PoloniaPress hírcsokor 2014. május Lengyelország és az EU Sikorski: a lengyel külpolitikát az ukrán-orosz kérdés határozza meg 2014. május 9. Radoslaw Sikorski külügyminiszternek a Parlament alsóházában (Szejm) tartott, a lengyel külpolitikáról szóló idei beszédét az ukrajnai válság és Oroszországnak a szomszédjaival kapcsolatos politikája alapvetően meghatározta. A The Warsaw Voice multimédia platform tudósítása szerint Sikorski hangsúlyozta: „Romló nemzetközi helyzetet tapasztalok a szomszédságunkban. Tanúi vagyunk egy válságnak a határaink mentén. Katonai műveleteket hajtanak végre, amelyeknek a következményeit nemcsak hazánkban és Európában, hanem világszerte érezni lehet”. A miniszter rámutatott, hogy Lengyelország keleti politikáját nem csak Ukrajna létére alapozza, hanem Fehéroroszországra és a balti-államokra, mint olyan erős és független országokra is kiemelt figyelmet fordít, amelyekkel Lengyelország békében él. Azt is hozzáfűzte, hogy a Kelet nem minden részén „vert gyökeret a demokrácia” és a történelem „szeszélyes, ellenőrizhetetlen küzdelem azért, hogy megszabadítsa önmagát az indítékok béklyóitól”. Ez Sikorski szerint megmutatkozott a kaukázusi konfliktusokban, valamint Moldova esetében a Trans-Dniester helyzetében, továbbá „az Ukrajna folyamatos destabilizálására tett kísérletekben, beleértve a Krím annektálását”. „Az orosz műveletek Ukrajnában nyilvánvalóan megsértik a nemzetek békés egymás mellett élésének elveit. A fegyveres erő alkalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ürügyével jogilag elfogadhatatlan és politikailag veszélyes, ráadásul alaptalan, hiszen a kisebbségeket – ez egyértelmű – nem üldözik Ukrajnában, mondta Sikorski, és nyomatékkal figyelmeztetett: „Európának ambiciózus védelmi politikára van szüksége. A NATO-tagság Lengyelország biztonságának kulcseleme, amelynek további fejlesztése lehetséges, az EU katonai integrációja révén”. Orbán Viktor támogatja a lengyel energiauniós tervet 2014. május 6. Orbán Viktor varsói hivatalos látogatása alkalmával a miniszterelnök támogatásáról biztosította Lengyelországnak egy pán-európai energiaunióra vonatkozó javaslatait. „Támogatjuk ezt a kezdeményezést” – jelentette ki Orbán a Donald Tusk miniszterelnökkel közösen tartott sajtókonferencián. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Orbán közölte, hogy a terv a Visegrádi Csoport következő találkozóján a „megbeszélés fontos témája” lesz. „Minden olyan javaslat, amely az energiamonopólium legyőzésére irányul számíthat a támogatásunkra” – mondta. Tusk is hangsúlyozta: „Tárgyalunk a források, szállítási útvonalak és energiaszállító eszközök diverzifikálásáról annak érdekében, hogy egyetlen monopólium – legyen az Oroszország vagy bárki más – se erőltethessen ránk előnytelen árakat, mert az európai gazdaság versenyképessége a tét”. Tusk a jelentés szerint azt akarja, hogy az EU, mint egységes tömb tárgyaljon Oroszországgal vagy más országokkal a gázárakról, mert úgy véli, hogy ez kedvezőbb árakat eredményez majd. A lengyel
miniszterelnök kijelentette, hogy a terv nem „oroszellenes”, hanem az energiafüggetlenség, a diverzifikáció fontosságáról van szó. Azt is elmondta, hogy Lengyelország nem ellenzi a paksi atomerőmű bővítésében az együttműködést Oroszországgal. „A mi hozzáállásunk semleges” – mutatott rá. Tusk: Ukrajnában háború van 2014. május 5. Az ukrajnai városokban (Odesszában, Szlavjanszkban és Kramatorszkban) az utóbbi időben bekövetkezett drámai eseményeket kommentálva Donald Tusk miniszterelnök kijelentette: Oroszország hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajnában. A kormányfő folyamatos kapcsolatban áll a külügyminiszterrel, valamint a védelmi és a belügyminiszterrel – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. A portál idézi a lengyel miniszterelnök megállapítását: „Amivel dolgunk van, az valójában egy