PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest, Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola 1087 Budapest Mosonyi u. 6

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

Pedagógiai program 2008

PEDAGÓGIAI PROGRAM Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola 1087 Budapest Mosonyi u. 6.

Budapest, 2008

-1


Pedagógiai Program 2008

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 5 I. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ............................................................................................ 7 1. ISKOLA JELMONDATA................................................................................................... 7 2. JOGI STÁTUS, ALAPFELADATOK ............................................................................... 8 2.1. Az intézmény megnevezése ................................................................................................... 8 2.2. Az intézmény alapításának éve .............................................................................................. 8 2.3. Az intézmény székhelye, telephelye ...................................................................................... 8 2.4. Az intézmény fenntartója ....................................................................................................... 8 2.5. Az intézmény felügyeleti szerve ............................................................................................ 8 2.6. Az intézmény jogállása .......................................................................................................... 8 2.7. Az intézmény képviseletére jogosultak.................................................................................. 8 2.8. Az intézmény típusa............................................................................................................... 8 2.9. Az intézmény működési területe ............................................................................................ 8 2.10. Az intézmény illetékességi és működési köre........................................................................ 8 2.11. Az intézmény tevékenységei ........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.9 2.11.1. Az intézmény alaptevékenységei ..........................................................................................9 2.11.2. Szakmai képzés ................................................................................................................. ...9 2.11.3. Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek ............................................. ...9 2.11.4. Ellátandó vállalkozási tevékenysége, mértéke .................................................................. ...9 2.12. Az intézmény feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon ........................................... ...9 2.13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje ....................................................................... .10 3. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP AZ ISKOLÁRÓL ............................. 10 3.1. Az iskola rövid története ...................................................................................................... 10 3.2. Az iskola névadója: Schulek Frigyes (1841–1919) ............................................................. 12 3.3. Az iskola hagyományai ........................................................................................................ 13 3.4. Az iskola képzési kínálata .................................................................................................... 15 4. AZ ISKOLA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KÖRNYEZETE ....................................................... 17 4.1. Az iskola tanulói közössége, szülői háttér, lakóhely szerinti megoszlás ............................. 17 4.2. Neveltségi szint, pályaválasztási motiváció ......................................................................... 17 4.3. Diákönkormányzat ............................................................................................................... 17 5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE ..................................................................... 18 5.1. Kapcsolat a társintézményekkel, a kamarákkal, nemzetközi kapcsolatok ........................... 18 5.2. A Pedagógiai Program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei .................................. 19 5.2.1. Személyi feltételek ............................................................................................... 19 5.2.2. Tárgyi feltételek.................................................................................................... 20 II. PEDAGÓGIAI TARTALOM ........................................................................................... 21 A. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................... 21 1. AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ALAPELVEK, CÉLKITŰZÉSEK ... 21 1.1. Az iskola önmeghatározása és funkciói ............................................................................... 22 1.2. A kiindulási alapelvek rögzítése .......................................................................................... 22 1.3. Közös tantestületi célrendszer, pedagógiai alapelvek .......................................................... 22 2. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TARTALMA ............................................................... 23 2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 23 2.1.1. Elvek ..................................................................................................................... 23 2.1.2. Célok .................................................................................................................... 24 2.1.3. Feladatok, eszközök, módszerek .......................................................................... 24 2.1.4. A személyiségfejlesztés megvalósítását szolgáló szervezeti formák ................... 25 2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................... 25 2.2.1. Célunk .................................................................................................................. 25 2.2.2. A közösségfejlesztés iskolai színterei................................................................... 26 2.2.3. Feladataink ........................................................................................................... 27 2.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............ 27

2


2.4. 2.5. 2.6.

2.7. 2.8. 2.9. 2.10.

2.11. 2.12. 2.13. 2.14. 2.15. 2.16. 2.17. 2.18. 2.19.

B. I. II. III. 1. 2. 3. IV. 1. 2. 3. 4. 5. C. D.


A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................ 28 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................... 30 A tanulási kudarcnak kitett, sajátos nevelést igénylő tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................................................................................................................. 31 2.6.1. A diagnosztizálás .................................................................................................. 31 2.6.2. A tanulás akadályainak meghatározása ................................................................ 32 2.6.3. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók viselkedési tünetei ............................... 32 2.6.4. A segítségnyújtás módjai ....................................................................................... 32 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 33 A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................... 34 A szülő, a tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................................................................................................... 34 A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások....................................................................................................... 36 2.10.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei............................. 36 2.10.2. Az értékelés, minősítés alapformái (A minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően) .......................................................................................... 37 2.10.3. Az értékelés funkciói ............................................................................................ 37 2.10.4. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai – szerepük a tanuló értékelésében ........................................................................................................ 38 2.10.5. Osztályzatok, érdemjegyek................................................................................... 39 2.10.6. Érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása .......................................................... 39 2.10.7. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése ............................................................... 39 2.10.8. A magatartásból adott minősítések feltételei ........................................................ 40 2.10.9. A szorgalomból adott minősítések feltételei ........................................................ 41 2.10.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei, belső vizsgarendszer ........................... 41 A szülőkkel szembeni törvényi elvárás................................................................................ 41 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................................................................................................. 42 Könnyített testnevelés .......................................................................................................... 42 Iskolai sportkör .................................................................................................................... 42 A tankönyv-választás elvei .................................................................................................. 43 Az iskola működésének rendje ..............................................................................................43 A hátrányos megkülönböztetés tilalma ................................................................................ 44 A tanuló mindenekfelett álló érdeke .................................................................................... 44 Segítségnyújtás, partneri kapcsolat ...................................................................................... 44 2.19.1. Szűrés, diagnosztizálás ......................................................................................... 45 2.19.2. Együttműködés segítő szakemberekkel ................................................................ 45 2.19.3. Nevelés és oktatás összhangja .............................................................................. 45 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ....................... 46 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai .......................................... 46 Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: ........ 46 Iskolai környezeti nevelési program .................................................................................... 48 A környezeti nevelés alapelvei ............................................................................................ 48 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai ...................................... 49 Az iskolai környezeti nevelés tevékenységformái ............................................................... 49 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................................49 Jogi háttér ..............................................................................................................................49 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ..........................................................................................50 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei .........................................................................50 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban .............................................................51 Módszertani elemek ..............................................................................................................52 HELYI TANTERV ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.53 SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................... 79 3


E. F. G.


A FELNŐTTOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................... 164 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ............................................... 171 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ......................................................................................... 172

4



BEVEZETŐ

Sokszor mondjuk: rohamosan változó világban élünk. S ez alól nem kivétel iskoláink élete sem. A pedagógiai programok első megfogalmazása óta eltelt néhány évben is jelentősen megváltoztak az iskolai munkát meghatározó feltételek: a szűkebb környezet által támasztott igények és előírások éppúgy, mint a jogszabályokban is megjelenő, egész közoktatásunkat érintő oktatáspolitikai szándékok és követelmények. Megérett az idő a pedagógiai programok – most már az évek tapasztalataira épített – áttekintésére, az iskola aktuális körülményeihez történő igazítására. Erre a közoktatási törvény is kötelezi az intézményeket. Segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy az iskolák megfeleljenek a törvényi elvárásoknak és a szabályozással összhangban végezzék el pedagógiai program felülvizsgálatát. Az iskola feladata és felelőssége, hogy olyan pedagógiai programot, annak részeként olyan helyi tantervet fogadjon el, amely megfelel a fenntartó elvárásainak. Feladatait a fenntartó által biztosított keretek között valósítja meg, és kínálatot biztosít azoknak, akik a pedagógiai program és a helyi tanterv ismeretében választják az iskolát. Az intézmény és fenntartójának közös érdeke, hogy az iskolában minél jobb és vonzóbb pedagógiai program, helyi tanterv szakmai program, minőségirányítási program készüljön. Az iskola életképességét a jelentkezők létszáma igazolja. A megfelelő létszám alapján biztosított költségvetési támogatás pedig megalapozza az iskola biztonságos működésének anyagi feltételeit. A pedagógiai programunk készítése során szembe kellett nézni önmagunkkal, helyzetképet kellett készítenünk, meghatároznunk céljainkat, feladatainkat, jövőképünket. A program véglegesítése előtt kikértük a velünk kapcsolatban lévő üzemek, cégek, gazdálkodó szervezetek (Kamarák, NSZI, önkormányzat, társintézmények, felsőoktatási intézmények) véleményét, és építettünk a nálunk végző tanulók elvárásaira. Tanárainkat felkészítettük a program felülvizsgálatához szükséges feladatok elvégzésére. Nem vettük át egyetlen iskola vagy tantervkészítő pedagógiai műhely tantervét sem, mi magunk írtuk és szerkesztettük egységes egésszé. A mi iskolánkban jól felkészült, kreatív, a mindig újat kereső, a közoktatást és a szakképzést jól ismerő, tapasztalt tantervfejlesztők dolgoznak. Pedagógiai programunkban szeretnénk megfelelni a fenntartói elvárásoknak, a gyermekközpontúságnak, a partnerközpontúságnak, a törvényességnek, az eredményességnek, a hatékonyságnak, az átláthatóságnak és a kiszámíthatóságnak. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a prevenciós tevékenységekre, a veszélyeztetett és tanulási problémákkal küzdő tanulók időbeni felismerésére, a megfelelő ellátására, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzésére. Fontos feladatnak tekintjük az alapkészségek fejlesztését, a közismereti tárgyak oktatási színvonalának emelését és minőségfejlesztését. Törekszünk a nyelvi kultúra színvonalának emelésére, a nyelvvizsgák számának növelésére, a használható nyelvtudás birtoklására. Az informatikai kultúra színvonalának fejlesztése elengedhetetlen feladat számunkra. Nagy hangsúlyt fektetünk az egész életen át tartó tanulásra, oktatási kínálatot, szakmai programot biztosítunk a felnőttek részére is. A munkaerőpiaci beilleszkedést a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével igyekszünk megoldani. A lehetőségekhez mérten lépéseket teszünk az EU projektekben való részvételre. Speciális elvárások közé tartozik, hogy a pályaorientációs szakaszban biztosítani tudjuk a szakmacsoportok és - a szakmai alapozó képzési szakaszban - a szakmák bemutatását, megismerését. Szeretnénk minél nagyobb számban ösztönözni tanulóinkat az emelt szintű érettségire való felkészülésben.

5



Kapcsolatrendszerünkben továbbra is hatékony együttműködést alakítunk ki az egészségügyi és szociális ágazattal, a gyermekvédelmi, kulturális és sportágazattal.

Jelenleg a szakközépiskoláknak mindenképpen érdekében áll, hogy szakképzésben a felsőfokú szakképzéshez igazodjanak illetve illeszkedjenek. Ha ez nem realizálódhatna, az a középfokú szakképzés rovására fog menni. A fentiekből következően dolgoztuk ki a 10-11-12. évfolyam szakmai orientáló és alapozó tárgyainak beszámíthatóságát alapul véve a technikusképzés egy tanéves variációját. A pedagógiai program a teljes tantestület hosszú távú munkájára épül, a pedagógusok intenzív közreműködését feltételezi. Maga a programkészítés az iskolai gyakorlat múltjából a jelenen át a jövőbe ível. Bár a pedagógiai program középpontjában a tanulók személyiségének fejlesztése, tudásépítése áll, minden ennek jobbítását szolgálja, létfontosságú szerepet játszik benne az iskolai szervezetépítés is. Ez a feltétele annak, hogy sikerül-e optimalizálni diákjaink tudásépítését, személyiségformálását. Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálatát, újragondolását és kiegészítését egyrészt a jogszabályi módosulások, másrészt a nevelési-oktatási folyamatban bekövetkezett változások tették szükségessé. A 202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet rendelkezik a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) kormányrendelet módosításáról. Ennek értelmében végeztük el Nevelési programunk felülvizsgálatát.

Budapest, 2008. május 29. Varga András igazgató

6


I.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1.

ISKOLA JELMONDATA

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

SCHULEK FRIGYES Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola 1087 Budapest VIII.ker., Mosonyi u. 6. Tel.: 334-2358, 210-9387

7




2. 2.1.

JOGI STÁTUS, ALAPFELADATOK Az intézmény megnevezése Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

2.2.

Az intézmény alapításának éve 1877.

2.3.

Az intézmény székhelye, telephelye székhelye: Budapest, VIII. Mosonyi u.6. telephelye: Budapest, VIII. Festetics u. 3. telefon: központ: 334-2358, titkárság: 210-9387 igazgató: 477-0471, fax: 477-0472

2.4.

Az intézmény fenntartója Budapest Főváros Közgyűlése (Főpolgármesteri Hivatal, Oktatási Ügyosztály) Budapest, V. Városház u. 9-11. levélcím: 1364 Budapest, Pf. 1. telefon: 327-1115 telefax: 371-4709

2.5.

Az intézmény felügyeleti szerve Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V. Városház u. 9-11.

2.6.

Az intézmény jogállása Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

2.7.

Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó

2.8.

Az intézmény típusa szakközépiskola

2.9.

Az intézmény működési területe Országos

2.10

Az intézmény illetékességi és működési köre Pest megye Budapest

2.11.

Az intézmény tevékenységei

2.11.1 Az intézmény alaptevékenységi Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR a következők tartoznak: 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás Az intézmény szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás

8



Az intézmény alap szakfeladata: 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Az intézmény további szakfeladatai: 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás 80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: Szakközépiskola: Középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9.-13.) Középiskolai évfolyamokon: 4 (9.-12.) Kéttannyelvű (magyar-német) évfolyamokon: 5 (9.-13.) Szakképző évfolyamokon: a hatályon Országos Képzési Jegyzék szerint (kifutó jelleggel) Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 880 Nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhely: 280 2.11.2. Szakmai képzés Szakmacsoport: Építészet Közlekedés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 67. § (5) bekezdése és A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2.§ (5) bekezdése alapján az Építészet és Közlekedés szakmacsoportban az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat. 2.11.3 Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Egyéb oktatási tevékenység. Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján. Melegítőkonyha üzemeltetése. 2.11.4 Ellátandó vállalkozási tevékenysége, mértéke: Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.12. Az intézmény feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon: Budapest VIII. kerület 34576. hrsz-ú 1006 m2 területű, valóságban Budapest, VIII. kerület Mosonyi u. 6. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata.

9



Budapest, VIII. kerület 34577. hrsz-ú 1565 m2 területű, valóságban Budapest, VIII. kerület Festetics u. 3. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. A Fővárosi Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel rendelkezhet a közoktatási intézmény feladatellátásra szolgáló vagyonáról. 2.13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét (igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlés pályázat útján határozott időre bízza meg. 3.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP AZ ISKOLÁRÓL

3.1.

Az iskola rövid története

A középfokú építőipari oktatás története alig több mint száz évre nyúlik vissza, és nagyrészt megegyezik iskolánk történetével. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon másodikként, 1879-ben Budapesten megnyílt Állami Közép Ipartanodától folyamatos, bár sok kacskaringóval tarkított vonal húzható a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskoláig. 1879-ben az oktatás mindössze húsz tanulóval és nyolc tanárral indult, de a tanulók száma másfél évtized múlva a rendes és az ún. „téli” tanfolyamokon már megközelítette a négyszázat, a tanárok, művezetők és a segédszemélyzet létszáma pedig a hatvanat. Az iskola az első évben négy szakosztályra tagolódott, mégpedig az építészeti, a gépészeti, a vegyészeti és a faipari szakosztályra. A következő tanévtől, 1880-tól indult meg az épületgépészeti (akkori nevén „fém-vasipari”) képzés. Első épülete a Bodzafa (ma Rökk Szilárd) utcában volt, 1891-ben költözött új épületébe a Népszínház utcába (ma a Bánki Donát Műszaki Főiskola található itt). Neve ekkor Állami Ipariskolára, 1897-ben pedig Állami Felső Ipariskolára változott. Egy évvel később, 1898-ban kivált belőle az építészeti szakosztály, s önálló intézményként, mint Állami Felső Építő Ipariskola a Thököly út 74. szám alá költözött. Ez volt az első hasadás az építőipari szakoktatás történetében, melyet 1950 után majd még több másik követ. Az Állami Felső Ipariskola (keretében az épületgépész szakággal) és az Állami Felső Építő Ipariskola 1948-ig lényegében változatlan formák közt működött. A 19. század végi hasadás azonban majd csak 1968-ban forr ismét egybe. A Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola történetét az évkönyvünkben szereplő „családfán” nyomon követhetjük.

10

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakzépiskola


A Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola „családfája”

1879 Állami Közép Ipartanoda Bodzafa u. 28. építész, gépész, vegyész faipari, épületgépész 1891 Állami Ipariskola Népszínház u. 8. 1897 Állami Felső Ipariskola

1898 Állami Felső Ipariskola Népszínház u. 8. gépész, vegyész, faipari, épületgépész 1940 Állami Felső Vegyipari Ipariskola vegyész

1940 Állami Felső Ipariskola Népszínház u. 8. gépész, faipari, épületgépész

1948 Állami Gépészeti Műszaki Középisk. Népszínház u. 8. 1949 4. sz. Ipari Gimnázium 1950 3. sz. Gépipari Techn. Népszínház u. 8.

1950 1. sz. Épületgépészeti Techn. Váci út 21. 1955 1. sz. Épületgépészeti Techn. Szabó I. u. 2–4.

1964 felsőfokú techn. 1970 Pollack M. Főisk.

1898 Állami Felső Építő Ipariskola Thököly út 74. építész

1968 Épületgépészeti Szki. Szabó I. u. 2–4.

1948 Állami Építőipari Műszaki Középisk. Thököly út 74. 1949 Építőipari Gimnázium 1950 Építőipari Technikum 1951 4. sz. Magasépítőipari Techn. Thököly út 74. 1955 4. sz. Ybl M. Építőipari Techn.

1951 Építőanyagipari Techn. Thököly út 74. 1953 Toldy u. 30.

1953–1955 10. sz. Építőipari Techn. Szabó I. u. 2–4. 1958 Ybl M. Építőipari Techn. Thököly út 74. 1968 Építőipari Szki. Szabó I. u. 2–4.

1965 felsőfokú technikum 1972 Ybl M. Főiskola

1968 Építőipari, Épületgépészeti és Építőanyagipari Szakközépiskola 1972 Építőipari Szakközépiskola 1978 Vági István Építőipari Szakközépiskola 1995 Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola 1997 Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola 2000. augusztus 1. Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola VIII. Mosonyi u.6.

- 11


3.2.


Az iskola névadója: Schulek Frigyes (1841–1919)

Schulek Frigyes Budapesten született 1841. november 19-én. Apja Schulek Ágoston (†1869), anyja Zsigmondy Auguszta (†1844). Apja Kossuth Lajos munkatársa volt különböző gazdasági vállalkozásokban, majd az első pénzügyminisztérium titkára, aki a szabadságharc idején a kormánnyal Debrecenbe költözött, majd a szabadságharc leverése után Orsováig menekült Kossuthtal együtt. A család több tagja is részt vett a szabadságharcban, Schulek Ágoston két testvére, Jenő és Lipót mint honvédtisztek vesztették életüket. 1857-ben lépett be a fővárosi főreáliskola IV. osztályába, s lett rövidesen a német tannyelvű iskola legjobb diákja. A szünidőben kőműves inas. 1860-ban sikerrel zárta reáliskolai tanulmányait, s egy hónappal később a pesti kőműves és kőfaragó céhtől a kőműves segédlevelet is megkapta. Egy éven át a budai József Politechnikum hallgatója volt. Anyagi helyzete nem engedte meg, hogy szokásos sorrendben minden tantárgyat felvegyen. Kiválasztotta tehát a legfontosabb szakmai és művészeti tárgyakat, s mint rendkívüli hallgató egy év alatt tette le vizsgáit, hogy 1861 őszén Bécsben folytassa tanulmányait, és a híres Van der Nüll, majd – annak halála után – Friedrich Schmidt mester tanítványa legyen a Szépművészeti Akadémia építészeti szakán. A festészeti osztály rajzóráit is látogatta. Társaival megalakította a „Wiener Bauhütte” önképző egyletet, aminek tagjai közé tartozott Schulcz Ferenc és Steindl Imre is. Az önképzőkör tagjai minden tanév végén, néha év közben is kirándulásokat tettek az Osztrák–Magyar Monarchia különböző vidékeire műemlékek tanulmányozására, felmérésére és dokumentálására. A tagok kötelesek voltak munkáikról előadásokat tartani, tudásukat közkinccsé tenni. Ez a fajta tevékenység felkeltette a szakma érdeklődését, s lassan a kormány által is támogatott diákkör Bécs rangos építészeti fóruma lett. 1864-ben Schulek három évre szóló, királyi alapítású művészeti ösztöndíjat kapott. Ez idő tájt fordul Schulek Frigyes minden figyelmével a középkor építészete felé. 1866-ban Friedrich Schmidt tanár Schulek Frigyest küldte Regensburgba, hogy készítse el a Dóm felmérési terveit és működjön közre a helyreállítás megtervezésénél. Az M=1:50-es méretarányú, 2,4 m nagyságú főhomlokzati tervrajz az 1867-es párizsi világkiállításon nagy elismerést aratott, és Schulek számára nemzetközi hírnevet szerzett. Látva a kiegyezés utáni fellendülést, 1868-ban, otthagyva Friedrich Schmidt bécsi irodáját, hazatért Pestre. 1870 márciusától barátjával, Steindl Imrével dolgozott, aki ekkor már műegyetemi tanár volt. Külföldön már nem vállalt munkát, de megpályázta és elnyerte az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző tanári állását. 1862-ben alakult meg a Műemlékek Országos Bizottsága. A bizottság építésze lett és maradt egészen haláláig. Építészeti tevékenységének jelentős korszaka a magyar műemlékek helyreállítása. Ezek között legjelentősebb a Budavári koronázó templom (Mátyás-templom) restaurálása, a jáki, a zsámbéki és lébényi templom, a kassai és a pozsonyi dóm, az árvai, visegrádi, vajdahunyadi vár, majd a lőcsei városháza helyreállítási terve. Elkészítette a Mátyás-templom környékének rendezési tervét, a főútra levezető lépcsőrendszerrel együtt. 1880–1883 között tervezte a Szegeden felépült református templomot, 1895–96-ban a Szent Istvánszobor talapzatát. 1897-től a Halászbástya terveit készítette el. 1903-ban Steindl Imre utódjaként Schulek Frigyest bízták meg a Műegyetem Építészmérnöki Kara középkori építészeti tanszékének vezetésével. 1910-ben adták át a tervei alapján felépült János-hegyi Erzsébet kilátót. Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1887-ben a tudományos és irodalmi működés elismerésére alapított „Pro litteris et artibus” rendjellel tüntették ki 1917-ben. 1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Mérnök és Építész Egylet a 70. születésnapját betöltő nagy építészt tiszteletbeli tagjává választotta. Schulek Frigyes 1919. szeptember 5-én Balatonlellén halt meg. A visegrádi temetőben nyugszik.

- 12


3.3.


Az iskola hagyományai

A mostani építőipari szakközépiskola gyökerei a XIX. század végéig vezethetők vissza. A ciklikusan változó elképzeléseknek megfelelően az iskolaszerkezet tiszta profilú, illetve átfogó rendszerű szerkezeteket képzelt el az építőiparban. A jelenlegi rendszer az 1960-as évek végén kialakult szakmakoncentrált – magasépítés, mélyépítés, épületgépész, építőanyagipari, épületvillamossági – konstrukcióból visszaalakult a tiszta magasépítési szakmacsoportra. Az elmúlt 30 év alatt a különböző ágazatok a gazdaság igényeinek megfelelően máshova integrálódtak, illetve a legtovább együttélő két ágazat – az épületgépész és a magasépítési ágazat – a szakmakoncentráció keretében vált ketté. A jelenlegi szerkezet a váltakozó igényeknek megfelelően a Thököly úti építőipari technikum profiljának folytatása. A mostani struktúra azt szemlélteti, hogy a mindenkori iskolavezetés érzékenyen reagált a változó körülményekre. Így együtt él a 4 + 1-es, 4 + 2-es és a 1 + 4 + 2-es kéttannyelvű modell. Az iskola életében komoly változást jelentett az átszervezés és a 2000. augusztus 1-jére tervezett költözés egészen másfajta környezetbe. Az iskola életképességét bizonyítja, hogy az elmúlt év viharai sem riasztották vissza a szülőket és a tanulókat, a tervezettnél eggyel több 9. osztályt tudtunk indítani. A szakma változatlanul népszerű, az iskola hírneve jó, s ezt a névváltozás sem befolyásolta. Az állam és az egyház megállapodásának értelmében iskolánkat 2000. augusztus 1-jéig átköltöztettük új székhelyünkre, a Mosonyi utcába. Iskolai hagyományaink felkutatása, őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának alapvető célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolánkhoz. A kötődést szeretnénk a jövőben kiterjeszteni a nálunk végzett diákjainkkal történő kapcsolattartásra. A hagyományok őrzése egy sajátos, speciális arculatot biztosít az iskolának, s segít megkülönböztetni intézményünket a többi, hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, s tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket. Tanórán kívüli hagyományos rendezvényeink Az elsősök sajátos felavatásának színtere az október-november folyamán rendszeresen megrendezésre kerülő gólyabál. Az elsősök - akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola légköréhez és rendjéhez - egy kicsit már bátrabban vesznek részt a programban. A bál egyúttal az elsős évfolyam sajátságos, kötetlen formában történő bemutatkozásának szórakoztató eseménye. A hangulat oldásában segítségükre sietnek az elmúlt években felavatott elődeik. Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye február hónapban a szalagavató ünnepség. A program szervezője a mindenkori tizenegyedik évfolyam. Az esemény rendezése külső helyszínen történik, ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, s szalagavató bállal folytatódik. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek hozzátartozói is. Az iskola egyik legrégebbi hagyománya az évente megrendezett Schulek-nap. Az Iskolai Diákbizottság minden évben sajátos programot állít össze. Egyfajta fordított napként osztályok ill. csoportok mérik össze erejüket kulturális- és sport vetélkedők, versenyek keretében. A program hangvétele vidám és szórakoztató.  A téli időszak hagyományos eseménye a sítábor. A január-február hónapok során Ausztriában szervezett program lehetőséget biztosít a jelentkezők számára a téli sportolásra. A síoktatással egybekötött eseményre autóbusznyi társaság utazik tanári kísérettel. A programot az iskola a lehetőségekhez mérten önköltségi áron igyekszik megszervezni. A tábor idejének egy részéhez az iskola tanítás nélküli munkanapokat biztosít. Hagyományosnak nevezhető esemény minden évben az idegen nyelvi est, melyet az iskola idegen nyelvi munkaközössége hirdet meg. A jó hangulatú eseményen bárki részt vehet, életkortól és osztálytól függetlenül. A programban csoportosan és egyénileg lehet komoly illetve tréfás feladatokkal szerepelni.

13



Hagyományos versenyeink A tanév során előzetes ütemezés szerint országos, fővárosi és iskolai versenyeken veszünk részt. 

Arany Dániel matematika verseny: - a kilenc-tizedik évfolyam számára központilag rendezik - az országos verseny három fordulóból áll



Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV; SZÉTV): - a tizenkettedik évfolyam számára központilag rendezik - házi fordulóval indul, országos döntővel zárul - az országos döntő helyezettjei felsőfokú felvételi kedvezményben részesülnek



Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV): - az érettségi- és a szakmai vizsga előtt álló végzős évfolyamok számára egyaránt megrendezik központi előírások alapján - házi fordulóval indul, országos döntővel zárul - az egyes fordulók komplex szakmai alapozó, ill. speciális szakmai feladatokból állnak - a szakmai alapozó ill. a speciális szakmai verseny elméleti és gyakorlati ismereteket készségeket igényel - az országos döntő helyezettjei felsőfokú felvételi kedvezményben részesülnek



Fővárosi Komplex Verseny: - a tizenegyedik évfolyam számára központilag szervezik - szakmai alapozó, matematikai és fizikai ismereteket igényel - a szakmai alapozó rész elméleti és méréstechnikai feladatokat is tartalmaz - a verseny házi fordulóval indul, s fővárosi döntővel zárul - a fővárosi döntő szóbeli fordulót is tartalmaz

Iskolai szintű szaktárgyi versenyek: - a versenyek megrendezéséről a munkaközösségek döntenek, - a verseny időpontját és jellegét munkatervben rögzítik, - a szaktárgyi verseny selejtezőjét képezheti magasabb szintű versenyeknek. Az ellenőrzésben, az értékelésben, a jutalmazásban megnyilvánuló hagyományaink 

Minden tanév őszén a kilencedik évfolyam osztályfőnökei bemutatják osztályaik tanulóit az iskola vezetőinek és az osztályban tanító szaktanároknak. Az osztályfőnökök ekkorra a felvételik és az eltelt néhány hetes tanítási tapasztalatok alapján tájékoztatnak a legifjabb „schulekesek” beilleszkedéséről, s a szaktanárokkal közösen meghatározzák a pedagógiai teendőket.  A munkatervben rögzített hagyományos ellenőrzési esemény a tizenegyedik évfolyam osztályainak komplex látogatása. Az osztályonként több hétig tartó program során az iskolavezetés intenzíven tájékozódik az osztályok felkészültségéről, a diákok iskoláról alkotott véleményéről, terveiről. A látogatás végén az osztályban tanító szaktanárok értékelik a tapasztalatokat. A tanulságok feldolgozásában az egyes osztályok diákbizottságai is részt vesznek.  Minden tanév végén a tizenkettedik évfolyam tanulói közül egy (kivételes esetben két-három) tanuló részesülhet Schulek-díjban. A díj: Schulek-emléklap vagy plakett. A díj elnyerésének feltételei: - négy éven keresztül kiemelkedő tanulmányi eredmény (a négy év végi bizonyítvány átlaga 4,6-nél alacsonyabb nem lehet) - közösségi munka, közéleti tevékenység iskolánk diákmozgalmi életében vagy

14



- tanulmányi versenyen vagy iskolán kívül egyéb tevékenységi területen kiemelkedő teljesítmény nyújtása A díj odaítélésének rendje: a félévi értékelő értekezleten az osztályfőnökök név szerinti javaslatokat tesznek, az iskolai diákbizottság egyetértési jogot gyakorol, s tanév végén a nevelőtestület szavazással dönt a díjazottak személyéről. Kulturális és sport hagyományaink A most következő felsorolások más összefüggésben már szerepelnek a program másik fejezetében. Itt csak a kulturális és sport vonatkozások kerülnek említésre.  

 

Az évente megrendezett ünnepélyeink -aktualitásuk mellett- jó alkalmat teremtenek kulturális célok megvalósítására. Március 15-e, október 6-a és október 23-a megünneplése mellett a tanévnyitó, a ballagás s a tanévzáró is lehetőséget kínál irodalmi és zenei betétek meghallgatására. A hagyományos iskolai szintű ünnepélyek műsorainak összeállításában és lebonyolításában igen nagy szerepet vállal az iskolai stúdió. Munkatársai a stúdió felszereltségével, az iskolai rádió felhasználásával, felvételekkel és kihangosítással elengedhetetlen segítséget nyújtanak az ünnepségek szervezőinek. Az iskola különböző atlétikai számokban nyilvántartja az iskolacsúcsokat. Az előírt körülmények között elért és hitelesített rekordokat a testnevelő tanárok naprakészen vezetik, s azokról a sportfaliújság állandó rovata tudósítja az iskola közvéleményét. Minden tanév hagyományos sporteseményeit jelentik az iskolai csapatbajnokságok. Kosárlabda sportágakban az iskola benevezi válogatott csapatait a fővárosi iskolák bajnokságaiba is.

Beiskolázási hagyományaink Az iskola minden tanév őszén nyílt hetet szervez végzős általános iskolások számára. Az akció alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ebben az időszakban az iskola iránt érdeklődő általános iskolások, szüleik, „működés közben” ismerhetik meg az iskola szaktermeit, műhelyeit, és átfogó képet kaphatnak az intézményről.  A beiskolázás elősegítése céljából az iskola minden tanév őszén előkészítő tanfolyamot szervez az iskolánk iránt érdeklődő általános iskolások számára. A reális önköltségi áron matematikából, magyar nyelvtanból és szabadkézi rajzból megtartott több hónapos tanfolyamon a résztvevők elsősorban felvételi jellegű feladatok megoldását gyakorolják. Az iskola minden évben részt vesz számos budapesti iskolabörzén. A rendezvényen való részvétel elsődleges célja az iskola bemutatása az érdeklődőknek. Erre a programra az iskola tanárai és diákjai egyaránt felkészülnek, kiállítással, szórólapokkal, az iskolát bemutató videofilmmel segítik a népszerűsítést. Az érdeklődők a börzéken ügyeletet tartó „schulekes” tanároktól és diákoktól szerezhetnek felvilágosítást az iskoláról. Amennyiben erre igény mutatkozik, iskolánk tanárai általános iskolákban is szívesen tartanak tájékoztatót a 8. osztályos gyerekek szüleinek. 3.4.

Az iskola képzési kínálata

A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint iskolánkban a következő képzési típusokban folyik az oktatás: Nappali tagozat:  Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 11  Szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám: 12

15



 Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 13  Szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám: 14 Ezen képzést követően a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve egy kötelezően választott tantárgy. Iskolánk a kötelező érettségi tárgyakon kívül építészeti és építési alapismeretek, közlekedési alapismeretek valamint informatika tantárgyból biztosít emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést. Amennyiben tanulói igény jelentkezik más tantárgyakból is emeltszintű érettségi vizsgára történő felkészítésre, úgy ezt iskolánk a rendelkezésre álló órakeret felhasználásával igyekszik megoldani. Valamennyi képzési típusnál 1 éves a szakképzés az érettségit követően. Átmeneti képzési típusok: (A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint)  Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) 

Szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam)

 Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) 

Szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam

A 2008/2009. tanévben érettségiző diákok 2 éves, a többi átmeneti képzésben részt vevő diák 1 éves szakmai képzésben szerezheti meg a technikusi oklevelet. Felnőttoktatás - levelező tagozaton: 1. Általános iskolát (8 osztályt) végzett vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők részére a képzés négy éves, amelynek végén szakközépiskolai érettségi bizonyítványt szereznek a tanulók. A technikusi oklevelet 2 éves képzés elvégzése után szerezhetik meg. Átmeneti (kifutó) képzési típusok: 2. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők két éves szakmai képzés után szerezhetik meg a szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. Átmeneti képzési típusok szakképző évfolyamon: Kifutó képzés a 2/14. évfolyamon – magasépítő technikus képzés befejező évfolyama Kifutó képzés a 2/14. évfolyamon – magasépítő technikus képzés befejező évfolyama kéttannyelvű (német-magyar) formában

16



4.

AZ ISKOLA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KÖRNYEZETE

4.1.

Az iskola tanulói közössége, szülői háttér, lakóhely szerinti megoszlás

Az iskolába járó tanulóink több mint 30%-a Budapest környéki településeken lakik. A településeknek a fővárostól való távolsága miatt többségük bejáró. Csupán 40–50 fő veszi igénybe a kollégiumi elhelyezést. Mivel az iskola önálló kollégiummal nem rendelkezik, arra törekszünk, hogy tanulóink ne szóródjanak szét Budapest kollégiumaiban Sikerült is jó kapcsolatot kialakítani a Móricz Zsigmond Leánykollégiummal, illetve a Czóbel Ernő Fiúkollégiummal. A koncentrált elhelyezés segíti a tanulók munkáját és megkönnyíti az osztályfőnökök helyzetét is. A két kollégium igazgatójával az együttműködés példaszerű. Sajnos az elmúlt egy-két évben – miként az egész társadalomban – megnőtt azoknak a családoknak a száma, ahol valamelyik szülő nem tud részt venni a gyerek nevelésében (válás, haláleset, stb.). Ez megnövekedett figyelmet követel a Diákszociális Bizottság részéről. A tanulók iskolai életét a nevelőtestületen kívül a Közoktatási Törvényben előírt szervezetek segítik, így jól működik az iskolai Diákönkormányzat, a fentebb említett szociális bizottság, melyekhez problémáikkal fordulhatnak a tanulók. A szülők elsősorban az osztályfőnököktől tájékozódhatnak gyermekük előmeneteléről, de a hagyományos osztály, illetve iskolai Szülői Munkaközösség is segíti őket a problémák megoldásában. Minden évben nagy érdeklődés mellett rendezzük meg a szülői fórumot. Az iskolának az a törekvése, hogy szülőket és tanulókat egyaránt a legalaposabban és leggyorsabban tájékoztassa minden olyan eseményről, amely a diákságot mint közösséget és benne az egyes tanulót érinti, azt eredményezte, hogy a konfliktusok számát sikerül optimális szinten tartanunk. 4.2.

Neveltségi szint, pályaválasztási motiváció

A tanulók többsége olyan családi környezetben él, melyben a szülők iskolai végzettsége legalább középfokú, de jelentős a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma is. A családok a munkájukon keresztül kötődnek az építőiparhoz, általában kisvállalkozók vagy tervezőintézetek alkalmazottai. Nem egyedi az építész-dinasztiák jelenléte sem, van olyan diákunk, akinek már nagyszülei is iskolánkban végeztek. Pozitív tapasztalat, hogy a tőlünk kikerülők többsége felsőfokú végzettséget szerez a szakmában. Jó néhányan az Iparművészeti Főiskolán szereztek diplomát. 4.3.

Diákönkormányzat

A diákok közös tevékenységük megszervezésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat önmaga által létrehozott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik. Feladata:  Tanulói érdekképviselet, tanulói jogok szervezett képviselete  A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed  A diákönkormányzat munkáját nagykorú személy segíti aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.  A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.  Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.  A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni.

