4 KÉPZÉSI PROGRAM 4.1 A képzésért felelős Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar 4.2 A szakért felelős személy Dr. Kiss Tibor PhD, tudományos főmunkatárs, PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék 4.3 A szak megnevezése Hulladékgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak 4.4 A képzés során megszerezhető képesítés Hulladékgazdálkodási szakmérnök 4.5 A szakirányú továbbképzés képzési területe Műszaki 4.6 A képzési idő 2 félév 4.7 A szak képzési célja A szakirányú továbbképzés általános célja olyan, a hulladékgazdálkodás speciális szakterületei számára képzett szakmérnökök kibocsátása, akik a célirányos objektumok működésének, üzemeltetésének feltételeit, műszaki rendszereit, a fejlődés tényezőit átfogóan ismerik. A továbbképzésben részt vett szakembereket a tudásuk, a készségeik és a kialakított műszaki, gazdasági, és társadalmi szemléletük alkalmassá teszi arra, hogy a települések, vagy a kisebb régiók érdekében a szakterület szempontjait, lehetőségeit felismerjék és a problémákat, valamint a szükséges teendőket integrálva megfogalmazzák. Alkalmasak települési önkormányzatok működési területén, mezőgazdasági nagyés kisüzemekben, magánvállalkozásokban a környezetgazdálkodási, ezen belül kiemelten a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására és menedzselésére. A feladatok megoldása során alkalmasak a különböző szakterületek közötti koordinációra, a preventív és a kármentesítő technológiák üzemeltetésének műszaki irányítására. A képzés elméleti és jelentős gyakorlati módszertani ismeretet nyújt a gazdasági és környezetvédelmi igények korszerű, európai színvonalú összehangolásával, a hulladékgazdálkodás infrastrukturális erőforrásainak 12
kiválasztásához, fenntartásához.
azok
ésszerű
kihasználásához,
fejlesztéséhez
és
4.8 A felvétel feltétele A képzésben a műszaki vagy az agrár képzési területen alapképzésben, illetve főiskolai képzésben szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. 4.9 A képzési forma, módszerei A képzés formája: levelező. A hallgatók az egyes kurzusokhoz fűződő ismereteket, a tanórákon elhangzottakon kívül az ajánlott irodalom, a képzést tartók által írt jegyzetek segítségével sajátíthatják el. A levelező foglalkozások során a képzésben résztvevők útmutatást kapnak a tanulás folytatásához. Mivel a képzés alkalmazott ismeretekre koncentrál, s jellegéből adódóan a műveletek bevésődéshez hosszú idő és sok gyakorlás szükséges, a vizsgák előfeltétele laboratóriumi gyakorlati, önálló munkák végzése az adott kurzusokhoz kacsolódóan. A segítségnyújtást megkönnyítendő, a képzés során folyamatos elektronikus kapcsolattartásra van lehetőség a hallgatók és az oktatók között. 4.10 A korábban szerzett ismeretek beszámítása A korábbi (BSc, illetve főiskolai szintű) szakirányú képzés során az azonos tematikájú tantárgyból szerzett közepesnél jobb – leckekönyvvel igazolt – érdemjegyet a továbbképzésben teljes értékkel elfogadjuk, mentesítve a hallgatót a vizsgakötelezettség alól. Az egyedi esetekben az esetleges beszámításokról a kari oktatási bizottság dönt. 4.11 A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek Tárgyak jellege
Óraszám
Kredit
Alapozó tárgyak Szaktárgyak Szakdolgozat Összesen
81 127 12 220
19 31 10 60
13
4.12 A képzés óraterve
