PoloniaPress hírcsokor 2014. március Lengyelország és az EU Tusk találkozott Timosenkoval Dublinban 2014. március 7. Dublinban, az Európai Néppárt kongresszusán részt vevő Donald Tusk miniszterelnök találkozott Julija Timosenko korábbi ukrán kormányfővel, aki köszönetet mondott Lengyelországnak azért a különösen az utóbbi hetekben folytatott törekvéséért, hogy megoldás szülessen az ukrán válság ügyében – jelentette a Polskie Radio. Tusk ezt megelőzően Brüsszelben részt vett az EU rendkívüli csúcstalálkozóján, melyen megpróbáltak konszenzusra jutni az ukrán válságra adandó válaszban. Lengyelország és Nagy-Britannia kemény fellépést szorgalmazott Moszkvával szemben, Németország és más országok képviselői pedig a párbeszédet hangsúlyozták. Lengyelország és Törökország egyetért Ukrajna ügyében 2014. március 6. Bronislaw Komorowski lengyel államfő Ankarában találkozott Abdullah Gull török elnökkel, abból az alkalomból, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatra lépésének 600. évfordulóját ünnepelték. A két államfő egyetértett Ukrajna területi integritása megvédésének kérdésében. „Úgy hisszük, hogy a Krím Ukrajna területe kell, hogy maradjon”, idézte a The Warsaw Voice multimédia platform Komorowski kijelentését, amely a közös sajtótájékoztatón hangzott el. A lengyel köztársasági elnök hozzátette, hogy Törökország és Lengyelország egyetért Ukrajna és a Krím ügyében. A varsói Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint Komorowski Ankarában hangsúlyozta: az ukrajnai törvények szerint nem lehet jogi következménye a krími félszigeten tervezett népszavazásnak. Komorowski nyomatékkal közölte: hivatalban lévő vezető török politikusok biztosították arról, hogy Törökország támogatja Ukrajna területi integritását, figyelembe véve azt a veszélyt, hogy „néhány extrém és veszélyes elképzelés gyöngítené Ukrajna államiságát”. Komorowski arra is rámutatott, hogy a hivatalos és jogi feltételeket alaposan elemezni kell a referendum előtt. Az elnök továbbá újságírók előtt kijelentette: „Ukrajna törvénye szerint egy ilyen népszavazás érvénytelen”. Komorowski szerint Törökország számára Ukrajna területi integritása a Krím félszigetre is vonatkozik, áll a lengyel közleményben, amely idézi az elnök közlését arról is, hogy a török fél kifejezésre juttatta: Törökország szolidáris a nyugati intézményekkel, az új ukrajnai hatóságok támogatását illetően. „Ez a török és lengyel segítség kifejezésre jut majd a Nemzetközi Valutaalap által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatási csomagban” – idézte Komorowskit a varsói közlemény, amely szerint Törökországot is érinti a krími válság, tekintettel arra, hogy a félszigeten élő krimi tatárok történelmileg és kulturálisan kötődnek Törökországhoz, és a helyi lakosság 12 százalékát teszik ki.
Sikorski kínai partnerével egyeztetett Ukrajnáról 2014. március 6. Radoslaw Sikorski külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Ji miniszterrel telefonon folytatott eszmecserét az ukrajnai helyzetről. A varsói Külügyminisztérium közleménye szerint a két miniszter hangsúlyozta az ukrajnai helyzet felett érzett aggodalmát. Vang Ji biztosította Sikorskit, hogy Peking ellenez minden beavatkozást egy másik ország belügyeibe, továbbá támogatóan tiszteletben tartja minden állam területi integritását és szuverenitását. A kínai diplomácia vezetője megköszönte lengyel kollégája átfogó tájékoztatását az ukrajnai fejleményekről és üdvözölte Lengyelország közvetítő szerepvállalását, amely hozzájárult a vérengzéseknek véget vető február 21-ei kijevi megállapodáshoz. Vang Ji azon reményének adott hangot, hogy az Európai Unió, beleértve Lengyelországot is számos területen segítséget nyújt az ukrajnai helyzet békés megoldásához, és ennek eredményeként nem lesz szükség szankciókra. Ismét napirenden Ukrajna EU társulási szerződése 2014. március 6. Az EU államfők rendkívüli csúcstalálkozóján döntés született arról, hogy Ukrajnával a társulási szerződés politikai részének aláírására a lehető leghamarabb kerüljön sor, akár még az országban májusban sorra kerülő általános választások előtt. Ezt és az Oroszországgal szembeni szankciókról hozott döntést kommentálva az EU csúcson részt vevő Donald Tusk miniszterelnök kijelentette: „Többet értünk el, mint amire számítottunk – ez is bizonyítja, milyen komoly a helyzet” – jelentette a wnp.pl gazdasági hírportál. Ukrán válság – V4 miniszterelnöki aggodalmak 2014. március 4. A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4ek) kormányfői közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat az ukrajnai helyzet miatt. Az MTI jelentése szerint a miniszterelnökök elítélték és „súlyos eszkalációnak” nevezték, hogy az orosz parlament – az ukrán kormány akaratával szemben – felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Úgy értékelték, hogy mindez fenyegeti Ukrajna területi integritását is szuverenitását, és felszólítottak a kialakult feszültség párbeszéd útján történő enyhítésére, összhangban az 1994-es budapesti memorandumban foglaltakkal. A cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy Oroszország jelenlegi katonai akciói nem csak a nemzetközi jogot sértik, hanem veszélyes új helyzetet teremtenek Európában. Egyebek között hangsúlyozták, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi eseményekkel kapcsolatos tapasztalataikat idézik fel. A miniszterelnökök felszólították Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi vállalásait és jogi kötelezettségeit. Utaltak arra, hogy mindig is elismerték az Ukrajna és Oroszország közötti történelmi kötelékeket, amelyek magukban foglalják az orosz kisebbség törvényes jogai tiszteletben tartásának szükségességét. Hangsúlyozták ugyanakkor,
hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő aggodalmakat békésen, az ukrán kormánnyal egyeztetve, az illetékes nemzetközi szervezetek, mindenekelőtt az EBESZ égisze alatt kell rendezni. A miniszterelnökök fontosnak nevezték, hogy az Európai Unió és a NATO nyilvánítsa ki szolidaritását Ukrajnával, támogassa az országot a jelenlegi nehéz helyzetben és egységesen álljon ki az Európa békéjét és biztonságát fenyegető veszélyes fejleményekkel szemben. Tusk: stratégiánk eredményes 2014. március 4. Lengyelország folytatja társszervezői és kezdeményező akcióit a nemzetközi közösségben, beleértve az EU-t és a NATO-t, annak érdekében, hogy Ukrajnában csökkenjen, illetve megszűnjön az agresszió veszélye – jelentette be Donald Tusk miniszterelnök. A varsói Miniszterelnöki Hivatal közleményében ismertetett állásfoglalás szerint Tusk ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek jószomszédi politikája (amely kiterjed Oroszországra is) eredményes volt. A két ország kapcsolataira vonatkozó lengyel politika józan és ésszerű kell, hogy legyen, annak érdekében, hogy biztosítsa a lehető legjobb lengyel-orosz és európai-orosz kapcsolatokat – mutatott rá a lengyel kormányfő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelország politikája Oroszországgal szemben ugyanaz kell, hogy maradjon, mint ami az utóbbi években volt. Mint fogalmazott: tehát minden lehetőséget meg kell ragadni a kölcsönösen jó kapcsolatok építésére. Nyomatékkal hozzátette azonban: amikor a partner megszegi a játékszabályokat – mint most, Ukrajna esetében – Lengyelország jól felkészült kell, hogy legyen saját ellenvéleményének szignifikáns kifejezésére, a közösségi (EU és NATO – a szerk.) vélemény alapján. „Lengyelország rá kell mutasson: Oroszország nemzetközi jogot sértett” 2014. március 3. A lengyel Nemzetbiztonsági Tanács (RBN) Ukrajnával foglalkozó ülése után Bronislaw Komorowski államfő nyilatkozatban hangsúlyozta: „Lengyelország szerepe rámutatni arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog és kötelezettség számos normáját megsértette a Krím vonatkozásában, és Lengyelország lépéseket kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy meggyőzze a Nyugatot: határozott akciók szükségesek.” A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint Komorowski kijelentette: a NATO állandó konzultációt kell, hogy tartson, és Lengyelország rá kell, hogy vegye az Észak-atlanti Szövetséget arra, hogy a stabilizáció eszköze legyen Ukrajnában. Lengyelország azt akarja, hogy a NATO sürgősen hívja össze az Északatlanti Tanácsot, a Washingtoni Szerződés 4. Cikke alapján (amely kimondja, hogy szövetségesi konzultációk szükségesek, ha valamelyik félnek az a véleménye, hogy területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága van veszélyben – a szerk.). Lengyelország 6 milliárd euróval támogatja Ukrajnát 2014. március 3.
