Regionális Hulladékgazdálkodási Terv. Észak-alföld Régió

Regionális Hulladékgazdálkodási Terv Észak-alföld Régió 2003-2008 (Véleményezési anyag)

TARTALOMJEGYZÉK Regionális Hulladékgazdálkodási Terv.....................................................................................................................1 Észak-alföld Régió....................................................................................................................................................1 2003-2008..................................................................................................................................................................1 I. Bevezető................................................................................................................................................................3 1. A területi tervezés módszere.............................................................................................................................3 2. Alapfogalmak, terminológia..............................................................................................................................3 3. Időközi beszámolás és jövőbeni hulladékgazdálkodási tervek.........................................................................4 4. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek, együttműködések formái..................4 5. A tervkészítés általános adatai..........................................................................................................................4 6. Az Észak-alföld régió területi bemutatása........................................................................................................5 II. Alaphelyzet bemutatása........................................................................................................................................8 1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek......................................................8 2. Éves keletkezett hulladék:.................................................................................................................................8 3. Felhalmozott hulladék:......................................................................................................................................9 4. Ki és beszállított hulladék:..............................................................................................................................10 5. Meglévő kezelési kapacitások bemutatása:.....................................................................................................11 5.1 Nem veszélyes hulladék:...........................................................................................................................11 5.2 Veszélyes hulladék:...................................................................................................................................12 5.3 Kiemelten kezelendő hulladék áramok:....................................................................................................12 III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések.............................................................................................................................................15 IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések.......................................................................15 V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 16 Gyűjtési és kezelési kapacitások bemutatása, tervezett kapacitások és hiányok bemutatása:............................16 1. 1 Nem veszélyes hulladék:..........................................................................................................................16 1.2 Veszélyes hulladék:...................................................................................................................................18 1.3 Kiemelten kezelendő hulladék áramok:....................................................................................................19 VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása.................................................................................22 1. Csökkentési célok:...........................................................................................................................................22 2. Hasznosítási célok:..........................................................................................................................................22 3. Kapacitás növekedés:......................................................................................................................................23 3.1 Nem veszélyes hulladék............................................................................................................................23 3.2 Kiemelt hulladék áramok..........................................................................................................................24 4. Illegális tároló, kezelő és lerakó telep fejlesztése...........................................................................................26 VII. Cselekvési program.........................................................................................................................................27 1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok.............................................................................................................................27 2. Konkrét programok.........................................................................................................................................28 2.1 Kiemelt hulladékáramokat érintő programok:..........................................................................................28 Karcagi....................................................................................................................................................................32 Hajdúböszörményi..................................................................................................................................................32 Kisvárdai.................................................................................................................................................................32 Mátészalkai..............................................................................................................................................................32 Nyíregyházi.............................................................................................................................................................32 összesen...................................................................................................................................................................32

2

I.

Bevezető

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírja a területi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A területi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. 1. A területi tervezés módszere A regionális tervezés egy folyamat, mely során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos szinten megfogalmazott célok és célkitűzések regionális szintű meghatározása, valamint a célok és célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat. A regionális szintű tervezés szakaszai az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

alapadatok összegyűjtése a kiadott irányelvek szerint jelenlegi helyzet értékelése a kiadott tervezési segédlet szerint a célok és célkitűzések meghatározása régiós szinten az intézkedések és a cselekvési programok kidolgozása régiós szinten regionális hulladékgazdálkodási terv összeállítása az összeállított regionális hulladékgazdálkodási terv ismertetése az érintett hatóságokkal, szakmai szervezetekkel 7. a regionális hulladékgazdálkodási terv véglegesítése a bevont szervezetek javaslatainak figyelembevételével. 2. Alapfogalmak, terminológia Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék Nem települési nem veszélyes hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező nem veszélyes hulladék. Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Kiemelt hulladékáramok: 1. Csomagolási hulladék 2. Biológiailag lebomló szerves hulladék 3. Hulladék olajok 4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek 5. Elemek, akkumulátorok 6. Gumiabroncsok 7. Kiselejtezett gépjárművek

8. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések 9. Egészségügyi hulladék 10. Állati eredetű hulladék 11. Növényvédőszer hulladék és csomagolása 12. Építési és bontási hulladék 13. Szennyvíziszap 3. Időközi beszámolás és jövőbeni hulladékgazdálkodási tervek A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. § (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. A hulladékgazdálkodási terveket a különböző szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni. 4. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek, együttműködések formái A Hgt. 34. § (1) bekezdése értelmében a területi hulladékgazdálkodási tervet készítőknek a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell a tervezést és a későbbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését megoldani. 5. A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: Észak-alföld régió – Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A tervezésben részt vevő felügyelőségek: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség – régió központ Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Készítők neve: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 4025 Debrecen, Piac u. 9/b. telefon: +36 52 527 600 e-mail: [email protected]; [email protected] Kelemen Béla – mb. igazgató dr. Juhász Tibor – környezetvédelmi osztályvezető Dezső Viktória – hulladékgazdálkodási felügyelő

4

Balogh Judit – hulladékgazdálkodási felügyelő Ócsai István – hulladékgazdálkodási felügyelő Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14. telefon: +36 42 598 930 e-mail: [email protected]; [email protected] Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes – igazgató dr. Novákné Utas Zsuzsanna – gazdálkodó szervezetek osztályának vezetője Csuka Sándorné – környezetvédelmi felügyelő Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 5000 Szolnok, telefon: +36 56 501 900 e-mail: [email protected] dr. Háfra István – igazgató Szekeresné Majzik Ibolya – hulladékgazdálkodási osztályvezető Urbánné Lazák Emese – hulladékgazdálkodási felügyelő Időszak: 2003-2008 Dátum: 2003. június 15. 6. Az Észak-alföld régió területi bemutatása Az Észak-alföld régió, az ország keleti részén helyezkedik el: három megyét – Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – foglal magában. 2001-ben a régió össznépessége 1.559.073 fő volt, a régióban lévő háztartások száma pedig 588.620 (KSH 2002). A régió természetes szaporodása sokkal kedvezőbb képet mutat, mint bármelyik másik régióé, ennek ellenére a népesség egyszerű újratermelődése nincs biztosítva: a régió népessége is fogy. A régió gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek száma, több mint 70 % a szolgáltató szektorba, 8 % az építőiparba, 7 % a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati szektorba tartozik. A maradék 15 % a gépipar, a textilipar és az egészségügyi, szociális ellátás, élelmiszeripar, fa- és papíripar, valamint a vegyipar területén oszlik meg. A régióra a területi adottságai, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar szerepe. A régió az ország állattenyésztésében jelentős szerepet játszik. Az Észak-alföldön tartják az ország szarvasmarháinak 23-24, sertésállományának 22 és juhállományának 37%-át. A legfontosabb négy állatfajt kiemelve az Észak-alföldi régió területarányától nagyobb arányban részesedik az ország szarvasmarha-, sertés- és juhállományából, a baromfiállomány viszont jóval alacsonyabb. Az állatsűrűség a régión belül Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb. A régióban a levágott szarvasmarhák és sertések száma csökken, míg a levágott juhok száma

5

régiós szinten nő. A három megye közül Hajdú-Bihar megye kivételével a levágásra kerülő baromfi mennyisége nő. A régió jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében is. A három megyére vetítve a fenti táblázatból kitűnik, hogy a gabonafélék termésmennyisége növekvő tendenciát mutat. A gabonafélék össztermésének 17%-át, a cukorrépának 34%-át, a napraforgónak 23%-át, a burgonyának pedig 22%-át termelik itt. Igen jelentős a fentieken túlmenően a dohánytermelés (kiemelten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében), a gabonafélék közül pedig a rizsé (JászNagykun-Szolnok megyében) és a rozsé (főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében). Az Észak-alföldi régióban négy nagy üdülőövezet található, melyek közül a legjelentősebb Debrecen és Hajdúszoboszló térsége. A Tiszára épülő fürdőhelyek nemzetközi ismertsége alacsony. Hajdú-Bihar megyében Hajdúszoboszlón kiemelkedően magas mind a külföldi, mind a hazai vendégek száma (148.248 fő 2001-ben) ezt követi Debrecen és Hortobágy (15.000 fő 2001ben). Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2 nagyobb üdülőkörzet található: - Tisza-tavi - Szolnoki Tisza-szakasz A Tisza-tavi régió Heves megyével közös. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részén Abádszalók és Tiszafüred a leglátogatottabb (19.022 ill. 13.469 fő 2001-ben). A szolnoki Tisza-szakaszon Cserkeszőlő (13.759 fő) és Szolnok (33.536 fő) a kiemelt települések. Üdülőkörzeten kívüli üdülési-idegenforgalmi adottsággal rendelkezik még Berekfürdő (20.569 fő) és Jászberény (4.927 fő). A Tisza-tó, valamint az élő és Holt-Tisza adta lehetőségeken kívül a Jász-Nagykun-Szolnok megyében főleg a gyógyturizmus dominál. A legjelentősebb gyógyvizek, fürdők Cserkeszőlő, Berekfürdő, Szolnok településeken találhatók. Összegezve elmondható, hogy a térség fürdőparadicsom lehetne, ha a régió termál- és gyógyturizmusának fellendítése érdekében jelentős beruházások, fejlesztések és bővítések kezdődnének. Ez nyilvánvalóan jelentős mértékű hatással lenne a térség hulladékgazdálkodására is. Az elmúlt évtizedben a földterület művelési ág szerkezetében történtek némi módosulások. Legszembetűnőbb változás a termőterület 4%-os csökkenése, ami a művelés alól kivett terület 35%-os növekedésének tudható be. Jelentős, mintegy 6%-os volt az erdősültség növekedése, ami döntően Hajdú-Biharban (7%-kal) és Szabolcs-Szatmár-Beregben (9%-kal) valósult meg. Ez utóbbi változások is a mezőgazdasági terület csökkenését érintették, így nagysága 1990-hez viszonyítva 5%-kal lett kevesebb. A csökkenés 63%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg, 22%-a HajdúBihar és 15%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be. A védett területek nagysága alapján azonban az Észak-Alföldi Régió a második helyen áll Észak-Magyarországi mögött. A védett természeti értékek, természetvédelmi területek a Hortobágyi-, a Bükki- és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságához tartoznak. A Közép-Tisza-vidéki Tájvédelmi Körzet és a potenciálisan kapcsolódó ökofolyosók jelentősége a szomszédos régiókkal kialakítandó regionális ökológiai hálózat (a Kárpátok, a Kárpát-medence és a Balkán félsziget) kialakításában van, amely így jelentősen hozzájárul a közép-európai térség biodiverzitásának fenntartásához.

