MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK
SZAKDOLGOZAT
AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA ÉS VALLÁSGYAKORLÁSA
SZERZŐ: NAGY VIKTÓRIA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE LAW AND PENITENTIARY LAW
FINAL THESIS EDUCATION, EMPLOYMENT AND RELIGION’S RIGHT OF CONVICTED
AUTHOR: NAGY VIKTÓRIA CONSULTANT: DR. NAGY ANITA ASSOCIATE PROFESSOR 2
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés .............................................................................................................................. 5
II.
Büntetés-végrehajtási Intézetek világa .................................................................................. 6 1.
Az új Büntetés-végrehajtási Kódex ................................................................................... 8
2.
Szabadságvesztés végrehajtásának célja ......................................................................... 10
3.
Elítéltek jogi helyzete ...................................................................................................... 12
III.
Elítéltek nevelése ............................................................................................................ 14
1.
Befogadási eljárás ........................................................................................................... 16
2.
Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet .................................................................. 17
3.
Klasszifikáció .................................................................................................................. 18
IV. 1.
Elítéltek foglalkoztatása .................................................................................................. 21 Elítéltek munkáltatása ..................................................................................................... 22 1.1.
Gazdasági Társaságok működése és a központi ellátás........................................... 25
1.1.1.
Pályázatok ........................................................................................................... 28
1.1.2.
Nemzetközi kapcsolatok ..................................................................................... 30
1.2.
Önfenntartó börtönök .............................................................................................. 31
2.
Elítéltek oktatása, szakmai képzése ................................................................................ 32
3.
Az elítéltek közművelődése, szabadidős tevékenysége .................................................. 35 3.1. Innovatív fogvatartotti programok ............................................................................... 37
4.
3.1.1.
Meseterápia ......................................................................................................... 37
3.1.2.
Börtön és Színház ................................................................................................ 38
3.1.3.
A zene ereje ......................................................................................................... 39
3.1.4.
Állatterápia .......................................................................................................... 39
3.1.5.
Művészet és börtön ............................................................................................. 40
3.2.
Sportolási lehetőségek ............................................................................................. 41
3.3.
Büntetés-végrehajtási Intézetek könyvtárai ............................................................ 41
3.4.
Sajtótermékek a büntetés-végrehajtásban ............................................................... 42
Az egyház megjelenése, hatása a fogvatartottakra .......................................................... 44 3
5. V.
Elítéltek jutalmazása és fenyítése.................................................................................... 46 Statisztika ............................................................................................................................ 48
VI.
Irodalomjegyzék.............................................................................................................. 50
VII.
Jogszabályjegyzék ........................................................................................................... 52
VIII.
Hivatkozások jegyzéke.................................................................................................... 53
IX.
Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................ 54
4
I.
Bevezetés
Szakdolgozatom témája az elítéltek nevelése, foglalkoztatása és vallásgyakorlása. Témaválasztásomat a következővel tudom indokolni: mikor jogi tanulmányaimba kezdtem már akkor is a büntető jog felé orientálódtam. A büntető jog tanulmányozása alatt jöttem rá arra, hogy a büntetés-végrehajtás, ami a legérdekesebb számomra. Dolgozatom célja, bemutatni az elítéltek életciklusát a mai viszonylatokban. Elsősorban a büntetés-végrehajtási intézeteket mutatnám be kisebb részletességgel. Megemlítem az új büntetés-végrehajtási kódexet, ami 2015 januárjában lép életbe. Részletesen megfogalmazom a különböző terveket, célokat a jövőbeli változásokról, amit az új bv. kódexnek köszönhetünk. A büntetés-végrehajtás elítéltek jogait véglegesen vagy időlegesen elvonja. Elítéltek nevelése alatt történik a befogadási eljárás és klasszifikáció, ami jelentősen befolyásolja a fogvatartott börtönben töltött idejét. Nagyobb terjedelemben az elítéltek foglalkoztatását dolgoztam fel. Ezen belül több témával is foglalkozom, mégpedig: munkáltatás, gazdasági társaságokkal kialakított kapcsolat, pályázatok, nemzetközi kapcsolatok, önfenntartó börtönök, oktatás és szakmai képzés, közművelődés és szabadidős tevékenység, innovatív fogvatartotti programok, sportolási lehetőségek, könyvtárak és sajtótermékek megjelenése, egyház megjelenése és hatása, elítéltek jutalmazása, fenyítése. Végezetül statisztikai adatokat mutatok be a gazdasági társaság árbevételeinek alakulásáról (2005-2012), elítéltek végzettségi aránya (2013 december) , beiskolázottak száma (2012/2013 és 2013/2014), jutalmazás és fenyítés számarányainak alakulása (2012-2013). Büntetés-végrehajtás
Országos
Parancsnoksága
(BVOP)
szakkönyvtárában
tett
látogatásom alatt sikerült irodalmi forrásokat hasznosítanom. Helyenként, az 1979. évi XI. törvényerejű rendeletet és a 2013. évi CCXL törvénytervezetet hasonlítottam össze. Hiszen az új törvény megjelenésével változások fognak bekövetkezni a büntetésvégrehajtásban. Ezek a változások a társadalmat is érintik, ugyanis társadalom nem teljesen ért egyet mai napig a büntetés-végrehajtási intézetek működésével.
5
II.
Büntetés-végrehajtási Intézetek világa
„A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban – és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód.”1 A büntetés-végrehajtás rendjét két féle szempontból lehet megközelíteni. Elsősorban tágabb értelemben véve, a büntetés-végrehajtás rendje átfogja a büntetőjogi büntetés, intézkedés végrehajtását, általános és különös szabályok összességét, ezekben a szabályokban megfogalmazott aktus és folyamat elemeit. Szűkebb értelemben a büntetés-végrehajtás
rendje
a
büntetés-végrehajtási
szervezet
tevékenységébe
kapcsolódó, személyi szabadság elvonásával járó- és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásának
rendszerét,
módját
megállapító
szabályok
összessége
által
meghatározott állapotot, folyamatot fejezi ki. A büntetés- végrehajtás rendje magába foglalja, ami és ahogyan a büntetés-végrehajtási intézetben történik. Tartalmazza a büntetés-végrehajtás szervezetét és működését, személyzetét, büntetés-végrehajtási jogviszony alanyainak és közreműködőinek tevékenységét, jogosultságait, kötelezettségeit és az alapvető szabályok részét is. 2 „A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre.”3 A büntetés-végrehajtási szervezet szakmai tevékenységét a 1979. évi XI. törvényerejű rendelet szabályozza. A büntetés-végrehajtási szervezetet az állami szervek rendszerén belül, a kormány az igazságügy-miniszter útján szabályozza. A miniszter feladatokat határozhat meg és azok végrehajtása érdekében utasításokat adhat az országos parancsnokon keresztül a büntetés-végrehajtás állományának. A szabadságvesztés-büntetés és az előzetes letartóztatás végrehajtására 15 országos és regionális-, 17 megyei büntetés-végrehajtási intézet szolgál.
1
1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 24. § Dr. Csernyánszky Lajos, Dr. Horváth Tibor, Dr. Heylmann Katalin, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Lőrincz József, Dr. Nagy Ferenc, Dr. Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó, Budapest 2007. (81. oldal) 3 1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 20. § 2
6
Országos és regionális büntetés-végrehajtási intézetek: Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Budapesti Fegyház és Börtön, Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási intézete, Kalocsai fegyház és Börtön, Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Márianosztrai Fegyház és Börtön, Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, Szegedi Fegyház és Börtön (III. objektum), Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Tiszalöki Országos Büntetésvégrehajtási Intézet, Váci Fegyház és Börtön. Megyei büntetés-végrehajtási intézetek: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet (I.-II.III. objektum), Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet, Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Zala Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet.4 A büntetés-végrehajtási intézmények a büntetés-végrehajtási szervek technikai-anyagi ellátásra, a személyi állomány képzésére, szociális és egészségügyi feladatok ellátására alapították. Jelenleg, 6 büntetés-végrehajtási intézmény működik: Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Büntetés-végrehajtási Tanszék; Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs
Központ,
Büntetés-végrehajtás
Központi
Kórház,
Igazságügyi
Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI), Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye.5
4
http://www.bvop.hu/?mid=51&lang=hu (2014.02.10.) Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (132-133. oldal) 5
7
1. Az új Büntetés-végrehajtási Kódex Az 1979. évi XI. törvényerejű rendeletet, a 438 paragrafusból álló, 2013. évi CCXL törvény váltja fel. 2015 elején léphet életbe az új Büntetés-végrehajtási Kódex, amely először szabályozza legmagasabb szinten a büntetés-végrehajtás tevékenységét. Kiemelkedően a munka területén történnek nagyobb változások. A törvény kidolgozásában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás szervezet is részt vett.6 Az új kódex pontosabban és részletesebben rögzíti, a bíróság és az ügyész büntetésvégrehajtási feladatait. Bevezetik a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalmát, melynek egyik oldalán az állam, másik helyen pedig a fogva tartott személy áll. Új büntetési nemek,
szankciói
jelentek
meg
az
új
Büntető
Törvénykönyvben:
elzárás,
sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Intézkedések tekintetében megjelent a jóvátételi munka és az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele. Az új büntetésvégrehajtási kódex tartalmi, gyakorlati tapasztalatokra épülő változásokat is megvalósít. Az új kódex nagy hangsúlyt fektetett a szabadságvesztés gyakorlatára. Új elemként jelennek meg a szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei, amik a következők: rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás. Központi szerepet tölt be a kódexben az egyénesítés, a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása. A tervezet bevezeti Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer és az ehhez kapcsolódó rezsimszabályokat. Alapvető célkitűzés, hogy a kedvezmények és hátrányok bővítésre kerüljenek. A kódex a javítóintézeti neveléssel kapcsolatosan részletesen megjeleníti a biztonsági intézkedéseket és testi kényszer alkalmazhatóságát, mely szerint 16.-életév alatt csak korlátozottan lehet alkalmazni testi kényszert.7
6
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (38-39. oldal) 7 Gáva Krisztián: Az új büntetés-végrehajtási törvény kodifikációs folyamata. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám. (11-13. oldal)
8
Az új kódex fontos szerepe a telítettség megoszlása, hiszen napjainkban a férőhelyek száma sajnálatos módon nem elégíti ki a szükségleteket. A következő ábrával szemléltetném, a telítettség várható alakulását:8
Végül megemlíteném, az önfenntartás, önellátás jegyeit is, melyek a tervezetben fontos szerepet kaptak. Szoros kapcsolatba lehet hozni az önellátást és a bevétel növekedéseket, kiadások megtakarítását. Két ábra segítségével mutatnám be ezek várható alakulását:9
8
Varga Valéria: Gazdasági kihívások az új bv. kódex vonatkozásában. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám. (24. oldal) 9 Varga Valéria: Gazdasági kihívások az új bv. kódex vonatkozásában. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám. (26-27. oldal)
9
Véleményem szerint, ha az új kódexben megfogalmazott feltételeket sikerül teljesítenie a büntetés-végrehajtásnak, abban az esetben egy korszerűbb és eredményesebb büntetés-végrehajtási szervezet fog létrejönni.
2. Szabadságvesztés végrehajtásának célja „Szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől.”10 A
jelenlegi
büntetés-végrehajtási
kódex
meghatározása
már
realisztikusabb,
gyakorlatiasabb, mellőri a morális átalakításnak és átnevelésnek kitűzését, viszont a központi kérdés továbbra is az elítéltek személyiségformálása maradt. Mindent 10
1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 19. § (1) bekezdés
10
összevetve a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása egyértelműen az egyéni megelőzés céljának szolgálatában kell, hogy álljon. A szabadságelvonás során a társadalomba történő visszailleszkedés elősegítését tekinti elsődleges célnak, illetve az elítélt tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. Ezek szempontok összegzése esetén beszélünk reszocializációról. A büntetés-végrehajtási kódexben nem emeli ki a célmeghatározás: a társadalom védelmét. Hiszen mindenféle büntetés célja a társadalom védelme, így a szabadságvesztésé is. A nevelés sem szerepel célként, inkább a végrehajtási cél elérésének eszköze lehet. A szabadságvesztés végrehajtásának célja nem csak az elítéltek jogállást befolyásolja, hanem vezérszempontot nyújt a büntetésvégrehajtás szervezeti kialakítása, igazgatása és a nevelési-kezelési folyamat egésze számára. A büntetés-végrehajtási cél helyesbítéséhez, gyakorlati megvalósíthatóságához járul hozzá az alapvető végrehajtási elvek szem előtt tartása. Három alapelvről van szó, amelyeket az európai börtönszabályok, mindemellett több ország büntetés-végrehajtási törvényei is szabályoznak, illetve gyakorlatban érvényesítenek. Normalitás elve lényegében, a szabad élet körülményeihez kell közelíteni a végrehajtási intézeti életfeltételek.
