Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXIV. (2006), pp KÜLKÉPVISELETI SZAVAZÁS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON HALLÓK TAMÁS*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXIV. (2006), pp. 199-198 KÜLKÉPVISELETI SZAVAZÁS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON HALLÓK TAMÁS*

A modern államokban egyik legfontosabb választási alapelv a választójog általánosságának elve. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság minél nagyobb hányadának legyen választójogosultsága. Fontos az is, hogy ezek a választópolgárok ténylegesen is gyakorolhassák a választójogukat. Ne legyenek olyan körülmények, amelyek ebben megakadályozzák őket, s ezáltal ténylegesen megfosztják a választójoguk gyakorlásától. Ezek a körülmények különösen akkor állhatnak fenn, ha a választó a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, tehát távollevő szavazó. A távollét különféle okokból (tanulmányok, munka, betegség, szabadság stb.) következhet be, s helyileg megvalósulhat az ország területén belül vagy azon kívül is. A szavazás napján külföldön tartózkodók számára a modern államokban többféle lehetőség adódik, hogy leadhassák szavazatukat, pl. külképviseleti szavazás, postai szavazás, meghatalmazotti szavazás, telefonos szavazás, elektronikus szavazás. Ezek közül a magyar jogalkotó egyelőre külképviseleti szavazás megoldását választotta. Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy a gyakorlatban mennyire jól alkalmazhatóak ezek az új szabályok. Segítségemre lesznek a külföldi államok megoldásai, a korábbi magyar törvénytervezetek- és javaslatok, értékelő elemzések. 1. A külképviseleti szavazás kérelmezése, a külképviseleti névjegyzék A külképviseleti névjegyzéket a kétszer szavazás kizárására hozták létre. A választónak a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kell kérnie a felvételét. A kérelmezésének határideje az országgyűlési választásokon az első választási fordulót (azaz a magyarországi szavazás napját) megelőző 23. nap. (Ve. 89/B. §) Ez a korai időpont azért szükséges, mert az első fordulóban a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazás napja előtti 7. napon történik. Ez a korai végső határidő azonban nem teszi lehetővé a szavazását annak, akinek

" dr. h a l l ó k t a m á s egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

200

Hallók Tamás

csak ezután derül ki, hogy a szavazás napján külföldön kell tartózkodnia, s így indokolatlanul meg lesz fosztva választójogától. Más államok tágabb határidőt biztosítanak. Lengyelországban a szavazás előtti 3. nap, bár ott a külképviseleteken számolják a szavazatokat. Ausztriaban egy választói kártya kiállítása is szükséges, amit a lakhely szerinti önkormány, zatnál lehet kérni legkésőbb a választás napja előtti harmadik napig. Külföldön egy osztrák képviseleten keresztül is igényelhető. (1992. Szövetségi törvény a Nemzeti Tanács választásáról (38. § /1/ bek., 39. § /1 / bek.) Tehát ez a választó részére a magyar megoldásnál sokkal kedvezőbb, hiszen közvetlenül még a szavazás előtt eldöntheti, hogy külföldön kíván szavazni. Annak ellenére, hogy Finnországban előzetes szavazás van külképviseleteken (a szavazás előtti 11. és 8. nap között), legkésőbb a szavazás napja előtt 12. napig lehetséges. Dániában legkésőbb 18 nappal a szavazás napja előtt hozhat a Választójogi testület olyan tartalmú döntést, hogy valamely külföldön tartózkodó személy bekerüljön a névjegyzékbe. Hazánkban a kérelmezés módja az igazolással szavazáshoz hasonló: személyesen, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján, vagy ajánlott levélben. Mivel a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a szavazás napját megelőző 23. napig lehet kémi, ajánlott levél esetében a levélnek szintén eddig az időpontig kell megérkeznie, a határidő jogvesztő. 1 A Ve meghatározza a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem tartalmi elemeit (Ve. 20/A § 121 bek.). A külképviselet megjelölése logikus, hiszen ez alapján állítja össze a jegyző a névjegyzéket. Az igazolási kérelemhez hasonlóan itt is már előre kell jelezni, hogy mely fordulókra kér külképviseleti szavazást a választó. Tehát már a második forduló előtt 37 nappal tudnia kell a választópolgárnak, hogy külföldön fog-e tartózkodni. Ez kissé nehezen érthető, legfeljebb csak azt szolgálja, hogy kisebb adminisztratív terhe legyen a választási irodának a választás első fordulója után. Azonban a Ve. biztosít egyfajta rugalmasságot. Ha még nem telt le a határidő, akkor a választó addig kérheti a módosítását annak, hogy melyik külképviseleten akar szavazni. Másik lehetőség, ha időközben kiderül, hogy mégsem lesz külföldön, akkor a határidőig kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből és visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe. A kérelem szerint a helyi választási iroda vezetője törli a választópolgárt a névjegyzékből, és felveszi a külképviseleti névjegyzékbe. Ez a kétszer szavazás lehetőségének megakadályozását szolgálja. Ez azonban még nem a teljes név1

Berta Zsolt: Segédlet külképviseleti választási irodák részére a 2006. évi országgyűlési képviselők választásán. Választási füzetek 136. BM. Országos Választási Iroda, Budapest, 2006, 14. o.

Külképviseleti szavazás az országgyűlési választásokon

201

e g y z é k . Külképviseletenként! bontásban csak országosan, az Országos Választási Iroda (OVI) tudja elkészíteni. Ezért kell a helyi választási iroda vezetőjének a külképviseleti névjegyzék adatait a magyarországi szavazást megelőző 15. napig az OVI részére megküldeni. (Ve. 89/A. § 151 bek.). Az OVI vezetője tov á b b í t j a a külképviseletekre, ahol már nem módosítható. Ebből a külképviseleti választási iroda számára nyilvánvalóvá válik, hogy ott ki mely választási fordulóban, mely választókerület egyéni választókerületi jelöltjeire és területi listájára kíván szavazni. Lengyelországban a külön névjegyzéket az illetékes konzul vagy külképviselet vezetője állítja össze, bár ez azzal is összefügg, hogy a szavazatszámlálás is külföldön történik. A külképviseleti névjegyzék adatait pedig megküldik az illetékes ors z á g g y ű l é s i egyéni választókerületi választási bizottságnak is. Ez pedig azért fontos, hogy tudják, hogy kell-e kijelölniük egy szavazókört ezen szavazatok megszámlálására, s arról is információt szerezzenek, hogy milyen nagyságrendű a várható külképviseleti szavazatok száma, az esetleges végeredményt mennyire befolyásolhatják. A 2005: LXXXI. tv. indokolása szerint: az illetékes OEVKVB így a külképviseletekről hazaérkező szavazási iratok felbontásakor a szavazásról szóló nyilatkozatok adatait össze tudja vetni a külképviseleti névjegyzék adataival. Az indokolás szerint a külképviseleti névjegyzék hazai vezetése és lezárása jelenti a garanciát arra, hogy csak az azon szereplő választópolgár adhassa le a szavaz

