Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXIV. (2006), pp. 219-198 A FOGYATÉKKAL ÉLŐ EMBEREK EGYES ALKOTMÁNYOS JOGAINAK GYAKORLATI ÉRVÉNYESÜLÉSE MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN JAKAB NÓRA* 1. Általánosságban A f o g y a t é k k a l élő emberek aránya az Európai Unió lakosságán belül tíz százalék, mely már olyan jelentős csoport, melynek érdekvédelmére a Közösségnek is figyelemmel kell lennie és irányelvekben, ajánlásokban formálnia és koordinálnia kell a tagállami politikákat. Az Európai Unióban a fogyatékügy emberi jogi kérdés, így a közösségi politikák egyik területe.1 A fogyatékkal élő emberek, mint a lakosság jelentős hányadát kitevő kisebbség alapvető jogainak védelme Alkotmányban vagy alacsonyabb szintű jogszabályban a XX. század második felében jelent meg. Hosszú volt az út, amelyen a fogyatékkal élőkről való gondolkodásmód a Taigetosztól eljutott az e s é l y e g y e n l ő s é g i g . A fogyatékkal élők iránti állami felelősségvállalás legelőször az I. világháború után jelentkezett, amikor a fogyatékkal élő veteránok, kiszolgált katonák foglalkoztatását kvóta előírásokban realizálták az államok.2 A fogyatékkal élők jogainak elismerése az élet minden területén, az Európai Közösség formálódásával szinte egy időben történt. A fogyatékkal élők jogai harmadik ' DR. JAKAB NÓRA doktorjelölt Miskolci Egyetem ÁJK, Munkajogi és Agrárjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Bizottság alakult a tagállamok fogyatékosüggyel foglalkozó képviselőiből, a Felsőszintű Fogyatékosügyi Csoport, mely figyelemmel kíséri, hogyan valósulnak meg az Unióban meghatározott célok. A szövetséges hatalmak Brüsszelben 1920 decemberében tartott konferenciáján foglalkoztak először háborús veteránok foglalkoztatásával. Egy Szakértői Bizottság 1923-ban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konferenciáján szintén támogatta a veteránok foglalkoztatására vonatkozó javaslatot. Ez a Bizottság tervbe vette a foglalkoztatási kötelezettség kiszélesítését nem veteránokra is, azaz a fogyatékos emberekre általában, azonban ez akkor még nem volt működőképes ötlet. Ugyanakkor a gyakorlatban megvalósíthatónak tűnt a bizonyos számú munkavállalót foglalkoztató munkáltató törvény általi köztelezése kiszolgált katonák foglalkoztatására, s akikre ez aránytalan terhet róna, kivételt képeznének szabályozás alól. Ez a rendszer a kvótarendszer, mely az I. világháborút követően jelent meg és a II. világháború után került szélesebb alkalmazásra, például Ausztriában (1920 október), Olaszországban (1921 augusztus), Lengyelországban (1921 november), Franciaországban (1923 január). Lásd bővebben: Waddington, Lisa: Legislating to Employ People with Disabilities: The European and American Way. Maastricht Journal of European and Comparative Law, 1 (1994) 4, 367-370. o.
220
Jakab Nóra
generációs jogok, szociális jogok, melyek cselekvésre késztetik az államot. Számos dokumentum született az elmúlt fél évszázadban, melyekben a fogyatékkal élők jogait kívánták egyenlősíteni. A teljesség igénye nélkül, íme néhány: az Európai Szociális Karta (1961), a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól Szóló Közösségi Karta (1989), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai,3 az Egyesült Nemzetek Szövetsége által kidolgozott Alapvető Szabályok a Fogyatékos Emberek Esélyeinek Egyenlősítéséről (1993) és az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyűlésének határozatai.4 Első lépésben el kellett fogadtatni a társadalommal, hogy a fogyatékosság nem magánügy. Közösségi és gazdasági érdek a fogyatékos emberek bekapcsolása az Európai Unió életébe. Az események az 1990-es években gyorsultak fel. Az azt megelőzően létrejött dokumentumok nem bírtak kötelező erővel, nem voltak kikényszeríthetőek, végrehajtásuk nehezebben valósult meg. A Közösségi Karta volt a fordulópont, mely lendületet adott a fogyatékos emberek érdekvédelmi mozgalmában. A fogyatékkal élők civil szervezetei mozgalmakat hirdettek meg a társadalom tudatosságának növelése érdekében: a fogyatékos emberek független életért indított mozgalma,5 valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége által meghirdetett fogyatékos emberek évtizede az 1980-as években. Míg Nyugat-Európában a fogyatékkal élők mozgalmai növelték a társadalom tudatosságát a róluk alkotott pozitívabb kép kialakítása érdekében, addig Magyarországon a legalapvetőbb jogaik, mint például az élethez és az emberi méltósághoz való jog sem volt biztosított a XX. század folyamán. A fogyatékkal élők statisztikai számbavételére először a XIX. században került sor, mivel az akkori „szociálisan érzékeny" kormányzat úgy döntött, hogy felveszi ezt a kérdést a népszámlálások programjába. Ennek köszönhető, hogy a fogyatékos emberekkel kapcsolatos témakör már a legrégebbi magyar népszámlálásokban is szerepel: az 1870 és 1949 közötti valamennyi népszámlálásban megtalálhatók voltak a testi és szellemi fogyatékosságra vonatkozó kérdések.6 Bár az 1960-as, 1970-es és 1980-as évi népszámlálási programokból kimaradtak a fogyatékosságot tudakoló kérdések, a KSH különböző kismintás lakossági adatfelvételeiben már foglalkoztak a témával az 1980-as években. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember élt Magyarországon, a 3
ILO Vocational Rehabilitation and Employment Convention No. 159., ILO Vocational Rehabilitation and Employment Recommendation No. 168., ILO Vocational Rehabilitation No. 99. 4 General Assembly Resolution 3447 of 9 December 1975, para 7; General Assembly Resolution 37/52 of 3 December 1982; General Assembly Resolution 48/96 of 20 December 1993 5 Ez az „independent living" mozgalom, mely az Egyesült Államokból indult el az 1970-es években, a diszkrimináció ellen harcoltak és teljes életet kívántak élni a közösségben. 6 Lakatos Miklós: A fogyatékosság számbavétele a magyar népszámlálásokban 1869-1949. Statisztikai Szemle, 74 (2003) 8-9, 694-713. o.
AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 221 népesség 5,7%.? Ugyanakkor a fogyatékkal élők problémái jóval több embert érintenek, mivel az 577 ezer fogyatékos személynek legalább 2.400.000 rokona, ismerőse, barátja és szakember-segítője van. A közel három millió állampolgár pedig, már a lakosság harminc százalékát jelenti. 8 Jelen tanulmány elkészítésének alapja az a tudományos probléma, hogy a fogyatékkal élő emberek alkotmányos jogai állandó jelleggel, folyamatosan sérülnek a mindennapokban, az élet szinte minden területén és annak minden közegében, legyen az a család, iskola, faluközösség, munkaerő piac vagy az információs társadalom. A tanulmány témája a magyar fogyatékkal elő emberek egyes alkotmányos jogai érvényesülésének a bemutatása Rendszerváltás után Magyarországon, külön figyelmet fordítva a fogyatékkal élők Alkotmányban rögzített munkához való jogának érvényesülésére. A tanulmány nem kívánja az összes alkotmányos jog érvényesülését bemutatni, pusztán azokat, amelyek érvényesülését az esélyegyenlőségi törvény biztosítja, és amelyek érvényesülése elengedhetetlenül szükséges a fogyatékkal élők önálló életviteléhez. A tanulmányban azért kerül kiemelésre a munkához való jog, mint alapvető jog, mert, meggyőződésünk, hogy a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó foglalkoztatási rehabilitáció létfontosságú a fogyatékkal élő emberek társadalmi integrációja érdekében. Mint látni fogjuk, a munkához való jog érvényesülése nem kezelhető önmagában, egyéb alapvető jogok garantálása szükséges annak az életben történő realizálásához, jelen tanulmány ennek érdekében szabályozási javaslatot is tesz. A célcsoport helyzetének vázolására a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1998. évi XXVI. törvény (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) és a gyakorlati megvalósulásról képet adó statisztikák, Országgyűlési Biztos jelentések, s a civil szervezetek nemzeti és helyzetjelentései alapján kerül sor. 2. Alapvetés A fogyatékkal élő emberek alkotmányos jogainak tárgyalásakor kiindulópont az Alkotmány 8. szakaszának (1) és (2) bekezdése: „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A Magyar Köztársaságban az Tausz Katalin - Lakatos Miklós: A fogyatékos emberek helyzete. Statisztikai Szemle, 82 (2004) 371-391.0. Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 33. o.
222
Jakab Nóra
alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja." Az Alkotmányban adott felhatalmazással a törvényalkotó a Rendszerváltás után élt, amikor is meg. született az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esély, egyenlőségük biztosításáról. A törvénytervezet szakmai vitájára a Fundamentum című folyóiratban került sor, ahol a törvényelőkészítő műhely dolgozói véleményezték a tervezetet. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségi törvénye felveti a hátrányos megkülönböztetés, a pozitív diszkrimináció és a fogyatékkal élők szociális jogainak természetére vonatkozó kérdéseket. Olyan kérdések ezek, melyet eleddig egyetlen törvény sem vetett fel. A törvény előkészítők fontosnak tartották, hogy olyan csoport estében, amelynek az alkotmányos jogai sorozatosan sérülnek, törvény hangsúlyozza a jogokat, és tegye lehetővé a jogsérelmek elleni fellépést, a megfelelő szankciók alkalmazását. Ennek megfelelően a törvényjavaslat és a végleges törvényszöveg abból indult ki, hogy a hátrányos megkülönböztetés szigorú tilalmazása szükséges, de nem elégséges feltétel a fogyatékos emberek helyzetének megváltoztatásához. Tausz Katalin a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a pozitív diszkrimináció (affirmative action) előfeltételének tekinti, továbbá bemutatja az előnyös megkülönböztetésen alapuló intézkedések gyökereit, a pozitív diszkrimináció árnyoldalait és végül arra a megállapításra jut, hogy pozitív diszkrimináció nélkül nem érhetünk el eredményeket a fogyatékkal élők társadalmi integrációja és alkotmányos jogainak biztosítása terén. így fogalmaz: „A fogyatékosság nem a fogyatékos ember egyéni szerencsétlensége, nem betegség, nem deviancia, nem csupán szociálisan hátrányos helyzet, elsősorban emberi jogi kérdés. A társadalomban normaszerűnek tekintett élet lehetőségétől nem egyéni fizikai és szellemi korlátaik zárják el a fogyatékos embereket, hanem a társadalom fogyatékosító működésmódja. Tehát nem elég a szándékosan emelt akadályokat ledönteni, lehetőségeket is teremteni kell a fogyatékos emberek számára." 9 Ugyanerre a megállapításra jutott Kálmán Zsófia is, a sérült emberek jogvédelmét és jogsérelmeinek orvoslását a sérültség természetére tekintet nélkül ellátó De juRE Alapítvány elnöke. Arra a kérdésre, hogy vajon szükség vane egyáltalán antidiszkriminációs törvényre, amikor az Alkotmány nyilvánvalóan tiltja a diszkrimináció minden fajtáját, a válasza természetesen igenlő. Hiszen az is diszkriminációnak számít, ha valaki azért nem tud megközelíteni egy egyetemet, mert a kerekesszékével nem tud bejutni az épületbe. Ahhoz, hogy a sérült emberek élhessenek az Alkotmányban biztosított alapjogaikkal, többletjogokra
9
Tausz Katalin: Egyenlőtlenségek és különleges bánásmód. Fundamentum, (1998) 1-2, 102. o.; Lásd bővebben: Kováts András - Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. Pillanatképek sorozat. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1997.
