SIOK Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)
2012.
1
Tartalomjegyzék I.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI ................................... 6 1.1
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja: ............................................ 6
1.2
Az intézmény jellemzői az alapító okirat alapján: ................................................................... 9
II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ................................................................... 25 2.1.Az intézmény szervezete ............................................................................................................. 25 2.1.1.
Az igazgatóság ............................................................................................................... 25
2.1.2.
Az intézmény vezetősége .............................................................................................. 25
2.1.3.
Az intézmény dolgozói:.................................................................................................. 27
2.1.4.
Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................... 27
III. SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉS RENDJE ...................................................................................... 34 3.1. Bölcsőde ..................................................................................................................................... 34 3.1.1. A bölcsőde működési rendje ............................................................................................... 34 3.1.2. A bölcsőde közösségei ......................................................................................................... 41 3.1.3. Kapcsolattartás a társadalmi környezettel: ......................................................................... 42 3.1.4. Szolgáltatások ...................................................................................................................... 43 3.1.5. A gondozó- nevelő munka belső ellenőrzésének rendje..................................................... 43 3.2. AZ ÓVODÁK ................................................................................................................................ 44 3.2.1. Működési rendje:................................................................................................................. 44 3.2.2.Az óvoda közösségei ............................................................................................................. 48 3.2.3.Az óvodai közösségek kapcsolatai ........................................................................................ 52 3.2.4. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések ....... 53 3.2.5.Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés .......................................................................... 54 3.2.6.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. ...................................................... 55 3.2.7. Az intézmény védő, óvó előírásai ........................................................................................ 55 3.2.8.Óvodai integrációs program /Lásd: Óvodai helyi Nevelési Program/ .................................. 57 3.3. ISKOLÁK ...................................................................................................................................... 57 3.3.1. Működés rendje: ................................................................................................................. 57 3.3.2.Az intézmény közösségei ...................................................................................................... 61 3.3.3.A szülők közösségei .............................................................................................................. 67 3.3.4.Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása .................................................................... 70 3.4. A TAGISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................... 72
2
3.5. MŰVÉSZETI ISKOLA ..................................................................................................................... 73 3.5.1. A tagintézmény-egység jogosultságai: ................................................................................ 73 3.5.2. A tagintézmény-egység vezetősége .................................................................................... 73 3.5.3.A tanév rendjének meghatározása....................................................................................... 74 3.5.4.Az intézmény nyitva tartása ................................................................................................. 75 3.5.5.A tanítási napok rendje ........................................................................................................ 76 3.5.6. A tanórákon kívüli foglalkozások ......................................................................................... 77 3.5.7.A felvételi vizsgák, beszámolók és javítóvizsgák lebonyolításai,azok szabályai és a mulasztás. ...................................................................................................................................... 78 3.5.8. A pedagógusok nevelő-oktató munkáival összefüggő teendők kijelölésének és megbízásának elvei........................................................................................................................ 82 3.5.9.A tanulók jutalmazásának elvei: ........................................................................................... 84 3.5.10. Kapcsolatrendszerek kiépítése .......................................................................................... 85 3.5.11.A térítési díj fizetésének rendje.......................................................................................... 87 3.6. MÓDSZERTANI KÖZPONT ........................................................................................................... 87 3.6.1. Az intézmény feladatai: ....................................................................................................... 87 3.6.2. Az intézmény tevékenysége, feladatköre............................................................................ 88 3.6.3. Az intézmény tevékenységi formái...................................................................................... 89 3.6.4. Az intézmény szervezeti felépítése, a kapcsolattartás és a belső ellenőrzés rendje .......... 89 3.6.5. Az intézmény működési rendje ........................................................................................... 92 3.6.6. Munkaidő nyilvántartás eljárási szabályai .......................................................................... 95 3.6.7. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja ...................................... 96 3.7.GYERMEKJÓLÉTI ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI KÖZPONT ........................................................................ 97 3.7.1.Gyermekjóléti szolgálat ........................................................................................................ 97 3.7.2.Helyettes szülői hálózat ........................................................................................................ 97 IV.A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................................ 99 4.1.Mindennapi testedzés ................................................................................................................. 99 4.2.Délutáni sportfoglalkozások ........................................................................................................ 99 V. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................... 100 5.1.Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények......................................................................... 100 VI.KITÜNTETÉSEK A PEDAGÓGUSOK ÉS TANULÓK KÖRÉBEN ............................................................. 102 6.1.Tanulói: ...................................................................................................................................... 102 6.2.Nevelői: ..................................................................................................................................... 102 VII.A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ..................................... 103 7.1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................ 103
3
VIII.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ..................... 104 8.1.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan .. 104 8.2.Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ................................................ 105 IX. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................ 106 9.1. A tankönyvellátás célja és feladata .......................................................................................... 106 9.2. A tankönyvfelelős megbízása ................................................................................................... 106 9.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérés ............................................................................ 107 9.4. A tankönyvtámogatás módjának maghatározása .................................................................... 108 9.5. A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................................... 108 X. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE......................................................... 109 10.1.
A belső ellenőrzés feladatai............................................................................................. 109
10.2.
A belső ellenőrzésére jogosult személyek ....................................................................... 109
10.3.
Kiemelt ellenőrzési szempontok...................................................................................... 109
10.4.
A belső ellenőrzés dokumentumai .................................................................................. 109
10.4.1.
Belső ellenőrzési szabályzat FEUVE ............................................................................. 110
10.4.2.Belső ellenőrzési terv ....................................................................................................... 110 XI.A PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS ....................................................................................................... 111 XII. A MINŐSÉGI MUNKÁÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK FŐBB SZEMPONTJAI (MÉRHETŐEN) ..................................................................................................................................... 112 XIII. TANULÓI JOGVISZONY .................................................................................................................. 113 13.1
Felvétel az intézménybe, évfolyamváltás............................................................................ 113
13.2
A tanulói jogviszony megszűnése ........................................................................................ 113
XIV. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ........................................................................................... 114 14.1.
Tanórán kívüli rendszeres foglalkozások ......................................................................... 114
14.1.1.
A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok .................................. 114
14.1.2.
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ................... 114
14.2.
Egyéb foglalkozások......................................................................................................... 115
XV.RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................. 117 15.1.Rendkívüli esemény................................................................................................................. 117 15.2.Intézkedések............................................................................................................................ 117 XVI.TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV ......................................................................................................... 119 XVII. Mellékletek.................................................................................................................................. 120 14.1. SIOK alapító okirat ................................................................................................................. 120 14.2. Fegyelmi eljárás szabályzata.................................................................................................. 120
4
14.3 .A TÁMOP 3.1.4 -08-2-2009-0002. számú pályázat projektmenedzsmentjének SZMSZ-e ..... 120 14.4. SIOK tagintézményeinek helyettesítési rendje....................................................................... 120 14.5. Egyéb szabályzatok ................................................................................................................. 120
5
I.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI
SZABÁLYZAT
A Siófoki Integrált Oktatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak megtartása nem csak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai a szolgáltatásait igénybe vevőkre – a gyermekekre és szüleikre is vonatkoznak. 1.1
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja:
Célja: A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósításának szervezeti és működési feltételeit adja, szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: – 1992.évi XXXIII. törvény : A közalkalmazottak jogállásáról /Kjt./ – 1996.évi XXVIII .törvény : A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi törvény módosításáról – 1993.évi LXXIX. törvény:A közoktatásról / és módosításai:2006.évi CXXI. 2007.évi LXXXVII .törvény 2008.évi XXXI. törvény – 1992.évi XXXVIII. törvény: Az államháztartásról – 1992.évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve – 2001.évi XXXVII. törvény: A tankönyvpiac rendjéről /2007.jún.módosítás/ A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: – 138/1992.évi (X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben. – 11/1994. évi (VI.8.)MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről – 30/1999.(II.14.) Korm. rendelet a diákigazolványról. – 130/1995(X.26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról. – 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. és LXXIX. törvény végrehajtásáról – 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet a tankönyvrendelés elkészítésének és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. – 28/2000.(IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. – 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről. – 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről. – 4/ 2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
6
A Bölcsőde működési rendjét meghatározó jogszabályok, dokumentumok és módszertani kiadványok, szakmai segédletek jegyzékei:
1997.évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 15/1998. (IV.30.) NM rendelet. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, A Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992.évi XXXIII. Törvény (Kjt.), A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000(XII.26.) Korm. rend., A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. törvény és annak módosításai A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek általkezelt személyes adatokról, 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet. A személyes gondoskodást végző személyek működési nyilvántartásáról, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználhat bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm.rendelet 33/1998(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, és szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, A munkavédelemről szóló többször módosított 1993. évi XCIII.törvény, 259/2002. (XII.18.)Korm. rend. a gyermekjóléti és gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről, 80/1999. (XII.28.) GM – EüM – FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer előállítás és – forgalmazás feltételeiről, 281/1997. (XII.23.) Kormányrend. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működési engedélyezéséről. Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011.(II.28.) önkormányzati rendelete a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról Az intézmény alapító okirata.
A bölcsőde szakfelügyeletét a GYVT. 118. § (3) bekezdése értelmében megyei gyámhivatal, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vagy az általa kijelölt területi szakmai módszertani feladatokat ellátó intézmény bevonásával látja el. A bölcsőde egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Siófoki Balatonföldvári, Tabi, Kistérségi Népegészségügyi Intézetének tisztiorvosa gyakorolja. A tisztiorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a Regionális Módszertani Bölcsődét. A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztály, Budapest, 2008
7
Korai fejlesztés a bölcsődében. Módszertani levél NCSSZI, Bp. 2003 Játék a bölcsődében. Módszertani levél NCSSZI, Bp. 2003 Gyermekfogászati prevenció program megvalósítása a bölcsődében ( Ajánlás) BOMI – Fővárosi Gyermekfogászati Prevenciós Bizottság.BOMINFO, 1995. No.2.Hírlevél 1. Felszerelési jegyzék. VI. Bölcsődék EüM. Bp. 1994 Bölcsődei szakmai és szervezési útmutató BOMI, Bp. 1993 A szakmai munka ellenőrzésének szempontjai BOMI, Bp. 1991 A Bölcsődei Szakmai Kollégium 1/1991. (I.29.) sz. irányelve a speciális gondoskodást igénylő (fogyatékos) gyermekek bölcsődei ellátásához OCSGYI – Bölcsődék Módszertani Központja, Bp. 1991 A Bölcsődei Szakmai Kollégium 1.sz.módszertani levele az AIDS-ről OCSGYI – Bölcsődék Módszertani Központja, Bp. 1991 Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatáshoz BOMI, Bp. 1989 Bölcsődevilágítás ajánlás TUNGSRAM, Bp. 1987 Nevelési, oktatási építmények, bölcsődék. Tervezési előírások MSZ §4-205/2-87. ÉVM, Bp. 1987 A bölcsőde kertje, az épület külső kapcsolatai. Kialakítási útmutató BOMI, Bp., 1986 Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In. Előadások – közlemények – dokumentumok. Módszertani levelek, irányelvek BOMI, Bp. Folyamatos napirendi a bölcsődében. 3.sz.módszertani levél BOMI, Bp.1982 Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató a fokozatos beszoktatás c. módszertani levélhez. 1982. Kézirat A bölcsődei nevelés – gondozás szakmai szabályai Módszertani levél 2009.
8
Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügy Intézet 47. sz. Módszertani levele: „Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei” címmel. Szülőcsoportos foglalkozás Módszertani levél 1997. Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: - Alapító Okirat, - Pedagógiai Program, Helyi Nevelési Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - Minőségirányítási Program - Házirend - Éves munkaterv - Közalkalmazotti Szabályzat - Esélyegyenlőségi terv A Siófoki Integrált Oktatási Központ Óvodai Helyi Nevelési Programja, Pedagógiai Programja, Minőségirányítási Programja, Házirendje és az SZMSZ- e nyilvános. Minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető, tanulmányozható. A dokumentumok tartalmát a SIOK valamennyi tagintézményében, tagintézmény- egységében és Siófok Város honlapján bárki megismerheti.
1.2 Az intézmény jellemzői az alapító okirat alapján: Az intézmény neve:
Siófoki Integrált Oktatási Központ, bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakszolgálat, alapfokú művészet - oktatási intézmény, gyermekjóléti - és ifjúságvédelmi
központ
Az intézmény rövidített neve:
Siófoki Integrált Oktatási Központ - SIOK
Az intézmény székhelye:
8600 Siófok , Szépvölgyi u.2.
Az intézmény vezetője:
főigazgató
Az intézmény fenntartója:
Siófok Város Önkormányzata
A fenntartó címe:
8600 Siófok Fő tér 1.
9
Alaptevékenységek, szakfeladatok: TEÁOR szerinti besorolás 1.
Alaptevékenység
Szakfeladatok
Bölcsődei ellátás
Szakfeladatszám
889101
2. Iskolai előkészítő oktatás
Óvodai nevelés, ellátás Kompetencia alapú oktatás, IPR
851011
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása érzékszervi (hallássérült), értelmi, beszédfogyatékos, megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd a.) a megismerő funkciók vagy viselkedésfejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzd SIOK Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje intézményegységekre lebontva: Siófok, Bókay utca 2. hallássérült (enyhe fokban hallássérült, hallásukat műtéti úton helyreállított hallássérült, hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált gyermek) értelmi fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy viselkedésfejlődésének organikus okra vissza nem vezethető súlyos rendellenességével küzd
851012
Siófok, Bókay utca 2/a. beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési
10
és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Siófok, Csárdaréti út hallássérült (enyhe fokban hallássérült, hallásukat műtéti úton helyreállított hallássérült, hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált gyermek) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Siófok, Asztalos út 20. értelmi fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Siófok, Kossuth L. út 20. beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Siófok, Fő út 130. értelmi fogyatékos
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a
11
viselkedés fejlődésének rendellenessége Siófok, Áchim A. út 1. értelmi fogyatékos
súlyos
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Siófok, Széchenyi út 33. beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Siófok, Fő út 218. beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége
SIOK vidéki óvodái: Ádánd, Árpád utca 15. értelmi fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és
12
súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Balatonendréd, Fő út 77. értelmi fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Nagyberény, Óvoda út 1. értelmi fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Balatonvilágos, Iskola u. 2. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége beszédfogyatékos, (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek előfordulása) Óvodai intézményi étkeztetés
3.
Általános iskolai oktatás
Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, 1-4 évfolyamon iskolaotthonos oktatás Kompetencia alapú oktatás, IPR
562912
852011
13
Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, 5-8 évfolyamon iskolaotthonos oktatás Kompetencia alapú oktatás, IPR 852021
14
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 1-4 évfolyamon iskolaotthonos oktatás a.) testi, érzékszervi, (hallássérült) értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd b.) a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd SIOK iskolai tagintézményei, alsó tagozat: 1. SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) 2. SIOK Beszédes József Általános Iskola, Speciális Tagozat és Módszertani Központ -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -hallássérült (enyhe fokban hallássérült, hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült, hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált gyermek) -értelmi fogyatékos (integráltan nem oktatható tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók)
852012
15
3. SIOK Széchenyi István Általános Iskola -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) -testi fogyatékos: enyhébb mozgáskorlátozott (végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok – művégtag, járógép megléte petyhüdt végtag bénulást okozó kórformák, az enyhébb korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek) 4. SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége 5. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) -testi fogyatékos: enyhébb mozgáskorlátozott (végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok – művégtag, járógép megléte petyhüdt végtag bénulást okozó kórformák, az enyhébb korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek) -értelmi fogyatékos (integráltan oktatható
852012
16
tanulásban akadályozott) -autista 6. SIOK Dr. Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 5-8 évfolyamon testi, érzékszervi, (hallássérült) értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd a.) a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd 7. SIOK Mészöly Géza Általános Iskola Balatonvilágos - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége - beszédfogyatékos, (megkésett beszédfogyatékos, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása)
852012
17
SIOK iskolai tagintézményei, felső tagozat: 1. SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) 2. SIOK Beszédes József Általános Iskola, Speciális Tagozat és Módszertani Központ -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -hallássérült (enyhe fokban hallássérült, hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült, hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált gyermek) -értelmi fogyatékos (integráltan nem oktatható tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók)
852022
18
3. SIOK Széchenyi István Általános Iskola -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) -testi fogyatékos: enyhébb mozgáskorlátozott (végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok – művégtag, járógép megléte – petyhüdt végtag bénulást okozó kórformák, az enyhébb korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek) 4. SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége 5. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége -beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) -testi fogyatékos: enyhébb mozgáskorlátozott (végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok – művégtag, járógép megléte – petyhüdt végtag bénulást okozó kórformák, az enyhébb korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek) -értelmi fogyatékos (integráltan oktatható 19
tanulásban akadályozott) -autista 6. SIOK Dr. Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége 7. SIOK Mészöly Géza Általános Iskola Balatonvilágos - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd - beszédhibás gyermekek beszédkorrekciója Általános iskolai felnőttoktatás Iskolai intézményi étkeztetés Általános iskolai napközi otthonos nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
852024 562913 855911 855912
Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe 852031
4.
Alapfokú művészetoktatás
Alapfokú művészet-oktatás zeneművészeti ágban Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe 852032 Alapfokú művészet-oktatás táncművészeti ágban Hangfelvétel készítés
592011
Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe 5.
Pedagógiai módszertani központ
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység logopédia, gyógytestnevelés, óvodai és iskolai fejlesztés, iskolapszichológia
856011
20
Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe Pedagógiai szakmai szolgáltatások
856020
Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
889206
Gyermekek egyéb napközbeni ellátása 889108 6.
Gyermekjóléti és ifjúságvédelmi központ
Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások Nevelőszülőnél elhelyezettek ellátása Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása Családok átmeneti elhelyezettek ellátása
889109 879016 879017
otthonában 879019
Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósítását célzó általános tevékenységek és programok
7.
Esélyegyenlőség és Nemek társadalmi egyenlőségének egyenlő bánásmód megvalósítását célzó tevékenységek és megvalósulását programok célzó tevékenységek és programok Hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek és programok
890111
890112
890113
890114
890115
890116
21
Fizikai és információs akadálymentesítés segítő programok, támogatások
8.
Fogyatékosságügy
Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének előmozdításával kapcsolatos egyéb tevékenységek Fogyatékossággal élők integrációját segítő támogatások
társadalmi programok,
Fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése
9.
Gyermek és ifjúsági ügyek
890122
890123
890211
A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok
890212
A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások
890214
A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósítását célzó általános tevékenységek és programok
l0.
890121
Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód Nemek társadalmi egyenlőségének megvalósulását megvalósítását célzó tevékenységek és célzó tevékenységek programok és programok Hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek és programok
890215
890111
890112
890113
890114
890115
890116
22
Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe Fizikai és információs akadálymentesítés segítő programok, támogatások 11.
Fogyatékosságügy
Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének előmozdításával kapcsolatos egyéb tevékenységek Fogyatékossággal élők integrációját segítő támogatások
társadalmi programok,
890121
890122
890123
Ellátási terület: Siófoki kistérség közigazgatási területe 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás Iskolai szociális munka
12.
Gyermek- és ifjúsági ügyek
Fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése
890212
A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások
890214
Nemzetközi oktatási együttműködés 13.
Nemzetközi ifjúsági együttműködés Nem lakóingatlan bérbeadása (oktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek, helyiségek bérbeadása, turisztikai hasznosítása
14.
Kiegészítő tevékenység
890211
A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok
A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Nemzetközi kapcsolatok
889205
Katasztrófa áldozatainak elszállásolása (oktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek, helyiségek bérbeadása, ingyenes átengedése)
890215
842152 842154
682002
559091
23
Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Minőségbiztosítási tevékenység Ifjúság egészségügyi gondozás Fogorvosi ügyeleti ellátás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
620900 749032 869042 862302 856099
A SIOK gazdasági ügyeit és minden ahhoz kapcsolódó adminisztratív feladatot Siófok Város Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági Osztálya látja el. Az eredeti Alapító Okirat az I. számú mellékletben található.
