Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti területi munkarész
MAGYARLAK község településfejlesztési koncepciójához
Kőszeg, 2016.
TARTALOM
1. Bevezetés …………………………………………………………………………………………… 3 – 6 2. Vizsgálat …………………………………………………………………………………………….. 6 – 8 3. Változtatási szándék ……………………………………………………………………………….. 8 4. Hatáselemzés ……………………………………………………………………………………… 8 – 9 5. Összefoglalás ……………………………………………………………………………………… 9 – 10 6. Nyilatkozat …………………………………………………………………………………………….. 10
1. BEVEZETÉS A hatástanulmány a 314/2012.(XI. 8.) és a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendeleteknek megfelelően Magyarlak község Önkormányzata megbízásából – a településfejlesztési koncepcióhoz – a MODULOR KFT (9700 Szombathely, Szt. Flórián krt. 2. adószám: 102523182-18) megbízásából készült, amelyet a megbízó képviseletében eljáró Gergye Péter ügyvezető képviselt. A tervező részéről a megkeresés kelt 2016. február 10-én. A megrendelő a szükséges térképeket (dwg) és a megfelelő szöveges információkat a rendelkezésünkre bocsátotta. A hatástanulmány szerkezetét és tartalmát a 2001. évi LXIV. törvény 85/A. §, a 39/2015. (III. 11.) Korm. r. 63. § (4) és 12. melléklete, valamint a 439/2013. (XI. 20.) Korm. r. 1. és 4. § határozza meg. Felhívom a megrendelő figyelmet, hogy jelen munkát a „szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. tv., illetve a 2013. évi XVI. tv. 35. § alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása, vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (III. 27.) Korm. r. szabályai szerint történhet. A kulturális örökségvédelem területét bonyolult jogszabályi rendszer irányítja, amelynek alapját bizonyos nemzetközi egyezmények Magyarország jogrendjébe való beillesztése adta, illetve az 1990-es évek végétől a szakterület helyi adottságoknak megfelelő újraszabályozása következett be és zajlik ma is.
A vizsgálatnál figyelembe vett, a kulturális örökség régészeti vonatkozásait érintő speciális törvények, és rendeletek A kulturális örökség védelemét megalapozó nemzetközi jogszabályok jegyzéke: •
•
,,1954. évi Hágai Egyezmény'' (1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről); „a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992. január 16-án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről szóló 149/2000 (VIII. 31) Korm. rendelet
Az örökségvédelemmel, régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos alapvető jogszabályok jegyzéke: • •
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.)
•
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
•
A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. r.)
•
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) Korm. r. ahol – többek között – 3. § b) és 5. § (1) a) a régészeti lelőhelyek közhiteles nyilvántartását vezetik
•
A Kormány 1513/2014. (IX. 16.) Korm. h. 1. a) szerint az Előzetes régészeti dokumentáció és az ehhez kapcsolódó próbafeltárás végzése 2015. jan. 1.-től a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ feladata
•
Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. r. (a továbbiakban Bírs. rendelet)
•
A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. r.
•
A muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló 47/2001 (III. 27.) Korm. r.
Egyéb, a kulturális örökségvédelem területét érintő jogszabályok: -
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény –, amely a földvárak és halmok (temetkezési helyek) védelméről is rendelkezik ld. 23. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 273/2007. (X. 19.) Korm. r. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, különösen a 19. sz. melléklet 93/2012. (V. 10.) Korm. r. az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.). A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban Sztv.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
Általános elvek Magyarország Alaptörvénye Alapvetésének P) cikke alapján a kulturális értékek nemzetünk közös örökségét képezik. A jövő nemzedékek számára történő védelmük és megőrzésük mindannyiunk közös kötelessége, fontos állami feladat. Az Alaptörvény és az ágazati jogszabályok egységesen a helyszíni megőrzés fontosságát helyezik előtérbe, a kulturális örökségvédelem preventív jellegére helyezve a hangsúlyt. A régészeti lelőhely – részben, mint a környezeti elemek egyike (1995. évi LIII. évi törvény 4. § 1. bekezdése) – a hatályos magyar törvények értelmében általános védelmet élvez. A törvény szelleme és a védelem logikája szerint a régészeti lelőhelyek épségének megőrzését a Kötv. rendelkezései szerint, az alábbiak alapján kell biztosítani: A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és a törvény erejénél fogva általános védelem alatt áll (Kötv. 8. § (1) bekezdése valamint 11. §). A kulturális örökség elemeinek megőrzése és megóvása a nemzet egészének feladata és kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása (Kötv. 4. § (1. bekezdés)! Mivel a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi
szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára (Kötv. 5. § (1) bekezdés). A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a területés településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését – e védelemmel összhangban kell elvégezni (Kötv. 3. §). A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni (Kötv. 10. § (1) bekezdés), illetve a régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük (Kötv. 10. § (2) bekezdése). Az örökségvédelmi jogszabályok ezt az ún. fenntartható használat elvének alkalmazásával biztosítják, és előírják, hogy a lelőhelyek területét olyan mértékben lehet csak igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak (Kötv. 9. §). Amennyiben a régészeti örökség helyszíni megóvása nem lehetséges, a lehető legnagyobb tudományos alapossággal, ahogy a tudományos célú kutatások esetében is, fel kell tárni, számba kell venni, értékelni kell őket, megőrzésükről gondoskodni kell (Kötv. 4. § (2) bekezdés). A 2015. évi CCXII. törvény 4. § által módosított 1997. évi építési törvény 33/A. § (1) szerint „A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén” az építéshatósági eljárás során az örökségvédelmi hatóság nincs nevesítve. Azaz ismert lelőhely esetében is az építtető jó szándékától, avagy felismerésétől és bejelentésétől függ a régészeti örökség megfigyelésének / megmentésének / megóvásának lehetősége. A régészeti elemek vizsgálatát a Kötv.-ben meghatározott – és így a hatástanulmányban alkalmazott – alábbi fogalmi meghatározások alapján végeztük el: Fenntartható használat (Kötv. 7. § 1.): a védett kulturális örökség olyan módon történő használata – ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is –, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. Kulturális örökség elemei (Kötv. 7. § 5.): A régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. Régészeti emlék (Kötv. 7. § 16.): A régészeti örökség ingatlan eleme. Régészeti érdekű terület (Kötv. 7. § 17.): Valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Régészeti lelet (Kötv. 7. § 19.): A régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn. Régészeti lelőhely (Kötv. 7. § 20.): Az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. Régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21.): A földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása.
Régészeti örökség (Kötv. 7. § 22.): Az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. Régészeti védőövezet (Kötv. 7. § 22.): A védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. Védett örökségi elem (Kötv. 7. § 26.): Az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem. A régészeti örökség védelme kiterjed (Kötv. 7/A. §): a) a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására; b) a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására; c) a régészeti örökség megőrzésére. Kötv. 8. § (1): A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. Általános védelem (Kötv. 11. §): A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely (Kötv. 12–16. §): Az ország és annak régiói kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani (12. §). A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti (13. § 1.). A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni (13. § 3.).
2. VIZSGÁLAT a) Történeti leírás, régészeti örökség felmérése A Rába-völgy kistáj 21 településének egyike a Szentgotthárdtól keletre, 5 km-re található település. Meghatározó táji eleme a Rába folyó, amely kavicsos altalajának kialakításában is meghatározó szerepet játszott. Erre barna, agyagbemosódásos talajréteg települt, majd ezen többnyire réti öntéstalajok alakultak ki. A folyó déli teraszára, annak egyik jobb parti holtágától délre és részben azon található a mai település, amely 1935-ben két falu, Magyarlak és Háromháza (első írásos említésük: 1354, 1528) összevonásából alakult. A mára eltűnt Háromháza településére csak a hajdani földrajzi nevek (dűlőnevek és Háromházipatak) utalnak. Holott az 1728. évi összeírás szerint Háromháza lakóinak száma közel 200 fővel több (533), mint Magyarlaké. Mindkét falu Kethely („kedhely” = piacnap) román korban épült temploma plébániájához tartozott 1731-ben, s nyilván így volt ez a középkorban végig. Templom csak 1962-ben épült. A „-lak” összetételű települések előtagja az Árpád-kori tulajdonos nevét, de a településen élők etnikumát is jelentheti. (A közeli Németlak és Tótfalu elnevezések az utóbbi feltételezést erősítik meg.) A „-háza” utótagú településnevek (a Vas megyei településnevek 4 % ilyen) azonban a 13. század közepétől a 14. század első feléig jellemzőek, tehát a késői írásos említés így itt is időben visszafelé kibővíthető. Mindez azt sejteti, hogy a falvak lakói a korábban lakatlan gyepűelve területére települtek. A hajdani
környezetnek (Vasi /Castriferreicum/ flórajárás) – a maival ellentétben – meghatározó elemei voltak az erdők, amelyek fáiról a katonai és topográfiai térképek valamint a helynévi gyűjtés dűlőnevei adnak felvilágosítást. Ilyenek pl. Bikk-óra-part, Bikk óra (= ”Bükk arra”), Egres (Égerfás terület). A magasabb térszín már a középkorban alkalmas volt szőlőművelésre, amelyet a közeli, 1183-ban alapított szentgotthárdi cisztercita apátság, mint földbirtokos ösztönzött is. A szőlőket az 1570. évi összeírás meg is említi, amelyek talán az Öreg-hegyre lokalizálhatók. Ez a Farkasfára vezető út mellett található. Az a gyanúnk – részben a régészeti ingó örökség elemek Rábához viszonyított helyzete és a földrajzi nevek miatt –, hogy a középkori falumagok (Háromháza, Magyarlak) éppen az új lakóövezeti fejlesztési területeken lehettek, s a község mai helye csak a 18. században rögzült. Az adatgyűjtést a közhiteles nyilvántartás (Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) valamint a Savaria Múzeum (Szombathely) régészeti adattárára alapján végeztük el. A rendezési terv megújításához új, a régészeti örökség újabb elemeit felderíteni szándékozó célzott terepbejárásokat végeztünk március 11-12-én, de csak a tervezett fejlesztési területen. A „gazdasági övezet” a növényzeti fedettség miatt gyakorlatilag járhatatlan volt. A kora tavaszi bejárás ellenére a tervezési területek nagy része már növényzettel meglehetősen fedett volt. Ezért nem meglepő, hogy a Keleti-hegyoldal (Nyilv. azonosító: 64476; I. tábla 1. kép) lelőhelyen most régészeti örökség elemeit (leletek) nem találtunk. Ugyanakkor a Hegy alja elnevezésű új lelőhelyet az őszi vetés vakondtúrásaiból begyűjtött edénytöredékek jelezték (I. tábla 3–5. kép). Az előbbi lelőhelyet Magyarlak, az utóbbit Háromháza Árpád- és középkori egyik előzménye / kirajzási helyének tartjuk. Mindezek szerint a település területén jelenleg 2 db régészeti lelőhelyet ismerünk. (Lásd az 1. táblázatot, a Topográfiai térkép a terepbejárásról, a Magyarlak_Hegy_alja térképet, valamint az I. tábla 1–5. képet.) A két lelőhelynek köszönhetően pontosabban meghatározhatatlan őskori valamint közép- és késő középkori megtelepülésről van tudomásunk. Ezek korának korrekt meghatározását a kerámiák jellegtelen és kopott volta valamint kis mérete lehetetlenné teszi. A hatástanulmány készítése során felhasznált szakirodalom Balogh Lajos – Végh József (szerk.): Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, 1982. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1980. Kuntár Lajos – Szabó László (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. Marosi Sándor – Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere I. Budapest, 1990. Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest, 2004.
