PITYPANG NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 1087 Budapest Százados út 14. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

PITYPANG NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 1087 Budapest Százados út 14.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

Tartalomjegyzék 1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI ............................................................. 4 HELYZETELEMZÉS ........................................................................................ 6 2. 1. Az óvoda szociokulturális környezete ....................................................... 6 2. 2 Az intézmény tárgyi feltételei ...................................................................... 7 2. 2. 1 Csoportszobák és kiszolgáló helyiségek....................................................................... 8 2. 2. 2 Az óvoda udvarainak mérete és felszereltsége ............................................................ 8

2. 3 Személyi feltételek ........................................................................................ 8 2. 4 Szolgáltatásainkat igénybe vevők közössége ............................................. 9 2. 4. 1 Szülők közössége............................................................................................................ 9 2. 4. 2 A gyermekek közössége............................................................................................... 10

3. PROGRAMVÁLASZTÁSUNK ................................................................... 10 3. 1 A program alapelve .................................................................................... 11 4. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP .................................................................. 11 4. 1 Gyermekkép ................................................................................................ 11 4. 2 Óvodakép .................................................................................................... 12 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI...................................................... 12 5. 1 A program célfejezete ................................................................................ 12 5. 1. 2 Az óvodai nevelés általános feladatai ........................................................................ 13 5. 1. 3 Hitvallásunk ................................................................................................................. 13 5. 1. 4 A program beválása .................................................................................................... 14

5. 2 A nevelés kerete .......................................................................................... 14 5. 2. 1 Az egészséges életmód ................................................................................................. 14 5. 2. 2 Érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása ............................................ 19 5. 2. 3 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ..................................... 23

5. 3 Az óvodai élet megszervezése - a program szervezeti és időkeretei ...... 27 6. 1 Néphagyomány-éltetés, népszokás ............................................................ 31 6.2 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban ............... 32 7. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI................................................ 37 7. 1 Játék............................................................................................................. 37 2

7. 1. 1 Különböző játékfajtákon keresztüli élményszerzési lehetőségek ............................ 38

7. 2 Játékba integrált tanulás ........................................................................... 40 7. 3 Vers, mese.................................................................................................... 42 7. 4 Ének, énekes játékok, tánc, zenehallgatás ............................................... 44 7. 5 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ..................................................... 47 7. 6 Mozgás, mozgásos játékok ........................................................................ 50 7. 7 A környezet tevékeny megismertetése...................................................... 53 7. 8 Munkajellegű tevékenységek..................................................................... 58 8. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE ............................................. 60 8. 1 Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés ..................................... 60 8. 2 Az óvoda és a bölcsőde ............................................................................... 62 8. 3 Az óvoda és az iskola .................................................................................. 63 8. 4 Az óvoda kapcsolata a fenntartóval ......................................................... 64 8. 6 A Józsefvárosi EGYMKI -val ................................................................... 64 8. 8 Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel ................................................ 65 9. AZ ÓVODA EGYÉB TEVÉKENYSÉGEI................................................. 65 9. 1 Esélyegyenlőség .......................................................................................... 65 9. 2 Gyermekvédelem ........................................................................................ 68 9.3 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása .................................... 72 MELLÉKLET ................................................................................................... 78 INTEGRÁCIÓS FEJLESZTŐ PROGRAM .................................................. 79

3

1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda neve:

Pitypang Napközi Otthonos Óvoda

Címe:

1087 Budapest, Százados út 14.

OM azonosító:

034393

Telefon:

313-5702

Vezető telefonszáma/fax:

323-1320

E-mail cím:

[email protected]

Óvodai honlap:

www.pitypang-ovi.hu

Az óvoda programja:

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Nagy Jenőné)

Az óvoda felügyeleti szerve:

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Jogállása:

Önálló jogi személy

Gazdálkodása:

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Szakágazat megnevezése:

óvodai nevelés

Óvodánk jellemző adatai:

működő csoportok száma 4

Alapító okirat szerint felvehető maximális gyermeklétszám: 115 fő A nevelés és fejlesztés nyelve:

magyar

Az óvoda világnézeti nevelés tekintetében: semleges Program érvényességi ideje:

2013. év szeptember hó 01. naptól visszavonásig

Térítésmentes szolgáltatásaink:  Óvodai foglalkozások  Logopédia  Dyslexia – megelőző foglalkozások  Egyéni felzárkóztatás  Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükség szerint a gyermekek heti 3 óra felzárkóztató foglalkoztatása  Szenzo-motoros tréning  Rendszeres egészségügyi felügyelet  Óvodai eszközök használata  Hitoktatás (református, katolikus) szülői igények alapján

4

Költségtérítéses szolgáltatásaink: Szülői igények alapján a nevelési program irányultságának megfelelő prioritással. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata a köznevelési törvény alapján köznevelés, mely magában foglalja az óvodai nevelést. Mindezt a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő Testülete a 40/2013. (II. 06.) számú határozatával hagyott jóvá. A helyi program benyújtója a Pitypang Napközi Otthonos Óvoda vezetője és nevelő testülete.

A program módosításának indoklása: A program felülvizsgálatát elvégeztük, egyrészt a törvényi változások, a pedagógiai program tartalmára vonatkozó összes szabályozás figyelembe vételével, másrészt az eltelt 3 év tapasztalatai és a partnerek véleménye alapján. Törvényességi háttér, törvényi változások:  Alapító okirat  Az 1993. évi LXXIX tv. a közoktatásról  A 2011. évi CXC tv. A Nemzeti Köznevelésről  A 2012. évi CXXIV. tv. A Nemzeti Köznevelési törvény módosításáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  32/2012.(X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről.  229/2012. (VIII. 28.) korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról.  363/2012. (XII. 17.) korm. rend. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.  Az 1997. évi XXXI tv. a Gyermekvédelemről és a gyámügyigazgatásról.  2003. évi CXXV tv. az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról  11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D § (4) LXXIX.1993.törvény a közoktatásról 95.§-a (1) közlemény melléklete a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs program 2013. szeptember 1.-től a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. (4.§ 12. b)

5

HELYZETELEMZÉS

2. 1. Az óvoda szociokulturális környezete Intézményünk a főváros VIII. kerületében, a Józsefvárosban, annak is a külső részén helyezkedik el, mely közvetlenül határos a X. kerülettel, Kőbányával és a XIV. kerülettel, Zuglóval. Közvetlen szomszédságban vagyunk az ún. Művészteleppel, ahol sok közismert festő, szobrász él és alkot. Az épületünk 1958 végén épült és a Ruggyanta gyár tulajdonát képezte, később a Taurus Gumiipari Vállalat saját tulajdonában működtette a gyermekintézményt. Először csak bölcsődeként üzemelt, majd a hatvanas évek elején az óvoda számára átalakították a bölcsőde egy részét és hozzáépítettek két óvodai csoportot. 2001. 01. 01-től a bölcsődei részleg levált, azóta csak óvodaként működünk, jelenleg négy óvodai csoporttal. A csoportszobáink esztétikusak, egyediek, természetes anyagok felhasználásával rendeztük be. A kötelező óvodába járás kezdete 3 éves kor, ez alól a szülő kezdeményezésére a jegyző az óvodavezető és a védőnő egyetértésével felmentést kérhet és kaphat. NKt. 8. § (2)

A tankötelezettség: abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. NKt. 45. § (2) A tankötelezettség megkezdésének feltételeit a 20/2012 (VIII.31 EMMI) rendelet 21. § teszi egyértelművé. A tankötelezettség megkezdése hat éves kor előtt: a kormányhivatal, a szülő kérelmére, szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, amennyiben a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri.

6

2. 2 Az intézmény tárgyi feltételei Az intézmény személyi, tárgyi és dologi feltételei megfelelnek az átlag követelményeknek. A pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi eszközöket folyamatosan bővítjük. A nevelési, oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékének megfelelően a beszerzések során előnyben részesülő eszközök és felszerelések: 

A kötelező eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés



Egyéni fejlesztést szolgáló eszközök



Program specifikus berendezési tárgyak

A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközöket a fenntartói- pályázati- és az óvodai alapítvány segítségével tudjuk bővíteni. A megújult udvaraink változatos lehetőséget biztosítanak gyermekeink játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Csoportszobáinkban a gyermekek változó testméretének megfelelő, eszközöket (székeket, ágyakat, asztalokat) szereztünk be, mely kényelmüket szolgálja. Az egyes tevékenységi területeket úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek által használt tárgyak számukra elérhetőek legyenek, ügyelve a biztonságukra. Minden óvodapedagógus feladata a meglévő tárgyi eszközök megóvása, úgy a csoportszobákban, öltözőkben, folyosókon, mint az udvaron egyaránt. Helyiség funkciója

Száma

Felszereltsége Esztétikus, célszerű eszközökkel

Csoportszobák száma

4

Minden csoportszobához külön mosdó és öltöző helység

Tornaszoba

1

Számos mozgásfejlesztő eszközökkel

Logopédiai / fejlesztő szoba

2

Megfelelő fejlesztési eszközökkel

Irodahelyiségek

2

Játék és egyéb tároló helyiség

3

Számítógépekkel, telefon, fax és internet hozzáférhetőséggel Kényelmesen biztosítva a tárolást A HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási

Tálalókonyha Udvar

1

rendszernek megfelelő berendezéssel és működéssel

3

Számos mozgásfejlesztő játékkal, kinti zu-

7

hanyzóval és mosdóval, valamint játék és egyéb tároló helyiségekkel. Nevelői szoba, könyvtár, számítógép Orvosi szoba, elkülönítő Kézműves szoba

1 1

1

Értekezletek megtartására, felkészülésre Orvosi, védőnői vizsgálatok esetére, eszközeik tárolására, beteg gyermek elkülönítésére Népi kismesterségek elsajátítására, gyakorlására.

2. 2. 1 Csoportszobák és kiszolgáló helyiségek A csoportszobáink barátságosak és családias hangulatúak, minden csoportnak van öltözője, mosdója, méretei megfelelnek a gyermeklétszámnak. Jól felszerelt torna- és kézműves szobával rendelkezünk. A helyiségeink megfelelnek a szülők fogadására, a közös tevékenységek, rendezvények lebonyolítására. 2. 2. 2 Az óvoda udvarainak mérete és felszereltsége Az udvaraink nagyok, tágasak, különböző felülettel rendelkeznek (füves, beton, gumitégla stb.). A gyermekek mozgásigényét a szabványnak megfelelő játékeszközökkel igyekszünk kielégíteni. 2. 3 Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára, jelenléte fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A gyermekek nevelése során feladata az is, hogy a nemzetiséghez tartozó, vagy migráns gyermekeket is támogassa avval, hogy megismerhessék saját és egymás kultúráját, anyanyelvét. Ehhez adottak a személyi feltételeink, és a szakképzett kollegák összehangolt munkája biztosítja az óvodai nevelés eredményességét. Ezért óvodapedagógusaink folyamatosan részt vesznek a pedagógiai programunkhoz kapcsolódó továbbképzéseken, önképző tevékenységekben, hiszen a korszerű szemlélet és nyitottság által tudjuk gazdag élményhez juttatni a gyermekeinket. A sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztése érdekében tájékozódunk a speciális továbbképzési lehetőségekről is, és igénybe vesszük szakemberek segítségét.

8

A dajkáink a pedagógiai munkánk közvetlen segítői, részt vesznek a csoporton belüli- és kívüli tevékenységekben (séták, kirándulások). Ismerik az óvodapedagógusaink pedagógiai módszereit, elveit, s ők is erősítik ezt. Megjelenésükkel, magatartásukkal hatást gyakorolnak a gyermekre.

Az intézmény engedélyezett létszáma: 16,5 fő felsőfokú végzettségű: 9 fő óvodapedagógusok száma: 10 fő

Ebből: szakvizsgával rendelkező pedagógus:3 fő

szakközépiskolai végzettségű: 1 fő nevelő-oktató munkát segítő: 6,5 fő szakképzett dajkák száma: 4 fő szakképzett pedagógiai asszisztensek 1,5 fő óvodatitkár: 1 fő külső segítő szakemberek száma: 3 fő

teljes munkaidős 4 fő teljes munkaidős 1 fő

részmunkaidős 1 fő

teljes munkaidős 1 fő gyermekorvos 1 fő – évente szükség esetén logopédus 1 fő – heti kétszer védőnő 1 fő – havonta szükség esetén

Óvodapedagógusainkat a gyermek centrikusság, a hagyományok tisztelete és a környezettudatos gondolkodás jellemzi. Kiemelten fontos feladatunk a gyermekeink egészségének megóvása, edzettségük, erőnlétük növelése, mozgásfejlesztés által az egészséges életmód feltételeinek kialakítása. A mozgásban, és értelmi fejlődésben megakadt gyermekek részére speciális, szenzo - motoros fejlesztést tart a fejlesztő pedagógus, aki gondoskodik a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról is, ez nagymértékben hozzájárul a nevelőmunkánk eredményes megvalósításához. Az óvodai nevelésben építünk a bölcsőde alapozó munkájára is, hiszen óvodásaink 90%-a a innen kerül be hozzánk, ezért a velük való rendszeres kapcsolattartás fontos számunkra.

2. 4 Szolgáltatásainkat igénybe vevők közössége 2. 4. 1 Szülők közössége A szülők életkorát tekintve átlagosan 25-40 éves korúak. A szülők iskolázottsága jó, a skála széles: szakmunkástól a képzőművészig, de van munkanélküli is.

9

A családok általában kettő-három gyermekesek, de van négy- öt gyermekes is, ezek közül több édesanya főállásként látja el családját. A szülők szívesen vesznek részt közös óvodai programokon (kirándulás, séta), rendezvényeken, kapcsolatunk jónak mondható. 2. 4. 2 A gyermekek közössége A hozzánk kerülő gyermekek többsége a közeli lakótelepről érkezik. A családok kiegyensúlyozott háttérrel rendelkeznek. A lányok és a fiúk aránya közel egyenlő. Az osztatlan csoportokban mind a három korosztály megtalálható. Gyermekeink 10 – 12 % a él hátrányos helyzetű családban, vannak jómódú értelmiségi családból származó, és szerényebb anyagi háttérrel rendelkezők is. Halmozottan hátrányos gyermekeink száma elenyésző (1fő). Részképességek fejlődésében elmaradt gyermek aránya 20-25 %-os. Csoportlétszámainkat (25- 28fő) a teremméretet és a szükségleteket figyelembe véve alakítottuk ki. 3. PROGRAMVÁLASZTÁSUNK A Magyarországon működő óvodákban a nevelőmunkát régen és ma is útmutatók, programok szabályozták. 1996-ban életbe lépett az "Óvodai nevelés országos alapprogramja", mely általános érvényű elveket, célokat, feladatokat és értékeket tartalmaz. Miközben központilag szabályoz, érvényesülhet benne a pedagógiai szabadság. Ezt figyelembe véve az óvodák 1999-ben helyi nevelési programot írtak, illetve a már előre elkészített programok közül választhattak. Nevelőtestületünk Nagy Jenőné: "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című óvodai pedagógiai programját adaptálta. Felvetődött bennünk, hogy mik lehetnek azok a csak ránk jellemző sajátosságok, amelyek meghatározzák óvodánk érték és célrendszerét. Az óvodánk pedagógiai gyakorlata a családi nevelésre és a pedagógusaink innovatív törekvéseire, módszertani szabadságára épít. Ezért fontosnak tartjuk a családokkal való jó kapcsolat kiépítését, a nevelőtestületünk korszerű képzését, mert ez az alapja a hatékony, eredményes együttműködésnek. Óvodánk kialakult arculata lényegesen nem tért el a választott pedagógiai programunktól. A néprajz ismerete, a nép- és egyéb hagyományok megtartása és éltetése eddig is napi gyakorlatunk része volt. A pedagógiai program megismerése után megfogalmazódtak bennünk olyan

10

értékek, célok, feladatok, amelyek által kiaknázhatjuk a gyermekben rejlő belső értékeket. Mindez csak meghitt, szeretetteljes légkörben, a gyermek iránti tisztelettel és bizalommal jöhetett létre.

3. 1 A program alapelve "Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek." A pedagógiai program alapelvének szellemében végezzük munkánkat. Célunknak tekintjük a boldog, derűs gyermekkor biztosítását, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását. Odafigyeléssel, segítségnyújtással minden gyermek érzelmi biztonságának, alapvető szabadságának megteremtésére törekszünk. Az óvodai élet során tiszteletben tartjuk a gyermeket megillető jogokat és ehhez egyenlő hozzáférést biztosítunk. Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetből adódó esetleges lemaradásokat a gyermek egyéni tempójában, fejlettségi szintjének megfelelően csökkentsük. A gyermek érzelmi biztonsága akkor alakul ki, ha érzi, hogy védő, gondoskodó környezet veszi körül. A lelki egészség érdekében a közösségeken belül elősegítjük a bensőséges kapcsolatok kialakulását, úgy a gyerekek, mint a gyerekek és felnőttek között. A szélsőséges érzelmi kapcsolatokat (túlzott kötődés, elzárkózás stb.) próbáljuk helyes irányba terelni.

4. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 4. 1 Gyermekkép

Minden gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Sajátos, öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezik egyszeri és megismételhetetlen. Fejlődését meghatározzák öröklött tulajdonságai, szociokulturális környezete és azok hatásai. Óvodai nevelésünket a gyermekközpontúság a befogadás jellemzi. Munkánk során törekszünk a gyermekek személyiségének, képességeinek kibontakoztatására, arra, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, hogy a fejlesztés során meglévő hátrányai (ha van ilyen) csökkenjenek. Nevelőmunkánk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának, de szeretnénk elérni, hogy a gyermekek személyiségébe beépüljenek az általunk közvetített értékek.

11

4. 2 Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, melybe a gyermekek - harmadik életévétől az iskolába lépésig járnak. Ez idő alatt biztosítjuk az óvodás gyermekeinknek a neveléshez szükséges optimális környezetet, fejlesztésében alkalmazzuk az egyéni bánásmód elvét, amely elősegíti a felmerülő hátrányok lefaragását. Kiemelt feladatunk, hogy az óvónők segítsék a gyermekek személyiségének (testi, szellemi, és erkölcsi) sokoldalú fejlődését, az egyéni sajátosságaik és a fejlődési ütemük figyelembe vételével képességeik kibontakoztatását. A gyermek készsége, képessége a játékon keresztül (irányított és spontán) fejlődik a legjobban, az egyéni bánásmód hozzásegíti az iskolai közösségbe történő zökkenőmentes beilleszkedését. Óvodánkban minden gyermeket megilleti a személyiségének feltétel nélküli elfogadása, szükségleteinek kielégítése, a szeretet, a megbecsülés és a bizalom A pedagógiai programunk igényli és meghatározza a néphagyományokhoz kapcsolódó környezetet, és tárgyi feltételek biztosítását. A természetes anyagok megismertetésével, és felhasználásával segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának alakítását.

A nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése során biztosítjuk az önazonosságuk megőrzését, és az integráció lehetőségét. A befogadó óvodai csoportban megfelelő tájékoztatással és tapintattal alakítjuk ki a pozitív légkört, mely a migráns vagy nemzetiségi gyermekek fogadását segíti.

5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

5. 1 A program célfejezete 5. 1. 1 Óvodai nevelésünk célja: 

Az óvodásaink nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori sajátosságaik figyelembevételével. A nevelés optimális feltételeinek biztosítása.

12



A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése.



Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció biztosítása.



A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása



A hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztése egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség megteremtése miatt.

5. 1. 2 Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 

az egészséges életmód alakítása



az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása



az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

5. 1. 3 Hitvallásunk 

A nevelésünk kerete: az egészséges életmódra nevelés, melynek célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése.



Az érzelmi élet megteremtése, az érzelmi, erkölcsi, a szociális és egyéni nevelés, melynek célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.



Az óvodai évek alatt fontosnak tartjuk a gyermekek anyanyelvi- és értelmi fejlesztését, nevelését.



A programunk tartalma szerint ápoljuk néphagyományainkat a népi szokások megőrzésével. A néphagyomány és a népi kultúra szeretete jellemzi testületünket, ez nyújt segítséget a munkánkba.



A programunk tartalmi célja, hogy az óvodai élet szokásrendszerébe beleszőjük a népi hagyományokat, elemeket, szokásokat, melyek a népmesék, dalok, játékok és egyéb tevékenységek által valósulnak meg.



Gyermekeink az óvodába lépés pillanatától kezdve életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően differenciált fejlesztést kapnak.



Speciális feladatként kezeljük a részképességekben lemaradt gyermekek felzárkóztatását.

13

5. 1. 4 A program beválása A programunk használata óta több generációt engedtünk iskolába, így az elmúlt időszak tapasztalatait további munkánk során tudunk felhasználni. Felülvizsgáltuk az óvodai tevékenységek cél és feladatrendszerét és a fejlődés eredményességét. A meg nem valósítható területeket újra átgondoltuk, illetve a már beváltakat továbbra is alkalmazzuk. Az eredményességünk levonható az iskolák visszajelzéseiből. A beválás-vizsgálatok eredménye alapján készült el a tudatos módosítás lett. Nagyobb hangsúlyt kaptak a helyi sajátosságok. Teret kapott az intézményközi szakmai együttgondolkodás. Fejlődtek a pedagógusok kompetenciái a programfejlesztés terén. A minőségfejlesztési tevékenység hatásaként itt is megjelent a folyamatos javítás iránti igény. 5. 2 A nevelés kerete 5. 2. 1 Az egészséges életmód ( „A 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 128. § - 132. §-áig terjedő szakaszban előírt egészségfejlesztő program elkészítésének kötelezettsége kiterjed az óvodai nevelésre is.) Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladataink: Az egészséges életmód, a testápolás kialakítása, az egészségmegőrzés a differenciált életritmus figyelembe vételével.  A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése mozgásos tevékenységek, séták alkalmával.  A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása a mindennapos mozgás és speciális mozgásfejlesztéssel (testtartásjavító torna, szenzo – motoros terápia)  A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. (szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelem).  Egészségmegőrző programok és előadások szervezése az óvodában.  Gyümölcs- és zöldségnapok fontosságának elfogadtatása a szülőkkel.  Együttműködés az óvoda védőnőjével.

14

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Célunk: A gyermekek testi szükségleteinek feltárása, kielégítése, lehetőség szerint az egészséges táplálkozás kialakítása. Feladataink: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, fejlődéséhez szükséges feltételek (eszköz, hely) biztosítása. - A harmonikus, összerendezett mozgás és a testi képességek fejlődésének elősegítése. - A helyes életritmus megtervezése, testi komfortérzetének biztosítása. - A gyermek és a felnőtt bensőséges kapcsolatának kialakítása. - Az óvodapedagógus és a szülő együttes tevékenységével szokások (pl.: étkezési) alakítása. - Az egészséges életmód (a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés a mozgás és a pihenés) és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - A környezettudatos magatartás megalapozása. - A megfelelő szakemberek bevonásával speciális prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Bölcsődéből hozzánk kerülő gyermekekkel már a nyár folyamán felvesszük a kapcsolatot. Előre meghirdetett nyílt napokat rendezünk, amire a leendő óvodások és szüleik eljöhetnek, és betekintést nyerhetnek az óvodai életbe, ismerkedhetnek a környezettel, a csoporttal, az óvoda dolgozóival. A gyerekben a biztonságérzet mielőbbi kialakulása érdekében lehetőség szerint a beszoktatási idő alatt a csoportban két óvó néni és a dajka egész nap foglalkozik a gyerekekkel. Egészségfejlesztő program - Egészséges életmód Étkezési szokások: Az ismerkedés, és a szokások kialakítása után buzdítjuk a gyermekeket, hogy egymásnak, egymásért bátran és önállóan „munkát” vállaljanak (naposi- és egyéb tevékenység). Felhívjuk a gyermekek figyelmét a kultúrált étkezési szokásokra, és ezek megtartására. Az életkoruknak megfelelő evőeszközt használjanak, lehetőleg helyesen. Kialakítjuk bennük az igényt, hogy esztétikus, és az alkalmakhoz illő terítéket használjanak. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink számára biztosítsuk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt a nap bármely szakában. A csoportokban már kialakult szokás a gyümölcs- és zöldségnap, ebben a szülők segítségét kérjük, hogy lehetőség szerint ők egészítsék ki a napi gyümölcs- és zöldségmennyiséget. Lehetőség szerint étkezések előtt - a jobb vitaminfelszívódás miatt - fogyasztjuk a nyers zöldséget, gyümölcsöt.

15

Testápolási feladatok, higiénés szokások: A higiénia megtartása miatt a mosdó belső terében funkciójának megfelelően különül el a WC, a mosdó-fogápoló és a fésülködő területe. Szokássá tesszük, hogy étkezések előtt és után, egyéb szennyező tevékenységek alkalmával a gyerekek használják a mosdót, ügyeljenek ruhájuk tisztaságára. A helységek tisztántartása, a törölközők cseréje a dajkák feladata, az óvó nénik ezt figyelemmel kísérik. Az ózonréteg elvékonyodása miatt fontosnak tartjuk a bőrvédő krémek használatát, valamint a napfürdőzés, homokozás utáni és a medence használata előtti tusolást, amit az udvari zuhanyzó tesz lehetővé. Az öltözködés: Kialakítjuk a gyermekekben és a szülőkben a praktikus, esztétikus, (évszaknak megfelelő) öltözködés iránti igényt. Az öltözőszekrényben két gyermek ruhája fér el, ezért ennek a rendjét, tisztántartását, az alkalmazkodóképesség kialakítását is szeretnénk elérni. A betegségek megelőzés: 

A test tisztántartása (fürdés, zuhanyozás, száj – köröm – haj ápolása, nemi higiéné)



Tiszta ruházat.



Környezeti higiéné: allergén anyagok kiszűrése, felületek tisztántartása, portalanítása.



Téli időszakban aromaterápiával biztosítjuk az egészséges levegőt.



Az elemi egészségvédelmi szabályok betartatása: köhögés, tüsszentés, orrfújás esetén kéz, illetve zsebkendő használata.



Időjárásnak megfelelő öltözködés.

A mozgás biztosítása: Cél: Az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének, a testi-lelki harmónia kialakulása, a társra figyelés, az alapvető testi képességek és mozgáskészségek pszichomotoros képességek fejlődése, a mozgás megkedvelése különös tekintettel a természetes mozgásokra, és koordinációra. Az óvodapedagógus feladatai:  A mindennapos szabad levegőn való tartózkodás, udvari játékok, séták, kirándulások szervezése.  A tornaszoba kihasználása a testnevelési- és mozgásos játékok alkalmával, mozgásfejlesztő játékok használata (sokszínű, változatos).

16

 Differenciált feladatok adásával lehetőséget ad a gyermeknek, hogy saját képességeiknek megfelelően hajtsa végre a feladatot. Mindennapos testnevelés, testmozgás  A napi - és hetirend biztosítja a gyermeknek mozgásigényének kielégítését.  Edzési lehetőségek: a testnevelés, környezet, levegő, napfény kihasználásával.  A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve megtervezi a helyet, időt, a mozgást és a fokozatos terhelést.  Időjárástól függően napi 2-4 órát levegő vannak a gyerekek (köd, eső, viharos szél esetén nem).  A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra épít.

Baleset-megelőzés A gyerekeknek foglalkozáson, kirándulások, séták alkalmával felhívjuk a figyelmét arra, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. A közös beszélgetések mellett szerepjátékkal, mesével, bábozással tudjuk elmélyíteni a tudnivalókat. Fontos, hogy figyeljenek oda magukra, társaikra, mert előrelátással baleseteket lehet elkerülni. Az alvás, pihenés, levegőzés:  A gyermek méretének megfelelő ágyak használata, alvás alatt a nyugalom, a csend, és jó levegő biztosítása, az alvást elősegítő játékok használata.  Minden napszakban biztosítani a gyerekek a szabadban való tevékenykedést (mozgásostársas- és szerepjátékok, kézművesség…) Szakemberek bevonása (prevenció, korrekció) testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyerekekkel kapcsolatos egyéb egészségügyi teendők ellátásában a kerületi védőnő, doktornő segíti munkánkat. Egyéb segítők: fogorvos, pszichológus

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Célunk: A gyermekek egészségének, ellenálló képességének növelése egyéni edzettségük figyelembe vételével. Feladataink: a hely kialakítása, a személyi- és a tárgyi feltételek biztosítása.

17

A megbetegedett gyermekek elkülönítését az orvosi szobában oldjuk meg felnőtt felügyeletével. A lázgörcs elkerülése végett a lázas gyermeket a szülő érkezéséig lázcsillapítóval (megbeszélés szerint) látjuk el. A mozgásfejlesztések alkalmával törekszünk a tartásjavító és az egészséges lábboltozat kialakulását elősegítő feladatok végeztetésére. Az év folyamán minden lehetőséget kihasználunk, hogy a szabad levegőn tartózkodjanak a gyermekek. A nyári időszakban biztosítjuk, hogy a gyermekek különböző talajfelületeken mezítláb járkálhassanak. Ez is hozzájárul - a lábtornával együtt - a lábboltozat kialakításához, erősítéséhez. A komplex testedzéshez hozzátartozik a sok izmot megmozgató úszás is, ahová heti rendszerességgel hordjuk a nagy- és az önálló középső csoportos gyerekeket. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Célunk: Minél tisztább, egészségesebb, esztétikusabb környezet kialakítása, mely a gyermekek testi és lelki fejlődését szolgálja. Feladataink: A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos, balesetmentes környezeti- és tárgyi feltétel biztosítása. Az óvoda udvara a fejlesztések legfontosabb tere, nagy gondot fordítunk annak folyamatos karbantartására, a játékeszközök biztosítására, hiányosságok pótlására. Három udvarunkat a fenntartónk (UNIÓ-s szabványnak megfelelően) korszerűsítette, felületét térkővel, fűvel, gumitéglával fedette be, mely több tevékenységre (kerékpár, roller, foci, kézműveskedés) ad lehetőséget. A környezettudatos magatartás megalapozása: A környezetünk védelme és megóvása érdekében: a gyerekekkel, és a szülők bevonásával (a föld napja alkalmával) közösen alakítjuk ki környezetünket (virágoskerteket), melyeket folyamatosan gondozunk, ápolunk. A berendezési tárgyainkat a takarékosság, praktikusság jegyében válogattuk össze. Környezetvédelem: Kialakítottuk a szelektív hulladékgyűjtés alapjait az óvodai csoportokban. Papírhulladék az óvoda egész területén és a lakókörnyezetből is külön kerül gyűjtésre és elszállításra. A szelektív hulladékgyűjtést megvalósítottuk „a hulladék nem szemét” elv, szellemében. Fokozottan odafigyelünk az állat- és növényvédelemre. Az egészséges és biztonságos környezet: Az udvari élet során biztosítjuk a gyermekek rendszeres testedzéséhez, és az egyéb tevékenységek (népi kismesterségek) gyakorlásához szükséges eszközöket.

18

A csoportszobákat az óvodapedagógusaink ízlésesen és otthonosan rendezték be, figyelve arra, hogy a berendezési tárgyak ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét. A különböző tevékenységekhez jól elkülönülő kuckókat, sarkokat alakítottak ki, ahol a gyermekek nyugodt körülmények között tevékenykedhetnek. Az elkészült munkáikból az öltözőkben és a folyosókon „kiállítási tárgy” lesz, mely sok örömet szerez nekik és a felnőtteknek egyaránt. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, használják zsebkendőjüket.



Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt, vizet fogyasztanak, készségszinten használják a kanalat, villát, kést.



Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, önállóan öltöznek, cipőjüket befűzik, bekötik.



A ruhájukat összehajtva a polcukra helyezik, rendben tartják környezetüket. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

5. 2. 2 Érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása

Mindennapi tapasztalataink igazolják, hogy az azonos életkorú gyerekek fejlettsége között eltérések mutatkoznak, ezek a különbségek lehetnek viselkedés- testi-és értelmi képességbeli megnyilvánulások. Az óvodás gyermek még nem értékeli, elemzi és fejleszti önmagát. Nevelőmunkánkban törekszünk arra, hogy ezen képességek megjelenjenek és fejlődjenek az évek során, mert ezek segíthetik a gyermeki kapcsolatok alakulását, az egymáshoz való viszonyukat. Fontos, hogy tudják, mik az együttélés szabályai, hol vannak az ésszerű korlátok, és honnantól sértik a társaik, vagy a csoport érdekeit. Célunk: A szűkebb és a tágabb környezetükben eligazodó, önérvényesítő, egészséges önbizalommal rendelkező, kapcsolatokat kialakító, együttműködő és alkalmazkodó gyermekek nevelése. A szociális és egyéni nevelés célja: Segítsük a gyermekek egyéni érdekeiknek, képességeiknek, önkifejező és önérvényesítő törekvéseiknek kibontakoztatását a közösségen belül, ám a csoport normái betartása alapján. Az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, fejlesztése

19

az óvodapedagógusok és az óvoda más dolgozóinak példaadásával, bánásmódjával, viselkedésével. Feladataink:  Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése, az állandó értékrend kialakítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  Alakuljon ki az óvodai alkalmazottak és a gyermek, a gyermekek egymás közötti, valamint az óvoda alkalmazottai között érzelmekre épülő pozitív kapcsolat.  Az együttélés szokás- és normarendszerének megalapozása, az erkölcsi normák kialakítása és betartatása, amely növeli a gyermekek biztonságérzetét.  Az önismeret megalapozása, pozitív megerősítése, mely által elősegítjük a különbözőségek elfogadását, tiszteletét és megbecsülését.  A gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánni, megtalálni a gyermekben az egyedi képességet, a megnyerő pozitív tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi.  A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. 

A szocializációjukat az egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével segítjük.

 A nehezen szocializálható (lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű) gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel ezért szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) közreműködését kérve segítjük fejlődésüket, mellyel biztosítjuk az esélyegyenlőséget.  Kialakítjuk bennük a megfelelő önfegyelmet, önbizalmat és az önértékelést.  A társakhoz való kapcsolatukat a közös tevékenységek által, közös élmények megérésével tudjuk elősegíteni.  A konfliktushelyzeteket az ön- és a társ értékelésével segíthetjük elő.  A csoport társas kapcsolatait szociometriai méréssel követhetjük nyomon.  A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével a játéktevékenységben, feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. Közösségi – magatartási szokások és szabályok: 

Megszólítás és köszönési formák,



Felnőttekhez és a társakhoz való viszony, együttes játékhelyzetek, az alkalmazkodás (kérés formái, helyzetei)

20

A közösségi élet szokásai: 

Családi és óvodai napirend



Napi, heti és éves programok



A néphagyományok ápolása megalapozza a szülőföldhöz - szűkebb, tágabb környezetvaló kötődést.



A magyarság, a magyar nép kultúrájával, és hagyományaival való ismerkedés. A nemzetünk, és a család, a közösségünk ünnepeinek megtartása

Célunk: A gyermekek óvodai élethez szoktatásának ideje alatt ismerjék meg pajtásaikat, a felnőtteket, alakuljon ki bennük érzelmi kötődés irántuk (érezzék jól magukat az óvodás évek alatt). Feladatunk:  Érzelem gazdag fogadtatás, bánásmód, szokások, hagyományok kialakítása.  A családdal való pozitív együttműködés kialakítása Az óvoda egyik feladata, hogy világosan meg tudja fogalmazni milyen szellemben, és miért a választott módon kívánja nevelni a gyermekeket. Erről a beiratkozást követő szülői értekezleten beszélünk a szülőkkel, kérve együttműködésüket, segítségüket a munkánkhoz. A szeptemberi beszoktatást megelőzi a családdal való személyes találkozás:  előre meghirdetett nyílt napok  beiratkozás során való ismerkedés  játszónap a csoportokban  családlátogatás  a bölcsődések ismerkedése az óvodával, lehetőség szerint meghagyva a jelüket. Ezekkel a lehetőségekkel elérjük azt, hogy az elszakadás minél kisebb traumával járjon. Ezért fontos feladatunk érzelmi biztonságot adó, szeretetteljes, derűs légkör kialakítása. "A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához." Fontos, hogy a gyerekek ne csak az óvónőjükhöz, hanem a dajkájukhoz kötődjenek, és a csoporttársaikkal is jól érezzék magukat. Minden csoportban saját hagyományt és szokásrendszert alakítunk ki, mellyel elmélyítjük a csoporthoz való kötődésüket, mint pl.:  név- és születésnapok vagy egyéb ünnepek  népi névnapköszöntő rigmusok, ünnepi asztal, az ünnepelt kívánságának teljesítése (mese, vers, tánc stb.), s a társak jókívánsága egészíti ki a csoportszokásokat  igény szerint családi kirándulás, természetjárás. Ezek a szép percek is összekovácsolhatnak közösségeket, illetve gyermekeket közösséggé.

21

Az értékelés és jutalmazás: Cél: A gyermek helyes és helytelen megnyilvánulásainak alakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: 

Erősíti a gyermek helyes megnyilvánulásait, az értékelést közösségalakító tényezőként alkalmazza (bátorítással, pozitív értékelés).

A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: 

Verbális és nonverbális kifejezésekkel, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedvenc tevékenység biztosítása.



A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. (nem tárgyi).