17



 Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a./ jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; b./ a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c./ az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; d./  Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. Diákönkormányzat munkáinak fő területei:  iskolaújság rendszeres megjelentetése  iskolarádió szervezése  faliújság készítése  iskolai sportkör  kulturális rendezvények, programok szervezése  iskolai ünnepeken való aktív részvétel  osztályok közötti tanulmányi verseny  sportnapon való aktív részvétel Biztosítani kell a diákvezetők továbbképzéseken való folyamatos részvételét. Az oktató-nevelő intézményben működő diákönkormányzat jogkörei (törvényei szabályozás):  döntési jogkör  egyetértési jogkör  véleményezési jogkör  javaslattételi jogkör 5.

AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE

5.1.

Kapcsolat a társintézményekkel, a kamarákkal, nemzetközi kapcsolatok

Az iskola külső kapcsolatai Belföldi kapcsolatok Az iskola profiljának megfelelően tanulóink jelentős része a BME Építészmérnöki, illetve Építőmérnöki Karán, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán folytatja tanulmányait. Így az intézmények között szoros az együttműködés; A Műszaki Egyetemről rendszeresem fogadunk mérnöktanár-jelölteket, és csatlakoztunk az Ybl Miklós Főiskola által alapított Ybl körhöz is. Az elmúlt négy évben egyre szorosabb az Országos Műemlék Felügyelőség és az iskola kapcsolata. Évente a nyári időszakban kettő, elsősorban népi építészettel foglalkozó felmérő táborban dolgoznak tanulóink. Az egyik tábor az iskola szervezésében, a felügyelőség felkérésére folyik, a másikat az OMF szervezi, melyhez iskolánk tanulóit kéri fel a közreműködésre. Így a „Schulek-iskola” Dél-Dunántúltól Észak-Magyarországig ismertté vált. A táborok helyszínei: Zagyvaszántó, Kajárpéc, Vállaj, Gömörszőlős, Szarvas stb. Az iskola tagja a kéttannyelvű képzést folytató iskolák egyesületének, s célnyelvnek megfelelően (német) szoros kapcsolatot tart fenn az ELTE BTK Német Tanszékével, valamint a Goethe Intézettel. Sporteredményei alapján az iskola országosan is jegyzett, ezért mindennapi kapcsolatban vagyunk a Testnevelési Egyetemmel, ahonnan a végzős hallgatók közül többen nálunk végzik el a diplomához szükséges tanítási gyakorlatot. Napi kapcsolatot tartunk fenn az ÉVOSZ-szal, melynek keretén belül a szervezet igényeinek megfelelő tanfolyamok és vizsgák lebonyolítását vállalja az iskola. Az együttműködés eredményeként a piaci igényeknek szinte naprakészen tudunk eleget tenni.

18



Minden olyan egyesület, szervezet felé nyitottak vagyunk, akikkel az együttműködés segíti tanulóinkat a munkavállalásban. Külföldi kapcsolatok Közel tizenkét éve áll fenn a Schulek (régen Vági) és a karlsruhei építőipari technikum szakmai kapcsolata. Ez a kapcsolat többrétű, mivel elősegíti a német nyelvű szakmai képzés eredményességét, az Európában elfogadott képesítési követelményekhez történő közeledést, a szakmát németül oktató tanárok tapasztalatszerzését, de kiemelkedő módon tanulóink nyári termelési gyakorlatának szervezését is. Évente 15-18 tanuló két héten keresztül német vállalkozók irányításával teljesíti szakmai gyakorlatát. Ennek a formának gyakorlati, pedagógiai eredményei fontosak, mivel tanulóink visszajelzést kapnak szakmai felkészültségükről, nyelvtudásukról, valamint komoly tapasztalatokat szereznek a két ország napi gyakorlati munkavégzésének összehasonlításában. Oktató-nevelő munkák színvonalát igazolja, hogy a német partneriskola minden évben pozitív visszajelzést ad, és a jövőbeni együttműködést is megerősíti. Az így kiépített stabil kapcsolat jelentős előnyt teremtett iskolánknak, mivel a BME Építőmérnöki Kara szintén Karlsruhéban talált szakmai partnerre. Számunkra ez azért is fontos, mert a nagyon népszerű kéttannyelvű képzési formára megfelelő végzettségű mérnöktanár alkalmazására több lehetőségünk nyílik. A világbanki programhoz történő csatlakozásunk óta időszakosan – a lehetőségeknek megfelelően – részt veszünk továbbképzéseken (Svájc, Németország, Ausztria) ahol újabb tartós együttműködések kialakítására törekszünk. Az utóbbi évek során kialakult külföldi partnerkapcsolataink: a 2002/2003-as tanévben a muraui (Ausztria) Borg Iskolával és egy bécsújhelyi iskolával (Höhere technische Bundes- Lehr- und Versuchsanstalt) vettük fel a kapcsolatot, a 2003/2004-es tanévben ez utóbbival csereprogramot is lebonyolítottunk. A nemzetközi kapcsolatok másik kiemelt területe a matematika és a sport. Évek óta részt veszünk a Matematika Határok Nélkül elnevezésű versenyen, valamint sportkapcsolatot létesítettünk Izrael egyik iskolájával (Kiriat Motzkin). 5.2.

A Pedagógiai Program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei

5.2.1. Személyi feltételek A tantestület A Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola tantestülete stabil. A fluktuáció minimális, a nyugdíjba vonulókon kívül és egyéb körülmények miatt (külföldre távozás, máshová költözés) ritkán távozik tanár az iskolánkból. Több kollégánk intézményünk tanulója volt, vagy nálunk gyakorolt. A tantestület képzettsége a Közoktatási Törvényben előírtaknak megfelel. Az elmúlt évek során jelenleg is több kollégánk folytat vagy folytatott posztgraduális tanulmányokat az egyetemek kiegészítő szakán. Minden területen jelen vannak a tapasztalatokkal, kreativitásukkal irányt mutatni képes személyiségek. A kéttannyelvű osztályokban német anyanyelvű tanárok is tanítanak. Az önművelés mellett a tantestület tagjai nagy energiával vesznek részt a kötelező továbbképzésben. Különösen előtérbe helyezik a számítástechnikával való egyéni ismerkedést. A tantestület magára nézve kötelezőnek ismeri el a pedagógus-etika kívánalmait, de elvárja, hogy az érdekeltek a közoktatás minden szintjén hasonlóképpen cselekedjenek. A nem pedagógus dolgozók létszámuk és összetételük alapján megfelelő módon képesek ellátni a jelenlegi és az átdolgozott Pedagógiai Program bevezetése után programokat. A tanulók egészségügyi ellátását a VIII.ker. Önkormányzat által biztosított iskolaorvos és védőnő (valamint a fogorvos) végzi. Az intézmény dolgozóinak munkaegészségügyi ellátását üzemorvos biztosítja.

19



5.2.2. Tárgyi feltételek A tanítás tárgyi feltételei teljes körűek. Az oktatás 2000. augusztus 1-jétől új székhelyen, a Mosonyi utcában folyik, ahol az eszközellátottság magas színvonalú feladatellátást biztosít. Az épületben az oktatáshoz rendelkezésre álló tantermek száma 20, ehhez kapcsolódik a nyelvi labor, a fizikai, a kémiai és számítástechnikai előadók, az iskolai könyvtár, valamint tornatermek, gyakorlati oktatáshoz szükséges szaktantermek. Az oktatáshoz szükséges szoftver és hardver hátterek folyamatos minőségi fejlesztését megteremtettük, amelyhez nagymértékben hozzájárultak a pályázatok és a szakképzési hozzájárulás fejlesztési támogatásai. A 2000-ben gyönyörűen felújított épület állagát, tisztaságát igyekszünk megtartani. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy takarékos gazdálkodás mellett az iskola külsőbelső megjelenése barátságos, megnyerő legyen és kellemes benyomást keltsen mindenkiben.

20


II.


PEDAGÓGIAI TARTALOM

A.

NEVELÉSI PROGRAM

1.

AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ALAPELVEK, CÉLKITŰZÉSEK

A közoktatási rendszer alapintézménye az iskola. „Az oktatásügy stratégiai ágazat”, halljuk, mondogatjuk manapság, ha az iskoláról beszélünk. Ez a tény a nemzet léte és jövője szempontjából alapvető jelentőséggel bír. Változó világunkban a versenyhelyzet állandó megújulásra, innovációra kényszeríti az intézményeket, újabb és még nehezebb kihívások elé állítja a vezetőket, a nevelőtestületet. Iskolánkban a nevelőtestület képes és kész a kor követelményeinek megfelelő szakmai - pedagógiai tevékenység ellátására. Pedagógiai hitvallásunk: A legszebb, legfelemelőbb hivatás: az ember szolgálata. S ha az az ember még fiatal, „kiszolgáltatott” tanuló, e hivatás még nagyobb felelősséget ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat befolyásol, dönt el. Mindezek tudatában alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat immár több évtizede. Iskolánk nem foglal állást vallási és világnézeti kérdésekben. Valljuk, hogy vallási és világnézeti semlegesség jegyében kell közvetítenünk mindazokat az értékeket, melyeket iskolánk Pedagógiai Programjában célul megfogalmaztunk. Nevelésfilozófiánkat, iskolai szervezetünk küldetését így fogalmaztuk meg: Az intézményből kikerülő diákjaink biztos alapokkal, általános műveltséggel és szakmai felkészültséggel rendelkezzenek, hogy a munkaerőpiacon meg tudják állni a helyüket, könnyen tudjanak beilleszkedni (szocializálódni) a felnőtt társadalomba. Művelt, jól képzett, építészethez értő szakemberek legyenek. Az intézmény célrendszerében kiemelt fontosságú, hogy oktató-nevelő munkánk eredményeként a tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és legyen biztosítva az egyenlő esély a társadalomba való eredményes beilleszkedéshez. Célunk, hogy diákjaink tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel lehetőségük nyílik a továbbtanulásra, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra, a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre. Egyik legfőbb pedagógiai feladatunk, hogy – az EU-s elvárásoknak megfelelően – az ismeretek tudásán túl kiemelt hangsúlyt kapjon azok alkalmazása, a NAT-ban megjelölt kulcskompetenciák fejlesztése. Nevelő-oktató munkánk épít a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy ez hozzájáruljon személyiségük kiteljesedéséhez. Ennek érdekében kiemelten fejlesztjük az alábbi kulcskompetenciákat:         

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiemelt fejlesztési feladatunknak tekintjük az alábbi területeket:  Énkép, önismeret  Az épített környezetünk megismerése és megbecsülése

21


        1.1.


Hon-és népismeret Európai azonosságtudat –egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Az iskola önmeghatározása és funkciói

Korunk műszaki szakközépiskolája nevével is definiálja önmagát. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Szakközépiskolaként a szakmai orientáció és alapozás után meghatározott irányú speciális szakmai képzést biztosít. Műszaki iskolaként széleskörű szakmai előkészítéssel országos szakmai képesítések elérését teszi lehetővé magasépítő technikus területeken. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, s felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az iskola teljes képző kapacitása az építészet szakmacsoport közismereti, szakmai előkészítő és speciális szakmai céljait követi. Az iskola képzési céljai és funkciói a fent részletezett önmeghatározásból adódnak. Nevezetesen: technikusképzés biztosítása, valamint felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. 1.2.

A kiindulási alapelvek rögzítése

Az alapelvek meghatározásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések, valamint az előzetes felmérési eredmények határoznak. Kiindulásként az alábbi alapelvek rögzíthetők:  nem tekintjük magunkat elitiskolának, de felvesszük a versenyt a hasonló típusú intézményekkel és a gimnáziumokkal  nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését  szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat igyekszünk nyújtani diákjainknak  nem kapcsolódunk egyetlen ismert pedagógiai iskolához, programhoz sem, de nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában  csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk  az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket  gyermekközpontúságot, de teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk  a tanulói befogadásra építő, de a közössé tett normákon belül széles cselekvési teret hagyó oktatásnevelést valósítunk meg  a helyi tantervünket önállóan dolgozzuk ki 1.3.

Közös tantestületi célrendszer, pedagógiai alapelvek

Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a jelenlegi képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskolaműködtetésre vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, a többi pedig a pedagógiai folyamatra irányul. Közös céljaink az alábbiak:

22



 évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a minőségi tanulói utánpótlást  korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban  közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést (évfolyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.)  minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét  a tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésként kezeljük  meghatározó feladatnak tekintjük az ismeretközvetítést és a szakmai képzést  kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására  lehetőségként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentésére törekszünk  változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást  meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon és a továbbtanulás területén egyaránt sikeresen érvényesülhessenek  közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot  tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére  alapvetően értelmes, előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotó szellemű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulókat akarunk nevelni  minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére  az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg  a tanári szabadság tiszteletben tartása mellett kialakítunk egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert  a szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg  tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja. 2.

A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TARTALMA

2.1.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.1.1. Elvek Iskolánkba – középfokú oktatási intézmény lévén – egy nagyon fogékony, ugyanakkor sok változást rejtő életkorban érkeznek el tanulóink, nagyobbrészt kialakult, kisebb részben alakulóban lévő személyiségjegyekkel. Ezek formálását, a pozitív tendenciák erősítését, a negatívak lehetőség szerinti visszaszorítását a szülői, családi háttér ismert hiányosságai okán megnövekedett felelősségünktől vezérelve komolyan veszszük. Hitet teszünk egy hagyományos értékrend mellett, melynek a becsületesség, tisztesség, munkaszeretet és munkabírás, a szülőföld iránti elköteleződés kiemelten fontos elemei, így ezek megerősítésére különösen nagy súlyt helyezünk az iskolai élet minden területén, kihasználva a minden egyes tárgyban, illetve a gyakorlati munkában meglévő lehetőségeket. Ezek mellett nagyon fontosnak tartjuk az olyan kulcskompetenciák fejlesztését, mint az önismeret, az önfejlesztés, illetve az önprezentáció - ezen beül is kiemelten a kommunikáció képességhalmaza -, hiszen csak ezek biztosíthatják a jelenkor változó világában való helykeresés és – találás lehetőségét. Ezek fej-

23



lesztését olyan komplex feladatként fogjuk fel, amelynek alakítása nem lehet egy vagy két tárgy feladata, erre való törekvésünknek az iskolai munka minden pillanatában jelen kell lennie. Ugyanígy különböző módon, de minden tárgyban megjelenítjük és kihasználjuk az ismeretszerzésre, tájékozódásra irányuló képességek fejlesztését, illetve készségszintre való emelését. Fontos feladatunknak tartjuk a korunkra jellemző információáradatban, hogy ne csak az információk forrásait ismertessük meg és tegyük elérhetővé, hanem hogy néhány eligazodást segítő, alapvető szelektáló mechanizmust is kialakítsunk tanulóinkban, hogy ítélni tudjanak az információ fontosságáról, lehetséges valódiságáról, annak saját életünkkel való kapcsolódásairól. Végső célként egy olyan optimális, mégis tanulóként egyénített személyiségkép formálását tartjuk elsődlegesnek, amely mind az egyén, mind a társadalom számára a legtöbb biztosítékát nyújthatja az eredményes, harmonikus, kiegyensúlyozott életnek. 2.1.2. Célok -

a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében a tanulók önnevelés iránti igényének felkeltése szociális képességeik (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, együttműködés, konfliktuskezelés) fejlesztése a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása készség és képesség fejlesztése a tartalmas és harmonikus kapcsolatok kialakítására, ápolására a kreativitás képességének fejlesztése a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához szükséges készségek és képességek kialakítása az egészségnek mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése a mindennapos együttéléshez szükséges civilizációs szokások, környezettudatos magatartás kialakítása a jogok és kötelességek ismerete a demokrácia működési szabályainak elsajátíttatása, jó ügyek szolgálata iránti vágy felkeltése igény és szándék kialakítása a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdése a tanulók segítése életpályájukra való felkészülésre, képessé tenni a tanulókat a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyak és törekvések összehangolása a lehetőségekkel a szociális képességek megerősítése a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésének erősítése a tanulók lélektani felkészítése az előttük álló nehézségekre, hiszen ezekkel önbizalom, kiegyensúlyozottság és derű nélkül nem lehet megbirkózni világossá kell tenni számukra, hogy a tanulás időszaka nem zárulhat le az iskolával, egész életükben képesnek és késznek kell lenniük új ismeretek megszerzésére.

2.1.3. Feladatok, eszközök, módszerek A tanulás valamennyi kognitív képesség (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Eredményeként érzelmek alakulnak ki, akarati tulajdonságok fejlődnek. Az iskolai tanulás tevékenységtanulás, jártasságok, készségek fejlődnek. A magatartás és viselkedésformák tanulásával a szocializáció erősödik. A kamaszkorban felerősödhetnek a korábbi tanulási zavarok. A középiskolának az általános iskolától eltérő világa a tanulók nagy részénél tanulási kudarcot vált ki. (A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával külön fejezet foglalkozik.) Serdülőkorban a tanuló képességei és iskolai teljesítménye között jelentős eltérés lehet. A tanulói teljesítmény növelhető a belső motiváció fejlesztésével, kérdőívek – tanulási szokásokra, tanulási technikákra rákérdezve – válaszaiból kiinduló beszélgetésekkel. Serdülőkorban a figyelem dekoncentráltsága, a befelé forduló figyelem és a feszült idegállapot gyakran tanulási zavarokhoz vezet, melynek megoldása pedagógiai segítséget igényel.

24



A tanulási kudarc mögött igen gyakran szorongás van. A tanulók szorongásának oldása, csökkentése érdekében a követelmények tartalmának reális, pontos kialakításával tanulóinkat minél több sikerélményhez igyekszünk juttatni. Csökkenti szorongásukat, ha elismerésünk, jutalmazásunk nagyobb arányú az elmarasztalásnál, a büntetésnél. Iskolánkban a tanév végén Schulek emlékplakettel, oklevelekkel és jutalomkönyvekkel értékeljük legjobb tanulóink munkáját, ezeket a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszik át. A tanulók képessé válnak az előítélet mentes személyiségészlelésre, a toleranciára. Az iskola által képviselt normák, közös szabályok elfogadtatásával, a szabályok felállításába való bevonással kívánjuk kialakítani a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges mintákat, képességeket. 2.1.4. A személyiségfejlesztés megvalósítását szolgáló szervezeti formák A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra, melynek szervezésénél kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A személyiségfejlesztést a tanórán kívüli tevékenységek szakkörök, tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi versenyek, iskolai sportkör, tanulmányi kirándulások szervezése is segíti. Az iskolában tanító pedagógusok az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott és elfogadott pedagógiai elvek szerint, személyiségük és pedagógiai kultúrájuk figyelembe vételével végzik nevelő-oktató munkájukat. A tanulók személyiségfejlesztésében mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken részt vesznek. Személyes példaadásunk, a magatartási mintaadásunk fontos nevelési tényező. A személyiségfejlesztésben az osztályfőnökök szerepe a legjelentősebb, mivel ők ismerik legmélyebben az iskolába belépő tanulók személyiségét, követik nyomon az osztályközösségbe való beilleszkedésüket, látják fejlődésük irányait, ismerik fejlesztendő személyiségjegyeiket, képességeiket. Ők tartják a kapcsolatot a szülői házzal. Az egy osztályban tanító tanárok rendszeres megbeszélései jó alkalmat teremtenek arra, hogy az osztályban tanító tanárok képet kapjanak az egyes osztályokról, illetve diákokról. A tapasztalatok kicserélése mellett ez módot teremt az osztályra vonatkozó közös stratégiák megfogalmazására is. A szabadidős tevékenységet szervező munkakör újabb segítség lehet az iskolai személyiségfejlesztésben, a tanulókkal való egyéni foglalkozásban, az érdeklődési körök kialakításában, támogatásában. A személyiségfejlesztő feladatok elvégzésébe az iskola külső szakember munkáját is igénybe veszi, veheti. Egészségvédő, védőnő, szükség esetén pszichológus segíti az iskola munkáját. 2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.2.1. Célunk A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. Célunk, hogy tanulóinknál már iskolai szinten kialakuljon a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás. Nevelési célunk olyan lehetőségeket biztosítani diákjainknak, hogy az iskolai közösségi munkában örömmel vegyenek részt, élményekben gazdagodjanak, intellektuális képességeik (szellemi, fizikai) fejlődjenek. Az egészséges lelki fejlődés az együttműködés, szabályok és az erkölcsi normák betartása az egyénben olyan magatartásformát és életvezetést alakítson ki, amely a társadalom számára hasznos, és ösztönző a sikerekhez. Iskolánk falai között diákjaink sokféle társadalmi, szervezeti tapasztalatot szereznek. Élményszerűen átélik az érvényesülés kimondott vagy kimondatlan szabályait, az intézményi alá-fölérendeltség helyzeteit, az egyéni és közös érdekérvényesítés lehetőségeit. Megtapasztalhatják, hogy melyek a lehetséges és a korlátba ütköző szervezeti magatartások. Átélik a szolidaritást. Az iskola tanulóink társas és demokratikus együttélésének gyakorlótere. Lehetőséget biztosít a szociális magatartásformák gyakorlati elsajátítására, az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakítására, a személyközi konfliktusok megoldási módjainak megismerésére.

25



Valljuk, hogy a tanításnak nem az ismeretszerzésre kell elsősorban irányulnia, hanem azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik az ismeretek segítséggel, vagy önállóan történő elsajátítását, alkalmazását. Célunk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet. Fontos, hogy a tanulók megismerjék és betartsák azokat a legalapvetőbb emberi, magatartási normákat, amelyekkel képesek az egymás iránti toleranciára, segítségnyújtásra, a közösségben való együttélésre, illetve aktív beilleszkedésre 2.2.2. A közösségfejlesztés iskolai színterei Az iskolai közösség Diákjaink együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Tevékenységének, értékrendjének, céljainak kialakításában és fejlesztésében, a demokratikus iskolai közélet biztosításában iskolánk valamennyi tanára részt vesz. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. A képességfejlesztés során a tevékenységközpontú tanulásszervezésre, a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszereinek alkalmazására törekszünk a tanítási-tanulási tevékenység megvalósításában. Iskolánk diákéletének számos hagyományos eseménye, rendezvénye alakult ki: - évnyitó, évzáró ünnepélyek - gólyabál - szalagavató bál - nemzeti ünnepeink közös, iskolai szintű megünneplése - Schulek-nap - szakmai rendezvények - kulturális vetélkedők (vers- és prózamondó, helyesírási) - diákkörök, szakkörök (közismereti és szakmai területen) - sportkör, sportszakosztályok - iskolarádió, filmklub - nemzeti emlékhelyek, múzeumok, színházak látogatása - belföldi és külföldi szakmai kirándulások - műemlékvédő – felmérő táborok - állásbörze, környezetvédelmi napok - cégek, vállalatok, építkezések látogatása Osztályközösségek Az osztályok nevelésünk-oktatásunk olyan alapvető szervezeti keretei, tanulóink olyan iskolán belüli közvetlen környezetei, személyes érintkezésre épülő társulásai, amelyek jelentős mértékben befolyásolják pedagógiai munkánk eredményességét. Diákjaink számára azt az életteret, társas közeget jelentik, ahol a személyiségfejlődésük szempontjából sorsdöntő éveikben idejük jelentős részét töltik el. Iskolánk arra törekszik, hogy az osztályok az irányított tanulás, a tudás megszerzésének műhelyeivé váljanak. Ennek érdekében is mellőzhetetlen feladatunk elősegíteni azt, hogy egyes személyek halmazából olyan csoportközösséggé alakuljanak, amelyek ösztönzik a tanulási munkafeladatok elvégzését. 26



Az osztályokban tanulóink fontos társas jelenségeket élnek át. Az együtt átélt epizódokra, élményekre, kötődésekre, kölcsönös barátságokra épülve alakul ki az egyes osztályközösségek sajátos érzelmi és attitűdbeli jellemzője, atmoszférája, amely által jelentős mértékben módosulva jutnak csak érvényre az intézményi hatások, nevelési értékek. A formálódó osztálycsoportok tagjai társaikra figyelve alakítják viselkedésüket, miközben maguk is visszajelzéseket adnak mások viselkedésével kapcsolatos elvárásaikról. Ilyen rendszeres interakciók során alakulnak ki és szilárdulnak meg a csoport normái. A tanárok közvetítésével érvényesíthető az, hogy az osztályok sajátos normái keretéül az iskola – mint intézmény – pedagógiai programjában vállalt értékek szolgáljanak. Vezető szerepük alapján elsősorban az osztályfőnökök befolyásolhatják, orientálhatják az osztályközösségek normaképzését. Nem csak a jutalmazással, a büntetéssel és más hagyományos pedagógiai eszközökkel, hanem a csoportfejlesztés sajátos eljárásaival is. Iskolánkban az alábbi ilyen eljárásokat, eszközöket alkalmazzuk: - Szociometriai vagy más technikával az osztályban kialakult normarendszer, valamint a csoportkohézióban lényeges tényezőt jelentő érzelmi-rokonszenvi struktúra feltárása. Az eredményeket és az azok alapján szükséges tennivalókat megtárgyaló közösségformáló osztálymegbeszélések. - A feltérképezett állapot alapján együttműködés fejlesztő tréningek, szituációs játékok. - Önismereti és társismereti gyakorlatok, amelyek segítik a személyközi problémák tudatosítását, - hozzájárulva ezzel egyben a konfliktuskezelési készség fejlesztéséhez is. - Osztályfőnöki segítséggel a peremhelyzetbe került tanulók pozitív tulajdonságainak feltárása, közösségen belüli hasznosításának elősegítése. - Az osztály formális és informális struktúrája közötti feszültségek feloldása. - Kisközösségek keretében ellátandó, célirányosan megszervezett csoportmunkákkal a kooperatív magatartás tanulását segítő feladatok. 2.2.3. Feladataink

-

a közéleti munka iránti szükségletek kialakítása és alkalmazása a tanulói életkor figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében a segítségnyújtás a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket támogatni, segíteni a tanulókat önálló kezdeményezéseikben (diáknap, diákparlament, diákakadémia), az önkormányzás képességeinek kialakítása megtalálni, mi az, amit a tanár, és mi az amit a diák fontosnak tart, hol van a közös pont, ahol az érdekek találkoznak felkutatni azokat az iskolai és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyek több esélyt adnak a társadalomba való beilleszkedésre, a továbbtanulásra és megalapozzák az élethosszig tartó tanulást felmérni és felkínálni minél több olyan lehetőséget, ami miatt a diákok jól érzik magukat az iskolában kihasználni az iskola nevelési infrastruktúráját (könyvtár, műtermek, számítógép kabinet, a díszterem, tornaterem, konditerem által biztosított lehetőségeket) segíteni a tanulók önszerveződését, önképzőkörök és diákkörök létrehozását megkeresni azokat a közös értékeket, érdekeket, ami alapján együtt tudunk működni

Összegzés: A különböző szakkörök, diákkörök és a sportkör szakosztályainak munkájában is az osztály- és évfolyamfelettiség elve érvényesül, ezért egyéb fontos tevékenységük mellett e szerveződések egyszerre a kisközösségi, illetve az iskolai szintű közösségépítés színterei. E területen fontos szerepet tölt be iskolai sportkörünk, amely a szabadidő hasznos eltöltése és az egészséges életmódra nevelés érdekeit is szem előtt tartva szervezi az iskolai közösségek sportéletét, szakosztályainak keretein belül pedig a folyamatos és tervszerű felkészülést folytató tanulóknak a versenyzési lehetőségeket is biztosítja. 2.3.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

27



Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják tanáraikat és társaikat. De ebbe a körbe tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Átgondolva tehát a nevelési intézmény mint szervezet jellemzőinek szerepét a viselkedészavarok létrejöttében, eredményes kezelésében, világossá válik a cél: olyan intézménnyé kívánatos alakítani az iskolát, amely jobban megfelel mind a tanár, mind a gyerek szükségleteinek, s így kedvezőbb feltételek adódnak az alkalmazkodási nehézségek csökkentésére. Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhető gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetőjegyei:   a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak  nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni  testi és pszichés tünetei vannak (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.)  személyiségzavarokkal küzd A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magánosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30. § (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar okainak feltárása - kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel - együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel - az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása - a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása - törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során 2.4.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Akkor tudjuk hatékonyan kezelni a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat, ha képesek vagyunk jobb minőségű, intenzívebb differenciálásra. Előre kell lépni a tanítási-tanulási folyamat individualizálásában, jobban az egyes diákokhoz, illetve csoportjaikhoz kell igazítanunk tanítási programjainkat, követelményeinket. E folyamatban kiemelkedő jelentősége van a tehetséges fiatalokkal való hatékony foglalkozásnak. Pedagógiai programunk kidolgozása során nem elegendő a korábbi gyakorlatot egyszerűen számbavenni, végig kell gondolnunk, hogy a változó körülmények között milyen új módszereket, képzési formákat tudunk bevezetni.

28



 A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Szorgalmazzuk a tanulók

részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttől egészen országos versenyekig). Nyilvános és méltó körülmények között ismerjük el a versenyzéssel többletmunkát vállaló diákjaink eredményeit.  A szaktanárok és osztályfőnök segítségével iskolai tanulmányi verseny szervezésével keressük meg a kiemelkedő teljesítményű tanítványainkat, figyelembe vesszük kiemelkedő tanulmányi eredményüket és érdeklődési körüket. Szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk szakkörök, diákkörök vagy egyéni foglalkozások keretében tehetségük kibontakoztatására. Teljesítményük, munkájuk iskolán kívüli bemutatásához elősegítjük és támogatjuk a pályázatokon történő szereplésüket.  A kötelező érettségi tantárgyakon kívül iskolánk képzéseiben elsősorban az idegen nyelv, az informatika és a szakmai alapozó oktatás tantárgyaiból, illetve a tanulók által választott más tantárgyakból biztosítjuk fakultációs keretben érettségi vizsgára történő felkészülés lehetőségét. Iskolai tanulmányi versenyekkel és pályázatokkal teremtünk lehetőséget tanulóink részére tehetségük, kiemelkedő tudásuk bemutatására. A házi versenyek adnak módot a fővárosi, az országos tanulmányi és szakmai tanulmányi versenyeken esélyesen indítható tanulók kiválasztására. A kiválasztott tanulók részére szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk a hatékony felkészüléshez. • A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálások jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a gyengék ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. A szaktanár időlegesen kötelezheti is tanulóit a korrepetálásokon való részvételre. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából ill. a tananyag újra magyarázásából állhatnak. • A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak a felszínre s lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik s a program alakulására a résztvevők is hatással vannak. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosítja. • Jellegzetes szakköri terület az iskolai stúdió, az iskolarádió működtetése. A kedvenc időtöltésüknek /is/ hódoló stúdió tagok szaktanár irányításával audio- és videotechnikai berendezések segítségével biztosítják az iskola óraközi szüneteinek műsoros kitöltését, segítenek az iskolai ünnepélyek és a nagyobb lélegzetű iskolai események technikai lebonyolításában. Biztosítják, hogy az iskola valamennyi tanulója az iskolarádió segítségével információkhoz juthasson. • Az iskola informatikai-technikai működtetéséhez, a számítógépes hálózat működtetéséhez elengedhetetlen segítséget nyújtanak az informatikai munkaközösség munkatársai. Figyelemmel kísérik az iskolai számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó informatikai berendezések működését, segítenek az esetleges technikai akadályok elhárításában, tanácsokat adnak hardver és szoftver problémák megoldásában. Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül fővárosi (Budapesti Komplex verseny ill., országos tanulmányi versenyeken: OKTV, OSZTV, Arany Dániel matematika, Implom József helyesírási, stb.) is részt veszünk. Az elért jó eredményeket megfelelő tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. A kulturális igények kielégítésének egyik lehetséges területe az iskolai filmklub működése. Résztvevői a filmesztétikához értő szaktanár közreműködésével videón nézhetik meg a magyar- és az egyetemes filmművészet kiválasztott alkotásait. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílik filmviták keretében a látottak megbeszélésére. A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumlátogatások. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások alkalomszerűek, általában a hagyományos iskolai eseményekhez kapcsolódnak, illetve az aktuális tananyaghoz. Ezen programokon való részvétel önköltséges, az isko-

29



laszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a „kitekintéshez” is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az Internet adatbázisainak használatához is. Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. A 9-11. évfolyam osztályai az érettségi szünetben, a végzősök ősszel kirándulnak. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb.) összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, röplabda, tollaslabda, tájfutás, asztali teniszezés és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó és kosárlabda szakosztályokban is bizonyíthatják tehetségüket. Utóbbi sportágakban évente évfolyam- és iskolai bajnokságokat is rendezünk. Évente 1-2 iskolai sportnapot is szervezünk. Az iskola célja:  segítséget nyújtani a tanulónak önnön lelki folyamatai, emberi lénye, saját humán potenciálja megismerésében és irányításában  személyiségfejlesztés  olyan atmoszféra megteremtése, amely segíti az ifjúság kibontakozását, kreativitásának kiteljesedését, a tehetséggondozást  az önfejlesztő tevékenységek támogatása (tanároknál és diákoknál egyaránt)  erősíteni az extrovertált és introvertált funkciókat  megszüntetni az ismeretátadás egyhangúságát, fejleszteni a személyiség belső világa megismerésének módozatait 2.5.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk tanuló ifjúságának zöme nem a veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki. Túlnyomó többségük rendezett családi háttérrel rendelkezik, és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. Az évek folyamán azonban egyre magasabb a csonka családok aránya. Iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelem kiemelten fontos területnek számít. Az ifjúságvédelmi felelős munkáját a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény, valamint a közoktatási törvény végrehajtási utasítása alapján végzi. Munkáját az iskola igazgatója irányítja, ellenőrzi és értékeli. Az igazgató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Az ifjúságvédelmi felelős munkavégzése során egyedi intézkedéseket tesz és általános megelőzőfelvilágosító tevékenységet végez. Egyedi intézkedései  az osztályfőnökök és a szaktanárok közreműködésével felméri az iskola diákjai közül a veszélyeztetett vagy egyébként hátrányos helyzetben lévőket  a körülmények mérlegelése alapján javaslatot készít a veszélyeztetettségből vagy hátrányos helyzetből keletkező problémák kezelésére  A tanulót veszélyeztető okok kiküszöbölése, a hátrányos helyzet felszámolása érdekében kapcsolatot tart:  az igazgatóval  az igazgatóhelyettessel

30


    




 az érintett tanuló osztályfőnökével  az ODB vezetőivel  a szülői szervezet tagjaival szükség szerint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel (pl. védőnő, egészségügyi ellátók, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, egyesületek) anyagi veszélyeztetettség (szociális hátrány) esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál a szociálisan hátrányos helyzet feloldásához a támogatások más formáit is felderíti (ösztöndíjak, támogatások stb.) figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetben lévő gyermekek szabadidős tevékenységét, tanulmányi eredményét a VIII. kerületi Nevelési Tanácsadóval együttműködve szükség esetén iskolapszichológus segítségét kéri. Igénybe veszi a Józsefvárosi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda témával összefüggő szolgáltatásait és segít a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani. részt vesz a fegyelmi alá vont tanuló fegyelmi tárgyalásán Az ifjúságvédelmi felelős minden esetben a diákok érdekeit tarja szem előtt és azokat képviseli.

Általános megelőző tevékenység:  Váljanak tanulóink környezettudatos magatartásúvá és a környezetért felelős emberré. 

Diákjainkban alakítsuk ki az olyan életmód iránti igényt, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket.



Fontos a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése.

 kiemelkedő figyelmet fordít az alkohol – és cigaretta-, valamint a drogfogyasztás okozta szenvedélybetegségek megelőzésére. Ebben a körben mentálhigiénés programokat szervez  bűnmegelőző programokat szervez  tájékoztatást ad a tanulóknak és szülőknek az ifjúságvédelmi felelős feladatáról, a vele történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás idejéről, módjáról, az iskolán kívül igénybe vehető gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről  az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámait (pl. gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, diákok átmeneti otthona)  fogadóóráin meghallgatással, tanácsadással segít a tanulóknak, szülőknek az ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdések megoldásában  gyűjti és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat  figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzé teszi, illetve ilyen pályázat elkészítésére az iskola igazgatójának javaslatot tesz 2.6.

A tanulási kudarcnak kitett, sajátos nevelést igénylő tanulók felzárkóztatását segítő program

2.6.1. A diagnosztizálás Minden gyermek lehetőségekkel születik és nem tudhatjuk, hogy hol vannak a határai. Mégis sok gyermek – a nagyon tehetségesek ugyanúgy, mint a „küszködők”– nem tudja kihasználni a képességeit. Az oktatásban elszenvedett kudarcok és frusztrációk lehetséges okai változatosak és gyakran nehéz diagnosztizálni őket.

31



Ez az, amikor a tanulók olyan üzenetekkel és követelményekkel szembesülnek, amelyek értelmetleneknek tűnnek számukra. A tanulók ilyenkor összezavarodnak, és két okból vallanak kudarcot: nem tudják leküzdeni a tanulás akadályait, nem tanulták még meg, hogyan kell tanulni. Ahhoz, hogy megtalálják a hatékony tanuláshoz számukra legkedvezőbb módszert, a megfelelő attitűdöt el kell sajátítaniuk. 2.6.2. A tanulás akadályainak meghatározása - A gyermekben, magában lévő tényezők. Fiziológiai okok (genetikai meghatározók, alultápláltság stb.), pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek) - A környezetben lévő tényezők (pl. osztálytárs-probléma, közösség, taneszköz hiánya) - A tananyagban lévő tényezők (pl. túl nehéz, túl hosszú, olvashatatlan, nincs tankönyv, nincs téma, érdektelen számára stb.) 2.6.3. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók viselkedési tünetei A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: -

hiperaktivitás szorongásos magatartás térlátás nehézségei (jobb- bal tévesztése, betűk felcserélése) mozgáskoordináció zavarai a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia) antiszociális cselekedetek alacsony önértékelés emlékezés zavarai a logikus gondolkodás problémái a spontán kíváncsiság hiánya

A tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt járt. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megronthatja a tanár és a diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek. A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. 2.6.4.

