REvitalisation of Traditional INdustrial Areas in South - East Europe

REvitalisation of Traditional INdustrial Areas in South - East Europe

AJÁNLÁSOK A FELHAGYOTT IPARTERÜLETEK ÚJJÁÉLESZTÉSÉHEZ A RETINA Projekt Tapasztalatai alapján

Programme co-funded by the

EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

2

http://retina-project.eu

Tartalom Bevezetés

4

A RETINA Projekt

5

A háttér

6 Erősségek

6

Gyengeségek

6

A barnamezős megújítási modell következtetései

7

Célok, módszerek, beavatkozások Előkészítő szakasz

9 9

Kezdeményező szakasz

9

Tervezési szakasz

10

Megvalósítási szakasz

12

Ajánlások a politikához

16

Egyedi esetek – sikeres megoldások – a RETINA partnerek projektjei

18

Budapest-Csepel – Csepel Művek

18

Ferrara – Boicelli

20

Fidenza – Marconi Park

22

Galaţi – Tirighina lerakóhely

23

Iaşi - Galata

25

Komotini – ETVA ipari terület

26

Košice – Ťahanovce, Magnezitgyár

28

Maribor – BIZ Tezno

29

Pernik

30

Impresszum

31

3

“Tempora mutantur et nos mutamur in illis” “Változnak az idők, és velük együtt mi is változunk” Ovidius

Bevezetés

Ez a füzet a RETINA Interreg IV SEE projekt eredményei alapján foglalja össze a kihasználatlanná vált városi területek megújításával kapcsolatos szempontokat, módszereket, javaslatokat és ajánlásokat téve döntéshozóknak és döntés-előkészítőknek a hatékony előrelépés legfontosabb kérdéseinek megoldásához. Az Európai Közösség országaiban a technológia fejlődése, a társadalmi igények, az életmód egyre gyorsuló változása, az erre alapuló gazdasági tevékenységek életciklusa egyre gyorsabban, egyre szélesebb körben teszi elavulttá a hagyományos ipari területeket. Az új technológiák, új funkciók alkalmazása az adott területen sokszor a régi hasznosítással összefüggő létesítmények részleges, vagy teljes megsemmisítését, az abbahagyott, gazdaságosan már nem folytatható tevékenységek által okozott szenynyeződések, környezeti károsodások felszámolását igényli, ami gyakran igen jelentős többletköltségeket igényel az új hasznosítást megelőzően. A gazdaságos termelés szempontjainak spontán érvényesülése ezért nemegyszer inkább új területek igénybe vételét, zöldmezős beruházások megvalósítását helyezi előtérbe. Mindez azonban törvényszerűen a városi területek terjeszkedéséhez vezet, ami viszont a város környékén szaporodó beruházások együtteséhez szükséges közlekedési és egyéb kommunális beruházások, közösségi költségek lényeges megemelkedésével, a távolságok növekedésével párhuzamosan a közlekedési és szállítási költségek, valamint az ehhez tartozó externáliák – a közlekedésből fakadó energiafogyasztás, a légszenynyezés, az üvegházhatású gázok koncentrációja – lényeges növekedését, a városi hősziget, a klímaváltozás erősödését is magával hozza. A megoldás elvben két irányban képzelhető el, egymással párhuzamosan: egyrészt a terjeszkedéssel járó terheknek a terjeszkedés okozóira való terhelésével, másrészt pedig – és ez a szélesebb körben alkalmazható megoldás – a megszűnt funkciójú területek revitalizálásában az érintett tulajdonosok és a közhatalom különféle szintjei közötti együttműködésének elősegítésével a rozsdaövezetek gazdasági versenyképességének, vonzerejének növelése érdekében. Különösen fontos a barnamezős revitalizáció (BR) azokban a Közép- és Kelet, Délkelet-Európai országokban, ahol a szocialista időszak tőkeszegény és környezetpusztító gazdaságpolitikáját követően számos hatalmas kiterjedésű, összetett tulajdonviszonyokkal rendelkező rozsdaövezet várja fokozatos, de határozott, a közösségnek hasznot hozó megújítását. Meggyőződésem ezért, hogy a RETINA projekt során nemzetközi együttműködéssel létrehozott eredmények, amelyeket a legtömörebben az ajánlások foglalnak össze, lényegesen segítik majd a barnamezők megújítási feltételrendszerét létrehozó Európai Uniós, és nemzeti döntéshozók és döntés-előkészítők munkáját, éppúgy, mint az ilyen projektek megvalósításában a legközvetlenebbül érdekelt helyi és térségi önkormányzatok, magántulajdonosok, más érdekelt szervezetek hatékony és eredményes együttműködését. Dr. Polinszky Tibor projektvezető 4


A RETINA Projekt A RETINA Projektben hét Délkelet-európai ország 10 partnerszervezete egyesítette erőit azért, hogy megfelelő módszereket és eszközöket találjon a rozsdaövezetek sikeres, fenntartható újraélesztését eredményező, integrált megoldásokhoz, a folyamat minden lépésébe bevonva az érintetteket. A fő cél az volt, hogy a résztvevők konkrét revitalizációs és beruházási tervek elkészítésének sorával segítsék elő a megújulást, erősítve a gazdasági növekedést, a versenyképességet és a minőségi foglalkoztatást, és hozzájárulva a városi környezet minőségének javításához is. A tervezés tapasztalataiból kerültek öszszefoglalásra azok az eszközök és módszerek, amelyeknek az alkalmazása más, hasonló kihívásokkal szembenéző városok számára is eredményes lehet. A projekt során elkészült a közös Barnamező Megújítási Módszer (Brownfield Revitalization Method – BRM), amely az integrált átfogó tervezés egyes szakterületeinek módszertanát és a résztvevők bevonásának tapasztalatait egyesítve egy átfogó tervmodellt és folyamatirányítási eszköztárat is tartalmaz. Járulékos eredményként elkészült egy olyan szószedet (Glossary) is, amely a barnamezős megújítás legfontosabb fogalmaira talált egységes meghatározást. A saját revitalizációs terve és kidolgozott beruházási programja alapján minden partner elkészítette a saját regionális esettanulmányát és igény-elemzését, ezek tanulságaiból pedig megfogalmazásra kerültek az átfogó, a legfontosabb rendszerszintű beavatkozásokat európai, nemzeti és helyi önkormányzati szinten is összefoglaló ajánlások. Élve a nemzetközi együttműködés kínálta lehetőségekkel három tematikus munkacsoport a saját témaköreiben – jogi, pénzügyi és tulajdonlási kérdések, város és környezet, imázs- és márkaépítés – három helyzetfeltáró munkán alapuló nemzetközi esettanulmányt is elkészített, továbbá a projektcsoportok számára négy mesterkurzus, az érintett tulajdonosoknak és más szereplőknek pedig háromciklusú interaktív műhelymunka került megszervezésre. A nemzetközi esettanulmányok széleskörű tapasztalatokat gyűjtöttek össze a magánszféra és a közhatalom együttműködési lehetőségeinek és a különféle tulajdonlási konstrukcióknak a területéről, valamint a szennyezett területekért való magángazdasági kötelezettségvállalásról, a fejlesztési területek tervezési pályázatokkal történő márkaépítéséről is. A RETINA esélyt kínál a gazdasági és társadalmi fellendülés gyorsítására, főként azokon a területeken, ahol a nehézipar korábban kulcsszerepet játszott a városok életében.

