Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2011

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés .................................................................................................................. 2 1.1 Kollégiumi feladatellátás az intézményi struktúrában...................................... 2 1.2 A pedagógiai program kollégiumi fejezetének készítése során felhasznált jogszabályok ................................................................................................................. 2 1.2.1 Jogszabályok ............................................................................................. 2 1.2.2 Egyéb szabályozó dokumentumok ........................................................... 3 2 A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései ............................................................ 3 3 A kollégiumi nevelés feladatai.................................................................................. 5 4 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ........... 8 4.1 A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei....................................... 8 4.2 A tanulás szervezésének pedagógiai elvei ........................................................ 8 4.3 A szabadidő szervezésének pedagógiai elvei ................................................... 9 5 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei............................................................... 10 5.1 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei ........................................... 10 5.2 A tehetséggondozás elvei................................................................................ 11 5.3 A felzárkóztatás elvei...................................................................................... 11 5.4 A pályaválasztást, az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei ................. 12 6 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ..................................................... 12 7 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei.................................................................... 13 7.1 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei ................... 13 7.2 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ........................ 14 8 Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban......................................................... 14 9 Kollégiumi hagyományok és azok továbbfejlesztésének elvei............................... 15 10 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ............ 17 10.1 Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái ........................ 17 10.1.1 A saját iskolával való kapcsolattartás ..................................................... 17 10.1.2 Más iskolákkal való kapcsolattartás........................................................ 17 10.2 Szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái .............................. 17 11 A kollégium egyéb kapcsolatai........................................................................... 18 12 Nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények........................................ 20 13 A kollégiumi élet szervezésének legfontosabb elvei .......................................... 21 13.1 A kollégiumi foglalkozások típusai és heti óraszámai.................................... 22 13.2 Felkészítő és szabadidős foglalkozások órakerete.......................................... 22 13.3 Kötelező csoportfoglalkozások rendszere, tartalma ....................................... 23 14 A kollégiumban folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere .......................................................................................... 24 15 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................ 25 1. számú melléklet: Csoportfoglalkozások helyi keretprogramterve.............................. 29 2. számú melléklet: Csoportfoglalkozások témakörök és évfolyamok szerinti óratervei ......................................................................................................................................... 41 3. számú melléklet: A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszere................................... 79

1

1 Bevezetés 1.1

Kollégiumi feladatellátás az intézményi struktúrában

Intézményünk, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium többcélú – közös igazgatású – középfokú közoktatási intézmény, amelyben szakiskola, szakközépiskola és kollégium működik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 102/2011. (V.30.) határozata értelmében intézményünkben a kollégiumi feladatellátás három helyszínen történik: Kazincbarcika és vonzáskörzetének kollégiumot igénylő lánytanulói a székhelyintézmény kollégiumában, fiútanulói az Irinyi Tagiskola kollégiumában, Miskolc és vonzáskörzetének tanulói pedig – nemre való tekintet nélkül – a Teleki Tagintézményben kerülnek elhelyezésre. Az intézmény kollégiumi férőhelyeinek száma: Borsod-Abaúj-Zemplént Megyei Kazincbarcika, Irinyi János u. 1. Önkormányzat Surányi Endre Iskola és Gimnázium, Szakképző Kollégium (székhely), B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Kazincbarcika, Egressy B. u. 1. Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Miskolc, Gimnázium és Szakképző Iskola Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye Összesen 1.2

190 fő

160 fő

335 fő

685 fő

A pedagógiai program kollégiumi fejezetének készítése során felhasznált jogszabályok

1.2.1

Jogszabályok 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 46/2001.(XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 11/1994. MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 243/2003. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 3/2002. OM rendelet. a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

2

1.2.2

Egyéb szabályozó dokumentumok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (2007-2013) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Minőségirányítási programja

2 A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása;

3

l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. A kollégiumi nevelést és oktatást nemcsak a közoktatáshoz tartozó feladatok ellátásának tekintjük, hanem a szülői felügyelet körébe tartozó nevelő tevékenységben való aktív részvételnek is. A családi környezet átad jogokat és kötelezettségeket, a kollégiumoknak, ill. a kollégiumi nevelőknek, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusoknak. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésükre. • • • • • •

Olyan kollégiumot szeretnénk: ahová hazamegy a tanuló az iskola után, amely magában hordozza a jó család ismertetőjegyeit, ahol a nevelő szigorúan követel és következetessége szeretettel párosul, amely igyekszik többlet lehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához, amely érdekes lakóhely tele tudás-, képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési lehetőségekkel, amelynek, mint helyi társadalomnak a működése során – átélve, észrevétlenül – sajátítják el a diákok az érdekkifejezés, ütköztetés és érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit.

A tanulóink iránt érzett felelősség jegyében kiemelt céljaink közé tartozik: • A kollégista személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, önművelésre való igény kialakítás. • Olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, önmagukkal és másokkal szemben igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját érdekeit, életprogramját megteremteni, érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvő, minden helyzetben viselkedni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik. • A kollégista segítése a reális életpálya választásában, az arra való felkészülésben. • A kollégiumi csoportok, közösségek spontán alakulásának, fejlődésének elősegítése, kialakítása, fejlesztése. • A kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására. • A demokrácia működésének szabályaival, az érdekeltségek, az érdekütköztetések alkalmazásával, az önkormányzó képesség kialakításával, a felelős döntési helyzetekbe hozással a növendékek felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára.

4

3 A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, • •

akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégium feladata a tanuló

• • • •

humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása, öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállósságának, felelősségtudatának fejlesztése, pályaválasztásához, a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.

A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia.

5

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium - az iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez.

6

A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

7

4 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 4.1

A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei

A kollégium biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégium életrendje igazodik az iskola működéséhez, figyelembe veszi a tanulás elsődlegességét, emellett megteremti a kereteket a pihenésre, szórakozásra és művelődésre is. Az életrend rugalmas, figyelembe veszi a tanulók szokásait és igényeit. Az életkori, biológiai fejlődés figyelembevételével biztosítja a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A házirend és napirend adta keretszabályozáson belül a nevelőtanárok élnek a differenciálás lehetőségével. Az életrend kialakításánál (a házirend, tevékenységek, programok szervezésénél) figyelembe kell venni: • a kötelező és a szabadon választható foglalkozásokon való részvétel összhangját, • az egyéni és életkori sajátosságokat, • a diákok öntevékeny és önszervező képességét, • a kapcsolódó iskolákkal való együttműködés lehetőségének biztosítását. A kollégium biztosítja itt tartózkodásuk teljes ideje alatt a tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletét. 4.2

A tanulás szervezésének pedagógiai elvei

A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél figyelembe kell venni: • iskolatípust, • tanulók egyéni szokásait, • a tanulók elért eredményeit. A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kell kapnia: • a képességnek, • a szorgalomnak, • az elért eredménynek. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél lehetőséget kell biztosítani a zavartalan egyéni tanulásra is. Kerüljön sor a tanulás hatékonyságát lemérő számonkérésre. Szilenciumi időn túli tanulásra is legyen lehetőség a napirend adta kereteken belül.

8

A nevelőtanár által biztosított kedvezmények legyenek ösztönzőek, biztosítsák a fejlődést és előrehaladást. Az eredményen túl a befektetett munka is legyen mérvadó. A kollégium feladata a tanulási utak védelme: a felkészülés segítése, a következő iskolafokozatra történő előkészítés és a tanuláshoz való jog érvényesítése. A pedagógusnak a tanuláselméleti ismeretek alkalmazásával, a tudás-és gondolkodás kultúra fejlesztésével, s a tanulásmenedzsment módszereivel kell segíteni az egyéni igények kielégítését. Ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjünk el szükséges: • kiegyensúlyozott, ingergazdag nevelési környezet, • a segítő szándékú biztonságos környezet megteremtése. A kollégiumi tudásközvetítés egyik része, formája a tanulók mindennapi felkészülésének segítése, a tanulási munka támogatása, tanulásirányítás, tanulásszervezés. A tanulók iskolai felkészülése a nevelőtanár felügyeletével történik. A nevelő megfigyeli a tanulástechnikákat, módszereket és szükség esetén közvetlenül beavatkozik, rendszeres, folyamatos felkészülésre szoktatja tanítványait. A tanulás stílusának, módszerének korrigálása fontos a tanulás hatékonyságának fokozása érdekében. A kollégium nyugodt körülményt biztosít az iskolai követelmények teljesítése és az egyéni fejlődésük érdekében. 4.3

A szabadidő szervezésének pedagógiai elvei

A kollégiumnak – a nevelési és oktatási feladatok teljesítéséhez - olyan foglalkozásokat kell szerveznie, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését megfelelően szolgálják. A lehetőségek egy olyan széles tárházát kell nyújtani, melyből minden tanuló érdeklődési körének megfelelően tud választani. A tanulónak legyen módja az érzelmi, értelmi és fizikai feltöltődésre, önművelődésre, ismeretei, tudása szélesítésére, gyarapítására. Szakkörök: A szakkörök meghirdetése a tanulók érdeklődésének és a szakos ellátottságának a függvénye. Az utóbbi években hagyományosan a következő szakkörök kerültek meghirdetésre: Számítástechnika, média, kézműves, rajz, futball, kondi, sport- és játék, asztalitenisz, nyelvi (angol, német, olasz), hagyományőrző, diáktanács foglalkozásai, kulturális, művészeti jellegű és egyéb diákkörök, fotó – öntevékeny csop., kollégiumi rádió, szobai dísznövénytermesztés. Versenyek: • Háziversenyek szervezése és lebonyolítása (műveltségi és sportversenyek). • Részvétel más intézmények által szervezett városi szintű és egyéb versenyeken.

9

Kollégiumi rendezvények: A kollégiumi rendezvények az éves eseményterv alapján kerülnek megrendezésre. Az éves eseménytervet a kollégiumi diákönkormányzat előterjesztésére a kollégiumi közgyűlés fogad el a tanév elején. Hagyományos kollégiumi rendezvényeink: • Elsős avató • Mikulás nap • Karácsony • Valentin nap • Farsang • Végzős búcsúztató • Gulyás party • Diszkó • Karaoke • Szavalóverseny Egyéb rendezvények • Iskolai szintű rendezvényeken részvétel. • Könyvári napok rendezvényein való részvétel • Védőnői előadásokon való részvétel. • Előadók meghívása bűnmegelőzési és egyéb témákban. • Városi szintű rendezvényeken való részvétel (irodalmi előadások, diákparádé stb.)

5 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 5.1

A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei

A serdülőkor, ifjúkor jellemzője az értelmi képességek növekvő differenciálódása. Az egyéni érdeklődés, a motiváció, a gyakorlás lehetőségei, a sikerés kudarcélmények, a követelmények különbözősége szelektív módon hat az értelmi fejlődésre. A szorgalom, a tanulási motiváció is elősegíti az értelmi képességek fejlődését. Feladatunk, hogy: • neveljük tanítványainkat a nyitottságra, az új ismeretek iránti igényre, • segítsük elő az erkölcsi értékek elsajátítását., • alakítsuk ki bennük a logikus érvelés készségét, a siker-és kudarcélmények feldolgozását, • tanítsuk meg őket cselekvéseik érzelmi és értelmi irányítására.

10

5.2

A tehetséggondozás elvei

A tehetség a személyiség általános megnyilvánulása. Ennek összetevői: • átlagon felüli képességek, • kreativitás, • feladat-elkötelezettség, melyekre hatással van a környezet, nevezetesen a család, az iskola és a kortársak. Kollégiumunkban szakiskolai és szakközépiskolai osztályos tanulók vannak elhelyezve. Tanulmányi átlaguk 3,3-3,4 körül van. Tehetséggondozásukra kollégiumi keretek között elsősorban a közismereti tárgyak tekintetében van lehetőség. A tanulóinknak kiscsoportos keretekben segítséget nyújtunk az érettségi és egyéb tantárgyi vizsgákra való felkészülésben. Biztosítjuk számukra a számítógép és internet használatát, valamint rendelkezésükre áll az iskolával közös könyvtár. Azon tanulóink számára, akik felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni, biztosítjuk a nyugodt felkészülést, és nevelőtanáraik segítségével humán és reál tantárgyakból egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében segítünk a felkészülésükben. Sportban tehetséges tanulóinknak edzési lehetőséget biztosítunk (konditerem, focipálya). Jó kapcsolatot ápolunk a sportköri edzőkkel, a kapcsolattartás rendszeres. Érdeklődő és tehetséges tanulóink számára háziversenyeket szervezünk (történelem, földrajz, sport), valamint részt veszünk a kollégiumok közötti versenyeken, ezekre felkészítjük részt vevő tanulóinkat. A tehetséggondozás tekintetében is szorosan együttműködünk az iskolával, lehetőségünk van az iskolai létesítmények használatára, tanulóink részt vehetnek az iskola által szervezett foglalkozásokon (pl. emelt szintű érettségire történő felkészítés). Tanulóink kézműves és rajz szakkörön vehetnek részt a kollégiumban heti 2-2 órában, amely fejleszti többek között a kézügyességüket és kreativitásukat is. Az iskolai és kollégiumi rendezvényeken rendszeresen szerepelnek kollégista diákjaink, mind színészi, mint éneklési és zenei tehetségüket bemutathatják ezeken. A kollégiumi diákönkormányzat keretében tevékenykedő tanulóinkat ösztönözzük az önálló munkavégzésre, lehetőségük van vezetési, szervezési képességeik fejlesztésére. 5.3

A felzárkóztatás elvei

A tanulók tanulmányi előmenetelei nincsenek mindig összhangban az iskola, a szülő, valamint a kollégium elvárásaival. A kollégiumi nevelő feladata, hogy: • megismerje a tanulók képességeit, motivációit, • meghatározza, hogy milyen segítő nevelési eljárásokat akar követni, milyen foglalkozások keretében és milyen módszerrel, • meg kell határoznia, hogyan szüntethetjük meg a hiányosságokat, hogyan végezzük a korrekciót, a fejlesztést.

11

A felzárkóztatás főbb formái: • Alapok pótlása: Főleg elsősök esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskolában elsajátított tudást és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti különbségeket. • Hagyományos felzárkóztatás: A tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják az iskolai tanítás–tanulás során elsajátítani az ismereteket, több, részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek. • Alkalmi felzárkóztatás: Azok esetében, akik jelzik problémáikat, pl.: bukásra áll, dolgozatírás lesz vagy csak az adott témakört nem érti. Követendő elvek: • a tanulás, a tudás értékének, fontosságának hangsúlyozása, • a tudás iránti igény felkeltése • az érdeklődés, az aktivitás felébresztése, fenntartása, • önálló tanulás, önművelés kialakítása, • rendszeres és folyamatos készülés begyakoroltatása, • segíthetjük tanórán kívüli tanulással, korrepetálással, • nevelőtanári szigorítást lehet alkalmazni (pótszilencium, kimenő megvonása, szaktanári korrepetálásra irányítás), • szülők tájékoztatása a felmerült problémákról. 5.4

A pályaválasztást, az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei

A kollégista fiatalok jelentős hányadánál beszélhetünk meglévő területi hátrányokról: származásuk, szociokulturális hátrányaik folytán nincsenek választási helyzetben, az általános iskolai pályafutás, az oktatás szelektív volta keményen meghatározza jövőjüket. Sok esetben nem rendelkeznek kellő információval sem. A nevelőtanárnak feladata, hogy feltárja a gyermek továbbtanulási vágyait, elképzeléseit, segítse annak megvalósulását. Szolgáljon kellő információval a gyermek és a szülő felé egyaránt a lehetőségeket illetően. Tegye lehetővé, hogy diákja a választandó szakmáról kellő információt szerezhessen. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében szakirodalommal, korrepetálással segítse elő a nagyobb felvételi esélyt. Élettapasztalatának átadásával – az iskolával közösen – segítse elő az önálló életkezdést.