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Kód TKOLS101 TKOLS102 TKOLS103 TKOLS104 TKOLS105 TKOLS106 TKOLS107 TKOLS108 TKOLS109 TKOLS110 TKOLS111 TKOLS112 TKOLS113 TKOLS114
Tantárgy Név Környezetvédelmi alapismeretek Mezőgazdaság környezeti hatásai Környezetvédelmi méréstechnika Levegőtisztaságvédelem Hulladékkezelés I. Zaj- és rezgésvédelem Környezeti jog és igazgatás Hulladékgazdálkodás ökonómiája Minőségbiztosítás Hulladékkezelés II. Környezetmenedzsment Hulladékgazdálkodás logisztikája Hulladékgazdálkodási esettanulmányok Szakdolgozat
Féléves terhelés:
ea 16 11 6 10 12 11 12
Előadás: 78 Gyakorlat: Össz. óra: Kredit: vizsga (v): félévközijegy (f):
Számonkérések száma (s)
-
1. félév gy s 0 / v 4 / v 12 / f 5 / v 6 / v 5 / v 0 / v
/ / / / / / /
kp ea 5 4 4 4 5 4 4 12 12 12 10 8 0 0
2. félév gy s
- 4 / v - 4 / v - 6 / v - 5 / v - 10 / f - 15 / f - 12 / a
kp
/ 3 / 3 / 4 / 3 / 4 / 3 / 10
óra/ félév 16 15 18 15 18 16 12 16 16 18 15 18 15 12
54 32
Tárgy jelleg A A A B B B B A A B B B B B A=alapozó
56
B=szak
220 30 6 1
30 4 2
A tantárgykód szerkezete:
4.13 A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – tantárgyak félév végi vizsgajegyeinek és/vagy gyakorlati jegyeinek, esetenként aláírásainak a megszerzéséből, megfelelő témaválasztású szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből, valamint a záróvizsga sikeres letételéből tevődik össze. 4.13.1
A szakdolgozat
Tekintettel a szak levelező jellegére, a hallgatók zöme feltehetőleg egy munkahelyi, hulladékgazdálkodással kapcsolatos probléma megoldásának kidolgozását választja témaként, az adott területen elismert témavezető irányításával. Azok a hallgatók, akiknek nincs lehetőségük megfelelő munkahelyi téma választására, a szak belső vagy külső oktatóival konzultálva és irányításuk mellett választanak, illetve dolgoznak ki szakdolgozati témát. A hallgatók téma- és témavezető választását a szakért felelős tanszék tanszékvezetője hagyja jóvá.
14
Az elkészült szakdolgozatok bírálatára az egyes tématerületek ismert szakembereit kérjük fel opponensként. Amennyiben a bíráló megítélése szerint a szakdolgozat valóban igazolja azt, hogy elkészítője képes az elsajátított ismeretanyag önálló, gyakorlati alkalmazására, a szakdolgozatot elfogadhatónak minősíti, ellenkező esetben átdolgozásra javasolja. A hallgatók a záróvizsga-bizottság előtt védik meg szakdolgozatukat. 4.13.2
A záróvizsga
4.13.2.1
A záróvizsgára bocsátás feltétele
60 kredit megszerzése a tantervben előírt módon, továbbá a bíráló által elfogadott szakdolgozat. 4.13.2.2
A záróvizsga részei
A szakdolgozat szóbeli bemutatása és megvédése a záróvizsgabizottság előtt, a bíráló által feltett – a dolgozat témájához kapcsolódó – kérdés megválaszolásával egyetemben.
Komplex szakmai tételsor alapján szóbeli vizsga.
4.13.2.3
Az oklevél minősítése
A záróvizsga-bizottság által, a bíráló javaslatára támaszkodva a szakdolgozatra adott jegy, a szakdolgozat védésének eredménye, a záróvizsgán történt, két témakörből húzott tételek alapján történt szóbeli eredménye, valamint a megszerzett kollokviumi érdemjegyek számtani középértékének átlaga. ZV
TA SZ V T 4
ahol TA: a tanulmányi – szakdolgozat nélkül – átlag SZ: a szakdolgozatra adott jegy (a záróvizsga-bizottság állapítja meg a bíráló javaslatára támaszkodva) V: a szakdolgozat védésére adott jegy T: a tételes szóbeli vizsga eredménye a záróvizsgán.