A segítségnyújtás módjai

- A 9. évfolyamon nevelő-oktató tevékenységünk során fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat, ebben az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is komoly feladataik vannak. - A diszlexia, diszgráfia időbeni felismerése szakember bevonásával, szülői egyeztetéssel annak kezelése. - Osztályfőnöki órák keretében 8-10 órában a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). - Felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig). - Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudományi tantárgyak, szakmai gyakorlatok stb.). - Tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása. - A tanulásra alkalmatlan otthoni környezet pótlására tanulószoba biztosítása (tanulói és szülői igény szerint).

32



- A kollégiumi elhelyezés segítése, amennyiben ez szükséges. - A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.), sikerélmények nyújtása. - Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében. - Érettségi vizsgára történő felkészítés. - Továbbtanulás irányítása, segítése. - „A kudarcnak kitett” tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése). - A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A beavatkozásoknál azonban célszerű figyelembe venni, hogy az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor. 2.7.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, a magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenység. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok alkalmazása. Hátrányos helyzetű tanulók:  a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök segítségével, nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel  veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos tanulók esetén  tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak, tanulóknak  szociális ellátások számbavétele (kedvezményes vagy ingyenes étkezés, tankönyvtámogatás, kollégiumi elhelyezés, utazási kedvezmény) Veszélyeztetett tanulók:  a veszélyeztetett tanulók felmérése az ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök segítségével, nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral  a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott helyzetben javaslattétel változtatásra (szükség esetén fejlesztőcsoport kialakítása, indokolt esetben pszichológus, vagy külső szakember bevonása)  egészségügyi, felvilágosító, információs tanácsadás  drog-és bűnmegelőzési programok biztosítása  szociális intézkedések: a család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön rászorultság esetén  tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak Intézmény valamennyi tanulója számára:  általános prevenciós tevékenység, az iskolát körülvevő szociális és társadalmi környezet függvényében  mentálhigiénés programok bevezetése, egészségügyi felvilágosító, információs tanácsadás (szexuális felvilágosítás, egészséges életmód)  tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása  minden tanuló esetében érdekeik képviselete  pályaválasztási, munkavállalási tanácsadás

33



 együttműködés külső intézményekkel (gyermekjóléti szolgálat, iskolai koordinátor, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat, gyámhivatal, egészségügyi intézmények – ideggondozó, pszichiáter, drogambulancia - pályaválasztási tanácsadók, rendőrség, ügyészség, büntetés-végrehajtási Intézet, civilszervezetek stb.) Alkalmazott módszerek:  megfigyelés  beszélgetés  családlátogatás  előadások  fórumok  szóróanyagok  tanácsadás  konfliktuskezelés  tréningek  helyettesítő nevelés  értékközvetítés Az iskolai prevenciós programok:  egészségvédő programok (információ, önismeret, döntéshozatal, stresszkezelés, egészséges életmód)  felvilágosítás  előadás  filmvetítés  egyéni és csoportos foglalkozások  kortárssegítő műhelyek kialakítása  tanulók, szülők és tanárok iskolai munkával kapcsolatos jogok ismertetése (a program rögzíti a tanár által alkalmazható fegyelmezési eszközöket, elvárja a szülők rendszeres részvételét a megbeszéléseken)  konfliktuskezelés az osztályban  problémás tanulók azonosítása, menedzselése  problémamegoldás (diák-tanár, diák-tanár-szülő)  társintézmény tapasztalatcsere  esetmegbeszélések szükség szerint külső szakember bevonása (nevelési tanácsadás, ideggondozó stb.)  konstruktív fegyelmezés (csökkenti az agresszió valószínűségét, elősegíti a részvételt és az iskolai aktivitást, kevesebb késés, csavargás), növeli a pozitív énkép fennmaradását, pozitív viselkedési minták alapján arra tanítja a tanulót, hogy felismerje azt, ami jó.

2.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A fenti jegyzéket intézményünk az érvényes szabályozásnak megfelelően összeállította, az változatlanul aktuális. Intézményünk bekapcsolódott a minőségbiztosítási rendszerbe, ami a számítástechnikai eszközpark további bővítését is elvárja. A feladat annál is inkább aktuális, mert az oktatás szinten tartása mindenképpen megköveteli a meglévő számítástechnikai eszközök részben intenzív felújítását, részben jelentős bővítését.

2.9.

A szülő, a tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

34



A tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség aktív együttműködése. Alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint az őszinteség. A tanuló, a szülő és a pedagógus együttműködését a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. Az esetenként megnyilvánuló, látszólagos vagy valódi nézetkülönbségek, érdekkülönbözőségek ellenére a céloknak egyezni kell. Az iskolában a tanulónak el kell jutni a neveltség és tanulmányi színvonal, képzettség egy olyan szintjére, amelyet az iskola az alapdokumentumok szellemében célul tűzött ki és amely célokat a szülők és tanulók elfogadtak, egyrészt azzal, hogy a tanulók az adott intézményben tanulnak, másrészt azzal, hogy a dokumentumok alakításában, a cél és eszközrendszer, jogok és kötelezettségek alakításában tevőlegesen is részt vesznek . Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. Az oktatás során a hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek, és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon inkább segítő szerepben van jelen. Fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélések, szülői értekezletek, stb.) megtörténjen a szülők tájékoztatása, a kompetencia alapú oktatás előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM eredményeinek helyes értelmezéséről. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője, az osztályfőnökök és a szaktanárok tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén - diákönkormányzat vezetője alkalmanként a diákönkormányzat vezetőségének ülésén - az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Szervezetek választmányával. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója tanévenként többször, de legalább félévente egyszer a Szülői Szervezetek választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleteken, - az osztályfőnökök félévenként az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi intézményesített keretek szolgálnak: Szülői értekezlet, amelynek funkciója a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről a helyi tantervi követelményekről az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskolai és az osztályközösség céljairól, faladatairól, eredményeiről, problémáiról, valamint a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola iskolavezetése felé - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és/vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola iskolavezetésével, nevelőtestületével vagy a Szülői Szervezettel - a Szülői Szervezetbe minden osztály választ az osztályba járó tanulók szülői (gondviselői) közösségéből 3 tagot a tanév első szülői értekezletén - a Szülői Szervezet az osztályok által delegált tagok közül elnököt és tisztségviselőket választ a Szülői Fórumon, melyet minden tanév november 30-áig hív össze az iskola igazgatója

35



- a Szülői Szervezet tevékenységeiről a Szülői Szervezet működési rendje ad bővebb információt - a Szülői Szervezet munkáját kijelölt tanár támogatja, akinek az igazgatóval való kapcsolattartása folyamatos A fogadóóra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. A rendszeres tanári fogadóórák időpontját a tanév elején a tanulók beírják ellenőrző könyveikbe. Személyes egyeztetés eredményeként a szülő, a pedagógus eltérhet ettől a kötött időponttól, felkeresheti az iskolában gyermeke osztályfőnökét, szaktanárát (nevelési tanácskérés, probléma megbeszélése céljából). Az írásbeli tájékoztató feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával öszszefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A tanulók, a szülők, a pedagógusok kapcsolattartásának egyéb formái: - egyéni megbeszélések - nyitott napok - iskolai ünnepélyek, rendezvények - kirándulások - szakmai napok - kulturális és sportesemények Előremutató együttműködési formák:  szülők által tartott ismeretterjesztő előadások  szakkörök szülő általi vezetése  közös szereplések  közös sportprogramok  családi színházlátogatások  közös zenélés  közös szórakozások  klubok szülők általi vezetése  kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból Módszerek a szülőkkel való hatékony együttműködéshez:  tanácsadás szülőknek nevelési problémáik megoldásához  mindenkor a partnert kell keresni a szülőben, még ott is, ahol reménytelennek látszik  alkalmazkodjunk a szülők szabadidejéhez, hogy legyen lehetőségük megválasztani a segítés időpontját  minden segítséget meg kell köszönnünk  adjunk lehetőséget, fórumot a vélemények kifejtésére  legyen jó kapcsolatunk tanítványainkkal, mert ez kedvezően hat a szülőkkel való kapcsolatunkra is  fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének 2.10. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A helyi minőségbiztosítás- fejlesztés első mozzanata: kik kerülnek be, kik lesznek az iskola tanulói (milyenek az iskola beiskolázási adottságai és a felvett diákok milyen képességekkel és tudással jönnek). A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. 2.10.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei

36



A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményi norma, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni számára a követelmény- teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. 2.10.2. Az értékelés/ minősítés alapformái (A minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően) Az érdemjegy: a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Az osztályzat: félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. A számszerű minősítés „mértékegységei” A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében jeles (5) jó (4) közepes(3) elégséges (2) elégtelen (1) A magatartás minősítésénél: példás jó változó rossz

A szorgalom minősítésénél: példás jó változó hanyag

2.10.3. Az értékelés funkciói Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők:       

a munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb.) értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk, -az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél nemcsak az ismeret alapú számonkérést, hanem a kulcskompetenciák értékelését, a kompetencia alapú mérőeszközök használatát is alkalmazni kell,

Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre.

37



diagnosztizáló, azaz előzetes tudást felmérő (eredménye semmilyen körülmények között nem osztályozható) A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. formatív, azaz formáló (segítő a kötelező anyagrészek vonatkozásában, mégsem osztályozandó) A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. szummatív, lezáró, összegző (iskolai-tanórai ellenőrzési, minősítési mód – érdemjegy szerzéssel) Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomó-pontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), - írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat) - önálló kiselőadás, - óraközi, tanórai munka, - tantárgyi tanulmányi versenyen való részvételre A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. (A tanuló kulturált ellenvéleménye érdemjeggyel nem torolható meg, viszont a tanórai munka minősítésére lehet tantárgyi elégtelent adni.) 2.10.4. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai – szerepük a tanuló értékelésében Az írásos tanulói teljesítmények(dolgozatok) tanári értékelésének határidejét, módját, közzétételét belső szabályzatok rögzítik. A tanulót a szorgalmi időszak utolsó hetének kivételével megilleti az osztályzat javításának lehetősége. Ebben az időszakban témazáró dolgozatot íratni már nem lehet. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi végső jegyek (az osztályzatok) alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezeket viszont az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől, a naplóban külön színnel (piros) kell jelölni. Az érdemjegyek minimális száma egy félévben legalább a tantárgy heti óraszáma, illetve háromnál kevesebb nem lehet. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. Az iskolai témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban kell nyilvánosságra hozni. Amennyiben a tantárgy óraszáma 1-2 óra/hét, úgy a tanév folyamán legalább 2 témazáró dolgozat megíratása kötelező. Ennél magasabb óraszám esetén az írásbeli dolgozatok száma tanévenként minimum három. Mind a tanuló, mind a szülő ill. gondviselő számára biztosítani kell az írásbeli dolgozatok megtekintésének lehetőségét. A megtekintés során felmerült kérdésekre a szaktanár köteles válaszolni.

38



A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, „hiányzásmentes tanévért” vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen. 2.10.5. Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy - a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette - ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez - tudása elegendő-e a következő évfolyam elkezdéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. 2.10.6. Érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása A tanuló előmeneteléről a szülőket, illetve a gondviselőt az ellenőrzőbe, a félévi értesítőbe és a bizonyítványba beírt eredmények segítségével kell tájékoztatni. Az ellenőrző könyvben szereplő jegyek beírását az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi. Az osztályfőnök, igazgatóhelyettes és az iskola igazgatója az osztálynaplóban ellenőrzi, hogy a tanuló egy-egy tantárgyból rendelkezik-e kellő számú érdemjeggyel. Az osztályfőnök ellenőrzi továbbá, hogy az ellenőrző könyvben szereplő jegyek megegyeznek-e az osztálynapló jegyeivel. A hiányzó jegyeket az osztályfőnök pótlólag írja be. A szülő, ill. a gondviselő a tanuló jegyeit legalább havonta egyszer aláírja. á Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása soha nem válhat a fegyelmezés eszközévé! 2.10.7. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése Tantárgyi osztályzatoknál Jeles (5) aki - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni - a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz Jó (4) aki - a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) aki - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre Elégséges (2) aki - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes

39



Elégtelen (1) aki - a tantervi minimumot sem teljesítette - ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes A magatartás és szorgalom értékelése Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi jegyekkel nem rendelkeznek. Az osztályzatok a KT 70.§(2) bekezdésének megfelelően az osztályban tanító tanárok javaslatai alapján a félévi és az év végi osztályozó értekezleten kerülnek megállapításra. A tantestület az osztályfőnök javaslata alapján véleményezi a jegyeket; vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. A szavazáskor tartózkodhatnak azok a tantestületi tagok, akik a tanulót nem tanítják, de nem kötelező tartózkodni, mivel szakköri vagy egyéb foglalkozáson találkozhatnak, tehát ismerheti a tanulót.

2.10.8. A magatartásból adott minősítések feltételei A magatartás értékelése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Példás minősítést kap az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyíltságával és példás viselkedésével elősegíti, valamint társait is erre ösztönzi; - betartja a Házirendet és társait is erre ösztönzi; - tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias; - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész; - legfeljebb szóbeli osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van. Jó minősítést kap az a tanuló, aki: - részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi, az iskolai és az órákon kívül viselkedése ellen általában nincs kifogás; - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja; - tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias; - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható és pontos; - legfeljebb 3 igazolatlan órája lehet; - maximum 2 osztályfőnöki írásbeli intése van. Változó minősítést kap az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, annak alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik a rossz magatartási szokásokat leküzdeni; - a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetés következtében tartja be; - tanáraival, szüleivel, társaival szemben nem udvarias és nem tisztelettudó; - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan; - fegyelmi büntetése tantestületi megrovásnál nem szigorúbb; - legfeljebb 5 igazolatlan órája lehet. Rossz minősítést kap az a tanuló, aki: - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be; - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart ebben és szándékosan árt a közösségnek; - a Házirendet nem tartja be többszöri figyelmeztetés ellenére sem; - tanáraival, szüleivel, társaival szemben tiszteletben, udvariatlan; - fegyelmezetlen, pontatlan, durván beszél; - 6 vagy több igazolatlan órája van; - fegyelmi büntetés: szigorú megrovás, illetve ennél súlyosabb.

40



2.10.9. A szorgalomból adott minősítések feltételei Szorgalmi értékelés: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Példás minősítést kap az a tanuló, aki: - igényli tudása bővülését, céltudatos és ésszerűen szervezi meg munkáját; - munkavégzése pontos, megbízható; - minden tantárgyból elvégzi a rábízott feladatokat; - munkavégzése önálló; - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, figyel és érdeklődik; - érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed; - egyes iskolai tantárgyakban a tananyag követelményszintjén felüli a teljesítménye a többiből átlagos. Jó minősítést kap az a tanuló, aki: - figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti és az órákra felkészül; - rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát; - érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. Változó minősítést kap az a tanuló, akinek: - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor azonban figyelmetlen, pontatlan; - önállótlan, csak utasításokra kezd munkához, és nem ellenőrzi önmagát; - szétszórtság jellemzi, ritkán tud kitartóan figyelni valamire. Hanyag minősítést kap az a tanuló, aki: - fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el; - nem törődik a kötelességeivel, nem hajlandó munkavégzésre; - érdektelenség és közöny jellemzi; - egy vagy több tantárgyból bukott meg. 2.10.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei, belső vizsgarendszer Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga állami vizsga. Ezek szervezésére, lefolytatására a megfelelő vizsgaszabályzatok előírásai vonatkoznak. A belső vizsgarendszer az osztályozó vizsgákból, a különbözeti vizsgákból, illetve a tanév végén bekövetkező bukások javító vizsgáiból, valamint a pótló vizsgákból állnak. Az osztályozó vizsga szükségességéről a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21.§ (4) bekezdésében foglaltak rendelkeznek. A 3 tagú vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. Elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A különbözeti vizsga tananyagát, követelményeit az illetékes munkaközösség állítja össze, ők döntenek a vizsga formájáról is (írásbeli, szóbeli). A vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A javító, illetve pótló vizsgák tananyaga megegyezik annak a tanévnek a tananyagával, amelyiknek a végén a tanuló megbukott. A tantárgy jellegétől függően a vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, illetve vegyes. A kérdező tanár lehetőleg az legyen, aki a tanulót tanította. Mellette részt kell venni a vizsgabizottságban még legalább két vizsgabizottsági tagnak, akik közül az egyik a vizsgabizottság elnöke. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, azaz valamennyi tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett. Az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, de a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. 2.11.

A szülőkkel szembeni törvényi elvárás

41



A szülő kötelességeit a Ktv. 14.§(2) tartalmazza. A szülő kötelessége különösen, hogy a./ gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, b./ biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, c./ figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, d./ rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, e./ elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, f./ megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g./ tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladat mindig a tanórán elvégzett anyaghoz kapcsolódik. Fontos, hogy az egyes tantárgyakból feladott (írásbeli és szóbeli) házi feladatot a tanulók képesek legyenek elvégezni, hogy biztosítva legyen számukra a megfelelő pihenő idő, a feladat mennyisége ne riassza el őket annak elvégzésétől. A házi feladat terjedelménél figyelembe kell venni a tanórák között rendelkezésre álló idő nagyságát, valamint a tanulók más tantárgyaival kapcsolatos leterheltségét is. A házi feladat elvégzését a szaktanár a tanórán ellenőrzi. A hosszabb terjedelmű, időigényes otthoni felkészülést igénylő feladatoknál fontos, hogy a tanuló időben megismerje a teljesítendő feladatot (pl. nagyobb rajzfeladatok, kötelező olvasmányok, kiselőadások), a szaktanár folyamatosan ellenőrizze előrehaladását a feladatmegoldásában, szükség esetén nyújtson segítséget. Ezen feladatok kiadásánál is meghatározó, hogy a feladat mennyisége ne gátolja a tanulót a pihenésben, ezért a kiadott feladatokat az osztályban tanító szaktanároknak kell egymással összehangolniuk. 2.13.

,Könnyített testnevelés

Könnyített testnevelésen azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen egészségügyi problémával rendelkeznek, s ezáltal nem tudják a feladatokat teljes intenzitással végrehajtani. Az órán való részvétel ezen tanulók számára is kötelező, de számukra olyan gyakorlatokat kell tervezni, melyek nem megerőltetőek az adott testrészre, illetve az egészségükre. 2.14.

Iskolai sportkör

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 52. §-ának (9) bekezdése alapján létrehozott iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programjának tartalmaznia kell, hogy az iskolai sportkör keretei között mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. A testnevelő tanári munkaközösség felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik. A testnevelő tanári munkaközösség a tanulók, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján – május 31-ig javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára.

42



A testnevelő tanári munkaközösség az iskolai sportkör szakmai programjára vonatkozó javaslatot az annak megvalósításához szükséges felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el. A testnevelő tanári munkaközösség az iskolai sportkör szakmai programjára vonatkozó javaslat elkészítésekor megvizsgálja, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. Az iskolai sportkör foglalkozásaira a sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportköri csoportonként (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre. Az iskolai sportkör foglalkozásait az iskola a közoktatási törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján biztosított nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére szervezi. A költségvetésről szóló törvényben a diáksportra, iskolai sportra biztosított normatív kötött felhasználású támogatásból a mindennapos testedzés feladatait, különösen: a./ az iskolai sportkör foglalkozásainak, a foglalkozást vezető testnevelő tanár díjazásának költségeit, b./ az iskolák által szervezett intézményi, helyi, intézmények közötti versenyek, sportrendezvények költségeit (elsősorban a nevezési díjat, a játékvezetői díjat, a szállásköltséget, az utazási és az étkezési kiadást), c./ a diáksport szervezetek vagy az iskolák által szervezett sportversenyekre a tanulókat kísérő testnevelő tanár, pedagógus díjazásának költségei, d./ az iskolai sportköri foglalkozások és az iskolai versenyek megtartásához szükséges – az iskolai sportlétesítményeken kívüli – sportlétesítmények bérleti díját, e./ mindennapos testedzéshez szükséges sporteszközök beszerzésének költségeit kell fedezni. 2.15.

A tankönyv-választás elvei

Az egyes tantárgyak tankönyveit az iskola egyes szakmai tanári munkaközösségeinek tagjai közös megállapodással választják ki az adott tanévre és a választott tankönyvek listáját a munkaközösség vezetője továbbítja a tankönyvfelelős tanárhoz az iskolai megrendelés összeállításához. A kiválasztás forrásai:  Az adott tanévre érvényes Közoktatási- és Szakképzési Tankönyvjegyzék.  A Tankönyvkiadók adott tanévre érvényes és az iskolának megküldött tájékoztató kiadványai.  A Tankönyvkiadók tankönyvbemutató rendezvényei. A forrásanyagokat a tankönyvfelelős tanár juttatja el a munkaközösségek vezetőihez. A kiválasztás szempontjai:  A tankönyv szerepeljen az adott tanévre érvényes Közoktatási- és Szakképzési Tankönyvjegyzékben.  A tankönyvek, taneszközök kiválasztásában fontos szempont, hogy alkalmasak legyenek a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, és támogassák a kulcskompetenciák fejlesztését.  A tankönyv igazodjon a tantárgy kerettantervéhez és az iskolai helyi tantervhez.  A tankönyv lehetőleg igazodjon a tantárgy mindkét szintű érettségi követelményeihez.  A párhuzamos osztályoknál, az átjárhatóság érdekében, érvényesüljön az egy évfolyam – ugyanaz a tankönyv elv.  A tankönyv lehetőleg legyen tartalmában friss és korszerű, ez utóbbi különösen a szakmai tankönyvek szempontjából fontos. Fontos továbbá, hogy megfeleljen a tanuló életkori sajátosságainak.  A tankönyv szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez  A kiválasztás vegye figyelembe a korábban használt tankönyvekkel kapcsolatos tapasztalatokat. 2.16. Az iskola működésének rendje Az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az iskola házirendje állapítja meg – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül -, hogy a tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. Megállapítja továbbá az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helységei, berendezési tárgyai és eszközei használatának rendjét.

43



A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelességek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok (walkman, CD lejátszó, nagy értékű órák, ékszerek, a szokásos zsebpénznél nagyobb pénzösszeg, stb.) iskolába való behozatala tilos. (KTV 40.§(8)bekezdés alapján) A mobiltelefont a tanítási órán kikapcsolva, a táskában lehet csak tartani, használata még számológépként is tilos! Megőrzése a tanuló feladata, esetleges eltűnése esetén az iskola nem vállal felelősséget. 2.17.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

Tiltott a hátrányos megkülönböztetés, mely azt jelenti, hogy az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyformán megilletnek, faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint különbségtétel nélkül. Az iskolában tilos valakit a bőrszíne miatt zaklatni, szülei pártállása miatt az órán feleltetni, nemzetiségi hovatartozása miatt a tankönyvtámogatásból kizárni, vagy nyilvánosságra hozott véleménye miatt hátránnyal sújtani. 2.18.

A tanuló mindenekfelett álló érdeke

Az iskolának döntéseit úgy kell meghoznia, hogy azok a tanuló mindenek felett álló érdekeit vegyék első sorban figyelembe. Anyagi okok, az iskola jó hírneve, a szülők foglalkozása nem lehetnek erősebbek a tanuló valós érdekeinél. Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanuló védve legyen az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság bármilyen formájától. Az iskola falai között biztonságban és egészséges körülmények között nevelkedjen, testi épségét, egészségét bármilyen külső ok ne veszélyeztesse. A tanulónak mindenek felett álló érdeke a megfelelő színvonalú oktatás. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módját, stratégiáját, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani. Amelyet az új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül a logikai képességek és a kreatív gondolkodás fejlesztése. A személyiség formálása szempontjából a középiskolás életkor rendkívül meghatározó, ezért a nevelési tevékenység során olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik:  önmagukat jól ismerik, mások iránt nyitottak és elfogadók  felelősségtudattal rendelkeznek  segítőkészek, együttműködésre képesek  alkalmazkodni tudnak a viselkedési és erkölcsi szabályokhoz  lelkileg kiegyensúlyozottak A tanulókban rejlő emberi értékek felkutatásának, a tehetség kibontakozásának a képességfejlesztésnek lehetőségei iskolánkban a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek rendszerében valósulnak meg. A szülők és a tanulók elvárásai alapján az iskola feladatai e téren a következők:  diákjaink képességeinek, érdeklődésének megfelelő programot kínáljunk  a tehetség- és képességfejlesztés  az egészséges önbizalom, a versenyszellem, a helyes önértékelés kialakítása  együttműködési képességük, segítőkészségük fokozása, fejlesztése  a tanulók ügyeinek intézésekor körültekintően járjunk el 2.19. Segítségnyújtás, partneri kapcsolat A segítségnyújtás, a beilleszkedési zavarok feloldása közös, tantestületi feladat. Az átlagember számára nem okoz gondot a beilleszkedés. A problémák akkor kezdődnek, ha (bármi okból) deviáns egyénnel találkozunk a diákközösségben. Az átlagtól eltérő viselkedés nem feltétlenül kóros eset, ám nem zárhatjuk ki, hogy valóban magatartászavaros, sebzett (stigmatizált) személyiséget takar egy-egy feltűnő szokatlan megnyilvánulás. A pedagógus kénytelen minden tapasztalatát és empátiakészségét latba vetni – ha ilyen szituációba kerül egy-egy tanítványával –, hogy megítélje, mi a teendője.

44



Szükséges-e beavatkoznia, milyen mértékben, és kiknek a segítségével tegye ezt meg. (Szülőkkel, kollégákkal, vagy a diák baráti társaságával, a családsegítő szolgálattal egyetértésben.) 2.19.1. Szűrés, diagnosztizálás A közösségformálás egyik hangsúlyos területe a beilleszkedési gondokkal küzdő tanulók segítése, alkalmazkodásuk elősegítése a közösség elvárásaihoz. Ez a folyamat az osztályfőnök, a szaktanárok és az ODB együttes munkájával valósul meg. Az induló neveltségi szint megállapítása (közösségi tevékenységek, felmérések, tesztek, egyéni beszélgetések, a tanulói viselkedések megfigyelése) során kiderülő problémás esetek megoldására, a közösség fejlesztésére az osztályfőnöki helyi tanterv ad lehetőséget. A feltáró munkában támaszkodni kell az SZMK segítségére, mivel a szülők a nevelésben az elsődleges társaink. 2.19.2. Együttműködés segítő szakemberekkel A magatartási zavarokkal rendelkező tanulók felismerésében, gondjaik megoldásában támaszkodunk az iskolai védőnő, az iskolaorvos, szakorvos, szakpszichológus, továbbá a kerületi és fővárosi ifjúságvédelmi szervezetek támogatására. Speciális estekben kérhető a rendőrség, és a gyámhatóság, a családsegítő-, illetve a gyermekjóléti szolgálat. Együttműködés a kortárs csoportokkal: Igénybe vehető évfolyamonkénti segítség az ODB szervezésével, magasabb tanulói önkormányzatok által szervezett tapasztalatcsere vagy kortárs segítőprogramok. Speciális programok meghatározása, kialakítása, pályaorientációs, drog-, alkohol-, nikotin-prevenció: Fontos feladatnak tartjuk a megelőzést, a drog-, alkohol-, nikotin-prevenciós programokhoz rendszeresen csatlakozunk (osztályfőnöki tanterv, DADA, felvilágosító előadások, kortárs segítőprogramok, kérdőíves feltáró eljárások stb.). 2.19.3. Nevelés és oktatás összhangja Valamennyi tanuló aktivitásának növelését, fokozott ambícióját eredményezheti a kötelező tanítási órákon kínálkozó lehetőségek kiaknázása a képesség- és a tehetségfejlesztés érdekében. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a szaktárgyi témák iránt, valamint tanítsa meg a diákokat tanulni. A tanulók:  tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében  ismerjék a helyes tanulási módszereket  sajátítsák el az oktatási segédeszközök használatát  fejlesszék kommunikációs képességüket, tökéletesítsék beszédkultúrájukat (a kifejezőkészség, az írásolvasás rutinná válása elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek)  alakítsák ki az önfejlesztés igényét

45



B. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 1./ a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; 2./ tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; 3./ a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószerfogyasztás, dohányzás,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport,  a személyes higiénia,  a szexuális fejlődés területén. 4./ az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. II. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 1./ a A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10), valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait); a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt] minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

46


-


A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

2./ A mindennapos testmozgás intézményi lehetőségei és keretei Az iskola a két kötelező testnevelés óra mellett biztosítja a délutáni testedzés lehetőségeit az intézményben működő iskolai sportkör keretein belül. Minden délután tartanak különböző sportköri foglalkozásokat (röplabda, kosárlabda, aerobik, aikidó, kézilabda, labdarúgás) melyeket a tanulók érdeklődésük szerint vehetnek igénybe. A házi bajnokságok folyamatos szervezése, lebonyolítása is jó lehetőséget nyújt tanulóink mozgásigényének kielégítésére. A tanév elején a testnevelő tanárok felmérik a tanulók igényeit és megszervezik a beosztásukat az induló sportcsoportokba. Elkészítik a testedzés éves programját. Az egészségfejlesztő munkacsoport – melynek a testnevelőkön kívül a biológia szakos kollégák, az iskolaorvos és a védőnő is tagjai- megvitatja és jóváhagyja azt. A program megvalósításába be kell vonni a nevelőtestület tagjait. A program sikerének záloga a hivatásszerető, elkötelezett testnevelő tanárok közössége. Bízunk testnevelőink szakértelmében és abban, hogy a fenntartó támogatását is elnyerjük ebben a nagyon fontos, országunk jövőjét alapvetően befolyásoló témakörben. 3./ a tanulók fizikai állapotának felmérése a testnevelés és sport órákon minden tanév elején és a tanévvégén. Az iskola saját mérési módszereket alkalmaz, melyek a következők: húzódzkodás (nyújtón), tolódzkodás (korláton), súlypont emelkedés, felülés, ingafutás; 4./ az eredmények rögzítése; 5./ a biológia, kémia, fizika, testnevelés és sport, magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalomismeret, földünk és környezetünk és a szakmai tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek összehangolása; 6./ az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal vetélkedő az osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan. 5./ az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos) segítségének igénybe vétele:  félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;  a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 1. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

47



Az egészségi állapot társadalmi szintű rosszabbodásának megállításáért az egészségügy mellett a köznevelési intézményekre is súlyos felelősség hárul. Az iskolai egészségnevelés csak a szereplők: a pedagógusok, a tanulók és a szülők aktív részvételével, iskolai szervezetfejlesztési programmal, szemléletformálással válhat hatékonnyá, így érhető el a cél: a felnövekvő generációk életesélyeinek javulása. III.

Iskolai környezeti nevelési program

1.A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmitermészeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészségtudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsietikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A jelenleg folyó korrekciós munka során erre lehetőség is kínálkozik. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e témakörhöz illeszkedő tananyagait, fejlesztési követelményeit. A tantestületek fontos feladata a belső tartalmi és módszertani összehangolás, az egyes elkülönült tantárgyak helyi tanterveiben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népfőiskolák, gazdakörök, a természet- és környezetvédő mozgalom

48



civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. 2. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai a./ a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; b./ tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; c./ a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. h)d) A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3.Az iskolai környezeti nevelés tevékenységformái a./ a biológia, kémia, fizika, testnevelés és sport, idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalomismeret, földünk és környezetünk és a szakmai tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; b./ a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, sportversennyel; minden tanévben egy alkalommal a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; a kilencedik és tizedik évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. c./ tanulmányi kirándulás. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. A tanulmányi kirándulást a tanítás nélküli munkanapokon szokás megszervezni, hiszen az az iskola tanórán kívüli tevékenységeinek része. IV. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog

49



az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgárikompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntartha-

50



tóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszenynyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező közben minimálisra anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 4 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

51



Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások 5.Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

52



C. HELYI TANTERV Iskolánk képzési struktúrája A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint iskolánkban a következő képzési típusokban folyik az oktatás: Nappali tagozat: Az érettségire felkészítő szakaszban: Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 11 Szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám: 12 Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 13 Szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám: 14 Átmeneti képzési típusok az érettségire felkészítő szakaszban: (A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV.28.) OM rendelet alapján) Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam)

Megjegyzés az óratervi táblázatokhoz: A nem kötelező tantárgyak, illetve a csoportbontások óraszámai valamennyi képzési típusnál az iskolai órakeret, a tanulólétszám és a tanulói igények tekintetében változhatnak.

53



Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 11 Iskolánk 18 éve folytat kéttannyelvű képzést. A képzés 5 éves (1 + 4 év), (9-13. évfolyam), a képzés első évfolyamán (9. évfolyam) intenzív nyelvoktatással alapozzuk meg tanulóink idegen nyelvi (német) tudását, hogy ezt követően képessé váljanak a közismereti és a szakmai tárgyak német nyelven történő tanulására. A két tanítási nyelv alkalmazásával az iskolai idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási képességek birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy tanulóink képesek legyenek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben és alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét. A tankönyv-választás, a magasabb évfolyamba lépés, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a tanuló teljesítményének értékelésének, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának általános elveit a pedagógiai program nevelési programja tartalmazza. Az egyes tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit, illetve a fent felsorolt témakörök tantárgyra vonatkozó részletes elveit az adott tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik. A kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait a képzés óratervi táblázata tartalmazza.

54



Német-magyar kéttannyelvű szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban a 2007/2008-as tanévtől Kódszám: 11

Kéttannyelvű szki a 2007/2008-as tanévtől

9. évfolyam 36 hét

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom


Köt. éves órasz.

Nem köt. éves órasz.

Köt. heti órasz.

Nem köt. heti óraszám

72

36

2

1


Csop. bont.

Köt. éves órasz.


Köt. heti órasz.


2

108

36

3

1

Történelem és társadalmi ismeretek

72


Csop. bont.

Köt. éves órasz.


Köt. heti órasz.


2

108

36

3

1

2

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


Köt. heti órasz.


2

108

36

3

1

72

2

72

5

180

5

5

72 2

72

2

2

72

3

108

3

3

72

1

Társadalomismeret és etika 648

72

18

2

20

144

36

4

1

108

Célnyelvi civilizáció 2. idegen nyelv (Angol nyelv)

72

Matematika

108

Ének-zene

36

3 36

1

3

72

2 36

2

1

36 36

1

36

1

36

Testnevelés és sport

72

2

72

2

72

36

Fizika


Csop. bont.

1

96

32

3

1

1

1

4

96

3

1 36

36

2

36 1

72

2

Földünk és környezetünk

1 216

Biológia

3

4

96

2

2

64

2

2

2

64

2

3

64

2

1

1

32

32

3

2

2 2 1

3

180 0,5

Testn

36

18

5

1

2

64

2 2

108

96

1

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás

1

32

1

1

Informatika

32 1

2

216

2

Kémia

18

Köt. heti órasz.

1

Osztályfőnöki óra

Testn


1

Rajz és vizuális kultúra

Szabadon tervezhető

Csop. bont.

Köt. éves órasz.

2

36

Célnyelv


2 1

2

2

0,5

180 Fiz.

36

36

5

2 1

1

3

1

252 Szakm

36

72

7

1 1

1

4,5

2

192 Szakm

64

64

6

1 2

7

2

Érettségi előkészítő (ÉEK) Összesen:

990

144

27,5

4

25

990

180

27,5

5

16

1080

108

30

3

17

1080

144

30

4

17,5

960

160

30

5

20

Óraszám a törvény alapján

990

180

27,5

5

12,375

990

180

27,5

5

12,375

1080

180

30

5

18

1080

180

30

5

18

960

160

30

5

18

- 55



Szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban (9-12. évfolyam) 4 éves képzés Kódszám: 12 A tankönyv-választás, a magasabb évfolyamba lépés, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a tanuló teljesítményének értékelésének, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának általános elveit a pedagógiai program nevelési programja tartalmazza. Az egyes tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit, illetve a fent felsorolt témakörök tantárgyra vonatkozó részletes elveit az adott tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik. A kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait a következő táblázat tartalmazza. A nem kötelező heti órakeret lehetőséget teremt tanulóink számára, hogy 11. és 12. évfolyamokon érdeklődésüknek, továbbtanulási szándékuknak megfelelően kiválasztott tantárgyat magasabb óraszámban tanulják, hozzájárulva a sikeres érettségi letételéhez, illetve az emeltszintű érettségire való felkészüléshez.

- 56



Szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban a 2008/2009-es tanévtől Kódszám: 12

Szki ép. képzés a 2008/2009-es tanévtől



Nem Nem Köt. köt. Köt. köt. éves éves heti heti órasz. óraszám órasz. órasz.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

144

4


72

2

Idegen nyelv

108

3

Matematika

108

3

Ének-zene

36


Nem Nem Köt. köt. Köt. köt. éves éves heti heti órasz. óraszám órasz. órasz.

Csop. bont. 1

Nem Nem Köt. köt. Köt. köt. éves éves heti heti Csop. órasz. óraszám órasz. órasz. bont.