2. A szavazás felügyelete Felvetődhet a kérdés, hogy a külképviseleteken a szavazás lebonyolításában kik működjenek közre. Ugyanolyan szavazatszámláló bizottságok, mint a hazai szavazóhelyiségekben? Más államok általában nem ezt a gyakorlatot követik. Az 1991-ben alkalmazott svéd szabályok szerint a szavazatszedő a külképviselet vezetője, aki más személyt is kinevezhet erre.2 Ausztriában a külképviseleten dolgozó tisztségviselők felügyelik a szavazást. A külképviselet vezetője által meghatalmazott 4-5 személy működik választási bizottságként. Dániában a belügyminiszter által kijelölt külképviseleti szavazatszedők látják el a technikai jellegű feladatokat. A magyar szabályok azonban nem mindig követték az eddig felvázolt irányvonalat. A 2004-es európai választásokra a 2003. évi CXIII. törvénnyel elfogadott és azóta hatályon kívül helyezett módosítás ismerte ugyanis a külképviseleti szavazatszámláló bizottságot. A választott tagokra és póttagokra az Or-

2

Voting at Swdish missions and consulates abroad. Riksskatteverket. Val 91. 1. o.

202

Hallók Tamás

szágos Választási Bizottság tett volna javaslatot elég sajátos lépcsőzetes szabályok szerint: - A jelölő szervezetek nyújthatják be a javasolt személyek listáját, minden külképviseletre egy fő megjelölésével. - Ha számuk kevesebb mint négy, az OVB a hiányzó helyekre az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (OEVKVB) és a több szavazókörrel rendelkező települések helyi választási bizottságainak - a megelőző országgyűlési, illetőleg önkormányzati választásokra megválasztott tagjai és póttagjai közül további személyeket javasol, amit sorsolással alakít ki. - A három tagot és a póttagokat az Országgyűlés választja meg. - A megbízott tagokat az OVB elnökénél kell bejelenteni. Láthatjuk, hogy a bizottság összeállítása eléggé bonyolult lett volna. Leginkább vitatható az volt, hogy a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság választott tagjainak és póttagjainak utazásáról és szállásáról az OVI és a külképviselet gondoskodik. A nagy számú külképviseletre kiutazó tagok költségeinek fedezése ugyanis eléggé megterhelné az állami költségvetést, míg a helyben levő külképviseleti dolgozók segítségét alig vennék igénybe. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a külképviseleteken nincs szavazatszámláló bizottság, feladatait a külképviseleti választási iroda (KüVI) látja el. A törvény azonban biztosítani akaija a külképviseleteken is a pártoknak a szavazás figyelemmel kísérését, mégpedig a megfigyelő intézményével. Ezzel próbálja ellensúlyozni a külképviseleti szavazással szemben gyakran felvetődő azon érvet, hogy mivel a külképviseleteken köztisztviselők dolgoznak, így az ö kiválasztásukra mindenképp nagyobb az aktuális kormányzat befolyása. 3 Ha a pártok ezzel élni akarnak, azt csak saját költségvetésükből tehetik meg: a megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik. (7/A. § 151 bek.) Ez a megoldás az állami költségvetés szempontjából kedvezőbb. A külképviseletenként a névjegyzékbe felvett választópolgárok számáról az OVI tájékoztatja a jelölő szervezeteket. Ez azért lehet fontos, mert ebből értesülnek arról, hogy hova kell küldeniük külképviseleti megfigyelőt. A megfigyelőnek a szavazatszámláló bizottsági taghoz képest kevesebbek a jogai. A külképviseleti megfigyelő sem akárki lehet, hiszen a megfigyelésre való jogosultságának meg kell lennie: csak választójoggal rendelkező személy lehet, és az OVB külképviseleti megfigyelőként nyilvántartásba is veszi. (7/A. § /2/-/3/ bek.) Nagyon fontos, hogy figyelemmel kísérheti a külképviseleti válasz3

Tóth Károly: Az európai parlamenti képviselők választásának egyik lehetséges modellje. In: Bragyova András (szerk.): Ünnepi tanulmányok Holló András hatvanadik születésnapjára. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003,468. o.


203

tási iroda munkáját, a szavazás menetét, kifogást nyújthat be, mint bármely más állampolgár. Fontos korlátozás azonban a bizottsági taghoz képest, hogy a szavazást illetve a KüVI munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja. A megfigyelők a hivatalos kitűzőn kívül egyéb megjelölést (pl. a képviselt pártra vonatkozó jelzés) nem viselhetnek. 4 Felvetődhet az a kérdés, hogy ez a lehetőség egyenlően biztosított-e minden pártnak, hiszen ha a kis pártok az állami költségvetésből kevesebbet kapnak, lehet, hogy nem lesz fedezetük arra, hogy saját költségből megfigyelőt küldjenek a külképviseletekre. 3. A szavazás módja 11, A szavazás időpontja A külképviseleteken az országgyűlési választások első fordulójában a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon (2006-ban április 2-án), a második fordulóban a magyarországi szavazás napján helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a középeurópai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a középeurópai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. (96/A. § l \ l bek.) 2006-ban a második fordulóban emiatt Algír, Abuja, Dublin, Lisszabon, London és Tunisz külképviseleteken helyi idő szerint 18 óráig, Rabat esetében helyi idő szerint 17 óráig szavazhattak a választópolgárok, annak érdekében, hogy a szavazás minden külképviseleten a magyarországi szavazás lezárására befejeződjék. 5 Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken az első fordulóban a magyarországi szavazást megelőző 8. napon, a második fordulóban a magyarországi szavazást megelőző napon helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. (96/A. § 1/ bek.) Miért kell az első fordulót 7, illetve 8 nappal hamarabb megtartani a magyarországi szavazásnál? A 2005. évi LXXXI. törvény indokolása szerint „a két forduló közötti két hét nem elegendő a külképviseleti szavazás lebonyolítására". A korai időpontot indokolják a külképviseleti szavazatok hazaszállításának időigényességével is.6 Tóth Zoltán szerint azért van az első forduló külképviseleti szavazása egy héttel a magyarországi előtt, mert így az első forduló napjára Magyarországra érkezhetnek a külföldön leadott szavazólapok, és van idő az

Berta Zsolt: i. m. 17. o. Uo. ll.o. 'Uo. l l . o .