Bélyegzők használata: Használatára jogosult: Körbélyegző:
főigazgató főigazgató-helyettes tagintézmény-vezetők intézményegység- vezetők
Hosszú bélyegző:
főigazgató tagintézmény-vezetők
1.számú (főigazgató felirattal) 2.számú (főigazgató-helyettes felirattal) 3.számú (tagintézmény-nevével) 4.számú (intézmény-egység nevével) Siófoki Integrált Oktatási Központ és címe Tagintézmények nevével és címével
A könyvtári egységek is rendelkeznek a nyilvántartást is segítő bélyegzővel./ 4/ név -vel jelölve, a könyvtárosok használják./
24
II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
2.1.Az intézmény szervezete 2.1.1. Az igazgatóság Az intézmény igazgatósága: 1. a főigazgató 2.
a főigazgató-helyettes
Az intézmény felelős vezetője a főigazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. A főigazgató munkáját egy főigazgató-helyettes, a gazdasági feladatok területén Siófok Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály vezetője és a tagintézmény-vezetők segítik. A főigazgató megbízása pályáztatás útján történik. A főigazgatói pályázatot Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete írja ki és bízza meg 5 évre a főigazgatót, mint magasabb vezetőt a jogszabályoknak megfelelően. A főigazgató helyettes és a tagintézmény-vezetői álláshelyek, mint magasabb vezetői álláshelyek betöltése pályáztatás útján történik, a pályázatot a SIOK Főigazgatója írja ki. A főigazgatói helyettest és a tagintézmény-vezetők megbízását a tantestületek, DÖK és a Szülői Szervezet véleményének kikérésével 5 évre a főigazgató adja. A tagintézmény-egység vezetők megbízását legfeljebb 5 évre a SIOK Főigazgatója adja. A pedagógusok, és a technikai személyzet kinevezését a főigazgató végzi, a tagintézmény vezető véleményét kikérve. A főigazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével: – munkáltatói – tanügyi – gazdálkodási a főigazgató-helyettes helyettesíti. A tagintézmény-vezetők helyettesítéséről, a helyettesítési rend rendelkezik. Az igazgatóság rendszeresen /hetente egyszer/ tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket a főigazgató vezeti, melyről emlékeztető készül. 2.1.2. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének a tagjai: – főigazgató – főigazgató-helyettes – tagintézmény-vezetők – a szakmai munkaközösségek vezetői – a diákönkormányzat munkáját segítő nevelők – a közalkalmazotti tanács elnöke, szülői szervezet elnöke
25
– Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály vezetője állandó meghívottként Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az intézmény vezetősége félévente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Erről írásos emlékeztető készül. Az intézményi vezetőség megbeszéléseit a főigazgató-helyettes készíti elő és a főigazgató vezeti le. Az intézmény vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
2.1.2.1. Főigazgató: Kizárólagos hatáskörébe tartozik: – a nevelőtestület vezetése – a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése intézményi szinten – a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések, azok végrehajtásának szakszerű előkészítése, ellenőrzése – a munkáltatói feladatok ellátása – az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás – az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos döntések
2.1.2.2. A főigazgató-helyettes: – – – – – – – – – – –
a nevelő oktató munka ellenőrzését, intézményi szintű megszervezését a technikai személyzet irányítása a tanári továbbképzések koordinálását a tantárgyfelosztások elkészítésének koordinálását a nemzeti és iskolai/óvodai ünnepségek koordinálását az iskolai, tanári ügyelet koordinálását a szakmai munkaközösségek munkájának koordinálását a tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, felzárkóztatás koordinálását a szakmai, oktatási eszközök, információhordozók megújítását az iskolai Minőségirányítási Programmal kapcsolatos teendők koordinálását valamennyi a gyermekek nevelésével-oktatásával összefüggő feladatok ellátását
2.1.2.3. A tagintézmény-vezetők: Az intézmény tagintézmény-vezetőinek javaslattevő, véleményező hatáskörük van. A tagintézmény vezetők feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza az alábbi feladatokat illetően: - a tagintézményben az oktató-nevelő munka ellenőrzését, megszervezését
helyben a tanári továbbképzések szervezését a tantárgyfelosztások elkészítését a nemzeti és iskolai/óvodai ünnepségek szervezését az iskolai, tanári és diák ügyeletének biztosítását a szakmai munkaközösségek munkájának biztosítását a tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, felzárkóztatás szervezését a szakmai, oktatási eszközök, információhordozók megújítását az iskolai Minőségirányítási Programmal kapcsolatos teendők végrehajtását az épületek tisztasága, egészségügyi előírások megtartása. valamennyi a gyermekek nevelésével-oktatásával összefüggő feladatok ellátását
26
A főigazgató havonta szakmai értekezletet tart a tagintézmény-vezetőkkel az aktuális feladatokat illetően. 2.1.3. Az intézmény dolgozói: Az intézmény minden dolgozóját a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény főigazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 2.1.4. Az intézmény szervezeti felépítése 2.1.4.1. Az intézmény szervezeti egységei:
Főigazgató – Főigazgató-helyettes
2 fő tanügy-igazgatási szakalkalmazott Iskolai tagintézmények SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SIOK Beszédes József Általános Iskola, Speciális Tagozat és Módszertani Központ SIOK Széchenyi István Általános Iskola SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd SIOK Balatonendrédi Általános Iskola
Óvodai tagintézmények SIOK Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje SIOK Ádándi Napközi otthonos Óvoda SIOK Balatonendrédi Napközi otthonos Óvoda SIOK Pillangó Napközi otthonos Óvoda Nagyberény SIOK Balatonvilágosi Napközi-Otthonos Óvoda Balatonvilágos
SIOK Dr.Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény SIOK Mészöly Géza Általános Iskola Balatonvilágos SIOK Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központ A SIOK magasabb vezetőinek heti kötelező óraszáma: - főigazgató 4 - főigazgató-helyettes: 4 A tagintézmény vezetők heti kötelező óraszáma:
27
- iskola – 4 óra - óvoda – 6 óra - gyermekjóléti 40 óra Iskolai tagintézmény vezető-helyettes heti kötelező óraszáma: 8 óra Tagintézmény-egység vezető heti kötelező óraszáma: 3 csoportos óvoda: 30 óra 4 csoportos óvoda: 24 óra Tagintézmény vezetői és helyettesi pótlékok vezető Iskolai tagintézmény Óvodai tagintézmény Óvodai tag intézményegység
275 % 300 % 100 %
Gyermekjóléti tagintézmény
140 %
helyettes 140 %
2.1.4.2.Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézménynek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Nemzeti Erőforrás Minisztérium A fenntartóval Társult Önkormányzatokkal Kistérségi Önkormányzatokkal KIKK-val Városi középiskolákkal Nevelési tanácsadóval szakmai tanácsadókkal, mentorokkal, referenciaintézményekkel A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az intézmény igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Siófok Városi Önkormányzat Rendelőintézetével, és segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. . A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a SIOK Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az főigazgató vagy az intézmény- illetve a tagintézményvezetők a felelősek. Élő a munkakapcsolat a helyi Rendőrséggel, mely dolgozói a közlekedési ismeretek oktatásába, illetve a Balaton veszélyeinek feltárásába is besegítenek, valamint a drogok elleni küzdelembe is.
28
2.1.4.3. Foglalkoztatottak intézményenként: Bölcsőde: 1 fő Bölcsőde-vezető 21 fő Kisgyermek nevelő 1 fő Gondnok-ügyintéző 6 fő Takarítónő 2 fő Fűtő-karbantartó 1 fő Élelmezésvezető 2 fő Szakács 2 fő Kézilány 0,5 fő Gyermekorvos Megbízással foglalkoztatott Óvodák: Katicabogár Óvoda –4 csoportos 1 fő tagintézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Nyolcszínvirág Óvoda 4 gyermekcsoport 1 fő tagintézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Micimackó Óvoda 3 gyermekcsoport 1 fő tagintézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Napraforgó Óvoda – 4 gyermekcsoport 1 főtag intézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus
29
2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Pitypang Óvoda – 4 gyermekcsoport 1 fő tagintézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Pillangó Óvoda – 3 gyermekcsoport 1 fő tagintézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Pöttyös Óvoda – 4 gyermekcsoport 1 fő tagintézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Széchenyi utcai Óvoda – 4 gyermekcsoport 1 főtag intézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Nyitnikék Óvoda – 4 gyermekcsoport 1 fő tagintézmény-egység vezető, aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő karbantartó udvaros Ádándi Óvoda – 3 gyermekcsoport
30
1 fő tagóvoda-vezető /függetlenített 2 fő óvodapedagógus csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő kisegítő-takarító 0,5 fő karbantartó udvaros Balatonendrédi Óvoda – 2 gyermekcsoport 1 fő tagóvoda-vezető (aki a gyermekcsoportban óvodapedagógus) 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként Pillangó Óvoda Nagyberény – 2 gyermekcsoport 1 fő tagóvoda-vezető (aki gyermekcsoportban óvodapedagógus) 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő takarítónő Balatonvilágosi Napközi-otthonos Óvoda – 2 gyerekcsoport 1 fő tagóvoda-vezető (aki gyermekcsoportban óvodapedagógus) 2 fő óvónő csoportonként 1 fő dajka csoportonként 1 fő kisgyermekgondozó Iskolák: SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – 24 osztály 1 fő tagintézmény-vezető 2 fő tagintézmény –vezető helyettes 1 fő szakmai vezető Tanítók, tanárok száma az indítható osztályok és a KT által meghatározott szempontok szerint kialakított. A tanárok száma az indítható tanszakok, csoportok, a jelentkező hallgatók és a KT által meghatározott szempontok szerint kialakított. 0,5 fő könyvtáros 1 fő gondnok 8 fő takarító 3 fő karbantartó, udvaros, portás
31
SIOK Széchenyi István Általános Iskola – 34 osztály 1 fő tagintézmény-vezető 2 fő tagintézmény –vezető helyettes Tanítók, tanárok száma az indítható osztályok és a KT által meghatározott szempontok szerint 1fő könyvtáros 1 fő gondnok 4 fő karbantartó, portás udvaros 10 fő takarító 1 fő éjszakai portás SIOK Beszédes József Általános Iskola, Speciális tagozat és Módszertani Központ Iskola - 20 osztály ) 1 fő tagintézmény-vezető 1 fő tagintézmény –vezető helyettes Tanítók, tanárok száma az indítható osztályok és a KT által meghatározott szempontok szerint 0,5 fő könyvtáros 1 fő gondnok 6 fő takarító 3 fő portás 2 fő karbantartó Speciális tagozat – 5 osztály 10 fő gyógypedagógus 2 fő gyógypedagógiai asszisztens 2 fő takarító Módszertani Központ 5 fő logopédus 1 fő gyógy-testnevelő 1 fő gyógypedagógus 3 fő óvodai fejlesztő 1 fő iskolai fejlesztő 2 fő iskolapszichológus SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd 1 fő tagintézmény-vezető 1 fő tagintézmény –vezető helyettes
32
Tanítók, tanárok száma az indítható osztályok és a KT által meghatározott szempontok szerint 1 fő gondnok 2 fő takarító 1,5 fő karbantartó, udvaros SIOK Általános Iskola Balatonendréd 1 fő tagintézmény-vezető Tanítók, tanárok száma az indítható osztályok és a KT által meghatározott szempontok szerint 1 fő gondnok 1fő takarító 1 fő konyhai dolgozó SIOK Dr. Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény 1 fő tagintézmény-vezető Tanítók, tanárok száma az indítható osztályok és a KT által meghatározott szempontok szerint 1 fő gondnok 2 fő takarító SIOK Mészöly Géza Általános Iskola Balatonvilágos 1 fő tagintézmény-vezető Tanítók, tanárok száma az indítható osztályok és a KT által meghatározott szempontok szerint 1 fő gondnok 2 fő takarító SIOK Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ 1 fő tagintézmény vezető 3 fő ifjúságvédelmi felelős (pedagógus) 7 fő gyermekjóléti feladatot ellátó (szociális) Megbízási szerződéssel: drogtanácsadó szeptember 1-től május 31-ig heti 3 óra június 1-től augusztus 31-ig heti 6 óra Megbízási szerződéssel: jogi tanácsadó havi 4 óra A települési tagiskolákkal kapcsolatban legalább kétévenként egyeztetni kell a tantestületek tagjainak számát a helyi önkormányzattal. A társult települési önkormányzatok évente jóváhagyják a költségvetést és a szakmai beszámolót.
33
III. SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉS RENDJE 3.1. Bölcsőde 3.1.1. A bölcsőde működési rendje
3.1.1.1. A bölcsőde helye és feladata a gyermekvédelem rendszerében: A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozást. A GYVT. a bölcsődéket hivatalosan is az esélyegyelőség megteremtése, a kisgyermekek hátrányainak és veszélyeztetettségének megelőzése, észlelése és korrigálása valamint a különböző családi igények kielégítésének színterévé tette. Kiemelten fogalmazza meg a hátrányos helyzetű és a gyermekek egészséges fejlődését veszélyeztető családokból érkező kisgyermekek gondozását. A gyermekvédelmi felelősi feladatokat a bölcsőde szakmai vezetője látja el. A kisgyermeknevelők odafigyelnek a gyermekek apró jelzéseire, magatartásukban bekövetkezett változásukra, rendszeres bölcsődébe járásukra. Segítségnyújtási lehetőségek: beszélgetések, a szülő figyelmének felhívása a gyermek fejlődésének sajátosságaira, szülői értekezletek tartása információnyújtás családlátogatások. Ha problémás helyzet adódik és pedagógiai eszközökkel nem sikerül a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermekjóléti szolgálat felé a bölcsőde szakmai vezetőnek jelzéssel kell élni. 3.1.1.2. A bölcsődei felvétel rendje: A bölcsődébe a gyermek húsz hetes korától három éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehető fel, amelyben a harmadik életévét betölti. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvos nem javasolja, bölcsődébe gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával:
a körzeti védőnő a házi gyermekorvos, vagy házi orvosa, a szociális illetve családgondozó gyermekjóléti szolgálat a gyámhatóság is kezdeményezheti.
A bölcsődei felvétel a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet alapján történik. Siófok Város Önkormányzata az ellátást az 5/2011. (II. 28.) számú rendelet alapján biztosítja.
34
3.1.1.3.A bölcsődei csoportok szervezése: A csoportok szervezésénél a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 40. § (2) és (3) bekezdésében megfogalmazottakat kell figyelembe venni. A bölcsődei ellátás megszűnik: A bölcsődei nevelési év végén (naptári év augusztus 31.) ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte. Ha a testi és szellemi fejlettségi szintje nem érte el az óvodai érettséget, akkor a negyedik életév betöltését követő augusztus 31-én. Megszűnik annak a gyermeknek az ellátása, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek egészségét. Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő kéri. 3.1.1.4 A gyermekek fogadása: nyitva tartás – zárva tartás: A bölcsőde heti 5 napos munkarenddel napi 10,30 órában biztosítja a bölcsődei ellátást. Napi nyitva tartás: 6,30 – 17,00 –ig tart. A bölcsődét reggel a munkarend szerint érkező takarítónő nyitja, 6,30 órától kisgyermeknevelő fogadja a gyermekeket. Az ünnepekkel összefüggő változásról – az országos rendelkezések figyelembevételével – egy héttel előre értesítjük a szülőket. A bölcsőde nyári zárása: A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év február 15-ig értesítést kapnak. A Bölcsőde közegészségügyi okokból történő munkálatait és az aktuális karbantartási, felújítási munkákat ezen időszak alatt végezzük el. A munkákat úgy kell ütemezni, hogy a nyitást követően biztosított legyen a zavartalan gondozó – nevelő munka. A nyári szünet teljes időtartama alatt heti egy alkalommal a bölcsőde szakmai vezetője ügyeletet tart. 3.1.1.5.A kisgyermeknevelők munkarendje: A kisgyermeknevelők napi munkarendjét, helyettesítési rendet a bölcsőde szakmai vezetője állapítja meg. A kisgyermeknevelő köteles munkakezdésre, munkára kész állapotban megjelenni. A kisgyermeknevelőnek a munkából való távolmaradását előzetesen jeleznie kell, amennyiben váratlan betegség, egyéb miatt ez nem lehetséges, a hiányzás napján legkésőbb 8 óráig jeleznie kell, hogy a feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A kisgyermeknevelőt hiányzása esetén szakszerűen kell helyettesíteni. Elsősorban váltótársa látja el a feladatot. A dolgozók csoportbeosztását a bölcsőde szakmai vezetője – az érintettek véleményének meghallgatásával – határozza meg. Az erről szóló tervezetet lehetőség szerint a nyári szabadságolás megkezdése előtt ismertetni kell a dolgozókkal. A dolgozók munkaidő beosztásáért és a munkaidő pontos betartásáért elsősorban a bölcsőde szakmai vezetője a felelős.
35
A kisgyermeknevelők heti 35 óra munkaideje a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásból áll, a 40 órából fennmaradó időben a gondozó – nevelő munkával összefüggő egyéb feladatokat lát el bölcsődén belül és kívül. (családlátogatás, értekezletek, adminisztrációs munkák stb.) A 257/2000. (XII.26.) Korm.rend. 7. § (1) bekezdése alapján. Munkaidőben csak a gondozó – nevelő munkával összefüggő tevékenység végezhető. 3.1.1.6.A technikai és konyhai dolgozók munkarendje: A technikai dolgozók munkabeosztása, a távollévők helyettesítésének rendje és a dolgozók munkarendjének elkészítése a bölcsődevezető feladata, melyet úgy készít el, hogy az igazodjék a gyermekek napirendjéhez és a kisgyermeknevelők munkarendjéhez. Összeállításánál figyelembe kell venni a bölcsőde feladatainak zökkenőmentes ellátását. A dolgozóknak műszakkezdésre, munkára kész állapotban kell megjelenniük, távolmaradásukról kötelesek előzetesen értesíteni a bölcsőde vezetőt. Amennyiben váratlan betegség és egyéb előre nem látható okok miatt ez nem lehetséges, a hiányzás napján legkésőbb 8 óráig kötelesek ezt megtenni. A bölcsődében dolgozók magatartásukkal, munkájukkal, fegyelmükkel fejezzék ki azt a felelősséget mely a gyermekek testi, szellemi fejlődésének biztosításában rájuk hárul. Ezért a bölcsőde alkalmazottainak teljes összhangban dolgozó egységet kell alkotniuk. A dolgozók munkáját és feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 3.1.1.7.A vezető intézményben való benntartózkodási rendje: A bölcsőde élén a bölcsőde szakmai vezetője áll, aki gondozási – nevelési, gazdálkodási feladatok ellátásáért felelősséggel tartozik. Távollétében a helyettesítési rendben, írásban megbízott kisgyermeknevelő jogosult helyettesítésére, aki – gyermekek, a bölcsőde biztonságos működésével kapcsolatban – korlátozott jogkörrel ellátja a vezetői feladatokat. A helyettesítési rendet az SZMSZ melléklete tartalmazza. A szakmai vezető feladata a biztonságos működéssel, a gyermekek azonnali ellátásával összefüggő feladatokra terjed ki. 3.1.1.8.A bölcsőde szakmai vezetőjének feladatai: A bölcsőde szakmai vezetője dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A GYVT. előírásainak megfelelően elvégzi a törvényben megfogalmazott feladatokat: nyilvántartások elkészítése, ellenőrzése, vezetése, felvételi napló folyamatos vezetése, gondoskodik a gondozó – nevelő munka feltételeiről, tervezi, szervezi a kisgyermeknevelők folyamatos továbbképzését, kisgyermeknevelői és munkatársi értekezleteket hív össze igény szerint kapcsolatot tartja, a Regionális Módszertani Bölcsődével, társintézményekkel, társadalmi szervezetekkel, tanulmányozza és értékeli a szülők véleményét a bölcsőde működéséről,
36
ellátja a bölcsőde gyermekvédelmi feladatait, gondoskodik a gyermeki jogok bölcsődén belül való érvényesülésének feltételeiről, nyilvántartást vezet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekekről, különösen figyelemmel kíséri a védelembe vett gyermekek családi körülményeit.
Elkészíti a házirendet, a munkarendeket, az intézmény munkatervét, szakmai programját, gondoskodik az érdekképviseleti szervezetekkel való elfogadtatásról a munkaidő beosztást, a kisgyermeknevelőkkel közösen a gyermekek napirendjét. Gazdálkodással összefüggő feladatai:
a rendelkezésre álló költségvetés alapján, az intézmény működéséhez szükséges feltételek biztosítása, térítési díj beszedése jelentések készítése, vagyonkezelés, gyermekétkeztetés, információk szolgáltatása, belső ellenőrzési feladatok.
