PÁLYÁZAT A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar dékáni tisztségének betöltésére
Kihívások, motiváció, perspektíva
A vezetői feladattal kapcsolatos tervek és az azok megvalósítására vonatkozó elképzelések ismertetése Helyzetértékelés A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának jogelőd intézménye, a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum 50 éve jött létre, megalapozva Pécsett a Dél-dunántúli régió műszaki felsőoktatását. Az elmúlt öt évben a mérnök informatikus BSc képzés felfejlesztésével, és az MSc képzés elindításával karunk ma már a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kara néven jelenik meg a magyar felsőoktatási piacon. A többszöri átalakulást és hullámzó fejlődési periódusokat átélt intézmény mai formájában eljutott oda, hogy a 2013-ban kutatóegyetemi rangra emelt PTE teljes jogú egyetemi karává vált. Az elmúlt időszakban - mely egybeesett a dékáni megbizatásom öt évével – jelentős eredményeket értünk el a műszaki tudományági képzések infrastrukturális, személyi és oktatási-kutatási területein. Sikeresen teljesítettük 2012. végén az intézményakkreditációs eljárást, további négy évre biztosítva az államilag elismert képzéseink legfőbb működési feltételét, az állami elismerést. Az elfogadott Intézményfejlesztési Tervben foglaltak szerint fejlesztettük képzési kínálatunkat, több mesterképzési szakot indítottunk és alapítottunk. Kidolgoztuk számos korszerű szakképzés tantervét, az átalakuló felsőoktatási rendszerben nagyrészt sikerült elindítani ezen képzéseket. A csökkenő állami finanszirozás ellenére sikerült fejleszteni a karon folyó tudományos életet, pályázati források bevonásával, hazai és nemzetközi partneri együttműködéssel lezártunk több beruházást és tananyagfejlesztést is. Minősített oktatóink száma és aránya is nőtt, a Breuer Marcell Doktori Iskola bővülő képzési kinálatának - immár építőművészeti és építészmérnöki területen is működik - és fiatal oktatóink a közelmúltban különböző tudományágakban folytatott doktori tanulmányai sikeres lezárásának köszönhetően. Nemzetközi, angol nyelvű tudományos fórumaink, a Pollack Periodica folyóirat és az idén 9. alkalommal megszervezett PhD/DLA Szimpozium kiemelkedő jelentőségűek a Pollack szakmai, oktatási és tudományos elismertetése szempontjából. Szerepvállalásunk a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában, annak létrehozásában és a keretein belül folytatott kutatásban tovább növeli megbecsülésünket a Kutatóegyetemen belül. 2013. szeptemberében elindult a teljes ciklusú angol nyelvű képzés az osztatlan építészmérnök mesterszakon és az építőművész/építészmérnök doktori iskolában.