b) – e) pontok nem képezik részét a régészeti munkarésznek
f) Védettségek A vizsgált területen 2 db a Kötv. általános elvei alapján védendő és nyilvántartott régészeti lelőhely található. g) Örökségi értékek elemzése A megyében több száz hasonló jellegű lelőhely ismert. A kisszámú felszíni lelet mindkét lelőhely esetben a következőt jelentheti: 1. az évszázadok alatt már erodálódott, nagyrészt elpusztult lelőhelyekről van szó, a szántás után már alig maradt kultúrréteg, régészeti jelenség, 2. az eróziónak „köszönhetően” betemetődtek a meglévő lelőhelyek, a szántás sok kárt nem tett bennük, 3. mindkettő egy-egy hajdani falumag, vagy középkori „kirajzás” emléke. h) Területhasználat és terület állapot a régészeti örökség összefüggésrendszerében A jelenlegi területhasználat (mezőgazdasági művelés, belterületi használat) nem veszélyezteti, vagy csak kismértékben sérti az ismert és a feltételezett / ismeretlen régészeti örökség elemeit.
3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK (Szöveges, vagy térképi folyamatok megjelenítése) a) – d) pont együttes elemzése A tervek szerint a településtől délre foltokban új lakóövezet illetve a legkeletebbi határrészen (Csörötnek községgel szomszédos) ipari-gazdasági célú terület kerülne kialakításra.
4. HATÁSELEMZÉS d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A tervezett fejlesztések, azaz építői beruházások (útépítés, lakótelkek kialakítása / közművesítése, építkezés, ipari-gazdasági övezet kialakítása) földmunkái kisebb részben kül-, többségében azonban belterületet érintenek. Az elvégzett értékvizsgálat és a hatáselemzés alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházások földmunkái örökségvédelmi kockázatokkal járnak. Leszögezendő ugyanakkor, hogy már a közművek (pl. víz, gáz, áram) kiépítésekor – régészeti megfigyelés mellett – egy általános áttekintés (pl. lelőhely kiterjedése, jelenségek sűrűsége, mélysége és kora) nyerhető a területekről. Ezáltal világosabban láthatóvá válik, hogy az illetékes Örökségvédelmi Hivatal a későbbiekben milyen előírásokat tehet. Ugyanakkor ma új helyzet (lásd fenn: 2015. évi CCXII. törvény 4. §) van a lakásépítések tekintetében. A rendelkezésünkre álló adatok (nem ismert római kori kerámia és nincsenek kő- vagy téglaépítkezésre utaló nyomok) alapján nem lehet számítani azonban olyan, a Korm. r. 28. § (1) bekezdésében meghatározott régészeti jelenségekre és lelőhelyekre, amelyek veszélyeztetik a beruházások eredeti helyszínen, vagy technológiával történő megvalósítását.
A vizsgált területen jelen pillanatban 2 db régészeti lelőhelyet ismerünk. Ezek közül – jelenlegi ismert kiterjedésük szerint – mindkettő érinthetik a tervezett fejlesztésekkel együtt járó földmunkák. Ezek, régészeti megfigyelést követő ásatással feltárhatók. Megmaradás(uk)áról, megtartás(uk)áról, esetleges bemutatás(uk)áról és pusztulás(uk)ának lehetőségéről és mértékéről az ásatások tényeinek ismeretében az Örökségvédelmi Hivatal dönt. Bizonyos esetekben – pl. temető, ős- vagy Árpád-kori falu feltárása – az ásatási folyamat maga szünteti meg az in situ örökség emléket.
5. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarlak község területén 2 db (egy már a nyilvántartásban szerepel), a törvény védelme alatt álló lelőhely van. Mindkettő lakóterületi fejlesztési területre esik. Ezek ismert voltának köszönhetően azonban a beruházók / építtetők és építők, kivitelezők számára nem állhat elő váratlan helyzet, így a régészeti tevékenység prognosztizálható. A tervezési és a földmunkákkal érintett területeken az alábbi pontokban összegezhető a helyzet és a teendők: No. 1. A Kötv. 24. § (2)-ben foglaltak szerint, ha bármilyen földmunka során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelentést tenni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 67. § és 82. § (2), valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. r. alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. No. 2. A két ismert lelőhely (Keleti-hegyoldal és Hegy alja) esetében a Hivatal a közművesítések kivitelezésére bizonyosan elő fogja írni a régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet). Ennek jelenlegi maximált óradíja – a belügyminiszter 2015. évi közleménye szerint – 8.000 Ft + ÁFA. Ez az óradíj nyilvánvalóan változhat, amiről a BM honlapjáról tájékozódhat az érdeklődő, ugyanakkor a mindenkor érintett beruházónak – az előzetesen megkötött szerződés alapján – természetesen csak a szakfelügyelet általa igazolt összegét kell kiegyenlítenie. No. 3. A Járási Örökségvédelmi Hivatal döntése nyomán a no. 2.-ben említett régészeti megfigyelést, amennyiben az pozitív, megfelelő léptékű próba-, vagy megelőző feltárás követheti. Ennek teljes költségét a hatályos jogszabályok szerint a beruházónak (pl. áram-, gáz-, vízszolgáltató) kell finanszíroznia. No. 4. A tervezett lakóterületi fejlesztési területeken történő magánerős lakóházépítéseket értelemszerűen megelőzik a no. 2. és no. 3. pontban leírtak. Ezen információk illetve a 2015. évi CCXII. törvény 4. § alapján kerülhet sor a házak földmunkálatainak elvégzésére.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a község területén a régészeti feladatellátásra a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum (Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. tel: 94-313-736, Csapláros Andrea igazgató. E-mail:
[email protected]) jogosult.
Régészeti ügyekben szakhatóságként jelenleg a Vas megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (9700 Szombathely, Bejczy u. 1–3. tel: 94-520-355, fax: 94-313-020, Hajdú István hivatalvezető, Bek Tamás régészeti felügyelő. E-mail:
[email protected]) az illetékes.
6. NYILATKOZAT A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy a régészeti hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályok és a hatósági eljárások figyelembe vételével készült. A hatástanulmány 2 (két) db nyomtatott, aláírt példányát és 1 (egy) db digitális változatát CD-n a megrendelőnek, 1 (egy) nyomtatott és 1 (egy) digitális verzióját az illetékes Hivatalnak és 1 (egy) nyomtatott és 1 (egy) digitális példányát a Savaria Múzeumnak adtam át. A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy régész diplomával rendelkezem, és 2001től ezen a területen szakértőként tevékenykedek. A 393/2012. (XII. 20.) Korm. r. 3. § (2) és a 439/2013. (XI.20.) Korm. r. 4. § (1) a) pontja alapján van jogosultságom a régészeti hatástanulmány elkészítésére.
Kőszeg, 2016. április 1. Ilon Gábor régész (diploma: ELTE 1554/1986. sz.) szakértő (névjegyzéki eng. sorszáma: Sz-56/2001) 9730 Kőszeg, Várkör 18. Tel: 06-20/354-70-90
A hatástanulmány ezen szövegének mellékletei: -
2 db színes, M : 10 000 topográfiai térkép 1 db dwg állományú térkép a lelőhelyek jelölésével (csak a CD-n!) 1 db táblázat a lelőhelyekről és a célzott terepbejárás eredményéről 1 tábla fotó a célzott terepbejárásról A teljes anyagot tartalmazó CD
1.
táblázat
Magyarlak régészeti lelőhelyei Nyilvántart. azonosító száma 64476
Lelőhely neve
Kor
y koord (EOV)
x koord (EOV)
őskor, középkor, 444512 181864 település őskor, középkor, 443 192 181 713 település Magyarlak célzott terepbejárás edénytöredékei (001-005 Csörötnek település) sorszám 001
002 003
004
005
006
007
008 009 010 011
Keletihegyoldal Hegy alja
M (balti)
219 225
leírás 1 db széles, vörösbarna szalagfül, 2 db vékonyfalú, vörösbarna oldaltöredék 4 db sárgás-vörösbarna oldaltöredék 3 db sárgás-vörösbarna oldaltöredékek, 1 db sárgásvörösbarna fenék oldaltöredéke, 1 db grafitos soványítású hombárperem (?), 2db kívül-belül vörösbarna oldaltöredék,
korszak középkor
y koord (EOV) 445 185
x koord (EOV) 181 637
középkor
445 253
181 610
középkor
445 306
181 608
kelta
445 173
181 718
2 db kívül vörösbarna oldaltöredék, 1 db behúzott peremű tál, 1 db széles, sárgásbarna szalagfül, 4 db vékonyfalú oldaltöredék, ebből 3 db sárgásfehér, 1 db vörösbarna, 1 db kívül-belül vörösbarna oldaltöredék, 2 db kívül-belül vörösbarna oldaltöredék 1 db fazék peremtöredéke 1 db fazék peremtöredéke 2 db vörösbarna oldaltöredék 3 db vékonyfalú, vörösbarna oldaltöredék
őskor
445 135
181 706
kelta középkor
443 258
181 688
őskor
443 155
181 681
443 262 443 272 443 288 443 163
181 708 181 720 181 812 181 598
középkor
középkor középkor középkor középkor középkor
Csörötnek új régészeti lelőhely Nyilvántart. azonosító száma -
Lelőhely neve Külső telek
Kor
őskor (kelta), középkor, telep
y koord (EOV)
x koord (EOV)
M (balti)
445 185
181 662
223
MAGYARLAK község
Örökségvédelmi hatástanulmány Építész fejezet
Megrendelő:
Magyarlak Község Önkormányzata 9962 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173. Tel./fax: 94/541-022 e-mail:
[email protected]
Tervező: MODULOR Tervező és Mérnöki Szaktanácsadó Kft 9700 Szombathely, Szt. Flórián krt. 2. Tel/fax.: +3694/509-244 E-mail:
[email protected]
2016. 2016. július 14. 14.
