Pedagógiai program. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hajdúsámson

2015

Pedagógiai program

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hajdúsámson

1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja

3.

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógia tevékenység 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

3. 9. 11. 20. 23. 25. 34. 35. 37. 39.

2. Az intézmény helyi tanterve

40.

2.1 A helyi tantervek ütemezése 2.2 A választott kerettanterv megnevezése 2.3 A választott kerettanterv feletti óraszám 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.6 Mindennapos testnevelés 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

40. 44. 45. 48. 49. 51. 51. 52. 57. 57. 57. 58. 61.

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk alapelvei  Az erkölcsi és etikai értékek középpontba állítása. (igazság, jóság, szépség, becsület, őszinteség, szeretet stb.) A pedagógus egyénisége példamutató legyen, a nevelő-oktató tevékenysége során érvényesítse az erkölcsi követelményeket.  A pedagógus munkája során tudatosan elemezze, értékelje az eredményeket, keressen új módszereket, eljárásokat, eszközöket.  A pedagógus munkája legyen rendszeres, előre tervezett, következetes, a fokozatosság elvét és a folyamatosságot tükrözze.  Motiválás, valamint a tanulók aktív bekapcsolása a tanítási-tanulási folyamatba.  A tanulók értékelése – a helyzetnek megfelelően – legyen előremutató, fejlesztő hatású és pozitív hangvételű.  Differenciálás – Egyéni adottságok figyelembe vétele.  Nevelő-oktató munkánkat annak jegyében végezzük, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Nevelő-oktató munka céljai, feladatai Alapvető célunk olyan iskolai tevékenységrendszer működtetése , amely elősegíti a tanulók harmonikus lelki, testi, és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztését. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel tanulóink társadalmi leszakadásának megakadályozása és a tehetséggondozás, valamint az, hogy tanulóink szeressék és tiszteljék családjukat és hazájukat. FELADATOK:  A korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, a NAT és a kerettanterv által megfogalmazott célok, feladatok, követelmények teljesítése.  Iskolánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon a tanuló személyiségének, képességeinek, készségeinek kibontakoztatásához, segítse a szellemi, testi, lelki fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását.  Ki kell alakítanunk a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, munkavégzéshez, továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket.  Fontos az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése, megőrzése, a környezet és a természet szeretete, védelme.  Fel kell készíteni diákjainkat arra, hogy tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségeiket.  Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. / differenciálás, fejlesztő és logopédiai foglalkozás, korrepetálás, egyéni bánásmód, segítő felzárkóztatás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai fejlesztés, korrekció, tehetséggondozás/

3

 Törekednünk kell arra, hogy a gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény, ezért ismerjenek meg minél több művészeti, irodalmi alkotást. /könyvtár, rendhagyó irodalomóra, múzeum, színház, koncert/  Az ízléses öltözködés, tiszta, gondozott külső iránti igény kialakítása /a pedagógus példamutatása a legfontosabb nevelő erő/. A pedagógus példamutatásán túl, fontos ezen értékek közvetítése az egyén felé.  Az iskola hagyományőrző szerepének folytatása, erősítése /szakkörök, kiállítások, Rákóczi-napok, stb./.  A gyerekek többsége kapcsolódjon be gyűjtőmunkába, nemzeti értékeinket, hagyományainkat ismerje meg, őrizze és éltesse tovább. Legyen nyitott a környezet és más népek kultúrái iránt. /pl.: művészetoktatás/  Lehetőséget teremteni gyermekeinknek a különböző művészeti ágak megismerésére, az azokban való aktív tevékenységekre, egyéni és csoportos alkotásokra.  A művészeti nevelés alapozza meg a gyermek esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét az értékes alkotások iránti igényét  A testnevelési órákon és azon kívül is minél több lehetőséget tudjunk biztosítani a mozgásigény kielégítésére, a szellemi és testi erőnlét fejlesztésére, annak érdekében, hogy a tanulók testi-lelki fejlődése optimális legyen. /úszásoktatás, néptánc, foci, atlétika, torna, kosár, sportszakkörök, mindennapos testnevelés, stb./  Megfelelő gondot kell fordítani a családi életre nevelésre, és a nemek közötti társas kapcsolatok javítására. A különböző összejövetelek, rendezvények erősítsék a kulturált viselkedési szokásokat, és szilárdítsák meg az egymás iránti tiszteletet.  A hittan oktatási feltételeinek biztosítása, a vallási felekezetek képviselőivel egyeztetve.  Biztosítjuk az integráltan oktatható SNI-s és a BTM-es tanulók megfelelő ellátását. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Alapfokú művészeti oktatás Művészeti iskola Az alapfokú művészeti oktatás célja és feladata művészeti áganként: Zeneművészeti ág: A zeneoktatás célja, hogy megismertesse a tanulókat a különböző zenei műfajok sajátosságaival, valamint az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására és közvetítésére készítsen fel. Feladata: Az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzése. Képző- és Iparművészeti ág: A képző- és iparművészeti oktatás célja, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse. Segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

Feladata: 4

Az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, ízlés, fogékonyság alakítása mellett a látás kiművelése, képi emlékezet és képzelet tudatosítása, tervező, eszközhasználó, tárgykészítő készségek, és a kézügyesség fejlesztése. Táncművészeti ág: A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremtsen a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Feladata: A tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ügyességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztése, gazdagítása. Sajátos pedagógiai célok Tagozatunk célja: sikeres és boldog ember nevelése.  Sikeresnek azt az embert tartjuk, aki saját szocializációs programját eredményesen folytatja. Az eredményes programfolytatásnak sok feltétele van, ebből mi kettőt emelünk ki. Úgy gondoljuk, hogy aki jól és eredményesen kommunikál, eredményesen és jól old meg problémákat, az tudja sikerre vinni programját és szerezheti meg hitelességét. A jól és eredményesen kommunikáló gyermek, aki felismeri, elemzi és megoldja problémáit, aki ismeri és alkalmazza a problémamegoldás menetét, aki szeret beszélni, írni, olvasni, számolni, énekelni, táncolni, rajzolni, stb. állja meg helyét az életben. Olyan gyermekeket nevelünk, akiknek terveik vannak, képesek a céljaik megvalósítására. A megvalósítás során segítséget tudnak kérni, eszközöket és ismerethordozókat tudnak használni.  Boldognak azt az embert tartjuk, aki örömmel éli életét, testi és lelki egészében. Feladatunk tehát, hogy a gyermek az iskolában jól érezze magát. Ezért iskolánk megtesz mindent a biztonság, a nyugalom, az elismertség megteremtésére. A személyes jó érzés feltétele a testi egészség is, így célunk az egészséges, tiszta, barátságos és gyermekközpontú környezet megteremtése. A testi egészség megvalósulása érdekében célul tűzzük ki a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtését.  Szocializációnak azt a mintakövetést tartjuk, amely szűkebb és tágabb környezetben eredményes életvezetést tesz lehetővé. El kell érnünk tehát, az eredményes életvezetés begyakoroltatását. Közvetítenünk kell minden olyan mintát, olyan részcélokat kell kitűznünk itt és a programban, illetve aktuálisan, amelyek a valóság, a környezet, a társak, a szülők, és a szűkebb környezet elvárásait is magukba építik. Célunk, mintáink és elvárásaink konkrétak, nyomon követhetőek legyenek. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai 5

Az intézmény tevékenység rendszere: A tanítási-tanulási folyamat irányítása:  A tanítás-tanulás tervezésénél kiindulási szempontunk a helyi tanterv.  A tanításhoz tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése, a motívumrendszer kialakítása és a tanulók sikerélményhez juttatása.  Nagyobb teret kell biztosítani az önálló ismeretszerzéssel megszerezhető tudásnak /sajtó, TV, videó, könyvtár, Internet/  Az indirekt ismeretszerzés segítségére, segítésére továbbra is vetélkedőket, versenyeket kell szervezni.  Folytatni kell a tantárgyi háziversenyek, aktualitásokhoz kötött vetélkedők jól bevált hagyományait.  Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulói tevékenységet biztosító módszerek a leghatékonyabbak.  Differenciált óraszervezéssel, szükség szerint az egyéni haladás biztosításával segítjük a felzárkózást és a tehetséggondozást.  Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről, ezért az ellenőrzés, értékelés legyen rendszeres, következetes, egyénre szabott, folyamatos, változatos. /ld. később bővebben/.  Iskolaotthonos nevelés-oktatás kivezetése (2015/16-os tanévben kifut az utolsó iskolaotthonos osztály)  Fejlesztő foglalkozás, egyéni haladási ütemmel csoportos és egyéni differenciálással működik.  Mindenekelőtt a család, a szülők meggyőződését meggyőzését, nevelőmunkába történő bevonását kell megoldani. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés.  A sikeres oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében a tanórai munkán túl építeni kell a tanórán kívüli felzárkóztatásra, fejlesztésre, nyomon követésre.  A felzárkóztatás, korrepetálás, fejlesztés lehetőségét valamennyi rászorulónak biztosítanunk kell.  Fontosnak tartjuk a tehetségek felfedezését, továbbfejlesztését. A szabadidő irányítása: A testileg-lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermeknek minél több szabad ideje legyen. Pedagógiai szempontjaink figyelembevételével arra kell törekednünk, hogy a szabadidő eltöltése kapcsolódjon az iskola egész nevelési folyamatához. A tanulók igényeiből kiindulva, lehetőségeinket figyelembe véve, előre megtervezve, az alábbi tevékenységek közül választhatnak diákjaink:  szakkörök  énekkar  sportolási és testedzési alkalmak  tanulmányi versenyek, vetélkedők  könyvtárhasználat 6

 szórakozási alkalmak /klubdélutánok, disco, stb./  kirándulás, táborozás  szervezett színház-, mozi-, múzeumlátogatás Az átmenetek problémáinak megoldása: A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni. Ezért gyermekközpontú iskolai munkánkban fontos feladatunk, hogy a különböző átmeneteket megkönnyítsük a gyerekek számára. Ennek érdekében már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tartottunk fenn az óvodával, s ezt a gyakorlatot továbbra is követni, fejleszteni kívánjuk:    

kölcsönös bemutató órák /tapasztalatcsere, konzultáció/ nyílt napok a leendő iskolásoknak a leendő tanító nénik több óvodai foglalkozáson vesznek részt szülői értekezletek a leendő elsősök szüleivel iskolakezdés előtt /iskolában/ figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésével kapcsolatos információkat  közös szakmai tanácskozás, problémamegoldás  konzultáció a leendő első osztályosok beiskolázásával osztályba sorolásával kapcsolatban. Az alsó és felső tagozat közti átmenet biztosításáért:  tovább erősítjük a konzultációk, hospitálások rendszerét az alsós tanítók és szaktanárok között  a tananyag és követelményrendszer egyeztetése  meghatározott tantárgyi keretben /nyelvi órák/ a felsős szaktanár órát vállal az alsó tagozatban  Alsós tanítók szakos tanítást vállalnak 5-6. osztályokban  közös programok szervezése a 4-5. osztályokban /versenyek, játékok/  a napközis foglalkozás segíti a felső tagozatos tanulási szokások elsajátítását A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében:  a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelően programokat szervezünk /középiskolai előkészítők/  a középfokú intézmények a „nyílt napok” rendezvényein – igény szerint – részt veszünk  folyamatos tájékoztató a továbbtanulási lehetőségekről Alapfokú művészeti oktatás: Három művészeti ágban, azon belül tanszakokon, műhelyekben bontakozhat ki önálló alkotói képessége egyénileg, illetve közösségben, előadói képessége egyéni és társas produkciókban a gyermekeknek. A művészeti oktatás csoportokban és egyéni képzés formájában történik, ahová a gyerekek szabad választásuk alapján mehetnek képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően. Az itt folyó munkára ugyanazok az eljárások vonatkoznak, mint a tanítási órákra. 7

A követelményeket a tantervi program az egyes művészeti ágakban szervezett csoportok, műhelyek elméleti és gyakorlati anyagának sajátosságait figyelembe véve tartalmazza. Alapfokú művészetoktatási intézményünk kiváló minősítést kapott. Továbbhaladás:  A továbbhaladás szempontjából a hagyományos tanévet tekinti iskolánk a releváns időszaknak.  Az egyes évfolyamok elvégzéséről a tanév végén bizonyítványt szereznek a tanulók.  Félévkor tanulmányi értesítést kapnak az ellenőrző, illetve tájékoztató füzet útján.  Az évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése után lépnek a tanulók a magasabb évfolyamba.  Javítóvizsga lehetőséget az egy vagy két tantárgyból elégtelenre teljesítő tanulók kaphatnak. Kivételes esetben – a tantestület külön döntése alapján – a három tantárgyból elégtelenre teljesítők is pótvizsgázhatnak.  Az 250 tanítási órát meghaladó mulasztás esetén, amennyiben a tanév során a lemaradást nem tudja pótolni a tanuló, valamint a tanítási óra 30%-ról hiányzott és nem osztályozható, osztályozó vizsgát köteles tenni. Utóbbi alól az iskola igazgatója adhat felmentést a körülményekre való tekintettel. A művészeti oktatásban –ha a mulasztás (igazolt és igazolatlan) meghaladja az órák 1/3-át,– akkor elméletből osztályozó vizsgát tehet. Sikertelen osztályozóvizsga esetén osztálya anyagát folytathatja.  A művészeti ág előképzőjébe felvett tanuló továbbhaladása a rendszer szerint folyamatos. Az egyes évfolyamok elvégzéséről tanév végén bizonyítványt kap a tanuló. A továbbhaladás feltétele, az évfolyamra meghatározott követelmény teljesítése. A magántanulók tanév végén osztályozó vizsgát tesznek, élőírt esetben félévkor is.  Lehetőséget biztosítunk a szülő kérésére két évfolyam követelményeinek egy tanévben történő teljesítésére. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alakalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.  Az első évfolyam sikertelen teljesítéséről bizonyítványt nem állítunk ki.  1. évfolyamon félévkor és évvégén, 2. évfolyamon félévkor a törvény által előírt szöveges értékelést alkalmazzuk.  Szükség esetén igénybe vesszük a debreceni Nevelési Tanácsadó szakszolgáltatását, és a vizsgálati eredmény alapján javasolt képzési formát biztosítjuk a tanulók számára: o a saját közösségében az egyéni bánásmód alkalmazása lehetőséget ad a felzárkóztatásra /fejlesztő pedagógusi segítséggel/ o eltérő tantervű osztályba való beiskolázás.  Tanszakba a tanuló az előképzőkben szerzett jártasság, készség alapján kerülhet. Tanszak váltás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni.  Azokon a tanszakokon, ahol túljelentkezés van a tanuló - a helyi tantervben meghatározottak szerint - felvételi vizsgát tesz A tanulói jogviszony megszűnése:  Az iskolai tanulmányok befejezése előtt távozási bizonyítványt adunk, ha:  a tanuló elköltözik,  szülő kérésére iskolát kíván váltani, 8

 szakszolgálat vizsgálati eredménye alapján más iskolatípusban képezhető eredményesen. Az iskolai nyilvántartásba bejegyezzük a távozás tényét, időpontját és a fogadó iskola címét.  Amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam befejezése után nyolc évfolyamos gimnáziumban, vagy a hatodik évfolyam befejezése után hat évfolyamos gimnáziumban kíván tanulni: ebben az esetben sikeres felvétel esetén megszűnik iskolánkban a tanulói jogviszonya.  Az általános iskolai tanulmányok befejezései után, 8. osztály végén a sikeres felvételivel megszűnik a tanulói jogviszony.  A választott művészeti ágból a tanuló megfelelő indokkal kiléphet és különbözeti vizsga után bármelyik tanszakba beléphet.  Művészeti oktatásban 30 nap igazolatlan mulasztás után megszűnik a tanulói jogviszony.  Művészeti oktatásban a tanulónak tanulmányai megszüntetésére nagyon indokolt esetben, külön elbírálás után, joga van. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség és közösség fejlesztése folyamatos pedagógiai feladat, mely értékek alapján, élmények biztosításával és tevékenységek által, alapvetően közösségekben és egyénileg történik. A személyiség- és közösség fejlesztésének alapja a tanulók értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságainak sokoldalú megismerése. Megfigyelés, felmérések, közös tevékenységek, a család és szülők együttműködése segítségével történik. Elvei: a kölcsönös bizalom, türelem, megértés, pozitív megközelítés, empátia, következetesség, fokozatosság az életkori sajátosságok, egyéni készségek, képességek figyelembevétele. A gyermeki személyiség megismeréséhez felhasználjuk a pszichológiai és a reformpedagógiák által kidolgozott bevált és új módszereket. A személyiségfejlesztés főbb területei:  önismeret – énképformálás, öndefiníció – másság kezelése  motivációs bázis kialakítása, mozgósítása, aktivitás – érdeklődési területek,  döntési képesség  együttműködési készség fejlesztése, társak pozitív megközelítése, segítő  készség, empátiás készség, tolerancia, konfliktuskezelés. Mindhárom területet átfogja a kommunikációs készségek fejlesztése. Színterei: tanítási óra: (szakóra, osztályfőnöki óra, napközis foglalkozás, fejlesztő, logopédiai, segítő foglalkozások) tanítási órán kívüli tevékenységek: korrepetálás tehetséggondozás szakkörök művészeti foglalkozás fejlesztő foglalkozás 9

szabadidős foglalkozás:

Módszerei:

sportfoglalkozások versenyek, vetélkedők kirándulás, klubdélután klubfoglalkozás, táborok, stb. koncerteken való részvétel kiállítások megtekintése

megfigyelés felmérés (pszichológiai, pedagógiai) egyéni beszélgetés csoportos beszélgetés csoportos tevékenység – tréning előadások tanácsadás pedagógus team-ek , belsőgondozók, innovációs csoportok, szupervízió esetmegbeszélések önálló munkavégzés ellenőrzés értékelés vélemény nyilvánítás önértékelés spontán megnyilatkozás családlátogatás során előzetes tájékozódás

Fontos a tantestület folyamatos megismerkedése a személyiségfejlesztő módszerekkel (reformpedagógiák):  a mentálhigiénés felmérések és értékelésük, elemzésük módjával  a művészeti oktatás és tevékenység felhasználása a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére – a magatartászavar kezelésére. A tanulói személyiség fejlődése legyen követhető az osztályokat vezető pedagógusok számára a belső gondozók segítségével. Mindezen feladatok megvalósításához kiegyensúlyozott, folyamatosan megújulni képes pedagógus személyiség is szükséges. Fontos a pedagógusok személyiségének karbantartása, felkészülésének segítése, lelki erejének megtartása.

Ennek eszközei:  személyiségfejlesztő tréningek  problémafeltáró és megoldó csoportmegbeszélések  szóbeli dicséret  jutalmazás  hagyományos érzelmi feltöltődést segítő programjaink: tantestületi kirándulás színházlátogatás névnapok megünneplése 10

karácsony megünneplése pedagógusnap 1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés célja, feladatai Célok: A tanulók ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok hatását és elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat. Feladatok:  Racionális gondolkodásmód, megfelelő értékrend, problémamegoldó készség, kiegyensúlyozott személyiség formálása, melyben az egyén: o ellent tud mondani a káros szenvedélyek kihívásainak o felismeri, hogy döntéseinek milyen következményei lehetnek mind a társadalomra, mind saját magára nézve.  Olyan készségek és képességek kialakítása, melyben az egyén kiegyensúlyozott személyiségű, saját szükségleteit felismeri, kontrollt szerez egészségi állapota felett, s ez által azt javítani, alakítani tudja.  A tanuló ismerje alapvető életműködéseit, teste, szervezete felépítését, a káros hatások ezekre gyakorolt szerepét.  



  

Szükséges a jó kapcsolat kialakítása az iskola és a különböző iskolán kívül működő szervezetek között. / pl.: civil szervezetek, vallási felekezetek, alapítványok, stb. / Az iskola járuljon hozzá a tanulók személyiségének, képességeinek, készségeinek kibontakoztatásához, segítse szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. Tegye lehetővé - igény szerint - a különböző vallási felekezetek hittan oktatását. Fontos feladatunk, hogy a testnevelési órákon és azon kívül is minél több lehetőséget tudjunk biztosítani a mozgásigény kielégítésére. / úszásoktatás, néptánc, sportszakkörök, természet közeli sporttáborok, sportkirándulások / Valamennyi érdeklődő számára biztosítani kell a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, azok pozitív hatását. A tanulók szerezzenek ismereteket a helyes táplálkozás lehetőségeiről, a fogápolás fontosságáról. Fontos feladatunk a családi életre nevelés, a nemek közötti társas kapcsolatok javítása és a szexuális felvilágosítás.

1.3.2 Az egészségfejlesztés formái tanítási órák (környezetismeret, testnevelés, biológia, természetismeret, földrajz, egészségtan, osztályfőnöki) tanórán kívüli tevékenységek (napközi, sport szakkörök, habilitáció) szabadidős tevékenységek: akcióprogramok, projektek „Iskolatej- program” „gyümölcs-program”

11

egészségnap (előadással egybekötött termékbemutatók, sportversenyek, könyvbemutató az egészséges életmódhoz kapcsolódóan, pszichológiai tanácsadás, különböző egészségügyi mérések:cukorszint, vérnyomás, koleszterin, testtömeg stb.) sportágválasztó bemutatók akadályversenyek természet közeli sporttáborok sporkirándulások tömegsport foglalkozások konfliktuskezelési tréning készségfejlesztés, megküzdőképesség tréning, családi életre nevelés szituációs gyakorlatok dohányzást megelőző tréning módszerei: filmvetítés, levelezős versenyek, előadások, bemutatók, tréningek, tanfolyamok (elsősegélynyújtás), oktatások (komplex közlekedési ismeretek – egészségfejlesztési ismeretek) 1.3.3 Egészségfejlesztés a tanítási órákon Osztály 5.

Tantárgy

Témakör

Természetismeret

Ősz a kertben

Gyümölcsök, zöldségek

Állatok a házban és a ház körül

Házityúk, házikacsa, házilúd, pulyka, háziméh, szarvasmarha, házisertés és háziló Kültakaró feladata, a bőr egészségvédelme

Az ember szervezete

Téma

Mozgás, légzés, vérkeringés, táplálkozás, emésztés, kiválasztás és szaporodás szervrendszereinek felépítése

6.

Földrajz

Hazánk tájai

Az egészséges táplálkozás Az egyes tájak termesztett növényei és állatai

Ismeret, tevékenység A gyümölcsök és a zöldségek fontos szerepe a táplálkozásunkban A tej, a tejtermékek, a hús, a méz jelentősége, helyes arányuk a táplálkozásban Szervrendszereink egészséges működésének jelentősége Prevenció a betegségek elkerülése érdekében

Hazánk éghajlata és talaja kedvez az ízletes zöldségek és gyümölcsök, a jó minőségű gabonafélék 12

Osztály

Tantárgy

Egészségtan

Témakör

Testi és lelki egészségünk

Téma

A biztonság megőrzése

Mozgás és személyes higiéné

Táplálkozás

Veszélyes anyagok

Emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok

7.

Biológia és földrajz

8.

Biológia

Forró és mérsékelt éghajlati övezet élővilága, földrajzi adottságai Testfelépítés

Éghajlati övezetek termesztett növényei és tenyésztett állatai

Ismeret, tevékenység termesztésének és az állattenyésztésnek. Veszélyhelyzetek felismerése Balesetek megelőzése és az elsősegélynyújtás „Mozogj az életért!” A rendszeres tisztálkodás jelentősége A táplálkozás életszükséglet Az egészséges táplálkozás alapkérdései A drogok egészségkárosító következményei A prevenció jelentősége A nemiség értelmezése Az egyén és a közösség szerepe a társadalomban Konfliktushelyzetek felismerése és kezelése Élvezeti cikkek, déligyümölcsök, gabonafélék és olajos növények és haszonállatok szerepe a táplálkozásban

Hogyan és miből épül Tápanyagok és fel a testünk? vitaminok szerepe

Mozgás szervrendszere

Helyes táplálkozás követelményei Mozgás jelentősége 13

Osztály

Tantárgy

Témakör

Téma

Testünk kültakarója

Szervezetünk anyagcseréje

Táplálkozás, légzés, kiválasztás, vérkeringés Anyagcserezavarok

Szabályozás

Életfolyamatok szabályozása

Érzékszerveink

Hormonrendszer Szaporodás

Földrajz

Kelet- és KözépEurópa; Magyarország

Ismeret, tevékenység Mozgási rendellenességek ismerete, prevenció Bőr, a szervezetünk első védelmi vonala Rendszeres tisztálkodás jelentősége Anyagcsere folyamatok élettani jelentősége Anyagcsere zavarok és azok gyógyítása Prevenció a káros szenvedélyek elleni küzdelemben Idegrendszer felépítése és működése, idegrendszeri problémák Érzékszerveink felépítése és működése Érzékszervi problémák, azok gyógyítása A hormonális szabályozás zavarai Az ember szaporodási szervrendszere

Szaporodás egészségtana Az ember Változások az egyes életszakaszai életkori szakaszokban Fertőzések, járványok Védettség kialakulásának lehetőségei Kelet- és KözépTermesztett Európa; gabonafélék, Magyarország zöldségek és természeti és gyümölcsök 14

Osztály

Tantárgy

Témakör

Téma társadalmi viszonyai

Ismeret, tevékenység jelentősége az egészséges táplálkozásban Az alpesi tehenészet szerepe

Alsó tagozatban a környezetismeret ismeret tantárgy nyújt erre lehetőséget. 1.3.4 A testnevelés szerepe az egészségnevelésben: Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, szociális kompetenciák, csapatmunka valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Arra törekszünk, hogy intézményünk tárgyi és környezeti feltétele javuljon ahhoz, hogy a testnevelésre és a mozgásra megfelelő körülmények alakuljanak ki. A modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Testnevelés órákon a tanulók olyan mozgásformákat ismernek meg, amelyek által egészségesebbek, edzettebbek lehetnek. Az a tanuló, aki eljut arra a szintre, hogy érdemes a sporttal foglalkozni, könnyebben mond majd nemet a káros szenvedélyekre és szabadidejét hasznosabban tölti el. Megismerkednek az órákon a sportági szabályokkal, ezáltal alkalmassá válnak arra, hogy szabadidejükben is hatékonyan tudják űzni az adott sportágat. Az órákon megtanulják a helyes testtartást, végrehajtást, és koordinálni a mozgásukat. A testnevelés órákon szükség van állandó hibajavításra, hiszen így kerülhető el a rossz mozgásformák beidegződése. A bemelegítés nélkül nincs óra, hisz ez készíti fel a szervezetet a fő részre, es megakadályozza a serülések kialakulását. Ha a tanuló ezt megszokja, barmikor alkalmazni fogja mielőtt mozogni kezd. A testnevelés órák anyagába beépül a gyógytestnevelés néhány gyakorlatanyaga / gerinctorna, lábboltozat javító gyakorlatok...stb. / A testnevelés órákon, amikor levetkőzve látjuk, a gyerekeket könnyebben észre lehet venni az esetleges mozgásszervi deformitásokat is. Ebben az esetben a megfelelő szakemberhez irányítjuk a tanulókat, aki kiválasztja számukra a legmegfelelőbb mozgásformát / gyógy úszás, gyógytestnevelés, stb. / A mindennapos iskolai testnevelés feladata:  Elősegítjük a tanulók egészséges testi-lelki fejlődését a testmozgás eszközeivel.  Arra törekszünk, hogy a tanulóknak életelemévé váljon a mozgás.  Megakadályozzuk a fizikai képességek hanyatlását, előidézve ezzel a szellemi teljesítmény 15

      

romlását. Lehetővé tesszük, hogy minden gyermek minden nap vegyen rész valamilyen testmozgás programban. Minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringés- és légző rendszer megfelelő terhelése. Minden testmozgás során törekszünk a mechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására. Különös gondot fordítunk a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására. Figyelünk arra, hogy minden alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásait érvényesítjük a teljes mozgásprogramban. Igyekszünk életmód-sportokat, életminőség-sportokat, játékokat es táncokat is megtanítani.

A testnevelés célja:  Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségünket, egészséges testifejlődésüket.  Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és sport nélkülözhetetlen az élményszerű  tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében.  Értsék es tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes.  Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek.  Sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat.  Tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását. Tanórán kívüli keretek: Hagyományokhoz híven részt veszünk helyi, megyei és országos versenyeken. Futóversenyeken nagy létszámú tömeget mozgósítunk. A „Rákóczi-hét" programjain belül számos sportrendezvényt biztosítunk a tanulók részére. Népszerűsítjük a kerékpáros közlekedést.,kerékpáros osztálykirándulásokat szervezünk. Sportszakkörök: pl.: aerobic, atlétika, floorball, labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda Napközis foglalkozás: A napközis foglalkozásokon kötelező a mozgás, az udvari játék, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása a helyi tantervben előírt időbeosztásban. Tömegsport foglalkozás: ezeken a foglalkozásokon elsősorban a játék és a mozgás szeretetére nevelés kap fő hangsúlyt. Egészségnevelés és egészségfejlesztés kommunikációs területek  tanóra, napközi  szabadidős foglalkozás, sportprogram, szakkör, kirándulás, tábor  szülői értekezlet  szakmai tanácskozás, tréning  iskola rádió,  újság 16

 más intézmény, civil szervezet programjaihoz való csatlakozás  prevenciót végző partnerek bekapcsolása iskolai programba  írásos tájékoztató szülők felé 1.3.5 Mentálhigiéné, lelki egészségvédelem Cél: Elsődleges megelőzés Olyan egészséges életmód kialakítására törekszünk, amelyben a személy számára adottak az optimális testi, lelki, szellemi, társas fejlődés feltételei. Mindent megteszünk azért, hogy az iskolában mindenki (igazgató, diák, pedagógus, szülő stb.) jól érezze magát, elégedett legyen, a kapcsolatok egészségesen alakuljanak, azaz öröm (betegségmentes) legyen a munka az iskolában mindenki számára! Mentálhigiéné, krízisprevenciós feladatok:  Tanulóinkat a lelki egészség megóvására neveljük.  Segítjük a perszonalizációs és szocializációs folyamatokat.  Fejlesztjük a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képességet.  Támogatjuk és segítjük a pozitív jövőkép kialakulását.  Tanulóinkat a függőséghez vezető szokások megelőzésére neveljük.  Arra törekszünk, hogy felismertessük a függőséghez vezető motívumokat, veszélyhelyzeteket.  Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelünk.  Szem előtt tartjuk a harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelést:  Fontosnak tartjuk a folyamatos, reális önismeretre nevelést.  Fejlesztjük a társas kapcsolatokra való nyitottságot.  Elfogadó, toleráns magatartásra neveljük tanítványainkat. Az ifjúságvédelem területén jelentkező feladatok: Mentálhigiénés prevenció  A tanulók lelki egészségvédelme, magatartászavarok, beilleszkedési, tanulási nehézségek kezelése (Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, belsőgondozó segíti a SNI-s, BTM-es tanulók haladását.)  A pedagógusok lelki egészségvédelme (pályakezdő tanárok mentálhigiénéje, a pedagógus kimerültségének elkerülése)  Az iskola mint közösség lelki egészségvédelme (konfliktuskezelés és együttműködés a különböző szinteken és különböző szintek között) Mentálhigiéné:  szocializáció, emberség, közösséghez való tartozás, egyén- közösség kapcsolata  erkölcsi értékrend, normák megismerése, tisztelete  társas kapcsolatok, barátság, szerelem, család  a munka megbecsülése  szolidaritás, együttműködés, empátia, tolerancia  társadalmi hasznosság (felelősség, fegyelem)  személyes méltóság védelme,  élet, tulajdon védelme,  stressz kezelése  önmegismerés, önkontroll, önmagunkért való felelősség, önfegyelem, önfejlesztés 17