AjogBntékkal élő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 223 van s z ü k s é g , egyenes arányban azzal, amennyivel kevesebb 10készséggel és kée s s é g g e l rendelkeznek. Ez pedig már pozitív diszkrimináció. Kardos Gábor a fogyatékos személyek jogainak jogi természetét vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mivel ezen jogok a gazdasági és a szociálisjogok természetéhez állnak közelebb, ezért elengedhetetlen annak tisztázása, hogy mi ezen jogok tartalma és az abban foglalt magatartás teljesítése kitől köv e t e l h e t ő . 1 1 Ennek tisztázására az Európai Szociális Karta megoldása tűnik mintának, mely szerint az egyes rendelkezésekben az adott jogot a törvény célként jelöli meg és amelynek megvalósítására az állam konkrét kötelezettségeket vállal 12 Ő is a pozitív diszkrimináció mellett foglalt állást, melynek igazolására az Állandó Nemzetközi Bíróságnak az albán kisebbségi iskolák ügyében adott ta13 nácsadói véleményét idézte. Az antidiszkrimináció - pozitív diszkrimináció nem túl hangos vitája után végül elfogadásra került a törvény, mely megfelel a legmagasabb szintű európai elvárásoknak és erőteljesen befolyásolni képes a társadalmi attitűdöt. Nem szabad elfelejteni, hogy a törvényben rögzített jogok nem alkotmányszöveg, azok tartalma magában a törvényben és ahhoz kapcsolódó más törvényekben, valamint alacsonyabb szintű jogszabályokban kerülnek rendezésre. A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és társadalmi életben való aktív részételének biztosítása.14 Az alapelvek az egész fogyatékügyi program elveinek " Lásd bővebben: Kálmán Zsófia: Az antidiszkriminációtól a pozitív diszkriminációig. Fundamentum, (1998), 1-2, 103-104. o. " Kardos Gábor: Alkalmi tűnődés fontos dolgokról. Fundamentum, (1998) 1-2, 105. o. Az Európai Szociális Charta 1. 9. 10. 12. 13. 14. 15. 16. 19. cikkelye foglalkozik a fogyatékos emberek jogaival, jóllehet csak a 15. cikkely az, amely nevesíti a fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek szakmai képzésének, rehabilitációjának, társadalomba történő beilleszkedésének jogát. A Karta egy ellenőrzési mechanizmust dolgozott ki, melynek célja annak megvizsgálása, hogy a szerződő felek tiszteletben tartották-e a Karta rendelkezéseit és vállalt kötelezettségeiket. Az ellenőrzési rendszerben nagy szerepe van a Független Szakértői Bizottságnak, ülésein a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egy tagja is részt vesz tanácskozási joggal. Az ellenőrzés során a Bizottság beszámoló készítését kéri a szerződő felektől az adott cikkelyre vonatkozólag és •neghatározza azokat a területeket, melyekre külön figyelmet kell szentelni a riport során. A „Következtetések" című dokumentumokban mindig az ellenőrzés során tapasztaltakat rögzítik. így követhető nyomon a Karta esetjoga. Egyedül Ciprust, Törökországot és Izlandot marasztalták el. Lásd bővebben: Lénia Sámuel: Case law of the European Social Charter. Council of Europe Publishing, 1997. P- C J. Ser. A/B, No. 64, 4. o. „Az egyelődés valójában magában foglalhatja az eltérő bánásmód szükségességét, azért, hogy olyan eredményt éljen el, amely egyensúlyt hoz létre különböző helyetek között." 14 1998. évi XXVI. törvény 1. §
224
Jakab Nóra
tekinthetőek.15 A törvény szövegezése nem a Szociális Karta megoldását választotta, a megoldási módozatokat, az állam feladatait alacsonyabb szintű jogszabályokban és az Országos Fogyatékügyi Programban találjuk meg. A törvényben rögzített jogok, az esélyegyenlőség célterületei, a rehabilitáció és a fogyatékossági támogatásról szóló fejezetek azok, amelyek kijelölik a további vizsgálódás irányát. Még mielőtt azonban az alapvető jogok vizsgálatára sor kerül, tekintsük át röviden, hogy a fogyatékkal élők alapvető jogainak védelme, mely alkotmányokban valósul meg Európa államaiban és milyen jellegű törvényi szabályozásban kerül sor a célcsoport esélyeinek egyenlősítésére. 3. Külföldi megoldások A tudatosság növelésére irányuló, korábban említett mozgalom, könnyebben célt ért olyan országokban, ahol a társadalmi és szociális érzékenység magasabb fokú volt. Néhány nyugat-európai állam alkotmányában az egyenlőség általános elvének rögzítésével került sor a fogyatékkal élők alkotmányos jogainak védelmére, így Belgiumban,16 Írországban,17 Luxemburgban. 18 A fogyatékosság, mint a diszkrimináció egyik fajtája Németországban 19 , Ausztriában, és Finnországban21 tételesen fel van sorlova a faji, etnikai, vallás vagy hit kategóriák mellett.22 Spanyolországban nincs tételesen felsorolva a fogyatékosság, mint kategória, de a tág megfogalmazás miatt ideérthető.23 A finn alkotmány kivételével mindegyik előbb felsorolt állam fogyatékkal élők diszkriminációját érintő alkotmányos rendelkezése teljes hatállyal bír, azaz jogilag kötelező és bírósági úton kikény-
15
Prevenció, normalizáció, integráció, önrendelkezés elve, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a személyhez fűződő jogok védelmének az elve, rehabilitáció elve, önrendelkezés és emberi méltóság tisztelete, társadalmi integráció erősítése, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. 16 Belga Alkotmány 10., 11., 191. § 17 ír Alkotmány 40. § 18 Luxemburgi Alkotmány 11. § " Német Alkotmány 3. § Osztrák Alkotmány 7.1. rendelkezés Finn Alkotmány 5. fejezet ._ , 22 Nincsen felsorolva a fogyatékosság, de létezik alkotmányos rendelkezés a diszkrimináció mas fajtáira tekintettel (faj, etnika, vallás, hit) Dániában, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban. (Lásd bővebben: Bokomé Szegő Anna Kömyei Ágnes: A diszkrimináció tilalmának modem felfogása. Acta Humana, /2001/ 43, 30. o.) Nagy-Britanniában nincs írott alkotmány, a fogyatékkal élők általános védelme a Disabihty Discrimination Act-ben valósul meg. Lásd bővebben: Uo.
AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 225 A finn alkotmányban az általános elvek az alkotmányos rendelkezésekből vezethetőek le.24 A fogyatékkal élők alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályok alacsonyabb szintű jogforrásban kerülnek rögzítésre, így fogyatékügyi törvényekben, és rendeletekben, melyek egy tagállami fogyatékügyi politikában aktív foglalkoztatáspolitikai eszköznek minősülnek. A szakirodalomban ezen törvények és rendeletek az andiszkriminatív jogalkotás elemei. A legtöbb európai ország rendelkezik fogyatékügyi törvénnyel, így például az Egyesült Királyság,25 Írország,26 Ausztria,27 Németország, 28 Portugália és Svájc. 29 A fogyatékügyi törvények többsége a munkajog területén keletkezik, mivel a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó foglalkoztatási rehabilitáció kulcselemét képezi a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának. A fogyatékkal élők esélyeinek egyenlősítésére, a munkajog területén, más országokban is születtek törvények, így: Olaszországban, Belgiumban, Finnországban, Spanyolországban, Norvégiában és Hollandiában.30 A munkajog területén született fogyatékügyi törvények jellegükben egymástól nagyon különbözőek lehetnek, melyre legjobb példa a brit és a német szabályozás különbözősége. Munkajogi szempontból a Schwchrbehindertengesetz a fogyatékos emberek Munka Törvénykönyvének is tekinthető, hiszen szabályozza a munkaviszony létesítésének szabályait, a munkáltató kötelezettségeit, a munkavállaló jogait, a felmondás szabályait, a képviseleti-szakszervezeti szabályokat. Ellentétben a német törvénnyel, a Disability Discrimination Act egy szegmense a foglalkoztatás fejezet, a törvény a diszkrimináció tilalmának a koncepciójából indul ki, ezért inkább szociális jellegű, a fogyatékos emberek integrációját kívánja elősegíteni az élet minden területén.31 telíthető.
