R E N D E L E T E T A MAGYARKANIZSAI 12. LAKÓTÖMBBELI HATEREM RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK KIDOLGOZÁSÁRÓL

Број 3.

27.04.2010.

СТРАНА 40. OLDAL

2010. 04.27.

3. szám

A helyi önkormányzatról szóló törvény 20. szakasz 1. bekezdésének 2. pontja (Az SZK Hiv. Közlönye, 129/07. sz.), a tervezés- és építésügyi törvény 27. szakasza és 46. szakaszának 1. bekezdése (Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/09. és 81/09. sz.), a környezeti hatások stratégiai mérlegeléséről szóló törvény 9. szakaszának 5. bekezdése (Az SZK Hiv. Közlönye, 135/04. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabálya 16. szakasz 1. bekezdésének 2. pontja és 47. szakasz 1. bekezdésének 6. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület a tervügyi bizottságtól beszerzett előzetes véleményezés nyomán 2010. április 27-én tartott ülésén meghozza az alábbi R E N D E L E T E T A MAGYARKANIZSAI 12. LAKÓTÖMBBELI HATEREM RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK KIDOLGOZÁSÁRÓL

1. szakasz Hozzá kell látni a magyarkanizsai 12. lakótömbbeli Haterem részletes szabályozási tervének (a továbbiakban: terv) kidolgozásához. 2. szakasz A terv kidolgozásának főcélja a terület övezetekre és egészekre tagolása, a szabályozási vonal meghatározása, a közterületnek az egyéb rendeltetésű területtől való elkülönítése, a közművek nyomvonalának, folyosójának és teljesítőképességének, a rendezés és építés szabályainak meghatározása, valamint a közszektorból való befektetés értékbecslése. 3. szakasz A tervezett terület határainak kijelölése: A 7660/1 hr. sz. földrészletet alkotó Törökkanizsai út déli határvonala, a magyarkanizsa kat. községbeli 7697 és 7576 hr. sz. földrészleten fekvő utak keleti határvonala, a 10334 hr. sz. földrészleten fekvő Cigány út déli határvonala, a 2880/2 hr. sz. földrészleten levő Nušić utca keleti határvonala, a 2913/1, 2913/2, 2911 hr. sz. egyéni földrészletek déli határvonala, a Magyarkanizsa kat. községbeli 2860 hr. sz. földrészleten fekvő Bora Stanković utca és a gyógyfürdő épületegyütteséhez vezető út keleti határvonala. A terv által felölelt összterület mintegy 38.8 hektár. 4. szakasz A tervnek különösen tartalmaznia kell az alábbiakat: 1. a terv határait és az építésre szánt terület körvonalazását; 2. a terület egységekre és övezetekre tagolását; 3. a terület rendeltetését; 4. az utcák és közterületek szabályozási vonalát, az építési vonalakat és a földtani alapon rájuk utaló jelölések elemeit; 5. a szintezési térképet; 6. a közlekedési, energetikai, kommunális és egyéb közművek nyomvonalát, folyosóját és teljesítőképességét; 7. egységenként és övezetenként a rendezési és építési szabályokat; 8. a közszektor-befektetés gazdasági elemzését és értékbecslését; 9. az egyedi rendezési terv kidolgozását igénylő helyszíneket; 10. grafikai részt.

5. szakasz A terv kidolgozásának határideje az e rendelet hatályba lépését követő 9 (kilenc) hónap.

6. szakasz A terv kidolgozásának hordozója a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat.

7. szakasz A terv kidolgozását a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat saját eszközeiből fedezi.

8. szakasz A terv kidolgozásához felügyelőségi főosztály 2010. február 23-án kelt 501–20/2010–IV számú véleményezésének megfelelően nincs szükség a környezeti hatások stratégiai mérlegelésének kidolgozására.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

9. szakasz Mielőtt a tervjavaslat meghozatalra a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület elé kerülne, azt szakmai ellenőrzésnek kell alávetnie a tervügyi bizottságnak, és közszemlére kell tennie. A tervet 30 nap időtartamban kell közszemlére tenni. A terv közszemlére tételének helyét a napi- és helyi lapban közzéteendő hirdetményben kell megjelölni.

10. szakasz Ez a rendelet a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám: 350-49/2010-I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa

Dr. Katkics Zoltán s. k., a Községi Képviselő-testület elnöke

A közúti szállításról szóló törvény 14. szakaszának 2. bekezdése és 56. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 46/95., 66/01., 61/05., 91/05. és 62/06. sz.), a helyi önkormányzatról szóló törvény 20. szakasz 1. bekezdésének 5. pontja (Az SZK Hiv. Közlönye, 129/07. sz.), az autóbusz-állomások és -megállóhelyek építéséhez, fenntartásához és hasznosításához megkövetelt részletes közlekedésműszaki és egyéb feltételekről szóló szabályzat 18. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 20/96., 18/04., 56/05. és 11/06. sz.), a szabálysértésekről szóló törvény 35. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 101/05., 116/08. és 111/09. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 6. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozza az alábbi

R E N D E L E T E T A MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN LEVŐ HELYKÖZI, VÁROSI ÉS VÁROSKÖRNYÉKI AUTÓBUSZMEGÁLLÓHELYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL

1. szakasz Ez a rendelet meghatározza a Magyarkanizsa község területén levő helyközi, városi és városkörnyéki autóbuszmegállóhelyeket. 2. szakasz Megállóhely az az úttesten kívül kiépített terület vagy az úttesten szabályosan megjelölt terület, amely autóbuszok megállására, utasok be- és kiszállására és poggyász kirakodására szolgál. A megállóhelyet az előírt közlekedési jellel meg kell jelölni, nevét és a menetrendből vett kivonatot a megállóhelyen ki kell függeszteni. A megállóhelynek védőtetővel, az utazóknak fenntartott kiemelt felülettel és hulladékgyűjtő kosárral kell rendelkeznie.

3. szakasz A Magyarkanizsa község területén való személyszállításban a szállítók kizárólag a Magyarkanizsai Községi Képviselőtestület által kijelölt autóbusz-megállóhelyeket kötelesek igénybe venni.

4. szakasz E rendelet tárgyául a személyszállítás egyes módozataiban igénybe vehető megállóhelyek szolgálnak.

5. szakasz A megállóhelyeknek az e rendelet 4. szakaszában foglalt menetrendszerű személyszállításban való igénybevétele módját a képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

Járat válfaja: városi, városkörnyéki A Magyarkanizsa–Szabadka útvonalon mindkét irányban Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Km 30 28,8 28 27,3 26,6 26,2 25,9 21 19 18,3 17,5

Megállóhely Buki híd Halászcsárda Kispiac útkereszteződés Seffer Fodor Domus Pacis Horgosi csárda Kenderes Horgos központ Benzinkút Domb

Sszám 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Km 17 16 12 11 9 8 7 2 1 0

Megállóhely Transzformátor Vendéglő (Kisgyála) Martonos útkereszteződés Vasútállomás Tombász vendéglő Martonos központ Temető Magyarkanizsa téglagyár Magyarkanizsa központ – Iskola tér Magyarkanizsa Fruzsa

Járat válfaja: helyközi A Magyarkanizsa–Szabadka útvonalon mindkét irányban Sszám 1. 2. 4. 5. 6. 7.

Km 29 27,8 26,3 25,6 25,2 24,9

8.

20

Megállóhely Buki híd Halászcsárda Seffer Fodor Domus Pacis Horgosi csárda

Sszám 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Kenderes

Járat válfaja: városkörnyéki, helyközi A Szabadka–Békova–Gabrić–Orom (Újfalu) útvonalon mindkét irányban Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Km 9 7 6 4 3 2 1 0

Megállóhely Erdei út Csantavér útkereszteződés Völgyes útkereszteződés Orom Iskola Szélmalom Kanyar Újfalu

Járat válfaja: városkörnyéki, helyközi A Szabadka–Királyhalom–Kispiac útvonalon mindkét irányban Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Km 8,1 6,9 5,9 4,7 4,2 2,5 2,1 0,6 0

Megállóhely Buki híd Halászcsárda Kispiac útkereszteződés Állomás I. Kocsma Gyümölcsös Újtelep Böröc-sarok Kispiac

Km 18 17,3 16,5 7 1 0

Megállóhely Horgos központ Benzinkút Domb Martonos központ Magyarkanizsa téglagyár Magyarkanizsa központ – Iskola tér

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

Járat válfaja: városkörnyéki, helyközi A következő útvonalakon: Magyarkanizsa–Velebit–Tóthfalu–Oromhegyes–Adorján–Magyarkanizsa mindkét irányban Magyarkanizsa–Velebit–Újfalu–Orom–Oromhegyes–Adorján–Magyarkanizsa mindkét irányban Magyarkanizsa– Adorján– Oromhegyes–Újfalu és vissza Magyarkanizsa–Velebit Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Km 0 2 3 4 6 7 11 13 19 21 12 13 16 17,5 18 21

Megállóhely Magyarkanizsa Művelődési ház Fruzsa Univerzаl FIM V. Zimonjić Járásszél híd Velebit legelő Velebit központ Cseszkó-tanya Adorján iskola Adorján központ Adorján temető Oromhegyes útkereszteződés Oromhegyes partalja Oromhegyes központ Oromhegyes NAP

Sszám 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Km 22 24 26 27 28 29 30 31 33 35 35,5 36 37 38 40 42

Megállóhely Körmöci-sarok Tóthfalu I Tóthfalu útkereszteződés Tóthfalu Tóthfalu útkereszteződés Zec-állomás Völgyes I Völgyes Dukai-tanya Fehér út Transzformátor Orom I Orom Orom általános iskola Orom temető Újfalu

Járat válfaja: városi, városkörnyéki A Magyarkanizsa–Martonos–Horgos útvonalon mindkét irányban Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Km 0 1 2 3 5 7 9 13,5

Megállóhely FIM Metal Univerzál Keramika Fruzsa Magyarkanizsa központ–Iskola tér Téglagyár Martonos – Testvériség-egység u.

Sszám Km 9. 14 10. 15 11. 17 12. 20 13. 21 14. 23 15. 24

Megállóhely Martonos központ Martonos Tombász Martonos útkereszteződés Kisgyála Horgos transzformátor Horgos kút Horgos központ

Járat válfaja: városi, városkörnyéki A Magyarkanizsa–Kishomok–Kispiac útvonalon mindkét irányban Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Km 0 1 2 5 10 11 18 18,5

Megállóhely Magyarkanizsa – Fruzsa Magyarkanizsa központ Magyarkanizsa téglagyár Kishomok útkereszteződés Kishomok I Kishomok II Kispiac általános iskola Kispiac központ

Járat válfaja: helyközi A Magyarkanizsa–Törökkanizsa–Zenta–Újvidék útvonalon Magyarkanizsa felől Törökkanizsán át és Újvidékről Óbecsén, Zentán, Törökkanizsán keresztül Magyarkanizsára Sszám 1. 2.

Km 0 1

Megállóhely Magyarkanizsa, Fő tér Magyarkanizsa, Gyógyfürdő

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

6. szakasz Az első- és másodrendű állami utak és községi utak melletti meglevő autóbusz-megállóhelyeknek eleget kell tenniük a közúti szállításról szóló törvényben (Az SZK Hiv. Közlönye, 46/95., 66/01., 61/05., 91/05. és 62/06. sz.) és az autóbusz-állomások és -megállóhelyek építéséhez, fenntartásához és hasznosításához megkövetelt részletes közlekedésműszaki és egyéb feltételekről szóló szabályzatban (Az SZK Hiv. Közlönye, 20/96., 18/04., 56/04.,56/05. és 11/06. sz.) foglalt feltételeknek. 7. szakasz E rendelet végrehajtását a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal felügyelőségi főosztálya ellenőrzi. 8. szakasz Az e rendelet 2., 3. és 5. szakaszában foglalt rendelkezésekbe ütközően eljáró személy az alábbiak szerint szabálysértési pénzbírsággal büntetendő: – jogi személy 50.000,00-től 1.000.000,00 dinárig – vállalkozó 5.000,00-től 250.000,00 dinárig – természetes vagy felelős személy 2.500,00-tól 75.000,00 dinárig. 9. szakasz E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Kanizsa község területén a menetrendszerű utasszállításban igénybe vehető megállóhelyek használatáról szóló határozat (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 5/2000. sz.).

10. szakasz Ez a rendelet a meghozatala napján lép hatályba, és közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.



A tervezés- és építésügyi törvény 94. szakaszának 4. bekezdése (Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/09. és 81/09. sz.), a fennmaradási engedélyeztetési eljárásban fizetendő térítés meghatározásának mércéiről, az utólagos építési engedélyben nem részesíthető építmények mércéiről, valamint a fennmaradási engedélyezésben érintett építmények építési és használatba vételi engedélyéhez szükséges műszaki dokumentáció tartalmáról, az engedélyek tartalmáról és kiadásának módjáról szóló szabályzat 2. szakasza (Az SZK Hivatalos Közlönye, 89/09. és 5/10. sz.), a helyi önkormányzatról szóló törvény 20. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabálya 16. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja és 47. szakasz 1. bekezdésének 6. pontja (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi R E N D E L ET E T A TELEKRENDEZÉSI TÉRÍTMÉNY SZERZŐDÉSES MÉRTÉKÉNEK MÉRCÉIRŐL SZÓLÓ RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

1. szakasz Ez a rendelet módosítja és kiegészíti a telekrendezési térítmény szerződéses mértékének mércéiről szóló rendeletet (Magyarkanizsa község Hiv. Lapja, 1/04., 7/06., 2/09. és 12/09. sz.).

2. szakasz A rendelet 19. szakasz 2. bekezdésének helyébe az alábbi lép: „Az építési engedély nélkül létesült építmények építése, illetve bővítése után e rendelet szerint elszámolt térítmény mértékére az építtető 60%-os térítménymérséklést kap, ha az alábbiak teljesülnek: családi lakóépület nem haladja meg a 100 m2 bruttó kiterjesztett építési területet, lakhatást kiegészítő funkcióval bíró építmény nem haladja meg az 50 m2 bruttó kiterjesztett építési területet, és

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

az egyéni mezőgazdasági termelésre szolgáló gazdasági építmény a lakóépítményhez csatlakozik, alapterületre való tekintet nélkül.”

3. szakasz A 19. szakasz után be kell iktatni az alábbi 19a. szakaszt: „A 19. szakasz 2. bekezdésében foglalt térítménymérséklés akkor vehető igénybe: ha építési terület rendezéséről a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalattal 2010. dec. 30-éig megkötik a szerződést a családi lakóház építésével az ügyfél tartósan megoldotta a lakásszükségletét a családi lakóház építtetőjének vagy családi háztartása tagjának (házastárs, a házasságból vagy azon kívül született, örökbe fogadott és nevelt, az építtetővel közös háztartásban élő gyermekek) azon helyi önkormányzati egység területén, amelyben a fennmaradási engedélyezés iránt benyújtott kérelemben érintett családi lakóház áll, nincs tulajdonában másik lakóingatlan.” 4. szakasz Ez a rendelet a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.



Az egészségvédelemről szóló törvény 13. szakaszának 2. bekezdése alapján, a 219. szakasz 4. bekezdésével (Az SZK Hiv. Közlönye 107/05. és 72/09. sz.) összefüggésben és Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

R E N DE L E T E T A MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEN KÍVÜL ELHALÁLOZOTTAK HALÁLA IDŐPONTJÁNAK ÉS OKÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL 1. szakasz Ez a rendelet megállapítja, legalább hány személyre van szükség – a településeket magában foglaló – Magyarkanizsa község területén egészségügyi intézményen kívül elhalálozottak halála időpontjának és okának szakavatott megállapításához és a haláleset igazolásának kiadásához, előírja a fent nevezett teendőket ellátó személyek meghatározásának eljárását, meghatározza a halálesetekről kiadott igazolásokról rendszeresített nyilvántartás vezetésének helyét és a teendők díjazása megállapításának módját. 2. szakasz Az egészségügyi intézményen kívül elhalálozottak halála időpontjának és okának szakavatott megállapítását és a haláleset igazolásának kiadását – a településeket magában foglaló – Magyarkanizsa község területén a Magyarkanizsai Egészségház legalább 10 orvosdoktora végzi. 3. szakasz Az e rendelet 2. szakaszában foglalt orvosdoktorokat – a Magyarkanizsai Egészségház javaslatára – négyéves időszakra a Magyarkanizsai Községi Tanács határozattal jogosítja fel. A Magyarkanizsai Községi Tanács határozatával az egészségügyi intézményen kívül elhalálozottak halála időpontjának és okának szakavatott megállapítására és a haláleset igazolásának kiadására feljogosított orvosdoktor a helyszínre hívást követően késedelem nélkül köteles közvetlenül megvizsgálni az elhunytat és megállapítani a halál időpontját és okát. A feljogosított orvosdoktorok egyikét az egészségügyi intézményen kívül elhalálozottak halála időpontjának és okának megállapítása és a haláleset igazolásának kiadása esetére koordinátorrá kell kinevezni.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

4. szakasz A feljogosított orvosdoktorok 24 órás elérhetőségét biztosító munkarendet a kinevezett koordinátor állapítja meg, és azt a szükséges telefonos elérhetőségekkel a Magyarkanizsai Egészségház épületében, valamint a településeken levő járóbetegrendelőkben hétről hétre ki kell tűzni, illetve a helyi tájékoztatási eszközökben közzé kell tenni. 5. szakasz Az egészségügyi intézményen kívül elhalálozottak halála időpontjának és okának megállapításáról és a halálesetekről kiadott igazolásokról az egészségház épületében nyilvántartó könyvet kell vezetni. 6. szakasz Az egészségügyi intézményen kívül elhalálozottak halála időpontjának és okának szakavatott megállapításával és a haláleset igazolásának kiadásával kapcsolatos minden egyes konkrét eset után az e rendelet 2. szakaszában foglalt orvosdoktorokat díjazás illeti meg. A díjazás mértékét a Magyarkanizsai Községi Tanácsnak az e rendelet 3. szakaszában foglalt határozata állapítja meg. 7. szakasz Ez a rendelet a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.



A közvállalatokról és az általános érdekű tevékenységek ellátásáról szóló törvény 2. szakasza (Az SZK Hivatalos Közlönye, 25/00., 25/02., 107/05., 108/05. és 123/07. sz.) alapján, a tervezés- és építésügyi törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/09. sz.) rendelkezéseivel összefüggésben és Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 6. pontja (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 08/08. és 08/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi RENDELETET A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT MAGYARKANIZSA KÖZSÉG SZÁMÁRA ÁLTALÁNOS ÉRDEKKEL BÍRÓ EGYES TEVÉKENYSÉGEK ELLÁTÁSÁVAL VALÓ MEGBÍZÁSÁRÓL

1. szakasz Ezzel a rendelettel Magyarkanizsa község a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalatot (Magyarkanizsa, Törökkanizsai út 5) (a továbbiakban: közvállalat) megbízza egyes Magyarkanizsa község számára általános érdekkel bíró tevékenységek ellátásával. 2. szakasz Magyarkanizsa község a közvállalatot az alábbi tevékenységek ellátásával bízza meg: – adminisztratív-műszaki teendők – Magyarkanizsa község területén építmények építésével, átépítésével, bővítésével, átalakításával és felújításával kapcsolatos szervezési, egyeztetési és szakfelügyeleti teendők, ha az építtető Magyarkanizsa község, Magyarkanizsa községbeli helyi közösség, Magyarkanizsa község által alapított közvállalat és intézmény, valamint egyéb jogi személy – ha a pénz forrása a magyarkanizsai községi költségvetés – továbbá a község számára jelentőséggel bíró valamennyi nagyépítmény esetében. – a fennálló kommunális közművek karbantartási munkálatainak szervezése és egyeztetése. 3. szakasz Az e rendelet 2. szakasza szerinti megbízásban foglalt teendőket a közvállalat alkalmazottai látják el, de a közvállalat szükség esetén külmunkatársakat is bevonhat.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

A közvállalat az beruházóval köteles külön szerződést kötni. 4. szakasz A közvállalt meghatalmazást kap, hogy önállóan vagy Magyarkanizsa község támogatásával pályázzon olyan eszközök biztosítására, amelyek elősegítik a rábízott tevékenységek ellátásában a szolgáltatások minőségének és mennyiségének javítását. 5. szakasz Az e rendelet 2. szakasza szerinti megbízásban foglalt tevékenységek ellátása elengedhetetlen feltétele Magyarkanizsa község területén a lakosság és más szereplők életének és munkájának.