háború. Talán egy más jellegű háború. Egy hadüzenet nélküli háborút visel Ukrajnával szemben Oroszország.” Hozzátette: A katonai konfrontációt Ukrajnában nem a demonstrálók szervezték, hanem egy állam – ebben az esetben Oroszország. „Világosan látható, hogy a nemzetközi közösség reakciói, és szankciói Moszkvával szemben nincsenek hatással a konfliktusra. Elveszítjük azt a reményt, hogy még van helye diplomáciai kezdeményezéseknek.” Tusk figyelmeztetett: az Európai Unió és a NATO komolyan kell, hogy lépéseket tervezzen, Európa ezen részén lévő tagjai biztonságának javítása érdekében. Idejét múlt a kelet-nyugat megkülönböztetés az EU-ban 2014. május 3. Az Európai Unió tíz évvel ezelőtti bővítése nagy siker volt. Nem csak az új tagországok számára. És az EU felosztása keletre és nyugatra mára idejét múlt, elavult – írja az évforduló kapcsán a wnp.pl gazdasági hírportál. A Raiffeisen Bank International AG elemzését felhasználó összeállítás emlékeztet: a csatlakozó tíz ország közül öt (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) részesedése a kibővült EU GDP-jéből 2004-ben 4,2 százalék volt, és ez az arány 2013-ra 5,7 százalékra nőtt. Az elmúlt évtized során az öt ország egy főre jutó átlagos GDP-je (vásárlóerő paritáson számolva) 12 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban az említett országok együttes hozzájárulása az EU teljes kiviteléhez 6,2 százalékról 9,7 százalékra nőtt. Az elemzés továbbá megállapítja: minthogy Lengyelország, Csehország és Szlovákia a régió GDP-jének 80 százalékát adja, a közelmúlt gazdasági és politikai zavarai Magyarországon és Szlovéniában alig éreztették hatásukat a régió egészének helyzetére. Mit hozott a 10 év Lengyelországnak az EU-ban? 2014. május 3. Az Associated Press – a világ vezető hírszolgálata – közölt pillanatfelvételt arról, hogy mit ért el Lengyelország az Európai Unióhoz csatlakozása, 2004. május 1-je óta. Az összeállítás hivatkozik a lengyel kormány összegző jelentésére, amely szerint az EU-hoz csatlakozás nyomán felpörgött a kivitel, az uniós forrásokból megújult a
közlekedési és a közmű infrastruktúra, rengetegen éltek a külföldi tanulás és munkavállalás lehetőségével. A GDP tíz év alatt 49 százalékkal nőtt, míg az EU egészében ez a növekedés csak 11 százalékos volt. Az unió tagállamaiba irányuló lengyel export a háromszorosára nőtt. A jelentés szerint Varsó nagyra értékeli az ország biztonságának megerősödését, aminek a jelentőségét fokozza az utóbbi hónapokban kialakult hidegháborús feszültség a Nyugat és Oroszország között. Komorowski: a lengyel EU-tagság tíz éve az egész nemzet sikere 2014. május 1. Lengyelország EU-tagságának tíz éve jó időszak az ország számára – az egész nemzet sikere, mondta Bronislaw Komorowski köztársasági elnök, megemlékező televíziós üzenetében. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján ismertetett beszédben az államfő felidézte, hogy a Nyugat felé vezető utat a Szolidaritás mozgalom győzelme nyitotta meg 1989. június 4-én. A Kelettől való függés véget érése azonban nem jelentette azt, hogy Lengyelország automatikusan megtalálta helyét a nyugati világban. Nagyon sok munkát, elszántságot és erőfeszítést követelt, amíg Európa népeit és magukat a lengyeleket sikerült erről meggyőzni – mondta az elnök. Hozzátette: A pozitív változások, amelyek Lengyelország EU-tagságának köszönhetően végbementek, és a folyamatos fejlődés reménye mind azoknak a nagy változásoknak az eredményei, amelyek bekövetkeztek 1989-ben, és amelyeket az elmúlt 25 évben kifejtett erőfeszítéseink tettek lehetővé. A nemzet megkülönböztetett köszönettel tartozik mindezért Tadeusz Mazowiecki miniszterelnöknek, Krzysztof Skubiszewski külügyminiszternek és Lech Walesa államfőnek”. Mindezek előre bocsátása után Komorowski kijelentette: „A lengyelek hosszú harcot folytattak a keleti dominancia ellen. A szuverén