Regionális Gazdaságtan modul Bevezetés OKTATÓ: BACSI ZSUZSANNA (
[email protected])) EGYETEMI DOCENS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK
KÖVETELMÉNYEK, TEMATIKA
1
Ajánlott irodalom: • Tanszéki honlapról a félév folyamán letölthetı PPT tananyag: (http://www.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/Tantárgyak.htm oldal Bacsi Zsuzsanna tárgyai - Regionális Gazdaságtan MSc modul cím alatt) • Lengyel I. - Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. DialógCampus, Budapest-Pécs, 2004. • Lengyel I.: Verseny és területi fejlıdés. JATEPress, Szeged, 2003. (internetrıl letölthetı: http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/konyv6.html)
• Rechnitzer J.- Smahó M.: Regionális politika. HEFOP tankönyv, 2007.
Tantárgyi követelmények: • óralátogatás TVSZ szerint • Értékelés Írásbeli vizsgadolgozat
2
1
Regionális gazdaságtani alapismeretek - Tematikája:
Az 1. témakör:
1. Bevezetés: a regionális tudomány alapfogalmai 2. Telephelyválasztási döntések, vonzáskörzetek lehatárolása 3. Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint, térkapcsolatok mutatószámai 4. A regionális tıkeáramlás sajátosságai – agglomerálódás, klaszterek, innováció szerepe 5. Az emberi erıforrás interregionális mobilitása 6. A regionális fejlettség indikátorai, mutatószámai, a régiók fejlettségének tényezıi, a regionális versenyképesség piramis modellje 7. Európa régiói – társadalom, gazdaság, közigazgatás; regionális erıközpontok, az EU regionális politikája 3
A 2. témakör:
Régiók versenyképessége Tematikája:
1. Régiók versenyképessége: a versenyképesség fogalma, értelmezése, típusai, kompetitív elınyök, a gazdaság és a vállalkozások versenyképességének értelmezése és eltérései, az üzleti környezet elemei 2. A regionális versenyképesség értelmezése az EU-ban:; régiók eltérı típusai a gyakorlatban: ipari, szolgáltató és rurális régiók, régiók sikerességének tényezıi, a versenyképesség 3szintő modellje.
4
2
Regionális politika alapjai - Tematikája:
A 3. témakör:
1. A regionális politika tárgya, célja, alapfogalmai 2. A területi politika jellemzıi a különbözı gazdaságpolitikákban 3. A tradicionális regionális politika jellemzıi 4. A kínálatorientált, a keresletorientált és a posztmodern regionális politika 5. Magyarország térszerkezetének átalakulása a 90-es évektıl az EU-csatlakozásig 6. Magyarország regionális politikája az EU csatlakozástól napjainkig, NFT I. és ÚMFT. 5
Regionális Gazdaságtan modul 1. témakör
Regionális gazdaságtani alapismeretek
6
3
1) BEVEZETÉS: A REGIONÁLIS TUDOMÁNY ALAPFOGALMAI Mivel foglalkozik a regionális gazdaságtan? Az emberi társadalom alapfunkciói térbelisége Regionális földrajz: egy adott térség sajátosságainak leírása Regionális gazdaságtan: mögöttes törvényszerőségek feltárása – Tárgya: A gazdaság általános törvényszerőségei térbeli érvényesülése, mozgástörvényei, pénzbeli mutatókkal dolgozik. Regionális tudomány: integratív tértudomány, a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmai, elméletei és módszerei (térgazdaságtan, területi gazdaságtan, spatial economics) Története: viszonylag új tudomány – a XIX szd. végén jelenik meg a térszemlélet II. világháború után: a régió fogalma 1954: Walter Isard, regionális tudomány 1970-es évek: fordista nagyipari központok hanyatlása, területi egyenlıtlenségek élezıdése, a regionális tudomány gyors fejlıdése fontosabb mővelıi: von Thünen, Alfred Weber, Lösch, Isard, Christaller, Bourdieu, Richardson,Hoover, Krugman, G. Benko, stb.. Magyarországon a 1980-as évektıl : Enyedi György, Horváth Gyula, Rechnitzer János, Nemes-Nagy József, ..... MTA RKK, JPTE Pécs,....Tér és Társadalom c. folyóirat, Területi Statisztika c. folyóirat, stb.
7
Fontosabb vizsgálati irányai – szaktudományos, ill. aktuálpolitikai: i, regionális kohézió, gazdasági, politikai, kulturális tényezık ii, területfejlesztési intézményrendszer, szereplık – önkormányzatok szerepe iii, növekedési központok, innovációs lánc regionális alapelemei iv, a gazdaság térbeli átrendezıdésének folyamata v, az EU-beli regionális politika cél és eszközrendszere vi, határtérségek, Eurorégiók, kisebbségi kérdések 8
4
A régió fogalma: • „ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmigazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás” (Benko) EUROSTAT definíciók: a régió: 1. Olyan földterület, tér, hely, amelynek többé-kevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzıi vannak; 2. Országrész, stb. Két fontos szempont a definícióban: • Térségi lehatárolás egy vagy több kritérium alapján • Adminisztratív célú felhasználás nemzetállam alatti szinten.
Régiók lehatárolásának alapja: • Fizikai jellemzık: Táj, éghajlat • Kultúra: Nyelv, etnikai hovatartozás, közös történelem • Természetes határok: Folyók, hegyek, vízpartok, erdık, mocsárvidék • Történelmi határok • Közigazgatási határok 9
A régiók típusai • homogén régió (homogeneous region): – a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül).
