Szakakkreditáció 2010. március 31.
PTE PMMK Mérnök informatikus szak BSc
1
Organogram
A szak helye a kar szervezetében (feladatok és hatáskörök feltűntetésével)
Kari HÖK
Dékán
Jelmagyarázat:
Kari Tanács
Dékáni Tanács
választott vezetőtestület döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel
véleményező, javaslattevő, döntéselőkészítő, információáramlást segítő operatív testület
irányítás vezetés
Kari Bizottságok
dékáni és kari tanácsi irányítás közvetítése
tanácsadó, döntéselőkészítő testület
döntéselőkészítés törvényességi felügyelet
Tudományos Bizottság
oktatási tevékenység biztosítása
Oktatási Bizottság
Kredit Átváltási Bizottság
Tanulmányi Bizottság
Fegyelmi Bizottság
munkakapcsolat
Szervezeti egységek és kari vezetők Intézetek több tanszék tevékenységét összefogó egységek
Önálló tanszékek
Épületszerkezettan Tanszék Tervezési és Építészeti Ismeretek Tanszék
Urbanisztika Tanszék
Idegennyelvi Lektorátus
Dékáni Hivatal Kari igazgató
előkészítő, végrehajtó igazgatási (hivatali) szervezet
Környezetmérnöki Tanszék
Könyvtár egyetemi felügyelet
Pedagógia Tanszék
Építész Szakmai Intézet
Építőművész szak
Építész Szakmai Intézet
Építészmérnök szak
Építész Szakmai Intézet
Építőmérnök szak
Építőipari Szakmai Intézet
Gépészmérnök szak
Gépészeti Szakmai Intézet
Környezetmérnök szak
Környezetmérnöki Tanszék
Gazdasági Csoport marketing
Kapcsolati dékánhelyettes
Építőipari Szakmai Intézet
Tanulmányi Csoport Információtechnológiai Csoport
oktatásszervezési, akkreditációs Oktatási dékánhelyettes
Építéskivitelezési Tanszék
Regionális TQM Központ
tanulmányi, pályázati
Közmű, Geodézia és Környezetvédelmi Tanszék
Építész osztatlan szak
Titkárság stratégiai, fejlesztési
Általános és stratégiai dékánhelyettes
Anyagtan, Geotechnika és Közlekedésépítési Tanszék
Gesztor egységek
A kar önálló szervezetei
Vezetők
humánpolitikai, stratégiai
Építész Szakmai Intézet
Szakok
Tudományos dékánhelyettes
Mérnöki Menedzsment Tanszék Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszék
Automatizálási Tanszék
Mérnök Informatikus Szakmai Tanács
Villamosmérnök szak Villamos Hálózatok Tanszék
Gépészeti Szakmai Intézet Szakvezetés (mérnök informatikus szak)
Gépszerkezettan Tanszék
Műszaki Informatika és Villamos Intézet Automatizálási Tanszék
Villamos Hálózatok Tanszék Mérnöki Matematika Tanszék
Műszaki Informatika Tanszék
Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék
HÖK
gazdasági és humán ismeretek
Épületgépészeti Tanszék
Gépészeti Szakmai Intézet
Ipari termék és formatervező mérnök szak
szakfelelős a szakstratégia képviselete a MAB és a karvezetés felé
operatív szakfelelős
Szakirányok
oktatásszervezés és irányítás
Autonom rendszerek információtechnológiája
Rendszermérnök
minőségbiztosítási Szakirányfelelős (ARI)
Szakirányfelelős (RM)
Műszaki Informatika Tanszék
Mérnök informatikus
Rendszerés Szoftvertechnológia Tanszék
infokommunikációs tanulmányi
Szakirány fejlesztés, marketing, koordináció
gesztorálási koordinációs
pénzügyi koordinációs
digitális technika, elektronika, mérésadatgyűjtés - jelfeldolgozás, szabályozástechnika, műszaki rendszertechnika, intelligens rendszerek, integrált rendszerek, információ megjelenítés
matematika és számításelmélet
szakirányú ismeretek (tervezés, irányítás) szakirányú ismeretek (programozás, üzemeltetés)
Rendszer és Szoftvertechnológia Tanszék vezetője
Tanszéki Oktatói Értekezlet
Műszaki Informatika Tanszék vezetője
Tanszéki Oktatói Értekezlet
Műszaki Informatika és Villamos Intézet intézetigazgatója
Intézeti Tanács
programozás, szoftvertechnológia, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, adatbázisok, számítógép hálózatok
Intézeti Oktatói Értekezlet
(ld.: 6. o.)
2
A szak szervezete, feladatok és hatáskörök feltüntetésével (szervezeti egységes, felelősök; a kari SZMSZ 33. paragrafusa értelmében) A mérnök informatikus szak és annak két szakiránya hallgatói számára a nappali és a levelező tagozaton a főbb tanulmányi területek ismeretanyagát az organogramon jelölt tanszékek oktatói és munkatársai biztosítják (nincs feltüntetve az egyéb szakokra történő beoktatás). A szakvezetést - a dékáni és a kari tanácsi irányításhoz kapcsolódó feladatok megvalósításában véleményezési, döntéselőkészítési jogkörrel – Szakmai Tanács támogatja eseti, a képzésben érintett egységek képviselőiből álló összetétellel (ld. PMMK SZMSZ 33. paragrafus (2) bekezdés). A szakvezetésben résztvevő vezetők főbb hatás- és felelősségi köre, feladataik, kapcsolataik a kar szervezetében ugyancsak az organogramon követhetők. A szakfelelős alapvető feladata a szakstratégia képviselete a MAB és a karvezetés irányában, a szak működését, továbbfejlődését érintő stratégiai döntések megtétele. Az operatív szakfelelős feladata – a PTE SZMSZ 5. melléklete (PTE TVSZ) 8. paragrafus (5) bekezdése, ill. a 4. paragrafus (1) bekezdése alapján átruházott hatáskörben; továbbá a 9. paragrafus (1) bekezdésének megfelelően - az oktatásszervezési és irányítási feladatok ellátása. A szakirány felelősök főbb feladatait jelenti az egyes szakirányok működéséhez, továbbfejlődéséhez szükséges infrastruktúra, a felkészültség, az innovációs lehetőségek biztosítása, mely marketing és koordinációs munkát igényel. A szakvezetést – évenként az operatív szakfelelős javaslatára, dékáni megbízással - esetenként felkért és megbízott kollégák támogatják -
a szak, illetve a kapcsolódó szakirányok képzési dokumentumainak folyamatos karbantartásával, a szak jegyzetügyeinek gondozásával, a külső és a belső szakdolgozati témák koordinálásával, a kari Oktatási Bizottságban való képviselettel, a hallgatói csoportbeosztásokhoz, órarendkészítéshez szükséges adatszolgáltatással, az oktatásszervezéssel kapcsolatos adminisztrációs és kommunikációs tevékenységekkel.
A szak oktatásszervezési és irányítási feladatai az alábbiak: -
a szak tanulmányi munkájának (a tantárgyfelvételek megszervezésétől a záróvizsgáig) operatív irányítása, a szak fejlesztésével, működtetésével kapcsolatos gazdálkodási és pénzügyi feladatok irányítása, a szak Szakmai Tanácsában, illetve a Tárgyakkreditációs Bizottságban az elnöki teendők ellátása, a Tanulmányi Bizottság anyagainak (hallgatói átvételek, elbocsátások, kérelmek, stb.) véleményezése,
Az előbbi munkák -
a Dékáni Titkársággal folytatott, rendezvényeken, szakmai fórumokon, tájékoztatókon való részvétellel, információcserével kapcsolatos koordinációs, a Gazdasági Csoport esetén az önköltséges képzéssel, az óradíj elszámolással és kifizetésekkel, a szakképzési támogatásokkal, a pályázati és innovációs tevékenységekkel összefüggő pénzügyi, nyilvántartási, számlavezetési, keretgazdálkodási, a Tanulmányi Csoporttal a távoktatásos, a levelező és a nappali (főiskolai és BSc) képzés hallgatói tanulmányi problémáinak (tantárgyfelvételek, tandíjbefizetések, tan3
-
tárgy-akkreditációk, egyéni tanulmányi rend, felmentések, elbocsátások, óraütközések, tantervmódosítások, tantárgy-megfeleltetések, kreditszámítás, vizsgaidőpontegyeztetés, szakirány-választás, záróvizsga lebonyolítás stb.) megoldását jelentő, az Információtechnológiai Csoporttal az előadótermek oktatástechnikai, audiovizuális eszközeinek elérését és használatát biztosító infokommunikációs, a Regionális TQM Központtal képzésünk minőségbiztosítását jelentő
munkakapcsolatot jelentenek. A szakvezetésnek a dékánnal, illetve a dékánhelyetesekkel való munkakapcsolatában dominál a döntéselőkészítés, illetve a dékáni és kari tanácsi irányítás közvetítése. Ez jellemzi a humánpolitikai (a szakra oktatók felvétele, elbocsátása), stratégiai, fejlesztési (szakstratégia kialakítása, egyeztetése), marketing (középiskolások tájékoztatása, megnyerése), oktatásszervezési, akkreditációs (ld. hallgatói tanulmányi ügyek), tudományos és pályázati (a szakot érintő kari pályázatok összeállítása, egyeztetése) munkák döntő többségét. A szakvezetés feladatát jelenti valamennyi, a szakképzésben (nappali, távoktatásos, levelező) résztvevő tanszékkel történő programegyeztetés, az egységes követelményrendszer kialakítása és ellenőrzése, a tantárgyak egymásra épülésének biztosítása, a tananyagok, tantárgyi követelmények, programok hallgatói önkormányzattal való szemeszterenkénti véleményeztetése, esetenkénti korrekciója. A két gesztor tanszék (MIT, RSZT) gesztorálási munkája során a szak oktatási, szakmai, tanulmányi, tantervfejlesztési, szervezési és képviseleti koordinációs tevékenységét látja el (kari SZMSZ 33. paragrafus (2) bekezdés).
4
9. melléklet (ld.: mell. 52. o.)
A 2007-es BSc tantárgyfelelősi lista (MAB követelményeknek való megfelelés)
5
6
7
8
A szak oktatói Szakfelelős: Dr. Kovács György (AT) Szakirány felelősök: Dr. Iványi Péter (AT) Dr. Szakonyi Lajos (AT)
Tantárgyfelelősök:
További AT oktatók:
Dr. Achs Ágnes (AT) Dr. Barakonyi Károlyné (AT) Dr. Fekete György (AT) Dr. Iványi Péter (AT) Jancskárné Dr. Anweiler Ildikó (AT) Dr. Katits Etelka (AT) Dr. Kersner Róbert (AT) Dr. Klincsik Mihály (AT) Dr. Kovács György (AT) Dr. Maróti György (AT) Dr. Pais Ella Regina (AT) Dr. Pauler Gábor (AT) Dr. Sárvári Csaba (AT) Dr. Szakonyi Lajos (AT) Dr. Tímár András (AT) Dr. Várady Géza (AT)
Armbruszt Ferenc Dr. Fodor István Dr. Füzi János Geresics Földi Eszter Háber István Háry András Kürtös Julianna Dr. László Antal László István Lénárt Anett Dr. Metzingné Dr. Póder Margit Nagyváradi Anett Pilgermájer Ákos Radó János Sári Zoltán Schiffer Ádám Szendrői Etelka Szilágyi Sándor Dr. Szvitacs István Tukora Balázs
AE oktatók:
Vendégoktatók: (V)
Dr. Iványi Miklósné
Fenyőházi Ernőné Gaál Ottó Dr. Gerzson Miklós Dr. Kapitány Sándorné Maczák András Pandur Béla Dr. Somfai Balázs Dr. Szőke Béla
9
A szak oktatóinak adatai – beosztás és életkor (ld.: 8. o.) 1.1.a.1 1.1.a.2 Beosztás egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens egy. adjunktus főisk. adjunktus egy. tanársegéd főisk. tanársegéd kutató doktorandusz tudományos segédmunkatárs egyéb (műszaki oktató) egyéb (professor emerita; AE) egyéb (vendég oktató; V) Összesen
Oktatók száma
Oktatók száma születési év szerint 1949 és előtte
3 2 10 7 10 1 2
3 1 3 4
1950-59
1 2 3
1960-69
2
1970-79
1980 és utána
Összes oktatóból AT(fő) 3 2 10 7 10 1 2
3 9
1
1
1
1
1
1
1
1
1
8
5
1
1
1
45
17
9
3
14
2
36
A szak oktatóinak adatai – beosztás és minősítettség
Beosztás egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens egy. adjunktus főisk. adjunktus egy. tanársegéd főisk. tanársegéd kutató doktorandusz tudományos segédmunkatárs egyéb (műszaki oktató) egyéb (professor emerita; AE) egyéb (vendégokt.; V) Összesen
Személyek száma 3 2 10 7 10 1 2
Legmagasabb fokozata/címe (személyek száma) Habilitált PhD CSc. DSc. MTA tag személyek száma 3 3 1 1 9 1 1 2
1 1 8 45
1 13
1 3
1
1
4
5
10
A MAB szakakkreditációs követelményeinek való megfelelés (ld.: 11. o.) A MAB LB legutóbbi véleményezése után készült, a szakkal kapcsolatos korábbi (2007. nov.) elemző-értékelő összeállítás (ld. 3. melléklet 9. fejezet) óta módosult az akkori két meghatározó tanszék (MIT és SZT) személyi aránya és kompetencia köre, s jelenleg az új két tanszék mindegyike (MIT, RSZT) gesztor szerepet tölt be egy-egy szakiránynál. A 2007-es BSc tantárgyfelelősi listát, s az akkori MAB követelményeknek való megfelelést a 9. melléklet szemlélteti. A tantárgyfelelősök, előadók, gyakorlatvezetők jelenlegi listája (ld. 7. melléklet) alapján így követhetők a személyekben, tudományos fokozatukban bekövetkezett változások. A MAB aktuális számszaki elvárásainak való megfelelést az előbbi lista figyelembevételével elemezzük. A szakfelelős AT oktató, egyetemi tanár, MTA Dr., Dr. habil. tudományos fokozattal, egy szak felelőse és a szak legalább egy tantárgyának is felelőse. A „rendszermérnök szakirány” szakirány felelőse AT oktató, egyetemi docens, PhD, Dr. habil. tudományos fokozattal, a szakirányú ismeretek egy tantárgyának is felelőse. Az „autonom rendszerek információtechnológiája szakirány” szakirány felelőse AT oktató, főiskolai docens, PhD tudományos fokozattal, a szakirányú ismeretek egy tantárgyának is felelőse. A tantárgy-felelősök (a kötelező tantárgyak felelősei) csak AT és AE oktatók, rendelkeznek tudományos fokozattal, esetükben az AT és AE oktatók aránya: 15/1=15 Az összes oktató: 45 fő, az A oktatók aránya: 37/45=82,2% Az összes oktató esetén az AT és AE arány: 36/1=36 Az AT/AE/V oktatók aránya: 36/1/8 Az összes AT oktató esetén teljesül a max. 25 kredit, 5 tárgy/fő/szak. A tanórák ~80%-át AT oktatók tartják. A minősítettek aránya az összes AT oktató között: 17/36=47,2%
11
Mérnök informatikus alapképzési szak tanterve A szak megnevezése: mérnök informatikus Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: • végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc), • szakképzettség: mérnök informatikus • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Engineer Képzési terület: informatika Képzési ág: informatikai A képzési idő: 7 félév • a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 7 félév/210 kredit; • az összóraszám (összes hallgatói tanulmányi munkaidő): 210 × 30 = 6300; • a tanórák (kontaktórák) száma: o nappali tagozaton: 26 × 15 × 7= 2730 o levelező tagozaton: 22 × 5 × 7 = 770 Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit -
A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit; A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték:10 kredit; A szakdolgozathoz rendelt kredit: 15 kredit; A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit;
A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnök informatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusok képesek: – az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására; – informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására; – programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben; – szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használatára; – információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálatára; – korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére. Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusoktól – figyelembe véve a várható szakirányokat – legalább két kompetencia elvárt az alábbiak közül: – alkalmasság a számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére; 12
– a kliens-szerver rendszerek programozására, WEB programozásra; – a vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére valamely „enterprise modeller” típusú eszköz segítségével; – a döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére. A képzés főbb tanulmányi területei: Törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkö- Kredit rei Természettudományos alapismeretek: matematika (analízis, algebra, 40 valószínűségszámítás, matematikai statisztika), számításelmélet és algoritmuselmélet, fizika, egyéb természettudományos ismeretek Gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, 20 jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek Szakmai törzsanyag: rendszertechnika modul (mérés- és szabályozás140 technika, érzékelők és beavatkozó rendszerek; elektronika, digitális rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok); programozási modul (programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés, szoftvertechnológia); informatikai rendszerek modul (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek felépítése, modellezése és analízise, informatikai rendszerek megvalósítása, biztonsága); differenciált szakmai ismeretek. Differenciált szakmai ismeretek 401 − Rendszermérnök szakirány − Autonom rendszerek információtechnológiája szakirány Szabadon választható tárgyak 10 Szakmai gyakorlat időtartama és jellege: 6 hét (eltöltendő külső gazdálkodó egységnél) a 4. félév után (nappali tagozaton) Nyelvi követelmények: Államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. A végbizonyítvány (abszolutórium) kiadás feltétele: A tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és – a nyelvvizsga és szakdolgozat elkészítésének kivételével – más tanulmányi- és TVSZ szerinti követelmények teljesítése, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével (szakdolgozat tantárgy aláírásának megszerzése követelmény) a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzése.
1
ebből 15 a szakdolgozathoz rendelt kreditérték
13
A záróvizsgára bocsátás feltétele: • a végbizonyítvány megszerzése, • bíráló által elfogadott szakdolgozat A záróvizsga részei: A szakdolgozat védése (D), valamint szóbeli vizsga két témakörből: • Műszaki rendszerek információtechnológiája tételsorból (A1). Tartalma: a Műszaki rendszertechnika, a Szabályozástechnika, az Intelligens rendszerek, az Integrált rendszerek c. tantárgyak kijelölt témaköreinek anyaga. • Hálózati és számítógépes ismeretek tételsorból (A2). Tartalma: a Számítógép architektúrák, az Operációs rendszerek, a Számítógép hálózatok, valamint Az informatikai biztonság alapjai c. tantárgyak kijelölt témaköreinek anyaga. A záróvizsga eredményének (ZV) kiszámítása: (a D érdemjegyet a záróvizsga-bizottság állapítja meg, a bírálók által javasolt érdemjegyek és a szóbeli védés alapján) TA + A1 + A2 + 2 D , ZV = 5
ahol TA súlyozott tanulmányi – szakdolgozat nélküli –átlag. A tantervet a Kari Tanács F.XX. – 2009. június 16-i határozatával jóváhagyta. dr. Bachmann Bálint s.k. dékán
Szakirányok (differenciált szakmai ismeretek) A rendszermérnök szakirány praktikus informatika alapismereteket nyújtó, a hallgatók gyakorlatba történő gyors beilleszkedését elősegítő képzés. A szakirány célja az általános képzési célokon túlmenően olyan szakemberek képzése, akik képesek informatikai szolgáltatásokat nyújtó kliens-szerver architektúrák létrehozására, konfigurálására, üzemeltetésére, optimalizálására. Az autonom rendszerek információtechnológiája szakirány célja megismertetni a hallgatókat:
− az intelligens autonom rendszerek irányítástechnikájával, a 3D látás és a virtuális valóság robotikai alkalmazásával, a valós idejű számítógép-vezérelt rendszerek és hálózatok speciális informatikai problémáival; továbbá átfogó ismereteket nyújtani nagyméretű rendszerek információtechnológiájáról (folyamatmodellezés, optimalizálás, vezérlés, anyagés energiaáram-hálózatok modellezése, számítógéppel segített tervezés, termelés, minőségellenőrzés és döntés) áttekintve a legfontosabb gyakorlati megvalósításokat;
14
− a különböző grafikus szemlélet-módokkal, a különböző 3D-s megjelenítési és tervezési eljárásokkal (felület- és testmodellezés, animáció), illetve különböző CAD rendszerekkel, továbbá konkrét szakmai ismereteket nyújtani a térinformatika területén. Az Európai Közösségben az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztése az élet minden területén döntő jelentőséggel bír. A Career Space (információs és kommunikációs technológiával foglalkozó cégek által alapított európai nemzetközi konzorcium) elvárásaihoz, a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz igazodnunk kell képzésünk korszerűsítésénél, a mesterképzésre való felkészülésnél. Képzésünkben megcéloztuk a műszaki informatika e kiemelt kutatási irányaihoz (komplexitás-kezelés, mesterséges intelligencia alkalmazások, ember-gép kapcsolati algoritmusok) való fokozott felzárkózást, nevezetesen az alábbi ismeretek: -
nagyméretű rendszerek specifikálásával, komplexitás-kezelésével kapcsolatos ismeretek (identifikáció, modellezés, szimuláció, optimalizálás, sokprocesszoros számítógépes rendszerek, párhuzamos programozás); mesterséges intelligencia alkalmazások (neurális hálók, fuzzy logikák, objektumorientált programozás); ember-gép kapcsolati algoritmusok (számítógépes képfeldolgozás, robotikai, térinformatikai, stb. alkalmazások)
beépítését egyes tantárgyi programokba. E területek kell, hogy meghatározzák kutatófejlesztő tevékenységeinket is. Továbbá tekintettel kell lenni arra is, hogy egy régió gazdaságának fejlesztési irányai és ugyanazon régióban működő felsőoktatási intézmény (szak, kibocsátó tanszékek) által definiált oktatási-kutatási irányok között összhangnak, kölcsönhatásnak kell kialakulnia.
15
Mintatanterv Mérnök informatikus szak (BsC)
Sorsz ám
Kód
Tantárgyak
Természettudományi alapismeretek összesen: 1 KMANB008 Analízis I 2 KMANB009 Analízis II 3 KMANB010 Lineáris algebra 4 KMANB011 Valószínűségszámítás és statisztika
heti kredit óra 33 4 4 4 4
40 5 5 5 5
ea 8 2
tgy 6 2
1. l 0 0
k v
kr 17 5
5
KMANB012 Bevezetés a számításelméletbe
4
5
2
2
0
f
5
6
KRTNB013 Problémaosztályok, algoritmusok
2
3
2
0
0
f
3
7
RMINB135
4
4
2
2
0
v
4
3 4 16 2 2 2 2 2 2 2 2 123 88 3 4
4 4 20 3 3 3 2 2 2 2 3 140 100 3 4
3 3 4 5 3 3
Műszaki fizika I.
8 TMINB156 Transzportfolyamatok modellezése 9 TMINB210 Jelek és rendszerek Gazd. és humán ismeretek összesen: 10 KMENE020 Közgazdaságtan I 11 KMENB025 Vállalati gazdaságtan I 12 KMENB022 Menedzsment I. 13 KMENB023 Menedzsment II. 14 KMENB024 Minőségmenedzsment 15 KMENE016 Jogi ismeretek 16 KMANB029 EU ismeretek I. 17 KKONB041 Környezetvédelem mérnököknek Teljes nappali törzsanyag Szakmai törzsanyag összesen: (differenciált nélkül) 18 KMINB047 Bevezetés az informatikába 19 TRTNB220 Információ megjelenítés I. Programozás modul 20 RRTNB125 Programozás I. 21 TRTNB221 Programozás II. 22 TRTNB222 Programozás III. 23 TRTNB225 Szoftvertechnológia 24 TMINB212 Vizuális és web programozás I. 25 TRTNB226 Vizuális és web programozás II. Rendszertechnika modul 26 RVHNB124 Digitális technika I. 27 KAUNB052 Elektronika I. 28 TMINB227 Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 29 TMINB213 Műszaki rendszertechnika 30 TMINB214 Szabályozástechnika 31 TRTNB228 Számítógép architektúrák I. 32 TMINB229 Számítógép architektúrák II. 33 TRTNB230 Operációs rendszerek 34 RRTNB127 Számítógép hálózatok I. 35 RRTNB128 Számítógép hálózatok II. Informatikai rendszerek modul 36 RRTNB136 Adatbázisok I. 37 TRTNB231 Adatbázisok II. 38 TMINB215 Intelligens rendszerek I. 39 TMINB216 Intelligens rendszerek II. 40 RRTNB137 Az informatika biztonság alapjai 41 TMINB217 Integrált rendszerek Összesen TT, gazd+hum+szakmai törzs Összesen TT, gazd+hum+szakmai törzs (differenciált nélkül) Teljes differenciált szakmai anyag Differenciált szakmai anyag (szakdolgozat nélkül) Kötelezően választható szakirányok 42 1. tárgy 43 2. tárgy 44 3. tárgy 45 4. tárgy 46 5. tárgy 47 6. tárgy
2 2
0 0
0 0
v
3 3
4 4 1
4 4 2
2 2 0
f
10 10 3
3 3 5 5 3 3
1
0
2
f
3
4 3 4 3 5 5 2 4 4 4
4 4 4 4 5 5 3 5 5 5
2
4 3 3 4 4 4 172 137 35 19 19 4 3 3 3 3 3
5 3 4 5 5 5 200 160 40 25 25 5 4 4 4 4 4
ea 6
tgy 5
2. l 0
k
2 2
2 2
0 0
v f
2
1
0
2
0
0
2
0
0
3 3
2
2
0
f
4
1
0
2
f
3
0
v
0
14 14
f
2
2
0
v
5
3 2
1 0
0 0
v
4 2
2
0
0
8 8
3 3
5 5
2
0
2
2 2
6
0
0
7
2
0
0
v
3
2 2
0 0
0 0
f f
2 2
10 10
4 4
3 3
0
0
0
0
4
0
0
5
2
0
0
f
2
2 11 5
0 3 3
0 3 0
f
3 22 10
0
0
0
0
f
KMANB009
MANB012
4 2
2 2
17 0
24 5
RRTNB125 TRTNB221 RRTNB136 RRTNB125 RRTNB125
MINB131 MINB132 SANB301 MINB131 MINB131
RMINB135 RMINB135 TMINB227 TMINB227 RVHNB124 TRTNB228 TRTNB228 TRTNB228 RRTNB127
MINB951 MINB951 MINB200 MINB200 VHNB181 MINB221 MINB221 MINB221 MINB251
TRTNB221 RRTNB136 TMINB210 TMINB215 RRTNB128 TMINB213
MINB132 SANB301 MINB070 MINB311 MINB252 MINB610
2 17 17
v
22 22
14 10
7 7
6 3
2
1
2
31 22
5 f
5
3 1
2
0
f
3
0
1
v
2
0
2
f
4
4
3
10 10
MANB011 MANB011 MANB012
4 2
14 14
KMANB008 KMANB008 KMANB009
3
4 4
2
Előtanulmányok kr 0
4 3
v
nappali tagozat
5 5
6 6
1
2
v
Autonom rendszerek információtechnológiája szakirány heti óraszámokkal (ea. tgy. l). ; követelményekkel (k.); kreditekkel (kr.) Félévek 3. 4. 5. 6. 7. kr ea tgy l k kr ea tgy l k kr ea tgy l k kr ea tgy l k kr ea tgy l k 14 5 3 0 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
30 30
14 14
9 9
3 3
31 31
15 15
1
6 6
1
5 5
v
2
1
0
v
4
1 2 3
1 2 0
0 0 1
f v v
3 5 5
2
0
2
v
5
3
1
1
v
5
2
2
0
v
5
1 2
2 1
0 0
f v
3 4
5
28 28
16 16
4 4
3 3
29 29
14 10 4 4
7 7 0 0
6 3 3 3
2 2
0 0
2 1
31 22 9 9 v f
2 3
2 1
0 0
15 9 6 6
3 3 0 0
3 0 3 3
2 2 2
0 0 0
1 1 1
v v
5 5 27 15 12 12
2 4 2 2 2
2 2 2 0 0
0 17 0 17 1
v
5 24 5 19 4
2
0
1
v
4
5 4 f v v
4 4 4
16
Szakdolgozat 48 TMINB238 Szakdolgozat Szabadon választható tárgyak 49 1. tárgy 50 2. tárgy 51 3. tárgy 52 4. tárgy Összkredit, heti összóraszám 53 Vizsga (v) 54 Félévközi jegy (f) Kritériumtárgyak 55 Testnevelés I. 56 Testnevelés II. 57 Idegen nyelv I. 58 Idegen nyelv II.
16 16 10 2 2 3 3 182 27 24 2 2 2 2
15 15 10 2 2 3 3 210
0
0
0
0
4 2 2
0
1
0 0
5
0 1
f f
0 2 2
0 1 0
2
30
14
9
3
4 4
db
31 15
6
5
4 4
28 16
4
3
4 3
29 14
7
6
5 3
31
19
3
4
4 3
a f
15 5 2
2 3 0
14 10
16 2 0
32
1 6
3
4 5
2 f 19 2 2
3 29
1
4
0 0 0 0
Autonom rendszerek információtechnológiája szakirány Differenciált szakmai ismeretek 64 TMINB218 Programozható logikai vez. 65 RMINB138 Robottechnika I. 66 RMINB139 Robottechnika II. 67 TMINB232 Termékmodellezés I. 68 TMINB233 Kép-és hangfeldolgozás I. 69 TMINB234 Számítógépvezérelt irányítások
19 4 3 3 3 3 3
25 5 4 4 4 4 4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4 2 2
0 0 0
3 2 1
v f
9 5 4
6
2 2 2
0
0 0 0
3
1 1 1
12
v f v
2
0
4 4 4 2
0
1
v
4
RVHNB124 RVHNB124 RMINB138 TRTNB220 TMINB210 TMINB214
VHNB181 VHNB181 MINB641 MINB121 MINB070 MINB210
Záróvizsga tárgyak: Műszaki rendszerek információtechnológiája Hálózati és számítógépes ismeretek
17
Mintatanterv Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Müszaki Kar Sorsz ám
Újkód
Kód
Mérnök informatikus szak (BsC)
Tantárgyak
Természettudományi alapismeretek összesen: 1 KMANB008 MANB011 Analízis I 2 KMANB009 MANB012 Analízis II 3 KMANB010 MANB020 Lineáris algebra
heti kredit óra 33 4 4 4
40 5 5 5
ea 8 2
tgy 6 2
1. l 0 0
k v
kr 17 5
4
KMANB011 MANB030
Valószínűségszámítás és statisztika
4
5
5
KMANB012 MANB040
Bevezetés a számításelméletbe
4
5
6
KRTNB013 MANB050
Problémaosztályok, algoritmusok
2
3
2
0
0
f
3
7
RMINB135
MINB951
Műszaki fizika I.