3.1.1.9. .A bölcsőde baleset-, munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A bölcsődébe járó gyermekek időszakos orvosi vizsgálata során – havonta, negyedévente, évente – a gyermek fizikai-, értelmi-, érzelmi állapotának, illetve szocializációjának ellenőrzése a bölcsőde orvos feladata. A bölcsődés gyermekek egészségvédelme: Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni a bölcsődébe. Amennyiben a betegség gyanúja a nap során merül fel a kisgyermeknevelő jelzi a bölcsőde orvosának, aki indokolt esetben eltanácsolja a gyermeket a közösség védelmében. Ha az orvos nem érhető el, akkor a kisgyermeknevelő gondoskodik arról, hogy a szülő minél hamarabb elvigye a gyermekét. A bölcsődében minden esetben ún. sürgősségi ellátás (lázcsillapítás, elsődleges sebellátás stb.) történik, a betegség kezelése a család orvosának a feladata. Lezajlott betegség után a szülő köteles orvosi igazolást vinni a bölcsődébe, melyet a kisgyermeknevelő a bölcsődei gyermek – egészségügyi törzslapon dokumentál. A betegségek megelőzése érdekében, a higiénés szabályok betartása mellett szükséges, hogy a bölcsőde naponta biztosítsa: a megfelelő időtartalmú szabad levegőn tartózkodást, játék formájában, a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok bevitelét, tiszta fehérneműt (azoknál, akik igénylik a bölcsődei ruhát)
37
Hetente egyszer szükséges ágyneműt váltani. Hetente kétszer, ill. szükség szerint a törölközőt. Járványügyi előírások: A védőoltások nyilvántartása és jelentése a házi gyermekorvos feladata. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadásáról a gondozónő köteles a szülőtől igazolást kérni, és ezt a gyermek – egészségügyi törzslapon jelezni. A bölcsőde orvosának a fertőző betegeket, ill. erre gyanúsakat a bejelentésről és nyilvántartásról szóló szabályzatnak megfelelően be kell jelentenie, és a bölcsődének nyilván kell tartania. A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A bölcsőde járványügyi érdekből kiemelt munkahely, így fokozott figyelmet kel fordítani a dolgozók egészségére és annak védelmére. Az intézményben csak olyan dolgozót szabad alkalmazni, aki rendelkezik a jogszabályban előírt egészségügyi könyvvel és abban a fertőzőmentességét és alkalmasságát igazoló érvényes bejegyzések hiánytalanul megvannak. A dolgozó köteles a munkaegészségügyi orvosnál megjelenni (munkába állás előtt, időszakos vizsgálaton – az alkalmasság újbóli véleményezése végett -, soron kívüli vizsgálaton – ha a jogszabályban jelzett tüneteket észleli magán)Munkavédelemmel – balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok: Az intézmény minden dolgozójának ismerni kell a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályzatában rögzítetteket. Évenként valamint az új dolgozó munkába állása előtt, oktatást kell részükre tartani, melyen való részvételüket és az abban foglaltak tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. Takarítás: A belső felszerelési és berendezési tárgyak könnyen tisztítható és fertőtleníthetőek legyenek. a takarításhoz szükséges eszközök, szerek alkalmazását, tárolását a takarítás menetét rendszerességét a munkaköri leírások tartalmazzák. Festés: Évente meszeltetni kell a főzőkonyhát, az élelmiszerraktárt, a mosogató helyiségeket, a mellékhelyiségeket a gyermekek által használt fürdőszobát, és a mosókonyhát. Az egész intézményt 2-3 évente festetni és 6 évente mázoltatni kell. A szennyes ruha kezelése, mosás: A szennyes pelenkát, zárt edénybe kell elszállítani a mosodába. Minden gyermek tisztába tétele után fertőtleníteni kell a pólyázót. A fertőtlenítő oldatot a pólyázó mellett kell elhelyezni. A gyermekek ruháit, ágyneműit, törölközőit, asztalterítőit, és a dolgozók védőruháit közepesen szennyezettnek kell tekinteni, és az ennek megfelelő mosástechnikát kell alkalmazni. A kimosott textíliát szennyeződés és fertőződés mentes körülmények között kell tárolni.
38
3.1.1.10.. Élelmezés: A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő – és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy hogy a táplálék: mennyiségileg elegendő és minőségileg teljes összetételű, biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő, megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített legyen Csecsemőtáplálás: A bölcsőde orvosának feladata, hogy nyomon kövesse, értékelje a gyermek fejlődését és táplálását. A csecsemőtáplálás során az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügy Intézet 47.sz. Módszertani levelében: „Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei” címen leírtakat kell követni. Kisgyermektáplálás: A bölcsőde vezetője az élelmezésvezetővel közösen állítja össze, legalább 2 hétre az étlapot. Az étlap összeállításánál be kell tartani az ide vonatkozó jogszabályokat és a módszertani levelekben megfogalmazott irányelveket. Az étkeztetés közegészségügyi szabályait részletesen a HACCP kézikönyv tartalmazza. Térítési díj A bölcsődében térítési díj fizetési kötelezettsége a szülőnek, törvényes képviselőjének az étkezés tekintetében van csak. Az 1997. évi XXXI. Tv. (Gyvt.) 146. §. (5) bekezdése alapján gyermekétkeztetés esetén normatív kedvezményre jogosult a szülő vagy törvényes képviselő a következő esetekben: i. a bölcsődés, az óvodás, az 1-5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-ának, ii. az i) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-ának, iii. három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-ának, iv. tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-ának megfelelő mértékben. A Gyvt. 148. § (6) bekezdése alapján: A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe normatív kedvezmény. A térítési díj havi összegét a szülők a SIOK Nyitnikék Óvoda és Bölcsőde vezetőjénél – minden hónapban előre kihirdetett napon – fizethetik be készpénzben, bizonylat ellenében.
39
3.1.1.11..A gondozó – nevelőmunkával összefüggő feladatok: A bölcsődei gondozás – nevelés országos szakmai alapprogramja, a BOMI és a Bölcsődék Egyesülete Munkacsoportja által összeállított „A bölcsődék működéséhez szükséges szakmai követelményekről „ alapján kidolgozott szakmai programmal működünk. A bölcsőde minden dolgozójának feladata a gondozási – nevelési célkitűzések színvonalas megvalósításáért történő együttműködés, a szakmai programban megfogalmazott elvek megvalósítása. Munkaértekezletek megtartásának rendje. A gondozó – nevelő munka és egyéb feladatok megfogalmazása és az információs csatornák működtetése a szakmai tapasztalatok megbeszélése érdekében szükséges a napi eseti megbeszélések mellett értekezletek megtartása is. Kisgyermeknevelők munkatársi értekezletek összehívása rendszeres időközönként, de legalább havonta egyszer történik. Az értekezletekről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni. Ünnepek, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: Ünnepek a hétköznapok között örömet nyújtanak, s a legtöbb ünnep közösségi kapcsolatok erősítését is szolgálja. A 0-3 éves korú gyermek átveszi az ünnepekre való készülődés érzelmi hangulatát, új szavakat, kifejezéseket ismer meg, örömforrás, változatosság, az én tudat közösségi érzés fejlesztésének eszköze. A szakdolgozók továbbképzési rendje: A személyes gondoskodást végző személyek a jogszabályban megfogalmazottak szerint folyamatos szakmai továbbképzésen kötelesek részt venni. A bölcsőde szakmai vezetőjének feladata évenként továbbképzési terv készítése, illetve a tárgyévet követő év február 28-ig a nyilvántartónak a nyilvántartásba vett dolgozókra vonatkozóan az adott évben teljesített továbbképzésekről jelentést küldeni. 3.1.1.12.. Létesítmények, helyiségek használatának rendje: A bölcsőde helyiségeit más nem gondozási-nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében a fenntartó engedélyével lehet az alapító okiratban foglaltak szerint. A bölcsőde konyhájában csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy tartózkodhat. A hivatalos ügyintézés a bölcsőde szakmai vezetőjének helyiségében történik. A bölcsődét reggel a munkarend szerint 6.00 órára érkező fűtő-karbantartó nyitja. A bölcsőde kapuja délelőtt 9.30 órától 12.00 óráig zárva van a gyermekek udvari játékának időtartalma alatt.
40
3.1.1.13. A bölcsőde szolgáltatását igénybe vevők jogai és kötelességei: A szülő joga, hogy: megismerhesse a gyermekcsoport életét,
megismerje a gondozási-nevelési elveket,
tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőtől,
a bölcsőde működését illetően mondjon véleményt és tegyen javaslatot,
megismerje gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat,
A szülő kötelessége, hogy: a gyermeke ellátásában
közreműködő
személyekkel
és
intézményekkel
együttműködjön,
az intézmény házirendjét betartsa,
3.1.2. A bölcsőde közösségei 3.1.2.1.Szülői munkaközösség: Intézményünkben Szülői munkaközösség működik. A szülői munkaközösség a bölcsőde valamennyi szülőjének képviseletében jár el. A bölcsőde szülői szervezetébe a csoportok 1-1 szülőt delegálnak. A delegált szülőt a csoportba tartozó szülők nyílt szavazással választják meg. Az SZMK-ba delegált tagoknak megbízása visszavonásig, illetve új gondozási év kezdetéig érvényes. Döntési jogköre van: képviseletében eljáró személyek megválasztásában,
a szülői körben társadalmi munka szervezésére,
a gyermekek jogainak érvényesítésére,
Egyetértési joga van: az SZMSZ, és a házirend elfogadásában. Véleményezői jogkört gyakorolhat: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
a bölcsődei munkarend, nyitva tartás megállapításában,
a működési szabályzat a szülőket is érintő rendelkezéseinek meghatározásában,
a szülők többségét is érintő anyagi ügyekben,
szülői értekezletek témáinak meghatározásában,
Javaslattevő jogköre van: a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben 3.1.2.2. A gyermeki jogok védelme, a szülői jogok gyakorlása A jogok biztosítása céljából a Bölcsődében Érdekképviseleti fórum működik. Az Érdekképviseleti fórum tagjai:
41
Az ellátásban részesülő gyermekek szüleinek vagy törvényes képviselőinek választott képviselői,
Az intézmény dolgozóinak képviselője,
Az intézmény fenntartójának képviselője,
Az Érdekképviseleti fórum: Megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt,
Intézkedését kezdeményezhet a fenntartónál, a gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél,
Véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a gyermekeket érintő ügyekben,
Egyetértési jogot gyakorol az intézményi házirend jóváhagyásánál,
Panasszal élhet az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása, a gyermeki jogok védelme érdekében,
Évente legalább két alkalommal, illetve minden hatáskörét érintő esetben ülésezik.
3.1.3. Kapcsolattartás a társadalmi környezettel: Az intézmény a feladata ellátása, a gyermekek gondozása – nevelése, egészségügyi-, gyermekvédelmi- és szociális ellátása érdekében rendszeresen kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezető rendszeres személyes kapcsolatot tart a társintézmények vezetőivel. A kapcsolattartás formái és módja: szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,
intézményi rendezvények látogatása,
napi szakmai tájékozódás személyesen és telefonon,
napi beszélgetések,
családlátogatások,(lehetőségekhez képest, a beszoktatást megelőzően)
szülői értekezletek, (évente két alkalommal)
A bölcsőde intézménye kapcsolatban áll: a fenntartóval,
a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,
gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal,
Megyei Módszertani Bölcsőde munkatársai,
a szülőkkel,
az óvodákkal.
42
3.1.4. Szolgáltatások A 204/2003. (XII.09.) számú Képviselőtestületi határozat alapján „Időszakos gyermekfelügyelet” címen szolgáltatást működtethet az intézmény. A szolgáltatás díját a Képviselőtestület hagyja jóvá. A szülők az óradíjon felül kötelesek megtéríteni az igénybevett étkezéseket a mindenkori étkezési térítési díj figyelembevételével. 3.1.5. A gondozó- nevelő munka belső ellenőrzésének rendje A bölcsőde ellenőrzési rendje átfogja a bölcsődei gondozó- nevelőmunka és a működés teljes egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működésért a bölcsőde szakmai vezetője a felelős. Az intézményi belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa a bölcsőde jogszerű működését,
segítse elő az intézményben folyó munka eredményességét,
az intézményvezető számára megfelelő információval szolgáljon az ott folyó munkáról,
Az intézményben belső ellenőrzésre jogosultak: a SIOK Siófok Város Óvodájának és Bölcsődéjének tagóvoda vezetője a bölcsőde szakmai vezetője
a fenntartó belső ellenőr munkatársa,
Megyei Módszertani Központ Munkatársai,
Kiemelt szempontok az ellenőrzések során: a dolgozók munkafegyelme,
kisgyermeknevelő- nevelőmunka tartalma,
a bölcsődei gondozás – nevelés szakmai alapprogramjában és a helyi szakmai programban megfogalmazottak érvényesítése, teljesítése,
a nevelőmunkával kapcsolatos adminisztrációs munka pontossága,
kisgyermeknevelők és a gyermekek kapcsolata,
kisgyermeknevelők és a szülők kapcsolata,
kisgyermeknevelői munka színvonala,
a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,
az intézmény tisztasága,
a gyermekek étlapjának minőségi és mennyiségi ellenőrzése,
a HACCP-ben előírtak betartása, ezzel kapcsolatos adminisztráció ellenőrzése,
Az ellenőrzés típusai: tervszerű, előre megbeszélt,
spontán alkalomszerű,
43
Az ellenőrzési feladatokat az ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az ellenőrzött munkatárssal. Az intézmény részletes ellenőrzési szabályozását a belsőellenőrzési szabályzat rögzíti. 3.2. AZ ÓVODÁK 3.2.1. Működési rendje:
3.2.1.1.A gyermekek fogadása (nyitva tartás) A hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik az óvoda. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1 napjától a következő év augusztus 31. napjáig szól. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év február 15.-ig értesítést kapnak. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Siófok: Nyitva tartás:
reggel 6.30 órától, délután 17.15 óráig A nyitva tartási idő napi 10 óra 45 perc
Ügyelet:
reggel 6.30 órától 7.30 óráig, délután 16.15 órától 17.15 óráig tart.
Ádánd: Nyitva tartás:
reggel 6.30 órától, délután 16. 00 óráig A nyitva tartási idő 9,5 óra Szülői igény esetén 16.30 óráig ügyeletet kell tartani.
Balatonendréd: Nyitva tartás:
reggel 7.00 órától, délután 17.00 óráig A nyitva tartási idő napi 10 óra
Nagyberény: Nyitva tartás:
reggel 6.30 órától, délután 17 óráig A nyitva tartási idő napi 10,5 óra
Balatonvilágos: Nyitva tartás:
reggel 6.30 órától, délután 16.30 óráig A nyitvatartási idő napi 10 óra
A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A tagintézmény-egységben a hivatalos ügyek intézése az arra kijelölt irodában történik.
44
Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést a főigazgató engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként legfeljebb 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel, melyről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak. (7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt). Az óvodai alkalmazottak munkarendje: Az óvodai alkalmazottak napi munkarendjét, helyettesítési rendjét a tagintézmény- egység vezetője vagy a tagóvoda vezetője állapítja meg. Valamennyi alkalmazott köteles munkakezdésre, munkára kész állapotban megjelenni. Valamennyi alkalmazottnak a munkából való távolmaradását előzetesen jeleznie kell, amennyiben váratlan betegség, egyéb ok miatt ez nem lehetséges, a hiányzás napján munkaidejének megkezdése előtt jeleznie kell a tagóvoda vezetőjének vagy a tagintézményegység vezetőjének, hogy a feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. 3.2.1.2.A vezetők benntartózkodási rendje Amennyiben a tagóvoda-vezető, tagintézmény egység-vezető előre nem látott okok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, a helyettesítési rendben megjelölt óvodapedagógus felel az esetleg szükséges intézkedések megtételéért. A megbízást a dolgozók a helyettesítési rend elfogadásakor ismerik meg. A tagóvoda-vezető, heti kötelező óraszámát a tagóvodában tölti, az intézmény nyitva tartásán belül, a napi feladatok arányában. Az tagintézmény- egység vezető feladat ellátási helyén gyermekcsoport óvodapedagógusa, kötelező óraszámát a gyermekcsoportban tölti, a munkaköri feladataiból adódó adminisztrációs tevékenységet ezek mellett látja el. A tagintézmény- egység vezetők és a helyettesítési rendben vezetési feladatok ellátásában közreműködők feladat ellátását főigazgatói írásos dokumentum rögzíti. A tagintézményegységek és a tagóvodák helyettesítési rendjét minden nevelési év kezdetére a tagóvoda vezetők készítik el, aktualizálják, amely az SZMSZ mellékletét képezi.
3.2.1.3.Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a siófoki és a vidéki tagóvoda-vezetők határozzák meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozzák (értesítés formájában). Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: 45
Az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,
Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
A tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint
A házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nevelési nap, nyílt ünnepélyek, szülői értekezletek alkalmával). Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! Az intézmény területén tilos a dohányzás! Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. 3.2.1.4.A gyermekek kísérése A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak a főigazgató engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. 3.2.1.5.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése az óvoda valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai tevékenység egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai tevékenység emelkedő színvonalú ellátását
46
- támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: - főigazgató - tagóvoda-vezető - tagintézmény egység-vezető A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény bármely pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás - írásbeli beszámoltatás - értekezlet - csoportlátogatás / foglalkozás látogatás - egyéb felmérés, vizsgálat A tagóvoda- vezető a pedagógiai munka belső ellenőrzés céljából éves munkatervet készít a nevelőtestület meghallgatásával, javaslataival. A munkaterv melléklete az ellenőrzési terv, mely tartalmazza az ellenőrzés - területeit - módszereit - ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről a főigazgató és a tagóvodavezető is dönthet. A tagóvoda-vezető minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általános tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 47
Az ellenőrzés részletes szabályait az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. A tagóvoda vezető/ tagintézmény- egység vezető az éves munkaterv mellékleteként ellenőrzési tervben, írásos munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet a tagóvoda-vezető az évnyitó értekezleten ismerteti, hozza nyilvánosságra. Az ellenőrzés kiterjed:
A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére,
A munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.
Az ellenőrzés fajtái:
Tervszerű, előre meghatározott szempontok szerinti ellenőrzés,
Spontán, alkalomszerű ellenőrzés.
Az ellenőrzés során kiindulópont az egyes közalkalmazottak munkaköri leírásaiban, az intézmény belső szabályzatiban foglaltak, továbbá különös hangsúllyal: a nevelési programokban, Intézményi Minőségirányítási Programban és a fenntartó által előírt Önkormányzati Minőségirányítási Program ide vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottak. Amennyiben integrációs fejlesztési programban részt vesz, úgy annak ellenőrzése valamennyi folyamat során kiemelt feladat. 3.2.1.6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az óvoda épületében (helyiségeiben) a gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó tevékenységek folynak, melyek zavartalan működéséhez valamennyi dolgozónak hozzá kell járulnia a maga területén. Az óvodába látogatók (vendégek, külső partnerek, érdeklődők stb.) a tagóvoda-vezetőtől illetve a tagintézmény egység-vezetőtől kaphatnak tájékoztatást, felvilágosítást. (Lehetőség szerint telefonon történő időpont egyeztetés után.) Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását külső személy részére a tagóvoda-vezető engedélyezi. Az óvodában a belépés és távozás az arra kijelölt (nem gazdasági!) bejáraton történik, a nevelőmunka zavartalanságát maximálisan biztosítva, szem előtt tartva. 3.2.2.Az óvoda közösségei 3.2.2.1.Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. A szülői szervezet (közösség)
48
Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) működtetnek. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egyes csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden korcsoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az Őt segítő aktívákkal. A szülői szervezetek meghatározott munkaterv szerint működnek. Az elnökkel a tagóvodavezető tart kapcsolatot. A
szülői
szervezetek
(közösség)
kérdéseit,
véleményüket,
javaslataikat
a
gyermekcsoportonként választott elnök segítségével juttathatják el a tagóvoda - vezetőjéhez. Az óvodai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége), vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagóvoda- vezetőjének az óvodai szülői szervezet (közösség) választmányát (vezetőségét) nevelési évenként egy alkalommal össze kell hívnia és ezen tájékoztatást adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodai szülői szervezet (közösség) döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorol:
A szervezeti és működési szabályzatnak,
A gyermek fogadásának,
A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben,
A házirend összeállításában,
A szülőket anyagilag érintő ügyekben,
A szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,
Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában és a gyermekvédelmi feladatoknak meghatározásában,
A munkatervnek a szülőket is érintő részében.
Megválasztja a saját tisztségviselőit,
Kialakítja saját működési rendjét,
Az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
Képviseli a szülőket és a gyermekeket a oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez.
Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét.
Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót.
49
A szülői szervezet vezetője a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor,
Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.
Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. A SIOK óvodáinak szülői képviselőiből tagintézmény egységenként 1-1 fő képviselő részt vesz a SIOK szülői szervezetének vezetőségi értekezletein. 3.2.2.2.Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény), illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek, rögzítik. A teljes alkalmazotti közösséget a főigazgató, illetve tagóvoda-vezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja vagy az óvoda működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán rendszeresen két alkalommal a tagóvoda-vezető hívja össze az alkalmazotti közösséget. Az értekezleteken a tagóvoda-vezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető - óvodapedagógus vezet.
3.2.2.3. Az óvodai tagintézmények nevelőtestülete A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (ktv.56.§. 1-3.bek) A tagóvodák nevelőtestülete önállóan hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 50
A nevelőtestület dönt: a nevelési program és módosításainak elfogadása (Ktv.57.§.(1) bek.,
a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításainak elfogadása,
az óvoda éves munkatervének elfogadása
a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
a házirend elfogadása,
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilvánít:
a nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása). A 11 / 1994.(VI.(8) MKM rendelet alapján működik nevelőtestületünk. A nevelőtestület hatásköre át nem ruházható. Az óvodai tagintézmények nevelőtestületét a tagóvoda-vezető vezeti. A nevelőtestület feladatainak koordinálását, elvégzését a tagóvoda -vezető folyamatosan ellenőrzi, értékeli. A nevelőtestület értekezleteit a tagóvoda-vezető hívja össze, az érintettekkel való egyeztetést követően, a vonatkozó jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével.
Az óvodai tagintézmények nevelőtestületi értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban a tagóvoda vezetője hívja össze. Az tagóvoda-vezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:
51
nevelési évet nyitó értekezlet tél illetve tavasz során: szakmai értekezlet, a munkatervben meghatározottak szerint nevelési évet záró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada; a szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadja; illetve ha a tagóvoda vezetője szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet a tagóvoda-vezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárába) kerülnek határozati formában. Alkalmazotti értekezletet kell tartani
a közoktatási törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltozatásával, nevének megállapításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá
az óvodai minőségirányítási program elfogadására.
Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet.
A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét a tagóvoda-vezető hívhatja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.
A tagóvodák értekezleteit a tagóvoda-vezető előzetes értesítése mellett hívható össze.
A tagóvoda-vezetők / tagintézmény egység-vezetők a rendszeres megbeszéléseken kívül közvetlen telefon – és (lehetőség szerint) e-mail kapcsolatban állnak egymással.