6

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet összeköti az egész Beregi Tiszahát természetvédelmi területeit, felöleli a Tarpai-hegy területét, a Tiszával párhuzamos holtágak szövevényes hálózatát, a meandereket és az ártéri erdőket. Egyes, az ukrán határhoz közeli területeken – például a Tisza belépő szakaszán, valamint Beregdaróc, Beregsurány és Asztély (Ukrajna) térségében – lehetőség lenne akár határmenti összefogással létesítendő, határon túlnyúló tájvédelmi körzet kialakítására is. Ökológiai folyosóvá való összefűzés “illetné” a Bátorligeti ősláp területeit is a környező erdőterületekkel, illetve a Fényi erdő Természetvédelmi Területtel. Ez utóbbi kiterjeszthető lenne egy Romániával közös természetvédelmi területre, s ugyanez érvényes a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet határmentéhez közeli területeire is. A régióban 22 db országos jelentőségű természetvédelmi terület található; legnagyobb közülük a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (67,9 ezer ha), a Hortobágyi Nemzeti Park (56,4 ezer ha) és Szatmár-Berei Tájvédelmi Körzet (21,3 ezer ha).

7

II. Alaphelyzet bemutatása 1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A regionális hulladékgazdálkodási tervhez az alapadatok összegyűjtése rendkívüli nehézségekbe ütközött. A legpontosabb adatok a veszélyes hulladékokra vonatkozóan állnak rendelkezésre, mivel jogszabály alapján már működő bevallási rendszer és ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis (HAWIS) tartalmazza az adatokat. Az önbevalláson működő rendszer évek óta működik, ezért nagy biztonsággal állítható, hogy a termelők által szolgáltatott adatok a valóságos helyzetképet mutatják a veszélyes hulladékok keletkezésére, illetve kezelésére vonatkozóan. A termelőknél keletkező nem veszélyes hulladékokat érintő kötelező adatszolgáltatás csak részben valósul meg: bizonyos termelőknek kötelező adatszolgáltatási kötelezettségük van a Gazdasági Minisztérium felé. Az összegyűjtött adatok feldolgozása során kapott eredmények nem reprezentatív jellegűek és a feldolgozási struktúrájuk nem illeszkedik a hulladékgazdálkodási tervezés követelményeihez. Az egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével a későbbiekben ez a probléma megoldható. A települési szilárd hulladékokat érintő adatok teljes körűen a KSH adatbázisában találhatóak meg. Különböző felmérések is készültek a települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozóan, de ezek az eredmények nagy eltérést mutatnak a KSH adataihoz viszonyítva. Az alapadatok hiányossága miatt saját kérdőíves és telefonos felméréseket is végeztünk a kívánt adatok összegyűjtése érdekében, ám ezek sem vezettek megfelelő eredményre. Összegzésképpen megállapítható, hogy az alapadatok hiányosak, az összegyűjtött adatok nagy szórást mutatnak és nem teljesen megbízhatóak. Ennek leküzdésére csakis egy egységes és kötelező adatszolgáltatási rendszer kiépítése, valamint ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis létrehozása a megoldás. 2. Éves keletkezett hulladék: Keletkező hulladék Nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék* Települési szilárd hulladék mennyisége (KSH) Ebből: lakossági eredetű: intézményi eredetű: közterület tisztításból származó: Települési folyékony hulladék mennyisége (KSH) Települési szennyvíziszap mennyisége* Építési-bontási hulladék mennyisége (OHT)

298.089 tonna 1.448.817 tonna 503.400 tonna 339.500 tonna (67,5%) 131.720 tonna (26%) 32.150 tonna (6,5%) 893.467 tonna 300.000 tonna 467.700 tonna

Veszélyes hulladékok Feldolgozóipar Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Kereskedelem, járműjavítás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

87.069 tonna 42.594 tonna 4.111 tonna 8.369 tonna

8

mennyiség

Építőipar Egészségügyi, szociális ellátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Bányászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Közigazgatás, védelem; Kötelező társadalombiztosítás Halászat Oktatás Technológiába be nem sorolt Területen kívüli szervezetek Veszélyes hulladék összesen Kiemelten kezelendő hulladékáramok Csomagolóanyag hulladék Biológiailag lebomló szerves hulladék Hulladék olajok (HAWIS) PCB/PCT tartalmú hulladék (HAWIS) Akkumulátor hulladék mennyisége (HAWIS) Elem hulladék mennyisége (HAWIS): A kiselejtezett gépjárművekről és az abroncs cseréből származó gumihulladék mennyisége (KSH, OHT) Kiselejtezett gépjárművek mennyisége (KSH 2001.) Személygépkocsi Teherszállító gépjármű Összesen Az elektromos és elektronikus termékek hulladékainak mennyisége a hűtőszekrények kivételével Begyűjtött hűtőszekrény mennyiség (a begyűjtők adatszolgáltatása alapján, 2001.) Egészségügyi veszélyes hulladékok mennyisége (HAWIS) Állati eredetű hulladékok mennyisége: Állattenyésztésből származó: Vágóhidakról származó: összesen: Növényvédőszer hulladék mennyisége (HAWIS)

2.453 tonna 1.384 tonna 2.041 tonna 1.104 tonna 118 tonna 33.154 tonna 72 tonna 40 tonna 137 tonna 7 tonna 13 tonna 61 tonna 182.727 tonna 85.749 tonna 286.268 tonna 11.508 tonna 2,94 tonna 736,6 tonna 10 tonna 5.385 tonna 6.865 db 4.077 db 10.942 db nincs adat 531.185 kg 1.422,84 tonna 9.209 tonna 34813 tonna 44.022 tonna 97 tonna

*Becsült adat (termelők adatszolgáltatása)

3. Felhalmozott hulladék: Az OHT adataiból számolva, a régióban éves szinten 467.700 tonna mennyiségben keletkezik építési és bontási hulladék. Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik, melyek összkapacitása: kb. 25.000 t/év. Fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (kb. 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat többnyire a keletkezési helyükhöz közel felhalmozzák, vagy a helyi települési szilárd hulladéklerakón helyezik el. A régión belül a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott. Az éves szinten keletkező 5.385 tonna gumihulladék egy részére kétségtelenül jellemző ártalmatlanítás megoldás a kommunális szilárd hulladéklerakón történő elhelyezés. A gazdasági és magán