4
4
2
2
0
v
4
8
TMINB156
MINB952
Transzportfolyamatok modellezése
9 TMINB210 MINB070 Jelek és rendszerek Gazd. és humán ismeretek összesen: 10 KMENE020 MENB301 Közgazdaságtan I 11 KMENB025 MENB601 Vállalati gazdaságtan I Menedzsment I. 12 KMENB022 MENB401 Menedzsment II. 13 KMENB023 Minőségmenedzsment 14 KMENB024 15 KMENE016 MENB100 Jogi ismeretek 16 KMANB029 EU ismeretek I. 17 KKONB041 Környezetvédelem mérnököknek Teljes nappali törzsanyag Szakmai törzsanyag összesen: (differenciált nélkül) 18 KMINB047 MINB110 Bevezetés az informatikába 19 TRTNB220 MINB121 Információ megjelenítés I. Programozás modul 20 RRTNB125 MINB131 Programozás I. 21 TRTNB221 MINB132 Programozás II. 22 TRTNB222 SANB140 Programozás III. 23 TRTNB225 SANB150 Szoftvertechnológia 24 TMINB212 MINB160 Vizuális és web programozás I. 25 TRTNB226 MINB170 Vizuális és web programozás II. Rendszertechnika modul 26 RVHNB124 VHNB181 Digitális technika I. 27 KAUNB052 AUNB201 Elektronika I. 28 TMINB227 MINB200 Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 29 TMINB213 MINB610 Műszaki rendszertechnika 30 TMINB214 MINB210 Szabályozástechnika 31 TRTNB228 MINB221 Számítógép architektúrák I. 32 TMINB229 MINB230 Számítógép architektúrák II. 33 TRTNB230 MINB240 Operációs rendszerek 34 RRTNB127 MINB251 Számítógép hálózatok I. 35 RRTNB128 MINB252 Számítógép hálózatok II. Informatikai rendszerek modul 36 RRTNB136 SANB301 Adatbázisok I. 37 TRTNB231 SANB302 Adatbázisok II. 38 TMINB215 MINB311 Intelligens rendszerek I. 39 TMINB216 MINB312 Intelligens rendszerek II. 40 RRTNB137 MINB320 Az informatika biztonság alapjai 41 TMINB217 MINB620 Integrált rendszerek Összesen TT, gazdasági + humán + szakmai törzsanyag Összesen TT, gazd+hum+szakmai törzs (differenciált nélkül) Teljes differenciált szakmai anyag Differenciált szakmai anyag (szakdolgozat nélkül) Kötelezően választható szakirányok 42 1. tárgy 43 2. tárgy 44 3. tárgy 45 4. tárgy 46 5. tárgy 47 6. tárgy
2
3
4
4 16 2 2 2 2 2 2 2 2 123 88 3 4
4 20 3 3 3 2 2 2 2 3 140 100 3 4
3 3 4 5 3 3
3 3 5 5 3 3
1
4 3 4 3 5 5 2 4 4 4
4 4 4 4 5 5 3 5 5 5
2
4 3 3 4 4 4 172 137 35 19 19 4 3 3 3 3 3
5 3 4 5 5 5 200 160 40 25 25 5 4 4 4 4 4
2 2
4 4 1
2
0 0
4 4 2
0
0
0 0
2 2 0
2
f
v
f
f
ea 6
tgy 5
2. l 0
k
2 2
2 2
0 0
v f
0
v
3 3
10 10 3
2
1
0
2
0
0
2
0
0
10 10
2 2
tgy 0
7. l 0
Előtanulmányok k
kr 0
5 5
v
2
2
0
v
5
3 2
1 0
0 0
v
4 2
KMANB008 KMANB008
MANB011 MANB011
KMANB009
MANB012
KMANB009
MANB012
RRTNB125 TRTNB221 RRTNB136 RRTNB125 RRTNB125
MINB131 MINB132 SANB301 MINB131 MINB131
RMINB135 RMINB135 TMINB227 TMINB227 RVHNB124 TRTNB228 TRTNB228 TRTNB228 RRTNB127
MINB951 MINB951 MINB200 MINB200 VHNB181 MINB221 MINB221 MINB221 MINB251
TRTNB221 RRTNB136 TMINB210 TMINB215 RRTNB128 TMINB213
MINB132 SANB301 MINB070 MINB311 MINB252 MINB610
4 3
v
6
0
0
7
2
0
0
v
3
2 2
0 0
0 0
f f
2 2
10 10
4 4
3 3
0
0
0
0
4
0
0
5
2
0
0
f
2
2 11 5
0 3 3
0 3 0
f
3 22 10
0
0
0
0
4 2
2 2
17 0
24 5
3
6 6
4 4
3 3
2
2
0
f
4
14 14
1
0
2
f
3
2
0
0
8 8
3 3
5 5
2
0
2
f
2 17 17
22 22
14 10
7 7
6 3
2
1
2
31 22
3
2
0
f
v
5 f
5
3 1
2
0
f
3
2
0
2
f
4
3
1
1
v
5
4 2
14 14
nappali tagozat
5
1
2
Rendszermérnök szakirány heti óraszámokkal (ea. tgy. l). ; követelményekkel (k.); kreditekkel (kr.) Félévek 3. 4. 5. 6. kr ea tgy l k kr ea tgy l k kr ea tgy l k kr ea tgy l k kr ea 14 5 3 0 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
30 30
14 14
0
9 9
1
3 3
v
4
31 31
15 15
6 6
5 5
28 28
2
1
0
v
4
1 2 3
1 2 0
0 0 1
f v v
3 5 5
2
0
2
v
5
16 16
4 4
3 3
29 29
3
1
1
v
5
2
2
0
v
5
1 2
2 1
0 0
f v
3 4
14 10 4 4
7 7 0 0
6 3 3 3
2 2
0 0
2 1
31 22 9 9 f v
2 3
2 1
0 0
15 9 6 6
3 3 0 0
3 0 3 3
2 2 2
0 0 0
1 1 1
v v
5 5 27 15 12 12
2 4 2 2 2
2 2 2 0 0
0 17 0 17 1
v
5 24 5 19 4
2
0
1
v
4
5 4 f v v
4 4 4
18
Szakdolgozat 48 TRTNB239 Szabadon választható tárgyak 49 50 51 52 Összkredit, heti összóraszám 53 54 Kritériumtárgyak 55 56 57 58
Szakdolgozat 1. tárgy 2. tárgy 3. tárgy 4. tárgy Vizsga (v) Félévközi jegy (f) Testnevelés I. Testnevelés II. Idegen nyelv I. Idegen nyelv II.
16 16 10 2 2 3 3 182 27 24
15 15 10 2 2 3 3 210
0
0 0 0 0
19 4 3
25 5 4
0
0
4
0
1
2 2
0 0
0 1
5 f f
0 2 2
0 1 0
2
30
14
9
3
4 4
31 15
6
5
4 4
28 16
4
3
4 3
29
14
7
6
5 3
31
19
3
4
4 3
16 2 0
a
2 19
f
f
15 5 2
2 3 0
14 10
db
2 2 2 2
0
32
1 6
3
4 5
3 29
2 2
Rendszermérnök szakirány Differenciált szakmai ismeretek 63 TRTNB219 MINB530 64 TRTNB235 MINB222
Kiszolgálók üzemeltetése Számítógép architektúrák III.
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4 2 2
0 0 0
3 2 1
f v
9 5 4
6
0
3
12
65
TRTNB236 MINB260
Hálózat-és rendszermenedzsment
3
4
2
0
1
v
4
66 67 68
TRTNB237 MINB510 TRTNB223 SANB720 TRTNB224 MINB520
Assembly programozás Logikai programozás Internet technológiák
3 3 3
4 4 4
2 2
0 0
1 1
f v
4 4
2
2
0
0
1
1
4
v
4
RRTNB127 TRTNB228
MINB251 MINB221
TRTNB219 TRTNB222 TRTNB222 RRTNB128
SANB140 SANB140 MINB252
MINB530
Záróvizsga tárgyak: Műszaki rendszerek információtechnológiája Hálózati és számítógépes ismeretek
19
A tanterv KKK-nek való megfelelése (statisztikai adatok)
20
BSc statisztikák Mérnök informatikus szak
Elvárt főbb tanulmányi területek
Elvárt képzési arányok
Természettudományi alapismeretek
40
– 45
Analízis, algebra
10
– 15
Valószínűségszámítás, matematikai statisztika Számításelmélet és algoritmuselmélet
5 – 8 5 – 10
Fizika
5 – 8
Egyéb, az intézmény hagyományainak megfelelő tantárgyak
0 – 10
Gazdasági és humán ismeretek Közgazdaságtan, Vállalatgazdaságtan Jogi, államigazgatási, menedzsment és műveltségi ismeretek Egyéb Teljes szakmai törzsanyag Programozás modul Programozási paradigmák és programnyelvek Programtervezés, szoftvertechnológia Rendszertechnika modul
20
– 25
10
– 16
5
– 15
0
–5
Javaslatban szereplő tantárgyak
kredit heti óraszám
Javasolt képzési arányok heti kredit / kredit óraszám h.óraszám
= Megfel elés
optimális
40
33
1,21
9
Analízis I.; Analízis II.; Lineáris algebra
15
12
1,25
9
Valószínűségszámítás és statisztika
5
4
1,25
9
8
6
1,33
9
8
7
1,14
9
4
4
1,00
9
20
16
1,25
9
6
4
1,50
9
9
8
1,13
9
5
4
1,25
9
Bevezetés a számításelméletbe; Problémaosztályok, algoritmusok Mérnöki fizika I.; Transzportfolyamatok modellezése Jelek és rendszerek
Közgazdaságtan I.; Vállalati gazdaságtan I. Menedzsment I.; Menezsment II.; Jogi ismeretek; Minőségmenedzsment EU ismeretek I.; Környezetvédelem mérnököknek
100 –
150
140
123
1,14
9
20 –
30
22
21
1,05
9
11
10
1,10
9
11
11
1,00
9
10 –
15
10 –
15
30 –
53
Programozás I.; Programozás II.; Programozás III. Szoftvertechnológia; Vizuális és web programozás I.-II.
44
38
1,16
9
9
9
1,00
9
Mérés- és szabályozástechnika
5–
10
Mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás; Szabályozástechnika
Digitális rendszerek
5–
10
Digitális technika I.; Elektronika I.
8
7
1,14
9
8
7
1,14
9
Számítógép architektúrák
5–
10
Számítógép architektúrák I.; Számítógép architektúrák II.
Operációs rendszerek
5–
8
Operációs rendszerek
5
5
1,00
9
10 –
15
Hálózatok I.; Hálózatok II.;Műszaki rendszertechnika
14
11
1,27
9
20 –
31
27
22
1,23
9
Adatbázisok I.; Adatbázisok II.; Intelligens rendszerek I.
12
10
1,20
9
15
12
1,25
9
Számítógép hálózatok, infokommunikáció Informatikai rendszerek modul Adatbáziskezelés, tudásreprezentáció
10 –
Inf. rendszerek felépítése, modellezése és analízise, megvalósítása, biztonsága
10 -- 16
Intelligens rendszerek II.; Az informatikai biztonság alapjai; Integrált rendszerek
0–
Bevezetés az informatikába; Információ megjelenítés I.
Egyéb
15
15
7
7
1,00
9
Differenciált szakmai anyag
min.
40
40
35
1,14
9
Szabadon választható tárgyak
min.
10
10
10
1,00
9
15
16
0,94
9
139
123
1,13
9
Szakdolgozat Teljes szakmai törzsanyag
15 100 –
150
ea gy lab össz
óra 98 42 42 182
% 53,8 23,1 23,1 100,0
210 182
= 1,15385
Változtatási kredit
heti óraszám
5 0 0 -5 3 0 2 -3 0 -3 6 -4 4 -1 5 -1 4 -1 1 -4 1 -19 8 -2 4 -1 4 -1 10 -13 1 -4 2 -3 3 -2 3 0 1 -4 4 -7 3 -2
6 1 1 -3 2 0 2 -1 0 -2 4 -4 5 1 5 0 4 0 0 -4 -2 -19 5 -3 3 -1 2 -2 6 -13 0 -4 1 -2 1 -2 1 0 2 -2 4 -4 3 -1
1
-
-5
-
8 -7 10 -10 2 0 0 0 11 -39
6 -7 9 -8 0 -1 0 0 7 -36
elvárt % 54 23 23 100
21
Fakultációk Több esetben vontunk be külső cégeket a mérnök informatikusok oktatásába elsősorban immateriális javak kedvezőbb beszerzése, hallgatóink számára választási lehetőséget jelentő új fakultatív tárgyak biztosítása érdekében. Például a HAITEC Magyarországi Kft. és az IBM Magyarországi Kft. esetén is célunk - a hallgatóság részére külső óraadó (szakértő) alkalmazásával - tervezői szoftverrendszer beszerzése, a rendszerinstalláció és szupportszolgáltatás biztosítása, a tervezőrendszer oktatását ellátó szakszemélyzet kiképzése, választható tantárgy keretében a tervezői szoftver szolgáltatásainak oktatása volt. A CATIA tervezői szoftverrendszer szállítói ingyenesen biztosították részünkre a rendszer oktatási verzióját. Hasonló „árukapcsolást” jelentett a Solid Edge tervezőrendszer oktatási verziójának beszerzése, s a graphIT Kft. szakértőjének - tanszéki oktatóink felkészítése mellett - fakultatív tárgy oktatójaként való foglalkoztatása is, továbbá az Üzleti környezetre optimalizált rendszerek c. fakultáció oktatása az IBM Magyarországi Kft. támogatásával. A National Instruments Hungary Kft. - a tőlük vásárolt mérési adatgyűjtő és –feldolgozó berendezések, s a LabVIEW modellező szoftverrendszer segítségével - a MIT által kidolgozott nagyszámú oktatási segédanyagot és gyakorlati adaptációt úgy értékelte, hogy a tanszéket legújabb termékei bemutatására, propagálására oktatási bázishelynek kérte fel. Oktatóink a tantervünkben szereplő két kötelező tantárgy (Vizuális és web programozás I., Számítógép architektúrák II.) oktatását, gyakorlati foglalkozásait a National Instruments legújabb szoftvertámogatásával tudják biztosítani. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Müszaki Kar
nappali tagozat
81 3 4 4
88 3 5 5
heti óraszámokkal (ea. tgy. l). ; követelményekkel (k.); kreditekkel (kr.) Félévek 5. 6. 7. ea tgy l k kr ea tgy l k kr ea tgy l k kr 4 0 3 8 23 0 23 49 11 0 17 28 2 0 1 f 3 2 0 2 v 5 2 0 2 v 5
Információ megjelenítés II. Digitális prototípusgyártás I.
4 3
4 4
2 2
MINB681 MINB742 MINB107
Folyamatvizualizációs technikák I. Kép- és hangfeldolgozás II. Multimédia I.
4 3 3
4 3 4
2 1
0
2
f
3
SMINB030 SRTNB011 SRTNB012
MNB109 SANB106 SANB110
Számítógépes grafika alapjai Adatbányászat I. Adatbányászat II.
3 3 3
4 4 3
2 1
0 0
1 2
f f
3 3
12 13
SMINB031 SMINB032
MINB751 MINB752
Pneumatikus vezérlések I. Pneumatikus vezérlések II.
3 3
3 3
2
14 15 16
SMINB033 SMINB023 SMINB022
MINB760 MINB672 MINB662
Intelligens irányítórendszerek Digitális prototípusgyártás II. Termékmodellezés II.
3 3 3
3 3 3
17 18 19
SMINB026 SRTNB010 SRTNB013
MINB682 SANB102
Folyamatvizualizációs technikák II. Multimédia II. IBM adatbázis-kezelők programozása I.
3 3 3
3 3 3
20
SRTNB014
SANB103
IBM adatbázis-kezelők programozása II.
3
3
21
SRTNB015
SANB104
MS Windows szerver operációs rendszer I.
4
4
22
SRTNB016
SANB105
MS Windows szerver operációs rendszer II.
4
4
Sorsz ám
Újkód
Kód
Tantárgyak
Szabadon választható tárgyak 1 2 3
SRTNB007 RRTNB147 SRTNB008
SANB710 MINB253 SANB730
A mesterséges intelligencia alapjai Számítógép hálózatok III. Párhuzamos programozási eljárások
4 5
SMINB024 SMINB021
MINB122 MINB671
6 7 8
SMINB025 SMINB027 SRTNB009
9 10 11
heti kredit óra
23
SRTNB017
SANB107
Üzleti környezetre optimalizált rendszerek
4
4
24 25
SRTNB018 SRTNB019
SANB108 SANB111
AutoCAD programozás Alkalmazott informatika
3 2
4 2
26 27 28 29 30 31 32 33 34
SRTNB020 TRTNB057 TRTNE266 SRTNB053 SRTNB054 SRTNB055 SRTNB056 SRTNB057 SRTNB062
SANB109 SANB110
3 4 4 4 4 4 4 4 4
4 5 3 3 4 4 4 3 4
35
SRTNB063
4
4
36 37
SRTNB064
Delphi programozás Vállalati információs rendszerek Adatbányászat III Adatbányászat IV SAP ABAP I SAP ABAP II SAP modulok Képszerkesztés Photoshoppal MS SQL Szerver programozás MS SQL Szerver adatbázis rendszergazda ismeretek Java a gyakorlatban IT Services
3
3
0 0
2 1
f f
4 4 0
2
f
1
f
4 0
0
0
2
f
3
2
0
2
f
4
0
2 0
v
0
2
f
3
SRTNB011 TMINB214
1
0
2
f
3
SMINB031 TMINB215 SMINB021
0
f
2
2 2
0 0
2 2
f v
5 3
2
0
2
v
4
1
0
2
3
1
0
2
f
3
1 1
0 0
2 2
f f
3 3
1
0
2
f
3
0
2
f
4
f f
f
0
2
f
0
2
v
3
2 2
v v
4 4
2
0
2
f
4
MINB121 SANB302 SANB106 MINB210 MINB751 MINB311 MINB671 MINB661 MINB681 MINB107 SANB102
SRTNB015
SANB104
TRTNB225 SRTNB012 TRTNE266
0 0
MINB121 MINB741 MINB121
MINB252
TRTNB222
2
MINB121 MINB121
SRTNB013
4
2 2
SANB140 MINB252 SANB140
RRTNB128
TRTNB222
3 4
3
TMINB232 SMINB025 SRTNB009
RRTNB128
1
2 2
1f
4
0
0 0
0
4
2v
2
2 2
TMINB233
3
1
2
1
f
3
1
2
2
3
2f
TRTNB222 TRTNB220
TRTNB220 TRTNB220 TRTNB231
2 1
TRTNB222 RRTNB128
TRTNB220 TRTNB220 1
0
Előtanulmányok
MINB252 SANB140 SANB140 SANB150
TRTNB231 TRTNB231 TRTNB222
22
Szakdolgozatok (ld.: 29. o.) A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata A szakdolgozatot, mint tantárgyat felvett hallgatók a szorgalmi időszak elején közös tájékoztatókon vesznek részt. Felvilágosítást kapnak a szakdolgozatkészítés előírt menetrendjéről, a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi követelményekről, formai előírásokról, az adminisztratív teendőkről. A szakdolgozat készítése során részletes segítséget és eligazítást a konkrét témához kapcsolódóan - annak jellegéhez igazodva - a témavezető ad. A tájékoztató anyagát hallgatóink írásban is megkapják, illetve letölthető a Szak honlapjáról, a Szakdolgozat menüpontban. A menü folyamatosan frissül, az aktuális teendőket, határidőket, a szakdolgozati témák elfogadását, a feladatlapok tartalmi, formai hiányosságait itt is jelezzük a hallgatók felé. A menüpontban állandóan elérhető és letölthető állományok: a „szakdolgozat készítéssel kapcsolatos teendők”, a „szakdolgozattal szemben támasztott formai követelmények”, a „bírálati szempontok”, az „archiválással kapcsolatos teendők”, a „szakdolgozat nyilvántartási lap”, a „konzultáció nyilvántartási lap”, a „feladatkiírás formanyomtatványa”, az „előző évek során kiadott szakdolgozati témák címe és a témavezetője”. Az utóbbi lista támpontot kíván adni a hallgatóknak a témavezető- választáshoz. Időszakosan elérhető információk: elfogadott illetve tartalmilag/formailag nem megfelelő feladatkiírások, házivédés időpontok, bizottságok és névsorok. A szakdolgozat-készítéssel kapcsolatos teendők formanyomtatványait, az elmúlt 3 év szakdolgozatainak listáját a 17. melléklet tartalmazza. A témákat és témavezetőiket a gesztor tanszékek (MIT, RSZT) faliújságaikon teszik közzé. A hallgató saját témát is hozhat, ha a Kar, vagy az Egyetem valamelyik oktatója elvállalja a témavezetői teendőket. A hallgató a szakmai képzésért felelős oktatási egység által ajánlott, vagy a jelölt kérésére külső gazdálkodó egység által kiírt és az oktatási egység által jóváhagyott témát dolgoz fel. A külső témák aránya kb. 20% (a legutóbbi szorgalmi időszakban pl. 19% volt). Főbb ajánlott tématerületek - műszaki rendszerek/folyamatok mérése, identifikálása, irányítása az informatika eszközrendszerével; - digitális jel/adatfeldolgozás; - műszaki informatikai és információs rendszerek/hálózatok tervezése és analízise; - műszaki rendszerek grafikus modellezése és/vagy szimulációja; - térinformatika rendszerek mérnöki alkalmazása; - egyéb, műszaki problémához kapcsolódó programozási feladat megoldása; - adatbázissal támogatott, dinamikus, web-alapú alkalmazás fejlesztése (műszaki vonatkozású); - egyéb, a képzési céloknak megfelelő téma is elfogadtatható a tanszékkel történt megbeszélés alapján.
A választott témát a MIT - szakdolgozat-felelős oktatójánál - nyilvántartásba véteti a kitöltött szakdolgozat nyilvántartási lap leadásával. A témavezetővel történő egyeztetés során a szakdolgozat részletes feladatkiírása is elkészül. A gesztor tanszékek oktatóiból álló, eseti bizottság áttekinti a feladatkiírásokat, dönt a témák elfogadásáról. Ha a témakiírás akár formailag, akár tartalmát tekintve nem megfelelő, a hallgató visszakapja módosításra. A szak23
dolgozatot készítő hallgató a feladat készítése során köteles tájékoztatni a témavezetőt a munkaközi teljesítésről. Konzultáción havonta meg kell jelennie a témavezetővel, konzulenssel egyeztetett időpontban. Ekkor érdemi előrehaladásról kell számot adnia. A konzultáción való részvételt a témavezető/konzulens a konzultáció nyilvántartási lapon aláírásával igazolja. a) Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik a hallgatók: A hallgatók kb. 60%-a kezdeményez saját, konkrét elképzelésre témavezetői konzultációt. Ezek kb. harmada-fele ún. külső téma, külső konzulens részvételével. A többi hallgató vagy a szaktanszékek által kiírt témákra jelentkezik, vagy témavezetőt választ. Többnyire csak körvonalazott elképzelések vannak és a témavezető segítségével alakítják ki az elkészítendő feladat célkitűzéseit. b) A vezető oktatók (tanár, docens) hány szakdolgozat elkészítését irányították? A vezető oktatók részvétele a szakdolgozat elkészítésének irányításában (témavezetés), a védésre bocsátott szakdolgozatok alapján: Oktató neve Dr. Achs Á. Armbruszt F. Falmann L. Dr. Iványi P. Jancskárné Dr. A. I. Dr. Kapitány S-né Pandur B. Dr. Pauler G. Szilágyi S. Dr. Szakonyi L. Szendrői E. Dr. Szőke B. Dr. Tarnik I. Dr. Várady G. Dr. Vörös L. Összesen Összes szakdolgozat
2006/2007 11 1 1 6 6 2 17
2007/2008 6
2008/2009 2
5 2
2
8 8 2 7 4 1 1 4 1 1 8
26(26%) 99
47(44%) 106
9 2
2
2 1 49(37%) 132
c) Milyen arányban választanak témát az informatika egyes területeiről? (esetleg a tanszékek közötti megoszlás?) A szakdolgozatok témái a gesztor tanszékek által oktatott tantárgyakhoz köthető. Az általános informatikai ismereteket hasznosító témák kiadása a Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszékhez, az informatika műszaki területen való alkalmazását jelentő témák meghirdetése és konzultálása a Műszaki Informatika Tanszékhez kapcsolódó. 24
A szakdolgozat megoszlása a jelenlegi gesztor tanszékek oktatói között: Tanszék neve Rendszer- és Szoftvertechnológia Tsz Műszaki Informatika Tsz
2006/2007 82 50
2007/2008 57 42
2008/2009 56 50
Tanszéki laborok, gyakorlati képzés (ld.: 23, 27, 33. o.) A 2006-os akkreditációs jelentésben részletesen jellemeztük a szak rendelkezésére álló infrastruktúrát (ld. 1. melléklet e) pont). Ekkor elemeztük, hogy a képzés tárgyi (működési) feltételeinek biztosítását a szakindítás utáni időszakban jórészt „önerőből”, a gesztor tanszék (MIT) mintegy 80%-os saját hozzájárulásával oldottuk meg. Alapvető változást jelentett a Boszorkány utcai épületegyüttesben a közelmúltban PPP-rendszerű beruházási program keretében megvalósult felújítás, mely újabb, multimédiás felszereltségű előadótermeket, központi használatú számítógépes laboratóriumokat eredményezett. Számítástechnikai, oktatástechnikai és könyvtári ellátottság területén elmondható, hogy az elmúlt évtizedben nagykiterjedésű, 100 Mb/s-os sebességű gyorsethernet számítógép hálózat valósult meg mindkét telephelyünkön, a kari végpontok száma ~ 800, ezek közel 80 %-a már gyorsethernet. A Karon 7 központi számítógépes labor szolgálja ki valamennyi szak hallgatóját. A Boszorkány utcai, illetve a Rókus utcai telephelyen működő két gesztor tanszék teljes tanszéki személyzete hálózatra kötött számítógépekkel rendelkezik. Az oktatástechnikai eszközök részben a központi, kari oktatástechnikai csoport munkatársai segítségével érhetők el, részben tanszéki beszerzések révén állnak rendelkezésre (dia- és írásvetítők, videók, komputeres kivetítők, másolók, nyomtatók, stb.). Alkalmazott informatika laborjainkban szakspecifikus, a MAB által elvárt informatika alkalmazási területeknek megfelelő technikákat és technológiákat kellett létrehoznunk. Meglévő információtechnológiai rendszereink (robotika, mechatronika, kép- és hangfeldolgozás, mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, automatika, folyamatirányítás, multimédia, stb.) száma – a kialakult tömegképzésre való tekintettel – csekély, a hozzáférhetőség a nagy nappali csoportlétszámok miatt korlátozott. E laborok mintegy 20 tantárgy gyakorlatait szolgálják ki, s nélkülözhetetlenek a TDK- és szakdolgozati munkák praktikumát jelentő feladatoknál, a tanszék K+F tevékenységei során, s fokozott mértékben fejlesztendők a szakdolgozati munka iránt támasztott növekvő mennyiségi és minőségi követelmények biztosításához. Összefoglalva megállapítható: a szak infrastrukturális alapfeltételeinek folyamatos időarányos biztosításához rendelkezésre áll: - a hallgatói létszámnak megfelelő elhelyezés a hallgatók, az oktatók és a segéderők számára, - a képzés oktatási eszköztára, - a képzést szolgáló szervezeti, hivatali struktúra.
A további infrastrukturális fejlesztés a következőket igényli:
25
A 7 db alkalmazott informatika labor közül kettő alkalmas 30 fő fogadására (igény a gyakorlatelőkészítés, a szakspecifikus technológia és technika, a számítógépes háttér biztosítása egy laboratóriumon belül). A hatékonyabb és gazdaságosabb oktatás, a prognosztizálható hallgatói létszámok szintentartása, a laborok többcélú felhasználhatósága nagyobb alapterületű (80-90 m2) laborok kialakítását indokolja. A jelenlegi alkalmazott informatika laborterület (~410 m2) 1,2 szeresét (500 m2), 5 x 100 m2 alapterületű laborkomplexum (informatikai rendszerrel felszerelt technológiai és technikai bázis; laboronként 30 fő hallgatói munkaasztaloknál történő elhelyezése, 15-20 PC biztosítása) létrehozása jelenti. A BSc-képzés megerősítése, s különösen az MSc-képzésre való felkészülés – a MAB elvárásaihoz, kritikai észrevételeihez igazodva – a kutató-fejlesztő munka megerősítését teszi szükségessé. E tevékenység többnyire nem művelhető zsúfolt hallgatói számítógépes laborokban. A műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz kapcsolódva kell biztosítanunk a K+F munka végzésére, a doktori iskola létrehozására és működtetésére alkalmas laboratóriumokat, melyek területigénye: 4 x 40 m2 = ~ 160 m2.
A gyakorlatokhoz kapcsolódó, az alkalmazott informatika laborok infokommunikációs eszközeivel, oktatómodellek segítségével végzett, önálló kísérleti, kutatási jellegű, szimulációs feladatok, továbbá a hallgatók bevonása tanszéki alkalmazott kutatásokba, innovációs munkákba alapot jelentettek a kísérleti munka megkezdéséhez. E hallgatóink számára ajánlott lehetőségek biztosították a készség, a jártasság megszerzését az informatikai módszereket igénylő műszaki objektumok, alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátásához. A gyakorlati foglalkozásokon ily módon megalapozott és elsajátított ismeretek eredményezték évek hosszú során át a TDK-munkák jelentős részét, melyek önálló vagy csoportosan végzett, az órarendben rögzített óraszámot jelentősen meghaladó munkabefektetéssel értékes hallgatói produktumokat hoztak létre. A különböző alapképzettséget, felkészültséget, különböző szakok (mérnök informatikus, villamosmérnök, gépészmérnök) hallgatóinak együttműködését jelentő célpályázatok, csoportos, komplex, innovációs hallgatói projektek - a közösségformáló szerep betöltése, s az alkotó tevékenység sikere mellett - a gazdaságban, a termelésben, a szolgáltatásban, az üzemeltetésben, az innovációban végzetteinkre váró tevékenységek, feladatok mintájaként szolgáltak. A képzésünk kiszélesítését, korszerűsítését jelentő új kurzusok, fakultációk bevezetéséhez szükséges immateriális eszközök oktatási verziójának beszerzése, elérhetősége – a vezető informatikai cégek (IBM, Microsoft, HAITEC, T-Mobil, Exxonmobil, NI) szakértőit oktatásunkban, tantervfejlesztésünkben érdekeltté téve – vált lehetővé, s ez vezetett számos szakdolgozat külső támakiírással, konzultálással történő megvalósításához. A National Instruments legújabb szoftvertámogatása (szakképzési támogatása) két kötelező tantárgy gyakorlati oktatását tette lehetővé, illetve a Műszaki Informatika Tanszék oktatási bázishelyként való elfogadása a - tanszék oktatói által, a LabVIEW modellező szoftverrendszer segítségével - kidolgozott nagyszámú oktatási anyag és gyakorlati adaptáció sikeres minősítésének, a végzett fejlesztő-munka elismerésének tudható be.