Csop. bont. 1


36


72

2

3

108

3

3

144

4

4

96

1

108

3

1

108

3

1

96

3

36

1

36

1 32

1

36

1

36

1

32

2

1

72

2

64

2

1

72

36

2

1

2


1

1

Fizika

128

4

96

3

32

2

3

1

1

4 1

2

2 216

Biológia

216

2

108

Kémia

96

2

Informatika

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető

2

Nem Köt. köt. heti heti Csop. órasz. órasz. bont.

4

1 36

4

72


72

1 36

144

Köt. éves órasz.

144

Társadalomismeret és etika



180 Info.

36

18

5

2 1

2

3

0,5

Fiz.

2

180

36

5

1

18

18

0,5

0,5

3

324 Szakm.

Érettségi előkészítő (ÉEK)

36

ÉEK

1

1

9

4,5

1 72

288 Szakm.

2

2

32

ÉEK

1

1

9

7

1 96

1 2

2

Összesen:

990

108

27,5

3

10

990

90

27,5

2,5

10

1080

72

30

2

13,5

960

96

30

3

17


990

144

27,5

4

12,375

990

144

27,5

4

12,375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

- 12



Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés építészet szakmacsoportban 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 13 Iskolánk a 2005/2006-os tanévtől kezdődően képzési kínálatát nyelvi előkészítő osztály beindításával kívánja bővíteni. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai: Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is: „Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: 1./ a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni; 2./ a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére; 3./ a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni." Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők:  a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,  a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,  megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Közvetlen céljai:  a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelvből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,  a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,  a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.  szélesebb társadalmi rétegeknek biztosítson intenzív nyelvtanulási lehetőséget.  a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatása  felkészíteni a tanulókat az egész életen át való tanulásra. Különös jelentőségű az önálló tanulásra, önértékelésre való felkészítés Fejlesztési feladatok Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik. Iskolánkban egy élő idegen nyelv (angol) tanítása folyik ezen az évfolyamon. Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű nyelvi érettségire, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő felté- 12



tel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskola lehetőségeihez mérten biztosítja, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze, vagy a felszabadult óraszámot a második idegen nyelvre fordítsa. A program hozzájárul az iskola pedagógiai innovációs folyamatához. A nyelvi előkészítő évfolyam a különböző munkaformák „kísérleti terepe" lehet az iskolában, sokszorozó hatása számos területen érvényesülhet. A tanárok más osztályaikban, a tanulók a későbbi évfolyamokon és más tantárgyak esetében is használhatják az itt jól bevált és megkedvelt tevékenységi formákat, amelyekre ez a rendszer több, jobb lehetőséget kínál. Az oktatás szervezeti keretei A nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében az oktatást csoportbontásban szervezzük meg. Az évfolyamon a tanulók egy idegen nyelvet (angol vagy német) tanulnak. A nyelvoktatás megszervezését - felhasználva a kéttannyelvű oktatás során szerzett és ott sikeresen alkalmazott módszereket - úgy tervezzük, hogy az osztály oktatásában mindkét nyelv estében 2-3 nyelvtanár oktatja, munkájukat szorosan összehangolva. A fennmaradó időkeretben intenzív informatikai képzésben is részt vesznek a tanulók. Az informatika oktatásánál a géptermi órákat szintén csoportbontásban szervezzük meg. A nyelvi előkészítő évfolyam képességfejlesztésre szánt időkeretén belül hagyományos tantárgyakat (magyar nyelv és irodalom, matematika) tanítunk, a képességfejlesztésre helyezve a hangsúlyt. Ezen belül lehetőség nyílik a meglévő hiányosságok pótlására, de új ismeretek tanítására is. Ezáltal lehetővé válik a további tanulmányok jobb megalapozása, a tanulók sikeres érettségire való felkészítése. A program ajánlja, hogy a tanuló 11. vagy 12. évfolyamon előrehozott – lehetőleg emelt szintű - érettségi vizsgát tegyen angol nyelvből, de ez nem feltétele a továbbhaladásnak. Az sikeres emelt szintű angol nyelvi érettségit követően lehetőséget biztosítunk tanulóinknak – igény szerint – második idegen nyelv tanulására a nyelvórák órakeretében. 12. és 13. évfolyamon a nem kötelező órakeret lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy ezen órakeretben egyéni érdeklődésüknek, továbbtanulási szándékuknak megfelelő tantárgyakból készüljenek fel az érettségi vizsgára, illetve a választott tantárgyakból emelt szintű érettségi vizsgára. Az előkészítő évfolyam óratervében 3 testnevelés és sport óra szerepel, de a tanulók számára az iskolai sportkör lehetőséget biztosít a mindennapi testedzésre. Az osztályfőnöki órák keretein belül a tanulók önismereti, tanulás-módszertani tudásának fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. A tanulók a 13. évfolyam végén tesznek érettségi vizsgát. A tankönyv-választás, a magasabb évfolyamba lépés, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a tanuló teljesítményének értékelésének, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának általános elveit a pedagógiai program nevelési programja tartalmazza. Az egyes tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit, illetve a fent felsorolt témakörök tantárgyra vonatkozó részletes elveit az adott tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik. A kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait a következő táblázat tartalmazza.

13



Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, ill. erre épülő szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban a 2007/2008-as tanévtől Kódszám: 13

NYEK


Tantárgy



Köt. éves órasz.

Nem köt. éves óraszám

Köt. heti órasz.

Nem köt. heti órasz.

Csop. Bont.

Köt. éves órasz.

72

36

2

1

2

144

4

72

2

15

108

3

3

108

3 1



Köt. heti órasz.






468

72

13

2

Matematika

108

3

Ének-zene

36

1

36


36

1

36


72


36

36

2

1

72

1

144

4

72

2

36

1

3

108

3

3

144

4

4

96

1

108

3

1

108

3

1

96

36

1 32

1

36

1

36

1

32

1

72

2

64

2

Köt. heti órasz.

Csop. Bont.

Köt. éves órasz.

1

144

4

72

2

1

72

36

Fizika

Csop. Bont.

Köt. éves órasz.

1

128

4

96

3

1

32

Köt. heti órasz.

3


1

1

3

2

Csop. Bont.

4 1

2

2 216

Biológia

216

2

108

Kémia

96

2

Informatika

180

5

4

2


2 2


Köt. heti órasz.

1

2


Csop. Bont.

1 36


Köt. éves órasz.

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv



180 Info.

18

0,5

Info.

36

18

5

2 1

2

3

0,5

Fiz.

2

180

36

5

1

18

18

0,5

0,5

3

324 Szakm.


36

ÉEK

1

1

9

4,5

1 72

288 Szakm.

2

2

32

ÉEK

1

1

9

7

1 96

1 2

2

Összesen:

990

144

27,5

4

24

990

108

27,5

3

10

990

90

27,5

2,5

10

1080

72

30

2

13,5

960

96

30

3

17


990

144

27,5

4

12.375

990

144

27,5

4

12,375

990

144

27,5

4

12,375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

- 12



Szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban (9-12. évfolyam) 4 éves képzés Kódszám: 14 A tankönyv-választás, a magasabb évfolyamba lépés, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a tanuló teljesítményének értékelésének, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának általános elveit a pedagógiai program nevelési programja tartalmazza. Az egyes tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit, illetve a fent felsorolt témakörök tantárgyra vonatkozó részletes elveit az adott tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik. A kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait a következő táblázat tartalmazza. A nem kötelező heti órakeret lehetőséget teremt tanulóink számára, hogy 11. és 12. évfolyamokon érdeklődésüknek, továbbtanulási szándékuknak megfelelően kiválasztott tantárgyat magasabb óraszámban tanulják, hozzájárulva a sikeres érettségi letételéhez, illetve az emeltszintű érettségire való felkészüléshez.

- 12



Szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban a 2008/2009-es tanévtől Kódszám: 14

Szki közlép. képzés a 2008/2009-es tanévtől



Nem Nem Köt. köt. Köt. köt. éves éves heti heti órasz. órasz. órasz. órasz.


144

4


72

2



Nem Köt. köt. heti heti órasz. órasz.

Csop. bont.

Köt. éves órasz.

1

144

4

72

2

Csop. bont.

Köt. éves órasz.

1

144




Nem Köt. köt. heti heti Csop. órasz. órasz. bont. 4

72

2

36

1

Köt. éves órasz.

1


Nem Köt. köt. heti heti Csop. órasz. órasz. bont.

128

4

96

3

Idegen nyelv

108

3

3

108

3

3

144

4

4

96

Matematika

108

3

1

108

3

1

108

3

1

96

3

Ének-zene

36

1

36

1 32

1


36


36


72

1 1

36

2

36 1

72

1 36

Fizika

1

3

36

1

32

1

72

2

64

2

2


2

1

4 1

2

2 216

Biológia

216

2

108

Kémia

96

2

Informatika

2


2

32

1

180 Info.

36

18

5

2 1

2

3

0,5

Fiz.

2

180

36

5

1

18

18

0,5

0,5

3 Szakm.


1

1

324

9

4,5

36

1

ÉEK

72

Szakm. 2

2

1

1

288

9

7

32

1

ÉEK

96

1 2

2

Összesen:

990

108

27,5

3

10

990

90

27,5

2,5

10

1080

72

30

2

13,5

960

96

30

3

17


990

144

27,5

4

12,375

990

144

27,5

4

12,375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

- 12



Átmeneti képzési típusok: (A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV.28.) OM rendelet alapján) Átmeneti kéttannyelvű szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam)

- 12



Átmeneti kéttannyelvű szakközépiskolai képzés építészet szakmacsop. (5+1)

2008/2009. tanév Átmeneti kéttannyelvű szki építészet szakmacsop. (5+1)

9. évfolyam 37 hét Köt. éves órasz.



111

Köt. heti órasz.

10. évfolyam 37 hét Nem köt. heti órasz.

3

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


2

111

37


74


Köt. heti órasz.


3

1

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


2

108

36

2

72


Köt. heti órasz.


3

1

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


1

108

36

2

Társadalomismeret és etika Célnyelv

666

74

18

2

20

111

74

3

2

5

180

5

5

Idegen nyelv (Angol nyelv) Matematika

111

3

3

Ének-zene

3

1

2

36

1

Köt. heti órasz.


Csop. bont.

1

96

32

3

1

1

96

4

96 64

2

2

2

2

64

2

2

3

64

1

3

72

2

2

72

74

37

2

1

3

108

3

3

72

36

2

1

1

32

32

3

2

1

1

4

3

1


32

1 1


37

1

37

1

36

1

36

1

32


74

2

74

2

72

2

72

2

64

Fizika

2


2

2

2

2

Biológia

2

Kémia

222

Szakmacsoportos alapozó oktatás Magyar

18,5

0,5

Info.

2

216

Informatika


3

2

2

3


2

37

36

Csop. bont.

Köt. éves órasz.

72 74

37

Köt. heti órasz.

72

108

Célnyelvi civilizáció


2

1

185

5

2

18,5

0,5

108

2 144 Szakm

144

72

4

96

2 4

1

4

2

252 Szakm

36

72

7

1 1

1

4,5

2

192 Szakm.

64

64

6

1 2

7

2

Összesen:

1017,5

74

27,5

2

25

1017,5

185

27,5

5

16

1080

180

30

5

17

1080

144

30

4

17,5

960

160

30

5

20


1017,5

185

27,5

5

12,375

1017,5

185

27,5

5

12,375

1080

180

30

5

18

1080

180

30

5

18

960

160

30

5

18

- 12



Átmeneti kéttannyelvű szakközépiskolai képzés építészet szakmacsop. (5+1)

2008/2009.tanév Átmeneti kéttannyelvű szki építészet szakmacsop. (5+1)




111

Köt. heti órasz.


3

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


2

111

37


74


Köt. heti órasz.


3

1

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


2

111

37

2

74


Köt. heti órasz.


Csop. bont.

Köt. éves órasz.

3

1

2

108

3

72

2

36

1

2


666

74

18

2

20

111

74

3

2

5

185

5

5

Célnyelvi civilizáció Idegen nyelv (Angol nyelv) Matematika

111

3

3

Ének-zene


Köt. heti órasz.


Csop. bont.

Köt. éves órasz.


Köt. heti órasz.


Csop. bont.

1

96

32

3

1

1

96

108

3

3

96

72

2

2

64

32

2

3

2

2

2

74

37

2

1

3

92,5

18,5

2,5

0,5

3

72

2

2

64

74

37

2

1

3

74

37

2

1

3

72

2

2

64

36

1

32

1 1

37

1

37


37

1

37

1

37

1

36

1

32


74

2

74

2

74

2

72

2

64

Fizika

2


32

2

1

1

4

3

1


2

3

2

2

Biológia

2

Kémia

222


18,5

0,5

Info.

2

222

Informatika


3

2

1

185

5

2

18,5

0,5

Info.

108

2

1

185

5

2

18,5

0,5

96 1

216

144

Szakm

6

4

3

2

ÉEK

36

192 Szakm.

64

64

6

1 2

7

2

1

Összesen:

1017,5

74

27,5

2

25

1017,5

185

27,5

5

16

1110

92,5

30

2,5

16

1080

180

30

5

17

960

160

30

5

20


1017,5

185

27,5

5

12,375

1017,5

185

27,5

5

12,375

1110

185

30

5

18

1080

180

30

5

18

960

160

30

5

18

- 12



Kifutó kéttannyelvű szakközépiskolai képzés építészet szakmacsop. (5+2)

2008/2009. tanév Kifutó kéttannyelvű szki építészet szakmacsop. (5+2)




111

Köt. heti órasz.


3

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


2

111

37


74


Köt. heti órasz.


3

1

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


2

111

37

2

74


Köt. heti órasz.


3

1

Csop. bont.

Köt. éves órasz.


2

111

37

2


666

74

18

2

20

111

74

3

2

5

185

5

5

Idegen nyelv (Angol nyelv) Matematika

111

3

3

Ének-zene

1

Köt. heti órasz.


Csop. bont.

1

96

32

3

1

1

96

4

96 64

2

2

2

2

64

2

2

3

64

92,5

18,5

2,5

0,5

3

74

74

37

2

1

3

74

37

2

1

3

74

37

2

1

1

32

3

2

37

1

32

1 1


37

1

37

1

37

1

37

1

32


74

2

74

2

74

2

74

2

64

Fizika

2

1

1

4

3

2

3

3

2

Biológia

2

Kémia

222


18,5

0,5

Info.

2

222

Informatika


32

1



3

2

3

3


2

1

37

Csop. bont.

Köt. éves órasz.

74 2

37

1

37

37

1

3 2

74

37

Köt. heti órasz.

74

111

Célnyelvi civilizáció


2

1

185

5

2

18,5

0,5

Info.

111

2

1

185

5

2

18,5

0,5

Szakm

96

222

6

74

2

ÉEK

Szakm.

192

6

64

2

ÉEK

64

3

2

2

2

2

Összesen:

1017,5

74

27,5

2

25

1017,5

185

27,5

5

16

1110

92,5

30

2,5

16

1110

185

30

5

17

960

160

30

5

17


1017,5

185

27,5

5

12,375

1017,5

185

27,5

5

12,375

1110

185

30

5

18

1110

185

30

5

18

960

160

30

5

18

- 12

74

3



Átmeneti szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam)

- 12



Átmeneti szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban

2008/2009. tanév Áttérés a 4+1 éves képzésre


Kötelező éves óraszám

Tantárgy


Kötelező heti óraszám


148

4


74

2

10. évfolyam 36 hét Nem kötelező heti óraszám


Csoportbontás



2

144

4

72

2


Csoportbontás


2

144


111

3

3

108

3

Matematika

111

3

3

108

3

Ének-zene

37

1

3




4


1

128

4

96

3

72

2 1

144

4

4

96

108

3

1

96

3

32

1 1


37

1

36

1

36

1

32


74

2

72

2

72

2

64

Fizika

222

2 2

Biológia

2


Info.

2

2

185

5

2

18,5

0,5

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat építészet szakmacsoportra

148

3

Csoportbontás 1

1

4 1

2

2

2


32

Nem kötelező heti óraszám

2

216

Kémia Informatika


36




Csoportbontás

216 Inf.

4

108

2 144

18

6

96

2 4

4

0,5

Szakm.

4

1

1

324

9

4,5

36

1

ÉEK

72

1

Szakm. 2

2

1

288

9

7

32

1

1

ÉEK

96

2

2

Összesen:

1017,5

148

27,5

4

16

990

144

27,5

4

11

1080

72

30

2

13,5

960

96

30

3

17


1017,5

148

27,5

4

12,375

990

144

27,5

4

12,375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

- 12



Átmeneti szakközépiskolai képzés építészet szakmacsoportban

2008/2009. tanév Áttérés a 4+1 éves képzésre

9. évfolyam 37 hét Kötelező éves óraszám

Tantárgy





Csoportbontás



2

148

4

74

2



Csoportbontás



2

144

4

72

2



Csoportbontás



1

128

4

96

3


148

4


74

2

36

1

Idegen nyelv

111

3

3

111

3

3

108

3

3

96

Matematika

111

3

3

111

3

3

108

3

3

96

Ének-zene

37

1

37

1 36

1

32

1

37

1

37

1

36

1

32

1


74

2

74

2

72

2

64

Fizika

222

222

2


Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra


2

Biológia

2


Info.

2

2

185

5

2

18,5

0,5


148

1

1

3

4 1

2

3

2

2


3

Csoportbontás

108

Kémia Informatika

32


Inf. 4

4

96

2

2

185

5

2

18,5

0,5 148

324 Inf.

4

4

108

36

9

3

1

4,5 1

Szakm.

1

1

288

9

7

32

1

1

ÉEK

96

2

2

Összesen:

1017,5

148

27,5

4

16

1017,5

148

27,5

4

16

1080

108

30

3

12,5

960

96

30

3

17


1017,5

148

27,5

4

12,375

1017,5

148

27,5

4

12,375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

- 12



Kifutó szakközépiskolai képzés építészet szakmacsop. (4+2 éves szakképzés)

2008/2009. tanév Kifutó szakközépiskolai képzés (4+2)


Tantárgy




148

4


74

2



Csoportbontás



2

148

4

74

2


Csoportbontás


2

148





4

74

2

37

1


Csoportbontás


2

128

4

96

3



Csoportbontás 2

Idegen nyelv

111

3

3

111

3

3

111

3

3

96

3

3

Matematika

111

3

3

111

3

3

111

3

3

96

3

3

Ének-zene

37

1

37

1

37

1

37

1


74

2

Fizika

222



2

Biológia

2

1

32

1

1

32

1

64

74

2

74

2

222

2

111

3

2 3

96

Kémia

2

Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető

37 37

Info.

2

1

185

5

2

18,5

0,5

Inf.

2

1

185

5

2

18,5

0,5

Inf/idnyelv

296

8

3

74

2

2

Inf/idnyelv

3

3

ÉEK

ÉEK

Összesen:

1017,5


1017,5

27,5 148

27,5

4

11

1017,5

12,375

1017,5

- 12

27,5 148

27,5

4

111

256

8

3

64

2

2

96

3

3

11

1110

111

30

3

16

960

96

30

3

16

12,375

1110

111

30

3

18

960

96

30

3

16



Átmeneti nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés építészet szakmacsoportban: 5 éves képzés (9-13. évfolyam)

- 12



Átmeneti nyek évfolyamos képzés építészet szakmacsoportban (5+1)

2008/2009. tanév Átmeneti nyek évfolyamos képzés (5+1)



Köt. éves órasz.


74

37


Köt. heti órasz.


Csop. bont.

Köt. éves órasz.

2

1

2

148

4

74

2

15

111

3

3

111

3



Köt. heti órasz.

11.a évfolyam 36 hét Nem köt. heti órasz.


Csop. bont.

Köt. éves órasz.

Köt. heti órasz.

2

144

4

72

2

3

108

3

3

108



Csop. bont.

Köt. éves órasz.

2

144

4

72

2


444

74

13

2

Matematika

111

3

Ének-zene

37

1

37

1


37

1

37

1

36


111

74

2

72


Köt. heti órasz.


Csop. bont. 1

128

4

96

3

37

2

1

36

1 4

4

96

3

108

3

1

96

32

1

1

36

1

32

1

2

72

2

64

2


2

Biológia

2

Kémia

222

Informatika

185

5


Info.

18,5

0,5

Info.

2

2

185

5

2

18,5

0,5


148

Inf. 4

54

18

8,5

4

0,5

Szakm.

4

1

1

324

9

4,5

36

1

ÉEK

Csop. bont. 1

1

3

4 1

2

96

2 1,5

3


2

108

2 306

32

2

2

216

4

Köt. heti órasz.

144

3


Fizika


Köt. éves órasz.

72

Szakm. 2

2

1

1

288

9

7

32

1

1

ÉEK

96

2

2

Összesen:

1017,5

148

27,5

4

24

1017,5

148

27,5

4

16

864

54

30

1,5

11

1080

72

30

2

13,5

960

96

30

3

17


1017,5

148

27,5

4

12.375

1017,5

148

27,5

4

12,375

1080

144

27,5

3

12,375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

- 12



Átmeneti nyek évfolyamos képzés építészet szakmacsoportban (5+1)

2008/2009. tanév Átmeneti nyek évfolyamos képzés (5+1)




111

Köt. heti órasz.


3


Csop. bont.

Köt. éves órasz.

2

148

4

74

2


Köt. heti órasz.






Köt. heti órasz.


Csop. bont.

Köt. éves órasz.

2

148

4

74

2

36

1

4

148

4

4

108

3

3

96

3

111

3

3

108

3

3

96

Csop. bont.

Köt. éves órasz.

2

144

4

72

2


444

Matematika

111

74

13

2

3

3

1

37


111

2

37

1 36

1

32

1

37

1

37

1

36

1

32

1

74

2

74

2

72

2

64

2 2

Biológia

2

Kémia 4

Szakmacsoportos alapozó oktatás 18,5

0,5

Info.

2

1

185

5

2

18,5

0,5

Inf.

1

222

6

2

37

1

324 Inf.

Csop. bont. 1

1

4 1

2 2

108

2

3


3

3

2

222

Info.

3

1



4

96

37

1

5

128

3

222

185

1

32

Köt. heti órasz.

111

Fizika

Informatika

Köt. éves órasz.

3

1 37


Csop. bont.

111


Köt. heti órasz.

15

Ének-zene

37



96

108

36

9

3

1

4,5 1

288 Szakm.

32

ÉEK

1

1

9

7

1 96

1 2

2

Összesen:

1017,5

111

27,5

3

24

1017,5

37

27,5

1

12

1110

37

30

0

12

1080

108

30

3

12,5

960

96

30

3

17


1017,5

148

27,5

4

12.375

1017,5

148

27,5

4

12,375

1110

148

27,5

3

12.375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

- 12



Átmeneti szakközépiskolai képzés közlekedés (építő) szakmacsoportban: 4 éves képzés (9-12. évfolyam)

- 12



2008/2009. tanév Átmeneti szakközépiskolai képzés közlekedésépítő szakmacsop. (4+1 éves szakképzés)

9. évfolyam

alapóra

cs.bontás

Áttérés a 4+1 éves képzésre


Tantárgy



Közismeret


144

4

Magyar nyelv

Történelem és társadalmi ism.

72

2

Irodalom


Közismeret


Csoportbontás


2

144

4

72

2

36

1


Csoportbontás



1

128

4

96

3

Idegen nyelv

108

3

144

4

4

96

1

Matematika

108

3

108

3

1

96

Irodalom Történelem és állampolgári ism.

3

Ének-zene

2


32

1


36

1

36

1

32

1


72

2

72

2

64

2

Idegen nyelv (angol)

3

3

Idegen nyelv (német)

Fizika

Matematika

3

Ének-zene

0,5

2

Kémia 1

Informatika


2

Szakmacsoportos alapozó okt.

Fizika

2

Szabadon tervezhető Szakmacsoportos alapozó gyakorlat építészet szakmacsoportra

1 1

Kémia

1

Informatika

1

Inform.gyak.

1

1

Szakmacsop.alapozó gyakorlat

4

8

Műszaki rajz

1

1

4 1

2

108

2 216 Inf.

144

18

6

96

2 4

4

0,5

Szakm.

1

1

324

9

4,5

36

1

ÉEK

Szakm.

72

2

2

1

1

288

9

7

32

1

1

ÉEK

96

2

2

Összesen:

990

144

27,5

4

11

1080

72

30

2

13,5

960

96

30

3

17


990

144

27,5

4

12,375

1080

108

30

3

18

960

96

30

3

18

Szakmai orientáció + alapozás

Statika Közlekedésépítés(út) Közlekedésépítés(vasút) Szakmai alapgyakorlat

Iskolai órák:

2

216

Emelt szintre való felkészítés

Tanulói órák:

1

3

2

Csoportbontás

Biológia

Osztályfőnöki

Biológia

3





32


Magyar nyelv


3



27,5 39,5

- 12



Átmeneti szakközépiskolai képzés közlekedésépítő szakmacsop. (4+1 éves szakképzés)

2008/2009. tanév

Átmeneti szakközépiskolai képzés közlekedésépítő szakmacsop. (4+1 éves szakképzés)

9. évfolyam

alapóra

cs.bontás

10.évfolyam

alapóra

Áttérés a 4+1 éves képzésre

cs.bontás


Tantárgy



Közismeret


144

4

Magyar nyelv


72

2

Irodalom


36

1

Közismeret


Csoportbontás



1

128

4

96

3

Idegen nyelv

108

3

3

96

Magyar nyelv

1

1

Matematika

108

3

3

96

3

Irodalom

3

3

Ének-zene

Történelem és állampolgári ism.

2

2

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol)

3

3

3

3

Idegen nyelv (német) 3

3

Ének-zene

0,5

0,5


36

1

32

1

36

1

32

1


72

2

64

2

3

Csoportbontás 1

1

4 1

2

Földünk és környezetünk Biológia


Kémia

108

96

Osztályfőnöki

1

1

Informatika


2

2


Fizika

2

2



1

2


Biológia

1

1

Kémia

1

1

Összesen:

1080

108

30

3

12,5

960

96

Informatika

1

1


1080

108

30

3

18

960

96

Inform.gyak.

1

1

1

1

4

8

4

324 Inf.

108

36

9

3

1

4,5 1

Szakm.

Szakmai orientáció + alapozás 8

13

1

288

9

7

32

1

1

ÉEK

Emelt szintre való felkészítés


3


Fizika

Matematika

32

Kötelezőheti óraszám


96

2

2

30

3

17

30

3

18


Műszaki rajz

1


3

Statika Közlekedésépítés(út) Közlekedésépítés(vasút) Szakmai alapgyakorlat Tanulói órák: Iskolai órák:

27,5

30,5 39,5

39,5

14



Kifutó szakközépiskolai képzés közlekedésépítő szakmacsop. (4+2 éves szakképzés)

Kifutó szki közlépítő szakmacsop. (4+2 éves szakképzés)

2008/2009. tanév 9. évf.

10.évfolyam

11.évfolyam

12.évfolyam

alapóra cs.bontás alapóra cs.bontás alapóra cs.bontás alapóra cs.bontás Közismeret Magyar nyelv Irodalom Közismeret Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Inform.gyak. Emelt szintre való felkészítés Szakmai orientáció + alapozás Szakmacsop.alapozó gyakorlat Műszaki rajz és vizuális kult. Statika Közlekedésépítés(út) Közlekedésépítés(vasút) Szakmai alapgyakorlat Tanulói órák: Iskolai órák:

1 3 2 3

1 3 2 3

3 0,5 1 2 2 1 1 1 1 1

4 1

3

1 3 2 3

3 0,5

1

8

27,5

1 2 2 2 1 1 1 1

4 3

3 3

1 1 2 2

1 1 2 2

2 2

1 2

3

2 5

8

3 31 41,5

- 12

3

3

1 2

30,5 39,5

3

1 3 3

2 2 1 6 44

1 2 1 2 3 31

3 44


D.


SZAKMAI PROGRAM „ Az építészet nem más, mint egy korszak akaratának a térbe való átültetése, amely él, változik és mindig új.” (L. M. van der Rohe)

Az iskola szakképzési rendszere Az alapító okiratban szereplő kifutó szakképesítések Szakképesítés megnevezése Magasépítő technikus Magasépítő technikus (kéttannyelvű képzésben)

Azonosító szám 52 5801 01 52 5801 01

FEOR szám 3123 3123

Az iskolánkban folyó OKJ 52 5801 01 szakmaszámú Magasépítő technikus szakképesítés az építészet szakmacsoporthoz tartozik. Célunk és feladatunk, hogy iskolánkban folyó nevelés-oktatás továbbépítse, kiszélesítse és elmélyítse az általános iskolai tantárgyi követelményeket. Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és további műveltség megszerzését elősegítő oktató-nevelő munkát végezzünk. A szakközépiskola 9-12. évfolyamain a közoktatási törvény 29. §-a szerint az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó oktatás keretén belül szakmacsoportos alapozó oktatás is folyik. Mind a négy évfolyamon az építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretekhez tartozó tantárgyrészek keretén belül készítjük elő és alapozzuk meg a szakképzéshez szükséges legfontosabb ismereteket, készségeket, képességeket. Ez a tantárgyi követelményrendszer 2008. szeptemberétől kiegészül olyan témakörökkel, tananyag egységekkel, amelynek elsajátításával, teljesítésével lehetősége lesz végzett diákjainknak egy év beszámítását kérni a szakképzésbe történő belépéskor. Ezt felmenőrendszerben tudjuk megvalósítani, mert a 2008. szeptemberétől 12. évfolyamban tanuló diákjainknál sajnos már nem tudjuk pótolni a kieső, hiányzó ismereteket, csak az akkor induló 9., 10., és 11. évfolyam tantárgyi követelményeit tudjuk a rendelkezésre álló órakeretbe beépíteni. Ezeken az évfolyamokon (9., 10., 11) a szakmai alapozó oktatás mellett a magasépítő technikus szakképző, 1/13. évfolyam tananyagtartalma is oktatásra kerül. Az érettségizett diákjaink majd így egy év alatt szerezhetnek magasépítő technikus végzettséget. A 12. évfolyamnál már nem lehet egy év alatt pótolni a beszámításhoz szükséges tananyagrészeket, így az oktatásuk nem szakmai képzést jelent, hanem az építészeti szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását, készségek - képességek fejlesztését, az érettségire való felkészülést, pályaválasztási döntés megalapozását, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítését és az érettségi utáni szakképzés megalapozását jelenti. Feladatainkat a szakközépiskolai kerettantervek alapján végezzük, melyekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják fenti céljainkat. A közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot.

- 13



A 2003/2004-es tanévtől a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény szerint a heti óraszámok kötelező csökkenése miatt és a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX. 21.) OM rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet - alapján a szakképzés időtartama az érettségi követően kétéves lett egységesen mind a normál, mind a kéttannyelvű szakképzés tekintetében is. Ez az egységesség fog változni a 2008/2009-es tanévtől, mivel fenntartói elvárások értelmében lehetőség lesz 2008. szeptemberében induló tanévtől beépíteni a szakképzés első évfolyamának tananyagát a 9-11. évfolyamokon, mind a magyar-, és mind a magyar-német (kéttannyelvű) osztályoknál is. A képzési struktúra így sem lesz egységes, mert a 12. évfolyamnál és a 13. n (kéttannyelvű) osztálynál nem lesz változás. Ők az eredeti program szerint fejezik be tanulmányaikat. Az érettségi után csak 2 éves szakképzésbe vehetnek részt. A 10. és 11. évfolyam átmeneti évfolyamok lesznek, ahol pótolni lehet a beszámíthatósághoz szükséges tananyagot. A 9. évfolyam pedig már egységesen úgy indítható, hogy a beszámíthatóság biztosítva legyen. A 2008/2009-es tanévtől az iskola alapító okirata értelmében oktatás-nevelés építészeti és közlekedés szakmacsoportban folyik iskolánkban a 9-12 (13.) évfolyamokon. A közlekedés szakmacsoport iskolánkhoz került osztályaira is a fenti megállapítások vonatkoznak. A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint 2008/2007-es tanévtől iskolánkban a következő képzési típusokban folyik az oktatás: Nappali tagozat Építészet szakmacsoport: Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám:11 Szakközépiskolai képzés: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám:12 Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés:5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 13 Közlekedés (építő) szakmacsoport: Szakközépiskolai képzés: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám:12 Átmeneti képzési típusok: (A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV.28.) OM rendelet alapján induló osztályok) Ezeknél az osztályoknál a kerettantervi tananyag mellett beépítésre kerül az 1/13. szakképző évfolyam tananyagtartalma, hogy a beszámíthatóság figyelembevételével a tanulók egy éves szakképzés után szerezhessenek technikusi végzettséget.

14



Építészet szakmacsoport: Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés: 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám:11 Szakközépiskolai képzés: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám:12 Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, illetve erre épülő képzés:5 éves képzés (9-13. évfolyam) Kódszám: 13 (a 2008-tól induló 10. évfolyam, 11. évfolyam) Közlekedés (építő) szakmacsoport: Szakközépiskolai képzés: 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Kódszám:12 (a 2008-tól induló 10. évfolyam, 11. évfolyam)

Kifutó képzés: 2/14. szakképző évfolyam (52 5801 01Magasépítő technikus szakképesítés) 2/14. szakképző évfolyam (német-magyar 5258 01 01 Magasépítő technikus) Levelező tagozat: Szakközépiskolai képzés: 4éves képzés (9-12. évfolyam) Kifutó képzés: 2/14. szakképző évfolyam (52 5801 01Magasépítő technikus szakképesítés) 2 éves szakképzés befejező évfolyama

15



A kifutó rendszerű 4+2 - szakközépiskolai évfolyamokon 4 éves képzés ( 9-12. évfolyam, kódszám: 12), érettségit követően 2 éves szakképzés Indult: 2003/2004-es tanévtől indult (Kifutó képzés, amely a 2008/2009. tanévben a 12. évfolyamon valósul meg.) Ez a képzési forma a 4 + 1 képzési formától eltérő. Az érettségi után két szakképző évfolyamot kellett teljesíteni a magasépítő technikusi végzettség megszerzéséért A 9-12 évfolyamig a szakmai alapozó oktatásra felhasznált óraszám csak a kerettanterv által kötelezően előírt órakeret szerint alakult. Ez a képzési forma tartalmilag a 28/200.(IX.21.) OM rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV.28.) OM rendelet szerinti kerettanterv alapján valósult meg. A szakközépiskola 9-12. évfolyamain a közoktatási törvény 29. §-a szerint az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó oktatás keretén belül szakmacsoportos alapozó oktatás is folyik. Mind a négy évfolyamon az építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretekhez tartozó tantárgyrészek keretén belül készítjük elő és alapozzuk meg a szakképzéshez szükséges legfontosabb ismereteket, készségeket, képességeket. Ezeken az évfolyamokon a szakmai alapozó oktatás nem szakmai képzést jelent, hanem az építészeti szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását, készségek - képességek fejlesztését, az érettségire való felkészülést, pályaválasztási döntés megalapozását, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítését és az érettségi utáni szakképzés megalapozását jelenti. Feladatainkat a szakközépiskolai kerettantervek alapján végeztük, melyekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosították fenti céljainkat. A közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot ebben a képzési formában is. A négyéves képzés célja: A kerettantervi közismereti képzés célja a széles alapú általános műveltség megszerzése, az érettségire való felkészítés, amely lehetőséget nyújt továbbtanulásra, felsőfokú tanulmányokra, bármelyik magyarországi egyetemre, főiskolára. Nagyobb hangsúlyt kapnak a közismereti tantárgyak. A négyéves képzés keretén belül középpontba kívántuk állítani az építészet szakmacsoportjába tartozó OKJ-s szakmákra való előkészítést, a pályaválasztási döntés megalapozását, a megfelelő szakképesítés kiválasztását. Elsődleges cél az általános műveltségi ismeretek magas szintű növelése, a természettudományos szemlélet kialakítása, mely lehetőséget ad a tanulók képességeinek kialakítására, a készségek fejlesztésére, a tanulói érdeklődés felkeltésére, a tehetség felkutatására, melynek során fejlődik a tanulók független gondolkodása, felelősségérzete, és különböző helyzetekben való döntési képessége. További cél az OKJ-ben szereplő építészeti szakképesítések megszerzésére való elméleti és gyakorlati felkészítés előkészítése, a kapcsolódó tevékenységformák megismerése, a szakmai általános elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozása, a műszaki érdeklődés felkeltése, a szükséges alapkészségek fejlesztése. Fontos a gyengébb képességű, kevésbé tehetséges tanulók megfelelő pályaválasztásának biztosítása az építészeti szakmacsoporton belül, melyhez elsősorban az érdeklődés felkeltése, a műszaki kommunikáció eszközének a műszaki ábrázolás készségének a kifejlesztése, és szakképesítésekhez kapcsolódó tevékenységformák megismerése elengedhetetlen.

