Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező alapszak
SZAKDOLGOZAT Az alacsony lakosságszámú települések helyzete a járások kialakítását követően
Konzulens:
Készítette:
Dr. Nyitrai Péter
Szulics Bernadett
tanszékvezető egyetemi docens
hallgató
Közigazgatási Jogi Tanszék
Miskolc 2014.
University of Miskolc Faculty of Law Administration Organiser
The situation of settlements with law population size after the establishment of districts
Consultant:
Made by:
Dr. Peter Nyitrai
Bernadett Szulics
university professor
student
Department of Administrative Law
Miskolc 2014.
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ......................................................................................................... 1 1. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE................... 3 2. A JÁRÁSI RENDSZER KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ................ 6 2.1. A SZOLGABÍRÓI JÁRÁSOK ............................................................................... 6 2.2. A JÁRÁSOK HELYE A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁSBAN .......................................... 7 2.3. A JÁRÁSOK SORSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ............................................ 8 2.4. A TANÁCSRENDSZER ÉS A JÁRÁSOK MEGSZŰNÉSE ........................................... 9 2.5. A KÉT JÁRÁSI RENDSZER KÖZÖTTI IDŐSZAK................................................... 11 3. A JÁRÁSOKRÓL 2013. JANUÁR 1-TŐL ..................................................... 14 3.1. ELŐZMÉNYEK .............................................................................................. 15 3.2. KIALAKÍTÁSUK TÖRVÉNYI HÁTTERE.............................................................. 15 3.3. ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT CÉLOK .................................................................... 16 3.4. A KIALAKÍTÁS ALAPELVEI............................................................................. 16 3.5. A JÁRÁSI HIVATAL SZERVEZETE .................................................................... 17 3.5.1. Az ügysegédi rendszer ........................................................................ 19 3.6. A JÁRÁSI HIVATALOK LEGFONTOSABB FELADATAI ........................................ 21 4. A GÖNCI JÁRÁS ............................................................................................ 26 4.1. A GÖNCI JÁRÁS MÚLTJA .............................................................................. 26 4.2. A GÖNCI JÁRÁS JELENE ............................................................................... 27 4.2.1. Statisztikai adatok............................................................................... 28 4.2.2. Illetékességi területe, szervezeti felépítése .......................................... 28 4.2.3. Államigazgatási hatósági feladatai .................................................... 29 5. GIBÁRT ÉS BASKÓ HELYZETE .............................................................. 33 5.1. GIBÁRT TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI FELADATINAK ELLÁTÁSA ............................. 34 5.2. BASKÓ TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI FELADATINAK ELLÁTÁSA .............................. 35 ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................... 39 IRODALOMJEGYZÉK ...................................................................................... 41 JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ......................................................................... 43 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE ......................................................................... 45
„Az államot közel kell hozni az állampolgárokhoz, a közigazgatásnak «emberarcúvá» kell válnia.” (Magyary Zoltán)
Bevezetés Szakdolgozatom központi témájaként a 2013. január 1-től ismételten felállított járások kaptak helyet, kiemelve közülük a Gönci járást, amely alapján bemutatom az alacsony lakosságszámú települések helyzetét a járások kialakulását követően. Azért erre a járásra esett a választásom, mert abaújszántói lakosként engem is érint a változás, és a környék településein keresztül reálisan tudom bemutatni az elmúlt egy év lényeges változásait. Az első két fejezetben azonban még betekintést nyújtok Magyarország közigazgatási történetében, mivel kezdetleges közigazgatás a mai rendszerhez képest jelentős változásokon ment keresztül. Így először egy történeti áttekintést végzek egészen I. Szent Istvántól, majd a mai hatályos járási rendszer bemutatásával foglalkozom, amihez elengedhetetlen a múltban működött járási rendszer szervezetének bemutatása, és kis kitérést teszek a két járási rendszer közötti időszak bemutatására. Kutatási módszereim közé tartoznak a rendelkezésemre álló irodalmak, mint például Dr. Hencz Aurél műve, ami a Területrendezési törekvések Magyarországon címet viseli, továbbá az interneten végzett kutatások, hatályos és már hatályon kívül helyezett jogszabályok, valamint személyes megkeresések, tapasztalatok.
A dolgozatom öt fő részből áll: -
a
magyar
közigazgatás
történeti
fejlődése,
amelyben
kitérek
a
vármegyerendszerekre, a XV. században kialakult járásokra, a két világháború közötti időszakra és a tanácsrendszerre is
-
a járási rendszer kialakulásának főbb elemei, bemutatva a szolgabírói járásokat, helyüket a polgári közigazgatásban, sorsukat a két világháború között egészen a
1
megszüntetésükig, a fejezet végén pedig bemutatom a magyar közigazgatást a két járási rendszer között
-
az újonnan felállított járási rendszer keretein belül a kialakulásuk előzményeit, az érvényesíteni kívánt célokat és alapelveket, a járási hivatal szervezetének felépítését - kitérve az ügysegédi rendszerre - és a járási hivatalok legfontosabb feladatait fogom részletezni
-
a Gönci járás bemutatása során a múltbeli helyzetétől kiindulva a jelenlegi állapoton keresztül betekintést nyújtok az olvasó számára az illetékességi területébe, szervezeti felépítésébe, valamint államigazgatási hatósági feladataiba
-
a változások hatását a két település tekintetében a járások kialakulása előtti időszak rövid bemutatásával és interjúk segítségével fogom megvalósítani
Bízom benne, hogy dolgozatommal átfogó, és átlátható képet tudok nyújtani a járási rendszer működéséről és hasznosságáról.
2
1. A magyar közigazgatás történeti áttekintése
Magyarország közigazgatás
közigazgatásának feladata,
hogy
kialakulása
a
legfőbb
hosszú
állami
folyamat
célokat
a
eredménye. mindennapi
A élet
közszükségleteinek kielégítésénél részleteiben megvalósítsa, érvényre juttassa. A közigazgatás olyan szervekből tevődik össze, amelyek közhatalmat gyakorolnak, közfeladatokat látnak el, és végrehajtanak jogszabályokat. A mai közigazgatási rendszer megértéséhez
egészen
I.
István
király
által
kiépített
államszervezetig
kell
visszatekintenünk. István király apja, Géza nagyfejedelem 970 körül kezdte meg az államszervezés munkáját, de az államalapítás megoszlott Géza és István között, akik vármegyéket hoztak létre. A vármegyéket a frank grófságok mintájára szervezte Szent István, melyeknek élén a várispán állt, akit a király nevezett ki s az általuk irányított területeken önállósággal és nagyhatalommal rendelkeztek. A királyi vármegyék középszintű igazgatási egységek voltak, amelyek egy vár körül meghatározott területet jelentett. A királyi vármegyéket század-és tizedkerületekre osztották, amely beosztás egyrészt katonai jellegű, másrészt igazgatási jellegű volt. A XIII. század első felében bomladozni kezdett a vármegyei rendszer, a megyék birtokai megfogytak, kicsúsztak a király kezéből, és a királyi vármegyerendszer szerepét a nemesi vármegye vette át. Kialakult a szolgabírói intézmény, amely a vármegyei szervezet kiemelkedő intézménye lett. A korábbi vármegyék területén csak a várhoz tartozó területet értették, azonban ez megváltozott, kiterjedt a megyei közönségre és a megyei területre is. Ekkor is még a vármegye területe egységes volt, nem oszlott járásokra. A járások kialakulása a vármegyékben a XV. században következett be. A járásokon (3-6) belül kialakultak a kerületek (2-3). Az egyes területek élén szolgabíró állt, s köztük a rangidős, a főszolgabíró az egész járás felett állt.1 A XVIII. században II. József nemcsak a vármegyei igazgatást akarta átszervezni, hanem Magyarországon az egész regionális szervezetet. Ennek érdekében megszüntette 1
Dr. Hencz Aurél: területrendezési törekvések Magyarországon. Az államigazgatási jogi szabályozás aspektusából, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973, 39-41.o. (Továbbiakban: Hencz: i.m.)