>.
Disability Discrimination Act (1993) * Discrimination Act (1974), Employment Equality Act (1998) Behinderteneinstellungsgesetz Gesezt zur Sicherung der Eingliederung Schwerbehinderter in Arbeit, Beruf und Gesellschaft (Schwerbehindertengesetz, SchwbG) in der Fassung der Bekanntmachung vom 26. August 1986, zuletzt geändert durch Art. 9 des Gesetzes vom 19. Dezember 1997 Susan Mayne - Susan Maylon: Employment Law in Europe. Butterworths, London, Dublin, Edinburgh, 2001, 740. és 851. o. Lisd bővebben: Kiss György: Az esélyegyenlőségi jogok érvényesülése a munkajogban. Jura, (2002) 5, 52. o.; Susan Mayne - Susan Maylon: Employment Law in Europe... ' Lásd bővebben: Jakab Nóra: Fogyatékkal élők foglalkoztatása Nagy-Britanniában és Németországban, ennek intézményi háttere, különös tekintettel a törvényi szabályozásra. Magyar Közigazgatás, (2005) 11, 699-703. o.
226
Jakab Nóra
Németországban például rendeletben szabályozzák a fogyatékkal élők választási jogának szabályait és a gépjárműadó kedvezmény szabályait.32 Általában elmondható, hogy a legtöbb európai államban legalább elméleti szinten sikerült kisebb - nagyobb mértékben biztosítani a fogyatékkal élők társadalmi integrációját. Ha a foglalkoztatás területén született rendelkezés, már az is nagy jelentőséggel bír, abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy a munka megléte minden ember életének célokat és értelmet ad. A fogyatékkal élők alapvető jogainak érvényesülése nehezen mérhető az egyes államokban. Több éves kutatómunkát feltételez, s gondot jelent az, hogy a tagállamok nem vagy hiányosan szolgáltatnak adatokat a feltett kérdésekre. Statisztikai eredmény Európán belül kifejezetten alapvető jogok érvényesülésének mérésére nem ismeretes, egyéb dokumentumokban rögzített jogokra vonatkozó monitoring tevékenység eredményéből következtethetünk az alapvető jogok gyakorlati érvényesülésére.33 E rövid nemzetközi áttekintés után, téijünk vissza a fogyatékkal élők alkotmányos jogainak érvényesülésére Magyarországon. 4. Egyes alkotmányos jogok érvényesülése Magyarországon 4.1. Egyes alapvető jogok ismertetése, az 1998. évi XXVI. törvényben megfogalmazott jogok katalógusa Egyes alkotmányos jogok érvényesülésének vizsgálatánál az Alkotmány inár említett 8. szakaszán kívül kiindulópontként kezelendő az Alkotmány 70/A. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdése. Ez a szakasz a következőképpen került megfogalmazásra: (1) „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti." Az Alkotmányban az „egyéb helyzet" jelenti többek között a siketséget, a vakságot, a m o z g á s k o r l á t o z o t t s á g o t vagy a képtelenséget, az értelem, az elme szabálytalan vagy csökkent működése következtében kialakuló állapotokat, egyszóval, mindent, amitől valaki más lesz. 32
Benchmarking Employment Policies for People with Disabilities, A study prepared by ECOTEC Research and Consulting Ltd. European Commission, Directorate General for Employment and Social Affairs, August 2000,94. o. 33 Ilyen a már korábban említett Európai Szociális Kartában rögzített jogokra vonatkozó monitoring tevékenység.
AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 227 Vlás lesz, és ezért hiába vonatkoznak rá is a jogszabályok, nem tud élni az általuk b i z t o s í t o t t lehetőséggel. Ezt a másságot felismerve a (3) bekezdés helyesen állapítja meg, hogy a magyar államnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az e s é l y e k egyenlősítése érdekében. Az európai gyakorlatnak megfelelően a Magyar Köztársaság Alkotmánya sem rögzíti a 70/A. szakaszban a fogyatékosságot, mint kategóriát, ez az egyéb helyzetből és a hátrányos megkülönböztetés általános tilalmából vezethető le. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgálja a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény. Ebben a törvényben a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedéssel gondoskodik.34 A törvény a következő jogokat nevesíti: _ az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez való jog, - közérdekű információkhoz való hozzáférés joga, közlekedési rendszerek biztonságos igénybevételéhez való jog, - szükség szerint indokolt támogató szolgálat és segédeszköz igénybevételének joga, - rendszeres és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog, - oktatásban, képzésben való részvétel joga, - integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatáshoz való jog, - lakhatási forma megválasztásának joga, - a kultúra és a sport megélésének joga, - rehabilitációhoz való jog. 35 A törvényben nevesített jogok alapvető jogokra és más alkotmányos rendelkezésekre vezethetők vissza. A jogok mindegyike visszavezethető arra az alkotmányos rendelkezésre, mely szerint: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani." 36 A támogató szolgálat és segédeszköz igénybevételének joga, a rehabilitációhoz való jog (sőt, a katalógusban nem szereplő fogyatékossági támogatás igénybevételéhez való jog is) a célcsoport szociális biztonsághoz való jogéra vezethető vissza.37 A rendszeres és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog, valamint a rehabilitációhoz való jog a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését biztosítja. 38 Az oktatásban, képzésben való részvétel jogának rögzítésével a Magyar Köztársaság ^ A Magyar Köztársaság Alkotmánya 17. § Lásd bővebben: az 1998. évi XXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.; Sári János: Alkotmánytan II. Alapjogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 259261.0. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. § 3, A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/E. § ' A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. §
228
Jakab Nóra
különös gondot fordít az iljúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit, valamint elméletben teljesül az a kívánalom, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga legyen a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. Ugyanakkor elméletben biztosított a fogyatékkal élők művelődéshez való joga is.39 Az integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatáshoz való jog nevesítése az Alkotmányban rögzített munkához való jog érvényesülését segíti.40 A foglalkoztatáshoz kapcsolódik a férfiak és a nők egyenjogúságának a kérdése, mely a foglalkoztatás területén az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének rögzítésében nyilvánul meg 41 A kultúra és a sport megélésének joga a művelődéshez való alapvető jogot biztosítja.42 A lakhatási forma megválasztásának joga a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog biztosítása szempontjából fontos, mivel a későbbiekben látni fogjuk, hogy például több, nagy bentlakásos intézmény nem biztosítja az ott élö fogyatékos emberek emberi méltósághoz való jogát. 43 Még mielőtt a törvényjavaslatból törvény lett volna, a javaslat ellenzői éppen egy ilyen, előbb ismertetett jogok katalógusa ellen emelték fel szavukat, mivel az Alkotmányban minden embernek biztosítottak az élethez és emberi méltósághoz szükséges jogai. Ugyanakkor éppen azért, mert a fogyatékkal élők alkotmányos jogai nagy mértékben sérülnek, kiemelésre és rögzítésre kerültek a törvényben a fent említett jogok, az Alkotmányban biztosított alapvető jogok biztosítására. 4.2. Az egyes alapvető jogok gyakorlati
