2009. március
Komárom - Esztergom Megyei
Pedagógiai Híradó A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet ingyenes információs lapja
Bemutatkoznak Oroszlány Város Óvodái A tartalomból Beköszöntő ......................................... 3. oldal Országos és megyei tanulmányi versenyek erdményei ......................................... 4. oldal Bemutatkoznak Oroszlány Város Óvodái ......................................... 6. oldal Jogszabályok, közlemények ......................................... 8. oldal Kérdések és válaszok a természettudományos oktatásról ....................................... 10. oldal Pályázat akkreditált képzésen való térítésmentes részvételre ....................................... 17. oldal A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatai ....................................... 18. oldal Öveges József megyei pedagógiai díj pályázati felhívása ....................................... 21. oldal
Oroszlány Város Óvodái intézmény 1998-ban jött létre a több évtizede működő kisebb óvodák összevonásával. Jelenleg egy vezetés alatt működő költségvetési szerv. Fenntartója Oroszlány Város Önkormányzata. Az óvoda telephelyei a városkülönböző földrajzi részein helyezkednek el, így a gyermekek családi házas és lakótelepi övezetből is érkeznek. A családok szociokultúrája különböző. Az óvodákban a sajátos nevelést igénylő és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése is folyik, így az ebből adódó feladatokat is ellátjuk (szociális feladat, magatartászavar, felzárkóztatás stb.). A 23 gyermekcsoport nevelő munkáját 48 óvodapedagógus, 23 szakképzett dajka segítségével. Szervezetünk felépítése az egyéni sajátosság következtében: • egy óvodai székhely Brunszvik Teréz Óvoda
•
• •
három óvodai telephely Borbála-telepi Óvoda - Malomsori Óvoda - Táncsics Mihály Óvoda egy főzőkonyha egy gazdasági egység.
Intézményünkben 22 gyermekcsoport működik. Munkánkat az Országos Alapprogram alapján készült saját Hétszínvirág Nevelési Program szerint végezzük. A különböző telephelyen lévő óvoda a helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszik minél színesebbé tenni óvodája profilját. A telephelyek összekötői az óvodavezető-helyettesek, felelősek a szakmai munkáért és a napi szervezési feladatokért. A gyermekek étkeztetését saját főzőkonyhán készített étellel oldjuk meg, figyelembe véve a gyermekek életkori szükségleteit. Óvodáink esztétikusak és barátságosak. A szabad mozgást a tágas és jól felszerelt udvarok biztosítják a gyermekek számára.
Folytatás a 6. oldalon!
A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet akkreditált továbbképzési ajánlata A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet (KÖRPI) Komárom-Esztergom megyei Irodája a következő képzéseket ajánlja az intézmények (óvoda, általános iskola, középfok, szakiskola és kollégium) vezetői és nevelőtestületei részére: Sorszám
A továbbképzés címe
Célcsoport
Óra
Minimális létszám
Részvételi díj
1.
A matematikai-logikai, problémamegoldási kompetenciák fejlesztése korszerű módszertani eszközökkel és mérés-értékeléssel
általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
2.
Az olvasás, szövegértési kompetencia fejlesztését segítő korszerű tanítási-tanulási módszerek, eljárások, technikák
általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
3.
Problémás gyerekek. Az agresszió kezelése a közoktatási intézményekben.
óvoda, általános és középiskola
30
15
48. 000 Ft
4.
Személyiségfejlesztés pedagógusoknak a stressztűrő-képesség növelése érdekében
óvoda, általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
5.
Tanulási képességek fejlesztése a stresszmentes, kooperatív és hatékony tanulás módszereinek alkalmazásával
általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
6.
Az óvodás gyerekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója
óvoda és általános iskola
30
15
35. 000 Ft
7.
Interaktív tábla az oktatásban
általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
8.
Figyelemzavar és hiperaktivitás – ADHD - tanórai kezelése, az együttnevelés lehetőségei
óvoda és általános iskola
30
15
35. 000 Ft
9.
Hatékony iskolát mindenkinek! Integrált nevelés az óvodai és az iskolai gyakorlatban
óvoda, általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
10.
A mese szerepe az óvodás és kisiskoláskorú gyermekek személyiségfejlődésében és alkalmazása az óvoda-iskola közötti átmenet segítésében
óvoda és általános iskola
30
15
35. 000 Ft
11.
Az intézményi önértékelés és pedagógus teljesítményértékelés
óvoda, általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
12.
A kompetenciamérések eredményeinek intézményi hasznosítása
általános és középiskola
30
15
35. 000 Ft
Jelentkezési lap a borító hátsó oldalán található!
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Beköszöntő
Feladatmenedzser: Seres Mónika (
[email protected]) Könyvelő: Március van. Ez a hónap sokféle érzelmet, asszo- Juhász Zsuzsanna (
[email protected]) ciációt hoz. Érkezik a tavasz, melegszik az idő, érkezi Új honlapunkon – többek között - megtalálhatják a nőnap, március idusa, a tavasz szünet és a húsvét…A téli, nyomott hangulatot lassan felváltja a az Intézet által szervezett szakmai fórumok előadátavaszi „zsongás”, a diákok kedve is vidámabb lesz és sainak anyagát. Tavaszi számunkban olvashatnak az oroszlányi az óvodák, iskolák udvarai megtelnek élettel. Máróvodákról, a versenyeredményekről, a legfontosabb cius van. A megújulás hónapja. A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet jogszabályi változásokról, az Országos Kompetenciáltal kiadott Komárom-Esztergom Megyei Pedagó- amérések eredményeinek nyilvánosságra hozatalával giai Híradó tavaszi száma is a megújulás jegyében kapcsolatos gondolatokról, a természettudományos oktatással kapcsolatok kérdésekről. Ebben a szákészült. Megújult a Közép-dunántúli Regionális Pedagó- munkban tájékoztatjuk Önöket kiemelt továbbképzégiai Intézet. Új helyre költözött, szebb nagyobb, job- seinkről, és a kistérségekben tartott szakmai ban felszerelt irodában várják a Kollégákat az iroda napokról. Remélem ezúttal is sikerül felkeltenünk szakmai munkatársai. A Megyeházán februártól az első emelet 134-136-os irodákban talál meg minket az érdeklődését az újság iránt. Továbbra is várjuk érdeklődő. Megújult az Intézet honlapja is, új web- javaslataikat, ötleteiket, amivel még színvonalasabbá helyünk neve: www.korpi.hu. Ezzel összefüggésben tehetjük a kiadványt. Szívesen közlünk cikkeket megváltozott a munkatársaink e-mailes elérhetősége tanulmányokat, bemutatunk új módszereket, műhelyeket, intézményeket. Keressenek minket, küldjék el is: írásaikat, fényképeiket, legyen partnereink az újság Igazgató: szerkesztésében! Blazovicsné Varga Marianna (
[email protected]) Tatabánya, 2009. tavasz Projektmenedzser: Fodor Gábor (
[email protected]) Blazovicsné Varga Marianna Projektmenedzser: igazgató Tóth János (
[email protected])
Kedves Kollégák!