3.2.3.Az óvodai közösségek kapcsolatai A kapcsolattartás rendszeres formái
Különböző értekezletek,
Szakmai fórumok,
Nyílt napok,
Fogadóórák,
52
Látogatások, helyszíni szemlék, melyek a működés minden területére kiterjednek, az aktuális észrevételek alapján,
Telefonos kapcsolattartás.
Az óvodai tagintézmények egymás közötti kapcsolattartási módja
Közös SIOK szintű nevelőtestületi értekezletek,
Alkalmazotti értekezletek,
Bemutató foglalkozások,
Közös szakmai fórumok, helyi továbbképzések,
Közös kirándulások szervezése,
Közös gyermekprogramok,
Az alkalmazotti közösség egyéb közös programjai.
3.2.4. A gyermek rendelkezések
távolmaradásának,
mulasztásának
igazolására
vonatkozó
1. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet alapján 20.§ (1). A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. 2. Ha a gyermek az óvodától távol marad, mulasztását igazolnia kell. a) A szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) Ha a szülő írásbeli kérelmére, egyedi okra hivatkozva, a tagóvoda vezetőjétől engedélyt kapott a távolmaradásra (a tagóvoda vezető írásbeli engedélyt ad). c) A gyermek beteg volt és azt a Szervezeti és Működési Szabályzatban (házirendünkben) meghatározottak szerint igazolja. d) A gyermek hatósági intézkedés miatt vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott az óvodai ellátásban részt venni. Ha a távolmaradást nem igazolják a mulasztás igazolatlan. 3. Ha a gyermek a Közoktatási törvény 24.§ (3.bek) alapján vesz részt óvodai nevelésben és egy nevelési évben hét napnál igazolatlanul többet mulaszt, a tagóvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Az óvoda elrendeli, hogy minden három napot meghaladó hiányzást követően a szülőnek orvosi igazolással kell igazolnia, hogy gyermeke egészséges, közösségbe jöhet. Ugyancsak orvosi igazolással kell igazolni, hogy a gyermek egészséges, közösséget látogathat, amikor a gyermek először kezdi meg az óvodai életet. A harmadik életévét betöltött óvodába felvett gyermek óvodai nevelése a szülő és az óvoda egyeztetését követően
53
megkezdhető; további feltétel a szobatisztaság és az orvosi alkalmasság arról, hogy a gyermek a közösséget látogathatja. Az óvodából való hiányzást (távolmaradást) minden esetben be kell jelenteni, ellenkező esetben – az előzetes élelmiszerrendelés miatt – a térítési díjat meg kell fizetni! A bejelentési kötelezettség az óvodát látogató valamennyi gyermekre (szüleikre) kiterjed, (a kedvezményes- és az ingyenes-étkezőkre is!) 3.2.5.Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év március 1. és május 30.-a közötti időszakban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét. (Ktv.65. §.) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodában (székhely, tagintézmény-egység, tagintézmények) történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről a tagóvoda-vezető dönt. A felvételkor a tagóvoda-vezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. (Ktv.121.§.(1) bekezdés 14.pontja fogalmazza meg kik tartoznak ide.) A Ktv.24.§.-a értelmében a tanköteles korú gyermekek felvétele kötelező. (5 éves gyermek). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda-vezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a Közoktatásról szóló törvény 24.§ (3.bek.) alapján, továbbá az előző óvoda vezetőjét tájékoztatni kell a felvételről, átvételről. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni. Az óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés a Kt. 15. 16. 18. §-a alapján valósul meg. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülő kérelmére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja –tagóvoda-vezető felmentheti az alól, hogy a Ktv.24.§.-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (Ha gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait.) Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon,
A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
A gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti,
A Közoktatási törvény 74.§ (3.bek.) foglaltak kivételével, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
54
3.2.6.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. Az óvoda együttműködési megállapodás keretében, a körzet védőnőivel és az óvoda orvosával összehangolva tervszerűen határozza meg az egyes nevelési évben a gyermekek szűrővizsgálatainak, belgyógyászati, fogászati vizsgálatainak időpontját. A vizsgálatok az óvodában zajlanak. A gyermekek fizikai állapotát, szomatikus fejlettségét felmérő vizsgálatok időpontjáról az óvoda, az óvodaorvosa, valamint a védőnők közötti éves együttműködési terv évente rendelkezik, mely kiterjed valamennyi óvodára. A tagóvodákban a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje az óvoda orvosával kötött éves együttműködési megállapodások szerint zajlik. Minden korábbi – előre nem tervezhető – esetben (pl: fertőző betegség gyanúja esetén) az tagóvoda-vezető felveszi a kapcsolatot a védőnői szolgálattal, illetve az intézmény orvosával és közösen egyeztetik a további intézkedéseket. Ha az óvodában az óvodapedagógus megítélése szerint beteg a gyermek, akkor az SZMSZ (11.) pontja ide vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni, minden esetben. 3.2.7. Az intézmény védő, óvó előírásai Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának irányelvei, az intézményi nevelési programok, valamint további szabályzataink (Szervezeti és Működési Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzatok, Tűzvédelmi Szabályzatok, Kockázatelemzések, mind – mind a biztonságos óvodai működés elveit és gyakorlatát szabályozzák, hangsúlyozva az óvoda védő, óvó funkcióját. A jogszabályok alapján megalkotott intézményi dokumentációk, szabályozók, illetve eljárásrendek valamennyi közalkalmazottunk számára kötelezőek, melyek szolgálják a biztonságos óvodai nevelést, az alapfeladatok zavartalan ellátását. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén A tagóvoda- vezetője vagy a tagintézmény-egység vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó tagóvoda- vezetői vagy tagintézmény- egység vezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a Közoktatási törvényben előírt feladatait, egyéni felelősségét képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő -, óvóelőírások figyelembevételével.) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni és gondoskodni a gyermekek erkölcsi védelméről. Az óvónőnek fel kell hívni a gyermek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magtartásra. Különösen fontos ez, ha: Az udvaron tartózkodnak,
Ha különböző közlekedési eszközzel közlekednek,
55
Ha az utcán közlekednek,
Ha valamilyen rendezvényen vesznek részt,
Ha a közeli építkezést stb. látogatják meg, (pl. helyszíni foglalkozás keretében)
És egyéb esetekben.
A tagóvoda- vezetője vagy a tagintézmény-egység vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi és egyéb ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedést megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol! Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedést megtenni: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
Ha szükséges orvost kell hívni,
Ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,
A gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének,
A gyermek szakszerű ellátását követően telefonon tájékoztatni kell a szülőt.
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést a tagóvoda vezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kellett volna tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket a tagóvoda-vezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését a tagóvoda-vezető végzi a munkavédelmi megbízott közreműködésével. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. (A baleset, illetve sérülés súlyosságának megítélése nem mérlegelés kérdése; jogszabály határozza meg!) Az óvodának biztosítani kell az óvodaszék ha ez nem működik, akkor a szülői szervezet részvételét a balesetek kivizsgálásában. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkavédelmi szabályzatai tartalmazzák.
56
3.2.8.Óvodai integrációs program /Lásd: Óvodai helyi Nevelési Program/ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, óvodai ellátása kiemelt feladatunk.
3.3. ISKOLÁK
3.3.1. Működés rendje: 3.3.1.1.Éves munkaterv A munkaterv határozza meg az intézményi tanév rendjét, az Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelet alapján. A munkatervbe kell foglalni a következőket: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását - a szünetek időtartamát - ünnepélyek, megemlékezések rendjét - nevelőtestületi értekezletek időpontját - iskolanapok programját - szülői értekezletek, fogadóórák rendjét - egyéb rendezvényeket Az intézményi tanév rendje, a munkaterv alapján készítik el a tagintézmények a helyi munkatervüket. 3.3.1.2.Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes tantervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül, a következő elvek figyelembe vételével: - kötelező óraszámok, órakedvezmények - az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tárgyat tanítson - a folyamatosság biztosítása felmenő rendszerben A tantárgyfelosztást a főigazgató döntése alapján a tagintézmény-vezetők készítik el. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarendet a főigazgató hagyja jóvá. Alsó tagozaton az osztálytanítók, felső tagozaton az e feladattal megbízott tagintézmény vezetők készítik a következők figyelembe vételével: - tanulócsoportok heti optimális terhelése - iskolaotthonos oktatás szabályainak betartása - napi egyenletes terhelés - speciális tantárgyi követelmények - tömbösítés - bontott csoportok szervezése 3.3.1.3.A dolgozók munkarendje Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét a Házirend szabályozza.
57
A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. § és 17. §-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. §-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. A pedagógusok munkarendje A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását, a túlórák, és a megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező óráiból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, (heti 40 óra). A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény vezető állapítja meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel az első tanítási óra előtt, illetve 10 perccel a tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni a tagintézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a tagintézmény vezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus a tagiskolája vezetőjétől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a tagintézmény-vezető engedélyezi. Egy napnál hosszabb távolmaradást az igazgató engedélyezhet. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény vezető adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban – az igazgatók állapítják meg, a tagintézmény vezetők a havi munkabeosztást készítik el, a tagintézmény zavartalan működése érdekében. (KSZ) A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a gazdasági vezető és a humánerőforrás menedzser tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 3.3.1.4. Az épületek nyitva tartása a) A SIOK iskolai tagintézményeinek épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7 órától 16,30 óráig,a sportcsarnok 7 órától 17,30 óráig áll a tanulók rendelkezésére. A tanítási időt követően a Művészeti Iskola működik. Az intézmény tagintézmény-vezetőivel történt
58
előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). b) Szorgalmi időben, hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül 7 óra 30 perctől 16 óráig a tagintézmény vezetőknek és/vagy helyettesüknek az intézmények helyszínein kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét félévenként előre írásban kell meghatározni. (szeptember 1-ig és február 1-ig) c) A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, pedagógiai asszisztens, délután az erre a feladatra kijelölt vezető felelős a tagiskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben a vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület - az igazgató döntése alapján - egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. 3.3.1.5.Tanítási idő A tanítási órák 8 órakor kezdődnek.. Az iskolaszék, a szülői szervezet és a DÖK egyetértésével a 0. óra reggel 7:10-től 7:55-ig tart. A tanítási órák hossza 45 perc. A szünetek kezdetét és végét csengetés jelzi. Az óra közi szünetek hossza 5, 10 , 15 vagy ebédidőben 25 perc. Az alsó tagozaton az első és második osztály eltérhet a csengetési rendtől az életkori sajátosságok figyelembevételével. Az eltérő csengetési rendet a Főigazgató engedélyezi. Csengetési rend: 1.óra 2. óra 3. óra 4.óra 5. óra 6. óra 7. óra
Tagiskolák 8:00 – 8:45 9.00 – 9:45 10.00 –10:45 11:00 – 11:45 11:55 – 12:40 12:50 – 13:35 14:00 – 14:45
A modern pedagógiai módszertan alkalmazása megváltoztatja a hagyományos órakeretet, az alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat, a tanulási környezetet. Időkerete rugalmas, a téma, a korosztály, a résztvevők létszáma határozza meg. (tantárgytömbösített oktatás, három hetet meghaladó projekt, témahét, moduláris oktatási program, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása) A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az órák látogatására a tagintézmény vezetők adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a Főigazgató, vagy a tagintézmény-vezető tehetnek. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén a tagintézmény-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában, az iskola elhagyására csak a megfelelő vezető, illetve az osztályfőnök adhat engedélyt. Rosszullét esetén a szülővel történt előzetes (pl. telefon) egyeztetés után a fentiek szerint kell eljárni. 3.3.1.6.A napközis és egész napos csoportok munkarendje A délelőtti tanítási órák végeztével a napközis csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óra 10 percig tart. Az iskolaotthonos rendszerben tanulók 15:30-kor
59
indulhatnak haza. Mindkét délutános oktatási formában részt vevőknek 16:30-ig tartunk felügyeletet. 3.3.1.7.A tanórán kívüli foglalkozások munkarendje A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak a Főigazgató beleegyezésével lehet. 3.3.1.8. Ügyeleti munka A tagintézményekben reggel 7 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletesek beosztását fél évre előre kell elkészíteni az egyenletes terhelés figyelembe vételével. A beosztást a tagintézmény-vezető készíti el. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az épületekre vagy épületrészekre terjed ki: – emeletek – földszint – udvarok, sportpályák Az ügyeletes nevelő ellenőrzi és felügyeli a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását. 3.3.1.9.Hivatalos ügyek intézése Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése a tagintézmény-vezetők irodáiban történik: Hétfő – Csütörtök: 7:30-16:00-ig Péntek: 7:30-12:00-ig A tanítási szünetekben a tagiskola a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a Főigazgató határozza meg, és azt a tagintézmény vezető a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet 2 hetente kell megszervezni. A diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok Minden új tanév szeptemberében az osztályfőnökök összegyűjtik azoknak a tanulóknak a diákigazolványát, akik 16. életévüket betöltötték, érvényesítés céljából. Az érvényesítést a tagintézmény-vezetők végzik. További feladatok: - A beérkezett nyomtatványok és diákigazolványok átvétele, biztonságos tárolása - Állandó és ideiglenes diákigazolványok megrendelése, kiadásuk és nyilvántartása - Diákigazolvány-megrendelő lapok postázása A leendő első osztályosok diákigazolványát legkésőbb május 10-ig kell megrendelni. A tanév közben érkező tanulók új diákigazolványát, illetve az elveszett, megrongálódottak helyett az újat, több igényt összevárva rendeljük meg, ahogy a szükség kívánja. Ebben az esetben a postaköltséget az iskola fedezi. Amíg az állandó diákigazolvány nem érkezik meg, a tanuló ideiglenes diákigazolványt kap. 3.3.1.10. Az épületek helyiségeinek használata a) A tagintézmények épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A helyiségek használói felelősek:
b) -
az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért a rend és tisztaság megőrzéséért a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért
60
-
a szervezeti és működési szabályzatban, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
c)
A tantermeket és ablakaikat a foglalkozások befejezése után be kell zárni. Ezért felel az épületet záró technikai dolgozó, illetve az abban teremben utolsóként tartózkodó pedagógus. A tantermekben áramtalanítani kell. A helyiségek kulcsát a foglalkozások végén, a portán/tanáriban kell elhelyezni.
d)
A tanulók az épületek létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az főigazgató sem adhat felmentést.
e)
Az épületekben a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól, tagintézmény-vezetőtől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).
f)
Az iskolai, óvodai tagintézmények és a , művészeti iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portás vagy a technikai személyzet ellenőrzi, és jelenlétüket nyilvántartja. Az élő munkaerő és a riasztó használatát össze kell hangolni, valamint az egyéb biztonsági teendőket.
g)
Az épületek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
h)
A helyiségeket elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A külső igénybe vevők az épületen belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A tagintézmény vezetővel kell írásos megállapodást kötni.
i)
Az épületeket névtáblával, a vezetők és a pedagógusok helyiségeit, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az ünnepeken az intézmény fel-lobogózásáért a tagintézmény vezető utasításának megfelelően a technikai dolgozók felelnek.
Egyéb feladatok A szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása az iskolákban tilos. A tagintézmény alkalmazottai az erre a célra kijelölt helyen dohányozhatnak. A nem dohányzók védelméről szóló törvény alapján intézkedésre jogosult személy a tagintézmény vezető. A közoktatási törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az iskolában tilos a reklám tevékenység; kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 3.3.2. Az intézmény közösségei 3.3.2.1.Az iskolai tagintézményi közösség Az iskolai tagintézményi közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és benne foglaltak szerint érvényesíthetik. 3.3.2.2.Az alkalmazottak (közalkalmazottak ) közössége Az alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Pedagógusok, technikai és az oktató-nevelő munkát
61
segítő dolgozók. Munkájukat az írásban megkapott munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Kötelező a KT véleményét kikérni: - Az intézmény intézményigazgatójának, főigazgató-helyetteseinek (magasabb vezetők) megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt. - Az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. - Az intézmény költségvetésének meghatározása és módosítása előtt. Döntéséhez köteles mástól véleményt kérni: A nevelőtestülettől, főigazgatói, főigazgató-helyettesi megbízással kapcsolatos alkalmazotti értekezleten hozott döntés előtt. 3.3.3.3.A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: -
a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadás, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása,
A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.
62
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorló- szülői szervezet- képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.
A tanév rendes értekezletei az alábbiak: -
Tanévnyitó értekezlet az oktatási közlöny szerint, a főigazgató által kijelölt napon. Ezen a tagintézmény vezető ismerteti a nyáron végzett munkát, az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát.
-
Félévi értekezlet, amelyet – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb január 31. napjáig kell megtartani. Ezen a tagintézmény vezető elemzi az első félévi munkát, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól.
-
A tanévzáró értekezletet az utolsó tanítási naptól számított 10 napon belül meg kell tartani. Ezen a tagintézmény vezető értékeli a tanévet, ismerteti az iskola nyári tervét, és a következő tanév előkészítéséhez szükséges tennivalókat.
-
A nevelési értekezletet az éves munkatervben meghatározott időpontban kell megtartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület vagy a felügyeleti szerv meghatároznak.
A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen lehet: - az egy osztályban tanító nevelők értekezlete - az 1-4. ; 5-8. évfolyamok nevelőinek értekezlete - alkalmi munkacsoportok értekezlete (munkaközösségek, stb) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy a Minőségbiztosítási Vezető, vagy a közalkalmazotti tanács vagy az intézmény főigazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntéshez a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. Állandó tagjai az intézmény főigazgatója, a főigazgató helyettes, az érintett tagintézmény vezetője és helyettese, az osztályfőnök (csoportvezető) és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Változó tagjai: azok a pedagógusok, akik a gyermeket tanítják. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell venni. Ez alól- alapos indok esetén- az igazgató adhat felmentést. Értekezlet csak tanítási időn kívül tartható.
63
A nevelőtestület véleményező jogkörébe tartozik: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. Véleményt nyilváníthat az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában, a pedagógusok továbbképzéseken való részvételének megtervezésében. Véleményt nyilváníthat a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában. A nevelőtestület javaslattévő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A
nevelőtestület
döntéseit
és
határozatait
általában-
a
jogszabályokban
meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.
A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület tagjai a feladatkörükbe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhatnak létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A pedagógus Felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját, munkaköri kötelességének tartalmát és kereteit a Közoktatási törvény az intézmény Pedagógiai
64
Programja, a munkaközösségi munkatervek, a feladat ellátási terv, az éves munkaterv, továbbá a főigazgató, a főigazgató-helyettes utasításai alkotják. A nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, kizárólag a tanulók személyiségét építő, korszerű módszerekkel végzi. A személyiséget építő módszerek megtanulása és alkalmazása a pedagógus munka végzésének alapfeltétele. Alaptevékenysége azokat a tanóra és tanórán kívüli, csoportfoglalkozási tevékenységeket foglalja magába, amelyek mindenkori színtere az intézmény és a nevelő munka terén minden tanárra kötelezően vonatkoznak. Oktató-nevelő munkáját tervszerűen végzi, tanmenet, csoportfoglalkozási terv alapján dolgozik, a tanmenetet/csoportfoglalkozási tervet a meghatározott időpontban az előírásnak megfelelően leadja tagintézmény vezetőjének. Saját tanmenettel/csoportfoglalkozási tervvel minden nevelőnek rendelkeznie kell. A pályaválasztásban, a továbbtanulásban az iskola segítséget nyújt a tanulóknak és szüleinek. A segítségnyújtás a jelentkezési lap kitöltésétől az intézmények eléréséig minden feladatra kiterjed a szükségletek szerint. Az intézmény egészére háruló feladatok közül az alábbiakat a tagintézmény vezető megbízása alapján az arra kijelölt pedagógus munkaköri feladatként látja el: – versenyekre való felkészítés – tanulói kíséret – tanulói kirándulás szervezése – sportversenyeken való részvétel – szakmai utak előkészítése, megszervezése – minden olyan feladat, mellyel a Pedagógiai Programból adódóan az tagintézmény vezetője megbízza. A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A munkarend 5 napos, az alkalmazottak munkaidő beosztását a tagintézmény vezetők végzik, kéthavi időkeretben. A pedagógusok heti 40 órájukból a kötelező óraszámot kötelesek a tanulókkal tölteni. (Vhr.7.§-a értelmében a pedagógus kizárólag az oktatási intézményben ellátandó feladatok végzéséhez szükséges időn túlmenően, nem köteles az intézményben tartózkodni.) Az intézmény rendezvényei, értekezletei stb. az oktatási intézményben ellátandó feladatok közé tartoznak, ezért a beosztásban szereplő időn túl (heti 40 óráig) köteles a pedagógus megjelenni. A pedagógusok számára a kötelező órákon felüli feladatokra megbízást a főigazgató, valamint a főigazgató-helyettes adhat. Gyermek- és ifjúságvédelemi felelős: A főigazgató a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak megbízottjain, a két főigazgató-helyettesen keresztül tesz eleget. A gyermek-és ifjúságvédelmi megbízottak tevékenységét a Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ közvetlen irányítása alatt az éves munkaterv részét képező terv alapján végzik. A gyermekvédelmi felelős személyéről a tanulókat és azok szüleit a tanév kezdetekor írásban kell értesíteni, továbbá arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel. Feladatai: - segíti a nevelőtestület gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját - tájékoztatja a tanulókat arról, hogy problémáikkal mikor fordulhatnak hozzá, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel - veszélyeztetett tanuló esetében igyekszik családlátogatáson megismerni a családi környezetet, az okok feltárása érdekében - értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ha gyermekbántalmazás történik, illetőleg ha pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető egyéb veszélyeztető tényező áll fenn
65
-
kezdeményezi az illetékes szervnél a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a rendkívüli vagy a rendszeres támogatás megállapítását tanulók, és a szülők számára az iskolában jól látható helyen nyilvánosságra hozza a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát tájékoztatást nyújt a gyermekek részére szervezett szabadidős programokról.
