PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

I. BEVEZETÉS ....................................................................................................................6 II. HELYZETELEMZÉS.....................................................................................................7 II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN .............................7 II.1.1. Pécs az országos településhálózatban ...................................................................................................7 II.1.1.1. A tervezési dokumentumok és Pécs ............................................................................................. 7 II.1.1.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében .......................................................................................... 7 II.1.1.3. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre ......................................................................... 8

II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE ......................................................................8 II.2.1. Gazdaság...............................................................................................................................................8 II.2.1.1. Jövedelmi helyzet ......................................................................................................................... 8 II.2.1.2. Pécs város agglomerációja ........................................................................................................... 9 II.2.1.3. Ágazati elemzések .......................................................................................................................10 II.2.2. Társadalom .........................................................................................................................................13 II.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett ......................................................................................13 II.2.2.2. Korstruktúra ................................................................................................................................14 II.2.2.3. Foglalkoztatottság és munkanélküliség .......................................................................................14 II.2.2.4. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok .....................................................................15 II.2.2.5. Nemzetiségek Pécsen ..................................................................................................................15 II.2.2.6. Az iskolázottság jellemz mutatói Pécsett ..................................................................................16 II.2.3. Környezet............................................................................................................................................16 II.2.3.1. Pécs közterületei és parkjai .........................................................................................................16 II.2.3.2. Épített környezet..........................................................................................................................17 II.2.4. Közszolgáltatások ...............................................................................................................................18 II.2.4.1. Oktatási intézményrendszer.........................................................................................................18 II.2.4.2. Szociális ellátás ...........................................................................................................................21 II.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan.................................................................................................23

II.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉS

ELEMZÉSE ..................................................29

II.3.1. Városrészek azonosítása .....................................................................................................................29 II.3.2. Városrészi szint gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés .................................32 II.3.2.1. Bels városrészek ........................................................................................................................32 II.3.2.2. Mecsekoldal ................................................................................................................................34 II.3.2.3. Meszes-Pécsbánya.......................................................................................................................38 II.3.2.4. Délkelet-Pécs...............................................................................................................................41 II.3.2.5. Dél-Pécs ......................................................................................................................................43 II.3.2.6. Somogy, Vasas, Hird...................................................................................................................45 II.3.2.7. Uránváros ....................................................................................................................................47 II.3.2.8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület ..............................................................................................49 II.3.3. Összegzés a városrészekr l és azok funkcióiról .................................................................................50

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia

III. STRATÉGIA................................................................................................................56 III.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖV III.2. JÖV

KÉPE .............................................................................56

BENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ................................................................................59

III.2.1. Átfogó cél..........................................................................................................................................59 III.2.2. Középtávú stratégiai célok ................................................................................................................62 III.2.3. Középtávú tematikus célok................................................................................................................64 III.2.3.1. T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város .66 III.2.3.2. T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat........................................................................................................................................67 III.2.3.3. T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében..............69 III.2.3.4. T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás........70 III.2.3.5. T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között .....................................71 III.2.3.6. T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek.........................72 III.2.3.7. T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárm forgalom ...........................................72 III.2.3.8. Priorizálás a tematikus célok között...........................................................................................76 III.2.4. Horizontális célok..............................................................................................................................77 III.2.4.1. H1. Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város..........................................................................................................................................................77 III.2.4.2. H2. Biztos költségvetési háttérrel rendelkez , korszer min ségirányítási rendszeren nyugvó városmenedzsment ....................................................................................................................................78 III.2.4.3. H3. Területi kohézió a városrészek között .................................................................................78 III.2.5. Városrészekhez kapcsolódó célok .....................................................................................................81 III.2.5.1. V1.1. A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása ............................................85 III.2.5.2. V1.2. A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése .....................................................86 III.2.5.3. V2. Mecsekoldal fenntartható fejl désének biztosítása .............................................................86 III.2.5.4. V3. Meszes-Pécsbánya lakosságának társadalmi integrációjának er sítése, az életkorülmények javítása ......................................................................................................................................................87 III.2.5.5. V4.1. Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése............87 III.2.5.6. V4.3. Az Ipari Park fejl déséhez szükséges feltételek biztosítása .............................................87 III.2.5.7. V5. A kertvárosi lakótelepi környezet min ségi fejlesztése, városrész-központ er sítése.........88 III.2.5.8. V6. Somogy-Vasas-Hird szorosabb integrálása a városi szövethez, az életkörülmények fejlesztése..................................................................................................................................................88 III.2.5.9. V7. Uránváros városrészközpontjának megújítása, a köztéri szabadid s infrastruktúra b vítése ..................................................................................................................................................................88 III.2.5.10. V8. A Nyugati ipari-kereskedelmi terület kereskedelmi, gazdasági funkcióinak megtartása ..89

A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA................................................................90 III.2.6. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel......................90

3

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia III.2.7. A célrendszer bels koherenciája ......................................................................................................94 III.2.8. Antiszegregációs terv ........................................................................................................................97 III.2.8.1. Az antiszegregációs terv céljai...................................................................................................97 III.2.8.2. A problémák háttere, célcsoportok.............................................................................................98 III.2.8.3. Helyzetelemzés ..........................................................................................................................99 III.2.8.4. Stratégiai fejezet.......................................................................................................................122 III.2.9. A megfogalmazott célok környezeti hatásai....................................................................................146 III.2.9.1. Az EKF-beruházások környezeti hatásai .................................................................................150

IV. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A 2007-2013 ID SZAKRA ...........................................................................................................................................155 IV.1. FUNKCIÓB

VÍT AKCIÓTERÜLET: A BELVÁROS KITERJESZTÉSE .................................157

IV.1.1. A funkciób vít akcióterület jellemzése .........................................................................................159 IV.1.1.1. A Belváros ...............................................................................................................................159 IV.1.1.2. A Siklósi külváros....................................................................................................................160 IV.1.1.3. Az „EKF-városrész” ................................................................................................................161 IV.1.1.4. A funkciób vít akcióterület lehatárolásának indoklása..........................................................162 IV.1.2. A funkciób vít akcióterület fejlesztésének céljai..........................................................................163