A fegyelmezés az életkori sajátosságokhoz igazodva pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása.



A fegyelmezés a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, az adott magatartást ítéli el és nem a gyermeket. (Elkülönítés, étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható).

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 

Jól érzi magát az óvodában, ragaszkodik hozzá, szereti társait és a felnőtteket.



A közösségért szívesen tevékenykedik, együtt érez a közösség tagjaival, segítik egymást.



Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.



A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartása.

 A csoport kialakult szokásrendszerét és az udvariassági formákat betartják, türelmesen, figyelmesen meghallgatják a felnőttek és a társaik közléseit. 

Önbizalmuk megfelelő, feladat- és szabálytudatuk kialakult



Igényükké vált a tevékenységekben való és együttműködés, s a megkezdett dolgok befejezése.



A felmerülő akadályokat, konfliktusokat próbálják megoldani, megegyezik társaival.



Szereti és tiszteli szülőföldjét.



Iskolakezdésre szociálisan éretté válnak.

22

5. 2. 3 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi fejlesztés Célunk: a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, a helyes nyelvhasználat, mondatszerkesztés az érthető önkifejezés megalapozása. Arra törekszünk, hogy a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé váljék. Az óvodapedagógus feladatai: 

Szoktassa hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy szabadon mondhassák el érzéseiket, gondolataikat



Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak.



A gyermekek beszédaktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren.



Az óvónő magatartása minden helyzetben (tevékenységekben, beszélgetések- és a játék során) legyen érdeklődő.



Minta értékű beszédével, kiejtésével, természetes hanglejtésre serkenti a gyermekeket a szép beszédre.

A szókincsbővítést segítik a nyelvi játékok, a szabad önkifejezést a drámajátékok, a tevékenységek alatti beszélgetések a közös társalgást. Az óvodai anyanyelvi fejlesztés három alaphelyzete: 

spontán helyzetekben és tevékenységekben



az irodalmi nevelés során



az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzetekben.

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés a különböző óvodai tevékenységekben Gondozás közben: 

a gyermek megfogalmazza szükségleteit, bátran segítséget kér,



megérti a hozzáintézett közléseket, kéréseket.

Játék közben:

23

A kialakuló társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet, a szerepvállalás, utánzás során gyakorolják a gyerekek az odaillő hanglejtést, mimikát. Olyan alkalmakat, lehetőségeket teremtünk, melyben a gyermek megfigyel, felfedez, új ismereteket szerez, gondolkodik, mindenről beszélhet, mert a kérdéseire választ kap. A hozzá intézett kérdésekre válaszol, beszédében alkalmazza a kérdést, felszólítást, kijelentést. Ezekben a játékszituációkban (gondolkodtató, cselekedtető) fejlődik legjobban a gondolkodása és kifejezőképessége. Munkajellegű tevékenységek közben: 

A párbeszéd a kapcsolatok, az együttműködés alapja



Megértik a kéréseket, szituációkat, információkat



A szókincsük bővül (főnevek csoportosítása, műveletek megnevezése).

Játékba integrált tanulás során: A tevékenységeik során párbeszédet folytatnak társsal, felnőttel, problémamegoldó gondolkodásuk fejlődik (csodálkozás, kérdés, felismerés). A feladatmegoldás során a tevékenységet, gondolkodást gyakran kísérheti félhangos beszéddel, a végén a nevelő értékel, ők is elmondhatják érzéseiknek. A felnőtt a kérdéseit a logikai sorrendet megtartva állítja össze, építve a gyermek előzetes ismereteire, értelmi szintjére, tapasztalataira és figyel a következő fejlődési szint elérésére. Természetesnek vesszük, ha a gyermek megállapításaival, kérdéseivel megállítja a szervezett tevékenység logikai menetét. Rajzolás, mintázás, kézimunka közben: Nyelvi ismeret szükséges már ahhoz is, hogy a gyermek megértse a feladatot, tudja, hogy milyen eszközöket, anyagokat használ. Megtanítjuk ezek neveit, a munkafogások elnevezését, s ezekkel is gazdagodik szókincsük. A lerajzolt mesetémák fejlesztik a képzeletet, emlékezetet, fokozzák az alkotási vágyat. Gyurmázás – barkácsolás során a térbeli arányok és irányok, a viszonyok megnevezésére kerül sor. Fordított a folyamat, amikor azt kérjük a gyermektől, hogy meséljen az elkészült képről. Mindkét irányból a vizuális és verbális kifejezés összhangját mélyítjük el. Ének, énekes játékok, zenehallgatás alatt: A zenei nevelés jó alkalmat kínál az ének, a zene, a szöveg és a mozgás komplex esztétikai, érzelmi hatásának érvényesítésére. A megzenésített gyermekversek, népi játékdalok fejlesztik a gyermek beszédét, a mondókák, versek elősegítik a helyes ritmusban való beszéd kialaku-

24

lását. A ritmusjátékok jól alkalmazhatók beszédhibák javítására, szótagolások, visszhangjáték hanggal, tapssal, fogalom-párok gyakorlása. A zenehallgatás során beszélhetnek érzéseikről, kinyilváníthatják tetszésüket, nemtetszésüket. Mozgás, mozgásos játékok közben: A feladatmegadásnál szükséges, hogy a gyermek megértse a fogalmak jelentését, és el tudja végezni az egyes mozgásformákat, cselekvéssorokat. Mozgásfejlesztő munkánk részét képezi a beszédszervek ügyesítése is. A környezet tevékeny megismertetése során: Az élmények, tapasztalatok (észlelés, érzékelés, mozgás), és ezek felidézése, a problémaszituációk serkentik a gondolkodást, a beszédaktivitást. A gyerekek a matematikai természetű tapasztalatszerzés során gyakorolhatják a névutók használatát, megtanulják a téri irányok elnevezését. Szókincsük bővül a természeti és társadalmi környezettel való ismerkedés során (mesterségek, időjárás, gyűjtőfogalmak). Vers, mese, dramatikus játék alatt: A gyermekek nyelvi kifejezőkészsége fejlődik a dramatizálás és bábozás során (mondatszerkesztés, párbeszéd) is. Ezekkel a tevékenységekkel a visszahúzódó gyermeket is tudjuk motiválni, mert a báb „mögé” bújva könnyebben megszólal. Ha az általa kitalált szöveget használja, akkor fejlődik még a képzelete, a fantáziája és a kifejezőképessége is. Az irodalmi alkotásokban (mese, vers, mondóka) megismert szavakkal, az ünnepeinkhez, hagyományainkhoz kapcsolódó kifejezésekkel szókincsük is bővül. A beszédfejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatását az egyéni bánásmóddal, személyes odafigyeléssel tudjuk biztosítani. Anyanyelvi fejlesztő munkánkhoz a logopédus segítségét is igénybe vesszük. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 

A gyermek folyamatosan és érthetően beszél.



Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, mások számára is érthető módon tudja kifejezni.



Mondatokban beszél, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat.



Kialakul beszédfegyelme.



Igyekszik az illemszabályoknak megfelelőn bemutatkozni, megszólítani másokat, kérni, érdeklődni.



Képes társai beszédébe bekapcsolódni, megfelelő helyzetekben használja meglévő szókincsét: kérdez, válaszol, mesél.

25

Értelmi fejlesztés, nevelés Célunk: Az óvodás gyerekek egyéni adottságait figyelembe véve, kognitív képességeiknek, készségeiknek aktív fejlesztése és a különböző gondolkodási műveletek gyakorlása. Az óvodapedagógus feladatai: 

A megvalósítható feladatok megoldását a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építsük.



A játékos, változatos tevékenységek során szerezett tapasztalataikat (a külvilágról, saját magukról) és a spontán szerzett ismereteiket rendszerezzük, bővítésük és élethelyzetekben gyakoroltassuk.



Adunk lehetőséget az értelmi képességeik és a kreativitásuk kibontakoztatására.



Az egyéni képességek fejlesztése differenciáltan, a gyermek egyéni adottságának figyelembevételével történjen.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 

Érdeklődjön a környezete változásai iránt.



Vizsgálja a jelenségek okát.



Képessé váljon az élmények feldolgozására: figyelem, észlelés, differenciálás, megnevezés.



A mennyiségi, térbeli és időbeli viszonyokat képes felismerni, összehasonlítani, következtetéseket levonni.



A meglévő élményeit sajátos egyéni módon, szabadon kifejezi: mozgásban, játékban, vizuális alkotásokban.



Meg tudja ítélni saját helyzetét, teljesítményét a közösségen belül.

26

5. 3 Az óvodai élet megszervezése - a program szervezeti és időkeretei Óvodánkban vegyes életkorú gyermekek alkotják a csoportok összetételét. Egészséges fejlődésükhöz, fejlesztésükhöz a heti- és napirend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. A napirend igazodik a tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, és figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait és igényeit, folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy minden tevékenységre a gyermekek életkorának és egyéni fejlettségi szintjének megfelelő idő jusson. Legtöbb idő a játéktevékenységekre jut, ügyelve arra, hogy a tevékenységek közötti harmonikus arány megmaradjon. Jó idő esetén a játék nagy részét a szabad levegőn élvezhetik a gyermekek. A különböző tevékenységek játékos formában a játékba integrálódnak, kihasználva a spontán lehetőségeket is. A napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a gondozási teendőkre is bőven legyen idő. Állandó és meghatározott az étkezések, pihenés, tisztálkodás és az azzal kapcsolatos gondozási feladatok elvégzésére biztosított időkeret. E folyamatban is lehetősége van az óvodapedagógusnak a nevelésre (felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek), a pozitív, segítőkész kapcsolatok alakítására, de elősegíti a gyermekek önállóságának a fejlődését is.

27

Javasolt napirend Időtartam

Tevékenység

6. 00 - 10. 30 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN  Személyes percek  Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek  Mozgásfejlesztés, (mindennapos)  Rajz, mintázás, kézimunka  Ének-zenei készségek fejlesztése  Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése  Vers- mese - dramatikus játékok  Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján  (Szenzo - motoros tréning)  Testápolási tevékenységek  Tízórai 10. 30 - 11. 45 JÁTÉK A SZABADBAN  Játék, mozgásos népi játékok  Séta  Énekes játékok  Edzés, kocogás, futás 11. 45 - 12. 45

 Ebéd, testápolási tevékenységek

12. 45 - 14. 45

 Pihenés, alvás mesével, altatóval

14. 45 - 17. 30

 Uzsonna, testápolási tevékenységek  Játék, mozgásfejlesztés  Szabadon választható szolgáltatások: angol, hittan, úszás, néptánc, zeneovi, mozgásfejlesztés (foci, zenés torna)

28

A SZERVEZETT TANULÁS FORMÁI:

Mozgásfejlesztés, mozgásos játékok, szenzo -motoros tréning Kötelező

Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)

Közvetve kötelező

Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka

Kötetlen

Ének-zene A környezet megszerettetése Énekes játékok (3-4 éveseknek)

A SZERVEZETT TANULÁS MUNKAFORMÁI:

Mozgásfejlesztés Vers, mese, dramatikus játék Frontális

Zenés, mozgásos percek Énekes játékok Ének-zene Rajz, mintázás, kézimunka

Mikrocsoportos

A környezet tevékeny megszerettetése Mozgásfejlesztés (Futás, kocogás) Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján (3-4 fő)

Egyéni

Egyéni részképességek fejlesztése

29

A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként -

A 3-4 éveseknek naponta maximum 35 perc

-

A 4-5 éveseknek naponta maximum 45 perc

-

A 5-6-7-8 éveseknek naponta maximum 65 perc

A heti rendben vannak stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A heti rendnek életkortól függően naponta biztosítani kell a tervezett, és rendszeres mozgásfejlesztést (mindennapos testnevelés). A keret és az időtartam változó, szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. A 3-4 évesek számára novembertől vezethető be - a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva - a kötelezettség. Más napokon az óvodapedagógus felajánlhat mozgásfejlesztő szabályjátékot, a fejlesztő pedagógus, pedig a hét kijelölt napján foglalkozik a nagycsoportos korosztályú gyermekekkel. Javasolt hetirend: IDŐPONT

Délelőtti játékba integrált tanulás

HÉTFŐ

KEDD

Vers-mese, Dramatikus játék

Vers-mese, dramatikus játék Vers- mese, dramatikus játék

Délutáni játékba integrált tanulás

Énekes játékok

CSÜTÖRTÖK

Vers-mese, dramatikus játék

A környezet megszerettetése, megismertetése

Mozgásos percek

PÉNTEK Vers-mese, dramatikus játék Mozgásfejlesztés, mozgásos játék

Rajz, mintázás, kézimunka

Ének-zene Udvari játékba integrált tanulás

SZERDA

A környezet megszerettetése, megismertetése Versenyjátékok

Mozgásos percek

A csoportnaplóban rögzíteni szükséges:   

Napirendet (szorgalmi időszakra és nyárra) Heti rendet Nevelési tervet (I. és II. félévre) - beszoktatási tervet Nevelési – és beszoktatási terv értékelését  Tevékenységi tervet negyedévente  A gyermekek fejlődésének nyomon követését (szeptember, február, május), regisztrálását.

30

6. A PROGRAM TARTALMA 6. 1 Néphagyomány-éltetés, népszokás "A népszokás a kultúra hagyományozódásának spontán formája. Egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, közösségi viselkedésmód, költészet, művészet, mítosz és mágia." /Dömötör Tekla/ Az óvodai nevelésnek meghatározó szerepe van a gyermek személyiségfejlesztésében, kapcsolódik valamennyi tevékenységi formához (játék, munka, tanulás). Az itt szerzett élmények, tapasztalatok meghatározóak, itt találkozhat talán először a magyar népi kultúrával (néphagyományok, népszokások) aktív részvétele által megszereti, s formálódja, alakítja magyarságtudatát. Ezekkel a tartós értékekkel kell megismertetnünk gyermekeinknek, mert szeretnénk őket úgy útnak engedni, hogy ismerjék a magyar népzene, néptánc, népi hagyományok- és szokások és népi kismesterségek alapjait, hogy érezzék, tudják, hol van a helyük a világban, s e kincsek által ismerjék és szeressék meg szülőföldjüket. A néphagyományokhoz kapcsolódó változatos tevékenységekben, pedig fedezzék fel a szépséget, az örömöt és a követendőt. Pedagógiai programunkban megjelennek tehát mindazon értékek, amelyeket itt az óvodában szeretnénk átadni gyermekeinknek a szellemi és tárgyi néprajzból. Célunk, hogy az óvodai élet szokásrendszerébe beleszőjük a népi hagyományok- és szokások elemeit, amelyeket népünk ezer év alatt összegyűjtött, megőrzött, s letisztult formában ma is él. Feladatunk: ezen értékek továbbadása a gyermekek fejlettségi szintjének, érdeklődésének megfelelően. A jeles napok, ünnepek és egyéb szokások témája a mindennapi tevékenységek (éneklés, verselés-mesélés, rajzolás, mintázás, környezet, mozgás) alapjául szolgálnak. Munkánk sikerességét nagyban befolyásolják lehetőségeink, a szülői attitűd és segítségnyújtás (pl.: néprajzi tárgyak, természetes anyagok gyűjtése…). Törekszünk arra, hogy a gyermekek hagyományainknak ne csak passzív szemlélői, hanem aktív részesei legyenek, így a mindennapi életünkbe beépülve erősítjük gyökereinket. "A kisgyermek amit hall, elfelejti, amit lát is, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik emlékezetébe." /Kodály Zoltán/

31

6.2 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban Vers, mese, dramatikus játék. Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések. Ének, énekes játékok, zenehallgatás: mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene, népi játékok. Rajz, mintázás, kézimunka: Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngy-fűzés, agyagozás, korongozás, mézeskalácssütés, nemezelés. A külső világ tevékeny megismertetetése: Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. Mozgásfejlesztés, mozgásos játékok: Ügyességi- és sportjátékok, régi népi gyermekjátékok felelevenítése. Az évkör jeles napjai Fővárosban nincsenek helyi népszokások, hagyományok, ezért azokat választottuk ki az évkörből, melyeket közel tudunk vinni a gyerekekhez, számukra is befogadhatóak. A jeles napok között vannak olyanok, amiket minden évben megtartunk, és vannak olyanok, amiről a csoportos óvó nénik érdekesség képen beszélnek a gyerekeknek. A nyári aratást nem látjuk, de beszélünk róla, a szomszédos füves terület lenyírásakor kimegyünk szénát gyűjteni, és a levágott pázsitfüvek szárából beáztatva koszorúkat fonunk. A nyári életünk a kézműves tevékenységekben gazdagabb inkább.

Az évkör jeles napjai, és a hozzájuk kapcsolódó szokások, tevékenységek A táblázatban a vastagon kiemelt szövegrész jelentése: minden évben megtartjuk, a dőlt betűs szövegrész jelentése: érdekességként említjük a gyerekeknek.

32

Az ősz jeles napjai JELES NAPOK

SZOKÁSOK

TEVÉKENYSÉGEK

IX. 08.

 Dióverés

 Dió kóstolása, sütögetések.

Mária

 Fecskehajtó nap

 A költöző madarakkal kapcsolatos mese, vers hallgatása.

IX. 29. Mihály nap:

 Gazdasági év lezárása,  Betakarító munkák, őszi tevékenykedés  Juhászbál (vásár)

 Időjóslás

 Tanya látogatása (Skanzen)  Állatok viselkedése, a természet változásainak megfigyelése. Termések gyűjtése, tárolásuk.  Az állatokról népmeséket, mondókákat, népdalokat hallgatunk.  A jóslás igazságának megfigyelése.

Kézműves foglalkozások: Állatok készítése természetes anyagokból.(Bőr, csutka, gyapjú) Játszódélután, vásár.  Kipréseljük a szőlő levét, megkóstoljuk a mustot. Szüret  A szürethez fűződő népi játéoktóber  Alma, szőlő kokat játszunk.  Almás sütemény, kompot készítése.

XI. 11. Márton nap XI. 25.

 Márton napi jóslások:  A liba mellcsontjából az időjárást jósolták meg.  (újbor kóstolása)

   

 Férjjóslás, időjóslás

 gyümölcsfaág hajtatása (cseresznyeág)

Katalin

XI. 30. András nap:

 Disznóölések, böjt, az advent kezdete.

Szent Márton legendája sütőtök sütése töklámpás készítése libatepertő kóstolása

   

Kukoricafosztás, morzsolás, lengőcsutka játék többszálú fonás advent jelképei és jelentésük (koszorú készítése)

33

A tél jeles napjai XII. 6. Mikulás

 A jó gyermekek meglátogatása, tudásukról számvetés.

 Megismertetjük a gyerekeket Szent Miklós történetével.  Érzelmi előkészítés dalokkal, mesével.

