Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium

Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Szeged 2014.

Tartalomjegyzék 1

Az SZMSZ célja, hatálya, szabályozási köre és legitimációja.......................................- 3 1.1

Az SZMSZ célja.................................................................................................................................... - 3 -

1.2

Az SZMSZ hatálya ............................................................................................................................... - 3 -

1.3

Jogszabályi háttér............................................................................................................................... - 3 -

1.4

A dokumentum legitimációja, nyilvánossága ................................................................................ - 3 -

Az intézmény ............................................................................................................................- 4 -

2

1.5

Az intézmény legfontosabb adatai................................................................................................... - 4 -

1.6

Alapító okirat szerinti tevékenységek ............................................................................................. - 4 -

1.7

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga ....................................... - 5 -

1.8

Intézmény jogi és gazdálkodási helyzete........................................................................................ - 6 -

1.9

Intézményi működés alapdokumentumai, szabályzatai............................................................... - 6 -

Intézmény szervezeti rendje, foglalkoztatottak ...............................................................- 6 2.1

2.1.1

Központi vezetőség, titkárság....................................................................................................... - 6 -

2.1.2

Tagintézmények............................................................................................................................. - 7 -

2.2

Foglalkoztatottak................................................................................................................................. - 7 -

2.2.1

Központi vezetésben (székhelyen)............................................................................................... - 7 -

2.2.2

Tagintézményekben ...................................................................................................................... - 7 -

2.3

3

Fő szervezeti egységek...................................................................................................................... - 6 -

Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................................. - 8 -

Intézmény vezetése...........................................................................................................- 9 3.1

Intézményvezető.................................................................................................................................. - 9 -

3.1.1 3.2

4

Az intézményvezető által átruházott hatás- felelősségi körök.................................................... - 9 -

Intézményvezető-helyettesek.......................................................................................................... - 11 -

3.2.1

Általános intézményvezető-helyettes......................................................................................... - 11 -

3.2.2

I. Pedagógiai intézményvezető-helyettes .................................................................................. - 12 -

3.2.3

II. Pedagógiai intézményvezető-helyettes ................................................................................. - 12 -

3.3

Tagintézmény-vezetők...................................................................................................................... - 12 -

3.4

AJTP programgazda, AJKSZP programfelelős és programgazda ........................................... - 13 -

3.5

Vezetői Tanács................................................................................................................................... - 14 -

3.6

Vezetők intézményben tartózkodása és helyettesítésük rendje............................................... - 14 -

3.7

A vezetők közötti kapcsolattartás rendje...................................................................................... - 15 -

Nevelőtanár ......................................................................................................................- 15 4.1

Nevelőtanár kiemelt feladata és kötelessége............................................................................... - 15 -

4.2

Csoportvezető tanár feladatai......................................................................................................... - 16 -

4.3

Az AJ programok csoportvezető tanárainak külön feladatai .................................................... - 16 -

4.4

Ügyeletes tanár feladatai ................................................................................................................. - 17 -

4.5

Nevelőtanárok bent tartózkodása, munkarendje és munkaideje.............................................. - 17 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m 4.6

Nevelőtanárok helyettesítésének rendje....................................................................................... - 17 -

4.7

A nevelőtanárok intézményi szintű kapcsolattartásának rendje.............................................. - 18 -

5

Pedagógus munkát segítők ............................................................................................- 18 5.1

Ápoló ................................................................................................................................................... - 18 -

5.2

Központi könyvtáros ........................................................................................................................ - 18 -

5.3

Rendszergazdák ................................................................................................................................ - 19 -

5.4

Kollégiumi titkárok............................................................................................................................ - 19 -

6

Intézményi testületek és közösségek ............................................................................- 20 6.1

Közalkalmazotti közösség ............................................................................................................... - 20 -

6.2

Nevelőtestület.................................................................................................................................... - 20 -

6.2.1

A nevelőtestület által átruházott hatáskörök .............................................................................. - 21 -

6.3

Tagintézményi nevelőtestületek..................................................................................................... - 21 -

6.4

Szakmai munkaközösségek ............................................................................................................ - 22 -

6.5

Közalkalmazotti érdekképviseleti szervezetek ............................................................................ - 22 -

6.6

Szülői szervezet................................................................................................................................. - 22 -

6.7

Diákönkormányzat ............................................................................................................................ - 22 -

7

Belső ellenőrzés...............................................................................................................- 23 7.1

Ellenőrzésre jogosultak és ellenőrzöttek köre............................................................................. - 23 -

7.2

Vezetői tevékenység ellenőrzése ................................................................................................... - 24 -

7.3

A pedagógiai munka ellenőrzése ................................................................................................... - 24 -

8

Egyeztető és fegyelmi eljárás, kártérítési felelősség....................................................- 25 8.1

Egyeztető eljárás............................................................................................................................... - 25 -

8.2

Fegyelmi eljárás ................................................................................................................................ - 26 -

8.3

Kártérítési felelősség........................................................................................................................ - 30 -

9

Intézmény működésével kapcsolatos egyéb szabályozások ......................................- 30 9.1

Kollégium nyitva tartása .................................................................................................................. - 30 -

9.2

Belépés és bent tartózkodás rendje .............................................................................................. - 31 -

9.3

Pedagógiai felügyelet....................................................................................................................... - 31 -

9.4

Intézményi védő, óvó előírások...................................................................................................... - 31 -

9.5

Tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje.............................. - 32 -

9.6

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .................. - 32 -

9.7

Rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők................................................... - 32 -

9.8

Kollégium külső kapcsolatai ........................................................................................................... - 33 -

9.9

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása........................................ - 34 -

9.10

Vendégcsoportok elszállásolása................................................................................................ - 35 -

9.11

Intézményben folyó reklámtevékenység szabályai................................................................. - 35 -

9.12

Az SZMSZ, a Pedagógiai Program és a Házirend elérhetősége............................................ - 35 -

10

MELLÉKLETEK ............................................................................................................- 35 -

10.1

Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje.......................................................................... - 35 -

10.2

Intézményi könyvtári SZMSZ....................................................................................................... - 35 -2-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

Bevezetés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény felhatalmazása alapján a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium (továbbiakban: Szegedi Városi Kollégium) szervezetére és működtetésére vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1 Az SZMSZ célja, hatálya, szabályozási köre és legitimációja 1.1 Az SZMSZ célja A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, a végrehajtási rendeletében, valamint az egyéb vonatkozó törvényi szabályzókban foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés jogszerű, demokratikus rendjének garantálása.

1.2 Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ a jóváhagyást követő kihirdetésével érvénybe lép és határozatlan időre hatályos. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

1.3 Jogszabályi háttér Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó legfontosabb jogszabályok: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



229/2012. (VIII. 28.) Korm. R. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



2012. évi I. Törvény (a Munka Törvénykönyvéről)



62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről



326/2013. (VIII. 30.) Korm. R. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról



59/2013. (VIII. 9.) EMMI R. a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

1.4 A dokumentum legitimációja, nyilvánossága A Szegedi Városi Kollégium jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a kollégiumi DÖK véleményének kikérésével fogadta el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános dokumentum. Nyilvánosságát az intézmény a honlapra való kihelyezéssel biztosítja (www.szegedvarosikollegium.hu). A Szegedi Városi Kollégiumban a jelen dokumentum elfogadásakor nem működik szülői szervezet, ennek ellenére minden felmerülő szülői igény esetén biztosítjuk, hogy a szülő saját gyermeke vonatkozásában figyelemmel kísérheti a tanulói -3-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és tájékoztatást kérhet.

Az intézmény 1.5 Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény neve: Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium Az intézmény rövidített neve: Szegedi Városi Kollégium Székhelye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 26-28. Az intézmény típusa: Kollégium OM azonosító: 200903 Az intézmény székhelye: Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium Szeged, Boldogasszony sgt. 26-28.

330 fő

Tagintézményei: Szegedi Városi Kollégium Ady Endre Tagintézménye Szeged, Közép fasor 23.

200 fő

Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézménye Szeged, Szabadkai út 3.

152 fő

Szegedi Városi Kollégium Gábor Dénes Tagintézménye Szeged, Mars tér 14.

272 fő

Szegedi Városi Kollégium Janikovszky Éva Tagintézménye Szeged, Korányi fasor 2.

96 fő

Összesen: 1050 fő A fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor u.32. Az intézmény felügyeleti, irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor u.32.

1.6 Alapító okirat szerinti tevékenységek Alapfeladata (Minden tagintézményre vonatkozik.) Köznevelési alapfeladatok:  8559211 kollégiumi, externátusi ellátás  8559231 nemzetiségi kollégiumi ellátás  8559221 többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi nevelése-oktatása Speciális jellemzők: Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégiumban (székhelyen): Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulók nevelése Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézményében: Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programban részt vevő tanulók nevelése

-4-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

1.7 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga (feladat ellátási hely szerint) pontos cím: Szeged I. kerület belterület Boldogasszony sugárút 26-28. helyrajzi szám: 3697/1 hasznos alapterület: 4140 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: SzMJV Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) pontos cím: Szeged I. kerület belterület Közép fasor 23. helyrajzi szám: 377 hasznos alapterület: nm Szeged I. ker. belterület 381/4 helyrajzi számú, középiskola és kollégium megnevezésű, 1ha 5497 m2 területű ingatlan az alábbi részei: Szeged I. ker. belterület 377 helyrajzi számú a Közép fasor 23. sz. alatti kollégiumi épület, valamint azzal egységet képező étterem és a hozzá tartozó egyéb helyiségek, a lekerített udvar és sportpálya, jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: SzMJV Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) pontos cím: Szeged III. kerület belterület Szabadkai út 3. helyrajzi szám: 24013/10 hasznos alapterület: nm Szeged III. ker. belterület Szabadkai út 3. sz. alatti 24013/10 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 1ha 7706m2 területű ingatlannak az alábbi részei: kollégiumi épület, valamint azzal egy egységet képező ebédlő és a hozzá tartozó helyiségek jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: SzMJV Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) pontos cím: Szeged I. kerület belterület Mars tér 14. helyrajzi szám: 25587 hasznos alapterület: nm Szeged, III. ker. belterület Mars tér 14. sz. alatti, 25587 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 1ha4984 m2 területű ingatlannak az alábbi részei: „C” (kollégiumi) épület, „D” épület 2. (kollégiumi) emelete a hozzá tartozó déli lépcsőház, jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: SzMJV Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) pontos cím: Szeged I. kerület belterület Tömörkény utca 1. helyrajzi szám: 3802/2 hasznos alapterület: nm Szeged, I. ker. belterület Tömörkény u. 1. sz. alatti, 3802/2 helyrajzi számú középiskola megnevezésű, 4397 m2 területű ingatlannak az alábbi részei: kollégiumi épületrész jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: SzMJV Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.)

