PoloniaPress hírcsokor 2015. október
Rovatcím: Lengyelország és az EU Az államfő dinamizálni szeretné a visegrádi együttműködést 2015. október 7. Andrzej Duda köztársasági elnök exkluzív interjút adott az MTI-nek, melyben megerősítette, hogy dinamizálni szeretné a visegrádi együttműködést. „Ez irányban teszek is egyértelmű és határozott lépéseket” – mondta. Leszögezte, hogy az október 25-i lengyel parlamenti választások eredményétől függetlenül együtt akar működni a leendő kormánnyal „a térség országai számára előnyös megoldások kidolgozásában”. Ezeknek az országoknak „közös témákat kell keresniük, és áthidalni azokat, melyekben esetleg nincs egyetértés közöttük” – tette hozzá. Bírálta az EU-ban megszavazott menekültelosztási tervet, amely nem azonnali megoldást céloz, hanem csak 2016-os befogadásról szól. A térség államait összekötő érdekekről szólva Duda többek között a biztonság kérdését emelte ki, ezen belül a NATO aktívabb jelenlétének fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott a regionális gazdasági együttműködés fontosságára is. „Az uniós fórumon éppen a gazdasági kérdésekben, főként az energetikában és az infrastrukturális fejlesztésekben együtt kellene küzdenünk érdekeinkért” – mondta az államfő. Duda: a menekültválság egész Európa problémája 2015. október 8-9. Andrzej Duda köztársasági elnök részt vett a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) államfői és a horvát elnök kétnapos balatonfüredi csúcstalálkozóján. A varsói Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint a tanácskozás végén tartott közös sajtótájékoztatón Duda a menekültüggyel kapcsolatban elmondta: az nem egy ország, hanem az egész EU problémája. Hangsúlyozta: hatékony uniós migrációs politika kellene, de ma ilyen nem létezik, tehát ki kell dolgozni, különös tekintettel a határvédelemre. „Az EU határainak védelme a mi közös problémánk, nem csak a schengeni zónáé” – mondta. A kvótarendszerről kifejtette: az nem fogadható el Európának ebben a térségében és nem hatékony megoldás. Rámutatott: az, hogy vannak európai országok, amelyek nem egyeznek bele a kvótába, nem jelenti azt, hogy nem veszik figyelembe a humanitárius szempontokat. Mint fogalmazott: éppen a humanitárius problémák kezelése miatt szükséges azoknak az országoknak a támogatása, amelyek menekülttáboraiból jönnek a migránsok. A csúcstalálkozóról beszámoló Polskie Radio tudósításában ismertette Krzysztof Szczerski, a varsói elnöki hivatal államtitkára összefoglaló megjegyzését is, miszerint: „Az elnök (Duda) üzenete a visegrádi csúcs számára világos: vonjunk le pozitív tanulságokat az elmúlt hetek negatív tapasztalataiból”.
Lengyelország is részt vesz a magyar határ ellenőrzésében 2015. október 8. Megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságírókkal – jelentette az MTI. Hazatelepítik a mariupoli lengyeleket 2015. október 7. Megkezdik annak a 106 lengyelnek a hazatelepítését, akik a kelet-ukrajnai Mariupolban vagy annak környékén élnek, és veszélyeztetve érzik magukat, jelentette be Grzegorz Schetyna külügyminiszter a TVP Info közszolgálati tévécsatornán. Az áttelepítés a tervek szerint november végéig tart. 3,1 millió lengyel kivándorolna 2015. október 7. Egy új felmérés szerint 3,1 millió lengyel mérlegeli annak a lehetőségét, hogy a következő 12 hónapban kivándoroljon, jelentette a thenews, a Polskie Radio hírportálja. A felmérést a Work Service és a CEED kelet-közép-európai fejlesztési intézet közösen végezte. Tusk bírálta Németország nyitott kapuk politikáját 2015. október 6. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a migráció megszüntetésére irányuló, Törökországgal közösen végrehajtandó akcióterv részleteit – jelentette az EUobserver brüsszeli hírügynökség. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, az Európai Parlamentben figyelmeztetett: török becslések szerint újabb 3 millió potenciális szíriai menekülttel kell számolni, amennyiben Bassár el-Aszad rezsimje felülkerekedik Szíriában. Tusk (korábbi lengyel miniszterelnök) hangsúlyozta: „Végre meg kell értenünk, hogy ma potenciális menekültek és migránsok álmodnak Európáról, nem csak Szíriában, hanem Afrikában, Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban és máshol is. (…) Minden menekült számára a könnyű bejutás Európába, a külső határok hiánya az, ami a Wilkommenpolitik mellett mágnesként hat és vonzza őket hozzánk”. Tusk ezen a ponton bírálta Németország nyitott kapuk politikáját, amely – mint fogalmazott – a menekültek és migránsok számára meghívásnak minősül. Beata Szydlo bírálta, hogy Varsó elfogadta az EU kvóta-tervét 2015. október 5. Beata Szydlo az október 25-i lengyel parlamenti választásokon az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányfőjelöltje, a Dziennik Gazeta Prawna című lapnak nyilatkozva bírálta Lengyelország lépését, amellyel szeptemberben megtörte a visegrádi országok (V4-ek) egységét, és támogatta az Európai Unió 120 ezer menekült elosztására vonatkozó kvóta-tervét. „Érdekünk lett volna Csehország, Magyarország és Szlovákia támogatása” (a migránskvóta elutasításában – a szerk.)
– mondta Szydlo, aki kifejtette, hogy szorosabb együttműködést akar a V4-ek között, annak ellenére, hogy – mint fogalmazott – Lengyelországgal ellentétben Csehország, Magyarország és Szlovákia jó kapcsolatban áll Oroszországgal. Tusk élesen bírálta a menekülteket elutasító országokat 2015. szeptember 30. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (korábbi lengyel miniszterelnök) az ENSZ közgyűlésén tartott beszédében képmutatással és álszentséggel vádolta azokat az országokat, amelyek nem fogadnak be menekülteket – jelentette az EUobsrever brüsszeli hírügynökség. Az államfő Közép- és Dél-Európa vezetőivel találkozott 2015. október 29. Andrzej Duda köztársasági elnök News York-ban, az ENSZ 70. közgyűlésén közös találkozót tartott 11 közép- és dél-európai ország államfőjével. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfők a megbeszélésen kifejezték szorosabb együttműködési szándékukat az energia, a szállítás-közlekedés és a távközlés területén. Ehhez nincs szükség új politikai szervezet létrehozására, a meglévő együttműködés hálózata erre megfelelő – nyilatkozta a tanácskozásról Krzysztof Szczerski az elnöki hivatal államtitkára a PAP hírügynökségnek. Szczerski szerint Duda beszélt a jó együttműködés feltételeiről, beleértve a politikai bizalmat és a stratégiai tervezést olyan ügyekben, mint az EU-pénzforrások felhasználása a közös infrastruktúra projektekben, az észak-déli tengely mentén. Lengyel-ukrán államfői megbeszélés 2015. szeptember 29. Andrzej Duda köztársasági elnök New York-ban megbeszélést folytatott Petro Porosenko ukrán államfővel. A két elnök elítélte a szeparatisták által KeletUkrajnában november 1-re tervezett választásokat – jelentette a Warsaw Business Journal. Az államfők szerint amennyiben a választásokat megtartják, „Ukrajnának több katonai és műszaki támogatásra lesz szüksége, valamint szigorítani kell az Oroszországgal szembeni szankciókat”. Duda biztosította Porosenkot, hogy Lengyelország megbízható partnere marad Ukrajnának, az ország függetlenségét és területi integritását illetően. Duda beszéde az ENSZ közgyűlésén 2015. szeptember 28. A béke és a jog megőrzése melletti kiállás volt a fő üzenete Andrzej Duda köztársasági elnök beszédének az ENSZ 70. közgyűlésén. A Polskie Radio beszámolója szerint Duda hangsúlyozta, hogy e két szóban összegzik és értékelik a lengyelek az ENSZ elmúlt 70 évben betöltött szerepét. Rámutatott: „Mi, lengyelek, tudjuk jól, hogy a béke nem egyszer és mindenkorra adott”, majd így folytatta: „Lengyelország nevében szeretném kifejezésre juttatni, hogy a leghatározottabban ellenezzük az érdekszférákra osztott világ, a saját érdekükben a nemzetközi jogot semmibe vevő agresszorok világának víziójával.”