• csomóponti régió (nodal region): – a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza.
• politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): – egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók) 10
5
A NUTS rendszer (EU) 3 szint (népességszám szerint) + 2 lokális szint
Az egyes szintek átlagos mérete
EU-15 országok Új tagországok Az egyes szintek területi egységeinek száma.
1. szint
2. szint
3. szint
EU-15 országok
72
214
1098
Új (2004-es) tagországok
17
41
123
BU + RO
3
14
70
11
NUTS 2 – szintő régiók Magyarországon
NUTS 3: megye NUTS 4: kistérség NUTS 5: település
12
6
13
A régiók közti eltérések alapvetı okai • a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök – bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erıforrások nem tökéletes oszthatósága • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre Két oktípus: • eltérı természeti adottságok, valamint • a gazdasági tevékenység hatásai 14
7
Egy pont – gazdaság és térgazdaság • • • •
Egy pont”- gazdaság alapmodellje: egyetlen piacot tételez fel, minden árunak egyetlen ára van, azonos az árszínvonal mindenki számára, a termelı a vele azonos terméket elıállítóval, illetve a helyettesítı termék elıállítójával versenyez. az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások határozzák meg –átlag! a gazdasági szereplık azonosan reagálnak a gazdasági eseményekre a fentiek miatt egyensúly alakul ki a gazdaságban „Egy-pont” gazdaság Térbeli gazdaság
• • • • • • • • •
Piaci ár Ráfordítás Verseny Gazdasági reakciók Informáltság Magatartás Fogyasztói preferenciák Helyettesíthetıség Gazdasági egyensúly
egységes átlagos tökéletes azonosak tökéletes racionális homogének korlátlan általános egyensúly
térben osztott térben eltérı tökéletlen (monopolisztikus) eltérıek térben eltérı (térbeli aszimmetria) térben korlátozott racionalitás térben inhomogének térben korlátozott térben parciális egyensúly 15
A regionális mikroökonómia alapkérdései Két nagy vizsgálati terület: - a telephelyelméletek: a gazdasági tevékenységek elkülönült térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezık (minimális szállítási költség) - a tevékenységek térbeli eloszlásának elemzése: a gazdasági tevékenységek térbeli kapcsolódásai, egymásra hatásai (agglomerációk, klaszterek) 16
8
Telephely-elmélet A gazdaság alapegységét jelentı döntéshozó ( vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény) telephelyválasztási döntését befolyásolja: • A döntéshozó (termelı, munkavállaló, lakástulajdonos, állami intézmény) számára fontos erıforrás-típusok elérhetısége, hozzáférhetısége, ennek költsége – a szállítási költségeket befolyásoló úthálózat, közlekedési lehetıségek – az adott város/település mérete, (piac mérete, termelı/szolgáltató tevékenységhez igénybe veendı inputok jelenléte) – a munkaerı költségek, illetve a munkaerı képzettsége, mobilitása
Azaz: • az input beszerzése, output piacra jutása (termelı) • elérhetı javak választéka és árszínvonala, munkalehetıségek és jövedelmek (fogyasztó, munkavállaló)
17
A javak tipizálása (elérhetıségük szerint) • Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok • Transzferálható (áthelyezhetı) inputok és outputok Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetıséget, az egyik helyrıl egy másikra történı szállítást, mozgatást jelenti
A fentiek alapján 4-féle jószágot különböztethetünk meg: • • • •
Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerıre) telepítések. Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszıleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külsı kereslet): a termék szállítható a külsı piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel). 18
9
A tényezık térbeli szőkösségének alaptípusai: • Ubikvitás (ubiquity): szinte mindenütt megtalálható (pl. levegı), • Kommonalitás (commonality): sok helyen elıfordul (pl. folyóvíz, mint hőtıvíz), • ritka javak (rare goods): kevés helyen található meg (pl. bauxit), • unikális javak (unique goods): nagyon kevés helyen fordul elı (pl. uránérc). 19
2) A telephelyválasztás modelljei, vonzáskörzetek lehatárolása Transzferálható input és output modellje Leegyszerősítı kiinduló feltételek: - egy telephelyes vállalat, egyféle termék, egyféle input - tökéletes verseny (mindenki árelfogadó) - tetszıleges piaci szereplı szállíthat (eladó, vevı, szállítási cég), eltekintünk a szállítási módtól és földrajzi viszonyoktól
wi: input anyagmennyiség, wq: output anyagmenny. ri: input szállítási egységktg (1 km, 1 tonna), rq: output száll. e.ktg. Szállítási költség/1 km-re: wi ri (input) ill. wq rq (output) : ideális súlyok optimális választás: Ha wi ri > wq rq : S-nél a telephely (input forrás) – input orientált Ha wi ri ≤ wq rq : M-nél (output forrás) – output orientált
20
10
TÖBBFÉLE INPUT – EGY OUTPUT Vizsgálati téma: a vállalatok optimális térbeli elhelyezkedése • Kiindulás: az ipari termeléshez input tényezık, az output-ot a piacon értékesítik • Optimális hely: nyereségmaximalizálás szerint • Feltevés: két input kell, adott arányokban : 1 tonna outputhoz – x tonna A- input és – y tonna B- input kell
A Weber-féle lokalizációs háromszög: A és B: nyersanyagok, erıforrások, M: fogyasztói piac A nyilak vastagsága a szállítási költségekkel arányos. A félkörívek az azonos szállítási költségő térbeli pontokat jelölik • Minden csúcs egy termelési, v. piaci tényezınek felel meg (energia, nyersanyag, fogyasztópiac) • A szállítási költségek a távolságokkal és a szállítandó súlyokkal arányosak • Az optimális egyensúlyi pont matematikailag 21 meghatározható (közelítıleg)
A piac területi mintái (több termelı jelenléte, diszperziós jelleg) Feltétel: • A szállítási költség a távolsággal arányos • Az egyes termelık elıállítási költségei azonosak • A, B, C, D termelık (telephelyek) – piaci terület határa: az egyes termelık keresleti kúpjaiból Pl. tejüzemek, húsüzemek, élelmiszerboltok..... Módosító hatás: •Eltérı termelési költségek – a drágább termelı csak kisebb távolságra szállíthat! •Eltérı szállítási egységköltségek 22
11
A térgazdaság kialakulása három fázisban:
23
A központi helyek rendszere
24
12
A SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK sajátosságai a telephelyválasztásban Feltételezés: a száll. költségek a távolsággal arányosak Valóság: nem légvonalban, hanem adott útvonalakon -pénzbeli költségek és idıbeli költségek -termelı vagy szállító viseli-e a költségeket A szállítási tevékenység ökonómiai jellemzıi -nagy fix költség -méretgazdaságosság: nagy mennyiségek egységktg-e kisebb -átrakás nélküli szállítás olcsóbb -árumozgatási és adminisztrációs költségek Szállítási módok – közút, vasút, vízi út, légi út, vezeték Szállítás tárgya – ember, tárgy, energia, információ – mit mivel? Utaztatás formája – utasként, teherszállítmányként, kábelen, vezetéken, rádióhullámként,...