26
Az oktatás-kutatás finanszírozási helyzete
Dokumentálható, hogy az eddigiekben szakunkon túlnyomórészt az elnyert pályázatok támogatásából vált lehetővé ezen eszközigényes képzés bevezetése és művelése, továbbá hallgatóink döntő többsége a gyakorlatiasabb képzést hiányolja. Ezért oktatóink tudományos fokozat szerzésére irányuló törekvéseinek támogatása mellett egy viszonylag új szak esetén elsődlegesként kezelendő a regionális kapcsolatok kibővítése és működtetése, a ténylegesen közös kutató-fejlesztő tevékenység megvalósítása. Az elmúlt 19 évben nominál értékben a MIT leosztott működési (költségvetési) támogatása ~ 28 mFt (7,2 %), beruházási támogatása ~ 65 mFt (16,71 %), távoktatásos képzésünk tanszéki bevételének szakunknál hasznosítható 50 %-a ~ 116 mFt (29,82 %), a tanszékünk által elnyert pályázati támogatás ~ 180 mFt (46,27 %) összegzett érték volt. Bizonyítható tehát, hogy képzés - elsősorban tárgyi (működési) feltételeinek biztosítását jórészt „önerőből” oldottuk meg. A távoktatásos képzés becsült összbevételének (232 mFt) elvonásai (~ 96 mFt) és a kari költségvetési, illetve a visszaforgatott támogatások (~ 93 mFt) összevetése tanszékünk esetében ~82 %-os saját hozzájárulást jelentett. A tanszék (intézmény) által elnyert (~180 mFt nominál összegben, mely a közös projektek teljes támogatásának ~50%-a) műszaki fejlesztési pályázatok, elkészült laborobjektumok (témavezető: Dr. Szakonyi Lajos tanszékvezető) listáját lásd. a mellékelt táblázatban.
sorszám 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7.
8.
9. 10.
téma megnevezése (megvalósult mérnöki alkotás) 789/86. sz. "Ipari folyamatok identifikálása" c. megbízásos munka (Megbízó: Tudományszervezési és Informatikai Intézet. Támogatás: 300 eFt) a 68/88. FFA sz. "Alkalmazott műszaki informatika szak laborfejlesztése" c. fejlesztési feladat (Megbízó: Művelődési Minisztérium FFA Bizottsága. Támogatás: 3.409 eFt) Laborok informatikai eszközfejlesztése. (223/92. sz. OMFB mecenatúra pályázat. Támogatás: 600 eFt.)Megvalósult: Technológiai laborok hálózatfejlesztése Folyamatidentifikációs mérések. (OTKA 097/92.sz. műszer- pályázat.Támogatás: 2.000eFt) Megvalósult: Moduláris felépítésű mérési adatgyűjtő és feldolgozó rendszer Számítógépes folyamatirányítás gyakorlati oktatása. (384/91. sz. MKM pályázat. Támogatás: 200eFt) Megvalósult: Mérési adatgyűjtő rendszer bővítése. Folyamatirányító számítógép kifejlesztése (FEFA-II.- 272. sz. pályázat. Támogatás: 2.000eFt) Megvalósult: Folyamatirányító számítógép realtime operációs rendszerrel. Objektumorientált informatikai rendszer kifejlesztése irányított erjesztésre. ( FEFA-III. 839 sz. pályázat.Támogatás: 2.000eFt Megvalósult: Vizsgálati modellberendezésre telepített informatikai rendszer Információtechnológiák és számítógéppel támogatott rendszerek bevezetése. (FEFA-III. 1202/03 sz.p. Támogatás: 3.300 eFt, 57 eUSD.) Megvalósult: Számítógép-hálózat fejlesztés; automatika-, intelligens érzékelő-, folyamatirányító rendszer bővítés; fuzzy-rendszer kialakítása Számítógépes folyamatirányítás.(Megbízó: MKM K+F p. Támogatás: 220eFt) Megvalósult: Fuzzy-rendszer kialakítása Musterjesztés technológiájának, irányítási stratégiájának kidolgozása fuzzy-logika alkalmazásával. (229/94 sz. MKM K+F p. Támogatás: 300eFt) Megvalósult: Technológiára telepített fuzzy-irányítási rendszer
együttműködő intézmény (gazdálkodó egység)
kezdés éve
zárás éve
1986.
1987.
1988.
1990.
1993. márc.2.
1993. dec. 15.
PMMF SZKO
1992. nov.26.
2007-ben (éves beszámoló minden évben)
Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int.
1992. nov. 9.
1994. febr. 25.
1992. okt. 7.
1995. május
JPTE BTK
1994. jan. 28
1996. márc.31.
Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int.(+2.000 eFt)
1994. jan. 31.
1996. márc.31.
JPTE BTK (+2.700 eFt és 18 eUSD)
1993. nov.
1995. márc.27.
1994. júl. 20.
1995. márc.27.
Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int.
27
11. A műszaki informatika szak távoktatásos képzésének fejlesztése. (FEFAV. 2130/5 sz. p. Támogatás: 3.000eFt) Megvalósult: UNIX- szerver bővítés, UNIX -labor kialakítás 12. Az információtechnológiák kredit rendszerű nyitott oktatásának kidolgozása. (PHARE Program HU-94.05; APP/3/032 sz.p. Támogatás: 50 eECU) Megvalósult: A távoktatásos képzés oktatási dokumentumai, tantárgyi programok, távoktatási programcsomagok, multimédia fejlesztésére alkalmas eszközök. 13. Alkalmazott informatika laboratórium fejlesztése (MKM PFP-0650/1997. sz. p. Támogatás: 1.300eFt. Megvalósult: Musterjesztési vizsgálatok változó irányítási stratégiákkal 14. Műszaki informatika szak oktatástechnológiai fejlesztése, távoktatási csomagok kidolgozása. (MKM PFP -0514/1998. sz.p. Támogatás: 500eFt) Megvalósult: Távoktatásos képzés fejlesztése, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása 15. Az alkalmazott informatika képzés regionális fejlesztése (PHARE HU9705-H12 sz. p.) Támogatás: 20.000 eFt. Megvalósul: Informatikai rendszerek, tantárgycsomagok fejlesztése 16. Objektum-kutatáson alapuló térinformatikai modell kialakítása (OM IKTA- 00151/2000. sz. p. Támogatás: 10.800 e Ft) Megvalósult: Térinformatikai szoftverrendszer. 17. Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat kialakítása. (ERFPDD2001-HU-S-01 sz. PHARE „Tükörprogram” sz.p.) Támogatás: 7.780 e Ft.) Megvalósult: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, MSc képzés feltételének megteremtése. 18. Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat továbbfejlesztése (ERFP-DD2002-HU-S-01, ill. ERFP-DD2002-HU-B-01 sz. PHARE „Tükörprogram”sz. p.) Támogatás: 21.450 e Ft, ill. 4.000 e Ft. ) Megvalósult: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, MSc képzés feltételének megteremtése. 19. IEP-2002 Informatikai Eszköz-Pályázat (OM KMÜFA IEP-00312/2002 sz. p.) Támogatás: 11. 680 e Ft.) Megvalósult: Munkaállomások, multimédiás terem. 20. Városi vízgőzhálózat számítógépes felügyeleti, szakértői, döntéstámogató rendszerének kidolgozása az energielosztás optimalizálása, az energiaveszteségek csökkentése céljából. (Nemzeti Fejlesztési Terv GKM GVOP3.1.1.-2004-05-0125/3.0 sz. p. ) Támogatás: 60.940 eFt) Megvalósul: Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása
1996. márc.
1996. dec. JPTE TTK PMMFK (Villamos, Építő Int.; Távoktatási Központ (+55 eECU) Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int.
1996. május
1998. június
1997. aug.
1999. február
1998. május
1999. február
1999. dec.
2001. december
13 Déldunántúli regionális partner
2000. okt.
2002. jún.
MiniComp Kft. (+29.000 e Ft)
2002. márc.
2003. dec.
Kaposvári Egyetem, PTE (+67.220 e Ft.)
2002. okt.
2004. jún.
Kaposvári Egyetem, PTE (+59.200 e Ft.)
2003. febr.
2004.
2005. febr.
2007. okt.
Pécsi Távfűtő Kft.
E projektek eredményének, a regionális partnereinkkel való együttműködésnek tudhatjuk be - kihelyezett szakmai gyakorlatok, szakdolgozat készítéssel kapcsolatos tevékenységek, speciális szakmai kurzusok biztosítását; - közös kutatási-fejlesztési tevékenységek megszervezését; az oktatási intézménynél és a regionális termelő (szolgáltató, tervező, kivitelező stb.) cégeknél rendelkezésre álló infrastrukturális és humán erőforrások koordinált kihasználását; - a műszaki informatika kiemelt kutatási irányainak (nagyméretű rendszerek komplexitáskezelése, mesterséges intelligencia alkalmazások, ember-gép kapcsolati algoritmusok) követéséhez, egyes részterületek műveléséhez alkalmas oktatói és hallgatói laborok létrehozását.
A kurzusok jellege A bevezető rövid összegzésben utaltunk arra, hogy a főiskolai szintű nappali és távoktatásos tagozat órarendileg rögzített, a BSc képzéssel párhuzamosan folytatott képzése a 2008/2009 tanév tavaszi félévével befejeződött. Főiskolai, jogviszonyban lévő hallgatóink közül 45 fő nappali és 20 fő távoktatásos hallgató diplomája megszerzéséhez a főiskolai tantárgyaknak megfeleltethető BSc kurzusok felvételével, illetve személyre szabott egyéni ta28
nulmányi rend szerint végzi tanulmányait a tantárgyfelelősök javaslata és a szak Tárgyakkreditációs Bizottságának döntése alapján. A távoktatásos képzés működtetése során az egyes évfolyamok hallgatói félévenként 15 oktatási héten keresztül, két egymást követő napon, heti 10 órában vettek részt órarendileg rögzített foglalkozásokon (ebből 90 % előadás és konzultáció, 10 % gyakorlat) a 4 éves képzés során (8 x 15 x 10 = 1200 óra; melynek megoszlása: 1080 óra előadás és kötelező konzultáció, 120 óra gyakorlat), továbbá félévenként egy intenzív gyakorlati hét keretében számukra laboratóriumban végzendő feladatokat adtunk ki (8 x 40 = 320 óra gyakorlat). A nappali és a távoktatásos képzés közötti óraszám-különbözet nagyobb önállóságot, az egyes tantárgyakhoz elkészített távoktatásos csomagok, a Tanulási Útmutatók alapján egyéni felkészülést igényelt a távoktatásban résztvevő hallgatóktól (ld. egy tantárgymodul Tanulási Útmutatóját a 15. mellékletben). A multimédiás fejlesztőrendszer igénybevételével, nagy idő- és munkaráfordítással elkészített távoktatásos csomagokra - különösen a műszaki tantárgyak oktatásánál - feltétlen szükség volt, és ezeket a BSc képzés mind levelező, mind nappali tagozatán jelenleg is hasznosítjuk. Ugyanis a gyakorlati oktatás, a technológiák, gépek, műszerek, eszközök üzembehelyezését, üzemeltetését jelentő tevékenységek elhagyása, illetve jelentős lecsökkentése a műszaki felsőoktatásban (mérnök-, mérnökinformatikus képzésben) magát a mérnökképzést, de mindenképpen annak hatékonyságát kérdőjelezi meg.
A főiskolai szintű távoktatásos műszaki informatika képzés teljes tananyagának (kb. 40, féléves tantárgyfejezet) kidolgozása során a megismert és a nappali képzésbe is bevitt új oktatási módszerek és technikák feltétlen hozzájárultak széles spektrumot átfogó képzésünk korszerűsítéséhez a mérnök informatikus képzés területén. Az elkészült oktatócsomagok elsősorban távoktatásos kurzusok kifejlesztését célozták meg, de hatást gyakoroltak elsősorban hagyományos módszereket alkalmazó nappali képzésünkre is. A műszaki felsőoktatásban elsősorban a multimédiás, interaktív formában elkészített, szimulációs és animációs betétekkel kiegészített tananyagok pótolhatják a gyakorlati képzés hiányát, megkönnyíthetik a műszaki főiskolai szintet eddig jellemző gyakorlatiasabb, a műszaki objektumok üzemeltetésével kapcsolatos ismeretanyag elsajátítását. E tananyagoknak a távoktatásos képzésben, s a nappali graduális képzésben való alkalmazása nagymértékben hozzájárult a képzés javításához, modernizálásához. 2008 szeptemberéig a nappali tagozaton az óraterhelés 55-60%-át, a távoktatásos és a levelező tagozaton 80%-át a Műszaki Informatika Tanszék – mint a képzés gesztor tanszéke látta el 19 főállású oktatóval (státuszban 26 fő tanszéki alkalmazott), továbbá mintegy 5-6 fő, teljes terheléssel foglalkoztatott oktatót igénylő óraadóval. A tanszéket a nagy óraterhelés (17-18 óra/hét/fő), s a jelentős hallgató/oktató arány (~ 0,6 * (1000 + 200) fő nappali és egyéb hallgató/25 oktató) jellemezte. Ezt követően az átszervezett két gesztor tanszék változatlanul nagy óraterheléssel, de az oktatási feladatok létszámarányos elosztásával biztosítja a képzést. A jelenleg folyó BSc képzésünk tantervének (ld. 5. melléklet) megfelelően mind a nappali, mind a levelező tagozaton a képzési idő 7 félév, az elérendő összkreditszám 210, az összóraszám 6300. A tanórák (kontaktórák) száma a nappali tagozaton: 26x15x7=2730, a levelező tagozaton 22x5x7=770. A tantárgy-felelősök azonosak a nappali és a levelező tagozaton, ez jellemző az előadók és gyakorlatvezetők döntő többségére. A kontakt órák öszszességét tekintve a tantervi háló kialakításánál (a nappali és levelező tagozaton is) szorosan tartottuk az előadások és gyakorlatok 7/6 arányát. Az összes hallgatói tanulmányi munkaidő és a kontakt órák közötti eltérő különbözet a levelező és a nappali tagozaton (5,6
29
óra/nap, ill. 3,6 óra/nap szemeszterenként 20 hetet alapul véve) nagyobb önállóságot, célirányos munkavégzést követel a levelező hallgatóktól, melyet nagymértékben támogatnak a részben multimédiás, ill. szövegalapú, interneten elérhető, oktatási keretrendszerbe konvertált jegyzeteink.
A nappali és a levelező tagozatra felvettek aránya általában 5:1. Mivel a tagozatok kontaktóra aránya: 2730/270=3,55, ezért a levelező tagozaton folyó képzés ellátása (nem elemezve a hallgatók órarenden kívüli konzultálását) oktatóinknál ez átlagosan 5-6 %-os többlet tevékenységet jelentene. Azonban levelező hallgatóinknál is a szakirányok és a fakultatív tárgyak választási lehetősége, a kisebb csoportokban folyó oktatás megnöveli az előbbi többletterhelést. Az egyes tantárgyak oktatása során az egész évfolyamnak (az évfolyamnak nevezett nagyobb tömegnek) tartott előadások, a tanulócsoportoknak biztosított szemináriumi (tantermi) foglalkozások és a laboratóriumi gyakorlatok arányát – nem tekintve a szakirányú és a fakultatív tantárgyak bontását – a tantervi háló (ld. 5. melléklet) szemlélteti a heti (konzultációnkénti) óraszámok feltüntetésével. Szakirányú és fakultatív tantárgyak esetén a megadott óraszámok a hallgatóság egy részére vonatkoznak. A KKK-ben felsorolt kompetenciák fejlesztését célozzák elsősorban a szakspecifikus képzéshez, a gyakorlatokhoz kapcsolódó, önálló kísérleti, kutatási jellegű feladatok, valamint a csoportos projektek. E munkák többnyire a szakmai törzsanyagban elsajátított ismeretek elmélyítését szolgálják, valamint a készség, a jártasság megszerzését az informatikai módszereket igénylő műszaki objektumok, alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátásához. Az Alkalmazott informatika laborokban meglévő technikák és technológiák, valamint a közelmúltban kialakított, oktatómodellekkel felszerelt folyamatszimulációs laborokban (a National Instruments támogatásával) kialakított munkahelyek megbízható alapot jelentenek a kísérleti kutató munka megkezdéséhez a felkészültebb, ambiciózus hallgatóink számára. Ugyancsak a kutató-fejlesztő munkára való felkészítést jelenti hallgatóink bevonása a régiónk gazdaságában végzett alkalmazott kutatásokba, innovációs tevékenységekbe. A III. fejezet 2. pontjában megnevezett pályázatok esetén az oktatás-fejlesztési projektekben animációs segédanyagok készítésével, az alkalmazott K+F projektben a regionális hálózat térinformatikai és üzemviteli modelljének létrehozása során a topológia felvételezésével, s az identifikációs méréseknél nyújtottak hasznos segítséget. A Mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, Jelek és rendszerek, Műszaki rendszertechnika, Kép- és hangfeldolgozás, Szabályozástechnika, Robotika, Pneumatika, Számítógép-vezérelt irányítások, Intelligens rendszerek, Vizuális programozás tantárgyak egyes gyakorlatainak méréssel, információ-szerzéssel és –feldolgozással, identifikációval, szimulációval, jelformálással, irányítási algoritmusokkal, programozással, optimalizálással kapcsolatos foglalkozásai keltik fel a hallgatók érdeklődését a kutatás-jellegű alkotómunkára, valamint a speciális részfeladatok elosztásával a csoportban végzett team munkára. A gyakorlati foglalkozásokon ily módon megalapozott és elsajátított ismeretek eredményezték évek hosszú során át a TDK-munkák jelentős részét, melyek önálló vagy csoportosan végzett, az órarendben rögzített óraszámot jelentősen meghaladó munkabefektetéssel értékes hallgatói produktumokat hoztak létre. Szakunkon rendszeres TDK-munkát végez évente 20-30 hallgató, ez töredéke a teljes hallgatóságnak. A hallgatók évente 8-10 témában írnak TDK dolgozatot és tartanak előadást a házi Tudományos Diákköri Konferencián a Műszaki Informatika és a Számítástechnika szekcióban. Ezek közül minden évben több dolgozat az OTDK-n is megmérettetésre kerül. A tudományos munkában résztvevő hallgatók száma nem túl magas, de a kari átlaghoz viszonyítva
30
jónak mondható. A motivációt külső cégek bevonásával (pl. a MiniComp Kft. rendszeresen kiír TDK-témákat, fogad és konzultál hallgatókat) is igyekszünk növelni, hogy javítsuk legjobb hallgatóink tudományos munka iránti fogékonyságát. A TDK konferenciákon szereplő hallgatóink dolgozatainak listája és eredményeik a 16. mellékletben tekinthető meg. A hallgatók számára kiírt célpályázatok, csoportos projektek a tanult ismeretek gyakorlati hasznosítása, a szakirodalomban és az interneten elérhető tudásanyag célirányos feldolgozása mellett közösségformáló szerepet is betöltenek. Ilyen csoportos projektmunka eredménye a Műszaki Informatika Tanszék és a Villamos Hálózatok Tanszék oktatóinak irányításával, a National Instruments eszközei felhasználásával, s a két szak hallgatóinak (mérnök informatikus, villamosmérnök) munkájával kialakított mérőrendszer (Adatgyűjtő fejlesztése napelemek termikus viszonyainak vizsgálatához). Ugyancsak két szak (mérnök informatikus, gépészmérnök) hallgatóinak részvételével és a Műszaki Informatika Tanszék irányításával, konzultálásával folyik egy komplex innovációs hallgatói projekt egyik Alkalmazott Informatika laborunkban a Bosch Elektromobil verseny keretében: elektromos jármű fejlesztése (hajtáslánc kifejlesztése; elektromotor, akkumulátorok méretezése; fokozatmentes CVT váltó fejlesztése-hangolása; differenciálmű elektronikus megoldása; mechanikai tulajdonságok tesztelése). A térhálós járműszerkezet papír-szénszál-műgyanta komponensek rétegezésével készült el a gyártástechnológiai műveletsor Nabi Kft. és Corvus Aircraft Kft. cégnél történt tanulmányozása után. E fejlesztő munkát követően TDK-dolgozatok, szakdolgozatok készülnek el. A vizsgákra való felkészülésben, az egyéni ill. csoportos feladatok megoldásában a gesztor tanszékek valamennyi oktatója hetente kiírt - a tanszéki titkárságon megtekinthető, folyamatosan aktualizált - időpontokban konzultációs lehetőséget biztosít. Számos tantárgy teljes előadásanyaga, számon kérendő témakörei, vizsgakérdései, tanulási útmutatói mellett a gyakorlati foglalkozások teljesítéséhez szükséges segédanyagok, kidolgozott mintapéldák, jegyzőkönyv-minták is elérhetők az internet alapú oktatási keretrendszer segítségével. Több esetben vontunk be külső cégeket a mérnök informatikusok oktatásába elsősorban immateriális javak kedvezőbb beszerzése, hallgatóink számára választási lehetőséget jelentő új fakultatív tárgyak biztosítása érdekében. Például a HAITEC Magyarországi Kft. és az IBM Magyarországi Kft. esetén is célunk - a hallgatóság részére külső óraadó (szakértő) alkalmazásával - tervezői szoftverrendszer beszerzése, a rendszerinstalláció és szupportszolgáltatás biztosítása, a tervezőrendszer oktatását ellátó szakszemélyzet kiképzése, választható tantárgy keretében a tervezői szoftver szolgáltatásainak oktatása volt. A CATIA tervezői szoftverrendszer szállítói ingyenesen biztosították részünkre a rendszer oktatási verzióját. Hasonló „árukapcsolást” jelentett a Solid Edge tervezőrendszer oktatási verziójának beszerzése, s a graphIT Kft. szakértőjének - tanszéki oktatóink felkészítése mellett - fakultatív tárgy oktatójaként való foglalkoztatása is, továbbá az Üzleti környezetre optimalizált rendszerek c. fakultáció oktatása az IBM Magyarországi Kft. támogatásával. A National Instruments Hungary Kft. - a tőlük vásárolt mérési adatgyűjtő és –feldolgozó berendezések, s a LabVIEW modellező szoftverrendszer segítségével - a MIT által kidolgozott nagyszámú oktatási segédanyagot és gyakorlati adaptációt úgy értékelte, hogy a tanszéket legújabb termékei bemutatására, propagálására oktatási bázishelynek kérte fel. Oktatóink a tantervünkben szereplő két kötelező tantárgy (Vizuális és web programozás I., Számítógép architektúrák II.) oktatását, gyakorlati foglalkozásait a National Instruments legújabb szoftvertámogatásával tudják biztosítani.
31
Felhasználói visszajelzések Egyes korábbi, oktatás-fejlesztési pályázataink során a készülő jegyzetek témakörei kiválasztásánál kértük ki a végzetteinket esetlegesen alkalmazó cégek (ld. III. melléklet 7. fejezet) véleményét. A közelmúltban a – 14. mellékletben megnevezett, vezető informatikai és szolgáltató cégeknek bemutatva tevékenységünket, keresve, s megtalálva a velük való együttműködést – szakműködés minőségbiztosítását és –fejlesztését jelentette. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben. Képzésünk akkor lesz hatékony, s hallgatóink többsége számára jobban befogadható, ha a foglalkozásokon átadott ismeretanyag elsajátíttatása a gyakorlatban, a gazdaságban is hasznosítható eredményre vezet, s igazolást nyer műszaki-technológiai rendszerek (műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások) tervezése, működő rendszerek üzemeltetése, fejlesztése, irányítása során. Ezt úgy érhetjük el, hogy a hallgatóink számára készült jegyzetekbe működő műszaki-technológiai rendszerek, ezek infokommunikációs technológiáinak működtetése, vizsgálata során megszerzett tapasztalataink is beépülnek, továbbá a régióban működő termelő és szolgáltató cégek, a régiónkban elhelyezkedő végzett hallgatóink visszajelzései megerősítik az általunk oktatott ismeretek szükségességét
A tanszéki kutató-fejlesztő munka (oktatás-módszertani fejlesztések, alkalmazott kutatás, PhD tevékenység, konferencia-szervezés) Az előbbi pályázati, innovációs tevékenységek során létrehozott műszaki objektumok és dokumentációik (informatikai, infokommunikációs, mérés és automatika rendszerek, szoftverek, jegyzetek, segédletek stb.) a regionális, konzorciumi partnerekkel végzett projektmunka fontosságát igazolták. Az előbbi produktumok érdekében a Dél-dunántúli régió számos cégével (Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft., KONTAKT Villamosipari Kft., FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete Pécs, Pannon Hőerőmű Rt., BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Déldunántúli Gázszolgáltató Rt., MOL Rt. FLÜ Logisztika, Elcoteq Magyarország, MiniComp Kft., HC Automatizálási Kft., Baranya megyei Rendőr-főkapitányság) konzorciumot létrehozva, illetve intézményünk társkaraival és társintézményeivel (PTE BTK, PTE TTK, PTE KTK, Kaposvári Egyetem, Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt-Aschaffenburg, BME Építőmérnöki Kar Általános Geodézia Tanszéke, NyugatMagyarországi Egyetem Általános Geodéziai Tanszéke stb.) közösen pályázva, együttműködve az elmúlt időszakban kidolgoztunk és sikeresen megvalósítottunk mintegy 120 mFt támogatási összeggel több pályázati projektet: - Az alkalmazott informatika képzés regionális fejlesztése. (PHARE HU9705-H12 sz. p. Megvalósult: Informatikai rendszerek, tantárgycsomagok fejlesztése.) - Objektum-kutatáson alapuló térinformatikai modell kialakítása. (OM IKTA- 00151/2000. sz. p. Megvalósult: Térinformatikai szoftverrendszer.) - Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat kialakítása. (ERFP-DD2001-HU-S-01 sz. PHARE „Tükörprogram” p. Megvalósult: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, MSc képzés feltételének megteremtése; LabVIEW grafikus modellező rendszer új moduljainak beszerzése, Honeywell felügyeleti rendszer beüzemelése, oktatási célú hasznosítása.) - Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat továbbfejlesztése. (ERFP-DD2002-HU-S-01 sz., illetve ERFP-DD2002-HU-B-01 sz. PHARE „Tükörprogram” p. Megvalósult: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, MSc képzés feltételének megteremtése; tervezési és felügyeleti szoftvercsomagok, oktatói és hallgatói laborok kialakítása, új szakirányok tananyagainak, jegyzeteinek kidolgozása, oktatási keretrendszerbe konvertálása.)
32
- Városi vízgőzhálózat számítógépes felügyeleti, szakértői és döntéstámogató rendszerének kidolgozása az energielosztás optimalizálása, az energiaveszteségek csökkentése céljából: Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása. (Nemzeti Fejlesztési Terv GKM GVOP-3.1.1.-2004-05-0125/3.0 sz. p. Megvalósul: Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása.) A felsorolt oktatásfejlesztési projektek a regionális partnerekkel (végzett hallgatóink potenciális munkáltatóival) együttműködve, képzésünkkel kapcsolatos véleményüket meghallgatva és hasznosítva zárultak eredményesen. Alkalmazott kutatást jelentő projektjeink az oktatott ismeretanyag gyakorlati hasznosítását jelentették regionális partnereink támogatásával. Az utóbbi regionális alkalmazott kutató-fejlesztő munkánkkal párhuzamosan készültek el a projekttel kapcsolatos (40 db), ill. a kapcsolódó innovációs tevékenységeket bemutató (51 db) konferencia-előadások, publikációk. Az innovatív informatikai alkalmazást jelentő feladat megoldása és regionális hasznosítása olyan konzorcium létrehozását igényelte, melyben az ipari partner biztosítja az alkalmazott kutatáshoz szükséges hátteret, hogy a kutatás során megszerzett tudásanyag a már meglévő eljárásokban, szolgáltatásokban jelentős javulást eredményezzen. Tanszékünk rendelkezik ugyan professzionális informatikai ismeretekkel bíró szakemberekkel, de nem tartozik tulajdonába olyan műszaki objektum, mely komplexitásából adódóan igényelné az informatika eszközeit és módszereit. A műszaki informatikai ismeretek gyakorlatban való hasznosítása, a legújabb kutatási irányok követése és gyakorlati alkalmazása nagymértékben indokolta, hogy a partner biztosítsa a technológiai rendszer elérhetőségét az alkalmazott kutatás-fejlesztés művelésének, az infokommunikációs rendszer lehetőségének kiépítését számunkra. A regionális partnerekkel végzett projektmunka eredményei, s e munka során szerzett tapasztalataink alapján rögzíthetjük, hogy fontos a tanszék munkatársainak a regionális innovációs kutatásokban való részvétele, e tevékenységek további művelése. Az előbbi regionális projektmunka alapján határoztuk meg a tanszék innovatív kutató munkájának egyik fő irányát és annak jellemzőit. E kutatási-fejlesztési tevékenységeink fő célja a regionális ipari-szolgáltató partner által működtetett hálózatra (anyag-, energiaáram-hálózat; pl. a megnevezett támogatott projektünk bázisrendszeréül szolgáló városi vízgőzhálózat) telepítendő számítógépes monitoring és irányítási rendszer létrehozásának támogatása, mely előfeltételezi az alábbi alkalmazott kutatási tevékenységek elvégzését: - a kialakított helyi mérőhelyekre támaszkodva javaslattétel a regionális partner által üzemeltetendő monitoring rendszer kiépítésére; - a meglévő, illetve ideiglenesen telepített távadókkal, mérési-adatgyűjtő rendszerrel az optimális üzemvitelre, az energiaveszteségek feltárására irányuló identifikációs mérések elvégzése; - az energiaáram-hálózat matematikai modellezése, számítógépes szimulációja változó energiaelosztás és energiafelhasználás esetén, illetve különböző üzemállapot-alternatíváknál; - a fogyasztói igényekhez igazodó, energiatakarékos üzemvitelt biztosító irányítási stratégia meghatározása; - az energetikai veszteségek csökkentését, az energiaellátás biztonságát szolgáló szakértői és döntéstámogató rendszer kifejlesztése. E kutató-fejlesztő munka tevékenységeinek elvégzésével megvalósuló teljes infokommunikációs technológia (a kialakított szoftvercsomag) alkalmas lehet egy régió
33
meghatározó energia-elosztó rendszerei (városi távfűtő, gázszolgáltató, vízmű hálózat stb.) informatikai infrastruktúrájának kialakítására, továbbfejlesztésére a komplexitás-kezelés új, mesterséges intelligencia alapú módszereit követve, tekintettel a fogyasztói (lakossági) kívánalmakra is.
