PoloniaPress hírcsokor 2014. október Rovatcím: Lengyelország és az EU Orosz tilalom lengyel termékek reexportjára 2014. október 10. Oroszország augusztusban megszigorította az élelmiszer termékek importját Lengyelországból és az EU többi tagállamából, valamint az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából. Újabban pedig azzal vádol más országokat, például Fehéroroszországot, hogy az embargóval sújtott országokból importált ilyen termékeket tovább exportálja Oroszországba. A thenews, a Polskie Radio internetes hírportálja az Itar-Tass hírügynökségre hivatkozva arról tájékoztatott, hogy Leonyid Zajac, Fehéroroszország mezőgazdasági minisztere bejelentette az orosz vádak nyomán, hogy egyetértésre jutottak Minszkben a Rosszelhoznadzor orosz állat- és növény-egészségügyi szolgálat vezetőivel, és különös gonddal fognak együttműködni az orosz hatóságokkal a probléma megoldásában.
Angela Merkel fogadta Ewa Kopaczot 2014. október 10. Ewa Kopacz miniszterelnök hivatalának elfoglalását követő második külföldi útja Berlinbe vezetett, ahol fogadta Angela Merkel német kancellár, akivel a közelgő európai uniós csúcstalálkozó előtt egyeztették több kérdésben a két ország álláspontját. A megbeszélés fő témája az ukrajnai helyzet, a klímaváltozás és az energiapolitika volt. „Egyetértettünk, hogy az EU egy nyelven kell, hogy beszéljen Ukrajnáról” – idézte Kopacz kijelentését a thenews, a Polskie Radio internetes hírportálja. Ewa Kopacz első útja Brüsszelbe vezetett 2014. október 7. Ewa Kopacz miniszterelnök első hivatalos külföldi útján, Brüsszelben találkozott Herman van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével (akitől Kopacz elődje, Donald Tusk decemberben veszi át a stafétabotot – a szerk.). A lengyel kormányfő újságíróknak elmondta, hogy a tanácskozáson ismertette „a lengyel kormány elvárásait az Európai Tanács október 23-án sorra kerülő csúcstalálkozójával kapcsolatban”. (Mint ismeretes, a napirenden szerepel a széndioxid kibocsátás, amelyről egyetértésre kellene jutni még az ENSZ jövő évi párizsi klímaváltozási konferenciája előtt.) Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban azt javasolta júliusban, hogy 2030-ig az EU 30 százalékkal csökkentse az energiafelhasználást. Erről Kopacz a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy „Lengyelország vétójogával élhet minden olyan javaslattal szemben, amely az energia árának emelését vonná maga
után”. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a lengyel kormányfő Brüsszelben van Rompuynak nyomatékosította: „Az energia ára miatt a lengyeleket nem érheti veszteség”. Ewa Kopacz Brüsszelben találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével is, akivel egyetértettek abban, hogy Ukrajna ügyében az EU tagállamok egységes álláspontot kell, hogy képviseljenek. Schulz a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „Lengyelország az EU-integráció egyik pillére”. Megbeszélésükről az Európai Parlament elnöke elmondta: „megtárgyaltuk, hogy mit kell tennünk katonai, gazdasági és politikai szempontból Ukrajna stabilizálásáért”. Kopacz: nem szabad elsietni az euró bevezetését 2014. október 7. Lengyelország nem szabad, hogy elsiesse az euró bevezetését, ehelyett inkább azon kell dolgozni, hogy biztosítsuk teljes felkészültségünket, mielőtt az eurózónához csatlakoznánk – nyilatkozta Ewa Kopacz miniszterelnök a Gazeta Wyborcza című napilapnak. Lengyelország új kormányfője az eurózónához való folyamatos és lassú közeledés mellett érvelt, és rámutatott: be kell biztosítani a gazdaságot és meg kell majd győződni arról, hogy gazdaságunk elég erős ahhoz, hogy megvédje a lakosságot az eurózónához csatlakozás negatív hatásaitól. Kisebb az érdeklődés az uniós támogatás iránt 2014. október 7. A kisvállalatok 13,7 százaléka akar pályázni uniós pénzekért a 2014-2020-as időszakban – közölte a The Warsaw Voice multimédia platform, az iBiA ISB kutatására hivatkozva. Tavaly még a megkérdezett kisvállalatok 14,2 százaléka válaszolta azt, hogy igényelni fog uniós forrást. A bürokratikus ügyintézés, a bonyolult eljárás és a túl nagy önrész a legfőbb akadálya az unós finanszírozás igénybe vételének – áll a jelentésben. Az EB dícsérte a lengyel gazdaságot, de figyelmeztetett is 2014. október 7. Az