   

hagyományok tisztelete, ápolása, igény, érdeklődés a kulturális értékek iránt káros szenvedélyek, alkohol, kábítószer, dohányzás egészséges, környezettudatos életmód természethez való viszony, a természet szépségeinek észrevétele, védelme

Gyermekvédelem  a gyermekvédelmi teendők felismerése és jelzése (ifjúságvédelmi felelősök)  a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, közreműködés a gyermeket veszélyeztető helyzet, körülmény megszüntetésében Munkakapcsolat az alábbiakkal:  a pedagógusközösséggel,  a szülőkkel,  a Gyermekjóléti Szolgálattal,  a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival  pedagógia szakszolgáltatókkal,  társintézményekkel,  családsegítő szolgálattal,  karitatív és társadalmi szervezetekkel,  gyermekvédelmi szakellátás intézményeivel 1.3.6 Iskola-egészségügyi ellátás Az iskola-egészségügyi szolgálat egészségvédő és preventív (szűrő, tanácsadó, egészségnevelő) szaktevékenységet folytat. Az iskola-egészségügyi ellátást iskolánkban házi gyermekorvosok, és az iskolavédőnő, együttműködve végzik. Az Iskolavédőnő mindennap megtalálható az iskolában. Munkájukat a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet és a 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelet alapján végzik. Iskolaorvos által végzett tevékenységek  tanulók egészségi állapotának szűrése, követése  gyermekek kétévenkénti általános vizsgálata, jelenleg a 2-4-6-8. évfolyam, valamint a védőoltások előtti szükség szerinti vizsgálata  szakorvosi beutalók adása  az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése  fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése Iskolavédőnő által végzett tevékenységek  Éves munkaterv készítése, egyeztetve az iskola egészségnevelési programjával.  A tanulók védőnői vizsgálata kétévenként testmagasság, testsúly mérése érzékszervek működésének vizsgálata vérnyomásmérés mozgásszervek vizsgálata pajzsmirigy tapintásos vizsgálata magatartásproblémák feltárása.  A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése negyedévente. 18



Elsősegélynyújtás, valamint alkalmanként tanítási óra keretében az elsősegélynyújtási alapismeretek megismertetése, gyakoroltatása.  Orvosi vizsgálatok előkészítése.  Védőoltásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése.  Környezet higiénés ellenőrzés.  Pályaválasztás segítése.  Egészségnevelés védőoltáshoz kapcsolódó fertőző megbetegedésekről személyi higiénéről szenvedélybetegségek megelőzéséről serdülőkori sajátosságokról.  Kapcsolattartás a szülőkkel- fogadóóra.  Elvégzett feladatok dokumentációjának a vezetése.  16 éves kori záró állapotvizsgálat elvégzése. A fogorvos évente 2 alkalommal szűri a tanulókat és ha szükséges, kezelésre visszarendeli őket. A szülő kötelessége elvinni a gyermekét a kezelésekre. Közvetlen kapcsolatok: Gyerekjóléti Szolgálat Körzeti védőnők Kormányhivatal Népegészségügyi Intézete Intézményünk az egészséges napirend kialakítását közvetíti. Az alsó tagozaton kialakított szokásrend a következő:  Az egész nap iskolában lévő gyerekek arányos terhelése.  A szünetekben biztosítjuk a levegőzést, a szabadban töltött szüneteket.  Kötelező a tantermek gyakori szellőztetése.  Alsó tagozatban az órákon a lehetőségekhez mérten rövid mozgások beiktatása. (magyar, ének és rajz órákon)  A tízórai szünet kötelező rendje.  Az ebéd előtt vagy után a tanulók 30-40 percet a levegőn töltenek aktív mozgással.  Diákjainknak kulccsal zárható öltözőszekrényük van.  A váltócipő használata kötelező. 1.3.7 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása (környezetismert, osztályfőnöki, biológia és csoportfoglalkozásokon valósul meg.

elsősorban tanítási testnevelés óra)

órákon belül és délutáni

A TÁMOP 3.1.4-12/2 -2012-0660 „Innovatív iskolák fejlesztése” c. nyertes pályázat keretében a két év alatt iskolánk valamennyi tanulója részt vesz szakemberek vezette Elsősegély –nyújtási tanfolyamon. A pályázat során pedagógus továbbképzésekre is sor kerül ebben a témában, így biztosítottá válik az, hogy a fenntartási időszakban, és azt követően is lehessenek tanfolyamok a tanulók számára. A pályázat lezárását (2015.)követően tervezzük 1 alsós, és 1 felsős elsősegély-nyújtó szakkör indítását.

19

Az iskola-egészségügyi szolgálat (iskola védőnők) közreműködésével tervezzük, hogy napköziben legyen lehetősége a tanulóknak megismerkedni a legalapvetőbb ismeretekkel, illetve annak gyakorlatban való alkalmazásával. Tervezzük, hogy minden tanév végén helyi (elméleti, gyakorlati) versenyt szervezünk alsó és felső tagozaton egyaránt. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók életkori sajátosságainak megfelelően sajátítsák el azokat az elsősegély-nyújtási alapismereteket, melyekre bármikor szükségük lehet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: tanítási órákon napköziben szakköri formában tanfolyamon 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok     

Sajátíttassuk el azokat az ismereteket, s gyakoroltassuk is azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, szülőföld, haza és népe megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Segítsük elő a honismereten keresztül a harmonikus kapcsolat kialakítását természeti és társadalmi környezettel. Mélyíttessük el a nemzeti önismeretet, hazaszeretetet. Ösztönözzük és késztessük egyéni és közösségi tevékenységre a tágabb, szűkebb környezet történelmi, kulturális, vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Ismertessük meg a városi, falusi élet hagyományaival, jellegzetességeivel.

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Minden nevelőnek legfontosabb feladata a gyerekek életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése, kibontakoztatása. A tanulók személyiségfejlesztése komplex jellegű legyen, az egész személyiségre hasson, figyelembe kell azonban venni az általános iskolában megtett útját, valamint a közösségben és a családban elfoglalt helyét. A 4.osztályból az 5. osztályba lépés megkönnyítését úgy kell megoldani, hogy az alsó és felső tagozatos nevelők között szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Így kevesebb lesz a törés a tanulók testi és lelki fejlődésében és tanulmányi munkájában. A gyerek és az osztályközösség fejlesztése egyaránt történjen, szaktárgyi és osztályfőnöki órán. A személyiség fejlesztésére használt eszközök tartalma és metodikája rugalmas jellegű legyen, igazodjék a tanulók egyéniségéhez. Érjük el, hogy legyen segítőkész embertársaival, becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását, rendelkezzen önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel. Érezzen felelősséget környezetéért. Kiemelt feladata legyen a szaktanárnak, nevelőknek és az osztályfőnöknek a tanulók megismerése a nevelési deficittel indult gyerekek fokozott segítése. Az osztályfőnök munkáját a törődés az egyénnel, a gyermekszeretet és a differenciált bánásmód kell, hogy jellemezze. A tanulókkal személyes kapcsolatot alakítson ki, mert ez az egyén és a közösség fejlesztésében is fontos. 20

Az egészséges életmódra nevelés nagyon fontos a gyerekek testi és lelki fejlődése szempontjából, ezért tanévenként, a felső tagozatban, legalább 6 osztályfőnöki órát ezzel kapcsolatban kell megszervezni. Az önértékelés, elemzés a tanulságok megfogalmazásának képességét minden tanulóban ki kell alakítani. A sport szerepe fontos a személyiség fejlesztésében, a versenyszerű sportolás növeli a gyerekek kitartását, erősíti a közösségi érzést, küzdeni tudásra nevel, ezért minden évfolyamon el kell fogadtatni a mindennapi testnevelést. A pályaválasztásra készülés legyen fontos motiváló tényező a felső tagozatos tanulók számára. A 8. Osztályos tanulók legyenek felkészültek az iskola elhagyására, tudják az iskolánkban megkezdett munka folytatása következik választott iskolájukban. A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő. A pedagógus, mint szakember találja meg a lehetőség, a hatékony együttműködésre. Ennek fontos színtere a szülői értekezlet, fogadó óra, esetleg a családlátogatás. Az osztályfőnöki órákra és az osztályfőnökökre fontos szerep vár, mert koordináló és kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a nevelőtestület, a szülők és a tanulók között. Minden tanuló számára fontos legyen az osztályközösség egységének megszilárdítása, ezért ő maga is tevékenykedjen. Végezzen a közösség érdekében hasznos tevékenységet. Tartsa fontosnak a fegyelem közösségben játszott szerepét. Vállaljon felelősséget önmagáért, társaiért, tetteiért. Alakuljon ki a tanulókban az iskola fegyelméért érzett felelősség, hozzanak létre magatartási példákat. „Ha az osztály érzi, hogy ő az iskola vezető ereje, rájön neki kell a legjobb eredményt produkálni.” 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Napközi A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Tartalmas szabadidő szervezése Az egymás mellett élés szabályának kialakítása, betarttatása. Csoportok tevékenységének megismertetése, bemutatkozási lehetőségek. Kulturális rendezvények együttes látogatása. Művészeti tagozat Járuljon hozzá életmódjuk értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Eddze akaratukat, önismeretüket, együttműködési készségüket. Művészeti tagozat tanévnyitója, évzárója Nyílt nap szervezése Pályázati lehetőségek kiaknázása Fellépések, hangversenyek bemutatkozások színvonalas előadásmóddal Segítsék elő az egységes iskola-kép kialakulását.

1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók közvetlenül vegyenek részt saját életük alakításában. 21

Kritikai módon igazodjanak el az új információs környezetükben: a véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége által.  Működő Házirend érvényre juttatása  Diákgyűlések szervezése  Képviseleti jog érvényesítése  Diák-önkormányzati nap  Hulladékgyűjtés  Jutalom kirándulás  Rákóczi hét  Farsang 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Szakkörök A tanulók próbálhassák ki képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket. Pályaorientáció Ünnepségek Kiállítások Versenyek Rendezvények, hagyományok, versenyek Az emberi kapcsolatok gazdagítása hagyományainkon keresztül.  Nemzeti ünnepeink  Névadónk hete /Rákóczi-hét/  Farsang  Kiszebáb égetés  Föld Napja  Szüreti szokások  A zene világnapja  A magyar kultúra napja  Mikulás nap  Karácsony  Osztálykirándulások  Táborok (sporttábor, nyelvi tábor) A művelődést szolgáló rendezvények, melyek által az egyén kiteljesedhet a közösség javára.  Szaktárgyi versenyek  Rendhagyó órák, előadások  Kulturális versenyek, vetélkedők  Művészetek napja, hete  Rendezvények, kiállítások látogatása  Mozi-, színház- és múzeum látogatás  Tanulmányi kirándulások A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Környezettudatos magatartás: az iskolában, otthon, utcán, parkban, a természetben.  Tisztasági verseny osztályok között 22

   

Kirándulás a természetbe Hulladékgyűjtés (papír, karton, elem) Fásítás (iskola területén, városi szinten) Virágos, ízlésesen dekorált tanterem kialakítása

Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.  Kisebbségi kulturális fórum  Hittanórák  Erkölcstan óra Erősödjék iskolához, településükhöz való kötődésük.  Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró  Ballagás  Szakköri bemutatók, kiállítások  Művészeti vizsgabemutatók, kiállítások  Városi program 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  művészeti-, különbözeti-, javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  az észlelt, vagy tudomására jutott szülői bántalmazás tényének továbbítása a BG-felé,  az orvosi ellátást igénylő tanulói balesetek azonnali jelzése, dokumentálása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 23

    

részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az igazgató helyettesekkel konzultálva – az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.  Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását.  Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (művészeti, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, GYIVI, belső gondozó, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő Szolgálat, pszichológus stb.).  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, véleményének megformálásában kikéri az osztályban tanító pedagógusok véleményét és javaslatát, majd javaslatait tanár társai elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart, első, ötödik illetve új osztály átvétele esetén lehetőség szerint minden családot, többi esetben szükség szerint végez családlátogatást, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, év eleji, félévi és év végi statisztikák, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, anyakönyvek, bizonyítványok kitöltése, hiányzásokkal kapcsolatos eljárások stb.)  Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben a szülő kérésére, a tanév folyamán 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve)  Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösségek tevékenységének eredményességét.  Osztályáról jelentést készít az az osztályfőnök, aki bármilyen oknál fogva átadja osztályát. A magatartási zavarral küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatai:

24

 Kiváltó ok megkeresése. Együttműködés a szülővel. A szülő és gyermeke kapcsolatát erősíteni a gyermekről elmondott pozitív vélemény, fejlődés, dicséret elmondásával.  Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e.  Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat. Az osztályközösség gyógyító hatására épít.  Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szakszolgálattal. Támaszkodik a fejlesztő pedagógus tanácsaira, segítségére. Kezdeményezi a felmentést, egyéni továbbhaladást. Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételét.  Megvizsgálja, hogy a magatartási zavar összefüggésbe hozható-e tanulási nehézséggel.  Minden információját megosztja az osztályában tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel. Erősíti a team munkát a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakításában. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi. Osztálya közösségének felelős vezetője. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Rendelkezésre állnak a tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételei. A pedagógusoknak figyelmet kell fordítani a tanulók tehetségének felismerésére. Az iskolai élet minden területén meg kell valósulnia a tehetséggondozásnak. Kötelező tanórákon:  differenciált óravezetéssel  teljesítmény szerinti csoportbontással  egyéni foglalkoztatással valósítható meg. TEHETSÉGGONDOZÁS Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk erre a területre. 2014. júliusában ismét megkaptuk a Kiváló Tehetségpont címet. A minősítés során kidolgozásra került egy olyan program, melynek megvalósítása során a tehetségígéretekkel célirányosan tudunk foglalkozni. Specifikus és konkrét program: - Tehetségkutatás, a tehetségek azonosítása, kiválasztása. - Tehetségfejlesztő foglalkozások. - Célirányos tehetséggondozás alsó és felső tagozaton, kifutó rendszerben. - Kommunikációs készség fejlesztése idegen nyelven. - Második idegen nyelv bevezetése. - Sport tevékenység, mozgáskultúra fejlesztése. - Tehetséggondozó szakkörök. - Versenyszervezés, versenyeztetés, tanulmányi, sport, művészeti színtereken. - Táboroztatás idegen nyelv, sport területén. - Művészeti oktatás /néptánc, hegedű, zongora, fuvola, citera, képzőművészet/. - Koncertek, előadások szervezése. Tehetséggondozó program Nyelvi táborok 25