25
A szállítási költségek sajátos szempontjai i, Útvonalak és kiszolgálási pontok: -útvonalhálózat – könnyebb mozgás -A gyakrabban használt útvonal egységköltsége kisebb (létesítés, fenntartás, kapacitás – pl. nagy forgalmú vasúti szállítás v.s. ritka teherautóforgalom) -fix kiszolgáló pontok (pl. rakodás, vámkezelés) A szállítási végpontok is hatékonyabban kihasználhatók (jobb kiszolgálási színvonal) ii, A nagy távolságra történı szállítás gazdaságosabb -be- és kirakodás költsége nem függ az út hosszától! -terminál ktg/mozgási ktg aránya jobb -a mozgatás ktg-e is kisebb (elején gyorsítunk, végén lassítunk) (Kivétel: információ, energia – nagy távolságon veszteségek!) iii, Fuvarozói árszabás eltérései -diszkrimináció az ár- érzékeny fogyasztó javára – rövid út rel. drágább -nagyobb terminálok közelében és forgalmasabb útvonalakon erıs verseny: kisebb ktg-ek → a nagy terminálokhoz közeli telephely elınyei - mit és mikor szállítunk (csúcsidıben, és értékesebb cikk szálllítása drágább!) -„odaút” és „visszaút” eltérı díjszabása, áru-osztályok szerinti díjszabás iv, A szállítási idı szerepe – a gyorsabb olcsóbb, mert -kevesebb munkabér és gépóra -a szállítandó áru készletben áll a tıke, és kárveszély 26 -emberek utaztatása: az idı alternatív költsége
13
Vonzáskörzetek, áramlások erıssége • Alapja: Reilly
gravitációs törvénye
• Két város közti vonzás erıssége: V ij =g(Pi Pj /dij 2 ) • Pi és Pj : a népesség száma, • dij az i és j közötti távolság, • g: tapasztalati állandó.
Forrás: ELTE RFT,2005
27
3) Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint 3.1) TERMÉSZETI TÉNYEZİK • A legkevésbé mobilak • Részben térben helyhez kötöttek • Általában nem bıvíthetık, de kimeríthetık, elszennyezhetık •
Fogyó erıforrások (stock, azaz készlet jellegő) – a felhasználással véglegesen elfogyasztott, – újrahasznosítható
•
Megújuló erıforrások – korlátlanul újrahasznosítható – egy kritikus határig képesek regenerálódni
Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termıföld, éghajlat (idıjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegı 28
14
Éghajlat, idıjárás, vizek, domborzat • • • •
Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma Turizmus – táj, klíma, vizek… Mezıgazdaság – napfény, hımérséklet, csapadék, domborzat
Fosszilis energiahordozók • Kimerülı, nem megújítható • Kıolaj, földgáz • Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) – (40 évre, 1700 mrd hordó)?
• Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó • Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!
29
3.2) GAZDASÁGI TÉNYEZİK Infrastruktúra Szociális Termelıi
• Lakásállomány
• Közlekedési
• Kommunális hálózatok
• Hírközlési
• Egészségügyi
• Energetikai
• Oktatási, kulturális
• Környezetvédelmi
• Települési intézményrendszer
• Vízgazdálkodási
• Környezeti • Sportlétesítmények 30
15
Közlekedési infrastruktúra
• Távolságok • • • • •
Légvonalbeli Pályatávolság Idıtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság
• Elérhetıség • Fajlagos szállítási költség • Szállítási módok, eszközök
Távközlés • • • •
VASÚT Gyorsforgalmi utak
Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet
31
A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) • vasútállomások száma • legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek „értéke” • a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) Periferialitás: Két alapvetı tényezı okozza: • a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) • a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya 32
16
Periferialitási indikátorok Két csoport: • Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. – gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok „gazdasági mérete v. tömege” függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összege.