6 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumi nevelőtanárnak fel kell ismernie a hátrányos helyzetű, jó intellektuális képességekkel rendelkező, az átlagosnál tehetségesebb tanulókat. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik minél több képesség megmutatkozását, fejlesztését. Hatékony módszerekkel biztosítani szükséges a speciális képességek fejlődését (kollégiumon kívüli lehetőségek keresésével is).

12

Lehetőséget kell adni a kollégiumi közélet adta szociális képességek megmutatkozására, ill. fejlesztésére (különböző rendezvényeken történő szereplés). Tehetséggondozás során az egész egyéniséget fejlesztjük intellektuálisan, érzelmileg, szociálisan. Megismerjük szükségleteit és teret adunk kreativitásának. Segítséget nyújtunk a reális énkép kialakításában. . Módszerek: • • • • • • • • •

a gyermekhez való állandó odafordulás (érdeklődés, partnerként való kezelése), cselekvésre, munkára, játékra bátorítás, kérdezésre való bátorítás, önálló ismeretszerzésre való ösztönzés, önálló problémamegoldásra való ösztönzés, beszélgetésekbe, vitákba való bevonás, szabadidő biztosítása az elmélkedésre, játékra, konstruktív kritika, önkritika gyakorlásának elsajátítása, képzeletfejlesztő, alkotásra serkentő feladatok adása.

A hátrányos helyzetű tanulóknál érvényesített nevelési elvek: • általános intelligencia, intellektuális képességek, műveltség fokozott fejlesztése, • a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése, (egyéni ill. differenciált foglalkozások megszervezésével) • tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése, • folyamatos motiváció: elkötelezettség a feladataik, munkájuk, tanulásuk, kiválasztott pályájuk szerepeinek, feladatainak megoldása iránt, • érdeklődés, ambíció, kíváncsiság, tettrekészség, kitartás állandóan működő szinten tartása. Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel (Teleki Tagintézmény)

A jelentkezők, illetve az őket delegáló önkormányzatok pályázatot nyújtanak be az Oktatási Minisztériumba a tanuló programba való felvételét kérve. A Földes Ferenc Gimnázium és a kollégium egy közös felvételi képességvizsgálat és felmérés alapján tesz javaslatot az Oktatási Minisztériumnak, mely dönt a programba történő felvételről. Ebben az esetben a tanuló felvétele 5 tanévre, a programban való részvétel idejére szól.

7 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 7.1

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítja, hogy a diákok választott

13

tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégiumi diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolatot egy fő nevelőtanár közvetlenül is segíti. A diákönkormányzat vezetői kéthetente terv szerint, ill. szükség esetén akár naponta is összeül. Kollégiumi közgyűlést tanulmányi félévenként minimum egyet tartunk. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 7.2

A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

A művészeti neveléssel a kollégium el kívánja érni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy és környezet kultúrájuk, javuljon véleményalkotó képességük. Alkotó helyzetek biztosításával ösztönözzük őket elképzeléseik kifejezésére. Tegyük lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára a különböző (irodalmi, képzőművészeti, népi-és iparművészeti, fotó, stb.) alkotások készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó művészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Teremtsünk lehetőséget tanulóink számára a kulturális rendezvényeken, programokon való részvételre, ösztönözzük őket könyvtár és egyéb kulturális és művelődési intézmények látogatására. A kollégiumi sportoláshoz az alapot a megfelelő infrastrukturális és eszközháttér biztosítása, ezek folyamatos fejlesztése és bővítése jelenti. Szabadidős tevékenységeinken belül nagy szerep jut a testmozgásnak, mind a napi sportfoglalkozások, mind pedig sportversenyek szervezése terén. Foglalkozásaink tervezésekor mottónk az „ép testben, ép lélek”, azaz a szellem és a test edzésének megfelelő aránya. Arra törekszünk, hogy tanulóink fizikai teherbírása növekedjék, és egészséges életmódot folytassanak.

8 Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban Kollégista tanulóink több mint 60%-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Helyzetüket még nehezíti, hogy többnyire olyan kistelepülésről jönnek, amely maga is hátrányos helyzetű, és ahol az országos átlagot meghaladó mértékű a munkanélküliség. A Teleki Tagintézményben kivételével az intézményben az iskolával közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el a kollégista tanulók esetében is a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtanárokkal és a kollégium vezetőjével együttműködve.

14

A nevelőtanárok gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai. • A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése. • A tanulók és szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról. • Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével kapcsolattartás. • Súlyos veszélyhelyzet esetén az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi felelős azonnali értesítése. • Hatékony belső kapcsolattartás: osztályfőnökökkel, az érintett tanulókkal, szülőkkel, diákvezetőkkel. • A témával kapcsolatos szakmai továbbképzéseken való részvétel. • Információgyűjtés. A szociális támogatások, pályázatok figyelemmel kísérése, lehetőség szerint részvétel.

9 Kollégiumi hagyományok és azok továbbfejlesztésének elvei Kollégista tanulóink részt vesznek az iskolai rendezvényeken, megemlékezéseken. Ezen kívül vannak külön kollégiumi rendezvényeink, amelyek évről évre megtartásra kerülnek, és immár részei lettek a kollégiumi hagyományoknak. Székhelyintézmény kollégiumának hagyományai: I. félév
I. kollégiumi közgyűlés Téma: Új tisztségviselők megválasztása, éves programtervezet elfogadása.
Elsős avató Az első évfolyamos kollégista tanulók bemutatkozó műsora, játékos vetélkedő, tréfás eskütétel.
Barangoló műveltségi vetélkedő Műveltségi vetélkedő csoportonként négy fős csapatok részvételével. A vetélkedő kérdései mindig valamelyik magyarországi megyéhez kapcsolódnak.
Mikulás Mikulás-nap alkalmából tréfás, vidám programok, ügyességi és sportvetélkedők.
Karácsonyi ünnepség Meghitt karácsonyi műsor a kollégista tanulók közreműködésével. II. félév
II. kollégiumi közgyűlés Beszámoló az első félévben végzett munkáról. A második félév programjainak elfogadása.
Valentin-nap Üzenetküldés, szívkirály és szívkirálynő választás. Valentin napi diszkó.

15


48-as vetélkedő Vetélkedő kérdései az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez és híres személyiségeihez kapcsolódnak.
Kollégiumi Foci Kupa Megyei szintű kispályás labdarúgó torna rendezése.
Végzős búcsúztató Az érettségi vagy szakvizsga előtt álló utolsó éves kollégista tanulók ünnepélyes búcsúztatója.
Gulyás-party Az év utolsó kollégiumi rendezvénye. Közös főzés a szabadban. Irinyi Tagiskola kollégiumának hagyományai: o A kollégiumban a 70-es évektől működik a kollégiumi összetett verseny (pedagógiai ösztönző rendszer), amit folyamatosan karbantartunk, a kor követelményeihez igazítunk. o Jelentős hagyománya van néhány kollégiumi foglalkozásnak: - sport, házibajnokságok, túrázás; - bélyeggyűjtő kör; - matematika-feladatmegoldó verseny - Irinyi Kollégiumi Napok. o A kollégiumban tartott ünnepségek, színház-, kiállítás-, hangversenylátogatás. Teleki Tagintézmény hagyományai: A hagyományok kiépítése, megerősítése fokozatosan történik, a kívánalmaknak megfelelően változik, vagy rögzül. A már meglévő hagyományok ápolását fontosnak tartjuk, mert jelentősen erősítik a kollégiumhoz való kötődést. Már működő, visszatérően igényelt hagyományteremtő eseményeink: a gólyatábor, az elsősavatás esküvel, a kollégium születésnapja (az első lakók beköltözésének évfordulója november 12-én), kollégiumi hét és diákigazgató választás (decemberben), karácsonyi koncert és ajándékozás, rongyos bál, ballagás, szavalóverseny, tanulói koncertek, kiállítások, házi diákönkormányzati vezetőképzés, stb.

A Teleki család emlékének ápolása, az élő

családtagokkal való kapcsolattartás fontos feladatunk. E célhoz kapcsolódva egy Teleki Emlékszobát alakítottunk ki.

16

10 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 10.1 Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái

10.1.1 A saját iskolával való kapcsolattartás A székhelyintézmény és az Irinyi Tagiskola esetében a kollégium és az iskola élete szorosan összekapcsolódik minden területen. Az intézmény valamennyi megmozdulásában részt vesznek a kollégium nevelői és tanulói. A feladatok elvégzésében szoros együttműködés alakult ki az iskola és a kollégium között. A nevelőtanárok rendszeres kapcsolatot tartanak a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival, a gyakorlati oktatás vezetőivel, személyesen és a naplók, valamint az osztálytükör figyelemmel kísérésével tájékozódnak diákjaik iskolai teljesítményéről, tanulmányi előmeneteléről. Továbbá szoros kapcsolatot tartanak az intézmény ifjúságvédelmi felelősével, szabadidő szervezőjével, a szakszervezet és a KT elnökével. A kollégiumi diáktanács együttműködik az iskola diákönkormányzatával. 10.1.2 Más iskolákkal való kapcsolattartás A Teleki Tagintézmény kollégistái Miskolc város oktatási intézményeiben folytatnak tanulmányokat, a kapcsolattartásra elsősorban a beiratkozás időszakában, valamint félévkor és év végén kerül sor, amikor a csoportvezetők személyesen tájékozódnak a tanulók iskolai teljesítményéről. 10.2 Szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái A gyermek fejlődése szempontjából meghatározó a családi környezet. A nevelőmunka eredményessége összefügg a szülői nevelési feltételekkel, ezért fontos annak ismerete. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából a családdal való együttműködés vezethet eredményhez. Célunk és feladatunk tájékozódni a szülők véleményéről, elvárásairól, javaslatairól. A szülők tájékoztatásának fórumai: Személyes kapcsolatok •

• •

Nyílt napon, beiratkozáskor: A nyílt napon a szülő és a gyermek tájékozódhat a kollégiumról, megnézhetik a szobákat, közös helyiségeket. Megismerkedhetnek a beköltözés rendjével, a házi- és napirenddel. Beiratkozáskor részletes írásos tájékoztatást kapnak a 9. évfolyamosok a beköltözésre vonatkozóan. Beköltözéskor: A tanulót elkísérő szülő megismerkedhet gyermeke nevelőtanárával. Tájékozódhat a tanulói jogokról és kötelezettségekről. Lehetőségük van a felkínált foglalkozások közül közösen választani. Szülői értekezleten: A kollégiumvezető a beköltözés napján az új kollégisták szüleinek tájékoztatást tart a kollégium házirendjéről, éves programokról,

17

lehetőségekről, kéréseinkről, elvárásainkról. A nevelőtanárok az iskolai szülői értekezletek alkalmával tájékoztatják a szülőt gyermekük magatartásáról, tanulási szokásairól, szorgalmáról, közösségben vállalt tevékenységéről, beilleszkedéséről, baráti kapcsolatáról stb. Szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái • • • • • •

telefonon történő megbeszélés „sms” küldése elektronikus levelezés ellenőrzőn keresztül írásban történő tájékoztatás levélváltás önkormányzaton keresztüli kapcsolatfelvétel

11 A kollégium egyéb kapcsolatai A kollégium kapcsolatai összefonódnak az intézményével, mivel rendezvények, látogatások, közös programok szervezésekor helyiségek és szállásbiztosítás terén a kollégium a meghatározó. Testvériskolákkal Hild János Szakközépiskola, Dunaújváros Széchenyi István Szakképző Iskola, Mezőkövesd Városi kollégiumokkal: Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, Kazincbarcika Borsod-Abaúj-Zemplén megye kollégiumaival: megyei fenntartású kollégiumokkal Miskolc város kollégiumaival Művelődési és sportközpontokkal: Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ, Kazincbarcika Kazincbarcikai Sport Központ A város közművelődési intézményei programjaikról mindig küldenek tájékoztatást, amelyeket messzemenően igyekszünk csoportosan igénybe venni, ill. a tanulók a szabad programválasztás elve alapján önállóan is látogatják azokat. A kollégium szoros kapcsolatot tart a város sportegyesületeivel. Több gyermekünk tagja ezen egyesületeknek. Edzéseik és sportversenyre való menetelük figyelése, szállás háttér biztosítás ezeken a napokon a kollégium feladata. Egyéb szervezetekkel: Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat Központ 18

Szociális Szolgáltató Központ Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Városi Rendőrkapitányság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ Kollégiumok Országos Szövetsége Külföldi kapcsolatok: Az intézmény külföldi kapcsolatai – amelyek az utóbbi időben egyre szélesednek – különösen érinti kollégiumunkat is, hiszen a vendégek fogadása, a szállás biztosítása a kollégiumban történik. Kiemelkednek: A Comenius 1. Socrates projekten belül 5 ország (Olaszország, Németország, Románia, Spanyolország, Magyarország) dolgozik együtt. Cserelátogatás alkalmával szállásbiztosítás, gyermekek kapcsolatkialakítása. Comenius I. Idegennyelvi programon belül németországi cserelátogatás valósul meg diákjaink között. Rimaszombati Szakközépiskola, Szlovákia – fodrász tanulók csereprogramja. A lengyel Swidnicai Vendéglátóipari Szakközépiskolával felvett szakács tanulói csereprogramnak szintén részesei vagyunk. A 2010/2011-es tanévben kollégiumi szervezésben részt vettünk a Határtalanul program keretében egy erdélyi tanulmányúton, ahol négy magyar nyelvű szakképző intézménybe látogattunk el. Megfelelő pályázati források esetén ezeket a kapcsolatokat továbbra is fenn kívánjuk tartani.