Kötetlen körülmények között (táborban), intenzív nyelvtanulás lehetőségének biztosítása. Motiváció, tanulmányi, szorgalmi munka, nyelvi vetélkedőn elért eredmény, önkéntes jelentkezés alapján. A tehetség ígéreteknél az év közbeni szakköri munkára épül a tábori munka. Képességet, és személyiséget fejlesztő program. A tábori foglakozások differenciált csoportban történnek egyéni képességek alapján, két-két pedagógus irányításával. A csoportok kialakításának alapja a szakkörben végzett munka és az év során nyújtott kimagasló teljesítmény. Lehetőség biztosítása az egyéni igényeknek megfelelő személyiségfejlesztésre, pl.: direkt szituációs helyzetek létrehozása játékos formában, egyéni beszélgetések rendszeresen. Tanévkezdéskor a táborra visszamutató feladatsorok megoldása, beszélgetésen keresztüli tudásszintmérés. A táborban szerzett tapasztalatok alapján a kiemelkedő tehetségek gondozása, szakkörbe való irányítás, egyéni fejlesztési terv készítése, melynek megvalósítása az évközi munkában valósul meg. Sporttáborok Kötetlen körülmények között (táborban), sportversenyek, vetélkedők, túrák szervezése. Motiváció, tanulmányi, szorgalmi munka, sportversenyeken való részvétel, annak eredményessége, önkéntes jelentkezés alapján. A tehetség ígéreteknél az év közbeni szakköri munkára épül a tábori munka. Képességet, és személyiséget fejlesztő program. A tábori foglakozások differenciált csoportban történnek egyéni képességek alapján, két-két pedagógus irányításával. (atlétika és labdajátékok). A csoportok kialakításának alapja a szakkörben végzett munka és az év során nyújtott kimagasló teljesítmény. Napi rendszerességgel szerepel atlétikai és valamilyen labdajáték. Emellett folyamatosan történik az erőnlét és állóképesség fejlesztése, valamint az egyéni edzésprogram biztosítása. Lehetőség biztosítása az egyéni igényeknek megfelelő személyiségfejlesztésre, pl.: direkt szituációs helyzetek létrehozása játékos formában, csapatépítő tréning gyakorlatok, egyéni beszélgetések rendszeresen. A tábor alatti teljesítmények mérése, az eredmények (egyéni, csapat) dokumentálása. A tanév során a táborban megvalósult sporttevékenységek folytatása, egyéni eredmények alakulásának nyomon követése. A táborban szerzett tapasztalatok alapján a kiemelkedő tehetségek gondozása, szakkörbe való irányítás, egyéni fejlesztési terv készítése, melynek megvalósítása az évközi munkában valósul meg. Futball szakkör lányoknak-fiúknak. Tehetséges focisták felkészülési lehetőségének biztosítása a Bozsik-programban való eredményes szerepléshez. Motiváció, önkéntes jelentkezés, testnevelés órákon egyéb sportrendezvényeken való tanulói megfigyelés alapján. (mozgáskoordináció, alkati, testi adottságok, állóképesség, kitartás, erőnlét, milyen csapattag) Gazdagító program: mozgásképességet-, csoportban való együttműködő személyiséget fejlesztő, fizikai teljesítményre ösztönző program. Általános labdaérzéket fejlesztő mozgásos játékanyag alkalmazása. Mozgások labda nélkül és labdával végzett technikai mozgások. A játékhoz szükséges alapvető technikai elemek elsajátítása. Labdás csapatjátékok alkalmazása. Taktikai jellegű oktatás. Folyamatos versenyeztetéssel a tanulók közösségi szellemének erősítése, a jó értelemben vett harcosság és küzdeni tudás fejlesztése, győzelem-vereség feldolgozása, ellenféllel szembeni sportszerűség és 26

győztes-vesztes mentalitás elsajátítása (önismereti, személyiségfejlesztő, konfliktus kezelő tréning gyakorlatokon keresztül is). Eredményes szereplés az országos Bozsik versenyen, lehetőség szerint a diákolimpián való részvétel. Kritériumok: A selejtezőkön való dobogós helyezés elérése. Kölyökatlétika szakkör A tehetség ígéretek a korukhoz és adottságaikhoz képest minél magasabb szinten elsajátítsák az atlétikához szükséges technikai elemeket és mozgásokat. Motiváció, önkéntes jelentkezés, testnevelés órákon egyéb sportrendezvényeken való tanulói megfigyelés alapján. (mozgáskoordináció, alkati, testi adottságok, állóképesség, kitartás, erőnlét) Gazdagító program: mozgásképességet-, együttműködő személyiséget fejlesztő, fizikai teljesítményre, kitartásra ösztönző program. Idegen nyelvi szakkörök A tehetségígéretek nyelvi kompetenciájának fejlesztése, az idegen nyelv használatára való nevelés, versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés. Motiváció, nyelvi érzék felmérése, nyelvhez való viszonyulás. Önkéntes jelentkezés, valamint a tanórákon tapasztaltak figyelembevételével pedagógus irányításra. Próbaidő az aktivitás figyelembe vételével. Gazdagító: idegen nyelvvel kapcsolatos ismeretátadó, és nyelvi képességet fejlesztő program. A szakköri foglalkozásokon arra törekszünk, hogy autentikus szövegeket, feladatokat használjunk, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk könnyen egészíthetik ki ismereteiket, kerülnek célnyelvi környezetbe. Részeseivé válnak az adott kultúrának, kapcsolatokat teremtenek a célnyelvet beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás és elősegíti az autonóm tanulóvá válást. A foglalkozásokon hangsúlyosak a kooperatív feladatok és a projekt munka. Ezek a tevékenységi formák a kommunikációs képességek fejlesztése mellett segítik a társaikhoz és más emberekhez, népcsoportokhoz való pozitív attitűd kialakulását. Versenyeken való eredményes szereplés. Alapszintű nyelvvizsga megszerzése. Az idegen nyelv használat beépülése társalgási szinten korcsoportjuknak megfelelő szinten. Művészeti oktatás-zene Zeneileg tehetséges gyerekek fejlesztése, a zene szeretetére való nevelés, hangszeren való játék örömének felismertetése. Alkalmassági vizsga alapján, önkéntes jelentkezésre. Vizsgálat tárgya: motiváció, ritmusérzék, zenei hallás felmérése, alkati adottságok figyelembe vétele. Gazdagító: Zenei ismeretátadó, és zenei képességet-, személyiséget fejlesztő program. A hangszeres zenei oktatás elsősorban egyéni fejlesztésen alapul, a csoportos zenélés is megjelenik kamarazene formájában. Az egyéni órákon nagy lehetőség nyílik a tehetségígéretek magasabb szintű fejlesztésére egyéni haladási ütem szerint. A kamara órákon a legígéretesebb tanulók kapnak lehetőséget az együtt zenélés örömének megtapasztalására, a csapatban való egymásra figyelés és a saját zenei játékra való odafigyelés képességének fejlesztésére. Mindkét tanulási formában biztosított a lehetőség arra, hogy a pedagógus személyes beszélgetéseken keresztül közelebb kerülhessen a tanítványaihoz. A zeneoktatáson belül fontos terület a népzene, melynek keretében kiemelt jelentőséggel bír: a dialektus területek alapos megismerése, kitérve azok jellegzetességeire, díszítéseire eredeti 27

hangzó anyagok alapján való tanulás a népzene mellett megismertetni a növendékekkel a mögöttes tartalmakat is megismertetni a tanulókkal "adatközlőket". Sajátítsa el a zenei elméletet, tanuljon meg készségszinten hangszeren játszani, a tanult műveket előadni. A legtehetségesebbek jussanak el a "B" tagozatra, vegyenek részt versenyeken, nyerjenek felvételt zenei középiskolába. Szívesen mutassa meg tudását társainak, közönségnek. Művészeti oktatás néptánc Mozgáskultúrában tehetséges gyerekek fejlesztése, a tánc szeretetére való nevelés, a közös tánc, játék örömének felismertetése. A népzenéhez való közelebb kerülés lehetőségének megteremtése. Alkalmassági vizsga alapján, önkéntes jelentkezésre. Vizsgálat tárgya: motiváció, ritmusérzék, zenei hallás felmérése, alkati adottságok figyelembe vétele. Gazdagító: Folklórismeret átadó, és motorikus képességet-, személyiséget fejlesztő program. A program keretében differenciált csoportokban történik az oktatás. A differenciálás adottságok, képességek alapján történik. Intézményünkben a művészeti oktatáson belül biztosítjuk a néptánc oktatását is. Tehetség ígéretek számára kialakítjuk az ifjúsági csoportot, későbbiekben a felnőtt néptánc együttesben folytathatják a képzést. Sajátítsa el a folklór elméletet, tanuljon meg táncolni korosztályi szinten, és tudja előadni a tanult tájegységek táncait egyénileg és közös formában is. Szívesen mutassa meg tudását társainak, közönségnek. Művészeti oktatás rajz- vizuális nevelés Képzőművészet terén tehetséges gyerekek fejlesztése, a vizuális önkifejezésre való nevelés. Alkalmassági vizsga alapján, önkéntes jelentkezésre. Vizsgálat tárgya: motiváció, kreativitás, manualitás, esztétikai érzék figyelembe vétele. Gazdagító: Vizuális technikákat átadó, és finommotorikus képességet-, személyiséget,látásmódot-, kifejezőkészséget fejlesztő program. Sajátítsa el a vizuális nevelés elméleti ismereteit, tanuljon meg alapvető technikákat, és tudja azokat alkalmazni az egyéni önkifejezése során. Kapcsolódjon be az ezen területen hirdetett versenyekbe, s azokon eredményesen szerepeljen. Szívesen mutassa meg munkáit tárlatokon, kiállításokon társainak, közönségnek. Programterv: -Ismerkedés az atlétika részterületeivel. -Alapvető technikai elemek megismerése. -Szintfelmérés az adott területeken. -A teljesítmény megfigyelése, mérése a megfelelő területre irányítás céljából, magasugrás, távolugrás, futás, gátfutás,. -Technikai elemek folyamatos gyakorlása. Folyamatos eredményméréssel az egyén erősítése, a jó értelemben vett harcosság és küzdeni tudás fejlesztése, győzelem-vereség feldolgozása, ellenféllel szembeni sportszerűség és győztes-vesztes mentalitás elsajátítása (önismereti, személyiségfejlesztő, konfliktus kezelő tréning gyakorlatokon keresztül is). Tapasztalatszerzés céljából tömegsport rendezvényeken, mezei futóversenyeken való részvétel. Korosztályuknak megfelelő atlétikai versenyeken való eredményes szereplés. Egyéb szakkörökre vonatkozó fejlesztési elképzelések: • szakkörbővítés (Lego-, sakk-, dráma szakkör) 28

•

szakkörökbe való bekerülés

Tanácsadás Pálya orientáció, különösen a művészeti képzésben részt vevőknek. Tanácsadás adott tehetségterülettel kapcsolatban. Pl.: művészeti képzésbe való irányítás, tehetséggondozó szakkör felé való orientálás. Pedagógusoknak belső képzés biztosítása (külső szakemberrel), tehetség felismerés és egyéni fejlesztés területén. Együttműködés Közös versenyek, bemutatkozási, fellépési lehetőségek, tapasztalatcserék Közös tanulmányi- és sportversenyek, iskolai rendezvények Közös tehetséggondozó szakkörök, iskolai rendezvények. Hangversenyek, iskolai rendezvényeken való közreműködés. Színházlátogatás, versenyeken zsűrizés, közreműködés iskolai rendezvényeken. Tapasztalatcserék, bemutatkozások, fellépések, tehetséges táncosok közös táncpróbájának lehetősége. Utánpótlás biztosítása labdarúgás területén, Bozsik-program megvalósítása, futball bajnokságokon való részvétel. Ökölvívó utánpótlás biztosítása, versenyek, bemutatók lebonyolítása, sportágválasztón való részvétel. Íjászat, kézilabda utánpótlás biztosítása. Rendezvény Tehetséges gyerekek havonkénti bemutatkozási lehetősége. Tehetséges tanulóinknak rendszeres bemutatkozási lehetőség. A Művészeti Iskola jeles évfordulóinak méltó megünneplése. Tehetséges volt tanulóink fellépése, jelenlegi tanulóink bemutatkozása, vendég előadók, művészek, együttesek, képzőművészek, néptáncegyüttes részvételének biztosítás. Kapcsolatteremtés, saját tanulóink tudásszintjének feltérképezése. Már hagyománnyá vált verseny további megrendezése. Tehetséges diákok egyéni és csoportos bemutatkozási lehetőségének megteremtése. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Fontos a pontos nyilvántartás, nyomon követés a gyermekek problémáinak megismerése miatt (szakértői mérések vélemények, vizsgálatok eredményeinek pontos nyilvántartása) a belső gondozók segítségével. Szűrővizsgálatok végzése az első osztályokban a tanulási zavar, akadályozottság megállapítása, a beszéd- és nyelvi háttér feltérképezése illetve a többi osztályokban Meixner olvasás és írásvizsgálat a tanulási zavarok felismerése érdekében. További feladatok:   

Biztosítjuk az integráltan oktatható SNI-s és a BTM-es, tanulók megfelelő ellátását (gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok segítségével). Tanórai differenciált foglalkozás – egyéni szintre szabott követelmény illetve módszer helyes megválasztása, felzárkóztató csoport szervezése, egyéni fejlődési tempóhoz való igazodás. Egyéni és kiscsoportos fejlesztő és logopédiai foglalkozásra beosztás 1-8. osztályban.