9

szférában azonban egyaránt a gumihulladék felhalmozása a jellemző: a felhalmozás helyére és mennyiségére vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. A régióban 2001. áprilisa óta, 5 telephelyen (Püspökladány-Kelenc, Püspökladány-Ürmöshát, Darvas, Ebes, Debrecen-Bánk) történik az ATEV által előállított húsliszt tárolása, összesen 21.000 tonna mennyiségben, mivel feletetése az állategészségügyi jogszabályok változása miatt már nem engedélyezett. A húsliszt folyamatosan és nagy mennyiségben keletkezik; jelenleg a további feldolgozása, hasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott. A régióban 1 telephelyen (Eastern Sugar Rt., Kaba) 22.000 tonna mennyiségben cukorgyári mésziszap van felhalmozva. A Hajdukomm Kft. Balmazújváros-Lászlóházán lévő átmeneti tároló telephelyén 2.434 tonna veszélyes hulladék van felhalmozva, melyeknek a tulajdonosa ismert. Továbbá, 1.262 m3, tulajdonviszonyok rendezése nélkül, egyéb veszélyes hulladék is felhalmozva található a telephelyen. 4. Ki és beszállított hulladék: A régióban keletkező ipari és egyéb gazdálkodói, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok régiók közötti mozgásáról nem áll rendelkezésre információ, az adatszolgáltatás hiánya miatt. A régióban jelentett 2,94 tonna (HAWIS) mennyiségű PCB/PCT tartalmú hulladékok begyűjtése 3 telephelyen történik. A keletkező teljes mennyiséget – régión belüli hasznosító és ártalmatlanító kapacitás hiányában – a régión kívül kezelik. A régióban begyűjtésre kerülő akkumulátor és elemhulladék mennyisége (a begyűjtők adatszolgáltatása alapján) lényegesen magasabb a régióban található termelők bevallásában szereplő mennyiségnél, melynek magyarázata az, hogy jelentős mértékű a régión kívüli begyűjtés. A régióban az akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban egyedül csak az Észak-alföld régióban (Törökszentmiklós) történik az Electrolux Lehel Kft.-nél. Ezen hulladék begyűjtése a régióban 4 db begyűjtő vállalkozáson és a kereskedelmi hálózaton keresztül történik. A régióban keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte teljes mennyiségben a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a régión kívül, a zalaegerszegi finomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül egyrészt a régión kívül a Dorogi hulladékégető Kft-hez, másrészt egyéb a régióban található hasznosítókhoz, égetőkhöz kerülnek. A régióban keletkező egészségügyi veszélyes hulladékok mennyisége: 1.422,84 t (HAWIS). Ebből 851 tonnát a régión belül égetéssel ártalmatlanítanak, a többit pedig a régión kívülre a Dorogi Hulladékégető Kft. égetőjébe szállítják el.

10

A régióban a keletkező állati eredetű hulladékoknak jelentősebb részét az ATEV Rt. állatfajtára (kérődzők, baromfi) specializálódott üzemeiben (Debrecen) dolgozzák fel. A Debreceni ATEV létesítmény kapacitása: 50.000 tonna/év, 2001. évben a régión belülről 18.840 tonna, a régión kívülről pedig 28.000 tonna mennyiség került kezelésre. A Zagyvarékason található SZATEV létesítmény, melynek kapacitása: 10.000 t/év, szintén dolgoz fel a régión kívülről beszállított hulladékot. 5. Meglévő kezelési kapacitások bemutatása: 5.1 Nem veszélyes hulladék: Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozóan a régió településeire az „egy település – egy hulladéklerakó” megoldás jellemző. A lerakók túlnyomó többsége engedély és megfelelő műszaki védelem nélkül létesült. Megfelelő nyilvántartás hiányában a hulladéklerakókon lévő hulladék mennyiségéről csak becsült adatok állnak rendelkezésre. A KSH adatai szerint a régió évi mintegy 503.400 tonna települési szilárd hulladékának közel 88%-át helyezik el rendezetten, az egyes településeken évek óta, a helyi önkormányzatok által kijelölt területen meglévő, de a legtöbb helyen engedély és műszaki védelem nélkül létesített, ezáltal illegálisnak tekinthető lerakókon, kb. 10% kerül egyértelműen illegális elhelyezésre, és kb. 1-1%-a kerül hasznosításra (fém, illetve papír utóválogatása, biogáz hasznosítás stb.), illetve egyéb elhelyezésre. Települési folyékony hulladék: A régióban keletkező települési folyékony hulladékok egy része (564.176 m3/év; KSH) szennyvíztisztítók kiépített műtárgyaiban, közcsatorna hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre. A keletkező szippantott szennyvíz jelentős része azonban, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, illegálisan, műszaki védelem nélküli ürítőhelyeken, néhol közvetlenül a szilárd hulladéklerakó tetején kerül leürítésre, szennyezve ezáltal a talajt és a talajvizet. A települési folyékony hulladék leürítő hellyel rendelkező szennyvíztisztító telepek fogadó kapacitása sok helyen kihasználatlan, azonban a nagyobb szállítási távolságok miatt a begyűjtők a helyben található, települési ürítő helyeket használják, illetve egyéb helyekre ürítenek illegálisan. Kommunális szennyvíziszap: A régióban, a települési szennyvizek tisztítása során keletkező szennyvíziszapok egyrészt közvetlenül, vagy komposztálást követően mezőgazdasági hasznosításra kerülnek, vagy települési hulladéklerakóknál takarásként használják fel. A szennyvízcsatorna hálózatok fejlesztésével egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíziszapok hasznosítása, illetve ártalmatlanítása nem megoldott. Építési, bontási hulladék: Az OHT adatai alapján, a régióban éves szinten 467.700 tonna mennyiségben keletkezik építési és bontási hulladék. Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával (útalapba történő elhelyezés) a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik, melyek összkapacitása: kb. 25.000 t/év. Fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (kb. 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékok ártalmatlanítása (lerakás) a korábbi gyakorlatnak megfelelően az üzemelő települési szilárd hulladéklerakókban történt és a jelenlegi gyakorlat is ez. Az építési-bontási

11

inert hulladékok lerakására szolgáló inert hulladék lerakó építése néhány helyen tervezési szinten jelent meg. 5.2 Veszélyes hulladék: A régióban található veszélyes hulladék hasznosításával (biogáz előállítás, komposztálás, újrahasznosítás, semlegesítés, fémvisszanyerés stb.) foglalkozó létesítmények összkapacitása (kezelésre átvehető mennyiség): 56.958 tonna/év. Fentieken túl a régióban vannak olyan vállalkozások is, melyek saját veszélyes hulladékainak hasznosítását végzik engedéllyel. A régióban energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetéssel 3 vállalkozás foglalkozik, mely létesítmények összkapacitása: 6.700 tonna/év. A régióban egy tervezett veszélyes hulladék égetőről van tudomásunk, melynek tervezett kapacitása: 3.577 tonna/év. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (lerakására) – állati eredetű veszélyes hulladékok esetén – Debrecenben és Tószegen, összesen 25.500 tonna kapacitású létesítmény szolgál, a szabad kapacitás jelenleg: 7.639 tonna. A régióban található továbbá egy 45.000 m3 kapacitású veszélyes hulladék lerakó, melynek szabad kapacitása: kb. 15.000 m3, illetve egy salak lerakó 3300 m3 kapacitással, azonban ide csak a cég saját hulladéka helyezhető el. Tervezés alatt áll egy fúrási iszap lerakó 2x15.000 m3 tervezett kapacitással. Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladékégető 1 db van a régióban, mely elsősorban egészségügyi hulladékot éget és kapacitása 100 tonna/év. 5.3 Kiemelten kezelendő hulladék áramok: Csomagolási hulladék: Az Észak-alföld régióban jelenleg 6 cég specializálódott a csomagolási hulladék válogatására, illetve hasznosítására. Ezen létesítmények összkapacitása: kb. 58.000 t/év. A régióban 4 db hulladékválogató létesítmény terveznek (Kétpó, Debrecen, Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu), melyek a régióban szelektíven összegyűjtött települési jellegű hulladékok további válogatását, hasznosításra történő előkészítését fogják végezni. Biológiailag lebomló szerves: A biológiailag lebomló hulladékok hasznosítását és kezelését a régióban jelenleg 3 létesítményben végzik, melyek összkapacitása: 49.000 tonna/év. A kezelt hulladékok mennyisége 28.870 tonna volt, tehát kihasználtságuk kb. 60%-os. Hulladék olajok: Az Észak–alföld régió területén 2001-ben keletkezett hulladék olajok mennyisége: 11.508 tonna (HAWIS). A régióban keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte teljes mennyiségben a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi finomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül egyrészt a Dorogi hulladékégető Kft-hez, másrészt egyéb a régióban található égetőkhöz kerül. A hulladékolajok hasznosításával a régióban jelentősebb mértékben két cég foglalkozik. PCB és PCT tartalmú hulladékok: A régióban 3 telephelyen történik PCB/PCT tartalmú hulladék begyűjtése. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény a régióban nincs.