6. szakasz A közvállalat a Szerb Köztársaság Gazdasági Jegyzékeket Vezető Ügynökségénél a gazdasági szereplők jegyzékébe a 2005. 06. 13-án kelt BD19234/05 számú határozattal, illetve a határozatot módosító és kiegészítő 260596–1/07 számú végzéssel mint Magyarkanizsa Községi Településrendezési Közvállalata (Magyarkanizsa, Törökkanizsai út 5 sz.) nyert bejegyzést. 7. szakasz A közvállalatnak működését és üzletvitelét oly módon kell megszerveznie, hogy az biztosítsa: – az általános érdekű tevékenység ellátásának tartósságát, illetve folyamatosságát – a szolgáltatások mértéke és fajtája az igénybevevők igényeinek kielégítésében kielégítse a szükséges szintet – a szolgáltatások és a kivitelezett munkálatok megfelelősségét – az általános érdekű tevékenységek ellátásának fejlesztését és előmozdítását – vis maior esetén a szolgáltatásnyújtás elsőbbségi sorrendjét – szakemberek foglalkoztatását és továbbképzését, a felügyelet ellátására megfelelő licencekkel rendelkező, felsőfokú végzettségű szakembereket. 8. szakasz Az e rendelet 2. szakaszában foglalt megbízás szerinti tevékenységeket a közvállalat a közvállalatokról és az általános érdekű tevékenységek ellátásáról szóló törvénnyel, a tervezés- és építésügyi törvénnyel és e rendelettel összhangban köteles ellátni. 9. szakasz Az e rendelet 2. szakaszában foglalt megbízás szerinti tevékenységek ellátásáról a közvállalat negyedévente beszámolót terjeszt a Magyarkanizsai Községi Tanács elé. 10. szakasz Ez a rendelet a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 8. napon lép hatályba. Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám: 02-91/2010-I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa


Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakaszának 6. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján, a hulladékgazdálkodási törvény 13. szakaszával és a 20. szakasz 1. bekezdésének 1. pontjával (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/09. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

R E N DE L E T E T MAGYARKANIZSA KÖZSÉG 2010–2020. ÉVI HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL I. A képviselő-testület elfogadja Magyarkanizsa község 2010–2020. évi helyi hulladékgazdálkodási tervét.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

II. Magyarkanizsa község 2010–2020. évi helyi hulladékgazdálkodási terve e rendeletnek elválaszthatatlan része. III. Ezt a rendeletet és Magyarkanizsa község 2010–2020. évi helyi hulladékgazdálkodási tervét közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában. Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám:352-83/2010-I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa


MAGYARKANIZSA KÖZSÉG 2010–2020. ÉVI HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

1.

BEVEZETŐ

A hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásán azt kell érteni, hogy teljes körű ellenőrzést gyakorlunk a hulladékfolyamatok minden egyes eleme fölött, a keletkezéstől a szétválogatáson, összegyűjtésen, szállításon keresztül egészen a végleges elhelyezésig. A helyi hulladékgazdálkodási terv olyan alapdokumentum, mely községi szinten biztosítja az ésszerű és fenntartható hulladékgazdálkodást. A következő szakaszban a tervet meg kell támogatni több begyűjtési, szállítási, kezelési és elhelyezési végrehajtási tervvel. A terv ugyancsak áttekinti az intézményi megerősítés, a törvényhozás-fejlesztés, a képzés és a közvélemény tudatosságra nevelése iránti igényeket. A közgazdasági, illetve pénzügyi mechanizmusok megállapítása úgyszintén szükséges a hulladékgazdálkodás fenntartásához és javításához, valamint hogy a hosszabb távon fenntartható tevékenységekhez biztosítva legyen a hazai és külföldi befektetések rendszere. A stratégiai keretben fölvázolt hulladékgazdálkodási alapelvek – azaz a hulladék problémájának keletkezési helyen való megoldása, a megelőzés alapelvének, a szelektív hulladékgyűjtésnek, a veszélyes hulladék semlegesítési alapelvének, az elhelyezés megoldásának és a szeméttelepek fölszámolásának – végrehajtása a hulladékkal kapcsolatos EU-alapelveket váltja valóra, és elejét veszi a környezetre és az utánunk jövő nemzedékekre leselkedő további veszélyeknek. Az első megoldási fokozat a községi szint, a saját igények megállapításától kezdve, beleértve olyan újabb települések bekapcsolását, amelyeken nincs szervezett szemétbegyűjtés, a saját kapacitások erősítésén, az intézményes, jogi, szervezeti, személyzeti fölkészítésen át a lakosság folyamatos képzéséig, a közvélemény tudatosításáig, valamint a községi szinten átgondolt hulladékgazdálkodás létrehozása előtt, folyamán és után folytatott munka nyilvánosságáig. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 13. szakasza (Az SZK Hivatalos Közlönye, 36/09. sz.) alapján a helyi önkormányzati egység képviselő-testülete az idézett törvény hatályba lépését követő egy éven belül (2010. május 23-áig) köteles helyi hulladékgazdálkodási tervet megalkotni, amelyben a saját területére vonatkozóan – a térségi és állami tervekkel összhangban – meghatározza a hulladékgazdálkodási célokat. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a helyi önkormányzati egység környezetvédelmi és kommunális felügyeleti ügyekben illetékes szolgálata a gazdasági, pénzügyi, városrendezési ügyekben illetékes egyéb szervekkel, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó gazdasági társaságok, illetve vállalatok, egyesületek, szakintézmények, civil- és egyéb szervezetek képviselőivel – a fogyasztók szervezeteit is beleértve – együttműködésben készíti elő. Mivel a hulladékgazdálkodási terv tízéves időszakra szól, és ötévente fölül kell vizsgálni, miközben összhangban kell állnia a nemzeti és térségi tervvel, a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozására bizottságot szükséges kinevezni. A községi közigazgatásról szóló rendelet 16. szakaszával (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 11/08., 1/09. és 5/09. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabályának 71. szakaszával (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) összhangban a magyarkanizsai polgármester 2010. április 6-án a 02–83/2010–I számú határozattal az alábbi összetételű munkacsoportot nevezte ki a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozására: 1. Nyilas Leonov Anita – a munkacsoport koordinátora, a Községi Tanács környezetvédelemmel megbízott tagja 2. Dognár Viktor – a magyarkanizsai Komunalac közvállalat igazgatója 3. Domonkos Tibor – a költségvetési, pénzügyi és helyi adóigazgatási főosztály vezetője 4. Sáfrány Attila – a felügyelőségi főosztály vezetője 5. Csőke Rudolf – a Brantner Hulladékgazdálkodási Kft.-vel való együttműködés koordinátora 6. Juhász Árpád – a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat szakmunkatársa.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

A bizottság feladata: hogy 2010. április 20-áig kidolgozza, és elfogadásra a képviselő-testület elé terjessze a helyi hulladékgazdálkodási tervet. 2. A JOGI KERET 2.1. A Szerb Köztársaság jogszabályai 1. Törvény a környezetvédelemről (Az SZK Hiv. Közlönye, 135/04. és 36/09. sz.) 2. Törvény a hulladékgazdálkodásról (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/09. sz.) 3. Törvény a környezeti hatások mérlegeléséről (Az SZK Hiv. Közlönye, 135/04. és 36/09. sz.) 4. Törvény a tervezésről és építésről (Az SZK Hiv. Közlönye, 72/09. és 81/09. sz.) 5. Törvény a helyi önkormányzatról (Az SZK Hiv. Közlönye, 129/07. sz.) 6. Törvény a kommunális tevékenységekről (Az SZK Hiv. Közlönye, 16/97. és 42/98. sz.) 7. Törvény a vizekről (Az SZK Hiv. Közlönye, 46/91., 53/93., 67/93., 48/94. és 54/95. sz.) 8. Törvény a csomagolóanyagokról és a csomagolási hulladékról (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/09. sz.) 9. Törvény a vegyszerekről (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/09. sz.) 10. Törvény a biocid termékekről (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/09. sz.) 11. Szabályzat a hulladékanyag-lerakók helyének meghatározásában és a lerakók rendezésében érvényes mércékről (Az SZK Hiv. Közlönye, 54/92. sz.) 12. Szabályzat a veszélyesanyag-jellegű hulladékokkal való eljárás módjáról (Az SZK Hiv. Közlönye, 12/95. sz.) 13. Kormányrendelet a kötelezően környezetvédelmi hatásvizsgálatnak alávetendő projektumok listájának és a környezetvédelmi hatásvizsgálat megköveteléséhez köthető projektumok listájának megállapításáról (Az SZK Hiv. Közlönye, 84/05. sz.) 14. Szabályzat a másodlagos nyersanyagok besorolásának, csomagolásának és őrzésének feltételeiről és módjáról (Az SZK Hiv. Közlönye, 55/01. sz.) 15. Kormányrendelet a veszélyes anyagoknak a közúti és vasúti forgalomban való szállításáról (Az SZK Hiv. Közlönye, 53/02. sz.) 16. Törvény az állattenyésztésről (Az SZK Hiv. Közlönye, 41/09. sz.) 17. Törvény a legelőknek és marhajárásoknak a falvak részére használatba való visszaszármaztatásáról (Az SZK Hiv. Közlönye, 16/92. sz.) 19. Törvény a mezőgazdasági területről (Az SZK Hiv. Közlönye, 62/06., 65/08. és 41/09. sz.) 20. Szabályzat az állati tetemek ártalmatlanításának és hasznosításának módjáról (Az SZK Hiv. Közlönye, 7/81. sz.) 21. Szabályzat az állati tetemek, a vágási hulladék és vér ártalmatlanításának és földolgozásának helyet adó építményektől megkövetelt feltételekről (Az SZK Hiv. Közlönye, 7/81. sz.) 2.2. Helyi önkormányzati jogszabályok A helyi önkormányzati egység az illetékes szervei révén: − kidolgozza és meghozza a helyi hulladékgazdálkodási tervet; − saját területén szabályozza, biztosítja, megszervezi és lebonyolítja a hulladékgazdálkodást; − szabályozza a hulladékgazdálkodás terén nyújtott szolgáltatások díjának beszedésével kapcsolatos eljárást; − az engedélykiadási eljárásban a törvényekkel összhangban véleményezéseket ad; − részt vesz a veszélyes hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére szolgáló művek építéséről való döntéshozatalban; − külön törvénnyel megállapított egyéb ügyeket is ellát. Magyarkanizsa község e témakörben az alábbi jogszabályokat alkotta: 1. Rendelet az önkormányzat területén fizetendő környezetvédelmi és környezetfejlesztési térítésekről (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 10/07. sz.) 2. Rendelet a Magyarkanizsai Községi Környezetvédelmi Költségvetési Pénzalap létrehozásáról (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 12/09. sz.) 3. Rendelet a mezei károknak a magyarkanizsai önkormányzat területén való megakadályozásáról és a nomád legeltetés tilalmáról (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 1/08., 1/09., 4/09. és 11/09. sz.) 4. Rendelet a tisztaság fenntartásáról (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 4/95., 4/00., 2/05., 4/06., 12/08., 1/09. és 3/09. sz.) 5. Rendelet a Magyarkanizsa község területén található legelők hasznosításáról (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 1/08. és 11/09. sz.). 2.3. A hulladékokkal kapcsolatos EU-jogalkotás - a Tanács 75/442/ЕGK irányelve a hulladékokról (hulladékgazdálkodási keretirányelv) - a Tanács 99/31/ЕK irányelve a hulladéklerakókról - a Tanács 94/62/ЕK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról - a Tanács 84/631/ЕGK irányelve a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának az Európai Közösségen belüli felügyeletéről és ellenőrzéséről

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

- a Tanács 96/61/ЕGK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről - a Tanács 2001/42/ЕGK irányelve bizonyos tervek és projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról - a Tanács 91/157/EGK irányelve az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról - a Tanács 75/439/ЕGK irányelve a hulladékok ártalmatlanításáról - a Tanács 2000/53/ЕK irányelve az elhasználódott járművekről - a Tanács 2002/96/ЕK irányelve az elektromos és elektronikai berendezések hulladékairól - a Tanács 96/59/ЕK irányelve a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB / PCT) ártalmatlanításáról - a Tanács 2000/76/ЕK irányelve a hulladék égetéséről - a Tanács 89/369/ЕGK irányelve az új települési hulladékégetőkből származó levegőszennyezés megelőzéséről és 89/429/ЕGK irányelve a meglévő települési hulladékégetőkből származó levegőszennyezés megelőzéséről - a Tanács 91/689/ЕGK irányelve a veszélyes hulladékokról. 2.4. A hulladékgazdálkodás elvei A hulladékgazdálkodás alapelvei: 1. A fenntartható fejlődés elve A fenntartható fejlődés az általános fejlesztésen belül folytatott műszaki-technológiai, közgazdasági és társadalmi tevékenységek olyan egybehangolt rendszere, amelyben a gazdaságosság és az ésszerűség elveire támaszkodva a természeti és teremtett értékeket azzal a céllal hasznosítják, hogy a környezet minőségét a mostani és leendő nemzedékek számára megőrizzék és előmozdítsák. 2. A közelségnek és a hulladékgazdálkodás térségi megközelítésének elve A közelség elve azt jelent, hogy a hulladékot szabály szerint a keletkezési helyéhez lehetőleg minél közelebb kezeljük vagy helyezzük el, hogy a hulladék szállítása során elkerüljük a nemkívánatos környezeti következményeket. A hulladékkezelők és hulladéklerakók helyének megválasztásakor tiszteletben kell tartani a közelség elvét. Ennek az elvnek az alkalmazása függ a helyi feltételektől és körülményektől, a hulladékok fajtájától, űrtartalmától, a szállítás és elhelyezés módjától, valamint a környezetre gyakorolható hatásától. Ennek az elvnek az alkalmazása függ a helyszín megválasztásának gazdasági indokoltságától is. A hulladékkezelőt vagy a hulladéklerakót a keletkezés helyétől messzebb helyezzük el, ha az gazdaságosabb. A hulladékok többségét abban a térségben, illetve körzetben kell kezelni és elhelyezni, amelyben keletkeztek. A regionális hulladékgazdálkodást az európai törvénykezésen és a nemzeti politikán alapuló térségi stratégiai tervek fejlesztésével és alkalmazásával kell biztosítani. 3. Az elővigyázatosság elve Az elővigyázatosság elve azt jelenti, hogy a teljes mértékű tudományos bizonyosság hiánya nem lehet indok arra, hogy a lehetséges jelentős környezeti hatások esetén ne tegyünk intézkedéseket a környezet lepusztulásának megakadályozására. 4. „A szennyező fizet” elve „A szennyező fizet” elve azt jelenti, hogy a szennyezőnek kell fedeznie a tevékenysége által okozott következmények összes költségét. A hulladék keletkezésének, kezelésének és elhelyezésének költségeit bele kell foglalni a szolgáltatások és termékek árába. 5. A hierarchia elve A hulladékgazdálkodási hierarchia a hulladékgazdálkodási gyakorlatban betartandó alábbi elsőbbségi sorrendet jelenti: – a hulladékkeletkezés megelőzése, az erőforrások igénybevételének visszaszorítása, illetve csökkentése és a keletkező hulladék mennyiségének és/vagy veszélyes jellegének csökkentése; – a termékek újrafelhasználása, illetve újbóli igénybevétele ugyanarra vagy hasonló rendeltetésre; – a hulladék újrahasznosítása, illetve olyan jellegű kezelése, hogy ugyanolyan vagy más termék előállításához nyersanyagot nyerjünk belőle; – a hulladék értékeinek hasznosítása, illetve felhasználása (komposztálás, energiakinyerés stb.) – a hulladék lerakón való elhelyezése vagy energiahasznosítás nélküli elégetése, ha más megfelelő megoldás nem létezik. 6. A környezetvédelmileg leggyakorlatiasabb lehetőség alkalmazásának elve А környezetvédelmileg leggyakorlatiasabb megoldások elve a környezet védelmét és megóvását érintő döntések meghozatalának módszeres és egyeztetéseken alapuló folyamatát jelenti. A környezetvédelmileg leggyakorlatiasabb lehetőség alkalmazása az adott célokra és körülményekre olyan megoldást vagy megoldáskombinációt állapít meg, amely egészében véve a legnagyobb nyereséggel vagy a környezetvédelmileg legkisebb ártalommal jár együtt, és mind hosszú, mind rövid távon elfogadható költségeket igényel, és nyereségességet ígér.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

7. A termelői felelősség elve Ez az elv azt jelenti, hogy a hulladék mennyiségének növekedését befolyásoló gyártók, importőrök, terjesztők és termékértékesítők felelősséggel tartoznak a tevékenységük következtében keletkező hulladékért. A legnagyobb a gyártó felelőssége, mivel őtőle függ a termék összetétele, tulajdonságai, illetve csomagolása. A gyártó köteles gondoskodni arról, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, a terméket úgy fejleszteni, hogy újrahasznosítható legyen, és elő kell segítenie a piac olyan irányú fejlődését, hogy a termékeinek újbóli felhasználása és újrahasznosítása iránt nyitott legyen. 3. A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK CÉLJAI A helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának általános célja a környezetvédelem terén fennálló problémák megoldása és a lakosság életminőségének javítása a fenntartható környezetgazdálkodáson alapuló természetmegóvással, valamint a szilárd hulladék begyűjtéséhez és elhelyezéséhez kapcsolódó szolgáltatás javítása, ezáltal pedig a Magyarkanizsa községben uralkodó általános köztisztasági és egészségügyi feltételek javítása. A hulladékgazdálkodási terv a közgazdasági és ipari fejlesztés irányait figyelembe véve a következő tízéves időszakra meghatározza a hulladékgazdálkodás alapvető irányvételét. A különcélok: - beazonosítani a hulladékfelelősséget (az egyes társadalmi tényezők szerepének és feladatainak meghatározásával) - a község területén a szilárd hulladék körében előválogatást és újrahasznosítást bevezetni (inert hulladék, fém, üveg, papír, műanyag) – csökkenteni a fölhasználhatatlan, ezért tartós elhelyezésre szánt véghulladék mennyiségét - a szilárdhulladék-gazdálkodásról a társadalom minden szintjén tudatosítani a közvéleményt - a Magyarkanizsa községben élő mintegy harmincezer lakos szilárd hulladékának higiénikus elhelyezéséről gondoskodni - közvetve javítani a lakosság életminőségét, az illegális szemétlerakók és a települési hulladék-lerakók fölszámolásával - megakadályozni a felszín alatti és folyóvizek szennyeződését - biztonságosan bezárni és fölszámolni a szeméttelepeket - a beruházásokra szilárd pénzügyi forrásokat és ösztönző mechanizmusokat biztosítani, és „a szennyező fizet” és/vagy „a felhasználó fizet” elve szerinti tevékenységeket foganatosítani - olyan információs rendszert működtetni, amely a hulladék valamennyi folyamatát, mennyiségét és helyszínét, a hulladékból származó anyagokat kezelő, feldolgozó és hasznosító műveket és a hulladék elhelyezésére szolgáló műveket átfogja. 4.

A TERV ÁLTAL FELÖLELT TERÜLET – A KÖZSÉG ALAPVETŐ ADATAI

4.1 A község földrajzi fekvése Magyarkanizsa község Bácska Magyarországgal határos északi részén, a 10. és 10A közlekedési folyosótól 5 kilométerre, az EGK 4 tiszai vízi folyosón fekszik, Szabadka, Zenta és Törökkanizsa községgel határos. A községi székhely, a 10 200 lakosú Magyarkanizsa város egyre inkább térségi jelentőségű központtá fejlődik. Ezt elősegíti a Tisza közelsége és a község területén fekvő horgosi határátkelő. Magyarkanizsa község helyi hulladékgazdálkodási terve a 39 472 hektár területen fekvő, 8 kataszteri községbe szerveződött Magyarkanizsa községet fogja át. 4.2. Lakosság A hivatalos statisztikai adatok szerint a terv felölelte területen 13 település fekszik, őszlélekszámuk 27510. Magyarkanizsa község lakosságának eloszlását dinamikusan (az 1981-es és 2002-es viszonyítási évet tekintve) és területileg (települési hovatartozás szerint) az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat: Magyarkanizsa község összlakossága 1981-ben és 2002-ben Településnév

Lakosságszám 1981.

Adorján Velebit Völgyes V. Zimonjić Magyarkanizsa Kispiac Kishomok Martonos Újfalu Orom Tóthfalu Oromhegyes

2002. 1203 438 663 382 11214 2445 165 2732 1903 1070 2105

1128 366 516 340 10200 1988 115 2183 211 1561 709 1868

Број 3.

27.04.2010.

Horgos Összesen

СТРАНА 52. OLDAL 7596 32821

2010. 04.27.