3
a megyék autonómiáját, és az országot 10 kerületre osztotta fel, melyeknek élén a királyi biztosok voltak, akik teljhatalommal rendelkeztek.2
Az 1848-as év alapvető változása, hogy törvénykönyvbe iktatták az állampolgári jogegyenlőséget, az alkotmányjogi és közigazgatási reformokat. E törvények rendezték a végrehajtó hatalmat, melynek csúcsszervévé a felelős magyar minisztériumot tették. (1848 : III. tc.). A vármegye és a város is rendezésre került (1848: XVI., XVII., XXIII. tc.). Ezen törvények azonban aligha mentek végbe, mivel a magyar szabadságharc bukásával az osztrák abszolutizmus az ott érvényben lévő jogszabályokat terjesztette ki Magyarországra is, amely jogszabályok mellett működött a magyar közigazgatás több mint egy évtizeden át.3 A szabadságharc bukása után a magyar impérium alatt álló területet öt részre osztották szét. Az ilyen módon létrejött kerületek mindegyike 6-11 megyére, a magyar koronatartomány összesen 45, az egyesítések után 42 megyére osztotta fel. A Bachrendszer ezt a 42 megyei hatóság területét összesen 244 járásra osztotta fel.4 1873-ban Szapáry Gyula belügyminiszter és szakemberei törvényjavaslatot nyújtottak be a képviselőház elé, amely három fő pontból állt. Az első pontban a törvényhatóságok területének szabályozásáról, a második pontban a közigazgatási járások számának és székhelyének meghatározásáról, a harmadik pontban pedig a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvénycikk némely rendelkezésének a szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről volt szó. Azonban a javaslatok egyikéből sem lett törvény.5
A két világháború között a magyar közigazgatás-tudomány legismertebb képviselője Magyary Zoltán volt, aki a közigazgatás racionalizálásával foglalkozott, a közigazgatás hatékonyságának növelése állt munkássága középpontjában. 1931-ben a Bethlenkormány bízta meg a közigazgatás egyszerűsítésének elkészítésével, elgondolásai azonban nem valósultak meg a gyakorlati életben.
2
Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, 42.o. (Továbbiakban: Csizmadia: i.m.) 3 Dr. Csizmadia Andor, Dr. Karcsay Sándor: Magyarország közigazgatása, Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, 1946, 25.o. 4 Hencz: i.m. 86.o. 5 Hencz: i.m. 117.o.
4
A tanácsrendszert az 1950. évi I. törvény állította fel, mely szerint: „A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik, a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók.”6 Az államhatalom helyi szervei voltak: a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács. A tanácsrendszer a rendszerváltásig, vagyis 1990-ig működött. A rendszerváltozás célja az államszocializmus megszüntetése volt. Megszűntették a tanácsrendszert, helyébe új önkormányzati rendszert állítottak.
6
1950. évi I. törvény
5
2. A járási rendszer kialakulása Magyarországon
A járás, mint alsó fokú közigazgatási hatóság feltehetően 1232-től, az 1983-as megszüntetéséig alapvető szereppel bírt a magyar társadalom életében. A középkori járások határainak létrejöttéhez a klasszikus földrajzi jellemzők, mint a domborzat vagy a vízrajz mellett a nemesség létszáma volt az egyik első ismert, meghatározó tényező.7 Szakdolgozatom központi eleme a járás, ezért tekintsük át történeti fejlődést a kezdetektől egészen az 1984-ig.
2.1. A szolgabírói járások A szolgabírói hivatal kialakulása a 13. század közepére tehető. A szolgabíró a középkori nemesi vármegye meghatározó tisztségviselője volt, akit a megyei nemesek választottak. Megyénként négy szolgabírót választottak, akik a bíráskodásban az alispánt segítették. A szolgabírói jogkör kiterjedt továbbá az adóbeszedés elősegítésére, de bírói eljárást és peren kívüli eljárást is végezhetett. A szolgabírói tisztség megjelenése után jelentek meg a szolgabírói járások. Létrejöttének köze lehetett ahhoz, hogy I. Lajos király a királyi adószedők mellé – valószínűsíthetően járásonként – egyegy szolgabírót rendelt. E szerint a középkori járások a „pénzügyigazgatás legalsó, adminisztrációs fokát jelentették, s a világi igazgatásban a középkor folyamán nem töltöttek be szerepet. A megyéket a járások nem egyforma területre osztották…”.8 A járásokat a 16-17. században a hivatalviselő szolgabírákról nevezték el, és megnőtt a közigazgatási szerepük a szolgabíráknak. Az 1427. évi kamara haszna összeírások a járásokat reambulationak nevezi, azonban a 16. századi királyi összeírásokban már processus néven szerepelnek. A 18. században a nagy területű járások kisebb egységekre (districtus, cirkulus) tagozódtak, melyeknek élén alszolgabírák álltak. A rendi-képviseleti- abszolút monarchia idején a szolgabíró
7
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/03/szalkai.pdf 2014.03.04.
8
http://www.jaras.info.hu/jaras/jaras-tortenete 2014.03.04.
6
változásával megváltozott a járás székhelye is, amelyek gyakran a nemesi kúriák voltak.9 A Bach-féle közigazgatási reform a szabadságharc leverése után kerületi igazgatást szervezett. Megyefőnök került a megyék élére, amelynek hatósága alá rendelték a járásokat. A 43 megyei hatóság területe 244 járásra oszlott.10
2.2. A járások helye a polgári közigazgatásban Az 1867-es kiegyezés részben megteremtette a történelmi Magyarország belső területi megszilárdulását. Kiépült az önálló és független bírói hatalmi ág, amely a közigazgatást és az igazságszolgáltatást szétválasztotta a bíráskodástól, melyet a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:4. tc. rögzített.11 A központi igazgatási szervek mellett az önkormányzatok és állami szervek kiépítése is megvalósult. A magyar közigazgatásban a megye – járás – község modell honosodott meg. Az 1886. évi XXII. tc. 47. §12 a megyei közgyűlés hatáskörében hagyta a községek járási beosztásának rendezését, valamint azt is, hogy egy-egy megyében hány járás legyen kialakítva. 1900-ban a magyar közigazgatás rendkívül aránytalan keretek között zajlott.
9
http://www.jaras.info.hu/jaras/jaras-tortenete 2014.03.05.
10 11 12
Csizmadia: i.m. 92.o. Csizmadia: i.m. 105.o. 1886. évi XXII. tc. 47. §
7
1. Magyarország közigazgatása és statisztikai régiói 1900-ban13
2.3. A járások sorsa a két világháború között Az első világháború előtt Magyarországon 509 járás volt, átlagosan 6-7 megyénként. Trianon hatására azonban számuk 155-re csökkent. Az új határok mentén kettészakadt 27 vármegye és 60 járás helyzetét rendezni kellett. A Horthy-korszakban az 1923: 35. tc. II. fejezete rögzítette a megyei közigazgatás új területi rendjét, a csonka megyéket ideiglenesen egyesítette. Ez az állapot 1930-ig maradt fenn. A fő probléma az volt, hogy túl alacsony volt a járások lélekszáma, mindössze 10-20000 lakos tartozott egyetlen járáshoz. Az 1942-ben történt területi visszacsatolások során 41 vármegye és 264 járás alakult ki hazánkban.14
13 14
http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben 2014.04.01. http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben2014.03.05
8
2.4. A tanácsrendszer és a járások megszűnése Az 1949. augusztus 20-án kihirdetett Alkotmány tartalmazta azokat a rendelkezéseket, amelyek 1950-ben kerültek bevezetésre. E szerint az államigazgatás területi szervei a községi, városi, járási és megyei tanácsok. A korábbi 25 helyett 19 megyét különböztettek meg. A járásrendezésnél fontos szempont volt, hogy a járások közlekedésileg, földrajzilag, gazdaságilag egységes területet fogjanak át. A rendezést követően 140 járás maradt. A tanácsrendszer megalakulásával a járások szerepe megnőtt. A járási tanácsok ellenőrző és irányító szerepet kaptak. Különbségek voltak a járások és a községek között, hiszen a járási tanácsok szinte minden ügyben elsőfokú feladatot és hatáskört láttak el, addig a községek szerepe csak formálisan degradálódott.15
2. Az I. tanácstörvény közigazgatási struktúrája16
15 16
http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben2014.03.05 http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben 2014.03.05.
9
A II. tanácstörvény 1954-ben született meg, amely által a városok járási jogú várossá alakulva átkerültek a megyei tanácsok irányítása alá.