A
nyitottság
elve,
a
szabadságelvonással
együttjáró
káros
következményeket és a személyiség negatív fejlődését előidéző mellékhatásokat kompenzálni kell. Végezetül a felelősség és az önbecsülés elve, mely az összes elítéltre vonatkozik, és nem szabad, hogy csupán az elbocsátás előtti időszakra vonatkozzon. 11 Az új büntetés-végrehajtási törvénytervezet a szabadságveszés céljáról, egy új gondolatmenettel próbálja elérni, hogy a reintegrációs programok valósuljanak meg. Mely, arra ösztönzi az elítéltet, hogy aktívan vegyen részt ezeken, tudomásul véve, hogy a társadalomba való visszailleszkedésének ez az első nélkülözhetetlen mérföldkője. Ez az új szemlélet tükrözi vissza, hogy szakmai nyelvezetünkben új célokat érthetőbben kifejező terminusokat használunk, mint például: nevelés → reintegráció, nevelő → reintegrációs tiszt, gyógyító-nevelő csoport → gyógyító terápiás csoport.12
11
Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (69-71. oldal) 12 Schmehl János: Az új szabályozás főbb szakmai elemei és üzenetei. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám. (18. oldal)
11
3. Elítéltek jogi helyzete A büntetőjogi büntetés lényege, hogy az elítélt valamilyen jogát véglegesen vagy időlegesen elvonja, illetve korlátozza. A hazai hatályos szabályozás meghatározza, hogy milyen jogokat, kötelességeket érint a szabadságvesztés. Ez az elvárás azonban szinte teljesíthetetlen, ugyanis a szabadság elvonása együtt jár a szorosan hozzá kapcsolódó jogosultságoknak az elvesztésével, amelyek a szabadgyakorlásnak az előfeltétele a személyi szabadság megléte. Az állam az ember szabadságjogait annyiban korlátozhatja és szabályozhatja, viszont köteles is szabályozni és korlátozni, amennyiben azt a közjó, nevezetesen a társadalom egysége, békessége és fejlődésének érdeke megköveteli. Az állampolgári jogokat olyan mértékben lehet korlátozni, amilyen mértékben a törvény rendelkezése megengedi, illetve elkerülhetetlen. Az emberi és állampolgári jogok közül az ország biztonságát fenyegető rendkívüli helyzet esetén sem lehet figyelmen kívül hagyni a következő jogokat: az élethez való jog; az emberi méltósághoz való jog; a kínzás, a megalázó, embertelen bánásmód és az érintett beleegyezése nélkül végzett orvosi kísérletek tilalma; a „mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni rendel”, és a „mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a törvény meghatároz” szabálya; az ártatlanság vélelme; a védelemhez való jog; az azonos cselekményért való többszöri elítélés tilalma, az igazságtalan elítélés miatti kártérítéshez való jog; a jogképesség; a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadsága; az állampolgárságtól megfosztás tilalma. A jogerősen elítélt jogi helyzetére túlnyomóan jellemző, hogy egyes jogok és kötelezettségek már a végrehajtás előtt is, illetve a végrehajtás után is léteznek és hatályosulnak. Példának említeném, joggal kapcsolatosan a panaszjogot és kötelezettség esetén, pedig a kártérítést. Nem lehetséges hátrányos megkülönböztetés a büntető felelősségre vonás hatálya alá került személyek között nemzetiségi és etnikai hovatartozásuk, vallási és politika szemléletük, származásuk, nemük, társadalmi és vagyoni helyzetük szerint.13 Három nagy részre lehet tagolni az elítélteket megillető jogokat. Első, a szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő jogok esetén, az elítélt elveszti a személyi szabadságát; nincs választójoga, közügyektől való eltiltás, ezen belül: nem vehet részt a 13
Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (166167. oldal)
12
népképviseleti
szerv
tagjainak
választásában,
népszavazásban,
és
népi
kezdeményezésben; nem lehet hivatalos személy; nem működhet népképviseleti szerv bizottságában; nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, szövetkezetben, egyesületben; nem érhet el katonai rendfokozatot; nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. Az elítéltek számára alapvető jogok is szünetelhetnek: a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, gyülekezéshez, sztrájkhoz, választójoga és a szülői felügyeleti joga. Az elítéltek számára a munkavégzés jogosultság és kötelesség, de nem munkajogviszony keretén belül történik. Második rész, a szabadságvesztés idején módosuló jogok esetén az állampolgári jogok a következőképen módosulnak: „ a) a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joga nem veszélyeztetheti a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; b) a munkához való joga átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetel; c) a véleményét olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetésvégrehajtási intézet rendjét és biztonságát, ha a közzétételre szánt vélemény sérti a büntetés-végrehajtás rendjét és biztonságát, az ezt tartalmazó iratot le kell foglalni; d) a levelezése – a hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez küldött levelek kivételével – a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága szempontjából ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell; e) az egyesüléshez, a tanuláshoz való jog, valamint honvédelmi kötelezettségének teljesítése a szabadságvesztés végrehajtásának következtében korlátozott.”14 Végül, az elítélt változatlan alapvető jogai: az élethez és az emberi méltósághoz, tulajdonhoz, örökléshez, házasság és családi intézménye védelméhez, jogtalan fogva tartás vagy egyéb károkozás esetén kártérítéshez, a bíróság előtti jogegyenlőséghez, büntetőeljárás keretében még el nem bírált cselekményei tekintetében az ártatlanság
14
1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 36.§ (5) bekezdés
13
vélelméhez és a védelemhez, a testi és lelki egészséghez, szociális biztonsághoz, megszerzett nyugellátáshoz való jog és az egészséges környezethez való jog.15
III.
Elítéltek nevelése
Az 1979. évi törvényerejű rendelet a 38. § „Az elítéltek nevelése” címszó alatt foglalkozik az elítéltek nevelésével. Az új büntetés-végrehajtási kódexben az 57. § „A reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése” címszó alatt olvashatunk az elítéltek nevelésével kapcsolatosan. Első szembe tűnő különbség, hogy az új büntetésvégrehajtási kódex megszünteti a „nevelés” kifejezést, helyette a „reintegráció” fogalmát alkalmazza. A
büntetés-végrehajtási
nevelés
tervszerű
tudatos,
tevékenység,
amely
a
szabadságvesztés büntetésre ítéltekre irányul. Az elítéltek nevelése, mint a személyiségformálás eszköze. A szabadságvesztés ideje alatti neveléshez kapcsolódik az elítélt megismerése, képzése, szakképzése, önképzésének támogatása, szabadidős programok biztosítása, rehabilitációs programok, családi és társadalmi kapcsolatok támogatása,
jutalmazás,
fegyelmezés
és
a
munkáltatás.
A
szabadságvesztés
végrehajtásának jelentős feladata, hogy fenntartsa és fejlessze önbecsülésüket, felelősségérzetüket; kialakítsa, a társadalmi hasznosság tudatot mindezzel elősegítse a szabadulás utáni életüket. 16 A büntetés végrehajtási korrekciós nevelés egy pedagógiai eljárás, amely az elítéltek társadalmilag
elfogadott
eredményes
magatartás,
illetve
tevékenységformáinak
kialakítására, valamint a már meglévő pozitív tulajdonságok tudatosítására és elmélyítésére irányul.17 A nevelés témakörben, fontos kiemelni a nevelői szerepek lényegét. A nevelőnek munkája során különböző szerepfelvételekre van lehetősége. Különböző szituációkban 15
Dr. Csernyánszky Lajos, Dr. Horváth Tibor, Dr. Heylmann Katalin, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Lőrincz József, Dr. Nagy Ferenc, Dr. Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó, Budapest 2007. (107111. oldal) 16 Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (267. oldal) 17 Dr. Ruzsonyi Péter: A büntetés-végrehajtási korrekciós nevelés új irányzatai. Neveléselméleti tansegédlet, 2003. (14. oldal)
14
eltérő magatartást, attitűdöt vesz fel és eltérő hangulati elemekkel tevékenykedik. Ha az elítéltnek kedve támad tanulni, sportolni vagy esetleg a levélírással akadnak problémái ebben az esetben, a nevelő segít a fogvatartottnak. Előfordulhat, hogy az elítéltek körében kialakul a nevelő elfogadottsága, elismertsége. Abban az esetben beszélhetünk erről, ha a fogvatartottak körében elengedhetetlenné válik a nevelő véleménye. Ilyen például: Mit szól hozzá a nevelő? Mi a véleménye? Az elítélt számára meghatározó, hogy a nevelőnek milyen reakciói vannak. Ebben a kapcsolati helyzetben képes az elítélt megérteni a szándékot, jóakaratot, toleranciát, megértést, elfogadást és mindazt, ami az általános emberi kapcsolatokban fontos.18 A büntetés-végrehajtási nevelés megítélésében nagy szerepet tölt be a közvélemény. Az adófizetők nagymértékű kíváncsisággal, figyelemmel és érzékenyen vizsgálják, hogy az adózott forintjaikból mennyit fordítanak az állami feladatok ellátására. A büntetésvégrehajtási nevelés kénytelen egy ördögi körbe csatlakozni. A laikus társadalom feleslegesnek tartja a nevelők munkáját, sőt károsnak ítélik. Ebből következik, hogy esély sincs a sikerre. Fontos felhívni a figyelmet, hogy mire is irányul a nevelés. Elsősorban a nevelés a szabadulási utáni időszakra irányul, tehát elsődleges célja nem a börtönbeli magatartás alakítása, hanem az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges belső motivációs rendszert kell előkészítenie. Manapság a nevelői munka defenzívába kényszerült, mégpedig a gazdasági szorítás, fogyatkozó lehetőségek, az emelkedő fogvatartotti létszám következtében a nevelőket szűk adminisztrátori ügyintézői határra szorították.19 A fogvatartottak nevelésének a kerete a börtönrezsim. A börtönrezsim a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának eljárását jelenti, amely megába foglalja az elítélt életmódjának, életrendjének, bánásmódnak, a jogok és kötelezettségek gyakorlatának milyenségét. Alapjában véve négyféle börtönrezsim különíthető el: szigorúan őrzött, magas biztonsága fokozatú, közepes biztonsági fokozatú zárt rezsim, félig nyitott és teljesen nyitott rezsim. A kijelölt rezsimet egy meghatározott eljárás keretében, időről-időre felül kell vizsgálni.20 Hogy ki melyik rezsim kategóriába kerül,
18
Módos Tamás: A reszocializáció módszertana. Nevelés-módszertani tansegédlet, 2003. (123-124. oldal) 19 Dr. Ruzsonyi Péter: Hagyomány és innováció, A nevelés „kétfrontos arca”. Börtönügyi Szemle 2004/2. szám. (34-35. oldal) 20 Pallo József-Törőcsik Balázs: IV. A fogvatartottak nevelésével kapcsolatos ajánlások. IV. 1. A börtönrezsim jellemzői és a magyar rendszer kritikája. Börtönügyi Szemle 2011/2. szám. (24. oldal)
15
azt legfőképp biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való előrehaladása alapján határozzák meg. „Az új büntetés-végrehajtási kódex célja a társadalom védelme mellett a fogvatartottak nevelése; munkára, jogkövető magatartásra szoktatása, hogy szabadulásuk után a társadalom értékes tagjaivá váljanak.”- mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a törvénykönyv tartalmát ismertető beszámolójában.21
1. Befogadási eljárás A befogadást az úgynevezett felkészítő részlegben látják el. Azt az elítéltet, akit először ítéltek végrehajtható szabadságvesztésre és szabadulásáig várhatóan hosszabb (legalább egy év) büntetést tölt, legfeljebb két hónapra a felkészítő részlegbe kell helyezni. Az itt folytatott megismerés alapozza meg a fogvatartottal együtt kialakítandó nevelési program összeállítását és az iskoláztatási, munkáltatási, önképzési forma kiválasztását, a megfelelő csoportba helyezését. A börtöni személyzet feladata, hogy kiküszöbölje az újonnan befogadottra leselkedő veszélyeket. A nevelő által nyújtott törődés, átsegíti ezen a kritikus fázison az elítéltet és megnövelheti bizalmát, együttműködési készségét. Tapasztalatok szerint, a befogadás egyedülálló lélektani helyzetet teremt. Nem csak az ismeretlen körülmények keltenek bizonytalanságot és szorongást, hanem a „degradációs rítus” is, ahol ruházatának, személyes tárgyainak, személyes kapcsolatainak elvesztésével és az önmagáról kialakult kép elvesztésével járhat.22 Azokat a tárgyakat, amelyeket a befogadási eljárás során, az elítélt nem tarthat magánál át kell venni tőle és letétbe kell helyezni. A fogvatartott nem tarthat magánál olyan tárgyat ami, a büntetésvégrehajtási intézet rendjét, biztonságát, saját vagy mások testi épségét veszélyeztetné. A tárgyak átvételekor igazolást kell adni.23 Az elítéltet akkor kell befogadottnak tekinteni, mikor az általa nyilatkozott adatokat egyeztették az okiratok adataival és megállapították a személyazonosságát. Az egyeztetés során a büntetés-végrehajtási intézet meggyőződik arról, hogy a végrehajtás 21
http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/igazsagugyert-felelosallamtitkarsag/hirek/az-eliteltek-jogkoveto-magatartasra-szoktatasa-az-uj-bv-kodex-celja (2014.04.10.) 22 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (86-87. oldal) 23 Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (232. oldal)
16
nem ütközik-e a törvénybe. Az intézetbe befogadott elítéltet egészségügyi szempontból is meg kell vizsgálni, hiszen e vizsgálat nélkül nem engedhető meg, hogy a többi elítélt közé kerüljön. Külsérelmi nyomok észlelése esetén, jegyzőkönyvet és orvosi látleletet kell készíteni. 24 A befogadott elítéltet el kell látni személyes tárgyakkal, formaruhával, étkezési eszközökkel, tisztálkodási felszereléssel és ágyneművel. Az elítéltek nevelésének első szakasza a befogadás utáni megismerésük. A fogvatartott megismerése fontos, viszont a börtön falain belül nagyon nehéz feladat. Lényegében a megismerés, a nevelő és a fogvatartott együttműködése, hogy célszerűen megtervezzék az elítélt börtönben töltött idejét. A nevelőnek részletekbe menően ismeretek kell szereznie a fogvatartott személyiség jegyeiről, életútjáról, bűncselekményéről, szociális körülményeiről,
kapcsolatairól,
iskolai
és
szakmai
előképzettségéről,
munkaképességéről, továbbá a büntetés tartama alatti és utáni elképzeléseiről. A megismerést elősegítik az elítélt egészségügyi, pedagógiai, munkaalkalmassági és pszichológiai vizsgálat eredményei. Pontos tájékoztatást kell adni az elítéltnek a fogva tartás körülményeiről, magatartási szabályokról, együttélés és együttműködés követelményiről.25
2. Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet A 2013. évi CCXL törvénytervezet 90.§-ban olvashatunk az intézetről, melynek hatályba lépése 2016. január 1-jén várható. Feladatai a következők: az elítélt befogadásakor személyes kérdőívek és tesztek segítségével kockázatelemzést végeznek, így kapnak a fogvatartottról egy differenciált képet. Elősegíti a legmegfelelőbb beavatkozás kiválasztását, alkalmazását és a bűnelkövetők osztályozását.26 A törvénytervezetben a következő áll: „A tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a Központi Módszertani és Kivizsgáló Intézetben (a továbbiakban: KKMI) kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt harminc napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója
24
Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (231. oldal) 25 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (86. oldal) 26 http://m.origo.hu/itthon/20131120-kockazatelemzok-osztalyozzak-a-bortonlakokat.html (2014.06.23.)