3. szám

6325 27510

Az elemzett időszak egészében a község lakossága 0,52%-os éves ráta szerint csökken, de a XX. század legutolsó évtizedében az összlakosság számának apadása jóval nagyobb. A lakosságszám alakulásától eltérően a háztartások teljes száma csekély mértékben nőtt, mindenekelőtt a háztartások rétegeződése, illetve a háztartások taglétszámának az 1948. évi 3,4-ről a 2002. évi 2,6-re való csökkenése miatt. A lakosságszámban kifejezésre jutó kedvezőtlen mozgások jellemzői: – folyamatos tendencia a lakosság teljes lélekszámának csökkenése, – csökken a háztartások átlagnagysága, – kifejezett tendencia a népesség elöregedése. Ezek a mozgások mindenekelőtt annak következményei, hogy szélesebb térségi keretekben nem voltak megfelelő és egybehangolt demográfiai és gazdaságpolitikai intézkedések, valamint hogy a múlt század 90-es éveiben kivándorlási hullám következett be. A népesség elöregedési tendenciája a jövőben kedvezőtlenül fog visszaütni a lakosság természetes megújulóképességére, és tovább csökkenti a munkaképes lakosság kategóriáját. Még mindig jelentős mértékben vesz részt az összlakosság szerkezetében a mezőgazdasággal foglalkozók aránya, de ezt a kategóriát egyúttal az egyre rosszabb korszerkezet jellemzi. Külön gondot jelent, hogy a kor- és képzettségi szerkezet szerint jobb minőségű lakossági kategóriák rohamosan hagyják el a község falusi településeit, ami azok fejlődési potenciálját még jobban sújtja. A lakosság tekintetében a község legfőbb potenciálja a hagyományosan rugalmas és képzett munkaerő. Megfelelő demográfiai és gazdaságpolitikai intézkedések életbe léptetésének föltételezése mellett ez az adottság mint alapvető közvetlen fejlődési tényező még mindig elősegíthetné a község gyorsabb általános fejlődését, ami kedvezően hathatna a lakosságot érintő negatív mozgások megállítására. A 2002. évi népszámlálási adatok szerint Magyarkanizsa község lélekszáma 27.440 volt. A lakosság átlagéletkora 40,9 év. Minden ötödik lakos öregebb 60 évnél. A munkaviszonyban levők száma 5.920, ami a 15 év fölötti aktív lakosságnak 25,52%-a. A munkaviszonyban levőknek 30%-a nő. A munkavállalók 61%-a dolgozik a gazdaságban, ebből legtöbben a feldolgozóiparban (30,6%), majd a vállalkozásokban (18%), a kereskedelemben (8,6%), a mezőgazdaságban (5,6%) stb. 2. táblázat A munkavállalók száma ágazatonként 2005. március 31-én Gyáripar Gazdaságon kívüli tevékenységek Mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás Halászat Feldolgozóipar Villamos-, gáz-, víziipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szállodaipar, vendéglátás Közlekedés Pénzügyi közvetítés Ingatlangazdálkodás, bérbeadás Államigazgatás és társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális munka Kommunális és személyi szolgáltatások Magánvállalkozások ÖSSZESEN:

3 632 1 210 331 49 1 812 152 232 509 56 296 17 139 226 388 567 67 1 079 5 920

4.3. Történelem Bácska az ország legrégebben benépesült vidékei közé tartozik. Magyarkanizsa területe már a népvándorlás korában lakott volt. Közvetlen közelében a hunok korából származó anyagi kultúra leletei kerültek elő. Történelmi források szerint Kanizsát 1071-ben említik először „Cnesa” néven Salamon királynak a Pannonhalmi bencés kolostor részére kiállított adománylevelében mint pusztát, majd 1093-ban mint Csongrád megyei falut. Adorján település első említése 1271-re nyúlik vissza, Martonosé 1335re. A XVI. században a törökök szállják meg a vidéket, majd a karlócai béke megkötése és a katonai határőrvidék kialakítása után a Tisza két partján fekvő két nagyobb település: Magyarkanizsa és Törökkanizsa elkülönülten fejlődik tovább. Horgos település keletkezéséről az első írásos dokumentumok 1745-ből valók, Kispiac, Kishomok, Orom, Völgyes, Tóthfalu és Oromhegyes

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

település többé-kevésbé a XIX. század második felében alakult ki, Velebit és a képviselő-testület elnöke V. Zimonjić pedig az 1921–1926 közötti időszakban létesült. Újfalu település csak 1978-ban jött létre. A város XIX. századi társadalmi életében a földbirtokosoknak, a tehetős vállalkozóknak, kereskedőknek és iparosoknak jut vezető szerep. A XIX. század második felében a vasút, a tiszai kikötő és pontonhíd megépülése következtében rohamosan nőtt a lakosság, és Magyarkanizsa gazdasági fölemelkedésnek indult (a XX. század elején már 16.532 lakosa van). Az első kutat Magyarkanizsa vízellátására 1891-ben fúrták. Gyors és lendületes fejlődés kísérte Horgost is. 1863-ban adták át a Szeged–Fiume vasútvonalon létesült horgosi vasútállomást. Magyarkanizsa 1908-ban rendezett tanácsú várossá lép elő (a város költségvetése olyan nagy volt, hogy csak a legeltetési díjakból befolyó bőséges bevételekből tudta fedezni a városi közigazgatás, a közművek, a közegészségügy és az oktatás költségeit), fejlett feldolgozóiparral, néhány kézműipari üzemmel, malomiparral (a Tiszán több mint 30 malom üzemelt) rendelkezik. A szél- és szárazmalmokat a XIX. században gőz- és motorhajtású malmok, darálók váltják föl. 1903-ban az első gőztégla- és cserépgyár és az építőanyag-gyártás eléri a gépesítettség szintjét. 1912-ben megépült az új városháza. A város közelében gyógyvízforrásra bukkannak, és hamarosan 1913-ban a Népkertben megépül a Kanizsai Csodakút Artézi Gyógyfürdő, majd a Szent Pál nevét viselő új katolikus templom.

4.4. Településhálózat Magyarkanizsa község 13 településén a lakosság nagyságkategóriák szerinti eloszlása azt mutatja, hogy a települések átlagos mérete 2116 lakos; egy település esik a 10001-30000 lakosú nagyságkategóriába (Magyarkanizsa), egy az 5001-10000 lakosú kategóriába (Horgos), öt település az 1001-3000 lakosú és hat település az 1000 lakosig terjedő nagyságkategóriába. 4.5. Falusias területek A falusi települések Magyarkanizsa községben nagyjából egyenletesen oszlanak el a község területén, de fejlődésüket és területi szervezésüket leginkább a természeti föltételekhez való alkalmazkodás és a közlekedési infrastruktúra (vasút és közút) építése befolyásolta. Az írásos források tanúsága szerint a legrégibb települések: Magyarkanizsa, Adorján és Martonos. A többi település általában a XIX. század második felében alakult ki, Velebit és V. Zimonjić település pedig 1921. és 1926. között létesült. Magyarkanizsa és Horgos rohamos gazdasági fejlődése odahatott, hogy a többi település fejlődése megrekedt, lakosságszámuk apadni kezdett. A falusi települések nagysága tekintetében 5 település tartozik az 1000 és 3000 közötti lélekszámúak közé, hatnak pedig 1000-nél kevesebb a lakosa. Nagyságkategória szerint Horgos település a 3000 és 10000 közötti lakosú települések közé tartozik. A legnagyobb település (a 2002. évi népszámlálás szerint) 10.200 lelket számláló Magyarkanizsa, amely egyben a községnek nevezett kistérségnek is a székhelye. A falvakat általánosságban jellemzi, hogy mindegyikük utcaszerkezetében – a természeti jellemzőktől (domborzat) és az e feltételekhez való alkalmazkodástól függő helyenkénti eltérésekkel – a szabályos vonalú fölépítés uralkodik. Magyarkanizsa község területére igen jellemző, hogy a falvak határában szétszórtan nagyszámú tanya áll, amelyeket ma is használnak 4.6. Gazdaság Magyarkanizsa község területe jelentős természeti és teremtett erőforrásokkal, illetve olyan potenciálokkal rendelkezik, amelyeket az előző fejlesztési időszakok nem értékeltek teljes körűen és megfelelő módon. Az erőforrások minősége, változatossága és vonzó jellege biztosítja az alapfeltételeket a község gyorsabb fejlődéséhez, gazdasági erejének növeléséhez. A község legfontosabb termelési erőforrása a jó minőségű termőföld, amely a legkülönfélébb mezőgazdasági haszonnövények termesztésére alkalmas. A mezőgazdasági terület fejlesztési potenciálját fokozzák a jelentős teremtett (anyagi) és emberi erőforrások, az élelmiszer-ipari kapacitások keretében rendelkezésre álló végfeldolgozási lehetőségek, valamint az idegenforgalmi kínálat révén történő értékesítés lehetősége. A község fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségük van a kőolaj-, gáz- és hévízlelőhelyeknek is. A községben a gyáripar a vezető ágazat, amely a nemzeti jövedelemhez 50,7%-ban járul hozzá. A legjelentősebb gyáripari kapacitás az építőanyag-gyártás, majd a mezőgazdasági feldolgozóipari, a fém-, textil- és faipari, valamint a ciroksöprű-gyártási kapacitások. Az építőipar, amely egykor jelentős gazdasági tevékenységnek számított, és a községben nagy hagyománya volt, ma sokkal kisebb jelentőséggel bír, mindenekelőtt a beruházási aktivitás hosszú éveken át történt visszaesése miatt. Külön jelentőséggel bír az a gazdasági ágazat, amely Magyarkanizsát az ország határain túl is ismertté teszi: a fürdőturizmus, amely színvonalas szálláskapacitással, orvosi és kísérő szolgáltatásokkal, képzett és szakavatott munkaerővel rendelkezik. A kereskedelmi, vendéglátó-ipari és kisipari ágazat viszonylagos fejlettségű. A lakosság ellátására, vendéglátási és kisipari szolgáltatások nyújtására a község valamennyi településén rendelkezésre állnak a kapacitások, de legnagyobb részük mégis Magyarkanizsán összpontosul. A község gazdasága ma – a kifejezett fejlesztési potenciálok ellenére – meglehetősen súlyos gazdasági helyzetben van, mindenekelőtt az ország hosszan tartó gazdasági elszigeteltsége és a községben folyó gazdasági tevékenység egészének csökkenése, a beruházások volumenének elapadása, a telepített kapacitások műszaki-technológiai elavulása és a színvonalas munkaerő jelentős mértékű elvándorlása miatt. Magyarkanizsa község legfontosabb fejlesztési potenciáljai: – a kedvező földrajzi és közlekedési fekvés, – a jó minőségű mezőgazdasági terület, – a termelési szolgáltatások egyes fajtáiban megőrződött hagyomány,

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

– a színvonalas munkaerő, – a gyáripai kapacitások, – a gazdag és változatos többnemzetiségű művelődéstörténeti örökség. A fenti potenciálok teljes kapacitással való hasznosítását megnehezítő vagy lehetetlenné tevő alapvető akadályok: a beruházások elmaradása, aminek következtében a színvonalas munkaerő (mint alapvető közvetlen fejlesztési tényező) elvándorol, a kis- és középvállalatok fejlődésének lelassulása, a kedvező földrajzi és közlekedési fekvés komplex kiaknázásának ellehetetlenülése, a még mindig jelentős erőt képviselő szürkegazdaság megléte, a gazdaság egészét tekintve a termelési program gyorsabb és színvonalasabb szakosodásának elmaradása, valamint az infrastruktúra terén a nagyobb mértékű vállalkozások, a községhez tartozó településeken az általános kommunális életszínvonal emelésének lehetetlensége.

4.7 Természeti erőforrások Magyarkanizsa község olyan természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyek alapul szolgálhatnak a község gazdasági erejének jelentős növeléséhez és ütemes fejlődéséhez. Az egyik legjelentősebb erőforrás a termékeny termőföld, amely kiváló potenciált nyújt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődéséhez. A község területén fontos energetikai nyersanyagok lelhetők föl. A Velebit kitermelési mező a legnagyobb kőolajlelőhely Vajdaságban. A nyersanyagokat – a kőolajat és a gázt – feldolgozásra és elosztásra finomítókba szállítják. A helyi gázforrásokat a község egyes települései a lakosság energiaszükségleteire hasznosítják. A kőolaj- és földgázlelőhelyeken kívül a községben energetikai potenciálként hévíz is rendelkezésre áll, amelyet hagyományosan a fürdőkapacitások hasznosítnak. 4.8. Ipari övezetek Magyarkanizsa település üzemi, ún. ipari övezeteinek területi fejlesztése két helyszínre irányul: a nyugati üzemi övezetre (a P–119-es út mentén Zenta irányában) és a keleti övezetre (a P–119-es út mentén Szabadka irányában). Ezeken a helyszíneken kívül akadnak még egyes gyáripari komplexumok, amelyek a város lakott részébe ékelődnek. Az ipari övezetek 245,83 hektár területet foglalnak el, ami a teljes településterületnek mintegy 22%-a. Új ipari üzemek, raktárak, telephelyek számára a nyugati és az északi üzemi övezetben áll rendelkezésre elegendő szabad terület, és van elegendő hely a közlekedési infrastruktúra kiépítésére is. Mivel ezek a helyszínek a legfontosabb áruérkeztető rendeltetési helyek közé tartoznak, és a területen kiválóak a közlekedési feltételek, teherjárművek számára itt szerepel tervben parkoló. A nyugati ipari övezetben létesült a FIM Szigetelőanyag-gyár Rt. gyártókapacitása, a Metal gyárcsarnokai, a Sloga kisipari Rt., a Mesocoop vágóhíd és két kereskedelmi kapacitás, amelyek jelentős eladó- és raktártéri kapacitással rendelkeznek: a Tisacoop kül- és belkereskedelmi kft. nagy- és kiskereskedelmi élelmiszer-ipari részlege és a Trans-trade fatelep. Ebben az övezetben áll egy kétemeletes építmény is a szükséges infrastruktúrával és melléképítményekkel egy 35 ár összterületű városi építési telken. Az építmény valaha igazgatósági épületként működött, jelenleg a hadügy-minisztérium tulajdonában, de használaton kívül van. Az északi üzemi övezetben olyan nagyvállalatok fekszenek, mint a Tondach csoportba tartozó Potisje–Kanjiža cserépgyártó, a Kris&Rol, a Pannoniacoop és a Geneza. A lehetséges beruházók szempontjából az üzemi övezetek jelenlegi állapotukban a gyáripari termelés bizonyos jegyeit magán viselő kisüzemi gazdaság igényeinek tudnak megfelelni. Horgoson a gyáripart gyümölcs- és zöldségfeldolgozó kapacitások képviselik. A gyáriparnak szánt terület két övezetre oszlik: – tiszta gyáripar és – nem tiszta gyáripar. A tiszta gyáripar északnyugati és északi fekvésű. A vasútállomás közelében, a Szabadka–Szeged vasútvonal és az М–22.1 út mentén helyezkedik el, alig néhány kilométerre a horgosi határátkelőtől. Az övezetben jelentős élelmiszer-ipari kapacitások épültek: a Higlo hűtőház, amely fagyasztott gyümölcs és zöldség előállításával foglalkozik, és a fűszerpaprikát feldolgozó Vitamin Rt. A tiszta ipart befogadó, 33,23% hektár összterületűre tervezett övezeten kívül a település északnyugati részén a Horgos– Zenta vasútvonal mentén kaphat helyet a nem tiszta termelést folytató gyáripar. Amíg a 90-es évek végén a község nemzeti jövedelméhez a gyáripar 49,3%-ban járult hozzá, a 2003. évi legutóbbi statisztikai adatok tanúsága szerint ez az arány 50,74% (a gáz- és víztermeléssel együtt pedig 54,13%). A gyáripari termelés kulcsfontosságú szegmensei: az építőanyag (főként cserép), a csempe és a bitumenalapú szigetelőanyagok gyártása. Az építőanyag-gyártásban a termelés emelkedő tendenciát mutat. A gyáripari termelés hordozói: 1. Potisje–Kanjiža – a Tondach-csoport tagja. A gyárat 1903-ban kis kézműves téglaüzemként alapították. A legfőbb gyártási programját ma a tetőfedők (cserép) gyártása képviseli. Hagyományainak és minőségének hála a cserép sajátságos jelképévé vált Magyarkanizsának. A nyereséges termelés a fölszerelés korszerűsítését szolgáló folyamatos beruházásokat

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

tett lehetővé. A 90-es évek végén a vállalat foglalkoztatta a község gyáriparában dolgozóknak mintegy 40%-át, de a (2004-ben lezajlott) magánosítás következtében a munkavállalóinak száma a felére csökkent. 2. A magyarkanizsai Keramika Rt. 1980-ban létesült. Alaptevékenysége a falicsempe- és padlólapgyártás. Minőség, választék és korszerű forma tekintetében ismert volt a nyugati országok piacán. A magánosítást követően a többségi tulajdonosok közötti szerencsétlen viszonyok következtében a további fejlődése megrekedt. 3. A FIM Szigetelőanyag-gyár Rt.-t 1987-ben vízszigetelő szalagok, bitumenalapú masszák és ragasztók gyártására hozták létre. 2005 vége óta ugyancsak magántulajdonba ment át. A vállalat hazai piacra termel. A község jelentős mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitással rendelkezik, amelynek egységei többségükben Horgoson és Martonoson összpontosulnak. A legeredményesebb agráripari vállalatok: 1. A horgosi Higlo hűtőház Kft. 1964-ben alakult fagyasztott gyümölcs és zöldség előállítására és hűtési szolgáltatásokra. A vállalat a feldolgozandó nyersanyagot a község területéről szerzi be, termékeit mind a hazai, mind a külföldi piacon értékesíti. 2. A horgosi Vitamin Rt. 1948-ban létesült. Főbb termelési programjai: fűszerpaprika, teafélék, fűszerek és fűszerjellegű ételkiegészítők. A horgosi fűszerpaprikának hosszú évekre visszanyúló hagyománya van, és ez is a község egyik sajátos jelképe. Az élelmiszeripari termelés körében eredményesen működnek egyéb fűszerpaprika-gyártók is Martonoson, mint az SD Martonos, a Telek Paprika Kft., a Delikates Spice&Pepper, az MDM, a Martonoški delikates és az MCM Martonos. A legnagyobb gabona- és malomipari üzem Magyarkanizsán található (Malom Kft.). A vállalat egykor átlagon fölüli eredményeket ért el, de a 90-es évek második felétől kezdve az értékesítési nehézségek következtében nagy gazdálkodási nehézségekkel szembesült. A csődeljárás és a magánosítás nagyban hozzájárult a problémák felhalmozódásához. A község területén kisebb malmok üzemelnek még: Tóthfaluban a Dávid Malom, valamint Kispiacon. A községben működik még vágóhíd és húsfeldolgozó-üzem: a magyarkanizsai Mesocoop és a kispiaci Császár vágóhíd kisipari vállalkozások. A községben olyan gyáripari ágazatok is képviseltetik magukat, amelyek már hosszú évek óta hanyatlóban vannak. A fémfeldolgozó-ipar egyetlen képviselője a magyarkanizsai Metal volt. 1958-ban szolgáltató kisipari műhelyként úgy jött létre, hogy 3 géplakatos mester összeadta az induláshoz szükséges kezdőtőkét. A 80-as években a vállalat 462 dolgozót alkalmazott, és a legkorszerűbb gépparkkal volt fölszerelve. A 90-es években a gazdasági embargó során minden Szerbián kívüli üzletfelét elveszítette. A 80-as évektől máig a Metal egykori mesterei több kisipari műhelyt sőt fémfeldolgozó-ipari kis- és közepes vállalatot létesítettek a község területén.

3. táblázat A fémipar jelentősebb képviselői a községben: METAL Rt.. Magyarkanizsa

HOLKER Magyarkanizsa

Csavar, fémdíszmű gyártása, fémesztergálás automata és univerzális esztergán, marógépen, fémkovácsolás, fémszerkezetgyártás, mezőgazdasági és építőipari kéziszerszámok kereskedelme

BOTTYÁN Magyarkanizsa

Fémipari gyártás és szolgáltatás, fémmegmunkálás vágással, marással, kovácsolással, hőkezeléssel, gépek és gépsorok szervizellátása Fémipari gyártás és szolgáltatás, fémmegmunkálás vágással, marással Fémipari gyártás és szolgáltatás, fémmegmunkálás vágással

FERUM Magyarkanizsa

Szöggyártás

CONTROL-KONDOR Magyarkanizsa

ROSAN Magyarkanizsa

Kovácsolt fémszerkezetek – kerítések, kapuk stb. – gyártása. Biztonsági rácsok, ipari kapuk gyártása Fémipari gyártás és szolgáltatás, fémmegmunkálás vágással, marással Fémdíszmű és csaptelep gyártása

SLOGA Magyarkanizsa

Nagysúlyú fémkonstrukciók gyártása

DUAL TRADE Magyarkanizsa

Fémszerkezetek gyártása (logisztikai és áruraktározási célokra)

STRUG Magyarkanizsa

MIKRON Magyarkanizsa

Број 3.

27.04.2010.

KOVÁCS Magyarkanizsa REMETE CSABA Magyarkanizsa SAMU TIBOR ÖNTÖDE Horgos WAG SVOBODA Horgos TINDI Oromhegyes MULTICOLOR Magyarkanizsa METAL IMPEX Magyarkanizsa SIMETAL Magyarkanizsa


2010. 04.27.

3. szám

Fémdíszművek, mezőgazdasági szerszámok gyártása kovácsolással Fémdíszműgyártás kovácsolással, hajlítással és hegesztéssel Fémtárgykészítés öntéssel Kipufogógyártás, csőhajlítás, fémfelület-kezelés és speciális hegesztés Hidraulika gyártása és szervizellátása Fémfelület-védelem műanyag bevonattal korszerű fémfelületvédelmi gépsoron Fém nyersanyagok (idomcsövek, fémrudak, lemezek, stb.) kereskedelme Másodlagos nyersanyagok begyűjtése (hulladékvas, fémforgács stb.)

