Pedagógiai Program 2013 Terézvárosi Önkormányzat Óvodája 1063 Bp. Munkácsy M.u.10 OM azonosító:034342
2013.
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ ......................................................................................................................... 4 Intézményi adatlap............................................................................................................... 6 II. Pedagógiai alapelveink és pedagógiai értékeink ........................................ 9 2.1. Pedagógiai alapelveink: gyermekkép ..................................................................... 9 2.2 Óvodakép ....................................................................................................................... 11 III. Óvodai Nevelés .............................................................................................................. 13 3.1. Óvodánk nevelési célja. .......................................................................................... 13 3.2. Az óvodai nevelés feladata ...................................................................................... 15 3.2.1. Az egészséges életmódra nevelés .................................................................. 15 3.2.1.1. A gyermekek gondozása ........................................................................... 15 3.2.1.2. Testi nevelés. .............................................................................................. 16 3.2.1.3. Egészségvédelem edzés ........................................................................... 17 3.2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció. .................................................................. 20 3.2.2.1. Napirend ...................................................................................................... 21 3.2.2.2. Szokás - szabályrendszer ........................................................................ 22 3.2.2.3. Társas kapcsolatok. ................................................................................. 23 3.2.2.4. Ismétlődő tevékenység megszervezése. ............................................... 24 3.2.2.5. Személyes példamutatás óvodapeagógusi modell. .......................... 25 3.2.2.6. Óvodánk csoportszerkezete .................................................................... 26 3.2.3. Anyanyelvi nevelés ............................................................................................. 26 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei .................................................................. 27 4.1. Óvodánk személyi feltételei: ................................................................................... 27 4.2. Óvodánk tárgyi feltételei .......................................................................................... 28 4.2.1. Óvodánknak, - a program céljához rendelt- eszközrendszere ............ 29 4.3. Az óvodai élet megszervezése ................................................................................. 30 4.3.1. A napirend: .......................................................................................................... 30 4.3.2. A heti rend ............................................................................................................ 32 4.3.3. Az óvodai nevelés tervezése ............................................................................ 32 4.3.4. Egyéni fejlődés megismerése és egyéni fejlesztés meghatározása (mérés, értékelés) ............................................................................................................ 33 4.3.5. Szolgáltatások ..................................................................................................... 33 4.3.6. Az óvoda kapcsolatai......................................................................................... 33 4.3.6.1. Együttműködés a gyermekkel: .............................................................. 34 4.3.6.2. Együttműködés a szülőkkel.................................................................... 34 4.3.6.3. Együttműködés a gyermekvédelem területén ................................... 35 4.3.6.4. Együttműködés a fenntartóval .............................................................. 35 4.3.6.5. Együttműködés a kerületi oktatási intézményekkel ...................... 36 4.3.6.6. Együttműködés a bölcsődékkel:............................................................ 36 4.3.7. Átmenetek kezelése (óvodába lépés, iskolába lépés) .............................. 36 4.3.7.1. A beszoktatás rendszere. ......................................................................... 36 4.3.7.2. Óvoda iskola átmenet ............................................................................... 38 V. Az óvodai élettevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ............. 38 5.1. A játék............................................................................................................................ 39 5.1.1. Barkácsolás.......................................................................................................... 42 5.2. Verselés, mesélés ....................................................................................................... 43
2013
2
5.3. Ének,zene, énekes játék, gyermektánc ............................................................. 47 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ............................................................... 49 5.5. A mozgás....................................................................................................................... 51 5.6. A külső világ tevékeny megismerése ................................................................... 55 5.6.1. Óvodai hagyományok ....................................................................................... 57 5.7. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................ 58 5.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás ............................................................. 60 5.9.Az óvoda sajátos feladatai: (Esélyegyenlőség biztosításának feladatai) 62 5.9.1. Kiemelt gondoskodás igénylő sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyerekek óvodai ellátása. .......................................................... 62 5.9.2. Különleges gondoskodást igénylő:hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, a fejlődés segítése. ........................................................... 64 6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................ 66 7. Óvodánk pedagógiai programjának értékelése .................................................... 67 ZÁRADÉK .............................................................................................................................. 69
2013
3
I. BEVEZETŐ Helyi nevelési programunkat önálló és a (Komplex prevenciós program) elemeinek adaptációjából 1996-ban készítettük el, és 1998-ban vezettük be teljes körűen A programmódosítást a törvényi változások tették szükségessé( a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 229/2012 (VIII.31) EMMI rendelet, a 229/2012 (VIII.28) kormányrendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról valamint a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról). A felgyorsult századelő, a rohamos változások, a modern élet hatásai feladattá teszik a gyermekek óvását, védését. Egyre nagyobb felelősséget jelent a szülők és az óvodapedagógusok részéről megőrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezni őket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. 2007 szeptemberétől új profillal bővült intézményünk. Óvodánkban megkezdte működését a logopédiai csoport, és egyben csoportjainkba spontán illetve irányítottan integráljuk azokat a gyermekeket, akiknél a beszédfejlődés különböző mértékben akadályozott, ezért különös védelemre, ellátásra fejlesztésre szorulnak. (SNI) A feladatbővülés integrálja a program legfontosabb három pillérét a játékot, a mozgásfejlesztést (a hozzákapcsolódó képesség és készségfejlesztést) valamint az anyanyelvi nevelést (meséken alapuló projektek, drámajáték. Programunkkal tudatosan befolyásoljuk a gyermek személyiségének kibontakoztatását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, és a családok értékrendjének sokféleségére. Óvodánk biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, boldog óvodás éveket, melynek alapja a harmonikus személyiség fejlesztés, a képességek készségek kibontakoztatása a sikeres későbbi életszakaszok megalapozása. Minden törekvésünk arra irányul, hogy a gyermekeket, értő szerető és segítő közösség vegye körül, és teljes elfogadás mellett fejlődhessenek, egyéni élet és érési tempójukban. Őrizzük az óvodai élet hagyományait, (játékelv, naposság) ugyanakkor innovációval (projektfejlesztés, pedagógiai gyakorlat elemzése, együttműködés fejlesztése a szülőkel) folyamatosan fejlesztjük pedagógiai gyakorlatunkat Fontos számunkra minden gyermek egyéni értékének a kibontakoztatása, a hátrányok kompenzálása az esélyegyenlőség megvalósulása a tehetségkutatás és tehetséggondozás, valamint a prevenció. Valljuk, hogy egyetlen gyermek sem kerülhet későbbi élete során hátrányos helyzetbe adottságainak eltérése, képességeinek, lassúbb fejlődési üteme miatt. Tudatosan vállaljuk fel, hogy a mai rohanó világban a szülőknek valódi segítői leszünk, óvodai nevelésünk, a gyermeken keresztül, minden család felé tudatos értékközvetítés, és biztos támasz kíván lenni.
2013
4
A gyermeki jogok tiszteletben tartása mellett: biztonságot szeretetteljes légkört bizalommal teli környezetet nyugalmat törődő gondoskodást egyenlő hozzáférést fejlődésének támogatását az önállóság kibontakozásának erősítését az egyéni értékek felszínre hozásának lehetőségét a beilleszkedéshez szükséges érzelmi tulajdonságok megerősítését együttműködést, és partnerséget. a sajátos problémákra válaszoló különös törődést kívánunk adni.
2013
5
Intézményi adatlap
1. A költségvetési szerv neve: Terézvárosi Önkormányzat Óvodája 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 10. A rövidített neve: Munkácsy 10. Óvoda 2. A költségvetési szerv székhelye: 1062 Budapest, Munkácsy Mihály u. 10. 3. A költségvetési szerv telephelye: 1063 Budapest, Lendvay u. 7. (játszókert, és a hozzá tartozó „B” épület) 4. A költségvetési szerv fenntartója: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata A fenntartó székhelye: 1067 Budapest, Eötvös utca 3. 5. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermekek óvodai nevelése logopédiai csoportban (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 24. §; és 30. § (2) szerint) 6. A költségvetési szerv OM azonosító száma: 034342 7. A költségvetési szerv jogállása: jogi személy 8. A költségvetési szerv típusa: - tevékenységének jellege szerint: közszolgáltató - közszolgáltató szerv fajtája szerint: közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő 9. A költségvetési szerv, mint közoktatási intézmény típusa: óvoda (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. § (1) a) szerint) 10. A költségvetési szerv tagozata: sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek ellátása 11.
A költségvetési szerv tevékenységei, feladatai:
A) alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Közokt. tv.) 24. §- a szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig – e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – nevelő
2013
6
intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, amely a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a szülői igényeknek megfelelően ellátja - a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott nevelési és a sajátos nevelési igényű (SNI) (beszédfogyatékos) gyermekek speciális fejlesztését szolgáló, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján készített program szerint működik. TEÁOR szám: Szakágazat:
8510
Iskolai előkészítő oktatás
851020 Óvodai nevelés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítésének támogatása; szakmai és informatikai fejlesztési feladatok;
Szakfeladat
851000
Szakfeladat:
851011
Szakfeladat
851012
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása* Sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek ellátása, - akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével, - továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek
TEÁOR szám: Szakfeladat:
5629
Egyéb vendéglátás
562912
Szakfeladat: Szakfeladat:
562917 910121
Óvodai intézményi étkeztetés - óvodában szervezett kedvezményes étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
*Sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek ellátása a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján; valamint integráltan a
2013
7
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével, továbbá akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. B) Kiegészítő tevékenysége: C) Kisegítő tevékenysége: D) Vállalkozási tevékenysége: 12. A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban a körzetében a - Andrássy út 50-112., Bajza u. 42-58., Bajza 35., Lendvay 1-9., Munkácsy 8-12., Aradi u. 7-69., Teréz krt. 17-21.- utcák által határolt területen - lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, továbbá az óvoda körzetében dolgozó szülők 3-7 éves gyermekeinek óvodai nevelésére, napközbeni ellátására vonatkozik. Ezt meghaladóan a sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos gyermekek) ellátását szegregált és/vagy integrált formában szervezi meg az intézmény a mindenkori létszámok és a gyermekek egyéni szükségletei, integrálhatóságuk figyelembe vételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjaiba a helyi igények kielégítését követően lakóhelyétől függetlenül bármely, az országos szakértői bizottság által javasolt gyermek felvehető. 13. A költségvetési szervbe/intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 106 fő; ebből logopédiai csoportba felvehető létszám: 12 fő ebből integráltan: 4 fő 14. A költségvetési szerv gyermekcsoportjainak száma: 5 15. A költségvetési szerv gazdálkodással összefüggő jogosítványai:: Önállóan működő költségvetési szerv. Együttműködési megállapodásban meghatározott, - és az intézmény számára engedélyezett - gazdálkodási feladatokat az irányító szerv kijelölése alapján - Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, - a Költségvetési és Intézménygazdálkodási Főosztálya látja el. 16. A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon: Ingatlan: A Budapest VI. kerület, Munkácsy Mihály u. 10. sz. alatt fekvő 28.359 helyrajzi számú felépítményes ingatlanon nyilvántartott 648,35 m2 helyiségcsoport. A Budapest VI. kerület, Lendvay u. 7. sz. alatt nyíló játszókert és a rajta álló 47,21 m2 alapterületű „B” épület, melyek használati joga az óvodát illeti meg. 17. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezésének joga: A vagyon feletti rendelkezés jogát a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének a 25/2004. (V. 25.) vagyonrendelete szabályozza.
2013
8
A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott (megbízott vezető), akit nyilvános pályázat útján az irányító szerv - Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete – bíz meg. A vezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 18. A költségvetési szerv képviselete: Az intézmény képviseletét az intézmény vezetője jogosult ellátni. E jogkörét esetenként, illetve meghatározott ügycsoportok vonatkozásában az intézmény közalkalmazottaira átruházhatja, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítettek szerint. 19. A költségvetési szerv intézményegységgel, tagintézménnyel nem rendelkezik. 20. A költségvetési szerv megszűnése a nyilvántartásból való törléssel - a törlés napján - következik be. 21. A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét, illetve a nyilvántartásból való törlését az alapító szerv kérelmezi a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán.
II. Pedagógiai alapelveink: gyermekképünk, pedagógiai értékeink óvodaképünk
2.1. Pedagógiai alapelveink: gyermekkép Az óvodás gyermek alakuló személyisége, természetes módon kezeli az egyenlőséget gyermek és gyermek között ezt az egyensúlyt pedagógiai alapelvünk támogatja, biztosítva ez által az egyenlő hozzáférést, a társadalom esélyegyenlősséggel kapcsolatos előítéleteinek lebontását. Alapelvünk inklúziós-szemlélet, az integrációs gyakorlat. Az érzelmi biztonságra alapozott szocializáció fenntartja a természetességet, erősíti az elfogadást és a toleranciát. A fejlődő gyermek számára az elsődleges érzelmi biztonság megteremtésén túl, a legfontosabb, hogy egyediségét a környezete elfogadja, és számára észrevétlenül kapja meg azt a támogatást, amely fejlődését segíti. Az elvárások igazodnak a gyermek fejlődéséhez, a fejlesztés azon a területen valósul meg ahol az szükséges, a fejlesztés nem terheli túl a gyermekeket Intézményünk nevelési rendszerében alapelvként értelmezzük a gyermekek személyiségének formálásában a környezet tiszteletére, védelmére, valamint károkozás nélküli átalakítására való nevelést. Alapelvünk: a szeretetkapcsolat alapján túl, a beszéltető környezet, a játék, a mozgás, a képzeleti működés, a fantázia a kreativitás támogatása, amely megszabja a tevékenységek irányát.
2013
9
Alapelvünk, a gyermeki kíváncsiság ébrentartása, amely motorja az óvodai életnek, ehhez rendeljük a feltételeket, mind pedagógiai mind tárgyi szempontból. Alapelvünk: minden gyermekben van egyedi érték, személyisége bír erőségekkel, az óvoda akkor teljesíti jól küldetését, ha az óvodáskor végére ezek az erősségek valamennyi gyermek számára kiindulást jelentenek az iskolai évekre. Pedagógiai gyakorlatunkban az alábbiakat hangsúlyozzuk: o Egyéni értékek kibontását, a közösségi életre való felkészítést Az óvodai nevelésben az életkori, szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett, az ember egyediségére irányul a figyelem. 3-7 éves korban intenzív én fejlődés szakaszában kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniség támogatása. Az óvodáskor végére jut el a gyermek, az egyéni érdek elsődlegességétől az együttműködésig, a társak szükségleteinek, igényeinek, szándékainak megértéséig. Az egyéni értékek kibontására irányuló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre. Az egyéni értékek kibontása kiemelt fontossággal tekint a gyermekek megismerésére az óvodába lépéstől kezdve az erősségek és esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítésére (képességek részképességek elemzése) A gyermekek eltérő egyéni szükségleteinek figyelembevételére. A személyesség biztosítására, a gyermekek munkáinak, személyes tárgyaik gondozásában. Az óvodai életben a gyermek a szocializáció újabb minőséget éli át. A szociális tér kitágul. A kortársak és az óvoda dolgozói jelzésekkel értékeléseikkel alakítják a gyermek önmagáról kialakított képét. A gyermek megtanulja az együttélés szabályait a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A jó közérzet növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a gyermeket a társai felé. Az érzelmi kötés, a kortársak szociális vonzereje késztet mintakövetésre.
2013
10
„ A nevelésnek az a feladata, hogy a kérdezést leküzdhetetlen szokásunkká tegye.” (Örkény István)
természetes
2.2Pedagógiai értékeink: óvodakép Pedagógiai értékünknek tekintjük, a környezetünkbe élő családok igényeinek és elvárásainak való megfelelést. Intézményünk Budapest belvárosának zöldövezeti részén található, modern épület, egyedüli a kerületben, amely óvodai funkcióra épült. Feltételeink mind tárgyi mind szakmai tekintetben biztosítják, hogy a belvárosi gyermekek, és ez által a kisgyermekes családok, megfelelő környezetet, és programot találjanak intézményünkben az óvodás évek alatt. Igényeiket és elvárásaikat figyelembe véve hangsúlyozott az egészségnevelés az egészségkultúra, a környezetvédelem kultúrája, a mozgásfejlesztés, a mozgás életvitelt megalapozó rendszere, valamint a beszéd, a kommunikáció, az önkifejezés, és a kreativitás fejlesztése. Pedagógiai értékünk a befogadás Óvodánk inkubátorként fogad be minden kisgyermeket és egyéni fejlődésének megfelelő módon támogatja testi szociális értelmi érését segíti az önazonosság megőrzését, biztosítja az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Különös gondoskodást nyújt a beszédfejlődésben súlyosan akadályozott kisgyermekek számára. Pedagógiai értékünk az érzelmi nevelés és szocializáció Amikor megfogalmazzuk, hogy intézményünk nevelési vezérfonala az érzelmi nevelés, akkor a szeretetteljes megnyugtató családias légkör biztosításán túl, gondolunk a szorongásoldásra, az agresszió kezelésére, a kommunikációs készség fejlesztésére, az empátia a tolerancia erősítésére, melyek a személyiségben kialakuló önismeret, öntudat egészséges fejlődését segítik és egy önmagával elégedett életpályát, alapoznak. Pedagógiai értéknek tekintjük a homogén csoportszervezést Csoportjaink szervezési elve a homogenitás, vagyis a közel azonos életkorú gyermekek közössége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek csoportok három-négy, évig állandóak maradnak. Pedagógiai értékünk, a kiemelt gondoskodást, és különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása Logopédiai csoportunk a speciális feltételek mellett bekerülő gyermekek számára állapotuknak megfelelően intenzív fejlesztési szakaszt biztosít egy csoportban, ahonnan az iskolába lépés előtt valamennyien integrálódhatnak az utolsó évre. Az egyéni értékek kibontakoztatása programunk gyermekközpontúságát jelképezi. A nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs légkör, a mozgás, a játék, a változatos tevékenység, az egyéni differenciált bánásmód biztosítja az örömteli óvodai
2013
11
éveket, melyek alatt a gyermek számára észrevétlenül alakulnak fejlődnek későbbi sikeres életéhez szükséges képességei-készségei. Pedagógiai értékünk kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek későbbi sikeres életpályát alapoznak. (anyanyelvi kompetencia, szociális életviteli, és környezeti kompetencia, érzelmi erkölcsi kompetencia, értelmi kompetencia.) Pedagógiai értékünk, az elfogadás a befogadás és a nyitottság,
A pedagógiai környezet biztosítja a gyermekszereteten alapuló elfogadást, a gyermek megbecsülését, és azt hogy a gyermeket bizalom veszi körül.
A befogadás, esélyegyenlőséget, természetes és irányított integrációt jelent különös tekintettel a különös bánásmódot igénylő hátrányos helyzetű és a beszédfejlődésben súlyosan akadályozott gyermekek számára. o A nyitottság: a pedagógusok toleránsak a gyermekek a szülők, a családok felé, megpróbálják átérezni helyzetüket és keresik a kapcsolatot a gyermekek érdekében. Ismerik a családok szükségleteit, évente megkérdezik a szülőket Elfogadják a családok értékrendjét és véleményét az óvodai nevelésről Bevonják a szülőket az óvodai életbe, támogatást adnak a családi neveléshez. Különös törődéssel fordulnak a sajátos nevelési igényű gyermekek szülei felé, számukra támaszt, segítséget adnak a neveléssel összefüggésben. A családok közreműködésével kapcsolatot keresnek az idősebbek a nagyszülők nemzedékével, a hagyományok ápolásának kereti között. o Az óvodai tevékenységi rendszer 2o-25 fős csoportban a gyermekek kis-létszámú mikroközösségeinek létrejöttét biztosítja, amelyek ideális teret jelentenek a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenység kialakulásához. A szabad játék lehetősége a szocializáció szempontjából a legnagyobb jelentőségű. A játékszabadsága és a gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését. Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek, amelyek az óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő érzelmi aktivitást is magukba foglalják. A gyermekek természetes életterében zajló és szervezendő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést.