12

Akkumulátorok, elemek: A rendelkezésre álló adatok elemzéséből kiderül, hogy a régióban begyűjtött akkumulátor mennyisége (4.710 t; 20 db begyűjtő vállalkozás adatszolgáltatása) lényegesen magasabb a termelők bevallásában szereplő mennyiségnél (736,6 tonna; HAWIS), sőt ez a tendencia megyénkénti összehasonlításban is igaz. Ennek oka, hogy jelentős mértékű a régión kívüli begyűjtés, illetve a lakosságtól történő összegyűjtés is működik. Az adatok alapján jelentős eltérés van a területünkön forgalomba hozott (200 tonna; KSH) és a begyűjtött elem hulladék mennyisége (kb. 10 tonna; HAWIS) között is. A forgalomba kerülő elemek töredéke kerül begyűjtésre. A régióban az akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. Gumiabroncs hulladék: A régión belül a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott, jellemző ártalmatlanítási megoldás a kommunális szilárd hulladéklerakón történő elhelyezés. A gazdasági és magán szférában egyaránt a gumihulladék felhalmozása a jellemző, melyre azonban adatok nincsenek. A régióban a begyűjtést a Városüzemeltetési Kht. (Nyíregyháza) végzi, a 2001. évben begyűjtött hulladék mennyisége: 915 tonna. A begyűjtésre kerülő mennyiségből 339 tonnát hasznosítanak (gumiőrlemény előállítása, Tímár) éves szinten. Kiselejtezett gépjárművek: A régióban a felügyelőségek által végzett felmérés alapján 31 db kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás működik. A felmérés szerint a régióban ezek a vállalkozások 1.856 db gépjárművet bontanak éves szinten. A KSH adataiban szereplő kiselejtezett gépjármű mennyiség (10.942 db, KSH, 2001.) lényegesen magasabb a felsorolásban szereplő autóbontók által megadott darabszámnál. Ez adódhat az autóbontók hiányos felméréséből, az autóbontó vállalkozások által szolgáltatott adatok nem megfelelőségéből, illetve a KSH túlzó felméréséből. Elektronikai hulladékok: A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban csak Törökszentmiklóson történik az Electrolux Lehel Kft.-nél. A 2001-ben begyűjtött mennyisége a régióban működő begyűjtőkön (4 db) és a kereskedelmi hálózaton keresztül 70.429 db volt, melyből 70.000 db-ot bontottak szét haszonanyagok és a veszélyes hulladékok (R11, R12) kinyerése céljából. Az ország egyetlen selejt hűtőszekrény bontásával, ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozása a jelenlegi telephelyén, a jelenlegi feldolgozó gépsorán kapacitásnövelésre nem képes. A jelenleg begyűjtött mennyiség gyakorlatilag a teljes kapacitását leköti. Egészségügyi hulladékok: A régióban az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása alapvetően azok égetését jelenti. A régióban meglévő, 4 db egészségügyi hulladékok égetését végző létesítmény (2 db veszélyes hulladék égető, 2 db kórházi égető) összkapacitása: 6840 tonna/év, a 2001. évben égetésre került hulladékmennyiség alapján kihasználtságuk kb. 12%-os. Állati eredetű hulladékok: Az egyéni gazdálkodók a régióban keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezik el, esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek a Felügyelőségekre. (Ezt a mennyiséget becsülni sem lehet.) Ez magyarázza azt, hogy pl. a KSH

13

alapján számolt, vágóhidakról kikerülő hulladékmennyiségnek (66.183 tonna/év) csak a fele a gazdálkodó szervezetek által bejelentett mennyiség (34.813 tonna; HAWIS). A bejelentett, összes állati eredetű hulladék mennyisége: 44.022 tonna. A régióban a keletkező állati eredetű hulladékoknak jelentősebb részét – mely a legtöbb településen kihelyezett ATEV konténerekben kerül összegyűjtésre – az ATEV Rt. állatfajtára (kérődzők, baromfi) specializálódott üzemeiben (Debrecen, Szikszó) dolgozzák fel. A Debreceni ATEV létesítmény kapacitása: 50.000 tonna/év, 2001. évben a régión belülről 18.840 tonna, a régión kívülről pedig 28.000 tonna mennyiség került kezelésre. A SZATEV fehérje-feldolgozó üzemének (Zagyvarékas) kapacitása 10.000 tonna/év. Növényvédőszer és csomagoló eszközeik hulladéka: Növényvédőszerek és csomagolásuk begyűjtésével 3 vállalkozás, ártalmatlanításával (égetés) egyetlen vállalkozás foglalkozik a régióban. A veszélyes hulladék égető létesítmény kapacitása: 1400 t/év.

14

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A nem települési nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatban jelenleg nincs hatályos jogszabály. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 59. § (2) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait; a hulladék komposztálásának technikai követelményeit. A (3) bekezdés értelmében a földművelésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait. A későbbiekben a fentiek szerint megjelent rendeletekben foglaltaknak megfelelően kell az egyes hulladékkezelésre vonatkozó alapvető műszaki követelményeket érvényre juttatni. A veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásai az irányadóak. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. A későbbiekben a Hgt. 59. § (2) bekezdése szerint a környezetvédelemért felelős miniszternek rendeletben kell szabályoznia a betelt lerakók lezárásának és utógondozásának technikai feltételeit.

IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A kiemelt hulladékáramokat érintve a hulladékolajokra vonatkozó szabályokat a 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet tartalmazza. A PCB/PCT tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet tartalmazza. Az elemekre és akkumulátorokra illetve ezek hulladékaira vonatkozóan a 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet fogalmazza meg a részletes előírásokat. Az egészségügyi hulladékokra az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet tartalmaz részletes követelményeket. A későbbiekben a Hgt. 59. § (2) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályait, valamint az elektromos és elektronikai készülékek, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait. A földművelésügyi miniszter felelős az állati gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelését szabályozó rendelet megalkotásáért. Az egészségügyi feladatokat ellátó miniszternek kell rendeletben szabályoznia a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelését. A gazdasági tevékenységek szabályozásáért felelős miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel közösen rendeletben határozza meg az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait.

15

V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások Gyűjtési és kezelési kapacitások bemutatása, tervezett kapacitások és hiányok bemutatása: 1. 1 Nem veszélyes hulladék: Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozóan a régió településeire az „egy település – egy hulladéklerakó” megoldás a jellemző. A lerakók túlnyomó többsége engedély és megfelelő műszaki védelem nélkül létesült. Megfelelő nyilvántartás hiányában a hulladéklerakókon lévő hulladék mennyiségéről csak becsült adatok állnak rendelkezésre. A KSH adatai szerint a régió évi mintegy 503.400 tonna települési szilárd hulladékának közel 88%-át helyezik el rendezetten, az egyes településeken évek óta, a helyi önkormányzatok által kijelölt területen meglévő, de a legtöbb helyen engedély és műszaki védelem nélkül létesített, ezáltal illegálisnak tekinthető lerakókon. Az összmennyiség kb. 10% kerül egyértelműen illegális elhelyezésre, és kb. 1-1%-át hasznosítják (fém, illetve papír utóválogatása, biogáz hasznosítás stb.), illetve egyéb módon helyezik el. Jelenleg a régióban 393 települési szilárd hulladéklerakó van, ebből 14 db lerakó szigetelt, melyek rendelkeznek valamilyen műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel, esetleg biogázelvezetéssel. Az új, szigetelt, térségi lerakók megépítésével lehetővé válik a régi, környezetet veszélyeztető települési hulladéklerakók felhagyása és rekultiválása, a csatlakozó településeken megindulhat a szervezett hulladékszállítás és a szelektív hulladékgyűjtés. A korszerű rendszerek kialakítása érdekében 7 db új regionális települési szilárd hulladéklerakó (Berettyóújfalu, Debrecen, Hajdúböszörmény, Kétpó, Kisvárda, Mátészalka, Tisza-tavi) megépítése szükséges, melyek összkapacitása: 11.439.856 m3. Ezek a már meglévő 4 db regionális illetve kistérségi települési szilárd hulladéklerakókkal (Hunyadfalvi, Jászsági, Nyíregyházi, Tiszazugi) teljes lefedettséget biztosítanak a régióban. Mivel a régió néhány települése nem csatlakozott egyetlen regionális vagy kistérségi rendszerhez sem, így gondoskodni kell arról, hogy a térségben található minden település része legyen valamelyik kezelési rendszernek. Biztosítani kell, hogy a lerakók begyűjtőkörzetében komplex rendszerek alakuljanak ki, amelyek az elkülönített begyűjtési és lerakás csökkentési feladatokat is teljesítik. Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési hulladék feldolgozó stb.). A tervezési időszak végéig 12 db begyűjtő-körzet kialakítása szükséges (1. sz. melléklet), melyek üzemeltetésével a kitűzött célok megvalósíthatók. A komplex rendszerek kiépítésének együtt kell járnia a kialakuló begyűjtőkörzetek területén lévő régi lerakók bezárásával, illetve a korszerűsíthető lerakók rendszerbe történő bekapcsolásával. Az új komplex rendszerek részét képezi 25 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása a hatályos jogszabály figyelembevételével. Ezeken a helyeken válik lehetővé a települési szilárd hulladékokban lévő lakossági veszélyes hulladékok, a háztartásokban kiselejtezett elektromos és elektronikai berendezések, valamint nagydarabos lom hulladék elkülönített gyűjtése.