érvényesülése
A 4.1. fejezetben ismertetett jogok és az általuk biztosítani kívánt alapvető jogok gyakorlati érvényesülésének bemutatása nemzeti jelentések alapján lehetséges. Hasznos információkat kapunk egy 1997-ben készült gyorsjelentésből, és egy 2002-ben napvilágot látott nemzeti jelentésből. 44 Habár a két jelentés között öt év telt el, az általuk megállapított tények a fogyatékkal élők önálló életvitelének a lehetőségeire nézve, szinte alig különböznek. A fogyatékkal élők alapvető jogainak érvényesülése számtalan akadályba ütközik. A fogyatékkal élőket 39
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 16. §, 67. § és 70/F. § A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/B. § 41 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 66. § és 70/B. § (2) 42 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. § 43 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. § 44 Ezek a jelentések a következők: Kováts András - Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. Pillanatképek sorozat. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1997; Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002. 40
AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 229 m e g ü l d jogokat a nemzeti jelentés három évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szövetségének Közgyűlése által 1993. december 20-án elfogadott: „A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai" című (korábban már hivatkozott, a továbbiakban: „Alapvető Szabályok") dokumentum alapján épült föl. A gyorsjelentés területeket ragadott ki (önálló élet, iskola, foglalkoztatás, lakóotthonok) és az ismert statisztikák fényében vonta le következtetéseit. Mindkét jelentésben fontos szerepet kapott az akadálymentes környezethez és a közlekedési rendszerek biztonságos igénybevételéhez való jog érvényesülésének feltárása. Ez a kérdéskör tulajdonképpen az akadálymentesítés mind e n n a p o s problémájaként merül föl, melyről 1 9 9 9 . végén az állampolgári jogok o r s z á g g y ű l é s i biztosának O H B 4 3 4 / 1 9 9 8 . számú jelentése a mozgáskorlátozottak emberi és polgári jogai érvényesülésének a helyzetéről, az akadálymentes környezet közlekedés vizsgálatáról a közhasznú épületekben, megállapította, hogy ha az akadálymentesítés a jelenlegi ütemben halad, akkor 5 0 - 1 0 0 év sem lesz elegendő a megvalósításához. Az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez való jogot; a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát; valamint a közlekedési rendszerek biztonságos igénybevételéhez való jogot az előző fejezetben az élethez és emberi méltósághoz való jogból vezettem le. Tulajdonképpen az akadálymentesítés egy olyan előfeltétel, amely nélkül a többi alkotmányos jog, mint például, a munkához, művelődéshez, oktatáshoz, képzéshez való jog, a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog, meg sem élhető. Az Alapvető szabályok 5. pontjában az egyenlő hozzáférés keretében két területet jelöl meg az ENSZ Közgyűlése: akadálymentes fizikai környezet, valamint akadálymentes kommunikáció és információ. Ez az 5. szabály átfogja az 1 9 9 8 . évi X X V I . törvényben nevesített első három jogot. Mindhárom jog érvényesítése érdekében az Országos Fogyatékügyi Program határozza meg a konkrét teendőket.45 A teendők ütemezését egy kormányhatározat. 46 A gyakorlatban a mozgáskorlátozottak vannak a legnehezebb helyzetben, mivel jelenleg az épületek kis hányada akadálymentes és a közlekedési eszközök szinte egyáltalán nem.47 Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció kérdése mind a mozgáskorlátozottak, mint az értelmileg akadályozott emberek esetében sok nehézségbe ütközik. Az értelmileg akadályozottak számára nincs meg a lehető-
^ 100/1999. (XII. 10.) Országgyűlési határozat 2062/2000. (III. 24.) Kormány határozat a Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervről. Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 16. o.
230
Jakab Nóra
ség a könnyen érthető és jól olvasható anyagok elkészítésére.48 Nem terjedt el a tájékozódást megkönnyítő jelek használata sem.49 A szükség szerint indokolt támogató szolgálat50 és segédeszköz igénybevételének, mint a fogyatékkal élők szociális biztonsághoz való alapvető jogának érvényesüléséről nem áll rendelkezésre kellő információ, mivel a legutóbbi nemzeti jelentés (2002) után, 2003. január 1-je után hozták létre a fogyatékosság-specifikus támogató szolgálatokat. Azonban általában elmondható, hogy a nem specifikus támogató szolgálatok és segédeszközök nehezen hozzáférhetőek a fogyatékkal élők szegregációja és a megfelelő szakember hiány miatt. 5 ' A rendszeres és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog az Alkotmányban rögzített legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot hivatott biztosítani. Ugyanakkor a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény nem rögzíti az ehhez szükséges teendőket, így a jelenlegi állapot szerint az egészségügyi ellátás alapvetően a többségi társadalommal azonos feltételek szerint történik.52 Ebből aztán olyan nehézségek adódnak, hogy az orvosok, nővérek, ápolók nem ismerik a speciális kommunikáció rejtelmeit (hogyan kezeljék a fogyatékos gyermekeket, hogyan közöljék a problémákat). Ennek oka az, hogy ma az orvosok vélhetően nem kapnak felkészítést a fogyatékkal élők speciális igényeinek kielégítésére. A speciális szükségletekhez történő igazodást jelzi, hogy bizonyos utazási költségek megtérítendők. Térítésmentesen vehetőek igénybe a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi ellátás, a házi orvosi ellátás, az orvosi rehabilitáció. Az oktatásban, képzésben való részvétel jogának rögzítése a művelődéshez és a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való alapvető jogok védelmét szolgálja. Az oktatásban és képzésben való részvétel egy olyan terület, ahol eldőlnek a munkaerőpiaci feltételek. Éppen ezért egy hosszú távú fogyatékügyi
48
A Down Egyesület és az ÉFOÉSZ már adott ki a közelmúltban néhány ilyen kiadványt, melyek az Országgyűlési Könyvtárban hozzáférhetőek. Ezek az olvasmányok fogyatékkal élőket érintő nemzetközi dokumentumok voltak. 49 Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 16. o. 50 1998. évi XXVI. törvény 11. §: Támogató szolgálat a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás. Ilyen támogató szolgálat például a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, információgyűjtés, ügyintézés, tanácsadás, speciális személyi szállítás stb. 51 Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 14. o. 52 Uo.
AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 231 programban az iskola és a megfelelő szakmai képzés, átképzés kulcsfontosságú. Jelenleg a korai fejlesztés és gondozás az a terület, ahol égető szükség van a változásra. Mindebbe feltétlenül be kell vonni a szülőket és részükre tanácsadást kell nyújtani. Kevés a gyógypedagógiai szakember. A szakképzés területén örömteli, hogy a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány fenntartásában három intézmény működik 53 , ahol a szakképzés három pillérre épül: szakképzés, komplex rehabilitáció és foglalkoztatás.54 Mindezek ellenére a statisztika szerint a fogyatékos emberek iskolai végzettsége 2001-ben jóval alacsonyabb a nem fogyatékosokénál, habár emelkedett a 1990-ben mért adatokhoz képest. Több szempontból is hátrányos a dél-alföldi és az észak-magyarországi régiókban élők helyzete, ahol nagyobb a fogyatékos emberek aránya. 55 A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához. A nem fogyatékos népességhez viszonyítva, a fogyatékos emberek kevesebben élnek családban, ugyanakkor a fogyatékos emberek csoportján belül több, mint 60 szálék él családban. A különélő fogyatékos emberek száma azonban még így is magas.56 Az Országgyűlési Biztos három otthont vizsgált meg 1996-ban: Tokaj Város Önkormányzat Egyesített Népjóléti Intézmény Gyermekotthonát, a Fejér Megyei Apoló-Gondozó Otthont Polgárdiban és a Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok Otthonát Tordason. Az Országgyűlési Biztos mindhárom otthonban alkotmányos visszásságot tapasztalt a tulajdonhoz való jog (a zsebpénzzel való visszaélés vagy a saját szekrény hiánya miatt); egészséges környezethez való jog; emberi méltósághoz való jog; gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra; legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog; szociális biztonsághoz való jog terén. Ezek azok a jogok, amelyeknek külön törvényben való rögzítését oly fontosnak tartotta az 1998. évi XXVI. törvény. Az a szomorú tapasztalat, ha a fogyatékkal élő nem családban él, abban az esetben alkotmányos jogai pusztán papíron léteznek. A legszomorúbb tapasztalattal a tokaji vizsgálat szolgált, ahol a gyerekek és fiatalok koszos ruhában vagy meztelenül, fürdetlenül feküdtek olykor a földön; a kijelölt üres játékszobában tartották a „képességfejlesztő foglalkozásokat" (sőt képességfejlesztés nem is létezett); a
^ Nyíregyháza, Balassagyarmat-Nyíijes, Sövénykút Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 17-19. o. Tausz Katalin - Lakatos Miklós: A fogyatékos emberek helyzete. Statisztikai Szemle, 82 (2004) 371-391. o. Uo. 371-391. o.
232
Jakab Nóra
helyi gyermekorvos látogatta az intézetet és a nehezen kezelhető fiatalok ágyhoz voltak kötözve a többiektől nem elkülönítve.57 A vizsgálódásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy a lakóotthonokban élő fogyatékkal élők többsége (akiknek nincs olyan szerencséje, hogy egy megfelelően felszerelt és speciális szolgáltatást nyújtó otthonban kerülnek elhelyezésre, mert természetesen ezek a visszásságok a nagy bentlakásos intézményekre a leginkább jellemzőek) szenvedi el a legalapvetőbb alkotmányos jogok sérelmét napról napra. A legmegfelelőbb, ha a fogyatékkal élő a családban marad vagy sikerül családot alapítania, mert akkor biztosított személyes integritása is. Sajnos ma egy fogyatékkal élő a családban, inkább nehézséget okoz, gyakran a gyermekek ápolása miatt az egyik szülő még a munkáját is feladja. Ebben a kérdésben várnak a családok és a civil szervezetek a döntéshozók segítségére. Elsődlegesen a lakóhelyen történő közvetlen segítést kell biztosítani, hogy bentlakásos szociális intézményi elhelyezésre csak különösen indokolt esetben kerüljön sor. Jelenleg van folyamatban a kastélyépületek korszerűsítésére és kiváltására vonatkozó hitelkonstrukció a szociális intézmények 2001-2009. évekre szóló rekonstrukciós program keretében. A kultúra és a sport megélésének joga a művelődéshez való alapvető jog biztosítására szolgál. Az Országos Fogyatékosügyi Program fogalmazza meg a kultúra területén jelentkező feladatokat, így a fogyatékos emberek egészségének megőrzését, az önmegvalósítást, a sikerélményt, és hogy a közösség életében történő aktív részvétel kiteljesítését segíteni szükséges. Sajnos a programok többségére jellemző, hogy abban csak fogyatékos emberek vesznek részt, és nincs lehetőség az integrációra. Kisebb településeken szinte lehetetlen programot szervezni. A sport a legmagasabb szintű testi és szellemi egészség megvalósításához szükséges. Működnek sportszövetségek, azonban ezek csak igen kis számú csoportnak tudnak lehetőséget biztosítani.58 A fogyatékkal élőknek joga van a rehabilitációra, mellyel megvalósul a legmagasabb testi és lelki egészséghez, valamint a szociális biztonsághoz való jog. A rehabilitáció a fogyatékkal élők önálló életének elképzelhetetlen része. Több nyugat-európai államban (pl. Németország, Franciaország) a rehabilitáció rentábilis intézmény és a munkaerő piac igényeire ad választ, nem kihasználást jelent. Magyarországon ez még nem működik. A rehabilitációs programok nem szerveződnek rendszerré, térben, időben elkülönülnek, csak a nagy városokban lelhetők fel. Ismét visszaköszön a rehabilitációs jellegű foglalkoztatásban a szakemberek hiánya. Rehabilitációs programokat főleg civil szervezetek szer57
Jelentés az OBH 600-4/1996. és 600-19/1996. számú ügyekben végzett vizsgálatáról Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 27. és 29. o. 58
AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 233 és a rehabilitációs foglalkoztatás is itt valósul meg védett foglalkoztatás keretében.59 Valamennyi fent ismertetett jog és a lapvető jog az ENSZ ajánlás Alapvető szabályival konform. Elméletben. Mint ahogy az várható volt, a gyakorlatban mutatkoznak meg a hiányosságok. A továbbiakban a munkához való jog veznek
é r v é n y e s ü l é s é t t e k i n t j ü k át.
