaktudást biztosító képzés (147. § 33.) szakirányú továbbképzés: fõiskolai vagy egyetemi végzettségre, szakképzettségre épülõ, újabb végzettséget nem adó képzés, mely záróvizsgával és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. 32. § (8) A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követõen további – szakirányú szakképzettség szerezhetõ. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idõ legalább két, legfeljebb négy félév. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejûleg megszerezhetõ, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítõ szaktudás oklevélben történõ elismerése (147. § 34.) székhelyen kívüli képzés: a felsõoktatási intézmény mûködési helyén (székhely, telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsõoktatási képzés (147. § 37.) 63

szeminárium: olyan, tanrendben szereplõ foglalkozás, amely a tananyag interaktív feldolgozására épül. Értékelése a szorgalmi idõszakban történik. Sikertelen jegye mind a szorgalmi idõszakban, mind a vizsgaidõszakban javítható. Számonkérése kredit nélkül kétfokozatú (aláírás), kredittel értékelt esetben három- (minõsítés) vagy ötfokozatú (gyakorlati jegy) értékelés lehet. szigorlat: szakmai ismeretek átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérõ vizsga. A szigorlat legalább kéttagú bizottság elõtt teendõ le, és mindig van szóbeli része. Lehet gyakorlati része is. A szigorlat értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. szorgalmi idõszak: a félév kezdõnapjától a vizsgaidõszak kezdõnapjáig tartó idõszak, amelynek részét képezik az egyetemi és kari naptárban nevesített oktatási szünetek is. Elsõ hete a tantárgyfelvételi idõszak, amely a tavaszi szemeszterben egybeeshet az õszi szemeszter utóvizsga-idõszakával. tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, mely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját, valamint a számonkérés tárgyát képezi, továbbá a kreditbeszámítás viszonyítási alapja is. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési idõszak (147. § 38.) tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közremûködését igénylõ foglalkozás (elõadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) (147. § 39.) tantárgyi akkreditáció: a tantárgyi program jóváhagyása az arra kijelölt szerv által. tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó közzétett elõírások köre, mely tartalmazza többek között: – a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetõségét, – az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, – a félévközi ellenõrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és idõpontját, pótlásuk és javításuk lehetõségét, – a félév végi aláírás teljesítésének követelményeit, – az osztályzat kialakításának módját, – felhasználható segédletek, irodalom listáját (ajánlott irodalom). tantárgyi program: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás, amely magában foglalja legalább: – a tantárgy elnevezését, – a tantárgy oktatásáért felelõs tanszék megnevezését, – a tantárgy teljesítésével szerezhetõ kreditpontok számát, – a tantárgyhoz tartozó kötelezõ és kötelezõen választható tantárgyelemeket, – a tantárgy(elemek) oktatási formáját, 64

– a heti (félévi) tanórák számát, – a tantárgy kreditpontjait, – a kredit megszerzésének feltételét és a számonkérés(ek) formáját (kollokvium, gyakorlati jegy, beszámoló, alapvizsga, szigorlat), – az értékelés fajtáját (ötfokozatú, háromfokozatú, kétfokozatú), – a tantárgy felvételéhez, illetve teljesítéséhez szükséges elõtanulmányi feltételeket, – a tantárgy oktatásának feladatát és célját, – a tananyag tematikus leírását, – az írott tananyag megjelölését. társított képzés: két társítható szak összekapcsolása és végzése. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülõ képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejû képzés tanóráinak harminc százalékát. (147. § 41.) törzsmodul: a végzettséghez kötelezõen teljesítendõ modul. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben elõírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben elõírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minõsítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett (147. § 45.) vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenõrzési formája (147. § 46.) 3. Általános elvek 3.1. Az egyetemen a hallgatói tanulmányi munkaidõ-ráfordítással járó tanulmányi követelmények teljesítését kreditben mérik. A jogszabályok keretei között, a karok egyes tárgyaknál, tantervi követelményeknél a kredithozzárendelést mellõzhetik (pl. kritériumtárgy). 3.2. A tantervek, tanrendek keretei között, és a jelen szabályzatban elõírt feltételek mellett, a hallgatók joga a tantárgyak, oktatók megválasztása, a tantárgyak felvételi sorrendjének eldöntése, figyelembe véve az elõtanulmányi rendet. 58. § (1) A felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. 65

A hallgatónak az adott képzésben történõ elõrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) Kredit a felsõoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhetõ. (3) A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez elõírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékû tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – az összes elõírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékû tárgyat vehessen fel. 4.

A tanulmányi ügyekben eljáró testületek 27. § (11) Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintõ ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselõi is. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókat érintõ ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka. 4.1. A karok hallgatóik tanulmányi kérvényeinek kezelésére Tanulmányi Bizottságot hoznak létre és mûködtetnek, azzal, hogy a bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 50%-a. A bizottságok mûködésüket ügyrendjük szerint végzik, melyet a szenátus hagy jóvá. 4.2. A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik minden – nem a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt – tanulmányi ügy (átvétel, kivételes tanulmányi rend, passzív félév engedélyezése, felvett kurzus törlése stb.). A Tanulmányi Bizottság döntése ellen a rektorhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a rektornak címezve a dékánhoz kell benyújtani, aki az elsõfokú döntést a hallgató javára megváltoztathatja, vagy a fellebbezést köteles továbbítani, majd a meghozott döntést végrehajtani. 58. § (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak elõfeltétele fennáll – bármelyik felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsõoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a 66

kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsõoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. 4.3. A karok Kreditátviteli Bizottságot hoznak létre és mûködtetnek. A bizottságok mûködésüket ügyrendjük szerint végzik, melyet a szenátus hagy jóvá. A más intézményben, karon teljesített helyettesítõ tantárgy annyi kredittel ismerhetõ el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A Kreditátviteli Bizottság döntése ellen a hallgató jogorvoslattal élhet az ügyrendben meghatározottak szerint. 5. A tanulmányok idõbeosztása 5.1. A tanév két félévbõl (szemeszterbõl) áll. A félévek szorgalmi idõszakból és vizsgaidõszakból állnak. A szorgalmi idõszak 15 hét, a vizsgaidõszak 6 + 1 hét, ahol a 7. hét az utóvizsga idõszak. A vizsgaidõszakon belül a vizsganapokat a tanszékek határozzák meg. A tanórák az egyetemen 45 percesek. 57. § (1) A képzési idõszak szorgalmi és vizsgaidõszakból áll. A hallgató teljesítményét a felsõoktatási intézmény a szorgalmi idõszakban és a vizsgaidõszakban értékeli. 5.2. A tanév idõbeosztását (egyetemi naptár) a szenátus állapítja meg. 5.3. A rektor félévenként 3 nap, míg az egyes karok vezetõi félévenként ugyancsak 3 nap oktatási szünetet engedélyezhetnek. 5.4. A kari vezetõ engedélyezhet tantervileg nem kötelezõ, tanulmányi jellegû kiránduláson való részvételt. 6.

A hallgatói jogviszony 39. § (4) Az, aki a felsõoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsõoktatási intézmény törzslapot állít ki. 6.1. A be nem iratkozott hallgató a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti. 40. § (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak – a képzési idõszak megkezdése elõtt – a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési idõszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. 6.2. Az egyetemen a hallgatói jogviszony alatt a tanulmányok folytatása szándékának minõsül, ha a hallgató a szakjához tartozó kurzusok közül legalább 67

egy kredit értékût felvesz a kurzusfelvételi idõszak végéig. Ezen feltétel nem teljesülése következményeként a hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel. Ha a költségtérítéses hallgató befizetési kötelezettségének nem tesz eleget a kurzusfelvételi idõszak végéig, illetve ha nem rendelkezik a fizetés halasztására engedéllyel, akkor hallgatói jogviszonya az adott képzési idõszakban szünetel. 50. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következõ képzési idõszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggõ szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az elsõ szünetelésre – ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat eltérõen nem rendelkezik – csak az elsõ félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket – beleértve az elsõ félév sikeres teljesítése elõtti szünetelés lehetõségét – a tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályozza. (2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredõ kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától [70. § (2) bekezdés d) pont]. 6.3. A hallgató a megkezdett aktív félév helyett – tanulmányainak elsõ félévében csak méltánylást érdemlõ okra hivatkozva – félévhalasztást, passzív félévet vehet igénybe, a kurzusfelvételi idõszak végéig, ha a kari Tanulmányi Bizottságához benyújtott kérvényében ezt kéri. Ha a hallgató ezen idõpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését (nem kéri passzív félév igénybevételét), az adott félév aktív félévnek minõsül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. 6.4. Olyan esetekben, amikor a hallgató neki fel nem róható okból kényszerül tanulmányainak szüneteltetésére, kérvényezheti azt az adott félévi vizsgaidõszak megkezdéséig. Ilyen esetekben mérlegelni kell az elvégzett szorgalmi idõszak késõbbi beszámíthatóságának lehetõségét, vagy törlését. 56. § (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsõoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést an68

nál, aki a hallgatói jogviszonya megszûnését követõ öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. 76. § (1) Megszûnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsõoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési idõszakot követõ elsõ záróvizsga-idõszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, e) felsõfokú szakképzés esetén az elsõ szakmai vizsga utolsó napján, f) felsõfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsõoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelõ felsõfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerõre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerõre emelkedésének napján, h) a kizárás fegyelmi határozat jogerõre emelkedésének napján. (2) A felsõoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való elõrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követõ két alkalommal nem jelentkezett be a következõ tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követõen nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidõig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeirõl. (3) Azt, akinek megszûnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (5) Nem szûnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következõ szakaszában vagy a felsõfokú szakképzést követõen az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következõ tanulmányi félévben, ugyanabban a felsõoktatási intézményben folytatja tovább. 69

161. § (5) A hallgatói jogviszony megszûnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a hallgatói jogviszonyukat e törvény hatálybalépése elõtt létesítették. 6.5. Az egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki egymást követõ két alkalommal nem jelentkezett be a következõ tanulmányi félévre (a harmadik félév tantárgyfelvételi idõszakának végén). A harmadik félév tantárgyfelvételi idõ. A szakának lezárásakor a hallgatót a visszaigazolást lehetõvé tevõ módon, szükség esetén ismételten is, fel kell szólítani aktív félév igénybevételére (1.és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt megszüntetõ határozatot kell megküldeni a megfelelõ dokumentumok csatolásával. 59 § (4) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg … c) hány kreditet kell összegyûjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott képzésben folytathassa. 6.6. A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, és költségtérítésessé válik, ha a képzési idõszak felét követõ leckekönyvzárási idõszak végéig a képesítési és kimeneti követelménye szerinti kreditmennyiség negyedénél (25%) kevesebb kreditet teljesített. (Hatályos a tanulmányaikat 2007. 09. 01-jét megelõzõen megkezdett hallgatókra, illetve azon hallgatókra, akik átvételre, szakcserére, korábbi tanulmányok folytatására engedélyt kaptak, és az engedély a hallgatói jogviszony folytonosságát kimondja.) 6.7. A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, és költségtérítéses státuszba kell sorolni, ha az utolsó két bejelentkezett félévben nem teljesítette az ajánlott tantervében elõírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át. Az átsorolás alól mentesülnek az összesített korrigált kreditindex alapján képezet rangsorban az átsorolandók közötti legjobb hallgatók akkor, ha az FTV 55. §-a (1) bekezdésében foglalt szabály alapján az átsorolandó hallgatói létszám felettinek minõsülnek. Az összesített korrigált kreditindex alapján képezett rangsort itt, és minden erre a mutatóra épülõ egyetemi szintû sorrend készítésekor karonként – felsõfokú szakképzés esetén szakokra, minden más területen képzési ágakra a Hallgatói Önkormányzat által megállapított elvek alapján, a Hallgatói Szolgáltató Iroda által számított sorrend szerint – kell meghatározni, majd egyetemi szintre összesíteni. Hatályos a 2007/2008. tanévben beiratkozó elsõ évfolyamos hallgatókra, felmenõ rendszerben. 79/2006. Kormányrendelet 24.§ (3) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minõségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kred70

itindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos elõrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendõ harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexbõl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelõ szorzótényezõvel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minõségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes idõszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. 55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elõtt megszûnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsõoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet, a felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott eljárás szerint. 6.8. Megürült államilag támogatott létszámkeretre az vehetõ át, aki az utolsó két aktív félévben teljesítette az ajánlott tantervében elõírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át, és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott rangsor elején van, továbbá a meghatározott összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott képzésben lévõ hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél lévõ hallgató éves összesített korrigált kreditindexe. Hatályos minden hallgatóra a szabályzat kihirdetését követõen. 55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsõoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idõ), beleértve a felsõfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élõ hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhetõ. A támogatási idõbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idõ számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idõ terhére teljesített félévet, ha megszûnt a felsõoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsõoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsõoktatási intézmény a megszûnt intézményben befejezett félévekbõl nem ismert el. A támogatási idõ legfeljebb két félévvel megnõ, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idõ meghaladja a tíz félévet. A részidõs képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevõ hallgató támogatási ideje legfeljebb további 71

hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsõoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsõfokú szakképzés tekintetében is. (3) Ha a hallgató kimerítette a – (2) bekezdésben meghatározottak szerint – rendelkezésére álló támogatási idõt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsõoktatásban. (4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idõ legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idõ alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. 56. § (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsõoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszûnését követõ öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (3) A támogatási idõ, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idõ számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsõként megkezdett képzésének legkésõbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – a) egyidejûleg több felsõoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsõoktatási intézményben egyidejûleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. 6.9. Az Egyetem – érvényes bejelentkezés és a fizetési kötelezettség teljesítése esetén – nem korlátozza a hallgatói jogviszonnyal rendelkezõk igénybe vehetõ aktív és passzív féléveinek számát, de ezen szabály alkalmazásakor a 6.5. rendelkezéseire tekintettel kell lenni. Érvényes a 2008. szeptember 1. elõtt tanulmányokat kezdett hallgatókra. Megszûnik a jogviszonya a hallgatónak, ha az adott szak képzési és kimeneti követelményében (KKK) meghatározott képzési idõ felénél a hallgató megszerzett kreditjeinek száma kisebb, mint a szakhoz tartozó KKK-ban elõírt kreditszám 20%-a, továbbá akkor is, ha összesített passzív féléveinek száma meghaladja a szakhoz tartozó KKK-ban elõírt képzési idõszak hoszszát. A hallgatót a visszaigazolást lehetõvé tevõ módon, szükség esetén ismételten is, fel kell szólítani az elõírt kreditteljesítés megszerzésére, illetve aktív 72

félév igénybevételére (1.és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt megszüntetõ határozatot kell megküldeni a megfelelõ dokumentumok csatolásával Hatályba lép a 2008 szeptemberében tanulmányokat kezdõ hallgatóknál, felmenõ rendszerben. 7.

7.1. 7.2.

7.3. 7.4. 7.5.

8.

Tantárgyak felvétele 58. § (4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez elõírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékû tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – az összes elõírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékû tárgyat vehessen fel. (5) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsõoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsõoktatási intézményben folyó képzésben felveheti. A tárgyak (kurzusok) felvétele az ETR kurzusfelvételi rendszerében vagy a kari tanulmányi osztályokon történik. A karok – további feltételekkel vagy anélkül – lehetõvé tehetik tárgyak meghirdetését, tanóra tartása nélkül, olyan hallgatók számára, akik a tárgyat ismétlik. A csak vizsgára fölvett tárgy is beleszámít a tárgyfelvételek számába (7.3. pont). Egy tárgy (illetve a neki megfelelõ kurzus) – annak nem teljesítése esetén – a tanulmányok ideje alatt három alkalommal vehetõ fel. A hallgató a szakján egy félévben maximum 45 kredit erejéig vehet föl tárgyakat. Egy kötelezõ tantárgy meghirdetésénél mindenképpen biztosítani kell, hogy a mintatanterv szerint haladó hallgatók a tárgyat föl tudják venni. Tanulmányi kötelezettségek, ismeretellenõrzés 57. § (1) A képzési idõszak szorgalmi és vizsgaidõszakból áll. A hallgató teljesítményét a felsõoktatási intézmény a szorgalmi idõszakban és a vizsgaidõszakban értékeli. (2) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minõsítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minõsítés, c) a felsõoktatási intézmény által bevezetett, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített más értékelési rendszer, amennyiben az biztosítja az öszszehasonlíthatóságot. 73

8.1.

8.2.

8.3. 8.4. 8.5.

59. § (3) A felsõoktatási intézmény a szorgalmi idõszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatójában köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni a képzési idõszak ismeret-ellenõrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidõszak rendjét, így különösen a kezdõ- és zárónapot. A felsõoktatási intézmény – a helyben szokásos módon – köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idõszak vége elõtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremûködõk nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetõségét. (4) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg a) a képzési idõszakokat és azok belsõ ütemezését, valamint a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének szabályait, illetõleg az ismeretek ellenõrzésének és értékelésének módját, A tanulmányi kötelezettségeket, teljesítésük formáit, az ismeretellenõrzés rendszerét és formáit, a tanulmányi kötelezettségek elmulasztása esetén annak következményeit, pótlásának módjait és formáit, a vonatkozó jogszabályok, a képesítési és kimeneti követelmények, jelen szabályzat és a képzési tervek határozzák meg. Fegyelmi vétséget követ el az, aki súlyosan és vétkesen megszegi a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltakat. Az egyes képzésekre vonatkozó képzési tervek tartalmazzák legalább: – a tantárgyi követelményeket és tantárgyi programokat – a végzettség megszerzéséhez szükséges egyéb tanulmányi követelményeket. A mintatanterv a fentieken túl tartalmazza az ajánlott tárgyfelvételi rendet. A képzési terveket és a mintatanterveket a hallgatók számára közzé kell tenni. A tárgy oktatásáért felelõs tanszék, illetve oktató legkésõbb a szorgalmi idõszak második hetének végéig a hallgatók számára közzéteszi a tantárgyi követelményeket és a tantárgyi tematikát az ETR annotációs felületén, továbbá a szervezeti egység honlapján.

9.

Felmentés egyes tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól Kedvezményes tanulmányi rend 9.1. A kar a hallgatónak kérelemre kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet, ha a hallgató méltánylandó okból nem tud a tantervben elõírt módon tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. A kedvezményes tanulmányi rend – feltételes vagy feltétel nélküli – felmentést jelenthet többek között a kötelezõ foglalkozások látogatása, vizsgák vizsgaidõszakon belül történõ teljesítése alól, lehetõséget nyújthat évközi kötelezettségek szokásostól eltérõ teljesítésére vagy azok kiváltására. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenthet felmentést a képesítési követelményekben foglaltak, félév- vagy évzáró számonkérés, vizsga, záróvizsga (vagy annak egy része) 74

letétele, szakdolgozat megírása és megvédése alól. A kedvezményes tanulmányi rend tárgyanként külön feltételhez köthetõ. 9.2. A hallgató az egyetemen folytatott tanulmányai során, egy szakon legfeljebb két félévben folytathatja tanulmányait kedvezményes tanulmányi rend szerint. Felmentés vizsga letétele alól jegymegajánlás útján 9.3. A tárgy oktatásáért és a számonkérésért felelõs oktató a hallgatót jegymegajánlás útján egyénileg mentesítheti a számonkérés alól az oktatási idõszakban tanórán, gyakorlaton nyújtott teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján. A felmentés nem terjedhet ki szigorlat, záróvizsga, alapvizsga, vagy annak egy részének letétele, szakdolgozat megírása alóli mentesítésre. 9.4. A jegymegajánlás ötfokozatú érdemjegynél csak jeles vagy jó minõsítésre, háromfokozatú minõsítésnél csak jól megfelelt minõsítésre vonatkozhat. 10.

10.1.

10.2. 10.3.

10.4.

Felmentés egyes tanulmányi kötelezettségek alól elõzõ tanulmányokra tekintettel A kreditátvitel A kari kreditátviteli bizottság kérelemre elismerhet elõzetesen megszerzett hallgatói tudást egyes tantervi követelmények teljesítéseként, e követelmények teljesítéséért járó kredit megadásával. Két ismeretanyagot egyenértékûnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. A beszámított tudás forrásai lehetnek elõzetesen teljesített egyes tárgyak, egyes modulok, egész képzések, vagy egyéb követelmények, míg a kreditátvitel irányulhat egyes tárgyakra, egyes tantárgycsoportokra, egyes modulokra vagy más tanulmányi követelményekre. Kreditátvitelre nincs lehetõség záróvizsga, szakdolgozat esetén. A helyettesített tantárgy kreditpontjaként az adott szak tantervében a megfelelõ ismeretanyagra vonatkozó kreditpontot, osztályzatként a helyettesítõ tantárgy osztályzatát kell elfogadni; több helyettesítõ tantárgy esetén ezek osztályzatából a Kreditátviteli Bizottság állapítja meg az osztályzatot. Megelõzõ tanulmányok alapján kreditátvitellel elfogadott kredit és osztályzat az adott félév átlagába nem számít bele, és nem lehet figyelembe venni a 6.7. pont szerinti kreditteljesítmény szempontjából sem. Az elvárt éves kreditmennyiség (az éves elvégzett munka) független a korábbi félévek teljesítésétõl. 161. § (3) A felsõoktatási intézmény Kreditátviteli bizottsága határozza meg az 58. § (7) bekezdése alapján, hogy a felsõoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek öszszevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallga75

tó a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerû képzésben vagy nem kreditrendszerû képzésben vett részt. 11.

Párhuzamos képzés, vendéghallgató, részismeretek szerzésére irányuló képzésben részt vevõ hallgató 40. § (1) A hallgató a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsõoktatási intézménybe, c) másik felsõoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsõoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetõ, ha ahhoz az a felsõoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsõoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthetõ. (4) Az átvételnek és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsõoktatási intézmény határozza meg. 11.1. Párhuzamos képzésben való részvétel az egyes képzésekre vonatkozó képesítési követelmények által meghatározott keretek között folytatható, erre a hallgató felvételi eljárásban nyer felvételt. 11.2. A hagyományos képzés és az alapszakok közti szakváltás szabályaival a 22.8. szakasz foglalkozik. 11.3. A hallgató a képzési tervben szereplõ tárgyat az egyetem más karán, illetve más intézményben is felveheti. Az ily módon teljesített tárgy illetve megszerzett tudás elismerése a képzésért felelõs kar kreditátviteli eljárása alá esik, és annak megfelelõen számíthat be a hallgató tanulmányi kötelezettségének teljesítéseként. 130. § (5) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsõoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsõoktatási intézménytõl, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat. 76

(6) A hallgató akkor jogosult az (5) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsõoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsõoktatási intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A felsõoktatási intézmény évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot. 11.4. Az SZTE hallgatója vendéghallgatói jogviszonyt akkor létesíthet, ha ahhoz az a kar, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a kar akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. 11.5. Az érintett kar által támogatott, az EGT országok intézményeiben végzett részképzés tartamára a hallgató külföldön felhasználható ösztöndíjat kaphat, ha erre irányuló pályázatát az egyetem elfogadja. A pályázatban részletesen ismertetni kell a tervezett részképzés fõ paramétereit és ki kell térni a jogszabályban elõírt kreditmennyiség meglétére is. 11.6. A külföldön felhasználható ösztöndíj éves összege a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. Pályázatok az intézményi éves költségvetésben a külföldön felhasználható ösztöndíjra elkülönített keret kitöltéséig fogadhatók be. A pályázatok beadásának, elbírálásának rendjét a hallgatói térítések és juttatások szabályzatában kell meghatározni. 11.7. Az alap, vagy mesterképzésben, illetve ennek megfelelõ korábbi képzésben fokozatot és szakképzettséget szerzettek felvehetõk részismeretek megszerzésére irányuló képzés keretében az egyetem képzési programjában szereplõ képzésekre, amennyiben teljesítették az egyetem honlapján közzé tett egyéb beiratkozási feltételeket is. – A hallgatói költségtérítéses jogviszony külön felvételi eljárás nélkül, beiratkozással jön létre és legfeljebb egy alkalommal, két félév idõtartamra létesíthetõ. – A képzés befejezését követõen a hallgatók a megszerzett ismeretekrõl, kreditértékekrõl igazolást kapnak. Az igazolt ismeretek más felsõfokú tanulmányokba beszámíthatók. – A részismeretek megszerzésére irányuló képzésbe felvett hallgató nem jogosult további párhuzamos, vagy vendéghallgatói jogviszony létesítésére, átvétel kezdeményezésére, támogatott képzésre átjelentkezni, önhibáján kívüli esetet kivéve jogviszonyát szüneteltetni. 77

12.

A vizsgaidõszak 59. § (3) A felsõoktatási intézmény a szorgalmi idõszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatójában köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni a képzési idõszak ismeret-ellenõrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidõszak rendjét, így különösen a kezdõ- és zárónapot. A felsõoktatási intézmény – a helyben szokásos módon – köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idõszak vége elõtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremûködõk nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetõségét. (4) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg b) a vizsgákra történõ jelentkezésnek, a vizsgák megszervezésének és lebonyolításának rendjét, 160. § (1) A felsõoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétõl kezdõdõen az új tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján kötelesek megszervezni a vizsgaidõszakot az 59. §-ban meghatározottak szerint. 12.1. Vizsgaidõszakon kívüli vizsgázást a kar vezetõje kivételesen, különös méltányosságból, kérelemre, egyénileg engedélyezhet. 12.2. A kar a szorgalmi idõszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatójában köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni a képzési idõszak ismeret-ellenõrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidõszak rendjét. A kar az elektronikus tanulmányi rendszerben köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idõszak vége elõtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremûködõk nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetõségét. 12.3. A kar köteles – olyan számban és létszámkeretben biztosítani vizsganapokat, hogy legalább a vizsgázók összlétszáma + 50% számú vizsgahely biztosított legyen minden tárgyból a vizsgaidõszakban az elsõ vizsga letételére. – tantárgyanként hetente legalább egy vizsganapot meghirdetni. A karok ennél több heti kötelezõ vizsganapot is elõírhatnak. 13. A vizsgáztatás rendje 13.1. A vizsga lehet szóbeli, írásbeli, és gyakorlati, illetve állhat írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati részbõl. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. 13.2. Az egyetemen a vizsgahalasztásra mód van a vizsgáról történõ lejelentkezéssel. A lejelentkezés lehetõsége megszûnik 24 órával a vizsga kezdete elõtt. A vizsgáról lejelentkezett hallgató felelõssége, hogy további vizsgalehetõséget szerezzen. A karokon olyan esetekben, amikor a vizsga szervezési 78

körülményei indokolják (pl. sportrendezvény, hangverseny, zárótanítás stb.) megtiltható a vizsgát felvett hallgató lejelentkezése. Ilyen esetben az adott kurzus ismertetõjében erre a körülményre a hallgatók figyelmét fel kell hívni. 13.3. A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésõbb a vizsga letételét követõ ötödik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követõ elsõ munkanap) 16 óráig köteles a vizsgáztató tanszék a hallgató tudomására hozni. A karok ennél rövidebb idõtartamot is meghatározhatnak. Az érdemjegy nem nyilvános adat. Az írásbeli értékelést, megoldókulcsot, az értékelés szempontjait a vizsgáztatónak a hallgatók tudomására kell hoznia és biztosítani kell a dolgozatba való betekintést is. 59. § (2) (…) A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhetõ, azonban a felsõoktatási intézmény a felmerült költségek megfizetésére kötelezheti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. 13.4. A vizsgáról való nem engedélyezett távolmaradás elhasznált vizsgaalkalomnak minõsül, mellyel a lehetséges vizsgaismétlések számát csökkenteni kell. 14.