-5-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

1.8 Intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) fenntartása, gazdálkodási és szakmai irányítása alá tartózó „Jogi személyiségű szervezeti egység”. Az intézmény működtetési feladatait - Szeged város közgyűlése által megbízott - Nevelési Oktatási Intézmények Gazdasági szolgálata látja el. (továbbiakban: NGSZ vagy Működtető) Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

1.9        

Intézményi működés alapdokumentumai, szabályzatai Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Éves munkaterv Arany János programok szabályzatai Továbbképzési szabályzat, Beiskolázási Terv Közalkalmazotti Szabályzat

2 Intézmény szervezeti rendje, foglalkoztatottak 2.1 Fő szervezeti egységek 2.1.1 Központi vezetőség, titkárság A vezetőség a Szegedi Városi Kollégium Ortutay Gyula székhely intézményében kapott helyet. A központi vezetés feladatköre 

          



Az intézményi (a tagintézményekben folyó) szakmai munka irányítása, koordinálása és ellenőrzése. Kapcsolattartás a fenntartóval, a működtetővel, más oktatási intézmények, szolgáltatók és egyéb szervek vezetőivel. Humánerőforrás és bérgazdálkodás a tankerületi igazgatóval egyeztetve. Vagyon és készletgazdálkodás, leltározás, a tankerülettel és a működtetővel (NGSZ) együttműködve. Felújítás, karbantartás, beszerzés igényének jelzése és intézményszintű koordinálása a tankerülettel és a működtetővel együttműködve. Ügyviteli és tanügyi adminisztrációs rendszer működtetése. A kötelező adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység összehangolása. A kötelező és/vagy szükséges szabályzatok szabályozások kidolgozása, elkészítése. Belső ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer kiépítése, működtetése. Pályázatírás, kötelező továbbképzés intézményszintű irányítása, koordinálása. A feltételek biztosítása ahhoz, hogy a tagintézmények törvényesen, gazdaságosan és minden szempontból a leghatékonyabban tudjanak működni. A tagintézmények közötti szakmai együttműködés koordinálása. Az Intézményi Tanács működtetése, a Tanács véleményének a kikérése, minden olyan kérdésben, ami jelentősen befolyásolja, meghatározza az intézmény vagy bármelyik tagintézmény működését, az alkalmazottak napi tevékenységét (belső szabályzók, kollégiumi felvétel, továbbképzés, szállásadás, a bevétel intézményünkre eső részének a felosztása, jutalmazás, pályázatok, átszervezések…stb.). Kapcsolattartás és együttműködés az intézményi testületekkel, közösségekkel, érdekvédelmi és képviselői csoportokkal.

-6-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m 2.1.2

Tagintézmények

Tagintézmények feladatköre A törvényi és az intézményi belső szabályozás betartása mellett, az intézményvezető és helyettesei utasításai szerint, a tagintézmény-vezetők szakmai irányításával:  A diákok szociális ellátása.  A pedagógiai program és házirend szerinti nevelés-oktatás és felügyelet.  Szakmai együttműködés a többi tagintézménnyel, közös programok, rendezvények szervezése.  Szakmai kapcsolatépítés más kollégiumokkal, oktatási intézményekkel.  Szakmai innováció.  Kapcsolattartás a diákok iskoláival és a szülőkkel.  Szükség szerint kapcsolatfelvétel szociális és gyermekvédelmi szervekkel, hatósággal.  Pályázatok írásában közreműködés.  Az előírt jelentési kötelezettség, adminisztráció és adatszolgáltatás.  Tagintézményi szintű leltározási, selejtezési feladatok ellátása.

2.2 Foglalkoztatottak 2.2.1     

Központi vezetésben (székhelyen) Intézményvezető Általános intézményvezető-helyettes I. Pedagógiai intézményvezető-helyettes II. Pedagógiai intézményvezető-helyettes Intézményi titkárok

2.2.2     

Tagintézményekben Tagintézmény-vezető (tagintézmény-vezető helyettes) Nevelőtanárok Ápoló(k) (a tagintézményekben forgó rendszerben dolgoznak) Központi könyvtáros (a tagintézményekben forgó rendszerben dolgozik) Rendszergazdák (több tagintézményhez beosztva dolgoznak)

-7-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

2.3 Az intézmény szervezeti felépítése

-8-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

3 Intézmény vezetése Intézményvezetés tagjai  Intézményvezető  Általános intézményvezető-helyettes  Pedagógiai intézményvezető-helyettesek  Tagintézmény-vezetők

3.1 Intézményvezető Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, aki a munkáját a vonatkozó jogszabályok, a fenntartó által meghatározott munkaköri leírása és az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Kiemelt feladatai, felelősségi köre az alábbiak.  Gyakorolja a KLIK elnöke által átruházott tanügyigazgatási és munkáltatói hatáskört.  Irányítja és ellenőrzi az intézmény „keretgazdálkodási” és ügyviteli munkáját. A delegált munkáltatói jogkör gyakorlása során kikéri az érintett vezetők véleményét.  Intézményvezetői szinten tartja a kapcsolatot a fenntartóval, a működtetővel, a partner iskolák vezetőivel és minden további érdekelt féllel.  Felel az intézmény törvényes és eredményes működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, az intézmény ellenőrzési és értékelési rendszerének működtetéséért.  Figyelemmel kíséri, segíti és ellenőrzi az átruházott jogkörök szakszerű és felelősségteljes gyakorlását.  Elkészíti az intézmény működéséhez szükséges alapdokumentumokat, belső szabályzókat.  Irányítja az intézményi stratégiai célok és fejlesztések megfogalmazását, elősegíti a partner-igények, elvárások feltárását, valamint a jogszabályokban és a fenntartói döntésekben megfogalmazott feladatok ellátását.  Képviseli az intézményt állami, társadalmi szervek és szervezetek, valamint magánszemélyek előtt.  Előkészíti és vezeti az Intézményi Tanács üléseit, a nevelőtestületi és dolgozói értekezleteket. Gondoskodik a szervezeti egységek, különösen a tagintézmények munkájának folyamatos összehangolásáról.  Az intézményvezető az egyes hatás- felelősségi köröket leadhatja, de rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely leadott hatáskörbe tartozó ügyet magához vonni és abban személyesen dönteni. Tevékenységét a munkaköri leírása alapján végzi. Az Arany János Programok irányítását és képviseletét többlet feladatként és külön díjazás ellenében végzi. (AJ pótlék):  Összefogja, felügyeli és menedzseli az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Program működését.  Felel a Programok törvényes, gazdaságos és minden tekintetben hatékony működtetéséért. 3.1.1

Az intézményvezető által átruházott hatás- felelősségi körök

Az intézmény vezetője – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – az alábbi hatásfelelősségi köröket, ruházza át. Általános intézményvezető-helyettesre    

A tagintézmények közötti munkaközösségek, munkacsoportok munkájának koordinálását a munkacsoportok, munkaközösségek vezetői tevékenységének az ellenőrzését. A DÖK szervezeti működésének az irányítását és a segítő pedagógusok munkájának a koordinálását. Az ápoló(k) tevékenységének ellenőrzését. A szakmai feladatok ellátásához szükséges anyagok, eszközök, a papír-irodaszer, a gyógyszer- kötszer, a szigorú számadású nyomtatványok, és egyéb szükséges dolgok beszerzésével kapcsolatos igénybejelentések elkészítésének a vezetői szinten történő koordinálását, irányítását. -9-

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m  A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott, az intézményre és a tagintézményekre vonatkozó adatok nyilvántartási kötelezettség napi megvalósulásának a vezetői szintű irányítását és ellenőrzését.  A munkavállalókra, diákokra vonatkozó tűz- munka és balesetvédelemi oktatások szervezésének a koordinálását, ellenőrzését. A gyermekbalesetek kivizsgáltatását és a megfelelő dokumentálási folyamat irányítását, ellenőrzését.  A vagyongazdálkodás, leltározás és selejtezés intézményi szintű felelős koordinálását, irányítását. I. Pedagógiai intézményvezető-helyettesre      

A pedagógiai, szakmai munka irányítását és ellenőrzését. A tagintézmény-vezetők szakmai munkájának koordinálását és ellenőrzését. A pedagógus továbbképzés tervezését, irányítását és ellenőrzését. A kollégiumi felvételi eljárás előkészítését, irányítását és ellenőrzését. A diákok felvételét, áthelyezését másik tagintézménybe és a kollégiumi jogviszony megszüntetését. Az összes tanügyi dokumentáció, egyéb kapcsolódó adminisztráció irányítását és ellenőrzését. A rendszergazdák munkájának irányítását és ellenőrzését.

Tagintézmény-vezetőkre A tagintézményekre, tagintézményi pedagógusokra vonatkoztatva az alábbiakat.  A napi munka szervezését, a munkavégzésre vonatkozó utasítások kiadását.  Munkavégzés ellenőrzését, értékelését, a teljesítményértékelést. Az Arany János Programokban érintett kollégiumvezetők együttműködnek a programfelelőssel, programgazdával és segítik a program megvalósulását.  Munkaköri leírások a tagintézményi igényeknek megfelelően történő személyre szabását, kiegészítését. (Intézményvezetői jóváhagyás, érvényesítés mellett.) Javaslattételi joggal rendelkeznek a bérpótlék, fizetéselőleg és többletfeladatokért járó kereset-kiegészítést illetően. (a rendelkezésre álló keret mértékéig)  Szabadság, távollétek engedélyezését, az elfogadott szabadságolási terv alapján. Arany János Programok programfelelősére, programgazdáira A Programmal kapcsolatosan és a Programban résztvevő pedagógusokat illetően, az alábbiakat.  A Programmal kapcsolatos napi munka szervezését és irányítását a tagintézményvezetővel együttműködve, azzal egyetértésben. Munkavégzés ellenőrzését, értékelését, teljesítményértékelést.  A programmal kapcsolatos feladatköri leírások személyre szabását, kiegészítését. (A tagintézmény-vezetővel egyeztetve, igazgatói jóváhagyás, érvényesítés mellett.)  Javaslattételi joggal rendelkeznek a bérpótlék, fizetéselőleg és többletfeladatokért járó kereset-kiegészítést illetően.

- 10 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

3.2 Intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető-helyettesek a munkájukat a vonatkozó jogszabályok, az intézmény belső szabályzatai által előírtak és az intézményvezető által meghatározott munkaköri leírásuk szerint végzik. Megbízatásuk a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. 3.2.1

Általános intézményvezető-helyettes

Kiemelt feladatai, felelősségi köre az alábbiak.  Az intézményvezetőtől átruházott feladatokat ellátja. Az intézményvezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben helyettesíti. Segíti a I. pedagógiai intézményvezető-helyettes munkáját. Részt vesz az Vezetői Tanács munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában.  Együttműködik a Működtető (NGSZ), SZINT és a SULIHOST Kft vezetőivel a zavartalan üzemelés érdekében. Figyelemmel kíséri, biztosítja a különböző szolgáltatókkal kötött szerződések intézményünkre vonatkozó kötelezettségek betartását, illetve a szolgáltatók vállalásainak maradéktalan megvalósulását.  Koordinálja az intézményi szintű rendezvényeket, irányítja a kapcsolódó logisztikai feladatokat végző személyek munkáját.  Szervezi, segíti és irányítja a tagintézményeket összekötő egyes munkaközösségek, munkacsoportok munkáját.  Javítja, erősíti a tagintézmények — vezetők és tanárok — közötti kommunikációt és együttműködést, csapatépítő tréningeket és továbbképzéseket szervez.  Intézményi szinten irányítja, koordinálja — az AJTP-n felüli — tehetséggondozást.  Kialakítja, ápolja — vezetőtársakkal, tanár kollégákkal és a DÖK-el együttműködve — a Szegedi Városi Kollégium arculatát. (Honlap, logo, tájékoztatók, szórólapok, plakátok és egyéb külső megjelenést.) Felelősen szabályozza a HONLAP külső megjelenését és a tartalmi feltöltését.  Felügyeli, ellenőrzi az intézményi könyvtáros tevékenységét.  Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal. Felügyeli, ellenőrzi az ápoló(k) tevékenységét.  Összefogja, koordinálja az intézményi Diákönkormányzat és a segítő tanárok munkáját.  Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, irányítja az intézményi pályázatíró csoport működését, megszervezi a pályázati anyagok előkészítését, összeállítását és benyújtását.  Intézményi szinten megszervezi, felügyeli a munkavállalók tanév eleji munka-tűz és balesetvédelemi oktatását, annak szabályos dokumentálását. Vezetői szinten tartja a kapcsolatot a munka-, tűz- és környezetvédelmi szolgáltatás ellátása tárgyában a tankerület által megbízott szolgáltatóval.  Felügyeli, ellenőrzi a tagintézmény-vezetők által a diákok számára szervezett tűzbalesetvédelmi oktatások, és a tűzriadó gyakorlat megtartását, szakszerű és a törvény szerinti dokumentálását. Kivizsgáltatja a gyermekbaleseteket, felügyeli és ellenőrzi azok törvényes és szakszerű dokumentálását, a KIR2 rendszerbe időben történő rögzítését.  Felelősen irányítja, koordinálja az éves munkatervben szereplő, kötelező szakmai feladatok - szakkörök, szabadidős foglalkozások, rendezvények…-, megvalósításához szükséges anyagok, eszközök, valamint a papír-irodaszer, a gyógyszer- kötszer, a szigorú számadású nyomtatványok, és egyéb szükséges dolgok beszerzését. (Igények felméretése, összegzése, igénybejelentők időben történő benyújtása a tankerületbe, elszámolás.)  Intézményi szinten gondoskodik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott, az intézményre vonatkozó adatok nyilvántartásáról, kezeléséről. Felügyeli, irányítja a vonatkozó tagintézményi nyilvántartásokat.  Felelős vezetőként a vonatkozó szabályozást betartva, betartatva – a tagintézményvezetők és a körzetfelelős pedagógusok irányításával – intézményi szinten koordinálja a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Tevékenységét a munkaköri leírása alapján végzi.