• Az „utazási idı vagy költség”, illetve a „napi elérhetıség” mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) – Vizsgálati kérdései: • Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak • A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? • Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú (n fıs) piacot akarunk elérni 33
4 ) Tıkejavak • A legmobilabb termelési tényezı Formái: • A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI)
• A pénztıke nemzetközi/régióközi áramlása: – külföldi portfólió befektetés (KPB) tulajdonrész szerzése – Hitelek, segélyek 34
17
A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét
KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB – új technika, KPB – ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB – rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! 35
Technológia-transzfer Elemei: • A technológia terjedése (diffúzió) • A technológia abszorpciója, adaptálása • Technológiatranszfer (gépek, mőszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történı átvitele) Fajtái: – Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…) – Mőködı tıke befektetés Formái: – Kereskedelmi Nem kereskedelmi (mőszaki segélyezés – technical assistance) •
A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport A tıke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) • Valóság: a tıke nem teljesen mobil – polarizáció!
36
18
A tıkepiac jellemzıi
Neoklasszikus elmélet: • A tıke áramlását gazdasági okok magyarázzák – profit/ megtérülés maximalizálása • A tıkepiac tökéletes piac - hatékony bankrendszer • A fentiek miatt a tıkeellátottság kiegyenlítıdése (a magas jövedelmő régiókba megy, ott kínálatbıvülés, árcsökkenés, tıke hozam csökkenés,…)
•
A tıkekínálat a gazdaság, foglalkoztatottság, technológia szintjét is meghatározza • A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport Valóság: a tıke nem teljesen mobil! • Pl. földhöz kapcsolódó beruházás immobil! • Új beruházás szempontja profitmax mellett lehet más is (saját vállalkozás bıvítése, kommunikációs, infrastrukturális és intézményi háttér, munkaerıellátottság,jogrendszer, korrupció, bürokrácia, állam viszonya a befektetıhöz)
• • • •
A beruházások a központi térségekben koncentrálódnak Hatása a célrégióban: kapacitásbıvítés, expanzív; küldı régióban restriktív, kapacitáscsökkentı Neoklasszikus elmélet szerint: kiegyenlítıdés Polarizációs elmélet szerint: a célrégióban agglomerációs elınyök miatt tovább nı a profitráta, kumulatív hatás, más vállalkozókat is oda vonz 37
Technikai haladás és regionális fejlıdés Részfolyamat
Szakasz
Állomás
Ötletek
Szelekció Invenciók Az innováció keletkezése
Termékfejlesztés
Innováció Az elsı termékközvetítés
Az innováció terjedése
Az elsı adaptáció A diffúziós szakasz
Az n-edik adaptáció
38
Forrás: Lengyel-Bajmóczy ,2005
19
Az innováció szerepe a regionális gazdaságban INNOVÁCIÓ: Schumpeter (1939) • • • • •
új termék új nyersanyag új eljárás új szervezet új piac
Freeman (1988) 1. fokozatos vagy módosító innovációk - teljesítményjavítás - költségcsökkentés - alkatrész vagy komponens cseréje 2. radikális innovációk - új termék új technológia (CD lejátszó) - új termék meglévı technológia (walkman) 3. eljárásváltozások (flotáció → elektrolízis) 4. paradigmaváltások (technikai forradalmak) Az innováció áramlásának korlátai
• • • • • •
Természeti környezet Kulturális mentális akadályok Politikai akadályok Finanszírozási akadályok Infrastrukturális vagy fizikai akadályok Emberi vagy humán akadályok 39
A regionális innovációt meghatározó tényezık
40
20
Térbeli agglomerálódás, klaszterek
41
• Példák: • a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek) • angol ipari körzetek, toledó-i acél, meisseni porcelán stb., olasz iparági körzetek (NID – new industrial district) • Belsı méretgazdaságosság (internal economies of scale): az egységköltség az üzemen belüli tényezıktıl, az adott üzem méretétıl, költségeitıl függ. • Külsı méretgazdaságosság (external economies of scale): amikor az egységköltség nem a vállalat méretétıl, hanem a vállalaton kívüli külsı tényezıktıl, az adott iparág méretétıl és technológiai fejlettségétıl, a vállalat területi elhelyezkedésétıl, a térségben levı munkaerı mennyiségétıl, a helyi intézményi környezettıl stb. függ.
42
DISZPERZIÓS ERİK A TELEPHELYVÁLASZTÁSBAN A szétszórt elhelyezkedés melletti érvek (diszperzió) - a verseny elkerülése (piac, erıforrások) - a fogyasztói piac szóródása - ha a termék standardizált, helyettesíthetı: az olcsóbb, közelibb termelı elınye
Két ellentétes hatás: • Méretgazdaságosság – egy helyen nagy volumen • Piachoz való közelség – szétszórt elhelyezkedés Az egy termelı által kiszolgált piac térbeli határai: keresleti kúp alapján
Térbeli mintákat alakító tényezık: • Egymást taszító tevékenységek • Egymás mellé tömörülı tevékenységek (klaszterek)
21
43
Agglomerációs elınyök • Nagyvállalati elınyök (large-scale economies) • Lokalizációs elınyök (localization economies of scale): külsık egy vállalat, és belsık az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) • Urbanizációs elınyök (urbanization economies of scale): külsık az iparág és belsık a térség (város) szempontjából ⇒ agglomerációs gazdaságok két alaptényezıje: • a pozitív lokális externáliák (külsı gazdasági hatások) és • a növekvı mérethozadék A pozitív lokális externáliák forrásai: nagymérető iparági piac, specializálódó helyi munkaerı-piac, iparági tudás túlcsordulás + infrastruktúra. ⇒ földrajzi koncentrációt ösztönzi. Ha az iparág elér egy kritikus méretet, akkor öngerjesztı folyamat indul be.