3. A II. tanácstörvény közigazgatási struktúrája17
1971-ben a III. tanácstörvénnyel a járások formális önkormányzati jellege megszűnt, a járási hivatalok váltották fel a járási tanácsokat megyei alárendeltségben. 1973-ban összesen 97 hivatal, vagyis járás működött. A járási hivatalok jogkörében maradt az első- és a másodfokú hatósági jogkör, valamint a szövetkezetek állami felügyeletét is ellátták. A községek szerepe egyre inkább nőtt, így a járások szerepe arányosan csökkent. Láthatóvá vált, hogy a járásokat, mint közigazgatási egységeket előbb-utóbb fel fogják számolni, ami az 1983. december 28-ai keltezésű aprócska jogszabálymódosításokban már meg is fogalmazódtak, és 1984. január 1-jével hatályba is léptek. A járások hatósági ügyeit a városi és nagyközségi tanácsszervek vették át.18
17 18
http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben 2014.03.05. http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben 2014.03.05.
10
4. A Magyar Köztársaság közigazgatási területi beosztása 1991-ben19
2.5. A két járási rendszer közötti időszak 1983. után részleges modellváltás történt. A helyi tanácsok önállósága növekedett, függőségük a területi tanácsoktól csökkent, a területi tanácsok függősége pedig a központi kormányzattól is csökként. 1984-től minden megyei városban megszűntek a kerületek, és mindegyikben egységes elsőfokú hivatal vette át a kerületi hivatalok helyét megyei városi hivatal néven. A rendszerváltozás során a tanácsrendszert megszüntették a megyei városi jogállással együtt, és helyette 1990-ben megalakultak a helyi önkormányzatok, ekkor a közigazgatás és az államigazgatás fogalma elkülönült egymástól. Innentől kezdve beszélhetünk önkormányzatok által végzett igazgatásról és az államigazgatás szervei által végzett igazgatásról.20 Az önkormányzatok rendszerét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) alakította ki, amelyhez keret jellege miatt további 19 20
http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben 2014.03.05. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zigazgat%C3%A1s 2014.03.31.
11
törvények, országgyűlési határozatok és kormányrendeletek kapcsolódtak, s tették teljessé. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét az Ötv. határozta meg példálózó jelleggel, mivel a helyi önkormányzatok feladat-és hatásköre a helyi igényektől és a teljesítőképességtől függően eltér egymástól. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1994-ben a 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a kistérség kategóriáját. Ezek statisztikai folyamatok mérésének területi egységei voltak. A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakították ki. Minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhatott, minden település része volt valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye települései tartoztak. Két alapvető kistérségi szerveződési típus alakult ki. Az egyik az önkormányzati társulás, amelyek különböző célokra alakultak, a másik pedig a statisztikai kistérségi beosztás volt. Azokat a kereteket, amelyek között az önkormányzatok társulásokat hozhattak létre közszolgáltatások biztosítására és valamely intézmények fenntartására azt az önkormányzati törvény határozta meg. Az önkormányzatoknak a törvény nagy szabadságot biztosított társulások alakítására, korlátozások nélkül hozhattak létre társulásokat. 1994-re mintegy 130 helyi, kistérségi szövetség alakult ki, amelyekben gyakran nemcsak önkormányzatok, hanem vállalkozások, civil szervezetek, stb. is részt vettek. Ezekben az úgynevezett önszerveződő kistérségekben hozzávetőlegesen 1800 önkormányzat vett részt. A szerveződések részben városi, részben pedig községi központtal működtek. A kistérségeknek direkt államigazgatási szerepük nem volt, de kialakításukkor figyelembe vették az államigazgatási illetékességi területeket is.21
Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10. § (1) szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhattak létre. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként.22
21
Pap Norbert, A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedeiben, Tér és társadalom, 18. évf. 2004/2. 27.o. 22 1996. évi XXI. törvény 10.§ (1)
12
A többcélú kistérségi társulások létrehozásának lehetőségét a 2004. évi CVII. törvény tette lehetővé. Ennek értelmében a kistérségekben lévő településeken képviselő-testületi társulásokat hozhatnak létre. Összességében elmondható, hogy olyan feladatok ellátására jöttek létre, melyek fenntartása az önkormányzatok számára anyagilag megterhelő lett volna. Az említett törvény 2. §- a tartalmazza, hogy milyen feladatokról, illetve hatáskörökről gondoskodhat a társulás. Ezek az oktatás és nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, családgyermek- ifjúságvédelem, közművelődési, közoktatási tevékenység, helyi közlekedés, helyi közútfenntartás, ingatlan és vagyongazdálkodás, ivóvízellátás, vízgazdálkodás, valamint bel- és csatorna elvezetés, környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és elvezetés, területrendezés, foglalkoztatás, gazdasági
és
turizmusfejlesztés,
valamint
idegenforgalom,
belső
ellenőrzés,
területfejlesztés.23 A társult önkormányzatoknak nem volt kötelező minden feladatban részt venni. Azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás, ott a Közigazgatási Hivatal a törvény erejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, amely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő, a területfejlesztési feladatok összehangolását végző szervezet volt. 1997. augusztus 1-jétől kezdődve 150 kistérséget rögzítettek, 2007 szeptemberéig pedig 168 kistérség létezett Magyarországon, 2013. elején pedig 175 darab volt. A 65/2004.
(IV.15.)
Kormány
rendelete
szerint
a
települési
önkormányzatok
közszolgáltatási feladatainak egy részét és a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálják a kistérségek az adott statisztikai kistérségen belül. 2013. január 1-jétől a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, csupán területfejlesztési és statisztikai területi egységek.24
23 24
2004. évi CVII. törvény 2. § http://hu.wikipedia.org/wiki/Kist%C3%A9rs%C3%A9g 2014.03.31.
13
3. A járásokról 2013. január 1-től
A járások 1984. és 2012. között nem léteztek. Ebben az időszakban a járási területeknek nagyjából megfelelő egységek, a város-és nagyközségkörnyékek (1984-1990), majd a kistérségek (1994-2012) léteztek. 2013. január 1-től járási hivatalok jöttek létre új közigazgatási szervekként, mint az államigazgatás – a település és a megye szintje között elhelyezkedő – legalsóbb területi és szervezeti szintjét alkotó egységek. Ezáltal Magyarország megyéi 29 év szünet után ismét járásokra tagolódtak. A Kormány célja a járások újbóli létrehozásával az volt, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsen meg.
5. Magyarország járásai 2013. január 1-től a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szerint25
25
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_j%C3%A1r%C3%A1sainak_list%C3%A1ja 2014.03.05.
14
A 2013. január 1-jei közigazgatási beosztás szerint Magyarországon 3154 települést tartottak nyilván, ezek közül 3153-at 175 járásba soroltak be, Budapestet pedig 23 járásra (amelyek megegyeznek a kerületekkel) osztották fel. 2013 januárjától a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalok kirendeltségeiként megkezdték működésüket a járási székhelyeken a járási – a fővárosban kerületi járási – hivatalok. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként kijelölt városban van. A járási hivatalok székhelyeit, illetékességi területét nem a törvény határozta meg, erre a Kormányt hatalmazta fel. Következésképpen a Kormány döntött a járási beosztásról.
3.1. Előzmények Dr. Zöld- Nagy Viktória írása alapján a nemzeti Együttműködés Programjában megfogalmazott cél a jó állam kialakítása volt. A jó állam magában hordozza többek között az egyszerűbb közigazgatási szabályozást és intézményrendszert is. Ezen elvek mentén került sor a közigazgatás szervezetrendszerének áttekintésére Magyary Zoltán által, a közigazgatás-fejlesztési programban megfogalmazott célok elérése érdekében. A járások kialakításának alapelve, hogy biztosítsa a gyors és könnyű hozzáférést az államigazgatási szolgáltatásokhoz, megőrizze a megyék határait, és a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezését biztosítsa.26
3.2. Kialakításuk törvényi háttere A járások kialakításáról 2011 őszén határozott a Kormány. A járási törvényt, amely a „2012. évi XCIII. törvény, a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról” 2012. június 25-én fogadta el az Országgyűlés. A járások kialakításával a Kormány célja az volt, hogy ezek a modern kori járások hozzájáruljanak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrejöttéhez. A járások számának javaslatát a Közigazgatási és Igazságügyi 26
Dr. Zöld-Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása. Területi statisztika, 2012. (15. (52.) évf.) 5.sz. 417.o. (Továbbiakban: Dr. Zöld-Nagy i.m.)