IV.2. A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETEI ..............................................167 IV.2.1. Keleti városrész...............................................................................................................................167 IV.2.1.1. Meszes-Pécsbánya ...................................................................................................................168 IV.2.1.2. Somogy, Vasas.........................................................................................................................169 IV.2.1.3. A keleti városrész akcióterületének fejlesztésének céljai.........................................................170

IV.3. TOVÁBBI POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETEK ................................................................171 V. MEGVALÓSÍTÁS.......................................................................................................174 V.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ...............................................................................174 V.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése .................................................................................174 V.1.1.1. Forgalomképtelen ingatlanok ....................................................................................................174 V.1.1.2. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok........176 V.1.1.3. Forgalomképes ingatlanállomány..............................................................................................178 V.1.2. Az ingatlangazdálkodás szerepl i ....................................................................................................179 V.1.3. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai ..............................................................................180 V.1.3.1. Általános stratégiai irányelvek ..................................................................................................180 V.1.3.2. Az ingatlangazdálkodás tervezésével, el készítésével kapcsolatos elvek.................................181 V.1.3.3. Értékesítési irányelvek ..............................................................................................................182 V.1.3.4. Egyéb elvek...............................................................................................................................182 V.1.4. Potenciálisan értékesítend ingatlanok.............................................................................................182 V.1.4.1. Mélygarázs-fejlesztések ............................................................................................................184

4

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia V.1.4.2. Gazdaságiterület-fejlesztések ....................................................................................................185 V.1.4.3. Városközpont- és településközpont-fejlesztések .......................................................................185 V.1.4.4. Lakóterület-fejlesztések ............................................................................................................185 V.1.4.5. Kapcsolódás az EKF-fejlesztésekhez ........................................................................................186

V.2. NEM FEJLESZTÉSI JELLEG

TEVÉKENYSÉGEK .............................................................187

V.2.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet......................................................................187 V.2.2. Tervalku a városfejlesztési elképzelések szabályozott kereteiben....................................................188 V.2.3. Szakterületi stratégiai tervezés .........................................................................................................188 V.2.4. A közterület-felújítások arculati alapelveinek meghatározása .........................................................189 V.2.5. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás er sítése ........189 V.2.6. A homlokzatfelújítás városi eszközökkel való támogatása ..............................................................189

V.3. PARTNERSÉG ............................................................................................................190 V.3.1. A partnerség és a nyilvánosság biztosítása a stratégia készítése során.............................................190 V.3.1.1. Egyeztetések, személyes interjúk ..............................................................................................191 V.3.1.2. A lakosság bevonását, szélesebb társadalmi közvéleményt elér események...........................193 V.3.2. Lehetséges partnerség a megvalósítás során.....................................................................................196

V.4. SZERVEZETI HÁTTÉR.................................................................................................196 V.4.1. Kedvezményezettek közötti kapcsolat..............................................................................................196 V.4.2. Városfejleszt társaság létrehozása ..................................................................................................199

V.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ .................................................................................205 V.6. MONITORING............................................................................................................207 V.6.1. Indikátorrendszer..............................................................................................................................209

5


I. BEVEZETÉS Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). A kézikönyv szerint az integrált városfejlesztési stratégia olyan dokumentum, amely 10-15 éves távra meghatározza az adott város f

stratégiai irányvonalait, és az azonosított

szükségletek alapján, a kijelölt célokat követve meghatározza a tervezett fejlesztéseket. Az IVS egy városi és egy ennél részletesebb városrészi szint helyzetfeltárásra építve jelöli ki az egész városra vonatkozó célkit zéseket, a városrészekre vonatkozó célkit zéseket. , valamint a megvalósítani tervezett fejlesztések súlypontjaira ún. akcióterületeket határol le (melyeket akcióterületi tervek formájában még mélyebben vizsgál). A stratégia ezen felül kiemelten foglalkozik például az antiszegregáció vagy a lehetséges partnerség kérdéskörével. Jelen IVS készítése Pécs városa esetében nem egy el zmények nélküli tevékenység volt, hanem éppen ellenkez leg, tervezése frissen elkészült városi szint stratégiákra épülhetett és sokkal inkább azok módszertani finomhangolását jelentette. A két legfontosabb ezen stratégiai dokumentumok közül az Eco-Cortex által készített, a Város 2007. novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégiája, valamint az EKF kulcsberuházások el készítése során a Pécs 2010 Konzorcium által készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmánya, melyet 2007. decemberében fogadott el Pécs MJV Közgy lése. Jelen dokumentum így ennek a két dokumentumnak a szintézise, valamint – ahol a Városfejlesztési Kézikönyv ezt szükségessé tette – azok kiegészítése, továbbgondolása. (Az egyes fejezeteknél – amennyiben releváns – pontosan feltüntetésre kerül, hogy az adott rész mely dokumentumból származik.) A korábbi stratégiákra való hivatkozás tehát a városban meglév stratégiai szemléletet, a stratégiai tervezés megalapozottságát hivatott igazolni, az IVS tartalmát tekintve a korábbi anyagoktól függetlenül is teljes érték , önálló, középtávú stratégiai dokumentum.

1

Városrehabilitáció 2007-13-ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM, 2007

6


II. HELYZETELEMZÉS Az itt található helyzetelemzés csupán jelent sen tömörített változata annak az igen teljes és részletes helyzetelemzésnek, ami Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, a Hosszú- és Középtávú

Stratégia

helyzetelemzéseinek

egyesítésével

keletkezett.

Az

egyesített

helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme (több mint 300 oldal) lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat, emiatt az Mellékletbe került. Az alább szerepl

helyzetelemzés tartalmazza mindazokat az elemzési szempontokat és

adatokat, amelyet a Városfejlesztési Kézikönyv megkövetel. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat – a terjedelmi okok miatt – végül a mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás.