A sikertelen vizsga ismétlése 59. § (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson. A felsõoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy az adott képzési idõszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga). A tanulmányi és vizsgaszabályzat megengedheti, hogy a sikertelen javítóvizsgát megismételjék (a továbbiakban: ismétlõ javítóvizsga), illetve hogy a javítóvizsgát és az ismétlõ javítóvizsgát a képzési idõszak lejárta után teljesítsék. (2) Ha az ismétlõ javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlõ javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság elõtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési idõszakban kerül sor. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhetõ, azonban a felsõoktatási intézmény a felmerült költségek megfizetésére kötelezheti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. 14.1. A hallgató jogosult arra, hogy vizsgáját – annak sikertelensége esetén – ugyanazon vizsgaidõszakon belül megismételje. Az ismétlés idõpontja a sikertelen vizsgától számított 3 napon belüli idõpontra nem tûzhetõ ki. 14.2. A sikertelen vizsga ugyanazon tárgyból az adott vizsgaidõszakon belül két alkalommal ismételhetõ meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az a hallgató, aki79

nek az adott vizsgaidõszakban egyetlen sikertelen vizsgája maradt – tanulmányi osztályi igazolás birtokában – harmadik javítóvizsgát tehet. Ez a vizsga, sikertelensége esetén eggyel csökkenti a lehetséges javítóvizsga alkalmak számát akkor, ha 3. tantárgyfelvételre kerül sor. 14.3. Az ismétlõ javítóvizsgát a hallgató – kérelmére – bizottság elõtt teheti le. A bizottságot az illetékes tanszék vezetõje állítja össze. 15.

A sikeres vizsga megismétlése A sikeres vizsga megismétlésére a felvett vizsgatárgyak közül egy tantárgyból, egy alkalommal van mód az aktuális vizsgaidõszakon belül. A vizsga teljesítéseként a javítóvizsga eredménye minõsül akkor is, ha a hallgató számára ez a hátrányosabb. Elégtelenre minõsített javítóvizsgát követõen ismétlõ javítóvizsgát lehet tenni.

16. A tanulmányi eredmény kiszámítása 16.1. A tanulmányi eredmény kiszámítása egyszerû vagy súlyozott átlaggal vagy kreditindex vagy korrigált kreditindex formájában történik. A tanulmányi eredményt két tizedesjegy pontosságig kell kiszámítani. 16.2. A kreditrendszerû képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb idõszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott idõszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. 16.3. Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minõségi megítélésére a kreditindex illetve a korrigált kreditindex is alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos elõrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendõ harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexbõl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelõ szorzótényezõvel számítható. 16.4. A tanulmányi ösztöndíj elosztásához alkalmazott teljesítmény számítását a kari hallgatói önkormányzatok a fenti átlagszámítási algoritmusok bármelyikének eredményére alapozhatják. 17.

A végbizonyítvány 60. § (4) …Végbizonyítványt a felsõoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az elõírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az elõírt krediteket megszerezte. … 80

17.1. A végbizonyítványt a kari vezetõ írja alá. 17.2. A végbizonyítvány nem ad végzettséget és szakképzettséget. A végbizonyítvány kiadását a karoknak a hallgató kérelmére igazolniuk kell. 18.

A szakdolgozat, diplomamunka A szakdolgozati és diplomamunka témák meghatározásának módját, tartalmi követelményeit, az értékelés általános szempontjait, a beadás határidejét a karok határozzák meg és hirdetményben teszik közzé.

19.

Záróvizsga 60. § (1) A felsõfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni. (2) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenõrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részbõl – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédésébõl, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekbõl – állhat. (4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsõoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az elõírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az elõírt krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követõ vizsgaidõszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszûnése után, határidõ nélkül, bármelyik vizsgaidõszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehetõ. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti. (5) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság elõtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy fõiskolai tanár, illetve egyetemi vagy fõiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsõoktatási intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzõkönyvet kell vezetni. (6) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Záróvizsgát a felsõoktatási intézmények közösen is szervezhetnek. 81

19.1. A végbizonyítvány megszerzését követõen a hallgató bármikor bejelentkezhet záróvizsgára, a bejelentkezés idején hatályos képesítési követelményekre vonatkozó rendelkezések alapján. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után kérvényezni kell. A kérvény elbírálására a hallgatói kérvények általános rendje alapján kerül sor. 19.2. A karok, a hallgató számára, legalább évi egyszeri – legalább 5 fõ érintett záróvizsgázni szándékozó kérése esetén további – lehetõséget kötelesek biztosítani a záróvizsga letételére, illetve megismétlésére. A végbizonyítványt szerzett hallgatókat hirdetményben kell értesíteni az adott év eljárási rendjérõl. 19.3. Záróvizsgára történõ jelentkezés a karok által elõállított formanyomtatványon történik. A jelentkezés feltétele a végbizonyítvány megléte, vagy az utolsó tanulmányi félévben a végbizonyítvány megszerzésének lehetõsége. A záróvizsgára jelentkezett hallgatók záróvizsga beosztását, valamint az abszolutórium feltételeinek ellenõrzését a karok végzik. A feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a záróvizsga beosztásból a hallgató törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelõzõen kerülhet sor. Ha a hallgatóról utólag derül ki, hogy nem felelt meg a záróvizsgára bocsátás feltételeinek, a záróvizsga eredmény megsemmisítésre kerül. 19.4. A záróvizsgáról történõ távolmaradás esetén a vizsgáról távolmaradás eljárási rendjét kell követni, azzal a kiegészítéssel, hogy új vizsgabeosztást csak a 19.2. pont szerint lehet szerezni. 19.5. A karok a kari ügyrendben határozzák meg és hirdetményben teszik közzé: – a záróvizsga idõszakokat (idõpontokat), – a vizsgáztató bizottság összetételét – a záróvizsga eredményének kiszámítási módját az érvényben lévõ képesítési és kimeneti követelmények szerint képzési területenként. A kari hirdetmények megjelentetési határideje október 15. és március 15. 20.

Az oklevél, illetve bizonyítvány (a továbbiakban oklevél) 62. § (1) A felsõfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának elõfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az elõírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsõoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekbõl tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, 82

illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. (5) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsõoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsõoktatási intézmény vezetõjének (illetõleg a vizsgaszabályzatban meghatározott vezetõnek) és a záróvizsga bizottság elnökének eredeti aláírását, a felsõoktatási intézmény bélyegzõjének lenyomatát. Ha a záróvizsga idõszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidõszakát követõen kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a vizsgaszabályzatban meghatározott vezetõ is aláírhatja az oklevelet. A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata további – a személyes adatok körébe nem tartozó – adatok feltüntetését írhatja elõ. A kiadott oklevelekrõl központi nyilvántartást kell vezetni. 20.1. Sikeres záróvizsga, szakdolgozat védés és az elõírt nyelvi követelmény teljesítése alapján az intézmény a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó, oklevelet állít ki. Az oklevelet a felsõoktatási intézmény vezetõje és a záróvizsga-bizottság elnöke írja alá. Ha az oklevél kiadása elszakad a záróvizsga idõszaktól, és a bizottság elnöke nem tartózkodik az intézményben, helyette az illetékes kari vezetõ az aláíró. 160. § (2) A 62. §-ban meghatározottakat az e törvény alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsõoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának elõfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét elõírták. 150. § (1) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az elõfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak elsõ évfolyamon történõ megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. 20.2. Az oklevél kiadásának feltételeként a képesítési követelmények szerint elõírt nyelvvizsga teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a beirat83

kozás évében legalább a 40. életévüket betöltik, kivéve a felsõfokú szakképzésben, a szakmai nyelvvizsgát igénylõ alapképzési szakokon tanulmányokat folytatókat. 20.3. A 20.2-ben, illetve az 1993. évi LXXX. törvény 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény ezen paragrafusának hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató, valamint a tanulmányaikat a 2003/2004. tanévben elsõ évfolyamon megkezdõ azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idõ alatt betöltik a 40. életévüket. 21. Kiegészítés 21.1. A jelen szabályzat alapján a kari vezetõ hatáskörébe tartozó ügyekben, helyettesük is eljárhat, amennyiben az elsõfokú döntésben nem vett részt. A hatáskör tovább nem delegálható. További eljárási kérdések 21.2. A tanulmányi és vizsgaügyekben benyújtott kérelmeit a hallgató a kérelem jellegétõl függõen köteles indokolni, a kérelemben felhozottakat köteles megfelelõen alátámasztani és igazolni, a rendszeresített nyomtatványokon benyújtandó kérelmeknél a kért összes adatot köteles megadni. 21.3. A jelen szabályzat által érintett ügyekben hozott döntést írásbeli határozatba kell foglalni. A döntésrõl a kérelmezõ értesíthetõ összesített, kivonatolt vagy összefoglaló kiadmány formájában is. 21.4. Az egyetem a tanulmányi rendszer (ETR) használatával elektronikus leckekönyv vezetést alkalmaz. Az alkalmazás során: – az érdemjegyeket a 13.3. pont szerint köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni oly módon, hogy rögzíti az elektronikus rendszer (ETR) felületén, – a hallgató ETR-bõl nyomtatott kurzusteljesítési lapján – a hallgató kérésére – az oktató köteles az érdemjegyet rögzíteni és aláírásával ellátni, – írásbeli érdemjegyek utólagos ellenõrzésére a dolgozat szolgál, amelyen az értékelésnek valamint az értékelõ nevének és aláírásának szerepelnie kell, – a vizsgaidõszak zárását követõ 14 napon keresztül a hallgató az ETR-ben szereplõ értékelés valódiságát vitathatja a kurzusért felelõs egységnél. A kifogásolt értékelést a bemutatott kurzusteljesítési lap, illetve a dolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyõzõdtek – javítani kell. A javítást az érintett egység vezetõjének levele alapján a tanulmányi adminisztráció végzi el. A hallgató felszólalásának vitatása esetén a kari tanulmányi bizottság dönt. Méltánytalanság ellen a felülbírálat szabályai szerinti felszólalásra van lehetõség. – A hallgató indokolt esetben kérheti a leckekönyv adatait tartalmazó, hitelesített okirat kiállítását, amelyet az egyetem térítésmentesen és kötelezõ jelleggel kiad. 84

– A leckekönyvvel rendelkezõ hallgató a kurzusteljesítési lap helyett továbbra is használhatja a megszerzett értékelések igazolására a papír alapú okmányt is, amelyet kérésre a tanulmányi adminisztráció köteles hitelesíteni. Hatályos 2008. február 1-jétõl. A hatályba lépés idõpontjától hatályát veszti minden olyan egyetemi rendelkezés, amely a papíralapú leckekönyv kezelésére vonatkozik. 22.

22.1.

22.2.

22.3.

22.4. 22.5.

Vegyes rendelkezések 61. § (1) A fogyatékossággal élõ hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredõ kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetõleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idõt, az írásbeli beszámolón lehetõvé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történõ felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsõfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvetõ tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. A jelen szabályzat hatálya alá esõ ügyekben, a jogszabályok, az egyéb egyetemi szabályzatok, valamint a jelen szabályzat keretein belül és azzal összhangban a karok kari tanácsai – a hallgatói önkormányzat egyetértési jogának biztosítása mellett – ügyrendet fogadhatnak el, illetve a dékán határidõket határozhat meg egyes kötelezettségek teljesítésére, meghatározhatja a kérelmek elbírálásának szempontjait, a kérelmek igazolásának sajátos módjait, a kérelmekhez nyomtatványokat rendszeresíthet. A karok kötelesek gondoskodni arról, hogy a jelen szabályzat, a tanulmányi és vizsgaügyeket érintõ egyéb, általános jellegû szabályzatok és rendelkezések az oktatók és hallgatók által elérhetõk és megismerhetõk legyenek. A kar köteles érdemben szabályozni minden olyan kérdést, melynek szabályozását a jelen szabályzat a kar hatáskörébe utalja (4.1., 4.3., 5.1., 5.3., 6.7., 7.2., 8.1., 13.2., 13.3., 17.2., 18., 19.2., 19.3., 22.1., 22.2. pontokban). A jelen szabályzat rendelkezései alkalmazandók a vele ellentétes kari rendelkezésekkel szemben. A jelen szabályzat alkalmazása során kari vezetõ alatt a dékánt kell érteni. 85

22.6. A jelen szabályzat hatálya alá esõ tanulmányi ügyekben, az 1. pontban felsorolt valamely képzésben résztvevõ egyetemi központi oktatási egységek, saját szabályozásukat és tanulmányi ügyvitelüket, a jelen szabályzat keretein belül, a tanulmányi ügyvitelre figyelemmel kötelesek kialakítani. 22.7. A zenemûvészeti képzés specifikumait a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának egyes pontjaitól eltérõ, kizárólag a Zenemûvészeti Karra vonatkozó sajátos rendelkezések határozzák meg. 158. § (2) Azok a hallgatók, akik a felsõoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elõtt kezdték meg, azt a felsõoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsõoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján fõiskolai szintû végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintû végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi idõt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelõen kell meghatározni. E rendelkezésektõl a felsõoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jétõl eltérhet. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elõtt kezdték meg, de tanulmányaikat – az e törvény 154. §-ának (4) bekezdése alapján a tanulmányi és vizsgarendben meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembevételével – az 1993. évi felsõoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat. 22.8. A korábbi képzési rendszerben megkezdett tanulmányok befejezésére vonatkozó rendelkezések: Azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elõtt kezdték meg, az Egyetem az alábbiak szerint biztosítja a megkezdett tanulmányok befejezésének lehetõségét: – Amennyiben a korábbi rendszerû képzés szerinti szak már nem indul, a hallgató döntése alapján a) kedvezményes tanulmányi rend keretében teljesíthet olyan tárgyakat, amelyek az ajánlott tantervekben már nem induló évfolyamok számára vannak elõírva, b) becsatlakozhat a többciklusú képzési rendszer kurzusaiba, ahol a szakok közti megfeleltetés alapján teljesítheti képzésének elõírásait, c) kérheti átvételét olyan többciklusú képzésbe, amelynek bemeneti követelményei megegyeznek a lecserélni kívánt szakéval, és korábbi teljesítményei kreditátviteli eljárás alapján elismertethetõk. d) megszüntetheti hallgatói jogviszonyát. Az a) pont szerinti kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmeket, valamint a c) pont szerinti szakváltást a Kari Tanulmányi Bizottság testületi döntéssel bírálja el, illetve engedélyezi. 86

A b) és c) pontokra vonatkozó megfeleltetéseket a szakok felelõsei határozzák meg, és az esetleges kérelmeket a Kari Kreditátviteli Bizottság bírálja el. A c) pont választása, és engedélyezése esetén tanulmányait folyamatos hallgatói jogviszonyban, a felvételekor érvényes feltételek mellett, de az új szak követelményei szerint folytathatja. A c) pont alapján folytatott képzés esetén a finanszírozott félévszám összeadódik, de az elfogadás alapján a képzés elõírt kreditszáma korlátozás nélkül rövidülhet 23. Záró rendelkezések 23.1. A jelen Szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az alábbiak másként nem rendelkeznek. 23.2. A kérelemre induló ügyek esetében a szabályzat hatálya azon ügyekre terjed ki, melynél a kérelmet a szabályzat hatálybalépését követõen nyújtották be, kivéve ha ez a hallgatóra nézve kedvezõbb. 23.3. A záróvizsgára (22. pont) vonatkozó rendelkezések azon hallgatóra hatályosak, aki a végbizonyítványt a jelen szabályzat hatálybalépése után szerzi meg. 23.4. A 6.6. rendelkezéseit azokra a hallgatókra kell alkalmazni, akik a jelen szabályzat hatálybalépése után érik el a tanulmányaikra elõírt képzési idõszak felét. 23.5. A 21.4. rendelkezéseit 2008. február 1-je utáni tanulmányi ügyintézésben kell alkalmazni. 23.6. A 6.9. második bekezdésében foglaltakat 2008 szeptemberében tanulmányokat kezdõ hallgatóknál, felmenõ rendszerben kell alkalmazni. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot a Szenátus 224/2007. számú határozatával elfogadta. A jelen Szabályzat a módosítással egységes szerkezetben foglalt szöveget tartalmazza. 2007. december 17. Dr. Szabó Gábor s. k. rektor Záradék: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2008. február 11-i ülésén a 9/2008. sz. határozatával az alábbiak szerint módosította a 224/2007. sz. határozatát. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 21.4. pont rendelkezéseit a 9/2008. sz. határozatban foglaltak alapján kell alkalmazni. 9/2008. számú SZ-határozat: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa nyílt szavazással, 40 igen, 0 nem, 2 tartózkodom szavazattal az alábbiak szerint módosítja a 224/2007. sz. Szenátusi határozatát: 87

1. A vizsgaidõszakot követõ ellenõrzési szakaszban minden karon egységesen érvénybe lép a 14 napos hallgatói jegyellenõrzési idõszak, amelyben a hallgató vitathatja a tanulmányi rendszerben szereplõ érdemjegyét a szabályzat szerint. Az idõszak végeztével az elektronikus rendszerben szereplõ adatok alapján megtörténik az elektronikus indexek zárása a szokásos átlagszámítási eljárás lefuttatásával. Minden további tanulmányi és pénzügyi ügyintézés ezen eredmény alapján történik. Átmeneti, csak a 2007/08. tanév õszi félévét lezáró rendelkezésként azok a karok, amelyek elõírták a hagyományos leckekönyv alapján történõ szokásos jegyérvényesítést, jogosultak megkövetelni a papír alapú leckekönyv korábban kiadott rendelkezés szerinti leadását, és az ETR-ben szereplõ jegyek valódiságának ellenõrzését. Eltérés esetén a javító eljárás a TVSZ 21.4 pontja szerinti, amit a Tanulmányi Osztály hivatalból kezdeményez. Ha valamely okból a hallgató hagyományos leckekönyve nem áll rendelkezésre, az ETR rendszerbõl nyomtatott féléves teljesítménylap felhasználásával kell az ellenõrzést, illetve annak dokumentálását elvégezni az oktatói dokumentumokkal való összevetés lefolytatásával. A leckekönyv leadási idõszak határideje az azt elrendelõ karokon 2008. február 18-ig meghosszabbodik. Késedelmi díj az ezt megelõzõ idõszakra nem vethetõ ki. 2. Az Oktatási Bizottság dolgozza ki és az oktatási rektorhelyettes – a fõtitkárral egyeztetve – a Szenátus áprilisi ülésén terjessze elõ a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak a 79/2006. (IV.5.) kormányrendelet 15/D. § (1) c) pontjában meghatározott leckekönyvre vonatkozó mellékletét, amely tartalmazza mindazon, a kormányrendeletben elõírt követelményeket, amelyek együttes fennállása az elektronikus leckekönyv használatának feltétele. Az eljárási rendnek garantálni kell, hogy a jelenleg elérhetõ legnagyobb biztonsággal történjen a tanulmányi adatok begyûjtése és tárolása. A mellékletet az elektronikus rendszer paramétereinek jelentõs változásakor felül kell vizsgálni. 2008. február 11. Dr. Szabó Gábor s. k. rektor

88

Kiegészítések:

A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának egyes pontjaitól eltérõ, kizárólag a Zenemûvészeti Karra vonatkozó sajátos rendelkezések 2. Alapfogalmak, értelmezõ rendelkezésekhez diplomamunka: zenemûvészeti tanulmányokat lezáró diplomakoncert, melyen a hallgató a fõtárgyi és kamarazenei tanulmányok során megszerzett tudásáról ad számot. A záróvizsga részét képezõ diplomakoncert tematikáját és idõtartamát a képzési tervek határozzák meg. fõtárgy: a zenemûvészeti képzésben legfontosabb szerepet játszó hangszeres, énekes, illetve egyéb tárgy, mely az adott szak, illetve szakképzettség megnevezésében szerepel. fõtárgyi és kamarazenei kollokvium: a konzultációs gyakorlatot lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidõszakban számon kérõ gyakorlati vizsga, melyen a képzési tervben meghatározott vizsgamûsort az adott tanszék valamennyi oktatójából álló vizsgabizottság elõtt kell teljesíteni. Az értékelés öt fokozatú, melyet két tizedes jegy pontossággal is meg kell adni, és a leckekönyv megjegy zés rovatába kell bejegyezni. konzultációs gyakorlat: olyan fõtárgyi, illetve kamarazenei óra, melynek keretében az oktató a hallgató zenemûvészeti képzését irányítja azok aktív közremûködésével. A konzultációs gyakorlat fõtárgyi, illetve kamarazenei kollokviummal zárul. 12.

A vizsgaidõszak A Zenemûvészeti Kar megszervezi a kar valamennyi hallgatóját érintõ fõtárgyi és kamarazenei vizsgarendet, melyet a szorgalmi idõszak elõtt legalább három héttel hirdetményben közzé tesz. A fõtárgyi és kamarazenei vizsganapokat a tanulmányi osztályvezetõ a tanszékvezetõkkel egyeztetve állapítja meg. A Zenemûvészeti Kar a vizsgaidõszakban minden fõtárgyból egy vizsgaalkalmat biztosít. A többi vizsgát a vizsgáztatók az érintett hallgatókkal egyeztetett idõpontban tartják, mely nem ütközhet az érintett hallgató fõtárgyi, illetve kamarazenei vizsganapjával.

13. A vizsgáztatás rendje 13.1. A fõtárgyi vizsgától való távolmaradás esetén az érintett tanszék köteles újabb vizsgaidõpontot biztosítani a hallgató számára. Amennyiben a hallgató egészségi, vagy egyéb méltánylást érdemlõ okból akadályoztatva van a fõtárgyi, vagy kamarazenei vizsgán való szereplésben, félévi munkáját – oktatója javaslata alapján – a tanszékvezetõ értékelheti. Ebben az esetben az érdemjegy jeles (5) nem lehet. 89

15.

A sikeres vizsga megismétlése A sikeres fõtárgyi és kamarazenei vizsga nem javítható.

20.

Az oklevél, illetve bizonyítvány (a továbbiakban oklevél) Az 1998. július 9-én aláírt együttmûködési megállapodás alapján (melyet a Szabályzat függeléke tartalmaz) az egyetemi oklevelet – az önálló szakindítási engedélyek megszerzéséig – a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem adja ki. Dr. Szabó Gábor s. k. rektor

SZTE JGYPK kari rendelkezések A levelezõ tagozatos hallgatókra vonatkozó kiegészítések 1. 2.

3.

4.

5.

A Pedagógusképzõ Kar levelezõ tagozatán alap-, kiegészítõ és újabb diplomás képzés folyik. A nem pedagógus munkakörben mûködõ levelezõ tagozatos hallgatók (azok a kétszakos levelezõ hallgatók minõsülnek ilyennek, akik tanulmányaik ideje alatt nem az általános iskola felsõ tagozatában tanítanak, továbbá azok az újabb diplomás hallgatók, akik nem rendelkeznek általános iskolai tanári oklevéllel, és nem tanítanak az általános iskola felsõ tagozatában) a szaktárgy tanulásának utolsó évében – február 1. és április 30. között – tanítási gyakorlatot kötelesek végezni. A tanítási gyakorlat ideje alatt a hallgatók szaktárgyaikból 6-6 órát kötelesek hospitálni és tanítani, illetve zárótanítást végezni. A zárótanítás nem elõzheti meg a hospitálási és tanítási kötelezettségeket. Azt az iskolát, amelyben a hospitálást és a tanítási gyakorlatot teljesíteni kell, továbbá a tanítási gyakorlatot vezetõ tanárt a Kar jelöli ki. A pedagógus munkakörben mûködõ levelezõ tagozatos hallgatók szaktárgyaikból 2-2 órát kötelesek tanítani, illetve zárótanítást végezni a Kar által kijelölt iskolában. Azok a levelezõ tagozatos hallgatók, akik tanulmányaikat nappali tagozaton kezdték, csak abban az esetben tekinthetõk pedagógus munkakörben dolgozóknak, ha legalább az utolsó tanítási évben az általános iskola felsõ tagozatában szaktárgyaikat tanítják. A gyakorlat elvégzésének kötelezettsége a mûvelõdésszervezõ, könyvtár, pedagógia szakosokra is vonatkozik, ha nem a választott szaknak megfelelõ területen dolgoznak. Ez esetben a teljesítendõ gyakorlat mértékét a Kar határozza meg. 90

Betétlapot adó képzés 6.

Betétlapot adó képzés a) A szakos óra-, vizsga- és kredittervek mellékletében szereplõ, tartalmát tekintve ott pontosan meghatározott, választható képzési forma. b) Megszerzett kreditjei részét képezik az alapképzés kreditteljesítményének. A meghirdetõ szak választható kreditkívánalmainak teljesítésére felhasználhatók. c) A betétlapot adó képzés és az alapképzés együttes kreditszáma nem haladhatja meg a felsõ kredithatárt sem szemeszterenként, sem a képzés egészét tekintve. (1/3-dal lehet több, mint a diploma megszerzéséhez elõírt kreditszám). d) A betétlapot adó képzés és a gazdaszak alapképzésének együttes kreditszáma legalább 10%-kal meg kell, hogy haladja a záróvizsga kreditfeltételét. e) Ha a betétlapos képzés az alapszakon belüli szakosodást feltételez, tehát szakirányt jelent, menet közben más szakirányra váltani csak annak teljes követelményét teljesítve lehet, de a megszerzett összes kreditmennyiség így sem lehet több a megengedettnél. f) A képzés elismerésére az oklevél mellékleteként kiadott betétlap szolgál. Ez önmagában nem diploma értékû, de tanúsítja a szakos diploma egyedi jellegét, azt a többlet-teljesítményt és szakértelmet, amit a betétlap tartalmában hordoz. g) A képzés kívánalmainak teljesítését a meghirdetõ tanszék ellenõrzi, a betétlapot a Tanulmányi Osztály állítja ki. Tanulmányi tervvel külföldi képzésben résztvevõ hallgatók

7.

A külföldi képzés kari érvényesítésének feltétele tanulmányi terv készítése, melyet a hallgató mindkét szakjáért felelõs szervezeti egység vezetõje, valamint az oktatási dékánhelyettes aláírt. Ebben ki kell térni: a) a külsõ teljesítmény küldõ szakon történõ beszámításának részleteire. Meg kell határozni, hogy a külföldi képzés mely tantárgyak vagy tantárgyelemek teljesítésével equivalens. (A tanítási gyakorlatok megfeleltetése is ebbe a körbe tartozik, mindkét szakra vonatkozóan, az egyéni tanítások kivételével.) Ezeket a visszatérés után a hozott eredmények szerint kell elszámolni. Ki kell térni arra is, hogy mely kurzusok teljesítését engedi meg a küldõ tanszék a visszatérés után, órára járás kötelezettsége nélkül, illetve melyeket enged felvenni a következõ félévben párhuzamosan.

91

8.

b) a társszak teljesítésének feltételeire. Ebben is ki kell térni arra, hogy mely kurzusok teljesítését engedi meg a társ tanszék a visszatérés után, órára járás kötelezettsége nélkül a fentiek szerinti eljárással. A féléves kreditteljesítmény elszámolása szempontjából a fogadó intézmény által elismert külföldi képzés alatti teljesítmény 30 kredittel egyenértékû. Ezek a kreditek szakmai szempontból azonban csak a tanulmányi tervben rögzített kurzusokat váltják ki.