204

Hallók Tamás

esetleges jogorvoslatok elbírálására is. A második fordulót pedig csak jogerősen lezárt első fordulós eredmények ismeretében lehet megtartani.7 A korábbi szavazási időponttal Magyarország nem egyedülálló megöldást talált ki. A dán törvény szerint a külföldön tartózkodó előzetesen adhatja le a szavazatát egy megkötéssel: Ha az előzetes szavazatot több mint 3 hónappal a szavazás napja előtt adják le, akkor nem lehet tekintetbe venni. A határidő tehát elég tág (57. /2/-/3/ bek., az 1987. május 13-i 271. számú törvény a Folketing választásáról). A lengyel törvény szerint külföldön a szavazás napján helyi idő szerint 8 óra és 20 óra között lehet szavazni; ám ha így a szavazás csak a lengyelországi választást követő napon fejeződne be, a szavazást a megelőző napon kell megtartani.8 Finnországban is előzetesen történik a szavazás: 11 nappal a szavazás napja előtt (szerdán) kezdődik, és 8 nappal a szavazás napja előtt (szombaton) zárul le. Más oldalról nézve a választópolgár nyilván azért akar külföldön szavazni, mert a szavazás napján nem fog Magyarországon tartózkodni. Mi történik azonban akkor, ha a választó a szavazás napján ugyan külföldön van, de a szavazást megelőző hetedik nap még Magyarországon? Ekkor szintén meg van fosztva a választójoga gyakorlásától. Egy sajátos megoldás mégis adódhat, ami alapján a választó szavazhat, s a törvény sem zárja ki. Mivel a szomszédos országokban lévő diplomáciai és konzuli képviseletek, például Kassa, Pozsony, Ungvár, Szabadka elég jól megközelíthetőek, ezért a választó oda kérheti a névjegyzékbe való felvételét. A törvény ugyanis nem követeli meg azt, hogy a választó tényleg ott legyen a szavazás előtti 7. napon, ahol a szavazás napján. Az időpont ugyanakkor a kampány, különösen a kampánycsend vonatkozásában is vitatható. A kampánycsend a szavazást megelőző nap 0. órájától a szavazás napján 19 óráig tart. A Ve semelyik szabálya sem utal arra, hogy ez alól a külképviseleti szavazás kivétel lenne. Ekkor viszont még Magyarországon javában tart a kampány, az Interneten, esetleg a külföldi sajtóban lehet olvasni kampánynak minősülő híreket. Ezen feltételek mellett nehéz érvényesíteni a kampánycsendet. Az OVI ennek csak szelídebb érvényesülését tudja megkövetelni:9 „A szavazóhelyiségben kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben!"

7

Hatezer ember miatt késik a választási végeredmény, www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-38129. 2006. április 28. Ld. Jogorvoslati határidők c. fejezet 8 Péteri Attila: A lengyel választási rendszer alapintézményei. In: Dezső Márta: (szerk.): Választójog és választási rendszerek. Öt közép-európai ország parlamenti választási törvénye. Országos Választási iroda, Budapest, 1998, 116-117.o. 9 Berta Zsolt: i. m. 15. o.


205

j 2 A szavazás feltételei A magyar törvény szerint, ha külföldön is tartózkodik a választó, saját választókerülete jelöltjeire szavaz. A lengyel megoldás szerint viszont a külföldön tartózkodó lengyel állampolgárok számára létrehozott szavazókörök a Varsóvárosközpont önkormányzata szerint illetékes területi választókerülethez tartoznak (Lengyel vtv. 52. § /l/ és /3/ bek.), tehát ennek a kerületnek a jelöltjeire szavaznak. E z abból a szempontból jobb, hogy nem kell külön időt szánni a szavazatok elküldésére, hanem külföldön számolják meg őket. A szavazólap képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő a szavazólapokat. A külképviseleti választási iroda kétszer annyi szavazólapot nyomtat ki, mint amennyi a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. (71/A. §/3/ bek.) Tegyük fel, hogy pl. a londoni külképviseleten minden egyéni és területi választókerületből vannak szavazók. így a KüVI-nek 176 féle egyéni és 20 féle területi listás szavazólapot kell kinyomtatni, sőt azt is nyilván kell tartania, hogy melyikből mennyit. Tehát ez nagymértékben megnövelheti az adminisztratív terheit. A szavazónak a külképviseleteken igazolnia kell a személyazonosságát. A KüVl megállapítja, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. (71/B. § (1) bek.) A külképviseleten való szavazás jogának szempontjából mellékes az a lény, hogy a névjegyzéken nem szereplő választópolgár a szavazóhelyiségben igazolni tudja, hogy a választójog feltételei esetében fennállnak. A törvény ugyanis megköveteli, hogy a szavazni kívánó személy szerepeljen a külképviseleti névjegyzéken. A KüVI tagja, illetőleg a megfigyelő is csak akkor szavazhat, ha a külképviseleti névjegyzékben szerepel!10 A Ve megköveteli egy ún. szavazásról szóló nyilatkozat kitöltését. A szavazólap és a boríték választópolgár részére történő átadásakor a választási iroda tagja tölti ki, amely tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírásával látja el, és a választási iroda tagja saját aláírásával és a KüVI pecsétjével hitelesíti." Ezzel postai szavazás esetében is találkozhatunk, ott arra szolgál, hogy egy tanú igazolja , hogy a választópolgár a szavazatot maga adta le. A szavazásról szóló nyilatkozatnak a választási iroda tagja általi hitelesítése valószínűleg azt tanúsítja, hogy a választópolgár a szavazatot maga adta le, s a nyilatkozatot ő irta alá. Arra a kérdésre, hogy erre miért van szükség, nem lehet könnyű választ

Berta Zsolt: /. m. 17-18. o. Uo. 20. o.

206

Hallók Tamás

adni, hiszen mindez a KüVI szeme előtt történik, úgymond ellenőrzött környezetben. Ha a postai szavazás nem ellenőrizett környezetben történik, érthető, hogy valakinek igazolnia kell, hogy tényleg a választó szavazott. Erre azonban a külképviseleti szavazásnál semmi szükség nincsen. A nyilatkozatnak azért is fontos a szerepe, mert a szavazási irat hazaérkezésekor összevetik a névjegyzék adataival. Kérdés azonban, hogy erre külön miért van szükség, amikor már egyszer a szavazási jogosultságot a külképviseleti választási iroda ellenőrizte a névjegyzék adatai alapján. A szavazásról szóló nyilatkozat kitöltése azonban elég nagy adminisztratív terhet okoz a KüVI-nak. Elvileg addig kellene kitölteni a választási iroda tagjának, amíg a választópolgár titkosan kitölti a szavazólapot.12 A 2006-os országgyűlési választásokon ez hosszabb időt vett igénybe, s így több külképviseletnél is hosszú sorok alakultak ki. Az osztrák törvény egy kicsit egyszerűbb ún. igazoló nyilatkozatot használ. A szavazás megtörténtét egy igazolólapon tanúsítja az osztrák külképviselet vezetője vagy egy általa meghatalmazott személy. A tanúsításon a választópolgár személyi adatainak, a helynek és az időpontnak kell szerepelnie. 1991 -ben a svéd külképviseleten az azonosításra egy szavazókártya szolgált, amelyen az adatok már eleve fel vannak tüntetve, nem a külképviseleti dolgozóknak kell kitölteni. A szavazati kártya mutatja meg azt a választást, amin a választó jogosult szavazni.13 A dán törvényben a szavazónak a szavazólap kitöltése és borítékba tétele mellett ki kell töltenie egy „levelet", és a szavazatszedő jelenlétében aláírni, aki igazolja a szavazat leadását. (61 /3/) A választópolgár ugyanis a szavazólapot - kitöltését követően - az e célra szolgáló borítékba (belső boríték) helyezi, és azt lezáija. Ez a lezárás biztosítja azt, hogy a szavazat titkos maradjon. Tehát a belső borítékban semmi sem utalhat a szavazó személyére. Az urnát úgy kell elhelyezni a szavazóhelyiségben, és a KüVI egy tagjának olyan urnafelügyeletet kell biztosítania, hogy a választópolgár tévedésből ne helyezhesse az urnába a szavazólapot a szavazási irat szabályszerű elkészítése előtt.14 A zárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár átadja a KüVI tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezáija. (73/B. § /3/ bek.). A KüVI a külső borítékon feltünteti annak az országgyűlési egyéni választókerületnek a megjelölését, amelynek szavazólapján a választópolgár szavaz. (96/A. § 121 bek.). Ez feltétlenül fontos, egyébként a borítékot az Országos Választási Bizottság - annak felbontá12 13 14

Uo. 20. o. Voting at Swdish missions and consulates abroad. Riksskatteverket. Val 91. 3. o. Berta Zsolt:;'. m. 17. o.