5

A háttér A gazdasági beruházások során a zöldmezős beruházások gyakoribbak a rozsdaövezetek revitalizációjánál. Ennek elsődlegesen pénzügyi okai vannak, hiszen a zöldmezős beruházásoknál a törvényhozó szervek nem követelik meg a fejlesztőktől, hogy fizessenek a korábban okozott közvetlen környezeti, illetve közvetett gazdasági és társadalmi károkért. Sok esetben az érintett önkormányzat támogatást is nyújt a fejlesztéshez, vagy a kedvezőtlen körülmények megváltoztatásához. A háttérben az is megtalálható, hogy gyakran igen nagy területeket jelölnek ki zöldmezős beruházások számára, abban a hitben, hogy ez segíti a potenciális befektetőket, ezáltal a munkaerő-piacot, és növeli az adóbevételeket is. Érdemes ugyanakkor rámutatni arra, hogy a rozsdaövezetek revitalizációja alapvetően nem választás kérdése (barnamező vagy zöldmező), hanem egy szükséglet vezérelte akciósorozat. Csak akkor lehet hatékony módszerekkel tervezni és sikeresen megvalósítani, ha megfelelően összegyűjtötték és értékelték a terület erősségeit és gyengeségeit, a körülményekből származó lehetőségeket és veszélyeket.

Erősségek A rozsdaövezeti helyszínek kedvezőek, mert: • •

rendszerint nagy területek; gyakran a város értékes területén fekszenek, szervesen illeszkedve a városszerkezetbe;

•

a szennyezett területek megtisztítását és a terület hasznosítását többnyire az önkormányzat végzi;

•

általában részlegesen megmaradt rajtuk az ipari tevékenység, illetve egyes logisztikai, szállítási szolgáltatások.

Gyengeségek A rozsdaövezeti helyszínek kedvezőtlenek, mert: •

elhelyezkedésük esetenként kedvezőtlen, gátolja a városi funkciók működését (pl. lakóterület szomszédságában, vagy nagy távolságban a városi területektől;

•

többnyire elavult infrastruktúrával rendelkeznek;

•

meglévő fizikai és műszaki jellemzőik ellentmondásokat és akadályokat képezhetnek a fejlesztési folyamatban;

•

tulajdonviszonyaik esetlegesen tisztázatlanok;

•

tulajdonosaik gyakran olyan közhatalmi szervezetek, vagy városi cégek, amelyeknek nincs pénzük;

•

szennyezettségük felderítése, eltávolítása jelentős forrásokat és elegendő időt követel meg;

• 6

megújításukra nincsenek közös európai uniós irányelvek.


A barnamezős megújítási modell következtetései 1970 óta sok, a térbeli, gazdasági és társadalomtudományokkal foglalkozó kutató foglalkozik a rozsdaövezetekkel és a azok újjáélesztésével. Nemzetközi projekteket és hálózatokat is felépítettek az európai barnamezők megújítása megfelelő módszertanának kifejlesztése és megerősítése érdekében. A tématerülettel foglalkozó hálózatok között az egyik legismertebb és legsikeresebb a CABERNET (Összehangolt Akció a Barnamező és a Gazdaság Újjáélesztésére Hálózat) volt. Ennek résztvevői néhány olyan egyszerű modellt dolgoztak ki, amelyek igen egyszerűen és hatásosan mutattak rá a barnamezők megújításának néhány kulcsfontosságú elemére. A CABERNET A-B-C modellje gazdasági életképességük szerint tipizálja a barnamezős területeket és projekteket, tekintetbe véve az adott terület megújításának költségeit, és várható értéknövekedését. E modell szerint az A típusú területek a legperspektivikusabbak, mert összességükben jövedelmezők, így pusztán privát forrásokból is megújíthatók. A B területek kiadásai és bevételei egyensúlyban vannak, ezért gazdasági szempontból kevésbé mondhatók profitábilisnak, míg a C típusúak ráfizetésesek, csak a közszféra vezetésével újíthatók meg, mivel a befektetők számára nem vonzók. Az összes RETINA terület a B és a C kategóriába sorolható.

7

A CABERNET által bevezetett másik egyszerű modell a „futball modell”, amely a barnamezős újraélesztés legfontosabb szempontjait sorolja fel. Ez a modell további, a megújítás szempontjából mérvadó szempontoknak a „futballba” való integrálásával erősíthető, különösen az olyan ipari barnamezők esetében, mint a RETINA partnerek modell területei.

A CABERNET „futball modellje” így – az új szempontok hozzáadásával – a RETINA „napraforgó modelljévé” vált. Ilyen új szempontok egyebek mellett:

8

•

integrált megközelítés

•

átláthatóság

•

vezetés és partnerség

•

ipari tradíciók

•

munkahelyteremtés

•

környezet

•

szociális befogadás


Célok, módszerek, beavatkozások A Barnamezős Revitalizációs Programok fő célja a gazdasági növekedés, a versenyképesség és foglalkoztatás biztosítása az adott területen, olyan konkrét revitalizációs és beruházási beavatkozások sorozatának előkészítésével, amelyek úgy segítik elő az újjáélesztést, hogy eközben javítják a városi minőséget is. A különböző barnamezők különböző beavatkozásokat igényelnek, de rendszerint közös bennük az, hogy a stratégiai tervezés és a stratégiai fejlesztés módszerei biztosítják a legfontosabb utat a felhagyott korábbi ipari területek revitalizációs folyamatának irányítói számára A barnamezős újjáélesztés sokrétű tevékenységei az esetek nagy részében egy hosszú, sokszereplős folyamatot alkotnak, a következő fő szakaszokkal:

Előkészítő szakasz A barnamezős újjáélesztés kezdőcsapatának és a barnamezős fejlesztés támogató csoportjának létrehozása a lehetőségek feltárására, a barnamezős újjáélesztés folyamatának megtervezése és kommunikációja a helyi önkormányzat döntéshozóival, előzetes barnamezős újjáélesztési terv előkészítése, a környezeti és más mérnöki erőforrások biztosítása, a pénzügyi támogatások bővítése, a privát ingatlantulajdonosok és a fejlesztői részvétel bátorítása, együttműködés a regionális kormányzás képviselőivel, és az érintett közösségi szereplőkkel.

Kezdeményező szakasz A sikeres barnamezős újjáélesztés alapját a témaválasztásában és területében összpontosított, ugyanakkor az aktuális helyzetet és a jellemző folyamatokat megfelelő részletességgel, integráltan tartalmazó elemzés és értékelés jelenti, a következő fő témakörökkel: térségi összefüggések, a terület története és értékelése, épített és természeti környezet, kulturális örökség, tulajdonviszonyok, imázs, elérhetőség, kapcsolatok a környező területtel, külső és belső infrastruktúra, jogi és szabályozási környezet, társadalmi, gazdasági helyzet, területhasználat, talajszennyezettség, piaci analízis, közösségi igények, kockázatelemzés, kockázatmenedzsment. Fontos része a kezdeményező szakasznak a különféle résztvevők közös helyzetértékelése, mivel ez adhatja a közös tervek közös kiindulópontját.

9

Tervezési szakasz A hosszútávon fenntartható jövőképet és a tematikus célkitűzéseket a résztvevőkkel együtt, a résztvevői bevonás eszköztárának alkalmazásával kell elkészíteni. Az újjáélesztés folyamatának minden lényeges szempontjára kiterjedő közös jövőkép ehhez jó útmutatót adhat. Az optimális változat kiválasztását követően világos összefüggésekkel kell meghatározni a tematikus célokat. Bár a RETINA projekt helyszínéül szolgáló Délkelet-európai térségben bizonyos célok a korábbi stratégiai, vagy térbeli tervezési folyamatok eredményeként a legtöbb barnamezőre alkalmazhatók, a barnamezős újjáélesztési fejlesztési terv szükséges a mérhető célok világos, logikus rendszerének a felépítéséhez. A barnamezős újjáélesztési fejlesztési terv célfája három szintre terjed ki: •

Az átfogó stratégiai cél tartalmazza az újrafejlesztés elvárt előnyeit, az öszszes többi célkitűzésnek ezt kell támogatnia, az egyes részterületeken.

