A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Lap: 1/131

A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató adhatja át! Másolat csak tájékoztató jelleggel készíthető az intézményben, mivel annak nem biztosított az érvényessége.

Változat

Készítette (vezető):

Dátum: 2011. 11. 08.

Vattay József igazgató

Bélyegző:

Érvényes a mellékletben szereplő jóváhagyás szerint. A kötelező felülvizsgálat dátuma:

Dátum: 2013. 08. 31.


Lap: 2/131

TARTALOMJEGYZÉK 1

A Minőségfejlesztési program és jogszabályi háttere .............................................................................................. 4 1.1. Előszó ....................................................................................................................................................................4 1.2. A Minőségfejlesztési program rendeltetése ...........................................................................................................5 1.3. Az IMIP funkciója .................................................................................................................................................6 1.4. A Minőségfejlesztési program felhasználási köre..................................................................................................7 1.5. A Minőségfejlesztési program módosítása ............................................................................................................7 1.6. Elosztás..................................................................................................................................................................8 1.7. Fogalmak ...............................................................................................................................................................9 2. Az intézmény bemutatása ...................................................................................................................................... 11 2.1. Az intézmény rövid története...............................................................................................................................11 2.2. Az intézmény minőségirányítási múltja...............................................................................................................13 2.1.3. Az intézmény fő feladatai .................................................................................................................................14 2.1.4.. Nevelési-oktatási-képzési profilunk.................................................................................................................15 2.1.5. Szabályozottság ................................................................................................................................................15 2.1.6. Az Intézmény részletes szervezeti felépítése ....................................................................................................17 3. Minőségpolitikánk és háttere ................................................................................................................................. 18 3.1. Küldetésünk .........................................................................................................................................................18 3.2 Nevelési elveink....................................................................................................................................................18 3.3 Jövőképünk ...........................................................................................................................................................19 3.4. Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben ......................................................................................................................19 3.5. A minőségügyi elvárások a közoktatási intézmények számára a fenntartói minőségpolitika alapján .................20 3.5.1. Általános elvárások valamennyi intézmény számára........................................................................................20 3.5.2. Fenntartói elvárások a gimnáziumokkal szemben: ...........................................................................................21 3.5.3. Fenntartói elvárások a szakképző iskolával szemben .......................................................................................21 3.5.4.Fenntartói elvárások a szakiskolával szemben...................................................................................................22 3.5.5. Fenntartói elvárások a kollégiummal szemben .................................................................................................23 4. A minőségirányítási rendszer.........................................................................................................................26 4.1. Általános rész.......................................................................................................................................................26 4.2. A dokumentálás követelményei az intézményben ...............................................................................................27 4.2.1. A dokumentálásról általában........................................................................................................................ 27 4.2.2. A dokumentumok kezelése .......................................................................................................................... 28 4.2.3. A feljegyzések, űrlapok kezelése ........................................................................................................... 28 4.2.4. Az adatok kezelése................................................................................................................................. 29 5. A vezetés................................................................................................................................................................ 29 5.1. A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt....................................................................29 5.2. Partnerközpontúság..............................................................................................................................................30 5.3. A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze......................................................................................................30 5.4. Tervezés...............................................................................................................................................................30 5.4.1. Minőségcélok....................................................................................................................................................30 5.4.2. Minőségirányítási rendszer tervezése ...............................................................................................................30 5.5. Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben ......................................................................31 5.5.1. Felelősségi körök és hatáskörök ............................................................................................................ 31 5.5.2. A minőségirányítási vezető.................................................................................................................... 31 5.5.3. Szervezet................................................................................................................................................ 31 5.5.4. Kommunikáció....................................................................................................................................... 32 5.6. A stratégiai tervezés.............................................................................................................................................32 5.6.1. Az intézmény működésének, helyzetének értékelése ............................................................................ 32 5.6.2. Stratégiai tervezés .................................................................................................................................. 32 6. Az erőforrásokkal való gazdálkodás...................................................................................................................... 33 6.1. Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában ................................................................................................33 6.2. Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás.............................................................................................................33 6.2.1. Munkatársak felvétele............................................................................................................................ 33 6.2.2. Új munkatársak mentorálása.................................................................................................................. 33 6.2.3. A munkatársak ellenőrzése és értékelése ............................................................................................... 34 6.2.4. A továbbképzés és dokumentálása......................................................................................................... 34 6.3.Infrastruktúra ........................................................................................................................................................34 6.3.1. Információs rendszer és biztonság ......................................................................................................... 35


Lap: 3/131

6.3.2. A nevelő-oktató munka megfelelő környezete....................................................................................... 35 Nevelő-oktató-képző szolgáltatásunk megvalósítása............................................................................................. 35 7.1. A szolgáltatás megtervezése ................................................................................................................................35 7.2. A partnerekkel kapcsolatos folyamatok...............................................................................................................36 7.2.1. A szolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása .................................................................. 36 7.2.2. A szolgáltatásainkra vonatkozó követelmények átvizsgálása ................................................................ 36 7.2.3. Kapcsolat a partnerekkel........................................................................................................................ 37 7.5. Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása......................................................................................................38 7.5.1. A szolgáltatásunk megvalósításának szabályozása ................................................................................ 38 7.5.2. Azonosítás és nyomon követés .............................................................................................................. 38 7.5.3. A partnereink tulajdonának védelme ..................................................................................................... 38 7.6. Mérőeszközök és alkalmazásuk ...........................................................................................................................39 8. Az intézmény működésének ellenőrzése, mérése, értékelése és továbbfejlesztése................................................ 39 8.1. Ellenőrzés ............................................................................................................................................................39 8.2. Mérés ...................................................................................................................................................................39 8.2.1. Tanulók, tanítás eredményességének mérése......................................................................................... 39 8.2.2. A partnerek elégedettsége ...................................................................................................................... 39 8.3. Reklamáció és panaszok, nem megfelelő szolgáltatás kezelése ..........................................................................40 8.4. Önértékelés ..........................................................................................................................................................40 8.5. Folyamatos fejlesztés...........................................................................................................................................41 9 Mellékletek ............................................................................................................................................................ 42 9.1. Folyamatszabályozások listája.............................................................................................................................42 9.2. Folyamattérkép ....................................................................................................................................................43 9.3. A Minőségfejlesztési Csoport Működési Szabályzata .........................................................................................44 9.4. Éves pedagógiai munka tervezése (F541)............................................................................................................47 9.5.A közalkalmazottak teljesítményértékelési rendje (E6212)..................................................................................52 9.6.Gyakornoki szabályzat (E6213)............................................................................................................................68 9.7.Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) ..............................................................................................78 9.8.Tankönyv és egyéb beszerzés (F741) (SZMSZ XII.fejezete) ...............................................................................80 9.9.Tanulók mérése, értékelése (F755) .......................................................................................................................86 9. 10. Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendeleteknek........................96 9.11. A MIP felülvizsgálatai .......................................................................................................................................97 9.12. Az IMIP módosításának jóváhagyatása .............................................................................................................98 9.13. Az alkalmazotti közösség elfogadó határozata ..................................................................................................99 9.14. A szülői szervezet egyetértése .........................................................................................................................100 9.15. A Diákönkormányzat egyetértése ....................................................................................................................101 9.16. A képviselő-testület jóváhagyó határozata ......................................................................................................102 Függelék ...................................................................................................................................................................103 7.


Lap: 4/131

1 A Minőségfejlesztési program és jogszabályi háttere 1.1. Előszó Alapvető minőségfilozófiai elvként valljuk, hogy a minőségirányításban a vezetés felelőssége elsődleges és meghatározó, de minden munkatársunk felelős az általa végzett munka minőségéért. Kiemelt célunk, hogy tervszerű, tudatos, szakszerű munkával még inkább váljon az intézmény, oktató – nevelő munkája eredményessé és hatékonnyá, folyamatai átláthatóak és működőképesek legyenek, jellemezze iskolánkat a folyamatos fejlesztés. Az intézmény évek óta elkötelezett a minőség mellett. Az elvárásokat, a követelményeket, valamint a közoktatással kapcsolatos intézményi feladatokat az intézeti minőségfejlesztési program hivatott szolgálni. Értelmezésünk szerint: az intézményi minőségirányítási program stratégiai alapdokumentum, mely mindenekelőtt a pedagógiai program megvalósítását, végrehajtását támogatja. A minőségirányítási rendszer bevezetésének céljai: • Váljék mindenkinek sajátjává a minőség iránti elkötelezettség a vezetésben és a munkatársi körben egyaránt. • A fenntartó önkormányzat és valamennyi partner elvárásainak beépítése az intézmény szakképzésébe, a napi pedagógiai munkába. • Folyamatosan fejlődjön a közösség által deklarált értékeknek, alapelveknek megfelelő intézeti működés. • Bevezetésével biztosított legyen a szervezeti képességek fejlesztése. • A vezetés kapjon reális képet a nevelő-oktató munka belső eredményeiről, színvonaláról, melynek alapján intézményértékelési rendszer működjön. • Alkalmazásával hatékony, összetett, sokirányú képességfejlesztést végezhetünk majd a sikeres munkavállalói szerep teljesítéséért. • Stabilizálja beiskolázásunkat, hogy intézményünk ezáltal is a térség meghatározó közoktatási intézménye maradjon. • Nyitott és tanulni kész szervezetként az intézmény képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni a folytonosan változó igényekre. • A tudatos folyamatfejlesztés a stratégiai intézményi feltételrendszer javulását eredményezze. • Írja le mindazokat a folyamatokat melyek – az adott szervezeti keretek között – a tevékenységrendszer működtetését meghatározzák.


Lap: 5/131

1.2. A Minőségfejlesztési program rendeltetése A Minőségfejlesztési program egységes keretbe foglalja az intézmény minőségirányítási rendszerébe tartozó tevékenységeket, és biztosítja a nevelő-oktató-képző szolgáltatáshoz szükséges tevékenységek szabályozását. A kialakításánál figyelembe vettük a közoktatási, a szakképzési, felnőttképzési törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Alapja a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény. 1.2.1. Az IMIP és elemeinek értelmezése Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. § (A működés rendje) • (10) „A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” • (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 1.2.2.Az IMIP helye az intézményi működést szabályozó dokumentációs rendszerben A közoktatási intézmények eddigi szabályzó dokumentumai (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége: Ktv. 85.§ (7) szerint a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program - ÖMIP). Az ÖMIP az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg


Lap: 6/131

•

a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, • a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy- kapcsolatait, • a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az IMIP-nek összhangban kell állnia az ÖMIP-pel. A törvényi utasítások alapján az IMIP-et az ÖMIP elkészítése előzte meg, melyet az intézmény rendelkezésére bocsátott a fenntartó önkormányzat. Az ÖMIP meghatározza • a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, • valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a település adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetben elfoglalt hely, közlekedési viszonyok, pedagógusellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye. 1.2.3. A 3/2002-es OM-rendelet 4. § (1) A intézmény folyamatos minőségfejlesztő munkájának kereteit a 3/2002. OM rendelet adja, melyhez kapcsolódó szabályozások szintén a Minőségirányítási Programhoz tartoznak: • 4. § (1) A közoktatási intézmény folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. • A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. • 5. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. • (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. 1.2.4. A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról) értelmében az intézményi minőségirányítási program része a gyakornoki szabályzat is. 1.3. Az IMIP funkciója Az IMIP egy irányítási rendszer szabályozó dokumentuma. • A vezetés eszköze, mely az intézmény működésének folyamataiban biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a munkatársak (pedagógusok és nem pedagógusok) bevonását, a minőségi szolgáltatás folyamatos fejlesztését. • Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, az abban foglalt minőségcélok megvalósításának stratégiáját. E minőségpolitikai célok alapvetően az intézmény egyedi küldetéséből, illetve a szűkebb és tágabb környezet adta jövőképből adódnak. Jellemzőjük, hogy legalább középtávúak, megvalósításuk alapos tervezést, összetett, kitartó munkát igényel, mely egye-


•

Lap: 7/131

di, nem egyezik a napi rutin feladatokkal. Megfogalmazásuknál figyelembe kell venni egyrészt a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket és a pedagógiai program kiemelt pedagógiai céljait. (Nem tévesztendőek össze a fejlesztés módszertanát illetően a rövid távú, egyszerű akciókkal, illetve a napi általános feladatokkal.) Jellemzőjük a mérhető sikerkritérium, illetve a megvalósítás határideje. Az IMIP, mint irányítási rendszert szabályozó dokumentum funkciója az intézmény, mint szervezet működésének átfogó szabályozója, támogatja a többi dokumentum használatának összehangolását, az intézmény stratégiai céljainak érdekében folytatott működés megalapozását, a minőség-központú szemlélet érvényesítését.

1.4. A Minőségfejlesztési program felhasználási köre A Minőségfejlesztési program szolgálati használatra rendelt dokumentáció, mely az intézmény tulajdona. Csak az intézmény keretein belül használható, és külső személynek (pl. külső vizsgáló és engedélyező szerveknek, hatóságoknak) kizárólag az igazgató engedélyével adható át. Ugyanakkor az IMIP az intézmény minden alkalmazottja, valamint a tanulók és szülők számára hozzáférhető. Tartalma belső oktatás keretében ismertetésre kerül. Fontos, hogy az intézmény dolgozói (pedagógusok és nem pedagógus munkatársak) megértsék, és tevékenységük alapjává tegyék a szervezet minőségpolitikáját, s az annak megvalósításához szükséges tennivalókat, kötelezettségeket, illetve tevékenységük folytatásához alkalmazzák a minőségirányítási rendszer részét képező folyamatszabályozásokat és formanyomtatványokat. 1.5. A Minőségfejlesztési program módosítása A Minőségfejlesztési program egyes fejezeteit, valamint a folyamatszabályozásokat az illetékes területekért felelős vezetők készítik el közvetlen munkatársaik bevonásával. A teljes rendszer összhangját a minőségirányítási vezető vizsgálja és biztosítja. A minőségirányítási rendszer közoktatásban rögzített részeit a közoktatási törvény 40. § (10), illetve (12) alapján kell véleményezni, jóváhagyni, illetve nyilvánossá tenni. A többi kapcsolódó dokumentumot az igazgató hagyja jóvá az eredeti példány címlapjának aláírásával. A Minőségfejlesztési programban és mellékleteiben leírtak módosítását minden intézményi dolgozó kezdeményezheti. A változtatást, módosítást írásban kell kérni a minőségirányítási vezetőtől, és indokolni kell. A módosításnál figyelembe kell venni a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslatokat a minőségirányítási vezető véleményezi, és a legközelebbi vezetői értekezleten előterjeszti azokat. Az igazgató megvizsgálja a javaslatokat és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A módosításokat a minőségirányítási vezető dolgozza ki, szükség esetén a minőségfejlesztési team közreműködésével. Minden esetben vizsgálni kell, hogy a változás közvetlenül érinti-e az IMIP tartalmát, maga után vonja-e a jogszabály szerinti véleményezési, jóváhagyási folyamatot. A Minőségfejlesztési programot a jogszabályok, illetve a fenntartó elvárásainak megváltozása esetén is módosítani kell.


Lap: 8/131

1.6. Elosztás1 Sorszám 1(T) 2

Beosztás / szervezet

Név

Aláírás

Átvétel dátuma

Visszavonás dátuma

Igazgató Minőségirányítási vezető

(T)

= Törzspéldány * = Változások átvezetésére nem kötelezett példány

( )

Ez a lap nem cserélhető!

1

Az intézmény vezetőségének többi tagja, minden tanára, oktatója és dolgozója a belső hálózaton éri el a dokumentációs rendszer (Intézményi alapdokumentumok: PP, SzMSz és mellékletei, Házirend, IMIP, Folyamatszabályozások Kézikönyve és feljegyzésformátumok) aktuálisan érvényes változatát.


Lap: 9/131

1.7. Fogalmak FOGALOM Minőségfejlesztés

MAGYARÁZAT Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projektszerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) Minőségirá- Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőnyítás ségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Minőségpoli- Az a rövid, általában egy oldalas dokumentum, mely az intézményt három területe tika alapján mutatja be tömören: 1. küldetéséből adódó szolgáltatásai, 2. jövőképéből adódó, valóban felvállalt, a szolgáltatások fejlesztését biztosító, a megvalósításában folyamatban lévő, prioritásában elsődleges céljai (23 év viszonylatában, sikerkritériumokkal), melyek hatékony megvalósítása mellett még „nem áll le” a fő tevékenység, 3. a célok elérését támogató legfontosabb eszközök, működési módok, rendszerek, szakmai módszerek. A közoktatási intézmény minőségpolitikája támaszkodik a fenntartó elvárásaira, ugyanakkor mind a szervezet, mind az egyéb partnerek irányában vállat célokat összesít. Cél Amit a szervezet el akar érni küldetésével, jövőképével, illetve a szolgáltatásaiban érdekeltek elvárásaival összhangban. Sikerkritériumhoz és határidőhöz köthető. Sikerkritéri- A cél elérését egyértelműen mérhetővé tevő jellemző um Intézkedési Egyszeri folyamat (egymásra épülő cselekvési sora) egy konkrét cél (sikerkritériterv, cselek- um, határidő) elérése érdekében vési terv, projektterv Folyamat Tevékenységek ismétlődő algoritmusa. Mind a folyamatoknak, mind az azok elemeit képező tevékenységeknek vannak bemenetei és kimenetei. A folyamat szemléltethető folyamatábrával, vagy mátrixban. A legtöbbször a tevékenységek egyértelmű meghatározásához szükség van a folyamat szöveges leírására. KulcsfolyaAz intézmény priorizált céljainak elérését, a partnerközpontú működést elsődlegemat sen szolgáló folyamatok FőfolyamaAz Alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását tok szolgáló folyamatok (pl.: beiskolázás, felvétel – nevelés-oktatás megvalósítása) Vezetési A szervezet irányításának folyamatai, melyek az intézmény elvárásoknak megfelefolyamatok lő működtetését, képviseletét, irányítását érintik

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tervezési folyamatok

Mérési folyamatok

Ellenőrzési folyamatok

Értékelési folyamatok

Partner

Lap: 10/131

A tervezési folyamatok a PDCA logikára (tervezés - megvalósítás - ellenőrzés, értékelés - korrekció, beavatkozás, fejlesztés) érvényesítését jelentik. A tervezési folyamatok a következő területeket jelenthetik: • Stratégiai tervezés (helyzetelemzésre épülő célrendszer és megvalósítási tervek) • Éves tervezés (szakmai és pénzügyi) A mérésekkel (mérhető mutatók, szempontok megadásával, a szempontokhoz, mutatókhoz illeszkedő megfelelő mérőeszközökkel) biztosítjuk, hogy a kitűzött célok közelítése, elérése a megadott időszakossággal, mintával ellenőrizhető, értékelhető. Mérések során az intézmény olyan adatok, mutatók vizsgálatát végzi az ezek mérhetőségét biztosító speciális eszközökkel, melyek révén objektív, tényszerű eredményeket kap. A PDCA logika értelmében az ellenőrzési feladatok a megtervezett feladatok végrehajtás közben végzett folyamatközi, valamint záró-ellenőrzések elvégzését jelentik. Az ellenőrzéseket az elvárt eredménykritériumhoz viszonyított szempontok határozzák meg. Az ellenőrzési, mérési feladatok rendszerszerű elvégzése a vezető hatásköre. Az egyes méréseket - ellenőrzéseket beosztások, kompetenciák, érintettség alapján a vezető delegálhatja a megfelelő szintre. A különböző területeken kitűzött célok, eredmények elérésének értékelése az adott területre meghatározott vizsgálati szempontok, illetve a végzett mérések ellenőrzések alapján. A tervezési szintekhez és területekhez hasonlóan az értékelés is többféle szinten többféle tartalomra vonatkozhat. Ugyancsak különbözhetnek az értékelések az időszakosság megszabásában is (pl. féléves, éves, ciklusközi, stb.) Az értékelés szabályozásánál az intézmény meghatározza az értékelés tárgyát, az értékelés szempontjait, az értékelés időszakosságát, az értékelés felelősét, a legitimálási és dokumentálási rendet. Az egyes területek értékelései közül a közoktatási intézmények esetében kiemelt fontosságú területek a szakmai működés, illetve humán erőforrás-gazdálkodás területéhez kötődik. Az intézmények munkáját a fenntartó és az OKÉV is folyamatosan méri, ellenőrzi, értékeli. Az ÖMIP és Intézkedési terv éppen ezeket a mérési - ellenőrzési - értékelési szempontokat, időszakosságot, eszközöket szabja meg az intézmény számára, melyeket figyelembe kell vennie a mérési - ellenőrzési - értékelési rendszer létrehozásakor. A nevelés-oktatásban érdekeltek (a tanulók, a fenntartó, a pedagógusok, a nem pedagógus dolgozók, a gyakorlóhelyek stb. az intézmény által lefolytatott partnerazonosítás szerint)


2.

Lap: 11/131

Az intézmény bemutatása

Az intézmény adatai: Az intézmény neve:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

OM azonosítója

029312

Székhelye:

3700 Kazincbarcika, Irinyi J. u. 1.

Telephelyei:

3700 Kazincbarcika, Egressy B. u. 1. 3701 Kazincbarcika, Herbolyai u. 9. 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 2. 3770 Sajószentpéter, Kassai u. 2. 3751 Szendrőlád, Völgy út 3.

3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Tagintézményei: • B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája • B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája • B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szak-

képző Tagiskolája •

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye

Fenntartója:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 3525 Miskolc, Városház tér 1. sz.

Jogállása:

Önállóan működő költségvetési szerv.

Típusa:

többcélú - közös igazgatású - középfokú közoktatási intézmény, melyben szakiskola, szakközépiskola gimnázium és kollégium működik

Alaptevékenysége:

A jóváhagyott pedagógiai –szakmai program alapján ellátja a gimnáziumi,(4 évfolyamos), szakközépiskolai és szakiskolai – általános műveltséget megalapozó – nevelés és oktatás feladatait, valamint a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatását.

Gazdálkodása:

önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény

2.1. Az intézmény rövid története A legrégebbi múltra intézményünk tagiskolái közül Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája tekint vissza. 1949-ben alapították, az 50-es években a Sajó völgyében meghatározó bányászat szakember-ellátását biztosítva vájárképzőként működött. Az 1960-70-es években 23 szakmában (köztük pl. vésnök, kovács, asztalos, fodrász, bádogos stb.), kiscsoportokban folyt az okta-


Lap: 12/131

tás. 1980-tól 1990-ig elsősorban a vasipari szakmában (esztergályos, géplakatos, csőhálózat-szerelő, mezőgazdasági gépszerelő, szerszámkészítő, stb.) folyt szakmunkásképzés. 1997-től napjainkig tevékenységünket a pedagógiai programra épülő, céltudatos, határozott, kikristályosodott szakmastruktúra kiépítése vezérli. Az 1998/99-es tanévtől megkezdődött a szakképzési rendszer átalakulása. Képzési szerkezetük a megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint alakult. Stratégiai ágazattá vált az építőipari és szociális képzés. 1991/92-es tanévben megindult a kőműves szakma képzése. A képzés tartalmi gazdagítása központi feladattá vált. Helyet kaptak olyan tantárgyak, képzési modulok, amelyek az elhelyezkedésnél segítséget, előnyt jelentenek (idegen nyelv, számítástechnika, vállalkozási ismeretek). Az intézmény tagiskolája Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola 1953-ban kezdte meg működését építőipari szakmák oktatásával. A többszöri költözés után 1986. szeptember 1jén átadott új iskola a tárgyi feltételekben alapvető változást hozott. 1998. februárja előtt 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolaként oktatott. A térség iparszerkezetének változásával a képzési profil bővült könnyűipari és vasipari szakmákkal, majd sor került a ruhaipari, épületgépészeti technikus képzés bevezetésére, 1999. szeptember 1-jétől művészeti szakközépiskolai képzést is folytat az iskola elektronikus grafikus, képszerkesztő, valamint textilműves (kézműves), textilrajzoló modelltervező asszisztens és tűzzománcozott-dísztárgy készítő szakokon.

Az Iriny János Szakközépiskola működésének első szakasza itt Kazincbarcikán az 1956/57-es iskolai évtől kezdődött, majd az új épületben kezdte meg működését 1961. októberében a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum is . 1969/70-es tanévben már nem technikumi, hanem szakközépiskolai osztályok indultak. Ebben az évben kezdődött az általános vegyész mellett a vegyipari gépész képzés is. Az 1987/88-as tanévben meghirdette a villamos szakot: információ és számítástechnikai, valamint ipari elektronikai ágazattal. Az 1992-es évben két induló osztállyal, kezdődött a közgazdászképzés a számítástechnikai programozó, képesített könyvelő ágazaton. Az itt végző tanulóknak lehetőségük volt a számviteli ügyintéző - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő - szakma megszerzésére is. Örvendetes, hogy a BorsodChem Rt újbóli vegyésztechnikus igényére alapozva az 1998/99-es tanévben beindult az általános vegyésztechnikus képzés. A tagintézmény szakképzési kínálatában szerepel a gazdasági informatikus; a pénzügyi-számviteli és gazdálkodási ügyintéző; az ipari elektronikai technikus; a számítógépes programozó és az általános vegyésztechnikus szak. Akreditált felnőttképzési intézmény, 1998 óta ECDL vizsgaközpont, valamint a CISCO Hálózati Akadémia bázisiskolája. 2008 óta az átalakult szakképzési rendszer. Képeznek internetes alkalmazásfejlesztőket, vegyész technikusokat, elektronikai technikusokat, pénzügyi ügyintézőket és informatikai hálózattelepítő és –üzemeltetőket, immár a Sajómenti TISZK tagjaként. 1961-ben a Surányi Endre Szakképző Iskola éa Kollégium elődje jött létre, ahol a képzés szerves vegyész és nitrogénipari vegyész szakmákban indult. A következő években újabb szakmák bevezetésére került sor.Az intézet 1963-ban lett önálló, ekkor kapta a MÜM 105. Sz. Iparitanuló Intézet nevet. A szükségépületből 1968-ban költözött az iskola jelenlegi helyére, majd elkészült a kollégium is. 1980-ban indult a szakközépiskolai képzés bánya-elektrolakatos szakmában. A magyar szakképzés megújításának folyamatában szemléltető erővel bírt a ma már csak világbanki modellnek nevezett (hivatalos neve: Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése) új szakképzési forma be-


Lap: 13/131

vezetése. Intézményünk pályázat útján 1998-ban két szakmacsoportban (kereskedelem-marketing, közlekedés) csatlakozott a már támogatott iskolák sorába. 1987-ben elkészült az intézet autószerelő tanműhelye, amely akkor korszerű eszközökkel lett felszerelve. Jelenleg MSZ EN ISO 9100:2001 minőségirányítási rendszerrel biztosított lakossági szolgáltatást végez, és egyben korszerű gyakorlóhelyet is biztosít az autószerelő tanulók számára. Az 1989/90-es évben a szolgáltató szakmák irányába nyitott az iskola, élelmiszer és vegyesbolti eladó szakmában beindult a kereskedelmi képzést. Ma már a szolgáltató szakmákban képezzük az iskolai tanulói létszám közel 75%-át. A nagyvállalatoknál kialakított tanműhelyek a BorsodChem Rt. kivételével felszámolásra kerültek, a képzést megszüntették, vagy leépítették, így egyre több tanuló gyakorlati képzését kellett azonnal más formában megoldani. Gyakorlóhely biztosítása érdekében tanműhelyeket, tanboltokat, tankabineteket, tanirodát, vegyészlaboratóriumot és fodrászszalont alakítottunk ki. A fejlesztések során arra törekedünk, hogy a gyakorlati oktatás technikai színvonala többlettudást nyújtson, mely növeli végzett tanulók munkahelyszerzési esélyeit.