A textilipar helyzete – mint az egész országban – itt is nagyon kedvezőtlen. Az embargó után az európai határok megnyílása az e szektorba tartozók számára nem hozta meg a korábbi gazdasági kapcsolatok újrafölvételét. A faipart a községben a Petar Drapšin üzem működése képviseli. Az üzem az alapítása (1890) óta fa csomagolóanyagot gyárt, a magánosítása óta pedig nagy gyártási és értékesítési nehézségekkel küszködik. Csődbe jutása után a korábban női lábbeliket gyártó Elita cipőgyár az új tulajdonos alatt fölhagyott a termeléssel, majd végül tönkrement. 4.9. Mezőgazdaság A mezőgazdasági terület 35.250 hektárra terjed ki, a község területének 88,3%-át foglalja el, és községünk legjelentősebb, legkiterjedtebb természeti erőforrása. A természeti tényezők 4 mezőgazdasági övezetet alakítottak ki: – homokpuszta – a község északnyugati részét foglalja el, és kiválóan alkalmas szőlő, gyümölcs, burgonya és egyéb zöldségfélék termesztésére. – löszfennsík – a homokpuszta és a Tisza között terül el, ahol a kiváló fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságokkal és magas fokú termelési lehetőségekkel rendelkező csernozjom uralkodik. Ez a terület szántóföldi növénytermesztésre (búza, kukorica, lucerna, cukorrépa, napraforgó, cirok, ipari paprika) alkalmas – löszterasz – a község déli és délnyugati részét foglalja el. Talajszerkezetében leggyakoribb a réti televény és a csernozjom, alkalmas mindegyik szántóföldi növény termesztésére – hordalékos síkság – a Tisza mentén húzódó keskeny sáv, a község területének legnedvesebb része. Kukorica, ipari növények és zöldségfélék termesztésére alkalmas.

4.10. Közlekedési infrastruktúra Magyarkanizsa község közlekedésföldrajzi fekvése és a legjelentősebb közúti infrastruktúra áthaladása – amelyet az Е– 75-ös autóút, az М–24-es és az М–22.1-es főút és a R–119-es, R–119.3-as és R–111-es regionális utak képviselnek – jó összeköttetést biztosítanak e térségnek a környezetével. A községi úthálózat nyitott útrendszer, amelyhez különféle hierarchikus szintű utak tartoznak, amelyeknek alapfeladata, hogy a településeket összekössék a környezetükkel és a község központjával. Az utak fejlettsége és állapota kielégítő. A helyi közlekedési hálózat útjainak többsége a 2002–2008 közötti időszakban fölújításon esett át. A települések terheltségének csökkentésére új útvonalakat és a települések körül elkerülő utakat kell építeni. 5.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

5.1. A települési szilárd hulladék szervezett begyűjtésének története A települési hulladék szervezett begyűjtésének kezdete Magyarkanizsa községben 1981-re nyúlik vissza, amikor a Komunalac Kommunális Szolgáltató Közvállalat Magyarkanizsa egyes településein hozzálátott a települési szilárd hulladék begyűjtéséhez. A szeméttelep – kommunális lerakó – helyét Martonos Helyi Közösség területén a 6015 sz. földrészleten jelölték ki. A hulladék válogatás nélkül került a lerakóra. A lerakó területe rendezetlen, kommunális infrastruktúrával nincs ellátva. 2004-ben a szervezett hulladékbegyűjtést kiterjesztették Horgosra, majd 2006-tól Adorján településre is, minek folytán a hulladékbegyűjtés a község területének 75%-át felöleli. 2008. óta őrszolgálat vigyáz a szeméttelepre, az egyre gyakoribb tűzesetek miatt pedig a telep egy részét is bekerítették. 2009. október 1-jétől Magyarkanizsa község területén minden településen a kommunális hulladék szervezett begyűjtését a Brantner Hullékgazdálkodási Kft. végzi.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

5.2. A mostani hulladékgazdálkodási gyakorlat A települési szilárdhulladékot befogadó lerakó a várostól 5 kilométerre északnyugatra fekszik az R–119-es út és Kishomok település között; 5 hektár 76 ár 00 m2-en terül el, ennek 70%-át települési hulladék borítja, átlagosan 5 méter magasan. Az itt lerakott hulladékmennyiség a becslés szerint 35.000 m3. A többi terület a további igénybevételhez tartalékul szolgál. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében a lerakó a legelemibb kívánalmaknak sem tesz eleget. Nincs elszigetelve a talajtól, nincs teljes hosszában bekerítve, nincs ellátva villanyárammal. A telepet föl kell számolni, gondoskodni kell az újrahasznosításáról. Magyarkanizsa község 2006-ban szándéknyilatkozatot írt alá a szabadkai központú regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez való csatlakozásról. A korábbi időszakban nem sikerült kijelölni a regionális hulladéklerakó helyét, ezért a regionális hulladékgazdálkodási rendszer a csatlakozó községek területén nem kelt életre. Továbbra is folyamatban van az előkészítő munkálatok és a lakosság képzése. Amint már említettük, 2009. október 1-jétől a hulladékgazdálkodást a törökbecsei Brantner Hullékgazdálkodási Kft. tartja kézben. A gazdasági társaság tevékenysége kiterjed az egész község területére, és a szervezett hulladékbegyűjtést az alábbi táblázatból látható beosztás szerint végzi. 4. táblázat A hulladékbegyűjtés beosztása helyi közösségenként Hétfő Kishomok Kispiac

Kedd Orom Martonos

Szerda Adorján Tóthfalu Velebit

csütörtök Völgyes Tóthfalu V. Zimonjić Oromhegyes

5. táblázat A hulladék begyűjtésének beosztása Magyarkanizsa Helyi Közösség területén Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

péntek

1. Néphősök útja 2. Bánya u. 3. Vasút u. 4. Július 7. u. 5. Május u. 6. Lika u. 7. Epres u. 8. Kopaonik u. 9. Angyal u. 10. Belgrád u. 11. Kragujevac u. 12. Kálvária u. 13. Újvidék u. 14. Vuk Karadžić u. 15. Fecske u. 16. Pancsova u. 17. Szkopje u. 18. Szivárvány u. 19. Niš u. 20. Podgorica u. 21. Dubrovnik u. 22. Laták István u. 23. Vasút u. 24. Kotor u. 25. Split u. 26. Munkás u. 27. Söprű u. 28. Stevan Sremac u. 29. Sólyom u. 30. Мostar u.

1. Gesztenye fasor 2. Szent Száva u. 3. Damjanich u. 4. Zombor u. 5. Cetinje u. 6. Durmitor u. 7. М. Dimitrijević u. 8. Ozoray Árpád u. 9. Ady Endre u. 10. Dalmát u. 11. Kossuth Lajos u. 12. Vojvoda Putnik u. 13. Roosevelt u. 14. Sava Tekelija u. 15. Október u. 16. Baranya u. 17. Kis u. 18. Mažuranić u. 19. Hunyadi János u. 20. Kard u. 21. Csendes u. 22. Iparos u. 23. Bácska u. 24. Korfu u. 25. Piac tér 26. Tulipán u.

1. Szabadkai út 2. Törökkanizsai út 3. Nušić u. 4. Táncsics Mihály u. 5. Bora Stanković u. 6. Fő tér 7. Szent István u. 8. Fő u. 9. J. J. Zmaj u. 10. Testvériség-egység u. 11. Gyógyfürdő sor 12. Liget sor 13. Mező u. 14. Zenta u. 15. Kozara u. 16. Liliom u. 17. Hársfa u. 18. B. Radičević u. 19. Kosovo u. 20. Téglagyár u. 21. Cserép u. 22. Gagarin u. 23. Tisza menti sor

1. M. Obilić u. 2. Kistemplom u. 3. Verseghi József u. 4. Sv. Miletić u. 5. Köztársaság u. 6. József Attila u. 7. Hajduk Stanko u. 8. Ótemető u. 9. Diák u. 10. Petőfi Sándor u. 11. Harsányi Tibor u. 12. Karađorđe u. 13. Iskola tér 14. Nikola Tesla u. 15. Dózsa György u. 16. Széles u. 17. Duna u. 18. Horvát u. 19. Színház u. 20. Bolmány u. 21. Gál László u. 22. Topolya u. 23. D. Obradović u. 24. Majtényi Mihály u. 25. Szlovén u.

1. Kisköz u. 2. Hercegovina u. 3. Đ. Krstić u. 4. Fűzfa u. 5. Crna Gora-i u. 6. Plitvice u. 7. Borostyán u. 8. A. Šantić u. 9. Hajnal u. 10. Vajdaság u. 11. Liliom u. 12. Szűk u. 13. Fehér Ferenc u. 14. Kisvasút u. 15. Dr. Koch Arnold u. 16. Tiszavirág u. 17. D. Popović u. 18. Zilahy Lajos u. 19. Csépe Imre u. 20. Márton Mátyás u. 21. Becse u. 22. Ősz u. 23. Kumanovo u. 24. Gyár u. 25. Avala u. 26. Bánát u. 27. Remény u. 28. Vízöntő u. 29. Attila u. 30. Szaloniki u.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

31. Višnjić u. 32. Drina u. 33. Kalász u. 34. Čarnojević u. 35. Mačva u. 36. Karlovac u. 37. Lovćen u. 38. Szarajevó u. 39. Kórház u. 40. Halász tér 41. Tisza u. 42. Bosznia u. 43. Macedón u. 44. Arany János u. 45. Frangepán u. 46. Halász u. 47. Szent János u. 48. Beszédes József u. 49. Szőlő u. 50. Šumadija u. 51. Sutjeska u. 52. Vl. Njegoš u. 53. Apostol u. 54. Tavasz u. 55. Nyár u. 6. táblázat A hulladék begyűjtésének beosztása Horgos Helyi Közösség területén Hétfő 1. Kanizsai út 2. Bartók Béla u. 3. Nagy u. 4. Szent Péter u. 5. Szabadkai út 6. Mórahalmi út 7. Szőlő u. 8. Alkonyat út 9. Proletártelep 10. Szegedi út

Szerda 1. Kenderes sor 29. Hársfa u. 30. Balázs Béla u. 2. Fecske u. 3. Ifjúság u. 31. Bán-kert u. 32. Sziget sor 4. Zmaj Jovan u. 33. Kispiaci út 5. Kapros u. 6. Nyírfa u. 34. Pince u. 7. Dankó Pista u. 8. Kis u. 9. Tó u. 10. Földművelő 11. Gunaras u. 12. Kun-tó u. 13. Halpiac u. 14. Iskola u. 15. Nepomuki Szent János u. 16. Kárász u. 17. Kálvária u. 18. Vladimir Nazor u. 19. Szent Száva u. 20. Vágóhíd u. 21. Felszabadulás u. 22. Vuk Karadžić u. 23. B. Radičević u. 24. D. Bojović u. 25. D. Obradović u. 26. Köztársaság u. 27. Kaszakacs u. 28. Pap u.

péntek 1. Arany János u. 2. Szövetkezet u. 3. Singer u. 4. Magyar Ede u. 5. Gárdonyi Géza u. 6. Jókai Mór u. 7. Kamarás u. 8. Virág u. 9. Temető u. 10. Dózsa György u. 11. Vasút u. 12. Kossuth Lajos u. 13. Petőfi Sándor u. 14. St. Sremac u. 15. Móricz Zsigmond u. 16. Ady Endre u. 17. Mikszáth Kálmán u. 18. Szent István u. 19. Belgrád u. 20. Munkás u. 21. József Attila u. 22. Vajdaság u. 23. Matija Gubec u. 24. Zsilinszky u. 25. Liliom u. 26. Thurzó Lajos u. 27. Tüsök sor 28. Rozmaring u.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

A törökbecsei Brantner Hullékgazdálkodási Kft. a következő felszereléssel rendelkezik: 7. táblázat Fölszerelés Mercedes Actros hulladékgyűjtő teherautó Komatsu bulldózer 120 literes szemeteskanna 240 literes szemeteskanna 1m3-es konténer 1m3-es szelektív hulladékgyűjtő konténer Zöld sziget

Mennyiség használatban 3 db 1 db 5609 1811 218 130 10

tartalék

1000 600 119 145

A hulladékbegyűjtés alkalmazottainak száma 16, ezek közül 3-an teherautó-vezetők, három terepi munkás, három pedig irodai alkalmazott.

5.3. A begyűjtött kommunális hulladékösszetételének az elemzése A hulladék alaktani összetétele a jellegzetes hulladékmintában előforduló egyes hulladékfajták arányát jelenti. A hulladék alaktani összetételét úgy vizsgálják, hogy egy átlagos hulladékmintát rászórnak egy meghatározott nyílásméretű (15 mm x 15 mm) szitára. A szitán fennakadó anyagot kézileg szétválogatják az egyes hulladék-összetevőkre. Az összetevőket leggyakrabban a következőkre különítik el: papír, fém, fa, gumi, műanyag, ételhulladék, textil. A hulladék alaktani összetétele függ: a lakosságszámtól, a gazdasági helyzettől, az életszínvonaltól, az évszaktól, az éghajlattól és a földrajzi fekvéstől. A hulladék alaktani összetételének megállapításához a mintamérés módszerét alkalmazták. Így módon megállapították az adott számú lakos által adott időszakban termelt hulladék mennyiségét és összetételét. A hulladék alaktani összetételének megállapításához megjelöltek 19 darab 4 m3 űrtartalmú, a város különböző részein elhelyezett konténert. - 1., 2., 3. KONTÉNER – központi lakóövezet (családi házak) - 4., 5., 6. KONTÉNER – városszéli lakóövezet (családi házak) - 7., 8., 9. KONTÉNER – központi lakóövezet (társasházak) - 10., 11. KONTÉNER – központi lakóövezet (társasházak – családi házak) - 12., 13., 14. KONTÉNER – régi lakóövezet (családi házak) - 15., 16. KONTÉNER egészségi intézmény övezete (járóbeteg-rendelő) - 17., 18. KONTÉNER – termelővállalat (csaptelepgyár) - 19. – városi képtár (városközpont) 2006. július 14-én a megjelölt konténerek üresek voltak. 2006. július 16-ára a konténerek megteltek, és aznap elszállították őket Magyarkanizsa város településihulladék-lerakójára. Az erre kijelölt területen a konténereket kiürítették. Mindegyik konténerből elkülönítették az alábbi összetevőket: – szerves anyagok, – papír, – textil, – fém, – műanyag, – gumi, – üveg, – építési hulladék, – egyéb hulladék. Veszélyeshulladék-jellegű hulladékanyagok: – akkumulátor és szárazelem, – fecskendő, géz, lejárt szavatosságú gyógyszer, kötözőpólya, – olaj, vegyszer, – vegyszer-csomagolóanyag (rovarirtó, növényvédőszer, gombaölőszer stb.) – elhullott állatok tetemei. Az elkülönített összetevők súlyát egyenként lemérték.

8. táblázat

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

A hulladék összetételének elemzése Szám

A hulladék fajtája / típusa Szerves anyag Papír Textil Építési hulladék Műanyag Gumi Üveg Fém (alumínium stb.) Fém (vas) Fém (acél) Egyéb hulladék ÖSSZESEN

Mennyiség / t / év 3215 20 30 2000 10 20 15 25 450 350 215 6350

% 50,62 0,30 0,47 31,50 0,10 0,30 0,20 0,39 7,39 5,20 3,38 100%

4., 5., 6. konténer 7., 8., 9. konténer 10., 11. konténer 12., 13., 14. konténer 15., 16. konténer 17., 18. konténer 19. konténer Összesen

Összesen

2,25

-

-

-

-

30

-

63,67 200

0,03 1,75

3

-

5

350

3,18 -

15

100 %

% t

52,47 780

0,33 2,10

0,81 4

16,14 700

0,14 1,5

0,24 12

-

0,40 -

28,26 100

44

1,21 30

100 %

% t

46,61 420

0,13 2

0,24 -

41,83 -

0,09 0,5

0,71 -

-

-

5,97 -

2,63 120

1,79 75

100 %

% t

68,02 650

0,32 0,5

3

500

0,08 1,50

5

-

16

-

19,43 80

12,15 8

100 %

% t

51,42 -

0,04 5,3

0,24 -

39,56 -

0,12 1,50

0,40 -

-

1,27 4

-

6,32 -

0,63 58

100 %

% t

405

7,70 2

12

-

2,18 2

-

-

5,82 -

-

-

84,30 6

100 %

% t

94,85 -

0,47 3

2,81 -

-

0,47 1

-

15

-

-

76

1,40 23

100 %

%

3215

2,54 20

30

2000

0,85 10

20

12,71 15

25

450

64,40 350

19,50 215

100 % 6350

Üveg

Fém: acél

600

0,11 10

Fém: vas

1

0,11 4,10

Fém: aluminium

1

32,90 650

Gumi

Egyéb hulladék

Műanyag

310

% t

Textil

Szerves hulladék

1., 2., 3. konténer

Papír

Súly t

Városrész

Építési hulladék

9. táblázat A hulladék elemzése és összetétele városrészenként

5.4. A begyűjtött települési hulladék mennyiségének elemzése A városi hulladéklerakóra elszállított hulladék mennyiségét a magyarkanizsai Komunalac közvállaltnak a város településihulladék-lerakóján elhelyezett napi hulladékmennyiségekre vonatkozó adatai alapján vizsgálták.

10. táblázat A 2003. és 2006. közötti időszakban begyűjtött hulladékmennyiség áttekintése (tonnában)

HÓNAP

ÉV

Број 3.


27.04.2010.

2003 JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS ЈÚNIUS ЈÚLIUS АUGUSZTUS SZEPTEMBER ОКTÓBER NOVEMBER DECEMBER ÖSSZESEN/ÉV

239,13 223,34 320,22 368,32 379,44 330,84 367,38 377,28 318,69 313,11 362,07 286,38 3886,20

2010. 04.27.

2004 265,70 248,50 355,80 409,80 421,60 367,60 408,20 419,20 354,10 347,90 402,30 318,20 4318,90

2005 317,44 318,80 444,64 487,84 537,28 394,08 422,56 455,36 443,28 418,32 465,84 374,56 5080,00

3. szám

2006 396,80 398,50 555,80 609,80 671,60 492,60 528,20 569,20 554,10 522,90 582,30 468,20 6350,00

A 10. táblázat alapján megállapítható, hogy a lerakóra kerülő egyes hulladékfajták mennyisége növekszik. A 2009 októberétől 2010 márciusáig tartó időszakban az átlagos hulladékmennyiség havi szinten 683 tonna volt, ami a települési szilárdhulladék összmennyiségének további emelkedéséről tanúskodik.

6. ELKÜLÖNÜLŐ HULLADÉKFOLYAMATOK A Szerb Köztársaság 2003. évi nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiája a hulladékot ellenőrzöttre és ellenőrizetlenre különíti el. Ellenőrzött a városi, kereskedelmi és ipari hulladék, beleértve az egészségügyit is. Ellenőrizetlen a mezőgazdasági, a bányászati és kőtörői hulladék. A nemzeti stratégiával összhangban az alábbi hulladékfolyamatok különíthetők el: – háztartási, kereskedelmi és veszélytelen ipari hulladék – csomagolóanyag és csomagolási hulladék – használt akkumulátorok és szárazelemek – elhasznált járművek – hulladékgumik – hulladékolajok – PCB (poliklórozott bifenil)- és PCT (poliklórozott terfenil)- hulladék – veszélyes hulladék – elektromos- és elektronikusszerelvény-hulladék és – szennyvízkezelőműből kikerülő iszap.