17
további harminc nappal meghosszabbíthat.”27 Itt zajlana a szabadságvesztés megkezdésekor az elítéltek befogadása és elhelyezése. A fogvatartott egyéni kezelését a végrehajtási fokozaton belül létrehozott, rezsimkategóriák biztosítják. A kivizsgálási idő után, kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, mely tartalmazza a fogvatartott befogadásakor mért általános kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat. A fogvatartottat szabadulása előtt legalább hat hónapon belül záró kockázatelemzési vizsgálat alá kell vetni. Ennek időtartama húsz napig terjedhet, melyet a KKMI vezetője további tíz nappal meghosszabbíthat. A záró kockázatértékelési jelentésben kell dokumentálni a fogvatartott szabadulásakor mért visszaesési kockázatát. „Mindezek alapján megállapítható, hogy a kockázatelemzési és kezelési rendszer jövőbeli jogszabályi háttere, az új büntetés-végrehajtási törvény megfelelő alapot és szabályozást jelent a jogalkalmazó gyakorlat számára.”28
3. Klasszifikáció
1950 óta az egységes szabadságvesztés differenciált végrehajtásának elve jellemzi a büntetés-végrehajtás rendjének megvalósítását. A fogva tartó intézményekben szükség van
a
fogvatartottak
meghatározott
szempontú
osztályba
sorolására,
illetve
klasszifikációjára. A klasszifikáció kifejezés jelentése differenciálás, osztályozás. Magában foglalja az elítéltek típusba sorolását. Az elítéltek elsődleges klasszifikációját a Btk. segítségével, a bíróságok végzik, hiszen az ítélet magában foglalja a végrehajtási fokozatot, ami lehet fogház, börtön, fegyház.
29
A fogvatartottak klasszifikációját
tekintve több szempont ismert. A klasszifikáció esetén beszélünk elkülönítési szabályokról. Ennek mintájára el kell különíteni a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, betegeket az egészségesektől és ezen belül a fertőző betegeket a nem fertőzőektől. Az osztályozásnak ezek az aspektusai nem igényelnek különösebb 27
2013. évi CCXL törvénytervezet. 90. § (1) bekezdés Schmel János: A fogvatartottak kockázatelemzési és kezelési rendszere. Börtönügyi Szemle 2014/1. szám (36. oldal) 29 Kiss Anna-Velez Edit-Garami Lajos (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve-2009. II. (285-287. oldal) 28
18
magyarázatot. A büntetés-végrehajtási kódex konkrétan meghatározza, hogy az egyes fokozatokban a végrehajtás rendje miben tér el egymástól.30 Garami Lajos differenciális javaslatát (Garami 2004) tekintve mutatnám be a csoportosítás meghatározó tényezőit. A fogvatartottak klasszifikációja kriminológiai, szociológiai, kezelési és büntetés-végrehajtási szempontok alapján történik. A kriminológiai szempont alá tartozik a bűncselekmény jellege, ítéleti idő, hátralévő idő és a visszaesési jellemzők. Szociológiai tényezők a nem, életkor, anyagi és kulturális, szociális háttér, továbbá iskolázottság szerint osztályozhatók az elkövetők. Kezelési perspektívák az értelmi képesség, agresszió és alkohol/drog probléma, szexuális probléma, társas viselkedés, ugyanakkor a pszichés és mentális zavar kategóriáin keresztül jut érvényre. Büntetés-végrehajtási szempontjai a büntetés-végrehajtási fokozat, konformitás, együttműködési készség, foglalkoztatási programokon történő részvétel. A kriminológiai és szociológiai szempontokat, már jelenleg is alkalmazza a hazai büntető végrehajtás. A két utolsó szempont alkotórészeinek a bemutatására térnék ki:
30
Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (76-77. oldal)
19
Garami Lajos csoportosítása nagyon egyszerűen nyomon követhető. 31 Alapvető követelmény a klasszifikációs rendszerrel szemben támasztott elvárás, hogy minnél áttekinthetőbb elveket próbáljunk követni. Szükségszerűek a megbízható pszichológiai tesztek és kérdőívek. Két féle csoportba lehet sorolni a kockázati felmérési faktorokat és módszereket. Első csoport, az externális kockázati felmérés, amely annak megállapítása, hogy az elítélt melyik büntetés-végrehajtási intézetbe kerüljön. Második csoport, pedig az internális kockázati felmérés, melyik körletbe kerüljön a fogvatartott, illetve milyen fogvatartotti programokon van lehetősége részt venni és mi az, amin kötelező megjelennie. Ilyen például a munkáltatás, képzettség, szakkörök, egészségügyi kérdések.32 Kritikai észrevételek akadnak a klasszifikáció és a differenciálás során. Valamennyi szervi hiányosság figyelhető meg. A bíróság által, a jogi absztrakció szintjén, az elkövető bűncselekményéhez kapcsolódó végrehajtási fokozatok kiválasztása korlátozza a végrehajtásnak a fogvatartott személyiségéhez kötődő egyénisítését, illetve akadályozza a korszerű jogok egységes biztosítására irányuló tendenciákat. Egyénesítés véghezvitelét korlátozzák különböző összetevők, mint a csoportképzéshez szükséges elhelyezési feltételek hagyományos kedvezőtlensége, befolyásoló biztonsági és munkáltatási szempontok érvényesítése, megismerési, nevelési-kezelési eszközök hiányosságai és alkalmazásuk korlátai.33
31
Dr. Ruzsonyi Péter: Hagyomány és innováció, Differenciáljuk, de hogyan? Börtönügyi Szemle 2004/2. szám. (40-41. oldal) 32 http://bvpszichologiaiii.blogspot.hu/2005/10/kockzatfelmrs-brtnben.html (2014.04.10.) 33 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (78. oldal)
20
IV.
Elítéltek foglalkoztatása
A szabadságvesztés végrehajtási céljának elérése érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy az elítéltek a szabadságvesztés kezdetétől, ráadásul az előzetes letartóztatás alatt mivel töltik el a szabadidejüket. A zárkáikba zárva semmittevésre kényszerülnek, illetve dolgozhatnak, tanulhatnak, személyiség fejlődésük érdekében különféle programokon vehetnek részt és szabadidejüket hasznosan tölthetik el.34 A szervezett foglalkoztatás bármelyik formájának igénybe vétele egyidejűleg mérsékelheti a börtönbüntetéssel járó káros hatásokat. Az értelmes tevékenység ugyanis hozzátartozik a társadalom mindennapi életviteléhez. 35 A 2013. számú decemberi Börtönújságban is szó esik a foglakoztatásról. A Tököli büntetés-végrehajtási intézetben szeptembertől, a nagykorú fogvatartottak mellett fiatalkorúak is foglalkoztatnak a dobozragasztás és szivacsválogatás munkakörében. Mindemellett a tököli intézetben 186 fogvatartott a büntetés-végrehajtási tököli kórházban és a kft.-knél pedig 300 elítélt dolgozik. A TeSzedd felhíváshoz is csatlakozott több büntetés-végrehajtási intézet. Kifejtve ez egy országos szemétgyűjtési akció. A szegedi Csillag 20 fogvatartottja a Gyálaréti Holt-Tisza fehérparti átjáróját tisztították meg, ahol 320 zsák szemetet gyűjtöttek össze. A Fővárosi Büntetésvégrehajtási intézet 7 elítéltje Kőbányán, az Újhegyi sportliget területét, Kalocsán pedig a fegyház 6 fogvatartottja, a Vajas-partot tisztította meg. Tiszalöki Büntetésvégrehajtási Intézetben, a fehér bot napja alkalmából, a színjátszó kör zenés és verses műsort adott elő a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületből érkező vendégeknek. Ezután, az elítéltek kipróbálhatták azokat az eszközöket, amelyeket a vakok és gyengénlátók mindennapjaikban használnak. Több Zalai megyei település temetőjét megtisztították, a Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjai.36 A sikeres egyéni esetkezelés mellett felvetődhet az a kérdés: „Miért is van szükség akkor csoportfoglalkozásokra is?”. Az egyéni esetkezelés nem mindenre adhat választ. A csoport megkönnyíti a társadalom és a személy közötti megfelelő kommunikáció elsajátítását. A csoportmunka speciális szükségleteket elégít ki. A rendszeresen 34
http://www.jogiforum.hu/hirek/13718 (2014.04.11.) Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (86.oldal) 36 Börtönújság CXVI. (116.) évfolyam (5-7. oldal) 35
21
felmerülő kérdések, problémák, igények összegzése alapján a következő szempontokat határoztuk meg a csoportfoglalkozásokkal kapcsolatosan. Életvezetési csoportra van szükség, amely sokrétűségre épül. A foglalkozások egymásra épüljenek, továbbá a készség-
és
személyiségfejlesztést
szolgálják.
Legyenek
kidolgozottak
a
csoportfoglalkozások, ugyanakkor új készségek elsajátításával is mérsékeljük az elítéltek börtönártalmait. Háttérbe szorult vagy elfelejtett képességek fejlesztése, illetve a szociális kontroll kialakítása és erősítése.37 Hazánkban történelmi és gazdasági okokból kifolyólag, az elítéltek munkáltatása lett és előreláthatólag lesz meghatározó tényező a foglalkoztatáson belül.
1. Elítéltek munkáltatása „A munka az ember által energia kifejtése révén hasznos, ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú célirányos tevékenység, azaz valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember, vagy más haszonélvező használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja.”38 A nemzetközi és hazai börtönügy egyik leggyakrabban vitatott kérdése a „rabmunka”. A kriminálpolitika és jogalkotás irányítói mindvégig helybenhagyták, hogy a fogvatartottak munkavégzése fontos tényezője a szabadságvesztés végrehajtásának.39 A munkáltatás törvényi célja, hogy „elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását,
lehetőséget
adjon
a
szakmai
gyakorlottság
megszerzésére
és
fejlesztésére, és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulása után a társadalomba beilleszkedjék.”40 Az új büntetés-végrehajtási kódex tervezet szerint, „A munkáltatás célja, hogy elősegítse a fogvatartott testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére, és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulása után a társadalomba beilleszkedjék.”.41 A jelenlegi büntetés-
37
Béres Andrea Eszter: Csoportfoglalkozásokkal a beilleszkedés elősegítéséért. Börtönügyi Szemle 2008/1. szám. (69-70. oldal) 38 Szabó Zoltán: A büntetés-végrehajtás központi ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle 2013/3. szám. (39. oldal) 39 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (87. oldal) 40 1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 44§ (1) bekezdés 41 2013. évi CCXL törvénytervezet, 190§ (1) bekezdés
22
végrehajtási törvényerejű rendelet és az új büntetés-végrehajtási kódex közt tartalmi eltérés nincs, formailag is csak a mondat első felében történt kisebb változás.
