SZŐCS KATALIN AZ ÉLET VIZE

SZŐCS KATALIN

AZ ÉLET VIZE

TARTALOM

1. A víz hatalma ............................................................................................................................. 5 2. A víz–levegő közeg hatalma........................................................................................................ 6 3. A vízi állatok mint képjelek ...................................................................................................... 10 3.1. A Hold a víz-elem és a Föld megfelelője ............................................................................ 13 3.2. A holdsarló, Vénusz, csillag ............................................................................................... 16 3.3. A holdbárka, sarló, fokos, kosár ........................................................................................ 17 4. A gondolatok és érzelmek játéka .............................................................................................. 22 5. A kettős erő csigavonala ........................................................................................................... 23 6. A kehely................................................................................................................................... 28 7. A víz-elem szerkezete és rendeltetése......................................................................................... 30 8. Az ÖT-letek Istennője .............................................................................................................. 36 9. A szeretet éltető áramlása és a Karácsony .................................................................................. 40 10. A szeretet gyógyító erői ............................................................................................................ 44 11. A hidroterápia.......................................................................................................................... 48 12. Segítő módozatok .................................................................................................................... 51 13. Az őserői elemek és az égtájak .................................................................................................. 55 14. Irodalom.................................................................................................................................. 58 15. Ábrák ...................................................................................................................................... 60

4

TARTALOM

1. A víz hatalma

5

AZ ÉLET VIZE „A víz minden dolog alapelve.” (Thalész)

1. A VÍZ HATALMA Az élet lényege a folyamatos áramlás. A víz a lét valóságának megnyilvánulását fejezi ki. A víz az őserők egyike. A lét erőinek természetét a víz hivatott kifejezni. A víz-elem a lét kezdetéhez, a teremtéskori állapotokhoz rendelődik. A különböző népek hitregéjében ég és föld vonatkozásában a teremtéskori földi közeg vízszerűen folyékony. Az őstenger volt minden teremtés forrása. Az őstenger a kezdeti sötétséghez tartozott: „Sötétet kezdetben sötétség borított. Mindenütt jel nélküli óceán honolt.” (Rigvéda, X. 129, 3) Végtelenséget jelent a tenger és a kör is. A hun bölcselet szerint a tér vizeinek ura a tenger szavunkat magában foglaló Yotengrit, illetve a Kör-Ég-Ős, mely egy nőstény ősrosthoz hasonló. [43] A hindu bölcselet szerint a lét gömbszerűen áramló. A lét áramló jellegét leképező tér neve Anu ősanyánk nevéhez hasonló. A lét szellemi lényiségének neve Anupadaka, azaz Anu-pataka (VI. Stanza 4). A hinduk szerint a lét terét Visnu istennő hatja át. Neve víz szavunkhoz hasonló: Víz-nő. Visnu maga az érzékek ura, nagyobb, mint maga Brahma (Bhagavad-gitá, 24). A lét tere a hinduknál az égi vizekhez hasonló, a hunoknál az égi vizek a mindenség anyaméhei, az egyiptomiaknál az égi óceánból származott az élet, az indiánoknál a víz maga a szülő anya. „A víz édesanyja a létnek.” (Rigvéda, X. 129) A víz és a tér anyatermészete szerint világunkat anyavilágegyetemnek hívják. A kínai kultúrában a vizet az egyes számmal, a Teremtővel társítják. Jelöli egyben a szeretetet, mélységet, az északi irányt, a hideget. Jele az ezüst holdsarló. A folyékonyságot képjelező víz-elem nemcsak teremtő erőkhöz kapcsolódik. A víz-elem képezi a lét alapját is. A létezés a teremtő végtelen szellemének folytonos áramlásán alapszik. A víz-elem mint az érzelmekhez tartozó őserő a létben mindent áthat. A hindu Rigvéda szerint a lét olyan áramló, mint a formát nem öltött víz. A víz mint az őserők egyike a földi lét befogadó jellegű anyatermészetéhez tartozik. Ennek a befogadó jellegnek megfelelően nevezik anyaméhnek, a tér vizeinek, a nagy anyának. Az ókori népek bölcseletében a tért a kozmikus tevékenysége előtt anyának, illetve a tér vizeinek, egyetemes anyaméhnek nevezik. Az egyiptomiaknál az ősanyának, illetve a lét terének neve Nut, a kis-ázsiaiaknál Anu, a hinduknál Anupadaka (Anu-pataka), Visnu és Kwan-Jin, a hunoknál Jol, Joli, illetve Edda, a görögöknél Ókeanosz, illetve Sophia/Pistis, a japánoknál Konton, a hébereknél En Soph, a természeti népeknél Nagy Anya. Meséinkben megjelenik a tengeri kisasszony, a haltestű leány, a vízi óriás, a víz leánya, sellő, vízicsikó stb. A víz és a folyékonyság nemcsak a kezdetekben volt édesanyja a létnek, hanem állandóan az marad, táplálva annak továbbfolyását. A létben a folyékony összekötő közegnek köszönhetően egy rendezőelv szerint minden összefügg. A teremtésnek és az élet összetartásának alapját a szereteten alapuló érzelmek képezik. A víz a lét anyai jellegének megtestesítője és kifejezője. A víz az érzelmekhez kapcsolódó őserő. A víz maga lágyan áramlik és mindenbe behatol, mindent áthat. A fizikai világot a szellemi rész folyékony közegként fogja át. Olyan, mint egy összekötő és rendező mágneses folyadék. E folyékony összekötő erő által világunk egy egységben működő szerkezetű rendszert képez. A világ különböző részein élő népek hitregéiben a kezdeteknél megjelenik a víz. A legrégebbinek tartott babiloni Enuma Elis regében a teremtéskori állapotoknál ott volt az ősvíz, Apsu és a mindeneket szülő Tiámat. Tiámat az óceánból szülte az első emberpárt. A mezopotámiai Nammu istennő az ősvizek

6

AZ ÉLET VIZE

ura. Az egyiptomi teremtő, Ptah a nagy ürességből a képzeletéből teremti meg először az ősvizet, utána szavával hozza létre a világot. Egy másik egyiptomi regében Ammon úgy kelt ki a tojásból, hogy szélként felborzolja az ősvizet. A jávai teremtő vízi tündér fia éjszaka csónakkal megy a reggeli nap felé. Az indiánok teremtő istennője, Awonawilona maga az űr tündére, aki a maga alkotta tengert irányítja. Az ürességből életre kelő erő egyesül a női minőséggel, és létrejön Tezcatlipo-ca napisten. A kenyai teremtő a sötétben az ősvízzel együtt hozza létre a világot, akárcsak a polinéz ősanya, Vari-Ma-Te-Takere. A guineai teremtő ős, Sa a vízhez kapcsolódik, akárcsak a mali bambaro törzs teremtő Faro vízistennője. A gnosztikusok teremtő Sophia istennője változik át Pistissé (füstös-sötét) és szüli meg Samael fényfiút. Pistis Sophiának anyai nemző állapota. szintén maga az eredeti káoszban levő ősvíz, aki fia, Samael segítségével megteremti az eget és földet. A hindu bölcselet szerint az élet vize a nagy anyában fejlődik ki (III. Stanza 9). Az indiánok teremtéshez kapcsolódó szent kígyója, Quetzalcoatl (Két-szél-kút-él) kettős jelleggel rendelkezik, akárcsak a víz–levegő közeg. A teremtéskor ez a kettős erő egy vízi állatba, békába bújt el, és annak kettővé válásával jött létre az Ég és a Föld. A joruba indiánok teremtője Olodumare, aki az ürességben lakik, ahol csak az ősvíz van jelen. Lányát, Oduduwát (Odu Föld-anya) egy csigába teszi, majd tyúk és galamb alakba változtatja. Egy kis földdel együtt odaadja fiának, Obatalának (Ó-bot), aki mindezt a mocsárba üríti és megjelenik az első szárazföld. A muszkogén indiánok hitregéjében a kezdeti ősvízbe belefújt a szél és megindult az élet. A pápua hagyományban az istenfiú a sötétben lévő vízi nőtől született. Az első ősföldet a vízből egy teknősbéka hordta fel. Az ősanyához hozzáért egy delfin, és a felnőtt oldalából született meg az istenfiú, Dudugera. Az aztékok hitéban az ősvízből egy aligátorszerű monstrum jön elő, mely megküzd a szép Cipactli napistennel. A zulu indiánoknál a kezdeti őserőkhöz kaméleon és gyík tartozik. A zairi hitregében a nagy ős Mbombo, aki az ősvízben és az ürességben lakik. Az ő hasából jön ki a nap, hold, csillagok és minden élőlény. Az indián (algonkin) Michabo teremtő tengeren vagy nagy tó mellett lakik és ott teremt. Ő a reggeli keleti szél ura. A szibériai népeknél ismert az őskori Tenger Öregasszonya, akárcsak a dogonok hala. A hawaii hitregében a kozmoszi Ka-mapu’a erő az óceán aljáról hozza fel a homokot és alkotja meg a szárazat. A polinéz hitregében az elsődleges női lény, Vari-Ma-Te-Takere a világóceán alatt ül egy tojással vagy kókuszdióval, és ott szüli meg első gyermekét, a holdisten Vateát. A görög hitregék Zeusza aranyesővé változott át, hogy elcsábítsa kedvesét. Az indiánoknak a vízhez külön rítusokat tartanak, és az esőért is táncolnak. A forrásokat a helyi istenek lakhelyének tartják. [78]

2. A VÍZ–LEVEGŐ KÖZEG HATALMA A legtöbb hitregében kettős teremtő erő szerepel. Ezek együttműködéséből származik az élet. A teremtésről szóló régi hitregékben megtalálható a kezdeti víz–levegő közeg. Két különböző minőségű erő együttrezgése a lét mozgatója. A létben minden energia megnyilvánulásának rezgési jellemzői vannak. A természetfeletti erő saját törvényeivel hozta létre a természetest. Ezért a létben érvényes az amint fent, úgy lent, mint lent, úgy fent, miként bent, úgy kint elve. A fentet és lentet összekötő erő a létben folyékony közegként fogható fel. Olyan jellemzővel kell rendelkeznie, hogy át tudja hatni mindkettőt. A rezgések kölcsönhatásában nagy szerepe van a folyékony minőségnek és a hatóerőnek. A folyékony jelleg teszi lehetővé, hogy a rezgések rend alapú rendszerében a létben minden szerves egységben legyen. Az élőkben működő szellemi lényeg folyékony áramlása egy magasabb rendű rezgésminőséggel rendelkezik, mint a fizikai anyag. A víz nemcsak folyékony, hanem mindent meg tud formálni maga körül. Az áramló változás során minden létező folyamatos mozgása egyfajta újrateremtés is egyben. Az őserők közül a víz- és levegő-elem képes az áramlásra. A víz egy energiaminőséget képvisel. A víz az életet befogadó közeg. A levegős lélek-elem maga a beható és átminősítő erő. A hitregék kettős teremtő ősereje a víz és a levegő. A levegő-elem jegyében hat a szellem gondolata és szava, maga az Ige. A földi

2. A víz–levegő közeg hatalma

7

befogadó közeget a víz-elem képezi le. A mozgó levegő által leképezett hang belerezeg a folyékony földi közegbe és áramlásra készteti. A keleti bölcselet szerint a tér vizeiben vagy az egyetemes anyaméhben történt és történik a lét öntudatlan lüktetése (II. Stanza 2). Folyékony és átható képességgel a víz- és levegő-elem rendelkezik. Az érzelmekhez tartozó víz-elem együttműködik és elválaszthatatlan a lélekhez tartozó levegő-elemtől. Nemcsak a teremtéskor, de létünk során is lelkünk és érzelmeink együtt teszik útjukat. A különböző népek teremtésmondáiban a kezdeteknél a földi közeg az éginek tartott gondolat fényétől termékenyült meg. A földi erőhöz a víz- és föld-elem társul, az égi erőhöz a tűz-elem fénye, illetve a levegő-elem ható ereje. A tűz-, víz- és a levegő-elem hasonlóan háromszöges szerkezetű. „Tűz és víz nászából születik az élet.” (Rigvéda, X. 129) A görög Poszeidón nemcsak az égi erőhöz kapcsolódó tüzet hozta el az embereknek. Szigonyának három ága a víz-elemhez is közelinek mutatja. Ugyanis Poszeidón a háromágú szigonyával szabályozta a vizeket a földön. A tűz-levegő és a víz együttes ereje a Sophiánál is megtalálható. A görögök Sophiája a gondolat fényétől megfogant és Pistis, azaz Füstös lett. Ezután hozta létre a fényfiút. [78] A víz a kezdeti sötétséghez tartozott. A víz az őserők egyike. A többi elemi erővel együttműködik. A négy őserő közül a víz és a levegő tud áramolni. Víz–levegő közegből teremtődött az élet, és ma az tartja fenn bennünk és körülöttünk az áramlást. Életünk során gondolataink érzelmeket váltanak ki bennünk. Ezek találkozásából keletkezik a tettekhez szükséges erő. A kezdeti teremtő erőnek a víz–levegő közeg kettős természetet kölcsönöz. Nem véletlen, hogy a régi tudást őrző népek a tér vizeit a szellemi erő megmozdulása után vagy az újraébredés első fokán AtyaAnyának hívják (II. Stanza). Ez a harmonikusan együttműködő pár hozza mozgásba a lét erőit. A szellemi erő mozgása vezetett lényegében a szülő Tér minőséghez. A görögöknél ennek a teremtésre kész állapotnak a szakrális neve Pistis, magyarul Füstös, tehát sötét. [78] A hinduk Fohat-fénysárkány istenfi a a Sötét Vizeknek nevezett anyából jön fel és gerjeszt világosságot (III Stanza 7). A hun bölcselet fényesnek és fénytelennek nevezi. [43] Naprendszerünkben a Nap és a fekete Nap (Santanya) alkotja e kettős erőt. Együttműködésük hozza létre a bolygók ellipszis alakú pályáit. Földi vonatkozásban a levegő és víz képezi az Ég és Föld kapcsolódásának elsődleges elemeit. A hun bölcselet a lét mozgását biztosító kettős erőről, a forgószélről és vízörvényről beszél. [43] Az örvénylő víznek és szélnek nagy ereje van. Szent Lukács írja: „Ő (Jézus) pedig felkelvén, megfeddé a szelet és a víz hullámait; és megszűnének és csendesség lőn” (Lk 8,24). A nápolyi és provence-i hajósok imája: „Ó Tenger Szüze, áldott Anyja és Úrnője a Vizeknek, csillapítsd hullámaidat.” A mi imáinkban Mária maga a „háborgó tengerek csillaga”. A teremtésről szóló történetekben a földi erők a vízhez, az égi erők a levegőhöz kötődnek. A földi közeg föld-elemének színe fekete, de a vizes jellegnek megfelelően kékkel is jelölik. Kékre volt festve a maják Mahan ősanyja, aki a kozmikus tojásban trónolt. Az egyiptomi Knef mint a teremtő képmása kék hajón utazott. A hindi Visnu istennőhöz is a kék szín tartozott. Az égi erőnek tartott levegő-elem színe zöld. Ég és Föld két erőteljes erőt képvisel. Keleti szóval élve mindkettő jang jellegű. A hermetikában két férfival ábrázolják. Az alsó férfifejhez holdsarlót csatolnak, a felső fej napkoronghoz hasonlóan kerek. A létben az égi erő letükröződött a földre. A fent olyan, mint a lent. Mi úgy mondjuk: miként a mennyben, úgy a földön is. Az éginek tartott szellemi világ törvényei hatják át a látható világot. A földi lét visszahat a szellemi erőre. A létben a kettő együttműködik. A lét két fő hatóerejét, a Megtartónak nevezett kettős áramlást idéző képjel mintázza le a sumer– esszénus tanításban. Ez nem más, mint az örökké élő és örökké növekvő fenntartó erő. Ebben a kettős erőben rejlik a fejlődés is: „A Szent Megtartó és Fenntartó, Az, aki meg fogja újítani a világot! Amely attól fogva sose öregszik, És sosem hal meg! Örökkön élő és örökké növekvő… Amikor a teremtés halhatatlanná válik…” [25]

8

AZ ÉLET VIZE

A hun bölcselet két vízörvényről, illetve két forgószélről beszél. Ezek a teremtő erők nem mások, mint a szeretet és bölcsesség ikerlángja. [43] A víz–levegő őserői elemek kapcsolódásának fontossága megtalálható több nép hitregéjében, bölcseletében: a hinduknál, hunoknál, egyiptomiaknál, görögöknél. A hindu Stanzák szerint a sötétség lélegzete mozgott az élet öntudatlan vizei felett (II. Stanza 2). A Bibliában szintén a víz és a lélek levegője volt jelen a teremtéskor. „Isten lelke lebegett a vizek felett” (Ter 1,2). A hindu Stanza szerint a teremtéskor a gondolati rezgés megérinti az egész világegyetemet. A sötétség világosságot sugároz, és a világosság egy magányos sugarat bocsát le a vizekbe, az anyamélységbe (III. Stanza 3). A hun bölcseletben kezdetben „tenger szellem”, illetve „szellemanyag” volt. Ez a végtelen víz- és levegőerőt képviseli. A rábaközi tudók hagyatéka szerint „az Ősistenség kezdetben egyedül volt, ki magában hordozá még a férfit is, mint várandós asszony méhében a fiát. Teremte hegyeket, völgyeket, testet ölte sziklákban, kövekben, alkotá azokat szitáló ködnél finomabb szellemanyagából.” Az őstengerként megjelenő szellemanyag hatalmas méretű és szeretettel teli, ezért neve Yotengrit. Az ősi TEN, az ősi KÖR a teremtő jele. A Tenger és Tenkör szavak hasonló rezgésűek: „Tenger szellem, Tenger anyag, Tengernyi teremtés, Mindent magába rejtő Ős Ige. Idők kezdetét megelőzően Vajúdását váró terhes asszony, Homlokán Holddal ékes Ukko Föld-istenanyánkban, Tüzek őrében, Boldogasszonyunkban…” [43] A teremtő szellemanyag szülésre képes, belőle lett a hunok Boldogasszonya. A magyar táltos tudók hagyatéka szerint a világ egy tengernyi méretű istenanyától származik, neve Yotengrit, aki homlokán Holddal ékes. Tengerből vízililiom kelyhében jött világra a mi Boldogasszonyunk, a görög Aphrodité, az egyiptomi Nut, a hindu Visnu, Laksmi, a sumerek első mestere, Oannész. Mind teremtő Föld-anyák voltak. Jellemzőik a víz vagy tenger, valamint a sziklán vagy szigeten lévő fa. A hegyek között alakulnak ki a tengerszemnek nevezett kis tavak. A tengerszem szavunk jelzi a kapcsolatot a víz-elem teremtő ereje és a Föld-anya között. Tenger szavunkhoz hasonló tündér szavunk. Meséinkben a víztündérek a légtündérekkel együtt járnak. A magyar népmesékben tengerből jön elő a Tengeri Kisasszony, a Tenger Csodája. A meséinkben Tündér Ilonánk palotájánál is ott található a csodató és az élet vize. Regösénekeinkben halastó állás vagy csodató jelenik meg. Csodaszarvasunk egyik lába a tengerben, másik a földön lépked. Népdalainkban a lányhoz kapcsolódik a folyó, a hajó vagy bárka vízen való úszása, a Tisza, a harmat stb. A hunok Boldogasszonya tavirózsán jött a világra, akár a keleti népek istennői vagy a görög Aphrodité: „Szitáló ködnél finomabb szellemanyagából Vízirózsa kelyhében leánnyá testesült.” [43] A tavirózsa vagy lótusz a természet teremtő erejét és elveit letükröző virág. A harmonikusan együttműködő teremtő erő kettős. Ez a virág két létkört köt ösze: vízben és levegőben él. A víz sötétsége a földi létet, a levegő az ég szellemi jellegét egyesíti a vízililiomban. A vízililiom ég–föld kapcsolódását képjelezi, ahogy a levegő-szellem felébreszti, megtermékenyíti a vízi világot. A hinduknál maga teremtő szellemi ereje ül a lótuszon: „Ó, Örökkévaló! Látom Brahmát, a teremtőt, benned trónolva a lótuszon”, szól a Bhagavad-gitá egyik verse. Az istenség a vízből, vagyis az első földből született. A vízililiom az egyiptomi bölcseletben is megjelenik. A lótusznak mélyen rejtett jelentése volt és ma is van a föld számos népénél. A hinduk hitében a lótusz a tér vizein pihenő Visnu istennő köldökéből nő ki. Visnu egyik nőnemű megfelelője Padma, neve lótuszt jelent. Padma lótuszvirágon úszik. Visnu másik megfelelője, Laksmi a tejtengerből emelkedett ki, lótuszvirággal a kezében. Visnuból nőtt ki Brahma, akinek az egyik elnevezése ezért lett lótusz-szülött.

2. A víz–levegő közeg hatalma

9

Az ősi Egyiptomban úgy tartották, hogy a teremtés hajnalán az ős óceánból, Nuból emelkedett kis vörös tavirózsa és magával hozta a Napot. A kék lótuszvirág a szép Nefertumhoz rendelődik. A lótuszvirág a placentához hasonló függelékével hozzá van kötve az anyaföldhöz, vagyis Ízisz méhéhez. Az anyaméh műhelyében értelmes teremtő erő működött, mely élő lelket kapcsolt a fizikai anyagba. Az isteni csíra méhét Khnoom (Kő-honom) rejti magában. Khnoom istenség, minden dolognak princípiuma, lótusz körülfogta trónuson ül. Egy másik istenség, Bes szintén lótuszon áll, készen arra, hogy ivadékát elnyelje. Tótot, a bölcsesség megtestesítőjét, Amenti szent írnokát teljesen kinyílott lótuszon ülve ábrázolják (IV. dinasztia). A lótusz növény Kínában is fontos jelkép. Ho Hszien-Ku, a taoista Nyolc Halhatatlan egyikének jele. Nevében szín és kő szavunk rejtőzik. A lótusz szent képjelének széles körű elterjedése az összes vallási rendszer azonos eredetére mutat. Ugyanazt a filozófiai gondolatot fejezi ki. Az északi hinduk, az egyiptomiak és a tibetiek, majd a buddhisták a legősibb időktől fogva szentnek tartották. Tisztelték Kínában és Japánban, a mikronéz szigetvilágban. A görög és latin egyház is átvette mint keresztény jelképes virágot. Ma a kékliliom a szentté avatások nélkülözhetetlen virága. Az érzelmek legnemesebbikéhez, a szeretethez társul az istennői jelleg. Ő a szent Jó. Jó szavunk található a különböző népek hitregéjében szereplő istenség nevében. A hun hitregékben a világot létrehozó Istennő neve Yotengrit, Jol, Joli, Ilona. Jó szavunk fedezhető fel Gaia földistennő nevében. Ő a mítoszok jó földje, a szerető és gondoskodó KŐ-Jó, valamint a tápláló ka-ja. Az erdélyi Kárpát-kanyarban élő népeknek szent hegye és istennője Kogajon. Az irániak istene Gojomart, az eszkimóké Kajani, a tibetieké Gayomard. Az óind hitregék Indráját Gaiarti nevű sasa hozta le az égből. Az indiánok istene pedig Pangajo, az eszkimóké Kajani, azaz Kyani. Archaikus népi imáinkban a Boldogasszony maga a szent JÓ. Az istennői minőségben együtt található a föld-elem és a víz-elem: a víz-elem szent JÓ-ként, a föld-elem mint Kőtrón: „Jöjj el hozzám, én Istenem, Világosítsd én szívemet. Szent Jó! Szent Kőtrón! Fehér rózsa, Mária…” [40] Jó szavunkhoz kapcsolódnak az istennők és a segítők nevei (Gaia, Gojomart, Pangajo, Gaiarti, Kajani). Az életet összekötő erő az érzelmek kiegyensúlyozottsága, az öröm. Ez a teremtő erő található meg a hitregékben a mezopotámiai Jáma vízisten, a hindu Jáma tündér, a kínai Jumi hold-istennő, a skandináv Ymir és Freyja, a dogon Mari-Jata, akárcsak a finn Jumala, az észt Jum, a cseremisz Juma, a lapp Ynbmel istenségek nevében. Az istennői szeretetet képjelező folyók neve is onnan ered. A máramarosi folyó neve is Jó(d), akár a Sajó, Berettyó, a Ialomiţa (Jol-omi-Ta), Székijó patak a Csíki-medencében stb. Az aranygyapjú meséjében a víz bárkája és a levegő szava szerepel. A hold bárkáján vízi úton hozta el Jó-szón (Iaszón) az aranygyapjút az életfáról. A kínai istenség Juhuang, azaz jó-hang, az afrikai–brazil tengeristennő Yemanya, azaz jó-menny, amelyekben a jó szavunkhoz kapcsolódik a levegő hangja, illetve a víz sötétjéhez tartozó menny. A vizes földből született a tó-honi anyaistennő neve, Diana (t-D, on-an). Ő a tó felett repülő madár, a to-mad, azaz a tó-madár, az újonnan (fel)támadó élet. A (fel)támad szóhoz hasonló a mindent elfedő, betakaró temet szóval rokon kis-ázsiai Tiámat vagy a görög Démétér. A görögöknél a kezdeti víz–levegő közeget a halfejekkel és kör alakú arccal ábrázolt Démétérnek megfelelő Ókeanosz képjelezte. Nammu ősanyától született a víz-isten, Jamm és a lélek-isten, Mot Anu istenanyának a vízjegyű fia, Jamma, a levegős jegyű fia, Baál. Az óindek Visnu istenanyjának Jámája szintén folyóisten volt, társa Szóma levegőisten. A tej is a folyadékokhoz tartozik. Népmeséinkben a Boldoganyafa az égig érő fa, a világfa, mely azonos a Tejúttal, Tündér Ilona lakhelyével. Az egyiptomi falfestményeken Nut istennő teste alkotja a csillagos eget. A Tejút a népek mitológiájában több istennővel azonosítható: Galateiával (Kelőtej-a), Leukotheával (Élőkútej-a), Hérával teje és aranyalmája révén, Réával (Úrjó), Eurünoméval (Űrnőm) és Eddával, aki világra hozta a Nap és a Hold tojását, Létó pálmaistennővel, aki a napistent, Apollónt és a holdistennőt, Artemiszt szülte, a hinduk Varunájával.

10

AZ ÉLET VIZE

Világunk anyatermészetű. A szeretethez kötődő víz-elem és a szellemi erőhöz kapcsolódó levegő-elem hatja át. Ez egy kettős körrel szemléltethető, egybefonódó egységet képvisel. A természetgyógyászat ilyen két körben kirakott kristályokkal gyógyítja az egyensúlyát vesztett embert. Népünk hagyományában szertartásos mosdást végzünk születéskor és halálkor is. A megkeresztelés rítusa is a víz szakrális voltát hangsúlyozza. Ezeket a műveleteket csak folyó- vagy kútvízzel, illetve szentelt vízzel szabad végezni. A csángók a patak vizét hétszer szenteltnek tartják. Ugyancsak ők a halott mellé vizet tesznek, és hat hétig az asztalán pohárban vizet tartanak. Az érzelmeknek megfelelő víz kíséri az embert a lelkek útján, akárcsak élete során. Ma is vízzel kereszteljük meg a gyermeket. A szentelt vízzel kereszt alakban meghintjük az állatokat, a házat, a határt. A régi rovásos feljegyzések alapján a mai Vízkereszt a Szentkereszt ünnepe volt. [65] Vízkereszt az Istennő havában, januárban van. A szent kereszttel való megjelölés áldás volt a lélek számára. Ez az áldás kapcsolódik a hunok Anahita istenanyjához [39] és archaikus imáinkban a Boldogasszonyhoz: „Engem angyal megőrizzen, Szent kereszttel megjegyezzen, Hadd aludjam Boldogasszony ágyában…” [38, 40, 41] A rituális tisztálkodás és a templomok bejáratánál elhelyezett szenteltvíz ugyancsak eszmei tartalommal bír. Egyiptomban a templomok előtt kis háromszögű tavak álltak a neofiták rendelkezésére, a muszlim templomoknál is kötelező a rituális mosdás. A vízzel való áldás aktusát gyakorolja a nyugati rítusú ember a házszentelésnél Vízkeresztkor, az ételszentelésnél Húsvét reggelén, a tavaszi határkerülésnél, keresztelésnél, a halottak meghintésénél temetéskor stb. A víz az Isten áldó anyaga. Templomainkban ma is van vízszentelés Húsvétkor. A kutakat is Húsvétkor szokták feldíszíteni és megszentelni Németország és Svájc egyes vidékein. A díszítéshez tojásokat és papírból készült spirálokat, virágokat használnak. A néphagyomány szerint a húsvét-reggeli kút vagy patak vizében való mosdás fiatalít. A vizet nagyszombat éjszakáján kell a házba bevinni, hogy áldó hatású legyen. Egyes helyeken ilyenkor beterelik az állatokat a folyó vizébe, hogy áldás legyen rajtuk. Hagyományosan használjuk a szentelt vizet gyógyításra, lakóházunk tisztítására, jóvarázslásra. Gyergyóújfaluban gyerekkoromban a szentelt vízzel meghintették az udvart, az állatokat, és még a beteg homlokát is azzal kenték be. Vízkeresztkor a pap áldja meg a házat szenteltvízzel. Népünknél a víztisztelet mindig is élő hagyomány volt. Árpád vezérünk a nép színe előtt vízzel áldozott. Vízzel öntik le az utat az új házasok előtt, az aratásról hazatérő gazda előtt stb. A húsvéti locsolkodás ugyancsak a jóvarázsláshoz, a megtisztuláshoz kapcsolódó szokás. A hosszú élet titka a tiszta víz ivása. Testünk egészsége közvetlenül függ a sejtekben levő víz szerkezetétől. A magas tisztaságú víz nagy életerőt kölcsönöz a szervezetnek. Kevés olyan terület van a földön, ahol az emberek magas kort érnek meg. Ilyen a Hunza földön élő ősi turáni nép és az egyik ecuadori tartomány népe, ahol a több ezer éves kék gleccserekből származó tiszta vizet isszák.

3. A VÍZI ÁLLATOK MINT KÉPJELEK „Biztosan JÓ, mi összhangban van a természettel. Mert a természet ISTEN eredete, ISTEN teremtése, A természet ŐBENNE van, Ő meg a természetben.” (Yotengrit, 43) A szellemi világban mindennek megvan az ősképe. A víz és képjelei megtalálhatók a világ különböző részein lakó népeknél. A világ teremtéséről szóló hitregéikben kezdetben a víz-elem uralkodott. Az első lények vízi állatok voltak. A hun teremtésmonda szerint a Föld-anya vízbe rejtette el magzatait:

3. A vízi állatok mint képjelek

11

„Az ember vízi állat volt, Mert az istenek háborúi És ügyetlenkedései korában Ukko Istenanyánk vízbe rejté magzatait. Abban az időkben vízben éltek-haltak, Vizekben szaporodtak. Meleg vizekben.” [43] A Föld-anya a víz-elemmel kapcsolatos. Ábrázolásai közé tartoznak egyes állatok, mint a hal, rák, béka, hal, skorpió, kígyó. A vízi állatok, akár a víz, a különböző népek regéiben a Tündérekhez tartoznak. A víz áldásos ereje a mesékben az élet vizeként, mindig a Tündérek, a Királynők országában lévő tóban vagy kútban jelenik meg. A zenélő kút vagy a tejtó is Tündér Ilonánk palotájában van. A zene is a Tündérek fennhatósága alatt áll. Nem véletlen, hogy a hangszereinken, orgonáinkon gyakran megtaláljuk valamelyik vízi állat mintázatát. Meséinkben a vízi állatok gyakran jelennek meg kettős szerepkörben. Ez nem véletlen, mert a természetben is gyakran a kettősség jellemzi őket. Kétéltű például a béka, de a halak egy része is tüdővel lélegzik. Ez a kettősség megtalálható a jellemükben is. Meséink vízi állatai is hol segítenek, hol ártanak a hősnek. Egyesek közülük a félelmeinkhez kapcsolódnak. Így a meséink boszorkánya kígyót, békát eszik. A királylányt vagy a mesehőst békává varázsolják el. Más vízi állat a mesehős kérésére segítségadással válaszol. A cet és a teknősbéka elviszi a hőst a kívánt helyre. Az aranyhalacska mindig segít az arra érdemesnek. Kerek alakja van és kétéltű állat maga a béka és a csiga is. Az aztékok teremtésről szóló regéjében a szent Quetzalcoatl tollaskígyó békába bújt bele, a béka kettészakadásánál az alsó feléből keletkezett a föld és a felső feléből az ég. A joruba törzs teremtő Oduduwa istennője csigaházba bújt el, majd tyúk alakját vette fel. A borneói dajakok teremtésről szóló hitregéjében az égből esett le egy csiga és egy hernyó, abból jött létre a termőföld. Hal szavunk több is jelentést hordoz magában. Jelenti a lélekhalat, meséink aranyhalacskáját, mely segít életünk során. A Halak csillagképet két halacska szemlélteti, valószínűleg világunk kettősségének megfelelően. A hal némasága az örök csenddel is kapcsolatos. A lélek belső világa és az alvilág olyan, mint a halvilág. Mélyen a csendben található. A csendes emberre mondjuk, hogy néma, mint a hal. Aki átmegy a lélek világába, az olyan, mint a hal, vagy mintha meghalna. A hal a víznek megfelelő legfejlettebb élőlény. Ezért nem véletlen, hogy a víz és a hal a teremtő istennőkhöz és a termékenységhez kapcsolódik. Hal a jelképe a legrégebbi hitregében a sumer Ea és Dumuzi istennőknek. A skandináv mitológiában Frigghez, a termékenység istennőjéhez tartozik. Kínában a termékenység jegyében ajándékozzák a halat az új párnak. Az óind művekben Visnu istennő is halból lépett ki a szárazföldre. Az embereket a jó tündérek segítették. A hindu vízi tündér neve magyarítva lápit jelent: Ulupi. Az ógörög Poszeidónt az útján halfarkú emberek, tritonok (hármasok) segítették, Ókeanoszt halakkal körbevéve ábrázolták. Az óind Mahábhárata című eposzban a hal Brahma megtestesülése. Az újzélandi maorik hite szerint a bálnák és a delfinek a mi felmenőink. Hitük szerint cetfélék alkották meg az emberiséget. Szakrális képeiken úszóhártyával ábrázolják a szenteket. Nem véletlen, hogy a történettudomány a maorikat ősi keltáknak nevezi. Több nép mítosza szerint az első lelkes lény hal alakú volt. Tüdővel lélegző halat több ókori barlangrajzon láthatunk. Ilyen az afrikai dogonok rajza, ahogy az életet adó Őst ábrázolják. Az Ős neve Nommo, aki a dogonok szerint elhozta az égből az életet a földre. Az uszonya vízszintes, akár a delfineké. A dogonok mítoszai szerint Nommo, az istenember egy bárkán érkezett a földre a Szíriuszról. Ugyancsak egyik afrikai teremtésről szóló hitregében szerepel az égből jött szent kovács, aki lehozta tudást és a gabonák magjait. Őt Amma istennő küldte a földre, hogy tanítsa az embereket. A kovács találta fel a tüzet is. Nem-es szavunk az égből jött más teremtő erőhöz is kapcsolódik. A hunok rovásos történetírásában a teremtéssel kapcsolatos hitregében találkozunk Numi istenséggel, aki az életfa ötödik emeletén lakik és a Föld-anya társa. A hitrege szerint Numi energiái fogják össze az ötödik eget. A hét fia és menyei felügyelik a világ hét egét. A dogonok hitében Nommo hal-isten kováccsá változott, hogy az embereket segítse és tanítsa. A sumerek nagy istennőjének neve Nammu, aki az eget és a földet világra hozó Anya. A római őstörténetben is szerepel egy hasonló nevű felvilágosult uralkodó: Numa. Etimológiai és eszmei értelemben az indi-