Külképviseleti szavazás az országgyűlési választásokon Sa

207

- le nem adott szavazási iratként kezeli. (96/B. § /3/ bek.) Az OVB így mindenképp könnyebb lesz, hiszen így a borítékokat megérkezésükkor e g y é n i választókerületek szerint könnyen szét lehet válogatni. Ezt követően a KüVI a külső borítékot átadja a választópolgárnak, aki azt a leragasztáson aláírja. A külső boríték aláírása még egyszer tanúsítja azt, hogy a választópolgár a szavazatot maga adta le. Ezután pedig a szavazatot az urnába dobják. Ez mindenképp hosszabb eljárás, mint a hagyományos otthoni s z a v a z ó h e l y i s é g b e l i . A szavazás bonyolultságát igazolva a KüVI számára szóló választási füzet is kimondja, hogy a szavazás menetét célszerű előzetesen begyakorolni. 1 5 A 2006-os országgyűlési választásokon jelzések szerint így elég hosszú sorok alakultak ki a külképviseleteken. Ez oda is vezethet, hogy ha a szavazás zárásakor még a hosszú sor, nem mindenki jut be a szavazóhelyiségbe, s így indokolatlanul meg lesz fosztva választójoguk gyakorlásától. Az első fordulóban például Londonban két órával az urnazárás előtt hozzávetőleg 200 m-es sorban várakoztak, és két és fél órát tartott mire a sor végétől elértek a bejáratig. Párizsban másfél órán át, Brüsszelben 70-80 percet kellett várakozni a szavazatleadásra. A nyilatkozatok kitöltése miatt óránként 30-40 embernél több nem tudott szavazni.16 A második fordulóban Londonban, Brüszszelben, Luxemburgban sorbaállás nélkül zajlott a szavazás. Párizsban az április 2-i fennakadások tapasztalata alapján a KüVI tagjainak száma 4-re emelkedett, így egyszerre két választót is tud regisztrálni a bizottság.17 Ez utóbbi eset példaadó, ha a külképviseleten van rá kapacitás, több ember is fogadhatja a szavazókat. A szavazás menete más államokban is hasonló, bár egy-két egyszerűsítés fellelhető Az 199l-es svéd szabályok szerint a szavazó normál esetben kap három szavazólapos borítékot. Miután kitöltötte, odaadja a borítékot a szavazatszedőnek. A szavazatszedő a szavazó jelenlétében beleteszi a borítékot egy ablakos borítékba. A szavazókártyát úgy kell belehelyezni, hogy a külső boríték ablakán keresztül olvashatók legyenek az adatok. A borítékot le kell ragasztani. A szavazatszedő ezután a névjegyzékben a szavazó nevénél bejegyzést tesz. A névjegyzékről leszakítja a szavazó sorszámát tartalmazó szegélyt, és felragasztja az ablakos boríték elejére.18 Tehát itt a névjegyzékbeli sorszámmal pótolják a szavazó aláírását. nélkül

feladata

Berta Zsolt: /'. m. 20. o. Tömeges részvétel a külképviseleti választásokon. Kisalfold.netrix.hu/cikk.php?id=370&cid= 164925. 2006. május 4. Folyamatosan érkeznek a választók a külföldi magyar képviseletekre, www.mti.hu/cikk/133373. Letöltés: 2006. május 4. Voting at Swdish missions and consulates abroad. Riksskatteverket. Val 91. 3-4. o.

208

Hallók Tamás

A dán törvényben a szavazólapos borítékot a levéllel a külső borítékba helyezik, amelyet elküldenek annak a helyhatóságnak, amelynek választói névjegyzékében a szavazó szerepel. A külső boríték jelzi a nevet, születési dátumot, és állandó lakhelyét a szavazónak. (61 161) 4. A szavazatok továbbítása, ellenőrzése A külképviseleti választási iroda nem számlál szavazatokat. Mi lehet ennek az oka? Ebben az esetben ugyanis a külképviseleti szavazás eredménye már a választás napján meglenne, s a második forduló után nem kellene rá várni. Mindennekjogi okai vannak. A 2003. évi CXIII. törvénnyel bevezetett Ve. módosítás szerint (először a 2004-es európai parlamenti választásokra alkalmazva) a külképviseleteken szavazatszámláló bizottság számlálja meg a szavazatokat, a szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet a külképviseleti választási iroda vezetője - elektronikus úton - haladéktalanul továbbítja az Országos Választási Irodához. Ez a megoldás azonban nem állta ki az alkotmányosság próbáját a szavazás titkossága vonatkozásában. Ugyanis ezen alapelv nem csak akkor sérül, ha nem érvényesül az, hogy a szavazó mindenki más kizárásával adhatja le a szavazatát, hanem akkor is, ha utólagosan nyerhető információ bármi olyan módon arról, hogy a választópolgár hogyan szavazott. A 32/2004. (IX. 14.) AB határozat szerint alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy a törvényhozó nem alkotta meg a külképviseleti szavazás tekintetében a szavazás titkosságát biztosító garanciális rendelkezéseket. Az indítvány szerint abban az esetben, ha csak egy választópolgár kéri a felvételét a külképviselet névjegyzékébe - figyelembe véve a szavazatszámláló bizottság tagjait is - legfeljebb öt választópolgár fog szavazni a külképviseleten, azaz húsz százalékos valószínűséggel kiszámítható egy választópolgár szavazatának tartalma. Az Alkotmánybíróság szerint a szavazás titkosságát sérti az is, ha a szavazatok számlálása során a szavazatszámláló bizottság meg tudja állapítani, hogy a választópolgár milyen szavazatot adott le. A külképviseleti szavazás során kisszámú - nem tekinthető kivételes helyzetnek az sem, hogy csak egyetlen - szavazó adja le a szavazatát. A választópolgár szavazatának tartalmára való következtetést lehetővé teszi a leadott szavazatok kis száma, a kisszámú szavazat miatt nyomon követhető a szavazatok leadásának sorrendje. Ez a szavazás titkosságának sérelmét eredményezi. (32/2004. /IX. 14./ AB határozat) A 2005: LXXXI. törvény indokolása szerint a hatályos szabályok a külképviseleti szavazás során végig biztosítják a szavazás titkosságát. A választópolgár adatait tartalmazó nyilatkozat ellenőrzése és a belső boríték felbontása elválik egymástól. A nyilatkozatokat az országgyűlési egyéni választókerületi