Az elítélt munkáltatásának jellegzetessége, hogy a munkavégzés nem a munkáltató és munkavállaló szabad elhatározásából létrejött szerződésen alapul, hanem a jogszabály kötelező jelleggel előírja az elítélt számára. A szabadságvesztést töltő elítéltek munkavégzése kötelező. A fogvatartott munkavégzése nem munkajog, hanem a büntetés-végrehajtási jog keretében nyer alapos szabályozást. A büntetés-végrehajtási intézeteknek nem korlátlanok a lehetőségei, hiszen a fogvatartottal szemben, a korlátokat a munkajog alapvető szabályai állítják. Például: munkaidő, munkavédelem és munkarendre vonatkozóan. A fogvatartott által végzendő munka kijelölésével kapcsolatosan a befogadó intézet hoz döntést. Figyelembe kell venni, hogy az elítélt milyen végrehajtási fokozatban, illetve biztonsági csoportban tölti a büntetését. A munkahely meghatározásakor
figyelembe
kell
venni
a
fogvatartott
iskolai
végzettségét, szakképesítését és szakmai gyakorlatát. Jelentős szempont az elítélt egészségi és pszichés állapota. A munkavégzés megkezdésekor a munkáltató a fogvatartottakat szervezeti egységekbe oszthatja be, mitöbb meghatározhatja, hogy a biztonság, munkafegyelem és rend fenntartása végett a munkahelyre, illetve munkakörre utaló jelzést viseljenek.42
Az
elítélt
munkaideje
megegyezik
a
munkajogi
törvényben
megállapított
munkaidővel. A munkáltató állapítja meg az elítélt munkaidőkeretét, ami egyes területeken napi nyolc óránál kevesebb is lehet. Létfontosságú a munkarendben meghatározni a munkavégzés idejét, munkaidő kezdetét és végét, munkaközi szünet időtartamát, műszakok beosztását, több műszak esetén a műszakbeosztás hetenkénti változását és az osztott munkaidő alkalmazását. A munkát végző fogvatartott számára a munka utáni szükséges pihenés érdekében, a törvény többféle pihenőidőt ír elő. A munkaközi szünet a napi munkaidőn belül, minden elítéltet megillet, aki munkát végez, melynek időtartama legalább 20 perc. Bizonyos munkakörök esetén, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között 14 óránál rövidebb pihenőidőt, de legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, ezt nevezzük napi pihenőidőnek. A heti pihenőidőt az elítélt részére, havonta összevonva is kiadható, 42
Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (282283. oldal)
23
viszont egy pihenőnapnak vasárnap történ kiadása kötelező. A fogvatartott egyévi munkavégzés után 20 nap fizetett szabadság illeti meg.43 Az elítéltek munkavégzése esetén lényeges kérdés a munka díjazása. A munkadíjból a fogvatartott támogatni tudja a családját, ki tudja elégíteni személyes szükségleteit, tartalékolhat, illetve eleget tehet fizetési kötelezettségeinek. Az elítélt munkadíjának mértékét számos tényező befolyásolja. Elsősorban a teljesítmény és a ledolgozott idő alapján történik. Az alapmunkadíj az elítélt munkadíjának minimális mértékét tartalmazza, amennyiben a munkadíjat a teljesítmény alapján állapítják meg és az elítélt a teljes munkaidőt ledolgozta és a teljesítménykövetelést 100%-ban teljesítette. A fogvatartottak anyagi ösztönzését alkalmazhatja a munkáltató, mégpedig azzal a céllal, hogy a teljesítményt növekedjen, a munka minőségére tekintettel javulás történjen. Ilyen például a meghatározott feladathoz kötött prémium, pénzbeli elismerés, vásárlási utalvány, tárgyjutalom. Az elítéltnek mindenféle munkájáért jár kompenzáció, kivételt a büntetés-végrehajtási kódex az intézet tisztán tartási és ellátási feladatai körében határozza meg.44 Amíg 2010-ben 5641 elítélt dolgozott és 6 milliárd forint termelési értéket állított elő 424 millió forint nyereséggel, addig 2012 már 6781 elítélt dolgozott és 11,3 milliárd forint a termelési értékkel, melyből 1.4 milliárd forint volt a nyereség. 45 2012. január 1. óta hatályos törvénymódosítás kötelezi az elítélteket a munkavégzésre. A kormány elsődleges célja, hogy minnél több fogvatartott dolgozzon. Szigorítottak a törvényen, mégpedig olya módon, hogy a munkaképes elítélteknek munkával kell hozzájárulniuk az eltartásukhoz.46 2013. decemberi Börtönújság egyik főcíme „Egyre több munkalehetőség a börtönökben”. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön és a Prec-Cast Öntödei Kft együttműködésének köszönhetően, 8 elítélt számára biztosítanak munkalehetőséget. A Kft. az intézet falain belül fémmegmunkálási, tisztítási, minőségi-ellenőrzési és 43
Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (284285. oldal) 44 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (89-90. oldal) 45 http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/a-fogvatartottak-visszailleszkedeset-segiti-az-uj-bvkodex-1 (2014.04.13.) 46 http://www.cvonline.hu/blog/2012/erdekessegek/bortonmunka-szabadsag-es-munkadij-jar/2325 (2014.04.13.)
24
csomagolási feladatokkal látja el az intézetet. A cégcsoport az autó- és elektronikai ipar számára gyárt fém alkatrészeket. Az elítéltek egy felújított 70 m2 nagyságú helységben félkész és kész termékeket gyártanak egy műszakban. Jelentősen figyelnek a minőségi és mennyiségi kritériumokra. 2013. június első felében árvíz fenyegette a Duna mentén élőket. Az összes Duna-menti börtön aktívan részt vett a hozzá közel eső területeken. Önként, több száz elítélt jelentkezett a védelmi munkára. A fogvatartottak több tízezer homokzsákot pakoltak a gátakra, eközben a váci börtön fogvatartottjai saját intézetüket is megvédték. a „Megbántam, jóvátenném” program keretében az önként jelentkezett elítéltek, a győri Kertvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola radiátorait festették.47
A büntetés-végrehajtási kódex az elítéltek munkáltatására a büntetés-végrehajtási intézetet vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezetet jelöli ki.
1.1.
Gazdasági Társaságok működése és a központi ellátás
A büntetés-végrehajtási szervek között különleges helyet foglalnak el az elítéltek foglalkoztatására létrejött gazdálkodó szervezetek. A szervezetek tevékenységét befolyásoló rendelkezések szabályozzák, hogy kötelesek együttműködni a büntetésvégrehajtási intézettel, emellett megtenni mindent annak érdekében, hogy a fogvatartottak minnél nagyobb számban vegyenek részt a foglalkoztatásban.48 A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai szakmai tevékenységük alapján ipari, ezen belül legfőképp könnyűipari, továbbá a mezőgazdasági ágazathoz tartoznak. A gazdasági társaságok termelési jellege változatos: textil-, ruha-, bútor-, asztalos-, papír-, fém-, és egyéb vegyesipari, ugyanakkor nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A társaságok mai formáját még évtizedekkel ezelőtt alakították ki. Sajátosságuk, hogy kis területen, nagy létszámú betanított munkás foglalkozását teszik lehetővé. A tevékenységek tulajdonképpen három részre tagolhatóak: saját, illetve kooperációs termékek előállítására és bérmunkára.49
47
Börtönújság CXVI. (116.) évfolyam (5, 8, 10. oldal) Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (169.oldal) 49 http://www.bvop.hu/?mid=52&lang=hu (2014.04.13.) 48
25
A büntetés-végrehajtási intézetekkel a következő gazdasági társaságok állnak kapcsolatban: ADORJÁN-TEX Konfekcióipari és Kereskedelmi Kft., Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft., DUNA-MIX Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft., DUNA PAPÍR Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft., Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft., Nostra Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft., Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft.50 2012-es évben, a fejlesztéseknek, belső ellátási tevékenységnek és a kedvezően változó jogszabályi környezetnek köszönhetően 137 fővel (4%), 3565 főre nőtt a gazdasági társaságoknál foglalkoztatott elítéltek száma.51
A Kormány a Központi Ellátó Szerv feladatainak ellátására a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát jelölte ki. A központi ellátás 2012. évi működése folyamán jelentős, pozitív irányú elmozdulás volt észrevehető mind az ellátotti kör, mind az általuk benyújtott igények mennyisége tekintetében az előző évhez képest. A 2013-as év során kiemelkedő szerepet kapott és az elmúlt év intenzitásának megfelelően folytatódott a fogvatartotti foglalkoztatás fejlesztése, valamint a belső központi ellátás kiterjesztése. A munkát végző elítéltek száma tovább növekedett, ami számokban kifejezve: az összesített állományi létszám 7231 fő volt, ez 5%-al növekedett,
ami
munkalehetőséget.
összességében Az
319
fővel
elítélteknek kifizetett
több
elítélt
átlagmunkadíj
számára
biztosít
32 659 Ft/fő/hó,
teljesítménybér esetén 28 949/Ft/fő/hó. Az előző időszakhoz hasonlóan továbbra is a ruházati- és lábbeli termékek iránt mutatkozik legnagyobb kereslet, ami százalékban összesítve: 63%. Számottevő részt képvisel a bútor- és a nyomtatványgyártás, valamint a mosodai szolgáltatás.
50
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (134-136. oldal) 51 Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2012. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (32. oldal)
26
Megkötött szerződések megoszlása tevékenységi körönként:
A büntetés-végrehajtási szervek élelmiszer alapanyaggal történő ellátása tekintetében az előző évhez képest jelentős növekedést tapasztalhatunk, melyek összértéke megközelítette a nettó 740 mFt-ot. A központi ellátási tevékenység kiterjesztése lehetőséget biztosított a fogvatartotti munkáltatás bővítésére és további gazdasági fejlődésekre. A gazdasági társaságok aktívan részt vettek a tárca által felügyelt kormányprogramokban. Pályázati források igénybevételével, korszerűsítették a gépparkot, a ruházati termékkör bővítése érdekében. 2013. január 1-jétől 4 intézet kivételével valamennyi büntetés-végrehajtási szerv a belső ellátásból szerzi be a csirkehúst, a hasított félsertést és a tisztított zöldségeket. Nyolc intézet pedig a kenyérés pékáru ellátását is innen biztosítja. 52
52
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (24-32. oldal)
27
Folytatódtak a fejlesztő intézkedések, a gazdasági társaságok által kialakított 100%ban állami tulajdonú vállalatok összefogásával működő „Állami Partner” védjegy után bejegyzésre került első kereskedelmi márkája „JURTA” néven. Sátoraljaújhelyen átadásra került az együttműködő résztvevő társaságok első mintaboltja, amelyet az Adorján-Tex Kft. üzemeltet.53
1.1.1. Pályázatok A 2012-es és 2013-as évkönyvből említenék meg néhány pályázatot és projektet. 2012. évben a folyamatban lévő úgyszólván 50 európai uniós pályázatból 19 projekt fejeződött be. Huszonnyolc projekt megvalósítása továbbra is folytatódik. A források összértéke
közel
Legkiemelkedőbbek
900 az
mFt
és
16
további
informatikai
rendszer
pályázat
áll
fejlesztését,
elbírálás továbbá
alatt. az
energiaracionalizálást szolgáló programok, sőt még a fogvatartotti reintegrációt támogatott pályázatok. A projekt idején felhasználható összeg mindösszesen 1.425,5 mFt, melyből folytatódtak az eszközbeszerzések, illetve bevezettük az újonnan kifejlesztett személyügyi és fogvatartotti nyilvántartási informatikai szoftvert. Energiahatékonyság fokozását és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó, a 53
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (32. oldal)
28
korábban beadott pályázatokból 8 fejeződött be, összesen 1.014,5 mFt értékben. Műszaki fejlesztési kör területén a fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés, nyílászárócsere, világításkorszerűsítés és a megújuló energiaforrások használata következett be. Az intézetek ezen az éven is részt vettek az „üzemeltetési költségcsökkentést eredményező energetikai fejlesztések pénzügyi támogatására” tárgyú pályázaton. Az elnyert támogatás végeredménye 64,8 mFt volt. A 2012-es évet zárva a „Társadalmi Megújulás Operatív Programja” (TÁMOP) című pályázattal zárnám. Négy TÁMOPos projektről lenne szó, nevezetesen „A Társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása – TÁMOP-5.6.2. projekt”, ami november 30.-án fejeződött be. Másodikként említeném, „A fogvatartottak többszakos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje TÁMOP 5.6.3.-12/1 kódszámú kiemelt projekt”. Ezután a soron lévő, az „Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül TÁMOP 5.6.1.A”. Befejezésképpen a „Speciális integrációs és reintegrációs
foglalkozások
fogvatartottak,
pártfogó
felügyelet
alatt
állók,
javítóintézeti neveltek számára TÁMOP 5.6.1.A-II.”.54 A 2013-as évben a folyamatban lévő, 2 421 mFt összegű 33 európai uniós projektből 9 infrastrukturális fejlesztés, 24 a személyi állományra, továbbá a fogvatartottakhoz kapcsolódó programokat biztosít. A 2013-as év alatt összesen 7 pályázat zárult le, a befolyó támogatás összege 2 044 mFt volt. Soron lévő 22 pályázat vár elbírálásra, ezek a büntetés-végrehajtási szervek fűtéskorszerűsítését, nyílászárók cseréjét és a megújuló energiák hasznosítását célozzák meg, összesen 5 175 mFt értékben. „A fogvatartottak többszakos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje” című, TÁMOP -5.6.3-12/1-2012-0001 azonosító számú projekt során a bevont elítéltek száma elérte a 2400 főt, ezenkívül megkezdődött a Büntetésvégrehajtási intézetek személyi állományának vizsgálata című kutatás lebonyolítása. „A munkahelyi csoportok egészségmegőrző tevékeny-ségének támogatása” című pályázat, aminek keretösszege 5 mFt és 24 intézetben történt meg a fejlesztés. Végezetül „Elektronikai Közigazgatás Operatív Program – Felelősen, felkészülten a büntetés-végrehajtásban,
EKOP-1.1.6-09-2009-000”1
54
azonosító
számú
projekt
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2012. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (38-40. oldal)
29
február 28.-én zárult le. Összesen 1.425,4 mFt összegű informatikai fejlesztés valósulhatott meg.55
1.1.2. Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi kapcsolatok alakításában az 1990-es évektől új álláspont tárult fel. Ebben az időben, legfontosabb feladatként jelentkezett a magyar börtönügy európai reintegrációját elősegítő intézményes kapcsolatrendszer kialakítása. A magyar börtönügy nemzetközi kapcsolatainak kialakításában és gondozásában legfőképp, olyan kétoldalú egyezmények megkötésére törekszik, amelyek valós igényeket elégítenek ki, lehetőséget adnak rendszeres szakmai tapasztalat cserére egyes intézetek, szakterületek képviselői között. A kétoldalú együttműködés minden területre kiterjedő formája alakult ki a magyar, finn, svájci, bajor, osztrák, lengyel és a szlovák testvér-szervezetek között. Kölcsönösen célszerű szakmai kapcsolatok alakultak ki az angol, amerikai, svéd, dán, izraeli, román és szlovén büntetésvégrehajtással. „Országunk és büntetés-végrehajtásunk helyzetéből következően lehetőségünk van a közvetítő szerep betöltésére, a multilaterális kooperáció szélesítésére a keleti és a nyugati régió között.„56 2012-ben országos vezetői szintű összejövetelre négy alkalommal került sor. Országos parancsnoki szinten fogadtuk a szlovák és a horvát társszervek vezetőit, továbbá a Kínai Népköztársaság és az Iraki Köztársaság igazságügyi minisztereit. Nemzetközi szakmai szervezetek foglalkozásában is mozgalmasan részt vett az ország. Országos parancsnoki, illetve főosztályvezetői szinten képviseltük a magyar büntetésvégrehajtást
a következő eseményeken:
Kerekasztalon,
17.