Könyvtárosok Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtári részleg működik. Az iskolai könyvtárak működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárostanár/tanító a felelős. A könyvtáros-tanár/tanító részletes feladatait munkaköri leírások tartalmazzák. Feladataik: - A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. - Tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szereznek be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöznek. - A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a kollégák és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével. A nevelők szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek a SIOK pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 1. tagiskolai alsós munkaközösség 2. tagiskolai felsős munkaközösség 3. SNI-s munkaközösség 4. SIOK alsó tagozatos munkaközösség 5. humán munkaközösség 6. idegen nyelvi munkaközösség 7. testnevelési munkaközösség 8. készségtárgyak munkaközösség 9. természettudományi munkaközösség 10. reál tárgyak munkaközössége A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön kívül a nevelőtestület (egyeztetéssel) az alábbi jogköröket ruházza át: Döntési hatáskörök Saját működési rendjéről és munkatervéről. Továbbképzési programokról javaslattevő jogkör. Iskolai tanulmányi versenyek programjáról. Kötelező a véleményét kikérni: Szakterületét érintően a pedagógiai program nevelőtestületi elfogadásakor. Szakterületét érintően a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásakor.
66
Kezdeményezési jog A szakmai munkaközösség kezdeményezheti a munkaközösség vezetőjének megbízását a főigazgatónál. A munkaközösség- vezetői megbízást a SIOK főigazgatója adja. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjének feladata: - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az igazgató részére Állásfoglalása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Általános javaslattételi és véleményezési jog Szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességének iskolai értékelésekor és továbbfejlesztésekor. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése - iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése a gyakornoki rendszer keretein belül - a munkaközösség vezetőjének megválasztása, Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 3.3.3.A szülők közösségei Az általános iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes - gazdasági vezető. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői szervezet jogosítványai: Dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, szülő képviseletét az iskolaszékben.
67
Egyetértési jogot gyakorol az egyes fakultatív tantárgyak meghatározásában és minden anyagi terhet jelentő feladat lehatározásában. Kötelező véleményét kikérni: - tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelői döntés előtt, - a főigazgató, a főigazgató helyettes és a tagintézmény- vezető megbízásával és megbízásának visszavonása előtt. A szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve a SIOK szülői szervezete. A SIOK szülői szervezetében a tagintézmények szülői szervezetének elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az SIOK szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A SIOK szülői szervezet választmányát a főigazgatónak tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. A tagintézmények szülői szervezetének elnökei közvetlenül a tagintézmény-vezetőkkel tartanak kapcsolatot. 3.3.3.5.A tanulók közösségei A tanulók nagyobb csoportja: A diákönkormányzat döntése alapján a tanulók nagyobb csoportját az osztályok, valamint az intézmény tanulólétszámának 51%-a alkotja. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség véleményezési jog szempontjából nagyobb közösségnek számít. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőt választják meg: – egy fő képviselő (küldött) a diákönkormányzat vezetőségébe Az osztályfőnök Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal a főigazgató bízza meg, a tagintézmény vezető javaslatát figyelembe véve. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. A mikro-értekezlet összehívása probléma esetén kötelező (pl. osztályközösséget érintő, illetve egy-egy tanulót érintő kérdésekben). Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismerni kell tanítványait - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe veszi a személyiségfejlődés tényezőit - segíti a tanulóközösségek kialakulását, közösségépítő programokat szervez és bonyolít le - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy-testnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs)
68
-
-
-
-
-
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére (róluk naplót vezet az intézkedésekkel együtt) minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. A nevelőtestület megosztott véleménye esetén az ő véleménye a döntő. mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen - havonta - tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről a bukásra álló tanulók szüleit a félévi zárás előtt négy héttel és év végén a zárás előtt néhány héttel írásban tájékoztatja (a dátumokat a munkatervben szükséges rögzíteni) ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, anyakönyvek kitöltését, bizonyítványok megírását félévkor és év végén, az októberi, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, valamint egyéb adatszolgáltatást) az osztályfőnök saját hatáskörében évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, amit a szülő igazol gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, lehetőség szerint tanórán kívüli időpontban tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, elmarasztalására részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét tanmenetet készít a nevelő-oktató munkájához külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával (szaktanárral, szülővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel rendszeres kapcsolattartás; a felzárkóztató foglalkozáson való részvétel ellenőrzése) segíti a tanulói balesetek megelőzését.
A diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet a tagintézmény vezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület és a tagintézmény vezető véleményének figyelembe vételével a főigazgató dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörök működése a tagintézmény vezető felügyeletével (segítés, támogatás, ellenőrzés) zajlik. A tagintézmények diákönkormányzatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a tagiskolákban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
69
Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az adott tagintézmény diákönkormányzatot segítő pedagógusai látják el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő tanároknak ki kell kérnie az adott diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az épületek helyiségeit, berendezéseit, felszereléseit a nevelőtestület vagy a tagintézmény vezető döntése alapján a DÖK térítésmentesen használhatja. Az intézményi diákközgyűlés: Tanévenként legalább egy alkalommal intézményi diákközgyűlést kell összehívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetői kezdeményezik, a tanév rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés összehívásáért az intézmény főigazgatója, valamint a tagintézmény vezető a felelős. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelők, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint a tagintézmény vezető tájékoztatást ad az intézményi élet egészéről, az éves munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A felvetődött kérdésekre érdemi választ kell adni a közgyűlésen, vagy ha ott nem lehetséges, egy héten belül írásban. A közgyűlésről feljegyzést kell vezetni, a felmerült kérdésekről és a válaszokról, valamint az intézkedések határidejéről és felelőseiről. Az intézkedésekről a tanulókat a helyben szokásos módon kell értesíteni. 3.3.4.Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a tagintézmények nevelőtestületei A nevelőtestületek, valamint különböző közösségeinek kapcsolattartása a tagintézmény vezetők segítségével a megbízott pedagógus-vezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - szakmai értekezlet (főigazgató, főigazgató helyettes, tagintézmény vezetők) (havi) - az intézményvezetőség ülései (félévente) - a különböző értekezletek - megbeszélések A fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tagintézmény vezető útján a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetőségi tagjai kötelesek: - Az intézmény vezetőségi ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság felé. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az intézmény vezetőségével és a szülői szervezettel. A szülői szervezet:
70
A szülői szervezet az iskola közösségével a szülői munkaközösség tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. A szülői érdekképviselet szülői munkaközösség útján is megvalósulhat. A szülői munkaközösség tagjai kötelesek: - rendszeres időközönként (évente legalább 3 alkalommal) tájékoztatni az őket megválasztókat a szülői munkaközösség tevékenységéről - az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség elé tárni. A tagintézmény egészének életéről, a munkatervről a tagintézmény vezető rendszeresen (évente legalább 3 alkalommal) tájékoztatja a szülői munkaközösséget. Erről feljegyzés készül. A nevelők és a tanulók A tagintézmény egészének életéről, az éves munkatervről, az aktuális feladatokról, - a tagintézmény vezető, a diákönkormányzat vezetőségi ülésén diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal) - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.
és
a
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell. A határidőket az éves munkaterv tartalmazza. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A nevelők és a szülők A szülőknek a tagintézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást ad: a) A tagintézmény vezetők: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén és az iskolai szülői értekezleten, évente 2 alkalommal - az aulában elhelyezett hirdető táblán keresztül - az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül - a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen b) Az osztályfőnökök: - az osztály szülői értekezleten - rendkívüli értekezleten - a tanuló tájékoztatóján keresztül A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezletek - fogadó órák - nyílt napok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben - megbeszélés a nevelővel előre egyeztetett időpontban A szülői értekezletek félévenként kétszer, a fogadó órák időpontjai 2 havonta vannak (tanítási időn kívül, a szülők munkaideje után hétköznapokon). A tagintézmény vezető, az osztályfőnök vagy az igazgatóság bármikor tarthat rendkívüli szülői értekezletet, szükség esetén fogadóórát.
71
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az adott nevelőtestülettel, vagy a szülői szervezettel.
3.4. A TAGISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI RENDJE
A tagiskolai könyvtárak szolgáltatásai – tájékoztatás a tagiskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, – könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, – könyvtári dokumentumok kölcsönzése, – tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A tagiskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik a tagiskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. A könyvtár szolgáltatásait csak a tagiskolai dolgozók és tanulók vehetik igénybe, akik az iskolai könyvtárba beiratkoztak. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár (tanító) tudomására kell hoznia. Nyitva tartás A könyvtárak tanítási napokon a tanár órarendjéhez igazodva, heti 8-12 órában tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok a kifüggesztett nyitva tartás szerint kölcsönözhetők. A pedagógusoknak az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár (tanító) közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral (tanítóval) egyeztetniük kell. A tagiskolai könyvtárak dokumentumainak kölcsönzése A tagiskolai könyvtárak dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. A tagiskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek - számítógépes szoftverek - muzeális értékű dokumentumok - hanglemezek, kazetták, CD-k
72
folyóiratok iskolai dokumentumok /Munkaterv, Pedagógiai Program, stb./
-
A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár (tanító) javaslata alapján a tagintézmény vezetője határozza meg. 3.5. MŰVÉSZETI ISKOLA 3.5.1. A tagintézmény-egység jogosultságai: -
tanszakonként év végi bizonyítványok kiállítása Alapfokú művészeti vizsga tehető
3.5.2. A tagintézmény-egység vezetősége A szakmai vezető személye A tagintézmény vezető feladatait a szakmai vezető közreműködésével látja el. A szakmai vezető a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A szakmai vezető irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A szakmai vezető jogköre és felelőssége A szakmai vezető munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A szakmai vezető feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A szakmai vezető munkaköri leírása az SZMSZ mellékletében található. A szakmai vezető felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézmény-vezetőnek. A szakmai vezető beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőség A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A tagintézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben a tagintézmény-vezető saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A tagintézmény vezetőség tagjai: a tagintézmény vezető, a szakmai vezető és a tanszak vezetők. . A vezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.
73
A vezetők kapcsolattartási rendje A tagintézmény vezetője és a szakmai vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Rendkívüli értekezletet a tagintézmény vezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők helyettesítési rendje A tagintézmény-vezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén a szakmai vezető helyettesíti. A szakmai vezetőt tartós távolléte esetén az általa kijelölt tanszak vezető helyettesíti. A teljes vezetői jogkör gyakorlására mindig külön írásos intézkedésben a tagintézményvezető adhat felhatalmazást.
3.5.3.A tanév rendjének meghatározása - a tanév külön jogszabályban és évente meghatározott napon kezdődik és fejeződik be, - a szorgalmi idő kezdő és befejező napját az NEFMI évente kiadott rendelete figyelembevételével a tagintézmény-vezető határozza meg. A szorgalmi idő két félévből áll. Eltérő rendelkezés hiányában az I. félév a szorgalmi idő kezdő napjától január hó 31. napjáig, a II. félév február 1. Napjától a szorgalmi idő befejező napjáig tart. - Az órarend szerint megtartott foglalkozásokon felül tanítási napnak, illetőleg megtartott órának kell tekinteni a tanterv által előírt meghallgatásokat, a tanév végi beszámolót, a növendékhangversenyeket, bemutatókat, közös órákat is, ha azokon a tanuló és a tanár részvétele kötelező. - Ha a kötelezően előírt órák száma elemi csapás, járvány vagy egyéb ok miatt nem teljesíthető, akkor a fenntartó szerv a szorgalmi időt meghosszabbíthatja.
A tanév rendje és annak közzététele - Az iskola munkatervét a tagintézmény-vezető a nevelőtestület javaslatainak a figyelembevételével készíti elő megvitatásra. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. - A munkaterv egyéves programot tartalmazhat. - A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá a művészeti iskola társadalmi vonatkozású, valamint a személyzeti és gazdasági feladataira. Magába foglalja az egyéb művészeti iskolai (munkaközösségi) programokat is. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időrendi sorrendben tartalmazza. - A tagintézmény-vezető a munkaterv - illetőleg tanévenkénti kiegészítés – egyegy példányát a SIOK főigazgatójának megküldi. - A tantárgyfelosztást a tagintézmény-vezető az október 1-i állapotnak megfelelően állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az órarend, valamint a tanulók és tanulócsoportok száma. Kialakításánál figyelembe kell venni a tanárok képesítését, egyéni képességeit, a munkafeladatok arányos elosztását.
74
-
Biztosítani kell a „B” tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató csak alapos indok, elsődlegesen pedagógiai szempontok alapján engedélyezheti, illetőleg rendelheti el.
3.5.4.Az intézmény nyitva tartása - Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 8 órától (szombaton 10 órától) az utolsó tanítási óra végéig tart nyitva. - A tanítás kezdete egyéni beosztás szerint. - A hivatalos ügyek intézése a gazdasági irodában történik 12 és 16 óra között. - A művészeti iskola épületének reggeli nyitását általában az intézmény technikai dolgozója, de mindenképpen a munkahelyre elsőnek beérkező dolgozó végzi. - A művészeti iskola épületének zárását, az épületet utolsónak elhagyó dolgozó végzi, aki felelős azért, hogy az épület bejáratai (ha az épületben már nem tartózkodik senki) zárva legyenek. - A fentiek betartása érdekében a dolgozók a következő kulcsok másolatával rendelkezhetnek: - főbejárati ajtó, - „handicap” bejárat, - dolgozó által használt helyiség. - A szorgalmi időszak végén a nyári szabadság idejére, az összes használatra átvett kulcsot kötelező leadni a gazdasági irodában. -
-
-
A gazdasági iroda, valamint az tagintézmény-vezetői iroda kulcsaival csak az ott dolgozók rendelkezhetnek. Az elhelyezett fali lemezszekrényben tartott kulcsok elzárva tartandók. Ezeket a kulcsokat csak kimondottan indokolt esetben az tagintézmény-vezető vagy megbízottja használhatja. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az tagintézmény vezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, és vasárnap a nyitva tartás csak a tagintézmény vezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.
A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 8 és délután 16 óra között a tagintézmény-vezető, a szakmai vezető és a gondnok közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Az intézmény jelenlévő vezetője jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.
75
3.5.5.A tanítási napok rendje 3.5.5.1.A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, vagy más, a művészeti iskolával szerződésben álló intézményekben (más iskolákban), ahol biztosított olyan helyiség, amely a zeneoktatás és táncoktatás számára megfelel. A művészeti iskola végleges órarendjét legkésőbb október 5-ig kell összeállítani. A tanulók órabeosztását a főtárgyi napló „Órarend” részében kell feltüntetni, amelyben másolatát a művészeti iskola összesítő órarendjéhez is mellékelni kell. A tanulók órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár 24 órán belül jelentse a tagintézmény-vezetőnek, vagy a szakmai vezetőnek. 3.5.5.2.A tanítás rendje: - A tanítás 12 órától este 8 óráig tarthat. Kivételesen (pl. felnőtt tanulók esetében), ahol ezt a működési körülmények lehetővé teszik, az igazgató a tanítást reggel 8tól este 10-ig engedélyezheti. - A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek iskolájuk tanítási óráival, illetőleg munkaidejükkel. - A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit – ha lehetséges- kapcsoljuk a kötelező tantárgyi órákhoz. - A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. - A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az órákról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetekben az igazgató kivételt tehet. - A tanulók egyéni és csoportos óráit lehetőleg egyenletesen a hét párhuzamos napjaira kell elosztani. Tanítási órák időtartama a művészeti iskolában - 45 perces tanítási óra az előképző, a szolfézs, a zeneelmélet, a zeneirodalom és az egyéb elméleti tárgy, továbbá a csoportos hangszeres előképző, a zenekari- és énekkari óra, a kamarazene és a néptánc főtárgy. - Egy 60 perces tanítási óra: a főtárgy „A” tagozat 2x30 perces és a zongora kötelező, vagy a választott tárgy 30 perces órája, a B tagozat 2x45 perces órája. A tanulók száma, a csoportok létszáma - a tanulók létszámkeretét (felvett tanulók száma) a hatályos rendelkezéseket és a tantervet (óratervet) figyelembe véve kell meghatározni. A művészeti iskola és a tanítási órák látogatása A tanítási órák, egyéb foglalkozások látogatására jogosultak: - A Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselője - OKI és TOK képviselői, - Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet képviselői, - polgármester - alpolgármester
76
- jegyző - SIOK főigazgató - SIOK főigazgató helyettes A NEFMI vagy a szakmai irányító szerv által kiállított óralátogatási engedéllyel rendelkező személyek. - A tanítási órák látogatására jogosultakon kívül az igazgató engedélyt adhat más személyeknek is a művészeti iskola és a foglalkozások látogatására. - A nevelőtestület tagjainak jelenléte a főtárgyi naplóban kerül ellenőrzésre. Minden tanórán kívüli tartózkodás rögzítésre kerül. (pl. értekezlet, vizsga, meghallgatás, növendékhangverseny, stb.) - Nem magyar állampolgárok meghívásához (részvétel iskolai ünnepélyen, előadás tartása vagy meghallgatásához) az engedélyt a tagintézmény-vezető adhatja meg. - Az óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. - A művészeti iskolában eljárásra jogosultak azoknak az állami szerveknek szakirányú ellenőrzéssel megbízott dolgozói, akik számára ezt jogszabály előírja. 3.5.6. A tanórákon kívüli foglalkozások 3.5.6.1. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Tanulmányi kirándulások, zenei táborok, külföldi utak - A művészeti iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, versenyeken való részvétel, a hangversenyek, az előadások, a zenei- és táncos intézmények, kiállítások, stb. szervezett látogatásai. - A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat a munkatervben rögzíteni kell. - A tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az iskola tagintézmény-vezetőjének hozzájárulása szükséges. Vitás esetben a felügyeleti szerv dönt. (Tanítási órák védelme.) - Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulóként legalább egy főt. A kísérő tanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik - Kirándulásokra, ha a művészeti iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez szükséges felszerelést vinni kell. - A kirándulások, szakmai táborok költségeit – a szülői munkaközösség meghallgatásával- úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. A szükséges összeget lehetőleg elő takarékossággal biztosítsák. Törekedni kell arra, hogy az állami gondozott tanulók anyagi ok miatt ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülők anyagi megterhelése minél kevesebb legyen. - A nyári (téli, tavaszi) szünetben a művészeti iskolák önállóan vagy ifjúsági szervezetekkel közösen tábort szervezhetnek. A táborozás főbb célkitűzései: a
77
-
közösségi nevelés, a közös tevékenység, a kisegyüttesek (zenekar, kamaracsoportok, tánccsoportok) fejlesztése, felkészítése. A tanulóknak a kirándulásokon és a szakmai táborokon való részvétele önkéntes. A kísérő tanárok, valamint a szakmai versenyeken és a tanári továbbképzéseken (tapasztalatcseréken) részt vevő tanárok és tanulók költségeiről (amennyiben a fenntartó a fedezetet biztosítja) a művészeti iskolának kell gondoskodnia.
3.5.6.2.Szakmai versenyek - A szakmai versenyek célja a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés. - A versenyek formái: művészeti iskolai, megyei, területi, országos versenyek. Országos verseny a NEFMI engedélyével rendezhető. Helyes, ha a versenyek hagyományosan, vagy alkalmanként egy-egy évfordulóhoz, vagy pl. a zeneirodalom valamely kimagasló egyéniségének munkásságához, jubileumi évfordulójához kapcsolódnak. - A tagintézmény-vezető ellenőrzi hogy a területi, országos versenyeken csak olyan tanulók induljanak, akik – elért eredményeik, készségük alapján- méltón képviselik a művészeti iskolát. A versenyeken részt vevő tanulókat a verseny idejére iskolájuk igazgatójától ki kell kérni. - A tagintézmény-vezető gondoskodik arról, hogy a győztes, illetőleg a helyezést elért tanuló eredményét mind a művészeti iskolában, mind a tanuló saját iskolájában megismerjék. Az igazgató gondoskodjék arról, hogy az ezekre vonatkozó felhívásokat a tanárok és a tanulók időben megismerjék. Művészeti iskolai rendezvények: - Növendékhangversenyek, tánc előadások. - Tanári hangversenyek. - Tanulmányi versenyek
3.5.7.A felvételi vizsgák, beszámolók és javítóvizsgák lebonyolításai,azok szabályai és a mulasztás. 3.5.7.1.A tanulók felvétele - A felvételi vizsgák kötelezőek, általában május végéig kell megtartani. Augusztus utolsó hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. - Új tanuló felvételéről a tagintézmény-vezető a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanuló létszámát figyelembe véve dönt. A felvétel eredményét az iskola hirdetőtábláján kell feltüntetni. Ha egy hangszer tanulására több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. - A tanulók osztályba sorolására – a felvételi vizsgán nyújtott teljesítménye alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól.