Szakmai gyakorlatok és tanulmányi kirándulások A Karon a képzés jellegétõl függõen szakonként eltérõ szakmai, illetve terepgyakorlatok, valamint tanulmányi kirándulások szervezhetõk. Ezeknek kötelezõség és finanszírozási szempontból két típusát kell megkülönböztetni: a) A képesítési követelményekben, illetve annak hiányában a tantervben rögzített, a Kari Tanács által elfogadott kötelezõ formáik az adott szak minden hallgatója számára az abszolutórium részei. A tanórákkal és más munkaformákkal egyenértékû, a szakos képzés részét képezõ feladatok. Tantárgy, illetve tantárgyelemként kell õket a tantervben megjeleníteni, és a hallgatónak az adott félévben a tantárgyfelvételi lapjára felvezetni. Oktatási szolgáltatásaik költségeit a képzési normatíva tartalmazza. Annak elismeréseként, hogy a gyakorlatok – a színvonalas teljesítés érdekében – általában a Kartól távoli helyszíneken folynak, az utazási és szállásköltség fedezésére a hallgatók terepgyakorlati ösztöndíjat kapnak. Ennek mértékét, pénzügyi fedezetének és elosztásának elveit a Hallgatói Juttatások és Térítések Szabályzatának melléklete tartalmazza. A gyakorlatokat úgy kell megszervezni, hogy a hallgatókra háruló fenti költségek a képzés egésze alatt ne haladják meg a terepgyakorlati ösztöndíj címen kapott juttatás összegét. b) A fenti kereteken felül szervezett gyakorlatok és tanulmányi kirándulások választható munkaformák, vagy az oktatáson kívüli tevékenységek. Ezek önköltséges alapon szervezõdnek minden résztvevõ számára. Az abszolutórium részét képezõ munkaformához elismerési feltételként kötni õket nem lehet. Választható tantárgy, vagy tantárgyelemként megjelenhetnek a hallgató kurzuslapján, ha van tantervi (nem kötelezõ) funkciójuk.

A tanári mesterség kreditallokációs elveei és képzési struktúrája A Szegedi Tudományegyetemen a tanári mesterség képesítési követelményeinek alkalmazásaként a következõ kreditallokációs elvek és képzési struktúra ér-

92

vényesül: – a szaktól független, általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés legyen 25 kredit 62.5% – a szakmódszertani képzés legyen 8 kredit 20% – az iskolai gyakorlatok részesedése legyen 7 kredit 17.5% A közoktatás számára történõ tanárképzés esetén a szaktól független kreditmennyiség két részre oszlik: – kötelezõ pedagógiai tárgyak (9 kredit) + kötelezõ pszichológiai tárgyak (9 kredit) + ped-pszi komplex szigorlat (2 kredit), összesen 20 kredit – további kötelezõen választható tanárképzési tárgyak: 3 kredit A mûvésztanári képzés szaktól független részében jelentõs szerepet kell kapjon az esztétikai, zenei képzés. A fentiek értelmében az egy szakhoz rendelt tanári mesterség kredit nem lehet kevesebb, mint 40. Kétszakos képzés esetén a szakos módszertan, illetve az iskolai gyakorlatok közös elemei átfedhetik egymást. Ennek figyelembe vételével a kétszakos képzések tanári mesterség kreditje nem lehet kevesebb, mint 50.

A tanárjelöltek feladatai A. 1.

2. 3. 4.

B. 1. 2. 3.

Általános tudnivalók Az iskolai tanítási gyakorlat négy elembõl tevõdik össze: a) csoportos óra (elsõ félév hármas egység, második félév kettes egység), b) hospitálás, c) tanítás, d) tanórán kívüli tevékenység. A tanárjelölteknek a félévkezdések elsõ hetének csoportos óráján jelentkezni kell a szakvezetõknél. Az iskolába munkakezdés elõtt negyed órával kell megérkezni. Becsengetés után tanítási órára bemenni nem lehet. A tanárjelölt megjelenésének, öltözetének, viselkedésének az iskolai normákhoz igazodni kell. Hospitálás A félévenkénti öt óra hospitálást úgy kell szervezni, hogy abból legalább három azokban az osztályokban történjen, amelyekben a hallgató tanít. Minden szakvezetõ órája látogatható az órát tartó tanár elõzetes beleegyezésével. Az óralátogatásokon – követve az óra logikai és módszertani menetét – jegy93

C. 1.

2.

3. 4. 5. 6.

D. 1.

E. 1. 2.

zetelni kell. Az egyes órákról készült feljegyzéseket az órát tartó tanár írja alá, félév végén pedig a szakvezetõ aláírásával igazolja a hospitálási kötelezettségek teljesítését. A tanítási gyakorlat rendje A tanárjelölt a tanítási gyakorlatát megelõzõ héten munkatervet ad szakvezetõjének. Ez tartalmazza: – a tanítási órák helyét és idejét, – a hospitálási órák helyét és idejét, – a tanórán kívüli tevékenység lehetséges helyét és idejét. A tanárjelölt a szakvezetõvel egyeztetett idõpontban, a tanítási gyakorlat megkezdése elõtt óraelõkészítõ megbeszélésen vesz részt. A megtartott tanítási órát követõen pedig óraelemzõ megbeszélésen vesz részt. A tanárjelölt órát csak a szakvezetõ által jóváhagyott tervezet vagy vázlat alapján tarthat. A tanárjelölt az órán az oktató-nevelõ munkát önállóan végzi. Az önállóság vonatkozik a különbözõ szemléltetõ eszközök használatára és kezelésére is. A tanárjelölt tanulmányainak utolsó félévében, a vizsgatanítást megelõzõen egy alkalommal szakvezetõje és diáktársai nélkül, önállóan tarthat egy órát. A tanárjelölt a zárótanítás óratervezetét – melyet a hallgató önállóan állít össze – két példányban készíti el, melyeket a zárótanítás elõtt legalább egy nappal szakvezetõjének lead. A zárótanítást, melyen lehetõség szerint a szaktanszék képviselõje részt vesz, a szakvezetõ jeggyel értékeli. Tanórán kívüli munka (Részletezve az 1. sz. almellékletben) A tanárjelöltek az iskolai élet mind teljesebb megismerése céljából tanórán kívüli tevékenységet is végeznek a szakvezetõ javaslata, illetve saját választásuk alapján. Ezen tevékenységet munkatervükben is jelzik. A tanítási gyakorlat értékelése Az iskolai gyakorlatot a fõiskolai kar által megbízott szakvezetõk gyakorlati jeggyel minõsítik. A tanárjelölt, vagy leendõ munkahelye a tanulmányok befejezésekor, illetve az azt követõ évben referenciát (ajánlólevelet) kérhet a szakvezetõtõl.

Tanítási órán kívüli választható tevékenységek tanárjelöltek részérre 1. sz. almelléklet I. 1.

Osztályfõnöki munka Osztályfõnöki óra látogatása. 94

2. 3. 4. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

IV.

Osztályfõnöki óra tartása (elsõsorban az egészségtan tanári szakon). Osztályfõnöki adminisztráció. Szülõi értekezleten való részvétel. Szaktárgyakhoz kapcsolódó munka Szakkörök, tanfolyamok látogatása. Szakkörök, tanfolyamok tartása (egy-két óra). Munkaközösségek által szervezett versenyeken, pályázatokon való részvétel, pályamunkák elbírálása. Szertárrendezõ, szertárfejlesztõ munka. Korrepetálás. Tehetséges tanulókkal való foglalkozás. Nevelõmunka, diákönkormányzat Folyosói felügyelet (kötelezõ, ha a szakvezetõ folyosói ügyeletes). Iskolai ünnepélyeken való részvétel (gyakorló héten kötelezõ). Iskolai ünnepélyek megszervezésének segítése (kötelezõ a gyakorló héten). Diák-klub munkájának támogatása (színjátszókör, egyéb rendezvények). Diákújság munkájának támogatása. Cserekapcsolatok szervezésének, lebonyolításának segítése (fõleg nyelvszakosok esetében). Sportrendezvények, sportversenyek (iskolán belüli, iskolák közötti) szervezésének, lebonyolításának segítése. Egyéb Az iskola, illetve a szakvezetõ által kijelölt feladat.

Részvétel foglalkozásokon 1.

2.

Azokat a tanulmányi foglalkozásokat, amelyeken a hallgató részvétele kötelezõ, a tanterv határozza meg. Az elõadások látogatása nem kötelezõ, de ajánlott. A szakpárok eltérõ ütemû teljesítése a kreditrendszerû oktatásszervezés egyik lehetõsége. Ez nem jelenthet hivatkozási alapot a követelmények teljesítésének elengedésére. A hallgatónak – ha eltér a javasolt elõrehaladási sémától – egyéni felelõssége a szakos és általános követelmények elõírásainak teljesítése. Ez esetenként a tanulmányi idõ meghosszabbodását eredményezheti, de felmentést a képesítési követelmények alól az érvényes jogszabályok nem tesznek lehetõvé. A tanítási gyakorlat kettes, hármas egységérõl igazoltan legfeljebb kétszer hiányozhat a jelölt. Tanítási gyakorlatra (saját tanítása) – ha betegség vagy más komoly ok akadályozza meg a gyakorlat elvégzésében, és ezt igazolja – az iskola legfeljebb egy pótlási alkalmat jelöl ki számára. 95

3.

4. 5.

6. 7.

Ha a hallgató hiányzása bármely kötelezõen látogatandó tárgyból meghaladja a heti óraszám háromszorosát, az – a különleges méltánylást érdemlõ esetek kivételével – a tárgy kreditértékének elvesztésével jár. Különleges méltánylást igénylõ esetben az érintett tanszékek véleményének figyelembevételével a TB dönt. Óráról való szervezett távolmaradás engedélyezése a kar vezetõjének feladata. Döntésérõl tájékoztatja a TO vezetõjét, aki értesíti az érintett tanszékeket, iskolákat. A megengedett mértékû hiányzásokkal kapcsolatos pótlási lehetõségekrõl a tanszékek rendelkeznek. Nem tekinthetõ hiányzásnak, ha a hallgató azért nem jelent meg az órán, mert órarendben nem rögzített kötelezõ kari foglalkozásokon (tanítási vagy szakmai gyakorlaton, tanulmányi kiránduláson, a kar által engedélyezett sport- és tanulmányi versenyeken, kari bizottsági vagy tanácsülésen) vett részt. Ezekrõl a szervezõ tanár a TO-t, az pedig az érintett tanszékeket értesíti.

96

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDÕ DÍJAKRÓL ÉS TÉRÍTÉSEKRÕL, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOKRÓL A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban SZTE, vagy Egyetem) Szenátusa a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (továbbiakban: Ftv.), a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben (továbbiakban: kedvezménytörvény) valamint az 51/2007. (III. 26.) Kormány rendeletben (továbbiakban Korm. rendelet) foglaltak alapján a hallgatói önkormányzattal egyetértésben, az Egyetem hallgatói által fizetendõ díjakat és térítéseket, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokat az alábbiak szerint állapítja meg. I.

Fejezet Általános rendelkezések A szabályzat hatálya

1. § A szabályzat hatálya kiterjed: (1) az SZTE-n tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra, függetlenül attól, hogy tanulmányaikat milyen tagozaton és képzési formában végzik. (2) az SZTE-n alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató, külföldi állampolgárságú hallgatókra, akik a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (Kedvezménytörvény) hatálya alá tartoznak. (3) az SZTE-n tanulmányokat folytató, külföldi állampolgárságú hallgatókra, akik az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgárai és családtagjai, akik az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerzõdés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. 2. § A szabályzat hatálya a hallgatói juttatások tekintetében csak e szabályzat kifejezett rendelkezése esetén, az ebben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki: (1) a) a SZTE-n államilag támogatott esti vagy levelezõ tagozatos alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgatókra, (2) a SZTE-n költségtérítéses finanszírozási formában tanulmányokat folytató hallgatókra, (3) a nappali tagozatos doktori képzésben részt vevõ hallgatókra, függetlenül annak finanszírozási formájától. 97

Hallgatói juttatásokra vonatkozó, egyéb általános rendelkezések 3. § (1) A hallgatók részére nyújtható támogatások jogcímeit e Szabályzat határozza meg, mértékérõl, a támogatások felosztásának elveirõl, módjáról a Szabályzatban megjelölt testület, illetve az egyes karok tanácsai rendelkeznek a hallgatói önkormányzat egyetértésével. (2) A hallgatók részére nyújtható egyes támogatások jogcímeit és feltételeit egy tanévre (tíz hónapos oktatási idõszakra) kell megállapítani, kivéve ha jogszabály vagy jelen szabályzat másként rendelkezik. A támogatásokra vonatkozó ezen információkat az intézményben szokásos módon közzé kell tenni. (3) Az Egyetem e szabályzatban meghatározott kötelezettségeit, az EHJB ügyrendje alapján a Kari Hallgatói Jóléti Bizottságok végzik. (4) A szabályzat 7. § (1) bekezdésben felsorolt jogcímeken pénzbeli támogatásként meghatározott ösztöndíjakat havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. Ezen juttatások esetében a Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatóság – a tanulmányi félév elsõ hónapjának kivételével – legkésõbb a tárgyhó 10. napjáig intézkedik a Magyar Államkincstár felé azok átutalásáról. (5) A passzív félév igénybe vétele esetén a hallgató semmilyen támogatásban nem részesül, díjat, térítést nem fizet. (6) A hallgatói juttatásokkal kapcsolatos adminisztrációs teendõket a kari tanulmányi osztályok, a GMF Hallgatói Szolgáltató Iroda (továbbiakban: HSZI) valamint az egyes hallgatói önkormányzatok végzik az erre vonatkozó, külön szabályzatban meghatározott feladatmegosztás szerint. A szabályzat elkészítése a Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatóság feladata, azt a hallgatói önkormányzat egyetértésével a Rektor hagyja jóvá. 4. § (1) A hallgató a juttatás megállapítását, illetve meg nem állapítását tartalmazó döntés közzétételtõl számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a támogatásról szóló döntést elbíráló szervezethez, testülethez. (2) A hallgatói juttatásokkal kapcsolatos jogszabály- vagy szabályzatsértés kivizsgálására irányuló kérelmet – a sérelem megjelölésével – az EHÖK Felügyelõ Bizottságához kell benyújtani. (3) A hallgatók részére nyújtható támogatásokkal kapcsolatos törvényességi felügyeletet a HSZI, a célszerûségi felügyeletet az EHÖK Felügyelõ Bizottsága biztosítja. (4) A hallgatói támogatások megállapításának valamint felhasználásának jogszerûségét az Egyetem a Rektori Hivatal Belsõ Ellenõrzési Csoport bevonásával rendszeresen ellenõrzi.

98

II.

Fejezet A hallgatók részére nyújtható támogatások A hallgatói juttatások forrása Ftv. 129. § (1) Az e törvényben meghatározott hallgatói juttatások fedezete a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás. (2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevõ – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehetõ – hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehetõ hallgatói kört és a figyelembe vehetõ létszám megállapításának rendjét a Kormány határozza meg. (3) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy a) a hallgatói ösztöndíj-támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelõzõ második évre számított és a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész hetvenháromszázadszorosa, b) a kollégiumi támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelõzõ második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész hetvenháromszázadszorosa, c) a lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelõzõ második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész harminchatszázadszorosa, d) a doktorandusz ösztöndíj tizenkét hónapra számított összege nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelõzõ második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset hat egész nyolcvankilencszázadszorosa, e) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelõzõ második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész hétszázadszorosa, f) a köztársasági ösztöndíj megállapításához rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege, érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelõzõ második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset két egész tizenegyszázadszorosa. Ftv. 133. § (1) A felsõoktatási intézményben mûködõ hallgatói önkormányzat tevékenységét a költségvetés az intézmény részére biztosított hallgatói normatív juttatás részeként 99

normatív támogatással segíti. A normatíva összege a hallgatói normatíva egy százaléka. (2) A hallgatói önkormányzat tevékenységét segítõ normatív támogatás számításának, elosztásának, igénylésének rendjét a Kormány határozza meg. Korm. rendelet 6. § (1) A hallgató részére a) szociális alapú támogatás a felsõoktatási intézménynek a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdése szerint nyújtott költségvetési támogatásának, b) teljesítmény alapú támogatás, ba) a felsõoktatási intézménynek a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdése szerint nyújtott költségvetési támogatása, bb) az államilag támogatott képzésben részt vevõk által fizetett, a felsõoktatási törvény 125/A. §-a (2)-(3) bekezdése szerinti képzési hozzájárulásból származó bevétele terhére nyújtható. (2) A felsõoktatási intézmény saját bevétele terhére, szabályzatában meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjat adományozhat. Korm. rendelet 32. § (1) Az intézményi támogatás megállapításakor a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult létszámok számtani közepét kell figyelembe venni aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra, ab) a kollégiumi támogatásra, ac) a lakhatási támogatásra, ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében; b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizenkettedét kell figyelembe venni a doktorandusz ösztöndíj esetében; c) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében; d) a ténylegesen kifizetendõ összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében. (2) Márciusi statisztikai adatközlésen a felsõoktatási intézmény március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésen a felsõoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítõ, a felsõoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni. (3) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosulti létszámok megállapítása a képzési idõszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik. Korm. rendelet 33. § (1) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egyetemi szintû képzésben, fõiskolai 100

szintû képzésben vagy felsõfokú szakképzésben teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatók száma. (2) A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejû képzésben vesznek részt, és a) az intézmény kollégiumában, b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban, c) e rendelet szerinti a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítõ, a felsõoktatási intézmény által bérelt férõhelyen vannak elhelyezve. (3) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a felsõoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkezõ államilag támogatott teljes idejû képzésben részt vevõk létszámának 95%-át, továbbá levonva a (2) bekezdés szerinti létszámot. (4) A doktorandusz ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a felsõoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõk létszáma. (5) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosulti létszám az (1) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti jogosulti létszámok összege. (6) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülõ hallgatók száma. (7) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosult létszámok megállapítása a képzési idõszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik. 5. § (1) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatás (intézményi keretösszeg) forrása az Ftv. 129. § (3) bekezdése alapján: a) a hallgatói ösztöndíj támogatás (hallgatói normatíva) keretösszege, b) a kollégiumi normatíva keretösszege, c) a lakhatási támogatás keretösszege, d) doktorandusz ösztöndíj támogatás keretösszege e) a tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszege, f) a köztársasági ösztöndíj támogatás keretösszege. (2) A hallgatói juttatások intézményi keretösszegének részét képezi a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati ösztöndíj intézményi ösztöndíj részéhez biztosított, az egyetem költségvetésében megjelölt és elkülönített forrás. (3) A hallgatói juttatások intézményi keretösszegének részét képezi a 28. § szerint fizetett képzési hozzájárulásnak a Szenátus által meghatározott része. (4) A hallgatói juttatások intézményi keretösszegének részét képezik a központi költségvetésen kívüli, egyéb forrásokból fizetett juttatások. (5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott keretösszegek adott évben fel nem használt maradványai csak a 7-8. § elõírásainak megfelelõen használhatók fel. 101

Hallgatói jogosultság Ftv. 55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elõtt megszûnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsõoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgató léphet. Ha a felsõoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsõoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben elõírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következõ tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók száma a tanévben a felsõoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed. (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsõoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idõ), beleértve a felsõfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élõ hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhetõ. A támogatási idõbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idõ számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idõ terhére teljesített félévet, ha megszûnt a felsõoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsõoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsõoktatási intézmény a megszûnt intézményben befejezett félévekbõl nem ismert el. A támogatási idõ legfeljebb két félévvel megnõ, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idõ meghaladja a tíz félévet. A részidõs képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevõ hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsõoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsõfokú szakképzés tekintetében is. (3) Ha a hallgató kimerítette a – (2) bekezdésben meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási idõt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsõoktatásban. 102

(4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idõ legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idõ alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (5) A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv tartja nyilván a felsõoktatásban megkezdett tanulmányokat, a megkezdett féléveket, az egyes személyek által igénybe vett, illetve fel nem használt támogatási idõt. (6) A támogatási idõ nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás rendjét a Kormány határozza meg. Korm. rendelet 3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatónak minõsül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. elõtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) elsõ oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: elsõ alapképzés), vagy bb) a fõiskolai szintû végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon elsõ egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá fõiskolai vagy egyetemi végzettségre épülõ elsõ tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: elsõ kiegészítõ alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése elõtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és elsõ alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát nem haladja meg, vagy cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményezõ képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát, vagy cd) elsõ kiegészítõ alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; 103

d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben da) e jogviszony létesítése elõtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és elsõ alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy db) e jogviszony létesítése elõtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és elsõ alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy dc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményezõ képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy de) elsõ kiegészítõ alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésbõl az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévõ államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejébõl még hátralévõ idõtartamban. (2) A felsõoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minõsül államilag támogatott képzésben részt vevõnek a 2006/2007-es tanévtõl hallgatói jogviszonyt létesített személy. Korm. rendelet 10. § (7) A hallgató a 7. § b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken egyidejûleg csak egy felsõoktatási intézménytõl kaphat támogatást. Amennyiben a hallgató egy idõben több felsõoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsõoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel elõbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsõoktatási intézmények szerzõdése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelõ) – kétszakos 104

képzés esetében a hallgató az állami felsõoktatási intézmény részérõl kaphat juttatást. A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsõként létesített hallgatói jogviszonyt. Korm. rendelet 29. § (1) A felsõoktatási törvény 55. §-ának (1) bekezdése és 59. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési idõszak lezárását követõen, de legkésõbb a következõ képzési idõszak kezdetét megelõzõ 30 nappal kell meghozni. (2) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsõoktatási intézményben legfeljebb egy képzési idõszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik a felsõoktatási törvény 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (3) Amennyiben a felsõoktatási intézmény megállapítja, hogy a felsõoktatási törvény 55. §-a (1) bekezdésében foglalt szabály alapján, az ugyanitt megfogalmazott mértéket meghaladó hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesítenie. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést felsõfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, képzési áganként vagy képzési területenként kell meghozni, az intézményi térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint. Amennyiben a felsõoktatási intézményben a képzés telephelyenként (településenként) elkülönülten folyik, az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint telephelyenként és szakképzésenként, illetve szakonként, képzési áganként, képzési területenként kell a döntést meghozni. Azonos kreditindexû hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie. Doktori képzésben a felsõoktatási törvény keretei között a doktori szabályzatban meghatározottak szerint dönt a hallgatók államilag támogatott és költségtérítéses képzés közötti átsorolásáról. (5) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehetõ át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben elõírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévõ hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedõ hallgató éves kreditindexe. (6) A felsõoktatási intézménynek a következõ képzési idõszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy 105

a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szûnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a felsõoktatási törvény 55. §-ának (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket. (7) Nem vehetõ át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettõvel – fogyatékossággal élõ hallgatók esetében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét. (8) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják tanulmányaikat a következõ tanévben, mint az azt megelõzõben. 6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatásokban a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók közül kizárólag azok részesülhetnek, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési idõszakot, kivéve ha az adott juttatásra vonatkozóan jelen szabályzat ettõl eltérõn rendelkezik. (2) Az 5. § (1)-(2) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatásokban az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben illetve teljes idejû doktori képzésben részt vevõ, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatók részesülhetnek. (3) Az 5. § (3) bekezdésében leírt keret terhére nyújtott teljesítmény alapú juttatásokban az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatók részesülhetnek. (4) Az államilag támogatott hallgatók körének meghatározásakor az Ftv. 55. §-nak valamint a Korm. rendelet 3. §-nak elõírásait kell figyelembe venni. (5) Az 5. § (1)-(3) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatások esetében a kifizetés megkezdése elõtt a HSZI megvizsgálja a hallgató jogosultságát az adott juttatásra. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy egyéb ok miatt a juttatásra nem jogosult, annak folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. (6) Amennyiben a hallgató egy idõben több felsõoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, csak abban a felsõoktatási intézményben része-

106

sülhet támogatásban, amellyel elsõként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. (7) Amennyiben a hallgató több karon is folytat tanulmányokat, annak a karnak a juttatási kerete terhére és szabályai alapján részesülhet támogatásban, amelyen tanulmányait korábban kezdte meg. Amennyiben a hallgató tanulmányait több karon is azonos idõben kezdte meg, a tanulmányai megkezdésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a képzés idõtartama alatt mely karon kívánja a juttatásokat igénybe venni. (8) Amennyiben a hallgató egy idõben több képzésben folytat tanulmányokat, amelyek közül valamelyik doktori képzésnek minõsül, akkor a doktori képzésben részt vevõ hallgatókra vonatkozó szabályok szerint részesülhet a különbözõ juttatásokban. (9) Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendjét és részletes szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. Az intézményi hallgatói elõirányzat felosztása és felhasználásának jogcímei Korm. rendelet 7. § A felsõoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) doktorandusz ösztöndíj, d) egyéb, a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj kifizetésére, e) az intézményi mûködési költségek finanszírozására ea) a jegyzet-elõállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmányait segítõ eszközök beszerzésére, eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, ec) kollégium fenntartása, mûködtetése, ed) kollégiumi férõhely bérlése, kollégiumi felújítás, ee) a hallgatói önkormányzat mûködésének támogatása. 107

7. § (1) A hallgatói juttatásokhoz biztosított intézményi keretösszeg az alábbi jogcímeken használható fel: a) tanulmányi ösztöndíj, b) rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj c) alaptámogatás d) a tantervi követelményeken túlmenõ kiemelkedõ szakmai, tudományos és közéleti tevékenység alapján megállapított ösztöndíj, e) a képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat és terepgyakorlatokon részt vevõ hallgatók támogatása, f) jelen szabályzatban meghatározott más, egyszeri juttatás, g) a hallgatói önkormányzat mûködésének és tevékenységének támogatása, h) sport tevékenység támogatása, kiemelkedõ sport tevékenység alapján megállapított ösztöndíj, i) kulturális tevékenység támogatása, kiemelkedõ kulturális tevékenység alapján megállapított ösztöndíj, j) Bursa Hungarica ösztöndíj intézményi ösztöndíjrész. k) köztársasági ösztöndíj, l) doktorandusz ösztöndíj, m)külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, n) tankönyv- és jegyzettámogatás, o) tankönyv- és jegyzet-elõállítás, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, p) kollégium fenntartása, mûködtetése, q) kollégiumi férõhely bérlése, kollégium felújítása, fejlesztése. (2) Az (1) bekezdés a)-f), j)-m) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként, az (1) bekezdés n) pontja szerinti jogcímeken a támogatás pénzbeli támogatásként, illetve készpénz-helyettesítõ kártya vagy utalvány formájában bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére. Az (1) bekezdés h)-i) pontjai szerinti jogcímeken a rendelkezésre álló keretösszeg a hallgatóknak nyújtott pénzbeli juttatásként illetve dologi kiadásként egyaránt felhasználható, az g) pont szerinti jogcímen a rendelkezésre álló keretösszeg dologi kiadásként használható fel. (3) Az 5. § (4) bekezdésében megjelölt központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére a következõ támogatások fizethetõk ki. a) hallgatói munkadíj, b) sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése, c) egyéb, az Egyetem által alapított ösztöndíj. Korm. rendelet 8. § (1) A 7. § aa) és ac) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsõfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztat108

lan és mesterképzésben részt vevõ hallgatók után biztosított a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] 5969 százalékát. (2) A 7. § ba)-bb) és be) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsõfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevõ hallgatók után biztosított: a) a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] 25-40 százalékát, továbbá b) a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás [lakhatási támogatás normatívája] intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legalább 30 százalékát, és c) a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva] 56 százalékát. Korm. rendelet 9. § (1) A 7. § ea) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva] e rendelet hatálya alá tartozó felsõfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevõ hallgatók után biztosított intézményi összegének 24%-át. (2) A 7. § eb) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatói után biztosított intézményi összegének 20%-át. (3) A 7. § ab) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerinti támogatás [köztársasági ösztöndíj] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegét. (4) A 7. § ec) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás [kollégiumi támogatás] intézményi öszszegét. (5) A 7. § ed) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás [lakhatási támogatás] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legfeljebb 70%-át. (6) A 7. § ee) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének minimum 1%-át. 8. § (1) hallgatói normatíva keretösszege a 7. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott juttatásokra használható fel. 109