alkalommal
Közép-Európai
megrendezett
országos
Büntetés-végrehajtási parancsnokok
éves
találkozóján, fogvatartottak reintegrációjáról szóló keretegyezmény vitáján, ExOCoP projekt záró konferenciáján, IV. büntetés-végrehajtási konferencia, albán tanúvédelmi program fejlesztését célzó twinning programon, ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményhez kapcsolódó „országvédésen” és a
55
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (34-35. oldal) 56 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (257-258. oldal)
30
radikalizáció
megelőzésével
kapcsolatos
tudatosság
növelését
célzó
hálózat
munkacsoportjának (RAN) ülésén. Kiemelt figyelmet érdemelnek az Európai Unió által támogatott programok, amelyek egy-egy egyedülálló témában adnak lehetőséget az intézetek közötti együttműködésnek, a nemzetközi pályázatok keretében történő közös munkának. Az Európai Unió által finanszírozott projektek nem csak elméleti módon, hanem meghatározott gyakorlatokkal, eszközökkel javítják az elítélti állomány reintegrációs lehetőségeit, emellett a velük dolgozó személyi állomány munka- és életkörülményeit.57
1.2.
Önfenntartó börtönök
Az önfenntartó börtönök megvalósíthatóságának kérdése egyidős az állami felügyelet mellett
működő
rendszeresen
büntetés-végrehajtási
visszatérő
témája,
szervezetek
megoldandó
megalakulásával,
feladata
lesz
a
valamint
mindenkori
üzemeltetőnek, illetve az irányítást ellátó szervnek. A kérdés az, hogy „önfenntartó börtönök – realitás vagy utópia?”. Varga Valéria állítása szerint, az önfenntartó börtönök megvalósítása reális célkitűzés, de ezt a feladatot a büntetés-végrehajtási szervezet, önmagában nem tudja teljesíteni. Megvalósuláshoz szükség van szükséges, hogy a nemzetgazdaság szereplői határozott döntést és összehangolt intézkedést kell hozniuk. Az önfenntartás lényege, hogy olyan működési felépítményrendszer jön létre, melynek célja és feladata az olyan gazdasági tevékenység, amely a működés fenntarthatóságának
forrásszükségletét
teljes,
illetve
döntő
hányadban
tudja
finanszírozni. Az önfenntartó büntetés-végrehajtási szervezet szereplői a következők: megfelelő üzemgazdasági mérettel és műszaki paraméterekkel rendelkező büntetésvégrehajtási intézetek és intézmények, stabil büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok, egyéb költségvetési szervek, illetve „állami cégek”, valós piaci szereplők. Önellátó és részben önellátó büntetés-végrehajtás alatt egy olyan szervezetrendszert értünk, amely közfeladatának teljesítése során a tevékenységhez elengedhetetlen termékeket és szolgáltatásokat saját maga állítja elő.58
57
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2012. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (41-42. oldal) 58 Varga Valéria: Önfenntartó börtönök – realitás vagy utópia? Börtönügyi Szemle 2013/1. szám. (17-20. oldal)
31
Pintér Sándor belügyminiszter a következőt nyilatkozta: „A fogvatartottak önellátása, valamint teljes foglakoztatása a kormányzati cél.”- 2013 januárjában, az állampusztai büntetés-végrehajtási
intézetben
felépített
baromfivágóhíd
átadásán.
A
belügyminiszter állítása szerint, „Nemcsak gazdasági sikerről van szó, hanem egy új szemlélet egyik állomásáról, amely azt határozta meg célként, hogy a büntetésvégrehajtási intézetek a 28 bv-intézetben fogva tartott 17 ezer elítélt elállását önfenntartó módon biztosítsák.”.59
Az új büntetés-végrehajtási kódex javaslatot tett a fogva tartás során felmerült költségek térítési kötelezettségére az elítéltek részéről is. Az elítélt anyagi felelőssége mindent összevetve a szándékos egészségsértés, iratok nyomtatásához és másolásához, továbbításához kapcsolódó költségek, kondizás, hűtő, televízió és a telefon használata is. A törvénytervezet meghatározza, hogy a termelőmunkánál a feladatkijelölés esetén, a feladat irányuljon a az intézet fenntartására. Belefogalmazták a tervezetbe, hogy az elítélteknek nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk fogva tartásuk költségeihez, ennek napi összege nem lehet kevesebb, mint az egyhavi alapmunkadíj 1%-a. Az elítélt kiadásaihoz társul a szennyes ruha mosása is. A börtönben szerzett jövedelemből a szabadulás idejére, tartalékot kell gyűjteniük. Az új kódex koncepcióját, a legtapasztaltabb büntetés-végrehajtási szakemberek állították össze, hogy a még csak az önfenntartáshoz szükséges javak saját erejének arányát egyharmadról kétharmadra emeljék.60
2. Elítéltek oktatása, szakmai képzése A fogvatartottak foglalkoztatásának fejlődő területe az oktatás és a képzés. Időközben jelentősen megváltozott az oktatási és képzési program jellege, célja. A módosulás iránya a személyiség, szociális készség az egyéni tapasztalatok gazdagítása felé mutat.61
59
http://mno.hu/belfold/cel-a-fogvatartottak-onellatasa-es-teljes-foglalkoztatasa-1133555 (2014.04.20.) http://gondola.hu/cikkek/90219-Megszunt_a_luxus__sajat_magukat_tartjak_el_a_rabok.html (2014.04.20.) 61 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (90. oldal) 60
32
Magyarországon és más országokban is tapasztalható, hogy a szabadságvesztésbüntetésre ítéltek iskolai végzettség, képzettsége alacsonyabb az adott ország lakosainak átlagos képzettségi szintjénél. Az elítéltek többségénél a szocializációs folyamatok nem a megszokott mértékben, illetve minőségben történt meg, ezt jelzi alacsonyabb képzettségi szintjük. Ebből arra lehet következtetni, hogy oktatásukkal és a hiányzó műveltség pótlásával lehet elősegíteni a társadalmi beilleszkedésüket. Kőszegi Szilvia állítása szerint, „Arra kellene törekedni, hogy az elítéltek felismerjék az oktatás morális értékét, s ne a pénz legyen az elsődleges motiváló tényező, hanem a tudásvágy. Az ösztöndíjat tanulmányi eredményekhez lehetne kötni, ezzel sarkallva a fogvatartottat a képzésben való tudatos részvételre.” A különböző végrehajtási fokozatok (fegyház, börtön, fogház) között az oktatás szempontjából nincs különbség. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az intézetek rendje, biztonsága szükségessé teszi, hogy a különleges biztonságú körleteken a fogvatartottak egyéni tanulóként vegyenek részt az oktatásban, képzésben. A büntetés-végrehajtási intézetek szerződéses jogviszonyban állnak az oktatási intézményekkel. Szerződött félként lehetséges egyházi, vagy alapítványi iskolák működtetése. Az oktatási intézmények a fogvatartásra való utalás nélkül kell a bizonyítványt kiállítania. Lényeges a szoros együttműködés megvalósítása, hiszen össze kell hangolni az iskolai éltetet, a börtön szigorúan szabályozott életével. A büntetés-végrehajtási személyzetnek kell a tanulókat a különböző körletekből összegyűjtenie és a tanárokat az oktatási helyszínre kísérnie. A büntetés-végrehajtásban folyó fogvatartotti oktatás és képzés típusai a következők: általános iskola, középiskola, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés és a felsőfokú tanulmányok.62
Általános iskolai képzés
A büntetés-végrehajtási intézetek biztosítják a fogvatartottak számára, hogy önkéntes jelentkezés alapján általános iskolai tanulmányokat tudnak folytatni. A felmérések tükrözik, hogy az elítéltek 14%-a nem fejezte be az általános iskolát. Kiemelkedő eredmény, hogy 2007/2008. tanévben 908 elítélt végzett eredményesen; 2008/2009. tanévben 974 fő; 2009/2010. tanév során 896 fő; 2011/2011 tanévben 1020
62
Börtönügyi Szemle 2010/3. szám: Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése (55-58. oldal)
33
fogvatartott folytatott általános iskolai tanulmányokat. Közülük fiatalkorú fogvatartott, aki tanulmányokat folytatott 2009/2010-ben 186 fő, 2010/2011. tanévben 254 fő.63
Középiskolai képzés Nem elsődleges cél az érettségire való felkészítés, hiszen a 4 évfolyamos képzés közben, a tanulmányokat megkezdők többsége hamarabb szabadul. A büntetésvégrehajtási
szervezet
kiemelt
hangsúlyt
helyez
a
középiskolai
oktatás
megszervezésére. A 10. évfolyam befejezése után, az elítélt előtt megnyílik a szakképzésbe való bekapcsolódás lehetősége, mely nagyobb esélyt biztosít az elhelyezkedésre. A képző intézmények kiemelten figyelemmel kísérik, hogy a 10. évfolyamot befejező fogvatartottaknak van e igényük szakképzésre. 2008-ban 15 büntetés-végrehajtási intézetben zajlott középiskolai képzés, ezt a tanévet 451 fő fejezte be eredményesen. Az elítéltek tanulásra való ösztönzésének köszönhetően a 2008/2009-es tanévben már a beiskolázottak létszáma 63%-al növekedett, ami összesen 715 főt jelent. 2009 őszi tanévben, 933 elítélt iratkozott be szakközépiskolai képzésre. 2010-es évben már 20 intézményben zajlott középiskolai oktatás.64
Szakképzés A büntetés-végrehajtás egyik legalapvetőbb feladata az elítéltek szakmai képzése. Jelentősen befolyásolja a fogvatartott beilleszkedését. A fogvatartottak nagy része nem rendelkezik szakmai képzettséggel. Az elítélt szakképzésbe való bevonásához kérelmet kell, hogy leadjon, amit a befogadási bizottság bírál el. Ezen szakképzésen való megjelenés a fogvatartott számára kötelező, ugyanis mulasztása esetén költségvisszatérítésre kerül sor. A fogvatartott szakképzését a munkáltató, intézet vagy jogszabály által arra feljogosított egyéb szerv, illetőleg magánszemély külön-külön vagy együttvéve is lebonyolíthatja. A nem dolgozó elítéltet, aki az általános iskolai képzésben, szakképzésben részt vesz, a képzés ideje alatt megilleti az alapmunkadíj egyharmada.65 Az elítéltek 58 %-a rendelkezik olyan alapvégzettséggel, amivel el 63
Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben – a katedra két oldalán állók szemszögéből. Börtönügyi Szemle 2011/2. szám. (32. oldal) 64 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése. Börtönügyi Szemle 2010/3. szám. (59-60. oldal) 65 Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (287288. oldal)
34
lehet kezdeni a szakképzési tanulmányokat. 2009/2010 tanévben 21 tanfolyam indult 404 elítélt beiskolázásával. Ez az adat azt tükrözi, hogy előző évekhez képest, anyagi források miatt jelentősen visszaesett a jelentkezés. A szakmai tanfolyamok pályázatok útján születnek meg. Felsőfokú képzés Az elítéltek speciális jogi helyzetét tekintve, csak levelező képzés formájában folytathatnak felsőfokú tanulmányt. Tanévenként általában 18-20 vett, illetve vesz részt. 2009/2010. tanévben 12 fogvatartott kezdte meg felsőfokú tanulmányait.66 Végezetül Kőszegi Szilvia szerint, van néhány olyan feladat, ami a jövőre nézve, fontos az elítéltek oktatásával kapcsolatosan. Elsősorban a „Felelősen Felkészülten” program esetén, fontos lenne egy egységes tanterv, ugyanis ez enyhítené a fogvatartottak tanulási nehézségeit. Az ösztöndíjakat a tanulmányi eredményekhez kell igazítani. Lényeges, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek szoros kapcsolatot alakítsanak ki a civil szervezetekkel, ugyanis nagyon sok pályázaton csak alapítványokkal együtt lehet részt venni.67 2013/2014. tanévben az oktatásba bevont fogvatartottak száma jelentős növekedést mutatott, összhangban van a büntetés-végrehajtási szervezet reintegrációra irányuló célkitűzésével.68
3. Az elítéltek közművelődése, szabadidős tevékenysége A jelenlegi és a jövőbeli büntetés-végrehajtási kódexben, az elítéltek jogai felsorolása alatt olvashatjuk, a szabadidős tevékenységre vonatkozó szabályt. Magyarán, az 1979. évi XI. törvényerejű rendelet és az új büntetés-vérhajtási törvénytervezet a fogvatartott jogaként határozza meg, hogy a büntetés-végrehajtási intézet művelődési- és sportolási lehetőségeit igénybe veheti, mikor a szabadidejét tölti. A házi rendben előírt szabályok
66
Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése. Börtönügyi Szemle 2010/3. szám. (61.oldal) Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése. Börtönügyi Szemle 2010/3. szám. (62. oldal) 68 Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (20-21.oldal) 67
35
szerint, töltheti szabadidejét. A szabadidős tevékenység magában foglalja a minimum napi 1 órás szabadtéri testmozgást, sportolást és kulturális programok megszervezését.