- 11 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m 3.2.2

I. Pedagógiai intézményvezető-helyettes

Kiemelt feladatai, felelősségi köre az alábbiak.  Az intézményvezetőtől átruházott feladatokat ellátja.  Az intézményvezetőt — ha az általános intézményvezető-helyettes nem tudja helyettesíteni — távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben helyettesíti. Segíti az általános intézményvezető-helyettes munkáját.  Részt vesz az Vezetői Tanács munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában.  Közvetlenül segíti, ellenőrzi a tagintézmények napi munkáját, tanügyi adminisztrációját, adatszolgáltató tevékenységét.  Működteti a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendszerét, kezdeményezi, szervezi a belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetését.  Felelősen közreműködik az egységes pedagógiai követelmények és eljárások kialakításában.  Figyelemmel kíséri és értékeli a pedagógiai program megvalósításának folyamatát, annak tárgyi és személyi feltételeit.  Felelős a létszámnyilvántartás, és az azzal kapcsolatos statisztikák, jelentések, adatközlések elkészítéséért.  Irányítja és ellenőrzi az intézményi szintű programok, versenyek, rendezvények tartalmi előkészítését és megtartását (az általános intézményvezető-helyettessel megosztva).  Elkészíti — a továbbképzési terv szerint — a mindenkori éves beiskolázási tervet, szervezi a pedagógusok továbbképzését, dokumentálja az elért eredményeket.  Szervezi, irányítja a kollégiumi felvétel folyamatát.  Felügyeli, ellenőrzi a rendszergazdák tevékenységét.  Figyelemmel kíséri a nyertes pályázatok megvalósulását, ellenőrzi a szakmai beszámolók elkészítését és koordinálja, segíti az elszámolások előkészítését. Tevékenységét a munkaköri leírása alapján végzi. 3.2.3

II. Pedagógiai intézményvezető-helyettes

A székhelyintézmény szakmai vezetése a feladata. Kiemelt feladata, felelősségi köre: lásd tagintézmény-vezetők

3.3 Tagintézmény-vezetők A tagintézmény-vezetők a munkájukat a vonatkozó jogszabályok, az intézmény belső szabályzatai által előírtak, és az intézményvezető által adott munkaköri leírásuk szerint végzik, a többi tagintézmény-vezetővel együttműködve és velük mellérendeltségi viszonyban. Megbízatásuk a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Kiemelt feladataik, felelősségi körük az alábbiak.  Az intézményvezetőtől átruházott feladatokat ellátják.  Az intézményvezető, az általános és az I. pedagógiai intézményvezető-helyettes utasításai alapján járnak el. Közreműködnek az egységes pedagógiai követelmények és eljárások kialakításában.  Szervezik, irányítják és ellenőrzik tagintézményük szakmai munkáját, a pedagógiai programban és az éves tagintézményi programban leírtak megvalósítását.  Felelősek kollégiumuk rendeltetésszerű és eredményes működéséért, a tanulók kollégiumi életének megszervezéséért, a kollégiumi infrastruktúra ésszerű, takarékos és kíméletes működtetéséért.  Közvetlenül irányítják a tagintézményben dolgozó pedagógusok, munkáját, ellenőrzik és értékelik munkatevékenységüket. 

Az I. pedagógiai intézményvezető-helyettes utasításának megfelelően:  javaslatot készítenek tagintézményük éves foglalkozási és ügyeleti időkeretének felosztására,  elkészítik a kollégiumi foglalkozások és ügyeletek heti rendjét,  a hétvégi ügyeletek félévre szóló beosztását, - 12 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m  tagintézményük éves munka-programját (kollégiumi programok).  Elrendelik, szervezik, ellenőrzik, összesítik a tagintézményben megjelenő túlórákat, helyettesítéseket, valamint a havonta szükséges hétköznapi és hétvégi, nappali és éjszakai ügyeletek teljesítését. Igazolják azok szabályszerűségét.  Felelősek tagintézményük pedagógiai dokumentációjáért, naprakész tanügyi adminisztrációjáért, ügyviteléért, adatszolgáltatásáért.  Felelősek a tanulók jogainak maradéktalan érvényesüléséért.  Tagintézményük szakmai tevékenységéről a kollégium éves programjában meghatározott rendszerességgel beszámolnak az intézmény vezetőjének, az I. pedagógiai intézményvezető-helyettesnek, valamint a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestületnek.  Javaslatot tesznek a jutalmazásra.  Javaslatot tesznek a tagintézményükre vonatkozó, kötelezettségvállalásokra (alkalmazás, alkalmazás módosítása, megszüntetése, megbízások, beszerzések, szállásnyújtás, helyiségek és eszközök bérbeadása vagy bérlete stb.), előkészítik ezeket, illetve részt vesznek ezek előkészítésében, véleményezésében és a szükséges egyeztetések lebonyolításában.  Figyelemmel kísérik a pályázati kiírásokat. A tagintézményük számára előnyös kiírás esetén az intézmény vezetésével, szükség esetén más tagintézményekkel egyeztetve, — és a pályázatíró csoporttal együttműködve — megszervezik a pályázati anyag előkészítését, összeállítását és benyújtását.  Részt vesznek a Vezetői Tanács munkájában. Közreműködnek az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában.  Tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik.

3.4 AJTP programgazda, AJKSZP programfelelős és programgazda (Arany János Tehetséggondozó és Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Program, továbbiakban: Program)





Munkájukat az intézményvezetővel, az általános és az I. pedagógiai intézményvezetőhelyettesekkel napi munkakapcsolatban, azok utasításait betartva végzik, folyamatosan beszámolnak a programokkal kapcsolatos szakmai tevékenységekről, az eredményekről és a problémákról. A program működtetése során együttműködnek, egyeztetnek az érintett tagintézményvezetőkkel.

Kiemelt feladataik, felelősségi körük az alábbiak:          

A Program munkaterve (feladatterve) szerinti szakszerű és eredményes működtetése. A jóváhagyott „költségvetés” és a szabályozás szerinti gazdálkodás, a pontos és hiánytalan elszámolás. A Program operatív ügyvitele, pedagógiai dokumentációja és adminisztrációja. Felel az érintett tanulók kötelezettségeiknek a tőlük elvárható szinten történő teljesítéséért. Irányítja, segíti és ellenőrzi a Programban résztvevő pedagógusok és egyéb külsős munkatársak szakmai és adminisztrációs munkáját. Szervezi a kapcsolattartást, együttműködik a Program iskolai felelőseivel. A szabályozás szerint — a tanárokkal együttműködve — elkészíti az éves munkaterv, feladatterv tervezetét. A gazdasági ügyintézővel egyeztetve, javaslatot készít a Program költségvetésére. Az iskolai közreműködőkkel együttműködve határidőre összeállítja az előírt beszámolókat, jelentéseket és gondoskodik az értékelések, mérések elkészítéséről. Javaslatot tesz jutalmazásra.

Munkájukat — az általános munkaköri feladataikon felül — többlet feladatként, a Programra vonatkozó feladatköri leírásukban rögzítettek szerint és a Program költségvetéséből finanszírozva külön díjazás ellenében látják el.

- 13 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

3.5 Vezetői Tanács Az intézmény vezetését, a tagintézmények munkájának összehangolását a Vezetői Tanács segíti. Kulcsszerepe van az intézményi szintű döntések, stratégiák előkészítésében, kialakításában. A Vezetői Tanács célja a legfontosabb kérdésekben a közös álláspont kialakítása. A kooperációs megbeszélések azonban nem kollektív döntést eredményeznek, hanem tanácsul szolgálnak az intézményvezető számára, és meghagyják a döntési jogát. Állandó tagjai  Intézményvezető  Általános intézményvezető-helyettes  I. Pedagógiai intézményvezető-helyettes  II. Pedagógiai intézményvezető-helyettes  Tagintézmény-vezetők  AJTP programgazda és AJKSZP programfelelős A Vezetői Tanács ülésein a tárgyalt napirendi pontoknak megfelelően esetenként meghívottak is részt vehetnek. (Közalkalmazotti Tanács, diákönkormányzat, munkaközösség-vezetők, pedagógusok képviselői) A Vezetői Tanács üléseit az intézmény vezetője heti rendszerességgel, de legalább havonta, illetve szükség szerint hívja össze. A Vezetői Tanácsot akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada azt kezdeményezi. A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésekről szükség szerint vagy a tagság többségének a kérésére — lényegkiemelő, emlékeztető — jegyzőkönyv készül. Döntési joga van  A kollégiumba felvett tanulók tagintézményekbe történő elhelyezése elveinek kialakításában.  Az intézményegységek feladatainak összehangolásával, szervezeti és szakmai kérdésekkel kapcsolatos elvek meghatározásában.  Az intézményi szintű programok előkészítésében, megvalósításában.  A diákokkal kapcsolatos fegyelmi eljárás elindításában és a fegyelmi bizottság felállításában, a tagok kijelölésében (tantestület által átruházott jog). Egyetértési joga van  Minden olyan belső szabályzat, szabályozás jóváhagyásában, amit a jogszabályi előírás nem utal a közalkalmazotti közösség vagy a tantestület hatáskörébe és a szabályozás közvetlenül érinti a diákokat, ill. a dolgozókat. Véleményez, állást foglal, javaslatot tesz  A vezetői megbízásokkal és a megbízások visszavonásával kapcsolatos kérdésekben.  Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerésében.  A dolgozók fegyelmi ügyeiben.  Tárgyi feltételeket érintő javaslatok, fejlesztési, beruházási és felújítási, karbantartási tervekkel kapcsolatosan. Továbbá véleményezési, javaslattételi jogköre van a Szegedi Városi Kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

3.6 Vezetők intézményben tartózkodása és helyettesítésük rendje Az intézményvezető és helyettesei közül munkanapokon 8.00 – 16.00 közötti időszakban, legalább az egyikük, mindig a székhelyen tartózkodik. A tagintézmények látogatását, ellenőrzését főleg a délutáni és esti órákban végzik. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az általános, annak akadályoztatása esetén a pedagógiai intézményvezető-helyettesek helyettesítik. Az intézményvezető-helyettesek egymást helyettesítik, illetve bármelyiküket helyettesítheti az intézményvezető. A tagintézmény-vezetők munkanapokon a tagintézmények napirendje szerinti, rendszeres - 14 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m foglalkozási időszakban — általában 13 és 19 óra között — rendszerint a kollégiumban tartózkodnak. A tagintézmény-vezetőket akadályoztatásuk esetén a mindenkori ügyeletes pedagógusok helyettesítik. A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén az ügyeletes pedagógusok felelnek az ügyeleti egységükbe tartozó diákokért, valamint a tagintézmények biztonságos működéséért, felelősségük, intézkedési jogkörük — a tagintézmény-vezető egyéb írásbeli utasításának a hiányában — a kollégium működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az Arany János Programok programfelelősének és programgazdáinak munkarendjét az intézményvezető — az érintettel és az adott tagintézmény-vezetővel egyeztetve — határozza meg, szem előtt tartva a Program sikeres megvalósulását és a kollégiumok zavartalan működését. A kollégiumban munkarendjüknek megfelelően tartózkodnak. A programfelelőst, programgazdát az intézményvezető által kijelölt pedagógus helyettesíti.