2013
12
A tevékenységi rendszer elemei: A játék A mozgás A zene, Mese-vers A külső világ megismerésének tevékenységei. (környezeti nevelés, matematikai tapasztalatok) Pedagógiai értékük a családok bevonása az óvodai életbe. Óvodába lépés előkészítése nyílt napok bemutatkozó anyagok, bemutatkozó értekezletek szervezése az új óvodásoknak és szüleiknek. Kapcsolatok kialakítása szülő-óvónő között (beiratkozás utáni első személyes beszélgetés megszervezése) Az óvodai élet rendszerének megismertetése, vállalások megismerése (szülő-óvoda) (házirend napirend, szokásrend megismerése) Az együttműködés elindítása (beszoktatási protokoll végrehajtása) Együttműködési formák kialakítása a kommunikáció rendszerének kialakítása. Az óvodapedagógusok folyamatosan erősítik a szülőket az együttműködésben, mintát adva a közösen végezhető tevékenységekre, játékra. Erősítik a szülői felelősséget, támogatják a családi nevelést a problémák megoldását. Az óvodai hagyományok rendszerében segítik a családokon belüli nemzedéki összetartozást, a kisközösségi élet kialakulását, a hagyományok erősödését. Óvoda-iskola átmenet előkészítése a családi nevelés támogatása. III. Óvodai Nevelés
3.1. Óvodánk nevelési célja. A 3-7 éves gyermek személyiségfejlesztése sajátosságainak szem előtt tartásával:
életkori
és
egyéni
egészséges, harmonikus személyiség fejlesztése Testi-érzelmi- szociális-értelmi érettség alakítása, az egyéni személyiségjellemzőknek megfelelően.
2013
13
Adekvát és rendszeres életritmus kialakítása, működtetése a gyermek számára biztonságot nyújtó, megalapozott és következetes, ám differenciáltan kezelt szokásrendszer által. A testi fejlődés támogatása az egészségnevelés és a mozgás, mozgásfejesítés eszközeivel. Nyelvi kifejezőkészség megalapozása. Az anyanyelv elsajátításának segítése. Komplex nevelés, mely a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartására és kielégítésére, a kreativitás előtérbe helyezésére, és a kompetencia érzés kialakítására fenntartására törekszik. Játékba integrált cselekvéses tanulás, melynek révén az ismeretek tapasztalatokon keresztül történő megszerzése a cél. Megteremtve ezáltal azt a lehetőséget, hogy a gyermekjátékon, művészeteken, alkotómunkán saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére a tanulás örömének átélésére. A tágabb és szűkebb környezete közvetlen tapasztalati úton történő megismertetésével cél, hogy a gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne, ezáltal történjen a környezettudatos viselkedés megalapozása. sikeres, a közösségi élethez szükséges szociális integráció az önálló, ugyanakkor együttműködésre képes szociális fejlettség elérése az egyéni személyiségjellemzőknek megfelelően. A családokkal való együttműködés kooperáció, partnerség megalapozása, működtetése a folyamatos párbeszéd feltételeinek biztosítása a gyermekek beilleszkedésének segítése érdekében. Az óvodai környezet biztonságot, nyugalmat biztosít a gyermekeket körülvevő felnőttek óvónők, dajkák természetes támaszt, ha kell, társat jelentenek a gyermek számára. Egyéni differenciált bánásmóddal a gyermek személyes igényeinek biztosítása Az óvoda közösségformáló szerepe által törekedjen arra, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben, váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is képes legyen az érvényesülésre. .
2013
14
Integráció differenciált bánásmód inklúziós szemlélettel a különös gondoskodást igénylő gyermekek számára o Egyéni differenciált bánásmód és fejlesztés különös gondoskodással megfelelő területeken és módokon szakemberek együttműködésével, elfogadó környezetben. A pedagógiai környezet a másság elfogadását és a toleranciát biztosítja.
3.2. Az óvodai nevelés feladata
3.2.1. Az egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés elvei: A testi-lelki egészség alapvető feltételeinek biztosítása a gyermek komfortérzetének kielégítése, differenciálás eszközrendszerével Optimális, a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő óvodai életritmus és egészséges életvitel kialakítása. A rendszeres tevékenységek biztosításával a testi és szellemi fejlődés feltételeinek megteremtése. Az egészséges életmódra nevelés területei: Gondozás Testi nevelés Egészségvédelem-edzés 3.2.1.1. A gyermekek gondozása A gondozás magában foglalja azon személyes szükségletek kielégítését, amely a gyermek testi-lelki fejlődését biztosítja. A gondozás célja hogy személyes törődést biztosítson a különböző fejlettségi fokon álló gyermekek számára szükségleteiknek megfelelően az önálló életvitelhez kapcsolódó tevékenységek (testápolás, egészség megőrzés, önkiszolgálás) kialakításának későbbi automatizálásának segítése.) A gondozás területe adja az elsődleges érzelmi kötődés kialakítását gyermek és óvónő között. A gondozás feladataiban a felnőtt (óvónő dajka) cselekvően segíti a napi élethez szükséges önellátás alakulását, mely óvodáskor végére automatikussá válik. A komfort érzet akkor alakítható, ha a gyermekben nincs szorongás és szükségleteit ki tudja fejezni, ezért a gondozás során a legfontosabb feladat a szorongásoldás, amelyhez körültekintő kommunikáció és metakommunikáció kell, hogy társuljon, amely azonos módon támogató
2013
15
kell, legyen mind az óvónő, mind a dajka részéről (az óvoda valamennyi alkalmazottja részéről). Az önellátáshoz szükséges eszközöket, meg kell ismertetni a gyermekkel azok használatát segíteni, kell. A gondozás az óvodás évek alatt végig kíséri az önállósulást, segítve, támogatva azt. A gondozás folyamatosan jelen van az óvodai életben, fontos a szerepe az egyéni igénynívó kialakításában. A gondozás, csak differenciáltan egyénre szólóan történhet, különös tekintettel az SNI gyermekeknél. 3.2.1.2. Testi nevelés. A testi nevelés gyermek egyéni, testi szükségletének (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítése, a gyermek egészségének testi épségének védelme edzése. Célunk: személyes törődéssel optimális feltételek megteremtésével, a testi fejlődés szükségleteinek kielégítése. Feltételeink, napirendünk megteremti a lehetőséget a mindennapos levegőzésre. A termekben, és a kertben egész év folyamán lehetőség van biztonságos környezetbe való mozgásra. A feltételeket a különböző mozgásformák gyakorlására a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulására a megfelelő terhelésre, az aktivitási szintek változtathatóságával tesszük még biztonságosabbá a gyermekek számára. A rendszeres örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására vezetjük rá, a gyermekeket, mintát adva ezzel a szülőknek is. 3.2.1.2.1. A pihenés és alvás rendszere: A nyugodt elalváshoz és pihenéshez szükséges feltételeket, úgy alakítjuk, hogy valamennyi csoportban megteremtjük. Így az ágyak mérete, a pihenést megelőző mese, vagy halk zene is a rendszerhez tartozó. A szülőket tájékoztatjuk a pihenés élettani szerepéről, a napi rutin kialakításának fontosságáról. A gyermekeket egyéni szükségleteik szerint nyugtatják meg az óvónők, és így alakítják ki a relaxálás képességét. A pihenni nem tudó gyerekeket (a szülőkkel való egyeztetés után) játszócsoportba foglalkoztatjuk a pihenési idő alatt.
3.2.1.2.2. Egészséges táplálkozás Az étkezést a korszerű táplálkozás elvei alapján közétkeztetés igénybevételével biztosítjuk óvodánkban, mint az egészséges életmód megalapozásának egyik pillérét. Lehetőséget teremtünk ezáltal arra, hogy a gyermek a közösségben megismerkedjen a különböző számára eddig ismeretlen ételek ízével, ízesítési módjával. Az étkezés változatos, tartalmazza
2013
16
mindazon normákat, amelyek a kisgyermekek étkeztetésével kapcsolatban vannak. Az étkezésnél csak az egyéni szükségletek a mérvadóak. Feladatunk, hogy a szülői együttműködést elnyerjük és elérjük, hogy a gyerekek elkerüljék az egyoldalú táplálkozás csapdáját. Külön figyelmet fordítunk, hogy az étkezések között megfelelő idő teljen el, ezzel is támogatjuk az élettani folyamatok rutinszerű működésének kialakulását. Napirendünkben biztosítjuk a megfelelő időt valamennyi étkezésre. Étkező készleteink minden kisgyermek számára lehetővé teszik a kulturált étkezési szokások elsajátításának lehetőségét, amely különösen fontos a szociális hátránnyal küzdő gyermekeknél. Az étkezéshez szükséges mozgások elsajátítását egyénileg és differenciáltan segítjük. Az étkezések alatt törekszünk a jókedvű derűs légkör fenntartására. 3.2.1.3. Egészségvédelem edzés Cél: Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása. Személyes törődéssel, példamutatással az optimális feltételek megteremtésével az egészséges életmódot alapozó szokások kialakítása, későbbi automatizálása. Feltételeinkkel, az egészséges életvitel szokásaival minőségi különbséget mutatva, mintát adunk minden gyermek számára, amelyek későbbi életszakaszaikban alapvető igényként jelenhetnek meg Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok elsajátítatására betartására a személyes higiénia eszközök használatát, folyamatosan tanítjuk. (pl. folyamatos kézmosásra szoktatás, papírtörölköző, papír zsebkendő használata.) Az őszi tavaszi időszakban a gyerekeknek is tanítjuk azt, hogy könyökhajlatba köhögjenek, vagy tüsszentsenek, illetve azt, hogy orrfújás után azonnal mossanak kezet. A szülőket tájékoztatjuk arról, hogy reggel a csoportba érkezés előtt szoktassák a gyerekeket a kézmosásra. A higiénés körülményeket különös gondossággal napról napra biztosítjuk. (mosogatógép használata, környezet tisztántartása, portalanítás, fertőtlenítés) A gyerekek ruházatára különös figyelmet fordítunk, hogy az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés megvalósuljon. Az öltözködésre a napirenden belül megfelelő időt biztosítunk. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a praktikus viseletekről, arról, hogy milyen öltözéket tudnak a gyerekek egyre önállóban váltani. A folyamatos levegőcsere, a terembe minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia a testilelki komfort megteremtéséért történik.
2013
17
A nyári időszakban fokozottan figyeljük a káros sugárzásra vonatkozó jelzéseket, a kritikus napokon 10-16-óráig nem tartózkodunk a kertben. A nyári időszakban magas hőmérséklet esetén délben valamennyi gyermeket a fürdőszobákban lezuhanyozunk. A nyári időszakban tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek számára fontos egyéni védőeszközökről (napszemüveg, fejfedő, napvédő krém, stb.) Külön figyelmet fordítunk az óvodába lépéskor, hogy legyen információnk a gyermek különös betegségeiről, illetve betegségre való hajlamáról, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük. A gyermekek orvosi felügyelete, rendszeres, egészségügyi szűrése a szülő közreműködésével, (látás, hallás, testtartás, fogászat,) óvodánkban biztosított. Kiemelt feladatként kezeljük a gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérését, a változásokról a szülőket, illetve az orvost azonnal tájékoztatjuk. Gyógy testnevelő közreműködésével (az Egységes Pedagógiai Szolgáltató által biztosítottan) gondoskodunk, hogy a rászoruló gyermekek mozgásfunkciót javító foglalkozásokon vegyenek részt. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, a fertőző betegségekről. Tájékoztatást kapnak arról, hová, és hogyan fordulhatnak segítségért a gyermekegészségének megőrzése érdekében. A gyermek egészségi állapotának folyamatos figyelése kiemelt feladatunk, szükség szerint azonnal élünk a szülő értesítésével, egyéb esetben minden olyan változásról tájékoztatjuk, amely az állapotban a természetestől eltérő jeleket mutat. A betegségmegelőzésben nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés kultúra meggyökereztetésére, a felvilágosításra. a tájékoztatás védőnő, vagy gyermekorvos segítségével illetve megfelelő kiadványok átadásával is megtörténik. A napirend kialakításával egész éven át a lehetőség szerinti legtöbb időt töltjük a szabadban, a kertben. A szabadlevegőn való tartózkodás az évszakok különböző viszonylataiban segít a gyermekek edzésében, a környezethez való egészséges alkalmazkodásban. A feltételek adottak, mobiljátékokkal, gumiburkolattal, napvédő rolókkal, széles játéktárral állunk a gyerekek rendelkezésére. A kerti életbe illesztjük az ügyességet, erőnlétet fejlesztő játékok sorát, és motiváljuk ezek spontán kezdeményezését is.
3.2.1.3.1. Baleset megelőzés, balesetvédelem. A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök használati tárgyak ellenőrzését, és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Óvónőink egyik legfontosabb feladata a gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekbalesetek megelőzése. 2013
18
Ugyanakkor nevelésünkkel a gyermekekben is igyekszünk kialakítani saját és társaik testi épségének védelmét, annak fontosságát, A baleset megelőzésnek az alábbi formái léteznek: óvodába lépéskor és minden tanév elején valamennyi csoportban a pedagógusok megbeszélik a gyermekekkel azokat a szabályokat, amelyek a biztonságos játék, öltözködés, mosdózás, illetve udvari játék megteremtéséhez feltétlenül szükségesek. Ezt a folyamatot az óvónők nevelési terveiken rögzítik. Az óvónők elkészítik saját csoportjuk, eszközeik kockázat-elbírálását, ezt folyamatosan figyelik és a szabályok betartatására törekszenek, Értékelik a gyerekek szabálytartó viselkedését, napközben folyamatosan, pozitív kiemeléssel. A szülők minden tanév elején tájékoztatást kapnak arról, hogy az óvodában hogyan előzhetik meg a baleseteket, mi az, amit otthon is szokássá emelhetnek, és ez által megelőzhetik a baleseteket.
3.2.1.3.2. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítás Az intézményt és környezetét folyamatosan újítjuk és biztosítjuk a tiszta rendezett esztétikus állapotot, amivel mintát kívánunk adni az óvoda használóknak. Minden eszközt rendelkezésre bocsátunk, hogy ezt az állapotot a szülők és gyermekek is fenn tudják tartani (szemetesek, esernyőtartók, lábtörlők stb.) A szülőket is és a gyermekeket is speciális programokon a környezet szépítésében rendezésébe bevonjuk. Valamennyi csoportban van szelektív hulladékgyűjtés (malacka és zöldbéka) Valamennyi csoportban van akvárium, a halak etetésében és az akvárium körüli munkálatokba, és a növényápolásba bevonjuk az érdeklődő gyermekeket. Rügyeztetéssel, palántázással már a csoportokba készülünk a tavaszi kerti megújulásra. Az energiatakarékosság kiemelt intézményi cél. A gyermekek szempontjából különösen a vízzel való takarékosság megtanulása a legfontosabb. Külön figyelmet fordítunk a testápolási teendők megtanulására, ezen túlmenően, a kertben adunk lehetőséget a vízi játékokra is. A javakkal való takarékosságra nevelés az eszközökre való vigyázás (játékok) a maradék anyagok újrahasznosítása révén valósul meg. Ösztönözzük programjainkkal a tömegközlekedési eszközök használatát, és a kerékpározást (kerékpártároló) A környezettudatos kultúra terjesztésére szülői értekezleteinken beszélgetünk a régi játékokról, a természetes anyagok felhasználási lehetőségéről, kreatív ötletekről, ünnepi készülődésről, növénygondozásról.
2013
19
Minden eszközt rendelkezésre bocsátunk, hogy ezt az állapotot a szülők és gyermekek is fenn tudják tartani (szemetesek, esernyőtartók, lábtörlők stb.) A szülőket is és a gyermekeket is speciális programokon a környezet szépítésében rendezésébe bevonjuk. Valamennyi csoportban van szelektív hulladékgyűjtés (malacka és zöldbéka) Valamennyi csoportban van akvárium, a halak etetésében és az akvárium körüli munkálatokba, és a növényápolásba bevonjuk az érdeklődő gyermekeket. Rügyeztetéssel, palántázással már a csoportokba készülünk a tavaszi kerti megújulásra. Az energiatakarékosság kiemelt intézményi cél. A gyermekek szempontjából különösen a vízzel való takarékosság megtanulása a legfontosabb. Külön figyelmet fordítunk a testápolási teendők megtanulására, ezen túlmenően, a kertben adunk lehetőséget a vízi játékokra is. A javakkal való takarékosságra nevelés az eszközökre való vigyázás (játékok) a maradék anyagok újrahasznosítása révén valósul meg. Ösztönözzük programjainkkal a tömegközlekedési eszközök használatát, és a kerékpározást (kerékpártároló) A környezettudatos kultúra terjesztésére szülői értekezleteinken beszélgetünk a régi játékokról, a természetes anyagok felhasználási lehetőségéről, kreatív ötletekről, ünnepi készülődésről, növénygondozásról. 3.2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció. Célunk: Az érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtésével, a családi nevelés kiegészítése, a gyermek szocializációjának segítése, alapvető erkölcsi normák kialakítása, mely az együttéléshez szükséges. Szociális kompetenciák kialakítása fejlesztése. Önismeret, öntudat fejlesztése, az együttműködési képességek megalapozása. Feladatunk: A
életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése, melyben a társas kapcsolatok alakulnak. Szokás és szabályrendszer kialakítása, amely a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó, (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését segíti
2013
gyermek
20
Ismétlődő közös örömteli tevékenységek szervezése, amely nevelésünk hagyományrendszerére épül, és mélyíti az összetartozás élményét. A gyermekek elé olyan óvónői és dajka modell állítása, amely példaképül szolgál és közvetíti azon erkölcsi tulajdonságokat, amelyek, az együttérzés, segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a másság iránti megértés kialakulását segíti a gyermekben, a kommunikáció és a mintát adó tevékenységek által. A gyermek természetes kíváncsiságára épített tevékenységek sorában a természeti szépségek és kulturális hagyományok megismertetése, a lakóhely és az intézményi környezet felfedezése, amely a szülőföldhöz, hazához kötődést segíti Társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek-gyermek, gyermek felnőtt viszonylatban Valamennyi gyermeknél ezen belül kiemelten a különös gondoskodást igénylő gyermekeknél valamint a szociális integráció során (szakemberek team munkában való együttműködése révén) a: stressz-oldás, szeparációs szorongás oldása, feszültségoldás, feszültségmentes állapot biztosítása laza oldott állapot kialakítása a tevékenységek során, a képességek maximális kibontakoztatása érdekében a kommunikációs készség fejlesztése a kategorikus szabályzók elkerülése, átalakítása, metakommunikációs ingerek adására illetve vételére a következetesség megtartása, egyszerű, érthető magyarázatokkal az indulatok kezelése, a lehiggadás képességének kialakítása megerősítése a konfliktuskezelés különböző taktikáinak kialakítása, megerősítése, elsősorban a düh hullámából való kizökkentéssel, a sémaszerű helyzetek kerülésével. A fenti célokhoz és feladatokhoz a szülői együttműködés megteremtése kiemelt feladat, oly módon, hogy az a kötelezőség érzését mellőzze, és mint választási lehetőség jelenjen meg. A szokványos együttműködési formák mellett, személyre szabott, oldott formák keresése, a tájékoztatás sokrétű formáinak kihasználása. 3.2.2.1. Napirend A napirend egyfajta óvodás gyermekhez kialakulását segítő tevékenységi keret. 2013
alkalmazkodó
életritmus
21
Célja, hogy a gyermek biztonságát erősítse, és biztosítsa számára a rutinpontokat, a könnyen érzékelhető biztosan bekövetkező napi tevékenységet. (Játék, étkezés, pihenés, játék, szülő érkezése.) A napirend kialakításánál vezérlő elv a stabilitás, ugyanakkor az egyéni igényekhez való igazodás is úgy, hogy az egyéni tevékenységekhez az időt is biztosítja. Az eltérő szükségletek figyelembevételét mutatja napirendünkben az egyes tevékenységeken valórészvétel időtartama, a pihenés, vagy nem pihenés választhatósága (játszóház szervezése a pihenést nem igénylőgyermekeknek). A napirend bizonyos kereteken belül tolerálja a családok helyzetéből, körülményeiből fakadó reggeli óvodába érkezés, és délutáni óvodából való távozás idejét. A kereteket a szülők számára az óvodába lépéskor tájékoztatással felvilágosítással tesszük érthetővé. A napirend kereteinek meghatározásánál elsődleges szempont a gyermek egészségének megóvása étkezések idejének megválasztása, természetes igényeinek kielégítése (megfelelő idő biztosítása a játékra, levegőzésre a pihenésre.) 3.2.2.2. Szokás - szabályrendszer Az észszerű kereteket adó szokás- szabályrendszer biztonságérzetet, nyújt a gyermek számára. Segít abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül fejődik a gyermek normarendszer, amely a további életszakasznak az alapja és egyben a felnőtté válás feltétele is. A szokás-szabály rendszer a két nevelő közötti összhangot, egyező nevelő hatás megteremtését célozza, a tanév elején kerül meghatározásra. Alapja: a csoportba járó gyermekek fejlettségi szintje, a szülőkkel egyeztetett forma, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani. A szokás-szabályrendszer napirendkövető. A szokás szabályrendszer kialakításánál prioritások: A szülőkkel való egyeztetés Az empatikus felnőtt környezet A pozitív beállítódást segítő óvónői magatartás A segítségkérést támogató felnőtt metakommunikáció kommunikáció o Az egyéni differenciált bánásmód o A támogató következetesség. o Megfelelő idő és hely és eszközök biztosítása o o o o
és
Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek az o egészséges életmód o a társas kapcsolatok o a játék o a közteherviselés o a környezettudatosság, szokásaiként jelennek ég az óvodai életben.