A 80-as évek végén született meg a Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye, Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 1990. november 12-én, az első diákok beköltözésével ténylegesen is megszületett a Tehetséggondozó Szakkollégium a megyében élő és Miskolcon tanuló tehetséges középiskolai tanulók kiemelt szintű kollégiumi ellátásának Alapító Okiratban foglalt teendőjével; különcként, a megyei tanács majd önkormányzat „önként vállalt” feladatot megvalósító intézményeként. Nem egy meglévő intézmény alakult át, hanem erre a feladatra kellett új szakmai koncepciót kimunkálni, tanárokat alkalmazni, és diákokat felvenni. A kollégium így önmagát építette fel fokozatosan, szellemileg és fizikailag egyaránt. 1994. május 20-án vette fel a Teleki Tehetséggondozó Kollégium nevet. A szakmai eredményesség és az anyagi szükség azonban a tanulói létszám emelkedésének kötelezettségét hozta magával. 2000 januárjában új kihívás állt előttük: meghirdetésre került az Arany János Tehetséggondozó Program, melyben a Földes Ferenc Gimnáziummal együtt nyerte el a részvétel lehetőségét

2009-ben a Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye kivételével, intézményünk többi iskolája tagja lett a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulásnak 2.2. Az intézmény minőségirányítási múltja 2000 tavaszán az intézmény szinte valamennyi tagiskolájában (Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája, Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája, Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye) sikeresen pályázott a COMENIUS I. Közoktatási és Minőségfejlesztési Program I. számú intézményi modell megvalósítására. 2002 áprilisáig teljesítették a partnerközpontú működés követelményeit, elkészítették a záróbeszámolókat, melyet a Programigazgatóság elfogadott és az erről szóló tanúsítványokat az Oktatási Minisztertől 2003. szeptemberében vették át az iskola vezetői. Surányi Endre Szakképző Iskolában továbbá 2001. december 31-én az iskola a személygépkocsik műszaki vizsgáztatására és benzinüzemű gépkocsik környezetvédelmi vizsgálatára minőségirányítási rendszert vezetett be. Ez megfelel az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeinek melynek alkalmazását a regisztrációs számú:01-T626/2001-00227 tanúsítvány teszi lehetővé. Majd 2004. április 30-ával az iskola működtetésében lakossági szolgáltatást is ellátó tanboltokban bevezetésre került az élelmiszerbiztonsági (HACCP) minőségbiztosítási rendszer. Ez az élelmiszer


Lap: 14/131

kereskedelem és a hozzá kapcsolódó folyamatokra előírt élelmiszerbiztonsági követelmények alkalmazását hivatott szolgálni. A sikeres Comenius pályázatot követően az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet segítségével 2003-2006 között a Surányi Endre Szakképző Iskolába eredményesen valósította meg a Szakiskolai Fejlesztési Program célkitűzéseit és feladatait. Ennek keretében alkalmazott önértékelésen alapuló minőségfejlesztési modell átfogta nemcsak a szakiskola, hanem az egész iskola teljes működési rendszerét. A Szakiskolai Önértékelési Modell II. Fejlesztési Szintjének elvégzése megtörtént (SZÖM I.-II.) A Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája 2006. szeptemberétől lett résztvevője a Szakiskolai Fejlesztési Program II-nek. A minőségfejlesztő csoport meghatározta az Önértékelés projekt-tervét, ami alapján elkészítették a Helyzetfelmérést. Kivételt képezett az Irinyi János Szakközépiskolai tagintézmény két alkalommal pályázott a Comenius 2000 I. szintű modelljének szakértői segítséggel történő bevezetésére. Miután a pályázatok eredménytelelenek voltak, önállóan valósították meg az iskola minőségbiztosítási rendszerét. Az intézmény vezetéséből 2 fő vett részt a Qualitas Iroda által szervezett minőségügyi alapképzésen. Az intézmény több tagja szerzett minőségbiztosítási és mérés-értékelési ismereteket szakvizsga keretében. 2003. januárjában állt fel a héttagú támogatócsoport, akik elkészítették a csoport működésének SZMSZ-ét és a modell bevezetésének ütemtervét. A továbbiakban megtörtént a partnerek azonosítása és az igényfelmérés, kérdőívek segítségével. Ezek eredményei már jól használhatók az intézményi MIP elkészítésénél. A támogató csoport rendszeresen végezte munkáját, értékelte a meghatározott feladatok teljesítését. Az iskolák körében jelenleg alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek sokfélesége nehezíti eredményességük és hatékonyságuk megítélését, az egységes, megbízható előrejelzések, kimutatások elkészítését, ezért szükségessé vált egy olyan egységes minőségkép kialakítása és egy olyan egységes minőségirányítási keretrendszer, az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer (ESZMK) bevezetése, amely alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz. 2010. októberében a Támop 2.2.1. A képzés evolúciója, 2.számú alprojektjének keretében, mely a képzés minőségének és tartalmának fejlesztését tűzte ki célul, sor került az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer kialakítására, mely egységesíti és összehangolja a szak-és felnőttképzés területén jelenleg működtetett minőségirányítási rendszereket. 2.1.3. Az intézmény fő feladatai2 • •

•

2

Szakközépiskolai és szakiskolai - általános műveltséget megalapozó - nevelés és oktatás, A szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatása. Felnőttoktatás Felnőttképzés Diákotthoni ellátás Továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Intézményi vagyon működtetése - a mindenkor hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján - a teljes kapacitás kihasználása érdekében;

Kivonat az intézmény alapító okiratából a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, 19/2004. (II.19.)Kgy. számú határozata alapján

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM • • • •

Lap: 15/131

A tanműhelyek szabad kapacitása terhére ipari termelő (fém, építő és könnyűipar), kereskedelmi, vendéglátó szolgáltatási tevékenység végzése, termékek értékesítése; intézményi vagyon működtetése – a mindenkor hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján – a teljes kapacitás kihasználása érdekében; Általános iskolák részére technika tantárgy oktatásához eszközök, anyagok biztosítása, Általános- és középiskolák, óvodák, művelődési intézmények részére audiovizuális eszközjavítás biztosítása.

2.1.4.. Nevelési-oktatási-képzési profilunk • A szakiskola 9-10., illetve a szakközépiskola 9-13. évfolyamán általános műveltséget megalapozó oktatás folyik a szakmai előkészítő ismeretek átadásával a következő szakmacsoportokban: - kereskedelem-marketing, - vendéglátás, idegenforgalom, - gépészet, - közlekedés, - elektrotechnika, elektronika, - építészet, - közgazdaság, - humán, - művészeti, - könnyűipar, - szociális szolgáltatások, - ügyviteli és egyéb szolgáltatás. • A 10. évfolyam, illetve a középiskola utolsó évfolyamát követően a szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, az alapító okirat mellékletében felsorolt szakképesítések megszerzésére irányuló képzés • • • • • • • •

Érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítés Nyelvi előkészítő évfolyammal induló 5 évfolyamos szakközépiskolai képzés Gimnáziumi oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai oktatása, Közoktatási típusú sportiskolai osztály szakiskola és szakközépiskola vonatkozásában Esélyegyenlőség az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenység Kollégiumi feladatellátás Felnőttoktatás- és képzés

2.1.5. Szabályozottság Központi szabályozás legfontosabb elemei: • az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, • az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról • az 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről • a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet • a 23/2004. (VI. 22.) FMM rendelet • 217/1998. évi Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Fenntartói szabályozás:

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM •

Lap: 16/131

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Alapító Okirata • A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Minőségirányítási Programja • A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat közoktatási feladatellátási intézményhálózat működtetési terve Helyi szabályozás: • Szervezeti és Működési Szabályzat, • Pedagógiai Program, • Minőségirányítási Program, • Házirend


2.1.6. Az Intézmény részletes szervezeti felépítése Az intézmény részletes szervezeti felépítését a következő oldalon az 1. ábra szemlélteti.

Lap: 17/131


3.

Lap: 18/131

Minőségpolitikánk és háttere

3.1. Küldetésünk A minőségi munka az intézményben dolgozók számára alapkövetelmény. Vállaljuk, hogy folyamatainkat fokozatosan szabályozzuk, azokat folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük és fejlesztjük. Rendszeresen vizsgáljuk az intézményben működő fejlesztéseket, minőségpolitikánkban kiemelten jelenik meg a proaktív fejlesztés. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium és tagintézményei elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló partnerek igényeit minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni. Képzési ajánlataiban elsősorban a munkaerőpiaci igényekhez, a fenntartó elvárásaihoz és a tanulók érdeklődéséhez igazodik. A szakmai képzésen belül jól konvertálható, a gyakorlatban hasznosítható ismeretek átadására törekszik. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók életkori sajátosságaira, adottságaira, érdeklődésére alapozó oktató – nevelő munka megvalósítására. Működtetjük és továbbfejlesztjük a partnerek elégedettségét célzó minőségirányítási rendszerünket. Célunk, hogy ennek segítségével biztosítsuk a minőségi oktatás – nevelés körülményeit, feltételeit. Az intézmény nyitott továbbá a különböző képességekkel, készségekkel, adottságokkal rendelkező tanulók fogadására. Az tagiskolák a nyelv, matematika, informatika tantárgyak kiemelt óraszámával a jövőben sokrétűen felhasználható ismereteket óhajtanak nyújtani. Az emelt szintű érettségire való felkészítéssel biztosítani akarjuk a jóképességű tanulók számára az esélyt a továbbtanulás megalapozásához. 3.2 Nevelési elveink A B.A.Z- M. Önk.Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a tagintézmények pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, amelyben a tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: • Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét. • A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. • Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. • Diákjaink elé tárjuk a velük szemben támasztott követelményeket. • Minden tanuló számíthat valamennyi pedagógus jóindulatú segítségére, az iskola életében szeretetteljes, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges szakembereket kívánnak nevelni a hozzánk érkezett gyermekekből. Ezért: • A tervszerű nevelő és oktató munkánk a tanulók készségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapos életben jól hasznosítható, továbbfejleszthető középfokú műveltséget nyújt.


Lap: 19/131

• Intézményünk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára, a műszaki életre vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók általános és szakmai műveltségét, világszemléletét, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetűkben. • Az iskola nevelő és oktató tevékenységének céljait a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében jelöljük meg. • Fontosnak ítéljük az egyéni tanulási módszerek elsajátítását. • Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a precíz munkának becsülete legyen. • El kívánjuk érni, hogy diákjaink megtanulják felismerni a jót és a rosszat. • Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak a kialakítására. • Igyekszünk megismertetni tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk kiemelkedő eseményeit, személyiségeit, hagyományait, ezen keresztül táplálva a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3.3 Jövőképünk Kazincbarcika és térsége többszörösen hátrányos helyzetű az ismert társadalmi és gazdasági viszonyok miatt. A felzárkóztatás nem képzelhető el csak a szakképzett munkaerő térségben maradásával és a munkahely teremtéssel. A térségi, a regionális szakképzésben bekövetkezett irányítás minden bizonnyal indukálni fogja mindazt a gazdasági fejlődést, amely alapja az Európai Uniós felzárkózásnak és gazdasági csatlakozásnak. A közoktatás, ezen belül a szakképzés fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen a kulturális politikán belül. A szakképzési szervezési társulásban egy másabb jellegű együttműködésre van szükség, amely nem irányulhat másra, mint a rendelkezésre álló pénzügyi források koncentrálására, hatékonyabb felhasználására, valamint csúcstechnikával felszerelt általános és szakmai képzőhelyek létrehozására. Mindezeket egy minőségirányított rendszer, folyamatszabályozás és fenntartói segítség és koordinálás eredményesen kell, hogy segítse. A mi iskolánk olyan legyen, ahol: • • • • • • • • •

mindenki tudja, hogy mi a dolga és el is végzi, szívesen, európai körülmények között és európai színvonalon dolgozik gyerek és felnőtt, felnőtt és gyerek sikerélményhez juthat, a diák–pedagógus–szülő kölcsönösen tisztelelik egymást, hagyományokat ápoló, versenyképes, szilárd jövőképe van a diáknak a partnerek is elfogadnak bennünket, konvertálható tudást szerezhet a diák, a csökkenő képességű gyerekanyaggal is eredményeket érünk el, jó dolgozni, mert megbecsülnek mind erkölcsileg, mind anyagilag.

3.4. Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben Az Minőségirányítási Program elkészítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvényben előírtakat, valamint B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat által elfogadott, és hatályba léptetett Önkormányzati Minőségirányítási Programot. Az ÖMIP megfelelő támogatást nyújt az IMIP elkészítéséhez, hiszen: • az alábbiakban is ismertetett közoktatási minőségpolitika alapjául szolgál az intézményi minőségpolitikának, • a stratégiai célok elősegítik az intézményi minőségcélok megfogalmazását,

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM •

Lap: 20/131

az ÖMIP meghatározza az IMIP-re vonatkozó általános elvárásokat, az azokhoz kapcsolódó főbb elemeket

3.5. A minőségügyi elvárások a közoktatási intézmények számára a fenntartói minőségpolitika alapján 3.5.1. Általános elvárások valamennyi intézmény számára • Mint közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmény jogszerűen, törvényesen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjék; • erősödjön a stratégiai tervezés szerepe; • a közoktatási rendszerbe kerüléstől a közoktatási rendszerből történő kikerülési munkába állás, felsőoktatásba kerülés biztosított legyen a gyerekek nyomon követhetősége (a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja); • a „hozzáadott pedagógiai értékek” legyenek egyre pontosabban mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók a fenntartó részéről (jóváhagyott pedagógiai program alapján); • minden rászoruló gyermeknek segítséget kell nyújtani a mentális problémák kezeléséhez, a szakképzés, a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés befejezéséhez; • hatékony gyermek- és ifjúságvédelem megvalósítása; • az intézmény garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást; • az intézménybe jelentkező gyermekek számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését, az „átjárhatóság” és a „folytathatóság-továbbépíthetőség” elvének érvényesítését, teljes körű oktatói-nevelői tevékenységrendszeren keresztül; • az intézmény rugalmasan alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűséget • az intézményben stabil nevelőtestület működjön; • az intézmény nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított számukra; • legyen jellemző az intézményben a minőségelvű, partnerközpontú működés, melynek alapja az intézmény minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja; • hatékony együttműködés más közoktatási intézményekkel, valamint a közoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézményekkel mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában; • jellemezze az intézmény dolgozóit, a szociális érzékenység és az elkötelezettség a tanulók közötti esélyegyenlőtlenségek csökkentésében; • a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési feladatok eredményes megvalósítása, a hátrányos helyzet kezelése; • az intézmény demokratikus működése, a kultúra fejlesztése, a tanulói érdekérvényesítés; • a működést szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, törvényi megfeleltetése, tartalmi koherenciájuk biztosítása törvényben meghatározott időközönként; • az országos és megyei mérések eredményeinek feldolgozása, értékelése intézményi szinten és összegző tanulmány készítése; • a pedagógia szakmai szolgáltató intézmény segítségének igénybe vétele az intézményi minőségirányítási programok elkészítésében szakmai háttérmunkálatok, elemzések végzésében, • az ismeretek magas színvonalú átadása mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a tudatos személyiségformálásra, a készség- és képességfejlesztés mellett a harmonikus, továbbtanulásra kész és képes, leendő felnőtt nemzedék képzésére.


Lap: 21/131

3.5.2. Fenntartói elvárások a gimnáziumokkal szemben: • A gimnáziumok alapvető feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára történő felkészítés és a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapok kialakítása; • A tehetséggondozás helyi színtereinek megteremtése (felismerés; azonosítás, fejlesztés); • Elvárható, hogy a csoportbontásban tanult tantárgyakból a tanulók emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek; • Az intézmények adottságaikhoz képest vegyenek részt az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és szakmailag támogatott tanulmányi versenyeken; • Az emelt szintű képzést nyújtó osztályok esetében elvárható, hogy a tanulók többsége bekerüljön egyetemre, főiskolára; • A kétszintű érettségi bevezetése után felértékelődik az érettségi vizsga, melyre tudatos tervszerű felkészítés szükséges; • A kétszintű érettségi vizsga rendszerében az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez szervezett felkészítésben résztvevőkkel szemben elvárható, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. • A nyelvi előkészítő évfolyam tanulóit fel kell készíteni mind a középfokú C típusú nyelvvizsga mind az ECDL vizsga letételére. • A pályázati lehetőségek tervszerű és folyamatos kihasználása, a pedagógiai program célkitűzéseihez, illetve az alapfeladatok ellátáshoz; • Új pedagógiai módszerek megismerése a hátrányos helyzetű, tanulási problémákkal küzdő diákok segítése érdekében; • A folyamatos pedagógiai megújulás érdekében hatékony továbbképzési, beiskolázási rendszer kialakítása az iskolákban összhangban a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzésekkel; • Az intézmények kapcsolatrendszerének folyamatos bővítése. A program megvalósításának első időszakában kiemelt elvárások a gimnáziumokkal szemben: • hatékony felkészítés a felsőfokú tanulmányokra, • hatékony felkészítés a kétszintű érettségire, • eredményes idegen nyelv oktatás, • informatikai ismeretek magas szintű biztosítása (ECDL vizsga), • tehetséggondozás. 3.5.3. Fenntartói elvárások a szakképző iskolával szemben • széles körű közismereti alapozás mellett készítsék fel a tanulókat az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra, ezzel egy időben biztosítsanak lehetőséget a szakmatanulás megalapozására; • biztosítsanak tanulóiknak átfogó, jól konvertálható, több szakterületen is felhasználható ismereteket nyújtó szakmacsoportos alapozó képzést; • a képzés erősítse a fiatalokban az új ismeretek befogadásának készségét, tegye képessé őket a tudásuk önálló fejlesztésére, ezzel kialakítva az élethosszig tartó tanulás iránti igényt; • kiemelten kezeljék a tanulók kommunikációs készségének fejlesztését, idegennyelvtudásának, informatikai ismereteinek javítását; • legyenek képesek az iskolák alkalmazkodni a gazdasági-társadalmi változásokhoz, a munkaerőpiac elvárásaihoz; • a szakképzés nyújtson korszerű, piacképes és szakmai mobilitást megalapozó isme-reteket, figyelembe véve a helyi, területi és regionális gazdasági igényeket, lehetőségeket.


Lap: 22/131

A program megvalósításának első időszakában kiemelt elvárások • korszerű szakmai alapozó ismeretek elsajátíttatása, • felkészítés a felsőfokú szakirányú tanulmányokra, • EU elvárásoknak megfelelő szakmai felkészítés, • korszerű eladható szakmák oktatása, • munkaerőpiaci igények kielégítése. A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos főbb intézményi feladatok • munkaerőpiaci igények felmérése, • a képzési kínálat folyamatos felülvizsgálata, • képzési kínálat folyamatos korszerűsítése, • az EU elvárások megismerése, • a szakmai felkészítés hozzáigazítása az EU elvárásokhoz, • a szakmai alapozó ismeretek tartalmi szabályozásának felülvizsgálata, fejlesztése, • a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése: a tanulói kommunikációs készség fejlesztése idegen nyelv oktatása terén. 3.5.4.Fenntartói elvárások a szakiskolával szemben A szakiskolák küldetését, jövőképét meghatározó tényezők terén feleljenek meg az EU-s ajánlásoknak és a gazdaság elvárásainak. Képzési szerkezetüket, szakmai szolgáltatásaikat alapvetően jellemezze: • a regionalitás (beiskolázás és képzési ajánlatok), • az alapvető munkaerőpiaci igények kielégítésére való törekvés, • a szakmacsoportok, szakmai szintek közötti átjárhatóság, átképezhetőség biztosítása, • az egész életen át tartó tanulás alapjainak lerakása, • a felnőttképzés igényeinek kielégítése (képzés és átképzés rugalmassága). Általános fenntartói elvárások: • a tanuló központú nevelés-oktatás; • kompetenciák: alapműveltséghez (alapműveltségi vizsga, érettségi vizsgák), • pályaválasztáshoz, életkezdéshez, pályakorrekcióhoz, • pályamódosításhoz, társadalmi beilleszkedéshez; • a demográfiai hatások lehetséges következményeihez történő rugalmas igazodás; • tanulói teljesítménykülönbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók integrációjával, felzárkóztatásával; • a szakiskolai képzésből kimaradók arányának csökkentése, illetve a képzésbe történő újra integrálása; • a pályaválasztás, a pályaorientáció hatékonyságának növelése a szakmai előkészítő és alapozó tantárgyak tanításánál; • a beiskolázási igények folyamatos figyelemmel kísérése és az ehhez szükséges képzési feltételrendszer (elméleti és gyakorlati oktatás) folyamatos biztosítása; • az intézményen kívüli szakmai gyakorlati oktatás tartalmi, módszertani és jogi segítése az illetékes gazdasági kamarával együttműködve; • a végzett tanulók pályakövetése, elégedettségük mérése az intézményi munkáról és az elhelyezkedésről; • a külső gyakorlatot biztosítók elégedettségének mérése a tanulók neveltségi- és tudásszintjéről, munkához való viszonyáról.


Lap: 23/131

A program megvalósításának első időszakában kiemelt elvárások: • a munkaerőpiac igényeihez való igazodás, • korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészítés, • alapműveltség elsajátításának erősítése, • felzárkóztatás hatékonyabbá tétele, • esélyegyenlőtlenségek csökkentése. A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos főbb intézményi feladatok: • munkaerőpiaci igények felmérése, • a képzési kínálat folyamatos felülvizsgálata, • képzési kínálat folyamatos korszerűsítése, • az EU elvárások megismerése, • a szakmai felkészítés hozzáigazítása az EU elvárásokhoz, • módszertani képzés: a differenciált oktatás, hátránykompenzálás, a lemorzsolódás csökkentése, a tanulás támogatása, gyakorlati oktatás témakörökben, • alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, • a pályaorientáció tartalmi szabályozásának felülvizsgálata, módosítása, • tanulási utak követése. 3.5.5. Fenntartói elvárások a kollégiummal szemben • A kollégium, diákotthon biztosítsa a tanulók számára (lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül) a minőségi tudás megszerzésének lehetőségét; • egyéni sajátosságaival, humánus nevelési eszközeivel segítse a diákok szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulásukat, a sikeres életpályára való felkészülést; • nevelési rendszerükben érvényesüljenek az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket és diákokat megillető jogok; • törekedjen demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazásával, az erkölcsi értékeket, törvényességet tisztelő és betartó állampolgárok nevelésére; • az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével biztosítsák az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra, valamint a fogyatékosok egyéni szükségleteire; • berendezésével, felszereltségével járuljon hozzá az otthonosság érzetének megteremtéséhez; • biztosítsa a tanuláshoz szükséges feltételeket; • az intézmény alkalmazottjának munkáját a segítőkészség, tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat jellemezze; • tanulás-módszertani tréningek szervezésével járuljon hozzá a tanulók a hatékony tanulási módszereinek elsajátításához; • teremtse meg az életkori sajátosságoknak megfelelő közösségi élet, szabadidőtöltés, egészséges életmód és sportolás feltételeit; • fejlessze a diákok önszerveződéséhez, a demokratikus érdekérvényesítéshez, a problémamegoldáshoz és konfliktuskezeléshez szükséges képességeit, tegye lehetővé ezek alkalmazását; • vonja be a diákönkormányzatot a kollégium életének tervezésébe és a programok megvalósításába; • fontos feladata megismertetni a tanulókkal nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait, értékeit; • a nevelési feladatok eredményes megvalósításának érdekében tartson rendszeres kapcsolatot a szülőkkel, a szülői szervezetekkel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, művelődési házakkal.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM A program megvalósításának első időszakában kiemelt elvárások: • tanuláshoz, lakhatáshoz szükséges feltételek biztosítása, • tartalmas szabadidős programok szervezése, • családias elhelyezés biztosítása, • tehetséggondozás, • a szocializáció hatékonyságának növelése, • tanulás módszertani tréningek tartása.

Lap: 24/131


Lap: 25/131

3.2 Minőségpolitika A B.A.Z- M. Önk.Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a tagintézményei gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai - általános műveltséget megalapozó - nevelés és oktatás, a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatása (Felnőttoktatás, Felnőttképzés, Diákotthoni ellátás) Képzéseink meghatározó részei a továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások. A tanműhelyek szabad kapacitása terhére ipari, kereskedelmi, vendéglátó szolgáltatási tevékenységet folytatunk, értékesítünk. Általános iskolák részére technika tantárgy oktatásához eszközöket, anyagokat biztosítunk.

Jövőképünk: • Az intézmény vezetése és munkatársai elkötelezettek a minőségközpontú nevelő, oktató, képző szolgáltatás megvalósításában. • Eredményes tevékenységünk alapfeltételének tekintjük a jogi keretek szerinti működést és a szakmai követelmények teljesítését. • Intézményünk a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti partnerközpontú működést vezetett be, és folytat a nevelés-oktatásban-képzésben részt vevők, a következő iskolafok intézményei, a munkáltatók és a munkatársak igényei kielégítésére. • Minőségirányítási programunk alapján kidolgoztuk és működtetjük a folyamatszabályozásokat is tartalmazó minőségirányítási rendszerünket. • Intézményünk működésének átfogó értékelésére, a Szakképzési Önértékelési Modell szerinti önértékelést végzünk. • A minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos javítására folyamatos fejlesztést valósítunk meg. • A bevezetett minőségirányítási rendszert felülvizsgáljuk, illetve szükség szerint aktualizáljuk. Kazincbarcika, 2011. 11. 08.

Vattay József igazgató


Lap: 26/131

4. A minőségirányítási rendszer 4.1. Általános rész Az intézmény minőségirányítási rendszere biztosítja stratégiájának és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ugyanakkor a működésünkre vonatkozó törvények minőségirányításra vonatkozó előírásait is figyelembe vettük: Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX.) és a Szakképzési törvény (1993. évi LXXVI.). Ezáltal biztosítjuk az intézmény minőségirányítási alapelveinek és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ezen belül: • meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszerben a velünk szemben támasztott követelmények kielégítése érdekében (MIP 9.1 melléklet), •

meghatároztuk a definiált folyamatokat és alapvető kapcsolataikat, valamint besoroltuk őket aszerint, hogy a vezetés, a tervezés, a mérés, az ellenőrzés, illetve az értékelés-e az alapvető funkciójuk (lásd MIP 9.2. melléklet),

•

meghatároztuk a folyamatok eredményes működtetésének és szabályozásának biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket (lásd folyamatszabályozások),

•

folyamatosan gondoskodunk arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek e folyamatok működéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükségesek,

•

figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük e folyamatokat, valamint

•

alkalmazzuk azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és a folyamatok folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek (F561 - Stratégiai tervezés, illetve Intézményi önértékelés - F841)

A minőségirányítási rendszer fenntartásával elérhető, hogy minden (a partnerek, jogszabályok, előírások, illetve saját magunk által támasztott) követelmény teljesüljön, és ezáltal csak olyan szolgáltatás jöjjön létre, mely az elvárásoknak eleget tesz. A minőségirányítási rendszer átfogja az intézmény minden területét, amit a Minőségfejlesztési program részletesen leír. A tevékenységek célirányos, és megfelel időben való tervezésével, valamint a kapcsolódó tevékenységek szabályozásával, az illetékességek egyértelmű meghatározásával biztosított a szervezett munka és a hibák megelőzése. A rendszer átfogó folyamatmodelljét a 2. ábra mutatja be. Az intézményi folyamatokat közoktatási törvény értelmében a következő csoportokba soroljuk: • vezetés, • tervezés, • mérés, • ellenőrzés, • értékelés Egyébként pedig a funkciójukat illetően azonosítottunk • fő, • vezetési, • és támogató folyamatokat. Mindkét besorolás szerint folyamataikat a 9.1 és 9.2 mellékletek mutatják be.