A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) saját tartalékaiból 6,27 milliárd eurót ajánl fel az új ukrán kormány megsegítésére. A pénzt Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közbeiktatásával kapná meg. Az IMF és Lengyelország megállapodása szerint a NBP a hitelt az IMF rendelkezésére bocsátja kétoldalú megállapodás keretében és a pénzt a nemzetközi pénzügyi szervezet akkor veheti igénybe, ha saját eszközeit kimerítette – jelentette a Gépnarancs hír- és véleményportál. A Weimari Háromszög figyelmeztetése 2014. február 28. Németország, Franciaország és Lengyelország (a Weimari Háromszög) külügyminiszterei közös közleményben szólították fel Ukrajnát, hogy kerülje el a regionális konfliktus elmélyülését. A közlemény közvetlen előzménye, hogy a menesztett ukrán elnök, Viktor Janukovics sürgette, hogy Oroszország keményebb vonalat képviseljen az új kijevi kormánnyal szemben. „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy csökkenjen a feszültség Ukrajna keleti régióiban és támogatni kell a békés párbeszédet a felek között” – egyebek között ez áll a közleményben, melyet a PAP hírügynökség ismertetett. Lengyelország 8 milliárd eurót kér vasútfejlesztésre 2014. február 27. Lengyelország 8 milliárd euróért folyamodik az Európai Unióhoz, a Connecting Europe Facility (CEF) digitalizációs program terhére. A személy és cargo vasúti hálózat 90 százalékát akarják korszerűsíteni 2023-ig – jelentette be Zbigniew Klepacki infrastrukturális és fejlesztési miniszterhelyettes. Farmerek a külföldiek földvásárlása ellen 2014. február 26. Lengyelország-szerte farmer-megmozdulások voltak, tiltakozásul, amiért a kormány, úgymond „kedvez” a külföldieknek a mezőgazdasági területek eladásával – jelentette a Polskie Radio. A tiltakozókat képviselő szakszervezeti aktivisták szerint jellemző, hogy nemzetközi cégek képviselőinek adják el a földeket. Ez különösen Lengyelország nyugati határvidékén szembeötlő. Lengyelország kész sebesülteket befogadni Ukrajnából 2014. február 21. Donald Tusk miniszterelnök bejelentette: számos, a védelmi tárcához és a belügyminisztériumhoz tartozó kórház felkészül arra, hogy ukrán sebesülteket orvosi ellátásban részesítsenek. Lengyelország egyúttal megteszi az előkészületeket arra az esetre, ha megugrik a menekült státuszt kérők száma – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform.
Az ukrajnai helyzet több ezer lengyel vállalatot sújthat 2014. február 19. Lengyelország Ukrajna ötödik legnagyobb árubeszállítója. 3-4 ezer lengyel vállalat értékesít árut és szolgáltatást Ukrajnában, közülük mintegy 1500 cég exportja jelentős. A Lengyel-ukrán Kereskedelmi Kamara becslése szerint tavaly a lengyel export értéke 18 milliárd złoty volt. Az ukrajnai helyzet rosszabbodása súlyosan érintheti az érdekelt lengyel cégeket is – írta a wnp.pl gazdasági hírportál. Lengyelország az EIB sikersztorija 2014. február 19. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 2009 és 2013 között 25,7 milliárd eurónyi hitelt nyújtott Lengyelországnak. „Az EIB szerepe Lengyelországban lélegzetelállító” – így minősítette az EIB közreműködésével elért lengyel eredményeket a bank vezetője, Werner Hoyer, az EIB brüsszeli éves közgyűlésén. A 2004-ben csatlakozó új uniós országok közül Lengyelország az EIB legnagyobb kedvezményezettje – jelentette ki a bank elnöke. A négy év alatt Lengyelországnak nyújtott hitel 49 százalékát közlekedési és távközlési, 15 százalékát ipari, szolgáltatási és mezőgazdasági projektekre fordították, 8-8 százalék az energiaipar, a vízgazdálkodás, a csatornarendszer és a hulladékgazdálkodás fejlesztését szolgálta, 5 százalék pedig az oktatásban és az egészségügyben hasznosult – vált ismertté a wnp.pl gazdasági hírportál tudósításából. A gdyniai repülőtérnek 21,8 millió eurós támogatást vissza kell fizetnie 2014. február 12. Az Európai Bizottság (EB) elrendelte, hogy a Gdynia-Kosakowo repülőtér 21,8 millió eurónyi támogatást, amelyet Gdynia és Kosakowo önkormányzatától kapott, fizessen vissza. A segélyt a gdyniai katonai repülőtér polgári célúvá átalakítására vették igénybe, ami jogtalan versenyelőnyt tett lehetővé. Ezért a közeli gdanski repülőtér csak 60 százalékos kapacitással üzemel – áll az EB indoklásában, amelyet a The Warsaw Voice multimédia platform ismertetett.