Teleki Tagintézmény: A korábbi évek német- és franciaországi kapcsolatok mindkét fél esetében személyi változások illetve fenntartóink anyagi támogatási lehetősége az Arany János Tehetséggondozó Program biztosítja a program résztvevőinek. Nyelvoktatás esetében ez Nagy-Brittaniát, kulturális téren Erdély, Szlovákia, Lengyelés Csehország megismerését jelenti. Kívánatos a szomszédos országok Szlovákia, Románia és Ukrajna felé a kapcsolatok építése.. Egyfelől a határontúli magyarországgal építendő kapcsolatok, másfelől a szláv nyelvek tanulásának népszerűsítése okán. A Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézettel jó a kapcsolatunk. A megyei, kistelepülési általános iskolákkal is érintőleges a kapcsolódásunk: Kimondottan a felvételire szorítkozik, ugyanis ekkor véleményt kérünk a hozzánk jelentkező tanulókról. A megyei fejlesztési terv az eddigieknél több szerepet szán a pedagógiai intézetnek és kollégiumunknak a tehetségek időben történő felkutatásában, az általános iskolákkal (vagy regionális központokkal) kiépítésre kerülő kapcsolatban. Kollégiumunk bázisintézményi feladatokat látna el. Ez az elképzelés jó, de csak a működéshez szükséges feltételek megléte esetén várható bármilyen eredmény. Mindenesetre hozzánk nem esetlegesen betévednie kellene „tehetséges” gyereknek, hanem kb. az ötödik osztálytól kezdve szervezetten, céltudatosan segíteni kellene őket a későbbi tanulmányi szakaszra. Ezt a felkészítési lehetőséget nem a jelenlegi középiskolai gyakorlat szerint pénzért és nagy tömegben, hanem az arra alkalmasaknak 19

meghatározott koncepció szerint kiérdemelt juttatásként kell kapniuk. Ehhez meghatározandó: mérés, kiválasztás, helyszín, tantárgyak vagy műveltségi területek köre, a résztvevő pedagógusok köre, a finanszírozás forrása. A jelenlegi működési feltételeinkkel, az intézményi feladatok ellátása terhére a bázisintézményi teendők nem vállalhatók fel, de annak kialakítása lehetséges és így dicséretes törekvés. Kiemelten tehetséggondozási területen évek óta szoros és eredményes az együttműködésünk a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetével, Magyar Tehetséggondozó Társasággal, az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő testvérintézményekkel az egész országban.

12 Nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények A kollégiumban a nevelési feladatokat - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. Az értékrend megvalósítása csak sikermotivált nevelőtestülettel végezhető el. Fontos a biztos szakmai ismeret. A státuszból adódó tekintélyt a tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély váltsa fel a tanulói megítélésben.

20

13 A kollégiumi élet szervezésének legfontosabb elvei A kollégiumba felvételt nyert tanulók kollégiumi csoportba kerülnek. A kollégiumi csoport egy nevelési évre alkotott állandó tanulóközösség, melyet a csoportvezető nevelőtanár irányít. A kollégiumi csoport átlaglétszáma 25 fő. A kollégiumi neveléshez és oktatáshoz, a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozáshoz foglalkozási csoport szervezhető. A foglalkozási csoport legalább öt tanulóból álló, pedagógus vagy a kollégium vezetője által megbízott személy által irányított tanulóközösség; A kollégium – igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Különös figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra, a tanulók egyéni szükségleteire. A kollégista tanulók az iskolai elfoglaltságokon kívüli időt a kollégiumban töltik. Az itt eltöltött idő négy részre tagolódik: 1. Tanulás (iskolai felkészülés, felzárkóztatás, tehetséggondozás). 2. Szabadidős programok (szakkörök, rendezvények). 3. Napi teendők (tisztálkodás, étkezés, takarítás, rendrakás stb.). 4. Pihenés. A tanítási időn kívül, a kollégiumon belül szervezendő foglalkozások, rendezvények időpontját úgy határozzuk meg, hogy az ne zavarja az egyéni tanulási időt, ugyanakkor biztosítson megfelelő lehetőséget a szabadban való tartózkodásra, kimenőre, szabadidőre.

21

13.1 A kollégiumi foglalkozások típusai és heti óraszámai A kollégium a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez az alábbiak szerint: 13.2 Felkészítő és szabadidős foglalkozások órakerete Foglalkozás típusa

Fajtái

a) Felkészítő foglalkozás Napi felkészítő egyéni és csoportos Felzárkóztató (kollégiumi Tehetségcsoportonként heti 13 óra) kibontakoztató

Szilencium Tantárgyi korrepetálás Felvételit, nyelvvizsgát, versenyfelkészülést segítő

b) Közösségi fejlesztést megvalósító csoportos (kollégiumi csoportonként heti 1 óra) c) Szabadidő eltöltését biztosító csoportos foglalkozás, tevékenység (kollégium csoportonként min. heti 10 óra)

Hagyományőrző (színjátszó)

Csoportfoglalkozás Kollégiumi közgyűlés Diákönkormányzati tevékenység Művészeti szakkör Sport szakkörök

A diákok érdeklődésének megfelelően és a szakember ellátottságtól függően biztosítjuk a különböző szakkörök működéséhez a szükséges feltételeket (vezető, helyiség, anyagellátás stb.). .

Számítástechnika és médiaismeretek szakkör Idegen nyelvi szakkör

Diáknap Versenyek

Diáktanács megbeszélései Kézműves Rajz Labdarúgás Kondi Sport és játék Számítástechnika Média Angol Német Olasz Városi Házi Kollégiumok közötti verseny Háziverseny

Kollégiumi rendezvények az éves eseményterv szerint

A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni az a) pontban meghatározott foglalkozásokon. A foglalkozások látogatása alól a tanuló - a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint - kaphat felmentést. A tanuló köteles részt venni a heti 1 csoportfoglalkozáson. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, további heti egy foglalkozáson köteles részt venni. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi 22

csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. A kollégiumnak - az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez - minden tanév első hetében fel kell mérnie, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet - az elfogadást követő három munkanapon belül - közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. 13.3 Kötelező csoportfoglalkozások rendszere, tartalma A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22.) OM. rendelet 3.§ (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezés a kollégiumok pedagógiai programjának alapja. Így a csoportfoglalkozások kerettervének és éves óraszámának a vonatkozásában a 2. számú mellékletet, a csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához a 3. sz. mellékletként kiadott, a kollégiumi foglalkozások keretprogramtervét vesszük alapul, mely témaköröket ír elő a foglalkozásokra, amelyek átszövik mindennapi nevelő tevékenységünket is. A foglalkozások kiemelt célja a kollégista személyiségének, jellemének etikai és esztétikai ismeretének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR

1-8.

9.

10.

11.

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettuddatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret *

3 3

4

3

3

12. 13 -14. évfolyam 1 1

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

2

2

2

2

3

4

4

4

4

4

3

3

3

3

2

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

3 20 óra

3

2 4 3

4 22 óra

23

Éves szinten 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), azaz minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozási órára a rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő (15 vagy 13 óra) a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

14 A kollégiumban folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Kitűzött céljaink, kijelölt követelményeink és feladataink végrehajtásának a megtervezett tevékenységrendszer kivitelezésének, tulajdonképpen a tanulmányi teljesítmények és a neveltségi eredmények vizsgálata. A kollégiumban folyó nevelés eredményessége érdekében rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük a gyerekek tevékenységét. A neveltségi szint mérése nagyobb körültekintést és odafigyelést igényel, ezzel ellentétben a tudásszint felmérése egyszerűbb és tárgyilagosabb. A kollégiumban mindkét terület értékelése fontos feladat, hisz a szocializációs folyamat állandó jelzőtáblái. A pedagógiai értékelés típusai funkció szerint: Diagnosztizáló: A tanulók előneveltségének, előképzettségének, hozott értékeinek, motivációjának, családi körülményeinek a feltárása. Funkciója: helyzetfeltárás Alkalmazása: inputidőszak – mérés közben probléma feltárás ideje (ok keresés) Formatív: A nevelés, az oktatás folyamatában segít módszereink helyes megválasztásában, figyelmeztet a módszerek, eszközök, eljárások esetleges változtatására, tájékoztat a változásokról. Funkciója: fejlesztő Segíti a naprakész tájékozottságot. Summatív: A fejlesztő szakasz végén a végállapotot tükrözi, a tanulók tanulmányi munkájának, ill. egyéb számszerűsíthető teljesítményének értékelésére alkalmas, ezért a kollégiumi nevelés, oktatás folyamatában csak az iskolai tanulmányi eredmények alapján, a tanulmányi munka értékelésénél alkalmazzuk évvégeken, de főleg a kollégiumi elhagyás (output) idején. Funkciója: minősítő Alkalmazása: nevelési eredmények mérésére. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. Ahhoz, hogy a kor követelményeinek meg tudjunk felelni, figyelembe kell venni a partneri elvárásokat.

24

Partnereink elvárásai Tanulói oldal szabadság jó körülmények segítsen, ha kérem jobb étel barátok

Szülői oldal biztonság segítség kapcsolat

Fenntartói oldal jogszerűség szakszerűség normák - szabályozottság ellenőrizhetőség

Pedagógus oldal optimális nevelési feltételek továbbképzési feltételek jó légkör

A fent említett elvárások megvalósulását a kollégiumvezető figyelemmel kíséri. A kollégiumvezető ellenőrzi a kollégiumi nevelőmunkára vonatkozó alapdokumentumok érvényesülését, határozatok végrehajtását. Tapasztalatait megbeszéli az érintett nevelőtanárokkal, segítő szándékú útmutatást ad a további munkához. Kiemelten vonatkozik pályakezdő, vagy a kollégiumi nevelőmunkában gyakorlatlan kollégák munkájának segítésére. Ellenőrző munkáját úgy tervezi, hogy kiterjedjen a csoportfoglalkozásokra, szilenciumokra, szakkörök munkájára, a reggeli ébresztésre, a napi munka ellenőrzésére is. Minőségbiztosítási rendszerünk az iskolai intézmény minőségbiztosítási rendszerébe épülve, vele szerves egységet alkotva működik.

15 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Megnevezés I. Helyiségek tanulószoba szakköri, diákköri szoba

Előírás

Előírás összesen

Jelenlegi készlet

Különbözet

kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 (tanulószobában is kialakítható)

1 db 1 db

4 db Tanulószobában kialakítva.

+3 db

0 db

számítástechnika terem testedző szoba könyvtár

kollégiumonként 1

1 db

1 db

kollégiumonként 1 kollégiumonként 1

1 db 1 db

hálószoba, hálóterem

4-7 tanulónként 1

48 db

3 db Iskolával közös könyvtár. 48

stúdió sportudvar

kollégiumonként 1 kollégiumonként 1

1 db 1 db

1 db Iskolával közös szépen rendezett sportudvar.

kollégiumvezetői iroda kollégiumonként 1 nevelőtestületi szoba kollégiumonként 1 ügyviteli helyiség kollégiumonként 1

1 db 1 db 1 db

1 db 0 db 1 db

25

+ 2 db

0 db

0 db 0 db

0 db - 1 db 0 db

Megnevezés rendezvényterem orvosi szoba társalgó ügyeletes nevelői szoba porta betegszoba vendégszoba teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba

Előírás kollégiumonként 1 kollégiumonként 1

Előírás összesen 1 db 1 db

szintenként 1

4 db

épületenként 1

2 db

1 db Iskolával közös orvosi szoba. Folyosói előtérben kialakítva 2 db. 3 db

1 db 1 db 1 db 1 db 4 db

1 db 0 db 6 db 4 db 4 db

0 db - 1 db + 5 db +3 db 0 db

+ 2 db

0 db + 3 db

nemenként 1 1 db épületenként, nemenként és szintenként 1

Jelenlegi készlet

Különbözet 0 db 0 db

+ 1 db

- 2 db

személyzeti WC

épületenként nemenként 1

2 db

tanulói WC

épületenként, szintenként, nemenként 1

4 db

3 db (a nevelői szobában kialakítva) 4 db

karbantartó műhely tisztítószer, takarító eszközök és -gépek tárolója

1 db 1 db

Iskolával közös. 4 db

ágynemű raktár mosókonyha vasaló- és fehérneműjavító helyiség (tanulói) szeméttároló

1 db 1 db 1 db

1 db 1 db 1 db

0 db 0 db 0 db

1 db

Iskolával közös.

0 db

0 db

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Tanulószoba tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék 2. Szakköri, diákköri szoba 3. Számítástechnika terem számítógép nyomtató számítógépasztal, szék programok zárható szekrény tábla + flipchart

A tanulószobák felszerelése (tanulói asztal, szék, tanári asztal, szék) az előírásoknak megfelelő.

A szakköri, diákköri tevékenységek a tanulószobákban történnek, ezek felszereltsége az előírásoknak megfelelő.

20 tanulónként 1 számítógépenként 1 szükség szerint

26

10 db 1 db 10 db

15 db 1 db 15 db

+ 5 db 0 db + 5 db

1 db 1 db

-

- 1 db - 1 db

Megnevezés

4. Testedző szoba

5. Könyvtár 6. Könyvtárszoba 7. Hálószoba, hálóterem ágyneműtartós ágy szekrény

éjjeli szekrény polc tükör cipőtároló szék asztal ágynemű-garnitúra ágyneműhuzatgarnitúra lepedő párnahuzat takaróhuzat éjjeli lámpa

Előírás

Előírás összesen

Különbözet

A kollégiumi sportfoglalkozások céljából az iskolával közös tornatermet, valamint a kondícionáló termeket vesszük igénybe, melyek felszereltsége az előírásoknak megfelelő. Iskolával közös.

tanulónként 1 tanulónként 1

190 db 190 db

198 db az előírásnak megfelelő, szobánként 4 db beépített szekrény

tanulónként 1 tanulónként 1 szobánként 1 szobánként 1 tanulónként 1 szobánként 2 tanulónként 1 tanulónként 3

190 db 190 db 48 db 190 db 190 db 96 db 190 db

30 db 48 db 170 db 219 db 93 db 200 db

- 190 db - 160 db 0 db -20 db + 29db -3 db + 10 db

570 db 570 db 570 db 190 db

462 db 132 db 237 db 50 db

-108 db -438 db -333 db - 140 db

1 db 3 db 1 db

2 db 2 db 1 db

+ 1 db - 1 db 0 db

1 db 1 db 1 db 1 db

1 db 2 db 2 db 1 db

0 db + 1 db + 1 db 0 db

1 db 1 db

1 db 1 db

0 db 0 db

1 db

1 db

0 db

tanulónként 1

8. Stúdió stúdió asztal szék belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat hifi-torony mikrofon erősítő hangszóró + fejhallgató videofelvevő kamera videofelvevő és lejátszó tárolószekrény 9. Sportudvar 11. Kollégiumvezetői iroda

Jelenlegi készlet

Iskolával közös. Felszerelése az előírásoknak megfelelő.

12. Nevelőtestületi szoba

27

+ 8 db

Megnevezés

13. Ügyviteli helyiség

Előírás

Előírás összesen

Jelenlegi készlet

Különbözet

Felszerelése az előírásoknak megfelelő.

14. Orvosi szoba

Az iskolával közös.

III. Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök televízió rádió

50 tanulónként 1 minden társalgóba 1 CD vagy lemezjátszó minden társalgóba 1 magnetofon minden társalgóba 1 videolejátszó minden 2. tévéhez tankönyvek, Könyvtárban szakkönyvek, kötelező elhelyezve. olvasmányok

28

4 db 4 db

5 db 6 db

+ 1 db + 2 db

4 db

4 db

0 db

4 db

6 db

+ 2 db

2 db

2 db

0 db

1. számú melléklet: Csoportfoglalkozások helyi keretprogramterve

29

1. Tanulás Célok és feladatok: • Alapfeladat a tanuló tanulási stílusának, módszereinek figyelemmel kísérése a kollégiumi élet egész időszakában. • Célunk, hogy a rendszeres tanulásmódszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tegyenek a tanulás szervezésében a fokozott önállóságra, a sorrendiség felállítására. • A tanulásmódszertan szolgálja az iskolai órákra való felkészülést, a tanulás hatékonyságának növelését. • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, a bevésési módszerek kialakítását, az önművelés, önnevelés igényének kialakítását az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását.