II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN II.1.1. Pécs az országos településhálózatban II.1.1.1. A tervezési dokumentumok és Pécs

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) egyik alapvet célja a területi harmónia kialakítása. Ennek egyik fontos eszköze a decentralizáció, illetve a magyar településhálózat „Budapest-központúságának” mérséklése. Az OTK ezt többek között a f város fejl désének vissza nem fogása mellett a kiemelt regionális központok támogatásával, központi fejlesztésével kívánja elérni. Az ún. pólusvárosok (Gy r, Pécs, Székesfehérvár-Veszprém, Szeged, Debrecen és Miskolc) olyan kiemelten támogatandó települések, melyeknek feladata tágabb környezetük dinamizálása, a többi településsel hálózatos együttm ködések kialakítása, régiójuk társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életének szervezése. Pécs városára emellett az OTK alapján más területi feladatok is hárulnak. Az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik fontos eleme a határon átnyúló együttm ködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése. II.1.1.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében

A rendszerváltozás id szaka óta a megyei jogú városok hálózatában a regionális funkciók er teljes koncentrációja ment végbe. Ennek a konvencionálisan régióközpontnak tekintett

7


települési kör (Pécs, Szeged, Debrecen, Gy r, Miskolc) az egyértelm nyertese. Pécs számára ez egy egyértelm

sikertörténet. A város a régióban els sorban államigazgatási,

egészségügyi-szociális, a kereskedelmi és az oktatási-kulturális funkciói révén jelenik meg. A kiépült kiskereskedelmi kapacitás igen jelent s és a földrajzi régió egésze számára meghatározó jelent ség . Az oktatási funkciók dönt en az egyetemhez kapcsolódnak, illetve a város néhány középiskolájához. A foglalkoztatásban betöltött regionális szerepköre egy nagyságrenddel marad el a fenti funkcióktól. II.1.1.3. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre

A kistérségi együttm ködés alapvet

kérdése a városi folyamatokhoz való kapcsolódás

lehet sége. A kistérség „sikeres” települései Pécs egyes funkcióihoz kapcsolódva tudták megtalálni a helyüket, akár mint lakóterület (Kozármisleny, Keszü, stb.), akár mint rekreációs terület (Orf ). A kistérségi központ székhelye Pécsett van. A gyakorlatban a „kistérség”, azaz a Pécsen kívüli települések és a város között a kooperáció igen limitált. A megyei szerepköre a városnak az utóbbi id szakban több tekintetben „kiürült”, ami a közigazgatást illeti. Ugyanakkor a Baranya megyei intézmények (kórház, könyvtár, múzeumok, stb.) jelent s hányadának a város ad m ködési környezetet. Pécs a regionális szerepköröket illet en a magyar városok közül a legfejlettebbek közé tartozik (Csapó T. 2001). A dekoncentrált államigazgatási szervek közül nem minden regionális szerepkör

központja került a városba, de így is igen jelent s regionális

funkcióhalmaz jellemzi a várost. A lehetséges több mint 80 szerepkör mintegy ¾-e jelen van a városban.

II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE II.2.1. Gazdaság II.2.1.1. Jövedelmi helyzet

Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy f re jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy f re jutó személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és

8


térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 2004-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belüli jelent s jövedelmi polarizáltságot Faluvégi Albert 2004-es vizsgálata is alátámasztja2. Faluvégi egy komplex mutató alapján különítette el az ország 168 kistérségét fejlettség szerinti öt kategóriába (dinamikusan fejl d , fejl d , felzárkózó, stagnáló, lemaradó), amely szerint Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejl d kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag el nyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában – mint a továbbiakban látni fogjuk - továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejl d területeit fejl désben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedéséb l. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejl d térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. II.2.1.2. Pécs város agglomerációja

Pécs város gazdaságának megítélésekor célszer helyzetét is. A szakirodalom és a különböz

megvizsgálni Pécs agglomerációjának vizsgálatok megállapításai szerint

Magyarországon két olyan város található, amelyik rendelkezik ilyen kapcsolatokkal, Budapest és Pécs. A statisztikailag lehatárolt pécsi agglomerációhoz 62 település tartozik, népessége mintegy 200 ezer f . Ez a térség els dlegesen kelet-nyugati kiterjedés , csatlakozó déli településekkel. A bels gy r 20, a küls pedig 41 települést integrál. Budapest esetében egy gyorsan, esetenként a f városnál is gyorsabban fejl d gazdasági térség jött létre, mely a termelési, kereskedelmi és logisztikai kapcsolatok jelent s részét vonzotta magához. Pécs esetében is hasonló folyamatok zajlottak le, azonban itt mindig a termelésen volt a hangsúly. Korábban els sorban a szén- és uránbányászat termel

és

kiszolgáló üzemeinek jelent s része m ködött az agglomerációs övezetben. Napjainkban – els sorban az egykori kiszolgáló létesítményekben – részben ipari, részben szolgáltató üzemek m ködnek, teljesítményük részaránya azonban már lényegesen kisebb. Ennek

2

Faluvégi Albert (2004):

9


ellenére Pécs város gazdasága szempontjából nem elhanyagolható az agglomeráció, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a kreatív iparágak szerepl inek egy része itt m ködik, másrészt a városi átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkez k egyre nagyobb része költözik az érintett településekbe. Jövedelmük jelent s részét Pécsett költik el, amelyben a kulturális szolgáltatások igénybevétele is számottev . II.2.1.3. Ágazati elemzések

II.2.1.3.1 Vállalkozások száma és összetétele A Pécsett m köd

vállalkozások száma 2006-ban 14301 volt, ami több mint kétezres

növekedés az ezredforuldó idejéhez képest. A vállalkozások nemzetgazdaságankénti összetételében a mez gazdaság szerepe marginális, az összes vállalkozásnak csupán 1,3%-a tevékenykedett ezen a területen 2006-ban. Az ipar részaránya 15,9%, amely jóval alacsonyabb az ország egészét jellemz értéknél. A vállalkozások 82,9%-a a szolgáltatások területén tevékenykedett ebben az évben. II.2.1.3.2 Ipar Baranya megye a rendszerváltást megel z

évtizedekben a jelent s iparral rendelkez

megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termel feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követ en ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány kis- és középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 90-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban m köd vállalkozások, dinamizáló szerepük azonban csekély. Nem tekinthet k klasszikusan innovatívnak, inkább „teherhordók”. A jöv beni fejl dés lehet ségét a ma még jelent séggel alig bíró „újszer ”, nem tradicionális, a lakosság életmin ségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. II.2.1.3.3 A Pécsi Ipari Park A Pécsi Ipari Park a város dél-keleti részén, jelenleg mintegy 140 ha területen m ködik, amelyben jelenleg 42 betelepült vállalkozás található. A régió egyik kiemelked vállalata a