1
Tartalomjegyzék: 1. Vizsgálat: szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosításra alkalmas adatokkal és formában: a) történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen – amennyiben ennek feltételei fennállnak – terepbejárással, b) természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet, c) településkép és utcaképek, d) településszerkezet és területhasználat, e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, f)védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi, g) az örökségi értékek elemzése, h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. 2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése: a) településhálózati és tájhasználati változás, b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, c) infrastrukturális változás, d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. 3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével: a) történeti településhálózati következmények, b) természeti, táji hatások, c) a településkép feltárulásának változásai, d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, e) történeti térbeli rendszerek alakulása, f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, h) településkarakter változásának hatásai, i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága, k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. 4. Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló 5. Nyilatkozat
2
Építész fejezet 1. Vizsgálat: a) történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen – amennyiben ennek feltételei fennállnak – terepbejárással Történeti összefoglaló:
Magyarlak, ez a Szentgotthárdtól keletre, a Rába völgyében fekvő település mai formáját 1935-ben nyerte két szomszédos kisközség, Magyarlak és Háromház összevonásával. Mind Magyarlak, mind Háromház eredete a középkorba nyúlik vissza. Háromház: Háromház nevével először 1528-ban találkozhatunk. Történelmének nagyobbik részében – egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig a község a szentgotthárdi apátság birtoka volt. Háromház neve is a későbbi eredetre mutat. Feltehetőleg a faluburjánzás idején (1300-as évek vége, 1400-as évek) szakadt ki valamelyik szomszédos település területéből. Neve onnan eredeztethető, hogy kialakulásakor csupán három házból állt ez a kicsinyke falu. Magyarlak: Magyarlakról az írott források első ízben 1354-ben tesznek említést “Lak” formátumban. Általában így szerepel a későbbi iratokban is. A “Magyarlak” megnevezés már 1692-ben előfordul egy úriszéki per aktáiban, majd lassacskán kiszorítja a korábbi elnevezéseket. A környékbeliek és maguk a magyarlakiak ma is csak Lak-nak nevezik a falut, lakóit pedig lakiaknak mondják. Történetük: Egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig a szentgotthárdi apátság birtoka volt. A Szentgotthárdi cisztercita apátság jobbágyfalvainak közös történelme 1183-ig vezethető vissza. Ebben az évben alapította III. Béla király az apátságot, egyúttal neki adományozta a nyugati határszél addig jórészt királyi tulajdonban lévő darabját, melyet északon a Lapincs és a Rába, nyugaton az országhatár határolt. Az alapításkor a területet gyakorlatilag lakatlannak tekinthetjük. A cisztercita szerzetesek feladata volt a lakatlan erdőségek művelésbe fogása, a birtoknak az ország gazdaságába való bekapcsolása. A rend hamarosan lakosságot telepített a birtokra, majorokat, falvakat alapított, tervszerűen honosítva meg a különböző gazdasági ágakat. A rend szabályzata előírta, hogy a mezőkön és az erdőkben dolgozó szerzetesek nem éjszakázhatnak a szabadban, hanem estére vagy a monostorba, vagy egy majorba kell visszatérniük, ahol a kötelező napi szertartásokon részt tudnak venni. A cisztercita birtokokon jórészt ebből a célból építettek már a kezdeti időkben is majorokat a szerzetesek. Magyarlak – nevéből következtethetően – a szerzetesek majorjából fejlődött faluvá az évszázadok során. Kezdetben csupán maguk a szerzetesek és az apátság szolgái lakták, de a 13-14. században lezajlott társadalmi átalakulások hatására lakossága szabad jobbággyá vált.
3
Háromház neve későbbi eredetre mutat. Feltehetőleg a faluburjánzás idején (1300-as évek vége, 1400-as évek) szakadt ki valamelyik szomszédos település területéből. Neve onnan eredeztethető, hogy kialakulásakor csupán három házból állt ez a kicsinyke falu. A falvak belső életében valószínűleg nem okozott jelentős változást az a birtokosváltás, ami 1391-ben következett be, amikor Zsigmond király az apátságot magánkézbe adta. Egészen pontosan Széchi Miklós nádor fiai nyerték el adományul az apátság feletti kegyuraságot, amelyet addig az alapítás jogán a király birtokolt. Ez az eladományozás azonban a birtok egészét tekintve a későbbiek folyamán meghatározó fontosságúvá vált. Habár az uradalom továbbra is egységes maradt, a látszólag egymást váltó birtokos főúri családok kezei között gyorsan veszített egyházi jellegéből, míg végül csupán egy lett a többi szomszédos világi uradalom között. 1391 és 1528 között a Szécsi család fiúágán öröklődött a birtok. Ebben az évben Szécsi Istvánnal kihalt a család, az uradalmat hamarosan nővére, Szécsi Margit szerezte meg. Ettől fogva nőágon öröklődött az apátság birtoka. Általában az egyik leánygyermek hozománya volt. Az egymást követő örökösödési procedúrák nyomán urai közt különböző főúri családokat találunk, így a Thurzókat, a Salmokat, a Poppeleket, a Batthyányiakat, a Csákyakat. Az utolsó Szécsi leszármazott, Csáky Zsigmond 1675-ben adta el az uradalmat (nem egészen önszántából) Széchenyi Györgynek, a dúsgazdag kalocsai érseknek. Maga az uradalom egésze, de az egyes települések külön-külön is nagyon sok pusztítást, viszontagságot értek meg a századok során. Ez különösen érvényes a török korra. A török háborúk kezdetét Magyarlak és Háromház a Széchyek uralma alatt élte meg. Akkori földesuruk, Széchy Tamás elesett a mohácsi csatatéren. A törökök által vezetett néhány nagy hadjárat bizonyosan érintette környékünket, 1582-ben aztán a török adószedők is megérkeztek. 1605-ben a Dunán átkelt Bocskai-felkelők Némethy Gergely által vezetett seregében harcoló tatár segédcsapatok nyomán lett a földdel egyenlővé az egész Rába-völgy. Ekkor semmisült meg a szentgotthárdi román kori apátsági templom és kolostor is. E hadjárat következtében hódolt meg Lak a törökök előtt. 1649-ben így emlékeznek erről: “Lakiak hodultanak megh Boczkai hada után 3 esztendővel.” A törökök lassacskán, faluról falura haladva tolták egyre nyugatabbra és északabbra a meghódított terület határát, míg végül a Rába vonalánál állapodtak meg. A század közepére a folyótól délre eső falvak mind fizették az adót a török és a magyar földesúrnak is. Ez volt a kettős hódoltság területe. Ha egy falu nem tett eleget a hódolásra való felszólításnak, vagy a hódoltságot elhagyta, azt a törökök nagyon súlyosan megtorolták. Egy ilyen megtorló akciónak – mely a Szentgotthárd környéki falvak zömét érintette – esett áldozatul 1622-ben Háromház. Így ír erről a megye tisztviselője: ” Háromháziak 1622-ben hódultak meg. A hódolás előtt a török 16 embert vitt el.” Lak török földesura a meghódoláskor Omér aga volt, később, 1649 táján Akacz Isza odabasa volt. Utolsó török gazdája, a törökök kiverése előtt, 1682 körül, Allij aga, a kanizsai lándzsások parancsnoka volt. Háromház Deák Hasszán agának hódolt meg. Később Katona Ibrahim volt a birtokos, míg az utolsó török földesúr a kanizsai alajbég volt. Az igazi csapást azonban a törökök 1664-évi hadjárata jelentette a térség falvai számára. Pusztítását és következményeit tekintve messze felülmúlta az addigi megpróbáltatásokat. A vesztes szentgotthárdi csata után visszavonuló vert török sereg szinte teljesen elpusztította a 4
Rábától délre fekvő valamennyi falut. Minden házat felégettek, a lakosság nagy része elpusztult, a többiek elmenekültek. Az uradalom és benne a jobbágyfalvak talpraállása csak 1675-ben kezdődött meg, midőn a birtok tulajdonosa Széchenyi György esztergomi érsek lett. Az új földesúr adókedvezményekkel segítette elő a lakosság visszatérését az üszkös romok közé. A török kiűzését követő időszak sem hozott békét a térségben. A Rákóczi szabadságharc évei alatt többször megfordultak a Rába völgyében mind a kuruc, mind a labanc seregek. A legnagyobb pusztítást a Pálfy János vezette rácok hadjárata okozta. Erre a korra emlékezik a magyarlakiaknak az a hagyománya, amelyet Polák Ignác, a tudós kethelyi plébános tudósítása nyomán az – akkoriban átfogó helytörténeti lexikonnak szánt – Helységnévtárban olvashatunk. Eszerint Magyarlak lakói a kuruc világban magukat megvédelmezték, és hogy az ellenséget tévútra vezessék, lovaikat visszáról, azaz fordítva patkolták meg. Az egyház, s benne a cisztercita rend sohasem nyugodott bele birtokának elvesztésébe. Több évszázados diplomáciai és bírósági huzavona után 1738-ban a ciszterciták visszakapták az apátságot és egyesítették a Bécs melletti Heiligenkreutz apátságával. Az ezt követő, egészen 1848-ig terjedő időszakot nevezik a történetírók heiligenkreutzi kornak. A ciszterciták magasan szervezet gazdasági és közigazgatási irányítást honosítottak