78
3.5.7.2.Beírás - Általában az évzárót követő munkanap. - A régi növendékek beiratkozása a bizonyítványok leadásával, az új növendékek beiratkozása – adatszolgáltatás (nyilatkozat) mellett – az esetleges régi bizonyítvány leadásával történik, de csak abban az esetben, ha a növendék a „felvettek” listáján szerepel. - Tanulók beírását a tagintézmény-vezető vezetésével a gondnok végzik. - Növendéket beírni csak a térítési- ill. tandíj befizetése után lehet. - A beiratkozásról tanszakonként beírási naplót kell vezetni. 3.5.7.3.A tanulmányi eredmény értékelésének módja - A tanulók minden olyan tantárggyal összefüggő lényeges megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor, illetve tanév végén számszerű osztályzatot kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjegy adható. - Az értékelés módja a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján: a főtárgy, és a zeneelméleti tárgyak esetén: jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1), az előképző, kamarazene, köt. zongora tantárgy, illetőleg a társas ének és zenekar tárgyak esetén: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. - A havonkénti értékeléstől pedagógiailag indokolt esetben (pl. felnőtt tanulóknál) el lehet tekinteni. - Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét – a felnőtt tanulók kivételével – az ellenőrző könyv útján tájékoztatni kell. 3.5.7.4.A félévi és tanév végi osztályzás - A művészeti iskolai tanulók munkáját félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetőleg a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetőleg egész tanévi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. - A félévi osztályzatot a bizottság előtti meghallgatás alkalmából a tanár állapítja meg. - A tanév végén főtárgyból, hangszeres előképzőből, valamint zeneelméletből, bizottság előtt, beszámolót kell tenni (hangszerből a második félév anyagából). A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke a tagintézmény-vezető vagy a megbízottja, tagjai: a tanuló főtárgyi tanára és még legalább egy tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. - A kamarazene, a társas ének és zenekar tantárgyakból tanév végén nincs beszámoló, az érdemjegyet a végzett munka alapján a tanár adja. - A tánctagozat az év során tanult anyagból vizsgaelőadást tart színpadi keretek között. - Az egész tanévi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és az anyakönyv megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt.
79
-
-
-
A tanév végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel az ellenőrző könyvbe, tanév végén a naplóban, az anyakönyvbe és bizonyítványba szó megjelöléssel és számjeggyel, előképző, zenekar, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, illetve társas ének tantárgyak esetén az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. Ha a tanuló valamely kötelező tantárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor az ellenőrző könyvben, tanév végén az anyakönyvben és a bizonyítványban, az osztályzat rovatban „fem” rövidítéssel kell jelezni. (Felmentés kötelező tárgyból a négy alapfokú osztály elvégzése után adható.)
Szorgalom - A főtárgy és a szolfézs tanulásában tanúsított szorgalom is havonként értékelhető. Erről a szülők az ellenőrző könyv útján kapjanak tájékoztatást. - A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: Példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). - A szorgalom minősítését félévkor szám- és szómegjelöléssel az ellenőrző könyvben, tanév végén pedig a naplóba, az anyakönyvbe, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. - Három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén „változó” minősítésnél jobb nem adható! 3.5.7.5.A tanulmányi eredmény elbírálásának általános elvei - Az egyes tantárgyak érdemjegyeinek megállapításakor a tantervi követelményekhez viszonyítva elsajátított ismereteket és készségeket, azok technikai és művészi megformálási fokát, a tanuló érdeklődését és figyelmét, kifejezőképességét és önállóságát célszerű figyelembe venni. - Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált tanulmányi időszak teljes tantervi anyagát a követelményeknek megfelelően, tökéletesen ismeri és azt a feladatok megoldásában kiválóan és biztosan alkalmazza. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat művészetileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. - Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált tanulmányi időszak teljes tantervi anyagát jól megértette és elsajátította, ebből az alapvető részeket tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. Munkájában kielégítő önállóságot mutat, mondanivalóját korához mért fejlettséggel helyesen képes megfogalmazni és előadni. - Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált tanulmányi időszak tantervi anyagának alapvető mechanizmusbeli nehézségeit leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. Mondanivalóját nem hibátlanul, de elfogadhatóan adja elő. Az előadási darabokat művészetileg is nehezebben oldja meg. - Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagának alapvető ismereteit kezdetlegesen sajátította el, mechanizmusbeli hibái is hátráltatják azok biztos alkalmazását (hangban, intonációban, stb.) még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul.
80
-
Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervi anyagnak még az alapvető részeiben is olyan tájékozatlan, hogy a felmerülő kérdések megoldására sem képes. Zenei és ritmikai fejlesztése nem lehetséges.
Az osztályozásokkal kapcsolatban figyelembe veendő még, hogy a tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére serkentő célzattal adni és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen. (Megjegyezni kívánjuk, hogy nevelési és pedagógiai szempontból azonban nem szerencsés, ha a részjegyek és a havi átlagjegyek között nagy az eltérés).
3.5.7.6.Javítóvizsga - Kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25-től szeptember 15-ig javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg és a művészeti iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. - A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező tanár és még egy tanár. - A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot a tagintézmény-vezető és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. - A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. 3.5.7.7.Összevont beszámoló - Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály anyaga alapján kell az osztályzatot megállapítani. - Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. - Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani. 3.5.7.8.Felsőbb osztályba lépés - A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott, és tanulmányaiban nincs megszakítás - Felmentés vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni.
81
3.5.7.9.Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban - Az előző osztályban folytathatja tanulmányait az a tanuló, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és a tagintézmény-vezető engedélyével beszámolót tesz. - Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet. - A legmagasabb művészeti iskolai osztályt eredményesen végzett tanuló felvételi vizsga nélkül a művészeti iskola továbbképző osztályába léphet.
3.5.7.10.Mulasztás - A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek, stb.) maradhat távol a főtárgyi és a kötelező tárgyi órákról, foglalkozásokról. - Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradását 8 napon belül igazolni kell. Igazolást a szülő, az orvos, az iskola pedagógusa adhat. A mulasztásokat és azok igazolását az ellenőrző könyvbe is be kell jegyezni. - Kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása esetén a szülőt írásban (ellenőrző könyv, vagy ajánlott levél útján) értesíteni kell. - Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek, az igazgató köteles a tanulót (szüleit) annak következményeire (írásban is) figyelmeztetni. - A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a főtárgyi és a kötelező tárgyi naplóban vezetett mulasztások alapján összesíteni kell. 3.5.8. A pedagógusok nevelő-oktató munkáival összefüggő teendők kijelölésének és megbízásának elvei Különös gonddal kell foglalkozni a zenei pályára készülő „B” tagozatos tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartani a tanszakvezetővel, a szakmai tanácsadóval, az illetékes zeneművészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket. Biztosítani kell a megfelelő szakszerű képzését, fokozott figyelemmel kísérni a fejlődését. Biztosítani kell ezen kívül a felvételi előtt szükséges előmeghallgatásokon, szakmai konzultációkon való részvételét – szaktanárral együtt. Az utolsó éves, zenei pályára, illetve továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához meg kell adni minden támogatást, természetesen a szülők segítségét is figyelembe véve. A művészeti iskola igazgatójának kérésére a szaktanár készítse el a továbbtanulásra jelentkezett tanuló főtárgyi és szolfézs-elméleti jellemzését. A továbbtanulási szándékot a főtárgy tanár legalább 3 évvel korábban jelezze a szolfézstanároknál. A hangszeres, illetve főtárgyi tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs, kamarazenei, zeneirodalmi fejlődését, a közismereti iskolai előmenetelét. A szolfézstanár időnként érdeklődjön a tanuló főtárgyi előmeneteléről. 3.5.8.1.Ügyviteli feladatok Naplók
82
l. Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely a művészeti iskola tantárgyfelosztásában szerepel (főtárgyi, kötelező tantárgyi, szolfézs-napló) 2.A napló vezetéséért az illetékes szaktanár felelős, és csak saját kezűleg írhat bele. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részének naprakész állapotban egyeznie kell az irodai összesítőkkel. Anyakönyv, pótanyakönyv 1. A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására anyakönyvet kell vezetni. Az anyakönyvet a főtárgy (az előképző) tanára az anyakönyvben található útmutató szerint állítja ki. 2. Az anyakönyvben javítani csak a következő módon szabad: a hibás szövet egyszeri áthúzással érvényteleníteni kell, az eredeti szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kerül a helyes szó, vagy szöveg. Ha a helyesbítés, a javítás igazolására itt nem lenne elég hely, csillaggal vagy indexszámmal lehet a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot a javítást végző tanár, valamint az igazgató írja alá, és a művészeti iskola körbélyegzőjével hitelesíti. Az anyakönyvben ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. 3. Az igazgató az anyakönyvet tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. Az anyakönyvet össze kell fűzni és be kell köttetni, üresen maradt lapjait át kell húzni. 4. Az anyakönyv nem selejtezhető! 5. A megsemmisült vagy elvesztett anyakönyv helyett az igazgató a rendelkezésre álló dokumentumok alapján pótanyakönyvet készít. A nyomtatvány rovatai közül csak azokat kell kitölteni, amelyek hitelesen igazolhatók. A pótanyakönyvet záradékolni kell. 6. Az anyakönyvben és a bizonyítványban alkalmazandó záradékok szövegét a melléklet tartalmazza. Bizonyítvány 1. A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványt a főtárgy tanára állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás (bizonyítványosztás) napja. 2. A bizonyítványt az anyakönyv adataival megegyezően kell kiállítani. Az anyakönyvbe tévesen beírt, majd helyesbített adatokat a bizonyítványba a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni. A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. 3. A téves bejegyzéseket az anyakönyvre vonatkozó szabályok szerint kell javítani. Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derül ki, hogy a tanári naplóból más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a többi osztályban a téves bejegyzést át kell húzni és – a Jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után – a helyes szöveget a következő lapra kell beírni. 4. A bizonyítványt az igazgató és a szaktanárok írják alá. A művészeti iskola körbélyegzőjével ellátott bizonyítványt a tanévzáró napján kell kiosztani. Másodlat 1. Az igazgató az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványokról az anyakönyv alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy szülője kérelmére.
83
2. A másodlatnak az anyakönyvvel mindenben egyeznie kell. Az űrlapon a „másodlat” szót fel kell tüntetni. A másodlat kiállításának tényét és keltét az anyakönyv megfelelő rovatába kell bejegyezni. 3. Anyakönyv hiányában bizonyítvány-másodlat nem adható ki. 3.5.8.2. Egyéb iratok, dokumentációk 1. A beírt tanulók nevét a tanári naplók és az összesítők, a tanárok óraszámát a művészeti iskola tantárgyfelosztása tartalmazza. 2. A művészeti iskola működésével kapcsolatban készített jegyzőkönyveket irattárban kell megőrizni. 3. Annak igazolására, hogy a tanuló a művészeti iskolában folytat tanulmányt, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl.: utazási kedvezményhez) az iskola vagy a munkahely. 4. A művészeti iskolai órarend egy-egy tanítás idejét, helyét tünteti fel. Részletes órarendet a napló tartalmaz, amelynek egy-egy másolatát mellékelni kell a művészeti iskola órarendhez. A kötelező óraszám és túlóra a naplóból és a tantárgyfelosztásból tűnik ki. 5. A statisztikai adatszolgáltatásokat külön jogszabályok állapítják meg.
3.5.9.A tanulók jutalmazásának elvei: A tanulói közösségek, vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Az egyes tanulók jutalmazásainak lehetőségei: -
a tanszakvezető (a szaktanár) megdicséri a tanulót, az igazgató dicséretben részesíti a tanulót, a szorgalmas és kiváló eredményt elérő tanuló igazgatói dicsérete, amelyet félévkor az ellenőrző könyvbe, tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány „jegyzet” rovatába is be kell jegyezni.
A dicséretben részesült tanulót a tanév végén az igazgató oklevéllel, könyvvel vagy más módon is megjutalmazhatja. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példás helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban (kirándulás, táborozás, hangverseny, operalátogatás, stb.) lehet részesíteni. A művészeti iskolák részére rendszeresített, vagy saját tervezésű emléklap, dicsérő oklevél is adható. Rádió, vagy esetleg televíziós szerepeltetés lehetősége. A kimagasló eredményt elért kamaraegyüttesek, zenekarok csoportos jutalmazása (a szülői munkaközösség vagy üzemek, vállalatok által felajánlott, vagy biztosított keretből).
84
A tanuló több éves sikeres hangszeres tanulmányai után az intézmény által terveztetett jelvény vagy plakett biztosítása.
3.5.10. Kapcsolatrendszerek kiépítése A művészeti iskola létesítése és működése során az iskola nyitottságát feltételeztük. Minden oktatási intézmény eredményes működésének biztosítéka a kapcsolatrendszerek kiépítése közvetlen és tágabb környezetben. Az iskolák kapcsolatainak egy része adott, ami az oktatási rendszer felépítéséből következik: -
az általános műveltség megalapozásában, a társadalmi nevelés folyamatában nélkülözhetetlen a művészetek szerepe, az oktatáspolitika megvalósításának intézményi szintjén a képzés feladatainak megtervezésénél a helyi művelődési igényekkel is számolni kell, a település szintén megfogalmazza az iskolával szemben támasztott követelményeit.
A művészeti iskola társadalmi funkciója elsősorban a közművelődés területén érvényesül. A nevelés-oktatás célkitűzéseiből következik, hogy kapcsolatrendszerének megteremtése a művészeti iskola természetes igénye és létfeltétele. A külső kapcsolatok kiépítése mindenek előtt az iskolán belül feltételez tartalmas munkakapcsolatokat. A kapcsolatok kiépítésében aktívan közreműködik az iskolavezetés. Az igazgató folyamatos munkakapcsolatot tart a fenntartó szerv képviselőjével. Az oktatási intézményekkel való sokoldalú kapcsolat megteremtése a művészeti iskola számára elengedhetetlen. A jó munkakapcsolat kiépítése különösen fontos a művészeti szakközép-iskolákkal, konzervatóriumokkal, művészeti főiskolák tagozataival, a beiskolázás és a tehetséggondozás szempontjából. Célszerű, ha a szaktanárok személyes kapcsolatot tartanak az általános és középiskolák szaktanáraival, egyeztetik a fontosabb iskolai rendezvényeket, esetleg írásban rögzítik együttműködési megállapodásukat, közös rendezvényeket szerveznek. Az oktatási intézményekkel való együttműködés fő kérdései és területei A művészeti iskola rendszeresen tájékoztatja az alap- és középfokú intézményeket a művészeti pályára készülő tanulókról és a művészeti iskolai tanulók előmeneteléről. -
A művészeti iskola órarendje elkészítésénél messzemenően alkalmazkodik az általános és középiskolák elfoglaltságához. Amennyiben az iskolák foglalkozási
85
ideje megváltozik, a művészeti iskolai órák védelme érdekében a változásokat egyeztetni szükséges. Az iskolák közötti kapcsolatok kialakulása feltételezi az egyes intézmények tanárai között nélkülözhetetlen emberi és szakmai érdeklődést. A település kulturális életében való aktív részvétel lehetősége, művészeti iskolák számára hasznos együttműködések forrása. A művészeti iskola munkájának megismerése leginkább a külső szereplések alkalmával lehetséges. A különféle művelődési és oktatási intézmények igényei alapján kialakított programokon kívül a művészeti iskola maga is kezdeményezheti kulturális műsorok szervezését. - Jó kapcsolatok kialakítására van szükség az egyházakkal, a civil szervezetekkel, a művelődési házzal, könyvtárakkal, múzeumokkal. Ezekben az intézményekben a tanulóifjúság mellett, a felnőtt korosztály tagjaival is kapcsolatot létesíthetünk. - A művészeti iskola tanárainak és növendékeinek közreműködése nem csak hangverseny, vagy hangszerbemutató formájában képzelhető el, hanem zenei klub, ismeretterjesztő foglalkozás és képzőművészeti kiállítások alkalmával is. - Nem utolsó sorban, fontos a művészeti iskola számára a szülőkkel való kapcsolattartás. A szülők segíthetik a pedagógus munkáját és támogathatja az iskolai koncepció megvalósítását. Nem elhanyagolható körülmény a szülők figyelme -
és segítőkészsége a művészeti iskola növendékeinek tanulmányai szempontjából. (Az iskolai rendezvények sikeres lebonyolítása, az iskola társadalmi munkájában való közreműködés, a szülők rendszeres tájékoztatása, szülői értekezlet stb.) -
Az iskolavezetés számára a tanévzáró ünnepélyek alkalmával adódik lehetőség beszámolni az iskola célkitűzéseiről és elért eredményeiről. A művészeti iskola törekedjen a művészeti nevelés feladatainak és sikereinek megismertetésére, ápolja a környezetében kiépített kapcsolatait és hatékony működésével gazdagítsa a fejlődő környezet kultúráját.
Az önkormányzati tulajdon védelme -
-
-
Az önkormányzati tulajdon védelme az egész közösség kötelessége. Idegen személyek a művészeti iskola területén csak engedéllyel és a szükséges ellenőrzés mellett tartózkodhatnak. A nevelőtestület – a tanulók és a szülők közreműködésével – törekedjen a meglévő hangszerek, ruhák, felszerelések gondozására, karbantartására. Különösen fontos, hogy a hangszerek, ruhák karbantartása rendszeres és folyamatos legyen. A tanulóknak kölcsönzött művészeti iskolai hangszerek, ruhák helyes gondozására a főtárgy tanára oktassa ki a tanulót. Ha a kár bekövetkezéséért a tanuló a felelős és azt helyrehozni nem képes, a szülőt kell felhívni az eredeti állapot helyreállítására, illetve az okozott kár megtérítésére. A felhívás eredménytelensége esetén a kártérítési igény bírósági úton érvényesíthető. A tanuló bizonyítványa nem tartható vissza azzal az indokkal, hogy az általa okozott kár nem térült meg. A művészeti iskola dolgozója által okozott kár megtérítéséről külön jogszabályok intézkednek.
86
-
A tűzbiztonságra nagy gondot kell fordítani a művészeti iskola egész területén. A tűzvédelmi előírásokat az iskola dolgozóival és tanulóival ismertetni kell.
Az épület felszerelése A tagintézmény-vezető gondoskodik arról, hogy a művészeti iskola által kizárólagosan használt épületrész a tanulmányi, nevelési és egészségvédelmi követelményeknek mindenben megfeleljen. A művészeti iskola épületét címtáblával kell ellátni. A tantermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak, kivéve a gyakorlási engedéllyel rendelkezőket, akik felelősséggel tartoznak a terem berendezéséért. A gyakorlás lehetőségeit a házirend szabályozza. 3.5.11.A térítési díj fizetésének rendje A díjak befizetésének módja, helye, ideje:
-
A térítési díjak összegét a tanárok az ellenőrző füzet, ill. a félévi értesítő megfelelő rovatában írják elő A térítési díjakat az intézmény vezetője által megállapított kettő napban, a gazdasági irodában kell befizetni. (Az első félévi díjat legkésőbb a beiratkozáskor, a második félévi díjat legkésőbb február 28-ig.)
A szociális kedvezmények kérelmét az igazgatóhoz kell írásban benyújtani, a rászorultságot bizonyító jegyzői igazolással együtt, de még a díjfizetés határidejének lejárta előtt. A díjfizetések határideje után, illetve igazolások nélkül beérkező kérvényeket nem vehetjük figyelembe!
3.6. MÓDSZERTANI KÖZPONT 3.6.1. Az intézmény feladatai: A fejlesztőpedagógiai szolgáltatás feladata: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyermekek fejlesztőpedagógiai foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Segítség adása a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. Logopédiai szolgáltatás feladata: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése, gyógyítása.
87
Gyógytestnevelés feladata: a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógyvagy könnyített testnevelésre utalja. Utazó gyógypedagógiai ellátás feladata: segíti az óvodákban, iskolákban integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek oktatását, nevelését. Iskolapszichológiai ellátás feladata: az óvodai és az iskolai nevelő-oktató munka segítése, hatékonyságnövelés. Előadások, tanfolyamok szervezése, tartása pedagógusoknak, szülőknek.