A tömegkommunikációs programok közül a legkedveltebb a televíziós és videófilm vetítések. A házirend szabályozza a zárkákban és közös helységekben elhelyezett televíziók üzemeltetését. Lehetőség nyílik, a fogvatartott saját tévé készülékének üzemeltetésére is, viszont meghibásodás esetén a televízió tulajdonosának kell állnia a javítási költségeket. Számottevő büntetés-végrehajtási intézetben a rádió nemzeti programjait
az
intézet
központi
stúdiójából
helyi
műsorral
színesítik.
A
fogvatartottaknak alkalmuk van saját rádió tartására is.69
A testnevelés és a sport lényeges szerepet tölt be az fogvatartottak életében. Többségüknek a sport a legcsábítóbb kikapcsolódási forma. A testnevelés pozitív hatást gyakorol az elítéltek egészségi- és pszichikai állapotára, szociális tulajdonságok fejlesztésére. Ráadásul a másokkal való együttműködésre is készteti őket. A büntetésvégrehajtási intézetek nagy részre rendelkezik sportpályával és kondicionálóteremmel. A legújabb szabályok szerint, lehetőség nyílik az elítélti csoportok számára az intézeten kívüli kulturális, vallási, illetve sportrendezvény látogatására. Úgyszintén lehetőség adódott, hogy két vagy több intézet fogvatartottjai számára közös kulturális és sportrendezvény szervezésére.70 A meghirdetett programokra az elítéltek írásban, illetve szóban jelentkezhetnek a nevelőknél. Az elítélt részvételét a nevelők engedélyezik, majd a tervezett programokról és azokon résztvevő fogvatartottak listáját eljuttatják a biztonsági osztályra. Az intézetparancsnokok jóváhagyása szükséges a programok lebonyolításához. Benedek Ede javaslata a következő lenne: „A programokon aktívan részt vevő és kiemelkedő teljesítményt nyújtó fogvatartottak jutalmazása feltétlenül történjen meg; a foglalkozásokat rendszeresen, lehetőleg ugyanabban az időpontban ajánlatos lebonyolítani; a nevelők aktívabban vegyenek részt a programok, foglalkoztatások szervezésében, végrehajtásában, amelyek megtörténtét a fogvatartotti alrendszerben dokumentálni szükséges; a pozitív tapasztalatok hasznosítása érdekében elkerülhetetlen a bv. intézetek együttműködése, 69
Dr. Csernyánszky Lajos, Dr. Horváth Tibor, Dr. Heylmann Katalin, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Lőrincz József, Dr. Nagy Ferenc, Dr. Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó, Budapest 2007. (128. oldal) 70 Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (94. oldal)
36
a közös rendezvények szervezése; a hét valamennyi napjára célszerű tervezni szabadidős tevékenységet.”71 Lehetőséget kell biztosítani a fogvatartott önképzésére, hiszen alkalmas lehet általános vagy szakmai műveltség fejlesztésére, érdeklődésének megfelelő tanulás folytatására, illetve idegen nyelv tanulására. Az önképzéssel kapcsolatos költségek a fogvatartottat terhelik.72
3.1. Innovatív fogvatartotti programok Az elítéltek számára következő innovatív programok érhetőek el: meseterápia, börtön és színház, a zene, állatterápia, művészet és börtön.
3.1.1. Meseterápia A meseterápia harmóniát hozhat a fogvatartottak és családtagjaik viszonyában, pozitív módon változtathatja meg a résztvevők életszemléletét. A Heves megyei Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnoka, Juhász Attila büntetés-végrehajtási ezredes 2011 év végén felkereste a Balaton-felvidéki Paloznakon működő Meseterápia központ munkatársait.
Kérése
a
következő
volt
feléjük,
mégpedig
fogadjanak
börtönbüntetésüket töltő nőket, akik a gyermekeikkel a Központban találkozhatnának. A Meseterápia központ felkarolta ezt az ügyet, így 2012 augusztusában, Paloznakon tíz napon keresztül, 5 börtönbüntetését töltő anya és 13 gyermek lehetett együtt. Erre a lehetőségre pályáznia kellet az anyáknak és a gyermekeknek is. A gyermekkel tudatták, hogy édesanyjuknak köszönhetik, hogy ezt a pár napot együtt tölthetik. Minden családnak egy szoba jutott, amit saját maguk díszíthettek fel, megtanultak kenyeret sütni, énekeltek, játszottak, meséket és verseket mondtak. Egerben tartottak egy konferenciát ahol, a felszólított fogvatartott anyák elmondása szerint, a mesék mély igazságot mondanak el, amit a felnőttek és gyermekek egyaránt megértenek. A
71
Benedek Ede: Tapasztalatok a fogvatartotti szabadidős és sportprogramok végrehajtásáról. Börtönügyi Szemle 2004/2. szám. (88 és 92. oldal) 72 Dr. Csernyánszky Lajos, Dr. Horváth Tibor, Dr. Heylmann Katalin, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Lőrincz József, Dr. Nagy Ferenc, Dr. Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó, Budapest 2007. (129. oldal)
37
mesék eljuttatják a gyermekeket a megbocsátásig, szeretetük kimutatásáig, ezáltal az anyák nyugodtsággal vonultak vissza a börtönbe, a gyermekek pedig szerető családtagjaikhoz.73
3.1.2. Börtön és Színház A színház az önkifejezés helye és a társadalmi színház egyik válfaja. A társadalmi színház eltérő a művészi színháztól, avantgárd színháztól és az üzleti céllal működtetett színháztól. A társadalmi színház közösségi szempontból vitathatatlanul pozitív minta, hiszen rendkívül közel áll a mély társadalmi problémákhoz és az emberi szenvedésekhez. Nagy megmérettetést kíván a színház működtetése, a börtönben. A fogvatartottaknak is nehéz a börtön árnyékaiból, a színpad fénye alá kilépni. A színházi foglalkoztatásoknak érdekesnek kell lennie, hogy az ebben résztvevők is szívesen vegyenek részt a feladatokban. A színház az a játék ahol, az elítéltek saját személyiségüket mozgósítják, illetve újra élettel teliek lesznek. A színház elsődleges célja a szórakoztatás. A börtönszínház lehetőséget ad arra, hogy a valós színjátékkal tudatosulási folyamatot indítson be a „színészben”, illetve fogvatartottban.74
2013. június 20.-án és 21.-én a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet szervezésében bonyolították le az Első Országos Börtönszínházi Találkozót a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában, ahol 6 büntetésvégrehajtási intézet elítéltjei játszották el az előadásukat. Pogány Judit Jászai Maridíjas színművésznő, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze volt a zsűri elnöke. A legkiemelkedőbb eredmények: legjobb előadás a Tiszalöki Országos Büntetésvégrehajtási Intézet, legjobb rendező az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, legjobb forgatókönyv az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, végül a legjobb alakítás díját a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet egyik elítéltje vehette át.75
73
http://www.ajbh.hu/kozlemenyek-archiv/-/content/10180/2/a-meseterapiarol-a-bvben;jsessionid=D4FFDF5F49E3AC0ED5EC8CEB10BDB925 (2014.04.28.) 74 Di Blasio Barbara: Gondolatok a börtönszínházról. Börtönügyi Szemle 2013/3. szám. (30-38. oldal) 75 Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (66-67. oldal)
38
3.1.3. A zene ereje Mikor a rideg börtön falai közül lágy zene hallatszik, ez kissé különös hatást kelthet. Magyarország intézeteiben számottevő irodalmi, alkotókör, sport vagy zenei szakkör működik. Ezek a szakkörök megfelelőek a személyiség-közösségformálásra és konfliktuskezelésre. 2010-ben először szervezeték meg a tököli Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási Intézetben az Autentikus Zene Fesztivált. A fesztivál azóta is minden évben megrendezésre kerül. 2012-es évben Táncdalfesztivált szerveztek, ahol 13 börtön csapata vett részt. A jelenlévők újfent megtapasztalhatják az egészséges versenyszellemet, átélhették a megteremtés kihívásait és megérezhették győzelem ízét.76
3.1.4. Állatterápia Az utóbbi években, hazánkban is megnőtt az érdeklődés az állatok terápiás alkalmazása
iránt.
Terápiás
állatokat
alkalmaznak
a
büntetés-végrehajtási
intézetekben, hogy elősegítsék a fogvatartottak új ismeretek memorizálásában. Ennek köszönhetően, magabiztosságuk fejlődésében növekedés mutatkozik. Az elítéltek felelősek egy másik teremtmény életéért, aki folyamatos gondoskodást igényel, így az életükben egy új kilátás adódhat.77 Bizonyos elítéltek viselkedése jelentős változáson ment keresztül az állatterápiánk köszönhetően. Mivel az állatok is ketrecbe vannak zárva, az elítéltek pedig a zárkájukba, így a közöttük lévő kapcsolat mély hatással van az elítéltekre. Az egyik fogvatartott állítása szerint, az egyik állat megnyugtatta kedélyeit: „Tudom, hogy nagyon forróvérű voltam ezelőtt, de ő igazán megszelídített engem. Megtanított arra, hogy a falakon kívül más dolgokat is lássak. Úgy gondolom, ha kiszabadulok, magammal viszem majd az állatot, mert ragaszkodom hozzá.”78 A Szirmabesenyő területén található, Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében a fiatalkorú fogvatartottak „Vakvezető- kutya kölyöknevelő program”-ban vesznek részt. A fiatalkorúak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 76
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2012. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (60. oldal) 77 http://www.haziallat.hu/ace-ventura/allat-es-ember/gyogyito-terapias-allatok-allat-terapia/2999/ (2014.04.30.) 78 http://ujsag.allatvilag.net/2010/05/allatterapia-a-bortonben/ (2014.04.30.)
