Sergiu NISTOR
Veszélyeztetett műemlékek: a veszélyben forgó műemlékek ügyének sajátos kezelése
VESZÉLYEZTETETT MŰEMLÉKEK: A VESZÉLYBEN FORGÓ MŰEMLÉKEK ÜGYÉNEK SAJÁTOS KEZELÉSE
Sergiu NISTOR A tanulmány célja és célkitűzései A veszélyeztetett műemlékek feltüntetésének fontosságát nem kell bizonyítani. A történelmi műemlékvédelem elsősorban ezek lerombolását vagy megsemmisülését igyekszik megakadályozni. Megállapítani, hogy melyek azok a műemlékek, amelyek valóságos veszélyben vannak, mi az a veszély és mennyire sürgősek a beavatkozások, egy olyan probléma, amely különös fontossággal bír, amikor a műemlékek állagmegóvó stratégiáiról esik szó. Szerény költségvetési feltételek mellett annak felismeráse, hogy melyik az a műemlék, amely valóságos, közvetlen és súlyos veszélyben forog, meghatározhatja a helyzetet: a műemlék megmenekül vagy megsemmisül. Jelen tanulmány célja kimutatni, hogy a történelmi műemlékek körül létező veszélyek és a műemlék veszélyeztetett helyzete objektíven felismerhető, és az építészeti örökség két állapotát ki lehet és ki kell hangsúlyozni a műemlékvédelemmel foglalkozó szervek és szervezetek által összeállított állományjegyzékben. Veszélyeztetett műemlékek Meglepő módon a történelmi műemlékek veszélyeztetett helyzetét akár azok „természetes” állapotának is lehet tekinteni. Egy épületet azért sorolnak be a történelmi műemlékek közé, hogy megakadályozzák annak megrongálódását, elpusztítását vagy megsemmisülését, és persze egy ilyen veszélyt, „eredendő veszélyt” akkor vesznek figyelembe, amikor azt besorolják. A műemléklisták tehát olyan veszélyeztetett ingatlanokat tartalmaznak, amelyek átalakítása veszélybe sodorná azok történelmi lényegét és kulturális értékeit. Ebből a szemszögből nézve a veszélyben lévő műemlékek beazonosításának úgy tűnik semmi értelme sincs, miután ezek listája összekeverhető a védett épületek listájával. Az általunk figyelembe vett veszélyek azok, amelyek az eredendő veszélyen kívül még más természeti vagy emberi tényezőt is magukba foglalnak, veszélybe sodorva így a műemlékeket. Egy saját érzékenység vagy hatékony védelmi intézkedések hiányának a következtében, a veszélyeztetett műemlékek lehetnek többé vagy kevésbé súlyos veszélyben. Ezt a különbségtételt a veszélyeztetett és fenyegetett műemlékek között a következő nemzetközi megközelítések támogatják: Az UNESCO Világörökség Egyezménye megállapítja a „veszélyeztetett világörökség listáját”, amely egy olyan hivatalos (a hatóságok döntése alapján létrehozott) lista, amely azokat a világörökség listáján szereplő javakat tartalmazza, amelyeket „súlyos és különleges veszély fenyeget, mint: (...)”, és itt felsorolják azokat a veszélyeket, amelyek közös vonása közvetlen bekövetkezésük vagy akár hatásuk azonnali működésbe lendülése.i A Világörökség Egyezmény Működési Irányelveinekii keretén belül pontos különbséget tesznek a veszélyeztetett és a fenyegetett műemlékek között. Így, az Irányelvek 82. cikke meghatározza az (i) bekezdésnél a „bizonyított veszélyt”iii a kulturális javakat illetően, mely szerint „a javakat egy bizonyított, konkrét és közvetlen veszély fenyegeti (...)”, a „veszélybe sodrással”iv ellentétben, amelyet úgy határoznak meg mint „olyan súlyos veszélyekkel való szembesülés, amelyeknek romboló hatása lehet [a javak] alapvető sajátosságaira”v. A „veszélybe sodrás” és „veszélyeztetett” állapot kategóriák ebben a dokumentumban szinonimaként jelennek megvi. A dokumentum bemutatja, hogy a bizonyított (nyilvánvaló) veszély hatásai aránylag könnyen észrevehetőek, számszerűsíthetőek vagy előre láthatóak, a „veszélybe sodrás” hatásai nehezebben észlelhetőek, mivel ezeket véletlenszerű, többszörösen meghatározott tényezők befolyásolják vagy olyanok, amelyek időbeni fejlődése előre nem láthatóvii. 2