15
Minisztérium fogalmazta meg, előkészítése során figyelembe vette a kutatói javaslatokat, és az előzetesen lefolytatott egyeztetéseket is. Az előkészítés után a Kormány a járások kialakításának koncepcionális elveiről az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatával döntött.27 „ A Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.”28
3.3. Érvényesíteni kívánt célok • A területi államigazgatás újjászervezése • államigazgatási feladatok telepítése államigazgatási területi szervekhez • az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása • a településszerkezeti adottságokra, a közösségépítésre, az identitásra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.29 A települési önkormányzatoktól átvételre kerültek az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők, összesen 9852 fő, akik megtarthatták korábbi illetményüket. Ingyenes használatba kerültek az államigazgatási feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonok. Ezt megelőzően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felmérést végzett valamennyi település önkormányzatánál. Az átadás-átvételről a járási biztosok tárgyaltak a polgármesterekkel és a jegyzőkkel, tehát ők készítették elő a vagyonátadást.
3.4. A kialakítás alapelvei
Az 1299/2011. (IX.1.) Kormányhatározat megfogalmazta a járások kialakításának elveit. Célként jelölte meg a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú
27
http://www.jaras.info.hu/jaras/jarasok-kialakitasa 2014.03.11. 1299/2011. (IX. 1.) Korm. hat. 29 http://www.jaras.info.hu/jaras/jarasok-kialakitasa 2014.03.11. 28
16
területi közigazgatás megteremtését, az egyablakos ügyintézés biztosítását. A kialakítás során meghatározó szempont volt többek között, hogy: • a járások kialakításával olyan területi, alsó szintű államigazgatási egységek jöjjenek létre, a település és a megye között, ahol lehetőség van a feladatok méretgazdaságos elvégzésére • a járások kialakításakor az országon belüli településszerkezeti különbségeket figyelembe kell venni • törekedni kell a járások területének kialakításánál a járás területének más állami, államigazgatási
területi
egységekkel,
illetékességi
területekkel
való
összhangjára, határaik lehetőleg metszés nélkül egybeessenek • szintén metszés nélkül igazodjon a járások területe a megyék határaihoz • a járási székhely olyan település legyen, ahol már van kiépült államigazgatási infrastruktúra, és a székhelytől legtávolabb eső település lehetőleg ne legyen messzebb 30 kilométernél • a járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok működjenek •
járási kormányablakok kiépítésével tegye lehetővé a járási hivatal, hogy az ügyfelek számára biztosítva legyen a gyors és egyszerű ügyintézés30
A 2013. január 1-jétől felállt járási rendszerben a központjától a felső határként megjelölt 30 kilométert meghaladó távolságra 122 település található. Ezen települések kedvezőtlen helyzetét részben csökkenti a kormányablakok rendszere. A 174 (vidéki) járásközpont mellett továbbá több mint 100 településen üzemelnek kormányablakok, alapvetően az okmányirodák bázisán.31
3.5. A járási hivatal szervezete A járási hivatalok a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek. A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek.
30 31
1299/2011. (IX.1.) Korm. hat. Magyarország járásai, 2013. január 1.,Központi Statisztikai hivatal, Budapest, 2013. 9.o.
17
Szervezeti egységei: 1. járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatal 2. járási szakigazgatási szervek. Államigazgatási ügyekben az irányítást a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja. A járási hivatal törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el. A járási szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai irányítása mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezetői kinevezés feltétele a felsőfokú végzettség. A járási hivatal vezetője feladatai közé tartozik többek között, hogy gyakorolja a járási hivatal törzshivatalának feladat-és hatásköreit és biztosítja a járási hivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit, kiadmányozási jogot gyakorol, képviseli a Járási Hivatalt, közreműködik a Törzshivatal képzési-, továbbképzési feladatainak megszervezésében, végrehajtásában, a Kormánymegbízott és a Főigazgató jóváhagyása mellett meghatározza a Járási Hivatal munka-és ügyfélfogadási rendjét, elkészíti a Járási Hivatal Ügyrendjét, belső szabályzatait, jóváhagyásra előterjeszti a Kormánymegbízott részére, gyakorolja a munkáltatói jogot a Járási Hivatal és a járási szakigazgatási szervek közszolgálati tisztviselői és munkavállalói felett a kormánymegbízott egyetértési jogának figyelembe vételével, ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket a kormánymegbízott állandó vagy estei jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A hivatalvezetőt a hivatalvezető-helyettes helyettesíti. A hivatalvezető-helyettes határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A hivatalvezetőhelyettesi kinevezés feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség. Feladat-és hatáskörébe tartozik többek között, hogy a Hivatalvezető távolléte vagy akadályoztatása esetén gyakorolja annak feladat-és hatásköreit, felügyeli a Járási Hivatal szervezeti egységének működését, ellenőrzési tervet készít, amely alapján ellenőrzi a kirendeltség és települési ügysegédek munkáját, működést, a Hivatalvezető utasításai alapján látja el feladatait, 18
ellátja az általa vezetett szervezeti egység irányítását, javaslatot tesz a hivatalvezető részére a hatékonyabb munkaszervezés érdekében, az ügyrendben szabályozottak szerint, illetve a hivatalvezető felhatalmazása alapján kiadmányozási jogot gyakorol, figyelemmel kíséri, elemzi a Törzshivatalban a munkaleterheltség alakulását, folyamatosan tájékoztatja a járási hivatalvezetőt a Törzshivatal tevékenységéről, a feladatok végrehajtásáról, megszervezi az apparátusi értekezleteket, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, felkészül a szükséges tájékoztatók megtartására.32 A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a szakigazgatási szerv vezetője nevezi kis és menti fel. A járási szakigazgatási szerv vezetője kormánytisztviselő.
3.5.1. Az ügysegédi rendszer A járási hivatalok kialakítása során a szervezeti struktúrát és működést is meghatározó kiemelt szempont volt, hogy a korábbi ügyintézési helyszínek száma ne csökkenjen és az állampolgárok ne csak a járási hivatalok székhelytelepülésein tudjanak ügyeket intézni. Éppen ezért a járási hivataloknak a nagyobb lakosságszámú járásokban önálló szervezeti egységként megjelenő kirendeltsége is működhet, azokon a településeken, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma vagy a járás székhelyétől való távolság indokolja. A kisebb településeken, ahol a járási hivatal nem kíván kirendeltséget fenntartani, de biztosítani kívánja az ügyintézés lehetőségét, heti néhány alkalommal a települési ügysegéd tart ügyfélfogadást. A települési ügysegédek a járási hivatalok új, mobil ügyintézői, akiket az ezer főnél nagyobb településekre rendelnek ki. Bevetésük pozitív tapasztalatokat hozott: az állampolgárok a személyesség miatt bátrabban fordulnak hozzájuk, mint a központi szervhez. Az ügysegédek a közös hivatalokban kereshetőek fel ügyfélfogadási időben. Az ezer főnél nagyobb települések lakosai kérelmeiket a közös hivatalban az ügysegédnél, személyesen a járási hivatalban vagy postai úton nyújthatják be. A települési ügysegédek mozgó ügyintézők. Feladatuk, hogy az ügyfél lakóhelyén vagy ahhoz közel segítsék az ügyintézést ―ez például az ápolási díjjal, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, a közgyógyellátás megállapításával, az időskorúak 32
Gönci Járási Hivatal Ügyrendje, 2013.
19
járadékával, valamint a hadigondozottak ellátásával kapcsolatos ügyintézést jelenti. Emellett bizonyos kérelmeket is biztosítanak, tájékoztatást nyújtanak, számba veszik és másolják a csatolandó iratokat, illetve segítik az okmányirodai ügyintézést. Külön kérés esetén, indokolt esetekben az ügysegéd akár házhoz is megy a kérelmek begyűjtése érdekében. A települési ügysegédek folyamatos felkészítésben és oktatásban részesülnek. A járási hivatal továbbképzései a szakigazgatási szervek feladatellátására is kiterjednek – így az ügyintézés során szélesedik az információadás; az ügysegédek heti egy alkalommal megosztják tapasztalataikat és kérdéseiket, valamint áttekintik a ritkább ügytípusokat. Az ügysegédi rendszer kialakítása pozitívumként jelenik meg, egy fontos összekötő híd az ügyfelek és a járási hivatal között. A települési ügysegédi rendszer működéséhez csak az szükséges, hogy a települési önkormányzat az ügyfélfogadás idejére ingyenes használatú helyiséget biztosítson a települési ügysegéd részére.
