PEDAGÓGIAI PROGRAM. Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola 1087 Budapest Mosonyi u. 6. Budapest, 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola 1087 Budapest Mosonyi u. 6.

Budapest, 2013.

Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola

Pedagógiai Program 2013

Tartalom BEVEZETŐ ............................................................................................................................................ 4 1.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE ......................................................... 7

2.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 8

3.

2.1.

Az iskola rövid története .......................................................................................................... 8

2.3.

Az iskola névadója: Schulek Frigyes (1841–1919) ............................................................... 10

NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................... 11 3.1.

Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai . 11

3.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 18

3.3. Az egészségfejlesztés iskola feladatai ........................................................................................ 26 3.4.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................................. 28

3.5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 28

3.6.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ................................................... 33

3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...................... 35

3.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................... 35 3.7.2. A tanulási kudarcnak kitett, sajátos nevelést igénylő tanulók felzárkóztatását segítő program ......................................................................................................................................... 37 3.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................... 41 3.7.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 43 3.8.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje........................................ 45

3.8.1. Diákönkormányzat .............................................................................................................. 45 3.9. A szülő, a tanuló és pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának, együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................... 47 3.9.2. Kapcsolatok a társintézményekkel, a kamarákkal, nemzetközi kapcsolatok ...................... 49 3.10. Tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................................... 50 3.12. A pályaalkalmasság kérdése - Egészségügyi pályaalkalmassági követelmények ............... 57 3.13. Felvétel a szakképző évfolyamra ........................................................................................... 57 3.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................................... 57 4.

HELYI TANTERV........................................................................................................................ 58 4.1.

A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................. 58

4.2. A választott kerettanterv szerinti óratervek képzéstípusonként/osztályonként, a kerettanterven felül megtanítandó tananyag ...................................................................................... 58 4.3.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 64

4.4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........... 65

4.5. Mindennapos testnevelés ............................................................................................................... 76 4.6.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........................ 77

4.7.

Választható érettségi vizsgatárgyak ....................................................................................... 78

4.8.

A középszintű érettségi vizsga témakörei .............................................................................. 78

4.9.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......... 128

4.9.1. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ...................................................................................................................... 128 2



4.9.2. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei.............................................. 128 4.9.3. Az értékelés/ minősítés alapformái ....................................................................................... 128 4.9.4. Az értékelés funkciói ............................................................................................................. 129 4.9.5. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai – szerepük a tanuló értékelésében ...... 130 4.9.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................................................. 132 4.9.7. Osztályzatok, érdemjegyek.................................................................................................... 132 4.9.8. Érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása ........................................................................... 133 4.9.9. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése ................................................................................ 133 4.9.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................ 134 4.9.11. A magatartás és szorgalom értékelése ................................................................................. 134 4.9.12. A tanuló magatartásának minősítéséhez kapcsolódó elvek ............................................. 134 4.9.13. A tanuló szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek ................................................. 135 4.10. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................................. 136 4.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........................ 137 4.12.1. Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................ 138 4.12.2. Iskolai környezeti nevelési program .................................................................................... 142 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai .................................................. 143 Az iskolai környezeti nevelés tevékenységformái .......................................................................... 144 4.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................. 144 4.14.

A tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................... 146

Záró dokumentumok ........................................................................................................................... 148

3



BEVEZETŐ Sokszor mondjuk: rohamosan változó világban élünk. S ez alól nem kivétel iskoláink élete sem. A pedagógiai programok első megfogalmazása óta eltelt néhány évben is jelentősen megváltoztak az iskolai munkát meghatározó feltételek: a szűkebb környezet által támasztott igények és előírások éppúgy, mint a jogszabályokban is megjelenő, egész közoktatásunkat érintő oktatáspolitikai szándékok és követelmények. Megérett az idő a pedagógiai programok – most már az évek tapasztalataira épített – áttekintésére, az iskola aktuális körülményeihez történő igazítására. Erre a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről is kötelezi az intézményeket. Az iskola feladata és felelőssége, hogy olyan pedagógiai programot, annak részeként olyan helyi tantervet fogadjon el, amely megfelel a fenntartó elvárásainak. Feladatait a fenntartó által biztosított keretek között valósítja meg, és kínálatot biztosít azoknak, akik a pedagógiai program és a helyi tanterv ismeretében választják az iskolát. Az intézmény és fenntartójának közös érdeke, hogy az iskolában minél jobb és vonzóbb pedagógiai program, helyi tanterv, szakmai program, minőségirányítási program készüljön. Az iskola életképességét a jelentkezők létszáma igazolja. A pedagógiai programunk készítése során szembe kellett nézni önmagunkkal, helyzetképet kellett készítenünk, meghatároznunk céljainkat, feladatainkat, jövőképünket. A program véglegesítése előtt kikértük a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményét, és építettünk a nálunk végző tanulók elvárásaira. Tanárainkat felkészítettük a program felülvizsgálatához szükséges feladatok elvégzésére. Nem vettük át egyetlen iskola vagy tantervkészítő pedagógiai műhely tantervét sem, mi magunk írtuk és szerkesztettük egységes egésszé. A mi iskolánkban jól felkészült, kreatív, a mindig újat kereső, a közoktatást és a szakképzést jól ismerő, tapasztalt tantervfejlesztők dolgoznak. Pedagógiai

programunkban

szeretnénk

megfelelni

a

fenntartói

elvárásoknak,

a

gyermekközpontúságnak, a partnerközpontúságnak, a törvényességnek, az eredményességnek, a hatékonyságnak, az átláthatóságnak és a kiszámíthatóságnak. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a prevenciós tevékenységekre, a veszélyeztetett és tanulási problémákkal küzdő tanulók időbeni felismerésére, a megfelelő ellátására, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzésére. Fontos feladatnak tekintjük az alapkészségek fejlesztését, a közismereti tárgyak oktatási színvonalának emelését és minőségfejlesztését. Törekszünk a nyelvi kultúra színvonalának emelésére, a nyelvvizsgák számának növelésére, a használható nyelvtudás birtoklására. Az informatikai kultúra színvonalának fejlesztése elengedhetetlen feladat számunkra. Nagy hangsúlyt fektetünk az egész életen át tartó tanulásra. A munkaerő-piaci beilleszkedést a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével igyekszünk megoldani. A lehetőségekhez mérten lépéseket teszünk az EU projektekben való részvételre. Speciális elvárások közé tartozik, hogy a pályaorientációs szakaszban biztosítani tudjuk a szakmacsoportok és -

4



a szakmai alapozó képzési szakaszban - a szakmák bemutatását, megismerését. Szeretnénk minél nagyobb számban ösztönözni tanulóinkat az emelt szintű érettségire való felkészülésben. Kapcsolatrendszerünkben továbbra is hatékony együttműködést alakítunk ki az egészségügyi és szociális ágazattal, a gyermekvédelmi, kulturális és sportágazattal. A pedagógiai program a teljes tantestület hosszú távú munkájára épül, a pedagógusok intenzív közreműködését feltételezi. Maga a programkészítés az iskolai gyakorlat múltjából a jelenen át a jövőbe ível. Bár a pedagógiai program középpontjában a tanulók személyiségének fejlesztése, tudásépítése áll, minden ennek jobbítását szolgálja, létfontosságú szerepet játszik benne az iskolai szervezetépítés is. Ez a feltétele annak, hogy sikerül-e optimalizálni diákjaink tudásépítését, személyiségformálását. Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálatát, újragondolását és kiegészítését egyrészt a jogszabályi módosulások, másrészt a nevelési-oktatási folyamatban bekövetkezett változások tették szükségessé.

Budapest, 2013. március 27.

Varga András igazgató

5


ISKOLA JELMONDATA „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

SCHULEK FRIGYES Két Tanítás Nyelvű Építőipari Szakközépiskola www.schulek.hu 1087 Budapest, Mosonyi u. 6. Tel.: 334-2358, 210-9387

6



1.


A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete a megalkotásakor hatályban lévő jogszabályok előírásait követve, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával készítette el. A) Alkalmazta a hatályos jogszabályokat, különös tekintettel az alábbi jogforrásokra: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (hatályos rendelkezések) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 229/2012-es Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervekről 32/2012. évi EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról [mely hatályon kívül helyezte a 13/2004. (IV. 27.) OM rendeletet] 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről [mely hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendeletet] 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről B) Figyelembe vette a fenntartói rendelkezéseket C) Támaszkodott továbbá: - a szaktudományok eredményeire, - a felhalmozódott tapasztalatokra

7


2.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

2.1.

Az iskola rövid története


A középfokú építőipari oktatás története alig több mint száz évre nyúlik vissza, és nagyrészt megegyezik iskolánk történetével. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon másodikként, 1879-ben Budapesten megnyílt Állami Közép Ipartanodától folyamatos, bár sok kacskaringóval tarkított vonal húzható a Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskoláig. 1879-ben az oktatás mindössze húsz tanulóval és nyolc tanárral indult, de a tanulók száma másfél évtized múlva a rendes és az ún. „téli” tanfolyamokon már megközelítette a négyszázat, a tanárok, művezetők és a segédszemélyzet létszáma pedig a hatvanat. Az iskola az első évben négy szakosztályra tagolódott, mégpedig az építészeti, a gépészeti, a vegyészeti és a faipari szakosztályra. A következő tanévtől, 1880-tól indult meg az épületgépészeti (akkori nevén „fém-vasipari”) képzés. Első épülete a Bodzafa (ma Rökk Szilárd) utcában volt, 1891-ben költözött új épületébe a Népszínház utcába (ma a Bánki Donát Műszaki Főiskola található itt). Neve ekkor Állami Ipariskolára, 1897-ben pedig Állami Felső Ipariskolára változott. Egy évvel később, 1898-ban kivált belőle az építészeti szakosztály, s önálló intézményként, mint Állami Felső Építő Ipariskola a Thököly út 74. szám alá költözött. Ez volt az első hasadás az építőipari szakoktatás történetében, melyet 1950 után majd még több másik követ. Az Állami Felső Ipariskola (keretében az épületgépész szakággal) és az Állami Felső Építő Ipariskola 1948-ig lényegében változatlan formák közt működött. A 19. század végi hasadás azonban majd csak 1968-ban forr ismét egybe. A Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola történetét az évkönyvünkben szereplő „családfán” nyomon követhetjük.

8

A Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola „családfája”

1879 Állami Közép Ipartanoda Bodzafa u. 28. építész, gépész, vegyész faipari, épületgépész 1891 Állami Ipariskola Népszínház u. 8. 1897 Állami Felső Ipariskola

1898 Állami Felső Ipariskola Népszínház u. 8. gépész, vegyész, faipari, épületgépész 1940 Állami Felső Vegyipari Ipariskola vegyész

1940 Állami Felső Ipariskola Népszínház u. 8. gépész, faipari, épületgépész

1948 Állami Gépészeti Műszaki Középisk. Népszínház u. 8. 1949 4. sz. Ipari Gimnázium 1950 3. sz. Gépipari Techn. Népszínház u. 8.

1950 1. sz. Épületgépészeti Techn. Váci út 21. 1955 1. sz. Épületgépészeti Techn. Szabó I. u. 2–4.

1964 felsőfokú techn. 1970 Pollack M. Főisk.

1898 Állami Felső Építő Ipariskola Thököly út 74. építész

1968 Épületgépészeti Szki. Szabó I. u. 2–4.

1948 Állami Építőipari Műszaki Középisk. Thököly út 74. 1949 Építőipari Gimnázium 1950 Építőipari Technikum 1951 4. sz. Magasépítőipari Techn. Thököly út 74. 1955 4. sz. Ybl M. Építőipari Techn.

1951 Építőanyagipari Techn. Thököly út 74. 1953 Toldy u. 30.

1953–1955 10. sz. Építőipari Techn. Szabó I. u. 2–4. 1958 Ybl M. Építőipari Techn. Thököly út 74. 1968 Építőipari Szki. Szabó I. u. 2–4.

1965 felsőfokú technikum 1972 Ybl M. Főiskola

1968 Építőipari, Épületgépészeti és Építőanyagipari Szakközépiskola 1972 Építőipari Szakközépiskola 1978 Vági István Építőipari Szakközépiskola 1995 Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola 1997 Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola 2000. augusztus 1. Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola VIII. Mosonyi u.6.

2.3. Az iskola névadója: Schulek Frigyes (1841–1919) Schulek Frigyes Budapesten született 1841. november 19-én. Apja Schulek Ágoston (†1869), anyja Zsigmondy Auguszta (†1844). Apja Kossuth Lajos munkatársa volt különböző gazdasági vállalkozásokban, majd az első pénzügyminisztérium titkára, aki a szabadságharc idején a kormánnyal Debrecenbe költözött, majd a szabadságharc leverése után Orsováig menekült Kossuthtal együtt. A család több tagja is részt vett a szabadságharcban, Schulek Ágoston két testvére, Jenő és Lipót mint honvédtisztek vesztették életüket. 1857-ben lépett be a fővárosi főreáliskola IV. osztályába, s lett rövidesen a német tannyelvű iskola legjobb diákja. A szünidőben kőműves inas. 1860-ban sikerrel zárta reáliskolai tanulmányait, s egy hónappal később a pesti kőműves és kőfaragó céhtől a kőműves segédlevelet is megkapta. Egy éven át a budai József Politechnikum hallgatója volt. Anyagi helyzete nem engedte meg, hogy szokásos sorrendben minden tantárgyat felvegyen. Kiválasztotta tehát a legfontosabb szakmai és művészeti tárgyakat, s mint rendkívüli hallgató egy év alatt tette le vizsgáit, hogy 1861 őszén Bécsben folytassa tanulmányait, és a híres Van der Nüll, majd – annak halála után – Friedrich Schmidt mester tanítványa legyen a Szépművészeti Akadémia építészeti szakán. A festészeti osztály rajzóráit is látogatta. Társaival megalakította a „Wiener Bauhütte” önképző egyletet, aminek tagjai közé tartozott Schulcz Ferenc és Steindl Imre is. Az önképzőkör tagjai minden tanév végén, néha év közben is kirándulásokat tettek az Osztrák–Magyar Monarchia különböző vidékeire műemlékek tanulmányozására, felmérésére és dokumentálására. A tagok kötelesek voltak munkáikról előadásokat tartani, tudásukat közkinccsé tenni. Ez a fajta tevékenység felkeltette a szakma érdeklődését, s lassan a kormány által is támogatott diákkör Bécs rangos építészeti fóruma lett. 1864-ben Schulek három évre szóló, királyi alapítású művészeti ösztöndíjat kapott. Ez idő tájt fordul Schulek Frigyes minden figyelmével a középkor építészete felé. 1866-ban Friedrich Schmidt tanár Schulek Frigyest küldte Regensburgba, hogy készítse el a Dóm felmérési terveit és működjön közre a helyreállítás megtervezésénél. Az M=1:50-es méretarányú, 2,4 m nagyságú főhomlokzati tervrajz az 1867-es párizsi világkiállításon nagy elismerést aratott, és Schulek számára nemzetközi hírnevet szerzett. Látva a kiegyezés utáni fellendülést, 1868-ban, otthagyva Friedrich Schmidt bécsi irodáját, hazatért Pestre. 1870 márciusától barátjával, Steindl Imrével dolgozott, aki ekkor már műegyetemi tanár volt. Külföl-dön már nem vállalt munkát, de megpályázta és elnyerte az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző tanári állását. 1862-ben alakult meg a Műemlékek Országos Bizottsága. A bizottság építésze lett és maradt egészen haláláig. Építészeti tevékenységének jelentős korszaka a magyar műemlékek helyreállítása. Ezek között legjelentősebb a Budavári koronázó templom (Mátyás-templom) restaurálása, a jáki, a zsámbéki és lébényi templom, a kassai és a pozsonyi dóm, az árvai, visegrádi, vajdahunyadi vár, majd



a lőcsei városháza helyreállítási terve. Elkészítette a Mátyás-templom környékének rendezési tervét, a főútra levezető lépcsőrendszerrel együtt. 1880–1883 között tervezte a Szegeden felépült református templomot, 1895–96-ban a Szent Istvánszobor talapzatát. 1897-től a Halászbástya terveit készítette el. 1903-ban Steindl Imre utódjaként Schulek Frigyest bízták meg a Műegyetem Építészmérnöki Kara középkori építészeti tanszékének vezetésével. 1910-ben adták át a tervei alapján felépült János-hegyi Erzsébet kilátót. Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1887-ben a tudományos és irodalmi működés elismerésére alapított „Pro litteris et artibus” rendjellel tüntették ki 1917-ben. 1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Mérnök és Építész Egylet a 70. születésnapját betöltő nagy építészt tiszteletbeli tagjává választotta. Schulek Frigyes 1919. szeptember 5-én Balatonlellén halt meg. A visegrádi temetőben nyugszik.

3.

NEVELÉSI PROGRAM

3.1.

Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A közoktatási rendszer alapintézménye az iskola. „Az oktatásügy stratégiai ágazat”, halljuk, mondogatjuk manapság, ha az iskoláról beszélünk. Ez a tény a nemzet léte és jövője szempontjából alapvető jelentőséggel bír. Változó világunkban a versenyhelyzet állandó megújulásra, innovációra kényszeríti az intézményeket, újabb és még nehezebb kihívások elé állítja a vezetőket, a nevelőtestületet. Iskolánkban a nevelőtestület képes és kész a kor követelményeinek megfelelő szakmai - pedagógiai tevékenység ellátására. Pedagógiai hitvallásunk: A legszebb, legfelemelőbb hivatás: az ember szolgálata. S ha az ember még fiatal, „kiszolgáltatott” tanuló, e hivatás még nagyobb felelősséget ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat befolyásol, dönt el. Mindezek tudatában alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat immár több évtizede. Nevelésfilozófiánkat, iskolai szervezetünk küldetését így fogalmaztuk meg: Az intézményből kikerülő diákjaink biztos alapokkal, általános műveltséggel és szakmai felkészültséggel rendelkezzenek, hogy a munkaerőpiacon meg tudják állni a helyüket, könnyen tudjanak beilleszkedni (szocializálódni) a felnőtt társadalomba. Művelt, jól képzett, építészethez értő szakemberek legyenek. Az intézmény célrendszerében kiemelt fontosságú, hogy oktató-nevelő munkánk eredményeként a tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és legyen biztosítva az egyenlő esély a társadalomba való eredményes beilleszkedéshez. Célunk, hogy diákjaink tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel lehetőségük nyílik a továbbtanulásra, és amellyel képesek a fejlődő, 11



állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra, a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre. Az iskola önmeghatározása és funkciói Korunk műszaki szakközépiskolája nevével is definiálja önmagát. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai képzést. Szakközépiskolaként a szakmacsoportos alapozó oktatással megteremti annak a lehetőségét, hogy a szakképzésben egy év beszámításával vehessenek részt tanulóink. Műszaki iskolaként széleskörű szakmai előkészítéssel szakmai képesítések elérését teszi lehetővé magasépítő-, és közlekedésépítő technikus területeken. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, s felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az iskola teljes képző kapacitása az építészet-, és közlekedésépítő szakmacsoport közismereti, szakmai előkészítő és speciális szakmai céljait követi. Az iskola képzési céljai és funkciói a fent részletezett önmeghatározásból adódnak. Nevezetesen: technikusképzés biztosítása, valamint felkészítés a munkábaállásra, illetve elsősorban a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. Feladatunk a szakmai munkakör követelményeinek megfelelő nevelés, a termelésben dolgozó ember általános munkaerkölcsének megalapozása, a munkának, a munkásoknak a megbecsülésére, a fegyelmezett, pontos, megbízható munkavégzésre nevelés. A tanuló majdani életpályán élje át a munka örömét, a képességnek megfelelő legmagasabb szintű tudást szerezzen, jól szervezett, felelősségteljes munkatevékenység, eredményes munkavégzés jellemezze. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. A kiindulási alapelvek rögzítése Az alapelvek meghatározásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések, valamint az előzetes felmérési eredmények határoznak. Kiindulásként az alábbi alapelvek rögzíthetők:  nem tekintjük magunkat elitiskolának, de felvesszük a versenyt a hasonló típusú intézményekkel és a gimnáziumokkal  nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését  szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat igyekszünk nyújtani diákjainknak  nem kapcsolódunk egyetlen ismert pedagógiai iskolához, programhoz sem, de nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában  csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk 12


 az

iskola

jelenlegi

képzési

rendszerének keretein


belül

hajtjuk végre

fejlesztési

elképzeléseinket  gyermekközpontúságot, de teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk  a tanulói befogadásra építő, de a közössé tett normákon belül széles cselekvési teret hagyó oktatás-nevelést valósítunk meg  a helyi tantervünket önállóan dolgozzuk ki Közös tantestületi célrendszer, pedagógiai alapelvek Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a jelenlegi képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskolaműködtetésre vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, a többi pedig a pedagógiai folyamatra irányul. Közös céljaink az alábbiak:  évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a minőségi tanulói utánpótlást  korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban  közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést (évfolyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.)  minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét  a tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésként kezeljük  meghatározó feladatnak tekintjük az ismeretközvetítést és a szakmai képzést  kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására  lehetőségként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentésére törekszünk  változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást  meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában

a

munkaerőpiacon

és

a

továbbtanulás

területén

egyaránt

sikeresen

érvényesülhessenek  közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot  tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére 13



 alapvetően értelmes, előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulókat akarunk nevelni  minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére  az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg  a tanári szabadság tiszteletben tartása mellett kialakítunk egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert  a szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg  tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja. Nevelő-oktató munkánk alapelvei: 

a gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia,



az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete,



a tudás értékelése,



a tanuló elfogadása, a bizalom, az empátia,



az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő követelmények támasztása,



modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújtása a szakmai fejlődést is biztosító készség-, képességfejlesztés,



az ismeretek, a vallási, világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését,



az egyéni bánásmódra való törekvés,



a feladatok elvégzésének ellenőrzése,



a követelményekhez igazodó értékelés

Alapértékeink: a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, humanizmus, a tanulói és pedagógusi személyiség tiszteletben tartása, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődés és az egészséges életmód A célrendszer szempontjából alapvető, hogy a nevelés célja mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. Tehát az alapvető nevelési cél: műveltséget adni, az embert a társadalom hasznos tagjává tenni.