15
4.14 Tantárgyi rövid programok Környezetvédelmi alapismeretek TKOLS101 16-0/v/5,os,ma Dr. Fekete Jenő György PhD A tárgy alapvetően szemléletformáló, célja a környezetvédelem alapvető területeinek és problémáinak a feltárása, alapfogalmak megismertetése. Környezetvédelem fogalma és célja. A környezeti elemek csoportosítása. Ökológiai tényezők. Ökoszisztémák felépítése, jellemzői. A környezetvédelem társadalmi-gazdasági jelentősége, a környezetvédelem jogi vonatkozásai. Környezetvédelmi konferenciák es egyezmények. Károsanyag kibocsátás lokális-, regionális-, kontinentális- es globális folyamatainak feltárása. Földtani közeg, talaj fogalma. A talaj és a földtani közeg szerkezete, alkotórészei, fizikai tulajdonságai. Szennyezések típusai. Környezeti elem állapota és ennek értékelési lehetőségei, módszerei. Felszín alatti víz fogalma, fajtai. Felszín alatti vizek szennyezése. Felszín alatti víz állapota és ennek értékelési lehetőségei, módszerei. Kármentesítési technológiák. Felszíni víz fogalma, minősítése. Felszíni vizeket érő szennyezések bemutatása. Szennyvízkezelés. Levegőminőségvédelem fogalma, célja. Természetes és antropogén légszennyező források. Emisszió, transzmisszió és imisszió. Levegőminőség-védelmi határértékek. Zaj– és rezgésvédelmi alapfogalmak. A települések környezet zajvédelmi kérdései. A zajártalom mértéke, jellege és forrásai. Zajvédelmi határértékek. Hulladékgazdálkodási alapfogalmak. Hulladékok fajtái és kezelésük. Ártalmatlanítás és újrahasznosítás. Táj-, élővilág - és épített környezet védelme. Védett területek kategorizálása. „Környezetbarát” technológiák. Megújuló energiaforrások szerepe a környezetvédelemben. Környezetvédelmi hatásvizsgálat, felülvizsgálat, teljesítményértékelés és tényfeltárás szerepe a mérnöki gyakorlatban. Környezeti menedzsment rendszerek. ISO 14100 es EMAS rendszer. Ajánlott irodalom: Fekete Jenő György–Varga Tamás (szerk.): Környezetvédelem mérnököknek. (kézirat, e-jegyzet) PTE PMMK, Pécs, 2006 Barótfi István (szerk.) Környezettechnika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000 Moser Miklós–Pálmai György (1999): A környezetvédelem alapjai – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 Buday-Sántha Attila. Környezetgazdálkodás (általános rész). University Press, Pécs, 1999 Kerényi Attila: Általános környezetvédelem (Globális gondok, lehetséges megoldások). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998 Rakonczai János: Globális környezeti problémák. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003
Mezőgazdaság környezeti hatásai TKOLS102, 11-4/v/4,os,ma Dolgosné dr. Kovács Anita PhD A tárgy célja, a mezőgazdasági tevékenységek környezeti hatásaira vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretanyag elsajátítása. A mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek csoportosítása és jellemzése; talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre kifejthető káros hatásaik. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv mezőgazdasági hulladékok hasznosítására vonatkozó előírásai. A növényi eredetű melléktermékek, hulladékok jellemzői, azok gyűjtési és kezelési lehetőségei. A mezőgazdasági kemikáliák fizikai, kémiai tulajdonságai, környezeti kockázatuk, azok gyűjtése, kezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása. A mezőgazdasági gépi berendezések üzemeltetése és karbantartása során keletkező hulladékok fizikai, kémiai tulajdonságai, környezeti kockázatuk, azok gyűjtésének, kezelésének, hasznosításának és ártalmatlanításának folyamata. A hulladéknyilvántartás, adatszolgáltatás és anyagforgalmi diagram. A különböző növényi eredetű
16
melléktermékek és hulladékok hasznosítási lehetőségei takarmányozás, talajjavítás, trágyázás, illetve energetikai célból. Az állattenyésztés során keletkező hulladékok. A szerves trágya minősítésének paraméterei, az istállótrágya kezelési és hasznosítási lehetőségei. A hígtrágya gyűjtése, kezelés lépései, felhasználási lehetőségei. A komposztálás áttekintése hulladékgazdálkodási és talajerő-gazdálkodási szempontból; a különböző eredetű mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek komposztálási folyamatai, technológiái. A biogáz előállítás előnyei, hátrányai, feltételei, előállítási technológiák. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének szabályai. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása. Ajánlott irodalom: Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 Dr. habil Izsáki Zoltán: Mezőgazdasági hulladék gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. TSF Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, Szarvas. (Phare tankönyv) pp. 1-94. Barta I.: Alternatív energiák- biogáz szalmából, trágyából, hulladékból. Agrárágazat 22. Dr. Kárpáti Árpád: Szennyvíziszap rothasztás és komposztálás. Ismeretgyűjtemény No.6. Dr. Kocsis István: Komposztálás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2005 Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 9.: Zöld és biohulladékok komposztálása Jó mezőgazdasági gyakorlat. (Tápanyaggazdálkodás, talajvédelem - A nitrát irányelv végrehajtása érdekében). KVvM - Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Budapest, 2003 Országos Hulladékgazdálkodási Terv Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell. FVM-Agrár-vidékfejlesztési Főosztály, 2007, www.fvm.gov.hu/doc/upload/200705/tragya_masz_fvm_kiadvany.pdf www.kolcsonosmegfeleltetes.hu hatályos jogszabályi háttér
