PoloniaPress hírcsokor 2014. június Lengyelország és az EU
Komorowski a D-Day emlékünnepségén 2014. június 6. Bronisław Komorowski köztársasági elnök részt vett a normandiai partraszállás 70. évfordulójának központi ünnepségén, ahol a világ 18 vezető személyisége – köztük Barack Obama, II.Erzsébet királynő, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin – volt jelen. A Polskie Radio tudósítása szerint délután Komorowski Francois Hollande francia államfővel közösen koszorúzott az Urville-Langannerie-i lengyel temetőben, ahol Stanislaw Maczka tábornok első páncélos hadosztályának 615 elesett lengyel katonája nyugszik. A varsói Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye idézi Komorowski koszorúzáskor elmondott szavait. Az államfő egyebek között hangsúlyozta: „Büszkék vagyunk, hogy hozzájárulhattunk Franciaország felszabadításához. (…) Az (elesett katonák) példája mutatja, hogy jobb azonnal reagálni, ha bármi veszélyezteti a szabadságot, a függetlenséget, mert a késlekedő válasz ára mindig sokkal-sokkal nagyobb”. Komorowski emlékeztetett: a lengyel katonák, akik a normandiai partraszálláskor adták életüket, fél Európát bejárták, mielőtt beteljesítették feladatukat. Francois Hollande válaszában köszönetét fejezte ki azoknak az elesett lengyel katonáknak, akik Franciaországért áldozták életüket. „A bátor lengyelek nagyon fontos szerepet töltöttek be a normandiai csatában” – mondta a francia köztársasági elnök. Obama Varsóban 2014. június 4. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke részt vett Varsóban Lengyelország első poszt-kommunista általános választásának 25. évfordulós ünnepségén, ahol beszédet mondott. Az EUobserver tudósítása szerint az amerikai vezető ígéretet tett arra, hogy védelmet nyújt Lengyelországnak és más NATO szövetségesnek egy esetleges orosz agresszióval szemben. „Azért jöttem ma Varsóba, hogy az Egyesült Államok és a NATO nevében megerősítsem megingathatatlan elkötelezettségünket Lengyelország biztonsága iránt. Lengyelország sohasem áll egyedül. És nem csak Lengyelország, Észtország sem marad magára. Lettország sem marad sohasem egyedül. Litvánia sosem lesz magában. Románia sem marad magára” – mondta Obama. Majd így folytatta: „Ezek nem csak szavak. Ezek megtörhetetlen elkötelezettségek, amelyekhez a világ legerősebb szövetsége és az Egyesült Államok hadserege tartja magát.” Obama bírálta Oroszország „sötét taktikáit” és „ukrajnai agresszióját”. Majd összehasonlítást tett a lengyelek hidegháború alatti
küzdelme és Ukrajna Nyugat-párti forradalma között. „A mai ukrajnaiak a Szolidaritás örökösei – férfiak és nők, mint önök, akik bátran szembeszálltak a csődbe jutott rezsimmel”, mondta. Obama beszédét többször félbeszakította a lelkes tömeg tapsa. A lengyel vezetés is értékelte az amerikai elnök szavait. „Megindító és erőteljes beszéd volt” – kommentálta a hallottakat Radosław Sikorski külügyminiszter, tweeter üzenetében. Az EUobserver közölte, hogy Obama ígéretet tett extra csapatok küldésére Kelet-Európába, de rotációs alapon, addig, amíg az orosz-ukrajnai válság véget ér. Ám a brüsszeli hírügynökség emlékeztetett: Lengyelország állandó NATO jelenlétet és felszerelést akar. Ezzel összefüggésben a hírügynökség idézte Sikorskinak a The New York Timesban megjelent interjúját, melyben a lengyel diplomácia vezetője még többet kért az USA-tól. „Jelentős (NATO) támaszpont van Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Olaszországban. (…) Miért nincs itt is? – tette fel a kérdést Sikorski.