meg az uradalomban. Az 1848-at megelőző időszakban a lakosság lélekszámát alapvetően meghatározta az úrbéres keretek közt művelt földterület eltartóképessége. Ez Magyarlak esetében mintegy 350-400, Háromház esetében mintegy 70-100 fő megélhetését tette lehetővé. A lakosság lélekszáma a 18-19 századi békeidőkben e számok körül mozgott. A családfőket felsoroló első összeírás 1570-ből származik. A török háborúk alaposan megtizedelték a lakosságot. A vészterhes időszakot túlélt kevesek mellé Széchenyi György birtoklásának idején érkeztek újabb lakosok, de a lélekszám csak a heiligenkreutzi korban érte el a középkori szintet. Mindkét falu lakossága magyar volt és az is maradt a századok folyamán. Ezt annak ellenére elmondhatjuk, hogy a lakosság által viselt nevek között gyakran találunk vend, illetve német eredetre utaló neveket. E nevek viselői zömükben nem családostul telepedtek le falunkba, hanem házasság révén kerültek ide. A befogadó magyar családokban aztán hamarosan elmagyarosodtak, így a lakosság nemzetiségi összetételét sosem befolyásolták. Egészen a huszadik század elejéig mind Magyarlak, mind Háromház lakói szántóvetéssel foglalkozó földművesek voltak. A megtermelt felesleget a közeli s távolabbi városok piacain értékesítették. Ehhez természetesen szinte minden gazda rendelkezett fuvarozásra alkalmas igáslovakkal, fogatokkal. A paraszti gazdálkodáshoz szükséges eszközök zömét a faluban élő parasztiparosok állították elő. A szántóföldi növények termesztése mellett szőlőművelés is folyt. A községhez tartozó szőlőhegyen folyó szőlőművelésnek középkori gyökerei vannak. Már az 1570-es úrbéri összeírás megemlíti a falu szőlőhegyét. Magyarlak 20. századi történelmét messzemenően befolyásolta a Szombathelyt Gyanafalvával összekötő, falunk északi határát is átszelő Nyugati Vasút 1872-ben történt megnyitását követő szentgotthárdi ipartelepítés. A Szentgotthárdon települt gyárak a múlt század vége óta egyre növekvő mértékben foglalkoztatták a környező települések, így Magyarlak lakosainak egy részét is. Ezzel is hozzájárultak a mezőgazdasági termelés által megszabott korlátok tágításához. Ennek ellenére a faluban keletkezett népességfelesleg egy része arra kényszerült, hogy távolabbi tájakon keressen magának megélhetést. Már a 19. század vége felé megindult egy Amerika felé irányuló kivándorlási mozgalom. Falunk lakói közül számosan vágtak neki a hosszú útnak, de jónéhányan egy bizonyos, kint eltöltött idő után hazatértek. Több, egymást
5
követő hullámban történt a népességfelesleg ilyen irányú levezetése, amelyek közül méreteiben a legnagyobb az 1956-os forradalmat követő kivándorlás volt. A közeli gyárakban való foglalkoztatásnak köszönhetően falunkban egyre csökkent a mezőgazdaságból élők aránya, és ez mára szinte teljesen meg is szűnt. Magyarlak és Háromház lakói a történelem folyamán mindvégig megőrizték római katolikus hitüket. Mindkét falu – alapításuktól fogva – a kethelyi plébénia alá tartozott. Önálló templom 1962-ben épült a községben, amely azóta is a rábakethelyi plébánia fíliájaként működik. A korabeli kormány ösztönzésére és hathatós segítségével 1872-ben épült fel a községi iskola, amely 1907-ben lett állami iskola. Az 1950–es években a felső tagozatot a csörötneki állami iskola vette át, Magyarlakon csak az alsó tagozatosok maradtak. A két iskolát összevonva 1992-ben alakult meg a Csörötnekkel közösen fenntartott Csörötnek és Magyarlak Általános Iskolája, amelyhez fenntartóként 2003-ban Kondorfa is csatlakozott. A 20. században Európa két világháborút is megélt. Az I. világháború frontjai nem érintették Magyarlak térségét, de a sok odaveszett katona, a rokkantan, sebesülten hazatért túlélők, a sokáig távollévő férfiak, a háborús idők megszorításait itthon elszenvedők sokáig emlékeztettek a világégésre. Mindez 24 év múlva megismétlődött, tetézve azzal, hogy ekkor a front is átvonult falunk felett. A szovjet csapatok 1945. március 30-án, nagypénteken érték el Magyarlakot. A néhány napig a Rába völgyében álló frontot, az azt követő orosz megszállást, illetve az előző félév légitámadásait nagyobb károk nélkül vészelte át a község. A felszabadulást követő szocialista korszak gyökerestül felforgatta a faluban is a gazdasági és a társadalmi élet alapjait. 1950-ben alakult meg a községi tanács, amelyet 1966-ban összevontak Csörötnekkel. A két község egészen a rendszerváltásig közös tanácsot tartott fenn. A rendszerváltást követő szabad választások során község ismét önállósult, elszakadt Csörötnektől és önálló jegyzőséget alakított. 2001–ben aztán közös körjegyzőség jött létre Csörötnek részvételével, amelyhez 2004-ben Kondorfa is csatlakozott. A paraszti magángazdaságok 1959-ben szűntek meg, ekkor alakult meg a termelőszövetkezet, amely több összevonást és átalakulást követően, jelenleg hat község területére kiterjedő gazdálkodást folytató kft-ként működik. Magyarlak lakossága ma már túlnyomó többségben a közeli Szentgotthárd ipari és szolgáltató szférájában helyezkedett el. A mezőgazdaságból élők aránya nagyon kicsi. Forrás: Magyarics István: Szülőfalunk, Magyarlak történetének rövid vázlata című kéziratából fejezetben Régészeti örökség felmérését lásd a régészeti fejezet ben
b) természet, táj, tájhasználat összefüggések, tájtörténet
–
településhálózat
és
településszerkezeti
Magyarlak község a Rába völgyének déli oldalán, Szentgotthárd város keleti szomszédjaként, szép természeti környezetben fekszik az Őrség Nemzeti Park szélén. A 762 hektáros közigazgatási terület természeti adottságait tekintve változatos domborzattal rendelkezik. A falut északon a Rába folyó, délen az Alpok egyik utolsó dombvonulata fogja közre. A Rába igazi vadvízi világa régi kedvence a vizittúrázóknak, akik a faluból vagy annak környékéről gyakran indítanak hosszabb-rövidebb vizitúrákat. A falut másik oldalról kísérő dombokat erdők és szőlőskertek borítják, ahol szép környezetben, kristálytiszta levegőn lehet erdei sétákat vagy hosszabb túrákat tenni. A hármashatár közelsége miatt jó kiindulópontja lehet az Ausztriába, Szlovéniába, Őrségbe tervezett túráknak, utaknak is.
6
I. katonai felmérés: Coll: V. Sectio XIV. (1784.)
7
A II II. Katonai felmérés részlete (1860(1860-1869)
8
A III III. II. Katonai felmérés részlete (1869(1869-1887)
c) településkép és utcaképek,
9
Jelenleg mintegy 304 lakóépület található a településen. A településen a foghíjtelkek igen ritkák. Utcakép a mai nyugat-dunántúli falusi utcaképnek megfelelő, túlnyomórészt az utcafrontra épített, fésűs és kerített udvaros, földszintes családi házakból áll össze. A településképben domináns elemként jelenik meg a főutca mentén felépült római katolikus templom épülete. A házak jelentős része átépült, bár látható több barokk vagy eklektikus stílusjegyeket hordozó idős épület, illetve néhány ház, amely hagyományos elemeiben még őrzi az egykor jellemző építészeti stílust. Az új házak változó stílusban épültek, nem egységes megjelenésűek. A település összképe kedvező benyomást kelt, utcái tiszták, épületállománya zömmel jó karban van, vagy átépítés alatt áll. A településképet a városias jellegű emeletes lakóépületek ritkán bontják meg, azok is a változatos terepnek köszönhetően kevésbé ütnek el környezetüktől. A település döntő többségében utcavonalas beépítésű, az újabb keletű házaknál figyelhető meg előkertek megjelenése. A járófelületek beton járdalappal burkoltak. Utcái rendezettek, portáinak többsége tiszta, temetői rendezettek, középületei többsége jó karban tartva. A településen nagymértékben zavarók a légvezetékek, villany- és telefonoszlopok, ami egyrészt hátrányosan befolyásolja a településképet, másrészt a nagyobb méretű fák ültetését is akadályozza.
Kossuth Lajos utca egykor... egykor...
és ma
10
Uniformizált utcakép, hőszigetelt hőszigetelt otthonokkal, a padlásszellőző padlásszellőzők szellőzők őrzi régi formavilágot
A község utcaképére oly jellemző padlásszellőző padlásszellőző nyílások A lakóházak korszerűsítése során az épületek nyílása és a nyílások keretezése jelentősen leegyszerűsödik, amely a jellegzetes utcakarakter elvesztését okozza. A településnek még mindig jellegzetessége a padlásnyílások két vagy háromablakos, oldalhatáron is megjelenő szellőző nyílás kialakítása. Lakóházak, gazdasági épületek: Magyarlak településformája utifalvak hagyományát követve fésűs beépítési jelleggel. Telkeinek elhelyezkedését tekintve szalagtelkes falu, azaz egymás mellett fekvő keskeny, hosszú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek, így alkotnak többszöri sorozatot. A vidék erdős voltából adódóan a korai építkezés anyaga a fa, az épületek elhelyezését tekintve eleinte a vonalas építkezés volt a jellemző - szoba, konyha, kamra, ólak. Nagyobb gazdaság esetén az épületek vonalas elhelyezése nem volt célszerű, ezért ahol a telek nagysága és formája megengedte az istállót és a pajtát lakórész végébe, arra merőlegesen és szervesen hozzácsatolva építették, a harmadik oldalara kerültek az ólak, a negyedik oldalt kerítés zárta le. Így alakult ki az Őrség egyik legjellegzetesebb épület formája, az un. úgynevezett „kerítettház”.