209

bizottság ellenőrzi, míg a belső borítékok - felbontás nélkül - az arra kijelölt szavazókörben összekeverésre kerülnek az ott leadott szavazatokkal. E m i a t t tehát továbbítják a szavazólapokat, a m i különleges biztonsági int é z k e d é s e k e t követel m e g . A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában - annak felnyitása nélkül - a szavazási iratokat elhelyezi és az u r n á t lezáija úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból s z a v a z ó l a p o t eltávolítani. (73/C. § /I/ bek) Nagyon fontos, hogy az urna lezárása s e m m i k é p p e n se tegye lehetővé a benne foglalt adatokhoz való hozzáférést. Ez különleges biztonsági intézkedéseket igényel mind a szállítás, mind pedig a közben történő őrzés során. Az 199l-es svéd megoldás szerint az ablakos borítékot a névjegyzékkel együtt speciális csomagolásba kell helyezni, amit a Nemzeti Közteher Bizottság Választási Szekciójához kell küldeni. A Bizottság aztán továbbítja a külső borítékokat a választási bizottságokhoz. Az ablakos borítékoknak időben meg kell érkezniük (1991. szeptember 14., déli 12.)19 Ehhez hasonlóan a szavazati anyagok továbbítására a Ve. is ad egy határidőt, figyelemmel arra, hogy az első forduló a magyarországi előtt egy héttel történik. Az országgyűlési választás első fordulója esetén a magyarországi szavazás előtti 3. nap 24.00 óráig kell az urnának az Országos Választási Irodához érkeznie. (96/B. § /I/ bek.) A második fordulóban pedig a lezárt urnát a külképviseleti választási iroda a magyarországi szavazást követő 4. nap 24.00 óráig az Országos Választási Irodához szállítja. (71/C. § 121 bek.) Tehát mindkét esetben az ottani szavazást követő 4. napig kell megérkeznie a szavazólapoknak. Ha a szavazási irat nem határidőben érkezik meg az OVI-hoz, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Tehát az állampolgár önhibáján kívül előfordulhat, hogy nem veszik figyelembe a szavazatát. Felvetődhet az is, hogy a szavazatok biztosabb beszámítása érdekében nem a végső, hanem a kezdeti határidőt kellene megszabni. Eszerint azt kellene előírni, hogy a KüVI a szavazás lezárását követően haladéktalanul köteles továbbítani a szavazólapokat, hiszen az elküldés ideje jobban bizonyítható. A másik oldalról viszont kérdéses lehet az, hogy mégis meddig érkezzen be a szavazat. A túl hosszú beérkezési határidő viszont ellentétes lenne a választás eredményének gyors és hiteles megállapításáról szóló választási eljárási alapelvvel. A dán törvény szerint a helyi tanács jelzi az előzetes szavazat megérkezési idejét a fedőborítékon, s továbbítja a névjegyzékbe vétel helye szerinti önkormányzat megfelelő szavazókörébe, mielőtt a szavazás elkezdődik. (64 /1/ /4/). Lengyelországban azokban a külföldön kialakított szavazókörökben, ahonválasztási

Voting at Swdish missions and consulates abroad. Riksskatteverket. Val 91. 6. o.

210

Hallók Tamás

nan a szavazás befejezését követő 36 órán belül nem érkezik meg az eredmény, a szavazást érvénytelennek kell nyilvánítani.20 Az osztrák törvény (NRWÓ) szerint a választókártyának a benne levő lezárt szavazóborítékkal együtt legkésőbb a választás napját követő nyolcadik napon 12 óráig be kell érkeznie az illetékes tartományi választási bizottsághoz. (NRWO 60. § 161 bek.) Tehát itt tágabb a határidő. Az OVB a határidőben beérkezett urnákat felbontja, és a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó szavazási iratokat - a külső borítékok felbontása nélkül - az OVB elnöke vagy az általa megbízott tagja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át. (96/B. § 121 bek.) Ehhez szükséges tehát az egyéni választókerület neve feltüntetése a külső borítékon. Az OEVKVB a választás első fordulóján a magyarországi szavazás napján, a választás második fordulóján a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja az urnában lévő iratokat. Itt még egyszer megvizsgálják, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le. Ennek érdekében a külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül - a külképviseleti névjegyzék adatai alapján ellenőrzik. (96/B. § /3/ bek. és 73/A. § / l / bek.) A szavazási iratok sértetlenségi vizsgálata szükséges, hiszen ez az illetéktelen beavatkozást zárja ki. Nem egészen világos, miért van szükség a választási jogosultság ismételt ellenőrzésére, ha azt a KüVl egyszer már megtette. A Ve. alapján ott is abból a névjegyzékből dolgoztak, mint az OEVKVB. Az ellenőrzés eredményeképpen a külképviseletről beérkezett szavazási iratokkal kapcsolatban is meg lehet állapítani érvénytelenségi okokat (73/A. § Í2I bek.): a) a választópolgár nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben, b) a választópolgár nem írta alá a külső borítékot, továbbá ha az nincs lezárva vagy sérült, c) a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot tartalmazó belső boríték, d) a belső boríték nincs lezárva, e) a nyilatkozat nem tartalmazza a választópolgár adatait vagy aláírását, f ) a választópolgárnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a külképviseleti névjegyzéken szereplő adataitól, g) a nyilatkozat nem tartalmazza a választási iroda hitelesítését. Ezek közül az a) esetben elég nehezen képzelhető el, hogy ha a választót már a külképviseleti választási iroda megtalálta külképviseleti névjegyzékben, itthon 20

Péteri Attila: i. m. 117. o.


211

az OEVKVB már nem találja benne. Az f) eset pedig utalhat arra, hogy más választó adta le a szavazatot, mint aki jogosult volna. Bár akkor is megvalósulhat ha a KüVI munkatársa a kitöltéskor eltéveszti a választó adatait. Ekkor szintén a választón kívüli okból nem számíthat a szavazata. Ezért a KüVI tagjainak körültekintően kell eljárniuk. A nyilatkozatot azonban aláírás előtt a választó js jó, ha elolvassa, így még saját maga is javíthat a hibákon. A dán törvény még az előbbiekhez képest más érvénytelenségi okokat is a d a m i n e k az átvétele esetleg megfontolandó lenne a) a választó a szavazás napja előtt meghalt; b) a külső boríték több mint egy levelet és borítékot tartalmaz. c) az előzetes szavazási anyag, amit használtak, nem azonos azzal az anyaggal, amit a belügyminiszter hagyott jóvá d) az előzetes szavazás előírt eljárását nem teljesítették vagy e) az előzetes szavazatot nem a meghatározott időközben adták le. (65. /1-2/ bek.) Ha több mint egy szavazatot kapnak ugyanattól a szavazótól, az utóbbi előzetes szavazatot veszik tekintetbe. (65. / 3 / bek.) Ha az előzetes szavazatot azután kapják meg, miután a szavazás elkezdődött, nem lehet tekintetbe venni. (66. /3/ bek.) Az országgyűlési választásoknál azonban itt még nem ér véget a számlálás. Az OEVKVB a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat - azok felbontása nélkül - szállítóborítékba záija, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett belső borítékok számát.(97/A. § /1 / bek.) Tehát itt elválik egymástól a szavazó és a szavazat. Az OEVKVB elnöke a szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén lévő, az OEVKVB által kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága elnökének adja át. (97/A. § /!/ bek.) 5. A szavazatok számlálása Tehát a kijelölt szavazókörben történik a szavazatoknak a megszámlálása, másként az első és a második fordulóban. Az első fordulóban már a magyarországi szavazás napján megvannak a külképviseleti szavazatok. Ekkor ez a szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó borítékokat azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal. (97/A. § 121 bek.). Azért, hogy a két helyről érkező szavazatokat ne lehessen elkülöníteni, a 2006-os országgyűlési választásokon a szavazókörökben is olyan kis borítékot használtak, mint amilyenbe a külképviseleti szavazatok is megérkeznek. A második fordulóban ez csak a magyarországi szavazást követő 6. napon lehetséges, ezért a szavazás második fordulójában ez a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után lezáija az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát az or-