16



SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZETI SZKMACSOPORTRA (Kifutó képzés óraszáma) évfolyam 12.

tantárgyrész megnevezése

éves óraszám

heti óraszám

Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek 160 ó Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 96 ó let és gyakorlat összesen: 256 ó

5ó 3ó

elmé-

8ó

A 12. évfolyamon az alapozó gyakorlatok csoportbontást igényelnek. 4+2 - Szakközépiskolai évfolyamokon 4 éves képzés ( 9-12. évfolyam, kódszám: 12), érettségit követően 2 éves szakképzés óratervi tábla (Kifutó óratervi tábla a 2008/2009. tanévben a 12. évfolyamon valósul meg.) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * Fakultáció Szakmacsoportos alapozás építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek építészeti szakmacsoportos alapozó gyak. * Szakmai órák összesen: *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek

17

12. évf. 128 96 96 96 32 32 64 96

32 96 256 160 96 256



A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai évfolyamonként 4+2 Szakközépiskolai évfolyamokon4 éves képzés (9-12. évfolyam, kódszám: 12), érettségit követően 2 éves szakképzés (Kifutó képzés, a 2008/2009. tanévben a 12. évfolyamon valósul meg.) 12. évfolyam 2006/2007-es tanévtől indult, (2008/2009. tanévben kifutó képzésként valósul meg) Tantárgyak SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTA Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek CAD alapismeretek Építéstan alapjai II. Szilárdságtan alapjai Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szabadkézi rajzi gyakorlatok Építéstan rajzi gyakorlatok

18

óraszám(heti) Óraszám(évi) 8

256

5 1 2 2 3 2 1

160 32 64 64 96 64 32



ÉPÍTÉSZETI SZKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztás, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy a természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, az eszközök, berendezések szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Biztosítson lehetőséget a tanulók képességeinek kibontakoztatására. Alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó gyakorlataira. Segítse a tanulók egyéni életpályájuk reális megtervezését. Hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt. Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott szerepét. Adjon lehetőséget a tanulók képességeinek, szakmai tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapja iránt. Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges felelősségteljes magatartásra, alakítsa a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét. Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait, azok felhasználási területeit. Követelmények, feladatok:         

fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen a szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, kreativitás, logikus gondolkodás, fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, rajzi készségeket, szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához, alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, fejlődjön a tanulók célirányos feladatmegoldó képessége, a számítási és rajzi, illetve számítástechnikai készsége, a tanulók használják helyesen a szakmai kommunikációban a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket, a tanulókban alakuljon ki és fejlődjön szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, írásos és rajzi munkájukban törekedjenek az igényes külalakra, pontosságra, váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, alkalmazzák helyesen a rajzi jelöléseket, szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, alakuljon ki, és erősödjön a szakmacsoporthoz való kötődés, a tanulók szeressék, tiszteljék a természetet, tiszteljék annak értékeit, alakuljon ki felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség

- 19


 


erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás, a szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük.

ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében tanultakat, fejlessze és formálja a műszaki szemléletet, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a speciális szakmai képzésre. A tantárgyrész tanításának célja, hogy bővítse és rendszerezze a természettudományi és szakmai orientációs tárgyak ismeretanyagát, fejlessze a tanulók építőipari és műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakterület alapozó gyakorlataira. Ismertesse az építőiparban használt anyagok tulajdonságait és azok felhasználását, beépítési lehetőségeit. Bővítse a kiválasztott szakmacsoport elméleti és gyakorlati ismereteit Fejlessze a szakmai elméleti és gyakorlati készségeket, képességeket az érettségire való felkészülést. Adjon alkalmat az építészeti pályák szépségeinek megismerésére, és a környezettel való kapcsolatának fontosságára Mutasson rá a műszaki pályaválasztás és szakirányú továbbtanulás műszaki gyakorlatainak fontosságára, területeire az épített környezetben. Bizonyítsa be a tanulók számára az építészet gazdasági és környezeti jelentőségét, fejlődőképességét. Biztosítsa a lehetőséget a szakmai motiváció fejlesztésére, a minőségi munkavégzés fontosságaira, az igényességre. Neveljen a felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a pontos minőségi munkavégzés igényét. Követelmények, feladatok:      

Fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyakhoz szükséges képességei (az ismeretszerzőértékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás); Fejlődjön célirányos műszaki feladatmegoldó képességük, számítási rajzi, illetve számítástechnikai alkalmazási készségük. A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes az írásos, illetve rajzi munkájukban, törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra. Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok helyes értelmezésére, sajátítsák el a rajzi jelöléseket. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának tiszteletére.

20


  


Erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötödésük. A tanulók lássák meg a környezet, az építés, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet – és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást

A 2008/2009-estanévtől induló szakmacsoportos alapozó képzésnél már beépítésre kerül a szakképző 1/13. évfolyam tananyagtartalma. Így az érettségizett diákjaink egy év beszámításával léphetnek a szakképző intézménybe, ahol egy év után magasépítő technikus szakképzettséget szerezhetnek. A következő táblázat felmenőrendszerben mutatja be a 2008/2009-es tanévtől az érettségiig a képzés tantárgyait, óraszámait.

21



ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORT Szakmai alapozó óratervi tábla 2008/2009-es tanévtől induló, 9. évfolyam felmenő rendszerben Tantárgy

hetek száma

9. évfolyam

10. évfolyam

36 Elm.

11. évfolyam 12. évfolyam

36 Gyak.

Munkavédelem

36

Elm.

Gyak.

1

-

36

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

36

36

0

Elm. Gyak. Elm. Gyak.

Építési anyagok

1

1

72

36

36

Műszaki ábrázolás

-

2

72

0

72

Építési ismeretek

1

-

1

1

1,5

-

1,5

-

210

174

36

-

2

-

1,5

-

1

158

0

158

-

1

-

1,5

-

1

158

0

158

Kitűzési ismeretek

1

-

36

36

0

Kitűzési gyakorlat

-

1,5

54

0

54

Építésszervezési ismeretek

1,5

-

1,5

-

102

102

0

Szilárdságtan

1,5

-

1,5

-

102

102

0

-

3,5

112

0

112

486

626

Építészeti rajz Építési gyakorlatok

1

Szakmai gyakorlatok

0 Évi óraszám összesen:

72

144

72

144

198

162

144

176

Heti óraszám:

2

4

2

4

5,5

4,5

4,5

5,5

Heti óraszám összesen

6 6 10 10 (kéttannyelvű osztályoké is 2009/20010-ben induló 10. N felmenő rendszerben)

Megjegyzés: A gyakorlatok csoportbontást igényelnek

1112



2008/2009-es tanévtől induló szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi rendszere és óraterve évfolyamonként 9. évfolyam indul: 2008/2009. tanévtől 10. N indul: 2009/2010. tanévtől Tantárgyak SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Építési anyagok Építési ismeretek Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Építési anyagok (anyagvizsgálatok) Műszaki ábrázolás Építési gyakorlatok

óraszám(heti)

óraszám(évi)

6

216

2 1 1 4 1 2 1

72 36 36 144 36 72 36

óraszám(heti)

óraszám(évi)

6

216

2 1 1 4 1 2 1

72 36 36 144 36 72 36

óraszám(heti)

óraszám(évi)

10

360

5,5 1,5 1 1,5 1,5 4,5 1,5 1,5 1,5

198 54 36 54 54 162 54 54 54

10. évfolyam indul: 2009/2010. tanévtől 11. N indul: 2010/2011. tanévtől Tantárgyak SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Munkavédelem Építési ismeretek Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Építési ismeretek Építészeti rajz Építési gyakorlatok 11. évfolyam indul: 2010/2011. tanévtől 12. N indul: 2011/2012. tanévtől Tantárgyak SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Építési ismeretek Kitűzési ismeretek Építésszervezési ismeretek Szilárdságtan Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Építészeti rajz Kitűzési gyakorlatok Építési gyakorlat



12. évfolyam indul: 2011/2012. tanévtől 13. N indul: 2012/2013. tanévtől Tantárgyak SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Építési ismeretek Építésszervezési ismeretek Szilárdságtan Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Építészeti rajz Építési gyakorlatok Szakmai gyakorlatok

óraszám(heti)

óraszám(évi)

10

320

4,5 1,5 1,5 1,5 5,5 1 1 3,5

144 48 48 48 176 32 32 112

Átmeneti képzés évfolyamai A 2008/2009. tanévtől indítva a 10. és 11. évfolyam szakmacsoportos alapozó tantárgyai mellett beépítésre kerülnek felmenő rendszerben a magasépítő technikus szakképzés 1/13. évfolyamának tananyagtartalma. Ennek következtében az érettségizett tanulók egy év beszámításával léphetnek a szakképző intézményekbe, és egy év alatt szerezhetnek magasépítő tenchnikusi végzettséget.



2008/2009. tanév óratervi tábla évfolyamonként (osztályonként) Építészet szakmacsoport

tantárgy

9. évf.: 12 óra

10.évfolyam: 32 óra

11. évfolyam:42 óra

12. évfolyam:48 óra

9.b

9.c

10.a 10.b 10.c 10.n 11.a

11.b

11.c

11.n

12.a

12.b 12.c

12.n

13.n

6,0

6,0

6,0

12,0

12,0

10,0

12,0

8,0

12,0

8,0


2*

2*

2*

Építési anyagok (anygvizsgálatok)

1+1*

heti óraszám

Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Munkavédelem Építési ismeretek Építésszervezési ismeretek Építészeti rajz Szakmai gyakorlatok Statika A szilárdságtan alapjai Építési gyakorlat Az építéstan alapjai II. Építéstan rajzi gyakorlat II. Építészeti rajzi gyakorlat

1

10,0 10,0 1

1

6,0

10,0

2*

1

1

1+1* 1+1* 1+1* 1+1* 1+1* 1+1* 0,5+1* 0,5+1* 1+1* 0,5+1*

1

1 1

1 2

1 2

2*

2*

1 1

1 2 2*

1 1,5* 1 1,5 1 1,5*

1 1,5* 1 1,5 1 1,5*

1,5

1,5

1 2 2*

0,5+1*

1 1,5* 1 1,5 1 1,5*

1 1,5* 1 1,5 1 1,5*

1,5

1,5 2

1*

8,0

1*

2*

2*

CAD alapismeretek *-gal jelölt órák csoportbontást igényelnek dőlt számmal jelölt óraszámok: 1/13. szakképző évfolyam tananyagrészei

2*

1,5*

1,5*

2*

2

1,5*

2 1,5*

2 2* 1*

2 2* 1*

2 2* 1*

1*

1*

1*



2008/2009-es tanév szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi rendszere és óraterve osztályonként 9. b, 9. c osztályok óraterve 2008/2009. tanév (induló óraterv) Tantárgyak óraszám(heti) SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉ6 SZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 2 Építési anyagok 1 Építési ismeretek 1 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 4 Építési anyagok (anyagvizsgálatok) 1 Műszaki ábrázolás 2 Építési gyakorlatok 1 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok csoportbontást igényelnek

óraszám(évi) 216 72 36 36 144 36 72 36

10. a, 10. n osztályok óraterve 2008/2009. tanév (átmeneti óraterv) Tantárgyak óraszám(heti) SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉ6 SZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 3 Építési anyagok 1 Munkavédelem 1 Építési ismeretek 1 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3 Építési anyagok (anyagvizsgálatok) 1 Műszaki ábrázolás 2 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok csoportbontást igényelnek

óraszám(évi) 216 108 36 36 36 108 36 72

10. b, 10.c osztályok óraterve 2008/2009. tanév (átmeneti óraterv) Tantárgyak óraszám(heti) SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉ10 SZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 5 Műszaki ábrázolás 1 Építési anyagok 1 Munkavédelem 1 Építési ismeretek 2 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 5 Építési anyagok (anyagvizsgálatok) 1 Építészeti rajz 2 Építési gyakorlat 2 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok csoportbontást igényelnek

óraszám(évi) 360 180 36 36 36 72 180 36 72 72



11. a, 11. n osztályok óraterve 2008/2009. tanév (átmeneti óraterv) Tantárgyak óraszám(heti) SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉ10 SZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 5 Építési ismeretek 1 Építési anyagok 1 Munkavédelem 1 Építési ismeretek 2 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 5 Építési anyagok (anyagvizsgálatok) 1 Építészeti rajz 2 Építési gyakorlat 2 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok csoportbontást igényelnek

óraszám(évi) 320 180 36 36 36 72 180 36 72 72

11. b, 11. c, 12. a, 12. n osztályok óraterve 2008/2009. tanév (átmeneti óraterv) Tantárgyak óraszám(heti) SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉ12 SZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 6,5 Építési anyagok 0,5 Kitűzési ismeretek 1 Munkavédelem 1 Építési ismeretek 1,5 Építésszervezési ismeretek 1 Statika 1,5 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 5,5 Építési anyagok (anyagvizsgálatok) 1 Kitűzési gyakorlatok 1,5 Építészeti rajz 1,5 Építési gyakorlat 1,5 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok csoportbontást igényelnek

óraszám(évi) 432 234 18 36 36 54 36 54 198 36 54 54 54

12. b, 12. c, 13. n osztályok óraterve 2008/2009. tanév (kifutó óraterv) Tantárgyak óraszám(heti) Óraszám(évi) SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉ8 256 SZETI SZAKMACSOPORTA Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek 5 160 CAD alapismeretek 1 32 Építéstan alapjai II. 2 64 Szilárdságtan alapjai 2 64 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3 96 Szabadkézi rajzi gyakorlatok 1 32 Építéstan rajzi gyakorlatok 2 64 Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok csoportbontást igényelnek



SZAKMAI ALAPOZÁS ÉS TECHNIKUS KÉPZÉS (KIFUTÓ) KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ FORMÁBAN A szakma OKJ száma: 52 5801 01 Iskolánk 1991 óta – az építési szakcsoportban egyedülállóan – kéttannyelvű formában (német nyelven) is képez magasépítő technikusokat. Az eltelt tíz esztendő meggyőzően igazolta, hogy a német nyelvű képzés iparágunkban sikeres, az érdeklődés iránta fokozott. Évente egy kéttanítási nyelvű osztályt indítunk. A kéttannyelvű képzés iskolánkban: A kéttannyelvű képzés egy különleges képzési forma, melynek során a magasépítő technikusok munkahelyi kommunikációja szempontjából legfontosabb szakmai tantárgyakat német nyelven tanítjuk. A tanórai magyarázatok, a számonkérés német nyelven folyik, anyanyelvi konzultációk és téma összefoglalások révén azonban megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a tanulók a szakmai fogalmakat magyar nyelven is elsajátítsák. A kéttannyelvű képzés célja: Célunk olyan magasépítő technikusok képzése, akik megbízható szaktudásukon túl képesek arra, hogy leendő munkahelyükön (tervezőirodákban, építkezéseken) német nyelvű munkatársakkal megértsék egymást, képesek legyenek szóban és írásban a szakmai kommunikációra, a német nyelvű dokumentumok (tervdokumentációk, szabványok, tájékoztató anyagok, szakirodalom) értelmezésére. Ezen túlmenően célunk, hogy technikusaink ismerjék a német nyelvterületen alkalmazott korszerű építőanyagokat, szerkezeteket, technikákat. Az ilyenfajta szakmai tudással felkészült és ugyanakkor idegen nyelvet (szaknyelvet) beszélő szakemberekre az Európai Unióhoz csatlakozás után a kereslet várhatóan fokozódik. A kéttannyelvű szakmai oktatás alapelvei, fő törekvései: A szakmai oktató-nevelő munkánk során különös figyelmet fordítunk arra, hogy  tanulóink a szakmai területeken megismert jelenségek, folyamatok mögött meghúzódó törvényszerűségeket világosan lássák, ami nem jelenti egyúttal a tényszerű ismeretek elhanyagolását,  a tanulók minél több szakmai gyakorlati tapasztalatot, élményt gyűjtsenek, alakuljon ki kapcsolat az ipar és a tanulók között,  a tanulók kezdeményező kedve, kreativitása, műszaki és statikai érzéke kifejlődjön,  a tanulók képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre életpályájuk során is. A kéttannyelvű szakmai képzés felépítése: A tanulók erre a képzési formára – hasonlóan a többi szakközépiskolai képzésre – a 8. osztály elvégzése után jelentkezhetnek, illetve felvételizhetnek. Előzetes nyelvtudás nem követelmény, de megkönnyíti az előrehaladást. Az oktatás egy előkészítő évfolyammal indul (9.), melynek során a tanulók kellő szintű német nyelvtudást szereznek. A szükséges nyelvi alapok megteremtése mellett néhány órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból szintfenntartó oktatás folyik. Nyelvtudásukról év végén vizsgán adnak számot a tanulók.



Megismerteti a tanulókkal a műszaki, ezen belül az építészeti pályát, a műszaki területeken előforduló anyagokat, azok megmunkálását, kifejleszti a műszaki pályákon elengedhetetlen térlátást, előkészít műszaki ábrázolások készítésére. A tanulók gyakorlati tapasztalatokat szereznek az anyagok, ezen belül főképp az építőanyagok tulajdonságairól, megtanulják azokat megmunkálni. A 12. és 13. tanévben a közismereti tantárgyak mellett az építészeti szaktudás megalapozására kerül sor két tantárgy keretén belül: Építészet szakmacsoportos alapozó ismeretek (heti 5 (4) óra) és Építészet szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (heti 3 (4) óra). Ennek kapcsán az építési anyagokkal, épületszerkezetekkel és a műszaki ábrázolással, épületfizikával és a szilárdságtan alapelemeivel ismerkednek a tanulók behatóan. Az építészetben az ábrázolásnak fokozott jelentősége van, ezért a szabadkézi rajz és vizuális kultúra fejlesztése mellett megtanulják az építészeti tervek készítését mind hagyományosan szerkesztett módszerekkel, mind számítógépes CAD technikával. A 13. évfolyam végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, a kéttannyelvű tanulók német nyelvből is. Ekkorra tanulóink többsége már középfokú állami nyelvvizsgával is rendelkezik. A 14. és 15. (szakképző) évfolyamokban tanulóink mindazokat az elméleti ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat megszerzik, amelyekkel egy modern építőgazdaságban tevékenykedő magasépítő technikusnak rendelkeznie kell. Az oktatott tantárgyak:  Magasépítéstan (n)  Építészeti rajz (n)  Szilárdságtan (n)  Társadalmi és gazdasági ismeretek  Munka-és környezetvédelem  Építésszervezés és gépesítés  Építészettörténet A (n)-el jelzett tantárgyakat német nyelven oktatjuk. A kéttannyelvű képzésben nagy súlyt fektetünk a gyakorlati képzésre. Gyakorlatias, sok tapasztalatokkal is bíró, kreatív szakembereket képezünk. A gyakorlati oktatás egy részét iskolánk tanműhelyeiben más részét építőipari vállalatok építkezésein szervezzük meg. A vállalatoknál eltöltött gyakorlat révén a tanuló és a szakma között közvetlen kapcsolat épül ki, elősegítve ezzel az elhelyezkedést is. Ezt segíti elő a 14. tanév után letöltendő 160 órás (8 órás munkaidővel számolva 3 hét) nyári építéshelyi szakmai gyakorlat. Szakmai gyakorlati tantárgyak:  Szakmai gyakorlat  Modellezési gyakorlat A képzés végeztével a 15. tanév végén a technikusjelöltek állami képesítő vizsgán adnak számot elméleti és gyakorlati tudásukról. A kéttannyelvű diákok Magasépítéstan és Szilárdságtan tantárgyakból német nyelven tesznek vizsgát. Sikeres vizsga esetén a tanulók magyar és németnyelvű bizonyítványt kapnak, amely tanúsítja, hogy a tanuló kéttannyelvű oktatásban vett részt és annak követelményeit sikerrel teljesítette.



A kéttannyelvű szakmai képzés piacorientált. A központi programban leírt szakmai oktatási tartalmakat kiegészítve, a hangsúlyokat helyenként áthelyezve biztosítjuk, hogy a tanulók a szakmai életben szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek. Kéttannyelvű tanulóink képesek lesznek megváltozott körülmények között is szakmai feladataikhoz felnőni és konvertálható tudásuk, kreativitásuk, gyakorlatiasságuk révén megoldani azokat. Tanórán kívüli szakmai tevékenység: Az országos tanulmányi versenyen túl tanulóink részt vesznek a már hagyományosnak számító iskolai modellépítő versenyen. A tanulásban elmaradtak részére konzultáció, felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A kéttannyelvű szakmai oktatást segítő kapcsolataink: Iskolánk több, mint egy évtizede jó kapcsolatokat ápol a karlsruhei (Németország) Heinrich Hübsch Építőipari Szakiskolával. Évente 15 tanuló Németországban tölthet kéthetes szakmai gyakorlatot. Partneriskolánk tankönyvekkel is segíti iskolánkat, lehetőségünk van arra, hogy megismerjük a német építési és szakoktatási viszonyokat. A kéttannyelvű szakmai oktatás személyi és tárgyi feltételei: A kéttannyelvű oktatási forma komoly követelményeket támaszt a tanárral szemben is: szaktudásán túl megfelelő szinten kell beszélnie a célnyelvet, a szakmai nyelvet és a középiskolások neveléséhez kellő pedagógiai képességekkel kell rendelkeznie. Iskolánkban jelenleg három építész-ill. építőmérnök tanár tanít német nyelven A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX. 21.) OM rendelet módosításával, tartalmában az új 10/2003. (IV. 28.) OM rendelethez igazodva a kéttannyelvű képzésünk a 2003/2004-es tanévtől óratervek tekintetében változik. 9. évfolyam közismereti képzés folyik, a szakmacsoportos alapozás a 10. évfolyamtól indul. Ez lesz a megfelelője az előkészítő évfolyamra beiskolázott tanulók szakmai alapozó óráinak is. Az óratervi tábla: 13. n osztályban (kifutó) 13. évfolyam (13. N) 2007/2008-es tanévtől indult 2008/2009. tanév (kifutó) Tantárgyak SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek CAD alapismeretek Építéstan alapjai II. Szilárdságtan alapjai Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szabadkézi rajzi gyakorlatok Építéstan rajzi gyakorlatok

óraszám(heti) óraszám(évi) 8

256

5 1 2 2 3 2 1

160 32 64 64 96 64 32



KÖZLEKEDÉS (ÉPÍTÖ) SZAKMACSOPORT Szakmai alapozó óratervi tábla 2008/2009-es tanévtől 9. évfolyam felmenő rendszerben 11. tantárgy

12. 9. 15. 10. 18. 11. 21. 12. 13. évfolyam 16. évfolyam 19. évfolyam 22. évfolyam 14. 2008/2009. 17. 2009/2010. 20. 2010/2011. 23. 2011/2012.

24. Építőipari eszközök és munkavéde25. 26. 2 lem 29. Építési anyagok 30. 2 31. 34. Műszaki ábrázolás 35. 2 36. 1 és szakrajz 39. Építési ismeretek (talajmechanika 40. 1 41. 2 és alapozás) 44. Építési gyakorlatok 45. 1 * 46. 1 * 49. Statika és szilárd50. 51. ságtan 54. Közlekedésépítés(út55. 56. és vasútépítés) 59. Hídépítés 60. 61. 64. Földméréstan 65. 66. 69. Földméréstan gya70. 71. korlat 74. Szakmai gyakorla75. 76. tok 79. Összesen: 80. 6 81. 6 *-gal jelölt órák csoportbontást igényelnek

27.

28.

32.

33.

37.

38.

42.

43.

47. 1 *

48.

52. 3

53. 1

57. 3

58. 3

62. 1 67. 1

63. 1 68. 1

72. 1 *

73. 1 *

77.

78. 3 *

82. 10

83. 10



Átmeneti 2008/2009-es tanév 10.évfolyam óraterve felmenő rendszerben 84. tantárgy 94. Műszaki ábrázolás és szakrajz 98. Építési gyakorlatok 102. Statika és szilárdságtan 106. Közlekedésépítés(útés vasútépítés) 110. Hídépítés 114. Földméréstan 118.

Szakmai alapgyakorlat

122.


126.

85. 10. 86. évfolyam 87. 2008/2009.

88. 11. 89. évfolyam 90. 2009/2010.

91. 12. 92. évfolyam 93. 2010/2011.

95. 2

96.

97.

100.

101.

99. 2(munkavédelem) * 103.

104.

2

105.

2

107.

108.

3

109.

3

111. 115.

112. 116. 120.

119.

2(talajmechanika és anyagvizsgálatok) * Összesen: 127. 6 óra *-gal jelölt órák csoportbontást igényelnek

2

3(földméréstan gyakorlat) *

121.

123.

124. 128.

125. 10 óra

129.

Átmeneti 2008/2009-es tanév 11.évfolyam óraterve felmenő rendszerben

130. 139. 142. 145. 148. 151. 154.

159.

tantárgy

113. 2 117. 3(talajmechanika és anyagvizsgálatok) *

131. 132. 11. 133. évfolyam 134. 2008/2009. 135. 140. 1

Építőipari eszközök és munkavédelem Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés(útés vasútépítés) Hídépítés Földméréstan Szakmai alapgyakorlat 156.

136. 12. 137. évfolyam 138. 2009/2010. 141.

143.

2

144.

2

146.

3

147.

3

149. 152. 1 155. 3 (földméréstan 158. gyakorlat) *

Összesen: 160. 10 *-gal jelölt órák csoportbontást igényelnek

150. 2 153. 157. 3 (talajmechanikai és építőanyag elmélet ill. labor) * 161. 10

10 óra



Szakmacsoportos alapozó képzés (kifutó) 162. 166. 168. 170. 172.

tantárgy

163. 12. 164. évfolyam 165. 2008/2009.

Statika és szilárd167. 2 ságtan Közlekedésépítés(út169. 3 és vasútépítés) Szakmai alapgya171. 3 * korlat Összesen: 173. 8 *-gal jelölt óra csoportbontást igényel

Megjegyzés: A közlekedés szakmacsoport óratábláit a Kvassay SZKI.volt tanára- Rafai Sándor – állította össze.



A SZAKKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS IGÉNYEK MEGFOGALMAZÁSA (KIFUTÓ KÉPZÉS) A világpiachoz és a technológiai fejlődéshez való felzárkózás, a gazdaság és az oktatás modernizálása hatással van a szakképzésre. Jelenünkben kiemelkedő fontosságú feladat az oktatás minőségi fejlesztése, valamint a szakképzés szerkezeti korszerűsítése. A piacgazdaság feltételei között a társadalom tagjai és közösségei, továbbá a gazdasági élet szereplői sorsuk alakulásáért együttes felelősséget viselnek. Ez a felelősség napjainkban egyre jelentősebbé válik, mivel a szakképzés a gazdasági – társadalmi összefüggések között a munkaerőpiac befolyásolásának egyre fontosabb eleme lesz. A piacgazdaság kialakulása a szakképzéssel szemben is alapvetően új követelményeket fogalmaz meg. Alapvetően megváltoztak a munkaerővel szemben megfogalmazott igények, követelmények. Előtérbe került a szakmai tudás, az alkalmazkodóképesség, a vállalkozói készség. Egy korszerű, a piacgazdaság elvárásai szerint formálódó szakképzésnek a gazdaság igényeihez kell közelítenie, ezért stratégiai törekvés, hogy az iskola széles alapú, szakmacsoportos képzést biztosítson. Alapvető cél, hogy rugalmas képzési formákat kell előnybe részesíteni, amelyek lehetővé teszik az egyén képességeinek, szükségleteinek megfelelő szakképzettség megszerzését, és esélyt nyújtanak a munkába állásra. A piacgazdaságban a munkaerő minőségével szemben új követelmények jelentkeznek. A foglalkoztatottaknak életpályájuk során akár többször is váltaniuk kell: foglalkozást, munkahelyet, szakmát, tevékenységi területet stb. Ez a folyamat az eddiginél jóval nagyobb arányban igényli a mobil, rugalmasan alkalmazkodó, valamint az önálló vállalkozásra és innovációra, a jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerőt. A minőségi követelmények előtérbe kerülésével megnő a munkafegyelem és minőség, a szakmai etika, a pontosság és a tisztaság szerepe a munkahelyeken. Az a korábbi helyzet – melyben a foglalkoztatottak fizikai és szellemi képességei nagyrészt kihasználatlanok maradtak – teljesen megváltozott, s átadta a helyét a meglévő képességek maximális kihasználásának. Újszerű elemként jelenik meg a foglalkoztatottak számára mind az állandó megújulási- és alkalmazkodási kényszer. A munkavállalók egyre inkább érzékelhetik, hogy az alkalmazkodás nemcsak a munkáltatók, hanem a saját érdekeiket is szolgálja. A szakképzés funkcióinak, az alkalmazott szerkezeti és szervezeti megoldásokat illetően nincs minden kétséget kizáró univerzális meghatározása. A tömegoktatás kialakulásának kezdeti időszakában élesen elvált az iskola és a szakképzés. Az oktatáspolitika napjainkban a gazdasághoz egyre szorosabban kapcsolódó, ugyanakkor az oktatási rendszerhez harmonikusan illeszkedő szakképzés kialakulását szorgalmazza.



A MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUSKÉPZÉS CÉLJA A technikusképzés célja egy korszerű, az egyén képességeinek és szükségleteinek megfelelő szakképzettség megszerzése, amely esélyt nyújt a munkába állásra, a munkaerőpiacon való lehető legjobb megfelelésre. Olyan általános műveltséggel, és középfokú szakmai elméleti, gyakorlati felkészültséggel bíró műszaki szakemberek képzése, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésére és lebonyolítására, a kutatási, fejlesztési munkákban mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzésére, alsószintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására, továbbá olyan szakemberek képzése, akik rugalmasan tudnak a változásokhoz igazodni, képesek a megújulásra, az alkalmazkodásra, az önálló vállalkozásra. A magasépítési technikusképzés célja speciálisan olyan középfokú, önálló építőipari szakemberek képzése, akik részt tudnak venni az építőipari termelőfolyamatok megtervezésében, előkészítésében, esetenként fizikai munkavégzéssel összekapcsoltan a gépesített munkafolyamatok irányításában, továbbá képesek ellátni a munkafolyamatok egymáshoz rendezésével, megszervezésével, ellenőrzésével, termelési folyamattá rendezésével összefüggő közvetlen termelésirányítási feladatokat. Követelmények, feladatok:           

ismertesse meg a tanulókkal azt a folyamatot, amely az épületekkel szemben támasztott alapvető igények megállapításából kiindulva a korszerű technikusi és technológiai szinten létrehozott épületek megvalósításáig terjed; alakítsa ki az építési tevékenységgel kapcsolatos egységes, komplex szemléletet; fejlessze ki a konstrukciós és statikai érzéket, a műszaki ítélőképességet, adjon olyan alapokat, amelyekre támaszkodva a tanulók lépést tudnak tartani az építőipar fejlődésével; tanítsa meg és gyakoroltassa a műszaki tervkészítést, elemzést, értékelést, neveljen a jelentős számú rajzi feladat segítésével rendszeres munkára; fejlessze ki a feladatok megoldásához, a munkaidő beosztáshoz, a munka szervezéséhez szükséges érzéket; a szakmai gyakorlatokkal biztosítsa az elméletben tanult ismeretek alkalmazását; fejlessze ki a tanulókban a technikusi munkakörök ellátásához szükséges jártasságokat és készségeket; a szakmai tudáson kívül helyezzen hangsúlyt az általános műveltségre, mivel az a szakmai tudást is megalapozza; fejlessze az intellektuális képességeket, a problémamegoldó készséget, az önálló ítéletalkotás képességét, amely elengedhetetlen a munkaerőpiac változásaihoz történő alkalmazkodásnál; alakítsa ki azokat a munkavállalói tulajdonságokat, amelyek egyrészt a munkaerő tudásának a minőségét jelentik, másrészt azokat a tulajdonságokat, amelyek a tudás realizálásához szükségesek; adjon az építőiparnak általánosan is művelt, sokoldalúan képzett szakembereket.

A tanulók heti óraszáma 36 óra, a fakultatív testnevelés óra még ezen felül számítandó. A szakképző évfolyam óratervét a következő táblázat tartalmazza.



A szakképző évfolyam szakmai tantárgyai és az azokra fordítható óraszámok 2/14. évfolyam óraterve

Tantárgyak Ssz.

Megnevezés Osztályfőnöki óra 1. Társadalmi és gazdasági ismeretek 2. Munka-és környezetvédelem 3. * Műszaki ábrázolás Ábrázoló geometria 4. Építőanyagok 5. Építési alapismeretek 6. Földméréstan és kitűzés 7. Magasépítéstan 8. * Építészeti rajz 9. Szilárdságtan Statika Szilárdságtan Tartószerkezetek 10. Építésszervezés és gépesítés Technológia és gépesítés Építés-kivitelezés Kötelező elmélet összesen: 11. * Alapgyakorlatok * Anyagvizsgálatok * Műszeres kitűzés 12.

* Szakmai gyakorlat * Építési gyakorlat * Építéshelyi (4 hét nyári) gyakorlat Kötelező összesen: Kötelező gyakorlat összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Műszaki ábrázolás – Szabadkézi rajz * Építészeti informatika * Emberi erőforrások * Építészettörténet * Tervezési ismeretek * Számítástechnika * Szakmai idegen nyelv * Építőipari minőségbiztosítás Kommunikációs készségfejlesztés Modellezési gyakorlat Épületlátogatás Az iskola helyi tantárgyi programja

Össz óraszám 2/14. 35 70 210 140 175 35 140 140 70 70 770 -

Heti óraszám Összes 1 2 6 4 5 1 4 4 2 2 22 -

245 430 1015 245 245 (70) (70) (70) (70) 35 (35)** (35)** (70)

7 12 29 7 7 2 2 2 (1) -

Összesen: 1260 36 A testnevelés heti 2 órája a heti 36 órán felül számítandó. (Tömegsport óráinak része.) A szabadon választott kötelező szakmai tantárgyak évenként eltérhetnek, ennek kiválasztása mindig az adott évfolyam érdeklődési körének, tanulmányi szintjének az iskola személyi és tárgyi feltételeinek megfelelően törtéh



SZAKMAI GYAKORLAT A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON A szakmai gyakorlat célja: A tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a szakmai tantárgyak során megismert elméleti anyagot a tanulók a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Szerezzenek kellő gyakorlati alapot mindazon tevékenységek ellátására, amelyek a magasépítő technikus feladatköréhez tartoznak. Ismerjék meg az egyes építőipari, ill. az építőiparhoz kapcsolódó szakmák technológiai folyamatai, sajátítsák el ezek alapműveleteit, hogy kellő áttekintéssel rendelkezzenek az egyes szakmai folyamatok, munkák irányításához, minőségének megítéléséhez, képesek legyenek a teljes építési folyamat komplex szemléletére. A tanulóban kifejlesztendő olyan gyakorlati teljesítményképes tudás, amely biztosítja az eredményes szakmai gyakorlati képesítővizsga munkák önálló, színvonalas elkészítését, majd az építőszakma különböző ágazataiban a sikeres munkavégzést. Követelmények, feladatok:            

A szakmai gyakorlatok a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek tananyagára, valamint a szakmai, illetve természettudományos ismeretekre építve: fejlessze ki – szakmai gyakorlati alapismeretek szintjén – az anyagok építőipari felhasználás szempontjaiból lényeges tulajdonságainak megértését, a minőségi követelmények függvényében laboratóriumi vizsgálatok szakszerű végzését, minősítését; fejlesszen, alakítson ki a tanulókban komplex; az elmélet és a gyakorlat egységében való szakmai gondolkodást; alakítson ki tudást alapvető ismeret szinten az építőszakma gerincét jelentő kőműves, ács, szakipari munkák vonatkozásában a gyakorlatban; a szakmai gyakorlatok utolsó szakaszában a szakmai gyakorlat, az orientációs és építészeti szakmacsoport elméleti és gyakorlati ismereteire építve alakítson ki készség szinten szakmai gyakorlati tudást a kőműves és ács szakmában valamint a technikusi gyakorlatban; fejlessze ki a tanulókban az önálló szakmai gyakorlati döntés és önálló, felelősségteljes munkavégzés képességét; alakítson ki készséget építésszerelési munkák közvetlen irányítására és műszaki ellenőrzésére; ismerjék meg a gyakorlatban a szervezési irányítási folyamat módjait, eszközeit; a gyakorlatok során ismerjék meg a tanulók a fizikai munkát, és érezzék annak jelentőségét; neveljük a tanulókat a pontos, jó minőségű szervezett, anyagtakarékos munkára; a technológiák oktatásával párhuzamosan ismerjék meg a munkavédelmi-, tűzvédelmi, és balesetelhárítási szabályokat; ismerjék meg a különböző technikusi munkakörök ellátásához szükséges gyakorlati munkafolyamatokat, a munkakörök követelményrendszerét, úgy, hogy tanulmányaik befejezésével képesek legyenek kezdő szakemberként e munkakörök ellátására.