•

A tematikus célok határozzák meg a területnek a fejlesztési lépések eredményeként létrejövő feltételezett/tervezett funkciókat. A barnamezők tematikus megújítása gyakran a funkciók eltolódását eredményezi a gyártó, vagy kihasználatlan területektől a vegyes hasznosítású területek felé, az ipari, logisztikai, kereskedelmi, szolgáltató, lakó, oktatási, zöld- és rekreációs területek megjelenésével. A terület működtetésével összefüggő olyan feladatokat, mint a megfelelő imázs-alakítás és marketing, a megbízható résztvevői hálózat, vagy a pénzügyi menedzsment rendszer szintén a tematikus célok szintjén kell meghatározni.

•

A rövid és középtávú tevékenységek szintjén tervezendők meg az egyes beavatkozások eredményei (pl. a megépítendő infrastruktúra, a felállítandó szervezet, stb.). A rövidtávú tevékenységeknek ki kell terjedniük azokra az újrafejlesztési és előkészítő aktivitásokra is, amelyek a fejlesztés előfeltételét jelentik.

A három szintet egyszerű logikai rendszerben kell megtervezni, világos ok-okozati összefüggést meghatározva az elemek között, célfát formálva azokból.

10


Igen fontos, hogy a tervezési folyamat során pontosan meghatározott célok kerüljenek kialakításra. Ennek érdekében minden szinten jelzőszámokat kell a célokhoz rendelni: •

hatás-indikátorokat a stratégiai célokhoz,

•

eredmény-indikátorokat a tematikus célokhoz,

•

kimeneti indikátorokat a közép- és rövidtávú tevékenységekhez.

A változatok elemzése a tervezési folyamat fontos lépése. Ennek a munkaszakasznak az a célja, hogy meghatározza, értékelje és összevesse az újjáélesztés lehetséges forgatókönyveit, és ennek eredményeként tegye lehetővé a köztük való döntést. A mértékadó szereplőknek a folyamatba való bevonása a változatok közti döntés központi eleme. Az együtt-alkotási technikák (pl. műhelymunkák) a tervezési folyamat minden fázisában sikeresen alkalmazhatók. A pénzügyi tervezési tevékenység az előkészítő szakaszban kezdődik, a tervezési-döntéselőkészítési szakaszban teljesedik ki, és a megvalósítási szakasz elején éri el csúcspontját, majd folyamatosan ismétlődődve kíséri végig a megvalósítás további fázisait. A pénzügyi tervezés folyamatában három szakasz különböztethető meg, a revitalizációs folyamat előkészítettségének aktuális helyzetéhez illeszkedően. 1.

A tervezési folyamat korai szakaszában a jellemző költségnemek alapvető listáját kell összeállítani, az egyes átfogó tételek durva költségbecslésével, a potenciális finanszírozási források áttekintésével.

2.

Ha a fejlesztés forgatókönyve és koncepciója elkészült, és a terület jövőbeli funkciói is világosak, egyedi beruházási program dolgozható ki.

3.

A tényleges megvalósítást megelőzően részletes költségvetést és finanszírozási tervet kell készíteni, kitérve a folyamat összes szükséges elemére.

11

Megvalósítási szakasz A megvalósítás szervezeti felépítésnek döntő jelentősége van a barnamező újjáélesztési projektek sikerében meghatározó szerepű projektmenedzsment átfogó feladatainak és tevékenységeinek meghatározásában, ezért a jogi és tulajdoni szempontból megfelelő modell kialakítását már az előkészítő szakaszban meg kell kezdeni. A barnamezős megújítás menedzsmentje jogi helyzetének meghatározására két alapvető lehetőség nyílik: 1.

a megvalósítás új jogi személyiség nélkül, vagy

2.

a megvalósítás új jogi személyiséggel.

A tulajdonosi szerkezet kérdése akkor merül fel, ha a barnamezős újjáélesztés megvalósítására új jogi személyiség létrehozása indokolt. Lehetséges szereplők ebben a folyamatban: •

a helyi önkormányzatok, mint kezdeményezők és vezető partnerek;

•

térségi és országos irányító testületek;

•

a gazdasági fejlesztéssel és innovációval foglalkozó helyi és térségi közszervezetek;

• •

a barnamezőt használni kívánó köz-, vagy magánszervezetek; a területen tulajdonnal bíró, vagy ott beruházni kívánó magángazdasági társaságok.

A tulajdonosi társaság felépítésének általánosságban célszerű követnie a terület tulajdoni szerkezetét, így a helyi önkormányzaton, vagy a barnamezős újjáélesztési folyamat más vezető kezdeményezőjén kívüli tulajdonosok részvételének biztosítása a következő esetekben ajánlott: •

a kezdeményezőnek egyáltalán nincs tulajdona az adott területen, vagy csak nagyon csekély mértékű (mint például Csepel esetében);

12

•

több nagyobb tulajdonos is van a területen;

•

a tulajdonosi szerkezet elaprózott.


Az utóbbi két esetben a legjobb megoldás lehet a Gazdaságfejlesztési Körzet (Business Improvement District – BID) létrehozása. Ez az egyre terjedő nemzetközi gyakorlat szerint egy olyan, a helyi önkormányzat által kijelölt terület, ahol a gazdasági szereplők kiegészítő hozzájárulásokat fizetnek a körzet határain belül végrehajtott, azt erősítő beavatkozások finanszírozásához, a város pedig a speciális programokhoz, és ösztönzésekhez pénzügyi támogatásokat – például az adókedvezményeket – biztosít az, új üzleti vállalkozások toborzásához. A forrásbiztosításra vonatkozó megállapodásban arra kell törekedni, hogy a kompetens közhatalmi szervezetek olyan módon járuljanak hozzá a megújításhoz, ahogyan az az illetékességi területükhöz tartozik, a terület megújításában leginkább érdekelt szervezet – rendszerint a helyi önkormányzat – szervezésében, kezdeményezésére. A BID az önkormányzat által már szokásosan biztosítotthoz képest olyan kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, mint a közterületek fenntartása, a közbiztonság megerősítése, a gyalogos létesítmények és a városkép javítása, és a terület marketingje. A BID saját, a résztvevők egyetértésén és együttműködésén alapuló, az önkormányzat hivatalától elkülönülő menedzsmentje szervezi és koordinálja a terület akcióit, olyan a területen korábban nem működő szolgáltatásokat is nyújtva – mint pl. az ingatlanközvetítés, vagy a rendezvényszervezés – amelyek az egyes tulajdonosok mellett a terület egészének fejlődését is előmozdítják. Ahhoz, hogy a BID működése során a „potyautas” résztvevők együttműködésre késztethetők legyenek, törvényi háttér szükséges. Ennek hiányában az adószabályokat lehet úgy alakítani, hogy azok együttműködésre sarkalják a résztvevőket, főként az ingatlantulajdonlással, vagy a gazdasági működéssel összefüggő adók terén.

13

A JESSICA, a JEREMIE, a JASPERS, és az ELENA támogatási eszközök öszszehangolt alkalmazása a közhatalmi és a magángazdasági szereplők széles köre számára teszi lehetővé az adott területen a nagyobb léptékű, regionális, vagy városfejlesztési és infrastruktúra-korszerűsítési akciókban, a kis- és közepes vállalkozások korszerűsítésében és az energiaracionalizálás projektek megvalósításában való részvételt, így jelentős részben lefedik a rozsdaövezetek megújításához szükséges beavatkozásokat. Az egyes szereplők különféle pályázatainak előkészítése és koordinálása a közös ügyekben szintén a BIDmenedzsment feladata, egyéni esetekben azt megbízás alapján végezheti. A sikeres barnamezős újjáélesztéshez a terület marketing stratégiájának kialakítása és promóciós terv készítése szükséges. Az egyik legfontosabb tényező ebben az, hogy az egész folyamat során (az ötlettől a megvalósításig, vagy azt követően is) minden érintett partner tekintettel legyen a teljes fejlesztés eredményességére. Ennek során elsődleges az a törekvés, hogy a fejlesztési területen meglévő kedvezőtlen körülmények felszámolódjanak, és ezek helyén új, hasznos, hatékony, új és innovatív területhasználat jöjjön létre, ami javítja az életkörülményeket, és előnyös mind a gazdasági partnerek, mind a helyi és térségi közösség számára.