Lengyelország a Nyugathoz tartozik.” Majd a köztársasági elnök hangsúlyozta: „Ehhez hozzájárult minden lengyel államfő, minden miniszterelnök és a kabinetjeik, minden parlamenti (alsó- és felsőházi) képviselő, minden politikai párt, legyen az baloldali, jobboldali vagy centrista, mert mindannyian részt vállaltak szabadságunk ápolásából és az európaiságunkban rejlő lehetőségek kiaknázásából. A lengyel EU-tagság tíz éve tehát az egész nemzet sikere.” Tusk: az EU-hoz csatlakozás visszatérés a nyugati civilizációhoz 2014. április 29. Lengyelország csatlakozása az Európai Unióhoz a lengyel történelem egyik legfontosabb eseménye – visszatérés az európai civilizációhoz, mondta Donald Tusk miniszterelnök, az EU-beli lengyel jelenlét 10 évét összegző jelentésében, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. „Lengyelországban csaknem mindenki sikerként tekint az Európai Unióra és abban Lengyelország jelenlétére. Először emlékeznünk kell mindazokra, akik hozzájárultak ehhez a sikerhez. (…) Azokra, akik a lengyel függetlenség kezdettétől, 1989 óta rámutattak: a Nyugat-pártiság, az európai orientáció melletti kiállásnak nincs alternatívája, ám megköveteli, hogy végig járjunk egy nehéz, hosszú és rögös úton. Ha ez sikerül, az önmagában óriási érdem.” Sikorski: A V4 kulcsfontosságú az EU-ban 2014. április 28.
A Visegrádi Csoport (V4) az európai közösség egyik kulcsfontosságú tényezője. E négy ország már nem passzív figyelője, hanem aktív alakítója a nemzetközi kapcsolatoknak – mondta Radoslaw Sikorski külügyminiszter, Budapesten, a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián. Az MTI tudósítása szerint Sikorski hangsúlyozta, hogy a V4-ek az EU bővítés politikája sikertörténetének számítanak. Mint fogalmazott: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia az egyik legerősebb koalíciót képezik Európában, mert ez a koalíció a négy ország barátságára épül, arra a barátságra, amely a közös tapasztalatokból és a közösen vallott értékekből fakad. Rámutatott: a V4 az együttműködés, a rendszeres konzultáció, és a politikák összehangolásának fóruma. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a V4 szoros kapcsolatot tart az észak- és dél-európai országokkal. Megjegyezte: a visegrádi országok tapasztalataik átadásával segíthetik a politikai rendszerváltozást más országokban is, különösen az EU szomszédságában. Az ukrajnai válsággal kapcsolatban kifejtette azon véleményét, hogy csak akkor van remény a változás elérésére Kijevben és Moszkvában egyaránt, ha az unió tagállamai együtt lépnek fel. 270 milliárd złoty 2007 és 2013 között 2014. április 29. Az Infrastrukturális és Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint az EU 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakában Lengyelország 270 milliárd złotyt költött, amiből az EU társfinanszírozott 191,4 milliárd złotyt. EB: idén nőnek a befektetések 2014. április 29. A lengyel iparban idén várhatóan 13 százalékkal több beruházást hajtanak végre, mint tavaly, áll az Európai Bizottság (EB) előzetes tanulmányában, amit a wnp.pl gazdasági hírportál ismertetett. A jelentést az EB rendelte az unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságától (DG ECFIN). Tusk: Európa a legsötétebb forgatókönyvre kell, hogy készüljön 2014. április 25. Donald Tusk miniszterelnök az ukrajnai helyzetet értékelve – azt követően, hogy orosz csapatok kezdtek hadgyakorlatot a határ mentén – azon aggodalmának adott hangot, hogy bekövetkezhet Ukrajna szétesése. „Európa a legsötétebb forgatókönyvre kell, hogy felkészüljön az ukrajnai fejleményekkel összefüggésben” – idézte a miniszterelnök figyelmeztetését a Polskie Radio. Tusk szerint „senki sincs felkészülve” egy katonai konfliktus kitörésére a régióban, és Európa csupán a válasz felvázolásának folyamatában van. Hollande támogatja Tusk energiauniós tervét 2014. április 24.