11
A 19. század vége felé kezdett megváltozni az építkezés anyaga. Előtérbe került a tégla, a tetőfedés anyaga a cserép lett. A tornác lerövidült, így alakult ki az úgynevezett „kódisállás”. Az évszázadok folyamán korai épületállománya jobbára kicserélődött, ma álló legrégebbi (lakó)épületeit –egykori kocsmát - is a 1753-ban emelték. Ezek a régi épületeket részben kőből, fából, részben már égetett tégla- és cserép felhasználásával emelték, ahol magas mesterségbeli tudásról árulkodó fejlett szerkezetek használata volt a jellemző. Mai utcaképében a 19. és a 20. század elejéről alaptevően három hagyományos lakóháztípus különböztethető meg: az utcára merőleges gerinccel elhelyezett egymenetes, oromfalas, vagy csonka kontyos cseréppel fedett, esetenként fából, vályogból, majd téglából épült, falazott tornáccal épített lakóépület, illetve az L alaprajzi elrendezést mutató telkek (kerített-ház), ahol a telek mélyében, az udvart lezáró, a lakóház tengelyével 90 fokos szöget alkotó melléképületek sorakoznak. Ha kis számban is – de megjelenik a városiasodó, elsősorban a környező városok, Szentgotthárd, Szombathely hatását tükröző, az utcavonallal párhuzamosan beforduló, 4-5 tengelyes homlokzattal kialakított épület. A második világháború után számos régi ház tűnt el a településen, a hagyományos fésűs beépítést felváltotta, illetve az új utcák mentén kialakult a sátortetős kockaházas beépítés, míg az 1980-1990-es évektől kezdődően a helyi hagyományoktól teljes mértékben eltávolodott „palotaszerű”, aránytalan méretű, színű és tömegű épületek megjelenése a jellemző. A téeszesítéssel megkezdődött az egyéni gazdaságok hanyatlása: a falu hagyományos épületei (elsősorban a gazdasági épületek) funkciójukat vesztették és fokozatosan eltűntek. Szerencsére, hogy ezen a vidéken a gazdasági épületek sok esetben a lakóházhoz kapcsolódóan, tartós anyagból épültek, így még ma is sok ilyen épület áll a faluban. Ma a veszélyt a lakóházakra az utólagos hőszigetelés jelenti, amikor szakszerűtlen kivitelezés keretében a korábbi és még megmaradt homlokzati díszek eltakarásra kerülnek és szerencsés esetben a padlás szellőző íves ablakai maradnak meg.
Arany János utca 27. (1926)
Arany János utca 8.
Szőlőhegyi pincék: A község zártkerti területei 6,4 hektár. Az apátsági majorként létrejött magyarlaki (és csörötneki) szőlőtermelést a szentgotthárdi apátság honosította meg, bórárusításról már a középkorból vannak írásos adatok. Ezt követően Magyarlak történetével hagyományosan összefonódik a szőlő és gyümölcstermesztés. A talaj és az éghajlati viszonyok kedvezőek szőlő, gyümölcs termesztéséhez. Többféle szőlőt termesztenek, amelyek közül a direkt termők (Noah, Elvira, Kurmin, Otello)
12
dominálnak, de jelenleg már a hagyományos fajták mellett a nemesebb szőlőké a vezető szerep (Kékfrankos, Zweigelt, Zalagyöngye, Olaszrizling). Megfelelő odafigyeléssel és szerevezéssel, a szomszédos településekkel együttműködve, hagyományt teremtő borút kialakítására van lehetőség. Ez a kertes mezőgazdasági területek adja az alapját a „Rába völgye gyümölcsút” –hoz való csatlakozáshoz, ezáltal a borturizmus fejlesztéséhez. A magyarlaki szőlőhegy igen kellemes táji környezetben helyezkedik el, de a területen álló pinceprésházak építészeti szempontból újabb keletű, kevésbé jelentős épületek. A pincék között új elem a Brenner turista ház és környezete, valamint a keresztút, amely jelentős építészeti nívót ad a területnek.
Brenner János turista pihenőház
Szőlőhegy pincéi
Intézmények: A település képben az emeletes általános iskolai épület tömege a Csörötnek felől érkezőknek adja az első közintézményi utcaképet. Mellette a posta földszintes épülete szerényen húzódik meg.
13
A posta épülete és tőle nyugatra az iskola A község központban található a bolt és kocsma épülete. A sportpálya alatt van az óvoda szerényen beágyazódva a zöld környezetbe.
Bolt, kocsma Óvoda Szentgotthárd felé találjuk a művelődési ház közel múltban felújított épületét
Egészségház és Művelődési ház A templommal szemben van az egészségház épülete, amelynek keleti homlokzatát Szent Flórián szobra és emléktábla díszíti. A településközpontot a római katolikus templom uralja, egyben a települési sziluett legmeghatározóbb épülete.
14
A falu és a temploma zártkert felől
Temetők
247 hrsz kegyeleti park a Kossuth utcában
0122/1 hrsz temető a ravatalozóval
d) településszerkezet és területhasználat Magyarlak község Településszerkezeti terve /ArchiTop Építésziroda Kft./ - 207/2007.(XII.21.) sz. határozattal került megállapításra, melyet a 3/2009.(I.21.) és 168/2009.(VIII.26.) sz. határozatok módosítottak.
15
Magyarlak község Szabályozási terve és Helyi építési Szabályzata / ArchiTop Építésziroda Kft./17/2007.(XII.22.) sz. rendelettel lett elfogadva, melyet a 6/2009.(V.8.) és az 10/2009.(VIII.27.) önkormányzati rendeletek módosítottak.
Javasolt településszerkezeti településszerkezeti terv a közigazgatási területre
16
A településrendezési eszközök módosításának igénye nem teljesen új településszerkezeti egységek kijelölésére irányul, hanem a meglévő lehetőségek jobb, hatályos jogszabályokhoz igazodó kiegészítése céljából készül. A korábbi elképzelések csak apróbb kiegészítésre kerülnek a változó társadalmi és gazdasági jogi környezethez igazodóan. Területi növekedést a településfejlesztési koncepció nem vetít előre két okból sem: - a település elegendő fejlesztési területtel bír a meglévő és korábbi rendezési tervekben kijelölt határokon belül is -
a
település
építészeti,
településképi,
a
természeti
értékek
védelme
érdekében
tömör
településszerkezet kialakítása és megtartására van lehetőség, illetve szerencsére igény sincs újabb területfelhasználások kijelölésére, újabb beépítésre szánt területek, vagy beépítésre nem szánt különleges területek kijelölésére a meglévő területfelhasználási határok jelentősebb módosításával.
e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, A Rába folyó mentén elhelyezkedő település Magyarlak és Háromház egyesítésével keletkezett. Lak első okleveles említése 1354-ből származik. A falu több mint 700 éves, hajdan 7a közeli szentgotthárdi ciszterci apátság szerzetesei alapították egyik külső majorúkként az 1200-as évek elején. Eredetileg két falu, Magyarlak és Háromház az 1935-ös egyesülésétől Magyarlak néven él. A rendezett szép községnek jelenleg mintegy 800 főnyi lakosa van. Templomának titulusa Szent Kereszt felmagasztalása. Határában nagy kiterjedésű erdő található. Lakossága jelenleg 800 fő körül mozog. A mai község többutcás falu, mely a Rába folyó jobb partjára települt. Már a 18. század derekán kiadott első katonai felmérésen látható, hogy ekkor a település három utcából állt. Ez a szerkezet a 1920. század folyamán bővült, illetve néhány kisebb utcával egészült ki.
Az évszázadok folyamán
központi tere nem alakult ki, ezt a funkciót a főutca központi szakaszának intézményi környezete biztosítja. A település karakterét a település szélén folyó Rába és a település nyugati felén lévő Rába Holtág, a közúti forgalmat biztosító Kossuth Lajos utca, illetve az annak közepe táján emelt római katolikus temploma határozza meg.
f) védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi, Régészet tekintetében lásd régészeti fejezet Műemlékek Nincsen nyilvántartva.
Helyi védelem 17/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat alapján helyi védelmet élveznek az alábbi lakóházak: 1 2 3
H H H
Kossuth Lajos utca Arany János u. 2. Kossuth Lajos u. 170.
Hrsz: 246. Hrsz: 364. Hrsz: 365.
Római katolikus templom Lakóház (lebontva) Lakóház
17
4 5 6 1.)
H H H
Kossuth Lajos u. 197. Kossuth Lajos u. 209. Hunyadi János 12 u.
Hrsz: 16. Hrsz: 7. Hrsz: 310.