3.6.2. Az intézmény tevékenysége, feladatköre Az intézmény a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, továbbá a 4/ 2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról értelmében látja el feladatait. Az intézmény feladatai: - logopédiai szolgáltatás - gyógytestnevelés - utazó gyógypedagógiai ellátás - iskolapszichológia - fejlesztőpedagógiai ellátás Intézményünk a kiskorúak mentálhigiénés ellátásában közreműködő gyógy- és fejlesztőpedagógiai (logopédia, fejlesztőpedagógia, gyógytestnevelés és gyógypedagógia), iskolapszichológiai szolgáltatást nyújtó nevelési – oktatási intézmény. Mindenkor a gyermek érdekeit kell szolgálnia, biztosítva az állampolgári jogok tiszteletben tartását, a szülőkkel való együttműködést, ennek érdekében:
részt vesz a harmadik életévüket betöltött gyermekek mentálhigiénés ellátásában végzi a problémákkal küzdő kiskorúak vizsgálatát, szűrését gyógy- és fejlesztőpedagógiai, iskolapszichológiai tanácsadást, a terápiás gondozást valósít meg biztosítja a város és a kistérség logopédiai ellátását segíti a pedagógusok továbbképzését, konzultációk, bemutatós, előadások szervezésével a módszertani kultúra fejlődését részt vesz a nevelési propagandában, pedagógiai, pszichológiai előadásokkal felvilágosító munkát végez a szülők körében együttműködik az oktatási- nevelési intézményekkel, valamint a Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központtal
Az intézmény a SIOK és a Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás területén nyitott, a SIOK intézményeiben a szolgáltatásaink igénybevételének feltétele a tanulói jogviszony, a kistérség területén az együttműködési megállapodás. A segítséget kérő egyének, csoportok vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolják az igénybevételét. Az intézmény a hozzá forduló, vagy vele bármilyen kapcsolatban lévő egyénekkel, családokkal az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági jellegű. Vizsgálataink során figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek, tanuló, anyanyelvi, szociokulturális sajátosságait. (46/2001. (I.26.) OM rendelet 5 § (5) bekezdése) 88
3.6.3. Az intézmény tevékenységi formái A Módszertani Központ tevékenysége nem hatósági jellegű. Intézményünkben terápiásfejlesztő, tanácsadó és gondozó munka folyik: terápia / fejlesztés: a különleges gondozást igénylő gyermek/ tanuló számára szervezett speciális foglalkozás. (pöszeség terápiája; megkésett-akadályozott beszédfejlődés terápiája; dadogás terápiája; beszédészlelés, beszédértés fejlesztése; diszkalkúlia, diszlexia prevenció és reedukáció; grafomotoros fejlesztés, mozgásfejlesztés…)
tanácsadás: célja a gyermekek környezetének befolyásolása az egyéni nevelést elősegítő eljárások szorgalmazására. A tanácsadás irányulhat a gyermekre és közvetlen környezetére, a szülő, a pedagógus egyedi vagy tanulócsoporttal kapcsolatos módszereinek a befolyásolására, áthangolásra, a napirendre, szabadidőre stb. nevelési, életvezetési tanácsadás.
gondozás: amennyiben a tanácsadás nem vezetne eredményre, gondozásba kell venni a gyermeket, ill. annak családját. A gondozás komplex iskolapszichológiai, pedagógiai tevékenységből áll.(egyéni és csoportos foglalkozás, konzultáció a gyermek szűkebb és tágabb környezetével)
A felsorolt tevékenységeink utazó szolgálat keretén belül valósulnak meg. Az intézmény szolgáltatásai - utazó fejlesztőpedagógiai munka, konzultáció - utazó logopédiai szolgáltatás nyújtása a térségben - utazó gyógytestnevelés - utazó gyógypedagógiai szolgáltatás, konzultáció - utazó iskolapszichológiai szolgáltatás - továbbképzések, előadások szervezése, tartása iskolai, óvodai pedagógusok számára - ismeretterjesztő előadások tartása szülők számára - szakmai gyakorlati képzőhely biztosítása, felsőoktatási intézménnyel kötött egyedi megállapodás alapján - szakkönyvek, fejlesztő eszközök és játékok szakmai tanácsadással történő kölcsönzési lehetőségének biztosítása - fogadóórák tartása igény szerint egyeztetett időpontban a szülők számára 3.6.4. Az intézmény szervezeti felépítése, a kapcsolattartás és a belső ellenőrzés rendje Az intézmény szervezeti felépítése: Az intézmény a feladatait főállású munkatársakkal, valamint részmunkaidős jogviszonyban lévő látja el. Engedélyezett létszámunk: 13 fő, mely álláshelyen 14 fő dolgozik, az alábbi bontásban: Munkakörök a feladat ellátására főállásban: - iskolapszichológus 2 fő - logopédus 5 fő - gyógypedagógus 1 fő - gyógytestnevelő 1 fő - fejlesztő pedagógus 4 fő
89
Az intézmény szervezete funkcionális felépítést mutat. A csoport tagjainak közvetlen vezetését, s az irányítás összes feladatát a tagintézmény-vezető gyakorolja. A helyettese a második szintet kizárólag szakmai és szervezési szempontok szerint irányítja. Az ilyen struktúra előnye, hogy az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek, a rendszer áttekinthető, könnyen bővíthető a szervezet egészének megbontása nélkül, megvalósul a vezetés egysége, a hatáskörök jól körülhatárolhatók, keresztintézkedések nem következnek a felépítésből, valamint elősegíti a hatékony ellenőrzés megvalósulását. Az intézmény jelenleg 12 fő főállású szakemberrel dolgozik. Az intézmény tevékenységének jellemző vonása a team jelleg. A team olyan együttes, ahol mindenkinek meghatározott szerepe van. A különböző szakképesítésű munkatársak aktivitása együttműködve teszi lehetővé a probléma sokoldalú feltárását és megoldását. A team konzultációs és szupervíziós segítséget is nyújt tagjai számára. A szakemberek a team tagjaként tapasztalataikat, gondolataikat, ismereteiket, véleményüket megosztják, így a probléma feldolgozása komplex módszerekkel történhet, a problémamegoldás üteme felgyorsul, minimálisra korlátozódik a tévedések lehetősége, valamint harmonikus munkahelyi légkör alakul ki:
A munkaközösség-vezető feladatköre:
a munkaközösség programjának összeállítása a munkaközösség tevékenységének összeállítása részt vesz a munkaközösség tagjainak minősítő értékelésében a munkaközösségek tagjai szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, a munkaközösségi értekezletek tartalmi munkájának szervezése, óra és foglalkozáslátogatások koordinálása, szakirodalom ajánlása és feldolgozása, javaslat szakirodalom és fejlesztőeszköz fejlesztésre, a munkaközösség érdekeinek képviselete, véleményezési és javaslattételi jog gyakorlása, javaslat a munkaközösségi tagok munkájának elismerésére a munkaközösség tevékenységéről beszámolót, értékelést készít,
A helyettesítés rendje: - a tagintézmény vezetőt távollétében a tagintézmény-vezető helyettes, az ő akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető helyettesíti. - az intézmény munkatársait tartós távollétük esetén a vezető által kijelölt, a munkaterületeknek megfelelő végzettségű pedagógus személy helyettesítheti Az utazó pedagógusok és a vezető közötti a kapcsolattartás rendje: - team megbeszélések: szerdánként 16. 00– 17. 30 között, a munkaközösség munkatervében rögzítetteknek megfelelően ütemezve - a napi kapcsolattartás a vezető és alkalmazottak között telefonon, ill. személyesen történik
90
- évente tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezleten való részvétel az intézmény alkalmazotti körében A szülőkkel való kapcsolattartás formája és rendje: - a fejlesztő foglalkozások kapcsán: előzetes egyeztetés alapján bármikor - fogadóórákon, intézményenként kihirdetett időpontban, havonta egyszer - a kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére: telefon, fax, e-mail - panaszkezelés: a szülők panaszait, kifogásait illetve elégedettségére vonatkozó észrevételeit dokumentáljuk. A panaszok kifejezésére előzetes időpont egyeztetés után nyújt lehetőséget az intézmény vezetője. A gyermek tanulók jogai, kötelességei: Jogom van ahhoz, hogy - a Módszertani Központ által tartott foglalkozásokon biztonságban és egészséges környezetben neveljenek, oktassanak, fejlesztésemet életkoromnak és fejlettségemnek megfelelően alakítsák ki. - személyiségemet, emberi méltóságomat és jogaimat tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számomra a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethetnek alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak - képességeimnek, érdeklődésemnek, adottságaimnak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljek - az engem érintő kérdésekről tájékoztatást kaphassak, véleményt nyilváníthassak - önrendelkezési jogomat, cselekvési szabadságomat, magánélethez való jogomat tiszteletben tartsák, e jog gyakorlása azonban korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társaim, az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, ill. a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését - a velem való foglalkozás során nemzeti, etnikai kisebbséghez való tartozásomat, továbbá anyanyelvi és szociokulturális sajátosságaimat figyelembe vegyék
Kötelességem, hogy - felkészüljek a foglalkozásokra, elkészítsem a házi feladatomat, vagyis hozzájáruljak – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással – képességeim és személyiségem kibontakoztatásához - óvjam saját magam és társaim testi épségét, egészségét - részt vegyek a foglalkozásokon - a szükséges felszerelést magammal hozzam - elsajátítsam és alkalmazzam az egészséget és biztonságot védő ismereteket - betartsam a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat (erről a velem foglalkozó szakember tájékoztatást ad nekem) - azonnal jelentsem az intézmény valamely dolgozójának, ha saját magam, társaim vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, ill. valamilyen rendkívüli eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlelek. - rendkívüli esemény esetén pontosan betartsam az intézmény felnőtt dolgozóinak utasítását - azonnal jelentsem az intézmény valamely dolgozójának, ha valaki rosszul érzi magát vagy megsérült
91
- közreműködjek saját környezetem és az általam használt eszközök rendben tartásában - a Módszertani Központ és az intézményem fejlesztő helyiségét a rendeltetésüknek megfelelően használjam - az intézmény tulajdonát megóvjam, rendjét, tisztaságát megtartsam, és azt másokkal is betartassam - az előírásoknak megfelelően kezeljem a rám bízott, vagy a foglalkozások során használt eszközöket - az intézmény alkalmazottainak, valamint társaim emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartsam - mulasztásomat, késésemet igazoljam - értéktárgyaimra magam vigyázzak, azokat csak saját felelősségemre hozom be a foglalkozásra - az intézmény munkatrendjét megtartsam - az általános emberi együttélés szabályait betartsam A szülők jogai és kötelességei A szülő joga: - a szülő megilleti az intézmény szabad megválasztásának joga - a szülő joga, hogy a gyermekére vonatkozó valamennyi információ birtokába jusson - a szülő joga, hogy a gyermekével kapcsolatos információkat – a személyiségi jogok maradéktalan érvényesítése mellett – bizalmas módon kezeljék - a szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyéhez lehető legközelebb vehesse igénybe az intézmény szolgáltatásait - a szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon - a szülő joga, hogy írásbeli javaslatát az intézmény igazgatója megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon - a szülő joga, hogy a szakszolgálat igazgatója vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozáson - a szülő joga, hogy kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében A szülő kötelessége, hogy: - gondoskodjon gyermeke testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről - biztosítsa gyermeke foglalkozásokon való részvételét - figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermekek teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget - rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal - elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az intézmény rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását - megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében - tiszteletben tartsa az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. 3.6.5. Az intézmény működési rendje A munka tervezése - a Módszertani Központ éves munkaterv alapján dolgozik, amely a tanév rendjéhez igazodik
92
- a munkatervet a tagintézmény-vezető készíti el, a szakmai munkaközösség-vezető közreműködésévvel - a Munkatervet a tanévkezdéstől számított 30 napon belül eljuttatja a SIOK főigazgatójához - a munkatársak beosztását (órarendjét, településekre kiutazás rendjét, gépkocsi beosztását) adott év szeptember 15-ig kell elkészíteni A munkarend kialakítása - az intézmény a személyi adottságokhoz és a helyi igényekhez rugalmasan alkalmazható munkarendet alakít ki - pedagógusaink minden intézményben a számukra biztosított szobában, teremben dolgoznak. Amennyiben a helyiségben nem megfelelőek a feltételek- minimális eszköz- és felszerelés szükséglet-ezt az anyaintézménye vezetője felé kötelesek jelezni - utazó pedagógusaink az intézmények napirendjéhez igazodva készítik el az órarendjüket - a tanév szorgalmi idejében, teljes munkaidőben látják el a feladatukat - a tanév iskolai szüneteiben munkatársaink szabadságukat töltik - utazó pedagógusaink bármilyen ok miatti távolmaradásukat a tagintézményük vezetőjének kötelesek jelezni, ő teszi meg a további szükséges intézkedéseket - utazó pedagógusaink a következő szabályok szerint kezdik és végzik munkájukat: logopédusok: o elsősorban saját szűréseik alapján, a gyermekek életkorát és a beszédhiba súlyosságát figyelembe véve osztják be a gyerekeket a foglalkozásokra o a különleges gondozást igénylő gyerekek /BTMN, SNI/ terápiás foglalkoztatása előnyt élvez o a tanév első két hetében szűrjük az 5. életévüket betöltött óvodásokat és az általános iskola első osztályosait /az intézmények által összeállított lista alapján/ o a szülőkkel „Együttműködési megállapodást” kötnek, mely egyben a Szülői engedélyt is magában foglalja o a heti 2 óra/ tanuló szakmailag indokolt lenne, de nagyon ritkán, súlyos esetekben valósul csak meg o a tanítási órák 45 percesek, az iskolai munkarend szerint, az ettől való eltérés az igazgató egyetértésével történik. o a logopédiai kiscsoport létszáma változó, - 1-6 fő - a beszédhiba-zavar milyenségétől, súlyosságától függően, a kezelésre szoruló gyermekek számának, a helyiségek méretének és az órakeret lehetőségeinek függvényében o a beszédhiba megszűnésekor, a záró minősítés után a gyermek helyett tanév közben bármikor új gyermek kerülhet felvételre, az előjegyzettek közül o ha a gyermek / tanuló félévenként 4 órát igazolatlanul hiányzik, logopédiai ellátásra való jogosultsága megszűnik
gyógy-testnevelők: o a gyermekek foglalkozáson való részvételét iskolaorvosi/ szakorvosi szűrés írja elő o a kiszűrt tanulók szüleitől „Engedélyt” kérünk, melyben nyilatkozik a foglalkozások igénylésével kapcsolatosan o megkezdett gyógytestnevelés terápiát tanév közben csak iskolaorvosi/ szakorvosi szűrés eredménye, javaslata alapján lehet megszüntetni o a csoportlétszám átlag 10- 12 fő, az intézményi igények szerint. Ettől eltérni maximum 16 főig lehet, ennek elérésekor csoportot kell bontani o a különleges gondozást igénylő gyermek /BTMN, SNI/ előnyt élvez
93
o heti 2 óra törvényileg előírt, a teljesítményt osztályozni kell (az iskolai ellenőrzőben külön oldalon, naplóban a testnevelés tantárgynál eltérő színnel) o a foglalkozások 45 percesek iskolapszichológusok: o a gyermek szülője, pedagógusa vagy saját kérésére kerül iskolapszichológushoz o minden esetben szükséges írásos szülői engedély a gyermekkel való foglalkozáshoz o az iskolapszichológus gyermekkel, pedagógusokkal, szülőkkel dolgozik, egyéni vagy csoportos formában o leghatékonyabb munkaformája a szülővel és a pedagógussal való konzultáció. Célja az együttes problémamegoldás úgy, hogy a tanárokat és a szülőket segíti a gyerekkel kapcsolatos nehézségek megoldásában o a szülőkkel végzett tevékenységek közé tartozik az egyéni tanácsadás, szülői értekezleten való részvétel és a tematikus csoportfoglalkozás o az iskolapszichológusi munkához tartozik a gyerekkel foglalkozó egyéb szakemberekkel (logopédus, fejlesztő, ifjúságvédelmi felelős, családgondozó…stb.) és a társintézményekkel (Nevelési tanácsadó, pszichiátria, gyámhatóság, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat…stb.) való kapcsolattartás is o köteles a pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe (SZEK) alapján szervezni munkáját, különösképpen az információk megosztásának és a titoktartásnak a kérdéseit o az iskolapszichológus munkája publikus részét forgalmi naplóban adminisztrálja gyógypedagógusok o a Szakértői Bizottságok véleménye alapján SNI-s gyerekek / tanulók habilitációs, rehabilitációs foglalkozásait vezetik o a foglalkozások időpontjáról a szülőket írásban tájékoztatják, külön engedély beszerzésére nincs szükség o munkájukat a fejlesztőnaplóban 3 hónapra előre tervezik, az elvégzett munkát a bel-íven adminisztrálják. Ezt a dokumentumot havonta átadják a gyermek óvónőjének, osztályfőnökének o a gyermek / tanuló foglalkozásokról való igazolatlan hiányzását a tagintézmény vezetők felé kötelesek jelezni o a gyerekek/ tanulók kontroll vizsgálatra küldése az óvoda / iskola feladata. A véleményhez a gyógypedagógus kizárólag a fejlesztő munka eredményességéről, tapasztalatairól adhat információt, a gyermek / tanuló csoportban, osztályban tanúsított magatartásáról, fejlődéséről nem fejlesztő pedagógusok: o olyan BTNM- es gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a Nevelési Tanácsadó egyéni vagy kis csoportos fejlesztést javasol o munkájuk alapja a Tanácsadó szakvéleménye o a gyermekek/ tanulók szüleitől „Engedélyt” kérünk, melyben nyilatkoznak a foglalkozások igénylésével kapcsolatosan o az iskolai tantárgyi mentesítések feltétele a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel o saját vizsgálatot, megfigyelést is végeznek, évente két alkalommal, egységesített szondákkal, melyet a Módszertani Központ pedagógusai
94
gyűjtöttek össze. Az ebből származó dokumentumokat az intézményi iratkezelési szabályzat szerint tároljuk o munkájukat a fejlesztőnaplóban 3 hónapra előre tervezik, évente kétszer értékelik o a gyerekek/ tanulók kontroll vizsgálatra küldése az óvoda / iskola feladata. A véleményhez a fejlesztőpedagógus kizárólag a fejlesztő munka eredményességéről, tapasztalatairól adhat információt, a gyermek / tanuló csoportban, osztályban tanúsított magatartásáról, fejlődéséről nem 3.6.6. Munkaidő nyilvántartás eljárási szabályai Pedagógusaink munkájuk adminisztrálásához, tervezéséhez az alábbi naplókat használják:
logopédusok: iskolapszichológusok: gyógy-testnevelők: fejlesztőpedagógusok gyógypedagógusok
forgalmi és munkanapló (A.Tü.344/ és 345/ új r. sz.) forgalmi napló (A.Tü.344/ új r. sz.) könnyített és gyógytestnevelési napló (A.Tü.19/ N. r.sz.) saját szerkesztésű fejlesztőnapló egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap (A. Tü. 356.r.sz.- külív, A. Tü. 357.r.sz.- belív ) - a pedagógusok heti rendszerességgel, adminisztrációs naplóiknak megfelelően, azzal összhangban vezetik- az egységes munkaidő –nyilvántartást (jelenléti ívet) - utazó pedagógusaink un.” Mozgó jelenléti ” íven igazoltatják az intézményekben való megjelenésüket - a munkaidő-nyilvántartás adatainak összesítését és ellenőrzését 2 havi rendszerességgel a helyettes végzi A nevelési-oktatási intézményben végzett a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatok: (a kötelező óraszámban végezhető tevékenység, ha a foglalkozás külső okok- gyerek hiányzása, intézményi szünet, intézményi értekezlet… miatt marad el) - adminisztráció (pl. dossziék vezetése, teszt-javítás, munkanapló vezetése, ill. egyéni forgalmi napló vezetése) - véleményírás - szervezési feladatok - konzultáció - továbbképzés - munkaközösségi foglalkozások A nevelési –oktatási intézményen kívül végzett a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatok: (a 40 órában, a kötelező óraszámon felül végzett tevékenység) - felkészülés a foglalkozásokra, egyéni fejlesztési tervek elkészítése - utazás a telephelyek között - konzultáció - szülői értekezlet/fogadóóra - továbbképzés/konferencia - hospitálás - előadások tartása - az intézmény munkatársai kötelesek szakmai tudásuk gyarapítására, felfrissítésére: - egyéni önképzéssel újítják fel tudásukat, megismerkednek újabb kutatásokkal, rendszeresen olvassák a hozzáférhető szakirodalmat
95
- részt vesznek a helyi (városi, megyei) ill. központi (országos) szervezésű továbbképzéseken, konzultációkon. - a Módszertani Központ a hatályos jogszabályok szerint Továbbképzési programmal és Beiskolázási tervvel rendelkezik. A gyermek intézményben tartózkodása alatt a felügyelet folyamatos biztosításának rendje: - a gyermek felügyeletéért a foglalkozást vezető munkatárs felel - óvodás gyermekeket kézből kézbe adunk, a pedagógus elhozza és visszakíséri őt a csoportjába - alsó tagozaton a fejlesztő foglalkozás az iskolaotthon napirendjébe épül. A tanuló az osztályból érkezik és oda is megy vissza - felső tagozaton a tanulók önállóan érkeznek és távoznak - a foglalkozások időpontjáról, időtartamáról a szülők az „Engedélyen” tájékoztatást kapnak
A foglalkozásról való hiányzás következményeinek meghatározása - a foglalkozásokról (fejlesztő, logopédia, gyógytestnevelés) való hiányzást az utazó pedagógus összeveti az óvodai/ iskolai hiányzással - ha indokolatlan a hiányzás, a 3. alkalom után a szülőt postai úton- levélben- tájékoztatni kell a hiányozások őt és gyermekét érintő következményeiről, a hiányzás a naplónkban dokumentálásra kerül. A szülő tájékoztatása a szakember jelzése után a tagintézmény vezetők feladata. - 4. alkalommal történő igazolatlan hiányzás esetén – ha a szülő nem jelzi a távolmaradás okát – a gyermeket törölni kell a forgalomból, helyét a várólistán következő személy foglalhatja el. A hely megüresedését a foglalkozásvezető köteles a tagintézmény vezetőnek jelenteni.