(2) hallgatói normatíva keretösszegének legalább 59%-át, legfeljebb 69%-át a 7. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (3) hallgatói normatíva keretösszegének legalább 25%-át, legfeljebb 40%-át valamint a lakhatási támogatás normatíva keretösszegének legalább 30%-át a 7. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (4) tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 56%-át a 7. § (1) bekezdés n) pontjában, 24%-át a 7. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (5) tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 10%-át a 7. § (1) bekezdés h) pontjában, 10%-át a 7. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott támogatásokra kell felhasználni. (6) köztársasági ösztöndíj támogatás keretösszege a 7. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott juttatásra használható fel. (7) kollégiumi normatíva keretösszege a 7. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározott juttatásra használható fel. (8) lakhatási támogatás keretösszegének legfeljebb 70%-át a 7. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott célokra kell felhasználni. (9) doktorandusz ösztöndíj támogatás keretösszege a 7. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott jogcímen használható fel. (10) Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati ösztöndíj intézményi ösztöndíj részéhez biztosított keretösszege a 7. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jogcímen használható fel. (11) hallgatói normatíva keretösszegének legalább 1%-át a 7. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott célokra kell felhasználni. (12) z 5. § (1) a)pontjában meghatározott keretösszeg felhasználásának elveit és arányait a költségvetési törvény, az államháztartási törvény valamint a Szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével és a kari HÖK-ök javaslata alapján, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elõterjesztésében a Szenátus évente fogadja el. A Szenátus által elfogadott felosztási és felhasználási javaslat évközi módosítása – kivéve a jogszabályváltozás miatti változásokat – kizárólag a Szenátus jóváhagyásával lehetséges. (13) Szenátus által elfogadott éves költségvetésben meghatározott hallgatói elõirányzatokhoz tartozó keretek kiszámítása, létrehozása és kezelése – a Korm. rendelet 32. §-ban meghatározott létszámokra vonatkozó, elõzõ évi intézményi hallgatói létszámjelentés alapján – a HSZI feladata. Az egyes keretek felhasználásról a HSZI havi rendszerességgel értesíti a hallgatói önkormányzatokat. 110

(14) hallgatói juttatásokhoz biztosított intézményi keretösszeg illetve a központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére kifizetésre kerülõ ösztöndíj jellegû juttatások számfejtését valamint az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a HSZI végzi, dokumentálja. Tanulmányi ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) 7. § aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. (8) 7. § aa) pontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az elsõ és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható. Korm. rendelet 13. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév idõtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsõoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelõ összeget. (2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülõk körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetõek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékûek legyenek. (3) Felsõoktatási intézménybe elsõ alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követõ elsõ képzési idõszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (4) Korábban felsõoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában kell rendelkezni. (5) A felsõoktatási intézménynek a 2007. szeptember 1-je elõtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy e hallgatók közül az alacsony tanulmányi teljesítményû hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre. Korm. rendelet 30. § A felsõoktatási intézmények a képzési hozzájárulásból befolyó bevételük 50%-át kötelesek az 5. § aa) pontja szerinti támogatására fordítani. 9. § (1) A tanulmányi ösztöndíjak odaítélésének feltételeit, mértékét és eljárási rendjét a karok – a kari hallgatói önkormányzatok által elõterjesztett és a kari tanácsok által elfogadott – az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság által meghatározott elvek szerint szabályzatban határozzák meg. 111

(2) Tanulmányi ösztöndíjban az adott karon nappali tagozatos, államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgatók részesülhetnek, elõzõ félévi tanulmányi eredményük alapján, külön pályázat nélkül. (3) Tanulmányi ösztöndíjban a (2) bekezdésben felsorolt hallgatók legfeljebb 50%-a részesülhet, a szabályzat alapján megállapított legalacsonyabb ösztöndíj összege havonta nem lehet kevesebb, mint az éves hallgatói normatíva 5%-a. (4) Az elsõ évfolyam elsõ tanulmányi félévére beiratkozott hallgató tanulmányi ösztöndíjban nem részesíthetõ. (5) A tanulmányi ösztöndíj odaítéléséhez az egymással összehasonlítható hallgatói csoportokat (évfolyam, szak, szakterület, csoport, tankör stb.) a karok szabályzataikban állapítják meg. Az így létrejött csoportokon belül a tanulmányi ösztöndíj azonos tanulmányi eredmény elérése esetén azonos mértékben jár. (6) Korábban más felsõoktatási intézményben, illetve egyetemen belüli karon, szakon tanulmányokat folytató hallgató, amennyiben teljesíti a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeket, az elõzõleg megszerzett tanulmányi eredménye alapján részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (7) A külföldön teljesített és elfogadott félévet követõen tanulmányi ösztöndíj jár a hallgatónak elsõsorban a külföldön nyújtott, tanulmányi ösztöndíjra jogosító tanulmányi teljesítménye alapján, vagy a Szegedi Tudományegyetemen elvégzett utolsó félévi teljesítménye alapján. (8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgatók tanulmányi eredményük alapján tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. (9) Az adott félévre fizetendõ tanulmányi ösztöndíj kiszámításához felhasznált tanulmányi eredményt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) számolja. A tanulmányi eredmények kiszámítását befolyásoló bejegyzéseket a Tanulmányi Osztályok rögzítik szeptember, illetve február utolsó munkanapjáig. Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj Ftv. 39. § (7) A Kormány elõnyben részesítési követelményt állapíthat meg a) hátrányos helyzetû hallgatói csoport, b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévõk, terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõk, c) fogyatékossággal élõ jelentkezõk csoportjához tartozók részére azzal, hogy az elõnyben részesítés kizárólag az elõnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel 112

öszszefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsõfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvetõ tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Ftv. 147. § E törvény alkalmazásában: 10. hátrányos helyzetû hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt, Korm. rendelet 2. § (1) E rendelet alkalmazásában g) szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejû felsõfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevõ hallgató, aki ga) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre; (2) E rendelet alkalmazásában – az érintett támogatási forma megszûnése miatt – a felsõoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szûnt meg. Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § ba)-bc) pontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásra jogosult hallgató részesülhet támogatásban. (7) A hallgató a 7. § b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken egyidejûleg csak egy felsõoktatási intézménytõl kaphat támogatást. Amennyiben a hallgató egy idõben több felsõoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsõoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel elõbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsõoktatási intézmények szerzõdése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelõ) – kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsõoktatási intézmény részérõl kaphat juttatást. A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsõként létesített hallgatói jogviszonyt. 113

Korm. rendelet 16. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési idõszakra biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élõ vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) hátrányos helyzetû és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülõje, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megilletõ szolgáltatás megállapításához a szülõ nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva, illetve mindkét szülõje, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nõtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülõje elhunyt. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetû, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szûnt meg, vagy c) félárva. (4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a 26. § szerinti ösztöndíjban részesül. Korm. rendelet 17. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekrõl legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésrõl a döntést követõ nyolc munkanapon belül intézkedni kell. Korm. rendelet 21. § (1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élõk számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás idõtartamát és költségét,

114

c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítõ, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülõ egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élõ eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövõbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. (3) A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg. 10. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása a hallgató által benyújtott, egyéni, részletes indoklást tartalmazó pályázat alapján, a kari hallgatói önkormányzatok javaslata alapján az EHÖK által elõterjesztett, az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság által az EHÖK egyetértésével elfogadott egységes szabályzat és pontrendszer alapján történik. (2) A Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelõ hallgató számára az (1) bekezdésben leírtak szerint megállapított rendszeres szociális támogatás havonkénti összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva éves összegének 20%-a. (3) A Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelõ valamint a szabályzat 25. § (3) bekezdése alapján miniszteri ösztöndíjban részesülõ hallgatók számára az (1) bekezdésben leírtak szerint megállapított rendszeres szociális támogatás havonkénti összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva éves összegének 10%-a. (4) A rendkívüli szociális ösztöndíjat pályázati úton, egyéni elbírálás alapján lehet megítélni. A pályázat és az elbírálás részletes szabályait az EHÖK által elõterjesztett és az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság által az EHÖK egyetértésével elfogadott szabályzatban kell rögzíteni. Az így megítélt támogatás összege esetenként nem lehet kevesebb, mint az éves hallgatói normatíva 3%-a. (5) A kari szabályzatban rögzített szabályok és a hallgató által benyújtott egyéni pályázat alapján a gyermekét nevelõ hallgató havonta gyermekenként az éves hallgatói normatíva 3%-ának megfelelõ összegû rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesíthetõ. 115

(6) A rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjat igénylõ hallgatók pályázati anyagait, az ezekhez csatolt igazolásokat a vonatkozó adatvédelmi szabályok szerint a kari hallgatói önkormányzatok kezelik és tárolják. A rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjban részesülõ hallgatók adatait, a támogatás mértékét mások által a személyi azonosításra alkalmatlan módon kell közzétenni. Alaptámogatás Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. Korm. rendelet 15. § (1) Az elsõ alkalommal államilag támogatott teljes idejû felsõfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítõ személy az elsõ bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelõ összegû alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az elsõ alkalommal államilag támogatott teljes idejû mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítõ személy az elsõ bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelõ összegû alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. 11. § (1) Alaptámogatásban – a hallgató által benyújtott kérelem alapján – az adott karon nappali tagozatos, államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgatók részesülhetnek, az adott képzésre elsõ alkalommal történõ bejelentkezésüket követõen. (2) Alaptámogatásban csak azon hallgatók részesülhetnek, akik a Korm. rendelet 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek, és azt a kérelem benyújtásával egyidejûleg igazolják. (3) Az alaptámogatás féléves összege az alapképzésben részt vevõ hallgatók esetében a hallgatói normatíva 50%-a, mesterképzésben részt vevõ hallgatók esetében a hallgatói normatíva 75%-a. Az adott félévre szóló juttatást öt hónap alatt, havonta egyenlõ részletekben kell kifizetni. (4) Alaptámogatásban a hallgató az alapképzés illetve a mesterképzés megkezdésére tekintettel csak egy alkalommal részesülhet.

116

Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § ac) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejû alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsõfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. (4) Az intézményi szakmai és tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végzõ hallgató részére – az intézmény térítési és juttatási szabályzatában rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat alapján, meghatározott idõre, havonta folyósított, a felsõoktatási törvény 46. §-ának (9) bekezdése szerinti nem kötelezõ juttatás. 12. § (1) A tantervi követelményeken túl kiemelkedõ szakmai, tudományos illetve közéleti tevékenységet végzõ hallgató rendszeres havi, illetve egyszeri juttatásban részesíthetõ. (2) A szakmai és tudományos ösztöndíj pályázati úton, egyéni elbírálás alapján adható. A pályázat és az elbírálás részletes szabályait az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság ügy rendje tartalmazza. A pályázatok elbírálása során elõnyben kell részesíteni a Szegedi Tudományegyetem tehetséggondozási programjában részt vevõ hallgatókat. (3) A hallgatói önkormányzatok tisztségviselõi valamint a hallgatói önkormányzatok munkájában részt vevõ hallgatók részére fizetett rendszeres és eseti közéleti ösztöndíj az adott hallgatói önkormányzat szabályzata alapján adható. (4) Kiemelkedõ szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban az egyetem bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatója részesülhet. Szakmai és terepgyakorlatok támogatása 13. § (1) A szakmai és terepgyakorlatokra adható ösztöndíj csak tantervileg elõírt, a képesítési követelményekben meghatározott vagy kötelezõ gyakorlatok idejére adható, normatív formában meghatározott napidíjként, a kari hallgatói önkormányzatok által elõterjesztett és a kari tanácsok által elfogadott szabályzat alapján. A szabályzatban rögzíteni kell a támogatás feltételeit, mértékét, az odaítélés valamint az esetleges visszavonás eljárási rendjét. (2) A szakmai és terepgyakorlatok támogatására adott ösztöndíj a hallgatói normatíva erre a célra elkülönített keretének terhére adható az (1) bekezdésben említett szabályzat rendelkezései alapján. (3) A tíz hónapos tanulmányi idõszakot meghaladó idõben a kari szabályzatban meghatározott mértékû egyszeri pénzbeli támogatás adható azon államilag támogatott nappali tagozatos képzésben részt vevõ hallgatók részé117

re, akik a tantervben elõírt, szorgalmi idõszakon kívüli idõben szervezett gyakorlaton vesznek részt. (4) A tantervben elõírt szorgalmi idõszakon kívüli szakmai gyakorlat idejére – a hallgató kérésére – a kollégiumok szabályzatában rögzített kedvezményes díj mellett kollégiumi elhelyezés adható. Egyéb intézményi juttatások Korm. rendelet 6. § A felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzata a hallgatók részére más, egyszeri vagy havonta esedékes támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének és odaítélésének feltételeit a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni. 14. § (1) Egyéb, egyszeri vagy állandó juttatások a hallgatói normatíva éves keretösszegének erre a célra elkülönített részébõl fizethetõk. Egyéb intézményi juttatások körébe tartozik az ösztöndíjként megítélt diákcélú támogatás, pénzbeli utazási támogatás valamint a nyelvvizsga ösztöndíj. (2) Az egyéb intézményi juttatások körébe tartozó jogcímeken fizetett ösztöndíjat a kari hallgatói önkormányzat állapíthat meg, a kari hallgatói önkormányzatok által elõterjesztett és a kari tanácsok által elfogadott szabályzat alapján. (3) A hallgatói normatíva keretösszegének terhére kifizetett egyéb intézményi juttatásban csak a nappali tagozatos, államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató részesülhet. Sporttevékenység támogatása Korm. rendelet 10. § (6) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsõoktatási törvény 78. §-a (2) bekezdése alapján - a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt azzal, hogy a) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsõoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás; b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsõoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. 15. § (1) Az egyetemi sporttevékenység támogatásának forrása a tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 10%-a. 118

(2) Az elkülönített kulturális célú keret felhasználásáról, az annak terhére kifizetett rendszeres vagy eseti ösztöndíjakról az EHÖK Kuratórium, a kari hallgatói önkormányzatok valamint az egyetem Sport és Rekreációs Bizottsága dönt az alábbiak szerint: a) az egyetemi keretösszeg 40%-ról az EHÖK Kuratóriuma, b) a kari létszám alapján az adott karra jutó keretösszeg 40%-ról a kari hallgatói önkormányzat, c) az egyetemi keretösszeg 20%-ról az egyetem Sport és Rekreációs Bizottsága dönt. (3) A Sport és Rekreációs Bizottság összetételét, mûködési rendjét az SZTE Sport és Rekreációs Bizottságának Mûködési Szabályzata tartalmazza. A Sport és Rekreációs Bizottság mûködési és döntéshozatali rendjének megalkotása során biztosítani kell a hallgatói önkormányzat egyetértési jogának gyakorlását. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kereten ösztöndíjként felhasznált támogatás mértéke éves szinten legfeljebb a rendelkezésre álló keret 50%a lehet. (5) Kiemelkedõ sporttevékenységért járó ösztöndíjban az egyetem bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatója részesülhet. Kulturális tevékenység támogatása Korm. rendelet 10. § (6) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsõoktatási törvény 78. §-a (2) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt azzal, hogy a) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsõoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás; b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsõoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. 16. § (1) Az egyetemi kulturális tevékenység támogatásának forrása a tankönyvés jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 10%-a. (2) Az elkülönített kulturális célú keret felhasználásáról, az annak terhére kifizetett rendszeres vagy eseti ösztöndíjakról az EHÖK Kuratóriuma, a

119

kari hallgatói önkormányzatok valamint az egyetem Hallgatói Centruma dönt az alábbiak szerint: a) az egyetemi keretösszeg 40%-ról az EHÖK Kuratóriuma, b) a kari létszám alapján az adott karra jutó keretösszeg 40%-ról a kari hallgatói önkormányzat, c) az egyetemi keretösszeg 20%-ról az egyetem Hallgatói Centruma dönt. (3) Az EHÖK Kuratórium összetételét, mûködési rendjét az SZTE Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya tartalmazza. (4) A Hallgatói Centrum összetételét, mûködési rendjét az SZTE Szervezeti- és Mûködési Szabályzata tartalmazza. A Hallgatói Centrum hatáskörébe tartozó, kulturális célú keretek felhasználására vonatkozó döntéshozatali rend megalkotása során biztosítani kell a hallgatói önkormányzat egyetértési jogának gyakorlását. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kereten az ösztöndíjként felhasznált támogatás mértéke éves szinten legfeljebb a rendelkezésre álló keret 50%-a lehet. (6) Kiemelkedõ kulturális tevékenységért járó ösztöndíjban az egyetem bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatója részesülhet. Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati ösztöndíj Korm. rendelet 18. § (1) A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsõoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és szociális juttatásra jogosultak, továbbá teljes idejû alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsõfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. (3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás. (4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy fõre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. 120

(6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész öszszegével megegyezõ összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt. (7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhetõ meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehetõ figyelembe. (8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsõoktatási intézményben folyósított támogatástól. Korm. rendelet 19. § (1) Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelõi, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelõ szervezet) látja el. (2) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza. (3) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelõ szervezet kezelésében levõ számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelõ szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsõoktatási intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról félévente köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzatnak. (4) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizetõ intézmény folyósítja a hallgatónak. A felsõoktatási intézmény kötelessége a kifizetés megkezdése elõtt megvizsgálni a jogosultságot. (5) Az ösztöndíj folyósítása elõtt felsõfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdõdik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésõbb a felsõoktatási intézményhez történõ átutalást követõ elsõ ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt. (6) Amennyiben a hallgató felsõfokú tanulmányait elõször az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves képzések esetében március) hónapban, de legkésõbb a felsõoktatási intézményhez történõ átutalást követõ elsõ ösztöndíj kifizetésekor kezdõdik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt. (7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. 121

(8) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a felsõoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A felsõoktatási intézmény a tanulmányi félév lezárását követõen, legkésõbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelõ szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követõen a pályázatkezelõ szervezet közli a települési, illetve a megyei önkormányzatokkal. (9) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá esõ, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a felsõoktatási intézmény a pályázatkezelõ szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelõ szervezet az intézményektõl visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a tanulmányi félév lezárását követõen visszautalja. (10) Az ösztöndíjban részesülõ hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának idõszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintõ változásról a legrövidebb idõn – de legfeljebb 15 napon – belül írásban értesíteni a folyósító felsõoktatási intézményt és a pályázatkezelõ szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, c) a tanulmányok halasztása. (11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következõ évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsõoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követõen (június 30- ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. Korm. rendelet 20. § (1) A felsõoktatási intézmények térítésmentesen kötelesek havonta, az egyéb általuk nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a felsõoktatási intézmény csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelõ szervezettõl a számlájára átutalta. (2) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. (3) Az állami felsõoktatási intézmények költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenõ költségvetési támogatások elszámolására – a jogosultság figyelembevételével – az éves beszámoló keretében kerül sor. (4) A nem állami fenntartású felsõoktatási intézmények az intézményi ösztöndíjrészt biztosító finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint kötelesek az ösztöndíj folyósításáról elszámolni az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. 122

(5) E rendelet alkalmazásában a fõvárosi önkormányzatot megyei önkormányzatnak, a fõvárosi kerületi önkormányzatot települési önkormányzatnak kell tekinteni. 17. § (1) A Bursa Hungarica ösztöndíj önkormányzati és intézményi részével kapcsolatos adatokat a HSZI tartja nyilván az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alapkezelõ Igazgatóságának (OMAI) tájékoztatása alapján. Az ösztöndíj számfejtését a HSZI végzi. (2) A HSZI köteles félévente a kurzusfelvételi idõszak lezárását követõ 10 munkanapon belül jelezni az OMAI részére az ösztöndíjra jogosult hallgatók adatait. (3) Az OMAI által kiszámított önkormányzati ösztöndíjrész akkor számfejthetõ, ha annak fedezete az az egyetem számlájára került. Az intézményi ösztöndíjrészt a HSZI az egyéb ösztöndíjakkal azonos módon, havonta számfejti. (4) A Bursa Hungarica ösztöndíj önkormányzati és intézményi ösztöndíj részének folyósítása elõtt a Korm. rendelet elõírásainak megfelelõen ellenõrizni kell a hallgató jogosultságát a kifizetésre. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy egyéb ok miatt az ösztöndíjra nem jogosult, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. (5) Az ösztöndíjban részesülõ hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának idõszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintõ változásról haladéktalanul írásban értesíteni a HSZI-t és az OMAI-t. Az értesítési kötelezettség keretében a hallgató különösen a személyes adatok változásai, tanulmányi adatainak (munkarend, finanszírozási forma) módosulása, illetve tanulmányok halasztása esetén köteles tájékoztatást nyújtani. Az a hallgató, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követõen (június 30-ig, illetve január 31-ig) a ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. (6) Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíjat az egyetem részére visszafizetni. Az Egyetem a részére átutalt de ki nem fizetett vagy tévesen kifizetett önkormányzati ösztöndíjrészt az OMAI részére 30 napon belül köteles visszafizetni. Köztársasági ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § ab) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejû alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. Korm. rendelet 24. § (1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) idõtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. 123

(2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthetõ hallgatók száma az elõzõ év október 15-i állapotát rögzítõ statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevõ hallgatók számának 0,8%a, de intézményenként legalább egy fõ. A felsõoktatási intézmény szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevõ hallgatókra elkülönítetten teszi meg. (3) Köztársasági ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevõ hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett. (4) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhetõ el. A pályázati felhívást a pályázati határidõt 30 nappal megelõzõen – a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – a felsõoktatási intézményben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a felsõoktatási intézményhez nyújtja be. A pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszûnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési idõnek megfelelõen páratlan tanulmányi félévben végzõdõ tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szûnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehetõ figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói elõirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni. (8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból. 18. § (1) A köztársasági ösztöndíj pályázatok benyújtásának, rangsorolásának és felterjesztésének részletes szabályozásáról az egyetem Köztársasági Ösztöndíj Szabályzata rendelkezik. (2) Köztársasági ösztöndíjban az államilag finanszírozott nappali tagozatos, elsõ alap- és elsõ kiegészítõ alapképzésben részt vevõ hallgatóknak 0,8%-a, de karonként legalább 1 fõ részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után. 124

(3) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató a vonatkozó rendelkezések alapján jogosult lenne a köztársasági ösztöndíjra, de azt eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási miniszter jogosult a hallgató részére ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben a köztársasági ösztöndíjat a kar a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni. Doktorandusz ösztöndíj Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § c) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag az államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. Korm. rendelet 14. § (1) Az államilag támogatott teljes idejû képzésben részt vevõ doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ával. (2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatározott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni. 19. § (1) A 7. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag a nappali tagozatos, államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. (2) Az államilag támogatott teljes idejû képzésben részt vevõ doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának havi összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva valamint a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-a éves összegének egy tizenketted része. (3) Az államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgató a doktorandusz ösztöndíj mellett csak a 7. § (1) bekezdés b), d), f), h)i), n) és p) pontjaiban meghatározott jogcímeken részesülhet támogatásban. (4) A nappali tagozatos, államilag nem támogatott, teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgatónak az egyetem Doktori fokozatszerzésre és a doktori képzésre vonatkozó szabályzata alapján tanszéki doktorandusz ösztöndíj fizethetõ. Ilyen jogcímen csak az 5. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívüli források terhére fizethetõ ki ösztöndíj. Kollégiumi elhelyezés Korm. rendelet 12. § (1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhetõ el. A pályázati kérelmekrõl a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. 125

(2) A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása elõtt lehetõvé kell tenni. (3) A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 4. § (4) bekezdése szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót a felsõoktatási törvény 52. §-ának (2) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál elõnyben kell részesíteni, akkor az elõnyben részesítés felsõoktatási törvényben meghatározott feltételének fennállását is. (4) A szakkollégiumként mûködõ kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstõl eltérõ pontrendszert is alkalmazhatnak. (5) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor. 20. § (1) Az egyetem rendelkezésére álló, az egyetem által alapított és/vagy üzemeltetett kollégiumok, valamint a nem az egyetem által alapított és/vagy üzemeltetett diákotthonok (a továbbiakban együtt: kollégiumok) mûködésének, a kollégiumi férõhelyek elosztásának rendjét, a felvételi eljárásra, a kollégiumi alapszolgáltatásokra, a kollégiumok használatára vonatkozó részletes szabályokat a Szegedi Tudományegyetem Kollégiumi Szabályzata tartalmazza. (2) A kollégiumi ellátásban nem részesülõ hallgatók lakhatási feltételeinek támogatásáról a 10. § (1) bekezdésében említett, rendszeres szociális támogatásra vonatkozó szabályzat rendelkezik. Tankönyv- és jegyzettámogatás Korm. rendelet 10. § (5) A jegyzet-elõállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsõoktatási intézmény jegyzetek elõállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmányait segítõ eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat elõzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. Korm. rendelet 34. § (1) A 7. § ha) pontja szerinti rész felhasználható a felsõoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag elõállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmányait segítõ eszköz beszerzésére fordítja a felsõoktatási intézmény. (2) Az (1) bekezdés szerinti részrõl az intézmény térítési és juttatási szabályzata – a felsõoktatási törvény elõírásai szerint a hallgatói önkormányzat egyetértésével – rendelkezik. 126

21. § (1) Az 5. § (1) e) pontjában meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatás valamint sport- és kulturális támogatás keretösszegének 56%-át a 7. § (1) n) pontjában meghatározott hallgatói tankönyv és jegyzettámogatásra, 24%-át a 7. § (1) o) pontjában felsorolt célokra kell felhasználni. (2) A 7. § (1) n)-o) pontjaiban meghatározott jogcímeken és célokra fordítható keretek felhasználásának elveirõl és szabályairól a Kiadó Tanács az EHÖK egyetértésével dönt. (3) A tankönyv- és jegyzettámogatást a Kiadói Tanács döntése alapján karonként egységes módon kell a jogosult hallgatók rendelkezésére bocsátani, amelynek összegét a Kiadói Tanács az EHÖK egyetértésével félévente állapítja meg. (4) A 7. § (1) n) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. (5) A 7. § (1) o) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben valamint az államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. (6) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, elõállításra, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése fordítható keretösszegek felhasználásról az EHÖK-öt évente írásban tájékoztatni kell. Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevõ hallgatók ösztöndíja Ftv. 130. § (5) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsõoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – az (6) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsõoktatási intézménytõl, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat. (6) A hallgató akkor jogosult a (5) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsõoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsõoktatási intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A felsõoktatási intézmény évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot. 127

Korm. rendelet 35. § (1) A felsõoktatási törvény 130. §-ának (6) bekezdésében meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíj esetében a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni; b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjérõl és elveirõl a hallgatói önkormányzat egyetértésével születik döntés; c) a pályázati felhívást a felsõoktatási intézményben szokásos módon, valamint a felsõoktatási intézmény honlapján kell közzétenni; d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtõl számítva legalább 30 napot kell biztosítani; e) az ösztöndíj átutalásáról a felsõoktatási intézmény lehetõleg a hallgató kiutazása elõtt, de legkésõbb a kiutazását követõ 15 napon belül gondoskodik; f) sikertelen résztanulmányok esetében a felsõoktatási intézmény elõírhatja a támogatás legfeljebb felének viszszafizetését. (2) A részletszabályokat a felsõoktatási intézmény a térítési és juttatási szabályzatában határozza meg. 22. § (1) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére a (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak szerint ösztöndíjat kaphat. (2) Az ösztöndíj 10 hónapra számított összege hallgatónként az éves hallgatói normatíva háromszorosa. Az ösztöndíjalapot az egyetem költségvetésében évenként meg kell tervezni. (3) A hallgató akkor jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait az egyetem vagy a kar hozzájárulásával kezdte meg. A hallgató az ösztöndíjra a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult. (4) Az ösztöndíj pályáztatásának rendjét és az elbírálás részletes szabályait a Szegedi Tudományegyetem Külföldi tanulmányok és részképzések támogatásának szabályzata tartalmazza. Magyar állampolgárságú hallgatók külföldi tanulmányainak támogatási rendje Ftv. 118. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi felsõoktatási intézményben. (2) Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi felsõoktatási intézményben folytatott képzéséhez a miniszter által vezetett minisztérium – pályázati úton elnyerhetõ – ösztöndíjjal nyújthat segítséget. 128