Az Európa Tanács úgy járul hozzá a történelmi műemlékeket fenyegető veszélyek meghatározásához, hogy egy külön ajánlást ad ki „az építészeti örökség védelméről a természeti katasztrófák esetén”viii, amelyben a „veszély”, „sebezhetőség” és „kockázat” fogalmakat használja és határozza meg azon természeti jelenségekkel kapcsolatban, amelyek az építészeti örökséget érintik. Így, a veszély az a természeti jelenség, amely egy bizonyos valószínűséggel, egy bizonyos periódusban, károkat vagy veszteséget okoz az örökségben, a sebezhetőség a „romlásnak és veszteségnek azon foka, amelyet egy természeti jelenség idéz elő egy épületben vagy egy épületegyüttesben”, a kockázat pedig a valószínűség és sebezhetőség terméke, amelyet úgy határoznak meg, mint az „építészeti örökségben egy bizonyos természeti jelenség révén előidézett előre látható károk vagy veszteségek mutatója”ix. A fent említettekből a következőket lehet levonni: A veszélyeztetett műemlékek elemzésébe foglalt kategóriák a következőek: Kockázat, Sebezhetőség, Fenyegetettség és Veszély, a következő tulajdonságokkal: 1. táblázat: Kockázat, sebezhetőség, fenyegetettség és veszély Kockázat • A történelmi műemlékre kiható romlások, változások, károk vagy pusztítások bekövetkeztének lehetősége, valószínűsége • A kockázat esetében előre láthatóak a kockázati tényezők (veszélyek). • A kockázat a természeti, szociálpolitikai kontextusba és a természeti vagy emberi folyamatokhoz tartozik. • Pl.: egy katasztrofális következményekkel járó árvíz bekövetkeztének a kockázata Sebezhetőség • A műemlék sajátosságai, amelyek sebezhetővé teszik egyes veszélyekkel szemben, abban az értelemben, hogy megerősödnek azok romboló hatásai. • A sajátosságok felismerhetőek és beavatkozásokkal megelőzhető. • Pl. : az építmények földrengéssel szembeni sérülékenysége Fenyegetettség • Természeti vagy ember okozta jelenség romboló hatása az örökségre • Pl. : földcsuszamlások, megfelelő védelmi rendelkezések hiánya Veszély • A történeti műemléket érintő romlások, változások, károk vagy pusztulások, a veszélyek előidézésének és erősségének függvényében. • A veszély konkrét, súlyos és közvetlen. • A veszélyek hatása felbecsülhető, ha ismertek a fenyegető tényezők és a sérülékenység. • Pl.: a templom összeomlásának veszélye Ocnele Mari-ban
A műemlékeket fenyegető jelenkori veszélyek; az ICOMOS szemléletének áttekintése Az UNESCO Világörökség Egyezmény felállított egy a veszélyeket összefoglaló listát, amely alapján a Világörökségi Listán szereplő javak bekerülhetnek a Veszélyeztetett Világörökség Listájárax: „a vagyontárgy megsemmisülési veszélye a felgyorsult pusztulás következtében, nagykiterjedésű köz- vagy magánmunkálatok, gyors városiasítási és turisztikai fejlesztések, a földterület használatában vagy tulajdonjogában bekövetkezett változások okozta pusztulás folytán, ismeretlen okokból bekövetkezett nagyobb