3.7 A vezetők közötti kapcsolattartás rendje Az Vezetői tanács segítségével a vezetőség heti rendszerességgel vagy szükség szerint tartja a kapcsolatot. Az intézményvezető és/vagy helyettesei havi rendszerességgel látogatják a tagintézményeket.

4 Nevelőtanár Minden nevelőtanár:  a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja;  az intézmény pedagógiai programja és házirendje;  a tagintézményi éves munkaprogram;  egyéb feladat és munkatervek;  a munkaköri leírása;  valamint a felettesei utasítása szerint végzi a munkáját.

4.1 Nevelőtanár kiemelt feladata és kötelessége  

 

    

   

A Tagintézmény-vezető által elkészített — intézményvezető által jóváhagyott — munkabeosztás szerint dolgozik. Külön díjazás ellenében éjszakai/hétvégi ügyeletet lát el. A kollégiumi foglalkozási rend (órarend) szerint szervezi és ellenőrzi a tanulók egyéni és csoportos kötelező foglalkozásokon való részvételét, felügyeli és segíti tanulási idő alatti munkáját. Biztosítja a szilencium nyugalmát. Minden segítséget megad a tanulók iskolai munkájához, felkészüléséhez (pl. korrepetálást, csoportos oktatást végez stb.). Irányítja és szervezi a tanulók szabadidejének tartalmas eltöltését, a fakultatív foglalkozásokon, szakkörökön, szabadidős és rekreációs kollégiumi programokon, versenyeken, pályázatokon stb. való részvételt. Felkutatja és szervezi a hasznos kollégiumon kívüli programokon való részvételt. A tanulók jelentkezése, ill. igénye szerint önképzőköröket patronál, elősegíti azok szerveződését. Figyelemmel kíséri a tanulók magatartását, annak alakulását, személyiségük fejlődését. A kollégium pedagógiai programjának alapján, annak szellemében neveli őket. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát, a személyes tárgyak rendben tartását. Segíti a diák-önkormányzati munkát, együttműködik a feladatok végrehajtásában. A kötelező órákon túl fennmaradó munkaidejét önképzésre, felkészülésre, valamint a kollégiumi év programjából, illetve a feladat-ellátási tervből adódó egyéb aktuális feladat elvégzésére fordítja. Anyagi felelősséggel tartozik az általa átvett — akár az intézmény, akár a tanulók tulajdonát képező — eszközökért. Munkaterületét érintő beszerzésekkel kapcsolatosan javaslatot tesz. Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a meghatározott időben nem tudja megkezdeni, haladéktalanul köteles közvetlen felettesének azt jelenteni. Beosztás szerinti foglakozásának, ügyeletének esetleges cseréjét legalább három nappal előbb bejelenti. - 15 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m  A beosztás szerint ellátja az ügyeletes tanári feladatokat, ezen kívül minden tekintetben segíti az ügyeletes tanár munkáját.  Naponta elvégzi a kötelező adminisztrációkat, és vezeti, illetve ellenőrzi az előírt dokumentumokat.  A fentiek mellett minden pedagógus köteles elvégezni mindazon, a kollégium pedagógiai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatot, amelyet a nevelőtestület szükségesnek ítél, és az intézményvezető, helyettesei vagy a tagintézmény-vezető megbízást adnak rá.

4.2 Csoportvezető tanár feladatai  



     



Feladata csoportjának tagjait minél jobban megismerni, személyes problémáikkal külön is foglalkozni, tanítványaival bensőséges kapcsolatra törekedni. Figyelemmel kíséri a tanulók iskolai munkáját, eredményét, ellenőrzi a kapott osztályzatokat. Rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét. Törekszik arra, hogy képességeik és eredményeik összhangban legyenek. Kapcsolatot tart a diákok szüleivel és az iskolák érintett tanáraival. Szakmailag indokolt esetben családlátogatást kezdeményez. Szükség szerint, de legalább negyedévenként tájékoztatja a szülőket a gyermekük kollégiumi tevékenységéről, a saját belátása szerint választott formában. Csoportjában folyamatosan nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, rájuk külön figyelmet fordít. Speciális szakértelmet igénylő esetben az érintett szakszolgálat igénybevételét kezdeményezi (pl. nevelési tanácsadó, pszichológus stb.). Javaslatot tesz az ösztöndíj, a jutalom, a segély stb. odaítélésére. Szorgalmazza csoportja tagjainak a fakultatív programokon való részvételét. Segíti a tanulók pályaválasztását. Segítséget nyújt tanulóinak az érdeklődésüknek és képességeiknek, tudásuknak is megfelelő pálya, egyetem, szakterület kiválasztásában. A szilencium kezdete előtt létszám- és szobaellenőrzést tart. A szilencium idejében általában csoportjával foglalkozik. Ha beosztás szerinti kötelessége csoportjától elszólítja, munkatársai segítségével tájékozódik csoportja tagjainak tanulmányi munkájáról, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Naponta elvégzi a kötelező adminisztrációkat, és vezeti, illetve ellenőrzi az előírt dokumentumokat.

4.3 Az AJ programok csoportvezető tanárainak külön feladatai 







 

A programfelelős, programgazda vezetésével — együttműködve az iskolai tanárokkal — részt vesz a programba való diákok felkutatásában, illetve a jelentkezők tájékoztatásában és felvételiztetésében. A tanév elején — már a diákok felkutatásakor — és szükség szerint a tanév folyamán is családlátogatásokat végez. A lehető leggyorsabban és legalaposabban megismeri diákjainak szociális, kulturális hátterét, figyelemmel kíséri azok változásait. Az ismeretek birtokában megteszi a szükséges intézkedéseket a szociális hátrányok ellensúlyozására (térítési díj kedvezménye, ösztöndíj, szociális támogatás stb.). Napi munkakapcsolatban áll az iskolai tanárokkal, szükség szerint külsős szakemberekkel (pszichológus, fejlesztő pedagógus stb.). Együttműködő, közvetlen kapcsolatot épít ki diákjainak szüleivel, igyekszik bizalmukat megnyerni. Megtartja — a foglalkozási terv szerinti — kötelező foglalkozásokat, tervezi, előkészíti és vezeti csoportjának kötelező programhétvégéit, tanulmányi kirándulásait. A programhétvége után a szabályozásnak megfelelően határidőre elszámol. Részt vesz a program helyi és országos rendezvényein, felkészíti a diákokat a szereplésekre (kulturális, sport- és ünnepi rendezvények stb.). Elvégzi a programban számára előírt kötelező továbbképzéseket.

A program szabályzata szerint — a programfelelős, programgazda utasításai szerint — pontosan és hiánytalanul elvégzi a szükséges dokumentációt, az adminisztrációs teendőket.

- 16 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Munkájukat — az általános munkaköri feladataikon felül — többlet feladatként, a Programra vonatkozó feladatköri leírásukban rögzítettek szerint és a Program költségvetéséből finanszírozva külön díjazás ellenében látják el.

4.4 Ügyeletes tanár feladatai  

       



Szolgálatba lépésekor tájékozódik és átveszi a folyamatban lévő ügyeket. Szolgálati ideje alatt felelős a rábízott kollégiumi egység rendjéért és zavartalan működéséért. Ennek érdekében a vezető(k) távollétében — a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekben — intézkedési joggal rendelkezik. Felelős a napirend és a házirend betartásáért, betartatásáért. Rendkívüli esetben engedélyezheti a napirendtől való eltérést. A tanulási idő és a foglalkozások tartama alatt — szükség szerint — koordinálja a többi nevelőtanár munkáját. Ellenőrzi a hálók és a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát. Nyilvántartja, figyelemmel kíséri a napközben távozó és érkező diákokat. Nyilvántartja és felügyeli a betegeket, szükség esetén orvost hív, felveszi a kapcsolatot a szülőkkel. Takarodókor elvégzi az előírt létszámellenőrzést és annak dokumentálását. Az ügyeleti naplót az előírtak szerint pontosan vezeti. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor felelősen jár el. Szükség esetén értesíti a megfelelő szerveket (tűzoltók, mentők, rendőrség stb.). Megítélése szerint azonnal vagy másnap reggel tájékoztatja a tagintézmény-vezetőt. A történtekről rövid feljegyzést készít az ügyeleti naplóba, gondoskodik a lehetséges szemtanúkról. Szolgálata lejártakor átadja az ügyeletet. Ha az őt váltó, munkarend szerint beosztott kolléga nem érkezett meg, telefonon intézkedést kér a tagintézmény-vezetőtől – abban az esetben, ha a tagintézmény-vezető nem elérhető - az intézményvezetőtől. Ilyenkor addig látja el a szolgálatot, amíg az intézkedés eredményeként valaki le nem váltja őt.

4.5 Nevelőtanárok bent tartózkodása, munkarendje és munkaideje  

  

Az intézménnyel jogviszonyban álló pedagógusok számára az épületbe való belépés, bent tartózkodás — a nyitva tartás idejében — nincs korlátozva. A nevelőtanárok munkarendjét — a mindenkori érvényes jogszabályok, a szakmaiság figyelembevételével és a tagintézményi nevelőtestület véleményének meghallgatatásával — az adott tagintézmény-vezető határozza meg, az I. pedagógiai intézményvezetőhelyettes ellen jegyzi és az intézményvezető jóváhagyása után lép érvénybe. A nevelőtanár munkaideje heti 40 óra, melyből heti 32 órát kötelező a kollégiumban munkarendjének megfelelően ledolgozni. Az éjszakai és a hétvégi ill. munkaszüneti napokon ellátott ügyelet nem számítható bele a munkaidőbe és a törvényi szabályozásnak megfelelően, külön díjazandó. Az éjszakai és hétvégi ügyelet szabadon vállalható. A vállalások alapján – félévre - külön szolgálati beosztás készül, amely a dolgozó részéről kötelezettségvállalást jelent.

4.6 Nevelőtanárok helyettesítésének rendje A belső munkatárssal megoldható helyettesítést intézményi szinten az I. pedagógiai intézményvezető- helyettes irányítja, koordinálja. Az érintett tagintézmény vezetője javaslatot tesz a helyettesítés módjára, a helyettesítő(k) személyére és azt az I. pedagógiai intézményvezetőhelyettes hagyja jóvá. Abban az esetben, ha az intézményen kívülről kell pedagógust helyettesítésre alkalmazni, az intézményvezető jár el. A helyettesítésnél érvényesülni kell:  a szakmaiság elvének  az egyenlő teherviselés elvének - 17 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

4.7 A nevelőtanárok intézményi szintű kapcsolattartásának rendje A tagintézményi pedagógusok az intézményi szintű értekezleteken, a munkaközösségekben, a funkcionális munkacsoportokban és az SZVK szintű rendezvények, programok előkészítése, valamint lebonyolítása alkalmával találkoznak. Továbbá minden előírás, kötelezettség nélkül engedélyezett, sőt a vezetés által szorgalmazott a pedagógusok másik tagintézményekben való szakmai látogatása és tapasztalatok cseréje.