 A boszorkányok megkeresése

 Luca búza ültetése

XII. 13. Luca

XII. 2426 Karácsony II. 19.

 Jézus születésének az ünnepe

 Érzelmi előkészítés dalokkal, mesével. Betlehemezés a csoportokban.

 Betlehemezés, pásztorjáték

 Karácsonyi gyertyamártás, vagy öntés, mézeskalácssütés, fenyő- és asztaldísz készítése.

 Az első madárszó

 kirándulások,

Zsuzsan- (ekkor szólal meg a pacsirta) na

 madárhang megfigyelése, képek gyűjtése a madarakról.

 A Farsang jelentése

Vízkereszttől-hamvazószerdáig Farsang

 Régi hiedelmek (Mohács)

 Farsangi dalok, táncok

 Téltemetés, bálok

 Jelmez-, álarc készítése

 Alakoskodás

 Farsangi fánk sütése, borbély játék

 Tuskózás, guzsalyas  A nagyböjt kezdete

A tavasz jeles napjai  Megemlékezés III. 15. Nemzeti ünnep

 Az általunk készített zászlóval elmegyünk a Nemzeti Múzeum kertjébe.  A lányok süteményekkel kínálják a harcba menő huszárokat

Sándor

 időjóslás

József

 gólyák visszatérése

Benedek

 tavaszi zöldségvetés kezdete

 Nemzeti jelképek készítése (csákó, zászló, kokárda, párta)  Óvoda, csoportszobák feldíszítése.  Mézeskalács, pogácsa sütése.  Kossuth toborzó dalai  Huszárok fogadása  a jóslás igazságának megfigyelése  palánták folyamatos kiültetése

34

IV. 24. Szt. György nap

Húsvét

 Állatok kihajtása  A kukorica, bab, uborka elvetésének a napja.  Jósoltak a nyári termésre, időjárásra

 Tavaszvárás, zöldág - járás, komatál hordása,  Locsolkodás vízzel, kölnivel.

 Az időjárást, a természet változásainak megfigyelése. Időjárás regulák megismerése.  Szent György napi játékok,  Tavaszhívó mondókák, dalok,  Látogatást a Mezőgazdasági Múzeumba Történetek, mesék, énekeket az állatokról és a juhászokról.  Locsoláshoz mondókák, versek tanulása  Dalt a komatál-küldéshez,  barátoknak süteményt sütünk a komatálba.  A fiúk meglocsolják a lányokat.  A lányok tojást készítenek karcolással, maratással, tojásjátékok.  Díszítés zöld ágakkal. A királyválasztás feltételei:

 A nagycsoportos lányok pünkösdölője  különböző ügyességi játékokban ki a legjobb, legügyesebb: Pünkösd  pünkösdi királyválasztás, zsákban futás, kötélhúzás, fazékverés, kakasütés…  májusfa állítása, kitáncolása.  néptánc

Nyári élet  „aratókoszorú” készítése, Aratás

 Széna, szalma termések begyűjtése

 népi játékok (Adj király katonát!, ugróiskola, csigaszámoló, gumiugráló, Kelj fel Jancsi! stb.)  befőtt, lekvár készítése

A népi tevékenységek közben népi rigmusokkal, mondókákkal, versekkel, dalos játékokkal ismerkedünk meg. A tanult kézműves technikákat egész évben használjuk, gyakoroljuk (pl.: agyagozás, nemezelés, bőrözés, szövés, fonás, batikolás, gyöngyfűzés, vesszőzés). A szülői együttműködésre jobban számíthatunk, ha betekintést nyernek az óvodai életbe, ezért olyan közös programokat tervezünk, szervezünk, ahol ők is tevékenyen részt tudnak venni.

35

Szülőkkel közös játszódélutánok: 

Szüreti bál (mustkészítés, játékos népi vetélkedők, tánc, ének)



Lecsó-parti



Márton nap (Márton napi vigasság- népi játékok, tökfaragás-)



Adventi készülődés - Lucázás



Karácsonyi készülődés (koszorú - és karácsonyfadíszek készítése)



Húsvéti készülődés (tojásfestési technikák megismertetése)



Gyermeknap (vetélkedők, kézművesség, néptánc, vásár)

A faliújságokon és az óvodai újságban érdekességként elolvashatóak a népszokásokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó tudnivalók (időjóslások, népi megfigyelések). Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: 

A természet változásaihoz kapcsolódó népi jóslásokat ismerjék meg.



Közösen készített kalendáriumon kövessék a főbb jeles napokat (karácsony, farsang, húsvét).



Érdeklődjenek a természet kincsei után, tudják megnevezni, díszítsenek vele, készítsenek termésbábokat.



Süssenek mézeskalácsot, pogácsát. Ismerjenek népi hangszereket, szeressék a népzenét, táncoljanak egyszerűbb lépéseket.



Élvezettel játsszanak dalos- és népi játékokat.



Ismerjenek az ünnepekhez kapcsolódó dalokat, mondókákat, névcsúfolókat, rigmusokat. Ismerjenek népmeséket, és szívesen hallgassák azokat.



Korcsoportjuknak megfelelően sajátítsák el az alapvető kézműves technikákat (szövés, fonás, agyagozás, nemezelés, bőrözés, stb.)

36

7. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI

7. 1 Játék Célunk: A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, az egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása, az elmélyült, tartalmas játék elérése, a játékba integrált tanulás, s ezen keresztül személyiségének fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: – A játék folyamatában a tudatos jelenléte, az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakoztatása. – Ezt a feltételek megteremtésével (szükség és igény szerint) együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással és nem direkt reakcióival éri el. – Kialakítja a tartalmas, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, szabad játék feltételeit, és tovább fejleszti. 

Igyekszünk az önfeledt szabad játékhoz olyan légkört biztosítani, ahol a gyermekek alkotó képzelete kibontakozhat, ahol szabadon dönthetnek a játék témája, eszköze, helye, és a társ megválasztásában.



Törekszünk életkori sajátosságoknak is megfelelő, a jól átlátható és biztonságos csoportszoba kialakítására, variálható kis kuckók létrehozásával.



A tágas udvarunkon lehetőség van a tartalmas játékra, a szabadban is végezhető mozgásos- és vizuális tevékenységekre, a barkácsolásra.



A közlekedési pályán igény szerint tudnak rollerozni, kerékpározni, de homokozásra, labdajátékokra, könyvnézegetésre, babázásra is van módjuk.



A játékok használata egységes szabályok szerint történik, elsődleges szempont a baleset-megelőzés.



A folyamatos napirenddel biztosítja a megszakítás nélküli játékot. Igyekszünk megteremteni a játék típusának és tartalmának a megfelelő időt akár több napon keresztül is.



Fontosnak érezzük a beszédkészség alakításánál a felnőtt, de elsősorban az óvónő példaadó beszédét, melyet gazdag mimikai kifejezésével erősít.



Az új motiváció érdekében a megunt játékok elrakása, fejlesztő hatású játékok (pl. anyanyelvi-, értelmi fejlesztő játékok) készítése lehetőleg természetes anyagokból.

37

7. 1. 1 Különböző játékfajtákon keresztüli élményszerzési lehetőségek Gyakorló játék A gyakorló játékhoz a legfontosabb a nagy mozgástér biztosítása és mindazon játékszerek, eszközök, anyagok, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. Ezek állandóan álljanak a gyerekek rendelkezésére (csoportszobában, szabadban), legyenek húzható - tologatható, rakosgatható beülhető játékszerek, természetes anyagok. Konstrukciós játék A „valamit alkotni” igénye, és a kreativitás öröme mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejlődnek. Az építő játék igényli a változatos anyagokat, eszközöket, ezek beszerzésénél ügyelni kell a csoport összetételére, a gyerekek fejlettségi szintjére, az egyéni sajátosságokra, és a különböző játékfajtára. Szerencsés, ha minden gyerek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő és konstrukciós elemeket, és ezekkel képes elmélyülten játszani. A szimbolikus játék (színlelő -, szerep -, alkotó -, és fantáziajáték, bábozás, dramatizálás, barkácsolás) A szimbolikus játékok, nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajták. A gyermek játéka a tapasztalataira, az ismereteire, elképzeléseire épül, tükrözi érzelmeit, van, hogy a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társait utánozza. Szeretetteljes légkörben, megértő, elfogadó pedagógusi magatartás esetén az azonosulási vágya még nagyobb. Lehetőséget kell tehát adni a gyereknek, hogy szimbolikus játékai során egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhasson ki. -

Barkácsolás

A meglévő eszközök „feldolgozása” spontán és kötetlen formában történik, az elkészült tárgyak a játékban és a dramatizálásban egyaránt felhasználhatóak. -

Dramatizálás, bábozás

A mese, vers elmondása után lehetőséget kell adni a gyerekeknek arra, hogy saját elgondolásaik alapján játszhassák el a meséket, történeteket. Az élményszerű dramatizáláshoz biztosítanunk kell különféle eszközöket, jelmezeket, kellékeket. A gyerek a bábozást, a bábot azért érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányíthatja, minden úgy történik, ahogy ő akarja. Szabályjáték Minden játék pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik, fontos ezek betartása, s a megfelelő viselkedés. A szabályjátékok a gyerekek mozgását és az értelmi képességeiket fejlesztik.

38

Mozgásos szabályjátékok: -

a testnevelési játékok

-

a dalos és mondókás népi körjátékok

-

fogócskák, bújócskák

-

labdajátékok

-

mozgásos versenyjátékok

Az értelmi képességet fejlesztő játékok: -

A különböző társasjátékok

-

képes kirakók

-

dominók

-

kártyajátékok

-

nyelvi játékok

Segítsünk a szabályjátékok kiválasztásában, vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait, fejlettségét és létszámát, a helyi adottságokat és a játék előzményeit, ügyeljünk a játékszabályok betartására, s így valóban öröm lesz benne részt venni. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 

Örömmel, felszabadultan játszanak, társaikhoz alkalmazkodnak.



A pedagógus mintaadásával nem közvetlen irányítással, tanulja meg a különböző játék fajtákat játszani.



Spontán játéktevékenységben részt vesznek, egyszerű szabályjátékokat kezdeményeznek, melynek szabályait pontosan betartják, betartatják.



Több napig folytatnak egy játéktevékenységet, együttesen részt vesznek benne, új játékhelyzeteket találnak ki, elfogadják társaik elgondolását, és alkalmazkodnak a szabályaihoz.



Önállóan tervezik, szervezik a játékot, a szerepeket elosztják, elkészítik a játékhoz szükséges eszközöket.



Egyéni ötletek alapján egyre bonyolultabb építményeket, alkotásokat hoznak létre.



A barkácsoláshoz szükséges anyagokat, eszközöket biztosan használják, kombinálják.

39

7. 2 Játékba integrált tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvodást a tanulásban természetes kíváncsisága, érdeklődése motiválja. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulási formák az óvodában: - az utánzás, minta- és modellkövetés - a tapasztalatszerzés spontán, játékosan - a gyermeki kérdések és válaszok - irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, problémamegoldás. Célunk: A gyermekek tevékenységeik, benyomásaik, tapasztalataik során, játék közben tanuljanak, fejlődjenek. Feladatunk: Bevonni a tevékenységekbe a visszahúzódó, hátrányos helyzetű gyermekeket és a kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekeket felismerni, képességeiket fejleszteni. A játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A valódi tudás az, amire a gyermek maga jön rá, és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességi, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Fontosnak tartjuk, hogy kihasználjuk a gyermekek spontán tevékenységeiben rejlő lehetőségeket, mivel a képességek tevékenységben fejleszthetők, a tevékenység, beszéd, gondolkodás egységével. A gyermekek képességei, adottságai mások, ezért fejlesztésük is differenciáltan történhet. Az integrált ismeretfeldolgozás azoknak a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek kedvez, akik kevés ismeretekkel, élményekkel rendelkeznek.

40

Az óvodai komplex nevelés A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban, a tárgyi koncentráció elvének megfelelően, egységet alkotnak. Nevelési cél: a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket, a tanulást támogató környezet megteremtésével, épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja az, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A tevékenységek ismétlésére, gyakorlására, kísérletezésekre – változatos módszerekkel, - lehetőséget adunk a gyermekeknek, sikerhez juttatva, ami újabb tevékenységre ösztönzi. A tehetséges gyermek képességeinek megfelelő, fokozott feladatadással motiváljuk az újabb és újabb problémamegoldásra, a többféle feladatmegoldás sikerélményének átélésére, megerősítésére. Alapelvünk, hogy a gyermekek sok dicséretet, pozitív megerősítést kapjanak. Valljuk, hogy a gyermeket sohasem szabad megszégyeníteni, hanem átsegítve a problémákon, vezessük rá a helyes megoldásra. A fejlődés várható eredménye: 

A gyermek képes a tapasztalatok útján szerzett ismereteit alkalmazni, következtetéseket levonni.



Egyéni ötleteik alapján, az új ismereteket felhasználva építeni, konstruálni, alkotni.



Szívesen részt vállal a tevékenységekben, az élmények hozzásegítik a tanulás örömének átélésében.



Szabályjátékok során betartja a szabályokat, és másokat is figyelmeztet azok betartására. Játékban kitartó, játéktevékenysége életkorának megfelelő.

41

7. 3 Vers, mese A tevékenység célja: 

A gyermekek érzelmi-, értelmi élmények nyújtása, az etikai fejlődésük segítése.



Az anyanyelv szépségének felfedeztetése, az irodalom iránti érdeklődés felkeltése.



A gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve irodalmi élmények nyújtása.



A magyar népi kultúra értékeinek átörökítése.

A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvnek, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyerekeknek. Témái a természetről, az állatokról, családról és az ünnepekről szólnak. Lehetnek vidámak, humorosak, ringató, gyors és lassú ritmusúak. (verses-, tündér- és népmesék, mondókák) A mesék sorrendjét a terjedelem, a motívumgazdagság, az epizódok összetettsége, a szerkezeti bonyolultság foka adja meg. A versek közül olyanokat is választunk, amelyeket a hangulata miatt szeretnénk megismertetni. Az irodalmi élmény befogadásához fontos a meghitt légkör. Csoportszobáinkban „mesesarkokat” alakítottunk ki, ahonnan a gyerekek a nap folyamán bármikor elvehetnek mesekönyveket, nézegethetik azokat, kérésükre a felnőtt mesél belőle, a bábok, a meséléshez szükséges kiegészítők, kellékek a gyermekek számára elérhető helyen vannak. A gyerekek életkorának, nyelvi fejlettségének érdeklődésének megfelelően beszédhelyzeteket teremtünk. Fontosnak tartjuk, hogy teret adjunk a gyermekek önállóan létrehozott, saját mesealkotásainak, melyet le is rajzolhatnak, festhetne. Ötleteik felhasználásával így új mesék, versek születnek, melyek által megtapasztalhatják az alkotás örömét, s ez sikerélményekhez juttatja őket. Bővül szókincsük, fejlődik kreativitásuk és gondolkodásuk. “Az irodalom beszélni és cselekedni tanít bennünket. Beszélni, pontosan olyan értelemben, mint az édesanyánk. Csak még türelmesebben és fáradhatatlanul.” Illyés Gyula A bábozás, dramatizálás lehetőséget ad a gyermek számára, hogy adottságai, és képességei szerint önmagát adja, hogy azonosulni tudjon a szerepekkel, hogy kifejezhesse érzéseit. A bábjáték és a dramatikus játék alkalmas az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítására, a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztésére. Bővítjük a gyermekek szókincsét, új

42

fogalmakkal ismertetjük meg őket, melyeket beépítenek a mindennapos szóhasználatukba. Megtanítjuk őket a helyes légzésre, a tiszta beszédre, artikulálásra. Célunk: Elősegíteni a gyermek szép és kifejező beszédének kialakulását, az aktuális beszédhelyzethez való alkalmazkodását. Bábozásra, dramatizálásra olyan jól ismert meséket, esetleg verseket választunk ki, amelyek rövidebbek, könnyen érthetőek, kevés szereplősek és párbeszédre alkalmasak. Bábozásnál célunk még, hogy megtanítsuk a gyermekeknek a bábok helyes mozgatását, hogy segítségükkel verseket, meséket tudjanak párbeszédes formában megjeleníteni, előadni. Feladatunk az érzelmi ráhangolódás biztosítása, amikor a nehezen megnyíló gyerekeknek is megjön a kedve szereplésre. Dramatizálásnál építünk a mozgásos népi játékokra, hiszen szinte mindegyik tartalmaz dramatikus elemeket. A dramatikus játékok elősegítik a gyermek: -

én-tudatának és emberismeretének kialakulását,

-

térbeli tájékozódásának, mozgásának javulását,

-

önálló gondolkodásának fejlődését,

-

társaival való kommunikációját,

-

viselkedési bátorságát, biztonságát,

-

aktivitásának fokozását.

Az óvodapedagógus feladatai: 

A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően a néphagyományokat követve választjuk ki az irodalmi anyagokat.



Népi mondókákkal, rigmusokkal, népmesékkel, időjóslásokkal, találós kérdésekkel, közmondásokkal, tréfás fejtörőkkel ismertetjük meg a gyermekeket.



Felhasználunk a népi és a klasszikus irodalmi művek mellett a kortárs, irodalmi értékű, esztétikai igényeket kielégítő elbeszéléseket, történeteket, verseket.



Buzdítjuk a gyerekeket az önálló vers és mesemondásra, saját alkotásaik megosztására.



A mesélés által átvezetjük a gyermeket a mesetudatból a valóságtudatba, miközben fantáziája fejlődik, képzelete szárnyalhat.



Kihasználjuk a mese „oldás” szerepét, a gyermek áthárítja a meseszereplőkre saját feszültségeit, félelmeit és örömeit.

43

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: 

Igénylik a mese és vershallgatást, szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.



Képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő.



Tudnak egyszerű meséket, történeteket kitalálni, amelyeket mozgással, beszéddel is megjelenítenek.



Szívesen mondanak ünnepekhez, népszokásokhoz, természeti jelenséghez kapcsolódó verseket.



Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 10-15 mesét.



Elkezdett mesét fantáziája segítségével folytatni tud.



Tisztelik, és megfelelőképpen használják a könyveket, ismerik a színházi magatartás alapvető szabályait.