14


A kommunikáció meglévő és potenciális célcsoportjait két fő részre osztható: a belső marketing szempontjából fontos csoportokra (helyi és térségi lakosok, vállalkozók, döntéshozók, döntés-előkészítő köztisztviselők), és a külső marketing szereplőire (potenciális befektetők, turisták). A rozsdaövezeti újjáélesztés első szakaszában a marketing tevékenység fő célja a tervezési folyamat különböző szereplői céljainak és igényeinek koordinálása úgy, hogy a tervben a legtöbb szereplő számára nyereséget hozó megoldások szerepelhessenek. A tervezés utáni munkaszakaszban a promóciós tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy a közvélemény azonosuljon a település céljaival és koncepciójával, a tervezett konkrét beruházási projektekkel, és bátorítsa a különféle partnereket a, projektszintű munkában való aktív részvételre. Ebben a szakaszban szükségesek olyan alacsony költségű beavatkozások is, amelyek látható, sőt, látványos jeleit adják az újjáélesztés megindulásának (például régi gyárkémények színesre festése, vagy megvilágítása, tájjelként használva azokat). Hasonlóan fontos az esemény marketing is, amely többnyire népszerű kulturális eseményeken keresztül teszi az emberek széles köre számára ismertté és vonzóvá a területet, és a tervezett, vagy beindított akciókat.

15

Ajánlások a politikához A funkciójukat veszített területek megújulása az európai városok fejlődésének, versenyképességének a legfontosabb eleme. A 2014-2020 közötti periódus támogatáspolitikájában a tematikus célterületen elsőbbséget kell élvezniük azoknak a projekteknek, amelyek hozzájárulnak a rozsdaövezetek megújításához, a meglévő városi területek hatékony újrahasznosításához. Azoknak a barnamezőknek a megújításához, ahol a közhatalomnak és a tulajdonosok széles körének egyaránt érdeke a terület újraélesztése, a működőképesség hatékony megteremtése érdekében gazdaságfejlesztési körzet (Business Improvement District – BID), és ennek keretében a fejlesztést koordináló menedzsment létrehozása és működtetése indokolt, az érintett közhatalmi irányító szervezetek és a tulajdonosok és működtetők aktív részvételével. A barnamezők revitalizálása a speciálisan erre a területre az érintettek bevonásával kidolgozott, és általuk elfogadott fejlesztési terv – a Barnamezős Revitalizációs Stratégia – alapján történhet. A tervben foglaltak megvalósításához szükséges, hogy az érintett közhatalmi szervezetek a területről hozzájuk befolyó adóbevételek egy részét a BID keretében a barnamezőn szükséges feladataik elvégzésére fordítsák, és a magántulajdonosok is hozzájáruljanak a működésük körülményeit elősegítő, ingatlanjaik értékét növelő akciók költségeihez. Az illetékes kormányzati és önkormányzati szervezeteknek ki kell alakítaniuk a barnamezők revitalizálásának jogi hátterét, mind a BID-ek működéséhez, mind pedig az ilyen akciók gazdasági versenyképességének megteremtéséhez szükséges szabályok jogszabályba iktatásával A közhatalom közreműködésével megvalósuló feladatoknak általában a gazdaságos és bővülő működés gazdasági és építési jogi feltételrendszerének, infrastrukturális hátterének megteremtésére kell irányulniuk, míg a gazdasági tevékenység folytatása, fejlesztése a privát tulajdonosok kompetenciája. A barnaövezeti megújítás megtervezésében és megvalósításában lényeges szerepet kell kapjanak az olyan innovatív támogatási eszközök, mint a JESSICA, a JEREMIE, a JASPERS, és az ELENA amelyek integrált alkalmazása segítheti a stratégiában foglalt feladatok hatékony megvalósítását, feltételrendszerük kialakítása viszont a szereplők együttműködését igényli. A barnamezők újraélesztéséhez jelentős hozzájárulást jelenthet az örökség részét képező egyedi, vonzó, érdekes, a terület jelképeként is használható létesítmények megújítása, újrahasznosítása, hangsúlyozása éppúgy, mint a terület imázsát a köztudatban lényegesen javító látványelemek, események megtervezése és megvalósítása.

16


A barnamezők revitalizációja olyan összetett, sokszereplős feladatsor, amely felöleli az Európa 2020 Stratégia összes kulcsfontosságú beavatkozási területét: a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés, az alacsony CO2 kibocsátásra való átállás, valamint a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem egyaránt lényeges összetevője. A rozsdaövezetek megújításának legfontosabb célja a gazdaság megélénkítése, amely a különféle országos és helyi adók növekedésével jár, így a kormányzás minden szintje érdekelt a megújításba történő visszatérülő befektetésbe. A Barnamezős Revitalizációs Stratégia olyan akcióterv, amely hosszú időn át fenntartható célok elérése érdekében fogalmazza meg a rövid- és középtávon elvégzendő beavatkozásokat, megjelölve azok sorrendjét, ütemezését, költségeit és várható bevételeit, megtérülését, a szükséges szervezeti hátteret. A sokszereplős, sokrétű feladatok megvalósításának a legmegfelelőbb módja a BID létrehozása, menedzsment szervezet alakításával együtt. Ennek keretében az érintettek kompetenciáik és egymás közötti megállapodásuk alapján, saját illetékességi és érdekeltséi viszonyaiknak megfelelően forrásokat biztosítanak a közös feladatok tervezett és szervezett ellátására, amit rendszerint a BID menedzsmentje által koordinált akciók során használnak fel. Ahhoz, hogy a BID működése során a „potyautas” résztvevők együttműködésre késztethetők legyenek, törvényi háttér szükséges. Ennek hiányában az adószabályokat lehet úgy alakítani, hogy azok együttműködésre sarkalják a résztvevőket. A barnamezős területek újrahasznosítása a legtöbbször jelentős foglalkoztatáspolitikai és szociális összefüggésekkel is bír. A revitalizáció módjának ezért összhangban kell lennie az elérhető munkaerő sajátosságaival, és azok várható változásaival. A JESSICA, a JEREMIE, a JASPERS, és az ELENA támogatási eszközök összehangolt alkalmazása a közhatalmi és a magángazdasági szereplők széles köre számára teszi lehetővé az adott területen a részvételt, így jelentős részben lefedik a rozsdaövezetek megújításához szükséges beavatkozásokat. A szennyezett talajú területek megtisztításának összhangban kell állnia a tervezett hasznosítás módjával, ütemezésével. Tekintettel arra, hogy gyakran hatalmas területek kármentesítését kell elvégezni, a költséghatékony megoldások érdekében számolni kell olyan területhasználatokkal is, amelyek kevésbé érzékenyek a talajszennyezettségre, mert nem igénylik emberek huzamos ott-tartózkodását. A barnamezők megújítása során gyakran jelentős szerepet játszanak az átmeneti területhasználatok. Ezek közül kiemelésre érdemesek az olyan, sok látogatót vonzó rendezvények, amelyek növelik a terület ismertségét, vonzerejét. Az átmeneti hasznosítás megtervezésekor a tartós hasznosításhoz hasonló figyelmet kell fordítani arra, hogy az új funkció ne gátolja a régebben ott működő tevékenységeket, és arra is, hogy a régi tevékenységek se gyakoroljanak kedvezőtlen hatásokat az új területhasználatra. 17

