PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére

PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére

- Munkacsoport által véleményezett -

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

„Szolgáltató Partnerség” projekt


4.szakasz

Tartalomjegyzék 1. 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.3.1. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.3.1. 4.3.2. 4.3.2.1. 4.3.2.2. 4.3.2.3. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5. 4.3.5.1. 4.3.6. 4.3.7. 4.3.8. 4.3.9 4.3.10. 4.3.11. 4.3.11.1. 4.3.11.2. 4.3.11.3. 4.3.11.4. 4.3.11.5. 4.3.12. 4.3.12.1. 4.3.12.2. 4.3.12.3. 4.3.12.4. 4.3.12.5.

A kézikönyv célja, felépítése Szervezeti kultúra Szervezeti kultúrával szembeni alapelvárások A tevékenység célja Fogalmi meghatározás A tevékenység gyakorlata Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Etikai kódex A tevékenység célja Fogalmi meghatározás A tevékenység gyakorlata Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Belső nyilvánosság A tevékenység célja Fogalmi meghatározás A tevékenység gyakorlata Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Munkakörök gondozása Tevékenység célja Fogalmi meghatározás A tevékenység gyakorlata A munkakör átadás és átvétel Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Operatív munkaerő-gazdálkodás A tevékenység célja Fogalmi meghatározás A tevékenység gyakorlata A munkáltatói jogkör gyakorlása A közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei A Polgármesteri Hivatallal történő közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei Pályázat Újonnan belépő munkatársak beillesztése Közszolgálati jogviszony létesítése Határozott időre szóló kinevezés Közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány Az összeférhetetlenség Vagyonnyilatkozat Vezetői megbízás, kinevezés, vezetői megbízásról lemondás, vezetői megbízás visszavonása A köztisztviselő adataiban bekövetkezett változás bejelentése Létszámtervezés A munkavégzés, pihenőidő A munkaidő Munkaközi szünet Rendkívüli munkavégzés, szabadidő általány A szabadidő-általány megállapításának és elszámolásának szabályai Szabadság A köztisztviselő, ügykezelő díjazása A köztisztviselő, ügykezelő alapilletménye Idegennyelv-tudási pótlék Gépjármű vezetési pótlék Helyettesítési díj Rendkívüli céljuttatás

Soroksár – Homo Regius

1 2 2 2 2 2 3 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 6 6 6 6 7 8 9 9 9 9 9 9 9 9 11 12 12 12 13 13 13 14 14 14 14 15 16 16 17 18 21 21 21 21 21 22


4.3.13. 4.3.13.1. 4.3.13.2. 4.3.14. 4.3.15. 4.3.15.1. 4.3.15.2. 4.3.16. 4.3.17. 4.3.18. 4.3.19. 4.3.19.1. 4.3.19.1.1. 4.3.19.1.2. 4.3.19.1.3. 4.3.19.1.4. 4.3.19.1.5. 4.3.19.1.6. 4.3.19.2. 4.3.19.2.1. 4.3.19.2.2. 4.3.19.2.3. 4.3.19.2.4. 4.3.19.2.5. 4.3.19.2.6. 4.3.19.2.7. 4.3.19.2.8. 4.3.19.2.9. 4.3.19.2.10. 4.3.19.2.11. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.4. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6. 3.2. 6. 3.3. 6. 3.4. 6.4. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.3.1. 7.3.2. 7.3.2.1. 7.3.2.2.

4.szakasz

Kiküldetés, átirányítás Belföldi kiküldetés Külföldi kiküldetés A köztisztviselők minősítése Fegyelmi és kártérítési felelősség Fegyelmi felelősség Kártérítési felelősség Közszolgálati jogvita Közszolgálati nyilvántartás A Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi Terve Juttatások Egyéb juttatások Tizenharmadik havi illetmény Jubileumi jutalom Ruházati költségtérítés Bankszámlára utalás költségtérítése Közforgalmi utazási kedvezmény Vezetékes és mobiltelefon használat Szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatások Munkába járás költségtérítése Természetbeni juttatások Éleslátást biztosító szemüveg Lakásépítési, lakásvásárlási támogatás Albérleti díj hozzájárulás Családalapítási támogatás A szociális támogatások Illetményelőleg Temetési segély Egészségügyi támogatás Kulturális támogatás Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Teljesítménymenedzselési rendszer Tevékenység célja Fogalmi meghatározások Stratégiai munkakörök - 360º-os értékelés Célorientált munkakörök - vezetők és további stratégiai munkakörben dolgozók SMART-olt teljesítménymenedzselési rendszere Feladatorientált munkakörök - a hivatal standard működtetését biztosító támogató munkakörök teljesítménymenedzselési rendszere Felhasználási útmutató Teljesítménymenedzselési rendszerhez kapcsolódó ösztönzés A tevékenység célja Fogalmi meghatározás A tevékenység gyakorlata Címadományozás Soron kívüli előresorolás A köztisztviselő, ügykezelő kitüntetése „Az év közszolgálati dolgozója” - Arany, ezüst és bronz fokozatú elismerés Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Személyzetfejlesztés A tevékenység célja Fogalmi meghatározások A tevékenység gyakorlata Tervezés Szervezése Képzések szervezése Iskolarendszeren kívüli továbbképzések szervezése


22 22 23 24 24 24 25 25 25 26 26 26 26 26 27 27 28 28 28 29 30 30 31 34 34 34 35 35 36 36 36 37 37 37 37 37 40 40 41

41 41 41 41 41 41 41 42 43 43 43 44 44 45 45 45


7.3.3. 7.3.4. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 10.

4.szakasz

Végrehajtás Dokumentálás Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Humán kontrolling A tevékenység célja Fogalmi meghatározások A tevékenység gyakorlata Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Személyügyi kézikönyvben megjelenő humán tevékenység folyamatábrái Humán folyamatcsoport blokkdiagramja Szervezeti kultúra fejlesztése Munkakörök gondozása Operatív munkaerő-gazdálkodás Személyzetfejlesztés Záró rendelkezések


46 47 47 48 48 48 48 48 49 49 50 51 52 54 56


4.szakasz

1. A kézikönyv célja, felépítése A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos személyügyi feladatok egységes, átlátható szabályozása érdekében, a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény rendelkezéseivel összhangban, Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Személyügyi Kézikönyvét, a Közszolgálati Szabályzattal egységes szerkezetbe foglalva kiadom. A Polgármesteri Hivatal jövőről alkotott elképzelésében markánsan jelenik meg a Hivatalról kialakított etikus kép megőrzése, küldetése az ügyfélközpontú, szolgáltató hivatal. A célok hátterében ott kell, hogy álljon a tudatosan fejlesztett szervezet, az ezt támogató professzionális emberi erőforrás gazdálkodás, amelynek alapfeltétele a kompetens, folyamatosan fejlődő munkatársak tőkeként való kezelése. E gazdálkodás eredményeként várható el, a mindenkori stratégiai célokat elérő, csapatban dolgozó munkatársak megléte, akiknek meghatározó hányadát a köztisztviselői életpálya iránti elköteleződés jellemzi.

A Személyügyi Kézikönyv célja az emberi erőforrás gazdálkodás irányelveinek és gyakorlatának összefoglalása, támogatva ezzel a személyügyi munka gyakorlatát, a rendszer átlátását és a munkatársaktól elvárt és elvárható cselekvést. A Kézikönyv fejezeteinek felépítése a következő: 1. A tevékenység célja 2. Fogalmi meghatározás 3. A tevékenység gyakorlata 4. Felhasználási útmutató a melléklethez és/vagy a mintatárhoz Általános Rendelkezések A Személyügyi Kézikönyv személyi hatálya - Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőkre és ügykezelőkre, - A Ktv. szabályai alapján, a juttatási rendszer és a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj tekintetében az önkormányzati választott tisztségviselőkre terjed ki. A Személyügyi Kézikönyv tárgyi hatálya Egységes szerkezetben tartalmazza mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit, ügykezelőit segítik abban, hogy a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítésének gyakorlatában egységes értelmezés alapján járjanak el. A Személyügyi Kézikönyv tartalmazza továbbá a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelői kinevezésére, képzésére, előmenetelére, teljesítményértékelésére, annak ösztönzésére, továbbá jóléti szociális és kulturális juttatásaira, az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló egységes szabályokat.


1


4.szakasz

2. Szervezeti kultúra 2.1. Szervezeti kultúrával szembeni alapelvárások 2.1.1. A tevékenység célja A tudatos szervezeti kultúra formálás célja olyan munkáltatói magatartás megléte, amelyből ered az elkötelezett köztisztviselők jelenléte a hivatalon belül, akik értéket teremtve képesek hozzájárulni a hivatal szervezeti és személyes hatékonyságának fejlesztésén keresztül az állampolgároknak és az önkormányzatnak nyújtott szolgáltatás minőségének javításához, a szolgáltatások előállításához szükséges erőforrások optimalizálásának megalapozásához. A Hivatalban meglévő tudatosan alakított szervezeti kultúra támogató módon történő jelenléte szükséges a mindennapok működésében. 2.1.2. Fogalmi meghatározás A szervezeti kultúra az ott dolgozók értékképzete, normái, ami meghatározza a munkatársak szervezethez, munkához való hozzáállását, magatartását, saját maguk pozícionálását, elkötelezettségét, megítélését a hivatal működéséről. A szervezeti kultúra tényként van jelen minden szervezet életében, függetlenül attól, hogy a vezetők a stratégiai célok szempontjából azt tudatosan formálják, vagy nem felismerve ennek jelentőségét a szervezeti egységek, a munkatársak ösztönösen alakítják „saját” szervezeti kultúrájukat. A szervezeti fejlődés egyik hajtóereje az értékekre épülő, kívánatos, domináns szervezeti kultúra típus tudatos építése, fejlesztése. Ellenkező esetben reális veszélyt hordozó szervezeti kultúra van jelen, amelyben esetleges a kívánatos értékek szerinti működés. A szervezeti kultúra szervesen kapcsolódik a belső nyilvánossághoz és a teljesítménymenedzseléshez. 2.1.3. A tevékenység gyakorlata A kívánatos szervezeti kultúra feltételezi - hogy a kerületfejlesztés koncepcióját, a hivatal mindenkori kiemelt céljait a munkatársak ismerik, azok iránti elkötelezettségük a szervezeti kultúra és a személyügyi gazdálkodás eszközeivel kiválthatók, - hogy a hivatal köztisztviselői – a belső nyilvánosság útján – értő módon, cselekvésre orientáltan beavatottak a kerület, az önkormányzat, a hivatal életébe, - az egyéni és a szervezeti tudás szerves kapcsolódását, - az egyéni és a szervezeti időgazdálkodás meglétét, - a hivatal szervezeti egységein belül és ezek kapcsolódásánál egymást tisztelő, támogató munkatársak alkotják a munkahelyi közösséget, amelynek vezérlő elvei rögzítettek az Etikai Kódexben. A Hivatal jellegéből következően kívánatos, domináns szervezeti kultúra típus a szerepkultúra, amely a törvényesség, az észszerűség, és a szervezeti értékek alapján elvárja a szakmai igényességre épülő célorientált és standardizált munkavégzést. E kultúra fejlesztésének legfőbb támogatója a célmeghatározott, feladatokat, kompetenciákat pontosan rögzítő munkaköri leírások rendszere, a munkakör s a munkatárs illesztése, fejlesztése, teljesítménykritériumok pontos meghatározása, és azok teljesülésének értékelése. A folyamatmutatók rendszer szinten képesek mutatni a szerepkultúra gyakorlatban megjelenő minőségét.


2


4.szakasz

A kerület fejlődése, fejlesztése megköveteli a feladatkultúra markáns jelenlétét a Hivatalban. A feladatkultúra elvárja a proaktív, gyors, kreatív, kiemelkedő, sok esetben átlag feletti teherbírással megjelenő kvalitást, lehetőséget ad arra, hogy a mindennapi munkavégzésben a tettek szintjén legyen jelen a fejlődés, az előrehaladás, amelynek eszköze a projektkultúra, a stratégiai munkakörben elvárt munkakultúra. E kultúratípus megvalósulását hivatottak mérni a Polgármesteri Hivatal által generált, vagy feladatkörükbe utalt kerületi fejlesztési programok, a projektek, munkatársak teljesítményértékelése. A munkatársak szervezeti elkötelezettségének, értékteremtő munkavégzésének alapja a Hivatalon belüli megbecsültségük, motiváltságuk, a vezetők és vezetettek, munkatársak közötti, egymás tiszteletén alapuló emberi kapcsolatok, amelyben minden munkatárs érzi, hogy szüksége van rá a szervezetnek. Mindezt a támogatókultúra adja meg. E kultúratípus megvalósulását hivatott mérni a szervezeti kultúra vizsgálat munkatársi elégedettség dimenziói. A hatalomkultúra jelenléte megfosztja a munkatársakat a felelősségvállalástól, a saját munkaköri kompetencián belüli döntési kényszertől, ezáltal lelassulnak a munkafolyamatok. A fölöttes vezetőre való várakozás, a prioritásokat figyelmen kívül hagyó, az azonnali megoldást váró vezetői „kérések” károsan befolyásolják a szervezet belső munkaritmusát. Amennyiben nem következik be e kultúratípus radikális csökkentése, nem jöhet létre a szervezeti kultúraváltás, a benne megjelenő domináns szerep-, és a markáns feladatkultúrával. A mindennapokban el kell érni (vezetői és stratégiai munkakörökben dolgozó munkatársak példamutatásával, ösztönzéssel, amelyben jelen van a jutalmazás és a szankcionálás), hogy az uralkodó értékek és a napi normák között tartós összhang valósuljon meg. Az alapértékek által vezérelt kiszámítható, a vezető személyiségét megmutató, ugyanakkor vezetői csapatként összhangot mutató vezetési stílus, gyakorlat kötelező. A vezetői munkában karakterisztikusan meg kell jeleníteni a feladat-delegálás, a feladat végrehajtásának támogatása, az ellenőrzés és az értékelés egységét. A vezetőknek fel kell készülniük a helyzetfüggő vezetési metódus alkalmazására, a munkatársi eredményesség „kampánymentes” értékelésére, a munkatársak munkamotiváltságát biztosító módszerek alkalmazására. Ennek érdekében szükséges a vezetők egyéni és csoportos, rendszeresen ismétlődő képzése. A mindennapi életben szükséges deklarálni a belső munkaerő piaci hierarchia meglétét, amely különbözőséget teremt egyes munkakörök értéke, presztízse között. Ez természetesen egy-egy munkatársban manifesztálódik. A különbség azonban a munkakörök, és nem az emberek között állítson rangsort. A tudatosan formált szervezeti kultúra eredményességének mérési eszköze az évente ismétlődő szervezeti kultúra vizsgálat, amelyek lehetőséget adnak a célértékek meghatározásához. 2.1.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz -


3


4.szakasz

2.2. Etikai Kódex 2.2.1. A tevékenység célja Az Etikai Kódex célja, hogy a hivatal köztisztviselői, ügykezelői számára – munkakörtől és vezetői beosztástól függetlenül – meghatározza azokat az értékeket és magatartásnormákat, amelyek támogatják a megbízható, hatékony, minőségi munkavégzést, felelősségvállalást, segítőkészséget és az ésszerű cselekvést annak érdekében, hogy a szervezet betöltse funkcióját. 2.2.2. Fogalmi meghatározás Az Etikai Kódex irányt mutat a külső és belső kapcsolatokban elvárt egységes és kiszámítható magatartáshoz, segítséget ad egy-egy konkrét helyzetben a megfelelő viselkedés kialakításához. 2.2.3. A tevékenység gyakorlata Az Etikai Kódexben leírtak gyakorlati alkalmazása valamennyi köztisztviselő, ügykezelő számára kötelező. Ennek vállalásáról valamennyien nyilatkozatot tesznek. A köztisztviselő és ügykezelő éves teljesítményének értékelésénél a leírt magatartási szabályok betartása értékelési szempont. Az írott normák betartásának minősítését - a szervezeti kultúra megvalósulásának évenkénti értékelésénél - a jegyzőnek a stratégiai munkakörben dolgozók támogatásával felül kell vizsgálnia, értékelnie kell. 2.2.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Iratmintatár 4. sorszám