7. 4 Ének, énekes játékok, tánc, zenehallgatás A zenei nevelés célja: a népi gyermekdalok közös éneklésének, a közös énekes játékok örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zene megszerettetése, nemzeti népi kultúránk megőrzése a népi mondókákon, az énekes népi játékokon keresztül, fejlesztve a gyermekek zenei hallását, az egyenletes lüktetést, a ritmusérzékét, zenei emlékezetét, zenei kreativitását, mozgását, törekedve a tiszta éneklésre. Zenei élményeken keresztül a népzene és néptánc hagyományainak megismerése, beépítése a gyermekek mindennapjaiba csakúgy, mint az anyanyelv. Feladatunk: Az igényes zenei anyag – az énekes népi játékok mellett a kortárs művészeti alkotások is - korcsoportoknak megfelelő kiválasztása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. Az ének-zenei élmények a gyermek életében sokféle spontán és szervezett formában vannak jelen. A programunk célja, feladata a zenei élmény biztosítása, hisz ez erőteljesen hozzájárul a gyermekek esztétikai igényének megalapozásához, formálásához. Olyan eszközt nyújtva ez

44

által, mely anyag igényesen, életkornak, csoport képességeinek megfelelően összeállítva a néphagyományőrzés egyik pillére lesz. Népünk eddig komoly értékeket halmozott fel, a kisgyermeket hintáztató, höcögtető, lovagoltató játékaitól kezdve a nagyobbak páros táncáig. Ha örülünk, ha bánatunk van, mindig akad ürügy arra, hogy dalra fakadjunk, s megtaláljuk az ideillő éneket, mondókát, énekes játékot a kiváló ének-zenei gyűjteményekből, amelyek nagy része Kodály Zoltán útmutatásai alapján készültek Forrai Katalin összeállításában, és ami örömet nyújt a gyermekeknek. A 3-4 éves gyermekeknek a lovagoltatókat, ölbeli játékokat (arc – kéz – ujj). A gyermekek érezzék a felnőtt vagy nagyobb gyermek testközelségét, amit még ebben a korban igényelnek is. A 4-5 évesek is beülhetnek még a felnőttek ölébe, de már megismertetjük őket a csiga és hullámvonalakkal, a szerepcserés játékokkal. Kedvesek az utánzó mozdulatokat tartalmazó játékok. Már ennél a korosztálynál megjelenhetnek a néptánc alaplépései, elemei. Harmonikus mozgás, gyermektánc fejlesztése Az 5-7-8 évesek már szívesen játszanak párválasztós, sorgyarapító játékokat, valamint soksok népi körjátékokat, melyeket lehet külön a fiúkra, ill. a lányokra szabva játszani. A csoportszobákban lévő szőnyegek nagyon alkalmasak az ölbeli játékokra, az udvar és a torna szoba, pedig a nagy teret igénylő mozgásra, térformák alakítására. Itt könnyebben elsajátíthatják az egyszerű tánc mozdulatokat is (p1: forgás, guggolás, taps, sarokkoppantás, egy lépéses csárdás). Átbújás, szűkülő-bővülő kör, sorgyarapodó, páros játékok, utánzások. Biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy az éneklés, az énekes játék, a mozgás, a tánc és a zenehallgatás a gyermek személyiségfejlődéséhez hozzájáruljon: 

Ennek érdekében meghívjuk a népzene jeles képviselőit, kik lehetőséget teremtenek egy-egy népi hangszer hangjának, nevének megismerésére, illetve a népzenéhez tartozó táncok kipróbálására.



Ritmus-, és dallamhangszereink sokfélék, minden csoportban biztosítottak, de állandó kiegészítést igényelnek: pl.: félhangokat játszó metallofon alt-, és szopránfurulyák, ütőfa, ritmusbot. Ezeket egészítjük ki a gyermekekkel együtt készített népi hangszerekkel, csörgőkkel (pl.: diópengető, tök-, és mákcsörgő, stb.).

45



Folyamatosan bővítjük a népdal-, és a zenei gyűjteményünket, a zenehallgatás színvonalának emeléséhez, amelyben olyan anyagok szerepelnek, amik értékeket közvetítenek. Meghallgatásukhoz minden csoport rendelkezik CD lejátszóval.



A szervezett zenehallgatást és a zenés, mozgásos perceket beépítjük a napi tevékenységeinkbe, melyekhez különböző eszközöket (hangszer, ruha stb.) használunk, ettől még szebb, látványosabb a gyermekek játéka, tánca. A népi játékokban a harmonikus, szép együttmozgás és éneklés örömét ma is átérzik a gyerekek.



A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek -néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.

Az óvodapedagógus feladatai: 

Igényes zenei anyag (ÉZÓ, Zenehallgatás az óvodában, Magyar népi gyermekjátékok...) összeállítása, mely megfelel az életkori sajátosságoknak, fejlettségi szintnek.



A gyermekek képességeinek, fejlettségének megfelelő szöveges és énekes népi gyermekjátékok válogatása (ölbeli játék, népi mondók, népi játékok)



A zenehallgatás anyagának megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi gyermek nevelése esetén a hovatartozását, kultúráját közvetítjük a zenén keresztül a csoport többi tagjainak.

 A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé váljon. 

A zene iránti érdeklődés felkeltése



Az éneklés, énekes játékok megkedveltetése



A gyermek érzelmeinek kifejezhetősége énekkel-zenével



A zenei képességek fejlesztése, zenei ízlésformálás, gátlásoldás



Esztétikai élmény nyújtása, melynek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:



Élvezettel hallgatják a zenét, érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát.



Önállóan, jókedvvel tudnak énekelni, mondókázni egyedül is kezdeményeznek énekes játékokat.



Felismerik a bemutatott és megszólaltatott hangszert, megnevezik azokat.



Maguk is képesek az egyszerűbb hangszereket megszólaltatni, használni.

46



A bemutatott élőzenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek gyermekdalait figyelmesen hallgatja.



Egyéni képességeihez mérten igyekszik tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni, mondókázni.



Érzékeny a környezet és a természet hangjaira, figyeli és megkülönbözteti a hangszínek finom eltéréseit, zörej és beszédhangon egyaránt.



Meg tudja különböztetni az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, a különbséget kifejezi cselekvéssel, énekkel, mozgással.

 Érzékeli a tempókülönbséget, azt mozgással is be tudja mutatni. 

Ismeri az egyszerű játékos, táncos mozgásokat és képes ezt önmagához viszonyítva esztétikusan kivitelezni.

7. 5 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A gyermeki fejlődést befolyásolja a (spontán, szervezett) ingerek és tapasztalatok, ez által egyre pontosabban megismeri a világot, képes rendszerezni, újraalkotni, átrendezni s mindezt a sajátjáévá tenni. Célunk: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér -forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladataink: 1. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, a tevékenység szervezeti formáinak és a megfelelő tér biztosítása. 2. A 3-6-8 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése 1. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése A gyermeki önkifejezés lehetőségeinek megteremtésére helyezett hangsúly, továbbá az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival. Mintázás: Agyaggal, homokkal, nyers- és főzött lisztgyurmával, plasztilinnel, fonalakkal… Rajzolás: Papírra, üvegre, textilre, linóra- (ujj, pálca, kréták, ceruza, filctoll, textilfestő…)

47

Festés: Papírra, üvegre, textilre, textilt linóra (víz- és olajfestékkel, kézzel, szivaccsal, tűvel, nyomdázás, litográfia, metszetek. Papírmunkák: Tépés, vágás, ragasztás, tekerés, sodrás, hajtogatás, mozaik- és árnykép… Kézimunka: Papír, textil varrása, hímzése, fonal fonása, szövése, körmöcskézése, fűzése…

Célunk: A gyermekek szívesen kapcsolódjanak be a különböző tevékenységekbe, s abban aktívan vegyenek részt. Feladatunk: Megfelelő hely- tér-légkör megteremtése, ahol alkotó tevékenységüket zavartalanul kibontakoztathatják, valamint jó minőségű eszközöket kell biztosítani. Csoportszobáinkat úgy alakítottuk ki, hogy az alkotó tevékenységnek állandó helye legyen. Az eszközök és a különböző anyagok a gyermekek számára is elérhető helyre kerültek. A gyermekeket megtanítjuk ezek helyes, biztonságos használatára, így szabadidős tevékenységekben is kedvükre alkothatnak. Törekszünk arra, hogy az eszközök egyszerűek, de jól használhatóak legyenek, melyekkel szívesen dolgoznak. A gyermekek kreativitását, látáskultúráját, térérzékét, szépérzékét fejlesztő esztétikus és tartós játékokat, és azok tartalmát folyamatosan bővítjük, amelyek lehetőséget nyújtanak téri alkotásra, építésre. Minden csoportban megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek függőlegesen és vízszintesen is tudjanak rajzolni - ajtó, asztal, fal, padló - körberajzolhatják testüket, testrészeiket, akár árnyékukat. Az aktív, kreatív alkotáshoz szükséges nyugodt légkör biztosítása érdekében vizuális tevékenység alatt a dadus néniket bevonjuk a csoportéletbe, így zavartalanul, és még nagyobb odafigyeléssel működhet mikro-csoportban az alkotás. Ha igény van rá, a bent elkezdett mű folytatására az udvaron lehetőséget biztosítunk. Vannak olyan kézműves tevékenységek, amelyeket a szabadba is tervezünk: nemezelés, agyagozás, bőrözés, szövés, körmöcskézés, stb. A természetben található anyagokat (kavicsokat, leveleket, terméseket, csuhét, szalmát stb.) a gyermekekkel közös kirándulásokon, illetve a szülők segítségével gyűjtjük össze.

2. A 3-6-8 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése Célunk: A gyermekeket megismertetni az őket körülvevő világgal és az abban fellelhető természetes anyagokkal, valamint a feldolgozási technikájukkal. Feladataink: Közös anyaggyűjtés, valamint a feldolgozáshoz szükséges hely és eszközök biztosítása.

48

Az összegyűjtött természetes anyagok felhasználása során megismertetjük a gyermekeket azok formájával, színével, színárnyalataival, anyagi tulajdonságaival, felhasználási módjával. Az egyéni fejlettségüket és életkori sajátosságokat figyelembe véve az anyagokkal való alkotó tevékenység során különféle technikákat sajátítanak el a gyermekek. A festés, rajzolás, gyurmázás, agyagozás mellet ismerkednek a hajtogatással, körmöcskézéssel, nemezeléssel, veszszőből, szalmából, nádból készíthető tárgyakkal, játékokkal, gyöngyfűzéssel, monotípiával, selyem- és gyapjúfestéssel, többszálú fonásokkal, gyertyaöntéssel, - mártással, homokrajzolással, sarazással. A fazekasság megismertetése: A kézműves szobában korongon készítünk játék, illetve ajándéktárgyakat s ezeket a kisméretű égetőkemencénkben égetjük ki. Itt helyeztük el a tevékenységekhez szükséges eszközöket, természetes anyagokat. A nyugodt körülmények között tevékenykedő gyermekek pontosan és precízen el tudják sajátítani a különböző technikákat. 3. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Úgy gondoljuk, hogy nem lehet szigorúan meghatározni a tevékenységekben résztvevő gyermekek létszámát, ezt az alkalmazott technika teszi függővé. Célunk: az "AH - élmény "elérése. Feladatunk: a nyugodt légkör biztosítása, ahol a gyermekek a bennük rejlő élményeket, érzelmeket kifejezhetik az alkotó, alakító tevékenység során. Az elkészült munkákkal díszítjük az öltözőket, folyosókat, év végén a tornaszobában kiállítást rendezünk a gyermekek éves alkotásaiból, ahol megcsodálhatják egymás munkáját. Így eljutunk oda, hogy a gyermekek nyitottak lesznek a szépre, amelyben gyönyörködnek, s minderről önálló véleményt tudnak alkotni. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére  Képes a képalkotásra, emberábrázolásra.  Ismeri az alapszíneket, és szívesen használja azokat.  Helyes a testtartása, ecset és ceruzafogása.  Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak.  Alkotásaikra jellemző a szín- és formagazdagság, megjelennek egyéni ötleteik, elképzeléseik, értékelik a szép látványát.  Térépítésben aktívan közreműködnek, bátrak ötletesek.  Szívesen használják az ábrázolás eszközeit.

49

7. 6 Mozgás, mozgásos játékok Rendszeres mozgással, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő mozgásos játékokkal, és feladatokkal biztosítjuk a gyermekek egészséges életmódjának kialakulását. Ez az eszköze a pszichomotoros képességek, és készségek kialakításának, formálásának, és fejlesztésének is. A természetes hely-és helyzetváltoztatás a gyermekek legalapvetőbb mozgásformája. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek, egyben az önmagukról kialakított testséma is. A finommotorika fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, - lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. Ez a szakasz a mozgáskoordináció fejlődésének legintenzívebb szakasza is. A mozgás szocializációs hatása a következőkben mutatkozik meg: A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság / kompetencia / érzését, a mozgás feletti kontroll az én-kontrollt erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentráció a kitartás, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én-határának a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. Az egészséges életmód kialakulásának egyik elengedhetetlen feltétele a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A tevékenység célja:  A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett, nagy- és finommozgásának kialakítása, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.  Továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.  Az életkori sajátosságok (természetes mozgásigény), és az egyéni szükségletek, képességek figyelembe vételével minden gyermek számára (az óvodai nevelés minden napján), lehetőségeket kell biztosítani a spontán- szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, és a szervezett formában történő egészségfejlesztő testmozgásnak. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

50

A mozgásos játékok, tevékenységek kedvezően hatnak a kondicionális képességre (erő, állóképesség) fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

Feladatunk:  A 3-6-8 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása  A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében A mozgásfejlesztés lehetőségei kötött-, és kötetlen formában 

Mozgásfejlesztő foglalkozás



Mindennapos mozgás, kocogás



Szabadidős sporttevékenységek



Mozgásos játékok a teremben, szabadban (eszközzel, eszköz nélkül)



Egyéb mozgásos tevékenység: tánc, énekes játékok, gyermekmunkák, séta, kirándulás



Téli játék (szánkózás, hógolyózás)

A gyermekek testi fejlődése, szellemi és fizikai teherbíró képességének fejlesztése nagy jelentőséget kap a mai világban. A lakótelepi életforma, a közlekedés korszerűsödése, és a mozgásszegény életmód miatt nagy hangsúlyt helyezünk az intézményes testi nevelésre. Fontos feladatunk a gyermekek egészségének védelme, mind pszichikai, mind testi értelemben. Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. A mozgás öröm legyen a számukra, s ezt az örömforrást az egész nap folyamán biztosítjuk számukra. A mozgáslehetőségek kötött és kötetlen formában valósítjuk meg a játék során, az udvari életben, a testnevelési foglalkozásokon, valamint kirándulásokon, sétákon. A mozgásfejlesztés az egész személyiség fejlesztésére irányul, s változatos tevékenységek sorozatában valósul meg, hatására kialakul a térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, kedvezően alakítja a döntés és az alkalmazkodóképesség kialakulását is. Célunk: a gyermekek fizikumának, fizikai tűrő- és teljesítő képességének fejlesztése és az aktív pihenési szokások kialakítása.

51

Feladatunk: 

Törekedni, hogy a foglalkozások örömteli, élményt nyújtó játékos formában follyanak, és a játék legyen a gyermektorna alapvető eleme.



A tornaszobát, a négy csoport naponta, beosztás szerint használja.



A mozgásfejlesztés a tornaszobában, jó idő esetén, az udvarunkon történik.



A tornaszereket folyamatosan bővítjük, elhasználódásuk után selejtezzük.

A pedagógus kiegyensúlyozott személyisége, egyéni bánásmódja döntő jelentőségű a mozgás megszerettetésében, és a harmonikus testi-lelki fejlődés szempontjából. Mind a csoportbeli, mind az udvari szervezett tevékenységek anyagát változatosan a fokozatos terhelést, korcsoport fejlettségi szintjét, életkori sajátosságokat figyelembe véve állítjuk össze. Ennek érdekében sokféle kézi-, és tornaszert vásároltunk, amit kint és bent egyaránt tudunk alkalmazni. A kisebbeknél a nagymozgásokon túl a földközeli, biztonságérzetet adó, feladatokat kiegészítő, megfelelő méretű eszközökkel tesszük élvezetesebbé. A futó- és ugrógyakorlatokat az udvar különböző részeire tervezzük. Kiválóan alkalmasak erre a füves és homokos részek. A nagyobb gyermekek már igénylik a nehezebb feladatokat, amely nagyobb erőfeszítést, bátorságot igényelnek. A nagymozgások mellett az ugrógyakorlatok, a gurulások, és a kézenállás előgyakorlata is megjelenik. Ezeket a gyakorlatokat a szabadidőben is gyakorolhatják a gyermekek az udvaron és a csoportszobában egyaránt. Fontos, hogy az eszközökkel szívesen, társaikra figyelve nagy biztonsággal játszanak, mozogjanak. Az 5-6-7-8 évesek mozgása összerendezettebb, jobban figyelnek testrészeikre, s türelmetlenül várják, hogy társaikkal összemérhessék képességeiket, próbára tehessék ügyességüket, erejüket, bátorságukat. Ezek a mozgások elősegítik a kézfej izomzatának erősödését, a szem-kéz, és szem-láb koordinációjának fejlődését, a finommotorika alakítását. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében Célunk: megismertetni a gyermekeket a különböző verseny- és szabályjátékokkal, valamint a népi mozgásos játékokkal.

52

Feladatunk: az ezekhez a tevékenységekhez szükséges megfelelő méretű-, és minőségű eszközök biztosítása. Nyári időszakban lehetőség szerint az udvaron van a gyülekező, itt biztosítunk lehetőséget a mindennapos mozgásra. A kocogás, futás, verseny-, váltó-, szabály-, fogó- és labdajáték, a népi mozgásos- dalos játék itt is megoldható. A hideg, vagy esős időszakban a gyerekek a tornaszobában kipróbálhatják a különböző tornaszereket, mozoghatnak, játszhatnak. Minden évben szervezünk sport- vagy gyereknapot, amelyen a gyermekek a szüleikkel együtt különböző játékokban vehetnek részt. Régen a lányok és fiúk játéka elkülönült, mi is tanítunk ilyen játékokat, amelyek a nemi hovatartozásukat erősítik. Ezekben a játékokban minden korcsoport részt vehet kedve és kitartása szerint. Így elérhetjük, hogy minden mozgásos tevékenységben szívesen vesznek részt, ez igényükké válik, mozgásuk összerendezett lesz, ismeretük bővül, kialakul "óvodás tartásuk", mely feltétele a kudarc nélküli iskolakezdésnek. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: 

Szeretnek mozogni, kialakul a nagy- és finommozgásuk, térben jól tájékozódnak, ismerik az irányokat.



Verseny- és ügyességi játékoknál betartják a szabályokat.



Ütemtartással járnak, gimnasztikai gyakorlatokat utasítások alapján elvégzik. Szeretnek futni, kocogni, tudnak labdát vezetni.



Mozgásuk harmonikus, összerendezett.



Téri tájékozódásuk kialakult, irányokat meg tudnak különböztetni. 