10


NOKIA itteni gyáregységét megvásárló Elqotec Magyarország Kft., mely a Pécsi Ipari Parkban kommunikációs technológiai termékeket gyártó üzemet és raktárbázist egyaránt üzemeltet. A vállalat egyben a város legnagyobb ipari foglalkoztatója is. Az Elcoteq mellett azonban jelent s multinacionális cégek nincsenek, a Parkban eddig f képp KKV-k telepedtek le, amiben várhatóan nem is lesz változás addig, amíg Pécs autópályán megközelíthet vé nem válik, utána viszont a Park kiváló megközelíthet séggel fog rendelkezni. II.2.1.3.4 Kereskedelem Pécsett a 2005. évben 2.963 kiskereskedelmi üzlet m ködött, melyb l 369 élelmiszer jelleg üzlet és áruház, 361 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még 2.950 üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismérték átrendez dés, csökkent a ruházati és cip szaküzletek száma, növekedett a gépjárm alkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén kihangsúlyozandó az a jelenség, amit a városrészekkel foglalkozó részben fejtünk ki b vebben: a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására (jelent s részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhet meg. II.2.1.3.5 Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelent sége a jöv ben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi és a magánszálláshelyek kapacitása 2005. július 31-én 5.100 ágy volt. Ennek zöme (4.813 ágy) kereskedelmi szálláshely, és mindössze 287 magánszálláshely. Egy évvel korábban még 6.303 ágy volt a teljes kapacitás, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig 6.001. Megnevezés

Kereskedelmi

Magán-

Együtt

szálláshelyen

Összes vendég

140 775

3 959

144 734

- ebb l külföldi

27 830

537

28 367

258 478

13 849

272 327

58 429

1 491

59 920

1,8

3,5

1,9

Összes vendégéjszaka - ebb l külföldi Átlagos tartózkodási id

11

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia - ebb l külföldi

2,1

2,8

2,1

1. táblázat: Az idegenforgalom adatai Pécsett, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 10-15%-kal csökkent 2004. évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási id

is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb

problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelent s száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idej üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürd hellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is alacsony szint . Ez év elejéig a város nem rendelkezett négy csillagos szállodával, az idén átadott egység kapacitása is alacsony. Ezen a területen is komoly fejlesztések szükségesek. II.2.1.3.6 A K+F helyzete A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal m köd

MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM Sz lészeti és Borászati

Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi er feszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá f zött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is gyenge, vagyis az új tudományos eredmények nem, vagy csak igen csekély mértékben hasznosulnak a régió és a város nem különösebben innovatív gazdaságában. A statisztikai adatokból kiindulva, Magyarországon 2005. évben 2.516 kutató-fejleszt hely m ködött. Ennek közel fele (1.204) Közép-Magyarországon (zömmel Budapesten) folytatta tevékenységét. A vidéki mez nyb l a Szeged és Debrecen képviselte régiók emelkednek ki. Hasonló arányok figyelhet k meg a K+F összes létszáma, illetve a kutató, fejleszt létszám

12


esetében is. Jelent sen módosul azonban a kép, ha a kutatások ráfordításait vizsgáljuk, bár az alföldi régiók Szeged és Debrecen egyetemei révén még jelent sebb el nyre tettek szert. Ebben az összevetésben a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl is megel zte a Dél-dunántúli régiót, annak ellenére, hogy Pécsett található az ország legnagyobb egyeteme. A kutatóhelyekhez hasonlóan az innovatív vállalkozások tekintetében sem áll jól Pécs. „A DélDunántúlon az adatbázisban mindössze 18 olyan cég található, amelyek profilja els sorban innovációs jelleg tevékenység, ezzel a Dél-Dunántúl a hét magyarországi nagytérség közül az észak-magyarországi térséggel holtversenyben az utolsó helyen áll, messze leszakadva a többi régió mögött. Ha nem számítjuk bele az innovatív cégekbe az egyetemeket és f iskolákat, a Dél-Dunántúl a maga 10 szervezetével az országban az utolsó helyen áll.”3 Az akkori vizsgálat viszont egyértelm en igazolta, hogy a régió innovációs központja Pécs. Az innovatív vállalatok és szervezetek közel fele Pécsett található, és az innovációs szegmensek 53,5%-a is Pécshez köt dik. A RIS megalapozásához készített vizsgálatok óta ez a helyzet lényegesen javult, 2005 óta számos új szervezet kapcsolódott be az innovációs tevékenységbe. II.2.2. Társadalom II.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett

Pécs a Dunántúl legnagyobb városa. A népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát 174.135 f vel és a következ évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés.4 A 2005. év végére a csúcshoz képest valamivel több mint 10%-át veszítette el Pécs a lakónépességének. Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva azonban kevésbé aggasztó. Miközben 1990 és 2005 között Pécs lakónépessége 14.396 f vel csökkent, a kistérség növekedése 6691 f t tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsr l származik.

3

A Dél-Dunántúl regionális innovációs stratégiája (RIS), 2004 32.o.

4

A következ évben, 1994-ben regisztrált, közel 8 ezer f vel kisebb népességszám részben módszertani okokra vezethet vissza. A KSH-ban ett l az évt l korrigálták a népességszámokat és törölték a lakónépességb l a régi és meg nem újított ideiglenes bejelent vel szerepl ket. Emiatt f leg az egyetemi városok lakónépessége esett vissza a pécsihez hasonló módon.