44
22
45
Vállalati versenyelınyök szempontjából az agglomerációs elınyök tipizálása • •
• •
Statikus agglomerációs elınyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetıséget nyújtó elınyök. Dinamikus agglomerációs elınyök: innovációból származó elınyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot. Mind a lokalizációs, mind az urbanizációs elınyöknél egyaránt megfigyelhetık a statikus és dinamikus vonások. A regionális klaszterek egyértelmően a dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosítják – kell egy kritikus tömeg is!
Rombusz-modell (Porter): a mikrogazdaságtani üzleti környezet (adott iparágra)
A hazai cégek közötti versengés segíti a globális versenyben való helytállást
46
A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között
Tényezı (input) feltételek
Keresleti feltételek
Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, humán, tıke) - Infrastruktúra (mőszaki, kö zi g az ga t ás i , i n f or matikai, tudományos és technológiai)
A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amel yek el ırejel zi k a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, a mely eke t g lobá li sa n elégítenek ki
- A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága
iparágak tartós versenyelınyeinek forrásai: 1. térbeli koncentráció 2. innovációk
Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte
23
47
Regionális klaszterek
A vállalati stratégia és versengés összefüggései
A regionális klaszter fogalma: • az egyazon iparágba tartozó, • egyazon térségben mőködı • versenyzı és kooperáló vállalatok, • kapcsolódó és támogató iparágak, • pénzügyi intézmények, • szolgáltató és együttmőködı infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és • vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek • innovatív kapcsolatrendszerén alapuló • földrajzi koncentrációi ⇒ A rombusz-modell lényegében egy regionális klaszter versenyelınyeinek forrásait rendszerezi,
A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között
Tényezı (input) feltételek
Keresleti feltételek
Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, humán, tıke) - Infrastruktúra (mőszaki, k ö z ig a zg a tá si , in f o r matikai, tudományos és technológiai)
A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, ame lyek el ır ejel zik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, a m e l y e k e t g l o b á l i sa n elégítenek ki
- A tényezık (input) meny-
nyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága
Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte
48
Alapvetı klaszter típusok Általános klaszter: urbanizációs elınyöket hasznosít Specializált klaszter: lokalizációs elınyöket hasznosít Regionális klaszter: dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosít Típusok: • Iparági (regionális) klaszter: az iparágak közötti szinergia erısítés az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erısítésével; • Intézményre-épülı (intézmény-orientált) klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet, elısegíti a vállalkozók közötti együttmőködést; • Hálózatra épülı klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat jelentı együttmőködés, egymást kiegészítı tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll; • Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréje, a középpontban gyakran egy mentor vállalkozással (tudástranszfer) • Együttmőködési szinergiákon alapuló dinamikus klaszterek (intenzív kooperáció, informális kapcsolatok, specializált fejlett termelési tényezıkhöz, K+F eredményekhez való hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak cégeivel müszaki és üzleti tapasztalatok és tudás megosztása
24
5 ) Munkaerı, humánerıforrás
49
Az ember szerepe a gazdaságban: • • •
Munkaerı Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa
A munkaerı interregionális áramlása - okai: •
Nem gazdasági:
•
Gazdasági:
– Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy – – – – –
Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs
Kit érint? • Magasan kvalifikáltak • Képzetlenek
Magasan kvalifikált munkaerı okok
50
• Képzettség megszerzése (hazatér!) • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlıdı régiókban kiképzett munkaerı a fejlett régiókban termel!
25
A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata
51
• Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban • Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés • Régión kívülrıl munkaerı beáramlás, vendégmunkások • Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , késıbb török és délszláv vendégmunkások • Idénymunkások: a fejlıdı országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) • Illegális munkavállalás
52
Regionális jövedelmi különbségek Szempontok: • • •
Egy családra/háztartásra jutó átlagos jövedelem érték a régióban Adott foglalkozási ágban elérhetı jövedelem a régióban (reálkereset: nominális jövedelem- megélhetési költségek) Munkaadónál jelentkezı foglalkoztatási költségek (bér + juttatások)
A megélhetési költségek területi különbségeinek magyarázata • • • •
lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetıképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhetı, nem számszerősíthetı tényezık: o a terület pszichikai vonzereje (költségjellegő hatás is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényezı közelsége (ipartelep levegıszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)
26
53
A migrációs folyamatok jellemzıi •
A migráció eredete és célpontja – A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – fıleg gazdasági – Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – fıleg szociális, demográfiai
•
A migrációt akadályozó tényezık – Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) – Költözés „költségei” – Kitaposott ösvény
•
Az elvándorló személy tulajdonságai – – – –
Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzık
A régiók közti kiegyenlítıdés csökkenti a migrációs hajlandóságot!