A kis számú külföldi hallgatóval indult képzésekből nyert tapasztalat fontos lehet a tervezett építőmérnök, mérnök informatikus és ipari forma- és terméktervező szakok angol nyelvű programjai kialakításához. Az angol nyelvű képzések hozzájárulnak hallgatóink szakmai felkészülésének nemzetközi kitekintéséhez és ösztönzik őket idegennyelvi felkészülésükben. Hallgatóink önszerveződése és a tehetséggondozásban aktív oktatóink tevékenysége eredményeként jelentős sikereket könyvelhettünk el az OTDK/OMDK 2011-es és 2013-as rendezvényein. Nemzetközi hallgatói rendezvényeken komplex mérnöki teljesítményt létrehozó kollégáink nemcsak szakmai elismerést arattak, de hozzájárultak a Pollack megítélésének javításához a hazai és nemzetközi nyilvánosság előtt is. Jelentős mértékben bővítettük a képzéseinket támogató ipari kapcsolatrendszerünket (ITSH, Hauni, E.ON, stb.). A már hetedik alkalommal megrendezett Pollack Expo szakmai kiállítás és nemzetközi konferencia teret és lehetőséget ad az oktatók, a hallgatók és az ipari szakemberek kapcsolatainak kiépítésére, ápolására. Kihívások
Ugyan a Felsőoktatási Törvény kiemelten támogatandó képzési területként említi a műszaki-mérnöki tudományokat, a konkrét intézkedések mégis inkább csak kisebb mértékben sújtották e képzéseket, mint a nemzetgazdasági és munkaerőpiaci szempontból kevésbé preferált szakokat, semmint többletforrásokat generáltak volna. Általánosan elfogadott vélekedés, hogy a műszaki-informatikai képzés, tudományosság és innováció kedvezően befolyásolja egy régió gazdasági folyamatait, a szakképzett munkaerő vonzerőt jelent a befektetőknek az ipari és szolgáltató tevékenységekhez. A Dél-Dunántúl, Baranya megye és Pécs az elmúlt pár évben nem tudott jelentős termelő kapacításokat vonzani, szemben más régiókkal és vidéki városokkal. A PTE képzési és tudományos portfoliójának alakításakor olyan stratégiailag fontos terület maradt tisztázatlan, mint az informatika, mely nemcsak hívószó a hallgatóknak, de a termelő és szolgáltató tevékenységek legfőbb mozgatója világszerte. A felsorolt kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására tett kari szintű intézkedések csökkenthetik éppen a folyó évi gazdálkodás anomáliáit, kedvezően befolyásolhatják a következő évi költségvetés adatait, ugyanakkor önmagukban nem tudnak változást generálni a régiót érintő recesszió felszámolásában. A képzések és a tudományos kutatások a működés optimalizálásával fejleszthetők, a pályázati és más külső források bevonása az állami szerepvállalás csökenését kompenzálhatják, idegennyelvű és duális képzések növelhetik a hallgatói érdeklődést, de nem tudnak ellene hatni a felsőoktatást szabályozó folyamatok kedvezőtlen hatásának, melyek figyelmen kívül hagyják a regionális érdekeket. Motiváció
Az utóbbi években mind a középfokú oktatás, mind a felsőoktatás jelentős változásokon ment át, amely átalakulási folyamat - mind jogi, gazdasági, demográfiai, mind társadalmi értelemben - még mindig tart. Az egyre fokozódó versenyhelyzetben, egy gazdasági szempontból depresszív régióban, fogyó népesség, és csökkenő beiskolázási bázis mellett, szükséges a régió egyetlen műszaki felsőoktatási központjának újrapozícionálása. A műszaki és informatikai kart nemzetközi viszonylatban és hosszabb időtávot tekintve kell
megítélni. A gazdasági recesszió szülte intézkedések kényszerét, ha úgy tetszik, a talpon maradást taktikusan kell ötvözni egyfajta hosszú távú építkezéssel, erőforrásigényes fejlesztéssel. A világban zajló gazdasági, társadalmi folyamatok felerősítik az igényt a műszaki képzés, az innováció és a kutatás iránt. Az Európai Unió által a 2014-2020-as évekre elfogadott Horizon fejlesztési programok is ennek szellemében készültek. Látható, hogy egyre nyílik a szakadék a kutatóegyetemi kar, és a vele szemben támasztott elvárások, valamint az ipar kívánalmait maximálisan kiszolgáló, pragmatikus képzés között. A kar számára a legnagyobb kihívást ennek a kettősségnek való megfelelés jelenti. Miközben a keresett alapképzések - akkreditációs erővel bíró - oktatói bázisának pótlása a képzési oldalon jelent korlátot, addig az egyetemi rangot adó MSc képzések és doktori iskola esetében az építőipar válsága a keresleti oldalon korlát a hazai piacon. A képet árnyalja, hogy az alapképzések megítélésében a master kifutási lehetőség és egyetemi rang mindaddig jelentős szerepet játszanak, amíg azt a térségben erőteljes gazdasági-ipari növekedés, jelentős céges jelenlét nem ellensúlyozza. Perspektíva