2.3. Belső nyilvánosság 2.3.1. A tevékenység célja E terület célja a munkatársak hivatalhoz való elkötelezettségének erősítése, a munkatársak gondolkodására, cselekvésére hatva, ezen belül – az általános tájékozottság növelése, – az aktualitások naprakész ismeretének biztosítása, – gondolkodásra késztetés, – öntevékenység elősegítése, – elkötelezettség növelése, – aktív informálás szokássá tétele. 2.3.2. Fogalmi meghatározás A kerület, az önkormányzat és a hivatal életének kiemelkedő eseményeiről, hétköznapi életéről beavató módon tájékoztat, valamint biztosítja a hivatalon belül vertikális és a horizontális kommunikációt. A belső nyilvánosság működésénél biztosítani kell a hírértékkel bíró, kellő időben adott információkat. A belső nyilvánosság dinamikus, kölcsönös folyamat, melynek működtetéséért a vezetők felelősek, akik példamutatásukkal ösztönzik a munkatársakat a cselekvésre, ezáltal kiváltva proaktivitásukat. Ideális esetben a belső nyilvánosság teszi lehetővé, hogy mindenki tudja, illetve beszerezheti a rá vonatkozó információkat, híreket, adatokat, s eközben adhat és ad is információkat. Soroksár – Homo Regius

4


4.szakasz

A belső nyilvánosság a hivatali működés szerves része – hagyományos eszközei a belső levelezések, megbeszélések, értekezletek, fórumok, – informatikával támogatott korszerű eszközei a hatékonyság növelését szolgálják:  informáltság növelése,  információ áramlás gyorsítása,  öntevékenység elősegítése,  nagyobb eredmény kisebb ráfordítással,  használati feltétel a karbantartás, kontroll, kölcsönösség. A belső nyilvánosság nem azonos a kommunikációs technikák alkalmazásával. 2.3.3. A tevékenység gyakorlata Konkrét feladatok: - Értekezleti rend működtetése, lásd SzMSz. - „A kerület köztisztviselőinek napja”, melynek célja a közösség formálása, a tisztelet és köszönetformálás a kiválóan teljesítő köztisztviselők számára. - „Osztályközi” vendégnapok, melynek célja egy-egy osztály, vagy önállóan működő csoport, szakmai terület funkciójának, belső működésének megismerése, ami által erősödik a hivatalon belüli együttműködés, egymás munkájának és emberi értékeinek becsülése. A vendégnapok forgószínpad szerűen jelennek meg valamennyi szakmai területet érintve kétéves ciklusokon belül. - Intranet rendszerszintű működtetése. A híreket adó vezetők és munkatársak felelőssége rovatonként meghatározandó, a felelős szerkesztő hozzárendelésével együtt. El kell érni, hogy a hivatal munkatársainak legyen igényük e tevékenységre, vállaljanak e folyamatban operatív feladatokat. A fórum rovat (Falfirka) keretén belül legyen lehetőségük a munkatársaknak a közvetlen, amennyiben szükségét látják ennek anonim megszólalásra. Eredményességét e területnek az évenként ismétlődő szervezeti kultúra felmérés során kell mérni, illetve értékelni. 2.3.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz -


5


4.szakasz

3. Munkakörök gondozása 3.1. A tevékenység célja A munkakörök meghatározása, a munkakörök értékelése alapeleme a szervezeti hatékonyságnak, ezen belül a folyamatok működtetésének. A munkakör, munkakör értékelés alapján nyílik lehetőség az érdemi létszámtervezésre, a munkaerő kiválasztásra, a teljesítmény elvárások megfogalmazására, a személyzetfejlesztésre, és a pályakarrier gondozásra, a szervezeti kultúra-váltásra. 3.2. Fogalmi meghatározás Munkakörnek tekintjük a szervezeten belül egy-egy folyamat, tevékenység azon alapegységét, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza egy köztisztviselő, ügykezelő elvégzendő feladatait. A feladat elvégzésének célja, hogy a koordinált és rendszerezett munkaelemek egy, előre meghatározott eredményt (ami lehet információ, tárgy, szolgáltatás stb.) hozzanak létre. A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a köztisztviselő és az ügykezelő közszolgálati jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a köztisztviselőt, ügykezelőt a Polgármesteri Hivatal jogosult foglalkoztatni. A munkakört nem téveszthetjük össze a munkaposzttal. A munkaposzt személyfüggő. Kifejezi, hogy adott munkatárs hány munkakört, vagy annak egy részét látja el. A munkaköri leírások fontos dokumentumai az irányításnak. A munkakörök kétévente kerülnek felülvizsgálatra, szervezeti, illetve egyéb, a munkakört érintő változással egyidejűleg a munkaköri leírást módosítani kell. A munkakör értékelés olyan értékelési folyamat, amely segítségével megállapítható, hogy egy munkakörnek mennyi a relatív súlya az adott szervezeten belül.

3.3. A tevékenység gyakorlata A munkaköri leírások akkor képesek betölteni szervezeten belüli funkciójukat, ha az érintettek (vezetők és beosztott köztisztviselők, ügykezelők) nem adminisztratív dokumentumnak, hanem a munkavégzés iránytűjének tekintik. Éppen ezért szigorúan tilos pontos meghatározás nélkül a munkaköri leírást elkészíteni, a munkaköri leírás szerkezetének érdemi feltöltése elvárt. A munkaköri leírások fedjék le adott szervezettől elvárt hatáskört, felelősséget, kompetenciát, feladatleltárt. Szervezeti egységek közötti munkakapcsolódást tükrözniük kell a munkaköri leírásoknak. A munkaköri leírást a személyzeti osztályvezető által közzétett tipizált munkaköri leírás alapulvételével, a köztisztviselő, ügykezelő felett egyéb munkáltatói jogkört gyakorló munkahelyi vezető készíti el, a szükséges példányszámban. A munkaköri leírásban foglaltak tudomásul vételét a köztisztviselő, ügykezelő, aláírásával ismeri el. Az első példány a köztisztviselőt, ügykezelőt, a második példány a közvetlen munkahelyi vezetőt, a további példány(ok) a helyettesítő(ke)t illeti(k) meg, egy példányt a személyzeti vezető őriz.


6


4.szakasz

A munkaköri leírást a kinevezési okmány kiadása előtt kell elkészíteni és csatolni kell a kinevezési okmányhoz. Egyéb esetben az új munkakörbe helyezéssel egyidejűleg, a kinevezés módosításához kell csatolni az új munkaköri leírást. A köztisztviselő, ügykezelő köteles ellátni mindazokat az eseti jelleggel rábízott, a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozó azon feladatokat, amelyeket a felettes vezetőitől kapott, akkor is, ha a munkaköri leírásában nem szerepel. A munkakör értékelés célja, hogy különbség legyen tehető a stratégiai és támogató munkakörök között. E megkülönböztetés adja meg a lehetőséget az eredményes teljesítménymenedzselésnek. A munkakör értékelés szempontjai: a munkakörtől elvárt általános ismeret, a szakismeret és gyakorlat, a vezetői ismeret, az önállóság és az ellenőrzöttségi szint, a másokért és az erőforrásokért való felelősség, a hivatal eredményes működésére való ráhatás.

3.3.1. Munkakör átadás-átvétel A köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyuk megszűnése (megszüntetése) esetén, továbbá belső áthelyezés, vagy a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat, ügyiratokat átadás-átvételi eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő munkakörének átadásakor átvevő az új vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a jegyző, illetve az általa megbízott köztisztviselő. Vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselő, ügykezelő munkakör átadása esetén az átvevő a szervezeti egység vezetője, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt köztisztviselő, ügykezelő. A munkakör átadás-átvétele előtt a köztisztviselő, ügykezelő köteles a nevére iktatott elintézett ügyiratokat irattározni, a munkafolyamatban lévő iktatásokat a Szervezési és Ügyviteli Csoporttal egyeztetni. Az irattározást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadás-átvételére, melynek során rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő iktatott ügyiratok további ügyintézéséről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket. A munkakör átadásáról-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. A szervezeti egység vezetője - vezetői munkakör átadás-átvétele esetén a jegyző aláírásával igazolja az átadás-átvétel megfelelőségét. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a Szervezési és Ügyviteli Csoport által kiadott ügyiratlista, amely névre szólóan tartalmazza a munkakörét átadó köztisztviselő, ügykezelő valamennyi ügyiratát. A listában szereplő ügyiratoknak egyezőséget kell mutatniuk az átadó köztisztviselő, ügykezelő előadói munkanaplójával. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál, illetve az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a személyzeti vezető irattározza.


7


4.szakasz

Az átadás-átvételi jegyzőkönyv célja, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, feladatok végrehajtásáról átfogó képet adjon. A jegyzőkönyv tartalmi követelménye különösen: -

a munkakört átadó számára előírt feladatok időarányos teljesítése, a munkakört átadó köztisztviselőre, ügykezelőre iktatott valamennyi ügyirat fellelhetősége (irattár, határidő, ügyintéző), a képviselő-testület, illetve bizottságok által meghatározott feladatok végrehajtása, a polgármester, illetve alpolgármester(ek), továbbá a jegyző által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtása, a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolása, a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladatai, a szervezeti egység tevékenységét érintő külső és belső ellenőrzések megállapítása, adatai.

Az átadás átvételi jegyzőkönyvet a vezetői megbízással, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos személyügyi eljárás részeként kell kezelni. A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadás-átvétel lebonyolításáért a szervezeti egység vezetője - egyéb esetben a jegyző - teljes körű felelősséggel tartozik. Amennyiben a munkakör átadására kötelezett köztisztviselő, ügykezelő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségnek, illetőleg azt megtagadja, a közvetlen munkahelyi vezető a szervezeti egység köztisztviselői, ügykezelői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadóként eljáró köztisztviselő, ügykezelő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő köztisztviselő, ügykezelő személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével ad át az erre kijelölt köztisztviselőnek, ügykezelőnek. Az átadásról a távollevő köztisztviselőt, ügykezelőt ebben az esetben is értesíteni kell, az átadási jegyzőkönyv első példányának megküldésével. A köztisztviselő, ügykezelő köteles a Polgármesteri Hivatal tulajdonát képező személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal, szakmai anyagokkal, szakkönyvekkel stb. elszámolni, azokat az illetékes szervezeti egységnél leadni. Azokról a tárgyakról, amelyek leadásra nem kerülnek, illetőleg nem képezik a Polgármesteri Hivatal tulajdonát, jegyzőkönyvet kell felvenni, majd a Polgármesteri Hivatal raktárában kell elhelyezni. Erről értesíteni kell a köztisztviselőt, ügykezelőt, vagy az ismert tulajdonost és a közszolgálati jogviszony fennállásának ideje alatt, illetve annak megszűnésétől számított 1 évig meg kell őrizni, vagy a tárgyakat a tulajdonos ismert lakcímére kell kiküldeni. 3.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Iratmintatár 11. sorszám


8


4.szakasz

4. Operatív munkaerő gazdálkodás 4.1. A tevékenység célja A Polgármesteri Hivatal stratégiai céljait megvalósító, minőségi szolgáltatást nyújtó emberi erőforrás gazdálkodás. 4.2. Fogalmi meghatározás Az operatív munkaerő-gazdálkodás része a köztisztviselők és ügykezelők toborzása, kiválasztása, munkába állítása, beillesztése. Foglalkoztatás alatt értendő a Köztisztviselői Törvényből és a közszolgálati jogviszonyból, valamint a Munka Törvénykönyvéből következő kötelezettségek teljesítése, a teljesítmény- és ösztönzési rendszer működtetése. 4.3. A tevékenység gyakorlata 4.3.1. A munkáltatói jogkör gyakorlása A munkáltatói döntések szakmai előkészítése az érintett osztály vezetőjének feladatkörébe tartozik. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és ügykezelői felett a munkáltatói jogkört a hivatali szervezet vezetőjeként a jegyző gyakorolja. A jegyző - a Ktv. felhatalmazása alapján, az osztályvezetőkre az SZMSZ-ben szabályozottak szerint, korlátozott munkáltatói jogkör gyakorlását ruházta át. A munkáltató jogkör gyakorlását a Személyügyi Kézikönyv 1. számú melléklete tartalmazza. 4.3.2. A közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei 4.3.2.1. A Polgármesteri Hivatallal történő közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, - büntetlen előélet, - magyar állampolgárság, - cselekvőképesség, - a munkakörtől függően I. és II. besorolási osztályban (köztisztviselői feladatkörre): a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II.3.) Korm. rendeletben előírt felsőfokú (egyetemi/főiskolai), de legalább középiskolai végzettség, III. besorolási osztályban (ügykezelői feladatkörre): legalább középfokú szakképesítés, valamint az egyes munkakörökre magasabb szintű jogszabályban előírt képesítési előírás - sikeres pályázat (Ktv-ben meghatározott esetek kivételével), - előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat, - nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő, ügykezelő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti) ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Hozzátartozó: egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, örökbe fogadó és nevelő szülő, örökbe fogadott és nevelt gyermek, testvér, házastárs, élettárs, a házastársnak, az élettársnak egyenes ágbeli rokona, testvére, a testvér házastársa. 4.3.2.2. Pályázat A közszolgálati jogviszony létesítésére irányuló pályázat kiírására a Polgármesteri Hivatal vezető beosztású köztisztviselői tehetnek javaslatot. A pályázatot az illetékes vezetőkkel egyeztetve, a személyzeti vezető készíti elő. Soroksár – Homo Regius

9


4.szakasz

Pályázati kiíráshoz a jegyző előzetes jóváhagyása szükséges. A Polgármesteri Hivatal jegyzője betöltött állásra is kiírhat pályázatot, feltéve, ha az legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától betölthető. Az állást betöltő köztisztviselőt, ügykezelőt a pályázat kiírását megelőzően legalább 8 nappal erről tájékoztatni kell. A pályázatot a személyzeti vezetőhöz kell benyújtani. A pályázat kiírásának a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (szolgáltató központ) pályázati adatbázisában történő közzétételéről, a személyzeti vezető gondoskodik. A meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a szolgáltató központ adatbázisában történő megjelenéstől (közzététel) kell számítani. A pályázatot Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: -

a közigazgatási szerv megnevezését, a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a szervezeti megnevezését, a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt, illetményre és az egyéb juttatásokra vonatkozó tájékoztatást, a pályázat benyújtásának határidejét, elbírálásának határidejét, a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást, az állás betöltésének időpontját, a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

A pályázatok értékelésére a jegyző döntése alapján előkészítő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létre hozni. A bizottság állandó tagjai: - a jegyző, - a pályázati kiírásra javaslatot előterjesztő vezető, - a személyzeti vezető, - esélyegyenlőségi referens.

A pályázót a pályázat menetéről és annak eredményéről, a személyzeti vezető, míg szakmai kérdésekről a szakterületileg illetékes vezető tájékoztatja.

Nem kell pályázatot kiírni: a) a Ktv. szerinti egy évet meg nem haladó határozott idejű jogviszony létesítése esetén, b) a Munka Törvénykönyve vagy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató személye megváltozik és Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, c) vezetői beosztás kivételével, azokra a munkakörökre, amelyek a Képviselő-testület döntése értelmében pályázat nélkül is betölthetők. Pályázat nélkül kinevezést kapott köztisztviselőknek is közigazgatási versenyvizsgával kell rendelkezniük. Az így kinevezett köztisztviselők száma az adott évben nem haladhatja meg a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői létszámának 3%-át. A jegyzőnek a pályázati eljárás lefolytatása nélküli köztisztviselői kinevezésről tájékoztatnia kell a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.