Egyedi esetek – sikeres megoldások A RETINA partnerek projektjei Budapest-Csepel – Csepel Művek A korábbi Csepel Művek területe (CsM) Budapest déli részén, a Csepel-szigeten, közvetlenül a Duna partján, a város egyik legjelentősebb zöldmezős

fejlesztési

területének

szomszédságában, fontos, tervezett infrastruktúra-elemek (az új csepeli Gerincút és az Albertfalvai-híd) nyomvonalának közelében terül el. A CsM teljes, több mint két négyzetkilométeres területe olyan barnamező, ahol mindeddig az épületeknek csak elenyésző részét újították fel. Jelenleg 442 vállalkozás működik a területen, kis részük – az eredeti profilnak megfelelően – továbbra is a nehéziparban (vasöntés, gépgyártás, stb.), a többségük azonban más területen aktív, például a logisztikában, nyomdaiparban, kereskedelemben, szolgáltatásokban. A terület déli végén egy TESCO hipermarket található. Az új gazdasági szerkezet szükségessé teszi a régi, nehézipari imázs újraformálását egy innovatívabb és modernebb kép irányába. Az elhelyezkedés és a városszerkezet tekintetében a CsM városközpont-közeli helyzetben van, olyan területi és funkcionális szempontból is kompakt területen, amely alátámasztja egy koherens marketingstratégia elkészítését, és jelzi a barnamező és a környező területek imázsának összehangolási igényét is, tekintettel az újjáélesztés céljára, azaz az ipari és más célú funkciók összehangolásával egy komplex gazdasági terület létrehozására. A CsM területnek csak a külső része érhető el jól közcélú közlekedéssel (városi közlekedéssel és távolsági autóbuszokkal egyaránt), de belső közcélú közlekedéssel nem rendelkezik. A belső utak kiépítettsége és a közvilágítás egyaránt hiányos. A Budapest 21. kerületét jelentő Csepel integrált városfejlesztési stratégiája szerint a fejlesztés átfogó célja az, hogy a kerületet saját identitással rendelkező térségi központtá alakítsa, megerősítve annak társadalmi és gazdasági szerkezetét. E stratégia részeként a CsM-területtel kapcsolatos cél annak visszaillesztése a kerület szerkezetébe, vegyes funkció kialakítása a hagyományos és az innovatív ipari elemek továbbélésével, főként a déli részeken kereskedelmi, szolgáltató és más funkciók gazdagításával. 18


Az imázsalakítás és a márkaépítés célja a területen a rozsdaövezeti hírnév átalakítása korszerű, innovatív ipari parkká, visszaillesztve a területet a városba, csökkente a terület elzártságát, főként a kívülről jól megközelíthető területrészeken a funkciók részleges cseréjével, illetve az ipari, kulturális örökség értékeinek megőrzésével. Néhány épület helyi védelem alatt áll, másokra pedig védelem elrendelés javasolt, több üres épület pedig jó fizikai állapotban van, és a szükséges átalakításokat követően azonnal használatba vehető. Az építészeti öröksége kívül is vannak olyan jó állapotban lévő műszaki berendezések, amelyek turisztikai látványosságként, vagy oktatási célra is használhatók. A Csepel-sziget a hagyományos magyar ipari kultúra szimbóluma, az ezt megtestesítő objektumoknak az új hasznosításba való illesztése szükséges. Ez erősíti a terület karakterét, így szerepet játszhat új befektetők idevonzásában is. Csepelnek 76.320 fős lakossága van. A vitalitási indexe (a 60 évnél idősebbek és a 15 évnél fiatalabbak aránya) 0,597, valamivel jobb a 0,498 értékű budapesti átlagnál. A lakosság 93,8 %-a végezte el az általános iskolát, 47,5 % a középiskolát, 12,6 % pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A város fejlesztésének több olyan folyamatban lévő eleme is lényeges hatást gyakorol a CsM-terület újjáélesztésére, mint az épülő új Gerincút, amely az M0 autópálya körgyűrűt a városközponttal összekötő sugárirányú úthálózat fontos eleme, a tervezett Albertfalvai-híd, amely a budapesti körútrendszer fejlesztésének legfontosabb tagja, új kapcsolatok biztosítva a budai és pesti oldal között, a tervezett intermodális csomópont a Rákóczi-híd pesti hídfőjénél, az észak-csepeli fejlesztési terület, amely 200 Ha beépítését teszi lehetővé; a Szabadkikötő továbbfejlesztése korszerű logisztikai területté, továbbá a Csepel-Rózsadomb lakóterület fejlesztése. A legfontosabb, a terület jövőjében közvetlenül érdekelt két érdekcsoportot Csepelen a CsM-terület tulajdonosainak köre, valamint a kerület lakói jelentik. A tulajdonosok fő elvárása a területnek az újjáélesztésére, a várossal kapcsolatos fizikai és imázsbeli integrációra irányul, míg a kerület lakói elsődlegesen az álláslehetőségek lényeges bővítését várják a megújítástól. A környező utcák lakói emellett rendezettebb, tisztább, esztétikusabb környezetet remélnek, ami javítja életkörülményeiket, és megemeli ingatlanjaik értékét is.

19

Ferrara – Boicelli Ferrara rozsdaövezete a Boicelli nevet kapta arról a mesterséges csatornáról amely a Po folyót köti össze a város történelmi központjával. Az összesen 5,85 négyzetkilométeres városnegyed több ipari területből áll össze. A barnamezőt három területrész alkotja, ezek közül kettő, a déli és az északi területegység tartozik a RETINA projekthez. A Pontelagoscuro városrészhez tartozó északi terület két részből áll, a nyugati termelő területből, és a keleti lakóterületből.

Pontelagoscuro tájjele a hatalmas, a kilencvenes években épült cukorgyári siló. A déli területen szintén határozottan elkülönül a nyugati termelő terület a keleti lakóterülettől. A Boicelli terület déli része két különböző egységből áll: Barco lakónegyedéből, és a különféle ágazatokban működő képviselő cégek gazdasági területéből. A legtöbb esetben a tervezés a területnek a lakóterületet, és szolgáltató egységeket tartalmazó vegyes területté alakítását célozza meg, itt az egykori Dalex-területen indított Idrovia projekt egy olyan kikötő létesítését tartalmazza, ahonnan a turisták partra szállva egy új úton biciklivel, vagy gyalogosan érhetik el a történelmi városközpontot. A korábbi Padana Motor telephelyre kereskedelmi és áruelosztó központot terveznek, de az építkezés az elmúlt évek gazdasági helyzete miatt még nem indult meg. Helyzetét és szerkezetét illetően Boicelli területe belső kapcsolati pozícióban van, funkcionálisan és területileg azonban széttördelt. Emiatt egységes imázsának kialakítása, érvényesítése nem könnyű, a városon belüli pozíciója azonban lehetővé teszi, hogy azt a város egészének megítélésével összekapcsolva úgy építsék fel, hogy a térség nagy fejlesztési potenciállal rendelkező gazdasági területként jelenjen meg a nyilvánosságban. Ferrarában a területen kívüli vegyi üzemekben az elmúlt időszakban leállt a termelés, és csökken a foglalkoztatottak száma. Az északi területrész cukorgyárában még folyik néhány tevékenység, tárolás, csomagolás és disztribúció, a főúttól nyugatra eső, barnamezős részen a következő aktivitások folynak:

20


1.

A CAFA szállítási vállalat építőanyag-áruháza a Boicelli-csatorna mentén A területen kis kereskedelmi kikötő is működik, amely az Idrovia megvalósítása során kibővül majd.

2.

Egy kis turisztikai móló helyezkedik el a kereskedelmi kikötő mellett. Ritkán használják, az itt kikötő hajók egyszerre 200 utast szállíthatnak. Az utasok rendszerint busszal folytatják az útjukat Ferrara központja, vagy más turisztikai célpontok irányába. A mólóhoz nem kapcsolódnak sem kereskedelmi, sem szolgáltató területek.

3.

Az egykori Gulinelli cukorgyár a 16-os főút mellett teljesen kiürült, a főépület kivételével, amelyet bútorbemutatásra használnak.

4.

Más, a cukorgyár környékén lévő épületeket részlegesen kis kereskedelmi, vagy kisipari vállalkozások használnak.