Lap: 27/131

A fő folyamatok az alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgálják, a vezetési folyamatok szervezetünk irányításának eszközei, a támogató folyamatok a rendszer működését kiszolgáló egyéb folyamatok. Kapcsolódásaikat, kölcsönhatásaikat a 9.2 sz. melléklet szemlélteti. Az egyes folyamatok eredményes működésének és szabályozásának kritériumait és módszereit az adott folyamat szabályozásánál rögzítjük. Gondoskodunk a folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének támogatásához szükséges erőforrásokról, illetve e folyamatokat figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük. Céljaink elérését, illetve folyamataink fejlesztését szolgálja stratégiai célrendszerünk működtetése (F561 jelű folyamatszabályozásban szabályozva), valamint a rendszer működésére vonatkozó méréseink, azok eredményeinek elemzése, beépítése a fejlesztésbe, és a hibák, reklamációk kezelését, megelőzését szolgáló tevékenységünk. A minőségpolitikai célok elérését elsődlegesen meghatározó kulcsfolyamatok szabályozására, folyamatos fejlesztésére kiemelt hangsúly fektetünk. E folyamatokat a 9.1 és 9.2 mellékletek tartalmazzák. A rendszer folyamatmodellje

Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése E l Gazdálkodás az v erőforrásokkal á r á Erőforrások s o k Megvalósítás

Célok Vezetőség Eredmények Mérés, értékelés, továbbfejlesztés Folyamatok

Szolgáltatás

E l é g e d e t t s é g

1. ábra Az általunk végzett szolgáltatásban, annak minőségére alapvető hatást gyakorló beszállítók is közreműködnek (pl. a tankönyvpiac szereplői). E folyamatok szabályozása, szolgáltatásunk minősége érdekében, szerves részét képezi minőségirányítási rendszerünknek. 4.2. A dokumentálás követelményei az intézményben 4.2.1. A dokumentálásról általában A rendszer alapdokumentuma a Minőségfejlesztési program, mely tartalmazza minőségpolitikánkat, alapelveiben és átfogóan leírja az intézmény minőségirányítási rendszerét. A Minőségfejlesztési program utalásainak egy része az egyes folyamatszabályozásokra vonatkozik, melyek azok konkrét végrehajtását szabályozzák a tevékenységek végrehajtásáért felelősök meghatározásával. Bonyolultabb területeken (pl. humán erőforrás gazdálkodás) a részfolyamatok, műveletek szabályozását utasítások is rögzíthetik.


Lap: 28/131

A rendszerben használt feljegyzések, számítógépes nyilvántartások igazolják, hogy az adott tevékenység az előírásoknak megfelelően történt, biztosítják a rendszer folyamatainak áttekinthetőségét, visszakereshetőségét. A kötött formátumú feljegyzések és jelölések mintáit a Feljegyzések Albuma mutatja be. Az intézmény minden pedagógus és nem pedagógus dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, amely tartalmazza a minőség szempontjából fontos tevékenységeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeket. A munkatársak rendszeres képzése és továbbképzése lehetővé teszi, hogy elkötelezettségük, tudásuk és képességük megfeleljen a mindenkori vezetői és szakmai elvárásoknak. 4.2.2. A dokumentumok kezelése Az intézmény megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez kialakította és működteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározta a dokumentumok megőrzésének rendjét, időtartamát. A vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatokat szabályozó dokumentumok kezelésének során az intézmény biztosítja a dokumentumok • kibocsátás előtti szakmailag megfelelő voltának ellenőrzését, • rendszeres átvizsgálását, és szükség esetén aktualizálását, • érvényes kiadási állapotának azonosítását, • a rendelkezésre állását minden olyan helyen, ahol az intézmény működésének minősége szempontjából meghatározó tevékenységet végeznek, • kikereshetőségét, könnyű azonosíthatóságát, olvashatóságát, • a külső eredetű dokumentumok azonosítását elosztásuk előtt, • érvénytelen változatai használatának megakadályozását, • nyilvántartását. Mindezekre vonatkozóan a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás tartalmazza a részletes szabályozást. A dokumentumok egyik típusának, a feljegyzések kialakításának és használatának ismertetését a következő fejezet tartalmazza. A dokumentumok minden intézményi dolgozó számára elérhetőek a tanáriban elhelyezett számítógép „intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció” alkönyvtárában. A teljes dokumentációs rendszerünket (SZMSZ, Pedagógiai program, IMIP, Házirend) évente, az éves munkatervünkben megadott önértékelést megelőzően átvizsgáljuk, amennyiben az intézmény érdekei, illetve a tapasztalatok azt diktálják, átdolgozzuk. Abban az esetben is átdolgozásra kerülnek dokumentumaink, amennyiben az azok alapját képező jogszabályok megváltoznak. A dokumentum hatályba lépését, illetve érvényességi határidejét a címlapján fel kell tüntetni. Az érvényességet, a változások követését, nyilvánosság tételét a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás írja le részletesen. 4.2.3. A feljegyzések, űrlapok kezelése A minőségirányítási rendszer megfelelő voltának, eredményes működésének, valamint a szolgáltatások paramétereinek igazolására megfelelő feljegyzésrendszert alakítottunk ki és alkalmazunk. A feljegyzésekkel kapcsolatos tevékenységeket részletesen a Feljegyzések kezelése (F422) jelű folyamatszabályozás szabályozza. A feljegyzéseket irattári terv szerint kezeljük, mely összhangban van a 11/1994. (VI. 8.) OM rendelet 4. számú mellékletével. Az alkalmazott, nyomdai előállítással készült feljegyzéstípusokat a Feljegyzések Albuma (FA) tartalmazza. A saját készítésű, a minőségirányítási vezető által karbantartott bizonylatok esetén, a tanáriban elhelyezett számítógépről az „intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció/folyamatszabályozások” elérési úton lehet azokat elérni. E fájlok formátumát csak a minőségirányítási vezető módosíthatja.


Lap: 29/131

Az albumban, illetve a minőségirányítási dokumentációban meghatározott a bizonylatok kiadása, kezelése, tárolása, azonosítása, valamint az archiválásra, selejtezésre vonatkozó minden előírás és a felelősségi kör. Mindez összhangban áll az adat és információ megőrzési kötelezettség törvényi és szakhatósági előírásaival. A feljegyzések ellenőrzése a folyamatszabályozás szerint kiterjed azok helyességére, teljességére, egyértelműségére, a szolgáltatáshoz vagy folyamathoz való hozzárendelhetőségére és megfelelő olvashatóságára. Az intézmény minőségirányítási feljegyzésrendszere alkalmas a kívánt minőség elérésének, és a minőségirányítási rendszer hatásosságának kimutatására. Az ellenőrzéseket és vizsgálatokat előíró szabályozások minden esetben rendelkeznek a vizsgálati eredmények dokumentálási módjáról. A feljegyzések egyértelműen kimutatják, hogy a vizsgálati eredmények megfeleltek, vagy sem a meghatározott elfogadási kritériumoknak. A feljegyzések megadják az eredmények kibocsátásáért felelős személyt, aki jogosult az ellenőrzés, vagy vizsgálat elvégzésére. A partnereinknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos feljegyzések közül az azok megvalósulását igazolókat a partner, vagy képviselője rendelkezésére bocsátjuk. 4.2.4. Az adatok kezelése Az adatok, illetve információk megőrzése papíron, vagy elektronikus adattárolón történik. Az adat- és információtárolók, valamint feljegyzések megfelelő tárolási feltételeiről intézményünk gondoskodik, illetve megfelelő védelmi rendszert alkalmaz azok megőrzésére. Ehhez biztosítjuk az adatok, dokumentumok azonosítását, tárolását, a szükséges mértékben ellenőrzött mozgatását, és védelmét. Az intézmény működésével, a megrendelőkkel, partnerekkel, illetve a szolgáltatásteljesítéssel kapcsolatos adatok és információk tárolása és kezelése során a hozzáférhetőséget kizárólag az illetékes személyek számára biztosítjuk. A számítógépes adattárolás esetén az adatállomány folyamatos frissítéséről, illetve biztonsági mentéséről hetente gondoskodunk. Az intézmény működésével, illetve a megrendelőkkel és partnerekkel kapcsolatos információkat és adatokat a törvényi és a szakhatósági előírásoknak megfelelően kezeljük. Az iskola adatszolgáltatási kötelezettségeinek a vonatkozó jogszabályok, illetve a fenntartói elvárások szerint eleget teszünk. A nyilvános adatokat az iskola informatikai rendszerben, a hozzáférések kiosztásával elérhetővé tesszük. 5.

A vezetés

5.1. A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt Intézményünk vezetése azzal bizonyítja elkötelezettségét a minőségi szolgáltatás megvalósítása és továbbfejlesztése iránt, hogy • •

tudatosítja minden munkatársában a partnerek által támasztott, valamint a törvényekben és rendeletekben szereplő követelmények teljesítésének fontosságát, meghatározza minőségpolitikáját, azon belül a legnagyobb prioritással bíró, átfogó fejlesztéseket igénylő minőségpolitikai céljait,

•

gondoskodik arról, hogy a rövidebb hatáirdejű, de a partnerek igényeit szintén képviselő minőségcélok mindig meghatározásra kerüljenek,

•

intézmény önértékelést és arra épített fejlesztést végez,

• gondoskodik a működéshez és a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokról. Továbbá folyamatosan javítja a minőségirányítási rendszer, az intézmény működését.


Lap: 30/131

5.2. Partnerközpontúság A partnereink, a szolgáltatásainkban érdekeltek, illetve a belső partnerek igényeinek minél magasabb szintű megismerése és kielégítése érdekében az intézmény a Partnerközpontú Működés Modell működtetése folyamán nyert információkat felhasználja a szolgáltatásunk minőségének, illetve minőségirányítási rendszer javítására. 5.3. A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze Partnereink érdekében fogalmazza meg, és újítja meg vezetőségünk szolgáltatásaink jellemző fókuszait, és gondoskodik, hogy a pedagógus és nem pedagógus munkatársak munkáját meghatározzák ezek a fókuszok. (Lásd: Küldetés, jövőkép, minőségpolitika és az megvalósító stratégia - 3. fejezet) A célokat szolgáló stratégia keretében meghatározzuk minőségpolitikai és minőségi céljainkat, deklaráluk ezek iránti elkötelezettségünket. A vezetőség rendszeres belső képzéssel, illetve pedagógus továbbképzésekkel gondoskodik arról, hogy ezeket a szervezet minden szintjén megismerjék, megértsék, és megvalósítsák. 5.4. Tervezés 5.4.1. Minőségcélok A vezetés, a közoktatási törvény értelmében elkészítette Minőségirányítási programját (MIP), melynek keretében megfogalmazta célrendszerét, melyet ismertetett és elfogadtatott a pedagógus és nem pedagógus dolgozókkal. A minőségpolitikai céljaink megvalósítását szolgáló fejlesztési terveket figyelembe veszzük az éves munkatervünk készítésénél. A célok elérését szolgáló lépések megvalósítását a fejlesztési terv szerinti részhatáridőkben az arra kijelölt vezető ellenőrzi, ha szükséges, beavatkozik a fejlesztés folyamatában. A minőségcélok átfogó kereséséhez felhasználjuk a Közoktatási Minőségfejlesztési Program Partnerközpontú Működés Modell működtetésében az önértékelésből, a partnerek elégedettségvizsgálatából nyert információkat. Az kapcsolódó minőségcélok kiterjednek a nevelés-oktatással kapcsolatos minden lényeges funkcióra, és a nevelés-oktatás szervezésében érintett, valamennyi szervezeti egységre, illetve személyre. Gondoskodunk arról, hogy azok • az érintettek számára érthetőek, • az intézmény minőségpolitikájával összhangban legyenek, • igazodjanak az intézmény közoktatási, szakképzési és felnőttképzési, valamint szolgáltató tevékenységéhez, a jogszabályi és szakmai követelményekhez, a belső előírásokhoz, • mérhetőek, alkalmasak legyenek az objektív értékelésre, • megvalósításához az intézmény vezetése hozzárendelje az elvárt teljesítés határidejét, és sikerkritériumát, a végrehajtásért, az ellenőrzésért viselt felelősségeket, határidőket és erőforrásokat. Az adott tanévben a céljainkat az Éves pedagógiai munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás szerint valósítjuk meg. 5.4.2. Minőségirányítási rendszer tervezése Intézményünk gondoskodik arról, hogy


Lap: 31/131

• a minőségirányítási rendszerünk tervezését a megadott követelmények teljesítése és a minőségcélok elérése érdekében elvégezzük, • a minőségirányítási rendszerünk szabályozásai biztosítsák a működőképesség fenntartását arra az esetre is, ha a működésünkbe módosításokat tervezünk és vezetünk be. A minőségi célokhoz minden esetben hozzárendeljük az elvárt teljesítés határidejét és a végrehajtásért, felügyeletért, az igazoló ellenőrzésért való felelősségeket. A célok megfogalmazásánál rögzítjük az elfogadhatósági kritériumokat, illetve az igazolásukhoz szükséges feljegyzésigényt. Gondoskodunk arról, hogy a minőség megvalósulását, illetve a kockázatok kizárását minőségirányítási folyamatszabályozások vagy utasítások által szabályozzuk, figyelembe véve a szükséges eszköz, forrás- és szaktudásigényt. 5.5. Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben 5.5.1. Felelősségi körök és hatáskörök Az intézmény működéséért annak teljes munkatársi köre felelős. E felelősség megosztását a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás, illetve az SZMSZ II. 2. fejezete írja le. A minőségirányítási rendszer kiépítéséért, bevezetéséért és felügyeletéért, valamint a vezetés részére szóló, a működőképességére vonatkozó jelentésekért a minőségirányítási vezető a felelős. Az egyes szakterületek vezetői felelősek az irányításuk alá tartozó szervezeti egység szabályozásáért, a tevékenységek összehangolásáért, a jogosultságok és az illetékességek meghatározásáért. Minden dolgozó munkaköri leírással rendelkezik. A minőségirányítási vezetőnek, az igazgatónak és az egyes tevékenységek felelőseinek (vezetőség tagjai) hibák megtapasztalása esetén joguk és kötelességük beavatkozni az intézmény működésének folyamataiba. 5.5.2. A minőségirányítási vezető Az intézmény irányítási rendszerének működtetéséért elsődlegese a minőségirányítási vezető felel, aki az igazgató közvetlen alárendeltségébe tarozik, és e területen minden más szervezeti egységtől független. Felelős a rendszer működőképességéért, valamennyi területen a folyamatszabályozások kidolgozásáért, bevezetéséért, a rendszer felügyeletéért, kiértékeléséért, az önértékelések megszervezéséért és levezényléséért, a helyesbítő és megelőző tevékenységekért, s ezen keresztül az intézmény minőségirányítási tevékenységének folyamatos javításáért. Feladata, hogy biztosítsa a minőségpolitikában megfogalmazottak megvalósulását, megakadályozza a nem megfelelő nevelő-oktató-képző szolgáltatás előfordulását, szükség esetén beavatkozzon a folyamatokba. A minőségirányítási vezető tervezi, koordinálja, felügyeli a rendszerre vonatkozó intézkedéseket. Karbantartja és aktualizálja a minőségirányítási rendszert. Folyamatosan beszámol a vezetésnek a minőségirányítási rendszer működésének eredményességéről. Feladata ellátásához a minőségirányítási vezető rendelkezik minden szükséges jogosultsággal, felhatalmazással, és ismerettel. A feladattal való megbízását a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás szerint kell végezni. 5.5.3. Szervezet Az Intézmény hatékony működtetéséhez megfelelő létszámú, jól felkészült, jól szervezett, a partneri igények kielégítésére rugalmasan alkalmazkodni képes munkatársat kell biztosítania a vezetőségnek. A munkatársak ismereteinek folyamatos korszerűsítése a minőségirányítási célok elérésének meghatározó eszköze. A szolgáltatásainkhoz szükséges alapvető szakmai kompetenciákat a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás szerint kell biztosítani.


Lap: 32/131

A tantestületen belül kiemelt feladatot látnak el a szolgáltatásaink fejlesztésében a következő állandó teamek: • Mérés-értékelés-egyéni fejlesztés • Partneri mérésekre vonatkozó mérőeszközök fejlesztése • Tanterv/tananyag/tankönyvekre vonatkozó fejlesztés • Módszertani fejlesztés • Tanári együttműködés fejlesztése 5.5.4. Kommunikáció Az intézmény szolgáltató tevékenységének megszervezéséhez, megvalósításához és fejlesztéséhez kiemelt fontosságú feltételként szolgál a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció. Az intézményi kommunikáció alapvető kerete, hogy az igazgató nyilvánossá teszi a munkatársak számára a teles intézményi szabályozó dokumentációt a tanáriban elhelyezett számítógépen, illetve az iskola belső hálózatán. Ugyanakkor külső partnereink számára elérhetővé tesszük minőségirányítási programunkat iskolánk honlapján. Kiemelten biztosítjuk hozzáférésüket minőségpolitikánkhoz, azon belül céljainkhoz. 5.6. A stratégiai tervezés 5.6.1. Az intézmény működésének, helyzetének értékelése Az intézmény vezetősége az éves munkatervben rögzített időpontban végzi az intézmény önértékelését a Szakiskolai Önértékelési Modell szerint, az Önértékelés (F841) folyamatszabályozás alapján. Ezzel biztosítjuk erősségeink, illetve fejlesztendő területeink feltárását. Az önértékelés a minőségirányítási rendszerre vonatkozóan is megállapításokat tesz, melyek a rendszer fejlesztésének alapját jelentik. Az önértékelés kitér a fejlesztési lehetőségekre és a minőségirányítási rendszerben megvalósítandó változtatások szükségességére, beleértve a minőségpolitikát és a minőségcélokat is. 5.6.2. Stratégiai tervezés Az önértékelés mellett, évente vizsgálja a vezetőség a környezetünk jellemzőit is, SWOT elemzés keretében. Erre alapozva vizsgáljuk felül jövőképünket, illetve a környezet adta lehetőségek kihasználását, az onnan jelentkező veszélyek kivédésének módját. Erre építjük célrendszerünket és annak megvalósítását a Stratégiai tervezés (F561 jelű) folyamatszabályozás szerint. A stratégiai tervezés keretében • Vizsgáljuk felül és módosítjuk küldetésünket (átfogó adottságbeli változások esetén), jövőképünket (alapvető környezeti változások esetén), minőségpolitikánkat. • A céljaink lebontásával, a megvalósításuk biztosítását jelentő projekteket tervezzük, fejlesztés, vagy intézkedési tervek formájában. • A környezeti és belső változásokra válaszként stratégiai tervezésünket megújítjuk. • Az intézményfejlesztési terveinket összehangoljuk a minőségpolitikával és a stratégiai célrendszerrel. Az iskolai munka éves tervezése Az adott tanév nevelő-oktató- képző munkájának, szolgáltatásaink megvalósításának alapja egy tanévre annak megtervezése az Éves pedagógiai munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás szerint. A folyamata fő elemei: • A fenntartóval való egyeztetés • A tantárgyfelosztás elkészítése az óratervi órákra • Teljes tantárgyfelosztás készítése • Tantárgyfelosztás jóváhagyása


Lap: 33/131

• Az Éves munkaterv készítése • Az Órarend elkészítés • Az egyes pedagógus éves munkájának megtervezése A lépések részletes szabályait az F541 jelű folyamatszabályozás írja le. A vezetői ellenőrzés Az intézmény vezetősége az éves Ellenőrzési terv szerint végzi ellenőrző munkáját, mely kiterjed a stratégia megvalósításának folyamatára, a pedagógiai és nem pedagógiai tevékenységek rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzés az egyik alapja a teljesítményértékelésnek. (Lásd Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése (Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje - E6212). 6.

Az erőforrásokkal való gazdálkodás

6.1. Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában A vezetés folyamatosan vizsgálja az intézmény feladatainak eredményes végrehajtásához szükséges erőforrások meglétét, rendelkezik Erőforrás-fejlesztési tervvel. Ennek megvalósításához felhasználja a pályázati projektciklus-menedzsment eszközeit is. Az önértékelések alkalmával értékeli az erőforrás-fejlesztési célok megvalósulását. 6.2. Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás Az emberi erőforrásokról való gondoskodást a Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás szabályozza. Ezen belül a pedagógusok teljesítményének értékelésére a közoktatási törvény értelmében kidolgoztuk és alkalmazzuk a Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendjét (E6212). 6.2.1. Munkatársak felvétele A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírásokban meghatároztuk, hogy mely munkakör betöltéséhez milyen iskolai végzettséggel és/vagy gyakorlati tapasztalattal, esetleg minősítéssel kell rendelkeznie a dolgozónak (Humánerőforrás biztosítása – F621 folyamatszabályozás). Ezt abban az esetben is alapul vesszük, ha nálunk nem főállású dolgozót alkalmazzuk szolgáltatásunk megvalósítására, pl. helyettesítőként, szerződéses viszonyban. (Lásd Beszerzés – F741 folyamatszabályozás). Az új dolgozó kiválasztását az igazgató – a területileg illetékes igazgatóhelyettes, illetve vezetőségi tag véleményének kikérésével – végzi pályázat és elbeszélgetés alapján. 6.2.2. Új munkatársak mentorálása A kiválasztott új dolgozó betanításáról is gondoskodunk. Az újonnan belépő pedagógusok mentorálását és értékelését a 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet értelmében a Gyakornoki szabályzat (E6213) írja le. Amennyiben nem vonatkozik rá a jogszabály, akkor is mentor biztosítja a beilleszkedését. Az új munkatársakat munkába lépésüket megelőzően minőségirányítási és munkavédelmi oktatásban részesítjük. Ekkor kapnak részletes tájékoztatást az intézmény feladatairól, a működésünk, minőségirányítási rendszerünk alapelveiről és összefüggéseiről. A teljes dolgozói kör rendszeres szakmai és minőségügyi képzésben részesül, melynek célja a legkorszerűbb szakmai és ismeretek birtoklása, alapja pedig a képzési terv. A képzési terv kialakításában meghatározó szerepe van a minőségpolitikai, illetve a minőségcéloknak, továbbá az ezekből levezetett fejlesztési projektek személyre szabott feladatainak, akár az aktuális minőségcélok megismertetésének. A pedagógus és nem pedagógus munkatársak felvételét és továbbképzését részletesen a Humánerőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve a kapcsolódó szabályzatok írják le.


Lap: 34/131

6.2.3. A munkatársak ellenőrzése és értékelése Minden, a szolgáltatásainkban közvetlenül résztvevő munkatársunkat, elsősorban a pedagógusokat, a tevékenységükkel kapcsolatosan értékelnek a szolgáltatásainkban közvetlenül érdekeltek (tanulók, szülők, pedagógusok). A kapcsolódó adatgyűjtést a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás írja le, az értékelést évente egy alkalommal átfogóan a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje (E6212) alapján végezzük. A vezetők teljesítményértékelésének szempontjai: • A jogszerű működés biztosítása • A folyamatos fejlesztés biztosítása a vezetői munkában • A pedagógusok kiválasztása • Ellenőrzés • Értékelés • Ösztönző-rendszer működtetése • Továbbképzések támogatása • Innováció segítése • Szervezetfejlesztés • Szervezetfejlesztés • Partnerkapcsolatok irányítása • Egyéb erőforrás-gazdálkodás • Vezetői személyiség A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai: • A pedagógus mint munkavállaló • Adminisztráció • Szakmai tevékenység (oktatás, képzés) • Nevelési tevékenység • Nevelési tevékenység • Partneri kapcsolatok • Személyes vonások (tulajdonságok, képességek) 6.2.4. A továbbképzés és dokumentálása A teljesítmények értékelésének egyik konzekvenciája, illetve az intézmény aktuális stratégiájának következménye, hogy a vezető lehetőséget biztosít a gyengeségek kiküszöbölésére a továbbképzési rendszer keretében. Ennek kereteit a Humánerőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás írja le. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, annak fejlesztése érdekében a képzésekről és értékelésükről feljegyzéseket készítünk. Ez az alapja a témakörben áttekintést biztosító Emberi erőforrás térképünknek, mely tartalmazza az adott munkatárs alapvégzettségeit, továbbképzésének adatait és a tapasztalataira, referenciáira vonatkozó adatokat, valamint speciális kompetenciáit (pl. sikerrel alkalmazott pedagógia módszerek). 6.3.Infrastruktúra Az intézmény rendelkezik a 11/1994. (VI. 8.) OM rendelet 7. számú mellékletében meghatározott, kötelező (minimális) eszközökkel és felszerelésekkel, illetve a szolgáltatásainkhoz szükséges infrastrukturális feltételekkel, amit az előírt területeken a rendszeres szakhatósági vizsgálatok jegyzőkönyvei is igazolnak.


Lap: 35/131

A gyors, megbízható, kielégítő színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében rendszeresen karbantartjuk az intézmény épületét, belső számítógépes hálózatát, annak perifériáit és minden más kommunikációs és információs eszközét, hogy azok műszakilag és gazdaságossági szempontból is megfelelőek, üzemképesek legyenek. Ezt a tevékenységet a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) folyamatszabályozás írja le. Az intézményi fejlesztési célok meghatározásánál alapvető feladatnak tekintjük a működőképesség fenntartását és a partneri elégedettségre fontos hatást gyakoroló infrastrukturális feltételek folyamatos javítását. 6.3.1. Információs rendszer és biztonság Munkatársainknak biztosítjuk a szolgáltatásaink megvalósításához szükséges adatokat és információkat, illetve biztosítjuk számukra a tevékenységük kifogástalan végrehajtásához szükséges érvényes dokumentumok rendelkezésre állását. A szabályozó dokumentumokhoz való hozzáférést az MIP 4.2.3. fejezetében szabályoztuk, míg az információ szervezeten belüli áramlást az MIP 5.5.4. fejezete szerinti kapcsolattartási formák biztosítják. Az intézmény működtetésével kapcsolatos jogi követelmények folyamatosan aktualizált változatát minden érintett munkatársunk számára elérhetővé tesszük a tanáriban elhelyezett számítógépen. Az információs rendszer jó minőségét az adatok, információk továbbítását, rendszerezését, kiértékelését, tárolását hatékony számítógépes informatikai háttér támogatja. Az adatokhoz való hozzáférést és az adatvédelmet a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozásban leírtak szerint biztosítjuk. 6.3.2. A nevelő-oktató munka megfelelő környezete A munkakörnyezet kialakításánál meghatározóak a jogszabályban előírt, illetve a hatóság által megkövetelt feltételek. Ezen belül kiemelt hangsúlyt fektetünk a megfelelő, illetve a hatóságilag előírt higiéniai, egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek teljesítésére. A biztonságos munkavégzést a Tűzvédelmi és Munkavédelmi szabályzatokban előírtak betartása segíti elő. A munkahelyi kockázatértékelést a munkavédelemmel megbízott munkavédelmi felelős végzi el minden év végén, és folyamatosan a lehető legalacsonyabb szinten tartja a kockázati értéket. Ha rendellenességet, veszélyforrást észlel, azonnal jeleznie kell az igazgatónak, aki dönt annak elhárításáról. A minőség magában foglalja a munkakultúra minőségét is. Ezért az intézményben egy olyan környezetjavító program működik, amely a dolgozók közvetlen bevonásával folyamatosan ellenőrzi, fenntartja és javítja a munkakörnyezet minőségét. Ennek részletes szabályozását a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) folyamatszabályozás írja le. 7.