10


4.szakasz

4.3.2.3. Újonnan belépő munkatársak beillesztése A beillesztés célja a belépő köztisztviselő, ügykezelő szervezeti kultúrába való illesztésének elősegítése a munkavégzéshez szükséges jogszabályi keretek és belső szabályok, normák konzultációk keretében történő elsajátítása mentorok segítségével. A mentor (szakmai támogató): a Hivatal jegyzője által kijelölt, nagy tapasztalattal rendelkező szakember, akinek feladata a munkatapasztalattal nem rendelkező pályakezdő gyakornok, ösztöndíjas foglalkoztatott vagy az adott szakterületen szakmai tapasztalattal nem rendelkező próbaidős új belépő kolléga (együtt: gyakornok) beilleszkedésének elősegítése, feladatai végrehajtásához szakmai segítő támogatás nyújtása. A mentor köteles a gyakornok tevékenységét figyelemmel kísérni, a gyakornok szakmai kérdéseire legjobb tudása szerint válaszolni, a Polgármesteri Hivatalnál hatályos fontosabb szabályozókra (szakmai és egyéb) figyelmét felhívni és támogatni a Polgármesteri Hivatal szervezetébe történő beilleszkedést. - A beillesztés általános és szakmai részből épül fel. A beillesztésnek célorientáltan nagyobb egésztől a részek felé haladva kell a szervezet külső és belső környezetét bemutatni. Az új munkatársnak a kerületről, a Képviselő-testület működési rendjéről, a Hivatal szervezeti kultúrájáról, az Etikai kódexről, a hivatali belső működési rendről, a tevékenységek összekapcsolódásáról, saját szűkebb szervezetéről, munkaköréről és a kapcsolódó munkakörökről kell ismereteket szereznie. - A beillesztés általános részének kötelező témavázlatát a személyzeti vezető készíti el, amelyet a jegyző hagy jóvá. - A beillesztés általános részét a személyzeti vezető szervezi és a jóváhagyott témavázlat szerinti előadás megtartására a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül előadót kér fel. - A szakmai rész megismerésére a közvetlen munkahelyi vezető kér fel előadót az új belépő szervezeti egysége szerinti mentorok közül. A jegyző által mentornak kijelölt köztisztviselők listáját (szakterületi bontásban) a személyzeti vezető állítja össze, vezeti és teszi közzé a helyben szokásos módon. - Az általános és szakmai rész oktatási tevékenysége a köztisztviselő, ügykezelő munkakörén kívüli többlettevékenysége, amelynek ellátásért ellentételezésre jogosult. Az ellentételezés módját, formáját, összegét a jegyző tárgyévre előre egységesen határozza meg. - A beillesztésre a munkába lépést követően, a próbaidő első hat hónapja alatt kerül sor:  első lépésben - értékek, működési rend megismerése,  második lépésben - Polgármesteri Hivatal szervezetének megismerése,  harmadik lépésben - saját szervezet és munkakör megismerése,  következő, a próbaidőből hátralévő időszak - a jártasságot adja meg. - A szakmai képzés megszervezéséért, végrehajtásáért, dokumentálásáért a köztisztviselő, ügykezelő felett az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője felelős. A dokumentáció másolati példányát a személyzeti vezető részére át kell adni. - A szükséges ismeretek elsajátítását a próbaidő letelte előtt a köztisztviselő, ügykezelő felett egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője szóbeli beszélgetés során köteles ellenőrizni, majd írásban javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a véglegesítésre vagy jogviszonynak próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésére.


11


4.szakasz

4.3.3. Közszolgálati jogviszony létesítése A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, általános szabályként határozatlan időre. Helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzésére határozott időre is létesíthető. A határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt határozott időre kell módosítani, ha a köztisztviselő, ügykezelő prémium évek programban történő részvételéhez, illetve különleges foglalkoztatási állományba való helyezéséhez hozzájárul. Közszolgálati jogviszony létesítésekor a kinevezésben 6 hónap próbaidőt kell kikötni. A közszolgálati jogviszonyt érintő valamennyi jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A köztisztviselő, ügykezelő a közszolgálati jogviszonyban eltöltött időtől függően, a Ktv-ben meghatározottak szerint előmenetelre jogosult. A képviselő-testület a bizottsági döntések előkészítése, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására politikai főtanácsadói, illetve politikai tanácsadói, valamint szakmai tanácsadói munkaköröket, hozhat létre. A köztisztviselőnek, ügykezelőnek kinevezésekor esküt kell tennie.

4.3.4. Határozott időre szóló kinevezés Határozott időre létesített közszolgálati jogviszony esetén: - helyettesítés céljából alkalmazott köztisztviselő, ügykezelő munkaköri leírásában szereplő feladatok tartalmának meg kell egyezniük a helyettesített köztisztviselő, ügykezelő munkaköri leírásában foglaltakkal; - a meghatározott feladat ellátására alkalmazott köztisztviselő, ügykezelő kinevezési okmányában kell megjelölni azokat a feladatokat, amelyek ellátása céljából alkalmazására sor kerül; - a helyettesítésre alkalmazott kinevezésében rögzíteni kell, hogy mely távollévő köztisztviselő helyettesítése céljából és milyen várható időtartamig jön létre közszolgálati jogviszonya. 4.3.5. A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése A közszolgálati jogviszony megszűnik: - a határozott idő lejártával, - a köztisztviselő, ügykezelő halálával, - hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, - a 70. életév betöltésével és - a Köztisztviselői törvényben meghatározott esetekben. A közszolgálati jogviszony megszüntethető: - közös megegyezéssel, - áthelyezéssel közalkalmazotti vagy a hivatásos szolgálati állományba helyezés esetén, - lemondással, - felmentéssel és - azonnali hatállyal próbaidő alatt, - ha a köztisztviselő, ügykezelő hozzátartozójával irányítási (felügyeleti) ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerül. A köztisztviselő, ügykezelő felmentése esetén – kivéve, ha felmentése a gyakornoki idő alatt történt, a jogviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül, vagy egészségügyi okot kivéve alkalmatlanság miatt mentették fel – végkielégítésre jogosult.


12


4.szakasz

A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe. 4.3.5.1. A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány A prémiumévek programban és a különleges foglalkoztatási állományban való részvétel, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló, 2004. évi CXXII. törvény alapján alkalmazandó eljárás szerint történik. A törvényt a Kézikönyv 1. sz. függeléke tartalmazza. 4.3.6. Az összeférhetetlenség A kinevezést megelőzően a személyzeti vezető tájékoztatja a köztisztviselő-, illetőleg ügykezelő-jelöltet a közszolgálati jogviszony létesítésére és fennállására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról. A köztisztviselő-, illetőleg ügykezelő-jelöltnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy személyét az összeférhetetlenségi szabályok érintik-e vagy sem, illetve arról, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül megszünteti. A köztisztviselőnek, ügykezelőnek a kinevezéskor fennálló munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonya folytatásához, illetve a kinevezést követően ilyen jogviszonyok létesítéséhez írásban - amely tartalmazza a közvetlen munkahelyi vezető javaslatát is engedélyt kell kérnie a Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől, aki a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. A döntésről szóló munkáltatói intézkedés első példánya a köztisztviselőt, ügykezelőt illeti, a második példány a személyi anyag része. Vezetői megbízatású köztisztviselő, a Ktv-ben meghatározott kivételektől eltekintve munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. A köztisztviselő, ügykezelő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a Ktv-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A Polgármesteri Hivatal jegyzője írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére. A felszólításról szóló munkáltatói intézkedés első példánya a köztisztviselőt, ügykezelőt illeti, a második példány a személyi anyag része. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése fegyelmi vétségnek minősül. 4.3.7. Vagyonnyilatkozat Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a köztisztviselő és az ügykezelők meghatározott köre, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási szabályok szerint, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény melléklete szerinti adattartalommal vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos munkáltatót terhelő feladatokat a személyzeti vezető látja el.


13


4.szakasz

4.3.8. Vezetői megbízás, kinevezés, vezetői megbízásról lemondás, vezetői megbízás visszavonása A vezetői kinevezés és megbízás adására, illetőleg visszavonására a Polgármesteri Hivatal jegyzője, a polgármester egyetértésével jogosult. A Polgármesteri Hivatalban a Képviselő-testület döntése szerint, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységek vezetését, osztályvezetők látják el. Vezetői megbízást, kinevezést, csak felsőfokú iskolai végzettségű, meghatározott munkakörökben jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által adott, mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. A vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, illetve arról a köztisztviselő bármikor, indokolás nélkül harmincnapos lemondási idővel lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. Lemondás esetén, ha van felajánlható munkakör, azt fel kell ajánlani, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a köztisztviselőnek öt munkanapon belül nyilatkoznia kell. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni. A megbízás visszavonása esetén, ha a Polgármesteri Hivatal felajánlható munkakörrel rendelkezik, úgy azt a köztisztviselő részére fel kell ajánlani. A köztisztviselő 5 munkanapon belül köteles nyilatkozni az állás elfogadásáról, illetve elutasításáról. Ha a köztisztviselő 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, illetve a felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását, a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni. A kinevezés, megbízás visszavonását a köztisztviselő kérelmére indokolni kell. 4.3.9. A köztisztviselő adataiban bekövetkezett változás bejelentése Amennyiben a köztisztviselő, ügykezelő, alapnyilvántartásban szereplő adataiban változás áll be, köteles arról a változástól számított 8 napon belül a személyzeti vezetőt írásban tájékoztatni, aki elvégzi az adatok módosítását. 4.3.10. Létszámtervezés A Hivatal igazgatási létszámát a költségvetési rendelet alapján a Képviselő-testület határozza meg. A létszámtervezéshez három információs csoport szükséges. 1. Az ellátott lakossághoz kötött adatok 2. A Képviselő-testület által meghatározott stratégiai és éves kiemelt célok 3. A Hivatal működéséhez kötődő szervezeti mutatók A mai tervezési gyakorlat költségmeghatározott, egyrészt a stratégiai és az éves célok megvalósításához szükséges létszámot, másrészt a kerület lakosságának összetételéből (demográfiai mutatók, tankötelesek száma, adózók száma, stb.) adódó létszámszükségletet veszi alapvetően figyelembe.

4.3.11. A munkavégzés, pihenőidő Munkavégzés: A köztisztviselő, ügykezelő feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak, a testület és a munkáltatói jogkör gyakorlója döntéseknek megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan köteles ellátni.


14


4.szakasz

4.3.11.1. A munkaidő Munkaidő beosztása, valamint a jelenléti ív és a távozási napló vezetésének rendje. A Polgármesteri Hivatalban a munkaidő heti 40 óra. A munkaidőt a Képviselő-testület a munkanapokra egyenlőtlenül beosztva határozta meg: Okmányirodában Hétfő: 8.00 – 18.00 Kedd: 8.00 – 16.00 Szerda: 8.00 – 17.00 Csütörtök: 8.00 – 16.00 Péntek: 8.00 – 13.00

A Hivatal többi részlegén Hétfő: 8.00 – 18.00 Kedd: 8.00 – 16.00 Szerda 8.00 – 16.30 Csütörtök 8.00 – 16.00 Péntek 8.00 – 13.30

A jegyző az Esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottaknak megfelelően, egyedi kérelemre engedélyezheti az általánostól eltérő munkaidőben történő foglalkoztatást. Az ügyfélfogadás rendje: Okmányirodában: Hétfő: 8.30 – 12.00 12.00 – 12.30 ebédidő Kedd: ügyfélfogadás szünetel Szerda: 8.30 – 12.00 12.00 – 12.30 ebédidő Csütörtök: 8.30 – 12.00 Péntek: 8.30 – 12.00

12.30 – 17.00

12.30 – 16.00 7.0 óra 3.5 óra 3.5 óra Összesen: 22.0 óra

Szentlőrinci úti lakótelepi ügyfélszolgálati irodában: Hétfő: 8.00 - 12.00 Kedd: 14.00 – 18.00 Szerda: 8.00 – 12.00 Csütörtök: 14.00 – 18.00 Péntek: 8.00 – 12.00

A Hivatal többi osztályán, részlegén: Hétfő: 14.00 – 18.00 Kedd: ügyfélfogadás szünetel Szerda: 8.00 - 12.00 12.00 – 12.30 ebédidő Csütörtök: ügyfélfogadás szünetel Péntek: 8.00 – 12.00

8.0 óra

4.0 óra 4.0 óra 4.0 óra 4.0 óra 4.0 óra 20.0 óra

4.0 óra 12.30 – 16.30

8.0 óra 4.0 óra 16.0 óra

A munkába érkezés és távozás tényleges időpontját az arra kijelölt köztisztviselő által elkészített jelenléti ív nyomtatványon kell vezetni. A jelenléti íven a betegállományt „B”, a szabadság igénybevételét pedig „SZ” betűjellel kell nyilvántartani. Igazolt távollétet „IT”betűkkel kell jelölni.


15


4.szakasz

A jelenléti ívek előkészítése és a kitöltött jelenléti ívek tárgyhót követő hónap 5. napjáig a személyzeti vezető részére történő átadása a munkakörileg felelős köztisztviselő, ügykezelő feladata.

A napi munkaidőben engedélyezett eltávozást - kivéve a munkaközi szünetet- az erre rendszeresített távozási naplóban fel kell tüntetni, amelyet az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója írásban engedélyez. A köztisztviselő, ügykezelő munkából való távolmaradása akkor tekinthető igazoltnak, ha a Munka Törvénykönyve szabályozása szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, továbbá akkor, ha azt az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte. A jelenléti ív és a távozási napló vezetésének rendszeres ellenőrzése az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának kötelessége.

4.3.11.2. Munkaközi szünet A köztisztviselő, ügykezelő részére, amennyiben a napi munkaideje a 6 órát meghaladja a munkavégzés megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A 30 perces munkaközi szünetet 12.00 és 12.30 óra között kell kiadni. Az ügyfélfogadást végző köztisztviselőket, ügykezelőket ügyfélfogadási időben, óránként 10 perc munkaközi szünet illeti meg. A munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy az a folyamatos ügyfélfogadást nem akadályozhatja. Ha a köztisztviselő, ügykezelő munkavégzése során, napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg, valamint a képernyő előtti tényleges munkavégzés a napi 6 órát ne haladja meg. A munkaközi szünet időtartama a napi munkaidő része. 4.3.11.3 Rendkívüli munkavégzés, szabadidő átalány A közigazgatási munka szolgálati jellege megkívánja, hogy adott esetben a köztisztviselő túlmunkát végezzen anélkül, hogy ezért díjazásra tarthatna igényt.

Rendkívüli munkavégzésnek minősül: - a munkaidő-beosztástól eltérő, - az ügyelet alatti munkavégzés, - készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a köztisztviselőnek, ügykezelőnek több helyen kell munkát végeznie – az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a köztisztviselő, ügykezelő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.


16


4.szakasz

A rendkívüli munkavégzést - annak időpontját megelőző 3 nappal – az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a jegyző írásban rendeli el. A köztisztviselő, ügykezelő napi munkaideje a tizenkettő, illetve heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A napi, illetve heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát bele kell számítani. A köztisztviselőt, ügykezelőt rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A köztisztviselőnek, ügykezelőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár. A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére az ügyelet, készenlét időtartama kétszeresének megfelelő szerinti szabadidő jár. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. A köztisztviselő, ügykezelő részére évente legfeljebb 160 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő, ügykezelő kifizetéskori illetményének szabadidőre járó arányos összege. A munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés esetén a Hivatalban tartózkodást a jegyző engedélyezi. A rendkívüli munkavégzés teljesítését az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadását, illetve a szabadidő megváltás kifizetését a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, melyről a kiadást/megváltást követő napon tájékoztatja a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjét. 4.3.11.4. A szabadidő-átalány megállapításának és elszámolásának szabályai A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. A vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő szabadidő-átalányra nem jogosult. A szabadidő-átalány a túlmunkavégzés arányában (differenciáltan) állapítható meg.