Alkalmazzák a jobb-bal kifejezéseket. Többnyire kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációjuk.



Tudják alkalmazni a kézi szereket.



Fizikai erőnlétük, állóképességük koruknak megfelelő.

7. 7 A környezet tevékeny megismertetése A tevékenység legfőbb célja, hogy pozitív érzelmi viszonyt alakítsunk ki a gyermekben a környezet felfedezése során, s közben mennyiségi, alaki, nagyságbeli szemléletét alakítsuk. Az ok-okozati összefüggések felismerését elősegítjük.

53

Feladatunk: 1.

A 3-6-8 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

2.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során

3.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

Törekszünk arra, hogy a gyermekek aktívan, érdeklődéssel vegyenek részt környezetük megismerésében, az itt szerzett ismeretei az előzetes tapasztalataira építve bővülnek. Ezek az ismeretek valósághűek legyenek, mert ezek fejlesztik valóságtudatát. 1. A 3-6-7-8 éves korban tervezhető, jellegzetes tartalmak biztosítása Célunk: megismertetni a gyermekeket a szűkebb környezetükkel, a benne élő kisállatokkal (bogarak, madarak stb.), a természet változásaival, a természeti jelenségekkel. Feladatunk: séták, kirándulások szervezése, a megfigyelésekhez szükséges eszközök biztosítása. Szűkebb környezetünk színterei az udvar és a környező utcák, terek. A pedagógus vezetésével itt figyeljük és figyeltetjük meg az évszakok váltakozását, azok szépségeit, és az itt élő állatokat. Az így szerzett tapasztalatok és felfedezések során pozitív érzelmek alakulnak ki a gyermekekben, és megtanulják ezeket az értékeket védeni, megőrizni. Az udvar a mozgáson és a megfigyeléseken kívül a környezetben való viselkedési szabályok betartására is lehetőséget ad. (pl.: óvjuk a növényeket, állatokat), hisz a természetben minden élőlénynek megvan a maga helye, szerepe. Vizsgálódjunk, bogarásszunk, üveglapon figyeljük meg mozgásukat, de vizsgálódás után engedjük el őket. Készítsünk madáretetőt, kísérjük figyelemmel a madarak viselkedését egész éven át. Óvodánk szűkebb környezetében több helyre tudunk elmenni élményszerző körútra. (pl.: közért, buszpályaudvar, megfigyelhetjük a metró, busz, trolibusz, villamos közlekedését). Szülői ismeretség révén betekinthetünk a Művésztelep életébe, megismerhetjük az ott folyó művészi alkotásokat. Ez mind olyan szintér, ahol a gyermekek aktívan részt tudnak venni a különböző tevékenységekben, megfigyelésekben, élményeken, tapasztalatokon keresztül sajátítják el az ismereteket, fejlődik személyiségük, erkölcsi magatartásuk, metakommunikációs eszközrendszerük.

54

Gyakorolják a nagyságbeli-, mennyiségi-, formai-, téri viszonyokat. Tágabb környezetünk megismerése érdekében el tudunk menni a Népligetbe, Városligetbe, Állatkertbe, Vadas-parkba. Buszkirándulást szervezünk, minden évszakban, hogy a természet változásait a természetben tudják megfigyelni. Közösen gyűjtünk különböző terméseket, anyagokat, s azokat rendszerezzük (nagyság, szín, forma), számláljuk, tulajdonságaik alapján csoportosítjuk. A kirándulások alkalmával készített fényképekből, és a gyermekek által gyűjtött képekből albumokat készítünk, ami feleleveníti és elmélyíti az ismereteket, élményeket. A környezetvédelem érdekében a gyermekek kísérleteznek, játszanak, beszélgetnek: -

növényültetésről

-

energiatakarékosságra szoktatásról

-

élősarok, növény-, és állatgondozásról

-

téli madáretetés fontosságáról

-

a természetes anyagokról, a szintetikus anyagok elkerüléséről

-

tömegközlekedés vagy autó? - szemléletváltás

-

kísérletezések, vizsgálódások: mi van a kiránduláson gyűjtött földben?

-

Miért fontos a gyermekek edzettsége, az egészséges táplálkozás, a védelem kiépítése a környezeti hatásokkal szemben.

Az évszakokhoz kapcsolódóan időjárási naptárt készítünk, amin a gyermek a napi megfigyeléseket jelölni tudja, felfedezi azt, hogy az időjárás folyamatosan változik, és elemei visszavisszatérnek. Mindezek a tapasztalatok, amelyeket a gyermek a "tevékenységekben, tevékenység által, tevékenykedve" szerez, felismerésre, összehasonlításra, megkülönböztetésre, összefüggések, okokozati viszonyok megállapítására ad lehetőséget, ami a személyiség fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárul, fejleszti logikus gondolkodásukat. 2. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során Célunk: minél több tapasztalatot szerezzenek a valós életben, ahol a kommunikációs készségük még jobban fejlődik. Feladatunk: ezeknek a kirándulásoknak a tartalmas, biztonságos megszervezése.

55

A különböző színtereken, a valós életben tett gyakori kirándulások során módjuk van a gyermekeknek a tanult magatartási- és illemszabályokat a gyakorlatban alkalmazni - köszönés, bemutatkozás, megszólítás, véleménynyilvánítás, kérés- ezek bővítik szókincsüket. A kirándulások alkalmával készített albumok nézegetése lehetőséget ad a kommunikáció gyakorlására, élményeik, észrevételeik, érzelmeik, gondolataik összefüggő kifejezésére.

3. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Célunk: A természet szépségeinek értékelésén túl tudjanak tájékozódni a térben, tudják az irányokat, helyesen használják a névutókat. Ismerjék fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: mely által alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Feladatunk: minél több közös élmény- és ismeretszerzés gazdag programokkal. A gyermekek fejlesztése kisebb és nagyobb létszámú csoportokban történik, séták alkalmával, vagy az udvari megfigyeléseken.

Hagyományok, ünnepek

Célunk: az óvodai –és népi hagyományaink, szokásaink mellett a családok nevelési szokásainak a megismerése. Feladatunk: A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az együttnevelés, melynek feltétele a folyamatos párbeszéd. A megtartott- és az újonnan kialakított hagyományaink, ünnepeink a közösen átélt élmények az összetartozást erősítik közösségünkben. Nagy figyelmet fordítunk nemzeti ünnepeink (érzelmi előkészítés, életkori sajátosságok) méltó megemlékezésére. A nemzeti kultúra értékei és hagyományai leginkább a néphagyományainkban jelennek meg. Az egyéb hagyományokat az évszakokhoz, az ünnepekhez, a szokásokhoz, jeles napokhoz kapcsolva ismertetjük meg a gyerekekkel. (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét...) A tanult versekkel, mesékkel, dalokkal érzelmi, hangulati előkészítés történik, de ajándékkal, dekorációkkal is készülünk az ünnepekre. Az adventi időszakban, húsvét előtt fokozottan érvényesül a családok bevonása a hagyományos tevékenységekbe.

56

Óvodai hagyományaink szülőkkel 

Szüreti mulatság



Lecsó parti



Márton nap



Karácsony



Farsang



Húsvét



Az édesanyák köszöntése



Nagycsoportos búcsúztató (Pitypang, gyermeknap)



Közös munka- és játszódélutánok, kézműves foglalkozások

A felsoroltakat kiegészítve egyéb szokásaink, hagyományaink (kompetencia alapú oktatáshoz) és a hozzá kapcsolódó tevékenységeink: SZOKÁSOK X. 04. Állatok világnapja III. 22. A víz világnapja IV. 22. A föld napja május Anyák napja V. 10. A madarak fák napja Gyermeknap Évzáró búcsúzás

Megemlékezés

Megemlékezés

Megemlékezés Köszöntés Megemlékezés

Megemlékezés

Ünneplés

TEVÉKENYSÉGEK  a Margitszigeti – és/vagy városligeti Állatkertbe megyünk.  Séta a Margitszigeten és/vagy a Kopaszi-gáton, Duna nézése.  Az udvar takarítása, szépítése, palántázás, virágültetés, kertgondozás.  Énekek, versek tanulása, sütések kínáláshoz, ajándék készítése.  Közös kirándulás a szülőkkel, látogatás a Madarász oviba.  Népi ügyességi játékok  népzene  néptánc  Az év során tanultakból, a jeles napokhoz kapcsolódó mozgásos népi játékok

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 

Tudják saját születési helyüket, idejüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozásukat.



Megkülönböztetik az évszakokat, tudják tulajdonságaikat. Felismerik a napszakokat.



Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükséges.



Ismerik a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, melyet szeretnek, ápolnak

57



Ismerik a házi- és vadállatokat, madarakat, környezetük növényeit.



Ismerik a növényápolás egyszerű feladatait.



Szívesen vesznek részt kirándulásokon, sétákon, rendezvényeken, kiállításon.



Tudják az irányokat, és a névutókat.



Beszédük érthető, az anyanyelvi szabályoknak megfelelő.



A közlekedési szabályokat ismerik, megnevezik a közlekedési eszközöket.



Logikai következtetéseik életkoruknak megfelelő.



Számfogalmuk kialakult (10-es számkörben).



Felfedezik az azonosságokat és különbségeket, használják fogalmait.



Ismerik az alapformákat, felismerik a sorba rendezés logikáját.

7. 8 Munkajellegű tevékenységek Célunk: a gyermeki munka megszerettetése, és olyan pozitív tulajdonságok kialakítása, amelyek elősegítik a közösségi érzés kialakulását. Életkoruknak megfelelően rendelkezzenek a munkavégzéshez szükséges képességekkel, tulajdonságokkal. A különböző munkatevékenységek megismertetése és cselekvő tapasztalással a gyakorlatban való alkalmazása a felnőttek útmutatásával és segítségével. Feladatunk: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése s azok feltételeinek biztosítása, a megfelelő méretű eszközök használatának elsajátíttatása, állandó helyük kialakítása. Alakítani önismeretüket, önértékelésüket, önbizalmukat, felelősségérzetüket és feladattudatukat. A munkafolyamatok végzése során megélheti a gyermek a közösségért való tevékenykedés jó érzését, ami a saját ás mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevel. Óvodánkban a munkajellegű tevékenységek végzésében nagy szerepe van a felnőttek, nagyobb gyermekek példaértékű munkájának. A kisebb gyermekek utánzási vágyuknak tesznek eleget, mikor már kiveszik a kezünkből a "munkát". Ezt az örömet és lelkesedést kell a továbbiakban is megtartani bennük, ezért fontos, hogy az óvodapedagógus konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést adjon a munkájáról. Minden tevékenységben részt vehetnek egyéni fejlettségükhöz mérten. Megbízásunk lehet egyszeri, egy alkalomra szóló, vagy folyamatos (eszközök előkészítése, helyrerakása, kerti munka stb.).

58

Önkiszolgáló munka A gyermekek a természetes, mindennapi szükségleteiket (testápolás, étkezés, öltözködés) önállóan tudják kielégíteni, környezetünk rendjét megőrizni, helyreállítani. E képességek kialakítása a naposi munka alapja. Alkalomszerű munka  Segítség a felnőtteknek (teremrendezés)  Megbízatások végrehajtása (segítség a kisebbeknek)  Ajándékkészítés Kerti munka Az évszakok is mindig adnak izgalmas feladatokat a kertben és a csoportszobán belül egyaránt. Valamennyi tevékenységhez biztosítunk megfelelő méretű eszközöket, helyet és örömet adó derűs légkört. Megtervezzük az egyéni feladatokat, megbízásokat. Mindig számítunk a nagyobb gyermekek segítségére! A csoportszobai növények gondozása mellett az udvari munkálatokban is szívesen részt vesz minden korosztály. A kerti munkák alkalmával megfigyelhetik a természet változásait (évszakok), láthatják munkájuk eredményét. Kialakul bennük a természet szeretete, s annak megóvása. -

kertgondozás (falevél seprése, gallyak felszedése)

-

növényültetése, gondozása, locsolása.

-

télen madáretetés

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 

A testápolással, étkezéssel kapcsolatos feladatok önálló végzése.



Szívesen dolgoznak a gyermekek közösen, de az egyéni megbízásokat is örömmel vállalják, segítenek a kisebbeknek.



Munkájukat a felelősségérzet és a feladattudat jellemzi. Vigyáznak játékaikra, és rendben tartják azokat.



A növények, madarak gondozásában részt vesznek.



Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak.



Tapasztalatokat szereznek a környezetükről, az anyagok minőségéről, az eszközök használatáról.



Tudatosan és biztonságosan használják a munkaeszközöket.



Kialakul a közösségi magatartásuk (egymás segítése, kötelesség teljesítése, felelősség vállalása).

59

8. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Cél: Olyan bizalmi kapcsolat kiépülése, amely a gyermek fejlődése érdekében kívánatos. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. a) Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés b) Az óvoda és a bölcsőde c) Az óvoda és az iskola d) Az óvoda kapcsolata a fenntartóval e) Józsefvárosi Pedagógiai Szolgálattal f ) A JEGYMKI -val g) Az egészségügyi intézményekkel h) Országos Képességvizsgáló és Rehabilitációs Bizottsággal i) A Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal j) Az érintett Nemzetiségi Önkormányzattal 8. 1 Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Célunk: A nevelőtestületünk alapelve, hogy a szülőkkel szorosan együttműködve, egyenrangú partnerként közösen neveljük a gyermekeket. Feladatunk, hogy a szülők számára lehetőséget biztosítsunk az óvodai nevelés sokoldalú megismerésére, a kapcsolattartás különböző módjaira A szülőkkel való kapcsolatteremtés színterei 

Családlátogatás (meghívás esetén)



Beszoktatás szülővel



napi szinten beszélgetések



szülői értekezlet



nyílt napok



fogadóórák



faliújság



közös rendezvények, programok, ünnepek

60

Családlátogatás Cél: hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Feladatunk: az igényekhez igazodva ellátogatunk a gyermek otthonába és ott (megadott megfigyelési szempontsor alapján) érdeklődünk a család- és a gyermek mindennapjairól. Figyelembe vesszük a gyermekkel kapcsolatos szülői kéréseket és az építő jellegű javaslatokat. Beszoktatás Cél: A gyermek biztonságérzetének növelése. Feladatunk: A szülőknek lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekükkel együtt ismerkedjenek meg az óvodai élet szokásaival. Kollegáink nyitottak arra, hogy közösen segítsék át a gyermekeket a változás nehézségein, hogy betekintést nyerjenek a csoportok napirendjébe és a különböző tevékenységekbe. Napi kapcsolattartás Cél: A szülő tájékozott legyen a gyermekével történt lényeges eseményekről. Feladatunk: A szülőkkel szembeni nyitottság kialakítása, hogy a gyermekekkel kapcsolatos eseményeket (problémák, örömök) azonnal meg tudjuk beszélni. Ezek a beszélgetések, tájékoztatások megakadályozzák a problémák felhalmozódását és elkerülik a félreértéseket. A hátrányos helyzetű családok tapintatos megsegítse nevelési kérdésekben, segélyek, vagy étkezési támogatások formájában (Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) Szülői értekezlet Cél: A szülői értekezleten az óvoda és a csoport életével kapcsolatos események, változások és feladatok megbeszélése. Feladatunk: A szülők bevonása a csoport életébe, közös döntések meghozatala a gyermekek érdekében. Tájékoztatásuk a nevelési és módszertani eredményeinkről.

Nyitott napok Cél: Az újonnan jövő és az idejáró gyermekek szülei betekinthessenek az óvoda mindennapi életébe.

61

Feladatunk: Lehetőséget biztosítani a szülőknek, hogy minél jobban megismerjék a munkánkat, szokásrendszerünket, lássák, hogy jó helyen van nálunk gyermekük. Felmerülő kérdéseikre, észrevételeikre megnyugtató választ adni.

Közös rendezvények, ünnepek, kirándulások Cél: Intézményen kívül és belül, kötetlenebb formában jobban megismerni egymást, oldottabb beszélgetések, közös élmények szerzése. Feladatunk: A szorosabb, bensőségesebb légkör kialakítása érdekében, több közös tevékenységbe vonjuk be a szülőket, um.: gyermeknap, kirándulás, szüreti mulatság, Pitypang nap, munkadélelőttök és délutánok. Az egész éves munkánk, a rendezvények közelebb hoznak bennünket, így a szülők is jobban megérzik, hogy a feladataink is közösek. Fogadóórák Kezdeményezheti a szülő, vagy a pedagógus. Bizalmas légkörben az egyéni problémák megbeszélésére van lehetőség, illetve a gyermek fejlődésével kapcsolatos megfigyelések átadására. A napi szülői tájékoztatás alkalmával csak néhány mondatban van lehetőség a legfontosabb eseményeket elmondani. 8. 2 Az óvoda és a bölcsőde Cél: A gyermekek zökkenőmentes bekapcsolódása az óvodai életbe. Feladatunk: A jó kapcsolat fenntartása a bölcsődével, valamint az egymáshoz közelítő feladatok egyeztetése. A bölcsődével kialakított jó kapcsolatot szeretnénk megtartani, illetve (az intézményünk saját arculata szerint) bővíteni. A gyerekek zökkenőmentes beilleszkedése függ attól, hogy a gondozók és a szülők hogyan készítették fel a változásra. Az eddigi gyakorlat az, hogy a nyílt napokra, rendezvényeinkre meghívjuk a leendő óvodásokat és szüleiket. Az óvodai élethez szoktatás időszakában igény szerint vihetik haza a szülők a gyermekeket, ugyanez vonatkozik az otthonról jött gyermekekre is. Ők ebben az időszakban több törődést, odafigyelést és szeretetet igényelnek.

62

A bölcsödéből jött gyermekek önállóbbak, de nekik is segítségre van szükségük, ezt a dajkákkal együtt próbáljuk biztosítani. 8. 3 Az óvoda és az iskola Cél: Megteremteni a kudarcnélküli iskolakezdés feltételeit. Feladataink: Az iskolakezdéshez szükséges készségek és képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek gondozása, felkarolása. A Józsefvárosi általános iskolákkal tartjuk a kapcsolatot, különös tekintettel a körzeti iskolánkra. Kapcsolattartás lehetséges módjai: 

A nagycsoportos szülői értekezletre meghívjuk a leendő első osztályos tanító néniket, iskolaigazgatót, hogy beszéljenek az iskolakészültségről és az iskoláról.



Közös rendezvény szervezése a már iskolás gyerekeinkkel és iskolájukkal (ünnepek, Kodály év…)



Az iskolák által meghirdetett sportvetélkedőkön képviseljük az óvodánkat (Vajda sportverseny, Losi ovilimpia…)



Részvétel az első osztályosok tanítási óráján, melybe a tanítók az óvodásainkat is bevonják.