12

AZ ÉLET VIZE

ánoknál találkozunk egy hasonló nevű teremtővel. A maiduk indiánok hitregéjében a legfelső teremtő neve Wonomi, aki szintén a vízhez kapcsolódik. Wonomi csónakban ül, és énekével teremtette és tartja össze a világot. A mezopotámiai agyagtáblákon is megjelenik a halfarokban végződő, égből leszálló ember. Elsőként Enlil érkezett a Földre, de a vízre szállt le, nem a szárazföldre. Az agyagtáblákon található szövegrészek, az Óannész-legendák szerint légi járművön érkeztek a segítő Istenek. Vezetőjük Óannész (Honős?), illetve Ab-Gal. A járművük a tengeren szállott le. Onnan a vízben úszva jöttek ki a partra. Halfarkuk volt, de emberi hangon beszéltek. Az Óannésszel érkezőket Ab-Gal-oknak (Hab-Kel) nevezték. Ábrázolásaikon testét halpikkely borítja. Amikor elhatározta, hogy szárazföldre lép, alakja félig ember, félig hal volt. Emberi alakját később vette fel. A hal bőre érdes, pikkelyes, akár a kétéltű állatoké. Egyes népmesékben az embereknek valamikor kemény pikkelyes bőrük volt. Az óind Karnának a pikkelyszerű bőrpáncélja beépült a testébe, amiért sebezhetetlenné vált. A német Siegfried és a görög Akhilleusz történetében is fellelhető ez a testi sajátosság. Az ősi Istenanya-tisztelők az égi őseit hol halfarokkal, hol éppen halként ábrázolták. A halfarkú Istenanya a sumerek egyik jelképe. Templomaink kazettáin gyakori díszítőelem a halfarkú istennő vagy ahogy még mondani szokták: szirén, sellő, így a gyerőmonostori, técsői, szilágylompérti templomban. Poszeidónt vagy Apollónt szokták halon ülve ábrázolni. Az indek Visnu istennőjüket szintén halfarokkal, a maorik istennőjét két halfarokkal jelenítik meg. A mezopotámiai Inannát kettős halfarokkal ábrázolták. [80] Ilyen ábrázolási mód megtalálható a türei kályhacsempén, a szilágylompérti templom mennyezetkazettáin, a sárvári Nádasdy-kastély szárnyas oltárán, a kaplonyi címerben, az inaktelki faragott kapun. A kolozsvári Szent Mihály-templom nyugati kapuja felett hasonló mintázat sejlik fel, alig láthatóan. Halak láthatók a szombathelyi kőtárban a régi – római kori – sírköveken. Hal – hall – halál szavaink hasonlatossága utal a hal képjelének találó használatára. Külső díszítőelemként egy ház homlokzatán látható kettős hal Késmárkon. Jónás és a bálna története az Ószövetségben a halál és az újjászületés szinonimája. Eredete egy régi babiloni hitrege, amelyben a tengeri nagy szörny lenyelte Mardukot, a napistent. Az indiánok szerint az ember ősei tengerből származó, emberi alakot öltő lények voltak. Nemcsak a dogonoknál, hanem a kisebb népeknél, a szigetvilági őslakosoknál is a hal vagy bálna a volt az embereket segítő szent lények jelképe. Az eszkimók a festett bálnauszonyokat vagy bálnamaszkokat jótékony hatást keltőként viselik bizonyos esetekben. Az új-zélandi maoriknál a bőség áldását jelentik a bálnák. A bálna alakjával díszítik élelmiszerraktáraikat. A bálna száját spirálok alkotják, utalva a világot teremtő energiára. A bálna, a delfin és a lazac az angolok három legendás szent állata. Szentnek tartott halként a lazac játszott szerepet a keltáknál és az indiánoknál. A lazacok nagy távolságra vándorolnak fel a gyors iramú folyókon petét rakni. A vízeséseken rendszerint kettesével ugrálnak fel. Az indiánok bajelhárító maszkjai lazacot ábrázolnak. A lazac a germán mondákban is megtalálható. A csibész Loki egyszer lazac alakjában menekült meg Thór haragjától. Még a japánoknál is védő jelkép a hal. A szamurájok kardhüvelyét szintén hal díszíti. Az ókori nép számára olykor delfin jelképezte a halat. Az ógörögök és az ausztrál bennszülöttek úgy tartják, hogy a delfinek és az emberek szellemi rokonságban vannak egymással. Hitregéik szerint a delfin hozta el hozzánk a földre az istenek és az emberek lelkét. Az indiánok hitében két világunk, a valódi és a szellemi világ között a delfinnek jut a küldönc szerepe. Delfinek veszik körül a görögök teremtő Ókeanoszát. Az ógörög mitológiában a világot működésbe hozó teremtő erőhöz kapcsolódik a delfin alakja. A Teremtőt, akit Ókeanosznak (Kőjó, Tem) neveztek, delfinekkel körülvéve ábrázolták, például egy IV. századi ezüstlapon. Ugyanakkor Apollón napistent is a delfinnel hozták kapcsolatba. A delfin egyesíti a férfias szoláris világot a nőivel, a vízi környezettel. A delphis mint delfin és a delphys mint anyaméh hasonlóan hangzik. A görög napisten szentélye a Delphüné istennőről elnevezett, köldök nevet viselő hely. A kelták a delfint a bölcsességgel társították, és annak evésével áldásban részesültek. A hallal kapcsolatban itt a Kárpát-medencében rovásos feljegyzés maradt a régebbi tatárjárás idejéből. A tatárok is szentnek tekintették a hal-szimbólumot. A tatárjárás idején egy Kopácsi nevű mesternek címere halat tartalmazott. Ezt kitűzték a város falára, és a tatárok elkerülték a környéket. [43]

3. A vízi állatok mint képjelek

13

A tudománytörténetből tudjuk, hogy a korai keresztények imahelyeiket hallal díszítették. Ma is a halat a kereszténység szent szimbólumaként tartjuk számon. A Kárpát-medencében több helyen a templomok festett kazettáin haldíszítést látunk. A népi tárgyainkon is olykor megjelenik a hal mintázata. A hal régi hun jelkép. Már a bronzkor elején egyes nemzetségek zászlaján ékeskedett. [43] Nagykároly város régi címerében is hal szerepel, a Károlyi család címerében halfarkú Istenanya, akár a Wesselényi-címerben. Halmotívumot tartalmaz Bereg, Békéscsaba, Bihar vármegye, Varsó, Nagykároly, Szatmár címere. A csángók hite szerint a föld vízen áll és ikerhalak tartják fenn. Az Almafiak című mesénkben a boldogság üveghegyét cethalak tartják fenn a vízből. Több mesénkben az üveghegy, a Nap a tengerből kel fel és a tengerbe nyugszik alá. A víz istennője Egyiptomban Heket, a görögöknél Hekaté. Az egyiptomi ábrázolásokon Heket béka alakjában lótuszon pihen. A béka vagy a varangy istennő egyike a teremtéssel kapcsolatos fő erők képjeleinek. Az állat kétéltű, illetve kettős, akár a lótusz. Ugyanakkor képes a hosszú időkig eltöltött kies élet után látszólag feltámadni. A lótusz körülfogta béka vagy varangy kedvelt alakja volt a templomlámpáknak a rájuk vésett e szavakkal: „Én vagyok a feltámadás”. Ezeken a tárgyakon olykor csupán béka vagy varangy képe látható lótusz nélkül. Ezek a béka-istennők az összes múmiákon is szerepelnek. A keleti népeknél megtalálható a lótusz mellett a béka is. A kínai Nu-Kua istennőhöz szintén békát társítottak. A béka kétéltű állat. Mint ilyen, kettős szerepkörben jelenik meg, akár a hal. A szarkofágokon és a házak oromzatán rendszerint két hal jelenik meg. Poszeidón mindig egy kétfejű halon ül. A lőcsei Thurzó-ház kettős sárkánya is inkább halhoz hasonló. A víznek mint a teremtő energiák elsőjének másik jele a spirálisan csavarodó képjelek, a kígyó, sárkánykígyó, rák, skorpió. A csigavonal szakrális volta nem véletlen. Az érzelmekhez rendelődő víz mértani jele az ikozaéder. Az ikozaéder típusú ligandumok kristálytereiben kimutatható a kettőscsavaros, helixes erőtér. A kígyó testének áramvonalas alakja a hullámtermészetet mintázza le. A kígyókat a folyók isteneiként tisztelték Egyiptomban, Indiában, Kínában, Afrikában, Amerikában az indiánok. Egyiptomban a Nílus forrását, az élet eredőjét kígyóval ábrázolták, akárcsak az ember lelki energiáit is. A mezopotámiai teremtésmondában a sárkány kifolyó vére jelképezte ezt az energiát. A Nílus vizét az egyiptomiak szentnek tartották, akár a hinduk a Gangesz vizét. A holtakat a víz-istennő, Anubisz (Anuvíz) áldásával szórták meg, hogy segítse őket. Vízi állat, illetve kagyló volt a jele Visnunak (Víz-nő-nek). Szertartásokat végeztek és végeznek ma is a hinduk a Víz Anyjának kiengeszteléséért. A kelták is a folyókat az istennőkkel társították. Az istennők mellé kígyó vagy kígyózó vonal járult a kínaiaknál, a görögöknél, a szkítáknál. A kígyó régen az imádás tárgya volt, az érzelmek erejéhez társították. Az istennői tiszta érzelmeket nagyra értékelték. A kettős természet, a jó és a rossz is a kígyók jellemzője. Az érzelmek bonyolultságának, a kezdeti káosznak a megtestesítője szintén a kígyózó vonal. Az eltorzult érzelmek erőinek útja is ugyanolyan spirálisan ható. A rossz irányú érzelmekhez társul a félelem, az irigység, gyűlölet stb. Az egyiptomi Apofisz kígyó az alvilág ura, az akkád Tiámat a sötétség kígyója, az ind Ananta varázshatalmú démon. 3.1. A HOLD A VÍZ-ELEM ÉS A FÖLD MEGFELELŐJE A víz a bolygók közül a Holdhoz rendelődik. A víz-elem az érzelmekhez tartozó őserő. Az érzelmek lényünk sötéttel jelzett oldalának tartozékai, akárcsak fizikai testünk. A Hold a hitregékben a teremtéskori sötét állapotú erők és az anyag képviselője. Ég és Föld kapcsolódásában a földi vizes közeget jelentette. A Bibliában megtaláljuk, hogy kezdetben minden víz volt, és az Úr a lakhelyét a vizek felett rendezte be: „Lakhelyed a vizek felett rendezted be” (Zsolt 104,3). „A hegyeket is vizek borították” (Zsolt 104,6). A víz szentségét vallotta az ókor és vallják a természeti népek. A hunok Yotengrit istennőjének szellemanyaga, melyből a világ létrejött, vízszerűen folyékony volt. A babiloni Babapis (Baba-víz) hegyén a vízkapura épült a szent vár. Jeruzsálem sziklája is leért a szent vizekhez. A teremtéssel kapcsolatos hitregékben az Ős-egy a tengerből merült fel, csónakban, madártoll vagy madár formájában, vagy egy szigeten levő sziklán mint életfa. A bárka, a csónak a holdsarlót mintázza le. Az indián hitregékben olykor ketten teremtenek. A teremtő párból a sötéttel jelölt rész teremti meg a hegyeket és a vizeket. A sötéttel jelzett szellemrész jele a Hold vagy a kígyó. [68]

14

AZ ÉLET VIZE

A Hold az érzelmekhez kapcsolódó őserői víz égitestje. A sötéttel jelölt erőből teremtődött a világ. A lét magja holddal jelzett lényből származik, és az tartja ma is magába zárva. A régi kultúráknál a Hold nagy hatalommal bíró erőt képjelez. A sumereknél a Hold nemcsak a békét jelentette, hanem magában hordozta az élet magját: „Szálljon a fohász A Holdhoz, Amely magában hordja Tömérdek fajta magvait, Amely őrzi a magot… A Gyógyító Egyetlen Holdnak.” [25] A hindu bölcseletben az ős gyökérfajú embereket holdbeli ősöknek nevezik, akik a mennyei emberek leszármazottai. Az egyiptomi Halottak Könyvében az ember lelke a Holdból ered. Szerintük az ember a Holdból jött elő, és a lelke a holdsarlón utazik Ozirisz felé. Az óind hagyományban a Hold adta a lét magját. A hindu bölcselet szerint a lét gyökere a háromnyelvű láng, melyek a Hold sugarai (VII. Stanza 4). A hun bölcseletben a Hold az ég ladikja. Teremtéstörténetük szerint az istenek az embereket és az állatokat a Hold segítségével mentették meg a vízözön és a tűzözön borzalmaitól. Az istenek ezért „láncot kötének a Félhold szarvára, leereszték a Hold ladikját. Abba bele terelének az állatok minden neméből hetet-hetet nemenként és felvonák őket az egek tág mezejére.” [43] A Hold vonzereje szüli, fenntartja és elpusztítja az életet. Hat az érzelmekre, a pszichére és a fizikai testre. Csillagászati szempontból a Hold az ókor hét bolygójának egyike volt, de a földi élet uralkodója is egyben. A természet törvényei képezték az alapját a yukatani maják, a hinduk, az asszírok, a régi babiloniak, valamint az egyiptomiak és a régi héberek naptárkészítésének. A vizek apályához és dagályához a Hold-hatás járul hozzá. A Hold segíti a vizek folyását. A Hold befolyásolja a Föld tengereinek mozgását, a víz ár-apály rendszerét. Nagy hatást gyakorol az időjárásra. Az ókor szimbólumrendszerében a Hold a víz-elemmel kapcsolatos. A rábaközi tudók hagyatéka szerint a víz a Föld-Istenanya, a Boldogasszony, Ukko áldó anyaga. A Föld-anya éke pedig a holdsarló. [43] A Föld-anya holdsarlója a keresztény ábrázolásoknál a Boldogasszony lába alatt található. A szeretet istennői igazsága adja a bölcsességet. A sumer jelrendszerben a béke képjele a holdsarló. A béke mint a tiszta érzelmek sajátja hatalmasabb mindennél. A béke lehelete barátságos. [25] A holdsarlóval jelzett erő hat az ember érzelmeire is. A Holdhoz kapcsolódó víz az érzelmek hordozója, segít az elmélkedésben és a belső békénk megvalósításában: „Áldozni fogok a Holdnak, A vizet adó, gyógyító egyetlen Holdnak! Meg fogom idézni a Békét, Akinek lehelete barátságos, Aki hatalmasabb minden más teremtménynél.” [25] A vizek szabályozója a Hold. Az időt is a Hold méri ki: „Te alkottad a Holdat, hogy az időt mérje, És a nap is tudja, mikor nyugodjék le” (Zsolt 104,19). A Nap mellett a Hold az Ég és Föld kapcsolatáról beszél. Ebben az összefüggésben a Hold maga a Föld. A Nap a Hold sarlójának ölében szakrális díszítőelemként jelenik meg a keleti bölcseletben. A teremtésmondákban az eget a Nap, a Földet pedig a Hold jelképezi. Az égi erőt fehér színnel, a földi erőt pedig sötét színnel szokták jelölni. A víz az érzelmek elemi erejét mintázza le. Az ember bioritmusa a holdjáráshoz igazodik. A nőknél észlelhető fiziológiai jelenség a Hold keringési ritmusa szerint megismétlődik minden 4 hétben, melynek mindegyike 7 napból áll. Ez az időszak 13szor fordul elő a 364 napban, ami megfelel az 52, hétnapos hétből álló nap-évnek. Az az idő, amelyet az

3. A vízi állatok mint képjelek

15

életképesség időszakának neveznek, 210 nap, vagyis 30 hétnapos hét. A születésig eltelő idő 280 nap, vagyis 40 hétnapos hét vagy 28 napból álló 10 hold-hónap, vagyis kilenc 31 napból álló naptári hónap. Ennyi napból áll a maják Tzolkin kalendáriuma is. A megszületés menete ezáltal a csillagászati számításoknak alapjává vált. A 354 és 355 napos holdév lett végül is a hunok, egyiptomiak és héberek számítási módja. Az egyiptomiak a Tejutat, illetve a világegyetemet anyatermészetűnek tartották. Az egyiptomi falirajzokon az égbolton Nut istennő teste feszül ki, rajta az égbolt csillagaival. Az istennői érzelem maga a szeretet, a Szent JÓ. A Hold az érzelmi oldalhoz kapcsolódó víz-elem képjele. A hinduknál a Hold uralkodója a Jó szavunkkal egybecsengő Jao, aki a felső hét világ ura. A víz-elemmel képjelezett érzelmi oldalunk lényünk sötéttel jelzett részéhez tartozik. A kezdetet is feketeségnek nevezték. A fekete Napban (Santanya) rejtőzött a hitregékben szereplő fényes csíra, amelyből létrejött a Nap. A lét szerkezetéről és a kiindulásról szólnak a hitregék. A teremtésről szóló hitregékben a kezdeteknél sötétség volt. A hindu, hun, egyiptomi, görög, skandináv népeknél találunk fekete vizeket, fekete hollót, fekete kutyát, fekete lovat, farkast, ördögöt, kacsát vagy fekete örvényt. A hindu Agni tűzisten hetedik fekete lánya Kali. A görögöknél két fekete galamb repült a dodonai tölgyfákra. Noé fekete hollót bocsát ki a galambbal együtt. Odin fekete hollói repültek Saga istennő körül. Kínában Kwan-Jin istennő fekete vízi madáron utazik. Az első a Föld volt, az is a sötéthez tartozott, amely az ősvízből kiemelkedett. A holddal jelzett érzelmek sötétsége a szenvedések tere is. Onnan kell kibontatunk szeretetünk fényét, a gyermeki világosságot. A világosság jele a fény köre vagy a Vénusz csillag. A holló a sötétség madara. A fekete holló latin Corone nevének rezgése is a Teremtő körére utal. A Képes Krónikában a hét vezér melletti pajzson sötét színű madár látható. Az ősi istennők madara a holló, akárcsak az éjjeli napként tisztelt holdsarló és a Vénusz. A tanulásra serkentő Szaturnusz egyik képjele szintén a holdsarló. Az égen a Szaturnusz ereje a Holló csillagkép hátterében van elrejtve. Keringési idejük is hasonló: a Szaturnusz 29,5 év alatt tesz meg a naprendszerben egy kört, a Holdnak ehhez 29,5 nap szükséges. A holló a kínai hagyomány szerint a Nap lelkét szimbolizálja. A Nap körében ábrázolják a hollót. A fekete holló tartja a csőrében a napkarikát a Hunyadiak, Hátszeg és a pálosok címerében. Hollós sztélé található Kassán a domonkosok templománál, a körösfői kőfaragáson. Hollóval a kezében ábrázolják a lisszaboni egyházalapítót, Szent Vincét. A szibériai eszkimók szerint a holló az ősi sötétségből bukkant elő és tanította meg az embereket a természet erőivel küzdeni. A teremtésről szóló mondákban szerepel a Nagy Holló vagy a Tengeri Öregaszszony. A kori törzs hitregéjében a teremtő Kikina Ku-nak a fia öltözik hollóruhába. A regehősöknek az ugyancsak fekete tollú varjúk adják a tanácsokat. Az indiánok szerint a holló a teremtés madara. A holló a kezdeti sötétség idején fénnyel és tűzzel ajándékozta meg az emberiséget. Egyes törzsek úgy tartják, hogy az embert is a holló teremtette meg. A cimsián indiánok teremtő istennője, a Fényes Felhőasszony kapcsolatban áll a hollóval, akit Fényes-re változtatott. Az algonkin indiánok teremtő Michabója a tengeren lakik és a holló hoz neki földet, amiből megteremt mindent. Az északi népek három harci állata közül az egyik a holló. Odinhoz a bölcsesség keresésében társult a két holló, a Gondolat és az Emlékezet. A cimsián indiánok Fényes Felhőasszonya a hollóval kötött házasságot. A kelták a hollót szintén Morrigannal, az ír hadistennővel társították. Az ősi híres walesi király, Bran neve hollót jelent. Úgy tartják ma is, hogy Bran feje a londoni Towernél, a Fehér hegyben van eltemetve, ahol hollók fészkelnek. A hollók jelenléte a londoniak kívánsága, békét és biztonságot ad. Úgy vélik, hogyha a hollók elhagynák a Towert, elveszne az ország. Fekete színű madár a varjú is, akárcsak a holló. Az indiánok hitében a varjak ősi feljegyzéseket és szent törvényeket őriznek. Röptükben jelzik azok helyét. Megjelenésük változást hoz a vidékre. Hírnök szerepét tölti be a japánoknál is a varjú Amateraszu napistennő mellett. A mitikus háromlábú varjú a Napban lakott. A hermetikában a holló az ideális összetételű és természetű teremtő minőségű anyaghoz rendelődik. Az ókor bölcseletéből merítő középkori kísérletező tudomány az anyagba zárt szellemi részt fekete madárral

16

AZ ÉLET VIZE

ábrázolta. Ez az anyag képes magából kilehelni egy teremtő fényt tartalmazó quinta essentiát. Az anyagba zárt szellemi részt hollóval, a felszálló emanációt öt kis fehér madárral jelölik. A kezdeti sötétség istennője a Föld-anya. Jele a Hold. Holdsarlón ábrázolták a mezopotámiai istennőt, kezében a holdsarlót idéző fokossal. Olykor az istennő a fején viseli a holdsarlót vagy bikaszarvat. A hunok istenanyja a „homlokán holddal ékes” Boldogasszony volt, akárcsak a hinduk Lalitája. [43] A krakkói vártemplom valamikor Boldogasszony-templom lehetett, mert belül gyakori a holdsarlós mintázat. A templom belső falán mind a négy égtáj felé egy-egy bikafej látható. 3.2. A HOLDSARLÓ, VÉNUSZ, CSILLAG Anyai oldalunk és a női mivolt létezése biztosítja a lét folyásának továbbvitelét. Az égitestek közül a Hold és a Vénusz az istennők bolygója. Érzelmeink, illetve a víz-elem a Holdhoz rendelődnek. A Hold és a Vénusz maga az éj királynője. Érzelmeink anyai jellege lényünk sötét oldalához tartoznak, akárcsak a Hold az éjszakához. Lelkünkhöz a Vénusz mint lélekcsillag kapcsolódik. Fényünk, halhatatlan lelkünk érzelmeink rejtekében található. A Hold, illetve a Vénusz az éjjeli Nap. Az érzelmek rejtik magukban az egyedi lélek fényét. Az érzelmek a sötét oldalhoz tartoznak. Az ókorban a sötétséget fekete Napnak, illetve hollónak nevezték. A Vénusz változó fényerővel bír, akár a Hold. Mindkettő a Naptól kapja fényét, és a Nap körüli keringésükben a föld árnyékolja őket. Keringésük körpályájának megfelelően változó fényükben holdsarlóként jelennek meg. Míg a Hold minden 29,5 napban fogy és növekszik vissza, addig a Vénusz ezt egy évben csak egyszer tudja megtenni. Illetve a Vénusz az emberi magzat növekedésével egyenlő idő alatt tesz meg egy teljes fényváltozási ciklust. A Hold befolyásolja az élőlények megtermékenyítési és születési mintáit. A magzati élet a Vénuszhoz kapcsolódik. Holdsarló alakja van a Vénusznak is a megfelelő keringési fázisaiban. A holdsarló alakja képjelként a világ népeinek hitregéiben az istennők és istenfiak kísérőjegye. Holdsarlóval ábrázolták az ókor teremtő Föld-anyáit. Ugyanakkor a Vénusz is az istenanyákhoz tartozott: Ízisz, Anahita, Astarte, Tündér Ilona. Holdistennő volt a mezopotámiai Inanna, az egyiptomi Heket, a görög Hekaté, Diana, Artemisz, a walesi Arianrhod, a skandináv Freyja. A maoriknál a Szél istenét holdsarlóval együtt ábrázolták. A Vénusz szintén az istennők és istenfiak kísérőjegye. Nálunk Tündér Ilonához kapcsolódik. A Hajnalcsillag vagy Esthajnalcsillag Tündér Ilona csillaga. Vénusz szavunk kapcsolatban van a fény, szél szavakkal. Szél csillagának hívjuk. A pásztormeséinkben mint Szél csillaga jelenik meg. A szél a hitregékben az istenfiú teremtő erejéhez kapcsolódik. A népi hagyományunkban a Szél a Szent Szellemmel, a Szent Lélekkel azonos. A hitregékben az istenfiú a szavával keltett széllel teremt. Jézus azt üzente János Jelenéseiben, hogy aki mindvégig kitart szolgálatában, annak adja a hajnalcsillagot (Jel 2,28). Saját magát is vele azonosította (Jel 22,16). Az Újszövetség ezen részében a csillag a helyesen ítélő lélek világosságaként jelenik meg. A Szél csillagára jellemző holdsarló alakját az istenfiaknál rendszerint a bikaszarvval mintázták le. A holdsarló az érzelmek tisztaságának fényét képjelezi. Anyai oldalunk és lelkünk fontosságát emeli ki maga a menny szavunk is. Anyaszentegyházunk gyökereihez kapcsolódnak olyan szakrális nevek, mint Minósz, Menes, Mina, Manu, Mani, Munay, Amenhotep. Hozzájuk tartozik a fény, a bölcsesség, az Ég és Föld közötti közvetítő szerep, a mennyei hidat járó pontifex, a tiszta lelkület és szeretet. A hermetikában a holdsarló az anyag lelkéhez kapcsolódik, mely istenfiúi minőséget jelöl. Holdsarlóval ábrázolják a mezopotámiai agyagtáblákon az istenfiút, akárcsak a hermetikában. Ugyanakkor az anyagból felszálló lélekcsillagot olykor a Vénusz képjelezi. A hermetikában a Hold maga a Királynő is. Az ő fennhatósága alatt végezték kísérleteiket, és kegyeit keresték a műveletek sikeréhez. Míg a Napnak saját fénye van, a Hold és a Vénusz a fényt csak visszaverni képes. Mivel alakját állandóan változtatja, a változás szimbóluma és az idő mérője a Hold és a Vénusz lett. Egyes nyelvek a Hold alárendelt viszonyát a Hold szó nemével fejezik ki. A Holdat és a Vénuszt gyakran nőként ábrázolják. A latin „luna” – Hold nőnemű, míg a Nap – „sol” hímnemű. A Hold-istennő fia lett a napisten. A Vénusz az istenfiú égitestje. Az ókor szűz istennői, mint Inanna, Anahita, Artemisz, Ízisz, mind a Holdhoz kötődnek. A görög Szelénét, Dianát és a kelta Rhiannont is a Holddal, valamint a fehér lóval társították. Hold-, illetve víz-istennő volt a görög Diana a

3. A vízi állatok mint képjelek

17

kutyával, a kelta Coventina, a vizek őrzője, az alaszkai Szedna tenger-istennő, a nyugat-afrikai Mavu, a kelta Sulis gyógyító, a maják Is-csel Szivárványhölgye, a hindu Laksmi. A Hold ősrégi jelképe a legösszetettebb az összes jelképek között. A Hold minden más égitestnél közelebbi viszonyban áll a Földdel. A Nap bolygórendszerünk életadója. A Hold a mi gömbünk-földünk életének folyását biztosítja. A régi görögök és egyiptomiak kiemelten foglalkoztak a Holddal. A Hold jelképénél nem több jelentésű még a Nap jelképe sem. Neme természetesen kettős volt. Egyes népeknél hímnemű, mint például a hindu Soma király és a káldeai Sin, másoknál nőnemű, mint a mezopotámiai Inanna, a hun Yotengrit, a görög Artemisz, a perzsa Anaitis, a szép Diana, Luna, Ilythia, Lucina istennők. A Holdnak kettős szerepköre van, akárcsak a Vénusznak. A Hold a Királyné és a Király. A görögöknél Soma király volt, mielőtt Phoebé és a szűz Diana lett belőle. A hermetikában a holdsarló az istenfiúhoz is odatartozik. Az istenfiú pedig maga a Király, és a teremtő harmóniát képviseli. Nemcsak az istennők vannak kapcsolatban a Holddal, hanem az istenfiúk is. Hold-istenként tisztelték Hermeapoliszban Tótot, aki az idő és a tudás ura volt. Az egyiptomi Halottak Könyve LXXX. fejezetében a Hold így nevezi magát: „a Sötétségben ragyogó Világosság”. Az istenfiú mint a Hold gyermeke csillagként ragyogott, mint a Nap. Ugyanott a Hold az anyai oldal megfelelője, a „nő-Világosság”. Gilgamesnek érzelmei kitisztulása után homlokán felragyogott a fény. [87] A Gilgames eposz a megvilágosodásról szól. A Hold és az Orion csillaghalmaz hasonló hatással és értelemmel bír. Az asztrológiai ismeretek szerint az Orion csillagkép a Nap éjszakai lelke. Ugyanis a nyári napfordulókor van a Nap az Orion csillagképben, a Tejút alján. A Tejút kozmológiai szempontból az istennő világfája. A Hold-Orion az istenfiúi minőséget is képviseli. A nyári napforduló a napisten uralmának ideje. Ez az idő az ember lelkéhez kötődik. Ezért a naperő fénye és az ahhoz kapcsolódó szokások fontos mozzanatokat képeznek az ember testi-lelki életében. Ez a Sarlós Boldogasszony ünnepe, az aratásé, az elmúlásé, a befelé fordulásé. Amikor a naperő teljében a fény szakralitásához közeledünk, lelkünk fényéhez kerülhetünk közelebb. A nyári napfordulókor vannak az esti szentiváni tűzijátékok. A sötétben kell lelkünk fényét keresnünk. Az esti sötétben gyújtjuk meg a szakrális tüzet. Este jelenik meg a Hold és a Vénusz az égen. A nap fényének várása és a napfigyelés régi rítusa őrződött meg a csíksomlyói búcsúkor szokásos reggeli rítusban. Nem véletlen a nyári Sarlós Boldogasszony védnöksége a templom felett. Az életfa-istennő tetején télen helyezkedik el a Nap, amikor érkezik az istenfiú, a bölcsek köve. Télre esik Luca napja, a „napfényre hozó, a fényes”. A mítoszokban ilyenkor fosztják meg a hősöket bal szemük világától. A bal szem a Hold szeme. A mezopotámiai és a kora egyiptomi hitvilágban a Holdnak nagyobb szerep jutott, mint a Napnak. A telehold is kör alakú. A köztük levő rokoni kapcsolatban a Hold volt a Nap anyja: Szin holdisten nemzette Samas napistent. Az egyiptomi hagyományban is Nut istennő hozta a világra a Napot és a csillagokat. Az istenfiú hol a Hold gyermekeként, hol Napként, hol csillagként jelenik meg. A hindu bölcseletben Krisna istenfiú a fények közül a Nap, a csillagok közül maga a Hold (Bhagavad-gitá, 10,21). Az ókor istenfiaihoz – Mitra, Kumara, Barnumbir – rendelődött a holdsarló és a Vénusz. A Holdat egyes népek mítoszaikban „éjjeli Napnak” nevezik. A Vénusz éjjeli Napként csillog fényereje teljében. Érzelmeink lényünk sötét oldalához tartoznak, onnan kell kibontanunk a fények fényét, a Napot, a kis lélekcsillagot. Az anyatermészetű létben az istenfiúság jellegét a lélek hordozza. A lélekerőhöz nemcsak a holdsarló és a Vénusz kapcsolódik, hanem a csillagok egy része is. A naperő nyáron és nappal, a holderő és a Vénusz fénye télen és este érvényesül inkább. A néphagyományban a Vénusz csillagként jelenik meg. A Vénusz különbözik naprendszerünk többi bolygójától. Fordított irányban kering a Nap körül, mint a többi égitest. Bioritmusunk a Holdhoz, a magzatfejlődés a Vénusz idejéhez kapcsolódik. 3.3. A HOLDBÁRKA, SARLÓ, FOKOS, KOSÁR Az óegyiptomi ábrázolási mód szerint a Nap éjszaka a holdbárkán megy a Tejúton. A Hold mint az érzelemk bolygója maga a lélek bárkája. Anyai oldalunk érzelmei rezegtetik lelkünket. Az egyiptomi Halottak Könyve szerint az ember a Holdból jött elő és holdsarlón utazik a lelke is. A Hold bárkáján az istenfiú foglal helyet. Érzelmeinkhez kötődően teszi meg gyermeki lelkünk az útját.

18

AZ ÉLET VIZE

A bárka egy holdsarló alakú kocsi, mely az égi vizeken úszik. Az égi hajóút a Tejút. Éjjel a Hold és a Vénusz utazik. A Holdnak csónak, illetve bárka alakja újholdkor és holdtöltekor van. Holdsarló alakú a változó Vénusz is. Az anyai oldal víz-eleméhez tartozó holdsarló a gondolat–szó–tett hármasából a tetthez tartozik. Egyiptomban a holdsarló volt Atett istenség hajója, amiben a napisten utazik. A szó a maglélek erejéhez, a Vénuszhoz kapcsolódik. A holdsarló a víz-elemhez rendelődő istennői érzelmeket képjelezi. Az istenfiúi lénynek megfelelő lélek hold-bárkán utazik. A lélek az érzelmekhez kapcsolódik. Érzelmei vezetik az embert éltében és holtában is. Érzelmi oldalunkat a hitregékben az istennők jelenítik meg, akiket az éjszakai égbolthoz vagy a Holdhoz sorolnak. Az egyiptomi Nut az éjszaki égbolt istennője, Hekaté a görögöknél a túlvilág Hold-istennője, a perzsáknál a másvilágot egy fiatal lány képjelezi. A bárka a holdsarlót mintázza. Több istenség élete vagy halála kapcsolódik a vízen való úszáshoz a bárkával. Ozirisz lélekbárkán úszik a vízen az Erika-fához. Az aranygyapjúért Argó bárkáján megy a jószavú, Iaszón. A kínai Sziwangmuhoz bárkán utazik a nyolc halhatatlan. Sziwangmu a nyugat királynője, tehát ő is Föld-anya. A maiduk indiánok hitregéjében a teremtő neve Wonomi. Wonomi csónakban ül, és énekkel tartja össze a világot. [78] A csónak és az ének a Hold és a Vénusz felségterületéhez tartozó víz-elem és levegőelem képjele. Az indiánok Teremtő Nagy Anyja is a holdsarló alakú bárkán utazik. A spanyolok hittérítését az indiánok csak azután fogadták el, miután a sámán látomásában megjelent a holdsarlón álló guadalupei Istennő. A Holdat lélekbárkának nevezték régen és így hívjuk ma is. A keresztény hagyományokban a lélekbárka csak Jézus ábrázolásainál jelenik meg. Holdbárkán utazik az istennő és két fia a szilágylompérti templom egyik kazettájának mintázatán. Bárkán jelenik meg Jézus a kolozsvári Szent Mihály-templom ablakának rajzolatán. Holdsarlón ábrázolják a Boldogasszonyt, Máriát a templomi szobrokon. Holdsarló alakjához hasonló a fokos, sarló, kosár, kasza és a kard is. Sarló volt az egyik jele a görög istenanyának, Démétérnek, valamint a druida papoknak. Az óind Ráma, Ogiwu, Shango és Ogun afrikai istenek jele a fokos. Az ősidőkben a fokost Rheia (Rá) ősanya tartotta a kezében. A mezopotámiai agyagtáblákon az istennőhöz a kettős fokos tartozott. Az istennő a fokost mint felségjelet átadta földi helytartójának, és az istenfiakat helyettesítő király kezébe került. A fokos volt az istennő földi helytartójának az eszköze, teremtés és igazságtétel céljából. I. e. 4000 előtt Egyiptomban is kettős baltás jelképeket használtak az uralkodók. Kettős fokos a jele a nigériai joruba törzs viharistenének, Shangónak. A nigériai edu törzs istene, Ogiwu északhoz kötődik és jele a fokos. A nigériai joruba törzs égistene az égből hozta le a földet. Odudua földisten évi ünnepén fokos alakú bottal táncolnak és kereszteket viselnek. Etimológiai szempontból a balta a bal, bel, belső részünkre, érzelmeinkre és a lelkünkre utal. Mindkettő szakrális jelentésű. Érzelmeink a holdsarlóval jelölt anyai oldalunkhoz tartoznak, lelkünk pedig az istenfiúnak megfelelő szellemi fényhez. A lélek képjeleihez sorolható a holdsarló és a Vénusz is. A hinduk Káma istenfiút fokossal a kezében ábrázolták. Baltazárt a hinduk mindig vállán fokossal, baltával jelölték kusi, azaz hun származására utalva. Thor baltája a villám teremtő erejét jelentette. A kelták villámistene is rendelkezett kalapácsszerű baltával. A kínai teremtő istennő, Pan-ku baltával faragta ki a világot egy sziklából. A japánoknál a Hét istenség közül az egyik kezében baltát tart. A nagy japán teremtő istennőhöz, Amateraszuhoz a hold alakú kosár tartozott, akárcsak a druida papokhoz és a pálosokhoz. Virágkosár volt a képjele a kínai Lu-hszing boldogság-istennőjének is. A maori Tawirimatea istennő egyik képjele a Hold volt, az afrikai Ogiwu (Ó-Kő) és Odudua (Odu) isten jele a fokos, akik az északi irányhoz, illetve a vízhez kötődtek. A görög Föld-istennőhöz, Démétérhez a sarló tartozott. A holdsarlót leképező fokos volt a kovácsistenek jele. A hun teremtéstörténetben a Föld-anya párja volt a mindentudó kovács és a tűz mestere. Templomainkban Szent Lászlót ábrázolják fokossal. Nagyvárad régi címerében szintén fokos látható.