16

A régió területén jelenleg 285 db gyűjtősziget van elhelyezve: ebből 146 helyen 3 frakció különgyűjtése (üveg, papír, műanyag) és 139 helyen 2 frakció különgyűjtése (üveg, papír) történik. A továbbiakban 115 db új 3 frakciós gyűjtősziget kialakítása szükséges, valamint a már meglévő 2 frakciós szigetek kibővítése 3 frakciós gyűjtőszigetekké, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása érdekében. Az ésszerű és gazdaságos szállítási útvonalak, illetve a megfelelő hulladékgyűjtő-szállító körzetek kialakítása érdekében 7 db új átrakó állomás létesítése szükséges (Vásárosnamény, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Szakoly, Nyírbátor, Tiszavasvári), összesen kb. 11.000 t/év tömörítő kapacitással és 20.400 t/év átrakó kapacitással. A régióban a hasznosítási célok érdekében 7 db új hulladékválogató létesítmény kialakítását tervezzük (Mátészalka, Kisvárda, Nyíregyháza, Debrecen, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Kétpó), összesen 72.868 tonna/év kapacitással, melyek lehetővé teszik a háztartásokban keletkező hulladékok válogatását, a gazdaságos szállítás érdekében bálázását illetve tömörítését, valamint a szükséges másodnyersanyag előállításához a szelektíven gyűjtött hulladék finomválogatását, feldolgozásra történő előkészítését. A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló részének megfelelő kezelése érdekében 22 db komposztáló telep kialakítása szükséges 100.000 tonna/év kapacitással. Ezek a komposztáló berendezések nem kizárólagosan a települési szilárd hulladékok szerves anyag tartalmát kezelnék, hanem a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban illetve a szennyvíztisztítás során keletkező biológiailag lebomló anyagok komposztálását is ellátják majd. Települési folyékony hulladék: A régióban keletkező települési folyékony hulladékok egy része (564.176 m3/év; KSH) szennyvíztisztítók kiépített műtárgyaiban, közcsatorna hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre. A keletkező szippantott szennyvíz jelentős része azonban, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, illegálisan, műszaki védelem nélküli ürítőhelyeken, néhol közvetlenül a szilárd hulladéklerakó tetején kerül leürítésre, szennyezve ezáltal a talajt és a talajvizet. A régióban meglévő 94 db szennyvíztisztító telepből – melyek összkapacitása: 251.207 m3/d – 25 telepen nincs kialakított leürítő műtárgy szippantott szennyvíz fogadására. A leürítő műtárgyakkal rendelkező szennyvíztisztító telepek fogadó kapacitása sok helyen kihasználatlan, mert a nagyobb szállítási távolságok miatt a begyűjtők inkább a helyben található, települési ürítő helyeket használják, illetve egyéb helyekre ürítenek illegálisan. A csatornázás előrehaladásával és a szennyvíztisztító telepek létesítésével, illetve korszerűsítésével a szippantott szennyvíz mennyisége várhatóan csökken, ezzel párhuzamosan elhelyezésük a kialakításra kerülő fogadóhelyeken lesz biztosítva. Kommunális szennyvíziszap: A régióban, a települési szennyvizek tisztítása során keletkező szennyvíziszapok egyrészt közvetlenül, vagy komposztálást követően mezőgazdasági hasznosításra kerülnek, vagy települési hulladéklerakóknál takarásként lerakásra. A szennyvízcsatorna hálózatok fejlesztésével egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíziszapok hasznosítása, illetve ártalmatlanítása nem megoldott. Tekintettel arra, hogy a csatornázás előrehaladásával és a szennyvíztisztító telepek létesítésével, illetve korszerűsítésével a keletkező szennyvíziszap mennyiségében csökkenés nem várható az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, valamint az Országos Szennyvízelvezetési és Tisztítási Programmal összhangban el kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb

17

arányban biztosítható legyen. Előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni. Építési, bontási hulladék: Az OHT adatai alapján, a régióban éves szinten 467.700 tonna mennyiségben keletkezik építési és bontási hulladék. Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával (útalapba történő elhelyezés) a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik (Nyíregyháza Városüzemeltetési Kht., Debmut Rt., és Komplex-D Kft.), melyek összkapacitása: kb. 25000 t/év. Fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (kb. 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat többnyire a keletkezési helyükhöz közel felhalmozzák, vagy a helyi hulladéklerakón elhelyezik. Az építési-bontási inert hulladékok lerakására szolgáló inert hulladék lerakó építése néhány helyen tervezési szinten jelent meg. Tervezett inert hulladéklerakó helyszíne Hajdúszoboszló, kapacitása: 50.000 tonna. Az építési törmelék kezelése a komposztáló telepekhez hasonlóan a regionális központokban, az átrakó állomásoknál és a kistérségi lerakókon fog működni (Barabás, Demecser, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kisvárda, Mátészalka, Nagyhalász, Nyírbátor, Nyíregyháza, Szakoly, Tiszavasvári, Tiszaszentmárton, Újfehértó, Vásárosnamény), összesen kb. 156.000 tonna/év tervezett kapacitásal. 1.2 Veszélyes hulladék: A régióban található veszélyes hulladék hasznosításával (biogáz előállítás – AKSD Kft., Városüzemeltetési Kht.; komposztálás – AKSD Kft., ICN Magyarország Rt.; újrahasznosítás, semlegesítés, fémvisszanyerés, egyéb hasznosítás – Daewoo MGM Rt., Debreceni Vízmű Rt., Hajdukomm Kft., HTTV Kft., Kristály-99 Kft., MOL Rt. TVM Rt., TRT-2000 Kft., Caroflex Fékbetétgyár, Carl-Zeiss Hungária Kft. Mátészalka, Városüzemeltetési Kht. Nyíregyháza stb.) foglalkozó létesítmények összkapacitása (kezelésre átvehető mennyiség): 56.958 tonna/év. Fentieken túl a régióban vannak olyan vállalkozások is, melyek saját veszélyes hulladékainak hasznosítását végzik engedéllyel. A régióban energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetéssel 3 vállalkozás foglalkozik (Hajdukomm Kft., ICN Magyarország Rt., Jósa András Kórház Nyíregyháza), mely létesítmények összkapacitása: 6.700 tonna/év. A régióban egy tervezett veszélyes hulladék égetőről van tudomásunk (Green-World Kft. – PEPS berendezés), melynek tervezett kapacitása: 3577 tonna/év. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (lerakására) – állati eredetű veszélyes hulladékok esetén – Debrecenben és Tószegen, összesen 25.500 tonna kapacitású létesítmény szolgál, a szabad kapacitás jelenleg: 7639 tonna. A régióban található továbbá egy 45.000 m3 kapacitású veszélyes hulladék lerakó (Debrecen-Szikgát), melynek szabad kapacitása: kb. 15.000 m3, főként szennyezett talaj, továbbá egy salak lerakó (Tiszavasvári salak lerakó) 3300 m3 kapacitással, azonban ide csak az ICN Magyarország Kft. saját hulladéka helyezhető el. Tervezés alatt áll egy fúrási iszap lerakó 2x15.000 m3 tervezett kapacitással (Csökmő). Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladék égető 1 db van a régióban (Kátai Gábor Kórház Karcag), mely elsősorban egészségügyi hulladékot éget és kapacitása 100 tonna/év.

18

1.3 Kiemelten kezelendő hulladék áramok: Csomagolási hulladék: Az Észak-alföld régióban jelenleg 6 cég specializálódott a csomagolási hulladék válogatására, illetve hasznosítására. Ezen létesítmények összkapacitása: kb. 58.000 t/év. Tervezett hulladékválogató létesítmény a régióban 4 db van (Kétpó, Debrecen, Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu), melyek a régióban szelektíven összegyűjtött települési jellegű hulladékok további válogatását, hasznosításra történő előkészítését fogják végezni. Biológiailag lebomló szerves: A biológiailag lebomló hulladékok hasznosítását és kezelését a régióban jelenleg 3 létesítményben végzik, melyek összkapacitása: 49.000 tonna/év. A kezelt hulladékok mennyisége 28.870 tonna volt, tehát kihasználtságuk kb. 60%-os. A meglévő létesítményeken túl tervezés alatt áll 7 db kistérségi komposztálótelep kiépítése (Szolnoki, Törökszentmiklósi kistérségek; Kisújszállás és térsége; Tisza-tavi térség; Debreceni térség; Hajdúböszörményi térség; Berettyóújfalu térsége) összesen 53.000 tonna/év tervezett kapacitással, valamint 14 db nyitott rendszerű komposztáló telep (Barabás, Demecser, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kisvárda, Mátészalka, Nagyhalász, Nyírbátor, Szakoly, Tiszavasvári, Tiszaszentmárton, Újfehértó, Vásárosnamény) és 1 db zárt rendszerű komposztáló telep (Nyíregyháza) létesítése, összesen 59.100 tonna/év tervezett kapacitással. Távlati tervként szerepel a Regionális Hulladéklerakók komposztálókkal való kiegészítése a Jásztelki, valamint a Tiszazugi Regionális Hulladéklerakók esetében. Konkrét tervek ezekre még nincsenek. Hulladék olajok: Az Észak–alföld régió területén 2001-ben keletkezett hulladék olajok mennyisége (HAWIS): 11.508 tonna. A régióban keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte teljes mennyiségben a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi finomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül egyrészt a Dorogi hulladékégető Kft-hez, másrészt egyéb a régióban található égetőkhöz kerül. A hulladékolajok hasznosításával a régióban jelentősebb mértékben két cég foglalkozik: az AKSD Kft. biogázt állít elő FTV eljárással fáradt olajjal szennyezett hulladékokból, a HTTV Kft. pedig formaleválasztó emulziót állít elő ”Csanol”eljárással. Hulladékolajok hasznosítását, kezelését, ártalmatlanítását a régióban 9 cég végzi, összesen kb. 26.000 tonna kapacitással. PCB és PCT tartalmú hulladékok: A régióban 3 telephelyen történik PCB/PCT tartalmú hulladék begyűjtése. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény a régióban nincs. Akkumulátorok, elemek: Az adatok elemzéséből kiderül, hogy a régióban begyűjtött akkumulátor mennyisége (4.710 t; 20 db begyűjtő vállalkozás adatszolgáltatása) lényegesen magasabb a termelők bevallásában szereplő mennyiségnél (736,6 tonna; HAWIS), sőt ez a tendencia megyénkénti összehasonlításban is igaz. A magyarázat az, hogy egyrészt igen jelentős a régión kívüli begyűjtés, illetve a lakossági összegyűjtés is működik. Az adatok alapján jelentős eltérés van a területünkön forgalomba hozott (200 tonna; KSH) és a begyűjtött hulladék mennyisége (kb. 10 tonna; HAWIS) között. A forgalomba kerülő elemek töredéke kerül begyűjtésre.