Nevelő-oktató-képző szolgáltatásunk megvalósítása

7.1. A szolgáltatás megtervezése Intézményünkben, minőségirányítási rendszerünk többi folyamatával összhangban, megterveztük és kialakítottuk azokat a folyamatokat, amelyek szolgáltatásaink megvalósításához szükségesek (lásd még MIP 4.1 fejezet). A szolgáltatás folyamatainak tervezése során meghatároztuk: • az egyes szolgáltatásainkra vonatkozó minőségpolitikai- és minőségcélokat, valamint a követelményeket (Lásd a Pedagógiai program szakmai részét!), • a folyamatok és a dokumentumok kialakítását, valamint a hozzájuk szükséges konkrét erőforrásokat (Lásd a Nevelés-oktatás-képzés megvalósítása - F751, Szakmai gyakorlat szer-


Lap: 36/131

vezése és megvalósítása - F752, Kollégiumi felvétel és ellátás - F753, Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása - F754, Tanulók mérése, értékelése - F755 folyamatszabályozásokban), • a szolgáltatásainkkal kapcsolatos szükséges igazolási, figyelemmel kísérési, ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeket, valamint a szolgáltatás megfelelőségi kritériumait (Lásd a Nevelés-oktatás/képzés megvalósítása - F751, Szakmai gyakorlat szervezése és megvalósítása - F752, Kollégiumi felvétel és ellátás - F753, Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása F754, Tanulók mérése, értékelése - F755 folyamatszabályozásokban és a Pedagógiai program szakmai részében), • azokat a feljegyzéseket, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy a szolgáltatásaink folyamatai és az ezek megvalósítása kielégítik a követelményeket (lásd még MIP 4.2.4 fejezet és a fenti folyamatszabályozások). A minőségirányítási rendszer folyamatait minőségirányítási folyamatszabályozások (folyamatszabályozások) által szabályoztuk. A folyamatok közötti sorrendiséget és kölcsönhatásokat a folyamatszabályozások kölcsönös hivatkozásai biztosítják. A folyamatok elsődleges kapcsolatrendszere az MIP mellékletében (9.2 fejezet) található. A folyamatok működésének, a fő és a kiszolgáló folyamatok kapcsolatainak ellenőrzését és a továbbfejlesztési lehetőségek feltárását az MIP 8. fejezetében ismertetett intézkedésekkel támogatjuk. A szabályozási, dokumentációs és képzési rendszerünk segítségével gondoskodunk e folyamatok megfelelő működéséről, hatékonyságáról és eredményességéről, amit feljegyzésrendszerünk igazol (Lásd MIP 4.2.4 fejezet!). 7.2. A partnerekkel kapcsolatos folyamatok 7.2.1. A szolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása A partneri igények és elvárások azonosítása érdekében az intézmény vezetése megfelelő kommunikációs csatornákat (lásd MIP 5.5.4. fejezet) tart fenn. Igényeinek és elégedettségük pontos azonosítására rendszeres, a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozásban szabályozott vizsgálatokat folytatunk. A felmérések kiértékelését a minőségirányítási vezető végzi, feljegyzésben igazolt módon. A szolgáltatásaink megtervezése és fejlesztése során a közvetlen partnerek (tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó önkormányzat stb.) igényeit, elvárásait figyelembe vesszük. A külső és belső továbbképzések (lásd MIP 6.2.4 fejezete), intézményi fejlesztések révén biztosítjuk, hogy munkatársaink a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, és képesek legyenek azokat a követelményeket is figyelembe venni, amelyek az adott szakterület tudományos álláspontjának érvényesítése érdekében, illetve a központi oktatásirányítás minőségpolitikájának megvalósításaként figyelembe kell venniük szolgáltatásainknál. A szolgáltatásainkkal kapcsolatos jogszabályokban szereplő követelmények ismeretét folyamatosan biztosítjuk (Lásd Dokumentumok kezelése - F421 folyamatszabályozás), illetve figyelembe vesszük azok megtervezésénél, megvalósításánál. 7.2.2. A szolgáltatásainkra vonatkozó követelmények átvizsgálása A finanszírozó által megfogalmazott követelményeket jogszabályok (törvények, rendeletek), a fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP), illetve hatósági előírások rögzítik. A többi partnerünk igényeinek pontos azonosítására rendszeres elégedettségi vizsgálatokat folytatunk (Igény- és elégedettség mérése (F721). A nevelő-oktató szolgáltatásainkról partnereinket azok meghirdetésével, vagy partnereink megkeresése esetén (pl. nyílt nap) tájékoztatjuk. Minden esetben vizsgáljuk a meghirdetésre kerülő szolgáltatásokra vonatkozó feltételek meglétét. Ezt elvégezzük, még mielőtt az intézmény kötelezettséget


Lap: 37/131

vállalna ezekre. Biztosítjuk, hogy intézményünk képes legyen a követelmények teljesítésére a szakmaiságot és a kapacitást tekintve. Az átvizsgálás folyamatát a Nevelés-oktatás megszervezése, megvalósítása (F751) folyamatszabályozás szabályozza. Az átvizsgálás eredményeiről és az ebből következő tevékenységekről készült feljegyzéseket megőrizzük (lásd MIP 4.2.4 fejezet). A partnereinkkel való kommunikáció (MIP 7.2.3) biztosítja, hogy egyértelműen tisztázásra, és a partnerek által elfogadásra kerüljön a követelmények teljesíthetősége. Kínálatunk módosítása előtt minden esetben felülvizsgáljuk, hogy adottságaink a tervezett módosításoknak megfelelnek-e. 7.2.3. Kapcsolat a partnerekkel Az intézmény a partnereivel való kommunikációja során biztosítja az őket érintő, bármilyen információ teljes bizalommal történő kezelését. Biztosítjuk ugyanakkor, hogy teljes körű információjuk legyen az intézményünkben folyó tevékenységekről. Ezért elérhetővé tesszük számukra hirdetőtáblánkon, illetve az intézmény honlapján (www.suranyi-szki.sulinet.hu) intézményünk ismertető anyagait, a szolgáltatás folyamán szükséges információkat, közérdekű tájékoztatókat. Intézményünk jövője a szolgáltatásaink iránti igények pontos megismerésén alapul. Az információk gyűjtése a következőket foglalja magába: • jogszabályok és a vonatkozó nemzeti és nemzetközi irányelvek figyelemmel követése, • állandó kutatás a változó partneri igények kihatásának vizsgálatára (Partnerek elégedettség – és igényfelmérése, F723 jelű folyamatszabályozás). • a korszerű szakmai, pedagógiai, tudományos és technikai színvonal megismerése (konferenciákon, tudományos ismertetőkön, kiállításokon stb.). A partnerekkel való kapcsolattartás terén nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy elvárásaik a lehetőségekhez mérten maradéktalanul teljesüljenek, és a nekik szánt információk egyértelműek legyenek. A panaszok rögzítését, hatékony kezelését a Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás végrehajtása szabályozza. Tervezés és fejlesztés Az iskola tanévének tervezését az Éves pedagógiai munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás írja le. • Egyeztetés a fenntartóval • Tantárgyfelosztás készítése • Órarend készítése • Tanmenet készítése A közvetlen pedagógiai munkára vonatkozóan meghatározza, hogy az egyes szaktanár hogyan tervezi meg, hogy az adott tanévben, az adott osztályban, az adott tantárgyat milyen ütemezésben, milyen módszerekkel tanítja. A pedagógus ehhez a folyamatszabályozás szerint tanmenetet, indokolt esetben óravázlatot készít. Beszerzés a nevelés-oktatás feltételeinek biztosításához Az intézmény szakmai tevékenységében fontos szerepet játszanak azok a munkatársak, akik nem tartoznak a szervezet alkalmazottai közé, de munkájuk jelentősen hozzájárul a feladataink végrehajtásának eredményességéhez, ezáltal a partnereink elégedettségéhez. Az ő kiválasztásuk, támogatásuk, nyomon követésük és értékelésük folyamatát a Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás szabályozza. Az intézmény gazdaságos működtetése, fenntartása, és a napi munkát, az intézményben megjelenő partnereink véleményét, közérzetét befolyásoló, megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a technikai szolgáltatást nyújtó beszállítók, alvállalkozók teljesítésére is. A beszerzés folyamatát a Beszerzés a nevelés-oktatás-képzés feltételeinek biztosításához (F741) folyamatszabályozás szabályozza, mely elsődlegesen kitér a tankönyvek beszerzé-


Lap: 38/131

sének folyamatára. (Ennek szakmai, tartalmi szempontjait a Pedagógiai program 17.1. fejezete tartalmazza.) 7.5. Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása 7.5.1. A szolgáltatásunk megvalósításának szabályozása Nevelésünk-oktatásunk, szolgáltatásaink végrehajtását szabályozott feltételek között tervezzük és végezzük. E feltételek a következők: • A szolgáltatásunk jellemzőit leíró dokumentáció és információ az MIP 7.2 és az MIP 7.3. fejezetei szerint biztosított. Gondoskodunk róla, hogy a szolgáltatásba bevont munkatársak számára nyilvánvalóvá váljanak a partneri, valamint a jogi szabályozásban szereplő, illetve a minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos követelmények. • Az IMIP 4.2. és 5.5.4. fejezetében ismertetettek szerint a szolgáltatás teljesítésében résztvevő munkatársaknak rendelkezésére állnak a szükséges információk, dokumentumok és adatok. • A megfelelő infrastrukturális erőforrásokat az MIP 6.3. fejezete szerint biztosítjuk. • A szolgáltatási folyamat szabályozását az alábbi folyamatszabályozások biztosítják: Partnerek elégedettsége - és igényfelmérése (F723), Nevelés-oktatás-képzés megvalósítása (F751), Szakmai gyakorlat szervezése és megvalósítása (F752), Kollégiumi felvétel és ellátás (F753), Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása (F754), Tanulók mérése, értékelése (F755). A folyamatszabályozások rögzítik a folyamatok résztevékenységeit, az azokban viselt felelősségeket és a megvalósítás megfelelő voltának kritériumait. A középiskolai beiskolázás a központi felvételi rendszeren, az érettségi, valamint a szakmai vizsga szervezése pedig az Oktatási Minisztérium, valamint az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet e célra működtetett internetes rendszerén keresztül történik. Tudatában vagyunk annak, hogy a megfelelően végrehajtott, eredményes és hatékony folyamatok biztosítják intézményünk partnereink hosszú távú elégedettségét. • Meghatározzuk a feladatok végrehajtásához szükséges vizsgálati eszközök (tesztlapok, dolgozatok, mérőlapok) körét. Figyelemmel kísérjük, hogy az eszközöket a szolgáltatási folyamatban rendeltetésszerűen, illetve szakszerűen alkalmazzák-e. 7.5.2. Azonosítás és nyomon követés Tevékenységünket úgy valósítjuk meg, hogy lehetővé tesszük az intézményben végbemenő folyamatok, tevékenységek valamennyi szakaszában a szolgáltatások egyértelmű azonosítását és a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzárendelését. E dokumentumokat az irattárban tároljuk. Ezzel lehetővé válik annak azonosítása és igazolása, hogy a jogszabályok követelményei és a minőségirányítási előírások maradéktalanul teljesülnek, illetve nyomon követhetővé válik mind az intézmény, mind az egyes pedagógus munkája. 7.5.3. A partnereink tulajdonának védelme A partnereink tudomásunkra hozott személyes, illetve szervezeti adatait, szellemi termékét a jogi szabályozás és a létrejött szerződés értelmében kezeljük, illetéktelennek át nem adjuk. A tulajdonukat képező dokumentumokat, azok állagát megőrizzük, jól azonosítható módon kezeljük. A szolgáltatásainkat igénybe vevő partnerek személyes tulajdonának biztonságáért a lehetőségeink szerint mindent megteszünk, biztonságos intézményt működtetünk. Ahol ebben korlátozottak a lehetőségeink, arra felhívjuk a figyelmüket. (Pl. a ruházat, egyéb vagyontárgyak biztonsága.)


Lap: 39/131

Amennyiben a tanulók, vagy szolgáltatásaink más megrendelőinek tulajdona az intézményünkben elvész, megsérül, vagy illetéktelenhez kerül a velük kapcsolatos információ, azt írásban, azonnal közöljük velük. Az erről szóló feljegyzést megőrizzük. 7.6. Mérőeszközök és alkalmazásuk Az intézmény meghatározta, hogy szolgáltatása megfelelő végrehajtásához, illetve annak igazolására, milyen méréseket és megfigyeléseket kell végeznie, illetve milyen mérő eszközöket kell alkalmaznia. Azokban az esetekben, amikor léteznek a megfelelő szolgáltatás megvalósításához szükséges kérdéssorok, feladatlapok, kérdőívek, azokat használjuk, amennyiben nem, kidolgozzuk azokat, illetve alkalmazásuk rendszerét. Az eszközök kiválasztása az előrelátható alkalmazási, környezeti feltételek figyelembevételével, az aktuális tudományos színvonal és az általános szakmai gyakorlatra alapozva, a teamekben történik. Csak megfelelően azonosított, jelölt eszközöket használunk. Az eszközöket alkalmazó pedagógus gondoskodik arról, hogy minden esetben szakmailag elfogadott, felülvizsgált, ellenőrzött eszközt alkalmazzon. A hagyományos értelemben vett mérőeszközöket nem alkalmazunk, illetve azok nem töltik be eredeti funkciójukat. A hagyományos mérőeszközöket az oktatásban csak szemléltetésre használjuk, mivel csak a mérés módszerének elsajátítása az oktatás tárgya. 8. Az intézmény működésének ellenőrzése, mérése, értékelése és továbbfejlesztése Az intézmény létrehozta, és működteti folyamatai paramétereinek, indikátorainak és a partneri elégedettség mérésére és elemzésére szolgáló rendszerét, amellyel biztosítja a PDCA-ciklus értékelési (C) és beavatkozási (A) pontjának intézményi szintű megvalósítását. A mérés, értékelés és az azt követő fejlesztés az intézményi folyamatok szintjén is, tervezetten és szisztematikusan megtörténik. 8.1. Ellenőrzés Az intézményben folyó munkát az Ellenőrzési terv szerint kell végezniük a vezetőség illetékes tagjainak. Az ellenőrzés különös részét képezi a pedagógiai munka tervezésének, megvalósításának, értékelésének és fejlesztésének ellenőrzése, melyet figyelembe kell a vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelésekor. (Lásd Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje (E6212).) 8.2. Mérés 8.2.1. Tanulók, tanítás eredményességének mérése A központi mérések esetén az azokhoz mellékelt utasításokat tekintjük irányadónak. Egyébként iskolánkban a tanulói mérést a Tanulók mérése, értékelése (F755 jelű) folyamatszabályozás szerint végezzük. A mérések tartalmi jellemzőit a Pedagógiai program, illetve a tantárgyi programok szabályozzák. Mind a központi méréseket, mind az iskola mérési rendszerében, valamint az adott tantárgy tanmenetben rögzített mérését elsősorban diagnózisra kell használnia a pedagógusnak. Természetesen e mérések között kell megterveznie, hogy melyik mérések alkalmasak a tanulók értékelésére. 8.2.2. A partnerek elégedettsége Az intézmény szolgáltatásának minőségét a partneri elégedettség, és a reklamációk jelzik. Megrendelőink, partnereink véleményét rendszeresen kikérjük, gyűjtjük és értékeljük a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében. Az esetleges reklamációkat kivizsgáljuk, azok kapcsán helyesbítő, il-


Lap: 40/131

letve megelőző tevékenységeket végzünk. Ezt a folyamatot a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás szabályozza. 8.3. Reklamáció és panaszok, nem megfelelő szolgáltatás kezelése A nem megfelelő szolgáltatásaink (pl. elmaradt órák, eltérő tartalmú órák, téves informálása a tanulónak, szülőnek stb.) azonosításáról és korrekciójáról gondoskodni kell, attól függetlenül, hogy ez a tanuló, szülő vagy más partner tudomására jutott-e. Az esetleges reklamációkat ki kell vizsgálni, azok kapcsán helyesbítő (a konkrét esetre vonatkozó), illetve megelőző (analógiák figyelembe vételével kiterjesztett védekezés) tevékenységeket kell végeznünk. A folyamat fő lépései: • A probléma azonosítása (pl. vezetői ellenőrzésből, reklamációból) • A probléma okainak meghatározása • A megoldás tervezése és kivitelezése • A megvalósított megoldás eredményességének ellenőrzése • Beavatkozás, korrekció nem kielégítő eredmény esetén • Visszacsatolás a problémát felvető(k)höz A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelését, az ehhez tartozó felelősségi és hatásköröket a Nem megfelelő szolgáltatás kezelése (F831) folyamatszabályozás adja meg. Az eltérésekről és a megtett intézkedésekről készült feljegyzéseket meg kell őrizni. 8.4. Önértékelés Meghatároztuk, gyűjtjük és elemezzük azokat az adatokat, amelyek alkalmasak az intézmény megfelelő működésének és eredményességének igazolására, illetve annak értékelésére, hogy hogyan lehetséges az intézmény működésének folyamatos fejlesztése. (3/2002. OM rendelet) Teljes körű önértékelést végzünk (IMIP 5.6) az adottságainkra és eredményeinkre épülő Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozás szerint, a vezetői ciklus lejárta előtt egy évvel, az új ciklus második évét, illetve negyedik évét követően. Az önértékelés alapját képezi a Szakiskolai Önértékelési Modell szempontrendszere, és a hozzájuk rendelkezésre álló Bevezetési útmutató. Az önértékelést egy ezzel megbízott team végzi, melynek tagjait részben a vezetők, részben a pedagógusok közül kéri fel és bízza meg az igazgató. Eredményei az intézmény céljainak és minőségpolitikájának felülvizsgálatára, illetve működésének megítélésére szolgálnak. Alapját képezik a vezetőség által kiadott intézkedési terveknek. Az önértékelés kiterjed, az intézmény adottságait illetően • a vezetésre, • az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására, • az emberi erőforrások menedzselésére, • a partnerkapcsolatokra és a partneri igények figyelembevételének módjára, • az intézmény működését jelentő folyamatokra. Az eredmények vonatkozásában vizsgáljuk: • a nevelés-oktatásban részt vevők véleményét annak szervezéséről, a pedagógusokról, az intézmény szolgáltatásairól, a bemeneti, illetve előzetes tudásszint méréséről, valamint az intézményi tájékoztatásról, a tárgyi feltételek megfelelő voltáról, • az intézmény alkalmazottainak az intézményről és a nevelés-oktatásban nyújtott teljesítményéről alkotott véleményét, • az intézmény szakmai és civil közéletben kifejtett tevékenységét, • az intézmény nevelés-oktatási tevékenységének kulcsfontosságú eredményeit, illetve mutatóit.


Lap: 41/131

Az intézmény működésének eredményei között kulcsfontosságot tulajdonítunk a vezetők és a pedagógusok teljesítményének, melyet a Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje (E6212) szabályoz (Lásd a 6.2 fejezetet!) Az intézményünk nevelés-oktatási tevékenységének kulcsfontosságú eredményei között tartjuk nyilván az országos kompetenciamérés mutatóit. Működésünk értékelésekor ezeket kulcsindikátorként kezeljük. 8.5. Folyamatos fejlesztés A folyamatos fejlesztés a napi munkánk lényeges, szemléletbeli eleme: Nem a jót és a rosszat akarjuk megítélni, hanem a fejlesztés lehetőségét és indokoltságát keressük az erősségek mellett, a gyengeségeink azonosításával. Folyamatosan fejlesztjük munkánkat a Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) és az Intézményi önértékelés ( F841) révén. A pedagógus munka éves tervének megvalósítását értékelni kell az óralátogatások, illetve a pedagógus teljesítményének értékelése alkalmával, illetve a megállapításokat vissza kell csatolni a pedagógiai gyakorlat fejlesztésébe. (Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje (E6212).) Amennyiben a Tanulók mérése, értékelése (F755) folyamatszabályozás szerinti mérés arról tanúskodik, hogy az országos kompetenciamérés, illetve a kimeneti követelmények nem teljesíthetőek, az adott pedagógusnak vissza kell csatolnia a nevelés-oktatás folyamatába a kellő eredmény biztosítása érdekében.


Lap: 42/131

9 Mellékletek 9.1. Folyamatszabályozások listája

F421

Dokumentumok kezelése

F422

Feljegyzések kezelése

F541

Éves pedagógiai munka tervezése

F561

Stratégiai tervezés

F621

Humán erőforrás biztosítása •

Teljesítményértékelés

F641

Megfelelő munkakörnyezet biztosítása

F721

Beiskolázás

F722

Szakmaválasztás

F723

Partnerek elégedettség – és igényfelmérése

F741

Tankönyv és egyéb beszerzés

F751

Nevelés-oktatás/képzés megvalósítása

F752

Szakmai gyakorlat szervezése és megvalósítása

F753

Kollégiumi felvétel és ellátás

F754

Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása

F755

Tanulók mérése, értékelése

F831

Hibák, reklamációk, panaszok kezelése

F841

Intézményi önértékelés

A szolgáltatás kulcsfolyamatai

vezetői ellenőrzési – értékelési folyamatok (ped. telj. ért. is)

értékelési folyamatok

ellenőrzési, mérési folyamatok

tervezési folyamatok

vezetési folyamatok

Megnevezés

Azonosító

Az Intézményben azonosított és szabályozott folyamatok több, a közoktatási törvényben és az ÖMIP-ben azonosított funkciót is ellátnak. Nem minden szabályozott folyamatunkat érdemes ezekbe a kategóriákba besorolni.


Lap: 43/131

9.2. Folyamattérkép Vezetés Tervezés Mérés Ellenőrzés Értékelés

VEZETÉS Stratégiai tervezés (F561)

Beiskolázás (F721) Szakmaválasztás (F722)

Éves pedagógiai munka tervezése (F541)

F Ő F O L Y A M A T

P

Humánerőforrás biztosítása (F621)

Hibák, reklamációk, panaszok kezelése (F831)

Nevelés-oktatás-képzés szervezése, megvalósítása (F751)

Szakmai gyakorlat szervezése (F753)

Kollégiumi ellátás (F754)

Tanulók mérése, értékelése (F755)

Szabályozó dokumentumok kezelése (F421)

Tankönyv és egyéb beszerzés (F741)

A

C

D

Igények felmérése (F723)

Intézményi önértékelése (F841)

Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641)

Feljegyzések kezelése (F422)

TÁMOGATÁS

s z o l g á l t a t á s

Elégedettség mérése (F723)


Lap: 44/131

9.3. A Minőségfejlesztési Csoport Működési Szabályzata 9.3.1. A csoport működésének célja Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása, a munkatervben foglaltak teljesülése és a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtása 9.3.2. Feladatok: • • • • •

Mérés-értékelés-egyéni fejlesztés, Partneri mérésekre vonatkozó mérőeszközök fejlesztése, Tanterv/tananyag/ tankönyvekre vonatkozó fejlesztés, Módszertani fejlesztés, Tanári együttműködés fejlesztése.

9.3.3. A csoport vezetője, tagsága Vezető: Az intézmény igazgatója által felkért intézeti szakember. Tagjai: 5-7 fő intézeti munkatárs. 9.3.4. A működés módja Támogató csoport és feladata A csoport meghatározása: Vezetői team, mely az intézményi minőségirányítás kiépítését, felügyeletét, irányítását vállalja. Felelősséget vállal a projekt teljesítéséért. A csoport vezetője és tagjai: Az intézmény vezetőjének felkérése alapján Felelősek: - a bevezetési ütemterv betartásáért, - a vezetésnek és a tantestületnek szóló beszámoló elkészítéséért. Beszámolási kötelezettségük van: - az iskolavezetésnek, a tantestületnek és a csoport vezetőjének. Segítséget kérhetnek: - az intézményi kör bármely tagjától, - az iskolavezetéstől, - az intézményi kör által elfogadott kompetens személytől, A tagok munkájának elismerése: - Erkölcsi- az igazgató és a csoportvezető gondoskodik a csoport munkájának bemutatásáról különböző fórumokon. - Az anyagi elismerés lehetőségeit a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának szabályzata tartalmazza A csoport vezetője: - Az intézmény minőségügyi vezetője. Megbízását az igazgatótól kapja. Feladatainak részletes leírását a munkaköri leírás tartalmazza. Feladata a csoporton belül: - a csoporton belüli és azon kívüli kapcsolattartás, - az információ pontos, gyors áramoltatása, - a csoport munkájához szükséges feltételek biztosítása, 44


Lap: 45/131

- a csoport üléseinek vezetése, - feladatok elosztásának szervezése, - feladatok elvégzésének ellenőrzése, határidők betartatása. Jogköre: - a kör tagjainak összehívása, - az ülések napirendjének meghatározása, - a kör képviselete különböző fórumokon, - a tagok által vállalt feladatok ellenőrzése. Felelős: - a vezetésnek és a tantestületnek szóló beszámoló elkészítéséért, az elkészült anyag iskolavezetés és tantestület előtti prezentációjáért. Beszámolási kötelezettsége van: - az iskolavezetésnek és a tantestületnek Segítséget kérhet: - a belső szakértői csoport bármely tagjától, - a tanácsadótól, - az iskolavezetéstől, - a belső szakértői csoport által elfogadott kompetens személytől. A minőségügyi vezető feladatai: • • • • • • • •

A vezetéssel egyeztetetve koordinálja az iskola minőségbiztosítási tevékenységének folyamatos fejlesztését, amelynek célja a partnerek igényeinek minél jobb kielégítése révén az iskola versenyképességének megtartása, ill. fokozása. Részt vesz az iskola jövőképének megfogalmazásában, a minőségcélok és stratégiák meghatározásában és megvalósításában. Koordinálja, segíti a minőségfejlesztésben tevékenykedő csoportok különösen a Pedagógus Értékelési Csoport, a Mérés és Értékelési Csoport, valamint minőségi körök munkáját. Képviseli az iskolát és érdekeit a minőséggel kapcsolatos kérdésekben a közvetett és közvetlen partnerekkel történő érintkezései során. Irányítja és koordinálja a minőséggel kapcsolatos belső (audit) és külső (értékelő) dokumentumok elkészítését, karbantartását és fejlesztését, illetve részt vesz ezekben a tevékenységekben. Javaslatokat tesz a partnerek panaszainak gyűjtésére, kivizsgálására és orvoslására, megszüntetésére és megelőzésére, irányítja, ill. részt vesz az erre irányuló tevékenységben. Javaslatot tesz a minőségüggyel kapcsolatos pályázatok és projektek elkészítésére, illetve irányítja és részt vesz a kidolgozásában. A minőséggel kapcsolatos tudását naprakész állapotban tartja. Tájékozódik az oktatáspolitika minőségügyi terveiről, szándékairól, döntéséiről, ismereteit megosztja a vezetőséggel és kollégáival.

Egyeztetési kötelezettsége: • Minden új, minőségügyi tevékenységét illetően az igazgatóval. Hatásköre: • Javaslattételre jogosult a minőség folyamatos fejlesztésére vonatkozóan • Javaslatot tehet az intézmény Beiskolázási tervének összeállítására. • Intézkedést javasolhat a minőségre hatást gyakorló tevékenységek megvalósítását illetően a vezetésnek. 45


Lap: 46/131

•

Intézkedést javasolhat az igazgatónak a nem megfelelő minőség okainak feltárására és megszüntetésére (audit). • Nem kellően hatékony intézkedések esetén felhívhatja a vezetőség figyelmét, és kérheti annak beavatkozását. Véleményezésre jogosult: • Az iskola minden minőséget érintő tevékenységéről. Döntésre jogosult: • Az egyeztetett tevékenységek megvalósítását illetően. Az iskola képviseletére jogosult: • A minőséggel kapcsolatos kérdésekben a külső partnerek felé. Felelőssége: • Erkölcsileg és anyagilag felel az igazgatónak azért, hogy: a rábízott feladatokat az iskola érdekének , a kapott lehetőségeinek megfelelően, legjobb tudása szerint hajtja végre, • A rábízott hatáskörrel nem él vissza. Aláírási jogosultsága: • A minőséggel kapcsolatos dokumentumokon az igazgató után második aláíró. 9.3.5. Dokumentálási, beszámolási kötelezettségek Az intézmény által kötelezően használt dokumentumoknak szervesen kell illeszkednie a minőségirányítás dokumentációs rendszeréhez. Ez korántsem azt jelenti, hogy az intézményben két dokumentációs rendszert kell alkalmaznunk. Ellenkezőleg, a kettőt kell egységes egésszé összedolgozni annak érdekében, hogy az érdekelt felek (partnerek) elvárásainak megfelelő, könnyen kezelhető átlátható rendszer alakuljon ki. Feladat: • Az intézmény belső dokumentálás szabályainak kialakítása, oly módon, hogy valamennyi munkatárs ismerje meg a minőségirányítás által meghatározott folyamatok eljárásrendjét. Ezért szükséges az intézményi szabályozások átláthatósága, ellenőrizhetősége, a szabályozások dokumentációs rendszerének kiépítése. •

A minőségirányítási program irányítása során dokumentációs rendszert működtetünk. A minőségirányítási rendszer kétféle adathordozót különböztet meg: a dokumentumokat (utasítás, rendelkezés, munkaköri leírás, munkaterv, különböző programok stb) és a bizonylatokat (jegyzőkönyvek, igazolások stb.).