A kar 2013-évben jelentős reorganizációs és konszolidációs intézkedéseket hajtott végre. Ezek keretében létrejött egy egységes alapokon nyugvó, a gazdasági racionalitásokat jobban figyelembe vevő órarend, megtörtént a szakok és tárgyak áttekintése, modul rendszerű tanterv kialakítása az egyes szakok számára közös képzési bázison. Elkészült a karra kidolgozott teljesítményértékelő rendszer (TÉR), melynek bevezetésében a kari vezetés elkötelezett. Megtörtént egyúttal az oktatást kiszolgáló háttér infrastruktúra összevonása, racionalizálása is. Elindult a tanulmányi osztály működésének átalakítása, amely egy hosszabb folyamat kezdete. Cél egy hallgatóbarát egyetemi kar kialakítása, rugalmas, elérhető, áttekinthető, egyértelmű adminisztrációs háttérrel. További taktikai cél, feladat, az infrastrukturális háttér jobb kihasználása, és gazdaságosabb, fenntarthatóbb működtetése, amelyhez kapcsolódó első intézkedések szintén elindultak, ezek végigvitelében a kar elkötelezettséget vállalt. A pályázati munkában meghatározó a tudatos költségvetés tervezés, a kari stratégiához rendelt projektek, valamint az erőteljesebb központi koordináció érvényesítése mellett működő egységes pályázati csoport működtetése. A kar stratégiai céljai a következő dékáni ciklusban: •
•
Az akkreditált műszaki alapszakok, osztatlan mérnöktanári és művész BA szakok intenzív tartalmi fejlesztése. Az alapszakok megerősítése, az oktatói utánpótlás biztosítása, duális képzés kialakítása, a több szakot átfogó mesterképzések (MSc/MA), egyetemi kimenetek fokozatos akkreditálása. Az ipari kapcsolatrendszer fejlesztése, megerősítése, duális képzés, ipari igények megjelenése az oktatásban, szellemi és labor háttér piaci hasznosítása és célzott K+F+I együttműködések kialakítása cégekkel, konzorciumi partnerekkel.
•
• •
• •
•
• •
•
•
A mérnök informatikus alapképzés megújítása, piaci megfeleltetése, ráépülő rövid ciklusú képzések megerősítése, fejlesztése a régióban működő cégek bevonásával. Interdiszciplináris nemzetközi műszaki informatikai doktori iskola akkreditálásának előkészítése. A már akkreditált és működő PhD/DLA doktori iskola művészeti és szakmai súlyának növelése, törzstagjai professzori előmenetelének segítése.
A kari kompetenciába tartozó mérnökasszisztens képzési szakok (FOKSZ képzések) akkreditálása és beindítása. Jogszabályi lehetőségektől is függően a kompetenciánkba tartozó felsőoktatási szakképzések működtetése, megtartása.
A kari kompetenciába tartozó területeken szakirányú posztgraduális képzések, rövid ciklusú képzések, mérnök továbbképzések szervezése és folyamatos megújítása.
A kar a régió műszaki-tudományos, kutatási és fejlesztési szellemi centruma legyen, az innovációs és kutatási potenciál tovább erősítése. Szorosabb kutatási együttműködés az egyetem természettudományi, orvos-és egészségtudományi, művészeti és közgazdaságtudomyányi karaival.
A kar képzési kínálatának egyedi és vonzó, egyúttal progresszív, irányt szabó képzéseinek és kutatásainak kiemelése, megerősítése. A szakok együttdolgozásából fakadó innováció megerősítése, a környezeti szempontok, az energetika, megújuló energia és fenntarthatóság mind tervezési, mind működtetési oldalról történő kiemelése. A klasszikus mérnökképzések alapszakjai számára Létesítménymérnök mesterképzés indítása. Az Ipari termék- és formatervező alapszak fejlesztése, hazai és nemzetközi ipari együttműködések bázisán.
