Pedagógiai program. Endre Király Általános Iskola Tiszavárkony

Pedagógiai program Endre Király Általános Iskola Tiszavárkony

A Pedagógiai Programot készítette:

Nagyné Tóth Mária megbízott igazgató

Véleményezte: Fenntartó A tanulókat érintő változtatásokat a DÖK 2013. március 26-án Szülői Munkaközösség 2013. március 28-án Nevelőtestület 2013. március 29-én Módosította (Intézményi alapadatokat) 2013. 09. 16-án:

Balogné Csík Terézia megbízott intézményvezető

1. HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................... 4 1.1. Az iskola rövid történeti múltja és jelene ..................................................................... 4 1.2. Tárgyi feltételeink: ......................................................................................................... 5 Audiovizuális eszközeink:.................................................................................................. 6 Számítástechnikai eszközeink: ........................................................................................... 6 Egyéb technikai eszközeink: .............................................................................................. 6 1.3. Személyi feltételek: ......................................................................................................... 8 Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói ................................................................ 8 1.4. A tanulók ......................................................................................................................... 9 A tanulói létszám alakulása az iskolában: .......................................................................... 9 Tanulók tudása, teljesítménye: ......................................................................................... 10 Végzett tanulóink továbbtanulási adatai: ......................................................................... 10 2. Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 11 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................ 12 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................... 20 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 22 2.3.1. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai ................................................................ 23 2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 26 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 27 2.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ................................. 29 2.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 29 2.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .................................. 30 2.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ......................................... 30 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 30 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........ 32 2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................. 32 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program......................... 35 2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............. 36 2.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ..................................................................... 45 2.7.Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................ 49 2.8. Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel .................................................................... 50 2.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................ 50 2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ............................................ 52 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 56 2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 57 3. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................... 58

2

3.1 A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 58 3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 62 3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .... 63 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................................................................................................................................... 64 3.4.1. Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 64 3.4.2. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): ....... 65 3.5. Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 66 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......... 66 3.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 67 3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................................................................................................................................... 67 3.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 70 3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 71 3.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 71 3.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................... 72 3.12.1. Az egészség – és környezeti nevelés elvei ........................................................... 72 3.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ...................................................................... 74 3.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..... 76 Záradék .................................................................................................................................... 79

3

Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Dr. Szentgyörgyi Albert

Az intézmény neve: Endre Király Általános Iskola Székhelye: 5092 Tiszavárkony, Iskola u. 7. OM azonosító: 035954 Fenntartó, működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1. HELYZETELEMZÉS Tiszavárkony 1569 lakosú (2013. 01. 01-jén) község. Szolnoktól 15 km - re a Tisza jobb partján fekszik. Szolnok közelsége mindig meghatározó szerepet töltött be a lakosság életében (munkahely, továbbtanulás, kulturálódás, stb.).

1.1. Az iskola rövid történeti múltja és jelene -1945 előtt egyházi (katolikus, református) oktatás folyt a faluban, két külön épületben. A jelenlegi iskola épületének fő szárnyát 1958. szeptemberében adták át, ahol már állami oktatás folyt. Ez akkor egy négy tantermes épület lévén, az alsó tagozat a régi katolikus iskolában működött (a nagyobb iskolától 500 m- re), ahol három tanterem volt. Két alsó tagozatos osztály, ezért váltott tanítással dolgozott. -1962-ben az iskola fő épülete mellett felépült egy kétszintes, úgynevezett „tanyasi kollégium”. Ide a közeli tanyákról, Tiszavárkony - Szőlőből, Vezsenyből, Tiszajenőről kerültek a gyerekek. - 1985-ben létszámcsökkenés miatt az akkori tanácsvezetés megszüntette a kollégiumot. Jelenleg ebben az épületben az alsó szinten működik a községi könyvtár, a felső szinten az iskolai könyvtár, a melegítőkonyha és az ebédlő. -1982-ben az iskola udvarán felállításra került egy 40 négyzetméter alapterületű faház. Először egy alsó tagozatos osztály tanult ebben, majd 1986-tól ide került a kollégium pincéjéből a technika műhely. Jelenleg is ebben a faházban van a technika szaktanterem. -1990-ben az iskola fő épületének átépítésére, bővítésére került sor. Akkor lett nyolc tantermes az iskolánk. Egy épületbe került minden évfolyam. A tantermek mellett egy természettudományi előadó is épült. 4

-1993. őszén felépült az iskola mellett a tornaterem. Ez a létesítmény komoly előrelépést jelentett az iskola, s nem utolsó sorban a község életében. A falu lakosságának is lehetőséget adunk arra, hogy kizárólag sporttevékenység céljára, igénybe vehesse tornatermünket. -1978-ig a Tiszavárkonyi Általános Iskola és a Községi Napközi otthonos Óvoda közös igazgatóság alatt a helyi községi tanács felügyelete alatt működött. -1978. szeptemberétől Tiszavárkony, Tószeg társközsége lett, így a gyermekintézmények és a művelődési intézmények is összevonásra kerültek. Tószegi ÁMK. néven tagiskola lettünk. 1989-ben a két község, s így intézményeink is szétváltak. Külön, önálló intézmény lett községünkben az iskola, az óvoda, a könyvtár is. A községi Önkormányzat pedig, mint fenntartó működött. 1996. áprilisában összevonásra került a községi Általános Iskola, és Napközi Otthonos Óvoda. 1996 novemberében Endre király nevet adtunk intézményünknek, kapcsolódva ezzel a község történelmi múltjához. 2013. jan. 1-től az óvodai intézményegységünk önálló intézményként önkormányzati fenntartásban működik tovább, iskolánk új fenntartója és működtetője pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. Jelenlegi nevünk:

Endre Király Általános Iskola.

Címünk:

5092 Tiszavárkony Iskola u. 7.

Telefonszámunk:

56/588-006

1.2. Tárgyi feltételeink: Az intézmény főbb helyiségei 8 tanterem: ebből 6 további 3 1 fizika-kémia előadó 1 technika szaktanterem 1 tornaterem+2 öltöző 1 iskolai könyvtár 1 számítástechn. szaktant. 1 tanulói konyha 4 szertár 1 fejlesztő szoba 1 tanári szoba 1 iskola titkári szoba 1 igazgatói iroda 1 oktatástechnikai helyiség

m2 52 33 72 40 482 24 24 10 53 15 24 6 18 6

1990-ben azért került sor az iskola épületének átépítésére, bővítésére, mert az épületnek egy része életveszélyessé vált az alap megsüllyedése miatt. 1999-től kezdve szakaszosan történt meg az iskola épületében a nyílászárók cseréje.

5

2000-ben került sor riasztórendszer felszerelésére az intézmény főépülelében. Így próbáltuk elejét venni az egyre gyakoribb illetéktelen behatolásnak. Az intézmény épületében megtörtént a fűtés korszerűsítése, így gázfűtés van. Tantermeink méretei a tanulók létszámának megfelelnek. Négy tanteremben a tanulópadok és székek cseréje megtörtént, a többi tanterem bútorzatának felújítására is szükség lenne. A számítástechnikai szaktanterem kialakítása is megtörtént, felszereltségét folyamatosan korszerűsítjük, megtörtént az ISDN vonal kiépítése is. 2000. nyarán megtörtént a WC-k, mosdók felújítása. 2010-ben a Tornateremért Alapítvány finanszírozta 8 tantermünk parkettájának felújítását, valamint az iskola épületének részleges hőszigetelését. Az oktatáshoz közvetlenül szükséges eszközök felszerelések: Audiovizuális eszközeink: 3 db írásvetítő 2 db video lejátszó 2 db DVD lejátszó 3 db televízió 3db projector – vetítővászonnal (pályázat) 6 db hordozható magnetofon

Cd-s,kazettás

Kiépítettük 1992-ben az iskolarádió hálózatát. Számítástechnikai eszközeink: 4 db laptop 9 db komplett PC (TIOP-1.1.1-07/1-20080135) 10 pár hangszóró 1 db képdigitalizáló-Mustek 1200 ED 2 db server 2 db COMPAQ PC 1 db HP 1010 nyomtató 1 db SAMSUNG ML-3470 nyomtató A lokális hálózat kiépítése megvalósult, így oktató munkánk során még jobban alkalmazni tudjuk a számítógépeket. 2011-ben 5 tanterembe a TIOP-1.1.1-07/1-2008-0135 pályázaton nyert pénzből interaktív táblákat állítottunk be. Egyéb technikai eszközeink: 1 db fénymásoló. Egyéb szemléltető eszközeink erősen elhasználódtak, elavultak. Nem a gondatlan kezelés az oka ennek a ténynek, hanem az eszközök kora. 6

- A technika órákon használt szerszámok pótlását, beszerzését saját erőből próbáltuk megoldani. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek, a Háztartástan és gazdálkodás nagyon fontos műveltségi területnek tekinthető. Ezért szeretnénk a meglévő műhelyünkön kívül is teret adni gyermekeinknek ezen ismeretek elsajátításához. Egy tanulói konyhát alakítottunk ki, szereltünk fel. - Tornatermünk felszereltsége jónak mondható. 14 db bordásfal

pályázat útján elnyert

2 db kézilabda kapu

alapítványi pénzből vásároltuk

2 db kosárlabda palánk

alapítványi pénzből vásároltuk

teljes termet (parkettát) védő műanyag alapítványi pénzből vásároltuk szőnyeg 4 db öltözőpad

alapítványi pénzből vásároltuk

1 db röplabda háló állvánnyal

alapfelszerelés

A „Tornateremért” alapítvány segítségével sor került a tornaszőnyegek, zsámolyok felújítására 2001-ben. Az alapítvány 1992-től tevékenykedik elsősorban az iskolai testnevelés tárgyi feltételeinek javítása érdekében. Községünk lakosai, amióta az adózási törvény lehetővé tette, adójuk 1 %át is szívesen ajánlják fel alapítványunknak. A tornaterem átadását követően rövid időn belül kiderült számos tervezési és kivitelezői hiba, mely jelentősen rontja a létesítmény használhatóságát. Ezek közül a leglényegesebb a szellőzés megoldhatatlansága. A szabadtéri testnevelés órákat ősszel és tavasszal nem tudjuk megfelelő körülmények között megtartani. Az iskola előtti közterület alkalmatlan erre jelenlegi állapotában. Régi tervünk, hogy ezt a területet sportpályává alakítsuk, ahol kézilabdára, kispályás futballra és atletizálásra alkalmas feltételeket szeretnénk biztosítani. - Iskolai könyvtárunkban a könyvtári egységek száma: 3410. Ebből könyv, kötet:

3399

Ebből tankönyv:

1362

Elektronikus dokumentum:

11.