3
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
4
2009
március
Országos és megyei tanulmányi versenyek
Országos és megyei tanulmányi versenyek erdményei Az Országos történelem tantárgyi verseny Szakiskolai kategória I. Gergelyffy Viktor; Kereskedelmi, Vendéglátó és megyei fordulójának helyezettjei: I. Kiss Máté; Váci Mihály Általános Iskola, Tatabánya II. Rigó Anna Angéla; Vaszary János Általános Iskola, Tata III. Nagy Nikolett; Általános Iskola, Bábolna
Id. Szki., Tatabánya II. Sipos Henrietta; Mikes Kelemen Gimnázium, Tatabánya III. Karsai Krisztián; Fellner Jakab Ált. Isk. és Szakiskola, Tatabánya
Az Országos közlekedési ismeretek verseny Az Országos angol nyelvi verseny megyei megyei fordulójának helyezettjei: fordulójának helyezettjei: 7. évfolyam I. Székely Tímea; Kodály Zoltán Általános Iskola, Tatabánya II. Bende Zoltán; Árpád Gimnázium, Tatabánya III. Ördög Kata; Árpád Gimnázium, Tatabánya 8. évfolyam I. Szabó Eszter; Kőkúti Általános Iskola, Tata II. Bartha Csenge; Bárdos László Gimnázium, Tatabánya III. Barta Bálint; Bárdos László Gimnázium, Tatabánya
4. évfolyam I. Verasztó Martin; Arany János Általános Iskola, Mocsa II. Kovács Máté; Petőfi Sándor Általános Iskola, Kisbér III. Körtvélyesy Ákos; Kőkúti Általános Iskola, Tata 8. évfolyam I. Tibola Nikolett; Arany János Általános Iskola, Mocsa II. Bertók Botond; Vaszary János Általános Iskola, Tata III. Juhász Bálint; Sárberki Általános Iskola, Tatabánya
Az Implom József helyesírási verseny „Szép Magyar Beszéd” 5-8. verseny megyei megyei fordulójának helyezettjei: fordulójának helyezettjei Gimnáziumi kategória I. Török Eszter; Eötvös József Gimnázium, Tata II. Tóth Kamilla; Eötvös József Gimnázium, Tata III. Iván Emese; Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma, Tata
5- 6. osztály: I. Oszlánczi Zsófia; Petőfi Sándor Általános Iskola, Komárom I. Pataki Petra; Bárdos László Gimnázium, Tatabánya II. Németh Panna; Feszty Árpád Általános Iskola, Komárom III. Vas Fruzsina; Árpád-házi Szent Erzsébet Ált. Iskola, Esztergom
Szakközépiskolai kategória I. Gugg Réka Zsófia; Kempelen Farkas Szakközépiskola, Komárom II. Mudri Miklós; Kereskedelmi, Vendéglátó és Id. Szki., Tatabánya Különdíj: III. Kiss Csaba; Kultsár I. Ügyviteli-Gazdasági Takács Erik; Körösi Csoma Sándor Általános Iskola, Szki., Komárom Tatabánya
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Országos és megyei tanulmányi versenyek
7-8. osztály: I. Jordán Zsófia; Feszty Árpád Általános Iskola, Komárom II. Barta Nikoletta, Herman Ottó Általános Iskola, Tatabánya II. Flaskár Bettina; Petőfi Sándor Általános Iskola, Komárom III. Járóka Linda; Kőkúti Ált. Isk. Fazekas Úti Tagintézménye, Tata
III. Karajos András; Vaszary János Általános Iskola, Tata 7. osztály II. kategória I. Gellén Henrietta; Ságvári Endre Általános Iskola, Oroszlány II. Kőrösi Virág; Ságvári Endre Általános Iskola, Oroszlány III. Berke Máté Botond; Ságvári Endre Általános Iskola, Oroszlány
Köszönjük a megyei versenyhelyszínek tehetségBod Péter országos könyvtárhasználati verseny megyei fordulójának helyezettjei: gondozó munkáját. Örülünk a szép eredményeknek. 7- 8. osztály: I. Fehér Máté; Árpád Gimnázium, Tatabánya II. Hartmann Ábel; ÁMK, Szomód III. Jordán Zsófia; Feszty Árpád Általános Iskola, Komárom 9- 10. osztály: I. Geszler Attila; Árpád Gimnázium, Tatabánya II. Bujáki Zsolt; Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma, Tata III. Teuerling Brigitta; Kereskedelmi, Vendéglátó és Id. Szki., Tatabánya
Varga Tamás matematikaverseny megyei döntőjének helyezettjei: 8. osztály, I. kategória I. Brunner Kristóf; Árpád Gimnázium, Tatabánya II. Szőts Dávid; Vaszary János Általános Iskola, Tata III. Sipos Ágoston; Árpád Gimnázium, Tatabánya 8. osztály, II. kategória I. Goór Csaba Bence; Ságvári Endre Általános Iskola, Oroszlány II. Vida Ádám; Ságvári Endre Általános Iskola, Oroszlány III. Balogh Norbert; Ságvári Endre Általános Iskola, Oroszlány 7. osztály, I. kategória I. Németh Ignác; Vaszary János Általános Iskola, Tata II. Machó Bónis; Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom
Büszkék vagyunk Komárom-Esztergom megye tehetséggondozó szakmai műhelyeire, és az ott folyó színvonalas, eredményes pedagógiai tevékenységekre. Gratulálunk a versenyzőknek, a szülőknek, a felkészítő tanároknak, az általános és a középiskoláknak! Sok sikert kívánunk az országos fordulókban!
Sóvágó Zsoltné Komárom-Esztergom megyei tanulmányi versenyfelelős
5
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
6
2009
március
Ablak
Folytatás a címlapról!
árasztják a jó levegőt. A gyerekeknek az udvar távolabbi részén virágoskertkert nyújt lehetőséget a kerti munka megismerésére, növények gondozására. 1992-óta óvodánk arculata a természet szeretetére, környezetünk védelmére való nevelés. A természet közelségét, élménygazdagságát kiterjesztettük a nevelés minden területére. Az új pedagógiai irányzatokat megismerve nyugodt, családias légkörben, a gyermekek egyéni képességeinek megismerésére, differenciált fejlesztésére törekedtünk. Vegyes csoportokat szerveztünk. Rugalmas napirendet dolgoztunk ki, melyben több időt biztosítunk a játékra, szabadlevegőn tartózkodásra, kirándulásra. A nevelésben partnereink a szülők ötleteikkel, javaslataikkal és anyagi támogatásaikkal. Alapítványunk nevelési céljaink megvalósítása érdekében jött létre 1993-ban. Sokat kirándulunk környékünk szép vidékeire gyalogtúrával, autóbusszal, vonattal, ahová elkísérnek bennünket a szülők is. Pályázat útján már többször nyertünk erdei óvoda szervezésére támogatást. A táborozás élménygazdagsága arra ösztönöz bennünket, hogy megszervezésére a jövőben is próbálkozzunk. Környezeti nevelés számunkra maga az óvodai élet, így lehet komplex egész, megalapozva a gyermekek tapasztalatait, melyek később ismeretté, egész életre szóló tudássá válhatnak. Az óvoda minden dolgozója lelkes támogatója, aktív résztvevője nevelőmunkánknak. Fontos számunkra, hogy a nevelés színtere: a család és óvoda egymást segítse a nevelésben, törekedjen együttműködésre, összhang kialakítására. Az óvoda nyitottsága lehetőséget nyújt az óvodai élet megismerésére, tevékeny részvételére (közös játék, séta, kirándulás). Biztonságérzetet, bizalmat ébreszt a családlátogatás, az anyás beszoktatás. Hitvallásunk: az őszinte gyermekszeretet, a másság elfogadása, élmény gazdag, boldog óvodai élet biztosítása.
Brunszvik Óvoda Az intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuit. Nyitva áll az „aranykapu” itt: - a gyerekek előtt, bejöhet körülnézni, ismerkedni óvodáskora előtt is, visszavárjuk beszélgetni óvodáskora után is - a szülők előtt, hiszen a nap bármely szakában hozhatja, megnézheti, elviheti gyermekét. Partnerként kezelik a különböző nevelési feladatok megvalósításakor, szervezési feladatokban. Lehet ötlete, kérdése, véleménye. - a pedagógusok előtt, hiszen ez a nyitottság teret ad az új módszerek kipróbálásának. Lehetőségük van az egyéniségükhöz illetve képességeiknek megfelel továbbképzésre, önképzésre. A Brunszvik Óvoda a város legnagyobb óvodája. Tíz csoportjában húsz képzett óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Óvodapedagógusainkat mindig is az egymás munkája iránti tisztelet és érdeklődés jellemezte. A szakmai kérdések adott szituációban történ megbeszélése; új, a gyermekek életkorához és a helyi sajátosságokhoz jobban alkalmazkodó eljárások adaptálása, alakítása; a különböző nevelési módszerek hatékonyságának vizsgálata ekkora nevelőtestületben mindig könnyebben megvalósítható. Az óvoda alternatív arculatát a nevel testületben tevékenykedő óvónők alakítják ki, hiszen a különböző pedagógiai módszerek között szabadon választhatnak. Nevelési gyakorlatuk rövid összefoglalása: „A kisgyermeket körülöleli egy családias légkörű óvoda, ahol elsősorban játszik, és a játékán keresztül jut el a környező világ megismeréséhez, miközben énekel, verset mond, mesét hallgat, számol, tornázik, rajzol, fest, barkácsol, kirándul, süt-főz, tehát indirekt módon tanul. Önmagát bizonyos fokig ellátja, segít a felnőtteknek, így munkát is végez. Mi óvónők pedagógiai, pszichológiai tudatossággal biztosítjuk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését: az egészséges életmódot, érzelmi, értelmi nevelést, Táncsics Mihály Óvoda Óvodánk 1986. augusztus 18-án nyitotta meg kaszocializációt.” puit. Négy csoporttal indultunk, majd 2000-ben a (Pedagógiai Szakszolgálat elköltözése után) két csoBorbála-telepi Óvoda Óvodánk a város zöldövezetében épült 1980-ban. porttal bővültünk, így jelenleg hat csoportba 140-150 kisgyermek jár hozzánk. Három csoportos, 75 férőhelyes. Környezetünk esztétikus. Udvarunk sok faAz épületet tágas udvar veszi körül, ahol játékkal, homokozóval, mászókával, szánkózó-dombörökzöldek, illatos virágú díszfák, díszbokrok
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Ablak