Az oktatás minőségének javítása, projektszemléletű, erőteljesebb hallgatói részvételen alapuló, a hallgatót a rendszerben tartani képes képzési módszerek preferálása, ezzel párhuzamosan az oktatók módszertani és idegennyelvi képzése.
A hazai piac szűkülésére válaszként nemzetközi együttműködések, közös képzési projektek indítása, külföldi, elsősorban ázsiai hallgatók toborzása, a fogadási feltételek megteremtése. Mérnökinformatika, Építőmérnök, Építész minor (MSU Denver) – angol nyelvű képzések akkreditáció utáni elindítása, stabil működési háttér kialakítása. Az angol nyelvű képzések egyúttal a magyar hallgatók számára is többletértékként, új képzési kínálatként jelennek meg, és segítenek a pécsi műszaki képzés nemzetközi elfogadtatásában is. A kedvezőtlen korfa miatt a vezetői és egyetemi tanári előléptetéseket kiemelten kell szorgalmazni, főleg kari, belső fejlesztéssel. A Breuer Marcell Doktori Iskola kompetenciáján kívül eső tudományágakban további minősített oktatók toborzása. A
•
•
•
•
•
• •
•
tudományos munka szélesítése, konferenciák, a Pollack Periodica és egyéb publikációs lehetőségek biztosítása a meglévő, külföldi és hazai kapcsolatokra építve. A hallgatói létszámot a várható demográfiai hullámvölgy mellett, az intézmények kapacitáskorlátjának feloldása és a felvételi pontszám alsó határának felemelése is kedvezőtlenül befolyásolhatják a régiónkban. Az ebből következő állami ösztöndíjas hallgatói létszám csökkenése és az önköltséges képzési forma iránti fizetőképes kereslet hiánya középtávon csökkentik a normatív állami és egyéb finanszirozásból származó bevételeket. A kari szintű költségvetési egyensúly fenntartása érdekében tovább kell racionizálni az órarendjeinket, szakokon átívelő konszolidációt kell végrehajtanunk a közös kompetenciák tantárgyi struktúrájában.
Alapvető célja a karnak, hogy az alapképzéseink mindegyike a képzési helyek rangsorában előkelő helyet foglaljon el és a saját képzési szakterületén belül valamilyen, csak a pécsi képzésre jellemző „Pollackos” specialitással rendelkezzen. A klasszikus mérnök szakjaink vonzerejének növelése érdekében további személyi, tantervi és infrastruktúrális fejlesztésre van szükség. Az alapképzéseink vonzerejét és végzett BSc-halgatóink továbbtanulását karunkon a piaci igények figyelembevételével kell biztosítani, mint például műszaki menedzserképzés BSc/Msc és létesítménymérnök mesterképzés indításával.
A felsőfokú szakképzések választékát növelni kell a BSc képzések beiskolázási utánpótlásának érdekében. Ezen képzési formát lehetőség szerint minden szakunkra ki kell terjeszteni, ahol és ameddig a törvényi szabályozás ezt lehetővé teszi.
A különböző költségtérítéses képzési formák választékát növelni kell, mint például a levelező alapképzések, kiegészítő képzések, rövidciklusú képzések, mérnök továbbképzések a fizetőképes kereslet szerint. Az egyes képzési szintek, típusok és formák átjárhatóságát moduláris és kredites tantervi háló továbbfejlesztésével biztosítani kell.
További reális lehetőség az EU-ban elterjedt kettős diplomát (double/joint degree) adó képzések külföldi partnerekkel közösen történő bevezetése, mint a Metropolitan State University építőmérnök képzéséhez kapcsolódó építészmérnök minor képzésünk Denverben 2014. szeptemberétől, amely az amerikai építőmérnök hallgatók számára építészmérnök Msc diploma megszerzését teszi lehetővé a Pollack angol nyelvű képzésében Pécsett.