Az ügyintézők és a települési ügysegédek általános feladatai: Törekszik a hatósági tevékenység eredményes ellátására, elért színvonalának megtartására. A hatósági munka minőségének növelése érdekében fokozott gondot fordít a hatósági eljárásokban született döntések tartalmi színvonalának emelésére, az egyes
ügytípusokhoz
kapcsolódó
anyagi
jogszabályok
változásainak
fokozott
figyelemmel kísérésére. Feladata a Járási Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, a végrehajtás szervezése. Köteles naprakészen vezetni a statisztikai és határidős nyilvántartásokat. Köteles rendszeresen tanulmányozni a Járási Hivatalban rendelkezésére álló szakmai kiadványokat, joganyagokat. Ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos feladatait. 2013
szeptemberében
az
állampolgároknak
a
következő
lehetőségek
álltak
rendelkezésre a járási hivatalok keretében:
33
• járási (fővárosi kerületi) hivatal
198 településen,
• kirendeltség
152 településen,
• állandó települési ügysegéd
205 településen,
• ideiglenes települési ügysegéd
1825 településen.33
Dr. Zöld-Nagy Viktória, A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai
20
Mindez összesen 2380 településen jelentett ügyintézési elérhetőséget, azaz a települési önkormányzatok 75%-ában.
3.6. A járási hivatalok legfontosabb feladatai A járásrendszer létrehozásával megvalósult az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása. A járási hivatalok a polgármesteri hivataloktól elsősorban az okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át, tehát a jegyzőnél többnyire a helyi szabályozáshoz kötődő, helyismeretet feltételező ügyek maradtak. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási feladatokat vettek át, nem önkormányzati feladatokat. Ez alapján a jegyzői feladatok közül a járási hivatalokhoz kerültek: • okmányirodai feladatok, • egyes gyám-és gyermekvédelmi ügyek, • egyes szociális igazgatási ügyek, • családtámogatási ügyek, • köznevelési feladatok, • menedékjogi ügyek, • egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése, • egyes kommunális típusú ügyek, • egyes állategészségügyi feladatok, • a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok, • helyi védelmi bizottságok vezetése, • egyes vízügyi, környezetvédelmi hatáskörök.34 A járási törzshivatalokhoz kerülő feladatok: 1) Okmányirodai feladatok teljes köre 2) Szociális igazgatási feladatok 3) Kommunális igazgatással kapcsolatos feladatok 4) Menekültekkel kapcsolatos feladatok 34
Dr. Zöld-Nagy: i.m. 418.o.
21
5) Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatok egy része 6) Földügyi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 7) Hegyközségi szervezettel kapcsolatos feladatok egy része 8) Állatvédelemmel, állattartással kapcsolatos feladatok egy része 9) Honvédelemmel kapcsolatos feladatok bizonyos köre 10) Ipari igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 11) Kereskedelmi igazgatással kapcsolatos feladatok bizonyos része 12) Vízügyi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 13) Kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok egy része 14) Oktatással kapcsolatos feladatok meghatározott esetei 15) Növényvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 16) Ingatlanvállalkozással kapcsolatos feladatok egyes esetei 17) Közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok egy része 18) Környezetvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része. Annak érdekében, hogy a hivatalbóli eljárások esetén egyértelmű legyen, hogy melyik okmányiroda jogosult eljárni, az 51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet kimondta, hogy ha egy járásban több okmányiroda is működik, hivatalbóli eljárás esetén a járási hivatal vezetője által meghatározott okmányiroda jár el, erről a járási törzshivatal ügyrendjében kell rendelkezni.
A Hatósági Osztály feladatai: A Járási Hivatal Hatósági Osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal,
(időskorúak
járadéka,
alany
és
normatív
alapon
megállapított
közgyógyellátásra való jogosultság, ápolási, emelt összegű ápolási díjra való jogosultság, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) a kommunális igazgatással összefüggő feladatok (pl. temetőengedélyezés), a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek, egyes állategészségügyi feladatok.
22
Okmányirodai Osztály feladatai: Az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek. Az ügyfelek dolgát megkönnyíti, hogy 2013. januártól a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel látják el feladataikat. A járási ügyintézés legnagyobb részét az okmányirodai ügyek jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással, egyéni vállalkozói tevékenységgel és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok.
A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a Járási Gyámhivatal, a Járási Építésügyi Hivatal, a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal, a Járási Földhivatal, a Járási Népegészségügyi Intézet és a Járási Munkaügyi Kirendeltség.
Járási Gyámhivatal Illetékessége megegyezik a járási hivatal illetékességével. Ellátja a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat és hatáskörét érintő feladatokat. A járási gyámhivatal jogosult eljárni a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben (pl. gyermekelhelyezés, védelembe vétel), a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, gyermektartásdíjjal, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadással, családi jogállás rendezésével, gyámsági és gondnoksági, valamint vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekben.
Járási Építésügyi Hivatal Ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat. Feladata az építésfelügyeleti hatósági feladatellátáson túl, a kiemelt első fokú építéshatósági feladatok ellátása. A járási építésügyi hivatalok járnak el az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. XII. 23. Korm. rendelet (Éhk.) 1. melléklet I. részében felsorolt járásokra kiterjedő illetékességgel az alábbi építési ügyekben:
23
•
a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben
•
eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
•
ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
•
a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
•
az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben,
•
az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben
Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Ellátja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló kormányrendeletben, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat. A járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőségellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve a falugazdász-hálózat útján ellátott egyes földművelésügyi feladatokat lát el.
Járási Földhivatal Ellátja a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat.
Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége Ellátja a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő foglalkoztatási, és munkaerő-piaci feladatokat.
24
Járási Népegészségügyi Intézet Ellátja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat.
A járási szakigazgatási szervek közül minden járásban működik járási gyámhivatal, de a többi szakigazgatási szerv esetében nem érvényesül az egy járás – egy szakigazgatási szerv elve. A 198 járási hivatalból: • 118-ban járási földhivatal • 80-ban járási népegészségügyi intézet • 160-ban járási munkaügyi kirendeltség • 91-ben járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatal • 59-ben járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal/járási építésügyi hivatal működött 2013. január 1-jével.35 A munkaügyi kirendeltségek esetén az illetékességi területek járáshoz igazítása 2013. július 1-jétől, a földhivatalok esetében pedig a szükséges informatikai fejlesztések végrehajtásával 2013 folyamán fokozatosan történt meg. 2013. július 1-jétől a járási hivatalokban ellátott feladatok jellegére tekintettel 100fő roma referens került foglalkoztatásra a járási hivatalokban az Országos Roma Önkormányzat
és
a
Közigazgatási
és
Igazságügyi
Minisztérium
Területi
Közigazgatásért Felelős Államtitkársága közötti együttműködés keretében. Ezek a roma referensek elsősorban közvetítő szerepet töltenek be a roma állampolgárok és az államigazgatás között. Ennek értelmében a fő feladatuk a járási hivatalban a kiemelt állami célkitűzések, valamint az állam által a roma közösség számára biztosított lehetőségek roma állampolgárok felé történő közvetítése. A foglalkoztatásuk célja továbbá az is, hogy a roma referensek hosszú távon a fővárosi és megyei kormányhivatal állományában maradva elősegítsék a roma társaik államigazgatási ügyeinek intézését.36
35 36
Dr. Zöld-Nagy Viktória, A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai Dr. Zöld-Nagy Viktória, A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai
25
4. A Gönci járás
Az alacsony lakosságszámú települések helyzetét a Gönci járás alapján fogom bemutatni, amelyből két települést fogok a későbbiekben részletesebben bemutatni. Azért erre a járásra esett a választásom, mert abaújszántói lakosként az én városom is ebbe a járásba tartozik, azonban Gibárt és Baskó települések segítségével fogom bemutatni a megváltozott helyzetüket.