2008/2009. tanév szakképző évfolyamok óratervi tábla (kifutó óraterv)

tantárgy társadalmi gazdasági ismeretek építésszervezés és gépesítés

2/14.a 2/14.b 2/14.N2

2/14.N1 (kéttannyelvű)

össz óra

2

8

2

2

2

4

4

4

magasépítéstan

6

6

6

4

22

Építészeti rajz

4*

4*

4

4

8

Szilárdságtan

5

5

6

4

20

Szakmai gyakorlat

7*

7*

7

10

17

Építészeti informatika

2*

2*

2

2

Szakmai idegennyelv

2*

2*

2

2

4

Épületlátogatás

1*

1*

1

1

2

Tervezési ismeretek

2

2

2

2

8

Műszaki ábrázolásszabadkézi rajz

12

1

1

Munka és környezetvédelem

2

2

Modellezési gyakorlat

2

2

1

3

36

111

Osztályfőnöki

1

1

összesen

20

20

*-gal jelölt órák csoportbontást igényelnek

35



Levelező tagozat 2/14. évfolyam óratervi táblája (kifutó képzés)

évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

14. Társadalmi és gazdasági ismeretek Magasépítéstan Építészeti rajz Szilárdságtan Építésszervezés és gépesítés Szakmai gyakorlat Építési gyakorlat

Építészeti informatika Tervezési ismeretek Modellezési gyakorlat Épületlátogatás össz óra:

1,5 3 2 3,5 2,5 4 kőm. 2 ó szakip. 1 ó faip. 1 ó 1,5 1 1 20 óra

70 210 140 175 140 245 70 70 70 70 1260 ó



AZ ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS FORMÁI A tanuló munkáját osztályzattal minősítjük féléves és éves szakaszt lezáróan. Érdemjegy: A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Osztályzat: Félévi és év végi osztályzat, amely a jelzet időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. Számszerű minősítés: A hagyományos ötfokozatú skála alapján – érdemjegyekre és osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak, (résztantárgyak) esetében: Jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Tekintettel arra, hogy a szakközépiskolai (9-13. évfolyamon) a szakmai előkészítő, alapozó résztantárgyak ismereteinek tanítása különböző óraszámban több tanár közreműködésével folyik, mégis a tanulók egy osztályzatot kapnak a következők szerint: A kerettanterv szerint tanuló évfolyamoknál a fenti minősítés a résztantárgyak minősítésének átlagából adódik, a matematika kerekítési szabálya szerint. A különböző iskolai dokumentumokban fel kell tüntetni az előkészítő, alapozó ismeretek résztantárgyait, azok szakmai programban meghatározott évi óraszámait. Ezeket az iskolai dokumentumokban fel kell tüntetni.(ellenőrző, törzslap, bizonyítvány). A részismeretek évi óraszámának és osztályzatának feltüntetése fontos, mert a tanuló szakmai tanulmányai során kérheti a tanult szakmai jellegű ismeretek különböző formában történő beszámítását Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap a szakmai alapozó tantárgy osztályzata félévkor és évvégén is elégtelen. Az év végi elégtelen osztályzat javítása a sikertelen résztantárgyból (résztantárgyakból) történő sikeres javítóvizsga letételével érhető el.



Építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga II. részletes követelményei Az építészeti és építési alapismeretek oktatásának célja, szerepe A építészeti és építési alapismeretek tanításának és tanulásának fő célja a építészeti gondolkodásmód, az építészeti szemlélet kialakítása, fogalmak alkotása és a megalkotott fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, továbbá az építés gyakorlatának elméleti megalapozása, az elmélet és a gyakorlat közötti összefüggések feltárása, megismertetése. Az építészet fejlődését több tényező befolyásolta. Ezek közül emeljük ki a lényegeseket: a társadalmi igények fejlődése, az építési anyagok, szerkezetek és technológiák fejlődése, az építés-, építészettudomány fejlődése és nem utolsósorban a jelentős szellemi teljesítményt nyújtó építész egyéniségek. Az építészeti és építési alapismeretek tanításának célja ennek megfelelően kettős. Egyrészt be kell mutatni az építészetet, mint az emberi alkotóképesség teljesítményét, mint esztétikailag szép és értékes, ugyanakkor gyakorlatilag is hasznos alkotásokat, másrészt nyilvánvalóvá kell tenni az épített környezet létrehozásának folyamatát. Természetesen az építészetben a szellemi és az anyagi összefonódik, s az alábbiakban meghatározandó részletes oktatási célok nem sorolhatók kizárólagosan az egyik vagy a másik kategóriába. - A logikus gondolkodás kialakítása. Az építészet, építés fogalomrendszerének, felépítésének megértése (alapfogalmak, összefüggések felismerésének elsajátítása), a pontos szakkifejezés-használat jelentőségének felismertetése. - A kombinatív készség, a kreativitás fejlesztése célszerű az ismeretanyag feladatokban való alkalmazásával. - Az építészeti ábrázolás szimbólumainak (rajzi jelölések) megértése és megfelelő alkalmazása. A mindennapi építészeti problémák megfogalmazó, értelmező képességének kialakítása. Az építészeti szaknyelv szabatos használatának elsajátíttatása. - A szakmagyakorláshoz használatos rajzolási, szerkesztési és számítási technikák elsajátítása. A rajzeszközök, számológép, illetve a számítógép helyes és kritikus használata. - Adatok és összefüggések kezelésével kapcsolatos ismeretek nyújtása. - Az építészeti modellekben való gondolkodás kialakítása és fejlesztése. - A térszemlélet fejlesztése, tér- és síkbeli alakzatok arány- és méretviszonyainak ismerete és alkalmazása. Az érettségi általános követelményei az oktatási célokból következnek. - A tanuló tudjon logikusan gondolkodni, rendelkezzen építészeti probléma- és feladatmegoldó képességgel. - Legyen képes a tanult ismereteket és elsajátított képességeket más tantárgyak feladatainak, valamint a hétköznapi élet problémáinak megoldására alkotó módon alkalmazni. - Tudjon állításokat, eljárásokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni (emelt szinten szóban is összefoglalni), ügyelve közben a szaknyelv pontos használatára. - Legyen képes az alapfogalmak, az alapvető szakmai számítások és a mértékegységek használatára, rendelkezzék biztos becslési készséggel. Tudja használni a számológépet. - Tudja szakszerűen használni az adatokat, a táblázatokat, a képleteket és legyen képes felismerni és értékelni a kapcsolatokat. - Gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazza az elsajátított ismereteket, képességeket! Az építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja A építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó: - képessé vált-e a korszerű építészeti-építési kultúra elsajátítására és megalapozta-e építészszemléletét, - megszerezte-e az építészet-építés széles alapozású ismereteit és tudása konvertálható-e, miáltal alkalmassá válhat a szakmai specializáció elsajátítására,



- rendelkezik-e megfelelő alapokkal az OKJ szerinti szakképzésbe való bekapcsolódáshoz és építészeti alapismereteinek köszönhetően képes-e rövidebb képzési idő alatt a szakmacsoporton belüli OKJ-s szakképesítés elsajátítására, - rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint analizáló és szintetizáló képességgel az építészet területén, - elsajátította-e az építési tevékenység során használatos számolási, mérési technikákat, rendelkezike műszaki becslési készséggel és az önellenőrzés igényével, - képes-e az építészet síkbeli ábrázolását térbeli szituációként elképzelni, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni, - képes-e az építészet térbeli szituációit síkban ábrázolni, s ennek segítségével az építészeti tervdokumentáció rajzi részeit elkészíteni, - képes-e a tanult ismereteket gyakorlati feladatok megoldására alkotó módon alkalmazni; - képes-e a különböző segédeszközök (táblázatok, zsebszámológép, katalógusok, prospektusok) célszerű alkalmazására, a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, az építészeti feladatok megoldása során. Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló: - rendelkezik-e a felsőfokú szakirányú tanulmányokhoz szükséges alapokkal, - képes-e bemutatni az építészet, a környezetalakítás jelentőségét, szépségét valamint a gazdaságban és az emberi kultúrában betöltött szerepét, - milyen szintű a kreativitása, mennyire kombinatív a gondolkodási képessége, - képes-e érthetően, világosan megfogalmazni a problémákat, a feladatokat értelmezni, a problémamegoldásban alkalmazni a tanult ismereteket, az összefüggéseket megkeresni, állításait igazolni. Az ismeretek az emelt szinten kiegészülnek, bővülnek, és a középszintű ismeretek feldolgozása az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, nehezebb feladatok felé tolódik el. A követelmények leírásában gyakran szereplő „alapismeretek”, „alapjai” megfogalmazás azt fejezi ki, hogy az adott fogalom precíz ismerete nem követelmény, azok elmélyítése, kiteljesítése majd az érettségi utáni szakmai speciális képzésre vár. Az építészet szakmacsoportos képzés tananyagai, témakörei részben egymástól függetlenül is elsajátíthatók, vagy pedig egymásra épülnek. Ez a részbeni párhuzamosság illetve egymásra épülés megköveteli, hogy az összefüggő részterületek ismereteit nem teljes mélységben kell feldolgozni, hogy a kapcsolódások értelmezhetőek legyenek – ennek következménye viszont, hogy egy-egy terület, illetve részterület elmélyültebb, magasabb szinten történő feldolgozására vissza kell térni. Ez az építészet-építéstudomány speciális jellege, a középiskolai tanulmányok végére csak „alapismereti” szinten tanítható meg, a kerettantervi követelményeknek megfelelően A vizsgaleírás kidolgozásának alapjai Az építészeti és építési alapismeretek kötelezően választható érettségi tantárgy közép- vagy emelt szinten. Középszinten írásbeli, emelt szinten írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük a vizsgázóknak. A középszinten az írásbeli vizsga elégtelen eredménye esetén szóbeli vizsga tehető. Az érettségi követelmények építészeti és építési alapismeretekből olyan – csak az építészeti és építési alapismeretek által közvetíthető – ismereteket és képességeket tartalmaznak, amelyek a bennünket körülvevő természetes és épített környezet megértéséhez, az építészeti speciális ismeretek, az építészet- és építéstudomány későbbi elsajátításához szükségesek. A követelmények megfogalmazásában a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, az építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga általános követelményei az irányadók. A vizsgaleírás kidolgozásakor igyekeztünk megőrizni a magyar hagyományokat, ugyanakkor figyelmet fordítottunk az európai építészeti képzési irányokra. A vizsgaleírás felépítése A vizsgaleírás első része a részletes követelményeket tartalmazza közép- és emelt szinten. A táblázatos kifejtésben a középszintű követelmények mellett az emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.



A második rész tartalmazza a vizsga leírását közép- és emelt ) szinten. Mindkét szinten megtalálható az egyes vizsgarészek (írásbeli, szóbeli) részletes leírása, az értékelés szempontjai, a vizsgarészek egymáshoz való viszonya. A mellékletek tartalmazzák a később kidolgozandó minta feladatsorokat és azok részletes megoldási és javítási útmutatóját. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A részletes követelményrendszer felépítése Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember építészeti alapismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban az építészeti alapfogalmak, az építés során általánosan használatos legelterjedtebb anyagok, szerkezetek, (építési)eljárások gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti. Az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de az azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emelt szinten nehezebb, több ismeretet, magasabb szintű képességeket igénylő feladatok szerepelnek. Ezen túlmenően – mivel emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban is szükséges építészeti és építési alapismereteket alkalmazó, illetve tanuló diákok felkészítése történik – az emelt szint követelményei között speciális anyagrészek is találhatók. A részletes követelményrendszer használata A középszintű követelmények meghatározásakor nem jelezzük, hogy a tanulóknak mely vizsgálatokat illetve számítási képleteket kell elsajátítani. Ez nem jelenti azonban azt, hogy középszinten ne lenne szükség vizsgálati eljárások tanítására, demonstrálására és számonkérésére, de ezek kiválasztását és mennyiségi meghatározását a helyi viszonyok alapján a tanárokra bízzuk. A szóbeli vizsgára való felkészülés céljából azonban az emelt szintű követelmények között megjelöljük azokat a vizsgálatokat, illetve számítási képleteket, amelyek bizonyítását a jelöltektől elvárjuk. Általános fejlesztési követelmények Építészeti probléma- és feladatmegoldó, valamint analizáló és szintetizáló képesség. Kreativitás, kombinatív gondolkodási képesség. Szakmai nyelv és szakkifejezések, meghatározások helyes használata. Számolási, mérési technikák és műszaki becslési készség alkalmazása az építészet területén. Vizuális kommunikáció, a 2 és 3 dimenzió közötti kapcsolat alkalmazása, térbeli tájékozódás. Szakirodalom és segédeszközök (táblázatok, zsebszámológép, katalógusok, prospektusok) célszerű alkalmazása. A tanult ismeretek alkalmazása alkotó módon gyakorlati feladatok megoldására. Az egyes témakörök fejlesztési követelményei (kompetenciák) 1. Építőanyagok -

Ismerje az anyagok csoportosítását! Ismertesse a nemfémes anyagokat! Ismertesse a fémes anyagokat! Ismertesse a természetes köveket Ismertesse az agyagféleségeket! Jellemezze az agyaggyártmányokat! Mutassa be a kerámiaipart! Jellemezze a kötőanyagokat, az adalékanyagokat és az építési vizet! Jellemezze és hasonlítsa össze a különféle betonokat!


-


Sorolja fel a betontermékeket! Ismertesse és jellemezze a habarcsokat! Jellemezze az építőipari faárukat! Sorolja fel a fémgyártmányokat! Sorolja fel a műanyag gyártmányokat! Ismertesse a festő-, és mázolómunkák anyagait! Mutassa be az építési üvegeket! Hasonlítsa össze a szigetelő anyagokat! Sorolja fel a segédanyagokat és felületképzőket! Készítése elő a laboratóriumi vizsgálatokat! Mutassa be az építési anyagok általános tulajdonságainak vizsgálatát! Értékelje az építőanyagok szilárdsági vizsgálatát!

A műszaki ábrázolás alapjai -

Ismertesse az alapfogalmakat! Alkalmazza a rajzi alapismereteket! Alkalmazza az ábrázolási módokat! Ismertesse a síkmértani lapfogalmakat! Ismertesse térmértani alapfogalmakat! Osztályozza a testeket! Alkalmazza a vetületeket! Alkalmazza az axonometrikus ábrázolás szabályait! Rajzoljon rekonstrukciót! Szerkesszen síkmetszéseket! Szerkesszen csonkolt testeket! Szerkesszen áthatásokat! Alkalmazza a szabványos jelöléseket a műszaki rajzokon! Szerkesszen vázlatok alapján helyszínrajzot! Szerkessze meg az építmények tervrajzait vázlatok alapján! Mutassa be az építési tervdokumentációt! Ismertesse a tervek sokszorosítását, dokumentálását! Tudjon síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot – alkalmas síkmetszetekkel – két dimenzióban vizsgálni! Vegye észre a szimmetriákat, tudja ezek egyszerűsítő hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni! Tudjon a számításokhoz, bizonyításokhoz megfelelő ábrát készíteni! Tudjon mérni és számolni hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával! Tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítás, szerkesztés és számolás gondolatmenetét! Ismerje a geometria szerepét egyes műszaki és képzőművészeti alkotások kompozíciójában!

3. Az építéstan alapjai -

Osztályozza az épületszerkezeteket! Ismertesse a földmunkákat! Ismertesse az alapozásokat! Ismertesse a talajvíz, talajnedvesség és talajpára elleni szigeteléseket! Ismertesse és rajzolja meg a függőleges teherhordó és térelhatároló szerkezeteket! Ismertesse és rajzolja meg a falazatokat! Ismertesse és rajzolja meg a vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezeteket! Értelmezze egy hagyományos szerkezetű családi ház födémterveit! Jellemezze a szigeteléseket! Ismertesse a zsaluzatokat, dúcolásokat!


4. Statika -

Magyarázza el a statikai alapfogalmakat! Ismertesse a módszereket! Szerkessze meg a síkbeli erőrendszereket! Végezzen számításokat síkbeli egyensúlyi szerkezetekkel! Csoportosítsa a tartókat!




Építőanyagok TÉMÁK 1.1

Középszint

Emelt szint

Anyagismeret.

1.1.1 Az anyagok csoportosítása.

1.1.2 A nemfémes anyagok.

1.1.3 A fémes anyagok.

1.2

VIZSGASZINTEK

Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. A kerámiák jellemző tulajdonságai. Fa jellemző tulajdonságai. Papír jellemző tulajdonságai. Műanyagok. Gumi. Hő-, hang- víz- és villamos szigetelő anyagok jellemző tulajdonságai. Kenőanyagok jellemző tulajdonságai jellemző tulajdonságai. Felhasználási területei jellemző tulajdonságai. Vas és jellegzetes vasötvözetek. Betonacélfajták. Könnyű- és színesfémek. Gyakoribb ötvözetek.

A nemfémes anyagok jellemzői. A fémes anyagok jellemzői.

A kövek fajtái. A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai. A kövek előfordulás szerinti csoportosítása.

Az építő kövek felismerése.

Építőanyagok.

1.2.1 A természetes kövek.


1.2.2 Kerámiák

Kerámiák csoportosítása Vályogtermékek. A tégla- és cserépgyártás folyamata. Égetett gyártmányok készítése. Az agyaggyártmányok minőségi előírásai és a szabványos követelményei.

1.2.3 A kötőanyagok, az adalékanyagok és az építési víz.

A kötőanyagokról általában. A kötőanyagok: - építési mész, - építési gipsz - cementek, - műgyanta alapú kötőanyagok. Adalékanyagok. - az adalékanyagok csoportosítása, - az adalékanyagok vizsgálata. Szemmegoszlási görbe értékelése, adalékanyag összetételének javítása. Építési víz. Beton fogalma, fajtái, jelölésük. Frissbeton jellemzői. A megszilárdult beton jellemzői. Betontermékek. Vasbeton termékek. Műkő termékek. Fémek tűz és korrózió elleni védelme. Fém- és acéltermékek és –szerkezetek: - öntvények, - szerszámacélok, - korrózióálló acélok, - lemezek, - fémszerkezetek, - szerelvények. Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek: - alumínium, - ólom,

1.2.46 A betonok. 1.2.5 A betontermékek. 1.2.6 A fémgyártmányok.


Kerámia termékek értékelése.

Kötésidő vizsgálata Vicat-készülékkel.

A beton- és vasbetontermékek értékelése.


1.2.7 A műanyag gyártmányok.

1.2.8 A habarcsok. 1.2.9 Az építőipari faáruk.

- ón, - horgany, - réz, - bronz. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. Az épületek kivitelezésénél előforduló leggyakoribb fémek és ötvözeteikből készült fémszerkezetek, fémszerelvények. A műanyag gyártmányok csoportosítása előállításuk alapján: - plasztomerek, - duromerek, - természetes kaucsukszármazékok, - műkaucsukok, - szintetikus polimerek. A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Megmunkálhatóságuk. Alkalmazási területük. Műanyag termékek építőipari alkalmazása. Műgyanta alapú ragasztók. Késztermékek: - nyílászáró szerkezetek, - kupolák, - bevilágítók, - tetőszerelvények, - épületgépészeti szerelvények. Falazó, burkoló, felületképző és a különleges habarcsok. Külső és belső vakolatok anyagai, keverékei, habarcsai. A fa szerkezete, felépítése. Az építőfa. Fontosabb hazai fafajták és azok jellemzői. A fa szárítása, kezelése, a fa hibái, faanyagok védelme. A fa feldolgozása, szállítása, raktározása. Faáruk. Minőségi előírások és szabványok.



1.2.10 A festő-, mázolómunkák anyagai.

1.2.11 Az építési üvegek. 1.2.12 A szigetelő anyagok.

1.2.13 A segédanyagok és felületképzők.

1.3.


A festő- és mázolómunkák anyagai, jellemző minőségi követelmények, tulajdonságok. Anyagok, pigmentek és színezőanyagok. Kötőanyagok, töltőanyagok, ragasztók és segédanyagok. Olajok és glettek, kencék, szárítók, tapaszok. Oldó- és hígítószerek. Az üvegek alapanyaga, gyártása. Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk. A szigetelő anyagok jellemzése. Hőtechnikai fogalmak, hőszigetelő anyagok. A zaj elleni védelem, hangszigetelő anyagok. Hőszigetelések Hangszigetelések. Talaj-, üzemi-, használati és csapadékvíz, talajnedvesség és talajpára elleni szigetelések anyagai. Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai. Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai. Ragasztók, festékek, színezők, tartósítók, oldók és égetők. Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük.

Építőanyagok vizsgálata

1.3.1 A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése. 1.3.2 Az építési anyagok általános tulajdonságainak vizsgálata.

A laboratóriumi vizsgálatok célja, módszerei. A mérés eszközei, módszerek, mértékegységek. Sűrűség mérése. Sűrűség mérése areométerrel, piknométerrel és Le Chatelier –Candlot készülékkel. A testsűrűség meghatározása Arkhimédész-mérleggel. Halomsűrűség mérése. Tömörség és hézagosság, hidrotechnikai tulajdonságok vizsgálata. Nedvességtartalom vizsgálata. Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok. Brinell és Rockwell keménységvizsgálatok. Poldi-kalapács és Schmidt-kalapács használata.

A laboratóriumi vizsgálati módszerek bemutatása.



Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata. Fémek és betonok vizsgálata. A friss beton vizsgálata. 1.3.2 Az építési anyagok általános tulajdonságainak vizsgálata.

Sűrűség mérése. Sűrűség mérése areométerrel, piknométerrel és Le Chatelier –Candlot készülékkel. A testsűrűség meghatározása Arkhimédész-mérleggel. Halomsűrűség mérése. Tömörség és hézagosság, hidrotechnikai tulajdonságok vizsgálata. Nedvességtartalom vizsgálata. Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok. Brinell és Rockwell keménységvizsgálatok. Poldi-kalapács és Schmidt-kalapács használata. Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata. Fémek és betonok vizsgálata.

1.3.3 Az építőanyagok szilárdsági vizsgálatának értékelése.

Anyagvizsgálati jegyzőkönyv. Az építőanyagok szilárdsági vizsgálatának értékelése.

A friss beton vizsgálata.

2. A műszaki ábrázolás alapjai 2.1

A műszaki ábrázolás alapjai

2.1.1 Alapfogalmak.

A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk.


2.1.2 Rajzi alapismeretek.

A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok: - vonalfajták, - vonalvastagságok és használatuk. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása.

2.1.3 Ábrázolási módok.

Vetületi ábrázolás. Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás.

2.2

Ábrázoló geometria.

2.2.1 Síkmértani lapfogalmak.

2.2.2 Térmértani alapfogalmak. 2.2.3 A testek osztályozása. 2.2.4 Vetületek. 2.2.5 Az axonometrikus ábrázolás szabályai. 2.2.6 Rekonstrukció.

Síkmértani alapfogalmak. Szög, szögpárok szerkesztése. Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának szerkesztése. A kör és részeinek szerkesztése. Síkidomok szerkesztése. Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. Vetítési módok alkalmazása. Képsíkrendszer. Képsíkok egyesítése. Az axonometrikus ábrázolás tengelyei. Különböző axonometriák (izometrikus, frontális, dimetrikus. Vetületi ábráról síklapú- és forgástestek rekonstrukciója. Hiányos vetületi ábrák pótlása és vetület-összeválogatás utáni rekonstrukció.



2.2.7 Síkmetszések.

2.2.8 Testek csonkolása.

2.2.9 Áthatások.

2.3

Sík és egyenes döféspontja. Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak szerkesztése. Két sík metszésvonala. Síklapú testek síkmetszése: - metszési alapfeladatok vetítősíkkal (síklapú testek, hasábok, gúlák), - általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése. Valódi nagyság meghatározása, a metszetidom valódi nagysága. Forgástestek síkmetszése (gömb, henger, kúp). Hasáb és henger ferde metszetének kiterítése. Gúla és kúp ferde metszetének kiterítése. Átmeneti idomok szerkesztése, kiterítése. A síkmetszett testek hálózatának szerkesztése. Síklapú testek áthatása. Láthatóság megállapítása. Sík- és görbe lapú testek áthatása. Síklapú és görbe felületű testek áthatása. Hasáb-henger és gömb, hasáb-kúp, henger-gúla áthatásai.

Építészeti műszaki rajz alapjai.

2.3.1 Szabványos jelölések a műszaki rajzokon.

Építészeti rajzok jelölései: anyagjelölések, falak jelölése, nyílászárók jelölése, kémények, hornyok, fal- és födémáttörések jelölése. Padló- és falburkolatok jelölése. Lépcsők jelölése. Épületgépészeti tárgyak jelölése. Berendezések, beépített berendezések ábrázolása. Bútorok, mobiliák jelölése. Épületgépészeti rajzok jelölései: víz-csatorna tervek, fűtési tervek, gázvezetékek tervjelei, elektromos rajzok jelölése, légtechnikai rajzok.



2.3.2 Helyszínrajz szerkesztése.

2.3.3 Építmények tervrajzainak szerkesztése.

2.3.4 Az építési tervdokumentáció.

2.3.5 A tervek sokszorosítása, dokumentálás.


Átnézeti helyszínrajz. Beépítési terv. Engedélyezési helyszínrajz. Közmű helyszínrajz. Építmények tervrajzai. Az építészeti rajzok fajtái. Alaprajz szerkesztésének menete. Metszet szerkesztése. Homlokzatok szerkesztésének lépései. Részletrajzok szerkesztése. Az építési tervdokumentáció részei. Tervrajzok: - építésztervek, - statikai (szerkezet-) tervek, - épületgépészeti munkák tervei, - közműtervek, - organizációs tervek. Terviratok: - műszaki leírás, - költségvetés (költségvetés-kiírás). Építési engedély. Tervmellékletek. Tervek összeállítása, dokumentálása. Tervek tárolása. 3. Az építéstan alapjai

3.1

Az épületszerkezetek.

3.1.1 Az épületszerkezetek osztályozá- Az épületszerkezetek osztályozása helyzetük, szerepük és a sa. teherviselés szerint. Térelhatároló és térelválasztó szerkezetek. Közlekedési szerkezetek. Kémények, szellőzők. Egyéb szerkezetek.

Az építési tervdokumentáció elkészítése. A tervkészítés szabványai, tervezési jogosultság feltételeinek ismerete.



Tartószerkezetek. 3.2 Alépítményi munkák. 3.2.1 Földmunkák.

Irtási munkák. Föld- és sziklamunkák. A talajok osztályozása. Talajvíz, talajnedvesség, talajpára. Talajjavítás, víztelenítés. Biztonsági követelmények. Munkaárkok, munkagödrök. Tömörítés. Dúcolás, szádfalazás.

A földmunkák jellemzése, osztályozása

3.2.2 Alapozások.

Síkalapozások: - sávalapok, - pontszerű alapok, - gerendarács, - lemezalapozás, - héjalapok, - rövid, fúrt cölöpalapozás.

Az alapozások jellemzése.

3.2.3 A talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések. 3.3 Felépítményi munkák. 3.3.1 Függőleges teherhordó és térelhatároló szerkezetek.

3.3.2 Falazatokat.

Mélyalapozások: - cölöpalapozás, - kút- és szekrényalapok, - résfalas alapozás. Talajnedvesség elleni szigetelések. Talajvíznyomás elleni szigetelések.

Függőleges teherhordó szerkezetek: - falazatok, - pillérek, - oszlopok. Függőleges térelhatároló szerkezetek. A falszerkezetek ismertetése. A falazatok csoportosítása.

A talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések jellemzései, anyagai, rétegei.


3.3.3 Vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek.

3.3.4 A szigetelések.

Kőfalazatok, a kőfalazatok kötései. Téglafalazatok, a téglafalazatok rétegei és méretei, téglakötési szabályok, üreges téglafalazatok. Vegyes falazatok. Kiváltók, gerendák. - kiváltók, - koszorúk, - gerendák, - boltövek. Födémszerkezetek osztályozása - pincefödémek, - emeletközi födémek, - padlásfödémek, - tetőfödémek, - síkfödémek, - fafödémek, - acélgerendás födémek, - vasbeton födémek, - vázkerámiás födémek. Boltozatok csoportosítása. Víz elleni szigetelések. - talajpára, talajnedvesség, talajvíz. - csapadékvíz elleni szigetelések (lapos tetők szigetelése), - használati víz elleni szigetelések, - üzemi víz elleni szigetelések. Hőszigetelések. - hőtechnikai fogalmak, - hőszigetelő anyagok, - hőszigetelési technológiák. Hangszigetelések. - hangtechnikai fogalmak, - hangszigetelések, - a zaj elleni védelem. Hangszigetelő anyagok.



3.4.

Segédszerkezetek.


Zsaluzatok. Dúcolások.

Korszerű zsaluzatok s szerkezeti megoldásai Dúcolatok részletei 4. Statika

4.1

Alapfogalmak

4.1.1 Statikai alapfogalmak.

4.2

Erők, erőrendszerek.

1. íkbeli erőrendszerek összetétele. 4.2.2 Síkbeli erőrendszer egyensúlyozása. 4.3

Alapfogalmak - a mozgás, - az erő, - a munka, - a statikai vizsgálatok módszerei, - a számító módszerek lényege, előnyei és hátrányai, - a szerkesztő módszerek lényege, előnyei és hátrányai, - a szerkesztő-számító módszerek lényege, előnyei és hátrányai. Az egyensúly fogalma. Az erő nyomatéka. Síkidomok súlypontjának meghatározása. A statika alaptételei. Az erő felbontása merőleges komponensekre.

Tartók vizsgálata.

Eredő meghatározása. - az eredő meghatározása szerkesztéssel, - az eredő meghatározása számítással, - síkbeli erők összetételének különleges esetei . Egyensúlyozás egy erővel. Egyensúlyozás két erővel. Síkbeli erőrendszerek számítása.


4.3.1 A tartók csoportosítása.

4.3.2 Számítások különféle tartókkal.


Statikailag határozott síkbeli tartószerkezetek. - a megtámasztás módjai, - statikailag határozott tartók fajtái (befogott tartó, kéttámaszú tartó, rudakkal megtámasztott tartó, egy csuklós tartó, két csuklós tartó, három csuklós ívtartó, csuklós többtámaszú tartó, rácsostartó, vegyes tartók), - tisztán koncentrált erőkkel terhelt tartók vizsgálata, - a megoszló teher. A belső erők - Normálerő - Nyíróerő - Hajlítónyomaték - Belsőerő ábrák Tartók vizsgálatának célja és módszerei. Tisztán koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Tisztán megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Egyik végén befogott tartók vizsgálata. 5. Szabadkézi rajz (Csak emelt szinten)

5.1

Bevezetés a szabadkézi rajzolásba. 5.1.1 Rajzeszközök. Használata. 5.1.2 Természet utáni rajzolás.

A látás törvényszerűségei. A perspektív kép.

A szabadkézi rajzolás célja, szerepe. Rajzeszközök. Szabadkézi rajzolás: vonalrajz, szabadkézi vonalfajták. Elhelyezés, vázolás, kompozíció. A perspektív kép szerkesztése Arányosítás, mérés, ellenőrzés. Négyzet rajzolása perspektívában. Kocka rajzolása, kör rajzolása perspektívában.



Síklapú testek és forgástestek rajzolása. Felületek rajzolása. Önárnyék, vetett árnyék.

5.1.3 Ábrázolás színes technikával.

5.1.4 Kreativitás, vonal-, síkbeli-, térbeli- és színkompozíciók készítése. 5.1.5 Építészeti staffázs.

5.1.6 Rekonstrukció.

Színelméleti alapfogalmak, színkontrasztok, színpreferencia.

Az árnyékrajzolás szabályai. Pont, különböző helyzetű egyenesek, sík- és forgásfelületek árnyéka. Színes rajzolás. Egyszínű rajz. Rajzok két színnel. Többszínű ceruzás rajzok. Színes festés. Vonalkompozíciók. Síkbeli kompozíciók. Térbeli kompozíciók. Háttér rajzolása. Növényzet rajzolása. Alakok rajzolása. Utcabútorok rajzolása. Járművek, tárgyak rajzolása. Perspektív kép rajzolása vetületek alapján.


K E R E T TANTERV (tervezet) az Építészet szakmacsoport alapozó oktatásához




CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy az Építészeti szakmacsoporton belül megalapozza az alábbi szakmák tananyagának elsajátítását: 54 582 03 0000 00 00 Magasépítő technikus 54 582 04 0000 00 00 Mélyépítő technikus 54 582 05 0000 00 00 Vízépítő technikus Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy a természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, alapozza meg a szakmai műveltséget. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa az építés környezetre gyakorolt hatásának jelentőségét. Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait, azok felhasználási területeit és módszereit. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretszerző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, logikus gondolkodás. Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Fejlődjön a tanulók célirányos műszaki feladatmegoldó képessége, számítási és rajzi, illetve számítástechnikai alkalmazási készsége. A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok helyes értelmezésére, sajátítsák el a rajzi jelöléseket. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. Erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának tisztelete.

Óraterv a Kerettantervhez a 9-12. évfolyamokra ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORT Szakmai alapozó óratervi tábla 2008/2009-es tanévtől induló, 9. évfolyam felmenő rendszerben Tantárgy

9. évfolyam

hetek száma

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

36

36

36

36

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

36

36

0

72

36

36

72

0

72

Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak.

Munkavédelem Építési anyagok

1

1


-

2


1

-

1 1

-

1

1

1,5

-

1,5

-

210

174

36

-

2

-

1,5

-

1

158

0

158

-

1

-

1,5

-

1

158

0

158


1

-

36

36

0


-

1,5

54

0

54


1,5

-

1,5

-

102

102

0

Szilárdságtan

1,5

-

1,5

-

102

102

0

-

3,5

112

0

112

1112

486

626


1

Szakmai gyakorlatok Évi óraszám összesen:

72

144

72

144

198

162

144

176

Heti óraszám:

2

4

2

4

5,5

4,5

4,5

5,5


6

6

10

10

(kéttannyelvű osztályoké is 2009/20010-ben induló 10. N felmenő rendszerben)

Megjegyzés: A gyakorlatok csoportbontást igényelnek. A szakképesítések szakmai alapozó ismereteinek egy része a Rajz és vizuális kultúra, valamint az Informatika tantárgyak keretében kerül(het) feldolgozásra


K E R E T TANTERV (tervezet) az Építészet szakmacsoport alapozó oktatásához




CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy az Építészeti szakmacsoporton belül megalapozza az alábbi szakmák tananyagának elsajátítását: 54 582 03 0000 00 00 Magasépítő technikus 54 582 04 0000 00 00 Mélyépítő technikus 54 582 05 0000 00 00 Vízépítő technikus Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy a természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, alapozza meg a szakmai műveltséget. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa az építés környezetre gyakorolt hatásának jelentőségét. Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait, azok felhasználási területeit és módszereit. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretszerző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, logikus gondolkodás. Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Fejlődjön a tanulók célirányos műszaki feladatmegoldó képessége, számítási és rajzi, illetve számítástechnikai alkalmazási készsége. A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok helyes értelmezésére, sajátítsák el a rajzi jelöléseket.



A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. Erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának tisztelete.



Óraterv a Kerettantervhez a 9-12. évfolyamokra ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORT Szakmai alapozó óratervi tábla 2008/2009-es tanévtől induló, 9. évfolyam felmenő rendszerben Tantárgy

9. évfolyam

hetek száma

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

36

36

36

36

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

36 36

0 36

Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak.

Munkavédelem Építési anyagok

1

-

1

1

36 72


-

2

72

0

72


1

-

1

1

1,5

-

1,5

-

210

174

36

-

2

-

1,5

-

1

158

0

158

-

1

-

1,5

-

1

158

0

158


1

-

36

36

0


-

1,5

54

0

54


1,5

-

1,5

-

102

102

0

Szilárdságtan

1,5

-

1,5

-

102

102

0

-

3,5

112

0

112

1112

486

626


1

Szakmai gyakorlatok Évi óraszám összesen:

72

144

72

144

198

162

144

176

Heti óraszám:

2

4

2

4

5,5

4,5

4,5

5,5


6

6

10

10

(kéttannyelvű osztályoké is 2009/20010-ben induló 10. N felmenő rendszerben)

Megjegyzés: A gyakorlatok csoportbontást igényelnek. A szakképesítések szakmai alapozó ismereteinek egy része a Rajz és vizuális kultúra, valamint az Informatika tantárgyak keretében kerül(het) feldolgozásra



9. évfolyam Műszaki ábrázolás Elméleti óraszám: 72, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák 205/1.1/0459-06 Az építési helyszín isme- Mértani alapfogalmak (síkok, testek) Geodéziai alapfogalmak, egy- 50/Geometriai mérési gyakorlat, rete szerű helyszíni mérések (helyiségek, felületek, nyílászárók mérete) 40/Építészeti rajz értelmezése, Az építészeti dokumentáció részei, értelmezése, az építészeti tervek 10/Építészeti rajz elemzése hibakeresés, olvasása, hallott és olvasott szakmai szöveg (műszaki leírás, utasítás) értelmezése Szabadkézi vázlatkészítés Tájékozódás az építési helyszínen Az építési helyszín felmérése Az építőipari szakmák jellemzői, csoportjai, kapcsolatai, az építési folyamat 1. Alapfogalmak 2. Térmértan 3. Ábrázolási módok

4. Axonometrikus ábrázolás 5. Rekonstrukció 6. Síkmetszések 7. Perspektíva

A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések. Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása. A metszet és a nézet fogalma. Metszeti ábrázolás. Az axonometrikus ábrázolás tengelyei. Különböző axonometriák (izometrikus, frontális, dimetrikus). Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója. Hiányos vetületi ábrák pótlása és vetület-összeválogatás utáni rekonstrukció. Metszési alapfeladatok vetítősíkkal, síklapú testek metszése. A metszetidom valódi nagysága. Két iránypontos perspektíva. Három iránypontos perspektív kép szerkesztése.

A továbbhaladás feltételei

 Tudják helyesen és gyakorlottan használni a megfelelően kiválasztott rajzeszközöket.  Ismerjék fel a térlátás jelentőségét, különböztessék meg az eltérő térbeli struktúrák szerkezetét, jellemezzék a perspektíva törvényszerűségeit.  A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal.  Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait.  Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.



Építési anyagok Elméleti óraszám: 36+36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: 36 ó igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak 205/3.1/0459-06 Anyagszükséglet megha- Építészeti tervek feldolgozása, épületszerkezeti ismeretek Az építés tározása során használt építőanyagfajták jellemzői, megjelenési formái (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) Mennyiségek meghatározása (pl. térfogatszámítás) építészeti tervek alapján Számítógépes programok használata (pl. táblázatkezelés) 205/4.2/0682-06 Méretellenőrzés Építési mérettűrések, kivitelezési pontosság Méretellenőrzés a kivitelezés fázisában 1.

Az építési anyagok tulajdonságai

2.

Természetes kövek

3.

Agyaggyártmányok, kerámiaipar

4.

Kötőanyagok

5.

Adalékanyagok, építési víz

6.

Betonok, betontermékek, habarcsok

7.

Építőipari faáruk

8.

Acél- és fémgyártmányok

9.