3. A vízi állatok mint képjelek

19

A fokos mártíromságot is kifejezhet. Az apostolok közül Szent Tádé, Szent Máté és Szent Mátyás vértanúk jele. A fokos más ácsszerszámmal együtt Szent Józsefhez is társul. Fokos van a csíkcsomortányi farsangi játékok vezetőjének kezében, Háromszéken a boricát táncolók fogják. Az emlős állatok szarva a holdsarlót mintázza. A hébereknél szereplő férfi és nő helyét az egyiptomiaknál az Ozirisznek és Ízisznek szentelt bika és tehén foglalta el. Ezek az állatok a hinduknál is szentek. Az isteneket egyrészt bikafejű férfival, másrészt tehénfejű nővel ábrázolták. Tudvalevőleg Ozirisz volt a Nap és a Nílus folyó és a bika, Ízisz a Hold, a Nílus folyam medre, vagyis az anyaföld. A vízzel hozták összefüggésbe a görög mondákban a jang erőt, Ápisz bikát, amely a tengeren tűnt fel. Az egyiptomi és a mezopotámiai kultúrkör hasonló termékenységi elven alapult. Az Ápisz bika alakját a babiloni pecséthengereken is megtaláljuk. A holdsarló alakját képezi le a bikafej, mely egyben az istenfiú és a teremtő Föld-anya képjele is, akárcsak a fokos. Ugyanakkor a napkorong vagy a napmadár is az istenfiú, illetve a lélek képjele. A mezopotámiai agyagtáblákon a Föld-anyához, illetve a faanyához rendelődik a bika és a holdsarló is. A kalotadámosi egyik mennyezetkazettán a napmadár a bikára támaszkodik. A Gilgames eposzban a Fiú ért el az érzelmek békéjéhez, a vízpartra az égi bikához. [87] Ekkor jelent meg a fény és láthatóvá vált a kék ég. A bikaszarvnak és a homlok holdsarlóval való jelzésének hasonlóságáról van szó. Bikaszarvval ábrázolták az istenfiakat: Phanész, Abudad, Ápisz. Az északi népek termékenységistenét (Cernunnos vagy Carnün) a holdsarlót lemintázó kosszarvval és kígyóval ábrázolták. Kosfejjel jelölték az egyiptomi Hnum termékenység-istent. Holdsarló alakja van a bika szarvának is. A görögök Minótaurusz bikája a tengerből jött elő, akárcsak Ápisz bika. A palócok a Bika csillagképet esőistennek és világoszlopnak nevezik. [91] A krakkói vártemplom belső falát mind a négy égtáj irányában bikafej díszíti. Ez a képjel régi Boldogasszony-imádatra és -templomra utal. Holdsarlós mintázatokat láthatunk a vártemplomban és a Jagello Egyetem udvari homlokzatán is. Földi létünkben a spiritualitás a valláshoz kötődik. Hitbeli szervezetünket Anyaszentegyháznak hívjuk. A magyar templomhajó kifejezés napjainkban élőként hangzik még mindig. A rovásírásos feljegyzéseknél régen a Húsvét is Boldogasszony-ünnep volt. [65] Archaikus imáinkban is megjelenik a bárka mint az imára gyülekezők helye, temploma. „Aranyos bárkában, bástyában” tartja Szent Péter és Szent Pál az új misét, amikor Mária keresi a fiát: „Gyere, gyere, Szent Fiam, Mert jön a bárka, Bárkába hozza kelyhit, kenetit…” [40] A természeti népek ünnepeinek szimbolikája az anyai jellegű teremtő erőkkel kapcsolatos. A képi megjelenítés szerint a teremtő erőkhöz sorolják az istennőt és fiát. Az indián hitregékben és ünnepeken a teremtéshez kapcsolódik a ladik a kereszttel vagy az életfával. Egyik archaikus imánkban aranyos vagy rózsás bárka jelenik meg mint az isteni szféra jellemzője. A bárkában található az élet szerkezetét mintázó életfaanya a hét szellemi szinttel: „Föltekintek magos mennybe, Ott láték, amit láték, Jeruzsálem bárkáját, Hétszer szentelt hét oltárt…” [40] A keresztény művészetben a Hold-bárka Jézus hordozójaként vagy az életfát jelképező kereszt fenntartójaként is fennmaradt. Az egyiptomi ábrázolásokon az ember lelkét a holdsarló vagy annak alakját leképező lélek bárkája jelképezi. Anyai oldalunk érzelmei hordozzák lélekesszenciánkat. Nemcsak az egyiptomi hitregékben, hanem a hunoknál és az óindeknél is a lélek a Holdra megy, illetve, illetve a Boldogasszony Holddal ékes. A vogulok szerint a Teremtő a Földet ezüst gombú övvel fogta össze. [91] A hold ladikja a csónak, melyet a lelkek birodalmában használnak fenn a Tisza mentén több településen. A fejfákat csónak alakban készítik.

20

AZ ÉLET VIZE

A holdsarló alakját veszi fel az üst és a kosár is. Kosárral ábrázolták az egyiptomiak Szekhmet istennőjét. A kosár kísérőjegyük volt a pálosoknak is, akárcsak a holló. A kelta holló neve található meg nagy istenségük nevében, akit Brannak hívtak. Bran kísérő képjele az üst volt. Hold-istenként tisztelték Hermeapoliszban Tótot, aki az idő és a tudás ura volt. A nagy japán teremtő istennőhöz, Amateraszuhoz a hold alakú kosár tartozott, akárcsak a druida papokhoz és a pálosokhoz. Virágkosár volt a képjele a kínai Lu-hszing boldogság-istennőjének is. Kosárral a kezében ábrázolják a kínai Lu-hszing istennőt, az egyiptomi Szekhmetet. Üst a jele az ír Daghda termékenység-istennek, a kelta Brannak. A pajzs szintén a holdsarlót mintázza le. Pajzsra emelték királyukat a Boldogasszony-imádók, akárcsak a honfoglaló magyarok Árpádot. A Képes Krónikában pajzzsal a kezükben jelenik meg a hét vezér. A pajzson fekete madár látható. A kolozsvári Bánffy-palota homlokzatán az istennő-szobor homlokán van a holdsarló, mellette pedig a kutya is. Kút, illetve kutya szavunk a víz-elemre és az érzelmekre vonatkozik. A víz-elem Holdjához az ezüst szín rendelődik. Az ókor bölcseletéből merítő alkimisták is ezt vallották. Az ír Nuada hőskirály, aki gyógyított és kutyákkal társították, volt az ezüstkarú. Meséinkben a Hold-anya ezöst házban lakik. A Hold-király az esti szélben ezüst folyóként érkezik meg a lányhoz. A mordvák égi istennője ezüst hegyen fonja az élet fonalát. A vogulok istenének ezüst rúdú ajtója és ezüst szemfájú hajléka van. Az istenfiú hétfokú ezüstlétrán jár le a Földre. [91] Valóságunk anyatermészetű. A Föld az érzelmek vezette életnek a helye. A különböző népek hitregéi szerint a test halála után a lélek szintén az érzelmekhez igazodik. A láthatatlan szellemvilágban is az anyai oldalhoz tartozó érzelmek vezetik a lelket. Az egyiptomi falirajzokon az embert halála után a kutyafejű vagy sakálfejű Annubis (Anu-víz) vezeti a lelkek birodalmában. A víz, illetve a kút etimológiai értelemben az állatok közül a kutyához kapcsolódik. Kút és kutya szavunk a víz-erőhöz kötődik. Hangzásuk is hasonló. A hitregékben kutyák kísérik az emberek lelkét a lélek világában. Itt a kutya mint a víz-elem, illetve az érzelmek képviselője jelenik meg. Ezért a szarkofágokon is szoktak kutyát ábrázolni. Az egyiptomi Annubis (Anu-víz) a falfestmények mintázatán a lélekvezető. Annubist a kutyához hasonló állattal, illetve sakálfejjel ábrázolják. A kutya képjele szintén a víz égitestének megfelelő Holdhoz kapcsolódik. A mongoloknál a kutya az ősszülő, akárcsak az indiánoknál a farkas. A görög hitregékben Hekaté (Ó-Kút-é) holdistennő a föld és a menny fölött uralkodott. Egyik kezében ostort tart. Kút és kutya szavunk azonos gyökből származik. Az istennő-imádat helyein mindig volt szent kút. Kutya a kísérője a holdsarlóval ábrázolt Istenanyának a babiloni pecséthengereken is. A néphagyomány szerint a kutya is a Holdhoz rendelődik. A babiloni pecséthengereken a kutya az istennők kísérője volt. Az ókori ábrázolásoknál a Hold-istennőket, mint Diana, Heket, kutya kíséri. Az óind Mahábháratában is megtalálható a kutya lélekvezető szerepe, aki az Igazság Urát vezette. Iránban a kutya Ahuramazda szent állata, aki elűzi a rossz szellemeket. Az ókortól a szüzesség istennői, mint Inanna, Anahita, Artemisz, Ízisz, mind a Holdhoz kötődnek. A görög Szelénét, Dianát és a kelta Rhiannont is a Holddal, valamint a fehér lóval társították. A muszlimok szent képjele a holdsarló és a fehér lófarok. Holdállat maga a ló is. Mint a Hold képviselője az ókori istennőkhöz rendelődött. A ló patái a holdsarlót mintázzák le. Etimológiai értelmezés szerint is a ló holdas jellegű. A Hold latin neve Luna (Lónő). Az ókori magyarok a fényes, jupiteri természetű teleholdat nevezték a hím ló nevével Ménnek. A mén és a menny szavunk egy tőből ered. Utalnak a lélek fejlődésére, a befelé fordulásra, az elrévülő egyesülésre, amelyek mind a nőelvhez állnak közel. A Jupiter a Nyilas jegy uralkodója. A Nyilas jegy a keleti Lónak felel meg. A Jupiter istennév a Ju (ló, jó) gyök és a piter (atya) eredője: Jó-atya, Lóatya. A ló a Föld-anya állatmása. Fényjelkép, de inkább az éjszakai fényt, a téli napfordulót jelenti. Ugyanakkor a nyári Rák jegy bolygója szintén a Hold. A ló szakrális szerepe megtalálható mind a téli, mind a nyári napfordulóhoz kötődő ünnepeknél. Az ókori népek hitrendszerében gyakran megjelenik a ló. A ló a babiloni kultúrában Mithrász és Marduk napisten szekerét húzza. A görög Szeléné Hold-istennőhöz fehér ló társul. A hindu hagyományban a fehér ló az istennők jelképe. A mari hiedelemrendszerben a ló a feleség metaforája.

4. A gondolatok és érzelmek játéka

21

A hindu teremtésmítoszban a világ szerkezete egy kerékhez hasonló. Világunk anyai jellegét a LÓ képjelezi. Világunkat egy hármas agy irányítja (Rigvéda, I. 164). Meséinkben a ló segítő és mindentudó táltosként jelenik meg, mely az intuíciós oldalunk sajátja. Az egyiptomi, ógermán és szláv mesékben az éjszakának fekete ló és a nappalnak fehér ló felel meg. [91] A ló mint jelkép a Víznő Visnu mellett is megtalálható. Visnu utolsó inkarnációját fehér ló alakjában képzelik el, amely megváltást és békét hoz a földre. Az óind Tirját szintén fehér ló alakjában ábrázolták. Harappában ma is látható a lóáldozati oltár. A lóáldozat a legjelentősebb áldozat a védikus hindu rítusban. A lóáldozatot, az asvamédát (Ős-a-méd) csak a győzelmes király mutathatta be. Ez hasonlít az újévkor szokásos évet szentelő áldásos újrakezdés rítusához. „Így tehát a lóáldozat azonos a Nap melegével” (Brihadáranjaka upanisad, I. 2). Az áldozathoz tartozott a víz is. A feláldozandó mént először egy vizes tócsán vezették át. A teremtést ismétli meg az áldozat. A Föld-anya jelképeként a feláldozott mén mellett megjelenik a négy (király)nő. A lóhoz kapcsolódik a nagy istennő, Varuna (Aditi), a víz istene, Jama és a levegő istene, Szóma. Az istennő szerepe azzal is kihangsúlyozódik, hogy tehenet is áldoztak fel a ló mellett. A rítusokban a királynő – egy beöltöztetett lány – mindig ott kell álljon a feláldozott állat mellett. A fehér ló spirituális motívuma tovább folytatódott a keleti hagyományban. Buddha egy fehér lovon indult el a Nagy Útra. Ő az ősmagyar hithez kapcsolódik, mert spirituális irányítója egy szkíta sámán volt: Szkitianos. A fehér ló motívum a mohamedánoknál is megtalálható. Az iszlámok Mohamedet fehér lovon várják vissza. A görögök szárnyas lova, a Pegazus Hold-ló volt, félkör alakú patával ábrázolták. A Hold pedig az istennők égitestje. A régi Athénban a dögvész megszűnéséért fehér lovat áldoztak fel. Lovas szobor a régi időkben csak kivételes szellemi alkatú személynek járt. A hunoknál csak a beavatott sámán lovasfejedelmeket ábrázolták lovon. A görög hagyományban lovon jártak a nagy szellemgyógyítók, a Gorgók népe, Larissza tartományban. A tartomány mai címerében is ló látható. Itt éltek a gyógyító Médek. A római császárok közül csak Nagy Konstantin emlékére állítottak lovas szobrot. A későbbi korokban a nagyobb régiófejedelmeknek is volt lovuk. Innen alakulhatott ki az angolszász lord szó is. A Szíriusz csillag jele a fehér ló, ugyanakkor a Kárpát-medence szimbóluma is. [67] A magyarok istenének neve MÁ vagy Mén, fehér lovon ül. A fehér lónak szarva volt. „A lovak szent égi ördöge szép, tündöklően fehér ló volt, homlokán kék lángú szarvval.” Má istenség miután legyőzte a lovak szellemét, megragadván azt szarva által, változott át a lovak földi őrévé. A lovak fején egy bütyök tanúsítja, hogy volt szarvuk valamikor. Attól kezdve az emberek lovakat terelgettek és használták őket a földi megélhetéshez. Hadak járása idején őseink Mának áldoztak. [43] A ló és medve kapcsolata hagyományként fennmaradt a magyar szokásokban. A magyarok istenének körmeneténél megjelenik a medve is: „MÁ körmenetében Táltosok öltöznek medvebőrbe. A medve táncolva vezeti a körmenetet. Van, hol valóságos medvét vezetnek. Mögötte íjas, késes vadászok mennek, Úgy téve, mintha cserkelnének.” [43] Gyerekkoromban láttam Gyergyóújfaluban a faluünnepen, Sarlós Boldogasszony napján táncoló medvét. A medve a bikaszarvval egy lényegű képjel. A bikaszarv szintén a holdsarlót mintázza le. Jelentése a szeretet igazságához kapcsolódik, akárcsak a holdsarló esetében. A holdsarló, a fokos, a bikaszarv képjelek az istenfiú és az Istennő hatáskörébe tartoznak. Az északi népeknél a ló álarcú személy hozza az ajándékot, akárcsak Torockó környékén és a KisKüküllő mentén. Meséinkben, akárcsak a skótoknál és az északi népeknél szerepelnek lótestű tündérek.

22

AZ ÉLET VIZE

4. A GONDOLATOK ÉS ÉRZELMEK JÁTÉKA Az élet alapja egy ritmikusan változó állapotú mozgás. Az egészként megnyilvánuló egységben mindennek van egy ellentétes vagy kiegészítő fele. Ez két különböző irányú energiaörvényt jelent. Az embernél az érzelmek és gondolatok tánca képezi a kettős forgatagot. A bal agyféltekénk a gondolkodás központját képezi, a jobb agyféltekénk az érzelmek területének felel meg A díszítőművészetben a ható oldalt Nappal vagy világos lénnyel jelölik, az érzelmi oldalunkat sötét színnel vagy holdsarlóval jelenítik meg. A hun bölcselet a kettős erőt fényesnek és fénytelennek, a keleti bölcselet fehérnek és feketének, az egyiptomi Tót fénynek–sötétnek, a tibetiek jónak–jobbnak nevezik. „Fehér meg fekete, Nappal meg éjszaka, Mérleg karján ellenkező serpenyők, Nélkülük a mérleg nem mérleg.” [43] Sötét és fény egy forrásból származik a Smaragdtábla szerint. [15] Az ókorban a Nap társát fekete Napnak (Santanya) nevezték. A bölcseletben és a díszítőművészetben található Nap–Hold együttes egyenlő energiára utal. Valójában nagy méretkülönbség van a Nap és a Hold között. Ilyen erőkülönbség esetén a holdsarló csakis a fekete Napot képjelezheti. A 139., „Istenem, te megvizsgáltál” kezdetű zsoltárban ez áll: „De neked nem sötét a sötétség, S az éj mint a nappal oly világos előtted, Fény és sötét közt neked nincs különbség.” A világ különböző részein élő természeti népek rítusaiban rendszerint két küzdő fél jelenik meg. A hun bölcseletben Hunor és Magor testvérpár található meg. Az ausztráloknál, indonézeknél és az indiánoknál legtöbb esetben a két fél együttműködő. A kettős jellemet a Nap és a holdsarló értelmezési és megjelenítési módja is jelölheti. A mi Bibliánkban több Nap–Hold jellegű páros található: Ádám és Éva, Káin és Ábel, Ézsau és Jákob. Ismeretes, hogy a szentírást írók többször jellemzik pozitívan a holdas jegyű embert. Káin földművelő és Nap-elem, Ábel pásztor és holdasan befele forduló volt. Ézsau vad. tüzes, míg Jákob szelíd és halovány orcájú. A Királyok könyve, a Kalevala, az Iliász, a Völsung-szága, az ázsiai hősénekek mind a sötétség és a világosság küzdelmét mesélik el jelképesen. A két egyenrangú fél egy olyan küzdelemben vesz részt, amely az egység visszaállítására törekszik. Harcuk egy harmóniára törekvő cselekedet. Kettősségünket népmeséink nem csak a jó és a rossz harcaként mutatják be, hanem olykor mint ikrek együtt végzik a dolgukat. Eredetmondánkban Hunor és Magor jó testvérekként mentek szarvas vadászatra. A Vízi Péter és Vízi Pál című mesében az ikrek egy forrásból születtek. [42] A díszítőművészetben a Nap és a holdsarló jelenléte mint világos és sötét oldal szinte minden területen megtalálható: fafaragásokon, kerámiákon, sírköveken, régi pénzeinken, ógörög és szkíta kincseken. A hun, a tibeti, a kínai és indián hagyományban minden szellemi létezőhöz egy anya és egy apa párt társítanak, melyek együttmüködése teremt és fenntartja a világot. „Az egy örök Isten, Ki orcáján nappal ékes Gönüz Ég-Isten atyánkban, És homlokán holddal ékes Ukko Föld-Isten anyánkban Szellemtestet ölte, Mindent önnön szellemanyagából teremtett. És teremt tovább, és mégsem fogy, Mert ami általa-belőle – az benne.” [43] A teremtő Egy szétválásából alakult ki a férfi és női elvű erő. Lényünk logikus és érzelmi oldala egyensúlyba kell kerüljön testi-lelki egézségünkért.

5. A kettős erő csigavonala

23

„A világ két örvénylés, Két serpenyő mérleg két karján, Az élet szintúgy két forgószél. Általuk van a mindenség egyensúlyban.” [43] A kettősség olyan mint a mérleg két serpenyője. Egyensúlyt csak egyenlő erőkkel tud kialakulni. Egyenlőtlenségben a mérleg önmagában egyensúlytalan állapotban létezik. Világunk ható és befogadó összetevői állandó kölcsönhatásban vannak egymással. A kettős erők egyensúlyának változása és kiegyenlítődése teremtésre képes. Belénk van oltva a fejlődést előmozdító váltakozó erők dinamikája. A kettős erők egymásrahatásának eredménye a javuló szellemi minőség. A létezés törvénye ez a végtelen kettősség örvénylését tartalmazza. „A mindenség ikerörvény, Az élet iker fergeteg.” [43] A földi lét energiáit, életerőnk örvényeit, a kígyózó spirál szimbolizálja. A csavarvonal végtelenséget jelöl és magába foglalja a hármasság törvényét. A spirál törvénye a hármasságon alapszik. A végtelen teremtő energia belül harmonikus kettős, de a létben hármassággá változik át. A lét kettősségben a két fél összekapcsolódása révén alakul ki a harmadiknak számító közép rész harmóniája. A különböző erők próbája hozhat létre egyensúlyt. Az egyensúly a semleges állapottal mérhető össze. Az egyensúlyozás végén megvalósul a teremtő szeretet győzelme. „Jó fogalmak egyensúlya igazi egyensúly… A Jó balja, a Jó jobbja, A Jó magaslata, a Jó völgye, Ez a nagy tor, a végső győzelem.” [43] Az igazi érték maga az egyensúly. Lényünk gondolati-érzelmi egyensúlyát a tobozmirigy érzékeli. A tobozmirigy a fenyőtobozhoz hasonló kettős csavaros mintázattal rendelkezik. Ható és érzelmi oldalunk között a harmadik elem maga a tobozmirigy. Egyensúly esetén a tobozmirigy aktiválódik. A tiszta szellemi erő a hármasság harmóniájában leledzik. A rábaközi tudók szerint a tiszta szellemi erő nem más, mint a „bölcsesség és szeretet ikerlángja”. [43] A sumér képjelek szerint ez egy körbeírt háromszögnek felel meg. A létezés forrása nem más, mint bölcsesség és szeretet.

5. A KETTŐS ERŐ CSIGAVONALA Az élet egy örökös mozgás. A lét biztosítékának és változásának alapja az örvénylő energia. Az élet lényege a folyamatos áramlás. Az őserők közül a víz és a levegő képes az áramlásra. A levegőmozgás hozza létre a forgószelet. A víz maga lágyan áramlik, de képes mindent megformálni maga körül. Kettős erő adja meg a lét áramlásához szükséges nyomatékot. „Két erő forgataga teremtés”, áll a rábaközi tudók hagyatékában. A két erő olyan, mint a vízörvény vagy szélörvény. [43] A kígyózó vonal, a spirál a teremtő erő képjele. A teremtés fő mozgatója az energiaörvény, az „Örök Örvénylés”, az „Ikerörvénylés”, a Kör-Ég-Ős, a kozmikus kígyó. Az emberi lét lényege maga a változás. A változás isteni törvény. Az égitestek kozmikus mozgásával egy időben a földi élet is állandóan változik. Az ember a földi tapasztalatai folytán egyre tudatosabb lesz. A hun bölcselet szerint a kettősség az alapja a fejlődésnek is: „Változások, változatok Csak kettő ölelkezéséből fakadnak. Ezért van nőstény, ezért van hím, A folyton-folyvást javuló MINŐSÉG miatt.” [43] A két erő képezi a „szeretet és bölcsesség ikerlángját”. [43] Az ellentétes dolgok közötti együttműködés csak a szeretet törvényével lehetséges. Szeretettel és bölcs viszonyulással egyik fél kapcsolatba lép a másikkal.

24

AZ ÉLET VIZE

A hun bölcselet szerint a tiszta szellemre jellemző a szeretet és bölcsesség ikerlángja. A régi – hindu, egyiptomi, hun, görög, indián – bölcselet szerint a kígyózó örvény a szellem erejének természetes formája. A szellemi erő, illetve a fény áramlásának megfelelően a galaxisunkban spirál szerint történik az égitestek elhelyezkedése és mozgása. A hinduk a Tejutat kígyó ösvényének nevezik. Az egyiptomi Amon bárkáját éjszaka a kígyón keresztül vontatják át. Az afrikai törzsek az őskígyót a szivárvánnyal azonosítják. Az aztékok teremtő Istenét jelképezi a Quetzalcoatl nevű szárnyas kígyó. A szivárványkígyó az ausztrál bennszülötteknél is nagy szerepet játszik. A sokszínű Ananta kígyó a hinduk szent képjele. A szellemi fényerő örvénylő vonalát követi galaktikánk. A galaktika spirálja az óra járásával ellentétes irányú. A tárgyaink és templomaink szélrózsáját a balos spirál képezi le. Az óramutatóval ellentétes spirális mozgás anyai jellegű áramlás. Ez nem véletlen. Az ókori hitregék és ábrázolások az égboltot, illetve az égitestek létrehozását az Istennőhöz kötik. Ilyen volt az egyiptomi Ízisz, a hun Jol és Ukko, a hindu Varuna. A piramisok falfestményein az egyiptomi világot létrehozó istenanya, Nut teste feszül ki az égbolton. Nem véletlen, hogy világunkat anya-világegyetemnek hívják. A spirális energiaáramlás az indek teremtésmítoszában mint kígyóostor jelenik meg, a rábaközi tudók hagyományában ikerörvénylésként ismeretes. Az indeknél az ostor a teremtés elősegítője, a magyar hagyományban a teremtés eredője és a rossz legyőzője. A lét energiáinak körmozgása a díszítőelemek közül a körhöz, a csavarvonalhoz, az életfához és a spirálhoz kapcsolódik. A kör alakú mintázatok ékesítik épületeinket, varrottasainkat, festett bútorainkat. A kört és a spirált a tudomány napjelképeknek tartja. Az áramlást a középkori füvészkönyvekben a körbe tekeredő kígyóval szemléltették. Ez a kígyó templomaink kazettáit is díszíti. A kereszténység emlékanyagában az életfára kígyó csavarodik fel. A hermetikában az emberi lény két oldalát olykor kétfejűként ábrázolják. Az érzelmi oldalnak megfelelő bal oldalon női arc látható, kezében a holdsarló alakját idéző kehellyel. A ható oldalnak megfelelő jobb oldalon férfifejű lény kezében a levegővel képjelezett szellemi-gondolati erők találhatók. A két erő egy testben kapcsolódik össze. A felfelé haladást a kétfejű lény melletti életfa képjelezi. A szellemi erő energiájának áramlását a körbefutó spirál képezi le. Az Egyiptomban tanító hetérák szerint ez a spirál piramisba írható. A tökéletes aránnyal rendelkező, folyamatosan növekvő vagy csökkenő áramlás spirálja Fibonacci matematikusról kapta a nevét. Ilyen arányokkal rendelkezik a csigaház mintázata. Ezért lehetett a csiga a hindu ősanyának, Visnunak a jele. Az atlantiszi Smaragdtáblák szerint a kozmoszban Rend uralkodik, és a tér harmóniájában állandó mozgásban van. A legnagyobb Rend több rendezettséget foglal magába. Különböző egymásba fonódó terek léteznek. „Minden térben világokkal teli világok rejlenek, egyik a másikban, egymástól törvény által elválasztva.” A lét energiái spirális áramlásban vannak. Az atlantiszi Smaragdtáblák szerint a létezés terének spirális görbületei vannak. Az ember lelki emelkedésében a spirál köreiben halad a szellemi szintek között. [15] A piramis csúcsa a tér szent közép energiáinak képjele. A piramis a testbe zárt szellem, az ember szerkezetének mértani megfelelője. Jelképesen benne megtalálható mind az ember mikrokozmoszának szerkezete, mind a világ makrokozmosza. A lét energiáit piramisba írható spirállal ábrázolták a hetérák, az egyiptomi tanítók. [24] A spirális mozgás az élet velejárója. A spirál egy növekvő, terjeszkedő vagy éppen csökkenő energiát jelent. A kígyózó energia a földi élet sajátja is. Anyaföldből keletkezett az élet. Az ember életerejének spirális mozgása az óramutatóval ellenkező irányú. A növények növekedése, a felhők alakzatának változása mind spirális energiamintázat alapján történik. A fákon a levelek és az ágak balspirál szerint nőnek. Az óra járásával ellentétes irányú balspirál a női energiára jellemző áramlás. Az ember lelkét-szellemét leíró spirál az anyai oldalunkhoz, az érzelmekhez kapcsolódik. Így jelenik meg az óbabiloni pecsétdíszeken. A balspirál szintén az anyatermészet sajátja. Az ókor embere a teremtő szellemi erőt anyai jellegűnek tartotta. Földi életünkben nem véletlenül nevezzük Anyaszentegyháznak a lelkünk-szellemünkkel kapcsolatos szervezetünket.

5. A kettős erő csigavonala

25

Balosztatú spirálban halad a babiloni volt kegyhely zarándokútja, a régi mezopotámiai sarukkin tornya. Az indiánok is szent mintázatnak tartják a spirális alakzatot. Spirális mintázatot követ a mezopotámiai agyagtáblák szent lényeinek süvege. Az ókor embere a kígyó képjelét a folyóistenekhez, illetve az istennőkhöz társította. Ilyen volt az egyiptomi Apofisz, a mezopotámiai Tiámat, a hindu Ananta, az azték Koatlikou (Quetzalcoatl – két-szél-kút). A hinduk szent könyve a Bhagavad-gitá. Az Abszolút fenség címszó alatt a 29. versben a Teremtő úgy nyilatkozik, hogy ő maga Ananta. A hinduk nagy Visnu istennőjéhez tartozik az Ananta kígyó. A hinduk és tibetiek híres nágái (kígyói) emberi nágák voltak. A görögöknél a gyógyító Gorgókat ábrázolták kettős spirállal vagy spirális hajfonatokkal. A kígyózó spirál az életenergiát mintázza le, az élet keletkezésével és szerkezetével kapcsolatos. A kezdetet a víz-elem uralta. Később alakult ki a víz–levegő közeg. A kígyó megelőzte a madarat mint a levegő képviselőjét. A kígyó a földi erőkhöz, a madár az égiekhez tartozik. A földi erőkhöz tartozó folyékonyság a víz-elem sajátja. A régi – hindu, egyiptomi, mezopotámiai – népek hitregéiben a teremtő erőnek a kígyó és a sárkány nevet adták. A hindu Fohat istenfiú volt a fény kígyója. Sok istenfiút kígyóval ábrázoltak. Ilyen volt Hórusz, Adad, Krisna, Attisz, Mitra, Adamas, Samael, a Világfelügyelő, Adónisz, a Bölcsesség fiai, az Akarat fiai, a Tűz fiai, a Munik, Erósz stb. A későbbi bölcseknek is megtiszteltetés volt a kígyós képjel. A skandináv Sigurdról mondja a mese, hogy megölte Fafnirt, a sárkányt, megsütötte a szívét, és így vált a legbölcsebb emberré. A mezopotámiai Marduk a sárkány legyőzésével lett híressé. A hindu Indra istennő, illetve Krisna győzte le a gonosz kígyót. Az afrikai tuaregek hitében a főistenség kígyó alakját ölti. A hagyományos kínai feng shui rendszerben a vízerő a sárkány-energiával van összefüggésben. Az ókori népeknél a sárkányok vagy kígyók képjelei szent szimbólumként jelentek meg. Egyiptomban és Afrika északi részeiben az uroboreusz kígyó csak a megdicsőült fáraókat illette meg mint fejdísz. Hasonló értelemben jelenik meg a kobra és a sólyom együttese például Ízisz, Hórusz ábrázolásainál. A hinduknál az Ananta kígyó szent képjel, akár az indiánok Quetzalcoatl szárnyaskígyója. Az érzelmekhez rendelődő víz erejét áramvonalas testű állatok képjelezik. A teremtéssel kapcsolatos egyes hitregékben az istenség küzd egy kígyóforma tengeri szörnnyel. Így az egyiptomi Ré Apofisszal, a sumer Ninurta Aszaggal, a mezopotámiai Marduk Tiámattal, a hettita Viharisten a kígyóval, Zeusz Tüphonnal, az iráni Thraétana Adzsi-Dahaka sárkánnyal vív meg. Küzdelmük eredményeként elindulnak a vizek, és megkezdődik az élet. A görög istenség Poszeidón háromágú szigonyával szabadítja ki a vizeket. Érzelmi oldalunk, illetve a víz-elem bolygója a Hold. Hold valamennyi régi hitregében szorosan a sárkánnyal függ össze. A holdsarlós istennő tudta csak a kígyó fejét eltiporni. Csak anyai oldalunkhoz tartozó érzelmeink tisztításával lehet a szeretet útján haladni. A keleti csillagászatban a Hold fel- és leszálló csomópontját a sárkány fejével és farkával jelképezik. A régi Mezopotámiában és Görögországban a holderőt két kígyóval ábrázolták. Herkules születése napján öli meg a két kígyót, és ugyanezt teszi a csecsemő a szűzanya karján. A csigavonalas képjeleken kívül az ókori istennőket holdsarlón is szokták ábrázolni. A kígyó mindig a sorozatos megújhodásnak, a halhatatlanságnak a jelképe. Rendszerint kettős szerepkörrel rendelkezik. Olyan, mint a földi létet elindító és fenntartó víz–levegő közeg. A kettőssége a természetben a vedlés – új bőrbe öltözésben jelentkezik. A kettősségben rejlik a harmonikus egyensúly létrehozása, a megújulás. Az ókori bölcseletből merítő alkimisták gyakran használták a kígyós mintázatokat. Az élet szerkezetét ábrázoló életfán rendszerint ott van a lélek madara és a kígyó. Az ember tudatának hetes szerkezete pedig hét ággal vagy hét bolygóval ábrázolják. Az ókor sárkányai és kígyói hétfejűek. Így jelenik meg az akkád kígyó, a hindu Makara és Ananta, az örökkévalóság kígyója, mely Visnut korokon átviszi. Sophia is hét pillérrel építi házát. Ez a hetesség jelképezi a természetben és az emberben levő hét princípiumot. Hét csillagból áll a Göncöl szekere, valamint a Hetevény csillag. Egyiptomban a legrégibb időktől fogva a Göncölszekér istennője maga volt az Ige. A magyarok a Göncölt Boldogasszony társzekerének nevezik. Hét bolygó van naprendszerünkben is. A teremtő istennőnek hét fia van. A hetedik a segítő istenfiú: Fohat, Seboath, Svabhavat, Világfelügyelő, Sevek, Kronosz, Kronus. A hinduknál a fétfejű Makara sárkány jelképezi a Bak jegyet. Egyiptomban Sevekh Kronus jelképe a krokodilus-sárkány.