Az állomány kb.70%- a régi, elavult, selejtezésre szorulna. 2000 és 2007 között sikerült jelentősebb mértékben állományunkat gyarapítani. Főleg lexikonokat, szakkönyveket vásároltunk, mivel tapasztalataink azt mutatják, hogy a szülők főleg az ilyen jellegű kiadványokat tudják legkevésbé megvásárolni gyermekeiknek. A könyvtárban megtartott órákon és más tanítási órákon is jól tudjuk használni ezeket a könyveket. Összegezve feladatainkat, terveinket: 

pályázatok készítése



bútorok további felújítása, cseréje



kerítés pótlása, javítása, festése



régi elavult szemléltetőeszközeink lecserélése, javítása folyamatosan 7



sporteszközök vásárlása



tornaterem szellőztetésének megoldása



tornaterem öltözői felett lévő lapos tető felújítása



tornaterem, természettudományi előadó, számítástechnika szaktanterem parkettájának felújítása



iskolai folyosói olajlábazat felújítása, burkolattal ellátása



sportpálya kialakítása



Faház külső festése

1.3. Személyi feltételek: Határozatlan időre kinevezett pedagógus: Határozott időre kinevezett pedagógus: /tartósan távol lévő helyettesítésére/ Helyi lakos:

12 fő 1 fő 6 fő

Az informatika tantárgy kivételével (melyet OKJ-s felsőfokú szakképzettségű kolléga tanít) a szakos ellátottság biztosított. A hiányzó szakképesítés megszerzése szerepel az intézmény továbbképzési tervében. Pedagógusaink folyamatosan vesznek részt olyan akkreditált képzéseken, amelyekkel biztosítani tudjuk azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítását, bővítését, fejlesztését, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, az intézmény tevékenységének megszervezéséhez. Elsősorban a digitális eszközök alkalmazásának elsajátításával kapcsolatos továbbképzések kerültek előtérbe az elmúlt években. Pedagógusaink végzettségük és érdeklődési körüknek megfelelően a következő tanórán kívüli tevékenységeket szervezik, működtetik: mazsorett, énekkar, angol szakkör, foci, sportfoglalkozások. Tantestületünkben két munkaközösség működik: humán és matematika. Mindkét munkaközösségnek 6 tagja van. Rendszeresen bemutató órákat tartunk, amelyeket szakmai megbeszélés követ. A felmérések anyagát, értékelését is a munkaközösségek vitatják meg. Tantestületünk egységes, összetartó. Segítőkészek egymással, tanórán kívüli, iskolai rendezvények alkalmával mindenki kiveszi részét a munkából. Sokszor a munkaidőn túl is többen szívesen foglalkoznak a tanulóinkkal (mindenféle díjazás nélkül). Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói 1 fő iskolatitkár Iskola teljes adminisztrációja 2 fő takarító 1275 m2

8

1.4. A tanulók A tanulói létszám alakulása az iskolában: tanév

létszám

1990/1991 … 2000/2001 … 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

190

más településről bejárók 26

135

24

141 136 127 125 120 117 119 117

31 27 22 20 19 16 22 20

Tanulóink a tiszavárkonyi, a tiszavárkony-szőlői gyerekek, de járnak iskolánkba tanulók a szomszédos Tószeg és Vezseny községekből is, ill. Jászkarajenőből. Nyolc osztályunk van. Felső tagozatban 66 tanuló, alsó tagozatban 51 tanuló tanul. Az átlagos osztálylétszám 14,6 fő. Az országosan jellemző demográfiai hullámvölgy hatása iskolánkban is tapasztalható. Halmozottan jelentkezik még a tanulói létszámcsökkenés azért is, mert a fiatal felnőtt lakosság száma évek óta csökken. Oka, hogy a község térségében az elmúlt időszakban a munkalehetőségek jelentős része megszűnt és újak nem létesültek. Van azonban községünknek egy olyan területe; Tiszavárkony-Szőlők, amely a község belterületétől 8 kilométerre van. Ez egy kb. 250 lélekszámú településrész. Addig ameddig az iskolánk mellett működött a kollégium, az itt élő gyermekek javarésze ide járt a mi iskolánkba. Miután a kollégium 1985-ben megszűnt, ezek a gyerekek a jobb közlekedés és a rövidebb távolság (3 km) miatt a jászkarajenői Általános Iskolába jártak (Pest Megye), de a községi önkormányzat 2009-ben pályázaton nyert kisbuszával mára már megoldódott a gyerekek iskolánkba juttatása. A 2012/2013-as tanévben a külterületen lakó tanulóink száma 10. Iskolánk beírt tanulói közül távozott:

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Távozott tanulók száma 0 1 4

Teljes létszámhoz viszonyított százalék 0% 0,008% 0,03% 9

Távozások okai:

2011/2012

6

Összesen

11

0,05%

10 tanuló esetében lakhelyváltoztatás, 1 tanuló a tószegi Általános Iskolát választotta

Feladatunk: Továbbra is megtartani, legalább ilyen arányban tanulóinkat, hiszen mi nem tudunk máshonnan elcsábítani tanulókat, nem tudunk élni ezzel a városokban bevált módszerrel. Nekünk nem ígéretekkel, hanem nap mint nap munkánkkal kell bizonyítani, hogy érdemes ide járatni a gyermekeket, mert megalapozott tudást tudunk adni számukra. Hisszük, hogy iskolánknak hosszútávon létjogosultsága van, mert európai példák bizonyítják, hogy a kis létszámú osztályokban hatékonyabb, differenciáltabb oktató-nevelő munkát lehet kifejteni. Az ilyen létszámú iskolában, mint a miénk valóban közösségi szellem alakulhat ki, amelyben a gyermekek érzelmileg jobban kötődnek egymáshoz, nevelőikhez, mint egy szinte már tömeg méretű, nagy létszámú iskolában. Ez a hatás segíti későbbi beilleszkedésüket a társadalomba is. Hisszük hogy „alacsony” létszámunk miatt, családias légkört tudunk kialakítani. Tapasztaljuk ezt abból is, hogy volt diákjaink középiskolás, főiskolás és egyetemista korukban is szívesen visszajárnak intézményünkbe: segítségért, tanácsért, bíztató szóért és tudósítanak bennünket sikereikről. Tanulók tudása, teljesítménye: Iskolánk általánosan művelő iskola. Korlátozás vagy különleges rendeltetés nélkül a növendékek fejlődésének szolgálatában kell, hogy álljon. A személyiségük kibontakoztatása és az egyetemes kultúra közvetítése a fő feladatunk. Ahhoz, hogy munkánkat sikerrel tudjuk végezni, meg kell nyernünk tanulóinkat. Mint minden iskolában, ahol nem felvételi vizsgával kerülnek be a növendékek, megtalálhatóak a képességbeli különbségek. Így a teljesítmények is különbözőek. Ott van a legnagyobb felelősségünk, hogy valóban képességeik szerint teljesítsenek gyermekeink. Az országos kompetenciamérésen az országos átlag körül teljesítettek tanulóink, a mellékelt táblázat szerint. Év 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

6. évf. 516 481 1494 1505 1476

matematika országos 8. évf. 499 489 489 441 1498 1654 1486 1645 1489 1574

országos 497 484 1622 1601 1612

6. évf. 531 471 1619 1599 1428

szövegértés országos 8. évf. 519 480 513 488 1483 1521 1465 1538 1472 1543

országos 506 502 1583 1577 1567

A 2011/2012-es tanévben az iskolai tanulmányi átlag 4,18 volt. Osztályismétlő tanuló nem volt. Végzett tanulóink továbbtanulási adatai: 10

Tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Összesítés

Végzősök száma 23 17 19 14 73

Gimnáziu Szakközép Szakmunk Nem tanul m -iskola ás-képző tovább 2 16 5 0 3 6 8 0 5 10 4 0 1 7 6 0 11 39 23 0

A számszerűsített adatok tükrében is láthatjuk, hogy tanítványaink többsége szakközépiskolában illetve szakmunkásképzőben tanult tovább. Illetve úgy tapasztaljuk, hogy a szülők választották ezeket az intézményeket, hiszen tizennégy évesen még igen erős a szülői befolyásolás a pályaválasztásban. Tanulóink tanórán kívüli tevékenységei: 2 napközis csoportot működtetünk. Az első csoportban 1-4 osztályos tanulók, a 2. csoportban 5-8. osztályos tanulók vannak. Iskolai étkeztetésben 63 fő részesül. Finanszírozási problémák miatt a szakkörök száma évről-évre csökkent, tanáraink külön díjazás nélkül működtették azokat. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk tanulóink számára a köznevelési törvényben 16 óráig előírt foglalkoztatást, az alábbi szabadidős tevékenységek, szakkörök indítását tervezzük: - énekkar - mazsorett - informatika - rajz - kézműves - sport - korrepetálás - tehetséggondozás - nyelvi szakkör - kézilabda - foci Tanórai kereten kívül iskolánkban katolikus és református hitoktatás is van.

2. Az iskola nevelési programja „ Tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.” (Platón)

1.

- A tanítást - tanulást érdeklődésen alapuló individuális folyamatként kell megszerveznünk, hogy lehetővé tegye a gyerekek számára, az iskola által felkínált tevékenységi lehetőségek sokaságából maga válaszon, így mintegy önmagát fejleszthesse. A jobb képességű gyermekek esetében megteremteni az önálló ismeretszerzés feltételeit és a konzultatív segítségadást megadni. 11

Minden gyermeknek segítséget kell adnunk ahhoz, hogy megtalálhassa saját tehetségét, és abban kibontakozhasson. Törekednünk kell a kudarcmentességre! 2.

- Alkalmassá kell tenni a gyermekeket a felhalmozott ismeretanyag elsajátítására, képessé kell tenni a tudományos felgyorsulás elfogadására, hogy tovább tudja fejleszteni az intézményünkben megszerzett tudását. A megalapozó ismeretanyag átszármaztatásától el kell jutni az önképzésre való felkészítésig.

3.

- A nevelési folyamatban 10. életévig közvetlen irányításra, ezt követően át kell térni a közvetett irányításra.

4.

- A nevelők és gyermekek kapcsolatát a demokratizmus jellemezze! Csak a demokratikus légkörben várható el a kreativitás, az ellentmondást nem tűrő légkör elfojtja a kezdeményezést. A gyermekek igénylik az öntevékeny, az együttes döntést lehetővé tevő közösségi életet.

5.

- Feladatunk a társadalmi szocializációra való felkészítés

6.

- Meg kell ismertetnünk gyermekeinkkel a meglévő társadalmi értékeket, s úgy kell őket nevelnünk, hogy megismerve ezeknek a társadalmi értékeknek lényegét, képesek legyenek új értékek létrehozására, illetve új értékek befogadására, „konstruktív életvitelre ”.

7.

- Községünk jövőjét alapvetően meghatározza intézményünk munkájának eredményessége.

8.

- Kiegyensúlyozott, nyugodt légkört kell biztosítanunk, ahol érzelmi biztonságot kell nyújtanunk gyermekeinknek.

9.

- Végül négy etikai követelmény nekünk nevelőknek:  - Tiszteld tanítványaidat!  - Tiszteld tanítványaid szüleit!  - Tiszteld kollégáidat!  - Tiszteld önmagad, tiszteld hivatásod!