Műanyag gyártmányok

10. Az építési üveg 11. Szigetelő anyagok 12. Segédanyagok és felületképzők

Fizikai tulajdonságok Hidrotechnikai tulajdonságok Hőtechnikai tulajdonságok Akusztikai tulajdonságok Szilárdsági tulajdonságok A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai. A kövek keletkezés szerinti csoportosítása. A kövek kitermelése, fajtái. Vályogtermékek. A tégla- és cserépgyártás folyamata. Égetett gyártmányok készítése. Minőségi előírások és szabványok. A kötőanyagok fogalma, fajtái. Építési mész. A gipsz fajtái. Cement. Adalékanyagok fajtái. Adalékanyagok felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai, azok vizsgálata. Építési víz. Betonok. Betonacélfajták. Betontermékek – vasbeton termékek – műkő termékek. Habarcsok. Külső és belső vakolatok, díszítővakolatok anyagai, keverékei, habarcsai. A fa szerkezete, felépítése. Az építőfa. Fafajták. A fa szárítása, kezelése, faanyagok védelme. A fa feldolgozása, szállítása, raktározása. A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme, favédő szerek. Minőségi előírások és szabályok. Fémek tűz elleni védelme. Fém- és acéltermékek. Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek, alumínium, ólom, ón, horgany, réz, bronz. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. Csoportosításuk előállításuk alapján: plasztomerek, duromerek, természetes kaucsukszármazékok és műkaucsukok, szintetikus polimerek. Műanyag termékek építőipari alkalmazása. Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk, tárolásuk. A vízszigetelés anyagai, felhasználásuk. Hő- és hangszigetelőanyagok tulajdonságai, fajtái, alkalmazásuk. Ragasztók, festékek, színezők, tartósítók, oldók és égetők. Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük.

Tanulói tevékenységformák 50/Építészeti rajz értelmezése, 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése,


30/Információk önálló rendszerezése, 40/Építési rajz értelmezése, 30/Építési rajz elemzése hibakeresés,  A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat.  A tanulók rendszerezzék és mutassák be többféle szempont szerint is a tanult építőanyagokat, építési termékeket, szerkezeteket, technológiákat, műveleteket.  Ismerjék a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat, a minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás jelentőségét.  Ismerjék fel, hogy egyes építőanyagokhoz, építési termékekhez milyen vizsgálati eljárások tartozhatnak.  Ismertessék az egyes építési technológiák, anyagok természeti feltételeit, az építés, az építmények, települések természetátalakító szerepét, ismerjék fel az építéssel együtt járó környezetkárosító hatásokat.



Építési ismeretek Elméleti óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 205/1.2/0459-06 Felvonulás az építési munkaterületre

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Építési technológiák, építési módok ismerete Az építéshez szükséges 40/Olvasott szöveg feladattal vezetett szerszámok, eszközök, anyagok feldolgozása, 40/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján,

1.

Természetes és épített környezet

2.

Építmények kialakítása, funkciói

3.

Az építési tevékenység, az építés folyamata

4.

Építészeti alapfogalmak

A mesterséges környezet kialakítása, a települések és infrastruktúrájuk kialakulása. A települések felépítése, területegységek, bel- és külterületek, települések közműhálózata, települések üzemeltetése, települések higiénés előírásai, település és természetes környezete, kapcsolata, települési környezetvédelem. A természetes és épített környezet, a táj kapcsolata. Az építmény fogalma, fajtái. Az építési, építészeti funkció fogalma. Építményfajták, lakóépületek, középületek, termelést szolgáló épületek. Egyéb mérnöki létesítmények: mélyépítési műtárgyak, a közműellátás létesítményei. Az építési folyamat szakaszai. Az építés kivitelezésének dokumentumai. Az építési munka jellege. Az építési tevékenység színterei. Az építőipar szakterületei. Mélyépítő-ipari kivitelezés. Építőanyagipari gyártás. Az építési tevékenység sajátosságai. Az épületszerkezetek és építési módok közötti összefüggés. Épületszerkezetek. Az épületeket érő, külső környezetből és használatból származó terhelések és hatások. Az épületszerkezetek rendeltetése és a velük szemben támasztott követelmények tartószerkezeti szempontból. Az építéstörténet jelentősebb korszakai, alkotásai.

5.

Építéstörténeti ismeretek


 A tanulók alkossanak véleményt a természetes és épített környezetről, mutassák be konkrét építmények kialakítását, funkcióit.  Tudják elmagyarázni az építés folyamatát, osztályozzák az építményeket kialakításuk, funkciójuk szerint.  Mutassák be az egyes építési műveleteket, tevékenységeket, jellemezzenek adott funkciót befogadó épületeket.  Az írásos és a szóbeli kommunikáció során értsék és helyesen használják a tanult szakkifejezéseket.  Ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, tudjanak megfogalmazni építészeti igényeket, értsék meg az építés folyamatát.  A tanulók ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, az építészeti igényeket, az épületszerkezeteket.  Osztályozzák az épületszerkezeteket rendeltetésük és teherhordási szerepük szerint.  Ismerjék az építéstörténet legjellemzőbb korszakait és legfontosabb alkotásait.



Építési gyakorlatok Elméletigényes gyakorlati óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/3.3/0681-06 A munkaterület rendben tartása 1. 2. 3.

Az építési helyszín ismerete

Tartalmak Építési anyagok helyes tárolása, veszteségminimumra törekvés Helyes hulladékkezelés Takarítás az építési helyszínen

Egyszerű helyszíni mérések (helyiségek, felületek, nyílászárók mérete). Tájékozódás az építési helyszínen Az építési helyszín felmérése A munkaterület rendben tartása Építési anyagok helyes tárolása, veszteségminimumra törekvés. Helyes hulladékkezelés. A munkaterület rendben tartása. Takarítás az építési helyszínen. Építési anyagok fizikai tulajdonságai- A műszerek szakszerű használata. Különféle mérések elvégzése, a nak vizsgálata mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése.

Tanulói tevékenységformák 30/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 70/Műveletek gyakorlása,


 Legyenek képesek szerkezetek, helyiségek méreteinek meghatározására.  Ismerjék az építési anyagok helyes tárolását, a hulladékok szakszerű kezelését.  A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a műszerek használatához.  Ismerjék a vizsgálati módszereket, az egyszerű mérőeszközöket önállóan használják.  Felügyelet mellett végezzenek el egyszerű vizsgálatokat.



10. évfolyam Munkavédelem Elméleti óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 206/2.1/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei

Tartalmak A munkavédelem célja és alapfogalmai A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági és ergonómiai követelmények Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés) Foglalkozásegészségügy Munkavédelemi eszközök és használatuk Balesetvédelmi előírások Elsősegélynyújtás

2. 3.

A munkavédelem célja és faladatai A balesetek megelőzése

4.

Foglalkozásegészségügy

5.

A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei

A munkavédelem fogalma, területei és feladatai. A balesetés a munkabaleset fogalma. A baleset bekövetkezése. A baleset kivizsgálása. A foglalkozásegészségügy tárgyköre. Foglalkozási ártalmak. Foglalkozási betegségek. A munkáltató munkavédelmi feladatai. A munkvállalók jogai és kötelességei. Munkahelyek munkavédelmi követelményei. Az egyéni (személyi) védelem. Újraélesztés. Vérzéses balesetek. Csonttörések. Koponyasérülés. Gerincsérülés. Égési sérülések. Mérgezések. Áramütés.

6.

Elsősegélynyújtás

Tanulói tevékenységformák 20/Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Csoportos helyzetgyakorlat, 20/Tesztfeladat megoldása, 20/Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban,


 Ismerjék a tanulók a munka-, és balesetvédelem fontosságát.  Tudják a legfontosabb teendőket a balest megelőzésére és annak bekövetkezésekor.  Ismerjék az egészségre veszélyes anyagokat, technológiákat.  Tudják az egyéni és kollektív védőeszközök használatának jelentőségét.  Ismerjék az elsősegélynyújtáskor alkalmazandó alapvető teendőket.



Építési ismeretek Elméleti óraszám: 36+36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: 36 óra IGEN Témakörök (óraszámok) 205/2.2/0681-06 Építéshelyi sajátosságok

Tartalmak Az építési munkahely veszélyforrásai Építési tevékenység sajátos körülmények között

Tanulói tevékenységformák 30/Elemzés készítése tapasztalatokról, 40/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján,

204/1.2/0459-06 Felvonulás az építési munkaterületre

Építési technológiák, építési módok ismerete Az építéshez szükséges 10/Olvasott szöveg feladattal vezetett szerszámok, eszközök, anyagok Alapszintű környezetvédelmi és feldolgozása, munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) 10/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Műveletek gyakorlása, 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján,

205/3.1/0681-06 Földmunkák

Mélyépítési tevékenységek rendszerezése Alépítményi munkák ismerete

1.

Földmunkák Irtási munkák.

2.

Alapozások

3.

Szigetelések

Föld- és sziklamunkák. A talajok osztályozása. Talajmechanika. Talajvíz, talajnedvesség, talajpára. Talajjavítás, víztelenítés. Biztonsági követelmények. Munkaárkok, munkagödrök. Tömörítés. Dúcolás, szádfalazás. Biztonsági követelmények. Síkalapozások: sávalapok, pontszerű alapok, gerendarács, lemezalapozás, héjalapok, rövid, fúrt cölöpalapozás. Mélyalapozások: cölöpalapozás, kút- és szekrényalapok, résfalas alapozás. Alapozási munkák biztonsági előírásai Víz elleni szigetelések. A talajból származó víz elleni szigetelések. Talajpára, talajnedvesség és talajvíznyomás elleni szigetelések. Szigetelési munkák biztonsági előírásai.


50/Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással, 50/Műveletek gyakorlása,  A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti részleteket.  A földmunkákat osztályozzák.  Ismertessék a talajból származó különféle nedvességhatásokat.  Ismertessék a síkalapozás és a mélyalapozás lényegét és módjait.  Vázolják fel az ismert fontos alapozásokat.  Ismerjék az alapok és a felmenő teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket.  Ismertessék a víz elleni szigeteléseket.  Legyenek képesek megkülönböztetni a víz különböző előfordulásainak épületszerkezetekre gyakorolt hatásait.  Ismerjék a vízszigeteléssel kapcsolatos alapfogalmakat.  Tudják kiválasztani a vízszigetelések megfelelő anyagait.



Építési gyakorlatok Elméletigényes gyakorlati óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/3.3/0681-06 A munkaterület rendben tartása


1.

A munkaterület rendben tartása

2.

Földmunkák

Építési anyagok helyes tárolása, veszteségminimumra törekvés. Helyes hulladékkezelés. A munkaterület rendben tartása. Takarítás az építési helyszínen. Mélyépítési tevékenységek rendszerezése. Földmunkák ismerete, balesetvédelmi előírások. Alépítményi munkák ismerete, balesetvédelmi előírások.



 Ismerjék, és a gyakorlatban képesek legyenek alkalmazni az építési anyagokra vonatkozó lényeges tárolási, szállítási feladatokat.  Ismerjék, és a gyakorlatban képesek legyenek alkalmazni a hulladék kezelésre vonatkozó lényeges előírásokat, és feladatokat.  Tudják a földmunkák és az alapozások készítésénél alkalmazandó segédszerkezetek fajtáit, szakszerű készítését és a vonatkozó munka-, és balesetvédelmi előírásokat.

Építészeti rajz Elméletigényes gyakorlati óraszám: 72, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/2.1/0688-06 Építési dokumentáció rendszerezése

1.

Rajzi alapismeretek

2.

Jelölések a műszaki rajzokon

3.

Építmények tervrajzai

Tartalmak A kivitelezéshez szükséges tervfajták, kiegészítő dokumentációk és tartalmuk Anyanyelvű és idegen nyelvű technológiai utasítások értelmezése Földmunkák, alapozások, alépítményi szigetelések, lábazati falak, felmenő teherhordó szerkezetek, vízszintes és ferde teherhordó szerkezetek (födémek, kiváltók, lépcsők), zárófödémek rétegrenddel, magastetők, kémények, szellőzők Tetőhéjazatok, bádogosszerkezetek, nyílászárószerkezetek, vakolások, felületképzések Hő- hang- és vízszigetelések, hidegburkolatok, festő-, mázoló, tapétázó munkák, melegburkolatok, épületlakatos szerkezetek, homlokzatképzések Járda Üveges munkák Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. Építészeti rajzok jelölései: anyagjelölések, falak jelölése, nyílászárók jelölése, kémények, hornyok, fal- és födémáttörések jelölése. Lépcsők jelölése. Épületgépészeti tárgyak jelölése. Berendezések, beépített berendezések ábrázolása. Bútorok, berendezési tárgyak jelölése. Épületgépészeti rajzok jelölései: víz-csatorna tervek, fűtési tervek, gázvezetékek tervjelei, elektromos rajzok jelölése, légtechnikai rajzok. Építmények tervrajzai. Az építészeti rajzok fajtái

Tanulói tevékenységformák 25/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 25/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése,


 Helyesen alkalmazzák az építészeti rajzok anyag-, fal-, nyílás-, kémény-, falhorony- stb. jelöléseit.  Tudják megmagyarázni az építészeti rajzokat, értelmezni a szerkezeteket, a rajzi elemeket.  Tudják felsorolni az építészeti tervdokumentáció részeit.



11. évfolyam Építési ismeretek Elméleti óraszám: 54, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 205/2.2/0681-06 Építéshelyi sajátosságok



205/2.1/0682-06 Zsaluzási feladatok

A zsaluzatok főbb részei Állékonysági, statikai problémák zsaluzatokkal összefüggésben Egyedi és típustáblás zsaluzatok Üzemi előregyártás zsaluzatai Helyszíni zsaluzási munkák Betontechnológiai és zsaluzástechnikai összefüggések Beton- és vasbetonszerkezetek építésének technológiai ismeretei

50/Információk önálló rendszerezése, 50/Zsaluzási rajz értelmezése,

205/3.2/0682-06 Betonozás előkészítése


50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 50/Technológiai minták elemzése,

205/3.1/0682-06 Vasszerelés

Beton- és vasbetonszerkezetek anyaga, szilárdsági jellemzői Vasalás 30/Önálló szakmai munkavégzés felügyeés vasszerelés let mellett, 20/Információk önálló rendszerezése, 50/Vasalási terv(rajz) értelmezése,

205/3.3/0682-06 Betonozás

A betonkészítés, a betonszállítás és a beton bedolgozásának gépei A 50/Információk feladattal vezetett rendbeton utókezelése A beton minőségének biztosítása szerezése, 50/Technológiai minták elemzése,

1.

Helyszíni beton- és vasbeton munkák

2.

Előregyártott beton és vasbeton szerkezetek

3.

Függőleges teherhordó szerkezetek

Beton- és vasbeton szerkezetek osztályozása anyagaik és minőségük szerint. Monolit beton- és vasbeton szerkezetek készítése. Helyszínen készülő beton-, és vasbeton szerkezetek zsaluzatai. A zsaluzási és betonozási munkák munkavédelmi előírásai. Az előregyártott szerkezetek csoportosítása. Előregyártási módok. Feszített vasbeton szerkezetek. Az előregyártott szerkezetek szakszerű tárolása, emelése és szállítása. Munkavédelmi előírások. A falazatok szerkezeteinek ismertetése. A falazatok csoportosítása. Kőfalazatok, a kőfalazatok kötései. Téglafalazatok, a téglafalazatok rétegei és méretei, téglakötési szabályok. Vegyes falazatok. Falazatok hőtechnikai számításai. Pillérek, oszlopok. Falazási munkák munkavédelmi előírásai.

 Ismerjék a betonok fajtáit, alkalmazásuk feltételeit.  Ismerjék az acélbetétek szerepét a vasbeton szerkezetekben  Tudják a zsaluzatok készítésének, használatba vételének és bontásának szabályait.  Ismerjék a lényeges előregyártási módokat és a gyakorlatban alkalmazott elemeket.  Képesek legyenek alkalmazni a munka- és balesetvédelmi előírásokat.  A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti részleteket.  Rajzolják meg adott falazatok téglakötéseit.



Építésszervezési ismeretek Elméleti óraszám: 54, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák 206/2.2/0688-06 A létesítmény kivitelezé- Organizációs tervek olvasása A technikus organizációs feladatainak 25/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, si folyamata meghatározása Munkavédelmi előírások az építési helyszínen Anya- 25/Olvasott szöveg feladattal vezetett nyelvű leírások, technológiai leírások, bizonylatok értelmezése feldolgozása, 25/Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, 25/Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban, 205/2.3/0681-06 Szervezési feladatok

Szervezési ismeretek, a munkaterület berendezése

50/Esetleírás készítése, 50/Információk rendszerezése mozaikfeladattal,

205/2.1/0681-06 Anyagrendelés

Beruházási ismeretek, árajánlatok értékelése. Számítógép használat, számítógépes programok ismerete, táblázatkezelés Építési ütemterv és anyagbiztosítás összehangolása Helyszínre érkező építési anyagok, valamint szerkezetek fogadása, dokumentálása, deponáltatása

40/Építészeti rajz értelmezése, 30/Építészeti rajz elemzése hibakeresés, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

1. 2.

Szervezési ismeretek. Organizációs tervek fogalma, olvasása, készítése. Kiviteli tervek alapján idomtervek készítése. Normagyűjtemények. Kiviteli tervek alapján méretkimutatás összeállítása.

A létesítmény kivitelezési folyamata Anyagmennyiség meghatározása


 Ismerje a szervezés jelentőségét az építési folyamatban.  Ismerje az organizációs helyszínrajz tartalmát.  Tanári segítséggel képes legyen organizációs helyszínrajz készítésére.  Ismerje az idomterv és a méretkimutatás készítésének szabályait.



Építési gyakorlatok Elméletigényes gyakorlati óraszám: 54, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/3.2/0681-06 Közvetlen irányítási feladatok

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Építőipari szakmák ismerete Az építési tevékenységek végrehajtásá- 30/Kis csoportos szakmai munkavégzés nak szabályai, előírásai Statikai, állékonysági problémák kezelése irányítással, Balesetmegelőzés, balesetelháratás 20/Esemény helyszíni értékelése szóban előfelkészülés után, 50/Műveletek gyakorlása,

206/3.2/0688-06 Ideiglenes létesítmények Az építési helyszín berendezése Építési segédüzemek Ideiglenes 50/Csoportos helyzetgyakorlat, építése vezetékek, épületek építésének szabályai A biztonságos munkahely 50/Műveletek gyakorlása, feltételei 1. Közvetlen irányítási feladatok Építőipari szakmák ismerete. Az építési tevékenységek végrehajtásának szabályai, előírásai. Statikai, állékonysági problémák. Balesetmegelőzés, balesetelháratás. 2. A folyamatos munkavégzés feltételei Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete. Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete. Dokumentálási ismeretek (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.) 3. Az építési helyszín berendezése Az építési helyszín berendezése. Építési segédüzemek. Ideiglenes vezetékek, épületek építésének szabályai. A kivitelezési folyamatok áttekintése. Az építési helyszín átrendezése a kivitelezési folyamatoknak megfelelően. Felvonulási épületek felszámolása, áthelyezése. A biztonságos munkahely feltételei


 Tudják az építési tevékenység során alkalmazandó legfontosabb előírásokat.  Ismerjék a kivitelezés során felmerülő, állékonysággal összefüggő problémákat.  Ismerjék a kivitelezés során alkalmazandó dokumentumokat.  Ismerjék az építési helyszín berendezésével kapcsolatos előírásokat, szabályokat  Kiviteli tervek alapján képesek legyenek idomtervek, méretkimutatások készítésére.




1.


2.

Az építési tervdokumentáció

3.

Helyszínrajz készítése

4.

Alapozások tervei

Tartalmak A kivitelezéshez szükséges tervfajták, kiegészítő dokumentációk és tartalmuk Anyanyelvű és idegen nyelvű technológiai utasítások értelmezése Földmunkák, alapozások, alépítményi szigetelések, lábazati falak, felmenő teherhordó szerkezetek, vízszintes és ferde teherhordó szerkezetek (födémek, kiváltók, lépcsők), zárófödémek rétegrenddel, magastetők, kémények, szellőzők Tetőhéjazatok, bádogosszerkezetek, nyílászárószerkezetek, vakolások, felületképzések Hő- hang- és vízszigetelések, hidegburkolatok, festő-, mázoló, tapétázó munkák, melegburkolatok, épületlakatos szerkezetek, homlokzatképzések Járda Üveges munkák Alaprajz szerkesztésének menete. Metszet szerkesztése. Homlokzatok szerkesztésének lépései. Az építési tervdokumentáció részei. Tervrajzok: építésztervek, statikai (szerkezet-)tervek, épületgépészeti munkák tervei, közműtervek, organizációs tervek. Terviratok: műszaki leírás, költségvetés (költségvetés-kiírás). Építési engedély. Tervmellékletek. Helyszínrajz készítése engedélyezési tervhez. Helyszínrajz készítése organizációhoz. Közmű helyszínrajz készítése. Egyszerű síkalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása.



 A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a rajzkészítés során.  Önállóan végezzenek el egyszerűbb rajzi feladatokat.  Tanári segítséggel végezzenek el összetettebb feladatokat.  Képesek legyenek a tervek műszaki információ tartalmának értelmezésére.



Szilárdságtan Elméleti óraszám: 54, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 206/1.2/0688-06 Segédtervezői feladatok

1.

Terhek és hatások

2.

Síkbeli erőrendszerek

3.

Tartók vizsgálata

Tartalmak Szerkezettervezési feladatok Erőtani tervezés, ellenőrzés Épületfizikai alapismeretek Építési rendszerek Előregyártás Statika részei, statikai alapfogalmak Vektorelmélet Keresztmetszeti jellemzők Igénybevételek, igénybevételek ábrázolása Tartók változatai Állékonysági vizsgálatok Alapozások, falazatok, pillérek , földművek, támfalak méretezése, ellenőrzése Falazott szerkezetek, hajlított szerkezetek (acél, fa, vasbeton) méretezése és ellenőrzése, hajlításra és nyírásra Alakváltozások Tartószerkezetek fogalma, fajtái, velük szemben támasztott követelmények. Tartószerkezetek terhei. Erők, erőrendszerek. Az erők forgatónyomatéka. A statika alaptételei. Egyensúlyban lévő síkbeli szerkezetek vizsgálata. A stabilitás fogalma. Tartók csoportosítása szerkezeti kialakításuk és a terhelés jellege szerint. Koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Egyik végén befogott tartók vizsgálata.

Tanulói tevékenységformák 30/Építészeti rajz értelmezése, 30/Építészeti rajz kiegészítése, 40/Építészeti rajz készítése,


    

Ismerjék a tartószerkezetek terheit, azok hatásait. Jellemezzék az erőket, erőrendszereket, az erőpárt. Határozzák meg az erők forgatónyomatékát. Alkalmazzák a statika alaptörvényeit. Határozzák meg a kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerőit, veszélyes keresztmetszetét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát koncentrált erők, megoszló erőrendszer és vegyes terhelés esetében



Kitűzési ismeretek Elméleti óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 206/2.3/x0689-06 Kitűzések elmélete

Tartalmak Vonalas létesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos földmérési munkák Vízszintes alappontok meghatározása Földrajzi és geodéziai alapfogalmak, térképek Vízszintes mérések, magasságmérés Mérési adatok feldolgozása, módszerek és ábrázolási

módok 1. 2.

Alapfogalmak Vízszintes mérés

3.

Magasságmérés

4.

Térképek

5.


Microsoft Office PowerPoint 2007.lnk

Tanulói tevékenységformák 30/Elemzés készítése tapasztalatokról, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 30/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján, 10/Geodéziai térképek értelmezése, 10/Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással,


 Ismerjék az abszolút és relatív helymeghatározás elvét, az ezekkel kapcsolatos geodéziai alapfogalmakat.  Ismerték az egyszerűbb mérési eljárásokat, kiválasztani az adott feladathoz legmegfelelőbb módszert és a szükséges eszközöket és önállóan el tudják végezni a felmérést.  Ismerjék a trigonometriai magasságmérés elvét.  – ismertetni a mérőállomások működési elvét, a számítógépes adatrögzítés és feldolgozás lehetőségeit,  Felismerjék a földmérésnél használatos térképfajtákat, azok jelkulcsait.

Geodéziai alapfogalmak Eszközök, műszerek, alkalmazásuk. Egyenesek kitűzése, derékszögkitűzés, műveletek szögprizmákkal. A teodolit felépítése, fajtái, leolvasó berendezések, pontraállás, vízszintes szögmérés, iránymérés. Vízszintes alappontok, alappont hálózatok meghatározása. Vízszintes felmérési eljárások. A magasság geodéziai fogalma, mérésének módjai. A szintezés elve, műszerei, fajtái. Vegyes terület-felmérési eljárások. Vetületi rendszerek. A térképek felosztása rendeltetésük, méretarányuk szerint. Egységes Országos térképrendszer, földmérési alaptérképek Vonalas létesítmények , közművek kitűzése. Építmények kitűzése. Kitűzési eljárások. Mérési adatok feldolgozása.

Kitűzési gyakorlat Elméletigényes gyakorlati óraszám: 54, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/1.1/0682-06 Kitűzési feladatok

Tartalmak Kitűzési ismeretek Építmények, vonalas létesítmények, közművek kitűzése

Kitűzési feladatok

Egyszerű eszközök és használatuk, a teodolit használata. Magasságmérő eszközök és módszerek. Mérések gyakorlati megvalósítása, különböző mérési módszerek ismerete. Építés közbeni kitűzések, ellenőrző mérések. Jegyzőkönyv vezetés, a mérés értékelése. Mérési eredmények feldolgozása, hossz- és keresztszelvények szerkesztése, szintvonalszerkesztés. Felmérési és kitűzési feladatok végrehajtása derékszögű és poláris méréssel. Felmérési adatok grafikus ábrázolása.

Tanulói tevékenységformák 50/Műveletek gyakorlása, 30/Építési rajz értelmezése, 20/Organizációs rajz értelmezése,


 Képesek legyenek a konkrét feladat megoldásához legmegfelelőbb módszer kiválasztására.  Ismerjék a legegyszerűbb mérési-kitűzési eszközöket, műszereket, azok kezelésének legfontosabb szabályait.  Ismerjék a földmérés-kitűzés legkorszerűbb műszereit, módszereit.  Képesek legyenek vonalas létesítmények és épületek kitűzésére.



12. évfolyam Építési ismeretek Elméleti óraszám: 48, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 205/2.2/0681-06 Építéshelyi sajátosságok




Építési technológiák, építési módok ismerete Az építéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok Építésszervezési ismeretek alapjai Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) Szállítóeszközök fajtái

10/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Műveletek gyakorlása, 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján,

1.

2.

Íves és vízszintes teherhordó szerkeze- Boltövek. Boltozatok. Kiváltók, gerendák. Kiváltók építésének tek biztonsági előírásai Födémszerkezetek, a födémszerkezetek osztályozása. Fafödémek, acélgerendás födémek, vasbeton födémek, vázkerámiás födémek. Födémek építésének biztonsági előírásai. Lépcsőszerkezetek A lépcsők feladata. Lépcsők osztályozása funkció, alaprajzi kialakítás, megtámasztási mód, és anyag szerint. A lépcsők kialakítására vonatkozó legfontosabb előírások.


 Ismerjék az áthidaló szerkezetek erőjátékát.  Tudják az áthidalások és födémek kialakításának legfontosabb előírásait. Képesek legyenek csoportosítani a lépcsőket, ismerjék kialakításuk szabályait.  Ismerjék a szerkezetek építésének munka-, és balesetvédelmi előírásait.



Építésszervezési ismeretek Elméleti óraszám: 48, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak 206/3.1/0688-06 Ideiglenes energiaellátás A kivitelezéshez szükséges közművek meghatározása és biztosítása biztosítása

Tanulói tevékenységformák 30/Organizációs rajz elemzése hibakeresés, 30/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján, 40/Információk rendszerezése mozaikfeladattal,


206/3.3/0688-06 Anyagszállítás az építési Szállítási feladatok koordinálása Szállítóeszközök ismerete Építéshe- 30/Információk feladattal vezetett rendhelyszínre lyi anyagmozgatás eszközei, gépei szerezése, 20/Organizációs vázlat(rajz) készítése, 50/Információk önálló rendszerezése, 205/2.1/0681-06 Anyagrendelés

Beruházási ismeretek, árajánlatok értékelése Számítógéphasználat, számítógépes programok ismerete, táblázatkezelés Építési ütemterv és anyagbiztosítás összehangolása Helyszínre érkező építési anyagok, valamint szerkezetek fogadása, dokumentálása, deponáltatása


205/5.1/0682-06 Segédüzemek működtetése

A kivitelezés segédüzemei és működtetési előírásai Betonkeverőtelep létesítése Habarcsüzem telepítése Vasszerelő-telep és asztalosműhely az építés helyszínén

25/Organizációs rajz értelmezése, 25/Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, 50/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel,

1.

Anyagrendelés

2.

Segédüzemek működtetése

Építési ütemterv és anyagbiztosítás összehangolása, anyagszükségletek. Helyszínre érkező építési anyagok, valamint szerkezetek fogadása, dokumentálása, deponáltatása. Felvonulási létesítmények. A kivitelezés segédüzemei és működtetési előírásai (út, víz, energia). Betonkeverő-telep létesítése. Habarcsüzem telepítése. Ácstelep telepítése. Vasszerelő-telep az építés helyszínén.

 Ismerje az építési ütemtervek műszaki információtartalmát.  Tudja milyen előírások vonatkoznak az építési anyagok fogadására, átvételére, és tárolására.  Ismerje az építési helyszín berendezésének szabályait.  Ismerje a különböző segédüzemek létesítésének, áthelyezésének előírásait.





205/3.1/0459-06 Anyagszükséglet megha- Építészeti tervek feldolgozása, épületszerkezeti ismeretek Az építés tározása során használt építőanyagfajták jellemzői, megjelenési formái (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) Mennyiségek meghatározása (pl. térfogatszámítás) építészeti tervek alapján Számítógépes programok használata (pl. táblázatkezelés) 1. Közvetlen irányítási feladatok Építőipari szakmák ismerete. Az építési tevékenységek végrehajtásának szabályai, előírásai. Statikai, állékonysági problémák. Balesetmegelőzés, balesetelháratás. 2. Anyagmennyiség meghatározása Kiviteli tervek alapján idomtervek készítése. Kiviteli tervek alapján méretkimutatás összeállítása.


50/Építészeti rajz értelmezése, 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése,  Tudják az építési tevékenység során alkalmazandó legfontosabb előírásokat.  Ismerjék a kivitelezés során felmerülő, állékonysággal összefüggő problémákat.  Kiviteli tervek alapján képesek legyenek idomtervek, méretkimutatások készítésére.


1. 2. 3.

Tartalmak A kivitelezéshez szükséges tervfajták, kiegészítő dokumentációk és tartalmuk Anyanyelvű és idegen nyelvű technológiai utasítások értelmezése Földmunkák, alapozások, alépítményi szigetelések, lábazati falak, felmenő teherhordó szerkezetek, vízszintes és ferde teherhordó szerkezetek (födémek, kiváltók, lépcsők), zárófödémek rétegrenddel, magastetők, kémények, szellőzők Tetőhéjazatok, bádogosszerkezetek, nyílászárószerkezetek, vakolások, felületképzések Hő- hang- és vízszigetelések, hidegburkolatok, festő-, mázoló, tapétázó munkák, melegburkolatok, épületlakatos szerkezetek, homlokzatképzések Járda Üveges munkák Falazatok rajzainak értelmezése Kőfalak, téglakötések, boltövek rajzainak értelmezése, készítése. Épület födémterveinek értelmezése, Pince feletti monolit vasbetonfödém zsaluzási terve. Földszint feletti szerkesztése vasbetongerendás-béléstestes födém terve. Vázkerámiás födém terve. Tervek sokszorosítása, dokumentálása Tervek összeállítása, dokumentálása. Tervek tárolása.



 A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a rajzkészítés során.  Önállóan végezzenek el egyszerűbb szerkesztési feladatokat, szerkesszék meg a különféle falazatok, boltozatok stb. rajzait.  Tanári segítséggel végezzenek el összetettebb szerkesztési feladatokat.  Ismerjék a tervek sokszorosításának lehetőségeit, dokumentálásának a rendszerét.



Szilárdságtan Elméleti óraszám: 48, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 206/1.2/0688-06 Segédtervezői feladatok

1.

Tartó keresztmetszeti vizsgálata

2.

Szilárdságtani alapfogalmak

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Szerkezettervezési feladatok Erőtani tervezés, ellenőrzés Épületfizi- 30/Építészeti rajz értelmezése, kai alapismeretek Építési rendszerek Előregyártás Statika részei, 30/Építészeti rajz kiegészítése, statikai alapfogalmak Vektorelmélet Keresztmetszeti jellemzők 40/Építészeti rajz készítése, Igénybevételek, igénybevételek ábrázolása Tartók változatai Állékonysági vizsgálatok Alapozások, falazatok, pillérek , földművek, támfalak méretezése, ellenőrzése Falazott szerkezetek, hajlított szerkezetek (acél, fa, vasbeton) méretezése és ellenőrzése, hajlításra és nyírásra Alakváltozások Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai nyomatéka. A síkidomok súlypontjának meghatározása. Síkidomok inercianyomatéka. Összetett síkidomok főinercianyomatékai. Keresztmetszeti tényező. Inerciasugár. A szilárdságtan feladata. Igénybevételek fogalma, fajtái. Alakváltozás fogalma. Tartószerkezetek anyagainak tulajdonságai. Tartószerkezetek erőtani méretezésének alapelvei, célja, módszerei. A méretezés szabványai, azok alapelvei. Rugalmas és képlékeny méretezés elve. Szerkezetek ellenőrzésének és méretezésének alapelvei.


 A tanulók önállóan határozzák meg a síkidomok keresztmetszeti jellemzőit.  Feladataik megoldásához a segédletek alkalmazásában legyenek gyakorlottak.  Szemléltessék a szilárdságtani alapfogalmakat.



Szakmai gyakorlatok Gyakorlati óraszám: 112, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/1.3/0459-06 A folyamatos munkavégzés feltételei

Tartalmak Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete A hulladékkezelés szabályos és korszerű módjai, lehetőségei Dokumentálási ismeretek (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.)

Tanulói tevékenységformák 20/Műveletek gyakorlása, 20/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 60/Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással,

205/1.4/0459-06 Levonulás a munkaterületről

Építésszervezési ismeretek (levonulás-ütemezés, munkaterület10/Olvasott szöveg feladattal vezetett átadás, számlázási ismeretek) Az építés környezetre gyakorolt káros feldolgozása, hatásainak ismerete (környezetszennyezés) 10/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján, 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 10/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban,

205/4.1/0682-06 Mintavétel

Építőanyagok minőség-ellenőrzése, mintavételi kötelezettségek Laboratóriumi jegyzőkönyvek és anyagminőség-bizonylatok értelmezése Laboratóriumi mérések

1.

A folyamatos munkavégzés feltételei

2.

Mintavétel

Az építési helyszín berendezése. Építési segédüzemek. Ideiglenes vezetékek, épületek építésének szabályai . A biztonságos munkahely feltételei. Építést segítő nagy munkagépek ismerete. Biztonságos munkavégzés nagy munkagépekkel (pl. emelő berendezésekkel, cölöpverővel). Építőanyagok minőség-ellenőrzése, mintavételi kötelezettségek. Laboratóriumi jegyzőkönyvek és anyagminőség-bizonylatok értelmezése. Laboratóriumi mérések. Munkahelyi anyagvizsgálatok. Talajminták és építőanyagok munkahelyi laboratóriumi ellenőrzése. Eredmények feldolgozása Talajmechanikai szakvélemény tartalma, értelmezése.


50/Műveletek gyakorlása, 20/Elemzés készítése tapasztalatokról, 30/Anyagminták azonosítása,  Képes a munkaterület folyamatos tisztán tartására, a keletkező hulladék szakszerű kezelésére.  A felhasználásra kerülő anyagok minőségét képes ellenőrizni.  Teljesíti a műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, műszaki előírások rá vonatkozó rendelkezéseit  Minőségellenőrzéshez próbatesteket készít, mintát vesz.  Képes különféle mérések elvégzése, a mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése.