Több esetben vontunk be külső cégeket a mérnök informatikusok oktatásába elsősorban immateriális javak kedvezőbb beszerzése, hallgatóink számára választási lehetőséget jelentő új fakultatív tárgyak biztosítása érdekében. Például a HAITEC Magyarországi Kft. és az IBM Magyarországi Kft. esetén is célunk - a hallgatóság részére külső óraadó (szakértő) alkalmazásával - tervezői szoftverrendszer beszerzése, a rendszerinstalláció és szupportszolgáltatás biztosítása, a tervezőrendszer oktatását ellátó szakszemélyzet kiképzése, választható tantárgy keretében a tervezői szoftver szolgáltatásainak oktatása volt. A CATIA tervezői szoftverrendszer szállítói ingyenesen biztosították részünkre a rendszer oktatási verzióját. Hasonló „árukapcsolást” jelentett a Solid Edge tervezőrendszer oktatási verziójának beszerzése, s a graphIT Kft. szakértőjének - tanszéki oktatóink felkészítése mellett - fakultatív tárgy oktatójaként való foglalkoztatása is, továbbá az Üzleti környezetre optimalizált rendszerek c. fakultáció oktatása az IBM Magyarországi Kft. támogatásával. A National Instruments Hungary Kft. - a tőlük vásárolt mérési adatgyűjtő és –feldolgozó berendezések, s a LabVIEW modellező szoftverrendszer segítségével - a MIT által kidolgozott nagyszámú oktatási segédanyagot és gyakorlati adaptációt úgy értékelte, hogy a tanszéket legújabb termékei bemutatására, propagálására oktatási bázishelynek kérte fel. Oktatóink a tantervünkben szereplő két kötelező tantárgy (Vizuális és web programozás I., Számítógép architektúrák II.) oktatását, gyakorlati foglalkozásait a National Instruments legújabb szoftvertámogatásával tudják biztosítani. Hallgatóink számára éves rendszerességgel szakmai rendezvényeken való részvételt jelent a Pollack Expo és a Mérnök Informatikus Szaknapok. Az előbbi a Kar szervezésében évente megrendezett, szakmai kiállítást és előadássorozatot, hallgató állásbörzét jelent (kötelező hallgatói részvétellel). Utóbbi szakunk szervezésében, s hallgatóink kezdeményezésével, előkészítő munkájával lebonyolított kétnapos szaknapi rendezvény, szakmai és kulturális találkozókkal, a hagyományoknak megfelelő ceremóniával, kötött program és forgatókönyv szerint lezajló ünnepi szakesttel, s a végzősök búcsúztatásával. További szakmai rendezvénynek tekinthető a szakmai (informatikai) kapcsolatot, illetve hallgatóink esetleges foglalkoztatását ajánló cégek (T-Mobil, Exxonmobil, IBM, Elcoteq, E-on, Lufthansa, stb.) tevékenységük bemutatását, propagálását jelentő, intézményünkben megvalósuló előadásai, fogadásai.
34
Könyvtár Az egyetem kezelésében működő könyvtárak az adott képzési struktúrának megfelelően szakirodalommal és szolgáltatásokkal látják el az oktatókat, a hallgatókat, az intézmény dolgozóit. Az oktatók és a hallgatók számára a PTE könyvtáraiban kb. 900.000 könyv, audiovizuális és egyéb dokumentum, ~90.000 kötet folyóirat áll rendelkezésre. A könyvtárközi kölcsönzés a hazai és a nemzetközi könyvtárak tekintetében is magas szinten biztosított. Az egyetemi integrációt követően létrejött Könyvtári Hálózat integrálja a PTE valamennyi könyvtári egységét, így rövid időn belül elérhető a szükséges szakirodalom hagyományos módon, illetve az infokommunikációs technika segítségével. A PMMK könyvtárában, illetve a PTE Központi Könyvtárában a műszaki tudományterület jelentős folyóiratai, szakkönyvei, CD-ROM adatbázisai és a mérnök informatikus szak tantárgyi tematikáiban foglalt szakirodalom fellelhetők, vagy elektronikusan elérhetők. Hallgatóink az önálló kutatáshoz szükséges alapvető ismeretekről, a szakirodalom feldolgozásáról, a helyes hivatkozásról, az internetes forrás használatáról általános tájékoztatást kapnak. A kiírt szakdolgozati téma (feladat) kidolgozásához szükséges szakirodalom feldolgozásának módszere, mértéke, színvonala az egyik bírálati szempont. A III. fejezet 5. pontjában tárgyaltuk a szakirodalmi tájékozódás lehetőségeit, a könyvtárak állapotát, a kötelező és ajánlott irodalom elérhetőségét. Az egyetemi integrációt követően létrejött Könyvtári Hálózat integrálja a PTE valamennyi könyvtári egységét, így rövid időn belül elérhető a szükséges szakirodalom hagyományos módon, illetve az infokommunikációs technika segítségével. A PMMK könyvtárában, illetve a PTE Központi Könyvtárában a műszaki tudományterület jelentős folyóiratai, szakkönyvei, CD-ROM adatbázisai és a mérnök informatikus szak tantárgyi tematikáiban foglalt szakirodalom fellelhetők, vagy elektronikusan elérhetők.
Továbbá a szak hallgatói az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) nemzeti program keretén belül hozzáférést kaphatnak az intézmény által igényelt bibliográfiai és fulltext adatbázisokhoz, melyek több ezer folyóirat elektronikus változatát tartalmazzák jól kereshető, tudományterületek szerint rendezett formában. Az elérhető anyagok között megtalálhatók még az Akadémiai Kiadó folyóirattára, az Akadémiai Elektronikus Könyvtár adatbázisa, nyelvvizsga tesztek, szakszótárak stb.
Szakmai gyakorlat Szakunk hallgatóinak a 4. félév után rendszertechnikai nyári 4 hetes szakmai gyakorlaton kell részt venniük. A gyakorlat a mérnök informatikus hallgatóink számára az egyes szakágazatokban (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, stb.), a szolgáltatásban vagy az önkormányzati tevékenységi körben mérnök informatikus foglalkoztatást jelent. A szakmai gyakorlat a képzés igen fontos - az oktatott tantárgyakhoz szervesen kapcsolódó - része, ami lehetőséget biztosít a mérnöki munka gyakorlatban történő átfogó megismerésére, továbbá előkészíti a záródolgozat témaválasztását. Hallgatóink eddigi tanulmányaik során a tanterv első négy félévének ismeretanyagát sajátították el, többségük szakmai előképzettséggel nem rendelkezik. A gyakorlati idő hasznos eltölté-
35
se, a a széleskörű gyakorlati ismeretszerzés szempontjából kívánatosnak tartjuk, hogy kvalifikált szakemberek irányítsák a gyakorlati foglalkozást, gondoskodva a biztonságos munkakörülményekről. A szakmai gyakorlatra a fogadótól az eddigiekben oktatott műszaki, programozási, informatikai, gazdasági és rendszertechnikai alapismeretek (Közgazdaságtan, Vállalati gazdaságtan, Információ megjelenítés, Programozás, Szoftvertechnológia, Digitális technika, Elektronika, Mérésadatgyűjtés- jelfeldolgozás, Szabályozástechnika, Számítógép architektúrák, Operációs rendszerek, Adatbázisok) alkalmazását, számítógéppel segített feldolgozását jelentő témát, továbbá ebben járatos kijelölt/megnevezett konzulenst kérünk. A gyakorlat fő célja, hogy megelőző szemeszterekben oktatott tantárgyak tematikájához kapcsolódóan hallgatóink megismerjék az Önök cégénél meglévő számítógéppel támogatott rendszereket, információtechnológiákat (számítástechnikai, programozási, automatikai, telekommunikációs alkalmazások, adatbáziskezelés, mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, stb.). A gyakorlatról hallgatóinknak írásos beszámolót kell készíteniük (beadási határidő: 2010. szeptember 6.), melyben a következő témakörökre (ezek egy részére) kell kitérniük: a.) A cég főbb profiljának, forgalmazott, illetve előállított termékeinek, szolgáltatásainak ismertetése, gazdasági méltatása; b.) A meglévő informatikai és rendszertechnikai (számítástechnikai, operációs, automatika, telekommunikációs, automatizált technológiai stb.) rendszer, illetve szolgáltatás általános ismertetése, jellemzése; c.) Az előbbiek főbb egységei adat- és programrendszerének bemutatása. Kérjük a hallgató által a gyakorlat végére elkészített írásos beszámolót ellenőrizni és aláírással ellátni. Minden oktatási évben visszatérő probléma, hogy a záródolgozat készítéséhez a rendelkezésre álló idő "kevés". Ezért szeretnénk, ha a szakmai gyakorlat beszámolója, a kidolgozott téma kibővítve, esetleg módosítva a záródolgozat készítésének alapjául is szolgálna. A gyakorlaton a hallgatók a számukra kijelölt témát megismerve, a helyi adottságokat tanulmányozva, észrevételeiket, ötleteiket 10...15 oldalas tanulmányban foglalják össze. Ez a számítógéppel szerkesztett szöveges rész mellett ábrákat, adatokat, mérési eredményeket, számítógépes programvázlatot, diagramokat, rajzokat stb. tartalmaz. E tanulmányt a leendő (javasolt) záródolgozatuk témavázlatával zárják. Célszerű, ha a gyakorlatot lakóhelyükön vagy annak közelében töltik el. A fogadó gazdálkodó egységet a hallgatók maguk választják és szükség szerint egyénileg intézik a fogadásukkal kapcsolatos teendőiket.
36
KIVÁLÓSÁGI KRITÉRIUMOK (ld.: 50. o.) 1. A tanórák legalább 70%-át AT oktatók tartják. Jelenleg a tanórák ~80%-át AT oktatók tartják (ld. III. fejezet és az 5. és 7. melléklet adatainak feldolgozását)
2. Minősítettek magas aránya az összes AT oktató között (a konkrét adatot is kérjük). A minősített oktatók aránya az összes AT oktatók között 17/36=47,2% 3. Jelentős tudományos teljesítmény, sok helyi kutatási program. (ld.: 14. o.) Kutatás-fejlesztési programok a III. fejezet 1. és 3. pontjában leírtak szerint. 1. A karon a szak tudományágában működő tudományos műhelyek, illetve kutatási területek: 1.1.a.3
Országosan ismert I/N
Nemzetközileg ismert I/N
1. „Nemlineáris Rendszerek (Preisach Labora-
I
I
tórium)” kutatóműhely 2. „Autonom Rendszerek Információtechnológiája” kutató-fejlesztő műhely
I
N
3. „Több-processzoros rendszerek informa-
I
I
1.1.a.4
Megnevezés
tikája és alkalmazása”. kutatócsoport Az országos/nemzetközi ismertséget kérjük, szövegesen indokolják: ad.1. A kutatóműhely alapvető célkitűzései
- bekapcsolódás a hazai és nemzetközi tudományos életbe, - részvétel a modern, nemlineáris rendszer- és anyagkutatásban, - a tudományos minősítés megszerzésének elősegítése, - a tudományos eredmények alapján tananyagok fejlesztése. A művelt kutatási terület ismérvei
A műszaki informatika oldaláról közelítve a kutatólaboratóriumban folyó kutatás a nemlineáris rendszerek vizsgálatával, szimulációs eljárásaival foglalkozik. A kutatás során egyrészt a nemlineáris viselkedést mutató anyagok többértékű, hiszterézis karakterisztikájának szimulációjára dolgoztunk ki különböző eljárásokat (pl. a gőz-víz fázisátmenet, a mechanikai igénybevételek hatása a mágneses anyagokra, a mágneses anyagok hangfrekvenciás zajainak vizsgálata, stb.), amelyek érvényességét a laboratóriumban lévő mérőberendezéseken igazoltunk. Másrészt a kutatómunka során kapott szimulációs eljárásoknak a mérnö-
37
ki/műszaki területhez kapcsolódó alkalmazásaival foglalkozunk, ahol - a műszaki folyamatot, ill. eszközt egy-egy nemlineáris informatikai rendszernek tekintve, a gerjesztés-válasz nemlineáris kapcsolatát szimuláló eljárást a teljes rendszer/folyamat numerikus szimulációs eljárásába illesztve - a direkt, ill. indirekt válasz meghatározása a cél. Nem elhanyagolható a kutatólaboratóriumban folyó nemlineáris rendszeranalízissel foglalkozó kutatás. Ennek során a műszaki/mérnöki rendszerek numerikus szimulációja, a kidolgozott hiszterézis modellek vizsgálata, valamint a végeselem módszer, illetve a véges differenciák módszerének a hiszterézis karakterisztikával való összekapcsolása során adódó nemlineáris parciális, ill. algebrai egyenletrendszer iterációjának stabilitásvizsgálata folyik.
A kutatólaboratórium tudományos eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon mutatjuk be, neves hazai és külföldi szakmai folyóiratokban publikáljuk. A kutatólaboratórium elismertségét mutatja a -
2005-ben nemzetközi felkérésre szervezett „5th Hysteresis Modelling and Micromagnetics” konferencia Magyarországon (Budapest, MTA székház, főszervező Dr. Iványi Miklósné, résztvevők 126 tudományos előadással);
-
2010-ben nemzetközi felkérésre megrendezésre kerülő rendezvény („5th International Workshop on MULTI-RATE PROCESSES & HYSTERESIS in Mathematics, Physics, Engineering and Information Sciences” Pécs, Hungary, 31. May - 3. June 2010, http://murphys5.pmmk.pte.hu/)
A kutatócsoport tagjai (a MIT oktatói: Dr. Iványi Miklósné, em. professor; Jancskár Dr. A. Ildikó, főisk. doc.; Dr. Sipeky Attila, egy. adj.; Schiffer Ádám egy. adj.; Sári Zoltán egy. adj.) számos konferencián a szekcióelnöki tisztség ellátására, ill. a végleges cikkek lektorálására kapnak felkérést. A kutatóműhellyel kapcsolatos további produktumok a 11. mellékletben találhatók meg. Megvédett PhD tézisek
1) SIPEKY ATTILA (A dolgozat címe: Relationship between mechanical stress and the magnetic hysteresis, A védés ideje: 2009. július) 1) JANCSKÁRNÉ A. ILDIKÓ (A dolgozat címe: Nonlinear extension of heat equation and infrared imagery, A védés ideje: 2009. szeptember) Előkészületben van további 4 PhD tézis, 2 PhD tézis beadása és védése 2010 évben, 1 PhD tézis beadása 2012 évben, és 1 PhD tézis beadása várhatóan 2013 évben. A kutatáshoz kapcsolódó publikációk: [1] [2] [3]
Kuczmann M., Iványi A. Foinite element method in magnetic, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, (ISBN978 963 05 8649 8), p.310. Jancskar, I., Ivanyi, A. (2006) Preisach Hysteresis Model for Non-linear 2D Heat Diffusion, Physica B, 372, pp. 222-225. (IF=0.872) Jancskar, I., Sari, Z., Szakonyi, L., Ivanyi, A. (2008) Diffuse Interface Modeling of Liquid-Vapor Phase Transition with Hysteresis, Physica B, 403, pp. 505–508. (IF=0.872)
38
[4] [5] [6] [7] [8] [9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15] [16] [17] [18]
[19]
[20]
[21]
[22] [23]
Jancskar, I., Ivanyi, A. (2005) Full Multigrid Solver for 2D Steady-state Diffusion, Przeglad Elektrotechniczny, 6, pp.37-41. Jancskár I., Iványi, A. (2006) Hiszterézises Hődiffúziós Probléma Megoldása Multigrid Módszerrel, Acta Agraria Kaposváriensis, 10(1), pp. 143-155. Jancskar, I., Ivanyi, A. (2006) Fuzzy-Rule Based Diffusion in Thermal Image Processing, Pollack Periodica, 1, (1) pp. 115-129. Jancskar, I., Ivanyi, A. (2006) Analysis of Free Turbulent Steam Jet by Processing of IR-Images, Pollack Periodica, 2, (2), pp. 13-26. Jancskar, I., Ivanyi, A. (2008) Phenomenological Hysteresis Model for Vapor-Liquid Phase Transitions, Pollack Periodica, 3, (1), pp. 5-28. Jancskar, I., Sari, Z., Ivanyi, A. (2008) Application of hysteresis in FEM modeling of vaporliquid phase transitions, Journal of Physics: Conference Series 138, pp.1-18, doi:10.1088/17426596/138/1/012008, http://www.iop.org/EJ/toc/1742-6596/138/1 Jancskar, I., Ivanyi, A. (2005) Solution of a Transient 2D Nonlinear Heat Diffusion Problem with the Multigrid Method, Proceedings of The Tenth International Conference on Civil, Structural and Environmental Engineering Computing, Rome, Italy, 30 August – 2 September, 2005, paper 138, pp. 1-16. (CD-ROM) Jancskar, I., Ivanyi, A. (2006) The Effect of the Diffusivity Hysteresis on the Smoothing Properties of Heat Equation Applied to Thermal Images, Proceedings of the 10th International Conference on Optimisation of Electrical and Electronic Equipment, Brassó, May.18-19, 2006, pp. 121122. Jancskar, I., Ivanyi, A. (2006) Fuzzy Rule Based Smoothing of Thermal Images, Proceedings of the Fifth International Conference on Engineering Computational Technology, Las Palmas de Gran Canaria, Spain, 12-15 September 2006, paper 140, pp. 1-14. (CD-ROM), ISBN 1-90508801-9 Jancskar, I., Ivanyi, A. (2006) Wavelet Analysis of IR-images of a Turbulent Steam Flow, Proceedings of the Fifth International Symposium on Turbulence, Heat and Mass Transfer, Dubrovnik, Croatia, 25 - 29 September, 2006, pp.1-12. (CD-ROM) Jancskar, I., Ivanyi, A. (2007) Inverse Analysis for Radiating Components in a Free Turbulent Steam Jet, Proceedings of the Eleventh International Conference on Civil, Structural and Environmental Engineering Computing, St. Julians, Malta, 18-21 September 2007, paper: 80, pp.1-22. (CD-ROM), ISBN 978-1-905088-16-4 Z. Sari, A. Ivanyi, Statistical approach of hysteresis, Physica B, 372, pp. 45–48, 2006, SCI: 0.872 (3 hivatkozás, 1 független) Z.Sari, A.Ivanyi: Investigation of the Stability of an ODE-based Hysteresis Model, Physica B, 403, pp. 274-277, 2008, SCI: 0.872 (1 hivatkozás) Z. Sari, A. Ivanyi: Stability of Nonlinear Iteration in Diffusion Problems, Advances in Engineering Software, Vol. 40, No.8, pp. 718-724, 2009, SCI:1.188 Z. Sari, A. Ivanyi, Statistical Approach of Hysteresis, 5th International Symposium on Hysteresis Modeling and Micromagnetics, May 30-June 1 2005 Budapest, Hungary, (ISBN 963 420 834 7) pp. 36-37. Sári Zoltán, Iványi Amália, Komplex nemlineáris rendszerek modellezésének és szimulációjának információtechnológiai vonatkozásai, IV. Alkalmazott Informatika Konferencia, (magyar nyelvű konferencia előadás), Kaposvár, 2005.máj.27. Z. Sari, A. Ivanyi, Stability of Nonlinear Iteration in Diffusion Problems, CC2005 10th International Conference on Civil, Structural and Environmental Engineering Computing, August 30September 2 2005 Rome, Italy, (ISBN 1-905088-00-0) pp. 341-342. Z. Sari, A. Ivanyi, Stability of nonlinear diffusion problems with FDTD Yee formulation, ISEM 2005 12th International Symposium on Interdisciplinary Electromagnetic and Biomedical Problems September 12-14 2005 Bad Gastein, Austria, (ISBN 3-902105-00-1) pp.452-453. Z. Sari, A. Ivanyi, Scalar hysteresis model based on statistical considerations, First International PhD Symposium in PÉCS, Oct. 20-21, 2005 Pécs, Hungary, pp.49 Z. Sari, A. Ivanyi, Statistical approach of hysteresis, Physica B, 2006, vol. 372, pp. 45–48.
39
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33] [34]
[35]
[36] [37]
[38] [39] [40] [41] [42]
Z. Sari, A. Ivanyi, Two Dimensional Extension of a Stochastic Hysteresis Model, 10th International Conference on Optimization of Electrical and Electronic Equipment, OPTIM 2006, May 18-19, 2006, Brasov, Romania, (ISBN 973-635-703-1) vol. I., pp. 9-14. Z. Sari, A. Ivanyi, Novel statistical modeling of 2D vector hysteresis, The Fifth International Conference on Engineering Computational Technology, September 12-15, 2006, Las Palmas de Gran Canaria, Spain, (ISBN 1-905088-00-0) Z. Sari, A. Ivanyi, Phenomenological Model of Nonlinear Hysteretic Behaviour for 1D and 2D Field Calculation Problems, Second International PhD Symposium in Pécs, Oct. 26-27, 2006 Pécs, Hungary, pp. 50. (ISBN 978-963-642-118-2) Z.Sari, A.Ivanyi: Investigation of the Stability of an ODE-based Hysteresis Model, 6th International Symposium on Hysteresis Modeling and Micromagnetics, Naples, Italy 4-6 June, 2007 (p.24) Z.Sari, A.Ivanyi: Stability analysis of nonlinear hysteretic field problems, Proceedings of the Ninth International Conference on Civil Structural and Environmental Engineering Computing, St. Julians, Malta, 18-21 September, 2007 (p 99. ISBN 978-1-905088-15-7 Abstract Book) Z.Sari, A.Ivanyi: Stability analysis of nonlinear hysteretic field problems, Proceedings of the Ninth International Conference on Civil Structural and Environmental Engineering Computing, St. Julians, Malta, 18-21 September, 2007 (paper 99. pp.1-11, ISBN 978-1-905088-15-7 Full paper CD) Z.Sari, I.Jancskar, L.Szakonyi, A.Ivanyi: Phenomenological transient FEM modeling of a twophase flow with dynamic phase change, Proceedings of the Ninth International Conference on Civil Structural and Environmental Engineering Computing, St. Julians, Malta, 18-21 September, 2007 (p.217, ISBN 978-1-905088-15-7 Abstract Book) Z.Sari, I.Jancskar, L.Szakonyi, A.Ivanyi: Phenomenological transient FEM modeling of a twophase flow with dynamic phase change, Proceedings of the Ninth International Conference on Civil Structural and Environmental Engineering Computing, St. Julians, Malta, 18-21 September, 2007 (paper 217. pp.1-10 ISBN 978-1-905088-15-7 Full paper CD) Z.Sari, I.Jancskar, L.Szakonyi, A.Ivanyi: Application of hysteresis in FEM modeling of dynamic phase transition in two-phase flow, Third International PhD Symposium in Engineering, Pécs, Hungary, 25-26 October, 2007 (p.42 ISBN:978-963-06-3239-5 Abstract Book) Z.Sari: Application of numerical methods in the education of engineering physics, ICEE 2008, International Conference on Engineering Education, Pécs-Budapest, Hungary, 27-30 July, 2008 Sári Z., Jancskárné A. I., Sipeky A.: Fázisváltozással járó kétfázisú áramlás modellezése COMSOL - Matlab - .NET környezetben, IF 2008, Informatika a felsőoktatásban 2008 konferencia, augusztus 27-29, Debrecen, (ISBN ISBN 978-963-473-129-0) Z. Sari, A. Ivanyi: Measurement and modelling vector hysteresis in two dimensions, Fourth International PhD, DLA Symposium in Pécs, Oct. 20-21, 2008 Pécs, Hungary, pp. 49. (ISBN 978963-7298-27-1) A.Schiffer: “Korszerű kép- és hangfeldolgozás” 30. Informatikai és Villamos Szaknapok Előadássorozat, Pécs, 2005. Április .09. A. Schiffer, A. Ivanyi: HMM’2005, “Preisach Distribution Function Approximation with Wavelet Interpolation Technique “ Abstract Book of International Symposium on Hysteresis Modeling and Micromagnetics, May 30-June 1 2005, Budapest, Hungary, pp. 108-109 A. Schiffer, A. Ivanyi: “New dynamical hysteresis model”, ISEF 2005, International Symposium on Electromagnetic Fields, Baiona, Spain, 15-17 September 2005 Schiffer Ádám, Iványi Amália, Wavelet interpolációs technikák a nemlineáris rendszerek modellezésében, előadás a IV. Alkalmazott Informatikai Konferencia, Kaposvár, 2005.05.26. 2005 A: Schiffer, A. Ivanyi, New hysteresis model, First International PhD Symposium in PÉCS, Oct. 20-21, 2005 Pécs, Hungary, pp. 50 A. Schiffer, A. Ivanyi, Preisach Distribution Function Approximation with Wavelet Interpolation Technique, Physica B, 2006, vol. 372, pp.101-105. A. Schiffer, A. Iványi, Measurement based hysteresis model, High Perfomance Computing WorkShop, The Regional Committee of the Hungarian Academy of Sciences at Pécs, 27. March 2006.