Időkeret: 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13-14. évfolyam

Témakörök 1. Tanulási módszerek elsajátítása, alkalmazása

2. Könyvtárhasználat Dokumentumismeret

3. Informatikai ismeretek Informatika jelentősége

4 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra

Tartalmak, tevékenységek Különböző tanulási módszerek a kollégiumban Tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása A szakmai és érettségi vizsgára való felkészülés módszerei Könyvtári ismeretek rendszerezése Gyakorlat a könyvtárhasználatban Dokumentumok szerepe az ismeretszerzésben Információfeldolgozás szabályainak, formáinak elsajátítása Internethasználat gyakorlati alkalmazása a tanulásban. Önképzés. Információ feldolgozás.

30

Fejlesztési követelmények: • Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumban használatos, az életkori jellemzőket figyelembe vevő, egyénre szabott, hatékony tanulási eljárásokat. • Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére, a szakmatanulásra, a továbbtanulásra és a való életre felkészítő tanulási technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében, olvasson rendszeresen, mondanivalóját tudja megfogalmazni és közreadni szóbeli és írásbeli formában egyaránt. • Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatában. Vegye igénybe a könyvtárat, a médiatárat, az internetes szolgáltatásokat. • Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához ki tudja választani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. • Elemezze, értelmezze, rendszerezze a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. • Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai.

2. Énkép, önismeret, pályaorientáció Célok és feladatok: • Cél a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. • Önismereten kívül fontos az egyéni és közösségi motívumok, a cél-és értékrendszer megismerése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. • Fontos a jó kollégiumi légkör kialakítása, melynek alapvető feltétele a diákok és tanárok közötti kölcsönös bizalom. • Feladat a közösen meghatározott és elfogadott szabályok betartása, a „kollégiumi közösségi tudat” kialakítása.

Időkeret: 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13-14. évfolyam

3 óra 3 óra 4 óra 3 óra 2 óra

31

Témakörök Ki vagyok én?

Az egyén és társadalom

Pályaorientáció

Tartalmak, tevékenységek Reális énkép. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok és kapcsolódás formái, módjai. Nemiség, szerelem, házasság. Értékek, értékrendek, erkölcsök.

Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése.

Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása Pályaválasztással kapcsolatos dokumentumok megismerése, használata Álláskeresés folyamata, technikái A munkavállaló jogai és kötelességei Álláskeresési technikák Felkészülés az esetleges pályakorrekcióra

Fejlesztési követelmények: • Lássa árnyaltan az embereket, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit. • Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük és mellettük. • Ismerje a jó kapcsolatot és a kapcsolódást elősegítő személyiségvonásokat és erényeket. • Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. • Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. • Legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. • Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. • Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. • Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit és kipróbálni azokat a valóságban. • Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. • Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. • Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. • Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. • Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. • Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

32

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Célok, feladatok: • Azt kívánjuk elérni, hogy kollégistáink személyes élmények során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített élményeiket, gondolatokat. • Formálódjék tárgy-és környezetkultúrájuk, javuljon véleményalkotó képességük. • Ösztönözzük tanulóinkat személyes elképzelésük, élményeik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. • Igyekszünk lehetővé tenni tehetséges tanulóiknak alkotások készítését, bemutatását. • Segítsük egyéni ízlésük kialakulását. • Arra kell törekednünk, hogy váljék tanulóink számára a műveltség az életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké. • A foglalkozások segítsék a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó, nemzeti hovatartozást vállaló, európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárokká váljanak. • Más, elsősorban európai népek, kultúrája, vallása és szokásai iránt nyitottá, megértővé váljanak annak megismerése által. • Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit. • Váljanak érzékennyé a globális problémák iránt. Időkeret: 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13-14. évfolyam

Témakörök Mindennapok művészete

Az alkotás öröme

Nemzeti kultúránk

3 óra 3 óra 2 óra 4 óra 5 óra

Tartalmak, tevékenységek Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival Egyéni-, közízlés, művészi ízlés. Az esztétikum. Vita: Mi a szép? Mi az ízléses? Mi a művészi? Tudatos térformálás, lakberendezés Saját médiatermék előállítása (pl. plakát) Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. Diákhagyományokhoz kapcsolódó ünnepek lebonyolítása. Nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. Néphagyomány, iparművészet, alkotókörök.

33

A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Ismeretterjesztő előadások szervezése, a kultúra jeles képviselőivel való személyes találkozás. Ismerkedés a korszerű Egyetemes műveltség kommunikációs eszközök használatával, a világ kulturális életének eredményeivel.

Európai azonosságtudat

Európa története, hagyományai, országai és népei, kultúrája. A másság elfogadása és tiszteletben tartása. Az EU működése, alkotmánya, hazánk és az egyén lehetőségei az új keretek között. Magyarság, európaiság kérdései. Külföldi kapcsolatfelvétel.

Fejlesztési követelmények: • Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt. • Szerezzen művészi élményeket és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. • Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. • Ismerkedjék nép kultúránkkal, a népművészettel. • Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortárs alkotókkal, alkotó kortársakkal. • Legyen nyitott, befogadó és toleráns más népek kultúrája, szokásai iránt. • Szerezzen széleskörű ismereteket az Európai Unióról, benne hazánk szerepéről, egyéni boldogulásának lehetőségeiről. • Fejlessze idegennyelv-tudását, általa törekedjen külföldi kapcsolatfelvételre, korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerje meg a világ kulturális eseményeit.

4. Környezettudatosság Célok, feladatok • A környezeti nevelés célja, hogy felkészítse tanulóinkat a fenntartható környezettel harmonikus életvezetésre. • Be kell mutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és a környezetének harmonikus kapcsolati lehetőségeit. • Képessé kell tenni tanítványainkat, a környezetet terhelő problémák felismerésére, az abból adódó problémák kezelésére, megoldására. • Ösztönözzük tanulóinkat a környezet védelmére. • Törekednünk kell kollégistáink pozitív jövőképének kialakítására.

34

Időkeret: 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13-14. évfolyam

Témakörök

Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra

Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település, környezetünk élővilága, életünk minősége? Javulás-romlás mérlege. A Föld, mint egységes rendszer. Globális környezeti problémák. Hazai természeti értékeink megóvása. Nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a településünk értékei. Azé a felelősség, aki dönt. Tudatosítani tanulóinkban, hogy döntéseik következményeit vállalni kell. Tanulók felelőssége a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőség és cselekvés. Kapcsolatépítés a környezetvédőkkel.

Fejlesztési követelmények • Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Kerülje ezeket. • Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, részesítse előnyben a természetes újrahasznosítható anyagokat. • A környezettel kapcsolatban legyen képes felismerni és gyakorolni állampolgári jogait. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. • Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére.

35

5. Testi és lelki egészség Célok, feladatok • Segítsük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. • Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. • Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint – nemektől függetlenül – a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családtervezéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Időkeret: 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13-14. évfolyam

4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok Társas kapcsolataink elemzése Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák. Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink Környezetünk és közérzetünk Felelősségünk magunk és társaink iránt, továbbá Élet a kollégiumban környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jólétéért”. Szabadidő tervezés, szervezés A betegségek megelőzése, betegápolás Háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai Elsősegélynyújtás, önmentés katasztrófa esetén Testi, lelki Szűrővizsgálatok, önvizsgálat egészségünk Rekreációk, séták, kirándulás Kondicionáló tornák, tánc Függőséghez vezető szokások megelőzése

36

Fejlesztési követelmények • Legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, a testi és lelki változásai természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. • Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. • Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző (például sérült) embertársaikkal való kapcsolatát is. • Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. • Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). • Legyen képes önálló életvitelre, önmaga ellátását megszervezni. • Ismerje meg a takarékosság – takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka-és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. • Váljon igényévé környezete tisztántartása, szépítése, személyes higiéniája.

6. Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Célok és feladatok • Célunk annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe. • A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. • A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. • A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium. Célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése, megértése is.

37

Időkeret: 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13-14. évfolyam

3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat (Probléma megbeszélés, feldolgozás) Család szerepe a múltban és a jelenben A barátság szerepe az emberi életben Irodalmi példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. Férfi-nő kapcsolata ma - beszélgetés,vita A külső megjelenés és a társadalmi érintkezés illemtana Az egyén helye az iskolai és kollégiumi közösségben Egyéni szituációk, konfliktushelyzetek elemzése Konfliktuskezelési technikák Diákönkormányzat szerepe, joga, lehetőségei Jogok és kötelességek megtapasztalása saját közösségben Magánérdek és közérdek – társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia Az egyén jogai A modern nemzetállamok A demokratikus állam működésének főbb elemei A történelmi és társadalomismereti tanulmányok során tanultak rendszerezése Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok alapján A munka világa és a munkaerő piac működése Vitakészség gyakorlása

Én és a család

A kollégium és az iskola

A társadalom

Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Szükséglet és kínálat megbeszélése. Kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszerszükségletek). Költségvetés készítése.

A háztartás

38

Fejlesztési követelmények: • Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Tegyen különbséget a pozitív és negatív viselkedésformák között. • Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. • Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. • Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. • Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben,lépjen fel maga és társai érdekeinek védelmében,képviseletében. • Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. • Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességet. • Vállalja fel döntéseit és ebből adódó kötelezettségeket.

7. Hon- és népismeret

Célok és feladatok • A szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása, ismerete • Országunk, nemzetünk ismerete, szeretete • Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata • A határainkon kívül élő, kisebbségbe szorult magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás • Hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása • Nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink) • Toleráns viselkedés, előítélet mentesség a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel szemben. Jogaik, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása.

Időkeret: 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13-14. évfolyam

3óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra

39

Témakör

Helyismeret, helytörténet

Múlt ismeret, hagyományok

Jelen ismeret

Nemzeti kultúránk

Tartalom, tevékenységek A település és a környező tájegység történetének megismerése A település történetének főbb korszakai A város legfontosabb intézményeinek megismerése Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei A határon kívüli magyarság jellemzői, helyzete a XX. században Múzeumok, skanzenek anyagainak megismerése Választott népi hagyományok megelevenítése (népdalok, szokások, kézműves technikák, stb.) Magyarország nemzetiségei A határon túli magyarok helyzete, törekvéseik, lehetőségeik ma Az Európai Unió jellemzői Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei Címerünk, zászlónk eredete A Himnusz, a Szózat ismerete Megemlékezéseken, ünnepeinken aktív részvétel

Fejlesztési követelmények • A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. • A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. • Fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formákban feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és képi kifejezés különböző formáit. • Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. • A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.

40

2. számú melléklet: Csoportfoglalkozások témakörök és évfolyamok szerinti óratervei

41

1. témakör: Tanulás 9. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

Hogyan tanuljunk? A tanulás kultúrája • A tanulás feltételei • Tanulási stílusok • A tanulás módja, módszere • A tanulást motiváló gyakoribb tényezők

2.

Hatékonyságot segítő módszerek • Memóriafejlesztő gyakorlatok (pl.: A nevük kezdőbetűivel egy tulajdonságot mondanak a tanulók. Minden tanuló az előtte elmondottakat is elismétli.) • Tanulás közben lazító, frissítő gyakorlatok (pl.: mozgásos, relaxációs, elmélkedő gyakorlatok)

3.

Olvasáskultúránk és a könyvtár • Az olvasás jelentősége • A könyv és a könyvtár szerepe • Mitől válik valaki olvasó emberré • Miért nem szeretnek sokan olvasni?

4.

Az internet jelentősége a tanulásban • A tanulásban mennyire segít az internet? • Milyen típusú feladatokhoz használod leginkább? • Tapasztalatod szerint előnyt jelent-e az internet hozzáférés szempontjából, hogy kollégista vagy? Mi az, ami problémát okoz?

42

Tanulási szokások és módszerek, kérdőív kitöltése. A tanulók saját módszereinek megvitatása.

1. témakör: Tanulás 10. évfolyam

Foglalkozás

Téma, tananyag

1.

A tanulás kultúrája • Hogyan tanuljunk? (önfegyelem, környezeti tényezők, olvasási készség és megértés) • Hogyan függ össze a tudás és tanulás? • Összefügg-e a „gyors tanulás” és a „felszínes tudás”? • Miért fontos a lényeglátás, gyakorlás, ismétlés, akarat és az önellenőrzés a tanulásban?

2.

Az értő olvasás • Stílusgyakorlatok: szövegolvasás, értelmezés. • Mikor olvasunk gyorsabban, lassabban, az értő olvasás fontossága.

3.

A kritikus internethasználat • Milyen veszélyei vannak az internethasználatnak: - egészségügyi szempontból, - információk megbízhatósága szerint, - áldozattá válás lehetősége alapján.

43

Megjegyzés, kiegészítés

Helyzetgyakorlat: Ugyanazt a szöveget 3-féle stílusban olvassák fel, és hasonlítsák össze!

1. témakör: Tanulás 11. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag Az önfejlesztés fontossága • Érvelj az élethosszig tartó tanulás mellett vagy ellen! • Az elkészített feladat előadása és megvitatása.

Megjegyzés, kiegészítés

Előzetes feladat: 10 mondat írásban.

2.

A tananyag rögzítését segítő módszerek • Milyen egyéni módszereitek Feladat: Motivációs vannak a tananyag rögzítésére (pl.: kérdőív kitöltése. idegen szavak tanulása, nehéz fogalmak megjegyzése stb.) - Asszociáció módszere. - Rím-, mondat-, mozaikszó alkotás. - Helyekhez kötés módszere. • Motivációs kérdőív megbeszélése.

3.

Szakkönyvek szerepe • Mellőzhető-e a tanulás során a szakkönyvek használata, illetve helyettesíti-e az internet a szakkönyveket? • Az előzetes feladat megbeszélése.

44

Előzetes feladat: Tájékozódjanak, hogy szakmájukkal kapcsolatban milyen szakkönyvek vannak a könyvtárban!

1. témakör: Tanulás 12. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

Az érettségire és szakmai vizsgára való felkészülés • Módszerek megvitatása (szaktanári segítség, kölcsönkért tételek, internet stb.). • Felkészülési terv, ütemterv készítése.

1. témakör: Tanulás 13-14. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag Az információs technológiák hatásai • Az informatika fejlődése milyen hatással van: - a gazdaságra (kevesebb munkaerő, hatékonyabb, korszerű gépek), - a társadalomra (munkanélküliség, előny az egészségügyi technológiák területén stb.), - egyéni szempontból (karriert építhet rá, de folyamatos tanulásra kényszerít, egészségét veszélyezteti stb.).

45

Megjegyzés, kiegészítés

2. témakör: Énkép, önismeret, pályaorientáció 9. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

Hová megyünk? (Az élet értelméről) • Létezhetünk-e célok nélkül? • Milyen célokat tűzzünk ki? • Szentesítheti-e a cél az eszközt? • Mennyiben függ tőlünk az életünk alakulása?

2.

Ismerjük meg önmagunkat! Önismereti teszt kitöltése, • Mit jelent az önismeret? • Tudjátok-e, hogy melyek az értékelése. előnyös tulajdonságaitok? • Mikor jellemes az ember? Mikor jellemtelen?

3.