26

AZ ÉLET VIZE

A lét energiájának kígyózó ábrázolása az őskorba vezet vissza. Több nép hitregéjében a teremtés és létezés fő mozgatója a kígyózó erő. A körré összefonódó kígyó szakrális képjel, az örökkévalóság szimbóluma. Ismeretesek az úgynevezett kígyós istennők: Anahita, Argimpasza, Nu-Kua, Heket, Nagák. Ilyen a gyerőmonostori madárlány is. Kígyó mellett ábrázolták az ókori mezopotámiai Ősanyát, Istárt, Anahitát és az indiai Ősanyát, Anantát. A hindu Visnu a bölcsesség kígyóján lovagol. Az egyiptomi fáraók isteni származásuk jelképeként viselték koronájukon a szent ureuszkígyót. Az aztékok teremtő Istene a Quetzalcoatl tollaskígyó. A görög mitológiában a Nap a kígyók vagy hosszú farkú sárkányok által vontatott hintón kocsikázik. Héra is kígyót dob az újszülöttek felé. A pápua indek ősszülőjét, Nit, illetve Hannát kígyóval ábrázolják. Az ógörög Démétér földistennő kocsija kígyós kerekeken gördül. Az ősi istennő és a kígyós képzet megtalálható a kínai ősként számon tartott Nu-Wa istennő ábrázolásain. Ugyanakkor a napos oldal körrel és fekete madárral van ábrázolva. A holdas oldal a holdas vizes rák jellegnek megfelelő békával és a téli napforduló négylábú állatával jelképezett. Az istennő anyai jellege az öt lúddal vagy hattyúval is kihangsúlyozott. A hunok tudás alapú hite az égi eredetű Anahita istennőtől származik. Ő tanította a hun törzseket duális világunkban a lelki-szellemi dolgokkal foglalkozni. Az ő ábrázolásai hatásának tudhatók be a történettudományunk által ismert ún. kígyós Istennők. Saját anyai jellegű érzelmi energiáinkban rejtőzik az erénylétrán való haladásunk. Az ókor hitregéiben a kezdetekhez tartozó víz-elem az érzelmekhez, a szeretethez kapcsolódik. Szeretettel haladhatunk csak felfelé az életfánkon. Meséinkben az égig érő fa tetején el lehet jutni az üveghegyre. Az üveghegy és a víz kapcsolódik egymással, ahogy Tündér Ilonánk is mindig tó vagy víz mellett található. Az üveghegynél tengerből kel fel a nap és tengerbe nyugszik le. A szárnyaló lélek nemcsak egészségesebbé, hanem könnyebbé is teszi az ember testét. Lelki békénk és szeretetünk növekedésében segítve és védve vagyunk. Az emberben működő életerő csomópontjait a szivárvány különböző színei jellemzik. A gyökérközpont színe vörös, a föld-elem erői uralják. A szakrális csomópont narancssárga színű, a víz-elem tartozik hozzá. A napfonat sárga színben jelenik meg, a tűz-elem impulzusait tárolja. A szívközpont a levegő-elemnek megfelelően zöld színű. A beszéd központja a torok, a tér-elem kéksége tükröződik benne. A felső erőközpontokra jellemző a kékeslila, lila, fehér és a sárga szín. A szivárvány színeinek a különböző népek hagyományában szakrális célzatuk van. A hitregékben a szivárvány mennyei híd gyanánt szerepel. A görög hitregékben Irisz jár le a szivárvány színeiben a földre. A hinduknál a Meru szent hegyére felvezető hét világ a szivárvány színeiben jelenik meg. A skandináv, héber, perzsa, afrikai népeknél a szivárvány maga egy híd az anyagi és a felső világok között. Az inkák magukat a szivárvány népének tekintik. A hunok rovásos történetében az embereket segíteni jön le az Istenfiú az égből az életfán. Ő a Földanya legkisebbik fia, és a szivárványhídon jár le és fel az égbe fehér lován. [39] Meséinkben a szivárvány a tündér szövete, hídja vagy szalagja. A palócok az égi anyához kapcsolják, Bába bokrának nevezik. [91] A kígyózó mintázatok nagy része kettősségről beszél, illetve kettősen hullámzó. Az ókori ábrázolásokon a kettős erő kettős csigavonala gyakran a fával kapcsolatos. A fára tekeredő kígyó a keresztény ábrázolásokon is megjelenik. Kettős jelképe volt az Égnek és a Földnek, a Napnak és a Holdnak, és kétéltű természete miatt Ozirisznek és Ízisznek nevezték. Az egyiptomiak a Napot krokodilustól vontatott hajó kormányosaként ábrázolták, hogy jelezzék a Nap mozgását a nedvesben, a Térben. A krokodilus az egyiptomi sárkány. Kettős spirállal ábrázolják a Merkurt is. A Holdhoz mint vízerőhöz, azaz érzelmi jelleghez, a Merkur áll közel. Az egyiptomi hit szerint Merkurnak mindig Ízisz közelében kell lennie, mivel ő a kísérője. Merkur folyékonysága segíti a Nap–Hold erők egyesülését. Az embernél és általában a létezésben a természetes fizikai folyamatokon keresztül megy tovább a megújulás. Nekünk embereknek könnyebb megérteni ha kettősségből eredeztetjük a mozgást. Világunk kettős természetét az anya–apa vagy a férfi–nő kettősön keresztül könnyebben értelmezzük. A hun, a tibeti, a kínai és indián hagyományban minden szellemi létezőhöz egy anya- és egy apa-párt társítanak, melyek együttműködése teremt és fenntartja a világot.

5. A kettős erő csigavonala

27

A teremtés kettősségét az életfa két oldalának a jellemzőivel mintázzák meg. A bal oldalon rendszerint a Hold vagy a nő szerepel, a jobb oldalunk a férfi. A szellemi erő kígyózó vonala az anyai oldalon található. A holdsarló, illetve a kígyózó vonal a képjele a víznek és az anyai oldalnak is. Férfi oldalunkat a logikus bal agyféltekénk, az anyai érzelmi oldalunkat a jobb agyféltekénk képviseli. A díszítőművészetben a logikus oldalunkat szokták világossal, illetve Nappal jelölni, az érzelmi oldalunkat pedig a Holddal, illetve sötéttel szemléltetik. A bennünk munkáló kettős erő a fényes és fénytelen, a szeretet és szeretetlenség egyensúlytalansága. Fény és sötét csak létezik, csak vannak. Egyik sem jó, egyik sem rossz, egymás társai. A sötét segít a fénynek forogni. Ők adják a magenergiát. Forgás közben egyik átalakul a másikká, szerepeket cserélnek. A sötét a létezés egy természetes állapota. A sötét a fény társa, a dualitás velejárója. A természetes sötétség a fénnyel kiegyensúlyozódik. A botra tekeredő kígyó az orvoslás istenének, Aszklépiosznak a jelképe. A gyógyszerészek ismertetőjegye ma is ezt tartalmazza. Hermész caduceus botján kettős spirálban kígyó tekeredik, fent szárnyakkal ellátva. A hermészi képjel mintázza le a harmóniához vezető áramlási folyamatot. Ez maga a caduceus bot. Két spirális áramlás fent a bot vége felé találkozik két szárnnyal egymással, és egy toboz formájú fejben egyesül. A tibetiek is így ábrázolják az ember szellemének fejlődését. Az istennői oldalhoz tartozó szeretet a megoldás lényünk esszenciájának megtalálásához. A görög hagyományban Irisz a caduceus bot segítségével jár a világok között. Az istenfiú Erósz vagy Cupido mint Káosz (Kő-ős) gyermeke jelképezi a test és lélek egységét. Az örvény spirális áramlást jelent, melynek fokai vannak. A hun bölcselet szerint a létben hét változási lehetőség rejlik az örök örvénylés csigavonalának mentén: „Az Örök Örvénylés csigavonala mentén Oltsuk be teremtményeinkbe ne csak a Lét, Hanem a Változás Hét szent igéjét is, Az Egy, Egyből Kettő, Kettő meg Egy varázsigét hét alakzatban.” [43] Az emberben működő életerő az érzelmi – víz-erő – és gondolati energiák – levegő-erő – egyensúlyától függ. A hinduk kundalininak nevezik az ember kígyózó életerejét, mely szerintük az istennői erőkhöz tartozik. Az életerő gyökere az ember farközpontjában található. A farközponthoz az őserők közül a földelem rendelődik. Az életerő növelésében érzelmeink tisztasága segíti az embert. Ez az anyai oldal, illetve az istennők felségterülete. Tudatosságunk csak harmonikus egyensúlyban emelkedhet. Harmónia, illetve egyensúly kell kialakuljon érzelmi és gondolati oldalunk között. Szeretettel kell az igazság, az elfogadás útját járni. Az ember életereje a gyökérközpontból indul ki. A kettős erő spirálisan halad felfelé. A spirál a logikus és érzelmi oldalunk, a jobb és bal oldali agyféltekénk folytonosan váltakozó kapcsolatát mutatja. A találkozások csomópontjai energiacsokrokat, csakrákat alkotnak. A hét fő erőcsokor található az ember erőterében. A homlokközpontnál a tobozmirigy jelzi az egyensúlyt. Tudatosságunk hetedik szintjét az istenfiúi szintnek nevezik. Az igazi fényt a sötétségből kell kibontani. A sötét rendezetlenségből lesz a Világ Világossága, a Napok Napja, a Fények Fénye. Az emberben működő kettős erő egyensúlyán múlik a lelki-szellemi gyarapodása. Az ember a tapasztalás során halad felfelé szellemének életfáján. A szeretet igazságának megélése az erénylétrán való felfelé haladáshoz hasonlatos. Az ember erőterében az erénylétra fokozatai az életfa emeleteinek felelnek meg. Az ember erőterében az életfa kiindulópontja a gyökérközpontban van. Innen ered és spirálisan megy a gerincoszlop mellett felfelé az ember életereje. A szeretet igazságának megélését a homloki zónában lévő tobozmirigy jelzi.

28

AZ ÉLET VIZE

6. A KEHELY A kehely a holdsarló alakját veszi fel, mintázata az istennői rangra emelkedett szeretet igazságához rendelődik, akárcsak a holdsarló. A kehely az ókortól szent jelképnek számít. [76, 77] A lét gyökere a háromnyelvű láng, melyek a Hold sugarai, tartja a hindu bölcselet (VII. Stanza 4). A kehely lényegében nem csak egy szakrális célra használt edény, hanem hold-képjel is egyben. Matematikai szempontból egy félgömb mintázatát veszi fel. A holdíves körmetszet a háromszöggel, illetve a hármassággal kapcsolatos. A teremtő Szellemre és a szeretet kiáradására jellemző a hármasság. A holdsarlót, illetve a kehelyt is a hármasság jellemzi. A lét teremtője és fenntartója a hármas harmóniája. A kettős létben a harmadik adja a szent közép teremtő erejét. A bennünk működő érzelmi és gondolati erők egyensúlyát a homloklebeny mögötti tobozmirigy méri. Homlokközpontunk maga a harmadik szem. A tobozmirigy látja a bennünk kialakult egyensúlyt. A hindu és az egyiptomi hitben az ember a Hold gyermeke. A hindu hitregékben a teremtéskor az élet óceánjából először a Holdat, illetve Szóma istenfiút hozták létre az istenek. Szóma magában foglalja a Teremtő hármas erejét, akárcsak a vízhez tartozó ősanyai minőséget. A víz maga az anyatermészetet képviseli. Az örökké fiatal anyatermészet nemzi és szüli fiát: a világegyetemet. Az anya és fia mindketten holdtermészetűek, bölcsesség és az érzelmek legnemesebbike, a szeretet jellemzi őket. Az ókor bölcseletében a kehely az istenfiúhoz és az istenanyához tartozott. A Grál az ókori hitregékben is megtalálható. Tehát Jézus előtt a szent kehely már ismert volt. Az egyiptomi hitregékben megjelenő Seth istennő birtokolta a szent Grált. Ő is negyven napot töltött a pusztában, akárcsak Jézus. A holdsarló, illetve a kehely az érzelmek legnemesebbikének megjelöléséhez tartozott. A hunok Joli Föld-anyjának a homloka volt „holddal ékes”. Az egyiptomiaknál és görögöknél Heket volt a megszemélyesített Hold. Megjelenése is hármas: három fej egy nyakon. A holdsarló, illetve a víz-elem a mi Háromságunk ősképe. A kozmikus hármasságot a Nap–Hold–Csillag alkotja. Fényhármasságnak is nevezik. A sumer jelrendszerben ennek a szeretetnek a fénye alkotja a kozmikus rendet. A hármas erő anyai természetű. Benne munkál a holdsarlóhoz rendelődő anyai befogadó jelleg, a Naphoz rendelődő apai jellegű gondolatsugár, és a lélekerő csillaga vagy madara. A Nap az ember ható oldalát, a Hold az érzelmi lényiségét, a Csillag pedig a léleknek megfelelő harmadik szemet (tobozmirigy) képjelezi. Az ókor bölcselete szerint a Grál kehely Lucifer homlokáról származik. Lucifer volt a fényhozó, ahogy nevében benne rejlik küldetése. A holdsarlót a Lucifer homlokáról leesett smaragdból faragták az angyalok. [77] A smaragd zöld színe a levegő–lélek-elemre jellemző. A hitregék szerint a teremtő hármasság anyai jelleggel bír, akár a holdsarló. A kehely hármassága az óindeknél is ismert. A védikus hinduknál a kehely tartalmazza az áldásos Szómát, mely megnyitja az örökkévalóság felé vezető utat. Szóma maga az égen röppenő sas, a lélekerőhöz rendelődő madár. A hermetikában nap-apa és hold-anya fia a lélekmadár vagy lélekcsillag. A kehely és a madár, sas vagy galamb összetartozik. Mindenik a lélek istenfiúi természetéről szól. Az ókori ábrázolásokon az istenfiú a harmadik teremtő erő az apa és anya mellett. A lélekcsillag vagy lélekmadár a szent közép harmóniájában jelenik meg. Az egyiptomi hagyományban a szent kehely a földi paradicsomban a világ közepén áll. A tér vizeiben megfogant életmag maga a szél-istenfiú. A szélhez és az istenfiúhoz a levegő-elem rendelődik. A levegő-elem képjele a madár. A teremtésről szóló hitregékben a víz és a szél vagy a madár mindig megjelenik. A hitregékben az ősanyának a vízből való teremtéskor a madarak besegítettek vagy épp az ősanya változott át madárrá. Az iráni ezüsttálon és a nagyszentmiklósi vázán hasonló rajzolat látható. A szkíta régiségek rajzolatán az istenanya háromszöggel mintázott edényből eteti a madarat. Mindkettőn az anyai lény táplálja a szellemi erő madarát. A hermetikai ábrázolásokon az alkímia királynője tartja kezében a kelyhet. A szellemi erő maga a madár. Az anyai jellegű létben a szeretet háromszöge vagy holdsarlója képezi a táperőt. A kehely hold alakja a szeretet edényét képjelezi, akárcsak a benne lévő folyadék. A Holdhoz pedig a víz-elem révén szintén szeretet rendelődik. Életünket és lelkierőnket a szeretet táplálja. Szellemünk tisztasága, a bölcsesség és szeretet tartja fenn az anyai jellegű létet.

6. A kehely

29

A Magyar Tudományos Akadémia címerében egy női alak tartja a kezében a kelyhet, mely fölé madár száll. Az ókor hagyományában a holdsarló a homlokhoz tartozik. A holdsarló az istenanyák és istenfiak jellemző képjele. Ez többrétű információt hordoz. Mindkettőre a legmagasabb rendű érzelem, azaz a szeretet jellemző. Az ember lelke az anyai oldalhoz kapcsolódik. A hunok istenanyjának, a Boldogasszonynak a homlokát holdsarló ékesítette. A fényhozó istenfiú homlokáról leesett smaragdból származik a kehely. Az ember homlokához tartozik a tiszta szellemi erő kiáradása. Az ember homloklebenyén található a harmadik szemnek nevezett erőcsokor. Sok leírás van arról, hogy a szent Grál kehely Jézus vérét fogta fel, vagy az utolsó vacsorán abból ivott a Mester. A másik legenda Parsifal és a szent Grál közötti kapcsolatról beszél, akihez Artur és Merlin kora társul. Parsifal a szent vázát keletről hozza el és a templomba helyezi. Az utat keresgélve, bekötött szemmel teszi meg. Lényünk sötétjében járjuk a tudatossághoz vezető utat. Érzelmeink és gyermeki lelkünk található a sötéthez sorolt részünkben. Onnan kell a lélek erejének, fényének megnyilvánulnia. Ez a megvilágosodás útja. Parsifal a kehelyt János paptól veszi át, aki a szent királyságban, Agartában lakik. A kehely együtt szerepel Artur körasztalával. A kör a fényhez, a lélek fényéhez tartozik. Agarta nevében is kör szavunk rejtőzik. A kehely keresése kapcsolatban van a gyógyulás hegyével, mely a tenger közepén fekszik. A víz az érzelmekhez tartozó őserő. Érzelmeink tisztításán keresztül jutunk el a hegyhez. A hegy a föld-elem, Földanya megfelelője. A farközpontunkhoz az őserők közül a föld-elem rendelődik. A föld, a hegy szintén az anyai oldal sötétjéhez tartozik. A bányászok védőszentjét, Borbálát szokták kehellyel ábrázolni. Kehelyhez hasonló alakja van olykor a templomok keresztelőmedencéinek. Ez az anyai jellegű víz szentségének megfelelő ábrázolási módként maradt fenn. A berethalmi kőfaragás mintázatán szintén anyai jellegű formák lelhetők fel: kehely – vízelem, négyszög – föld-elem, pelikán a három fiókával – tűz-elem. A harmónia szimbolikus ábrázolási módjához tartozik a homlokhoz rendelődő holdsarló vagy kehely. Mindkettő az anyai és apai oldalunk letisztulásához és a létnek a szeretet igazságában való megéléséhez kapcsolódik. Lényünk anyai oldalának megfelelő érzelmeink hálójában keressük a kivezető utat, akárcsak Parsifal bekötött szemmel. A harmadik szemnek is nevezett homloktérhez rendelődik a tobozmirigy, mely a letisztult érzelmek által felszabadított istengyermeki lélekrészt jelöli. A madár pedig a belőle kibontakozó szellemi erőt, a gyermeki lelket jeleníti meg. A homlok fontosságának kiemelése mögött régi tudás rejlik. A tudatossággal van kapcsolatban, amelynek növekedéséhez a szent isteni renden alapuló út vezet. A tudatosság legmagasabb lépcsőfokán az istenfiú, a megvilágosult ember áll. A két agyféltekénket a tobozmirigy köti össze. Apai és anyai oldalunk a szeretetben válik eggyé. A szeretetben való eggyé válásnál a tobozmirigy aktiválja a homlokon levő harmadik szemet. A homloklebeny mögötti tobozmirigy az érzelmi-gondolati egyensúlyban jelez. A kehelyhez rendelődő érzelmi és szellemi rész láthatatlan. A szellem anyai jellegű. A szellemi erőből alkotott ember is anyatermészetű. Az embert érzelmeinek és gondolatainak tisztasága vezeti el belső halhatatlan részéhez. Ez a lelki töltet nem más, mint az ember egyedi ujjlenyomata, szellemi esszenciája, halhatatlan lelke, a belső gyermeki énnel kapcsolatos. A Bibliában megtalálható a homlok megjelölése azon embereknél, akiknek különleges feladatai vannak. János leírásában a négy égtáj angyalán kívül megjelenik napkeletről az ötödik angyal, aki megjelöli az Isten szolgáinak homlokát: „Láték négy angyalt állani a Földnek négy szegeletin, kik a Földnek négy szeleit tartóztatják vala, hogy a szél ne fúna a földre, se a tengerre, se semmi élő fára. És láték más angyalt feljőni napkelet felől, kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; ki nagy felszóval kiálta a négy angyaloknak, kiknek adatott vala, hogy ártsanak a földnek és a tengernek. Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünknek szolgáit az ő homlokukon…” (Jel 7,1–3). A hinduknál holdsarlóval díszített koronával ábrázolják Lalitát. A hunok Boldogasszonyának homlokán a holdsarló ékeskedik. Ő az életfán lakik, aki a Bódi fa királynője. Az életfa az erénylétránkat képjelezi. A szellemi gyarapodásban érzelmeink és gondolataink békévé oldódnak össze. A bennünk lévő istennői érzelem a víz-elem jegyében leledzik. Az életfa a hun–esszénusoknál a tenger közepén lévő szigeten található.

30

AZ ÉLET VIZE

A holdsarló vagy a kehely az ember homlokával kapcsolatos. Létezésünk harmóniájának mérőpálcája a tobozmirigy. Az Egységhez, az egészséghez, a kezdeti egyensúlyhoz való visszatérés képletesen az istenanyán keresztül történik. A bennünk található istenanyai minőség maga a szeretet igazsága. Érzelmeink sötétjében csak szeretettel tudunk eligazodni. Az esszénusok egyesülésnek nevezték a csendes magába mélyedést. Ilyenkor eltűnik a múlt és a jövő aggodalma. A belső önvalónkkal való egyesüléssel válunk igazán saját magunkká. Bensőnk megszentelt tere a most pillanatában van elrejtve. A pillanat csendjében való érzékelés békés, örömteli, édes. Ez a friss elevenség maga a felébredés, az éberen levés, a nem elalvás állapota. Ezért dorgálta meg Jézus a tanítványokat. A létezés igazi érzelmei a béke, a bizonyosság, a szeretet. A jelen pillanat elfogadása megadja az igazi kapcsolatot a világgal. Ilyenkor jön elő az igazi kreativitás, az isteni döntés lehetősége. A maják szerint a most pillanatának energiái az érzelmi oldalunkkal kapcsolatosak, a szeretethez kapcsolódó öröm érzésével. Érzelmeinkhez pedig a víz-elem, illetve az ikozaéder húszas szerkezetének rezgései rendelődnek. Ez egy ötös szerkezetű rezgésminta. A most pillanatának terében nagy a mélység. A most mindig szent, a most magát a létezés örömét adja. Nevezik csendmeditációnak, az önvalóval való kapcsolatfelvételnek, istenélménynek, megvilágosodásnak. A kehely, a toboz vagy a caduceus bot szakrális díszítőelem templomainkban, de épületeink homlokzatán is. A somorjai templom homlokzatán a kehely Jézus mellett látható.

7. A VÍZ-ELEM SZERKEZETE ÉS RENDELTETÉSE „A virágot a napfény fejleszti ki, az emberi lelket a szeretet.” (Gárdonyi Géza) A víz az őserők egyike. A többi őserővel – tűz, levegő, föld, tér – együtt alkotja a világot. A természetben az ismerős elemek a fizikai világon túli eszmei tartalommal bírnak. A tűz jelenti a nap életet adó energiáját, testünk melegét, de jelenti érzelmeink hőjét, az együttérzésünket. A föld-elem adja testünk szilárdságát, a csontozatot. Ugyanakkor ennek az elemnek az energiája lényünk megalapozottságának, magabiztosságunk érzésének letéteményese. A víz-elem nemcsak testnedveinket biztosítja, hanem érzelmeink egyensúlyát is befolyásolja. A levegő-elem jelenti a lelkünk testbe való ágyazását, a lélegzetünket. Ugyanakkor rugalmasságunkat, nyitottságunkat és fejlődő képességünket is leképezi. A tér-elem adja testünk- szellemünk tereit és a tudatosságunkat. A víz-elem energiája átvitt értelemben lényünk anyai, illetve érzelmi oldalához rendelődik. A víz-elem energiái mély érzelmeket hoznak elő, nagy beleérző képességet és felelősségérzetet. Ha érzelmeink kiegyensúlyozottak, akkor a kedvesség és gondoskodás jellemző ránk. Átérezzük a bizalmat és az elfogadást, nagylelkűek, nyugodtak és derűsek vagyunk. Eltölt bennünket a feltétlen szeretet. Sok vízenergia az emberben túlérzékenységet és határozatlanságot vált ki. Az őserők közül a víz-elem az érzelmekhez kapcsolódik. A legnemesebb érzelem a szeretet. Az ókorban a szeretetet háromszöggel ábrázolták, akár az Istenanyát. A víz-elem is hármas szerkezeten alapszik. A hindu bölcselet szerint az élet vize a nagy Anyában fejlődik ki (III. Stanza 9). A víz-elem mértani alakja háromszögekből áll össze. A víz-elem az őserők egyik folyékonysággal jellemezhető eleme. Átható képessége által kapcsolódik a föld-elemhez, a levegő-elemhez, a tűz-elemhez és a térhez. Mindenik őserőhöz egy-egy geometriai szerkezet rendelődik, és mindenik háromszögekre bontható. A víz-elem az áramlási módja és hármas szerkezete által hozza létre az egységet. A víz belső szerkezetében két teljesen különböző erő kapcsolódik össze. A vízmolekulában két igen hevesen reagáló molekula található: a hidrogén és az oxigén. Annyira különbözőek, mint ég és föld. Nekünk a víz saját példájával világítja meg, hogyan lehet a valóságba két ellentétes erőt egységbe hozni. Megmutatja, hogyan kell teremteni a kétirányú erőkkel: az Én vagyok férfias és annak ellentéte, a nőies Én nem vagyok segítségével. [70] A kötésben részt vevő erők együttműködése által a víz alkotja meg az egység csodáját. A két elem harmonikus kapcsolódással kötődik össze, közös erőteret hozva létre. Ez hasonló a teremtés két körének egymással való metszéséhez. A két minőség – hidrogén és oxigén – mellé harmadikként az erőterük társul.

7. A víz-elem szerkezete és rendeltetése

31

Mértani szempontból amikor két kör metszi egymást, a metszési kerekded zóna tartalmazza a két eredeti minőséget és a közös újat is. A két eredeti és az új közös rész hármas minőséget képvisel. A hármas szerkezet harmonikus teremtő erőt alkot. E harmadik összetevő a szent közép harmóniájának teremtő szeretetét zárja magába. A metszési zónát nevezik halnak, mandorlának, ősmagnak. Innen indul tovább a teremtés, illetve a szaporodás. A hindu bölcselet szerint mikor az Egy kettő lesz, megjelenik a háromszoros. A három egy (VII. Stanza). A teremtés első két körének metszésekor keletkezett mandorlába írható az első harmonikus mértani alakzat, a háromszög. A sumer jelrendszerben a harmonikus hármasság, azaz a háromszög nem más, mint a kozmikus rend. [25] A vízmolekulában kétszeres szeretet lakozik: szöge 104,5 fok. A vízmolekulák dipólusa hármas egységet hoz létre. Két ellentétes erőt egy harmadikkal lehet összehangolni. Ez a Szent Három alapja. A szeretet maga a teremtő erő, a szeretet tartja össze a világot. Az esszénusok imáiban a Törvény, illetve a kozmikus rend lényege a szeretet. Az ókorban háromszöggel ábrázolták a szeretetet és az istennőt. A víz-elem háromszögű fraktáljai a szeretet jelképével azonosak. Valóságunk fraktálrendszerének alapja a háromszögű szeretetfraktál. A lét fraktálrendszerében az alapegység a háromszög. Ilyen fraktálok szerint rendeződnek a kristályok, alakulnak ki az élő sejtek, a levelek erezete, ilyen mintázatok szerint fagy meg a víz, képződnek a földön a víz mellett a partszakaszok. A szeretet érzelmének, illetve a víz-elemnek a bolygója a Hold. A lét gyökere a háromnyelvű láng, mely maga a Hold, tartja a hindu bölcselet (VII. Stanza 4). A hindu hitregékben a teremtéskor az élet óceánjából először a Holdat, Szómát hozták létre az istenek. A őskezdeti víz maga az anyatermészet. Az örökké fiatal anyatermészet nemzi és szüli fiát: a világegyetemet. A hinduknál a Hold szerepe hármas: anya, gyermek és apa. A Hold gyermeke saját anyjának férje lett. A szeretet víz-eleméhez kapcsolódó hármasság a hitregékben is jelen van. A görög Sophia maga a háromszorosan hatalmas szent Szellem. [78] A kelták regéiben a Hármas istennő és a hunoknál az emberi lelket segítő, valamint a lelkeket kísérő Három szent Asszony jelenik meg. Mezopotámiában a háromszög volt a jele a szeretetnek és az Ősanyának is. A görög Artemisz úgy található meg, mint hármas Hekaté istennő. Hekaté a hold három fázisának megfelelően egy személyben három. A japánok Amateraszu istennőjének a háromlábú varjúja a Napban lakik. Hármas személyben jelenik meg a hold-istenek és istennők egész sora: Neftisz vagy Neit, Proserpina, Melitta, Kübelé, Ízisz, Astarte, Venus és Hekaté, másrészt Apollón, Dionüszosz, Adónisz, Bacchus, Ozirisz, Attisz, Tammuz. A hitregékben úgy jelennek meg mint anyjuknak fiai és férjei. A legtöbb hitregében az istenek magukban egyesítették az Atya, Fiú és Férj szerepét. Az istennők a hím isten feleségei, anyjai és nővérei voltak. A teremtő szeretet hármassága maga a szent Jó. A skandináv hitregékben is megtalálható a hármas bölcsessége. A hős Odin, Mimir, a háromszoros bölcs Jotunnak lábánál ülve szerezte bölcsességét, hatalmát és tudását. Jotun nevében benne van a hold-istennőknél található Jo név. A sumer jelrendszerben a hold a béke és a kör a bölcsesség jele. Jotun az ősi bölcsesség forrásánál töltötte életét, melynek kristályvize napról napra növelte tudását. A skandináv Mimir a forrásból merítette a legnagyobb tudást, mert a világ vízből született. A brazil Jao gyógyító jele a háromszög. Nálunk az ádámosi Hunyadi család címerében található háromszög a holló mellett. Lakodalmakkor a menyasszony kapuját szokták háromszögű virágfüzérrel feldíszíteni. Az egyiptomiak a mindenség természetét a körbe írt háromszöghöz hasonlították. Az ókor hitében a körbe rajzolható egyenlő oldalú háromszög a ható szeretet szimbolikus képe. A Teremtő energia magába foglalja a szeretetet. Kínában a minden olyan helyre felrajzolták, amelynek köze van az ember lelkéhez: oltárok, temetkezési tárgyak stb. Egyiptomban Kete (Hekaté) szoknyája volt háromszög alakú. A zsigrai templom XVII. századból való freskóin a Szentháromságot három női fejjel ábrázolják, akárcsak az ógörög Démétért, Hekatét, Cerest. Hekaté megjelenése hármas: Diana-Hekaté-Luna, három az egyben. Hekaté maga a hármas Diva, három fej egy nyakon, akárcsak Brahmâ-Visnu-Siva. A Hold a mi Háromságunknak ősképe.

32

AZ ÉLET VIZE

Nemcsak a hinduk, hanem az egyiptomiak is hárombélű lángnak nevezik a szellemi erőt. Ez a szellemi hármasság örök és nem anyagi jellegű. „A háromnyelvű láng sosem hal meg” (VII. Stanza 4). A vízmolekula szerkezete hármas. A görög hitregékben a földön a vizeket Poszeidón háromágú szigonyával szabályozta. Tőle kérte Ménes király a Minotauruszt, aki az óceánból jött ki. Minotaurusz bikaszarva a vízhez tartozó holdsarlót képjelezi. A vizet tartalmazó kút szavunk a teremtéshez kapcsolódik. A tatárok istenének neve Kudai, az aranygyapjú a Kutige fán található. A víz, illetve a kút kutya szavunkkal rokon. A régi ábrázolásokban a Hold- vagy a Víz-istennő és a kutya együtt szerepelnek. Nem véletlen, hogy a kutya személyéhez olykor a hármas motívum kapcsolódik. A kutya az éjszaka állata, így a Holdhoz és a feketéhez rendelődő erőhöz kötődik. Mint Hold-állat lélekőrző szerep társul hozzá. Kutya az egyik képi velejárója a kelta Hármas Istennőnek, akihez a termékenység rítusa kapcsolódik. Ez a hármasság megtalálható a görög hitregékben is. Ott az alvilág őre a háromfejű Kerberosz, a kutyafejű Hekaté állata. Hekaté vagy Ekidna nevében is kút szavunk rejtőzik. Hekaté teremtménye volt a három-, öt- vagy hétfejű hidra is. A vízjegyű hidrát, az érzelmek negatív uralmát, a földjegyű kőfiú, Héraklész tudja legyőzni. Ez úgy érthető, ahogy a víz-elem ikozaéderét a föld-elem kockája foglalja magába. Az atlantiszi Smaragdtáblák szerint a kutyák a lét terének őrzői. Három létkör, illetve három sorompó létezik. Hárman őrzik a kaput a sötétségtől, mondja Tót. Az illúziók házába, a Duatba ér a lélek. A Duatba vezető utak száma az ötnek – az érzelmi erő szerkezetének többszöröse – háromszorosa: tizenöt. [15] A mezopotámiai ábrázolásokon Nergal istenséget kíséri a háromfejű kutya és a kígyó. Nergal kezében fokost tart, mely szintén a víz-elemű holdsarlót képjelezi. A perzsák hitében a halott lelke – lány képében – a kutyák kíséretében három égi szférán kell áthaladjon (Aveszta, Hádokht. 15). A vízmolekulákban az atomok háromszögben helyezkednek el. A vízmolekula hármas szerkezetű. Térben a négy háromszöget tartalmazó tetraédert alkotja meg. A két hidrogénatom által bezárt szög 104,5 fok. Ez a szög az egyenlő oldalú háromszögben nem található meg, de levezethető belőle. Ez a szög benne van a harmonikus háromszögben is az oldalfelezők metszésénél. Ha a háromszög sarkaiból meghúzzuk az oldalfelező egyeneseket, azok épp 104,5 fokot zárnak közre. A vízmolekula szöge kétszer akkora, mint a piramis dűlőszöge. A vízmolekulában az atomok közötti tér egy kétszer nagyobb szögből alakul ki. A víz molekulájának szögében két szeretet-háromszög található. A víz-elem képjele a háromszögekből álló ikozaéder. A kutatások bebizonyították, hogy a vízmolekulák egymással csoportosulnak. A vízmolekulák közötti vonzóerő az egyik molekula oxigénje és a másik molekula hidrogénje között alakul ki. A víz háromszöges szerkezetének megfelelően a kapcsolódások legkisebb eleme a hármas. A hármas fürtökön kívül létrejönnek négyes, ötös, hatos stb. fürtök is. A fizikai–kémiai ismeretekből azt is tudjuk, hogy gyakran öt molekula kapcsolódik bizonyos szögben egymáshoz. Ezen jellegzetes kapcsolódásokkal egy hálószerű molekula elrendeződés alakul ki. Bizonyos szögből a hármas szerkezetek ötszöget, más irányból tekintve hatszöget formálnak. Nem véletlen, hogy az ókortól a víz-elem jele a hármas, ötös és hatos szerkezetű ikozaéder. Melchizedek tanítása szerint a teremtés ötödik lépésénél kialakul az ötös szerkezet, mely a teremtő első körével egy hatszögű mintázatot hoz létre. Ilyen mintázattal rendelkezik a méhek mézet gyűjtő medencéje, a meleg földsugárzás vonalrendszere. A háromszögű fraktálokban megfagyott és kristályosodott víz hatpontú szimmetria szerint rendeződik. Az ötpontú és hatpontú szimmetriával rendelkező mintázatok egymással megegyezőek, azaz kompatibilisek. [4] A lét formái az elemi erők kölcsönhatásából alakultak ki. Az ókor bölcselete minden elemi erőhöz egyegy szabályos mértani testet kapcsolt. Úgy tartották, hogy mindent a világon mértani idomokkal lehet jellemezni, és még a filozófia betűi sem mások, mint kör, háromszög és négyszög (IV. Stanza 4). A mindenben megnyilvánuló energia áramlási rezgései mértani alakzatokat vesznek fel. Az egymással való kölcsönhatás interferenciavonalai is geometriai erővonalaknak felelnek meg. A rezonancia elvének érvényesülésével mindennel kapcsolatban állunk. Az ember egy energiacsomag, és állandó adás-vevésben van. Az ember rezgő rendszere lehetővé teszi, hogy érzékszerveinkkel felfogjuk a külvilág hullámait.