29



Tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, iskolaotthon, korrepetálás, egyéni foglalkozás) a tantárgyi lemaradások csökkentése.  A rászoruló tanulók fokozott figyelemmel kísérése a belső gondozók segítségével (nyomon követés, osztály- és probléma megbeszélések, átadó megbeszélések).  Egyéni fejlesztés tantárgyanként – egyéni fejlesztési terv alapján  Mentor program Pályázati lehetőségek maximális kihasználása. MACIKA „Út a középiskolába” pályázat – Legalább 3,5-ös tanulmányi átlagot elérő 7-8. osztályos tanulók egyéni vagy kiscsoportos formában történő segítése mentor tanár közreműködésével egy tanéven keresztül. Tanuló és mentora hetente legalább 3 órában találkoznak és közösen készülnek a tanulmányi eredmény megtartására vagy annak növelésére. A tanulók fejlesztése, segítése egyéni fejlesztési terv alapján történik.  Korrepetálás Alsó tagozat: elsősorban hiányzásból adódó hiányosságok, lemaradások pótlása; év közben érkező tanuló diagnosztizálása, hiányosságok pótlása; ismeretek rögzítése, alkalmazása, gyakorlása, mélyítése Felső tagozat: Évfolyamonkénti szervezés (4 tanterem szükséges), napi rendszerességgel, 1 óra időtartamban, nem napközis, kizárólag tanulási nehézséggel küzdő (max. 3. átlagú) tanulóknak a házi feladat elkészítésének segítésére. 1 csoportban maximum 10 tanuló vesz részt. Szóbeli házi feladatra való felkészítést is segítik a pedagógusok. A bekerülő tanulóknak és szüleiknek év elején részletes tájékoztatást tartunk a programmal kapcsolatban. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési nehézségekre az óvoda-iskola, valamint az alsó-felső tagozat közti átmenetnél kell különösen számolni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a problémák megelőzésére. Nagycsoportosoknak lehetőség biztosítása többszöri iskolai látogatásra, közös programok az alsós tanulókkal, pedagógusokkal. Biztosítani kell a szülők számára, hogy többször beszélgethessenek a leendő elsős tanítókkal, nyílt órákon betekinthessenek a tanítás folyamatába, megismerhessék az iskolai napirendet, az iskolai élet szabályait, valamint a leendő pedagógusokat. Ezáltal időben és jobban fel tudják készíteni gyermeküket az iskolai életre. Az alsó-felső tagozat közti átmeneti problémák megelőzéséhez szükséges, hogy a felsős tanárok találkozhassanak a 4-es tanulókkal, kezdjék el egymást kölcsönösen megismerni. Úgy a tanórákon (hospitálás), mint a tanórán kívüli tevékenységek során. Ennek a színtereit meg kell találni, és az éves munkatervben rögzíteni. A 4-es osztályfőnököknek fel kell készítenie a tanulókat a felső tagozaton várható változásokra. Komolyan oda kell figyelni a később felmerülő nehézségek kiváltó okainak felderítésére, majd azok megszüntetésére.  Fontos az időbeni felismerés és jelzés, a zavar enyhe vagy súlyos fokának megfigyelése.  Az okok feltárása érdekében az osztályfőnök szükség esetén a belső gondozóval együtt családlátogatáson tájékozódjon a tanuló otthoni viselkedéséről is. A szülő bevonásával, a tapasztalatok megbeszélésével együttesen állapodjanak meg a további teendőkről. 30

 A tanítási órán a gátlások, a kezdeti beilleszkedési nehézségek oldása céljából a differenciált feladatadás, egyéni bánásmód, segítő felzárkóztatás – segítő csoport szervezése, sikerélmény biztosítása, kötődések kialakítása fontos feladatunk.  Súlyos magatartási és beilleszkedési zavar esetén jelezni kell a gondot a belső gondozóknak, akiknek feladata a megfelelő szakemberhez irányítás, a szülő meggyőzése a segítség igénybevételéről az osztályfőnökkel együtt.  A Belső Gondozói Rendszer működtetésével kívánjuk megoldani a problémákat. E feladatot látják el a belső gondozók, fejlesztő pedagógusok, logopédusok, segítő pedagógusok, pedagógiai asszisztensek. A BGR működésével biztosítani kívánjuk, hogy a pedagógusok tervszerű és céltudatosan szervezett munkája még hatékonyabb legyen.  A folyamatos, céltudatos nevelés-oktatáshoz egyéni haladási tervek készítésével és azok kivitelezésével kerülünk közelebb, melynek feltétele a tanulók tanulási és szocioemocionális fejlődésének folyamatos mérése, vizsgálata, nyomon követése.  A pedagógus ez irányú munkájának segítése érdekében folyamatosan bővíteni kell a meglévő eszköztárat /orthotéka/.  A kapcsolattartás és információátadás a megfelelő szakemberrel, illetve a szülőkkel, a terápia alatt elengedhetetlen feladat. Mindig figyelembe kell venni a Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvéleményeket. Ki kell dolgozni az egyéni haladási ütemet. Meg kell tartani a fejlesztő foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek megoldásának egyik eszköze a szülők nevelőmunkába történő bevonása. Ennek leghatékonyabb formája a rendszeres kapcsolattartás, találkozás a szülőkkel (családlátogatások, szülői értekezletek, fogadó órák). Ez kiemelt feladata az osztályfőnököknek. Fontos feladat a probléma okainak feltárása, melyben az iskolában működő belső gondozók segítséget nyújtanak a nevelőknek. Nem elhanyagolható szempont a pedagógusok elfogadó,megértő, segítő szándékú magatartása, a tanulók életkori sajátosságainak, egyéni képességeinek, készségeinek figyelembe vétele, mellyel elkerülhető a probléma mélyülése. 1.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó pedagógiai tevékenységek 1.6.4.1. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei Az irányelv célja, hogy az sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermeknél. Elvárás, hogy a gyermekekben társadalmilag hasznos képességek alakuljanak ki. Igény: - konstruktív életvezetésre való igény - folyamatos tanulás igénye - önfejlesztés igénye - tolerancia képességének igénye - kommunikációs képességek igénye - kezdeményező képességek igénye - idegen nyelvi kommunikációs képességek igénye

31

Intézményünkben azok az SNI-s tanulók foglalkoztathatóak, akik a Tanulási Képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján: - az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók. - az integráltan oktatható a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók. 1.6.4.2. Az ellátás közös elvei - A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása olyan speciális együttműködésen alapuló szervezett, tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeretek, módszerek, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. - Sajátos nevelés igényű általános iskolás tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása 1-8. évfolyamon /beszédfogyatékos, diszlexia, diszgráfia, diszcalculia, figyelemzavaros, enyhe értelmi fogyatékos tanulók/ Számukra a köznevelési törvény biztosítja a különleges bánásmódhoz, a speciális foglalkozáshoz való jogot, A sajátos nevelési igenyű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését, (OM által kiadott 2 / 2005. (II/01.) sz. rendelet irányelvei alapján.) - A tanulóknak egyéni szükségleteik szerint megfelelő feltételeket biztosítunk a tanulási esélyegyenlőségük megteremtéséhez, hátrányaik leküzdéséhez: Fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a számukra, tanórán belül, illetve tanórán kívül, egyéni és / vagy kiscsoportos formában fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus közreműködésével. - Biztosítjuk az egyéni adottságok képességek szerinti tanulás lehetőségét 1.6.4.3. Az iskola által nyújtott támogatások a Szakértői Bizottság előírása alapján -

-

-

Egyéni haladási ütem biztosítása, egyéni haladási terv alapján. Az egyéni haladási ütem kétféleképpen valósul meg: 1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében az SNI tanulók értékelésének elveihez igazodva. 2. Az egyéb tanulási zavarok esetében a normál követelményekhez igazodva, az egyénre szabott felmentések és enyhítések figyelembevételével. Differenciált feladat kiadása. Hosszabb felkészülési idő biztosítása. Segédeszközök használatának biztosítása. Mentesítés egyes tantárgyak / tananyagrészek értékelése és minősítése alól. A tanuló képességéhez, és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő­rendszerező foglalkozások szervezésével. Felmentés egyes beszámolási formák alól, Pl. Írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés. Fejlesztő és habilitációs foglakozások biztosítása kiscsoportos és egyéni formában, a kötelezően előírt mértékben gyógypedagógus közreműködésével. /Szakértői javaslat, 15%-os plusz időkeret./ A tanítási órákon segítő közreműködése. / Gyógypedagógiai asszisztens /

32

1.6.4.4. Feltételrendszer - Gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens. - SNI tanulók értékelésének elvei. - Sajátos tankönyvek. - Tanulási segédletek. - Differenciálás. - Tanuláshoz szükséges segédeszközök. - Fejlesztő és habilitációs foglakozások. 1.6.4.5. Értékelés - Diagnosztikus: bemeneti és kimeneti mérések. - A tanulók teljesítmény-tudás értékelése, félévkor és év végén a helyi tanterv szerint történik a következők figyelembevételével: 1. Méltányossági alapon: osztályozás alóli felmentések, szóbeli beszámoló biztosítása, tantárgyi felmentés. 2. Értelmi fogyatékossági alapon: speciális követelményrendszerhez igazodva, a tanuló önmagához viszonyított fejlődése alapján. 1.6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat a belső gondozók látják el, koordinálják az ezzel összefüggő tevékenységeket. A pedagógusok közreműködnek a hátrányos, illetve veszélyeztetett élethelyzet feltárásában. Ehhez nélkülözhetetlen a családlátogatás szülői beleegyezéssel 1. és 5. osztály időszakában, illetve abban az esetben, ha azt a gyermekkel történt rendkívüli események indokolják (iskolai, családi). A pedagógus megfigyeléseit, információit továbbítja a belső gondozóknak, majd közösen döntenek a probléma megoldását illetően. A belső gondozók folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulókat. Szükség esetén felveszik a kapcsolatot a segítő intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, gyámügyi előadó, Családsegítő Szolgálat, egészségügyi intézmények). Különösen fontos a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett helyzetű gyermekek és szüleik segítése és a megelőzés. Ennek érdekében feladataink:  tematikus osztályfőnöki órák  egészségnevelési foglalkozások  családi életre felkészítő foglalkozások tartása Segítséget nyújtunk a hátrányos helyzet kompenzálásához:  felzárkóztató programokkal (tanórán belül és kívül)  fejlesztő foglalkozásokkal  egészségvédő foglalkozások, vetélkedők, versenyek szervezésével  szabadidős tevékenységekkel (szakkörök, sportfoglalkozás)  nyári táborok lehetőségének biztosításával  iskolaotthonos foglalkoztatás keretében is  napközis foglalkozás biztosításával felső tagozaton is Réteg szülői, tematikus vagy rendkívüli szülői értekezletet tartunk igény és szükség esetén a szülők együttműködésének erősítése és tájékoztatása érdekében. 33

1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység  A tanuló szociális veszélyeztetettsége esetén jelezni szükséges a belső gondozóknak, akik felveszik a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, illetve a gyámügyi előadóval.  Rendkívüli esetben javaslatra napközis ellátás biztosítása, illetve étkezés megoldása az iskolában.  Iskolaotthonos nevelési-oktatási forma keretében az iskolaotthonos forma kivezetéséig.  Napközis foglalkozás biztosításával felső tagozaton.  Tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében versenyekre vagy táborba utazás, ellátás költségeinek biztosítása alapítványi, családsegítői vagy kisebbségi önkormányzati hozzájárulással.  Pályázati lehetőségek kihasználása a szociálisan rászorult gyermekek jobb ellátása érdekében.  Egészségügyi szakvizsgálatra bejuttatás megoldására javaslattétel (önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, Családsegítő Szolgálat felé). 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Diákönkormányzat A DÖK munkáját a tanulók által képviselt tanulói érdekképviselet útján valósítjuk meg. Iskolánkban a DÖK munkáját segítő nevelők és az iskola minden nevelője is arra tanítja a gyerekeket, hogyan kell ésszerűen közösségben élni és dolgozni. A DÖK munkáját a DÖK Működési Szabályzata határozza meg, amelyet évenként a munkatervvel egészítenek ki. Havonta legalább egy alkalommal megbeszélést tartanak az osztályok delegált tanulóival, akik a közösséget érintő feladatokat és problémákat megbeszélik. Meghatározzák a programokat és részt vállalnak azok lebonyolításában. Működésükkel, szervező tevékenységükkel az osztályközösségek számára információt nyújtanak, pedagógiai mozgást teremtenek, amelyeknek a ne velőhatású feldolgozása az egyes személyiségek és a közösségek számára is nélkülözhetetlenek. Az osztályközösségek és a nevelőtestület közötti kölcsönös információáramlás alkotó közéletet teremt. Az önkormányzás gyakorlása: a.) b.) c.) d.) e.) f.)

programalkotás javaslatok kidolgozása a cselekvéshez a tevékenység megszervezése és irányítása sajátos közvélemény-formáló hatással a diákképviselők közösségi szerepének gyakorlása véleménynyilvánítás a Nkt. adta lehetőségeken belül diákképviselet biztosítása az iskolaszékben (3fő)

A diákönkormányzás tartalma a különböző közösségi tevékenységek szervezése, az öntevékeny törekvések összefogása. Kiterjed a rend, a fegyelem, a közösségi élet akcióinak önszervezésére. Fontos a diákönkormányzat munkájának segítése, hogy a tanulók megtanulják saját életüket irányítani, szervezni, hogy tudjanak célokat maguk elé tűzni, és legyenek képesek a megfelelő cselekvésre.

34

A DÖK segítő pedagógus munkáját az irányítás, a koordinálás, a kölcsönös tájékoztatás, a folyamatos visszajelzés a gyerek felé és a tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviselete jellemzi. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A működés alapbázisát iskolánk közösségei, az osztályok alkotják. A jól szervezett osztályközösségek teremtik meg a jó iskolaközösség alapját.  

Közvetlen véleménynyilvánítás Érdekképviseletek munkáján keresztül megvalósuló közvetett érdekérvényesítés:  

Intézményi Tanács Diákönkormányzat

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: közvetlen formái:  Szülői értekezletek (osztály, fogadóórás, réteg)  Családlátogatások (a szülő hozzájárulásával kötelező az osztály valamennyi tanulójára első, ötödik és új osztály esetén)      

Nyílt nap Sámsoni Hírlap (információk az iskola életéről) Iskolai rendezvények (tanévnyitó, ballagás, tanévzáró, koncertek….stb.) Ellenőrző- és tájékoztató füzeten keresztül Szükség szerinti személyes kapcsolattartás (telefonon, iskolában) Kapcsolattartás a fejlesztő pedagógusok és belső gondozókon keresztül

A szülői értekezleteken, családlátogatásokon feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül, ami a továbbfejlesztéshez szükséges feladatok megfogalmazásához nyújthat segítséget. közvetett formái: Szülői munkaközösségek az iskola szerves részét képezik. Szülői megrendeléseket közvetítenek, véleményt formálnak, és javaslatokat tesznek a közös munkára vonatkozóan. Az osztályok szerinti munkaközösséggel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Szülői Tanács az osztály SZM tagjaiból választott szülői testület, melynek a döntések előkészítésében és az információáramlásban van nagy szerepe. Intézményi Tanács Iskolánkban 2014. január 9-e óta az oktató-nevelő munka segítésére, valamint azért, hogy előmozdítsa a nevelőtestület, a szülők, a tanulók és intézményfenntartó együttműködését Intézményi Tanács működik. 35

Keretei között megvalósul a szülők, a nevelőtestület és a helyi önkormányzati képviselők álláspontjának az összehangolása. Az Intézményi Tanács az általa elfogadott ügyrend szerint végzi munkáját. Az intézményi Tanács tevékenysége A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 121 § (6)-(7) bekezdésének megfelelően az Intézményi Tanács dönt: - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról - tisztségviselőinek megválasztásáról - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza Az Intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben: - Pedagógiai Program, - SZMSZ, - Házirend, - Munkaterv elfogadása - Köznevelési szerződés megkötése előtt 1.8.3. Iskolán kívüli kapcsolataink és a kapcsolattartás formái:           

önkormányzat, tankerület, kormányhivatal (városi rendezvények, napi szinten, hiányzások) közművelődési intézmények (könyvtári foglalkozások, múzeumi foglalkozások, kiállítások, vetélkedők, versenyek) pedagógiai szervezetek (továbbképzések, tanácsadások) óvoda (közös rendezvények, nyílt napok) középiskolák (továbbtanulás) egészségügyi intézmények (iskolavédőnőn és BGR-en keresztül) családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat (napi kapcsolat a BGR-en keresztül) intézmények, támogatók, vállalkozók, gazdálkodó szervezetek Iskolánkért alapítvány (közös rendezvények szervezése) felsőfokú oktatási intézmények (hallgatók fogadása tanítási gyakorlatra) Egyházak (hittanórák, közös rendezvények)

1.8.4. Szervezeten belüli kapcsolataink iskolavezetés – tantestület – munkaközösségek Intézményi Tanács, szülői tanács, szülői munkaközösségek diákönkormányzat A kapcsolattartás formái:  vezetőségi ülések  munkamegbeszélések heti rendszerességgel  tantestületi értekezletek  munkaközösségi foglalkozások munkaterv szerint