Pályaválasztás • Ki és mi határozza meg, hogy az általános iskola után hol tanulunk tovább? • Hogyan módosíthatjuk a pályánkat, ha rosszul választottunk?

2. témakör: Énkép, önismeret, pályaorientáció 10. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag Milyenek az emberek? • Értelmezd a jó fogalmát. • Mi a jóság alapja? • Szülhet-e a szeretet szeretetet? • Ráfogható- e minden a körülményekre?(Rossz volt a gyermekkora.) • Függ-e az ember méltósága, jósága az anyagi helyzetétől? • Jellemezhetjük-e az embereket egy-egy megnyilatkozásuk alapján?

46

Megjegyzés, kiegészítés

Feladat: Az alábbi 30 szó közül húzzák alá a tanulók azt a 10-15 szót, amelyek a mai embereket jellemzik.

2.

Milyen vagyok én? • Meddig várható el a környezetünktől, hogy tolerálja hibáinkat? • Miért fontos, hogy megismerjük önmagunkat? • Szoktatok-e önvizsgálatot tartani?

3.

Önnevelés, önmegvalósítás • Kinek van már kialakult értékrendje? • Milyen értékrendet kívántok követni? • Eltérhet-e a lányok és a fiúk értékrendje? • Miből áll az önfejlesztés folyamata? - pozitív irányultságú gondolkodás és magatartásmód, - önuralom az önfegyelem fejlesztése, - az akarati tényezők fejlesztése, - objektivitásra törekvés, - tűrőképesség, tolerancia fejlesztése, - konfliktuskezelés, önkontroll, szellemi erkölcsi értékrend kialakítása és követése, céltudatosság, önmagunk megismerése.

Szituációs játék: párok kialakítása, 2 percig beszéljen önmagáról, mit szeret, és mit nem szeret önmagában? (felváltva) Rejtvény. (Megfejtés 1-1 jó tulajdonság.)

2. témakör: Énkép, önismeret, pályaorientáció 11. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag Miért ezt a szakmát választottam? • A miértek keresése. • A rossz döntések megváltoztatásának lehetőségei.

47

Megjegyzés, kiegészítés

2.

Önismereti foglalkozás. • Önjellemzések megbeszélése, kiértékelése. • Közmondások értelmezése. • Műalkotások elemzése. Erkölcsi tulajdonságaink I. • Mit nevezünk erkölcsnek, erkölcstelenségnek? • Mi a törvény és az erkölcs közti különbség? • Mi az erény és a bűn?

3.

4.

Önjellemzés készítése, közmondások értelmezése, önarcképek, festmények elemzése.

Erkölcsi tulajdonságaink II. • Éreztetek-e már bűntudatot? • Mit jelent a lelkiismeret? • Kinek nem volt még lelkiismeret furdalása? • Mi a hit?

2. témakör: Énkép, önismeret, pályaorientáció 12. évfolyam Téma, tananyag

Foglalkozás 1.

Összefügg-e az erkölcs a műveltséggel? • • • •

A társadalmi változások velejárója-e az iskolázottsági fok növekedése? A fejlődés folyamán hogyan alakult át a műveltség fogalma? Mit jelent ma műveltnek lenni? Erkölcsös-e az az ember, aki művelt? Soroljanak fel néhány példát az életből! Tanmese- tanulságok levonása.

48

Megjegyzés, kiegészítés

2.

A munka szerepe az ember életében • • •

3.

Kell-e rangsorolni a fizikai és szellemi munka között? Elválasztható-e egymástól a játék, a tanulás, a munka? Ki milyen munkát végezne szívesen?

A munkavállalás • Hogyan történik az elhelyezkedés? • Milyen feltételeket kell szem előtt tartanunk? • Számítanak-e a személyes kapcsolatok? • Hogyan pályázunk? • Mire kell ügyelni egy interjú során? • Mit tartalmaz a munkaszerződés?

2. témakör: Énkép, önismeret, pályaorientáció 13-14. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

A munkavállalás • Hogyan történik az elhelyezkedés? • Milyen feltételeket kell szem előtt tartanunk? • Számítanak-e a személyes kapcsolatok? • Hogyan pályázunk? • Mire kell ügyelni egy interjú során? • Mit tartalmaz a munkaszerződés? Szituációs játékok • Munkavállaló pályázatot munkaadó elbírálja. • Állásinterjú.

49

készít, Minta pályázat készítése.

3. témakör: Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 9. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

A művészetről általánosságban Feladat: Mindenki hozza el • A művészet meghatározása. kedvenc novelláját, versét! • A művészet fő ágai. • Milyen szerepe lehet a művészetnek életünkben? • Mit jelenthet az, hogy a művészet üzenetet hordoz, információt közvetít? Kedvenc íróm, költőm üzenete Mottó: „A művészet egy másik természet; titokzatos ez is, de érthetőbb, mert az értelemből fakad.” (Goethe) • A tanulók által hozott kedvenc novella, vers megbeszélése. Kinek milyen információt nyújtott az adott korról, illetve milyen élményt jelentett számára.

2.

A festészet, rajzolás, mint az önkifejezés eszköze • A közösen készített rajz elemzése és megbeszélése.

3.

Európai hagyományok történeti áttekintése • Európa keleti és nyugati felének eltérő fejlődése, történelmi okai. Közös gyökerek.

50

Feladat: Közösen rajzoljanak egy hajót, amelyet mindenki saját elképzelése szerint egészítsen ki!

Projektkészítés csoportmunkában: Kelet- és Nyugat Európa 1945-től 1990-ig

3. témakör: Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 10. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

A technika fejlődése és a filmművészet kapcsolata • Némafilm, hangos film, mozi, videó, dvd. • Egy Chaplin film megtekintése és elemzése. A hangos film korszaka • Filmvetítés. • A megtekintett film elemzése, a némafilmmel való összehasonlítás.

2.

3.

Iparművészet • Milyen területeit ismeritek az iparművészeti ágazatnak • Van-e köztetek olyan, aki valamelyik területen kipróbálta magát? • Tárlatlátogatás élményeinek megbeszélése. Európa országai. • Az országok népeinek, kultúrájának megismerése. • „Mit jelent magyarnak lenni Európában?” • „Mit jelent európaiként magyarnak lenni?”

51

Feladat: Hozzanak irodalmi anyagot, képeket, alkotásokat a különböző iparművészeti területek bemutatásához.

Országonként egy-egy tanuló előzetesen felkészül, és kiselőadást tart.

3. témakör: Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 11. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag A festészet és rajz, mint a legősibb információ közvetítési eszköz • A festészet fejlődésének a korszakai. • Barlangrajzok (hiedelemvilág). • Folyami kultúrák, ókori kultúrák (tárgyi környezethez tartozó festészet, falfestészet, mozaikfestészet). • Középkor: megjelenik a táblaképfestészet, a grafika, üvegfestészet. • Hozott anyagok megbeszélése.

Megjegyzés, kiegészítés

Feladat: előzetesen gyűjtsenek példát egy-egy korszakra!

A legismertebb festők és koruk. • A hozott képek és dokumentumok alapján, helyezzék el korban az Feladat: Hozzanak kedvenc ismert művészt és elemezzék egy festményükről egy képet! adott alkotását. 2.

Európa kulturális hagyományai • •

Európa különböző népeinek Személyes tapasztalatok, úti beszámolók, fényképes hagyományai, szokásai. A másság elfogadása és és videós prezentációk. tiszteletben tartása.

52

3. témakör: Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 12. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

Téma, tananyag Zene az ember életében • Ki miért szereti a zenét? • Mit ad a zene az ember számára? • Ki milyen zenei műfajt szeret? • Mi határozza meg a zenemű értékét? • Mi a különbség a rock-koncert és a zeneakadémiai hangverseny között? • Akinek zenei képzettsége van (hangszeres, ének), mutassa be tudását! Amennyiben nincs ilyen, egy-egy kedvenc kazetta meghallgatása. A tánc • Elválasztható- e a zenétől a tánc? • Mit fejezünk ki a tánccal? • Ki tanult táncolni? Ki járt tánciskolába? • Milyen táncokat ismertek? • Videokazettáról a különböző táncműfajok bemutatása. A művészet, mint a gyógyítás egyik eszköze • Hogyan gyógyítanak a művészet egyes területein, soroljatok fel példákat! • Egy közösen választott zenére táncoljanak egyéni stílusban.

3.

Az EU működése és alkotmánya. Működésének főbb szabályai • Magyarország szerepe és lehetőségei az EU-ban. • Egyéni lehetőségek és kihívások alakulása a csatlakozástól.

53

Megjegyzés, kiegészítés

Saját hangszer behozása, ha van, vagy kedvenc kazetta.

4.

Magyarok, európaiak szerepe a világban. Felelősségünk a globális problémák kezelésében. • Magyar tudósok és feltalálók, ismert művészeink munkásságának bemutatása.

Előzetes gyűjtőmunka: magyar tudósok és feltalálók, nemzetközileg ismert művészeink

3. témakör: Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 13-14. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag A múzeumok, mint az emléktáraink kincstárai • Mit nevezünk múzeumnak? • Miért fontosak számunkra? • Milyen szakosított múzeumaink vannak? • Ki melyik múzeumot szereti és miért? • Mit kell tudnunk a muzeális értékek, a védett műkincsek eladásáról? • Mit kell tennünk, ha muzeális értékre vagy régészeti lelőhelyre bukkanunk? A művészetek hatása ízlésünkre? • Mit értünk ízlésen? • Minek van szerepe az ízlésformálásban? • A művészetek hogyan hatnak ízlésvilágunkra? • Melyik művészeti ágat kedvelitek leginkább és miért? • Van-e konzervatív ízlés és modern ízlés? Mi jellemzi ezeket? • Miért fontos a jó ízlés kialakítása?

54

Megjegyzés, kiegészítés

2.

A művészet alappillére I.

a

kultúra

•

3.

egyik

A kultúra az emberi kapcsolatok rendszerét is meghatározza, elválaszthatatlan az erkölcsi értékrendszertől. • Hányféle kultúra van? (munka-, beszéd-, közlekedés-, viselkedés-, környezet-, szexuális-, lakás-, öltözködés-, együttélés-, vitakultúra) • Rendszerezzük a kultúrát tartalma szerint: - anyagi kultúra (gazdaság, termelés), - szellemi kultúra (tudomány, művészet). A művészet hogyan hat egyes kultúra területekre? (Környezet-, lakás-, öltözködéskultúra.) A művészet a kultúra egyik alappillére II. • Hogyan hat a művészet az emberi kapcsolatokra? (Viselkedés-, beszéd-, vitakultúra.) • Vitakultúránk: - Mit nevezünk vitának? - Miért jön létre vita? - Milyen jellegzetes vitafajtákat és vita fórumokat ismertek? - Mik a kulturált és eredményes vita feltételei? - Mi a véleményetek a „karrierkódex” alábbi tanácsairól? Kerüld a vitát! Ne bírálj! Ne ítélj! Ne panaszkodj! Úgy kérdezz, hogy a másik helyeseljen! Dicsérd a társaid ötleteit, javaslatait! Soha ne mondd a másiknak, hogy téved! Légy jó hallgató! Hagyd, hogy társad beszéljen! Mosolyogj! • Milyen az érzelem nélküli vita? 55

A művészetek és információs csatornái • Milyen információ forrásközpontokat ismertek? (múzeum, média, könyvtár színház, mozi, informatika– internet) • Milyen szerepet játszanak az önművelésben? • A korszerű műveltség fontos eleme a számítástechnikai ismeretek. • Ki milyen témában, területen használta fel az internet lehetőségeit? • Milyen akadályokat tapasztalt? • A művészet mely területein látjátok a gyakorlatban leghasználhatóbbnak az internetet?

4.

Külföldi kapcsolatfelvétel. Az idegennyelv-tanulás jelentősége. • Egyéni beszámolók készítése és bemutatása. • Az idegen nyelv és internet használat segítségével létrejött kapcsolatfelvétel tapasztalatairól.

5.

Az Európai Unió és a szervezeten kívüli európai országok • Az elkülönülés gazdasági, kulturális és politikai okai. • Az EU jövője diákszemmel. • Egyéni boldogulásunk az EU-ban. • Magyarország jövője az EU-ban diákszemmel.

56

Előzetes feladat: - Idegen nyelv és internet segítségével kapcsolatfelvételi próbálkozások azonos korú külföldi diákokkal. - Az internetes ismerkedés szabályairól, veszélyeiről való tájékoztatás.

4. témakör: Környezettudatosság 9. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

Téma, tananyag Az ember a természet része • Mit értünk természeten? • Létezhet-e az ember az élő természet nélkül? • Mit értünk makroés mikrokörnyezeten? • Hogyan károsította a természetet a történelem során az ember? • Miért éppen most a legnagyobb a környezetrombolás? • Mire jó a modernizáció, ha elpusztítja a természetet? • Mit tehetünk a természet megóvásáért? • Saját környezetünkben milyen változást tapasztalunk? • Ismerjék meg a tanulók környezetük természeti értékeit.

Környezetünk védelméről • Mit jelent a környezetvédelem? • Miért kell környezetünket megvédenünk? • Hogyan függ össze a lokális (helyi) és a globális környezetvédelem? • Felelősek vagyunk környezetünk állapotáért. • Ki rombol inkább: az ember vagy a természet? • Mit jelent a környezettudatos vásárlás? • Milyen újrahasznosítható anyagok vannak? • Miért hasznosak ezek? • A szelektív hulladékgyűjtés miért fontos?

57

Megjegyzés, kiegészítés

Alapvető fogalmak tisztázása. Séta a városban (tapasztalatok megbeszélése).

Játék (szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos).

4. témakör: Környezettudatosság 10. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

Téma, tananyag A vízszennyezésről • Hányféle módon szennyeződhetnek a vizeink? • Milyen anyagok szennyezik a vizet? • Mennyire szennyezettek hazánk felszíni vizei? • Milyen szennyezettek a tavaink ( a Balaton), a folyóink (a Duna)? • Mennyire szennyezett hazánk talajvízkészlete? • Hányféle „forrás”-ból fakad a szennyezés? • Mit kapunk az országon kívülről? • Mennyire szennyezettek a hozzánk érkező folyók? • Milyen károkat jelent számunkra a Duna elterelése és a bősi erőmű? • Miképpen szennyezzük mi a vizeinket? Mit tehetünk a vízszennyezés megelőzése, ill. csökkentése érdekében? A talajszennyezésről • Miért és hogyan tűnt és tűnik el a termőtalaj? • Miért és hogyan következik be az erózió, ill. az elsivatagosodás? • Mit tudtok az Alföld elsivatagosodásáról? • Hogyan szennyeződik a talaj? • Milyen szennyező anyagok kerülnek a levegőből a talajba? • Milyen szennyező anyagokat mos a talajba a víz? • Milyen talajt hagytak itt az eltávozott szovjet katonák? • Milyen mérgező anyagokat rejtett némelyik szövetkezet és állami gazdaság földje? • Mit tudtok a hírhedt talajszennyezésekről?

58

Megjegyzés, kiegészítés Tanulók beszámolója környezetükben tapasztalt vízszennyezésről.

Irodalom: Környezetvédelmi lexikon.

• •

Miért nem büntetik kellő szigorúsággal hazánkban a környezetszennyezést? Mit lehetne tenni, a mérhetetlen környezetszennyezés ellen?