19

A régióban az akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. Gumiabroncs hulladék: A régión belül Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott, jellemző ártalmatlanítási megoldás a kommunális szilárd hulladéklerakón történő elhelyezés. A gazdasági és magán szférában egyaránt a gumihulladék felhalmozása a jellemző, melyre azonban adatok nincsenek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a begyűjtést a Városüzemeltetési Kht. Nyíregyháza végzi, a 2001. évben begyűjtött hulladék mennyisége: 915 tonna. A begyűjtésre kerülő mennyiségből 339 tonna kerül hasznosításra (gumiőrlemény előállítása, Tímár) éves szinten. Tervezett létesítmény Polgáron egy gumiégető, energia hasznosítással 17.000 tonna/év kapacitással. Kiselejtezett gépjárművek: A régióban a felügyelőségek által végzett felmérés alapján 31 db kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás (autóbontó) működik. A felmérés szerint a régióban ezek a vállalkozások 1.856 db gépjárművet bontanak éves szinten. A KSH adataiban szereplő kiselejtezett gépjármű mennyiség (10.942 db, KSH, 2001.) lényegesen magasabb a felsorolásban szereplő autóbontók által megadott darabszámnál. Ez adódhat az autóbontók hiányos felméréséből, az autóbontó vállalkozások által szolgáltatott adatok nem megfelelőségéből, illetve a KSH túlzó felméréséből. Elektronikai hulladékok: A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban csak Törökszentmiklóson történik az Electrolux Lehel Kft.-nél. A 2001-ben begyűjtött mennyisége a régióban működő begyűjtőkön (4 db) és a kereskedelmi hálózaton keresztül 70.429 db volt, melyből 70.000 db-ot bontottak szét haszonanyagok és a veszélyes hulladékok (R11, R12) kinyerése céljából. Az ország egyetlen selejt hűtőszekrény bontásával, ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozása a jelenlegi telephelyén, a jelenlegi feldolgozó gépsorán kapacitás növelésre nem képes. A jelenleg begyűjtött mennyiség gyakorlatilag a teljes kapacitását leköti. Egészségügyi hulladékok: A régióban az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása alapvetően azok égetését jelenti. A régióban 2001-ben keletkezett és bejelentett egészségügyi veszélyes hulladéknak közel 60%-a a régión belül, 40%-a pedig a régión kívül került ártalmatlanításra. A régióban meglévő, 4 db egészségügyi hulladékok égetését végző létesítmény (2 db veszélyes hulladék égető – ICN Magyarország Rt., Hajdukomm Kft., és 2 db kórházi égető – Jósa András Kórház Nyíregyháza, Kátai Gábor Kórház Karcag) összkapacitása: 6.840 tonna/év. A kórházi égetők a rendelkezésükre álló kapacitás (360 t/év) közel 80%-át használják ki jelenleg. A kapacitásokat illetően változást jelenthet, hogy 2005. július 30.-ig a működő hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. Állati eredetű hulladékok: Az egyéni gazdálkodók a régióban keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezik el esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek Felügyelőségekre. (Ezt a mennyiséget becsülni sem lehet.) Ez magyarázza azt, hogy pl. a KSH alapján számolt, vágóhidakról kikerülő hulladékmennyiségnek (66183 tonna/év) csak a fele a gazdálkodó szervezetek által bejelentett mennyiség (34.813 tonna; HAWIS).

20

A bejelentett, összes állati eredetű hulladék mennyisége: 44.022 tonna. A régióban a keletkező állati eredetű hulladékoknak jelentősebb részét – mely a legtöbb településen kihelyezett ATEV konténerekben kerül összegyűjtésre – az ATEV Rt. állatfajtára (kérődzők, baromfi) specializálódott üzemeiben (Debrecen, Szikszó) dolgozzák fel. A Debreceni ATEV létesítmény kapacitása: 50.000 tonna/év, 2001. évben a régión belülről 18.840 tonna, a régión kívülről pedig 28.000 tonna mennyiség került kezelésre. A SZATEV fehérjefeldolgozó üzemének (Zagyvarékas) kapacitása 10.000 tonna/év. Növényvédőszer és csomagoló eszközeik hulladéka: Növényvédőszerek és csomagolásuk begyűjtésével 3 vállalkozás, ártalmatlanításával (égetés) egyetlen vállalkozás foglalkozik a régióban. A veszélyes hulladék égető létesítmény (Hajdukomm Kft. Debrecen) kapacitása: 1.400 t/év.

21

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 1. Csökkentési célok: 1 Települési szilárd hulladék: ⇒ Csökkenteni kell a lerakásra kerülő települési hulladékok mennyiségét. 2008-ban a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége a jelenlegi mennyiség (503.400 tonna) 75 %-a legyen, vagyis 377.550 tonna települési szilárd hulladék kerülhet lerakásra. Határidő: 2008. december 31. ⇒ Csökkenteni kell a települési szilárd hulladékokban található veszélyes hulladék mennyiségét 1 %-ról 0,5 %-ra. Határidő: 2008. december 31. ⇒ A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75 %-ára, 2007-ig 50 %-ára kell csökkenteni. Határidő: 2004. július 1. 2007. július 1. ⇒ Be kell vezetni a települési szilárd hulladékokban lévő biológiailag lebomló szerves hulladékok szelektív gyűjtését. Határidő: 2004. július 1. Települési folyékony hulladék: ⇒ Az illegális és környezetszennyező települési folyékony hulladék leürítőhelyeket meg kell szüntetni, párhuzamosan az új, korszerű szennyvíztisztító létesítmények kialakításával és a csatornázás fejlesztésével. Határidő: 2007. december 31. Felhalmozott hulladékok: ⇒ A felhalmozott hulladékmennyiségeket csökkenteni kell, a megfelelő hasznosító, illetve ártalmatlanító lehetőségek felmérésével és a szükséges kapacitások kialakításával. Határidő: 2008. december 31. 2. Hasznosítási célok: Nem veszélyes hulladék ⇒ A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves hulladék teljes mennyisége a tervezési időszak végére kerüljön vissza természetes biológiai körforgásba. Ennek érdekében másodlagos feldolgozási és komposztálási kapacitás kialakítása szükséges. Határidő: 2008. december 31. Kiemelt hulladék áramok ⇒ A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25 % legyen. 2005-ben várhatóan a régióban 134.859 tonna csomagolási hulladék keletkezik: ebből 67.429,5 tonna csomagolási hulladékot kell hasznosítani. Ezen belül 25 %-os aránnyal számolva 16.857,3 tonna csomagolási hulladékot kell anyagában hasznosítani. Ennek megfelelően a 2005-ben

22

keletkező csomagolási hulladék mennyiségéből minimum 2022,8 tonna műanyag és 2124 tonna üveg csomagolási hulladékot anyagában kell hasznosítani. Határidő: 2005. július 1. ⇒ Települési szilárd hulladéklerakókon meg kell szüntetni a használt egész gumiabroncs lerakását. Határidő: 2003. július 1. ⇒ Települési szilárd hulladéklerakókon meg kell szüntetni az aprított használt gumiabroncs lerakását. Határidő: 2006. július 1. ⇒ El kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen. Előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni. Határidő: 2008. december 31. ⇒ A felhalmozott hulladékok (használt gumiabroncs, építési, bontási hulladékok stb.) hasznosítási lehetőségeit (régión belül és kívül is) fel kell mérni. Határidő: 2005. december 31. ⇒ A járművek bontásából származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását az OHT-ban előírtak szerint, együttesen 85 tömeg%-ban (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 80 tömeg%-ban) kell biztosítani. Határidő: 2006. január 1. 3. Kapacitás növekedés: 3.1 Nem veszélyes hulladék Települési szilárd hulladék: ⇒ A környezetvédelmi jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásával és rekultiválásával párhuzamosan 7 db regionális települési szilárd hulladéklerakó kialakítása szükséges. Határidő: 2008. december 31. ⇒ A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése érdekében a meglévő gyűjtőszigetek számát növelni kell a jelenlegi 285-ről 400-ra. Határidő: 2006. december 31. ⇒ A már meglévő kistérségi és regionális, valamint a tervezés alatt álló regionális hulladéklerakókkal együtt 12 db begyűjtő-körzet kialakítása szükséges a komplex települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása érdekében. Határidő: 2008. december 31. ⇒ 25 db hulladékgyűjtő udvart kell kialakítani – a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – a fenti célok elérése érdekében. Határidő: 2008. december 31.