36

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja A vizsgák a szabályzatban rögzített módon kerüljenek megszervezésre, és annak megfelelően bonyolódjanak le. Az iskola valamennyi szereplője (tanuló, szülő, pedagógus) megismerje az intézményben előforduló vizsgákkal kapcsolatos szabályokat, teendőket. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  művészeti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,  aki művészeti alapvizsgára jelentkezik. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed a művészeti iskola azon tanulóira, akik tanszakot szeretnének váltani és emiatt különbözeti vizsgát kell tenniük. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2. Művészeti iskola alapvizsga szabályzata: Részletesen megtalálható a 2011. szeptemberi Művészeti Helyi tanterv (Alap és záróvizsgák) dokumentációban. Osztályozó vizsgákra vonatkozó szabályok: Az osztályozó vizsgára jelentkezhet félévkor és év végén az a tanuló, aki magántanulóként tesz eleget tankötelezettségének. Az évfolyamának megfelelő tantárgyakból kell vizsgáznia, figyelembe véve a határozatát. Osztályozó vizsgát kell tennie minden tantárgyból annak a tanulónak, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít. Az osztályozó vizsga időpontjáról az iskola köteles írásban értesíteni a tanulót. Az osztályozó vizsgán való megjelenés kötelező. A vizsgáról való távolmaradás esetén egy alkalommal újabb vizsgaidőpont kijelölése szükséges. A vizsga új időpontjáról az iskola írásban értesíti a tanulót. Ha a tanuló ezen a vizsgán sem jelenik meg, úgy sikertelennek minősül az osztályozó vizsga, és a tanulónak évet kell ismételnie. 37

Az osztályozó vizsga 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgáztató pedagógusok iskolánk tanárai. A Köznevelési törvény értelmében a szülőnek joga van kérni azt, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt tegyen vizsgát. Ebben az esetben a törvénynek megfelelő eljárásrendet követjük. A vizsga osztályzatait a vizsgabizottság állapítja meg az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények figyelembe vételével. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság valamennyi tagja aláír. A jegyzőkönyv mellé csatolni kell az írásbeli dokumentációt, illetve vizsga kérdéseit. Javítóvizsga szabályai: Javítóvizsgát tehet tanév végén az a tanuló, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Javítóvizsgát abból a tantárgyból kell tennie, ami a határozatban szerepel. A tantárgyat tanító pedagógusnak kötelessége segíteni a tanuló felkészülését a nyári szünetben úgy, hogy gyakorló feladatokat jelöl ki számára, és ezt az év végi bizonyítvánnyal együtt rendelkezésére bocsátja. A javítóvizsgát megelőző héten (a vizsga napjáig) köteles naponta foglalkoznia tanítványával, hogy ezzel is segítse a tanuló sikeres felkészülését a vizsgára. A javítóvizsga időpontjáról az iskola köteles írásban értesíteni a tanulót. A javítóvizsgán való megjelenés kötelező. A vizsgáról való távolmaradás esetén egy alkalommal újabb vizsgaidőpont kijelölése szükséges. A vizsga új időpontjáról az iskola írásban értesíti a tanulót. Ha a tanuló ezen a vizsgán sem jelenik meg, úgy sikertelennek minősül a javítóvizsga, és a tanulónak évet kell ismételnie. A javítóvizsga 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgáztató pedagógusok iskolánk tanárai. A Köznevelési törvény értelmében a szülőnek joga van kérni azt, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt tegyen vizsgát. Ebben az esetben a törvénynek megfelelő eljárásrendet követjük. A vizsga osztályzatait a vizsgabizottság állapítja meg az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények figyelembe vételével. A javítóvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság valamennyi tagja aláír. A jegyzőkönyv mellé csatolni kell az írásbeli dokumentációt, illetve a vizsga kérdéseit. Különbözeti vizsga szabályai: Különbözeti vizsgát akkor kell tennie a tanulónak, ha más iskolából érkezik és ott nem tanulta az adott tantárgyat vagy tantárgyakat. Maximum egy év türelmi időt kap, felzárkóztató segítés igénybevételével. Ezután kell különbözeti vizsgát tennie az adott tantárgyból vagy tantárgyakból, miközben korcsoportjával együtt halad. Különbözeti vizsgára kerül sor a művészeti iskolában tanszak váltás esetén. Azokon a tanszakokon, ahol túljelentkezés van a tanuló - a helyi tantervben meghatározottak szerint - felvételi vizsgát tesz.

38

Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a különbözeti vizsgára, mint az osztályozó vizsgára. 1.9.3. Az értékelés rendje A vizsgák osztályzatait a vizsgabizottság állapítja meg az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények figyelembe vételével. Az a tanuló, aki nem tudja teljesíteni a helyi tantervben meghatározott, a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket, nem léphet magasabb osztályba. A vizsgája sikertelennek minősül. A vizsgák eredményét a vizsgaelnök hirdeti ki a befejezést követő 2 órán belül. 1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak követelményei tantárgyanként a helyi tantervekben kerültek meghatározásra. Ezeket figyelembe véve kell összeállítani a vizsga anyagát. A vizsgafeladatokat a bizottság véleményének kikérésével a szaktanárok illetve a munkaközösségek állítják össze. A szóbeli és gyakorlati faladatokon túl írásbeli vizsgát is kell tervezni a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika. A vizsga anyagának összeállításakor figyelembe kell venni, ha a tanuló részképesség zavarral küzd és van erről határozata (pl. dyslexia, dysgráfia, dyscalculia). 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai  Az első osztályba való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe. Az 1. osztályok kialakításánál figyelembe vesszük még a szülői igényeket.  Beiskolázásnál az iskola szoros kapcsolatot tart az óvodával, indokolt esetben a nevelési tanácsadóval.  A tanév közben beíratható tanulók esetében is a törvényes előírásokat tartjuk szem ellőtt.  Abban az esetben, ha a tanuló korábbi iskolázása során valamely, iskolánkban tanított tárgyat nem tanult: maximum egy év türelmi időt kap, felzárkóztató segítés igénybevételével. Ezután kell különbözeti vizsgát tennie az adott tantárgyakból, miközben korcsoportjával együtt halad.  A tanulónak joga, hogy alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Ez a művészeti iskolába történő beiratkozással kezdődik, és a képzési ciklus végéig tart.  A művészeti ág előképzőjébe a tanuló érdeklődése, és a szülő kérése alapján kerül. 5. osztályba lépés:  Az elsőben kialakult közösségek együtt haladnak tovább, és biztosított lesz számukra az évfolyam szinten szerveződő, tehetséggondozó csoportokba való jelentkezés.

39

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A helyi tantervek ütemezése MT= A 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL MINDENNAPOS TESTNEVELÉS BEVEZETÉSE. ÚN= A 2013/2014-ES TANÉVTŐL ÉRVÉNYES 2012-ES NAT SZERINTI TANTERV IN=2015-16-OS TANÉVTŐL BEVEZETETT IDEGEN NYELV OKTATÁS MIATT MÓDOSÍTOTT 2012-ES NAT SZERINTI TANTERV tanév 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

1. IN IN IN IN

2. UN IN IN IN

3. UN N IN IN

4. MT N N IN

5. IN IN IN IN

6. IN IN IN IN

7. IN IN IN IN

8. MT IN IN IN

40

Mindennapi testneveléshez kapcsolódó ÓRATERV (Heti és éves óraszám) 2012/2013-as tanévtől bevezetve Tantárgy/Évfolyam

1.

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

8

2. 296

8

3. 296

4.

7,5 277,5

7

5. 259

Történelem hon és népismeret Idegen nyelv

6.

7.

4

148

4

148

3,5

2

74

2

74

2+0,5

8. 129,5

3,5

129,5

92,5 2+0,5

92,5

3

111

3

111

3

111

3

111

3

111

3

111

4

148

3

111

3

111

3

111

1

37

0,5

18,5

1

37

1

37

1

37

2

74 2

74

1,5

55,5

Fizika

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Matematika 4+1

185 4+1

185 3,5+1 166,5

Informatika Környezetismeret

1

37

1

37

1,5

55,5

Természetismeret

Egészségtan

0,5

18,5

Kémia Földrajz

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének

1

37

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1

37 0,5+1

55,5

Technika és Életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

0,5

18,5

Testnevelés és sport (tánc)

5

185

5

185

5

185

5

185

5

185

5

185

5

185

5

185

1

37

0,5

18,5

0,5

18,5

0,5

18,5

25

925

Osztályfőnöki Kötelező óraszám 22,5 832,5 22,5 832,5

22,5 832,5

25

925

25

925

27,5 1017,5

27,5

1017,5

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján bevezetésre került a 2012/2013-as tanévtől.

41

Új 2012-es NAT szerinti ÓRATERV (Heti és éves óraszám) 2013/2014-es tanévtől bevezetve Tantárgy/Évfolyam

1.

Magyar nyelv és irodalom (dráma) 7+1

2.

3.

288 7+1 288

6+1

4. 252

252

6.

7.

4+1

180

4

144

3+1

Történelem

2

72

2

72

2

Hon és népismeret

1

36

Idegen nyelv

6+1

5.

8. 144

4

144

72 2+0,5

90

2

72

3

108

3+1

144

3

108

3

108

4+1

180

4

144

3+1

144

3+1

144

3+1

144

36 1+0,5

54

1

36 1+0,5

54

72

72

Fizika

2

72 1+0,5

54

Biológia

2

72 1+0,5

54

1

36

1

36

Kémia

1+0,5

54

2

72

Földrajz

1+0,5

54

2

72

Matematika 4+1

180 4+1 180

4+1

180

Informatika Környezetismeret

+1 1

36

1

36

1+1

72

1+1

72

Természetismeret

Erkölcstan, hit- és erkölcstan

2

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

2

1

36

Ének

2

72

2

72

2

72

2

72

1

36

1

36

1

36

1

36

Vizuális kultúra

2

72

2

72

2

72

2

72

1

36 1+0,5

54

1

36

1

36

Technika, életvitel és gyakorlat

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

Testnevelés és sport

5

180

5 180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

1

36

1

36

1

36

01

36

31 1116

31

1116

Osztályfőnöki Kötelező óraszám

25

900

25 900

25

900

27

972

28 1008

28 1008

Megjegyzés: A szabadon tervezhető órakeretet a táblázatban „+”-szal jelöltük.

42

2015-16-os tanévtől bevezetett idegen nyelv oktatás miatt módosított 2012-es NAT szerinti ÓRATERV (Heti és éves óraszám) Tantárgy/Évfolyam

1.

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

7

2.

252

6+1

252

6.

7.

4

144

3+1

Történelem

2

72

2+1

108

2

Hon és népismeret

1

36

8. 144

4

144

72 2+0,5

90

72

+2

72

2+1

108

3

108

3+1

144

3

108

3

108

4 144

4

144

4+1

180

4

144

3+1

144

3+1

144

3+1

144

+1

36

1

36

1

36 1+0,5

54

2

72

2

72

Fizika

2

72 1+0,5

54

Biológia

2

72 1+0,5

54

1

36

1

36

Kémia

1+0,5

54

2

72

Földrajz

1+0,5

54

2

72

Matematika

4

144

+2

6+1

5. 180

72

7 252

4. 4+1

Idegen nyelv +2

252

3.

Informatika Környezetismeret

1

36

1

36

1

36

1

36

Természetismeret

Erkölcstan, hit- és erkölcstan

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

Ének

2

72

2

72

2

72

2

72

1

36

1

36

1

36

1

36

Vizuális kultúra

2

72

2

72

2

72

2

72

1

36

1

36

1

36

1

36

Technika, életvitel és gyakorlat

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

Testnevelés és sport

5

180

5 180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

1

36

1

36

1

36

01

36

28

1008

31 1116

31

1116

Osztályfőnöki Kötelező óraszám 25

900

25 900

25

900

27

972

28 1008

Megjegyzés: A szabadon tervezhető órakeretet a táblázatban „+”-szal jelöltük.

43

2.2 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan, Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan, Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31 44

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat B változat A változat B változat A változat A változat

2.3 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

7+1

7+1

6+1

6+1 2

Matematika Erkölcstan, Hit- és erkölcstan

4+1 1

4+1 1

4+1 1

4+1 1

1

1

2 2 1 5 25

2 2 1 5 25

1+1 2 2 1 5 25

1+1 2 2 1 5 27

Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan, Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4 3+1 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2+0,5

2

2 2

1+0,5 45

Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika

1 1 1 +1

1+0,5 1+0,5

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

1 5 1 28

1 5 1 28

1

1+0,5 2 1+0,5 1 1

2 1+0,5 2 1

1

1 1+0,5

1 5 1 31

5 1 31

2015-16-os tanévtől bevezetett idegen nyelv oktatás miatt módosított 2012-es NAT szerinti ÓRATERV A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

7 +2

7 +2

6+1 +2

6+1 2+1

Matematika Erkölcstan, Hit- és erkölcstan

4 1

4 1

4 1

4+1 1

Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1

1

2 2 1 5 25

2 2 1 5 25

1 2 2 1 5 25

1 2 2 1 5 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan, Hit- és erkölcstan

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4 3+1 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1 46

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika

1 1 1 +1

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

1 5 1 28

1 5 1 28

2

2+1

2

2+0,5

2

2

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1

1 1

1

1 1+0,5

1 5 1 31

5 1 31

Művészeti tagozat óraterve: Zeneművészeti ág: klasszikus zene, népzene

Főtárgy Szolfézs Zeneirodalom Kórus (zenekar, kamarazene, népzenei ismeretek) Összesen

Előképző 1. 2. 2 2 -

1. 2 2 -

2. 2 2 -

3. 2 2 -

Alapfok 4. 2 2 -

5. 2 1 1

6. 2 1 1

7. 2 2

Továbbképző 8. 9. 2 2 2 2

10. 2 2

-

-

1

1

1

1(2)

1(2)

1(2)

1(2) 1(2) 1(2) 1(2)

2

2

5

5

5

5(6)

5(6)

5(6)

5(6) 5(6) 5(6) 5(6)

Táncművészeti ág:

Népi játék, néptánc Folklór Tánctörténet Kinetográfia Összesen

Előképző 1. 2. 2(4) 2(4) 2-(4) 2-(4)

1. 3 1 4

Alapfok 2. 3. 4. 5. 3 3 3 3 1 1 1 1 4 4 4 4

6. 3 1 4

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3 3 3 3 1 1 1 1 4 4 4 4

47

Képző- és Iparművészeti ág:

Vizuális alapismeretek Főtárgy Műhelyelőkészítő Műhelygyakorlat Összesen

Előképző 1. 2. 2 2 2 2

1. 2 2 4

2. 2 2 4

Alapfok 3. 4. 1 1 3 3 4 4

5. 1 3 4

6. 1 3 4

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 1 1 1 1 3 3 3 3 4 4 4 4

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás elvei:  A tankönyvet úgy választjuk meg, hogy az a tankönyvrendelés és ellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint minden tanulónak biztosított legyen.  Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak és az a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.  A választott tankönyv a tanév ideje alatt nem változtatható meg. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjon a tanuló szükségleteihez, felfogóképességéhez.  Legyen figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló, jól olvasható és áttekinthető.  Az alaptankönyvhöz lehetőleg tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett.  Az ingyenes tankönyvhasználatra jogosultak tankönyveiket év végén kötelesek leadni az iskola könyvtárába. Szabályozása a könyvtári SZMSZ szerint.  A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz. Taneszközök kiválasztásának elvei:  A balesetvédelmi előírásoknak feleljenek meg!  A NAT-ban és a kerettantervben előírt követelmények teljesítését segítsék!  Legyenek esztétikusak, könnyen kezelhetőek! 48