Lehetőséget adunk a tanító néniknek egy óvodai foglalkozáson való részvételre, mely után szakmai megbeszélést tartunk.



A szülőknek az iskolaválasztáshoz segítséget nyújthat az iskolák bemutatkozó füzetei, melyet időben közzé teszünk.



Felhívjuk a szülők figyelmét az iskolák által meghirdetett nyílt napokra, melyen gyermekeikkel együtt részt vehetnek, megismerve a tanórákat és a tanítókat.



A gyermekek személyiségét és képességeit ismerve, szokásait figyelembe véve szükség szerint javaslatot teszünk a szülőknek az iskolaválasztásban.



Fontos, hogy az iskolaválasztásnál a gyermeket, és ne a társadalmi elvárásokat (nyelv, informatika, sport), vegyék figyelembe a szülők, mert ez sorozatos kudarchoz vezethet.

63

8. 3. 1 Óvoda-iskola átmenet támogatása 

Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka.



Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása.



Tájékozódás a gyerekek fejlődéséről legalább az általános iskola első évében.

Kapcsolattartás várható eredményei: A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek fejlődéséről. A nevelési problémáikkal bizalommal fordulhatnak az óvodapedagógusokhoz. A családok elégedettek az óvodával, aktívan részt vesznek a közös rendezvényeken. 8. 4 Az óvoda kapcsolata a fenntartóval Törekszünk a jó munkakapcsolat kialakítására, ezen belül is az Oktatási és Művelődési osztállyal. Ennek érdekében fontosabb eseményeinkről tájékoztatást, illetve meghívót küldünk. 8. 5 A Józsefvárosi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Intézménnyel – röviden: Józsefvárosi Pedagógiai Szolgálat

Logopédusuk nálunk is végez szűrő vizsgálatokat. Heti két alkalommal foglalkozik az arra rászoruló gyerekekkel, folyamatosan kapcsolatot tartva az óvodapedagógusokkal és a szülőkkel. Beiskolázás, illetve probléma esetén a gyerekek vizsgálatát kérheti az óvoda, szakembereikkel egyeztetjük a tapasztalatainkat és a leendő feladatokat. 8. 6 A Józsefvárosi EGYMKI -val A sajátos nevelésű igényű gyermekek fejlesztése érdekében egyre szorosabb kapcsolat kiépítésére van szükség. Szükség esetén konzultálunk a fejlesztő szakemberekkel, utazó tanárokkal, akik segítik az óvodapedagógusokat is a munkájukban. 8. 7 Az egészségügyi intézményekkel Az óvoda védőnője havi rendszerességgel látogat bennünket, a gyermekorvos szükség esetén, a fogorvos évente egyszer szűri a gyermekeket.

64

8. 8 Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tájékoztat minket az általa készített határozatokról. Probléma esetén telefonos konzultációra van lehetőség, A Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal Minden olyan esetben, ha szociális gondokkal küzdő családok segítségre szorulnak, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, elhárítása érdekében a kapcsolatot azonnal kezdeményezzük a központtal, illetve a folyamatban lévő ügyekről rendszeresen tájékozódunk.

8. 9 Az érintett Nemzetiségi Önkormányzattal A nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése esetén a kapcsolatot felvesszük az érintett önkormányzattal.

9. AZ ÓVODA EGYÉB TEVÉKENYSÉGEI Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányos enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések.

Cél: Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez.. 9. 1 Esélyegyenlőség Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezései az irányadóak. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki jogok tiszteletben tarása, védelme, erősítése, érvényre juttatása. A gyermeknek joga van: • A nevelési és oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, tanítsák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás).

65

• A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak, idetartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. • A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. • Vallási / világnézeti, nemzetiséghez való tartozása, fogyatékossága, egészségi állapota nem sérthető. • A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét. • A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéséhez való jogát. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozójától csak a saját érdekében, törvényes, meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okokból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapkövetelménye a diszkrimináció- és szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi valamint oktatási integrációjának biztosítása. Cél: A szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű biztosítása, esélyteremtés, a 3-7 éves hátrányos helyzetű gyermekek szociális hátteréből fakadó hátrányainak enyhítése. Feladatunk: 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, óvodai nevelésbe történő bekapcsolása – (3 éves kortól kötelező felvenni), fejlődését elősegítve külső, speciális szakemberek segítségét kérjük.



A társintézményekkel való kapcsolattartás mélyítése, a prevenció minden gyermekre való kiterjesztése.



Mulasztások, hibák feltárása, a hiányosságok megszüntetése, szükség esetén együttműködés a Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, valamint a Gyámügyi Irodával.

66



Együttnevelés, az integráció személyi és tárgyi feltételeinek javítása.

Az intézményvezető feladata és felelőssége: 

A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat.



Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal és a családokkal foglalkozó szakemberekkel.



A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot.



Az intézkedési terv megvalósítását összehangolja, végrehajtását nyomon követi,



Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi

Az óvodapedagógusok feladata és felelőssége:  Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.  Az óvodán belül biztosítja a gyermekeket megillető jogokat, a diszkrimináció mentes nevelést, szükség esetén intézkedéseket javasol.  A gyermekeket és családjukat lehetőségeihez képest minél jobban megismeri.  Ismeri az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások, a problémákat felismeri, ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri.  Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos képzéseken, programokon részt vesz. Fokozottan figyelemmel kíséri a gyermeke testi - lelki állapotát: 

Ha fejlődési - beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel, akkor sajátos törődést igényel.



Ha egészségügyi problémákat tapasztal, nemzetiséghez tartozó hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű szülő – gyermek kapcsolata nem megfelelő.



A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja.

Az esélyegyenlőség realizálódásakor szükséges esélyegyenlőségi programot, stratégiai tervet készítenünk, melynek része egy részletes helyzetelemzés, az alapelvek, az elérendő célok garanciák, módszerek meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek felvázolása. Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer kiépítésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk (szakmai fejlesztés, támogatása esetén) a hátrányos helyzetű- és sajátos nevelési igényű gyerekek hely-

67

zetére, és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekre. Elengedhetetlen olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányokat és előmozdítják a sikeres iskolakezdést. Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért, a megvalósítás irányításáért az intézményvezető felelős.

9. 2 Gyermekvédelem A gyermek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 2.§ (3) bekezdése értelmében "A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani." 

az esélyegyenlőtlenség óvodán belüli megszüntetése



az esélyegyenlőség biztosítása a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára

Célunk: a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeinek megfelelően. Feladatunk: feltárni a problémákat, hiányosságokat, kiszűrni a veszélyeztetett gyermekeket és a problémák megoldásában együttműködni a különböző szervezetekkel, kiemelten a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálattal. A rászoruló családok gyermekeinek segítése, életkörülményeinek javítása a rendelkezésünkre álló támogatási elveknek megfelelően (étkezési támogatás). Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka:  Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése.  Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása).  A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában).

68

A vezető feladata:  Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.  A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételeket biztosítja.  Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. 

A törvényeket, rendeleteket ismeri, alkalmazza.



Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában



Az étkezési kedvezményeket meghatározza- a törvény és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően- és dokumentálja.



A hátrányos helyzetű szülők felszólítása írásban, (két alkalommal) akiknek gyermeke nem látogatja az óvodát.



A gyermek érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése.



Továbbítja a megfelelő fórumok felé a problémás eseteket.

A gyermekvédelmi felelős feladata: 

A nevelési év elején megtervezi az adott év gyermekvédelmi feladatait.



Az óvónő segítségével felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek családi helyzetét.



Nyilvántartást vezet a HH/HHH gyermekekről.



Tájékoztatja az óvodavezetőt



Koordinálja a probléma kezelését, feljegyzi a családokkal kapcsolatos intézkedéseket.



Szükség szerint környezettanulmány az óvónővel.



Szükség szerint a családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.



Feltárja a hátrányos helyzet- (alacsony jövedelem, iskolázottsági…), és a veszélyeztetettség okait (elhanyagoló nevelés, italozó szülők, megromlott családi kapcsolatok, brutalitás).



A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések megbeszélésére



Felterjesztés segélyre anyagi gondokkal küzdő családok esetében.

69

Az óvodapedagógus feladata: 

A gyermek szociális családi hátterének ismerete



Biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését.



Környezettanulmány végzése



Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzetet felismeri, jelzi a gyermekvédelmi felelősnek.



Szükség esetén megfelelő szakemberhez, intézményhez irányítja, megszervezi a gyermek felzárkóztatását.



Biztosítja a gyermekek differenciált fejlesztését



Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodába járását.



A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki.



Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében.

A fejlesztőpedagógus feladata: 

A hátrányos helyzetű gyermekek értelmi képességét felméri.



A feltárt, korrekcióra váró területekre fejlesztési tervet készít.



Kiemelten foglalkozik a rászoruló gyermekekkel.



Folyamatosan ellenőrzi és értékeli a fejlődés mértékét.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 121. § (1) 14. pontjában foglaltak szerint hátrányos helyzetű gyermek: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, is, akit tartós nevelésbe vettek. Hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője ill. szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek.

70

Veszélyeztetettség akkor áll fenn: „Amikor olyan sérülés következik be az egyébként teljesen ép és normális gyermek személyiségében, amelynek fel nem számolása helyrehozhatatlan törést jelent további fejlődésében” Veszélyeztető okoknak tekintjük azokat a magatartási, erkölcsi mulasztásokat, környezeti tényezőket, amelyek a gyermek testi, erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését gátolják. A gyermekvédelmi felelős a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket a vezetővel egyeztetve jelzi a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálatnak. Veszélyeztetettség esetén a gyermek adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell kezelnünk. (2003. évi LXI. Törvény) A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítségének lehetőségei 

A szociális helyzetet figyelembe véve étkezés-térítési segélyben részesítjük a rászoruló családok gyermekeit. Óvodánkban túlnyomórészt az anyagi okok a dominánsak, de kis számban előfordul a nevelési hiányosság, a rossz lakáskörülmények is.



A Gyámügyi Iroda ezeket a családokat rendszeres nevelési segély, beiskolázási segély, élelmiszercsomagok adásával, közüzemi számlák kifizetésével segíti.



Az óvodában is szervezünk ruha és játékgyűjtést.



Vannak olyan gyermekek, akik ingerszegény, érzelmileg sivár környezetből érkeznek hozzánk, valamint nevelési hiányosságokkal küzdenek. Az ilyen gyermekekkel való szeretetteljes, egyéni bánásmódra nagy hangsúlyt fektetünk.



Érzelmi biztonságot nyújtó légkört alakítunk ki, melyben szeretetet, odafigyelést, gondoskodást, megfelelő nevelést kapnak és baráti kapcsolatokat alakíthatnak ki.



Testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésüket maximálisan elősegítjük az egyéni, felzárkóztató foglalkozásokkal, melyeket a fejlesztő pedagógussal összehangoltan végzünk.



A gyermekek életkörülményeinek javítása érdekében felvesszük a kapcsolatot a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámügyi Irodával.

Sikerkritérium: 

Ha csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.



Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban.



Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehetőségeiről, és



segítséget ügyeinek elintézéséhez.



Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket.

71



Bizalommal fordulnak felénk problémáival (vezetőhöz, óvodapedagógushoz).



Elfogadják javaslatainkat, segítségünket.

9.3 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek: esélyegyenlőségének növelése, a hátrányok csökkentése, egyéni szükségleteinek megfelelő speciális fejlesztése, az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítés. Cél: 

Azonos feltételekkel az esélyegyenlőség biztosítása, harmonikus, biztonságot adó környezetben.



A gyermekek egyéniségének különbözősége, és a különbözőség elfogadása.



Életminőségük javítása a társadalomba való beilleszkedésük segítése.

Feladatunk: A valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezése, szakemberek bevonása. 

A gyerekek eltérő környezetből, eltérő adottságokkal jönnek óvodánkba, ezért pedagógusainknak fel kell ismerniük a különbözőségeket ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjanak segíteni.



A felismerés, a gyermekek megismerése egyéni bánásmódot feltételez, amely kiterjed az egész óvodai nevelésre.

Az integráció kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Területei: 1. a nevelőtestület együttműködése (szakmai megbeszélések) 2. szervezési feladatok (óvodai beíratás támogatása) 3. a gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok (gyermekorvos, védőnő, szűrővizsgálat) 4. a pedagógiai munka kiemelt területei (anamnézis, differenciált fejlesztés) 5. együttműködése az óvodán kívüli szervezetekkel (Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat, védőnői hálózat, Szakmai szolgáltatók) 6. óvoda – iskola átmenet támogatása (Az iskolai életmódra való felkészítés)

72

7. szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés (személyes, bizalmon alapuló kapcsolat) Eredményesség: A csoportokba bekerülő sajátos nevelést igénylő gyermekeket a társaik elfogadják, segítik. Személyiség és képességfejlesztés az óvodában Az óvodai nevelés komplex folyamata kialakítja a gyermek tanulási képességeit, és személyiségét iskolakészültté teszi. Ha valami oknál fogva a várt fejlődés késik, vagy stagnál, a gyermek segítséget igényel. A sajátos nevelési igényű gyermekek közös vonása, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minőségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletesebb tempóban, időnként nagyobb lépcsőfokokon jut el a célig, a sajátos nevelési igényű gyermekek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Fejlesztő munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük őt. Az óvodában két jól elkülöníthető területen folyik a fejlesztő munka. Az egyik terület a korrekció, a már kialakult problémákon próbál segíteni, a másik a prevenció, ami a megelőzést szolgálja. Az egyéni különbözőségek felismerése: Első feladatunk, pontosan behatárolni a lemaradás területeit és mértékét. Ebben a munkában segítségünkre állnak különböző vizsgálati módszerek, melyek elsősorban nem a mérést, hanem a pontos megismerést szolgálják, (pl.: a DPT) melyet a bal- illetve kétkezes gyermekeknél alkalmazunk. A fejlesztés az eredmények ismeretével kezdődhet csak el, minden gyermek esetében egyénre szabottan, egyéni szempontok alapján. Fontos megállapítanunk, hogy mely szintről kell elindulnunk, s milyen munkaforma lenne a legcélszerűbb. Az óvodai fejlesztő munkához a fejlesztő programon kívül szükség van a gyermek életkori sajátosságainak ismeretére, a gyermeki személyiség nagyfokú figyelembevételére. A Józsefvárosi Pedagógiai Szolgálat szakvéleménye alapján az óvodában maradt hetedik életévét betöltött gyermekeknél hangsúlyozottabban alkalmazzuk az egyéni eltérések fejlesztését.

73

A sajátos nevelési igényű gyerekek jogai 

A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.



Amennyiben, a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben a 3. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (továbbiakban, a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség.)



A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart.



A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége 

A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa.

Személyi feltételek biztosítása A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését - a törvényi elvárásoknak megfelelve - speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok, fejlesztő pedagógus a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, de mégis differenciáltan végzik. Az egyéni fejlesztési tervekben a szakszolgálat szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat. Az óvodapedagógus feladatai 

A probléma észlelése / szűrés



Szülők tájékoztatása / bevonása



Megfelelő szakember megkeresése / szakvizsgálat kezdeményezése



Az óvodapedagógus, a fejlesztő pedagógus, és a speciális szakemberek együttműködése / egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás

74

Tárgyi feltételek biztosítása Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai – a speciális eszköz kivételével - megfelelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek. Az egyéni fejlesztés színterei: 

Megfelelően felszerelt logopédiai foglalkoztató és fejlesztő szoba



Tornaszoba

A tornaszoba mozgásfejlesztő eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. Rendelkezünk speciális fejlesztő eszközökkel - TSMT - is.

75

Érvényességi rendelkezések Az óvodai pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. szeptember 01-től – visszavonásig Az óvodai pedagógiai program módosításának kötelező indoka:  törvényi jogszabályváltozás,  fenntartó által meghatározott feladatváltozás. Lehetséges indoka:  sikeres innováció eredményeinek beépítése,  a minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzeléseinek elhagyása. Az óvodai pedagógiai program nem kötelező módosítását – a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület 50+1%-os támogatásával - kérheti a Közalkalmazotti Tanács elnöke, mint döntés előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője. Az óvodai pedagógiai program nyilvánossága:  minden csoportban és a fejlesztőpedagógus játszószobájában megtalálható.  egy példány az óvodavezető irodájában és az iroda előtti hirdetőtáblán.  az óvoda honlapján www.pitypang-ovi.hu

76

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Pedagógiai Programot az óvoda nevelőtestülete 2013. augusztus 30. napján tartott határozatképes ülésén 10 igenlő szavazattal elfogadta. Budapest, 2013. augusztus 30.

…………………………………………… Nevelőtestület képviseletében

Az intézményvezető a Szülői Szervezet értekezletén a Pedagógiai Programot ismertette. A Szülői Szervezet tagjai a Pedagógiai Program tartalmát megismerték, véleményezési jogukkal éltek. Budapest, 2013. augusztus 30.

: …….…………………………………… Szülői szervezet képviselője

A Pedagógiai Programot az intézményvezető a 185/2013 határozati szám alatt jóváhagyta. Budapest 2013. augusztus. hó 31 nap

…..……………………………………. Intézményvezető

77

MELLÉKLET

78

PITYPANG NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 1087 Budapest Százados út 14.

INTEGRÁCIÓS FEJLESZTŐ PROGRAM

2009.

79

1. Az óvoda szociokulturális környezete Intézményünk a főváros VIII. kerületében, a Józsefvárosban, annak is a külső részén helyezkedik el, mely közvetlenül határos a X. kerülettel, Kőbányával és a XIV. kerülettel, Zuglóval. A szolgáltatásainkat igénybe vevők köre főként a közeli lakótelepről, a Hungária körút, Salgótarjáni út és Asztalos Sándor utca által határolt körzetből tevődik össze, de a kerület más részéről – Kőbányai út – is járnak hozzánk gyerekek. Óvodánkban egyre emelkedik a cigány etnikumhoz tartozók száma, de kínai, vietnámi, perui és arab származású gyermekek is megtalálhatók. Gazdasági környezet Az óvodánkba járók közül egyre több család kerül nehéz anyagi helyzetbe. Az életszínvonal folyamatos romlása, a munkanélküliség terjedése is előidézte, hogy a családok egyre nehezebben tudnak gondoskodni gyerekeikről. Folyamatosan nő az étkezéstérítést és a rendszeres nevelési segélyt igénylő családok száma. A kerületben a nevelési és oktatási intézmények fenntartója a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. Szociokultúrális környezet Óvodánk körzetébe tartozó gyermekek közül, nő a hátrányos helyzetűek száma. Ezért nagyon fontos, hogy nyitottság jellemezze az intézményt. Nevelési programunk célja a különböző családi háttérből érkező gyermekek elfogadása és együttnevelése társaikkal. Helyi Programunkban gyermekközpontú nevelésre törekszünk, ahol előtérbe kerül a családorientált szemlélet. Szükség van arra, hogy az óvodapedagógusok elméletben is felkészüljenek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozásra. Az integrációs munka szoros munkakapcsolatot igényel a pedagógusok között. Az óvónőknek nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, differenciálásra, a kompenzálásra és a tehetséggondozásra, mely nagyfokú figyelemmegosztást, rugalmasságot igényel. Minden pillanatban arra kell törekedni, hogy sok szabadidős tevékenységet szervezzenek az óvónők, s a családokat is be kell vonni a munkába! Fontos, hogy a családok minél többet tartózkodjanak az óvodában, annak érdekében, hogy érezzék, mellettük vagyunk, segíteni akarunk a gyermeknevelésben.