23

⇒ A komplex rendszer hatékony és gazdaságos működtetése érdekében 7 db új átrakó állomás létesítése szükséges a régióban. Az átrakó állomásokat tömörítő berendezésekkel is fel kell szerelni. Határidő: 2008. december 31. ⇒ A kitűzött hasznosítási célok miatt 7 db új hulladékválogató létesítmény kialakítását tervezzük, a feldolgozó háttéripar igényeinek a kielégítése céljából. Határidő: 2008. december 31. ⇒ A települési szilárd hulladékkezelési rendszer keretében, de nem kizárólag a háztartásokban keletkező biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítására, 22 db komposztáló telepet kell kialakítani. Határidő: 2008. december 31. ⇒ Szintén a települési szilárd hulladékkezelési rendszerhez kapcsolódóan 15 db építésibontási hulladék kezelő létesítmény kialakítása áll jelenleg tervezés alatt a régióban. Határidő: 2008. december 31. Települési folyékony hulladék: ⇒ A régióban már meglévő és leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telepek települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának 100%-os kihasználását meg kell oldani. A leürítő műtárggyal nem rendelkező szennyvíztisztító telepeken, ahol műszaki és technológiai szempontból az megoldható, leürítő műtárgyak kialakítása szükséges. Határidő: 2007. december 31. Települési szennyvíziszap: ⇒ A mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban történő biztosításához előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek, illetve a szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni. Határidő: 2008. december 31. Építési, bontási hulladékok: ⇒ A nem hasznosított és jelenleg felhalmozott építési, bontási hulladékok hasznosítására jelenleg 15 db építési-bontási hulladék kezelő és 1 db inert hulladék lerakó létesítmény kialakítása áll tervezés alatt a régióban. Szükséges azonban a további hasznosító, feldolgozó kapacitás igények és lehetőségek felmérése, illetve azok kialakítása. Határidő: 2008. december 31. 3.2 Kiemelt hulladék áramok Csomagolási hulladék: ⇒ A csomagolási hulladékok jogszabályban előírt hasznosítási arányok (50%) eléréséhez egy átfogó begyűjtési, visszagyűjtési rendszer kialakítása szükséges. Ehhez részben a lakossági szelektív gyűjtést kell teljes körűvé tenni, illetve fel kell mérni a már meglévő hasznosító, feldolgozó kapacitásokat és a további igényeket. Határidő: 2005. július 1. 2008. december 31.

24

Biológiailag lebomló szerves hulladék: ⇒ Az elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező nagy mennyiségű szerves hulladékoknak a másodlagos feldolgozási lehetőségeinek felmérése és komposztálási kapacitások kialakítása szükséges. Határidő: 2004. június 30. 2007. december 31. Hulladék olajok: ⇒ A lakosságnál keletkező hulladék olajok begyűjtését össze kell kapcsolni a már meglévő begyűjtő rendszerrel. Határidő: 2005. december 31. PCB és PCT tartalmú hulladékok: ⇒ Fel kell mérni a PCB és PCT tartalmú berendezések mennyiségét, a régión kívüli ártalmatlanító kapacitás mértékét, valamint, hogy a régióban meglévő begyűjtő hálózat kapacitása elegendő-e a begyűjtés jogszabályban előírt határidőre történő elvégzésére. Határidő: 2006. december 31. Akkumulátorok, elemek: ⇒ Fel kell mérni az akkumulátorokat és elemeket forgalmazó cégeket, forgalmazó helyeket. Határidő: 2004. június 30. ⇒ Elsősorban a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére, a forgalmazó helyeken a csere és visszavételi kötelezettségnek megfelelően, a jogszabályban előírt formában kell a begyűjtőhelyeket és a begyűjtő rendszert kialakítani. Határidő: 2004. december 31. Gumiabroncs hulladék: ⇒ A már meglévő és tervezett hasznosító, feldolgozó kapacitásokon túl szükséges a felhalmozott és folyamatosan keletkező gumihulladék kezelésére a további hasznosítási igények és lehetőségek felmérése, ezzel párhuzamosan a begyűjtő rendszert átfogóbbá, teljes körűvé kell tenni. Határidő: 2005. december 31. ⇒ Régiós szinten 1 db 17.000 tonna/év kapacitású villamosenergia-hasznosítással történő gumiégető berendezés létesítése szükséges. Határidő: 2008. december 31. Kiselejtezett gépjárművek: ⇒ A régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek teljes mennyiségének kezelésére alkalmas, korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított bontótelepeket kell létrehozni. A meglévő bontók közül a jogszabályi követelményeknek nem megfelelőket pedig meg kell szüntetni. Határidő: 2005. december 31. Elektronikai hulladékok: ⇒ Fel kell mérni az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét. Határidő: 2004. június 30.

25

⇒ Fel kell mérni, továbbá a hulladékká vált elektronikai berendezések visszavételi és begyűjtési rendszerének kialakítási lehetőségeit. Határidő: 2005. június 30. Egészségügyi hulladékok: ⇒ Az egészségügyi intézmények mellett - az egészségügyi hulladékok kezelésére vonatkozó 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletnek megfelelően - biztosítani kell a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék rendszeres begyűjtését és kezelését is. Ahol a rendeletben megadott 48 órán belül a fertőző hulladékok elszállítása nem megoldható, ott a hűtve tárolás kialakítása az elérendő cél. Határidő: 2004. január 1. Állati eredetű hulladékok: ⇒ Az állati eredetű hulladékok begyűjtő rendszerének részeként közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelelő, hűthető gyűjtőhelyek kialakítása szükséges. Határidő: 2008. december 31. Növényvédőszer és csomagolásainak hulladéka: ⇒ A lakosságnál keletkező növényvédőszer maradékok és csomagolási hulladékok, melyek mennyiségére vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre, elkülönített gyűjtését meg kell oldani. Határidő: 2008. december 31. 4. Illegális tároló, kezelő és lerakó telep fejlesztése ⇒ Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladéktárolók és korszerűtlen lerakók bezárásra, felszámolásra illetve az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek. Határidő: 2008. december 31. ⇒ A jelenleg működő hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. Határidő: 2005. július 30. ⇒ Az állati hulladék dögkutakba illetve hullatemetőkbe történő elhelyezését meg kell szüntetni, a lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét pedig a feldolgozás, a komposztálás és az égetés növelésével minimalizálni kell. Határidő: 2005. december 31.

26

VII.Cselekvési program Az ipari és mezőgazdasági tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségére és minőségére vonatkozóan az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, valamint egy számítógépes adatbázis kifejlesztésével a szükséges alapadatok bázisát létre lehet hozni. Ugyancsak megbízható adatokat lehet összegyűjteni a települési hulladékokról, amennyiben a hasznosító és ártalmatlanító létesítmények üzemeltetői kötelező adatszolgáltatás keretében, egységes rendszer szerint regisztrálják és továbbítják a települési hulladékokat érintő adatokat. A megfelelő adatbázis felépítését és üzemeltetését az alábbi jogi eszközökkel lehet elérni: Jogi eszközök ⇒ A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló végrehajtási rendelet megalkotása és kihirdetése felelős: KvVM határidő: 2003. második félév ⇒ a hulladékok országos nyilvántartását szolgáló számítógépes adatbázis kifejlesztése felelős: KvVM határidő: 2004. első félév ⇒ a hulladék komposztálásának technikai követelményeit tartalmazó végrehajtási rendelet megalkotása és kihirdetése felelős: KvVM határidő: 2003. második félév ⇒ a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország területén történő átszállításáról szóló rendelet megalkotása és kihirdetése felelős: KvVM határidő: 2003. második félév ⇒ a hulladékszállítókat és a szállítójegyeket rögzítő számítógépes adatbázis kifejlesztése felelős: KvVM határidő: 2004. első félév ⇒ a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetőségek alkalmazásának részletes szabályairól szóló végrehajtási rendelet megalkotása és kihirdetése felelős: KvVM határidő: 2003. második félév 1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok A hulladékgazdálkodás területén tevékenykedő hatóságok, önkormányzatok, intézmények, egyetemek, főiskolák, civil szervezetek feladata a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése, a lakosság tájékoztatása, módszerfejlesztés és kutatással-fejlesztéssel foglalkozó programok létrehozása, fenntartása és kiterjesztése.