2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek vannak. Ezeket a különbségeket észre kell venni és kezelnie kell. Csak a differenciált tanulásszervezéssel kezeljük az ilyen helyzeteket. Segítséget jelentenek ebben a fejlesztő pedagógusok és a pedagógiai asszisztensek is. Ebben a szakaszban óriási a jelentősége annak, hogy a tanuló szeressen iskolába járni, akarjon tanulni, okosodni, fejlődni. Az ehhez szükséges körülményeket, feltételeket a tanítónak kell megteremtenie személyes varázsával, következetességével és gyermekszeretetével. A megértés, a meghallgatás, a türelem, a következetesség, a szeretet és a dicséret erejével szeretnénk eredményeket elérni. A büntetés módszerét lehetőleg keveset alkalmazzuk, vagy teljesen elkerüljük. Már az első hetekben elkezdjük kialakítani azokat a tanulási módszereket, melyek a későbbiekben sajátjukká válnak, beépülnek a mindennapok tanulási mechanizmusába. (Pl. nagyon fontos az időbeosztás, a tantárgyak tanulási sorrendje, az ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása, a hibák javításának módja stb.) Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; A 6-8 éves korosztálynak lételeme a játék, ezért pedagógiai munkánkat erre fogjuk alapozni. Fokozatosan vezetjük át a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A tanulók figyelmének megtartása komoly feladat, ezért törekszünk a változatos pedagógiai módszerek alkalmazására. (IKT eszközök minél szélesebb körű bevonása a tanítás-tanulás folyamatába.) A házirendben lefektetett szabályok betartása, betarttatása feltétlenül szükséges az iskolai fegyelem biztosításához és a kötelességtudat kialakulásához. 2.5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 49

Meghatározó módon előtérbe kerül a tanórai motiváció és a differenciált tanulásszervezés. Ezek hiányában nem várható el a tanulók teljesítményének növekedése. 2.5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Folytatjuk a képesség-együttesek megalapozását, az együttműködési készség fejlesztését az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulói tudás megalapozásához folyamatosan mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, figyelemmel kísérjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, szükség esetén beavatkozunk, ötletet adunk jobb módszer választására. Arra törekszünk, hogy tanulóinkban kialakuljon egy vágy a tudás megszerzésére. Azaz kialakuljon a belső motiváció. Ennek érdekében folyamatosan a pozitív gondolkodásra neveljük a tanulókat. Megtanítjuk nekik, hogyan kell jó célokat kitűzni, amelyek képesek arra, hogy motiváljanak. Fontos feladatnak tartjuk a tanítás-tanulás folyamatában az önbizalom erősítését (folyamatos értékelés, visszacsatolás), valamint azt, hogy gondolkodási szokásaikban a megoldást jelentő gondolatok kerüljenek előtérbe. Folytatjuk a kulcskompetenciák fejlesztését a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. Fontos pedagógiai feladatnak tartjuk a kreativitás fejlesztését; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést; a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló, fejlesztő értékelésüket. 2.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

50

A már megalapozott kompetenciák bővítését a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapjainak továbbfejlesztésével,a helyes magatartásformák gyakoroltatásával ,a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és már kialakult alapvető képességek, készségek alkalmazásával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés fejlesztésével valósítjuk meg. 2.6 Mindennapos testnevelés Iskolánkban a mindennapos testnevelést a Nkt. 27.§(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg 2012. szeptember 1-től felmenő rendszerben. 2012. szeptember 1-től: 1. és 5. osztályban 2013. szeptember 1-től: 2. és 6. osztályban 2014. szeptember 1-től: 3. és 7. osztályban 2015. szeptember 1-től: 4. és 8. osztályban kerül bevezetésre a heti 5 testnevelés óra. 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra. Pedagógusaink törekednek a hátrányok mérséklésére, a gyermekvédelem előtérbe helyezésére, a lemaradók felzárkóztatására, a tehetségek felkutatásra. Feladataink: 1.

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők esetén: - Vállaljuk az alapító okiratunkban meghatározott, a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható SNI tanulók integrált iskolai nevelését, oktatását. - Megszervezzük számunkra a törvényben meghatározott foglalkozásokat a szakvélemények ajánlásának figyelembe vételével. - Rendelkezünk a megfelelő szakemberekkel (gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok). - A tanórákon élünk az egyéni képességekhez igazodó tanórai differenciáló munka megszervezésével. - Szoros kapcsolatot tartunk a pedagógiai szakszolgálatokkal.

2.

Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esetében: - Belső gondozói rendszer működtetése, melynek keretében rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményekkel, gyermekjóléti szolgálattal, nyilvántartjuk és folyamatosan aktualizáljuk a gyermekvédelmi adatbázisunkat. - Biztosítjuk a törvény által előírt gyermekvédelmi kedvezményeket. - Lehetőséget kínálunk az iskolai infrastruktúra tanításon túli használatára (könyvtár, informatikai eszközök). - Maximálisan élünk a MACIKA pályázat adta lehetőségekkel.

3.

Kiemelten tehetséges tanulók esetén. - Tehetséggondozó szakkörök működtetése. - Egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése (egyéni adottságokat figyelembe vevő módszerek, technikák alkalmazása). 51

-

Versenyekre való felkészülés biztosítása (szakkörökön, egyéni foglalkozások keretében). A tehetségprogramba való bekapcsolódás biztosítása.

Intézményünk 2012. januárjában elkészítette az Esélyegyenlőségi tervét. A terv részletesen tartalmazza a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló célokat, feladatokat és intézkedéseket. A 2012/13-as tanévtől Esélynövelő roma koordinátort foglalkoztatunk pedagógiai asszisztens munkakörben. Célunk volt, hogy a koordinátor jelenlétével és munkájával hozzájáruljon a roma tanulók iskolai kudarcainak csökkentéséhez, valamint az iskola, a roma szülők, a tanárok és a roma tanulók közötti konfliktusok feloldásához. Ezen túl a tanulók számára fontos, hogy példát lássanak arra, ha valaki tanul, akkor helye van ebben a társadalomban. A koordinátor minta arra, hogy nemcsak közhasznú munkásként lehet dolgozni, vagy munkanélkülinek lenni. Ez jó motiváció lehet arra, hogy az iskola nem egy szükséges rossz az életünkben, hanem egy jövőbe mutat intézmény. Az Esélyegyenlőségi tervben szereplő intézkedési- és akciótervben leírt feladatok megvalósítását nyomon kell követni, ellenőrizni, értékelni kell. Minden év végén vizsgálni, értékelni kell az adott tanévre vonatkozóan:  a tanulók tanulmányi eredményeit  a pedagógusok felkészítését, továbbképzését  a továbbtanulási mutatókat  az egyéni és csoportos fejlesztési tervek teljesülését, eredményességét 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feladatok értékelése, írásbeli beszámoltatás formái:     

Tanév végi összefoglaló beszámoló dolgozat Témazáró dolgozat (összefoglalást követően) Résztémakör számonkérése (3-4 anyag után) Írásbeli felelet (röpdolgozat) egyéni ill. kiscsoportos Második - hetedik évfolyamon központi szintfelmérés (matematika, magyar) negyedik hetedik évfolyamon (idegen nyelv)

Alkalmazott formák:   

Feladatlap (központi ill. helyi) Teszt Esszé- önálló fogalmazás

Rendje:     

Év végi ismétlés, összefoglalás után Témakörönként Témakör közben összefüggő egységekből Írásbeli felelet alkalomszerűen Félévkor (január) és évvégén (május eleje)

52

Korlátai:  Napi kettő nagydolgozatot lehet íratni, az osztályban tanítók egyeztessenek előtte.  Több nap hiányzás esetén lehetőséget kell biztosítani a tananyag pótlására, illetve a dolgozat javítására.  Szünidő utáni első napon nem lehet írásbeli számonkérés.  Amennyiben az osztály legalább harmada hiányzik, célszerű az írásbeli nagydolgozatot elhalasztatni.  A dolgozatot akkor is el kell halasztani, ha az előző nap rendkívüli esemény történt. Az értékelésben betöltött szerepe:  Tudásszint mérések segítik az egyéni képességek és készségek bemérését.  A jegyek kialakításakor a gyerek önmagához való fejlődését is figyelembe kell venni.  Az írásbeli számonkérés a feladatok kiválasztásában és az értékelésben egyaránt ösztönző hatású legyen.  Tudás utáni vágyat erősítsen és értékrendet formáljon. Az értékelési folyamatban betöltött súlya: Az érdemjegyeket szakmai szempontok szerint különböző hangsúllyal kell figyelembe venni a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál. Törekedni kell minél több jegy megállapítására. Szöveges értékelés Az 1993. évi LXXIX. Törvény 70.§ (3) bekezdése helyébe lépő 2011. évi CXC. Törvény 54.§ alapján az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell értékelni a tanuló előmenetelét. Második évfolyamon év végétől a nyolcadik évfolyam év végégig érdemjeggyel (1-5) kell értékelni a tanuló előmenetelét. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy felső tagozaton a –helyi tantervben maghatározott évfolyamokon illetve tantárgyi blokkokban– a munkaközösségek által kidolgozott értékelő szövegeket használjuk. Értékelési alapelvek Értékelésünk a tanuló önmagához mért fejlődését állítja középpontba, ezzel együtt a követelményekhez viszonyított teljesítményt is tartalmazza. A tanulók értékelésének területei  A tanuló magatartása, viselkedése  A tanuló szorgalma, tanulásának jellemzői  A tanuló teljesítménye, előrehaladása a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés  A tanuló viselkedése és tanulási tevékenysége a napköziben A tanulók értékelésének alapja A tanulók értékelésének alapja a folyamatos tanítói ellenőrzés, a tanuló tevékenységeinek, szóbeli, írásbeli produktumainak, egyéb munkáinak elemzése. Alkalmazható módszerek  megfigyelés 53

      

feleltetés röpdolgozat írásbeli felelet feladatlapok témazáró dolgozat felmérő dolgozat tesztek

A szöveges értékelés formái  Szóbeli értékelés: A tanév során folyamatosan alkalmazzuk.  Írott szöveges értékelés  Első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor egységes szempontsor alapján, értékeljük tanulóink magatartását, szorgalmát, előrehaladását a tantárgyakból. (Az egyes tantárgyakra vonatkozó szempontokat a helyi tanterv tartalmazza.)  Napközis nevelő véleményét figyelembe kell venni az értékelés során. F- felzárkóztatásra szorul M/gy – megfelelt/gyenge M – megfelelően teljesített J – jól megfelelt K – kiválóan megfelelt Megjegyzés 1. A szöveges értékelés osztályzatra nem váltható, a félévi illetve az év végi tanulmányi átlagba ily módon nem kell beszámítani. 2. Felzárkóztatásra szorul (F) a tanult ismeretek alkalmazására tanári segítséggel nem képes. 3. Megfelelt/gyenge (M/gy) minősítést kap az a tanuló, aki a tanult ismereteket tanári segítséggel is csak minimum szinten képes alkalmazni. 4. Megfelelően teljesített (M) minősítést kap az a tanuló, aki a tanult ismeretek alkalmazására tanári segítséggel képes. 5. Jól megfelelt (J) minősítést kap az tanuló, aki a tanult ismereteket önállóan is jól alkalmazza. 6. Kiválóan megfelelt (K) minősítést kap az a tanuló, aki a tanult ismeretek önálló alkalmazásán túl kiemelkedő teljesítményt nyújt. Az írott szöveges értékeléssel kapcsolatos tanítói feladatok Értékelési terület

Az értékelést végzi

Az értékelés Dokumentálás ideje November

Tájékoztató füzet v. Értékelő lap

Félév

Osztálynapló Tájékoztató füzet v. Ellenőrző

Magatartás

A dokumentálást végzi

A gyermeket tanító

54

Szorgalom

A tanuló előrehaladása a különböző tantárgyakból

pedagógusok

A tantárgyat tanító pedagógus

Osztályfőnök Április

Tájékoztató füzet v. Értékelő lap

Év végén

Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány

November

Tájékoztató füzet v. A tantárgyat Értékelő lap tanító pedagógus

Félév

Osztálynapló Tájékoztató füzet v. Értékelő lap

A tantárgyat tanító pedagógus A tantárgyat tanító pedagógus

Április

Tájékoztató füzet v. Értékelő lap A tantárgyat tanító pedagógus

Év végén

Osztálynapló Osztályfőnök Törzslap Bizonyítvány

Az értékelés funkciói Értékelési tevékenységünk során az értékelés mindhárom típusát használjuk, melyek az ellenőrzés értékelés folyamatában egymásra épülnek. Diagnosztikus értékelés A személyre szóló fejlesztés tervezésekor, helyzetelemzéskor van szerepe. Információkat nyújt a pedagógus számára. Diagnosztikus értékelésre kerül sor tanév elején a tanulási képességek felmérésekor, a tanév eleji felmérések alkalmával, ezen kívül a tanév során szükség szerint. Formatív értékelés A tanítási- tanulási folyamat állandó kísérő jelensége. Célja a tanuló tanulásának segítése, az esetleges hiányosságok feltárása, a továbblépés feladatainak kijelölése. Írott formatív értékelést alkalmazunk a tanév első és harmadik negyedévének végén. Szummatív értékelés Szummatív értékelés feladata egy viszonylagos végállapot megállapítása. Szummatív értékelést végzünk félévkor és év végén.

tanulási

eredményeinek

A szöveges értékelés pedagógiai, módszertani szabályai - Az értékelés személyre szóló, differenciált, ösztönző jellegű legyen. - Törekedjen objektivitásra. - A gyermek egész személyiségéről szóljon, ne csak a teljesítményéről. 55

A fejlődési állapotról számoljon be, ne minősítsen. Mutasson rá a fejlődés tendenciáira, az esetleges problémákra, az azok javításához szükséges tennivalókra. - Legyen érthető azok számára, akiknek készül (gyermek, szülő). Minden tantárgyban, minden évfolyamon fontosnak tartjuk a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, kiegészítések irányító, segítő jellegét. -

Érdemjegyek az értékelésben Az eredményértékelésben, annak számszerűsítésekor, a Köznevelési Törvény 54. paragrafusában foglalt értékelő /osztályozási/ skálát alkalmazzuk az iskolában 2. osztály második félévétől 8. osztályig. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók teljesítményét. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért a 2. osztály második félévétől a 8. osztályig valamennyi tanulónak minden tantárgyban havonta legalább egy érdemjeggyel rendelkeznie kell. A heti egy órás tantárgyak esetén legalább félévenként három érdemjegy megállapítása kötelező. Egy-egy nagyobb tanítási egység, témakör befejezését témazáró dolgozat követ. Ha témazáró eredménymérés központi vagy munkaközösség által összeállított mérőlappal történik, akkor az eredményekre a munkaközösség által egységesített pontszámhatárok, százalékos mutatók az érvényesek. Az egyénileg összeállított mérőlapok pontszámhatárait a szaktanárok maguk döntik el. Az érdemjegyek rögzítésére az országosan alkalmazott dokumentumokat használják fel a pedagógusok /osztályozó napló, ellenőrző, tájékoztató füzet/. A jegyek dokumentálása a szaktanárok feladata. Az osztályfőnökök legalább havonta kötelesek ellenőrizni, egyeztetni a napló és ellenőrző jegyeit. Félévi és év végi osztályzatok A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban értékeljük a tanulók előmenetelét. A 3-8. osztályban félévkor 1-5-ig osztályzattal, 2-8. osztályban év végén 1-5-ig osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét. Szöveges értékelést kapnak a tanulók 1. osztály félévkor és év végén, 2. osztály félévkor. Tantárgyi dicséret jelölése a tanulókkal kapcsolatos hivatalos dokumentumokban. Félévkor a naplóban 5D. Év végén a naplóban 5D., anyakönyvben, bizonyítványban: betűvel az osztályzat (jeles) és a dicséret a jegyzet rovatban az alábbi módon: ………tantárgyból dicséretet kapott. Értékelés egyéni továbbhaladás esetén Ha a tanuló számára az iskola igazgatója szakértői bizottság javaslata alapján egyéni továbbhaladást engedélyez a szakértői véleményben meghatározott tantárgyból , a tanuló fejlődésének értékelése szövegesen történik félévkor és tanév végén. Erről a szülőt írásban tájékoztatjuk a félévi ill. év végi bizonyítvánnyal együtt. Az értékelő lap 1 példányát a BGR megőrzi. Az egyéni továbbhaladás utolsó tanévének végén a tanuló értékelése a többi tanulóra vonatkozó, a helyi tantervben meghatározott módon történik.