54
A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: A küldı régió (eredet) • Elvándorlás periferikus régióból: – Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény – Magasabban képzettek elvándorlása: humánerıforrás kapacitás romlik, kedvezıtlen a fejlesztésekhez; meglévı vállalkozásokat is elriaszthatja – Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás – Információs hatások a régión kívülrıl (fogyasztási javak, technológia) – Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás
27
55
A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: Célrégió • Bevándorlás nagyvárosi centrumba – Növeli a célrégió termelési kapacitását – Növelheti a célrégió képzettségi szintjét – Termelékenységet javít, ha képzett munkaerı révén fejlettebb technológia is telepíthetı – Új piaclehetıségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára – Növekedhet a munkanélküliségi ráta – Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) – Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bıvítésére (óvoda, iskola) – Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú
A termelési tényezık kapcsolata
56
A regionális fejlıdésre eltérı módon hat:: • a tıketényezı, a munkatényezı – A tıke és munkaerı áramlása a származási régióban csökkenti a termelési kapacitásokat, így a gazdaságot visszafogó hatású
•
a technikai haladás exportjának hatása összetett: – A technika exportja a származási régióban, újabb bevételek forrása lehet, ami további fejlesztéseket, innovációt képes megalapozni. – A technika exportjának is lehet negatív hatása a küldı régióra.: A fogadó régió versenytárssá válhat …. – A technikai fejlıdés hozzájárulhat a munkatényezı illetve a tıketényezı megtakarításához, növelhetı a kibocsátás. – Kedvezıtlen piaci viszonyoknál eladhatatlan árukészletek keletkeznek, elbocsátások, munkahelyek felszámolása.
• • • • •
A regionális gazdaság megújítását befolyásolja a technikai ismeretek, tudás integrálása Ehhez megfelelı képzettségő és létszámú munkaerı, és tıkeberuházás kell A magasabban fejlett régiókban: a tıkeállomány elég, munkaerıhiány az alacsonyan fejlett régiókban: tıkehiány és munkaerıfeleslegek A fejletlenebb régióban tıkemegtakarító, de munkaigényes technológiát kell importálni.
28
6)
A regionális fejlettség területi indikátorai
Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı), %, -népesség számának alakulása %, népsőrőség fı/km2, -természetes szaporodás/fogyás, -vándorlási különbözet, korcsoportok , korösszetétel (0-14, 15-59, 60-), -várható élettartam születéskor stb..
Gazdasági jelzıszámok GDP - GDP régiónként (ezer Ft), -GDP/fı ezer Ft, -GDP/fı az országos átlag %ában, -GDP PPS számolva hány %a az EU-s átlagnak, -GDP növekedése folyóáron %,-GDP növekedés országos átlagtól való eltérése -gazdasági fejlettség: iparban és mg-ban elıállított nemzeti jövedelem/fı régiónként, -regionális versenyképesség: GDP/lakónépesség -1 foglalkoztatottra jutó GDP - termelékenység
Értékesítés Szervezetek -vállalkozói aktivitás (1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma), -egyéni váll-k száma 1000 lakosra, -társas váll. 1000 lakosra, -kft.k, bt.k., rt.k., szöv.k. száma...
Tıke
-jegyzett tıke régiókban, megyékben m Ft, -jegyzett tıkébıl külföldi tıke
régiókban/megyékben %,-magántulajdon aránya % -állami részesedés a g.t.kben
Beruházások -beruházás/fı területi megoszlása, -összes ipari beruházás md Ft/fı vagy 1000fı, ágrzatok részesedése az össz beruházásból, 57
A regionális fejlettség területi indikátorai/2 Gazdasági jelzıszámok – folyt. Gazdaság ágazati felbontása Ipari termelés – alágazatonként is Mezıgazdaság – részesedése a GDP-bıl (1 megye GDP=100%) – területi megoszlása %, -mg hozzáadott értékében a kistermelés aránya %, -termıföld régiónként mővelési ágak szerint ha – eszközellátottság (pl.:1000 ha-ra jutó vonóerıkapacitás) – termésátlag,-állatállomány,- mg.i szervezet száma – 1000 lakosra jutó mg-i egyéni vállalkozó, -mg-i tsz, halászati tsz, mg-i szakszöv., kistermelı gazd.k száma, -fıállású termelık részesedése a regisztrált szántó területébıl %, -üzemméret területi megoszlása (nagyü., kisü., középüzem) % – 20 ha-nál kisebb birtokok súlya %, -1000 ha feletti szántót mővelı g.t. átlagos birtokmérete, -jövı évre középtávú bıvülést tervezı mg.i cégek aránya % Tercier szektor – alágazatok GDP-bıl való részesedése %, -váll.i aktivitása
Turizmus mutatói
– szálláshelyek, vendégéjszakák, vendégek száma, forgalom, átlagos tartózkodási idı...
Egyéb gazdasági jelzıszámok – helyi adó (mrd Ft), -helyi adó/fı, -iparőzési adó (mrd Ft), -iparőzési adó/fı, – közvetlen fejlesztési célú támogatások 1 fıre jutó értéke az országos átlag %ában, támogatás értéke/fı, – területfejlesztési támogatás összege (mrd Ft / év), -területfejlesztési támogatás összegének növekedése, – 1 fıre jutó önkormányzati bevételek, – non-profit szervezetek száma 1000 fıre
58
29
A regionális fejlettség területi indikátorai/3 • Infrastruktúra – magasabb rendő utak 100 km2-re jutó sőrősége,-országos közúthálózat sőrősége, – épült autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı, – áruszállításra használt gépjármőpark állományának alakulása, közúti gépjármőállomány száma (db) 1000 lakosra (szgk., tehergk., motorkerékpár, autóbusz) – 1000 lakosra jutó újonnan épített lakás, 1 épített lakásra jutó alapterület – -háztartási gázfogyasztók a lakásállomány %-ában, – 1 háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia fogyasztás, – közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások, %,szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások %, – Közmőolló: 1km vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza – 1000 lakosra jutó távbeszélıfıvonalak száma, távbeszélıfıvonalak , üzleti fıvonalak számának alakulása
59
A regionális fejlettség területi indikátorai/4 •
Társadalmi jelzıszámok – Foglalkoztatottság - ágazatok, iskolai végzettség,korcsoport szerint, – Munkanélküliség • munkanélküliségi ráta, munkanélküliek és az aktívak aránya • regisztrált munkanélküli (fı),-180< regisztrált munkanélküli, • tartós munkanélküliség aránya a munkanélküliség %-ában
– Jövedelem • • • • •
– – – – –
•
mőködı adóalany (fı/db), SZJA/fı/év (Ft), SZJA alapot képezı jövedelem/fı/év, 1 adófizetıre jutó adózás utáni nettó jövedelem Ft 1 alkalmazottra jutó havi B átlagkereset Ft és az országos átlag %-ában járadékra jogosultak/fı, jövedelempótló támogatásban részesülnek /fı rendszeres szociális segélyben részesülnek /fı...