Környezetvédelmi méréstechnika TKOLS103 6-12/f/4,os,ma Dolgosné dr. Kovács Anita PhD A tantárgy célja, a környezetvédelmi méréstechnika alapfogalmainak, eszközeinek áttekintése, gyakorlati tapasztalatok szerzése környezeti elemek vizsgálatának szempontjából laboratóriumi és terepi körülmények között; az analitikai rendszereket, információt előállító rendszerként tárgyalva. Környezetvédelmi méréstechnika tárgya, analitikai alapfogalmak, módszerek csoportosítása. A fizikai, kémiai elemzési adatok értékelési és értelmezési szempontjai, az elemzések minőségbiztosítási és gazdaságossági kérdései. Klasszikus analitika a környezetvédelmi méréstechnikában. Elektroanalitikai módszerek. Molekulaspektroszkópiai módszerek. Atomspektroszkópiai módszerek. Kromatográfia. Az elemzési cél és a mintatípus szerinti vizsgálandó komponensek, módszerek. Mintavételi típusok, mintavételi terv, jegyzőkönyv-készítés. Mintavételezés, mintaelőkészítés és problémáik. Környezeti monitoring rendszerek; típusai, módszerei, helyzetük hazánkban, mintapéldák. Folyamatos levegőállapot monitorozó rendszerek, szakaszos működésű levegő-monitorozás. Munkahelyi levegőmonitorozás. Folyamatos emisszió monitorozás: gáz-, gőz-, por-, aeroszol - szennyezők nyomonkövetése. Vízminőségi monitor rendszerek. Talajmonitorozás. Hulladéklerakók ellenőrzése. Depóniagáz monitoring. Hulladékminősítés, a hulladékok átvételi követelményeinek ellenőrzése. Ajánlott irodalom: Papp L.: Környezeti minták analitikai kémiai vizsgálata. KLTE jegyzet, Debrecen, 1995 Kristóf J.: Kémiai analízis II. VE tankönyv, Veszprém, 2000 Dr. Kőmives József: Környezeti analitika Budapesti Műszaki Egyetem, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998 Erdey L. Mázor L.: Analitikai kézikönyv, MK. 1978 LévaiTibor: Analitika I. és II., Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 1999 Környezeti elemek és hulladékok vizsgálatára vonatkozó szabványok Környezeti elemek monitorozására vonatkozó releváns jogszabályok
Levegőtisztaság-védelem TKOLS104
10-5/v/4,os,ma
17
Dr. Gorjánácz Zorán PhD A tantárgy célja, a kor munkaerő piaca által elvárt használható és gyakorlatias levegőtisztaság-védelmi ismeretek megszerzése illetve elsajátítása, kiemelten kezelve a hulladékgazdálkodás területén felmerülő problémákat. Levegőtisztaság-védelmi terminológia. A levegő összetétele, a légkör szerkezete. Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-, vonal-, diffúz források ismertetése, jellemzése. Emisszió, immisszió, transzmisszió, meteorológiai tényezők, ezek kapcsolatai. A légszennyezés folyamata. Légszennyezési folyamatok modellezése. Az emisszió jogi szabályozása. Levegőtisztaság-védelmi engedélyezési eljárások. Levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás: légszennyezés mértéke – éves bejelentés a 306/2010. Korm. rendelet szerint. Emisszió csökkentési lehetőségek, technológiák. Bűz, közlekedés, hulladékkezelési eljárások levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai. Magyarországi jogi szabályozás áttekintése. Ajánlott irodalom: Gács Iván – Katona Zoltán: Környezetvédelem (Energetika és levegőkörnyezet). BMEGK, Budapest, 1998 Radnainé Dr. Gyöngyös Zsuzsanna: Levegőtisztaság-védelem. PTE PMMK, PHARE ERFP-DD2002HU-B-01 egyetemi jegyzet, Pécs, 2004 Sipos Zoltán: Ipari levegőtisztaság-védelem. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987 Barótfi István (szerk.) Környezettechnika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000 Ulrich Förstner: Környezetvédelmi technika. Springer Tudományos Kiadó, Budapest, 1992
Hulladékkezelés I. TKOLS105,
12-6/v/5,os,ma Dr. Szvitacsné Marton Katalin
A tantárgy célja, a hulladékokkal való ésszerű gazdálkodás elveinek és gyakorlati megvalósításának megismertetése a hallgatókkal. Hulladékok főbb típusai, azok mennyiségi, minőségi vonatkozásai. A hulladékok káros hatása a környezetre. Veszélyes hulladékok. A hulladékok minősítésének hazai rendszere. Hulladékgazdálkodás gyakorlata. A hulladékok hasznosítása. A hulladékgazdálkodás jogi, gazdasági és műszaki szabályozása. Hulladékok gyűjtése, szállítása. Fizikai hulladékkezelési eljárások. Kémiai hulladékkezelési eljárások. Biológiai hulladékkezelési eljárások. Hulladékok égetése. Hulladékok lerakása. Hulladékok okozta környezeti károk felszámolása. A veszélyes hulladékot eredményező vagy veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek. A veszélyes hulladékok kezelésének szabályai. (Fakultatív tantárgy keretében: A radioaktív hulladékok keletkezésének, kezelésének és elhelyezésének társadalmi, környezeti és etikai vonatkozásai. A radioaktív hulladékok forrásai és kategorizálása. Természeti eredetű-, kutatási-, orvosi-, ipari-, hadászati radioaktív hulladékok. A nukleáris létesítmények üzemeléséhez és leszereléséhez kapcsolódó hulladékformák és szennyezett területek jellemzői és vizsgálatának gyakorlata.) 