14



Nevelő-oktató munkánk céljai: hogy cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék 

rendelkezzen alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal



tegyen szert olyan használható tudásra, amellyel lehetősége nyílik a továbbtanulásra, és amellyel képes a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeinek megfelelő pályaválasztásra, a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre;



a haza felelős polgárává váljék, kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága;



számára biztosítva legyen az egyenlő esély a társadalomba való eredményes beilleszkedéshez;



reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;



megtalálja helyét a tágabb és szűkebb közösségekben: a családban, a társadalomban és a munka világában;



törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra;



megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;



legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról;



képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;



tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését, törekedjék fenntartható fejlődésre

Feladatok: alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemiérzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése, a tanult ismeretek, készségek gyakorlati alkalmazása, cselekvő attitűd kialakítása. Feladatunk továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Egyik legfőbb pedagógiai feladatunk, hogy – az EU-s elvárásoknak megfelelően – az ismeretek tudásán túl kiemelt hangsúlyt kapjon azok alkalmazása, a NAT-ban megjelölt kulcskompetenciák fejlesztése. Nevelő-oktató munkánk épít a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy ez hozzájáruljon személyiségük kiteljesedéséhez. Ennek érdekében kiemelten fejlesztjük az alábbi kulcskompetenciákat: 

Anyanyelvi kommunikáció



Idegen nyelvi kommunikáció



Matematikai kompetencia



Természettudományos és technikai kompetencia 15




Digitális kompetencia



A hatékony, önálló tanulás



Szociális és állampolgári kompetencia



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia



Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség


Kiemelt fejlesztési feladatunknak tekintjük az alábbi területeket: 

Az erkölcsi nevelés



Nemzeti öntudat, hazafias nevelés



Állampolgárságra, demokráciára nevelés



Önismeret, társas kultúra



A családi életre nevelés



A testi és lelki egészségre nevelés



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség



Fenntarthatóság, környezettudatosság



Pályaorientáció



Gazdasági és pénzügyi nevelés



Médiatudatosságra nevelés



A tanulás tanítása

Eszközök alatt minden olyan tényezőt értünk, amely valamely módon hat, formál, alakít a célszerűen megválasztott módszer alkalmazásában. Ilyen értelemben eszköz lehet a közösség, a szervezet, intézmény, rendezvény, tevékenység, sőt a tárgyi elemek is. A célok megvalósításához elengedhetetlen a hivatástudattal bíró, alkotó pedagógus. Ha a pedagógiai hivatástudat mélyen áthatja a nevelőt, akkor az sajátos értékkel jár együtt, a pedagógiai optimizmussal. Azzal a hittel, hogy minden egészséges neveltből – közös erővel – teljes értékű, erkölcsös ember nevelhető. A pedagógus munka alkotó munka. De csak akkor válik a pedagógus személyes örömének forrásává, az értelmes és hasznos tevékenység tudatából fakadó megelégedettséggé, ha a nevelő meg tudja őrizni aktív kísérletező, szüntelenül újat kereső fogékonyságát, szellemi érdeklődésének frissességét, azaz, ha alkotó egyéniséggé válik. A céloknak leginkább megfelelő eszköz a differenciált tanítási-tanulási folyamat, tevékenység biztosítása. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe: 

olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

16





a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat,

alkotóképességüket; 

a nevelési-oktatási folyamat elősegíti a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget ad esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;



az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros munkájában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit, a differenciálást;



a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;



sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;



a

tanítási-tanulási

helyzetek,

a

tanulásszervezési

módok

és

értékelési

eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogassák a tehetségek felismerését és tehetségük kibontakoztatását; 

különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

Eljárások: a nevelési módszer(ek) konkrét alkalmazása intézményi körülmények között, nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazott tevékenységek összessége. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. Nevelő-oktató munkánk épít a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy ez hozzájáruljon személyiségük kiteljesedéséhez. Konkrét eljárások 

hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás



inkluzív nevelés



attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak



tanulói motiváció felkeltése és fenntartása



tanórai differenciálás



kooperatív tanulás



drámapedagógiai eszközök alkalmazása



tevékenységközpontú pedagógiák eszközei 17




projektmunka (egyéni és csoportos)



prezentációs technikák alkalmazása



tanulói (ön)értékelési formák gazdagítása


A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: 

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés



munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat



individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek, tanulásszervezés: 

páros munka



csoportmunka



játék



szerepjáték (drámapedagógia)



vita



kutató-felfedező módszer



kooperatív módszerek



projektmódszer

A tanulásszervezés alapelvei: 

differenciálás



szociális kompetenciák fejlesztése



divergens gondolkodásra törekvés, problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése,



kommunikációs készségek (sóbeli, írásbeli kommunikációs formák, metakommunikáció) fejlesztése,

3.2.



önismeret, önkifejezés, társismeret fejlesztése



motiváló módszerek alkalmazása A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Elvek Iskolánkba – középfokú oktatási intézmény lévén – egy nagyon fogékony, ugyanakkor sok változást rejtő életkorban érkeznek el tanulóink, nagyobbrészt kialakult, kisebb részben alakulóban lévő személyiségjegyekkel. Ezek formálását, a pozitív tendenciák erősítését, a negatívak lehetőség szerinti visszaszorítását a szülői, családi háttér ismert hiányosságai okán megnövekedett felelősségünktől vezérelve komolyan vesszük. Hitet teszünk egy hagyományos értékrend mellett, melynek a becsületesség, tisztesség, munkaszeretet és munkabírás, a szülőföld iránti elköteleződés kiemelten fontos elemei, így ezek megerősítésére 18



különösen nagy súlyt helyezünk az iskolai élet minden területén, kihasználva a minden egyes tárgyban, illetve a gyakorlati munkában meglévő lehetőségeket. Ezek mellett nagyon fontosnak tartjuk az olyan kulcskompetenciák fejlesztését, mint az önismeret, az önfejlesztés, illetve az önprezentáció - ezen beül is kiemelten a kommunikáció képességhalmaza -, hiszen csak ezek biztosíthatják a jelenkor változó világában való helykeresés és – találás lehetőségét. Ezek fejlesztését olyan komplex feladatként fogjuk fel, amelynek alakítása nem lehet egy vagy két tárgy feladata, erre való törekvésünknek az iskolai munka minden pillanatában jelen kell lennie. Ugyanígy különböző módon, de minden tárgyban megjelenítjük és kihasználjuk az ismeretszerzésre, tájékozódásra irányuló képességek fejlesztését, illetve készségszintre való emelését. Fontos feladatunknak tartjuk a korunkra jellemző információáradatban, hogy ne csak az információk forrásait ismertessük meg és tegyük elérhetővé, hanem hogy néhány eligazodást segítő, alapvető szelektáló mechanizmust is kialakítsunk tanulóinkban, hogy ítélni tudjanak az információ fontosságáról, lehetséges valódiságáról, annak saját életünkkel való kapcsolódásairól. A tanulói személyiség fejlesztésének célja az is, hogy a felnövekvő nemzedék képviselői a haza felelős polgárai legyenek, legyenek képesek önálló tájékozódásra, felelős döntések meghozatalára, cselekvésre. A felelősségtudat a kritikai szemléletmódot nem zárja ki, sőt igényli. Az alternatív gondolkodási lehetőségek alkalmazása ugyancsak korunk alapkövetelménye. Végső célként egy olyan optimális, mégis tanulóként egyénített személyiségkép formálását tartjuk elsődlegesnek, amely mind az egyén, mind a társadalom számára a legtöbb biztosítékát nyújthatja az eredményes, harmonikus, kiegyensúlyozott életnek. Célok -

a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében

-

a tanulók önnevelés iránti igényének felkeltése

-

szociális képességeik (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, együttműködés, konfliktuskezelés) fejlesztése

-

a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása

-

a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása

-

készség és képesség fejlesztése a tartalmas és harmonikus kapcsolatok kialakítására, ápolására

-

a kreativitás képességének fejlesztése

-

a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához szükséges készségek és képességek kialakítása

-

az egészségnek mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése

-

a mindennapos együttéléshez szükséges civilizációs szokások, környezettudatos magatartás kialakítása

-

a jogok és kötelességek ismerete 19



-

a demokrácia működési szabályainak elsajátíttatása, jó ügyek szolgálata iránti vágy felkeltése

-

igény és szándék kialakítása a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdése

-

a tanulók segítése életpályájukra való felkészülésre, képessé tenni a tanulókat a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyak és törekvések összehangolása a lehetőségekkel

-

a szociális képességek megerősítése

-

a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésének erősítése

-

a tanulók lélektani felkészítése az előttük álló nehézségekre, hiszen ezekkel önbizalom, kiegyensúlyozottság és derű nélkül nem lehet megbirkózni

-

világossá kell tenni számukra, hogy a tanulás időszaka nem zárulhat le az iskolával, egész életükben képesnek és késznek kell lenniük új ismeretek megszerzésére.

Feladatok, eszközök, módszerek A tanulók értelmi nevelése: A tanulás valamennyi kognitív képesség (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Eredményeként érzelmek alakulnak ki, akarati tulajdonságok fejlődnek. Az iskolai tanulás tevékenységtanulás, jártasságok, készségek fejlődnek. A magatartás és viselkedésformák tanulásával a szocializáció erősödik. A kamaszkorban felerősödhetnek a korábbi tanulási zavarok. A középiskolának az általános iskolától eltérő világa a tanulók nagy részénél tanulási kudarcot vált ki. (A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával külön fejezet foglalkozik.) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az iskola az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására törekszik. A cél annak elérése, hogy a tanulók megfelelően tudják kezelni érzelmeiket, legyenek erre stratégiáik, technikáik. Tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk. Fejleszteni szükséges az empátiát, a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. Serdülőkorban a tanuló képességei és iskolai teljesítménye között jelentős eltérés lehet. A tanulók akarati nevelése: A nevelési folyamatban fontos feladat a kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Tudatosuljon a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükségük. Nevelésünk célja a tanulókban az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése. Olyan légkört kell teremtenünk, mely munkafegyelmet követel, de biztosítja a derűt, a jókedvet. A megvalósítás módja: a szabad véleménynyilvánítás, az emberi személyiség tisztelete, a szorongástól mentes megnyilatkozás. A tanulói teljesítmény növelhető a belső motiváció fejlesztésével, kérdőívek – tanulási szokásokra, tanulási technikákra rákérdezve – válaszaiból kiinduló beszélgetésekkel. Serdülőkorban a figyelem dekoncentráltsága, a befelé forduló figyelem és a feszült idegállapot gyakran tanulási zavarokhoz vezet, melynek megoldása pedagógiai segítséget igényel.

20



A tanulási kudarc mögött igen gyakran szorongás van. A tanulók szorongásának oldása, csökkentése érdekében a követelmények tartalmának reális, pontos kialakításával tanulóinkat minél több sikerélményhez igyekszünk juttatni. Csökkenti szorongásukat, ha elismerésünk, jutalmazásunk nagyobb arányú az elmarasztalásnál, a büntetésnél. Iskolánkban a tanév végén Schulek emlékplakettel, oklevelekkel és jutalomkönyvekkel értékeljük legjobb tanulóink munkáját, ezeket a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszik át. A tanulók képessé válnak az előítélet mentes személyiségészlelésre, a toleranciára. Az iskola által képviselt normák, közös szabályok elfogadtatásával, a szabályok felállításába való bevonással kívánjuk kialakítani a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges mintákat, képességeket. A tanulók erkölcsi nevelése: A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Felkészíti az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra a tanulókat, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A tanulók nemzeti öntudatra nevelése: Nevelésünk fontos területe a haza, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kultúra és a hagyományok megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése alapvető fontosságú. Ettől elválaszthatatlan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak megbecsülése. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása. A tanulók aktív állampolgári létre, demokráciára nevelése: Az aktív állampolgárrá nevelés alapja az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A nevelés folyamatában fontos az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Ki kell alakítani a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók önismeretének és a társas kultúrának fejlesztése: Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 21



A tanulók családi életre nevelése: A családnak kiemelkedő jelentősége van a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelésben az erkölcsi normák közvetítése, a harmonikus családi minták közvetítése. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését pedagógiai munkánkba. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A másokért való felelősségvállalás, önkéntesség fejlesztése: A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ezért intézményünk célja, hogy kialakítsa ki a fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A fenntarthatóság, környezettudatosság szemléletének fejlesztése a tanulóknál: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Nevelésünk célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Fel kell készítenie tanulóinkat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók pályaorientációjának alakítása: Az iskolánkban a tanulók elsősorban a gyakorlati képzés során átfogó képet kapnak a munka világáról. Olyan feltételeket biztosítunk ehhez, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A tanulók munkára nevelése, gazdasági és pénzügyi nevelés: Iskolánkban fontos a munka világának megismerése, megtapasztalása tevékenység során. Alapvető feladatunk, hogy a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit fejlesszük annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudják mérlegelni döntéseik következményeit.

22



A tanulók médiatudatosságra nevelése: A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása: A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi fejlődésének biztosítása. Kompetenciafejlesztés és motívumok kialakítása A nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Ezért az iskola nagy szerepet szán a tanult motívumok kialakításának, mert a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában. Kompetenciák fejlesztése: Az iskolai műveltség tartalmának átalakulása tette szükségessé a kompetenciák fogalmának bevezetését. Azokat a képességeket, készségeket kell az iskolának kialakítania, fejlesztenie, amelyek a tudás alapú társadalomban való boldoguláshoz szükségesek. Felértékelődik az egyén tanulási képességének kialakítása, fejlesztése, mert ez szükséges a változó világhoz való alkalmazkodás során. Tanulási motívumok fejlesztése A megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása a feladatunk. Ez az öröklött motivációs alapja például az analízisnek, a szintézisnek, a rendszerezésnek. Ez csak úgy működhet, ha az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínál, hogy minden tanuló megtalálja az érdeklődésének megfelelő tantárgyat, tevékenységet, foglalkozást. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a feladat. 23



A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata. Ez a folyamat a serdülőkorban az önálló értelmezések alternatív megoldások megtalálását segíti, fejleszti a kreatív gondolkodást. Az alkotás szeretetének fejlesztése biztosítja a tanulók tényleges tevékenységének végzéséhez a motivációt, az önfeledtség élményét. Bizonyos témák/témakörök feldolgozását (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.) segítheti, ezáltal fejlesztve a tanulók önismeretét, társismeretét is. Célszerű úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A nevelés, az oktatás, az iskola alapfunkciójából eredően teljesítményorientált tevékenység. Ezért a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes, optimális teljesítményvágyat. Ezt előmozdítja, ha az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét. A tanulás értelmének megmutatása komoly feladat. Tapasztalnia kell(ene) a tanulónak, hogy a tanulásnak, a tudás megszerzésének, a készségek, képességek kialakításának, fejlesztésének gyakorlati értéke van; a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása is tanulási motívumként működhet. Ehhez szükséges, hogy – legalábbis hosszabb távon, az iskoláztatásának ideje alatt – a tanuló meg is tapasztalhassa a tudás, a kialakult készségek, képességek gyakorlati hasznát, érzékelje saját változását, fejlődését. Értelmi képességek fejlesztése A megismerés teljes folyamata az információk célirányos megszerzésével indul; de több, a megismerést lehetővé tevő különböző képesség vehető számba. Ilyen a megfigyelés; az átkódolás; az értelmezés; az indoklás, a bizonyítás; az értékelés. A kódolás egyik formája az (írásbeli) instrukciók cselekvéssé fordítása, dekódolása, szöveges feladatok matematikai nyelvre történő fordítása is. A kódolás képessége nélkül a megismerési folyamat elakad. Az értelmezési képesség fejlesztésére például a természettudományos tárgyak nagyon sok lehetőséget kínálnak (természeti rendszerek viselkedésének, működésének vizsgálata stb.). A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének elsajátíttatásában is van felelőssége az iskolának. A kognitív kommunikáció alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata. Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok készítésével. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztésének legfontosabb eszköze az olvasás és a szövegtanulás, amely függ a nyelvtantanulástól és nagymértékben attól, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak. Fontos az értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése is. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabbnak ítélhető gondolkodási képességek a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek van feladata, felelőssége abban, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják 24



a tanulók a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást. A problémamegoldó, kritikus gondolkodást, a kreativitást a felfedező tanulás, a felfedeztető oktatás fejleszti. A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A kognitív képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és szociális

tanulást.

Ez

a

pedagógiai

gyakorlatban

a

cselekedtető

tanulás-tanítás,

a

szemléletes/szemléltető tanulás-tanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori (de nem kizárólagos) alkalmazását jelenti. Az önálló tanulás mellett helyet kell kapnia a szociális tanulásnak, amikor a tanulók egymástól tanulnak: pl. együttműködnek, vitáznak, versengenek stb. Szociális képességek fejlesztése A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés során feltétlen szólni kell a döntéseket befolyásoló szociális értékrendről. A személyiségfejlődés alapvető jellemzője az egyéni értékrend, mint motívumrendszer, amely meghatározó szerepet játszik a személyiség működésének és viselkedésének szabályozásában. A személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. A pozitív szociális értékrend alapja a proszocialitás (a másik fél érdekeit figyelembe vevő, az önérdek és a másik fél érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás), magja a másik ember, a másik csoport, a másik társadalom, az emberi faj létérdekeit figyelembe vevő, szükség szerint szolgáló, segítő magatartás, cselekvés. Szociális kommunikációs képesség – azaz a kommunikáló felek aktivitásának (érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének) aktuális befolyásolási képessége. A szociális kommunikáció lehet közvetlen vagy kétirányú. Ennek során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan észleli egymást, azaz a kommunikáció interaktív. Az iskola a tevékenységek és feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segíti a szociális kommunikáció erősödését. Kötődés képessége – az emberek szociális életminőségét, szociális viselkedését és a személyiség szociális fejlődését a kötődés, a kötődési háló (az adott ember összes kötődésének) gazdagsága, ereje és minősége, a kötődési képesség fejlettsége lényegesen befolyásolja. Az iskola feladata a tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeret birtokában segítség nyújtása azoknak a tanulóknak, akiknek kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok ki-építésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen; meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét; stabilizálni, védeni tudja önmagát; optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes, hatékony

25



szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, és azokat végrehajtani, megvalósítani. A perszonális nevelés végső célja: az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését. Az iskolai nevelés végcélja, hogy az önállóság növekedésével az önfejlesztő személyiséggé válást elősegítse. A személyiségfejlesztés megvalósítását szolgáló szervezeti formák A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra, melynek szervezésénél kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A személyiségfejlesztést a tanórán kívüli tevékenységek szakkörök, egyéni foglalkozások, tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi versenyek, iskolai sportkör, tanulmányi kirándulások szervezése is segíti. Az iskolában tanító pedagógusok az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott és elfogadott pedagógiai elvek szerint, személyiségük és pedagógiai kultúrájuk figyelembe vételével végzik nevelő-oktató munkájukat. A tanulók személyiségfejlesztésében mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken részt vesznek. Személyes példaadásunk, a magatartási mintaadásunk fontos nevelési tényező. A személyiségfejlesztésben az osztályfőnökök szerepe a legjelentősebb, mivel ők ismerik legmélyebben az iskolába belépő tanulók személyiségét, követik nyomon az osztályközösségbe való beilleszkedésüket, látják fejlődésük irányait, ismerik fejlesztendő személyiségjegyeiket, képességeiket. Ők tartják a kapcsolatot a szülői házzal. Az egy osztályban tanító tanárok rendszeres megbeszélései jó alkalmat teremtenek arra, hogy az osztályban tanító tanárok képet kapjanak az egyes osztályokról, illetve diákokról. A tapasztalatok kicserélése mellett ez módot teremt az osztályra vonatkozó közös stratégiák megfogalmazására is. A szabadidős tevékenységet szervező munkakör újabb segítség lehet az iskolai személyiségfejlesztésben, a tanulókkal való egyéni foglalkozásban, az érdeklődési körök kialakításában, támogatásában. A személyiségfejlesztő feladatok elvégzésébe az iskola külső szakember munkáját is igénybe veszi, veheti. Egészségvédő, védőnő, szükség esetén pszichológus segíti az iskola munkáját. 3.3. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési

26



módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola 

minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.



együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.



egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.



kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.



olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jóllétét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.



törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: 

önmagunk ismerete



egészségi állapotunk ismerete



a mozgás fontossága

Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők

27



munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: 

intézményvezető vagy megbízottja,



iskolaorvos, védőnő,



iskolapszichológus,



diákönkormányzatot segítő pedagógus,



gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,



szabadidő szervező,



tanulószobai csoportok vezetői. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

3.4.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja 

fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,



megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,



felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái 

Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel.



Osztályfőnöki, testnevelés és sport, illetve munka-, és környezetvédelem órák keretében



Előadások formájában



Iskolán kívüli szervezetek bevonásával

3.5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait.

28



A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. Célunk, hogy tanulóinknál már iskolai szinten kialakuljon a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás. A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: 

a család,



az iskola,



az iskolán kívüli közösségek.