4. témakör: Környezettudatosság 11. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag A légszennyezésről • • • • • • •

2.

Megjegyzés, kiegészítés

Tanulói kiselőadás az Mit nevezünk légszennyezésnek? üvegházhatásról. Melyek a légszennyező anyagok? Milyen károkat, betegségeket okozhatnak a légszennyező anyagok? (dohányzás) Hogyan jutnak ezek a szervezetünkbe? Kik az okozói a légszennyezésnek? Mennyire szennyezett hazánk nagyvárosainak levegője? Hogyan szennyezi a levegőt a lakosság?

A sugárszennyezésről • •

• • • • •

Filmvetítés a paksi Mit nevezünk sugárzásnak? atomerőműről. Milyen veszélyt jelent: - a röntgensugárzás, - a Nap ultraibolya sugárzása, - a radioaktív sugárzás? Mi az előnye és a hátránya az atomerőműnek? Milyen sugárzással járó balesetekről, katasztrófákról tudtok? Mely országok rendelkeznek atomfegyverrel? Megelőzhető-e a sugárveszély? Hogyan? Mit kellene tenni az emberiség (a természet) megmentéséért? Mit tehetünk mi?

59

4. témakör: Környezettudatosság 12. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag A fák és az erdő szerepe • • • • • • • • • • • • •

2.

Megjegyzés, kiegészítés

Védett állatok és növények Mit nevezünk fának? Mit jelent az ember számára a fa, ismerete. az erdő? Milyen szempontból különböztethetjük meg a fákat és az erdőt? Magyarország hány százalékát borítja erdő? Hol vannak őserdők? Melyek Magyarország védett természeti területei? Hol vannak nemzeti parkok? Ki melyikben járt már? Melyek hazánk jelentős arborétumai? Kik és miért ültetnek emlékfákat? Hogyan pusztítja az ember a fákat, az erdőt? Milyen tragédiát okoz az, aki kivág egy fát? Mikor ünnepeljük a madarak és fák napját?

Lárma és csend • • • • • • • • •

Művészeti alkotások Mit nevezünk lármának? Mikor kellemesek és mikor gyűjtése ,feldolgozása a témában. kellemetlenek a zajok? Milyen zajártalmakat ismerünk? Milyen ártalmakat okoz a diszkózene? Hogyan védekezhetünk a zajhatások ellen? Miért fontos a csend? Hányféle csend létezik? Melyik a szükséges, a kellemes, a félelmetes (a nyomasztó)? Mikor kívánjuk a csendet? Van-e hangulati különbség a csend és a csönd alakváltozatok között?

60

• •

•

Hogyan függ össze a csend és a fegyelem? Mi a véleményetek ezekről a közmondásokról? Csendesnek csendes a barátja. Nagy zaj nagy baj. Hogyan jelenik meg a csend a művészetekben?

4. témakör: Környezettudatosság 13-14. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

• • •

• • • • • 2.

3.

Tűz esetén fontosabb teendők

A tűzvédelemről • •

Milyen veszélyforrást jelent a tűz? Hol találkoztunk a történelemben nagy tűzvészekkel? Milyen szerepe van a tűznek a művészetekben? Hol, hogyan keletkezhet tűz? Hogyan előzhetjük meg a tűzkárokat: - otthon, - járműveken, - a munkahelyen, - az erdőben? Melyek a közismert tűzoltó anyagok? Mi a teendő tűz észlelése esetén? Mi határozza meg a tűzoltás módját? Mi a tűzoltóság hívószáma? Hogyan kell a tűzesetet jelenteni?

Az emberiség bűne • A teszt értékelése

Teszt kitöltése

Esettanulmányok •

•

Megjegyzés, kiegészítés

Soroljatok fel konkrét eseteket a környezetrombolásra! (Milyen intézkedések történtek a felelősségrevonás terén?) A lakóhelyetek közelében lévő gyárak, üzemek milyen 61

• •

•

környezetkárosítást okoznak? A lakosságot milyen szinten tájékoztatják? Van-e beleszólásuk az ott élőknek? Kellő szigorúsággal büntetik-e a környezetszennyezést? Ha módotokban állna, milyen intézkedéseket, vezetnétek be a környezetvédelemmel kapcsolatban? Milyen környezetvédő mozgalmakat ismertek?

62

5. témakör: Testi és lelki egészség 9. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

3.

4.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

Személyi és környezeti higiénia • Mi a testi higiénia alapja? • Melyek az alapvető testápoló szerek? • Mi határozza meg öltözködésünket? • Környezetünk és közérzetünk összefüggései Napirend, pihenés, alvás Feladat: gyűjtsetek népi • Mi a napirend? mondásokat a pihenésre, • Mit kell tartalmaznia a alvásra! napirendnek? • Mi a pihenés? • Miért van szükségünk a pihenésre? • A testi vagy az idegi (szellemi) fáradtságot lehet hamarabb kipihenni? • Mit jelent az aktív pihenés? • Milyen módon pihensz (pihenhetünk)? • Miért kell aludnunk? • Melyek a nyugodt alvás feltételei? Az egészség és a táplálkozás összefüggései • Mi a táplálkozás célja? • Mit és mennyit együnk? • Mikor és hogyan együnk? • Hányszor együnk naponta? • Miért legyen délben a főétkezés? • Melyek a helyes (a „korszerű”) táplálkozás összetevői? • A bulimiáról. • Az anorexiáról. • A vegetarianizmusról. Társas kapcsolataink • Milyen magatartásformákkal és képességekkel kell rendelkeznünk a harmonikus együttélés érdekében? • Csoportépítő játék: „dobd a labdát”.

63

5. témakör: Testi és lelki egészség 10. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

1.

Az emberi test felépítése, működése • Milyen szervrendszereink vannak? • Mi a szerepe az érrendszernek? (verőerek, hajszálerek, gyűjtőerek, nyirokerek). • Mit nevezünk nagyvérkörnek, kisvérkörnek? • Mit tudunk az idegrendszerről? • Mi az, amit tudni szeretnél a testedről?

2.

Egészségkárosító szokások

Megjegyzés, kiegészítés

• A dohányzás - Mi készteti a fiatalokat a dohányzás megkezdésére? - Melyek a dohányzás káros hatásai? - Mi szükséges a dohányzás elleni eredményes küzdelemhez? - Szituációs játék

3.

• Az alkoholizálás - Miért isznak az emberek alkoholt? - Az alkohol egészségkárosító hatásai. - Ki az alkoholista? A kábítószerezés • Melyek a legközismertebb Felolvasás: Vera naplója (részlet). kábítószerek? • Mi jellemző reájuk? • Mit jelent a „beetetés”? • Helyes volna-e az ún. „könnyű drogok” legalizálása? • Honnan veszik a pénzt a fiatalok a kábítószerekre? • Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés? • Hogyan tud a narkós fiatal ettől a betegségtől megszabadulni? • Van-e felelősségünk a társainkért? 64

4.

Elsősegély • Stabil oldalfekvés megtanítása. • A drogfogyasztókkal, szenvedélybetegekkel kapcsolatos elsősegély. • Mérgezés. • Hogyan hívjunk segítséget?

5. témakör: Testi és lelki egészség 11. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

Egészség-betegség Mit jelent: ép testben ép lélek? Mit jelent a prevenció? Hogyan tudjuk megőrizni egészségünket, és megelőzni a betegségeket? (Környezetünk veszélyforrásai, szűrővizsgálatok, önvizsgálat.) • Minek kell lenni a házi patikában? • Nevezzenek meg népbetegségeket.

• •

2.

Fertőző betegségek • Milyen fertőző betegségeket ismerünk? (AIDS, hepatitis, védőoltások.) • Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket? • Melyek a nemi betegségek?

3. • 4.

Egészségvédelmi teszt Teszt megbeszélése, értékelése.

Szexuális kultúra • Mit nevezünk nemi ösztönnek? • Miben különbözik az ember nemi ösztöne az állatétól? • Mi a nemi erkölcs? Mi jellemző a mai nemi erkölcsre? • A védekezés módjai a szexuális kapcsolat során

65

Feladat: Egészségvédelmi teszt kitöltése

5. témakör: Testi és lelki egészség 12. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

1.

Megjegyzés, kiegészítés

Munkamegosztás a családban • • • • • • •

2.

Milyen a klasszikus értelemben vett anya, apa, gyerek szerep? Mennyiben változtak a mai családok életében ezek a szerepek? Van- e nálatok minden családtagnak kijelölt feladata? Mit jelent a család számára, ha valaki munkanélkülivé válik? (szerepcsere) Jó szülő-e, aki halálra dolgozza magát? Hányféle szerepet töltenek be az anyák? (Anya, feleség, dolgozó nő.) Helyes volna-e ha az anyák főhivatásként csakis a gyerekneveléssel foglalkoznának? Családi költségvetés

• •

3.

Mi tartozik a rezsi költségekhez? Milyen módon csökkenthető a rezsi? (családi ház, bérház) • Milyen háztartási költségek merülnek fel? - alapszükséglet (kosztpénz, tisztálkodás, tisztítószerek, ruházat), - egyéb (kulturális szükségletek, pihenés, szórakozás). • Mennyire fontos a tervezés a családi költségvetésben? • Szerintetek szükség van-e tartalékképzésre? (Pénz, élelmiszer, stb.) Az otthon melege • Milyennek kellene lenni egy 4 fős család otthonának? - Megfelelő élettér, - az otthonosság, harmónia fontossága, - a rend, tisztaság szerepe. • Az előzetes feladatok megbeszélése. 66

Előzetes feladat: Fogalmazás készítése „Milyen otthont szeretnék?” címmel.

4.

Családi konfliktusok • Szituációs játék Szülők válása (A gyerek félreértelmezi a családban érezhető feszültséget, majd „derült égből villámcsapás…”) A hétvégi buliról (Nem a megbeszélt időpontban ér haza a gyerek.)

5. témakör: Testi és lelki egészség 13-14. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

1.

Előítéletek • Meséljenek a tanulók saját élményeikről, milyen események történtek velük, amelyek befolyásolják, hogyan vélekednek: - az alkoholistákról, - a romákról, - a munkanélküliekről, - a drogosokról stb.

2.

A kritikai gondolkodás fejlesztése • Reklámtechnikák megismerése. • A reklámok pozitív és negatív hatásai. • Helyzetgyakorlat: Falfirkával írd felül valamelyik reklámot!

3.

Konfliktushelyzetek mindennapokban • Szituációs játék - munkahelyen, - buszon, - baráti társaságban, - étteremben.

4.

Relaxációs technikák • Lazító gyakorlatok (minden testrész ellazítása). • Zenehallgatás (relaxációs). • Légzési technikák.

67

a

6. témakör: Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 9. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

Téma, tananyag Család szerepe a múltban és jelenben • Mit értünk család szó alatt? • Kik tartoznak bele? • Mit jelentett a család a múlt században? • Mekkora szerepe volt benne a nőnek? • Mennyien alkottak egy családot? • Mit gondolsz manapság a családokról? • Mekkora családot szeretnél? • Miért fontos a család számodra? Társadalmi érintkezés színtere: a kollégium • • • • • •

3.

Miért fontos a közösség? Iskola és kollégium összehasonlítása. Beilleszkedés, elfogadás kérdése. Mi a társadalmi szerep? Ki milyen helyet foglal el a kollégiumi közösségben Miért fontos a közösségi lé,t a társadalmi élet a kollégiumban?

A házimunka, szerepek a családi háztartásban • Mekkora szerepet vállalsz a családi háztartásban? • Ki végzi nálatok a házimunkát? • Mit csinálsz a legszívesebben a ház körüli munkákban • A szüleid megkövetelik, hogy segíts nekik az otthoni munkákban? • Szüleid megosztják egymás között a munkáikat? • Ki szokott főzni a családban? • A szobádat magad takarítod? • Mit gondolsz, milyen házimunkát kell egy férfi embernek ellátnia?

68

Megjegyzés, kiegészítés

6. témakör: Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 10. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

1. • • • • • • •

Megjegyzés, kiegészítés

A munka világa, a munkaerőpiac Mit szeretnél elérni az életben? Ki segített a szakmaválasztásban? Mi a fontosabb: a kihívás vagy a munkáért kapott fizetés? Fontos számodra, hogy továbbtanulj? Véleményed szerint mely szakmák népszerűek napjainkban? A szakmunkások vagy a diplomások elhelyezkedése könnyebb? Melyik az a szakma vagy állás, ahol fontos hogy nő vagy férfi dolgozzon.

2.

A fegyveres testületek • Milyen fegyveres testületeket ismersz? • Miért fontos a fegyveres testület? • Demokratikus államokban fontos a fegyveres testület? • Lennétek–e fegyveres testület tagjai? • Támogatnátok-e, hogy visszaállítsák a sorkatonaságot?

3.

Bemutatni régi Pénz szerepe és fontossága pénzérméket, • Miért lett a pénz? összehasonlítani őket. • Mekkora szerepe van ma a pénznek • A pénz megold-e minden problémát? • Mit teszel, ha nincs elég pénzed? • Mi lenne, ha mindenki ugyanannyi pénzt keresne? • Mekkora zsebpénzt szeretnél? • Mit veszel általában a zsebpénzedből? • Elköltöd vagy félreteszed a pénzed? • A forint és euro közötti különbség

69

6. témakör: Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 11. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

1.

Alkotmány,hatalommegosztás • Mit tudunk a magyar alkotmányról? • Mi szükséges a magyar alkotmány megváltoztatásához? • Hasonlítsuk össze az európai alkotmányokat! • Ki a törvényalkotó, és ki a végrahajtó hatalom?

2.

Szexualitás • Miben tér el (mennyiben más) a fiúk és a lányok szexuális vonzalma (érdeklődése, igénye)? • Mikor helyes elkezdeni a fiatalnak a szexuális életet? • Miért nem tanácsos (és erkölcsös) a partnereinket váltogatni? • Milyen módszerekkel történhet a fogamzásgátlás? • Mi a feladat a nem kívánt terhesség bekövetkeztekor? • Mi a véleményetek az erőszakos nemi közösülésről? • Miben segíthet a NANE? („Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen”, Tel: 1661040, Postacím: 1525 Bp. Pf. 41.)

3.

Házasság • Mi a házasság értelme, célja? • Mi az „udvarlási korszak”célja? • Mi határozza meg a két fiatal házasságkötési szándékát? • Milyen házasság lesz az, amelyik a nem kívánt terhesség miatt jön létre? • Megvalósítható-e a fiatal házasok részéről az optimális otthonteremtés? • Mit jelent a családtervezés?

70

Megjegyzés, kiegészítés

6. témakör: Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 12. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

1.

Válás, egyszülős család • Milyen tényezők vezethetnek a váláshoz? • Mit jelent a válás a család életében? • Mit jelent a válás a gyermek életében? • Mit jelent a válás anyagi szempontból? • Miért jelent a válás erkölcsi csődöt? • Mi határozza meg a volt házastársak további kapcsolatát? • Milyen legyen ez a kapcsolat? • Mit nevezünk „csonka család”-nak? • Hogyan jönnek létre a csonka családok? • Azonos értékű-e a különböző csonka és újraszervezett családtípusban a nevelés?

2.