40
[43]
[44] [45]
[46] [47] [48] [49]
[50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58]
[59]
[60] [61]
[62] [63] [64] [65] [66]
Adam Schiffer, Amalia Ivanyi: New Hysteresis Vector Model, 10th International Conference on Optimization of Electrical and Electronic Equipments OPTIM'06, May 18-19, 2006, Brasov, Romania, (ISBN 973-635-703-1) vol. I., pp. 15-22. Adam Schiffer, Amalia Ivanyi, New Dinamical Hysteresis Model, Electromagnetic Field in Mechatronics, Electrical and Electronic Engineering, IOS Press, ISSN 1383-7281, pp. 90-95 A: Schiffer, A. Ivanyi, Non-linear Field Computation with Hysteresis, Proceedings of the Fifth International Conference on Engineering Computational Technology, Civil-Comp Press, ISBN 1905088-11-6, pp. 192 A: Schiffer, A. Ivanyi, Effect of Noise in Nonlinear Field Problem, Second International PhD Symposium in Pécs, Oct. 26-27, 2006 Pécs, Hungary, pp. 50 A. Schiffer, A. Ivanyi, Two-Dimensional Vector Hysteresis Model, Pollack Periodica, 2006, vol. 1. No. 2, pp. 83-97 A. Schiffer, Noise Analysis in Non-linear System, XXIV. Internationale Konferenz „Science in Practice” Bremen, 13-16, May. A. Schiffer, A. Ivanyi : Spectral Property of a Novel Hysteresis Model with Additive Noise, HMM 2007, Abstract Book of 6th International Symposium on Hysteresis Modeling and Micromagnetics, 4-6 June, 2007, Naples, Italy. A. Schiffer, A. Ivanyi : Nonlinear Field Computation with Hysteresis, ISEF 2007, International Symposium on Electromagnetic Fields, Prague, Czech Republic A: Schiffer, A. Ivanyi, Spectral Property of a hysteresis model, Third International PhD Symposium in Pécs, Oct. 25-26, 2007 Pécs, Hungary, pp. 43 A. Schiffer, A. Ivanyi, Spectral Property of a novel hysteresis model with additive noise, Physica B, 2007. A. Schiffer, A. Ivanyi, Preparation Method of the Anhysteretic Curve, 13th Biennial IEEE Conference on Electromagnetic Field Computation, May 11-15, 2008, Athens, Greece A. Schiffer, A. Ivanyi , Virtual Laboratory Measurement, ICEE 2008-International Conference on Engineering Education, July 27-31, 2008, Pecs, Hungary A. Schiffer, A. Ivanyi, Preparation Method of the Anhysteretic Curve, Fourth International PhD and DLA Symposium in Pécs, Oct. 20-21, 2008 Pécs, Hungary A. Schiffer, A. Ivanyi, Modelling the harmonic vibration of two transformer sheets, 27th Scientific Electrotechnical Conference „Science in Practice”, Pécs, 26-27 February 2008. A. Schiffer, A. Ivanyi, Harmonic vibration analysis of transformer sheets, Boolket of the 19th Soft Magnetic Material Conference, 06. September 2009, Torino, Italy, pp. 355 A. Schiffer, A. Ivanyi, Measurement and processing of the vibration signal of transformer sheets, Abstracts of the Fifth International PhD and DLA Symposium in Pécs, Oct. 19-20, 2009 Pécs, Hungary, pp. 60-61 A. Sipeky, I. Jancskar, Z. Sari, A. Ivanyi, Stress Dependent Magnetic Hysteresis implemented in an Electromagnetic Field Computation, Proceedings of the Twelfth International Conference on Civil, Structural and Environmental Engineering Computing, Funchal, Madeira, Portugal, 1-4 Sept. 2009. Topping, B. H. V. and Costa Neves, L. F. and Barros, R. C. (ed.), Civil-Comp Press, Stirlingshire, United Kingdom, p. 104, ISBN 978-1-905088-30-0 Sipeky Attila, Iványi Amália,Mechanikai igénybevételek hatása a mágneses karakterisztikára, In: Pethő Attila, Herdon Miklós (szerk.) Informatika a felsőoktatásban 2008. Debrecen, Magyarország, 2008.08.27-2008.08.29. Debreceni Egyetem, pp. 1-8. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos Attila Sipeky, Amalia Ivanyi, Preisach-type stress-dependent magnetic vector hysteresis model, PHYSICA B - CONDENSED MATTER 403: pp. 491-495. (2008) IF: 0.822 Teljes dokumentum Dokumentum a kiadónál, Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos Attila Sipeky, Amalia Ivanyi, Magnetic measurement and vector modeling under applied mechanical stress, POLLACK PERIODICA 3:(1) pp. 53-65. (2008) Teljes dokumentum Dokumentum a kiadónál, Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos Függő idéző: 1 Összesen: 1
41
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72] [73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
A Sipeky, A Ivanyi, Virtual laboratory for magnetic measurements, In: Proceedings of the International Conference on Engineering Education: ICEE 2008. Pécs ; Budapest, Magyarország, 2008.07.28-2008.07.31. pp. 72-73. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Stress-dependent hysteresis model implemented to the magnetic field calculation, In: Proceedings of the 13th Biennial IEEE Conference on Electromagnetic Field Computation: CEFC 2008. Athens, Görögország, 2008.05.11-2008.05.15. p. 128. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Magnetic measurement and simulation under applied mechanical stress, In: Proceedings of the XXV. Internationales Wissenschaftliches Kolloquium: Science in Practice. Schweinfurt, Németország, 2007.10.15-2007.10.16. pp. 79-87. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Magnetic Field Computation with Stress Dependent Hysteresis, In: Proceedings of the Sixth International Conference on Engineering Computational Technology: ECT 2008. Athens, Görögország, 2008.09.02-2008.09.05. pp. 1-13. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Magnetic FEM simulation of a modified Epstein frame with applying external mechanical stress, In: Abstract Book of the Fourth International PhD Symposium in PÉCS. Pécs, Magyarország, 2008.10.20-2008.10.21. pp. 52-53. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Preisach-type stress dependent magnetic vector hysteresis model, In: Proceedings of the 6th International Symposium on Hysteresis Modeling and Micromagnetics: HMM 2007. Naples, Olaszország, 2007.06.04-2007.06.06. p. 132. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Measurement and modeling of the stress dependent magnetic characteristic, In: Proceedings of the International Symposium on Electromagnetic Fields: ISEF 2007. Prague, Csehország, 2007.09.13-2007.09.15. pp. 362-363. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Anisotropic magnetic vector hysteresis model under applied stress, In: Abstract Book of the Third International PhD Symposium in PÉCS. Pécs, Magyarország, 2007.10.25-2007.10.26. p. 43. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos Attila Sipeky, Amalia Ivanyi, Magnetic hysteresis under applied stress, PHYSICA B - CONDENSED MATTER 372: pp. 177-180. (2006) IF: 0.872 Teljes dokumentum Dokumentum a kiadónál, Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos, Független idéző: 1 Függő idéző: 3 Összesen: 4 Sipeky, A. Ivanyi, Stress dependent magnetic vector hysteresis model, In: Iványi M (szerk.) Second International PhD Symposium in Engineering. Pécs, Magyarország, 2006.10.26-2006.10.27. Pécs: p. 51.(ISBN:978-963-642-118-2) Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Preisach-based stress dependent magnetic hysteresis models, In: Proceedings of the 10th International Conference on Optimization of Electrical and Electronic Equipment: OPTIM 2006. Brasov, Románia, 2006.05.18-2006.05.19. pp. 3-8. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Identification of a Preisach-based stress and frequency dependent magnetic hysteresis model, In: Proceedings of the Fifth International Conference on Engineering Computational Technology: ECT 2006. Las Palmas, Spanyolország, 2006.09.12-2006.09.15. pp. 1-12. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Stress effects on magnetic properties under different shape of excitation, In: Proceedings of the International Symposium on Electromagnetic Fields: ISEF 2005. Baiona, Spanyolország, 2005.09.15-2005.09.17. pp. 199-202. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Stress dependent Preisach-type magnetic hysteresis model, In: Abstract Book of the First International PhD Symposium in PÉCS. Pécs, Magyarország, 2005.10.202005.10.21. p. 52. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos A Sipeky, A Ivanyi, Magnetic hysteresis under applied stress, In: Proceedings of the 5th International Symposium on Hysteresis Modeling and Micromagnetics: HMM 2005. Budapest, Mag-
42
yarország, 2005.05.30-2005.06.01. pp. 183-184. Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke/Tudományos [83] Szakonyi, L., Jancskar, I., Sari, Z. (2006) Energetic Model for an Elementary Unit of a Steam Network, Pollack Periodica, 1, (3), pp. 91-102. [84] L. Szakonyi, I. Jancskar, Z. Sari, Numerical Study of Condensation in Wet Steam Flow under Dynamic Load, The Fifth International Conference on Engineering Computational Technology, September 12-15, 2006, Las Palmas de Gran Canaria, Spain, (ISBN 1-905088-00-0) [85] L. Szakonyi, I. Jancskar, Z. Sari, Identification and modeling of a steam distribution network under wet steam flow conditions, Second International PhD Symposium in Pécs, Oct. 26-27, 2006 Pécs, Hungary, pp. 52. (ISBN 978-963-642-118-2)
ad. 2. A kutató-fejlesztő műhely alapvető célkitűzései
-
országosan és regionálisan meghirdetett kutató-fejlesztő és innovációs munkák elnyerése, további művelése, a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaiba eső tevékenységek folytatása, a mérnök informatikus alapképzésben oktatandó ismeretanyag és a gyakorlati, innovációs hasznosítás kapcsolódását biztosító projektmunka kialakítása.
A művelt kutatási terület ismérvei
A műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz (nagyméretű rendszerek komplexitáskezelése, identifikálása, modellezése, szimulációja, irányítása; intelligens rendszerek, fuzzy logika, képfeldolgozás; robotikai, térinformatikai alkalmazások) igazodó, a felhasználói igényeket figyelembevevő tanterv-korszerűsítések akkor lesznek elismertek és támogatottak mind a hallgatóság, mind a szakma (régió gazdasága) részéről, ha a hallgatóknak átadott ismeretanyag munkába-állásukkor a közeli jövőben hasznosul. Az előbbiek érdekében, tehát a törzsanyagban szereplő ismereteket egy szűkebb alkalmazási területen elmélyítő szakirányú képzés megalapozásához, műveléséhez az oktatóknak - tudományos fokozatszerzésük mellett (amelynek tudományterülete nem feltétlen egybeeső az oktatandó tanulmányi területekkel) - az oktatott tantárgyak laboratóriumait létrehozva, az itt megszerzett gyakorlati ismereteket a gazdaságban, szolgáltatásban, iparban, innovációban hasznosítva, a megpályázott és elnyert kutatás-fejlesztési projekthez team-et alkotva, szakmai műhelyként kell együttműködni. Az oktatási és kutatási területek előbbiekben vázolt kapcsolódási kényszere művelt szakirányunk alapján indokolja az „Autonom rendszerek információtechnológiája” megnevezést. A III. fejezet 3. pontjában hivatkozott alkalmazott kutatás-fejlesztés sikeres megvalósítása mellett a szakmai műhelyként is működő tanszéki kollektíva (19 főállású oktató, közülük 10 PhD hallgató is) – melyből 4 fő PhD tevékenységet folytatott saját tézisei kidolgozása érdekében az előzőekben jellemzett tudományos műhelyben a projekttel párhuzamosan – szorosan kapcsolódó munkája indikátoraként szolgált számos szakmai fórum előadása, ~40 db, kiadványban megjelent konferencia-előadás anyaga és referált folyóirat-publikáció. E kutatómunkára alapozva a későbbiekben a projekt fenntartásának igazolásaként dokumentáltunk további publikációkat, elnyert PhD-fokozatot, bejelentett know-how-t és adatintegrált egyedi szoftverrendszert. A MAB 2008 decemberi, illetve 2009 decemberi véleményezése tevékenységünket mindkétszer változatlan szövegezéssel, tömör egy mondattal (hazai vi43
szonylatban is szerény kutatási háttér rajzolódik ki) minősíti. De karunk egyetemi státuszának rövid 5 évére, s a szakspecifikus beruházási támogatások hiányára való tekintettel talán az ilyen jellegű, 10 fő PhD hallgató számára külföldi konferenciákon való előadás-részvétel mellett gyakorlati tapasztalatszerzést, innovációs lehetőséget jelentő K+F munkára is nagy szükség van a bevezetőben jellemzett célok teljesüléséhez (az alapképzés támogatásaként). A kutató-fejlesztő műhellyel kapcsolatos produktumokat a 12. mellékletben soroltuk fel. Megvédett PhD tézisek
SZAKONYI LAJOS (PhD dolgozat: Városi vízgőzhálózat modellezése és identifikációja (szigorlati tantárgyak: Folyamatmérnöki tudományok, Irányítási algoritmusok), A védés ideje: 2009. október (summa cum laude), Pannon Egyetem Veszprém)
A kutatáshoz kapcsolódó publikációk:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
Szakonyi L.: Városi vízgőzhálózat identifikálása, számítógépes felügyeleti rendszerének kidolgozása, IV. Alkalmazott Informatika Konferencia, X. Folyamatinformatika Szekció (Irányítás, tervezés), Kaposvár, 2005. máj. 27. (ISSN 1418-1789) Szakonyi L.: Infokommunikációs technológia kidolgozása és regionális hasznosítása az energiaelosztás területén, Informatika a felsőoktatásban Konferencia, Műszaki Informatika Szekció, Debrecen, 2005. aug. 24-26. Konferenciakiadvány, pp. 139. (ISBN 963 472 9009 6) Szakonyi L.: Városi vízgőzhálózat modellezése és számítógépes felügyeleti rendszerének kidolgozása, Acta Agraria Kaposváriensis, Kaposvári Egyetem, Vol. 10, No. 1, 2006, pp. 157-162. L. Szakonyi - I. A. Jancskar - Z. Sari: Numerical Study of Condensation in Wet Steam Flow under Dynamic Loading, Proceedings of the Fifth International Conference on Engineering Computational Technology, Las Palmas de Gran Canaria, Spain, 12-15 September 2006, B.H.V. Topping, G. Montero, R. Montenegro (Ed.), Civil-Comp Press, 2006, Stirlingshire, Scottland, paper 180. pp. 1-13, (CD-ROM), ISBN 1-905088-01-9 L. Szakonyi - Z. Sari: Identification and Modeling of Condensation Phenomena in a Regional Steam Network, 5th International Symposium on Turbulence, Heat Transfer Dubrovnik, Croatia, 25-29 September 2006, pp. 643-646, (CD-ROM) L. Szakonyi - I. A. Jancskar - Z. Sari: Identification and Modeling of a Steam Network under Wet Steam Flow Conditions, Abstracts of the Second International PhD Symposium in Engineering, Pécs, Hungary, 26-27 October, 2006, M. Ivanyi (Ed.), pp. 29, ISBN 978-963-642-118-2 I. A. Jancskar – Z. Sari - L. Szakonyi – A. Ivanyi: Diffuse Interface Modeling of LiquidVapor Phase Transition with Hysteresis, Abstract Book of 6th International Symposium on Hysteresis Modeling and Micromagnetics, 4-6 June, 2007, Naples, Italy, pp. 136 Z. Sari - I. A. Jancskar - L. Szakonyi – A. Ivanyi: Application of Hysteresis in FEM Modelling of Dynamic Phase Transition in Two-Phase Flow, Abstracts of the third International PhD Symposium in Engineering, Pécs, Hungary, 25-26 October, 2007, M. Ivanyi (Ed.), pp. 42 Z. Sari - I. A. Jancskar - L. Szakonyi – A. Ivanyi: Phenomenological Transient FEM Modelling of a Two-Phase Flow with Dynamic Phase Change, Proceedings of the Eleventh 44
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19] [20] [21]
[22] [23] [24]
International Conference on Civil, Structural and Environmental Engineering Computing, St. Julians, Malta, 18-21 September, 2007, pp. 217, ISBN 978-1-905088-15-7, Abstract Book Szakonyi L.: Új infokommunikációs technológia kidolgozásának, regionális hasznosításának képzéskorszerűsítésre gyakorolt hatása a mérnök informatikus szakon, Informatika a felsőoktatásban Konferencia, Debrecen, 2008. aug. 27-29, paper 149, pp. 1-10 L. Szakonyi - I. Jancskar - Z. Sari: Developing of an Info-communication Technology for the Operating and Controlling of a Saturated Steam Network, ICEE 2008 International Conference on Engineering Education, Pécs-Budapest, Hungary, 27-31 Julius 2008, pp. 222 L. Szakonyi - I. Jancskar - Z. Sari: Measurement Based Flow Regime and Velocity Profile Calculation of High Pressure Steam Network in Saturated State, CST2008: The Sixth International Conference on Engineering Computational Technology, Athens, Greece, 2-5 September 2008, p. 16 L. Szakonyi – P. Iványi – Z. Sári: Developing a Measurement and Calculation Method for the Characterization of the Flow Regimes in Two-Phase Flow, Fourth International PhD, DLA Symposium, Hungary, University of Pécs, Pollack Mihály Faculty of Engineering, 20-21 October 2008, M. Iványi (Ed.), pp. 55 Z. Sari - I. A. Jancskar - L. Szakonyi – A. Ivanyi: Phenomenological transient FEM modelling of a two-phase flow with dynamic phase change, Proceedings of the Eleventh International Conference on Civil, Structural and Environmental Engineering Computing, St. Julians, Malta, 18-21 September, 2007, paper 217, pp. 1-10, ISBN 978-1-905088-157, Full paper CD L. Szakonyi - I. A. Jancskar - Z. Sari: Energetic Model for an Elementary Unit of a Steam Network, Pollack Periodica, An International Journal for Engineering and Information Sciences. Akadémiai Kiadó, Budapest, Vol. 1, No. 3, pp. 91-102, 2006, HU ISSN 1788 – 1994. L. Szakonyi: Energetic model of an elementary pipe-segment of a steam-water network, Pollack Periodica, An International Journal for Engineering and Information Sciences, HU ISSN 1788. 1994. Akadémiai Kiadó, Budapest, Vol. 2, No. 1, pp. 63-78, 2007. A. Jancskar - Z. Sari - L. Szakonyi - A. Ivanyi: Diffuse Interface Modeling of LiquidVapor Phase Transition with Hysteresis, Physica B, Vol. 403, pp. 505-508, 2008, ISSN 0921-4526, SCI: 0.872. L. Szakonyi: Investigation and Control of a Regional Steam-Distribution Network under Two-Phase Flow Conditions, Studies in Informatics and Control, National Institute for Research & Development in Informatics, Vol.18, No. 2, June 2009, pp.119-126, ISSN 1220-1766. Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP-3.1.1.-2004-05-0125/3.0 projekt, I. Részletes szakmai beszámoló, 2006. jan., (projektvezető: Szakonyi L.) Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP-3.1.1.-2004-05-0125/3.0 projekt, II. Részletes szakmai beszámoló, 2007. jan., (projektvezető: Szakonyi L.) Pandur B.: Nagykiterjedésű energiaellátó hálózatra telepített monitoring rendszer, IV. Alkalmazott Informatika Konferencia, X. Folyamatinformatika Szekció (Irányítás, tervezés), Kaposvár, 2005. máj. 27. (ISSN 1418-1789) Pandur B.: Nagykiterjedésű energiaellátó hálózatra telepített mérő- és adatfeldolgozó rendszer, Informatika a felsőoktatásban Konferencia, Debrecen, 2008. aug. 27-29. Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP-3.1.1.-2004-05-0125/3.0 projekt, III. Részletes szakmai beszámoló, 2008. jan., (projektvezető: Szakonyi L.) Iványi P.: Gőzhálózat térinformatikai modellezése, Informatika a felsőoktatásban Konferencia, Debrecen, 2008. aug. 27-29.
45
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
Sári Z. - Jancskárné A. I. - Sipeky A.: Fázisváltozással járó kétfázisú áramlás modellezése Comsol-Matlab-.Net környezetben, Informatika a felsőoktatásban Konferencia, Debrecen, 2008. aug. 27-29. Tukora B.: Mobile 3D Visualization, SAMI 2006, 4th Slovakian- Hungarian Joint Symposium on Applied Machine Intelligence Jan 20-21, 2006. Herl’any, Szlovákia (ISBN 963714442) Nagyváradi A. – Gerzson M.: Parallel Simulation Program of the Systems Modeling by Petri Net, First International PhD Symposium in Engineering, University of Pécs, October 20-21, 2005. Pécs Z. Sari, I. Jancskar, L. Szakonyi: Nemlineáris anyagáram hálózat modellezése és szimulációja, Alkalmazott Informatika Konferencia (AIK 2010), Kaposvár, 2010 [előkészületben] Z. Sari, I. Jancskar, L. Szakonyi: Kétfázisú anyagáram hálózat analízise és numerikus szimulációja Matlab környezetben, Informatika Korszerű Technikái Konferencia (IKT 2010), Dunaújváros, 2010 [előkészületben] L. Szakonyi, I. Jancskar, Z. Sari: Vízgőzhálózat felügyeleti rendszerének monitorozási stratégiája kétfázisú áramlás minősítésére szolgáló technikák létrehozásával, (AIK 2010), Kaposvár, 2010 [előkészületben] L. Szakonyi, I. Jancskar, Z. Sari: Regionális anyagáram-hálózat modellezése és identifikálása infokommunikációs rendszer kiépítésével, (IKT 2010), Dunaújváros, 2010 [előkészületben] Jancskárné A. I., Sári Z., Szakonyi L. (2010) Gőz–folyadék állapotfüggvény simítása hiszterézissel, VIII. Alkalmazott Informatika Konferencia, Kaposvár, 2010. [előkészületben]. Jancskárné A. I., Sári Z., Szakonyi L. (2010) A gőz-folyadék fázisváltozás numerikus modellezése a műszaki gyakorlatban, Informatika Korszerű Technikái 2010 (IKT 2010) konferencia, Dunaújváros, 2010. [előkészületben].
A kutatáshoz kapcsolódó szoftver: Bejelentés a Pécsi Tudományegyetemen végzett tudományos munka eredményeként létrejött szoftverről
Alulírott szerzők bejelentjük, hogy a Pécsi Tudományegyetemen végzett kutatómunkánk eredményeként az alábbi szoftvert dolgoztuk ki. Kijelentjük, hogy a 2005. október 28-án hatályba lépett A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatát megismertük, és annak rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk. 1. A szoftver címe, rövid bemutatása, felhasználási területe: Anyag- és energiaáramhálózat topológiáját és üzemvitelét modellező adat-integrált, egyedi szoftverrendszer. Biztosítja a hálózat tervezésénél és üzemeltetésénél a topológiai és az üzemviteli adatok feldolgozását, meghatározását és megjelenítését, továbbá az áramlástani és a hőátviteli szimulációt. Egy regionális, esetlegesen egy városra kiterjedő anyag- és energiaáramhálózat felmérése, vizsgálata, művelettani modellezése, elemi egységekre bontása (dekomponálása), szimulációja feltétlen indokolja a térinformatikai háttérbázis létrehozását,
46
meglétét. A hálózat áramlástani és hőátviteli modellezésénél felmerülő induktív modellalkotási módszer (kísérleti identifikáció) használatát, az üzemvitel számítógépes szimulációját megelőzi a térinformatikai modell elkészítése. Az adat-integrált szoftverrendszer létrehozása a választott - SQL alapú adatbázist használó, a mért és felvett topológiai adatok és egyéb számított jellemzők tárolására és feldolgozására alkalmas – ArcGIS térinformatikai programrendszer és a MATLAB alatt fejlesztett - az áramlástani és a hőátviteli modellezést végző szimulációs program integrálását, valamint a programrendszerek közötti adatkonverziót megvalósító makrocsomagok kifejlesztését jelentette. A kifejlesztett szoftver felhasználási területét ipari-szolgáltató cég által működtetett anyag- energiaáramhálózatra telepítendő számítógépes monitoring és irányítási rendszer létrehozása, energetikai vizsgálatok elvégzése, energiaveszteségek feltárása, a hálózat modellezése és szimulációja, felügyeleti (intelligens monitoring) rendszer létrehozása jelenti. 2. A szerző(k) adatai: Név, Szervezeti egység, Beosztás a szoftver megalkotásakor, Szerzőségi arány, Elérhetőség 1. dr. Szakonyi Lajos, PMMK Műszaki Informatika Tanszék, tanszékvezető, főiskolai docens, 20 %, 501-534; 3741 2. Jancskárné Anweiler Ildikó, PMMK Műszaki Informatika Tanszék, főiskolai docens, 20%, 501-534; 3742 3. Sári Zoltán PMMK Műszaki Informatika Tanszék, egyetemi adjunktus, 20%, 534; 3727
501-
4. Sipeky Attila PMMK Műszaki Informatika Tanszék, egyetemi adjunktus, 20%, 501534; 3727 5. dr. Iványi Péter PMMK Műszaki Informatika Tanszék, egyetemi docens 20%, 503650; 3636 Szerzőtársak esetén a képviseletet ellátó személy:
dr. Szakonyi Lajos, Amennyiben a szerzőtársak között van olyan személy, aki nem az egyetem alkalmazásában áll, kérjük feltüntetni: ---A kutatáshoz kapcsolódó know-how Bejelentés a Pécsi Tudományegyetemen létrehozott know-how kapcsán
Alulírott szerzők bejelentjük, hogy a Pécsi Tudományegyetem folytatott munkánk során az alábbi know-how-t alkottuk meg.
47
Kijelentjük, hogy a 2005. október 28-án hatályba lépett A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatát megismertük, és annak rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk. 1. A know-how megnevezése és rövid leírása: Kétfázisu áramlás (nedves vízgőz) állapotjellemzőinek meghatározására, az áramlás minősítésére szolgáló mérési és számítási módszerek. Regionális vízgőzhálózat működtetése során a fogyasztói felhasználások ingadozása a vízgőz változó minőségét, kondenzálódását, a fogyasztói hálózatvégeken kétfázisú, réteges áramlás kialakulását okozza. A korrekt mérés és számlázás a vízgőz tömegáramának és hőtartalmának ismeretében valósítható meg. A know-how tartalmazza az állapotjellemzők (nedvességtartalom, sűrűség, hőátadási tényező, kondenzfilm-vastagság, stb.) meghatározására szolgáló számítási módszerek kidolgozását; a kétfázisú áramlás minősítésére, az áramlási formák jellemzésére alkalmas mérési módszerek, mérőeszközök és számítási módszerek kifejlesztését.
2. A szerző(k) adatai: Név,
Szervezeti egység,
Beosztás a know-how megalkotásakor,
Elérhetőség
1. dr. Szakonyi Lajos, PMMK Műszaki Informatika Tanszék, tanszékvezető, főiskolai docens, 60 %, 501-534; 3741 2. Jancskárné Anweiler Ildikó, PMMK Műszaki Informatika Tanszék, főiskolai docens, 20 %, 501-534; 3742 3. Sári Zoltán PMMK Műszaki Informatika Tanszék, egyetemi adjunktus, 20 %, 501-534; 3727
Több szerző esetén a képviseletet ellátó személy: dr. Szakonyi Lajos
Amennyiben a szerzők között van olyan személy, aki nem az egyetem alkalmazásában áll, kérjük feltüntetni: --3. Ismertesse a know-how piaci hasznosítására, felhasználási területeire vonatkozó elképzeléseit! Regionális vízgőzhálózat, vízgőz-szolgáltató rendszerek jelenthetik a know-how felhasználási területét. A városi vízgőzhálózaton elvégzett identifikációs vizsgálatok (ld. GVOP-3.1.1- 2004-050125/3.0 jelű, „Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása: Városi vízgőzhálózat számítógépes felügyeleti szakértői és döntéstámogató rendszerének kidolgozása az energiaelosztás optimalizálása, az energetikai veszteségek csökkentése céljából. (IKER)” tárgyú kutatás-fejlesztési pályázat) hagyományos és speciális mérő-érzékelők beépítésével, mobil adatátvitellel, infokommunikációs technológia (számító-gépes mérés-adatgyűjtő, feldolgozó és szimulációs rendszer) alkalmazásával valósultak meg, követve a kidolgozott mérési és számítási módszereket. A PÉTÁV Kft. (a pályázat benyújtásakor konzorciumi partner, a későbbiekben együttműködő) a projektben vállalt feladataink, a vízgőzhálózaton végzett vizsgálatok elvégzéséhez ténylegesen 2007 végéig a feltételeket maradéktalanul biztosította, azonban a Pannon Hőerőmű Zrt. döntése alapján 2008. januárjától megszüntette a regionális vízgőzhálózat üzemeltetését. A nevezett döntés a projekt során kifejlesztett, a hálózatüzemeltetésével kapcsolatos infokommunikációs techonológiának, mérési és számítási módszereknek, térinformatikai és modellező szoftvernek az eredeti regionális vízgőzhálózaton (az ipari partnernél) való alkalmazását nem teszi lehetővé. Keresnünk kell további ipari és szolgáltató partnereket a know-how további hasznosításához.
48
ad. 3. A kutató-fejlesztő műhely alapvető célkitűzései
-
bekapcsolódás a hazai és nemzetközi tudományos életbe, részvétel a modern, több processzoros rendszerek alkalmazásának kutatásában, kapcsolat kiépítése és ismeretek szerzése ipari partnerektől, mely a hallgatók felé továbbadható, a tudományos eredmények alapján tananyagok fejlesztése, különös tekintettel az MScre való felkészülésre.
1.2. A művelt kutatási terület ismérvei
A mérnök informatikus MSc KKK-ban kitűzött egyik fontos ismeretkör a több processzoros rendszerek használata és programozása. A téma igen aktuális, hiszen szinte minden félévben újabb processzorok jelennek meg a gyártóktól, (Intel, AMD, IBM) melyek egyre több core-t, számító egységet tartalmaznak. E számító egységek kihasználása külön programozási ismereteket igényel. A kutatócsoport különösen a több processzoros rendszerek mérnöki alkalmazására koncentrál, illetve azt vizsgálja, hogyan lehet programokat fejleszteni ezekre a rendszerekre. A „sok processzoros számítógépes rendszerek” kutatási irányt támogatja még az a tény, hogy a Pécsi Tudományegyetem terv szerint hamarosan megkezdi a Science Building kivitelezését. A Science Building az egyetem egy kiemelt projektje, mellyel egy erős K+F kutatóbázist szeretne kialakítani. Ezzel egyidőben az NIIF Intézet a TIOP 1.3.2 projekt keretében vásárol szuperszámítógépeket, melyek a konvergencia-régiókban lévő nagy regionális központként működő egyetemeken lesznek elhelyezve (Pécs, Szeged, Debrecen). Pécsett a szuperszámítógép, - vagyis a több processzoros számítógépes rendszer - a Science Building épület komplexumba kerül elhelyezésre, melyet az egyetem karai kutatásra és oktatásra is használhatnak. A téma aktualitását az is mutatja, hogy jelenleg több pályázat került beadásra ezen a területen: TéT pályázat, Framework 7 Marie Currie ITN pályázat, TÁMOP. A kutató-fejlesztő műhely viszonylag frissen alakult, de így is van néhány, a műhellyel kapcsolatos produktum, melyeket a 13. mellékletben soroltuk fel. [1]
[2] [3]
[4]
Iványi, P. and Topping, B. H. V.: Implementation of a Parallel Fluid-Structure Interaction Problem, Proceedings of the First International Conference on Parallel, Distributed and Grid Computing for Engineering, Civil-Comp Press, Stirlingshire, United Kingdom, paper 46, 2009. B. H. V. Topping and P. Iványi: Computer Aided Design of Cable-Membrane Structures, Saxe-Coburg Publications, Stirling, 2007. P. Iványi: Development of virtual wind tunnel tests for cable-membrane structures, Proc. of the Int. Conf. on Urban Wind Engineering and Building Aerodynamics: COST Action 14, Impact of Wind and Storm on City Life and Built Environment, F.11.1-F.11.8, 2004. F. Magoules and P. Iványi and B.H.V. Topping: Non-overlapping Schwarz methods with optimized transmission conditions for the Helmholtz equation, Computer Methods in Applied Mechanics and Engineering, vol. 193, no. 45-47, pp. 4797-4818, 2004.
49
[5]
F. Magoules and P. Iványi and B.H.V. Topping: Convergence analysis of Schwarz models without overlap for the Helmholtz equation, Computers and Structures, vol. 82, pp. 1835-1847, 2004.
A kutató csoport elismertségét mutatja, hogy a sok processzoros számítógépes rendszerek és párhuzamos programozás területén immár 4 éve (2006-2009) szervezünk sikeresen kurzust PhD hallgatóknak és kutatóknak. • „FIRST HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus o A kurzus időpontja: 2006. március 19-24 o Résztvevők a következő országokból jöttek: Spanyolország, Portugália, Finnország, Dél-afrikai Köztársaság, Szerbia és Montenegró, Románia, Ukrajna, Szlovák Köztársaság, Magyarország • „SECOND HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus o A kurzus időpontja: 2007. március 18-23 o Résztvevők a következő országokból jöttek: Görögország, Törökország, Belgium, Nagy-Britannia, Lengyelország, Horvátország, Cseh Köztársaság, Spanyolország, Magyarország • „THIRD HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus o A kurzus időpontja: 2008. május 18-23 o Résztvevők a következő országokból jöttek: Ausztrália, Japán, Görögország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Magyarország • „FOURTH HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus o A kurzus időpontja: 2009. május 17-22 o Résztvevők a következő országokból jöttek: Törökország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Norvégia, Oroszország, Dél-Korea, Belgium, Németország, Spanyolroszág, Portugália 2009 április 6 és 8 között a Karon került megszervezésre a „The First International Conference on Parallel, Distributed and Grid Computing for Engineering” konferencia. • Résztvevők: 138 szerző, magyar, ausztrál, japán, kínai, orosz, amerikai, kanadai, brazil, mexikói, német, brit, francia, cseh, lengyel, szlovén, dán, portugál, török, holland, szerb, olasz, görög, • Szekciók száma: 14 szekció
4. A tudományág eredményeinek gyors követése és beépítése az oktatásba Az elérhető (multimédiás) jegyzetek az Oktatási-web portálon a VII. fejezet 7. pontja szerint, a módszertani szempontok elemzése a 14. mellékletben.