4.1. A Gönci járás múltja A Gönci járás már a 19. század előtt is egyike volt Abaúj illetve Abaúj- Torna vármegye járásainak, de a járások székhelyének 1886-ig a (fő)szolgabíró mindenkori lakóhelyét tekintették, tehát így az változó volt. A vármegyéknek 1886 után állandó székhelyet kellett kijelölniük, ekkor a Gönci járás székhelye Abaújszántó lett. A 2013ban újra megalakult járásokénál ennek területe kisebb volt, melynek egyes települései északon a Kassai és a Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásokhoz tartoztak, délen pedig Zemplén vármegye Szerencsi járásához. A Gönci járás községei 1913-ban: Abaújszántó, Göncz, Abaújalpár, Abaújkér, Czekeháza, Sima, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu,
Boldogkőváralja,
Felsődobsza,
Hernádkércs,
Nagykinizs,
Szentistvánbaksa, Fony, Hejcze, Mogyoróska, Regécz, Gibárt, Hernádbűd, Pere, Gönczruszka, Vilmány, Vilmánykisfalu, Alsóczécze, Felsőczécze, Korlát, Vizsoly. Gönc 1921 és 1950 között volt járási székhely, (kivéve 1938-1939) amikor a trianoni békeszerződés során a közigazgatási beosztást az új országhatárhoz hozzá kellett igazítani. Ebben az időszakban nem tartozott hozzá a különvált Abaújszántói járás, amely egészen 1962-ig fennállt. Ekkor a csehszlovák uralom alatt álló Füzéri és Kassai járások Magyarországon maradt részét a Gönci járással összevonták, amit egyúttal ketté is választotta. Innentől kezdve a Gönc székhelyű északi rész neve Gönci járás lett, míg a déli rész az Abaújszántó járás elnevezést kapta. Mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott. Együttes területük nagyjából megegyezett a 2013-ban kialakított Gönci
26
járáséval. A Gönci járás az 1950-es járásrendezés során megszűnt, területét az Abaújszántó és a Sátoraljaújhelyi járás között osztották fel.37
4.2. A Gönci járás jelene A Gönci járás székhelye Gönc. A Járási Hivatal (Törzshivatal) székhelye: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71.szám. Területe 549,60 km2, népessége 19 459 fő, népsűrűsége 34 fő/km2 volt a 2012. évi adatok szerint. Két város, Gönc és Abaújszántó és 30 község tartozik hozzá. Településeinek nagy része az Abaúj - Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig (24 település), de az Encsi (5), a Szerencsi (2), és a Szikszói kistérségtől (1) is kerültek ide községek.
6. A Gönci Járás területe 2013.38
37
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6nci_j%C3%A1r%C3%A1s 2014.03.12. http://jarasterkep.hu/gonci-jaras-terkep/gonc-a-jaras-terkepen-gonc-a-gonci-jarashoz-tartozik-goncelhelyezkedese-a-gonci-jarasban.html 2014.03.30. 38
27
4.2.1. Statisztikai adatok
39
Járásközpontban élők aránya, %
11
Települések száma
32
Népesség száma
19 459
Átlagos településnagyság, fő
608
Városi népesség aránya, %
27
Közgyógyellátásra jogosultak száma
1 074
Nyilvántartott álláskeresők száma
2 619
Adófizetők száma
7 798
Működő vállalkozások száma
619
Lakásállomány
8 741
Vasútállomással rendelkező települések
15
4.2.2. Illetékességi területe, szervezeti felépítése Illetékességi területéhez 32 település tartozik, név szerint: Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Felsődobsza, Fony,
Gibárt,
Golop,
Gönc,
Göncruszka,
Hejce,
Hernádbűd,
Hernádcéce,
Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Pere, Regéc, Sima, Tállya, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta. Törzshivatalában (Hatósági Osztály, Okmányirodai Osztály) 22 fő van foglalkoztatva. A Járási Szakigazgatási Szervek tekintetében pedig a Járási Gyámhivatalnál 2 fő, a Járási Munkaügyi Kirendeltségnél pedig 10 fő látja el az ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat. Az építésügyi Hatósági feladatokat Gönc Város Építésügyi Hatósága és a Sárospataki Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala látja el.
39
Magyarország járásai, 2013. január 1., Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2013. 81.o.
28
Hivatalvezető 1 fő
Hivatalvezető-helyettes
Hatósági Osztály
Járási Gyámhivatal
1fő
17 fő
2 fő
Járási Munkaügyi Kirendeltség 10 fő
Okmányiroda Osztály 3 fő
7. Gönci Járási Hivatal szervezeti ábrája
4.2.3. Államigazgatási hatósági feladatai Az előzőekben említettem, hogy nem minden járásban működik minden szakigazgatási szerv, ez mutatkozik meg a Gönci Járás esetében is, ahol az alábbi szakigazgatási szervek működnek: •
Hatósági Osztály
•
Okmányirodai Osztály
•
Járási Gyámhivatal
•
Munkaügyi Kirendeltség
A Törzshivatal feladatellátása Göncön, a székhelyen, az Abaújszántói Kirendeltségen (3881. Abaújszántó, Béke út 29. sz.) és az ügysegédek (9fő) útján történik.
29
A Gönci Járási Hivatalnak egy kirendeltsége működik, mégpedig az Abaújszántói. Ennek létrehozására azért volt szükség, mert a Gönci Járás nagy területe miatt sok kisebb településen élők számára nem megoldott a közlekedés Gönc irányában. 2014-ben az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a kormányablakoknál tudják hivatalos ügyeiket intézni. Ennek keretében várhatóan 2015-től megkezdi működését a Gönci Járási Hivatal Abaújszántó Kirendeltségén a kihelyezett Kormányablak.
2013. január 02. napjától a Gönci Járási Hivatal ügysegédi rendszer keretében gondoskodik a járáshoz átkerült egyes hatósági feladat- és hatáskörök helyben történő ellátásáról. Abaújszántó Város Önkormányzata által átadott folyamatban lévő ügyiratok számát és megoszlását az alábbi diagramok ábrázolják.
7%
93% jegyzői államigazgatási feladat
járási hivatalnak átadott feladat
8. Abaújszántó Város Önkormányzata által 2012. év végén a Gönci Járási Hivatalnak átadott ügyiratok megoszlása
30
31 db
35 db
56 db
4 db
130 db
ápolási díj
eü-i szolg.jogosultság
közgyógyellátás
gyámügyi feladat
időskorúak járadéka
9. Abaújszántó Város Önkormányzata által 2012. év végén a Gönci Járási Hivatal részére átadott ügyiratok megoszlása ügycsoportonként
Az átkerülő feladat- és hatáskörök száma nem indokolta minden településen az ügysegéd jelenlétét, ezért egyes esetekben annak ellátása a nagyobb településekhez kapcsoltan is megoldható. Ezen települések a következőek: • Sima, Baskó ügyei az Abaújszántói Kirendeltségen, • Abaújalpár ügyei Abaújkér Polgármesteri Hivatalában, • Hernádcéce, Korlát ügyei Vizsoly Polgármesteri Hivatalában, • Kéked, Pányok ügyei Telkibánya Polgármesteri Hivatalában, • Arka ügyei Boldogkőváralja Polgármesteri Hivatalában, • Regéc, Mogyoróska ügyei Hejce Polgármesteri Hivatalában kerülnek ellátásra. A Gönci Járásban az ügysegédek feladatai: • Jegyzőkönyvek felvétele • Szociális ügyekben a kérelmek átvétele, a csatolandó dokumentumok meglétének
ellenőrzése,
segítségnyújtás
a
kitöltésben,
környezettanulmány készítése, általános felvilágosítás nyújtása
31
adott
esetben
• Mozgásukban
korlátozott
személyek
jogszabályban
meghatározott
kedvezményeinek igénybevételéhez szükséges előzetes vizsgálat elvégzéséhez a kérelem, nyomtatvány kitöltésében segítségnyújtás, az orvosi dokumentációk másolatának átvétele • Okmányirodai ügyintézés tekintetében o tájékoztatás nyújtása a szükséges iratokról, az ügyintézés menetéről, o szükség esetén időpont-egyeztetés, o népesség-nyilvántartási
ügyekben
lakcímbejelentő
lapok
kiadása,
kitöltésében segítségnyújtás, • Gyámhivatali ügyek tekintetében időpont egyeztetése, alapinformációk nyújtása. Az ügysegédek által ellátandó szociális hatósági ügyek: 1) Ápolási díjra való jogosultság megállapítása 2) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására vonatkozó feladatok 3) Időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása 4) Közgyógyellátási ügyek a Szoc. tv. 50. § (1) és (2) bekezdés alapján 5) Hadigondozottak ellátásával összefüggő feladatok.
32
5. Gibárt és Baskó helyzete
Gibárt település Kassa és Miskolc között félúton, a Hernád folyó két partján, a Zempléni- és Cserehát hegyvonulatok között terül el. 1984-ben a települést Encshez csatolták, s húsz évig képezte a város részét. 2006. október 1-jével, népszavazás eredményeként megkezdte újra önálló működését az önkormányzat. Lakosainak száma 372 fő. A település területe 533 ha. Lakóingatlanok száma 155.40
Baskó Miskolctól 60 kilométerre, Abaújkértől északkeletre, Sima északi szomszédjában fekvő település. A 20. század elején Abaúj- Torna vármegye Gönczi járásához tartozott. Baskó közúton csak Simán keresztül közelíthető meg, a legközelebbi város hozzá Abaújszántó. Lakosainak száma 166 fő. A település területe 29,63 km2.41
Mindkét fent említett település az Abaújszántói Közös Önkormányzathoz tartozik. Gibárt 2007. január 1-jétől, Baskó pedig 2006. július 1-jétől. A települések önkormányzatai megállapodtak, hogy az igazgatási feladatokat az abaújszántói székhelyű Közös Önkormányzati Hivatalban látják el. A közös önkormányzat létszáma összesen 18 fő. 1 fő jegyző 1 fő aljegyző 16 fő ügyintéző.