Nevelési célunk olyan lehetőségeket biztosítani diákjainknak, hogy az iskolai közösségi munkában örömmel vegyenek részt, élményekben gazdagodjanak, intellektuális képességeik (szellemi, fizikai) fejlődjenek. Az egészséges lelki fejlődés az együttműködés, szabályok és az erkölcsi normák betartása az egyénben olyan magatartásformát és életvezetést alakítson ki, amely a társadalom számára hasznos, és ösztönző a sikerekhez. Iskolánk falai között diákjaink sokféle társadalmi, szervezeti tapasztalatot szereznek. Élményszerűen átélik az érvényesülés kimondott vagy kimondatlan szabályait, az intézményi aláfölérendeltség helyzeteit, az egyéni és közös érdekérvényesítés lehetőségeit. Megtapasztalhatják, hogy melyek a lehetséges és a korlátba ütköző szervezeti magatartások. Átélik a szolidaritást. Az iskola tanulóink társas és demokratikus együttélésének gyakorlótere. Lehetőséget biztosít a szociális magatartásformák gyakorlati elsajátítására, az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakítására, a személyközi konfliktusok megoldási módjainak megismerésére. Valljuk, hogy a tanításnak nem az ismeretszerzésre kell elsősorban irányulnia, hanem azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik az ismeretek segítséggel, vagy önállóan történő elsajátítását, alkalmazását. Célunk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet. Fontos, hogy a tanulók megismerjék és betartsák azokat a legalapvetőbb emberi, magatartási normákat, amelyekkel képesek az egymás iránti toleranciára, segítségnyújtásra, a közösségben való együttélésre, illetve aktív beilleszkedésre. A közösségfejlesztés iskolai színterei Az iskolai közösség Diákjaink együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Tevékenységének, értékrendjének, céljainak kialakításában és fejlesztésében, a demokratikus iskolai 29



közélet biztosításában iskolánk valamennyi tanára részt vesz. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek, és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. A képességfejlesztés során a tevékenységközpontú tanulásszervezésre, a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszereinek alkalmazására törekszünk a tanítási-tanulási tevékenység megvalósításában. Osztályközösségek Az osztályok nevelésünk-oktatásunk olyan alapvető szervezeti keretei, tanulóink olyan iskolán belüli közvetlen környezetei, személyes érintkezésre épülő társulásai, amelyek jelentős mértékben befolyásolják pedagógiai munkánk eredményességét. Diákjaink számára azt az életteret, társas közeget jelentik, ahol a személyiségfejlődésük szempontjából sorsdöntő éveikben idejük jelentős részét töltik el. Iskolánk arra törekszik, hogy az osztályok az irányított tanulás, a tudás megszerzésének műhelyeivé váljanak. Ennek érdekében is mellőzhetetlen feladatunk elősegíteni azt, hogy egyes személyek halmazából olyan csoportközösséggé alakuljanak, amelyek ösztönzik a tanulási munkafeladatok elvégzését. Az osztályokban tanulóink fontos társas jelenségeket élnek át. Az együtt átélt epizódokra, élményekre, kötődésekre, kölcsönös barátságokra épülve alakul ki az egyes osztályközösségek sajátos érzelmi és attitűdbeli jellemzője, atmoszférája, amely által jelentős mértékben módosulva jutnak csak érvényre az intézményi hatások, nevelési értékek. A formálódó osztálycsoportok tagjai társaikra figyelve alakítják viselkedésüket, miközben maguk is visszajelzéseket adnak mások viselkedésével kapcsolatos elvárásaikról. Ilyen rendszeres interakciók során alakulnak ki és szilárdulnak meg a csoport normái. A tanárok közvetítésével érvényesíthető az, hogy az osztályok sajátos normái keretéül az iskola – mint intézmény – pedagógiai programjában vállalt értékek szolgáljanak. Vezető szerepük alapján elsősorban az osztályfőnökök befolyásolhatják, orientálhatják az osztályközösségek normaképzését. Nem csak a jutalmazással, a büntetéssel és más hagyományos pedagógiai eszközökkel, hanem a csoportfejlesztés sajátos eljárásaival is. Iskolánkban az alábbi ilyen eljárásokat, eszközöket alkalmazzuk:

Szociometriai vagy más technikával az osztályban kialakult normarendszer, valamint a csoportkohézióban lényeges tényezőt jelentő érzelmi-rokonszenvi struktúra feltárása. Az

30



eredményeket és az azok alapján szükséges tennivalókat megtárgyaló közösségformáló osztálymegbeszélések.

A feltérképezett állapot alapján együttműködés fejlesztő tréningek, szituációs játékok. Önismereti és társismereti gyakorlatok, amelyek segítik a személyközi problémák tudatosítását, hozzájárulva ezzel egyben a konfliktuskezelési készség fejlesztéséhez is.

Osztályfőnöki segítséggel a peremhelyzetbe került tanulók pozitív tulajdonságainak feltárása, közösségen belüli hasznosításának elősegítése.

Az osztály formális és informális struktúrája közötti feszültségek feloldása. Kisközösségek keretében ellátandó, célirányosan megszervezett csoportmunkákkal a kooperatív magatartás tanulását segítő feladatok. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: 

tanítási órák,



A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.



Tantestületünk a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a kreativitás kibontakoztatását, a differenciálást. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákra a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésével készüljenek. Az órai tevékenységet úgy alakítjuk ki, hogy a tanulók számára lehetővé váljon nevelési-oktatási céljainkban megfogalmazottak teljesítése.



tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások

Iskolánk diákéletének számos hagyományos eseménye, rendezvénye alakult ki: 

évnyitó, évzáró ünnepélyek



gólyabál



szalagavató bál



nemzeti ünnepeink közös, iskolai szintű megünneplése



szakmai rendezvények



kulturális vetélkedők (vers- és prózamondó, helyesírási)



diákkörök, szakkörök (közismereti és szakmai területen)



iskolai énekkar



sportkör, sportszakosztályok



iskolarádió, filmklub



nemzeti emlékhelyek, múzeumok, színházak látogatása 31




belföldi és külföldi szakmai kirándulások



műemlékvédő – felmérő táborok



állásbörze, környezetvédelmi napok



cégek, vállalatok, építkezések látogatása



diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások,



Schulek-nap



szabadidős tevékenység



színház-, múzeumlátogatások


Feladataink

a közéleti munka iránti szükségletek kialakítása és alkalmazása a tanulói életkor figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében a segítségnyújtás a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket

támogatni, segíteni a tanulókat önálló kezdeményezéseikben (diáknap, diákparlament, diákakadémia), az önkormányzás képességeinek kialakítása

megtalálni, mi az, amit a tanár, és mi az amit a diák fontosnak tart, hol van a közös pont, ahol az érdekek találkoznak

felkutatni azokat az iskolai és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyek több esélyt adnak a társadalomba való beilleszkedésre, a továbbtanulásra és megalapozzák az élethosszig tartó tanulást

felmérni és felkínálni minél több olyan lehetőséget, ami miatt a diákok jól érzik magukat az iskolában

kihasználni az iskola nevelési infrastruktúráját (könyvtár, műtermek, számítógép kabinet, a díszterem, tornaterem, konditerem által biztosított lehetőségeket)

segíteni a tanulók önszerveződését, önképzőkörök és diákkörök létrehozását megkeresni azokat a közös értékeket, érdekeket, ami alapján együtt tudunk működni Összegzés: A különböző szakkörök, diákkörök és a sportkör szakosztályainak munkájában is az osztály- és évfolyam-felettiség elve érvényesül, ezért egyéb fontos tevékenységük mellett e szerveződések egyszerre a kisközösségi, illetve az iskolai szintű közösségépítés színterei. E területen fontos szerepet tölt be iskolai sportkörünk, amely a szabadidő hasznos eltöltése és az egészséges életmódra nevelés érdekeit is szem előtt tartva szervezi az iskolai közösségek sportéletét, szakosztályainak keretein belül pedig a folyamatos és tervszerű felkészülést folytató tanulóknak a versenyzési lehetőségeket is biztosítja. 32



3.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, nevelő és oktató munkája

során

gondoskodjék

a

gyermek

személyiségének

fejlődéséről,

tehetségének

kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

33



Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Munkaközösségi rendszer Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi

csoportot

tanító

szaktanárok

munkaközösségekbe

szerveződnek.

Az

iskola

munkaközösségei: osztályfőnöki, humán, természettudományi, angol, német, testnevelés, és műszaki. Az egyes munkaközösségek élén vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik. Egy-egy szaktanár széleskörű szakmai és pedagógiai végzettsége és beosztása révén párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet. Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők fórumán keresztül biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Órát látogat az osztályban.

34



3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Akkor tudjuk hatékonyan kezelni a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat, ha képesek vagyunk jobb minőségű, intenzívebb differenciálásra. Előre kell lépni a tanítási-tanulási folyamat individualizálásában, jobban az egyes diákokhoz, illetve csoportjaikhoz kell igazítanunk tanítási programjainkat, követelményeinket. E folyamatban kiemelkedő jelentősége van a tehetséges fiatalokkal való hatékony foglalkozásnak. Pedagógiai programunk kidolgozása során nem elegendő a korábbi gyakorlatot egyszerűen számbavenni, végig kell gondolnunk, hogy a változó körülmények között milyen új módszereket, képzési formákat tudunk bevezetni.  A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Szorgalmazzuk a

tanulók részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttől egészen országos versenyekig). Nyilvános és méltó körülmények között ismerjük el a versenyzéssel többletmunkát vállaló diákjaink eredményeit.  A szaktanárok és osztályfőnök segítségével iskolai tanulmányi verseny szervezésével keressük meg

a kiemelkedő teljesítményű tanítványainkat, figyelembe vesszük kiemelkedő tanulmányi eredményüket és érdeklődési körüket. Szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk szakkörök, diákkörök vagy egyéni foglalkozások keretében tehetségük kibontakoztatására. Teljesítményük, munkájuk iskolán kívüli bemutatásához elősegítjük és támogatjuk a pályázatokon történő szereplésüket.  A kötelező érettségi tantárgyakon kívül iskolánk képzéseiben elsősorban az idegen nyelv, az

informatika és a szakmai alapozó oktatás tantárgyaiból, illetve a tanulók által választott más tantárgyakból biztosítjuk érettségi előkészítő keretében az érettségi vizsgára történő felkészülés lehetőségét. Iskolai tanulmányi versenyekkel és pályázatokkal teremtünk lehetőséget tanulóink részére tehetségük, kiemelkedő tudásuk bemutatására. A házi versenyek adnak módot a fővárosi, az országos tanulmányi esélyesen indítható tanulók kiválasztására. A kiválasztott tanulók részére szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk a hatékony felkészüléshez. 

A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak a felszínre s lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik, s a program alakulására a résztvevők is hatással vannak. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosítja.



Jellegzetes szakköri terület az iskolai stúdió, az iskolarádió működtetése. A kedvenc időtöltésüknek is hódoló stúdió tagok szaktanár irányításával audio- és videotechnikai 35



berendezések segítségével biztosítják az iskola óraközi szüneteinek műsoros kitöltését, segítenek az iskolai ünnepélyek és a nagyobb lélegzetű iskolai események technikai lebonyolításában. Biztosítják, hogy az iskola valamennyi tanulója az iskolarádió segítségével információkhoz juthasson. Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül fővárosi (Budapesti Komplex verseny ill., országos tanulmányi versenyeken: OKTV, Arany Dániel matematika, Implom József helyesírási, stb.) is részt veszünk. Az elért jó eredményeket megfelelő tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. A kulturális igények kielégítésének egyik lehetséges területe az iskolai filmklub működése. Résztvevői a filmesztétikához értő szaktanár közreműködésével videón nézhetik meg a magyar- és az egyetemes filmművészet kiválasztott alkotásait. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílik filmviták keretében a látottak megbeszélésére. A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumlátogatások. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások alkalomszerűek, általában a hagyományos iskolai eseményekhez kapcsolódnak, illetve az aktuális tananyaghoz. Ezen programokon való részvétel önköltséges, az iskolaszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Iskolánkban működő énekkarunk több éves hagyományokra tekint vissza. Az immár hagyományosnak tekinthető jeles napok alkalmából szervezett ünnepségeken kívül a tanévnyitó, tanévzáró, iskolai, gyermekotthonokban szervezett karácsonyi ünnepségeken is fellépnek tanulóink. Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a „kitekintéshez” is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az Internet adatbázisainak használatához is. Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. A 9-11. évfolyam osztályai az érettségi szünetben, a végzősök ősszel kirándulnak. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb.) összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, röplabda, tollaslabda, tájfutás, asztali teniszezés és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó és kosárlabda 36



szakosztályokban is bizonyíthatják tehetségüket. Utóbbi sportágakban évente évfolyam- és iskolai bajnokságokat is rendezünk. Évente 1-2 iskolai sportnapot is szervezünk. 3.7.2. A tanulási kudarcnak kitett, sajátos nevelést igénylő tanulók felzárkóztatását segítő program A diagnosztizálás Minden gyermek lehetőségekkel születik és nem tudhatjuk, hogy hol vannak a határai. Mégis sok gyermek – a nagyon tehetségesek ugyanúgy, mint a „küszködők”– nem tudja kihasználni a képességeit. Az oktatásban elszenvedett kudarcok és frusztrációk lehetséges okai változatosak és gyakran nehéz diagnosztizálni őket. Ez az, amikor a tanulók olyan üzenetekkel és követelményekkel szembesülnek, amelyek értelmetleneknek tűnnek számukra. A tanulók ilyenkor összezavarodnak, és két okból vallanak kudarcot: nem tudják leküzdeni a tanulás akadályait, nem tanulták még meg, hogyan kell tanulni. Ahhoz, hogy megtalálják a hatékony tanuláshoz számukra legkedvezőbb módszert, a megfelelő attitűdöt el kell sajátítaniuk. A tanulás akadályainak meghatározása - A gyermekben, magában lévő tényezők. Fiziológiai okok (genetikai meghatározók, alultápláltság stb.), pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek) - A környezetben lévő tényezők (pl. osztálytárs-probléma, közösség, taneszköz hiánya) - A tananyagban lévő tényezők (pl. túl nehéz, túl hosszú, olvashatatlan, nincs tankönyv, nincs téma, érdektelen számára stb.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók viselkedési tünetei A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: - hiperaktivitás - szorongásos magatartás - térlátás nehézségei (jobb- bal tévesztése, betűk felcserélése) - mozgáskoordináció zavarai - a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia) - antiszociális cselekedetek - alacsony önértékelés - emlékezés zavarai 37



- a logikus gondolkodás problémái - a spontán kíváncsiság hiánya A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;



korrepetálási órák



tanulószobai foglalkozások



szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;



ingergazdag környezet kialakítása;



a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése;



a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése;



ok-okozati összefüggések feltárása;



negatív környezeti hatások kiszűrése;



a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;



a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;



családlátogatások;



a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;



a továbbtanulás irányítása, segítése.

A tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt járt. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megronthatja a tanár és a diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek. A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. A segítségnyújtás módjai - A 9. évfolyamon nevelő-oktató tevékenységünk során fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat, ebben az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is komoly feladataik vannak. - A diszlexia, diszgráfia időbeni felismerése szakember bevonásával, szülői egyeztetéssel, annak kezelése. - Osztályfőnöki órák keretében 8-10 órában a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). 38



- Felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig). - Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, informatika, természettudományi tantárgyak, szakmai gyakorlatok stb.). - Tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása. - A tanulásra alkalmatlan otthoni környezet pótlására tanulószoba biztosítása (tanulói és szülői igény szerint). - A kollégiumi elhelyezés segítése, amennyiben ez szükséges. - A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.), sikerélmények nyújtása. - Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében. - Érettségi vizsgára történő felkészítés. - Továbbtanulás irányítása, segítése. - „A kudarcnak kitett” tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése). - A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A beavatkozásoknál azonban célszerű figyelembe venni, hogy az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják tanáraikat és társaikat. De ebbe a körbe tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Átgondolva tehát a nevelési intézmény mint szervezet jellemzőinek szerepét a viselkedészavarok létrejöttében, eredményes kezelésében, világossá válik a cél: olyan intézménnyé kívánatos alakítani az iskolát, amely jobban megfelel mind a tanár, mind a gyerek szükségleteinek, s így kedvezőbb feltételek adódnak az alkalmazkodási nehézségek csökkentésére. Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az 39



egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhető gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetőjegyei: 

a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek



passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak



nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni



testi és pszichés tünetei vannak (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.)



személyiségzavarokkal küzd

A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magánosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30. § (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar okainak feltárása - kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel - együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel - az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása - a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása - törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során Az iskola célja:  segítséget nyújtani a tanulónak önnön lelki folyamatai, emberi lénye, saját humán potenciálja megismerésében és irányításában  személyiségfejlesztés

40



 olyan atmoszféra megteremtése, amely segíti az ifjúság kibontakozását, kreativitásának kiteljesedését, a tehetséggondozást  az önfejlesztő tevékenységek támogatása (tanároknál és diákoknál egyaránt)  erősíteni az extrovertált és introvertált funkciókat  megszüntetni

az

ismeretátadás

egyhangúságát,

fejleszteni

a

személyiség

belső

világa

megismerésének módozatait 3.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanuló ifjúságának zöme nem a veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki. Túlnyomó többségük rendezett családi háttérrel rendelkezik, és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. Az évek folyamán azonban egyre magasabb a csonka családok aránya. Iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelem kiemelten fontos területnek számít. Az ifjúságvédelmi felelős munkáját a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény, valamint a közoktatási törvény végrehajtási utasítása alapján végzi. Munkáját az iskola igazgatója irányítja, ellenőrzi és értékeli. Az igazgató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Az ifjúságvédelmi felelős munkavégzése során egyedi intézkedéseket tesz és általános megelőzőfelvilágosító tevékenységet végez. Egyedi intézkedései  az osztályfőnökök és a szaktanárok közreműködésével felméri az iskola diákjai közül a veszélyeztetett vagy egyébként hátrányos helyzetben lévőket  a körülmények mérlegelése alapján javaslatot készít a veszélyeztetettségből vagy hátrányos helyzetből keletkező problémák kezelésére  A tanulót veszélyeztető okok kiküszöbölése, a hátrányos helyzet felszámolása érdekében kapcsolatot tart: 

az igazgatóval



az igazgatóhelyettessel



az érintett tanuló osztályfőnökével



az ODB vezetőivel



a szülői szervezet tagjaival

 szükség szerint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel (pl. védőnő, egészségügyi ellátók, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, egyesületek)

41



 anyagi veszélyeztetettség (szociális hátrány) esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál  a szociálisan hátrányos helyzet feloldásához a támogatások más formáit is felderíti (ösztöndíjak, támogatások stb.)  figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetben lévő gyermekek szabadidős tevékenységét, tanulmányi eredményét  a VIII. kerületi Nevelési Tanácsadóval együttműködve szükség esetén iskolapszichológus segítségét kéri. Igénybe veszi a Józsefvárosi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda témával összefüggő szolgáltatásait és segít a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani.  részt vesz a fegyelmi alá vont tanuló fegyelmi tárgyalásán Az ifjúságvédelmi felelős minden esetben a diákok érdekeit tarja szem előtt és azokat képviseli. Általános megelőző tevékenység: 

Váljanak tanulóink környezettudatos magatartásúvá és a környezetért felelős emberré.



Diákjainkban alakítsuk ki az olyan életmód iránti igényt, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket.



Fontos a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése.

 kiemelkedő figyelmet fordít az alkohol – és cigaretta-, valamint a drogfogyasztás okozta szenvedélybetegségek megelőzésére. Ebben a körben mentálhigiénés programokat szervez  bűnmegelőző programokat szervez  tájékoztatást ad a tanulóknak és szülőknek az ifjúságvédelmi felelős feladatáról, a vele történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás idejéről, módjáról, az iskolán kívül igénybe vehető gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről  az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámait (pl. gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, diákok átmeneti otthona)  fogadóóráin meghallgatással, tanácsadással segít a tanulóknak, szülőknek az ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdések megoldásában  gyűjti és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat  figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzé teszi, illetve ilyen pályázat elkészítésére az iskola igazgatójának javaslatot tesz.

42



3.7.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, a magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenység. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok alkalmazása. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók:  a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése az ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök segítségével, nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel  veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén  tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak, tanulóknak  szociális ellátások számbavétele (kedvezményes vagy ingyenes étkezés, tankönyvtámogatás, kollégiumi elhelyezés, utazási kedvezmény) Veszélyeztetett tanulók:  a veszélyeztetett tanulók felmérése az ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök segítségével, nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral  a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott helyzetben javaslattétel változtatásra (szükség esetén fejlesztőcsoport kialakítása, indokolt esetben pszichológus, vagy külső szakember bevonása)  egészségügyi, felvilágosító, információs tanácsadás  drog-és bűnmegelőzési programok biztosítása  szociális intézkedések: a család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön rászorultság esetén  tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak Intézmény valamennyi tanulója számára:  általános prevenciós tevékenység, az iskolát körülvevő szociális és társadalmi környezet függvényében  mentálhigiénés programok bevezetése, egészségügyi felvilágosító, információs tanácsadás (szexuális felvilágosítás, egészséges életmód)  tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása  minden tanuló esetében érdekeik képviselete 43



 pályaválasztási, munkavállalási tanácsadás  együttműködés külső intézményekkel (gyermekjóléti szolgálat, iskolai koordinátor, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat, gyámhivatal, egészségügyi intézmények – ideggondozó, pszichiáter, drogambulancia - pályaválasztási tanácsadók, rendőrség, ügyészség, büntetésvégrehajtási Intézet, civilszervezetek stb.) Alkalmazott módszerek:  megfigyelés  beszélgetés  családlátogatás  előadások  fórumok  szóróanyagok  tanácsadás  konfliktuskezelés  tréningek  helyettesítő nevelés  értékközvetítés Az iskolai prevenciós programok:  egészségvédő programok (információ, önismeret, döntéshozatal, stresszkezelés, egészséges életmód)  felvilágosítás  előadás  filmvetítés  egyéni és csoportos foglalkozások  kortárssegítő műhelyek kialakítása  tanulók, szülők és tanárok iskolai munkával kapcsolatos jogok ismertetése (a program rögzíti a tanár által alkalmazható fegyelmezési eszközöket, elvárja a szülők rendszeres részvételét a megbeszéléseken)  konfliktuskezelés az osztályban  problémás tanulók azonosítása, menedzselése  problémamegoldás (diák-tanár, diák-tanár-szülő)  tapasztalatcsere a társintézményekkel  esetmegbeszélések szükség szerint külső szakember bevonása (nevelési tanácsadás, ideggondozó stb.) 44



 konstruktív fegyelmezés (csökkenti az agresszió valószínűségét, elősegíti a részvételt és az iskolai aktivitást, kevesebb késés, csavargás), növeli a pozitív énkép fennmaradását, pozitív viselkedési minták alapján arra tanítja a tanulót, hogy felismerje azt, ami jó.