39
által megszabott kiképzési gyakorlatban nyújtanak segítséget. Kisebb kutyákkal foglalkoznak, hogy ezek az állatok minnél több ingerrel találkozzanak, amíg a Kiképző Iskolába visszakerülnek. Az állatokról való gondoskodás jelentősen fejleszti a fiatalkorúak felelősségérzetét, továbbá segíti a kommunikációs készségük és a társas kapcsolataik fellendülését.79
3.1.5. Művészet és börtön A börtönművészetet első pillanatra talán furcsának találjuk és el is gondolkodunk rajta. A börtönbüntetés alatt, a fogvatartottakban az alkotási vágyat a hosszúnak tűnő napok és az unalom váltja ki. Az elítélt munkaanyagban nem válogat. Bármivel képes alkotni akár egy cserép, vasdarabka amivel, különféle rajzokat és feliratokat készít a zárkája falára. Előfordul, hogy egy cellában többen vannak, ebben az esetben gyakori eset, hogy a tetoválási művészet rabjai lesznek.80 2012 januárjában „HatArtalan értékek – közösségi művészetekkel a fiatalkorú elítéltek és gyermekotthonokban nevelkedő fiatalok megerősítéséért” című ifjúsági önkéntes program. A projekt kitűzött célja, hogy fiatal önkénteseket vonjon be a közösségfejlesztő foglakozásba. Az Európai Unió Fiatalok Lendületben Programja által finanszírozott projektben két börtön és két gyermekotthon vett részt: Baranya megyei
és
Bács-Kiskun
Megyei
Büntetés-végrehajtási
Intézetek,
Velencei
Gyermekotthon és a Pécsi Gyermekotthon. Az ez évi programok eredménye három nagyméretű kültéri falfestmény, interaktív óriás társasjáték, hatalmas patchwork-kép és egy fényfestés-performansz is született.
Az ifjú „művészeket” mindig arra
bíztatták, hogy ötletüket, mondanivalójukat nagy felületre alkossák meg, ami nagyméretű alakokat ábrázoljon. Próbáljanak meg minnél inkább törekedni, hogy ezek a festmények kapcsolódjanak a többiek munkájához is.81
79
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2012. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (60. oldal) 80 http://www.huszadikszazad.hu/1927-marcius/bulvar/a-bortonmuveszet (2014.04.30.) 81 Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2012. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (61. oldal)
40
3.2.
Sportolási lehetőségek
Jelen állás szerint, a fogvatartottnak saját cellájában tilos sportolási tevékenységeket végezni, hiszen az fegyelmi vétségnek számít. Két esetben lehetséges a sportolás: egy rendezett sportrendezvényen (például: kosárlabda meccs) vagy a napi egy óra szabadlevegő foglalkozás alatt. Ezeken kívül más sportolásra nincs lehetőség. 82 A büntetés-végrehajtási intézetekben a rendelkezésre álló pénzügyi kereteken belül szolgáltatnak a sportprogramok szervezéséhez szükséges tárgyi eszközöket. Néhány intézetben
biztosítják
az
asztaliteniszezést,
focizást,
kondicionáló
termet,
kosárlabdázást és röplabdázást. A sportolási foglalkozások alkalmával elsajátított készségeket az elítéltek rendszeresen szervezett sportversenyek alkalmával mérhetik le.83 2010-ben a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön elítéltjei és a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottság csapata egy felejthetetlen mérkőzést játszottak. A játék a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön területén zajlott. A meccset az ország egyik legnépszerűbb bírója vezette.84 A Budapesti Fegyház és Börtönben 2012 és 2013-as évben is rendeztek focitornát. Ezen a tornán a fogvatartottak és meghívott vendégek is részt vesznek.
3.3.
Büntetés-végrehajtási Intézetek könyvtárai
A fogvatartottak művelődésének hagyományos bázisa a könyvtár. Figyelemre méltó azoknak a fogvatartottaknak a száma, akik a börtönkönyvtárak rendszeres olvasói. A szakemberek véleménye szerint, az elítéltek érdeklődése ugyanolyan mértékű, mint a nagyközönséggé, így a könyvek ugyanolyan széles választékát kell nyújtania a börtönkönyvtáraknak, mint a közkönyvtáraknak. A büntetés-végrehajtási intézetek könyv választékai útmutatást adnak, az elítéltolvasói igényekről: szépirodalmi művek 56%, szakdokumentumok 20%, természettudományi alkotások 8%, ifjúsági- és
82
http://www.origo.hu/itthon/20130909-mibol-es-hogyan-tudjak-fizetni-a-fogvatartottak-a-konditeremvagy-a-tevezes-arat.html (2014.05.02) 83 Benedek Ede: Tapasztalatok a fogvatartotti szabadidős és sportprogramok végrehajtásáról. Börtönügyi Szemle 2004/2. szám. (89-90. oldal) 84 http://www.skfb.hu/index.php/9-hirek/92-sipmesterek-fociztak-sopronkohidan (2014.05.02.)
41
gyermekirodalom 6%.85 Az elítéltek legalább 70%-a használja rendszeresen a börtönkönyvtárakat. Legtöbben azért járnak könyvtárban, hogy kiszabaduljanak a cellájuk falai közül. a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága minden évben jelentős összeggel támogatja a börtönkönyvtárakat. 2006-os évben a Szegedi Fegyház és börtön fogvatartottjaitól megkérdezték mi a kedvenc olvasmányuk. Legnépszerűbb helyen „M.Puzo: A Keresztapa”, másodikként „Ajtmatov: Vesztőhely”, idesorolható még „Fowles: A lepkegyűjtő”, Da Vinci-kód, Harry Potter, Piszkos Fred.86 2012-ben a szegedi Csillag börtönben 20 ezres könyvgyűjteményt használhattak az intézet „lakói”. Az intézet 700 elítéltje közül, 400 tagja a könyvtárnak, ezen belül 40% rendszeres kölcsönzőnek nevezhető. A könyv kikölcsönzésének menete a következő: 3 hétre 5 könyvet lehet kikölcsönözni. A fegyházban lévő fogvatartottaknak a nevelők listát visznek a kikölcsönözhető könyvekről, ők így tudnak kedvükre való könyvet választani. A börtönkönyvtárban található egy olvasóterem, ahol csak a helyben olvasás lehetséges. A Csillag börtönben a legsikeresebb mű, Dallos Sándor: Aranyecset című könyve. A képzőművészettel foglalkozó elítéltek pedig szívesen olvasgatják Munkácsy Mihály életrajzát.87
2012
novemberében
nyújtott
be
pályázatot
a
Pest
Megyei
Könyvtár
a
börtönkönyvtárak bővítése érdekében, a Nemzet Kulturális Alaphoz. A pályázatot megnyerték és ennek eredménye, hogy 2013 őszében új könyveket szállítottak ki a Büntetés-végrehajtás
Központi
Kórház
és
Fiatalkorúak
Büntetés-végrehajtási
Intézetébe (Tököl), Váci Fegyház könyvtáraiba.88
3.4.
Sajtótermékek a büntetés-végrehajtásban
A Sajtó Iroda szerkesztésében megjelenő publikációk mindenre átfogó képet biztosítanak a büntetés-végrehajtás munkájáról. Négy féle kiadvány létezik a büntetésvégrehajtásban: Évkönyv, Börtönügyi Szemle, Bv. Hírlevél és a Börtön Újság. Megemlíteném a Pályázati Hírlevelet, ami felvilágosítást ad az aktuális pályázati 85
Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (93. oldal) 86 http://nol.hu/archivum/archiv-391738-204014 (2014.05.03.) 87 http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/20_ezer_konyv_a_csillag_bortonben/2284342/ (2014.05.03.) 88 Börtönújság CXVI. (116.) évfolyam (7. oldal)
42
lehetőségekről, tájékoztatást nyújt némely projekt végkifejletéről, illetve bemutatja az együttműködő civil szervezeteket. Következésképpen részletesen bemutatnám a kiadványokat.89
Évkönyv Évente egyszer „csúszva” jelenik meg. Magyarán, a 2013-as Évkönyv 2014-ben jelent meg. A kiadvány magyar és angol nyelvezetű. A következőkben részletesen elemezném a 2013-as Évkönyv tartalmi szerkezetét. Szűkebb értelemben véve, tartalmazza az adott időszak szakmai tevékenységének értékelését és az év krónikáját. Részletesebben tekintve a borító után következik az „Előszó”, ahol Csóti András bv. vezérőrnagy, országos parancsnok beszámol a tavaly évi történtekről és köszönetet nyilvánít a büntetés-végrehajtás állományának, központi és helyi állami szervek, civil és egyházi szervezetek kimagasló munkájáért, támogatásukért. A kiadvány folytatódik az év értékelésével, majd a személyi állomány alakulásával, börtönök biztonságával. Több oldalon keresztül olvashatunk a fogvatatottak elhelyezéséről és a gazdálkodás működéséről, változásairól. Majd következnek a projektek. Ezután „Az év legjelentősebb eseményei”, ahol szó esik az új büntetés-végrehajtási kódexről és a férőhelybővítésről, fejlesztésről, korszerűsítésről. A kiadvány vége felé olvashatunk a Szent Adorján-napról, tudományos életről, országos sportversenyekről és az Első Börtönszínházi Találkozóról. Ezt követően olvashatjuk a Krónikát, ahol pontos dátumot és részletes tájékoztatást kapunk az év legjelentősebb eseményeiről. Befejezésképpen az Évkönyv angol beszámolóval és címtárral záródik.90
Börtönügyi Szemle
A büntetés-végrehajtás tudományos és szakmai folyóirata, mely negyedévente jelenik meg. Alapvetően elméleti és gyakorlati tanulmányokat és kutatási beszámolókat találhatunk a kiadványban. A magyar büntetés-végrehajtás előtt álló kihívásokat nemzetközi börtönhírek segítségével mutatja be. Legfrissebb kiadás a Börtönügyi Szemle 2014/1. szám, melyben következő személyektől olvashatunk tanulmányokat és 89
http://www.bvop.hu/?mid=10&lang=hu (2014.05.03.) Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. 90
43
beszámolókat: Vókó György, Lajtár István, Lőrincz József, Pallo József, Schmehl János, Budai István, Tanács Eszter Tímea, Fliegauf Gergely, Somogyvári Mihály, Horváth Zoltán, Gosztonyi Géza-Horváth Sarolta-Pregunné Puskás Gyöngyi. Minden tanulmány végén olvashatunk egy összegzést, ahol a szerző véleményét, ajánlásait fejti ki. Király Klára ír a börtönvilág híreiről. Ezután következik az eseménynaptár, ahol 2013. október 1-jétől december 31.-ig történtekről olvashatunk. Befejezésképpen a tudományos szakmai konferenciáról, tudományos díjak átadásáról és „Deák Ferenc István: Ajánló” című beszámolójáról informálódhatunk.91
Bv. Hírlevél
A személyi állomány tájékoztatására szolgáló magazin, ami kéthavonta jelenik meg. A kiadvány célja, hogy büntetés-végrehajtás személyi állománya tudomást szerezzen a legfontosabb eseményekről, megismerjék egymás munkáját. Részletes beszámolót kapnak az eredményekről és felmerülő problémákról. Az aktuális kiadvány 2014. márciusi hírlevél.
Börtön Újság A fogvatartottakról szóló kiadvány, ami kéthavonta jelenik meg. Bűnmegelőzési és reintegrációs céllal készül. Felvilágosítást nyújt az intézetekben megvalósuló programokról, képzésekről és jóvátételi kezdeményezésekről. Legutóbbi kiadvány a 2013. novemberi újság.
