Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Tudományos és Művészeti Tudományos Diákköri Tanács

Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Tudományos és Művészeti Tudományos Diákköri Tanács

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú Függeléke

A Műszaki – és az Informatika Tudományi területen készült Tudományos diákköri dolgozat tartalmi és formai követelményei 1. A Tudományos diákköri dolgozatnak tartalmaznia kell az áttanulmányozott irodalmat, valamint a vizsgálati módszer és a kapott eredmény alapján a téma érdemi feldolgozását. A legfőbb követelmény, hogy a hallgató a Tudományos diákköri dolgozatban számot adjon arról, hogy jól ismeri a választott téma elméleti és gyakorlati kérdéseit, képes az önálló kutatásra, adatgyűjtésre, ismeri a kapott eredmények gazdasági jelentőségét, helyesen alkalmazta az értékelés módszereit és lehetőségeit, képes következtetések levonására, javaslatok tételére. A Tudományos diákköri dolgozat tükrözze a hallgató önálló állásfoglalását a vizsgált témakörben. 2. A Tudományos diákköri dolgozat szerkezeti felépítése a) A dolgozatnak a következő fő részeket és fejezeteket kell tartalmaznia: – Külső borító címoldal: egységes megjelenésű, elemeit lásd a 7. pontban, a honlapról letölthető verziót kell alkalmazni. – Belső borító címoldal: A belső borító címoldalt az 1. melléklet szerint kell elkészíteni. – Tartalomjegyzék: Áttekinthető tagolásban a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címéből, valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel. A főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni. – Bevezetés és célkitűzések: Indokolja a témaválasztást, annak elméleti és gyakorlati jelentőségét, fogalmazza meg a célkitűzéseket és a vizsgálati módszereket (2-3 oldal). – Irodalmi áttekintés: A témában megjelent fontosabb közlemények (publikációk) eredményeinek rövid leírása, összefoglalása, értékelése. A tanulmányozott hazai és külföldi szakirodalmat a hallgatóknak a Tudományos diákköri dolgozat keretein belül a téma kifejtése során kritikailag kell feldolgoznia. A feldolgozásból tűnjön ki, hogy a dolgozat hiánypótló munka. Az irodalmi áttekintés ne haladja meg a dolgozat terjedelmének egyharmadát. – Módszerek: A felhasznált adatok és alkalmazott módszerek szabatos leírása úgy, hogy azok a témában jártas szakemberek számára világosak és érthetőek legyenek. – Eredmények: A saját munka eredményeinek alapos, egyértelmű leírása. – Értékelés és következtetések: Az irodalmi és saját eredmények egybevetése alapján a célkitűzésben megfogalmazott kérdések megválaszolása. – Összefoglalás: A dolgozat céljainak, módszereinek és eredményeinek rövid, 1–2 oldalas összegzése.

H-7624 Pécs

Boszorkány út 2.


3. 4. 5.

6.

– Köszönetnyilvánítás: Köszönet a munka elkészítésében tényleges és érdemi segítséget nyújtó személyeknek és intézményeknek. – Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzék tartalmaz minden olyan könyv-, periodika-, elektronikus média-hivatkozást, amelyeknek a felhasználásával készült a munka. – Függelék, mellékletek: Amennyiben nagy számú táblázat, ábra- vagy képanyag bemutatása szükséges, akkor azokat „Függelék” vagy „Melléklet” fejezetcím alatt a dolgozat végére kell csatolni. – Nyilatkozat: A Tudományos diákköri dolgozat készítője aláírásával nyilatkozik arról, hogy a dolgozat saját munkája, és a felhasznált irodalmat korrekt módon kezelte és a munkájára vonatkozó jogszabályokat betartotta. b) A fő fejezeteknek új oldalon kell kezdődniük. A címek, alcímek betűiről (nagy és kis betűk) és elhelyezkedésből (középre, oldalt) tűnjön ki, azok fontossága és az elhelyezés az egész dolgozatban következetes legyen. Kötelező a decimális beosztás. A dolgozatnak mind tartalmilag, mind alaki és stilisztikai szempontból kifogástalannak kell lennie. A dolgozat terjedelme legkevesebb 25, legfeljebb 60 gépelt oldal, amelybe a szövegközi táblázatokat és ábrákat is bele kell számítani. Az oldalbeállításra és a szerkesztésre vonatkozó követelmények az alábbiak: Oldalbeállítás: Lapméret: A4 Margók: felső: 2,5 cm alsó: 2,5 cm bal: 3,5 cm (+1 cm margó a kötéshez) jobb: 2,5 cm Oldalszámozás: oldal alja jobbra vagy középen A szövegtörzs jellemzése: Betűtípus: Times New Roman Betűméret: fő- és fejezet címek: 16 pont fejezeten belüli címek: 14 pont szöveg: 12 pont Igazítás: sorkizárt Sorköz: 1,5 A bekezdés behúzásának mértéke: 0,5-1,25 cm A Tudományos diákköri dolgozat első (de még nem számozott) oldalára (belső borító címoldal) az 1. mellékletben közölt szöveg írandó. A második (számozott) oldalra a tartalomjegyzék kerül, mely szükség estén több oldalas is lehet. A bevezetés a tartalomjegyzék utáni oldalon kezdődik, az oldalak számozása folyamatos.