Francois Hollande francia köztársasági elnök a Donald Tusk miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Párizsban bejelentette, hogy Franciaország teljes mértékben egyetért az EU energiauniójának projektjével, ami újabb lépés lenne az EU integrációjában. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a Tusk által előterjesztett EU energiauniós javaslattal kapcsolatban Hollande kijelentette, hogy arról „már mint lengyel-francia javaslatról” kíván beszélni. „Az EU energiauniójáról tárgyaltunk. Ez lengyel javaslat volt, de most már lengyel-francia javaslatról beszélhetünk. Azt akarjuk, hogy Európa energiapolitikájában szilárdabb és szolidárisabb legyen” – mondta a francia államfő, aki hozzáfűzte: hisz abban, hogy „az európai energiaunió egy gyönyörű projekt, amely lehetővé fogja tenni, hogy az EU a szolidaritási akciók új szintjét érje el a foglalkoztatásban, a gazdasági növekedésben és az energiaellátás függetlenségében is”. Az ukrajnai helyzetre vonatkozóan pedig Hollande hangsúlyozta, hogy Párizs és Varsó két célkitűzésben azonos álláspontra helyezkedett: abban, hogy korrekt és átlátható elnökválasztást kell elérni Ukrajnában május 25-én, valamint abban, hogy érvényt kell szerezni az ukrajnai feszültség enyhítéséről szóló genfi megállapodásnak. Hozzátette: Franciaország és Lengyelország „keményen bírálja” Oroszország katonai nyomás-gyakorlását és azt, ahogyan Moszkva a nyugtalanságot szítja, ami veszélyes konfliktus kitöréséhez vezethet. Tusk az EU energiabiztonságáért 2014. április 24. Donald Tusk miniszterelnök lobbi-körútra indul, melynek állomásai: Brüsszel, Párizs, Berlin. Az út célja, hogy előrelépést sikerüljön elérni Lengyelország ötpontos tervében, amely az EU energiabiztonságára vonatkozik. Ezt a miniszterelnök jelentette be újságírók előtt. Tusk kampányt indított az EU energiauniója ügyében, amit a The Financial Times úgy kommentált, hogy a terv „visszatérés az unió gyökereihez”. 2020-ig nem lesz euró 2014. április 22. Nem valószínű, hogy Lengyelország 2020 előtt csatlakozik az eurózónához, jelentette ki Mateusz Szczurek pénzügyminiszter a TVN24 tévécsatorna Biznes i Świat című műsorában. Szczurek hozzátette: az EU közös pénzének bevezetése csak akkor járulna hozzá Lengyelország gazdaságának stabilitásához, ha maga az eurózóna stabil gazdaságú lenne. „Csak akkor volna hasznos csatlakozni az eurózónához, ha az előnyös és biztonságos lenne a lengyel gazdaság számára” – mondta a miniszter. Az EB kötelességszegési eljárásokat kezdeményez? 2014. április 17. Az Európai Bizottság (EB) bejelentette, hogy Lengyelország megsértette az EU törvényeit két területen – jelentette a Warsaw Business Journal. Lengyelország nem
tett eleget az üvegházhatást előidéző fluorgáz kibocsátás megfékezésére, a széndioxid geológiai tárolására és az üzemanyag minőségre vonatkozó szabályok betartását előíró uniós követelményeknek. Továbbá Lengyelországban korlátozzák az EU-állampolgárok azon jogát, hogy egy másik országban gyakorolhassák szavazási jogukat. E két területen az EB kötelességszegési eljárást helyezett kilátásba Lengyelországgal szemben. Sikorski: Ukrajnának joga van megvédeni önmagát 2014. április 16. Radolsaw Sikorski külügyminiszter annak nyomán, hogy oroszbarát fegyveres csoportok elfoglalták a kelet-ukrajnai Donyeck régiót, a TVN 24 tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: „Ukrajnának joga van katonai erő alkalmazására a saját területén” (…) „Ha nem azonosított emberek elfoglalják a repülőteret, (Ukrajnának) jogában áll őket összegyűjteni”. Sikorski ugyanakkor emlékeztetett: Oroszország Nyugaton többször azt kommunikálta, hogy ha Ukrajna megpróbálja visszaszerezni az ellenőrzést saját területe felett, azt Moszkva ürügynek tekinti az invázióra”.