(3) Ha a magyar állampolgár nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, az Oktatási Minisztérium – pályázati úton elnyerhetõ – ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelven folytatott felsõfokú tanulmányokban való részvételhez. (4) A magyar állampolgár – ha az Európai Gazdasági Térség országaiban, államilag elismert felsõoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt – hallgatói hitelt vehet igénybe. (5) Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott külföldi tanulmányokban résztvevõk jogosultak a diákigazolványra. (6) A (2)-(3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét, a hallgatói hitel igénylését, folyósítását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és kiadását a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott pályázatokat az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével kell kiírni és elbírálni. Korm. rendelet 25. § (1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhetõ el. (2) A pályázat kizárólag a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven – az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerint – államilag elismert felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja. (3) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (4) A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerzõdések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (5) A pályázatokat a felsõoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsõoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértõk bevonásával – dönt a pályázatokról. (6) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsõoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is. (7) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtõl számított 30. nap. 23. § A Korm. rendelet 25. §-ban említett ösztöndíjak pályáztatásának és rangsorolásának intézményi rendjét és ezek részletes szabályait a Szegedi Tudományegyetem Külföldi tanulmányok és részképzések támogatásának szabályzata tartalmazza. 129

Külföldi állampolgárságú hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatási rendje Ftv. 39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsõoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó a Magyar Köztársaság területén élõ menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá esõ külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsõoktatási szolgáltatásait. (2) Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja. Ftv. 119. § (1) A külföldön vagy Magyarországon mûködési engedéllyel rendelkezõ külföldi oktatási intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére az elismerési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következõ eltérésekkel: a) ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel, a hallgatói jogviszony létesítése elõtt be kell szereznie a külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt, b) ha a 39. § (1) bekezdésében felsorolt hallgató – a 39. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsoroltak kivételével – államilag támogatott képzésben vesz részt, csak nemzetközi szerzõdés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra, szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra, c) a költségvetés pályázati úton elnyerhetõ ösztöndíj folyósításával nyújthat segítséget a tanulmányok folytatásához, d) a határon túli magyarok a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: kedvezménytörvény) foglalt feltételek szerint jogosultak részt venni az államilag támogatott képzésben, e) a felsõfokú tanulmányok megkezdése elõtt legfeljebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében – elõkészítõ tanulmányokat folytathatnak. (3) A külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi tanulmányai támogatásának rendjét a Kormány határozza meg, ennek során a ked130

vezménytörvény hatálya alá tartozók tekintetében az e törvényben meghatározott támogatási idõt meghosszabbíthatja. Kedvezménytörvény 9. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság felsõoktatási intézményeiben külön jogszabály szerint jogosult magyar nyelven. a) egyetemi, fõiskolai szintû alapképzésben, b) kiegészítõ alapképzésben, c) részképzésben, d) doktori (PhD) és mesterképzésben (DLA), e) általános, illetõleg szakirányú továbbképzésben, f) akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben részt venni. (2) Az államilag finanszírozott, (1) bekezdésben meghatározott képzésben nappali tagozaton részt vevõ, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgató hallgatói normatívára, a hallgatói elõirányzat másik részét képezõ pénzbeli és természetbeni juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megtérítésére jogosult. E támogatások részletes feltételeit és a további támogatások körét az oktatási miniszter külön jogszabályban határozza meg. (3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsõoktatási intézményeiben. (4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevõ, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történõ megtérítését, külön jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik. Korm. rendelet 10. § (3) A 7. § bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben, illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet. Korm. rendelet 26. § (1) A kétoldalú nemzetközi szerzõdés, illetve törvény alapján államilag elismert felsõoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére – az államilag támogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatót kivéve – az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól. (2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a) a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának, b) más alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, 131

c) doktori képzésben részt vevõ hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének. (3) A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsõoktatási intézmény fizeti ki. (4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerzõdés elõírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. (5) A nemzetközi szerzõdés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekrõl az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsõoktatási intézményeket. (6) A 2007. január 1-je elõtt hallgatói jogviszonyt létesítõ és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás elõírásai szerint kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat a felsõoktatási intézmények folyósítják. Korm. rendelet 27. § (1) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevõ nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsõoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsõoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértõk bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsõoktatási intézménybe. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtõl számított 30. nap. Korm. rendelet 28. § (1) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik. (2) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendõ díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos 132

jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsõoktatásban részt vevõ magyar állampolgárságú hallgatót. 24. § (1) Az Ftv. 39. § (1) bekezdés a) és d) pontjában felsorolt, államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató tanulmányi eredménye alapján tanulmányi ösztöndíjra jogosult. A hallgatói normatíva terhére fizetett más eseti vagy rendszeres ösztöndíjakra és támogatásokra, tankönyv- és jegyzettámogatásra csak nemzetközi szerzõdés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult. (2) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, a 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet szerint államilag támogatott képzésben részt vevõ, tanulmányaikat 2006. szeptemberében vagy azt megelõzõen megkezdõ hallgatók tanulmányaik befejezéséig a hallgatói normatíva keret terhére havonta fizetendõ, annak egyhavi összegével egyezõ összegû ösztöndíjra jogosultak. (3) A Korm. rendelet 26. § alapján a nem magyar állampolgárságú hallgató havonta folyósított miniszteri ösztöndíjban részesül. A miniszteri ösztöndíj forrása a hallgatói normatíva éves keretösszegének ilyen célú kifizetésekre elkülönített része. (4) A (2)-(3) bekezdésben felsorolt hallgatók a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanulmányi ösztöndíjban valamint a b) pont szerinti rendszeres szociális támogatásban nem részesülhetnek, azonban – az egyes karok szabályzatai alapján – a hallgatói normatívából finanszírozott egyszeri támogatásokra jogosultak. (5) A (2)-(3) bekezdésben felsorolt hallgatók a hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatás egyéb keretei terhére (kollégiumi elhelyezés, tankönyv- és jegyzettámogatás, sport és kulturális támogatás) biztosítható juttatásokra a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos módon és mértékben jogosultak. (6) A Korm. rendelet 27. §-ban említett ösztöndíj pályáztatásának és rangsorolásának intézményi rendjét és ezek részletes szabályait a Szegedi Tudományegyetem Külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatása címû szabályzat tartalmazza. Hallgatói munkavégzés Ftv. 46. § (10) A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerzõdést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerzõdés alapján munkát végzõ hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. 133

Ftv. 48. § (3) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggõ gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelõ hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsõoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsõoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. (4) A hallgatói jogviszonyból eredõ kötelezettségekkel függ össze az a munkavégzés is, amikor a doktorandusz részt vesz a felsõoktatási intézménynek az oktatással, kutatással összefüggõ tevékenységében. A munkavégzés doktorandusz- szerzõdés alapján folyik. Az ily módon végzett munka ideje – egy tanulmányi félév átlagában – nem haladhatja meg a heti teljes munkaidõ ötven százalékát. A hallgató munkaidõ-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történõ felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A doktoranduszszerzõdés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege, a teljes munkaidõ ötven százalékának megfelelõ idejû foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér), eltérõ idejû foglalkoztatás esetén ennek idõarányos része. A doktorandusz-szerzõdésbõl eredõ vitás ügyek elbírálására a munkaügyi viták rendezésére vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni. 25. § (1) Hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minõsül – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.) 3. § 72./i) pontjában meghatározott, a hallgató által hallgatói munkavégzésre irányuló megbízási jogviszony keretében végzett oktatási vagy kutatási tevékenység valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltató tevékenység. (2) Hallgatói munkavégzésért járó díjazásban részesülhetnek a teljes idejû alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben valamint teljes idejû doktori képzésben részt vevõ, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatók, a képzés finanszírozási formájától függetlenül. (3) A hallgatói munkavégzésért járó díjazás a hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatások körébe nem tartozó, központi költségvetésbõl származó keretösszegek valamint a központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére fizethetõ ki. (4) A kifizetések rendjét, a felhasznált nyomtatványokat a gazdasági és mûszaki fõigazgató utasításban határozza meg. A kifizetések számfejtését a HSZI az egyéb ösztöndíjak számfejtésével együtt, a hallgatói munkavégzésre irányuló megbízási szerzõdés megérkezését követõen végzi el. (5) A hallgatói munkadíj jogcímen történõ kifizetések havi, illetve éves öszszege nem haladhatja meg az Szja. törvényben adóterhet nem viselõ járandóságként meghatározott összeget. 134

Sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése 26. § (1) A nyelvvizsgadíj visszatérítést kérheti minden, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló nappali tagozatos, államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, felsõfokú szakképzésben illetve teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgató, amenynyiben tanulmányainak ideje alatt sikeres nyelvvizsgát tesz az Idegennyelvi Továbbképzõ Központ által akkreditált és bejelentett nyelvvizsgahelyeken vagy a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Központja és az ITK által Szegeden meghirdetett, állami és államilag elismert nyelvvizsgaidõpontok valamelyikében. (2) A nyelvvizsgadíj visszatérítések számát illetõen nincs korlátozás, az (1) bekezdés szerinti hallgató valamennyi, a tanulmányai alatt letett, sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítését kérheti. (3) A nyelvvizsgadíj visszatérítést az (1) bekezdés szerinti tanulmányok befejezéséig, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet kérni. Az ûrlapokat a Hallgatói Szolgáltató Irodán lehet kérni, és ugyanoda kell leadni. A kitöltött ûrlaphoz csatolni kell a sikeres nyelvvizsga bizonyítvány másolatát, az eredeti dokumentumokat a leadásnál a HSZI munkatársának be kell mutatni. A visszatérítésekkel kapcsolatos adminisztrációt a HSZI végzi. (4) A visszatérítéseket az oktatási rektorhelyettes negyedévente hagyja jóvá, a jóváhagyott összegek az ösztöndíjakkal együtt kerülnek kifizetésre. A visszatérítési kérelmek beadásának idõpontját az oktatási rektorhelyettes minden év januárjában hirdeti meg. A visszatérített összeg megegyezik a sikeresen letett vizsgának az ITK által meghatározott díjával. III. fejezet A hallgatók által fizetendõ díjak és térítések Általános szabályok Ftv. 53. § (1) A felsõoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét az e törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulás fizetésére köteles. Ftv. 56. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából eredõ jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az e törvényben meghatározottak mellett a felnõttképzésrõl szóló törvény 20-27. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a szerzõdésnek tartalmaznia kell a következõket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. 135

(2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsõoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszûnését követõ öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (3) A támogatási idõ, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idõ számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsõként megkezdett képzésének legkésõbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel a) egyidejûleg több felsõoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsõoktatási intézményben egyidejûleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. Ftv. 125. § (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehetõ szolgáltatások a következõk: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges elõadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történõ felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történõ megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, b) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, c) a felsõoktatási intézmény létesítményeinek – könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidõs létesítmények –, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a felsõfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védõfelszerelés (védõruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védõfelszerelés (védõruha) és tisztálkodási eszköz, e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás, f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat elsõ alkalommal történõ kiadása, g) a felsõoktatási intézmény által szervezett kötelezõ záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel. (2) Az államilag támogatott képzés keretében – jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában – a felsõoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj). (3) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehetõ: 136

a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történõ oktatása, b) a felsõoktatási intézmény eszközeivel elõállított, a felsõoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülõ dolog (pl. sokszorosított segédletek), c) a felsõoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidõs létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek – így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidõs létesítmények – eszközeinek használata. (4) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát. (5) A (3)-(4) bekezdés alapján kérhetõ térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy az nem lehet magasabb, mint az önköltség. (6) Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is az e §-ban meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. (7) A kollégiumban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott esetben kérhetõ térítési díj. 27. § (1) Az 1. § (1)-(3) bekezdésében említett hallgatók – az Ftv. és a Korm. rendelet keretei között, ezen Szabályzat szerint – képzési hozzájárulást, költségtérítést, szolgáltatási és térítési díjakat fizetnek. Az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatótól költségtérítés nem szedhetõ. (2) A hallgatók által fizetendõ díjak jogcímeit e Szabályzat határozza meg, mértékérõl, a fizetendõ díjakból származó bevételek felosztásának elveirõl, módjáról a Szabályzatban megjelölt testület, illetve az egyes karok tanácsai rendelkeznek. (3) A hallgatók által fizetendõ díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét, a fizetendõ díjakra vonatkozó kedvezmények és mentességek feltételeit egy tanévre (tíz hónapos oktatási idõszakra) kell megállapítani legkésõbb a tanévet megelõzõen május 31-ig és azokat az Egyetemen szokásos módon közzé kell tenni. (4) A hallgató az (1) bekezdésben meghatározott díjakat és térítéseket – a díj megállapítója által elõírt határidõig – köteles befizetni.

137

(5) Amennyiben a hallgató nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét, úgy a félévi vizsgáit nem kezdheti meg. (6) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki az Egyetemmel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (7) Téves díjmegállapítás miatt a hallgató (volt hallgató) a díj megállapításától számított 15 naptári napon belül fellebbezést nyújthat be a kar dékánjához. A fellebbezést a dékán 8 munkanapon belül bírálja el. (8) Amennyiben a fellebbezés során bebizonyosodik a téves díjmegállapítás, az errõl szóló határozat meghozatalával egyidejûleg intézkedni kell a fizetési kötelezettség törlésérõl, illetve a tévesen befizetett összeg visszafizetésérõl. A fellebbezés elutasítása esetén a befizetést az eredeti fizetési határidõ szerint, ennek lejárta esetén a határozat meghozatalától számított 15 naptári napon belül kell teljesíteni. (9) Amennyiben a hallgató a részére elõírt fizetési kötelezettségénél többet fizetett be, akkor a többletet az Egyetem a bejelentést követõ 30 naptári napon belül köteles visszafizetni. A hallgató a többlet fizetését, a visszafizetés módjára vonatkozó kérését írásban jelezheti a díjat megállapító szervezeti egység felé. (10) A hallgatók által fizetendõ díjak és térítések megállapításának jogszerûségét az Egyetem a Rektori Hivatal Belsõ Ellenõrzési Csoport bevonásával rendszeresen ellenõrzi. (11) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakkal és térítésekkel kapcsolatos adminisztrációs teendõket a kari tanulmányi osztályok és a HSZI végzi az erre vonatkozó, külön szabályzatban meghatározott feladatmegosztás szerint. A szabályzat elkészítése a Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatóság feladata, azt a Rektor hagyja jóvá. (12) A díjakat és térítéseket a (11) bekezdésben említett szabályzatban meghatározott módon lehet befizetni, ennek során biztosítani kell a befizetett díjak és térítések név és jogcím szerinti nyilvántartását. A befizetett díjakról és térítésekrõl szóló számlák, igazolások kiállítása valamint az ezek kezelésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása a HSZI feladata. Képzési hozzájárulás Ftv. 125/A. § (1) Az államilag támogatott tanulmányokat folytató hallgató – nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtõl kezdõdõen, mesterképzésben a teljes tanulmányi idõ alatt képzési hozzájárulás fizetésére köteles. A hátrányos helyzetû hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles. (2) A hallgató által fizetendõ képzési hozzájárulás irányadó éves összege alapképzésben a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószám138

oknak – az alap- és mesterképzés valamennyi finanszírozási csoportja figyelembevételével együttesen számított – számtani átlaga és a költségvetési évet megelõzõ második évre számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata eredménye másfélszeresének húsz százaléka, mesterképzésben harminc százaléka. (3) A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsõoktatási intézmény állapítja meg, azzal, hogy az irányadó öszszegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A felsõoktatási intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói legfeljebb tizenöt százalékát – a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint – mentesítheti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsõoktatási intézmény a mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg, hogy a képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje vagy meghaladja a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek létszámának és a (2) bekezdés szerint számított irányadó összegek szorzatának együttes összegét. (4) A képzési hozzájárulásból származó bevételnek Kormány által meghatározott mértékét – legalább egyharmadát, de legfeljebb felét – a kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgatók támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani. (5) A képzési hozzájárulás fizetésének részletes szabályait a Kormány állapítja meg. Korm. rendelet 31. § (1) A felsõoktatási intézmény a képzési hozzájárulás mértékét a felsõoktatási törvény 125/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott keretek között – figyelembe véve a képzési hozzájárulás irányadó éves összegét – az irányadó összeg százalékában az intézményben szakonként, képzési áganként, képzési területenként egységesen határozza meg. (2) Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben a tanulmányok második évére, mesterképzésben az elsõ évére megállapított képzési hozzájárulás mértéke – az adott szakon adott évben tanulmányokat kezdõ hallgatók vonatkozásában – nem emelhetõ. A képzési hozzájárulás mértékét a felvételi tájékoztatóban és a tanév megkezdését megelõzõen az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (3) A képzési hozzájárulás megállapítása során a költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni. (4) A hallgató a felsõoktatási törvény 56. §-ának (3) bekezdése alapján létrejött további (párhuzamos) jogviszony esetén minden intézményben köteles a képzési hozzájárulás megfizetésére. (5) A félévre megállapított képzési hozzájárulást – a hallgató választása alapján – havonta egyenlõ részletben vagy képzési idõszakonként egy összegben kell telje139

síteni. A befizetésrõl a felsõoktatási intézmény igazolást köteles kiadni. A képzési hozzájárulás befizetésének módját a felsõoktatási intézmény a térítési és juttatási szabályzatában határozza meg. (6) Ha a képzési idõszak nem félévekre tagozódik, a képzési idõszakra esõ képzési hozzájárulást a félévi képzési hozzájáruláshoz igazodó összegben kell megállapítani. 28. § (1) Az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgató – nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtõl kezdõdõen, mesterképzésben a teljes tanulmányi idõ alatt képzési hozzájárulás fizetésére köteles. (2) A képzési hozzájárulás megállapításának, fizetésének, a fizetés alól mentesség engedélyezésének, a befizetett képzési hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait a Szenátus évenként, a költségvetés tárgyalásával egyidejûleg határozza meg. (3) Képzési hozzájárulás fizetésére a tanulmányaikat 2007. szeptemberében megkezdõ, államilag támogatott alap és mesterképzésben részt vevõ hallgatók kötelezhetõk. (4) A Szegedi Tudományegyetemen a 2007/2008-as tanév I. félévében képzésbe lépõ évfolyamra vonatkozóan (képzésük 3. félévétõl kezdõdõen) a képzési hozzájárulás a vonatkozó kormányrendelet számítási algoritmusa által meghatározott átlagos összeg, amely alapképzésben 105 000,- Ft, a mesterképzésben 150 000,- Ft. (5) Az Ftv. 56. § (3) bekezdés alapján párhuzamos képzésben részt vevõ hallgató minden, az (1) bekezdés szerinti képzésén képzési hozzájárulást köteles fizetni. (6) Az adott félévre megállapított képzési hozzájárulást a hallgatónak – választása alapján – havonta egyenlõ részletekben vagy egy összegben, a Szenátus által megállapított, az adott tanévhez és díjfizetési gyakorisághoz tartozó határidõig kell befizetnie. A díjfizetés gyakoriságáról a hallgató legkésõbb a féléves kurzusfelvételi idõszak végéig nyilatkozhat. Amennyiben a hallgató nem tesz nyilatkozatot, a befizetést a képzési idõszakra vonatkozóan egy összegben kell teljesítenie. Költségtérítéses képzés Ftv. 126. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokért költségtérítést, a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie. A költségtérítés és a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni. A térítési és juttatási szabályzat alapján a hallgató és a felsõoktatá140

si intézmény megállapodásban rögzíti a költségtérítés és a térítési díj összegét. A költségtérítés mértékét a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. Az e bekezdésben foglaltak a diákotthoni térítési díj megállapítására nem terjednek ki. A diákotthoni térítési díj mértékében a felek szabadon állapodnak meg. (2) A költségtérítés összegét a felsõoktatási intézmény – a képzéssel kapcsolatos valamennyi ráfordításra tekintettel – határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka. Ha a hallgató az 56. § (2) bekezdése alapján nem jogosult a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére, a költségtérítés öszszege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányada. Vissza kell fizetni a befizetett költségtérítés szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési idõszak megkezdése elõtt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (3) A szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekrõl, a részletfizetés engedélyezésérõl. (4) A felsõoktatási intézmény megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy a gazdálkodó szervezet által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthetõ, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki. Korm. rendelet 36. § (1) Az a hallgató, aki a) 2006. december 31-je elõtt létesített hallgatói jogviszonyt és aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási idõszak) elsõ napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezõ magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott idõtartamban folytat tanulmányokat, és b) e rendelet hatálybalépésének napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, az adott szakon, szakképzésben folytatott tanulmányok idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhetõ. (2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév elsõ félévére november 15-ig, második félévére 141

április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium – az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével – a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsõoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetõk figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésõbb az adott évben március 31-ig, illetõleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték. (3) Az (1) bekezdés szerint mentesülõk esetében a képzés költségvetési támogatása a felsõoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 4 §-a és 6 §-ának c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történõ besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a finanszírozási rendelet 6 §-ának b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás öszszege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését. (5) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhetõ. Ezen hallgatókat – amennyiben a képzésben 2007. szeptember 1-jéig költségtérítés fizetésére nem voltak kötelezve – ezt követõen a további félévekben csak a felsõoktatási intézmény szabályzatának ilyen értelmû kifejezett rendelkezése esetén lehet költségtérítés fizetésére kötelezni. 29. § (1) Költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatók: a) a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre felvett hallgatók, b) a Korm. rendelet 3. § szerinti államilag támogatott képzési idõt túllépõ hallgatók, c) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók, d) a nem állami ösztöndíjas külföldi hallgatók. (2) A Korm. rendelet 36. § (5) bekezdés szerinti hallgató a bekezdésben leírt mentességi idõszak túllépése esetében költségtérítés megfizetésére kötelezhetõ, ennek megállapításakor a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) A költségtérítés mértékét a Kari Tanács tanévenként és szakonként, az adott szakra vonatkozó képzési normatíva figyelembe vételével állapítja

142

meg. A második, illetve további évfolyamokon – a képesítési követelményekben meghatározott képzési idõt meghaladó legfeljebb két félév idõtartamon keresztül – a költségtérítés legfeljebb az elõzõ tanévben megállapított díjnak a Központi Statisztikai Hivatal által az elõzõ évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összegét a megelõzõ tanév május 31-ig az Egyetemi Értesítõben, valamint a karon szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A hallgató és az Egyetem a hallgató beiratkozásával egyidejûleg költségtérítési szerzõdést köt. A szerzõdésben meg kell határozni a hallgató által az elsõ tanévben fizetendõ díjat, térítéseket, a fizetési kötelezettség feltételeit. A költségtérítéses képzésben a hallgatói jogviszonyból eredõ jogokra és kötelezettségekre alkalmazni kell a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 20-27. §-ában foglaltakat is, azzal az eltéréssel, hogy a szerzõdésnek tartalmaznia kell a következõket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. (5) A költségtérítési szerzõdésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a HSZI látja el. A szerzõdést valamint az azzal kapcsolatos dokumentumokat a tanulmányok befejezését követõen 10 évig meg kell õrizni. A költségtérítési szerzõdési minta jelen szabályzat 6. számú melléklete. (6) Amennyiben a hallgató a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 6.3 és 6.4 pontjai szerint passzív félév igénybe vételét kéri, hallgatói jogviszonyát szünetelteti vagy megszünteti, az általa az adott félévre befizetett költségtérítésnek a kari szabályzatban meghatározott arányos része viszszajár. (7) A költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgató a Szabályzat 32. §-ban leírt kedvezményeket nem veheti igénybe, ha az egyetemen a megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszûnését követõ öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (8) Az a hallgató, aki a) 2006. december 31-je elõtt létesített hallgatói jogviszonyt és aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási idõszak) elsõ napján terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezõ magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott idõtartamban folytat tanulmányokat, és 143

b) e rendelet hatálybalépésének napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, az adott szakon, szakképzésben folytatott tanulmányok idején költségtérítés fizetésére nem kötelezhetõ. (9) A (8) bekezdésben felsorolt hallgatók a kedvezményre jogosultságuk tényét – az ezt igazoló dokumentumokat bemutatásával egyidejûleg – a beiratkozáskor, de legkésõbb az adott félévi kurzusfelvételi idõszak végéig jelezhetik a kar Tanulmányi Osztályán. Kollégiumi térítési díj Ftv. 52. § (3) A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a lakhatási feltételek biztosításáért és az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszerû használatot biztosító alapszolgáltatásokért kell fizetni. Az alapszolgáltatások öszszegét a kollégium komfortfokozata alapján kell meghatározni. A kollégium további kiegészítõ szolgáltatásokat nyújthat, melyek igénybevételérõl a hallgató dönt. (4) A kollégiumi felvételkor meg kell határozni a térítési díj összegét, valamint hogy a kollégium milyen kiegészítõ szolgáltatásokat nyújt, és ezekért a hallgató milyen fizetési kötelezettséggel tartozik. 30. § (1) A kollégiumi elhelyezésért fizetendõ térítési díj összegét tanévenként az SZTE Kollégiumi Szabályzatában megjelöltek figyelembe vételével a HJTB határozza meg és a Szenátus az EHÖK egyetértésével hagyja jóvá. Az így megállapított, havonta fizetendõ kollégiumi térítési díjakat a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A kollégiumi térítési díj a kollégium komfortfokozatához igazodik, amelyet az SZTE Kollégiumi Szabályzat rendelkezései alapján kell megállapítani. (3) A kollégiumi díj fizetése szempontjából a kollégiumból való kiköltözés esetén minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. Kollégiumi beköltözés esetén a tárgyhónap tizenhatodik napjától csak félhavi térítést kell fizetni. (4) A kollégiumi elhelyezést nyert hallgató a tárgyhavi kollégiumi díját a 26. § (10) bekezdésében említett szabályzat rendelkezései alapján köteles befizetni a hónap tizenötödik napjáig. A szeptemberre és októberre esedékes kollégiumi díjat legkésõbb október 15-ig kell befizetni. (5) Az a hallgató, aki a kollégiumi díjfizetési kötelezettségének határidõre nem tesz eleget, a kollégiumi díjon felül a 4. számú melléklet szerinti késedelmi díjat köteles fizetni. (6) Azonnali hatállyal megszüntetendõ a kollégiumi jogviszonya annak a hallgatónak, aki önhibájából két egymást követõ kollégiumi díjfizetési határidõt elmulaszt. A kollégiumi jogviszony megszüntetésérõl az igazgató írásban 144