Thorbjorn Jagland Varsóban 2015. szeptember 25. Az Európai Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland Varsóba látogatott, ahol Grzegorz Schetyna külügyminiszter fogadta. A Külügyminisztérium közleménye szerint egyetértés volt a két politikus között abban, hogy átfogó, hosszú távú stratégia kell az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről menekülők ügyének kezeléséhez. A látogatást közvetlenül megelőzően jelentette be Lengyelország, hogy a júliusban jelzett 2000 fős kontingensen túl további, mintegy 5000 menekült befogadását vállalja. Ezt Jagland a Polskie Radionak nyilatkozva nagyra értékelte, és úgy kommentálta a varsói kormány döntését, hogy az összhangban van Lengyelország rég óta tapasztalt hagyományos szolidaritásával. Tusk: vissza kell térni a schengeni határellenőrzéshez 2015. szeptember 25. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint ismét üzembe kell helyezni a schengeni határellenőrzést az Európába özönlő menekültáradat kontrollálása érdekében. A volt lengyel miniszterelnök a TVP tévécsatornának nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a határok ellenőrzés nélkül az unió bevándorlás-politikájának érvényesülése helyett teljes lesz a káosz. Lengyelországot minősítsék frontországnak! 2015. szeptember 24. Varsó azt szeretné elérni a migrációs válságról folyó tárgyalásokon, hogy Lengyelországot minősítsék frontországnak – közölte a lengyel sajtóval Rafal Trzaskowski, európai uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár. Államfői fenntartás az uniós minősített többségi döntéssel kapcsolatban 2015. szeptember 24. Andrzej Duda köztársasági elnök szerint a visegrádi országokra nézve hátrányos a kötelező menekültkvótáról az EU belügyminiszteri ülésén hozott minősített többségi döntés. Erről az állam- és kormányfőknek kellett volna konszenzussal dönteni rendkívüli csúcstalálkozójukon – ismertette Duda álláspontját Krzysztof Szczeski, az elnöki hivatal államtitkára. A lengyelek többsége ellenzi a menekültek befogadását 2015. szeptember 22. A megkérdezettek 56 százaléka ellenzi, hogy Lengyelország menekülteket fogad be a Közel-Keletről és Afrikából. Ezt derül ki abból a felmérésből, amelyet a Millward Brown kutató és tanácsadó cég készített a TVN lengyel kereskedelmi tévécsatorna részére. A menekültek befogadását 38 százalék helyesli, 6 százalék pedig nem foglalt állást. Kopacz Merkelt támogatja a menekültügyben 2015. szeptember 17.
Ewa Kopacz miniszterelnök bejelentette, hogy kiáll a korábban jelzettnél több menekült befogadása mellett, annak ellenére, hogy ezt a lengyelországi választások közeledtével az ellenzék hevesen támadja – közölte a brüsszeli EUobserver hírügynökség. Kopacz a Parlament Alsóházának (Szejm) rendkívüli ülésén mondott beszédében rámutatott: „Lengyelországnak esélye van arra, hogy példát mutasson Európának.” Majd felidézte Angela Merkel német kancellárnak a Bundestagban augusztus 30-án elmondott, a menekültek befogadását szorgalmazó érvelését, és feltette a kérdést: „Egy olyan 40 milliós nép, mint a lengyel nem engedhet meg magának egy ilyen szolidaritási gesztust?” Majd így folytatta: „Ma európai partnereink szolidaritást várnak tőlünk. Már pedig hátat fordítani a rászoruló népeknek, ebben a nagy európai családban azt jelentené, hogy erkölcsileg és pszichológiailag elhagyjuk ezt a közösséget. (…) Ugyanakkor mi, lengyelek, akik bármelyik pillanatban nehéz helyzetben találhatjuk magunkat a kelet-ukrajnai események miatt, szolidaritást és segítséget várnánk el?” Parlamenti vita a menekültválságról 2015. szeptember 16. A Parlament Alsóháza (Szejm) rendkívüli ülésen vitatta meg a menekültválságot. A Warsaw Business Journal tudósítása szerint