7. A víz-elem szerkezete és rendeltetése

33

A testünket alkotó állóhullámok együtt rezegnek a Földdel, egymásra hatunk. Erőörvény hat az ember és a Föld között, valamint az ember és a Nap (bolygók) között is. A legkisebb rezonanciaalakzat a legegyszerűbb geometriájú háromszögnek felel meg. Ez az alakzat a víz rezgési jellemzőjének kifejeződése. A háromszöges szerkezet alkotja a többi szabályos geometriájú erővonalat. Testünk nagy része vízszerűen folyékony. A víz tudatos. A vízmolekulák a kristályokhoz hasonló szerkezetet vesznek fel. A kristályszerkezet információ tárolását teszi lehetővé. A digitális technikánk memóriabankját is kristályokkal lehet megoldani. Az ikozaéder szerint áramolnak az ember érzelmei. A vízmolekulák mindent tudnak és mindent irányítanak. A víz életelemünk. Földünk és szervezetünk kétharmada vízből áll. Testi-lelki egészségünkhöz nagyon fontos a víz. A víz segítségével megőrizhetjük egészségünket és gyógyíthatjuk betegségeinket. Az emberiség a régi időktől használja a vízben rejlő energiáját. Nemcsak fizikai testünknek van nagy szüksége rá, hanem átvitt értelemben is segít nekünk. A víztől, a természettől való elszakadás testünk megbetegedését okozhatja. A vízmolekulák erőterük által tovább kapcsolódhatnak egymáshoz és más elemcsoportokhoz is. A vízmolekula belső szerkezetéből adódó erőtere által fel tud venni minden energiarezgést. A víz által a felvett információt egész testünk könnyen és gyorsan érzékeli. A laboratóriumi leletek vizsgálata szükség esetén fontos. Nem véletlen, hogy a testnedvek szolgáltatják az elsődleges információt szervezetünkről. Testünk 70–80 %-át víz alkotja. Talán ezért is a víz testünk legjobb információhordozója. A víz jellegénél fogva könnyen kölcsönhatásba lép a lét terével. A víz-elem szerkezete a tér-elem rezgésének megfelelő kapcsolódási síkokkal rendelkezik. A külső térerő hatására a víz molekulái háromszögekbe rendeződnek, melyek a továbbiak során többszöges rendszert alkotnak. A külső térből kapott rezgések jellege szerint csoportosulnak a víz molekulái. Japán kutatók a vízkristályokat tanulmányozták. A víz fagyással háromszögű fraktálokból álló hatos szerkezetű kristályokat képez. Fizikai kísérletek bizonyítják, hogy ha desztillált vízzel jó szavakat és kellemes zenét közlünk, akkor szabályos hatszögű kristályokat képez. Ha rossz információkat adunk át, akkor torz kristályok keletkeznek. [59] Több hagyományos szokás él népünknél a víz-elem szakrális célra való használatáról. A jókívánságainkat koccintáskor a víz-elemnek adjuk át. Ugyanakkor az információ továbbításában a kimondott szóval a levegőn át a tér-elem is részt vesz. A víz-elem közvetetten veszi át a rezgéseket. A jó kívánság elhangzása után a pohár tartalmát megisszuk. A tér-elemen keresztül továbbítódik hangunk is. Ilyen módon kettős hatás érvényesül a tér- és a víz-elem segítségével. A tér vizeiben rejlik egészségünk és boldogulásunk. Újévkor szokás koccintani és ivás után a borból a fákra önteni. Az elemek közül szokásos a vízszentelés és a szentelt vízzel való gyógyítás. A húsvéti locsolás is egy jóvarázslási szokás. A földi életet fenntartó víz tisztaságára gondunk kell legyen. Népünk hagyománya szerint a nyári napfordulóhoz kötött ünnepekkor áldják meg a kutakat, forrásokat, és virággal díszítik a díszkapukat. A rábaközi tudók szerint ekkor látták el élelemmel egy évre az özvegyeket, árvákat, rokkantakat, a nép elöljáróit, védőit. A nyári napfordulóhoz tartozó ünnepeken a tűzbe vizet öntenek a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A tüzet hét-, illetve kilencféle fából készítik el: „Erdő-mező vadjainak Ekkor eledelt raknak ki. Istenek rendelése szerint Magaslatok, Völgyek, Források, Folyók Őrszellemeinek Ilyenkor ajándékot visznek.” [43] Az esszénusok imáiban a víz angyala a Föld-anya szent hírvivője: „Víz áldott Angyala, A Föld-anya szent hírvivője, Lépj be a bennem áramló vérbe, Fürdesd meg testem, És add nekem az élet vizét!” [25] Jézus az élet vizét ígérte az őt követő híveinek. „Aki hisz bennem, belsejéből az Írás szava szerint az élő víz folyói fakadnak” (Jel 5,38).

34

AZ ÉLET VIZE

Az esszénusok imáiban a legnemesebb érzelem, illetve a szeretet maga az élet vize. Minden áldott víz szent. A reggeli bensőséges imák egyik célja az élet vizével való egyesülés volt: „A második Egyesülés a Víz Angyalával, Akinek az áldott esőt köszönhetjük… Igen, mi imádunk téged, Életnek Vize. A mennyei óceánból a vizek futnak és folynak A soha ki nem száradó forrásokból… Az összes áldásos vizek, Amit a Teremtő alkotott, Szentek.” [25] Az anyai jellegű szakrális hármas és a víz-elem összekapcsolódik nálunk is. A magyar alapítású pálos rend a kolostorát a Pilisben a Hármasbarlang melletti forrásnál építi fel, és a fennmaradt írottas kövön ez áll: „Kis patakból így lesz nagy vizeknek árja”. [64] Az ember energetikai rendszerében a víz-elem a második erőcsokorhoz rendelődik. Szakrális csakrának hívják. Helye a keresztcsont felső része, a fanszőrzet határa. A szakrális csakránkhoz tartozik a medence területe: ivarszervek, vese, hólyag, vér, nyiroknedvek, emésztőnedvek. A hozzárendelt hormonok: ösztrogén, tesztoszteron. Az ide tartozó tanulási feladat: érzelmek, áramlás az élettel, érzékiség, kreativitás, lelkesedés. Érzésvilágunkból az ízlelés a víz-elemmel kapcsolatos. A szakrális központunk jele a Hold és a Nap. A víz-elem érzelmeinkre gyakorolt hatása erősebb este alkonyat után. A víz a legnőiesebb elem. A víz simán folyik, mindenhova könnyen eljut. Alkalmazkodni tud a körülményekhez, a mederhez. Olyan elfogadó, mintha nem is lenne önálló sajátos jelleme. Úgy képes bármilyen formát felvenni, hogy alaptulajdonságai megmaradnak. A legkeményebb követ is képes kivájni. Mivel állandóan változik, saját létezése felől sem biztos, nincs tisztában kincseivel. A környezete tudja, hogy folyékony jelleme mögött valódi értékek rejtőznek. Az alkalmazkodó képesség nagyon szép és értékes tulajdonság. Ez teszi lehetővé az élet továbbfolyását. A durva hideg környezeti ingerekre a víz megfagyhat és harcolni kezd. Ha a víz keménnyé válik, a saját boldogságát is elveszíti. Megtörténik, hogy félelem és depresszió keríti hatalmába. Ez megjelenhet egy önmagára erőltetett viselkedési formában, amelyet gőg és akaratosság jellemez. A víz típusú embert hajlékony alkat és vékony ujjak jellemzik. A sok víz eredményezi, hogy elveszünk érzéseinkben, elveszítjük felelősségünket, és a kényelmesebb jelen felé sodródunk. Az önsajnálat csapdájába esünk. A víz-elem hiánya az emberben a jó érzés hiányát eredményezi maga és mások felé is. A víz-elem jótékony hatását gyakorlatokkal kell behozni az ember lelkébe. Valamilyen víz, tó, folyó vagy tenger közelében kell érzékelni a vízzel való kapcsolatot, az együttérzést, az elégedettséget. A víz-elem ikozaédere kockába írható. A víz-elem rezgése a Föld-anya köbös szerkezetéhez igazodik. A Föld-anya kövei alkotják fizikai testünket, és érzelmi jellemzői hozzák létre testi érzékelésünket. A víz ivásakor magunkat szeretetre irányíthatjuk. Minden érzésünket és gondolatunkat átadhatjuk a víznek. Kérhetjük tőle testünk tisztítását, egészséget, megbocsátást, haragtól vagy félelemtől való megszabadulást stb. A megivott víz elemi energiája az ikozaéderes szerkezeten keresztül az információt továbbítja testünknek. Fizikai szempontból a víz dipóljai könnyen átveszik gondolataink, szavaink elektromágneses rezgéseit. Mint egy adatbank, tárolni is tudják az információt. Ideghálózatunkban és nyirokcsatornáinkban az információ továbbítása az ionok segítségével a víz-elem energiáinak köszönhető. Ugyanakkor a minket körülvevő kozmikus energiaáramlásból épp a könnyen mágnesezhető dipólok és azok ikozaéderbe való rendeződése veszik fel a hatásokat. A víz-elem jele az ikozaéder, a tér-elemé a dodekaéder. Geometriai szempontból a víz- és a tér-elem különös hasonlósággal bírnak. Matematikai szempontból kompatibilisek. Az ikozaéder 20-as szerkezetű, illetve 20 oldala van, a dodekaédernek 20 csúcsa. A víz- és a tér-elem mértanilag összekapcsolható. Az ikozaéder háromszögei leképezhetik a dodekaéder ötszögeit. Geometriai hasonlóságuk alapján a víz-elem át tudja adni szellemünknek a kívülről felvett információkat is. Nem lehet véletlen, hogy az Ószövetségben a templom terének kialakításában az öt vagy 20 könyöknyi mérési forma vagy annak sokszorosa szerepel. Ezékielnél a fő tér mérete 500×500 könyök (Ez 42,15–20), a templomtéré 100×100 könyök (Ez 40,47). A templom előcsarnokának mérete 5×5 könyök (Ez 40,48–49). A templomtér az ötös és a húszas szorzatának megfelelő méret: 100×100 könyök

7. A víz-elem szerkezete és rendeltetése

35

(Ez 40,47). A templom szentélyének bejárata 5×5 könyök, szélessége 20 könyök, hosszúsága ennek kétszerese, illetve 40 könyök (Ez 41,1–3). A Szentek szentélye 20×20 könyök, melyhez a hét tudatossági szintnek megfelelően hét lépcsőn lehet feljutni (Ez 41,3–4). Az ikozaéder és a dodekaéder fontos erővonalak és rezonanciák alakzata. A víz-elem háromszögei olyan ötszöget alkotnak, mint amilyenek a tér-elem energiáinak interferenciavonalai. Életerőnk mindkettő energiájától függ. A térnek megfelelő energia adja tudatosságunkat, és a víz-elemnek megfelelő energia adja biológiai életerőnket és érzékenységünket. A víz- és tér-elem hasonlósága teszi lehetővé a térbe való belátást a cseberbe nézésnél. Ezt a módszert a Mezőségen használják bizonyos történések megtudásához. Tiszta és tükröző vízfelület szükséges hozzá. A vizet tiszta helyekről, 7–9 kútból a reggeli órákban kell összegyűjteni. A reggel a tér órája. Jó a kedd, illetve a pénteki nap. A kedd a Mars bolygó ideje, illetve a tűz-elem köridomja a cseber kerek vízfelületéhez kapcsolódik. A péntek a Vénusz, azaz az istennőkhöz tartozó érzékenység bolygója és ideje. A letakart kerek és sötét vízfelületet 7 fiatal lány nézi. A lányok és a víz az érzékenységet, a testi érzékelést segíti. A vízfelület tükörként adja vissza a tér természetét és a történések sorát. Innen nyerik ki a lányok a férjhezmenetelükkel kapcsolatos információt is épp télvíz idején, amikor a víz-elem uralkodik. [88] A testi érzékelések száma öt, akár a víz-elem és tér-elem szerkezetének összetevői: látás, tapintás, ízlelés, hallás, szaglás. A testi érzetek észlelése szintén a víz-elem energiáinak köszönhető. Érzelmi oldalunk tisztaságával együtt nő érzékelési képességünk. Isten megszentelt teréhez a testi érzetek segítségével kapcsolódhatunk. A szeretet harmóniájára való ráhangolódásunkat jelzi testünk. Ez többféleképpen történhet: szívünk körül melegséget tapasztalunk, kezünkben vagy lábunkban bizsergést érzünk tapintásra vagy valamihez közeledve, fényt érzékelünk magunkban vagy magunk körül, különös friss illatokat érzünk, zenei hangokat hallunk, különös jó ízt érzékelünk az italnál vagy ételnél, stb. Világunk láthatatlan részének érzékelése testünkön keresztül történik. Ez az érzékelés már rég a hittudomány, a bölcselet és a gyógyászat körébe tartozik. Úgy tartják, hogy egyes embereknek érzékeken felüli képessége van. A jelenlegi frekvencianövekedés és -változások azt igazolják, hogy nem kiváltságról van szó. Tanulással, odafigyeléssel az ember érzékenysége fejleszthető. „Az egyetlen út az úgynevezett külvilágba a tested érzésein át vezet. Az egész kozmoszt testi érzetekként tapasztaljuk meg.” (Az azonnali megvilágosodás szutrái) A víz-elem színe kék. A létezés kék színű tere szeretetből áll. A víz-elem is a szeretet háromszögeiből áll össze. Az ószövetségi Ezékiel kék színűnek látja a szent őrzőlények feje fölötti teret: „Ami az élőlények feje fölött volt, az égbolthoz hasonlított, ragyogott, mint a kristály, s szétterült a fejük felett… mintha zafírkő lett volna” (Ez 1,22–26). Eredetmondáinkban is szerepet kap a víz-elem. A Turul nemzetség eredetéről két monda is maradt ránk. Anonymus szerint: „Az Úr megtestesülésének 819. esztendejében … Ügek feleségül vette Dentumogerben Eunedbelianus vezérnek Emesu nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában csodás látomás jelent meg héja (astur) képében és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak (torrens) fakad és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát a sompnium (álom) neve a magyar nyelvben almu, és az ő születését álom jelezte előre, ezért hívták őt Álmosnak (Almus). Vagy azért hívták Álmosnak (Almus), azaz latinul szentnek, mivel nemzetségéből szent királyok és hercegek voltak születendők.” [11] Egy XIV. századi krónikánkban a turul-monda egy másik változata jelenik meg: „Ügyek (Vgeg) fia Előd (Eleud) Eunodbilia leányától Szkítiában fiat nemzett, akit Álmosnak (Almus) neveztek azért, mert anyjának álmában tudomására jutott egy turulmadár jővén, midőn terhes volt, és hogy méhéből forrás fakad, és nem saját földjén sokasodik el. És ez azért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak.” [11] A víz az élet eleme. A vízből, folyóból való születés és az oda visszatérés az ősi hagyományban gyakran jelentkezik. Álmos tehát folyóból született. A neve is kapcsolatban van a folyóval. A latin almus magyar értelme tápláló, áldásos. Almo pedig folyóistent jelent. A folyótisztelet nőelvű őseink hitvilágához tartozott. Attilát is folyóba temették.

36

AZ ÉLET VIZE

A Thuróczy-krónika örökített meg egy szertartást, amely őseink folyó-, illetve víztiszteletének emléke: „Árpád pedig övéinek jelenlétében megtöltötte ivókürtjét Duna-vízzel és minden magyar színe előtt kérte a mindenható Isten kegyelmét… kérte, hogy adja nekik az Úr mindörökre ezt a földet. Szavainak végeztével minden magyar felkiáltott: Isten, Isten, Isten – háromszor egymás után. Ez a szokás innen eredt és meg is maradt mindmáig a magyaroknál.” A Thuróczy-krónikában olvashatjuk Mátyás királyunk születésénél: „Mintha vizek áradásából bukkant volna föl az ő lelke”. A dákoknál is hasonló szokás volt. Servius írja: „…a dákoknak az a szokásuk, hogy amikor harcba indulnak, addig nem látnak hozzá dolgaikhoz, amíg meg nem ittak az Istros vizéből, úgy mintha szentelt borból ittak volna.” [50]

8. AZ ÖT-LETEK ISTENNŐJE „Amit magunk mögött hagyunk és ami előttünk áll, mind apróság ahhoz képest, ami bennünk rejlik.” (A. Einstein) A világmindenség és az ember lénye anyatermészetű. A földi lét emberét érzelmei uralják. Az istennői jelleg maga a szeretet. Hármasság jellemzi az ókor istennőit. Ebből a hármasságból alakul ki az élő ötösség. A tiszta víz ötöshatos szerkezetet képez. ÖT-leteink az anyai jellegű erőkből erednek. Érzelmi oldalunk a beleérző képességet, a világot fenntartó szeretet zárja magába. Innen ered intuíciónk, képalkotó erőnk is. Érzelmi oldalunk és a világ működése a víz-elem fennhatósága alatt áll. Mint ilyen, ötös szerkezetű az ÖT-let. Az ötpontú szimmetria az élővilág alapszerkezetéhez tartozik. A földi élővilág a víz-elemmel kapcsolatos. A víz-elem szentséget és áldást jelentett a régi mitológiában és a mi Bibliánkban is. A rituális kút vagy víz a szertartásokhoz tartozott. A négyszögű udvar közepén elhelyezkedő kút ötpontú szimmetriát hozott létre. A történeti korokból feltárt rituális helyeken a régi kolostorok négyszög alakú kertjei közepén mindig kút állt. A kút a négy kiemelkedő saroképülettel az ötös szerkezetet mintázza le. Ez a mintázat olyan, mint egy felülről látható piramis öt kiszögellése. Ilyen ötös szerkezetűek a régi várak, közterek stb. Ötpontú szimmetria jellemzi Udvarhely címerét, a fiatornyos templomokat, több szakrális díszítőelemünket. Az ötödik napon teremtette meg Isten a fejlettebb élővilágot. Ekkor jelent meg a szellem az élő anyagban. Az ötös szám az anyaföldből való származásra és az anyatermészetre utal. Az ötágú csillag az Ősanya jele. Az ötszög méreteinek aránya közelíti meg legjobban az isteni arányszámot, az 1,618 Fibonacci-féle számot. Nem véletlen, hogy Püthagorasz az emberi mikrokozmosz tökéletes számának tartotta az ötöt. A biológiában az élő sejtrendszerek a pentagram hálójának felelnek meg. A DNS ilyen szerkezetű. A teremtés, a fejlődés során az Egy megsokszorosítja önmagát. Az ötödik lépés által, az ötödik kör létrejöttével alakul ki az Élet Gyümölcse, mely gömbszerű tórusz formájú. [4] Ez Tündér Ilonánk aranyalmája. Az ötpontú szimmetriával rendelkező energiamintázatok térben olyan forgástest alakját veszik fel, mely középen behorpad. Ez a tórusznak nevezett mintázat az alma alakjában megtalálható. Szimbolikus szemmel az alma alakja maga a szeretet. Ilyen tórusz alakja van az ember és a Föld erőterének. A gyümölcsfák virágai ötös szirmúak. Az ötágú csillag a testbe zárt szellem, az ősanya szimbóluma. A föld alakja is az ötszögű rendszerbe tartozik. Ezért anyaföld, a természet Gaiája. Ötágú csillag van Veszprém régi címerében, ötszirmú virág Csongrád címerében, ötvirágú koszorú a Broderics-címerben (1517), ötcölöpös sáncoszlop Vasvár-Szombathely címerében. A kínaiak az év ötödik hónapjában az ötödik napon a víz-elem jegyében ünnepelnek. Az esős évszak előtt kiengesztelő rítusokat végeznek. Versenyeznek a sárkányos – a víz kígyójának alakja – hajóikkal. Ugyancsak a kínaiaknál ismert a Jószerencse Öt Istene, képjelében öt denevérrel. Az ír Mannanan lovas isten a tenger alatt lakozik, ahol öt kis patak és egy kút található. Az afrikai joruba törzs Odudua földistene egy égből eredő ötlábú tyúkkal kapartatja össze az első dombot, ahol az élet megfogan.

8. Az ÖT-letek Istennője

37

Több nép hitregéjében a teremtő isten vagy istennő kapcsolatban van a vízzel, folyóban vagy tengerben lakik. Víz-istennő vagy vízzel kapcsolatos isten a mezopotámiai Inanna, Astar, az egyiptomi Nut, Anubisz, Min, Heket, a görög Hekaté, Irisz, Aphrodité, Artemisz. a hindu Visnu, Laksmi, Szaraszvati, Hapi, a kíni Nu-Kua, a kelta Gwydion, Nehellenia, Mabon, Beli, a skandináv Ymir, Ogiwu, Freyja, Thor, Tó Hölgye, az ír Mannanan, az afrikai Mama Wata, az indián Amala, Pantiwa. A víz-elem az indián hagyományban is megjelenik. A manda indiánok szerint haláluk után egy tó vizén kell áthaladniuk. Ezen a vizen csak a jó érzésű emberek tudnak túljutni, a gonoszak nem. Az ember csak akkor léphet tovább a magasabb tudatosság felé, amikor a szeretet leckéjét megtanulta. A szeretet az érzelmek legnemesebbike. A teremtő és világot fenntartó szeretet anya-világegyetemünk tápláló szelleme. „Aki tudja, mi a férfiasság, mégis megőrzi nőiességét, az hegyi patakká lesz az ég alatti számára. Aki az ég alatti hegyi patakja lett, azt nem hagyja el az örök erő.” (Tao Te King) Az ókor népe a segítséget az Istennőtől kérte. Az istennő kísérőjegye a holdsarló volt. Amíg élt, a termékenységgel kapcsolatos rítusokban fordult a Teremtő-istennőjéhez, elhalálozáskor szintén hozzá esedeztek segítségért. A Hold a sötét, illetve az anyai oldalhoz rendelődő érzelmek égitestje. Az érzelmek lényünk sötét részéhez tartoznak. Érzelmeink tisztítása létünk alapvető szükséglete. Érzelmeink és gondolataink irányítják életünket. Az érzelmekhez az őserők közül a víz rendelődik. A víz az alvilághoz tartozik. Hekaté az alvilág istennője. A finn runó szerint a betegség a tóból vagy erdőszélről jön, a mordvinok a vízanyától származtatják. [83] Életünkben és halálunk után is érzelmeink vezetnek. Az egyiptomi ábrázolásokon a világunk anyai oldalához tartozó érzelmeket Nut jeleníti meg. Az egyiptomi hitregében Nut istennő teste maga a Tejút, a hold alakú lélekbárkákkal együtt. Nut istennő csillagból alkotott testén felül a szellemvilágban a holdsarló alakját leíró bárka ad eligazítást. A mi Tündér Ilonánk is a maga a Tejút. Tejtó van mellette, és ott lakik az égig érő fa (Tejút) tetején. Tejtengerből jött elé a hinduk Padmája, akárcsak Venus a tenger tajtékából. A víz és a Föld-anya életfája együvé tartozik. Az életfa, a rutafa, a Ruda-fa szerkezete és a vízzel való együttléte a lét anyai jellegére utal. Az anyai oldalhoz kötődik az életfa szimbolikája is. A Fa-anya és a Föld-anya fogalma ugyanarra a teremtő erőre utal. Ruda volt a hunok istenanyjának mindentudó férje. Az istennő az életfa ötödik emeletén lakott. [39] A sötéttel jellemzett Hold a vízelemű Rák jegy égitestje, és a téli Bak jegy képjele is. A holderő és a holdsarló mint képjel megjelenik a nyári és téli energiákkal kapcsolatban. A nyári Rák jegy anyai jellege a holdsarlóval kapcsolódik. Ünnepe maga Sarlós Boldogasszony. A víz jegyében, a Rák hónapjában van Sarlós Boldogasszony, július 2-án, a téli földjegyű anyaiság pedig a vízelem évszaka, a karácsonyi időben jelenik meg. Mindkettőre jellemző az érzelmi oldalhoz kötődő fénytelenség. A téli kevés fény, a sötétség, a nőelvű menny, az elrévülés az ősi istenanyával kapcsolatos. A teremtéshez tartozik a vízerő is. Az esszénus tanításban a Víz Angyala nem más, mint a Föld-anya szent hírvivője. [25] A víz és a Föld-anya, illetve az életfa kapcsolata található meg az esszénusoknál. Az esszénus jelrendszer a régi mezopotámiai tudásból származik. A tenger közepén lévő életfához „hét meg hét út” vezet.” [25] Ugyancsak az esszénus tízparancsolat végén olvasható: „Ha megtartod parancsolataimat, akkor beléphetsz a Végtelen kertbe, ahol az Életfa áll, az örök óceán közepén.” [25] Régi imáinkban az életfa, a Boldoganya fa, az aranyfa és a tenger kapcsolata őrződött meg. A Boldogasszony szerepe Máriára ruházódott át: „Széles tenger partján az Aranyfának aranyága, Arra járt asszonyunk, Szűzmária.” [40] „Tengernek közepében egy aranyfa, Aranyfának aranyágán ül a Boldogságos Szűzmária.” [40] A Tejút éjszaka jelenik meg a sötétben. A holdsarló is az est égitestje. Mindkettő a sötéthez tartozik és anyai jellegű.

38

AZ ÉLET VIZE

Az anyai jellegnek megfelelő balspirál szerint mozognak galaktikánk égitestjei. A fa is balspirálban nő. Nem véletlenül az ókor teremtő erejéhez rendelődik az életfa, illetve a Fa-anya fogalma. Katona Lajos vak szobrász lányszobra is ilyen balosztatú áramlást idéz. A kígyózó vonal ábrázolásai a víz-elemhez rendelődő ikozaéderes szerkezetű ligandumok erőterével is kapcsolatosak. Az ikozaéderes szerkezetű ligandumok erőterére jellemző a kettős csavarvonal. Az ókor bölcselete a Holdhoz rendelődő istenfiakhoz társítja az élő ötösséget. Az istenfiak mindig az istenanyával egylényegű teremtőerőt képviselnek. Az érzelmeink kapcsolatban állnak gondolatainkkal. Fontos az, hogy mit gondolunk és azzal kapcsolatban mit érzünk. Gondolataink a tudatosságunktól és lelki impulzusainktól függnek. A szellemhez, a lélekhez az őserők közül a levegő-elem kötődik. Az érzelmeinkhez tartozó víz állandó kapcsolatban van a szellemi részünkhöz rendelődő levegővel. A víz–levegő közegben áramlik az élet. Érzelmi- szellemi kettősségben fogan meg a jó és a hátramozdító is. A rábaközi tudók hagyatéka szerint Ármány a teremtés után a szitáló ködnél finomabb szellemanyagból keletkezett. Seregei előtt ezt mondta: a Jó „belém szakadt Istenanyám és Istenapám világokra terjedő, szitáló ködnél finomabb szellemanyagából. Ezért van, hogy nincs az a Rossz, amiben valami Jó nem volna.” [43] Létünk során érzelmeink vezetnek. Gondolataink tisztításával egy időben fejlesztenünk kell érzelmi oldalunkat. Elfogadóvá, szeretetteljessé kell válnunk. Egy kissé el kell nőiesednünk ahhoz, hogy fennmaradjunk. Ez a régi idők matriarchális felfogására emlékeztet: „Réges-régen nők uralkodtak, de ostoba nők zsarnokoskodása miatt föllázadtak a férfiak. Attól kezdve ostoba férfiak zsarnokoskodtak. Az Ég-nek így sem tetsző, úgy sem tetsző. A nemek közt nincsen verseny, nincsen háborúság. Feladatuk más: kiegészítik egymást egész emberré.” [43] Az önösség feladása nem az én feladását jelenti, hanem egy új lehetőséget belső harmóniánk, lelki békénk elérése érdekében. Csakis rajtunk múlik, hogy felfelé vagy lefelé haladunk. János evangéliumában olvashatjuk: „A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet. Aki pedig fél, nem lehet tökéletes a szeretetben.” A szeretet maga után vonja, hogy léteznie kell az ellentétének is. A szeretet tökéletes ellentétét szeretethiánynak vagy félelemnek hívják. A félelem létrejöttével a szeretet is megtapasztalhatóvá vált: „Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is; mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. Lét és nemlét szüli egymást, nehéz és könnyű megalkotja egymást, hosszú és rövid alakítja egymást, magas es mély kulcsolja egymást, sok hang összeolvasztja egymást, korábbi s későbbi követi egymást.” (Lao-ce: Tao Te King) A víz jelentésköréhez a bennünk lévő istennői szintű szeretet tartozik. Egyiptomban a beleérző képesség megtestesítői voltak: Deus Lunus és különösen Ozirisz-Lunus és Tót-Lunus. A nagy anya volt Hekaté, Istár, Astarte, Soma, Sin, Artemisz, Soteira, Amaterasz, Gwydion, Diana. Ők voltak a jó és a rossz képviselői is. A lét lényege az érzelmek istennőiben rejlik. Az egészségünk függ a szeretet–szeretetlenség mérlegének helyzetétől. Az apai oldalból eredő gondolatainkat az anyai oldal szeretetével tudjuk tisztítani. Érzelmeink tisztasága a szereteten alapszik. A lakóházainkat, otthonainkat alkotó elemek mintázata régen az ősanya ötösét képezte ki. Az alap rendszerint négyszögű alakot alkot. A tetőzet a piramis egyik oldalának a háromszögét mintázza le. A négyes és a hármas szerkezet egy ötszöget alkot. Ez a mi hajlékunk.

8. Az ÖT-letek Istennője

39

Az ókorban az istennő volt a nagy gyógyító. Egyiptomban az istennői oldal Ízisz fogalomköréhez tartozott. Ízisz érző hatalma, szemfénye gyógyító erővel bírt. Ré napisten gyógyítója maga Ízisz hatalma volt. Az igazi örömet nem a logikánk csiszolásával, hanem anyai – érző oldalunk kifejlesztésével érhetjük el. „Az igazságosság szeretet nélkül keménnyé tesz. A hit szeretet nélkül fanatikussá tesz. A hatalom szeretet nélkül erőszakossá tesz. A kötelesség szeretet nélkül kedvetlenné tesz. A rend szeretet nélkül kicsinyessé tesz.” (Lao Ce) Az ember beleérző képessége nagy segítség a létezésben. A hun bölcselet tanítása szerint: „Ahol a nőket kizárják a döntésből és cselekvésből, a köz megfosztatik a cselekvések felétől, az értelem kétharmadától, és a sejtések háromnegyedétől.” [43] Madách szerint Az ember tragédiájában a világi zűrzavarban a segítő szerepet a nő játssza: „S ha tett dús életed Zajában elnémul az égi szó, E gyönge nő tisztább lelkülete Az érdekek mocskától távolabb Meghallja azt és szív erén keresztül Költészetté fog és dallá szövődni.” Püthagorasz (i. e. VI. század) a krotoni beszédében mondja: „Az asszonyok szerepe fontos az államéletben, mivel a nő fogékonyabb az istenire, mint a férfi. Ezért az istenek szeretete és a velük való kapcsolat ápolása az ő feladatuk.” Anya-világegyetemben élünk és az embernek is anyatermészete van. A koronázási paláston és a szilágylompérti kazettán látható világmodell ezt hangsúlyozza. Mind a négy irányt egy-egy holdsarló jelzi, akárcsak kerámiáinkon. A krakkói vártemplom belső falán minden égtáj felé egy-egy bikafej található. Holdállat a ló és a kutya is. Meséinkben a tündér kocsiját négy ló vagy négy kutya húzta. A víz-elem jellemzői képezték a hermetika módszereinek egyik fontos tézisét. A kísérletező tudományok korában a víz elvének megfelelően kezdték el a munkát. Az átalakítandó anyagkeverékbe folyékony összetevőt használtak, vagy melegítéssel cseppfolyós állapotba hozták az elegyet. A középkori füvészkönyvekben gyakran szerepel a quinta essentia gyógyító ereje. Ez az elixír az istenanyai oldal gyógyító képességéhez kapcsolódik. A hermészi tanok művelőinek fő védnöke a Királynő volt. A sötét anyagot fénynek, illetve tűznek vetették alá és hozzáadtak egy folyadékot, vagy folyékonnyá válni képes fényes anyagot. A test és szellem jelképes egyesítését a különböző anyagok kémiai menyegzőjének vélték. A keresztény bölcseletnek megfelelően és az alkimisták szerint ellentéteink egyesítéséhez létezik egy mennyei szubsztancia, egy isteni Igazság. A segítő mennyei szubsztanciát nevezték elixírnek, quinta essentiának, vinum philosophicának, a bölcsek kövének. Ahogy az ókor embere az Istenanyához, a Földanyához fordult segítségért, a korai természettudósok a nagy Anyában, az anyagban ősanyai segítséggel próbáltak eligazodni. Ezért nevezték jelképesen quinta essentiának a csodaanyagukat. Az ötös szám ugyanis az ősanya száma. Ez az ötös szerkezet található meg a füvészkönyvek ábráin a csillagok számában és az egyiptomi életfán székelő madaraknál is. Az egyiptomi titkos tanítás szerint a lélek tökéletes ismerete minden anyagi átváltoztatást meg tud oldani. Úgy vélték, hogy az önismeret hatással volna az edényben végbemenő kémiai reakciókra, és ez csak úgy lehetséges, ha van egy közvetítő anyag az ember szelleme és az egyesítendő anyag között. Átvitt értelemben az anyagok közötti összekötő erőt egy folyékony anyag tudja biztosítani. Ez az összekötő folyadék nemcsak áthatol a szilárd anyagon, hanem el is párologtatható. Tehát olyan anyag, amely változtatja halmazállapotát. Ilyen tulajdonságú a víz, mely három halmazállapotban létezik. A víz az életelixír oldóanyaga. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a harmatvíznek vagy az élő víznek. A mezopotámiai és az egyiptomi ábrázolásokon már ismeretes az Istennőtől kapott élővíz. Leírás nem maradt róla. Az alkimisták harmattal nedvesítették meg a lombikba betett anyagot. A középkorból ránk maradt Zóhár-leírás szentnek tekinti a harmatot. „V. 47: És írva vagyon: mert harmatod az élet harmata. Az életé tehát, a Nagy ős éltető nedve ő. S harmat táplálja mind a szenteket. Ez az a manna, amely az igazak számára készült a

40

AZ ÉLET VIZE

másvilágban. S a harmat alászáll a szent almafa ágaira. Ez a harmat fehér, olyan, akár a kristálygömb, amely minden más színt magába foglal.” [74] A fémek közül a higany rendelkezik cseppfolyós és párolgóképes tulajdonsággal. Felszíne tükörszerű akár a vízé. Az alkimisták szerint a víz szoros kapcsolatban áll a higannyal. A műveletet élő folyamatnak képzelték el, amelyben ők is részt vesznek, mialatt a higany behat az anyagba. Egy ismeretlen alkimista versében összeköti a mindent áthatni képes princípiumot, a Merkurt az életet adó nagy Istennővel, az alkímia Királynéjával: „Merkur vagyok, a nagyszerű virág, Amilyet még nem látott a világ. Föld, Hold, Mars forrása vagyok, Szaturnuszt fékezem, Vénuszként ragyogok, Legfőbb hercegasszony, királynő királyok fölött, A Tükör anyja, fénybe öltözött, Sugárzó szépség szépségek között.” [74] A vízen és a higanyon kívül ismertek voltak a mézből, borból, szőlőmagból készített elixírek. Olykor a vért is használták eszenciaként. Tudták, hogy a méz és a higany túladagolása veszélyeket rejt magában. Ellensúlyozásukra a keverékhez illatos komponenseket, rozmaringot, liliomot adtak. A piros liliom kivonatának, akár a vörös bornak, férfi jelleget tulajdonítottak. A fehér bor vagy a fehér liliom a női jelleget erősítette meg.