17


4.szakasz

Évente 20 munkanap szabadidő-átalányra jogosult az - útfelügyelő, - anyakönyvvezető, - testületi ügyintéző, - gondnoksági csoportvezető. Évente 6 munkanap szabadidő átalányra jogosultak: - a Titkársági Osztály státuszában lévő titkárnők, - valamint az egyes szervezeti egységeknél adminisztratív ügyviteli feladatokat ellátó ügykezelők. Évente 5 munkanap szabadidő átalányra jogosultak: - a főpénztáros, - a főpénztár-helyettes, - a Titkársági Osztály ügyviteli csoportjában iktató munkakörben foglalkoztatottak. Nem részesíthető szabadidő-átalányban az a köztisztviselő, ügykezelő akinek távolléte az adott évben betegállomány és/ vagy fizetés nélküli szabadság jogcímen meghaladta a 3 hónapot. Amennyiben a szabadidő kiadása nem lehetséges, azt meg kell váltani. A 20 munkanap szabadidő átalánnyal rendelkezők szabadidejének kiadását negyedévente felül kell vizsgálni, kiadás hiányában az átalány időarányos részét meg kell váltani. Az 5, ill. 6 nap szabadidő átalánnyal rendelkezők részére a szabadidőt tárgyév november 30-ig ki kell adni, amennyiben erre nincs mód meg kell váltani. A szabadidő megváltás elszámolása a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Pénzügyi Osztályvezető hatásköre.

4.3.11.5. Szabadság A köztisztviselők, szabadságára vonatkozó rendelkezések A köztisztviselő alapszabadságra és a besorolásától, illetőleg vezetői megbízásától függően a Köztisztviselői törvényben szabályozott mértékű pótszabadságra jogosult. Az ügykezelők szabadságára vonatkozó rendelkezések Az ügykezelők szabadságának mértékére a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók. Általános szabályok A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A köztisztviselő, ügykezelő betegsége, vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén, a szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve eltelt. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén, legkésőbb március 31-ig ki kell adni.


18


4.szakasz

Szolgálati érdeknek minősül, ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a Polgármesteri Hivatal alapfeladatainak folyamatos működése, az előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása Kivételesen fontos szolgálati érdek a működési körben fellépő veszélyhelyzet. A köztisztviselő, ügykezelő, minden év január 15-ig, illetőleg a felvételkor köteles írásban bejelenteni a személyzeti vezetőnek, hogy a gyermeke után járó szabadságot a tárgyévben ő maga vagy a gyermek másik szülője veszi-e igénybe. A szabadság kiadása A szabadságokat a szabadságolási tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő, ügykezelő ezzel összefüggésben felmerült kárát, költségeit – kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselő, ügykezelő kérelmére került sor – meg kell téríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét, az ügykezelő alapszabadságának egynegyedét – a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve – a tervtől eltérően a köztisztviselő ügykezelő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie. Az ütemterv szerinti szabadságok kiadását az erre a célra rendszeresített szabadság engedély tömbben kell három nappal a kivételt megelőzően igényelni. A tömböt szervezeti egységenként a Gondnoksági Csoport vezetője biztosítja. A szabadság kiadásának időpontját – a köztisztviselő, ügykezelő előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg és engedélyezi. A szabadságot kettőnél több részletben csak a köztisztviselő, ügykezelő kérésére lehet kiadni. Az aláírt (engedélyezett) szabadság engedély első példányát a köztisztviselő, ügykezelő közvetlen felettese a személyzeti vezetőnek köteles leadni a tárgyhót követő hónap 5. napjáig, a második példány a tömbben marad. A betelt tömböket a Gondnoksági Csoport részére kell leadni. A személyzeti vezető nyilvántartásáról.

gondoskodik

a

köztisztviselők,

ügykezelők

szabadságának

A nyilvántartás vezetése évenként és köztisztviselőnként számítógépes program segítségével történik, melyben feltüntetésre kerül - az adott évben a köztisztviselőt, ügykezelőt megillető fizetett (alap-, pót- és tanulmányi) szabadságok; - az adott évben a köztisztviselő, ügykezelő részére engedélyezett fizetés nélküli szabadságok; - a szabadság ütemezése és felhasználása. Szabadságmegváltás A köztisztviselő, ügykezelő közszolgálati jogviszonya megszűnésekor, ha azt őt megillető szabadságot nem adták ki részére, azt pénzben kell meg kell váltani. Egyéb esetben szabadságot pénzben megváltani nem lehet.


19


4.szakasz

Betegszabadság A köztisztviselőt, ügykezelőt betegsége miatti keresőképtelenségének idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja. A keresőképtelenségről a munkáltatót 24 órán belül tájékoztatni kell. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a kézhezvételt követő 3 napon belül a Pénzügyi-gazdasági Osztályra kell megküldeni. Szülési szabadság A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Szülési szabadság megszűnésének eseteit a Munka Törvénykönyve szabályozza. Fizetés nélküli szabadság Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a köztisztviselőnek, ügykezelőnek ha a házastársa külszolgálatot teljesít, a külszolgálat időtartamára. A köztisztviselőt, ügykezelőt fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig gyermeke otthoni gondozása céljából, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy gyermekét otthonában gondozza, továbbá a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Közeli hozzátartozó tartós otthoni ápolása idejére, de legfeljebb két évre. Az indokoltságot a kezelőorvos igazolja. Egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a köztisztviselő, ügykezelő magánerőből saját részére lakást épít. A fentiekben fel nem sorolt esetekben, valamint a köztisztviselő, ügykezelő kérelemre, egyedi mérlegelés alapján a Polgármesteri Hivatal jegyzője engedélyezi, illetve engedélyezheti fizetés nélküli szabadságot. Munkaidő kedvezmények Az apa munkaidő-kedvezménye Gyermeke születése esetén az apát öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény kiadásának feltétele a gyermek születési anyakönyvi kivonatának munkáltató részére történő bemutatása és nyilatkozat arról, hogy mely időpontban kívánja a munkaidő-kedvezményt igénybe venni. A munkaidő-kedvezmény igénybevételére nyitva álló határidő jogvesztő, a munkaidőkedvezmény igénybe vételét a szabadsághoz hasonlóan dokumentálni kell. A női munkavállalót a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. Munkavégzés alóli mentesülés A köztisztviselő, ügykezelő, a munkavégzési kötelezettsége alól akkor mentesülhet, ha azt a munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezetten megengedi. A Munka Törvénykönyve elsősorban a munkavállaló méltánylást érdemlő személyes érdeke és a közérdek figyelembe vételével határozza meg a munkavégzés alóli mentesülés eseteit. A köztisztviselő és ügykezelő közeli hozzátartozója halálakor a Munka Törvénykönyvében biztosított 2 munkanapon túl, további két munkanapon át mentesül a munkavégzés alól. Soroksár – Homo Regius

20


4.szakasz

4.3.12. A köztisztviselő, ügykezelő díjazása 4.3.12.1.A köztisztviselő, ügykezelő alapilletménye A köztisztviselők besorolása főszabályként iskolai végzettségük és közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejük alapján történik. A köztisztviselők havonta illetményre jogosultak. Az illetmény alapilletményből, valamint a Ktv. szerinti feltételek fennállása esetén illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. 4.3.12.2. Idegennyelv-tudási pótlék A köztisztviselő, ügykezelő az őt alanyi jogon megillető német, angol, francia nyelveken túl, további idegennyelv-tudási pótlékra nem jogosult. A köztisztviselőt, ügykezelőt a nyelvtudási pótlék a nyelvvizsga bizonyítvány benyújtásától illeti meg, mértéke a nyelvvizsga típusától függően, nyelvenként a helyi illetményalap 15%-ától az illetményalap 100%-áig terjedhet. Az idegen nyelvtudási pótlékban részesülő köztisztviselőknek, ügykezelőknek - a munkakörébe tartozó feladatok ellátását nem veszélyeztetve - a munkáltatói jogkör gyakorlója az adott nyelv használatát igénylő külön feladatot(okat) adhat. Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. Az államilag elismert nyelvvizsgát tanúsító bizonyítvánnyal egyenértékű okiratok körét az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 18.) Kormányrendelet határozza meg. 4.3.12.3. Gépjármű vezetési pótlék Ha a köztisztviselő, ügykezelő munkaköri feladatainak elvégzéséhez rendszeresen hivatali gépjárművet vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjármű vezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke a helyi illetményalap 13%-a. Gépjármű vezetési pótlékra a Gondnoksági Csoport vezetője és az útfelügyelői munkakört betöltő köztisztviselő jogosult. 4.3.12.4. Helyettesítési díj Amennyiben a köztisztviselő, ügykezelő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár. A köztisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben, vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. Nem jár helyettesítési díj, ha - a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, - a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges. A meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a vezetői helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő, ügykezelő illetményének 25-50%-áig terjedhet.


21


4.szakasz

A helyettesítési díj megállapítását, mértékét, valamint visszavonását – az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára – a jegyző engedélyezi. A helyettesítést a munkaköri leírás szerint helyettesítő részére az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el. A helyettesítési díj kifizetésének engedélyezése a jegyző hatásköre. Nem minősül helyettesítésnek az azonos szervezeti egységben rendes szabadságát töltő köztisztviselő, ügykezelő feladatainak részbeni végzése, illetve ha az a vezető munkaköri kötelessége. 4.3.12.5. Rendkívüli céljuttatás A Polgármesteri Hivatal jegyzője a köztisztviselő, ügykezelő részére célfeladatot és az eredményes végrehajtásért a személyi juttatások előirányzatán belül céljuttatást határozhat meg. Célfeladat lehet minden olyan rendkívüli, célhoz köthető feladat, melynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja, ide nem értve a helyettesítést. A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő, ügykezelő részére megállapított feladattal. Céljuttatás a célfeladat végrehajtásáért járó díjazás, amelyre teljesítésigazolást követően, illetményén felül jogosult a köztisztviselő, ügykezelő abban az esetben, ha a célfeladat eredményesen teljesült. A céljuttatás összegét a köztisztviselő, ügykezelő illetményén felül a célfeladat teljesítésére előírt időtartam hosszára, a célfeladat súlyára, mennyiségére tekintettel kell meghatározni. A köztisztviselő, ügykezelő számára a tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő, ügykezelő egy évi illetményének 50%-át. Célfeladat elrendelésére vonatkozó utasítás kiadására és a céljuttatás összegére a személyzeti vezető útján tehető - indokolással ellátott - javaslat a Polgármesteri Hivatal jegyzője részére. A Polgármesteri Hivatal jegyzője dönt a célfeladat elrendeléséről.

4.3.13. Kiküldetés 4.3.13.1. Belföldi kiküldetés A Polgármesteri Hivatal jegyzője, írásban a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt, ügykezelőt. Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő, ügykezelő a munkáját a munka természetéből eredően, szokásosan a munkahely szerinti településen kívül végzi. A köztisztviselő, ügykezelő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján köteles a munkáját ellátni. A köztisztviselőt, ügykezelőt kiküldetése esetén napidíj illeti meg. A napidíj mértéke az illetményalap egy napra eső összegének 25%-a. Teljes napidíj illeti meg a köztisztviselőt, ügykezelőt ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát eléri, a napidíj összegét 50%-kal csökkentve kell megállapítani, ha a kiküldetésben töltött idő nem éri el a 8 órát. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő nem éri el a 4 órát. A napidíj átalányként is megállapítható, ha a köztisztviselő, ügykezelő havonta, rendszeresen kiküldetést teljesít. Soroksár – Homo Regius

22


4.szakasz

A napidíjon túlmenően a Polgármesteri Hivatal köteles megfizetni a köztisztviselőnek, ügykezelőnek a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit. Nem illeti meg napidíj a köztisztviselőt, ügykezelőt ha ellátása a kiküldetés helyén biztosított. A napidíj elszámolása a – jegyző teljesítés igazolása alapján- a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjének a feladata. 4.3.13.2. Külföldi kiküldetés Külföldi kiküldetésnek minősül a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, ügykezelőinek – jegyző által írásban engedélyezett – hivatalos célú, ideiglenes külföldi tartózkodása. (továbbiakban: kiküldetés). A külföldi tartózkodás időtartama a kiutazáskor, a magyar államhatáron történő kilépéssel, illetve hazautazáskor a belépéssel megvalósított határátlépés közötti időtartam. A külföldön tartózkodás a magyar határállomás elhagyásával valósul meg. Repülőgéppel történő utazás esetén a külföldi tartózkodás időtartama egy órával a repülőgép indulási, illetve érkezési ideje előtti/utáni időponttól számít. A kiküldetés engedélyezése a jegyző hatásköre. - A kiküldetés iránti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a részletes programot; az esetleges meghívólevelet; a képzés, továbbképzés céljából történő kiküldetéseknél a képzés célját, tematikáját és a részvétel indokoltságának bemutatását, valamint ezek fordításait. - Ha a kiküldetés költségeit a meghívó fél vagy más utaztató szervezet viseli, a kérelemhez - amennyiben az rendelkezésre áll - mellékelni kell az utaztató szerv írásbeli nyilatkozatát a kiküldetéssel kapcsolatos költségek átvállalására vonatkozóan. A külföldre utazás magánútlevéllel vagy az Európai Unió területére személyi igazolvánnyal történik. Az útlevél, illetőleg a személyi igazolvány meglétéről és érvényességéről a köztisztviselő saját maga köteles gondoskodni. A kiküldetés időtartamára szóló napidíjat lehetőség szerint a cél ország valutanemében a Polgármesteri Hivatal biztosítja. Amennyiben a köztisztviselőt, ügykezelőt más szervezet utaztatja, a fölmerült költség az utaztatót terheli. A kiutazó köztisztviselő, ügykezelő a hazatérést követően, a jegyző részére tájékoztatást ad.. A fel nem használt, illetve a kiutazó köztisztviselőt jogszerűen meg nem illető napidíjat vissza kell fizetni. A szükségszerűen felmerült, megfelelően indokolt deviza-túllépés utólagos térítését a Polgármesteri Hivatal jegyzője engedélyezheti. A napidíj megállapításának szabályai Teljes napidíj jár, ha a kiküldetésben töltött idő a tárgynapon a 8 órát meghaladja. A napidíj 50%-a jár, ha a külföldön töltött idő eléri a 4 órát, de kevesebb mint 8 óra. Ha a külföldi tartózkodás időtartama 4 óránál kevesebb, a kiküldött köztisztviselőt napidíj nem illeti meg. A kiküldetésben töltött napok számát úgy kell meghatározni, hogy a tört napokon kiküldetésben töltött órák számát el kell osztani 24-gyel, és az így számított napokat hozzá kell adni a kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz. Ha a fennmaradó rész meghaladja a 8 órát, akkor a törtidőt teljes napként kell figyelembe venni. Ha a kiküldött köztisztviselő ugyanazon a napon több országban jár, részére azon országra érvényes napidíjat kell megállapítani, amelynek a területén hosszabb ideig tartózkodik. Soroksár – Homo Regius

23


4.szakasz

A napidíjra való jogosultság időtartamának kiszámításánál a határátlépés időpontját kell figyelembe venni. Repülőgéppel való utazás esetén az utazás időtartamához a repülőgép indulását megelőző egy óra, illetve érkezését követő egy óra időtartamot hozzá kell számítani. A napidíj elszámolása - a jegyző teljesítés igazolása alapján- a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjének a feladata.