Kerettantervi kiegészítő tananyag az átmeneti évfolyamokhoz 2008/2009. tanév 10. évfolyam 11. évfolyam



10. évfolyam (10. b, 10.c, 11.a, 11.n) Építési anyagok Elméleti óraszám: 36+36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás:36 óra IGEN Témakörök (óraszámok) Tartalmak 205/3.1/0459-06 Anyagszükséglet megha- Építészeti tervek feldolgozása, épületszerkezeti ismeretek Az építés tározása során használt építőanyagfajták jellemzői, megjelenési formái (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) Mennyiségek meghatározása (pl. térfogatszámítás) építészeti tervek alapján Számítógépes programok használata (pl. táblázatkezelés) 205/4.2/0682-06 Méretellenőrzés Építési mérettűrések, kivitelezési pontosság Méretellenőrzés a kivitelezés fázisában 13. Az építési anyagok tulajdonságai 14. Természetes kövek 15. Agyaggyártmányok, kerámiaipar 16. Kötőanyagok 17. Adalékanyagok, építési víz 18. Betonok, betontermékek, habarcsok

19. Építőipari faáruk

20. Acél- és fémgyártmányok

21. Műanyag gyártmányok 22. Az építési üveg 23. Szigetelő anyagok 24. Segédanyagok és felületképzők

Fizikai tulajdonságok Hidrotechnikai tulajdonságok Hőtechnikai tulajdonságok Akusztikai tulajdonságok Szilárdsági tulajdonságok A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai. A kövek keletkezés szerinti csoportosítása. A kövek kitermelése, fajtái. Vályogtermékek. A tégla- és cserépgyártás folyamata. Égetett gyártmányok készítése. Minőségi előírások és szabványok. A kötőanyagok fogalma, fajtái. Építési mész. A gipsz fajtái. Cement. Adalékanyagok fajtái. Adalékanyagok felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai, azok vizsgálata. Építési víz. Betonok. Betonacélfajták. Betontermékek – vasbeton termékek – műkő termékek. Habarcsok. Külső és belső vakolatok, díszítővakolatok anyagai, keverékei, habarcsai. A fa szerkezete, felépítése. Az építőfa. Fafajták. A fa szárítása, kezelése, faanyagok védelme. A fa feldolgozása, szállítása, raktározása. A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme, favédő szerek. Minőségi előírások és szabályok. Fémek tűz elleni védelme. Fém- és acéltermékek. Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek, alumínium, ólom, ón, horgany, réz, bronz. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. Csoportosításuk előállításuk alapján: plasztomerek, duromerek, természetes kaucsukszármazékok és műkaucsukok, szintetikus polimerek. Műanyag termékek építőipari alkalmazása. Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk, tárolásuk. A vízszigetelés anyagai, felhasználásuk. Hő- és hangszigetelőanyagok tulajdonságai, fajtái, alkalmazásuk. Ragasztók, festékek, színezők, tartósítók, oldók és égetők. Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük.






Munkavédelem Elméleti óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 206/2.1/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei


7. 8.


9.



10. A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei 11. Elsősegélynyújtás






Építési ismeretek Elméleti óraszám: 72, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 205/2.2/0681-06 Építéshelyi sajátosságok




Építési technológiák, építési módok ismerete Az építéshez szükséges 10/Olvasott szöveg feladattal vezetett szerszámok, eszközök, anyagok Alapszintű környezetvédelmi és feldolgozása, munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) 10/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Műveletek gyakorlása, 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján,

205/3.1/0681-06 Földmunkák


4.


5.

Alapozások

6.

Szigetelések



50/Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással, 50/Műveletek gyakorlása,  A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti részleteket.  A földmunkákat osztályozzák.  Ismertessék a talajból származó különféle nedvességhatásokat.  Ismertessék a síkalapozás és a mélyalapozás lényegét és módjait.  Vázolják fel az ismert fontos alapozásokat.  Ismerjék az alapok és a felmenő teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket.  Ismertessék a víz elleni szigeteléseket.  Legyenek képesek megkülönböztetni a víz különböző előfordulásainak épületszerkezetekre gyakorolt hatásait.  Ismerjék a vízszigeteléssel kapcsolatos alapfogalmakat.  Tudják kiválasztani a vízszigetelések megfelelő anyagait.



Építési gyakorlatok Elméletigényes gyakorlati óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/3.3/0681-06 A munkaterület rendben tartása


3.

A munkaterület rendben tartása

4.

Földmunkák

Építési anyagok helyes tárolása, veszteségminimumra törekvés. Helyes hulladékkezelés. A munkaterület rendben tartása. Takarítás az építési helyszínen. Mélyépítési tevékenységek rendszerezése. Földmunkák ismerete, balesetvédelmi előírások. Alépítményi munkák ismerete, balesetvédelmi előírások.



 Ismerjék, és a gyakorlatban képesek legyenek alkalmazni az építési anyagokra vonatkozó lényeges tárolási, szállítási feladatokat.  Ismerjék, és a gyakorlatban képesek legyenek alkalmazni a hulladék kezelésre vonatkozó lényeges előírásokat, és feladatokat.  Tudják a földmunkák és az alapozások készítésénél alkalmazandó segédszerkezetek fajtáit, szakszerű készítését és a vonatkozó munka-, és balesetvédelmi előírásokat.




4.

Rajzi alapismeretek

5.

Jelölések a műszaki rajzokon

6.


Tartalmak A kivitelezéshez szükséges tervfajták, kiegészítő dokumentációk és tartalmuk Anyanyelvű és idegen nyelvű technológiai utasítások értelmezése Földmunkák, alapozások, alépítményi szigetelések, lábazati falak, felmenő teherhordó szerkezetek, vízszintes és ferde teherhordó szerkezetek (födémek, kiváltók, lépcsők), zárófödémek rétegrenddel, magastetők, kémények, szellőzők Tetőhéjazatok, bádogosszerkezetek, nyílászárószerkezetek, vakolások, felületképzések Hő- hang- és vízszigetelések, hidegburkolatok, festő-, mázoló, tapétázó munkák, melegburkolatok, épületlakatos szerkezetek, homlokzatképzések Járda Üveges munkák Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. Építészeti rajzok jelölései: anyagjelölések, falak jelölése, nyílászárók jelölése, kémények, hornyok, fal- és födémáttörések jelölése. Lépcsők jelölése. Épületgépészeti tárgyak jelölése. Berendezések, beépített berendezések ábrázolása. Bútorok, berendezési tárgyak jelölése. Épületgépészeti rajzok jelölései: víz-csatorna tervek, fűtési tervek, gázvezetékek tervjelei, elektromos rajzok jelölése, légtechnikai rajzok. Építmények tervrajzai. Az építészeti rajzok fajtái



 Helyesen alkalmazzák az építészeti rajzok anyag-, fal-, nyílás-, kémény-, falhorony- stb. jelöléseit.  Tudják megmagyarázni az építészeti rajzokat, értelmezni a szerkezeteket, a rajzi elemeket.  Tudják felsorolni az építészeti tervdokumentáció részeit.



12. évfolyam (11. b, 11. c, 12. a, 12. n) Munkavédelem Elméleti óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 206/2.1/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei


1. 2.


3.


4.

A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei


5.

Elsősegélynyújtás






Építési anyagok 1.

Elméleti óraszám: 54, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: 36 óra IGEN

Témakörök (óraszámok) Tartalmak 205/3.1/0459-06 Anyagszükséglet megha- Építészeti tervek feldolgozása, épületszerkezeti ismeretek Az építés tározása során használt építőanyagfajták jellemzői, megjelenési formái (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) Mennyiségek meghatározása (pl. térfogatszámítás) építészeti tervek alapján Számítógépes programok használata (pl. táblázatkezelés) 205/4.2/0682-06 Méretellenőrzés Építési mérettűrések, kivitelezési pontosság Méretellenőrzés a kivitelezés fázisában 1. 2.

Kötőanyagok Adalékanyagok, építési víz

3.

Betonok, betontermékek, habarcsok

4.

Építőipari faáruk

5.

Acél- és fémgyártmányok

6.

Műanyag gyártmányok

7. 8.

Az építési üveg Szigetelő anyagok

9.

Segédanyagok és felületképzők

A kötőanyagok fogalma, fajtái. Építési mész. A gipsz fajtái. Cement. Adalékanyagok fajtái. Adalékanyagok felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai, azok vizsgálata. Építési víz. Betonok. Betonacélfajták. Betontermékek – vasbeton termékek – műkő termékek. Habarcsok. Külső és belső vakolatok, díszítővakolatok anyagai, keverékei, habarcsai. A fa szerkezete, felépítése. Az építőfa. Fafajták. A fa szárítása, kezelése, faanyagok védelme. A fa feldolgozása, szállítása, raktározása. A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme, favédő szerek. Minőségi előírások és szabályok. Fémek tűz elleni védelme. Fém- és acéltermékek. Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek, alumínium, ólom, ón, horgany, réz, bronz. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. Csoportosításuk előállításuk alapján: plasztomerek, duromerek, természetes kaucsukszármazékok és műkaucsukok, szintetikus polimerek. Műanyag termékek építőipari alkalmazása. Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk, tárolásuk. A vízszigetelés anyagai, felhasználásuk. Hő- és hangszigetelőanyagok tulajdonságai, fajtái, alkalmazásuk. Ragasztók, festékek, színezők, tartósítók, oldók és égetők. Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük.






Építési ismeretek Elméleti óraszám: 54, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak 205/2.2/0681-06 Építéshelyi sajátosságok Az építési munkahely veszélyforrásai Építési tevékenység sajátos körülmények között




Építési technológiák, építési módok ismerete Az építéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése, kezelése)

10/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Műveletek gyakorlása, 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján,

205/3.1/0681-06 Földmunkák


50/Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással, 50/Műveletek gyakorlása,

1.


2.

Alapozások

3.

Szigetelések


 A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti részleteket.  A földmunkákat osztályozzák.  Ismertessék a talajból származó különféle nedvességhatásokat.  Ismertessék a síkalapozás és a mélyalapozás lényegét és módjait.  Vázolják fel az ismert fontos alapozásokat.  Ismerjék az alapok és a felmenő teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket.  Ismertessék a víz elleni szigeteléseket.  Legyenek képesek megkülönböztetni a víz különböző előfordulásainak épületszerkezetekre gyakorolt hatásait.  Ismerjék a vízszigeteléssel kapcsolatos alapfogalmakat.  Tudják kiválasztani a vízszigetelések megfelelő anyagait.

4.

Helyszíni beton- és vasbeton munkák

5.

Előregyártott beton és vasbeton szerkezetek

6.

Függőleges teherhordó szerkezetek

Beton- és vasbeton szerkezetek osztályozása anyagaik és minőségük szerint. Monolit beton- és vasbeton szerkezetek készítése. Helyszínen készülő beton-, és vasbeton szerkezetek zsaluzatai. A zsaluzási és betonozási munkák munkavédelmi előírásai. Az előregyártott szerkezetek csoportosítása. Előregyártási módok. Feszített vasbeton szerkezetek. Az előregyártott szerkezetek szakszerű tárolása, emelése és szállítása. Munkavédelmi előírások. A falazatok szerkezeteinek ismertetése. A falazatok csoportosítása.

 Ismerjék a betonok fajtáit, alkalmazásuk feltételeit.  Ismerjék az acélbetétek szerepét a vasbeton szerkezetekben  Tudják a zsaluzatok készítésének, használatba vételének és bontásának szabályait.  Ismerjék a lényeges előregyártási módokat és a gyakorlatban alkalmazott elemeket.  Képesek legyenek alkalmazni a munka- és balesetvédelmi

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Témakörök (óraszámok)


Tartalmak Kőfalazatok, a kőfalazatok kötései. Téglafalazatok, a téglafalazatok rétegei és méretei, téglakötési szabályok. Vegyes falazatok. Falazatok hőtechnikai számításai. Pillérek, oszlopok. Falazási munkák munkavédelmi előírásai.

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei előírásokat.  A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti részleteket.  Rajzolják meg adott falazatok téglakötéseit.

Építésszervezési ismeretek Elméleti óraszám: 36, Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák 206/2.2/0688-06 A létesítmény kivitelezé- Organizációs tervek olvasása A technikus organizációs feladatainak 25/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, si folyamata meghatározása Munkavédelmi előírások az építési helyszínen Anya- 25/Olvasott szöveg feladattal vezetett nyelvű leírások, technológiai leírások, bizonylatok értelmezése feldolgozása, 25/Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, 25/Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban, 205/2.3/0681-06 Szervezési feladatok

Szervezési ismeretek, a munkaterület berendezése

50/Esetleírás készítése, 50/Információk rendszerezése mozaikfeladattal,

205/2.1/0681-06 Anyagrendelés

Beruházási ismeretek, árajánlatok értékelése. Számítógép használat, számítógépes programok ismerete, táblázatkezelés Építési ütemterv és anyagbiztosítás összehangolása Helyszínre érkező építési anyagok, valamint szerkezetek fogadása, dokumentálása, deponáltatása


3. 4.

Szervezési ismeretek. Organizációs tervek fogalma, olvasása, készítése. Kiviteli tervek alapján idomtervek készítése. Normagyűjtemények. Kiviteli tervek alapján méretkimutatás összeállítása.

A létesítmény kivitelezési folyamata Anyagmennyiség meghatározása


 Ismerje a szervezés jelentőségét az építési folyamatban.  Ismerje az organizációs helyszínrajz tartalmát.  Tanári segítséggel képes legyen organizációs helyszínrajz készítésére.  Ismerje az idomterv és a méretkimutatás készítésének szabályait.





206/3.2/0688-06 Ideiglenes létesítmények Az építési helyszín berendezése Építési segédüzemek Ideiglenes 50/Csoportos helyzetgyakorlat, építése vezetékek, épületek építésének szabályai A biztonságos munkahely 50/Műveletek gyakorlása, feltételei 4. Közvetlen irányítási feladatok Építőipari szakmák ismerete. Az építési tevékenységek végrehajtásának szabályai, előírásai. Statikai, állékonysági problémák. Balesetmegelőzés, balesetelháratás. 5. A folyamatos munkavégzés feltételei Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete. Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete. Dokumentálási ismeretek (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.) 6. Az építési helyszín berendezése Az építési helyszín berendezése. Építési segédüzemek. Ideiglenes vezetékek, épületek építésének szabályai. A kivitelezési folyamatok áttekintése. Az építési helyszín átrendezése a kivitelezési folyamatoknak megfelelően. Felvonulási épületek felszámolása, áthelyezése. A biztonságos munkahely feltételei


 Tudják az építési tevékenység során alkalmazandó legfontosabb előírásokat.  Ismerjék a kivitelezés során felmerülő, állékonysággal összefüggő problémákat.  Ismerjék a kivitelezés során alkalmazandó dokumentumokat.  Ismerjék az építési helyszín berendezésével kapcsolatos előírásokat, szabályokat  Kiviteli tervek alapján képesek legyenek idomtervek, méretkimutatások készítésére.



Építészeti rajz Elméletigényes gyakorlati óraszám: 54 Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 205/2.1/0688-06 Építési dokumentáció rendszerezése

5.


6.

Az építési tervdokumentáció

7.

Helyszínrajz készítése

8.

Alapozások tervei

Tartalmak A kivitelezéshez szükséges tervfajták, kiegészítő dokumentációk és tartalmuk Anyanyelvű és idegen nyelvű technológiai utasítások értelmezése Földmunkák, alapozások, alépítményi szigetelések, lábazati falak, felmenő teherhordó szerkezetek, vízszintes és ferde teherhordó szerkezetek (födémek, kiváltók, lépcsők), zárófödémek rétegrenddel, magastetők, kémények, szellőzők Tetőhéjazatok, bádogosszerkezetek, nyílászárószerkezetek, vakolások, felületképzések Hő- hang- és vízszigetelések, hidegburkolatok, festő-, mázoló, tapétázó munkák, melegburkolatok, épületlakatos szerkezetek, homlokzatképzések Járda Üveges munkák Alaprajz szerkesztésének menete. Metszet szerkesztése. Homlokzatok szerkesztésének lépései. Az építési tervdokumentáció részei. Tervrajzok: építésztervek, statikai (szerkezet-)tervek, épületgépészeti munkák tervei, közműtervek, organizációs tervek. Terviratok: műszaki leírás, költségvetés (költségvetés-kiírás). Építési engedély. Tervmellékletek. Helyszínrajz készítése engedélyezési tervhez. Helyszínrajz készítése organizációhoz. Közmű helyszínrajz készítése. Egyszerű síkalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása.



 A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a rajzkészítés során.  Önállóan végezzenek el egyszerűbb rajzi feladatokat.  Tanári segítséggel végezzenek el összetettebb feladatokat.  Képesek legyenek a tervek műszaki információ tartalmának értelmezésére.



Szilárdságtan Elméleti óraszám: 54 Szakmai alapozás: IGEN, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 206/1.2/0688-06 Segédtervezői feladatok

4.

Terhek és hatások

5.

Síkbeli erőrendszerek

6.

Tartók vizsgálata

Tartalmak Szerkezettervezési feladatok Erőtani tervezés, ellenőrzés Épületfizikai alapismeretek Építési rendszerek Előregyártás Statika részei, statikai alapfogalmak Vektorelmélet Keresztmetszeti jellemzők Igénybevételek, igénybevételek ábrázolása Tartók változatai Állékonysági vizsgálatok Alapozások, falazatok, pillérek , földművek, támfalak méretezése, ellenőrzése Falazott szerkezetek, hajlított szerkezetek (acél, fa, vasbeton) méretezése és ellenőrzése, hajlításra és nyírásra Alakváltozások Tartószerkezetek fogalma, fajtái, velük szemben támasztott követelmények. Tartószerkezetek terhei. Erők, erőrendszerek. Az erők forgatónyomatéka. A statika alaptételei. Egyensúlyban lévő síkbeli szerkezetek vizsgálata. A stabilitás fogalma. Tartók csoportosítása szerkezeti kialakításuk és a terhelés jellege szerint. Koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Egyik végén befogott tartók vizsgálata.

Tanulói tevékenységformák 30/Építészeti rajz értelmezése, 30/Építészeti rajz kiegészítése, 40/Építészeti rajz készítése,

A dőlt szöveggel jelölt tartalmak1/13 szakképző évfolyam, kiegészítő tananyagrészeit jelöli.


    

Ismerjék a tartószerkezetek terheit, azok hatásait. Jellemezzék az erőket, erőrendszereket, az erőpárt. Határozzák meg az erők forgatónyomatékát. Alkalmazzák a statika alaptörvényeit. Határozzák meg a kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerőit, veszélyes keresztmetszetét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát koncentrált erők, megoszló erőrendszer és vegyes terhelés esetében


Pedagógiai program 2004

A MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUSKÉPZÉS CÉLJA A technikusképzés célja egy korszerű, az egyén képességeinek és szükségleteinek megfelelő szakképzettség megszerzése, amely esélyt nyújt a munkába állásra, a munkaerőpiacon való lehető legjobb megfelelésre.

38



A felnőttoktatás pedagógiai programja Az iskolarendszerű felnőttoktatás a közoktatás keretei között működik, ezért a Közoktatás törvényei illetve az iskolai pedagógiai programra előírt szempontok, majd a megfogalmazott szabályok (1-2 kivételével) ugyanúgy érvényesek a felnőttoktatásra, mint a nappali oktatásra. Éppen ezért a felnőttoktatás pedagógiai programja, csak azokra a területekre tér ki részletesebben, amelyben sajátos oktatási formája miatt különbözik a nappali oktatás pedagógiai programjától. Melyek ezek a területek? 1./ 2./ 3./ 4./ 5./

A középiskolai felnőttoktatás szükségessége, alaptevékenysége, célja Az iskolában működő felnőttoktatás oktatási formáinak lehetőségei A tanítási napok rendje és a tanulók tanítási órákon való részvételének rendje a felnőttoktatásban Ellenőrzés, értékelés, minősítés a felnőttoktatásban A felnőttoktatásban jelenleg érvényes óratervek

1. A középiskolai felnőttoktatás szükségessége, alaptevékenysége, célja A közoktatás keretei között működő felnőttoktatásnak továbbra is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy azok a fiatalok, illetve fiatalabb és idősebb felnőttek, akik az erre hivatott életkorban rendes iskolai tanulmányaikat megszakították (mielőtt még végzettséget szereztek volna), vagy a társadalom és önmaguk újabb igényeihez képest, alacsonyabb iskolai fokozaton fejezték be tanulmányikat, a közoktatás rendszerében folytassák, és a megszerezhető végzettségek bármelyikét az iskolai felnőttoktatás intézményeiben megszerezzék. A piac megjelenése és működése soha nem látott mértékű differenciálódást idézett elő. Ez a tény a felgyorsuló társadalmi és gazdasági folyamatokban vesztesnek bizonyulók számára mindenképpen új, nehezen kezelhető helyzetet jelent. Ily módon az iskolai felnőttoktatás a közoktatásban, mint a „második esély” iskoláinak rendszere kap helyet. Az iskolai felnőttoktatás a munkanélküliséget ellensúlyozó tanulási utakat nyit a munkaerőpiacon esélytelenül, vagy kevés eséllyel induló alulképzett fiatalok, illetve felnőttek, valamint a munkaerőpiacról már kiszorultak számára. Célja: - tanköteles kort betöltött, de valamilyen okból a nappali tagozatról kikerülő tanulók iskolarendszerű felkészítése alapvizsgára, érettségi vizsgára - felnőttek felkészítése a magasabb szintű szakmai átképzésre, továbbképzésre - növelje a munkaerő- piaci mozgás esélyeit - csökkentse, illetve kiegyenlítse a társadalmi hátrányokat, azaz biztosítsa az esélyegyenlőséget, az előbbre lépés lehetőségét. 2. Az iskolában működő felnőttoktatás oktatási formáinak lehetőségei 2.1.

A 2001 szeptemberében beindult „kerettanterv szerint”-i oktatás. Esti és levelező tagozatot is meghirdettünk, de jelenleg csak levelező tagozaton folyik az oktatás. Ide azok a tanulók jelentkezhetnek, akik az általános iskolát már korábban elvégezték, (nem tankötelesek) vagy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek. Az utóbbi tanulók számára sikeres különbözeti illetve osztályozó vizsga letétele esetén a négyéves képzés lerövidíthető. A különbözeti illetve az osztályozó vizsgát nem feltétlenül a tanév megkezdése előtt kell letenni. Beiskolázhatjuk a tanulót ezek nélkül is, sőt különbözetire felkészítő foglalkozásokat is szervezhetünk számára (számukra) a tanév első hónapjaiban – ez csak financiális kérdés. A különbözetinek illetve az osztályozó 39


2.2.


vizsgának javítóvizsgája is lehet (amennyiben sikertelen az első vizsga), de félévnél tovább húzni ezt nem praktikus, mivel ha sikertelen marad, alacsonyabb évfolyamra kell helyezni a tanulót. A négyéves képzés, azaz az érettségire felkészítő szakaszban csak közismereti tantárgyakat tanulnak. 2010-ig a négyéves képzés után 5 tantárgyból tesznek érettségi vizsgát – magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, matematika, + 2 tantárgyból, melyet kötelesek választani a megadott tantárgyak közül: biológia, földünk és környezetünk, fizika, kémia, informatika, társadalomismeret, idegen nyelv. 2010-től ugyancsak 5 tantárgyból lesz kötelező az érettségi, de ekkor már belép a korábbi 3 kötelező tantárgy mellé a nyelvi érettségi is mint kötelező tantárgy. Így csak egy tantárgyat kell kötelezően választani a fent megadott tantárgyak közül melyből kivétel a nyelvi tantárgy. (Az oktatásuk a levelező tagozaton az 1. számú óraterv szerint, az esti tagozaton a2. számú óraterv szerint folyik). A felnőttoktatásban az érettségire felkészítés óraszámai nem azonosak a nappaliéval. A felnőttoktatás feltételezi és elvárja, a tanévhez hozzá is számítja az önálló tanulást. Ezért a tanulóknak, ha az iskolában nem is kapja meg a közép vagy emeltszintű érettségi felkészítésre előírt óraszámot, akkor is joga jelentkezni ilyen vizsgára (és kötelessége felkészülni). Irányadó az érettségire bocsátás feltétele, a 4 középiskolai osztály elvégzése mindazokkal a tantárgyakkal, melyek a középiskolára elő vannak írva. Azaz a tanulónak mindazokat a tantárgyakat tanulnia kell, és osztályzata kell legyen belőle amelyek a középiskolára elő vannak írva, még ha nem is akar majd érettségit tenni az illető tantárgyból. A tantárgyak követelményét az érettségi követelmény rendszere határozza meg. 2008/2009 tanévben csak, az érettségire épülő, 13. évfolyamot sikeresen elvégzett tanulók számára a két éves technikus oktatás befejező azaz 14. évfolyamon kezdhetünk meg oktatást. A második év végén képesítővizsgát tesznek és 52 5801 01 szakmaszámú technikus bizonyítványt kapnak. A tantárgyak követelményrendszerét a képesítővizsga követelményrendszere határozza meg (oktatásuk a 3.sz. óraterv szerint folyik). 2009-től megszűnik a felnőttagozaton is az érettségi utáni szakmai oktatás.

3. A tanítási napok rendje és a tanulók tanítási órákon való részvételének rendje a felnőttoktatásban 3.1. 3.2. 3.3.

4.

Levelező tagozaton az érettségire felkészítő szakaszban (4 év) a heti tanítási napok száma 2 (hétfő, csütörtök) Esti tagozaton az érettségire felkészítő szakaszban (4 év) heti tanítási napok száma 3 (hétfő, kedd, csütörtök) Az érettségi utáni szakmai képesítő vizsgára felkészítő szakaszban (1 ill. 2 év) a heti tanítási napok száma 2 (hétfő, csütörtök), a gyakorlati foglalkozások száma heti 1 alkalom (kedd, vagy szerda, vagy péntek) A tanítási órák legkorábban 1430 –kor kezdődnek és legkésőbb 2050 – ig tartanak. Minden tanév elején a „Tanév rendje”- ben (melyet minden tanuló kézhez kap a beiratkozáskor) rögzítjük azokat az idő intervallumokat, (hónapra, napra pontosan) amikor kötelesek a tanítási órákon részt venni. Ezek az időintervallumok általában november, február- március, és május – június hónapokra esnek. Ennek megfelelően az (1) alattiaknak évi 12 hét x 2 = 24 tanítási napon, a (2) pont alattiaknak 12 x 3 =36 tanítási napon és a (3) pont alattiaknak 12 x 2 tanítási napon + valamennyi gyakorlati foglalkozáson kötelező részt venni. Itt az igazolt hiányzás sem haladhatja meg a gyakorlati órák 30% -át. Az évközi beszámolók is ezekbe az időintervallumokba esnek. Az év végi beszámoló időpontokat az „Ellenőrzés, értékelés” fejezetbe taglalom. Ellenőrzés, értékelés, minősítés a felnőttoktatásban

A tanulók minősítése a pedagógus joga és kötelessége. Az értékelés érdemjegyekkel történik.

40



A levelező tagozaton tanévenként 3 alkalommal van beszámoló (november, március, május illetve június). Egy- egy beszámoló alkalmával az addig megszerzett ismeretek elsajátításáról adnak számot a tanulók. Az év végi osztályzat e három beszámoló eredményéből tevődik össze (átlagolódik). A beszámolókon a tanulók ismereteikből írásban vagy szóban esetleg mindkét számonkérési formában adnak számot. Ennek tantárgyakra lebontott módjait a mindenkori érvényes érettségi vizsga illetve technikus képesítő vizsga követelményeihez igazodva szervezzük. Törekedni kell azonban arra, hogy azoknál a tantárgyaknál amelyeknél a követelmény nem írja elő mindkét számonkérési formát, akkor a tanév folyamán váltakozva történjen az írásbeli és szóbeli számonkérés. Egy napon 2 maximum 3 írásbeli beszámoló lehet. Az évközi írásbeli minimum 45 perces maximum 90 percesek lehetnek. Tanév végén az írásbeli minimum 60 perces maximum 120 perces lehet. Az első és a második beszámoló – írásbeli és szóbeli része is – a tanítási órákon szerveződnek meg. A harmadik beszámoló írásbeli része az utolsó tanítási héten a tanítási órákon elkezdődhetnek (amennyiben sikerült a tananyagot befejezni). Az el nem végzett írásbeli beszámolók és a szóbeli számonkérések csak az utolsó tanítási nap után szervezhetők meg. Ennek rendjét osztályra, tantárgyra és időpontra, lebontva a felnőttoktatásért felelős tagozatvezetője szervezi meg. Esti tagozaton tanévenként 4 alkalommal van beszámoló. Ősszel és tavasszal csak írásbeli minden tantárgyból, félévkor és év végén a beszámolókon a tanulók ismereteiről írásban vagy szóban esetleg mindkét számonkérési formában adnak számot ugyanúgy mint a levelező tagozaton. Az év végi osztályzatuk e négy beszámoló eredményeiből tevődik össze. Az érdemjegyeket a szaktanárok a beszámolókra rendszeresített „Szaktanári nyilvántartó lap”-ra rögzítik elsődlegesen, majd az egész osztály beszámoltatásának befejeztével a naplóba is beírják ezeket az osztályzatokat. Külön sorba kerül az írásbeli jegye és külön sorba a szóbeli jegye. Minden beszámolónak van végső osztályzata. Tanév végén minden tanuló valamennyi végső osztályzata az adott „tanév tanulmányi összesítő” lapjára kerül rá. Tanév végén valamennyi beiratkozott tanulóról osztályonként törzslapot állítunk ki. A tanuló, ha kezdő évfolyamra (9. osztályos) jár, nem évismétlő és évközben kimarad év végén bizonyítványt nem kap, minden további esetben a tanulók év végén bizonyítványt kapnak. Az utókor számára a törzslap és a tanulmányi összesítő lap kerül bekötve az irattárba.

41



5. A felnőttoktatásban jelenleg érvényes óratervek

Kerettanterv szerinti oktatás óraterve Levelező tagozaton 1.számú

37 évi óraszá m

csb.

12. Osztály heti ó.sz.

évi óraszá m

csb.

11. Osztály heti ó.sz.

évi óraszám

csb.

évi óraszám

10. Osztály csb.

tantárgy

heti ó.sz.

9. Osztály

32

heti ó.sz.

sorszám

tanítási hetek száma

1

Magyar irodalom

56

1,5

56

1,5

56

1,5

48

1,5

KÉ

2

Anyanyelv /kommunikáció

56

1,5

37

1

37

1

32

1

KÉ

3

Történelem és állampolgári ismeretek

37

1

37

1

37

1

32

1

KÉ

4


37

1

16

0,5

5

Idegen nyelv

111

3

111

3

96

3

6

Matematika

74

64

2

7

Művészeti ismeretek

19

8

Fizika

9


32

1

1

64

2

2

384

12

6

3

111

3

2

74

2

74

2

0,5

19

0,5

19

0,5

37

1

37

1

37

1

37

1

19

0,5

10 Biológia

19

0,5

37

1

11 Kémia

37

1

19

0,5

3

12 Informatika

3

1

13 Érettségi előkészítő összesen

446

12

3

* csak 2010-től

42

446

12

3

445

12

4

3

KÉ* KÉ



Kerettanterv szerinti oktatás óraterve Esti tagozat 2.számú

37

csb.

évi óraszám

heti ó.sz.

évi óraszám

12.oszt csb.

11.oszt heti ó.sz.

évi óraszám

heti ó.sz.

évi óraszám

32

10.oszt csb.

tantárgy

heti ó.sz.

9.oszt

csb.

sorsz

tanítási hetek száma

1. Magyar irodalom

74

2

74

2

74

2

64

2

KÉ

2. Anyanyelv /kommunikáció Történelem és 3. állampolgári ismeretek

56

1,5

56

1,5

37

1

32

1

KÉ

56

1,5

56

1,5

37

1

64

2

KÉ

4. Társadalomismeret

37

1

37

1

37

1

5. Idegen nyelv

111

3

3 111

3

3 111

3

96

3

6. Matematika

130

3,5

111

3

111

3

128

4

Művészeti ismeretek 7. építéstörténet

37

1

37

1

37

1

32

1

8. Fizika

37

1

37

1

37

1

9. Földünk és környezetünk

37

1

37

1

10. Biológia

37

1

37

1

37

1

11. Kémia

37

1

37

1

37

1

74

2

48

1,5

13. Filozófia /etika

32

1

14. Érettségi előkészítő

64

2

2

5 560

18

6,5

12. Informatika

összesen

649

18

3 630

* csak 2010-től

43

18

3 629

18

3

2

3

KÉ* KÉ

1,5



Érettségire épülő (bármilyen (érettségi) 2 éves szakmai oktatás óraterve a második évre (kifutó óraterv) 3. számú 2/14.évfolyam (35 hét) évi tan.

központi program szerinti. éves össz. óra

heti óraszám

órák száma

óra

Magasépítéstan

210

3

105

105

Építészeti rajz

140

2

70

70

Szilárdságtan

175

3,5

122,5

52,5

tantárgy

otthoni feldolg.

Műszaki ábrázolás Építőanyagok Építési alapismeretek Földméréstan és kitűzés

Építészettörténet

0

Számítástechnika

0

Társadalmi és gazdasági ism.

70

1,5

52,5

17,5

Építésszervezés és gépesítés

140

2,5

97,5

42,5

Tervezési ismeretek

70

1

35

35

Építészeti informatika

70

1,5

52,5

17,5

Munka és környezetvédelem

0

Szabadkézi rajz

0

Modellezési gyakorlat

70

Épületlátogatás Alapgyakorlat

70

Önálló szemléltető eszköz Önálló téma feldolgozás

70 70 0

Anyagvizsgálatok

0

Műszeres kitűzés

0

Szakmai gyakorlat

245

Építési gyakorlat Építéshelyi (gyakorlat)*

7

245

7

0 0

725 Összesen: 1260 22 535 A tanulók, ha valamennyi tantárgyból eredményesen fejezték be a tanévet, akkor kezdhetik meg a képesítő vizsgát, melynek részei: a.) írásbeli tantárgyai: Magasépítéstan Szilárdságtan építésszervezés 44



b.) szóbeli tantárgyai: Magasépítéstan Szilárdságtan Építésszervezés és vállalkozási ismeretek c.) gyakorlati vizsga A tanulók sikeres képesítővizsga után 52 5801 01 szakmaszámú magasépítő technikusi oklevelet kapnak.

45


F.


INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Az intézményi minőségirányítási program a Pedagógiai programunk szerves részét képezi.

46


G.


ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

1. A pedagógiai program tervezetét a nevelőtestület, diákönkormányzat, iskolaszék képviselői megtekinthették. Élhettek véleményezési, javaslattételi jogukkal. A dokumentum az iskolai könyvtárban, a titkárságon és a tanári szobában volt megtekinthető. 2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumait lásd mellékletben

Az Iskolaszék nevében a pedagógiai programot támogatom:

……………………………………………. Böröczffy István Iskolaszék elnöke Az iskolai diákönkormányzat nevében a pedagógiai programot támogatom:

……………………………………………. Rest Erika DÖK elnök

47



F. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Az intézményi minőségirányítási program a Pedagógiai programunk szerves részét képezi.

48



G. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosításának körülményei A Pedagógiai Program érvényessége: A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2008. május 29.én fogadta el, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai Program megvalósulása az adott tanévre meghatározott feladatok végrehajtásán keresztül történik, melyek értékeléséről az iskolavezetés és a munkaközösségek vezetői a félévi és a tanévzáró értekezleten számolnak be. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát az iskolavezetés minden tanévben elvégzi, a záró értekezleten a nevelőtestületet tájékoztatja az esetleges módosítások szükségességéről. A Pedagógiai Program módosítása abban az esetben történik meg, ha azt törvényi változások, fenntartói rendelkezések szükségessé teszik, vagy a nevelőtestület, szülői közösség és diákönkormányzat törvényben előírt bizonyos százaléka ezt igényli.

Varga András igazgató

49



H. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program tervezetét a nevelőtestület, diákönkormányzat, iskolaszék képviselői megtekinthették. Élhettek véleményezési, javaslattételi jogukkal. A dokumentum az iskolai könyvtárban, a titkárságon és a tanári szobában volt megtekinthető. 2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumait lásd mellékletben

Az Iskolaszék nevében a pedagógiai programot támogatom:

……………………………………………. Böröczffy István Iskolaszék elnöke Az iskolai diákönkormányzat nevében a pedagógiai programot támogatom:

……………………………………………. Rest Erika DÖK elnök

50



Ifjúsági orvos és védőnő ajánlása Az iskolában a szűrővizsgálatok és az ehhez kapcsolódó, tanulókkal folytatott beszélgetések, valamint az egészségnevelő előadások során a következőket tapasztaltuk: 1. 2. 3. 4. 5.

Az iskolában biztosított a mindennapi testedzés, fejlett a tömegsport, melynek lehetőségével a tanulók egy része nem él. A tanulók kevés gondot fordítanak az egészséges és rendszeres táplálkozásra, annak ellenére, hogy az iskola biztosítja ennek lehetőségét. Találkoztunk túlsúlyos és alultáplált fiatallal is. Hét elején a tanulók fáradtságra, rossz közérzetre panaszkodnak, mely a hétvégi „bulizás” utóhatásának tekinthető, ahol a tanulók alkohollal és drogokkal is kapcsolatba kerülnek. Feltűnően sok a dohányzók száma. Többé-kevésbé tisztában vannak a felelősségteljes szexuális élet kritériumaival, párkapcsolataikat mégis meggondolatlanul bonyolítják. Sok tanulónál okoznak szorongást, pszichés tüneteket a megoldatlan családi konfliktusok. A szülőkről való leválási folyamatot kísérő esetleges krízis helyzetek feldolgozatlanok maradnak.

Javaslataink: 1.

2.

3.

Fontosnak tartjuk az ismeretátadó előadások számának növelését – kiemelten az alábbi témakörökben: - drogprevenció, alkoholizmus, dohányzás - családi életre nevelés, szexuális kultúra - betegségek megelőzését célzó szűrővizsgálatok fontossága (szív-és érrendszeri, daganatos betegségek) - egészséges táplálkozás Szükségesnek tartunk mentális egészségük védelmét célzó foglalkozásokat: - önismereti tréningek - személyiségfejlesztő tréningek - stresszkezelési technikák Szülői értekezleten, ill. a szülőkkel folytatott beszélgetések során fel kell hívni a szülők figyelmét a serdülőkori lelki változásokra, a szülőkről való leválási folyamatot kísérő viharokra és azok kezelésére.

Mindezekben az iskola igénye és a lehetőségek szerint segítséget nyújt és részt vesz az iskolaegészségügyi szolgálat. Az iskola egészségnevelési programjával egyetértünk, annak megvalósítását támogatjuk.

……………………………………… ifj. orvos

………………………………… ifj. védőnő

51

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest, Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola 1087 Budapest Mosonyi u. 6

Recommend Documents