elváltozások eredményeként, a vagyontárgy bármilyen ok miatti elhagyása következtében, fegyveres konfliktus kitörése vagy ilyennek veszélye miatt, vízözön vagy más elemi csapás eredményeként, tűzvész, földrengés, földcsuszamlás, vulkáni kitörések, vízszint megváltozása, árvizek, tengerár nyomán.”xi A Világörökség Egyezmény Működési Irányelvei részletezik a (természeti és kulturális) javak kategóriáit fenyegető veszélyek hatásait: „a javakat bizonyított, konkrét és közvetlen veszélyek fenyegetik (…)”, mint például: a) Az anyagok súlyos romlása; b) A szerkezet vagy/és a díszek súlyos megrongálódása; c) Az építészeti és városrendezési összefüggések súlyos romlása; d) A városi vagy vidéki térség, vagy a természeti környezet súlyos megváltoztatása; 3
e) A történelmi hitelesség elvesztése; f) A kulturális jelentőség súlyos megmásítása. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Építészeti Örökség Európai Kartájában megállapítja, hogy az építészeti örökséget „a tudatlanság, az elavulás, az állapotromlás minden formája és az érdektelenség veszélyezteti. A várostervezés romboló hatású is lehet (…), a rosszul alkalmazott kortárs technológiák és rosszul átgondolt átépítések rongálhatják a régi szerkezeteket. (…) a föld és ingatlan spekuláció (…) a leggondosabban előkészített terveket is képes felborítani.”xii Az egyes, az eltűnés veszélyével fenyegetett szakmák és kézműves tevékenységek érdekében folytatandó akciókról szóló ajánlásxiii elfogadásával, a Miniszteri Bizottság kiegészíti ezt a listát azon hagyományos szakképzettség elvesztésének veszélyével, amelynek segítségével a történelmi műemlékeket a hitelesség tiszteletben tartásával lehet restaurálni.xiv Az R(93)9 sz. ajánlás szerint az Európa Tanács a következőket tartja természeti veszélyeknek: földrengések, vulkáni tevékenységek, tsunami, árvizek, földcsuszamlások, hólavinák, viharok, tűzvészek és robbanásokxv. A kulturális örökség tisztességtelen ügyletekkel szembeni védelméről szóló R(96)6 sz. ajánlás szerint a természeti veszélyekhez számíthatóak még azok az emberi tevékenységek is, amelyek nem tartják tiszteletben az örökségvédelmi jogszabályokatxvi, valamint az R(97)2 sz. ajánlás értelmében azok a tényezők, amelyek szennyezést okoznak. Az ICOMOS már 3 éve jelentést készít a veszélyben lévő műemlékekről és műemléki együttesekről. Az ICOMOS szerint veszélyt jelent a karbantartás hiányossága, a humán és pénzügyi erőforrások hiánya, a szociális és gazdasági változások, különösképpen az állami felelősségek változása és a tisztázatlan tulajdonjogi kérdések, az állagmegóvást illető előírások, örökségvédelmi törvények hiánya vagy elégtelensége, valamint a turizmust érintő problémák összessége. A szervezet szerint 2001-ben a kulturális örökséget fenyegető legfőbb veszélyek az ember által előidézettek voltak, éspedig: 1. A globalizáció hatásai 2. A kultúrtájak átalakulása a mezőgazdasági tevékenységek gyökeres megváltoztatása miatt 3. A pénzügyi és szociális tőke vándorlása a helyi közösségektől a gazdaságilag vonzóbb területekre 4. A katonai tevékenységek és politikai változások 5. A tulajdonjoggal és az örökségvédelemhez fűződő felelősségekkel kapcsolatos tisztátalanság 6. A prioritások átcsoportosítása a kultúráról a gazdasági átmeneti időszakban 7. A kényszerített migráció és kulturális áttelepítésekxvii.