4.3.14. A köztisztviselők minősítése Minősítés A minősítés az értékelő vezető feladata azzal, hogy a minősítést a köztisztviselővel, ügykezelővel történő ismertetése előtt bemutatja a jegyzőnek. Amennyiben a minősítésre átruházott jogkörben kerül sor, és a Polgármesteri Hivatal jegyzője a minősítés tartalmával nem ért egyet, maga végzi el a minősítést. A személyzeti vezető nyilvántartja a köztisztviselő, ügykezelő kötelező minősítésének időpontját és arról az esedékesség előtt legalább 30 nappal értesíti a minősítést végző vezetőt határidő megjelölésével. A minősítést ismertetni kell a köztisztviselővel, ügykezelővel. Az esetleges véleményeltérést a minősítésre rá kell vezetni. A minősítés egy példánya a köztisztviselőt, egy példánya a köztisztviselő személyi anyagába történő helyezése céljából a személyzeti vezetőt illeti. Az ügykezelők tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell. A minősítés részletes szabályait a Kézikönyv 2. sz. melléklete tartalmazza. 4.3.15. Fegyelmi és kártérítési felelősség 4.3.15.1. Fegyelmi felelősség A köztisztviselő, ügykezelő a hivatali esküjében, a jogszabályban, valamint a különféle belső szabályozásokban foglalt előírásokat köteles megtartani, munkaköri leírásban foglalt feladatait a legjobb tudása szerint ellátni. Fegyelmi vétséget követ el az a köztisztviselő, ügykezelő, aki közszolgálati jogviszonyából eredő – a fentiekben meghatározott – kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel, ügykezelővel szemben a Ktv-ben meghatározott fegyelmi büntetések alkalmazhatók. A közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésének minősülnek különösen az alábbiak: a) ittas állapotban, illetve kábító hatású anyag befolyása alatt történő munkavégzés, illetve munkára jelentkezés, b) titoktartási kötelezettségre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megszegésekor - jogosulatlan adatkezelés, - jogosulatlan adatszolgáltatás, - jogosulatlanul megszerzett adat felhasználása, megszerzett adat átadása, - munkaköri feladatainak ellátása során a kezelt, tudomására jutott adatokat, információkat jogtalanul felhasznál, átad vagy átadását megkísérli, - az engedélyezési eljárás során még el nem bírált ügyekkel kapcsolatban a döntés előkészítése során keletkezett iratokból (feljegyzések, megkeresések,


24


c) d) e) f)

4.szakasz

nyilvántartási adatok, javaslatok, stb.) megszerzett információ illetéktelen személyek részére történő átadása, felhasználása, szándékos károkozás, az igazolatlan mulasztás a 3 napot meghaladja, vagy két éven belüli ismételt igazolatlan mulasztás esete, további jogviszony létesítésének be nem jelentése, etikai kódex megsértése esetén, az etikai bizottság kezdeményezésére ha azt a jegyző indokoltnak tartja.

4.3.15.2. Kártérítési felelősség A köztisztviselő kártérítési felelőssége A köztisztviselő, ügykezelő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A köztisztviselő, ügykezelő kártérítési felelőssége az alábbi hármas feltétel egyidejű teljesülése esetén állapítható meg: - közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség megszegése, - a köztisztviselőnek, ügykezelőnek ebben való vétkessége, - a vétkes kötelezettségszegéssel okozati összefüggésben kár keletkezése. A köztisztviselő, ügykezelő kártérítési felelősségére a Ktv. és az Mt. részletes szabályai az irányadók. A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató által a köztisztviselőnek, ügykezelőnek közszolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott kárért fennálló felelősségére az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.3.16. Közszolgálati jogvita A közszolgálati jogvita a közszolgálati jogviszony alanyai között a közszolgálati jogviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült jogvita. A közszolgálati jogvita indítására vonatkozó szabályokra és a közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének lehetséges jogkövetkezményeire Ktv. szabályai az irányadók. 4.3.17. Közszolgálati nyilvántartás A köztisztviselőről, ügykezelőről a Ktv-ben meghatározott adattartalommal közszolgálati nyilvántartást kell vezetni, melynek adatait a köztisztviselő, ügykezelő megismerheti, betekintési jogát gyakorolhatja és hibás adatok esetén annak kijavítását kérheti. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról a 233/2001. (XXII. 10.) Korm. rendelet, és a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 7/2002. (III.12.) BM rendelet alapján a közigazgatási szerv a köztisztviselőkről, ügykezelőkről közszolgálati alapnyilvántartást, a Miniszterelnöki Hivatal központi nyilvántartást vezet. A közszolgálati adatokról – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott közérdekű adatokon túl – tájékoztatás nem adható.


25


4.szakasz

4.3.18. A Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi Terve Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény, valamint az Mt. 70/A. §-ában foglaltakra figyelemmel Esélyegyenlőségi Tervet kell készíteni, amely helyzetfelmérést tartalmaz a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetéről, előmeneteléről, képzéséről. A terv foglalja magába az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, adott időszakra vonatkozó célokat és azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A Polgármesteri Hivatal 2009-2010 évre vonatkoztatva fogalmazta meg az esélyegyenlőség előmozdítását támogató tervét, amelyet a Kézikönyv 2. sz. függeléke tartalmaz. 4.3.19. Juttatások 4.3.19.1. Egyéb juttatások - Tizenharmadik havi illetmény - Jubileumi jutalom - Ruházati költségtérítés - Bankszámlára utalás költségtérítése - Közforgalmi utazási kedvezmény - Vezetékes és mobiltelefon használat 4.3.19.1.1. Tizenharmadik havi illetmény A köztisztviselő a – központi szabályozásnak megfelelően - tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, időarányosan illeti meg az illetmény, ha a tárgyévben legalább háromhavi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

4.3.19.1.2. Jubileumi jutalom A köztisztviselő, ügykezelő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom - 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi, - 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi, - 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi, - 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öt havi illetménynek megfelelő összeg. A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Ktv. szabályai az irányadók azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A köztisztviselő, ügykezelő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta. A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek, ügykezelőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni - a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; - a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,


26


-

4.szakasz

a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra, a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.

Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő, ügykezelő halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni. A jubileumi jutalom, a jubileumi jutalomra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. A jubileumi jutalom kifizetéséről – a személyzeti vezető írásbeli intézkedése alapján – a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetője rendelkezik. A jubileumi jutalmat – ünnepélyes keretek között – a polgármester és a jegyző adja át.

4.3.19.1.3. Ruházati költségtérítés A köztisztviselő, ügykezelő naptári évenként a helyi illetményalap 200%-ának megfelelő mértékű adómentes ruházati költségtérítésre jogosult. A köztisztviselő, ügykezelő időarányosan jogosult a ruházati költségtérítésre: - a közszolgálati jogviszony év közbeni keletkezése, megszűnése, áthelyezés, illetőleg - a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén. Az időarányos számítás alapja a Polgármesteri Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban töltött naptári napok száma. A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő munkaidejének arányában jogosult ruházati költségtérítésre. A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő, ügykezelő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás vagy elhalálozás miatt szűnik meg. Ha a munkafeladat végzése a ruházat nagymértékű elszennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a jegyző a köztisztviselőnek, ügykezelőnek munkaruhát köteles biztosítani. A munkaruha ellátásban részesülő köztisztviselő, ügykezelő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult. A ruházati költségtérítés kifizetése és elszámolása: A tárgyév január 1-jén állományban lévő köztisztviselő, ügykezelő számára a ruházati költségtérítést előlegként minden év március 31-ig kell kifizetni. A ruházati költségtérítésen vett ruhák, lábbelik, kiegészítők kihordási ideje egy év. Az év közben keletkező közszolgálati jogviszony esetében még adott év végéig kell gondoskodni a ruházati költségtérítés időarányos részének kifizetéséről. 4.3.19.1.4. Bankszámlára utalás költségtérítése A köztisztviselő, ügykezelő az illetmény bankszámlára történő utalásával összefüggésben évente költségtérítésre jogosult. A költségtérítés mértékének a tárgyévi költségvetésbe történő beállítása, - a jóváhagyott éves költségvetés figyelembe vételével, a Polgármesteri Hivatal likviditásának biztosítása mellett - a személyzeti vezető kötelessége. Soroksár – Homo Regius

27


4.szakasz

A költségek kifizetéséért – a személyzeti vezető írásbeli intézkedése alapján – a Pénzügyigazdasági Osztály vezetője felelős. 4.3.19.1.5. Közforgalmi utazási kedvezmény A közforgalmi utazási kedvezmény igénybe vételének szabályozását a Kézikönyv 3. sz. függeléke tartalmazza. 4.3.19.1.6. Vezetékes és mobiltelefon használat A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (a továbbiakban: Szja.tv.) alapján a magáncélú telefonhasználat a magánszemély bevételének tekintendő, mely után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ha a magáncélú használat nem, vagy csak jelentős ráfordítással állapítható meg, akkor a kifizető teljesítse az adófizetési kötelezettséget a vélelmezett adóalap után. A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő mobil és vezetékes telefonkészülékek vélelmezett magáncélú használatát természetbeni juttatásként a köztisztviselők, ügykezelők részére biztosította, az adófizetési kötelezettséget a Hivatal átvállalja, ezáltal a magáncélú telefonhasználatért a köztisztviselőknek, ügykezelőknek nem kell fizetniük. A Pénzügyi–gazdasági Osztály feladata, hogy valamennyi Önkormányzati tulajdonban lévő mobil és vezetékes telefon-előfizetés viszonylatában a telefonhasználat bruttó összegének 20%-át adóalapnak tekintve a fizetendő adót elszámolja és az adóbevallást benyújtsa. A Hivatal a köztisztviselők, ügykezelők részére az - utazás közbeni elérhetőség biztosítására, - területi munkavégzés során történő elérhetőség biztosítására, - azonnali, halasztást nem tűrő, rendkívüli események bekövetkezésekor történő elérhetőség biztosítására, - szükség esetén munkaidőn túli, esetlegesen munkaszüneti napokon történő elérhetőség biztosítására önkormányzati tulajdonú mobil telefonkészüléket biztosít, illetőleg saját tulajdonú mobil telefonkészülékük használatát rendeli el. Az Önkormányzat tulajdonát képező mobil telefon-készülékek használóinak, valamint a magántulajdonban lévő mobil telefonkészülékek elrendelt használóinak névsorát és az engedélyezett keretösszeget a Kézikönyv 6. sz. melléklete tartalmazza. Az előfizetéses hivatali, illetve előfizetéses magántulajdonú mobil telefonkészülékek esetében a Pénzügyi–gazdasági Osztályra beérkező számla jogosságát a Gondnoksági Csoport igazolja. A Pénzügyi–gazdasági Osztályon érvényesítési jogkörrel megbízott munkatárs név szerinti kimutatást készít a jelen Szabályzat 43.§ (3) és (4) bekezdéseiben rögzített mértékek túllépéséről. A meghatározott maximumon felüli telefonhívások díját a Pénzügyi-gazdasági Osztály névre szólóan kiszámlázza, mely összeget az érintettek kötelesek a főpénztárban 8 munkanapon belül rendezni. A határidőre nem teljesített fizetési kötelezettségekről a Pénzügyi–gazdasági Osztály negyedévente írásban tájékoztatja a jegyzőt. 4.3.19.2. Szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatások - Munkába járás költségtérítése - Természetbeni juttatások - Éleslátást biztosító szemüveg Soroksár – Homo Regius

28


-

4.szakasz

Lakásépítési, lakásvásárlási támogatás Albérleti díj hozzájárulás Családalapítási támogatás A szociális támogatások Illetményelőleg Temetési segély Egészségügyi támogatás Kulturális támogatás

4.3.19.2.1. Munkába járás költségtérítése A munkahely közigazgatási határán kívülről történő utazási bérlettel, utazási jeggyel történő munkába járás elszámolás ellenében történő térítése, a 78/1993. (V. 12.) sz. kormányrendeletben szabályozott mértékben illeti meg a köztisztviselőt, ügykezelőt. A köztisztviselőt, ügykezelőt a munkába járásához utazási költségtérítés illeti meg, mely - a köztisztviselő választása szerint - lehet: - a munkába járást szolgáló bérlettel, vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának 100 %-a, vagy - az Szja. tv. –ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén adómentesen elszámolható összeg. Munkába járásnak minősül a Budapest közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás. Napi munkába járás a köztisztviselő, ügykezelő lakó- vagy tartózkodási helye és munkahelye közötti napi, illetve a munkarendtől függő gyakoriságú, rendszeres oda- és visszautazás. Hétvégi hazautazás, ha a köztisztviselő, ügykezelő ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri lakóhelyére történő oda- és visszautazás. A saját gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítésére akkor van lehetőség, ha: - a köztisztviselő, ügykezelő lakó- vagy tartózkodási helye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, - a köztisztviselő, ügykezelő munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, - a köztisztviselő, ügykezelő mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. A jogosultság megszűnését (közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése), 30 napon túli távollét (GYÁS, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő alatti munkavégzés alóli mentesség, stb.) miatti szüneteltetést a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban jelenteni a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjének. A szünetelés idejébe nem számít bele az éves rendes szabadság időtartama. Az utazási költségtérítést - az első alkalom kivételével - az előző havi bérletszelvény leadását követően, 10 napon belül kell kifizetni a köztisztviselő, ügykezelő részére.


29


4.szakasz

Az utazási költségtérítésben részesülő köztisztviselők jegyzékének vezetése a Pénzügyigazdasági Osztály vezetőjének a feladata. Az adatváltozás, illetve utazási költség módosulásának írásos bejelentése a köztisztviselő, ügykezelő kötelessége. Az utazási költségtérítés szabályszerű elszámolását és kifizetését a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetője biztosítja.

4.3.19.2.2. Természetbeni juttatások A Képviselő-testület költségvetési rendeletben biztosította a lehetőségét a Hivatal köztisztviselői, ügykezelői részére adott természetbeni juttatások rendszerének átalakítására. A köztisztviselő, ügykezelő választása szerinti természetbeni juttatás lehet (a mindenkori hatályos adómentes mértékig): üdülési csekk, helyi tömegközlekedési bérlet, étkezési utalvány, kereskedelmi vásárlási utalvány, iskolakezdési támogatás, egészségbiztosítási, ill. önsegélyező pénztári befizetés, kultúra utalvány, kedvezményes internet használat. A költségvetési rendeletben kapott felhatalmazás alapján a Hivatalban a béren kívüli természetbeni juttatások személy szerinti nyilvántartásának rendjét, az igénylési lehetőségeket, valamint a részletes eljárási szabályokat a hivatali szervezet vezetője külön szabályzatban állapítja meg. A természetbeni juttatások részletes szabályait a Kézikönyv 3. sz. melléklete tartalmazza.

4.3.19.2.3. Éleslátást biztosító szemüveg Képernyős munkakörökben, - amennyiben a feltételeknek megfelelnek - az éleslátást biztosító szemüveg 2 évenként illeti meg a köztisztviselőt. Az új belépő munkatársak, a próbaidő lejárta után igényelhetnek szemüveget. A költségtérítés menete: - Köztisztviselő, ügykezelő amennyiben képernyős munkakörben dolgozik, látásvizsgálatra jelentkezik a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosnál átadja az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló által kiállított igazolását arról, hogy képernyős munkakörben dolgozik. A jelentkezés történhet a munkáltató előírására vagy panasz esetén. - A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos szükség esetén szemészeti szakvizsgálatra utalja be. - A szakvizsgálaton készült szemészeti szakvéleményt a köztisztviselő, ügykezelő visszajuttatja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosnak, aki az alapján igazolja – ha a látó képességének romlását állapították meg - a köztisztviselő jogosultságát a szemüvegre. - A köztisztviselő elkészítteti a szemüveget, a szemüveg készítéséről a Polgármesteri Hivatal nevére kiállított számlát kér. A készpénzfizetési számlának az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - kiállító neve, címe, adószáma, - vevő neve, címe, - termék megnevezése, - termék vámtarifa száma.