2013
22
A szokás szabályrendszer alapvető pillérei: a biztonságosság- baleset megelőzés, (játék, óvodába való közlekedés, eszközhasználat, stb.) a gyermek feltétel nélküli támogatása segítése az önállóság támogatása (öltözködés, étkezés, tisztálkodás, közjóért végzett feladatok, A közteherviselés: közösségért végzett feladatok, pl. játékelrakás naposság, terem rendezés, stb.) az együttműködés erősítése (a kulturált viselkedés értékeinek közvetítése, köszönés, az öröm kifejezése, megszólítás, a vágyak kifejezése stb.) az önértékelés, önkritika fejlesztése (jól oldottam meg, képes vagyok rá, elfogadta az én ötletemet, szívesen csinálom meg), egymás segítése. A környezettudatos magatartás formálásáról, mint mintakövetésről beszélhetünk, így a pedagógusok, az alkalmazottak a környezet megóvásáért tett cselekedeteikkel adják a mintát. Szokássá emelhető a papírhulladék különválasztása, a kert díszítése, megfigyelése, gondoskodás az állatokról (madáretető, madáreleség, madáritatás stb.) A szokások folyamatos kontrollja a gyermeki elégedettség vizsgálat és a szülők partneri visszajelzése, ezért, bár állandósága biztosított, a rendszeren történő javítás folyamatos.
3.2.2.3. Társas kapcsolatok. Legfontosabb feladatunk, hogy a kapcsolatok alakításához megfelelő körülményeket, időt, helyet változatos tevékenységet biztosítsunk. Kiemelten fontos, a megfelelő idő, hely és eszköz a játékhoz. A játék az a katalizátor, amelyben a személyközi kapcsolatok leginkább fejlődnek ezért törekszünk arra, hogy tudatosan használjuk ki ezt a lehetőséget. A társas kapcsolatok fejlődésénél szem előtt tartjuk az életkori és egyéni sajátosságokat, és kihasználjuk a szenzitív szakaszokat. A gyermekközösségbe való beilleszkedést, az érzelmi élet egyéni impulzusait figyelembe véve az óvónői modell által biztosított utánzásos tanulással is segíteni kívánjuk. A gyermekekben meglévő empátia erősítésével a csoport összeszokását az egyéni különbségek a másság elfogadását, a másságot elfogadó bánásmóddal, az egyéni kapcsolatok szélesítésének segítésével kívánjuk ösztönözni Az azonosságok, az erősségek konkrét megjelenítése segíti a gyermeket abban, hogy mások előtt önazonosságában megbizonyosodjon, bátorságot szerezzen, és motivált legyen az új kapcsolatok kezdeményezésére. Ugyanakkor a gyermek számára érzékelhetővé kell tenni azokat a határokat is, amelyek gátolják kapcsolatainak alakulását. A társas kapcsolatok „fejlesztésében” a kommunikáció szerepe szinte elsődleges, mindig és minden körülmények között segíteni kell a 2013
23
gyermekeket, hogy vágyaikat, elképzeléseiket megfelelő kommunikációval társaik és a felnőttek felé ki tudják fejezni, illetve más gyermekek felől meg tudják érteni. Bizonytalanságukat merjék kifejezésre juttatni, és kérjék a felnőtt segítségét. A társas kapcsolatokban meg kell tapasztalni az együttlét örömét, és a konfliktus gyötrelmét. Tudatos és felkészültséget igénylő feladat, hogy a gyermekek számára olyan konfliktuskezelő eszköztárat mutassunk, amely a mintakövetés révén későbbi életükben is használható. Fontos, hogy a gyerekek mindig tisztába legyenek azzal miért történhetett kapcsolataikban jó, vagy rossz, hogyan javíthatják, mit kell tenni ahhoz, hogy az egyensúlyt visszaállítsák. Elementáris az óvónő kommunikációs felkészültsége és eszköztára a gyermekek közötti kapcsolatok egyensúlyban tartásához. A későbbi életszakasz esélyegyenlőségét leginkább a társas kapcsolatok hiánya, beszűkülése okozza, részben függetlenül a szociális helyzettől. Kiemelten kell foglalkozni a kapcsolatokra való nyitottság és a kapcsolatokban folytatott kommunikáció, illetve metakommunikáció problémakörével. Az egyéni differenciált bánásmód eszközével kell valamennyi érintett kisgyermeket segíteni, hogy ezeken a problémákon megnyugtató módon lépjen át. Gyermek-felnőtt kapcsolatban a feltétlen segítséget adó felnőtt elfogadtatása nevelésünk célja. A felnőttek biztonságot, védelmet, jelentenek a gyermekek számára, ugyanakkor kommunikatív jelek megértésével a feltétlen szeretet fokozatai a gyermek számára egyértelművé vállnak. 3.2.2.4. Ismétlődő tevékenység megszervezése. A nevelés második legfontosabb pillére az a tevékenységi rendszer, amely az óvodai életet kitölti. A tevékenység az aktív személyiség megnyilvánulása, az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítője, összekötő szál a belső világ és külső környezet között. A tevékenységben tükröződik a gyermek fejlődése miközben az eredményes cselekvés, visszahat személyes fejlődésére. Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, a kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek, amelyek óvodáskorban a cselekvésre, manipulálásra a szenzomotoros tapasztalásra épülő értelmi aktivitást is magukba foglalják. A tevékenységi rendszer célja: hogy változatos keretet biztosítson az, készségek képességek fejlődéséhez, ezen belül kiemelten támogassa a tevékenységi motiváció erősödését, a kíváncsiság fenntartását, a kompenzációt és tehetséggondozást. Feladata: a tapasztalatok széles körű biztosítása, a tapasztalatok analizálása, és szintetizálása alkalmazása, az ismeretközvetítés. Óvodapedagógusi feladat, hogy a nevelési évre készülve a korosztály és a csoport fejlettségének megfelelően megtervezze az irányt adó tevékenységeket, azok rendszereit.
2013
24
A kitűzött tevékenységekhez megtervezi az időkereteket és mindazon feltételeket, amelyek a megvalósuláshoz szükségesek. A tevékenységeknél megtervezi a differenciálást, amely a gyermekek fejlődéséhez igazodik, eszközként alkalmazza azt és a tevékenységen belül kínál különböző lehetőséget (különös tekintettel a sajátos nevelési igényű) a gyermekek számára A tevékenység tervezése projektekben történik, amelyet a feldolgozás időszükségletinek megfelelően 3-4 hétre lebontott szakasztervek részleteznek. A tématerveken belül az összefüggések adják a komplexitást, amely az óvodai élet egészét átszövi. A tevékenységi rendszer elemei a játék, a mozgás, a művészeti tevékenység, vers, mese, rajzolás, mintázás, kézi munka, a külső világ megismerése. A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségű: Az egyéni fejlettséghez igazodó kompenzáció, illetve tehetséggondozás A mikro csoportos együttműködés A csoportos tevékenység A tevékenységek tervezésekor alapvető szempont az életkori sajátosság, az egyéni fejlődés, az egyéni fejlettség, a gyermekek a csoport aktivitási, önállósági szintje. Vezérfonala az élmény pedagógia. A tevékenységi rendszer alapja a mesevilágra épített komplex projektek lineáris rendszere.
3.2.2.5. Személyes példamutatás óvodapedagógusi modell. A testület és a nevelőközösség egyediségét, sajátosságát. a gyermekszereteten túl a gyermekek egyéni fejlődéséért való küzdelem, a gondos figyelem a mutatja. Példamutató kommunikációjával, mintát ad, segíti a szociális kompetenciák fejlődését. Az érzelmi nevelés szempontjából óvónőink és az óvoda valamennyi dolgozója fokozottan ügyelnek a nonverbális kommunikációs jelek közvetítésére. Arról van szó, hogy mozdulataik, gesztusaik, mimikájuk szorosan követi mondanivalójukat, ezáltal szavaik érzelmi hitele erősödik. Egyensúlyba kerül az, amit mond, az, ahogy mondja. A nevelőmunkába szoros együttműködésre törekszenek az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők kiemelten a dajkák. A nevelés érdekében az óvodapedagógus figyel az azonosságokra és a különbségekre, a gyermek jelzéseinek, viselkedésének követésére és az információk értékelésére. Az óvónő törekszik az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek, játékmotiváció megteremtésére. A konfliktushelyzetekben a gyermekek bevonásával történik a szabályalkotás. 2013
25
Prioritásként jelenik meg a gyermekek eltérő szociális szükségleteinek kielégítése, az egyénekre irányuló kommunikáció, a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása, közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében. A modellnyújtás az óvoda minden dolgozójára érvényes. A velünk dolgozó dajkák munkája során is érvényesül. 3.2.2.6. Óvodánk csoportszerkezete Óvodai gyakorlatunk odafigyel a finomabb eltérésekre, s azt képes differenciált eszközökkel fejleszteni. A csoportszervezésnél a közel azonos korú gyermekek kerülnek be, ez azonban jelenthet akár egy éves korbeli eltérést is. A csoportszervezésnél irányadó elvként működik a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja spontán, illetve irányítottan A homogén csoportszerkezetet indokolja, egyrészt a szülői elvárás, amely a társas kapcsolatok fejlődését preferálja, másrészt a mozgásfejlesztés módszere, a testi nevelés hangsúlyozása. A csoportokat mindkét óvónő "tervezetten" végig viszi az iskolába lépésig. Az igényeknek megfelelően szerveződik a negyedik óvodai év, azon gyermekek számára, akik születési idejük, vagy egyéb körülmény miatt nem lépnek át az iskolába. Óvodánk magába integrál egy speciális logopédiai csoportot, amely funkciója a súlyos beszédzavarral, illetve a beszédképesség működésében lévő súlyos deficittel bíró SNI gyermekek speciális fejlesztését célozza. A speciális logopédiai csoportba a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság javaslata alapján kerülnek gyerekek. Óvodai csoportjaink természetes módon integrálják a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és azokat az SNI gyermekeket is, akik integráltan nevelhetők. Valamennyi érintett kisgyermek különös gondoskodást igényel és kap is, amelyet a fejlesztésükben közreműködő szakemberek team együttműködése biztosít.
3.2.3. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés célja: Az
érthető
kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása. Az önkifejezés ösztönzése, az elfogadott és elfogadhatatlan szétválasztása. A beszédkészség, a beszédfunkciók működési zavarinak, és egyéb a beszédkészséget gátló működési deficitek feltárása korrekciója, illetve kompenzációja. Feladata:
2013
a beszéltető környezet megteremtése,
26
a beszédgátlás oldása, beszédminta adása, beszédkorrekció megvalósítása, a beszédértés fejlesztése (gyógypedagógus szakemberek közreműködésével is).
Az emberi érintkezés alapja az érthető kifejező kommunikáció, amely lehetővé teszi igényeinek mások számára történő közvetítését. A beszéd elsajátítása alapja a későbbi korokban beálló olvasás-és szövegértésnek illetve az írásbeliségnek. A beszéd tágabban értelmezve a kommunikáció egyik kifejeződése. A beszédfejlődés intenzív szakasza tágabb értelemben a 2-7 éves kor ezen belül az 5-7 éves kor. Az anyanyelvi nevelés átszövi az óvodai napokat és pillérét adja minden tevékenységnek. Az anyanyelvi nevelés, mint a beszéd fejlesztés kerete kiemelten fontos az esélyegyenlőség megteremtésében, ezért itt hangsúlyosan jelentkezik az egyéni differenciált bánásmód. Valamennyi gyermek számára rendkívül fontos, hogy környezete ösztönözze a beszédre, az őt körülvevő felnőttek legyenek kíváncsiak mondanivalójára, ezáltal fejezzék ki, illetve erősítsék a gyerekben, hogy igényeit, vágyait jó eszközzel fejezte ki. A játék és a tevékenységek lehetőséget adnak a különböző beszédhelyzetek kigyakorlására. A beszédminta ösztönöz arra, hogy az érzelmileg közelálló személytől a gyerekek automatikusan átvegyenek sablonokat, amelyeket később alkalmazni tudnak. Nyelvi eszközök és elemek mintája és átadása, segít pontosítani a kifejezőkészséget, egyben támogatja a beszédértés fejlődését a társakkal való elfogadott kommunikációt. A beszédkészség kiválóságának csiszolása helyzetek lehetőségek teremtésével, egyéni megnyilvánulások támogatása. Beszédfunkciókban gátolt gyermekek speciális fejlesztése, rendszeres habilitáció, illetve rehabilitáció keretében gyógypedagógus szakemberek (logopédus, szenzomotoros mozgást fejlesztő gyógypedagógus) közreműködésével.
IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei
4.1. Óvodánk személyi feltételei: Jelenleg 11 pedagógus 2 pedagógiai asszisztens 7 dajka 1 óvodatitkár 1 fűtőgondnok, udvaros tartozik dolgozói létszámunkba. A pedagógiai 2013
27
asszisztensek (valamennyi csoportban) állandó foglalkoztatására lenne szükségünk, ahhoz hogy feladatainkat maradéktalanul ellátásuk (integráció, btm gyerekek ellátása.) A pedagógusok felkészültsége (öt szakvizsga, fejlesztőpedagógus végzettség 4, speciális végzettség 2) a szakai munka szükséges feltételeit megteremti. A nevelőmunkát segítő valamennyi munkatársunk rendelkezik dajka végzettséggel 2 fő érettségizett. A folyamatos továbbképzés a nevelőközösségben megvalósult. A nevelőmunkában alapvető feltétel, hogy a teljes alkalmazotti közösség a gyermekekért dolgozzon, munkáját példaszerűen lássa el, és segítse megteremteni a gyermekek számára elengedhetetlen testi-lelki biztonságot. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt biztosított az óvodapedagógusi jelenlét, két órás átfedési idővel. A PP módosítása ugyanakkor szükségessé teszi, hogy egyes napokon az átfedési idő megnövekedjen, ezáltal megfelelő személyi feltételt tudjunk biztosítani a sétákhoz, állatkerti és múzeumlátogatásokhoz egyéb programokhoz. A migrációra és a migráns gyerekek fogadására fel kell készülni, ezért a pedagógus és nevelőmunkát segítő közösségnek meg kell őrizni nyitottságát a multikulturális értékek befogadásra, és fejleszteni kell a kulturális integráció iránti érzékenységet. A nevelőközösségnek tájékozottságot kell szerezni a migráns csoportok kulturális hagyományairól.
4.2. Óvodánk tárgyi feltételei Óvodánk a VI. kerület zöldövezeti részében, az Andrássy utat keresztező mellékutcában található. Szerencsésnek mondható ez, mivel a főúttól való távolsága a megközelítés szempontjából ideális, ugyanakkor a forgalom és az ezzel járó kellemetlen szennyeződések közvetlenül nem érintik az intézményt A kerület egyetlen és legfiatalabb óvodai funkcióra épített intézménye 1976-ban került átadásra, és ebből eredően magán viseli az akkori modern építési stílus jegyeit. Az épület kétszintes, emeleti részében két foglalkoztató és a hozzátartozó szociális blokk, valamint az utólag kialakított tornahelyiség, továbbá gyermeköltöző, tálaló konyha, mosóhelyiség, vezetői iroda, testületi szoba (itt helyezkedik el a könyvtár és a szertár egy része), felnőtt öltöző, szociális blokk és gondnoki lakás található. A földszinti részben két, az emeletivel megegyező nagyságú foglalkoztató és egy kisebb méretű foglalkoztató van. Ezekhez kapcsolódik egy szociális blokk. A gyermeköltözők a földszinti folyosó részei, amelyről nyílik a nagy tálalókonyha, a földszinti iroda és logopédiai szoba, valamint két nagyon kicsi raktárhelyiség. A földszinten helyezkedik el még egy kisebb felnőtt szociális blokk, továbbá az előbbi részektől teljesen elkülönítve a kazánház. Az épületet két oldalról övezi a speciális gumitéglával borított kert. A játszókertben mobil és telepített játszóeszközök biztosítják a biztonságos játék feltételeit. A homokozók feletti árnyékolók a nyári időszakban védelmet jelentenek a gyermekek számára.