212

Hallók Tamás

szággyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át, amely gondoskodik annak biztonságos őrzéséről. (97/A. § /3/ bek.) Ez különleges biztonságot igényel. Az őrzésnek addig biztonságos körülmények között kell megtörténnie. A 15/2006. (IV. 23.) OVB állásfoglalás szerint a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben a második fordulóban csak az az eljárás tekinthető törvényesnek, melynek során a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően az urnákat nem bontja fel, hanem annak nyílását lezáija. Az urnákban lévő szavazatok megszámlálására csak azt követően kerülhet sor, hogy a külképviseleteken leadott szavazólapokat tartalmazó borítékokat a szavazatszámláló bizottság összekeverte a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal. Ennek megfelelően a büntetőjogi védelmet élvező szavazás titkossága alapelv sérelmét valósíthatja meg a kijelölt szavazatszámláló bizottság, ha a külképviseletről érkező szavazatokat a szavazókörben leadott többi szavazattól elkülönítve számolja meg. Az OVB minden ilyen esetben büntető feljelentést tesz. Hat nappal később azonban ismét össze kell ülnie, felbontja az urnát, összekeveri a külképviseletről megérkezett szavazatokkal, és együtt számlálja meg azokat. Tehát erről az oldalról is biztosított a titkosság. Felvetődhet a kérdés, hogy miért egyéni választókerületi szinten kell megszámlálni ezeket a szavazatokat, hiszen az európai választásokon és az országos népszavazáson az OVB számlálja. Magasabb szinten több szavazat gyűlne össze, s a szavazás titkossága még kevésbé sérülne. Ennek ésszerű magyarázata van. Míg az európai választásokon és az országos népszavazáson egyforma szavazólapokkal dolgoznak az egész országban, itt viszont 176-féle egyéni és 20-féle területi szavazólappal. Tehát a legmagasabb szint, ahol még azonos formájú szavazólapokat számlálhatnak össze, az egyéni választókerület szintje. Ha a szavazatszámláló bizottság megszámlálja a szavazatokat, akkor ki is lehet hirdetni a végeredményt. A dán megoldás hasonló a magyarhoz, bár abban különbözik, hogy a legkésőbb a szavazás megkezdéséig, és minden olyan szavazókörbe továbbítanak szavazatokat, ahol külföldön tartózkodó választópolgár lakik. Másrészt itt végzik el a szavazási iratok ellenőrzését is és a számlálást is. Ez egyrészt egyszerűbb, másrészt bonyolultabb, hiszen minden szavazókör közreműködik ebben. Finnországban a szavazatleadás és továbbítás módja a magyarhoz hasonló. A szavazatszámláló bizottságok megkapják a belső borítékokat, s az előzetesen leadott szavazatokat a szavazás napján 15 órakor kezdik el megszámolni leghamarabb. (Tehát akkor, amikor még folyik a szavazatok leadása.) Az előzetesen leadott szavazatok eredménye legkésőbb 20 órára készen kell, hogy legyen, mert ekkor zárnak a szavazókörök.


213

6. Jogorvoslati határidők A külképviseleti szavazás jelenlegi szabályainak kialakításában nem kis szerepük volt a jogorvoslati határidőknek. A rövid határidők is az indoka annak, hogy a külképviseleti szavazás első fordulója egy héttel hamarabb kezdődik. Ha 2006ban április 9-én lett volna a külképviseleteken is az első forduló, akkor a rá következő 4. napra, április 13-ára érkeztek volna meg a külképviseleti szavazatok, másnap április 14-én válogatták volna ki az OVI-ban, és április 15-én számolták volna össze a kijelölt szavazókörökben. Tehát az első forduló nem jogerős végeredményét 2006. április 15-én lehetett volna kihirdetni. Az egyéni illetve a területi listás eredménymegállapító döntés ellen egy napos határidővel fellebbezést lehet benyújtani a területi illetve az Országos Választási Bizottsághoz (április 16.), amelyeknek legkésőbb a beérkezést követő napon dönteniük kell a fellebbezésről (április 17.). Ezen döntés ellen egy napos határidővel bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani (április 18.) a megyei illetve a Legfelsőbb Bírósághoz. Nekik pedig egy napon belül kell dönteniük (április 19.). Tehát jogerős végeredménye az első fordulónak ha minden jogorvoslati lehetőséggel élnek leghamarabb április 19-én lenne. Mondhatnánk, hogy ez nem probléma, a második forduló ugyanis április 23-án van. Azonban ha akár a fellebbezés, akár a bírósági felülvizsgálat eredményeképpen olyan döntés születik, hogy a szavazást egy-két körzetben meg kell ismételtetni, 2005-ös Ve módosítás az országgyűlési választásokon a két forduló közötti szűk időköz miatt fenntartotta azt a szabályt, hogy a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő hetedik napra kell kitűzni. (Ve. 99. § 121 bek.), azaz április 16-ára. Láthatjuk, ez a határidő eleve nem lenne tartható. A jelenlegi szabályok szerint a fenti példán haladva legkésőbb április 13-án vagy 14-én megszülethet a bírósági felülvizsgálati döntés, ami esetleg megismételteti a szavazást, amit az első fordulót követő 7. napra ki lehet tűzni. Az esetleges megismétlésre vonatkozó szabály azonban nemcsak az első, hanem a második fordulóra is vonatkozik. Ekkor a második fordulót követő hatodik napon lesz nem hivatalos végeredmény. Még nincsen semmilyen jogorvoslati kérelem, mégis látható, hogy ekkor már eleve nem lenne írható ki a választást követő hetedik napra a megismételt szavazás. Ha ismét végigjárjuk az előző példabeli eljárást, végleges bírósági felülvizsgálati döntés május 4-én csütörtökön lenne. A megismételt szavazás csak ezt követő időpontra lehetne kiírni. A külképviseleti szavazás és a jogorvoslati határidők kapcsán érdekes felismerésre juthatunk egy aktuális esettel kapcsolatban. A 2006-os országgyűlési választásokon Bács-Kiskun megye 2. számú egyéni választókerületében Kecskeméten amiatt nyújtottak be kifogást az OEVKVB-nak, mert az indítvá-