13

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.2.2.2. Korstruktúra

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint, bármilyen referencia területet veszünk is alapul – Budapest kivételével – a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen a Pécs és a környez

települések

vonatkozásában volt szembet n . Ebben a viszonylatban a jelenség valószín síthet en magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város „magterületér l” a peremterületek, szuburbiák felé történ kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktívkorú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönhet en a környez települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig n tt. Másrészt utalnunk kell arra a tényre is, hogy a kistérség a közigazgatás által ismert fogalom, a hozzá tartozó települések Pécs esetében inhomogének, jelent s részük nem szuburbán, hanem rurális vonásokat tükröz

vagy kisebb számban egykori ipari falvak, amelyek eltér

fertilitási

mintázata valószín síthet en szintén magasabb a pécsinél. A 2001-es népszámlálási népesség kormegoszlása szerint a pécsi népesség 15,2%-a volt 65 év feletti. Az inaktív generációk aránya pontosan megegyezett a hazai átlaggal, de közel két százalékponttal volt magasabb a hazai nagyvárosokénál. Az id södés azonban els sorban Budapesten jelentkezik, és alapvet en a f városi népesség magasabb életkilátásainak, a várható élettartamának kitolódásának, valamint az alacsony reprodukciónak tudható be. A fiatal és az id sebb korcsoportok magasabb arányának köszönhet en Pécs aktív korú népessége (70,3%) valamivel kisebb volt a hazai nagyvárosok átlagánál (71,1%). A különbség azonban e téren sem nem tekinthet számottev nek. A 100.000 f feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az id sebbek aránya valamelyest magasabb volt. Sz kebb területi kitekintésben a dél-dunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az id seké pontosan megegyezett a régióéval. II.2.2.3. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Az alkalmazásban állók száma Pécsett 2005. évben 50.860 f , az egyéni vállalkozók száma 14.354 f

volt. Legális munkajövedelemmel így összesen mintegy 65 ezer ember

rendelkezett. A foglalkoztatási arány Baranyában 47,0% volt, Pécsett pedig 52,9% (az országos átlag 50,5%). Az ezredforduló óta mind Baranya megyében, mind Pécsett ebben az évben voltak legkedvez bbek a foglalkoztatási mutatók, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta is ekkor volt a legmagasabb. A kedvez

helyzet persze csak

14


viszonylagos, az ország fejlettebb területeihez képest még így is tetemes lemaradásban van a vizsgált

megye

és

székhelye.

Pécsett

a

KSH

munkaer -felméréséb l

számított

munkanélküliségi ráta 3,8% volt 2005-ben, ami igen kedvez nek mondható, a megyei érték azonban több mint 2 százalékponttal haladja meg az országos átlagértéket. II.2.2.4. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok

A város jelenlegi szociális problémái szoros összefüggésben vannak közelmúltjának történetével, társadalmi-gazdasági fejl désével, valamint demográfiai struktúráival. A város lakosságának 15%-a, 24 400 f id sebb 65 évnél. Az öregségi nyugellátásban részesül k száma meghaladja a 28 ezret, további 21 ezer f

viszont egyéb nyugdíjszer

ellátásban

(els sorban rokkantnyugdíjban) részesül, ami összesen azt jelenti, hogy a város lakosainak majdnem egyharmada tekinthet

tágabb értelemben véve nyugdíjasnak. Általában az

id skorúak ki vannak téve a szegénység kockázatának, különösen, mivel körükben az egyszemélyes háztartások aránya magas. A város mintegy 64 ezer háztartásából 19 ezer az egyszemélyes (természetesen ez nem mind az id skorúak teszik ki), de többnyire ide sorolható a városban él

2300 özvegy férfi és 12600 hasonló sorú n . A szegénység

els sorban azokat a háztartásokat sújtja, ahol nincs aktív keres , ez jelenleg Pécsett a háztartások közelít leg 40%-a, de ehhez veszélyeztetettként hozzá kell számolnunk egy részét az egykeres s háztartásoknak is. Különlegesen érzékeny csoportnak tekinthet k a fogyatékkal él k, mintegy 11500 (!) f t jelent a városban, közülük5 legnagyobb arányban a mozgássérültek vannak jelen. A fogyatékkal él k elsöpr többsége, 92%-a egyedül, vagy családban él, csak a fennmaradó hányaduk intézményi keretek között. Problémát, mégpedig súlyos problémát jelent viszont, hogy közülük alig 1500 f a foglalkoztatott. II.2.2.5. Nemzetiségek Pécsen

A városban összesen 5%-ot tesz ki a hivatalos népszámlálási statisztikák szerint a nemzetiségek aránya, ami mintegy 10 000 nemzetiségi lakost jelentene. A három legnagyobb csoport természetesen a németeké (5061 f ) és a horvátoké (1702 f ), valamint a cigányoké (1869 f ).

5 Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2005.

15

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.2.2.6. Az iskolázottság jellemz mutatói Pécsett

Pécs lakosságának képzettségi színvonala jelent s mértékben meghaladja a regionális és országos átlagokat. Amíg a 2001-es népszámlálási adatok szerint a megfelel korú népesség mintegy 10%-a rendelkezik egyetemi vagy f iskolai oklevéllel, ez az érték Pécs esetében 18,8% (a 25 év feletti népességre vonatkoztatva). A skála másik végén, alig 419 pécsi lakost találtak (0,3%), aki 10 évesen még mindig nem végezte el az általános iskola els osztályát sem (így analfabétának tekinthet ), ez az érték országosan 0,8%. Természetesen a fels fokú végzettség magasabb aránya azt jelenti, hogy a középfokú végzettség ek aránya viszonylag kisebb, a teljes népességen belül 24%-nak érettségi, 19%-nak pedig érettségi nélküli középiskolai bizonyítvány jelenti a legmagasabb végezettséget. A diplomások magas aránya magától értet d nek t nik az egyetemi városban. Arányuk olyan módon is növekszik, hogy a más településen érettségiz , de kés bb Pécsett diplomázó fiatalok közül évr l évre sokan döntenek úgy, hogy nem utaznak vissza szül helyükre, hanem a baranyai megyeszékhelyen próbálnak egzisztenciát teremteni. II.2.3. Környezet II.2.3.1. Pécs közterületei és parkjai