3.8.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 3.8.1. Diákönkormányzat A diákok közös tevékenységük megszervezésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat önmaga által létrehozott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik. Feladata:  Tanulói érdekképviselet, tanulói jogok szervezett képviselete  A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed  A diákönkormányzat munkáját nagykorú személy segíti aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve 45



házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.  A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskolahelyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.  Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.  A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni.  Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a./ jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; b./ a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c./ az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;  Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. Diákönkormányzat munkáinak fő területei:  iskolaújság rendszeres megjelentetése  iskolarádió szervezése  faliújság készítése  iskolai sportkör  kulturális rendezvények, programok szervezése  iskolai ünnepeken való aktív részvétel  osztályok közötti tanulmányi verseny  sportnapon való aktív részvétel Biztosítani kell a diákvezetők továbbképzéseken való folyamatos részvételét. Az oktató-nevelő intézményben működő diákönkormányzat jogkörei:  döntési jogkör  egyetértési jogkör  véleményezési jogkör  javaslattételi jogkör

46



3.9. A szülő, a tanuló és pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának, együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség aktív együttműködése. Alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint az őszinteség. A tanuló, a szülő és a pedagógus együttműködését a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. Az esetenként megnyilvánuló, látszólagos vagy valódi nézetkülönbségek, érdekkülönbözőségek ellenére a céloknak egyezni kell. Az iskolában a tanulónak el kell jutni a neveltség és tanulmányi színvonal, képzettség egy olyan szintjére, amelyet az iskola az alapdokumentumok szellemében célul tűzött ki és amely célokat a szülők és tanulók elfogadtak, egyrészt azzal, hogy a tanulók az adott intézményben tanulnak, másrészt azzal, hogy a dokumentumok alakításában, a cél és eszközrendszer, jogok és kötelezettségek alakításában tevőlegesen is részt vesznek . Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. Az oktatás során a hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek, és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon inkább segítő szerepben van jelen. Fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélések, szülői értekezletek, stb.) megtörténjen a szülők tájékoztatása, a kompetencia alapú oktatás előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM eredményeinek helyes értelmezéséről. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője, az osztályfőnökök és a szaktanárok tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén - diákönkormányzat vezetője alkalmanként a diákönkormányzat vezetőségének ülésén - az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Szervezetek választmányával. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója tanévenként többször, de legalább félévente egyszer a Szülői Szervezetek választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleteken, - az osztályfőnökök félévenként az osztályok szülői értekezletein.

47



3.9.1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi intézményesített keretek szolgálnak: Szülői értekezlet, amelynek funkciója a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - a helyi tantervi követelményekről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai és az osztályközösség céljairól, faladatairól, eredményeiről, problémáiról, valamint a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola iskolavezetése felé - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és/vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik,

tisztségviselők

útján

közölhetik

az

iskola

iskolavezetésével,

nevelőtestületével vagy a Szülői Szervezettel - a Szülői Szervezetbe minden osztály választ az osztályba járó tanulók szülői (gondviselői) közösségéből 3 tagot a tanév első szülői értekezletén - a Szülői Szervezet az osztályok által delegált tagok közül elnököt és tisztségviselőket választ a Szülői Fórumon, melyet minden tanév november 30-ig hív össze az iskola igazgatója - a Szülői Szervezet tevékenységeiről a Szülői Szervezet működési rendje ad bővebb információt - a Szülői Szervezet munkáját kijelölt tanár támogatja, akinek az igazgatóval való kapcsolattartása folyamatos A fogadóóra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. A rendszeres tanári fogadóórák időpontját a tanév elején a tanulók beírják ellenőrző könyveikbe. Személyes egyeztetés eredményeként a szülő, a pedagógus eltérhet ettől a kötött időponttól, felkeresheti az iskolában gyermeke osztályfőnökét, szaktanárát (nevelési tanácskérés, probléma megbeszélése céljából). Az írásbeli tájékoztató feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A tanulók, a szülők, a pedagógusok kapcsolattartásának egyéb formái: - egyéni megbeszélések - nyitott napok - iskolai ünnepélyek, rendezvények - kirándulások - szakmai napok 48



- kulturális és sportesemények Előremutató együttműködési formák:  szülők által tartott ismeretterjesztő előadások  szakkörök szülő általi vezetése  közös szereplések  közös sportprogramok  családi színházlátogatások  közös zenélés  közös szórakozások  klubok szülők általi vezetése  kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból Módszerek a szülőkkel való hatékony együttműködéshez:  tanácsadás szülőknek nevelési problémáik megoldásához  mindenkor a partnert kell keresni a szülőben, még ott is, ahol reménytelennek látszik  alkalmazkodjunk a szülők szabadidejéhez, hogy legyen lehetőségük megválasztani a segítés időpontját  minden segítséget meg kell köszönnünk  adjunk lehetőséget, fórumot a vélemények kifejtésére  legyen jó kapcsolatunk tanítványainkkal, mert ez kedvezően hat a szülőkkel való kapcsolatunkra is  fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének 3.9.2. Kapcsolatok a társintézményekkel, a kamarákkal, nemzetközi kapcsolatok Az iskola külső kapcsolatai Belföldi kapcsolatok Az iskola profiljának megfelelően tanulóink jelentős része a BME Építészmérnöki, illetve Építőmérnöki Karán, valamint a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán folytatja tanulmányait. Így az intézmények között szoros az együttműködés. A Műszaki Egyetemről rendszeresem fogadunk mérnöktanár-, valamint műszaki szakoktató jelölteket, és csatlakoztunk az Ybl körhöz is. Évente a nyári időszakban kettő, elsősorban népi építészettel foglalkozó felmérő táborban dolgoznak tanulóink. Így a „Schulek-iskola” Dél-Dunántúltól Észak-Magyarországig ismertté vált. A táborok helyszínei: Zagyvaszántó, Kajárpéc, Vállaj, Gömörszőlős, Szarvas stb. Az iskola tagja a két tanítási nyelvű képzést folytató iskolák egyesületének, s célnyelvnek (német nyelv) megfelelően szoros kapcsolatot tart fenn az ELTE BTK Germanisztikai Intézetével, valamint a Goethe Intézettel. 49



Sporteredményei alapján az iskola országosan is jegyzett, ezért mindennapi kapcsolatban vagyunk a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával, ahonnan a végzős hallgatók közül többen nálunk végzik el a diplomához szükséges tanítási gyakorlatot. Napi kapcsolatot tartunk fenn az ÉVOSZ-szal, melynek keretén belül a szervezet igényeinek megfelelő tanfolyamok és vizsgák lebonyolítását vállalja az iskola. Az együttműködés eredményeként a piaci igényeknek szinte naprakészen tudunk eleget tenni. Minden olyan egyesület, szervezet felé nyitottak vagyunk, akikkel az együttműködés segíti tanulóinkat a munkavállalásban. Külföldi kapcsolatok Közel tizenkét éve áll fenn a Schulek és a karlsruhei építőipari technikum szakmai kapcsolata. Ez a kapcsolat többrétű, mivel elősegíti a német nyelvű szakmai képzés eredményességét, az Európában elfogadott képesítési követelményekhez történő közeledést, a szakmát németül oktató tanárok tapasztalatszerzését, de kiemelkedő módon tanulóink nyári termelési gyakorlatának szervezését is. Évente 15-18 tanuló két héten keresztül német vállalkozók irányításával teljesíti szakmai gyakorlatát. Ennek a formának gyakorlati, pedagógiai eredményei fontosak, mivel tanulóink visszajelzést kapnak szakmai felkészültségükről, nyelvtudásukról, valamint komoly tapasztalatokat szereznek a két ország napi gyakorlati munkavégzésének összehasonlításában. Oktató-nevelő munkák színvonalát igazolja, hogy a német partneriskola minden évben pozitív visszajelzést ad, és a jövőbeni együttműködést is megerősíti. Az így kiépített stabil kapcsolat jelentős előnyt teremtett iskolánknak, mivel a BME Építőmérnöki Kara szintén Karlsruhéban talált szakmai partnerre. Számunkra ez azért is fontos, mert a nagyon népszerű két tanítási nyelvű képzési formára megfelelő végzettségű mérnöktanár alkalmazására több lehetőségünk nyílik. Az utóbbi évek során kialakult külföldi partnerkapcsolataink közül a muraui (Ausztria) Borg Iskolát, a bécsújhelyi Höhere Technische Bundes- Lehr- und Versuchsanstalt-ot említhetjük meg. 3.10. Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

az osztályozó vizsgára,



a különbözeti vizsgára,



a javítóvizsgára,



és a pótló vizsgára vonatkozik 50



Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,



aki különbözeti vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Jelentkezés a vizsgára: Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az osztályfőnökkel és a szaktanárral való egyeztetés után az általános igazgatóhelyettesnél, írásos kérelem benyújtásával történik. A különbözeti- és javítóvizsgák esetében a vizsgákra külön jelentkezni nem kell. A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára: 

osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt munkanapon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.



javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 10 munkanapon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. Az iskola a kérelmet öt munkanapon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.

A vizsgázó tájékoztatása: A vizsga helyét, időpontját a vizsga szervezésével foglalkozó igazgatóhelyettes közli a tanulóval: 

osztályozó- és különbözeti vizsgák esetén szóban,



javító vizsgák esetén hirdetményben, illetve a www.schulek.hu honlapon, a vizsga napját legalább 4 héttel megelőzően.

Vizsgaidőszakok A vizsgák bármely tanítási napon megszervezhetők. A vizsga napját az igazgató jelöli ki. A vizsgák szervezésének szokásos időszaka:

51





osztályozó vizsgák esetén: a tanítási év (szeptember 1. – június 15) során bármikor szervezhető: az első illetve második félév végét megelőző héten



javítóvizsgák, pótló vizsgák esetén: augusztus 15. – augusztus 31. közötti időszakban,



különbözeti vizsgák esetén: A tanév őszi időszakában november elején, illetve az augusztusi vizsgaidőszaka. Ha a különbözeti vizsgát tanév közben teszi le a tanuló azt legkésőbb az utolsó tanítási héten köteles megtenni



Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai: A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A vizsga munkanapokon 800 és 1800 között szervezhető. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása: A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább egy héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában öt évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként legfeljebb 45 perc, magyar nyelv és irodalomból maximálisan 60 perc Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető egy vizsgázó esetében. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje: 52



A szóbeli vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: 

elnök: igazgató vagy igazgató helyettes vagy az igazgató által megbízott tanár,



kérdező tanár,



szaktanár.

A szóbeli vizsgán a tanulók 5-6 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10 percben önállóan fejti ki. Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga A gyakorlati vizsgák rendje: A gyakorlati vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: 

elnök: igazgató vagy igazgató helyettes vagy az igazgató által megbízott tanár,



vizsgáztató tanár,



szaktanár.

Iskolánkban gyakorlati vizsgát tenni a következő tantárgyakból: 

testnevelés és sport,



informatika,



ének-zene,



rajz és vizuális kultúra



a szakmacsoportos alapozó gyakorlatok:



- építési anyagvizsgálatok

12. évfolyam

- kitűzési gyakorlatok

11. évfolyam

- szakmai gyakorlatok

12. évfolyam

- földméréstan gyakorlat

11. évfolyam

- talajmechanika és alapozás gyakorlat

12. évfolyam.

A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.



A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.



A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész

helyére

és

a

munkavégzésre

vonatkozó

munkavédelmi,

tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról. 

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A

53



gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 

A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.

A vizsgák eredményének kihirdetése: a vizsgák befejezése és a nevelőtestület jóváhagyása után az utolsó vizsganapon történik. A tanulmányok alatti vizsga fajtái és a vizsgára kötelezettek Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, 

akinek a tanítási év során hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen,



akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból,



aki vendégtanuló,



aki tanulmányait magántanulóként végzi,



akit felmentettek – kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt,



aki előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be.

Az osztályozó vizsga formája: A tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből ill. mindkettőből vagy gyakorlati számonkérésből áll. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki 

tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét olyan tantárgyból vagy tantárgyrészből, amelyet az iskola megkezdeni kívánt évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek,



eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,



aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.

54



A 12.(13.) évfolyamon új emelt szintű tantárgy csak akkor vehető fel, ha a 11. (12.) évfolyam anyagából különbözeti vizsgát tesz a tanuló. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki. Különbözeti vizsga legfeljebb három tantárgyból tehető. A különbözeti vizsga formája: A tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli, ill. mindkettő vagy gyakorlati részből áll. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, 

aki a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott.



aki az osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,



aki az osztályozó-, különbözeti-, pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg.

A javítóvizsgán számon kért ismeretek: az adott tanév tanmenetében megfogalmazott teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben került sor, s a tanuló elégtelen minősítést szerez, a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni. A javítóvizsgát nem lehet megismételni. A javítóvizsga formája: A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati részből ill. mindkettőből vagy mindháromból áll. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta teljesíteni az osztályozó vizsga vagy a vele azonos módon lebonyolított különbözeti- , valamint a javítóvizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből pótló vizsgát tehet. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatantárgy követelményei és értékelése azonos az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével és értékelési rendjével. A vizsga részei: Magyar nyelv és irodalom

írásbeli + szóbeli

Történelem és társadalmi ismeretek

szóbeli

Társadalomismeret és etika/Etika

szóbeli 55



Angol nyelv

írásbeli + szóbeli

Német nyelv

írásbeli + szóbeli írásbeli

Matematika Ének-zene

gyakorlati

Rajz és vizuális kultúra

gyakorlati

Fizika

szóbeli

Földünk és környezetünk/Földrajz

szóbeli

Biológia

szóbeli

Kémia

szóbeli

Testnevelés és sport

gyakorlati

Informatika

gyakorlati

Szakmacsoportos alapozó oktatás

szóbeli + gyakorlati*

A szakmacsoportos alapozó gyakorlatok közül:

*

Építési anyagvizsgálatok

12. évfolyam

Kitűzési gyakorlatok

11. évfolyam

Szakmai gyakorlatok

12. évfolyam

Földméréstan gyakorlat

11. évfolyam

Talajmechanika és alapozás gyakorlat

12. évfolyam

Építészeti rajz gyakorlati tantárgyból minden évfolyamon az éves rajzi feladatok elkészítése és szóbeli ismertetése a vizsgafeladat. 3.11. Felvétel a szakközépiskola 9. évfolyamára A felvételi vizsgák célja Az intézmény a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban – tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti. A szakközépiskola a kezdő évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a sikeres középfokú tanulmányokat valószínűsítő képesség- és ismeretfedezet meglétéről jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében győződik meg. A felvételi vizsgákról, azok követelményeiről - a pályaválasztók számára - az iskola köteles a jogszabályban előírt módon és időben pontos tájékoztatást adni. Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel,

valamint

megfelelő

viselkedéskultúrával.

A

középiskolai

tanulmányok

megkezdésének alapfeltétele: lezárt általános iskolai tanulmányok és a sikeres felvételi vizsga. A jelentkezőknek az egységes követelmények szerint szervezett központi írásbeli vizsgán kell részt venniük. 56



Az írásbeli vizsga: Központilag szervezett, egységes, általános, magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A jelentkező tanulók elbírálásának szempontjai és a felvételi pontok számítása: 

A felvételi pontok 50 %-át a hozott (tanulmányi) pontok adják. Ezek összege 100 pont, a hetedik osztály év végi és a nyolcadik félévi tanulmányi eredmény szorozva kettővel az alábbi tantárgyak érdemjegyeiből: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv - rajz és vizuális kultúra



A felvételi pontok 50 %-át, azaz 100 pontot a központilag kiadott egységes, kompetencia alapú írásbeli felvételi vizsga (magyar nyelv, matematika) eredménye adja. - matematika 50 pont - magyar 50 pont

3.12. A pályaalkalmasság kérdése - Egészségügyi pályaalkalmassági követelmények Az iskolába jelentkező tanulóknak egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálaton is meg kell felelniük. 3.13. Felvétel a szakképző évfolyamra Az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, de a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. 3.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A tanuló átvételére –bizonyos korlátokkal – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a jogszabályban felsorolt iratokat kell mellékelni. Ha a tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre, a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet csak sor. 57



Iskolánk szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére - évfolyamismétléssel segíti a felvett diákot.

4.

HELYI TANTERV

4.1.

A választott kerettanterv megnevezése

Kerettanterv a szakközépiskolák számára (51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklet) A

4.2.

választott

kerettanterv

szerinti

óratervek

képzéstípusonként/osztályonként,

a

kerettanterven felül megtanítandó tananyag Az iskola képzési kínálata A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint iskolánkban a következő képzési típusokban folyik az oktatás: 

Két tanítási nyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9./Kny. 9-12. évfolyam) Kódszám: 11



Szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám: 12



Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kifutó jelleggel Kódszám: 13



Szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kifutó jelleggel Kódszám: 14

A képzést követően a tanulók érettségi vizsgát tesznek.

58



Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola 9. évf.

Tantárgyak

10. évf.

11. évf.

12. évf.

alap szabad bontás alap szabad bontás alap szabad bontás alap szabad bontás Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelvek

3

Matematika

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

1

2

4

4

3

3

3

1

1

4

4

3

3

3

2

1

1

4

4

3

2

3

3

Etika

1 1

4 2

3

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz Művészetek* (Vizuális kultúra) Informatika

2

1


5

1

1

1

1

2

1

1

1 1

1

5

1

1

5

1

1

1

1

5

Érettségi előkészítő

6

Felzárkóztatás

2

6

2

Tehetséggondozás

1

1

Osztályfőnöki

1

Szakmai tárgyak órakerete

6

1

8

7

2

8

8

2

8

11

1

8

Rendelkezésre álló órakeret

31

4

22

32

4

21

31

4

23

31

4

23


35

57

57

36

57

57

35

58

58

35

58

58

1

1

59

1



Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola - német-magyar két tanítási nyelvű 9. kny évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Tantárgyak alap

szabad

bontás

alap

Magyar nyelv és irodalom

2

1

2

4

Célnyelv

18

2

20

3

Célnyelvi civilizáció Idegen nyelvek

2

2

Matematika

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

bontás

alap

2

4

3

6

3

1 2

szabad

3

bontás

alap

1

4

3

6

3

1

1

2

2

3

2

szabad

3

bontás

alap

1

4

2

5

3

1

2

2

2

3

2

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

1

1

Informatika

1 5

2

2

2

2

2

2

2

3

2

3

1 5

1

1

1

2

5

1

1

1 1

1

5

1

1

5

1

1

1

1

5

Érettségi előkészítő

6

Felzárkóztatás

2

1 1

1


6

2

Tehetséggondozás Osztályfőnöki

bontás

1

Biológia – egészségtan


3

szabad

2

3

Etika

Művészetek* (Vizuális kultúra)

szabad

1

1 1

1

6

1

8

7

2

8

8

2

8

11

1

8


32

3

28

31

9

27

32

9

26

31

9

28

31

9

28


35

57

63

40

57

67

41

57

67

40

58

68

40

58

68

60



11-es kódszámú (két tanítási nyelvű) képzés átmeneti óraterve 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Tantárgyak alap

szabad

bontás

alap

szabad

bontás

alap

szabad

bontás


3

1

2

3

1

1

3

1

1

Célnyelv

5

5

3

1

4

3

1

4

2

2

2

2

2

2

2

3

2

alap

szabad

bontás

alap

szabad

bontás

Célnyelvi civilizáció Idegen nyelvek

2

2

2

Matematika

3

3

2


2

1

2

Társadalomismeret és etika

1

3

3

1

Fizika

3

Földünk és ,környezetünk

1

Kémia

1

2

2

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika

2


2

2

1

1

2

1

1

1

1

1

2

Érettségi előkészítő Felzárkóztatás

1

1

Tehetséggondozás

2

1

Osztályfőnöki

1


5

3

8

9

1

8

8

2

8

1

1


0

0

0

0

0

0

30

5

23

30

4

24

30

5

23


0

57

0

0

57

0

35

57

58

34

58

58

35

58

58

61



Hagyományos szakközépiskolai képzés, építészet szakmacsoport (12)Hagyományos szakközépiskolai képzés, közlekedésépítő szakmacsoport (14) átmeneti óraterve 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Tantárgyak alap szabad bontás alap szabad bontás alap szabad bontás alap szabad bontás Magyar nyelv és irodalom

4

1

4

1

4

Idegen nyelvek

3

3

4

4

3

Matematika

3

3

3

3

3


2

2

Társadalomismeret és etika

1 1

4 3

3

1

Fizika

2,5

Kémia

2

Ének-zene

1

2

0,5

2

Rajz és vizuális kultúra Informatika

2


5

2

1

1

2

Érettségi előkészítő 3

2

Tehetséggondozás

2

3


5

4

8

10

1

1

4

Felzárkóztatás

1

1

2 2

Osztályfőnöki

1

1

2

4

3 1

8

10

14


0

0

0

30,5

4,5

22

30

2

26

30

3

31


0

57

0

35

57

57

32

58

58

33

58

64

62



13-as kódszámú nyelvi előkészítő évfolyamos képzés átmeneti óraterve 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Tantárgyak alap

szabad

bontás

alap

szabad

bontás

alap

szabad

bontás

alap

szabad

bontás

alap


4

1

4

1

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

3

Matematika

3

3

3

3

3

Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika

2

2

szabad

bontás 1

1

4 3

3

1

Fizika

3

Kémia

2

2

2

Művészetek* (Ének-zene) Rajz és vizuális kultúra Informatika

2


3

2

1

1

2

Érettségi előkészítő 3

2

Tehetséggondozás

3

3


6

3

8

10

Rendelkezésre álló órakeret Rendelkezésre álló órakeret



1

1

4

Felzárkóztatás

1

1

2 2

Osztályfőnöki

1

1

2

4

3 1

8

10

8

0

0

0

0

0

0

30

3

24

30

2

26

30

3

25

0

57

0

0

57

0

33

57

57

32

58

58

33

58

58

A választott szakközépiskolai kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait a táblázatok első oszlopai tartalmazzák minden évfolyamon.