214

Hallók Tamás

nyozók szerint a kampány nem megfelelő eszközökkel folyt, s ez befolyásolta a választási eredményt. Mivel ez nem eredmény-megállapító döntés elleni jogorvoslat, ezért beadására és a döntéshozatalra az általános határidő, három nap vonatkozik. A kifogást már a második forduló után közvetlenül előterjesztették. Először az OEVKVB döntött április 26-án szerdán, hogy meg kell ismételni a választást. Ez ellen beadott fellebbezésben a TVB-ban május 2-ára született döntés arról, hogy nem utasítják el. Ez ellen bírósági felülvizsgálatot nyújtottak be, a Bács-Kiskun megyei Bíróság május 5-i végzésében úgy döntött, hogy nem kell megismételni a választást. Ha mégis megismételtetik a választást, az május 7-én vagy május 14-én lett volna megtartható. Hogy tartható ekkor is a 7 napos határidő? Lehet-e azt mondani, hogy a második forduló vonatkozásában ekkor életbe lépnek az általános szabályok, azaz a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő 30 napon belülre kell kitűzni. (Ve. 4. § 121 bek.) Erre az álláspontra helyezkedett a fellebbezésre meghozott döntésében a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság is. Ez azonban két okból sem tartható. Egyrészt a Ve. 99. §ában az országgyűlési választásokra mondja ki a 7 napos határidőt, tehát a második forduló esetére is, nem csak az elsőre. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság végzésében helyesen is mondta ki, hogy ez egy eltérést nem engedő szabály. Másrészt az Alkotmány alapján az országgyűlés alakuló ülését a választásokat követő egy hónapon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze. Az alakuló ülést pedig nem lehet addig megtartani, amíg a mandátumokat ki nem osztják. Mi történik akkor a hazaküldött külképviseleti szavazatokkal, ha a választási bizottság vagy a bíróság a szavazást megismétli? Az első forduló megismétlésekor nem könnyű a helyzet, hiszen itt a külföldi szavazatokkal együtt számolnak. Ilyenkor nyilván a külképviseleteken is meg kellene ismételni a szavazást. Még akkor is, ha az eredményt befolyásoló cselekmény ott nem érvényesült, hiszen a szavazatokat már összekeverték, azokat már megszámlálták. Kérdés azonban, hogy lehet ezt jól megszervezni? Fognak értesülni róla a külföldön tartózkodók, ha kicsi az idő az elrendelés időpontja és a megismételt szavazás között? Ha ugye közben hazatértek, akkor nincs probléma, viszont kérni kellene felvételüket a névjegyzékbe. Viszont jogosan igényelhetnék részvételüket azok, akik közben a megismételt választás időpontjára már külföldre utaztak. Erre lehetőségük azonban nem lenne, hiszen az első forduló előtti 23. napig lehet kérni a külképviseleti névjegyzékbe vételt, utána már nem, s nyilván ekkor nem gondolnak arra, hogy esetleg megismételtethetik a választási fordulót. Második forduló esetében kicsit egyszerűbb a helyzet. Vegyük az előbbi esetet, amikor a külképviseleti szavazatok még nem érkeztek haza, nem számlálták meg őket, de már szóba került a választás megismétlése. Kérdés lehet,


215

hogy kihatott-e a jogsértés a külképviseleti szavazásra. Ha kihatott, akkor nyilván ott is meg kellene ismételni a szavazást. Ha nem, mit tegyenek a jogerős döntésig a hazaérkezett szavazatokkal. A 16/2006. (IV. 28.) OVB állásfoglalás szerint a szavazás napjától számított határidőket a jogerős eredménnyel lezárt s z a v a z á s napjához viszonyítva kell számítani. E miatt a határidők a szavazás megismétlésére irányuló jogorvoslati eljárás alatt függőben vannak, mely függő helyzet a jogorvoslati eljárás befejezésével szűnik meg. Ha a jogorvoslati kérelem a szavazás megismétlését célozza, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke mindaddig nem adja át a külképviseleti szavazólapokat a kijelölt szavazatszámláló bizottságnak, amíg a jogorvoslati eljárás jogerősen le nem zárul. Ha a szavazás megismétlésére kerül sor, a jogorvoslati eljárás lezártát követően a külföldön leadott szavazatokat illetően az első fordulóban követett gyakorlatnak megfelelően kell eljárni. Amennyiben nem kell a szavazást megismételtetni, és a 6 napos határidő a külképviseleti szavazatok megszámlálására már lejárt, az OEVKVB elnöke haladéktalanul átadja a külképviseleti szavazatokat a kijelölt szavazókör bizottságának, és az elvégzi feladatait. 7. A külképviseleti szavazás értékelése a 2006-os országgyűlési választások tükrében 2006-ban a választóknak több helyen is volt lehetőségük külképviseleti szavazásra, hiszen ezek száma a nagykövetségek mellett a konzulátusok bevonásával 90-re emelkedett. Számos olyan állam is volt, ahol több helyen is le lehetett adni szavazatot: az USA-ban, Kínában és Romániában három helyen, Ausztráliában, Brazíliában, Horvátországban, Kanadában, Lengyelországban, Németországban stb. két helyen.21 Ahol csak egy helyen lehet szavazni, az a választópolgár számára nehézkesebb megoldás, például Franciaországban csak Párizsban lehetett szavazni. Ha valaki például Dél-Franciaországban Marseille-ben tartózkodik, akkor ehhez több száz km-t kell utaznia, ami elég költséges. Ha a szavazás lehetősége postai úton biztosított lenne, ehhez való hozzáférés a választópolgár számára könynyebb, olcsóbb lenne, hiszen postahivatal több településen van. A 2006-os országgyűlési választások alapján képet kaphatunk arról is, hogy van-e igény erre a szavazási módra. Ha a külképviseleti névjegyzéki adatokat22 nézzük, akkor a legtöbb külképviseleten 5 főnél több választó kérte magát névjegyzékbe vétetni. Ettől kevesebb pl. Marokkóban Rabat (3), Líbiában A külképviseleti szavazás helye és ideje, www.valasztas.hu/hu/17/kulkepszav.pdf. 2006. április 27. összesített külképviseleti névjegyzéki adatok külképviseletek szerint. w-valasztas.hu/vertaj/jsp/v25.jsp. 2006. május 2.