16/2001. KöM. rendelet: hulladékok listája (EWC kódok). Veszélyes hulladékok szállítása, kísérőokmányai. Bejelentési kötelezettség és teljesítése. Hulladék információs rendszer (HIR) – környezetvédelmi adatszolgáltatás. Környezetvédelmi engedélyek a hulladékkezelés (begyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás) területén. Ajánlott irodalom: Dr. Csőke B. (szerk.): Hulladékgazdálkodás. HEFOP-3.3.1-P-2004-0900152/1.0 pályázatban készült elektronikus tananyag, 2008 Rakonczai János: Globális környezeti problémák. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003 Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás. Terzia Kiadó, 2003 Dr. Csevár Antal: Hulladékgazdálkodási Tanácsadó. Verlag Dashöfer, folyamatos Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1991 Dr. Bai Attila: A biogáz előállítása - Jelen és jövő. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2005
Zaj- és rezgésvédelem TKOLS106,
11-5/v/4,os,ma
18
Dr. Szűcs István PhD A tantárgy alapvető célja, a környezetvédelmi műszaki akusztikai, és rezgéstechnikai alapismeretek elsajátítása, zajvédelemi eszközök, a zaj-, és rezgéscsökkentési módok megismerése. A zajvédelem tárgya, általános módszertani alapelvei. Akusztikai, rezgéstani alapismeretek. Műveletek szintekkel. Súlyozott hangnyomásszintek. Megengedett határértékek, N-görbék. Szubjektív akusztika. Zaj hatása az emberre. A phon-görbék, hangosság, zajosság, beszédérthetőség. A hangforrások típusai, pontszerű, vonalszerű és felületi sugárzók. A hangterjedést befolyásoló tényezők szabad térben. Az irányítási tényező, irányítottsági mutató. Elnyelési tényező. Egyszerű, összetett és többrétegű falak hanggátlása, hangelnyelő anyagok. Zajvédelem elválasztó fallal, tokozással. Aktív zajcsökkentés. Helyiségek közötti zajterjedés. Teremakusztikai számítások. Zajos létesítmény zajkibocsátásának mérése. Zajterhelés, zajkibocsátás. Települések zajvédelme. Lakó- pihenő környezet, munkahelyek, ipartelepek és a közlekedés zajvédelmi kérdései. Mechanikai rezgések által keltett zaj és csökkentése. Áramlási eredetű zajok. Rezgések környezeti hatása, rezgésvédelem. Rezgések épületre gyakorolt hatása. A rezgésmérés előírásai, szabványok, határértékek. A zaj- és rezgésvédelem jogi szabályozása. A hulladékkezelő technológiák zajvédelmi vonatkozásai. Ajánlott irodalom: Dr. Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai. Egyetemi jegyzet, Budapest, 2010 P. Nagy és Társa: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004
Környezeti jog és igazgatás TKOLS107,
12-0/va/4,os,ma Dr. Novák Katalin
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai. Az államszervezet felépítése. Emberi jogok és szabadságok. Közigazgatás és önkormányzat. Jogszabálytan. Közigazgatási eljárás. A környezet jogi védelmének fejlődése. A környezethez való jog. Nemzetközi környezetvédelmi jog. Európai Unió szervezete, jogszabályai, a csatlakozás környezetvédelmi problémái. A környezetvédelmi törvény. A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység, a környezetvédelem irányítási rendszere, az országgyűlés, a kormány, a minisztérium feladatai. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Jogalkotó és végrehajtó szervek a környezetvédelem és hulladékgazdálkodás területén (a Minisztérium és környezetvédelmi felügyelőségek szerepe, hatáskörei). Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben. A környezetvédelem gazdasági alapjai, gazdasági szabályozó eszközök, környezetvédelmi alapok. Célelőirányzat, a környezet használata után fizetendő díjak. A környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása, a felügyelőségek hatósági, szakhatósági jogkörei. A környezetért való jogi felelősség. A jogi felelősség általános alapja, közigazgatási eszközök. Polgári jogi eszközök, kártérítési felelősség, büntetőjogi, szabálysértési felelősség, használati engedélyezés. Ajánlott irodalom: Alkotmány, KET
Hulladékgazdálkodás ökonómiája TKOLS108, 12-4/v/3,ta,ma Dr. Kiss Tibor PhD Környezetvédelmi és környezetgazdasági kihívások, problémák, megoldások az emberiség fejlődésének különböző időszakaiban. A legfontosabb közgazdasági elméletek áttekintése, a környezetgazdaságtan, mint tudományterület kialakulása. Közgazdasági, környezetgazdasági alapismeretek, üzemgazdaságtani számítások, megtérülés, díjpolitika, lakossági elfogadtatás, marketing-PR alapismeretek. Az állam és gazdaság viszonyrendszere, szabályozási, vezérlési folyamatai. Európai Uniós és hazai fejlesztéspolitika. Ökológiai gondolkodás, a bioszféra működését meghatározó legfontosabb elvek. A Föld, mint egységes rendszer, ezen belül az emberiség szerepe.