6.1. Veszélytelen ipari hulladék A veszélytelen ipari hulladék egyes iparágakban ún. „tiszta hulladék”-ként jelentkezik, különösen a fémmaradékokra jellemző. Ebben az értelemben szükséges lenne: – beazonosítani a másodlagos nyersanyagokat generáló hulladék-előállítókat; – a törvényi szabályozással összhangban megtervezni a másodlagos hulladékanyagok gyűjtését – gazdasági érdekeltséget kialakítani az előállító–begyűjtő–feldolgozó vonalán; – ösztönözni a másodlagos nyersanyagok feldolgozását és hasznosítását; – piaci mechanizmusokat kialakítani; – alternatív kezelést megállapítani a most lerakóra kerülő nagy mennyiségű újrahasznosítható anyagra, (papír, műanyag, üveg); – alternatív kezelést megállapítani a biológiailag lebomló hulladékra (étel, zöld növényzet). Ezt a hulladékot komposztálni kell; – hulladékkezelő személyzetet kiképezni. Ezeket a tevékenységeket – „a szennyező fizet” elvének érvényességére való tekintettel – a gazdasági érdekkel összhangban kell lebonyolítani. 6.2. Csomagolóanyag és csomagolási hulladék Az európai jogalkotásnak a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/ЕK irányelvével összhangban a körzetnek: – csomagolóanyag-kezelési programot kellene kidolgoznia, különösen a kereskedelmi szektorra vonatkozóan – a programmal összhangban biztosítania kellene a csomagolóanyag begyűjtésének és ideiglenes őrzésének feltételeit

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

– nyilvántartást kellene vezetnie a beszerzett, elhasznált és begyűjtött csomagolóanyag-mennyiségekről – a másodlagosnyersanyag-piac létrehozása után megszervezni azt a szolgálatot, amely az előkészítő tevékenységgel és a másodlagos nyersanyagok értékesítésével foglalkozna – népszerűsíteni kellene a csomagolóanyagok újbóli felhasználását – meg kellene szerveznie a csomagolóanyag-hulladék begyűjtését, és ennek érdekében megfelelő információs rendszert szerveznie – programot kell kidolgoznia az alkalmazottak és a csomagolóanyagot használók képzésére – az újból föl nem használható csomagolóanyagot szervezetten ki kellene vinnie a piacra, vagy megszervezni energiahordozóként való hasznosítását. 6.3. Veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemek és akkumulátorok Az európai jogalkotásnak az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról szóló 91/157/EGK irányelve rendelkezéseivel összhangban – amelyet át kell emelni a nemzeti törvényhozásba – a térség és a helyi önkormányzat kötelezettsége: – hogy a munkavállalók számára képzési programokat dolgozzon ki a szárazelemekkel és az akkumulátorokkal kapcsolatban – hogy a 0,0005%-nál több higanyt tartalmazó szárazelemek és akkumulátorok használatát tiltsa meg és tegye lehetetlenné – hogy tegye lehetővé az elhasznált szárazelemek és akkumulátorok elkülönített begyűjtését a feldolgozásuk vagy elhelyezésük érdekében – hogy a programmal összhangban teremtse meg a feltételeket az elhasznált szárazelemek és akkumulátorok begyűjtésére és átmeneti őrzésére – hogy a másodlagos nyersanyagok piacának létrehozása után nyilvántartást vezessen a megvásárolt, elhasznált és begyűjtött szárazelemekről és akkumulátorokról, – hogy megszervezze az előzetes tevékenységgel és e másodlagos nyersanyagok értékesítésével foglalkozó szolgálatot – hogy a begyűjtött és elhelyezett (betárolt) szárazelemekről tájékoztatókat küldjön az illetékes szerveknek. 6.4. Elhasználódott járművek Az európai törvényhozásnak az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelvével összhangban a terv a következő javaslatokat teszi: – ki kell építeni a járművek újrahasznosításának, azaz szétszerelésének és újrahasznosítható részekre (műanyag, fém, gumi, textil, olaj) való elkülönítésének rendszerét – az elhasználódott járművek tulajdonosát kötelezni kell, hogy járművét adja át olyan vállalatnak, amely a kezelésre engedéllyel rendelkezik – szabályozni kell a járművek begyűjtésével és a kezelésre engedéllyel rendelkező vállalatnak való átadásával kapcsolatos eljárást – a járműgyártókat és -importőröket kötelezni kell, hogy az elhasználódott járművek szétszereléséről, illetve megfelelő kezeléséről információkat nyújtsanak – a járműgyártók a járműgyártás során kötelesek olyan anyagokat, alkatrészeket és szerkezeti elemeket felhasználni, amelyek lehetővé teszik az újbóli felhasználást vagy a szétszerelésükkel keletkező hulladék újrahasznosítását. Az elhasználódott járműveket kezelő vállalat köteles: – a rendelkezésre álló legjobb technikát alkalmazni – minden kezelési fázisról nyilvántartást vezetni – gondoskodni a használhatatlan járművek kezeléséről és a feldolgozhatatlan alkatrészek elhelyezéséről – az elhasználódott jármű tulajdonosának a jármű átvételéről igazolást kiadni. 6.5. Hulladékgumi Az európai jogalkotásnak a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvével kapcsolatban a községnek az irányelv kívánalmaival összhangban a következőket kellene megtennie: – megahatározni (a gyártókomplexumok keretében előforduló) gumiabroncsok alternatív kezelésének módját, szem előtt tartva, hogy a gumiabroncsok lerakón való elhelyezése tilos. Alternatív kezelésként föltétlenül számba kell venni a cementgyári tüzelőanyagba keverésüket, valamint egyéb lehetőségeket pl: őrlés után különféle anyagok (beton, gyalogösvény) töltőanyagaként való újbóli felhasználásukat. – gondoskodni kell arról, hogy a gumiabroncs gyártója, importőre és értékesítője biztosítsa azt, hogy a termék használat után a hozzáférhető legjobb technika alkalmazásával legyen hasznosítva és újrahasznosítva – gondoskodni kell arról, hogy mindenki, aki hulladékgumi begyűjtésével, szállításával, kezelésével, elhelyezésével foglalkozik, a hulladékgumikról és a kezelt mennyiségekről pontos nyilvántartást vezessen – a használt és hulladékgumik behozatalát – az illetékes hatóság különleges engedélyével behozottak kivételével – meg kell tiltani.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

а) Hulladékolajok A nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia értelmében a nemzeti törvényhozásba átemelendő alapvető irányelvek egyike a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EGK tanácsi irányelv. A jogszabály a hulladékolajok regenerálással való folyamatba tételét részesíti előnyben, azaz azt a folyamatot, amelyek során a szennyezőanyagok, az oxidációs termékek és az olaj által szabályosan tartalmazott adalékanyagok eltávolításával a hulladékolajokat megtisztítják. Ha a regenerálás nem lehetséges, a hulladékolajokat alternatív fűtőanyagként javasolják felhasználni (energiahasznosító elégetéssel), de eközben intézkedésekkel kell biztosítani, hogy az erre szolgáló berendezések működésükkel ne szennyezzék jelentősebb mértékben a levegőt. A hulladékolajokkal való gazdálkodás utolsó lehetősége a végleges elhelyezésük vagy ellenőrzött tárolásuk. A begyűjtött hulladékolajok tárolásakor ügyelni kell, arra hogy ne keveredjenek poliklórozott bifenillel/poliklórozott terfenillel (PCB/BCT) vagy egyéb veszélyes hulladékkal. A hivatkozott irányelv szigorúan tiltja: – hulladékolajoknak felszíni, felszín alatti vizekbe, tengerbe és lecsapolórendszerbe való beengedését – ártalmas hulladékolajoknak talajban való elhelyezését vagy oda való kiengedését, a hulladékolajok feldolgozásával keletkező maradványok ellenőrizetlen kiengedését – az MDK-t meghaladó mértékű légszennyezést okozó hulladékolaj-feldolgozást. A fentiekben mondottakkal kapcsolatban ahhoz, hogy a térség szabályos hulladékolaj-gazdálkodást folytasson, a következők szükségesek: – hulladékolaj-gazdálkodási tervet kell kidolgozni – hulladékolaj-begyűjtő rendszert kell felállítani (erre legmegfelelőbb helyek az átrakóállomások, az újrahasznosítási platók, újrahasznosítási központok, ahol olyan különleges konténerek állíthatók fel, amelyekbe az olajat használók behoznák a hulladékolajat – a keletkező és begyűjtött mennyiségről pontos nyilvántartást kell vezetni – a normatívával összhangban a hulladékolajokat megfelelően kell tárolni és kezelni – ha az kivitelezhető, a hulladékolajokat regenerálásra el kell szállítani a belgrádi olajfinomítóba, vagy a fűtőanyagba keveréssel való elégetésre átadni a cementgyáraknak – megtiltani a hulladékolajok kiengedését felszín alatti vizekbe vagy lecsapolórendszerekbe, és – a munkavállalók hulladékolaj-kezelési kiképzésére programot kidolgozni. A villamosenergetikai berendezéseknek nyilvántartásba kell venniük, illetve mintát kell venniük az üzemben levő és poliklórozott bifenilt tartalmazó fölszerelésről: – a villamosenergetikai berengéseknek 2010-ig föl kell hagyniuk a PCB-t tartalmazó fölszerelés használatával, szennyezésmentesíteni kell a fölszerelést, és elvégezni a visszatöltést, ha továbbra is használni fogják, de eközben biztonságosan kezelni kell a PCB-vel szennyezett anyagokat és fölszerelést; – az előírt időszakig új és jó tömítéssel rendelkező fölszerelés használata engedélyezett, PCB-t tartalmazó olaj szivárgása vagy kiömlése nem történhet meg. Ilyen fölszerelés csak olyan helyiségben használható, amelyikben a környezetbe való olajkiömlés kockázata minimálisra csökkenthető vagy baleset alkalmával a helyzet gyorsan felszámolható. b) Veszélyes hulladék Az ipari veszélyes hulladék különkezelést igényel. A nemzeti stratégiában lefektetett törvényi követelményekre és célokra való tekintettel minden hulladéktermelő köteles jelleg és kategória szerint besorolni a hulladékokat. Ez azt jelenti, hogy szükséges: – bevezetni azt a kötelezettséget, hogy minden hulladéktermelőnek tervet és procedúrát kell kidolgoznia arra, hogy hogyan fog eljárni a veszélyes hulladékkal a keletkezés pillanatától a végleges kezelésig és elhelyezésig, – információs rendszert kidolgozni a veszélyes hulladék adatainak begyűjtésére, – beazonosítani a térségben, a veszélyes hulladékot termelőket és a másodlagos nyersanyagokat termelőket, – beazonosítani minden hulladéktípust, jelleg szerint besorolni a hulladékot, és megállapítani a veszélyes hulladékok mennyiségét – a veszélyes hulladék keletkezésének csökkentésére a keletkezési helyen intézkedéseket lefektetni, – meghatározni a nyersanyag-beszállítási csomagolóanyag maximális újbóli felhasználási és újrahasznosítási kötelezettségét, – a fennálló gyártási ciklusokat a veszélyes hulladék keletkezése szempontjából újragondolni, – nyersanyagcserével csökkenteni a keletkező veszélyes hulladékok mérgező voltát, – a veszélyes hulladék elhelyezésére térségi vagy állami szinten egy lerakó építését előnyben részesíteni, – kötelezővé tenni a veszélyes hulladékokkal való gazdálkodás monitorozását és ellenőrző rendszerét, – megtervezni a hulladéktermelők és munkavállalóik képzési rendszerét, – folyamatosan dolgozni a közvélemény tudatosításán, – műszaki jogszabályok és jogi szabályozás hiányában az EU-szabályozást alkalmazni, – képzési programot kidolgozni. 6.8 Inert hulladék

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

Magyarkanizsa község területén az inert hulladék elhelyezésére a következő helyszínek szolgálnak: 11. táblázat Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kataszteri község Magyarkanizsa Magyarkanizsa Horgos Oromhegyes Kispiac Оrom Мartonos

Település Magyarkanizsa Magyarkanizsa Horgos Oromhegyes Kispiac Orom Martonos

A földrészlet helyrajzi száma 5760 1820/1 69/1 125 780 1269/1 6820

Alapterület ha 5,0823 2,4941 3,2755 0,1082 0,2143 1,4611 2,7686

Művelési ág

Tulajdonos

Nádas, láp Építési telek Tó Egyéb terméketlen Nádas, láp 3. osztályú szántó Építési telek

Komunalac közvállalat Magyarkanizsa község Magyarkanizsa község Oromhegyes HK Magyarkanizsa község Minisztérium DTD Zenta

7. A STRATÉGIAI KERET ÉS A SZÜKSÉGES VÁLTOZTATÁSOK A települési hulladékkal való gazdálkodásban uralkodó pillanatnyi helyzet elemzése alapján készült el a 2010–2020. közötti időszakra a fenntartható hulladékgazdálkodás terve. A terv szabályozza a települési szilárdhulladékkal való gazdálkodást Magyarkanizsa község területén a keletkezésétől a végleges kezeléséig azzal az alapvető céllal, hogy a nemzeti stratégiával, valamint a fennálló európai követelményekkel és szabványokkal összhangban teljes körű hulladékgazdálkodási rendszert alakítson ki. Az integrált hulladékgazdálkodás legfontosabb céljai: – a termelődő hulladékmennyiség csökkentése – a lerakókra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése azáltal, hogy előtte elkülönítik a hasznos hulladékot – a lerakókon elhelyezett települési hulladékban a biológiailag lebomló hulladék csökkentése – a lerakókon elhelyezett hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásának csökkentése – a keletkező hulladékokkal a fenntartható fejlődés elve szerint való gazdálkodás – a hulladéknak energiaelőállításra való hasznosítása. A terv értelmében már a keletkezési forrásnál külön kell válogatni a műanyagot, az üveget, a papírt és a kartont. A megtermelődő települési hulladék további mennyiségeit valamennyi háztartásból el kell szállítani a lerakóra vagy az átrakóállomásra. A szükséges szemetes kannák és szállítójárművek számát úgy kell kiszámítani, hogy biztosítva legyen a háztartásokban, közintézményekben, vállalatokban és más, a községben települési szilárdhulladékot termelőknél keletkező települési szilárd hulladék teljes mennyiségének hatékony begyűjtése és elszállítása. Az átrakóállomást úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tervben meghatározott településeken termelődő hulladék átmenti tárolását. Az átrakóállomáson a hulladékot mechanikai és biológiai kezelésnek vetnék alá, a kezelt hulladék összetételétől függően. A hulladék másodlagos szétválogatásával nyert újrahasznosítható anyagok, mint a műanyag, fémek, üveg és papír, a piacon másodlagos nyersanyagként értékesíthetők. A hulladék többi részét, amely túlnyomórészt lebomló hulladék, biológiai kezelésnek kell alávetni, hogy olyan termékeket nyerjünk belőle, mint a biogáz és a komposzt, amelyeknek megvan a piaci értékük. A települési hulladék kezelésének másik lehetősége az elégetés és az általa termelhető villamosenergia vagy vízpára, amelyek tovább értékesíthetők a piacon. 8. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ÉS INTÉZKEDÉSEK FELÜGYELETE ÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 84. szakaszának (Az SZK Hivatalos Közlönye, 36/09. sz.) megfelelően a község kap megbízást, hogy felügyelőségi ellenőrzése alatt tartsa az inert és veszélytelen hulladék begyűjtésével és szállításával kapcsolatos, valamint az inert és veszélytelen hulladéknak a gyártó, illetve hulladéktulajdonos telephelyén való átmeneti tárolásával kapcsolatos tevékenységeket, amelyekre a hivatkozott törvény alapján az illetékes szerv ad engedélyt. A különleges hulladékfolyamatok irányításának felügyeletére a tartományi és köztársasági felügyeleti szervek illetékesek. A jogtalan hulladéklerakás ellenőrzése tekintetében a mezőőrszolgálat kap megbízást a mezei utak és mezőgazdasági javak ellenőrzésére. A 2010–2020. közötti hulladékgazdálkodási terv végrehajtását a Községi Tanács ellenőrzi. Ebben az értelemben a felügyelőségi főosztály a megelőző naptári évben legkésőbb a folyó évi februári hó 15. napjáig köteles jelentésben értékelni a terv teljesítését.

Број 3.

27.04.2010.


Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám: 352-83/2010–I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa

2010. 04.27.

3. szám


Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

V É G Z É S T A 2010. ÉVI MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI SPORTFEJLESZTÉS CSELEKVÉSI TERV ELFOGADÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület elfogadja a 2010. évi magyarkanizsai községi sportfejlesztés cselekvési tervet.

II. Ezt a végzést közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában. Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám: 66-5/2010–I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa


Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. sz.) alapján és a 2009. évi magyarkanizsai községi költségvetésről szóló rendelet 8. szakaszával (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 12/09. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A 2009. OKTÓBER–DECEMBERI ÉS JANUÁR–DECEMBERI KÖZBEVÉTELEKRŐL ÉS KÖZKIADÁSOKRÓL SZÓLÓ ELEMZÉS ELFOGADÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület elfogadja a 2009. október–decemberi és január–decemberi közbevételekről és közkiadásokról szóló elemzést. II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában. Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsa Község Községi Képviselő-testület Szám: 400-84/2010-I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa


Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

A költségvetési rendszerről szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (Az SZK Hiv. Közlönye, 54/09. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

R E N D E L E T E T A 2009. ÉVI MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI KÖLTSÉGVETÉS ZÁRSZÁMADÁSÁHOZ KÜLSŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ BEVONÁSÁRÓL I. A 2009. magyarkanizsai községi költségvetés zárszámadásához a képviselő-testület külső könyvvizsgálót von be. A Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal megbízást kap, hogy a 2009. évi magyarkanizsai községi költségvetés zárszámadásához a külső könyvvizsgáló bevonása érdekében bonyolítsa le a kis értékű közbeszerzési eljárást. II. Ezt a rendeletet közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.



Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja 8/08. és 8/09. sz.) alapján, a Magyarkanizsai Községi Tanácsról szóló rendelet 30. szakaszának 1. bekezdésével (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 11/08. és 5/09. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TANÁCS 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Tanács 2009. évi munkájáról szóló jelentést.

II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.



Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. és 08/09. sz.) alapján, a községi közigazgatásról szóló rendelet 19. szakasz 3. bekezdésének 6. pontjával (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 11/08., 1/09. és 5/09. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27én tartott ülésén meghozta az alábbi

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal 2009. évi munkájáról szóló jelentést. II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.



A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. és 08/09 sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI ÜZLETVITELI PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat 2009. évi üzletviteli programjának teljesítéséről a közvállalat igazgatóbizottsága által 2010. január 28-án elfogadott jelentést.




A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. és 08/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI PÉNZÜGYI JELENTÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalatnak a közvállalat igazgatóbizottsága által 2010. február 24-én elfogadott 2009. évi pénzügyi jelentését.




A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. és 08/09. sz.) alapján, a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat alapszabálya 38. szakaszának 4. bekezdésével összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁBAN KIMUTATOTT NYERESÉG ELOSZTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat 2009. évi zárszámadásában kimutatott 125.746,44 dinár összegű nyereség tervkészítési költségek fedezésére és kommunális közművek fejlesztésére való elosztásáról a közvállalat igazgatóbizottsága által 2010. február 24-én hozott döntést.




A munkáról szóló törvény 247. és 257. szakasza (Az SZK Hivatalos Közlönye, 24/05. és 61/05. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozza az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSÉHEZ CSATOLT IV SZ. FÜGGELÉK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat kollektív szerződéséhez csatolt IV sz. függeléket. II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.




H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KOMUNALAC KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI ÜZLETVITELI PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Komunalac Kommunális Szolgáltató Közvállalat 2009. évi üzletviteli programjának teljesítéséről a közvállalat igazgatóbizottsága által 2010. február 23-án elfogadott jelentést.





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI SZOCIÁLIS VÉDELMI KÖZPONT 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Szociális Védelmi Központ 2009. évi munkájáról az intézmény igazgatóbizottsága által 2010. március 30-án elfogadott jelentést.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI SZOCIÁLIS VÉDELMI KÖZPONT 2010. ÉVI MUNKAPROGRAMJÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Szociális Védelmi Központnak az intézmény igazgatóbizottsága által 2010. március 30-án elfogadott 2010. évi munkaprogramját.





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI TISZA MENTI INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSI KÖZPONT 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ 2009. évi munkájáról a központ igazgatóbizottsága által 2010. február 23-án elfogadott jelentést.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI TISZA MENTI INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSI KÖZPONT 2010. ÉVI MUNKAPROGRAMJÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központnak a központ igazgatóbizottsága által 2009. december 18-án elfogadott 2010. évi munkaprogramját.





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI IDEGENFORGALMI SZERVEZET 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Idegenforgalmi Szervezet 2009. évi munkájáról a szervezet igazgatóbizottsága által 2010. február 16-án elfogadott jelentést.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI JÓZSEF ATTILA KÖNYVTÁR 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2009. évi munkájáról az intézmény igazgatóbizottsága által 2010. február 8-án elfogadott jelentést. II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.




H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI CNESA OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény 2009. évi munkájáról az intézmény igazgatóbizottsága által 2010. február 23-án elfogadott jelentést.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI NAGY JÓZSEF REGIONÁLIS KREATÍV MŰHELY 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely 2009. évi munkájáról az intézmény igazgatóbizottsága által 2009. december 29-én elfogadott jelentést. II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.




H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI NAGY JÓZSEF REGIONÁLIS KREATÍV MŰHELY 2010. ÉVI MUNKATERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhelynek az intézmény igazgatóbizottsága által 2009. december 29-én elfogadott 2010. évi munkatervét.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám




A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) alapján és a Magyarkanizsai Községi Gazdaságfejlesztési Alap alapszabálya 16. szakaszának 2. bekezdésével összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ALAP 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Gazdaságfejlesztési Alap 2009. évi munkájáról az alap igazgatóbizottsága által 2010. február 16-án elfogadott jelentést.




A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) alapján, a Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági-fejlesztési Alap alapszabálya 16. szakasz 1. bekezdésének 4. pontjával összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI MEZŐGAZDASÁGI-FEJLESZTÉSI ALAP 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági-fejlesztési Alap 2009. évi munkájáról az alap igazgatóbizottsága által 2010. február 24-én elfogadott jelentést.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám




A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasza 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) alapján, a Községi Szolidaritási Lakásépítési Pénzalap alapszabálya 33. szakaszával összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A KÖZSÉGI SZOLIDARITÁSI LAKÁSÉPÍTÉSI PÉNZALAP 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL ÉS PÉNZÜGYI EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Községi Szolidaritási Lakásépítési Pénzalap 2009. évi munkájáról és pénzügyi eredményéről a pénzalap igazgatóbizottsága által 2010. február 22-én elfogadott jelentést.