9. A SZERETET ÉLTETŐ ÁRAMLÁSA ÉS A KARÁCSONY „A boldogság szeretet kérdése, semmi másé. Aki szeretni tud, az boldog ember.” (Hermann Hesse) Világunkat a szeretet teremtette és a szeretet tudatossága tartja össze. Karácsony a szeretet ünnepe. A mezopotámiai kultúrában a szeretet képjele a háromszög. [25] A szeretet teremtő erejéhez harmónia kapcsolódik. A szeretet nélkülözi a kettősséget. Az elfogadó szeretetet inkább harmonikus semlegesség jellemzi. A teremtő erő nyugvó állapotban a maga hármasságában nyilvánul meg. Az ókorban az egyenlő oldalú háromszög a világot létrehozó szeretet, illetve a mitológiai Istennő jele volt. A Holdhoz kötődő vízelem és a lét érzelmi jellegének hármassága az istennőkhöz kapcsolódik. A sumer–esszénus vonalon az egyenlő szárú háromszög a teremtő szeretet szimbolikus képe. A szeretet maga az égi Rend. Az égi irány színe a fehér. A szeretet színe a fehér. Minden rezgést magába tud zárni. Karácsony a szeretet ünnepe. A szeretet az érzelmek istennője. Nem véletlenül van a karácsonyi idő télen. A víz-elem nagyobb hatása a téli időben érvényesül. Az érzelmek a téli sötétségben könnyebben hozzáférhetők. A téli és az éjszakai sötét szimbolikus tartalommal bír. Az ókor bölcseletében az érzelmek lényünk sötét oldalához tartoznak. Az égtájak közül a víz-elem az északi irányhoz és az éjjeli időhöz kapcsolódik. Jézus születését nem véletlenül az éjszakai istentiszteletkor ünnepeljük meg. Az észak színe a mitológiában legtöbbször a kék. Az égi iránynak megfelelő tér-elem színe a fehér. Ez a fehér fény tartalmazza az összes többi szín együttes erejét. Mozgékonyság jellemzi, nagyon magas frekvencián rezeg. A fehér a tisztaság, az isteni jóváhagyás fénye. Tisztító erejű. A fehér át tudja változtatni a sötétséget. Amihez a fehér hozzáér, az megvilágosodik. Mindenben képes azonosítani a dolgokat, feloldani az ismeretlent. A hunok vízilioma és a keleti népek lótuszvirága nem véletlenül fehér színű. Az abszolút tisztaság és tökéletesség színe, az egyensúly színe. A kék és a fehér szín szakrális együttese az istennői erőhöz kapcsolódik. A víz-anya a szeretet istennője, a tér pedig a népek Nagy Istennője. A víz- és tér-elem mértanilag is összekapcsolódik. Az érzelmek vízelemének ikozaédere hasonló a tér-elem dodekaéderéhez. Mindkettőre az ötpontú szimmetria jellemző.

9. A szeretet éltető áramlása és a Karácsony

41

A szeretetnek színe a fehér, a víz-elemé a kék. Ez a színhasználat hagyományainkban gyökerezik. A „Fenyőgallyas kisjézuska…” kezdetű karácsonyi énekünkben a szeretetnek fehér színe van. „A szeretet fehér szárnyán szállj, siess a földre.” A vízhez a kék színt kapcsoljuk. A Boldogasszony-tisztelő hunok a házaik külső falát kék színnel mázolták le. A székely, a felvidéki és bácskai népi festett bútorok alapozó színe szintén a kék. A Kalevalában a fehér és a kék szín összekapcsolódik az északi iránnyal. Vajnemöjnen Észak lányát kéri feleségül: „Északföld szépséges szüze, földnek, tengernek tündére, kiült a kék ég ívére, magasságos menny boltjára patyolat tiszta pendelyben, ragyogó fehér ruhában.” (Kalevala, 8. ének) A téli idő csökkent napfénye a napszakok közül az esthez, illetve az éjszakához hasonló. Karácsony a téli időhöz és az éjszakához kapcsolódik. Az esti és éjszakai idő égitestje a Hold és a csillagok. Mindkettő a karácsonyi istenfiú és az istenanya képjelei közé tartozik. A víz egyik gyakori képjele a holdsarló. A Hold a víz-elem, illetve az anyai jelleg kihangsúlyozója. A holdsarló az ókor Föld-anyáinak és a mai kor istennőinek kísérőjegye. A holdsarló összetett jelkép. A Földet olykor a Hold képviseli. A Hold régi neve Szin. A babiloni Szin isten nemzette Samas napistent. A hun Edda ősanya az ezüsttojásból kikeltette a Világosságot. Az ezüst a Holdnak megfelelő szín. Az istenfiú és az ember a Hold-, illetve a Föld-anya gyermeke. Az istenfiú, illetve az ember az anyatermészetű szeretet vezérelte létbe születik bele. Az istenfiú és az emberi lélek a szent közép harmóniájának megfelelő szeretetet képviseli. Az egyiptomi ábrázolásokon az Istennő gyermeke a holdsarló alakú bárkán utazik. A mezopotámiai pecséthengereken az istenfiú holdsarlót tart a kezében. Az istenfiú anyatermészetű. A legmagasabb rendű szeretet hatja át. Az istenfiú és a lélek anyatermészetű. A fényfiú születésének megfelelő Karácsony a szeretet ünnepe. A világ különböző részein élő népek nevezik az istenfiút tűz sárkányának, krokodilnak, baknak. A hinduknál a neve Makara, és a Bak jegyhez sorolják. A hindu bölcseletben a Karácsonyhoz kötődő állatképjelet a Makara alkotja. Makara szakrális képjele a Szaturnuszhoz, a kövekhez, illetve a karácsonyi földjegyhez tartozik. A Makarának áramvonalas teste van és hét feje. Neve krokodilust jelent, vagy inkább szörnyeteget, melyet mindig a vízzel kapcsoltak össze. A dióshalmi és zsigrai templom mennyezeti freskóján az istennő ül a hétfejű sárkány hátán. A dióshalmi freskő sárkánya hasonlít a hindu Makarához. A zsigrai templom XV. századi freskóján a többfejű sárkánynak oroszlánteste és oroszlánlába van. A föld-elem és víz-elem a karácsonyi időben alkot egységet. Együtt hozza létre a tűz-elemhez tartozó kis fénycsírát. A karácsonyi földjegy égitestje a Szaturnusz. Szaturnusz a kövek égitestje. A mezopotámiai pecséthengeren az istenfiú az apa és anya között emelkedik ki a kőhalmazből, kezében holdsarlóra hasonlító képjelet tartva. A Szaturnuszt régen holdsarlóval ábrázolták, így például a Kolozsváron megjelenő Csízióban a XVI. század végén. A Holdat lélekbárkának nevezték régen és így hívjuk ma is. Az ókori ábrázolásokon a lélekbárkán az istenfiú utazik. A lélek bárkájának egyik képjele a bikaszarv. A bikaszarv szintén a holdsarló alakját képezi le. A karácsonyi jászol mellett nem véletlenül található meg a tehén- vagy bikafej. Az állatok kettős szarva, mint a víz-elem képjele, a télhez, az északi irányhoz és az éjszakához rendelődik. Ugyancsak víz-elemű állat a ló és a kutya (farkas) is. Az északi népeknél, de nálunk Erdélyben is a karácsonyi ajándékot a ló vagy aranycsikó hozza. Az aranycsikó olykor a víz-elemre jellemző fokost tart a kezében. A karácsonyi és újévi köszöntőkhöz tartozik a kecske-álarcokon kívül a bikafejes álarc és az eke is. [89] A Bibliában is megtalálható az északi iránynak megfelelő állatképjel. Az északon megjelenő lénynek Ezékiel és János szerint bikaarca volt (Ez 1,5–10, Jel 4,5–6). Másikban borjúhoz hasonlított (Jel 4,6–8.)

42

AZ ÉLET VIZE

A kolozsvári Szent Mihály-templom szentélyének északi oszlopán Lukács evangélista képjele a bikafej. Nem véletlen, hogy Karácsony éjszakáján Szent Lukács evangéliumából olvasnak fel. Az istenfiúhoz rendelődik a csillag is. Karácsony a téli sötéthez, az éjféli Jézus-születéshez kapcsolódik. A hermészi tanok művelői az istenfiút holdsarlóval és csillaggal együtt ábrázolták. A víz-elem mértani jele az ötágú csillagot képezi le. A víz-elem ötágú csillaga a Karácsony egyik képjele. A víz szentsége is a karácsonyi időkhöz kapcsolódik. Az ötágú csillag az egyiptomi régiségeken látható. Az ősanya jele az ötszög mintázata. A szakkarai és karnaki szakrális helyek „szentek szentélyének” mennyezetét mind a kék mezőben ábrázolt ötágú csillagok díszítik. Az ószövetségi Ezékiel kék színűnek látja a szent őrzőlények feje fölötti teret: „Ami az élőlények feje fölött volt, az égbolthoz hasonlított, ragyogott, mint a kristály, s szétterült a fejük felett… mintha zafírkő lett volna.” (Ez 1,22–26) Karácsony csillaga az ötágú csillag. Karácsony a szeretet, az érzelmi oldalunk ünnepe. A szeretet mint az érzelmek istennője a víz-elem ötös szerkezetéhez igazodik. A holdsarló pedig a víz-elem egyik képjele. Karácsony jegyében az ötágú csillag és a holdsarló összekapcsolódik. Az égi – Nap – és földi – Hold – erőnek kapcsolódását és a harmóniát a csillag biztosítja. Az istenfiú maga a szent közép, a harmónia megteremtője. Az apa–anya–gyermek hármasságának ábrázolása mint Nap–Hold–Csillag megtalálható a mezopotámiai cseréptöredékeken kívül az egyiptomi, a hermeszi, az óind domborműveken, képeken is. Olykor az istenfiú az anyával képez egy egységet. Mindkettőhöz rendelődik a holdsarló és a csillag is. Az istenfiú hozza meg a dualitásban a harmóniát. Vele együtt alkot az apa–anya páros szakrális hármasságot. Nem véletlen, hogy templomainkban az Isten szemeként ismert háromszöget az istenfiú tartja kezében: Kassán a ferences templom oltárán és Felsőpetény templomában. A kőszegi Jézus szive-templom külső díszítőelemei háromszögek. A brazil Jao de Deus gyógyító ember képein Jézus mellett háromszög található. A háromszög karácsonyi díszeink egyik gyakori eleme. Karácsonykor jelenik meg a csillag képjele és a madár mint az ünnepi asztal szárnyasa. A föld-elem és a víz-elem is anyai jellegű energiát képvisel. A lélek is az érzelmekhez kapcsolódik. Mindenik a sötéttel jelzett régióhoz tartozik. A sötét fogadja magába a fényt. Az egész téli időszak ezért befogadó minőségű, az istenanyához tartozó energiákat erősíti. Nem véletlenül ma is a Szűzanya hónapja a január. A víz-elem mértani szerkezete az ötpontú szimmetrián alapszik. A karácsonyi csillag is ötágú, akárcsak a karácsonyi mézeskalács. A víz-elem téli hatóereje épp a karácsonyi időkben a bennünk rejlő erők harmóniájára hat. A harmónia a szeretet felé vezet minket. Az egyiptomi Nag Hammadiban előkerült szövegekben a szűzi Barbelon gondolatából keletkezett az isteni ötös fényfiú: „Ez a korszakok Atyjának ötöse, aki az első ember, a láthatatlan Szellem képe; … a megsemmisíthetetlenség és az örök élet és az igazság.” [78, 85] A víz, a szeretet és a föld-elemű szegeletkő is ötös szerkezetű. A várak szögeleti bástyái ötszögűek. A 114. húsvéti énekünkben, mely így kezdődik: „Nagy jóvoltát hirdessétek most a Teremtőnek”, ez található: „félredobott terméskövet állít szegletkőnek”. A Biblia szerint Jézus az „a kő, melyet az építők megvetettek”, mely „a szegelet fejére” lett teremtve (Lk 20,17). Ugyancsak Ő „a lelki kőszikla, melyből az élet vize fakad” (1Kor 10,4). Karácsony a szeretet ünnepe. Két kör metszéséből kialakult mintázatba írható be a szeretet háromszöge, illetve a két háromszög alkotja a rombuszt. A rombusz a lélekerőhöz tartozó levegő-elem oktaéderének egyik változata. A víz-elem ideje a tél, égtája észak. Északhoz az este, illetve az éj sötétje tartozik. Az egyiptomi hitvilágban Amon istenfiú energiái kapcsolódtak az északi irányhoz. Ő volt az Őstojás, a mony, a menny. A fénynek és sötétnek nevezett két fél között a kis tojásszerű mag képezi a szent közép harmóniáját. Tulipánunk mintázata ezt a rejtett jelentést is magában hordozza. Az istenfiúi minőséghez a fénylő mag, a szeretet, a szív, a fényesség, a világosság társul. Ő a szeretet, a Fényes, a tiszta. Archaikus imáinkban a Kisjézus maga az aranyalma. Az almafa gyümölcsének magháza ötágú csillag alakú.

9. A szeretet éltető áramlása és a Karácsony

43

A szent közép maga az ősmag, amiből minden keletkezett. A hinduk bibliájában, a Bhagavad-gitában Krisna így nyilatkozik: „Én vagyok a magot adó Atya” (Bhagavad-gitá, XIV. 4). Teremtő istenfiúnak tartják az egyiptomi Nebót, a hindu Aditit, a hawaii Kamapuat, a pápuai Dudugerát, az azték Cipatlit, az algokin indián Michabót, a kenyai Tezcatlipót. A napistenhez vagy az istenfiúhoz kötött mag képjele több nép hagyományában is ismert. Ifához, a nigériai tudás istenéhez a dió társul, melynek a tobozhoz hasonló alakja van. Ősmag jellege van a gabonaszemeknek, bogyónak vagy toboznak, mely Pán istenfiú, Odüsszeusz és Bacchus ábrázolásához társul. Prométheusz a fényes tüzet egy magban rejtette el, hogy elvigye az embereknek. Gabonaszem alakja van a kelta istennő fiának, Gowion Bachnak. Neve kő (Go), hon (on) és bak (Bach) szavainkkal cseng össze. Ő gabonaszemmé változott, melyet a tyúk lenyelt és megszületett a teljesség, Taliessin. Az ókori népek képzete szerint karácsonyi időkben született istenfiú volt a szent mag és az aranyalma. Archaikus imáinkban is így őrződött meg. [40] Decembert az istenfiak hónapjának hívták a hunok. [39] A makk, a mák, a mogyoró, a mag mind a borsószemnyi új megszületéséhez tartozik. A karácsonyi mákszemek szórása, a búza vagy rizs hintése az újházasok elé, mind a jövendő új érdekében mozgatja az energiát. Az újévet a hagyomány szerint a kerek magot utánzó lencse evésével kezdjük. Ilyenkor szokásos az égő szalmakerekek görgetése. Az újévet köszöntők hangszere a dob, a kerék vagy a tükör, melyeknek szintén kör alakja van. Népünk hagyományosan körkoszorút helyez az ajtókra a karácsonyi időben. Több maggal kapcsolatos karácsonyi szokás él ma is. Népünk hagyományában Luca-napkor éjjel a miséről való hazamenetelkor mákmagot kell elszórni, hogy a rossz elkerülje az embert. A karácsonyi kalácsok egyik szép hagyományos fajtája a mákoskalács. A közös rész maga az összekötő mag, rovásunk H és K betűje. Az egyiptomi hitregékben az ember lelkének testbe rejtett részét KA-nak nevezték, a megvilágosult isteni lényeket Kau urainak. Az istennő neve Sekhem. A hinduk Shaktinak nevezik, de az egyiptomi Szehmet is hozzá kapcsolódik. A KA a gyökérközpontban, a Sekhemben rejtőzik mindaddig, amíg szeretettel nem telítődik az ember. Az egyiptomi Halottak Könyvében a napisten, illetve a megvilágosult lélek maga az Úr-mag-ős, Hearmakis, aki Sekhemben lakik. Az ember belső harmóniáját jelző tobozmirigynek is a maghoz hasonló alakja van. A megvilágosultak tobozmirigye jelez és fényt bocsát ki, a szellemi erő fényét. A hindu bölcseletben a boldogság állapotának neve Moksa (Mag-os-a). A felszabadult és megvilágosult ember Mukta (Mag-ta). Az egyiptomiaknál a tiszta lélek neve Hearmakis (Úr-mag-ős). A karácsonyi időkben van a Vízkereszt ünnepe is. A víz-elem ötös szerkezetű, mértani mintázata pedig az ötpontú szimmetrián alapszik. A hunok istenanyja kapcsolódik a vízhez és az ötöshöz is. Az életfa ötödik emeletén lakik a hunok Joli istenanyja. Az Arvisura szerint a hunok Anahita istennőjének vizével való áldás szükséges ahhoz, hogy az ember lelkét-szellemét segítse. Az áldás mozdulata a keresztbe való meghintés. A kereszt mintázatához hasonlít rovásunk B betűje. A rovásos B betűjének zöngése található meg a Habúr és Aba szakrális nevekben. Jézus a kereszten az Atyát Abának szólította. Ez a jel megtalálható Szűz Mária családfájának jelében is, melyet krisztogramnak nevezünk. Ma a víz szentségéhez tartozik a Vízkereszt ünnepe. A régi görögök Epiphaniának hívták. Magyarul ez Aba-fa-hona. Ilyenkor hintette meg Keresztelő János vízzel kereszt alakban Jézust. Az olaszok ajándékot hozó Befana-ja (Aba-fa) is a karácsonyi időkhöz kapcsolódik. A karácsonyfa pedig az ünnep dísze. A görögöktől maradt ránk a januári Epiphania ünnep, amit mi Vízkeresztnek nevezünk. Hypapante, Befane, Epifania neve hasonlósága is jelzi közös gyökerüket. Befane a Fa-anya képzetből származó öreganyó, Aba-fa-ne vagy Aba-fény, az Úr Fénye. A karácsonyi idő arkangyala Rafael, azaz Úr-fa-él, az életfában élő erő. Régi tudás rejlik mai hagyományainkban. Az érzelmeinkhez rendelődő víz-elem időszaka az éjfél. Az éjszakai születési szertartás tartozik hozzá. A karácsonyi éjféli misék és a gyertyás körmenet szép példája az emlékezésnek. A víz-elem évszaka a tél, napszaka az éjfél, színe a kék, az észak, illetve az éjszaka közepe tartozik hozzá. Ilyenkor a Tejút újra metszi a nappályát, mely újabb felismerést, beavatást segít elő. A nyári napfordulónál való metszésnél a fény a fejen keresztül a deli fénnyel jutott be képletesen az emberbe. A téli beavatásnál

44

AZ ÉLET VIZE

a fény az alsó gyökércsakránál jelenik meg erőteljesebben. Gyökérközpontunk a föld-elem energiához tartozik. A sötét fogadja magába a fényt. Az egész téli időszak ezért befogadó minőségű, az istenanyához tartozó energiákat tárolja. Nem véletlenül ma is Szűzanya hónapja a január. Télen az istenanyai energiák közül is a víz-elemhez tartozó mély érzelmi szeretetminták részesülnek előnyben. Ez a mély magunkba merülés nem más, mint egy beavatódás az ősemlékezetbe. Bensőnk tisztításával megjelenik a fénycsíra a sötétben. Kint gyertyát gyújtunk. Megszületik a világban az istenfiú, és bennünk a fénycsíra fényesedik. A fény, illetve a tűz-elem színétől kapta a nevét az ajándékhozó aranycsikó Torockó és Kis-Küküllő vidékén. Az újévkor merített vizet aranyosvíznek nevezik, mely különleges jó hatással rendelkezik. [89] A víz-elem színe a kék. A kék az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. Ugyanakkor a beleérző-képesség, intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet világához is kapcsolódhat. Az intuíciós tudás miatt a kék szín az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte. A keresztény szimbolikában a kék az angyalok, valamint Szűz Mária színe. Míg a nappali ég vakító kékje a ható elvhez áll közel, azaz jang, addig az éjszaka sötétkékje a női princípiumra utal.

10. A SZERETET GYÓGYÍTÓ ERŐI „Víz áldott Angyala, A Föld-anya szent hírvivője, Lépj be a bennem áramló vérbe, Fürdesd meg testem, És add nekem az élet vizét!” [25] A testi-lelki egészség megőrzésének feltétele gondolataink és érzelmeink tisztasága. Gondolataink a szellemi erőhöz, érzelmeink a sötéttel jelzett földi erőkhöz tartoznak. Gondolatainkat a szeretet elfogadó és békítő erejével tudjuk megtisztítani. Érzelmeink istennője a mindenen áthatoló és mindent átható szeretet. Gondolataink és érzelmeink kettőssége mint két szemben álló erő jelenik meg bennünk. Gondolataink az apai oldalhoz rendelődnek. Az apai oldal a lineáris időhöz tartozó ok-okozat rendszere szerint érvényesül. Az anyai oldalhoz rendelődő érzelmeink a gondolatainkhoz fűződő béke–békétlenség örvényében leledznek. Az ókor bölcseletéből merítő alkimisták az átváltozás megoldását az ellentétek egyesítésében látták. A szellemi tökéletesedés egyik fő célja a két elem összebékítése volt. E két ellentét lényegében a változás, a fejlődés alapja. „Ami fent van, az van lent is. A tűz és a víz ellenkezik egymással. Boldog vagy, ha egyesíteni tudod őket”, áll a Smaragdtáblán, illetve az egyiptomi tanokban. Tudnunk kell, ahogy a jobb és bal felünk adja az Egészet, úgy a férfi és női princípium adja az Egyet. Az Egyre jellemző az egész, illetve az egészség. Csak kettősségünk harmóniájában vagyunk egészségesek. Ahogy a világ egy szent nászból keletkezett, kettősségünkben több úton kell törekednünk a bensőnkkel való egyesülésre. Az egyik földi járható út közvetlenül megadatott az embernek: a szereteten alapuló kapcsolatok. A másik út a bölcsességen alapuló bensőnkkel való egyesülés. „Imádjuk a szent Angyalokat, Akik felé tett erőfeszítéseink És Egyesüléseink jobbá tesznek bennünket.” [25] Világunkban nincsen meg egyik dolog a másik nélkül. A Világegyetem minden alegysége hatással van a másikra. A teljes egésznek, Istennek mi létezők is részei vagyunk. Mindenikünk magában hordozza az istenit. A világon olyanok vagyunk, mint testünkben a sejtek. Azok is összeköttetésben vannak és hatnak egymásra. Ránk emberekre minden hatással van: a ruhánk, a szék, a lakás, az emberek gondolatai, a növényzet, a vizek, a levegő, a pára, az égitestek. Ez olyan, mint amikor egy veder vízbe színes folyadékot cseppentünk: az egész elszíneződik. Ha magunkban végigmegyünk egy önfeltárási folyamaton, az nem egy magányos tett. Minden belső feszültség feloldása jótékonyan kihat a rajtunk kívül lévőkre is.

10. A szeretet gyógyító erői

45

Fizikai és szellemi létünk energiái tapasztalataink során állandó változáson mennek keresztül. Belső szellemi terünkbe a testünkön keresztül érhetünk, oda, ahol az igazi önvalónk, a Forrásunk leledzik. Belső szent terünk a mi királyságunk. Célunk bejutni és felvenni a kapcsolatot isteni részünkkel: ez az út a szellemi megvilágosodás felé való haladás. Belső erőink harmonikus egyesülésével egyensúlyunkat segítjük elő. Mivel minden az energia törvénye szerint működik, erővonalaink a környezetünkre is hatnak. Belső harmóniánk és a Föld egyensúlya kapcsolatban lép egymással: „Ha megtanultad magad egyensúlyban tartani, a Föld egyensúlyával leszel egy.” [15] Érzelmeink ősereje a víz. A szeretet a legmagasabb rendű érzelem. Bibliánkban Jézus ígéri az élet vizét azoknak, akik hisznek benne. Jézus a szeretet hitét hozta el nekünk (Jel 5,38). Az esszénus tanításban a legjobb gyógyító maga a szeretet kozmikus rendje. A Víz és Szeretet képjeléhez ez kapcsolódik: „…Langyos esőcseppek a szomjas földön… folyók, tavak, tengerek, a vér keringése, amely az élet vizét szállítja a testben, amint a Szeretet enyhíti az érzelmi test fájdalmát, csak a Szeretet tompíthatja a szenvedés kemény élét. Az élet maga is a Szeretet egyik kifejeződése. A Szeretet mindenütt létező kozmikus óceánja átölelve veszi körül az univerzumot, és annak friss vizében feloldódik a létezés minden fájdalma.” [25] A szeretet adja meg a lélek örömét és békéjét is. Az esszénus jelrendszerben a békét a Hold jelképezi. „Az Öröm melegsége kisugárzik a környezetre… a szorongó, magányos emberiség egy kis részét visszasegítjük a széles útra… a derű nem vesz tudomást a körülötte uralkodó káoszról, a béke türelemmel… vár.” [25] A téli sötét napokon érzelmeinket és gondolatainkat kell megtisztítanunk. Lényünk sötéttel jelzett részéhez az érzelmeink és az alsó gyökérközpont tartozik. A Karácsonyhoz kapcsolódik a szeretet kozmikus rendjének látható ereje. A világot fenntartó Rend, az igazi Út a vízhez hasonló: „A legfőbb jó a vízhez hasonló, Mindennek hasznos, de nem harcos. Az alantasban is jelen levő, A víz az ÚT-hoz hasonló.” (Tao Te King) A hindu bölcseletben az istenfiúhoz – a hetedik fiú – kapcsolódik a Szép út. Az istenfiúnak a hetedik fokozat – erénylétra, fának az emelete, tudatossági szint – felel meg. Világunk az égi felső világ letükröződésével alakult ki és alsó világnak nevezik. Az alsó világ hetedik emeletének az ura az istenfiú: Seboath, illetve Shabhavat, azaz a Szép-út (V. Stanza 6). Jézus saját példájával – út, igazság, élet – mutatta meg az utat: „Aki hisz bennem, belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak” (Jel 5,38). Lelkünk fénye az alsó erőközpontjainkban rejtőzik. Gyökérközpontunk a föld-elem energiához tartozik. A föld- és víz-elem energiái a sötét oldalhoz tartoznak. A mezopotámiai agyagtáblán látható mintázat jelzi, hogy fényünk a föld-elemű kecskék felségterülete. Télen a föld-elem mellett a víz-elemhez tartozó mély érzelmi szeretetminták is előnyben részesednek. Érzelmeink a második csomóponthoz tartoznak, a szakrális csakrához. Az agyagtáblán a víz-elemű kutyák képjelezik le. Belső lélekfényünk a harmadik erőcsomóponthoz, a köldökcsakrához is kapcsolódik. Ezt a tűz-elemű oroszlán képjelezi. Lényünk holdsarlóval jelzett része a sötét régióhoz tartozik. Érzelmeink sötétségében kell szellemileg emelkednünk. A tiszta gondolatok és tiszta érzelmek segítik a lélek erejének kibontakozását. A fa emeletei akárcsak az erénylétra, a tudatosság fokozatait képjelezik. Az erénylétra maga a szeretet–szeretetlenség létrája. A szeretet egységében egészséges az ember. A lelki-szellemi egyensúly az egészséges test feltétele. Az egészség megszerzéséhez először gondolatainkat és érzelmeinket kell megtisztítanunk. Csak a szeretet törvényének betartásával lehet testben és lélekben megújulni, meggyógyulni, illetve az életfán feljutni. A hála érzésével megszabadulhatunk az önvádtól, az elvárásoktól, a félelemtől. Ilyen állapotban új terveink, új hozzáállásunk alakul ki. A felhúzó erő felé keskeny és járatlan út vezet. Olykor kapuőr vagy sárkány képjelű legyőzendő akadályok tornyosulnak, melyeken át kell az ösvényt kitaposni.

46

AZ ÉLET VIZE

„Előtted új ország, Keskeny utak, Olykor nyomtalan.” (Claudia Nietsch-Ochs) Egységben és hálával lenni mindennel, ez a felfelé vivő út. Az esszénusok, amikor az egészségükért imádkoztak, az erény útját az élet fájának nevezték, mely az örök óceán közepén található. [25] „Ó, te szent törvény, Az életnek fája, Amely az örök óceán közepén áll. Azt hívják a gyógyítás fájának. Minden gyógyítás fája.” Ugyancsak az esszénus tízparancsolat végén olvasható: „Ha megtartod parancsolataimat, akkor beléphetsz a Végtelen kertbe, ahol az Életfa áll, az örök óceán közepén.” [25] „Aki tudja, mi a férfiasság, mégis megőrzi nőiességét, az hegyi patakká lesz az ég alatti számára. Aki az égalatti hegyi patakja lett, azt nem hagyja el az örök erő.” (Tao Te King) Számos tanítás javasolja, hogy eresszük el félelmeinket, bocsássunk meg, üresítsük ki magunkat a zavaró érzésektől, gondolatoktól. Megérteni és megérezni kell, hogy az ember szerves egységben él a földön létezőkkel és a földdel. Saját átalakulásával nemcsak saját magán, hanem minden létezőn segít. A hinduk ezt nevezik megvilágosodásnak, a keresztények megváltásnak, a buddhizmus a szenvedés végének. A pillanatra való beleérzés a szeretet erőit hozza be. A most jelenlétének szent érzése mély békét és nyugalmat ad. Erről fogalmazhatta Szent Pál: „Isten békéje, mely minden értelmet meghalad” (Fil 4,7). Világunk szerves anyagból áll, mely ötös rendszerben működik. Ötös szerkezete van érzelmeink energiáinak, és a tér-elem dodekaédere is ilyen jelleget mutat. Létünk teréhez érzelmeink segítségével jutunk közelebb. A teremtő Egy teréből származunk és Egy-gyé válhatunk vele. Az eggyé válás a belső terünkbe való bejutással történik. A bejutási módot nevezik csendmeditációnak, elmélyülésnek, az önvalóval való felvételnek. Az élményt pedig hívják istenélménynek, Istennek, megvilágosodásnak. Az igazi kreativitás a belső térből, a lélek-érzelmek régiójából származik. Belső harmonikus teret teremt az is, ha gondolatmentesen figyeljük a környező tárgyakat vagy a test mozgását. A másik módszer a légzésre való figyelés. A tudatos jelenlét azt jelenti, hogy az ember eggyé válik a helyzettel. Nem szegül szembe a történésekkel, hanem valósággal beleolvad a helyzetbe. Ilyen eggyé válásnál a nagy Egész törvényei szerinti cselekvés jön létre. Ilyenkor teremtődik meg az egység a belső isteni lénnyel, az Egésszel, a lélekkel. Ahogy Jézus mondta: „Legyetek hát egészek, amint mennyei Atyátok egész” (Mt 5,48). Az ókor nagy gyógyítóit az egyiptomi hitregék szerint Honszu-knak (Honős) hívták, akik a síkságon laktak. Pánoknak is nevezték őket. Kínában a nagy gyógyító Pan-ku volt. A regebeli Pán a sípján megszólaltatott zenével gyógyított. Őt istenfiúnak tartották. A finn Pann istenfiú a Nap-anya fia. Bibliánkban Jézus ígéri az élet vizét azoknak, akik hisznek benne (Jel 5,38). Az ember lelke a kövek birodalmához, a földjegyű gyökérközponthoz kapcsolódik. Ez a bakkal jelzett istenfiú föld-elemének és hónapjának felel meg. Az ennek megfelelő energia az ember gyökérközpontjához kötődik. Ugyanakkor a lélek az anyai jellegű ember érzelmeivel mindig kapcsolatban áll. Ez a bikafejjel vagy kutyával jelzett régiót jelenti. Ez az ember erőterében a második csakrának tartott szakrális központhoz rendelődik. A lélek lényegében Isten szellemének egy darabkája, és mint ilyen fénytermészetű. Ez a tűz-elem állatjelképének, az oroszlánnak a felségterülete. Az ember energetikai rendszerében ez az erő a napfonathoz is kapcsolódik. Így jelenik meg az isteni fénymag a mezopotámiai ábrázolásokon. Két kör összekapcsolódásával alakul ki az őstojásnak nevezett mintázat. A hindu bölcselet ezt fénylő tojásnak nevezi: „A fénylő tojás magában három” (III. Stanza 4). Az egyiptomi falirajzokon a lelkek régiójában a léleknek szintén tojás alakja van. A Halottak Könyvében az elhunyt ragyog a tojásában, mikor Amehet országába megy át (XXII. I.). Ő Seb Tojása (LIV. 1–3). A megújulás magja a sötétben keresendő. A fejlődés az életfa gyökeréből indul ki. Ez a bak, a mag, a vak, a sötét zónája.