Veszélyeztetett műemlékek nyilvántartása, esettanulmányok (Anglia, Málta, Olaszországxviii) A veszélyeztetett műemlékek létezésének tudatosítása és az igény, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek a műemlékek eme kategóriájára összpontosítanak, aránylag újkeletű dolog. A két világháború okozta hatalmas pusztítások hatására született meg a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény. Habár ez az első olyan nemzetközi dokumentum, amelyben a tagállamok elkötelezik magukat, hogy felállítanak egy műemléklistát, ahová aszerint kerülnek be az épületek, hogy mennyire fontosak a civilizáció számára, tulajdonképpen ez nem egy a veszélyeztetett műemlékeket felsorakoztató lista. A köz- vagy magánmunkálatok által veszélyeztetett kulturális javak védelméről szóló ajánlásban, 1968-ban, az UNESCO először említi meg a [közmunkálatok miatt] veszélyben lévő kulturális javak külön nyilvántartásátxix. Ahogy már láttuk, a Világörökség Egyezmény 1972-ben újra tárgyalja egy a veszélyeztetett műemlékeket felsorakoztató lista összeálltását. A veszélyben lévő műemlékek nyilvántartásának három esettanulmányát (Anglia, Málta és Olaszország) a következők jellemzik: Anglia A veszélyben lévő építményeket felsorakoztató English Heritage jegyzék magába foglalja az összes listán szereplő építészeti szerkezetet (I és II* kat.) vagy nyilvántartott műemléket, amely romlott, sérülékeny vagy veszélyeztetett állapotban van. 4
1999 az az év, amelyhez viszonyítják +/- a veszély alakulását. Angliában 30 469 listán szereplő I. és II. kategóriájú építmény van, ebből a Jegyzékben 1545 veszélyben lévő építmény szerepel, amelyek száma 1,3%-os növekedést mutat 1999 óta. A Jegyzékben szereplő épületek jellegzetességei: 50%-a képes betölteni olyan rendeltetést, amely megfelelő karbantartást biztosít, 12,5%-a anyagi támogatás nélkül restaurálható, 22%-a a leginkább veszélyeztetett, A kategóriába tartozik, az esetek 20%-ában a tulajdonos a problémák okozója vagy azok részleges oka A nyilvántartás alapján megalapították az E.H. ösztöndíjat a veszélyben lévő épületek számára (98 épület, 5,7 millió angol font értékben), egy olyan finanszírozási keretet, amely a listán szereplő veszélyeztetett épületek kb. 25%-át fedezi. A kormány eme döntéséhez kapcsolódnak még különböző civil szervezetek kezdemenyezései is, mint például: SAVE Britain’s Heritage, a II. kategóriájú, veszélyben lévő épületek internetes jegyzéke. H.S. Scottish Civic Trust's Building at Risk Bulletinxx.
A Jegyzékbe való felvétel az építmények állapota és használata alapján történik, így:
2. táblázat Állapot Nagyon rossz Rossz Elfogadható Elfogadható
Használat bármi Elhagyott – részben foglalt Elhagyott – részben foglalt, üresedő Gondozási és karbantartási terv nélkül
Veszély Veszély Veszély Veszély Sérülékenység
Állapot: Nagyon rossz (szerkezeti megrongálódások vagy szerkezeti instabilitás jelei mutatkoznak, a héjazat sok helyen hiányos, így az épület belseje súlyosan megrongálódott, az épület nagy részében tűz vagy más természeti katasztrófák pusztítottak), Rossz (sérült falazat és/vagy beomlott tető és/vagy hibás vízelvezetési rendszer, amelyet gyakran biológiai károsodások, valamint a szerkezeti elemek nagy részének megrongálódása követ, beleértve a külső falazatot is, vagy az épület nagy részében tűz vagy más természeti katasztrófák pusztítottak), Elfogadható (szerkezetileg ép konstrukció, kisebb javításokat igényel és megfelelő a karbantartása) Jó (szerkezetileg ép konstrukció, nincsenek vízszigetelési problémák és nem szorul javításokra)
Használat A figyelembe vett használati módok a következőek: Lakatlan, elhagyott, Részben lakott, foglalt, Lakott épületek. Prioritások A Jegyzékbe történő felvétel a gyors rongálódás alapján folyik (legtöbbször nem is a legrosszabb állapotban lévő épületek kerülnek be hamarabb), így:
5
