Pintér Róbert
Információtechnológia és társadalom kapcsolata - hazai fejlődés és eredmények (TC 9) IF2008, Debrecen, 2008. augusztus. 28. Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. • Telefon: 06-1 463-2526 • Telefax: 06-1 463-2547 • Web: www.ittk.hu
Tartalom 1.Bemutatkozik az IFIP TC9 2.Informatika és társadalom kapcsolata – nézőpontok koordinátarendszere 3.Társadalom és informatika kapcsolata idehaza
Bemutatkozik az IFIP TC9 IFIP TC9: Számítógép és társadalom kapcsolata 2005 óta vagyok az IFIP TC9 magyarországi képviselője, azóta részt vettem több éves gyűlésen és egy TC szervezésben lezajlott nemzetközi konferencián (HCC7, Maribor, 2006). A TC9 munkája: •Évi egy találkozó a nemzeti képviselőknek és WG vezetőknek •Kétévente Human Choice and Computers nemzetközi konferencia, legközelebb Dél-Afrikában a 8-ik, idén szeptember 25-26-án (HCC8: Social Dimensions of ICT Policy, Univ. of Pretoria) •Rendszeres munka a WG-kben (összesen kilenc WG létezik)
Munkacsoportok aktivitása 1. WG 9.1 – Computers and Work Roberta Lamb the working group’s new chair. Group restarted. Got a leadership plan in place. Meeting in June with 12 people, then Dec meeting. Event in Nov 08, workshop in San Diego. Meetings and workshop aimed at building membership. WG 9.2 – Social Accountability 2 new members. Summer school to be repeated – peer reviewed papers, published through Springer Aug 08. The biannual Namur award was given to a Latin American scholar, for international impact on social impact of ICT.
Munkacsoportok aktivitása 2. SIG 9.2.2 – Ethics Discussed Monograph 3 and its notes of national committees of computer ethics and codes of ethics. WG 9.3 – Home-Oriented Informatics and Telematics Alladi Vankatesh reported that the working group holded a conference in India. WG 9.4 – Social Implications of Computers in Developing Countries An event is planned by the WG, for which sponsorship is needed. 450 members and 20 new members since last conference. Planning an event just prior HCC8 in Pretoria.
Munkacsoportok aktivitása 3. WG 9.5 –Applications and Social Implications of Virtual Worlds This is a new group. Launched a workshop in London 06 and got 20 members. Then WG 8.2 invited WG 9.5 to join them in Portland in 07 on virtuality. First business meeting at end of the Portland meeting and many new members signed up. July 08 first conference organised by Martin Warnke. Theme “Massive virtual communities”, such as Second Life. WG 9.6/11.7 – Information Technology Misuse and the Law Doesn’t exist on its own. Joint with Security Group WG11.7. Crisis came from TC11. TC11 proposed to TA a new WG on ‘Privacy’, ignoring the work of WG 9.2 and 9.6. TC9 objected to the creation of a new TC11 WG on privacy, until it better clarified what the delineations with TC9 WGs will be in the area of privacy.
Munkacsoportok aktivitása 4. WG 9.7 – History of Computing John Impagliazzo reported that the working group currently has sixtytwo members, most of whom are noted pioneers or computing historians. The conference in Petrozavodsk, Russia, sponsored by WG9.7 and titled “Perspectives on Soviet and Russian Computing” (SoRuCom) was an outstanding success. In 2007 August, WG9.7 sponsored the “Second Conference on the History of Nordic Computing” (HiNC2) in Turku, Finland. WG 9.8 – Women and Information Technology This group is inactive. Discussed how to get the group active again.
Munkacsoportok aktivitása 5. WG 9.9 – ICT and Sustainable Development Had a virtual meeting after Maribor HCC7, and got 4 new members. 3 members left. 1 member offered to host a website, which has yet to be developed. No plans at this stage for an upcoming event. Suggestion made that WG9.9 run a workshop in conjunction with HCC8. Similarly for WG 9.4.
Informatika és társadalom kapcsolata Dióhéjban néhány megjegyzés: • Informatika konvergenciája a távközléssel, médiával. • Next Generation Networks. • Mindenütt jelenlévő ICT. • Információs társadalom megjelenése.