Európai Bizottság legújabb jelentésében – amelyet a wnp.pl gazdasági hírportál ismertetett – elismeréssel írt a lengyel gazdaság eredményeiről, és hangsúlyozta: Lengyelország ki kell, hogy használja a kedvező gazdasági környezetet és reformokat kell, hogy bevezessen, még mielőtt véget ér a korábbi évek növekedést stimuláló hatása. A tanulmány rámutat: nagyobb hozzáadott értékre lenne szükség a háztartási készülék gyártásban, még modernebb technológiák alkalmazására és magas feldolgozottsági fokra kell törekedni az iparban. Varsóba vezetett az új NATO-főtitkár első útja 2014. október 6. Jens Stoltenberg, a NATO új főtitkára első hivatalos látogatására Varsóba utazott, ahol fogadta Bronisław Komorowski köztársasági elnök és Ewa Kopacz
miniszterelnök. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az új főtitkár a NATO keleti politikájáról és a szövetség tagjainak ajánlott biztonsági garanciákról tárgyalt a lengyel fővárosban. A NATO prioritásai között kell, hogy szerepeljen a tagországok biztonságának megerősítése és Ukrajna nyugatbarát törekvéseinek támogatása – mondta az államfő Stoltenbergnek, hangsúlyozva, hogy „lengyel álláspont szerint az orosz-ukrán válság következtében állandósultak a változások a biztonsági környezetben, amiből az következik, hogy meg kell találni a módját a kapcsolatok javításának Oroszországgal”. A főtitkár biztosította tárgyaló partnereit: a NATO eltökélt abban, hogy megvalósítsa a newporti csúcstalálkozón elfogadott készenléti akciótervet és a szövetség állandó jelenlétet tart fenn keleti „szárnyán”. Stroltenberg rámutatott: első hivatalos útja azért Varsóba vezetett, mert ily módon is kifejezésre akarta juttatni a szövetség elismerését Lengyelország kulcsszerepét illetően. „Lengyelország jelentős mértékben hozzájárul a NATO-hoz és a NATO szignifikáns módon hozzájárul Lengyelország biztonságához, a szövetség elkötelezettsége ezen a téren megingathatatlan és az is marad” – hangsúlyozta a főtitkár, méltatva azt a lengyel döntést, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékára emelik. Komorowski kifejtette: Ukrajna védelmi rendszere modernizálásának lengyel támogatása összhangban van a szövetség döntéseivel és a segítségtől az várható, hogy Ukrajna közelebb kerül a NATO-hoz. Síkra szállt a NATO védelmi rakétarendszerének kiépítése mellett is. A varsói Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint Ewa Kopacz kormányfő figyelmeztette a NATO főtitkárát: az ország keleti határán túl fennálló fegyveres konfliktus következtében sem Lengyelország sem a NATO egésze nem hagyhatja figyelmen kívül a helyzet komolyságát. Bejelentette, hogy a NATO 2016. évi csúcstalálkozójának Lengyelország ad otthont. Bieńkowska EU biztosjelölt zöld lámpát kapott 2014. október 3. Elżbieta Bieńkowska, korábbi lengyel infrastrukturális és fejlesztési miniszter európai parlamenti meghallgatásán sikerrel vette az akadályokat, mint az Európai Unió belső piacért, ipar- és vállalkozáspolitikáért (ezen belül a kis- és középvállalati politikáért) felelős leendő biztosa. Az Európai Parlament (EP) két legnagyobb létszámú frakciója, a jobbközép néppártiak és a balközép szociáldemokraták részéről egyaránt támogató állásfoglalás született annak nyomán, hogy az EP illetékes szakbizottsága meghallgatta a lengyel EU-biztosjelöltet. Pozitív volt a fogadtatása annak ellenére, hogy Bieńkowska bírálta az EU széndioxid kibocsátási céljait, mint „időnként eltúlzottakat” – jelentette az EUobserver brüsszeli, uniós ügyekre szakosodott hírügynökség. Bieńkowska azt is hangsúlyozta, hogy az unió nem léphet fel diktálóan az egyes tagországokkal szemben és nem mondhatja meg, hogy milyen energiamixet alkalmazzanak. „A szénnek joga van megmaradni az energia-mixben, feltéve, ha az érintett tagország betartja a szabályokat” – mondta. A lengyel biztosjelölt az EU belső piaci akadályainak lebontásáról, az ipar versenyképességének támogatásáról, valamint a kis- és középvállalatok helyzetének megkönnyítéséről ismertette terveit. Szakmai felkészültségéhez nem fért kétség. A Bruxinfo hírügynökség arról is beszámolt, hogy Bieńkowska személyes kvalitásai mellett azt szintén figyelembe vették a meghallgatáson hozott döntés során, hogy a mögötte álló ország jól teljesített az elmúlt időszakban.