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: - egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. 12

Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk:  az egyén és az állam felelősségét,  a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában,  a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Kulcskompetenciák: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kiemelt fejlesztési feladatok - kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése - pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése - tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése - IKT szélesebb körű alkalmazása Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam): Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:

13

 óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt  az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel 14

egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség, mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. 15

Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.  vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz  vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári 16

jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. 17

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely 18

területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink: - a tanulók differenciált oktatása, az életkoroknak megfelelő tanítási módszerek alkalmazása (elvont gondolkodás, elemzés, összefüggések felismerése, következtetések levonása), - a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban, - a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat, problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében, - a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus magatartásformák, követendő magatartás minták - szokások kialakítása, gyakoroltatása a tevékenységek során, - viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése, - a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra nevelés, - érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának lehetőségei iránt. Eszközök 1. Nyelvi eszközök - beszélgetés (egyéni vagy csoportos; spontán vagy tervezett; kötetlen vagy irányított), - beszéd. 2. Nem nyelvi eszközökkel - mimika, - testtartás, - mozdulatok, gesztusok. 3. Szociális technikák (ön- és emberismeret-fejlesztő, illetve szociális készségfejlesztő technikák) - fejlesztő beszélgetés, - minta- és modellnyújtás, - megerősítés, Eljárások, módszerek A: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a) az oktatás valamennyi módszere b) meggyőzés c) minta d) példa e) példakép f) példakövetés g) eszménykép h) bírálat i) önbírálat 19

j) beszélgetés k) felvilágosítás l) tudatosítás m) előadás n) vita o) beszámoló B: A tevékenység megszervezésének módszerei: a) követelés b) megbízás c) ellenőrzés d) értékelés e) játékos módszerek f) gyakorlás C: A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek 1) ígéret 2) helyeslés 3) biztatás 4) elismerés 5) dicséret 6) jutalmazás

b) kényszerítő módszerek 1) felszólítás 2) követelés 3) parancs 4) büntetés c.) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. 1.) felügyelet 2.) ellenőrzés 3.) figyelmeztetés 4.) intés 5.) fenyegetés 6.) tilalom 7.) átterelés 8.) elmarasztalás

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. 20

Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:  a színes, sokoldalú

 fejlessze  járuljon hozzá

- iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat, - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

21

Pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, fejlődése, fejlesztése - egész személyiségének kialakítása áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, - a felfedezési vágy fejlesztése - a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása. A segítő életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival - élményszerű, pozitív minták felkínálása (személyes, irod., tört. hősök) - negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése - szociális készségek szükségszerűen működnek az iskolai életben - pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is, - önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismertetése, gyakoroltatása, tudatosítása - önkifejezési képességek kialakítása A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, - az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, - tapasztalati alkotóképesség - olyan alkotóképesség fejlesztését szolgáló feladatok összeállítása, amelyben a tapasztalati alkotóképesség valamennyi változata rendszeresen előfordul

2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés célja: Az ismeretek átadása, a készségfejlesztés és a pozitív egészségmagatartás támogatása. Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése.

22

Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők megszüntetésére való törekvés, olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészség megőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő. A tanulók természetismeret, egészségtan és biológia órákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa, az ember és környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást. Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség – megelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségüket. Megértetni a gyermekekkel a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet, élethosszabbító szerepét, jelentőségét. A családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának elősegítése. Játékos, egészségfejlesztő testmozgás gyermeki igényének elősegítése. A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén. 2.3.1. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése, meglévő ismereteikre alapozva. Pozitív, egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a gyermekekben. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak. Mentálhigiéné, krízis prevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítása, stressz oldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása. Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátítása. A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei: Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő kultúrájuk. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket.

23

-

Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

Az egészségnevelés tartalma: Higiénikus, egészséges életvitel: Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői. Emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség Egyén és közösség Kulturált viselkedés Betegségek elkerülése, egészség megóvása: Baleset-megelőzés Elsősegély-nyújtás Közlekedési kultúra és biztonság Testi higiénia – tisztálkodás Személyi higiénia – öltözködés Életrend (napi, heti) Mozgáskultúra Tárgyi környezettel való együttélés: Betegséget okozó biológiai és környezeti tényezők Kulturált és esztétikus környezet kialakítása, védelme Környezetkímélő magatartás Lelki egészség megóvása, krízisprevenció: Önismeret Stresszoldó technikák Konfliktuskezelési készségfejlesztés Emberismeret, empátia Egyéni képességek és célok összhangja Devianciák Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészség- károsító szokások megelőzése: Egészségkárosító növények, állatok Egészségkárosító élvezeti szerek Serkentők, nyugtatók, drogok Szenvedélybetegségek Függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása Élvezeti szerek (drogok, alkohol) és túlzott fogyasztásuk egészségkárosító hatása, és azok következményei Egészséges táplálkozás: Korszerű, rendszeres táplálkozás – túlsúlyosság, alultápláltság Ünnepi és formális étkezések Biotermékek, vegyszermentes élelmiszerek, ételek Családi életre, szülővé nevelés: 24

-

Nemi szervek Barátság, partnerkapcsolat A család funkciója, jelentősége Születéstől a felnőttkorig Érzések, érzelmek, értékek Családtervezés Terhesség, szülés, csecsemőgondozás AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek Normálistól eltérő szexuális magatartás A szülői felelősség – konfliktus feloldás Családalapítás, családjogi törvény Betegbiztosítás, egészségügyi szolgáltatások, igénybevételük módjai

Szabadidő – kultúra fejlesztése Szellemi, testi koordináció megőrzése, fejlesztése Szabadidős szokások, szabadidő felhasználása Tömegkommunikációs eszközök manipulációs szerepe Igényes, igénytelen szórakozás A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba beépítve a tantestület közösen tudja megvalósítani. A tartalmi szerkezet kidolgozásakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni fejlődésének dinamikáját, mert nem zárulnak le a képességek, készségek és ismeret határok egy-egy tanév befejeztével, hanem más aspektusból újból, magasabb szinten továbbfejlesztődnek spirálisan vagy teraszosan. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés módszerei és eszközei Szóbeli módszer:

közvetlen kapcsolat lehetősége - előadás - beszélgetés - megfigyelés - szoktatás - mintakövetés - kérdés-felelet Nyomtatásos módszer: - faliújság - brosúra - felhívás - reklám

közvetett kapcsolat lehetősége - rádió-előadás - Tv-adás, videó - magnetofon - CD-program

Szemléltetéses módszer: - természetes tárgyak - természetes tárgyak reprodukciói - grafikai ábrázolások - kiállítás - egészséges ételek készítése, kóstolása - könyvtári kutatómunka - sportbemutatók, vetélkedők - iskolarádió 25

- filmvetítés - kérdőívek - rendezvények Egészségnevelés szinterei: - mindennapos testnevelés - úszásoktatás: minden tanévben a 4. és 6. osztály számára 18 óra a szolnoki uszodában - természetismeret óra - biológia-egészségtan óra - technika, életvitel és gyakorlat - osztályfőnöki órák Tanórán kívüli: sportköri foglalkozás - gyógytestnevelés - napközis foglalkozások – heti legalább 1 óra játékos sporttevékenység - napi 1 – l,5 óra szabad levegőn való tartózkodás (játék) - egyéb sportversenyek, sportfoglalkozások Tanulmányi séták Szakkörök Tanulmányi kirándulások Vetélkedők Sportrendezvények Megemlékezések Témanapok Témahetek 2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a tanulók segélynyújtói hajlandóságának, empatikus, segítőkész attitűdjének kialakítása, az esetleges félelmek leküzdése. A gyerekek érezzék a segítés fontosságát, épüljön be személyiségükbe. Kiemelt feladatok: A tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, - ismerjék fel a vészhelyzeteket, - ismerjék a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása elsősorban biológia, osztályfőnöki, kémia és testnevelés órákon valósul meg, ill. egyéb tanórán kívüli tevékenység pl. katasztrófavédelmi versenyre való felkészítés, kirándulások kapcsán, valamint az évente megrendezésre kerülő egészségnevelési hét keretében.

26

Tantárgy, tanórán kívüli tevékenység

Elsősegély-nyújtási ismeret tartalma

Biológia, egészségtan

Újraélesztés; vérzések, törések; fulladás; csípések Savak és lúgok okozta sérülések Szemsérülések Szén-monoxid mérgezés Egyéb mérgezések Veszélyjelzések Háztartási vegyszerek veszélyei Égési sérülések

Kémia

Fizika Testnevelés Osztályfőnöki óra Technika óra Egészségnevelési hét

Forrázások Fagyási sérülések Áramütés Ficam, törés, húzódások Gerincsérülések Teendők baleset esetén Iskolai balesetek Közlekedési balesetek, háztartási balesetek Elsősegély-nyújtási alapismeretek

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos célok elérése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Vöröskereszttel ill. az iskolaorvossal, védőnővel. - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a:  tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák,  tanórán kívüli foglalkozások - napközi - séta, kirándulás, - szakkörök.  diákönkormányzati munka,  szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes terültek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, 27

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt: - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: - Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:  Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatos kialakításához elengedhetetlenek,  Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,  Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.  Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket,  Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,  Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,  Váljon érzékennyé környezete állapota iránt,  Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,  Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá,  Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,  Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,  Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni,  Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,  Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait,  Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez,  Tanuljon meg tanulni,  Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,  Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésre, 28

 Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést 2.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik. - A tananyag elsajátítása - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításnak/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és - kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, - és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, - során kapjon átfogó képet a munka világáról, - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. 2.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösség, mint tevékenységi keret segítse 

az egyén fejlődését, képességei kibontakoztatását,



a pozitív gyermek-nevelő kapcsolatot,



a jó, felszabadult csoportlégkör megteremtését,



az együttes pozitív élmények biztosítását, 29



az önállóság, felelősség, önkormányzó képesség kialakítását, fejlesztését,



a megfelelő szervezettség, rend, fegyelem, közös és egyéni értékrend folyamatos formálását,



az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtését, ápolását és továbbfejlesztését,



folyamatos kapcsolattartást a szülőkkel,

2.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 2.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: -

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozó- és javítóvizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 30

                

a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 31

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető) b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti:  a megfelelő légkör megteremtése,  a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,  a bizalom,  a megfelelő szervezeti strukturáltság,  a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja:  a kreativitás lebecsülése,  a túlzott fegyelem,  a teljesítménykényszer. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.

32

Forrásaink: – óvodai vélemények – egyéb jelzések (zene, sport stb.) – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye Módszerek: – óvodai látogatás – iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. művészi tehetség Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. A tehetséggondozás szervezeti formái  A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag, követelményrendszer gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek a tehetséges tanulók.  Szakkörök  Pályázatok  Képzőművészeti kiállítások  Versenyekre felkészítés  Vetélkedők  Középiskolai előkészítők  Szaktáborok, sporttáborok Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük

Feladatok Kritériumok Látogatás az óvodában, illetve A partnerekkel való az óvónők látogatása az kapcsolattartás. iskolában, az óvónők 33

Célok fejlesztésüket.