A közterek min ségi állapotával kapcsolatban általánosságban kijelenthet , hogy a város közterületeinek többsége a fokozatos leromlás stádiumában van, és csak sz k azon területek száma, ahol színvonalas állapotú, gondosan karbantartott köztér fogadja a járókel t. Mindemellett a közelmúltban több zöldfelület és köztér fejlesztése, rendezése valósult meg (Sétatér, Jókai utca – bár megjegyzend , hogy a díszburkolat kis kockakövei több helyen hiányoznak, Jókai tér, Citrom utca stb.), amelyek a lakosság és a turisták által is kedvelt tartózkodási helyekké váltak. Elavultnak tekinthet

a város meglév

szabadid s kültéri

infrastruktúrája is. A játszóterek nagy része nem felel meg az uniós szabványoknak, emiatt a város megszüntetni volt kénytelen többet is. A megmaradt játszóterek csak a kiskorú gyermekek igényeit elégítik ki, a fiatalkorúak részére fenntartott szabadid s tevékenységek hiányoznak: nincsenek számukra vonzó, modern szabadid - és kalandparkok, a meglév , szabadon használható sportlétesítmények száma pedig csekély, legtöbbször aszfaltos burkolatú, balesetveszélyes.

16

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.2.3.2. Épített környezet

II.2.3.2.1 Lakáshelyzet Pécs városának lakásállománya 2006-ban összesen 68509 lakásból állt, amely tíz éves periódust nézve több, mint háromezres növekményt jelent, 1997 óta ugyanis minden évben meghaladta az épített lakások száma a megsz ntekét. A 2001-es Népszámlálás alapján a lakások 70%-a összkomfortos, komfortos kategóriájú 21%-a, alacsony komfortfokozattal pedig kicsivel több, mint 8%-uk rendelkezik. II.2.3.2.2 Vízhálózat A városi kútgy jt hálózat 72,6 km, a távvezeték 48,8 km, a városi nyomóvezeték 583 km, és a beköt vezetékek hossza 113 km. A ma Pécsett lev

66.097 lakás 95-97 %-a részesül

vezetékes vízellátásban. A bekötött közületek száma 6.145. A város vízfogyasztása az utóbbi 10-12 évben fokozatosan csökkent. Az 1985-ös átlagfogyasztás 64.100 m3/d volt, s a nyári csúcs 78.630 m3/d. 2005. évi adatok szerint a napi átlagfogyasztás 25.000-30.000 m3 között mozog, de a nyári csúcs sem éri el a 40.000 m3-t.A vízelosztó hálózat a korábbi nagyobb igényekre épült ki, ennek megfelel en kapacitás problémák nincsenek, a hálózat rekonstrukciója folyamatban van. A közüzemi vízzel ellátatlan területek, a szám szerint kis létszámú, de a területileg nagy kiterjedés , domboldalakon találhatók. Az ellátatlan területek zömében azok a korábban hétvégi házas területek, amelyek az utóbbi id ben fokozatosan kertvárosi családi házas területekké alakultak át, de még csak részben beépítettek. A nagyobb ipari üzemek technológiai vízigényüket egyre inkább saját vízm r l biztosítják. Ezek részben rétegvízre, kisebb arányban talajvízre települtek. II.2.3.2.3 Csatornahálózat A város csatornahálózatának hossza 373 km, a bekötéseké 126 km. A csatornaszolgáltatásban részesül lakosság száma 149 ezer f , az összlakosság 87 %-a. Az ellátatlan ingatlanok nagy többségben a családi házas övezetekbe esnek, ezért a további új bekötéseknél általában csak egy lakás terhe várható. A város f szennyvízelvezet rendszere kiépült, a várható távlati igények fogadására is alkalmas. A ma közcsatornával ellátatlan, els sorban a domboldalra felhúzódó lakott területek szennyvízelvezetése a következ évek feladata. A hegyoldal csatornázása az elmúlt évtizedben tanulmány és kiviteli tervek készültek, amelyek nagyobb részt korszer sítésre szorulnak. A szennyvíztisztító telep 80.000 m3/nap mechanikai

17


és 60.000 m3/nap biológiai kapacitással rendelkezik, ez utóbbiból a fokozott tisztaságú biológiai 40 000 m3/nap. II.2.3.2.4 M emlék épületek, helyi védettség épületek Szinte minden évszázad hagyott itt értékes nyomokat a római, reneszánsz, török, barokk, historizáló és a XX. század eleji avantgarde korból, a m emlék épületek (egy f re vetített száma) az egyik legmagasabb az országban. Sajnos az egységes állapotfelmérésen alapuló városi m emlék-gondozási koncepció elkészítése még várat magára. Pécsen a helyi védettséggel bíró épületek köre is fokozatosan b vül: a 15/2005, a 37/2006, az 1/2007-es helyi rendelet szabja meg a helyi védettségi épületek körét: Az els ütemben 14, majd 64, jelenleg a III. ütemben 40 épület javasolt helyi védelemre, melynek az el zetes vizsgálatai 2008. tavaszán készülnek el, majd ezután kerül sor a védésre. (Utóbbi körben már síremlék, domborm vek vagy harangláb is szerepel ezen a listán.) Nem csak történelmi korú épület kerülhet fel erre a listára; legutóbb két kortárs épület is felkerült, az egyik ezek közül a 2006-ban Európa legszebb téglaépületének választott (2002-ben épült) Barbakán-ház. Mindenképpen kiemelend m emlékvédelmi szempontból a város történelmi külvárosa, a Tettye városrész, melynek a 16-17. században, a török id kben alakult ki utcahálózata. A m emlékvédelem, m emlékgondozás szintén forráshiánnyal küzdött az elmúlt években. A városban sok a potenciálisan m emléki védettségre érdemes épület, azonban a védelem alatt állók állapota sem kielégít . Jelent s részük ugyanis olyan korban és közegben épült, amelyekben elfogadott volt a rossz min ség anyagok használata, aminek következtében állaguk jórészt leromlott. II.2.4. Közszolgáltatások II.2.4.1. Oktatási intézményrendszer

II.2.4.1.1 Bölcsödei ellátás A városban 2006-ban összesen 12 bölcs de m ködött, az ezekbe beiratott gyermekek száma 838 f volt. Az elmúlt 10 év során a bölcsödéskorú gyermekek számában számottev változás nem történt, az ellátóhelyek száma pedig a 10 évvel korábbi, 13-ról 12-re csökkent.