11. A hidroterápia

47

A mezopotámiai Gilgames eposzban és az egyiptomi faliképeken az Am-Duatban az ember tudatosságának növeléséről, a megvilágosodásról van szó. A Duat felé vezető utat madárral jelölik. A lélek képjelének megfelelő madár útja a lélek útja. Az Am-Duat magyarul MAD-ár-ÚT. A Fiú Gilgames és a fáraó hegyre felfelé kell haladjon. Mindkettő az anyai oldalnak megfelelő kísérővel teszi meg útját. A hegy az anyai jellegű föld-elem és a hétlépcsős erénylétra megfelelője. A víz az anyatermészetű lét alapeleme. Gilgames az anyja segítségével, a fáraó vízi úton egy csónakban halad előre. Az anyai oldal érzelmeinek megfelelő vízen és lélekbárkán halad a fáraó lelke-szelleme. Gilgamesnél a hegyet és annak üregét egy hétfejű sárkány őrzi. A fáraó útján Ozirisz patakja kétfelé ágazik. Sötétben utaznak, az érzelmek sötétjében. A lélek fejlődésének útja az anyai jellegű lét sötétjében, a gondolat- érzelem együttes áramlásában található. Amikor az érzelmek-gondolatok békéjéhez érnek, kigyúl a fény, és megjelenik Inanna, illetve Ízisz kék ege. Ez a letisztult érzelmek-gondolatok birodalma. A holdsarló alakú csónakon – az érzelmekhez kötődve – utaznak tovább a fej irányába az életfán felfelé. Végül megérkeznek a fény birodalmába. Gilgames a Masu (Isten-Mása) hegyre ér fel, a fáraó Ré napisten hegyére. Mindketten a végtelen szeretet erőiben fürödnek. [87] A szeretet a víz-elemhez rendelődik. A víz-elem energiáinak ikozaéderes mintázatát kettős hélixes csavarvonal jellemzi. Kettős áramlásban kell harmóniában lennünk. Világunk nem más mint állóhullámok rezgéseinek szövevénye. A lét rezgéseit a bennünk lévő víz könnyen felveszi. Testünk érzékeli a nem hallható hangokat és a nem látható színeket is. A kettős kígyó a hermészi képjel. A kettős csavarvonal a víz-elem ikozaéderének erőterét képjelezi. Aszklépiosznak, a gyógyítás atyjának kígyós kehely a szimbóluma. A kehely a maga holdsarlóra emlékeztető alakjával szintén a víz-elemhez kötődő szeretetre utal. Az ógörög hagyományban kettős kígyó volt a gyógyító médek, a Gorgók jele. Mind Hermész, mind Aszklépiosz jele megtalálható a mai orvostudomány képjelei között. Az ötös sziromlevelű virágok a népi hagyományban csodákra képesek. Nagyon sok virág ötszirmú. A vadrózsa öt szirma az univerzális lényt szemlélteti, akár az ötágú csillag. Meséink hőseit gyakran Rózsának hívják, nemtől függetlenül. Arcukon rózsa nyílik vagy rózsát nevetnek. Meséink rózsabokrának csodás ereje van. A csipkerózsának szintén ötös szirma van. Az ötös szerkezet anyai, érzelmi oldalunkra utal. Innen ered intuíciónk, ráérzésünk is. A néphit a csipkerózsának mágikus tulajdonságot kölcsönzött, mintegy megőrizve ősi érzékfeletti jelentőségét. Az ötszirmú csipkerózsa és bokra kapcsolatban áll az áldozattal, a szenvedéssel. Tövisei vannak. Csipkebokorból készítették Jézus töviskoronáját. Csipkebokor az áldozati bárány kísérője. Az ötágú csillag, illetve az ötszirmú virág az ősanya, az istenanya díszítőmotívuma. Templomaink gyakori díszítőeleme, különösen az úgynevezett rózsaablakoknál. Az ötszirmú virág, az ötágú csillag az istenanya ruházatán legtöbbször előfordul. A szívközpont jele az ötszirmú csipkerózsa. A tibetieknél a lótusz a szív virága. A keleti kultúrákban állandó imaként vagy mantraként mondják: „Om mani padme hum”, melynek jelentése: a „szívlótusz ékköve”. Egyik magyar feltalálású hatásos szerünk a Cavinton, melyet a kis ötszirmú, lilás színű Vinca Minorból állítanak elő. Nevében benne található a szívközpont zöld színe. Ez a kis téli zöldike erdőkben a fák alján terem. Ugyancsak gyógyerővel rendelkezik a golgotavirág, a marakuja. Szirmainak szerkezete a körbe írható ötbibéjű virágot hozza létre. Az indiánok ezzel gyógyítanak lelki betegeket. A brazíliai Joao gyógyítása a szeretet energia kisugárzásán alapszik, akárcsak Braco gyógymódja. Nemcsak ötpontú szimmetria jellemzi a golgotavirágot, hanem Joaot is öt lény segíti. Gyógyító erejét a maga istenfiúságának köszönheti. Őt a szeretet ereje, az istenfiú, Jézus öleli át. Ott van mellette a pálos-jezsuita szellemiséget felújító Szent Ignác is.

48

AZ ÉLET VIZE

11. A HIDROTERÁPIA A természetgyógyászat egyik ága a vizet használja fel gyógyításra. Ez a vízgyógyászat, amely orvosi néven hidroterápia. A víz-elemmel való terápiás módok a népi gyógyászat alapját képezték és képezik ma is. A vízkúra egyike a nagyon régóta használt terápiás kezeléseknek. Otthonainkban gyakoroljuk a ránk hagyományozott módszerekkel, de jelen van a hivatalos gyógymódokban is. A víz maga az élet alapja. Testünk kétharmada vízből áll. Nyiroknedveink, vérünk folyékonyságot adó eleme a víz. A víz-elem energiája az érzelmeink áramlásához is kapcsolódik. A tiszta és harmonikus érzelem pedig a szeretet megtestesülése. Ha letisztul érzelmi életünk, akkor javarészt az élet vizének szeretetéből állunk össze. Érzelmeinkhez a víz-elem tartozik. A testünkben lévő víz állandóan kapcsolatban van érzelmeinkkel. Minden olyan dolog, mely érzelmeinket, gondolatainkat megnyugtatja, egészségünkre is hasznos. A zene nagy hatással van érzésvilágunkra. Nem véletlen, hogy hangszereink díszítőelemei a vízi állatok, a kígyózó indák. A kolozsvári Szent Mihály-templom orgonáját egy vízirák díszíti. Egészségünk megvédésére vagy visszaszerzésére szolgál a szép természeti környezetben való járás, séta, a növényi színek és formák változatosságával. A magyar népi hagyományban is fellelhető a vízzel való gyógyítás. Egyik módja természetes vizekben fürdés, vagy épp otthon a kádban való sósfürdő. A víz-elemet igen gyakran használják a különböző fürdőkkel és teákkal végzett terápiáknál. A vízgyógyászat a víz többféle halmazállapotával dolgozik. Gőzt használunk a hurutos hűléseknél a fej megpárlására, belégzésre, valamint a szaunákban. Természetes cseppfolyós alakban használjuk különböző típusú fürdőknél, borogatásoknál, életvizes gyógymódoknál. A borogatások priznic nevét a modern hidroterápia, Vincenz Priessnitz (1799–1851) megalapítója után kapta. Gyulladásoknál, ütéseknél jéggel segítjük a beteg gyógyulását. A vízkúra alapszabályait Kneip fogalmazta meg: „Ez a gyógyítás igazi művészete: se túl sokat, se túl gyakran, mindent a maga idejében.” [46] A természetgyógyászat több terápiás módszert ismer a víz-elem gyógyító hatásának köszönhetően. Bernád Ilona foglalta össze a népi gyógyászat elemeit, amiket a természetgyógyászat is használ. [46] Egyike a harmaton járás mezítláb 4-5 percig. Utána a nedves lábra gyapjúzoknit kell húzni, és bemelegítő tornamozgásokat kell végezni. A másik a természetes vízben vagy fürdőkádban lábszárközépig érő vízben való taposás ugyancsak egy pár percig. Ajánlatos időnként hideg vizes testlemosás vízbe mártott törülközővel. Mindez javítja az anyagcserét és serkenti a vérkeringést. A váltakozó fürdő vagy zuhany, meleg víz után hideg víz egészségmegőrző módszer. Lehet váltakozó lábfürdőt venni vagy az egész testet kezelni. A gőzzel is szokás láb- vagy testkezelést végezni. A szénafürdő és a szauna (10–20 perc) élénkíti az anyagcserét, javítja a vérkeringést. Természettudományos ismereteink alapján az ember egészségére szolgál, ha reggelente evés előtt egy fél órával legalább egy fél liter vizet iszunk. Úgyszintén gyógyhatása van ránk, ha minél gyakrabban tartózkodunk a szabadban sétálva folyóvíz, tenger vagy tó mellett. A szabad vizek mellett tisztább a levegő, kevesebb a por és nagyobb a levegő oxigéntartalma. Testünk védekező rendszerét segítjük a vízben való fürdőzéssel és az ivókúrákkal. Fizikai testünk tisztításáért napi vízadagra van szükségünk veséink funkcióinak ellátásához. Ez az adag napi másfél litertől három literig változik. Ivásra legjobbak a természetes forrásból származó vizek. A napi zuhanyozás nemcsak testünket tisztítja, hanem jó stresszoldó hatású, feszültséglevezető lehetőséget jelent az ember számára. Ha a zuhanyozás alatt pozitív programozást végzünk mentális képességeink kihasználásával, több jó hatást érünk el. Elképzeljük, hogy a víz, ahogy testünkre folyik, kivisz belőlünk minden rossz hatást, minden fáradtságot, feszültséget. Azzal az érzéssel zárjuk a fürdést, hogy megtisztultan feltöltődtünk a víz energiáival. [46] A víz- és a föld-elem ereje adódik össze az ásványi anyagok gyógyításra való használatánál. A vízben levő sók emelik annak mágnesezhetőségét, és az segíti az ember energetikai rendszerét. Régiónkban régóta gyógyfürdők léteznek az ember testi-lelki gyógyításáért. A vizekből leülepedő iszap szintén gyógyhatású.

11. A hidroterápia

49

A víz nemcsak testünket, hanem lelki bajainkat is gyógyítja. Fürdéskor izmaink ellazulásával a fárasztó ingerek idegpályáinkban is elcsitulnak. A vízkúráknál olykor jelen van a többi őserői elem ereje is. Meleg víznél vagy épp hideg vagy jeges borogatásnál a tűz-elem társul hozzá. A vízben oldott sók nagyobb gyógyító erőt kölcsönöznek a föld-elem növelő hatásának köszönhetően. A gyógynövények használatánál a kúrákban a levegő-elem ereje is részt vesz. A növény mint a levegőelem képviselője jó hatással van az ember lelkére. A növény színe zöld, akár a levegő-elemé. A növény önként odaadja magát az életnek, így alázatra és szeretetre tanít. Hatása attól is függ, hogy milyen tisztelettel közeledünk hozzá. Az ember a növény valamennyi részét fel tudja használni. Nemcsak élelemként, hanem gyógyító teaként, tinktúraként, a fájdalmas testrészek borogatására is jó hatással vannak. A növények főzeteiből ivókúrák, a gőzeikből belélegző kúrák, illatterápia, fürdők stb. végezhetők. A meleg iszapos kezelésnél mindenik elem energiája jelen van a gyógymódban. A napon végzett kúrákban szintén részt vesz a tűz-elem. A testünket felépítő őselemek iránti tisztelet él népünk hagyományában. Egy baranyai archaikus imánk így szól: „Dicsértessél, ó, áldott víz, Ki megmosta az én gyarló testemet, Mosd meg az én bűnös lelkemet.” [40] Az ima, illetve a ráolvasás ismétlése fokozza a gyógyító erők felkeltésére tett hatást. A vízmolekulák szerkezetéből adódóan a víz tárolni képes az információt. A víznek átadott érzés- és gondolatvilág, valamint a kimondott szó belerögzül a molekulák csoportosulásának módjába. A népi gyógyítást ima kíséri, a ráolvasás és a gyógyulás vizualizálása. Imádkozáskor a szeretet erői keltődnek fel, mely erők hatnak a betegre és a gyógyítóra is. Amikor egészséget jelenítünk meg a képben, akkor a gyógyulás erőinek újabb impulzust adunk. Az ima alatt a lelki és testi folyamatok jó irányban mozdulnak el. A természetgyógyászok is használják ezt a módszert. Archaikus imáinkban időnként a víz segítségével kérjük a lelki sérülés által okozott bajból való gyógyulást: „Kergessétek el az Ártót, Pokolbéli fene-gyártót! Az örök Szent Vizek nevében parancsolom!” [40] A vízvetés egyike a népszerű és elterjedt gyógymódoknak. Ma is tüzes parazsat dobnak egyes vidékeken a vízbe, mely fekete szénné válik, és a vizét a baj elhárítására használják. Páros, parázs, piros szavaink rokonok. Parázzsal varázsolnak. Ha valamelyikünk gyengélkedett, fájt a feje, nagyanyám, Baricz Márta mindig izzó parazsat vetett egy pohárba, és annak vizével bekente homlokunkat. Az ún. tüzes vizet használják gyógyításra a népi hagyományainkban. Ima alatt előkészítenek egy pohár tiszta vizet, izzó szenet vetnek bele. Ezt lehet gyufaszál középső részéből vagy fogpiszkáló elégetéséből is kapni. Három, öt vagy kilenc szenet vetnek ima alatt a vízbe. Utána a fájó fejet vagy testrészt bekenik a vízzel, és kérik a gyógyulást: „Vizet vetek Pistukának igézettől, pokolszéltől, pokolember tekintetétől, hetvenhétféle nyavalyától… hetvenhét felé fújja a szél, csak a te fejed, tested egészséges maradjon.” [46] A népi hagyomány gyógyítónak tartja a harmaton járást. A harmaton való járás szakralitása megtalálható dalainkban, mondáinkban, népmeséinkben. A népi gyógyászat analógiás szemléletű. Azt tartja, hogy ami a kórt okozza, ugyanaz meg is gyógyítja. A zavaros gondolataink és érzelmeink hálója miatt keletkezett nyugtalanságot, álmatlanságot a gondolatokhoz tartozó levegő-elem segítségével orvosoljuk. A legjobb idő a kora reggeli óra, a napfelkelte. Ilyenkor nemcsak a reggeli óráknak megfelelő nagyobb lélekerő támogat, hanem a víz-elem harmatja is. Kora reggel harmatosak a levelek, fák. A begyűjtött harmatot gyógyító hatásúnak tartják. A meséinkben Tündér Ilonánk palotájánál is ott található a csodató és az élet vize. A rábaközi tudók hagyatéka szerint a víz a Föld-Istenanya, Anahita, a Boldogasszony, Ukko áldó anyaga. [43]

50

AZ ÉLET VIZE

A vízzel való kereszt alakú meghintés áldásos jellege régi időkből maradhatott ránk. Az Arvisura [39] szerint a hunok az Istenanya jelének tartották a keresztet. A régi rovásos feljegyzések alapján a mai Vízkereszt a Szentkereszt ünnepe volt. Archaikus imáinkban a szent kereszttel való megjelölés áldás volt a lélek számára. A hunok hagyományában a test halála után a lélek úgy kap bebocsátást az égi birodalomba, ha az Istenanya jelével, a kereszttel megáldatott. [39] A keresztbe hintett vízzel való áldás egy ember életében többször is megtörténik. Ma is vízzel kereszteljük meg a gyermeket. A szentelt vízzel kereszt alakban meghintjük az állatokat, a házat, a határt és a halottainkat is. Archaikus imáinkban a szent kereszttel való megjelölés áldás volt a lélek számára. Ez az áldás kapcsolódik az Istenanyához, a Boldogasszonyhoz: „Engem angyal megőrizzen, Szent kereszttel megjegyezzen, Hadd aludjam Boldogasszony ágyában…” [40, 41] Korunk rohanó ritmusa eredményezheti az érzelmek és érzések elfojtását. Meg kell találnunk a saját módszereinket érzelmeink kiszabadítására a szeretettel való feltöltődéssel, a testünkben lévő energiák áramlására. Az érzelmekben letisztult és szeretettel telített emberben az élet vize folydogál. „Akkor az élet vize egy gyengéd és gyógyító folyammá szelídül, miként eredetileg is az, ha egyensúlyban van.” [51] A víz szükséges az élethez. Ugyanakkor a víz dipoljai információt hordozók. Képesek továbbítani a jókívánságokat. Koccintáskor a pohárban lévő víz-elem energiái közvetítik az információt. A feldíszített fákat egyes helyeken különösképpen szokták locsolni. A kelták Vízkeresztkor almabort öntöttek a fák tövére, hogy jobban teremjenek. Ez a szokás a víz és a kereszt áldásos emlékéből maradt fenn. Nálunk ma is szokás borral való koccintás után belőle egy fa aljára önteni. A víz információt átadó képességének ismerete régi tudásra utal. A népi hagyomány ezt megőrizte. Nemcsak itt a Kárpát-medencében, hanem a hunok nyomvonalán is több népi szokás kötődik a húsvéti vízhez. Húsvét hajnalán a patakból való mosdás fiatalító hatású. Több helyen úgy tartják, hogy áldó hatású a Húsvétkor kimerített víz a folyókból vagy kutakból. Ez a víz gyógyító és fiatalító erővel bír. A vizet szombat éjszakáján vagy pirkadatkor kell kimeríteni és szótlanul bevinni a házba. A vízben rejlő áldó hatást az emberi hang sem zavarhatja meg. Az állatokat is beterelték Húsvét reggelén a folyóba, hogy egészségesek maradjanak. A hunok tavasszal mindig megtisztították a kutakat, forrásokat. [43] A vízszentelést Húsvétkor végzik a templomban. Németországban és Svájcban ma is szokás a kutak és források feldíszítése a Húsvét idejére. A díszítéshez kifújt tojásokat és az energia áramlását utánozó színes szalagokat használnak. Gyakori a virággal és a fenyőágakkal való díszítés is. A húsvéti locsolás az ősi vízzel való áldásnak a hagyományos gyakorlatához fűződik. Kárpát-medence-szerte ma is szokás Húsvétkor a lányok locsolása. A locsolást vízzel vagy rózsavízzel végzik. Az illat, illetve a virágillat is a tavaszhoz, illetve az Istenanyához kapcsolódik. A létezés energiamezeje a térben található, mely anyai-érzelmi jellegű. A tavasz a tér-elem évszaka. A locsolás ezért kapcsolódik a tavaszhoz. Az élet vize szerkezetében hasonló a tér-elemhez. A tér energiamezejében történik meg minden, a gyógyulás vagy a betegség is. Az ember testében lévő szervek és azok molekulái kapcsolatban vannak a mindenség energiamezejével. Az epigenetikusok felfedezték, hogy a sejteket működtető információ a sejteken kívül található. Az emberi test morfogenikus mezői irányítják sejtjeink működését. Ezek a rendszerek tartják fenn a test formáját, és ezek segítenek a testnek felépülni a betegségekből vagy sérülésekből. Az ember testének morfogenikus mezejében kapcsolódnak össze a sejtjeink, szerveink és a külvilág térerője. Ezek az összekapcsolódott energiaterek nyújtják a test irányításához szükséges információt. A térerők kapcsolatban állnak az ember hitével. A hit nagyon fontos. A hit felülír mindent. A Teremtő segítségébe, a testi-lelki gyógyulásba vetett hit a legfontosabb.

12. Segítő módozatok

51

Ha az ember úgy gondolja és hiszi, hogy gyógyíthatatlan betegsége van, akkor az is lesz. Ha úgy hiszi, hogy problémája helyrehozható vagy gyógyítható, akkor is igaza lesz. Ez a hiten és szándékodon múlik. Gondolataink, érzelmeink és felfogásunk befolyásolják az immun- és endokrin rendszerünket. Ha az ember azt hiszi és akarja, hogy jobban legyen, akkor ez az üzenet megy át a testének. Ez az információ úgy hat, mintha azt üzenné a testnek, hogy javítsa meg önmagát. A gondolat valójában fizikai energia, amely információt küld a testnek. Hitünk nagymértékben határozza meg, hogyan gondolkodunk, érzünk, cselekszünk. A hit befolyásolja életmódunkat is. Ha hiszünk abban, hogy segíthetünk magunkon és segítséget is kapunk ehhez a hozzáállásunkhoz, akkor ez meg is valósul. Hogy valami működjön nekünk, abban először is hinni kell. A gyógyszerek és a gyógyító eljárás leglényegesebb része az, hogy higgyünk abban a módszerben. A hit a test legerősebb orvossága. Hittel a bevett gyógyszer placebohatást is kifejt. Az ember hite felül tudja írni saját biológiáját.

12. SEGÍTŐ MÓDOZATOK Világunk az érzelmek felerősödésének helye. Fontos ezért az érzelmi tisztaság. A létezést egy rend alapú rendszer működteti. A rend alapja a hármas szerkezetű szeretet, melyet a tűz és víz képjele ír le. A betegség nem a testben keletkezik, hanem a tűz-elemnek és levegő-elemnek megfelelő gondolatokban és a víz-elemnek megfelelő érzelmekben. Érzelmeink lényünk sötét oldalához tartoznak. A sötét rendezetlenséget jelöl. A sötétség ura a Hold, a vizek bolygója. A finn runa szerint a betegség tóból vagy erdőszélről jön. A mordvinok hitében a vízanyától származik a betegség. A vízanya az alvilághoz tartozik. [83] A vízjegyű RÁK bolygója a Hold. A Hold a sötétség ura. A néphitben a boszorkányok és a Szépaszszonyok is éjjel járnak. A fejszének holdsarló alakja van, és ezzel kell este a Hold felé vágni és a betegre ráolvasást mondani: „Megvágom a Hódodat, Meghagyom a Napodat.” [84] Nemcsak a Nap és a Hold, hanem a Vénusz is gyógyító égitestként jelenik meg a csángóknál és délvidéken. Ez nem véletlen, mert a Vénusz is, akár a Hold, változó alakot vesz fel aszerint, ahogyan megvilágíthatja a Nap. A Vénusz is az istennők bolygója. A hét napjai közül a pénteki napunk tartozik a Vénusz fennhatósága alá. Ezért nem véletlen, hogy épp a nagypénteken vett folyóvíznek a nép tisztító erőt tulajdonít. [82] Az ókor népe és a mai kereszténység is a segítséget a szeretet érzelmének istennőjétől várta. A Boldogasszonynak mindig segítő szerep jutott. Lényünk istenanyai minősége az érzelmi oldalhoz éspedig az érző szeretethez kapcsolódik. Érzelmeink Istennője a szeretet. Ha őszinte szívvel és szeretettel telve kérjük, megadatik nekünk. Lelki gyarapodásunknál a bennünk lévő szeretetenergia is nő. A virág, a zöld ág, a palmetta mind az istenanyai oldal szeretetéhez tartozó erők képi kifejeződései, akárcsak a bábuk. A bábu, báb jelképes értelme szerint képmás, mely az ábrázolt szellemet, őst vagy az Istent helyettesíti. Néprajzosaink szerint a bábu elnevezés vallásos bábjátékból ered és Szűzanyát (Máriát) jelent. A báb lehet a felső szellemi hatalmaknak tett felajánlás, rituális áldozat vagy fogadalmi ajándék. Az érzelmekhez, illetve a szeretet istennőjéhez kapcsolódnak a bábuk, a mézeskalács is. A szakrális szertartások velejárói voltak a bábuk. A rituális lakoma étke volt a mézesbábu, a mai mézeskalács elődje. A bábu szolgálhatott és ma is szolgálhat gyógyító varázslatra, imára. A tordosi és a tatárlaki madonnaszobrocskák igen régi rituális ima-szokásokra utalnak. A régészeti ásatásokkor egyre több bronzkori istenanya-szobrocska kerül elő. A nyugati világ Venusoknak nevezi a Lespuges, Laussel, Willendorf, Garina közelében talált kis szobrocskákat. ÉszakÁzsia vadásztörzsei ma is fa- vagy kőszobrocskákat hordoznak magukkal. Az ősanyával lehet kapcsolatos a szobrocskák dzsuli neve. A hunok ősanyjának egyik neve Jul, Joli. A szibériaiak törzse Dzulitól szárma-

52

AZ ÉLET VIZE

zik, aki védi a családot és a lakhelyet. Vadászat után ételáldozatot mutatnak be neki. A lakóházukban is tartanak kis szobrocskákat a nőnek megfelelő házrész polcain. A különböző népek hitregéi szerint a test halála után a lélek szintén az érzelmekhez igazodik. A láthatatlan szellemvilágban is az anyai oldalhoz tartozó érzelmek vezetik a lelket. Az egyiptomi ábrázolásokon az anyai oldal érzelmeit Nut és Anubis jeleníti meg. Nut istennő csillagból alkotott testén felül a szellemvilágban a holdsarló alakját leíró bárka ad eligazítást. A lelkek bárkája maga a Hold ladikja, mely a felső szellemvilágba viszi a lelkeket. A holdsarló pedig a víz-elemhez rendelődő istennői és istenfiúi érzelmeket képjelezi. Ez a legnemesebb érzelem maga a szeretet. Templomi énekeinkben a halál után a Boldogasszony a segítő. A 232. Mária-énekünkben, mely így kezdődik: „Angyaloknak nagyságos asszonya…”, a Boldogasszony maga az „örök Szentháromság” és a „Halottaknak megszabadítója, Szomorúak megvigasztalója, Gondban lévők jó tanácsadója, Magyaroknak megoltalmazója.” Égő áldozatot jelent a Szent János ünnepe idején szokásos virágok, ágak égetése. A magyarok régi szokása volt a szalmabábuk elégetése: „A halott emlékére, őt átkísérendő Szalmából meg nemezből bubákat készítenek… Meg öt kutyát szalmából, Őt az öt égtáj felől őrizendő. Ezeket temetéskor elégetik.” [43] A hunok regéiben is a holtak a menny kiemelt szféráiba csak az Istennő vizével megáldva juthatnak be. A lelkek világában a kutya lélekvezető. Az egyiptomiaknál a kutyához hasonló sakálfejű istennő vezeti a lelkeket. Neve anya és víz szavunkhoz hasonló: Anubis. A görögök Heketje, éj-Hold-víz istennője a túlvilág kutyáinak felügyelője volt. A kutya, akárcsak érzelmeink, a lélek kísérője. A kút a víz által a víz-elemhez tartozik. Talán nem véletlen, hogy kút és kutya szavunk hasonló gyökerű. A kutya is víz-elemű állat, azaz holdállat. A kút és kutya az Istennők és az ő imádatuk, rítusainak velejárói. Kutya szavunkat a régi helyesírással kuthanak, illetve kutyjának írtuk. [69] A Hold mint a víz-elem égitestje szabályozza a vizeket a földön. Egyiptomban a nyári vizekhez a Szaturnusz kapcsolódik. A Nílus áradását a Szíriusz megjelenésétől számították. A Nílus áradását Szóthisz istennőhöz kötötték. Szóthisz a Szíriusz csillag felbukkanásakor jelent meg, mint a kutyán ülő Ízisz. A Szíriusz a Kutya csillagkép egyik csillaga. A kutya képjel az éjszakához, illetve a téli északi irányhoz tartozik, mely épp a Szaturnusz fennhatósága alatti karácsonyi idő. Holdsarlóként ábrázolták a Szaturnuszt is a régi mezopotámiai pecséthengereken és a kolozsvári Csízióban. Az északi irányt olykor a kutya képjele mutatja. Így található meg Szécsényben a ferences templom sekrestyéjének mennyezeti freskóján, a jáki templom északi falán. Kutyával volt megjelölve az egyiptomi Hermész városának északi kapuja. A víz megnyilvánulásában a szent háromból lesz a szent ötösség. A hun bölcseletben a segítő „három szent asszonyon” kívül a lélek világában az őrszellemek öten vannak, akár a tibetieknél. A kutya jelenléte is a szellemvilágra utal, mint az őrzők jelképe. A szalmakutya elégetése az őrszellemeknek való felajánlást jelentette. Az ÚT és a Kút a létezés módjához és értelméhez tartozik. Mindkettő az istenfiúhoz rendelődik. A tiszta érzelmek vezette út a legjobb jó eredője. A Bak havát a holdsarlóhoz kapcsolódó szeretet és a Szaturnusz bolygó uralja. A Szaturnusz holdsarlója pedig az istenfiú képjele. Imáinkban az istenfiúi lélek szent kútfőként jelenik meg. A 99., „Ó, alkotó lélek…” kezdetű ének harmadik sorában ez áll: „Te hét ajándék kútfeje”. A 102., „Szentlélek Isten, szállj le ránk…” kezdetű énekben pedig a második sorban: „minden javak bő kútfeje”. Érzelmeink vezetnek létünk során. A holdsarló és a téli erőkhöz kapcsolódó Szaturnusz nagy szerepet játszik életünk során. A görögök a két Kutya csillagképet vizes szeműnek, az irániak két nővérnek nevezték. Kutya a kísérője a teremtő Istenanyának a babiloni pecséthengereken. A mezopotámiai ábrázolásokon az istenanya mellett található a fa és a kutya. Mai szóhasználatunkban megmaradt a kutyafa.

12. Segítő módozatok

53

Az ókor bölcseletében és a régi hitregékben a kutya és a Szaturnusz a láthatatlan szellemi világ őreiként szerepelnek. A hermészi hagyományban a kutyát nagy tisztelet övezte. Az egyiptomiak szerint kutyák őrzik az istenek szellemét is. A szellemvilág őrei ijesztő külsejűek és veszélyesek. Csak letisztult lélekkel lehet átjutni az őrökön. Szólásunkban a megigazult már átesett az ebek harmincadján. Egyiptomban a kutyák nemcsak kapuőrzők, hanem vezetik a megholtak lelkeit az útvesztőkön keresztül. A kutya vagy sakálfejű Anubisz (Anyuvíz) istennő volt az égi utak vigyázója, a halottak vezetője az ítélet csarnokában. A régi Indiában Yama és Indra istennők kísérője e kutya. A kutya az óind Mahábháratában lélekvezető, az Igazság Urát vezette. Iránban Ahuramazda szent állata, aki elűzi a rossz szellemeket. A népi hitregékben nem véletlen, hogy a kutyához olykor a hármas motívum kapcsolódik. A Teremtő láthatatlan szellemi részének hármas szerkezete van, akárcsak a víz-elemnek. Kutya egyik képi velejárója a kelta Hármas Istennőnek, akikhez a termékenység rítusa kapcsolódik. Ez a hármasság ismert a görög hitregékben is. Ott az alvilág őre a háromfejű Kerberosz, a kutyafejű Hekaté állata. Hekatét olykor három fejjel vagy három karral ábrázolják. A mezopotámiai ábrázolásokon Nergal istenséget kíséri a háromfejű kutya és a kígyó. A perzsák hitében a halott lelke – lány képében – a kutyák kíséretében három égi szférán kell áthaladjon (Aveszta, Hádokht. 15). Hitük szerint a kelta hősöket haláluk után kutyák kísérik útjukon. A legendás kelta hős, Cuchulain – Kutyalény – azért kapta a nevét, mert legyőzte a mitikus kovács kutyáját. Artur királyt a Cabal nevű kutyája segítette a tengerbe űzni a vadkant. A kelta tengeristen, Mannanan kutyái szintén vadkanra vadásztak, amikor a víz Tündérkirálynője magába nem vonzotta őket. A mongolok hitében a kutya maga az ősszülő, akárcsak az indiánoknál a farkas. A cseremiszeknél az ég ura az emberek oltalmára fekete kutyákat teremtett. [91] A kísérletező alkímia a kettős természetű folyamatokra alkalmazta a kutya és a farkas képjelet. Az antimon elemet szürke farkasnak nevezték, mert olvadt állapotban magába tudott nyelni más fémet. A kutya és a farkas a filozófiai higanyhoz hasonló kettős természetű jelkép. A különböző népek hitregéiben a kutya ugyan őrző és lélekkísérő, de időnként kapcsolata van a rosszal vagy a létben folyó harccal. Olykor ő is a gonoszhoz van besorolva. Népi hagyományunkban a neheztelésnél mondjuk, hogy ebadta, kutyateremtette, kutyafáját. Akit a kutya teremtett, az a nemkívánt kutya teremtette, kutya szülte. Az égi eredetű életfa ágán lejött, de kutyához is kötött származásúra haragszunk „a kutyafáját” kifejezéssel. Aki vagy ami a kétes minőségű és a kutyától jön, az ebadta. Mintha a földi teremtéshez szükséges küzdelemhez kapcsolódna a kutya alakja. Ez a képzet régi tudást közvetít, a teremtéskori ősidőkről való ismeretet közöl. A különböző népek hagyományában a kutya inkább a túlvilág őre. A guineai aszmat bennszülöttek hitében a repülőkutya a túlvilág szelleme. A manysik az ördögöt hullák zabálójának is nevezik. Szőrös ugatásnak nevezik az osztjákok és a vogulok a betegséget okozó rosszat. Népdalunkban a kutya és a lelki fejlődést hozó belső utazás összekapcsolódik: „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Ott vannak a szőrös kutyák, abból lesznek a jó dudák.” Az afrikai bennszülöttek hitvilágában az istennő kutyája nagy tiszteletnek örvend. Szerintük a kutya hozta el a tüzet az embereknek, hogy az élet fenntartását megsegítse. A gyógyító erő is hozzá kapcsolódik. Test és lélek gyógyítására használják a kecske, szarvas és egyszarvú agancsának őrleményét. Mindhárom állat a karácsonyi időkhöz kapcsolódik. Ugyancsak kalcium- és ásványtartalma miatt használják a kagyló és a víziállatok csontjainak őrleményét. A kagylógyöngy nemcsak az ember testére hat, hanem szellemére is. A hindu Atharvéda szerint a vízből származó kagyló gyöngye mágikus démonűző amulett. A IV. könyv 10. himnusza a gonosz erők ellen ajánlott kagylógyöngy használatáról szól. Az ősi Kínában az indiaiakhoz hasonlóan gyógyításra és termékenységvarázslásra használták a kifúratlan gyöngyöt. A női oldalhoz, a jinhez sorolták a Holddal együtt. A Hold maga az „éjjel ragyogó gyöngy” volt, a „tökéletesség gyöngye”. Így a gyöngy, akár a Hold, a megvilágosodást segítette elő. A perzsák az ősi állapot, az Egység jelképét látták a gyöngyben. Életadónak, születést és halált hozó mindenhatónak tekintették. A gyöngy, akár az