Célunk a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében.

Feladatok véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei:  tanórai differenciálás;  érdeklődés alapján szerveződő szakkörök  tantervdúsítás;  tanulmányi versenyekre való felkészítés;  középiskolai előkészítő tanfolyamok;  táborok

Kritériumok

A szakkörök sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása.

Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Célunk az esélyegyenlőség Meg kell próbálnunk Táborozási hozzájárulások biztosítása valamennyi kompenzálni a családi és elnyerése, önkormányzati tehetséges gyermek számára anyagi háttér hiányosságait. stb. pályázatok társadalmi hovatartozástól Pályázatok útján biztosítanunk felhasználásával. függetlenül. kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Célunk, hogy a tanulók Feladatunk a lehetséges A tanulók találják meg a vállalják tehetségüket és helyes utak, lehetőségek minél tehetség használják fel az tágabb körét bemutatni. gyümölcsöztetésének érvényesülésükhöz. módját. Tudjuk, hogy a A családnak tudtára kell adni A család lehetőségeihez tehetséggondozás csak a család a felismert tehetséget, a mérten támogassa mind támogatása mellett lehetséges, fejlesztés lehetőségét, anyagilag, mind erkölcsileg ezért célunk a családdal való formáját, helyét. a gyermek fejlesztését. együttműködés. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, 34

Célok

Feladatok sikerekről, kudarcokról.

Kritériumok

2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcoknak, lemaradásoknak sokféle oka lehet. Pl.. - tartós hiányzás - helytelen tanulási szokások kialakulása - segítő, nyugodt családi légkör hiánya - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség - tanulási zavar - sajátos nevelési igény - helytelen napirend Az iskolai sikertelenség megelőzését, illetve csökkentését segítő pedagógiai feladatok és tevékenységek célja: - Szeretetteljes, elfogadó légkör megteremtése - Közvetlen és folyamatos kommunikáció az intézményvezető, a pedagógusok és a tanulók között. - Az eredményes tanuláshoz szükséges környezeti és személyi feltételek megteremtése. - A szülőkkel való együttműködés elmélyítése, évente többszöri találkozás megszervezése a HHH tanulók szüleivel - Tanórákon fontos a differenciálás, a páros vagy csoportos munka gyakorlása, hogy a tanulók együttműködési képessége, szociális érzéke fejlődjön - Képességeknek megfelelő, egyértelmű követelménytámasztás, következetes ellenőrzés, értékelés - Pedagógiai tanácsadás szükséges ahhoz, hogyan tervezzék a gyermekek tanulásukat, hogyan fejlődjön, gazdagodjon személyiségük. - Különös figyelmet kell szentelni a tanulóknak, hogy a nehéz élethelyzetekből való kilábalásban se maradjanak magukra (pl. váratlan élethelyzetek, családi vagy egészségügyi problémák esetén). - HHH, SNI, BTMN tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, valamint külső szakemberek – logopédus, pszichológus – közreműködésével. Intézményünkben a felzárkóztatást segítő foglalkozások: 1. Tantárgyi korrepetálások A tanulásban önhibáján kívül lemaradt tanulók lehetőséget kapnak a felzárkóztató foglalkozásokon hiányaik pótlására. 2. Napközis foglalkozás Szükség esetén az osztályfőnök is javasolhatja a tanuló beíratását 3. Logopédiai ellátás – szükség szerint 4. A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához.

35

5. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű tanulóként nyilvántartott gyermekek a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Egyéni fejlesztési tervek alapján végezzük ezen tanulók felzárkóztatását, fejlesztését. 6. Fejlesztő foglalkozások A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az abban javasolt óraszámban fejlesztő foglakozásokon vesznek részt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTMN) gyógypedagógus irányításával. 2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A fejlesztésbe bekerülők köre o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztő foglalkozások szervezése a szakértői vélemények korrekciós javaslatai alapján, személyre szabott egyéni fejlesztési terv szerint történik. Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés max. 3 fő, - Mikrocsoport max. 4 fő, - Makrocsoport max. 8 fő a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése 36

Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A BTMN tanulók képességfejlesztése: - Differenciált, a szükségletekhez igazodó felzárkóztatás. - Az általános műveltség megalapozása az életkor és az osztályfok figyelembe vételével. Kiemelt fejlesztési területek: Mozgások (nagy- és finommozgás) Testséma Téri- és idői tájékozódás Akusztikus részképességek Vizuális részképességek Szerialitás Figyelem Emlékezet Gondolkodás Kommunikáció Olvasás, szövegfeldolgozás Írás-helyesírás Számolás Az egyes részképességek fejlesztésének időtartamát a tanuló egyéni szintje és fejlesztési üteme határozza meg. Az elmaradások, funkciózavarok a következő eljárások segítségével korrigálhatók: Olvasástechnika fejlesztése Szókészlet bővítése, mondatalkotás, szövegértés Írás- helyesírás fejlesztése Alapműveletek gyakorlása Figyelemfejlesztő gyakorlatok Mozgásfejlesztő gyakorlatok A fejlesztési munka hatékonyságát segítik az osztályfőnökkel, szaktanárokkal történő megbeszélések. A differenciálás egyénre szabott. Ütemterv, fejlesztéshez Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. 37

A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:  Pszichés zavarok  Tanulási nehézségek  Rossz vagy hiányos  A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés - kommunikáció szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok

A kompenzáló magatartásformák elhagyása. II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).

Beszédfejlesztés (logopédus): - arány- és hangsúlyeltolódás alkalmazása, - a környezet pontos észlelésén és tapasztalásán alapuló fejlesztés.

Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen. A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.)

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a Legyen látható eredménye a fejlesztő pedagógusok által. fejlesztésnek az adott tanuló Képesség és készségszint korábbi szintjéhez képest. 38

Célkitűzések

Feladatok felmérés.

Kritériumok

Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. III. Szocializációs zavar Fontos, az életkori esetén: sajátosságok ismeretében, az mivel a problémák a gyermek iskolás gyermektől elvárható rendszerint a korai viselkedésformák, és a még szocializáció rendellenes nem követelhető kontroll tanulási folyamatából, illetve szétválasztása. a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből Pontos meghatározása annak, erednek, ezért a problémából amit elvárunk a gyermektől és adódó zavarokat csupán ennek a gyermek számára jól csökkenteni tudjuk, de érthető (életkorának megszüntetni nem. megfelelő) közlése.

Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.

Célunk tehát a kompenzálás Feladatunk a pozitív és a kooperáló szülők segítése modellnyújtás, a pozitív a nevelési kérdésekben. megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. 39

Célkitűzések

Kritériumok

Feladatok Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

A TANULÁSI SEGÍTÉSE

KUDARCNAK

KITETT

TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK

Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmű; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel - valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja -

-

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek: A felzárkóztató programok, eljárások, módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. Szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban. Folyamatos együttműködés a szülőkkel. A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése. Pedagógiai szakszolgálat igénybe vétele 40

-

Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal illetve a családsegítő szolgálattal A tanuló mentesítése bizonyos tárgyak értékelése alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja. (Írásos szakértői vélemény alapján.)

A program eredményességének értékelési módszerei: A tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján Osztályfőnökök és szaktanárok rendszeres beszámolója Szóbeli, írásbeli ellenőrzés Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben  

      

Differenciálás a tananyag tartalmában, felosztásában, szintjeiben. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés). Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is.

41

Célkitűzések Dysgrafia, dyslexia esetén: Az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha lehet megszüntetése. Az elmaradások mielőbbi felismerése, korrigálása. Súlyosabb esetekben speciális szakemberhez kell juttatni a gyerekeket (pszichológus, logopédus, szakorvos, a szakértői bizottság szakemberei stb.)

Feladatok

Diagnosztizálás, okok feltárása (logopédus, pszichológus). Dysgrafia, dyslexia korrekciója: A fejlesztő pedagógus terápiás foglalkozásai, mozgásfejlesztés – finommotoros, nagymozgások erősítése, írástechnikai gyakorlatok (betűelemek, rajzok stb.), betűkapcsolási gyakorlatok, térbeli tájékozódás, kommunikációs képesség fejlesztése, korrekciója. Logopédiai foglalkozások: artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése. Dyscalculia esetén: Diagnosztizálás, a A nehézségeket előidéző okok legrövidebb időn belül a enyhítése, megszüntetése. korrekció megkezdése. A tünet intenzitásának Fejlesztő pedagógus, csökkentése. pszichológus: A lemaradás korrigálása. korrigáló korrepetálás egyéni Legyen képes a gyermek a foglalkozással (méret, matematikai gondolkodás mennyiség, számfogalom elsajátítására korosztályának kialakítása), megfelelően. logikus gondolkodás fejlesztése (következtetések, ok–okozat stb.), a sikertelenség, a kudarcélmény minimálisra csökkentése, az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

Kritériumok A gyerekek legyenek tisztában problémáikkal. Fogadják el az erre irányuló javítást, segítséget Működjenek együtt mindenkori segítőjükkel, tanáraikkal, szakemberrel. Legyen az osztályközösség és a család megértő, elfogadó, segítő.

A tanuló legyen partnere segítőinek. Gyakorlásaival önállóan is próbálkozzon problémája megoldásával. Legyen tisztában lehetőségeivel és képességeivel. Vállalja a „küzdést”.

42

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása iskolánkban integráltan történik. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Pedagógiai alapelvek: 

a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában,



egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,



támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban,



a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén

Célok:  a sajátos nevelési igényű / tanulásban akadályozott / tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés és kognitív funkciók terápiás jellegű korrekciójával, 

a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal,



az általános műveltség megalapozása az életkor és osztályfok figyelembe vételével