bal, fás-bokros és füves-virágos térrel rendelkezik. Csoporttermeink tágasak és világosak. Minden teremhez külön mosdó és öltöző tartozik. Tornatermünk jól felszerelt, rendelkezünk a gyermekek mozgásfejlesztéséhez szükséges eszközökkel. Az óvodánkban melegítőkonyha van, a jó minőségű és megfelelő mennyiségű élelmet a helyi Brunszvik óvodából kapjuk. A gyermekek és családok igényének, az óvoda által biztosított lehetőségeknek az egybeeséséből következett programunk, céljaink és feladataink meghatározása: az egészséges életmódra nevelés, mely a játékot, a tevékenységet, az egész óvodai életet áthatja. Tevékenységeink: • sokat tartózkodunk a szabadban minden évszakban (séták, kirándulások, szervezett és szabad mozgások, stb.) • gyógytestnevelés (a gyermekorvos által kiszűrt gyermekek részére heti egy alkalommal tart foglalkozást Bodnár Mihályné óvodapedagógus, gyógytestnevelő) • korszerű táplálkozás (gyümölcsnapok beiktatása, egyszerűbb ételek, saláták készítése) • vízhez szoktatás (a helyi Uszodában) • sportprogramok • egészségnevelési hét (judo, gyógytestnevelés bemutató, higiénés és neveléssel kapcsolatos előadások, stb) Óvodánkban vegyes és azonos életkorú csoportok vannak, melyekben a tanulási folyamatok és tevékenységek szervezésénél mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek életkorát és fejlettségi szintjét. A tanulási folyamat komplex, játékos keretben történő képességfejlesztés. Malomsori Óvoda Óvodánk 1961-ben épült a város központjában. A forgalomtól távolabb, emeletes házak között helyezkedik el, játszóterek, parkok szomszédságában. A földszinti részen három tágas csoportszoba van, öltözőkkel és különálló mosdókkal. A csoportszobák előtérbe sporteszközöket helyeztünk. Ezeket a gyermekek a nap folyamán felügyelet mellett bármikor használhatják. Nagy udvarral rendelkezünk. Lehetőség van homokozásra, labdajátékokra, hintázásra, télen egy kis dombon
szánkózásra. Különböző játékok segítik a jó udvari szerepjátékok kialakítását. Óvodánk környezetében sok kisgyermekes család él. Szülőként gyakran találkozunk régi óvodásainkkal, akik örömünkre hozzánk íratják be gyermekeiket. Az óvodánkba járógyermekek családi szociokulturális környezete (szülők iskolázottsága, jövedelemszintje, lakáskörülménye, család életrendje) eltérő. Túlnyomó többsége nehéz anyagi körülmények között él, a szülők nagy százaléka munkanélküli, ritka, ahol két kereső szülő van. A gyermekek családi helyzete igényli, az óvodánkban dolgozók szociális érzékenysége pedig lehetővé teszi ezeknek a gondoknak az eredményes pedagógiai kezelését és az ebből fakadó szociális feladatok megoldását. Az elmúlt 10 év bebizonyította, hogy így is lehet dolgozni. Sokan tartottak attól, hogy az óvodák elveszítik egyéni arculatukat, saját szakmai önállóságukat. Erre azonban az elmúlt időszakok rácáfoltak. A telephelyek kollektívája összetartóbb, szakmailag hatékonyabbak lettek. A munkahelyi légkörök derűsek, a dolgozók szeretnek együtt dolgozni. Az óvodák közötti versengések, ellenszenvek megszűntek, helyette viszont összedolgozó, egymás szakmai munkáját tisztelő remek nevelőtestület jött létre. Együtt járunk szakmai továbbképzésekre, nevelőtestületi értekezletekre. Közös programokat szervezünk óvodásainknak pl. Ovi-Olimpia, Mesemondó délelőttök, rajzversenyek, Jeles-napokhoz kapcsolódó cselekvési programok stb. Szakmai munkaközösségeink tagjai is mind a négy óvodából képviseltetik magukat. Így jött létre az Aranytulipán bábcsoport, az Óvónői Énekkar. Kiváló kapcsolatunk van a kistérségi óvodákkal, akiket minden programunkra meghívunk, illetve az ő általuk szervezett eseményeken mi is részt veszünk. Az, hogy az összevonásból „jól jöttünk ki” ez emberi hozzáállástól függött. Többségünk pozitívan állt az ügyhöz. Aki nem bírta elfogadni az új helyzetet, az felállt és elment. Aki maradt az érezte, csak úgy lehet dolgozni, ha az új kollektívával is együttműködik. Ehhez nem kellett más csak szemléletváltás, mely továbbra is a jó irányba lendíti testületünket, szakmai munkánkat. Katonka Anita óvodavezető helyettes szaktanácsadó, szakértő
7
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
8
2009
március
Jogszabályok, közlemények
Jogszabályok, közlemények 323/2008. (XII. 29.) Kormány rendelet - A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vé4/2009. (II. 4.) ÖM rendelet - A kistelepülések kö- grehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú zoktatási feladatainak társulásban történő ellátását 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet módosításáról ösztönző támogatás igénybevételének részletes (Magyar Közlöny; 2008. december 29., 190. szám) feltételeiről 326/2008. (XII. 29.) Kormány rendelet - A közal(Magyar Közlöny; 2009. február 4., 14. szám) kalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 2/2009. (I. 30.) OKM rendelet - Az esélyegyen- törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és lőséget, felzárkóztatást segítő támogatások gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, szóló 257/2000. (XII. 26.) Kormány rendelet móelszámolásának és ellenőrzésének részletes sz- dosításáról abályairól szóló 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1– (Magyar Közlöny; 2008. december 29., 190. szám) 2.§-ai alapján támogatásban részesült fenntartók részére kiegészítő támogatás folyósításának eljárási 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet - Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó rendjéről pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, dön(Magyar Közlöny; 2009. január 30., 12. szám) tési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és 3/2009. (I. 10.) Kormány rendelet - A közalkalma- ellenőrzésének részletes szabályairól zottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Magyar Közlöny; 2008. december 23., 189. szám) végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalka- 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet - A 2009. évi lmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések iskolatej program szabályozásáról rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. ren- (Magyar Közlöny; 2008. december 22., 188. szám) delet módosításáról 35/2008. (XII. 22.) OKM rendelet - A tankönyvvé (Magyar Közlöny; 2009. január 10., 4. szám) nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet - A közalka- tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) lmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. OM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny; 2008. december 22., 188. szám) törvény végrehajtásáról (Magyar Közlöny; 2008. december 31,, 193. szám) 308/2008. (XII. 20.) Kormány rendelet - A fel347/2008. (XII. 31.) Kormány rendelet - Az sőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet és a felsőoktatásszóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet mó- ról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006.(IV.5.) dosításáról Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny; 2008. december 31., 192. szám) (Magyar Közlöny; 2008. december 20. ,184. szám) 37/2008. (XII. 31.) OKM rendelet - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 34/2008. (XII. 12.) OKM rendelet - A kerettanvégrehajtásáról az oktatási és kulturális miniszter tervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, irányítása alatt álló egyes költségvetési szerveknél valamint egyes oktatási jogszabályok mófoglalkoztatott közalkalmazottak jogállását érintő dosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet módosításáról egyes kérdésekről (Magyar Közlöny; 2008. december 12., 177. szám) (Magyar Közlöny; 2008. december 31., 192. szám) JOGSZABÁLYOK
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Jogszabályok, közlemények
296/2008. (XII. 11.) Kormány rendelet - A közoktatási diákigazolvány kiadásáról és használatáról (Magyar Közlöny; 2008. december 11.,, 176. szám) 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny; 2009. február 18., 19. szám) 2008. évi LXI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról (Oktatási Közlöny; 2008. december 18., 35. szám) KÖZLEMÉNYEK
Egy hét, hét helyszín A kistérségekkel való együttműködés fontossága volt az üzenete annak a programsorozatnak, melyet a Közép-dunántúli Regionális Pedagógia Intézet munkatársai szervezetek 2009. február 1620. között. Ezen a héten Komárom- Esztergom Megye kistérségeiben (Komárom, Tata, Kisbér, Esztergom, Dorog, Oroszlány, Tatabánya) tartottak előadást a kollégák az alábbi témákban: - Jogszabályi változások a közoktatásban - A pedagógusteljesítmény mérése, értékelése - Az Országos Kompetenciamérések eredményeinek feldolgozása, felhasználása - Az óvoda- iskola átmenet pszichológiai problémái.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által anyagilag, valamint szakmailag támogatott tanulElőadóink voltak: Balzovicsné Varga Marianna mányi versenyek jegyzéke (2008/2009-es tanév). közoktatási szakértő a Közép-dunántúli Regionális (Oktatási és Kulturális Közlöny; 2009. január 22., 1. sz.) Pedagógia Intézet igazgatója, Őriné Anna közoktatási szakértő, mindketten a jogszabályi változásokról és Pedagógus-továbbképzési jegyzék* a pedagógus-értékelésről, valamint a kompetencia(Oktatási Közlöny; 2008. december 18., 35. szám) mérésekről beszéltek, és Fodor Gábor mentálhihiénés *A jegyzék terjedelmi okokból csak CD-formátum- szakember, aki az óvoda iskola átmenet probban jelenik meg, melyet az Oktatási Közlöny elő- lémájáról beszélt. Az előadásokat a Pedagógia Intézet fizetői kérésre megkapnak (t.: 266-9290/237, ill. 238 a kistérségekkel közösen szervezte meg. A mellék ; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, kistérségek biztosították a termet és a technikát, Pf. 357) valamint segítettek a meghívók szétküldésében. Ez úton is köszönjük közreműködésüket. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének köA meghívottak – intézményvezetők, vezetőzleménye a 2008/2009. tanév vizsgaidőszakainak helyettesek – a visszajelző kérdőívek tanúsága írásbeli vizsganapjairól, valamint az írásbeli alapján – jónak, fontosnak értékelték a témaválasztátételek átvételének idejéről és módjáról sokat, és elégedettek voltak az előadásokkal is. Több (Oktatási Közlöny; 2008. december 15., 34. szám) helyszínen élénk szakmai vita alakult ki, ami a hallgatók felkészültségét, érdeklődését jelzi. Az érdekKözlemény a XIII. Országos Arany János Vers- és lődés okán előadások letölthetők a www.korpi.hu Prózamondó Verseny meghirdetéséről honlapról. Reméljük ilyen módon is hasznosíthatóak, (Oktatási Közlöny; 2008. december 10., 33. szám) lesznek ezek az ismeretek. A Közép-dunántúli Regionális Pedagógia Intézet Versenyfelhívás a Kalmár László Országos munkatársai, akik a megyében – és régió másik két Matematikaversenyre megyéjében is – ellátják a pedagógiai szakmai szol(Oktatási Közlöny; 2008. november 28., 32. szám) gáltatással kapcsolatos feladatokat, fontosnak tartják a kapcsolattartást a kistérségekkel. Ahhoz hogy A Németh László Társaság Országos Középiskolai igazán hatékonyan tudják végezni munkájukat, szükTanulmánypályázata 2008/2009. ségez a kistérségi szintű együttműködés is, hiszen ez (Oktatási Közlöny 2008. november 28., 32. szám) a záloga a régió közoktatás-fejlesztésének. Összeállította: Benke Tamás
Blazovicsné Varga Marianna igazgató
9
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
10
2009
március
Műhely
Kérdések és válaszok a természettudományos oktatásról Az Európai Ta¬nács 2000. márciusi, Lisszabonban tartott csúcsértekezletén az EU kormányfők megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely az Uniót 2010-ig a világ legversenyképesebb gazdaságává teszi majd. Azóta az Európai Parlament egy sor gazdasági jogszabályt hagyott jóvá, amelyeket elsősorban különböző áruk és szolgáltatások piacának megnyitása érdekében tettek. A dokumentum megfogalmazza a célt, hogy Európa 2010-ig teremtse meg a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságát, amely képes a tartós gazdasági növekedésre, több és jobb munkahely megteremtésére és a szociális kohézió javítására. A feladatok között kiemelt helyen szerepel az európai társadalmi modell újragondolása, az iskolarendszerek fejlesztése révén a tudásba – az emberi erőforrásokba – történő befektetések növelése, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosító foglalkoztatás feltételeinek a megteremtése. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az egy főre jutó emberi erőforrásokba való befektetés növekedjen, és hogy az életen keresztül tartó tanulás előtérbe kerüljön, mivel a jobb képességek növelik a foglalkoztathatóságot. Az európai oktatási és képzési rendszereknek alkalmazkodniuk kell a tudásalapú társadalom, a foglalkoztatási szint növelése és a foglalkoztatás minőségének javítása által támasztott igényekhez. Olyan képzési és szakképzési lehetőségeket kell kínálniuk a tagállamok oktatási-képzési rendszereinek, amelyek a különböző célcsoportok erősen eltérő igényeihez sikerrel alkalmazkodnak, így a fiatalok, munka nélküli felnőttek vagy az olyan felnőtt foglalkoztatottak igényeihez, akiknek munkahelyét és foglalkoztatását veszélyezteti a gyors techni¬kai fejlődés következtében átalakuló gazdasági-társadalmi környezet. A dokumentum 2010-re számszerűsített célokat tűzött ki az oktatás területére is, amelyek a tagállamok számára is fontos mérföldkőnek számítanak: a PISA-vizsgálat szerint legfeljebb 1es szinten olvasó 15 évesek aránya 20%-kal csökkenjen 2000-hez képest;
a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18–24 évesek aránya legfeljebb 10% lehet; a legalább középfokú végzettséggel rendelkező 20–24 évesek aránya el kell hogy érje a 85%-ot; a felnőttoktatásban részt vevő 25–64 évesek aránya érje el a 12,5%-ot; a matematikai, műszaki és természettudományos felsőfokú végzettséget szerzők aránya 15%-kal növekedjen 2000-hez képest. Elmondhatjuk tehát, hogy az EU szerint ahhoz, hogy Európa a világ vezető tudásgazdaságává válhasson, a matematikai, műszaki és természettudományos oktatás fejlesztésének kulcsszerepe van. Ha megvizsgáljuk, hogy Magyarország hogyan teljesített ezen indikátor tekintetében, akkor kettős képet látunk. Az ilyen végzettséget szerzők aránya 2000-hez képest 22,6%kal nőtt, ez egy kicsit az EU-átlag (26%) alatt marad. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy az ilyen végzettséggel rendelkező 20–29 éves fiatalok aránya 5,8% az adott populációban, akkor elmondhatjuk, hogy ez az arány csak Cipruson és Máltán kisebb. Sőt, ha a 25–34 éves sávot nézzük, akkor Magyarországon a legalacsonyabb a matematikai, műszaki és természettudományos végzettségűek aránya az EU-nál is bővebb OECDországcsoporton belül. Első megállapításunk tehát, hogy Magyarországon ugyan számottevően növekszik a matematikai, műszaki és természettudományos végzettségűek száma, arányuk azonban így is vészesen alacsony. Vizsgáljuk meg, hogyan viszonyulnak a fiataljaink az iskolában a természettudományos tantárgyakhoz.
Forrás: Csapó Benő (2004) Tudás és iskola, Műszaki Könyvkiadó
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Műhely
Leolvasható a fizika tantárgy tragikus megítélése – „rajt–cél utolsó hely” –, a kémia és a biológia tantárgyak látványos népszerűségvesztése. Megkockáztatom azt az álláspontomat, hogy minél több kognitív erőfeszítést igényel egy tantárgy tanulása, minél kevésbé magolható, annál népszerűtlenebb. Mintha az iskola nem lenne kellően sikeres a szellemi erőfeszítés motiválásában. A magyar iskolákban a tanárok többsége nem alkalmaz kellően kifinomult stratégiákat a tanulók tantárgyi motiválására, a tanulók motiváltságának növelésére, de ehhez az is hozzátartozik, hogy az iskolák (pl. fizikaterem, kémiaterem) elrendezése, berendezése (a falon elhelyezett bonyolult számításos feladatokat bemutató tablók) nem erősíti az átlagos tanuló biztonságérzetét, kreativitását. Már a PISA 2000 felmérés háttérelemzése is kimutatta, hogy a magyar fiatalok az emlékezeti tanulás tekintetében az OECD-rangsor élén vannak: különösen feltűnő a lányok „magolási technikája”, ami messze kiemelkedik az OECD-átlagból (Jelentés a magyar közoktatásról, 2003). Közismert a magyar természettudományos oktatás azon problémája, hogy annak hangsúlya az elméleti, számításos feladatok felé tolódik el az olyan gyakorlati, kísérleti feladatok felől, amelyek a mindennapok problémáira is reflektálhatnának, és a tanulót a természettudományos feladatok adta lehetőségek mentén a mindennapok élethelyzeteivel is összeköthetné. Ez utóbbi a nemzetközi versenyeken is megfigyelhető, ezért a tanulóink épp ilyen feladatok megoldásakor kevésbé eredményesek. Biztos vagyok abban, hogy a kémia megítélésének kedvezőtlen irányba történt változásában is az ezen dimenzió mentén való elmozdulásának igen jelentős szerepe van. Szerepet játszhat a fizika végletesen negatív megítélésében a tanulók számára érdekes tanulókísérletek jelentős kiszorulása a tanórákról annak érdekében, hogy gyakoroljunk példamegoldást, amelyek a fizikát egyébként nem preferáló diákok számára végzetes következménnyel járnak majd. Nézzünk meg további adatokat is a fiatalok természettudományokhoz való viszonyáról. A 2003. évi TIMSS-mérés egyik feladatában azt kérdezték meg a 14 éves fiataloktól: Mi szükséges ahhoz, hogy valaki eredményes legyen a természettudományok elsajátításában? A válaszok feldolgozása után az alábbi megoszlás figyelhető meg Természetes adottság: Dánia: 89%, Ma-
gyarország: 88%, Franciaország: 38%. Szerencse: Kuvait: 78%, Magyarország: 56%, Izrael 19%. Kemény munka: Dél-Korea: 98%, Magyarország: 79%, Svájc: 75%. Tankönyvi ismeretek memorizálása: Japán: 97%, Magyarország: 57%, Litvánia: 31%. (A két szélsőséges arányt és a magyar eredményt idéztem.) Összefoglalva: a magyar fiatalok az átlag feletti fontosságot tulajdonítottak a tehetségnek és átlag alattit a kemény munkának. Talán a legelgondolkodtatóbb eredményt az alábbi kérdés hozta: Egy jó állás betöltéséhez szükséges-e, hogy valaki jó eredményeket érjen el a természettudományos tantárgyakból? A magyar diákok szerint a biológia (26%), a kémia (20%), a fizika (25%) és a földrajz (19%) fontos ebből a szempontból. Ezek messze a legalacsonyabb értékek az összes vizsgált ország között. (A többi ország eredménye átlagosan 40% és 60% között volt.) Második megállapításunk, hogy a természettudományos tárgyak elfogadottsági szintje Magyarországon a diákok és a felnőtt lakosság körében aggasztóan alacsony. Ennek tükrében nézzük meg, milyen felvételi pontszámok voltak szükségesek 2008-ban a tudományegyetemek természettudományos szakjaira való bekerüléshez. Emlékeztetem továbbá az olvasót, hogy maximálisan 480 pont szerezhető a felsőoktatási felvételi eljárás során. Biológia
Kémia
Fizika
ELTE
321
216
261
SZTE
168
238
195
DTE
180
224
203
PTE
182
261
246
Ez ugye azt jeleni, hogy ha valaki általában 3-as tanuló volt a középiskolában és 40%-ot (ez a közepes alsó határa) teljesített középfokon az adott vizsgatárgyból az érettségin, máris felvételt nyert biológiából SzentGyörgyi Albert egykori alma materébe. Ahol persze valószínűleg együtt kell tanulnia az adott tantárgy OKTV-győzteseivel. Na, ez aztán kihívás az egyetemi oktatóknak és persze a felvett diáknak is!