Választási rendszer,helyi önkormányzat • Ki mikor és hol választhat? • Mi a különbség az országos és helyi választások között? • Hogyan alakul ki a parlamenti képviselők létszáma? A választási rendszer megismertetése • Hogyan lehet valaki polgármester? • Hogyan működik a helyi képviselőtestület? • Országonként miként különbözik a választás?

3.

Vásárlás • Mi alapján döntünk, hogy mit fogunk vásárolni? • A minőség vagy az ár dönt? • Mikor veszünk fel hitelt, ha vásárolunk? 71

Megjegyzés, kiegészítés

• • • •

Kik vásárolnak többet? Racionálisan döntünk, mikor vásárolunk? A kor meghatározza a vásárlási szokásainkat? A drága mindig jobb?

6. témakör: Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 13-14. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

1.

Társadalmi konfliktusok • Melyik züllés a veszedelmesebb az egyén és a társadalom szempontjából: az anyagi lecsúszás vagy a morális süllyedés? • Melyek a leggyakoribb társadalmi konfliktusok? • Milyen a konfliktusok forrása? 1. a gazdaság és a szegénység, 2. az infláció, 3. az éhbér, 4. a munkanélküliség, 5. a korrupció, 6. a bűnözés, a terrorizmus, 7. az adócsalás, 8. az idegengyűlölet, 9. a faji, a vallási ellentét, 10. a drogfogyasztás? • Milyen konfliktusokkal egészítenétek még ki a fentieket?

2.

Kiadások, bevételek. Hogyan tervezzük a család költségvetését? • • •

Munkavállalóként milyen anyagi bevételeink lehetnek. Milyen kiadások (rezsiköltségek) várhatóak egy család életében. Mivel tudjuk a kiadásainkat csökkenteni?

72

Megjegyzés, kiegészítés

7. témakör: Hon- és népismeret 9. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

3.

Téma, tananyag Ország – haza - nemzet • Mit nevezünk országnak, államnak, nemzetnek? • Mi a különbség e fogalmak között? • Kik tartják elavultnak a „nemzet” fogalmat? Miért? • Mit jelent számunkra a haza, a patriotizmus? • Hogyan, mivel szolgáljuk a mindennapokban a hazát? Mi a cselekvő hazaszeretet? • Mi a véleményetek erről a nézetről: Ott a hazám, ahol a kenyerem. • Ki a magyar? • Mit jelent számunkra a szülőföld, az anyanyelv? • Mit jelentenek számunkra a nemzeti hagyományok? • Miért örülünk annak, ha – pl. a sportban, a kultúrában, a tudományban - sikereket érnek el honfitársaink? • Miért kell büszkének lennünk magyarságunkra? A keresztény Magyarországról • Volt-e bármikor is Magyarország vallási állam? • Milyen keresztény hagyományok hatják át életünket? • Mely pártok hangsúlyozzák hazánkban a keresztény eszméket? • Mióta van hazánkban vallásszabadság! Milyen vallások alakultak ki hazánkban a reformáció nyomán? • Melyik uralkodó rendelete szól a vallási türelemről?

Megjegyzés, kiegészítés

Történelmi emlékhelyek megyénkben – tanulói anyaggyűjtés és feldolgozás.

Honfoglalás előtti eleink hitvilága – tanulói gyűjtőmunka és beszámoló.

A magyar diaspóra • Miért szóródott szét a magyarság a Híres magyar emigránsok – tanulói anyaggyűjtés és világban? 73

•

• • •

Miért kell megkülönböztetnünk feldolgozás. Magyarország elcsatolt területeinek magyarságát az emigrációs magyarságtól? Milyen területeket kaptunk vissza a bécsi döntések után? Mivel sújtotta hazánkat a párizsi békeszerződés? Miért menekült el negyedmillió ember az 1956-os forradalom után?

7. témakör: Hon- és népismeret 10. évfolyam Foglalkozás 1.

2.

Téma, tananyag A hadkötelezettségről • Miért van szükség a katonaságra? • Mi a honvédség szerepe? • Mit jelent a hadkötelezettség? • Mit jelent a polgári szolgálat? • Miért nincs hazánkban kizárólag zsoldos sereg? • Miért jelent tragédiát sok fiatal számára a parancs teljesítése?

Megjegyzés, kiegészítés

Híres magyar írók, költők, akik katonák is voltak – tanulói anyaggyűjtés, beszámoló.

Az ENSZ Sajtócikkek elemzése: az • Mikor és miért jött létre az ENSZ? ENSZ a sajtó tükrében. • Mikor lett hazánk az ENSZ tagja? • Milyen hatalom összpontosul a Biztonsági Tanács kezében? • Valóban biztosították és biztosítják az ENSZ tagállamai az alapvető emberi jogokat? • Mi a véleményetek a Nyilatkozat idézett szövegéről? • Mit sikerült az ENSZ elképzeléseiből megvalósítani?(pl. Irak- Amerika) • Tudtok-e bármilyen hatásos szankcióról? • Feldolgozás különböző sajtóorgánumok alapján.

74

3.

4.

Az Európai Unióról • Mit jelent az „európai integráció” kifejezés? • Miért tartották fontosnak a nyugateurópai országok, hogy megalakítsák az Európai Közösséget? Mikor alakult meg az Európai Unió? Miért? • Melyek az EU intézményei? • Mikor lépett be hazánk az EU-ba? • Mit jelent hazánk számára az EUtagság? A NATO • Mikor és miért alakult meg a NATO? • Kik alakították meg? • Mi a NATO jelenlegi feladata? • Mikor jelentek meg az amerikai katonák hazánkban? • Hol volt a bázisuk? • Miért akart hazánk a NATO tagja lenni? • Újságcikkek feldolgozása.

Tanulói beszámoló: az EU összesített főbb adatai.

Közös tablókészítés a NATO képeiből – tanulói munka.

7. témakör: Hon- és népismeret 11. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

1.

Honismereti teszt • Teszt értékelése.

2.

Magyarok a külföldiek szemével • Milyen ételeink, szokásaink, Feladat: Írjatok olyan kulturális eseményeink ismertek a magyar személyekről, akik öregbítik hazánk hírnevét! külföldiek körében? • Melyek a külföldi turisták által leglátogatottabb tájegységeink, városaink? • Milyen sztereotípiákkal ruháznak fel bennünket hazánk határain kívül? • Ki szeretne másik országba költözni és miért? • Ismertek-e olyan személyeket, akik külföldön öregbítik hazánk hírnevét?

Feladat: Teszt kitöltése.

75

3.

Viszonyunk a szomszéd országokkal • Miért nem vagyunk népszerűek a Magyarok Ukrajnában, Szerbiában és Ausztriában szomszédaink körében? • Milyen a magyarok helyzete – tanulói kiselőadás. Romániában, Szlovákiában? Tudtok-e konkrét esetekről beszámolni? • Milyen a nemzetiségiek helyzete nálunk?

4.

A külföldi Magyarok, mint vendégmunkások • Milyen okai vannak annak, hogy munkalehetőségekről – sokan külföldön vállalnak munkát? kiselőadás. • Előnyt vagy hátrányt jelent-e hogy az UNIÓS tagországok bármelyikében vállalhatunk munkát? (elvileg) • Fog-e csökkenni a munkanélküliség ezáltal? • Milyen változtatásokat éreztek szükségesnek a felkészültség, munkamorál tekintetében? • A nyelvtudás és a számítástechnikai ismeretek mennyire könnyítik meg a munkavállalást?

7. témakör: Hon- és népismeret 12. évfolyam Foglalkozás 1.

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

Mit jelent ma magyarnak lenni? • Történelmünk folyamán milyen Mi a nemzeti identitás? elnyomással kellett szembenézni (kiselőadás) népünknek? (Tatárjárás, török uralom, Habsburg elnyomás, szovjet fennhatóság.) • Tudtok-e olyan személyeket felsorolni, akik a haza haladásáért sokat tettek? (Gazdasági, kulturális élet támogatói.) • Mi volt a szerepe Kazinczy Ferencnek a magyar nyelv és irodalom fejlesztésében? • Hogyan fejezhetjük ki magyarságunkat, nemzeti identitásunkat ma?

76

2.

Szavazópolgár lettem A parlament szerepe a mai • Mikor válik szavazópolgárrá valaki? • Milyen alkalmakkor megyünk politikában. (kiselőadás). szavazni? • Milyen a százalékos részvételi arány a választásokon? • Milyen veszélyei vannak a társadalomra nézve az emberek közömbösségének? • Mi a véleményetek a politikai kultúráról Magyarországon?

3.

Az emberi méltóság lázadása • Mit jelent a létminimum? • Kiket tudnak a munkáltatók éhbérért dolgoztatni? • Ismertek-e olyan családokat a környezetetekben, akik a létminimum alatt élnek? • Mi a véleményetek a hajléktalanná válásról? • Ha módotokban állna, ti milyen intézkedéseket tennétek az elszegényedés kezelésére?

7. témakör: Hon- és népismeret 13-14. évfolyam Foglalkozás

Téma, tananyag

Megjegyzés, kiegészítés

1.

Magyarország jelene • Milyennek látjátok hazánk állapotát, helyzetét ma? • Mi okozza a legnagyobb gondot? • Mi a véleményetek a gazdasági életről? • Fontosak-e számotokra a társadalmipolitikai viszonyok? • Milyen méretű a korrupció, a törvények kijátszása?

2.

Hazánk jövőképe I. • Beszélhetünk-e Európa (az európai Feladat: Hogyan képzelem el családom és saját életem országok) közös jövőképéről? • Kiknek a kezében van, lesz Európa a jövőben? vezetése?

77

• • 3.

Erősödhet-e a magyarság, a nemzeti identitás az egységes Európában? Fogalmazások megbeszélése.

Hazánk jövőképe II. • Milyennek látjátok, ítélitek meg az emberiség jövőjét? • Milyen világméretű konfliktusforrásokat tudnátok felsorolni? (Környezeti tragédiák, társadalmi konfliktusok, országok közötti különbségek, terrorcselekmények.) • A világ minden országában megtalálhatóak ezek a konfliktusforrások? (Terror, etnikai konfliktus, stb.)

78

3. számú melléklet: A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszere

79

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszere 1. Bevezetés A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának (továbbiakban: AJTP) célja az esélyteremtés és tehetséggondozás azon társadalmi rétegek számára, amelyek tagjai a program segítsége nélkül nyerhetnének felvételt a felsőoktatási intézményekbe. A program célja a programba bekerülő tanulók képességeinek és személyiségének, valamint érzelmi intelligenciájának a fejlesztése a tudás tekintélyének a visszaállítása, az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése által. 2. Az AJTP-ben megvalósuló kollégiumi pedagógiai munka és tevékenységi rendszer meghatározó elemei: 2.1. Minden, AJTP-t megvalósító intézményi együttműködés középiskolai és kollégiumi intézményegység(ek) kooperációján alapul. 2.2. Minden AJTP-s tanuló kollégista. 2.3. Az AJTP-ban részt vevő intézmények együttműködnek egymással, a fenntartóval, a program Szakmai Tanácsadó Testületével, a méréseket és továbbképzéseket végző felsőoktatási intézményekkel, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi-Szakiskolai Programjával. 2.4. Az AJTP-ben részt vevő kollégiumoknak az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett további, a jelen mellékletben megfogalmazott követelményeknek kell megfelelniük. 2.5. Az AJTP-ben részt vevő intézményegységek együttműködnek, megállapodnak a hátránykompenzáció és tehetséggondozás, a program előírásainak, követelményeinek megvalósítása érdekében úgy, hogy közben megőrzik nevelési és oktatási dokumentumaikban meghatározott önállóságukat és sajátos arculatukat. Az együttműködés szervezésére irányító koordinátort (a középiskolában programfelelős, a kollégiumban programgazda) neveznek ki és rendszeres szakmai konzultációkat tartanak. 3. Az AJTP-ben részt vevő kollégiumok megkülönböztető, speciális elemei 3.1 Az AJTP-ben az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (a 9–13. évfolyam) terjed ki. 3.2 A 9. előkészítő évfolyamon hangsúlyosan a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése, gazdagító programok biztosítása, a matematika, az informatika, az anyanyelvi képzés és egy idegen nyelv emelt óraszámú oktatásának segítéséhez felkészítő foglalkozások szervezése történik. Az AJTP foglalkozási egység bevezetése a kollégiumban megköveteli az önismereti-személyiségfejlesztési, tanulás módszertani, és drámapedagógiai foglalkozások megszervezését. 3.3 Az AJTP foglalkozási egység a program kollégiumainak egyik jellemzője, amelyre a program a 9. évfolyamon további heti 4, a 10–13. évfolyamokon pedig heti 2-2 órányi foglalkozási időt biztosít. 3.4 Az AJTP-ben részt vevő kollégiumokban a tematikus témakörök feldolgozását és a felkészítő foglalkozásokat az e rendelet 5. § 5. pontjában meghatározott kötelező csoportfoglalkozások keretében, az e rendelet 5. § 6. pontjában meghatározott szabadon választható foglalkozásokat az 5. § 2. pontja szerinti foglalkozási csoportok keretében, az egyéni fejlesztéseket és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat a Kt. szerinti egyéni foglalkozás keretében szervezik. 3.5 Az AJTP-ben részt vevő tanulók a szorgalmi időszak minden hónapjában egy alkalommal, péntek délutántól vasárnap estig tartó kollégiumi hétvégén (rendezvényeken, kirándulásokon, sportversenyeken stb.) vesznek részt. 3.6 A tíz kollégiumi hétvégéből (a 9–12. évfolyamon 10 hétvége/év; 13. évfolyamon 5 hétvége/év) hármat a Kt. által biztosított átcsoportosítási lehetőséget kihasználva kirándulásra, országjárásra, a környék megismerésére fordítanak. 3.7 Az AJTP-ben részt vevő kollégiumok és kollégisták a kollégiumi pedagógiai programban és az éves munkatervben meghatározott rend szerint részt vesznek a házi, a regionális és az országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain. 3.8 Az AJTP-s kollégiumok hétvégi programjaik szervezésekor, foglalkozásaik átcsoportosításakor, illetve tömbösítésekor alkalmazzák a foglalkozások és foglalkozási idők átcsoportosításának lehetőségét biztosító szabályt. Az AJTP tevékenységrendszere, foglalkozásai és kollégiumi programjai évfolyamonkénti és szervezeti bontásban

80

Tevékenység, foglalkozás tárgya

Kötelező időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen)

Célja, tartalma

Önismeret, személyiségfejlesztés

74 óra Csoportos foglalkozás

Cél: önmaguk jobb megismerése, a személyiség fejlesztése, megfelelő kompetenciák fejlesztése.