A választott kerettantervek óraszámának a szabadon tervezhető órakeret terhére történő megemelését a táblázatok második oszlopai tartalmazzák minden évfolyamon.



A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.



Az óratervi táblák második oszlopában feltüntetett óraszámok kötelezően választandó tanórai foglalkozásokat jelölnek.



Az óratervi táblázatok harmadik oszlopában feltüntetett óraszámok szabadon választható tanórai foglalkozásokat jelölnek. Ezen foglalkozások indítása az aktuális tanév tantárgyfelosztásában konkretizálódik: a tanulói igények, osztály, illetve csoportlétszámok függvényében.



A két tanítási nyelvű osztályok követelmények teljesítéséhez szükséges többletórákat táblázataink tartalmazzák. 63





Az kifutó, vegyes tantervű osztályokban (két osztály) 6 óra/hét további bontás szükséges.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

4.3.

A tankönyvek kiválasztásának elvei meghatározásakor a 2012. évi CXXV. törvénnyel módosított 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről jogszabály rendelkezéseit követjük, kiemelten a 6-8. §-ban leírtakat, valamint a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről jogszabályban írottakat. A tankönyvek, a taneszközök, a segédletek kiválasztása elsősorban a szakmai munkaközösségek feladata. Minden év januárjára a munkaközösségek tagjai elkészítik javaslataikat, melyet az igazgatóval egyeztetnek. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásában fontos szempont, hogy alkalmasak

legyenek

a

kompetencia

alapú

oktatás

megvalósítására,

és

támogassák

a

kulcskompetenciák fejlesztését. További szempontok: -

az iskola oktatási céljainak megfelelő legyen,

-

az érettségi vizsga tananyagához legközelebb álló legyen,

-

az adott tantárgy célrendszerének megfelelő legyen,

-

amennyiben van a választékban, tartós legyen,

-

az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen,

-

motiváló, tanulást segítő legyen,

-

egyszerű, világos szerkezetű, a tanórán és az otthoni tanuláshoz jól használható legyen,

-

kedvező árú legyen,

-

adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,

-

adjon mintát önálló feladatmegoldásokra

-

A tankönyv igazodjon a tantárgy kerettantervéhez és az iskolai helyi tantervhez.

-

A tankönyv lehetőleg igazodjon a tantárgy mindkét szintű érettségi követelményeihez.

-

A párhuzamos osztályoknál, az átjárhatóság érdekében, érvényesüljön az egy évfolyam – ugyanaz a tankönyv elv.

-

A tankönyv lehetőleg legyen tartalmában friss és korszerű, ez utóbbi különösen a szakmai tankönyvek szempontjából fontos. Fontos továbbá, hogy megfeleljen a tanuló életkori sajátosságainak.

-

A tankönyv szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez

-

A kiválasztás vegye figyelembe a

korábban használt

tankönyvekkel

kapcsolatos

tapasztalatokat. A szempontoknak megfelelően kialakított javaslatot az igazgató az iskolaszék elé terjeszti a tankönyvrendelést megelőzően, ahol a végleges döntés megszületik. Törekedni kell az átgondolt döntés-előkészítésekre, ne kerüljenek megrendelésre szükségtelen tankönyvek, segédletek. Az idegen 64



nyelvek tanításához többször kipróbált tankönyvcsaládok köteteit alkalmazzuk, folyamatosan követjük az aktuális változásokat. Tankönyveket, taneszközöket, segédleteket egy tanévben csak egyszer – februárban – lehet rendelni, tanév közben csak az igazgató engedélyével és az iskolaszék jóváhagyásával lehet ettől eltérni. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnófelvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

4.4.

A szakközépiskolában folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, illetve az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. Ezen célok elérésében kiemelt szerepet kap: 

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése



az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása;



az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikák és a tanulásszervezési módok fokozatos bővítése.

65



Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása,

társadalmi

beilleszkedésük

elősegítése kiemelt feladat. Az erkölcsi nevelés során felkészítjük a tanulókat az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítünk választ találni erkölcsi és életvezetési problémáikra. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, a tanítók, tanárok példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Pedagógusaink minden tanulókkal kapcsolatos tevékenysége szolgálja a tanulók erkölcsi fejlődését, nevelését. Az erkölcsi nevelés megvalósulása azonban tanórai keretek között elsősorban etikaórákon, valamint osztályfőnöki órákon valósul meg. Az egyes szaktárgyi tartalmak tanításakor kiemelt figyelmet fordítunk az erkölcsi nevelésre. Tanórán kívüli keretek közt, az iskola- és osztályközösségeket fejlesztő tevékenységeink, programjaink is tanulóink erkölcsi fejlődését célozzák. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók megismerik nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei, a helyi német nemzetiség megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Kialakítjuk a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzését, és azt a felismerést, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, megismerik történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódnak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudatra nevelés tanórák keretei között elsősorban a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, magyar nyelv és irodalom, ének-zene, rajz és vizuális nevelés tantárgy tanítási tartalmaiban, osztályfőnöki órákon valósul meg. A természettudományos tantárgyak tanítási tartalmainál is keressük a lehetőségeket a nemzeti öntudat fejlesztésére. Nemzeti, nemzetiségi ünnepek közös megünneplésére, méltó megemlékezésekre különös figyelmet fordítunk. Tanítási projektjeink, melyek a nemzeti sokszínűséget, a nemzethez/nemzetiséghez tartozást mutatják meg, szintén szolgálják a nemzeti nevelés céljait.

66



Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. E célt szolgálja az osztályközösségek kialakításának és fejlesztésének, valamint a diákönkormányzat működtetésének támogatása is. Tanórai keretek között az osztályfőnöki órák, valamint a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyban valósul meg a fejlesztés. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és

tiszteletéhez, a

szeretetteljes emberi

kapcsolatok kialakításához.

Pedagógusainkat támogatjuk abban, hogy a tanulók megismerését, egyéni fejlesztését célzó eszközökkel, módszerekkel ismerkedjenek meg, és ezeket alkalmazzák tanulóik egyéni fejlesztésében. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órák feladata, de néhány tantárgy keretei között is különös figyelmet kap tanórai keretben: magyar nyelv és irodalom, történelem, biológia. A közösségfejlesztés kiemelt feladata intézményünknek, így az osztályfőnökök, szaktanárok, tanórán kívüli tevékenységei is a társas kultúra fejlesztését célozzák. Igyekszünk tanítási módszereinkben is előtérbe helyezni a kisebb-nagyobb közösségek fejlesztését célzó eljárásokat: pl. kooperatív tanításitanulási technikák, projektmódszer. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok 67



szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Fel kell készíteni diákjainkat a felelős párkapcsolatok kialakítására, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A családi életre nevelés elsődleges színterei: az osztályfőnöki órák, biológiaórák. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A testi és lelki egészségre nevelés színterei elsősorban az osztályfőnöki órák, valamint a Teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő színterek. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és – megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Kiemelt alapelvként egész nevelőmunkánkat hatja át ez a szemlélet, több tanórai és tanórán kívüli alkalmat biztosítunk tanulóink számára, hogy megtapasztalják a másokért vállalt felelősség és az önkéntes munka szépségeit és nehézségeit. A köznevelési törvényben előírt önkéntes munkát az érettségizni szándékozó diákjaink számára megszervezzük. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet 68



szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába (ld. e dokumentum Az iskola környezeti nevelésének elvei c. fejezetét). Pályaorientáció Iskolánkban a pályaorientáció a 11–12. évfolyamon teljesedik ki. Azonban az azt megelőző évfolyamokon arra törekszünk, hogy diákjaink minél több szakma, hivatás munkafeltételeit megismerjék videofilmek, lehetőség szerint munkahelyek meglátogatása, szülői beszámolók segítségével. A diákoknak felsőoktatásba való továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokat szervezünk. A tizenkettedik évfolyam jelentősége rendkívül nagy, hiszen a tanulók pályaválasztási döntéshelyzetbe kerülnek. A helyes döntés alapja a reális önkép kialakulása, mely az előző évek helyes értékelésén alapulhat. A tanári munka egyik legnehezebb feladata az, hogyan vezessük rá tanítványainkat a helyes önértékelésre, a megfelelő pályaválasztásra, a munka világába való eredményes belépésre. Ebben a folyamatban kiemelkedő a tanárok pályaorientációs tevékenysége. Megemlítendő, hogy ez is az osztályban tanító összes tanár feladata, hiszen a sokféle érdeklődésű diák sokféle irányítást kíván. A megadott évfolyamokon a célzott pályaorientációt iskolánk e feladattal megbízott pedagógusai koordinálják. A szülőket is tájékoztatjuk szülői értekezleten, egyéni konzultáción a továbbtanulási és munkalehetőségekről. A tanulók önismeretének fejlesztésével a megalapozott, sikeres továbbtanulást igyekszünk támogatni. A pályaorientáció iskolánkban elsősorban a szakmai orientációs tantárgyakban jelenik meg, ill. az osztályfőnöki órákra terjed ki, de szülői értekezleteken, egyéni és csoportos foglalkozásokon, iskolán kívüli programokon is megvalósul. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásra utaltságát.

69



A gazdasági és pénzügyi nevelés elsősorban a társadalmi és állampolgári ismeretek tanításában, osztályfőnöki órákon valósul meg. Tanórán kívül megvalósul még az osztályközösségek gazdálkodásában, diák-önkormányzati gazdálkodás során. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra

nevelés

során

a

tanulók

megismerkednek

a

média

működésével

és

hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A médiatudatosságra nevelés minden tantárgyi óra kiemelt feladata, különösen az informatika, a magyar nyelv, a rajz és vizuális nevelés tantárgyak tanítási tartalmaiban jelenik meg. Az osztályfőnöki órákon is megjelenik. A tanulás tanítása Annak érdekében, hogy a hatékony, önálló tanulás képessége kialakuljon diákjainkban, fokozatosan vezetjük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulási tevékenységbe. Fontosnak tartjuk a tanulást segítő képességek fejlesztését, mint mozgáskultúra, mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás melyek hozzájárulnak a koncentrálóképesség kialakulásához. A tanulók így válnak képessé kitartóan tanulni, a figyelmüket összpontosítani. Törekszünk a kreativitás fejlesztésére, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára, hogy a diákok tudjanak megfelelően írni, olvasni, számolni, továbbá ne legyenek idegenek számukra az IKTeszközök. A mentális képességek fejlesztésével törekszünk arra, hogy a tanulók saját tanulásukat meg tudják szervezni, a tanulás iránti attitűdjük legyen pozitív. A tanulók egyéni tanulási stratégiái erősödjenek meg, és tudják egyre tudatosabban, gyakorlottabban kezelni saját tanulási stratégiáikat, felismerjék készségeik erős és gyenge pontjait, képesek legyenek saját munkájukat tárgyilagosan értékelni. A fejlesztő értékelés alkalmazásával segítjük a diákok tanulási folyamatát. A tanulási folyamat ilyen támogatása minden tanórán megvalósul, de a tudatos tréning jellegű foglalkozások az osztályfőnöki órák tantervében megjelenhetnek.

70



Fejlesztendő kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot. Anyanyelvi műveltségnek tekintjük a nyelvi elemek használatának és a szabályok követésének a kommunikációs események során megvalósuló szintjét. A befogadás – szóbeli és írásbeli szövegek megértése – és a közlés-beszéd, írás-területén megfelelő alapot ad az ismeretszerzésre, a személyiség gazdagodására, az iskolai és társadalmi életben megkívánt nyelvi és nem nyelvi formák elsajátítására. Az anyanyelv szeretetét, megbecsülését kell elérnünk tanulóinknál úgy, hogy értékeit élményszerűen ismerjék fel, érezzék át a nyelv jelentőségét. Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg más nyelvek elsajátításának képességét és annak felismerését, hogy valamennyi nyelv anyanyelve egy-egy népnek, tehát a mi anyanyelvünkkel azonos módon tölti be történelmi-társadalmi és személyiségformáló szerepét. Az élő nyelv nyitott rendszer legyen tanulóink számára: fejlődjék ki bennünk az egyéni mondanivaló kifejezésének, a közösségi élet „párbeszédeibe” való bekapcsolódás képessége. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szövegértési, szövegalkotási készséget gondozni és továbbfejleszteni kell. Tanulóinkat képessé kell tenni arra, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban tudjon másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Tanulóink

legyenek

képesek

nyelvileg

megalkotni

és

kifejezni

saját

valóságukat

és

valóságértelmezésüket. A tanulók önismeretének, önművelésének, kritikus gondolkodásának fejlesztése az irodalmi olvasmányok és segítségével. Ki kell alakítani tanulóinkban a nyelvi kultúra használati, magatartásbeli és tartalmi jegyeit. Feladatok: -

A tanulók nyelvhasználatát feladatrendszerek megoldásával, műveletvégző képességeik mozgósításával juttathatjuk a megfelelő ismeretekhez.

-

A nyelv életének, történeti fejlődésének megismertetése

-

A leíró nyelvtan alapvető fogalmainak és összefüggéseinek megláttatása a rendszerépítés szemlélete alapján.

-

Annak megláttatása, hogy a magyar nyelv szépsége, hatása és a nyelvi kifejezésmód kapcsolatban van egymással.

-

Helyesírásunk rendszerének alapos, hangsúlyozott tanítása, elsajátíttatása.

-

A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés (nyelv-, beszéd- és írásművelés).

71


-


A szövegértés és szövegalkotás kompetenciájának képességének folyamatos fejlesztése (különböző stílusú és nehézségű szóbeli és írásbeli szövegek megértésének feltételei, alkotásuk legfontosabb szabályai).

-

Olvasóvá nevelés, kapcsolatteremtés az irodalmi művek és a diákok aktuális életproblémái között, az önálló olvasmányválasztás igényének kialakítása

-

Klasszikus és kortárs irodalmi művek feldolgozása

-

Könyvtárhasználatra nevelés

-

Eszközszintű íráskészség, esztétikus írás

Ezek a feladatok a tanulók teljes személyiségét formálják: gondolkodásukat, esztétikai és morális ítélőképességüket fejlesztik, személyiségük érzelmi tartalmát, képzeletvilágukat gazdagítják. Az anyanyelv-pedagógia érdeke: A tananyagban a nevelés szempontjai erősödjenek. Erre jó eszköz a kommunikáció. Maga a kommunikáció az információk közlésének és cseréjének olyan tevékenysége, amelyben a beszéd vállalja a legnagyobb szerepet, és amely minden életkorban és élethelyzetben aktív társas kapcsolatokban valósul meg.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó alapképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket

a

hétköznapi

helyzetekben,

elősegítve

a

problémák

megoldását

a

mindennapokban. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Természettudományos és technikai kompetencia Az ember természeti lény, a természetes közeg nélkül nem létezhet. Az egyén életút, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás egészének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a fontos feladat. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. 72


A

természettudományos

kompetencia

segítségével

megfelelő


ismeretek

és

módszerek

felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. A technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen ember egyaránt kritikus a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Hatékony, önálló tanulás Annak érdekében, hogy a hatékony, önálló tanulás képessége kialakuljon diákjainkban, fontosnak tartjuk a tanulást segítő képességek fejlesztését, melyek hozzájárulnak a koncentrálóképesség kialakulásához. Az egyes tantárgyak keretében a tantárgyak hatékony tanulásának stratégiáit, módszereit is elsajátítják tanulóink. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.

73



Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és –kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és –vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. 74



Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök -

a demokrácia, az állampolgárság fogalma, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, tanulói jogok és kötelességek ismerete, értelmezése, alkalmazása

-

az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismerete, tájékozódás e tématerületen

-

az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, az nemzeti sokféleség és a kulturális azonosságtudat alapjainak kialakítása

-

hatékony együttműködés, a szűkebb és tágabb közösség érdekében

-

Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, a társadalmi szolidaritás attitűdjének kialakítása

-

Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésének színterei iskolánkban: történelemórák, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli közös osztálytevékenységek, egész iskolát érintő projektek, nemzetiségi, multikulturális nevelési programok, diák-önkormányzati tevékenységek. A szociális kompetenciák fejlesztésének megfelelő stratégiája a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezését. Mind a hagyományos művészetek,

mind

a

média

nyelvén

szóló

alkotások

befogadásának

képessége

is

e

kompetenciaterülethez tartozik. A tanulóknak meg kall ismerkedniük általános iskolai éveik alatt a következő művészeti területek alapjaival, kifejezőeszközeivel: irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, fotóművészet, mozgókép és filmművészet. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök - a helyi, a nemzeti, az európai kulturális örökség tudatosítása, - a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismerete, - a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok ismerete, - az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése, - kreativitás, művészi önkifejezés, művészi érzék, - a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, - a saját nézőpont összevetése mások véleményével, - nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztése. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztése a következő színtereken történik: művészeti, gyakorlati jellegű tantárgyak: magyar irodalom, ének-zene, vizuális kultúra, szakmai 75



tárgyak; a saját közvetlen környezet esztétikuma (osztály. iskola, udvar), osztályfőnöki órák, tanórán kívüli tevékenységek (múzeumpedagógiai foglalkozások, osztálykirándulások programjai, alkotó, kreatív szakköri foglalkozások), esztétikai igényesség a saját/önálló munkában (minden tantárgy). Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése kiemelt feladatunk. Célunk, hogy tanulóink kommunikációképes nyelvtudással rendelkezzenek legalább 1 nyelvből az érettségit elérve. A tanulók a 2. idegen nyelv tanulását a 9. évfolyamtól kezdik meg. Számos tanórán kívüli rendezvénnyel, nemzetközi kapcsolatok kezdeményezésével és fenntartásával is segítjük a tanulók nyelvi készségeinek a fejlesztését.

4.5.

Mindennapos testnevelés

A köznevelési törvény alapján a 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben bevezetésre kerül. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint heti 5 órában szervezzük meg felmenő rendszerben. Minden délután tartunk különböző sportköri foglalkozásokat (röplabda, kosárlabda, aerobik, karate, önvédelem, úszás, tájfutás, labdarúgás), melyeket a tanulók érdeklődésük szerint vesznek igénybe. A mindennapos iskolai testmozgás programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: -

a fentiek szerint biztosítjuk a mindennapos testnevelést

-

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna

-

a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

-

minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;

-

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; 76


-


a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);

-

a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek. A mindennapos testmozgás egyéb intézményi lehetőségei és keretei A házi bajnokságok folyamatos szervezése, lebonyolítása is jó lehetőséget nyújt tanulóink mozgásigényének kielégítésére. A tanév elején a testnevelő tanárok felmérik a tanulók igényeit és megszervezik a beosztásukat az induló sportcsoportokba. Elkészítik a testedzés éves programját. Az egészségfejlesztő munkacsoport – melynek a testnevelőkön kívül a biológia szakos kollégák, az iskolaorvos és a védőnő is tagjai – megvitatja és jóváhagyja azt. A program megvalósításába be kell vonni a nevelőtestület tagjait. A program sikerének záloga a hivatásszerető, elkötelezett testnevelő tanárok közössége. Könnyített testnevelés Könnyített testnevelésen azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen egészségügyi problémával rendelkeznek, s ezáltal nem tudják a feladatokat teljes intenzitással végrehajtani. Az órán való részvétel ezen tanulók számára is kötelező, de számukra olyan gyakorlatokat kell tervezni, melyek nem megerőltetőek az adott testrészre, illetve az egészségükre.

4.6.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Iskolánk a köznevelési feladatok közül alapvető fontosságúnak tartja az érettségire való felkészítést, a tanulók általános műveltségének, életszemléletének, készségeinek és képességeinek, egész attitűdjének fejlesztését. Ennek programját a NAT és a kerettantervek kiadásáról szóló rendelet alapján készített helyi tantervünk tartalmazza. Helyi tantervünkben biztosítjuk, hogy a tanulók szabad választásuk szerint az emelt szintű érettségire is felkészülhessenek. Az emelt szintű érettségire való felkészülés a 11. és a 12. osztályokban a szabadon választható tantárgyak felvételével is lehetséges. A választható tantárgyak esetében diákjainknak egy előzetes felmérés keretében lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, mely tantárgyakból, mely pedagógusnál szeretnének ilyen foglalkozáson részt venni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt foglalkozás megszervezését, illetve a többség által választott pedagógust a kurzus vezetésére. Választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy a választható tantárgyat az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 77



A választható délutáni heti 2-2 órás sportfoglalkozások sportágát és időbeosztását a tanév elején hirdeti ki a testnevelés munkaközösség. Választható érettségi vizsgatárgyak

4.7.

Iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon felül a következő választható vizsgatárgyakból vállalja a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést: 

biológia



célnyelvi civilizáció



építészeti és építési alapismeretek



fizika



földrajz



informatika



kémia



testnevelés



rajz és vizuális kultúra

Iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon felül a következő választható vizsgatárgyakból vállalja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést:

4.8.



építészeti és építési alapismeretek



fizika



testnevelés A középszintű érettségi vizsga témakörei

Biológia 1.

Az egészséges táplálkozás

2.

A keringési rendszer egészsége, betegségei

3.

A légzési szervrendszer egészsége

4.

A kiválasztó szervrendszer egészsége

5.

A mozgási szervrendszer egészsége

6.

Az immunrendszer és az egészség kapcsolata

7.

A bőr felépítése és működése. Egészségének megőrzése.

8.

Érzékszerveink védelme

9.

A hormonrendszer működése és egészsége.

10.

Családtervezés

11.

A talaj szennyezése és tisztasága. 78


12.

A vizek tisztasága

13.

Légszennyezés, levegőtisztaság

14.

A hulladékkezelés lehetőségei

15.

Az energiatermelés módjai, biológiai következményeik

16.

Vegyszerek a háztartásban és a mezőgazdaságban

17.

Az egészséges lakóház

18.