11
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
12
2009
március
Műhely
Harmadik megállapításunk, hogy tudományegyetemek természettudományos szakjaira beiskolázott fiatalok jelentős hányadáról már belépéskor feltételezhető, hogy képtelen lesz az adott tantárgyat megfelelő tudományos igényességgel tanítani. Ez a grafikon a későbbiekben ismertetett PISA 2006 nemzetközi tanulói tudás- és teljesítménymérés természettudományos területén legjobban szereplők aránya és az adott országban dolgozó tudósok aránya közötti összefüggést mutatja. Az eredmény elszomorító, hiszen az alacsony arányú, jó teljesítményű diákokhoz képest is lesújtóan kevés az 1000 munkavállalóra eső tudósok száma. Mit várunk ezután a fiata-
tanulási attitűdökről. A vizsgálat nemzetközi összehasonlítást ad a részt vevő országok diákjainak teljesítményéről. A mérés négyéves ciklusokban zajlik. Az első TIMSS-mérést 1995-ben bonyolították le, 3.–4., 7.–8. és a 12. évfolyamos diákok körében. A második mérés 1999-ben zajlott, a 8. évfolyamosok tudását vizsgálta. A 2003-as felmérést 4. és 8. évfolyamosok diákok írták meg. A következő mérés 2007-ben zajlott szintén a 4. és 8. évfolyamos tanulók körében. Ez a mérés – leegyszerűsítve – azt méri, hogy a tanulók milyen szinten teljesítettek azon a minden részt vevő országban egységesen megíratott feladatsoron, melynek kérdéseit
loktól, hiszen mondhatjuk, csak felismerték a magyar társadalomnak azt az üzenetét, hogy kevés kutatóra van szükség a gazdaságban. Nem ez az út vezet a sikerességhez. Nézzük meg, milyen a magyar fiatalok teljesítménye természettudományokból a különböző nemzetközi összehasonlító méréseken. Ezeket a méréseket két csoportba oszthatjuk. Az egyik az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) és a Boston College által szervezett nemzetközi vizsgálatsorozat. A TIMSS-mérés célja, hogy a 10 és 14 éves (ez Magyarországon a 4. és 8. évfolyamon tanuló) diákok matematika- és természettudományi ismereteit vizsgálja, hogy ezzel összefüggésben reális képet adjon az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokásokról, a matematika- és természettudományokkal kapcsolatos
a részt vevő országok tanterveinek tudományos igényű elemzését követően állított össze a tudományos bizottság. Mindezek a kérdések tehát az iskolában tanított tananyagra, a tanult ismeretekre, de a tanulói kreativitásra is építkeznek. Nézzük a nyolcadikosok eredményét:
Forrás: http://timssandpirls.bc.edu/PDF/t03_download/T03_S_Chap1.pdf
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Műhely
Itt nincs szégyenkeznivalónk. Magyarország minden eddigi alkalommal a legjobb eredményeket produkáló országok közé tartozott, 1999-ben például megelőzte Japánt és Koreát is. Tehát tanáraink igen hatékonyan tanítják meg azokat az ismereteket, melyeket a tanterv előír számukra. Ez a mérés vizsgálta a 4. osztályosok „természettudományos” ismereteit, készségeit is. A magyar gyerekek itt is nagyon jól – kevésbé jól, mint a 8. osztályosok – szerepeltek. Azonban 2003-ban jelentős javulást mutatott eredményük 1999-hez képest, és a hatodik helyet érték el 16 ország között Érdekesség még, hogy a 4. osztályosoknál még csekély előny mutatkozik a fiúk tudásában, azonban ez a 8. évfolyamra az egyik legnagyobb valamennyi ország közül. Negyedik megállapításunk, hogy a 14–15 éves fiataljaink természettudományos tantárgyi ismeretei nemzetközi összehasonlításban is nagyon jók. A másik közismert és sokat emlegetett nemzetközi mérés a PISA (Programme for International Students Assessment). Monitorozó jellegű felméréssorozat. Három felmért terület – szövegértés, matematika, természettudomány (15 éves korosztály) – 3 éves a vizsgálati ciklus. Alkalmanként mindhárom területet mérik, de mindegyik ciklusnak van kiemelt vizsgálati területe, amelyik akkor hangsúlyos. A PISA 2000-ben a szövegértés, a PISA 2003-ban a matematika, a PISA 2006-ban a természettudomány volt a kiemelt vizsgált terület. A PISA által használt természettudományos műveltség definíciója a következő: Az alkalmazott természettudományi műveltség az egyénnek az a képessége, hogy a természettudományi ismeretek és azok alkalmazása segítségével képes kérdéseket feltenni, új ismereteket elsajátítani, meg tud magyarázni természettudományi jelenségeket, és megfogalmaz természettudományi problémákkal kapcsolatos, bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket. Az egyén megérti az emberi tudásként és emberi felfedezőmunkaként is értelmezhető természettudományok jellemző tulajdonságait, és azt, hogy a természettudományok és a technika hogyan alakítja fizikai, szellemi és kulturális környezetünket. Megfontolt állampolgárként hajlandó magát elkötelezni természettudományi vonatkozású problémák és természettudományos elméletek mellett. Kicsit gyakorlatiasabban megfogalmazva: a magyarországi természettudományos oktatásban és – a PISA-val szemben – jelentős arányban a TIMSS gyakorlatában
is, konkrét vagy paraméteres bemeneti adatokból, ismert algoritmusok vagy azok kombinációjának felhasználásával elvégzett számításokat és erre épülő konkrét végeredményt várnak el. Tanári szemmel a PISA-feladatok talán leginkább szokatlan jellemzője – szemben a hazai gyakorlattal – az, hogy a jelenségek és törvényszerűségek lényegének megértésére támaszkodó, gyakran a feltételek extrapolálását igénylő, „valószínűségi típusú” döntések meghozatalát várják el a tanulóktól. Gyakori, hogy a feladatok megoldását szabad, szöveges, egyéni fogalmazás formájában kell megadni. Jellemző az is, hogy a matematika–természettudományos feladat szöveg, olvasmány formájában kerül megfogalmazásra, és ebből a szövegből kell megérteni, azonosítani a természettudományos problémát, el kell tudni értő módon olvasni a szöveget. A 2006. évi PISA-mérésen 57 ország vett részt. Az áttekinthetőség miatt itt egy válogatást készítettem a lista első fele meghatározó országainak eredményéből a természettudományos teszten.
21.
Forrás: http://oecd-pisa.hu/PISA2006Jelentes.pdf
A PISA 2006 természettudományok területének kiemelt vizsgálata alapján Magyarország (504 pont) az 57 részt vevő ország rangsorában a 19–23. helyre, csak az OECD-országokat (30 ország) figyelembe véve a 13–17. helyre került. Ha az országok teljesítményeit egymással párban hasonlítjuk össze, azt mondhatjuk, a magyar diákoknál jobb eredményt ért el például Finnország, Észtország, Hollandia Szlovénia, Német-
13
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
14
2009
március
Műhely
ország, Csehország. Hazánkéval statisztikailag ekvivalens eredményt ért el Svájc, Ausztria, Belgium, Írország, Svédország, Lengyelország és Dánia, azaz olyan országok, amelyek eredményei az OECD-országok átlagánál jobbak vagy azzal egyenértékűek. Franciaország, Horvátország, Egyesült Államok, Szlovákia eredményei statisztikai értelemben gyengébbek a magyar természettudományi eredményeknél. Az alábbi grafikon ugyanezeket az eredményeket rendezi a legalsó két teljesítményszintre eső tanulók százalékának növekvő sorrendjébe.