•

Az alkalmazott dokumentum- és bizonylattípusokat – kitöltési mintával vagy utasítással – a bizonylati albumban fogjuk tárolni. Ezáltal rögzíthetőek a dokumentumok, bizonylatok kiadásának, kezelésének, tárolásának, azonosításának valamint megőrzésének, selejtezésének és archiválásának a szabályai.

•

Hivatkozással határozzuk meg az intézményi dokumentumokkal (pedagógiai program, SzMSz, házirend, pénzkezelési szabályzat, tűzvédelmi szabályzat stb.) való kapcsolatot a minőségirányítási dokumentációs rendszerben.

46


Lap: 47/131

9.4. Éves pedagógiai munka tervezése (F541) 9.4.1. A folyamatleírás célja Az intézmény tantárgyi struktúrájának alapul vételével a szükséges személyi kapacitás felmérése és a tanári feladatok optimális megosztása, valamint az intézmény egészét, így az egyes pedagógusokat érintő éves feladatok tervezése. 9.4.2. Alkalmazási terület Az intézmény elkövetkező évi/félévi munkájának tervezése. 9.4.3. Hivatkozások Minőségirányítási Program Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Humán erőforrás biztosítása Vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelése Intézményi önértékelés

5.4 és 6.2 fejezetei

(F621) (E6211) (F841)

9.4.4. A folyamatleírás tartalma A tantárgyfelosztás elkészítése A tantárgyfelosztás elkészítése az időkeret meghatározásához Az időkeret meghatározása az igazgató feladata, melyhez a Pedagógiai programból, és az abban rögzített Óratervből kell kiindulni. A teljes tantárgyfelosztás elkészítése A Tantárgyfelosztás elkészítésénél a Pedagógiai programból, és az abban rögzített Óratervből kell kiindulnia az igazgatóhelyettesnek. Első lépésként a Pedagógiai program óratervei, illetve az előző évi Tantárgyfelosztás felhasználásával készíti el az első változatot. Ezt követően egyeztetnek a munkaközösség vezetőkkel minden év június 15-ig. A kidolgozásánál figyelembe kell venni a felmenő rendszer érvényesülését, valamint az azonos munkaközösségbe tartozó tanárok egyenlő munkamegosztását. Az igazgató ekkor jelöli ki, kéri fel az új osztályfőnököket. Az Óraterv rögzíti, hogy az egyes képzési formák, szakirányok – szakképzés esetén az egyes szakok – egyes évfolyamain a tanulók milyen tantárgyakat, milyen óraszámban, esetleg milyen csoportbontásban, vagy a felzárkóztató évfolyamon milyen modulokban tanulnak. A Pedagógiai program tartalmazza az intézmény beiskolázási programját, melyben a következő év tervezése szempontjából meghatározó, hogy az első évfolyamokon (általános középiskolai- és szakképzésben) hány új osztály indul. A Teljes Tantárgyfelosztást (B5412) az igazgatóhelyettesnek kell összeállítania az egyes munkaközösségek javaslatai alapján, a közoktatási törvény figyelembe vételével. A területek között a feladatokat ellátó tanárokban átfedések lehetségesek, ezért nagy jelentősége van a folyamatelemek egymásra épülésének és a külön-külön elkészített felosztások összehangolásának. A teljes tantárgyfelosztás tanáronként és osztályonként az óratervi órákon kívül tartalmazza az egyes tevékenységekkel járó kedvezményeket (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői stb.), az óraterven kívüli órák (szakkörök, korrepetálások, diáksportkör, stb) felosztását. 47


Lap: 48/131

A teljes tantárgyfelosztás kimutatja a kötelező- és túlórákat, a tanórák és tanórán kívüli órák megtartására vonatkozó megbízásokat. Ebben a fázisban mutatható ki, hogy milyen tantárgyak esetén van tanárhiány, és az olyan mértékűe, hogy belső helyettesítéssel, óraadóval, vagy új alkalmazottal odható fel. Amennyiben óraadót, vagy új kollégát kell alkalmazni, a Humán erőforrás biztosítása (F621) jelű folyamatszabályozást kell alkalmazni. Nevelő-oktató-képző szolgáltatásunk minőségének egyik alapkérdése, hogy munkatársaink ne legyenek túlterhelve. Erre vonatkozóan a közoktatási törvény és végrehajtási utasításai rendelkeznek az egyes pedagógus beosztások mellett kötelezően ellátandó elméleti, illetve gyakorlati órák számáról. A tantárgyfelosztás készítésének keretében, az elméleti és gyakorlati órák számának ismeretében lehet az egyes tanárra meghatározni a kötelező órák számát azok arányában, ha mindkét területen tanít valaki. Ebből adódik aztán az összes ellátott óra alapján az adott tanár túlóráinak száma. A teljes tantárgyfelosztás véleményeztetése Az elkészült teljes tantárgyfelosztás vizsgálnia kell a vezetőségnek, hogy van-e hiányzó, vagy felesleges munkaerő az intézményben. Amennyiben hiányzó emberi erőforrás van, és óraadóval nem látható el a feladat, a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás szerint kell eljárni. A teljes tantárgyfelosztás jóváhagyása A teljes tantárgyfelosztás végül az intézmény igazgatója vizsgálja át és hagyja jóvá. Az elkészítés, véglegesítés határideje augusztus 31. A jóváhagyás után az igazgatónak kell megküldenie a fenntartó önkormányzatnak, mint az intézmény következő évi finanszírozásának egyik alapdokumentumát, szeptember 15-ig. A megküldés tényét az Iktatókönyvben (Tü. 804) kell rögzíteni. Az éves munka tervezése A tanév rendjét az azt megelőzően kiadott miniszteri rendelet rögzíti. A tanév helyi rendjét, az egész intézményt érintő programok idejét, felelőseit az Éves munkaterv, a kollégiumot érintő programok idejét, felelőseit a Diákotthoni éves munkaterv határozza meg. A Diákotthoni éves munkaterv része az Éves munkatervnek. Az éves munkatervet az igazgató készíti el, és a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében a tanévnyitó tantestületi értekezlet hagyja jóvá. Dönt • • • • • •

a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program következő tanévre vonatkozó módosításáról, az új tanév feladatairól), az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, a házirend módosításáról, az Éves munkaterv jóváhagyásáról,

Az Éves munkaterv részletesen tartalmazza a feladatokat, ütemezésüket, felelősöket. A feladatok részletezését, aktualizálását a felelős végzi a program előtt 3 héttel. Órarend készítése A tantárgyfelosztás alapján az igazgatóhelyettes megbízottja végzi az iskola órarendjének összeállítását. Szükség szerint konzultál a vezetőség tagjaival, illetve a munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal. Az órarend készítésénél kiindulási alapként kell kezelni • a Teljes Tantárgyfelosztást (B5412), 48


Lap: 49/131

• a Pedagógiai Programban található Óratervet. Az órarend elkészítésénél prioritást kell biztosítani • a gyakorlati képzéssel való összehangolásnak, • a testnevelés órák beosztásának, • a tanműhelyek, szaktantermek és számítástechnikai termek optimális kihasználásának, • a szakszerű oktatásnak, • a folyamatos tanulói foglalkoztatásnak, • adott tantárgy órái blokkosításának, vagy elosztásának, • a nagy óraszámú pedagógus továbbképzéssel való összehangolásnak. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága, a szükséges helyettesítések, óracserék, teremcserék hatékony megoldása érdekében az Összesített órarend (B5414), Levelezős órarend (B5417) mellett, Tanári órarend (B5415) is készül. Az elkészült Órarendeket, és a Tanári órarendet (B5415) az igazgató hagyja jóvá, illetve javasolja esetleges módosításukat, biztosítva azok augusztus 31-ig való elkészültét. Az órarendeket az Osztálynaplókba (Tü. 980, Tü.900/L, Tü.900/új, Tü.900/Fakt) kell bevezetni, illetve a tanulókkal Ellenőrzőjükbe (Tü. 102/K,) az első osztályfőnöki órán beíratni. Az órarendeket és a Tanári órarendet (B5415) ki kell függeszteni, vagy el kell helyezni a tanári szobában, a portán, valamint a Tanterembeosztást (B5418) a tanári szobában a gyors tájékozódás, illetve tájékoztatás érdekében. Az órarendet minden tanév félévnél (a Tanév rendje szerinti utolsó tanítási napon) felül kell vizsgálnia az azt készítő igazgatóhelyettesnek. A nevelő-oktató munka tervezése tantárgyanként A szaktanár az egyes osztályokban, tanulócsoportokban folyó nevelő-oktató munka éves tervezését a Tanmenet elkészítésével valósítja meg szeptember 15-ig. A Tanmenet a Pedagógiai Program helyi tantervében megadott tantárgyi programra épül, mely tartalmazza ●

a tantárgyi program célját,

●

a tananyagot és a követelményeket tanévekre lebontva,

●

a tananyag kapcsolódását más tantárgyakkal

Ebből kiindulva tervezi meg a szaktanár a tananyag elsajátításának ütemét, módját. A Tanmenetek elkészítésének koordinálása a munkaközösség vezető, szakképzésre való felkészítésnél és szakképzésnél a gyakorlati oktatásvezető feladata, levelező oktatásnál a tagozatvezető feladata, az összes jóváhagyása az igazgató feladata. Ez biztosítja az adott szakmai munkaközösség, nevelő-oktató tevékenységének, illetve a többi pedagógiai tevékenységnek az egységességét, tervezettségét. A Tanmenetnek minimálisan tartalmaznia kell ●

a több órát felölelő téma címét, összóraszám-igényét,

●

a téma lebontását alcímekre, tanórákra, 49


Lap: 50/131

●

a nagyobb tananyagegységek összefoglalásának ütemezését,

●

Tanmenetek esetében a tervezhető írásbeli számonkérések ütemezését is.

A tanmeneteket a szaktanároknak a munkaközösség-vezetőhöz kell benyújtani, a kollégiumi foglalkozási terveket a diákotthon vezetőjének, akik annak szakmai ellenőrzését elvégzik szeptember 15ig. Az igazgató szeptember 20-ig hagyja jóvá a tanmeneteket. Azoknál a tantárgyaknál, illetve tanóráknál, melyeknél a szaktanár, a kompetencia alapú képzés érdekében új módszerek bevezetését választja, részletes tervezést kell végeznie Taxonómia elkészítésével. A Taxonómiát nem kell beadnia a Tanmenettel, azonban óralátogatáskor be kell mutatnia a látogatást végző vezetőnek. A tervezettség szakszerűségét is figyelembe kell venni a pedagus munka értékelésénél (Humán erőforrás gazdálkodás- F621, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelése - E6211) A pedagógiai munka megvalósítása és annak dokumentálása Amennyiben az nevelő-oktató munka folyamán végzett mérések, ellenőrzések indokolják a szaktanár eltérhet a tanmenet szerinti ütemezéstől, szem előtt tartva, hogy a tananyag oktatását lezárja a tanév végére. A több óra tananyagát felölelő, írásbeli számonkéréseket össze kell hangolni az adott osztályban tanítóknak. Egy napra két témazáró írásbeli számonkérésnél több nem tervezhető a Házirend értelmében. A szaktanárnak a Tanmenet egységeinek magvalósítását az Osztálynapló (Tü. 980, Tü.900/L, Tü.900/új, Tü.900) haladási részébe óráról órára be kell írnia. A szaktanárnak a Tanmenetet a megvalósítás folyamán jegyzetül is kell használnia annak rögzítésére, hogy az általa tervezett oktató- nevelő munka megvalósítását hogyan kívánja módosítani a későbbiekben. Amennyiben a tanórát Óravázlat formájában, részletesen tervezte, az értékelő, illetve korrekciós megjegyzéseket ide kell rögzítenie. A megtartott órákat a szaktanárok a Tanítási időkeret (B54110), a kollégiumban a Tanítási időkeret kollégium (B54111) bizonylaton vezetik, ez egyben a túlmunka elszámolás alapjául is szolgál. Kéthavonta kerül sor a Tanítási időkeretben (B54110), Tanítási időkeret kollégium- -ban (B54111) teljesített órák elszámolására. Az iskolában az igazgatóhelyettes, a kollégiumban a diákotthon vezetője végzi ezen dokumentumok ellenőrzését. Az ellenőrzés után a gazdasági irodára a bérszámfejtők részére továbbítják azokat. Az éves munka értékelése Az éves pedagógiai munka értékelése a félévi és tanév végi tantestületi értekezletek alkalmával (félévkor a releváns eredményekre kiterjedően, év végén teljes körűen) történik az Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozás szerint. A pedagógiai munka érékelésekor a munkaközösségének vizsgálniuk és értékelniük kell a Tanmenet megvalósítását. (Amennyiben a tanórát a szaktanár Taxonómia formájában tervezte, az ő felelőssége és kötelessége annak értékelése és korrekciója. Erről, illetve a munkájukhoz tartozó egyéb kérdések kezeléséről munkaközösségi értekezleteken kell dönteni, melyről Feljegyzést kell készíteni.)

50


Lap: 51/131

9.4.5. A folyamat bizonylatai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Teljes tantárgyfelosztás Iktatókönyv Éves munkaterv Napszakbeosztás Diákotthoni éves munkaterv Összesített órarend Tanári órarend Levelezős órarend Szakközépiskolai osztálynapló Szakiskola szakképző évfolyam osztálynapló Gyakorlati oktatási csoportnapló Ellenőrző Tanterembeosztás Helyettesítési napló Tanmenet Tanítási időkeret Tanítási időkeret kollégium Ügyeleti napló Kollégiumi csoportnapló Nevelői Feljegyzés

B5412 Tü. 804

B5414 B5415 B5417 Tü. 980 9033-4 9033-72/A/B/C Tü. 102/K, B5418 Tü.342/A B5416 B54110 B54111 Tü. 309/ü.r.f A9033-75.r.f A.Tü.309/Fr

9.4.6. A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. 9.4.7. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrzi.

51


Lap: 52/131

9.5.A közalkalmazottak teljesítményértékelési rendje (E6212)

A VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE Vezetők: -

igazgató, tagintézmény vezetők, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető kollégiumvezető, gyakorlati oktatás-vezetők, középvezetők

1. Eljárásrend 1.1. Célok, tényezők A vezetői feladatokat ellátók értékelésének lehetséges céljai, az értékelés tényezői megegyeznek a pedagógus munkakörben dolgozókra vonatkozó célokkal, tényezőkkel.

A munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok

A munkakörhöz kapcsolódó eredmények, kimenetek

A munkakörhöz kapcsolódó magatartások, tevékenységek

A teljesítményértékelés lehetséges kritériumai Forrás:Dervis, D. L.-Morrison, A. M.- Schumann, S. L. – Gerlach, M.L. (1981): Performance Appraisal on the Line. John Wiley & Sons p. 29.

1.2. Az értékelés alapja Az értékelés tényezőinek meghatározásakor szükséges a vezetői tevékenységeket számba venni. Mindehhez célszerű • •

megvizsgálni a vezetői munkaköri leírást, a fenntartó által támasztott követelményeket, 52


Lap: 53/131

• a fenntartó által meghatározott elvárásokat. Az értékelés tényezőinek kiválasztásakor át kell tekinteni az alábbiakat: • • • •

a munkavégzés eredményessége, a munkához való viszony, az együttműködés, a szervezeti magatartás.

1.3. A vezetői munkakör fő feladatai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A szervezet feladatainak megfogalmazása, rendszerezése, megtervezése A feladatok megismertetése a beosztottakkal A feladatok végrehajtásának optimális megszervezése A működés elvi irányítása A személyi és dologi feltételek, a dolgozók munkafeltételeinek biztosítása A munkafolyamatoknak megfelelő munkamegosztás létrehozása Az eredmények számbavétele, értékelése A munkatársak fejlődési feltételeinek biztosítása A szervezet, benne a szervezeti egységek képviselete, kapcsolása a fölé-, mellé-, alárendelt szervezetekhez. 10. A vezetési kultúra fejlesztése A vezető munkájának értékelésekor a vezetési stációk és az ehhez kapcsolódó legfontosabb kritériumok jelenjenek meg: • • • • • • • • • • •

tervezés (stratégiai és operatív tervezés) szervezés igazgatási feladatok ellátása döntés munkafolyamatok koordinálása intézményen belüli ellenőrzés – értékelés erőforrásgazdálkodás munkatársak menedzselése szervezet eredményessége vezetői tulajdonságok vezetői magatartás

1.4. Az értékelés általános eszközei, technikái a célszerűséget figyelembe véve a vizsgált területnél számításba jöhetőket vesszük figyelembe. Kérdőívek: önértékelő lap munkatársi kérdőív Értékelő beszélgetés: vezetői interjú Írásos beszámolók, tájékoztatók Írásbeli konkrét célú egyéb adatszolgáltatás Értékelés Minősítés

53


Lap: 54/131

Az értékelés során alkalmazott módszerek Dokumentumelemzés Vezetői pályázat (cél- és feladatrendszer, valamint az ehhez tervezett módszerek); Munkaköri leírás; Éves munkatervek; Tanév végi beszámolók; Intézményi önértékelések eredményei (amennyiben ezek rendelkezésre állnak). Kérdőíves felmérés (intézmények pedagógusai és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak). Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői interjú

1.5. Az értékelést végző a. igazgató, tagintézmény igazgatók esetében - fenntartó megbízott belső munkatársa - a fenntartó által felkért külső szakértő b. igazgatóhelyettesek, gazdasági vezetö, kollégiumvezető esetében: igazgató, tagintézmény igazgató c. gyakorlati oktatás-vezetők, középvezetők esetében: - igazgató, tagintézményigazgatók, - igazgatóhelyettesek - reszortfelelősök (igazgatói felkérés alapján) 1.6. Az értékelés gyakorisága a.) igazgató, tagintézmény igazgatók A fenntartó minőségirányítási programjában, illetve belső ügyvitelében szabályozott módon. b.) igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, gyakorlati oktatás-vezető, kollégiumvezető, munkaközösség-vezető: három évente

54


Lap: 55/131

1.7. A visszacsatolás Mivel az értékelések általános célja az, hogy az adott állapotot (elsősorban az erősségeket, amelyekre építeni lehet a munka sikeres elvégzéséhez) jellemezze, valamint következtetéseket vonjon le az értékelt intézményvezető jövőbeli munkavégzését tekintve, támpontokat adjon a vezetői funkció betöltésének további alakításához, kiemelt fontosságú a visszacsatolás, az értékelő megbeszélés. A visszacsatolás fontos az önismeret növelése, a további fejlődés szempontjából, ezért annak megtervezése, megszervezése nagy körültekintést igényel.

2. A vezetők esetében vizsgált területek A vezetői tevékenységet az intézmény az előírásoknak megfelelően több belső dokumentációjában szabályozta, illetve az IMIP-ben is részletezte, melyek összhangban vannak egymással. Az értékelési területek a vizsgálat során legalább terjedjenek ki az alábbi területekre: Az értékelés területei A jogszerű működés biztosítása

Részletezés A jogszabály figyelemmel kísérése, szabályozottság Éves munkaterv – beszámoló kapcsolata A folyamatos fejlesztés biztosítása PDCA alkalmazása a vezetői munkában a vezetői munkában Tervezőmunka gyakorlata Folyamatos fejlesztés megvalósulása A pedagógusok kiválasztása A belépő pedagógusokra vonatkozó kritériumrendszer Ellenőrzés Szakmai és egyéb ellenőrzés rendje Ellenőrzési feladatok leosztása Értékelés A kidolgozott pedagógusértékelési rendszer működtetése, tapasztalatok Ösztönző-rendszer működtetése Ösztönző elemek az iskola gyakorlati életében Kapcsolódása az értékelő-rendszerhez Továbbképzések támogatása Az iskolai érdekek és az egyéni érdekek stratégiai kapcsolódása Innováció segítése

Innovációs tevékenységek az intézményben, kiterjedtségük

Szervezetfejlesztés

Az egyéni és az intézményi munka javításának összekapcsolódása, hatékonyságmutatók elemzése Publikációi Továbbképzések Előadói tevékenység Helyi közéletben való aktivitás Külső kapcsolatrendszer Partnerkapcsolatok ápolása, fejlesztése A vezető személyes szerepvállalása Feltételek biztosítása Pályázati tevékenység Saját bevételek alakulása Vezetői képesség -elkötelezettség, tájékozottság, határozottság, következetesség, menedzserszemlélet, együttműködő készség, konfliktuskezelő képesség, terhelhetőség, céltudatosság

Szakmai aktivitás

Partnerkapcsolatok irányítása

Egyéb erőforrás-gazdálkodás

Vezetői személyiség

A munkaközösség vezetők, középvezetők értékelésének szempontjai megegyeznek a pedagógus értékelés szempontjaival, kiegészülnek a munkaköri leírás feladatainak értékelésével, illetve a vezetőkre vonatkozó eljárásrendben szabályozottakkal. 55


Lap: 56/131

A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE Törvényi háttér A pedagógus ellenőrizhető és értékelhető munkakörébe tartozó tevékenységeket a központi törvények, rendeletek és az intézmény belső szabályozói egyértelműen meghatározzák és rögzítik 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, További törvényi alapvető feladatok 1.

2. a) b) c) d) e) f) g) h)

A tanulók nevelése és oktatása: a) az ismeretek tárgyilagos, többoldalú átadása b) a személyiség fejlesztése c) a tanuló testi épségének megvédése, erkölcsi védelme d) egyéni képességek szerinti fejlesztési ütem figyelemmel kísérése e) tanulói képességek, tehetségek kibontakoztatása f) tanuló felzárkóztatása g) tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében való közreműködés h) közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában i) a közösségi együttműködési szabályok megismertetése, betartatása j) a gyermek fejlődése érdekében kapcsolattartás a szülővel k) a tanulók, szülők emberi méltóságának tiszteletben tartása A nevelő – oktató munkával összefüggő egyéb feladatok óraközi szünetben és egyéb alkalmakkor a tanulók felügyeletének ellátás felkészülés foglalkozásokra, tanítási órákra, azok előkészítése a tanulók teljesítményének értékelése a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli, dokumentációs tevékenység elvégzése részvétel a nevelőtestület munkájában, részvétel a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók tanórán kívüli felkészítésében részvétel az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, lebonyolításában részvétel a diákmozgalom segítésével összefüggő feladatok végrehajtásában

Érvényességi kör Valamennyi az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott (vezető és nem vezető) személy. Célok A pedagógusok (vezetők és nem vezetők) teljesítményértékelésének elvégzése, ez alapján folyamatos visszajelzés az érintettek felé. Erre is épülve biztosítani az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, annak folyamatos fejlődését. •

a vezetés kapjon reális képet a nevelő-oktató munka belső eredményeiről, színvonaláról

•

az emberi erőforrással való hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás valósuljon meg 56


Lap: 57/131

•

szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése

•

pedagógusok egyéni teljesítményének teljes körű megismerése, fejlesztése

•

egyéni képességek felszínre hozása és érvényesülése

•

erősödjön a személyi állomány teljesítményelvű szemlélete

•

rendszeres legyen a teljesítménymérés

•

javuljon a pedagógusok motiváltsága

•

megvalósuljanak a kiemelt intézményi célok

•

növekedjen a vezetői tevékenységben a személyzeti feladatok súlya

•

erősödjön a vezetők és beosztottak stratégiai gondolkodásmódja

A pedagógus értékelés eljárásrendje Folyamat/tevékenységek Értékelési célok megfogalmazása

Minősítés o kiválasztás, előléptetés, kinevezés, áthelyezés o címadományozás, jutalmazás, béremelés o elmarasztalás, büntetés, elbocsátás, áthelyezés Fejlesztési cél

a követelményeknek való megfelelés, teljesítmény-visszajelzés o erősségek – gyengeségek meghatározása o képzési területek meghatározása o fejlesztési kötelezettségek, lehetőségek Pedagógus értékelési munka- Intézményvezető, kollégiumvezető, minőségi vezető, PER csoport kialakítása, megbízá- vezetője, intézményvezető-helyettesek, sa Az értékelésbe bevonandók Intézményvezetőség, munkaközösség-vezetők, pedagógus köre munkatársak, szülők, diákok, partnerek Intézményi dokumentáció Jelenlegi munkaköri leírások, a munkakörök kiegészítése megvizsgálása: munkaköri a jogszabályi előírásoknak megfelelően, szabályzatok leírások, értékelési rendszer alkalmazása Értékelési területek és szem- Területek és szempontok (táblázat) pontok kialakítása Visszacsatolás Tantestület felé, elfogadás az érintettek körében Mérőeszközök meghatározá- Kérdőív, önértékelő kérdőív, dokumentáció elemzése, sa, az értékelés alapja beszámoló, óralátogatások, tapasztalati tények – adatok: tevékenységek, ötletek, mérési eredmények, egyéb indikátorok Pontrendszer kialakítása A szempontok súlyozása Gyakoriság meghatározása három évente Értékelésben résztvevők idő- Az értékelendők időbeli sorrendje évente: előkészítés rendi meghatározása Közalkalmazotti legitimáció 2009. 04. 02 – alkalmazotti közösség elfogadás (IMIP részeként) o

57


Lap: 58/131

Az értékelési rendszer működtetésének folyamata Tevékenység

Eszköz

1. Értékelők kiválasztása

Vezetők, középvezetők, kollégák, szülők, tanulók

2. Az értékelési szempont és pontrendszer kidolgozása, elfogadása 3. Az értékelők felkészítése a folyamatra 4. Az értékeltek felkészítése a folyamatra 5. Az értékelési folyamat

Az korábbi gyakorlat áttekintése, vita

6. A folyamat értékelése, korrekció

Segédanyag, képzés

Elvárt eredMérési mód mény Irányított beA csoport Értékelendők tagjai és az időbeli beosztása, szélgetés értékelendők értékelők hozzárendelése az értékeltekhez Vezetés, Jóváhagyott, reá- Belső tesztelés csoport lisan működtethető értékelési rendszer Érintett

Értékelők

Értékelési seÉrtékeltek gédanyag, megbeszélés Folyamat leírá- Értékelők, sa, mérőeszkö- értékeltek zök alkalmazása Záró-értékelés, elemzés

Értékelők, értékeltek

Világosan átlátott Egyéni beszélfeladat hetések Elfogadott folyamat

Egyéni beszélgetés

Folyamat követése, szakszerű lefolyása, beszámoló, értékelő megbeszélés Tényanyagra, konkrét tapasztalatokra támaszkodó javaslatok, ütemezettek szerinti minősítés

Folyamatos ellenőrzés, beszámoló

Elemzések

58


Lap: 59/131

Vizsgált területek, követelmények A vizsgált területek a táblázatban foglaltakon túl – szükség szerint – értelemszerűen kiterjed az IMIP-ben meghatározott valamennyi területre, illetve az intézmény tevékenységét befolyásoló egyéb dokumentumok tartalmának teljesítésére, feltételrendszerekre, folyamatokra.