56

Szóbeli értékelés: A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elvek: írásbeli házi feladatra vonatkozóan 1. Hétvégére és szünidőre, valamint egész délutánt igénybe vevő napközis vagy osztály rendezvények esetén csak szorgalmi feladatot lehet adni. 2. Differenciáltan adjuk. 3. Előkészített legyen, képes legyen a tanuló önállóan elkészíteni. 4. A minimum követelmények írásbeli gyakorlása, megerősítése kötelezően ajánlott a gyereknek. 5. A házi feladat osztályzattal nem értékelhető, hiánya esetén elégtelen nem adható. A szankcionálás hiánya miatt erősíteni szükséges az írásbeli házi feladat jutalmazását. 6. Mennyiségileg beleférjen a napközi tanulási idejébe. Elvek: szóbeli házi feladatra vonatkozóan 1. Memoriterre, versre minimum 3 nap álljon rendelkezésre. 2. Új ismeretek közlése után kerüljön sor rá. 3. Összefoglaló vázlat a tankönyv segítségével. 4. Rendszeres legyen. 5. Napköziben elsajátítható legyen (írásbeli-szóbeli arányát ennek megfelelően kell alakítani). Az iskolaotthonos osztályokba járó tanulók a házi feladatot az iskolában készítik el, otthoni házi feladat nincs.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát és lehetőség szerint a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges rendszer A NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak: o Testösszetétel és tápláltsági profil:  Testtömeg mérése 57

 Testmagasság mérése  Testzsírszázalék-mérése  Testtömeg –index (BMI) o Aerob fittségi (állóképességi) profil:  Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás o Vázizomzat fittségi profil:  Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége  Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága  Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje és erő-állóképessége  Kézi szorítóerő mérése – kéz szorítóerejének és az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képessége  Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje o Hajlékonysági profil:  Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A NETFIT felmérést évente egy alkalommal, a januártól májusig tartó időszakban, a felső tagozatban kell elvégezni. 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei         

Az iskola alapvető fontosságúnak tartja a pozitív önkép kialakítását. Az egészség- és környezeti nevelési program megvalósítása szorosan összefügg a biztonságos iskola megteremtésével és működtetésével. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. A mozgáskultúra, a mindennapos testedzés, és a testi higiénia váljon a tanulók szükségletévé. Alakuljon ki bennük kép a média egészségtelen hatásáról, lelki rombolóerejéről, a reklámok fogyasztóvá nevelő hatásáról. A különböző összejövetelek, rendezvények erősítsék a kulturált viselkedés szokásait és szilárdítsák meg az egymás iránti tiszteletet. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, tanítást. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést biztosítunk. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az iskolai étkeztetésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a lelki egészségfejlesztést biztosító programoknak.

Egészségnevelés:

     

testi higiénia test felépítése káros szenvedélyek, kábítószerek mozgáskultúra, mindennapos testmozgás helyes táplálkozás fogápolás 58

        

szexualitás, nemiség fogamzás, fogamzásgátlás, abortusz prevenció nemi úton terjedő betegségek fertőző megbetegedések, védőoltások társas kapcsolatok barátság, szeretet, szerelem családi életre nevelés elsősegélynyújtás gyógyászati eszközök használata

Alkalmazott módszerek:  Előadás  Audiovizuális lehetőségek  Olvasás  Bemutatás, kísérlet  Kis és nagyobb csoportos ténymegbeszélés  Gyakoroltatás  Szituációs játékok  Drámapedagógiai eszközök  Beszélgetés, vita  Játék  Egészségnap szervezése évente legalább egyszer  Sporttáborok szervezése  Sportkirándulások szervezése  Művészeti nevelés Megvalósítás:  Két lépcsőfokban valósul meg. Alsó évfolyamokon az alapozó szakaszban zajlik a megismerési folyamat, majd felső évfolyamokon kerülnek a tanulók a konkrét tényanyagok birtokába.  Párhuzamosan három területen jelenik meg: prevenció, egészségmegőrzés, habilitáció. A rehabilitáció speciális tevékenységrendszer, mely amennyiben szükséges, külső vagy belső szakemberek segítségével történik.  A feladatok végrehajtásába / felkészülés, óravezetés, előadás, tréning, stb. / bekapcsolódik az iskola egészségügyi szolgálata, a Belső Gondozói Rendszer, illetve amennyiben szükséges az egyes témakörökhöz biztosítani kell szakember segítségét.  A program megvalósításának célja, hogy a tanulók saját hitük és meggyőződésük alapján alakítsák saját személyiségüket, tudjanak különbséget tenni az észlelet és az észlelt valóság között. 2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei  Az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának megteremtése, megőrzése, a környezet és a természet szeretete, védelme.  Az ízléses öltözködés, tiszta, gondozott külső kívánalmainak elfogadtatása. / a pedagógus példamutatása a legfontosabb nevelőerő /  Az iskola hagyományőrző szerepének folytatása, erősítése / honismereti szakkör, iskolatörténeti kiállítás, Rákóczi-napok /. Célunk legyen, hogy minél több tanuló kapcsolódjon be a gyűjtőmunkába, ismerje a hagyomány közösségteremtő erejét. 59

      

A tanuló ismerje meg közvetlen és tágabb, mesterséges és természetes környezetét, azt a megfelelő etikai és társadalmi normáknak megfelelően tudja megóvni, alakítani és használni. Esztétikai érzékenység kialakítása mind a természetes, mind a mesterséges környezetre vonatkozóan. A természetes környezet működésének, az emberi tevékenység rá gyakorolt hatásának megértése. Harmónia megteremtésének módjai az emberi tevékenység és a természetes környezet között. Etikai fejlesztés a környezet védelme, javítása és fenntartása érdekében. Segíteni a tanulókat a környezeti problémák felismerésében, annak megoldásához és megelőzéséhez szükséges készségek kialakításában. A tanulók ismerjék meg a település helyi értékeit. / pl.: természetközeli élőhelyek, kultúrtörténeti emlékek /

Tevékenységek:  Tanórai keretben: / óravezetés, előadás, film, tréning / Alsó és felső évfolyamok osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret tantárgykör, testnevelés, technika, életvitel, egészségtan, biológia, földrajz tantárgyakban. 

Tanórán kívül: / előadás, csoportfoglalkozás, film stb. /  Szabadidős tevékenységek szervezése  Napközi, tanulószoba  Táboroztatás, tanulmányi kirándulás  Sportfoglalkozások, edzések, sport szakkörök  Egyéb szakkörök



Színterei:

Általános feladatok:

    

Oktatás Nevelés Megelőzés Felvilágosítás Tájékoztatás

         

önismeret, önmegvalósítás kommunikáció közösség-egyén kapcsolata értékrend különböző kultúrák találkozása normarendszerek stresszkezelés személyiségfejlesztés tömegsport mindennapos testnevelés és testmozgás biztosítása

60

Tanulmányi kirándulások:  a környezeti nevelés egyik hatékony módszere, a helyi tanterv megvalósulását szolgálja a valóságos környezet megismerése, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik  a kirándulásokon a megismerő tanulás, a cselekvő, felfedező magatartás dominál  ösztönzi a kollektív es egyéni érdeklődés kialakulását  jelentős személyiség — es közösségfejlesztő hatású  a kirándulások időpontját a munkatervünkben előre meghatározzuk  megszervezéséért az osztályfőnök a felelős Évente nyári tábort szervezünk, meghatározott helyszínnel, céllal, komplex környezeti nevelési tartalommal. 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei Példás: A házirendet betartja, társait is erre ösztönzi. Társaival udvarias, kulturált hangon beszél, elfogadja a másságot Nevelőivel tisztelettudó és együttműködő, iskolában és iskolán kívül is. Az iskola felszerelését óvja, megbecsüli. A környezet tisztaságára ügyel, társait is erre kéri. Felszerelése tiszta, rendes, teljes. Iskolai rendezvényeken részt vesz, képességeinek megfelelően Feladatokat vállal, azokat teljesíti is. Felelősi, munkáját fegyelmezetten, udvariasan végzi. Igazolatlanul nem hiányzik. Igazgatói vagy nevelőtestületi dicséret esetén a példás magatartás egyéni elbírálást igényel. Jó: A házirendet betartja. Társaival kulturált hangon beszél. Nevelőit tiszteli. Az iskola felszerelését óvja, megbecsüli. Saját felszerelése teljes. A környezet tisztaságára ügyel. Iskolai rendezvényeken a rábízott feladatokat elvégzi. Felelősi munkáját megfelelően ellátja. Igazolatlanul nem hiányzik. Ha az osztályfőnöki vagy diákönkormányzat előtti dicsérettel rendelkezik /esetleg magasabb fokozattal is/ a tanuló magatartása egyéni elbírálást igényel. Változó: A házirendet nem mindig tartja be. Előfordul, hogy a nevelővel tiszteletlen hangot üt meg. Társaival néha durva, csúnyán beszél. Közösségi feladatot nem vállal, vagy csak ritkán. Ezeket a feladatokat nem teljesíti. Szorgalma hanyag. Igazolatlanul hiányzott már két alkalommal. Osztályfőnöki rovója van. 61

Rossz: A házirendet – többszöri figyelmeztetés ellenére – megszegi. Felszerelése hanyag, rendetlen. Viselkedésével akadályozza a közösség munkáját. Nevelőivel tiszteletlen, társaival szemben durva, erőszakos. Igazolatlanul hiányzott legalább három alkalommal. Igazgatói vagy nevelőtestületi rovója van. A szöveges értékelés szempontjai (magatartás) 1.osztály A Házirend betartása, példamutatás. A közösségi célok, érdekek figyelembe vétele, közösségi munkában való részvétel. A gyermek viszonya társaihoz, társas kapcsolatai, a társakkal való együttműködés, stílus, hangnem, a közösségre gyakorolt hatása. A gyermek viszonya a pedagógusokhoz, stílus, hangnem. 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás: Képességeit maximálisan kihasználva tanul. A rábízott feladatokat teljesíti, érdeklődő. Órákon aktívan dolgozik, gyűjtőmunkát példásan végez. Többletmunkát is vállal az őt külön érdeklő tantárgyakból. Házi feladatot rendszeresen készít. Tanulmányi és egyéb versenyekbe aktívan bekapcsolódik, rendszeresen feladatokat vállal. Jó: Tanulmányi kötelezettségének képessége szerint eleget tesz. A házi feladatot rendszerint elkészíti. Az őt érdeklő tantárgyakból jól teljesít. Bekapcsolódik az órai munkába. Az iskolában a rábízott feladatokat elvégzi. Változó: Tanulmányi kötelezettségének hiányosan tesz elege. Órákon munkavégzése változó. Eszközeit nem hordja az iskolába rendszeresen. Tanulmányi versenyeken képességei ellenére sem vesz részt. Hanyag: Tanulmányi kötelezettségének nem tesz eleget. Órákon nem dolgozik Közönyös. Házi feladatot sorozatosan nem készít. 1 vagy több tárgyból bukik. A szöveges értékelés szempontjai (szorgalom) 1. osztály A gyermeknek a tanuláshoz való viszonya, érdeklődése, munkafegyelme, kötelességtudata. Egyéni képességeknek megfelelő teljesítés. A felszerelések megléte, rendben tartása. A tanulásban való önállóság foka, munkatempó. Külön feladatok vállalása, teljesítése. 2.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Elismerési fokozatok  Osztályfőnöki dicséret írásban /5 db. D. bejegyzésből/ +5D 62

 Iskolaközösség előtti dicséret /rádión keresztül, diákönk./+5 D.  Igazgató dicséret

+ 5 D.

 Nevelőtestületi dicséret „D” bejegyzést kaphat a tanuló:  ünnepi műsorban közreműködik statisztaként  megbízatásait példásan teljesíti,  eredményesen segíti társait,  tevékenyen vesz részt közösségi munkában,  felkészült és részt vett vetélkedőn, versenyen,  más egyéb dicséretet érdemlő esetben pl. Osztályfőnöki dicséret: házi versenyen 1-3. helyezett lett, városi illetve iskolai ünnepi műsorban való szereplésért. Diákönkormányzat ill. iskolagyűlés előtti: megyei versenyen részt vett tanuló Igazgatói:

megyei versenyen 1-5. helyezett tanuló, országos versenyen részt vett tanuló, nagyobb iskolai vagy városi rendezvényen való szereplés

Nevelőtestületi:

országos versenyen 1-20. helyen végzett tanuló vagy osztályfőnöki javaslatra a 4 év jó tanulmányi és közösségi munkája alapján.

Iskolánkért Kitüntető Díj: minden évben nyolcadik osztályos tanuló (k) és iskolánkat segítő felnőtt (ek) kaphatják. Fegyelmező intézkedések 5 R = Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés + 5 R = Osztályfőnöki megrovás  verekedés  verekedésre való felbujtás  dohányzás  zsarolás  lopás  szándékos rongálás + 5 R = Igazgató megrovás + 5 R = Nevelőtestületi megrovás R. bejegyzést kaphat a tanuló: 1. 2. 3. 4.

Többszöri figyelmeztetés ellenére zavarja az órát Magatartásával veszélyezteti mások testi épségét A házirendet megszegi vagy iskolai rendezvényen rendetlen Háromszor elkésett 63

Az „R” rendbontó és a „D” bejegyzés egymást közömbösítheti. A fegyelmező fokozatok félévkor elévülnek, a félévi magatartási jegyben tükröződnek. Törekszünk arra, hogy azt valamennyi diák megismerje, és biztosítanunk kell, hogy a tanulók közössége részt vegyen az egyes gyermek magatartásának és szorgalmának megítélésében. Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata:  a tantervi követelményrendszer egységes értelmezése,  a folyamatos ellenőrzés és önellenőrzés alkalmainak biztosítása,  az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés.

64

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje Érvénybe lép 2015. július 1-én. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata, módosítása A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:  a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását; A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - az Intézményi Tanács, - az iskola fenntartója. Amennyiben a javaslattal a tantestület egyet ért, akkor a pedagógiai program módosítást nyer. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A legitimáció mechanizmusa Ezt a tervezetet első olvasatban megvitatja a nevelőtestület. Előzetes jóváhagyás után egyeztetési folyamat: Kiemelt partnerek: Intézményi Tanács Diákönkormányzat A nevelőtestület értekezleten elfogadja, az intézményvezető jóváhagyja. A jóváhagyás után a Pedagógiai Program 1-1 példánya a következő helyszíneken kerül elhelyezésre:     

Általános iskola /igazgatói iroda/ KIR Nevelőtestületi szoba, iskolai könyvtár Intézményi Tanács elnöke Honlap

Hajdúsámson, 2015. június 30.

Sándorné Sas Ildikó igazgató

65

ZÁRADÉK Én Sándorné Sas Ildikó mint az iskola igazgatója nyilatkozom, hogy a fenti pedagógiai program nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek érvénybelépése a fenntartóra többletkötelezettséget hárít. Hajdúsámson, 2015. június 30. Sándorné Sas Ildikó igazgató

NYILATKOZAT

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A nevelőtestület a Pedagógiai Program módosítását 2015. június 30-ai ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát elfogadta.

Hajdúsámson, 2015. június 30.

……………………………… Sándorné Sas Ildikó igazgató

66