Míg a magyar tanulók átlagteljesítménye kevéssel az OECD-átlag fölött található, a legfelső képességszinten a diákok csupán 0,6% teljesített, az 1,3%-os OECD-átlaggal szemben. Ugyanakkor, míg az összes OECD-s diák 5,2%-a nem rendelkezik a mindennapi életben szükséges minimális természettudományos kompetenciákkal, ez az arány a magyar tanulóknál csak 2,7%. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a jól teljesítő tanulóink száma nemzetközi viszonylatban alacsony, de a gyengén teljesítő tanulóink száma kevesebb, mint az OECD-átlag.
13 Forrás: http://oecd-pisa.hu/PISA2006Jelentes.pdf
Jól látható, hogy ha a leggyengébben teljesítők aránya szerint rakjuk sorba az országokat, Magyarország számottevően jobb eredményt ér el, mint az átlaga alapján. Az európai OECD országok közül csak Finnország és Hollandia teljesít jobban. Nézzük ezután egy kicsit részletesebben, milyen is fiataljaink teljesítményeloszlása. Az alábbi táblázatban azt láthatjuk, hogy az egyes teljesítményszinteket a tanulók hány százaléka lépte át. OECD-átlag
Magyarország
6. szint
1,3%
0,6%
5. szint
9,0%
6,9%
4. szint
29,3%
27,8%
3. szint
56,7%
58,9%
2. szint
80,8%
85,0%
1. szint
94,8%
97,3%
Ötödik megállapításommal élesen cáfolom azt a híresztelést, mely szerint a gyengék, a leszakadók eredményezik összességében közepes eredményünket. Az igazi gondot jó tanulóink gyenge szereplése okozza! Ha a PISA 2006 természettudományos eredményeinek struktúráját vizsgáljuk, Magyarország igen differenciált képet mutat. Mint korábban láttuk, hazánkban a fizika és a kémia a legnépszerűtlenebb középiskolai tantárgy, diákjaink mégis a fizikai világ rendszerei alteszten érték el a legjobb eredményt. Az 504+29=533 képességpont nemcsak a teljes teszten elért magyar eredményhez képest, hanem nemzetközi viszonylatban is kimagasló, hiszen Európán belül csak egy, valamennyi országot figyelembe véve mindössze három ország – Tajvan, Hongkong és Finnország – ért el jobb eredményt ennél.
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
15
Forrás: http://oecd-pisa.hu/PISA2006Jelentes.pdf
Műhely
A természettudományi problémák felismerésében viszonylag gyengén teljesítő országok a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismeretek tekintetében is gyengébb eredményt értek el. Nem nehéz észrevenni, hogy az országoknak ezt a csoportját az egykori szocialista országok alkotják, ahol presztízsokokból vagy más megfontolásból az elméleti és ismeretalapú oktatást részesítették előnyben és ez máig jelen van e tantárgyak iskolai oktatásában. Nem véletlen, hogy a magyar diákok nagyon rosszul szerepeltek (504-21=483 pont) a természettudományi problémák felismerésének területén, és az OECD-országok közül csak a görög, az olasz és a mexikói diákoknál bizonyultak jobbnak ebben a részkompetenciában. Egy másik nagyon érdekes jellemzője a magyar fiatalok természettudományos eredményeinek, hogy – mint ahogy a lenti táblázaton is láthatjuk – jelentősen jobban „tudják” a természettudományokat, mint amit a természettudományokról tudnak. Bár
láthatóan nem ez a nemzetközi „trend”, én ezt mindenképpen pozitívan értékelem.
Hatodik megállapításom a TIMSS- és a PISA-eredmények együttes értékelése alapján: A magyar tanulók a természettudományos – különösen a fizikai – ismeretek és azok közvetlen alkalmazása tekintetében is a világ élvonalába tartoznak. A „természettudományi
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
16
2009
március
Műhely
megismeréssel kapcsolatos ismeretek” kiugróan alacsony teljesítménye azt mutatja, hogy a magyar diákok kísérletekkel, mérésekkel kapcsolatos tudása és gyakorlati tapasztalata lényegesen elmarad a világ legtöbb országában megszerezhető hasonló tudás és tapasztalat mögött. Az alábbi grafikonon a természettudományos eredményességet ábrázolták a diákok 6-tól 15 éves koráig a tanításra fordított, vásárlóerő-arányos oktatási költségek függvényében. Leolvashatjuk, hogy Magyarországon alacsonyabb ez a költség, mint a legtöbb országban, és azt is, hogy a ráfordítás alapján az elvárhatónál jobban teljesítenek diákjaink. Megjegyzendő azonban az is, hogy ez a ráfordítás a GDP viszonylatában azonban átlag feletti. Például a Cseh Köztársaság egy magasabb GDP-ből gyakorlatilag csak ugyanannyit költ az oktatás adott területére, mint Magyarország, és egy kicsit jobban is teljesít nálunk.
Nyolcadik megállapításom: Magyarországon kellő számú, a nemzetközi átlagnál több tanóra áll rendelkezésre a természettudományos tárgyak oktatására. Ezért megalapozatlan, sőt veszélyes minden olyan követelés, mely az óraszám emelésével kívánja javítani a természettudományos oktatás helyzetét. Végezetül engedjék meg, hogy konkrét, megvalósítható javaslatokat fogalmazzak meg a természettudományos oktatás helyzetének javítására. A természettudományok oktatására rendelkezésre álló időkeret 25–30 százalékát kötelezően tanulókísérletre kellene fordítani. Ezeken az órákon még egy további tanárnak vagy laboránsnak kellene részt vennie. Az ezeken a foglalkozásokon kötelezően elvégzendő kísérletek jegyzékét az iskolában alkalmazott kerettanterv részeként konkrétan meg kellene határozni. Az ezekhez szükséges eszközök beszerzésére határidőt kell kitűzni, a kísérletek módszertanára továbbképzést kellene szervezni. Mindezt azért, hogy a tanulók a kísérletek érdekessége és az azok elvégzése során igényelt kreativitás, valamint a későbbi, a mindennapi életben felhasználható további információ kellően érdekes és megalapozott, a tanulást ösztönző lehessen. Támogatom az egységes természettudományos tantárgy oktatása feltételeinek megteremtését az ilyen terület iránt kevéssé érdeklődő tanulók számára, de csak a következő pontban megfogalmazott feltétel után. Hetedik megállapításom szerint a 15 éves magyar Kötelező érettségit tenni egy terfiatalok az oktatásukra fordított költségek alapján az mészettudományos tárgyból vagy az előző pontban elvárhatónál számottevően jobban teljesítenek. említett integrált tantárgyból. A természettudományokat oktató magyarországi Felsőoktatási intézmények teriskolákban tanító tanárok számára talán nehezen elfo- mészettudományos szakjaira kötelező legyen az adott gadható az alábbi táblázat, mely az egyes tantárgyak tárgyból tett emelt szintű érettségi. tanítására fordított tanórai foglalkozások arányát muTermészetesen ezek a javaslatok javítják a tatja az OECD-országok átlagához viszonyítva. Ez helyzetet, de alapvető áttörést nem feltétlenül hoznak Magyarországon 17% az átlagos 12%-kal szemben. majd. Amíg a magyar társadalom a tényleges mérnöki, természettudományos kutatás eredményességét oly kevéssé becsüli meg, mint azt a második és harmadik megállapítások előtt feltártuk, gyökeres javulásra nem számíthatunk. Ezzel azonban már nem az oktatáskutatóknak, hanem a társadalomszociológusoknak és a magyar gazdaság fejlesztésében meghatározó politikai szereplőknek kell foglalkozni. Környei László
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Felhívás
Kedves Kollégák! A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet áprilisban indítja akkreditált képzéseit Komárom-Esztergom megyében. Ebből az alkalomból az első csoport számára térítésmentesen biztosítja részvételt az Intézet. A pályázaton nyertes pedagógusok ingyenesen vehetnek részt az alábbi 30 órás akkreditált továbbképzésen: "Az iskolai és óvodai közösségek működési törvényszerűségei" A továbbképzés résztvevői – amennyiben a képzés elvégzése során megfelelnek az akkreditácóban szereplő feltételeknek – a továbbképzés befejeztével tanúsítványt kapnak. A képzés ideje: 2009. április 29 -30. (szerda 14:00 - 19:00, csütörtök 9:30 – 17:00), 15 óra 2009. május 7-8. (csütörtök 14:00 - 19:00, péntek 9:30 – 17:00), 15 óra A képzés helyszíne: Tatabánya A Pályázati feltételek: Minden olyan kolléga pályázhat, aki Komárom-Esztergom Megye területén székhellyel rendelkező közoktatási intézményben, főállásban, pedagógusként vagy óvodapedagógusként dolgozik. Pályázni a 18. oldalon található jelentkezési lapon kell, amelyen az egyéb képzésekre is jelentkezni lehet. A jelentkezési lap aljára rá kell írni: "PÁLYÁZAT". A pályázatnak emellett tartalmazni kell a pályázó szakmai önéletrajzát, az intézményvezető hozzájárulását, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a munkaidőben zajló képzésre elengedik, illetve helyettesítéséről gondoskodnak. A pályázatokat a formai megfelelésen kívül nem bíráljuk, a részvételre jogosult 18 fő pedagógust sorsolással választjuk ki. A pályázatoknak április 15-e szerda 13:00 óráig kell beérkezniük postai úton, vagy faxon az alábbi címre: Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, 2801 Tatabánya, Pf.: 1316, Fax.: 06-34-517-216 A nyertes pedagógusokat e-mailen értesítjük április 20-21-én. Néhány szó a képzésről: Az iskolai és óvodai közösségek működési törvényszerűségei Az iskolában zajló tanítás eredményességét társas-szociális tényezők is befolyásolják, ezek hatásának megismertetésére a pedagógusképzésben kisebb hangsúly esik. A pedagógiában szükség van a paradigmaváltásra. Az iskolában szinte minden tevékenység csoportokban, tanulói közösségekben, tantestületben, szülői közösségekben zajlik. Fontos, hogy az ezekkel a csoportokkal kapcsolatba kerülő pedagógus ismerje a csoportok működésének alapvető törvényszerűségeit, a csoportmunka szabályszerűségeit. A csoportfolyamatokban rejlő erők felhasználásával segíteni tudja jól működő közösségek kialakulását, ezáltal tudja kezelni az agresszív vagy destruktív folyamatokat. Így tudja biztosítani az diákok integrációját, vagy a peremhelyzetbe kerülők esélyegyenlőségét. A továbbképzés csoportos helyzeteiben szerzett tapasztalatok, saját élmények alapján, a résztvevők visszajelzéseinek segítségével a pedagógusok önismerete is elmélyül. A nevelési helyzetek jobb megértésével a tanárok és diákok közötti, illetve a tantestületen belüli konfliktusok könnyebben megoldhatókká válnak.