H-7624 Pécs

Boszorkány út 2.


7. A bekötött példányokra (külső borító címoldal) a következők kerülnek: – függőlegesen és vízszintesen középre igazítva: a Tudományos diákköri dolgozat pontos elnevezése – alatta vízszintesen középre vagy kissé jobbra igazítva: a dolgozat készítőjének neve – alul, vízszintesen középre igazítva: évszám 8. A dolgozatban szereplő táblázatokat és ábrákat (rajzok, fényképek, grafikonok) fő fejezetenként, a fejezet számával kezdődő sorszámmal (3.1.; 4.2.) kell ellátni, továbbá minden táblázatnak és ábrának a rövid címét és jelmagyarázatát is fel kell tüntetni. A szöveges részben hivatkozni kell a táblázat vagy ábra sorszámára. 9. A táblázatokat és ábrákat úgy kell megszerkeszteni, hogy azok egyszerűek, áttekinthetőek legyenek, és a mondandó megértését elősegítsék. 10. Az előforduló gépelési vagy nyelvtani hibákat ki kell javítani.

H-7624 Pécs

Boszorkány út 2.


1. számú melléklet A TMDK dolgozat belső címlapja (belső borító címoldal) Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar ……………………Tanszék

…………………………… (A TMDK dolgozat címe)

Készítette: ……………………………….. Évfolyam: ……………………………….. Belső konzulens: ………………………… Beosztása: ……………………………….. Külső konzulens: ………………………… Beosztása: ………………………………..

Pécs évszám

H-7624 Pécs

Boszorkány út 2.


2. számú melléklet Irodalmi hivatkozás és az irodalomjegyzék összeállításának szabályai 1. A TMDK dolgozatban valamennyi szakirodalmi forrásra az ún. számozásos módszer szerint kell hivatkozni. Az, a felhasznált forrásmunka tételei a hivatkozás sorszáma szerinti növekvő számsorrendben követik egymást. A vonatkozó irodalom sorszámát szögletes zárójelbe kell helyezni. 2. A hivatkozások sorrendje: az irodalomjegyzékben szereplő publikációkat nem

betűrendi sorrendbe, nem a megjelenés dátumának sorrendjében kell felsorolni, hanem a szövegben történő első előfordulás sorrendjében. Azaz, a szövegben az első hivatkozás száma [1] és a dolgozat további részeiben egymás után, ahogy következnek. Ha a dolgozat további részében ismét hivatkozni kell egy már számozott publikációra, megtehető. 3. A felhasznált forrásmunkákra való hivatkozást a szövegközben a vonatkozó irodalom szögletes zárójelbe tett sorszámának feltüntetésével kell megtenni. Pl.: A …probléma megközelítése [1] szerint ... . A szövegközi hivatkozások mindegyikét fel kell venni az irodalomjegyzékbe. Az irodalomjegyzékbe kizárólag olyan munka vehető fel, melyre a szövegben hivatkozás történik. 4. Amennyiben szövegközben több forrásra is történik hivatkozás, akkor azokat egymást követően fel kell sorolni. 5. A szerzők keresztnevét az irodalomjegyzékben rövidítve kell feltüntetni. A szerző tudományos fokozatait az irodalomjegyzékben nem kell kiírni. 6. Az irodalomjegyzékben szereplő hivatkozásokat az alábbi sorrend szerint kell összeállítani: – szerző(k), – kiadás éve, – cikk, kiadvány, könyv címe, – cikknél a folyóirat neve, könyvnél a kiadó (v. közreadók) megnevezése, – könyvnél a kiadás helye – oldalszám (könyvnél a hivatkozott rész, illetve a teljes oldalszám, cikknél a folyóiraton belüli terjedelem) Az Irodalomjegyzék tételeinél általános formai követelmény a szerzők Kiskapitális betűtípusa, a keresztnevek rövidítése, a megjelenés évszámának zárójelbe tétele (utána kettőspont), a cím normál (csak Mondatkezdő nagybetűs) betűtípusa, a folyóirat teljes kiírása, kurzív betűtípussal, a kötetszám után kettőspont és az oldalszámok kötőjelesen. A könyveknél a szerkesztő neve után, de az évszám előtt a (szerk.) megjegyzést alkalmazzuk, a könyv címe kurzív (italics), s azt követi a Kiadó, majd a kiadás Helye. Könyvben hivatkozott részlet a szerzőkkel, évszámmal és a fejezetcímmel kezdődik, majd In: Szerkesztő (szerk./angol könyvnél ed.): Könyvcím. Kiadó, Hely, … pp. kötőjeles oldalszám következik. 7. Az idegen nyelvű forrásokra mindig az eredeti nyelven kell hivatkozni, a magyar nyelvű hivatkozásokkal megegyező módon. 8. A különböző jellegű közleményekre való hivatkozás legfontosabb szabályait példákon keresztül az alábbi összeállítás mutatja:

H-7624 Pécs

Boszorkány út 2.


Folyóiratban megjelent közlemény: DARVAS F.–FUTÓ I. – SZEREDI P. (1976): Gyógyszerkölcsönhatások automatikus következtetése. Számítógépek az orvostudományban és biológiában. pp. 413–422. Neumann János Számítógéptudományi Társaság. FUTÓ I. –SZEREDI P. (1997): Mesterséges-intelligencia nyelvek. A PROLOG nyelv. Információ. Elektronika, 12(2,3):108-113, 146-156. BIAU G. AND GYÖRFI L. (2005): On the asymptotic properties of a nonparametric L_1-test statistic of homogeneity. IEEE Transactions on Information Theory 51:(11) pp. 3965–3973. Könyv, könyvrészlet: BALÁZS GY. (szerk.) (1983): Építőanyag-praktikum. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. GÁSPÁR Z. (szerk.) (1980): Magasépítők kézikönyve. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. KATONA GY. –RECSKI A.–SZABÓ CS. (2002): A számítástudomány alapjai. Budapest, TYPOTEX. MASSÁNYI T.–DULÁCSKA E. (szerk.) (1989): Statikusok könyve. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. ZSÁRY Á. (1989–1991): Gépelemek.. Budapest, Tankönyvkiadó. Egyéb helyen megjelent dolgozat, számítógépes program: BERBEKÁR É. – LAJOS T. (2011): Egyedülálló épület hősziget keltette áramlásban. In: II. Környezet és Energia Konferencia: Környezettudatos Energiatermelés és -felhasználás. Debrecen, Magyarország, 2011. 11. 25–2011. 11. 26. Debrecen: pp. 375–380. GYÖRFI L. – GYŐRI S. (2005) "Analysis of tree algorithm for collision resolution". In: Proceedings of the 2005 International Conference on the Analysis of Algorithms, pp. 355–362, Barcelona, Spain. MANN Z. Á. AND SZAJKÓ A. (2011): Asymptotic behaviour of the complexity of coloring sparse random graphs. Proceedings of the 7th Hungarian-Japanese Symposium on Discrete Mathematics and Its Applications, Kyoto (Japan), pp. 399–408. MANN Z. Á. (2010): Az algoritmikus bonyolultságelmélet új eredményei (in Hungarian). Pro Scientia Aranyérmesek X. Konferenciája, Budapest, pp. 203-206. RECSKI A. AND SHAI O. (2005): One-dimensional synthesis of graphs as tensegrity frameworks. 4th Japanese-Hungarian Symposium on Discrete Mathematics and its Applications, Budapest, pp. 284–288. Kiadványok, katalógusok, szabványok: Magyar Szabványügyi Testület (2013): „Épületek villamos berendezéseinek létesítése/Kisfeszültségű villamos berendezések. Magyarázatos szabványgyűjtemény”, 7. korszerűsített változat. MSZ 2364 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2013): Védjegyoltalom.

H-7624 Pécs

Boszorkány út 2.

Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Tudományos és Művészeti Tudományos Diákköri Tanács

Recommend Documents