értesíti a hallgatót, aki azonnali hatállyal köteles a kollégiumból kiköltözni és a tartozását megfizetni. Ha a hallgató a tartozását a kiköltözéskor sem rendezi, a tartozás behajtásával kapcsolatban a 26. § (3)-(4) bekezdésében illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni. Az elõbbi szabályokat kell alkalmazni a kollégiumokból bármely okból távozó és maguk után díjhátralékot vagy egyéb anyagi tartozást hagyó hallgatókra is. (7) Az esélyegyenlõség biztosítása érdekében a Kollégiumi Szabályzat 3/C § alapján – keretet kell képezni annak érdekében, hogy kivételes esetben, egyedi kérelemre – szociális helyzettõl függõen – a megadott kategóriához tartozó kollégiumi térítési díjtól el lehessen térni. A támogatás pályáztatására és felosztására vonatkozó részletes szabályokat az Egyetem Kollégiumi Szabályzata tartalmazza. (8) A kollégium elhelyezés igénybevételére irányuló pályázati kérelmekrõl az SZTE Kollégiumi Szabályzata alapján kialakított pontrendszer alapján kell dönteni. Késedelmi, ügyviteli díjak, egyéb díjak és térítések 31. § (1) A hallgató a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve más szabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén – ezen Szabályzat 4. számú mellékletében meghatározott – késedelmi (mulasztási) illetve ügyviteli díjat köteles fizetni. (2) A késedelmi és ügyviteli díjakat tanévenként, az EHÖK egyetértésével a Szenátus fogadja el. Egyetértés hiányában az elõzõ évi díjtételek érvényesek. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb, mint a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 5%-a. (3) Az Egyetem az e Szabályzatban meghatározott díjakon kívül csak olyan szolgáltatásokért állapíthat meg díjakat, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekhez, illetve a tantervekben foglalt tantervi kötelezettségek teljesítéséhez. Az így megállapított díjak mértékével kapcsolatban az EHÖK-nek egyetértési joga van. Jelen bekezdésben említett díjakat jogcímenként külön-külön kell megállapítani, a díjak megfizetésére a hallgató csak a szolgáltatás igénybevétele esetén kötelezhetõ. (4) A (3) bekezdés alapján meghatározott egyéb díjak és térítések jogcímeit és összegét a 2. számú melléklet tartalmazza. Fizetési kedvezmények, mentességek Ftv. 46. § (5) A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen {…} 145

c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez – a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint – mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, Korm. rendelet 4. § (1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat. (2) A hallgató szociális alapon – az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint – az alábbi fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy engedélyezhetõ részére a fizetési kötelezettség halasztása: a) a képzési hozzájárulás, b) a térítési díj, c) a kollégiumi díj. (3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján – az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint – mentesíthetõ a fizetési kötelezettség alól a) a képzési hozzájárulás, b) a felsõoktatási törvény 125. §-a (3) bekezdése alapján igénybe vett szolgáltatások térítési díja esetében. (4) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetû, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szûnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végzõ hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint. (5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetõség a felsõoktatási törvény 125. §-ának (4) bekezdése alapján a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján. (6) A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerint a felsõoktatási törvény 27. §ának (11) bekezdése szerint létrehozott bizottság vagy az intézményi szabályzat hallgatói követelményrendszere részében megjelölt szervezet jár el. (7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésrõl határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetõséget biztosító határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetõségrõl. Korm. rendelet 5. § (1) A képzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól mentesül – a bejelentkezett hallgatókról szakonként, képzési áganként, képzési területenként vagy az intézmény 146

szabályzatában meghatározott egyéb tanulmányi osztályozás szerint – az összesített kreditindex alapján képzett rangsor szerinti hallgatók intézményi térítési és juttatási szabályzatban meghatározott része. (2) A mentesség megállapítása során az adott tanévre költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat is figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az intézmény a kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgatók költségtérítésfizetési kötelezettségét elengedheti, amennyiben a hallgatók képzéséhez kapcsolódó költségeket más saját bevétele terhére biztosítja. 32. § (1) A Szabályzat 28. §-ban meghatározott képzési hozzájárulás, a 29. §-ban meghatározott költségtérítés, a 30. § meghatározott kollégiumi díj, valamint a 31. § (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatási és térítési díjak fizetésével kapcsolatban a hallgató fizetési halasztást, díj, illetve részletfizetési kedvezményt, valamint fizetés alóli mentességet kérhet. (2) A képzési hozzájárulás fizetése alól mentességben részesülõ hallgatók számát a 28. §-ban leírt döntésekkel együtt a Szenátus tanévenként állapítja meg. (3) A hallgató a 28-29. §-okban valamint a 31. §-ban meghatározott díjakra vonatkozó, az (1) beSzabályzat kezdés szerinti kérelmét írásban nyújthatja be a díjat megállapító kar Kari Tanulmányi Bizottságához, legkésõbb 15 nappal a díj befizetési határidejét megelõzõen. A Kari Tanulmányi Bizottság 8 munkanapon belül dönt a benyújtott kérelem elbírálásáról. (4) A (3) bekezdésben hozott döntés ellen a hallgató a közzétételtõl számított 15 naptári napon belül fellebbezést nyújthat be a kar dékánjához. A fellebbezést a dékán 8 munkanapon belül bírálja el. (5) A fizetési halasztás, díj illetve részletfizetési kedvezmény valamint fizetés alóli mentesség engedélyezésének feltételeit, mértékét és megállapításának módját a Kar szabályzatban határozza meg ennek. A benyújtott kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a hallgató tanulmányi eredményét valamint szociális helyzet. (6) A hallgató a 30. § meghatározott kollégiumi díj fizetési kötelezettsége tekintetében szociális alapon részletfizetési kedvezményben részesülhet vagy engedélyezhetõ részére a fizetési kötelezettség halasztása. A hallgató erre vonatkozó egyéni kérelmét az érintett kollégium Kollégiumi Bizottságának nyújthatja be, amely 8 munkanapon belül dönt a benyújtott kérelem elbírálásáról. A Kollégiumi Bizottság a kollégiumi munkát végzõ hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat az általa meghatározott és szabályzatban rögzített feltételek szerint. 147

(7) Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeknek nyújtható kedvezmények feltételeit, mértékét és megállapításának módját rektori utasítás határozza meg. A befizetett díjak felhasználása 33. § (1) A költségtérítésbõl, a szolgáltatási díjakból, valamint a kollégiumi díjakból befolyt bevételeknek az áfa-tartalom és az állami befizetési kötelezettség után az intézményt megilletõ részével az intézményi költségvetésben és a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok szerint jogosult egységek (központi egységek, karok, kollégiumok stb.) rendelkeznek. (2) A Szabályzat 28. §-ban meghatározott képzési hozzájárulás bevétel 50%át a 7. § (1) a) pont szerinti tanulmányi ösztöndíjra, 50%-át a Szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani. (3) A Szabályzat 29. §-ban meghatározott költségtérítés bevétel felhasználása a költségtérítést megállapító karok hatáskörébe tartozik. (4) A Szabályzat 30. §-ban meghatározott kollégiumi díj bevétel valamint a kollégiumi szálláshelyek értékesítésébõl befolyt bevétel felhasználásának elveit és kereteit a Szenátus határozza meg azzal, hogy a felmerülõ költségek levonása után ezeket a bevételeket elsõdlegesen a komfortfokozat növelésére, a kollégium infrastruktúrájának fejlesztésére kell fordítani. (5) A 31. § (1) bekezdésében megnevezett késedelmi és ügyviteli díj bevétel – a díjak beszedésével kapcsolatos költségekkel csökkentett – összege minimum 50%-ának felhasználásáról – az adott Kar dékánjával való egyeztetés alapján – a kari hallgatói önkormányzat dönt, melyet a hallgatói elõirányzat növelésére fordíthat. A fennmaradó részbõl 25%-ot a hallgatói önkormányzat mûködésére kell fordítani, 25%-ot pedig a dékáni hivatal használ fel. (6) A Szabályzat 31. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb díj bevétel a díjat megállapító szervezeti egység bevétele, felhasználása az adott szervezeti egység hatáskörébe tartozik.

IV. fejezet Közremûködõ testületek Tanulmányi Bizottság 34. § (1) Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában meghatározott Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: TB) feladata a hallgatók által fizetendõ díjakkal kapcsolatos (a kollégiumi díjak kivételével) kedvezmények, és mentességek feltételeinek megállapítása, a kedvezmények, mentességek iránti kérelmek elbírálása. 148

(2) A TB összetételére és mûködésére vonatkozóan a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak az irányadók. Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság 35. § (1) Az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság (a továbbiakban: EHJB) feladata: a) a lakhatási támogatási normatíva felosztása, a Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás felhasználásra vonatkozó irányelvek és javaslatok kialakítása, b) a 10. §-ban meghatározott rendszeres szociális ösztöndíj, illetve ezen belül a lakhatási feltételek támogatásának pályáztatására és odaítélésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása, az ezzel kapcsolatos egyetemi szintû feladatok koordinálása, c) a szakmai, tudományos ösztöndíj adományozása alapelveinek meghatározása, d) az „Oktatásért” Közalapítvány „Esélyt a Tanulásra” pályázatával kapcsolatos egyetemi szintû koordinálása, e) a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjjal kapcsolatos egyetemi szintû feladatok koordinálása, f) javaslattétel a kollégiumi ellátásért fizetendõ térítési díjak összegére, g) a Kari Diákjóléti Bizottságok munkájának koordinálása. (2) Az EHJB tagja a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes, az EHÖK elnöke, a Kari Hallgatói Jóléti Bizottságok által delegált egy oktató, az EHÖK által delegált 1 hallgató, valamint a kollégiumok igazgatói, illetve a kollégiumi bizottságok által delegált 1-1 fõ. A bizottság elnöke a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes illetve annak meghatalmazottja, tanácskozási jogú tagja a Hallgatói és Közkapcsolati Igazgató, az Oktatási Igazgató, valamint a GMF fõigazgatója. (3) Az EHJB a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok figyelembe vételével maga alakítja ki mûködési szabályzatát és ügyrendjét, amelynek elfogadása során az EHÖK-nek egyetértési joga van. A bizottság tanulmányi félévenként legalább két alkalommal ülésezik, mûködéséért a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes felelõs. (4) Az EHJB jogszabály vagy szabályzatellenes döntésével szemben a hallgató a kézhezvételtõl, illetve a kihirdetéstõl számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet „A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Szegedi Tudományegyetemen” címû szabályzatban meghatározottak szerint.

149

Kari Hallgatói Jóléti Bizottság 36. § (1) A Kari Hallgató Jóléti Bizottságok feladata a EHTB által meghatározott elvek és szabályok szerint a kari lakhatási és szociális támogatási keretek felosztása, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott feladatok elvégzése. Ennek során a KHJB az alábbi támogatások megállapítása során mûködik közre. a) tanulmányi ösztöndíj, b) pénzbeli állandó szociális ösztöndíj, c) rendkívüli szociális ösztöndíj, d) kiemelkedõ szakmai és tudományos tevékenységért adott ösztöndíj, e) szakmai gyakorlaton adható ösztöndíj kiegészítés, f) köztársasági ösztöndíj javaslatok, g) jelen szabályzatban meghatározott, egyéb egyszeri pénzbeli juttatások. (2) A KHJB testületének összetételérõl a kari hallgatói önkormányzatok ügyrendje, mûködésének szabályairól az EHJB ügyrendje rendelkezik. A KHJB joga, hogy üléseire tanácskozási joggal oktatót meghívjon, különösen a Kar dékánját, dékánhelyetteseit. KHJB köteles a Kar vezetõ testületeinek bármely kérdésére válaszolni. A pályáztatás kapcsán keletkezõ valamennyi dokumentumba a Karnak betekintési joga van. (3) A KHJB jogszabály vagy szabályzatellenes döntésével szemben a hallgató a szabályzatban meghatározottak szerint jogorvoslattal élhet. V. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 37. § (1) A jelen Szabályzatot a Szenátus a 2007. július 2-i ülésén hozott 138/2007. számú határozatával elfogadta, a szabályzat az Egyetemi Értesítõben történõ közzététel napján lép hatályba. (2) A Szabályzat hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az egyetem hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl szóló, a Szenátus által 144/2002. sz. határozattal elfogadott szabályzat. (3) Jelen szabályzatot a Szenátus az EHÖK egyetértésével fogadja el, illetve módosítja. (4) Jelen szabályzat a Szenátus a 2007. szeptember 24-i ülésén újra tárgyalta, majd kiegészítésekkel és módosításokkal, a 171/2007. számú határozatával elfogadta. (5) A szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: A kollégiumi térítési díjak 2. sz. melléklet: Késedelmi, ügyviteli díjak, egyéb díjak és térítések 3. sz. melléklet: Költségtérítési szerzõdés minta 4. sz. melléklet: Második, költségtérítéses szakirány választására vonatkozó szabályok 150

1. sz. melléklet: A kollégiumi térítési díjak Kollégiumi térítési díjak – 2006/2007. tanév (Ft/fõ/hó)

Kollégium neve

Államilag Államilag tám. Komforttámogatott doktorandusz fokozat hallgatók hallgatók

ÁOK, Apáthy István Kollégium

III.

9 700 Ft

11 640 Ft

ÁOK, id. Jancsó Miklós Kollégium

II.

8 950 Ft

10 740 Ft

Eötvös Loránd KollégiumII.

II.

8 950 Ft

10 740 Ft

ESZK, Madzsar József Kollégium

II.

8 950 Ft

10 740 Ft

GYTK, Semmelweis Ignác Koll.

II.

8 950 Ft

10 740 Ft

ESZK, Béke utcai Kollégium

I.

8 750 Ft

10 500 Ft

Fürj utcai Kollégium

I.

8 750 Ft

10 500 Ft

Herman Ottó Kollégium

I.

8 750 Ft

10 500 Ft

JGYPK Teleki Blanka Kollégium

I.

8 750 Ft

10 500 Ft

Károlyi Mihály Kollégium

I.

8 750 Ft

10 500 Ft

MGK Kollégiuma

I.

6 500 Ft

7 800 Ft

MK Kollégium

I.

7 500 Ft

7 9 000 Ft

Móra Ferenc Kollégium

I.

8 750 Ft

10 500 Ft

Öthalmi Diáklakások

I.

8 750 Ft

10 500 Ft

Kiegészítések: 1. A költségtérítéses hallgatók által fizetendõ térítési díjat a kollégiumok saját hatáskörükben határozhatják meg az egyetemi Kollégiumi Szabályzat által meghatározott keretek között azzal, hogy a térítési díj nem lehet alacsonyabb az államilag támogatott hallgatók által fizetendõ térítési díj összegénél, és nem haladhatja meg az adott kollégiumi férõhelyhez tartozó állami normatívának és az államilag támogatott hallgatók által fizetendõ térítési díj együttes összegét. 2. A külföldi hallgatók az azonos finanszírozási kategóriájú hallgatókkal egyezõ térítési díjakat fizetnek. 151

2. sz. melléklet Késedelmi, ügyviteli díjak, egyéb díjak és térítések Késedelmi díjak Díj megnevezése

Összege Megjegyzés

Ugyanabból a tárgyból tett harmadik és további vizsga

800,- Ft

Leckekönyv másolat

5000,- Ft

Oklevél pótlás

2500,- Ft

Ügyviteli díjak Díj megnevezése Leckekönyv késedelmes leadása

Összege

Megjegyzés

2500,- Ft

+250,- Ft naponta, maximum 5000,- Ft

Leckekönyv hiányos kitöltés miatti hiány1500,- Ft pótlás Határidõ utáni index beírás

1500,- Ft

Vizsgára, egyéb tantervi kötelezettségre tör1500,- Ft ténõ késedelmes bejelentkezés

+500,- Ft tantárgyanként

Évfolyam-, szakdolgozat, tanítási gyakorlat 1500,- Ft választó lap késedelmes leadása

+250,- Ft naponta, maximum 5000,- Ft

Évfolyam-, szakdolgozat késedelmes leadása

+250,- Ft naponta, maximum 5000,- Ft

1500,- Ft

Szakmai, tanítási gyakorlat jelentkezés kése1500,- Ft delmes leadása Záróvizsga, tanítási gyakorlat beosztás mó1500,- Ft dosítása

Tárgyanként

Záróvizsgára történõ késedelmes jelentkezés 1500,- Ft

+250,- Ft naponta, maximum 5000,- Ft

Egyéb díjak és térítések Díj megnevezése

Összege Megjegyzés

Fizetési határidõ elmulasztása miatti felszólítás kiküldése 500,- Ft Költségtérítés 10 napot meghaladó, határidõn túli befizetése

5000,- Ft

Kollégiumi díj 10 napot meghaladó, határidõn túli be1500,- Ft fizetése 152

3. sz. melléklet: Költségtérítési szerzõdés minta

153

154

IV. sz. melléklet: Második, költségtérítéses szakosodás szabályai A Szegedi Tudományegyetem lehetõvé teszi hallgatóinak, hogy a felvételi szaktól független képzésként felvegyenek az Egyetemen választható költségtérítéses képzésként/szakirányként meghirdetett képzést. Az így felvett képzés nem része a választott szak követelményének, olyan többlet szolgáltatás, amelyért a hallgató a finanszírozási státuszától függetlenül a képzés meghirdetõje által közzé tett költségtérítést fizeti a költségtérítéses képzésre vonatkozó szabályok szerint (kari tanácsi határozat alapján). Ez a képzés nem hoz létre és nem tart fenn önálló hallgatói jogviszonyt. A képzés teljesítményei, jegyei és megszerzett kreditszámai nem vesznek részt sem az ösztöndíj számításban, sem a felvételi szakon elvárt kreditteljesítmény számításában. A képzés felvétele kérvénnyel történik a tanulmányi osztályokon, a képzés meghirdetõjének engedélye alapján. A költségtérítés egy félévre meghirdetett kurzusok felvételét és teljesítését teszi lehetõvé, és független a tényleges teljesítéstõl. Az egy félévre hirdetett kurzusmennyiség a képzés kreditszáma és a rendelkezésre álló félévek hányadosa. A képzés gazdája köteles legalább ennek megfelelõ kreditszámot hordozó kurzus meghirdetésére. A képzésben megszerzett teljesítmény csak abban az esetben fogadható el a felvételi szakon teljesítésként, ha a hallgató a képzéshez tartozó szakirányt leadta, vagy abból kizárták. Ilyen esetben a kreditátvitel szabályai szerint, kérvénnyel elfogadtatott teljesítmény, és nem a képzés válik a felvételi szak részévé. A kreditátvitel kizárja a korábbi költségtérítésre vonatkozó bármely visszaigénylés lehetõségét, és annak a látszatát is, hogy az intézmény alapképzési teljesítésért térítést kér. A képzés felvétele jogilag annak a felnõttképzési szerzõdésnek aláírásakor történik meg, amelyben a képzés minden fontos paramétere (kreditszám, rendelkezésre álló félévek száma, félévre minimálisan meghirdetett kreditszám, költségtérítés összege, befizetési határidõ, a képzés befejezésének végsõ határideje, megszerezhetõ szakképzettség, vagy azok a lehetõségek, amelyek a képzés elvégzéséhez kapcsolódnak) rögzítésre kerül. A szerzõdés lebonyolítása a HSZI feladata, hogy a felnõttképzési törvényi kötelezettségnek eleget tehessen. A képzést (becsatolt képzés, vagy szakirány) az különbözteti meg a többi, hallgatóhoz kapcsolt képzéstõl, hogy az ETR határozatok közt „2. szakosodás KPR KÓD” kezdetû bejegyzés van. A KÓD nevû képzés/szakirány történéseit a fentiek szerint kezeli a rendszer. Abban az esetben, ha a második, vagy további szakirányokat felvevõ hallgatók nem tudják befejezni az extra képzéseiket a felvételi szakhoz kapcsolódó hallgatói jogviszonyuk ideje alatt, befejezés nélkül kényszerülnek abbahagyni a képzést. A képzés befejezésére szakirányú továbbképzés keretében van mód – kreditátvitellel elismertetve a korábbi teljesítményeket – amelyeknek tartalma megfelel a fentiek szerint költségtérítéses formában elvégezhetõvé tett szakirányokénak. 155

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KOLLÉGIUMI SZABÁLYZATA A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: SZTE) Szenátusa a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a felsõoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet valamint a 2007. augusztus 1. napján hatályba lépõ, a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl szóló 51/2007 (III. 26.) Korm. rendelet alapján az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat véleményének kikérésével az egyetem kollégiumainak és diáklakásainak Szervezeti és Mûködési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg: 1. § (1) A(z) SZTE Kollégiumi Szabályzatának hatálya kiterjed az alábbi kollégiumokra: – Eötvös Loránd Kollégium (Tisza Lajos krt. 103.) – Herman Ottó Kollégium (A: Temesvári krt. 50-52.; B: Fürj u. 51.) – Károlyi Mihály Kollégium (Kossuth Lajos sgt. 72/B) – Móra Ferenc Kollégium (Középfasor 31-33.) – Öthalmi Diáklakások (Budapesti út 5.) – Apáthy István Kollégium (Apáthy u. 4.) – id. Jancsó Miklós Kollégium (Semmelweis u. 7.) – Semmelweis Ignác Kollégium (Semmelweis u. 4.) – Béke utcai Kollégium (Béke u. 11-13.) – Madzsar József Kollégium (Bal fasor 39-45.) – Teleki Blanka Kollégium (Semmelweis u. 5.) – Mérnöki Kar Kollégiuma (Kollégiumi u. 11.) – Mezõgazdasági Kar Kollégiuma (Hódmezõvásárhely, Petõfi u. 10-12.) (2) Az SZTE a hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében az intézmény részeként kollégiumokat mûködtet. A kollégium az intézmény nevelési, oktatási és szociális feladatokat ellátó, szolgáltató szervezeti egysége. 2. § A Kollégiumok szervezeti és mûködési rendje (1) A(z) SZTE az általa fenntartott kollégiumok és diáklakások egyik részét karokhoz nem rendelve, karközi, másik részét karokhoz kapcsolva, kari kezelésben mûködteti. (2) A(z) SZTE karközi kezelésû kollégiumai: az Eötvös Loránd Kollégium, a Herman Ottó Kollégium, a Károlyi Mihály Kollégium, a Móra Ferenc Kollégium, továbbá az Öthalmi Diáklakások épülete. (3) A(z) SZTE kari kezelésû kollégiumai: az Általános Orvostudományi Kar és Fogorvostudományi Kar által közösen mûködtetett1 Apáthy István Kollégium és az id. Jancsó Miklós Kollégium, a Gyógyszerésztudományi Kar ál156

tal mûködtetett Semmelweis Ignác Kollégium, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar által mûködtetett Béke utcai Kollégium, továbbá Madzsar József Kollégium, a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar által mûködtetett Teleki Blanka Kollégium, a Mérnöki Kar által mûködtetett SZÉF Kollégium, továbbá a Mezõgazdasági Kar által mûködtetett hódmezõvásárhelyi kollégium. (4) A munkáltatói jogkört a(z) SZTE karközi kezelésû kollégiumaiban dolgozó igazgatók esetében közvetlenül az Egyetem rektora gyakorolja, míg a kari kollégiumok igazgatói esetében azt az adott kar dékánjára, fõigazgatójára ruházza át. (5) A karközi kezelésben mûködõ kollégiumok és diáklakások fenntartásának költségvetési elõirányzatait a Szenátus az Egyetem költségvetésén belül közvetlenül hagyja jóvá. (6) A kari kezelésben mûködõ kollégiumok fenntartásának pénzügyi fedezetérõl a kari költségvetések elõirányzatai rendelkeznek. Az Általános Orvostudományi Kar és Fogorvostudományi Kar által közösen mûködtetett kollégiumok esetében errõl külön, közös megegyezésen alapuló melléklet rendelkezik. (7) A karközi kezelésû kollégiumok mûködési rendjének részletes - jelen szabályzat keretei között rendezett – szabályait a(z) SZTE Karközi Kollégiumainak Tanácsa (továbbiakban: KKT) alkotja meg, s azt jóváhagyás végett – a fõtitkár útján – bemutatja a rektornak. E szabályozás jelen szabályzat függeléket képezi. (8) A kari kezelésû kollégiumok mûködési rendjének részletes – jelen szabályzat keretei között rendezett – szabályait az adott karok kari tanácsa állapítja meg, amely szabályozások jelen szabályzat függelékét képezik. (9) A kollégium mûködésével összefüggõ feladatok ellátásához a következõ személyi feltétel biztosítandó: kollégiumvezetõ, kollégiumi tanár, senior, pénzügyi-gazdasági ügyintézõ, mûszaki-szakmai szolgáltató, portás és kisegítõ. (10) A kollégiumok a szorgalmi és vizsgaidõszakban folyamatosan mûködnek. Nem a kollégiumban lakók csak a házirendben meghatározottak szerint tartózkodhatnak a kollégium területén. (11) A kollégiumban a munka- és tûzbiztonsági, közegészségügyi és higiéniai elõírásokat be kell tartani. Vészhelyzet, vagy rendkívüli meghibásodás esetén azonnal értesíteni kell az illetékes hatóságot és a kollégiumban eljárni jogosult személyt. (12) A kollégium helyiségeit, eszközeit és berendezéseit csak rendeltetésüknek megfelelõen szabad használni. (13) A kollégiumba felvételt nyert hallgatók a kollégiumi elhelyezésért a jogszabályok és a(z) SZTE Szenátusa által meghatározott térítési díjat kötelesek fizetni, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói által fizetendõ díjakról és té157

rítésekrõl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló szabályzat szerint. (14) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetû, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szûnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végzõ hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint. (15) A kollégiumi együttélés részletes szabályait a kollégium házirendje tartalmazza. 3. § A kollégiumok alapvetõ feladata és mûködése (1) A kollégium alapvetõ feladata, hogy lehetõvé tegye a tanulmányok folytatását elsõsorban a kedvezõtlen szociális körülmények között élõ, az intézmény székhelyétõl távol lakó, a Szegedi Tudományegyetemen hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatók számára. (2) A kollégium szervezett formában szerepet vállal a hallgatók értelmiségi pályára való felkészítésében. Biztosítja a zavartalan tanulás feltételeit, és lehetõséget biztosít a hallgatók önképzéséhez, testedzéséhez és a szabadidõ hasznos eltöltéséhez. (3) Az önkormányzatiság elvének érvényesülésével demokratizmusra nevel, felkészít a hivatás gyakorlására és a közéleti szerepvállalásra. A kollégiumokban kollégiumi öntevékeny csoportok mûködhetnek, létrehozásukat és mûködésüket a kollégiumok saját mûködési szabályzatukban rögzítik. 3/A. § A kollégium fenntartása, felügyelete és irányítása (1) A kollégiumi feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, a kollégiumi épületek felújításáról és korszerûsítésérõl a(z) SZTE gondoskodik. (2) A(z) SZTE karközi kollégiumainak felügyeletét a rektor látja el, aki e jogkörét – a KKT egyetértésével – átruházhatja a Karközi Kollégiumok Tanácsa elnökére. A rektor általános felügyeleti joga alapján felügyeli a kollégiumok vezetõinek és önkormányzati szerveinek demokratikus és törvényes mûködését. Ennek keretében: a) Jóváhagyja az egyes kollégiumok szervezeti és mûködési szabályzatát. b) Megsemmisíti a kollégiumok önkormányzati szerveinek vagy vezetõjének jogszabályt vagy belsõ szabályzatot sértõ döntését. c) Felfüggeszti az önkormányzati szervek mûködését, ha a kollégium demokratikus irányítása nem biztosítható, illetve ha az önkormányzat tevékenysége jogszabályt sért. 158

(3) A kari kezelésû kollégiumok mûködésének törvényességi felügyeletét a karok dékánjai gyakorolják. (4) A kollégium irányítása az önkormányzatiság elvére épül. A kollégiumok irányítását a kollégiumban lakó hallgatók által választott önkormányzat, a Kollégiumi Bizottság és a kollégium vezetése együttesen látják el. (5) A kollégiumok munkáját, karközi kollégium esetén a rektor, kari kollégium esetén a dékán által – a Kollégiumi Bizottság véleményezésével – kinevezett kollégiumi igazgatók irányítják, akik a kollégiumok szakmai, gazdasági és adminisztrációs tevékenységének is felelõs vezetõi. (6) A kollégiumi önkormányzat legfelsõbb szerve a kollégiumi közgyûlés. A közgyûlés közötti idõszakban a kollégium önkormányzati tevékenységét a kollégiumi bizottság irányítja. A kollégiumi bizottság összetételének és választásának szabályait az egyes kollégiumok szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg. 3/B. § Az Egyetemi Kollégiumi Tanács (1) Az Egyetemi Kollégiumi Tanács: a) jóváhagyja a szabályzat 3/C. §-ban megjelölt bizottságok által meghatározott komfortfokozatot, javaslatot tesz a kollégiumi térítési díjak mértékére, b) kollégiumi vonatkozású, szenátusi állásfoglalást igénylõ általános kérdésekben, szakmai stratégiai döntések elõkészítésében segíti a Szenátus munkáját. (2) Az Egyetem Kollégiumi Tanácsának szavazati jogú tagjai: a) hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes, vagy megbízottja, mint elnök, b) EHÖK-elnök vagy megbízottja, c) kollégiumigazgatók, illetve kollégiumi referens, d) a kollégiumi bizottságok titkárai, e) doktorandusz hallgatók által delegált 1 fõ. (3) Az Egyetemi Kollégiumi Tanács elnöke a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes vagy annak megbízottja. (4) Az Egyetemi Kollégiumi Tanácsnak az (2) bekezdésben felsorolt tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a tanács ülésein. (5) Az Egyetemi Kollégiumi Tanács elnöke hatáskörében: a) összehívja és vezeti a Kollégiumi Tanács üléseit, b) elrendeli a határozathozatalt, megállapítja a szavazás eredményét, szavazategyenlõség esetén dönt, c) a napirendhez kapcsolódó területek szakértõit meghívja a tanács üléseire. (6) Az elnök által meghívott szakértõk tanácskozási joggal vesznek részt az Egyetemi Kollégiumi Tanács ülésein. A kollégiumi bizottsági titkárok delegálásáról a kollégiumigazgatók gondoskodnak. 159