30


4.szakasz

A szemüvegről szóló számlát a köztisztviselő, ügykezelő nevének feltüntetésével és a szemüveg költségtérítés jogosultságát igazoló orvosi szakvéleménnyel együtt a személyzeti vezető részére kell leadni. A költségtérítés kifizetése – a számla ellenőrzése után – a köztisztviselő bankszámlájára történő átutalásról a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetője gondoskodik. A juttatás a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki. A Polgármesteri Hivatal a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg vételárából a köztisztviselőnek, ügykezelőnek maximum 10.000,- Ft-ot térít meg. A személyzeti vezető kétévente ingyenes szemészeti szűrővizsgálatot szervez a Hivatalon belül a köztisztviselők, ügykezelők számára. Az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő, ügykezelő feladatait úgy köteles megszervezni, hogy a képernyő előtti munkavégzés ne haladja meg a 6 órát.

4.3.19.2.4. Lakásépítési, lakásvásárlási támogatás A Köztisztviselő életkörülményeinek javítása céljából lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez kamatmentes visszatérítendő támogatásban részesíthető. Lakáskorszerűsítés a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés (a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%áig.). A visszatérítendő támogatás mértéke esetenként nem haladhatja meg az 500.000,- Ft-ot. Ismételt támogatás mindaddig nem vehető igénybe, ameddig a korábban felvett támogatás maradéktalanul visszafizetésre nem kerül. E rendelkezés azon - határozatlan időre kinevezett - köztisztviselőre terjed ki, aki legalább 6 hónapja dolgozik a Hivatalban. A lakáscélú kölcsön kiegyenlítése az OTP Bank által munkáltatói lakásépítési alapszámlán vezetett számláról történik, a befizetéseket erre kell teljesíteni. Kamatmentes kölcsöntámogatásban az a köztisztviselő részesíthető, aki - vállalja, hogy közszolgálati jogviszonyát a Hivatalban legalább a kölcsön visszafizetésének idejéig, azaz 5 évig fenntartja, - vállalja az esetleges szerződésszegésből ráháruló kötelezettségeket. A lakáscélú támogatás iránti kérelem a Hivatal Titkárságán terjeszthető elő tárgyév január 31. napjáig. Amennyiben az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében az e célra elkülönített összegből az odaítélést követően maradvány keletkezik, a határidő leteltét követően benyújtott


31


4.szakasz

kérelmek is tárgyévben elbírálhatóak, és a maradvány összegének erejéig a támogatás odaítélhető. A kérelemben konkrétan meg kell jelölni: - a felhasználás célját, - az igényelt kölcsön pontos összegét, - a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan adatait, a lakásba együtt lakó/költöző személyek számát. A köztisztviselőt nyilatkoztatni kell, hogy a lakáscélú felhasználást olyan lakásra kívánja igénybe venni, amelynek nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét. A lakáscélú támogatás iránti kérelmekről és a juttatandó kölcsön összegéről a jegyző dönt. A döntést követő 8 napon belül a megállapodás előkészítése az erre munkakörileg kijelölt köztisztviselő feladata. A támogatás összegének a kölcsönt nyújtó pénzintézethez történő átutalásáról a Pénzügyigazdasági Osztály vezetője köteles gondoskodni. A kölcsönt a köztisztviselő - havi egyenlő részletekben - 5 év alatt köteles visszafizetni. A munkáltatói kölcsön kamatmentes, azonban az OTP által felszámított kezelési költség és egyéb díjak megtérítése a köztisztviselő kötelezettsége. A munkáltatói kölcsön egy összegben való visszafizetésére kell kötelezni azt a köztisztviselőt: - aki havi törlesztési kötelezettségének írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, - akinek a közszolgálati jogviszonya a Ktv. 15.§ (1) bekezdés c) pontja (e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben), d) pontja (hivatalvesztés fegyelmi tüntetés), a 15.§ (2) bekezdés a) pontja (közös megegyezés), b) pontja (áthelyezés közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez, kivéve XXIII. kerületi önkormányzat által fenntartott intézményhez), c) pontja (lemondás), a 17.§ (2) bekezdés b) pontja (köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan, ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot) miatt szűnik meg, - aki a munkáltatói kölcsön felhasználását a pénzintézethez történő átutalástól számított 9 hónapon belül nem kezdte meg. - aki az igényelt célnak megfelelő felhasználást a pénzfelvételt követő 1 éven belül – számlával alátámasztva – nem tudja igazolni. A számlán szereplő vevő, illetőleg megrendelő nevének és címének meg kell egyeznie a támogatott személy nevével és címével. Jogszerűen kizárólag csak a tárgyévben, a támogatás odaítélését követően kiállított számlák fogadhatók el. A köztisztviselő kérelmére, a jegyző egy alkalommal határidő hosszabbítást engedélyezhet legfeljebb további 9 hónappal. Ebben az esetben az elszámolási határidő is további 9 hónappal meghosszabbítható. A lakáscélú, kamatmentes visszatérítendő támogatásban részesült köztisztviselőkről nyilvántartást kell vezetni, melyről az erre munkakörileg kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni. A nyilvántartást rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és azon köztisztviselők esetében, ahol a kölcsön felvételétől számított 1 év letelt, és a köztisztviselő a munkáltatói kölcsön felhasználásával még nem számolt el, arra őt írásban fel kell szólítani. A


32


4.szakasz

köztisztviselő az 1 év letelte, illetőleg a felszólítás kézhezvétele után haladéktalanul, legkésőbb azonban 5 munkanapon belül köteles a kölcsön felhasználásával elszámolni. Az elszámoltatásról az erre munkakörileg kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni. A köztisztviselő kérelmére az elszámolás határideje maximum egy évvel meghosszabbítható, melyről a jegyző dönt. Nem követelhető vissza a támogatás egy összegben, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya - a Ktv. 17.§ (1) bekezdés a) pontjában (az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a közigazgatási szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség), b) pontjában (megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták), c) pontjában (átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált), d) pontjában (a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül), a 17.§ (2) bekezdés a) pontjában (a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik), c) pontjában (a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja), e) pontjában (a rokkantsági /baleseti rokkantsági/ nyugdíjjogosultság 17.§ (8) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi), f) pontjában (az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (12) bekezdés szerint kérelmezi) meghatározott esetek miatt (felmentéssel) és a 15.§ (1) bekezdés g) pontja (a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény) miatt, illetőleg - a Ktv. 15.§ (1) bekezdés b/ pontja szerint (köztisztviselő halálával) szűnik meg. A köztisztviselő halála esetén a jegyző és a polgármester a még fennálló támogatást méltányosságból részben vagy egészben elengedheti. A felmondott kölcsön késedelmes megfizetése esetén az adóst a hátralék után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. A kölcsön biztosítékaként - a kölcsön erejéig - jelzálogot kell az ingatlanra terhelni, s ezt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztetni. Ha a köztisztviselő lakását elidegeníti, elcseréli a jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséről - kérelemre - a jegyző dönt. A jegyző - kérelemre - engedélyezheti azt is, ha a köztisztviselő rangsorcserét, vagy egyéb biztosíték bejegyeztetését kéri az ingatlan-nyilvántartásba. A jegyző hozzájárulhat egyéb biztosíték (pl. kezesség) kikötéséhez, amennyiben a köztisztviselő igazolja, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek akadálya van (pl. pénzintézet nem járul hozzá, hogy - őt követő rangsorban - a nyújtott támogatás bejegyzést nyerjen). A támogatott nevét, a támogatás célját, összegét, a megvalósítás helyére vonatkozó adatokat a döntéshozatalt követő 60. napig Soroksár Önkormányzatának Honlapján közzé kell tenni, melyért a Jegyzői referens a felelős.


33


4.szakasz

Nem nyújtható támogatás annak a kérelmezőnek, aki az előző bekezdésben foglalt adatok közzétételéhez és személyes adatai kezeléséhez a kérelemben szereplő nyilatkozat aláírásával nem járul hozzá. 4.3.19.2.5. Albérleti díj hozzájárulás A költségvetés függvényében a Hivatal köztisztviselői, ügykezelői részére albérleti díj hozzájárulás adható. Albérleti díj hozzájárulás címén havonta az albérleti díj 50%-a, de legfeljebb 30.000.-Ft fizethető. 4.3.19.2.6. Családalapítási támogatás A köztisztviselőt első házasságkötésekor - kérelmére - egyösszegű támogatás illeti meg. A kérelmet a házasságkötés időpontját követő 30 napon belül kell a jegyzőhöz benyújtani, melyhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonat másolatát. A 30 napos határidő elmulasztása jogvesztő. A támogatás összege 50.000,-.Ft. A köztisztviselőt gyermekének megszületésekor, gyermek örökbe fogadásakor – kérelmére – egyösszegű támogatás illeti meg. A kérelmet a gyermek születését követő 30 napon belül kell a jegyzőhöz benyújtani és csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. A 30 napos határidő elmulasztása jogvesztő. A támogatás összege gyermekenként 50.000,- Ft. A támogatással kapcsolatos feladatokat a személyzeti vezető látja el, kifizetéséről - házi pénztáron keresztül - a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetője gondoskodik.

4.3.19.2.7. A szociális támogatások A szociális keret terhére a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, ügykezelője részére az alábbi körülmények fennállása esetén, szociális segély folyósítható. A szociális segély folyósításáról a körülmények igazolását szolgáló dokumentumokkal felszerelt (pl. anyakönyvi kivonat, orvosi igazolás, jövedelemigazolás, Polgármesteri Hivatal által kiadott egyéb igazolás, egyéb okirat, biztosító által kibocsátott igazolás) kérelemre, a Hivatal jegyzője dönt. A szociális támogatásokról a kérelem beérkezését, illetve a segélyezési helyzet észlelését követő 5 munkanapon belül kell dönteni. Szociális támogatás adott évben a köztisztviselőnek többször is folyósítható, ha a folyósítás feltételeinek megfelelő helyzetbe kerül. A szociális támogatás egy évben legfeljebb 3 alkalommal adható. A szociális támogatást - a megítélő irat alapján - a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetője házipénztár útján készpénzben, vagy a kérelmező kérésére postai úton fizeti ki. A szociális támogatást, a megítélésétől számított 5 munkanapon belül kell kifizetni.


34


4.szakasz

4.3.19.2.8. Illetményelőleg A köztisztviselők, ügykezelők átmeneti anyagi gondjaik enyhítése érdekében illetményelőlegben részesíthetőek a személyi jövedelemadó törvény, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló mindenkor hatályos kormányrendelet alapján. Az illetményelőleg-keretet a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetője kezeli. Az előleg mértéke nem haladhatja meg a Hivatal éves béralapjának 3 %-át. Az illetményelőleg iránti kérelem a Kézikönyv mellékletét képező formanyomtatványon a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjéhez nyújtható be az abban megjelölt kötelezettség vállalásával. Az illetményelőleg – melynek összege legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse lehet – a köztisztviselő, ügykezelő részére évente csak egy alkalommal állapítható meg, feltéve, hogy az előzően felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette. Illetményelőleg felvételére az a köztisztviselő, ügykezelő jogosult, akinek közszolgálati jogviszonya a Hivatalnál több mint fél éve fennáll, kinevezése határozatlan időre szól, vagy határozott idejű kinevezéséből még legalább egy év hátra van. A kérelmet minden esetben az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójával véleményeztetni kell. Az illetményelőleg iránti kérelmekről a jegyző dönt, az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye, valamint a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjének tájékoztató adatai alapján. Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy azaz egyéb levonások mellett legfeljebb 6 hónap alatt levonható legyen és a levonás a havi nettó alapilletmény 33%-át ne haladja meg. Az illetményelőlegre kamatfizetési kötelezettséget előírni nem lehet. Nem részesíthető illetményelőlegben az a köztisztviselő, akinél a levonás nem biztosított (pl. szülési szabadság, GYES, fizetés nélküli szabadság, stb.). A szabályosan kitöltött és engedélyezett kérelem alapján az illetményelőleg kifizetése a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjének a feladata, a visszafizetés a Magyar Államkincstár illetmény-számfejtési körébe tartozik. Amennyiben a köztisztviselő, ügykezelő közszolgálati jogviszonya az illetményelőleg tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni. 4.3.19.2.9. Temetési segély A köztisztviselő részére hozzátartozójának halála esetén - kérelemre - temetési segély állapítható meg. A temetési segély mértéke - a köztisztviselő egyeneságbeli rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, az örökbefogadott és nevelt gyermeke, a házastársa, illetőleg élettársa halála esetén legfeljebb az illetményalap kétszerese, - a köztisztviselő testvére, a házas- illetve élettársának egyeneságbeli rokona, valamint a testvérének házastársa halála esetén legfeljebb az illetményalap összege. Más hozzátartozó elhalálozása esetén temetési segély nem folyósítható. A temetési segély iránti kérelmet a jegyző bírálja el és engedélyezi annak kifizetését.


35


4.szakasz

4.3.19.2.10. Egészségügyi támogatás A Hivatal köztisztviselői évenként – díjmentesen – egy alkalommal komplex egészségügyi szűrővizsgálaton jogosultak részt venni. A komplex egészségügyi szűrővizsgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a személyügyi vezető látja el. 4.3.19.2.11. Kulturális támogatás A köztisztviselő a Táncsics Mihály Művelődési Ház, valamint a Galéria ’13 Soroksár Kht. szolgáltatásainak térítésmentes igénybevételére jogosult.

4.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Iratmintatár 1-3.; 5-10.; 12-14.; 16-28. sorszám; Melléklettár 1-4.; 6. sz. melléklet; Függeléktár 1-4. sz. függelék


36


4.szakasz

5. Teljesítménymenedzselési rendszer 5.1. Tevékenység célja A teljesítménymenedzselési rendszer célja, hogy a köztisztviselők teljesítményének menedzselésén keresztül - járuljon hozzá a kerület fejlődéséhez, támogassa az önkormányzat és a hivatal stratégiai és éves kiemelt céljainak elérését, - biztosítsa a hivatal törvényes működését, miközben érdekhordozói számára érzékelhető módon szolgáltat, - támogassa a közigazgatási feladatok minőségi ellátásához szükséges tudás készségek, valamint az alkalmazást segítő viselkedés elemek és motiváltság meglétét, melynek keretét a hivatal etikai kódexe adja. 5.2. Fogalmi meghatározások A hivatal teljesítménymenedzselési rendszere három teljesítménymenedzselési típust foglal magában, amelyek egymással harmonizálnak a hivatal belső munkaerő piacához. Ezek működtetéséhez informatikai háttér kidolgozása támogatja. 5.2.1. Stratégiai munkakörök - 360º-os értékelés A 360º-os értékelés célja az önismeret, a kompetencia fejlesztése és ezen keresztül a munkahatékonyság támogatása. A 360º-os értékelés nem helyettesítheti az évenkénti vezetői értékelést. A 360º-os értékelési folyamat nem kapcsolódik az ösztönzési rendszerhez, ugyanakkor kitüntettet szerepe van a vertikális és a horizontális együttműködés fejlesztésében, az adott stratégiai munkakörben dolgozó köztisztviselő személyes fejlődésében. Más teljesítménymenedzselési rendszerrel azonosan itt is megjelenik az önértékelés, és a vezetői értékelés, de emellett a stratégiai munkakörben dolgozók köréből kiválasztottak, valamint minimum 2-3 közvetlen irányított munkatárs is részt vesz az értékelésben. A teljesítményértékelésre évente egy alkalommal, október hónapban anonim módon kerül sor, amelynek elemző összesítéséről az értékelt személyes visszacsatolást kap. A személyre vonatkoztató értékeléséből kiindulva lehetőség nyílik a stratégiai munkakörben dolgozók csapatszintű értékelésre, fejlesztésre. 5.2.2. Célorientált munkakörök - vezetők és további stratégiai munkakörben dolgozók SMART-olt teljesítménymenedzselési rendszere A SMART-olt teljesítménymenedzselési rendszer célja a munkahatékonyság, a kompetencia és az önismeret fejlesztése. A SMART-olt TMR három pillérből áll: a célkitűzésből, a célmegvalósító folyamat nyomon követéséből, valamint a célok megvalósításának értékeléséből. A SMART-olt TMR három pillére - a célkitűzés, általános teljesítményelvárások - a cél megvalósító folyamat nyomon követése - a célok teljesítésének és az általános elvárásoknak való megfelelés értékelése