A nevelés-oktatás fő feladatai:  az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, 

a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával,



az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően,



a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása,



a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően

43

Sajátos nevelési igényűnek csak az a gyermek számít, aki erről érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik. A helyi igényeket felmérve, valamint intézményünk személyi és tárgyi adottságait, feltételeit tekintve iskolánk az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekeket tudja fogadni: - tanulási zavart, dyslexiát, dysgraphiát, dyscalculiát mutató gyermekeket, magatartási és beilleszkedési zavart mutató gyermekeket, - érzékszervi (hallás-, látás-, mozgás- és beszédfejlődésben) sérült gyerekek köréből a szakértői és rehabilitációs bizottság által integrálásra javasoltakat, akik enyhébb fokban sérültek. Az iskola teljes integrációt tud biztosítani a fent felsorolt sajátos nevelési igényű gyerekek számára. Az átlagos osztálylétszám számításánál a sajátos nevelési igényű tanulót kettő vagy három főként vesszük figyelembe a szakvélemény alapján. Az intézményben dolgozik főállású gyógypedagógus, utazó gyógypedagógus. Az iskolában fejlesztő szoba kialakítása megtörtént. Az iskola az alábbiakat biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekeknek: - Szükség esetén (szakértői és igazgatói döntésre) egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időt is engedélyezhet. - A tanulót az igazgató szaktanácsadói javaslatra egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól felmentheti. Mentesítés esetén biztosít a gyermek számára felzárkóztatást egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni foglalkoztatással. /A tanulónak a mentesített tantárgyak óráin is részt kell vennie, szintjének, képességeinek megfelelően differenciált foglalkoztatásban részesülve./ - A tartósan lemaradó gyerekek részére szakvélemény alapján, az adott munkaközösség csökkenti a tananyagot, a követelményszintet, és nagyobb mértékű pedagógiai segítséget nyújt. - Gyógytestnevelési órákat biztosítunk az eltérő testi fejlődésű tanulóknak. A pedagógus feladata a sajátos nevelési szükségletű gyerekek esetében: - az egyéni fejlesztés, - a differenciált tantárgyi ismeretek biztosítása, - a differenciálást lehetővé tevő, az adott tantervi témán belül eltérő tananyag kidolgozása, feladatlapok összeállítása, - kapcsolattartás gyógypedagógussal, szükség esetén más szakemberekkel, - együttműködés a szülőkkel. Prevenció elve: Iskolába lépéskor a szülők beleegyezésével mérést végzünk azért, hogy megtudjuk, kik azok a gyerekek, akiknek egyéni fejlesztésre van szükségük. A részképességzavarok korai felismerése azért fontos, mert terápia hiányában megakadályozza az olvasás-írás elsajátítását. Ilyen részképesség-zavarok: - gyenge hang megkülönböztető képesség, - hallási figyelem zavara, - rövid távú akusztikus és vizuális emlékezet zavara, - vizuális észlelés fejletlensége, - taktilis, kinesztetikus észlelés fejletlensége, - téri vizuális integráció hiánya, 44

- testséma zavara, - jobb-bal megkülönböztetés nehézsége, - vizuomotoros koordináció zavara. Azokat a tanulókat, akiknek a prevenció nem elégséges, szakértői vizsgálatra küldjük. A rehabilitáció elve: A sajátos nevelési igényű tanulók állapotának megfelelő fejlesztő foglalkozások és a szükséges eszközök biztosítása – a fejlesztő munka eltér a hagyományos pedagógiai tevékenységtől. Az elméleti felkészültség mellett nem nélkülözheti az e célra kidolgozott módszereket és eszközöket. A foglakozások során olyan alapkészségeket fejleszt, amelyek a gyerek iskolai teljesítményéhez szükséges képességek, készségek kialakulását szolgálják, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az iskolai tanulás. A fejlesztő munka egyik fő célja, hogy a tanulók meglévő hátrányai ne szélesedjenek, hanem az évek előrehaladtával a lemaradásuk minél kisebb legyen, és közelítsen az adott évfolyam követelményeihez. Iskolánkban a tanítási órákon ugyanazt a tananyagot tanítjuk a sajátos nevelési igényű tanulóknak is, de mivel ők lassabb tempóban dolgoznak, több időt biztosítunk számukra. Az alkalmazott módszerek meghatározzák a sajátos nevelési igényű tanulók sikereit. Módszerek: - Differenciálás a tananyag tartalmában, felosztásában, szintjeiben; csoport, páros, egyéni munkaforma megválasztása a feladatnak megfelelően; - A számonkérés típusa: szóban, írásban, csoportoknak vagy egyénileg. - Speciális megsegítésüket, egyéni fejlesztésüket tanórán kívül szakember végzi egyéni fejlesztési terv alapján. - Kiemelt nevelési feladataink a sajátos nevelési igényű tanulók esetében: önálló értékelés és önbecsülés kialakítása, a kudarctűrő képességének erősítése, önállóságra szoktatás. Fontos, hogy az osztály tanulói elfogadják tanulótársuk másságát, jó szintű toleranciával rendelkezzenek. Fel kell ismerni, hogy az érintett tanulónak melyek a jól fejlett, jól működő képességei, és ezeknek teret kell adni, hogy sikerei előrevigyék személyiségét. 2.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekek magatartásbeli, személyiségbeli fejlődésének, fejlesztésének nevelési folyamatában a családnak, mind egyik környezeti tényezőnek nagyon fontos szerepe van. Pozitív és negatív hatást egyaránt kiválthat a család. Iskola: (létszám 116 tanuló) Ép családban él: 96 tanuló 83% %. Csonka családban él (elvált, vagy egyik szülő elhunyt) 20 tanuló 17% %. Gyermekek száma a családban 1 2 3 4

Össz. 19 48 36 10

% 16,4% 41,4% 31% 8,62% 45

5 vagy több

3

2,58%

Állami gondozott 1 tanuló (nevelőszülőknél kihelyezve). A okt. 1-i statisztikák alapján Tanév Összlétszám 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

125 120 117 119 117

Hátr.helyzetű Össz.létsz.vis. 83 48 53 56 50 (3H13)

Veszélyeztetett

66,4% 40% 45,2% 47% 42,7%

27 28 27 19 15

Össz.létsz .visz. 21,6% 23,3% 23% 15,9% 12,8%

A hátrányos helyzetnek napjainkban egyik legjellemzőbb oka gazdasági jellegű. Sok szülő lett a gazdasági átalakulás során munkanélkülivé, hosszabb rövidebb időre. Ezekben a családokban létminimum alatti az egy főre jutó jövedelem. A munkanélküli szülők száma 2013. márciusában: Mindkét szülő munkanélküli: 7 tanuló (6%) Egyik szülő munkanélküli: 22 tanuló (19%) Iskolánkban nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetet előidéző okok feltárására. Az osztályfőnökök szorosan együttműködnek az ifjúságvédelmi felelőssel, ő pedig a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével. Egy ilyen kisközségi iskolában, mint a miénk, bátran mondhatjuk, nem marad egyetlen feltáratlan eset sem. Itt a pedagógusok az iskolán kívül is látják tanulóikat, a családokat. A kis községben egy-egy család nem szigetelődhet el. A gyermekek védelmét  pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátások  hatósági intézkedések, (védelembe vétel – a szülői felügyeleti jog megvonása)  javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása,  fiatalkorúak pártfogó felügyelete jelenti. Településünkön elsősorban a pénzbeli és a személyes gondoskodással segítjük a gyerekeket. A gyermekvédelmi rendszerünkhöz kapcsolódó feladatot látnak el az iskola nevelőin, a gyermekjóléti szolgálat vezetőjén kívül     

az egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvos, házi gyermekorvos a körzeti megbízott, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Gyermekjóléti szolgálat gyámügy

Feladatunk

46

Továbbra is segíteni kell azokat a családokat, amelyek, reméljük csak átmenetileg, nehéz helyzetbe kerültek. Segítés módjai:  szülők tájékoztatása a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, melyet a települési önkormányzat állapít meg és folyósít. Azok a családok, amelyek életmódjuk miatt pénzbeli támogatásban nem részesülhetnek, természetben kapnak támogatást: étkezés az óvodában, iskolában, élelmiszerre vásárolhatják le a kapott összeget.  Iskolai étkeztetés (kedvezményes) – ingyenes 11 tanulónk részesül 50%-os kedvezményes étkeztetésben, 38 tanulók pedig 100%-os kedvezményre jogosult.  karitatív tevékenységek, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok támogatásának fogadása, szétosztása a rászoruló tanulók, családok között. Ezek a feladatok nagy odafigyelést és tapintatot követelnek minden pedagógustól. Veszélyeztetettségnek ítél a Gyermekvédelmi törvény minden olyan magatartás vagy körülmény következtében kialakult állapotot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség okaként megkülönböztetjük az anyagi, környezeti, magatartási és egészségügyi okokat, amelyek gyakran halmozottan jelentkeznek. Sajnos a gyermekeket gondozó szülők életvitelében, nevelési tevékenységében merülnek fel olyan negatív okok - alkoholizmus, elhanyagolás, ritkábban bántalmazás, bűnözés, valamint a gyermeket körülvevő kedvezőtlen tárgyi körülmények - pl. lakásviszonyok - amelyek a veszélyeztetettséget okozzák. Minden pedagógusnak fontos feladata, hogy időben észlelje a problémákat és jelezze az osztályfőnöknek, az ifjúságvédelmi felelősnek, az iskola vezetőinek. Az ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat vezetője felé jelzi tapasztalatait, szükség esetén a gyámügyhöz fordulnak. Iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. Tevékenységi formáink, amelyekkel a szociális hátrányok enyhítését segíthetjük:  napközis-, illetve tanulószobai foglalkozások megszervezése  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése (kezdő szakasz felzárkóztató programja, szakkörök, tanulmányi versenyek)  drog- és bűnmegelőzési programok  pályaorientációs tevékenységek (pld. technika órák)  helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése  kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal  a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása  táborozási, kirándulási hozzájárulások 47

 részvétel pályázatokon Intézményünk semmilyen vonatkozásban nem folytat szegregációs gyakorlatot. Tudatosan törekszünk az eredményes együttnevelés feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítására. Nagyon fontos feladatunk, hogy korán felismerjük (óvoda, iskola, egészségügy) az értelmi fogyatékosságot, és megfelelő fejlesztéssel megpróbáljuk csökkenteni a fogyatékosságból adódó hátrányokat. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Mint az a helyzetelemzéséből is olvasható, iskolánkban fokozatosan csökken a tanulólétszám és ezzel párhuzamosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja: segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemű fejlődését akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek  családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek  családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek  iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek  csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyermekek)  munkanélküli szülők gyermekei - átmenetileg hátrányos helyzetűek  áttelepült, beköltözött (új) tanulók,  tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatai: A program távlati ütemterve (évi program): időpont feladat felelős 1. március-április a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, Gyermekvédelmi regisztrálása a hátrány meghatározása felelős 2. május a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre 3. szeptember a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése 4. október-június tevékenységi formák megvalósítása 48

ütemterv szerint 5. május

eredmények számbavétele fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre

Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek Napközis ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis ellátást. Indokolt esetben a napközis ellátást a nevelőink is kezdeményezik, javasolják. Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok: a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. A tankönyvtámogatás: a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Kapcsolattartás a szülőkkel: kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A nevelők - igény szerint - segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésekor is. Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak.

2.7.Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek folyamatában. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére iskolánkban diákönkormányzat működik. Minden osztály 2-2 tagot delegál az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  házirend elfogadása előtt. A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.

49

2.8. Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel 2.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Célkitűzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás.

Feladatok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb működő egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselők tevékenysége,

Kritériumok A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülő akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelő szinten, - tetteikért felelősséget vállalni.

Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. A tanulók megismerhessék és Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók: 50

Célkitűzések Feladatok Kritériumok gyakorolhassák a demokrácia működtetése: - tudják érdekeiket elemeit, jogaikat és felmérni, megfogalmazni, - Az iskolai diákmozgalmat kötelességeiket. képviselni, a DÖK-segítő tudjanak érvelni, vitázni pedagógus mások nézeteinek támogatja és fogja tiszteletben tartásával, össze. - legyenek képesek - A DÖK-nek legyen a kompromisszumra jutni, tanulók által elfogadott - az elfogadott döntéseket szervezeti és működési hajtsák végre, tartsák be, szabályzata. tudjanak és merjenek - Tevékenysége a tanulókat véleményt mondani. érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Gyakorolják a demokratikus Az Iskolagyűlés a Az alá- és fölérendeltségi munkakultúrát, a hatalommal legmagasabb fórum, amelyet viszony tanítsa meg a 51

Célkitűzések Feladatok való élést, a közösség évente legalább egy szolgálatát, az alkalmazkodást alkalommal össze kell hívni. az eltérő nézetekhez. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról.

Kritériumok tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- - Az osztályfőnök, vagy A tanuló teljes biztonsággal jellegű) problémáival keresse bármelyik pedagógus és bizalommal fordulhasson meg tanárát. keressen megoldást a segítségért a pedagógushoz. felmerülő problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda. 2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülő  ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit;  mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz;  kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához;  együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. Célkitűzések Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása.

Feladatok A partnerközpontú hálózat kiépítése.

Kritériumok Közös gondolkodás, a felelősség vállalása.

52

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására.

Szülői munkaközösség (SZMK) - dönt saját szervezeti és működési rendjéről. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról. Igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: - tanévnyitó ünnepély, - tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepélya tanulmányi év értékelése, - jutalmak, oklevelek kiosztása. Szülői értekezlet (legalább 2 alkalom/év) - Az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfőnök tartja. - A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. - Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a

Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők.

Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.

A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele. A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.

A szülők legyenek jól tájékozottak az iskola életéről. Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát.

Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.

53

Célkitűzések

A tanuló körülményeinek objektív megismerése.

Közvetlen kapcsolat

Feladatok nevelést segítő és gátló tényezőkről. - Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan) - Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. - Pszichológusi, fejlesztő pedagógusi előadások a szülők problémáinak csökkentése érdekében. Szükség esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetőség nyílik környezettanulmány végzésére. Ez alkalomból a következőket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, - nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidő eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről. Fogadóórák tartása

Kritériumok

A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülőket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.

Emberi, bizalmon alapuló, 54

Célkitűzések kialakítása pedagógus és szülő között.

Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.

Feladatok

Kritériumok

Szaktanári és tanítói őszinte kapcsolat kialakítása a fogadóóra minden hónap szülőkkel. első hétfőjén. - Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására -

A szülőkkel való találkozás alkalmával - Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. - Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. - Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül. - Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató füzet) - Érdemjegyek beírása: (szóbeli feleletet aznap, az írásbelit a kiosztás napján). - Negyedévente aktuális a szöveges értékelés bejegyzése minden tantárgyból 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévéig. - Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülői értesítések, meghívók. - A szülők közlései,

A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik.

55

Célkitűzések

Feladatok

igazolások. - Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást. A szülők lássák gyermeküket Nyílt napok szervezése a iskolai körülmények között. szülőknek - Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülők minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. - Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. - Érezzék a tanórák légkörét. Az iskola mutassa be a Kulturális bemutató nevelő-oktató munka sikereit. - A legjobbak mutassák be, mit tudnak az irodalom, zene, színjátszás, tánc területén. Kiállítás - Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézműves munkák. - Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között.

További programjaink: - farsang, - sport- és egészségnap, - anyák napja, - karácsony, - kirándulások, - évszakonkénti játszóház, - családi nap - iskolanapok, - ballagás.

Kritériumok

Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.

A szülő: - tudjon tájékozódni gyermeke helyéről az iskolában, - ismerje meg gyermeke tehetségét.

A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó vizsga, pótló vizsga a javítóvizsga 56

Az osztályozó vizsga a tanulmányok alatti vizsga egyik módja, amelynek célja a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése osztályzattal. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie: • ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl.: magántanuló), • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, • a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, • a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos, vagy gondatlan magatartására. A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló tudását elégtelennel minősítették, vagy az osztályozó vizsgán a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták minősíteni. Mint a jogszabályi rendelkezésből következik – szemben az osztályozó vizsgával - a tanuló alanyi joga, hogy javítóvizsgát tegyen. Az értékelés rendje Az osztályozó vizsgák, pótló vizsgák javítóvizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a Helyi tantervben szereplő tantárgyak követelményeivel. Iskolánk helyi tanterve megtekinthető az igazgatói irodában.

2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. Az általános iskolai beiratkozás rendjét a nemzeti köznevelésről szóló törvény 50.§ (7) bekezdése, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22.§ (1)-(4), 23.§ (3) bekezdései alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ határozza meg. Iskolánk kötelező felvételt biztosít Tiszavárkony teljes közigazgatási területére vonatkozóan. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezünk, akkor az EMMI rendelet 24.§ (5) bekezdése alapján járunk el. Tanulói jogviszony átvétel útján is keletkezhet. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről, átvételről, ill. az elutasításról – az egyedi körülmények mérlegelése alapján – az igazgató dönt.

57

3. Az intézmény helyi tanterve 3.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 

1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára



2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

Az új NAT bevezetése ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadott kerettanterv, és elkészített helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. MH2004FV: A 2011.évi CXC. törvény alapján módosított H2004FV H2004FV: Felülvizsgált NAT TANÉV 20122013. 20132014. 20142015. 20152016. 20162017.

1. 2. MH2004 H2004 FV FV ÚJ NAT MH2004 FV ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. H2004 H2004 MH2004 FV FV FV H2004 H2004 ÚJ NAT FV FV MH2004 H2004 ÚJ NAT FV ÚJ NAT MH2004 ÚJ NAT FV ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

6. H2004 FV MH2004 FV ÚJ NAT

7. H2004 FV H2004 FV MH2004 FV ÚJ NAT ÚJ NAT

8. H2004 FV H2004 FV H2004

MH2004 FV ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelményei Iskolánkban nyolc évfolyamos általános iskolai képzés folyik. Szorosan egymásra épülő két szakaszra bomlik a képzés:

Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza

1-4.évfolyam

Alsó tagozat

5-8.évfolyam

Felső tagozat

Nem szakrendszerű oktatás Szakrendszerű oktatás

58

A "felmenő" rendszerben megszűnő felülvizsgált NAT tantárgyi stuktúrája 2013/2014. tanév tantárgy 2.o. 3.o. 4.o 6.o magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 4+1V történelem 1,5 hon- és népismeret idegen nyelv 1V 1 3 matematika 4,5 4 4+1V 3,5+1V informatika 1+1V 1 1 1 1,5 2,5 környezetismeret-természetismeret fizika biológia kémia földrajz ének-zene 1 1,5 1,5 1,5 rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 technika, életvitel és gyakorlati ism. 1 1 1 1 testnevelés és sport 5 3 3,5 5 erkölcstan, etika mozgókép-és médiaismeret egészségtan 0,5 osztályfőnöki 2 1 korrepetálás, mint választható óra össz. 24 22 24,5 27

7.o 8.o 3,5+1V 3,5+1 2,5 2,5 3 3+1V 1,5

3 3+1 1,5

1+1V 1,5 1,5 1+1V 1 1 1 2,5 1

1+1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5+1 0.5

29

29

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 97. § (6) bekezdése szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető.

Iskolánkban a többlet testnevelés órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások számát megnöveljük.

59

Nem kötelező, választható tantárgyak 2013/2014-es tanév 2-4., 6-8. oszt. TANTÁRGY Korrepetálás Angol nyelv Testnevelés Informatika / számítástechnika Magyar Matematika Fizika Földrajz

2.o. 2

3.o. 1 1

4.o.

6.o.

7.o.

8.o.

1 1 1

1 1

1 1 1 1

1 1 1

2014/2015. tanév 3-4.; 7-8. oszt. 2015/2016. tanév 4. ; 8. oszt. Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete

A évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

B gyermek, tanuló heti óraszáma BA testnevelés nélkül 20 20 20 22 23 23 26 26

C osztályok heti időkerete

BB testnevelés

BC órák testneveléssel

CA engedélyezett

5 5 5 5 5 5 5 5

25 25 25 27 28 28 31 31

52 52 52 55 51 51 56 56

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

60

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: 61

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat

3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1-4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgy óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy ezekből a tárgyból az alapkészségek fejlesztésére, az egyéni képességekhez igazodó fejlesztésre, gyakorlásra több idő jusson. Az 5-8. évfolyamon is elsősorban a matematika és magyar nyelv és irodalom óraszámait növeltük meg, ill. a természetismeret és biológia órákét. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol nyelvet tanulják. A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 Idegen nyelvek 0+1 Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0 0 0 Összesen 25 25 25

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 5 0+1 27

62

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4+1 1

6. évf. 4+1,5 3 3 +1 1

7. évf. 3+1,5 3 3+1,5 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+0,5

1

2 1 2 1 1

1 2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 31

1 1

1 1 1 0 1 5 1 28

5 1 31

A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga: tantárgy Történelem

Megtanítandó és elsajátítandó tananyag I. Andráshoz kötődő monda értelmezése (iskolánk névadója) (1 ó)

A fenti tantárgyak esetében a 10%-ból fennmaradó órakeret, a többi tantárgy esetében a 10%, valamint a szabadon tervezhető órakeret miatt rendelkezésre álló időkeretet az egyes tematikai egységek között osztottuk szét az alkalmazható tudás megszerzése és a képességek fejlesztése céljából.

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 63

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelő szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterv alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vesszük be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. 6. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz:  NAT- kerettanterv kompatibilis legyen.  Helyi tantervünkhöz illeszkedjen.  Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.  A tanulók számára a legmegfelelőbb ismereteket nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen.  Kivitele esztétikus és tartós legyen.  Az ára a szülők számára megfizethető legyen.  Szükség esetén több éven keresztül használható legyen, azaz továbbadható legyen testvérének, illetve aki erre igényt tart.  Segítse elő a kompetencia alapú oktatást és az integrált oktatást.

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.4.1. Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Feladatok: Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon  a tanuló kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását  adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz  alapozza meg a tanulási szokásokat  támogassa az egyéni képességek kibontakozását 64

 működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában  törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak  tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket  erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat  a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása 3.4.2. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségében való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét,  szolidaritásérzését, empátiáját.  olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösségéhez, illetve egymáshoz való viszonyulásban  a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra  a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai tudatosítása, és ápolásukra való nevelés  fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt  erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére  fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben: - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, 65

- az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy - fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

3.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az Nkt. 97.§ (6) és 27.§ (11) bekezdései értelmében a mindennapos testnevelést 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben – kezdve az 1.,5. évfolyamokon – kell megszervezni, azokon az évfolyamokon, ahol közismereti tárgy oktatása folyik, heti öt testnevelésóra keretében. Ebből két tanítási óra „kiváltható”olyan esetben, ha a tanuló az iskolai sportegyesületben vagy valamely egyesületben versenyszerűen sportol vagy amatőr sportolói szerződés alapján jár edzésekre.