(7) Az elnök munkáját titkár segíti, akit tagjai sorából az Egyetemi Kollégiumi Tanács választ meg. (8) A Tanács ülése határozatképes a szavazati joggal rendelkezõ tagok legalább felének megjelenése esetén. Határozatképtelenség esetén az azonos napirenddel a meghívóban megjelölt idõpontra ismételten összehívott ülés az azon megjelent szavazati joggal rendelkezõ tagok létszámától függetlenül határozatképes. A Tanács döntéseit nyílt szavazással, egyszerû többséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 3/C. § (1) A kari kollégiumok komfortfokozatát a kar dékánjából, a kari hallgatói önkormányzat elnökébõl, a kari kollégium igazgatójából vagy referensébõl és a kari kollégiumi bizottság titkárából álló bizottság egyhangú döntéssel tanévenként határozza meg. A bizottság döntését a kar dékánja a tárgyév április 10-ig eljuttatja a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettesnek. (2) A karközi kollégiumok komfortfokozatát a (3) bekezdésben meghatározott összetételû bizottság egyhangú döntéssel tanévenként határozza meg. A bizottság döntését az SZTE Karközi Kollégiumai Tanácsának elnöke a tárgyév április 10-ig eljuttatja a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyetteshez. (3) A (2) bekezdés szerinti bizottság tagjai: a) az SZTE Karközi Kollégiumai Tanácsának elnöke, b) a karközi kollégiumok igazgatói által delegált kollégiumi igazgató, c) a karközi kollégiumi bizottsági titkárok által delegált kollégiumi bizottsági titkár, d) az érintett karok dékánjai által delegált dékán és e) az EHÖK elnöke, feltéve, hogy az érintett karok valamelyikének hallgatója, egyéb esetben az érintett karok HÖK elnökei által delegált HÖK elnök. (4) A (3) bekezdés d) és e) pontjainak alkalmazása során érintett karok alatt azokat a karokat kell érteni, amelyeket az SZTE Karközi Kollégiumainak Szervezeti és Mûködési Szabályzatának 1. § (3) bekezdése megjelöl. (5) A kollégium az alapszolgáltatáson kívül további kiegészítõ szolgáltatásokat nyújthat, amelyek igénybevételérõl a hallgató dönt. (6) A kollégiumok részletes szervezeti és mûködési szabályzatában rendelkezni kell a kiegészítõ szolgáltatások felsorolásáról, az értük fizetendõ térítési díj mértékérõl és módjáról. 3/D. § (1) A kollégiumi térítési díjak mértékére az SZTE Kollégiumi Tanács tesz javaslatot. Külön javaslatot kell tenni az államilag támogatott nappali tagozatos hallgatók, a költségtérítéses hallgatók, a külföldi hallgatók, valamint az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók által fizetendõ térítési díj mértékére. 160

(2) A javaslatok alapján a kollégiumi térítési díj mértékét – az SZTE EHÖK egyetértésével – az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság állapítja meg, és a Szenátus hagyja jóvá. A térítési díjat az egyes komfortfokozatokon belül az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság az EHÖK egyetértésével kollégiumonként eltérõen is meghatározhatja. 3/E. § Szociális keret (1) Az esélyegyenlõség biztosítása céljából az Egyetem évente meghatározott összegû keretet különít el (ebben a §-ban a továbbiakban: szociális keret), hogy kivételes esetben, egyedi kérelemre – szociális helyzettõl függõen – el lehessen térni a megadott kategóriához tartozó kollégiumi térítési díjtól. (2) A szociális keretbõl – pályázat alapján – az a hallgató részesülhet támogatásban, aki az SZTE által fenntartott kollégiumok valamelyikébe az adott tanévre felvételt nyert. (3) A pályázatot a hallgatónak az általa választott kollégiumhoz kell benyújtania, melyhez mellékelnie kell az elõírt igazolásokat. (4) A kollégiumi bizottságok közösen kialakítják a pályázatok elbírálásának alapjául szolgáló egységes értékelési pontrendszert, melyet az EHÖK jóváhagy. (5) A (4) bekezdés szerinti pontrendszer alapján a kollégiumi bizottságok értékelik a beérkezett pályázatokat, s felállítják a támogatásra javasolt hallgatók rangsorát, illetve javaslatot tesznek az egyes hallgatóknak nyújtandó támogatás összegére. A kollégiumi bizottságok javaslatát az Egyetemi Kollégiumi Tanács hagyja jóvá. 4. § A kollégiumi elhelyezés (1) Kollégiumi elhelyezésben – mint természetbeni juttatásban – részesíthetõ: a) Szegedi Tudományegyetemen elsõ alapképzésben, elsõ kiegészítõ alapképzésben, elsõ szakirányú továbbképzésben, elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók, b) felsõoktatási intézmények külföldi állampolgárságú, államilag finanszírozott képzésben résztvevõ hallgatóira, c) az állami ösztöndíjban részesülõ doktori képzésben résztvevõ nappali tagozatos hallgató. A 2007. január 1-je elõtt hallgatói jogviszonyt létesítõ, államilag támogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatót, amennyiben 2007. augusztus 1. napja elõtt kollégiumi elhelyezésben részesült, kérelme esetén fel kell venni a kollégiumba. (2) A kollégiumi elhelyezésre a hallgatók a tanulmányi idõszak, valamint a tanrendben meghatározott, az egyetem (az MGK esetén: a kar) székhelyén 161

tartott szakmai gyakorlatok idején jogosultak. Nyári idõszakban a kollégiumvezetõtõl kérhetõ kollégiumi elhelyezés. (3) Kollégiumi elhelyezésre jogosult az a magyar és külföldi hallgató, akit a Kollégiumi Bizottság (a hallgatói önkormányzat speciális kollégiumi érdekképviseleti szerve) a felvételi szabályzat alapján felvesz. (4) A kollégiumi felvétel rendjét az egyes kollégiumok mûködésére vonatkozó részletes szabályok rögzítik. (5) A karközi kollégiumokban elsõsorban azon karok hallgatói nyerhetnek elhelyezést, melyek nem tartanak fenn kari kollégiumot: az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar és a Gazdaságtudományi Kar hallgatói, ezen kívül a Károlyi Kollégiumban meghatározott létszámban a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Karnak, valamint a Zenemûvészeti Karnak hallgatói korábbi intézményközi szerzõdések alapján. Szabad férõhely esetén más kar hallgatói is felvehetõk. (6) A karok által mûködtetett kollégiumokban elsõsorban az adott kar hallgatói nyerhetnek elhelyezést. Szabad férõhely esetén más kar hallgatói is felvehetõk. (7) A kollégiumi felvételnél – a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 52. § (2) bekezdése értelmében – elõnyben kell részesíteni azt a hátrányos helyzetû hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsõfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni. (8) A kollégiumba történõ felvétel egy tanévre szól, a tanév megkezdését megelõzõ naptól a vizsgaidõszak utolsó napjáig tart. A felvételi kérelmet az egyes kollégiumok mûködésére vonatkozó részletes szabályokban foglaltak szerint minden évben meg kell ismételni. Kivételt képeznek ez alól az állami ösztöndíjjal rendelkezõ külföldi hallgatók [A/1, A/2, B) kategória], továbbá 1998 szeptemberétõl kezdõdõen a határon túli magyaroknak adományozott ösztöndíjjal tanulmányokat folytató (A/3 kategória) hallgatók, akik kollégiumi felvételükkel teljes képzési idejük tartamára – a kollégiumi felvételtõl a záróbizonyítvány (absolutorium) megszerzését követõ elsõ záróvizsga-idõszakban letett záróvizsgáig terjedõ idõszakra – nyernek elhelyezést. Ezen államilag finanszírozott képzésben részt vevõ külföldi hallgatók kollégiumi elhelyezésére kizárólag fegyelmi határozattal vonható meg. Nyári idõszakban illetve vendégek számára a kollégiumvezetõ engedélyével vehetõ igénybe a kollégium. (9) A kollégiumi jogviszony a felvétel alapján csak akkor jön létre, ha a hallgató a felsõoktatási intézmény soron következõ félévére beiratkozott, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, s tanulmányi eredménye eléri az adott kollégium szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott szintet. A kollégiumba a felvételi döntésben meghatározott idõtartam alatt be kell költözni. Az aktív hallgatói jogviszony megszûnésével a hallgató kollégiumi tagsági jogviszonya is megszûnik. 162

(10) A félévet ismétlõ hallgató – a hallgatói jogviszony szünetelése idején – nem létesíthet kollégiumi jogviszonyt. (11) A kollégiumi felvételt nyert hallgató kollégiumi jogviszonyáról más javára nem mondhat le. (12) A kollégista a kollégiumi tagsági jogviszonyon alapuló jogait, a kollégium által kijelölt, beköltözés napjától gyakorolhatja, jogviszonyáról más javára, valamint a tanév utolsó két hónapjára nem mondhat le. (13) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhetõ el. A kollégiumi felvételi eljárás során a felvételi kérelmekrõl elsõ fokon a kollégiumi bizottság dönt. (14) A felvételi kérelmet a kollégium által erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell: – az eltartók jövedelmi helyzetérõl szóló igazolásokat, – az eltartott testvérek és hozzátartozókról szóló igazolásokat és – minden más, a hallgató szociális helyzetét befolyásoló dokumentumot. (15) A felvételi eljárásnál figyelembe veendõ határidõk: – Jelentkezés határideje: minden év április utolsó munkanapja. – Elsõfokú elbírálás határideje: szorgalmi idõszak utolsó napja. – Fellebbezés határideje: ezt követõ 14. nap. – A határidõ után leadott kérelmek elbírálása: szeptember 20. (16) A kollégiumi bizottság a felvételt – a pályázati kérelmek benyújtása elõtt megismerhetõ – pontrendszer alapján bonyolítja le. A felvételi eljárás során az elbírálás fõ szempontjai: A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a) a társadalombiztosítás ellátásaira s a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élõk számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás idõtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítõ, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásba élõ közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülõ egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élõ eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számáéra, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.

163

A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésre a bizonyított jövõbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. A szakkollégiumként mûködõ kollégium ettõl eltérõ elbírálási szempontrendszert is alkalmazhat. A pontozási rendszer megismerését a felvételi kérelmek beadása elõtt lehetõvé kell tenni. (17) A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál elõnyben kell részesíteni azt a hátrányos helyzetû hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsõfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni. Hátrányos helyzetûnek minõsül az a hallgató, a) akit a középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve b) aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt. (18) A kollégiumi bizottságnak joga van a felvételt megtagadni, amennyiben a kollégista határidõn belül nem tesz eleget hiánypótlási kötelezettségének, vagy ismételten hiányos kérvényt ad le, ha a kollégista a kollégiumi szervezeti és mûködési szabályzatban és a házirendben felsorolt követelményeknek nem tesz eleget, nem alkalmazkodik a közösség értékrendjéhez, antiszociális módon viselkedik, kollégista társainak, vagy a kollégium dolgozóinak jelentõs érdeksérelmet okoz, vagy ha fegyelmi úton a kollégiumból jogerõsen kizárták, vagy ha kollégiumi díj tartozását nem egyenlítette ki. (19) Adatok, vagy igazolások hiányával leadott felvételi kérelmet hiányos adatszolgáltatás miatt kell elutasítani. A férõhely hiányában elutasított hallgatók automatikusan a várakozó listára kerülnek. Határidõ után, vagy tanév közben leadott kérelmek esetén férõhely hiányában csak akkor lehet elutasítani a hallgatót, ha a felvételi döntés idõpontjában a hallgató képzési helyéhez tartozó egyik SZTE által mûködtetett kollégiumban sincs szabad férõhely. (20) A kollégista felvételrõl szóló kollégiumi bizottsági határozat ellen fellebbezéssel élhet. (21) A kollégiumi jogviszony megszûnik, ha az egyes kollégiumok mûködésének részletes szabályaiban rögzített követelményeknek a hallgató nem tesz eleget, és ezt a Kollégiumi Bizottság megállapítja, vagy a(z) SZTE Hallgatói Fegyelmi Testület határozatának jogerõre emelkedésével. (22) A hallgató a Kollégiumi Bizottság döntése ellen a „Hallgatói felülbírálati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjérõl szóló” szabályzatban foglaltak szerint jogosult felülbírálati kérelemmel élni. 164

5. § A kollégiumi tagok jogai és kötelességei (1) A kollégiumi tagok jogai A kollégista joga, hogy – az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden, a kollégiumi tartózkodásával kapcsolatos kérdésrõl, a kollégium mûködésérõl, a kollégiumban dolgozók munkájáról, – személyes és a kollégiumi közösséget érintõ kérdésekben javaslattal éljen, kérdést intézzen a Kollégiumi Bizottsághoz és a kollégium vezetéséhez és arra legkésõbb a megkereséstõl számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, – a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti mások, hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, – igénybe vegye a kollégium által nyújtott szolgáltatásokat az együttélésbõl eredõ kötelezettségek megtartása és a házirendben meghatározott feltételek mellett, – egymás érdekeinek figyelembe vételével, rendeltetés szerint használja a kollégium felszereléseit, eszközeit és berendezéseit, – nyugodtan tanuljon és pihenjen, a számára kijelölt férõhelyet és a közös helyiségeket rendeltetés szerint használja, – részt vegyen a kollégiumi önkormányzat munkájában, ott válasszon és tisztséget töltsön be, – a közgyûlésen szavazati joggal részt vegyen, vagy küldöttgyûlés esetén részt vegyen a küldött delegálásán, – a házirendben szabályozott módon, kollégiumi rendezvényeket kezdeményezzen és azokon részt vegyen, – a házirendben elõírt módon látogatót fogadjon, – kedvezményes díj megfizetése mellett nyári elhelyezést kérjen. (2) A kollégiumi tagok kötelessége A kollégista kötelessége különösen, hogy – megtartsa az emberi együttélési normákat, mások jogait tiszteletben tartva lakjon a kollégiumban, – a munka-, baleset-, tûz- és környezetvédelmi, valamint higiéniai szabályokat megismerje és maradéktalanul betartsa, – a kollégium szervezeti és mûködési szabályzatát és annak mellékleteit, különösképpen a házirendet megismerje és alkalmazza, – a kollégium helyiségeiben felfedezett hibákat, rongálásokat azonnal jelezze, – saját szobájában rendszeresen takarítson és rendet tartson, valamint a közös használatú tárgyakra vigyázzon, a rábízott vagy az általa használt eszközöket rendeltetésszerûen használja, 165

– a kollégiumban okozott kárt megtérítse, – a kollégiumi felvételhez és a lakónyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatást határidõre biztosítsa, – határidõre fizesse meg a kollégiumi térítési díjat, az igénybevett kollégiumi többlet szolgáltatásokért megállapított díjat, valamint késedelmes fizetés esetén a külön eljárási díjat. 6. § Záró rendelkezések (1) A kollégiumok jelen szabályzatban és mellékleteiben meghatározott szabályok szerint mûködnek. (2) A kollégiumok saját szervezeti és mûködési szabályzatuk részeként meghatározzák különösen: – a kollégium házirendjében az együttélés szabályait, – a kollégiumi felvételi szabályzatban a kollégiumi felvételi eljárás rendjét és az elbírálás pontrendszerét, – a kollégiumi bizottság összetételét és választásának módját, valamint – a nyújtott kiegészítõ szolgáltatásokat és az értük fizetendõ térítési díj mértékét és módját. (3) Ezen szabályzat – az Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzatának mellékleteként – 2001. július 1-jén lépett hatályba. (4) E szabályzatot az EHÖK véleményének elõzetes meghallgatása után a Szenátus fogadja el, illetve módosítja. (5) E szabályzat hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat vesztették a jogelõd intézmények kollégiumi szabályzatai, illetve mindazon egyetemi tanácsi vagy kari tanácsi határozatok, amelyek e szabályzattal ellentétesek. (6) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács a 2001. május 28-i ülésén hozott 118/2001. számú határozatával elfogadta. (7) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács a 2004. április 26-i ülésén újra tárgyalta, majd kiegészítésekkel és módosításokkal, a 91/2004. számú határozatával elfogadta. (8) Jelen szabályzatot a Szenátus a 2006. március 27-i ülésén újra tárgyalta, majd kiegészítésekkel és módosításokkal, a 12/2006. számú határozatával elfogadta. (9) Jelen szabályzat a Szenátus a 2007. szeptember 24-i ülésén újra tárgyalta, majd kiegészítésekkel és módosításokkal, a 170/2007. számú határozatával elfogadta. Dr. Szabó Gábor s. k. rektor

166

9. számú függeléke Kollégiumi alapszolgáltatások 1. A kollégiumi alapszolgáltatás keretében a felsõoktatási intézmény az alábbi eszközöket és lehetõségeket köteles biztosítani a kollégiumban lakó hallgató részére: a) ágy, b) asztal, szék, ruhásszekrény, c) paplan, párna, huzatok, lepedõ, d) fürdõhelyiségek, illemhelyek, e) évi két alkalommal a kollégium épületének nagytakarítása, f) évi egy alkalommal az egészségügyi helyiségek higiéniai festése, g) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevõ-mentesítése, h) hûtõgéphasználat (25 l/fõ hûtõtérfogattal) i) hideg- és melegvíz-használati lehetõség, j) fõzési és ételmelegítési lehetõség (25 fõre 1 db 1000 W-os fõzõlap vagy 1 db gáztûzhely), k) tanulószoba, l) elektromos áram: – a kollégium alapfeladatainak (pl. közterületek, vizesblokkok, konyhák, mosókonyhák, tanulószobák stb.) ellátásához szükséges áramellátás, – a kollégiumi szobákban a hûtõgépek, hajszárítók és a 200 W alatti elektromos teljesítményû nem hõfejlesztõ eszközök (tv, videó, kávé- és teafõzõ, villanyborotva, szórakoztató elektronikai eszközök, kis fogyasztású háztartási eszközök) használatához szükséges áramellátás (a világítás 100 W alatti teljesítményû fogyasztókkal), – hallgatói tulajdonú számítógépek használatának áramellátása (hallgatónként egy számítógép), m)fûtés biztosítása, n) mosási lehetõség (100 fõre 5 kg ruha mosóteljesítményû automata mosógép),és vasalási lehetõség (vasaló és vasalóállvány biztosításával) o) lehetõség szerint hallgatónként egy internet-hozzáférési végpont, de legalább kollégiumonként egy, a hallgatók által térítésmentesen igénybe vehetõ számítógépterem, p) a hallgatók ki- és beléptetésekor a szükséges ellenõrzéseket elvégzõ éjjelnappali portaszolgálat vagy beléptetõ rendszer, q) közös használatú helyiségek és vizesblokkok takarítása, r) liftekkel felszerelt épületben azok üzemeltetése, s) lehetõség szerint hallgatónként min. 7 m2 nettó lakóterület, közösségi és tanulóhelyiség, úgy, hogy a közös légtérben (lakóterületenként) elhelyezhetõ hallgatók száma legfeljebb 4 fõ legyen 167

t) elsõsegély-ellátás, u) balesetvédelmi oktatás, v) lakószobánként egy szobakulcs biztosítása. 2.

A kollégiumban elhelyezést nyert hallgató saját tulajdonú elektromos berendezésének – a személyi számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kis fogyasztású háztartási eszközök kivételével – üzemeltetésére a kollégium vezetõjének elõzetes engedélye alapján jogosult. A hallgatónak a használatnál figyelembe kell vennie a tûz-, baleset- és érintésvédelmi elõírásokat. A felsõoktatási intézmény az engedélyhez kötött elektromos berendezést mûködtetõ hallgatót a megfelelõ elektromos fogyasztási díj megfizetésére kötelezheti.

168

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT Jogszabályi emlékeztetõ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsõoktatásról A hallgató fegyelmi és kártérítési felelõssége, A felsõoktatási intézmény kártérítési felelõssége 70. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetõ. A fegyelmi eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetõleg megvonása, d) határozott idõre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsõoktatási intézménybõl. (3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértõ magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés idõtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d) pontjában meghatározott eltiltás idõtartama legfeljebb két félév lehet. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggõ juttatások, kedvezmények végleges, illetve idõszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. (4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségrõl való tudomásszerzés óta egy hónap, illetõleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott. (5) A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a hallgatót és meghatalmazottját értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését elõadja. Ha a meghallgatáskor a hallgató vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként is indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgya169

lásra a hallgatót meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató, illetve a meghatalmazott ismételt, szabályszerû értesítés ellenére sem jelent meg. Ha a hallgató kezdeményezte a fegyelmi eljárást, azt meg kell indítani, és le kell folytatni. Ha a hallgató bizonyítási kérelmét elutasítják, annak indokát a fegyelmi határozatban meg kell jelölni, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget. (6) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a felsõoktatási intézményben kell lefolytatni. (7) Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell, a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kivétellel. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott büntetés helyett a kizárás a kollégiumból büntetés alkalmazható. 71. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását az intézmény vezetõje vagy a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott személy rendelheti el. (2) Az elsõfokú fegyelmi jogkört a felsõoktatási intézmény – legalább háromtagú – fegyelmi bizottsága gyakorolja. A fegyelmi eljárás lefolytatásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit a szervezeti és mûködési szabályzat állapítja meg, beleértve a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, azzal a megkötéssel, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetõeljárás folyik, annak jogerõs befejezéséig, illetve, ha a fegyelmi eljárás alá vont személy 70. § (5) bekezdés szerinti meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges legfeljebb az akadály megszûnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. (4) A fegyelmi eljárást – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – egy hónapon belül be kell fejezni. (5) Végrehajtani csak jogerõs fegyelmi határozatot lehet. (6) A hallgatót a fegyelmi büntetés idejének lejárta elõtt – a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott eljárást követõen meghozott, indokolt határozattal – mentesíteni lehet a kiszabott büntetés alól. (7) Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell. 72. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsõoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezõjének jogellenesen kárt okoz – az e törvényben meghatározott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. 170

(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelõsséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan õrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelõsség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elõ. (4) A felsõoktatási intézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezõje a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsõoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezõje a felelõssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (5) Ha a hallgató – a szakképzésrõl szóló törvény 27. § (1) bekezdése szerint – hallgatói szerzõdést kötött, a gyakorlati képzés szervezõjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Szegedi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv) alapján az alábbi Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatot (a továbbiakban HFKSz) alkotja. Személyi hatály A HFKSz hatálya kiterjed az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló valamenynyi magyar és – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás ettõl eltérõen nem rendelkezik – külföldi állampolgár hallgatóra, amíg hallgatói jogviszonya meg nem szûnik. A fegyelmi eljárásra vonatkozó általános rendelkezések 1. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetõ. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. (2) A fegyelmi eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222223. §) járhat el. (3) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az Egyetemen kell lefolytatni. (4) Jelen szabályzatot kell alkalmazni akkor is, ha a hallgató a kollégiumi tagsági jogviszonyából származó kötelességeit szegi meg vétkesen és súlyosan (kollégiumi fegyelmi vétség). 171

Fegyelmi büntetések és intézkedések 2. § (1) A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetõleg megvonása; d) határozott idõre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától; e) kizárás az Egyetemrõl. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés idõtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d) pontjában meghatározott eltiltás idõtartama legfeljebb két félévnek megfelelõ oktatási idõszak lehet. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott büntetés a c) pontban meghatározott büntetéssel együtt is alkalmazható. (4) Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggõ juttatások, kedvezmények végleges, illetve idõszakos megvonásával. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. (5) Kollégiumi fegyelmi vétség esetén a hallgatóval szemben – a d) pontban meghatározott büntetés kivételével – az (1) bekezdésben foglalt fegyelmi büntetések alkalmazhatók. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott büntetés helyett kizárás a kollégiumból büntetés alkalmazható, melynek hatálya az Egyetem által fenntartott valamennyi kollégiumra kiterjed. 3. § ((1) A fegyelmi büntetés célja a nevelés és a megelõzés. A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértõ magatartás ismétlésére – az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. 4. § (1) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett – az eljárás megszüntetése mellett – figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire – különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára – tekintettel olyan súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen, és a figyelmeztetéstõl is kellõ nevelõ hatás várható. (2) A figyelmeztetéssel az eljáró fegyelmi szerv rosszallását fejezi ki, és a hallgató figyelmét felhívja magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövõben tartózkodjék minden olyan cselekménytõl, amely újabb fegyelmi eljárásra adhat alapot. (3) A figyelmeztetés ellen jogorvoslattal lehet élni. 172

A fegyelmi eljárás 5. § (1) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségrõl való tudomásszerzés óta egy hónap, illetõleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott. (2) Ha a hallgató ellen büntetõeljárás indult, akkor az (1) bekezdésben meghatározott határidõket a büntetõeljárás jogerõs befejezésérõl való tudomásszerzéstõl, illetve a büntetõeljárás jogerõs befejezésétõl kell számítani. 6. § (1) Fegyelmi eljárást az Egyetem rektora vagy a Kar dékánja (fõigazgatója) rendelhet el. (2) A fegyelmi jogkört elsõ fokon a Hallgatói Fegyelmi Testületbõl (HFT) kijelölt Fegyelmi Bizottság (FB), másodfokon a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Kollégium gyakorolja. 7. § (1) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában (kizárás) a HFT és az FB olyan tagja, akitõl az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el. (2) A fegyelmi jogkör gyakorlásából való kizárásra vonatkozó rendelkezést a jegyzõkönyvvezetõre is alkalmazni kell. (3) A kizárás kérdésében az Egyetem rektora határoz, mellyel szemben külön jogorvoslatnak helye nincs. A fegyelmi eljárás alá vont hallgató a fegyelmi határozat elleni jogorvoslati kérelemben élhet panasszal a kizárás megtagadása miatt. 8. § (1) Az Egyetem karonként egy oktatóból, valamint karonként egy hallgatóból álló Hallgatói Fegyelmi Testületet alakít. A testület oktató tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a rektor bízza meg. Hallgató tagjait az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat delegálja, és a rektor erõsíti meg megbízással. (2) A fegyelmi ügyben az elnökbõl és két tagból álló Fegyelmi Bizottság jár el. A Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait a Hallgatói Fegyelmi Testület elnöke jelöli ki a Hallgatói Fegyelmi Testület tagjai közül úgy, hogy a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad legyen. 9. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásában az a felsõoktatási intézmény illetékes, melylyel az eljárás alá vont hallgató hallgatói jogviszonyban áll. (2) Ha a hallgató több felsõoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, akkor az anyaintézmény (mely intézménnyel a hallgatónak elõször létesült hallgatói jogviszonya) jogosult a fegyelmi eljárás lefolytatására. Ilyen esetben az eljáró intézmény fegyelmi bizottsága az eljárás megindulásáról, majd a jogerõs fegyelmi határozatról a másik intézményt értesíti. 173