17
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
18
2009
március
Pályázat
Komárom-Esztergom Megy e A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatot hirdet a 140 000 Ft keretösszegben a 2009. február 1. - 2009. augusztus. 31. között megvalósuló programokra, fejlesztésekre az alábbi pályázati témakörökben:
2009/1 a) A hagyományos tanulmányi és művészeti versenyeken (megyei és országos szinten) résztvevő tanulók költségeinek (nevezési díj, utazási költség) támogatása; illetve b) Diákművészeti csoportok, együttesek szereplésének, fellépésének támogatása útiköltség hozzájárulással. A pályázat célja: a) anyagi támogatás biztosításával segíteni a tehetséges tanulók képességeik kibontakoztatásában – különös figyelemmel a kistelepüléseken tanulmányaikat végző általános iskolai tanulókra b) elősegíteni a diákművészeti csoportok értékes produkcióinak meg- és elismertetését az intézmény hatókörén kívüli közösségekkel is. Pályázók köre: általános iskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, gimnáziumok. Pályázati díj: 5 000 Ft Pályázati önrész: nincs Az elnyerhető támogatás maximális összege: 150 000 Ft.
2009/2. Hátrányos helyzetű tanulók – a pályázatíró által szervezett – nyári szaktáboroztatásának (hagyományőrző, honismereti, környezetvédelmi, művészeti) támogatása A pályázat célja: A tanórán kívüli fejlesztő tevékenységek lehetőségének biztosítása. Pályázók köre: általános iskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, gimnáziumok. Pályázati díj: 5 000 Ft Pályázati önrész: a pályázati program költségtervének 10%-a. Az elnyerhető támogatás maximális összege: 100 000 Ft.
2009/3 Nevelési-oktatási intézmények könyvtár- és kézikönyvtár fejlesztésének támogatása A pályázat célja: A pedagógusok munkájához nélkülözhetetlen új szakkönyvek, módszertani kiadványok, kézikönyvek és elektronikus ismerethordozók beszerzési lehetőségének fenntartása. Pályázók köre: óvodák, általános iskolák, gimnáziumok. Pályázati díj: 5 000 Ft Pályázati önrész: nincs Az elnyerhető támogatás maximális összege: 150 000 Ft.
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Pályázat
Közoktatásáért Közalapítvány Általános pályázati tudnivalók: Pályázatot nyújthatnak be az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeken, illetve fenntartóikon kívül mindazon közoktatási intézmények vagy fenntartóik, amelyek érvényes Közoktatási megállapodás illetve Egyoldalú nyilatkozat alapján végzik közoktatási tevékenységüket. Ennek tényét a nevezett dokumentumok megküldésével szükséges igazolni.
A pályázatot 1 példányban kell benyújtani az alábbiak szerint: -
pályázati adatlap
-
pályázati program (fejlesztési cél, a program rövid leírása, a beszerezni kívánt eszközök, kellékek felsorolása), a program szakaszolása a fejlesztési részcélokkal és forrásokkal,
Intézményenként (tagintézményenként) 2 pályázat adható be (beleértve a 2009/1/a és 1/b pályázatokat is).
-
a program költségterve (eszközök, dologi költségek, tételes kimutatása),
Pályázni a pályázati díj befizetésével lehet.
-
fenntartói ellenjegyzés az adatlapon a pályázati önrész vállalásáról,
A pályázatok benyújtásának határideje (postai bélyegző kelte): 2009. április 9. (csütörtök), illetve személyesen 2009. április 9-én 15 óráig. Cím: Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány, 2800 Tatabánya, Fő tér 4. (Telefon: 34/517-127, 314-759)
a pályázati díj befizetését igazoló bizonylat másolata (a befizetési csekk beszerezhető a közalapítvány irodájában, vagy átutalható a közalapítvány 11740009-20059161 számú számlájára, megjelölve a pályázó nevét és a pályázat kódszámát).
Határidő után érkezett pályázatokat a kuratórium nem bírál el, azokat indoklás nélkül elutasítja. A pályázatok elbírálásának határideje: 2009. május 29.
A pályázat megfelelésének elvárt tartalmi kritériumai:
Elszámolási határidő: a támogatott pályázati program megvalósítását követően, de legkésőbb 2009. október 30-ig. Az a pályázó, aki az adott határidőig nem tud elszámolni a támogatási összeggel, kizárja magát a következő évi pályázati lehetőségből. -
a támogatási igény szöveges indoklása,
A támogatást elnyert pályázóval a kuratórium szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás összegét, a felhasználás rövid leírását, az elszámolás rendjét. -
a pályázattal érintett célcsoport létszámának nagysága,
a pályázat költségvetésének indoklása, részletezettsége, a pályázat költségvetésének realitása,
a pályázat kidolgozottsága, összbenyomása.
A támogatás utalása utólagos finanszírozással, a pá- A pályázati adatlap letölthető a megyei önkorlyázati program megvalósítása után, a teljesítést iga- mányzat honlapjáról (www.kemoh.hu), illetőleg megzoló elszámolást követően történik. található a következő, 20. oldalon.
19
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
20
2009
március
Jelentkezési lap
PÁLYÁZATI ADATLAP 2009 Pályázat kódszáma: ....................................................... (pályázó tölti ki)
Beérkezés ideje: ................................................................... (közalapítvány tölti ki)
1. A pályázó intézmény adatai Neve: .............................................................................................................................................................................................................. Címe: ............................................................................................................................................................................................................... Telefonszám: .......................................... fax: ............................................ e-mail: ...................................................... Intézményvezető neve: ........................................................................................................................................................... A pályázatért felelős személy neve: ..................................................................................................................................... telefonszáma: ........................................................................................ 2. A tervezett programban résztvevők köre, létszáma Tanulók száma: ............................................ Pedagógusok száma: ............................................ 3. A megvalósítás pénzügyi fedezete - A megvalósításhoz szükséges teljes összeg: - A megvalósításhoz a pályázónak rendelkezésére álló saját forrás: - Az igényelt támogatás összege:
............................................ Ft ............................................ Ft ............................................. Ft
4. Banki adatok (ahová a támogatás nyertes pályázat esetén utalható) Számlatulajdonos neve: ............................................................................................................................................................. Címe: ........................................................................................................................................................................................... A számlavezető intézmény neve: .................................................................................................................................. A számlatulajdonos bankszámla száma: ............................................................................................................................ 5. Pályázathoz csatolt mellékletek felsorolása (kérjük bejelölni illetve beírni): a) pályázati adatlap b) pályázati program c) pályázati program költségterve d) pályázati díj befizetésének igazolása e) .................................................................................................................................... f ) .................................................................................................................................... Kelt:. 2009. ...............................................................................
P.H. ..................................................................... pályázó cégszerű aláírása
Önrész-vállalás esetén a fenntartó egyetértő ellenjegyzése: Kelt: .............................................................