ww

216

Hallók Tamás

Tripoliban az 1. fordulóban 1 fö, a másodikra 2 fő. A legtöbben Londonban vették magukat névjegyzékbe, az első fordulóra 1247-en, a másodikra 1234-en. A külképviseleti szavazásra összesen az első fordulóra 8112-en a másodikra 7952en vették magukat névjegyzékbe. Ha az egyéni választókerületek szerint nézzük végig, mind a 176-ban mind a két fordulóra többen is kérték külképviseleti névjegyzékbe vételüket. Tehát az mondhatjuk, hogy a külképviseleti szavazás iránt van igény. A választási részvétel alapján is hasonló következtetésekre juthatunk. Az első fordulóban a 8112 választópolgárból 6849 adta le a szavazatát, azaz 84,43%-uk. 100%-os részvétel is előfordult főleg kis létszámú külképviseleteken, pl. Abuja-7, Algír-10, Amman 19. Nagyon alacsony részvétel sem volt. Londonban viszont 1247 bejelentkezettből csak 991 ment el (79,47%). 23 New Yorkban a névjegyzékbe vett 438 helyett csak 333 választó érkezett meg a szavazásra. Ehhez a hosszadalmas sorban állás és eljárás is hozzájárult. A szavazáson 32 megfigyelő volt jelen. 24 Németh Borbála a párizsi magyar KüVI vezetője szerint a várakozás oka, hogy a különböző magyar választókerületekből érkező szavazók a területi listák mellett egyéni választókerületi képviselőjelöltekre is szavazhatnak, s ez teszi hosszadalmassá az eljárást.25 A választások második fordulójában is elég magas volt a választási részvétel. Egyik külképviseleten sem vártak hiába a választókra a KüVI munkatársai, Hanoiban sem, ahol a 3 bejegyzettből egy elment. 100%-os részvétel ismét ott volt, ahol kis számú választó kérte névjegyzékbe vételét pl. Algír 9, Eszék 3. Koppenhágában viszont elég alacsony volt a részvétel (38,33%). Mivel több helyen már nem volt második forduló, így a külképviseleteken is 5944 választó szavazhatott, ebből 4335 elment, ami 72,93%-os részvételt jelentett. 26 Egyébként annak megállapítása, hogy ahol már nem kerül sor második fordulóra, azokhoz a választókerületekhez tartozó választók melyik külképviseletre kérték magukat, külön adminisztratív terhet jelent. Fontos probléma, hogy túlságosan korán kell eldönteni a választónak, ha valaki külföldön akaija leadni szavazatát. Visszalépési lehetőség sincs, ha valaki végül mégsem tartózkodik külföldön a szavazás időpontjában. Másrészt a jelenlegi rendszerben 4 hét telik el az első szavazat leadása és az előzetes végered-

23

Külképviseleti szavazás adatai 1. forduló, www.valasztas.hu/hu/17/kulszav.html. 2006. április 27. 24 OVI: 84 százalékos volt a részvétel a külképviseleti szavazáson. www.mtv.hu/cikk.php?id= 106404. 2006. április 28. 25 Tömeges részvétel a külképviseleti választásokon. Kisalfold.netrix.hu/cikk.php?id=370&cid= 164925. 2006. május 4. 26 A külképviseleti szavazás adatai a 2. Fordulóban, www.valasztas.hu/hu/17/kulk2ford.pdf. 2006. április 28.


217

mény megállapítása között.27 Nehézkesnek tűnt, hogy a második fordulót követően még várni kellett a végeredményre. Mindezek fényében kell majd átgondolnia a jogalkotónak, hogy továbbra is m e g m a r a d a külképviseleti szavazás mellett. A postai szavazás bizonyos problémákra kínál megoldást, például nincs hosszú várakozás, nyilatkozatot ugyan itt is kell kitölteni, könnyebb a hozzáférhetőség. Azonban a szavazatok itt is később érkeznek meg, hacsak nincs előzetes szavazás. Az elektronikus szavalás mindezekre megoldást nyújthat: nem kell várni a végeredményre, hiszen a hálózaton keresztül azok időben megérkeznek. Azonban a nem ellenőrzött környezetben történő postai szavazással, s különösen az elektronikus szavazással szemben nagy ellenérzések vannak. A postai szavazásnál nem ellenőrzött környezetben nem biztosított a szavazás titkossága, sőt az sem, hogy a jogosult adja le a szavazatát. Az elektronikus szavazásnál pedig az illetéktelen beavatkozással kapcsolatos félelmek még elég erősek. Külképviseleti szavazásra kevésbé körülményesebb a lengyel megoldás. Itt egy hazai szavazókör eredményéhez számítják a külképviseleti szavazatokat, és külföldön számolják meg. Ez olyan külképviseleteken, ahol kevés a szavazók száma továbbra is a titkosság sérelméhez vezethet. Másrészt egyszerűbb, mert itthon nem kell külön a választás után számolni 176b kijelölt szavazókörben, viszont nem érvényesül az az elv, hogy a választó a saját választókerületének jelöltjeire szavazhasson. Mindenesetre azonban a jelenlegi rendszernél még akár az ellenőrzött környezetben való postai szavazás is jobb, hiszen választó számára a postai hivatal megközelítése jobb, az adminisztratív terhek pedig csökkennek, hiszen a választó saját maga kapja meg a szavazólapot, s nem a hivatali dolgozóknak kell bajlódniuk 176-féle egyéni, és 152 területi listás szavazólappal. Postai szavazás esetén a választó meg is gondolhatja magát, ekkor a szavazólapot el kell vinnie a szavazóhelyiségbe, ott felveszik a névjegyzékbe, és leadhatja szavazatát.

Voting at diplomatic missions in the elections of the Parliament Summary I examine how we can use the new rules of the voting at diplomatic missions in practice. If someone wants to vote in abroad, s/he have to ask the head of the Electoral Bord of his/her permanent resident to put on the electoral roll of diplomatic missions until the 23th day before the Hungarian pollig day. This is a too early deadline. Then the elector Rytkó Emília nyilatkozata. Csak május 7-én derül www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-38652. 2006. április 28.

ki, ki

nyerte

a

választásokat?,

218

Hallók Tamás

mustn't change it. Ballot counting committee doesn 't arrange the voting process, but the officers of the diplomatic mission. The parties may send observers at their's own expense. We can vote at diplomatic missions in the first round on the 7lh day before Hungarian polling day, in the second round on polling day. It can be kept the deadlines of the electoral remedy, and the elections can be arranged well. It is a problem, that the elector doesn't stay in abroad on the 7th day before the first round. At diplomatic missions the elector votes for the candidates of his/her own electoral district. This can grow the burdens of the officers of the mission. The elector has to complete a declaration of identity, that the officer certify. The elector puts the ballot paper to the inner envelope. S/he puts the inner envelope and the declaration to the outer envelope, and sticks it. This assure the principle of secret voting. The officers of the diplomatic missions don't count the votes. They send them to the actual single member district. The returning officer of the single member district sends them to the signed ward. They mix them with their own votes in the first round on the polling day, in the second round on the 6lh day after polling day, and count them. The time of voting is influenced by the deadlines of electoral remedies. This explains the period between the two round. The law didn't take account this after the second round. On the parliamentary elections in 2006 a lot of electors voted at diplomatic missions. The turnout was high, but the place of the mission isn't so reachable from the whole country. The process is very long and exhausting.

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXIV. (2006), pp KÜLKÉPVISELETI SZAVAZÁS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON HALLÓK TAMÁS*

Recommend Documents