3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 66

A tanuló a tanév során egy alkalommal, az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. A szakkörök, sportkörök indításáról a tantestület dönt: - a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén, ill. szeptember első hetében) - a rendelkezésre álló szakemberek körét számbavéve - az anyagi lehetőségek figyelembe vételével - a tanulói leterheltséget mérlegelve - a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét figyelembe véve A szakköri lehetőségekről az osztályfőnökök, ill. a szaktanárok tájékoztatják a tanulókat szeptember első hetében. A szakkörökbe a tanulók szülői engedéllyel jelentkezhetnek.

3.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Cél: - Egyenlő bánásmód - Esélyegyenlőség követelményének érvényesülése - Érvényesüljön a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség - Valósuljon meg a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációja - Minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés joga Feladatok, intézkedések: Az alapító okiratokban deklarált integrált neveléshez, oktatáshoz szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Valamennyi szülő tudatformálása az integrációs nevelés és oktatás elfogadása érdekében. A szemléletformálás érdekében szükséges a pedagógusok gyakorlatorientált továbbképzése az integrált neveléssel, oktatással kapcsolatosan. Az SNI tanulók ellátása, a szakértői véleményekben megfogalmazott különleges gondozása segítse elő a tanuló esélyegyenlőségének érvényesülését! Az osztályfőnökök a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeressége érdekében építsenek ki tervszerű, preventív kapcsolatot a szülőkkel, családokkal! Az intézmény lehetőleg helyben biztosítsa a gyógytestnevelés, a logopédiai ellátás, a felzárkóztatás igénybevételét.

3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A Köznevelési Törvény 54.§- a rendelkezik arról, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét  tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli,  félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Iskolánkban a hagyományos ötjegyű skálát alkalmazzuk. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

67

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5),jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt vagy - felzárkóztatásra szorul. A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a tanító, ill. a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkció tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. A tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: · témazáró dolgozat (10 nap) · írásbeli felelet, „röpdolgozat” ( egy héten belül) A tanuló a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) kérheti az osztályzat javításának lehetőségét. Megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt). A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia, melynek érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját köteles közölni a tanulókkal. A tanulói szóbeli feleletek értékelése a teljesítéssel egyidejű. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel). Az érdemjegyek minimális száma két vagy több órás tantárgy esetén havonként legalább egy, heti egy vagy annál kevesebb heti óraszámú tantárgyak esetében is legalább 3 érdemjegye legyen a tanulónak félévente. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni Jó (4) aki - a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés hibával tesz eleget Közepes (3) aki - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre Elégséges (2) aki

68

- a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) aki - a tantervi minimumot sem teljesítette - ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes. Az érdemjegyekről a tanulót és a szülőt rendszeresen értesíteni kell. Az osztályfőnök feladata, hogy legalább kéthavonta ellenőrizze a tanuló ellenőrzőjét. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról is értesíteni kell a tanulót és a kiskorú szülőjét. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az ellenőrzés, értékelés tantárgy specifikus. Az alapelvek, módszerek, eljárások a tantervekben kerültek kidolgozásra. A nyilvánossá tett (szülő, tanuló számára) követelményrendszer nem csekély mértékben csökkenti az osztályzatok szubjektivitását és hozzájárulhat egy demokratikusabb pedagógiai kommunikáció kialakulásához a szülők, gyerekek és pedagógusok körében. Belső értékelési rendszerünkben elsősorban folyamatos értékelést valósítunk meg a szakaszos, témák utáni méréssel kombinálva. Félévkor ill. tanév végén a tanév intézkedési tervében, ill. a munkaközösségi tervekben meghatározott tantárgyak esetében összegző értékelést végzünk, illetve meghatározzuk a további feladatokat. Ez az értékelés kritériumra irányul, a tantervi követelményekből indul ki. Értékelési rendszerünkben egyre nagyobb szerepet kap a normára irányuló értékelés, amely segítségével megállapítható, hol is helyezkednek el az osztályok, a tanulók teljesítményei a sztenderdekhez képest. Az ellenőrzés és az értékelés módja visszahat a tanulásra és annak módszerére. Nevelő ereje az értékelésnek csak akkor van, ha részletes, elemző, utat mutató és igazságos. A kérdezés és az ellenőrzés változatos módszereivel a tanulót arra kell ösztönözni, hogy amit megtanult, ki is tudja fejezni cselekvésben, szóban és írásban, pontosan, szabatosan, összefüggően és közérthetően. Az értékelés nevelje a tanulót arra, hogy megtanuljon különbséget tenni a felületes tájékozottság és a teljesítményképes tudás között. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló csak a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket 69

sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. 2. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a, A tanév – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen kétszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegye A nevelőtestület az előző bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 3. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam megismétlésével folytathatja.

3.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei: -A megfelelő előkészítés a tanítási órán, a kijelölt feladatok értelmezése elengedhetetlen a házi feladatok eredményessége szempontjából - A mindennapi tananyagon alapuljon, egyértelmű, a tanulók többsége számára önállóan megoldható legyen - Az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vegyük figyelembe, de lehetőség van képesség szerint differenciált feladatok adására is - A tanulók rögzítsék az adott tantárgy füzetében, vagy az erre rendszeresített leckefüzetben! - A szóbeli házi feladatok is egyértelműen kerüljenek kijelölésre, ill. megjelölésre! - A tantárgy iránt aktívan érdeklődő, versenyre készülő tanulók számára szorgalmi feladatot javasolhatunk. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik; - Ha hosszabb terjedelmű fogalmazást (1 oldal fölött) íratunk, akkor azt több napra (2-3) kapja meg a tanuló. 70

A tanuló másnapi felkészülésre fordított ideje átlagosan ne legyen több, mint 1-2. osztály legfeljebb 30 perc 3-4. osztály legfeljebb 45 perc 5-6. osztály legfeljebb 60 perc 7-8. osztály legfeljebb 90 perc. Hétvégi házi feladat adás szabályai: - Hétvégére, szünetekre nem adunk a tanulóknak több feladatot, mint egyébként egyik napról a másikra, ill. óráról órára. Évközi szünetekre, hétvégére szorgalmi feladatok elvégzését, kötelező és ajánlott irodalom olvasását, a hiányok, lemaradások pótlását ajánljuk.

3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Csoportbontás elvei Felső tagozatban osztályaink átlag létszáma 14,6 fő. Mivel a létszám nem indokolja, ezért jelenleg csoportbontásban nem tanítunk. Amennyiben az osztálylétszám ezt megkövetelné, a bontást elsősorban tárgyi feltételeink, balesetvédelmi szempontok, másrészt pedagógiai szempontok alapján tesszük. Az órarend készítésénél figyelembe vesszük a csoportbontásokat, így tanulóink órarendjében nincs „lyukasóra”, vagy később kell jönniük, vagy előbb távoznak. (A napközisek felügyelete megoldott.)

3.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata A 20/2012 EMMI rendelet 81. § (1) bekezdése szerint az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Intézményünkben ezen mérést május hónapban végezzük. A felmérés a „Hungarofit” teszt alapján került összeállításra. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. - Nagyon fontos a motiváció, a tanulók tudják, hogy miért végeztetjük a felmérést - A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között - A tanuló ismerje meg, hogy - mennyit fejlődött a tavalyi eredményéhez képest - eredménye milyen az osztály átlaghoz, ill. a többi tanulóhoz képest - A szülőket a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell a mérési eredményekről 1. próba: A Cooper-teszt, amely a 12 perc alatt lefutott távolságot méri +4 próba: Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 71

1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat.

3.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.12.1. Az egészség – és környezeti nevelés elvei Helyzetelemzés: Településünk, Tiszavárkony - lakossága jó adottságokkal rendelkezik ezen a területen. A 2000. év tavaszán elszenvedett nagy árvíz után kiépült a védőgát, a vízparton lévő erdősáv növényés állatvilágnak ökológiai egyensúlya visszaállt. A közúti forgalom a község belterületét elkerüli, ezért a járművek nem okoznak levegőszennyeződést. Községünkben nincs olyan üzem, amely levegőszennyeződést okozna, illetve valamilyen veszélyes hulladékot képezne. A közművesítés megtörtént a községben – kiépült a szennyvízhálózat, a lakosság 70%-a gázfűtésre állt át 2004-ig. Azóta azonban a gáz ára olyan mértékben növekedett, hogy aki teheti visszaállt a fatüzelésre, illetve a vegyes tüzelésű kályhát használja, így a levegőszennyezettség is nőtt. Az iskola épülete, környéke megfelel az egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak. Az intézmény udvarát parkosítottuk, különleges fákkal, cserjékkel ültettük be, pályázati támogatással. Az intézmény fekvése, illetve a tantermek elhelyezkedése-keleti, déli, nyugati. Megfelelő a világítás és az elsötétítési lehetőség is. Egészségügyi szempontból az országos átlagnak megfelelő a lakosság egészségügyi állapota. A szív- és érrendszerei betegségek száma a legmagasabb. Sajnos az alkohol fogyasztás igen nagy probléma a felnőtt lakosság körében. A dohányzás is hasonló súlyos probléma – a szülőknek átlagosan 35 %- a rabja ennek a káros szenvedélynek. Több tanulóról tudjuk, hogy rendszeresen dohányzik, amiről a szülő is tud. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb célja az életmód megváltoztatása. Korunk betegségeinek rizikó tényezői nagyrészt az életmóddal áll összefüggésben, amely így messzemenőkig kihat a születéskor várható élettartamra is. Az életmód komplex módon befolyásolja egészségi állapotunkat. Ebből adódóan úgy gondoljuk, hogy környezetünk és egészségünk megóvása, védelme egymással szoros összefüggésben van. A természet és a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Célunk: - természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése

72

- helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, stb.) - lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) - egy hangsúlyozottan megelőző jellegű folyamatosan végzett egészségfejlesztés - egészségünket, környezetünket megtartó, javító szokások megismertetése, megismerése - élettani, egészségtani, testkultúrális és környezetkímélő ismeretek alapjainak letétele - egészséges életmód igényre, életmódszintre való ösztönzés A programunk megvalósítása eredményezhetné: - az egészséges táplálkozás elméleti alapjainak lerakását - a mozgásos tevékenységek növelését - a káros szokások korlátozását, esetleges elhagyását - az elhízás, magas vérnyomás megelőzését - az alultápláltság csökkentését egészségtelen diétáknál - a testi a lelki és a szellemi egyensúly fontosságának megláttatását - az élet és a tanulási körülményeinkből adódó stressz helyzetek oldását - a szűrővizsgálaton való részvételek szükségességének igényét A testi-lelki egészség helyi jellemzői Az évente ismétlődő egészségügyi felmérések (a védőnő és iskolaorvos végzi) alapján megállapítható, hogy szembetűnő - a sok mozgásszervi eltérés, főleg a lúdtalp, amit a tanuló és szülő nem vesznek komolyan, - sok szemüveges gyermek, nem jár rendszeres ellenőrzésre, elhanyagolja a szemüvegcseréket, vagy nem használja, pedig a látásgond hatással lehet a teljesítményére is. Feladataink az egészségnevelés, egészségfejlesztés megvalósításában: -A tantestület egésze által elfogadott egészségfejlesztő politika beépítése a mindennapi iskolai gyakorlatba, tantárgyi programokba, tanmenetekbe, osztályfőnöki munkatervekbe, tanórán kívüli programok terveibe. - Az intézményünkben olyan egészségfejlesztő környezet megteremtése, melyben minden munkaközösség a maga területén részt vesz a fejlesztő munkában. - Intézményünk szolgáltatási rendszerében olyan egységes szemlélet alapján működő gyakorlat kialakítása, amely hozzájárul az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez. Pl.: - napközis, tanulószobai ellátás - iskolai testedzés Az egészségnevelés iskolai területei Tanórai foglalkozások A tanítási órák programjaiba beépített témák: - egészséges táplálkozás témái, - szenvedélybetegekkel foglalkozó témák, - szexuális felvilágosítás - nevelés, családtervezés, AIDS prevenció, - elsősegélynyújtás, - személyi, környezeti higiénia, - környezeti ártalmak (környezetszennyezés, zaj, hulladékkezelés), - személyes biztonság (közlekedés), - testedzés, testtartás. 73