Állandó kirendeltségek működnek Baskón, Felsődobszán, Gibárton, és Simán. A székhelytelepülésen működő Közös Önkormányzati Hivatalban, illetve az állandó Kirendeltségeken az ügyfélfogadási napok hétfőn, szerdán és pénteken megoldottak.
40 41
http://www.gibart.hu/bemutatkozas.html 2014.03.25. http://hu.wikipedia.org/wiki/Bask%C3%B3 2014.03.26.
33
5.1. Gibárt település igazgatási feladatinak ellátása A 2006. december 28-án Abaújszántó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Gibárt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 38. § (3) bekezdése alapján az igazgatási feladatok ellátására megállapodást kötöttek. Abaújszántó Város Önkormányzata Képviselő-testülete által létrehozott Hivatal a jegyző irányításával 2006. december 31. napjától ellátja Gibárt Község Önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel teljes hatáskörben a polgármesteri hivatali feladatokat. Ennek értelmében: • teljes körűen intézi a jegyzői, anyakönyvvezetői hatáskörbe tartozó hatósági ügyeket, • a polgármester hatáskörébe tartozó hatósági ügyek előkészítését biztosítja, • ellátja a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, • biztosítja a Képviselő-testület és a képviselők tevékenységével kapcsolatos jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok maradéktalan ellátását, • ellátja a Képviselő-testület működésével kapcsolatos előkészítési, szervezési feladatokat, • közreműködik a polgármester hatáskörébe tartozó feladatok ellátásában a polgármester utasítása szerint. A jegyző és a Polgármesteri Hivatal ügyintézői az alábbi rendben tartanak helyszíni ügyfélfogadást a Polgármesteri Hivatal Gibárti Kirendeltségén: • a jegyző minden hónap első keddjén 9-12 óráig • a jegyző által kijelölt ügyintézők minden kedden 9-12 óráig, 1 fő ügyintéző hétköznap minden délelőtt 8-12 óráig • egyéb esetekben az ügyintézés az ügyfélfogadás Gibárt Község lakossága részére az Abaújszántó Város Polgármesteri Hivatalában történik az Abaújszántó
Város
foglaltak szerint.
42
Önkormányzata
Képviselő-testületének
42
Abaújszántó-Gibárt közötti megállapodás, 2006. december 28.
34
rendeletében
5.2. Baskó település igazgatási feladatinak ellátása 2006. június 28-án Abaújszántó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Baskó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 38. § (3) bekezdése alapján az igazgatási feladatok ellátására megállapodást kötöttek. Abaújszántó Város Önkormányzata Képviselő-testülete által létrehozott Polgármesteri Hivatal a jegyző irányításával ellátja Baskó Község Önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel teljes hatáskörben a polgármesteri hivatali feladatokat, amelyek megegyeznek a fent említett Gibárt településsel kötött megállapodásban foglaltakkal. A jegyző és a Polgármesteri Hivatal ügyintézői az alábbi rendben tartanak helyszíni ügyfélfogadást a Polgármesteri Hivatal Baskói Kirendeltségén: • a jegyző minden csütörtökön 9-11 óráig • a jegyző által kijelölt ügyintézők minden hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön 812 és 13-15 óráig • egyéb esetekben az ügyintézés az ügyfélfogadás Baskó Község lakossága részére az Abaújszántó Város Polgármesteri Hivatalában történik az Abaújszántó
Város
Önkormányzata
Képviselő-testületének
rendeletében
foglaltak szerint. Ezen megállapodások az értelmében, és mivel mindkét település, Gibárt és Baskó is az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik, és a településeken a járások kialakulását megelőzően is csak kirendeltségek működtek, lényeges változás nem következett be az ügyintézések tekintetében a járások kialakulását követően. Az ott élő emberek ügyeinek intézését a kirendelt ügyintézők segítségével folytatták le meghatározott napokon, a járások felállítása után pedig az ügysegédek állnak a polgárok rendelkezésére a már korábban említett feladatok elintézésében ugyan csak meghatározott munkanapokon. Amennyiben nem alkalmas az ott élő emberek számára a kijelölt ügyintézési időpontok, ügyfélfogadási időben a Gönci Járási Hivatalhoz fordulhatnak, vagy a területileg közelebb fekvő Abaújszántó Kirendeltséghez.
Személyes tapasztalatszerzés céljából felkerestem az Abaújszántói Kirendeltségen ügyfélfogadási időben az ügysegédeket. Baskón ügysegédeként Pósáné Abrankó Edina állt a rendelkezésemre egy interjú erejéig. 35
-
Tisztelt Ügyintéző! Először is szeretném megköszönni, hogy időt szakított arra, hogy segítségemre legyen a dolgozatom megírásában. Az elmúlt egy év során milyen tapasztalatokra tett szert munkája során?
-
A kezdeti nehézségeket követően a munkavégzés mára zökkenőmentesen folyik. Az ügyfelek már megszokták az új rendszert, egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy milyen problémákkal, kérésekkel fordulhatnak hozzánk, illetve, hogy mely ügyeiket tudják továbbra is a helyi önkormányzatoknál elintézni. Itt a Gönci Járási Hivatal Abaújszántói Kirendeltségénél már mindannyian elvégeztük az úgynevezett KAB-os képzést, ennek eredményeként a kezdeti bizonytalanságok után mára a hozzánk érkező ügyfelek ugyan olyan minőségű szolgáltatáshoz jutnak személyes ügyeik elintézése során, mint bármelyik megyeszékhelyen élő állampolgár.
-
A baskói lakosok elsősorban milyen jellegű problémákkal keresik fel a Járási Hivatalt?
-
Mivel én is baskói lakos vagyok, ezért az itt élő emberek a Járási Hivatal hatáskörébe tartozó ügyeken kívül más jellegű problémákkal is bizalommal fordulnak hozzám, például GYES, GYED igénylése, nyugdíj igénylése, méltányossági nyugdíjemelés, stb. Természetesen, amiben tudok, segítem őket. A hatáskörbe tartozó ügyek tekintetében elsősorban ápolási díj kérelemmel, valamint közgyógy kérelmekkel keresnek fel, ami annak tudható be, hogy a települést túlnyomó többségben időskorúak lakják.
-
Hogyan zajlik az ügyintézés menete?
-
Baskó helyzete speciális, mivel a településen a Járási Hivatalhoz átkerülő hatósági feladatok száma nem indokolta az ügysegédi jelenlétet. Ezáltal az ügyfelek vagy engem keresnek fel otthonomban, vagy bejönnek az Abaújszántói Kirendeltségre. A többi településen az alábbiak szerint zajlik az ügyintézés. Az ügysegéd az ügyfelektől átvett kérelmet érkezteti, iktatja, ellenőrzi a kitöltött nyomtatványok helyességét, valamint a kötelezően csatolandó dokumentumok meglétét. Mivel egy ügysegéd egy napon több településen is tart ügyfélfogadást, ezért a legtöbb esetben nem kint a helyszínen, hanem a Járási Hivatal Kirendeltségén hoz érdemi határozatot. Szükség esetén a határozathozatal előtt a megfelelő szervektől belföldi jogsegélyt kér. A Járási Hivatal vezetője naponta felkeresi Kirendeltségünket, hogy az elkészített határozatokat ellenőrizze és kiadmányozza. Az Abaújszántói Kirendeltségen hozott határozatokat a 36
törzshivatal postázza az ügyfelek részére. Az elkészített határozatokat az ügysegéd a PTR (Pénzbeli és Természetbeni Ellátások Rendszere), valamint a WinSzoc (Szociális Támogatások Rendszere) rendszerbe töltik fel. -
Ön szerint a Járási Hivatalok létrehozása beváltották-e a hozzá fűzött reményeket?