5.

A 16-os főút mellett, Pontelagoscuro déli szélén az elmúlt évtizedben létrejött, virágzó kereskedelmi tevékenység folyik (három piac, autókereskedők, stb.)

Tekintettel a terület méretének és széttagoltságának mértékére, az ott tervezett városfejlesztési projektekre, Boicelli megítélése számára előnyösek azok a tervezett projektek, amelyek az átfogó imázst, és az újjáélesztési célokat is támogatják: 1.

Az Indrovia infrastruktúra-fejlesztési projekt, amelynek célja a város turizmusának támogatása, és új közterületek kialakítása a folyó mentén;

2.

A vasútállomás újjáélesztése;

3.

A Via Arginone térségének fejlesztése.

2008 végén Ferrarában 134.464-en éltek, az átlagos népsűrűség 333 fő/km2. A teljes népességből 85.593 fő volt az aktív korú (15-64 év között), így az eltartottsági mutató 57,1 (ezen belül a gyerekek eltartottsága 15,7, az időseké pedig 41,7) volt. Az átlagos életkor 47,6 év, és a népesség csökkenése összefügg az átlagos életkor folyamatos emelkedésével is. Ferrara iskolai hálózata teljes körű, a posztdoktori képzésekkel bezárólag. A készségek fejlesztésének teljes köre elérhető, beleértve a specializált munkaerő képzését, és sokan érték el a doktori fokozatot is. Ferrara számára kulcsfontosságú a Boicelli-csatorna revitalizációja, és a fontos célokhoz tartozik a turisztikai térség fejlesztése is a csatorna környékén. Itt várhatóan több épületet is ipari műemlékké fognak nyilvánítani, ami az újjáélesztési folyamatban az imázsépítésnek is a zászlóshajója lesz. A városban néhány területen előrehaladottak már a lakosokat szolgáló fejlesztések, ilyen például a Barco negyed, ahol új piac, könyvtár, sportcsarnok, és a főutca megújítása fejeződött be. Más a helyzet Doroban, ahol még nem valósítottak meg lényeges projekteket. Ferrara lakosainak súlyponti követelése az olajtüzelésű erőmű szennyezésének mérése és monitorozása.

21

Fidenza – Marconi Park Fidenzában folyamatban van a Marconi Parknak keresztelt barnamező átalakítása Marconi Öko-ipari Parkká. A terület Fidenza városközpontja közelében fekszik, és részlegesen tartozik a barnamezőkhöz, olyan módon, hogy a magántársaságok által használt területek nem tartoznak ebbe a kategóriába. A terület két különböző részre oszlik: egy szennyezett, megújításra és környezetbarát öko-ipari parkká való újrafejlesztésre váró részre, és egy új ipari területre, amelyet fenntartható és innovatív stratégia alapján valósítanak meg és menedzselnek. A Marconi Parkot kilenc társaság használja, nyolc kisebb, és egy, a terület nagyobb részét birtokló vállalat. Az elhelyezkedés és szerkezet tekintetében a Marconi Park jó külső kapcsolatokkal rendelkező kompakt terület, ez az adottsága támogatja egy egységes imázsépítési stratégia felépítését, és szükségessé teszi a barnamező imázsának integrálását a környező területekével. A területen több régi építményt, mint például a régi víztornyot helyreállítanak majd az ipari örökség részeként, ahol egykor oly sok ember dolgozott. Fidenza olasz középváros, 25.731 fős lakossággal. A lakosság átlagos életkora magas, az idősebbek (64 év felett) aránya a kétszerese a fiatalokénak. Bár a demográfia dinamikája meglehetősen élénk, a korstruktúra meglehetősen idős-orientált. Az oktatási, képzési struktúrában az érettségivel rendelkezők aránya a teljes népesség 30 %-a, felsőfokú végzettséggel 8,4 % rendelkezik, ami viszonylag alacsony, de növekvő arányt mutat. A Marconi Park jelenleg sem egészségügyi, sem sportlétesítményeket nem biztosít a társaságok, illetve dolgozóik számára, de maga a város nagyon magas szinten nyújtja ezeket. A környéken lakók a város lakosságának több mint egyharmadát adják. Fidenza azokhoz a területekhez tartozik, ahol a folyamatban lévő revitalizáció a terület megtisztítását célozza. A folyamatban lévő talajtisztítási eljárás a terület legfontosabb szennyezettségi problémáját oldja meg. A fidenzai barnamező több tulajdonosa is érdekelt az újjáélesztési projektben, mivel az növeli a terület értékét, és a továbbiakban környezetbarát infrastruktúrát (napelemes erőmű, vízvisszaforgatás, stb.), valamint speciális szolgáltatásokat (közpénzek igénybevétele támogatásként a kutatásokhoz és technológiai szolgáltatásokhoz, stb.) szeretne megvalósítani. Az önkormányzat érdekelt a projektben, ezért működteti, és támogatja azt. Vannak azonban olyan ingatlantulajdonosok is, akik ellenzik a gyárak bezárását. 22


Galaţi – Tirighina lerakóhely Galaţiban a Tirighina lerakóhelyet jelenleg az ECOSAL PREST közszolgáltató az ide szállított szemét ártalmatlanítására használja, továbbá két másik köztisztasági vállalat, és más, szállítmányozási

vállalatok

is.

A

lerakó

környezetileg nem megfelelő körülmények között dolgozik, és már megközelítette feltölthetősége maximumát. A barnamező szabad terület, említésre méltó építmények nélkül. A galaţii területen használaton kívüli szemétégető található, azon kívül pedig beépítetlen terület, a főút mentén néhány új kereskedelmi létesítménnyel.

Elhelyezkedés és településszerkezet szempontjából a Tirighina barnamező a külső fekvésűek közé tartozik, területileg és funkcionálisan is összefüggő (ipari tevékenység nem folyik a területen), ami segíti koherens imázsépítést, és szükségessé teszi a terület imázsának a környező területekkel összehangoltan való meghatározását. A terület környékén nincsenek lakott területek, mivel Tirighina a városi területektől távol, elszigetelten helyezkedik el. A terület újjáélesztése az „Integrált hulladékgazdálkodási rendszer Galaţi városban és környékén” című ISPA projekt keretében indult meg. A program célkitűzése a városi látkép és a tájkép erősítése volt, a nagyobb lakossági komfort és a turisták számára vonzóbb terület kialakításával, a lerakóhely lezárásával és szigetelésével, valamint egy új, környezetbarát lerakóhely létrehozásával. A térség rendelkezik egy Fenntartható városfejlesztési tervvel, amely a szükséges tevékenységek és beavatkozások között tartalmazza a roncsolt, kiürült városi területek és szennyezett ipari területek újrafejlesztését. A környezet fejlesztése és védelme Galaţi városfejlesztési terveiben is fontos szerepet játszik, hiszen ez jelképezi a város törekvését arra, hogy imázsa a tisztább, zöldebb karakter felé mozduljon el, a Tirighina új projektje fontos mérföldkő lehet ezen az úton. Galaţi lakosságának 71,4 %-a aktív korú, ezek 31 %-a a mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban, 19,7 %-a pedig különféle ipari ágazatokban dolgozik. A város nagy hagyományokkal rendelkezik a kereskedelem, hajóépítés, tengerészet és folyami hajózás terén, emellett a legfontosabb ipari központ Románia keleti részén.