50
Az oktatásfejlesztési projektek a regionális partnerekkel (végzett hallgatóink potenciális munkáltatóival) együttműködve, képzésünkkel kapcsolatos véleményüket meghallgatva és hasznosítva zárultak eredményesen. Alkalmazott kutatást jelentő projektjeink az oktatott ismeretanyag gyakorlati hasznosítását jelentették regionális partnereink támogatásával. További részletek a 14. melléklet „a kurzusok jellege” fejezetben, a V. fejezet 4. pontban. Módszertani szempontok Számos – az informatikai módszereket és eszközöket hasznosító tantárgynál (Jelek és rendszerek, Mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, Szabályozástechnika, Számítógépes folyamatirányítás) - az évközi gyakorlati minősítés megszerzéséhez (egyénre, vagy kisebb csoportokra szabottan kiadott feladatok teljesítése) a szakirodalom (a tantárgy követelményrendszerében megnevezett kötelező és ajánlott irodalom, egyéb forrásmunka) dolgozatszerű feldolgozását igényli. A mérési és szimulációs eredmények, a működési próbák és tesztelések foglalkozásokon történő, vagy otthoni kiértékelését, adott határidejű jegyzőkönyvezését a konklúziók levonásával, a gyakorlati feladathoz kapcsolódó ismeretanyag szóbeli számonkérését a gyakorlatvezető minősíti. Az évközi hallgatói produktum előbbi minősítési fázisaihoz az oktatóknak el kellett készíteni a tantárgy előadás- és gyakorlati jegyzetét; elemekből összeállítani, beüzemelni, kipróbálni az adott, felműszerezett, infokommunikációs eszközökkel ellátott objektumot; meg kellett tervezni a vizsgálat célját, menetét, időtartamát, körülményeit. A hallgatók egyéni felkészüléséhez (különösen a levelező tagozaton) további hasznos segítséget nyújtanak a távoktatásos hallgatók számára korábbiakban kidolgozott Tanulási Útmutatók.
A 3. melléklet 5. pontjában szereplő táblázat szerint azonosítható 12., 14., 15., 17., 18. számú pályázatok olyan oktatás-módszertani fejlesztések voltak melyek támogatásából készültek el a nappali és a távoktatásos képzés oktatási segédanyagai. A mintegy 60 db szövegalapú és multimédiás előadás-, ill. gyakorlati jegyzet, a tanulási útmutatók, az animációs és szimulációs betétek kidolgozása, átdolgozása, internet alapú oktatási keretrendszerbe konvertálása; az oktatási keretrendszer tervezése, telepítése, beüzemelése, testre-szabása; a szakdokumentumok, a tantervek, a tantárgyi követelmények folyamatos karbantartása a szak oktatóinak és munkatársainak oktatás-fejlesztési tevékenységét minősíti. A szak hallgatói az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) nemzeti program keretén belül hozzáférést kaphatnak az intézmény által igényelt bibliográfiai és fulltext adatbázisokhoz, melyek több ezer folyóirat elektronikus változatát tartalmazzák jól kereshető, tudományterületek szerint rendezett formában. Az elérhető anyagok között megtalálhatók még az Akadémiai Kiadó folyóirattára, az Akadémiai Elektronikus Könyvtár adatbázisa, nyelvvizsga tesztek, szakszótárak stb. Hallgatóink közül szemeszterenként 4-5 fő az Erasmus program keretében néhány hónapos külföldi részképzésen vesz részt, bővítve a szakunkon szerzett ismereteit. Amennyiben a nálunk oktatott tantárgyaknak megfelelő kurzusokat vesznek fel (illetve teljesítenek), e tantárgyak akkreditálhatók. E lehetőséget elnyerő hallgatóink az érintett szemeszterben tanulmányaikat egyéni tanulmányi rend szerint teljesítik. Egy ilyen hallgatói beszámolót közlünk a 18. mellékletben.
51
Hallgatóink számára éves rendszerességgel szakmai rendezvényeken való részvételt jelent a Pollack Expo és a Mérnök Informatikus Szaknapok. Az előbbi a Kar szervezésében évente megrendezett, szakmai kiállítást és előadássorozatot, hallgató állásbörzét jelent (kötelező hallgatói részvétellel). Utóbbi szakunk szervezésében, s hallgatóink kezdeményezésével, előkészítő munkájával lebonyolított kétnapos szaknapi rendezvény, szakmai és kulturális találkozókkal, a hagyományoknak megfelelő ceremóniával, kötött program és forgatókönyv szerint lezajló ünnepi szakesttel, s a végzősök búcsúztatásával. További szakmai rendezvénynek tekinthető a szakmai (informatikai) kapcsolatot, illetve hallgatóink esetleges foglalkoztatását ajánló cégek (T-Mobil, Exxonmobil, IBM, Elcoteq, E-on, Lufthansa, stb.) tevékenységük bemutatását, propagálását jelentő, intézményünkben megvalósuló előadásai, fogadásai. Az egyetemi kooperációban megvalósuló informatikai képzés lehetőségeit a 3. melléklet 8. pontjában mutattuk be. További kezdeményezés volt 2008-ban és 2009-ben a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar és a PMMK informatikusképzésben érdekelt vezetői (szakvezetői) részéről a PTE-en, az informatikai képzési területen bevezetendő mesterképzések szakindításának összehangolására, a beinduló informatikus mesterképzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására, az oktató munka koordinálására Informatikusképzési Koordinációs Központ (IKK) létrehozása. A 3 kar képviselői – mintegy féléves tárgyalássorozat után – előkészítették az IKK Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet ezt követően a KTK Kari Tanácsa, majd az Egyetem vezetése is elvetett. 5. Idegen nyelvű anyagok használata a képzésben. Az idegen nyelvű tananyagok alkalmazási területének jellemzése a 14. melléklet „módszertani szempontok” fejezetében. A gyakorlati foglalkozások előkészítéseként – esetenként szorosan az adott feladat elvégzéséhez kapcsolódóan – jegyzetek, gyakorlati útmutatók, egyéb írásos segédanyagok állnak rendelkezésre. E segédanyagok egy része – a technika és az infokommunikációs eszközpark gyors változása miatt – az eredeti, idegen nyelven közölt dokumentumok (működési leírás, szoftverhasználat, kezelési útmutató, stb.) egyes, az oktató által kiválogatott és közzétett elemeit tartalmazza. A gyakorlatokra való felkészülés feltételezi az idegen nyelvű tájékoztató anyagok megértését. 6. Szervezett külföldi képzések, tanulmányutak a hallgatók számára.
7. Kiemelkedő OTDK eredmények (1-3. helyezések). ld. 16. melléklet
2005-2006 Beregi Tibor: Talajvíz transzmisszió modellezés sejtautomatikával konzulens: Dr. Pauler Gábor, egy. doc. Batik Balázs, Vida Balázs: Célterület szerinti reklámozás a pécsi helyi járatú buszok hangszóróin keresztül konzulens: Dr. Pauler Gábor, egy. doc.
52
Németh Csaba, Klincsik Balázs: Sajáttervezésű mobil robot vezérlése PC-ről konzulens: Tukora Balázs, egy. adj. Klincsik Balázs, Németh Csaba: PC-s oszcilloszkóp USB csatlakozással konzulens: Tukora Balázs, egy. adj. Affentáler László: Vállalati portálmenedzsment rendszer (CMS) konzulens: Tukora Balázs, egy. adj. Petri Endre László: Az OpenBSD packet filter és menedzselése konzulens: Tukora Balázs, egy. adj. Barsi Tamás: Személyi számítógép vízzel való hűtése konzulens: Maczák András, főisk. adj. Farkas Attila, Rácz János: .NET által nyújtott lehetőségek Windows szerver alapú hálózaton konzulens: Szendrői Etelka, főisk. doc.
2006-2007 Németh István: Vektorgrafika programozhatósága (Autodesk alapokon) konzulens: Bayer Gábor Gyurán Patrik: Térinformatika és térképi információk WEB-es publikálása konzulens: Bayer Gábor Kárász Ferenc, Chovanyecz György: Ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása ASP 2.0 és VS 2005 technológia felhasználásával konzulens: Major László Kócsi Attila: Arculattervezés és dizájn technikák a humán arculat megjelenítésére konzulens: Major László Hegyi Endre, Pataki Zoltán: Adatfeldolgozás GSM hálózaton keresztül Jancskárné Anweiler Ildikó főisk. doc., Pandur Béla óraadó Miklós Csaba: Nyílt forráskódú iroda projekt konzulens: Lénárt Anett egy. adj. Csaba Sándor, Csököly József, Vida Gábor, Németh Gábor: Bérsofőr szolgálat automatizált mechanizmusának fejlesztése térinformatikai és matematikai optimalizációs elemekkel konzulens: Dr. Pauler Gábor egy. doc.
2007-2008 Danyi Péter Zoltán: Azonnali üzenetküldő szolgáltatás - szöveges üzenetváltást biztosító hálózati alkalmazás fejlesztése Java programnyelven
53
Konzulens: Dr. Achs Ágnes egyetemi docens Tóth János: Mesterséges Intelligencia bemutatása malom játék segítségével Java-Prolog nyelven Konzulens: Dr. Achs Ágnes egyetemi docens Verpulácz Norbert: Telefonos házi riasztó rendszer Konzulens: Kürtös Julianna műszaki oktató Krommer Ákos, Németh Gábor: Polgárőrség őrjáratszervező és ütemező rendszere Konzulens: Dr. Pauler Gábor egyetemi docens Haág Attila Csaba, Markó Tamás: Ipari robot vezérlése vizuális információk alapján Konzulens: Tukora Balázs egyetemi adjunktus
2008-2009 Süle Attila, Hegedűs Balázs: Nyilvántartó és autoregressziós nyomkövető rendszer konzulens: Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens Kinczli Béla: Illuminatus Opus Pro bemutatása konzulens: Dr. Achs Ágnes, egyetemi docens Verpulácz Norbert: Távirányítós robot konzulens: Kürtös Julianna, műszaki oktató Tifinger István, Hemrich József: Térinformatika ’2008 konzulens: Balogh Zoltán, MiniComp KFT, ügyvezető Mészáros András: Járműbiztonsági fedélzeti kamera konzulens: Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens
2009-2010 Verpulácz Norbert: Intelligens ház Konzulens: Kürtös Julianna, műszaki oktató Tóth Árpád: Házautomatizálás 230V-os hálózaton keresztül Konzulens: Tukora Balázs, egyetemi adjunktus Egerszegi László: Fájlrendszer vizualizációs technikák Konzulens: Dr. Achs Ágnes, főiskolai docens Peredi Krisztián: Webes robotteleszkóp Konzulens: Dr. Achs Ágnes, főiskolai docens Várvizi András Gergely: Gépjárműproblémák diagnosztizálása Konzulens: Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens Kovács Edina: Szignál transzdukciós folyamatok modellezése Konzulens: Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens
54
Süle Attila: Forex devizaárfolyam előrejelző robot építése neurális hálóval Konzulens: Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens Bíró Norbert: Formatervezés és a Légellenállás Konzulens: Háber István, tanársegéd
55
A TDK konferenciákon szereplő mérnök informatikus szakos hallgatóink eredményei 2002-2008 között. Tanév Benyújtott dolgozatok száma Helyezést elért dolgozatok száma
2002/2003
Intézményi Országos TDK Intézményi TDK TDK 7 3 3
Országos TDK Egy 3. hely + kettő Különdíj
2003/2004
8
4
3
Nem volt OTDK
2004/2005
9
3
3
Kettő 3. hely
2005/2006
5
2
2
Nem volt OTDK
2006/2007
7
1
3
Egy 3. hely + egy Különdíj
2007/2008
5
3
2
Nem volt OTDK
2008/2009
3
1
1
A Pollack Mihály Műszaki Kara a kiemelkedő képességű hallgatók tehetségének kibontakoztatását szervezett keretek között a szakkollégiumi képzés formájában is elősegíti. Karunk szorosan együttműködik a PMMK Juhász Jenő Szakkollégiummal. Szakmai előadásokkal, programokkal, a legkorszerűbb kutatási eredmények bemutatásával járul hozzá a tehetséges hallgatók szakmai kibontakozásához, személyiségének fejlesztéséhez. Ezen felül kiemelkedő hallgatóinknak külföldi ösztöndíjakat tudunk felajánlani az Erasmus program keretében.
8. Vendégoktatók (külföldiek is) rendszeres meghívása. 9. Tudományos rendezvények, konferenciák szervezése ld. VIII. fejezet 2. Kapcsolatok
Kérjük, mutassák be röviden (max. 2 oldalban), statisztikákkal alátámasztva, hazai és külföldi kapcsolataikat, más szakokkal, személyekkel, intézményekkel, szervezetekkel folytatott együttműködéseiket. PhD-DLA szimpózium (2005 óta minden évben megrendezésre kerül a karon, magyar és külföldi PhD hallgatók ismertethetik kutatási eredményeiket). Szekciók: Informatika és Építőmérnöki (Information Technology, Civil Engineering, Architecture) szekció. Résztvevők: több magyarországi egyetem (BME, Széchenyi István Egyetem, stb.) doktorandusz hallgatója. - I. PhD Szimpózium 2005. okt. 20-21. Résztvevők: 55 előadás; 11 külföldi professzor; 14 hazai professzor 13 ország: magyar 22, orosz 6, román 12, spanyol 1, finn 1, svájci 1, török 1, szlovák 3, szerb 1, olasz 4, cseh 1, horvát 1, német 1 - II. PhD Szimpózium 2006. okt. 26-27. Résztvevők: 52 előadás; 8 külföldi professzor; 10 hazai professzor
56
7 ország: magyar 33, ukrán 4, román 5, szlovák 3, olasz 5, spanyol 1, bosznyák 1 - III. PhD Szimpózium 2007. okt. 25-26. Résztvevők: 51 előadás; 6 külföldi professzor; 15 hazai professzor 9 ország: magyar 28, orosz 2, német 5, román 7, örmény 2, szlovák 4, ukrán 3, belga 1, görög 1, - IV. PhD-DLA Szimpózium 2008. okt. 20-21. Résztvevők: 70 előadás, 8 külföldi professzor; 12 magyar professzor 8 ország: magyar 44, osztrák 2, horvát 3, cseh 2, román 13, orosz 3, szlovák 2, angol 1 - V. PhD-DLA Szimpózium 2009. okt. 19-20. Résztvevők: 125 előadás, 12 külföldi professzor; 8 magyar professzor 9 ország: magyar 62, szlovén 1, román 6, olasz 2, osztrák 2, cseh 4, szlovák 5, horvát 3, török 1
PhD kurzusok (további részleteket lásd 13. sz mellékletben): -
2006. március 19-24, „FIRST HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus 2007. március 18-23, „SECOND HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus 2008. május 18-23, „THIRD HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus 2009. május 17-22, „FOURTH HIGH PERFORMANCE COMPUTATIONS FOR ENGINEERING” PhD kurzus
Konferenciák (további részleteket lásd 13. sz mellékletben): -
2009. április 6-8, „The First International Conference on Parallel, Distributed and Grid Computing for Engineering” konferencia
Külföldi vendégoktatók az informatika területén: -
Prof. Peter Jimack, University of Leeds, UK Dr. Chris Goodyer, University of Leeds, UK Dr. Jaroslas Kruis, Czech Technical University, Cseh Köztársaság Dr. Matevz Dolenc, University of Ljubljana, Szlovénia Prof. Barry Topping, Heriot-Watt University, UK
Magyar vendégoktatók az informatika oktatásban szervezett formában és szervezett képzésen kívüli formában is. Szervezett formában, az „Alkalmazott informatika” szabadon választható tárgy keretében oktattak: -
Jerezánovics Ferenc, HC Linear Tóth Bálint, Microsoft Magyarország Sárecz Lajos, ORACLE Magyarország Fischer Erik, SUN Magyarország Kertészné Gerecz Eszter, Országgyűlés Oláh Attila, ESRI Magyarország Szegvári Róbert, Magic ONYX Magyarország Nádasy Gábor, Magic ONYX Magyarország Györkő Zoltán, Balabit Kft Dr. Paál Péter, IBM Magyarország Dr. Kocsis Zsolt, IBM Magyarország Intődy Gábor, IBM Magyarország
Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára „A nyílt forráskodú szoftverek közigazgatási alkalmazhatóságának vizsgálata” címmel. (A tanulmány készítésében részt vettek: Bagoly Zsolt, Balsai Péter, Dr Dudás Ágnes, Dr. Iványi Péter, Kósa Attila, Pandur Béla, Dr. Pázmándi Kinga, Szegfű László, Tomka Gergely, Dr. Várady Géza, Wéninger Ágnes. A tanulmány létrehozása szoros együttműködésben történt a „Szabad Szoftver Intézet Kht”-vel) Nemzetközi kapcsolatok -
Együttműködési szerződés a szak és a „University College Cork”, írországi egyetem között. (Az együttműködés egyik eredménye, hogy 2010-ben a karon kerül megrendezésre május 31-június 3 között
57
-
-
a MURPHYS 2010, „5th International Workshop on MULTI-RATE PROCESSES & HYSTERESIS in Mathematics, Physics, Engineering and Information Sciences” c. konferencia) EURING (2006-2008): „Development of ICT supported, flexible training to enable designers to apply Eurocodes in accordance with the national regulations of different member states” (A projekteket az Egyesült Királyságból a Sheffield-i Egyetem vezette; résztvevők: belga, német, görög, magyar, szlovák, spanyol egyetemek és kutatóintézetek voltak; kapcsolattartó: Dr. Iványi Péter) EU MOVE (Mesopic Optimisation of Visual Efficiency) Projekt, az EU ötödik keretprogramján belül (G6RD-CT-2001-00598); a projekt sikerrel zárult 2005-ben. http://www.lightinglab.fi/CIETC1-58/ (Dr. Veit Schwegler, Dr. Dagmar Würtenberger, Schefenacker Vision Systems GmbH.) Central- and Eastern European Conference on Computer Algebra- and Dynamic Geometry Systems in Mathematics Education (CADGME) 2007, 2009; a 2010-es rendezvény szervezésben (Partner: Brock University, University of Cambridge, HTW Aalen - Aalen University of Applied Science, University of Education Karlsruhe.)
Regionális és hazai kapcsolatok
-
Országos postaforgalmi eszköz fejlesztése (Partner: Magyar Posta Zrt.) A NI LabVIEW akadémiai programban részvétel (várhatóan 2010. őszétől hivatalos NI LabVIEW akadémia hely a MIT; a National Instruments eszközökkel, szoftverekkel támogatja a korszerű, virtuális eszközök fejlesztésének oktatását; Szemmozgás érzékelő és feldolgozó rendszer fejlesztése; pneumathorax induktivitás alapú mérése; PC-alapú nagypontosságú reakcióidő mérés; vizuális mozgáskövetés. (Partner PTE Pszichológia Intézet, Sebészeti Klinika, Mozgástani Intézet) Vezeték nélküli érzékelő-hálózatra épülő adaptív neuro-fuzzy klímaszabályozás.
További kapcsolatokat és együttműködést jelentenek szakunk számára
-
a közös oktatás- és kutatásfejlesztési pályázati projektekben együttműködő intézmények és cégek (ld. 3. melléklet 5. fejezet táblázata, ill. 7. fejezet), - a mérnök informatikus képzés szoftver- és eszköztámogatásában résztvevő informatikai cégek (ld. 14. melléklet), - az oktatóink PhD fokozatszerzését - doktori iskoláik elérhetőségével - támogató egyetemek (BME, Pannon Egyetem), s - az informatika intézményi oktatásában érdekelt PTE karok (ld. V. fejezet 4. pont) egyes egységei és képviselőik.
10. .Saját oktatók vendégszereplési, előadásai külföldön (ld.: 11, 12, 13 melléklet publikációi)
11. A képzőhely gondozta kiadványok, folyóirat- és/vagy könyvkiadás. Pollack Periodica folyóirat Szerkesztők: Dr. Iványi Amália, Dr. Iványi Miklós A Pollack Mihály Műszaki Kar 2006-ban tudományos folyóiratot alapított, melyet évente három számban az Akadémiai Kiadó ad ki. A Pollack Periodica nemzetközi folyóirat, melynek a közleményeit előzetesen két opponens véleményezi. A Pollack Periodica olyan nemzetközi fórum, mely lehetőséget biztosít a legutóbbi kutatási eredmények ismertetésére az informatikai, építészeti és mérnöki kutatások területén. A folyóirat lehetőséget biztosít különböző diszciplinák, így az építő-, gépész-, villamos-, környezet-, közlekedésmérnöki, valamint földrengési, anyagtechnológiai, építészeti és informatikus területeknek.
58
A szerkesztő bizottság 18 ország oktatóiból, kutatóiból áll: magyar, finn, amerikai, román, görög, osztrák, cseh, szerb, német, szlovén, szlovák, spanyol, francia, olasz, ír, kanadai, angol, orosz. Eddig négy évfolyam jelent meg, évenként 3 szám, összesen 134 cikk. A Pollack Mihály Műszaki Karon kiadásra szánt könyvek megjelenését a „Pollack Press” segíti.
12. Eredményesen működő belső minőségbiztosítási rendszer (részletesen bemutatandó a VII. fejezetben). ld. VII. fejezet 3. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés
1. Folyik-e a szakon belső, rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység? Ha igen, miben áll, mik a céljai, s a legfontosabb elemei?
A Kar az MSZ EM ISO 9001:2001 szabványon alapuló minőségirányítási rendszert (MIR) működtet a mindenkori dékánhelyettes felügyeletével. Az operatív tevékenységek szervezésére és irányítására a dékán minőségügyi vezetőt nevez ki, akit munkájában szakonként egyegy, a szakfelelős által megbízott oktató segít. A MIR működtetésével kapcsolatos feladatokat a Minőségirányítási Kézikönyv 5. fejezete tartalmazza, a hatásköröket és a felelősségeket a kézikönyv 2. sz. melléklete szabályozza. A szakon belüli minőségbiztosítás a MIR-hez igazodik. A szakon folyik rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység, melynek céljai, s legfontosabb elemei a kari aktuális minőségcélokhoz (hallgatólétszám megtartása az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben; a doktori iskola megalapítása, bővítése újabb alprogrammal; a tudományos fokozat-szerzők számának növelése; a hallgatói elégedettség fokozása; a hallgatói tanulmányi elmaradások csökkentése; ld. PTE PMMK Minőségirányítási Kézikönyv „Minőségpolitikai nyilatkozat”, ill. „Aktuális minőségcélok 2008/2009” melléletei), mint kimeneti jellemzőkhöz kell, hogy igazodjanak. Az oktatási folyamatot olyan több-bemenetű és –kimenetű rendszernek tekinthetjük, melynek jellemzésére az „állapotteres leírásnál” használatos fogalmakat használhatjuk. A képzési folyamat bemeneti jellemzőit a képzési folyamat kezdetén meglévő induló feltételek (hallgató/oktató arány, felvételi ponthatár, egy hallgatóra jutó működési és beruházási támogatás, főállású oktatóra jutó heti óraszám, stb.). Az állapotjellemzők alatt a képzési folyamat elemei közötti kölcsönhatások - adott időpontra vonatkoztatott - viszonyait jellemző információkat értjük, melyek összessége minősíti a teljes képzési rendszer állapotát (a képzést szakma-specifikusan meghatározó minőség- és teljesítménymutatók). Az állapotjellemzők, illetve változásuk kell, hogy kövesse a MAB meghirdetett, dinamikusan változó és követendő céljellemzőit (vezető jellemzők), valamint az ezeknek alárendelt, s nem feltétlen egymással összehangolt intézményi, kari, elvárt céljellemzőket. Az állapotjellemzők a képzési folyamatban (rendszerben) rejlő lehetőségek aktuális kihasználását jelzik, mintegy a „telítettségi” állapottal kapcsolatos intenzitásjellemzők. Kimeneti jellemzőkként pedig az állapotjellemzők közül akár önkényesen elkülönített, a kimeneten (képzés befejeztével) számszerűsíthető, minőségi mutatókat tekinthetjük (pl. végzet-
59
tek záróvizsga átlageredményei, végzettek indulólétszámhoz viszonyított aránya stb.). Az előbbi rendszer- és folyamat-értelmezés szerint végeztünk felméréseket, állítottunk fel modelleket a képzési folyamat működésének, esetleges minőségirányításának leképezésére (ld. a minőségbiztosítás lehetőségeivel foglalkozó konferencia-előadás kiadványaként, „Szakonyi L.: A műszaki informatika képzés paradoxonai. International Symposium Anniversary of Pollack Mihály College of Engineering. May 31-June 1, 2002. Pécs, Hungary”.).
2. Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? (Név, beosztás/munkakör) Operatív szakfelelős (Dr. Szakonyi Lajos, főiskolai docens/tanszékvezető, szakirányfelelős) 3. Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét? a) Minőségfejlesztés a bemenet körében
A bemeneti jellemzőket a szakvezetés, a szak oktatói közvetlenül, rövid távon csak akkor befolyásol(hat)ják, amennyiben dominanciájuk érvényesül(het) a karvezetésben, a bemeneti jellemzőket befolyásoló döntéshozatalban. Hosszútávon, tehát nagy késleltetéssel természetesen a szak „állapotjellemzői” (azok időbeni változása), az állapotjellemzők egy részéből képezhető (a MAB explicit, illetve implicit formában meghirdetett dinamikus céljellemzőihez követő módon igazodó) kimeneti jellemzők a társadalmi visszacsatolás hierarchiaszintjén (tehát közvetve) módosít(hat)ják a bemeneti jellemzőket. Azonban az így értelmezett bemenet minőségbiztosítása alapvetően nem a szak kompetenciája. Szakképzésünk propagálása a középiskolák felkeresésével, az évenként két alkalommal lebonyolított nyílt napok tájékoztatóival, szóróanyagaival jelenthet némi közvetlen beavatkozást a bemenet - elsősorban mennyiségi mutatóinak - kialakulásánál. Az 1. pontban leírt minőségkövetési és –biztosítási modell alkalmazásához az adott időpontban (pl. félévkezdéskor) rendelkezésre álló személyi (oktatók és segédszemélyzet) és infrastrukturális ellátottság mutatóival (ld. pl. 3. melléklet 1. és 6. fejezet, ill. III. fejezet 5. pont) kell számolnunk. b) Minőségfejlesztés az oktatási-tanulási folyamatban
A képzési folyamat minőségének biztosításához, az „állapotjellemzők” MAB-, intézményi-, kari szintű elvárásaihoz és alapvetően a szak által rögzített célokhoz (ld. II. fejezet) -
az oktatók esetében a III. fejezet 1. és 3. pontjában leírt kutatási és fejlesztési tevékenységek, az oktatók és hallgatók együttműködése során – a 14. mellékletben részletesebben, az V. fejezetben kiemelten tárgyalt – oktatási és oktatás-fejlesztési tevékenységek
művelésével kell igazodnunk. Az eszköz- és infrastrukturális ellátottság minőségi célokhoz igazodó fejlesztése (ld. III. fejezet 5. pontban a „további infrastrukturális fejlesztés igényei”) a BSc képzés megerősítését és az MSc képzésre való felkészülést szolgálja.
60
c) Minőségfejlesztés az oktatás-tanulás kimeneteit illetően
Képzési tevékenységünk tényleges eredménye – a bemeneti jellemzőket adottságként tekintve, a kívánt elvárásokhoz igazodva a képzés minőségének fenntartására, javítására fordított személyi, ill. tárgyi erőfeszítések, valamint fejlesztési, korszerűsítési lépések megtételekor – elsősorban a végzősök produktumaiban, az ismeretanyag értékelhető elsajátításának időtartamában tükröződik vissza és döntő jelentőséggel bír. Természetesen az elhelyezkedési lehetőségek is a képzést minősítő kimeneti jellemzők, de ezek nyomon követése még kívánnivalót hagy maga után. Néhány számszerűsített kimeneti jellemzőt szemléltetnek a következőkben bemutatott diagramok és statisztikák. Az oktatók felkészültsége és egyéni törekvései (ld. tudományos fokozatszerzéssel kapcsolatos tevékenységek, publikációs listák, pályázati tevékenységek stb.) megfelelnek az elvárásoknak. A szak vezetése az önköltséges képzés bevételeiből, pályázati forrásokból támogatta e törekvéseket: a külföldi tanulmányutakat, a nemzetközi és külföldi konferenciákon, továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvételt. Az oktatói teljesítmények mennyiségileg átlagon felüliek, minőségileg jók voltak. A hallgatói teljesítmények sajnálatos módon elmaradtak a kívánatostól. Ez elsősorban az oktatás tömegképzés jellegének tulajdonítható, ugyanis a szóbeli vizsgák, a kiscsoportos gyakorlati foglalkozások drasztikus csökkenésével erősen lecsökkent az oktató-hallgató közötti személyes kontaktusokra, szakmai munkakapcsolatokra épülő információcsere. Az elmúlt évek záróvizsgáinak átlageredményeit a következő adatsor jellemzi, a táblázatban a végzősök felvételi ponthatárait is feltüntettük. Tanulmányok 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 kezdete (év) Felvételi ponthatá100 98 95 93 94 82 86 82 rok Záróvizsga éve 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Záróvizsga átlag3,56 3,35 3,22 3,20 3,23 3,15 eredménye (a *-al jelölt értékek a megváltozott felvételi ponthatárral (120/144) korrigálva)
2003
2004
2005
2006
72
65*
77.5*
82.5*
2007
2008
2009
2010
3,06
3,06
2,93
2,94
A 2006-ban beiratkozott hallgatók kumulált kreditpontjai alapján, az eddigi előrehaladási ütemet figyelembe véve a hallgatók átlagosan 10 félévet töltenek az intézményben. Ezzel a becsült tartózkodási idővel kalkulálva a záróvizsgák eredményei jó korrelációt mutatnak az adott hallgatók beiratkozásakor aktuális felvételi ponthatárral (ld. ábra). Záróvizsga átlagok, felvételi ponthatárok 4
100
3
2 1994
80
1996
1998
2000
2002 Év
2004
2006
2008
Felvételi ponthatár
Záróvizsga átlag
Átlag Ponthatár
60 2010
(A statisztikák IV. fejezet hallgatói adatai alapján készültek) 61
A műszaki informatika szakra jellemző igen magas, tömegképzésre utaló hallgató/oktató arány, a hallgatói létszám ötszöröződése (az 1987-es szakindítás óta) nem ösztönözte a minőségi célok elérését, az igényes oktató és kutató-fejlesztő munka művelését. Az előbbiek indokolják annak szükségességét – a jelenlegi BSc szakon oktatók továbbfejlődése érdekében, valamint a tehetségesebb tervező munkára is alkalmas hallgatók képzésének biztosítása céljából -, hogy beinduljon egy igényesebb, a kutató-fejlesztő tevékenységgel együtt művelendő MSc szintű mérnök-informatikus képzés is, s karunkon ne csak a rövidtávú célokat kielégítő tömegképzést valósítsunk meg. Az I. és a II. évfolyamok (a beiratkozás éve mérvadó) október 15-i létszámadataival, s a tantárgyakat újra felvevőkkel, újrakezdőkkel is számolva a hallgatók évfolyamonkénti lemorzsolódása az egymást követő tanévekben a következő táblázat alapján becsülhető.