Szempontrendszer Terület, szempont 1. A pedagógus mint munkavállaló 1.1. Végzettsége beosztásának megfelel Szempontok: • Diplomák • Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható. • Továbbképzések 1.2. Munkafegyelem Szempontok: • Érkezés, távozás • Tanítási órák kezdése, befejezése • Törvényes munkaidőkeret kitöltése • Munkaköri leírásban foglaltak betartása 1.3. Részvétel a nevelőtestület munkájában • értekezletek, • fogadó óra; • szabályzatok; • programok. • önkéntes feladatvállalás 1.4. Részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében és annak érvényt szerez Szempontok: • Pedagógiai program; • Minőségirányítási program; • Házirend; • SzMSz; • Szabályzatok (például Tűzvédelmi szabályzat, stb.) • Egyéb 1.5. Részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában. • Ügyeletesi teendők ellátása óraközi szünetekben • Ügyeletesi teendők ellátása tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken 1.6. Helyettesítési feladat. • Ütemezett formában • Ad-hoch jelleggel

Információforrás

Indikátorok

Végzettséget igazoló okiratok Tanúsítvány Önértékelés

Okiratok száma Tanítható tantárgyak száma Mobilizálhatóság

Vezetői ellenőrzés Önértékelés Diákok értékelése

Késések száma Mulasztások száma

Jelenléti ívek Dokumentumok Önértékelés

Igen-nem száma

Dokumentumok elemzése

Igen-nem, száma

Vezetői ellenőrzés Önértékelés Előírt és teljesített ügyelet aránya

Helyettesítési napló Önértékelés Kollégák értékelése

Helyettesítések száma

59

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2. Adminisztráció 2.1. Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Szempontok: • Tanügyi dokumentumok vezetése; • Hiányzások vezetésére vonatkozó eljárásrend betartása; • Beiratkozás, kiiratkozás kezelése; • Ügyiratokban, feljegyzésekben, jegyzőkönyvekben meghatározott feladatok teljesítése • Kimutatások, statisztikák, beszámolók elkészítése; • Határidő betartása 3. Szakmai tevékenység (oktatás, képzés) 3.1. Felkészülés a tanórára Szempontok: • Az óra megtervezése • Eszközök előkészítése • Óravázlat 3.2. Módszertani kultúra Szempontok: • Differenciálás • Kooperatív módszerek alkalmazása • IKT-eszközök használata 3.3. Szemléltetés Szempontok: • Saját eszközök készítése • Kísérlet • Demonstráció • Egyéb 3.4. Tanulók értékelése Szempontok: • Számonkérések gyakorisága, formája. • Dolgozatok kijavításának időtartama • Folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükről; • Rendszeresen visszajelez a szülőknek a tanulói teljesítményről; • Kapcsolattartás az osztályfőnökkel a tanulók előmeneteléről; • Külső, belső mérések és vizsgák

Lap: 60/131

Dokumentumok megtekin- Pl. tése, értékelése Hibák száma Visszaadott (rontott) dokumenÖnértékelés tumok száma

Igen-nem

Óralátogatás Önértékelés

Igen-nem


Igen-nem


Igen-nem

Óralátogatás Önértékelés Naplódokumentumok Diákok véleménye

Jegyek száma nap igen-nem igen-nem

igen-nem száma, eredmények 3.5. Oktató munka eredményessége Szempontok: • Tantárgyi átlagok • Vizsgaeredmények

Vizsgadokumentumok Statisztikai adatok Önértékelés

átlagok eredmények

60

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 3.6.

Szakmai továbbképzéseken való részvétel Szempontok: • Kötelező továbbképzés • Önként vállalt továbbképzés • Saját finanszírozású továbbképzés

Lap: 61/131

Tanúsítványok Feljegyzések Önértékelés Száma, időtartam Száma, időtartam

3.7.

Publikációk, újítások, szakirodalomban való jártasság, szakértői tevékenység

3.8.

Tanulói fejlesztő munka Szempontok: • Kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztése; • Felzárkóztató tevékenység; • Vizsgára történő felkészítés; • Egyéni fejlesztés; • A hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenység; • Tutori tevékenység; • Osztályfőnökként konzultál. Tehetséggondozás Szempontok: • Kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztése; • Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; • Versenyre készíti fel a tanulókat; • A pedagógiai programban leírt, a tehetséges tanulókat támogató tevékenységeket végez; Nevelési tevékenység Osztályfőnöki feladatok teljesítése Szempontok: • Kapcsolat a diákokkal • Ismeri adottságaikat, képességeiket, érdeklődésüket, egyéni problémáikat; • Ismeri családi, szociális körülményeiket. • Hiányzások kezelése • Közösségformálás • Konfliktuskezelés • Gyermek- és ifjúságvédelem • Kapcsolattartás a partnerekkel • Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység • Egészségnevelés • Környezeti nevelés • Személyiségfejlesztés

Vezetői értékelés Önértékelés Diákok értékelése

Igen-nem, tanulók száma

Vezetői értékelés Önértékelés Diákok értékelése

Igen-nem, tanulók száma

Önértékelés Diákok értékelése Kollégák értékelése

Igen-nem

Diákmozgalom segítése Szempontok: • IDB • ODB Kapcsolat a tanulókkal Szempontok: • Ismeri tanítványait; • Ismeri adottságaikat, képességeiket, érdeklődésüket, egyéni problémáikat;

Önértékelés Kulturális nevelőtanár Vezetői értékelés

3.9.

4. 4.1.

4.2.

4.3.

száma igen-nem száma

Igen-nem

Önértékelés Diákok értékelése Kollégák értékelése

Igen-nem

Igen-nem

61

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM • • • • •

5. 5.1.

5.2. 5.3.

5.4.

Lap: 62/131

Tisztában van családi, szociális körülményeivel. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Egészségnevelés Környezeti nevelés Személyiségfejlesztés

Nevelési tevékenység Részt vesz az iskola kulturális életének szervezésében Szempontok: • ünnepi műsorok szerkesztése • kulturális rendezvények lebonyolítása, • színházlátogatás, • múzeumlátogatás szervezése, • irodalmi színpad működtetése, • alapítványi bál szervezése • énekkar vezetése • önként vállalt feladatok Részt vesz az iskola sportéletének szervezésében Részt vesz a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében Szempontok: • iskolarádió, • Diáknap szervezése • iskolaújság, • honlap szerkesztése, • Rendezvények • Táborok, túrák szervezése • Egyéb Részt vesz pályázatok írásában

Nevelési igazgatóhelyettes Önértékelés Igen-nem, száma

Nevelési igazgatóhelyettes Önértékelés Nevelési igazgatóhelyettes

Igen-nem, száma

Igen-nem, száma

Vezetői értékelés Önértékelés

Igen-nem, száma

Nyertes pályázatok aránya

62

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 5.5. 5.6. 6. 6.1.

6.2.

6.3.

6.4.

7. 7.1.

Részt vesz pályázati projektek megvalósításában Órarend, ügyeleti-, terembeosztás készítése Partneri kapcsolatok

Vezetői értékelés Önértékelés Vezetői értékelés Önértékelés

Kapcsolattartás a szülőkkel Szempontok: • Szülői értekezlet • Szülők értesítése hivatalos formában, telefonon, levélben • Családlátogatás • Konfliktuskezelés Kapcsolattartás a kollégákkal Szempontok: • Kapcsolatok az osztályban tanító tanárokkal • Kapcsolatok a munkaközösségen belül • Kapcsolatok más munkaközösség tagjaival • Mentorálás • Kapcsolat a vezetéssel • Kapcsolat a kollégiummal • Konfliktuskezelés Kapcsolattartás a gyakorlati képzést biztosító munkahellyel Szempontok: • Munkanaplók ellenőrzése • Kapcsolattartás telefonon, írásban • Hiányzások, mulasztások figyelemmel kísérése • Problémamegoldás Intézményen kívüli kapcsolatok Szempontok: • Intézmény képviselete • PR tevékenység Személyes vonások (tulajdonságok, képességek) Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést Szempontok: megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus stb

Önértékelés Diákok értékelése

Lap: 63/131

Igen-nem, száma Igen-nem, száma

Partneri elégedettség

Önértékelés Kollégák értékelése

Önértékelés Partneri kérdőívek

Partneri kérdőívek Önértékelés

Partneri elégedettség elégedettségi

elégedettségi Partneri elégedettség

Önértékelés Diákok értékelése Kollégák értékelése Vezetői értékelés

Igen-nem

63

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 7.2.

Önismeret Szempontok: • Ismeri saját adottságait, lehetőségeit; korlátait, hibáit; • a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában Pedagógushoz méltó viselkedés és külső megjelenés Szempontok: • Erkölcsi példamutatás • Megfelelő öltözet, ápoltság

7.3.

Önértékelés Kollégák értékelése Vezetői értékelés

Igen-nem

Önértékelés Diákok értékelése Kollégák értékelése Vezetői értékelés

Igen-nem

Lap: 64/131

A munkaközösség-vezetők értékelési kritériumrendszere a pedagógusok értékelési rendszerével megegyezik és kiegészül a vezetők értékelési rendszerében foglaltak rájuk vonatkozó részével. Az értékelésben résztvevők köre és eszközök Az értékelésben résztvevők köre A Pedagógus Értékelési Rendszer működtetéséért az igazgató a felelős. A részterületek (kapcsolódó eljárásrendek) működtetéséért, illetve méréséért az igazgató által felkért vagy kijelölt személy a felelős. Az értékelés mérőeszközei Az információgyűjtés eszközei •

dokumentumelemzés (továbbképzések, végzettség, napló, anyakönyv stb.)

•

megfigyelés (óralátogatás)

•

kérdőív (önértékelés, tanulói kérdőív)

•

interjú (értékelő beszélgetés)

•

kollégák véleménye - vagy a munkaközösség véleménye (a tantestületnek kell döntenie ebben a kérdésben)

•

statisztikai adatok: eredmények (tantárgyi: bukások, versenyeredmények, mérési eredmények – kompetencia, országos, belső)

•

a tanulók véleményének kikérése

•

a szülők, partnerek véleményének összegzése

Adatok felhasználása Az összegyűjtött információk és adatok mindenkor bizalmas információként kezelendők, következésképpen a központi és az intézmény által rendszeresített belső szabályozók alapján gondos tárolást és felhasználást igényelnek.

64


Lap: 65/131

AZ EGYÉB ÁLLOMÁNYÚ (NEM PEDAGÓGUS) KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSE

A törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény nem pedagógus állományú közalkalmazottait is minősíteni kell. A minősítésük céljai, alapelvei és főbb módszereik megegyeznek a pedagógusok hasonló kritériumrendszerével. Mindenek előtt ezáltal a vezetés kapjon reális képet az általuk végzett munka eredményeiről, színvonaláról. A minősítésük alkalmával meg kell vizsgálni az alábbi szempontokat: • a munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek, • a munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka, • a szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség, • a munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat, • a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet. Amennyiben a közalkalmazott vezető megbízást is teljesít, akkor még a vezetői megbízáshoz kapcsolódóan minősíteni kell: • a vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala, • a vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése. Az értékelést az egyéb állományú közalkalmazott esetében közvetlenül a részlegvezető vagy az igazgató által a munkatervben vagy írásos megbízás révén az értékeléssel megbízott személy végzi.

A közalkalmazottak végső minősítése A közalkalmazottak végső minősítése a többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1 számú melléklete alapján: • kiválóan alkalmas (80-10%) • alkalmas (60-79%) • kevéssé alkalmas (30-59%) • alkalmatlan (30 % alatt). A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap akkor is, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS

A teljesítményértékelési rendszer folyamatos periodicitása •

Az egyes pedagógusok és nem pedagógus közalkalmazottak (egyéb állomány) összesített teljesítményértékelésére (minősítésére) háromévenként kerül sor, ettől a jogszabályi előírásokkal összhangban az intézményvezető döntése alapján lehet eltérni.

•

Az első alkalommal elvégzendő minősítés (összesített teljesítményértékelés) kezdő időpontját 2011 dec 15-jétől kell számítani az első minősítésre tehát minden pedagógus és vezető 65


Lap: 66/131

esetében 2014 szeptember 1-jéig, az egyéb állomány (nem pedagógus közalkalmazottak) esetében szintén 2014 szeptember 1-jéig kell sort keríteni. •

Természetesen minden szorgalmi időszakban az ellenőrzés, értékelés a tanév munkarendjéhez igazítva folyamatosan történik a teljes közalkalmazotti létszámára vonatkozóan.

•

Minden tanévben – legkésőbb év végén – valamennyi alkalmazotti állomány esetében készüljön a minőségirányítási program mellékletében található felmérőlap (önértékelő lap, vezetői értékelés) igénybevételével teljesítményértékelés.

•

Évente be kell szerezni a diákok értékelését a pedagógusokról az általa tanított legalább két tanulócsoport esetében.

A közalkalmazottak teljesítményértékelés mérőlapjai Az intézmény teljes munkatársi állományát lefedik a Minőségirányítási Program szerves részét képező teljesítményértékelési lapok, melyeket az 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletét figyelembe véve készítettünk el. • •

közalkalmazottak önértékelő, illetve vezetői értékelő lapja, tanulói értékelő lap.

Minősítés eljárásrendje A közalkalmazottak folyamatos teljesítményértékelését, ennek összesítését, majd záró mozzanataként a minősítést az intézmény vezetője, helyettesei, részlegvezetők vagy igazgatói megbízás alapján a Minőségfejlesztési Csoport vezetője vagy más főállású munkatárs végzi az e dokumentumban rögzített szempontok alapján.

66


Lap: 67/131

A közalkalmazott minősítése Sorszám

Értékelési szempontok

2011/2012 Önért. Vez. ért.



Átlag %-ban

Pontszám

1.

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Mindösszesen: Átlag:

A pontszámok számítása a fenti táblázatban: 0-29%-ig nem megfelelő 0 pont 30%-59%-ig kevéssé megfelelő 1 pont 60%-79%-ig megfelelő 2 pont 80%-100%-ig kiemelkedő 3 pont A pedagógus végső minősítéséhez a %-os teljesítmény az alábbi képlettel számítandó: tanulói értékelés 3 éves %-os átlaga + 9x a fenti táblázatban szereplő összesített átlag %-ban ________________________________________________________________________ = …….% 10

A közalakalmazott végső minősítését a százalékosan elért eredmény alapján a következők szerint kell megadni: a) nyolcvantól szász százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól kilencven százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően , a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az értékeléskor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésben aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. 67


Lap: 68/131

9.6.Gyakornoki szabályzat (E6213) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 22.§ (9) bekezdése, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 138/1992.(X.8.) Kormány rendelet 4/B.§.(1) bekezdésében foglaltak határozzák meg a közoktatási intézményekben a gyakornoki idő kikötésnek kötelezettségét és szabályait. A gyakornoki program teljesítése során, a meghatározott feladatok végrehajtását, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárási rendet, intézményünkben az alábbiak szerint szabályozom. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására - a 138/l992.(X.8) Kormány rendelet mellékletében meghatározottak szerint - pedagógus munkakörben, pedagógus-szakamai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző szakértői, pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói és ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. (Kjt.138/1992.(X.8.) Kormány rendelet 4.§) Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely az első év végéig tart. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsősorban a gyakornokot. Jellemző – tipikus - viselkedési mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely a második év végéig tart. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Jellemző – tipikus - viselkedési mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Befejezős szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedési mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves pedagógiai gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.

68


Lap: 69/131

A SZABÁLYZAT TERÜLETI, SZEMÉLYI HATÁLYA Jelen szabályzat a Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium ( 3702.Kazincbarcika, Irinyi János út l.) E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira (ideértve az áthelyezés is) terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. A SZABÁLYZAT IDŐBELI HATÁLYA Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos. A SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint ha a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. A SZABÁLYZAT CÉLJA Az intézményben felvételt nyert gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása. A foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését. Alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt. Segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. A GYAKORNOK FELKÉSZÍTÉSÉNEK SZAKASZAI A gyakornoki időt a Kinevezési okmányban kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén 2 év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén 3 év. (Kjt.22.§ (5) bek.) A gyakornok felkészítésének szakaszai Időszak 0-1 év

Szakasz megnevezése „kezdő „

1-2 év

„haladó”

2-3 év

„befejező „

Elvárás > Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén > Szabályok követése > Szabályok követése > Kontextusok felismerése, rendszerezése > Gyakorlati tudás megalapozása > Tudatosság > Tervszerűség > Pioritások felállítása > Gyakorlati tudás

69


Lap: 70/131

KÖVETELMÉNYEK A „KEZDŐ” SZAKASZBAN

Általános követelmények A gyakornok ismerje meg: • A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvényt, különösen a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a tanuló és szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül intézményünket, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat, i) a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/l994.(VI.8) MKM rendelet, különösen j) a működés rendje, k) a nevelőtestület, l) a szakmai munkaközösség, m) a diákönkormányzat, n) 2.sz.melléklet, o) 4.sz. melléklet. • Az intézmény, pedagógiai programját, ezen belül különösen a) az intézmény küldetését, jövőképét b) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, c) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, d) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, e) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, f) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, g) az iskola egy évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, h) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, i) az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, j) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, k) a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáit, l) az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját, m) • Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: a) az intézmény működésének folyamatát, b) ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, c) az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelési rendjét, d) a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 70

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM • a) b) c) d)

e) f) g) h) i)

j) • a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) • • • • •

Lap: 71/131

Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen tanulók fogadásának és a vezetőknek a intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolai-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, az intézményi védő, óvó előírásokat, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), az iskolai könyvtár működési rendjét. Az intézmény házirendjét, különösen tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, tanulói munkarendet, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a tanulók véleménynyilvánításának , a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumait, tisztségviselőit. Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát.

A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények A gyakornok ismerje meg: Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül : a) a szakközépiskola és szakiskola szakmai programját, b) oktatásszervezés gyakorlati feladatait, c) az intézménybe járó tanulók sajátos felkészítésének problémáit, d) a kollégium munkáját, e) az adott munkaközösség munkatervét, f.) az osztályfőnöki feladatok ellátásával kapcsolatos teendőket, g.) az intézményi feladat-ellátási tervet. 71


Lap: 72/131

KÖVETELMÉNYEK A HALADÓ SZAKASZBAN

Általános követelmények A gyakornok ismerje meg: • a) b) c) d)

A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvényt, különösen az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatait, a közoktatási feladatkörben eljáró oktatási hivatal, a közoktatás országos mérési feladatai, a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.

•

e)

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvényt és a 138/1992.(X.8) Kormány .rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, fegyelmi felelősség, munkaidő, pihenőidő, a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere. Az intézmény, nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, az intézményi belső vizsgák illetve az állami vizsgák rendjét.

•

Az intézmény panaszkezelési eljárását.

a) b) c) d) • a) b) c) d)

A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények -

o A gyakornok mélyítse el ismereteit: A tanított korosztály életkori sajátosságai, pszichológiai fejlődése területén, Tanulói kompetenciák fejlesztése területén (szakmai, módszertani fejlődés) A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) Tehetséggondozás területén Hátránykompenzálás területén Az adott tantárgy módszertanában Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén

-

o A gyakornok fejlessze képességeit: Szociális tanulás Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság

72


Lap: 73/131

Ha a gyakornok bármilyen oknál fogva nem tudja teljesíteni valamely szakasz követelményét (pl.30 napot meghaladó betegség miatt), annyival meghosszabbodik a gyakornoki követelmény teljesítésének ideje. Ennél kevesebb távollét esetén lehetőséget kap az adott időszakra eső felkészülés meghosszabbítására. A GYAKORNOKI MUNKAVÉGZÉS SPECIÁLIS SZABÁLYAI A gyakornok heti munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 3.sz. melléklete által meghatározott. A gyakornokok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítást csak abban az esetben rendelhető el a gyakornokok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulással kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az igazgatóval , egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra ( az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglalkozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie (az órát tartó pedagógussal). Konzultáció: legalább heti két óra (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli meg, a konzultációról az időpontot, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az igazgatóval, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. ( ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra) A GYAKORNOKI TAPASZTALATSZERZÉS SZÁMONKÉRÉS MÓDSZEREI Időszak Szakasz megnevezése 0-1 év „kezdő szakasz”

1-2 év „haladó szakasz”

Tapasztalatszerzés módszere

Számonkérés módszere

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkában részvétel Tanév eleji szülői értekezlet látogatása

Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítés Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel

Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése 73


2-3 év „befejező szakasz”

Lap: 74/131

Esetmegbeszélő csoportmunkában részvétel Családlátogatás a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi –értékelő- szülői értekezlet látogatása

Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylő- konfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség- vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkában részvétel

Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés ) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás,hagyományápolás,projekt nap, diákönkormányzati program) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint

SZAKMAI SEGITŐ KIJELÖLÉSE, FELADATA A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, és legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. ( A tanévenként módosításra kerülő 3.sz. melléklet alapján.) Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset, vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást.( a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjnak megfelelő díjazás illeti meg. Fentieken túl a mindenkori költségvetés függvényében, tanév végén jutalomban részesíthető. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli. A konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő legfontosabb feladata: * Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve * Az igazgatóval jóváhagyatja a gyakornoki programot * Felkészíti, segíti a gyakornokot a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésében, azok értelmezésében, b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazásában, 74


Lap: 75/131

c) a tanítási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, közös tanmenet, óravázlat készítésében, módszerek átadásában, d) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására ( a nevelőtestület munkájában való részvételre).Intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés) tanórán kívüli tevékenységekben való felkészítés, lebonyolítás segítése( kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. * Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit, * Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához, * Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáráról születendő döntést, a gyakornok minősítését. * Az értékelésben bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. * Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az igazgatóval egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. A GYAKORNOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés.

A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai - a tudás használata, - széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, - probléma megoldási stratégiák, - a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, - improvizációs készség, - döntéshozatal, - célok meghatározása, - tantermi hangulat, - a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megérzésére, - érzékenység a kontextus iránt, - a tanulási folyamat figyelemmel kisérése és visszajelzés a tanulóknak, - a feltevések gyakori ellenőrzése, - tisztelet a tanulók iránt, - a tanítás iránti elkötelezettség, - együttműködés a nevelőtestületi közösséggel.

A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A GYAKORNOK ÉRTÉKELÉSE A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésének fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás.

75


Lap: 76/131

A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésben bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb pedagógus kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: • A gyakornok önértékelése • A szakmai segítő értékelése • Az eltérő vélemények megbeszélése • A problémák feltárása, megbeszélése • A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása • A résztvevők feladatainak meghatározása • Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A GYAKORNOK MINŐSÍTÉSE A gyakornoki idő lejártának hónapjában kell a gyakornokot minősíteni. A minősítés eredményeként „megfelelt” és

„nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt”minősítést kap. ( Kjt. 22.§ (12) bek.) A jogviszony a minősítés eredményének ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.(Kjt.40. § (5) bek.) A gyakornok minősítéséről az igazgató dönt. Döntés előtt beszerzi a közvetlen felettes (részlegvezető), valamint a szakmai segítő véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg, melyen a szakmai segítő, a gyakornok és az igazgató vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései: - A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről - A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről - A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelését is - A szakmai segítő összegző értékelése - A vezető értékelése - Az eltérő vélemények megbeszélése - A minősítő lap kitöltése, aláírása. A minősítő lapon a minősítést „nem megfelelt” minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az igazgató, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá.A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott (gyakornok) személyi anyagának.

Jogorvoslati lehetőség A minősítéssel szemben a döntés kialakítására irányadó jogszabályok megsértésére való hivatkozással, jogvita indításának van helye.

Záró rendelkezések

76


Lap: 77/131

A gyakornok szabályzat a szakmai munkaközösségek, valamint nevelőtestület véleményének kikérése után kerül kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, vagy a helyi szokás szerint közzé kell tenni.

Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2007. december 18-án megtartott nevelőtestületi értekezletén véleményezte.

A folyamat bizonylatai 1. Értékelőlap 2. Minősítő lap 3. A minősítés területei 4. Névsor a gyakornok szakmai segítőjének kijelöléséhez

77


Lap: 78/131

9.7.Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) A FOLYAMATLEÍRÁS CÉLJA Az intézményi partnerek elégedettségének és igényeinek felmérését szabályozó folyamat, melynek célja, hogy az igényekhez jobban igazodó oktatatási és nevelési tevékenységet biztosítsunk működésünk során. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az intézménnyel kapcsolatban álló valamennyi partner vonatkozásában. HIVATKOZÁSOK Minőségirányítási program Pedagógiai program SZMSZ

7.2.3. fejezete 7. fejezete XVII: fejezete

A FOLYAMATLEÍRÁS TARTALMA A Comenius 2000 közoktatási, minőségfejlesztési program I. intézményi – általunk is megvalósított– modelljének középpontjában a partnerközpontú működés állt. Az intézmény számára fontos partnerek e program keretén belül meghatározásra kerültek. A kapcsolattartás eredményes formáit és fórumait kialakítottuk. Elsődleges célunk továbbra is a partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, a lehetőségekhez mérten az igények kielégítése. Feladatok: •

az érdekelt felek, partnerek azonosítási folyamatának szabályozása,

•

igényfelmérés eljárásrendjének kialakítása,

•

cél és feladatrendszer meghatározása, intézkedési terv megvalósítása, folyamatos elemzés,

•

hatékony kommunikáció a partnerekkel, kapcsolattartás.

•

minőségi körök szervezése.

Partnerazonosítás folyamatának leírása A partnerazonosítás folyamatának lépései: • • • • • •

Lehetséges partnerek összegyűjtése - támogató csoport Egyeztetés az intézmény vezetőjével Korrekció Egyeztetés a munkatársi körrel, kiegészítés Korrekció Elfogadás

78


Lap: 79/131

Partneri igénymérés eljárásrendje

A partner megnevezése

A mérés módja

A mérés gyakorisága

A mérést végző

A visszajelzés módja

fenntartó

interjú

Kiválasztott munkatársak Bizottság

2 évente

vezetőség tagja

beszámoló

munkatársak

kérdőív

teljes körű

2évente

tcs

szülő érdekvédelmi szervezetek tanuló gyakorlati oktatás képzőhelyei

kérdőív

35%-os mintavétel

2 évente

interjú

tisztségviselők

évente

kérdőív

35%-os mintavétel

2 évente

tcs vezetőség tagjai tcs

kérdőív

teljes körű

2 évente

tcs

Mintavétel

tantestületi értekezlet (faliújság) szülői értekezlet egyéni visszajelzés osztályfőnöki óra egyéni visszajelzés

Kapcsolattartás, kommunikáció a partnerekkel Partner megnevezése

A képviselõ személye

fenntartó munkatársak szülők érdekvédelmi szervezetek diákok gyakorlati oktatás képzőhelyei

illetékes vezető intézményvezető SZM elnök elnök DÖK vezető vezető tanulófelelős

A képviselõ elérhetõsége munkahelyi cím intézmény lakcím megadott cím intézmény

A visszacsatolás módja

megadott cím

írásban

írásban értekezletek SZM értekezlet írásban DÖK ülés

A FOLYAMAT BIZONYLATAI 1. Kérdőív 2. Beszámoló 3. Jegyzőkönyv

B7231 B7232 B7233

A FOLYAMATSZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A FOLYAMATSZABÁLYOZÁS ÉRTÉKELÉSE A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrzi.