P.H. ..................................................................... fenntartó cégszerű aláírása
Kommárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
2009
március
Felhívás
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány Kuratóriuma PÁLYÁZATOT HIRDET az általa alapított Öveges József megyei pedagógiai díjra A pályázat célja: a) a Komárom-Esztergom megyei – a megyei fejlesztési tervben szereplő - intézményekben kiemelkedő munkát végző pedagógusok (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, művészetoktatási, kollégiumi) munkájának elismerése Öveges József-díjjal, b) azon pedagógusok elismerésére teremteni lehetőséget, akik nevelő-oktató munkájuk során, illetve életpályájukkal kifejezték elkötelezettségüket a gyermekek harmonikus személyiség-formálása, a pedagógus élethivatás mellett. Pályázati feltételek: • pályázatot valamely intézményi közösség nyújthat be (intézményvezetés, nevelőtestület, szakmai munkaközösség, szülői választmány, diákönkormányzat); • a díjra olyan személy javasolható, aki legalább 10 évi pedagógiai munkát végzett KomáromEsztergom megyében; • a Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumához a pedagógiai munka értékelésén alapuló pályázat nyújtandó be; • az értékelést a díjra javasolt pedagógus munkáltatójával el kell fogadtatni; • a munkáltató az egyetértését aláírásával igazolja. Az értékelésnek tartalmaznia kell: - a javasolt személy szakmai életútját, - a nevelés-oktatás terén elért kiemelkedő eredményeit, - azok elemzését, értékelését; - az intézményi közösségekhez való viszonyulását. Pályázni a pályázathoz rendszeresített „Pályázati adatlap” felhasználásával lehet (letölthető a www.kemoh.hu honlapról, illetőleg megtalálható a következő, 22. oldalon ), amelynek kötelező mellékletét képezi az értékelésen alapuló javaslat. A pályázat beadási határideje: 2009. április 15. (postabélyegző dátuma) A pályázathoz csatolni kell a pályázati díj (5 000 Ft) befizetését igazoló szelvény másolatát. Hiányosan, illetve határidőn túl beérkező pályázattal a Kuratórium érdemben nem foglalkozik. A pályázat elbírálásának ideje: 2009. május 30. A Kuratórium fenntartja a jogot, hogy a pályázatot indoklás nélkül elutasítsa.
21
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Híradó
22
2009
március
Jelentkezési lap
PÁLYÁZATI ADATLAP 2009 Pályázat kódja: Öveges-díj ..............................
Beérkezés ideje: .......................................................... (közalapítvány tölti ki)
1. A pályázó intézmény adatai Neve: .................................................................................................................................................................................................. Címe: ............................................................................................................................................................................................... Telefonszám: .......................................... fax: ............................................
e-mail: ......................................................
Intézményvezető neve: ........................................................................................................................................................... A pályázatért felelős személy neve: ..................................................................................................................................... telefonszáma: ........................................................................................ 2. A díjra javasolt személy adatai (legalább 10 év pedagógiai munka megyénkben) : Neve: ........................................................................................................................................................................................ Lakcíme: .................................................................................................................................................................................. Pályakezdés ideje: ............................................................................................................................................................... Korábbi munkahelyei ....................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................................... 3. Pályázathoz csatolt kötelező mellékletek felsorolása (kérjük bejelölni illetve beírni): a) pályázati adatlap b) pedagógiai munkát értékelő javaslat c) pályázati díj befizetésének igazolása Kelt: 2009. ..............................................................
P.H. ............................................................................. javaslattevő aláírása
Kelt: 2009. ..............................................................
P.H. ............................................................................. munkáltató aláírása (ha nem azonos a javaslattevővel)
JELENTKEZÉSI LAP A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI INTÉZET (KÖRPI) ÁLTAL SZERVEZETT PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSEKRE A képzés pontos címe: JELENTKEZŐ ADATAI Név:
Születési név:
Születési hely, év, hó, nap:
Anyja neve:
Lakcíme: irsz:
település:
Telefonszám:
utca, házszám: e-mail cím:
Adóazonosító jel: Iskolafokozat, tanított tárgyak: KÖLTSÉGVISELŐK ADATAI (a számla összege megbontható több költségviselő között) 1. Költségviselő neve:
Összeg:
Ft Költségarány:
%
Számlázási cím: Ügyintéző neve:
telefonszáma:
e-mail címe:
Lakcíme: irsz:
település:
utca, házszám:
A fenti képzési díj kifizetését vállalom! Dátum: ______________________________ 1. költségviselő aláírása ph. 2. Költségviselő neve:
Összeg:
Ft Költségarány:
%
Számlázási cím: Ügyintéző neve:
telefonszáma:
e-mail címe:
Lakcíme: irsz:
település:
utca, házszám:
A fenti képzési díj kifizetését vállalom! Dátum: ______________________________ 2. költségviselő aláírása ph. A JELENTKEZÉSI LAP kitöltése a KÖRPI által szervezett tanfolyamok tervezésének előkészítésére szolgál. Az itt szereplő adatokat a KÖRPI csak az adatvédelmi szabályok betartásával használhatja fel. A JELENTKEZÉSI LAPOT 2009. március 31.-éig várjuk a tatabányai iroda e-mail címére:
[email protected], vagy postacímére: 2801 Tatabánya, Pf. 1316 Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Komárom-Esztergom Megyei Irodája Cím: 2800 Tatabánya, Megyeháza, Fő tér 4., I. emelet 135-136. szoba Telefon és fax: 06-34-517-216/06-34-517-186 E-mail:
[email protected] Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01123-2008
Impresszum
Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. E-mail:
[email protected] Weboldal: www.korpi.hu
Felelős kiadó: Fodor Gábor Szerkesztő: Benke Tamás Tördelés: Valar Bt.
Megjelenik Komárom-Esztergom megyében 1000 példányban
Szolgáltatásaink A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet a következő pedagógiai szolgáltatások ellátását vállalja intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium) és fenntartóik részére városukban, településükön: Pedagógiai értékelés: — országos kompetencia mérések elemzése, — tantárgyi mérések elemzése, — tankötelezettség mérések elemzése, — neveltségi szint mérés, — klímavizsgálat.
Szaktanácsadás, helyszíni tanácsadás, mely az oktatási, pedagógiai módszerek megismerését szolgálja: — pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más dokumentumok elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése, — pedagógiai fejlesztő tevékenységek elemzése, értékelése, segítése, — tankönyv és taneszközök készítésének, kiválasztásának segítése, — pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, — egyéni szakmai, módszertani tanácsadás, — pedagógusok és intézményvezetők szakmai kompetenciáinak fejlesztése.
Pedagógiai tájékoztatás: — munkaközösségek működtetése városon, kistérségen belül, — vezetői klub, illetve fórum működtetése városon, kistérségen belül, — oktatástechnikai és oktatástechnológiai szolgáltatások nyújtása, — tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai kiadványok bemutatása, forgalma-zása, kölcsönzése, — pedagógiai szakmai tájékoztatók, kiadványok készítése, — tanévnyitó igazgatási tanácskozás, — aktuális téma feldolgozásával, kistérségi tanácskozás szervezése, — tanügy-igazgatási tájékoztatók szervezése, — szakmai információk továbbítása rendszeresen e-mailben intézményekhez és fenntartókhoz, — vezetők és a pedagógusok teljesítmény-értékelésének kidolgozásához szakértői segítségnyújtás, — témaajánlat adása, előadók közvetítése a nevelési értekezletek szakmai színvonalának emelése érdekében.
Pedagógusok ön és/vagy intézményes képzése, továbbképzése, megszervezése és segítése: — tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése, — bekapcsolódás a pedagógus-továbbképzés rendszerébe, továbbképzési programok elkészítésében, akkreditálásában, indításában, — tapasztalatcserék szervezése, — szakmai pályázatok kiírása, megbízásra, — kísérletek, kutatások indítása vagy azokban való részvétel, — akkreditált pedagógusképzések szervezése, szervezése, — nem akkreditált tanfolyamok szervezése, szervezése, — megyei szakmai rendezvények szervezése.
Tanulói tájékoztatás: — információk közvetítése a tanulók és a diákönkormányzatok részére, — fórumok, továbbképzések megszervezése a tanulók, diákönkormányzatok és pedagógusok részére, — diákjogi tanácsadás megszervezése.
Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás: — közreműködés az óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok elkészítésében, bevezetésébe, — megyei fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, iskolaszerkezetre vonatkozó tanácsadás, — közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtése, tájékoztatás nyújtása. Tanulmányi versenyek teljes körű megszervezése: — országos tanulmányi versenyek iskolai és megyei fordulóinak megszervezése, — helyi szervezésű – kistérségi, vagy a helyi specialitásokat figyelembe vevő, egyedi – versenyek megszervezése, — alkalmi, évfordulóhoz kötődő versenyek megszervezése.
Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Komárom-Esztergom Megyei Irodája Cím: 2800 Tatabánya, Megyeháza, Fő tér 4., I. emelet 135-136 szoba Irodavezető: Fodor Gábor Telefon: 06-34-517-216 Mobil: 06-30-599-3444, 06-30-988-2888, Fax: 06-34-517-186 E-mail:
[email protected]