5 Pedagógus munkát segítők 5.1 Ápoló Közvetlen felettese az általános intézményvezető-helyettes. Munkaideje heti 40 óra, átlag napi 8 óra. Munkarendjét közvetlen felettese határozza meg. A tagintézmény-vezetőkkel — nevelőtanárokkal — együttműködve, a tagintézményi igényeket figyelembe véve munkaköri leírása alapján végzi a munkáját. Kiemelt feladatai, felelősségi köre az alábbiak.  Az intézmény — tagintézmények — egészségügyi térképének elkészítése.  Foglalkozások tartása (elsősegélynyújtás, prevenció, egészséges életmód…).  Elsősegélynyújtó helyek nyilvántartása, felszerelése és leltározása.  Intézmény-higiénés problémák megoldásában igény és szükség szerinti részvétel.  A diákok számára fogadóóra tartása.  A beteg diákok kiszűrése, orvoshoz irányítása és szükség esetén a betegszobában történő elhelyezése, szakszerű ellátása és ápolása.  A beteg diákok személyéről, állapotáról beszámolási kötelezettséggel tartozik a tagintézmény-vezető felé és tájékoztatni köteles a diák csoportvezetőjét.  Sportrendezvények idején elsősegélynyújtás biztosítása.  Kapcsolattartás (folyamatos vagy igény szerinti): o szegedi körzeti orvosi rendelőkkel; (A kollégiumok ellátó-körzetéhez tartozó orvosi rendelők) o szakorvosi rendelők, klinika, kórház; o pedagógusok és kollégiumvezetők; o kollégiumi dolgozók, és tanulók; o tanulók szülei, beteg, gondozott tanulók kezelőorvosa.  Részvétel a mentálhigiénés munkacsoport tevékenységében.

5.2 Központi könyvtáros Közvetlen felettese az általános intézményvezető-helyettes. Munkaideje heti 40 óra, átlag napi 8 óra, egyéni beosztás szerint. A tagintézmény-vezetőkkel — könyvtáros-tanárokkal — együttműködve, a tagintézményi igényeket figyelembe véve munkaköri leírása alapján végzi a munkáját. A tagintézményi könyvtáros-tanárokat szükség szerint helyettesíti. Kiemelt feladatai, felelősségi köre az alábbiak:  Segíti, összehangolja a hat tagkönyvtár működését, ellátja a nyilvántartáshoz kapcsolódó könyvtárosi feladatokat.  A Szegedi Városi Kollégium Könyvtárának meglévő könyvállományát (megközelítőleg 40 000 kötet) Huntéka Integrált Könyvtári számítógépes programmal rögzíti. Az elektronikus feldolgozásig kézi nyilvántartást vezet a leltárnyilvántartó könyvben.  Könyvtári nyilvántartásnak megfelelően és a kölcsönzés megkönnyítése érdekében az összes könyv gerincét ellátja ETO és Cutter számmal.  A könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről szóló szabályzat (3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet) alapján lefolytatja a leltározást a könyvtárakban.

- 18 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m  Megvizsgálja, és folyamatosan figyelemmel kíséri az állományok időszerűségét és a dokumentumok helytállóságát, összeegyeztetve a Gyűjtőköri szabályzatban foglaltakkal. Az elavult, megrongálódott állományokat felméri, és a selejtezést lefolytatja. Elvégzi a selejtezéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat.  Könyvtári pályázatkiírás esetén a tagintézmény-vezetőkkel és a könyvtáros-tanárokkal együttműködve feladata a pályázati anyag elkészítése, a könyvtári pályázatanyag kitöltése, a hozzákapcsolódó dokumentumok összegyűjtése, a pályázatban megszerezni kívánt könyvlista összeállítása.  Pályázat illetve más forrásból történő könyvbeszerzés esetén összegyűjti az árajánlatokat, elkészíti a megrendeléseket, kapcsolatot tart a könyves boltokkal.  Felméri, összegyűjti a tagintézmények könyvigényeit.  Új könyvállomány (vásárlás, ajándék) leltárba vételével összefüggő feladatai: leltári szám, a könyv gerincére ETO Cutter szám feltüntetése, leltárkönyvbe való beiktatás, számítógépes programba történő rögzítés. A könyvekhez kapcsolódó számlán a könyvek leltári számának feltüntetése, és leadása a gazdasági vezető számára.  A beszerzett és letétbe kihelyezett könyvekről illetve dokumentumokról, DVD-kről átadásátvételi jegyzőkönyvet készít. A könyvtárpedagógusokkal ismerteti az integrált könyvtári számítógépes program kezelésére vonatkozó legfőbb szempontokat.  Az éves kötelező statisztikai adatszolgáltatáshoz a kölcsönzési, beiratkozási adatokat összegyűjti a könyvtárpedagógusoktól, és elkészíti a könyvtári statisztikát.

5.3 Rendszergazdák Az intézményben a I. pedagógiai intézményvezető-helyettes közvetlen irányításával, részmunkaidőben dolgoznak A rendszergazdák feladata, hogy a hozzájuk tartozó tagintézményekben az informatikai rendszerek és a számítástechnikai eszközök folyamatos működőképességét biztosítsák. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján, a tagintézmény-vezetőkkel, a tanárokkal együttműködve, az igényeiket figyelembe véve és a hibanaplóba beírtak szerint végzik. Az elvégzett munkát és az eltöltött munkaidejüket, az erre a célra rendszeresített munkanaplójukba naprakészen vezetik, melyet az adott tagintézmény vezetőjével hetente aláíratnak.

5.4 Kollégiumi titkárok Napi munkájukat az intézmény székhelyén az intézményvezető és helyettesei közvetlen irányításával, utasításaik alapján végzik. Munkaidejük heti 40 óra, átlag napi 8 óra. Munkarendjüket az intézményvezető határozza meg. Kiemelt feladataik, felelősségi körük az alábbiak.  Napi bejövő és kimenő postázási feladatok (fogadás- küldés, iktatás, elosztás, nyilvántartás, archiválás..) ellátása.  Naprakész létszámnyilvántartás intézményi és tagintézményi szinten.  Törzskönyvek naprakész vezetése.  A KIR2 tanulói, dolgozói és statisztikai moduljának pontos, naprakész kezelése.  Tagintézményekből a szükséges adatok bekérése, a központból küldött információk továbbítása.  Igénylések elkészítése  A tagintézményi igénylések folyamatos begyűjtése, igénybejelentések elkészítése és Tankerület (NGSZ) felé való továbbítása.  A tankerület által jóváhagyott előlegek felvétele, a tagintézményi pedagógusoknak történő átadása.  A tagintézményekből érkező számlák, pénzmaradvány befogadása, az elszámolás előkészítése és bevitele a tankerületbe. Elszámolás.  Az intézményi (tagintézményenkénti) vagyonnyilvántartás kezelése, a leltározásban, selejtezésben való közreműködés.  Az intézményvezető által kijelölt, megbízott titkár(ok)  A KIR3 dolgozói személy- pénzügyi moduljának felelős kezelése. A titkárok napi feladatukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. - 19 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Az intézményvezető által kijelölt, megbízott titkár(ok), többlet feladatként és — a program költségvetéséből finanszírozva — külön díjazás ellenében az AJTP, ill. az AJKSZP működésével kapcsolatos gazdasági- ügyviteli feladatok intézményi szintű előkészítése, elvégzése. (igénylések, beszerzések, megbízások, pénzfelvételek- elszámolások, egyéb adminisztrációs feladatok) Az Arany János Programokban közreműködő titkárok feladatukat, a munkaköri leírásuk AJ programokra vonatkozó kiegészítése alapján végzik.

6 Intézményi testületek és közösségek 6.1 Közalkalmazotti közösség Az intézmény összes alkalmazottja. Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közalkalmazotti munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető a közalkalmazotti értekezleten:  beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról;  értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését;  értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását;  ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra érdemben választ kapjanak. Az értekezletekről lényegkiemelő jegyzőkönyv készül.

6.2 Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési kérdésekben, illetve a működéssel kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyébként véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésének és döntéshozatalának a rendjét önmaga határozza meg. Nevelőtestület tagjai  

A kollégium valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelő és oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak.

Nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata — a Pedagógiai program és a Házirend szerint — a tanulók magas színvonalú oktatása és nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre  Az SZMSZ elfogadása.  Intézményi Minőségirányítási Program elfogadása.  A Pedagógiai Program elfogadása.  A Házirend elfogadása.  Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása.  A kollégiumi munkát ellenőrző, értékelő beszámolók elfogadása.  Intézményvezetői pályázat, vezetői program véleményezése.  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A nevelőtestület döntéseit és határozatait az alábbiak szerint hozza 

A nevelőtestület — ha jogszabály másként nem rendelkezik — akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban.

- 20 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m  A nevelőtestület döntéseit - a külön jogszabályban, illetőleg a vonatkozó rendeletben meghatározott esetek kivételével - értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.  A nevelőtestületi értekezletre — tanácskozási joggal — meg kell hívni a tárgy szerinti egyeztetési joggal rendelkező kollégiumi közösség képviselőjét is.  A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból — meghatározott időre vagy alkalmilag — bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról.  A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a kollégium más testületeire, közösségeire. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles — a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon — azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.  A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletével.  A nevelőtestületi ülésekről, az ott hozott döntésekről jegyzőkönyvek készülnek, ezek nyilvánosak, a betekintésre módot és lehetőséget kell adni valamennyi pedagógusnak. A hivatali titoktartás a nevelőtestület minden tagjára nézve kötelező, különös tekintettel az értekezleteken, megbeszéléseken, eljárások során előforduló (tanulókat és alkalmazottakat érintő) személyes vonatkozású információkra. Nevelőtestület értekezletei  Minden tanévben két — nem rendkívüli — nevelőtestületi értekezletet tart az intézményvezető:  tanévnyitó, célkitűző és feladat meghatározó;  tanévzáró, beszámoló és értékelő.  A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező.  Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, az intézményi tanács állandó tagjainak a kétharmada, vagy az intézményvezető azt szükségesnek tartja. 6.2.1

A nevelőtestület által átruházott hatáskörök

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkacsoportra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. A nevelőtestület döntési jogköréből átruházza  A tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárást a mindenkori fegyelmi bizottság tagjaira. A fegyelmi bizottság tagjait - az adott esethez igazodva – a Vezetői Tanács jelöli ki, bízza meg.

6.3 Tagintézményi nevelőtestületek A tagintézményekben a saját feladatkörön belül felmerülő, illetve csak a tagintézményt érintő belső ügyekben és kérdésekben a tagintézményi nevelőtestület a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerv. A tagintézményi nevelőtestület — a fentiek figyelembevétele mellett — értelemszerűen gyakorol(hat)ja a Köznevelési Törvény 40. paragrafusában meghatározott nevelőtestületi jogkör minden tagintézményre vonatkoztatható pontját az intézményi szintű szabályok, döntések és állásfoglalások figyelembe vétele, valamint az egyeztetési kötelezettségek megtartása mellett. Tagjai: a tagintézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. A tagintézményi nevelőtestület saját programja és működési rendje szerint — általában évente három alkalommal — a tanév rendjéhez igazodóan értekezletet tart (évnyitó, félévi, évzáró). Az aktuális feladatok megbeszélése — általában heti rendszerességgel tartott — rövid - 21 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m munkamegbeszéléseken történik. Szükség esetén a tagintézmény-vezető rendkívüli értekezletet hívhat össze. Köteles rendkívüli értekezletet összehívni, ha azt a tagintézmény nevelőtestületének egyharmada kéri, de a testület bármelyik nevelőtanára indítványozhatja rendkívüli értekezlet összehívását.