Tanulásmódszertan

37 óra Csoportos foglalkozás

Életmód-életvitel

37 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás 296 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás Egyéni/csoportos

Fejlesztési, nevelési feladatok

9. évfolyam 1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Felkészítő foglalkozás (tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, idegen nyelvi felkészítés)

________________ 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások ________________

ECDL vizsgára való felkészítés _____________________ Tematikus témák feldolgozása _____________________ Csoport- és kollégium élet és szervezési problémái Választott szabadidős foglalkozás

Társastánc/néptánc

3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat 4. Táborok,

Kollégiumi hétvégi bentmaradások tanév közben Tanulmányi

37 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás ______________________ Csoportos foglalkozás 22 óra ______________________ Csoportos foglalkozás 15 óra 37 óra diákköri foglalkozás Csoportos és egyéni foglalkozás Csoportos foglalkozás

7 hétvégi rendezvény, kollégiumi program csoportos foglalkozás, egyéni foglalkozás Kollégiumi rendezvény,

Reális énkép kialakításának támogatása, személyiségjellemzők, személyiségtípusok megismerése személyiségfejlesztés. A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az Figyelem-összpontosítás fejlesztése, memóriafejlesztés. egyéni tanulási jellemzők tudatosítása. Az egyéni, a páros és a csoportos tanulás megszervezése. Gyakorlás. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása. A kollégium beilleszkedés, kapcsolatteremtés, A diákok segítése a különböző élethelyzetek megoldásában, kommunikáció segítése. Felkészít a különböző kapcsolatteremtésben és a közösségi életbe való beilleszkedésben. élethelyzetek megoldására, pályaválasztásra. Felkészülés iskolai tanórákra, A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre kompetencia alapú, korszerű tanulásszervezési eljárások felzárkóztatás, tanári irányítás és segítség nyújtása alkalmazásával. mellett. Ismeretátadás, műveltség és intelligencia-gazdagítás, A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre illetve felzárkóztatás, korrepetálás. kompetencia alapú, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, az egyéni igényeknek megfelelő, differenciált képességfejlesztés, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. Vizsgára készülés Informatikai kompetenciák fejlesztése. ___________________________________________ _________________________________________________ Az alapprogram tematikus (kötelező) témáinak Differenciált képességfejlesztés, ismeretek bővítése, pályaválasztás feldolgozása. elősegítése, egyéni szükségleteknek megfelelő foglalkozások biztosítása. ___________________________________________ Közösségi és csoportügyek, _________________________________________________ aktuális információk. Kollégiumi és egyéni problémák. Közösségfejlesztés, problémamegoldást és konfliktuskezelést Információk, szervezések. szolgáló foglalkozások szervezése. Kikapcsolódás, szabadidő-eltöltés (sport, kultúra, szervezett szórakozás).

A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, általános műveltséget, sport- és mozgáskultúra fejlesztését, kikapcsolódást szolgáló programok szervezése.

Tánc- és illemtani ismertek gyakorlása, Kulturált szabadidő eltöltés. Hagyományismeret felelevenítése. A város és a megye, a főváros megismerése, a közvetlen és távolabbi környezet megismerése.

Koordinációs készségek javítása, kommunikációs készségek javítása, hagyományőrző ismeretek bővítése. A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése.

Nyári kirándulás, pihenés, közösségépítés,

Közösség- és kapcsolatépítés elősegítése.

81

versenyek, találkozók

kirándulás, sporttábor, (3 kollégiumi hétvége összevonásával) _____________________ Gólyatábor Sporttalálkozó

Csoportrendezvény ______________________ AJTP-s rendezvény, Kollégiumi rendezvény

Művészeti fesztivál

AJTP-s rendezvény Kollégiumi rendezvény

Bemutatkozó műsor

AJTP-s rendezvény Kollégiumi rendezvény Csoportfoglalkozás: felkészülés több Felkészülés változó időkeretben

Házibajnokságok, megyeiregionális versenyek

Tevékenység, foglalkozás tárgya

országismeret. ___________________________________________ Ismerkedés, közösségépítés.

_________________________________________________ Ismerkedést, kapcsolatfelvételt, kapcsolatépítést, közösségépítést szolgáló programok szervezése.

Sporttalálkozó az e területen tehetséges tanulók számára, ismerkedés más AJTP-s diákokkal. Művészeti találkozó.

Versenyek szervezése, ismerkedést és kapcsolatépítést, a tolerancia és a fair play elvének elsajátítását szolgáló programok szervezése. A különböző művészeti területekkel összefüggő kreatív tevékenységek támogatása, a kifejezésmód fejlesztése a különböző művészeti ágakon keresztül, értékközvetítés, élményszerű tapasztalatszerzés elősegítése. A kollégium kapcsolattartásának javítását, közösségfejlesztést szolgáló programok szervezése.

A fellépés keretében a gyerekek komoly felkészülésen vesznek részt és csoportosan bizonyíthatják a csoport jó szellemiségét. Célja a valódi tehetségkutatás és tehetséggondozás.

Időtartama kötelező, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen)

Célja, tartalma

Egyéni fejlesztés. Tehetséggondozás. Csoportkohézió alakítása.

Fejlesztési, nevelési feladatok

10. évfolyam

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Önismeret, Személyiségfejlesztés

74 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás

Énkép kialakítása a személyiség fejlesztése, önmaguk jobb megismerése, az utóbbinak megfelelő kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemzők tudatosítása.

Akarati, érzelmi összetevők fejlesztése, az önismeret, társismeret, önbizalom, és a személyiség fejlesztésével összefüggő foglalkozások szervezése Memóriafejlesztés. Az egyéni, tudatos tanulás fejlesztése, gyakorlása. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása. Felkészülés az iskolai tanórákra, A tanulók motivációjának fenntartása, felzárkóztatás tanári irányítás és támogatás mellett, Kikérdezés, ellenőrzés (szükség esetén) tanulószobai foglalkozások keretében Ismeretbővítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és előrehaladásra reflektáló Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. módszerekkel. Tartalmi, műveltségi, módszertani gazdagítás. Idegen nyelvi kompetenciák. Tematikus foglalkozások a kollégiumi nevelés országos A kollégiumi alapprogram kötelező témaköreinek alapprogramja alapján, AJTP programelemek beépítésével. feldolgozása.

Tanulásmódszertan

5 óra

Felkészítő foglalkozás Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások, Idegen nyelvi felkészítés

370 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás

Tematikus témák feldolgozása

Csoportos foglalkozás 22 óra

Csoportélet, kollégiumi szervezések

Csoportos foglalkozás 15 óra

Közösségi és csoportügyek. Szervezések, aktuális információk.

Választott szabadidős foglalkozás (sokrétű, változatos, fiatalos

37 óra Csoportos foglalkozás

Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése

82

Intézményi információk megbeszélése, a diákok véleményének, javaslatainak teret adó fórumok szervezése. Szabadidő kulturált, hasznos eltöltését, pihenést, rekreációt szolgáló foglalkozások szervezése.

3.Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat

szervezések, versenyfelkészítések, sport)

Diákköri foglalkozás Egyéni foglalkozás

Kollégiumi hétvége tanév közben

7 hétvégi kollégiumi bentmaradást igénylő program kollégiumi foglalkozás, csoportfoglalkozás A fennmaradt 3 kollégiumi hétvége felhasználásával Intenzív felkészülés, felkészítés

Tanulmányi kirándulás 4. Versenyek, táborok

Arany János irodalmi verseny, AJTP-s versenyek

Egészséges életmód. Kulturális rendezvények szervezése, esztétikai élmények szerzése. Közös színház, mozi, múzeumlátogatás. A hazai környezet és a főváros további megismerése. Egy meghatározott terület feltérképezése. A cél a közösség formálása, építése, a tudatos jelleg megerősödik.

A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése, aktív pihenést, közösségépítést szolgáló szabadidős programok szervezése.

Tanulmányi célú kirándulás, a cél a hazai területeken, illetve Európában élő népek kultúrájának megismerése. Elmélyedés a tananyagban, Verseny-rutin szerzése Egy-egy korszak mélyebb megismerése.

Közösségépítés, ország- és Európa ismeret. Európaiság-tudat, magyarság-tudat fejlesztése. Tanulmányi versenyekre felkészítés, önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése.

83

Tevékenység, foglalkozás tárgya

Időtartama kötelező, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen

Célja, tartalma

Fejlesztési, nevelési feladatok

Önismeret, Társismeret, Személyiségfejlesztés Autóvezetői tanfolyam

74 óra Egyéni és csoportos foglalkozás

Személyiségfejlesztés, motiváltság erősítése, problémamegoldást, döntéshozatal gyakorlását és elsajátítását szolgáló foglalkozások szervezése. A gépkocsivezetői vizsga letételéhez szükséges ismeretek átadása.

Felkészítő foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások, idegen nyelvi felkészítés

370 óra Egyéni Csoportos Diákkör jellegű

Énideál, énkép kialakítása Önbizalom, önbecsülés fejlesztése Személyiségvonások megismerése Problémamegoldás gyakorlása Előítéletek megismerése, kezelése A gépkocsivezetés elméletének és gyakorlatának megismerése Felkészülés az iskolai tanórákra Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, műveltségi gazdagítás.

Tematikus, alapprogrami témák feldolgozása

22 óra Csoportos foglalkozás

Tematikus témák feldolgozása egyéni munkával és tanári irányítással

Ismeretek bővítése, pályaorientációt, tanulási motiváció fenntartását szolgáló foglalkozások szervezése. Ismeretbővítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és előrehaladásra reflektáló módszerekkel, Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. Az alapprogram kötelező témaköreinek megbeszélése.

Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése Választott szabadidős foglalkozás

15 óra Csoportos foglalkozás

Egyéni, csoport, illetve közösségi ügyek, szervezések, problémák megbeszélése

Csoportközi kapcsolatok és közösségi kapcsolatok fejlesztése.

37 óra Egyéni, csoportos foglalkozás

Pihenés. Szabadidő hasznos eltöltése, rekreáció. Nívós szórakozások.

11. évfolyam

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat

Kollégiumi program- hétvége tanév közben

7 hétvégi kollégiumi bentmaradást igénylő program

A szabadidős tevékenységek széles választéka a sport, a zene, a kulturális tevékenységek minden területén Kulturális programok, kollégiumi szervezések, kirándulások az ország különböző pontjaira

Tanulmányi kirándulás szervezése

A fennmaradó hétvégék tömbösítésével,országhatáron túli kirándulás szervezése

Tanulmányi célú kirándulás, a cél az országhatáron túl élő népek szokásainak, hagyományainak megismerése

Kulturális és egyéb szabadidős programok, kirándulások szervezése.

A kollégisták motivációjának, ismeretszerzési szándékának erősítése.

Tevékenység, Foglalkozás tárgya

Időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen)

Célja, tartalma

Nevelési, fejlesztési feladatok

Önismeret, Drámapedagógia, Pályaválasztás,

66 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás

A személyiség aktuális állapotának megismerése, fejlesztése. Önértékelés, alkalmazkodás,

Szabálytudat kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése, Pályaorientációt segítő foglalkozások szervezése Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra,

12. évfolyam 1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

84

kommunikáció

2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

3. Kollégiumi pogramhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat

4. Országos verseny

Felkészítő foglalkozás Érettségi előkészítő foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások. Idegen nyelvi felkészítés

330 óra Csoportos és egyéni foglalkozás

Tematikus csoportfoglalkozás

Csoportos foglalkozás 22 foglalkozás

Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése Választott szabadidős foglalkozás

15 óra Csoportos foglalkozás

Kollégiumi programhétvégék tanév közben

Kollégiumi tanulmányi kirándulás (A fennmaradó hétvégék tömbösítésével) Tantárgyi versenyek

Tevékenység, foglalkozás tárgya

33 óra Csoportos, egyéni és diákköri foglalkozások 7 kollégiumban töltött hétvége

külföldi kirándulás

konfliktusmegoldás, pályaválasztás, pályakép kialakítása. Felkészülés az iskolai tanórákra. Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Tanulási idő szervezése. felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, műveltségi gazdagítás az érettségi-felvételi érdekében.

Tematikus foglalkozások száma a kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján AJTP programelemek beépítésével. Aktuális információk (pl. továbbtanulás) Kollégiumi szervezések Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése. Színház, múzeumlátogatás. Kollégiumi programok szervezése. Sportprogramok szervezése. Megyeszékhelyek megismerése. Tájékozódás a világban, ismerkedés Európával, kirándulás, kikapcsolódás, pihenés.

Egyéni, csoportos felkészülés

Pályaorientáció Tehetséggondozás Verseny

Időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen)

Önképzés A motiváció erősítése és fenntartása a közelgő érettségi és felvételire figyelemmel, a célirányos felkészülés fokozása. A nem érettségi tárgyak gyakorlása. Pályaválasztást segítő foglalkozások szervezése. A kollégisták irányultságuknak megfelelő foglalkozást választhatnak, a tanulmányi eredmény és az érettségi-felvételi tárgyak függvényében. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. Az érdeklődés fenntartása a témakörök iránt. A kirándulások, országjárások tapasztalatainak felhasználása. Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra, karriertervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása Csoport- és kollégiumi összejövetelek, versenyek, szórakozási lehetőségek szervezése. Kulturális, esztétikai élmények szerzése. Pihenés, relaxálás elősegítése. Közösségépítés. A tanulmányi fejlesztés: a meglátogatott terület megismerése. Érzelmi fejlesztés a közös élmény, az együttlét, a közösség örömének megtapasztalása (a felnőtté válás felelősségével). Újszerű, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, problémafelismerési és -megoldási képesség fejlesztése

Célja, tartalma

Nevelési, fejlesztési feladatok

Szabálytudat kialakítása. Felkészítés a felnőtt életre, az „értelmiségi létre.” Pályaorientációt segítő foglalkozások szervezése. Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra A motiváció erősítése és fenntartása a közelgő érettségi és felvételire figyelemmel, célirányos felkészülés támogatása Tantárgyi felkészítő foglalkozások szervezése, az egyéni igények és előrehaladás figyelembevételével nyújtott támogatás. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.

13. évfolyam

1. AJTP-s Keretek között tartott foglalkozási egység

Önismeret Drámapedagógia Pályaválasztás

66 óra a kollégiumi tanév első félévében

Pályakép, pályaválasztás. Viselkedés- és mozgáskultúra. Önértékelés, alkalmazkodás.

Felkészítő foglalkozás Érettségi előkészítő foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások Idegen nyelvi felkészítés

330 óra Csoportos és egyéni foglalkozás

Felkészülés az iskolai tanórákra, készülés az érettségire. Tanulási segítség nyújtása. Felkészítés a továbbtanuláshoz, érettségihez szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszerbeli

85

2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

3. Kollégiumi programhétvégék

Tematikus csoportfoglalkozás

Csoportos foglalkozás 20 foglalkozás

Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése Választott szabadidős foglalkozás

10 óra Csoportos foglalkozás

Kollégiumi hétvége tanév közben

33 óra Egyéni, csoportos és diákköri foglalkozások Három kollégiumban töltött hétvége változatos programokkal

műveltségi gazdagítás az érettségifelvételi érdekében. Tematikus foglalkozások, kötelező témakörök. Aktuális információk (pl. továbbtanulás). Tanév végi szervezések. Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése. Közös kirándulások, színházlátogatás Egyéb szervezett csoportprogramok.

86

A középiskola befejezésének, az új életszakasz kezdésének, a felsőoktatásban résztvevő polgár problémáinak előzetes megbeszélése, „átcsoportosítva”, aktualizálva egy-egy témakört. Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra. Karriertervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása. Csoport- és kollégiumi összejövetelek, versenyek, szórakozási lehetőségek szervezése.

Előkészület a közösség, a kollégium elhagyására, az érettségire. A felsőoktatás jellegzetességeinek megbeszélése.