2013
28
A játszókert része a kerti ház ahol tornaterem és szociális blokk került elhelyezésre, az épület komfortja megegyezik a fő épületével. A kerti ház a nyári időszakban ideális lehetőséget biztosít az egész napos kint létre. Az épület előnye a jó megközelíthetőség, a zöldövezeti jelleg, a viszonylag tágas és napfényes foglalkoztatók (4 csoport alapterülete egyenként 56 négyzetméter, egy csoport 25 négyzetméter) a tornahelyiség és a kert. Az itt dolgozók jó közérzetét segíti a testületi szoba és a megfelelő szociális blokk, viszonylag tágas öltöző, amelyben a személyes holmik megfelelő zártszekrénybe elhelyezhetők. A feladatbővüléssel néhány helyiségünk többfunkcióssá vált, így a testületi szoba, amely a délelőtti órákban a fejlesztőpedagógusnak és a logopédusoknak ad helyet. Hátrányai a szociális blokkok létszámhoz, terheléshez nem alkalmazkodó mérete, a földszinti öltözők szűkössége. Összegezve az intézmény komfortja, külső belső esztétikája, karbantartottsága igen jó feltételeket teremt az idejáró gyermekek óvodai napjaihoz.
4.2.1. Óvodánknak, - a program céljához rendelt- eszközrendszere Programunk eszközellátottságát tudatosan és folyamatosan fejlesztettük, két irányba. 1. Játékállomány mennyiségi és minőségi bővítése 2. Szakmai eszközök minőségi bővítése. 1. A játékállomány mennyiségi bővítésekor az évek során folyamatosan pótoltuk az elhasználódott olyan típusú játékokat, melyek a mindennapos játéktevékenység alapvető kellékei (babák, építőjátékok, társasjátékok stb.). A minőségi fejlesztést a speciális fejlesztőjátékok fokozatos beszerzése jelentette. Mára már elmondható, hogy minden korosztályban az életkornak megfelelő készségeket-képességeket fejlesztő, speciális, jó minőségű játéktár rendelkezésre áll. A fejlesztőjátékok különlegességét adja az is, hogy kiskereskedelmi forgalomba nem kaphatók, az otthoni játékok között nincsenek jelen, ezekkel csak az óvodában lehet játszani. A játéktár szerves része az óvodapedagógusok által készített, illetve a gyermekek által készített különböző anyagú játékeszköz, amely régi játékokat, népi játékokat visz az óvodai életbe. Ezekhez az eszközökhöz, játékokhoz gyakran használunk természetes anyagokat, vagy magát a természetes anyagot használjuk játékra (termések, gyűjtések). Lényeges, hogy az óvónői ötleteken túl, az elkészítéshez szükséges anyagok mindig kellő választékban rendelkezésre álljanak. Ezt a feltételt igyekeztünk biztosítani, és kiemelten szeretnénk kezelni a jövőben is. Szakmai eszközök minőségi bővítése
2013
29
1993-óta folyamatosan és célirányosan, programunk alapjaiból kiindulva ahhoz szorosan kapcsolódva bővítettük szakmai eszköztárunkat. Első lépcsőben a mozgásfejlesztő eszközök minőségi és mennyiségi beszerzése történt, majd bővült a zenei kelléktárral, és végül a változatos ábrázolási eszközökkel és természetes anyagokkal. Ennek köszönhetően kialakult egy mennyiségben és minőségben is megfelelő (kerti és csoportszobai) mozgásfejlesztő eszköztár, amelynek speciális részét az AYRES eszközök adják. Külön ki kell emelni a zenei eszköztár létrejöttét, amely programunk megvalósulását segíti. Az eszközellátottságra jellemző, hogy minden tevékenységhez egyenletesen jó feltételeket biztosít. Az eszközellátottság a logopédiai csoportban megfelel a funkciónak, a fejlesztéshez szükséges eszközök s felszerelések kellő számban állnak rendelkezésre A tárgyi feltételek elsősorban azok a tárgyak, amelyeket a gyermekek használnak általuk jól ismert és biztonságosan elérhető tárolókban polcokon vannak elhelyezve. Az óvoda helyiségei rendezett feltételek biztosítanak a fogadóórák és a szülői értekezletek megtartására. A rendezvényeken szűkösebbek a lehetőségek, ezért a kertet is bevontuk a rendezvények helyszínei közé (táncház a tavaszi őszi időben, gyermeknap, kerti parti. Középtávon szükség lesz az épület bővítésére a funkcióhoz rendelt helyiségek kialakítására.
4.3. Az óvodai élet megszervezése
4.3.1. A napirend: illeszkedik az egyéni szükségletekhez, ugyanakkor stabilitást is ad a napi rutin kialakulásához. A napirendben igazodni szükséges a tevékenységek biztonságos végzéséhez (mozgás tevékenység, nem következhet étkezés után) A napirendben a legtöbb időt a játék, mint alapvető tevékenyég és gyermeki szükséglet tölti ki. A tevékenységek a játékhoz idomultan a harmonikus arányok megtartásával folynak. A napirend fontos eleme, hogy megfelelő időt biztosítson a gondozási feladatok elvégzésére. Legyen mód a felnőttek (pedagógusok és nevelőmunkát végzők) megfelelő segítő önállóságot támogató egyéni igényeket figyelembe vevő gondozómunkájára. A napirendben tolerálni kell az egyéni haladásban meglévő különbségeket, a differenciálás, a támogatás és ösztönzés eszköze.
2013
30
A csoportok napirendjének jellemzője, a blokkrendszer. A csoportok, általánosan megjelenő napirendje a következő: 6 – 9 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Szabadjáték, párhuzamosan végezhető tevékenység a szülők érkezéséig 9-10 Szabadjáték, párhuzamosan tervezett differenciált
tevékenység a
csoportszobában vagy a szabadban. Tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni
képességeihez
igazodó műveltségtartalmak közvetítése, a tevékenységekben megvalósuló tanulás o Verselés, mesélés o Ének zene, énekes játék, gyermektánc; o Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka; o Mozgás o A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen kötött mozgás (teremben vagy a szabadban) 10 - 12, 30 Gondozási tevékenység. Ismerkedés a környező világgal, megfigyelések végzése spontán és szervezett formában .Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn 12,30 - 13,30 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Pihenés 13,30 - 16 mindennapi mese, pihenés, választható tevékenység (játszóház) gondozási feladatok 16 –18
Szabadjáték, párhuzamosan végezhető tevékenység a szülők
érkezéséig
A szülők minden tanév elején tájékoztatást kapnak írásban is a napirendről, a tájékoztatás szerves része, hogy tudják, beérkezésük s óvodából való elmenetelük mikor nem zavarja a csoportok életét, és aktívan segíthessék gyermekük játékszükségletének kielégítését.
2013
31
4.3.2. A heti rend A hetirend az óvodai tevékenységek ciklikus ismétlődése. A projekttervezés komplexitásával biztosítjuk a ciklikusságot és a tevékenységek folyamatosságát. A projekttervezés a pedagógusok módszertani szabadságát maximálisan biztosítja, ugyanakkor a felelősséget is erősíti, az egyenletes terhelés megvalósításában. A szülői igényeket a projektek ismertetésével elégítjük ki, a mozgás tevékenységben alkalmazkodunk a feltételekhez. Hangsúlyozzuk, hogy a mozgás a mozgásfejlesztés az óvodai nap során mind a teremben, mind a kertben spontán módon folyamatosan szerveződhet, ugyanakkor kötött eleme sem nélkülözhető a fejlesztési célok eléréséhez. 4.3.3. Az óvodai nevelés tervezése A tevékenységi rendszer célja hogy a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva változatosság biztosítása, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti, társadalmi környezetről. A tevékenységi rendszer ösztönző legyen az alapvető kompetenciák fejlődésére úgy, mint a beszéd, kommunikáció, együttműködés, önérvényesítés. Az egyes tevékenységek alapvonala, a készség képesség fejlesztés, amelyet determinál az életkori sajátosság, és az egyéni fejlődés differenciálódása. A fejlesztés alapja tevékenységbe.
a
mozgásfejlesztés,
amely
beintegrálódik
minden
Programunk stratégiai célként a képességek, készségek fejlesztését fogalmazza meg, ennek rendeljük alá tevékenységek rendszerét is, továbbá alapozunk magának a tevékenységnek a motivációs erejére is. Minden gyerek nyitott a mesehallgatásra, a zenei élmények fogadására, a mozgásra, a játék ereje és végtelen eszköztára segít a képességfejlesztési célok megvalósulásában. Kiemelt feladatunk a nyugodt környezet fenntartása, amelyben a gyermek nyitottá válik az élmények befogadására. A kötetlen tevékenységek erősségét a mikro csoportos munkaformák adják, amelyek tág teret biztosítanak a differenciáláshoz, az egymástól való tanuláshoz A logopédiai csoport tevékenységi kerete teljességgel illeszkedik az óvoda egészéhez, azzal a különbséggel, hogy számukra a mindennapos mozgás kiemelten jelenik meg, illetve a fejlesztésükben részt vevő szakemberek egyéni terveknek megfelelően alakítják azt. A nevelés tervezése csoportnaplóban történik szerkezetében tartalmában követi a PP struktúráját, és a feladatokat és célokat a csoport sajátosságaihoz illeszti. A tevékenységi rendszer tartalmait az óvónők projektekben tervezik, (lásd ismétlődő tevékenységek szerezése.)
2013
32
4.3.4. Egyéni fejlődés megismerése és egyéni fejlesztés meghatározása (mérés, értékelés) Az egyéni fejlesztés nevelési céljaink között kiemelkedő. Ehhez szorosan kapcsolódik az a követő rendszer, amely segíti a fejlesztési célok meghatározását, egyben a pedagógiai célok kitűzését is. A rendszer alapja az egyéni fejlettségmérő és fejlődést meghatározó lap, mely Porkolábné Balogh Katalin munkáján alapszik. A mérést, mint a megfigyelési eredmények összesítését kell értelmezni. Az egyéni lap szempontrendszere átöleli a teljes személyiség jellemzőket, testi szociális és értelmi képességek szintjén, és a különböző al-szempontok segítségével képet ad a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről. Folyamatosan vezetjük az óvodába lépéstől az iskolába lépésig. Az iskolába lépés előtt a PREFFER néhány elemét átvéve (számfogalom, és beszéd vizsgálatához) pontosabb tájékozódást biztosít a rendszer. A lapok töltése folyamatos megfigyelésen alapszik, évente két alkalommal (október, április) összesítésre kerül. A jelölés + és – jelekkel azt mutatja, hogy adott szempont jellemzően megvan, vagy hiányzik a gyermeknél. A lapok tartalmazzák azokat az egyéni munkákat (rajzok) amelyek adott szakaszban a legjellemzőbbek. Az első összesítés kiscsoport év végén történik, ezután kerül meghatározására, azon gyermekek köre, akiknél a differenciálásra szükség van, és a fejlesztési szakaszokat rövidebb időre kell meghatározni. Ez mind a kompenzáció, mind a tehetséggondozás esetében így történik. Az egyéni lapok óvodába lépéstől, iskolába lépésig valamennyi gyermekről elkészülnek, fontos támpontjai a szülői tájékoztatásnak, az eredmények csoportszintű, illetve intézményszintű kimutatása része a pedagógiai munka értékelésének. Az egyéni lapok különös jelentőséggel bírnak a fokozott egyéni gondoskodást igénylő gyermekeknél a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeknél illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél. Esetükben rövidebb fejlesztési szakaszokra terveznek az óvónők, illetve az elért eredmények meghatározásában és a feladatok kitűzésében részt vesznek a közreműködő szakemberek is. 4.3.5. Szolgáltatások Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodai rendezvények szolgáltatások ingyenesek, az óvodába járó gyermekek és szüleik számára, és valamennyit óvodapedagógus irányítja. (Részletesen hagyományok.) 4.3.6. Az óvoda kapcsolatai
2013
33
4.3.6.1. Együttműködés a gyermekkel: Az együttműködés elvei: o A személyiség önállóságának segítése, pozitív énkép, és önérvényesítő képesség kialakulásának támogatása o Egyéni szükségletek kifejezésének erősítése. o Érzelmi gazdagság adása, és alakulásának erősítése o Kulturált magatartás szokásainak erősítése o A másság toleranciája o A gyermekek döntési, válaszaszási képességének erősítése. o A gyermekek kreatív képességeinek erősítése A gyermeki szabadság biztosításával: A kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés, mint viselkedési stratégia erősítése. A beszélgetés, a társalgás technikáinak erősítése Az önkontroll, önfegyelem kialakulásának támogatása A gyermeki igényeknek megfelelő óvodai élet szervezés. Az együttműködés az óvodába lépéstől az óvodás évek végéig az óvodai élet keretei között folyamatosan zajlik. 4.3.6.2. Együttműködés a szülőkkel Az együttműködés elvei: A kapcsolat egyedi valamennyi szülő esetében, a személyesség és a titoktartás elsődleges. Az óvodapedagógus feltételezi, hogy minden család közvetít valamilyen értéket a gyermek felé, még akkor is, ha nem minden funkcióját teljesíti maradéktalanul. Az óvodapedagógus toleráns a szülők felé, próbálja átérezni helyzetüket, és keresi a kapcsolatot a gyermek érdekében. A segítségnyújtás során az óvodapedagógus érvényesíti azt az intervenciós gyakorlatot, amely figyelembe veszi a család sajátosságait szokásait. Az együttműködés formái: A szülők igényeinek elvárásainak feltárása az óvodába lépéskor. A szülők igényeinek és elégedettségének évenkénti vizsgálata. A szülők információ szükségleteinek folyamatos figyelemmel kísérése A szülők bevonása a gyermekek fejlődésének követésébe A szülők tájékoztatása, és felvilágosítása a gyermekkor általános pedagógiai, pszichológiai egészségügyi, problémáiról és következő életszakaszokra vonatkozó szülői kötelezettségek tekintetében A szülők bevonása az óvodai élet azon területeibe, ahol érdekérvényesítési lehetőségük biztosított. Intervenció a szülők nevelési gyakorlatának segítése érdekébe. A szülők bevonása az óvodai élet hagyományaiba. Az együttműködés továbbfejlődésének lehetőségei: Az érdekérvényesítés közösségi tereinek fejlesztése. Az esélyegyenlőség közös elfogadása az érdekérvényesítésben.
2013
34
Az együttműködés formáinak folyamatos igényszerinti alakítása.
4.3.6.3. Együttműködés a gyermekvédelem területén Intézményünkben a gyermekvédelmi feladatokat valamennyi óvodapedagógus végzi és az ezzel a feladattal megbízott óvodapedagógus koordinálja. Az óvodapedagógusok feladata: minden olyan esemény, vagy körülmény figyelemmel kísérése Amely a gyermekek testi-lelki fejlődését valamilyen negatív formában érintheti. Folyamatos tájékozódás a szociális problémákról, információgyűjtés, az információk értékelése. Családlátogatások, fogadóórák körültekintő gyakorlata a különös gondoskodást igénylő H, HHH gyermekek szüleivel. A gyermekvédelmi megbízott feladata Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, az óvoda pszichológusával Folyamatos kapcsolattartás a csoportok óvodapedagógusaival Team értekezleteken esetmegbeszélések kezdeményezése, azokon részvétel Folyamatos önképzés a szociális ellátás lehetséges módjairól, információgyűjtés A gyermekvédelmi munka a folyamatos tájékozódás eredményeként szűri a különböző nehézségekkel küzdő gyermekeket. A csoportok óvónőivel team megbeszélésen, esetmegbeszélésen kerül egyeztetésre, az egyes gyermekeket érintő intézkedések meghatározása. Minden esetben elsődleges a családdal az együttműködést megalapozó kapcsolat kialakítása, és ezzel párhuzamosan a gyermek felzárkóztatása is megtörténik. A családdal kialakított kapcsolat révén megtörténhet a problémákhoz legmegfelelőbb társadalmi segítők ajánlása, majd az adott szervezettel az eset követése. Az óvodavezetés folyamatosan értékeli azokat az információkat, amely alapján a szociális segítség, vagy támogatás egy-egy család esetében felmerülhet. Az érintett családokkal személyes megbeszélés alkalmával tájékoztatás történik arról, hol milyen formában kaphatnak segítséget (szociális anyagi támogatást) a gyermekneveléshez. A tájékoztatást általános formában minden év első szülői értekezletén valamennyi csoportban megtesszük.
4.3.6.4. Együttműködés a fenntartóval Az együttműködés elvei: 2013
35
A törvényi kötelezettségek teljes körű érvényesítése A hivatalos út szabályainak betartása A fenntartó széleskörű tájékoztatása Kapcsolatteremtő alkalmak biztosítása, meghívások, invitálások az óvodai élet különleges alkalmaira Az óvoda képviselete a fenntartó hivatalos és informális rendezvényein.
4.3.6.5. Együttműködés a kerületi oktatási intézményekkel Az együttműködés elvei: Támogatás biztosítása az egyéni gyermeksorsok megoldásában. Támogatás biztosítása együttműködéssel, a problémával küzdő családok számára Széleskörű szakmai információ csere Esetegyeztetés a problémakezelésben A kerületi oktatási rendszer kontinuitásának biztosítása. Széleskörű tájékozódás az oktatási kínálat alakulásáról Partneri kapcsolat erősítése a kerületi intézmények vezetőivel Partneri kapcsolat erősítése kerületi oktatási intézményeldolgozói között. Az óvoda-iskola átmenet könnyítése 4.3.6.6. Együttműködés a bölcsődékkel: A bölcsőde-óvoda átmenet könnyítése Szülők informálása A szülők nevelési gyakorlatának megismerése 4.3.7. Átmenetek kezelése (óvodába lépés, iskolába lépés) 4.3.7.1. A beszoktatás rendszere. Az óvodába lépés első „pillanatai” körülményei alapvetően befolyásolják a későbbi óvodai évek minőségét a gyermek szempontjából. Fontos, hogy az óvónői felkészültség és minden egyéb feltétel a gyermek óvodai életbe való beilleszkedését segítse. Az óvodai élet elfogadása, nagyban függ a szülői elfogadástól, ezért a folyamat minden szakaszában kiemelt szerep jut az óvoda és szülő kapcsolatának aktív alakításában, a nyitott őszinte párbeszéd megindulásának, és fenntartásának. A folyamat szakaszai: o a szülők felkészítése o az óvodával való ismerkedés feltételeinek megteremtése o a rendszeres óvodába járás megkezdése az összehangolódás folyamatának elindulása o a biztonságérzet kialakítása o folyamatos visszaszoktatás A szülők felkészítése:
2013
36
Programunk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szülőket és rajtuk keresztül a gyermekeket is felkészítse az óvodába lépésre. Az új szülőknek készülő kiadványok, az ismerkedő szülői értekezlet anyaga magába foglalja az életkori sajátosságok ismertetését, elemzi azokat a folyamatokat, amelyek a gyermekben zajlanak egy új közösségbe lépés alkalmával. Célunk, a széleskörű tájékoztatással, hogy a szülőkben kialakuljon: elfogadja az óvodát, szabadulni tud szorongásától féltésétől. A gyermekek és szülők számára nyílt hetet szervezünk a jelentkezés időszakában, ahol megismerkedhetnek az óvodával. Az óvodai jelentkezés személyes oldott légkörben nyugodt körülmények között zajlik. A felvett gyermekek szülei számára ismerkedő szülői értekezletet tartunk, ahol kiválaszthatják az óvodai jelt és ezt ajándékul hazavihetik. Augusztus utolsó hetében játszó délelőttöt szervezünk, ahol az új óvodások és szüleik kötetlenül ismerkedhetnek velünk és egymással. Ezen a héten valamennyi szülővel személyes beszélgetést kezdeményezünk, célunk, hogy a kapcsolatalakítást elindítsuk. A rendszeres óvodába járás megkezdése Szeptember első hetében az óvodai élet elindul, a szülők továbbra is együtt vannak a gyermekeikkel, de az egyéni lehetőségek szerint, hosszabb rövidebb időre a csoportba hagyják gyermekeiket az óvónőkkel. Ez a folyamat addig tart, amíg a gyermeknek szüksége van rá. A gondos előkészítés után várhatóan a nevelési év szeptemberi megkezdésekor az óvodába eltöltött huzamosabb idő már mérsékeltebb terhelést jelent a kicsik számára, ami természetesen nem jelenthet általánosan azonnali beilleszkedést. Fontos, hogy az óvónők az első hetekben mindketten jelen legyenek a csoportban és elsődleges feladatuk a szorongás oldása, a gondoskodás a feltétel nélküli segítségadás a szokásokba való türelmes bevezetés, a derűs légkör (jó hangulat, nyugalom) biztosítása legyen. A gyermek óvónő összehangolódásának egyik oldala a gyermek utánzásos modell követése az óvónő részéről a gyermek igényének követése. Cél, hogy a feszült állapotból a gyermek kikerüljön és egyre jobban a környezete felé, tudjon fordulni. Az óvónői feladatok ilyenkor különösen színesek és széleskörűek, rendkívül fontos az empátia, a módszertani kulturáltság a folyamatos kiegyensúlyozottságot, nyugalmat közvetítő kommunikáció és eszköztár. Fontos, hogy a gyermekekben meglévő empátia iránti érzékenységet ébren tartsuk a társaikkal való törődést érzékelhetővé, tegyük. A biztonságérzet kialakítása A gyermekek szülők ismerjék meg az óvodai környezetet, az ott dolgozó valamennyi felnőttet, a kerti játék során a más csoportokba járó gyermekeket. Fontos, hogy minden olyan esetben, amikor ennek szükségét érzik (az óvoda mosdójába a tisztálkodási teendők végzése során stb.) megfelelő segítséget kapjanak, hogy biztonsággal eligazodjanak. Alapvető, hogy feltétel nélkül bizalommal fordulhassanak az óvoda valamennyi dolgozójához. Folyamatos visszaszoktatás
2013
37
A kiscsoportosokra jellemző gyakori betegségek miatt a folyamatos visszaszoktatás az egész évre jellemző kell, hogy legyen. Az érdeklődés a biztonság újbóli kialakítása az egész tevékenységre jellemzően kell, hogy érvényesülni. A későbbi csoportokban is jelentkezhetnek a fenti feladatok természetesen kisebb intenzitással.