3. táblázat A 1. Gyors rongálódás fenyegető veszélye; nincsen meghatározott beavatkozási megoldás 2. Gyors rongálódás azonnali veszélye; van meghatározott beavatkozási megoldás, de B nincs gyakorlatba ültetve C 3. Lassú rongálódás; nincsenek meghatározott megoldások 4. Lassú rongálódás; van meghatározott beavatkozási megoldás, de nincs gyakorlatba D ültetve 5. Javítás alatt vagy elfogadható vagy jó állapotban lévő, beazonosított használó nélkül E vagy éppen üresedés előtt álló, új használó/lakó nélküli épület (korszerűen használható épületek számára) 6. Folyamatban lévő javítási munkálatok, beazonosított használóval/lakóval; szükségtelen F funkciójú épületek, újonnan megállapított funkcióval, amelyet még nem alkalmaznak
Málta A Máltai ICOMOS elkészített egy kísérleti tanulmányt, amelyben feltérképezte az ország építészeti és régészeti örökségét, a veszélyetetettségi foknak megfelelően, a következő kritériumok figyelembevételével (4. táblázat): 4. táblázat Veszélyszint 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint
Megnevezés Veszélymentes Sérülékeny Veszélyben lévő Nagy veszély Rendkívüli veszély
Jellemzők (1) (2) fenyegetettség konkrét hatások nélkül (3) aktív veszélyek konkrét hatásokkal (4) súlyos rongálódás jelei – visszafordítható helyzet (5) jelentős megrongálódás, a helyzet nem visszafordítható
A veszélyek közé a Máltai ICOMOS a következő kategóriákat sorolta: 1. Hiányos karbantartás 2. Veszélyek a társadalmi viselkedésből kifolyólag 3. Elégtelen állagmegóvás 4. Veszélyek a fejlesztési programok részéről 5. A kulturális jelentőség elvesztése. Olaszország Az Állami Restaurálási Központ közbenjárására az olasz kulturális örökség veszélyeztetettségi térképének az elkészítése a veszélyek kockázati tényezőkre és sérülékenységekre történő felosztásából indul ki. Az első kategóriánál az olasz program a természeti és ember által előidézett tényezőket veszi figyelembe, míg a másodiknál felsorolja a történelmi műemlékeket, az épületek fizikai állapotának és állagmegóvásának a figyelmbevételével. 1. Természeti veszélyeztető tényezők: Statikai-szerkezeti veszélyek (földrengések, földcsuszamlások, vulkanikus tevékenységek stb.) Környezeti veszélyek (szennyezés, éghajlat, lebegőanyagok stb.) 2. Ember által előidézett veszélyek Rablások, garázdaság, turisztikai nyomás stb. 6
Egy számítógépes modellezéssel a veszélyben forgó örökség térképe a veszélyek és sérülékenységek összetételének az eredményeképpen jelenik megxxi.
Veszélyben lévő műemlékek Romániában: természeti veszélyek Romániában a történelmi műemlékeket veszélyeztető természeti tényezőket négy osztályba soroljuk: földrengések, földcsuszamlások, árvizek, viharos szelek. Ebből 3 kategória adatokkal alátámasztott és az Országos Területrendezési Terv keretén belül, az V. alfejezet, „Természeti tényezők által veszélyeztetett területek” című melléklet alapját képezixxii. A természeti tényezők által veszélyeztetett területek behatárolásához figyelembe vett veszélyek a következőek: földrengések, földcsuszamlások és árvizek. Ha egymásra helyezzük a természeti tényezők által veszélyeztetett területek helyzetét és a nemzeti jelentőségű védett területek kialakítását sürgető célkitűzéseket (az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló 5-2000-es számú Törvény III. mellékletének, III. alfejezete, Védett területek), az alábbi táblázatban bemutatott helyzetet kapjuk (5. táblázat):
5. táblázat Természeti tényezők által veszélyeztetett területen található különleges jelentőségű építészeti örökségek
Árvíz és Árvíz és Földrengés Földcsuszaml Árvíz miatt földcsuszamlá földrengés miatt ás miatt veszélyben s miatt miatt veszélyben veszélyben forgó épületek veszélyben veszélyben forgó épületek forgó épületek forgó épületek forgó épületek 133
110
46
111
Földrengés és földcsuszamlá Összetett s miatt veszélyben veszélyben forgó épületek forgó épületek
47
24
25
%a %a %a %a %a %a %a % vesz.- % az vesz.- % az vesz.% az vesz.- % az vesz.- % az vesz.- % az vesz.az ben össz- ben össz- ben össz- ben össz- ben össz- ben össz- ben összlévő ből lévő ből lévő ből lévő ből lévő ből lévő ből lévő ből ép-ből ép-ből ép-ből ép-ből ép-ből ép-ből ép-ből 19.9
26.