A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) alapján, a Magyarkanizsai Községi Tűzvédelmi Alap alapszabálya 33. szakaszának 3. bekezdésével összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TŰZVÉDELMI ALAP 2009. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Tűzvédelmi Alapnak az alap igazgatóbizottsága által 2010. március 22-én elfogadott 2009. évi zárszámadását.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám




A helyi önkormányzatról szóló törvény 32. szakasz 1. bekezdésének 8. pontja (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/07. sz.) alapján, a Magyarkanizsai Községi Tűzvédelmi Alap alapszabálya 33. szakaszának 3. bekezdésével összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TŰZVÉDELMI ALAP 2010. ÉVI PÉNZÜGYI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Magyarkanizsai Községi Tűzvédelmi Alapnak az alap igazgatóbizottsága által 2010. március 22-én elfogadott 2010. évi pénzügyi tervét.




A Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. és 08/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI VÖRÖSKERESZT 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Vöröskereszt 2009. évi munkájáról a szervezet közgyűlése által 2010. február 25-én elfogadott jelentést.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám





H A T Á R O Z A T O T A MAGYARKANIZSAI NÉPI TECHNIKA KÖZSÉGI SZERVEZETE 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a magyarkanizsai Népi Technika községi szervezete 2009. évi munkájáról a szervezet közgyűlése által 2010. január 23-án elfogadott jelentést.





H A T Á R O Z A T O T AZ EGYÜTT VELED – ÉRTÜK ÉRTELMI ÉS TESTI FOGYATÉKOSOK ÉRDEKEIT VÉDŐ ÉS SEGÍTŐ EGYESÜLET 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja az Együtt Veled – Értük Értelmi és Testi Fogyatékosok Érdekeit Védő és Segítő Egyesület 2009. évi munkájáról az intézmény közgyűlése által 2010. március 31-én elfogadott jelentést.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám





H A T Á R O Z A T O T A ZENTAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület jóváhagyja a Zentai Történelmi Levéltár 2009. évi munkájáról a levéltár igazgatóbizottsága által 2010. február 5-én elfogadott jelentést.




Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 20. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 08/08. és 08/09. sz.) alapján, a természeti csapások okozta károk fölszámolására és az ellenük való védelemre szolgáló eszközök felhasználásáról szóló törvénnyel (Az SZK Hiv. Közlönye, 56/92. sz.) és a természeti csapások okozta károk fölbecsülésének egységes módszertanáról szóló utasítással (A JSZSZK Hiv. Lapja, 27/87. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A 2009. ÉVI KÉSEI TERMÉNYBETAKARÍTÁS ÉS AZ ŐSZI VETÉS MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN ELÉRT EREDMÉNYEIRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. A képviselő-testület elfogadja a 2009. évi kései terménybetakarítás és az őszi vetés Magyarkanizsa község területén elért eredményeiről a mezőgazdasági bizottság által a 2010. február 24-ei ülésen elfogadott jelentést.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám




A mezőgazdasági területről szóló törvény 32. szakaszának 3. (Az SZK Hiv. Közlönye, 62/06., 65/08. és 41/09. sz.), az Adorján kataszteri községbeli tagosítás lebonyolításáról szóló rendelet 8. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 4/09. és 8/09. sz.) alapján, Magyarkanizsa község alapszabálya 7. szakasz 1. bekezdésének 6. pontjával (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta

AZ ADORJÁN KAT. KÖZSÉGBELI TAGOSÍTÁS A L A P E L V E I T I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szakasz Ezek az alapelvek meghatározzák az állami és társadalmi tulajdonban levő területek fekvését, a tulajdonjog alá eső földek csoportosításának módját, a tényleges állapotukban meghagyandó földeket, a mezővédő erdősávok biztosítási feltételeinek módját, az azonos mezőgazdasági gazdaságba tartozó tagok által birtokolt földek csoportosításának módját, a földek, épületek és egyéb építmények ideiglenes átadásának idejét és a tagosítás részeseinek a tagosítási bizottság által tartott tárgyalásokra való megidézése sorrendjét. 2. szakasz A tagosításnak és fölmérésnek tárgya az adorjáni kataszteri községben található minden földterület. Az Adorján kat. községbeli tagosítás részeseinek tagosítási tömegéből a földek kiosztását a mezőgazdasági területről szóló törvény (Az SZK Hiv. Közlönye, 41/09. sz.) és ezen alapelvek alapján a tagosítási bizottság (a továbbiakban: bizottság) végzi. 3. szakasz Az Adorján kat. községbeli tagosítás eljárásában a tagosítás valamennyi részese egyenjogú, attól függetlenül, hogy a tagosítási tömegbe mekkora földbirtokot vitt be, és hogy tulajdonjoggal vagy állami és társadalmi tulajdonban levő terület használati jogával rendelkezik-e. 4. szakasz A tagosítási eljárás minden egyes cselekménye nyilvánosan, a tagosítás részeseinek részvételével zajlik. A tagosítás részesei az egész tagosítási eljárás során jogosultak az elaborátumokba és az egyéb dokumentációba betekintést nyerni. A tagosítási eljárás során a tagosítás részesei a törvénnyel összhangban kifogással és egyéb jogorvoslati eszközökkel élhetnek. 5. szakasz A tagosítás részese a tagosítási tömegből megközelítőleg azonos összértékű megfelelő földet kap, lehetőség szerint azonos művelési ágba tartozót, a gazdasági udvarától azonos távolságra fekvőt, amelynek hasznosítását a vizek azonos módon befolyásolják, és amely művelésmód tekintetében megközelítőleg azonos lehetőségeket nyújt. Az átlagos távolságot a tagosítás részese által bevitt valamennyi föld, illetve a tagosítási tömegből kapott föld általános távolsága alapján kell megítélni. A földeknek a tagosítási tömegből való kiosztása során a tagosítás valamennyi részesének minél jobban összevont, szabályosabb alakú és – ha két vagy több helyen fekvő földeket vitt be a tagosítási tömegbe – a bevittekhez képest kevesebb helyen kell kapnia földet.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

6. szakasz A tagosítási tömeg felosztása a megállapított és elfogadott földbecslés alapján történik. A tagosítás részesei – becslési egységekben kifejezve – megközelítőleg azonos értékben kapnak földet, mint amilyen értékben a tagosítási tömegbe földet vittek be. Ha a tagosítás részese a tagosítási tömegbe bevittnél nagyobb értékben kap földet a tagosítási tömegből, úgy a tagosítási tömegbe pénzben be kell fizetnie az adott földek értékkülönbözetét, ha pedig a bevittnél kisebb értékben kap földet, számára ugyancsak pénzben ki kell fizetni az értékkülönbözetet. 7. szakasz A tagosítási tömeg elosztásakor törekedni kell arra, hogy – amennyiben az lehetséges – a korábbi birtokos vagy használó ismételten megkapja a tanyát, gazdasági építményeket, öntözőrendszert, utakat, többéves ültetvényeket (komlóültetvény, gyümölcsös, szőlő), ha azok a tagosítás kezdete előtt létesültek. II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK 1. A TULAJDONJOG ALÁ TARTOZÓ FÖLDEK CSOPORTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA 8. szakasz A tagosítási tömegben levő földek elosztásakor a földeket csoportosítani kell oly módon, hogy a tagosítás valamennyi részese egy tagba minél jobban összevont földet kapjon. A tulajdonosnak a tagosítási tömegbe bevittnél szabályosabb alakú és – két vagy több helyen fekvő föld bevitele esetén – kevesebb helyen fekvő földet kell kiadni a tagosítási tömegből, hacsak a bizottság és a tagosítás részesei másként meg nem egyeznek. 9. szakasz A tagosítás részese nem kaphat földet több helyen, mint ahány helyen fekvő földet a tagosítási tömegbe bevitt. 10. szakasz Tanyát magában foglaló föld tulajdonosának megközelítőleg azonos területű földet kell kiosztani, mint amennyivel a tanya körül rendelkezett, ugyanakkor a tanyához képest a föld fekvése változhat, föltéve, ha az úthálózatról biztosítva van a megfelelő közös vagy saját bekötőút, illetve a csatornán való átjárás. 11. szakasz A tulajdonos a tagosítási eljárásban javasolhatja, hogy a tagosítási tömegbe bevitt föld felosztása során olyan földet kapjon, amely saját gazdaságaként van bejegyezve, illetve hozzátartozói vagy egyéb olyan személyek földjének a tőszomszédságában fekszik, akikkel a földet közösen műveli, vagy bérbe adja nekik. A bizottság köteles megvizsgálni, hogy a Felső vetőben és az Alsó vetőben levő földek tulajdonosai és használói a tagosítási eljárás lebonyolítása után lehetőség szerint ugyanabban a vetőben, illetve ugyanabban a dűlőben maradjanak, amelyben a tagosítási eljárás lebonyolítása előtt voltak. II. AZ AZONOS MEZŐGAZDASÁGI GAZDASÁGBA TARTOZÓ TAGOK FÖLDJEINEK FEKVÉSE 12. szakasz A tagosítás azonos mezőgazdasági gazdaságba tartozó részesei a bizottságtól kérelmezhetik, hogy a föld könnyebb és gazdaságosabb megmunkálása érdekében egymás mellett kapjanak földet. Az e szakasz 1. bekezdésében foglalt kérelmet a bizottság köteles figyelembe venni, és törekednie kell arra, hogy ha az lehetséges, a mezőgazdasági területről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az ilyen igényeknek eleget tegyen. 3. A TÉNYLEGES ÁLLAPOTBAN MARADÓ TERÜLET 13. szakasz Az építésre szánt terület beépített és beépítetlen részén fekvő területek tényleges állapotukban maradnak. A gazdaságos mezőgazdasági termelést lehetővé tevő nagyobb és szabályosabb földrészletek kialakítása érdekében a tagosítás részese megállapodhat a bizottsággal, hogy az építésre szánt terület beépítetlen részén fekvő területet (szérűt) építésre szánt területen kívül fekvő földre cserélik. Az e szakasz 2. bekezdése értelmében létrejött cseremegállapodás esetén az építésre szánt terület beépítetlen részén fekvő terület értékét az építésre szánt területen kívül fekvő 1. osztályú földként kell megállapítani.

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

4. A MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA 14. szakasz A környezet védelme, a földnek a szelek és vizek hatásától való védelme és kedvezőbb mikroklíma megteremtése érdekében mezővédő erdősávokról kell gondoskodni. A mezővédő erdősávokat – a szélvédő erdősávok Magyarkanizsa község területén való létesítéséről szóló községi projektummal összhangban – a fennálló és tervezett csatorna- és úthálózat mentén és az építésre szánt területen kívüli terméketlen területen kell kialakítani. 5. A FÖLDEK IDEIGLENES ÁTADÁSÁNAK IDEJE 15. szakasz A földek, épületek és egyéb építmények tagosítási tömegből való ideiglenes kiosztása akkor kezdődik, amikor arra megteremtődik minden tényleges és formális jogi feltétel, befejezése pedig hozzávetőlegesen 2014. végéig várható. A földek, épületek és egyéb építmények ideiglenes átadás-étvétele a tagosítási tömeg elosztásáról szóló határozat meghozatala előtt következik be, amiről a bizottság jegyzőkönyvet vesz föl. 16. szakasz A tagosítás valamennyi részese a föld átadás-átvételekor a tagosítási tömegbe beadandó földről a birtokba való ideiglenes átadás-átvételig köteles letakarítani a fatuskókat, rőzsét, szalmát, szénát, kukoricaszárat stb. Ha a tagosítás részese nem az e szakasz 1. bekezdésében írt módon jár el, a bizottság utasítást ad ki arra, hogy a szükséges munkálatok a tagosítás adott részesének terhére legyenek elvégezve.

6. AZ IDÉZÉSI SORREND 17. szakasz A tagosítás részeseinek a tagosítási tömeg elosztása során kitűzött tárgyalásra való idézési sorrendje a település külterületének határán fekvő tábláktól kezdődik, és halad sorban, tábláról táblára Adorján településig úgy, hogy a tagosítás részeseit az alábbi sorrend szerint kell idézni: – a tagosítás azon részeseit, akik a tagosítás előtt egy helyen rendelkeztek földdel, – a tagosítás azon részeseit, akik Adorjánon kívül más helységben laknak, – az idős háztartásokat, – a tagosítás birtoklajstrom-sorszám szerinti egyéb részeseit, – az állami és társadalmi tulajdonban levő földek használati jogosultjait. 7. ÚT- ÉS CSATORNAHÁLÓZAT 18. szakasz Az út- és csatornahálózat a tagosítás részeseitől beszerzett véleményezés nyomán a bizottság által Adorján kat. községre elfogadott kivitelezési terv alapján alakul ki és tevődik át a terepre. 19. szakasz Ha a tagosítási eljárásban új utak, csatornák és egyéb középítmények építése következtében – amelyek tagosítási területen való megépítésére a földek jobb kihasználásának lehetővé tétele érdekében van szükség – , valamint a beruházási jelentőségű építmények létesítése miatt a tagosítás részesei között kiosztandó összterület, illetve a tagosítási tömeg értéke csökken, úgy a tagosítás valamennyi részesének arányosan kisebb területet, illetve földértéket kell juttatni, mint amekkora a tagosítási tömegbe bevitt földjének területe, illetve értéke volt. Ha az utak, csatornák és egyéb középítmények hálózatának csökkenése következtében a tagosítási tömegben levő földek összterülete növekszik, úgy a többletföld Magyarkanizsa község használatában állami tulajdon lesz.

III. ZÁRORENDELKEZÉSEK

Број 3.


27.04.2010.

2010. 04.27.

3. szám

20. szakasz A tagosítás alapelvei a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételüket követő nyolcadik napon lépnek hatályba.



Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakasz 1. bekezdésének 6. pontja (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján, az Adorján kat. községbeli tagosítást lebonyolító bizottság tagjainak kinevezéséről szóló határozat 5. szakaszával (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 4/09. és 2/10. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi S Z A B Á L Y Z A T O T AZ ADORJÁN KAT KÖZSÉGBELI TAGOSÍTÁSI ELJÁRÁST LEBONYOLÍTÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJÁNAK DÍJAZÁSÁRÓL 1. szakasz Ez a szabályzat megállapítja az Adorján kat. községbeli földtagosítási eljárást lebonyolító bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjainak, a bizottság titkárának, az albizottságok, szakmai munkatestületek tagjainak, valamint az Adorján kat. községbeli tagosítási eljárás lebonyolítása során a bizottság adminisztratív-műszaki teendőinek ellátásba bevont egyéb személyek munkájáért járó díjazás mértékét. 2. szakasz A bizottság elnökét és tagjait, a bizottság titkárát, az albizottságok és szakmai munkatestületek tagjait a tagosítási eljárásban meghatározott cselekmények foganatosításáért, valamint a bizottság által adminisztratív és műszaki teendők ellátására bevont egyéb személyeket (jegyzőkönyvvezetők, az ingatlan-nyilvántartás hivatalos személyei) a tagosítási teendők végzésével és e teendőkkel összefüggésben eltöltött időre – e szabályzatban megállapított módon – díjazás, valamint útiköltség-térítés illeti meg. 3. szakasz A bizottság elnökét és elnökhelyettesét munkájáért 2.000,00 dinár díjazás illeti meg, a többi bizottsági tagot, a gépírót, a bizottság titkárát, az albizottságok és a bizottság által kinevezett egyéb testületek tagjait pedig 1.000,00 dináros díjazás. 4. szakasz Az e szabályzat 3. szakasza szerinti díjazást a tagosítási teendőkkel eltöltött idő függvényében kell megállapítani. A napi 8 óránál rövidebb, de napi 4 óránál hosszabb ideig tartó munkáért 50%-kal csökkentett díjazás jár. 5. szakasz Az e szabályzat 2. szakaszában foglalt személyek szállítását a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal szervezi meg. Ha az e szabályzat 2. szakaszában foglalt személyek menetrendszerű személyszállítást vesznek igénybe, úgy a menetrend szerinti szállításban Magyarkanizsa község területén érvényes menetjegy értékében megilleti őket a munkába és a munkából való hazautazás költségeinek megtérítése. 6. szakasz Az e szabályzatban megállapított díjazás kifizetése a bizottsági elnök, illetve annak távollétében az elnökhelyettes kifizetési ívén történik a magyarkanizsai községi költségvetés idevágó 421 – mezőgazdaság tételéből a tagosítási eljárás költségeinek terhére. 7. szakasz Az e szabályzat 2. szakaszában foglalt személyek által a tagosítási teendők végzésével és e teendőkkel összefüggésben eltöltött időről a nyilvántartást és jegyzőkönyvet, valamint az e szabályzat 6. szakaszában foglalt kifizetési íveket a bizottság titkára vezeti.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

Az elszámolást és a díjazás kifizetését legkésőbb a teljesítést követő hónap 10. napjáig a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal költségvetési és pénzügyi és helyi adóigazgatási főosztálya végzi. 8. szakasz E szabályzat a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.



Magyarkanizsa község alapszabályénak 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 8/08. és 8/09. sz.), alapján, a Magyarkanizsai községi jelentőségű rendezvényekről szóló rendelet 2., 4., 6. és 7. szakaszával (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 6/06. és 5/09. sz.) összеfüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T А MAGYARKANIZSAI ÍRÓTÁBOR SZERVEZŐBIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK ÉS TAGJAINAK FÖLMENTÉSÉRŐL

I. Fölmenti a képviselő-testület a Magyarkanizsai Írótábor elnökét és tagjait: 1. Kanyó Zoltán – elnök 2. Tari István – tag 3. Dudás Károly – tag 4. Bogdán József – tag 5. Pósa Károly – tag 6. Milovan Miković – tag 7. Virág Ibolya – tag 8. Varjú Potrebić Tatjana – tag 9. Sándor Zoltán – tag 10. Mák Ferenc – tag és 11. Koncz István – titkár. II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.



Magyarkanizsa község alapszabálya 47. szakaszának 9. pontja (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 8/08. és 8/09. sz.), a Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola alapszabályának 79. szakasza alapján, az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény 54. szakasz 10. bekezdésének 2. pontjával összhangban (Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/09. sz.) összefüggésben a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-án tartott ülésén meghozta az alábbi

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

H A T Á R O Z A T O T А MAGYARKANIZSAI ALAPFOKÚ ZENEISKOLA ISKOLASZÉKE TAGJAINAK FÖLMENTÉSÉRŐL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL

I. Fölmenti a képviselő-testület a Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola iskolaszékének tagjait: Brcan Bende Andreát és Balázs Ákost. II. A Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola iskolaszékébe kinevezi az alábbiakat: az alapító részéről: 1. Szabó Gabriella, Magyarkanizsa, Széles u. 5. 2. Tukacs Piroska, Orom, Nagy út 170/a III. A Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola iskolaszékébe újonnan kinevezett tagok megbízatása az Alapfokú Zeneiskola iskolaszékébe eredetileg kinevezett tagok megbízatásának leteltéig tart. IV. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.



Magyarkanizsa község alapszabályának 63. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) és a Kanizsai Községi Képviselő-testület ügyrendjének 80. szakasza (Kanizsa Község Hiv. Lapja, 13/02. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi H A T Á R O Z AT OT A TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEKKEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG EGY TAGJÁNAK FÖLMENTÉSÉRŐL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL

I. A képviselő-testület fölmenti a társadalmi tevékenységekkel foglalkozó bizottság tagját: Bicskei Renáta, oromhegyesi lakost.

II. A képviselő–testület a társadalmi tevékenységekkel foglalkozó bizottság tagjává kinevezi: 1. Sátai Róbert magyarkanizsai (Széles u. 33. sz.) lakost. III. A társadalmi tevékenységekkel foglalkozó bizottság újonnan kinevezett tagjának megbízatása a társadalmi tevékenységekkel foglalkozó bizottságba kinevezett tagok megbízatásának leteltéig szól.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

IV. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.

Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa Község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám: 02-79/2010-I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa

Dr. Katkics Zoltán s. k., a Községi Képviselő–testület elnöke

Magyarkanizsa község alapszabályának 63. és 67. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) és a Kanizsai Községi Képviselő-testület ügyrendjének 80. szakasza (Kanizsa Község Hiv. Lapja, 13/02. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T OT A NÉPESEDÉSPOLITIKAI BIZOTTSÁG EGY TAGJÁNAK FÖLMENTÉSÉRŐL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL

I. A képviselő-testület fölmenti a népesedéspolitikai bizottság tagját: Maráci Éva, magyarkanizsai lakost. II. A képviselő–testület a népesedéspolitikai bizottság tagjává kinevezi: 1. Ágoston Erika, horgosi (JNA 20. sz.) lakost III. A népesedéspolitikai bizottság újonnan kinevezett tagjának megbízatása a népesedéspolitikai bizottságba kinevezett tagok megbízatásának leteltéig szól. IV. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában. Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa Község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám: 02-84/2010-I Kelt: 2010. ápr. 27-én Magyarkanizsa

Dr. Katkics Zoltán s. k., a Községi Képviselő–testület elnöke

Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza 9. pontja (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 8 /08. és 8/09. sz.) és a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely alapításáról szóló rendelet 10. szakasza (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 09/06. sz) alapján a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület 2010. április 27-én tartott ülésén meghozta az alábbi

H A T Á R O Z AT O T A MAGYARKANIZSAI NAGY JÓZSEF REGIONÁLIS KREATÍV MŰHELY FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK FÖLMENTÉSÉRŐL

I. A Községi Képviselő–testület fölmenti a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely felügyelő bizottsága elnökét:

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

Vajdaság AT Művelődési Titkársága részéről: 1. Ökrös Rozália temerini (Népfront u. 79 sz.) lakost. II. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.