Közlekedés, fogyasztási szokásaink és környezetünk védelme

19.

Állat- és növényfajok védelmének módjai

20.

Globális megoldások a környezet- és természetvédelemben


Ének-zene Éneklés 1. Népzene 24 népdal szöveggel emlékezetből. Ezen belül 20 magyar népdal, 2 különböző nemzetiségű, 2 más nép népdala. 2. Műzene Középkor

Egy szillabikus gregorián dallam Egy trubadúr dallam

Reneszánsz

Egy históriás ének

Barokk

Egy korál (német vagy magyar nyelven) Egy könnyebb ária vagy dal tanári zongorakísérettel

Bécsi klasszika

Egy dal tanári zongorakísérettel Egy magyar verbunkos dallam

Romantika

Egy dal tanári zongorakísérettel

Századforduló

Egy zeneműrészlet szolmizálva vagy hangnévvel

XX. századi és kortárs zene

Egy-egy téma Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből szöveggel vagy szolmizálva. Három zenei szemelvény (3 kereszt–3 b-ig) szöveggel, szolmizálva vagy hangnévvel

3. Lapról olvasás Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet szolmizálva (2 kereszt–2 b-ig) Építészeti és építési alapismeretek 1.

Építési anyagok

1.1

Az építési anyagok tulajdonságai

1.2

Építőanyagok

79


1.2.1 A természetes kövek 1.2.2 Kerámiák 1.2.3 A kötőanyagok, az adalékanyagok és az építési víz 1.2.4 A betonok 1.2.5 A fémgyártmányok 1.2.6 A műanyag gyártmányok 1.2.7 A habarcsok 1.2.8 Az építőipari faáruk 1.2.9 Az építési üvegek 1.2.10 A szigetelőanyagok 1.2.13 A segédanyagok és felületképzők 1.3.

Építőanyagok vizsgálata 1.3.1 A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése 1.3.2 Az építési anyagok általános tulajdonságainak vizsgálata 1.3.3 Az építőanyagok szilárdsági vizsgálatának értékelése

2.

A műszaki ábrázolás

2.1

A műszaki ábrázolás alapjai 2.1.1 Alapfogalmak 2.1.2 Rajzi alapismeretek 2.1.3 Ábrázolási módok

2.2

Ábrázoló geometria 2.2.1 Síkmértani alapfogalmak 2.2.2 Térmértani alapfogalmak 2.2.3 A testek osztályozása 2.2.4 Vetületek 2.2.5 Az axonometrikus ábrázolás szabályai 2.2.6 Rekonstrukció 2.2.7 Síkmetszések

2.3

Építészeti műszaki rajz alapjai 2.3.1 Szabványos jelölések a műszaki rajzokon 2.3.2 Helyszínrajz szerkesztése 2.3.3 Építmények tervrajzai 2.3.4 Az építési tervdokumentáció 2.3.5 A tervek sokszorosítása, dokumentálás

3.

Építési ismeretek

3.1.

Az épületszerkezetek 3.1.1 Az épületszerkezetek osztályozása 80



3.2.

Alépítményi munkák 3.2.1 Földmunkák 3.2.2 Alapozások 3.2.3 A talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések

3.3.

Segédszerkezetek, zsaluzatok

3.4

Felépítményi munkák 3.4.1 Függőleges teherhordó szerkezetek 3.4.2 Vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek

4.

Építésszervezési ismeretek

4.1

Organizációs tervek

4.2

Anyagmennyiség meghatározása

4.3

Anyagrendelés

4.4

Segédüzemek működtetése

5.

Munkavédelem

5.1

A munkavédelem feladata

5.2

A balesetek megelőzése

5.3

Foglalkozás egészségügy

5.4

A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei

5.5

Elsősegélynyújtás

6.

Statika

6.1

Alapfogalmak 6.1.1 Statikai alapfogalmak

6.2

Erők, erőrendszerek 6.2.1 Síkbeli erőrendszerek összetétele 6.2.2 Síkbeli erőrendszer egyensúlyozása

6.3

Tartók vizsgálata 6.3.1 A tartók csoportosítása 6.3.2 Határozott tartók belsőerő ábrái

6.4

Tartók terhei

Fizika 1.

Mechanika

1.1.

Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 81




1.1.2. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3. Newton III. törvénye Erőlökés 1.2.

Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont

1.3.

Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás 1.3.3. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás 1.3.4. Periodikus mozgások 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő 1.3.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő 1.3.4.3. Mechanikai hullámok Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia 82


Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang 1.4.

Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok

1.5.

A speciális relativitáselmélet elemei Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés

2.

Termikus kölcsönhatások

2.1.

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye

2.2.

Hőtágulás

Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása 2.3.

Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye 83



Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4.

Az ideális gáz kinetikus modellje Hőmozgás

2.5.

Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3. Körfolyamatok Perpetuum mobile

2.6.

Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői

2.7.

Halmazállapot-változások 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés

2.8.

A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2. Hőerőgépek (1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile

3.

Elektromos és mágneses kölcsönhatás

3.1.

Elektromos mező

84



3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál,ekvipotenciális felület Konzervatív mező Homogén mező Földpotenciál 3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés 3.1.5. Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája 3.2.

Egyenáram 3.2.1. Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2. Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás 3.2.3. Félvezetők Félvezető eszközök 3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás Galvánelemek, akkumulátor

3.3.

Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje 85




Iránytű 3.3.2. A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3. Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás 3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés 3.4.

Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások:ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor

3.5.

Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok

3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei – Snellius-Descartes törvény 86


Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg 4.

Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

4.1.

Az anyag szerkezete Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám Relatív atomtömeg Atomi tömegegység

4.2.

Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag 4.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot 87



Ionizációs energia 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció 4.2.3. Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Kvantummechanikai atommodell 4.3.

Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány Kötési energia Fajlagos kötési energia 4.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugarzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok 4.3.3. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4. Magfúzió A Nap energiája Hidrogénbomba

4.4.

Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás 88




Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték 4.5.

Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés

5.

Gravitáció, csillagászat

5.1.

A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben Kozmikus sebességek

5.2.

Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök Naprendszer Nap Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum

6.

Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

6.1.

A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curiecsalád, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes

6.2.

Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika 89


Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer

Földrajz 1.

Térképi ismeretek

1.1.

A térképi ábrázolás A térképek jelrendszere

1.2.

Térképi gyakorlatok

1.3.

Az űrtérképezés

2.

Kozmikus környezetünk

2.1.

A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben

2.2.

A Nap és kísérői

2.3.

A Föld és mozgásai Tengely körüli forgás Nap körüli keringés

2.4.

Űrkutatás az emberiség szolgálatában

3.

A geoszférák földrajza Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság A földrengés 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei Ősmasszívumok (ősföld) Röghegységek Gyűrthegységek Süllyedékterületek, síkságok 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4.

3.2.

A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok A szél felszínformáló tevékenysége 3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer 3.2.5. Víz a légkörben 90




3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger Az óceánok és a tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai A tengervíz mozgásai A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak A folyóvizek 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4.

A talaj

3.5.

A geoszférák kölcsönhatásai

4.

A földrajzi övezetesség Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

4.1.

A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek Valódi éghajlati övezetek

4.2.

A vízszintes földrajzi övezetesség

4.3.

A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék

4.4.

Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg–mérsékelt öv Mediterrán terület Monszun terület 4.4.2 Valódi mérsékelt öv Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület 4.4.3 Hideg–mérsékelt öv

4.5.

A hideg övezet Sarkköri öv Sarkvidéki öv

4.6.

A függőleges földrajzi övezetesség

5.

A népesség- és településföldrajz

5.1.

A népesség földrajzi jellemzői

91



A népesség számbeli alakulása, összetétele A népesség területi eloszlása 5.2.

A települések földrajzi jellemzői

6.

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

6.1.

A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai

6.2.

A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

6.3.

A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata Növénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás, hal- és vad-gazdálkodás

6.4

A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Ipar

6.5.

A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra A harmadik és a negyedik szektor A működőtőke és a pénz világa

7.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

7.1.

A világgazdasági pólusok

7.2.

A világgazdaság peremterületei

7.3.

Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8.

Magyarország földrajza Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak.

8.1.

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai

8.2.

Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza Hazánk élővilága és talajai

8.3.

Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai

8.4.

Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld 92



A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja) A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység 8.5.

Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Budapest

8.6.

Magyarország környezeti állapota

9.

Európa regionális földrajza Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

9.1.

Európa általános természetföldrajzi képe

9.2.

Európa általános társadalomföldrajzi képe

9.3.

Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

9.4.

Észak-Európa

9.5.

Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország

9.6.

Dél-Európa

9.7.

Olaszország Spanyolország Szerbia és Montenegro Horvátország Közép-Európa tájainak és országainak természet-és társadalomföldrajzi képe Németország Lengyelország Csehország Ausztria Szlovénia Szlovákia Románia

9.8.

Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai Oroszország Ukrajna

10.

Európán kívüli földrészek földrajza Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai Kína Japán 93



India 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai Amerikai Egyesült Államok Mexikó Brazília 11.

A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel.

11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Urbanizációs problémák 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben Idegen nyelv: Német nyelv, angol nyelv

1.

Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2.

Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfiszerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3.

Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben 94



Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

4.

Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5.

A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6.

Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8.

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9.

Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Informatika

1.

Információs társadalom (szóbeli)

1.1.

A kommunikáció 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4.

A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források

95


1.2.

Információ és társadalom 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4.

Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek

2.

Informatikai alapismeretek – hardver (szóbeli)

2.1.

Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.1.6.

2.2.


Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás

A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

3.

Informatikai alapismeretek – szoftver (szóbeli)

3.1.

Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

4.

Szövegszerkesztés (gyakorlati)

4.1.

A szövegszerkesztő használata 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.1.4.

4.2.

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.2.5. 4.2.6.

Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás 96


4.3.


Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás

4.4.

Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

5.

Táblázatkezelés (gyakorlati)

5.1.

A táblázatkezelő használata 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4.

5.2.

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

5.3.

Adatok a táblázatokban 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4.

5.4.

Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása

5.5.

Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

5.6.

Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák

6.

Adatbázis-kezelés (gyakorlati)

6.1.

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

6.2.

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

6.3.

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 97



6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4.

Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

7.

Információs hálózati szolgáltatások (szóbeli)

7.1.

Kommunikáció az interneten 7.1.1. 7.1.2. 7.1.3. 7.1.4. 7.1.5.

7.2.

Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata

Weblap készítése 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

8.

Prezentáció és grafika (gyakorlati)

8.1.

Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Grafika 8.1.1. 8.1.2. 8.1.3. 8.1.4.

8.2.

8.2.1. 8.2.2. 8.2.3. 8.2.4. 8.2.5.

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása

9.

Könyvtárhasználat (szóbeli)

9.1.

Könyvtárak 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4.

9.2.

A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások

Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

9.3.

Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

98


Kémia 1.

Általános kémia

1.1.

Atomszerkezet Atom Elem Elektronszerkezet A periódusos rendszer Az atomok mérete Az ionok Elektronegativitás

1.2.

Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések Másodrendű kémiai kötések

1.3. Molekulák, összetett ionok Molekula A kovalens kötés A molekulák térszerkezete Összetett ionok 1.4.

Anyagi halmazok Anyagi halmaz Állapotjelzők Halmazállapotok, halmazállapot-változások 1.4.1. Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1. Kristályrácsok - Ionrácsos kristályok - Atomrácsos kristályok - Fémrácsos kristályok - Molekularácsos kristályok 1.4.1.2. Átmenet a kötés- és rácstípusok között 1.4.2. Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1. Csoportosítás 1.4.2.2. Diszperz rendszerek 1.4.2.3. Kolloid rendszerek 1.4.2.4. Homogén rendszerek - Oldatok

1.5.

Kémiai átalakulások Kémiai reakció Képlet Kémiai egyenlet 1.5.1. Termokémia 1.5.1.1. A folyamatok energiaviszonyai 1.5.1.2. Reakcióhő 1.5.2. Reakciókinetika 1.5.2.1. Reakciósebesség 1.5.2.2. Katalízis 1.5.3. Egyensúly 1.5.3.1. Megfordítható reakciók 1.5.3.2. Egyensúly 99



1.5.4. A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1. Sav-bázis reakciók - A vizes oldatok kémhatása - Sav-bázis indikátorok - Közömbösítés - Sók hidrolízise 1.5.4.2. Elektron-átmenettel járó reakciók 1.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók 1.5.4.4. Egyéb reakciók 1.5.5. Elektrokémia 1.5.5.1. Galvánelem 1.5.5.2. Elektrolízis 1.5.5.3. Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 2.

Szervetlen kémia

2.1.

Hidrogén Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás

2.2.

Nemesgázok Anyagszerkezet, tulajdonságok, előfordulás, előállítás, felhasználás

2.3.

Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1. Halogénelemek 2.3.2. Halogénvegyületek 2.3.2.1. Hidrogénhalogenidek (HF, HCI, HBr, HI) 2.3.2.2. Kősó (NaCl) 2.3.2.3. Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr, AgI) 2.3.2.4. Hypo (NaOCl-oldat)

2.4.

Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.4.1 Oxigén 2.4.2. Oxigénvegyületek 2.4.2.1. Dihidrogén-peroxid (H O ) 2 2 2.4.2.2. Oxidok 2.4.2.3. Hidroxidok 2.4.3. Kén 2.4.4. A kén vegyületei 2.4.4.1. Dihidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H2S) 2.4.4.2. Kén-dioxid (SO2) 2.4.4.3. Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4. Kénessav (H2SO3) és sói 2.4.4.5. Kénsav (H2SO4) 2.4.4.6. Nátrium-tioszulfát (fixírsó, (Na2S2O3)

2.5.

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1. Nitrogén 2.5.2. Nitrogénvegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3) 2.5.2.2. Nitrogén-oxidok 2.5.2.3. Salétromossav 2.5.2.4. Salétromsav 2.5.3. Foszfor 2.5.4. Foszforvegyületek 2.5.4.1. Difoszfor-pentaoxid (P2O5) 100




2.5.4.2. Foszforsav (ortofoszforsav (H3PO4) 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói 2.6.

A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1. Szén 2.6.2. A szén vegyületei 2.6.2.1. Szén-monoxid (CO) 2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2) 2.6.2.3. Szénsav (H2CO3) 2.6.3. Szilícium 2.6.4. Szilícium-vegyületek 2.6.4.1. Szilícium-dioxid (SiO2) 2.6.4.2. Szilikonok

2.7.

Fémek 2.7.1. Az s-mező fémei 2.7.2. A p-mező fémei 2.7.2.1. Alumínium 2.7.2.2. Ón és ólom 2.7.3. A d-mező fémei 2.7.3.1. Vascsoport (Fe, Co, Ni) 2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) 2.7.3.3. Cink 2.7.3.4. Higany 2.7.3.6. Egyéb átmenetifém-vegyületek Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4)

3.

Szerves kémia

3.1.

A szerves vegyületek általános jellemzői

3.2.

Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok 3.2.2. Alkének (olefinek) 3.2.3. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1. Diének 3.2.3.2. Természetes poliének 3.2.4. Alkinok 3.2.4.1. Etin (acetilén) 3.2.5. Aromás szénhidrogének 3.2.5.1. Benzol 3.2.5.2. Toluol, sztirol 3.2.5.3. Naftalin

3.3.

Halogéntartalmú szénhidrogének

3.4.

Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.4.1. Hidroxivegyületek 3.4.1.1. Alkoholok 3.4.1.2. Fenolok 3.4.1.2.1. Fenol 3.4.2. Éterek 3.4.3. Oxovegyületek 3.4.4. Karbonsavak 3.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3. A karbonsavak sói 3.4.5. Észterek 101


3.4.5.1. Karbonsav-észterek 3.4.5.2. Szervetlen-sav-észterek 3.5.

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok 3.5.2. Aminosavak 3.5.3. Savamidok 3.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1. Piridin 3.5.4.2. Pirimidin 3.5.4.3. Pirrol 3.5.4.4. Imidazol 3.5.4.5. Purin 3.5.5. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok

3.6.

Szénhidrátok 3.6.1. Monoszacharidok 3.6.1.1. Glicerin-aldehid 3.6.1.2. 1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3. Glükóz (szőlőcukor) 3.6.1.4. Fruktóz (gyümölcscukor) 3.6.2. Diszacharidok 3.6.2.1. Maltóz 3.6.2.2. Cellobióz 3.6.2.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor) 3.6.3. Poliszacharidok 3.6.3.1. Cellulóz 3.6.3.2. Keményítő

3.7.

Fehérjék

3.8.

Nukleinsavak

3.9.

Műanyagok 3.9.1. Természetes alapú műanyagok 3.9.2. Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1. Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2. Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3. Környezetvédelmi szempontok

3.10. Energiagazdálkodás 4.

Kémiai számítások

4.1.

Az anyagmennyiség

4.2.

Gázok

4.3.

Oldatok, elegyek, keverékek

4.4.

Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban

4.5.

Termokémia

4.6.

Kémiai egyensúly

4.7.

Kémhatás

4.8.

Elektrokémia

102




Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 1.1.

Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal.

1.2.

Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.2.1. A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). 1.2.5. Személyközi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. 1.2.6. A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.

1.3.

A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar nyelv rokonsága A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv történetének fő szakaszai: Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. 103



A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Máriasiralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. 1.4.

Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvű szótárak ismerete. 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).

1.5.

A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. 1.5.1. Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. 1.5.2. Alaktan és szótan A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. 1.5.3. Mondattan A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. 104



A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). 1.5.7. Szókincs és frazeológia A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. 1.6.

A szöveg A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése A szöveg felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. 1.6.3. Szövegértelmezés A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 1.6.4. A szöveg szóban és írásban A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. 1.6.5. Az intertextualitás Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.

105



1.6.6. A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). 1.6.7. Szöveg a médiában A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. 1.7.

A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. 1.7.1. A nyilvános beszéd A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. 1.8.2. A szójelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. 1.8.3. Állandósult nyelvi formák Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. 106



1.8.5. Stíluseszközök A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.

Irodalom 2.1.

Szerzők, művek 2.1.1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

107



A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. 2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. 2.1.6. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). 108



2.2.2. Műfajok, poétika A műnemek és műfajok felismerése. Alapvető versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 2.2.3.1. Irodalomtörténet Matematika 1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1.1.

Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok

1.2.

Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

1.3.

Kombinatorika

1.4.

Gráfok

2.

Számelmélet, algebra

2.1.

Alapműveletek

2.2.

A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1. Oszthatóság 2.2.2. Számrendszerek

2.3.

Racionális és irracionális számok

2.4.

Valós számok

2.5.

Hatvány, gyök, logaritmus

2.6.

Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok

2.7.

Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás

2.8.

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2. Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 109


2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9.

Középértékek, egyenlőtlenségek

3.

Függvények, az analízis elemei

3.1.

A függvény

3.2.

Egyváltozós valós függvények 3.2.1. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2. A függvények jellemzése

3.3.

Sorozatok 3.3.1. Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás

3.4.

Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1. Határérték, folytonosság 3.4.2. Differenciálszámítás 3.4.3. Integrálszámítás

4.

Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1.

Elemi geometria 4.1.1. Térelemek 4.1.2. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

4.2.

Geometriai transzformációk 4.2.1. Egybevágósági transzformációk Síkban Térben 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.2.3. Egyéb transzformációk Merőleges vetítés

4.3.

Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2. Térbeli alakzatok

4.4.

Vektorok síkban és térben

4.5.

Trigonometria

4.6.

Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.6.4. Parabola

4.7.

Kerület, terület

110



4.8.

Felszín, térfogat

5.

Valószínűségszámítás, statisztika

5.1.

Leíró statisztika


5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2.

A valószínűségszámítás elemei

Német célnyelvi civilizáció 1.

A célnyelvi országok földrajza

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

A célnyelvi országok földrajzi fekvése, felszíne, tájegységei Nemzeti jelképek Közigazgatási régiók, autonómiák Éghajlat Népesség, nemzeti kisebbségek Leghíresebb városok, turisztikai központok, nevezetességek

2.

A célnyelvi országok gazdasága

2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Gazdasági adottságok, lehetőségek, jellemzők A célnyelvi országok gazdasági ágazatai Nemzetközi viszonylatban is ismert termékek, márkák, nagyvállalatok. Fogyasztóvédelem A célnyelvi országok Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatai

2.5. 2.6. 2.7.

Közlekedés Pénzügyek, fizetőeszközök, bankrendszer A célnyelvi országok és az Európai Unió, illetve más gazdasági integrációk kapcsolatai

3.

Politikai viszonyok

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

A célnyelvi országok politikai és választási rendszere A törvényhozó és a végrehajtó hatalom működése Az államfő politikai szerepe Kormány- és ellenzéki pártok Kisebbségi problémák, politikai feszültségek A célnyelvi országok és Magyarország politikai rendszerének hasonlóságai, eltérései

4.

Társadalmi viszonyok

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.

Társadalmi csoportok, helyzetük, együttélési formáik, problémáik Célnyelvi dialektusok A célnyelvi országok oktatási rendszere, eltérések és hasonlóságok a célnyelvi országok és Magyarország oktatási rendszerében. Munkavállalás, munkanélküliség, szakszervezetek Egészségügy, társadalombiztosítás Súlyos társadalmi problémák, bűnözés, droghelyzet A vallás és az egyházak szerepe a társadalomban

5.

Mindennapi élet, életmód

5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

A család szerepe, családi élet, családi ünnepek, mindennapi rítusok A gyermekek helyzete a családban és a társadalomban Városi és vidéki élet, urbanizáció A szabadidő eltöltése, szórakozás, nyaralási és pihenési szokások Gondolkodásmód, jellemző ideálok, értékek 111



5.6.

Társadalmi érintkezés, etikett, gesztusnyelvek

6.

Hagyományok, szokások, ünnepek

6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

A célnyelvi országok nemzeti ünnepei és jelképei Népszokások, népzene, néptánc, népviselet, népi játékok A célnyelvi országok gasztronómiája, tipikus ételei és italai, étkezési szokásai Tradicionális és modern konyhaművészet

7.