A kar jelenlegi oktatási választéka hét műszaki tudományág és az építőművészet szimbiózisa, amelyre támaszkodni lehet. A jövő a Pollack számára a több lábon állás, a képzések adottsága és képessége a sokszínűségre. Rugalmas oktatásszervezéssel, gördülékeny adminisztrációval és naprakész képzési tartalmakkal érhető el, hogy ez a sokszínűség érvényesüljön az egyes képzésekben, a hallgatói munkákban és az oktatók szakmai-tudományos tevékenységében.
•
•
A Pollack legnagyobb értéke és fejlesztési tartaléka a hallgatók öntevékeny szakmai működésének további erősítésében rejlik. Pályázatok, szakkollégiumok, TDKdolgozatok, kutatási projektek, nemzetközi csereprogramok és ipari- gazdasági kapcsolatok révén a különböző szakok közötti együttműködés megszervezésével kiküszöbölhetjük a Bologna-i folyamat legfőbb hibáját, a hallgatók motiválatlanságát és elszigeteltségét. A hallgatói szakmai közösségek támogatása és együttműködésük megszervezése továbbra is alapvető cél, hiszen az oktatási munka hatékonyságát leginkább a kreativitás elsajátításának mértékével lehet mérni. A hallgatói sikeresség lesz a soron következő párhuzamos szakakkreditációk legfőbb minőségi indikátora is, jelentősége a kiválósági támogatások elnyerésében kiemelten fontos. A Hallgatói Önkormányzat a sikeres érdekképviseleti és egyetemi közéleti önszerveződés mellett több szerephez juthat a szakmai, kulturális, szabadidős és sport rendezvények szervezésében, ezzel fokozva azok közösségformáló erejét.
Az idegen nyelvek tudása mind az oktatásnak, mind a mérnöki szakmák művelésének elengedhetetlen feltétele, ezért a karnak külön stratégiát kell kidolgoznia a hallgatók és az oktatók ösztönzésére, hogy használják ki az idegen nyelvi képzés lehetőségeit a karon. Az elmúlt években tett lépéseken túl, további ösztönző elemeket kell életbe léptetni, akár a kötelezően választható tantárgyak keretében, vagy bizonyos tantárgyak idegen nyelvű felajánlásával.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a Pollack jövője érdekében
A Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar alaptevékenységében jelentős változások várhatók a következő években. A kar 50 éves múltja, elért eredményei jelentősek, ugyanakkor a már megszerzett pozíciók megtartása erőfeszítéseket kíván a Pollack iránt elkötelezettektől. Öt évvel ezelőtt, dékáni megbizatásom kezdetekor hasonló kihívásokkal teli időszak elé néztünk, az akkor kitűzött célokat - mint az informatikai tudományág fejlesztése, a mesterképzések bővítése, a doktori iskola megerősítése, a minősített oktatók számának és arányának növelése és az idegen nyelvű képzés beindítása - teljesítettük. Nem várt feladatokat is megoldottunk, az állami felsőoktatás finanszirozásának változásához alkalmazkodtunk, a kutatóegyetemi cím elnyeréséhez szükséges kiválósági elvárásoknak megfeleltünk. A következő dékáni ciklus alatt olyan munka áll előttünk, amely megállítja a hallgatói létszámcsökkenést, javítja a hallgatói szolgáltatásokat és előreviszi a kutatási és innovációs tevékenységet. Ha sikerül ezeken a területeken erdményesnek lennünk, nemcsak a Kar működéséhez szükséges feltételeket tudjuk biztosítani, hanem a tágabb környezetünk, a Kutatóegyetem, Pécs Városa és a Dél-dunántúli Régió gazdasági és társdalmi felemelkedéséhez is hozzájárulhatunk. Pécs, 2013. október 31.
Prof. Dr. Bachmann Bálint DLA