Jaroslaw Kaczyński az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője a vitában feltette a kérdést: „Vajon a kormánynak jogában áll behódolni a külső nyomásnak és olyan döntéseket hozni, amelyek Lengyelország szabadságát és biztonságát veszélyeztetik?” Majd hozzátette: komoly veszélyt jelenthet, hogy a menekültek nem tartják be a törvényeket, nem fogadják el a lengyel szokásokat, ugyanakkor a saját hitüket/vallásukat akarják rákényszeríteni az őket befogadó társadalomra. Ewa Kopacz miniszterelnök válaszában rámutatott: Jaroslaw Kaczyński a vezető ellenzéki párt igazi arcát mutatta meg. „Egy Európaellenes, idegengyűlölő pártét.” Figyelmeztetett: ez az első jele annak, hogy a PiS azt akarja, hogy Lengyelország kilépjen az EU-ból. Minden áttelepültért 10 ezer euró 2015. szeptember 16. Lengyelország minden befogadott áttelepültért 10 ezer eurót kap, továbbá minden áthelyezett menekültért 6 ezer eurót – erről tájékoztatott a Belügyminisztérium a Parlament Alsóháza (Szejm) rendkívüli ülésén, jelentette a Warsaw Business Journal. Duda találkozott Cameronnal 205. szeptember 15. Kétnapos nagy-britanniai látogatása során Andrzej Duda köztársasági elnököt fogadta David Cameron brit miniszterelnök, akivel a migrációs válságról, biztonsági, katonai és energiaügyi kérdésekről tárgyalt. A thenews, a Polskie Radio hírportálja jelentése szerint Duda azt közölte a sajtóval Londonban, hogy egyetértettek abban, hogy a menekülés okát kell felszámolni. Cameron egyetértett azzal a felvetéssel is, hogy a NATO infrastruktúráját fejleszteni kell Közép- és Kelet-Európában, ami egyben a szövetség keleti szárnyának erősítését is jelentené.
Kopacz: „Nem hagyom, hogy a migrációs válság hatással legyen a lengyelek életére” 2015. szeptember 14. „Lengyelország biztonságban van. Országunk elég erős ahhoz, hogy kezelni tudja a problémákat” – jelentette ki Ewa Kopacz miniszterelnök a migrációs válságról Brüsszelben. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint Kopacz azt nyilatkozta, hogy uniós partnereivel tárgyal a migrációs válságról, „de nem az utcán sátorozók nyomására”. Mint fogalmazott: Lengyelország túl fontos uniós ország ahhoz, hogy bármilyen nyomásnak engedjen. Hangsúlyozta azt is, hogy annyi menekültet fogadnak be, amennyit megengedhetnek maguknak, se többet, se kevesebbet. „Megígértem a lengyeleknek, hogy nem leszünk Európa fekete báránya, de azt sem engedjük, hogy bárki figyelmen kívül hagyja az érdekeinket” – idézte a kormányfő kijelentését a közlemény. Ewa Kopacz közölte Jean-Claud Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, hogy Lengyelország részt vesz a menekültügy megoldásában, de nem fogadja el a bizottság által javasolt kvótákat, sem az EU külső határának ellenőrzésére vonatkozó igényeket. Továbbá egyértelmű különbséget kívánnak tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között. Az EB azt várja, hogy Lengyelország 13 ezer menekültet fogadjon be 2015. szeptember 9. Az Európai Bizottság (EB) 11946 menedékjogkérő letelepítését várja Lengyelországból. Ezek a menekültek Olaszországból, Görögországból és Magyarországról települnének át. További 962 személyt nem uniós európai országból kellene Lengyelországnak befogadnia. Ez összesen 12908 fő – írta a Warsaw Business Journal, az EB hivatalos dokumentumára hivatkozva. „Elfelejtettük volna, hogy 20 millió lengyel leszármazott él Lengyelországon kívül, a politikai és gazdasági emigráció eredményeként, a számos határmódosítás, erőszakos áttelepítés és letelepítés következtében, amelyre Lengyelország sokszor fájdalmas történelmében sor került?” – tette fel a kérdést Jean-Clause Juncker, az EB elnöke, „Az Unió állapota” című beszédében, amelyből a WBJ idézett.