79


Lap: 80/131

9.8.Tankönyv és egyéb beszerzés (F741) (SZMSZ XII.fejezete) 9.8.1.A FOLYAMATLEÍRÁS CÉLJA Az intézmény beszerző tevékenységének szabályozása annak érdekében, hogy a szolgáltatásaink megvalósításához a megfelelő tankönyvek, eszközök, anyagok, információk, szolgáltatások álljanak rendelkezésre. 9.8.2.ALKALMAZÁSI TERÜLET Az intézmény minden szolgáltatási tevékenységénél. 9.8.3. HIVATKOZÁSOK Minőségirányítási program 7.4. fejezet Peagógiai program: Tankönyvválasztás szempontjai, tantárgyi programok Közbeszerzési törvény Humán erőforrás biztosítása (F621) Dokumentumok kezelése (F421) Beszállítók minősítése (F7411) Éves munka tervezése (F541) 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 5/1998. (II. 18.) MKM rendeletet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 9.8.4.A FOLYAMATLEÍRÁS TARTALMA A beszerzési folyamat a képzéshez szükséges eszközök, segédeszközök, szemléltető eszközök, valamint információhordozók (tankönyvek, folyóiratok, elektronikus adathordozó eszközök) beszerzését foglalja magában.

Beszerzési igények feltárása Az óraadó tanárokra, illetve pedagógiai és egyéb szakmai szolgáltatásokra vonatkozó igényeket az Éves munka tervezése (F541) folyamatszabályozás szerint kell felmérni és kielégíteni. A tankönyvekre vonatkozó igények felmérésénél (majd beszerzésénél) alapul kell venni a 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, valamint az 5/1998. (II. 18.) MKM rendeletet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az igényfelmérést a munkaközösségek végzik, melynek során az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: • Illeszkedés a tantárgyi követelményekhez; • Illeszkedés a tantárgyi programhoz; • Az adott tantárgy kompetencia alapú oktatásának legyen megfelelő eszköze. Az egyéb anyagok (egyes papír, írószer, karbantartási) beszerzéséért a gazdasági vezető a felelős. Alapja a hozzá leadott igények, illetve az általa kiállított, és az igazgatói által engedélyezett Papír, írószer igény (B7411). Ugyanakkor a gyakorlati-oktatásvezető, a kollégiumvezető, illetve a gazdasági vezető mérik fel az Egyéb anyagok beszerzése (B7412) szerinti igényeket, melyek a szakmai, gyakorlati képzéshez, a kollégiumi nevelőmunkához, illetve a nevelés, oktatás képzés feltételeihez szükségesek. Minden beszerzésnél, illetve annak jóváhagyásánál vizsgálni kell a beszerzendő anyag, eszköz, szolgáltatás specifikációját, annak ára mellett az elvárható termék-, illetve szolgáltatás színvonalát. 80


Lap: 81/131

Az ügyvitelhez szükséges anyagok beszerzését a munkatársak kérései alapján folyamatosan, az egységvezető javaslatára az igazgató hagyja jóvá, a gazdasági vezető ellenjegyzésével. A beszerzést a gazdasági vezető indítja el. A beszerzés kiskereskedelmi, nagykereskedelmi forgalomban, illetve központosított közbeszerzés alapján történik. Beszerzési lehetőségek feltárása A beszerzési lehetőségek feltárása óraadóknál a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás szerint történik. Egyéb szolgáltatások esetén az azok beszerzéséért felelős vezetőnek kell gondoskodnia, hogy a beszerzési lehetőségek, alternatívák vizsgálatánál a szolgáltatásra vonatkozó specifikációt vegyék alapul. A tankönyvekre vonatkozó beszerzési lehetőségek feltárásánál alapvető tényezők, melyeket a tankönyvfelelősnek alapul kell vennie: • ár, • szállítási keretfeltételek (határidő, kötbér és egyéb garanciák stb.) Az egyéb anyagok beszerzése a kiskereskedelemben történik. A beszerzéssel megbízottnak elsődlegesen az árat, másodlagosan az ár-érték viszonyt kell alapul vennie a döntéseinél. Megrendelés A szolgáltatások és termékek beszerzésénél minden esetben figyelembe kell venni a közbeszerzési törvényt, különösen annak értékhatárait, melynek szállításánál az adott naptári évre kell összegezni egy bizonyos termék-, vagy szolgáltatásfajtát. A tankönyvekről, illetve lehetséges szállítókról a munkaközösségek, valamint a tankönyvfelelős javaslatára az igazgató dönt, és megrendeli azokat. A tankönyvek és egyes nagy értékű gépek, berendezések beszerzése közvetlenül a gyártótól, vagy a forgalmazó raktáráról történik annak szállításával. Ehhez a beszerzés felelősének Megrendelőt kell készítenie a pontos specifikáció megadásával. A Megrendelőt az igazgató hagyja jóvá a gazdasági vezető ellenjegyzése mellett. A kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető eszközökre anyagokra ez nem, csak az előző pont vonatkozik. Szolgáltatások esetén mindig, amennyiben szükséges, termékek esetében is Szerződést kell kötni a szállítóval. A megérkezett, átadott termék, vagy szolgáltatás átvétele Amennyiben az intézmény szolgáltatást vesz igénybe, a beszerzéséért felelős vezetőnek kell gondoskodnia, hogy az intézmény számára végzett szolgáltatás megfeleljen a szerződésben rögzített követelményeknek. Az eszközök, tankönyvek átvételénél, a beszerzésért felelősnek kell gondoskodnia arról, hogy megvizsgálja, minden rögzített, vagy elvárható követelménynek megfelel-e az adott eszköz, tankönyv. Ebbe az állagon kívül beleértendő a szállítás határideje is. A kiskereskedelemben beszerzést lebonyolító a számlafizetéshez a Házipénztár kezelési szabályok szerint kap készpénzt, amivel a beszerzést követően meghatározott munkanapon belül köteles elszámolni. Tárgyak, berendezések saját szállítása Az áru átvétele a szállító telephelyén történik, számla alapján. A számlát a Szállítólevél helyettesítheti. Az ellenőrzés során a csomagolás megfelelő voltát, az azon fellelhető adatokat kell ellenőriznie a szállításért felelősnek. 81


Lap: 82/131

Postai, vagy kivitelezői szállítás A mennyiségi és minőségi átvétel tényét, ezzel egyben a kifizethetőséget a postai úton érkezett számlán, ill. a kivitelezői szállítás esetén, a Szállítólevélen, vagy a Számlán kell igazolnia a megrendelőnek. Reklamáció nem megfelelő termék, vagy szolgáltatás esetén Amennyiben késedelmes a szállítás, vagy a beérkezett termék nem megfelel, illetve a megvalósított szolgáltatás nem felel meg a szerződéses követelményeknek, reklamálnia kell a megrendelőnek. Az ilyen leveleket, a nyomon követés érdekében, a Szállítói reklamációk nyilvántartásában (N7412) is rögzítenie kell az iskolatitkárnak.

9.8.5.A FOLYAMAT BIZONYLATAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Szállítólevél Papír, írószer igény Egyéb anyagok beszerzése Szállítói reklamációk nyilvántartása Szerződés Minősített beszállítók nyilvántartása Jegyzőkönyv Számla

B7411 B7412 N7412 N7411

9.8.6.A FOLYAMATSZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. 9.6.7.A FOLYAMATSZABÁLYOZÁS ÉRTÉKELÉSE A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrzi. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-éig. Az iskolaigazgató figyelembe veszi a - a kedvezményekre vonatkozó igények osztályonkénti, és iskolai szintre elkészített összesítését, valamint - azt a felmérést, mely tartalmazza, a tanulók új tankönyv, használt tankönyv, valamint tankönyv kölcsönzési igényét, továbbá - a szakmai munkaközösség véleményét. A tankönyvellátás rendjének meghatározásakor az iskolaigazgató áttekinti a korábbi belépő évfolyamok tankönyv és kedvezmény iránti igényeit, valamint a várható létszám adatokat. A rendelkezésre álló információk alapján meg kell becsülnie a belépő évfolyammal kapcsolatos támogatási igényeket. Ezeket az igényeket is figyelembe kell vennie a már ténylegesen nyilvántartott igények mellett.

82


Lap: 83/131

Az iskolaigazgató a tankönyvellátás, s azon belül a tankönyvtámogatás módját írásban is rögzíti. Az iskolaigazgató az osztályfőnökök bevonásával értesíti a tankönyvellátás rendjéről (beleértve a tankönyvtámogatás módját is) a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Az iskolaigazgató a tankönyvtámogatás módjának meghatározásakor a tankönyvcsomagokhoz igazodva meghatározza, hogy mely tankönyveket milyen példányszámban kívánja megvásárolni: - az iskolai könyvtár számára, illetve - az igénylőknek ingyenes tankönyvellátásként. A tankönyvmegrendelés összeállítása és a megrendelés Megrendelés előkészítése Az iskolaigazgató gondoskodik a tankönyvmegrendelés összeállításáról. Az összeállítás során az igazgató figyelembe veszi - a tanulók, szülők által jelzett új tankönyv igényeket, - az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módja meghatározása alapján megvásárolandó további könyveket, - az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát. A tankönyvmegrendelés összeállításának határideje minden év február 15-e. A tankönyvmegrendelés összeállításának véglegesítése előtt a rendelést ismételten át kell tekinteni abból a szempontból, hogy a tankönyvrendelés alapján az iskola minden tanulója részére biztosítani tudja-e a tankönyvhöz jutás lehetőségét: - új tankönyv vásárlásával, - tankönyvtámogatással,- a könyv iskola általi megvásárlásával és a tanuló számára történő ingyenes átadással, - tankönyv kölcsönzéssel – a könyvtári állományból, - tankönyv napközis, illetve tanulószobai hozzáférésével. Megrendelés véglegesítés és a megrendelés Az iskolaigazgató minden év február 28-áig készíti el a végleges tankönyvmegrendelést, és gondoskodik a megrendelés elektronikus rendszeren keresztüli megküldéséről a kiadónak, és a közoktatás információs rendszerének. A kiadó a megrendeléseket 30 napon belül: - elfogadja, majd az elfogadást az iskolának visszaigazolja, vagy - a megrendelés módosítását, vagy visszavonását kezdeményezi. Az iskola a megrendelését azzal véglegesíti, hogy a kiadó visszaigazolását 5 napon belül elfogadja. Pótmegrendelés Iskola pótmegrendeléseket szeptember 15-ig küldhet a kiadónak. A kiadó a pótmegrendeléseket 10 napon belül: - elfogadja, és visszaigazolja, vagy - a pótmegrendelés módosítását, vagy visszavonását kezdeményezi. 83


Lap: 84/131

Az iskola pótmegrendelése azzal válik érvényessé, ha a kiadó visszaigazolását 5 napon belül elfogadja. A kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy minden év június 10-éig közzétételre kerüljenek azoknak - a tankönyveknek, - az ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzéke, melyeket az iskola könyvtárából a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzétételről a helyben szokásos módon, legalább az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztésével kell gondoskodni.

84


Lap: 86/131

9.9.Tanulók mérése, értékelése (F755) 9.9.1. A FOLYAMATLEÍRÁS CÉLJA A Pedagógiai program tantárgyi programjaihoz, valamint az országos kompetenciaméréshez illeszkedő mérési rendszer kidolgozása, működtetése és folyamatos fejlesztése. 9.9.2. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az intézmény nevelő-oktató munkájában a tanulók tudásának és kompetenciájának mérése. 9.9.3. HIVATKOZÁSOK Minőségirányítási program

8.2. fejezet

9.9.4. A FOLYAMATLEÍRÁS TARTALMA A tanulók mérésének és értékelésének folyamatát az Intézményünkben folyó oktatás teljes vertikumára az alábbi mátrix foglalja össze, megadva az adott mérés • Mérési-értékelési célfeladatot • A mérés módját • A mérés idejét • A mérés megvalósításának sikerkritériumát • A mérés megvalósításának felelősét • A méréshez kapcsolható nyilvánosság paramétereit • A méréshez kapcsolódó dokumentáció és fejlesztések jellegét Minden méréshez kapcsolódóan követelmény, hogy az eredmény függvényében történjen visszacsatolás a nevelés-oktatás folyamatába.

Mérési rendszer és folyamat Mérési-értékelési célfeladat a tanévek folyamán

Mérésmód

I. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Diagnosztikus Tantárgyi tesztek mérések minden műveltségi területen - Kulcskompetenciák -

Alapkészségek állapota - Visszamérés a problémás tudáselemek-nél A tanulók állóképességének vizsgálata 11/1994 MKM rendelet 2§ (2) g´)

Idő

Sikerkritérium

Minden A mérés elvégév szep- zése, dokumentember tálása 30-ig.

Felelős

Minden év október vagy november. illetve minden év ápri-

Az előző méréshez viszonyított 5 %-nyi fejlődés.

Ellenőrzés

A szakmai munkaközösségek vezetői

MÉCSSzóban, írásban, munkavezető, igazközösségi meg- gató beszélésen. Tanulói adatlap. Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek.

Testnevelést tanítók. Az iskola is összeállíthat feladatsort a méréshez

Szóban és írásban dokumentálás táblázat formátumban. Fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Második félév

A testnevelést tanítók által összeállított feladatok elvégzése.

Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése

Munkaközösségvezető Általános igazgatóhelyettes 86

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Mérési-értékelési célfeladat a tanévek folyamán

Mérésmód

Idő lis

Sikerkritérium

(pl.Cooper Teszt) A mérés meg- Az érintett történte, a osztályfőszakközépisko- nökök és a lai követelmunkaményszint közösségelérése vezetők.

Átjárhatósági vizs- Tesztlap gálatok 9-10. évfolyam

május

Szövegértő olvasás Ismeretterjesztő mérése szöveg feldolgoaz általános műzása veltséget megalapozó évfolyamokon

Minden A mérés megév szep- történte. tember

10. évfolyam OKÉV mérés

OKÉV mérés

Az országos átlag elérése

Funkcionális heSzépirodalmi és lyesírás vizsgálata ismeretterjesztő Szakiskola 9. évfo- szövegen lyam

Minden év november

Az elemzés megtörténte

Szociológiai vizsgálat 9., és 11. 13. szakképző évfolyamokon

kérdőív

Minden A mérés megév szep- történte tember

Szociometriai mérés osztályközösségenként

mérőlap

A képzési idő alatt két alkalommal

OKÉV mérőlapokon

II. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓI Pedagógusok telje- Pedagógus önérsítmény-értékelése tékelő, értékelő és összesítő lap

Vezetői feladatVezetői értékelő körben foglalkoz- jegyzék tatottak értékelése. (az intézményvezető kivételével)

Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak

Ellenőrzési terv szerint

Évente

Felelős


Ellenőrzés

Szülői kérelem, Igazgató tesztlap, különbözeti vizsga témakörei, a vizsga jegyzőkönyve

Munkaközösségvezető.

Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelő-testületi értekezleten. Fejlesztési tervek csoportokra szabottan Intézményi Telephelyi koordinátor jelentés, jegyzőkönyvek Munkakö- Szóban, írászösségban, munkavezető közösségi megbeszélésen és nevelő-testületi értekezleten. Osztályfő- Statisztika, nökök kérdőív

A mérés meg- Osztályfőtörténte, a könökök zösségfejlesztés i célok meghatározása

Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése. Évente Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése. Az elAz értékelések lenőrzés megtörténte, i tervben dokumen-

Lap: 87/131

Mérőlapok, szociogram

Igazgató

Igazgató

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Nevelési igazgatóhelyettes

Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban igazgató

Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban igazgató

részlegvezetők

Szóban, írásban Igazgató

87


Mérésmód

ellenőrzése, értékelése.

III. PARTNEREK Tanulók Tanulói kérdőív Szülők Kérdőív Gyakorlati képző helyek képviselői Orvos, védőnő

Kérdőív

Sport és művelődési intézmények Trendvizsgálat

Interjú

Interjú

Dokumentumelemzés

Idő

Sikerkritérium

SZÖM

Ellenőrzés

tálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése.

Évente Háromévente háromévente Kétévente Kétévente Évente

A mérés megtörténte Az előző méréshez viszonyított pozitív irányú elmozdulás

Minőségirányítási csoport a minőségi körök bevonásával

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

Igazgató

Fejlesztések meghatározása intézkedési tervekben

Minőségirányítási csoport és nevelőtestület legitimálásával


Igazgató

Minőségirányítási csoport


Igazgató



Igazgató

Adottságok, elért eredmények meghatározása. Intézkedési tervek készítése



Igazgató

Pontosítások megtörténte

Nevelőtestület vagy az erre alakult minőségi körök


Igazgató

A vizsgálat elvégzése. Pontosítások megtörténte Megerősítés, illetve korrekció

Gazdasági vezető

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen Szóban, írásban, nevelőtestületi meg-

Igazgató

Négyévente

Dokumentumok felülvizsgálata, karbantartás - Helyi Pedagógiai Törvények meg- A dokuProgram ismerése, doku- mentubenne a NAT-ra mentum-elemzés mokban épülő kerettanterv meg- IMIP jelöltek - SZMSZ szerint - Házirend - Továbbképzési terv - Alapító okirat Gazdálkodással Törvények, doÉvente kapcsolatos felül- kumentumok vizsgálat Ellenőrzési rendDokumentumszer felülvizsgálata elemzés


megjelöltek szerint

IV. CÉL, TARTALOM VIZSGÁLAT SWOT-analízis SWOT-tábla Minden Erősségek, év őszén gyengeségek, lehetőségek, veszélyek meghatározása Klímavizsgálat Teszt KétAz elemzés évente megtörténte

- Intézményi önértékelés

Felelős

Lap: 88/131

Évente

Iskolai menedzsment

Igazgató

88


Mérésmód

Idő

Sikerkritérium

Felelős

Lap: 89/131

Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése beszélésen

Ellenőrzés

A MÉCS működése 1. A személyi összetételre tett javaslatok szempontjai A csoport vezetője képzett, széleskörű elméleti és gyakorlati ismeret birtokában legyen, akinek a tantestületen belüli elfogadottsága magas szintű. Rendelkezzen mérési-értékelési tapasztalattal és tudással. A csoport tagjai legyenek jártasak a szakképzésben, magabiztos szakmai tudás, nyitottság, jó együttműködési készség jellemezze őket. A MÉCS létszáma 3 fő A MÉCS működésének hatálya 2011. dec 15-től visszavonásig 2. A mérési-értékelési csoport célja, feladatai A csoport működésének célja az intézmény mérési-értékelési programjának irányítása, szervezése, koordinálása. Feladata: - az eddigi hagyományoknak és a korszerű pedagógiai gondolkodásmódnak megfelelően a helyi mérés értékelés kidolgozása; - a tantestület tagjai körében az új gondolkodásmód megtanítása, elterjesztése; - a „véleménytudás” helyett az objektív adatokon alapuló „ténytudás” meghonosítása, 2.1. A MÉCS vezetőjének jogköre feladata Az igazgatótól átruházott jogkörben összehívhatja: - a mérési-értékelési csoportot; a tantestület egyes csoportjait; team-eket hozhat létre a MÉCS-csel történt konszenzus alapján; feladatokat határozhat meg a tantestület tagjainak, csoportjainak, melyet önállóan számonkérhet, ellenőrizhet, értékelhet kapcsolatot tart az intézmény többi munkacsoportjának vezetőjével kezdeményezheti rendkívüli vezetői értekezlet összehívását. 2.2. A mérési-értékelési csoport jogköre, feladatai: - teameket hozhat létre; - javaslatot tehet a tantestület, illetve egyes csoportjainak összehívására; - a MÉCS a Szakiskolai Fejlesztési Modell „F” mérési-értékelési projektje előírásainak megfelelően végzi tevékenységét. Szoros kapcsolatot tart fenn az intézmény által felkért szakértővel.. - a MÉCS egyes tagjainak feladatait saját hatáskörben határozza meg. 2.3. A MÉCS tájékoztatni köteles - legalább havonta egy alkalommal az intézmény vezetőjét; - esetenként az intézmény érdekképviseleti szerveit (KAT, szakszervezet); - félévente a szülői szervezet, a diákönkormányzat vezetőségét, a tantestületet. 2.4. A MÉCS tájékozódási jogai - elnöke részt vehet a vezetői, SZM vezetői megbeszéléseken, az igazgató által összehívott konzultáción, mely a tantestület legalább 50 %-át érinti; - elnöke és tagjai részt vesznek a Szakiskolai Fejlesztési Modell értekezletein, konferenciáin, továbbképzésein; 89

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM -

Lap: 90/131

Az intézményben biztosított hírforrásokat (közlönyök, CD jogtár, internet) térítésmentesen használhatják.

3. Dokumentáció A munkaterv alapján elvégzett feladatokat dokumentálni szükséges. A megbeszélésekről, döntésekről rövid feljegyzést kell készíteni, a jelenléti ívet mellékelni kell. Az adminisztrációs tevékenységben a csoport valamennyi tagja részt vesz. 4. A MÉCS tagjainak megbízása, a személyek változtatása A csoport tagjainak felkérése, vagy a személyekben történő változtatás az igazgató és a MÉCS vezető együttes javaslata alapján történhet az érintett személy egyetértésével. A MÉCS vezetőjének változtatása az illetékes személy beleegyezésével a MÉCS tagjainak konszenzusos ajánlása alapján, az igazgató egyetértésével, a tantestület támogatásával kerülhet sor. 5. Az intézmény vezetése vállalja -

a tevékenység elvégzéséhez támogató környezet biztosítását: fénymásolás, telefon, számítógép, internet; a költségvetés függvényében a munka anyagi elismerését, szabadidőt a felkészítéseken, továbbképzéseken való részvételhez, útiköltség térítést, a tantestületi munkaértekezleteken a folyamatos tájékoztatást, konzultációt.

90


Lap: 91/131

Tanulói mérések folyamata

91


Lap: 92/131

A tanulók értékelésének rendszere

92


Lap: 93/131

93


Lap: 94/131

94


Lap: 95/131

9.9.5. A FOLYAMAT BIZONYLATAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Csoportra szabott fejlesztési terv Szülői kérelem Kérdőív Tesztlap Jegyzőkönyv Tanulói adatlap Mérőlap

B8211 B8212 B8213 B8214 B8215 B8216 B8217

9.9.6. A FOLYAMATSZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. 9.9.7. A FOLYAMATSZABÁLYOZÁS ÉRTÉKELÉSE A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrzi.

95


Lap: 96/131

9. 10. Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendele-

teknek Sorszám 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

8.

1993. évi LXXIX. törvény paragrafusa 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 3/2002. OM rendelet 4. § (1) A közoktatási intézmény folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit.

MIP fejezet MIP 3. fejezet

MIP 8.2 fejezet MIP 3 és 4. fejezetek MIP 4-8. fejezetei

MIP 8.2 fejezet

MIP 8.2 fejezet

MIP 5.5.2 fejezet

MIP 5.4.1 fejezet

96


Lap: 97/131

9.11. A MIP felülvizsgálatai Felülvizsgálat oka (éves, vagy jogszabályok változásához kapcsolód)

Felülvizsgálatot Aláírás végezte

Dátum

Érvényességi határidő

Ez a lap nem cserélhető! Szükség esetén a nyilvántartás pótlap behelyezésével folytatható.

97


Lap: 98/131

9.12. Az IMIP módosításának jóváhagyatása Név

Aláírás

Időpont

Készítette (igazgató)

Minőségirányítási vezető

Jóváhagyta (a fenntartó részéről)

Alkalmazotti közösség jóváhagyása

Lásd 9.13. melléklet!

Iskolaszék, szülői szervezet véleményezése (elnök)


Diákönkormányzat véleményezése (vezető)


Tervezett felülvizsgálat határideje (érvényesség)

2013. 08. 31.

98


Lap: 99/131

9.13. Az alkalmazotti közösség elfogadó határozata

99


Lap: 100/131

9.14. A szülői szervezet egyetértése

100


Lap: 101/131

9.15. A Diákönkormányzat egyetértése

101


Lap: 102/131

9.16. A képviselő-testület jóváhagyó határozata

102


Lap: 103/131

Függelék

ÖNÉRTÉKELŐ LAP ……………….tanév Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy az alábbi kérdőívet önmagára vonatkoztatva szíveskedjen kitölteni. Az egyes szempontok megvalósulását osztályozza 1-5-ig! (5-ös a legjobb) A tanár neve:…………………………………………….

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1.

osztályzat

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Végzettségem alapján mobilizálható vagyok. Szakmai tudásom megfelelő. Szakmai felkészültségemet önképzéssel is fejlesztem, követem a szaktantárgyhoz kapcsolódó aktualitásokat. Eleget teszek a hét évenkénti kötelező továbbképzésnek Szakmai tevékenységem eredményes. (részletezés az 1. számú értékelőlapon) Összes pontszám: Százalékos érték:

2.

A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Rendszeresen készítek statisztikai és egyéb kimutatásokat. (tanév eleji diagnosztikai felmérés, dolgozat, kiértékelések stb) Az ügyeletesi feladataimat ellátom. Szakszerűen felkészülök a tanórákra és foglalkozásokra. A feladatokat a tanóra céljainak megfelelően határozom meg A tanítási órákon és foglalkozásokon többféle, változatos módszert alkalmazok. Szemléltető eszközöket használok, ha erre a tananyag elsajátításához szükség van (felmérő feladatsor, számonkérő feladatlap, próba érettségi feladatsor, interaktív tábla stb) Szemléltető eszközöket készítek, ha ez a tananyag elsajátításához szükséges. A tanulóim mindig pontosan tudják, mit kell megtanulniuk. A tantárgyi követelményeket időarányosan teljesíteni tudom. A tanulók teljesítményét folyamatosan, következetesen értékelem. A dolgozatokat elfogadható határidőn belül kijavítom.

103


Lap: 104/131

Felzárkóztató tevékenységet végzek (mentori tevékenységen kívül) Kiemelten foglalkozom a tehetséges tanulókkal, rendszeresen készítek fel tanítványokat versenyekre. (részletezés a 2. számú értékelőlapon) A tanórán figyelmet fordítok a szövegértés mint kompetencia fejlesztésére, a magyar nyelv helyes használatára. Az osztályfőnöki munkámat megfelelően látom el. Hangsúlyt fektetek a környezeti nevelésre, állagmegóvásra. Hangsúlyt fektetek az egészségnevelésre. Összes pontszám: Százalékos érték: 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Vállalok helyettesítést, ha órabeosztásom, illetve iskolai vállalt feladataim engedik. Részt veszek a tantestület munkájában (értekezlet, ünnepségek, iskolai rendezvények stb) Figyelmet fordítok tanítványaim logikai készségének fejlesztésére a tantárgy tananyagjellegének megfelelően. A tanórákon és foglalkozásokon biztosítom a munkafegyelmet, az alkotó munkához szükséges légkört. Ismerem a tanítványaim képességeit. Osztályfőnökként ismerem a tanítványaim családi, szociális körülményeit. Képviselem az iskolát a külső partnerek körében. Konfliktustűrő és kezelő képességem jó. Részt veszek szakmai rendezvények, versenyek szervezésében, lebonyolításában. (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Részt veszek kulturális rendezvények szervezésében, lebonyolításában. (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Részt veszek sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Részt veszek pályázatok írásában, pályázati projektek megvalósításában. (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Vállalok egyéb feladatokat is. (jegyzőség, beiratkozás, jegyzőkönyv, órarend, ügyeleti- és terembeosztás elkészítése, stb.)

4.

Összes pontszám: Százalékos érték: A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ritkán hiányzok a munkahelyemről objektív okon kívül. Önként vállalok feladatokat. 104


Lap: 105/131

Jó a kapcsolatom a tanítványaimmal. Megfelelően kezelem a diákok hiányzását. Foglalkozom a tanulók egyéni problémáival, segítem a hátrányos helyzetű diákokat. Részt veszek a diákközösség formálásában. Osztályfőnökként folyamatosan tartom a kapcsolatot a szülőkkel. Jó a kapcsolatom a kollégákkal, gyakorlati munkahelyekkel. Jó a kapcsolatom a vezetéssel. Szaktanárként indokolt esetben tartom a kapcsolatot a szülőkkel. Ismerem saját erősségeimet, gyengeségeimet.

5.