6.4 Szakmai munkaközösségek Az intézmény azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusai, illetve a pedagógiai programban szereplő nagyobb műveltségi/tevékenységi területek szerint a pedagógusok – a tagintézmények között - szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A Köznevelési Törvény 71. § (1) értelmében, legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget és egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösség működésének célja az adott szakterületen:  a pedagógiai kultúra, illetve a módszertani eljárások fejlesztése, az egységes követelményszint kialakítása;  az intézményi szintű közösségi programok, rendezvények szervezésének segítése;  a közösség építése, a tagintézmények közötti kapcsolatok erősítése;  az intézményben folyó tervező, szervező, értékelő és ellenőrző munkában való részvétel erősítése;  a nevelőtestület szakmai irányú továbbképzésének segítése… stb. Szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg — legfeljebb öt évre — a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. Egy pedagógus tagja lehet több szakmai munkaközösségnek is. A szakmai munkaközösség maga állapítja meg működési rendjét, és tanévenként munkaprogramot készít.

6.5 Közalkalmazotti érdekképviseleti szervezetek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. A vezetés támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján — az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére, velük együttműködve — megállapodást köt.

6.6 Szülői szervezet A szülők jogaik érvényesítése és a kollégium feladatellátásának segítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A kollégiumi szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület (tagintézményi nevelőtestület) értekezletein. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. Jelenleg intézményünkben nem működik szülői szervezet.

6.7 Diákönkormányzat A tanulók érdekeinek képviseletét, a kollégium életének alakításában való öntevékeny részvételüket a kollégiumi diákönkormányzat (DÖK) szervezi és biztosítja. A diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A Szegedi Városi Kollégium diákönkormányzatának szerveződése kétszintű.  Tagintézményenként: diákközgyűlés DÖK- vezetőség (élén a tagintézményi elnök).  Intézményi szinten: a tagintézményi DÖK - küldöttek gyűlése  DÖK – választmány (élén az intézményi elnök). A diákönkormányzat jogosítványait intézményi szinten a DÖK Választmányának elnöke és tagjai érvényesítik. - 22 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m A DÖK és a Választmány tevékenységét az általános intézményvezető-helyettes és diákönkormányzatot patronáló pedagógusok segítik. (A patronáló tanárokat a tagintézményi DÖK tagjai választják.) A kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából, amelyen a DÖK kérésére az intézmény vezetősége is részt vesz. Az intézmény a diákönkormányzat működését az alapvető technikai eszközök és feltételek biztosításával segíti (helyiség, számítógép, nyomtató, fénymásoló és egyéb eszközök használata stb.). A kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az alábbiaknál.  Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásakor és módosításakor.  Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.  A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.  Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.  A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.  A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.  A szabadidős kollégiumi tevékenység formáinak meghatározásához.  A könyvtár, a számítógépes termek, a szabadidő eltöltést szolgáló kollégiumi létesítmények működési rendjének kialakításához. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább tizenöt nappal kell elküldeni a diákönkormányzat részére. A testületek, közösségek üléseire vonatkozó általános szabályok Az intézményi testületek és közösségek üléseiről, azok időpontjáról és napirendjéről (a rendkívüli esetektől eltekintve) a kitűzött időpont előtt 5 munkanappal értesíteni kell az érintetteket. Az ülésekről szükség szerint, illetve a résztvevők többségének a kérésére – lényegkiemelő, emlékeztető – jegyzőkönyvet kell készíteni, melyek megőrzéséről az adott testületek, szervek, és közösségek vezetői gondoskodnak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, munkakörét, beosztását;  a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét;  és a hozott döntéseket.

7 Belső ellenőrzés A belső ellenőrzés feladatköre kiterjed a kollégium működésének egészére: magába foglalja a vezetés, a pedagógiai munka és a működés rendjével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Célja az eredmények értékelése, a hibák, hiányosságok és azok okainak a feltárása, ezáltal a működés hatékonyságának a fokozása. Az ellenőrzésnek az alábbi követelményeket kell teljesítenie.  Tervszerűen vizsgálja a folyamatokat.  Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.  Járuljon hozzá a szabálytalanságok megelőzéséhez.  Segítse elő a szakmai feladatok szakszerű és hatékony végrehajtását.  Támogassa a belső kezdeményezéseket, mutasson rá a hiányosságokra;  Védje az intézmény tulajdonát.

7.1 Ellenőrzésre jogosultak és ellenőrzöttek köre Intézményvezető  Az intézmény bármely dolgozója  Arany János Programokban közreműködő belső és külső munkatársak

- 23 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Általános intézményvezető-helyettes  Tagintézmény-vezetők (tagintézményvezető-helyettes)  Nevelőtanárok  Munkaközösség-vezetők  Pályázatíró csoport  DÖK segítő pedagógusok  Kollégiumi titkárok  Ápoló(k)  Központi könyvtáros I. Pedagógiai intézményvezető-helyettes  Tagintézmény-vezetők (tagintézményvezető-helyettes)  Nevelőtanárok  Munkaközösség-vezetők  Kollégiumi titkárok  Rendszergazdák II. Pedagógiai intézményvezető-helyettes (a székhelyintézményben)  Kollégiumi titkár  Nevelőtanárok Tagintézmény-vezetők (saját tagintézményükben)  Tagintézményvezető-helyettes  Nevelőtanárok Tagintézményvezető-helyettes (saját tagintézményében)  Nevelőtanárok Az arra jogosultak ellenőrzik a vonatkozó jogszabályokban, belső szabályzatokban, vezetői utasításokban, megbízásokban és munkaköri leírásokban előírtak megvalósulását. Az ellenőrzés az éves ellenőrzési terv szerint történik, melyet az intézmény vezetője készít el. A többi vezető az intézményi ellenőrzési tervhez igazodva, a munkaköri leírásukban rögzített kötelezettségeket is figyelembe véve, elkészítik a vezetői területükre vonatkozó saját ellenőrzési ütemtervüket, amelyet az intézményvezető hagy jóvá.

7.2 Vezetői tevékenység ellenőrzése A tagintézmény-vezetők munkáját az intézményvezető és az általános, valamint az I. pedagógiai intézményvezető-helyettesek, az intézményvezető-helyettesek tevékenységét pedig közvetlenül az intézményvezető ellenőrzi. Az intézményvezetőt a fenntartó, valamint az arra kijelölt hivatalok jogosultak ellenőrizni. Bármely vezető ellenőrzése kiterjed a vezetői, a kötelező óraszámában ellátott pedagógiai, valamint a munkaköri leírásában rögzített bármely területre. A vezetői tevékenység belső ellenőrzésének célja: – Tájékozódás, segítségnyújtás. – Az eredményesség vizsgálata, illetve a problémák feltárása.

7.3 A pedagógiai munka ellenőrzése A kollégium pedagógusainak munkáját ellenőrizheti az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettesek, tagintézmény-vezetők és a tagintézményvezető-helyettesek. Az ellenőrzés kiterjedhet a pedagógus teljes pedagógiai tevékenységére, a munkaköri leírásukban rögzített bármely területre. Pedagógiai tevékenység belső ellenőrzésének célja: – Tájékozódás, segítségnyújtás. – Feladatok, utasítások végrehajtásának, folyamatok állapotának követése, feltárása és rögzítése. – Az eredményesség vizsgálata, illetve a problémák feltárása. - 24 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Ellenőrzés módszere: – Az adminisztráció vizsgálata, dokumentumok elemzése. – Foglalkozások, kollégiumi programok látogatása. – Tanulói munkák ellenőrzése, tevékenységek vizsgálata. – Összetett vizsgálat egy csoport meghatározott nevelési területére vonatkozóan. – Szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás. – Eredményvizsgálatok, felmérések. Az ellenőrzésre jogosultak a személyre szóló megállapításokat az ellenőrzést követően személyesen, az általánosítható közérdekű tapasztalatokat az érintett nevelőközösség értekezletein hozzák nyilvánosságra.

8 Egyeztető és fegyelmi eljárás, kártérítési felelősség 8.1 Egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (terem, infrastruktúra). Az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK segítő tanár feladata. Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus”. Eljárásrend: Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor: 1. Az eljárás megindítója (igazgató) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. 2. A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 3. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem ékezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 4. Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 5. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem ékezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 6. Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a szülői munkaközösséget (szülői szervezetet) az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. 7. A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. 8. Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. 9. Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor).

- 25 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m 10. A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet - szülői szervezet és a DÖK – dönt. 11. Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. 12. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. 13. A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. 14. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását - mert nem teljesül a megállapodásuk - akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szűntetni. Megjegyzés: Intézményünkben jelenleg nem működik szülői szervezet.