Év I. évfolyam létszáma (fő) II. évfolyam létszáma (fő) Lemorzsolódás (fő) Lemorzsolódás (%)
2000 255 135
2001 318 180 75 29,4
2002 324 196 122 38,4
2003 303 273 51 15,7
2004 276 254 49 16,2
2005 299 224 52 18,8
2006 255 242 57 19
2007 235 215 40 15,7
2008 200 182 53 22,6
Átlag
21.97
Az előző statisztikánál többet mond a végzettek és a kezdők aránya (a számok a mérnöktanárként is végzetteket tartalmazzák). E minőségi jellemző évenkénti alakulása ugyancsak jól követi a felvételi ponthatárok alakulását, mely minősíti hallgatóink többségének képességeit és tanulmányi teljesítményeit (ld. ábra). Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Induló 161 197 175 255 318 324 303 276 299 255 I. évfolyam létszáma (fő) Végzettek száma a mérnök-tanár 46 93 98 113 104 72 56 76 86 86 szakosokkal (*30) (*67) (*72) (*92) (*72) (*51) (*35) (*74) (*73) együtt (* nélkül) fő Végzősök 65,0 77,0 75,1 70,2 52,8 41,1 22,0 23,9 26,5 28,4 aránya az induló létszámhoz viszonyítva (%) Felvételi 95 93 94 82 86 82 72 65* 77.5* 82.5* pontszám (a *-al jelölt értékek a megváltozott felvételi ponthatárral (120/144); (120/200) korrigálva)
2007 235
2008 200
116
86
42
28,8
75.8*
98.4*
62
Az alábbi ábrán a lemorzsolódás évenkénti alakulása követhető nyomon. Végzősök aránya, felvételi ponthatárok 80
95
70
90
60
85
50
80
40
75
30
70
20 1997
1998
1999
2000
2001
2002 Év
2003
2004
2005
2006
Felvételi ponthatár
Végzettek aránya [%]
Végzettek aránya Ponthatár
65 2007
A végzett hallgatók százalékos aránya meredek zuhanást mutat a 2001 évtől kezdődően, és ez a tendencia – a záróvizsga eredmények alakulásától eltérően - többé-kevésbé függetlennek tűnik a felvételi ponthatároktól. Ez azzal magyarázható, hogy a kreditrendszer bevezetésével - a középiskolában megszerzett felkészültségtől függetlenül - jóval kevesebb hallgató jut el a mintatantervben meghatározott idő alatt a záróvizsgáig, mint a megelőző - nem kredit rendszerű - képzés időszakában. Az ilyen irányba mutató trendek pontosabb, jobban megalapozott vizsgálata a hallgatók intézményi „pályafutásának” több szempontra kiterjedő, részletesebb adminisztrációját teszi indokolttá. A statisztikák készítésénél nem csupán az utolsó öt évet vettük figyelembe, hogy jobban becsülhetők legyenek bizonyos tendenciák.
63
Az alábbi diagramok a BSc képzésben résztvevők göngyölt kreditpontjait tartalmazzák tagozatokra lebontva, hisztogram (empirikus eloszlás) formájában, melynek alapján nyomon követhető a hallgatók előrehaladása a képzési időszakban.
A hisztogramok kiértékelése alapján elmondható, hogy a hallgatóknak kevesebb, mint 10%-a jut el a mintatanterv szerint megszerzendő 210 kreditpontig a képzés első hét félévében, és a hallgatók által átlagosan megszerzett, mintegy 135-150 kreditpont alapján több mint 10 félév átlagos tartózkodási idő prognosztizálható. A helyzet sokkal kedvezőbb a levelező tagozatos hallgatók esetében, ahol a lemaradás mértéke szignifikánsan alacsonyabb. 64
A műszaki informatika szak a korábbiakban intézményünkben a legjobb hallgatói minőséget jelentette. A nagy létszámú évfolyamok beindításával e szint minden igyekezetünk (minősített oktatók felvétele és foglalkoztatása; az oktatók PhD fokozat megszerzésére irányuló törekvései; nagyszámú fakultációs tárgy meghirdetése; új, nyomtatott formában megjelenített, tanulásirányító programokkal, példatárral kibővített, multimédiás kivitelben készült nagyszámú jegyzet megírása, ill. átdolgozása, internet alapú oktatási keretrendszerbe konvertálása a nappali és a távoktatásos képzés hallgatói számára stb.) ellenére csökkenő tendenciát mutatott. A mélypontot a 2003-as év jelentette. Ekkor végzett a 90-es évek viszonylag magas felvételi ponthatárai után jelentősen alacsonyabb pontszámokkal is felvételt nyert évfolyam.
4. Tesz-e fel a szak a saját működésére vonatkozó kérdéseket? 5. Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? a) Kérdésfeltevés és a válaszok hasznosítása az oktatók körében
A szak napi működésével kapcsolatos aktuális kérdések megvitatására a gesztor tanszékek heti, ill. a felmerülő problémák diktálta rendszerességgel összehívott tanszéki értekezletein kerül sor (ez különösen a félévkezdéskor, ill. –záráskor fontos). Nagyobb horderejű kérdések tisztázása a Szakmai Tanácsban valósul meg. A szak vezetése és valamennyi oktató félévenként felülvizsgálja a tantárgyi követelményrendszert, a számonkérések ütemezését figyelembe véve a hallgatói visszajelzéseket. Alapvető célunk, hogy csökkentsük a lemorzsolódás arányát, motiváljuk, ösztönözzük hallgatóinkat jobb teljesítmények elérésére. A kiemelkedő TDK-, szakdolgozati munkát, záróvizsgát produkáló hallgatóinkat az e célokra létrehozott Műszaki Informatika Szakalapítvány támogatásából évente jutalomban részesítjük. Az oktatóknak is érdekeltnek kell lenni a minőségbiztosításban, s az érdekeltséget, az ösztönzést a vezetőnek kell megteremteni. Az oktatók hallgatók általi értékítélete természetesen a vezetők (vezető oktatók) számára figyelemreméltó lehet, de a beosztottak produktumait elsősorban a kiadott feladatok teljesítésének minőségi és időbeni mutatói, az adott tanszéki feladat megvalósítása érdekében a célirányos kezdeményezés és kivitelezés (verbálisan és írott formában is) mértéke, a vállalások és a tények aránya, közvetett indikátorként a hallgatói megkeresések és elérések viszonya minősíti. Az előbbi minősítési szempontok (továbbiakkal kibővítve) alkalmasak lennének az alapjuttatáson kívüli, a korábbiakban „jutalom”-ként nevezett dotáció mértékének megállapítására. Jelenleg az oktatók alapbérét a besorolási kategória alsó küszöbértéke, az életkor, s alapvetően a tudományos fokozat megszerzése határozza meg. A nappali képzésben az alapbért meghaladó többletkifizetések a félévenkénti heti óraszámot meghaladó többletórák esetén (ezek megállapítása a szemeszter elején pontosítható) történnek, s ezt nem feltétlen követi a minőségi munka. Összefoglalva: a jelenlegi bérezés a tudományos fokozat megszerzésére – mely természetesen az oktatói érvényesülés alapvető feltétele - s nem az alapképzésben végzett, az ismeretek hatékony átadását jelentő minőségi munkára ösztönöz.
65
b) Kérdésfeltevés és a válaszok hasznosítása a hallgatók körében
Az oktatók tevékenységét többek között minősíti a hallgatói véleményezés. Az oktatók hallgatói írásos véleményezése szemeszterenként, a kari HÖK által megszervezett módon, a szorgalmi időszak utolsó két hetében, az órarendi foglalkozások idején, azok rövid megszakításával, s a kiosztott formanyomtatványok adott szempontok szerinti kitöltésével - tehát a jelenlévő oktatóval kapcsolatos egyéni hallgatói (név nélküli) vélemények számszerűsítésével - az összegyűjtött és kitöltött kérdőívek zárt borítékba helyezésével kerül sor. A kari HÖK a minősítések kiértékelése után a dékán felé továbbítja az oktató tevékenységét minősítő osztályzatokat, melyet a dékán kibővített vezetői értekezleten nyilvánosságra hoz. Az egységvezetők esetenként megkapják az oktatóikat érintő „osztályzatokat” további felhasználásra, melyek bizalmasan kezelendők, s az oktatói minősítés egy elemének tekinthetők. A különböző szempontok alapján kialakított, a tanszéket is minősítő átlagértékek alapot szolgáltatnak az oktatók hallgatói megítélésének tanszéki oktatói értekezleten történő megvitatására is a következtetések levonása, s az esetleges változtatások, intézkedések megtétele érdekében. c) Kérdésfeltevés és a válaszok hasznosítása a végzett hallgatók körében
Az utóbbi négy tanév végén az egyetem Minőségfejlesztési Bizottsága a PTE-n a nappali és a levelező tagozatos végzős hallgatók körében elégedettség-vizsgálatot végzett, mely az egyetem mind a tíz karára kiterjedt. A megkérdezések önkitöltős formában a záróvizsgák időszakában zajlottak. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék hallgatóink elégedettségét; az itt töltött időről alkotott véleményüket; megtudják, hogy végzőseink milyennek ítélik elhelyezkedési lehetőségeiket, a munkaerő-piaci helyzetet; a megszerzett állás mennyiben felel meg elképzeléseiknek. A válaszok feldolgozása matematikai-statisztikai módszerekkel, SPSS szoftverek segítségével történt. A kiértékelés eredményeként leszűrhető, hogy szakunk hallgatói is (a karon végzettek 2030% mérnök informatikus) legtöbben a gyakorlatorientált képzést hiányolták. A munkaerő-piaci helyzet romlani látszik, egyre többen kényszerülnek szakmájuknak nem megfelelő munkát elfogadni. A végzős hallgatók munkaerő-piaci elfogadtatásának elősegítése, a diplomás pályakövetési rendszer kialakítása egyetemi szinten kiemelt feladat. Kari szinten, s a szak esetében is megoldandó feladat a megbízható, korrekt pályakövetés. A kérdőívek kitöltésének koordinálását, összegyűjtését a záróvizsgák idején a gesztor tanszék záróvizsga jegyzői végezték el, a kiértékelés és az eredmények közzététele egyetemi kompetencia volt. Megbízhatóbb és ténylegesen az elhelyezkedés követésére alkalmas módszert írtunk le az V. fejezet 7. pontjában. d) Kérdésfeltevés és a válaszok hasznosítása a felhasználók körében
Egyes korábbi, oktatás-fejlesztési pályázataink során a készülő jegyzetek témakörei kiválasztásánál kértük ki a végzetteinket esetlegesen alkalmazó cégek (ld. III. melléklet 7. fejezet) véleményét. A közelmúltban a – 14. mellékletben megnevezett, vezető informatikai és szolgáltató cégeknek bemutatva tevékenységünket, keresve, s megtalálva a velük való együttműködést – szakműködés minőségbiztosítását és –fejlesztését jelentette.
66
6. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben. Képzésünk akkor lesz hatékony, s hallgatóink többsége számára jobban befogadható, ha a foglalkozásokon átadott ismeretanyag elsajátíttatása a gyakorlatban, a gazdaságban is hasznosítható eredményre vezet, s igazolást nyer műszaki-technológiai rendszerek (műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások) tervezése, működő rendszerek üzemeltetése, fejlesztése, irányítása során. Ezt úgy érhetjük el, hogy a hallgatóink számára készült jegyzetekbe működő műszaki-technológiai rendszerek, ezek infokommunikációs technológiáinak működtetése, vizsgálata során megszerzett tapasztalataink is beépülnek, továbbá a régióban működő termelő és szolgáltató cégek, a régiónkban elhelyezkedő végzett hallgatóink visszajelzései megerősítik az általunk oktatott ismeretek szükségességét
7. Kérjük, mutassák be röviden tananyag-fejlesztési tevékenységüket (Motiváció, rendszeresség, hallgatói érdeklődés, szakterületi fejlemények, oktatói érdekek és (ön)célok, felhasználói elvárások.) A szak 1987-es indulása óta 15 db tantervet dolgoztunk ki és korszerűsítettünk az információs és kommunikációs technikák gyors változására, karunk stratégiájának alakulására, a finanszírozási problémák elkerülésére való tekintettel, s a MAB aktuális akkreditációs követelményeinek való megfelelés érdekében. Ez másfél évenkénti tanterv-módosítást jelentett, s természetesen az egyes tantárgyak egymásraépülésének biztosítását, az árfedések elkerülését eredményezte. Az szak oktatás-fejlesztési munkái eredményeként dokumentálható az Oktatási webportál (a hallgatók által hozzáférhető elektronikus oktatási anyagok), melynek elemei -
-
-
az on-line jegyzet-tár: a szakon oktatott tárgyak döntő többségét lefedő teljes szövegű jegyzeteket tartalmazó adatbázis, a segédanyagok, a példafeladatok, a példaprogramok: a tantárgyak anyagát kiegészítendő számos mintapélda, példaprogram, gyakorló feladat és egyéb segédanyag (pl. számos szimulációs szoftver; számítási feladatok numerikus megoldását segítő program, programrészlet) is megtalálható a portálon, a tanulásirányító programok: módszertani irányítás, segítségnyújtás; a különböző kurzusokhoz tartozó tananyag feldolgozását segíti, lépésről-lépésre haladva, tesztkérdésekkel támogatva, az interaktív fórumok: a web-portálon az egyes tantárgyakhoz fórumok rendelhetők, ahol a hallgatók felmerülő problémáikkal kapcsolatban egymásnak és/vagy oktatóiknak kérdéseket tehetnek fel, témákat indíthatnak a tantárgyhoz kapcsolódó tetszőleges problémakörben, (a fórum moderátora(i) a tantárgy weboldalát kezelő oktató(k)).
Az oktatásfejlesztési projektek a regionális partnerekkel (végzett hallgatóink potenciális munkáltatóival) együttműködve, képzésünkkel kapcsolatos véleményüket meghallgatva és hasznosítva zárultak eredményesen. Alkalmazott kutatást jelentő projektjeink az oktatott
67
ismeretanyag gyakorlati hasznosítását jelentették regionális partnereink támogatásával. További részletek a 14. melléklet „a kurzusok jellege” fejezetben, a V. fejezet 4. pontban.
8. Kérjük, mutassák be az elmúlt 4-5 év minőségfejlesztési tevékenységének eredményeit. Az elmúlt időszak minőségfejlesztési tevékenységeként tudható be - s a (C)SWOT analízis során a szak működésének erősségeként tüntethető fel – a továbblépés az alábbi területeken: fokozatszerzés (5 fő PhD fokozatot szerzett, 1 fő habilitált; ld. VI. fejezet b) pont), tudományos műhelyek létrehozása, kutatási területek művelése (ld. III. fejezet 1. p.), alkalmazott kutatás-fejlesztés, innováció (ld. III. fejezet 1. és 3. pont), hazai és külföldi kapcsolatok ápolása, tudományos rendezvények, konferenciák szervezése (ld. VIII. fejezet) - tananyag-fejlesztés, tanterv-korszerűsítés (ld. VII. fejezet 7. pont)
-
Az elmúlt öt évben a szakot (oktatóit) érintő maximum 10 legfontosabb elnyert kutatási pályázat.
A pályázat típusa és a nyertes pályázat azonosítója
Résztvevő személyek a szak oktatói közül
Oktatás-fejlesztési projekt Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat továbbfejlesztése (ERFP-DD2002HU-S-01, ill. ERFPDD2002-HU-B-01 sz. PHARE „Tükörprogram” p.)
a MIT és a SZT 24 oktatója. Együttműködő intézmény: Kaposvári Egyetem, PTE több kara (alprojekt-vezető: Dr. Szakonyi Lajos)
Év (-tól-ig)
Elnyert összeg
Megvalósult produktumok Szakirányú képzés továbbfejlesztése, MSc képzés feltételének megteremtése 21.450 e Ft, ill. 4.000 e Ft Tervezési és felügyeleti rendszer (hallgatói és oktatói labor, tervezői és folyamatmodellező szoftverek: CATIA, SOLID 2002-2004 Edge, Autodesk, VIZ, MATLAB, LabVIEW, Makromedia); távoktatásos keretrendszer (Web GUI) beüzemelése, telepítése testreszabása; 12 db új jegyzet, 28 db jegyzet és Tanulás Irányító oktatási keretrendszerbe kon-vertálása (szerkesztés, animálás, korrekció)
68
Oktatás-fejlesztési projekt IEP-2002 Informatikai Eszköz-Pályázat (OM KMÜFA IEP-00312/2002 sz. p.) Alkalmazott kutatásfejlesztés Városi vízgőzhálózat számítógépes felügyeleti, szakértői, döntéstámogató rendszerének kidolgozása az energielosztás optimalizálása, az energiaveszteségek csökkentése céljából. (Nemzeti Fejlesztési Terv GKM GVOP-3.1.1.-2004-050125/3.0 sz. p. )
(Projektvezető: Dr. Szakonyi Lajos)
Munkaállomások, multimédiás terem 2003-2004 11. 680 e Ft.
A MIT 11 főállású oktatója. Együttműködő intézmény: a PÉTÁV Távfűtő Kft. (Projektvezető: Dr. Szakonyi Lajos) 2005-2007
Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása 60.940 eFt Kísérleti identifikáció elvégzése, monitoring rendszer kialakítása, modellszimuláció, térinformatikai és üzemviteli programcsomag, intelligens felügyeleti rendszer létrehozása
9. Hogyan ellenőrzik céljaik megvalósulását? Történtek-e, történnek-e korrekciók a célok elérésének veszélyeztetettsége vagy meghiúsulása esetén? 10. Egyéb megjegyzések. A minőségfejlesztési tevékenységek eredményei kell, hogy jelentkezzenek – legalábbis hosszútávon – a hallgatói produktumok minőségében is. Az ötfokozatú skálán mérhető hallgatói átlageredményekben – amely vélhetően a társadalmunkat is jellemző, igényes, minőségi munka iránti érdektelenséggel is összefügg – ez egyenlőre nem tükröződik vissza. Nagyobb súlyt kellene fordítanunk a gyakorlatiasabb képzésre, mely a jelenleginél jóval nagyobb beruházási támogatásokkal valósítható meg. Ezt fejtettük ki a VI. fejezet e) pontjában az elméleti és az alkalmazott kutatás helyes arányának, a kutatás alapképzésben hasznosuló szerepének elemzésekor. A jelenlegi MAB elvárások – vélhetően a gyakorlati képzés megerősítésére fordítandó pénzeszközök hiányában – nem a praktikum, az innováció, a csupán gyakorlati tapasztalatokkal, de tudományos minősítéssel nem rendelkező szakemberek hasznosításának irányába mutatnak. Vélhetően ez jobban felkeltené - a húsz év alatt ötszörösére felduzzasztott, sokszor igen szerény természettudományos ismeretekkel rendelkező, de felvételt nyert - hallgatóság többségének érdeklődését.
69
(C)SWOT analízis a) Szakműködés külső korlátai
A mérnök informatikus szak – karunk szervezeti struktúrájában való – működését befolyásoló, korlátozó tényezőnek tekinthető, hogy az önálló szaknak, a szak hallgatói létszámának (esetenként 1100 fő) megfelelő, s elvárható szakmai képviselet a felsőbb vezetésben – tudományos minősítéssel rendelkező, s egyben felelős, döntéshozatali pozícióban lévő személy hiányában – csak áttételesen érvényesülhetett 2008-ig. Szakunk stratégiai céljait, azok megvalósítását a mindenkori személyi és infrastrukturális adottságokhoz, korábban Műszaki Informatika Szakbizottság, majd a MAB elvárásaihoz való igazodás determinálta. E fejlesztési célok megvalósítása esetenként nem esett egybe -
az önálló, határterületi mérnöki szak (műszaki informatika) kialakulásáig, felfutásáig a hagyományos mérnöki szakok, majd - a BSc képzés (MSc képzés iránti törekvés) beindulásával, s a műszakiról az informatika képzési területre átkerülve - a társkarok (KTK, TTK) rokonszakjainak
-
érdekeivel, alapvetően hiányzott az egyes partnerekkel a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló együttműködés. További korlátozó tényezőt jelent(ett) a 2004-ig tartó, nem a kutatás elsődlegességét érvényesítő főiskolai lét, melynek megszűntével, s az egyetemi karrá válással sem változott meg oktatóink esetén
-
a heti 17-18 óra/hét/fő terhelés, a tömegképzésben több tantárgy párhuzamos művelése, doktori iskola hiányában az oktatók más intézményben (BME, ELTE, Pannon Egyetem) történő fokozatszerzése, tevékenységük hasznosítása.
Így egy más intézményben működő tudományos műhely elvárásainak való megfelelés és a saját, mielőbbi érvényesülés a fiatal oktatók többségénél a hajtóerő, s nem a szűkebb kutatási területtől sokszor távol-eső ismeretanyag igényes oktatása szerény tudományos előképzettségű és képességű hallgatótömeg számára. Egy saját, a (műszaki) informatika kari sajátosságaihoz (gépész-, építő-, villamos- és folyamatmérnöki alapok rendszerszemléletű tárgyalása, nagyméretű műszaki-technológiai rendszerek és hálózatok információtechnológiája, hierarchikus és autonom rendszerek, sokprocesszoros számítógép-, mesterséges intelligencia-alkalmazások) igazodó doktori iskola létrehozása csökkenthetné a jelenlegi divergenciát a BSc képzés indokolta innovatív, gyakorlatiasabb, könnyen hasznosítható képzés és oktatók iránt támasztott, szűk területen folytatott tudományos tevékenység között. b) Szakműködés erősségei
A határterületi mérnöki szakok (műszaki informatika) nemcsak villamosmérnöki, hanem gépészmérnöki, vegyészmérnöki (folyamatmérnöki) és további hagyományos szakok automatikai, majd informatikai vonatkozású eredményei alapján jöttek létre alig húsz éve, tehát az idősebb oktatói korosztályban nincsenek végzettségüket tekintve mérnök informatikusok. Továbbá a képzésben meghatározó szakmai kompetencia az alkalmasság, készség megszerzése az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások létrehozási feladatainak ellátására, igény a mérnöki gyakorlati módszerek elsajátíttatása. Vélhetően e követelmények teljesítése nem a természettudományokban, hanem inkább a mérnöki tudományokban felmutatott tudományos produktumot és innovációs tevékenységet igényel oktatóinktól. Indokolt tehát, hogy speciális (szakirányú) céljainknak megfelelően ne homogén, azonos vég70
zettségű és szakmai, tudományos érdeklődésű (minősítésű) kollegák alkotta szakmai, szervezeti egységben működjünk. A jelenlegi tömegképzés (nagyszámú tantárgy párhuzamos oktatása) lényegében két tanszék (MIT, RSZT) oktatóival is csak heterogén szakmai és tudományos háttérrel biztosítható. Továbbá igen nagy előnyt jelent - a regionális, alkalmazott kutató-fejlesztő munkában, az innovációban, a komplex, integrált rendszereknél, a speciális szakértelmet igénylő munkák elvállalásánál - a különböző alapképzettségű, az informatikát alkalmazó, s egy közösségbe tartozó szakemberek együttműködése. A szak működésének erősségét jelzi, hogy a 3. melléklet 7. fejezetében 2007 novemberében megnevezett 10 fiatal, a PhDképzésben különböző intézmények doktori iskoláiban résztvevő tanszéki kollega(nő)k közül 3 fő, további 2 fő egyéni fokozatszerzéssel nyerte el 2009-ig bezárólag a tudományos fokozatot, s biztatóak a többiek fokozatszerzési cselekményei is. A III. fejezetben, ill. a 11. és a 12. mellékletben bemutatott tudományos műhelyek, illetve a kutatási területekhez kapcsolódó cikkek, konferencia-előadások, know-how, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében sikeresen megvalósított és fenntartott alkalmazott kutatás-fejlesztés is a gesztor tanszék(ek)hez köthető produktum számos konferencia megszervezése és lebonyolítása, valamint a mintegy 1000 fős hallgatóság kiszolgálása, gesztorálása mellett. A szak erősségének tudható be a VII. fejezet 7. pontjában, a 11. melléklet „Módszertani szempontok” fejezetében jellemzett nagyszámú oktatási segédanyag. c) Szakműködés gyengeségei
A gyengeségek lényegében a „külső korlátok” –nál elemzett okokra vezethetők vissza. A szakmai képviselet és a kívánatosnál szerényebb propaganda-tevékenység korábbi, nem kellő mértékét magyarázzák a következők. A biztató kezdet (a minisztérium szaknak biztosított támogatásából csupán 30% leosztása évekig a hagyományos szakok állandó rosszallásával) után a folyamatos tanterv-korszerűsítés, számos új tantárgyra való felkészülés mellett az infrastruktúra létrehozását (ld. 3. melléklet 5. fejezet), az oktatási feltételek biztosítását tartottuk elsődlegesnek. Csak ezután – a kezdő, többségünkben szakunkon mérnök informatikusként végzett, s a gesztor tanszéken alkalmazott, majd egyetemi továbbtanulásukban támogatott fiatalok beilleszkedésével, tapasztalatszerzésével, s az eközben jelentősen felduzzasztott hallgatólétszám (kari érdek) zavartalan ellátásának stabilizálása után kezdődhettek meg a tudományos, kutatás-fejlesztésű és innováció tevékenységek. A gyakorlatilag zérus szintről való indulás, s az „önerős” fejlesztések mintegy két évtizede természetesen nem eredményezhet azonos tudásszintet, mint egy hagyományokkal, doktori iskolával rendelkező, bizonyos tudományterületre specializálódott, számos oktatójával homogén egységet alkotó oktatási és szakmai egység célirányos átszervezése utáni hasonló időszak. d) Szakműködés fejlesztési előrelépési lehetőségei
A továbbiakban is mérvadóak a 3. melléklet 2., 3., 4., 8. és 9. fejezetében leírtak, kiemelve ebből a következőket: Az MSc- szintű képzés feltételeinek megteremtése, a minőségbiztosítás úgy lehetséges, hogy -
szakunk oktatási, kutatási-fejlesztési irányainak meghatározásakor igazodunk a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz;
-
a regionális partnereinkkel (kutatóintézetek, termelő-, szolgáltató cégek) elnyert pályázatokat valósítunk meg;
71
-
laboratóriumban, regionális partnereink telephelyén végzett K+F tevékenység során szerzett tapasztalataink, eredményeink beépülnek képzésünkbe, hallgatóink számára elkészített jegyzeteinkbe, oktatói segédanyagainkba;
-
(alkalmazott) informatikai laborjainkban szakspecifikus, a követendő informatika alkalmazási területeknek megfelelő technikákat és technológiákat hozunk létre.
A működő gazdaság szakemberelszívó hatása nem ösztönözte a minőségi célok elérését, az igényes oktató és kutató-fejlesztő munka művelését. Az előbbiek indokolják annak szükségességét, hogy – a jelenlegi BSc szakon oktatók továbbfejlődése érdekében, valamint a tehetségesebb, tervező munkára is alkalmas hallgatók képzésének biztosítása céljából beinduljon egy igényesebb, a kutató-fejlesztő tevékenységgel együtt művelendő MSc színtű mérnök-informatikus képzés is, s karunkon ne csak a rövidtávú célokat kielégítő tömegképzést valósítsunk meg. Ezt támasztják alá az előbbiekben említett regionális partnereink felkért szakértőinek – elsősorban az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztésének fontosságát, az infokommunikációs technológiákhoz értő szakemberek növekvő hiányát, kiképzésük szükségességét, specializálódását hangsúlyozó – képzésünkkel kapcsolatos észrevételei, javaslatai is. e) Szakműködés veszélyeztető tényezői
A mikrojelenségek vizsgálatát célzó, az „egyedi, az eseti, a speciális, a még nem publikált” elsődlegességét igénylő kutatási cselekmények (oktatók érvényesüléséhez alapvető követelmény), s az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladataira való felkészítés (a mérnök informatikus alapképzésben meghatározó képzési kompetencia) közötti távolság egyre nő, s veszélyeztető tényezőt jelenthet, ha a kutatási eredmények általánosítására, hasznosításra nem kerül(het) sor. Ugyanis az előbbi elmaradásával, az informatika iránt vonzódó, de szerény természettudományos és műszaki alapokkal, előképzettséggel rendelkező hallgatóinktól, s a „bolognai cél: az alapképzés megerősítése” megvalósításától is egyre távolabb kerülünk. Az elmélet és annak gyakorlatban való felhasználása közötti áthidaló szerep betöltésére hivatott - az egyes szakterületek „specialistáinak” közreműködésével, a feladatok elosztásával, s a minél több érdeklődő, ambiciózus hallgató bevonásával végzett - innovatív műhelymunka. További veszélyekkel járhat, ha belátható időn belül nem indulhat el a tudományos fokozatot szerezett fiatal kollegák közreműködésével, s megszerzett tudásuk hasznosításával a vélhetően igényesebb, mérnök informatikus MSc- képzés, vagy ha nem folytatódik a célirányos, informatikai alkalmazásokat jelentő kutató-fejlesztő munka. A gazdasági informatikus mesterszak egyetemi, ill. MAB általi szorgalmazása a mérnök informatikus MSc szak elvetésével, valamint a jelenlegi egyetemi foglalkoztatási követelményrendszer elvárásai (habilitációhoz kötött docensi előrelépés) az oktatók egy részénél nem ösztönzőek a felsőoktatási szférában maradáshoz. Távozásuk, s pótlásuk elmaradása esetén valóban teljesülne a MAB, idősebb minősített oktatóink életkorával kapcsolatos aggodalma.