Összes pontszám: Százalékos érték: A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Pontosan, rendszeresen vezetem a munkakörömhöz tartozó dokumentumokat. (napló, hiányzás, érdemjegyek stb) A határidőket betartom. Betartom a törvényes munkaidőt. Személyiségem alkalmassá tesz a pedagógusi pályára. Együttműködési képességem jó. Viselkedésem, külső megjelenésem a munkakörömnek megfelelő. Összes pontszám: Százalékos érték:

105


Lap: 106/131

VEZETŐI ÉRTÉKELÉS …………………tanév

Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy az alábbi kérdőívet…………………………………………..nevű pedagógus kollégájára vonatkoztatva szíveskedjen kitölteni. Az egyes szempontok megvalósulását osztályozza 1-5-ig! (5-ös a legjobb)

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1.

osztályzat

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Végzettsége alapján mobilizálható. Szakmai tudása megfelelő. Szakmai felkészültségét önképzéssel is fejleszti, követi a szaktantárgyhoz kapcsolódó aktualitásokat. Eleget tesz a hét évenkénti kötelező továbbképzésnek Szakmai tevékenysége eredményes. (részletezés az 1. számú értékelőlapon) Összes pontszám: Százalékos érték:

2.

A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Rendszeresen készít statisztikai és egyéb kimutatásokat. (tanév eleji diagnosztikai felmérés, dolgozat, kiértékelések stb) Vállal egyéb adminisztrációs feladatokat is. Az ügyeletesi feladatait ellátja. Szakszerűen felkészül a tanórákra és foglalkozásokra. A feladatokat a tanóra céljainak megfelelően határozza meg A tanítási órákon és foglalkozásokon többféle, változatos módszert alkalmaz. Szemléltető eszközöket használ, ha erre a tananyag elsajátításához szükség van (felmérő feladatsor, számonkérő feladatlap, próba érettségi feladatsor, interaktív tábla stb) Szemléltető eszközöket készít, ha ez a tananyag elsajátításához szükséges. A tanulói mindig pontosan tudják, mit kell megtanulniuk. A tantárgyi követelményeket időarányosan teljesíteni tudja. A tanulók teljesítményét folyamatosan, következetesen értékeli. A dolgozatokat elfogadható határidőn belül kijavítja. 106


Lap: 107/131

Felzárkóztató tevékenységet végez. Kiemelten foglalkozik a tehetséges tanulókkal, rendszeresen készít fel tanítványokat versenyekre. (részletezés a 2. számú értékelőlapon) A tanórán figyelmet fordít a szövegértés mint kompetencia fejlesztésére, a magyar nyelv helyes használatára. Az osztályfőnöki munkáját megfelelően látja el. Hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre, állagmegóvásra. Hangsúlyt fektet az egészségnevelésre. Összes pontszám: Százalékos érték: 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Vállal helyettesítést, ha órabeosztása, illetve iskolai vállalt feladatai engedik. Részt vesz a tantestület munkájában (értekezlet, ünnepségek, iskolai rendezvények stb) Figyelmet fordít tanítványai logikai készségének fejlesztésére a tantárgy tananyagjellegének megfelelően. A tanórákon és foglalkozásokon biztosítja a munkafegyelmet, az alkotó munkához szükséges légkört. Ismeri a tanítványai képességeit. Osztályfőnökként ismeri a tanítványai családi, szociális körülményeit. Képviseli az iskolát a külső partnerek körében. Konfliktustűrő és kezelő képessége jó. Részt vesz szakmai rendezvények, versenyek szervezésében, lebonyolításában. (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Részt vesz kulturális rendezvények szervezésében, lebonyolításában. (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Részt vesz sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Részt vesz pályázatok írásában, pályázati projektek megvalósításában. (részletezés a 3. számú értékelőlapon) Vállal egyéb feladatokat is. (jegyzőség, beiratkozás, jegyzőkönyv, órarend, ügyeleti- és terembeosztás elkészítése, stb.)

4.

Összes pontszám: Százalékos érték: A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ritkán hiányzik a munkahelyéről objektív okon kívül.

107


Lap: 108/131

Önként vállal feladatokat. Jó a kapcsolata a tanítványaival. Megfelelően kezeli a diákok hiányzását. Foglalkozik a tanulók egyéni problémáival, segíti a hátrányos helyzetű diákokat. Részt vesz a diákközösség formálásában. Osztályfőnökként jó a kapcsolata a szülőkkel. Jó a kapcsolata a kollégákkal, gyakorlati munkahelyekkel. Jó a kapcsolata a vezetéssel. Szaktanárként indokolt esetben tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit.

5.

Összes pontszám: Százalékos érték: A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Pontosan, rendszeresen vezeti a munkaköréhez tartozó dokumentumokat. (napló, hiányzás, érdemjegyek stb) A határidőket betartja. Betartja a törvényes munkaidőt. Személyisége alkalmassá teszi a pedagógusi pályára. Együttműködési képessége jó. Viselkedése, külső megjelenése a munkakörömnek megfelelő. Összes pontszám: Százalékos érték:

108


Lap: 109/131

DIÁK ÉRTÉKELŐ LAP …………………tanév Kedves Tanulónk!

Az alábbi kérdőív segítségével szeretnénk megismerni véleményedet az iskolában folyó munka egyik nagyon fontos területéről. Véleményedet bizalmasan kezeljük. A válaszok megadásakor kérlek, ne az előző néhány óra befolyásolja véleményedet, hanem az egész tanév során szerzett tapasztalatok.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Szakmai tudása megfelelő. Felkészül a tanórákra. Az órákra pontosan érkezik, pontosan fejezi be azokat. A tanítási órákon többféle módszert alkalmaz. Magyarázatai világosak, érthetőek. A tananyag feldolgozása, a módszer fejleszti a logikai készségemet. Az oktatás során figyelmet fordít az olvasott szöveg értelmezésére. Szemléltető eszközöket használ, készít. A tanulók teljesítményét igazságosan, következetesen értékeli. A dolgozatokat elfogadható idő alatt kijavítja. Teljesíthető követelményeket támaszt. Foglalkozik a lemaradó tanulókkal. Kiemelten foglalkozik a tehetséges tanulókkal. Ésszerű mennyiségű, jellegű házi feladatot ad. A diákokra mint egyénekre is figyel. Ideális légkört teremt az órán a munkához. Jó a kapcsolata tanítványaival. Az órán megfelelően fegyelmez. Figyel a rendre, tisztaságra. Ha problémám van, bizalommal fordulhatok hozzá. Mindig tudom, mit kell megtanulnom a következő órákra. Személyisége alkalmassá teszi a pedagógusi pályára. összpontszám

A kérdőívet kitöltő osztálya:………………

109

10.tanár

9. tanár

8. tanár

7. tanár

6.tanár

5. tanár

4 .tanár

3. tanár

2. tanár

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

(5-ös a legjobb)

1. tanár

Az egyes szempontok megvalósulását osztályozd minden tanárod esetében 1-5-ig!


Lap: 110/131

ÖNTÉRTÉKELŐ LAP KOLLÉGIUM ………………tanév Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy az alábbi kérdőívet önmagára vonatkoztatva szíveskedjen kitölteni. Az egyes szempontok megvalósulását osztályozza 1-5-ig! (5-ös a legjobb) A tanár neve: ………………………………………………… ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1.

Osztályzat

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Képzettségem sokoldalú. Végzettségem alapján mobilizálható vagyok. Felkészültségemet önképzéssel is fejlesztem, követem a munkakörömhöz kapcsolódó aktualitásokat. Eleget teszek a hét évenkénti kötelező továbbképzésnek.

2.

3.

Összes pontszám: Százalékos érték: A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka A statisztikai és egyéb kimutatásokat elkészítésében alapos és precíz vagyok. Az étkeztetéssel kapcsolatos munkakörömhöz tartozó feladatokat precízen és megbízhatóan végzem. Az ügyeletesi feladataimat ellátom. Szakszerűen felkészülök a foglalkozásokra. A feladatokat a foglalkozás céljainak megfelelően határozom meg. Módszertani tudásom megfelelő, az egyéni és csoport-foglalkozásokon többféle, változatos módszert alkalmazok. A tanulók számára színvonalas szabadidős foglalkozásokat biztosítok. Megfelelően kezelem a tanulók fegyelmi problémáit. Felzárkóztató tevékenységet végzek. Kiemelten foglalkozom a tehetséges tanulókkal. A csoportnevelői munkámat megfelelően látom el. Ismerem a tanítványaim képességeit. Hangsúlyt fektetek a környezeti nevelésre. Hangsúlyt fektetek az egészségnevelésre. Megfelelően kezelem a diákok hiányzását. Összes pontszám: Százalékos érték: A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Vállalok egyéb adminisztrációs feladatokat is. Figyelemmel kísérem a tanulók étkezési befizetéseit. 110


Lap: 111/131

Vállalok helyettesítést, éjszakai és hétvégi ügyeletet. Aktívan részt veszek a munkaközösség munkájában (megbeszélések, dokumentációk elkészítése stb.). Mozgósítom a tanulókat a kollégiumi rendezvényeken való részvételre. A foglalkozásokon biztosítom a munkafegyelmet, az alkotó munkához szükséges légkört. Részt veszek kulturális programok szervezésében, lebonyolításában. Részt veszek sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában. Részt veszek a diákok szabadidős tevékenységének szervezésében. Részt veszek versenyek szervezésében, lebonyolításában. Részt veszek pályázatok írásában, pályázati projektek megvalósításában. Részt veszek az ügyeleti beosztás elkészítésében. Képviselem az iskolát a külső partnerek körében. Nyílt véleményalkotással segítem a tantestület munkáját. Konfliktustűrő és kezelő képességem jó. Összes pontszám: Százalékos érték: A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ritkán hiányzok a munkahelyemről. Önként vállalok feladatokat. Folyamatosan figyelemmel kísérem a tanulók iskolai teljesítményét. A házirend előírásait következetesen betartatom a tanulókkal. Figyelek a helyes viselkedési formák elsajátíttatására. Részt veszek a tanulók versenyekre való felkészítésében. Ismerem a tanítványaim családi, szociális körülményeit. Jó a kapcsolatom a tanítványaimmal. Tiszteletben tartom a tanulók személyiségi jogait. Foglalkozom a tanulók egyéni problémáival, segítem a hátrányos helyzetű diákokat. Részt veszek a diákközösség formálásában. Jó a kapcsolatom a szülőkkel. Jó a kapcsolatom a munkatársaimmal. Rendszeres kapcsolatot tartok az osztályfőnökökkel, anyaiskolákkal, gyakorlati munkahelyekkel. Jó a kapcsolatom a vezetéssel. Ismerem saját képességeimet, gyengeségeimet. Összes pontszám: Százalékos érték:

4.

5.

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Pontosan és naprakészen vezetem a munkakörömhöz tartozó dokumentumokat (napló, csoporttükör stb.) A határidőket betartom. Betartom a törvényes munkaidőt. Magatartásommal példát mutatok. Ideális légkört teremtek a foglalkozásokon, a csoportban. Elősegítem az otthonos légkör kialakulását. 111


Lap: 112/131

Elvárásaim világosak, érthetőek. Személyiségem alkalmasság tesz a nevelőtanári pályára. Együttműködöm, jól lehet velem együtt dolgozni. Viselkedésem, külső megjelenésem a munkakörömnek megfelelő. Összes pontszám: Százalékos érték:

112


Lap: 113/131

VEZETŐI ÉRTÉKELÉS KOLLÉGIUM ……………………..tanév Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy az alábbi kérdőívet ………………………………………. nevű pedagógus kollégájára vonatkoztatva szíveskedjen kitölteni. Az egyes szempontok megvalósulását osztályozza 1-5-ig! (5ös a legjobb) ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1.

Osztályzat

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Képzettsége sokoldalú. Végzettsége alapján mobilizálható. Felkészültségét önképzéssel is fejleszti, követi a munkaköréhez kapcsolódó aktualitásokat. Eleget tesz a hét évenkénti kötelező továbbképzésnek.

2.

3.

Összes pontszám: Százalékos érték: A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka A statisztikai és egyéb kimutatásokat elkészítésében alapos és precíz. Az étkeztetéssel kapcsolatos munkaköréhez tartozó feladatokat precízen és megbízhatóan végzi. Az ügyeletesi feladataimat ellátja. Szakszerűen felkészül a foglalkozásokra. A feladatokat a foglalkozás céljainak megfelelően határozza meg. Módszertani tudása megfelelő, az egyéni és csoport-foglalkozásokon többféle, változatos módszert alkalmaz. A tanulók számára színvonalas szabadidős foglalkozásokat biztosít. Megfelelően kezeli a tanulók fegyelmi problémáit. Felzárkóztató tevékenységet végz. Kiemelten foglalkozik a tehetséges tanulókkal. A csoportnevelői munkáját megfelelően látja el. Ismeri a tanítványai képességeit. Hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre. Hangsúlyt fektet az egészségnevelésre. Megfelelően kezeli a diákok hiányzását. Összes pontszám: Százalékos érték: A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Vállal egyéb adminisztrációs feladatokat is. Figyelemmel kíséri a tanulók étkezési befizetéseit. Vállal helyettesítést, éjszakai és hétvégi ügyeletet. Aktívan részt vesz a munkaközösség munkájában (megbeszélések, dokumentációk elkészítése stb.). 113


Lap: 114/131

Mozgósítja a tanulókat a kollégiumi rendezvényeken való részételre. A foglalkozásokon biztosítja a munkafegyelmet, az alkotó munkához szükséges légkört. Részt vesz kulturális programok szervezésében, lebonyolításában. Részt vesz sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában. Részt vesz a diákok szabadidős tevékenységének szervezésében. Részt vesz versenyek szervezésében, lebonyolításában. Részt vesz pályázatok írásában, pályázati projektek megvalósításában. Részt vesz az ügyeleti beosztás elkészítésében. Képviseli az iskolát a külső partnerek körében. Nyílt véleményalkotással segíti a tantestület munkáját. Konfliktustűrő és kezelő képessége jó. Összes pontszám: Százalékos érték: A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ritkán hiányzik a munkahelyéről. Önként vállal feladatokat. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók iskolai teljesítményét. A házirend előírásait következetesen betartatja a tanulókkal. Figyel a helyes viselkedési formák elsajátíttatására. Részt vesz a tanulók versenyekre való felkészítésében. Ismeri a tanítványai családi, szociális körülményeit. Jó a kapcsolata a tanítványaival. Tiszteletben tartja a tanulók személyiségi jogait. Foglalkozik a tanulók egyéni problémáival, segíti a hátrányos helyzetű diákokat. Részt vesz a diákközösség formálásában. Jó a kapcsolata a szülőkkel. Jó a kapcsolata a munkatársaival. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, anyaiskolákkal, gyakorlati munkahelyekkel. Jó a kapcsolata a vezetéssel. Ismeri saját képességeit, gyengeségeit. Összes pontszám: Százalékos érték:

4.

5.

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Pontosan és naprakészen vezeti a munkakörömhöz tartozó dokumentumokat (napló, csoporttükör stb.) A határidőket betartja. Betartja a törvényes munkaidőt. Magatartásval példát mutat. Ideális légkört teremt a foglalkozásokon, a csoportban. Elősegíti az otthonos légkör kialakulását. Elvárásai világosak, érthetőek. Személyisége alkalmasság teszi a nevelőtanári pályára. Együttműködő, jól lehet vele együtt dolgozni. Viselkedése, külső megjelenése a munkakörének megfelelő. 114


Lap: 115/131

DIÁK ÉRTÉKELŐ LAP KOLLÉGIUM CSOPORTVEZETŐ NEVELŐTANÁR Tanár neve:……………………………………………….. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

……………..tanév Osztályzat 1-5

Jó a kapcsolata a tanulókkal. Ha problémám van, bizalommal fordulhatok hozzá. A foglalkozásokra pontosan érkezik és pontosan fejezi be azokat. Az iskolai felkészülésben sok segítséget kapunk tőle. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók iskolai előmenetelét. Ismeri a növendékei képességeit. Foglalkozik a lemaradó tanulókkal. Kiemelten foglalkozik a tehetséges tanulókkal. A diákokra mint egyénekre is figyel. Megfelelően fegyelmez. Tiszteletben tartja a tanuló személyiségét. Figyel a rendre, tisztaságra, azt megköveteli a tanulóktól. A házirend előírásait következetesen betartatja a tanulókkal. Megfelelően kezeli a tanulók fegyelmi problémáit. Figyel a helyes viselkedés elsajátíttatására. Többféle módszert alkalmaz. Ideális légkört teremt a foglalkozásokon, a csoportban. Elősegíti az otthonos légkör kialakulását. Felkészültsége sokoldalú. Megfelelően felkészül a foglalkozások megtartására. Ösztönzi a tanulók rendezvényeken, foglalkozásokon való részvételét. Elvárásai világosak, érthetőek. Határozott, teljesíthető követelményeket támaszt növendékeivel szemben. Gondoskodik a szabadidő hasznos eltöltéséről. Hangsúlyt helyez arra, hogy a csoport jó közösséggé alakuljon. Magatartásával példát mutat. Személyisége alkalmassá teszi a nevelőtanári pályára. 115


Lap: 116/131

DIÁK ÉRTÉKELŐ LAP KOLLÉGIUM DÉLELŐTTI ÜGYELETES Tanár neve:………………………………………….. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

………………..tanév Osztályzat 1-5

Jó a kapcsolata a tanulókkal. Ha problémám van, bármikor bizalommal fordulhatok hozzá. A tanulók elmenetelét, megjövetelét folyamatosan figyelemmel kíséri. A bent tartózkodó tanulók számára megfelelő felügyeletet biztosít. Megfelelően fegyelmez. Tiszteletben tartja a tanuló személyiségét. Figyel a rendre, tisztaságra, azt megköveteli a tanulóktól. Figyel a helyes viselkedés elsajátíttatására. Elvárásai világosak, érthetőek. Határozott, teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. Magatartásával példát mutat. Személyisége alkalmassá teszi a nevelőtanári pályára.

116


Lap: 117/131

ÖNÉRTÉKELŐ LAP Boltvezető

Tisztelt Kolléga! Az alábbi kérdőívet önmagára vonatkoztatva szíveskedjen kitölteni. Az osztályzatok 1-5-ig terjedhetnek (5-ös a legjobb). Dolgozó neve:________________________,

……………………..tanév


Osztályzat

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

1.

A munkaköröm végzéséhez szükséges törvények, rendeletek belső szabályzatok ismerete Szakmai tudásom, felkészültségem önképzéssel történő gyarapítása Mobilizálhatóságom Összes pontszám: Százalékos érték:

A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

2.

Pontosan, rendszeresen vezetem a munkakörömhöz tartozó dokumentumokat, bizonylatokat Munkaköri leírásomban foglaltak betartása, feladatok elvégzése Munkaidőm kihasználtsága, munkám intenzitása Összes pontszám: Százalékos érték:

A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó ké-

3.

pesség Kollégáim helyettesítésének ellátása Nem tervezett feladatok végzésének ellátása Összes pontszám: Százalékos érték:

A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ismerem saját erősségeimet, gyengeségeimet

4.

Nyílt, őszinte, jobbító szándékú véleményalkotással segítem az intézet munkáját Konfliktustűrő és kezelő képességem Határidők betartása Együttműködésem vezetőimmel munkatársaimmal Összes pontszám: Százalékos érték:

117


Lap: 118/131

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

5.

Munkába érkezésem, munkakezdésem idejének betartása Munkám befejezése, törvényes munkaidőm betartása Megfelelően rendszerezem, irattározom a munkakörömben keletkező bizonylatokat Összes pontszám: Százalékos érték:

118


Lap: 119/131

VEZETŐI ÉRTÉKELÉS Boltvezető Név: ……………………………………..

……………………..tanév


Osztályzat


1.

A munkaköre végzéséhez szükséges törvények, rendeletek belső szabályzatok ismerete Szakmai tudása, felkészültsége önképzéssel történő gyarapítása Mobilizálhatósága Összes pontszám: Százalékos érték:


2.

Pontosan, rendszeresen vezeti a munkaköréhez tartozó dokumentumokat, bizonylatokat Munkaköri leírásában foglaltak betartása, feladatok elvégzése Munkaideje kihasználtsága, munkájának intenzitása Összes pontszám: Százalékos érték:


3.

pesség Kollégái helyettesítésének ellátása Nem tervezett feladatok végzésének ellátása Összes pontszám: Százalékos érték:

A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit

4.

Nyílt, őszinte, jobbító szándékú véleményalkotással segíti az intézet munkáját Konfliktustűrő és kezelő képessége Határidők betartása Együttműködése vezetőivel munkatársaival Összes pontszám: Százalékos érték:

5.

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 119


Lap: 120/131

Munkába érkezése, munkakezdése idejének betartása Munkája befejezése, törvényes munkaideje betartása Megfelelően rendszerezi, irattározza a munkakörében keletkező bizonylatokat Összes pontszám: Százalékos érték:

120


Lap: 121/131

ÖNÉRTÉKELŐ LAP Adminisztrátori, ügyintézői, ügyviteli dolgozók

Tisztelt Kolléga! Az alábbi kérdőívet önmagára vonatkoztatva szíveskedjen kitölteni. Az osztályzatok 1-5-ig terjedhetnek (5-ös a legjobb). Dolgozó neve:________________________, beosztása: _______________________ tanév: __________________


Osztályzat


1.



2.

Pontosan, rendszeresen vezetem a munkakörömhöz tartozó dokumentumokat, bizonylatokat Munkaköri leírásomban foglaltak betartása, feladatok elvégzése Munkaidőm kihasználtsága, munkám intenzitása Összes pontszám: Százalékos érték:


3.


A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ismerem saját erősségeimet, gyengeségeimet

4.

Nyílt, őszinte, jobbító szándékú véleményalkotással segítem az intézet munkáját Az elvégzett munkám tartalma, külalakja, megjelenése Konfliktustűrő és kezelő képességem Határidők betartása Együttműködésem vezetőimmel munkatársaimmal Összes pontszám: 121


Lap: 122/131

Százalékos érték:


5.

Munkába érkezésem, munkakezdésem idejének betartása Munkám befejezése, törvényes munkaidőm betartása Munkakörömnek megfelelő viselkedésem Megfelelően rendszerezem, irattározom a munkakörömben keletkező bizonylatokat Összes pontszám: Százalékos érték:

122


Lap: 123/131

VEZETŐI ÉRTÉKELÉS Adminisztrátori, ügyviteli, ügyintézői dolgozók Dolgozó neve:________________________, beosztása: _______________________ tanév: __________________


Osztályzat


1.



2.

Pontosan, rendszeresen vezeti a munkaköréhez tartozó dokumentumokat, bizonylatokat Munkaköri leírásában foglaltak betartása, feladatok elvégzése Munkaideje kihasználtsága, munkájának intenzitása Összes pontszám: Százalékos érték:


3.


A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit

4.

Az elvégzett munka tartalma, külalakja, megjelenése Nyílt, őszinte, jobbító szándékú véleményalkotással segíti az intézet munkáját Konfliktustűrő és kezelő képessége Határidők betartása Együttműködése vezetőivel munkatársaival Összes pontszám: Százalékos érték: 123


Lap: 124/131


5.

Munkába érkezése, munkakezdése idejének betartása Munkája befejezése, törvényes munkaideje betartása Munkakörének megfelelő viselkedése Megfelelően rendszerezi, irattározza a munkakörében keletkező bizonylatokat Összes pontszám: Százalékos érték:

124


Lap: 125/131

ÖNÉRTÉKELŐ LAP Tanbolti dolgozók (vezető kivételével)

Tisztelt Kolléga! Az alábbi kérdőívet önmagára vonatkoztatva szíveskedjen kitölteni. Az osztályzatok 1-5-ig terjedhetnek (5-ös a legjobb). Dolgozó neve:________________________, beosztása: _______________________ tanév: __________________


Osztályzat


1.


A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Munkaidőm kihasználtsága, munka intenzitásom Árú beárazása, kihelyezése, előírás szerint

2. Árúk minőség megőrzési idejének ellenőrzése A tanulók munkájának irányítása a tanulók felkészítése szakmai vizsgára Összes pontszám: Százalékos érték:


3.


4.

A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ismerem saját erősségeimet, gyengeségeimet Nyílt, őszinte, jobbító szándékú véleményalkotással segítem az intézet munkáját Konfliktustűrő és kezelő képességem A Tanbolt és a hozzátartozó helyiségek higiéniájának betartása Vevőkkel való kapcsolattartás, vevők útbaigazítása, árú ajánlása

125


Lap: 126/131

Együttműködésem vezetőimmel munkatársaimmal Összes pontszám: Százalékos érték:


5.

Munkába érkezésem, munkakezdésem idejének betartása Munkám befejezése, törvényes munkaidőm betartása Munkakörömnek megfelelő viselkedésem Összes pontszám: Százalékos érték:

126


Lap: 127/131

VEZETŐI ÉRTÉKELÉS Tanbolti dolgozók(vezető kivételével) Dolgozó neve:________________________, beosztása: _______________________ tanév: __________________


Osztályzat


1.



2.

Munkaidejének kihasználtsága, munka intenzitásom Árú beárazása, kihelyezése, előírás szerint Árúk minőség megőrzési idejének ellenőrzése A tanulók munkájának irányítása a tanulók felkészítése szakmai vizsgára Összes pontszám: Százalékos érték:


3.


A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Ismeri saját erősségeit, gyengeségeit Nyílt, őszinte, jobbító szándékú véleményalkotással segíti az intézet munkáját

4.

Konfliktustűrő és kezelő képessége A Tanbolt és a hozzátartozó helyiségek higiéniájának betartása Vevőkkel való kapcsolattartás, vevők útbaigazítása, árú ajánlása Együttműködése vezetőivel munkatársaival Összes pontszám: Százalékos érték: 127


Lap: 128/131


5.

Munkába érkezése, munkakezdés idejének betartása Munka befejezése, törvényes munkaidejének betartása Munkakörének megfelelő viselkedése Összes pontszám: Százalékos érték:

128


Lap: 129/131

1. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELŐLAP SZAKMAI EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉSE A TANULÓK ÁTLAGA ÉS A BUKÁSOK ARÁNYA ALAPJÁN átlagok osztály

létszám

tantárgy

8. osztályos

diagnosztikai felmérés

bukások … év

… év

száma

aránya

SZAKMAI EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉSE AZ ÉRETTSÉGI ÉS SZAKMAI VIZSGA ÁTLAGA ÉS A BUKÁSOK ARÁNYA ALAPJÁN

osztály

létszám

tantárgy

átlagok év végi eredvizsgamény eredmény

év végi bukások

vizsga bukások

száma

száma

aránya

aránya

……………………………………………….. tanár aláírása

129


Lap: 130/131

2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELŐLAP SZAKMAI EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉSE A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ALAPJÁN VERSENYEK verseny szintje (házi, megyei, országos stb), megnevezése

felkészített tanulók száma

verseny eredménye

NYELVVIZSGA, ECDL VIZSGA

osztály

létszám

vizsga típusa, szintje

TANULÓI PÁLYÁZATOK SEGÍTÉSE

Tanulók száma

Pályázati cél

Pályázat eredménye

……………………………………………. tanár aláírása

130


Lap: 131/131

3. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELŐLAP TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETEZÉSE Pl. osztálykirándulás-, rendezvény, diáknap szervezése, műsor készítése, tanulmányi kirándulás szervezése, énekkar vezetése, iskolaújság, faliújság, iskolarádió szerkesztése, kulturális program, pályázat írása, pályázati projektek lebonyolítása, órarend, ügyeleti stb beosztások készítése, táborok szervezése, diákönkormányzat munkájának segítése, stb. IDŐPONT/ IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE

TANULÓK VAGY RÉSZTVEVŐK SZÁMA

………………………………………………… tanár aláírása

131

A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Recommend Documents