Obama találkozott a kelet-európai államfőkkel 2014. június 3. „Senki sem veheti el Önöktől, amit az elmúlt 25 évben építettek” – hangsúlyozta Barack Obama amerikai elnök a tíz térségbeli ország vezetőivel tartott munkaebéden, amelyen a házigazda Lengyelországon kívül Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia államfője vett részt. Az MTI jelentése szerint Obama elmondta: Oroszország ukrajnai tevékenysége miatt a NATO növeli jelenlétét a térségben. Az amerikai elnök szólt az energiaellátás diverzifikálásának fontosságáról is. Közölte, hogy az Egyesült Államok több gázt fog exportálni. A házigazda Bronisław Komorowski lengyel államfő a PAP hírügynökség tudósítása szerint a találkozót megnyitva hangsúlyozta, hogy a biztonságot és a szabadságot nem lehet örök időkre adottnak tekinteni. Mindkettőt folyamatosan táplálni és erősíteni kell. A lengyel elnök üdvözölte a NATO jelenlétének megerősítését Kelet-Közép-Európában.
Az EB felfüggesztette a túlzottdeficit-eljárást 2014. június 3. Lengyelországnak nem kell, „további lépéseket” tennie a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban, mivel zöld utat kapott annak felfüggesztése Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis pozitívan értékelte az Európai Tanács tavaly decemberi, Lengyelországnak címzett ajánlásaira adott lengyel válaszlépéseket – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. Az EB értékelésében ugyanakkor figyelmeztet: a túlzott deficit hosszantartó korrekciójának kockázatai megmaradtak.
Az uniós pénzek a kkv-nek kedveznek 2014. június 3. A lengyel kormány nem fogja támogatni a nagyvállalatok termelő beruházásait uniós forrásokból. Az Európai Bizottsággal ugyanis úgy állapodtak meg, hogy az EU 2014 és 2020 közötti támogatási alapokból a nagyvállalatok k+f és fejlesztési projektjeihez járulnak hozzá, és csak abban az esetben, ha ezek a cégek kis- és középvállalatokkal (kkv) működnek együtt – írta a Rzeczpospolita című napilap, Iwona Wendel infrastrukturális és fejlesztési miniszterhelyettes közlésére hivatkozva.
Milyen posztokat akar Varsó az EU-ban? 2014. június 2. Radosław Sikorski külügyminiszter „természetes jelölt” lehetne az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének (lásd: 2014. májusi hírcsokrunk – a szerk.), de Varsó számára az energiapolitika és -stratégia, valamint a verseny és a belső piac ügyeinek felügyelete is fontos lenne – írja diplomáciai forrásokra hivatkozva az EUobserver, brüsszeli hírügynökség. A Gazeta Wyborcza című napilap szerint lengyel szempontból az unió belső kereskedelmének elmélyítése, valamint a bürokrácia lebontása (különösen a szolgáltatások területén) is egyre fontosabb kérdés. Azt, hogy kikkel töltené be ezeket a posztokat Lengyelország, kevésbé fontos kérdésnek tartják. Diplomaták úgy látják, hogy Varsó azt az elvet vallja, hogy „elsődleges a portfolió lenne, és másodlagos kérdés a személy”.
A Polgári Platform nyerte az európai parlamenti választásokat 2014. május 27. A kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) párt, ha szűken is, de megnyerte az európai parlamenti választásokat Lengyelországban, legyőzve riválisát, a nemzetikonzervatív, euroszkeptikus Jog és Igazságosság pártot (PiS). Donald Tusk miniszterelnök pártja a szavazatok 32,13 százalékát kapta, a Jaroslaw Kaczynski által vezetett PiS pedig a szavazatok 31,78 százalékát szerezte meg. Mindkét párt 19-19 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A szociáldemokrata Baloldali Demokratikus Szövetség–Munka Uniója (SLD-UP) pártot a szavazók 9,44 százaléka támogatta, így 5 képviselőt küldhet Strassbourgba. A legnagyobb meglepetést az EU-ellenes Új Jobboldal Kongresszusa (KNP) 7,15 százalékos eredménye okozta. Ez a tulajdonképpen „egyszemélyes” párt, melyet Janusz Korwin-Mikke vezet, a szavazatok 7,15 százalékát kapta és ez 4 europarlamenti képviselői helyre jogosítja. A kormánykoalíció kisebbik pártja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 6,80 százalékkal az ötödik és egyben utolsó helyen végzett, és szintén 4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A többi induló párt nem érte el az 5 százalékos választási küszöböt. A választási részvétel 23,82 százalékos volt.