Nézőpontok koordinátarendszere
Nézőpontok koordinátarendszere Technológia és társadalom viszonya: • Technológiai determinizmus – technológiai ignorancia: egyik túlhangsúlyozza, másik figyelmen kívül hagyja a technológia szerepét a társadalmi változásban. • Technológiai forradalom – technológiai konszolidáció: az egyik a mélyreható és elsöprő erejű változásokat, a másik a meglévő struktúrák és viszonyok megerősítését, a változás hiányát hangsúlyozza a különböző innovációk kapcsán. • Technofília – technofóbia: a technofil megközelítés a technológiai változást és fejlődést egyértelmű áldásként, pozitívumként fogja fel, a technofób álláspont ezzel szemben a technológia negatív aspektusait hangsúlyozza, a technológiai változást elsősorban mint dehumanizáló és értékpusztító folyamatot írja le.
Technorealizmus 1. A technológia nem neutrális. 2. Az Internet forradalmi, de nem utópikus. 3. A kormányzatnak nagyon fontos szerepe van az elektronikus változásokban. 4. Az információ nem tudás. 5. Az iskolák behálózása kevés a megmentésükhöz. 6. Az információt meg kell védeni. 7. A közösségnek kell profitálnia a változásokból. 8. A technológia megértése a globális polgárrá válás záloga.
Technológiai innováció a társadalomban A magányos feltaláló mítosza: a különböző technológiai változásokról, forradalmakról hajlamosak vagyunk úgy gondolkozni, mintha ezek önálló, izolált géniuszok kiemelkedő szellemi teljesítményeiből felépülő folyamatok lennének. Ennél azért jóval összetettebb a helyzet, ha találmányokról beszélünk. Alvajárók: meglepő, hogy a tudományos felfedezések milyen gyakran térnek el az eredeti céljaiktól, s a nem szándékolt következmények logikáját követve milyen gyakran teljesítik túl más irányba az eredeti célkitűzéseket. Arthur Koestler egyenesen alvajárókhoz hasonlította a tudomány nagy megújítóit, akik többnyire egészen mást találtak, mint aminek a keresésére indultak. Újraértelmezés a használat során: a felhasználók tömegei nemcsak kitöltik a számukra megteremtett technológiai teret, hanem aktív módon alakítják is azt.
Társadalom és informatika idehaza Kelet-Közép-Európa információs társadalmait általában: az alacsonyabb fejlettség, a lemaradás, a megkésettség, a versengés és az abból fakadó szorongás (kisebbrendűség), a nyugati minták helyenként átgondolatlan másolása, a merevség-dogmatikusság, az alacsony tudatosság, a rossz hatásfokú intézményi struktúra, az állam-központúság, és a sajátosan (félre)értelmezett információs politika
jellemzi. Ebben a közös háttérben értelmeződik a sajátos magyar fejlődés.
A magyar modell Középpontjában – a szereplők megközelítése folytán – egy internetre, ICTre koncentráló információs társadalom kép áll. Fő állítása a lemaradás, a verseny elvesztése. Másodlagos információs társadalom fejlesztési modell. Nem lehet kijelenteni, hogy ez a modell teljesen elkülönülne a kelet-középeurópaitól, de ahhoz képest sajátos a magyar információs társadalom (ki)alakulása. Ennek egyik oka, hogy az ún. észrevétlenség hatása idehaza sokkal erősebb (alacsonyabb a közvetlenül érzékelhető fejlettség, pl. az internet elterjedtsége), ennél fogva nagyobb a fejlesztők és a társadalom közötti dichotómia is, a lemaradás érzete.
Kívülről jövő forradalom Az információs társadalom fejlesztésének „felvilágosult abszolutista” rendszere. Autoriter, kiművelt, felülről modernizáló szűk elittel az élen (fejlesztők). Nem intézményesülnek a kezdeményezések, nem épül tartós struktúra. A haladás nem a rendszerből, hanem magukból a felvilágosult, hatalommal bíró egyénekből fakad. Amint az „abszolutista” fejlesztő politikai és vagy gazdasági okokból elveszíti a hatalmát, nem marad biztosíték, intézményi vagy strukturális formában tovább élő garancia, amely a fejlesztéseket továbbvinné. Kívülről jövő kényszer az információs társadalmi modernizálás és nem belülről fakadó igény. Közömbös társadalom.
Köszönöm a figyelmet! Pintér Róbert, BME-ITTK tudományos és stratégiai igazgató
[email protected] http://www.ittk.hu
BME – Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111, Budapest, Sztoczek u. 2-4 St. épület 108. Telefon: 1-463-2526 Fax: 1-463-2547