Tömegkommunikáció, média

7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6

A sajtó, a TV és a rádió helyzete, szerepe a célnyelvi országokban A célnyelvi országok legjelentősebb sajtóorgánumai, TV- és rádióadói, ifjúsági és diáksajtója Telefon- és mobiltelefon-használat, etikai kódex Sajtószabadság Reklám A számítógép és az Internet szerepe a célnyelvi országokban, a virtuális világ

8.

Környezetvédelem

8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5.

Globális és regionális környezeti problémák a célnyelvi országokban Környezetvédelem a mindennapokban A célnyelvi országok környezetvédelmi politikája Zöld mozgalmak, állatvédők A környezetvédelem és a gazdasági helyzet főbb összefüggései

9.

Sport

9.1 9.2 9.3

A sport szerepe, a legnépszerűbb sportágak a célnyelvi országokban Tömegsport, szabadidősport, élsport A célnyelvi országok kiemelkedő sportolói

10.

A célnyelvi országok történelme, irodalma, művészete

10.1 A német történelem kezdetei 10.2 A középkor 10.2.1. A kora középkor 10.2.2. A középkori német birodalom fénykora és hanyatlása (XI-XV. századig) 10.2.3. Mindennapok a középkorban 10.2.4. Ausztria a középkorban (X-XV. századig) 10.2.5. Az Eidgenossenschaft kialakulása és fejlődése a középkorban 10.2.6. Művelődés és művészetek a középkorban 10.3. A reformáció és az ellenreformáció kora (XVI-XVII. század) 10.3.1. A humanizmus és a reneszánsz 10.3.2. A reformáció 10.3.3. Az ellenreformáció 10.3.4. A barokk művészet 10.4. Az abszolutizmus kora 10.4.1. A felvilágosodás 10.4.2. A felvilágosult abszolutizmus 10.4.3. A felvilágosodás irodalma 10.4.4. A német klasszicizmus 10.4.5. A német romantika 10.5.

Az iparosodás kora 10.5.1. Az 1848-as forradalmak 10.5.2. A német nemzetállam születése 10.5.3. Az ipari forradalom 112



10.5.4. A realizmus (1850-1890) 10.5.5. A naturalizmus (1880-1900) 10.5.6. A szecesszió 10.6. A német nyelvű országok a XX. században 10.6.1. Az I. világháborút lezáró békék hatása Németországra és Ausztriára 10.6.2. A Weimari Köztársaság 10.6.3. A nemzetiszocializmus és a II. világháború 10.6.4. A két német állam megalakítása és fennállása 10.6.5. A német újraegyesítés 10.6.6. A XX. század német nyelvű művészetéből Rajz és vizuális kultúra 1.1.

Vizuális nyelv 1.1.1.

A vizuális nyelv alapelemei

- Vonal A pont, vonal, sík- és térforma, felület adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű (különböző vastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. - Sík- és térforma Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík- és térforma pontos visszaadása. - Tónus, szín A megadott színek pontos kikeverése. Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. - Tér A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. 1.1.2.

A vizuális nyelvi elemek viszonyai

- Kompozíció, (konstrukció) Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. - Kontraszt, harmónia Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban. Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. 1.1.3.

Vizuális nyelv és kontextus

A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban. 1.2.

Technikák Adott technika adekvát használata. - Rajzolás Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. - Festés Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztőeszközökkel. Festés akvarellel, temperával. 113



- Kollázs Kollázskészítés - Nyomtatás - Makettezés, modellezés - További technikák Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet). Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal. 2.1.

Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1.

Formaértelmezés

- Arány - Forma, alak, karakter Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglalóforma, körvonal). Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). 2.1.2.

Térértelmezés

- Téri helyzetek Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két vagy három dimenzióban. - Nézőpont Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. - Térmélység Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). - Térábrázolási konvenciók Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban. 2.1.3.

Színértelmezés

- Szín- és fényviszonyok Beállítás alapján szín- és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). 2.2.

Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - Térviszonyok - Kompozíció Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés alapján. - Színhatás 114



- Érzelmek - Folyamat, mozgás, idő Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban - Kép és szöveg Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. - Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyarázó-közlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. - Tárgyak és környezet Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése. 1.1.

Megjelenítés sajátosságai -

1.2.

Vizuális nyelvi elemek Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus

Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.

2.1. Vizuális kommunikáció - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. - Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése. - Médiakategóriák - Fotó, mozgókép Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. 2.2. Tárgy- és környezetkultúra - Forma- és funkcióelemzés A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. 115



- Tervezési folyamat A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. - Kézműves és ipari tárgykultúra A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete. - Népművészet Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése. 2.3.

Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. - Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, videó, multimédia) ismerete. - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszi-onizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszioniz-mus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transz-avantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete. Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. - Alkotások és alkotók A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet). Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma-funkció, formatartalom, összehasonlító és ikonográfiái elemzés). - A mű tárgyi és kulturális környezete A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek).

Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott szempontok szerint egy portfólió összeállítása, melyet a vizsga során szóban bemutat, kommentál. A gyakorlati feladat jellemzői A portfólió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintű vizsgában A portfólió jelentése: a tanuló korábban készült munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott gyűjtemény összeállítása, és megfelelő formában történő bemutatása. A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is. A portfólió összeállításának feltételei A portfólióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek között, a diákok által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben, az iskolában készült munkák megőrzésre kerüljenek. 116



A portfólió 8 db munkát tartalmaz. A munkák mérete nem korlátozott. A portfólió összeállítása a következő szempontok szerint történik: 1.

Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó.

2.

Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó.

3.

Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó.

4.

Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon):

5.

Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója).

6.

Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció.

7.

Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása. A munkák hátoldalán szerepeljen a tanuló neve és a készítés dátuma, valamint a fenti listának megfelelő azonosító szám. (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.) Vizsga előtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy valóban az iskolában az adott tanuló által készült munkák alkotják a portfólió anyagát. A portfólió bemutatása A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a tanuló szóban önállóan bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító főbb gondolatokat.

A gyakorlati vizsga értékelése A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 50 %-a szerezhető meg, amelyből 40 %, azaz 60 pont a gyakorlati munka produktumáért, 10 %, azaz 15 pont pedig a szóbeli bemutatásért ítélhető meg. A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz: - A portfólió megfelelő számú munkát tartalmaz. - A munkák a kiírásnak (listának) megfelelően kerültek kiválogatásra. - A munkák hitelesítése megtörtént. - A munkák számokkal történő azonosítása megtörtént. A gyakorlati munka értékelése A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés központi értékelési útmutató segítségével történik. Az útmutató értékelési szempontokra bontva ismerteti a megítélés alapját. Az értékelési útmutatóban minden egyes értékelési szempont értékelési kritériumokra bomlik. Az értékelési kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében a megítélhető pontértékkel együtt.

117



A szóbeli bemutatás értékelése A portfólió szóbeli bemutatásának értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetétben, a megítélhető pontszámokkal együtt. A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 50 %-a szerezhető meg, amelyből 40 %, azaz 60 pont a gyakorlati munka produktumáért, 10 %, azaz 15 pont pedig a szóbeli bemutatásért ítélhető meg. A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz: - A portfólió megfelelő számú munkát tartalmaz. - A munkák a kiírásnak (listának) megfelelően kerültek kiválogatásra. - A munkák hitelesítése megtörtént. - A munkák számokkal történő azonosítása megtörtént. Testnevelés Elméleti ismeretek 1.

A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Két választott helyi tantervben szereplő sportágban az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.

2.

A harmonikus testi fejlődés A gyermekek testi fejlődésének rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskola érettség mozgásos cselekvések)

3.

Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben és összefüggésekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: egészséges táplálkozás, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, prevenció

4.

Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A képességek szerepe a teljesítményben. Az edzettségi állapot mérése, a pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. Egy választott képesség fejlesztésének alap módszerei. Az ügyesség, mint összetett koordinációs képesség értelmezése.

5.

Gimnasztika Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak és végrehajtásuk. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség és az ügyesség fejlesztésére, a testrészek (izomcsoportok) foglalkoztatására. Testtartásjavító és légző gyakorlatok. 5-8 perces általános bemelegítés tervezése.

118


6.


Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és összehasonlításuk a végrehajtáshoz szükséges kondicionális képességek szempontjából.

7.

Torna A női és férfi torna versenyszámai ismertetése. A talajgyakorlat és a tanult szergyakorlatok elemeinek és elemkapcsolatainak megnevezése. A legfontosabb balesetmegelőző eljárások egészségvédelmi feladatok ismertetése. Segítségadás gyakorlásnál.

8.

Ritmikus gimnasztika Az RG előkészítő, fő és kiegészítő mozgásrendszerének ismertetése. A sajátosan szép mozgás jellemzőinek leírása. Az RG versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolatának ismertetése.

9.

Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása.

10.

Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Két úszásnem technikai végrehajtásának leírása. A vízből mentés alapjainak ismerete.

11.

Testnevelési és sportjátékok Labda érintéssel, vezetéssel, átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos testnevelési játékok ismerete, elemenként 3-3 játék. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pálya méretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok)

12.

Természetben űzhető sportok A természetben végzett mozgások jellemző sajátosságainak felsorolása Egy választott természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése. (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

Gyakorlati ismeretek Testi képességek A főbb izomcsoportokra ható ötállomásos köredzéses feladatsor tervezése, kitérve az állomásokon végzett feladatok hatására, és a teljesítménytényezők meghatározására (ismétlésszám, sorozatszám, intenzitás, pihenőidő). 1.

Gimnasztika Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig, mászókulcsolással Fiúk: függeszkedés állásból, teljes magasságig. 119



48 ütemű szabadgyakorlat tervezése és bemutatása, betartva a fokozatosság elvét. A gyakorlat értékét emeli a zenére történő bemutatás. 2.

Atlétika Futások 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: min. idő: 9,6 sec Fiúk: min. idő: 8,5 sec 2000 méteres síkfutás. Lányok: min. idő: 10 perc Fiúk: min. idő: 8,5 sec Ugrások A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható. Magasugrás Lányok: min magasság: 110 cm Fiúk: min. magasság: 135 cm Távolugrás Lányok: min. távolság 350 cm Fiúk: min. távolság: 430 cm Dobások Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás Lányok: min. távolság: 25 méter Fiúk: min. távolság: 35 méter Súlylökés Lányok : 4 kg-os súlygolyóval, min. távolság: 6 m Fiúk: 6,25 kg-os súlygolyóval, min. távolság: 8 m

3.

Torna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Talajtorna Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás Javasolt elemek: kézenátfordulások, billenések, összekötő elemek. A zenére történő végrehajtás, a nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes keresztbe állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Az ugrás értékét a dobbantó távolsága, az ugrás első íve, a leérkezés biztonsága és az ugrás nehézségi foka emeli. Felemáskorlát 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét.

120



Gerenda 5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyatt fekvés, gurulóátfordulás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec.) Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. Gyűrű 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, leterpesztés Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegő függés, hátsó függés, vállátfordulás előre, homorított leugrás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. Nyújtó 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malom fellendülés, nyílugrás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. Korlát 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. A küzdősportok és önvédelem vagy az úszás közül az egyik választása kötelező. Küzdősportok, önvédelem A grundbirkózás szabályai szerint folytatott 1 menetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen. Judo gurulás előre. 4.

Úszás Mellúszás 50 méteres távon fejesugrással indulva. Egy tanult másik úszásnemben 25 méter leúszása. Vízből mentés: a medence széléről beugorva az 5 m-re elhelyezett tárgy vízbiztos partra szállítása.

5.

Testnevelési és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező. Kézilabda Kapuralövés gyorsindítás után: Saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapuralövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapuralövést kell végrehajtani. Távolba dobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával (3 kísérlet) 121



Lányok: min. 15 méter Fiúk: min. 23 méter Kosárlabda Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntető dobás egy vagy két kézzel. 5 kísérletből 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Labdarúgás Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: min. 4 db Fiúk: min. 8 db 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Röplabda Kosárérintés folyamatosan fej fölé, max. 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 Minimum követelmény: 6 érintés Alkarérintés folyamatosan fejfölé, max. 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 Minimum követelmény: 4 érintés Nyitás bemutatása választott technikával: 5 kísérlet Történelem 1.

Az ókor és kultúrája

1.1.

Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása.

1.2.

A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése.

1.3.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.

1.4.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.

1.5.

A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai.

1.6.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

122



2.

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.

2.1.

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században.

2.2.

A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.

2.3.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe.

2.4.

A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai.

2.5.

Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.

2.6.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.

2.7.

Az angol és a francia rendi állam működése

2.8.

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

3.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1.

A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján.

3.2.

A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

3.3.

Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

3.4.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza.

3.5.

A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

3.6.

Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 123



4.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

4.1.

A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás.

4.2.

Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői.

4.3.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése.

4.4.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

5.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

5.1.

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

5.2.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).

5.3.

A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.

5.4.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai.

5.5.

Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

6.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

6.1.

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.

6.2.

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

6.3.

A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).

6.4.

Az ipari forradalom és következményei

124



Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai.

6.6.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.

7.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7.1.

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

7.2.

A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

7.3.

A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények.

7.4.

A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat.

7.5.

A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése.

7.6.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban.

7.7.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.

8.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8.1.

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése.

8.2.

A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. 125



8.3.

Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

8.4.

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei.

8.5.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda.

8.6.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

8.7.

A második világháború előzményei jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt.

8.8.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).

8.9.

A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.

9.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9.1.

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.

9.2.

A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.

9.3.

Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.

9.4.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között.

9.5.

Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.

9.6.

A német megszállás és a holokauszt Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).

10.

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2. A határon túli magyarság sorsa 126



A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok. 10.6. A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). 11.

A jelenkor

11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. 11.2. Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. 11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 11 .5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12.

A mai magyar társadalom és életmód

12.1. Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). 12.3. A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.

127


4.9.


Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

4.9.1. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A helyi minőségbiztosítás- fejlesztés első mozzanata: kik kerülnek be, kik lesznek az iskola tanulói (milyenek az iskola beiskolázási adottságai és a felvett diákok milyen képességekkel és tudással jönnek). A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. 4.9.2. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményi norma, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni számára a követelmény- teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. 4.9.3. Az értékelés/ minősítés alapformái Az érdemjegy: a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Az osztályzat: félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. A számszerű minősítés „mértékegységei” A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében jeles

(5)

jó

(4)

közepes

(3)

elégséges

(2)

elégtelen

(1)

128


A magatartás minősítésénél:


A szorgalom minősítésénél:

példás

példás

jó

jó

változó

változó

rossz

hanyag

4.9.4. Az értékelés funkciói Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők: 

a munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk



előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg



az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen



az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket



az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb.)



értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk,



az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél nemcsak az ismeret alapú számonkérést, hanem a kulcskompetenciák értékelését, a kompetencia alapú mérőeszközök használatát is alkalmazni kell,

Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. diagnosztizáló, azaz előzetes tudást felmérő (eredménye semmilyen körülmények között nem osztályozható) A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. formatív, azaz formáló

129



(segítő a kötelező anyagrészek vonatkozásában, mégsem osztályozandó) A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. szummatív, lezáró, összegző (iskolai-tanórai ellenőrzési, minősítési mód – érdemjegy szerzéssel) Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomó-pontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), - írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat) - önálló kiselőadás, - óraközi, tanórai munka, - tantárgyi tanulmányi versenyen való részvételre A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. (A tanuló kulturált ellenvéleménye érdemjeggyel nem torolható meg, viszont a tanórai munka minősítésére lehet tantárgyi elégtelent adni.) 4.9.5. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai – szerepük a tanuló értékelésében Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) tanári értékelésének határidejét, módját, közzétételét belső szabályzatok rögzítik. A tanulót a szorgalmi időszak utolsó hetének kivételével megilleti az osztályzat javításának lehetősége. Ebben az időszakban témazáró dolgozatot íratni már nem lehet. Az írásbeli beszámoltatás formái: 

Témazáró dolgozat

Az egész osztályra kiterjedő, egy vagy több tantárgyi fejezet írásbeli számonkérésére szolgáló forma, melyet a dolgozat megíratása előtt legalább egy héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A tanulók túlterhelését elkerülendő egyazon napon két témazáró dolgozat nem íratható. A témazáró dolgozat

130



időtartama nem haladhatja meg a két tanórát. A témazáróra kapott érdemjegy a félévi és év végi értékelésben súlyozottan (milyen súllyal?) számít be. 

Iskolai felmérő írásbeli dolgozat

Csak kisebb tantárgyi egységet ölel fel, kiterjedhet az osztály egészére vagy csak néhány tanulóra. Időtartama nem haladhatja meg az egy tanórát. Az értékelésben betöltött szerepe a szóbeli feleletekkel egyenértékű. Tesztjellegű írásbeli feladatokat bizonyos tantárgyakból a tárgyi tudás mérésére lehet alkalmazni. Rendje, súlya megegyezik az írásbeli felmérő dolgozatokéval. 

Házi dolgozat

Adott témakör önálló otthoni feldolgozására szolgál, melynek elkészítésére legalább két hét áll a tanulók rendelkezésére. A szaktanár döntése, hogy él-e a házi dolgozat íratásának lehetőségével. Súlya az írásbeli felmérőkével azonos. 

Pótló dolgozatok

A hiányzó tanulók az osztály által korábban megírt dolgozatokat kötelesek pótolni a tanárral történő egyeztetés után, súlya adott dolgozat súlyával azonos. 

Javító dolgozat

Gyengén sikerült írásbeli dolgozat esetén a tanulónak lehetősége a tanárral történt egyeztetés után újból megírni az adott témából a dolgozatot. A javító dolgozat írásának lehetőségét és az érdemjegyek súlyát a szaktanár mérlegelheti. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi végső jegyek (az osztályzatok) alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezeket viszont az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől, a naplóban külön színnel (piros) kell jelölni. Az érdemjegyek minimális száma egy félévben legalább a tantárgy heti óraszáma, illetve háromnál kevesebb nem lehet. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. Az iskolai témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban kell nyilvánosságra hozni. Amennyiben a tantárgy óraszáma 1-2 óra/hét, úgy a tanév folyamán legalább 2 témazáró dolgozat megíratása kötelező. Ennél magasabb óraszám esetén az írásbeli dolgozatok száma tanévenként minimum három. Mind a tanuló, mind a szülő ill. gondviselő számára biztosítani kell az írásbeli dolgozatok megtekintésének lehetőségét. A megtekintés során felmerült kérdésekre a szaktanár köteles válaszolni.

131



4.9.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladat mindig a tanórán elvégzett anyaghoz kapcsolódik. Fontos, hogy az egyes tantárgyakból feladott (írásbeli és szóbeli) házi feladatot a tanulók képesek legyenek elvégezni, hogy biztosítva legyen számukra a megfelelő pihenő idő, a feladat mennyisége ne riassza el őket annak elvégzésétől. A házi feladat terjedelménél figyelembe kell venni a tanórák között rendelkezésre álló idő nagyságát, valamint a tanulók más tantárgyaival kapcsolatos leterheltségét is. A házi feladat elvégzését a szaktanár a tanórán ellenőrzi. A hosszabb terjedelmű, időigényes otthoni felkészülést igénylő feladatoknál fontos, hogy a tanuló időben megismerje a teljesítendő feladatot (pl. nagyobb rajzfeladatok, kötelező olvasmányok, kiselőadások), a szaktanár folyamatosan ellenőrizze előrehaladását a feladatmegoldásában, szükség esetén nyújtson segítséget. Ezen feladatok kiadásánál is meghatározó, hogy a feladat mennyisége ne gátolja a tanulót a pihenésben, ezért a kiadott feladatokat az osztályban tanító szaktanároknak kell egymással összehangolniuk. A szóbeli beszámoltatások formái a tanórákon: 

szóbeli felelet



kiselőadás adott témából

4.9.7. Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy - a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette - ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez - tudása elegendő-e a következő évfolyam elkezdéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt 132



előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. 4.9.8. Érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása A tanuló előmeneteléről a szülőket, illetve a gondviselőt az ellenőrzőbe, a félévi értesítőbe és a bizonyítványba beírt eredmények segítségével kell tájékoztatni. Az ellenőrző könyvben szereplő jegyek beírását az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi. Az osztályfőnök, igazgatóhelyettes és az iskola igazgatója az osztálynaplóban ellenőrzi, hogy a tanuló egy-egy tantárgyból rendelkezik-e kellő számú érdemjeggyel. Az osztályfőnök ellenőrzi továbbá, hogy az ellenőrző könyvben szereplő jegyek megegyeznek-e az osztálynapló jegyeivel. A hiányzó jegyeket az osztályfőnök pótlólag írja be. A szülő, ill. a gondviselő a tanuló jegyeit legalább havonta egyszer aláírja. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása soha nem válhat a fegyelmezés eszközévé! 4.9.9. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése Tantárgyi osztályzatoknál

Jeles (5) aki - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni - a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz Jó (4) aki - a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) aki - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre Elégséges (2) aki - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) aki - a tantervi minimumot sem teljesítette - ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes

133



Az írásbeli feladatok értékelésénél a következő ponthatárok az irányadók: 100 % – 91 %

5 (jeles)

90 % – 81 %

4 (jó)

80 % – 65 %

3 (közepes)

64 % – 50 %

2 (elégséges)

49 % -ig

1 (elégtelen)

4.9.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, azaz valamennyi tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett. 4.9.11. A magatartás és szorgalom értékelése Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi jegyekkel nem rendelkeznek. Az osztályzatok a KT 70.§(2) bekezdésének megfelelően az osztályban tanító tanárok javaslatai alapján a félévi és az év végi osztályozó értekezleten kerülnek megállapításra. A tantestület az osztályfőnök javaslata alapján véleményezi a jegyeket; vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. A szavazáskor tartózkodhatnak azok a tantestületi tagok, akik a tanulót nem tanítják, de nem kötelező tartózkodni, mivel szakköri vagy egyéb foglalkozáson találkozhatnak, tehát ismerheti a tanulót. 4.9.12. A tanuló magatartásának minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás értékelése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Példás minősítést kap az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyíltságával és példás viselkedésével elősegíti, valamint társait is erre ösztönzi; - betartja a Házirendet és társait is erre ösztönzi; - tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias; - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész; - legfeljebb szóbeli osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van. Jó minősítést kap az a tanuló, aki: - részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi, az iskolai és az órákon kívül viselkedése ellen általában nincs kifogás; - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja; - tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias; - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható és pontos; 134