37


4.szakasz

Első pillér: a célkitűzés, általános teljesítményelvárások A célkitűzés területei - az önkormányzat által meghatározott kiemelt fejlesztési célok, amelyek komplexitásuk alapján felölelhetnek több ágazatot, vagy egy-egy ágazat vonatkozásában jelölődhetnek ki, - az önkormányzat és bizottságainak munkáját támogató tevékenységek csoportjába tartozó kiemelt célok, - a hivatal stratégiáját megvalósítani hivatott cselekvési program, - jegyző által jóváhagyott, a különböző területek, szervezeti egységek hatékonyságát támogató kiemelt fejlesztési területek. Az éves teljesítménymenedzselési rendszerbe bevont célok SMART módszer alapján kerülnek rögzítésre. A SMART módszertan alkalmazásakor az alábbi eljárás elvárt: - A cél pontos meghatározása (S = Specify) - Minden célnak pontosan meghatározottnak kell lennie és tükröznie kell, hogy milyen feladatok fognak benne megjelenni. - A cél mérhetőségének a meghatározása (M = Measure) - Minden célnak mérhetőnek kell lenni, annak érdekében, hogy meg lehessen ítélni annak teljesítése megtörtént-e, vagy sem. - A cél egyeztetése (A = Agree) - A cél teljesítése egy folyamat, amely iránt elkötelezettséget kell vállalni. A célkitűző és a célt megvalósító között megállapodás szükséges a cél meghatározásában, súlyában, mérési módjában. Léteznek olyan célok, amelyek nem, vagy nem kizárólagosan vertikálisan jelennek meg, hanem végrehajtása során a horizontális együttműködés jellemző. Ebben az esetben az a személy, aki első számú felelőse a cél megvalósításának, köteles a célkitűzéssel egy időben egyeztetni a cél megvalósításában együttműködő partnereivel, egyetértésükről megbizonyosodva. - A cél realitása (R = Real) - A célnak reálisnak kell lennie, tehát csak olyan szabad kitűzni, amelynek megvalósítására a célt megvalósítónak közvetlen ráhatása van. - A cél időbeni behatárolása (T = Time) - A célnak a „mit” kérdés mellett a „meddig” kérdésre is választ kell adnia. A cél megvalósításának értékelése mellett standard módon megjelennek az adott munkakör kompetenciájába tartozó általános feladatellátás értékelése, továbbá az etikai kódexben megfogalmazott értékek szerinti cselekvés minősítése. Az általános feladatellátásba értendők mindazok, amelyek biztosítják a törvényes működést, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak ellátását, illetve az adott időszak általános működésében megjelenő speciális feladatokat. A célkitűzés területein belül megjelenő célok, feladatok, illetve az etikai kódexben megfogalmazott értékek szerinti cselekvés relatív súllyal bírnak, ami azt jelenti, hogy az adott célrendszeren belül, mely egy egésznek, azaz 100%-nak van értelmezve, mekkora fontosságot képviselnek. Az adott célrendszer teljesített értéke, az ezen belüli egyes célok teljesítési értékeinek súlyozott átlagaként kerül meghatározásra.


38


4.szakasz

Második pillér: a célmegvalósító folyamat nyomon követése A célmegvalósítás időszakában elengedhetetlen e folyamat nyomon követése, amelynek három fő jellemzője a folyamatosság, a kétirányúság és az informalitás. -

Folyamatos A teljesítmény nyomon követése egy folyamatos eljárás, amely azonban nem jelenti azt, hogy mindennap kell gyakorolni. A célmegvalósítónak teret és időt kell adni, hogy teljesíthessen. Tehát a „folyamatos” ebben az értelemben nem jelenti azt, hogy állandóan, hanem, hogy a megfelelő, illetve alkalmas időben. A folyamatosságnak szintén magában kell foglalnia egy rendszerességet annak biztosítása érdekében, hogy az összpontosítás fennmaradjon.

-

Kétirányú kommunikáció A teljesítmény nyomon követése és mérése a célmegvalósítást értékelő vezető felelőssége, azonban a folyamat aktív részvételt kíván mind a vezető, mind a munkatárs részéről. Amennyiben a célok kitűzése helyesen történt, a vezető és munkatársa közös célok elérése irányába halad és a folyamat nyomon követése mindkettőjük közös érdeke. A közös célok megvalósításának sikere érdekében a vezetőnek meg kell teremtenie a megfelelő atmoszférát ahhoz, hogy a munkatárs a céljai elérése terén tapasztalt bármilyen problémát felvethessen, és annak megbeszélését kezdeményezhesse. Együttesen meg kell határozniuk azokat az okokat, amelyek miatt a teljesítmény nincs a megfelelő szinten és azokat a módokat, ahogyan a teljesítményt javítani lehet.

-

Informális A teljesítmény nyomon követése egy informális folyamat, amely azt jelenti, hogy nincs egy speciális időpont megjelölve lefolytatására, nem igényel készülést, és a feltárt eredményeket nem rögzítik hivatalosan. A teljesítmény hatékony nyomon követése érdekében szükség van egy informális légkörre, amelyben a célmegvalósítást értékelő vezető és munkatársa szabadon megbeszélhetik a célok teljesítése terén való előrehaladást.

Harmadik pillér: a célok teljesítésének és az általános elvárásoknak való megfelelés értékelése Az értékelésre minden év november 30-ig kerül sor. Az értékelés alapja az érintett munkatárs önértékelése, amelyet az értékelő a megbeszélés előtt megismer. Ezt követően kerül sor az értékelő megbeszélésre. Az értékelés minden esetben követ szakmai és személyes kompetenciában fejlesztő célmeghatározás. Természetesen a célkitűző értékelő megbeszélésre nemcsak szakmailag, de emberileg is szükséges felkészülni. A teljesítményértékelő beszélgetés az alábbi elemekből épül: - a teljesítmény áttekintése, - a célok elérésének rögzítése, - a kategóriák szerinti teljesítmény-értékelés a célok teljesítése alapján, - az erősségek és a gyengeségek megállapítása, - tervezés a jövőre, vagyis a következő időszakra vonatkozó célok kitűzése.


39


4.szakasz

Az egyes célok, és az összteljesítmény értékelésére is négy kategória áll rendelkezésre. A Kiváló - Igen magas színvonalon, minimalizált erőforrások felhasználásával, jogszerűen, határidőben teljesült a cél. A célértékelés rendkívüli eredmény értékelésével zárult. B Jó - A célkitűzés teljesítése az elvárásoknak megfelelően, optimalizált erőforrások felhasználásával, jogszerűen, határidőt tartva, vagy abból az érdekhordozók számára nem érzékelhető módon megtörtént. A cél megvalósítása eredményes. C Közepes - A célkitűzés részben teljesült, annak teljesítésekor nem kellő hatékonyságú volt az erőforrás felhasználás, a feladat elvégzése részben eredményes értékelést kapott. D Nem megfelelő - A célkitűzés nem teljesült, eredménytelen a feladat elvégzése.

5.2.3. Feladatorientált munkakörök - a hivatal standard működtetését biztosító támogató munkakörök teljesítménymenedzselési rendszere A vezetői és a stratégiai munkakörökhöz hasonlóan a feladatorientált munkakörök teljesítménymenedzselésénél is cél a munkahatékonyság, a kompetencia és az önismeret fejlesztése. A teljesítménykritériumok a hivatal munkatársaitól elvárt általános értékek és magatartás együttese, amelyet az etikai kódex rögzít. Így a következő értékelési területek jelennek meg: - csapatmunka - elkötelezettség, lojalitás - humánum, emberség, tisztesség - felelősségvállalás - szakmai felkészültség - szolgáltatói kultúra

A teljesítménymenedzselés időszakában elengedhetetlen e teljesítmények nyomon követése, amelynek három fő jellemzője a folyamatosság, a kétirányúság és az informalitás, amely módszertanában azonos a célorientált munkaköröknél (1.2.2. – második pillér) alkalmazottakéval. A teljesítményértékelés módszertana megegyezik a célorientált munkaköröknél rögzítettekkel (1.2.2. – harmadik pillér). 5.4. Felhasználási útmutató Teljesítménymenedzselési kézikönyv tartalmazza.


40


4.szakasz

6. A teljesítménymenedzseléshez tartozó ösztönzés 6.1. A tevékenység célja Teljesítménymenedzselési rendszerben értékelt kiemelkedő személyes teljesítmények, erkölcsi és anyagi elismerése, példaértékével más munkatársak közvetett ösztönzése személyes minőségre. A nem megfelelő teljesítmény szankcionálása. 6.2. Fogalom meghatározás A munkatársak ösztönzése támogassa azon cselekvéseket, magatartásokat, amelyek érdemben járulnak hozzá a Hivatal kiemelt céljainak teljesítéséhez, a jogszerű, ügyfélorientált munkavégzéshez. 6.3. A tevékenység gyakorlata 6.3.1. Címadományozás A címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és a címzetes főmunkatársi címek adományozását a tartósan kiemelkedő munkavégzés, különösen a „kiválóan alkalmas” minősítés alapozza meg. A köztisztviselő, ügykezelő címadományozás esetén négyhavi helyi illetményalapra jogosult. Évente egy felsőfokú, és egy középfokú végzettségű köztisztviselő, ügykezelő részére adományozható. 6. 3.2. Soron kívüli előresorolás A köztisztviselő, ügykezelő várakozási idő lejárta előtti, soron kívüli előresorolását az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezheti, amelyről a személyzeti vezető előterjesztése alapján Polgármesteri Hivatal jegyzője dönt. Az előresorolásra különösen az alábbi feltételek fennállása esetén kerülhet sor: - az önként vállalt, legalább féléves képzési időszak alatt hasznosítható új ismeret megszerzése, illetve - a Polgármesteri Hivatalnál megszerzett, kiválóan alkalmas minősítés. A várakozási idő lejárta előtt, a fenti feltételek teljesülése esetén sem sorolható előre a köztisztviselő, ha jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A várakozási idő lejárta előtti előresorolás végrehajtásáról a személyzeti vezető gondoskodik. 6. 3.3. A köztisztviselő, ügykezelő kitüntetése A köztisztviselő, ügykezelő közszolgálati feladatának kimagasló teljesítése elismeréseként állami és miniszteri kitüntetésre terjeszthető elő, illetve részére „Közszolgálati Elismerő Oklevél” adományozható. 6. 3.4. „Az év közszolgálati dolgozója” - Arany, ezüst és bronz fokozatú elismerés Bronz fokozatú elismerés akkor adományozható a köztisztviselőnek és ügykezelőnek, ha az éves összteljesítményének értékelése három éves időintervallumon át legalább két alkalommal „A” kategóriájú, és legfeljebb egy alkalommal „B” kategóriájú. Ezüst fokozatú elismerés, akkor adományozható a köztisztviselőnek, ügykezelőnek, ha az éves összteljesítményének értékelése további három éves időintervallumon át legalább két alkalommal „A” kategóriájú, és legfeljebb egy alkalommal „B” kategóriájú.


41


4.szakasz

Arany fokozatú elismerés, akkor adományozható a köztisztviselőnek, ügykezelőnek, ha az éves összteljesítményének értékelése további három éves időintervallumon át „A” kategóriájú. A köztisztviselő, ügykezelő bronz fokozatú elismerés esetén egyhavi helyi illetményalapra, ezüst fokozatú elismerés esetén kéthavi helyi illetményalapra, arany fokozatú elismerés esetén háromhavi helyi illetményalapra jogosult. A kitüntetést a Köztisztviselői Napon kell átadni, évente 3 fő részére adományozható. A címadományozásról, soron kívüli előresorolásról, kitüntetések adományozásáról az osztályvezetők javaslata alapján, a jegyző és a polgármester dönt. Az osztályvezetők kitüntetését a személyzeti vezető kezdeményezi. 6.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz -


42


4.szakasz

7. Személyzetfejlesztés 7.1. A tevékenység célja A személyzetfejlesztés célja, hogy biztosítsa az egyensúlyt a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő jellemzői között „jelen időben” és a Polgármesteri Hivatal fejlődésével meghatározott követelmények között is. Ennek alapján kiszámíthatóan, szabályozott rend szerint megfelelően képzett, felkészült munkaerő álljon rendelkezésre a Polgármesteri Hivatal stratégiai céljainak megvalósításakor, és a mindennapi feladatok magas színvonalú végrehajtásakor. 7.2. Fogalmi meghatározások A személyzetfejlesztés magában foglalja a képzést és a pályakarrier gondozást. Tartalmát a Hivatal stratégiai céljai, a munkaerő minősége határozza meg. A Polgármesteri Hivatal képzési és továbbképzési rendszerének bátorítania kell a köztisztviselők, ügykezelők önképzését, szolgálnia kell az élethosszig tartó tanulás szervezeten belüli általánossá válását. A tudás, a tapasztalat, a szakismeret, a szervezeti magatartás, a szervezeti célokkal való azonosulás a szervezeti vagyon része. A kompetenciafejlesztés mellett (a képzési, továbbképzési rendszer biztosítja a munkaköri feladatok magasabb szintű ellátását szolgáló egyéni kompetenciák fejlesztését), lehetőség szerint támogatni lehet az egyéni karriercélokat. Rendszer-szintjén a Ktv-ben rögzített életpálya programot kiegészítő pályakarrier program bevezetése, a megújított teljesítménymenedzselési rendszer első két éves begyakorlása után lehetséges. A köztisztviselő, ügykezelő tudását az alábbi képzési típusok támogatják: - továbbképzés: A köztisztviselő, ügykezelő alkalmazásához megkívánt és jogszabályban vagy a munkáltató által a pályázati felhívásban, munkaköri leírásban, egyéb szabályzatban előírt iskolai alapképzettségen (szakképzettségen) kívüli minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely a köztisztviselő, ügykezelő feladatköre ellátásához szükséges. - iskolarendszerű továbbképzés: Közoktatásban magasabb iskolai végzettség, illetve második vagy további szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, a felsőoktatásban második vagy további alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés, amely hallgatói, illetve tanulói jogviszony alapján jön létre, függetlenül attól, hogy a tanulmányokat nappali, esti, levelező tagozaton vagy távoktatási formában végzik. - iskolarendszeren kívüli továbbképzés:  a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,  más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,  közigazgatási, illetve a köztisztviselő, ügykezelő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, ismereteket bővítő továbbképzés,  közigazgatási vezetőképzés, a vezetői utánpótlásként számításba vett köztisztviselő képzés keretében történő felkészítése a vezetői feladatokra  a hazai vagy külföldi ösztöndíj, tanulmányút, hazai vagy nemzetközi konferencia, tapasztalatcsere, képesség- és készségfejlesztő tréning,  a köztisztviselők Európai Uniós felkészítésével kapcsolatos továbbképzés,  vezető továbbképzés: vezető köztisztviselők szakmai, vezetési, szervezési, személyiségfejlesztő tárgykörű iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli Soroksár – Homo Regius

43






4.szakasz

képzése, továbbképzése, a nemzetközi közigazgatási programok keretében szervezett továbbképzések és tanulmányutak, idegen nyelvű képzés: a Polgármesteri Hivatal nemzetközi partnereivel és ügyfeleivel kapcsolatban álló munkakörökben az EU-s nyelvi szinteknek és készségeknek megfelelően. Számítástechnikai, informatikai ismeretek fejlesztése: az informatikai rendszerek biztonságos és munkahatékonyságot növelő tudás, készség fejlesztése.