16.5
22.1
6.9
9.2
16.6
22.3
9.4
3.6
Veszélyben lévő épületek
496
Épületek összessége
666
7
7.0
4.8
3.7
5.0
földrengés veszélye árvíz veszélye
25
földcsuszamlás veszélye
24
133
47
árvíz és földcsuszamlás veszélye földrengés és árvíz veszélye
111 46
110
földrengés és földcsuszamlás veszélye összetett veszély
1. ábra: A nemzeti jelentőségű építészeti örökségi helyszínek veszélyeztető tényezők szerinti elosztása
Megfigyelhetjük, hogy a 666 különleges jelentőségű épületből 496 természeti tényezők által veszélyeztetett területen található, ami arra a következtetésre juttat minket, hogy a történeti műemlékek szerint meghatározott nemzeti jelentőségű beépített védett területek nagy része ezen veszélyeztetett területek részeit képezik. Sok nemzeti jelentőségű örökségi helyszín 2 vagy 3 veszélyeztető tényező hatása alatt is áll (207 a 666-ból, azaz 31% a nyilvántartott épületek összességéből). Veszélyben forgó műemlékek Romániában: ember által előidézett veszélyek Ahogy már korábban is láthattuk, az ember által előidézett veszélyek képezik a legfőbb veszélyforrásokat a történelmi műemlékeket illetően. A Romániai ICOMOS két Heritage at Risk jelentése 2001 és 2002-ben, a veszélyek „pódiumára” helyezi a következőket: A 2000–2001-es jelentést dr. Eugenia Greceanu építész, az esettanulmányokat pedig Irina Iamandescu építész állította össze: 1. a műemlékek elhanyagolása a helyi önkormányzatok által, 2. túlzott bürokrácia és 3. a felelősségek tisztázatlansága, 4. vandalizmus és rablás, 5. a hagyományos környezetet átalakító új épületek ellenőrizetlen megjelenése. A 2001–2002-es jelentést dr. Sergiu Nistor építész állította össze egy 23 szakember által kitöltött kérdőív alapján, az esettanulmányokat Daniela Enescu építész készítette: 1. A hatóságok tudatlansága és érdektelensége, a politikai akarat hiánya, az örökség helytelen kezelése a hatóságok által, 2. A kiképzés hiánya, a törvények megszegése, 3. A nyilvántartás és az építészeti örökség helyszíni beazonosításának a pontatlansága, 4. Szakszerűtlen beavatkozások, 5. A tulajdonosok támogatásához szükséges pénzalapok hiánya, amelyhez még csatlakoznak a szegénység és a gazdasági válság hatásai, amelyek sokszor pontosan az örökségi helyszínekben gazdag területeken csoportosulnak. Így a 666 nemzeti jelentőségű örökségi helyszínből 19 hátrányos helyzetű térségben található (6. táblázat). 8
6. táblázat: Hátrányos helyzetű térségben található nemzeti jelentőségű építészeti örökségi helyszínek Vajdahunyad vára Vajdahunyad Hunyad Verespatak történeti központja Verespatak község Fehér Szent Arkangyalok temploma Hidalmás község, Bányika falu Szilágy Szent Miklós temploma Broşteni község, Broşteni falu Suceava Szent György temploma Nagylupsa község, Nagylupsa falu Fehér Szent Miklós temploma Zalatna városa Fehér Szent Miklós temploma Vajdahunyad Hunyad Szent Miklós temploma Ribice község, Ribice falu Hunyad Mennybevitel temploma Pusztakalán városa, Pusztakalán falu Hunyad Az aranybányák római kori maradványai Verespatak község, Verespatak falu Fehér Adamul Vechi bánya Kőrösbánya község, Karács falu Hunyad Régi kohó Gyalár község, Govasdia falu Hunyad Bárzai bánya, „római lépcsők” – római kori Brad megyei jogú város, Ruda-Brad falu Hunyad maradványok Kohó Pusztakalán városa Hunyad XVIII. és XIX. századi házak Verespatak község, Verespatak falu Fehér Maria Veruleac bekerített gazdasági udvara Breaza község, Breaza de Sus falu Suceava Dák erődítmény; sírhalom (a „Várhegyen") Kudzsir városa Fehér Géto-dák vár Zimnicea városa Teleorman Sírhalom és sík temetkezési hely; bronzkori Zimnicea városa Teleorman nekropolisz; középkori település és sírhely (a „Halottas Mezőn")
Ez a táblázat azonban a természeti, gazdasági és ember által előidézett veszélyek összetett hatásainak csak egy szerény illusztrációja, hiszen az állagmegóváshoz szükséges pénzalapok és a közpénzek közötti eltérés miatt a műemlékvédelem területén „hátrányos helyzetű országnak” számítunk.