10. § (1) A fegyelmi eljárás bejelentésre vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul. (2) Ha a hallgató kezdeményezte a fegyelmi eljárást, azt meg kell indítani, és le kell folytatni. (3) Ha a fegyelmi eljárást a rektor vagy a Kar dékánja (fõigazgatója) elrendelte, a fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a hallgatót és meghatalmazottját értesíteni kell. A fegyelmi eljárást elrendelõ intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, tagozat megjelölését, szak(pár)ját, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. (4) A Fegyelmi Bizottságnak az eljárást – a fegyelmi eljárás felfüggesztésének eseteit kivéve – egy hónapon belül be kell fejeznie. (5) A Fegyelmi Bizottság elnökének felkérésére az Egyetem jogi tanácsadója a bizottság rendelkezésére áll. 11. § (1) Ha a fegyelmi eljárás során bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a rektor feljelentést tesz. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetõeljárás van folyamatban, annak jogerõs befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. (3) Az eljárás alá vont hallgatót az Egyetem látogatásától a fegyelmi eljárás tartamára a fegyelmi eljárás megindítója tilthatja el. (4) Az Egyetem látogatásától való eltiltás esetén a hallgató a jogerõs határozat meghozataláig az elõadásokat és más foglalkozásokat nem látogathatja és vizsgát sem tehet. 12.§ (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárásban meghatalmazottja útján is eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy a fegyelmi tárgyaláson jegyzõkönyvbe kell mondani. (2) A meghatalmazott rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyekkel az eljárás alá vont hallgató rendelkezik, így különösen betekinthet az ügy irataiba, indítványokat terjeszthet elõ, a tanúkhoz, a szakértõhöz kérdéseket intézhet, jogorvoslati kérelmet terjeszthet elõ. 13. § (1) A fegyelmi eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését elõadja. Ha a meghallgatáskor a hallgató vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként is indokolja, tárgyalást kell tartani. (2) A tárgyalás idõpontjáról és helyérõl az eljárás alá vont hallgatót és meghatalmazottját írásban kell értesíteni, a tanút és a szakértõt írásban vagy 174

szóban (közvetlenül vagy telefonon) kell megidézni. Az értesítésben, illetve az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és tárgyát, valamint azt, hogy a címzettnek milyen minõségben kell megjelennie. A címzett figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyi igazolványát hozza magával. A szóban történõ idézés megtörténtét az ügy irataiban fel kell jegyezni. (3) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani, továbbá tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárásban meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) is eljárhat. (4) Ha a tárgyaláson sem a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, sem a meghatalmazottja szabályszerû értesítés ellenére nem jelenik meg, a fegyelmi bizottság új határnapot tûz ki, és errõl értesíti a hallgatót, illetve meghatalmazottját. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja szabályszerû értesítés ellenére az újonnan kitûzött tárgyaláson sem jelenik meg, a fegyelmi tárgyalást meg lehet tartani. A hallgatót, illetve meghatalmazottját a tárgyalás elmulasztásának következményeirõl az értesítésben tájékoztatni kell. Már az elsõ tárgyalás is megtartható, és nincs szükség újabb tárgyalás kitûzésére, ha a hallgató elõzetesen írásban jelezte, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (5) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges legfeljebb az akadály megszûnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. 14. § (1) A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti. Ügyel e szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevõ személyek jogaikat gyakorolhassák. (2) A fegyelmi tárgyalás nyilvános – közérdekbõl, vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében –, a Fegyelmi Bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részérõl kizárhatja. 15. § (1) Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellõzni lehet. (2) Ha további bizonyítás válik szükségessé, a Fegyelmi Bizottság meghallgatja a tanúkat és szükség esetén a szakértõt. (3) A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás büntetõjogi következményeire. (4) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt az ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont – még meg nem hallgatott – más hallgatók, valamint a tanúk nem lehetnek jelen. 175

(5) Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását - szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni. A szembesítés eredményét a jegyzõkönyvben rögzíteni kell. 16. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvet a Fegyelmi Bizottság elnöke, a jegyzõkönyvvezetõ és a bizottság egy hallgató tagja írja alá. (2) A jegyzõkönyvben foglaltak megfelelõ részét a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzõkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását, és ennek okát a jegyzõkönyvben rögzíteni kell. (3) A jegyzõkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. 17. § (1) A Fegyelmi Bizottság a határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzõkönyvvezetõ lehetnek jelen. (2) A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy a fegyelmi eljárást megszüntetõ határozat lehet. (3) A Fegyelmi Bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. (4) A határozat bevezetõ részében meg kell jelölni azt, hogy mely felsõoktatási intézmény hozta, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, tárgyát és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. 18. § (1) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (2) A büntetést kiszabó határozat rendelkezõ részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelõsségre vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait (személyi igazolványának számát, lakcímét, szakát, tagozatát); b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését; c) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket; d) utalást a jogorvoslat lehetõségére és bejelentésének tizenöt napos határidejére. Nem kell utalni a jogorvoslat lehetõségre, ha a jogosultak a jogorvoslati jogukról lemondtak. (3) A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; 176

b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését; c) a hallgató által felajánlott, de a fegyelmi bizottság által elutasított bizonyítási kérelem elutasításának indokát; d) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes; e) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett enyhítõ és súlyosbító körülményeket; f) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. 19. § (1) A Fegyelmi Bizottság megszüntetõ határozatot hoz, ha a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el; b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható; c) nem állapítható meg a hallgató vétkessége; d) a fegyelmi eljárás megindítására az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott határidõ eltelte után került sor; e) ha a fegyelmi eljárás alatt a hallgató hallgatói jogviszonya megszûnik; f) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerõsen elbírálták; g) a fegyelmi bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (2) A megszüntetõ határozat rendelkezõ részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték, c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását; d) a megszüntetés okának megjelölését; e) utalást – erre irányuló döntés esetén – a figyelmeztetés alkalmazására; f) utalást a jogorvoslat benyújtásának lehetõségére és a benyújtás tizenöt napos határidejére. Nem kell utalni a jogorvoslat lehetõségére, ha a jogosultak a jogorvoslati jogukról lemondtak. (3) A megszüntetõ határozat indoklásában röviden elõ kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a Fegyelmi Bizottságot az eljárás megszüntetésére indították, ennek során hivatkozni kell az (1) bekezdésnek arra a pontjára, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul. 20. § (1) Az eljáró Fegyelmi Bizottság elnöke a zárt ülésen meghozott fegyelmi határozatot kihirdeti. (2) A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat – zárt ülésen írásba foglalt – rendelkezõ részét és ismertetni kell a határozat indoklásának lényegét. 177

(3) A határozat kihirdetése után a Fegyelmi Bizottság elnöke felhívja a jogosultak figyelmét a jogorvoslat lehetõségére. (4) A fegyelmi határozatot az érintett távollévõkkel kézbesítéssel kell közölni. (5) Az írásba foglalt határozatot és megfelelõ számú másolati példányát az eljáró Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. (6) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és meghatalmazottjának akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték. (7) A Fegyelmi Bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. Ha azonban a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, vagy ellentétes a HFKSz rendelkezéseivel, a határozatot módosíthatja, illetve visszavonhatja. A határozat érdemi részével össze nem függõ hibákat (név, szám-, számítási hiba vagy más elírás) egyébként is, saját hatáskörében eljárva kijavíthatja. Az érdekelteket mindkét esetben értesíteni köteles. 21. § (1) Az elsõfokú határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató jogorvoslattal élhet. A kérelemnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van. (2) A kérelem benyújtására és elbírálására a Hallgatói felülbírálati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjérõl szóló szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 22. § (1) A határozatot csak jogerõre emelkedése után lehet végrehajtani. (2) A fegyelmi határozat azon a napon emelkedik jogerõre, amelyen a) a jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak jogorvoslattal élni, illetõleg a jogorvoslati kérelmet visszavonták; b) a jogorvoslatra nyitva álló határidõ jogorvoslati kérelem elõterjesztése nélkül telt el. (3) Ha a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsõfokú határozatot helybenhagyta vagy megváltoztatta, illetõleg a jogorvoslati kérelmet elutasította, a fegyelmi határozat e napon emelkedik jogerõre. (4) A jogerõre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerõs és végrehajtható, valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerõre. (5) A jogerõs határozatot nyilvántartásba kell venni, a határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyûjtõjében kell elhelyezni. (6) A 2. §. (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott büntetés kiszabása esetén a határozat jogerõre emelkedésével egyidejûleg a határozat rendelkezõ részét a Tanulmányi Osztály bejegyzi a hallgató leckekönyvébe. 23. § (1) Ha a Fegyelmi Bizottság határozata elsõ fokon jogerõre emelkedik, a határozatot a bizottság megküldi a rektornak. 178

(2) A Fegyelmi Bizottság a jogerõs határozat megküldésével értesíti a) az Egyetem fõtitkárát; b) a hallgatói ügyekért felelõs rektorhelyettest; c) a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervet; d) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökét e) kollégiumi fegyelmi vétség esetén az érintett kollégium igazgatóját (referensét). (3) A nappali tagozatos hallgató ellen hozott jogerõs, büntetést megállapító határozatról értesíteni kell a) a hallgatói jogviszony szünetelését vagy megszûnését eredményezõ határozat esetén a hallgató szüleit (eltartóját, gondozóját); b) ha a hallgató az egyetemen kívüli juttatásban részesül, akkor lehetõség szerint a támogató szervet; c) szükség esetén a kollégium igazgatóját (referensét). (4) Ha a hallgató munkaviszonyban áll, a hallgatói jogviszony szünetelését, vagy megszûnését érintõ határozat esetében értesíteni kell a munkáltatót is.

A fegyelmi büntetés hatálya, mentesülés a fegyelmi büntetés alól 24. § (1) A fegyelmi büntetéssel sújtott hallgató a büntetés hatályának tartama alatt köteles az általa elkövetett kötelezettségszegésrõl számot adni, s a kötelezettségszegés ténye a személyével kapcsolatos mérlegelési alapú döntések során figyelembe vehetõ. (2) A hallgató a fegyelmi büntetéshez fûzõdõ hátrányos következmények alól – kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül – mentesül: a) a 2. §. (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy hónap elteltével; b) a 2. §. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetés idõtartamának lejártával; c) a 2. §. (1) bekezdésének d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az eltiltás lejártával. (3) Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyûjtõben elhelyezett határozatra az elsõfokú fegyelmi szerv intézkedése alapján rájegyzik a mentesülés tényét. (4) Kizárás esetén a Fegyelmi Bizottság a volt hallgató kérelmére mentesítõ határozatot hozhat, feltéve, hogy a kizáró határozat jogerõre emelkedésétõl legalább három év már eltelt és alaposan feltehetõ, hogy a volt hallgató a mentesítésre érdemes. A volt hallgatót – kérelmére – a Fegyelmi Bizottság köteles személyesen meghallgatni.

179

A hallgató kártérítési felelõssége 25. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezõjének jogellenesen kárt okoz – az alábbi eltérésekkel – a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelõsséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan õrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelõsség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elõ. 26. § (1) Ha a kár okozása során nem valósult meg fegyelmi vétség, akkor a dékán (fõigazgató) indokolt határozatot hoz, melyben felszólítja a hallgatót az okozott kár megtérítésére. A hallgatót csak annak a kárnak a megtérítésére lehet kötelezni, amely az Egyetemnek máshonnan nem térül meg. (2) Ha a hallgató nem ismeri el a felelõsségét és elzárkózik a kár megtérítésétõl, akkor a dékán (fõigazgató) a Fegyelmi Bizottság elõtt kártérítési eljárást indít. Ha a hallgató a felelõsségét írásban részben elismeri, az eljárást csak az el nem ismert rész tekintetében kell megindítani. (3) Kártérítési ügyekben az eljárás rendje a fegyelmi eljárás rendjével megegyezik. (4) Ha a hallgató ellen a kötelezettségszegés miatt fegyelmi eljárás indult, az ezzel összefüggõ kártérítési felelõsséget is a fegyelmi eljárásban kell elbírálni. 27. § (1) Ha a hallgató kártérítési felelõsségét a kártérítési vagy fegyelmi eljárásban jogerõsen megállapítják, a hallgató a határozatban megjelölt határidõn belül köteles a kártérítés összegét az Egyetem részére megfizetni. A hallgatónak szociális helyzetére tekintettel, kérelemre részletfizetési kedvezmény adható. Részletfizetés engedélyezése esetén a határozat úgy is rendelkezhet, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik. (2) Ha a jogerõs határozat ellenére a hallgató a teljesítési határidõn belül a kártérítés összegét nem fizette meg, az Egyetem az igényét bírósági úton érvényesítheti.

180

Az Egyetem kártérítési felelõssége 28. § (1) Az Egyetem, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezõje a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy az Egyetem, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezõje a felelõssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (2) Ha a hallgató – a szakképzésrõl szóló törvény 27. § (1) bekezdése szerint – hallgatói szerzõdést kötött, a gyakorlati képzés szervezõjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A hallgató az igényét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben bírósági úton érvényesítheti.

Záró rendelkezések 29. § (1) Ez a szabályzat az Egyetemi Értesítõben való megjelenés napján lép hatályba, és ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Egyetemi Tanács 2000. december 11-i ülésén hozott 96/2000-2001. számú határozatával elfogadott és a 2003. december 1-jei ülésen a 179/2003. számú határozattal egységes szerkezetbe foglalt „Hallgatói Fegyelmi Szabályzat”. (2) A jelen Szabályzatot a Szenátus a 2006. április 24-i ülésén hozott 70/2006. számú határozatával elfogadta.

Dr. Szabó Gábor s. k. rektor

181

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRÕL Jogszabályi emlékeztetõ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsõoktatásról 73. § (1) A felsõoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató a felsõoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstõl, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsõoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el. (3) A jogorvoslati kérelem tárgyában – a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint – a felsõoktatási intézmény vezetõje vagy az általa létrehozott bizottság jár el (a továbbiakban a felsõoktatási intézmény vezetõje és a bizottság együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A bizottság létszámáról, összetételérõl, mûködésérõl a szervezeti és mûködési szabályzat rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. A felsõoktatási intézmény vezetõje a jogorvoslati kérelmet akkor bírálhatja el, ha azt egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be. (4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], c) akitõl az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. (5) A jogorvoslati kérelem elbírálója a követkenõ döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (6) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetõségére, és az 182

eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellõzését. (7) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétõl számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (8) A felsõoktatási intézmény döntése jogerõs, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerõssé. A jogerõs határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (9) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (10) A tényállás tisztázására, a határidõk számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történõ kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy viszszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. 74. § (1) A fenntartói irányítás, illetõleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidõ nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsõoktatási intézmény hozta, a 73. § (2)-(9) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés résztvevõje vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni. (3) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidõ nélkül kezdeményezhetõ, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott elõzetes egyeztetõ eljárás nem vezetett eredményre. (4) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (5) A semmisség megállapítása a jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. 183

(6) Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti a) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértõt a további jogsértéstõl, b) hogy a jogsértõ nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelõ nyilvánosságot biztosítson, c) a jogsértés elõtti állapot helyreállítását a jogsértõ részérõl vagy költségén, továbbá a jogsértéssel elõállott dolog megsemmisítését, illetõleg jogsértõ mivoltától megfosztását. (7) A jogsértõ döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethetõ. (8) A bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának részben vagy egészben történõ felfüggesztését, ha a felsõoktatási intézmény, illetve az intézmény fenntartója az egyenlõ bánásmód követelménye megsértésének következményeit a jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott idõpontig nem orvosolja. A felfüggesztés az ítéletben meghatározottak végrehajtásáig szólhat. A bíróság ebben a kérdésben harminc napon belül dönt. 75. § (1) Nincs helye a 73. §-ban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a felsõoktatási intézmény és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedõ fél bírsághoz fordulhat. (2) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítõi Szolgálatot. (3) A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha az e törvényben szabályozott jogorvoslati eljárás indítási jogát – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette. (4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya idõközben megszûnt. A Szegedi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a Felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 21. § (4) bekezdésének b) pontjában, illetve a 73. § (3) bekezdésének második mondatában kapott felhatalmazás alapján a hallgatói jogorvoslati kérelmek elbírálásának eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg:

Általános rendelkezések 1. § (1) Az a hallgató, akinek az Egyetem döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) egyéni jogát vagy jogos érdekét érinti, a döntés ellen jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. 184

(2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az Egyetem szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (3) Nincs helye jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor az Egyetem és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedõ fél bírósághoz fordulhat. (4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya idõközben megszûnt. (5) A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el. (6) A kérelemrõl a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) tagjai közül választott három tagú Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsága dönt. A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiuma 2. § (1) A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégium tagjait a dékánok (kari fõigazgatók), illetve a kari hallgatói önkormányzatok javaslata alapján a rektor bízza meg. (2) A Kollégium elnöke: a rektor. A Kollégium tagjai: a) az oktatási rektorhelyettes, b) a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes, c) a karok 1-1 oktatója, d) a karok 1-1 hallgatója, e) az EHÖK elnöke. (3) A Kollégium póttagjai: a) a karok 1-1 oktatója, b) a karok 1-1 hallgatója. (4) A Kollégium oktató tagjának és póttagjának személyére a kar vezetõje, a hallgató tagjának és póttagjának személyére a kari hallgatói önkormányzat elnöke tesz javaslatot. (5) Az oktató tagok és póttagok megbízása három évre, a hallgató tagok és póttagok mandátuma egy évre szól. (6) A tagok mandátuma megszûnik: a) a megbízás lejártakor, b) a közalkalmazotti, illetve a hallgatói jogviszony megszûnésekor, továbbá a hallgatói jogviszony szünetelése esetén, c) a tag lemondásával. 185

A Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsága 3. § (1) A hallgató által benyújtott kérelmek elbírálására a háromtagú Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsága jogosult. A Bizottságban biztosítani kell, hogy a hallgatói önkormányzat képviseletének mértéke legalább egyharmad legyen. (2) Bizottság tagjai: a) a kérelem tárgya szerint illetékes oktatási, illetve hallgatói és közkapcsolatok rektorhelyettese, aki a Bizottság elnöke, b) a kérelemmel érintett kar oktató tagja, akadályoztatása esetén póttagja, c) a kérelemmel érintett kar hallgató tagja, akadályoztatása esetén póttagja, d) kollégiumi ügyekben az oktató tag helyett a Kollégiumi Bizottság elnöke. (3) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], c) akitõl az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. (4) A Bizottság munkájában a Kollégium oktatói vagy hallgatói póttagja vesz részt, ha a Kollégium oktatói vagy hallgatói tagjával szemben a (3) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn. (5) Amennyiben kizáró ok miatt a póttag sem vehet részt a Bizottság munkájában, a Kollégium tagjai közül az adott ügy elbírálásában részt vevõ oktatót a Kollégium elnöke, a hallgatót pedig az EHÖK elnöke jelöli ki. (6) Kizáró ok fennállása esetén a kizárásról a Kollégium elnöke dönt. Döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. (7) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, döntéseit nyílt szavazással, többségi döntéssel hozza. A jogorvoslati kérelem elbírálásának eljárási rendje 4. § (1) A hallgató a jogorvoslati kérelmet a döntés közlésétõl, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül nyújthatja be a rektorhoz címezve annál az egyetemi szervnél (személynél), amely a jogorvoslati kérelemmel támadott döntést hozta, illetve a döntéshozatalt elmulasztotta (a továbbiakban: elsõ fokon eljáró szerv). (2) A jogorvoslatra jogosult hallgató a jogorvoslati kérelem elõterjesztésére nyitva álló határidõn belül a jogorvoslati jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történõ lemondást jegyzõkönyvbe kell foglalni. A jogorvoslati jogról történõ lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A jogorvoslati jogról való lemondásnak az elsõ fokon eljáró szervhez történõ érkezésének napján az elsõ fokú határozat jogerõre emelkedik.

186

(3) Az elsõ fokon eljáró szerv a jogorvoslati kérelmet az ügy összes iratával a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül felterjeszti a Rektori Hivatal Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatóságára, kivéve, ha a megtámadott döntést a jogorvoslatban foglaltaknak megfelelõen kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja. A felterjesztés során az elsõ fokon eljáró szerv a jogorvoslati kérelemrõl kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. 5. § (1) Ha a jogorvoslati kérelem alapján az elsõ fokon eljáró szerv megállapítja, hogy döntése hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezést sért, a döntését a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül a kérelemnek megfelelõen módosítja vagy visszavonja. (2) A jogorvoslat nyomán hozott döntést közölni kell a jogorvoslatot elõterjesztõ hallgatóval, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. (3) Ha a hallgató a döntéshozatal elmulasztása miatt élt jogorvoslattal, az elsõ fokon eljáró szerv – amennyiben megállapítja, hogy mulasztása hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezést sért – nyolc napon belül a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõ döntést hoz. (4) E Szabályzat alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. 6. § (1) A jogorvoslati eljárásban a hallgató meghatalmazottja útján is eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy a tárgyaláson jegyzõkönyvbe kell mondani. (2) A meghatalmazott rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyekkel a hallgató rendelkezik, így különösen betekinthet az ügy irataiba, indítványokat terjeszthet elõ, a tanúkhoz, a szakértõhöz kérdéseket intézhet. 7. § (1) A Bizottság a jogorvoslati kérelmet akkor bírálja el, ha azt egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be. (2) A jogorvoslati kérelmet elõterjesztõ hallgató a kérelmét mindaddig viszszavonhatja, amíg a Bizottság a döntését meg nem hozta. A visszavont jogorvoslati kérelmet újból elõterjeszteni nem lehet. Az elsõfokú határozat a visszavonó nyilatkozatnak a Bizottságoz való érkezésének napján jogerõre emelkedik. (3) A Bizottság köteles a határozat meghozatalához szükséges tényállást tisztázni, melynek során a hallgatót legalább egyszer személyesen meg kell hallgatni. (4) A Bizottság ülésérõl a hallgatót, illetve meghatalmazottját írásban, tértivevényes levélben vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlõ módon igazo187

ló formában kell értesíteni. Az értesítésben meg kell jelölni hallgató nevét, a bizottsági ülés helyét, idejét és tárgyát. A hallgató, illetve meghatalmazottja figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyi igazolványát hozza magával. Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelenlévõ személyt a Bizottság elnöke más idõpontban történõ megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és azt vele aláíratja. (5) A hallgatót az értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll álláspontját írásban benyújtani, továbbá tájékoztatni kell arról, hogy a jogorvoslati eljárásban meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) is eljárhat. (6) Ha a Bizottság ülésén sem hallgató, sem a meghatalmazottja szabályszerû értesítés ellenére nem jelenik meg, a Bizottság új határnapot tûz ki, és errõl értesíti a hallgatót, illetve meghatalmazottját. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja szabályszerû értesítés ellenére az újonnan kitûzött bizottsági ülésen sem jelenik meg, a hallgató személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgatót, illetve meghatalmazottját a bizottsági ülés elmulasztásának következményeirõl az értesítésben tájékoztatni kell. Már az elsõ bizottsági ülés is megtartható, és nincs szükség újabb határnap kitûzésére, ha a hallgató elõzetesen írásban jelezte, hogy a személyes meghallgatását nem kívánja. 8. § (1) A bizottsági ülést a Bizottság elnöke vezeti. Ügyel a Szabályzat rendelkezéseinek a megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevõ személyek jogaikat gyakorolhassák. (2) A Bizottság elnökének felkérésére az Egyetem jogi osztálya írásos szakvéleményével a bizottság rendelkezésére áll. (3) A Bizottság a tényállás tisztázása során hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében – a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl – iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg, szakértõi véleményt szerezhet be vagy szemlét tarthat. (4) A tanúként vagy szakértõként meghallgatandó személyeket a Bizottság ülésére írásban (beleértve az e-mailt is) vagy szóban (közvetlenül vagy telefonon) meg kell idézni. Az idézésben meg kell jelölni jogorvoslatot elõterjesztõ hallgató nevét, a bizottsági ülés helyét, idejét és tárgyát, valamint azt, hogy a címzettet milyen minõségben idézik. A megidézett figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyi igazolványát hozza magával. A szóban történõ idézés megtörténtét az ügy irataiban fel kell jegyezni. (5) A tényállás tisztázására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § (1) A bizottsági ülésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzõkönyvezetõ és a bizottság hallgató tagja írja alá. 188

(2) A jegyzõkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni és velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzõkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzõkönyvben rögzíteni kell. 10. § A határidõk számítására és az igazolásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

A határozat 11. § (1) A Bizottságnak a határozatát a jogorvoslati kérelemnek és az iratoknak a Rektori Hivatal Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatóságára való érkezésétõl számított 30 napon belül meg kell hoznia. A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. (2) A Bizottság a következõ döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti és az elsõ fokon eljáró szervet, vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (3) A Bizottság a jogorvoslati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, ha a döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak, ha a jogorvoslati kérelmet nem egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be, illetve ha a jogorvoslati kérelem elkésett. A Bizottság akkor is elutasítja a jogorvoslati kérelmet, ha az nem alapos és a megtámadott döntés megfelel a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek. (4) A Bizottság a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, ha megállapítja, hogy a döntésre jogosult a döntéshozatalt a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésével mulasztotta el. (5) Ha a megtámadott döntés hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezést sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a Bizottság a döntést megváltoztatja, ha viszont az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a döntést megsemmisíti és az elsõ fokon eljáró szervet, vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (6) A határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történõ kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 189

12. § (1) A másodfokú döntés a közléssel válik jogerõssé. A jogerõs határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kéri. (2) A Bizottság elnöke a jogorvoslat elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozattal együtt a határozat meghozatalát követõen három napon belül viszszaküldi az elsõ fokon eljáró szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a határozat kézbesítése iránt.

Bírósági felülvizsgálat 13. § (1) A hallgató a Bizottság döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti jogszabálysértésre, illetve a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A hallgatót a bírósági felülvizsgálat lehetõségérõl a határozatban tájékoztatni kell. A tájékoztatásban meg kell jelölni a keresetlevél benyújtásának határidejét és helyét, továbbá utalni kell arra is, hogy a bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathatja. (2) A hallgatónak a keresetlevelet az elsõ fokon eljáró szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétõl számított harminc napon belül kell benyújtania vagy ajánlott küldeményként postára adnia. (3) Az elsõ fokon eljáró szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt ön napon belül felterjeszti a Bizottsághoz, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. (4) Ha a hallgató a keresetlevél benyújtására megállapított határidõt elmulasztotta, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai szerint igazolással élhet. Az elsõ fokon eljáró szerv, illetve a Bizottság az elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a hallgató igazolási kérelmet nem terjesztett elõ. Semmisségi eljárás 14. § (1) Az Egyetem által a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidõ nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását, az 1-13. §-okban szabályozott eljárás keretében, lehet kérni. (3) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidõ nélkül kezdeményezhetõ, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott 190

esetben a döntéshozóval folytatott elõzetes egyeztetõ eljárás 30 napon belül nem vezetett eredményre. (4) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (5) A semmisség megállapítása a jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.

Záró rendelkezések 15. § (1) A jelen Szabályzatot az Szenátus a 2006. május 22-i ülésén megtárgyalta és a 126/2006. sz. határozatával elfogadta, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A jelen Szabályzat hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Egyetemi Tanács a 178/2003. sz. határozatával elfogadott „A hallgatói felülbírálati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjérõl szóló szabályzat”.

Dr. Szabó Gábor s. k. rektor

191

Kredit Kalauz 2008 Kiadja: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Dékáni Hivatal és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Hallgatói Önkormányzat 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Tel./fax: 62/546-050, 62/546-070 www.jgypk.u-szeged.hu [email protected] [email protected] Felelõs kiadók: Dr. Galambos Gábor és Ament Balázs Korrektor: F. Szél Ildikó Melinda Layout: Forró Lajos Címlap: Márok Attila Fotók: www.jgypk.hu, Segesvári Csaba Nyomta: Bába és Tsi. Kft. Tel: 60/464-015 Megjelent 2000 példányban Kizárólag belsõ terjesztése!