18


II.2.4.1.2 Óvodák és alapfokú oktatási intézmények Az óvodai nevelés tekintetében elmondható, hogy 2005-ben a statisztikák Pécsett 5032 fér helyet és 4966 beíratott óvodást regisztráltak, 54 feladatellátási helyen6. Az óvodák dönt többségének fenntartója az önkormányzat, amely 194 csoportban 4540 fér helyet üzemeltet. Az önkormányzati fenntartású intézmények kihasználtsága 101%-os, amelyben vannak városrészek közötti egyenl tlenségek, jellemz az elöregedett uránváros túlkínálata. 2007-ben az önkormányzat szervezeti reformot hajtott végre és a 47 óvodát 4 óvodai egységben vonta össze. Ez 35 tagintézményt jelent, és további 12 óvodai feladatellátási hely pedig többcélú intézmények részeként m ködik. Az önkormányzat további kötelez , óvodai neveléssel kapcsolatos feladati közül a sajátos nevelési igény gyerekek nevelését az ANK 2. sz. Óvodájában szegregált csoportban látja el, valamint minden óvoda alapító okiratában szerepel a sajátos nevelési igény gyermekek integrált óvodai nevelése. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelésére a horvát nemzetiség gyermekek számára a Miroslav Krleža Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégium, a cigány gyermekek számára a Teleki Utcai Óvoda tagintézménye áll rendelkezésre. A német nemzetiségi óvodákat az önkormányzat 2004-ben átadta a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.7 A pécsi óvodások mintegy 10%-a nem önkormányzati fenntartású intézménybe jár. A gyakorlatban ez hét intézményt jelent, egyházi (Miasszonyunk N i Kanonokrend) egy egyetemi, két alapítványi fenntartású intézményt, egy gazdálkodó szervezet fenntartásában m köd intézményt, valamint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatnak már említett két óvodáját jelenti. Az önkormányzat fenntartásában a 2006/2007-es tanévben 23 általános iskola m ködött, összesen 10 699 fér hellyel. Az iskolák számított kihasználtsága – az alapító okiratban szerepl

fér hely és a tényleges létszám összevetése alapján – városi szinten 85%. Az

önkormányzati fenntartású iskolák kínálatát egészíti ki két egyetemi, két alapítványi, három egyházi és egy az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott intézmény.

6

Baranya Megye Statisztikai Évkönyve 2005

7

Pécs M.J.V. Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve, 2007

19


Ezek meglehet sen nagy és népszer intézmények, az els s tanulók mintegy egynegyede nem önkormányzati fenntartású iskolákban kezdi meg tanulmányait, ami országos szinten kiemelked adat és jelezi a pécsi közoktatási kínálat pluralizmusát. II.2.4.1.3 A középfokú oktatás helyzete A középfokú oktatást

a városban összesen 17 önkormányzati fenntartású intézmény

biztosítja. A középfokú oktatás utolsó békeéveit éli: a tanulólétszám, köszönhet en a képzési id meghosszabbodásának és a beiskolázási arányok növekedésének, ezen a szinten egyel re még nem csökkent, ez az állapot azonban mindenképpen átmenetinek tekinthet . A város önkormányzata 17 intézményt tart fenn, amelyek közül csak a kisebbség tiszta profilú,

dönt

többségükben

ezek

gimnáziumok

és

szakközépiskolák,

illetve

szakközépiskolák és szakiskolák egyszerre, illetve néhányuk alap- és középfokon is indít osztályokat. Az oktatási intézményeket egy önálló, és három többcélú intézményben m köd középiskolai kollégium egészíti ki. A középfokú oktatás piacának liberalizált voltát mutatja, hogy ezeken kívül összesen 20 további intézmény m ködik a városban a legkülönböz bb szerepl k fenntartásában. A KSH adatai alapján 2006-ban összesen 12 229 tanulót tartottak nyilván, akiknek közel fele (48,9%-a) más településr l jár be napi vagy heti rendszerességgel. A középiskolák eltér profilú képzéseikkel igyekeznek el nyt szerezni az élesed versenyben. Kiemelhet többek között a város középfokú intézményeiben folyó képzések közül a német és horvát nemzetiségi, a német, angol, olasz, spanyol és francia két tanítási nyelv programok, tehetséggondozó képzés, humán- és reáltagozatok. A gimnáziumok mindegyike lehet séget biztosít tanulóinak valamely szakmai képzésben történ részvételre. II.2.4.1.4 A fels oktatás Pécsett Napjainkban az ország egyik legnagyobb egyeteme a PTE, amely képzési kínálatában felvonultatja lényegében az összes fontos képzési terület szakjait (kivételt az agrár tudományterületek jelentenek), hasonló komplexitást csak a szegedi és debreceni egyetemek tudnak felmutatni. Ennek megfelel en a PTE egyike a legnagyobbaknak is, évr l évre mintegy 32-33 ezer hallgató, akik közül általában 17 ezernél több nappali tagozatos, koptatja el adótermeit. Ezen belül 17 akkreditált doktori (PhD) és mester (DLA) képzésben több mint 1000 PhD-hallgató végzi tanulmányait. Az egyetem nappali tagozatos hallgatóinak dönt többsége nem pécsi illet ség , ez az arány a 2005/2006-os tanév alapján 4:1, vagyis a

20


hallgatók 80%-a nem rendelkezik állandó pécsi lakóhellyel. Ezres létszámban vannak jelen a külföldi hallgatók is, akik tandíjukat és egyéb kiadásaikat tekintve egyaránt a többszörösét költik el magyar társaikhoz képest. II.2.4.2. Szociális ellátás