Képzettség, iskolázottság, oktatási viszonyok Egészségügy Biztonság és bőnügyi helyzet alakulása Szociális ellátás Társadalmi részvétel
Környezet, földrajzi adottságok – Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, városoktól, – A környezet állapota • Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség • Védett területek, nemzeti parkok, biodiverzitás, különleges állat- és növényvilág
– Specifikus adottságok • Különleges természeti adottság • Különleges történelmi értékek, mőemlékek 60
30
Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/1 Duál mutató: D = xm / xa , ahol xm az xi értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és xa az xi értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag. Éltetı-Frigyes-index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával vetjük össze. Teljes jövedelemegyenlıség esetén a mutató értéke 1, ennél nagyobb érték jövedelmi olló
Robin-Hood-index: Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σi=1..nxi – fi ) / 2 xi = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenbıl fi = az i. területegység részesedése (%) az össznépességbıl.
61
Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/2 Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, amikor a két területi változó nem a jövedelem és népesség megoszlása a területegységek között, hanem tetszılegesen kiválasztott két jellemzı tulajdonság megoszlása.
H = ( Σi=1..nxi – fi ) / 2 xi = az i. területegység részesedése (%) az egyik változó értékeibıl fi = az i. területegység részesedése (%) a másik változó értékeibıl (itt Σi=1..n xi = 100 és Σi=1..n fi = 100 )
Lokációs hányados: Lij = ( Eij / Eim ) / (Ej / Em ) Eij ill. Eim a fogalkoztatottak száma az i szektorban a j. régióban ill. az ország egészében, és Ej ill. Em a foglalkoztatottak teljes száma a j. régióban ill. az egész országban (azaz Σ i=1…n Eim = Em ),. ha a lokációs hányados 1-nél nagyobb (kisebb), akkor a j régóban nagyobb (kisebb) az i szektor részesedése a foglalkoztatásban, mint az ország egészére nézve. 62
31
Lorenz-görbe:
A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. • a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). • Amennyiben az egységeknek az értékösszegbıl való részesedése egyforma, a kumulált relatív gyakoriságok és a kumulált relatív értékösszegek rendre megegyeznek (gi= yi) (a koncentráció hiánya) • Szélsıséges esetben, teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Példa: • függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlását, • vizszintes tengelyen a népesség megoszlása • a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, • a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át.
Teljes egyenlıség
Teljes egyenlıtlenség 63
A régiók fejlıdését és növekedését meghatározó tényezık i) A régió népessége, demográfiai folyamatai – nem az abszolút népesség, hanem a népesség növekedésének sebessége – fejlett országok: az átlagéletkor növekedése, • a születésszám csökkenése, össznépesség stagnálása, az aktív népesség arányának csökkenése, munkaerıállomány hiánya, periférikus régiókból bevándorlók • A fejlett országokban:a népesség növekedési ütemének kiegyenlítıdése.
– fejlıdı országok: • magas születésszám, a fiatalabb korosztályi szerkezet, alacsonyabb átlagéletkor • Fı probléma: a túl gyors népességnövekedés, az eltartóképességet is meghaladja. ii)
Az egy fıre jutó jövedelmek regionális trendjei
– átlag %-ában kifejezve – egyazon régión belül is jelenıs eltérések – régiókon belül kiegyenlítıdés, régiók közt távolodás.
iii) A regionális gazdaság szerkezeti változásai – ágazatok részesedése a régió kibocsátásában, foglalkoztatási szerkezetében, stb. – az ország egészére jellemzı arányokhoz viszonyítva : a régió húzóágazatai 64
32
Exportbázis elmélet: • a régió exportja a fejlıdés fı húzóereje • a jövedelem az export árbevétel növelése révén érhetı el, • alapeleme az exportvolumen növelése. • Két komponens: – régió exportja iránti kereslet – megfelelı kínálat kedvezı költségnagyság mellett (kulcsszerep: a régió termelési tényezı ellátottsága).