-
Elfogulatlanság nélkül állíthatom, hogy a Járási Hivatalok képessé váltak az állampolgárok gyors és hatékony hatósági ügyintézését ellátni. A Járási Hivatal még nem jutott el a befejezettség állapotába, hiszen vannak még olyan államigazgatási feladatok, amelyek átvételének előkészítése folyamatban van. A Járási Hivatalokon belül az ügysegédi rendszer működtetésére egyre nagyobb igény mutatkozik. A személyesség miatt szívesebben, bátrabban fordulnak hozzánk, mint a Járási Törzshivatalhoz.
-
Nagyon szépen köszönöm, hogy a rendelkezésemre állt.
Az ügyfelek véleményére is kíváncsi voltam, ezért Gibárton az ügyfélfogadáson megjelent Kiss József lakost kérdeztem a járási rendszerrel kapcsolatban.
-
Mennyire tájékozott abban a kérdésben, hogy a Járási Hivatal milyen feladatokat lát el?
-
A tavalyi év elején nem sokat tudtam arról, hogy milyen feladatokat lát el a Járási Hivatal, mivel nem volt olyan ügyem, amely a hatáskörébe tartozott volna. Ezt követően az önkormányzat dolgozójától kaptam felvilágosítást, hogy kérelmemmel már nem ők, hanem a hetente egyszer kijáró ügysegéd foglalkozik
-
Milyen ügyekben kereste már fel a járási ügysegédeket?
-
Sajnos az elmúlt évben elveszítettem a munkámat. Ekkor szembesültem vele, hogy már nem az 5 km-re található Encsi Munkaügyi Központnál kell az ügyemet intézni, hanem a járási besorolás miatt a Gönci Munkaügyi Központba kell utaznom, mely 30 km-re található a lakóhelyemtől. Az álláskeresési járadék letelte után az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot már helyben az önkormányzathoz kijáró ügysegédnél igényeltem meg.
-
Milyen pozitív, illetve negatív tapasztalatai vannak az ügyeinek elintézése során?
-
A járási ügysegéd nagyon segítőkész volt ügyeim elintézése során. Azonban a gibárti lakosokat, köztük engem is kedvezőtlenül érint, hogy a járások 37
megalakítása után a gyámügyeink, egyes okmányirodai ügyek elintézéséhez a lakóhelyünktől messze lévő Göncre kell utazni, ami tömegközlekedéssel szinte megoldhatatlan. Ez évtől kis javulás történt, mivel a munkanélküli ügyeink intézésével már a közelebb lévő Abaújszántói Munkaügyi Kirendeltséget is fel tudjuk keresni. -
Ön szerint mennyire ügyfélbarát a rendszer?
-
Nekünk, ügyfeleknek kedvező megoldás, hogy egy helyen intézhetjük el az ügyeinket, ez által egyszerűsödött az ügyintézés menete, ami mindenképp az új rendszer javára írható.
-
Tapasztalatai alapján mennyire felkészültek az ügyintézők?
-
Az ügyintézők részéről a legkisebb szakmai bizonytalanságot sem tapasztaltam. Kérdéseimre érthető, egyértelmű válaszokat kaptam, pontosan elmondták az ügyem intézésének menetét és információkat kaptam a további teendőkről.
-
Köszönöm a válaszait.
38
Összegzés
Dolgoztomban igyekeztem bemutatni átfogóan a járási rendszert és annak működési rendszerét, bővebben kitérni az ezer fő alatti települések megváltozott helyzetére, amelyből két konkrét települést mutattam be. A járási hivatalok létrehozásának célja egy hatékony, eredményes, ügyfélbarát, csökkentett idő- és költségráfordítással járó, szakszerű és az esélyegyenlőség szempontjára is tekintettel lévő alsó-középszintű igazgatási tér kialakítása volt, ami a dolgozatom megírása során nyert álláspontok szerint beigazolódott. A járási hivatalok által nyújtott szolgáltatások fejlesztését jelentő intézkedések és újítások központi eleme az állampolgár, ügyfél számára magas színvonalú és az ország bármely pontján azonos feltételek mellett igénybe vehető államigazgatási szolgáltatás nyújtása volt. Mivel az állampolgár személyesen a járásokon keresztül találkozik az állammal, a járások működése az államműködés egészének lakossági megítélésére is lényegesen hat. Az alacsony lakosságszámú településeken az egyes államigazgatási ügyek előfordulásának gyakorisága miatt kezdetben előfordulhatott a szakmai bizonytalanság. Mindezt mára a járási hivatal egyértelműen kiigazította. Ez pedig az ügyfelek hatósági kiszolgálásában olyan színvonalat eredményezett, amely az állam pozitív megítélése szempontjából különös hangsúlyt nyert. Ugyancsak pozitívum, hogy a határozatok és végzések egyszerűsítésre kerültek, a döntések az ügyfelek számára közérthetőbbé váltak. A járási hivatalok képessé váltak az érintett településeik állampolgárait gyors, hatékony hatósági eljárással kiszolgálni. A kirendeltségek és a települési ügysegédek jelenléte miatt nem beszélhetünk már az ügyfelek felesleges és szükségtelen, ebből adódóan költségekkel együtt járó utazásairól sem, ami az állampolgárok tekintetében kedvező szempont. 2014-től az okmányirodák bázisán kialakításra kerültek a kormányablak-rendszerek. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lett járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az 39
ügyintézési helyszín. A járási hivatal még nem jutott el a befejezettség állapotába, hiszen vannak még olyan államigazgatási feladatok más hatásköri szereplők kezében, amelyek indokolják azok átvételét. Azonban véleményem szerint már mára is megkérdőjelezhetetlenné vált a járási hivatalok szükségessége.
40
Irodalomjegyzék
Dr. Hencz Aurél: területrendezési törekvések Magyarországon, Az államigazgatási jogi szabályozás aspektusából, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973.
Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
Dr. Csizmadia Andor - Dr. Karcsay Sándor: Magyarország közigazgatása, Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, 1946.
Pap Norbert: A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21. század első évtizedeiben, Tér és Társadalom 18. évf. 2044/2.
Dr. Zöld - Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása. Területi statisztika, 2012. (15. (52.) évf.) 5. sz.
Gönci Járási Hivatal Ügyrendje, 2013.
Dr. Zöld – Nagy Viktória: A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai
Magyarország járásai, 2013. január 1. , Központi Statisztikai hivatal, Budapest, 2013.
Abaújszántó-Gibárt közötti megállapodás, 2006. december 28.
Kulcsár László – Szurkos Mária: Közvéleménykutatás az új választási törvényekről, a helyi képviseleti rendszer működéséről és a járások megszüntetéséről, Budapest, 1985.
Tomcsányi Kálmán: A magyar közigazgatás szervezete, Budapest, 1938.
Takács Imre: A járási tanácsok feladatai, Budapest, 1963.
41
Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956: Abaújszántói, Edelényi és Encsi Járás, Miskolc, 2008.
Miklóssy Endre: A járás és viszontagságai, Területi statisztika, 2012. (15. (52.) évf.)
Dr. Ivanics Imre – Dr. Tóth József: A járások múltjáról és lehetséges jövőjéről, Területi Statisztika, 2012. 1. sz.
Dr. Szalkai Gábor: A járások kialakításának módszertani megalapozása
42
Jogszabályok jegyzéke
1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról
1848. évi XVI. törvénycikk a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról
1848. évi XVII. törvénycikk a megyei tisztválasztásokról
1848. évi XXIII. törvénycikk a szabad királyi városokról
1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről
1886. évi XXII. törvénycikk a községekről
1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről
1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
1299/2011. (IX.1.) Kormány határozat a járások kialakításáról
2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről 43
343/2006. évi (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról
51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
44
Hivatkozások jegyzéke
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/03/szalkai.pdf (2014.03.04.)
http://www.jaras.info.hu/jaras/jaras-tortenete (2014.03.04.)
http://www.terport.hu/vezercikkek/jarasok-a-magyar-kozigazgatas-torteneteben (2014.03.05.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zigazgat%C3%A1s (2014.03.31.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kist%C3%A9rs%C3%A9g (2014.03.31.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_j%C3%A1r%C3%A1sainak_list% C3%A1ja (2014.03.05.)
http://www.jaras.info.hu/jaras/jarasok-kialakitasa (2014.03.11.) http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6nci_j%C3%A1r%C3%A1s (2014.03.12.)
http://jarasterkep.hu/gonci-jaras-terkep/gonc-a-jaras-terkepen-gonc-a-gonci-jarashoztartozik-gonc-elhelyezkedese-a-gonci-jarasban.html (2014.03.30.)
http://www.gibart.hu/bemutatkozas.html (2014.03.25.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bask%C3%B3 (2014.03.26.)
45