A közlekedésbiztonságról szóló törvény 8. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 41/09. sz.) és Magyarkanizsa község alapszabályának 47. szakasza (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Tanács 2010. április 8-án tartott ülésén meghozta az alábbi

HATÁROZATOT A MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN ZAJLÓ KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSÁRÓL I. Ez a határozat megalakítja a Magyarkanizsa község területén zajló közúti közlekedés biztonságával foglalkozó bizottságot (a továbbiakban: bizottság), rendelkezik az összetételéről, a hatásköréről, a pénzellátásának forrásairól és működésének módjáról. II. Az e határozat I. pontja szerinti bizottságnak a közlekedésbiztonsági szakemberek köréből kinevezett 9 (kilenc) tagja van: 1. Csikós László polgármesteri tanácsnok elnök 2. Milan Kojić, a közlekedési rendőrség elöljárója tag 3. Lackó Károly, biztosítóttársaság képviselője tag 4. Milan Okovački, az egészségház képviselője tag 5. Kövesdi János, Magyarkanizsai Községi Településrendezési Közvállalat tag 6. Miroslav Zelen, a Lešo-trans képviselője tag 7. Bata Károly, a Bata-trans képviselője tag 8. Szögi Róbert, a STS-trans képviselője tag 9. Csányi Pál községbeli műszakinevelés-tanár tag. A bizottság kinevezése 4 (négy) évre szól.

III. A bizottságban betöltött tagság megszűnik: – fölmentéssel, – lemondással és – a megbízatás lejártával. A bizottság tagjai megbízatásuk letelte előtt is lemondhatnak vagy fölmenthetők.

IV. A bizottság elnökét és tagjait a Községi Tanácsban levő tagok legalább 1/3-ának javaslatára a Községi Tanács menti föl. A fölmentésre tett javaslattal egyidejűleg a jogosult javaslattevő köteles javaslatot tenni a bizottság új tagjának és elnökének megválasztására. A Községi Tanács a bizottság tagjainak fölmentéséről és megválasztásáról egyidejűleg hoz döntést. A fölmentett bizottsági tag megbízatása a fölmentés napján szűnik meg.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

V. Ha a bizottság elnöke vagy valamely tagja lemond, tisztsége annak a községitanács-ülésnek a napjával szűnik meg, amely a lemondás benyújtását megállapítja, illetve – ha a lemondás két ülés között következett be – a soron következő első ülés napjával. Arra jogosult javaslattevő javaslatára ugyanazon az ülésen új bizottsági tagot, illetve elnököt kell kinevezni. VI. A bizottság a Magyarkanizsa község hatáskörébe tartozó utakon zajló közlekedés biztonságának előmozdítása érdekében folytatott teendők egybehangolt ellátása érdekében: 1) a község útjain zajló közlekedés általános biztonságát elemzi, figyelemmel kíséri, az előmozdítására intézkedéseket javasol, 2) megelőző, ismertető tevékenységet folytat és kampányokat szervez a község útjain zajló közlekedés biztonsága érdekében 3) előkészíti a közúti közlekedésbiztonsági stratégia és az éves terv javaslatát, amelyeket – a kormány által hozott nemzeti stratégiával és nemzeti tervvel összhangban – a Községi Képviselő-testület hoz meg. 4) a közúti közlekedésbiztonság fontos jellemzőinek nyilvántartására és figyelemmel kísérésére kialakítja az egységes alapok rendszerét, 5) előkészíti a közúti közlekedés biztonságáról szóló jelentés javaslatát, amelyet a Község Tanács évente legalább egyszer a képviselő-testület elé terjeszt, 6) a törvénnyel összhangban a közlekedésbiztonság előmozdítására irányuló egyéb teendőket is ellát. VII. A bizottság kizárólag üléseken fejti ki működését, döntéseit a jelen levő tagok szótöbbségével hozza. VIII. Egyes ügyek ellátására a bizottság szakmai munkacsoportokat alakíthat. Egyes ügyek ellátására a Községi Tanács a bizottság javaslatára a törvénnyel összhangban bevonhat olyan jogi személyt, amely anyagilag és szakmailag alkalmas az adott ügyek ellátására. IX. A közúti közlekedésbiztonság előmozdítását szolgáló teendők ellátására szükséges pénzeszközök forrása: 1) a magyarkanizsai községi költségvetés 2) a közúti közlekedésbiztonságról szóló jogszabályokban foglalt, Magyarkanizsa község területén elkövetett szabálysértések után beszedett pénzbírságok összegének 30%-a, 3) egyéb bevételek. X. Az előző szakasz 2. pontjában foglalt pénzeszközök 50%-át a közlekedési infrastruktúra javítására kell fordítani, a maradék 50%-ot pedig a közúti közlekedésbiztonság előmozdítását szolgáló egyéb intézkedések pénzellátására. Az e szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközök a bizottság javaslatára a Községi Tanács által meghozott program szerint használhatók fel. XI. A bizottság által igényelt ügyintézési és műszaki teendőket a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal felügyelőségi főosztályának vezetője látja el. XII. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.

Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete Szám: 02-85/2010Kelt: 2010. ápr. 7-én Magyarkanizsa

Nyilas Mihály s. k., a Községi Tanács elnöke

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

Az aktusoknak Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételéről szóló rendelet 15. szakaszának 2. és 3. bekezdése (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 2/01. sz.) és a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal költségvetési, pénzügyi és helyi adóigazgatási főosztályától kikért vélemény alapján a Magyarkanizsai Község Tanács 2010. március 11-én tartott ülésén meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T O T MAGYARKANIZSA KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA ÉVES ELŐFIZETÉSI DÍJÁNAK, VALAMINT A REKLÁMOK ÉS HIRDETÉSEK KÖZZÉTÉTELI DÍJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL 1. Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja 2010. évfolyamba tartozó valamennyi kiadványának éves előfizetési díja 5.000,00 dinár. 2. Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja egy példányának eladási ára 2010-ben 150,00 dinár. 3. Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjából térítésmentesen kell juttatni: – a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatalnak – 5 példányt – a község által alapított vállalatoknak és intézményeknek egy-egy példányt, amikor Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja e vállalatok és intézmények aktusait közli, vagy ha a községi szervek olyan aktusai jelentek meg benne, amelyek érintik a vállalatok és intézmények működését, továbbá azon helyi közösségnek, amelynek általános aktusa megjelent Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában – 1 példányt 4. Az aktusok, hirdetések és reklámok Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételének díja 2010-ben szabványméretű betűvel gépelt soronként 25,00 dinár. Ezt a közzétételi díjat a község szervei, a község által alapított vállalatok és intézmények, valamint – ha a helyi közösségekről szóló rendelettel (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 1/04., 4/04. és 13/08. sz.) összhangban tesznek közzé aktust – a helyi közösségek nem kötelesek fizetni. 5. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában. Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsai Községi Tanács Szám: 434-5/2010-I Kelt: 2010. márc. 11-én Magyarkanizsa

Nyilas Mihály s. k., a Községi Tanács elnöke

A szociális védelemről és a lakosság szociális biztonságának megteremtéséről szóló törvény 96. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/91., 79/91., 33/93., 53/93., 67/93., 46/94., 48/94., 52/96., 29/01., 84/04., 101/05. és115/05. sz.) és a szociális védelmi jogosultságok érvényesítéséről szóló rendelet 41. szakaszának 2. bekezdése (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 7/07. és 5/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal általános ügyekkel és társadalmai termékenységekkel foglalkozó főosztályának vezetője 2010. március 15-én meghozta az alábbi S Z A B Á L Y Z A T O T A FEJLŐDÉSI ZAVAROKKAL KÜSZKÖDŐ GYERMEKEK ÉS FIATALOK NAPKÖZI ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK NORMATÍVÁJÁRÓL ÉSSZABVÁNYAIRÓL, A NAPKÖZI ELLÁTÁSI PROGRAMOT ÉRINTŐ DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ISMÉRVEIRŐL ÉS MÉRCÉIRŐL

1. szakasz Ez a szabályzat szabályozza a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok napközi ellátásával kapcsolatos tevékenység gyakorlásának normatíváját és szabványait, valamint a napközi ellátási tevékenységet folytató intézmények munkaprogramját érintő díjak megállapításának mércéit. I. A NAPKÖZI ELLÁTÁS NORMATÍVÁJA ÉS SZABVÁNYAI 1. A fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok napközi ellátása

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

2. szakasz A szellemi vagy testi fejlődési zavarokkal küszködő, enyhén vagy súlyosan értelmi fogyatékos, autista és halmozottan fejlődési zavarokkal küszködő gyermekeknek és fiataloknak napközi ellátás keretében biztosítani kell: napközi tartózkodást, étkezést a benntartózkodás időtartamára egészségügyi védelmet, nevelő- és oktatómunkát, munkára és munkatevékenységekre, művelődési-szórakozási és testedzési tevékenységekre való fölkészítést a képességeiknek, hajlamaiknak és kifejezésre juttatott érdeklődésüknek megfelelően. 3. szakasz Napközi ellátást napi nyolc órában munkanapokon kell biztosítani. A napközi ellátásban részesülőkkel való foglalkozást csoportokban kell megszervezni, amelyeket a fogyatékosság fajtájától és fokától függően kell alakítani. Az enyhén vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve halmozottan fogyatékos és autista fejlődési zavarokkal küszködő ellátottak csoportja legföljebb tíz ellátottból állhat. 4. szakasz A szellemi vagy testi fejlődési zavarokkal küszködő ellátottak napközi ellátásának teendőit végző intézménynek a szociális védelmi intézmény által kötelezően teljesítendő általános építésműszaki feltételeken kívül helyiségek tekintetében rendelkeznie kell: az ellátottak napközi tartózkodására csoportonként egy-egy helyiséggel, valamint étkezővel, a nevelő-oktató munka és foglalkozások végzésére szolgáló helyiséggel, munka- és okkupációterápiás helyiséggel, a szakmunkatársak számára helyiséggel, teakonyhával és vizesblokkal. 5. szakasz A helyiségek fölszerelésének rendeltetésszerűnek, könnyen karbantarthatónak és az ellátottak számára biztonságos használatúnak kell lennie. A napközi tartózkodásra szolgáló helyiségnek ellátottanként legalább 3 m2 alapterületűnek, megfelelő számú asztallal és székkel, televízió- és rádiókészülékkel fölszereltnek kell lennie. A nevelő- és oktatómunka és a foglalkozások végzésére szolgáló helyiségnek és a munka- és okkupációterápiás helyiségnek megfelelő fölszereléssel, az ellátottak életkorának és képességeinek megfelelő eszközökkel és kellékekkel kell rendelkeznie. A szakmunkatársak helyiségének munkaasztallal, székekkel, szekrénnyel és telefonnal kell rendelkeznie. Az étkezőnek az ellátottak számától függő megfelelő számú asztallal és székkel kell rendelkeznie. A teakonyhának tűzhellyel, hűtővel, munkapulttal, edénytároló szekrénnyel, mosogatóval és megfelelő számú tányérral, pohárral, kancsóval, valamint a közegészségügyi előírások szerint az étel felszolgálásához szükséges egyéb felszereléssel kell rendelkeznie. 6. szakasz A napközi ellátásban részesülők számára az egészséges étkezés elvével összhangban az életkoruktól és egészségi állapotuktól függő élelmet kell biztosítani. Az ellátottak napi élelmezési szükségletét két étkezésre kell elosztani: reggelire és ebédre. Az ételeket a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok elhelyezésére szolgáló szociális védelmi intézményekre alkalmazott élelmezési normatívával és szabványokkal összhangban egyhónapos időszakra összeállított étrendben kell megállapítani. 7. szakasz A napközi ellátást nyújtó intézménynek a szakmai munka megszervezéséhez és teljesítéséhez rendelkeznie kell: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

három egyetemi, főiskolai vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező óvónővel három II., III. vagy IV. fokozatú szakmai végzettségű ápolónővel/ápolóval egy III. fokozatú szakmai végzettségű gépjárművezetővel 0,35% munkaidőben okleveles gyógypedagógussal 0,35% munkaidőben IV. fokozatú szakmai végzettségű gyógytornásszal 0,30% munkaidőben okleveles pszichológussal.

8. szakasz A napközi ellátás szakmai munkájával különösen a következőket kell biztosítani: hogy az ellátottakat fölkészítse a közvetlen mindennapos szükségleteikről való gondoskodásra, a minél önállóbb és függetlenebb életre és munkára, hogy megtartott képességeik fejlődjenek, fölkészüljenek a részben védett feltételek mellett való gazdálkodásra, fejlődjenek a pszichomotorikus képességeik, a higiéniai, munka- és egyéb szokásaik, a beszéd- és egyéb képességeik, és alkalmassá váljanak a környezetükkel való

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

kommunikálásra, a fejlődésüket tanulmányozás és figyelem kísérje, a gondoskodás, az ellátottak fölemelése és nevelése tekintetében együttműködés legyen a szülőkkel és intézményekkel stb. II. A NAPKÖZI ELLÁTÁSI MUNKAPROGRAM DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISMÉRVEK ÉS MÉRCÉK 9. szakasz Az intézmény éves munkaprogramot hoz a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok napközi ellátására (a továbbiakban: munkaprogram). A munkaprogramot naptári évre kell hozni, és tartalmazza a napközi ellátásban részesülők tervezett csoportszámát. A munkaprogramot a napközi ellátás javasolt pénzügyi tervével együtt – a költségvetési naptárral és a magyarkanizsai községi költségvetés tervezetének előkészítésére vonatkozó utasítással összhangban – meg kell küldeni a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal általános ügyekkel és társadalmi tevékenységekkel foglalkozó főosztályának és költségvetési, pénzügyi és helyi adóigazgatási főosztályának. 10. szakasz A napközi ellátás éves munkaprogramjának díját az e szabályzatban a tevékenységgyakorlásra megállapított normatíva és szabványok alkalmazásával kell megállapítani. 11. szakasz A napközi ellátás munkaprogramjának díjába tartozik: – az alkalmazottak munkabére és a hatályos jogszabályokkal összhangban nekik járó pótlékok és térítések, – az energetikai és kommunális, valamint hírközlési szolgáltatások, a fizetési forgalom és a bankszolgáltatások, valamint egyéb szolgáltatások költségei, – az ellátottak élelmezésének költségei a megállapított étrend és normatíva, valamint az ellátottak jelenléti nyilvántartása szerint, – az adminisztrációs, tisztaság- és higiéniafenntartási, az ellátottak foglalkoztatásával kapcsolatos és egyéb anyagok költségei és – az épületek és fölszerelés napi karbantartásának költségei.

III. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 12. szakasz A napközi ellátást nyújtó intézményekben a tevékenységnek az e szabályzatban megállapított normatívával és szabványokkal összhangban történő gyakorlásához szükséges pénzeszközökről a magyarkanizsai községi költségvetés a lehetőségeihez mérten fog gondoskodni. 13. szakasz Ez a szabályzat a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal Általános ügyek és társadalmi tevékenységek főosztálya Szám: 560-18/2010-II Kelt: 2010. márc. 15-én Magyarkanizsa

Varjú Potrebić Tatjana s. k., az általános ügyek és társadalmi tevékenységek főosztályának vezetője

A szociális védelemről és a lakosság szociális biztonságának megteremtéséről szóló törvény 96. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/91., 79/91., 33/93., 53/93., 67/93., 46/94., 48/94., 52/96., 29/01., 84/04., 101/05., 115/05. sz.) és a szociális védelmi jogosultságok érvényesítéséről szóló rendelet 41. szakaszának 2. bekezdése (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 7/07. és 5/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal általános ügyekkel és társadalmai termékenységekkel foglalkozó főosztályának vezetője 2010. március 15-én meghozta az alábbi

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

S Z A B Á L Y Z A T O T A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEENDŐINEK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NORMATÍVÁRÓL ÉS SZABVÁNYOKRÓL, A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ISMÉRVEIRŐL ÉSMÉRCÉIRÓL I. ALAPRENDELKEZÉSEK 1. szakasz Ez a szabályzat megállapítja a házi segítségnyújtás teendőinek ellátásával kapcsolatos normatívát és szabványokat, a házi segítségnyújtási díjak megállapításának ismérveit és mércéit, valamint az ellátottaknak és a tartásra kötelezett hozzátartozóknak a házi segítségnyújtás költségeiből való részesedését. II. A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SZABVÁNYOK

TEENDŐINEK

ELLÁTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS

NORMATÍVA

ÉS

2. szakasz Házi segítségnyújtásra az időskorú, magatehetetlen és idült betegségben szenvedő, valamint önmagukról gondoskodni képtelen egyéb személyek jogosultak, az alábbi szolgáltatások igénybevételével: 1. személyi higiéniás szolgáltatások, 2. az ellátott ápolása, 3. a lakókörnyezet higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés és a nélkülözhetetlen teendők ellátása, 4. egyéb létszükségletek kielégítésében való közreműködés. 3. szakasz A személy higiéniás szolgáltatások körébe tartozik: – a mozgásképtelen, mozgáskorlátozott és szenilis ellátottak toalettje, – a szájüreg higiéniája, – a mozgásképtelen, mozgáskorlátozott, szenilis és inkontinens betegek fürdetése és hajmosása, – az inkontinens ellátott naponkénti toalettje és fürdetése, – hajvágás, fodrászat és borotválás, – körömvágás (hetente egyszer), – a fölfekvések és ízületi mozgásszűkülések megelőzése, – a mozgásképtelen és mozgáskorlátozott ellátottnak étkezésre való higiéniai előkészítése, – a mozgásképtelen és mozgáskorlátozott, valamint rágás- és nyelészavarral küszködő ellátott etetése, – az aggkori elmegyengülésben szenvedő ellátott ételének elkészítése, felszolgálása, az ellátott etetése, – az ágy bevetése, – az ágy fertőtlenítése, – az ortopédiai segédeszközök és személyi higiéniai kellékek karbantartása, – az inkontinens ellátott durva szennyeződésének eltávolítása, – az ágyban fekvő ellátottak fiziológiai szükségletiről való gondoskodás és – gyógybeöntés. 4. szakasz Az ellátottak ápolása körébe tartozik: 1. a betegek megfelelő korrektív testhelyzetbe állítása, 2. fürdő és pakolás alkalmazása, 3. fölfekvések és egyéb sebek kezelése, 4. egyszerű átkötés, 5. a katéter, művégbél és kanül tisztántartása és 6. beöntés és az ellátott ápolásával kapcsolatos egyéb teendők (gyógyszerszedés ellenőrzése stb.). 5. szakasz A lakás takarításához és egyéb szükséges teendők ellátásához nyújtott segítség körébe tartozik: – az élelem beszerzése és a főzés, – készétel elhozása, – a mosogatás, – a tüzelő odaszállítása és a lakás fűtése, – a lakás takarítása,

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

– a ruhanemű mosása és vasalása, – a ruhanemű mosodába való elvitele és visszahozása, – a szükséges háztartási cikkek beszerzése és a számlák befizetése. Az e szakasz 1. bekezdésében foglalt teendőkön kívül az ellátott segítséget kap a szociális védelmi szolgálatokkal való kapcsolatba lépéshez, a velük való együttműködéshez, intézményi elhelyezéskor az egészségügyi intézmények látogatásához stb. 6. szakasz Az ellátottakat a kifejezésre jutó szükségleteik és egészségügyi állapotuk szerint kategóriákba kell sorolni. Az első kategóriába a teljesen béna, inkontitnens ellátottak tartoznak. A második kategóriába tartoznak azok az ellátottak, akik teljesen bénák, nem inkontinensek, akiknek baleset utáni és reumás állapotához súlyos törések társulnak, akik előrehaladott fázisban levő ideg-izom betegségben és terminális fázisban levő rosszindulatú betegségben szenvednek. Harmadik kategóriába tartoznak azok az ellátottak, akik dekompenzált állapotban vannak, és csak az alsó végtagjuk béna és nem inkontinensek. Negyedik kategóriába tartoznak azok az ellátottak, akik féloldali bénulásban, enyhe mozgáskorlátozottsággal járó idegizom-betegségben, súlyosabb alakváltozással és mozgáskorlátozottsággal járó reumás betegségben, szubdekompenzált állapotú szív-érrendszeri és légzőszervi betegségben, szövődményes cukorbetegségben (diabetes mellitus) és mozgáskorlátozottságot okozó egyéb betegségben szenvednek. Ötödik kategóriába tartoznak az érelmeszesedéses és aggkori elmegyengeségben, valamint aggkori magatehetetlenségben szenvedők. Hatodik kategóriába tartoznak a súlyos aggkori és érelmeszesedéses elmegyengeségben szenvedők és inkontinens ellátottak. 7. szakasz Az ellátottnál végzendő effektív munka átlagosan legföljebb napi egy óra 45 perc lehet, de ellátottanként havonta nem lehet több 19 óránál. Munkaidő folyamán a segítőknek az egyik ellátottól a másikhoz való átmenetelre két órát kell elismerni. 8. szakasz A házi segítségnyújtás szakmai munkájának megszervezéséhez és lebonyolításához a következőkre van szükség: 1) 50 ellátott után 0,5 szociális osztályozóra 2) 10 ellátott után 1 időskori háziasszonyra. 9. szakasz A házi segítséget nyújtó intézménynek a közvetlen segítségnyújtást végző minden egyes segítő után gondoskodnia kell az alábbi fölszerelésről:

Sszám 1. 2. 3. 4. 5.