4.3.7.2. Óvoda iskola átmenet Az óvodai nevelés célja azon kulcskompetenciák, és képességek megalapozása, amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a továbblépést, az iskolai élet megkezdését. Az óvoda iskola átmenet alapja a differenciált iskolába lépés megvalósulása. Cél, hogy minden kisgyermek akkor lépjen át az iskolába, amikor testileg és lelkileg alkalmas arra. Az egyéni fejlődést követő rendszer lehetővé teszi, hogy az óvónők, és a szülők viszonylagosan pontos képet kapjanak a gyermekről-erősségeiről, illetve kompenzálandó területeiről. Valamennyi szülő folyamatosan (a kimenő csoportokban) több alkalommal tájékoztatást kap a gyermekről, amely alapján dönt az iskolába lépésről. (Természetesen szükség esetén a döntéshez igénybe veheti a Nevelési Tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatát is.) Az óvoda partneri kapcsolatban áll a kerület iskoláival és az átmenet megkönnyítését együttműködéssel erősíti. Így az iskola tanítói bekapcsolódnak az óvoda hagyományőrző tevékenységébe (táncház, kézműves foglalkozás, játszóház), a sport tevékenységek helyszínének biztosításába (foci, úszás.) A szülők meghívást kapnak az iskolák hagyományőrző ünnepeiről, amelyen gyermekeikkel együtt részt vehetnek, és betekinthetnek az iskolai életbe. Számos információs anyaggal és különböző módokon mutatjuk be a kerületi iskolákat, így segítve a szülőket a döntés meghozatalában.
V. Az óvodai élettevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
2013
38
5.1. A játék Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. A gyermekek játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékba integrálja a külső és a belső világot, a játék a híd a képzelete és a valóság között. A játékban alakulnak, társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai ismeretei A szabad játék jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai kezdeményezései és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthető. (Pl. egy szabályjáték blokk kezdeményezése, vagy tapasztalatok szerzésére inspiráló helyzet előkészítése, a gyermek által elképzelt, a szabad játékhoz szükséges eszközök készítését segítő technikák bemutatása stb.) A játék szabadsága nem jelenti a gyermek magárahagyatottságát, a nevelés a folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenység. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek a szokások a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. Az óvónő feladata a játékba való bekapcsolódás a gyermek igényei szerint. A játék semmi mással nem helyettesíthető magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A kicsi első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd a későbbiekben, amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítást. A gyermekjátékban, játék által, játékosan történő fejlesztésének meghatározója az óvónő személye, beállítottsága, a játékhoz való viszonya, játszani tudása, játék szeretete. A játékban fejlődnek az óvodáskorú gyermek pszichikus folyamatai, a személyiség legjellemzőbb vonásai, valamint a fejlődés magasabb szintjét elősegítő sajátosságok. A játékból újabb tevékenységi formák alakulnak ki, válnak önállóvá, ha meg vannak hozzá a kedvező feltételek. A nevelés célja, hogy a játék és a játékos tevékenység az óvodai élet egészét szője át. A játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi, társas folyamatokat.
2013
39
Feladatunk a játékhoz az alapvető feltételek biztosítása. Az óvodában a sokat és jól játszó gyermekből nyitott, érdeklődő iskolás és majdan alkotó, tevékeny ember válik. Az óvodapedagógus megteremtésében: a. b. c. d. e.
feladata
a
játék
objektív
feltételeinek
- nyugodt légkör - idő - megfelelő hely - eszközök - élmények
a.) Nyugodt légkör nemcsak, a játéknak, hanem az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos kiscsoporttól kezdve az alapvető szokás, szabályrendszer kialakítása. Fontos, hogy ne állítsunk túl sok szabályt, csak annyit amennyi fokozza biztonságérzetét, segíti az eligazodásban, hogy a gyermek be tudja mérni saját és társai tevékenységeinek határait. b.) Megfelelő idő mivel a játékba integrálódik a többi tevékenység is ezért szükséges, hogy rendelkezésre álljon a legtöbb idő. Fontos, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására. A megfelelő idő biztosítása nagyon fontos a gyermek számára, ezért különös gondossággal és folyamatosan tájékoztatjuk erről a szülőket. c) Megfelelő hely: a csoportszobák a hozzátartozó helyiségek úgy vannak berendezve, hogy a gyermekek otthonosan érezzék, magukat megtalálhassák az egyéniségüknek megfelelő helyet, elfoglaltságot. - kuckók elszeparált részek - pihenőhelyek d.) Játék eszközök: A gyermek a játékban vérmérsékletének, aktuális érzelmi állapotának megfelelően választ tevékenységi formát. Az eszközök biztosításánál figyelni kell tapasztalataikat, élményeiket. Az eszközök kiválasztásánál a gyermek általános és egyéni fejlettségének ismeretén túl fontos tudni a különböző játékszerek fejlesztő hatását. Játékeszközeink azon túl, hogy esztétikusak és megfelelnek az életkori sajátosságoknak, speciális képesség fejlesztő hatásúak is. A játékok esztétikusak, könnyen tisztán tarthatók, balesetet, sérülést nem okoznak. A játékeszközök kínálnak lehetőséget arra is, hogy a későbbi életszakaszhoz szükséges tartalmakat is közvetítsenek. Ilyen elemek a játékra való vigyázás, a játékeszközök megbecsülése, annak jelzése, hogy valami elromlik, annak elkülönítése mi az, amivel lehet játszani és mi az, amivel nem (pl. étel, olló, felnőttek holmija stb.)
2013
40
A játékeszközök, közé kell emelni a bábokat, maszkokat, fejdíszeket összefoglaló néven a dramatizálás eszközeit is, amelyek a nevelési célt támogatják. Ezen eszközök segítségével lehet a játék a drámajáték kitűzött céljait a mesélés lehetőségét teljessé tenni. A játék „természetes eszközeinek”(magok, termések, kavicsok stb.) tudatos alkalmazásával a spontán megismerés folyamata erősíthető. e.) A játék egyik éltető eleme a tapasztalatszerzés, és élményháttér. A játék akkor válik igazán érdekessé a gyermek számára, ha valamilyen helyzetbe be tudja helyettesíteni önmagát, amely által vágyait, álmait a játékban megvalósíthatja. Ezért igen fontos, hogy a gyermeknek legyen élményháttere, legyen hozzá közelálló szerepmintája, amellyel érzelmileg azonosulni tud, és játékába behelyettesítheti. A gyermekek játékát motiváló élmény sokféle lehet, nem minden átélt helyzet jelent élmény, és indukál játékot. Fontos, hogy a nevelésben résztvevők a gyermek játékából, a játék folyamán zajló kommunikációból információkat gyűjtsön, és azt folyamatosan értékelje. A gyermekek egyéni élményei változatosak szociális különbségekből adódnak. Ezért kiemelten fontos feladat a sok közös élményforrás. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A sok közös élmény, a gyűjtő munka, a gyermekek által készített eszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. A felnőtt a gyermek személyiségének ismeretében kezdeményezett szabály és társasjátékokkal tudatosan fejleszti az egyéni képességeket, a mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat. A kezdeményezett irányított szabályjátékban biztosítva van a gyermek szabadsága, az óvónő épít érdeklődésükre, társként vesz részt a folyamatba. A nevelés elsődlegessége, hogy a gyermekek tapasztaljanak toleranciát. Gyakorolhassák a toleranciát ők maguk is, olyan helyzetekben, amikor tekintettel kell lenniük egymás játékára, mások nyugodt játékára. Képesek legyenek saját frusztrációjuk kezelésére játék közben, és tapasztalják meg mivel, hogyan vállnak képessé a társaikkal való együttműködésre (hogyan mi módon tudnak bekapcsolódni társaik játékába, hogyan érhetik el, hogy ötleteiket, javaslataikat a társaik is elfogadják, hogyan kezeljék mások számára is elfogadható módon konfliktusaikat.) Az óvodapedagógus feladatai a játéktevékenység során.
2013
A közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása, az élmények előhívása, mesék, irodalmi művek élménnyé válásának segítése. A gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése A gyermekek elképzeléseinek támogatása A játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása. A csoportélethez kötődő hagyományok ápolása.
41
A gyermekek igényeinek megfelelő játékfolyamat segítése Személyes kapcsolat naponkénti kialakítása, a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása. Társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása. Egyezkedések, választások, döntések segítése. A játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása.
A játék folyamatát az óvodapedagógus mindig figyelemmel követi, irányítása a kijátszott ötletek továbblendítés, balesetveszélyes helyzetek feloldhatatlannak látszó konfliktusok, súlyos egyéni sérelmek orvoslásában is megvalósul. Buzdítást kapnak arra, hogy alternatívákat, kompromisszumokat keressenek a testi fölény alkalmazása helyett, ha a játékszabályokkal nem értenek egyet. Játék közben beszélgessenek társaikkal, figyeljenek oda, nézzék mit, hogyan tesz, barátságosan nyugtázzák a jó teljesítményt, mosolyogjanak, legyenek segítőkészek. A játszópartner helyzetét fontosnak tartjuk, a példamutatás a tolerancia, a türelem, figyelem fejlesztése szempontjából. Játék az óvoda kertjében. A szabadban is kedvező feltételeket teremthetünk a játékhoz. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékokhoz, de itt is fontos, hogy legyen hely és lehetőség a nyugodtabb tevékenységekhez is (ábrázoló tevékenység, homokozás, esetleg szerepjáték, barkácsolás). Nagy szerepe van a különböző mobil eszközöknek (nagyméretű labdáknak, kúpoknak, korongoknak, hidaknak) amelyet a gyerekek szívesen raknak össze és szét, ahogy játékuk megkívánja.
5.1.1. Barkácsolás Meghatározott játék igényből indul ki. Funkciója, valamilyen manuális úton eszköz tárgy készítése, amely lehet öncélú, csak a tevékenység öröméért végzett, illetve valamihez felhasználható. A közös tevékenység, az egyedi megoldások olyan sikerélmény lehetőségét rejtik, amelyek a gyermekérdeklődését tartósan megtarthatják, Fontos az óvónői ötletesség, a megfelelő anyagok használata és a gyermeki aktivitás megtartása az egyedi produktum elismerése. Az állandó barkácsolási lehetőség biztosítása, megköveteli az eszközök anyagok rendezett elhelyezését, és azok használatánál a biztonság feltétlen megtartását.
2013
42
5.2. Verselés, mesélés A mese, a vers ősi forrása, az anyanyelvi nevelésnek, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A mese vershallgatás tevékenység nem pusztán didaktikai célokat (helyes beszéd, korrekt artikuláció, pontos intonáció, adekvát kommunikációs stratégiák kialakítása) szolgál, hanem komplex művészeti nevelési módszer az óvodapedagógusok kezében. A művészeti nevelés pedig nem csupán a szépre nevelés, hanem a személyiség formálás hatékony eszköze, mivel a gyerek a kreativitás, az esztétikai érzék fejlesztésével képes lesz megtalálni a külvilág hatásaira adható helyes válaszokat a produktív gondolkodás és az ellaboráló fantázia közreműködésével. Az irodalom így tud segíteni a gyereknek, a túlzott érzelmi színezettel töltött élményeinek neutralizációjában lehetőséget adva az élménytől való eltávolodásra, rálátásra, hozzásegítve őt a megértéshez, a feldolgozáshoz. A mese, a mesehallgatás a személyiség különböző szféráit mozgósító tevékenység A mese szerepe ebben az életkorban igen nagy. Elsősorban az érzelmi egyensúly megtalálását szolgálja, biztosítja az úgynevezett meseélményt. Ez arra ad lehetőséget, hogy a gyermek a valóságban tapasztaltakat (főleg a mindennap átélt frusztrációit, szorongásait, a gyengébb a kisebb kiszolgáltatottságát, a nagyobbak fölényét stb.) fantáziájába újra átélje. A mesefigurákkal azonosulva átélje a megmenekülés, a győzelem, a felülkerekedés, a gyengék a jó, az igazság csodálatos módon való győzelmét. A mese szimbolikus formája, szemlélet módja rokon a világmegértés kalandos útját bejáró gyermek látásmódjával. Az irodalom legfontosabb feladata az önmegismerés, a beavatódás, a körülöttünk lévő világba. A mesékkel elsődlegesen nem ismereteket adhatunk át, hanem heurisztikus élményt nyújthatunk. A mese képekre, szimbólumokra, akciókra fordítja le a világ jelenségeit, s így kínál lehetőséget a tudattalan feszültségek ellaborációjára. A mesehallgatás során a belső képteremtés- révén a gyerek tudattalan szorongásait, feszültségeit képes feldolgozni, a mese cselekményének átélésével. A mesei világkép, és gyermeki gondolkodás párhuzamosságai: „minden minden lehet, motívuma és az átváltozás” –. A gyermek játékában, gondolkodásában minden bármivé alakulhat és visszaváltozhat, így kompenzálja kiszolgáltatottságát. „ellentétek preferenciája” – a gyerek a feltűnően eltérőt tudja megkülönböztetni, az átmeneteket, fokozatokat, az ambivalenciát még nem érzékeli, egy kétpólusú mérce szerint tudja a különbségeket megragadni. Ez a bipolaritás van jelen a mesei motívumok szintjén és az értékszerkezetben. „ismétlés folyamatossága és biztonsága”- A mese egyik legfontosabb szerkezeti és cselekmény épít eleme az ismétlés (kezdő és záróformulák, sztereotip kifejezések, ismétlődő szerkezeti elemek próbatételek), mely megkönnyíti a gyermek számára a cselekmény követését és az átélés folyamatosságát. A gyerek számára a mese biztonságos közeg, mert az ismétlődő epizódok, beszédfordulatok révén 2013
43
anticipálja az események megnyugtató alakulását, miközben az ismerős mese elemek váltakozásaival átéli a feszültség és feloldódás hullámzását „veszély-megmenekülés”-A gyerek életkorából, helyzetéből eredő kiszolgáltatottságot, tehetetlenségét próbálja kompenzálni a „veszélybe kerülés, megmenekülés” elképzelésével, melyben a mesék főhőse is erényei vagy csoda révén a mesei igazságszolgáltatás következetességéből mindig részesül. „kompenzálás”- A gyermeki képzelet kompenzálja az életkorból, egzisztenciális helyzetből adódó hátrányokat ugyan úgy, ahogyan a mesében is elégtételt nyer a kiszorított pozíciójából induló főhős: a legkisebb, a legszerencsétlenebb fiú, akiről senki sem gondolná, ha rozzant gebéből lehet, táltossal győzi le a lebírhatatlannak tűnő akadályokat, és nyeri el a királyságot a királylánnyal együtt. „a vágy teljesítés lelki dinamikája”- A mese optimista világképe és a gyermeki vágyak itt is párhuzamba állíthatók, mivel egyik sem korlátozott az idő, a tér, a természeti törvények által, hogy vágyaik beteljesedhessenek. A mese gyermek közelivé, megfoghatóvá teszi a korosztálytól idegennek vélt egzisztenciális kérdéseket, mivel a mesében az élet alapkategóriái (élet-halál, igazság-hazugság, szeretet-gyűlölet, becsület-álnokság, önzés-önzetlenség, barátság, kitartás, hűség) jelennek meg, melyek csak ebben a szimbolikus formában megközelíthetőek számukra. A műfaj titka, hogy a megjelenített konfliktushoz mindig hozzárendeli a megoldási módot is, s így nem csak a tudattalan szorongások feldolgozására, hanem a „jóra fordításra” is mintát ad. Ezért is kiemelendő, hogy az óvodai irodalmi anyagba beválogatott, előadott mesék egyik alapvető választási szempontja a megbomlott egyensúly helyreállása kell, legyen, hogy a vágyteljesítő optimizmus megvalósulhasson, s kifejthesse önbizalom- és én erősítő hatását. A jól kiválasztott mese-anyag segítségével az óvodában irodalom betöltheti eredeti szerepét. A mese képes olyan „varázseszközként működni, mely miközben örömet okoz, élményt szerez, észrevétlenül fejleszti az értelmi, érzelmi, morális, szociális kompetenciákat. Az óvodapedagógusi felkészültség, szerves része a kulturált, helyes a gyermekek számára is érthető nyelvhasználat, és artikuláció, a gesztus a mimika, az irodalmi érdeklődés és tájékozottság. Elengedhetetlen az életkori sajátosságok, a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatának ismerete. Az irodalmi nevelés legfontosabb óvodapedagógusi feltétele a hatásos, érdeklődést felkeltő hiteles előadásmód. Szükséges olyan gyermekirodalmi művekből álló”gyűjtemény" kialakítása, amely segíthet a spontán mesélés, verselés kezdeményezésekor. Követelményként kell megállapítani, hogy az óvónő az irodalmi tevékenység során fejből meséljen, verseljen (kivételt képez az alvás előtti mesélés, folytatásos történet). Gyermekismeret:
2013
44