72
Fakultációk rövid programjai AutoCAD programozása SRTNB018 MIB Előfeltétel kód: TRTNB222
1-0-2/v/4,ta,ma dr. Iványi Péter
AutoLISP alapok. Listák és atomok. Egyszerű aritmetikai műveletek. Listák reprezentálása és kezelése. Függvények és változók definíciója. C:xxx és command függvények. Rendszerváltozók. Felhasználói input, getxxx függvények. Output függvények. Geometriai függvények. Globális-lokális változók. Feltételes kifejezések: if, cond. Ciklusok: while, repeat, foreach. Rekurzió és iterációk. Adattípusok és adat konverzió. Asszociációs listák. Rajzelem kezelése. DXF. Kiválasztási halmazok. Táblázatok. Megjelenítő parancsok. Sztring kezelés. File kezelés. Speciális függvények. Menük, DCL, dialógus ablakok. Fk: A gyakorlatokon és előadásokon való részvétel a TVSz szerint. A félévközi ellenőrzés formái: zárthelyi dolgozatok. A félévközi jegy megszerzésének feltétele a félév során elérhető összpontszám 50%ának megszerzése a szorgalmi időszakban. Delphi programozás SRTNB020 MIB Előfeltétel kód: TRTNB222
1-0-2/f/4,os,ma Nagyváradi Anett
A tárgy fő célja a programozás és a Pascal, Object Pascal programozási nyelv és a Turbo Delphi programozási környezet alapjainak elsajátítása, az alapvető algoritmuskészítési és programfejlesztési módszerek megismertetése. A tárgy keretein belül a hallgató megismerkedik az objektumorientált fejlesztőkörnyezettel, az adatbáziskezelés módszereivel és képes lesz egy adatbázis kezelésre alkalmas Delphi program önálló megtervezésére és implementálására. A tárgy betekintést ad: egyszerű és összetett adattípusok, szelekciós vezérlés, iterációs vezérlés, eljárás és függvényvezérlés, keresések, dinamikus adatstruktúrák, modulok, adatállományok kezelése, objektum orientált programozás alapjai, adatok és metódusok, programfejlesztés Turbo Delphi környezetben, komponensek, objektumok, eseményvezérlés, fájlkezelés, hibakezelés, űrlapok tervezése, grafikus alapeszközök, adatbázis, kapcsolatok, lekérdezések, SQL. Fk: A gyakorlatokon és előadásokon való részvétel a TVSz szerint. A félévközi ellenőrzés formái: beadandó feladatok megfelelő szinten (50%) való teljesítése. A félévközi jegy megszerzésének feltétele a félév során elérhető összpontszám 50%-ának megszerzése a szorgalmi időszakban.
Digitális prototípusgyártás I. SMINB021 MIB Előfeltétel_kód: TRTNB220
2-0-1/f/4,os,ma Maczák András
A Solid Edge rendszerben a tervezés korai szakaszától kezdve funkcionálisan tesztelhető 3D virtuális prototípusok készíthetők és optimalizálhatók, ezzel elkerülve a drága, valós prototípusok elkészítését. A tantárgy keretén belül a hallgatók megismerkednek a prototípusok elemeinek a létrehozási lehetőségeivel az alkatrész-, lemezalkatrész és hegesztési környezetben, valamint a szerelési környezetben az alkatrészek összeépítésével és tesztelésével. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 3 ZH. Digitális prototípusgyártás II. SMINB023 MIB Előfeltétel_kód: SMINB021
1-0-2/f/3,ta,ma Maczák András
A tantárgy keretében a hallgatók további ismereteket szereznek a gyors, rugalmas modellezési képességek elsajátításához, a mérnöki adatok integrált kezeléséhez, a hatékony, menedzselt együttműködéshez, a gyártáskész rajz és dokumentáció előállításához. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 3 ZH.
73
Folyamatvizualizációs technikák I. SMINB025 MIB Előfeltétel_kód: TRTNB220
2-0-2/f/4,ta,ma Jancskárné A. Ildikó
Bevezetés a 3D-s animáció és vizualizáció elméletébe, előmunkálatok (previsualisation). Modellezés, textúrázás, animáció alapfogalmai , típusai. Animáció részekre bontása. Bevilágítás. Speciális effektek megvalósítási lehetőségei. Dinamikus animáció, dynamics enginek. Képkiszámítási módszerek, rendering enginek, utómunka. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH. Folyamatvizualizációs technikák II. SMINB026 MIB Előfeltétel kód: SMINB025
1-0-2/f/3,os,ma Jancskárné A. Ildikó
A Maya szerkezeti felépítése. Modellezés: deformerek, subdivek , Shaderezés és textúrázás. Animációs eljárások. Kinematika, Rigging. Bevilágítás a Mayában, Global Illumination, Final Gather, MEL (Maya Embedded Language). Részecskerendszerek vezérlése (MEL), Maya API és C++ Fk: A gyakorlatokon és előadásokon való részvétel a TVSz szerint. A hallgató nem szerezheti meg egy tárgy kreditpontját, ha a tárgyhoz tartozó gyakorlatokon hiányzása meghaladja a gyakorlatok, illetve előadások összóraszámának 30%-át. A félévközi ellenőrzés formái: zárthelyi dolgozatok, ellenőrző dolgozatok, házi feladatok, gyakorló feladatok.
IBM adatbázis-kezelők programozása I. SRTNB013 MIB Előfeltétel_kód: TRTNB231
1-0-2/f/3,ta,ma Szendrői Etelka
A DB2 adatbázis-kezelő bemutatása, elemei. A DB2 környezete. Adminisztrátori eszközök, feladatok. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Tárkezelés. Adatbázis objektumok. Adathozzáférés ellenőrzése. Az SQL nyelv bemutatása. SQL nyelv az IBM DB2 használatával. Adatmanipulációs és adatdefiníciós résznyelv. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
IBM adatbázis-kezelők programozása II. SRTNB014 MIB 1-0-2/f/3,os,ma Előfeltétel_kód: SRTNB013 Szendrői Etelka Az SQL nyelv bemutatása. SQL nyelv az IBM DB2 használatával. Lekérdezések. Beágyazott SQL. Tárolt procedúrák. Triggerek. Extenderek. Térbeli koordináták feldolgozása a Spatial Extender segítségével. XML bővítések. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
74
Intelligens irányítórendszerek SMINB033 MIB Előfeltétel_kód: TMINB215
2-0-1/f/3,os,ma dr. Gerzson Miklós
Bevezetés, a folyamatirányító szakértői rendszer fogalma és elemei. Adat és tudás, adatábrázolás. Tudás-ábrázolás: szabályok, objektumok, szemantikus hálók, keretek. Szabály alapú tudásbázisok ellenőrzése. Tudásábrázolást támogató eszközök: LISP, PROLOG, szakértői rendszer keretek. Következtetés és keresés szabály alapú szakértői rendszerekben. Kvalitatív modellezés: kvalitatív szimulációs, kvalitatív fizika, SDG modellek. Petri hálók. A folyamatirányító szakértői rendszerek tervezése. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
IT Services SRTNB0?? MIB Előfeltétel kód: TRTNB236
2-0-1/f/4,ta,ma dr. Iványi Péter
Workstation és szerver különbsége, Szolgáltatások, Data center-ek, Névtartományok, Dokumentációk, Biztonsági eljárások és policy-k, Katasztrófa védelmi és helyreállítási tervek, Etika kérdései, Helpdesk és felhasználók kezelése, Változás menedzsment, Szerver upgrade-k, Szolgáltatás konverzió, Centralizáció és decentralizáció, Szolgáltatás monitorozás, Informatikai menedzsment stratégiák. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, A félév végén 1 db elméleti és gyakorlati ZH.
Java a gyakorlatban SRTNB064 MIB Előfeltétel_kód: PMTRTNB222H
1-0-2/f/3,ta,ma dr. Achs Ágnes
A tárgy célja, hogy azok a hallgatók, akik kimagasló vagy jó eredménnyel végezték el a Programozás 3 tantárgyat, továbbfejleszthessék a Java nyelvvel kapcsolatos ismereteiket. Ennek megfelelően a tárgy rugalmasan alkalmazkodik a nyelv fejlődése során keletkező újdonságokhoz, lehetőségekhez mérten igyekszik ezeket is bemutatni. Alapvetően azonban a klasszikus gyakorlati ismereteket igyekszik tárgyalni: tervezési minták, programozási technológiák, a Java fontosabb, az alapoktatásban nem szereplő válogatott fejezetei. A hallgatók lehetőséget kapnak kiselőadások tartására egy-egy választott területről, sőt vállalniuk kell ilyet. A félév folyamán projektmunkák készülnek, amelyek részleteiről, illetve félév végén az egészről bemutatót is tartanak. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, projektmunka Kép- és hangfeldolgozás II. SMINB027 MIB Előfeltétel_kód: TMINB233
1-0-2/f/3,os,ma Sári Zoltán Schiffer Ádám
Alakzatkeresés, Hough Transzformáció. Konvolúció, dekonvolúció programozása, alkalmazása. Dekonvolúciós algoritmusok, szűrések. Tömörítési eljárások, alkalmazások.Alakfelismerés a LabVIEW segítségével.Képek szegmentálása. Mintaillesztési algoritmusok.Bináris képfeldolgozás.Digitális hangeffektusok. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
75
Képszerkesztés Photoshoppal SRTNB057 MIB Előfeltétel kód:
1-0-2/f/4,os,ma Geresics-Földi Eszter
A tárgy fő célja a képszerkesztés alapjainak elsajátítása. Az elméleti alapok ismertetés után kerül sor a Photoshop program megismerésére. A tárgy keretein belül a hallgató megismeri a különböző képtömörítési technikák köztti különbséget, a látás alapjait, betekintést nyer a színelméletbe, megismeri a különböző színmodelleket, színkeverési eljárásokat. A hallgatók alapszinten elsajátítják a Photoshop program használatát: kijelölés, rétegek használata, maszkolás, szövegbevitel, szűrők alkalmazása, alapvető képmanipulációk. Fk: A gyakorlatokon és előadásokon való részvétel a TVSz szerint. A félévközi ellenőrzés formái: beadandó feladatok megfelelő szinten (50%) való teljesítése. A félévközi jegy megszerzésének feltétele a félév során elérhető összpontszám 50%-ának megszerzése a szorgalmi időszakban.
MS Windows szerver operációs rendszer I. SRTNB015 MIB 2-0-2/f/4,ta,ma Előfeltétel_kód: RRTNB128 Szendrői Etelka Windows Server operációs rendszer környezete. A Windows Server operációs rendszer telepítése. Workgroup és tartomány modell. Felhasználói és csoport fiókok létrehozása, karbantartása. Nyomtatók telepítése, nyomtatási szolgáltatások. Az NTFS fájlrendszer. Engedélyek, quoták megadása, partíciók konfigurálása. Mentések, visszatöltések. Események naplózása, a rendszer diagnosztizálása. RAS szolgáltatás. A Windows hálózati infrastruktúrája. A DHCP, DNS, WINS szolgáltatások telepítése, konfigurálása. Router és WebServer konfigurálás. Hibakezelés. A gyakorlatokon a hallgatók konfigurálási feladatokat oldanak meg. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
MS Windows szerver operációs rendszer II. SRTNB016 MIB 2-0-2/f/4,os,ma Előfeltétel_kód: SRTNB015 Szendrői Etelka Windows Active Directory szolgáltatás alapjai. A DNS konfigurálása az Active Directory szolgáltatáshoz. DNS névfeloldás az Active Directory-ban. Az Active Directory konfigurálása. Windows tartomány létrehozása. Csoport házirendek alkalmazása. Fák és Erdők létrehozása. Az Active Directory replikálásának menedzselése. Az Active Directory adatbázis karbantartása. A gyakorlatokon a hallgatók konfigurálási feladatokat oldanak meg. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
Multimédia I. SRTNB009 MIB Előfeltétel_kód: TRTNB220
1-0-2/f/3,ta,ma Lénárt Anett
Az Adobe Flash CS4 program megismerése, használatának elsajátítása. A Flash alapfogalmai: kulcskocka, réteg, színpad, szimbólum, könyvtár, jelenet, idővonal. Grafikák készítése Flash-ben. Nyomógombok. Történések a gomb megnyomásakor. Animációk, szimulációk készítése. 3D transzformációk. Maszkolás. Akciószkriptek alkalmazása. Hangkezelés. Szkrollozás. Internetes reklám, weblap, és oktatóanyag összeállítása. Kapcsolat az Internettel. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
76
Párhuzamos programozási eljárások SRTNB008 MIB Előfeltétel_kód: TRTNB222
2-0-2/v/5,ta,ma dr. Iványi Péter
A bemutatott technikák segítségével olyan feladatok oldhatók meg, amelyek megoldásához már nem elegendő egy számítógép, mivel egy számítógépen a megoldás napokat, heteket, esetleg éveket venne igénybe. Bemutatásra kerülnek a különböző számítógépes architektúrák és hálózatok, az MPI (Message Passing Interface) és a PVM (Parallel Virtual Machine), OpenMP programozási könyvtárak, illetve az automatikus párhuzamosító eljárások, módszerek is. A tárgy keretei között különböző mérnöki alkalmazások és a megoldásukhoz szükséges matematikai módszerek is tárgyalásra kerülnek. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 gyakorlati ZH.
Pneumatikus vezérlések I. SMINB031 MIB Előfeltétel kód: TMINB214
2-0-1/f/3,ta,ma dr. Kapitány Sándorné
Pneumatikus rendszerek alkalmazásai területei. Sűrített levegő előállítása, szállítása, tárolása. Hálózat felépítése. Végrehajtó elemek, egységek felépítése, kiválasztási paraméterei. Irányítóelemek, pneumatikus, elektropneumatikus rendszerelemek. Egyszerűbb kapcsolások tervezése, működése. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
Pneumatikus vezérlések II. SMINB032 MIB Előfeltétel kód: SMINB031
1-0-2/f/3,os,ma dr. Kapitány Sándorné
Elektropneumatikus rendszerek felépítése, tervezése számítógép segítségével. Elemek kiválasztása adatbázis felhasználásával. Az alkalmazott programozható vezérlő szoftverének megismerése és alkalmazása. Dokumentáció készítés. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
Adatbányászat és piackutatás 1 PMSRTNB011 MIB
2-0-2/v/3,ta,ma Dr. Pauler Gábor A tárgyat olyan hallgatók számára hirdetjük meg, akik: Az előzetes, kapcsolódó tárgyakban kimagasló tanulmányi eredményt értek el, vagy TDK-n, illetve más tanulmányi versenyen szerepeltek Vagy pedig olyan speciális - a PTE-PMMK alaptantervénél jóval mélyebb – szaktudást szeretnének megszerezni Adatbányászat – Adatbázis Marketing területen, amely elősegítheti későbbi jól fizető és biztos álláshoz jutásukat A tárgy oktatása során arra törekszünk, hogy: Kapcsolatokat építsünk ki az adott témakör lehetséges nagy megrendelőivel (TESCO, TMobile), és a hallgatókat üzem látogatások, szakmai gyakorlat keretében összeismertessük az ottani döntéshozókkal, megkönnyítve későbbi elhelyezkedésüket A tárgy hallgatóiból tudományos kutatóműhely formálódjon, amely egyrészt részt vehet bizonyos megrendelések teljesítésében, másrészt a tudományos munka eredményeivel segíti a PTEPMMK akkreditációs folyamatát. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH. Előfeltétel_kód: -
77
Adatbányászat és piackutatás 2 PMSRTNB022 MIB
2-0-2/v/3,ta,ma Dr. Pauler Gábor A tárgyat olyan hallgatók számára hirdetjük meg, akik: Az előzetes, kapcsolódó tárgyakban kimagasló tanulmányi eredményt értek el, vagy TDK-n, illetve más tanulmányi versenyen szerepeltek Vagy pedig olyan speciális - a PTE-PMMK alaptantervénél jóval mélyebb – szaktudást szeretnének megszerezni Adatbányászat – Adatbázis Marketing területen, amely elősegítheti későbbi jól fizető és biztos álláshoz jutásukat A tárgy oktatása során arra törekszünk, hogy: Kapcsolatokat építsünk ki az adott témakör lehetséges nagy megrendelőivel (TESCO, TMobile), és a hallgatókat üzem látogatások, szakmai gyakorlat keretében összeismertessük az ottani döntéshozókkal, megkönnyítve későbbi elhelyezkedésüket A tárgy hallgatóiból tudományos kutatóműhely formálódjon, amely egyrészt részt vehet bizonyos megrendelések teljesítésében, másrészt a tudományos munka eredményeivel segíti a PTEPMMK akkreditációs folyamatát. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH. Előfeltétel_kód: PMSRTNB011
Adatbányászat és piackutatás 3 PMSRTNB067 MIB
2-0-2/v/3,ta,ma Dr. Pauler Gábor A tárgyat olyan hallgatók számára hirdetjük meg, akik: Az előzetes, kapcsolódó tárgyakban kimagasló tanulmányi eredményt értek el, vagy TDK-n, illetve más tanulmányi versenyen szerepeltek Vagy pedig olyan speciális - a PTE-PMMK alaptantervénél jóval mélyebb – szaktudást szeretnének megszerezni Adatbányászat – Adatbázis Marketing területen, amely elősegítheti későbbi jól fizető és biztos álláshoz jutásukat A tárgy oktatása során arra törekszünk, hogy: Kapcsolatokat építsünk ki az adott témakör lehetséges nagy megrendelőivel (TESCO, TMobile), és a hallgatókat üzem látogatások, szakmai gyakorlat keretében összeismertessük az ottani döntéshozókkal, megkönnyítve későbbi elhelyezkedésüket A tárgy hallgatóiból tudományos kutatóműhely formálódjon, amely egyrészt részt vehet bizonyos megrendelések teljesítésében, másrészt a tudományos munka eredményeivel segíti a PTEPMMK akkreditációs folyamatát. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH. Előfeltétel_kód: PMSRTNB011
Adatbányászat és piackutatás 4 PMSRTNB082 MIB
2-0-2/v/3,ta,ma Dr. Pauler Gábor A tárgyat olyan hallgatók számára hirdetjük meg, akik: Az előzetes, kapcsolódó tárgyakban kimagasló tanulmányi eredményt értek el, vagy TDK-n, illetve más tanulmányi versenyen szerepeltek Vagy pedig olyan speciális - a PTE-PMMK alaptantervénél jóval mélyebb – szaktudást szeretnének megszerezni Adatbányászat – Adatbázis Marketing területen, amely elősegítheti későbbi jól fizető és biztos álláshoz jutásukat A tárgy oktatása során arra törekszünk, hogy: Kapcsolatokat építsünk ki az adott témakör lehetséges nagy megrendelőivel (TESCO, TMobile), és a hallgatókat üzem látogatások, szakmai gyakorlat keretében összeismertessük az ottani döntéshozókkal, megkönnyítve későbbi elhelyezkedésüket Előfeltétel_kód: PMSRTNB011
78
A tárgy hallgatóiból tudományos kutatóműhely formálódjon, amely egyrészt részt vehet bizonyos megrendelések teljesítésében, másrészt a tudományos munka eredményeivel segíti a PTEPMMK akkreditációs folyamatát. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
SAP ABAP 2 PMSRTNB054 MIB
2-0-2/v/3,ta,ma Dr. Pauler Gábor Erősen gyakorlatorientált tudás átadása vállalatirányítási rendszerek (Enterprise Resource Planning, ERP) kezeléséről és programozásáról, SAP IDES rendszerekre alapozva, magyar üzleti példákkal. Olyan hallgatókat célzunk meg vele, akiket érdekelnek a vállalatirányítási rendszerek, a felsővezető mellett szeretnének dolgozni nagy szervezetekben üzleti elemzőként, és nem idegenkednek az intenzívebb számítógép használattól. A tárgy alapszintű MS Office ismereteken kívül más előismeretet nem igényel Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH. Előfeltétel_kód: PMSRTNB053
Információ megjelenítés II. SMINB024 MIB Előfeltétel kód: TRTNB220
2-0-2/f/4,os,ma Szilágyi Sándor
A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják az ortogonális paralel projekció alkalmazásával térelemek egzakt virtuális ábrázolását (ACAD 2D), az építészeti műszaki ábrázolást (ACAD 2D), valamint AXIS-3D használatával virtuális 3D szerkezeti modell létrehozását, mechanikai jellemzőinek (alakváltozás, igénybevétel, feszültség) megjelenítését. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
MS SQL Szerver programozása SRTNB062 H-MIB
2-0-2/f/4,ta,ma
Előfeltétel_kód TRTNB231
A tárgy célja, hogy a hallgatók jártasságot szerezzenek a Microsoft SQL szerver programozásában. A tárgy keretein belül az alábbi témakörök szerepelnek. Az SQL Server áttekintése. Transact-SQL utasítások áttekintése. Adatbázisok létrehozása, adatintegritás megvalósítása. Indexek tervezése és létrehozása. Több tábla lekérdezése. Beágyazott lekérdezések. Adatok összegzése. Tranzakciók és zárak kezelése. Nézetek megvalósítása. Tárolt eljárások készítése. Triggerek létrehozása, használata. Kurzorok használata. Riportok készítése. Üzleti intelligencia szolgáltatások áttekintése. Fk: A gyakorlatokon és előadásokon való részvétel a TVSz szerint. A hallgató nem szerezheti meg egy tárgy kreditpontját, ha a tárgyhoz tartozó gyakorlatokon és előadásokon hiányzása meghaladja a gyakorlatok, illetve előadások összes óraszámának 30%-át. A félévközi ellenőrzés formái: zárthelyi dolgozatok. A félévközi jegy megszerzésének feltétele a félév során elérhető összes pontszám 50%-ának megszerzése a szorgalmi időszakban.
79
MS SQL Szerver adatbázis rendszergazda ismeretek SRTNB063 H-MIB 2-0-2/f/4,os,ma Előfeltétel_kód TRTNB231
A tárgy célja, hogy a hallgatók jártasságot szerezzenek a Microsoft SQL szerver telepítésében, menedzselésében, adminisztrálásában. A tárgy keretein belül az alábbi témakörök szerepelnek. Az SQL Server áttekintése. SQL Server telepítése, konfigurálása. Adatbázisok létrehozása, adatintegritás megvalósítása. Indexek tervezése és létrehozása. Adatbázismentések, visszatöltések tervezése, végrehajtása. Biztonság, felhasználók jogosultságai, engedélyek adása. A szerver működésének monitorozása. A rendszergazda munkájának automatizálása, job-ok létrehozása, ütemezése. Replikáció. Magas rendelkezésre állás. Fk: A gyakorlatokon és előadásokon való részvétel a TVSz szerint. A hallgató nem szerezheti meg egy tárgy kreditpontját, ha a tárgyhoz tartozó gyakorlatokon és előadásokon hiányzása meghaladja a gyakorlatok, illetve előadások összes óraszámának 30%-át. A félévközi ellenőrzés formái: zárthelyi dolgozatok. A félévközi jegy megszerzésének feltétele a félév során elérhető összes pontszám 50%-ának megszerzése a szorgalmi időszakban.
Számítógép hálózatok III. RRTNB147 MIB Előfeltétel_kód: RRTNB128
2-0-2/v/5,ta,ma Gyurák Gábor
Távközlési technológiák és rendszerek. Távbeszélő hálózatok topológiája. PSTN, ISDN és NGN hálózatok. Kapcsolástechnika, jelzésrendszerek, VOIP rendszerek. Rádiós jelenségek hatásai. IPv6 ismertetése. Mobil távközlő hálózatok, 2G, GSM rendszerek, Műholdas távközlő hálózatok, 2.5G, 3G, hálózatok, UMTS tervezési elvek és szolgáltatások, CDMA, HSDPA, HSUPA. Forgalomelmélet. P2P hálózatok. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
Termékmodellezés II. SMINB022 MIB Előfeltétel kód: TMINB232
1-0-2/f/3,os,ma Háber István
Felületmodellezési alapismeretek, technológiák. A CATIA felületmodellezése, alaksajátosságok. Vázlat alapú alaksajátosságok fajtái, létrehozásuk. Kiegészítő alaksajátosságok fajtái, létrehozásuk. Felületmodellek módosítása, parametrizálása. A testmodellezés és a felületmodellezés kapcsolata. Hibrid modellezés. Összeállítás modellezési alapismeretek, technológiák. A CATIA összeállítás modellezése, összeállítások módosítása, parametrizálása. Kinematikai modellezés, mechanikai szimulációk. Fk: Gyakorlatokon min. 70%-os megjelenés, 2 ZH.
80
Gyakorlati képzés tantermei
Labor megnevezése Folyamatidentifikációs labor
Helye/száma Rókus/ P02 (38,44 m2)
Funkció szakmai
Megjegyzés Mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, Pneumatikus vezérlések, Robottechnika I-II. tantárgyak laborgyakorlatai
Előkészítő műhely
Rókus/ P03 (18,6 m2)
szakmai
Két fős technikai személyzet munkaterülete + műszaki oktató
Mérés-automatika labor
Rókus/P016/1 (37,2 m2)
szakmai
Műszaki rendszertechnika, Szabályozástechnika, Mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, Pneumatikus vezérlések I. tantárgyak laborgyakorlatai
Alkalmazott informatika labor
Rókus/P016/2 (74,4 m2)
szakmai
Digitális technika, Intelligens rendszerek I.,
PhD labor
Rókus/P016/2 (20 m2)
szakmai
3 fő PhD hallgató technikai bázisa, műhely
Informatikai rendszerek labor
Rókus/P017 (55,2 m2)
szakmai
Digitális technika, Elektronika I. tantárgyak laborgyakorlatai
Számítógépes folyamatirányítás labor
Rókus/P018 (55,2 m2)
szakmai
Szabályozástechnika, Számítógépvezérelt irányítások, Intelligens rendszerek I.-II., Robotirányítási rendszerek I., Digitális technika I. tantárgyak gyakiorlatai
Kép- és hangfeldolgozás labor
Rókus/K012/a1 (27 m2)
szakmai
Hallgatói és kutató- fejlesztő labor, Bevezetés az informatikába, Kép- és hangfeldolgozás I., Kiszolgálok üzemeltetése, Mesterséges intelligencia alapjai tantárgyak laborgyakorlatai
Infokommunikációs labor
Rókus/K325 (81 m2)
szakmai
Mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, Jelek és rendszerek, Integrált rendszerek, Számítógép architektúrák II., Műszaki rendszertechnika tantárgyak laborgyakorlatai
Kutató fejlesztő labor
Rókus/K410 (21 m2)
szakmai
4 fő PhD hallgató technikai bázisa, munkaállomások
Preisach szimulációs labor
Rókus/K408 (18 m2)
szakmai
National Instrumens bázislaborjaként kialakított kutató- fejlesztő labor oktatói, hallgatói feladatokra, 4 fő PhD hallgató technikai bázisa
Multimédiás labor
Rókus/K407 (82,2 m2)
szakmai
Robottika és PLC labor
Rókus/K409 (72,4 m2)
szakmai
Termékmodellezés I.-II., Folyamatvizualizációs technikák I.-II., Jelek és rendszerek, Vizuális és web programozás I., Digitális prototípusgyártás I., Kép és hangfeldolgozás I. Programozás II., Számítógép architektúrák II., Információ megjelenítés tantárgyak gyakorlatai Robottechnika I.-II., Programozható logikai vezérlések, Számítógép vezérelt irányítások, Szabályozástechnika, Intelligens irányítórendszerek tantárgyak gyakorlatai
Multimédiás labor
Rókus/K324 (81 m2)
szakmai
Számítógép labor
Rókus/K012/f (67,2 m2)
Raktár
Rókus/K012/a2 (25,2 m2)
Irattár
Rókus/K012/a3 (15 m2)
Eszközraktár, Szakdolgozat-tároló
Rókus/K410/A (8 m2)
Alagsori raktár
Rókus/P003 (15 m2)
Kompresszorterem
Rókus/P009 (15 m2)
Udvari raktár
Rókus/N/3 (18 m2)
Információ megjelenítés I.-II., Digitális prototípusgyártás I.-II., Jelek és rendszerek, Intelligens rendszerek I., Számítógép vezérelt irányítások, Hálózatok III., Integrált rendszerek tantárgyak gyakorlatai
számítástechnika Bevezetés az informatikába, Vizuális és web programozás tantárgyak gyakorlatai
81
Végzett hallgatók Név
Diplomaszerzés dátuma
Mesterképzésben részt vett e
Elhelyezkedés
György Zoltán
1997
nem
szoftver-fejlesztés, üzemeltetés-támogatás
Illés Levente
1997
igen
programozó
Tóth Márton
1998
nem
szoftver-fejlesztés
Maurer Norbert
2000
nem
fejlesztés
Csonka Norbert
2002
nem
szolgáltatás (IBM)
Rafa-Gyovai Tibor
2003
nem
egyéb terület
Csomor Viktor
2004
nem
szoftverfejlesztés
Horváth Anikó
2004
nem
fejlesztési terület (Lufthansa Systems Hungária Kft.) üzemeltetés, rendszerkarbantartás (Országos Meteorológiai Szolgálat) szolgáltatás, üzemeltetés, fejlesztés, rendszer karbantartás
Ignácz Márta
2004
nem
Kercsó Bálint
2004
nem
Tóth-Pördi Zoltán
2004
nem
kutatás-fejlesztés, üzletfejlesztés
Korcz Krisztián
2005
nem
rendszertervező és üzemeltető
Part Roland
2005
nem
fejlesztés, üzemeltetés
Szummer Gábor
2005
nem
fejlesztés, üzemeltetés projektvezetés, oktatás
Weisz Péter
2005
nem
rendszer üzemeltetés
Affentáller László
2006
nem
online szoftverfejlesztés
Keller Tamás
2006
nem
Schäffer Anikó
2006
nem
Szabó Péter
2006
nem
oktatás oktatás, szolgáltatás, üzemeltetés, fejlesztés, kutatás, rendszer karbantartás oktatás, szolgáltatás, üzemeltetés, fejlesztés, kutatás, rendszer karbantartás
Schmidt Réka
2007
nem
projektvezető
Selinger János
2007
nem
beszerzési terület
Sós Tamás József
2007
nem
tesztmérnök
Szauer Romuald
2007
nem
fejlesztés
Vidovics Krisztián
2007
nem
Chovanyecz György
2008
nem
üzemeltetés, szolgáltatás, üzleti intelligencia kutatás, fejlesztés, üzemeltetés, softwaretervezés
Csaba Sándor
2008
nem
mechatronikai szaktanár, szoftverfejlesztés
Csököly József
2008
nem
adatbázissal folytatott munka
Gutai Levente
2008
nem
műszaki asszisztens
Horváth Zoltán
2008
nem
programozó
Kercza Ádám
2008
nem
szoftverfejlesztés
Miksai Tünde
2008
nem
plc programozó
Rapcsák Attila
2008
nem
tanácsadó
Schramm Petra
2008
nem
Simon Tamás
2008
nem
rendszer karbantartás szolgáltatás, üzemeltetés, fejlesztés, Senior PHP fejlesztő
Spengler János
2008
nem
fejlesztés, Support
Solymosi Csilla
2008
igen
informatika tanár
Tornóczki Andrea
2008
nem
rendszergazda, rendszerkarbantartás
Krommer Ákos
2009
igen
Kovács Réka
2009
nem
gazdaságinformatika oktatás, szolgáltatás, üzemeltetés, fejlesztés, kutatás, rendszer karbantartás
Orosz István
2009
nem
gyártás, termelés
Vida Gábor László
2009
nem
üzemeltetés, rendszerkarbantartás
Barsi Tamás
2010
nem
tanácsadó, felnöttképzés
82
Laborok fotói
83
84
85
86
87
88