MEGNEVEZÉS Munkaköpeny Munkakötény Védő lábbeli Munkaruha Gumikesztyű

Mennyiség 3 darab 2 darab 1 pár 1 rend 1 pár

A beszerzés mennyi időre szól 24 hónapra 24 hónapra 24 hónapra 36 hónapra 1hónapra

Az e szakasz 1. bekezdésében írt fölszerelésen kívül az 50-ig terjedő számú ellátottal rendelkező intézmény számára a házi segítségnyújtás végzéséhez az alábbiakat kell biztosítani: Sszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

MEGNEVEZÉS PVC kesztyű Sebészmaszk Kézikrém Sebészolló Fodrászolló Vérnyomásmérő

Mennyiség 1100 darab 16 darab 8 darab 1 darab 1darab 2 darab

A beszerzés mennyi időre szól havonta havonta havonta 24 hónapra 24 hónapra 24 hónapra

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

III. A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK MÉRCÉI ÉS ISMÉRVEI 10. szakasz A házi segítségnyújtási szolgáltatás díját a házi segítségnyújtási teendők ellátására e szabályzatban és a szociális védelmi intézmény alapításához és szociális védelmi tevékenység, illetve teendők ellátásához szükséges helyiségek, fölszerelés, szak- és egyéb dolgozók tekintetében megkövetelt részletes feltételekről szóló szabályzatban (Az SZK Hivatalos Közlönye, 75/91. sz.) meghatározott normatíva és szabványok alkalmazásával kell megállapítani. A szolgáltatás díjába nem számít bele a dolgozónak e szabályzat 8. szakasz 1. bekezdés 1. és 2. pontjában írt szakmai munkája. 11. szakasz A házi segítségnyújtás szolgáltatásának díját havi összegben kell megállapítani. A házi segítségnyújtási szolgáltatás díja magában foglalja: 1. A törvénnyel és kollektív szerződéssel összhangban az alkalmazottak munkabérét, térítéseit és egyéb járandóságait (a menetrendszerű személyszállításban keletkező költségek, a munkaidőre járó étkezés költségeinek megtérítése és nyaralási pótlék); 2. A törvényben megállapított kötelezettségekre szükséges eszközöket; 3. A villamosenergiára és fűtésre megállapított anyagi költségeket, az elfogyasztott víz és a szennyvízelvezetés után számla szerint fizetendő térítést; 4. A munkához kapcsolódó egyéb anyagi és nem anyagi költségeket (irodaszer, telefon, alkalmazottak orvosi vizsgája). 12. szakasz Egy órai házi segítségnyújtás díját az e szabályzat 11. szakaszával összhangban megállapított teljes havi díjnak az e szabályzat 7. szakasz 1. bekezdésében megállapított, ellátottnál eltöltött munkaórák számával elosztva kell megállapítani. Egyórai házi segítségnyújtás díját a Magyarkanizsai Községi Tanács állapítja meg. Az egyórai házi segítségnyújtás díján változtatni kell, ha az e szabályzat 11. szakaszában írt díjelemek változnak. 13. szakasz Ez a szabályzat a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal Általános ügyek és társadalmi tevékenységek főosztálya Szám: 55-9/2010-I Kelt: 2010. márc. 15-én Magyarkanizsa


A szociális védelemről és a lakosság szociális biztonságának megteremtéséről szóló törvény 32. és 35. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 36/91., 79/91., 33/93., 53/93., 67/93., 46/94., 48/94., 52/96., 29/01., 84/04., 101/05., 115/05. sz.) és a szociális védelmi jogosultságok érvényesítéséről szóló rendelet 42. szakaszának 2. bekezdése (Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 7/07. és 5/09. sz.) alapján a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal általános ügyekkel és társadalmai termékenységekkel foglalkozó főosztályának vezetője 2010. március 15-én meghozta az alábbi

S Z A B Á L Y Z A T O T AZ ELLÁTOTTAK ÉS TARTÁSRA KÖTELEZETT HOZZÁTARTOZÓIK ÁLTAL A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS NAPKÖZI ELLÁTÁS KÖLTSÉGEIBŐL VALÓ RÉSZESEDÉS MÉRCÉIRÓL ÉS ISMÉRVEIRŐL

1. szakasz Ez a szabályzat megállapítja az ellátottak és tartásra kötelezett hozzátartozóik által a házi segítségnyújtás és az igénybe vett napközi ellátás költségeiből való részesedés mércéit és ismérveit.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

2. szakasz Az ellátottaknak a házi segítségnyújtás költségeiből való részesedését az alábbi képlet alkalmazásával kell megállapítani: (Á - 1,30) x 40 = KR% SZBSZ amelyben: Á: az ellátott családjának előző három havi átlagos összbevétele, beleértve a segítségnyújtási és ápolási pótlékot is, SZBSZ: az egyénnek, illetve családnak a szociális védelemről és a lakosság szociális biztonságának megteremtéséről szóló törvényben meghatározott minimális szintű szociális biztonsága, KR: a házi segítségnyújtás költségeiből a megállapított díj százalékában kifejezett részesedés. 3. szakasz Ha a házi segítségnyújtás jogosultja segítségnyújtási és ápolási pótlékban részesül, és a házi segítségnyújtás költségeiből való, az szabályzat 2. szakaszában írt képlet alkalmazásával megállapított részesedése nem éri el a segítségnyújtási és ápolási pótlék 50%-át, a jogosult a házi segítségnyújtás költségeiből a segítségnyújtási és ápolási pótlék összegének 50%-ával részesedik. 4. szakasz Ha a házi segítségnyújtás jogosultja nem részesül bevételekben, vagy az általa szerzett bevételek nem elegendőek arra, hogy az e szabályzat 2. szakaszában írt képlet alkalmazásával megállapított költségrészesedés a házi segítségnyújtás minden költségét fedezze, de a jogosultnak van vele nem egy háztartásban élő, de a családjogi törvény rendelkezései értelmében a tartási költségeiből való részesedésre kötelezett hozzátartozója, úgy a hozzátartozónak a segítségnyújtás költségeiből való részesedését az e szabályzat 2. szakaszában írt képlet alkalmazásával kell megállapítani. 5. szakasz A napközi tartózkodás költségeit nem az ellátottak vagy hozzátartozóik fedezik, hanem azokat a szolgáltatást nyújtó viseli. 6. szakasz Az ellátottaknak a napközi ellátás élelmezési költségeiből való részesedését az e szabályzat 2. szakaszában írt képlet alkalmazásával kell megállapítani. 7. szakasz A felnőttek és időskorúak nappali központjaiban és klubjaiban végzett mosás és vasalás költségeit a szolgáltatások igénybevevői teljes egészében fedezik.

8. szakasz Az ellátottak, szüleik és tartásra kötelezett hozzátartozóik házi segítségnyújtási költségekből való részesedésének meghatározásakor tekintetbe kell venni minden olyan bevételt, amely a szociális védelemről és a lakosság szociális biztonságának megteremtéséről szóló törvény alapján a jogok érvényesítéséhez és a kötelezettségek megállapításához tekintetbe veendő. 9. szakasz Az ellátottaknak és tartásra kötelezett hozzátartozóiknak a házi segítségnyújtás és az élelmezés költségeiből való részesedését a felnőttek és időskorúak nappali központjaiban és klubjaiban a Szociális Védelmi Központ határozattal állapítja meg. Az e szakasz 1. bekezdésében írt költségrészesedés mértékét a házi segítségnyújtás díjának és a napközi ellátás élelmezési költségének teljes összegéig kell megállapítani. Az e szakasz 1. bekezdésében írt költségrészesedési kötelezettségüknek az ellátottak és hozzátartozóik a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központ saját bevételeinek számlájára való befizetéssel tesznek eleget. A hozzátartozóknak a szolgáltatási költségekből való részesedése címén begyűlt pénzeszközöket a központ az anyagi költségek számláinak és az élelmezési költségeknek a kifizetésére fogja fordítani. 10. szakasz Az e szabályzat alkalmazásával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központ és Magyarkanizsa község között kötött szerződés fogja szabályozni. 11. szakasz A házi segítségnyújtási jogosultságban jelenleg részesülő személyekre a Szociális Védelmi Központ az ellátottak és hozzátartozóik költségrészesedési kötelezettségéről e szabályzat hatályba lépését követő 30 napon belül határozatot hoz.

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

12. szakasz Ez a szabályzat a Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal Általános ügyek és társadalmi tevékenységek főosztálya Szám: 55-8/2010-II Kelt: 2010. márc. 15-én Magyarkanizsa


A költségvetési rendszerről szóló törvény 48. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 54/09. sz.), Magyarkanizsa község alapszabálya 71. szakasz 1. bekezdésének 3. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08. és 8/09. sz.) és a 2010. évi magyarkanizsai községi költségvetésről szóló rendelet 9. szakasza (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 12/09. sz.) alapján a magyarkanizsai polgármester 2010. március 15-én meghozza az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉSI TARTALÉK ESZKÖZEINEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

1. A 2010. évi magyarkanizsai községi költségvetésről szóló rendelettel 2. költséghelyrend, 130-as jogcímcsoport, 499121-es közgazdasági osztályozás alatti folyó költségvetési tartalék keretében megállapított eszközökből oktatási-, művelődésiés sportfelszerelésekre szánt eszközök címén 1.355.724,30 dinár összértékű eszköz átcsoportosítását engedélyezem.

2. Az e határozat 1. pontja szerinti eszközök a 2. költséghelyrend, 820-as jogcímcsoport, 512-es közgazgazdasági osztályozás előirányzatán belül kapnak helyet, és velük együtt az előirányzat összege 2.675.724,30 dinár.

3. Az eszközök szigorúan céleszközök. 4. E határozat végrehajtásáról a költségvetési, pénzügyi és helyi adóigazgatási főosztály fog gondoskodni.

5. Ezt a határozatot közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában. Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Polgármester Szám: 400-83/2010-I Kelt: 2010. márc. 15-én Magyarkanizsa

Nyilas Mihály s. k., magyarkanizsai polgármester

A költségvetési rendszerről szóló törvény 48. szakasza (Az SZK Hiv. Közlönye, 54/09. sz.) Маgyarkanizsa község alapszabálya 71. szakasz 1. bekezdésének 3. pontja (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 8/08 és 8/09. sz.) és a 2010. évi magyarkanizsai községi költségvetésről szóló rendelet 6. szakaszának 4. bekezdése (Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja, 12/09. sz.) alapján a magyarkanizsai polgármester 2010. 04. 13-án meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉSI TARTALÉK ESZKÖZEINEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

1. A 2010. évi magyarkanizsai községi költségvetésről szóló rendelettel 2. költséghelyrend, 130-as jogcímcsoport, 499121-es közgazdasági osztályozás alatti folyó költségvetési tartalék keretében megállapított eszközökből gépekre és fölszerelésekre szánt eszközök címén 606.100,00 dinár összértékű eszközök átcsoportosítását engedélyezem. 2. Az e határozat 1. pontja szerinti eszközök az 2. költséghelyrend, 160-as jogcímcsoport, 512-es közgazgazdasági osztályozás előirányzatán belül kapnak helyet, és velük együtt az előirányzat összege 1.309.100,00 dinár. 3. Az eszközök szigorúan céleszközök. 4. E határozat végrehajtásáról a költségvetési, pénzügyi és helyi adóigazgatási főosztály fog gondoskodni. 5. Ezt a közzé kell tenni Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapjában.

Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Magyarkanizsa község Polgármester Szám: 400-119/2010-I Kelt: 2010. 04. 13-án Magyarkanizsa

Nyilas Mihály s. k., magyarkanizsai polgármester

T A R T A L O M RENDELET A MAGYARKANIZSAI 12. LAKÓTÖMBBELI HATEREM RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK KIDOLGOZÁSÁRÓL ..................................................................................................................................................................... 40 RENDELET A MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN LEVŐ HELYKÖZI, VÁROSI ÉS VÁROSKÖRNYÉKI AUTÓBUSZ- MEGÁLLÓHELYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL ................................................................................................. 41 RENDELET A TELEKRENDEZÉSI TÉRÍTMÉNY SZERZŐDÉSES MÉRTÉKÉNEK MÉRCÉIRŐL SZÓLÓ RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL .................................................................................................... 44 RENDELET A MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEN KÍVÜL ELHALÁLOZOTTAK HALÁLA IDŐPONTJÁNAK ÉS OKÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL............................................ 45 RENDELET A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT MAGYARKANIZSA KÖZSÉG SZÁMÁRA ÁLTALÁNOS ÉRDEKKEL BÍRÓ EGYES TEVÉKENYSÉGEK ELLÁTÁSÁVAL VALÓ MEGBÍZÁSÁRÓL........................................................................................................................................................................... 46 RENDELET MAGYARKANIZSA KÖZSÉG 2010–2020. ÉVI HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ....................................................................................................................................................................... 47 MAGYARKANIZSA KÖZSÉG 2010–2020. ÉVI HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE.................................... 48 VÉGZÉS A 2010. ÉVI MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI SPORTFEJLESZTÉS CSELEKVÉSI TERV ELFOGADÁSÁRÓL ....................................................................................................................................................................... 65 HATÁROZAT A 2009. OKTÓBER–DECEMBERI ÉS JANUÁR–DECEMBERI KÖZBEVÉTELEKRŐL ÉS KÖZKIADÁSOKRÓL SZÓLÓ ELEMZÉS ELFOGADÁSÁRÓL............................................................................................. 65 RENDELET A 2009. ÉVI MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI KÖLTSÉGVETÉS ZÁRSZÁMADÁSÁHOZ KÜLSŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ BEVONÁSÁRÓL ........................................................................................................................................ 66 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TANÁCS 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL .................................................................................................................................................................... 66

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ............................................................................................................................................... 67 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI ÜZLETVITELI PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ............................ 67 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI PÉNZÜGYI JELENTÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL.................................................................................................................................... 67 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁBAN KIMUTATOTT NYERESÉG ELOSZTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL .................................... 68 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖZVÁLLALAT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSÉHEZ CSATOLT IV SZ. FÜGGELÉK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL........................................................................ 68 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KOMUNALAC KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZVÁLLALAT 2009. ÉVI ÜZLETVITELI PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ............................ 69 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI SZOCIÁLIS VÉDELMI KÖZPONT 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ............................................................................................................................................... 69 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI SZOCIÁLIS VÉDELMI KÖZPONT 2010. ÉVI MUNKAPROGRAMJÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL .................................................................................................................................................................... 70 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI TISZA MENTI INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSI KÖZPONT 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL................................................................................................... 70 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI TISZA MENTI INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSI KÖZPONT 2010. ÉVI MUNKAPROGRAMJÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ................................................................................................................. 71 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI IDEGENFORGALMI SZERVEZET 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ................................................................................................................................ 71 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI JÓZSEF ATTILA KÖNYVTÁR 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ............................................................................................................................................... 72 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI CNESA OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL................................................................................................... 72 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI NAGY JÓZSEF REGIONÁLIS KREATÍV MŰHELY 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL................................................................................................... 73 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI NAGY JÓZSEF REGIONÁLIS KREATÍV MŰHELY 2010. ÉVI MUNKATERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL.............................................................................................................................. 73 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ALAP 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ................................................................................................................................ 74 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI MEZŐGAZDASÁGI-FEJLESZTÉSI ALAP 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 74 HATÁROZAT A KÖZSÉGI SZOLIDARITÁSI LAKÁSÉPÍTÉSI PÉNZALAP 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL ÉS PÉNZÜGYI EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ....................................................................... 75 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TŰZVÉDELMI ALAP 2009. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL .................................................................................................................................................................... 75 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TŰZVÉDELMI ALAP 2010. ÉVI PÉNZÜGYI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL .................................................................................................................................................................... 76

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

3. szám

HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI VÖRÖSKERESZT 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL .................................................................................................................................................................... 76 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI NÉPI TECHNIKA KÖZSÉGI SZERVEZETE 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ................................................................................................................................ 77 HATÁROZAT AZ EGYÜTT VELED – ÉRTÜK ÉRTELMI ÉS TESTI FOGYATÉKOSOK ÉRDEKEIT VÉDŐ ÉS SEGÍTŐ EGYESÜLET 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ...................................... 77 HATÁROZAT A ZENTAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL .................................................................................................................................................................... 78 HATÁROZAT A 2009. ÉVI KÉSEI TERMÉNYBETAKARÍTÁS ÉS AZ ŐSZI VETÉS MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN ELÉRT EREDMÉNYEIRŐL SZÓLÓ JELENTÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL................................................... 78 AZ ADORJÁN KAT. KÖZSÉGBELI TAGOSÍTÁS ALAPELVEI............................................................................................ 79 SZABÁLYZAT AZ ADORJÁN KAT KÖZSÉGBELI TAGOSÍTÁSI ELJÁRÁST LEBONYOLÍTÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJÁNAK DÍJAZÁSÁRÓL ................................................................................................................................................. 82 HATÁROZAT А MAGYARKANIZSAI ÍRÓTÁBOR SZERVEZŐBIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK ÉS TAGJAINAK FÖLMENTÉSÉRŐL ....................................................................................................................................................................... 83 HATÁROZAT А MAGYARKANIZSAI ALAPFOKÚ ZENEISKOLA ISKOLASZÉKE TAGJAINAK FÖLMENTÉSÉRŐL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL .............................................................................................................................. 84 HATÁROZAT A TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEKKEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG EGY TAGJÁNAK FÖLMENTÉSÉRŐL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL .............................................................................................................................. 84 HATÁROZAT A NÉPESEDÉSPOLITIKAI BIZOTTSÁG EGY TAGJÁNAK FÖLMENTÉSÉRŐL ÉS KINEVEZÉSÉRŐL ......................................................................................................................................................................... 85 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSAI NAGY JÓZSEF REGIONÁLIS KREATÍV MŰHELY FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK FÖLMENTÉSÉRŐL.................................................................................................................. 85 HATÁROZAT A MAGYARKANIZSA KÖZSÉG TERÜLETÉN ZAJLÓ KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSÁRÓL ............................................................................................................ 86 HATÁROZAT MAGYARKANIZSA KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA ÉVES ELŐFIZETÉSI DÍJÁNAK, VALAMINT A REKLÁMOK ÉS HIRDETÉSEK KÖZZÉTÉTELI DÍJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ................................................. 88 SZABÁLYZAT A FEJLŐDÉSI ZAVAROKKAL KÜSZKÖDŐ GYERMEKEK ÉS FIATALOK NAPKÖZIELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK NORMATÍVÁJÁRÓL ÉS SZABVÁNYAIRÓL, A NAPKÖZI ELLÁTÁSI PROGRAMOT ÉRINTŐ DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ISMÉRVEIRŐL ÉS MÉRCÉIRŐL ............................................................................................................................................... 88 SZABÁLYZAT A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEENDŐINEK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NORMATÍVÁRÓL ÉS SZABVÁNYOKRÓL, A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ISMÉRVEIRŐL ÉSMÉRCÉIRŐL.............................................................................................................................................................................. 91 SZABÁLYZAT AZ ELLÁTOTTAK ÉS TARTÁSRA KÖTELEZETT HOZZÁTARTOZÓIK ÁLTAL A HÁZI SEGÍTSÉG-NYÚJTÁS ÉS NAPKÖZI ELLÁTÁS KÖLTSÉGEIBŐL VALÓ RÉSZESEDÉS MÉRCÉIRŐL ÉS ISMÉRVEIRŐL ............................................................................................................................................................................... 93 HATÁROZAT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉSI TARTALÉK ESZKÖZEINEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL .......................... 95 HATÁROZAT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉSI TARTALÉK ESZKÖZEINEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL .......................... 95

Број 3.

27.04.2010.


2010. 04.27.

Magyarkanizsa Község Hivatalos Lapja megjelenik szükség szerint. Kiadó: Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete, Magyarkanizsa, Fő tér 1., Telefon: 875-166/ 220-аs mellék Felelős szerkesztő: Marija Milovanović képviselő-testületi titkár Készült a KanizsaInfó Kft. nyomdájában.

3. szám

R E N D E L E T E T A MAGYARKANIZSAI 12. LAKÓTÖMBBELI HATEREM RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK KIDOLGOZÁSÁRÓL

Recommend Documents