A mese-vers tevékenység anyagának összeállításakor, a gyermekek ismerete nélkülözhetetlen. Fontos továbbá, hogy az anyag-összeállítás specifikus legyen. A gyermekismeret befolyásolja az előadásmódot, és a gyermeki önkifejezés segítését (verseléskor- mesék, történetek folytatásakor.) Objektív feltételek: A mese-vers tevékenység a gyermeki igénynek megfelelően spontán, vagy szervezett, tervezett módon jelenik meg az óvodai életben. Elengedhetetlen azonban mindkét formában, hogy az ideális körülményeket ehhez megteremtsük, így: a megfelelő helyet és időt. Csoportjainkban vannak állandó mesélő és verselő kuckók, szőnyegek. Ez már önmagában is jó, és állandó motivációs tényező. A motivációt is feltételnek tekintjük, így valósítható csak meg a passzívan mesét-verset szemlélő gyermekek élményhez juttatása. A megfelelő idő meghatározásakor főként a többszöri ismétlés időszükségletét kell figyelembe venni. E feltételek, közé kell sorolnunk a csoportok kori sajátosságának megfelelő könyvgyűjteményét, annak könnyen hozzáférhető elhelyezését, és változatosságát, a mese vers bemutatásához ismétléséhez, gyakorlásához használt eszközöket, bábokat, leporellókat, díszleteket. Az irodalmi anyag összeállításának szempontjai kor és képességszintenként. A mesék megismertetése a gyermekkel elsősorban önfeledt élménynyújtásra törekvés, másrészt tudatos eszközválasztás. A mesék tevékenységeink összekötő szálai. Tartalmaikban mindazon tapasztalatok és ismeretek megjelennek, amelyek a kisgyermek számára érthetőek és feldolgozhatóak a természeti és társadalmi környezetből. A meséket tudatosan használjuk a gyermeki személyiség, különös tekintettel a kommunikáció, a beszédértés, a beszédkészség fejlesztéséhez is. Ezért kiemelkedően fontos a mesék kiválasztása, olyan meséket gyűjtünk, amelyek ismétlése fenntartja a gyermekek érdeklődését, amelyet el tudnak játszani, bábozni, dramatizálni. Az irodalmi anyag összeállításánál célunk, hogy kevesebb új mesét ismertessünk meg a gyermekekkel a tevékenységi kereten belül, de azt sokszor sokféleképpen ismételjük. Az irodalmi élmény nyújtás tevékenységi kerten kívül számos spontán módon szervezett mese-és vers hallgatással bővül, így teremtődik egyensúly. Prioritások a mese-vers tartalmi választásának szempontjai közül 3-4 éves korban mondókák, egyszerű mondókamesék höcögtetők, simogatók, tapsoltatók, hintáztatók, vigasztaló rövid, rögtönzött történeteket halmozó láncmesék rövid versek, állatokról, természetről dramatizálás, állatok hangjának utánzása egyszerű állatokról szóló népmesék, és műmesék Lényeges az ismétlések alliterációk szerepe, a meséhez a hétköznapi élettől eltérő, különös beszéddallam tartozik, ami utánozható. A kicsik dramatizáló játéka, kimerül egy-egy szerep kiválasztásában, az ehhez szükséges kellékek felvételében, egy-egy jellemző mozzanat egyéni eljátszásában. 2013
45
A mesék témája az állatvilágból, a természetből, az együvé tartozásból kerül kiválasztásra. Lényeges, hogy érzelmi töltéssel bírjanak, szereplőik a kicsik számára könnyen azonosíthatók legyenek, és csábítsanak azonosulásra. 4-5 éves korban egyszerűbb, mondókák állatokról szóló népmesék, egyszerűbb szerkezetű műmesék rövidebb, ismétlésekkel, refrénekkel tagolt vidám, pattogó Ritmusváltó, ringató, lépegető, táncos ritmusú versek a versek témái között az évszakváltás, a gyermekek felnőttek világa jelenik meg. A mesék életre-keltésében, a középsősök szerepalkotó hajlamának nagyon jól megfelel a dramatizáló játék, nem a cselekmény végigjátszását jelenti, hanem az egyes szereplők kiválasztását, a felöltözést, és a szerepnek megfelelő viselkedést. A meseválasztásban megjelenik a humor, a nagy ellentétek, az erősség, a bátorság, a ravaszság, a furfangosság az állatvilág és a természeti környezet köréből. 5-6-7-éves korban a mondókák köréből, a változatos kiszámolók, menetelők, Szoknyafogók mozgásos játékot kísérő kiszámolók, ugrók találós kérdések, mulattató mondókák, tréfás beugratók, felelgetők, csúfolók, szólások, mondások bonyodalmas térfás állat és tündérmesék a népmesék és műmesék köréből műmesék, folytatásos elbeszélések, történetek természetről, állatokról, családról, gyermekekről szóló érzelmi töltésű vagy, humoros rímelő versek Dramatizálásnál, a kelléktár a gyermekek ötleteinek felhasználásával, készül, és bővül. A meseválasztás, a tündérmesék, a királymesék, a műmesék köréből bővül. Számos lehetőséget biztosít a társadalmi viszonyok megismerésére a képzeletkompenzáló szerepének erősítésére, helyzetek, próbálkozások kigyakorlására. A mesedramatizálás, a mese folytatása, bőségesen ad motivációt a tevékenységekhez. A szerepválasztás szinte végtelen lehetőséget és egyben sokrétű eszközt ad az óvónő kezébe, hogy a szociális kompetenciákat erősítse. Kiemelkedik a kommunikáció fejleszthetőségének lehetősége. Az irodalmi élmény nyújtása a mesék által természetes eleme az óvodai életnek. Az önálló mesélés verselés szabad dramatizálás/bábozás a kreativitás fejlődésének egyik eszköze és lehetősége. Természetes a pihenést megelőző mesemondás, a vershallgatás. A mesék versek választásakor kitárul a lehetőség. A gyerekek, a szülők is bekapcsolódnak az anyagválasztásban, amikor a gyerekek kedvenc meséit, verseit behozzák az óvodába, (népi és mű, régi és kortárs, magyar és külföldi) az óvónők ebből mesélnek és verselnek a többieknek. 2013
46
5.3. Ének,zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelés célja: A zenei élmény biztosítása a zene, a zenélés megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése, befogadására való képesség megalapozása, kultúra átadás, zenei képességek fejlesztése. A zenei nevelés feladata: ismertesse meg a gyermekeket népi mondókákkal, dalokkal, énekes játékokkal népi énekes játékokkal, ébresszen bennük éneklési-zenélési kedvet, az énekes játékok mozdulataik révén segítsék mozgásuk összerendezettségét, dallamuk révén hallásuk és ritmusérzékük fejlődését. Az éneklészenélés elősegíti a gyermek érzelmi fejlődését, a gátlások oldását, a zenei hallás, éneklési készség elindítását, a beszédkészség alakulását, a szép kiejtést a szavak megértését, nyitottak lesznek a zene hangjainak, környezetük zörejeinek érzékelésére. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakoroltatásával. Nevelésünk alapja a közös ének, amely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A népi dalos játékok feladatokat állítanak a gyerekek elé, de azokat maguk találják ki maguknak, tehát olyanok, hogy meg is tudják oldani őket. Ennek következtében kialakul önértékelésük, rájönnek, hogy miben ügyesebbek és miben kevésbé. Kiderül, hogy mi mindenre képesek, de az is, hogy nem mindig és nem mindenben ugyanaz a gyerek a legjobb és a legügyesebb. Mindez segíti az egészséges, de nem túlzott önbizalom kialakulását, ami nagyon fontos a személyiség fejlődésében. A cél az, hogy élményt adjunk a gyerekeknek, és együtt játsszunk velük, Elvárásunkban el kell fogadnunk éneklésük, ritmusérzékük és mozgáskultúrájuk, erejük, és ügyességük is fejlődik, minden gyereknél különböző mértékben, s ez jó alapot ad a további fejlesztéshez. Az ének-zene tevékenység semmi mással nem pótolható alapot ad a készségképességfejlesztéshez, elsősorban a hallásészlelés, és a ritmusérzék fejlesztéséhez, ezáltal hatékony fejlesztési eszköz a speciális csoportban dolgozó óvónők számára is. Gazdag érzelmi világa a spontán figyelmet belső motivációvá erősíti, nyugalmat, derűt, közös élményt rejt magában, kultúratartalmával a személyiség fejlődés elengedhetetlen része. Óvodánkban az ének-zene tevékenység két funkciója erősödik fel.
2013
47
a. Az ének zene emocionális, esztétikai, kultúraörökséget átadó spontán jellegű funkciója. Megjelenése a zenei és zenehallgatási anyag összeállításában reprezentálódik. A gyermeknek szüksége van a testi érintésre, arra, hogy ölbe vegyék, cirógassák, simogassák. Az ültessük a gyermeket az ölünkbe, játsszunk vele piszézést, ciróka – marókát, ujjasat és tenyeresdit, höcögtetőt, Ezzel kezdődik a gyerekek érzelmi nevelése, érzelmi kötődések kialakítása a felnőttekkel, a bizalom kialakulása. Mindenképpen fontos, hogy sok labdajátékot, mozgásos játékot, fogócskát játsszunk a gyerekekkel; az azokban előforduló dallamokhoz a játék kellemes élménye folytán szintén pozitívan fognak viszonyulni. Mindig meg kell találni a gyerekek pillanatnyi hangulatához és a körülményekhez illő dalos játékot, népi dalos játékot. b. Az
énekléshez, zenéléshez szorosan kapcsolódó képességek elsajátításának, gyakorlásának, funkciója. Megjelenése a zenei anyaghoz kapcsolódó készség fejlesztésben reprezentálódik.
A zenei anyag összeállításának szempontjait elsősorban az életkori sajátosságok határozzák meg, ebből adódóan kis, középső, nagy csoportnak megfelelő. A korosztályoknak összeállított zenei anyaggal szembeni követelmény az érzelmi közelség a hangterjedelem, a ritmuskombinációk, és a mozgásanyag megfelelősége. A zenei anyag széles körből merítkezhet: régikortárs, népi-mű, magyar-külföldi zenetárból. Az énekléshez zenéléshez szorosan kapcsolódó készség képességfejlesztést meghatározó szempont az életkori sajátosságok. Fő területei - hallásfejlesztés - ritmusérzék fejlesztés - mozgásfejlesztés Hallásfejlesztés Elsődleges területe az éneklési készség fejlesztése, amely a gyermekek utánzási vágyán alapszik. Hallás után tanítjuk a dalokat, dalos játékokat, a gyakorlásnak, az ismétlésnek kiemelt szerepe van. Az éneklési készség fejlesztésénél fontosnak tartjuk a megfelelő hangterjedelmű dalok választását, a megfelelő hangmagasságban kezdett tiszta óvodapedagógusi éneket. Ezzel szoros összefüggésben az éneklési kedv felkeltése és ébrentartása a legfontosabb. A megfelelő érzelmi alapozás a kezdőhang átvételét és a bátor egyéni éneklés felvállalását is segíti. A hallásészlelés fejlesztését célozza a környezet zörejeinek, felismerése, egymás hangjának megismerése, melyből alakítható a magas és mély hangok valamint a halk-hangos hangok felismerése. Ritmusérzék fejlesztés A magyar nyelv egyenletes lüktetésre alliteráló ritmusa az iskolai írás, olvasás tanulásánál igen fontos szerepet tölt be. Ezért fontos, hogy már az
2013
48
óvodában kialakítsuk a lüktetés érzékelését és az óvodai évek végére a gyermekekben, automatizáljuk azt. A lüktetés adja az alapot a további ritmusmotívumok elsajátításának a tempókülönbségek érzékelésének. A ritmusérzék fejlesztése szorosan mozgáshoz kapcsolódik, koordinálja azt. Mozgásfejlesztés A dalok dalos játékok ritmusa dallama spontán módon is mozgásra ösztönzi a gyermekeket. A zenei tevékenységen belül a szép mozgás kialakítása szerves része a készség képesség fejlesztésnek. Az egyenletes szép járás, a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. Fontos kiemelni, hogy a zenéhez kapcsolódó mozgás a közös játék érzelmi töltése igen erős a gyermekekhez közelálló élménye semmi mással nem pótolható. A mozgásos népi játékok kiválóan alkalmasak a mozgásfejlesztésre, a mozgáskultúra kialakítására. A népi dalos játékok egymás utáni fűzésével egyszerűbb műsorokat lehet összeállítani, hiszen a szereplésnek pozitív hatása van: a gyerekeknek élmény a szereplés, élvezhetik a felkészülés együttes munkáját és izgalmát, és azt is, hogy az előadás alkalmával ők állnak a középpontban. A spontán éneklés a mozgással egybekötött zenei megnyilvánulás a kreativitás fejlesztésének egyik módja és lehetősége.
5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység, melynek során a gyermek a világról szerzett ismereteit érzékletes képi úton rögzíti. Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége. Az ábrázolás által fejlődik látó apparátusa, gondolkodása (fogalomalkotó képessége), esztétikai etikai érzéke, szemének és kezének mozgása koordinálódik. Az ábrázoló tevékenységre jellemző a komplexitás, amely megnyilvánul egyrészt abban, hogy összefonódik az esztétikai, vizuális, technikai, értelmi, testi nevelés, másrészt kifejezésre jut abban is, hogy egy-egy tevékenységhez több formával kapcsolódnak a tapasztalásokhoz, de az is jelzi, hogy a tevékenységek során többféle technikai megoldást is alkalmaznak a gyermekek. A gyermek spontaneitásából, a könnyen felébreszthető alkotó kedvéből, kell és lehet fokozatosan kibontakoztatni a vizuális esztétikai alkotó képességet, kerülve minden direkt ráhatást.
2013
49
A gyermekek nagy többségénél már óvodás korban kialakul egy csak rá jellemző képi, kifejezésmód, vizuális nyelv. Az ábrázoló tevékenység célja: a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele, az intellektuális látás kialakulása. Speciális cél a finommotorika fejlesztése különösen a prevencióban. A motoros koordináció olyan eszköze, amely a technikai lehetőségek széles tárával segíti a fejlesztőmunkát. Feladatai: a feltételek megteremtése a tevékenységhez (tárgyi és hangulatianyagok, eszközök, motiválás) a vizuális tevékenység iránti vágy felkeltése a belső képi világ kialakulásának segítése a fantáziaképi megjelenítésének segítése (érzelem gazdag élmény gazdag kommunikáció, mesék versek, séták kirándulások, élményanyagának a felhasználása, a gyermek egyediségére, a minden lehetsz képi világára támaszkodva.) vizuális nyelv megtanítása, a különböző vizuális és kreatív technikák által (képi, plasztikai kifejező nyelv) az egyéni vizuális nyel kialakítása, amely magán hordozza az egyediséget a gyermekre jellemző képi világot. A gyermekmunkák megbecsülése, esztétikus kiállítása, gyűjtése a produktum elismerésének elengedhetetlen feltétele Az esztétikus környezet gyermekekkel közösen, gyermekmunkák általi kialakítása az ízlésformálás fontos szempontja. Az ábrázoló tevékenység az egyéni fejlettséghez igazodva segíti a képiplasztikai kifejezőképesség alakulását. A fejlődés elindítója a motiváció, amely belső késztetést ad a produktum létrehozására. Ezt a motivációt, illetve ennek kialakulását kell segítenünk elsősorban úgy, hogy az ábrázoló tevékenységben a gyermek mimnél több sikert érjen el. Legyen az kérdésre adott válasz, vagy a gyermekmunkák esztétikus kihelyezése a kisgyermek érezze produktuma fontos. A motiváció szempontjából hangsúlyos, hogy a használt anyagok és technikák, késztessék tevékenységre a gyermeket. A kreatív anyagok, természetes anyagok kreatív ötletekkel való felhasználása esztétikus gyermekmunkát eredményezhet. A gyermek egyéni ötleteinek figyelembe vétele a mindenből lehet valamit csinálni „elve” önbizalmat erősít, és további munkára ösztönöz. Az óvodapedagógus feladata, hogy a felzárkóztatást és a tehetséggondozást kreatív ötletekkel segítse, amelyet kreatívan tud kommunikálni a gyermek felé. Az ábrázoló tevékenység az egész óvodai napot átszövi, ennek eszközfeltételei, mind a termekben, mind a kertben a gyermekek számára elérhető módon jelen vannak. Az ábrázolás az egymástól való tanulás egyik legjobb terepe, az óvodapedagógus feladata, hogy ezt a helyzetet úgy befolyásolja, hogy az a fejlődést segítse. 2013
50
A spontán rajzolás- festés-mintázás a kreativitás fejlesztésének egyik módja, lehetősége. Az ábrázoló tevékenység komplex viszonyban van az óvodai tevékenységekkel.
5.5. A mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik csont, és izom rendszere alakulnak, mozgáskoordinációi, testi képességei, pontosabbak önállóbbak, finomabbak lesznek mozdulatai, egyre többféle mozgást képes elvégezni, egyre több készsége szokása alakul, egyre inkább képessé válik, mozgásának, viselkedésének, tudatos irányítására, mozgásigénye elhalasztására. Programunkban a mozgásfejlesztést kiemelten kezeljük és tágan értelmezzük. A mozgásfejlesztés különös gondossággal valósul meg a logopédiai csoportban, ahol kiindulópontja minden más fejlesztési eljárásnak. Kiemelt cél, hogy biztosítsuk e gyermekek számára a mozgató funkciók erősödését az észlelés és a mozgástérbeli integrációját, ezáltal javítva a gyermek mozgásos ismeretszerzésének lehetőségeit, megteremtve a beszédterápiához szükséges mozgásos készségek alapjait. A mozgásfejlesztés az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja a szociális képességek alakulását is. A mozgás tevékenységen túl, jelen van a szabad játékokban, a különböző tevékenységi területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. Célja: hogy a nagymozgások, szem- kéz-láb koordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika fejlesztését természetes módon integrálja az óvodai tevékenységbe. Feladata: a testtudat kialakítása, illetve megerősítése a testi erőnlét és ügyesség fejlesztése az egyes érzékelési területek összehangolt működésének segítése, különös tekintettel a testérzet, a tapintás, az egyensúlyérzékelés és a vizualitás összefüggésére a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása a térészlelés fejlesztése az alapmozgások koordinációjának fejlesztése a két test fél mozgásának összerendezése a mozgás, mint kommunikáció mély átélése folytán a beszédkésztetés erősítése. a gyermek mozgáskedvének, a mozgás szeretetének megőrzése a rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése 2013
51
a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése.
A mozgásfejlesztés elvei: el kell fogadni az egyéni eltéréseket, de tenni kell azért, hogy a gyermek képességei optimálisan fejlődjenek, a képességek nem verbális úton, vagy emlékezeti teljesítményre építve fejleszthetők, hanem a gyermek megfelelő játékos élethelyzetében, tevékenységében, - a fejlesztés eredménye függ az egyén motiváltságától, az aktivitástól és a differenciálástól, a tevékenységet sokszor kell ismételni, hogy a gyermek megkapja a próbálkozás, hibajavítás lehetőségét, s a közben elért apró sikerek stabilizálják az igényszintet, amely újabb teljesítményre ösztönöz, A mozgásfejlesztés fő területei: A.) b.)
a mozgás tevékenység, és mindennapos frissítő torna a szabad játék.