27

A jogszabályokban foglalt előírások, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak, valamint a regionális hulladékgazdálkodási tervek céljainak elérése és programjainak végrehajtása a környezetvédelmi felügyelőségek koordináló szerepével közös érdekünk. Ennek megvalósítása és a végrehajtás ellenőrzése csak akkor lehet eredményes, ha a meglévő intézményekben mind létszám, mind technikai fejlesztés megy végbe. Továbbá, a hulladékgazdálkodási tervezés érdekében, célszerű egy új koordináló szervezet felállítása, mely a jogszabályi kötelezettségek által előírt hatósági munkától mentes, gazdasági alapokra helyezett, piacorientált módon képes a tervezési mechanizmus felépítésére és működtetésére. Az oktatási, képzési és kutatási-fejlesztési programok kidolgozásában és elindításában nagy szerepet kell vállalniuk az egyetemeknek, főiskoláknak, szakmai szervezeteknek, melyhez segítséget nyújtanak a környezetvédelmi felügyelőségek. 2. Konkrét programok 2.1 Kiemelt hulladékáramokat érintő programok: Csomagolási hulladékokat érintő programok: ⇒ „Válogasd külön a szemeted!” program – a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetése felelős: Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás, hulladéklerakók üzemeltetői, megyei önkormányzatok ideje: 2003. negyedik negyedév ⇒ „Használd többször a reklámszatyrot!” akció felelős: nagy bevásárlóközpontok, áruházláncok ideje: 2004. januárjától kezdve ⇒ „Műanyagot műanyagból” program felelős: műanyag csomagolóanyagot gyártók, csomagolóanyag gyártók szövetsége ideje: 2005. januárjától kezdve ⇒ „Visszaváltható üveg” akció – üveg csomagolási hulladék újrahsználata felelős: palackozó cégek, üdítőital gyártók, csomagolóanyag gyártók szövetsége ideje: 2005. januárjától kezdve Biológiailag lebomló szerves hulladékot érintő programok: ⇒ „Komposztáljunk együtt!” lakossági program – a házi komposztálás meghonosítása és elterjesztése felelős: települési önkormányzatok, hulladéklerakók üzemeltetői, civil szervezetek ideje: 2005. első negyedév ⇒ „Szerves anyagból komposzt!” program – a mezőgazdasági tevékenység során keletkező szerves anyag hasznosítása komposztálással, mezőgazdasági vállalkozások figyelemfelhívó kampánya felelős: agrárkamarák, falugazdászok, piacok, zöldség- gyümölcs elárusító helyek ideje: 2004. első negyedév

28

⇒ „Zöld Energia Program” – szennyvíziszap komposztálása biogáz kinyeréssel felelős: szennyvíztisztító telepek ideje: 2008. december 31. ⇒ „Fahulladék program” – fahulladék és fűrészpor energiahasznosítással történő ártalmatlanítása felelős: erdőgazdaság, fűrészüzemek ideje: 2008. december 31. Hulladék olajokat érintő programok: ⇒ „Benzinkutak és autószerelő műhelyek, mint fáradt olaj begyűjtő pontok” – a lakosságnál keletkező fáradt olaj begyűjtését szolgálja felelős: benzinkút üzemeltetők, autószerelő műhelyek ideje: 2005. első félév Akkumulátorokat és elemeket érintő programok: ⇒ „Új akkumulátort és elemet csak használtért cserébe” – a selejt akkumulátorok illetve elemek visszagyűjtési kötelezettség érvényesítését szolgáló program felelős: akkumulátorokat és elemeket gyártó és forgalmazó cégek, bevásárló központok, áruházláncok ideje: 2004. második félév Gumiabroncsot érintő programok: ⇒ A gumiabroncs egészben illetve darabolt formában történő lerakását tiltó célok megvalósulása érdekében figyelem felhívó kampány szervezése a hulladéklerakók üzemeltetői, valamint a lakosság részére felelős: környezetvédelmi felügyelőségek, települési önkormányzatok ideje: 2003. második félév, 2005. első félév ⇒ A gumiabroncs be- és visszagyűjtési rendszerének kiépítése felelős: gumiabroncs forgalmazók, gumiszerelő műhelyek ideje: 2005. január 1. ⇒ Használt gumiabroncs újrahasznosításából származó termékek népszerűsítése, piacteremtés felelős: civil szervezetek, környezetvédelmi felügyelőségek ideje: 2006. első féléve Kiselejtezett gépjárművek: ⇒ Korszerű autóbontó telepek kialakítása – az EU előírásainak megfelelő és a régiós igényeket kielégítő autóbontó telepek kialakítása, a megfogalmazott hasznosítási célok elérése érdekében. felelős: autóbontók, hulladékhasznosító szervezetek, autószerelő vállalkozások ideje: 2006. január 1.

29

Elektronikai hulladékok: ⇒ Adatgyűjtési program a keletkező és a felhalmozott elektromos és elektronikai berendezések felmérésére felelős: környezetvédelmi felügyelőségek, forgalmazók és gyártók ideje: 2004. június 30. ⇒ „Működésképtelen vagy régi berendezésért cserébe újat” – tovább már nem használható vagy korszerűtlen elektromos és elektronikai berendezések begyűjtését szolgáló program illetve a gyártói felelősség érvényre juttatása felelős: az elektronikai berendezések gyártói és forgalmazói ideje: 2005. december 31. ⇒ Feldolgozó kapacitás meghatározása és a másodnyersanyag feldolgozását végző háttéripar alapjainak a megteremtése felelős: gyártók, szakmai szervezetek ideje: 2007. december 31. Egészségügyi hulladékokat érintő programok: ⇒ Magán orvosi praxisok számára figyelemfelhívó kampány szervezése felelős: városi és megyei ÁNTSZ-ek ideje: 2003. második féléve Állati eredetű hulladékokat érintő programok: ⇒ Dögkutak bezárása – a jogszabályokban előírtaknak megfelelően felelős: dögkutak üzemeltetői, települési önkormányzatok, állategészségügyi hatóságok, környezetvédelmi felügyelőségek ideje: 2005. december 31. ⇒ Korszerű, az EU irányelveinek megfelelő, hűthető gyűjtőhelyek kialakítása felelős: települési önkormányzatok, állategészségügyi állomások, környezetvédelmi felügyelőségek ideje: 2008. december 31. Növényvédőszerek és csomagolásuk: ⇒ A háztartásokban és hobbikertekben keletkező növényvédőszer maradékok és csomagolásuk megfelelő körülmények közötti elhelyezése felelős: falugazdászok, civil szervezetek, megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, környezetvédelmi felügyelőségek ideje: 2007. december 31. A fentiekben megfogalmazott cselekvési programok sikeres végrehajtása érdekében gazdasági ösztönző rendszerek továbbfejlesztése és új eszközök bevonása, valamint új módszerek kidolgozása szükséges.

30

Gazdasági ösztönzők ⇒ hulladéklerakási adó bevezetése felelős: települési önkormányzatok ⇒ hulladékgazdálkodási célfeladatokat szolgáló pénzalapok létrehozása felelős: települési önkormányzatok, megyei önkormányzat ⇒ hulladék begyűjtést, szállítást, hasznosítást elősegítő pályáztatási rendszer kialakítása felelős: megyei önkormányzatok

31

Települési szilárd hulladék kezelő körzetek Regionális hulladékkezelő körzet

Lakosság (fő)

Összesen (1000 t/év)

Lakossági (1000 t/év)

Intézményi (1000 t/év)

Közterülettisztításból származó (1000 t/év)

Kétpói

187 299

66,33

49,72

16,01

0,60

Tisza-tavi

40 792

6,34

5,58

0,60

0,16

Jászsági

82 776

21,80

19,34

2,28

0,18

Tiszazugi

47 784

10,76

10,27

0,45

0,04

Hunyadfalvi

9 392

2,67

4,16

0,21

0,00

23 432

8,58

5,19

3,11

0,28

Debreceni

322 187

145,67

78,75

55,96

10,96

Berettyóújfalui

91 374

20,41

15,32

3,71

1,38

Hajdúböszörményi

115 406

37,75

29,38

4,86

3,49

Kisvárdai

126349

34,31

21,48

9,49

3,34

Mátészalkai

127196

33,56

22,96

5,46

5,13

Nyíregyházi

329250

107,13

75,53

25,93

5,67

1 503 237

495,31

337,68

128,07

31,23

Karcagi

összesen

1. sz. melléklet

32