Lakóház Lakóház Lakóház
Szent kereszt felmagasztalása Római katolikus templom. Búcsúja: Szeptember 14-én. A csörötneki Örök Ige plébánia filiája Hrsz: 246. Leírása: A község főútjának közepe táján, az úttól beljebb eső területen áll, bejáratával
merőlegesen a főút tengelyére. Arculata még a későklasszicista-modern építészet szellemét idézi. Az utóbbi években felújították az épületet. Ünnepélyes átadására 2006. október 1-én került sor püspöki szentmise keretében, ahol Veres András püspök atya szentelte meg a felújított templomot. Ezen a napon a püspök atya megáldotta a falu határában a hegyre vezető úton felállított keresztutat is, amely a "Keresztút Mindszenty József bíborossal és Brenner János káplánnal" címet viseli, egyben szolgálni hivatott Magyarlak lelki megújulását. A keresztutat Horváth Zoltán, a falu lakója állíttatta. A templomépület tömege, architektúrája a késő klasszicizmus-koramodern változatára emlékeztet, tornya a rábattöttösi templomra. Méreteiben nagyra törő monumentalitást, hatalmat igyekszik kifejezni. Főhomlokzata nem olyan élesen kiemelt, mint a stíluselődöké, e tekintetben inkább gyakorlati megfontolások vezérlik a tervezőt. Itt sincs egyéb, mint annak középmezőjében elhelyezett nagyméretű (kissé túlméretezett) bejáró, fölötte Szent Katalin kerekablak. Homlokzata sima, tagolatlan. Az ívesen záródó ablakok keretezés nélküliek, zárókővel, könyöklőpárkánnyal. A torony az egész tömeghez képest impozáns méretű, a templomhajó mellett annak falához simulva magasodik. Téglalap alakú, hat (!) emelet magasságot elérő egyszerű ablakok, legfelül ívesen záródó harangablakok. Bádogfedésű sisak, csúcsán gömb és kereszt. Oldalhomlokzatain ugyan azok a motívumok ismétlődnek, de bizonyos következetlenséggel. Míg a főhomlokzat sarkain a keret élesen átfordul, a hajószentély átmenetben és a szentély falának sarkain ez sokkal tagoltabban, 45°-os szakasz közbeiktatásával történik. A szentély a hajóval azonos magasságú. A tetőn pala(cserép)fedés. Sekrestyéje hasonló motívumokkal, újabb ajtaja tagolt kőkeretben. A templom külső homlokzata a közelmúltban szürke helyett sárgás árnyaltot kapott. A parkjában lévő örökzöld fenyők az utca felől mára megnőttek és az épületet takarják, illetve a homlokzaton zöldes elszíneződést (mohásodást) okoznak.
18
Kossuth Lajos utca Szent Kereszt felmagasztalása R.k. templom
2.)
Lakóépület. (H)
Címe: Arany János u. 2. sz. Hrsz: 364. Az épület lebontásra került. Helyén új lakóház épült. 3.)
Magyarics Kocsma 17531753-ból, ból, majd bolt, bolt, ma lakóház. lakóház. (H)
Címe:
Kossuth Lajos u. 170. sz.
Hrsz: 365. Leírása: Eredetileg kocsmának (Magyarits Kocsma) épült épület, amelynek nyugati helyiségében az 1950-es években a falu első boltját alakították ki. A nyílások átalakítása ellenére belseje őrzi a régi konyhát és helyiségkapcsolatokat. Kő alapokra, téglából épült lakóház. Udvarra néző homlokzatán, a két kisméretű padlásablak között felirat, mely feltehetően az építtető nevének monogramját, illetve a ház építési évét (M M 1753) jelöli. Falazata vakolt, szürkére festett. Falazatának lábazata terméskő kirakású. Alaprajzát tekintve kétsoros, többosztatú épület, melynek hossztengelye az utcavonallal párhuzamos. A födémszerkezet feltehetően a falra fektetett gerendákra támaszkodik. Tetőszerkezete
szelemenes.
Tetőformája
nyeregtető,
héjazata
tetőcserép.
Utcafrontján
öt
szalagkeretes íves záródású ablak. Ablakai újabb keletűek. Ablakai felett középen félköríves záródású, vakolt szemöldökpárkány, alatta kör alakú vakolatornamenssel. Bár az utcakép laza sorházas beépítésű, azaz az épületek hossziránya megegyezik az utcával, széles frontjukkal fordulnak kifelé, de rövid oldalukkal nem érintkeznek, ennél az épületnél az alaprajzi elrendezést ennek ellenkezőjét mutatja.
19
Utcakép
4.)
Lakóépület. Címe:
Az egykori konyha
(H)
Hunyadi J. u. 12. sz.
Hrsz: 310. Leírása: Közepes méretű épület, téglából és kőből épült, részben alápincézet lakóház. Falazata vakolt, okkersárgára és fehérre meszelt. Falazatának lábazata sötétbarna színű. Az épület utcafrontra épült, tengelye az utcával párhuzamos, végfalai oromzatosak. Tetőformája nyeregtető., héjazata égetett tetőcserép. Öttengelyes épület (a-a-A-a-a), négy ablaka régi, míves asztalosmunka, bejárati ajtója újabb keletű, előtte két körmetszetű oszlopra támaszkodó, két oldallépcsőn át megközelíthető tornáccal. A tornác feletti timpanon felül két kerek ablak, alatta felirat: 19 MJ 27. Utcafrontján négy szalagkeretes ablak. Ablakai kapcsolt gerébtokosak, redőnyösek, kétrétegűek, háromtosztatúak (T), két nyílószárnyasak. Ablakainak szalagkerete fehér színű, alul könyöklő párkány. A hányatott sorsú épület utcaképét a villanyvezeték ablak előtt i oszlopa jelentősen rontja.
20
A bejárati ajtó
5.)
Lakóépület. Címe:
(H)
Kossuth Lajos u. 197. sz.
Hrsz: 16. Leírása: Az épület L alaprajzi elrendezést mutat. Kerített ház, ahol a telek mélyében, az udvart lezáró, a lakóház (és a nyárikonyha) tengelyével 90 fokos szöget alkotó melléképületek (istálló és csűr) sorakoznak. A lakóépület az utca vonalára merőlegesen, részben alápincézve épült, feltehetően a 19. század végén. Anyaga kő és tégla, kontyolt tetőzetének héjazatta égetett cserép. Egymenetes épület három helyiséggel, egy bejárattal, előtte két kerekmetszetű oszlopos „kodisállással”. Utcára néző vakolatdíszes homlokzatán három eredeti, szalagkeretes ablak, felül két kisablak, mely a padlásteret világítja meg. Ablakai kapcsolt gerébtokosak, kétrétegűek, kétharmad-egyharmad arányban osztottak, két nyílószárnyasak. Homlokzata vakolatdíszes, vakolatdíszei sárgára festettek. Ablakai felett vakolt, o
középen egyenes záródású szemöldökpárkány. Az udvart lezáró csűr és istálló épülete 90 -os szögben kapcsolódik a lakóház épületéhez.
21
6.)
Lakóépület. Címe:
(H)
Kossuth Lajos u. 209. sz.
Hrsz: 7. Leírása: Kő alapokra, téglából épült lakóház. Udvarra néző homlokzatán két kisméretű padlásablak. Falazata vakolt, okker-sárgára festett. Falazatának lábazata szürkére festett. Alaprajzát tekintve kétsoros, többosztatú épület, melynek hossztengelye az utcavonallal párhuzamos. Az épülethez, az udvar irányában – a főépülettel derékszöget alkotva – egy régebbi épületszárny csatlakozik. A födémszerkezet feltehetően a falra fektetett gerendákra támaszkodik. Tetőszerkezete szelemenes. Tetőformája nyeregtető, héjazata szürke pala. Utcafrontján öt szalagkeretes egyenes záródású ablak. Ablakai újabb keletűek. Bár az utcakép laza sorházas beépítésű, azaz az épületek hossziránya megegyezik az utcával, széles frontjukkal fordulnak kifelé, de rövid oldalukkal nem érintkeznek, ennél az épületnél az alaprajzi elrendezést ennek ellenkezőjét mutatja. Az épület a közelmúltban felújítást kapott és részben visszakapott valamit eredeti megjelenéséből.
7.)
Lakóépület. Címe:
Kossuth Lajos utca 209. helyi védelemre javasolt.
Kossuth Lajos u. 97. sz.
Hrsz: 91.
22
A volt Dolgos féle kocsma épülete Dolgos féle volt kocsma. Belsejét szépen rakott kályha díszítette egykor. A település karakterét őrző, helyi védelem védelem alatt nem álló további lakóépületek:
Arany János utca 27. (1926)
Arany János utca 8.
Kossuth Lajos utca 195.
Hunyadi J. utca 16.
Arany János utca 12
Arany János utca 24.
23
Kossuth Lajos utca 169 és 171.
Kossuth Lajos utca 62.
Kossuth Lajos utca 23.
Szakrális emlékek, keresztek: keresztek: Kossuth utca 205 hsz előtt:
Arany János utca 24.:
Hunyadi János utca 18. (312 hrsz) Kereszt 1973-ból:
24
Az Egészségház Móra Ferenc utca felőli homlokzatán van Szent Flórián szobra és a tűzoltóegyesület emléktáblája.
Keresztút Mindszenti József bíboros és Brenner János káplánnal
Márai kép Szőlőhegy (1022 hrsz):
25
Brenner János turista pihenő
Szentkút forrás:
26
Kőkereszt a templom előkertjében (246 hrsz):
Petőfi Sándor utca 33 hrsz Mária Kép – I. világháborús emléktáblával
27
Mária kép egykor
és ma
II. világháborús emlékmű A régi temetőben
Trianoni emlékmű Művelődési ház előtt (76/1 hrsz)
Kossuth Lajos utca 35 (131 hrsz) Kőkereszt
28
Egyéb műtárgy: Falazott boltozatos híd 1924-ből Mátyás–Hunyadi-Arany János utca sarkán
29
g) az örökségi értékek elemzése A település látnivalói és a helyi védelem alatt álló építmények, védelem alatt nem álló, de klasszikus építészeti jegyeket hordozó épületek, formák egyben és együttesen a helyi településképet leginkább formálják. A műemléki védettség hiányának ellenére a jelentőségéhez képest kevesebb figyelmet kap pl: a templom épülete, így az állami/egyházi/önkormányzati költségvetésben meghatározott forrásokon múlik a fenntartásuk és gondozásuk.
h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. Magyarlakon azonosított régészeti lelőhelye a település szélén található, ezért a belterületi rendezés a lakóterületek bővítésre van hatással. A régészeti lelőhelyek területének egy részén még mezőgazdasági művelés folyik. Ez közvetlenül nem semmisíti meg ugyan a lelőhelyeket, de hosszú távon észrevehető és visszafordíthatatlan károsodást okoz bennük. A lakóterületek beépítése során a jogszabályban és a régészeti hatásvizsgálatban rögzített eljárást kell alkalmazni földmunkák esetén. Az épített örökség emlékei és környezetükről általában elmondható, hogy megfelelő állapotban vannak. A településen álló szobrok, keresztek és világi emlékművek általában jó, gondozott állapotban vannak. Régebbi lakóépületei közül több felújított, vagy felújítása láthatóan folyamatban, megtartva korábbi funkciójukat. Azon épületek sorsa nehéz ahol tulajdonjogi problémák, vagy egyszerűen a lakatlan állapot, a karbantartás hiánya folytán felgyorsult amortizáció az épület fennmaradását veszélyezteti.