A Romániában található veszélyben forgó műemlékeket felsorakoztató lista felállításának a metodológiája Ahogy már bemutattam az előbbiekben, a történeti műemlékek nyilvántartásának fontossága egy védelmi stratégia kialakításának az alapjául szolgálhat. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy egy ilyen lista hasznossága kapcsolatban áll a beavatkozási prioritások megállapításával. Így a veszélyeztetett műemlékként nyilvántartott, gyorsbeavatkozást igénylő műemlékek listájának hitelesnek kell lennie, más szóval minél objektívebben fejezze ki úgy a veszélyt, amely a műemléket fenyegeti, mint pedig a veszély várható közelségét. A korábban bemutatott természeti és ember okozta veszélyek elemzéséből kiderül, hogy Romániában a történelmi műemlékek többségét földrengések fenyegetik, amely még egy vagy több más természeti vagy ember által előidézett tényezővel párosul. Kiderül még az is, hogy a műemlékek esetében aránylag kevés intézkedés is már hatékony a földrengések veszélyének a csökkentésében, hiszen a fő veszély hatásainak csökkentésére főleg megelőző intézkedések ajánlottak. Gyakorlati síkon, a veszélyben forgó műemlékek különleges kezelése egy olyan programot kellene magába foglalnia, amely praktikus, azonnali intézkedésekkel folyamatosan csökkenti a földrengések hatását a már más veszély miatt megrongálódott műemlékek esetében. Ebből a szempontból, az ezen a területen nyert európai tapasztalatok alapján, a következő metodológiai részleteket kell figyelembe venni: a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke egy objektív munkaeszköz és nem a személyes benyomások tárháza, még ha azok dicséretre méltóak is, 9
a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke először is arra törekszik, hogy a legjobban ossza el a pénzügyi, költségvetési, műszaki és illetékes erőforrásokat, valamint hogy figyelmeztesse, támogassa és ne büntesse a gondnokokat, adminisztrátorokat, hiszen egy használó/lakó megléte a védelem tartósságának alapvető feltétele; a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke azokat a szerkezeteket jelöli meg, amelyeket valamilyen veszély fenyeget, és nem azokat, amelyek már veszélyben vannak, az 1. táblázat meghatározásainak értelmében, így a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke egy vonatkoztatási pont lehet a gyorsbeavatkozások beütemezésénél, amelyek elsőbbsége meghatározható és célpontja ismeretes. Az olasz veszélyeztetettségi térkép példája és a brit tapasztalat megmutatja, hogy a módszert tekintve el lehet indulni vagy a veszély és sérülékenység összetételének felmérése alapján meghatározott veszélyben forgó műemlékek (olasz példa), vagy bizonyos állapotmutatók alkalmazásával, az örökségállomány „átfésülésének” útján (brit eset). A két példa lényegében az analitikus versus empirikuskísérleti megközelítésben különbözik, de a rendelkezésre álló humán és műszaki erőforráshoz illő képlet mindkettő: egy tudományos területi hálózat (Olaszország) vagy a civil szervezetek erőteljes bevonása (Anglia). Mivel Románia sem a veszélyben forgó örökség problémájával foglalkozó civil szervezetek területén, sem a területi védelmi infrastruktúrák műszaki biztosításának szempontjából nem áll jól, egy a civil szervezetek, egyetemek és szakemberek együttműködését előmozdító, minimális informatikai segítséggel alátámasztott program, amelyet a Megyei Kulturális Örökség Igazgatóságok biztosítanának, kezdetnek már egy jó megoldás lennexxiii.