19
Homeosztázis, önszabályozás és önszerveződés. Lehetséges analógiák a társadalom és a gazdaság területén. A társadalmi és gazdasági metabolizmus definiálása. Az élelmiszer, nyersanyag- és energiaellátás folyamatának módjai és azoknak a bioszféra „szolgáltatásaiból” való igénybevétele. A korlátosság különböző szintje. Rendszerszervezési és rendszerelméleti alapismeretek. Vezérlési és szabályozási alapismeretek, pozitív-negatív visszacsatolás, önszabályozó folyamatok, kibernetika. Az állam piackonform beavatkozásának lehetőségei, a gazdaság önszervező folyamatai. Az ökológia alapelveinek érvényesítése, az önszabályozás képességének biztosítása – integráció, koordinációs modell. Környezetileg és gazdaságilag fenntartható település-, és régióüzemeltetési rendszerek. Erőforrás-gazdálkodás, primer-szekunder nyersanyagok, hagyományos megújuló energiák, ökológiai lábnyom, IPPC. A rendszergondolkodás alkalmazásának lehetőségei és távlatai, a tudatos önszabályozás választása. Ajánlott irodalom: Sántha Attila: Környezetgazdálkodás I. Akadémia Kiadó, Budapest, 1993 Sántha Attila: Környezetgazdálkodás II. Nemzeti Könyvkiadó, Budapest, 1993 Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2002 Barótfi István (szerk.) Környezettechnika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000 Bakos, B.: Hulladékgazdálkodás. In: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. (Szerk.: Thyll, Sz.). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1996, pp. 208-224. Szabó, L. - Láng, I. - Szabóné, W.E.: Környezetgazdálkodás. 1993 Dr. Vermes L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998 Dr. Csőke B. (szerk.): Hulladékgazdálkodás. HEFOP-3.3.1-P-2004-0900152/1.0 pályázatban készült elektronikus tananyag, 2008
Minőségbiztosítás TKOLS109
12-4/v/3,ta,ma Dr. Szvitacs István
A tárgy alapvető célja, megismertetni a hallgatósággal a minőség fontosságát a mindennapi élet és a gazdasági tevékenység területén, valamint bevezetni őket a minőségirányítás elméletébe és gyakorlatába. Minőségfilozófiák, minőségiskolák. A menedzsment rendszerek és a minőségrendszerek kapcsolata. A vállalati minőségügyi rendszerek alapjai. A minőségügyi rendszerek alapelveinek áttekintése az ISO 9000:2000 előírásai alapján. A TQM vezetési filozófia alkalmazási lehetőségei, azonosságok és eltérések a termelő és nem termelő szervezetekben és folyamatokban. A vevőközpontúság alapjai és módszerei. A vevő azonosítása. A vevők elvárásainak meghatározása. A vevők megértését szolgáló módszerek. A vevőközpontúság módszerei. A folyamatos javítás elve és módszerei. A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása. A folyamatos javítás módszereinek áttekintése. A teljesítmények mérése. A folyamatos fejlesztés módszerei. A dolgozók felhatalmazásának és bevonásának elve és módszerei. A vezető szerepe a TQM rendszerekben. A team munka alapjai. A vállalati, intézményi minőségügyi rendszerek. Minőségmenedzsment rendszerek a szolgáltatásokban A minőségügyi rendszerek értékelésének módszerei. Minőségi díj modellek. Ajánlott irodalom: Koczor Z.: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. TÜV Rheinland InterCert Bp. 2002.