Az EB partnerségi megállapodást kötött Lengyelországgal 2014. május 26. Az Európai Bizottság (EB) elfogadta a partnerségi megállapodást Lengyelországgal – ezt Johannes Hahn, az EB regionális politikáért felelős biztosa jelentette be. Az aláírt dokumentum a Warsaw Business Journal tudósítása szerint lefekteti a beruházási stratégiákat az anyagi források elosztásáról a 2014 és 2020 közötti időszakra. 80 milliárd euró az a keretösszeg, amivel a kohéziós politika részeként Lengyelország gazdálkodhat. „Lengyelország az EU legnagyobb haszonélvezője és kétségkívül a leginkább példaértékű, ahogyan a lengyelek a pénzalapokat felhasználják” – mondta Hahn a sajtónak, a bejelentés kapcsán.
Globsec fórum: ukrán válság, energiabiztonság 2014. május 15. Az ukrán válság és az energiabiztonság volt a fő téma a Visegrádi Csoport (V4-ek) kormányfői pozsonyi találkozóján, a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórumon. Az MTI jelentése szerint Donald Tusk miniszterelnök felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-KözépEurópában. Álláspontját indokolva az ukrajnai állapotokkal érvelt, és leszögezte: „Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik”. Hozzátette: a V4ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködése eddig a szolidaritás elvén alapult és jól működött, de erre a szolidaritásra most „minden eddiginél erősebb próba vár”, mert az ukrajnai válság nagyobb veszélyt hordoz, mint az előtte tapasztalt 2009-es gázválság vagy a gazdasági válság. Kijelentette: ha nem lesz közös álláspont Európában a biztonság és energiabiztonság kérdésében, akkor „Európa el van veszve”. Az ukrajnai válság Európa próbatétele, olyan kihívás, amelyre „álszenteskedés nélkül” kell válaszolni. Orbán kijelentése szerencsétlen és zavaró 2014. május 13-14. A lengyel sajtó vezető híre lett, hogy Donald Tusk miniszterelnök szerencsétlennek és zavarónak minősítette Orbán Viktor kijelentését arról, hogy a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. A magyar kormányfő beiktatási beszédében arra hivatkozott, hogy mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete. Tusk varsói sajtóértekezletén azon véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor szavai nem a megfelelő helyen és nem a megfelelő időben hangzottak el. „Sajnálom, hogy azt kell mondjam, de úgy gondolom, hogy Orbán miniszterelnök kijelentése szerencsétlen”, mondta Tusk a kormány ülése után. Majd hozzáfűzte: „ma, amikor tapasztaljuk, hogy
Oroszország Ukrajna feldarabolására törekszik, egy ilyen kijelentés aggodalmat okoz”. A lengyel miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a varsói kormány biztosítani fogja, hogy Ukrajna integritását és szuverenitását egyetlen szomszédja se veszélyeztesse. A donyecki és luhanszki referendum a demokrácia kicsúfolása 2014. május 13. Az „ál-referendum” Donyeckben és Luhanszkban antidemokratikus és illegális volt – a Polskie Radio beszámolója szerint így minősítette Donald Tusk miniszterelnök a két kelet-ukrajnai megye önállóságáról tartott népszavazást. „Remélem, hogy itt – nem úgy, mint a Krím annektálásának esetében – a világon senkinek sincs kétsége afelől, hogy egy ország belügyeibe való brutális beavatkozás történt egy másik állam részéről” – nyilatkozta a lengyel kormányfő azt követően, hogy oroszbarát csoportok a szavazás győztesének kiáltották ki magukat és Moszkvához fordultak annak érdekében, hogy elszakadhassanak Ukrajnától és csatlakozhassanak az Oroszországi Föderációhoz.