23

A legközelebbi történeti terület a Barbos-Tirighina régészeti terület, amely A kategóriás műemlékként országos és nemzetközi jelentőséggel is bír. Tirighina helyzete némileg különbözik a projekt többi területétől, mivel az újjáélesztési projekt már megindult, főként a terület megtisztítására vonatkozó beavatkozásokkal. A másik jellemző újjáélesztési beavatkozás a területen az Arcelor Mittal Galaţi Vasmű közelmúltban befejezett beruházása volt, amely az 1. számú acélműből kikerülő szennyező részecskék megtisztítását valósítja meg. A lakosság nézőpontjából, különösen a nem nagyon távol lakók körében a galaţii barnamezős revitalizáció környezetvédelmi okokból fontos. Az önkormányzat szemszögéből a fő elvárás a megtisztított terület gazdasági és rekreációs célú hasznosítása. A projekt ugyanakkor mérföldkőül szolgál a jövő ökologikus (előszelektált és szelektált) lerakói szomszédságában folytatható gazdasági aktivitások fejlesztésében. További elvárás, hogy a projekt mutasson jó példát a közhatalmi-magán együttműködés terén, és kiindulópontot jelentsen más hasonló projektekhez.

24


Iaşi - Galata Iaşi baramezője egy a város délnyugati részén fekvő városias térség. Összefüggő, mintegy 15.000 m2-es terület, lakóterületekkel övezve, a Szent Bazil temető szomszédságában. Öt kiürült, 2-3 emeletes épület áll rajta, meglehetősen leromlott állapotban. A terület azon jellemző adottságai között, amelyek az arculatát lényegesen befolyásolják, érdemes megemlíteni a kilátást a XVII. Századból származó Cetatuia kolostorra, a 2500 m2-nyi üres, zöldmezős területrészeket, az 5000 m2 kiterjedésű parkolókat és sétányokat, és a megépült támfalat. A területen belül jelenleg nem folyik semmilyen tevékenység. A környezete új, 2005 után épült házakkal beépített lakóterület. A terület belső, városi fekvésű, kompakt (bár jelenleg funkció nélküli), amely megkönnyíti egy egységes, a környezetével is összefüggő imázs megtervezését és megvalósítását. Iaşi Bukarest után Románia második legfontosabb kulturális és oktatási központja, nem kevesebb mint hat felsőoktatási intézménnyel, köztük az ország legrégebbi egyetemével. Ennek nyomán a tanév során a város lakosságának kb. 15 %-át a diákok alkotják. A Iaşi várostérség (városi) lakóinak a száma 2010-ben mintegy 390.000 fő volt, ebből az aktív korúk száma 170.000 fő körül alakult. Iaşi integrált városfejlesztési terve nem tartalmaz egyedi előírásokat a területre, az arra készített előzetes megvalósíthatósági tanulmány itt az önkormányzat városüzemeltetési bázisának kialakítását javasolta. A város „Távlatok 2020 fenntartható gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiája” azonban olyan imázs kialakítását javasolja Iaşi számára, amely két fő irányban tartalmaz kitörési pontokat: •

A „Iaşi – az inspiráció városa” márka fejlesztése;

•

A Iaşit reprezentráló „nagykövet” kiválasztása

Ennek a stratégiának ez egyik fő célja az, hogy Iaşit mint Románia kulturális és turisztikai fővárosát, az Északkeleti Régió szolgáltató központját, valamint az innovatív ipar támogatóját mutassa be. Az a tény, hogy a terület Iaşi legnagyobb lakóterületeihez csatlakozik, azt eredményezi, hogy a közelében magas szintű intézményi ellátás érhető el: iskolák, óvodák, parkok, sportpályák, templomok, stb., továbbá buszmegállók, és az önkormányzat ügyfélszolgálata is a környéken élők rendelkezésére áll, ha az adójukat akarják befizetni, vagy panaszt kívánnak tenni.

25

Szintén a lakóterületek közelségével indokolható, hogy a terület fejlesztésétől a környék lakói főként a környezet javítását, és új munkahelyek teremtését várják. A közösség egyes képviselői, mint például a Szent Bazil templom papja a terület esetleges újjáélesztésében lehetőséget lát egy hajléktalanmenhely létesítésére is, ahol a rászorulók ételt és szállást kaphatnak.

Komotini – ETVA ipari terület Komotini ipari zónája 1978 óta szervezett ipari területként működik. Ma az ETVA Industrial Areas SA (ETVA VI.PE) céghez tartozik, amelyet a 2545/97 törvény alapján hoztak létre, és jelenleg 32 ipari területet működtet Görögországban. A terület a Komotini-Alexandroupolisz országos út közelében, Komotinitől körülbelül 10 kilométerre fekszik, mintegy 433 hektáron, amelyből 285 szolgál ipari, gazdasági célokat. Ebben az esetben a revitalizációs folyamatnak sajátos karaktere van, mivel a jelenleg követett tanulmány egy ipari területet, és nem a korábbi iparváros fejlesztését célozza meg. Az elhelyezkedését és szerkezeti viszonyait tekintve Komotini ipari zónája külterületi fekvésű, kompakt, összefüggő terület, amelynek akár saját, önálló, akár a városéhoz csatlakozó imázsépítése indokolt lehet. Mivel a komotini barnamező a várostól távolabb, két nagyobb város, Komotini és Alexandropoulisz között fekszik, lakott terület a környékén nem található. A területen egy környezetbarát 500 MW kapacitású földgáztüzelésű erőmű működik, emellett a zóna legtöbb üzeme a könnyűiparban tevékenykedik, van itt pl. textilgyár, kötöttárugyár, vízvezetéki és fűtési csőgyár, élelmiszer feldolgozó, és szállítási telephely is. A zónán kívüli gazdasági aktivitások túlnyomó részben a mezőgazdasághoz kapcsolódnak. Komotini lakossága komplexitásában sajátos társadalmi adottságokkal rendelkezik, mivel itt egyes területrészeken török kisebbségi lakosság él. A korösszetétel kiváló feltételeket nyújt a gazdasági fejlődéshez, mivel az aktív korúak aránya a teljes népesség 60 %-a körül alakul. A lakosok 45 %-a alapfokú, 33 %-a pedig középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

26


A terület fejlődését befolyásoló legfontosabb folyamatban lévő projekt a Görögország-Olaszország közötti gázvezeték, amely a Kaspi-tenger térségének földgázát vezeti majd Olaszországba, a Törökország-Görögország-Olaszország közötti Interconnector vezeték részeként. Más fejlesztési tevékenység jelenleg nem zajlik a területen. Komotini esetében az újjáélesztési projekttel kapcsolatosan a területtulajdonosok, a fejlesztők, a szakszervezetek és egyesületek, valamint a városi lakosság elvárásai különböztethetők meg. A megújításban érdekelt legfontosabb szervezet a Rodopi Ipari Szövetség, amelynek érdekei leginkább a gazdasági és térségi fejlődést, a terület vonzerejét, a munkaerő szakképzettségét és elérhetőségét, és a stratégiai tervezést célozzák. A terület fő tulajdonosa az ETVA VI.PE, a 35 % állami tulajdonnal működő Pireus Bank Cégcsoport tagja, amelynek a legfontosabb érdekei a terület befektetési vonzerejére összpontosulnak, ide értve a befektetési eszközök erősítését és a föld értékét is.