4. Az egyház megjelenése, hatása a fogvatartottakra Az 1990-es években jelentek meg egyházak a börtönökben. A büntetés-végrehajtási törvényerejű rendelet a fogvatartott alkotmányos jogaként ismeri el vallási nézetének szabad megválasztását, kinyilvánítását és gyakorlását. A kódex lehetővé teszi a fogvatartott számára az egyházi házasságkötést, keresztelést, temetést. A törvény előírja, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek kötelesek elősegíteni az egyház tevékenységét. A fogvatartott vallásgyakorlásához megvásárolhatja vagy magánál 91
Börtönügyi Szemle 2014/1. szám
44
tarthatja a könyveket és a kegytárgyakat. Egyházi fenntartású könyvtár is működhet az intézetekben. Az egyéni lelki gondozást a börtön személyzete nem ellenőrizheti, és nem kérhet a lelkésztől információkat.92 1992. november 2.-án alakult a Magyar Testvéri Börtöntársaság. Ennek tagja hívő emberek, akik önkéntesen vesznek részt a társaság foglalkozásaiban. Börtönmisszió tevékenysége elsősorban elítéltekre, fogvatartottakra és szabadultakra irányul. Tevékenységét együttműködési megállapodás keretében végzi a büntetés-végrehajtási intézetekkel. Pillanatnyilag körülbelül 275 fő önkéntes végzi teendőit.93
2000. augusztus 1-jén újra indult a börtönlelkészi szolgálat Magyarországon. Minden egyes intézetben dolgozik egy főállású lelkész. Díját a büntetés-végrehajtási intézetek fizetik meg. A lelkészek ökumenikus jelleggel végzik és nem beszélnek más vallás ellen. Érdekesség képpen megemlíteném, hogy egyedül Pécsen van izraeli lelkész. A többi kisegyház, szekta (jehovista) is végezhet térítő munkát, de ennek koordinálásban a börtön lelkész is részt vesz.94 A börtönlelkészi szolgálat legfőbb feladatai: istentiszteletek, bibliaórák és hitoktatás, egyéni és közösségi lelkigondozás, fogadóórák tartása, vallás-erkölcsi oktatás és az elítéltek igénye esetén egyéb egyházi szolgálatok teljesítése (házasságkötés).95 2011-es Évkönyvben felvetődik a börtönlelkészek tevékenysége. Felülvizsgálaton ment keresztül a börtönlelkészi szolgálat személyi- és, tárgyi feltételei. A vizsgálat eredménye
kimutatta,
hogy
fontos
lenne
javítani
a
börtönlelkészek
munkakörülményeit. Két intézetben új kápolnát alakítottak ki. A börtönlelkészek és a nevelők több intézetben működtetnek színjátszókört vagy énekkart. A börtönlelkészek különböző programokat szerveztek: bibliavetélkedők, imanapok, sőt még a személyi állomány és a fogvatartottak gyerekeinek nyári tábort is rendeztek.96
92
Dr. Csernyánszky Lajos, Dr. Horváth Tibor, Dr. Heylmann Katalin, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Lőrincz József, Dr. Nagy Ferenc, Dr. Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó, Budapest 2007. (130131. oldal) 93 http://www.bortontarsasag.hu/mtb/mtb_tarsasagunk.html (2014.05.10.) 94 http://www.origo.hu/itthon/20110506-bortonlelkeszek-munkaja-a-bortonokben.html (2014.05.11.) 95 Vári Krisztina: A börtönlelkészség hét éve Magyarországon. Börtönügyi Szemle 2008/1. szám. (52. oldal) 96 Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (28. oldal)
45
A 2013-as decemberi Börtönújságban is szó esik az egyházi foglalkoztatásokról. A Magyarországi Gedeon Társaság 300 bibliát adományozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet személyi állományának és fogvatartottjainak. Lényeges megemlíteni Stift Zoltán börtönlelkészt, aki Venyige utcai objektumba dolgozik. A lelkész rajzaival is keresi Istent, és állítása szerint hamarabb eljut az elítéltek lelkéhez is. Csoportos foglalkoztatások közben történik a rajzolás, ahol papírra alkotnak az elítéltek. A rajzok hatására könnyebben megnyílnak a fogvatartottak. Ennek végkifejlete, hogy a kápolna falait is fogvatartottak alkotásai díszítik.97
5. Elítéltek jutalmazása és fenyítése A jutalmazás elsődleges célja, hogy ösztönözze a fogvatartottakat a szabályok betartására. Jelentősen növelheti az elítélt önbizalmát és ösztönözheti jobb teljesítmény elérésére. A büntetés-végrehajtási törvényerejű rendelet szerint jutalmat kap a fogvatartott példamutató magatartásáért, munkában elért eredményéért, tanulásban kiemelkedő szorgalmáért és a végrehajtás feladatának véghezvitelében való eredményes hozzájárulásáért. A fogvatartottnak jutalmak: dicséret, soron kívül csomag kapása, soron kívül látogató fogadása, látogatási idő meghosszabbítása, személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, tárgyjutalom, pénzjutalom, fenyítés elengedése, rövid tartamú eltávozás, kimaradás. Lényeges, hogy a jutalom arányban álljon a nyújtott teljesítménnyel és legyen fokozatos. Ezen belül megfelelő időben és időközönként részesüljön jutalomban ugyanis, a túl gyakori jutalmazás eredményezheti a hibás önértékelést.98
2013-ban jutalmazásra 29 936 alkalom esetén került sor, viszont 2012-ben 33 934 esetben történt jutalmazás. A csökkenést a következőképpen lehet magyarázni, mégpedig fokozatosságra épülő elítélti kötelezettségeket jelentősen figyelembe vevő reintegrációs gyakorlat áll. Ezen az éven is a kapcsolattartást erősítő jutalmak fordultak elő leggyakrabban. Az intézetek a pénz- és tárgyjutalom tekintetében
97
Börtönújság CXVI. (116.) évfolyam (2. és 10. oldal) Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. (108-109. oldal) 98
46
nagyobb mértékben éltek, amelyet nagy részben az árvízvédelmi munkálatokban részt vett fogvatartottak elismerése indokolt.99 Jutalmazás tekintetében az új büntetés-végrehajtási törvénytervezetben, a következő jutalmak állnak: „dicséret; szabadidős-, illetve sportprogramokon való részvétel díjmentes
biztosítása;
meghosszabbítása;
a
látogató személyes
fogadás
soron
szükségletekre
kívül, fordítható
a
látogatási összeg
idő
növelése;
pénzjutalom; tárgyjutalom; a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése; látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül; jutalom kimaradás; jutalom eltávozás.”100 Fegyelemsértésről beszélünk abban az esetben, ha az elítélt vétkesen cselekszik. Ez a cselekvés lehet szándékos vagy akár gondatlan is. A fogvatartott tettességét értékelni kell. A fogvatartottakkal szemben alkalmazott fenyítési formák: feddés; személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése; magánelzárás. A legenyhébb fenyítési forma a feddés, ugyanis csak figyelmeztető jellegű. Legfeljebb 6 hónapig lehetséges a személyes szükségletre fordítható összeg csökkentése, aminek mértéke 50% lehet. Mindkét fenyítés ellen panasszal lehet élni a parancsnoknál. A magánelzárás az egyik legsúlyosabb fenyítés a szabadságvesztésen túl még további, személyi szabadságot korlátozó elemeket tartalmaz.101
2013-as évben fegyelmi fenyítés kiszabására 8 284 esetben került sor, viszont 2012ben 9 881 esetben, tehát csökkenés történt. Fegyelmi vétségek esetén, elsősorban zárkarend megsértése, tiltott tárgy tartása, mindemellett az egymás sérelmére elkövetett fegyelmi vétségek számarány emelkedett.
99
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (20. oldal) 100 2013. évi CCXL törvénytervezet, 172§ (2) bekezdés 101 Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (273275. oldal)
47
V.
Statisztika
A Büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainak árbevételei 2005-2012 (millió Ft)102
2013. december 31.-ai adatok szerint az elítéltek végzettségi aránya103
102
Szabó Zoltán: A büntetés-végrehajtás központi ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle 2013/3. szám. (45. oldal) 103 Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (21.oldal)
48
2012/2013 és 2013/2014. tanévben a beiskolázottak számának megoszlása
Jutalmazás adatai számokban kifejezve104
Fenyítések számarányainak alakulása105
104
Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (20. oldal) 105 Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. (20. oldal)
49
VI.
Irodalomjegyzék
1. Lőrincz József-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. 1997, Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága. 2. Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. 3. Dr. Ruzsonyi Péter: A büntetés-végrehajtási korrekciós nevelés új irányzatai. Neveléselméleti tansegédlet, 2003. 4. Módos Tamás: A reszocializáció módszertana. Nevelés-módszertani tansegédlet, 2003. 5. Dr. Csernyánszky Lajos, Dr. Horváth Tibor, Dr. Heylmann Katalin, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Lőrincz József, Dr. Nagy Ferenc, Dr. Pallo József: Büntetésvégrehajtási jog. Rejtjel Kiadó, Budapest 2007. 6. Kiss Anna-Velez Edit-Garami Lajos (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve-2009. II. 7. Dr. Ruzsonyi Péter: Hagyomány és innováció, A nevelés „kétfrontos arca”. Börtönügyi Szemle 2004/2. szám. 8. Dr. Ruzsonyi Péter: Hagyomány és innováció, Differenciáljuk, de hogyan? Börtönügyi Szemle 2004/2. szám. 9. Benedek Ede: Tapasztalatok a fogvatartotti szabadidős és sportprogramok végrehajtásáról. Börtönügyi Szemle 2004/2. szám. 10. Béres Andrea Eszter: Csoportfoglalkozásokkal a beilleszkedés elősegítéséért. Börtönügyi Szemle 2008/1. szám. 11. Vári Krisztina: A börtönlelkészség hét éve Magyarországon. Börtönügyi Szemle 2008/1. szám. 12. Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése. Börtönügyi Szemle 2010/3. szám. 13. Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben – a katedra két oldalán állók szemszögéből. Börtönügyi Szemle 2011/2. szám. 14. Pallo József-Törőcsik Balázs: IV. A fogvatartottak nevelésével kapcsolatos ajánlások. IV. 1. A börtönrezsim jellemzői és a magyar rendszer kritikája. Börtönügyi Szemle 2011/2. szám. 15. Varga Valéria: Önfenntartó börtönök – realitás vagy utópia? Börtönügyi Szemle 2013/1. szám. 16. Szabó Zoltán: A büntetés-végrehajtás központi ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle 2013/3. szám. 17. Di Blasio Barbara: Gondolatok a börtönszínházról. Börtönügyi Szemle 2013/3. szám. 18. Gáva Krisztián: Az új büntetés-végrehajtási törvény kodifikációs folyamata. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám. 19. Varga Valéria: Gazdasági kihívások az új bv. kódex vonatkozásában. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám.
50
20. Schmehl János: Az új szabályozás főbb szakmai elemei és üzenetei. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám. 21. Schmel János: A fogvatartottak kockázatelemzési és kezelési rendszere. Börtönügyi Szemle 2014/1. szám 22. Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2012. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. 23. Büntetés-végrehajtási Szervezet: Évkönyv 2013. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Sajtó Iroda, 1054 Budapest Steindl Imre u. 8. 24. Börtönújság CXVI. (116.) évfolyam
51
VII.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Jogszabályjegyzék 1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 19. § (1) bekezdés 1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 20. § 1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 24. § 1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 36.§ (5) bekezdés 1979. évi XI. törvényerejű rendelet, 44§ (1) bekezdés 2013. évi CCXL törvénytervezet. 90. § (1) bekezdés 2013. évi CCXL törvénytervezet, 172§ (2) bekezdés 2013. évi CCXL törvénytervezet, 190§ (1) bekezdés
52
VIII. Hivatkozások jegyzéke 1. http://www.bvop.hu/?mid=51&lang=hu (2014.02.10.) 2. http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyiminiszterium/igazsagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-eliteltekjogkoveto-magatartasra-szoktatasa-az-uj-bv-kodex-celja (2014.04.10.) 3. http://bvpszichologiaiii.blogspot.hu/2005/10/kockzatfelmrs-brtnben.html (2014.04.10.) 4. http://www.jogiforum.hu/hirek/13718 (2014.04.11.) 5. http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/a-fogvatartottakvisszailleszkedeset-segiti-az-uj-bv-kodex-1 (2014.04.13.) 6. http://www.cvonline.hu/blog/2012/erdekessegek/bortonmunka-szabadsag-esmunkadij-jar/2325 (2014.04.13.) 7. http://www.bvop.hu/?mid=52&lang=hu (2014.04.13.) 8. http://mno.hu/belfold/cel-a-fogvatartottak-onellatasa-es-teljes-foglalkoztatasa1133555 (2014.04.20.) 9. http://gondola.hu/cikkek/90219Megszunt_a_luxus__sajat_magukat_tartjak_el_a_rabok.html 10. http://www.ajbh.hu/kozlemenyek-archiv/-/content/10180/2/a-meseterapiarol-abv-ben;jsessionid=D4FFDF5F49E3AC0ED5EC8CEB10BDB925 (2014.04.28.) 11. http://www.haziallat.hu/ace-ventura/allat-es-ember/gyogyito-terapias-allatokallat-terapia/2999/ (2014.04.30.) 12. http://ujsag.allatvilag.net/2010/05/allatterapia-a-bortonben/ (2014.04.30.) 13. http://www.huszadikszazad.hu/1927-marcius/bulvar/a-bortonmuveszet (2014.04.30.) 14. http://www.origo.hu/itthon/20130909-mibol-es-hogyan-tudjak-fizetni-afogvatartottak-a-konditerem-vagy-a-tevezes-arat.html (2014.05.02) 15. http://www.skfb.hu/index.php/9-hirek/92-sipmesterek-fociztak-sopronkohidan (2014.05.02.) 16. http://nol.hu/archivum/archiv-391738-204014 (2014.05.03.) 17. http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/20_ezer_konyv_a_csillag_bortonben/22 84342/ (2014.05.03.) 18. http://www.bvop.hu/?mid=10&lang=hu (2014.05.03.) 19. http://www.bortontarsasag.hu/mtb/mtb_tarsasagunk.html (2014.05.10.) 20. http://www.origo.hu/itthon/20110506-bortonlelkeszek-munkaja-abortonokben.html (2014.05.11.) 21. http://m.origo.hu/itthon/20131120-kockazatelemzok-osztalyozzak-abortonlakokat.html (2014.06.23.)
53
IX.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki tanácsaival és észrevételeivel nagyban segítette a munkámat. Továbbá szeretném megköszönni Deák Ferenc BVOP szakkönyvtáros segítségét, aki az irodalmi forrásaimban és további ismeretekben is segítséget nyújtott. Végezetül szeretném megköszönni a családomnak, akik mindvégig támogattak tanulmányaim során.
54