8.2 Fegyelmi eljárás Abban az esetben, ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál! Alapfeltétel a tanuló kötelességszegése. Mi a tanuló kötelessége? - aminek megszegése szükséges a fegyelmi eljárás megindításához? Erre a kérdésre a jogszabály ad választ. Az alábbi felsorolásból ki kell választani konkrétan és pontosan azt a kötelességet, amit a tanuló megszegett és a fegyelmi eljárás megindításakor ezt kell pontosan, körülírtan megnevezni (és az eljárás során ezt és csak ezt kell pontosan és hitelt érdemlően bizonyítani). 2011. évi CXC. törvény 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei és a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a kollégium létesítményeit, felszereléseit, g) a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa a kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. Két szükséges feltétel is van: 1. vétkesség: 2. súlyosság Vétkes az, aki a magatartásának társadalomra (kollégiumi közösségre, önmagára) hátrányos következményeit felismerte és azokat kívánta, vagy belenyugodott, továbbá, aki felismerte a következményeket, de könnyelműen bízott azok elmaradásában, illetve aki azért nem ismerte fel a következményeket, mert az elvárható gondosságot elmulasztotta. - 26 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Súlyos az a kötelességszegés, amelyet a Házirend idesorol illetve az, amelyik az alkalmazói környezetben, a megelőzőekben folytatott gyakorlat alapján súlyosnak minősül. A fegyelmi eljárás megindítása: Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi eljárás megindításáról - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. Az értesítésben meg kell fogalmazni konkrétan és pontosan azt a kötelességet, amit a tanuló vélhetően megszegett, pontosan rögzíteni kell, hogy ezzel milyen (jog) szabályt (Pl. Házirend) sértett meg - annak melyik pontját. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. Meghallgatás, tárgyalás A fegyelmi eljárás elindítása még nem jelent automatikusan fegyelmi tárgyalást is! Az elindítást a fegyelmi jogkör gyakorlója, a tantestület (tagintézményi tantestület) teszi meg bármely tagjának javaslata esetén egyszerű többségi szavazással. Ez jegyzőkönyvezésre kerül. A Fegyelmi Bizottság felállítására is sor kerül az intézményi SZMSZ alapján. (az intézmény tantestülete ezt a jogot átruházta az Intézményi Tanácsra). Figyelni kell arra, hogy a bizottság tagjai nem lehetnek összeférhetetlenségben az ügy szereplőivel. (Pl. ha a vétkes a pedagógust személyiségében sértette meg, ő nem lehet a bizottság tagja). Erre a tényre („nincs összeférhetetlenség”) a jegyzőkönyvben ki kell térni. A Bizottság – saját döntése szerint – vagy fegyelmi tárgyalást ír ki, vagy a tárgyalás előtt meghallgatást tart. Utóbbi esetben – szülő értesítését követően – jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja a vétkest, és ha egyértelműen bizonyított és elismert a vád, akkor az eljárást – javasoltan egy formailag pontos, tartalmában egyszerűsített tárgyaláson le lehet zárni. Ebben az esetben is be kell szerezni írásos formában és csatolni kell a dokumentumokhoz a DÖK véleményt. (R. A kollégiumi DÖK véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.) A DÖK képviselője a DÖK SZMSZ alapján jogosult kell, hogy legyen a képviseletre, továbbá nem lehet összeférhetetlenségben az ügy szereplőivel. Őt akár a tárgyalás végén jegyzőkönyvben, akár előre írásban fel kell kérni arra, hogy fejtse ki az ügyben a DÖK álláspontját. Ebben fogalmazódjon meg a vád, szóljon annak bizonyítottságáról, illetve akár védő, akár vádoló módon értékelje a tanuló fegyelmi helyzetét. A DÖK nem vesz részt a döntési folyamatban, csak véleményezési joga van. Kötelező tárgyalást tartani, ha a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása ezt megkívánja. Nem írja elő jogszabály, de javasolt tárgyalást tartani abban az esetben is, ha a tényállások tisztázottak ugyan és a gyanú beigazolódik, továbbá a bizonyítás az előzetes meghallgatás során megtörténik, és ennek alapján felmerülhet akár a „kizárás” büntetés is. Ekkor az előzetesen keletkezett iratok tárgyaláson történő visszaidézése megkönnyíti a tárgyalás folyamatát. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. Tájékoztatni kell a kiértesítésben arról is, hogy: A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. Az értesítést ajánlott, tértivevényes levélben kell elküldeni a kiskorú tanuló szülőjének és a tanulónak. Ha mód van a személyes átadásra, akkor át kell a tanulóval vetetni írásos formában a kiértesítést. - 27 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Ha az érintett tanuló, vagy szülője a szabályos kiértesítés ellenére nem jelenik meg, akkor a tárgyalást el kell napolni. Ebben az esetben új kiértesítést kell kiküldeni az elnapolt tárgyalás részleteiről az elsővel azonos tartalom mentén. Ezt is tértivevényes, ajánlott levélben. Ha nem jelenik meg (immár másodszor) vagy a tanuló, vagy a szülő, vagy mindkettő, a tárgyalást ebben az esetben már le lehet folytatni. Az eljárás úgy is lefolytatható, hogy az első kiértesítő levél feladását követő napon a második kiértesítést is elküldjük azzal, hogy amennyiben az első tárgyaláson bármilyen oknál fogva nem tud részt venni akár a szülő akár a tanuló, akár mindkettő, úgy a tárgyalást a rákövetkező napon megtartjuk – ebben az esetben akár távollétükben is. Egy tanuló ellen folyik mindig az eljárás. Ha több tanuló érintett az ügyben, akkor formailag annyi eljárást kell bonyolítani, ahány érintett van. A tárgyalás lehet egy napon, de formailag elkülönített módon kell lebonyolítani. Ha szükséges több tanulónak is megszólalni a tárgyaláson, akkor egy tárgyaláson mindig csak egy „vádlott” van, a többiek más szerepben vannak jelen pl. tanúk. Ha a tárgyalás az adott egy tanuló esetében elérte célját, azaz vagy kiderül a tanuló ártatlansága, vagy bizonyított a vád, vagy bizonyítottság hiányában ejteni kell a vádat, csak akkor lehet formailag új tárgyalást kezdeni a másik érintettekkel. Minden tárgyalás külön jegyzőkönyvet igényel. A tárgyalás fegyelmi bizottság előtt zajlik, amely az intézményi SZMSZ alapján jön létre. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalást az elnök vezeti. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az elnök a tárgyalást azzal kezdi, hogy ismerteti az összejövetel okát, világossá teszi, hogy ez egy fegyelmi tárgyalás. Bemutatja a Fegyelmi Bizottságot, illetve felkéri a sértett oldalán megjelenteket (szülő, törvényes képviselő) a bemutatkozásra, szükség esetén a jogosultságukhoz igazolást kér. Tájékoztat arról, hogy a tárgyalásról jegyzőkönyv készül, hogy a tárgyalás során ismertetésre kerülnek a tanuló jogai, majd a vád, illetve annak bizonyítékai. Ezt követően lesz lehetősége a vétkesnek tisztáznia magát, azaz előadhatja védekezését. Szükség esetén további bizonyítási eljárás következik, majd a Bizottság határozathozatalra visszavonul. Meghozza döntését, amit Fegyelmi Határozat formájában a tárgyalás lezárásaként kihirdet. Mindezen információk után felolvassa (szó szerint ismerteti) és a jegyzőkönyvben szó szerint rögzítteti, hogy a tárgyalás a tanügyi jogszabályok szerint zajlik, melyek a következők:  Törvényi szintű szabályozás: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  Rendeleti szintű szabályozás: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Ismerteti, hogy a tanulót megilleti az ártatlanság vélelme, a tanulónak joga van védekezni a vád ellen, joga van bizonyítékokkal cáfolni a vádat, joga van törvényes képviselő bevonására, joga van az eljárás minden iratanyagába betekinteni, joga van fellebbezni és azt is el kell mondani, hogy a fellebbezést 15 napon belül tudja írásban benyújtani az intézmény igazgatójának, de a fellebbezést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ igazgatójának kell címezni. A fellebbezésben meg kell jelölnie a fellebbezés alapját, pl. az esetleges eljárási hibát. Ezt követően egyértelműen és pontosan ismertetni kell a vádat, pontosan azt és csak azt, amit az eljárás megindításakor megfogalmazott a tantestület (kiértesítő levélben). Ezt követően a bizottság elnöke ismerteti azokat a bizonyítékokat, amik a vádat bizonyítják. Ez lehet a megelőzőekben keletkezett irat, írásos tanúvallomás, jegyzőkönyv, esetleg tárgyi bizonyíték. Itt van lehetőség szükség esetén tanúk meghallgatására, esetleg szembesítésre. Minden fontos mozzanat jegyzőkönyvbe kerül. A jegyzőkönyv tartalmazza kötelezően a tárgyalás pontos helyét, idejét, tárgyát, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, hivatalos minőségük megjelölését, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni a jogokra történő figyelmeztetést, a vádat, a bizonyítékokat, illetve az - 28 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A megindítás dátuma és a határozat dátuma között nem lehet hosszabb idő, mint 30 nap. A fegyelmi határozatot a fegyelmi bizottság hozza (a jogszabály fenti mondatában a nevelőtestületet jelöli meg, de ezt úgy kell érteni, hogy a bizottság a nevelőtestület nevében jár el). A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. - 29 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Tanköteles tanulóval szemben a”kizárás” fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik tanulócsoportba és kizárás fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.

8.3 Kártérítési felelősség Ha az intézménynek (tagintézménynek) a tanuló kárt okozott a tagintézmény vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó, valamint károkozáskor a felügyeletét ellátó pedagógus személyét megállapítani. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés maximális mértékéről jogszabály rendelkezik, így gondatlan károkozás esetén nem lehet több, mint a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százaléka. A kollégium a tanulónak kollégiumi tagsági viszonnyal okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

9

Intézmény működésével kapcsolatos egyéb szabályozások

9.1 Kollégium nyitva tartása A Szegedi Városi Kollégium tagintézményei a tanév szorgalmi idejében — a tanév helyi rendjében szabályozott tanítási szünetekben és általában pénteken 16 órától vasárnap 17 óráig vannak zárva, egyébként — folyamatosan üzemelnek. A diákjaink törvényben biztosított lakhatási feltételét hétvégén, ünnepnapokon és a tanítási szünetekben — igény esetén — az Ortutay Gyula székhelyintézményünkben biztosítjuk. - 30 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Az egyes tagintézmények szokásos hétköznapi működésének általános időbeosztását a napirendjük tartalmazza. A szorgalmi időn túl a tagintézmények nyitva tartási ideje az érettségire, ill. képesítő vizsgára készülő, valamint szakmai gyakorlatot teljesítő tanulók igényei szerint kerül meghatározásra, azonban a gazdaságos üzemelést is szem előtt tartva — a lakhatás és tanulás feltételeit biztosítva — a vizsgákra készülő tanulók egy tagintézménybe is csoportosíthatók.

9.2 Belépés és bent tartózkodás rendje Az intézményben – az összes tagintézményben - a nyitva tartás ideje alatt portai szolgálat működik. Azokat a bejárati ajtókat, amelyeket a portai szolgálat nem tud felügyelni, a vagyonvédelem érdekében zárni kell. A kollégium épületébe érkezők belépését a portás ellenőrzi és az idegenekről azonosításra alkalmas nyilvántartást vezet. Külön tagintézmény-vezetői vagy ügyeletes tanári engedély nélkül az idegenek, a vendégek csak az arra kijelölt helyen tartózkodhatnak. Mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége:  a kollégium épületének, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme;  a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzése;  a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása. A kollégium berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

9.3 Pedagógiai felügyelet A tanulók pedagógiai felügyeletét - minden tagintézményben, ügyeleti egységenként - a munkarend szerinti beosztás alapján és a munkaköri leírásban foglaltak szerint az ügyeletes tanárok látják el.

9.4 Intézményi védő, óvó előírások 

  

 

Az intézmény együttműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó más intézményekkel és hatóságokkal. Ha a kollégium a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A kollégium tagintézményei környékének biztonsága érdekében szorosan együttműködik a rendőrséggel és a városőrséggel. Az intézmény minden pedagógusának kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, így különösen az alábbiakra: o veszélyeztetett tanulók esetében, illetve veszélyeztetettség gyanúja esetén feltérképezi a családi körülményeket; o gyermekbántalmazás vagy más veszélyeztető tényező megjelenése esetén az igazgató útján kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését; o anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi az igazgató útján a települési önkormányzatnál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását; o a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét és telefonszámát jól látható helyen közzéteszi; o aktívan részt vesz az intézmény egészségnevelési programjában. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére. A kollégium minden tagintézményében, azok teljes területén, ill. a kollégiumon kívül is a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

- 31 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

9.5 Tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje 











A kollégisták egészségügyi ellátását iskolájuk iskolaorvosa, valamint a tagintézmények körzeteiben praktizáló háziorvos biztosítja. A tanulók pontos és naprakész tájékoztatása a felkereshető orvosi rendelés, sürgősségi ellátás helyeiről és időpontjairól az intézményi ápoló és a kollégiumvezetők feladata és felelőssége. Ha a tanuló gyógykezelése otthon célszerűbb, a tanuló az orvos (ápoló) által meghatározott módon egyedül vagy kísérettel hazautazhat. Az orvos (védőnő) javaslatára a hazautazást a kollégiumvezető, vagy – távollétében – az ügyeletes nevelőtanár engedélyezi. A betegek elhelyezése és megfelelő gyógykezelése érdekében a kollégiumban betegszobák üzemelnek. A kollégiumban maradt betegek elhelyezéséről, ellátásáról az ügyeletes tanár – szükség szerint az ápoló(k) segítségét kérve - intézkedik. Gondoskodik gyógyszerezésükről, diétájukról, az esetlegesen szükségessé váló vizsgálatokról, a szülők értesítéséről. Az ápoló(k) rendszeresen ellenőrzi a lakószobák és a mellékhelyiségek tisztaságát és rendjét, ellenőrzi az elsősegélynyújtó dobozok felszereltségét, a sürgősségi gyógyszerkészletet, és gondoskodik azok folyamatos feltöltéséről. Az intézmény – minden tagintézmény - egész területén minden dolgozó és tanuló számára tilos a dohányzás. Tilos az alkohol, a kábítószer és más káros élvezeti cikk bármilyen formában történő behozatala és fogyasztása. A tiltások megszegőivel szemben a törvényben, ill. házirendben meghatározott módon lépünk fel. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében a csoportvezető nevelőtanárok a tanév első csoportfoglalkozásainak egyikén baleset-megelőzési, tűzvédelmi és munkavédelmi megbeszélést (oktatást) tartanak, különös tekintettel a kollégium sajátos viszonyaira.