4 3. A munkához való jog érvényesülésének
problémái
A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. 60 Elsődleges cél a fogyatékkal élők integrálása, amennyiben nem lehetséges akkor védett foglalkoztatás keretében. Napjainkban az integrációra kevés esély van, inkább védett foglalkoztatás keretében kerül sor a fogyatékkal élők foglalkoztatására. A védett foglalkoztatás lényege, hogy a fogyatékos emberek védett körülmények között végeznek munkát, s az így megszerzett képességgel és önbizalommal a nyílt munkaerőpiacra próbálják őket átvezetni. A védett foglalkoztatás a legtöbb országban az aktív foglalkoztatáspolitika központi eleme. Az utóbbi években a súlyos fogyatékos emberek azok, akik többségben jogosultak védett körülmények között munkát vállalni. így a fogyatékos emberek nyílt munkaerőpiacon való megjelenése elhanyagolható, a rendszer elvesztette munkaerőpiacra integráló szerepét és inkább szociális intézmény maradt.61 A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani, a munkavégzéshez szükséges mértékben, a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. 62 A fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása a munkahelyen az ésszerű átalakítások megtételének a kötelezettségét vonja maga után, mely a munkáltató feladata. 63
"i/o. 12-13.0. ^1998. évi XXVI. törvény 15. §(1) Benchmarking Employment Policies for people with disabilities, A study prepared by ECOTEC Research and Consulting Ltd. European Commission, Directorate General for Employment and Social Affairs, August 2000, 217. o. " 1998. évi XXVI. törvény 15. § (2) Nagy-Britanniában például az ésszerű átalakítások kötelezettsége, nemcsak a fizikai környezet átalakítását jelenti, hanem a munkáltató rugalmasságát is a munkafeltételek alakításában. Németországban csak a fizikai környezet átalakítását. Lásd bővebben: Jakab Nóra: Fogyatékkal élők foglalkoztatása Nagy-Britanniában és Németországban, ennek intézményi háttere, ktilönös tekintettel a törvényi szabályozásra. Magyar Közigazgatás, (2005) 11, 699-703. o
234
Jakab Nóra
A fogyatékos emberek gazdasági aktivitása a számok tükrében alábbi táblázat szerint alakul: 2001
1990 Gazdasági aktivitás Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott
Fogyatékos 16,6 0,7 57,5 25,2
Nem fogyatékos 44,6 1,1 24,5 29,8
Fogyatékos 9 2 76,7 12,2
n Nem fogyatékos 37,8 ^ 4,2 29,8^7] 28,2
A gazdasági aktivitást vizsgálva a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már 1990-ben is jelentős különbséget tapasztalhattunk. 1990-ben a fogyatékos foglalkoztatottak száma 17% volt, a nem fogyatékos munkavállalóké 44,6%. 2001-ben ez az alacsony foglalkoztatási arány még alacsonyabb lett, mindössze 9%. inaktív fogyatékos munkakeresők száma 1990-ben 57,5%. 2001-ben 76,7%. A munkanélküliek száma 1990-ben 0,7%, 2001-ben 2,0%.64 Elgondolkodtató az inaktív keresők magas száma. A rendszerváltozást követően széles körben biztosítottak lehetőséget korengedményes nyugdíj, majd előnyugdíj igénybevételére, valamint a piacgazdaság térhódításából szűkebbé vált a valamilyen egészségkárosodásban szenvedők foglalkoztatásának lehetősége, ezért a munkavállalók közül igen sokan a rokkantsági nyugdíjat választották Ugyanakkor elképzelhető, hogy a fiatalabb korosztályokban a rokkantság nem olyan fokú, hogy ne lehetne vele munkát találni, mivel a rokkantsági nyugdíjasok közel kétharmada nem jelezte fogyatékossága típusát.65 A nagyfokú inaktivitás arra is visszavezethető, hogy a fogyatékos emberekre vonatkozó szabályozás szociális jogi elveken alapszik. Hazánkban inkább a passzív foglalkoztatáspolitika módszere kerül alkalmazásra, azaz a szociálisan rászorult személy segélyt kap, leszázalékolás, rokkantsági nyugdíj, nyugdíj, egyéb járadékos jellegű ellátási forma folyósítása történik. Nehéz versenyezni a több mint egy évszázadra visszavezethető szociális rendszerünkkel és az abból fakadó „gondoskodás" központúságunkkal. 66 Pedig a fogyatékkal élő emberek, 64 Tausz Katalin - Lakatos Miklós: A fogyatékos emberek helyzete. Statisztikai Szemle, 82 (2004) 4, 378-382. o. Tausz Katalin: A fogyatékos emberek társadalmi integrációjának egyes kérdései Magyarországon. Az államtalanltás dilemmái: Szociálpolitikai kényszerek és választások. Budapest, 1995, 381388. o. 65 Tausz Katalin - Lakatos Miklós: A fogyatékos emberek helyzete. Statisztikai Szemle, 82 (2004) 4, 378-382. o. 66 Már 1891-ben megszülettek az első szociális törvények: betegségbiztosítás, anyasági segély.