Eseti továbbképzés alatt kell érteni azon oktatásokat, amelyek az éves oktatási-továbbképzési tervben nem szerepelnek, szükségessége azonban év közben felmerül. Megkülönböztetendő a kötelező (jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban elrendelt továbbképzés), valamint az önkéntes továbbképzés (minden olyan továbbképzés, amely nem tartozik a kötelező továbbképzés körébe, és amely elvégzésének vállalása a köztisztviselő személyes döntésén alapul). 7.3. A tevékenység gyakorlata 7.3.1. Tervezés A középtávú képzési stratégia készítése A középtávú képzési stratégia 3 éves időintervallumot ölel fel, a következő szempontok alapján: - A jövőbeni kihívások, feladatok ismeretében fel kell mérni, hogy a jelenlegi emberi erőforrás tudásszintje, ismerete mennyiben felel meg a jövőbeni feladatok elvárásainak. - Meg kell határozni a fejlesztendő vagy hiányzó ismeretek körét. - Mérlegelni kell, hogy a fejlesztendő vagy hiányzó ismeretek pótlása belső munkaerő képzésével vagy külső munkaerőpiacról való beszerzéssel hatékonyabb. - A középtávú képzési stratégiát a személyzeti vezető dolgozza ki, melyet a Polgármesteri Hivatal jegyzője hagy jóvá. Az éves oktatási-továbbképzési terv készítés szempontjai - az éves oktatási-továbbképzési tervnek igazodnia kell a középtávú képzési stratégia célkitűzéseihez, - az éves oktatási-továbbképzési terv összeállítása során figyelembe kell venni a szakterületi javaslatokat, valamint a szakmai ellenőrzések (belső minőségügyi felülvizsgálatok) során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében tett képzési javaslatokat. Az éves oktatási-továbbképzési terv tartalmazza az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli külső és belső, kötelező és önkéntes képzésekben részesülő köztisztviselők, ügykezelők körét, az adott képzés költségének kalkulációját, valamint a képzés szervezésért, végrehajtásért és nyilvántartásáért felelős szervezeti egység megnevezését és a képzés megvalósításának tervezett időpontját. Az éves továbbképzési tervet a személyzeti vezető a társosztályokkal együttműködve a tárgyévet megelőző év december 15-ig készíti el, amelyet a Polgármesteri Hivatal jegyzője hagy jóvá.


44


4.szakasz

7.3.2. Szervezés 7.3.2.1. Képzések szervezése A jogszabályokban előírt iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseket a személyzeti vezető az éves Oktatási-továbbképzési terv alapján szervezi, illetőleg koordinálja. A továbbképzések megszervezésekor szem előtt kell tartani a minőségi munkavégzés, szolgáltatás biztosítását. A továbbképzések a munkavégzéssel töltendő időt minél kisebb mértékben érintsék. A továbbképzésre kötelezettek köre A Polgármesteri Hivatal valamennyi köztisztviselője, ügykezelője jogosult részt venni az előmeneteléhez és szakszerű munkavégzéséhez szükséges képzésben, továbbképzésben, illetve köteles részt venni a központilag vagy a Polgármesteri Hivatal által előírt képzésben, továbbképzésben. A szakmai továbbképzésen résztvevőket az érintett szervezeti egység vezetője jelöli ki, illetve a szervezeti egység vezetőjének javaslatára a jegyző kötelezi. Esélyegyenlőség biztosítása A továbbképzésekre történő beiskolázás során, azonos feltételek (pl.: szakma, munkakör) megléte esetén nem szabad különbséget tenni életkor, nem, családi állapot, etnikainemzetiségi hovatartozás és egyéb szenzitív személyes jellemzők alapján. A munkáltató a rendelkezésre álló anyagi keret figyelembe vétele mellett biztosítja a képzéshez történő egyenlő hozzáférést. Képzés, továbbképzés támogatása A hivatal szakember szükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződés köthető. Elsősorban támogatott: a speciális szaktudást igénylő, az önkormányzati, hatósági munkában szükséges képesítés megszerzése. Támogatható az adott munkakörre elfogadott további szakképesítés megszerzése; olyan szakképesítés megszerzése, amelynek megfelelő munkakörben történő alkalmazása várható a köztisztviselőnek, ügykezelőnek a tanulmányok befejezését követően. Egyedi mérlegelés alapján egyéb szakképesítés megszerzésének támogatására is köthető szerződés. Ha köztisztviselő, ügykezelő olyan iskolai rendszerű képzésben vesz részt, amelyre tanulmányi szerződése nincs, a szabadidő a Mt. 115. § alapján biztosított. A szabadidő mértéke az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítandó meg. A köztisztviselőt ügykezelőt a szabadidőre eső illetménye megilleti. 7.3.2.2. Iskolarendszeren kívüli továbbképzések szervezése Külső képzések - Az előmenetelhez kapcsolódó képzések – a köztisztviselővel, ügykezelővel egyeztetett időpontban történő – ütemezése és megrendelése, a szervezővel való kapcsolattartás a személyzeti vezető feladata. - A szakmai ismereteket naprakész szinten tartó szakmai képzések (pl.: szakmai konferenciákon, előadásokon való részvétel) szervezésének folyamata:  az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja a képzés indokoltságát és kijelöli a résztvevőket.


45


4.szakasz

 a költségek fedezetéhez szükséges pénzügyi keret rendelkezésre állását a

-

személyzeti vezető igazolja.  A képzésen történő részvételt Polgármesteri Hivatal jegyzője engedélyezi.  A képzés, továbbképzés megvalósulását követően a megrendelés másolatát a számlához kell csatolni, amelynek teljesítésigazolását a személyzeti vezető végzi el. Vezető-továbbképzés és vezetőképzés:  A Polgármesteri Hivatal vezetői megbízással illetve kinevezéssel rendelkező köztisztviselői évenként egyszer részt vesznek a személyzeti vezető által szervezett vezető-továbbképzésen.  A folyamatos szervezetfejlesztés és a vezetőcserék feltételeinek megteremtése érdekében a vezető-utánpótlásként számításba vett köztisztviselők vezetőképző tanfolyamon való részvételét a Polgármesteri Hivatal – amennyiben a költségek fedezete rendelkezésre áll – biztosítja.  A vezető-továbbképzésben és a vezetőképzésben részt vevő köztisztviselők körét az éves továbbképzési terv tartalmazza.

Belső képzések - Szakmai képzések: a külső szakmai képzést nem igénylő, azonban a szakmai felkészültség fokozását szolgáló képzések szükség szerinti gyakorisággal történő megszervezése és megtartása az adott szervezeti egység vezetőjének felelőssége. A szakmai képzések szervezésére sort kell keríteni különösen:  nagyobb jogszabályi változások után az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében;  ha a szakmai ismeretek megújítása vagy egységes módszertan kialakítása szükséges;  ha a belső szabályozók ismeretének hiánya vagy nem egységes értelmezése miatt szükséges. -

Oktatások: a munkavédelmi, tűzvédelmi képzés évente egy alkalommal megvalósuló, valamennyi köztisztviselőt, ügykezelőt érintő megszervezéséért, az egyéb, eseti jellegű (pl.: munkába állás előtti) oktatás megszervezéséért a személyzeti vezető a felelős.

-

Ismeretmegújító képzések:  A munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott, hivatali jogalkalmazást végző munkakörökben a közigazgatási eljárás szabályairól évente legalább egyszer továbbképzést kell tartani, melynek megszervezéséért, végrehajtásáért, dokumentálásáért a jogtanácsos a felelős. A dokumentáció másolati példányát a személyzeti vezetőnek át kell adni.  A szervezeti felépítés és működés, valamint a közszolgálati jogviszony alapvető jellemzői tárgyában szükség szerint képzést kell tartani, melynek megszervezéséért, végrehajtásáért és dokumentálásáért a személyzeti vezető a felelős.

7.3.3. Végrehajtás A továbbképzés tartása Polgármesteri Hivatalon belül (belső továbbképzés) vagy külső szervezetnél (külső továbbképzés) történhet. Amennyiben az oktatás helyszíne a Polgármesteri Hivatal hivatali helyisége, a technikai feltételek biztosításáról a Gondnokság, valamint a személyzeti vezető gondoskodik. Soroksár – Homo Regius

46


4.szakasz

A Polgármesteri Hivatal az előadó személyének kiválasztása során a nagy szakmai tapasztalattal, felkészültséggel rendelkező, a változásokat ismerő szakemberek felkérésére törekszik. Az előadó a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője vagy külső szakember lehet. Az előadót – a szakmai vezetővel történt egyeztetést követően, a személyzeti vezető kéri fel a képzés megtartására. A képzések finanszírozása A Polgármesteri Hivatal támogathatja a köztisztviselőket, ügykezelőket egyéni karriercéljaik megvalósításában. A képzésre fordítható költségkeret és a képzési terv költségvonzatának összhangjáért a személyzeti vezető felelős. A képzés eredményességének mérése A továbbképzéseknek – amennyiben a képzés jellege ezt lehetővé teszi - számonkéréssel kell zárulnia, annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson az oktatás hatékonyságáról. 7.3.4. Dokumentálás A belső képzésen való részvételt jelenléti ívvel igazolni kell. A külső képzést oklevéllel, bizonyítvánnyal, vagy a részvételt bizonyító egyéb dokumentummal kell igazolni, s annak másolatát a személyzeti vezető részére a személyi anyaghoz való csatolás, illetve nyilvántartás céljából át kell adni. Kötelező szakmai továbbképzésen, konferencián részt vevő munkatárs a képzés megvalósulásától számított 1 héten belül köteles a megszerzett ismeretekről rövid, írásos tájékoztatót készíteni és azt közvetlen munkahelyi vezetőjének átadni. A közvetlen munkahelyi vezető köteles gondoskodni arról, hogy az új ismeretek, információk eljussanak valamennyi – a képzés témájával érintett – munkatárshoz. Amennyiben a kapott beszámolót a vezető a hivatali szintű publikálásra is érdemesnek tartja, azt megküldheti a személyzeti vezető részére. Kötelező továbbképzés elmulasztásának jogkövetkezményei A köztisztviselő, ügykezelő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben részt venni. A kötelező iskolai rendszerű továbbképzés költségeit a köztisztviselő, ügykezelő köteles a Polgármesteri Hivatal részére megtéríteni akkor, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a Ktv. 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Mentesül a költségek megtérítése alól a köztisztviselő, ügykezelő ha a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból – pl.: túlmunka elrendelése miatt – mulasztja el, illetve nem teljesíti. Nincs megtérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek, ügykezelőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést. A Polgármesteri Hivatal vezetőinek 2009. március 1-től, köztisztviselőinek 2010.január 1-től rendelkezniük kell közigazgatási versenyvizsgával. Azon köztisztviselőknek, akik 2007. július 15-én a Polgármesteri Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álltak a jogviszonyuk fenntartásához nem feltétel a közigazgatási versenyvizsga megléte. 7.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Iratmintatár 15. sorszám; Melléklettár 5. sz. melléklet


47


4.szakasz

8. Humán kontrolling 8.1. A tevékenység célja Nyomonkövesse a szervezeti kultúra váltás, majd fejlesztés eredményességét, a személyügyi gazdálkodás hatékonyságát a hivatal egészére és szervezeti egységeire bontva, mennyiségi és minőségi mutatókkal. 8.2. Fogalmi meghatározás A kontrolling az irányítási folyamat része, célértékek megvalósulásának elemzése, az eredmények és eltérések meghatározása, az eltérések okainak elemzése, értékelése, javaslatadás a szükséges intézkedésekre. 8.3. A tevékenység gyakorlata A hivatal szervezetfejlesztése, kialakuló, korszerű, személyügyi gazdálkodása feltételezi a stratégiai és operatív kontrolling meglétét. Ennek rendszere és adatbázisa, informatikai háttere kidolgozásra vár. 8.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz -


48


4.szakasz

9. Személyügyi kézikönyvben megjelenő humán tevékenység folyamatábrái 9.1. Humán folyamatcsoport blokkdiagramja

Start

Éves humánpolitikai terv készítése

Humán gazdálkodás

1

Szervezeti kultúra fejlesztése

Munkakörök gondozása

Operatív munkaerő gazdálkodás

TMR

Személyzet fejlesztés

Munkavállalói és munkáltatói kapcsolatok gondozása

2

Éves humánterv értékelése

3

Értékelés visszacsatolása az éves terv és stratégiai elvárásokhoz

Értékelés visszacsatolása a humán alrendszerbe

4

Szükséges korrekciók, fejlesztések elvégzése

Stop


49


4.szakasz

9.2. Szervezeti kultúra fejlesztése Start

Éves humán terv értelmezése; etikai kódex felülvizsgálata

Éves szervezeti kultúra vizsgálat

Szükséges a kívánatos értékek korrekciója?

N

I Érték aktualizálás célérték táblában

Éves szinten szervezeti kultúra fejlesztését támogató programok meghatározása

Programok megvalósítása

Programok értékelése

Visszacsatolás az éves humán terv értékelésbe

Stop


50


4.szakasz

9.3. Munkakörök gondozása Start

Munkaköri leltár, kompetenciák felülvizsgálata az éves terv és TMR alapján

Szükséges a munkakörök karbantartása?

N Stop

I Munkakörök bővítése, gazdagítása, megszüntetése, létrehozása

Érintettekkel egyeztetés a módosításokról

Megfelelő-e a végrehajtott változás?

N

N

N

I Munkaköri leírás rögzítése

Érintett munkatársnak átadása

Új, módosított kompetenciák begyakoroltatása

Az elvárásoknak megfelelő-e az új munkaköri leírás?

N

I Munkakörök beemelése az SzMSz-be

Stop Soroksár – Homo Regius

51


4.szakasz

9.4. Operatív munkaerő-gazdálkodás

Start

Éves létszámtervezés

N

Rendelkezésre áll-e a megfelelő létszám?

360º-os értékelők felkészítése

N

Külső, belső toborzás

Értékelés

1 Kiválasztás

Kinevezés

Az értékelés becsatolása a személyzetfejlesztésbe

Stop

Munkajogi feladatok ellátása

N

Beillesztés

Teljesítménycélok kitűzése

Mintavétellel humán audit

Teljesítménycélok nyomonkövetése Jogi biztonság működik-e?

N

N N Változatlanok-e a célok?

I 1

I Teljesítmény értékelése

N

2


52


4.szakasz

1

2

2

Információcsere a személyzetfejlesztéssel

Információcsere a munkakör karbantartással

Információk átadása ösztönzési rendszernek

N

Ösztönzési rendszer működtetése

3 N Korrekció nélkül működhet tovább a TMR és az ösztönzési rendszer?

I Éves munkaerő-gazdálkodás értékelése, szükséges korrekciók elvégzése

Stop


N

53


4.szakasz

9.5. Személyzetfejlesztés

Start

Éves tervből, humán alrendszerekből bejövő információk elemzése

1

Pályakarrier program gondozása

N

N

N

Képzések gondozása

Pályakarrier program készítése, aktualizálása

N

Karrier programban lévők személyes és csoportos gondozása

N

Elvárásoknak megfelelően működike a program?

I Pályakarrier program értékelése, korrekciók

Éves képzési terv elkészítése

Szükséges képzések rendelkezésre állásának biztosítása

Képzésen való részvétel biztosítása

Képzés hatékonyságának értékelése

1

Stop


54


4.szakasz

1

2

N

Elvárásoknak megfelelő volt-e a képzés minősége?

Hallgató eleget tette képzési kötelezettségének?

I

N

Képző cég adatbankba helyezése

I

3

Információ átadása TMR-be

Stop

Éves képzési terv értékelése

Stop


55


4.szakasz

10. Záró rendelkezések A Kézikönyvben foglaltakat a Polgármesteri Hivatal valamennyi köztisztviselőjével, ügykezelőjével dokumentáltan ismertetni kell. A Kézikönyv 2010. január 1-jén lép hatályba.


56

PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére

Recommend Documents