Mozgás tevékenység A 3-4 évesek kiemelt feladata a nagymozgások fejlesztése. Földközelben biztonsággal mozognak, kedvelt forma a kúszás, csúszás, mászás, mely erősíti a törzs izmait, és segíti a helyes testtartás kialakulását. A járás, futás sávokban, vagy emelt felületeken, az egyensúlyérzéket fejleszti. A függések gyakorlása a kar és kéz erejének erősítésére, és újabb testhelyzet megtanulását szolgálja. Természetes módon ismerkednek a test részeivel, azok funkcióival, így: testrészek ismeretét célzó gyakorlatok tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása a test személyi zónájának alakítása A testkép ismerete a test szubjektív megtapasztalását és érzését jelenti. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós benyomásokat is. Kialakulását befolyásolják az érzelmek, ezért minden gyermeket hozzá kell segíteni, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképére. A mozgás tevékenység és a mindennapos frissítő torna alkalmával a mozgás megszerettetése, az önbizalom, biztonság megteremtése a cél.
2013
52
A változatos mozgáslehetőség és eszközök magukban is motiváló erejűek és természetes módon segítik az óvodai életbe való beilleszkedést. Az aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek meg tanulnak egymáshoz alkalmazkodni, és lassan elsajátítják azokat az alapvető szabályokat, amelyek betartása a biztonságos mozgáshoz elengedhetetlen.
A 4-5 évesek kiemelt feladata a testséma fejlesztés, test-tudatalakítás. A test részeinek megismerése mozgatása, megérintése, behatárolása és megnevezése. A csukott szemmel történő feladatvégzés a helyes ismeretek meglétét is jelenti, és a belső testtérkép megjelenését és segíti. A nagymozgások kibővülnek az ugrásokkal, a bukfencekkel, pontosabb, szem kéz láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal. Az oldalúság kettéválik, a kézszalag használatával. Testük azonos oldalainak, és év végére testük jobb és bal oldalának ismerete biztosan elválik. Hangsúlyt kap az egyensúlyérzék fejlesztése. Előtérbe kerülnek a szem-kéz koordinációt igénylő feladatok. Különböző dobások, függésekből átfogások, eszközök mozgatása sávokban, vonalon. Feladat az alaklátás, formaállandóság, különböző alakzatok lemozgása, jelölt vonalon, vagy pontok gondolatban történő összekötésével, bekerítésével. Az önfegyelem a testkontroll erősödésével fejlődik. Az ügyesség alakulásával az egyre jobb eredmény elérésére törő belső motiváció megnő. Az 5-6 éves korban megtanult irányokat képesek a tér tárgyaira, irányaira vetíteni. A nagymozgások egyre koordináltabbak és precízebbek. A finomabb apróbb mozdulatok elvégzése, segíti a nagymozgások tökéletesítését. Futás közben a gyorsaságra is képesek koncentrálni, a felesleges mozdulatokat le tudják redukálni. Az eszközök fogása, tartása, támaszgyakorlatok, segítik a kéz fogóizmainak erősítését. A testi kondíciók az erőnlét és az ügyesség segítségével a terhelhetőség nő. A fejlődés szenzitív szakasza a finommotorika fejlődésének kedvez. Ez főként a rajzolás-kézimunka barkácsolás tevékenység változatos szervezésével biztosítható. Foglalkozásokon a finomabb mozgást igénylő szerek karikák szalagok, botok fogása és hordozása, valamint az ezekkel végezhető gyakorlatok alkalmával fejleszthetők. A keresztcsatornák a bemutatott gyakorlatok szóbeli magyarázatával erősíthetők (hallják-látják ennek alapján, elvégzik a gyakorlatokat.) A versenyhelyzetek előtérbe kerülnek a futás és a labdajátékok terén, erősítve az egyéni és a csoport-teljesítmény érzését. A verbális fejlesztés minden korcsoportban kiemelt szerepet kap, a foglalkozásokon előforduló új szavak kifejezések fejlesztik szókincsüket.
2013
53
Mozgásfejlesztés a mindennapi frissítő tornán: A mindennapi frissítő tornára, naponta legalább egyszer, jó idő esetén, az udvaron, egyébként a csoportszobába kerül sor. A játékot, a játékosságot, alapvető eszközként alkalmazzuk. A mindennapi testnevelést fenti körülmények között mezítláb is végzik a gyermekek, ezzel erősítjük, lábboltozatuk helyes kialakulását. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, de a mozgásélmény a táncon át a mozgásutánzáson keresztül a versenyjátékokig széles íven biztosítható. A mozgásélmény örömforrás, ami megfelelő motivációs bázis teremt a további próbálkozásukhoz. Mozgásfejlesztés a szabad játékban Óvodánkban igyekszünk megfelelő mozgásteret, helyszint, alkalmat, időt biztosítani, hogy a gyermekek szabadon próbálhassák ki a különböző mozgásformákat. A mozgásformák gyakorlására a szabadban is lehetőséget biztosítunk. A mozgás és a szerek használatának biztonságát növeli az udvar, rugalmas burkolata. A játék fejleszti a gyermek mozgását. Segíti új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, ismert mozgások tökéletesítését, fejleszti kézügyességüket. A veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás, hozzájárul kiegyensúlyozott félelemmentes közérzetéhez. o Nagymozgások fejlesztő eszközei: - udvar, csoportszoba, bújásra, mászásra, kúszásra, gurulásra a gyermekek érdeklődésének megfelelően eszközöket kínálunk. o Szem-kéz koordináció fejlesztéséhez: - nagyméretű és különböző vastagságú papírok, különböző méretű építők, összerakók, konstrukciós játékok. Papírok hajtogatáshoz, vágáshoz (jobb- és bal kezes) ollók, varráshoz tű, fűzéshez színes golyók és gyöngyök. Ezekből az eszközökből az udvarra is viszünk, és kiegészíthetjük még a homokozással, labdákkal, karikákkal, kötelekkel. Fontos eszközök még a különböző méretű, súlyú labdák. Kiemelt szerepet kap az ugróiskolák eszköztára. o Finommotorika fejlesztése: - különböző anyagú gyurmák, papírok, tépéshez, gyűréshez, ragasztáshoz, vágáshoz barkácsolási és kézimunkázó eszközök (szövőkeret, tű, fonal, cérna). A finommotorika fő fejlesztési tevékenység kerete a rajzolás festés, és egyéb más ábrázolási tevékenység. Az ábrázolási eszközök használata az udvaron is állandó és rendszeres. A finommotorika fejlesztésének érdekében, korcsoportnak megfelelő méretű papírokon, különböző vastagságú, ceruzával, zsírkrétával, és filctollal, ecsettel dolgoznak a gyermekek.
2013
54
A gyermekek mozgásfejlesztéséhez az úszásoktatást térítés ellenében a Bajza u.-i Iskola tanuszodájában szervezzük.
5.6. A külső világ tevékeny megismerése. A gyermeki megismerés alapja ebben a korban (3-7év) a folyamatos érzékelés, tapasztalás, cselekvés. A külső világ tevékeny megismerésének célja: A természet, környezet szeretetére nevelés, természetközei élettel való megismertetés, a társadalmi lét alapvető az összefüggések felismertetése Feladata: A tárgyi természeti környezettel, a jelenségekkel, a folyamatokkal, az anyagokkal kapcsolatos tapasztalatok biztosítása. A társadalmi környezet érzékeltetése. Környezetbe, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatok biztosítása A külső feladatai:
világ
megismerésének,
környezet
és
természetvédelmi
Célja, hogy a gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a környezet szeretetét ezen belül a szülőföld szeretetét a természet tisztaságának szépségének védelmét, hogy később természetes módon védje ezeket az értékeket. Városi környezetünkből adódóan külön ki kell emelni két fő elemet ennél a feladatnál Környezetünk esztétikájának, tisztaságának megőrzésére nevelést. A környezet tisztaságának megőrzése, a környezettudatos viselkedés pozitív beállítódásának megalapozása. Közvetlen környezetükben a növények által nyújtott esztétikai benyomások erősítésével a komfortérzetet erősítjük bennük. A megfigyelések alkalmával összehasonlítjuk környezetünk elemeit, rendezettség-tisztaság, rendezetlenség-elhanyagoltság. Erősítjük bennük azt a magatartást, hogy a környezet növényeit ápolni, védeni kell ahhoz, hogy szépségükben megmaradjanak. A környezet tisztaságáért végzett felnőtt munkafolyamatos figyelemmel kísérése, apróbb feladatok elvégzése (kiránduláson az általunk vitt holmik összegyűjtése, levélgyújtás, komposztálás stb.) a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása, a papír szemét elkülönítése. A környezetvédelem szerves része a környezetükben élő állatok védelme, annak megtapasztalása, hogy az emberfelelős sorsukért.
2013
55
Célunk, hogy megismerjék azokat az állatokat, amelyek a városi közegben együtt élnek az emberrel, a róluk való gondoskodás lehetséges módjait,(pl. madáretetők használata, a mag kiszórása helyett) a velük való bánásmódot (pl. a háziállat nem játékszer). Valamennyi csoportban van zöldsarok és akvárium, ezáltal is lehetővé téve a mindennapos szemlélődést a növények és az állatok életére. A környezeti nevelés fontos eleme, hogy a megfigyelések rendszeressége (szélmozgás, napsugárzás erőssége) egy automatizmusban rögzüljön, s segítse a későbbi életszakaszokban a környezeti feltételekhez való alkalmazkodást. A gyermekek kíváncsisága az életkor egyik alapvető tulajdonsága, erre építve kell az óvodapedagógusnak a megfigyelési eszközök használatára szoktatni a gyermekeket ((nagyító, szélforgó stb.) A gyűjtések, amelyeket a gyermekek környezetükben szívesen végeznek, segítenek az analizáló szintetizáló műveletek elsajátításában, matematikai tapasztalatok szerzésében és segítik a természetes és az ember által készített anyagok szétválasztását is. A környezeti jeles napok hagyománysorozata szintén a környezeti nevelés eszközeként illeszkedik az óvodai életben. A jeles napok segítségével a célok apró lépésenként ismertté vállnak a gyermekek előtt, pld. a gyalogló napon a tömegközlekedés hasznosságáról szerezhetnek tapasztalatot, a takarítási világnapon a környezet rendjének fontosságáról nyújtunk tapasztalatot, az állatok világnapja rendezvénysorozat a felelős állattartásra hívja, fel a figyelmet stb. A zöld jeles napok rendezvényein törekszünk a szülők bevonására, ezáltal a mozgalom kiszélesítésére. A mesék a társadalmi környezet számos összefüggését közvetítik a gyermek felé, az állatok életétől kezdve a különböző társadalmi jenségekig számos tükröződést mutatnak. A meséből induló összefüggések előhívják a gyermek meglévő tapasztalatait, így azok a szimulációs játékokban alkalmazási szinten jelennek meg. Az óvodapedagógusok feladata, hogy a mesetartalomból olyan összefüggéseket tárjanak a gyermekek elé, amelyek a tapasztalatok alkalmazását lehetővé teszik. A külső világ tevékenység tartalma egyrészt épül a természeti környezet megfigyelésére, elemzésére, másrészt a társadalmi környezet gyermekek számára értelmezhető feldolgozható tükröződéseire. Az óvodapedagógus fontos feladata, hogy a matematikai tartalmakat folyamatosan szem előtt tartsa, és a matematikai képességeket, egyéni differenciált módon fejlessze. A külső világ megismerése számos nyelvi fejlesztési lehetőséget kínál, ezt valamennyi gyermeknél differenciált módon ki kell használni. A gyermeki felismerés nyelvi kifejeződését, az önálló véleményalakítást ösztönözni kell, ugyanakkor el kell fogadtatni a gyermekkel mások véleményének meghallgatását is.
2013
56
5.6.1. Óvodai hagyományok Az óvodai hagyományok célja, hogy: a gyermekek személyes ünnepei, a kisközösség hagyományos ünnepei és a társadalom ünnepei, valamint a gyermekek, szülők, óvodához kötődő ünnepei egységes rendszerbe forrva szolgálják, és erősítsék, mind az egyén, mind a közösség együvé tartozását, az ünnepi készülődését és örömét. Feladata: hogy a gyermek megismerje a szülőföld és a helyi hagyományok és néphagyományok, szokásait, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét. A gyermekek személyes ünnepeinek hagyományai: o Születés és/vagy névnapok megünneplése saját csoportjaikban (szülők döntése alapján): az ünnepelt számára a csoport énekkel verssel, jókívánságokkal illetve számára, a csoport által készített emléklappal, vagy füzettel készül. Az ünnepelt apró süteménnyel (vendéglátással) kínálja meg csoporttársait. o Óvodába lépés napjai, a gyermek számára átadott óvodai jel, illetve fogadóajándék, melyet a nagyobb gyermekek illetve az óvónők készítenek a kicsik számára. o Az óvodától való búcsúzás: az óvoda dolgozói búcsúznak el egyenként a gyermekektől, azzal, hogy felsorolják az ünneplő szülők és gyermekek előtt mire büszkék az adott kisgyermekkel kapcsolatban. Ekkor kerül átadásra a búcsúzó ajándék, amelyet a kisebbek és az óvónők készítenek a gyermekek számára. A gyermekek közösségeinek ünnepei és hagyományai: o Mikulásvárás: a Mikulás érkezésének napján a személyes erősségek és fejlesztendő vonások megbeszélése. A Mikulás várás gyermeki hagyományainak (cipőt tisztítás, türelmes várakozás megbeszélése. o Mikulás ünnepség: a Mikulásmegérkezése után az ajándékok átvétele, zenés műsor meghallgatása és ünnepi uzsonna elfogyasztása a szülőkkel gyermekkel együtt. o Karácsony: a karácsonyi előkészületek jegyében közös délután szervezése, ahol a kreatív hobby segítségével együttmunkálkodnak a szülők és gyermekek. o Mézeskalács napok o Karácsonyi ünnep: ünnepi teremdíszítés, és asztal feldíszítés mellett az ajándékok kibontása, énekelgetés, verselgetés, az együvé tartozás az egymás iránt érzett szeretet kinyilvánítása. 2013
57
o Farsang: készülődés: egyéni álarcok, maszkok, szemüvegek készítése, a „jelmez” tervezgetése o A farsang ünnepe: délelőtt játékos, tréfás vetélkedők, versengések, délután jelmezbe bújás, jelmezek felvonulása valamennyi csoportba és az egész óvodába, zenés műsor, majd ünnepi uzsonna elfogyasztása a szülőkkel közösen. a programot a szülők szervezik. o Húsvéti készülődés: közös délután szervezése a szülőkkel, a kreatív hobby segítségével ünnepi díszek kellékek készítése a szülőkkel, és gyermekekkel közösen. o Tojásnapok o Húsvét ünnep, hagyományok és szokások csoporton belüli felelevenítése, fiúk lányok hagyományos szokásainak ismétlése. o Gyermeknap: délelőtt közös kirándulás, vagy mozgásos versengés, délután kerti parti zenés műsorral és ünnepi uzsonnával szülőkkel együtt. Társadalmi ünnepekről való élménynyújtás: o Március 15. magyar nemzeti színű zászló festése, nemzetiszínű díszek készítése és a nagyokkal látogatás a Petőfi szoborhoz, ahol zászlóikat elhelyezik. A kisebbekkel a Hősök terére sétálnak. o Idősek világnapja október hónapban o Anyák napja o Zöld jeles napok programsorozata o Takarítási világnap o Gyaloglónap o Állatok világnapja o Vizek napja o Fák madarak napja o A föld napja Az óvodai hagyományokhoz szorosan kötődő az a viselet, amelyet az ünnepeken az óvoda dolgozói és az idejáró gyermekek is alkalmaznak. Ünnepi viselet az óvodában a sötét szoknya, vagy nadrág, és fehér blúz, vagy ing. Társadalmi ünnepeink során alkalmazzuk. 5.7. Munka jellegű tevékenységek Közjóért végzett tevékenység és közteherviselés. A munkára nevelés célja: az egyén és a közösségi érdek egyensúlyának megteremtése a hasonlóság, különbözőség tudatos elfogadása, az udvariasság fogalmának kialakulása, a türelem és a türelmetlenség, az őszinteség és a becsületesség fogalmának kialakulása Feladata: hogy a gyermekek, kitartása, felelősségérzete, és önértékelése fejlődjön. természetes módon alakuljon szociális magatartásuk, és társas kapcsolataik. 2013
58
A közjóért végzett feladatok az egymásnak való segítés szintjén reprezentálódnak a gyermekkorban, annak alapvető megtapasztalása, hogy a gyengébbeken, mindenkinek segíteni kell. A közteherviselés gyermekkorban azt jelenti, hogy a csoport a kisközösség mindenki számára ad feladatot, és abból egyenlő részben kell kivennie a részét mindenkinek. (Játékelrakás, székek rendezése, naposság stb.) Óvodás korban a játék által alakítjuk ki azokat a magatartási formákat, formáljuk azokat a tulajdonságokat, amelyekkel megalapozzuk a későbbi felnőtt életbe a munkához való viszonyt. (Pl.: manipulációs készség, megfigyelő-képesség, céltudatosság, elmélyülés a tevékenységbe, felelősségérzet, probléma felismerés - és megoldó tevékenység, gondolkodás, szabályok betartása stb.) A gyermeki munkát a jártasság és készség fokára kell emelni, akkor nevelő értékű, amikor a gyermek felismeri az indíték és az esemény közötti összefüggést. A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden formája közösségért végzett tevékenység. Munka jellegű tevékenységek az óvodában: önkiszolgálás környezet rendjének megőrzése alkalomszerű munka naposi munka növény állat gondozás A gyermeki munka feltételei: Általános feltételként ki kell emelni a nyugodt légkört, a feladatok elvégzéséhez a megfelelő kigyakorlási lehetőséget, és játékosságot. Közvetlen feltételek: megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása elegendő munkalehetőség elegendő idő a munka elvégzésére megfelelő hely a munka elvégzésére biztonsági feltételek megteremtése, baleset, sérülés megelőzésére a tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás motiváció A munkajellegű tevékenység az óvodapedagógustól tudatos szervezést igényel, amely minta a gyermek számára. A gyermekmunka az a terület ahol az értékelésnek folyamatosan meg kell jelennie, oly módon, hogy az építse a gyermek motivációs bázisát, tudja és érezze a próbálkozás fontosságát a javítás lehetőségét, ezért az értékelés módja az egyénhez igazodik.
2013
59
5.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által szervezett, a gyermekek számára spontán, mikro csoportban, vagy csoportos helyzetben választott komplex tevékenységekben valósul meg. A szabad játék keretein belül, spontán helyzetből, vagy indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése. Az óvodai tanulás célja: A készségek és képességek kialakítása, melyek révén érzelmileg motivált cselekvő gondolkodási szintjéről a gyermek halad a fogalmi gondolkodás szintjére. Az óvodai tanulás feladatai a tevékenységrendszeren keresztül: A választás, döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevelés A tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integrált, sokkszempontú megközelítése. A gyermekek cselekedtetése, tapasztalatszerzés biztosítása, problémák észlelése, a tapasztalatok elemi, fogalmi szinten történő kifejezése A felnőtt mintájának, követése utánzással, felfedezéssel, kísérletezéssel próbálkozással, a játékos tanulás lehetőségének megteremtése. A komplex személyiségfejlesztő hatás biztosítása A differenciált feladatok biztosítása. Az egyéni fejlettség és különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és a tehetséges gyermekek számára. A gyermek jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítása és fejlesztése A tanulás lehetséges formái: Az utánzásos minta és a modellkövetéses magatartás viselkedéstanulás (szokások alakítása) a spontán játékos tapasztalatszerzés gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés a gyakorlati probléma és feladatmegoldás
is
A tanulásszervezés elvei: Az együttműködés, az egymástól való tanulás, az egyéni tehetséggondozás, és kompenzáció, mint vezérlő elv jelenik meg. A kezdő csoportokban, a közös tevékenységekben, mozgás ének-zene a bátorítás ösztönzés, a kellemes együttlét, a cél, kihasználva az empatikus beállítódást a motiváció erősítésére.