2. Változtatási szándékok: a) településhálózati és tájhasználati változás, A településhálózati változás nem tervezett. Magyarlak alapvetően kistérségi kapcsolatát kell erősíteni a közúthálózat meglévő elemeinek fejlesztésével. A kerékpáros kapcsolat kiépítése indokolt Szentgotthárd és Csörötnek irányába. A vízi közlekedés fejlesztése érdekében a Rába turisztikai hasznosításához kapcsolódó kikötő, kiszolgáló létesítmények, Holt-Rába ágon létesült kalandparkot és kikötőt kell a jövőben fejleszteni, környezetét rendezni. Tájhasználati változás nem tervezett. A változtatást korlátozza a tény, hogy a település 50 %-a erdőterület, 19 %-a szántó. A település külterületének déli és Rába parti része Őrségi nemzeti Park területének része, Natura 2000 terület. A település jelenleg kijelölt területei alkalmasak a jövőben is az új fejlesztések befogadására. A község jelentős lakóterületi kínálattal rendelkezik, amely akár 20 éves, vagy még ennél nagyobb távlatokban is lehetőséget ad a település fejlődésére. Ugyanakkor a meglévő beépítések megőrzése és a lakófunkciók megtartás a Petőfi, Hunyadi, Kossuth, Arany, Rákóczi Ferenc utcában ugyanúgy fontosak annak érdekében, hogy a történeti jellegű épület megmaradhassanak.
30
Zöldfelületek Magyarlak község területe zöld növényzetben gazdagon borított. A település jelentős része az Őrségi Nemzeti Park területén helyezkedik el. A Rába folyótól délre eső területek teljes egészében a nemzeti park védelme alatt állnak. Kiemelt természeti érték a Rába folyó és annak közvetlen környéke. A községben kiépített közpark nem található. Az iskola udvara fás növényzettel gazdagon borított. A Művelődési ház mögött található játszótér, valamint az iskola udvaron füves, kispályás futballozásra kialakított terület, bitumenes pálya főként a kosárlabdázást kedvelők számára, mellyel a közösségi célú sportpálya egészül ki. A 2009-es rendezési terv módosítás során a volt zártkert területén fekvő 1143/7-8 hrsz kertes mezőgazdasági terület területfelhasználású ingatlanok területén különleges turisztikai terület kialakítását ~0,17 ha nagyságban.
b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, A település területi fejlődését a természeti környezet földrajzi határai rögzítik. A Rába folyó és nagyvízi medre, a Natura 2000 területek és az Őrségi Nemzeti Park területei befolyásolják a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek kijelölését.
A község lakóterületeit vizsgálva megállapítható, hogy a településen található lakóingatlanok többsége beépült. Foghíj terület a településen elszórva található, de alapvetően nem jellemző. Magyarlak azon a meglévő belterületen belül és annak növelésével párhuzamosan biztosíthatók további lakóterület kijelölések. A hosszú távú lakossági igények kielégítése érdekében a Kölcsey Ferenc utca, Hegyalja utca keleti folytatásában, az Árpád utca - Erdő utca közötti tömb déli oldalán jelenleg is van kijelölt lakóterület. a lakóterület megvalósítását sok esetben akadályozta az ingatlan tulajdoni szerkezet, vagy a rendezési tervben jelölt közlekedési területen korábban megvalósult beépítés is. Új lakótelkek kialakítására a Kölcsey Ferenc utca déli oldalának beépítésével 25-30 db lakóház kialakítása lesz lehetséges, míg a Hegyalja utca és Hunyadi utca közötti tömbfeltárás révén 32 db lakóház, az Árpád utca és Erdő utca által közrefogott tömbterületben 58- 60 db lakótelek nyerhet elhelyezést. A település infrastrukturális ellátottsága teljes (100%-os) ellátottsággal bír. Vezetékes ivóvíz és szennyvízhálózat, vezetékes földgázhálózat, elektromos hálózat, telefonhálózat és kábel TV megtalálható a községben. A település beépítése falusias jellegű, ez a beépítési jelleg továbbra is megtartandó. Tanulmányozva a kialakult beépítési szerkezetet, megállapítható, hogy döntően az utcaszerkezetre merőleges telekszerkezet alakult ki. Magyarlakon kétfajta beépítési mód a jellemző. Döntő többségében az utcára merőleges, csonkolt tetőformálású épületek a jellemzőek. Ezen épületekhez nagyobb gazdasági épület csatlakozik, mely már az utcafronttal párhuzamosan fut. Magyarlakon
31
találkozhatunk a már városiasodó beépítésre jellemző, utcafronttal párhuzamosan futó, hosszú homlokzatkialakítású épületekkel, melyek a szomszédos két telek határán összeépültek, udvaraik pedig a két telek ellentétes oldalán kapott helyet. Kereskedelmi, szolgáltató terület: A településen nem jellemző az ipari tevékenység. A térségben ipari tevékenységet végző nagyüzem nem található. Új kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek a falusias lakóterületen, a lakóterület zavarása nélkül is elhelyezhetőek. Kereskedelmi, szolgáltató terület kerül kijelölésre a 403-412 hrsz ingatlanokon, amelyek a majortól nyugatra helyezkednek el. Településközpont terület Az iskola és tőle Csörötnek felé eső tömb területe településközpont terület besorolása megtartandó. Cél egy sportcsarnok felépítése az iskola részére, továbbá a meglévő szolgáltatások (posta) fejlesztése további új szolgáltatások, intézmények befogadására alkalmas terület biztosításával. Különleges mezőgazdasági üzemi terület Magyarlakon a 02/3. hrsz-ú ingatlanon, a volt major területén jelöli a rendezési terv mint különleges mezőgazdasági üzemi területet.
A belterület délkeleti határában, a 02/3.,/4.,/5. hrsz-ú ingatlanon
találunk mezőgazdasági üzemi területet. A volt TSZ-major területén üzemelő állattartó telep mintegy 10.000 csirke, és közel 20 ló tartásával foglalkozik. A településen növénytermesztés is folyik. Sport, szabadidő terület A rendezési tervben 245 hrsz-ú ingatlanok, mint sport és szabadidős terület kerül a jövőben is hasznosításra. A major környezetében lévő területek és a nagy telkes falusias lakóterületek alkalmasak lehetnek a településfejlesztési koncepcióban is már megfogalmazásra került lovas turizmus megteremtéséhez kapcsolódva a tereplovagoltatás megvalósításához. A községben lovarda kialakításával ezen területen hely biztosítható a lovaglást kedvelőknek, valamint egyéb szabadidős tevékenységek lebonyolítására. A Holt Rába területén a közelmúltban indult kezdeményezés a Kalandpark területe várja a beruházás teljessé
tételét.
A
helyszín
alkalmas
lenne
a
település
vízparti,
Rábához
kapcsolódó
idegenforgalmának fejlesztésére.
c) infrastrukturális változás, A településen kiépült az infrastruktúra közműellátó rendszere. A település belterületén a teljes körű közműellátás biztosított. A hiányzó, vagy nem működő csapadékvíz-elvezető rendszert a külterületi mezőgazdasági területeken is ki kell építeni, karbantartásukról gondoskodni kell. A település belterületén a Mátyás utcában a korábbi árok lefedésre került, így a közterület jellege és arculata
32
kedvezően változott. A keskeny lakóutcákban a közlekedési területek fejlesztésnek gátja a nyílt árkos vízelvezetés. A közlekedési célú fejlesztések terén további fejlesztések várhatóak elsősorban a meglévő lakó- és utak esztétikusabb megjelenésének a biztosítása a cél. A meglévő légvezetékes hálózat az utcaképet jelentősen rontja. A Hunyadi utca 12. sz. előtt lévő vasbeton villamos hálózati oszlop, amely a kedvező utcaképet adó épület látványát egy pillanat alatt teszi tönkre az ablakban lévő pozíciójával.
d) népesség, életmód, társadalom, társadalom, kultúra változása. A község népessége az elmúlt évtizedekben kismértékben csökkent. A tervezett változtatások népességre, életmódra, kultúrára gyakorolt hatása csekély. A társadalmi vetülete lehet új minőségi lakóhelyek kialakulása, a meglévő épületállomány megőrzése és használatának biztosítása, új munkahelyek megjelenése, a turizmus fejlesztése, a helyi mezőgazdálkodás fejlesztése, a szlömösödő, degradált területek
hasznosítása, a korábban elmaradt lakóterületi
fejlesztés
végrehajtásának támogatása volt. A munkalehetőségeket tekintve az a helyi gazdaságot erősítő, kis és közepes vállalkozások, mezőgazdálkodás fejlesztése várható cél.
3. Hatáselemzés: Hatáselemzés: a) történeti településhálózati következmények, Területe és annak környezete már a középkor óta lakott, alakulásáról, illetve fejlődéséről csak a 18. század második felétől kezdődően vannak pontosabb adatok. A változékonyság, a fejlődés, a megtorpanás, vagy a visszaesés jellemzi a község életét. A mai település a 18. század közepe tájától kezdve fejlődött mai, helyén, amely a kutatás szerint talán megegyezik a középkori településsel is. Az évszázadok során látványos fejlődést nem mutatott, vidéki (falusias), nyugodt környezete máig a legmarkánsabb és megőrizendő értékei közé tartozik. A 18. század derekán készített első katonai felmérés szerint már háromutcás település volt, majd a 19-20. századtól kezdődően ez a szerkezet több kisebb-nagyobb utcával tovább bővült. Történelmi főutcája a településen átmenő forgalmat is biztosító Kossuth Lajos (Fő) utca volt, jellegét máig megtartotta.
Nagyméretű római katolikus
temploma uralja a faluképet. Központi tere nem alakult ki, ezt a funkciót a főutca töltötte be, ahol jelenleg is a település különböző intézményei és kereskedelmi egységei vannak elhelyezve. A rendezési tervben új lakóterületek a belterület környezetében nem lettek kijelölve. A
jelen
szabályozási
tervben
ilyen
értelemben
radikális
változtatást
nem
várható.