AjogB ntékkal élő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 235 legyenek akár mozgáskorlátozottak, akár értelmileg akadályozottak munkát szeretnének vállalni. Mint már oly sokszor említésre került, a munkavállalás az
önálló életvitelt és a társadalomba történő integrálást teszi lehetővé. Azonban, ha átgondoljuk, hogy mennyi a munkavállalási esélye egy szakképzettséggel rendelkező fiatal mozgáskorlátozottnak vagy enyhén értelmi fogyatékkal élőnek, keserűen elmosolyodunk magunkban. Lehet, hogy sikerült képesítést szerezni, de a nem megfelelő információáramlás, a támogató szolgálatok hiánya, az épületek megközelíthetetlensége, a munkáltatók negatív attitűdje nem segíti a munkavállalást. Amikor egy fogyatékkal élő igyekszik harcolni önálló életéért, akkor egy olyan pantomim művészre emlékeztet, aki megpróbál kijutni egy zárt térből, de ahogy küszködik, a tér egyre kisebb és nincs lehetőség a kitörésre. A munkához való jog érvényesítése, a foglalkoztatás tényleges megvalósulása egy komplex kérdés, amely csak egy következetes foglalkoztatási stratégiában képzelhető el. A foglalkoztatási stratégia az alábbi elemeket foglalhatja magában: _ a fogyatékügy iránti érzékeny társadalmi felfogás erősítése (awareness raising), - megfelelő munkáltatói érdekeltségi rendszer kidolgozása, - megfelelő családi háttér, megfelelő lakáskörülmény, - integrált oktatás, - rehabilitáció, rehabilitációs képzés, szakmai képzés, rehabilitációs foglalkoztatás, - rugalmas munkaviszony, alternatív foglalkoztatási formák: részmunkaidő, kötetlen munkaidő, bedolgozás alkalmazása, - tárgyi környezet akadálymentessége, - megfelelő információáramlás, melynek feltétele, - az érintett szervek és szervezetek együttműködése, - helyi, megyei és országos programok egymásra épülése, mindezek megvalósítása érdekében megfelelő anyagi fedezet rendelkezésre állása. A munkavállalás terén érdekes kérdést vet fel az ÉFOÉSZ, mely az elmúlt egy évben körlevélben kért véleményt munkajogászoktól és más szakemberektől. Az EFOÉSZ problémája az, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett értelmi fogyatékkal élők jelen munkajogi szabályozás értelmében munkaviszony alanyai sem lehetnek. Aki munkaviszonyban áll, annak felmondtak, és senki nem akaija őket foglalkoztatni. Az Országgyűlési Biztos az OBH3360/2003. számú ügyben vizsgálatot indított, amelyben a következő alkotmányos jogok voltak érintve: a tulajdonhoz való jog, munkához való jog, a végzett munkának megfelelő mértékű jövedelemhez való jog, továbbá az Alkotmány
236
Jakab Nóra
70/A. §-ában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma. Kulcsprobléma ebben az ügyben, hogy hiába indult meg szakmai vita a polgári jogi és munkajogi szakemberek között a cselekvőképesség és a munkaképesség elhatárolásában eleddig döntés nem született és várhatóan a közeljövőben sem fog rá sor kerülni Az országgyűlési biztos alkotmányos visszásságot állapított meg a célcsoport vonatkozásában és felszólította a Magyar Köztársaság Miniszterelnökét, hogy állítson fel egy tárcaközi bizottságot és gondoskodjon a felmerült probléma megoldásáról. A tanszék véleménye szerint elkerülhetetlen a kérdés rendezése, s véleményünk szerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló fogyatékkal élők foglalkoztatását is lehetővé kell tenni, amennyiben egy korszerű képességfelmérés munka végzésére alkalmasnak nyilvánítja őket. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a korlátozottan cselekvőképes személyek, munkavállalóként való megjelenését, azonban ezen munkaviszony részletszabályait meglehetősen nagyvonalúan szabályozza. A fogyatékkal élők foglalkoztatásának részletkérdéseit (munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, munkavédelem, felelősség, támogatási rendszer, atipikus munkavégzés stb.), ugyanakkor német mintára egy külön szociális törvényben kellene megoldani. Egy speciális munkaviszony speciális szabályozást igényel. Csak ily feltételek módon érvényesülhet a fogyatékkal élők munkához való joga. 5. Összegzés Valami elindult Magyarországon a Rendszerváltást követően az elmúlt tíz évben a fogyatékkal élők alapvető jogainak biztosítása érdekében. A demokrácia előretörésével a fogyatékkal élők is követelték alapvető jogaiknak biztosítását ugyanakkor a kapitalizmus, a pénzközpontúság ezen törekvésekkel ellentétes irányban ellehetetleníti az életüket. Mindenekelőtt megszületett a fogyatékkal élők esélyeinek egyenlősítéséről szóló törvény, mely a társadalmi tudatosság és szociális érzékenység megjelenését jelenti Magyarországon, a magyar köztudatban. Ugyanakkor mind az Európai Unióban, mind hazánkban nagyon nehéz eredményeket felmutatni. Az alapvető jogok biztosítására egy következetes jogi szabályozásra van szükség. Egy olyan szabályozásra, amely az önálló élet és a társadalmi integráció érdekében, figyelemmel van valamennyi alkotmányos jog érvényesülésére. A tanulmányban ismertetett alapvető jogok érvényesülése a gyakorlatban egy ilyen szabályozás szükségességére hívja fel a figyelmet. A foglalkoztatásra vonatkozó stratégia elemei a társadalmi integrációhoz szükséges valamennyi faktorra figyelemmel van. Nem szabad tehát megelégednünk azzal, hogy az Alkotmány biztosítja minden ember alapvető jogait, mert a társadalom fogyatékosító működése lehetetlenné teszi a fogyatékkal élő emberek életének kiteljesedését. Mindehhez állami akaratra és megfelelő pénzügyi forrásokra van
AjogB ntékkal élő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése... 237 szükség.
Talán
reményre
adhat
okot,
hogy
az
Európai
Alkotmány
P r e a m b u l u m á b a n kétszer is megfogalmazásra kerül a „szociális Európa" gon-
dolat, a leggyengébbek segítésében és a szolidaritásban. Amennyiben a fogyatékkal élők és más kisebbségben lévők jogainak védelme az Európai Unió szociálpolitikájában kiemelt helyet kap, talán sikerül befolyásolni a társdalom attitűdjét, és megértetni, hogy a fogyatékkal élő ember élete is megismételhetetlen. Summary The aim of the essay is to present the realization of some constitutional rights of disabled people in Hungary. Firstly the essay gives a view on the general situation of disabled people in Hungary regarding the awareness raising towards the European Community as a whole, statistics of the target group in Hungary emphasizing the up to date nature of the essay. The essay points out the importance of the Act 1998:XXVI. This Act meant to reassure the constitutional rights of disabled people, because they are a group of people whose rights are offended regularly in the daily life. The essay emphasizes the dispute over the need of affirmative action. The essay also presents a short international review how other countries deals with the equal treatment and equal opportunities principle at the level of the constitution, the acts and orders. In the main part of the essay in connection with the Constitution Art 70/A and the provisions of the Act 1998:XXVI. some constitutional rights have been presented in the practice, i.e. the right to the safe environment, to the appropriate information access, to the safe transport use, to the supporting system, to the regular and effective health care, to the participation in the education. to the employment, to the election of the home, to the enjoy of the culture and sport and the right to the rehabilitation. The essay treats the right to the employment as a crucial point, because the employment, the work gives aims to one's life. The conclusion of the author could be summarized in the following points: -
-
The Hungarian legislation is appropriate and lays down the necessary provision to enable a better life of the target group. However, there is an enormous gap between the theory and the practice. It is very true regarding the employment opportunities of the target group. In order to make the employment possible, the author recommends an employment strategy which the government should take into consideration. This strategy implies that the employment of such a group is a delicate question which cries for an urgent step. In this strategy all the factors are important and they relate to one another. The essay points out a problem which was brought up by the NGO of the mentally disabled. According to their reasoning the following should be taken into consideration: there is a difference between the ability to work and the ability to act. There is a discrimination within the discrimination regarding the mentally disabled who are not allowed to be subject in the labour law. This issue points out the next step of the author's search.