9.6 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A baleset-megelőzés főbb feladatai: A tanulóbalesetek megelőzése érdekében minden tanév elején a csoportvezető tanár tájékoztatja a tanulókat a baleset megelőzésével kapcsolatos helyes magatartásról, külön felhívja a figyelmet azokra a dolgokra, melyek veszélyt okozhatnak, valamint az elektromos háztartási gépek helyes használatára. További feladatok:  olyan környezetet kell teremteni a nevelési-oktatási intézményben, amely alkalmas a baleset-biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,  a foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, a baleset-megelőzési ismeretek elsajátítását a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés és áramütés valamint az esés témakörében,  fejleszteni kell a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. Amennyiben a tanulók vészhelyzetet, vagy balesetet észlelnek, szólniuk kell az ügyeletes tanárnak. A tanár mérlegelése alapján elhárítja a vészhelyzetet, az ápolónő vagy a tanár elsősegélyben részesíti a tanulót (sérültet), szükség esetén orvost vagy mentőt hív. Tűz esetén értesíti a tűzoltóságot, illetve a tűzriadó szabályainak megfelelően jár el. Az ügyeletes pedagógus gyermekbalesetről, sérülésről (megfelelő formátumú) jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet haladéktalanul továbbít a székhelyi titkárságra. (Legfontosabb balesetvédelmi előírások, illetve tiltások a házirendben is megtalálhatók.)

9.7 Rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők Ha az intézmény bármely tanulója vagy dolgozója valamilyen szokatlan jelenséget észlel, köteles azonnal értesíteni az intézményvezetőt / tagintézmény-vezetőt / az ügyeletes nevelőtanárt. Az intézményben (tagintézményben) bennlévő felelős vezető dönt arról, hogy valamely épületet ki kell-e üríteni, ha igen, akkor a tanulók a tűzvédelmi szabályzatban rögzített, a tanévkezdéskor kötelező tűzriadó során begyakorolt módon hagyják el az épületet. Bombariadó esetén mindig el kell hagyni a veszélyeztetett épületet és csak a rendőrségi vizsgálat után lehet oda visszatérni. - 32 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m

9.8 Kollégium külső kapcsolatai Kiemelt intézmények, szervek, melyekkel a kollégium kapcsolatot tart:  a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületével;  a Nevelési és Oktatási Intézmények Szolgálatával, mint Működtetővel;  a szülőkkel;  diákjaink iskoláival és más oktatási intézményekkel;  a Pedagóguskarral;  az intézményt támogató szervezetekkel;  a gyermekjóléti szolgálattal;  pedagógiai szakszolgálatokkal;  az egészségügyi szolgáltatóval;  drogprevenciós tevékenységet végző szolgáltatókkal;  kulturális szolgáltatókkal (Színház, Múzeum…);  igény szerint a médiával;  szükség szerint a hatóságokkal. A fenntartóval és a működtetővel való kapcsolattartás rendje, formái  A fenntartó képviseletében a tankerületi igazgató az intézményvezetők számára minden hét pénteki napján értekezletet tart. Minden hónapban egyszer a tagintézmények vezetői is részt vesznek a vezetői értekezleten. A vezetői értekezleteken túl a tankerületi vezetés és a tankerületi szakreferensek valamint az SZVK intézményvezetője és a kollégiumi titkárok között e-mailben és telefonon folyamatos kapcsolattartás működik.  A működtető (NGSZ) felső vezetésével az intézményvezető és az általános intézményvezető-helyettes a kapcsolattartó. A körzetvezető gazdasági titkárral a fő kapcsolattartó az intézményvezető, és az általános intézményvezető-helyettes de heti rendszerességgel a tagintézmények vezetői is konzultálnak a körzetvezetővel. A tagintézmény-vezetők napi munkakapcsolatban vannak a tagintézményekben dolgozó NGSZ-es gazdasági titkárral és gondnokkal, közvetlenül nekik jelzik a műszaki és üzemelési problémákat. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje, formái  A kollégiumba felvételt nyert tanulóknak és szüleiknek – a felvételről szóló értesítéssel együtt – a kollégium életéről, működési rendjéről, a fontosabb szabályokról, tudnivalókról írásos tájékoztatót küldünk, melyhez a házirend kivonatát és a napirendet is mellékeljük. A beköltözés alkalmával az újonnan érkezőknek szülői értekezletet tartunk, ahol a kollégium tevékenységének, életének ismertetésén túl minden fölmerülő kérdés megbeszélésére, a kollégium pedagógusaival való személyes kapcsolatfelvételre is sor kerül.  Év közben a szülőket telefonon, illetve levélben informáljuk a fontosabb eseményekről. Naprakészen nyilvántartjuk a szülők elérhetőségét biztosító telefonszámokat, hogy sürgős esetben azonnali tájékoztatást adhassunk, intézkedhessünk.  Az iskolai szülői értekezletek alkalmával mindenkor lehetőséget biztosítunk a kollégium pedagógusaival való személyes találkozásra, melyet egyébként minden különösebb esemény nélkül is szorgalmazunk. Kollégisták iskoláival való kapcsolattartás rendje, formái  A kollégium a pedagógiai programját és az éves programját egyaránt lehetőség szerint összehangolja a kapcsolatos iskolák programjaival, valamint éves munkaterveivel.  A Szegedi Városi Kollégium és tagintézményei állandó, szoros és naprakész kapcsolat tartására törekszenek minden kollégista iskolájával intézményvezetői, tagintézményvezetői, még inkább osztályfőnöki–csoportvezetői (szükség esetén szaktanári) szinten egyaránt.  Törekszünk az egyes iskolák által megfogalmazott speciális igények és elvárások lehetőség szerinti teljesítésére. Ezen belül az egyes tagintézmények természetesen szorosabb és a sajátosságokkal hangsúlyosan számoló együttműködést építenek ki azokkal az iskolákkal, amelyeknek tanulói az adott tagintézmény kollégistáinak nagyobb hányadát teszik ki. Szorgalmazzuk a fontosabb eseményeken való kölcsönös részvételt. - 33 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m Társintézményekkel, más szervezetekkel és szolgáltatókkal való kapcsolattartás formái  Törekszünk a város művelődési és sportintézményeivel való kapcsolattartásra. Szolgáltatásaik rendszeres igénybevétele kollégiumunkban mindennapos gyakorlat (színházbérletek, uszodabérletek, múzeumlátogatások, könyvtári rendezvények, művelődési házak rendezvényei, szakkörei stb.)  A kollégium – tanárain és diákjain keresztül egyaránt – rendszeres résztvevője megyei szintű kollégiumi rendezvényeknek is.  A kollégium több tagintézménye is hosszú évekre visszatekintő „testvérkapcsolatot” ápol – többnyire kollégiumvezetői, nevelőtestületi és diák-önkormányzati szinten egyaránt – számos vidéki, sőt határon túli kollégiummal. Ezeket a nagy hagyományú értékes kapcsolatokat továbbra is ápoljuk, fejlesztjük és gazdagítjuk. Törekszünk hasonló új kapcsolatok kiépítésére is.  Intézményünk tagja a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségnek, az Arany János Tehetséggondozó és Szakiskolai Programok Intézményi Egyesületéinek, rendszeres résztvevője több országos kollégiumi rendezvénynek (éves nyári diák-önkormányzati vezetőképző tábor, kollégiumi konferenciák stb.). A tagságból kollégiumunk több formában is profitál: információszerzés, tapasztalatcsere, pedagógiai – módszertani – adminisztrációs – jogi segítségnyújtás, kapcsolatépítési lehetőség stb.).  A gyermekjóléti szolgálattal, a pedagógiai szakszolgálatokkal, az egészségügyi szolgáltatóval, a drog-prevenciós tevékenységet végző szolgáltatókkal és a hatóságokkal a pedagógiai felkészültségünket és kompetenciánkat meghaladó esetekben és/vagy egy-egy segítségre szoruló diákunk kapcsán, szükség szerint lépünk kapcsolatba. Ugyanakkor az utóbbi években – szakmai fórumok, előadások, foglalkozások, közös pályázatok segítségével - jól működő munkakapcsolatokat alakítottunk ki a fenti szervezetekkel. Kapcsolattartás a médiával  A média képviselőinek a kollégium működésével és a tanulók életével kapcsolatos tájékoztatást csak az intézményvezető, illetve az általa megbízott (felhatalmazott) személy adhat. Ennek során tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, a tanulók érdekeire (figyelembe véve a pedagógiai, pszichológiai vonatkozásokat is), a szülők, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

9.9 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása Nemzeti ünnepeink:  március 15.  augusztus 20.  október 23.  augusztus 20. (Magyarország hivatalos állami ünnepe, de tanítási szünet miatt nem tudunk ekkor megemlékezést tartani.) Intézményünk feladatai közé tartozik, hogy a tanulókkal megismertessük Magyarország állami ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel együtt. Ugyanakkor arra is törekednünk kell, hogy itt másképp, az iskolainál lehetőleg oldottabb légkörben ünnepeljünk, s minél több élményt nyújtsunk sajátos megközelítéseinkkel. További társadalmi és kulturális ünnepeink, megemlékezések  január 22. Magyar Kultúra Napja  március 8. Nemzetközi Nőnap  április 11. Költészet Napja  június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Kollégiumi hagyományok ápolása A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a szervezeti kultúra mélyítése, az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény (a tagintézmények) hagyományai fennmaradjanak.

- 34 -

S ze rvezet i é s Mű ködé si S za bá lyza t S ze ged i O rtu ta y G yu la V á ro si Ko llé g iu m A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - kulturális vetélkedők, - sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).

9.10 Vendégcsoportok elszállásolása A tanév helyi rendjében meghatározott szünetekben, illetve amikor a kollégisták létszáma (pl. hétvégenként) lehetővé teszi, a működtető szervezi és a kollégium biztosítja vendégcsoportok térítéses elszállásolását. A bevételek felhasználásának rendjét városi közgyűlési rendelet szabályozza.

9.11 Intézményben folyó reklámtevékenység szabályai   

Az intézményben reklámtevékenységet folytatni csak intézményvezetői / intézményvezetőhelyettesi / tagintézmény-vezetői engedéllyel lehet. Az intézmény egész területén tilos reklámozni egészségkárosító anyagokat, így tilos a cigaretta, alkohol stb. reklámja. Az intézmény épületeiben és területén nem helyezhető el politikai célú hirdetés.

9.12 Az SZMSZ, a Pedagógiai Program és a Házirend elérhetősége Az intézmény SZMSZ, a PP és a HR megtekinthető illetve arról felvilágosítás kérhető:  intézmény vezetőjénél, helyetteseinél;  tagintézmények vezetőinél;  intézmény honlapján. (www.szegedvárosikollegium.hu)

10 MELLÉKLETEK 10.1 Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje 10.2 Intézményi könyvtári SZMSZ

- 35 -