80

Fontos, hogy az óvodai élet mintaként szolgáljon a családoknak! Lehetővé tesszük, hogy a szülők, részesei legyenek az óvodai programoknak. Mindezek megvalósítása érdekében integrációs fejlesztéssel foglalkozó teamet hoztunk létre. A team egy vezetőből és két tagból áll: Váradiné Orosz Ágnes

vezető

Albiczné Nyeste Mária

team tag

Kozma Lajosné

team tag

Megbízatásuk 2009. szeptember 1.-től, visszavonásig érvényes. 2. Feladatok meghatározása Szervezési feladatok: 

Óvodai beíratás

Kiemelt feladatunk a 3-7 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratása és a minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása. Konkrét teendők: - A népesség nyilvántartó szerinti 3-7 éves gyermekek kigyűjtése, lakcímük beazonosítása, egyeztetés a védőnő nyilvántartásával, a halmozottan hátrányos helyzetű családok neveinek rögzítése. Felelős: Kozma Lajosné team tag Határidő: minden nevelési beíratást megelőző időszak - Környezettanulmány elvégzése azon gyermekek körében, akiket nem írattak be a májusi beíratás alkalmával. Környezettanulmány alkalmával a szülők megnyerése, a gyermek szocializációs és közösségi nevelése érdekében Felelős: óvodavezető és a team tagok. Határidő: minden nevelési év június 30. - Eredménytelenség esetén a jegyző, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének értesítése, további intézkedés céljából.

81

Felelős: óvodavezető,

team tagok

Határidő: minden év augusztus 15.

Csoportalakítás Arra kell törekedni, hogy a gyermekek csoportbeosztásánál fontos szempont legyen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztása. Hiányzások csökkentése - Első lépésként szóbeli felszólítás az óvónő részéről. Felelős: óvónők Határidő: folyamatos - Szóbeli felszólítás eredménytelensége esetén a gyermekek nevének leadása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, aki szintén szóban felszólítja a szülőket. Felelős: óvónők - Eredménytelen felszólítás esetén környezettanulmány elvégzése, a szülőkkel való személyes kapcsolat felvétele. Felelős: team tagok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Határidő: folyamatos - Amennyiben nincs változás, akkor a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével a további intézkedés érdekében. Az óvoda nyitva tartása Az Óvoda Házirendje és a Szervezeti és Működési szabályzat értelmében az óvoda reggel 6.00 órától, 17.30 óráig tart nyitva. Igény esetén a nyitva tartás változtatását rugalmasan kezeljük. A nevelőtestület együttműködése Az óvoda nevelőtestülete szükség esetén esetmegbeszéléseket tart. Helyi hospitálás keretében alkalom nyílik a differenciálási lehetőségek bemutatására, elsajátítására.

82

3. A pedagógiai munka kiemelt területei Állapotfelmérés A beíratáskor minden szülő kézhez kapja az óvoda Házirendjének rövidített változatát és egy anamnézis felvételére alkalmas adatlapot. Beíratás után az óvónők elvégzik a családlátogatást, ahol még közelebbről megismerkednek a gyermekekkel, a családdal, a körülményekkel. Minden gyermekről fejlődési lapot vezetnek az óvónők. Évente kétszer történik a gyermekek mérése a Sindelar-módszer szerint. A 4-5-6-7 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a fejlesztőpedagógus elvégzik a DIFFER mérést, az eredmények megállapítása után fejlesztési tervet készít. Az SNI gyermekek esetében a logopédus végzi az egyéni fejlesztést a szakértői vélemény értelmében, a kontrol vizsgálatokat a szakértői bizottság végzi. Felelős: óvónők, egyéni fejlesztő szakemberek Határidő: folyamatos Kommunikációs nevelés A kommunikációnak, az anyanyelv használatának jelen kell lenni az óvoda egész napi életében. Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon, mintakövetéssel tanul, így fokozottan igaz, hogy az óvónő minden megnyilatkozása modellértékű. A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvónő példamutató beszéde, gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezése és beszédkapcsolata. Arra törekszünk, hogy a szocializáció folyamatán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé váljék. 

Fontos, hogy a gyermekek szabadon mondhassák el érzéseiket, gondolataikat.



Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak,



A gyermekek beszédaktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren.



Az óvónő magatartása minden helyzetben (tevékenységeket kísérő beszélgetések során, beszélgető körök, nyelvi játékok, szabad önkifejezés stb.) legyen érdeklődő.



Minta értékű beszédével a tiszta kiejtésre, természetes hanglejtésre serkenti a gyermekeket, javítgatás helyett tudatosan ezt a módszert alkalmazza.

83

Az anyanyelv és kommunikáció képességfejlesztő eszközei: mondókák, versek, mesék, bábozás, dramatizálás, anyanyelvi játék. Ezek szorosan kapcsolódnak az óvodai élet minden fejlesztési területéhez (komplexitás) A már jól bevált módszer alapján, az óvónők minden pillanatot kihasználnak nyelvi játék kezdeményezésére. A hagyományok ápolása során arra kell törekedni, hogy az óvónő által használt kifejezések épüljenek be a gyermek szókincsébe. A beszéd különböző szintjei nem választhatók el egymástól, nem lehet őket külön fejleszteni, szükség van arra, hogy a szókincs, a nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés egyszerre fejlődjön. Ennek érdekében szükséges, hogy az óvónők minél több alkalommal kezdeményezzenek beszélgetést, mesét, stb., illetve a gyermek által kezdeményezett bábozás, dramatizálás, mesék folytatása, történetek elmondása stb. jelen legyen az óvoda mindennapjaiban. A beszédtechnikai hibákat viszont fel kell ismernie az óvónőknek, spontán beszédnél, példamutatással korrigálnia. Nagyfokú elmaradás esetén logopédiai kezelést kell igényelni. Érzelmi nevelés, szocializáció A barátságos, derűs légkör biztonságot ad a gyermeknek. A családias, derűs, elfogadó környezet tevékenységre serkent. Mindenki számára fontosnak kell lenni, hogy az óvónő-gyermek kapcsolata alapja a mindennapi pedagógiai munkának. Ezért az óvónő magatartása legyen határozott, ugyanakkor barátságos, jellemző legyen rá a megértés, tolerancia, hisz csak ennek alapján értékelheti reálisan a gyermeket. Fontos, hogy a gyermeknek stabil, de nem mindig azonos helye legyen társai között, szoros, meghitt kapcsolat fűzze őket egymáshoz, Szükséges elérni, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, számon tartsák, s közben törekedni kell arra, hogy az én-tudat megerősödjön, az én-kép a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjon. Fontos elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást, legyenek képesek beleélni magukat más gyermek helyébe. Ébresztgesse az óvónő a gyermekek egymás iránti érdeklődését, segítse, támogassa az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, elsősorban játékukat. A visszahúzódó gyermeket is igyekezzék közelebb hozni néhány barátkozó, nyugodt, csendes társukhoz. Olyan együttes élményről kell gondoskodni, amelyben a gyermekek egymás iránti rokonszenvét is felébreszti. Olyan légkört kell teremteni, ahol a barátok kölcsönös egymásra hatása optimális.

84

A konfliktus kezelését próbálják a gyermekek önállóan megoldani, beavatkozásra minél kevesebb esetben kerüljön sor. A tiszteletadás alapvető követelmény az óvodában a felnőttekkel, a vendégekkel, társakkal szemben. El kell érni, hogy a gyermekek figyeljenek társaik és a felnőttekre. Segítsenek egymásnak, kisebb társuknak, váljék szokásukká a másoknak szerzett öröm. Legyenek türelmesek, tapintatos magatartással neveljék az óvónők önfegyelemre a gyermekeket. A gyermek önértékelése az óvodai élet gazdag tevékenységrendszerében fejlődik. Minél jobban kialakul, annál fontosabb számára a kudarctűrés képessége, mely által lehetővé válik a viszálykodásmentes csoporttársi együttműködés. Beszoktatás 

A nyári szülőértekezleten megbeszéljük a szülőkkel, hogyan könnyíthetik meg gyermekeik óvodába való beilleszkedését, hogyan készítsék fel őket.



Családlátogatáson, amennyiben a szülő igényli, megismerkedünk a gyerekekkel, szüleikkel, körülményeikkel. Érdeklődünk a gyerekek szokásairól, tulajdonságairól. Kontaktust próbálunk teremteni. Nyaklánc formájában elvisszük a jeleket és felkínáljuk a lehetőséget a gyerekeknek, hogy maguk választhassanak. A rászorulóknak ajánljuk a térítési kedvezmény lehetőségét.



Augusztus végén játszónap keretében ismerkedhetnek az új gyerekek a csoportjukkal, a társakkal és a csoportos óvó nénikkel és dadus nénivel.



A beszoktatás első hetében mindkét óvónő egész napos munkarendben dolgozik.



Nyugodt, biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör kiépítésére törekszünk.



Megismertetjük az óvoda néhány helyiségét (csoportszoba, öltöző, mosdó, udvar ), valamint a játékok helyét.



Arra törekszünk, hogy segítség nélkül étkezzenek, segítséggel végezzék a gondozási, testápolási tevékenységeket, az öltözködést.



Megismerkednek jelükkel, társaik nevével.

Alapelvünk: az, hogy az elszakadás nehéz pillanataiban átéléssel segítsük a gyermekeket, teremtsünk számukra biztonságot, szeretetet nyújtó környezetet, és a kommunikáció minden eszközével kifejezzük a gyerekekkel való együttérzésünket, s így nyújtsunk olyan támaszt, amelyben megbízhat!

85

A beszoktatás időszakában a gyermek mindenfajta érzelmi megnyilvánulását természetesnek kell tartani. Fontos, hogy az óvónő felismerje, milyen módon találhatja meg legkönnyebben az utat a gyermekhez. A családdal együttműködve, együttesen segítsenek abban, hogy a gyermek minél hamarabb megtalálja helyét az óvodában, a csoportban, a társai között. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő, gyermekével együtt ismerkedjen az óvodával, környezetével, aktívan részt vegyen a beszoktatásban. A gyermekek kedvenc játékait, tárgyait magukkal hoztatják. Egészséges életmódra nevelés Célunk, egészséges, testileg fejlett gyermekek nevelése. Nagy hangsúlyt fektetünk egészségük megőrzésére, védelmére. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy minél több mozgásos játékot játszhassanak mind a tornaszobába, illetve az udvaron egyaránt. Óvodánk belső és külső környezetére nagy hangsúlyt fektetünk, a gyermekeket is megtanítva arra, hogy vigyázzanak környezetükre. Fontosnak tartjuk a gyermekek személyi higiéniáját, melyre tapintatosan hívjuk fel a szülő figyelmét, és amennyiben igényli segítünk a megvalósításban. Mindenáron szeretnénk kiküszöbölni azt, hogy egy gyermeket elhanyagolt külleme miatt kiközösítsenek társaik. Kiemelten kell kezelni az egészséges étkezés biztosítását, mely változatos, óvodás gyermeknek megfelelő étrend összeállítását követeli. Fontos, hogy a gyermekek megfelelő mennyiségű vitaminhoz jussanak legalább a közétkeztetésben. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Olyan személyiségjegyek kialakítására törekszünk, mely segít abban, hogy egymásra figyelve, minden gyermek önálló személyiségként élje meg önmagát, hogy az „én és a másik” elkülönüljön. Cél az, hogy a gyermekek elfogadják társaikat olyannak, amilyen, ezzel kialakítva a türelmes, toleráns, humánus, tűrő és konfliktust jól kezelő személyiségjegyeket. Mindenáron szeretnénk kiküszöbölni azt is, hogy egy gyermeket elhanyagolt külleme miatt kiközösítsenek társai. Korszerű óvodapedagógiai módszerek Helyi Nevelési Programunk lehetőséget ad arra, hogy az óvónők korszerű módszert alkalmazzanak a gyermeknevelésben, a fejlesztésben.

86

Pedagógiai tevékenységünket a komplexitás jellemzi. Fontos, hogy az óvónők a gyermekek által kezdeményezett tevékenységekre építve használják ki a fejlesztési lehetőségeket. Különösen kiemelt feladatunk a differenciált fejlesztés, mely egyaránt jelenti a prevenciót, a kompenzálást és a tehetséggondozást is. 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálat Már az óvodába lépés pillanatában minden gyermek rendelkezik egészségügyi kartonnal, melyet a védőnők töltenek ki. Minden óvodás gyermek esetében, minden évben elvégzik a szűrővizsgálatot, melyet az egészségügyi kartonon rögzítenek az egészségügyi ellátórendszer szakemberei. Ha egy gyermeknél valamilyen problémát észlel a gyermekorvos, szakorvoshoz küldi (fülészet, ortopédiai stb. vizsgálat). A 4 – 5 – 6- 7 évesek körében, minden évben elvégzik a látás,- hallásvizsgálatot és a fogászati szűrést. Probléma esetén szakorvoshoz küldik a gyerekeket. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás A szülők számára lehetőséget biztosít az óvoda, hogy a gyermekükről egészségügyi szakemberekkel konzultálhassanak, segítséget kérhessenek a problémák megoldásában (orvos, védőnő, pszichológus, fogorvos szakorvos stb.). Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat Kapcsolattartás formái: -

konzultációk

-

közös családlátogatások

-

ruhagyűjtés, részvétel a kiosztásban

-

pályázat nyári meleg étkezés támogatására az óvoda halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei részére (Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének községre vonatkozó pályázata, de érinti az óvodás szülőket is)

-

esetmegbeszélések (a község Jegyzőjének, a Szociális Bizottság Elnökének, a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének, az Általános Iskola Igazgatójának és az Óvodavezetőnek a részvételével)

87

Kapcsolat a szociális ellátórendszerrel A Szociális Bizottsággal felvesszük a kapcsolatot, egy-egy gyermek támogatása érdekében. A támogatás formája lehet: -

természetbeni juttatás (pl. ruha, cipő vásárlás stb.))

-

pénzbeli hozzájárulás

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel .Az óvoda-iskola átmenet támogatása Pedagógiai munkánk meghatározásakor figyelembe vettük, hogy a gyermeknevelésünk célja a gyermek iskolára való alkalmassá tétele. Olyan kézségek, képesség kialakítása, mellyel hozzájárulunk ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a gyermekek iskolai beilleszkedése. Éppen ezért az óvodában minden nevelési területre egyforma hangsúlyt kell fektetni, mellyel segítjük a gyermek tanulási képességének kibontakozását, illetve megalapozzuk azt. Minden nevelési évben október 15.-ig felmérjük a gyermekek állapotát. A Nevelési Tanácsadóhoz irányítjuk azokat a gyermekeket, akiknél gondot észlelünk. A Nevelési Tanácsadó megállapítása szerint a fejlesztő pedagógus végzi a gyermekek fejlesztését kiscsoportos, illetve egyéni formában. A helyi iskola megismerése érdekében lehetőséget adunk az Általános Iskolának, szülői értekezlet keretében, hogy tájékoztatást adjon az általuk biztosított lehetőségekről. Közös programok az iskolával: -

közös továbbképzések

-

hospitálások (egymás nyílt napján való részvétel)

-

esetmegbeszélések a gyermekek érdekében

-

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek DIFER mérése 4 éves kortól

-

az intézmények rendezvényein való kölcsönös részvétel

-

nagycsoportosok látogatása az iskolába (Iskolanyitogató)

-

a volt nagycsoportos óvónők meglátogatják az első osztályosokat, részvétel egy-egy

órán – utána konzultáció, esetmegbeszélések

88

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés A szülőkkel való kapcsolat már a beíratáskor megkezdődik. Minden évben az újonnan beírt gyermekek szüleinek szülői értekezletet tartunk (június hónap). Itt az óvodavezető rövid tájékoztatást ad az óvodai életről, majd a csoportok óvónői beszélgetnek a szülőkkel a saját csoportszobában az óvodai szokásaikról, leendő tevékenységeikről, feladataikról. Ezután a nyár végén a gyermekek szüleikkel közösen ismerkedhetnek a csoporttársakkal, csoportjukkal és az óvoda dolgozóival, amely lehetőséget ad a beszoktatási idő megkönnyítésére. Fontos, hogy minden szülő értesüljön az óvodai eseményekről, és lehetőség szerint vegyenek is részt benne. Szükséges a szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek fejlődéséről, személyiséglapok, fejlődési napló bejegyzéseinek megbeszélése. Ezekre fogadóóra keretén belül kerül sor, amit a szülő, illetve a pedagógus egyaránt kezdeményezhet. A szülői együttműködésre nagyobb mértékben számíthatunk, ha betekintést nyernek az óvodai életbe, ezért olyan közös programokat szervezünk, tervezünk, ahol ők is tevékenyen részt tudnak venni. Szülőkkel közös játszódélutánok: 

szüreti bál (mustkészítés, játékos népi vetélkedők, tánc, ének)



Márton nap (Márton napi vigasság- népi játékok, tökfaragás-)



karácsonyi készülődés (koszorú - és karácsonyfadíszek készítése)



húsvéti készülődés (tojásfestési technikák megismertetése)



gyermeknap (vetélkedők, kézművesség, néptánc, vásár)



közös kirándulások



egészségnap

Családok segítése: -

Ruhavásárlás, ruhagyűjtés

-

Mese, vers, ének javaslatok – fénymásolással

-

Karácsonyra, egyéb alkalomra játék ajándékozása

-

Kiránduláson való részvétel biztosítása

89

A partnerközpontú nevelés megvalósítása: Partnerközpontú nevelés megvalósítása érdekében a Minőségrányitási Programunkban megfogalmazott elégedettség, illetve igény felmérést végzünk a szülők körében, s az eredmények figyelembevételével határozzuk meg a következő időszak feladatait. 6. Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelést végzünk a Minőségirányítási Programunkban megfogalmazottak alapján, de a MIP értékelése minden nevelési év végén megtörténik. Az önkormányzat minden év májusában számoltatja be az óvodát, ahol megtörténik az indikátor rendszer ismertetése is.

90