27

Košice – Ťahanovce, Magnezitgyár A terület egy homogén barnamező, amely Kassa északkeleti részén, a Košise-Ťahanovce

önkormányzati

kerületben fekszik. A mintegy 100 Ha területű egykori Magnezitgyár kiürült, lepusztult, szennyezett talajú gyártelepét jelenleg főként kisipari és raktározási társaságok használják, igen sokféle tevékenységi körben. A lakónegyedekhez közel fekvő terület meglehetősen rossz műszaki állapotban van. A belső fekvésű jól elérhető terület területében és funkciójában is összefüggő, amely saját, koherens, de a környező városrésszel összehangolt imázsépítést igényel. A Magnezitgyár területén a lengyel katonák emlékműve az egyetlen, a kulturális örökség fogalomkörébe sorolható objektum. Emellett néhány régi csarnoképület építészeti megoldása érdemes megőrzésre. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, polgárai számára a szociális és egészségügy, az oktatás és a kultúra intézményeinek teljes skálája rendelkezésre áll, és minden közlekedési mód is elérhető itt. Ugyanakkor egyelőre hiányzik KeletSzlovákiának az autópálya-kapcsolata, amely a munkahelyteremtést lényegesen előremozdíthatná. Kassának 2008 decemberében 233.659 lakosa volt, ebből 15 % a 15 év alattiak és 21 % az idősek, míg 64 % az aktív korúak aránya. Kassa lakossága csökken, a csökkenés mértéke 2005-2008 között 1212 fő volt. A 2009-ben elfogadott területi terv a Magnezitgyár területére funkcióváltást irányoz elő, a termeléstől az intézményi területhasználat irányába. Ez egy részletes terv a barnamezős újjáélesztés számára, amelynek legfontosabb elemei: az egységes városépítészeti arculat kialakítása, nagy zöldterületek sport és kulturális központok és kerékpárutak. Sajnos ezeknek a terveknek a megvalósítását egyelőre elhalasztották. A Magnezitgyár területén az egyetlen, a revitalizáció irányában folyó tevékenységet a Slovnaft társaság végzi, amelyik folyamatosan dolgozik a talajszennyezettség eltávolításán. A kassai barnamezős újjáélesztés irányában folyamatosan megnyilvánul az önkormányzat és a közösség elvárása, hogy a fejlesztés és a gazdasági növekedés érdekében új befektetőket vonzzanak a területre.

28


Maribor – BIZ Tezno Maribor barnamezős területe a Teznoi Üzleti és Ipari zóna (Business & Industry Zone Tezno – BIZ Tezno) 108 Ha-t foglal magában, és két részre oszlik. Az A zónában (kb. 60 Ha) különféle vállalatok működnek, míg a B zóna (mintegy 48 Ha, beleértve a vízvédelmi területet is) nagyrészt elérhető a befektetők számára. A maribori A zónának kb. 90 %-át elfoglaló több mint 180 társaság nagyjából 3000 főt foglalkoztat. Legnagyobb részük mikro- és kisvállalkozás, de működik itt néhány nagy és közepes méretű társaság is. A B zónában az infrastruktúra – ide értve az utakat és közműveket – hiányosak. A BIZ Tezno hagyományos ipari terület, amely léptékénél és szerkezeténél fogva jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik. Városszerkezeti szempontból külső kapcsolati pozícióban van, területe funkcionálisan és térben is összefüggő. Ez lehetőséget ad olyan összehangolt imázsépítési stratégia kialakítására, amely integrált a város egészének imázsába, annak részét képezi (a város ipari területeként), és olyanra is, amely egyedi, saját arculaton alapul. A BIZ Tezno területet a projektben a Te-5 jelű terület képviseli, amelynek önkormányzati terveit 2002-ben fogadták el. Ezzel a területtel a ZPPCT nevű, magántulajdonú non-profit társaság gazdálkodik, ez készíti elő a terület gazdálkodási, fejlesztési és arculati tervezését is. Ezek közül egyesek a közutak építését, a befektetőket vonzó versenyképes feltételrendszer kialakítását, és a terület imázsának építését szolgálják. Az egyetlen fontos, a korábbi TAM autógyárból megmaradt történeti elemet, a régi tűztornyot megőrzik, és a ZPPCT vezetése más épületek megőrzésével is számol. Maribornak 2009 júniusában 112.642 lakosa volt. Az egyes korcsoportokat vizsgálva a városban a legmagasabb az idősödési folyamat az egész országban. A teljes lakosságon belül a 15 év alattiak és a munkaképes, aktív korosztály aránya is az országos és térségi átlag alá esett, míg az idősek aránya – a meghaladva az országos és térségi átlagot is – a legmagasabb egész Szlovéniában. A népességen belül hiány mutatkozik a középfokú végzettségű, megfelelő szakképzettségű munkavállalókból, akikre a munkaerőpiacon kereslet mutatkozik, ugyanakkor a felsőfokú, vagy posztgraduális végzettségűek aránya meghaladja az országos átlagot. Maribor tiszta, zöld, biztonságos és vonzó életkörülményeket nyújt, és ez előkelő helyen áll a város vezetőinek fontossági sorrendjében is. A városi környezetet mégis olyan tipikus elővárosi fejlesztések jellemzik, amelyekből a kulturális intézmények nagymértékben hiányoznak, és a meglévő infrastruktúra elemei 29

(alapfokú és középiskola, óvoda, posta, egészségügyi intézmények, idősotthonok, stb.) igen elszórtan működnek. A főutakhoz csatlakozóan hiányoznak a kerékpárutak, viszont a gyalogosjárdák a zajos közlekedési utak mentén haladnak. A terület jövőjéről folytatott közkonzultációk világosan megmutatták, hogy a várakozások nagyrészt a terület infrastrukturális hiányosságainak (közterületek és közműhálózatok) felszámolására, a promócióra, a megfelelő információra vonatkoznak.

Pernik Pernik barnamezős területe PernikKelet néven ismert, és a város régi iparterületből alakult ki, ahol az önkormányzati földrészletek mára részben kiürültek. A fő funkció itt az acélgyártás, energiatermelés, acéltermékek gyártása, gépészeti berendezések

előállítása,

építőanyagok

gyártása és beépítése, a fuvarozás és kereskedelem. Pernik-Kelet területén körülbelül 30 legfeljebb 50 fős kisvállalkozás, és egy nagy, több mint 250 főt foglalkoztató vállalat működik.

Pernik-Kelet a város külterületén található, összefüggő területen, amely a terület önálló, de a környező területekkel összehangolt imázsának kialakítását indokolja. A perniki barnamezős terület környékén gyártó vállalatok telephelyei működnek, lakóterületek, egészségügyi létesítmények, templom, és közlekedési utak találhatók. A térség lakókörnyezete jó, és a város egyik legnagyobb parkjához közel fekszik. Pernik önkormányzatának 2008 végén 96.744 lakosa volt, ezzel Bulgária 10 legnépesebb városa közé tartozik. A város lakosságának kor szerinti megoszlása előnyösebb az országos és a térségi átlagnál, főként az aktív korú népesség tekintetében. Pernikre jellemző a magas iskolai végzettség, a felsőfokú végzettségűek száma a teljes lakosságon belül 12 %. A lakosság legnagyobb része – 45,7 %-a – középfokú végzettségű, 26,7 %-a 8 osztályos alapfokú, 15,1 % pedig ennél kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. Az írástudatlanok aránya 0,4 % (az országos átlag 1,8 %). A magas iskolázottsági szint a legnagyobb lehetőség a munkaerő-piaci érvényesüléshez.

30


A Kelet-perniki terület újjáélesztése során jelenleg az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó tevékenységek vannak folyamatban. Az aktuális feladat a Vladaisko felüljáró rekonstrukciója, az ipari terület határán, ami a területen való áthaladás szempontjából fontos. Pernik esetében a különféle igények a nyilvánossági munka szerint meglehetősen eltérnek egymástól, de a többség a területnek az üzleti területként való hasznosítását támogatja, ide értve az infrastruktúra-hálózatok erősítését is, ami szintén a zóna fejlesztését segíti.

Impresszum A RETINA Projekttel kapcsolatos további részletekért forduljon dr. Polinszky Tiborhoz a projek általános és szakmai vezetőjéhez ([email protected]) http://www.retinasee.eu/ https://twitter.com/#!/retinasee https://www.facebook.com/retinasee A kiadvány Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának megbízásából, a RETINA Projekt munkaanyagainak felhasználásával a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. szervezésében készült. A munkát irányította: dr. Polinszky Tibor a projekt szakmai vezetője Szerkesztette: Ongjerth Richárd Közreműködött: Kocsis János Balázs Lehofer Anna Grafika Timár-Tóth Tímea Fényképek: Polinszky Tibor (potihu) Nyomda: Vareg Hungary Kft.

© MUT NKft. 2012 31

Jointly for our common future

REvitalisation of Traditional INdustrial Areas in South - East Europe

Recommend Documents