A régió gazdasági tevékenységei két csoport: • alapvetı, exportbázis ágazatok, (kívülrıl hoz jövedelmet a régióba)
• A nem alapvetı, kiegészítı ágazatok a régió belsı ellátását, kiszolgálását végzik, (a régión belüli jövedelemáramlásokban vesznek részt
65
A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG Az EU 6. regionális jelentése szerint a versenyképesség fogalma: Vállalatok / iparágak/régiók / nemzetek / nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és foglalkoztatási szint tartós létrehozására a nemzetközi (globális) verseny feltételei közt. A versenyképesség nem szőkíthetı le a gazdasági növekedés, a gazdaság teljesítményét jellemzı makromutatók magas értékére, fontos eleme az életminıséget alapvetıen befolyásoló • •
foglalkoztatottsági szint magas értéke, azaz a lakosság számára a magas jövedelmek általánosan elérhetık
Az országok, régiók, városok versenyképességének jellemzıi: • a nyitott gazdaság, • az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas és növekvı értéke, valamint • a magas és nem csökkenı foglalkoztatási ráta. 66
33
A versenyképesség jellemzı mutatói GDP --------- = Lakosság
GDP ----------------------- x Foglalkoztatottak
Foglalkoztatottak Munkaképesek -------------------x ---------------Munkaképesek Lakosság
GDP --------------------- = 1 foglalkoztatottra jutó GDP = a munka termelékenysége (T) Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak --------------------- = foglalkoztatási ráta (munkanélküliségre utal) (F) Munkaképesek Munkaképesek --------------------- = munkaképesek aránya, országon belül azonos (korszerk. arány) (K) Lakosság A regionális versenyképesség mérése: ún. fajlagos regionális jövedelem fajlagos regionális jövedelem = munkatermelékenység x foglalkoztatási ráta , Regionális GDP/fı („Gross Regional Product – GRP”): mérése nem egyértelmő - ingázók, a határon átnyúló tevékenységek Regionális NDI (nettó rendelkezésre álló jövedelem): a régión belül a régióban keletkezett, és oda beáramlott jövedelmek mely részét használhatja fel a régió lakossága saját céljaira. 67
A regionális versenyképesség piramis-modellje (Lengyel I. alapján):
68
34
7) Európa regionális tagolódása • • •
Európa nyugati felén is nagyok a fejlettségbeli különbségek gazdasági erıközpont: magas népsőrőség, magas jövedelmek,, a termelési tényezık és üzleti tevékenységek koncentrálódása Európa centrum-övezetei:
•Kék Banán: Délkelet-Anglia - Benelux állam - Rajna-vidék- Svájc- Észak – Olaszország: nagy népsőrőség, nagy iparvidékek. Ma az ipari tevékenység csökken, de tıkeerıs bankok, transznacionális vállalati központok, közlekedési csomópontok (légikikötık), a nemzetközi politikai döntéshozó centrumok. •Ezen belül is kiemelt: az ún. központi háromszög: a London-Párizs- Ruhr-vidék, a kontinens erıközpontja, centrumtérsége. • Földközi tenger partvidéke, az ún. napfény-övezetben (sunbelt), a Barcelona-Lyon-Bologna háromszög: szolgáltató szektor, a turizmus, és a kreatív ágazatok, pl. a formatervezés, és a fordista tömegtermelés helyett az egyedi igényeket kiszolgáló kis/közepes vállalatok •Fejlıdési tengelyek: a fı közlekedési folyosók mentén, az innováció, a gazdasági dinamizmus terjedése. •AZ 1990 óta lendületes fejlıdés a volt szocialista országok nyugati határtérségeiben, innovációk befogadása, fejlett infrastruktúra, nagyvárosok - „sárga bumeráng” Gdansk – Prága- PozsonyGyır-Budapest fejlıdési tengely. 69
Regionális politika 2000-2006: Prioritások 2000 és 2006 közötti idıszak strukturális finanszírozása az alábbi három célkitőzés köré összpontosult. • 1. célkitőzés: Segítségnyújtás az elmaradott régióknak a felzárkózásban. • 2. célkitőzés: A gazdasági és szociális kohézió támogatása a strukturális nehézségekkel küzdı ipari, vidéki és halászattól függı területeken. • 3. célkitőzés: A képzési rendszer modernizálása és a foglalkoztatottság elımozdítása. A 3. célkitőzés alatt finanszírozott intézkedések: az egész Unióra az 1. célkitőzés régióinak kivételével,
A hátrányos helyzető régiók Mindent összevetve a hátrányos helyzető régiók (1. és 2. célkitőzés) mintegy 225 millió lakost érintenek, azaz a Huszonötök Uniója népességének majdnem 50%-át.
70
35
Kohéziós politika 2007-2013, Prioritások: 1.Konvergencia:
a foglalkoztatottság növelésének támogatása és munkahelyteremtés a legszegényebb régiókban 264Mrd EUR, 78.5% (ERFA,ESZA, Kohéziós Alap) Ahol az egy lakosra jutó GDP kisebb, mint a közösségi átlag 75%-a. (+ bıvítési „statisztikai hatás”) • fı téma: a gazdasági szerkezet modernizálása, diverzifikálása, infrastruktúra fejlesztése, a közigazgatási kapacitások, a munkaerı-piaci intézmények, oktatási és képzési rendszerek minıségének javítása, az emberi erıforrások fejlesztése. • Ahol a GNP < EU 90%-a: a Kohéziós Alapból is, közlekedés és a környezetvédelem 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: változás 57.9 Mrd EUR, 17.2% (ERFA, ESZA) • Az ipari, városi és vidéki területek gazdasági változásainak elımozdítása, a versenyképesség és vonzerı erısítése, figyelembe véve a területi egyenlıtlenségeket. • A nemzeti programok segítségével a teljes foglalkoztatottság támogatása, minıség, termelékenység és társadalmi integráció növelése 3. Európai területi
együttmőködés: összehangolt, kiegyensúlyozott fejlıdés
13.2 Mrd EUR, 3.94% (ERFA,ESZA)
• határon átnyúló és nemzetek közötti szinten megvalósuló együttmőködés (belsı vagy külsı, illetve szárazföldi vagy tengeri határok mentén), hatóságok közötti együttmőködés, gazdasági kapcsolatok erısítése, hálózatépítés KKV-knek. 71
A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitőzésenként Összesen: 336,1 mrd euró
72
36