Kiemelten foglalkozik az egészségnevelés feladataival és annak megvalósításával az egészségtan 6. és 8. évfolyam, a biológia 7.,8. évfolyam, a technika-életvitel, testnevelés tantárgy és az osztályfőnöki órák témaköréből az „egészséges élet”. Iskolaszervezési teendők az egészségnevelés érdekében  Gondoskodás az osztálytermek szellőztetéséről.  Tájékozódás a tanulók tanulását befolyásoló egészségi állapotáról, részképességzavarokról, az ezzel kapcsolatos feladatok megjelenítése az iskolai dokumentumokban.  Az osztálytermek berendezése, világítása feleljen meg a tanulók egészségének megőrzését szolgáló feltételeknek.  Ülésrendek kialakítása, változtatása a tanulók egyéni problémáihoz igazodva (rövidlátás, hallászavar, stb.).  A napi munkarend, órarend kialakításánál az intézmény figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, mozgásigényét, terhelhetőségét. A napi munkarendbe beépül a mindennapi testedzés. Tanítási órákon kívüli iskolai programok A tanítási órákon kívül az egészségnevelés érdekében intézményünk az alábbi programok szervezését tartja fontosnak:  Hulladékgyűjtés Tanévenként egy alkalommal szervezett formában lehetőséget biztosítunk a tanulóknak arra, hogy környezetükből a hulladékot összegyűjtsék, s az adott napon az iskolában leadják. Ezzel a tiszta környezet, a takarékos gazdálkodás iránti igényüket fejlesztjük.  Napközis foglalkozás A szaktanárok és a tanítók közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy a tanórai programokat a délutáni foglalkozások kiegészítsék. Ilyen lehetőségek: - az elméleti ismeretek gyakorlati elmélyítése (szerepjátékok gyakorlása), - testmozgást szolgáló játékok, - szabadtéri játékok, sportfoglalkozások.  Egészségnevelési hét, melynek témáját az éves intézkedési tervben rögzítjük 3.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Környezeti nevelés Célok: A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanuló szociális képességeit - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket - szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre - alakítsanak ki kritikus gondolkodást - fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) - ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására - alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat 74

- neveljenek a hagyományok tiszteletére - mutassanak követendő mintákat - ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); - tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. A már meglévő és jól működő tevékenységeinket tovább kell folytatnunk. A környezettel kapcsolatos érzelmek, attitűdök, szokások kialakítása nagy szerepet kell, hogy kapjon alsó tagozatban. A 12-14 éves korban már a világról szóló ismereteket részekre kell bontani és a tényeket, fogalmakat, törvényszerűségeket több tudomány oldaláról kell megvilágítani. A környezeti nevelés színterei:  A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt: Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, a természethez fűzőző viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó.  A környezet- és egészségvédelem jeles napjai: A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. Esetenként vetélkedő akadályversenyek szervezhetők. Fontosabb időpontok: Február 1. A Tisza élővilágának emléknapja Április 22. A Föld napja Május 10. Madarak és fák napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Október 21. Földünkért Világnap  Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése  Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. A tanórán, a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, a környezetbarát életmódra. Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Akkor ér sokat a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája is ezt erősíti. Ehhez mindenkinek - pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során.  Tantermek esztétikus díszítése  Tantermek tisztaságának megtartása a tanulók által  Ülésrend változtatás félévente  Környezetbarát termékek megismertetése  Hulladékgyűjtés-mozgósítás az egész községben  Tiszavárkony környezeti-természeti adottságainak védelme

75

3.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Azt a tanulót, aki - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, ill. képességéhez mérten jobban teljesít, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy bármely más módon (pl. tanulmányi, sport, vagy kulturális versenyeken elért eredményével) hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Jutalmazhat: szaktanár, osztályfőnök, napközis nevelő, igazgató, nevelőtestület - Csoportos jutalomban részesül az a közösség, amely kiváló eredménnyel végzett együttes munkát, kiemelkedő közös erőfeszítéseket tett. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. - A szaktanári és az osztályfőnöki dicséretet az osztályközösség előtt kell ismertetni, és az ellenőrző könyvbe, valamint a naplóba kell bejegyezni. - Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet a tanulóközösség előtt kell ismertetni és az ellenőrző könyvbe, valamint a naplóba kell bejegyezni. A tanulók közösségi és tanulmányi munkájának ösztönzésére november végén és március végén negyedéves értékelést tartunk. A kiemelkedően teljesítő tanulók a dicséretek meghatározott írásbeli fokozatát kapják. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevelet ill. az anyagi lehetőségektől függően tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepségen vehetnek át. Az a példás magatartású 4. osztályos tanuló, aki 1. osztályban kiválóan megfelelt minősítést kapott, majd ezt követően kitűnő tanulmányi eredményt ért el 2-4. osztályban, a tanévzárón beírja a nevét az iskola „ezüstkönyvébe”. Amennyiben tanév végi példás magatartását és kitűnő tanulmányi eredményét megtartja 8. osztályig a tanuló, akkor a tanévzárón beírja a nevét az „aranykönyvbe”. Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségét rendszeresen nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, Vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban kell részesíteni, melynek formái: 76

- tanítói, szaktanári figyelmeztetés - napközis nevelői figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés - igazgatói megrovás, - nevelőtestületi figyelmeztetés, - nevelőtestületi intés, - nevelőtestületi megrovás. Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben– a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az írásbeli fegyelmező intézkedéseket az ellenőrző könyvben ill. a tájékoztató füzetben, és a naplóban is rögzíteni kell. A fegyelmező intézkedések adminisztratív tükröződése a magatartás minősítésében - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás: változó magatartás - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás: /tárgyhónapban/: rossz magatartás - nevelőtestületi fegyelmező intézkedés: /tárgyhónapban/: rossz magatartás - fegyelmi büntetés: /az adott félévben/: rossz magatartás Annak a tanulónak az esetében, akinek osztályfőnöki megrovása van, az osztályfőnök mérlegelheti annak lehetőségét, hogy nem vehet részt az osztályközösséget megmozgató rendezvényeken. A büntetés okai:  Hanyagság: - Hiányos és rendetlen munka - A felszerelés gyakori hiányossága, házi feladat hiánya - A tájékoztató füzet megrongálása, firkálása, elvesztése  Fegyelmezetlen magatartás, illetlen és trágár kifejezések hangos használata, valótlan dolgok állítása       

Órák alatti fegyelmezetlenség (beszélgetés, mással való foglalkozás, tiszteletlen megnyilvánulás, önhibából történő késés). Egyéb iskolai foglalkozáson megnyilvánuló rendbontó viselkedés. Iskolai ünnepségeken rendzavaró viselkedés, mások figyelmének elvonása Órák közti szünetekben tanúsított fegyelmezetlen magatartás (ügyeletesekkel szembeni engedetlenség, a helytelen közlekedés (rohangálás) a mások testi épségének a veszélyeztetése, szaktanteremben tartózkodás A közösség érdekeit sértő magatartás. Ismételt késés, a házirend megszegése. Gondatlanul vagy szándékosan okozott kár. A kártérítés megállapításánál a 77

Köznevelési tv. 59.§ rendelkezései az irányadók.  Az osztálynapló megrongálása, megsemmisítése  Igazolatlan mulasztás Egy igazgatói írásbeli megrovás után, ill. súlyos fegyelmi vétség esetén fegyelmi büntetés kiszabása jár. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik tanulócsoportba (amennyiben lehetőség van rá) vagy iskolába Az egyes tantárgyak osztályozása mellett a tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és szorgalom értékelése, osztályozása, amit az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - az osztályfőnök végez. A magatartásra kapott osztályzat lényegében azt mutatja meg a tanulónak és a szülőnek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak. A példás magatartás követelményei iskolánkban:  az iskolai házirend betartása  fegyelmezettség: tanítási órán, tanítási órán kívül  udvarias, figyelmes viselkedés a felnőttekkel, a társakkal szemben  aktív részvétel a közösségi munkában A példás szorgalom követelményei:  a tanulmányi eredmény a képességeknek megfelelő  a kötelező feladatokon felül szívesen vállal önként megbízatásokat, és azokat hiánytalanul teljesíti  a közösség érdekében végzett tevékenységre társait is biztatja, aktivizálja  nem csak a saját, hanem a közösség érdekeit is szem előtt tartja Ezeknek a követelményeknek figyelembe vételével kapják meg tanulóink a magatartás és szorgalom érdemjegyeket. Amennyiben az anyagi források biztosítottak: a példás magatartásuk és szorgalmuk alapján kiemelkedő tanulók jutalomkiránduláson vehetnek részt.

78

Záradék A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az Endre Király Általános Iskola Pedagógiai programja elfogadása során a törvény által biztosított véleményezési jogát az SZMK gyakorolta. Az SZMK elnöksége a Pedagógiai program módosítását a 2013. márc. 28-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért.

------------------------------------------------SZMK elnöke Nyilatkozat Az Endre Király Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program előtt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Tiszavárkony, 2013. 03. 26.

------------------------------------------------A DÖK elnöke (tanuló)

--------------------------------------------DÖK patronáló nevelő

A módosított Pedagógiai programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 29-én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Tiszavárkony, 2013. 03. 29.

-----------------------------------------------

------------------------------------------

----------------------------------------igazgató A Pedagógiai programot jóváhagyta: Tiszavárkony, 2013. 03. 29. -----------------------------------------------------------Nagyné Tóth Mária mb. igazgató Megjegyzés: A Pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. 79

Záradék

Az alapadatok változásából következően (utcanév változása) a pedagógiai program módosítását a mellékelt dokumentum alapján a nevelőtestület 2013. 09. 16-án elfogadta.

Tiszavárkony, 2013. 09. 16.

Balogné Csík Terézia mb. intézményvezető

80