2013
60
Az együttműködés fokozatos alakításának fő terepe a középső és nagycsoportokban a játék és a mozgás. A játék a befogadás, a bevonás egyik leghasznosabb eszköze, míg a mozgás a csapatban való együttműködés, a párban végezhető feladatok révén az egymástól való tanulás az együttműködés legmagasabb szintje óvodás korban. A tanulási folyamat időkeretei: Az alaptevékenységekre alapozva, nagycsoportban és maxi csoportban a mikro csoportos feladatok az iskolai csoportban való tanulás megelőző elemei. Mikro csoportos szervezésben főként az ábrázolás, kézimunka, barkácsolás külső világ szimulációs játékai szerveződnek, jó terepet biztosít az egymástól való tanulásra, ugyanakkor még nem minősül csoportmunkának A megismerés folyamata napi időkeretben nem meghatározható, folyamatosan működik, a gyermekek aktivitásától érdeklődésétől függ. Az irányított megismerési folyamat napi maximált időkereteit az alábbi intervallumokban határoztuk meg, általános elvként, melyet befolyásol a gyermekek adott állapota és konkrét képessége. Kiscsoportban
5-10
perc
Középső csoportban
10-15
perc
Nagycsoportban
15-20
perc
Integrált műveltségtartalom a választható tevékenységekben: Az integrált ismeret feldolgozás elsősorban a művészeti tevékenységekben alakulnak (mese-dramatizálás, éneke-énekes játékok, ábrázoló tevékenységek). A tevékenységekben komplexen jelen lévő problémák különböző megközelítését, és megoldását jelenti. A téma projektek egy-egy mese-vagy, élménytörténet, vagy ünnepi hagyomány köré szerveződnek. A tanulási folyamatot differenciáltan kell a speciális csoportban kezelni. A folyamatok tervezésénél különös figyelmet kell fordítani, hogy a gyermekek a nap folyamán legalább egy, de esetenként két egyéni fejlesztő foglalkozáson is részt vesznek. Mindebből következően a terhelést, a játékosságot prioritásként kell kezelni. Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása kimunkálása, ehhez adekvátan szervezzük a tanulási folyamatot, amelynek értékelésénél alapelv: 1. 2. 3. 4. 5.
2013
differenciált tanulásszervezés differenciált értékelés pozitív megerősítés felzárkóztatás, kompenzálás tehetséggondozás
61
Az óvodapedagógus feladata a tanulási tevékenység értékelése, oly módon, hogy az a gyermek tanulási motivációját erősítse, serkentse újabb próbálkozásra. Az értékelésben nagyon fontos hogy mind a kommunikatív, mind a metakommunikatív jelek a gyermek számára pozitív töltettel érezhetőek és hitelesek legyenek.
5.9. Az óvoda sajátos feladatai: (Esélyegyenlőség biztosításának feladatai) Az esélyegyenlőség megteremtése a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek valamint a fokozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az esélyegyenlőséget megalapozó nevelési elvek: természetes az egyének közötti különbség személyiségközpontú megközelítés a nevelést, a fejlesztést az adottságokhoz igazítjuk Az óvoda természetes inklúzió révén fogadja be a három évet betöltött kisgyermekeket. Az óvodai évek során a folyamatos fejlődéskövetés eredményeként alakul a gyermekről alkotott kép, válik el az adottságokban az erősség és a fejlesztendő terület. A szociális integráció révén körülményeiktől függetlenül kerülnek óvodánkba gyermekek. A befogadásból adódóan:
Az intézmény speciális feladatként látja el fővárosi beiskolázással azon sajátos nevelési igényű gyermekeket, akiknél a szakértői bizottság beszédfogyatékosságot és ezzel összefüggésben részképesség zavart állapít meg, és habilitációra, valamint rehabilitációra van szükségük. Az intézmény sajátos feladatként látja el a körzetében lakó halmozottan hátrányos gyermekeket.
5.9.1. Sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyerekek óvodai ellátása. Intézményünk részben spontán részben irányítottan a (Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ) szakértői véleménye alapján veszi fel a logopédiai ellátásthabilitációt, és rehabilitációt igénylő gyermekeket. Az SNI gyermekek speciális szakmai feladatainak ellátást Szakszolgálati Központ az óvodában utazó és állandóan kihelyezett szakemberekkel biztosítja 2013
62
Az ellátásban meghatározó a gyermek ellátását végző óvodapedagógusok és pedagógiai asszisztens valamint a gyógypedagógus és óvodapszichológus szakemberek együttműködése. A szakellátásban részt vesz logopédus, mozgásfejlesztő terapeuta szükség esetén pszichológus. A teamhez kapcsolódik a csoport két (fejlesztőpedagógusi végzettséggel is rendelkező) óvónője. A gyermekek befogadásakor mind a spontán, mind az irányított integrációnál előzetes állapot felmérés történik, mind a szakmai, mind a pedagógiai oldalon. Ezt követően team dönt arról, hogy a gyermek állapotának legmegfelelőbb csoportbeosztásba kerüljön (a team tagjai, a vizsgáló szakemberek, a Szakszolgálati Központ képviselője, valamint az óvoda vezetője). A gyermekre vonatkozó szakvéleménynek megfelelően a szülővel történt egyeztetés után kezdődik az óvodai élet, vagy integráltan, vagy a logopédiai fejlesztő csoportban szegregáltan. A logopédiai fejlesztő csoportban 10-12 gyermek ellátását két óvónő (fejlesztőpedagógusi végzettséggel) és egy pedagógiai asszisztens és egy dajka biztosítja. A csoport vegyes életkorú gyermekekből szerveződik. A speciális óvodai fejlesztő csoportból az iskolába lépést megelőző évben a gyermekek az óvoda maxi nagycsoportjába integrálódhatnak állapotuktól függően. Fenti csoportszervezési elvvel intézményünk segíti a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek intézményi integrációját, továbbá e gyermekek későbbi többségi általános iskolai beilleszkedését, ugyanakkor biztosít számukra egy kisebb létszám mellett megvalósuló intenzív fejlesztési szakaszt is. A sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek ellátásának kulcsa a résztvevő szakemberek együttműködése, a szülők bevonása, és segítése a nevelésben. A résztvevő szakemberekből szervezett teamek team munkában végzik feladataikat, a team vezetője a logopédus, a team tagjai a mozgásfejlesztő terapeuta, az óvodapszichológus valamint a csoport két óvónője. A spontán beérkező gyermekek esetében a team dönt arról, hogy a szakértői bizottság véleménye alapján szükséges-e a speciális fejlesztő csoport, vagy a habilitáció, illetve rehabilitáció integrált keretek között folytatódjon-e. A gyermekek állapotfelmérése és vizsgálati eredménye alapján a team (logopédus, óvodapszichológus mozgásfejlesztő terapeuta, fejlesztőpedagógus, óvónő) minden gyermeknél meghatározza a fejlesztési stratégiát. Ennek alapján a logopédus egyéni fejlesztési tervet készít valamennyi gyermek számára. Team értekezleten a logopédus irányításával valamennyi érintett gyermeknél háromhavi lebontásban a team meghatározza a fejlesztési feladatokat. A feladatok értékelését háromhavonta a teamben közreműködők elkészítik, és team értekezleten értékelik. Az eredményről a szülőket a team körműködésével tájékoztatják. A team szakmai munkáját az utazó szakember (SNI-s munkacsoport hálózat vezetője) segíti és ellenőrzi.
2013
63
A tanév végén újbóli állapotfelmérés után a team értékeli a fejlesztő munka eredményét, erről a logopédus értékelést készít a Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálati Központ vezetőjének. A team vezető az óvónőkkel szorosan együttműködve vesz részt a szülők tájékoztatásában (fogadóóra, szülői értekezlet), valamint egyeztet az óvoda vezetőjével. Óvónői feladatok az együttműködésben: A gyermekek óvodai életbe történő beillesztésétől kezdődően elsősorban az óvónők törődő odafigyelő, gondoskodó nevelőmunkája veszi körül a gyermeket. Elsődleges feladatuk az érzelmi biztonság megteremtése, mind a gyermek mind a szülő számára. Kiemelten kell kezelniük a beszéltető környezet fogalmát, amely elsődlegesen a beszéd deficittel küzdő gyermekek beszédgátlását oldja. Az óvodai nap folyamán türelemmel megértéssel példamutató szép beszéddel motiválják a gyermekeket a kommunikációra. Nevelőmunkájuk alapja az egyéni fejlesztés, amely a team által meghatározott stratégiai mentén halad, és követi a gyermek érési állapotát. A csoport óvodai életének alapja az óvoda nevelési programja. A program fő területein kiemelten jelenik meg a különös gondoskodást igénylő gyermekekre vonatkozó kiegészítés. A program alapján készítik el az óvónők a csoport nevelési tervét. A tervezésnél konkrét formában kell megjeleníteni a differenciált fejlesztést. Az óvónők feladata annak a napirendnek az elkészítése, amely megfelelő terhelést biztosít a gyermekek számára, ugyanakkor megakadályozza a túlterhelést. A napirend tervezésénél kiemelt szabadlevegőn való mozgásra, és a mozgásra, játékra fordított idő tervezése. A team munkához kapcsolódóan feladatuk, hogy a fejlesztési stratégiákban meghatározott területeken, a játék eszközével gyakoroltassák és automatizálják a folyamatokat. A szülői kapcsolattartás elsődleges szereplői az óvónők. Kiemelt feladatuk, hogy a szülőknek támogatást és szakszerű segítséget adjanak a gyermekek neveléséhez, és minden lehetőséget megragadjanak ahhoz, hogy bevonják őket az óvodai életbe (hagyományok: játszó délutánok, kreatív napok, csoport ünnepek, óvodai ünnepek stb.)
5.9.2. Hátrányos helyzetű különös törődést igénylő gyermekek differenciált fejlesztése, a fejlődés segítése.
Célunk, a társadalmi erőforrások és a családok közötti információáramlást segítő kapcsolat kialakítása. A legjobb anyagi és kulturális körülmények között élő családokban is sérülhetnek mentálisan a családtagok, a gyermekek megromlott emberi kapcsolatok következtében.
2013
64
Vannak szülői csoportok, akik az óvoda közvetítő szerepe által, a hasonló problémákkal küzdőkben erőforrásokra lelhetnek (pld, elvált szülők, lassabban fejlődő gyermekek stb.) Fontos a felvilágosító munka és folyamatos tájékoztatás, hol, mikor milyen ügyekben kihez fordulhatnak a családok, miben segíthet nekik a gyermekjóléti szolgálat, az önkormányzat szociális igazgatósága, a nevelési tanácsadó, az óvoda pszichológusa. Feladatunk: hogy az óvodai kereteknek megfelelően megadjunk minden segítséget a családok gyermeknevelési problémáinak megoldásához Információt, tájékoztatást, szükség esetén intervenciót gyakoroljunk, kapcsolatépítő tapasztalatot nyújtsunk a hátrányok lefaragásához, kompenzáljuk a szociális hátrányokból eredő lemaradásokat biztosítsuk a rendszeres óvodába járás feltételeit Elveink: mindenekelőtt a család tiszteletbetartása, a családi nevelés erősítése, és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása.
Tapintatos személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak.
A titoktartási kérdésben.
kötelezettség
minden
családokat
érintő
Gyakorlatunkban a gyermek családi körülményeinek figyelemmel kisérése fejlődésének követésével együttesen történik. Az elakadás feltárásának folyamatában megjelenik a családi nevelés feltérképezése is. A megfelelő kommunikatív viszony kialakítása a szülővel ebben a szakaszban a későbbi megoldások alapvető feltétele. A szülő nyitottsága, vagy zártsága határozza meg a probléma közös megoldását. Amennyiben a közvetlen viszony kialakulását valamilyen körülmény akadályozza, úgy az óvodán belül kiemelt személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Amennyiben a szülői együttműködést sikerül elnyernünk, úgy az óvodán belüli törődés kiegészül a családi, vagy külső segítséggel. Fentiek valamennyi csoportban valamennyi óvónőnek családgondozási feladatként jelennek meg. Intézményünkben a hátrányos helyzetet jellemzően az érzelmi sivárság, az érzelmi elhanyagoltság, a környezet által okozott hátrányokra értelmezzük. Ezek a tényezők tehát nem külsőségekben, hanem belső személyiségjegyekben jelentkeznek. Ezért fontos számunkra elsősorban a gyermekkel, és azt követően a családdal kialakítani azt a kapcsolatot, amelyben ezek a rejtett dimenziók feltárhatók.
2013
65
Külön figyelmet fordítunk minden hozzánk érkező gyermekre abból a szempontból, hogy fenn állnak-e azok a tényezők, amelyek érzelmi életének fejlődését akadályozzák, illetve ez által személyiségének fejlődését gátolják. Programunk támogatja a mese vers a dramatizálás szerepét, és ezt, mint eszközt használjuk az érzelmi élet labilitásának feltárásához és erősítéséhez. Mikro csoportban szervezzük ezen gyermekek számára azt a fajta drámajátékot, amelyben feszültségeiket oldhatják, illetve feldolgozhatják. Ezzel párhuzamosan kezdeményező szerepben alakítjuk a kapcsolatot a családdal, a megismerés szakasza után, törekszünk az elfogadás szintjének elérésére, elsősorban a személyesség, a diszkréció hangsúlyozásával. Lehetőséget teremtünk arról, hogy a szülő tényszerűen megismerhesse, és felismerhesse a fennálló problémát. Munkánkhoz szükség szerint pszichológusi támogatást is tudunk biztosítani. Programunk az egyéni fejlesztést és fejlődés követését priorizálja ezáltal lehetővé teszi, azoknak a hátrányoknak a kompenzálását, amelyek eltérő fejlődés következtében jelentkeznek. A módszer segítségével, egyéni és mikro csoportos keretek között a gyermekek felzárkóztathatók. A rendszer lehetővé teszi a kiugró képességek figyelemmel kísérést is, így a differenciálás révén hatékonyan tudjuk ezeket a gyermekek támogatni. 6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az iskolába lépés megfelelő idejének megállapításához, legfőbb feladatunk, hogy feltárjuk, mikor következik be, mikor válik stabillá, a gyermek fejlődésének szinte valamennyi szempontja alapján. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: Az egészséges életmód szokásainak kialakulását tekintve: önállóan végezik a (személyük körüli) tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadással; erősödő egészségük, mozgáskészségük testi képességeik fejlődését eredményezi; kialakul igényük az egészséges életmódra, a testápolásra s az egészségmegőrzés szokásai iránt. Testi fejlődést tekintve: Eljutnak az első alakváltáshoz, mozgásuk összerendezett, megváltozik testarányuk, megkezdődik a fogváltás, képesek mozgásukat, valamint viselkedésüket, testi szükségleteiket szándékosan irányítani. mozgáskoordinációjuk, és finommotorikájuk erőteljesen fejlődik érzékelésük-észlelésük tovább differenciálódik különösen a téri tájékozódásban, testsémájuk kialakul
2013
66
A szocializáltságot tekintve: önállóságuk kibontakozása mellett önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek, akaratuk és kitartásuk erősödik, tapasztalatokat szereznek a másság iránti tolerancia érzéséről. készen állnak az iskolai élet elfogadására. képesek kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatában is. szabályokhoz alkalmazkodni tudnak képesek a kialakuló együttműködésre. feladattudatuk kialakulóban van a feladatot értik és ez a feladattartásban a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében reprezentálódik Értelmi fejlesztés-nevelés tekintetében: anyanyelvi készültségük révén képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, a folyamatos beszédre, értve és használva a kommunikatív jeleket végig tudják hallgatni egymást és megértik mások beszédét. képesek különböző mondatszerkezetek mondatfajták alkotására, tisztán beszélnek (élettani beszédhibák figyelembe vétele) tapasztalataik megalapozzák fogalmi struktúráik kialakulását. kialakul képességük a részekre bontásra és az általánosításra, fogalmi szinten. megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezés. elemi ismeretekkel rendelkeznek, magukról tudják nevüketlakcímüket, szüleik testvéreik nevét. ismerik a környezetükben élő növényeket és állatokat. felismerik az időjárás és öltözködés összefüggéseit. elemi mennyiségi ismereteik megvannak kreativitásuk érvényesül minden kifejezési formában. 7. Óvodánk pedagógiai programjának értékelése
Kiemelt szempont a fejlődést követő tervezés megvalósíthatósága, az értékelési rendszer működése. A program működésének ez irányú értékelése három fázisban valósul meg testületi és vezetői szinten: – éves tervek összeállítása, szokás-szabályrendszerek felállítása; – a gyermekek fejlődésének regisztrálása félévenként; – a gyermekek fejlesztésének regisztrálása és összegzése félév végén és tanév végén. – szülői igény és elégedettségmérés – A bevezetés alkalmával a program értékelése szorosan összefügg a pedagógiai munka ellenőrzésével annak adott tanévi ütemezésével.
2013
67
A bevezetéskori tanév értékelésének fő szempontja a program működőképessége, melynek átvizsgálása és esetleges korrekciója a testület feladata. A program működése minden tanév végén írásos formában a munkaterv értékelésekor meghatározásra kerül. A program bevezetés utáni értékelése 1-3 éves intervallumban A későbbi elemzés és értékelés kiemelt szempontjaként tartjuk a gyermekek fejlettségének elemzését, a csoportok légkörét és tevékenységi rendszerét. A feltárás módszerei lehetnek a dokumentumok ellenőrzése, a személyes megfigyelés, beszélgetés, elemzés. Összegezve: Programunk működőképességét véleményünk szerint az óvodánkba járó gyermekek fejlődése alapvetően meghatározza. Ezért ennek mérésére, elemzésére és folyamatos áttekintésére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt. A program működésének értékelése írásos, összefoglalóban történik.
2013
68
ZÁRADÉK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az óvoda 2013. szeptember elsejétől szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. b) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje határozatlan időtartamra szól.
II.
A nevelési program módosítása, a módosítás körülményei A nevelési program módosítására: a) az óvodavezető b) a nevelőtestület 75%, c) a szülők közössége 75%-os többséggel, d) az óvoda fenntartója tehet javaslatot. Minden esetben, ha a jogszabály változása indokolja. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé.
III.
2013
A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg. Az intézmény könyvtárában (kijelölt pedagógus) Az óvoda honlapján A helyi önkormányzat illetések osztályán
69
Intézmény OM azonosítója: 034342 Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: …/2013. (….) határozatszámon elfogadta:
Véleménynyilvánítók:
……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás
………………………………………….. Óvodai szülői szervet nevében névaláírás
…/2013. (….) határozatszámon jóváhagyta:
Egyetértését kinyilvánító:
……………………………………………………. intézményvezető Ph.
………………………………………………… Fenntartó, működtető nevében névaláírás
Hatályos: a kihirdetés napjától A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható:www.sariovi.hu Iktatószám:
2013
70
71/71