- legfeljebb 3 igazolatlan órája lehet; - maximum 2 osztályfőnöki írásbeli intése van. Változó minősítést kap az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, annak alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik a rossz magatartási szokásokat leküzdeni; - a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetés következtében tartja be; - tanáraival, szüleivel, társaival szemben nem udvarias és nem tisztelettudó; - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan; - fegyelmi büntetése tantestületi megrovásnál nem szigorúbb; - legfeljebb 5 igazolatlan órája lehet. Rossz minősítést kap az a tanuló, aki: - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be; - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart ebben és szándékosan árt a közösségnek; - a Házirendet nem tartja be többszöri figyelmeztetés ellenére sem; - tanáraival, szüleivel, társaival szemben tiszteletben, udvariatlan; - fegyelmezetlen, pontatlan, durván beszél; - 6 vagy több igazolatlan órája van; - fegyelmi büntetés: szigorú megrovás, illetve ennél súlyosabb. 4.9.13. A tanuló szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek Szorgalmi értékelés: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Példás minősítést kap az a tanuló, aki: - igényli tudása bővülését, céltudatos és ésszerűen szervezi meg munkáját; - munkavégzése pontos, megbízható; - minden tantárgyból elvégzi a rábízott feladatokat; - munkavégzése önálló; - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, figyel és érdeklődik; - érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed; - egyes iskolai tantárgyakban a tananyag követelményszintjén felüli a teljesítménye a többiből átlagos. Jó minősítést kap az a tanuló, aki: - figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti és az órákra felkészül; - rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát; - érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. 135



Változó minősítést kap az a tanuló, akinek: - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor azonban figyelmetlen, pontatlan; - önállótlan, csak utasításokra kezd munkához, és nem ellenőrzi önmagát; - szétszórtság jellemzi, ritkán tud kitartóan figyelni valamire. Hanyag minősítést kap az a tanuló, aki: - fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el; - nem törődik a kötelességeivel, nem hajlandó munkavégzésre; - érdektelenség és közöny jellemzi; - egy vagy több tantárgyból bukott meg. 4.10. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A

köznevelési

törvény

rendelkezései

és

a

fenntartó

hozzájárulása

óratervben

rögzített

csoportbontásokat tesz lehetővé. A tantárgyi tantervekben előírt képzési és nevelési célok csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. Három csoportra bontjuk az osztályokat a szakmai informatika, és a tanműhelyt, ill. mérőlabort igénylő tantárgyaknál. Bizonyos közismereti, elméleti, és számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontás elvét az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. A matematika tantárgy csoportbontása a továbbtanulási szándék, az idegen nyelvi a nyelvtudás foka alapján történik. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás – indokolt esetben – az egyes félévek végén módosítható. Az osztály-csoport rendszertől eltér a 11. és 12. évfolyamon szervezett érettségi előkészítő foglakozás szervezése. Ezen foglalkozásokra jelentkezők évfolyamszinten kerülnek besorolásra a különböző csoportokba. - Idegen nyelv tantárgy csoportbontásának fő szempontja a tantárgy sajátos tanítási-tanulási technikájához való alkalmazkodás szükségessége. Ezért mind a négy középiskolai évfolyamon az osztályokat két csoportra bontva tervezzük. - Matematika tantárgyból a bontást az emelt szintű érettségire készülés, illetve a továbbtanulás segítése érdekében tervezzük a középiskolai évfolyamokon. - Informatika, illetve szakmai informatika illetve a szakmacsoportos alapozó gyakorlat tantárgyakból az oktatást csoportbontásban szervezzük. A csoportbontások kialakításánál meghatározó az osztályok létszáma, a tanulói képességek, igények.

136



4.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának felmérése a testnevelés és sport órákon minden tanév elején és a tanévvégén történik. Az iskola saját mérési módszereket alkalmaz, melyek a következők: húzódzkodás (nyújtón), tolódzkodás (korláton), súlypont emelkedés, felülés, ingafutás; A kapott eredményeket rögzítjük és értékeljük. A vizsgálatok megszervezése -

A teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanároktól kapott motiváltságán múlik.

-

A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik.

-

A teszteket évenként kétszer, a tanév elején szeptember hónapban és végén május hónapban végezzük el.

-

A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket.

-

Az összehasonlítás érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben, (helyszín, eszközök stb.).

Az egészségügyiek a – tanév végén mért adatok alapján elkészített – intézményi osztályonkénti összesített adatlapról átvezeti az Iskola-egészségügyi szűrőlap „B” oldalára. A mérések általános szempontjai -

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési sportfelszerelésben hajtják végre.

-

Valamennyi tesztet az iskola tornatermében illetve a szabadtéri vizsgálatokat az iskola sportudvarán mutatják be a tanulók.

-

Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, melyet minden tanulóval pontosan ismertetünk.

-

A tesztek között a tanuló pihenhet.

-

A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre.

-

Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előz meg.

-

Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbákra több kísérleti lehetőséget biztosítunk.

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök Az aerob kapacitás méréséhez -

Ismert hosszúságú síkterületen kimért futópálya;

-

Stopperóra

Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: -

Korlát 137


-

Tornaszőnyeg

-

Nyújtó

-

Bordásfal

-

Súlypontemelkedést mérő állvány


4.12.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségügy önmagában nem birkózhat meg a gyógyítással és a hatékony megelőzéssel egyszerre. Márpedig azt is világosan kell látnunk, hogy a felnőtt generáció lelkiállapotának zavarai magatartási minták lehetnek a gyermektársadalom számára, ezért égetően szükséges más alternatívát is felmutatni tudó program működtetése. Úgy gondoljuk, hogy a majdani felnőtteknek a fejlett társadalmakhoz közelítő minőségi életviteléhez az iskola adhat szemléletet, az az iskola, ahol a közösségi integráció hajszálgyökerei kialakulhatnak és megszilárdulhatnak, ahol a fő érték a kapcsolatrendszerek minősége, a

közösségi

összetartozás.

Az

egészséges

értéktudat

kialakításán,

megszilárdításán

és

tevékenységrendszerbe ágyazottságán munkálkodó iskolarendszertől várható a felnövekvő generációk életesélyeinek javulása is. Programunkat a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítette el. Későbbiekben figyelembe vesszük az iskolapszichológus javaslatait, valamint egészségfejlesztő munkánkat az országos intézet által kidolgozott minőségbiztosításnak megfelelően végezzük. Egészségfejlesztési alapelveink Az egészségfejlesztéssel összefüggő konkrét feladatainkat a 229/2012. Kormányrendelet 128. § (3) bekezdésében leírtak alapján szervezzük; kiemelt feladatunknak tekintjük az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, tanulóink testi, lelki egészségének védelmében tett erőfeszítéseinket, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésre folytatott felvilágosító tevékenységünket, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzését és kezelését, baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási alapismeretek átadását, a személyi higiéné igényének és megfelelő gyakorlatának kialakítását. Az egészségfejlesztés iskolai programjának célcsoportjai a)

A kapcsolatrendszerek formálására irányuló iskolai szintű egészségfejlesztés elsődleges

célcsoportja a tantestület mint egység. Ezzel teremtődik meg a lehetőség arra, hogy az egész iskolát átható szemléletmód alakuljon ki, a tantestület valamennyi tagja érintettnek, érdekeltnek és felelősnek érezze magát önmaga és a tanulók egészségének a megőrzésében, az egészségfejlesztésben. b)

A tanulók mint célcsoport a szemléletmódból adódó tantárgyi lehetőségek kidolgozásán

keresztül válnak a program aktív résztvevőivé. A tantárgyi programok kidolgozása folyamatos. c) A szülők a tanárok és gyermekeik közvetítésével válnak az iskolai egészségnevelési program részesévé: egyrészt szülői értekezleten a program alapelveit ismerhetik meg, másrészt az alapelvek megvalósításához felhasznált tanórai eszközökről tájékozódhatnak a tanároktól és gyermekeiktől. 138



Kapcsolatrendszerüket az iskolai egészségfejlesztő team koordinálja és felügyeli, tagjai az intézményvezető, szakmai helyettese, testnevelő, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök. Külső kapcsolataink lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munkánk kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására: iskolaorvos, háziorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők, az ÁNTSZ szakemberei, rendvédelmi szervek, melynek ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programokról, a szerhasználat veszélyeiről, közlekedési témájú előadásokkal segítik munkánkat. Az egészségfejlesztési tervhez kapcsolódó iskolai programterv a) A szervezetfejlesztés első lépéseként a közös gondolkodásmódot megalapozó elméleti és gyakorlati előadásokra, tanári továbbképzésekre, tréningekre kerül sor. Ezek két téma köré csoportosulnak: én (önismeret, problémák és feloldásuk), illetve én és a társak (társas kapcsolatok viszonyrendszerei); Ezen belül: -

pozitív énkép kialakítása,

-

egészséges életstílusok,

-

hatékony kommunikáció,

-

erőszakmentes konfliktuskezelés,

-

tanulás-módszertani ismeretek.

Így a pedagógusok megismerik és alkalmazni tudják azokat a módszereket és technikákat, amelyek a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését és fenntartását szolgálják. b) Kapcsolódás

az

egyes

tantárgyakhoz,

tantárgycsoportokhoz

(minden

tantárgy

vagy

tantárgycsoport valamilyen szinten kapcsolódik a programhoz). c) A gyakorlati megvalósításhoz a tanórai munkában a pedagógusok eszköztárának állandó és folyamatos bővítése szükséges d) A tanórai foglalkozásokon kívüli lehetőségek állandó kihasználása: filmvetítések, beszélgetések, viták, vetélkedők, kirándulások, iskolai médiumok bevonása; e) Külső szakemberek bevonása: iskolaorvos, iskolapszichológus, ifjúsági védőnő, valamint kortárs előadók folyamatos bevonása a programba. Az intézmény egészségnevelési keretprogram-terve 9. évfolyam: 15 óra/év -

Egészséges táplálkozás; Divatirányzatok a

táplálkozásban, a helytelen táplálkozás

következményei, szélsőségek (bulémia, anorexia) és következményei. A mennyiségi és minőségi táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében. -

Mindennapos testnevelés, testmozgás 5 óra/hét, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb iskolai programok

139


-


Testi és lelki egészség fejlesztése; Az egészség érték jellege, holisztikus egészségszemlélet, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, az egészséges életmód és elemei; Pubertáskori szomatikus és pszichés problémák, Önismeret – énkép, szociális készségek fejlesztése asszertivitás

-

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése, ismerkedés a mediátori szereppel, resztoratív gyakorlatok (a sérelemben érdekelt minden résztvevővel, a közös megoldás keresésében)

-

Szenvedélybetegségek kialakulását megelőző tevékenység; A kábítószer-fogyasztás és veszélyei, toxikománia alapfogalmai, kábítószerek szervezetre gyakorolt hatása, a függőség fogalma

-

Baleset megelőzés; balesetveszélyes helyzetek felismerése, elkerülése, balesetvédelem a szakórákon; használt anyagok, eszközök szakszerű használata, balesetvédelem szabadidős tevékenységeknél, sportfoglalkozásokon

-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési alapismeretek, segélykérési lehetőségek, betegjogok – biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db

-

Személyi higiéné; a pubertás kor higiéniája

10. évfolyam: 10 óra/év -

Egészséges táplálkozás; Az egészséges táplálkozás és a korszerű konyhatechnika. A gyorséttermek veszélyei. Mi van a hűtődben? Megmondom ki vagy? Táplálkozási kérdőívek kitöltése és értékelése.

-

Mindennapos testnevelés x óra, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb játékos programok

-

Testi és lelki egészség fejlesztése; Önismeret – énkép – mások megismerése (2), A szeretet, mint szükséglet, a szeretet fajtái, Szerelem, szexualitás, pszichoszexuális fejlődés, Pozitív családtervezés – fogamzásgátlás

-

Szenvedélybetegségek

kialakulását

megelőző

tevékenység;

a

drogfüggőség

tünetei,

elsősegély-nyújtás drogtúladagolás esetén, -

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése; a pedagógus és a diák közti verbális agresszió. Kihez fordulhatok segítségért? Mit tegyen a tanár?

-

Baleset-megelőzés; balesetveszélyes helyzetek felismerése, elkerülése, balesetvédelem a szakórákon; használt anyagok, eszközök szakszerű használata, balesetvédelem szabadidős tevékenységeknél, sportfoglalkozásokon x óra

-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési alapismeretek, segélykérési

lehetőségek, életkornak

megfelelő segítségnyújtás, betegjogok - Biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db 140


-


Személyi higiéné; a szexuális élet higiéniája


Egészséges táplálkozás; Az iskolai menza kínálatának felülvizsgálata, minták az egészséges étrendhez. Az életkornak és energia bevitelnek megfelelő, tápláló étrend

-

Mindennapos testnevelés x óra, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb játékos programok

-

Testi és lelki egészség fejlesztése; rákos megbetegedések – primér prevenció, rákos megbetegedések, szekunder prevenció – szűrővizsgálatok, önvizsgálatok, az emlő önvizsgálata, a here önvizsgálata, a bőr önvizsgálata, az abortusz és lehetséges veszélyei

-

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése, kezelése; az önmagunk ellen megnyilvánuló agresszió – vagdosás stb.

-

Szenvedélybetegségek kialakulását megelőző tevékenység; büntetőjogi következmények, esetismertetések

-


-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési alapismeretek, segélykérési


megfelelő segítségnyújtás, betegjogok – biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db -

Személyi higiéné; a szexuális élet higiéniája x óra


Egészséges táplálkozás; mindenki által elkészíthető, gyors, egyszerű,tápláló ételek receptgyűjtemény. A közös étkezések szerepe a testi, lelki egészség megőrzésében. Mit mivel fogyasszunk? Étkezési kultúra, egy ételsor összeállításának szabályai.

-

Mindennapos testnevelés 5 óra, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb játékos programok

-

Testi és lelki egészség fejlesztése; szexuális úton terjesztett betegségek, AIDS és megelőzése, a családi életre való felkészülés – a család funkciói, az apa, az anya szerepe

-

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése; Alternatív megoldási lehetőségek – segélyvonal

-

Szenvedélybetegségek kialakulását megelőző tevékenység; információnyújtás; dohányzás veszélyei, alkoholfogyasztás veszélyei, videofilm megtekintése

-


141


-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési

alapismeretek, segélykérési



megfelelő segítségnyújtás, betegjogok - Biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db -

Személyi higiéné; a divat és negatív hatásai a fehérnemű terén

4.12.2. Iskolai környezeti nevelési program A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészségtudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A jelenleg folyó korrekciós munka során erre lehetőség is kínálkozik. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e témakörhöz illeszkedő tananyagait, fejlesztési követelményeit. A tantestületek fontos feladata a belső tartalmi és módszertani összehangolás, az egyes elkülönült tantárgyak helyi tanterveiben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása.

142



A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népfőiskolák, gazdakörök, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai a./ a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; b./ tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; c./ a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

143



d) A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelés tevékenységformái a./ a biológia, kémia, fizika, testnevelés és sport, idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalomismeret, földünk és környezetünk és a szakmai tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; b./ a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, sportversennyel; minden tanévben egy alkalommal a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; a kilencedik és tizedik évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. c./ tanulmányi kirándulás. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. A tanulmányi kirándulást a tanítás nélküli munkanapokon szokás megszervezni, hiszen az az iskola tanórán kívüli tevékenységeinek része. 4.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk arra törekszik, hogy a szociális helyzet vagy speciális egészségügyi probléma miatt kiemelt figyelmet igénylő diákjai számára az esélyegyenlőséget biztosítsa intézményében. Tudjuk, hogy az egyenlő esély, az nem elegendő, hiszen a hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), diákok azok, akik több támogatást igényelnek annak érdekében, hogy számukra is egyenlő legyen az az esély, amit iskolánk nyújt. Ennek érdekében minden tanévben pontos felmérjük, kik a HH/HHH tanulók intézményünkben. Célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. Az intézmény által nyújtott foglalkozásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést.

144



A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza: - a felvételinél, - a tanításban, ismeretközvetítésben, - a tanulók egyéni fejlesztésében, - az értékelés gyakorlatában, - a kerettanterv kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - a továbbtanulásban, pályaorientációban, - a pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a kapcsolattartásban a szakmai és társadalmi környezettel, Anyagi okokból hátrányos helyzet enyhítésére irányuló feladatok az anyagi hátrányok csökkentésére: 

ingyenes vagy kedvezményes étkezési és tankönyvtámogatás,



pályázati úton való támogatás, a tanulók szociális és egyéb hátrányainak ellensúlyozására,



kapcsolattartás a szociális ellátással foglalkozó szervekkel,



ösztöndíj-, pályázati lehetőségek feltárása, pályázatok benyújtása, illetve ennek támogatása

Anyagi okokból hátrányos helyzet enyhítésére irányuló feladatok a pedagógiai problémák csökkentésére: 

tanulók felzárkóztatása, korrepetálása,



tehetséges tanulók gondozása,



családokkal, szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás,



tanulói szervezetek bevonását az intézmény döntéshozatalába,



tanulók pályaorientációjának segítése,



beilleszkedési, magatartászavaros gyerekek, kiszűrése, felzárkóztatása

A prevenció és problémakezelés eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében az iskola vezetése rendszeres munkakapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel és az osztályfőnökökkel, biztosítva ezzel a folyamatos információcserét. A konkrét feladatok megoldása, valamint szakmai kérdések tisztázása érdekében ifjúsági- és egészségneveléssel foglalkozó szervezetek segítsége vehető igénybe. Az oktatási esélyegyenlőség biztosítása Az első évfolyamra felvett tanulók családi körülményeinek, lakóhelyi iskolájának ismeretének birtokában, az osztályfőnök és a szaktanár egyeztetett megbeszélése alapján választhatók ki azok a tanulók, akik a felzárkóztatás tekintetében fokozott figyelmet érdemelnek. 145



A gyengébb képességű, vagy sokat hiányzó tanulók a lemaradásaikat nehezen tudják pótolni. Ezért a humán a természettudományi, valamint a műszaki munkaközösség korrepetálás keretében pótolja a tanulók meglévő hiányosságait. Az iskola fontos feladatának tekinti a tanulási esélyegyenlőség segítését. Ezért a kulcskompetenciák megalapozása a tanulási nehézségek feltárása, valamint a tanulók személyiségének megismerése és az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek, mint a differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása fontos momentumként szerepel az iskola tevékenységében. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeket órarendbe illesztve differenciált foglalkozás keretében, illetve tanítási órán kívüli foglakozásokon biztosítja az iskola. Kiemelt feladatként kezeli a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését az Országos Kompetenciamérés eredményeinek osztályszintre történő lebontásával és nevelési-oktatási folyamatba beépítésével. Különösen a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítésében a korrepetáláson kívül nagy szerepe van a differenciálásnak, mely minden tanulót és tantárgyat érintően valósul meg. Az iskola a képességfejlesztés során a tevékenységközpontú tanulásszervezésre, a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszereinek alkalmazására törekszik, a tanítási-tanulási tevékenység megvalósításában. A csoportbontások pedagógiailag is átgondolt megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó terepét jelentheti. 4.14. A tanulók jutalmazásának elvei Jutalmazási elvek Az iskolában tanév közben elismerésként dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - kiemelkedő közösségi munkáért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért Az egyes tanévek végén, valamint a teljes képzési ciklusban kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 146



Az iskolai/megyei/országos szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Minden tanév végén a tizenkettedik évfolyam tanulói közül egy (kivételes esetben kéthárom) tanuló részesülhet Schulek-díjban. A díj: Schulek-emléklap vagy plakett. A díj elnyerésének feltételei: -

négy éven keresztül kiemelkedő tanulmányi eredmény (a négy év végi bizonyítvány átlaga 4,6-nél alacsonyabb nem lehet)

-

közösségi munka, közéleti tevékenység iskolánk diákmozgalmi életében vagy

-

tanulmányi versenyen vagy iskolán kívül egyéb tevékenységi területen kiemelkedő teljesítmény nyújtása

A díj odaítélésének rendje: a félévi értékelő értekezleten az osztályfőnökök név szerinti javaslatokat tesznek, az iskolai diákbizottság egyetértési jogot gyakorol, s tanév végén a nevelőtestület szavazással dönt a díjazottak személyéről. A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, „hiányzásmentes tanévért” vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen.

147



ZÁRÓ DOKUMENTUMOK A Pedagógiai Program érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosításának körülményei A Pedagógiai Program érvényessége: A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2013. március 27.-én fogadta el, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai Program megvalósulása az adott tanévre meghatározott feladatok végrehajtásán keresztül történik, melyek értékeléséről az iskolavezetés és a munkaközösségek vezetői a félévi és a tanévzáró értekezleten számolnak be. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát az iskolavezetés minden tanévben elvégzi, a záró értekezleten a nevelőtestületet tájékoztatja az esetleges módosítások szükségességéről. A Pedagógiai Program módosítása abban az esetben történik meg, ha azt törvényi változások, fenntartói rendelkezések szükségessé teszik, vagy a nevelőtestület, szülői közösség és diákönkormányzat törvényben előírt bizonyos százaléka ezt igényli.

Varga András igazgató

A pedagógiai program tervezetét a nevelőtestület, diákönkormányzat, iskolaszék képviselői megtekinthették. Élhettek véleményezési, javaslattételi jogukkal. Az Iskolaszék nevében a pedagógiai programot támogatom:

……………………………………………. Böröczffy István Iskolaszék elnöke

Az iskolai diákönkormányzat nevében a pedagógiai programot támogatom:

……………………………………………. Morvai Vivien DÖK elnök

148

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola 1087 Budapest Mosonyi u. 6. Budapest, 2013

Recommend Documents