A
településszerkezeti tervben megadott lehetőségek a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait adja meg, ennek megfelelően meghatározza az egyes területek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A tervhez különböző alátámasztó szakági tervek kapcsolódnak. Ilyenek a közlekedési, tájrendezési, környezetalakítási, a közmű és a hírközlési szakági munkarészek.
33
b) természeti, táji hatások, A rendezési terv kimondja, hogy természet-védelmi terület (Nemzeti Park) belterületbe nem vonható, rajta beépítésre szánt terület, bányaterület nem jelölhető ki. Művelési ág megváltoztatása, illetve közmű, közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Érzékeny természeti területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet. Javasolt a felhagyott, illetve a kevésbé jó minőségű szántókon erdő és gyepterületek kialakítása. Fontos tájvédelmi és természetvédelmi feladat az ökológiai kiegyenlítő felületek védelme, területi arányuk megtartása, illetve növelése. Fontos az utak, a Rába folyó, illetve az árkok menti fás, cserjés sávok védelme, pótlása. Az erdő-, és cserjesávok védelme nemcsak ökológiai, hanem tájképi szempontból is előnyös. Javasolt a külterületi erdők, cserjesávok, fasorok felújításánál, erdőtelepítésnél a tájidegen fafajok őshonos fafajokra történő fokozatos cseréje, többszintű, változatos fajösszetételű sávok létrehozása. A rendezési terv az egységes arculat megteremtése érdekében a település egész területére részletes zöldfelületi terv készítését javasolja. A légvezetékek szembetűnőbben dominálnak a településen, földkábelbe helyezésük kívánatos lenne. Ki kell(ene) hangsúlyozni a kiteresedő, szélesebb közterületek kihasználtságának javítását, mivel megfelelő kialakításuk esetén a település számos pihenőparkkal lehet gazdagabb. Fontos táj- és természetvédelmi feladat a hiányzó fasorok, erdő- és cserjesávok pótlása, illetve ezek segítségével kapcsolódási pontok kialakítása az ökológiai folyosók irányába. Ez a szempont kiemelt fontosságú a mezőgazdasági művelés, és az ezen belül is a jelentős felületű, homogén szántók miatt. Szükséges az utak, árkok menti fás, cserjés sávok kiegészítése, pótlása. Az erdő-, és cserjesávok védelme nemcsak ökológiai, hanem tájképi szempontból is fontos. Ökológiai előnyein túl a fasorok, cserjesávok telepítésének talajvédelmi, vízháztartásbeli előnyei is vannak (szélerő csökkentése, szárítóhatás csökkentése).
c) a településkép feltárulásának változásai, A rendezési tervben megfogalmazottak alapján megállapítható, hogy az elkövetkezőkben a település történelmi területén, a templom sziluettjei által hangsúlyozott településkép feltárulkozásában jelentős, negatívnak mondható változás nem várható. A településen a meglévő szerkezet (úthálózat), az ott elhelyezhető épületek szigorú szabályok alapján épülhetnek csak fel, mely irányelveket a helyi építési szabályzat tartalmazza. Az épületek magassági és szélességi korlátjai szigorúan betartandók. Az épületek tetőformálása, héjazat anyaga csak, a megengedett lehet. Ennek értelmében figyelmet kell fordítani az új építkezések (elsősorban lakóházak) esetében arra, hogy az engedélyezett tervek beilleszkedjenek a hagyományos falu hagyományközeli vizuális képbe. Jelenleg ugyanis, több olyan épületet látni, amelyek formai megjelenése teljes mértékben mellőzik a helyi hagyományokat, nem szólva az épületek színvilágáról, mely helyenként már most is zavaróan hat a falukép egészére. Megoldásra vár a légvezetékek és transzformátorok látványa, mely behálózza a faluképet.
34
d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatósá bemutathatóságának gának vagy pusztulásának lehetőségei,
Lásd régészeti fejezet e) történeti térbeli rendszerek alakulása, A legjelentősebb változás a Szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt 1848-ig. Szentgotthárd iparának fejlődésével a térség gazdasága is profitált, a múltban és jelen gazdasági térben is. A szomszédos községekkel, ezen belül is Csörötnekkel való fizikai és intézményi kapcsolat okán a fejlesztések összehangolása fontos lehet a sikeres megvalósítás érdekében. A településnek a saját Szőlőhegye felé kiépült vallási kapcsolata és turisztikai fejlesztései lehetőséget adnak a hegy felértékelődésére és a használatának megmaradásában. A Rába és Holt-Rába turisztikai hasznosítása a település egészére nézve kedvező lehet, hiszen más attrakciókkal kiegészülve (szelíd turizmus: kerékpáros, bakancsos, vizi) a község vonzerejét növelheti.
f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, A településen országosan védett műemlék nincsen.
g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, A településen országosan védett műemlék nincsen.
h) településkarakter változásának hatásai, Az elmúlt évtizedekben történt fejlesztések hibáinak következményei – mint megannyi helyen az országban – rányomták negatív bélyegét a falukép megjelenésének egészére. Magyarlakon (is) az elmúlt 50-60 évben egész utcaszakaszok lettek átépítve, minek során az éppen „aktuális divat” szerint emelt lakóházak legjellemzőbb meghatározója a hagyományos építkezési szokások teljes felhagyását jelentette. Ami a település előnyére válik, hogy ezek az átgondolatlan fejlesztések ellenére a falu megőrizte falusias jellegét, utcás-teres szerkezetét, s az új épületek zömmel megőrizték az egyszintes beépítést. Ilyen értelemben Magyarlak belterületének karaktere a készülő rendezési tervben nem változik, ami a rendezési eszközök és engedélyezési eljárás szabályai biztosíthatnak a jogalkotó szándéka szerint. A jelenlegi rendezési tervben az új lakóterületek zömmel korábbi döntések alapján, tartalékterület minősítésből válnak akcióterületté. Ezek a fejlesztések, melyek a település kevés számú foghíjas telkein történnek, illetve korábban már elfogadott, a falu történelmi magjától távolabbi pontjain lettek kijelölve, értelemszerűen nem hatnak károsan a település jelenlegi, falusias karakterére.
i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, Nem történik a környezeti terhelés növelése a községben, a terv a meglévő kedvező állapot megőrzéséhez fog iránymutatásokat adni. A település lakóutcái és közút részét képező Kossuth Lajos utca vonatkozásában a jövőben cél a látványt megbontó a légkábeles elektromos és hírközlési hálózat földkábeles átépítése, nyílt árkok lefedése. Célszerű lenne az épületeket takaró közterületi fafajváltás, Az örökzöldek és tuják helyett a
35
jövőben környezethez illeszkedő kislombkoronájú fák alkalmazását kell előtérbe helyezni (pl: templom, posta).
j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága, A szerencsés társadalmi környezet hatására ma nem kell attól félni, hogy a szakrális, vagy egyéb emlékeink a tudatos rombolás (pusztítás) áldozatai legyenek, ennek megfelelően felértékelődésük az elmúlt évtizedben megtörtént. A nem szakrális jellegű épületek megőrzése azonban sokkal nehezebbnek tűnik, hiszen elsődlegesen gazdasági okokra hivatkozva kerülnek jelentős átalakításra, leegyszerűsítésre vagy ítéltetnek pusztulásra, magára hagyásra. A település arculatának megőrzése nem lehet szigorú szabályok által egyedül befolyásolt, nem lehet mindent túlszabályozni és levédeni, ehhez szükséges az általános értékrend és esztétikum formálása is, hiszen csak így születhet olyan új építészeti értékek, amely a jövőben válhat értékké.
k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. A költségek tekintetében elsősorban a tulajdonosnak kell helyt állnia. A helyi közösség nyújthat pótlólagos támogatást egy-egy a közösség érdekében is történő fejlesztés többletköltségeinek pótlására. A település költségvetési helyzetéből adódóan vállalhat támogatást és részfeladatot is. Fontos, hogy a segítséget és információt is kapjon minden érintett a hazai és közösségi források elérhetőségéről, a pályázati lehetőségekről annak érdekében, hogy az elérhető támogatások minél több projekt, programhoz bevonásra kerüljenek.
4. Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló Magyarlak község a Vas megye és azon belül a Sezntgotthárdi járás építészetileg harmónikus arculati elemeket hordozó települése. A meglévő településkép fejlesztése elsősorban a meglévő adottságok kihasználásával, a településkép, utcakép jobbá tételével, a folyamatos jó karbantartással biztosítható.
A település országos – műemléki - védettségű építményei: A településen országosan védett műemlék nincsen. Helyi védelem A település helyi védettsége 2007. óta biztosítja a helyi szintű védelem elemeinek megőrzését. A településrendezési eszközök kidolgozása során ezen szabályozás további fenntartását biztosítani kell annak érdekében, hogy az egységes településkép megmaradhasson és hagyományokra épülő módon szervesen fejlődhessen. Az egyedi védelem alatt álló és javasolt új építmények (6 db), szobor, piéta, stb… jelentős szakrális emlékei a településnek. A védelem elemi esetében a gondozás, a fenntartás, a környezetük rendezettségének biztosítás a jövőbeni feladat a korábbi jó gyakorlat megtartásával.
36
A Kossuth Lajos, Hunyadi János, Arany János, Rákóczi Ferenc, Árpád utca vonatkozásában a légkábeles elektromos és hírközlési hálózat földkábeles átépítése, csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése, a tuják fafaj váltása és az épületek utca felőli látványbeli megnyitása jelentősebb javulást eredményezne az utcaképekben.
A tervezett változások hatása A tervezett területfelhasználások helyi, vagy országos védelem alatt álló területeket nem érintenek.
5. Nyilatkozat Az örökségvédelmi hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.
Szombathely, 2016.április Gergye Péter
TT/1 18-0204/2011 Vezető településtervező
Kutnyánszky László építészmérnök É 18-0030 Felhasznált irodalom: Örökségvédelmi hatástanulmány ArchiTop Építésziroda Kft. Magyarics István: Szülőfalunk, Magyarlak történetének rövid vázlata című kézirat
37