10
Irodalom Recueuil de textes fondamentaux du Conseil de l'Europe dans le domaine du patrimoine culturel, Consiliul Europei, Strasbourg, 1998 Heritage at Risk ICOMOS World Report 2001-2002 On Monuments and Sites in Danger, K.G.Saur, Munchen 2001 http://www.english-heritage.org.uk/ http://www.aec2000.it/aec2000/projects/riskmap Az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló 2000. március 6-án hatályba lépett, 5. számú Törvény III. alfejezete, védett területek, a 2000. április 12-én kiadott 152. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg Az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló 2001. október 22-én hatályba lépett, 575. számú Törvény V. alfejezete, Természeti tényezők által veszélyeztetett területek, a 2001. november 14-én kiadott 726. számú Hivatalos Közlöny I. részében jelent meg.
11
Jegyzetek
A Világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény, 11. cikk, 4. bekezdés. ii A Világörökség Bizottság 1999-ben kiadott WHC 99-2-es számú dokumentuma. iii „Peril prouve”, az eredeti francia kifejezés. iv “Mise en peril”, az eredeti francia kifejezés. v Az Irányelvek 82. cikke, (ii) bekezdés. vi Lásd az Irányelvek 85. cikkének szövegét, amely a (c) bekezdésnél alkalmanként használja a kockázat szót (a szerző megjegyzése). vii 85 (c) cikk, 2. bekezdés: „néha lehetetlen előre látni mindazon következményeket, amelyeket egyes veszélyek, mint például a fegyveres összeütközés jelenthet a kulturális vagy természeti javak esetében”. viii Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1993. nov.23-án elfogadott R(93)9-es ajánlása (a szerző megjegyzése). ix Az R(93)9-es számú ajánlás melléklete, I. fejezet, 3-5. cikkek (a szerző megjegyzése). x Párizs, 1972, A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény, 11. cikk, 4. bekezdés. xi G. De Angelis professzor összefoglalásképpen “Kalauz a műemlékek és megrongálódásuk okainak módszeres tanulmányozásához” című munkájában különbséget tesz az ember által előidézett, illetve természeti veszélyek, valamint azok azonnali és hosszú távú hatásai között. A hosszú távú romboló hatásokat általában karbantartási és javítási munkálatokkal vissza lehet szorítani, míg a természeti katasztrófák vagy fegyveres összeütközések szinte azonnali hatásait csak megelőző stratégiával lehet csökkenteni. xii Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Építészeti Örökség Európai Kartája, 6. Cikk xiii R(81)13, 1981. július 1. xiv „Figyelembe véve azt a tényt, hogy a divat változásai és a technológiák fejlődése (...) előidézheti bizonyos hagyományos mesterségek eltűnését, amelyek egyes igen jól képzett technikák és képességek utolsó letéteményesei, és amelyek hozzájárultak az európai országok művészeti és kulturális örökségének kialakításához (...)”, Előszó, R (81) 13, Recueuil de textes fondamentaux du Conseil de l'Europe dans le domaine du patrimoine culturel, Consiliul Europei, Strasbourg, 1998, 169. old. (a szerző megjegyzése) xv R(93)9 számú Ajánlás melléklete, I. fejezet, 3. cikk. xvi R(96)6 számú Ajánlás melléklete, I. fejezet, 2. cikk (a szerző megjegyzése). xvii Heritage at Risk ICOMOS World Report 2001-2002 On Monuments and Sites in Danger, K.G.Saur, Munchen 2001. xviii Egy negyedik példa a Horvátországi háborús pusztítások jegyzéke lenne, de nem szolgálja jelen tanulmány célját (a szerző megjegyzése). xix Az Ajánlás 4. cikke. xx 1331 veszélyben lévő épület, nagy részük kúria vagy templom, a legtöbb Glasgow és környékén található (a szerző megjegyzése). xxi http://www..aec2000.it/aec2000/projects/riskmap xxii az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló 2001. október 22-én hatályba lépett, 575. számú Törvény V. alfejezete, Természeti tényezők által veszélyeztetett területek, a 2001. november 14-én kiadott 726. számú Hivatalos Közlöny I. részében jelent meg. xxiii Doina Nicolae építész tesz javaslatot „Informatikai rendszerek a kulturális örökségvédelemben” című doktorátusi dolgozatában a minimális szükséges számítástechnikai felszereléssel kapcsolatban, amelyet egy régió (több megye) számára tenne elérhetővé egy Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóság, UAUIM, 2002 i
12