Hulladékkezelés II. TKOLS010
12-6/v/4,ta,ma Dr. Kiss Tibor PhD Leitol Csaba
Hulladékminimalizálási módszerek és versenyképes ipari termelés kapcsolata. Recycling, reuse: eljárások-módszerek. Komplex technológiai rendszerek. Hulladékok okozta környezeti károk kárelhárítási módszerei. Tervezés és üzemeltetés főbb szempontjai. Kommunális szilárdhulladék-elhelyezés helyzete napjainkban Magyarországon. Regionális
20
hulladékkezelési rendszerek Magyarországon, műszaki felépítésük. Új műszaki létesítmények tervezési feladatai. Egy korszerű települési szilárd hulladéklerakó műszaki létesítményei. Hulladéklerakók kialakítása/lezárása során alkalmazható záró szigetelések jellemzése. Mesterséges szigeteléssel ellátott hulladéklerakó rétegrendje, azok funkciója. Hulladéklerakók lezárása, rekultivációs lehetőségei. A csurgalékvíz gyűjtő rendszer funkciója, méretezésének alapjai. A környezetvédelmi felülvizsgálat célja a rekultivációs terv elkészítése előtt. A hulladéklerakó típusok. Mechanikai-biológiai hulladékkezelési technológia bemutatása. Alternatív kommunális technológiák bemutatása. Esettanulmányok, gyakorlati megvalósulások ismertetése. Műszaki létesítmények tervezése. Szennyvizek típusai és minőségük. TFH és minősége. TFH kezelési eljárások, módszerek. Minta-technológiák. Iszapkezelés és hasznosítási lehetőségei. Csurgalékvízkezelés. Korszerű közműpótlók. Ajánlott irodalom: Dr. Csőke B. (szerk.): Hulladékgazdálkodás. HEFOP-3.3.1-P-2004-0900152/1.0 pályázatban készült elektronikus tananyag, 2008 Rakonczai János: Globális környezeti problémák. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003 Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás. Terzia Kiadó, 2003 Dr. Csevár Antal: Hulladékgazdálkodási Tanácsadó. Verlag Dashöfer, folyamatos Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1991 Dr. Bai Attila: A biogáz előállítása - Jelen és jövő. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2005 Barótfi István (szerk.) Környezettechnika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
Környezetmenedzsment TKOLS011
10-5/v/3,ta,ma Dr. Kiss Tibor PhD Dr. Szvitacs István
A tárgy célja, hogy a szak hallgatói ismerjék meg a vállalat és környezet kapcsolatrendszerét. Kiemelten foglalkozunk a reagáló, nagyrészt csővégi környezetvédelem felváltását szolgáló lehetőségekkel, mindenekelőtt a tisztább termelés lehetőségeivel, illetve az önkéntes környezeti menedzsment eszközök (ISO 14000, EMAS) térhódításával a globalizálódó gazdaságban. A menedzsment felelőssége. A környezetbarát termelés jellemzői. A környezeti menedzsment alapelvei. A környezeti menedzsment hatékony módszerei. A környezeti SWOT elemzés, stakeholder menedzsment, stb. A környezetvédelem térnyerése a vállalatok szervezeti irányítási rendszerében. A testreszabott környezeti menedzsment jellemzői. A környezeti menedzsment szabványosítása, nemzetközi szabványosítási törekvések. Környezeti átvilágítás (környezeti audit), a környezeti hatásvizsgálat, a KHV fogalma, folyamata, jogszabályi háttere. Környezeti marketing. A környezeti kockázat elmélete és a kockázatok kezelése. Konfliktuselméleti alapismeretek, konfliktuskezelés a vállalati gyakorlatban. A projektmenedzsment a környezeti problémák kezelésének szolgálatában. Esettanulmányok. A környezetstratégia legfontosabb ismereteinek, terminológiáinak megismerése, a stratégiai tervezéshez és vezetéshez szükséges alapvető politikai, társadalmi, szociológiai, műszaki-gazdasági ismeretek felvázolása. Magyarország környezeti jövőképe, stratégiai akciók, emberi-, vezetői- és szervezeti feltételek. A környezet összetevői a stratégiai tervezés szempontjából. Adottságok és lehetőségek mérlegelése az adott makro- és mikrokörnyezetben. Környezetvédelmi konfliktusok stratégiai kezelése. Gazdaság-matematikai módszerek a döntések objektivitásának segítésében. A stratégiai döntések politikai, társadalmi, gazdasági és műszaki feltételei. Ajánlott irodalom: Szvitacs István: Környezetmenedzsment, PTE PMMK elektronikus tananyag Engel, H. W.- Tóth G.: Miért és hogyan foglalkozzunk a környezetvédelemmel vállalatunknál. 2000 A környezettudatos vállalatirányításról és az ISO 14001-ről egyszerűen. RegEM program 1. útmutató. KÖVET-INEM Hungária, Budapest. Kerekes S.- Kindler J.: Vállalati környezetmenedzsment. Aula, Budapest, 1997 Mészáros J.- Juhász Cs. - Kovács E.: Minőség- és környezet-irányítási rendszerek integrációja. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2003