54

AZ ÉLET VIZE

égből hulló harmatcsepp, termékeny csíraként tekinthető. Nekünk is van Gyöngyöt síró tündérünk a mesékben. Az igazgyöngyök, kagylók, tengeri állatok vázának szerkezete kristályos. A föld kristályai szintén mértani idomok vonalai szerint képződnek. Finom fizikai mérések igazolják, hogy az igazgyöngy erőtérrel rendelkezik. Kimutatható, hogy ennek a térnek jótékony hatása van a növényekre. Ebből következik, hogy az ember élő sejtjeire is jó hatással kell lennie. A kagylóőrleményt mindig is gyógyításra használta a keleti népi gyógyászat. Azt is kimutatták, hogy minden mélytengeri állat kiváló táplálék az ember számára, mert a fehérjén kívül az ember idegrendszerét erősítő anyagokat tartalmaz. A gyöngyőrlemény hosszú időn át jelentős szerepet játszott az orvoslásban, nemcsak a keletiben hanem a nyugatiban is. Gyönggyel gyógyították a szembajokat, a vérzést és a sárgaságot. Az óind Kathászaritszágárában őrződött meg, hogy a gyöngy elűzi a mérget, az öregséget és a betegséget. A Harsacsarita szerint a gyöngy lunáris eredetű, a Hold-istennő könnyeiből született. Mivel a Hold öröktől fogva a gyógyító ambrózia forrása, ezért minden méreg ellenszere. A kínai és arab hagyományban is orvoslásra használják a gyöngy anyagát. [68] A gyöngy szerepet játszik az alkímiában. Geiger alkimista orvos Margaritologia című művében a gyöngy gyógyhatásával foglalkozik, az epilepszia, az őrület és melankólia esetén. Francis Bacon azon szerek közé sorolja, amelyek segítenek a magas kort megérni. Albertus Magnustól is maradt ránk ilyen információ. [68] Nemcsak a gyöngy, hanem a kagyló is az ókori istennőkhöz rendelődött. A termékenység jelképei voltak. A tengeri kagylóknak olyan mágikus erőt tulajdonítottak, mint az anyaméhnek. A görögök istennője, Aphrodité-Venus kagylóban született, mint az igazgyöngy. Őt „gyöngyök asszonyának” is nevezték. A mezopotámiai utódnépeknél az istennő „gyöngyös hölgy” vagy Margarito. A gyöngyökből vagy kagylókból készült nyakékek nemcsak termékennyé teszik a nőket, hanem megvédik az ártó hatalmaktól. Ezért a gyöngy volt mindig a legnépszerűbb nászajándék. Az óind Atharvéda egyik himnusza (IV. 10) így szól: „Te szélből, villámból, fényből s aranyból született kagyló, te gyöngy, te meg tudsz védeni minket a félelemtől. Ő a mi ékszerünk, ő hosszabbítja meg életünket. Hozzá kötlek egész életedre, hogy tested és lelked tőle nyerjen erőt, hogy hosszú életű légy és száz őszt megélj. Óvjon téged a gyöngy.” A hunok rovásos történetírásában [39] több mint ötezer éves gyöngyös pártáról van szó. Ezt a pártát csak a magas képzettségű beavatottak tehették fel. A gyöngyök anyagának hatására a megtisztult szellemű ember holdtöltekor tudott kommunikálni az isteni világgal. Régi imánkban az istenanyához, a Boldogasszonyt megtestesítő Máriához kapcsolódik a gyöngy: „Fehér rózsa, Mária, gyöngyökkel gyökereztél, arannyal bimbóztál…” [40] Az imagyöngyök szimbolikus láncokként kötik az embert az isteni világhoz. Imagyöngyöket használnak a különböző népek a szent rítusaikban. Nekünk rózsafüzérünk van. A katolikusok imafüzért használnak, amikor Mária örömeiről és bánatáról elmélkednek. A rózsafüzért nagyobb és kisebb gyöngyszemek alkotják, melyekre más-más imát mondunk. A kisebbek egy Üdvözlégy-imát jelentenek, a nagyobbak egy-egy Miatyánkot. Rendszerint 60 gyöngyszemből áll a mi rózsafüzérünk. Úgy tartjuk, hogy a Szűzanyától maradt ránk. Máriának rózsafából vagy épp rózsákból készített füzére volt. Úgy tudjuk, hogy az ókeresztények nem használták, hanem egy évezreddel később a szerzetesek hatására terjedt el. Erről a tudomány még nyújthat újabb felfedezéseket. Ugyanis a régi népi imáinkban a gyöngy gyakran szerepel, rendszerint a reggeli imákban. Az Istenfiúról pedig az áll, hogy hétsinges olvasója van: „Jézus kimene szent kertjibe, / Leüle aranyos székibe, / előveszi hétsinges olvasóját, / Abból imádkozik vala.” [40] A hinduk is használnak imáik sorolásához a mantrákhoz gyöngyfüzért. Ezt malának hívják. A mala többféle lehet aszerint, hogy békéért, bőségért vagy gyógyításért végzik az imafüzért. A leghíresebb a rudraksha mala, melyet az eukaliptusz magjaiból készítenek. Vele Rudra istenükhöz imádkoznak. A rud szavuk azt jelenti: sírni. A kínaiak és japánok régi vallásai, valamint a buddhisták hosszabb gyöngyfüzért használnak. Az ő füzérük 108 szemből áll. A templomaik bejáratánál a füzért az imamalom forgatható korongjai helyettesítik. Azt is tudjuk, hogy Buddha lelki gondozója és tanítója szkíta volt. A szkíták pedig a mi őseink. Van

13. Az őserői elemek és az égtájak

55

valami kapcsolat az ő szent számuk és köztünk. A hunoknál is a 108-as szám szent volt. A tudománytörténetből tudjuk, hogy 108 törzse volt a Kárpát-medencébe bejövő magyaroknak. A víz szentsége a kagylókkal és gyöngyökkel mindig az istennőkhöz rendelődött. Átvitt értelemben ez a világ és az ember anyatermészetére utal. A víz-elem energiái az ember érzelmeihez rendelődnek. A legszentebb érzelem a szeretet, mely teremtette és összetartja a világot. A mesebeli Tündér Ilonánk hozza el az élet vizét, mely mindent meggyógyít, akárcsak az egyiptomi Ízisz. Lépte nyomán zöldbe borul a természet, madár alakban jár, stb. A gyöngy egykor a vízben rejlő energiák, a Hold-istennő, a nemzőerők jelképe volt. A Hold-vízistennő volt a Teremtő erők egyik aspektusa. Ez abból a tudásból ered, hogy a víz-elem mint őserő jelen volt a teremtés kezdeteinél. Hozzá kapcsolódnak a csigavonalat mintázó kígyók. A keleti népek hitregéiben a gyöngyök a kígyók fejéből jönnek ki. A kígyó vagy sárkány energiáihoz gyógyító erő kapcsolódik. Érző oldalunk kitisztításával szeretettel telítődünk. A dolgok elfogadásával kapcsolatba kerülhetünk belső istennőnkkel: „Boldogok, kik engednek, Mert beengedtetnek az Ég Ötbálványú Kapuján, És Boldogasszony simogató tenyerébe lapulhatnak.” [43] A bennünk működő istennői érzelmekhez csak a Rend betartásával lehet eljutni: „Ellenséged vajúdó asszonyának küszöbe elé Őrt állíts, mert szüléskor küszöb szenteltetik. Ha szülő vagy gyerekágyas asszonyra Viszöl veszedelmet, Nem állsz meg Boldogasszony színe előtt.” [43] A víz-elem energiáinak az ember erőterében a szakrális központ felel meg. Erre a csakrára jó hatással vannak a sárgás vagy narancssárga színű kristályok: citrin, karneol, nefrit, rodokrozit, jáspis. A víz-elem egyensúlya adja a jó közérzetet. Élvezzük az életet, a helyeket, ahol járunk és az embereket, akikkel találkozunk. Átérezzük a bizalmat, az elfogadást, nagylelkűek tudunk lenni, nyugodtan és derűsen. Állandóan eltölt bennünket a szeretet. Sodródunk az élettel, amikor túl sok a víz-elem energiája bennünk. Kényelmesek leszünk, nem dolgozunk és ezáltal értékes helyzetekről mondunk le. Síróssá, boldogtalanná válunk, elmerülünk az önsajnálatban. Másokhoz hasonlítgatjuk magunkat és elégedetlenek leszünk. Kevés víz-elem a kényelmetlenség érzetét eredményezi és a jóérzés hiányát okozza bennünk mások felé is.

13. AZ ŐSERŐI ELEMEK ÉS AZ ÉGTÁJAK Világunk kör alakú horizontjához négy égtáj rendelődik. A szélrózsa négy iránya a harmonikus hármas szellemi erő letükröződésével alakult ki. Ez a hármas szellemi gyökerű erő fogja össze világunkat. A szellemi fény Nap–Hold–Csillagának hármasa letükröződik és létrejön a földi lét. A Nap–Holdtengely mentén letükröződött szellemi világ négyes égtájat hoz létre. A hármas szerkezetű égi szellemi erő letükröződéssel egy kétszer hármas, azaz négyes energiahatást hozott létre. Az égi hármas szellemi erőből a földi négyességben a lélekcsillag a keleti és nyugati irányhoz rendelődik. A szent Fényháromszög megkettőzésével négyzet alakul ki. Két háromszög képez egy négyzetet. A négyzet a körrel alkotja a sumer jelrendszerben a megvilágosodás jelét. A körmenet és a négy égtájnál való felolvasás a megvilágosodás mintázatát írja le. A földi égtájak egy négyes szimmetriában képezik le a két hármast. Az égi szent négyes előképe a keleti, nyugati, északi és déli irányban ölt erőformát. A fizikai anyagba ágyazott szellem a négyes jellegű szerkezetbe hatol be. A négy őserő: a tűz, víz, föld, levegő energiái uralják az anyagot. A létezésben ható energiáknak földi vonatkozásban négyes szerkezetük van. A földi négyes hatás több dolgot zár magába. A négy őserő egy-egy égtájhoz köthető. A régi templomok építésénél figyelembe vették az égtájakat. Az alapminta a négyes szerkezet volt. A régi templomok szentélye gyakran megtartotta a négyszögű formát, melyet körablakok zárnak körül.

56

AZ ÉLET VIZE

Az ókori tudásban megtalálható a világ négyes szerkezete. A kereszténység átvette az ókor tudását. A Bibliánkban ez áll: „Láték négy angyalt állani a földnek négy szegletén, a földnek négy szélét tartva” (Jel 7,1). Archaikus imáinkban ez a tudás a ház négy sarkában „négy angyal”-lal jelenítődik meg. [20] A hun, kínai, tibeti, indiai hagyományban a keleti irányhoz az őselemek közül a levegő rendelődik, a déli irányhoz a tűz-elem, a nyugathoz a föld-elem és az északhoz a víz-elem. A levegő-elem színe zöld, a tűz-elemé sárga, a föld-elemé vörös vagy fekete, a víz-elemhez pedig a kék szín kötődik. A négy égtájhoz tartozó erők az égi irányban olvadnak eggyé. Az égi irány az ötödik égtáj, illetve a tér energiáinak megfelelő szent közép. Az égi irány felé napfelkeltekor és tavasszal lehet bejutni. Nem véletlen, hogy tavasszal tartjuk a határszentelő és búzaszentelő körmenetet. Mindenik napszak egy-egy égtájhoz rendelődik. A tavasz a reggelhez és kelethez, a nyár a délhez, az ősz a nyugathoz és a napmentéhez, a tél az északhoz és éjfélhez. A napszakokból a reggeli óra a levegő-elemhez, a déli óra a nap-elemhez, a napnyugta a föld-elemhez és az éjfél a víz-elemhez kötődik. Mindeniknek más a fényminősége és az életre gyakorolt hatása. A földi síkon négy égtáj energiája hat ránk. A négy égtájat olykor a Nap és Hold helyett azok képjeleivel vagy az őserői elemeknek megfelelően ábrázolták. Északra a Holddal, illetve a bikaszarvval, kutyával jelzett erő található. Ez a víz-elem felségterülete. Déli irányban a Nappal vagy oroszlánnal jelzett hatás érvényesül. A délhez a tűz-elem rendelődik. Keleten és nyugaton a lélek csillagának megfelelő szellemi erő hatása hat erőteljesebben. Kelet a levegő-elem égtája, nyugat a föld-elemé. Mindkettőnél szerepelnek a szárnyas ember- vagy madárábrázolások. Olykor a nyugati irányt ember vagy gyermek alakja jelzi. Az égtájakat állatok képjelei jelölik ma is a régi templomokban. A négy evangélista a négy égtáj szerint sorolható be. A kelet és a nyugat a madárral jelzett szellemi erő iránya. Máté a kelethez, János a nyugathoz rendelődik. Mindkettőhöz madarat vagy szárnyakat társítanak. A napjegyű és oroszlánhoz kötött Márk a déli irányhoz tartozik. A holdsarló alakját leképező bikaszarv, mely Lukács képjele, az északi iránynak felel meg. Lukács evangélista volt a gyógyító. Így található meg a kolozsvári Szent Mihály-templom szentélyének északi oszlopán, az udvarhelyi Szent Miklós-templom főoltára felett. Sok templom szószékén van jelen ez az ábrázolási mód. Ugyancsak a bikafej az északi irány jele a krakkói vártemplom rotundájában és szentélyében, valamint a domonkosok templomában, Betléren az Andrássy-mauzóleumban. Körmeneteinknél az égtájaknak megfelelően egy-egy evangéliumi szöveget olvasnak fel. Körmenetet tartunk a tavaszi határkerülésnél, a húsvéti éjszakai feltámadásnál, búzaszentelésnél, Úrnapján. A körmenethez kapcsolódik nemcsak a körbejárás, hanem a négy égtáj felé való fordulás is. A körmenet során négy megállás, ún. stáció van, amikor a menet megáll és imádkozik. Mind a határkerülésnél, mind a búzaszentelésnél a megállások a négy égtájjal függnek össze. A búzaszentelésnél az is fennmaradt, hogy a nép az illető égtáj felé fordul. Az első megállás a kelet felé való fordulással kezdődik, utána jön a déli, az őszi, majd az északi irányba való fordulás és a megfelelő ima. Minden égtájnál másmás evangéliumból olvasnak fel. Az északi irány, illetve a víz-elem jele a Hold. A holdsarló mintázatát képezi le a bikaszarv is. Szent Lukács evangélista képjele a szárnyas ökör. A körmeneteknél az északi irányban mindig Lukács evangélistától olvasnak fel. A Bibliában is megtaláljuk a bikaarcú lényt, aki az északi irányhoz rendelődik. Ezékiel próféta jelképes látomásaiban olvassuk: „Négy élőlény alakja volt ott. Ilyennek látszottak: emberhez hasonló alakjuk volt, de mindeniknek négy arca és mindegyiknek négy szárnya volt. Lábaik egyenes lábak voltak, de lábfejük olyan volt, mint a borjúláb. Ragyogóak voltak, mint a fénylő réz. Szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. Mind a négynek voltak arcai és szárnyai. Nem kellett megfordulniuk, amikor jártak, mindig előre nézve tudtak menni. Ilyen volt az arcuk: volt emberarcuk, de volt oroszlánarca is mind a négynek jobbról, bikaarca is mind a négynek balról, és volt sasarca is mind a négynek.” (Ez 1,5–10) A Bibliában is megtaláljuk az északi iránynak megfelelő képjelet. Az északon megjelenő lénynek Ezékiel és János szerint bikaarca volt (Ez 1,5–10, Jel 4,5–6). Másikban borjúhoz hasonlított (Jel 4,6–8). A holdsarlót leképező bikafej a szarvával megtalálható János evangélistánál is (Jel 4,5–6), Zakariásnál szarvként (Zak 2,1–4), a tibetieknél mint a Bikafejű észak őre. Dániel prófétánál az északi irány állata a medve, akinek szájában három borda van (Dán 7,2–8).

13. Az őserői elemek és az égtájak

57

A bikafejű szellemlény az Ószövetségben is egyike a négy égtájon megjelent lényeknek. János Jelenéseiben a bikafejű lénynek szárnya volt (Jel 4,5–69), akárcsak Ezékielnél (Ez 1,5–10), Dánielnél pedig az északi állat inkább medvére hasonlított (Dán 7,2–8), oszlopfőjén a bikaarcú Lukács látható. A zsigrai templomban egy fiatal férfiarc és három liliom jelzi az északi oszlopot. A kolozsvári Szent Mihály-templom északi ajtóján ötös párkánydíszt csodálhatunk. A kutyafej mint a víz-elem megszemélyesítője az északi irányt jelzi a lakóterek kiképzésénél. Megjelenik az egyiptomi Hermész városának kapuinál is az északi irányban a kutyafej. [76] A szécsényi ferences templom sekrestyéjénél kutya képjelezi az északi irányt. A jáki templomnál az északi külső falon látható a kutya. Hitbeli szervezetünket Anyaszentegyháznak hívjuk. A víz-elem, illetve a szeretet jele a holdsarló. Az Istenanyát holdsarlón ábrázoljuk. A holdsarló alakját képezi le a bikaszarv. Több nagy ünnepünknél Szent Lukács evangéliumából olvasunk fel. Karácsonykor, Újév napján, Gyümölcsoltó Boldogasszonykor, Gyertyaszentelő Boldogasszonykor, Húsvét éjszakáján, Nagyboldogasszony napján. A bikaszarv a holdsarló alakját képezi le. Nem véletlen, hogy nagyobb ünnepeinken a felolvasás Lukács evangéliumából történik. A hétfői kisnyolcados ünnepeken szintén Szent Lukács evangéliumából olvasnak fel. Ez anyaföldünket és anyatermészetünket is szimbolizálja. Ugyanezt a jelentést olvashatjuk ki a szilágylompérti templommennyezet kazettáin, ahol holdsarló veszi körbe világunkat. Ez az ábrázolás megtalálható kerámiáinkon is. A bölcsesség köre szerint rendeződik a 12 zodiákus állatöv. Az egész kör lényegében felosztódik férfias és nőies jegyekre. A jegyek négyes osztatúak a polaritás szerint, a négy elemi erő után: föld, tűz, víz, levegő. A régi módon az állatövi jegyeket e négy fő erő szerint ábrázolták. Az évszakokhoz tartozó erők hármas részekre bontódnak: kardinális (tüzes), változó (vizes), szilárd (föld). A hindu Ájurvéda szintén égtájak szerint osztja be az őserői elemeket. A víz-elem és tűz-elem együttese a pittának nevezett energiaminőség, melynek a déli és északi irányban nagyobb a hatása. Olyan, mint nálunk a víz- és tűz-elem. A víz-elem a föld-elemmel együtt alkotja a kapha-t, mely keleti és nyugati irányban fejt ki nagyobb hatást. A levegő- és tér-elemet tartalmazó vata a zöld színnel van jelölve. A víz- és föld-elemet magába záró kapha vörös színnel jelenítődik meg. Keleten és nyugaton a föld, levegő és a tér erői hatásosabbak. Az aztékok a napkörükön a tér-elem alkotja a kör közepét. A tér energiáit kettős erők mozgatják. Az északi irányhoz tartozó víz-elemre az ötösség jellemző, de megjelenik benne a tér-elem fehér köre is. A tűz-elem a napkör közepén lévő fej tetején hármas szerkezetben van ábrázolva, mely mellett kis hüllő teste – gyík, szalamandra – rajzolódik ki. A keleti és nyugati irányban lévő levegő- meg föld-elemet hasonlóan négyes mintázatokkal jelölik. A külső körben 20 kis ábra található. Ez a 20-as szám a tér-elem dodekaéderére és a víz-elem ikozaéderére jellemző. A nyugati irányban a föld-elem mellett kígyó, míg a keleti levegő-elemnek megfelelő irányban madár feje rajzolódik ki. Az érzelmeket leképező folyékonyság és a holdsarló több égitesthez tartozik: Hold, Merkur, Vénusz, Szaturnusz. A hét napjai közül hétfő a Holdhoz kapcsolódik: monday, mundi, luni. A szerdai nap összekötő erejéhez a Merkur rendelődik. A pénteki ima hatását a Vénusz erősíti. A szombati nap nyugtató ereje a Szaturnuszhoz kötődik. A létet a négy őserő térben való együttműködése rendezi egységbe. Az őserők közül a víz-elem a lágy nőies erőkhöz tartozik. A víz az anyai oldalhoz rendelődik. Anyai oldalunkhoz az érzelmeink tartoznak, az istennői érzelem pedig a szeretet. Szeretetfényből szövődött a világ, és az is tartja egybe. A másik jin típusú elem a lélekhez tartozó levegő. Tudatosságunk és lélekesszenciánk, szellemi részünk érzelmeinkhez kapcsolódik. Lelki impulzusaink érzelmeinkkel együttműködnek. Együtt alakítják gondolatainkat, szavainkat és tetteinket, tehát egész életünket.

58

AZ ÉLET VIZE

14. IRODALOM 1. Hoppál M., Jankovics M., Nagy A., Szemadám Gy.: Jelképtár. Helikon, Gyula, 2000. 2. Székely E. B.: Zarathustra. Zend Avesta. Debrecen, 1999. 3. Márton V.: A sumer kultúra története. Miskolci Bölcsész Egyesület, 2000. 4. Melchizedek D.: Az élet virágának ősi titka. Mandala Véda, Budakeszi, 1999. 5. Haich E.: Beavatás. Édesvíz, Budapest, 1997. 6. Doppelfield B. OSB: Szimbólumok. Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1998. 7. Badiny Jós F.: A káld–pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása. Budapest, 1999. 8. Varga G.: A székely rovásírás eredete. Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1998. 9. Bíró L.: Kerek Isten fája. Szerzői kiadás, Eger, 2001. 10. Falvay K.: Boldogasszony. Tertia, Budapest, 2001. 11. Varga G.: A magyarság jelképei. Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2001. 12. Pál J., Újvári E.: Szimbólumtár. Balassi, Budapest, 2001. 13. A művészet története. Magyar Könyvklub, Budapest, 2000. 14. Faragó J.: Balladák földjén. Bukarest, 1977. 15. Doreal: Az atlantiszi Toth smaragdtáblái. Mandala Véda, Budakeszi, 2001. 16. Pandit Cs.:, Indiai bölcsességek könyve. Mandala Véda, Budakeszi, 2002. 17. Szabó J.: A fénytest. Szerzői kiadás, Budapest, 2000. 18. Meszlényi R. I.: A vallásalapító ősmagyarok kéklilioma. Budapest, 2002. 19. Durant I.: Das Gedichte der Zivilisation. Bern, 1952. 20. Csoóri S.: Varázsjelek. Süss Fel Nap Kiadó, Budapest, 2003. 21. Mello de A.: A madár dala, A szív ébredése, Korda Kiadó, Kecskemét, 1999. 22. Daneley R.: Az örvényen túl. Mandala Véda, Budakeszi, 2001. 23. Benedek I.: A tudás útja. Gondolat, Budapest, 1972. 24. Kenyon T., Essene V.: A Hathorok. Mandala Véda, Budakeszi, 2000. 25. Székely E. B.: Az Esszénus Béke Evangélium. Élő Föld Kiadó, Érd, 1999. 26. Molnár E.: Az Úr Evangéliuma. Szombathely, 1997. 27. Berze Nagy J.: Égig érő fa. Pécs, 1961. 28. Daczó Á.: Csíksomlyó titka. Csíkszereda, 2000. 29. Hamvas B.: Silentium. Medio Kiadó, Budapest, 2006. 30. Saint-Germain: Legszentebb Trinozofiája. Biblioteca Hermetica, Miskolc, 2000. 31. Easwaran E.: Meditáció. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1999. 32. Jankovics M.: A Nap könyve. Csokonai, Debrecen, 1996. 33. Jankovics M.: A fa mitológiája. Csokonai, Debrecen, 1998. 34. Takács Gy.: Megindul a Szent Antal. Polár, Budapest, 2000. 35. Kryon tanításai. II. Mandala Véda, Budakeszi, 2000. 36. Kismihály J.: Nagy sebességű és nagy teljesítményű marási eljárások és szerszámok. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben, EME, Kolozsvár, 2004. november 19–20. 37. Kocserha I., Gömcze L.: Kerámiaipari extruderfejek összehasonlító vizsgálata. BKF Konferencia, EMT, Petrozsény, 2004. május 20–23. 38. Antal M.: A gyímesi csángómagyarok hiedelmei. General Press, Budapest, 2004. 39. Paál Z.: Arvisura. Püski, Budapest, 2002. 40. Erdélyi Zs.: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Kalligram, Pozsony, 1999. 41. Tánczos V.: Csapdosó angyal. Pro-Print, Csíkszereda, 1999. 42. Benedek E.: Magyar mese- és mondavilág. Budapest, 1989. 43. Máté I.: Yotengrit. I–II. Palatia, Győr, 2004–2005. 44. Gilchrist C.: Az alkímia. Édesvíz, Budapest, 2000. 45. *** A köztes lét könyvei. Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Zalaegerszeg, 1998. 46. Bernád I.: Egészségünkért. Uránia, Sepsiszentgyörgy, 2002. 47. Roheim G.: A bűvös tükör. Budapest, 1980.

14. Irodalom

59

48. Thuróczy J. A.: A magyarok krónikája. Budapest, 1980. 49. Kőrösi Csoma S.: Buddha élete és tanításai. Kriterion, Kolozsvár, 2003. 50. Popescu A.: A géta-dák kultúra. Bukarest, 1987. 51. Papp G.: Hazatalálás. Püski, Budapest, 1999. 52.Tenzin Wangyal R.: Gyógyítás formával, energiával és fénnyel. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 53. Veres P.: Homoródoklándi mennyezetfreskók. Naptár, 2005. 54. Roheim G.: Primitív kultúrák. Budapest, 1984. 55. Sheldrake M.: Kristálygyógyító. Édesvíz, Budapest, 2004. 56. Lakatos B.: Bevezetés a komplex vegyületek kristálytér- és ligandumtér-elméletébe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 57. Nógrádi M.: Sztereokémia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 58. Erdey-Grúz T., Csányi: A szteroidok elnevezésének szabályai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. 59. Masaru E.: A víz rejtett bölcsessége. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2005. 60. Lao Ce: Tao Te King. Tericum Kiadó, Budapest, 1994. 61. Drösszler R.: Amikor a csillagok istenek voltak. Budapest, 1986. 62. Eliade M.: Kovácsok és alkimisták. Budapest, 2004. 63. Bíró L.: Magyar halottaskönyv. Fríg Kiadó, 2006. 64. Szántai L.: A két hollós. Budapest, 2001. 65. Für Z.: A magyar rovásírás ABC-s könyve. Püski, Budapest, 2004. 66. Kádár J.: Népi történetek, hiedelmek és szokások. Pro-Armenia, Szamosújvár, 2000. 67. Berta T.: Az időkód. Budapest, 2002. 68. Eliade M.: Az eredet bűvöletében. Fríg Kiadó, Budapest, 2002. 69. Szabó. T. A.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. VII. Kriterion, 1995. 70. www.adamus-saint-germain.hu 71. Tolle E.: Új Föld. Budapest, 2006. 72. www.shaumbra.wire.hu: Gyógyulás az elemek: a föld, a levegő, a tűz és a víz segítségével. A négy alsó test. 73. Lengyel Á., Limbacher G.: Népi vallásosság a palócföldön. Balassagyarmat, 1997. 74. Gilchrist C.: Az alkímia. Édesvíz, Budapest, 2000. 75. Szőcs I.: Selyemsárhajó. Kriterion, Bukarest, 1979. 76. G. René: A világkirály. Budapest, 1927. 77. Abd Ru Shin: Grál üzenetek. Budapest, 1920. 78. Jordan M.: Din miturile lumii. Enciclopedie tematică. Humanitas, Bucureşti, 2002. 79. Kiss B.: Magyar régiségek. Pest, 1839. 80. Shepherd R.: 1000 jelkép. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2004. 81. Biedermann H.: A mágikus művészetek zseblexikona. Kentaur Könyvek, Budapest, 1973. 82. Balassa I., Ortutay Gy.: Magyar néprajz. Budapest, 1979. 83. Berze Nagy J.: Nap és tükör. Pécs, 1982. 84. Magyar néprajz. VII. Budapest, 1990. 85. Eliade M.: Vallási hiedelmek és eszmék története. Osiris, Budapest, 2006. 86. Jung C. G.: Titokzatos jelek az égen. Kossuth, Budapest, 1993. 87. Sitchin Z.: Dimenziókapu. Édesvíz, Budapest, 2004. 88. Keszeg V.: Hiedelmek, narrativumok, stratégiák. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2013. 89. Pozsony F.: Erdélyi népszokások. KJNT–BBTE, Kolozsvár, 2006. 90. Tánczos V.: Folklórszimbólumok. KJNT–BBTE, Kolozsvár, 2006. 91. Kandra K.: Magyar mitológia. Eger, 1897.

60

AZ ÉLET VIZE

15. ÁBRÁK 1. Szamos, Kolozsvár 2.1. A második teremtési lépés mértani ábrázolása 2.2. A sötétből (fekete Nap) ered az élet 2.3. Víz–levegő együttes: a levegő (égi erő) zöld, a víz (földi létség) kék színű, víz–levegő (ég–föld) folyamatos együttműködése 2.4. Mátyás király holdas lova és a telehold 2.5. Varrottas 2.6. Templomi kazetta, Szilágylompért. Az élet a vízből (vízi állatból) származik 3.1. A sumérok vízi állattal ábrázolták a vizet [25] 3.2. Dogon barlangrajz az első lelkes lényről [4] 3.3. A vízirák mint orgonadísz, Kolozsvár 3.4. Kehely hallal, Fraknó 3.5. Oromzat hallal, Késmárk 3.6. Poszeidón hallal, Fraknó 3.7. Oklándi kazetta 3.8. Wesselényi-címer 3.9. Templomi kazetták: Técső, Szilágylompért 3.10. János Zsigmond-szarkofág, Gyulafehérvár 3.11. Halfarkú istennő, kidei református templom, kalotaszegi kályhacsempe 3.12. Sárvári Múzeum faragott szekrényének dísze 3.13. Két sárkány: Kolozsvár, Kassa 3.14. Harc a sárkánnyal, Mihály és György, Kolozsvár 3.15. Lélekbárka, Szilágylompért 3.16. A víz-elem ókori képjelei [12] 3.17. Bárka alakú fejfák, Szatmárcseke 3.18. A bikaszarv a vizet (érzelmeket) képjelezi 3.19. Szent László és fokosa, Tar, Nagyvárad 3.20. A lélekbárkán a kecske (lélek, istenfiú) utazik, Kairói Múzeum 3.21. Holló, Debrecen, a Hunyadiak és a Pálosok címerében 3.22. A Kolozsvári Magyar Napok képjele 3.23. Kutya őrzi a lelket, szarkofág, Lisszabon 4.1. Az együttműködő kettős hermeszi ábrázolása [62] 4.2. Együttműködő kettős erő mértani ábrázolása 4.3. Nu-Wa kínai istennő képjele [33] 4.4. Szkíta kincsek, Issyk, Debreceni Múzeum, 2010 4.5. Holdsarlón álló Boldogasszony, Kolozsvár 5.1. Sárkány templomajtón, Székelyudvarhely 5.2. Cisztercita címer kígyós istennővel, Kolozsvár 5.3. Templomajtó, Lousanne 5.4. Templomi kazetta, Csengersima 5.5. Templomi kazetta, Bánffyhunyad 5.6. A Bethlen család címere, Kolozsvár 5.7. Templomi kazetta, Szilágylompért 5.8. Ajtórácsok, Kolozsvár 5.9. Kígyós istennő, Gyerőmonostor 5.10. Kétsárkányos dísz, Tar 5.11. A hermeszi bot kettős kígyója 5.12. Hermeszi bot oromzaton, Kolozsvár 6.1. Kehely templomon, Szilágylompért 6.2. Kehely ablakpárkányon, Kolozsvár (XV. sz.)

15. Ábrák

61

6.3. Keresztelő medencék: Bártfa, Szombathely 6.4. Körösfői relief 6.5. Szent Borbála a kehellyel, Kisárva 6.6. Jézus a kehellyel, Somorja 6.7. Homlokán holddal ékes Boldogasszony, Kolozsvár 6.8. A Magyar Tudományos Akadémia címere 7.1. A vízmolekula erőtere 7.2. Vízmolszög 7.3. A vízmolszög mértani megfelelője 7.4. A vízmolekula ötös fürtje 7.5. A víz mértani jele az ikozaéder 7.6. Az ikozaéderes ligandumtér kéthurkos erőtérrel rendelkezik [56] 7.7. Az őserőknek megfelelő szabályos mértani testek [22] 7.8. Őserők az ember energetikai rendszerében 7.9. A szeretet háromszöge a lányos lakodalmas háznál 7.10. Kete szoknyája, Kairói Múzeum 7.11. Az ikozaéder kockába és az élet virágába írható. „A Víz angyala a Földanya szent hírvivője” [25] 7.12. Az őserők közül a víz és a levegő lágy, azaz anyai jellegű 8.1. Az egyiptomi Nut istennő teste a mennybolt [1] 8.2. Nut maga a tápláló életfa, egyiptomi váza [33] 8.3. A fa növekedése balspirál szerint történik 8.4. Katona Lajos vak szobrász alkotása: Lány 8.5. A Nagyboldogasszony tornyán balspirál, Sevilla 8.6. Buddha anyához az ötösség társul, Tar 8.7. A koronázási palást részlete, anyai jellegű világ [11] 8.8. Templomi kazetta, Szilágylompért 8.9. A földi négyes erő balspirálja 8.10. Boldogasszony a Holdsarlón, Gyergyószentmiklós 9.1. A szeretet maga a kozmikus rend, sumér képjel [25] 9.2. A fényhármasság: Nap–Holdsarló–Csillag 9.3. A Jézus-kápolna oltárdísze, Krakkó 9.4. A Jézus Szíve-templom háromszögei, Kőszeg 9.5. Karácsonyi vásár díszei, Kolozsvár 9.6. Őserők 9.7. Templomablakok, Krakkó 9.8. Oltárdísz, Kiscell 9.9. Mennyezeti rózsák, Szécsény, Ruszt 9.10. Karácsonyi mézeskalács 10.1. A szeretet kozmikus óceánja [25] 10.2. Az öröm és béke óceánja [25] 10.3. Fényhármasság a hozzárendelt elemekkel: a víz a holdsarlóhoz rendelődik 10.4. Jáki szószék az istennővel és az ötös jellel 10.5. Tányér, Kelneki és Betléri Múzeum 10.6. Templomablak, Bártfa 10.7. Mennyezet, Andrásy-kastély, Betlér 10.8. A Jézus Szíve-templom belső díszei, Kőszeg 10.9. A gyógyító golgotavirág ötös bibéje 10.10. Mennyezetkazetta, Oklánd 11.1. Ötszirmú virágok 12.1. Bánffyhunyadi mézeskalács 12.2. Tatárlaki szobrocskák [11] 12.3. Tordosi szobrocskák [11]

62

AZ ÉLET VIZE

12.4. Abalakpárkányok védőangyallal, Kolozsvár 12.5. Templombelsőn palmetták, Kolozsvár 13.1. Északi külső falon kutya, Ják 13.2. Szószék északi irány, bikafej (Lukács), Ják 13.3. Északi belső falon kutya és bika, Szécsény 13.4. Déli és északi kapu, Kolozsvár, Szent Mihály-templom 13.5. Háromágú villa északi és déli irányban, Kolozsvár, Fraknó 13.6. Északi oszlopfőn Lukács evangélista a bikafejjel: Betlér, Krakkó, Kolozsvár 13.7. Égtájak és elemi erők az égitestekkel

15. Ábrák

63

2.2.

2.5.

2.1.

3.2.

3.11.

64

AZ ÉLET VIZE

3.16.

4.2.

3.1.

5.9.

4.1.

4.3.

15. Ábrák

65

7.1.

5.11.

7.3.

7.4.

7.2.

7.5.

7.8.

66

AZ ÉLET VIZE

7.6.

7.7.

7.11.

7.12.

15. Ábrák

67

8.1. 8.2.

8.7.

8.9.

9.2.

12.1.

12.2.

68

AZ ÉLET VIZE

10.1.

9.1.

12.3.

10.2.

15. Ábrák

69

1.1.

2.3.

2.4.

2.6.

3.3.

70

AZ ÉLET VIZE

3.5. 3.8.

3.4.

3.7. 3.6.

3.9.

3.10.

15. Ábrák

71

3.15.

3.12.

3.13.

3.17.

3.14.

72

AZ ÉLET VIZE

3.18. 3.19.

3.20.

3.22.

3.21.

15. Ábrák

73

3.23.

4.5.

4.4.

5.1.

5.2.

5.3.

5.4.

5.5.

74

AZ ÉLET VIZE

5.6. 5.7.

5.8.

5.10.

5.12.

15. Ábrák

75

6.1.

6.2.

6.4.

6.3.

6.5.

6.6.

6.7.

76

AZ ÉLET VIZE

6.8.

8.3.

8.6.

7.9.

8.4.

8.8.

7.10.

8.5.

8.10.

15. Ábrák

77

9.3.

9.4.

9.5.

9.6.

9.8.

9.7.

78

AZ ÉLET VIZE

9.9.

9.10.

10.3.

10.4.

10.5.

12.4.

15. Ábrák

79

10.6.

10.8.

10.10.

11.1.

10.7.

10.9.

80

AZ ÉLET VIZE

13.1.

13.2.

12.5.

13.3.

13.4.

13.5.

15. Ábrák

81

13.6.

13.7.