3.6.7. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a társintézményekkel, valamint a fenntartó és felügyeleti szervekkel. Kapcsolat a felettes szervvel: az intézmény dolgozói a tagintézmény- vezető útján fordulhatnak a fenntartóhoz és a felettes hatósághoz. Kapcsolat a társintézményekkel: a Módszertani Központ szorosan együttműködik a nevelési, oktatási intézményekkel és a Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központtal. Óvodákban a tagintézményegység- vezetőkkel, iskolákban a tagintézmény vezetőkkel, vagy az általuk kijelölt személlyel tartjuk a kapcsolatot Külső kapcsolatok: Kapcsolatot tart fenn a gyámhatósággal, az egészségügyi intézményekkel (gyermekpszichológiai szakrendeléssel, gyermek ideggondozó szakrendelővel, védőnőkkel), együttműködik a Somogy Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója, Diák- és Gyermekotthonával
96
3.7.GYERMEKJÓLÉTI ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI KÖZPONT Tevékenységét a tagintézmény vezető közvetlen irányításával látja el. A munkáltatói jogkört a SIOK főigazgatója gyakorolja. 3.7.1.Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosít a Gyvt. 39-40. §-a alapján. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat feladatát ellátások teljesítésével (gondozás), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) és szervező tevékenységgel (szervezés) látja el. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Családgondozást végez a gyermeket veszélyeztető okok megszüntetése érdekében. Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét. Szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot. Segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését. Veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Esetmegbeszélést tart, az esetmegbeszélésen elhangzottakról emlékeztetőt készít. Konfliktuskezelést (mediáció) végez. Minden év március 31-ig települési gyermekvédelmi tanácskozást szervez. Egyéb feladatok: - szombati napokon igény szerint kapcsolattartási ügyeletet működtet; - gyakorló helyet biztosít a szociális területhez kapcsolódó közép- és felsőfokú iskolarendszerű és iskolai rendszeren kívüli képzésben részt vevők számára; - az önkormányzat felkérése alapján környezettanulmányokat készít az ellátási területen. 3.7.2.Helyettes szülői hálózat A helyettes szülői tanácsadó segíti a helyettes szülőket feladataik ellátásában és ellenőrzi tevékenységüket. Gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátási forma. Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást (étkeztetést, ruházattal való ellátást, mentálhigiénés és egészségügyi ellátást, gondozást, nevelést, lakhatást) biztosító átmeneti gondozásban kell részesíteni. A gyermekek átmeneti gondozását a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével kell biztosítani, ha a szülő/törvényes képviselő
97
egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A helyettes szülő saját családjába, lakókörnyezetébe befogadja a gyermeket és helyettesíti a gyermek gondozásában akadályoztatott szülőt. Az átmeneti gondozás ideje alatt a vérszerinti szülő felügyeleti joga megmarad, a gyermek sorsának alakításában a vérszerinti szülő felelőssége továbbra is fennáll.
98
IV.A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 4.1.Mindennapi testedzés Az intézmény a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező 3 testnevelés órán és a 2 szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja az alsó tagozaton. A felsőbb évfolyamok tanóráit is tömegsport foglalkozások egészítik ki.
4.2.Délutáni sportfoglalkozások A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken a tagiskola minden tanulója jogosult részt venni. Az intézményi diáksportkör munkáját az intézmény főigazgatójával kötött megállapodás pontosítja. Foglalkozásai az intézményi éves munkatervben meghatározott módon kell megszervezni: kézilabda, futball, atlétika, játékos torna. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez a tagiskola biztosítja, hogy a sportpálya, a tornaterem minden nap a délutános tanítók vagy a testnevelő tanárok felügyelete mellett tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az órarendekben kell meghatározni. A napköziben, egész napos csoportokban legalább 45 perces játékos testmozgást kell szervezni azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt egyéb tömegsporton.
99
V. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 5.1.Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Állami ünnepeink: október 6., október 23., március 15. június 4. tagintézményi szintű megünneplése városi szintű megünneplése, egy-egy tagintézmény szereplésével A városi szintű ünnepeket az adott tagintézmény szervezi és bonyolítja le. Az iskolai szintű ünnepi megemlékezéseinket a magyar és történelem munkaközösség az éves munkatervük szerint készítik elő és vezetik le. a)
b) Az NEFMI tanév rendelete alapján a tanévet ünnepélyes tanévnyitóval kezdjük, és tanévzáróval fejezzük be, az egyes tagintézményekben. c) A 8. osztályos tanulóink az utolsó tanítási napot követő szombaton ballagással búcsúznak tagiskolájuktól d) Pedagógiai Programunkkal összhangban, intézményünkben hagyományértékűvé kívánjuk tenni az osztályfőnöki munkaközösség által szervezett őszi Egészségnevelési napot, és a természettudományi munkaközösség által rendezett tavaszi Föld napja rendezvényt. Mindkettő az intézmény egész tanulóifjúságának és a szülőknek a bevonásával kerül megrendezésre minden tagintézményben. e) A diákönkormányzat által szervezett napjaink: a fordított nap/ vagy a tagiskola névadójának napja. f) Karácsony, Mikulás, farsang és tagintézményi majális/gyermeknap szervezése az tagiskola éves munkaterve alapján történik, melyhez kapcsolódhat a szülői szervezet és a DÖK is. g) Leendő első osztályosaink és szüleik a nyílt napjaink keretében megismerkedhetnek a tagiskolák életével. Felelősek a tagintézmény-vezetők és a munkaközösségek. h) szervezése.
Táborozások, túrák, tanulmányi kirándulások, mozi-, színházlátogatások
i) Továbbtanulás előtt álló 8. osztályos tanulóink a középiskolák által szervezett nyílt napokon vehetnek részt, melyet az osztályfőnök a napló haladási részének megjegyzés rovatában tart nyilván. j) Az eredményes pályaválasztás elősegítésére minden év decemberéig pályaválasztási szülői értekezletet szervezünk. A rendezvényért a tagintézmény-vezető felel.
100
k) Folyosóinkat az alsó és felső tagozat, valamint a kollégiumi csoportok az aktualitásnak megfelelően folyamatos dekorálással teszik szebbé, így kialakítva intézményünk arculatát. WEB- oldalunkon adnak hírt az adott hónap eseményeiről, ünnepeinkről. l) Az intézmény hírnevét gyarapító dokumentumok gyűjtéséért a tagintézmény vezetők felelnek. A dokumentumok gyűjteményét az igazgatói irodában kell elhelyezni. m) Az intézményi munkatervben nem szereplő rendezvények nem iskolai rendezvények, így azokért az adott szervező közösségek felelnek. Ezzel kapcsolatos kérelmüket a főigazgató bírálja el. A rendezvényeket a diákok a tanáraikkal együtt szervezik, és azokon közösen részt vesznek.
101
VI.KITÜNTETÉSEK A PEDAGÓGUSOK ÉS TANULÓK KÖRÉBEN SIOK díj Elbírálásának és jutalmazásának módját külön szabályozzuk (melléklet).
6.1.Tanulói: kaphat az intézménynek az a tanulója, aki az iskolai tanulmányai alatt kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtott. Versenyeken elért eredményeivel, magatartásával példa a többi diák számára. Aktívan vett részt a közösség életében. A tanulói díjhoz emlékplakett jár. Az adott évfolyamokon egy tanévben egy díj adható tagiskolánként. A tantestület dönthet úgy, hogy megfelelő jelölt hiányában a tanulói SIOK-díjat az adott évben nem adja ki.
6.2.Nevelői: részesülhet a tagintézmények tantestületének tagjai közül maximum 3fő évente. A felső tagozatos, alsó tagozatos, művészeti, valamint óvodapedagógusok tehetnek írásbeli javaslatot egy-egy jelöltre. Egy pedagógus több alkalommal is részesülhet, de a két odaítélés között legalább 5 évnek el kell telnie. A tanulók és nevelők neveit a tagintézményben kialakított dicsőségfalon helyezzük el.
102
VII.A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt a kijelölt gyermekorvosokkal. A szűrővizsgálatok és oltások idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak.
7.1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Iskolai egészségügyi feladatok – A tanulók egészségi állapotának szűrése, követése. – A gyermek időszakos orvosi vizsgálata meghatározott évfolyamokon (általános iskola 1. 3., 5., 7. osztálya, valamint védőoltások előtt). – Krónikus beteg, valamint testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók kiemelt gondozása szakrendelések, gondozó intézetek igénybevételével, valamint ezen tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása. Pszicho szociális problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek segítése. – Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok végzése. – Alkalmassági vizsgálatok végzése: – Testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógy-testneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. Közegészségügyi és járványügyi feladatok: – Tagiskolai kampányoltások elvégzése és dokumentálása a meghatározott korcsoportokban. – Járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző betegségek esetén a szükséges járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. – Iskolai étkeztetés ellenőrzése. Elsősegélynyújtás: A tagiskolában bekövetkezett balesetek, sérülések, akut megbetegedések ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben: Egészségügyi információ közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal és adott tanórákon a tanulókkal Környezet-egészségügyi feladatok ellátása: Az intézményi környezet ellenőrzése, a tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése. Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, jelentések elkészítése. A tüdőszűrők és fogászati rendelések időpontját az ellátó intézmények határozzák meg. Logopédiai és gyógy-testnevelési tanácsadás a szakszolgálatnál vehető igénybe.
103
VIII.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓIÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
8.1.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan – Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az adott tagintézmény Munkavédelmi Szabályzatát, a tűz-és bombariadó terv rendelkezéseit. – A tagiskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, a rendszabályokat és az ezeknek megfelelő viselkedési formákat. – A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. – Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a) -
a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ismertetve: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat) a menekülés rendjét a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
b) a tanulmányi kirándulások, túrák előtt. c) közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. d) a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. -
A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
-
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
-
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat - testnevelés, fizika, kémia, technikavezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. 104
-
A tagiskola vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a tagiskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.
8.2.Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén – A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: – A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. – A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. – Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagiskola vezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi kollégának is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A tagiskolában történt mindenféle balesetet, sérülést a tagintézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket, végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok alapján: – A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. – A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon, számítógépes adatlapon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanuló a szüleinek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. – A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. –
Igény esetén biztosítani kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.
105
IX. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: - a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, - a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
9.1. A tankönyvellátás célja és feladata -
-
-
-
Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatóak legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve - az igazgató határozatban állapítja meg. Az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét.
9.2. A tankönyvfelelős megbízása -
-
-
-
Intézményünkben a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt az igazgató. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért a tagintézmény vezető a felelős. A tagintézmény-vezető jelöli ki a tankönyv értékesítésben közreműködő személyeket, akik részt vesznek a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata. A tankönyvforgalmazó és a tankönyvfelelős között kötött megállapodásban határozzák meg a díjazás mértékét. Ha a tagintézmény vezetője az iskola más alkalmazottját kívánja megbízni a tankönyvfelelős feladatkörével, akkor ezt – rendkívüli eseteket leszámítva – a tanév munkatervében rögzíteni kell. Ha a tankönyvfelelős az elkövetkező tanévben nem kívánja ellátni feladatait, akkor ezt a tanévnyitó értekezleten köteles bejelenteni. A tagintézmény a tankönyvekről számlát nem ad, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Ez a tankönyvforgalmazó kötelezettsége. Nem adható számla normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem (ingyenes tankönyvellátás).
106
9.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérés 1) A tagiskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 2) E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérés a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 3) A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő az igény bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után áll be. 4) A tankönyvfelelős az 1. pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti a tagintézmény vezetője. 5) A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. Az igényjogosultságnak a tankönyvek átvételekor is fent kell állnia, melyet a szülőnek kérésre igazolnia kell. 6) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, - egyedülálló szülő esetén a szülő nyilatkozata; c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 7) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 8) A tagiskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülői illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi
107
eredményének figyelembe vételével adható. Erről a főigazgató, az igazgató véleményének meghallgatása után, a gazdasági vezetővel történő egyeztetés után dönt. 9) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.
9.4. A tankönyvtámogatás módjának maghatározása -
-
Az 1. pontban meghatározott felmérés eredményéről a tagintézmény vezető minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden év december 15-éig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. Az intézmény igazgatósága, a tagintézmény vezetőjének figyelembe vételével, november 30-ig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
9.5. A tankönyvrendelés elkészítése -
-
-
-
A tankönyvfelelős minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja a tagintézmény vezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés a tagiskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a tagiskoláknak lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tagiskolának legkésőbb június 10-éig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
108
X. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 10.1. A belső ellenőrzés feladatai – Biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. – Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. – Szolgáltasson megfelelő mennyiségű információt az igazgatóság számára a pedagógusok munkavégzéséről. – Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt, az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. – Az iskolai tagintézményektől független ellenőr feladatait a hatályos belső ellenőrzési kézikönyv alapján látja el.
10.2. A belső ellenőrzésére jogosult személyek – – – –
főigazgató és helyettese tagintézmény-vezetők, helyetteseik munkaközösség-vezetők függetlenített belső ellenőr – a Polgármesteri Hivatal dolgozója
A Főigazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
10.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok – A pedagógusok munkafegyelme (munkaköri leírásuknak megfelelően). – A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos és megfelelő minőségű megtartása. – A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. – A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. – A nevelő és oktató munka színvonala, minősége a tanítási órákon. – A szülőkkel való együttműködés – A tantermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja. Ezen belül különösen: előzetes felkészülés, tervezés a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók munkája és magatartása a pedagógus szakma által megkívánt viselkedés, magatartás a tanítási órán - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.(Tantárgyi eredménymérések) (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgatóság határozza meg.) – A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka. -
10.4. A belső ellenőrzés dokumentumai
109
10.4.1. Belső ellenőrzési szabályzat FEUVE Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" c. Főigazgatói utasítás határozza meg.
10.4.2.Belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért a Főigazgató a felelős. A tagintézményekben az ellenőrzési tervet a tagintézmény vezető készíti el.
110
XI.A PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS Támogatja az intézmény: - másoddiploma megszerzése, amely a pedagógiai program alapján a személyi feltételeket javítja - szakvizsga megszerzése - nem szakrendszerű tanításra való felkészítés - módszertani ismeretek bővítése a hét évenként kötelező továbbképzéseken belül - számítástechnika -OKJ-ben szereplő szakképesítés - aktuális ismeretbővítés /pl. kompetencia alapú továbbképzések, pályázatok képzései/ -esélyegyenlőséget segítő módszertan elsajátítása -attitűd váltást elősegítő képzések
111
XII. A MINŐSÉGI MUNKÁÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK FŐBB SZEMPONTJAI (MÉRHETŐEN) - színvonalas és eredményes szakórai munka - kiemelkedő munkaközösség-vezetői tevékenység - pedagógiai program, helyi tanterv készítése, aktualizálása - értekezletek előkészítésében való részvétel / felmérések, beszámolók, értékelések/ - eredményes pályázat írása - versenyek szervezése / tanulmányi, sport, stb./ - mentori feladatok - nyelvvizsgákra való felkészítés - felzárkóztatás és tehetséggondozás - szertárak rendezése, a leltározás segítése - speciális érdeklődési körök, szakkörök vezetése - osztályfőnöki tevékenység - szabadidős tevékenység szervezése iskolán belül - kirándulások, táborozás szervezése - iskolai rendezvények, ünnepségek szervezése, lebonyolítása
112
XIII. TANULÓI JOGVISZONY 13.1 Felvétel az intézménybe, évfolyamváltás A tanulói jogviszonyt a szülő kezdeményezi, létesítéséről az igazgató dönt a Közoktatási Törvény létszámkorlátai, illetve pedagógiai szempontok alapján. Az általános iskola köteles felvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye az iskola felvételi körzetében található. A főigazgató dönt: – az általános iskola első osztályaiba való beiratkozáskor az óvodai szakvélemény alapján. – a külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a NEFMI véleménye alapján. – felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél, más intézményből történő átvételnél a szülő írásos kérelmére. Szükség esetén különbözeti vizsga, évfolyamismétlés rendelhető el. – az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség véleménye alapján. A magasabb évfolyamra lépés feltétele az előző évfolyam eredményes elvégzése és ennek igazolása bizonyítvánnyal, ez érvényes más iskolából érkező általános tantervű osztályba történő átiratkozáskor is.
13.2 A tanulói jogviszony megszűnése – – – –
az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átvette az iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján a tankötelezettség utolsó éve, szorgalmi idejének utolsó napján a tankötelezettség megszűnése után fegyelmi határozattal.
113
XIV. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 14.1. Tanórán kívüli rendszeres foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi - a tagiskolák által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a)
napközi otthon
b)
egyéb tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, énekkar felzárkóztató foglalkoztatások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások tömegsport szakági edzés
– – – –
14.1.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok a) A napközi otthonba és az iskolaotthonos osztályokba történő felvétel a szülő kérésére történik. b) Jelentkezni az általános iskola tanulóinak minden év szeptember 1-ig, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A napközi otthonba, minden jelentkező 1-4. évfolyamos tanulót fel kell venni. 5-8. évfolyamos tanulók esetében a tanulószobára történő túljelentkezéskor a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, akinek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik rosszabb szociális körülmények között élnek. Az elbíráláshoz ki kell kérni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleményét. c) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra a tagintézmény vezetője adhat engedélyt. 14.1.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a)
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes.
b)
A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején írásban történik, és egy tanévre szól. A kollégiumban félévre, félév után lehetősége van a tanulónak más foglalkozást választani.
c)
A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon a szülői hozzájárulás után kötelező. A tanuló hiányzását a szülőnek igazolnia kell. A tanuló igazolatlan hiányzása esetén a foglalkozást tartó nevelő írásban tájékoztatja a tanuló szüleit.
d)
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden félévkor rögzíteni kell az iskola tantárgyfelosztásában.
e)
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
114
f)
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a tagintézmény vezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, (Pl. sport).
g)
A foglalkozások helyét, időtartamát a tagintézmény vezető rögzíti a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt.
h)
Megfelelő létszámmal (10 fő) szerveződnek. A foglalkozásról naplót kell vezetni. Ha a tanulók száma az alsó határ alá esik, a foglalkozást meg kell szüntetni. A tanulóknak új foglalkozást kell felkínálni. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkör jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen külső érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően, megfelelő számú jelentkező esetén (13 fő) az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a szaktanárok szervezik és javasolják azok indítását a tagintézmény vezetője felé, aki javasolja a Főigazgatónak a szakkör indítását. A Főigazgató dönt az adott kérdésben. A szakkörbe való jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi osztályzatában.
i)
14.2. Egyéb foglalkozások a)
Az osztályfőnökök a pedagógiai programban foglaltak alapján a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulás szervezése a szülői szervezet kezdeményezésére és egyetértésével történhet, melynek a költségeit a szülők biztosítják. A kirándulás tervezett helyét, idejét a tagintézményi és osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.
b)
A tagiskola nevelői, szabadidő szervező, DÖK munkáját segítő felnőtt, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.
c)
A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgy téma feldolgozása történik.
d)
Az intézmény a tagiskolák tehetséges tanulóinak fejlődése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
e)
A tagiskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.
f)
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben telephelyenként iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat 8. pontja tartalmazza.
g)
A tagiskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz szükség esetén tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
115
A tanórákon és a foglalkozásokon tanúsított tanulmányi előmenetel, a magatartás és szorgalom értékelése az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített elvek és eljárások szerint, tovább szűkítve a tagintézmények dokumentumai alapján történik. A tanulók jutalmazása és büntetése is e dokumentumok, valamint a Házirend által szabályozott. Ez utóbbi dokumentum rendelkezik a mulasztásokkal kapcsolatos eljárásrendről.
116
XV.RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 15.1.Rendkívüli esemény A tagintézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: – a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás) – a tűz – a robbantással történő fenyegetés 15.2.Intézkedések Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola tagintézmény-vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők a tagintézmények vezetői. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: – – – – –
a tagintézmény-vezetőt tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja
A rendkívüli esemény észlelése után a tagintézmény-vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására a központi épületben tartózkodó személyeket szirénával, telephelyen kolomppal, csengővel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. Fokozottan ügyelni kell a következőkre: – Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! – A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! – A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
117
– A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! – A kiürítés során a nevelőnek az osztály teremben található oktatással kapcsolatos dokumentumokat/ pl. napló/ magával kell vinni.
– – – – –
A tagintézmény vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésévelgondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a tagiskola vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: – a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről – a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról – az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) – a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről – az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról – az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a tantestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.
118
XVI.TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. Főigazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére”- „Bombariadó terv" c. Főigazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a tagintézmény vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tagiskola vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: – tagintézmény vezetői iroda – gazdasági iroda – nevelői szoba – könyvtár – számítástechnikai terem
119
XVII. Mellékletek 14.1. SIOK alapító okirat 14.2. Fegyelmi eljárás szabályzata 14.3 .A TÁMOP 3.1.4 -08-2-2009-0002. számú pályázat projektmenedzsmentjének SZMSZ-e 14.4. SIOK tagintézményeinek helyettesítési rendje 14.5. Egyéb szabályzatok
Záradékok: 1. Az SZMSZ - t Siófok Város Önkormányzata ……………….. számú határozatával, 2011…………………………-i hatállyal jóváhagyta.
Dr. Balázs Árpád polgármester
Dr. Pavlek Tünde jegyző
Az SZMSZ - t véleményezte:
1. A szülői szervezetek képviselői 2011……………..-i ülésen. ………………………………… aláírás 2. Diákönkormányzat 2011……………….-i ülésen. ……………………………….. aláírás
120