21
Hulladékgazdálkodás logisztikája TKOLS012 8-10/f/4,ta,ma Vér Csaba A logisztikai folyamatok és rendszerek jellemzése, csoportosítása. A logisztikai rendszerek fejlesztésének folyamata. Az anyagmozgató rendszerek helye, szerepe a logisztikai rendszerekben, összetevőik, főbb csoportjaik. Hulladékok csoportosítása, mennyisége, a hulladék helye, szerepe az ellátási láncban. A hulladékkezelés főbb logisztikai részterületei. A települési szilárd hulladékok gyűjtése és átmeneti tárolása. A települési szilárd hulladék elszállításának módszerei és eszközei. Logisztikai feladatok a hulladékok kezelése ártalmatlanítása során. Üzemi hulladéklogisztika. Zártláncú gazdaságban jelentkező hulladékok, elhasznált termékek csoportosítása, forráshelyeinek előfordulása, gyűjtési rendszerek anyagáramlási és információáramlási folyamatai. Hulladékok készletmenedzsmentje. A szétszerelés, újrafeldolgozás logisztikai rendszerének tervezési és irányítási modelljei, módszerei. Veszélyes és nem veszélyes hulladékszállítmányok kísérőokmányai (belés külföldre). Ide vonatkozó környezetvédelmi engedélyek. Ajánlott irodalom: Bolya Á.-Szabó Cs.: Hulladékgazdálkodási logisztika. In: Bolya Á.-Szabó Cs.: Logisztikus leszek. Második, továbbfejlesztett kiadás, Management Kiadó, Budapest Szamos P. – Torma A. – Vagdalt L.: Mérnöki feladatok a vállalati hulladékgazdálkodásban. Egyetemi oktatási segédlet, SZIE, Győr, 2006
Hulladékgazdálkodási esettanulmányok TKOLS013 0-15/f/3,ta,ma Dr. Kiss Tibor PhD A tárgy célja, a következő témákban esettanulmányok áttekintése és elemzése, üzemlátogatások a gyakorlati tapasztalatok elméleti ismeretekhez való hozzáillesztése céljából. Hulladékgazdálkodási rendszerek. Cégek, üzemek hulladékgazdálkodási tevékenysége. Önkormányzatok hulladékgazdálkodása. Hulladékgazdálkodási nagyberuházások. Települési, veszélyes és inert hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása. Hulladékok ártalmatlanítása termikus eljárásokkal, kémiai eljárásokkal. Biológiai hulladékkezelési technológiák; szerves hulladékok hasznosítása energetikai célokra, illetve talaj-növény rendszerekben. Az egészségügyi hulladékok, elhasznált autók, elektronikai és elektrotechnikai hulladékok, hulladékakkumulátorok, műanyag és gumi hulladékok, a vegyipar hulladékainak kezelése és ártalmatlanítása. Építési hulladékok, kohászati hulladékok előkészítése és hasznosítása. Másodnyersanyagok hulladékokból. Üzemlátogatás ipar, szolgáltatás, kommunális hulladékok, mezőgazdaság témákban. Ajánlott irodalom: Dr. Csőke B. (szerk.): Hulladékgazdálkodás. HEFOP-3.3.1-P-2004-0900152/1.0 pályázatban készült elektronikus tananyag, 2008 Előadásanyagok
Szakdolgozat TKOLS014
0-12/a/10,ta,ma Dr. Várhegyi András PhD
A tantárgyi feladatot a szorgalmi időszak 14 hete alatt kell teljesíteni, egy hulladékgazdálkodással kapcsolatos műszaki téma kidolgozásával 40-50 oldal terjedelemben és további mellékletekkel. A kidolgozáskor mérnöki módszereket kell alkalmazni (számítások, rajzok, számítógépes feldolgozás, mérések) és az átvett irodalmi és üzemi referencia adatok mellett saját elképzeléseket, megoldásokat, eredményeket, következtetéseket kell felmutatni. A konzulensek irányításával elkészült dolgozatot a záróvizsga-bizottság előtt szóban meg kell védeni.
22
Ajánlott irodalom: A mindenkori témavezető oktató által a témában szükségesnek tartott ajánlott és kötelező irodalom mellett a hallgatók kutatása során fellelt és használhatónak ítélt adatforrások.
23