Mi várható az új lengyel kormánytól? 2014. október 2. Ewa Kopacz, Lengyelország új miniszterelnöke (aki azt követően kapott megbízást Bronisław Komorowski államfőtől a kormányalakításra, hogy Donald Tusk kormányfő lemondott, mivel az Európai Tanács elnökévé választották) a Parlament alsóházában (Szejm) elmondott programbeszédében az ukrajnai válságot és az Oroszországhoz fűződő viszonyt nevezte meg, mint a legfőbb kérdést. A lengyel kormány nem egyezik bele Ukrajna felosztásába és az Európán belüli erőszakos határmódosításokba – mondta nyomatékkal az új kormányfő. „Nemzeti érdekünk, hogy ne hagyjuk az EU (Oroszországgal szembeni) kiállását gyengíteni, de azt sem engedhetjük, hogy Lengyelország elszigetelődjön az európai színtéren azért, mert elvárásai esetleg nem reálisak” – idézte a kormányfő kijelentését az EUobserver, az unióra szakosodott brüsszeli hírügynökség. (Az EUobserver ezzel összefüggésben idézte Rafal Trzaskowski külügyi államtitkárt, aki a hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: „Következetesek leszünk az Oroszországgal szemben hozott szankciók támogatásában, és ha a konfliktus tovább eszkalálódik keleten, Lengyelország a szankciók fokozását is kész lesz választani”.) Kopacz beszédében a továbbiakban rámutatott: az új kormány síkra száll az energiaunió kialakítása, valamint az EU és az USA közötti kereskedelmi megállapodás mellett „mert az ukrajnai válság fényében kulcsfontosságú Lengyelország és Európa számára az erős kötődés az USA-hoz”. „Nincs lényeges különbség Kopacznak az európai ügyeket illető megközelítésében Tusk és kormánya álláspontjához képest” – nyilatkozta a brüsszeli hírügynökségnek Renata Mieńkowska, a Varsói Egyetem politikai elemző központjának kutatója, aki azon véleményének is hangot adott, hogy „a hasonlóság az előző és a jelenlegi kormány politikájában pozitív és negatív következményekkel jár: Lengyelország továbbra is hajlíthatatlan lesz a klímaváltozással összefüggő csatározásaiban, ám a legnagyobb európai kérdésekben komoly partner marad”. „Az ENSZ tehetetlen az új globális fenyegetésekkel szemben” 2014. szeptember 26. Bronisław Komorowski köztársasági elnök az ENSZ közgyűlésén tartott beszédében sürgette a Biztonsági Tanács reformját. „Az ENSZ tehetetlen az új globális fenyegetésekkel szemben”, mondta, hangsúlyozva, hogy a Kelet-Európában és a Közel-Keleten mutatkozó fenyegetésekkel szemben sürgős reformok szükségesek, ugyanis, ha a vétó szabályai nem változnak a Biztonsági Tanácsban (melynek állandó tagja Oroszország), akkor „a tehetetlenségbe való továbbsüllyedés fenyeget bennünket”. Az államfőt a thenews, a Polskie Radio hírportálja idézte. Komorowski felszólította a nemzetközi közösséget, hogy minden eszközzel ítélje el a Krím elfoglalását. Az új külügyminiszter prioritásai 2014. szeptember 23. A lengyel kormány eskütétele után Grzegorz Schetyna új külügyminiszter interjút adott a Polska The Times című napilapnak, melyben a legfontosabb feladatok élén a
lengyel-ukrán-orosz kapcsolatok normalizálását, valamint a Weimari Háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország), továbbá a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködésének intenzívebbé tételét nevezte meg. Lengyel-litván-ukrán dandár 2014. szeptember 19. Lengyel-litván-ukrán dandár felállításáról írtak alá kormányközi szerződést Varsóban. A regionális katonai alakulat parancsnoksága a kelet-lengyelországi Lublinban lesz – jelentette a TVN24 hírtelevízió. A három ország a védelem fokozását különösen fontosnak tartja a Krím Oroszország által történt megszállása után kialakult helyzetben, közölte a lengyel sajtó. A közös dandár békefenntartó műveletekben vehet részt, vagy NATO-kötelék alapját képezheti. Bronisław Komorowski államfő (akinek a jelenlétében írták alá a dokumentumot) azon reményének adott hangot, hogy az első közös hadgyakorlatra egy éven belül sor kerülhet.