A szociális támogatások rendszerét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 11/2007.(04.15.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szabályozza. A rendelet a vonatkozó törvények alapján szabályozza az alábbi támogatási formákat: id skorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezmény,

tanulói

bérlettámogatás,

rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás. A rendszeres támogatások közül a legjelent sebbek a rendszeres szociális segély, amelyre 2005-ben 878-an voltak jogosultak, 2002-ben még csak 820-an: a tendencia határozottan növekv . Ezen felül a rendszeres támogatások közé tartozik a közgyógyellátás és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. El bbi támogatási forma igénybevételéhez szükséges közgyógyellátási igazolvány 6282 személynek volt birtokában (2005), utóbbi támogatási forma évente több mint 6000 családhoz jut el. A szociális támogatások rendszere négy területi szociális központ szervezésében m ködik. A szociális ellátás intézményei Pécsett kiépültek. A városban az önkormányzat fenntartásában három egyesített szociális intézmény (Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény), egy id sek otthona (Tímár utcai Id sek Otthona), és egy integrált nappali szociális intézmény (Integrált Nappali Szociális Intézmény) m ködik. Ezen kívül nem önkormányzati intézmények, mint például a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon is szolgálják az id sügyi ellátást. A mozgásukban korlátozott személyek nappali ellátását az Integrált Nappali Szociális Intézmény – Pécs, Krisztina tér 9. szám alatt m köd

Mozgáskorlátozottak Klubja, a bentlakásos

intézményi ellátásokat pedig az Integrált Szociális Intézmény Mozgásfogyatékos részlege biztosítja. A fogyatékosok ellátásában kiemelked szerepe van olyan nem önkormányzati intézményeknek, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Csilla Gondviselés Háza, a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány és a „Fogd a Kezem” Alapítvány. A hajléktalanok gondozását, komplex ellátását a Támasz Gondozási Központ több telephelyen végzi,

21


munkájában támogatja többek között a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány is. Az intézményhálózatról általában elmondható, hogy kiépült, és képes kezelni lényegében valamennyi, a nagyvárosokra jellemz

szociális problémát, ugyanakkor kapacitásai sok

esetben nem kielégít ek (az id sek otthonával kapcsolatosan különösen hosszúak a várólisták, de a hajléktalanokat gondozó menhelyek is sokszor teljesít képességük fels

határán

m ködnek), és természetesen szükség van a szolgáltatások színvonalának folyamatos fejlesztésére is.

22


II.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan A SWOT-analízis a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait összegzi, a helyzetfeltárás f bb tématerületei mentén haladva. (Megjegyezve ugyanakkor, hogy számos téma szorosan összefügg egymással és akár több helyen is szerepelhetne: például környezettudatosság: társadalom / környezet; oktatás, képzés: társadalom / közszféra, stb.

TÉRSZERKEZETI SZEREPKÖR Er sségek • • • • • • • •

jelent s kapu- és közvetít funkcióval rendelkezik; kapcsolódik a Duna mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához; fejlett regionális, interregionális központi szerepkört tölt be; egyetemvárosként ismert Európában; széles kör és jól bejáratott testvérvárosi, partnervárosi kapcsolatok az utóbbi id szakban feler södött a szuburbanizáció folyamata. er s, fejl d agglomerációs körzet; jól lehatárolt, fontos városi funkciókat tömörít belváros

Gyengeségek • • • • • • • • •

Lehet ségek • • • • •

•

Magyarország számára a dél- és délkeleteurópai országok politikai és gazdasági jelent sége felértékel dik; kultúra- és innováció-közvetít szerepe a potenciálisan fontossá válhat a Balkán irányába; az EKF-cím segíthet meger síteni helyét az európai kulturális térben; Horvátország EU-csatlakozása tovább er síti a kapcsolatokat a Balkán irányába; az M6 és az M60 autópályák megépítése gyorsabbá teszi a város elérhet ségét és csökkentheti a belvároson átmen forgalmat; a pogányi repül tér fejlesztésével a város nemzetközi elérhet sége javul.

részben hiányoznak az er s délkelet-európai kapcsolatok; a határon átnyúló gazdasági együttm ködés gyenge; a Duna-Dráva-Száva Eurorégió m ködése nem hatékony; a Dél-dunántúli régió az ország kevésbé fejlett régiói közé tartozik; a Dél-dunántúli régió térszerkezetében jelent sek a küls és a bels perifériák; vonzáskörzete monocentrikus felépítés ; a városnak az agglomerációval nincs rendszerezett kapcsolata; hiányos országos, és nemzetközi térkapcsolatok (pl. autópálya hiánya); nemzetközi repül tér hiánya, nincs jó közlekedési kapcsolattal ellátott dunai kiköt i kapcsolat Veszélyek

• • • •

Magyarország számára Dél- és DélkeletEurópa nem képez külpolitikai és külgazdasági prioritást; a nyugat-balkáni országok európai integrálódásával a város közvetít és kapu szerepköre mérsékl dik; a délszláv térség politikai instabilitása újból megn ; az ország Budapest-központúsága tovább er södik mind térszerkezeti, mind gazdasági tekintetben;

23


GAZDASÁG, TURIZMUS Er sségek • • • • • • •

a régióhoz viszonyítva az egy f re jutó GDP értéke magas; a város bányászati-ipari központból szolgáltató-ipari központtá vált; a kiépült kiskereskedelmi kapacitás a régió egésze számára meghatározó jelent ség ; az ipari park kiépült infrastrukturális háttérrel és széles szolgáltatási kínálattal jellemezhet ; az ipari parkban jelent s logisztikai kapacitás épült ki az ókeresztény sírkamrák szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján; az építészeti örökség jelent s idegenforgalmi értékeket hordoz.

Gyengeségek • • • • • • • • • • • • •

Lehet ségek • • •

•

a pólusprogram megvalósított fejlesztései dinamizálják a város gazdaságát; a régióba és a városba érkez fejlesztési források növekednek; az ipari park jelent s gazdasági bázist jelenthet nemcsak a betelepül vállalkozások, hanem a beszállítói kör számára is. Az EKF programsorozat felhelyezi a várost Európa kulturális turisztikai térképére

a város kedvez tlen megközelíthet sége hatással volt az elmúlt évekbeli fejl désére az országos átlaghoz viszonyítva az egy f re jutó GDP értéke csökken; a rendszerváltást követ en a munkahelyek száma besz kült; alacsony a jelen lév külföldi t ke aránya; alacsony az egy f re jutó ipari termelés és beruházás értéke; a K+F kapacitás alacsony mind a kutatóhelyek számát, mind a ráfordításokat tekintve; az ipari parkban jelent s a kereskedelmi funkció, az IP területe jelent s része kihasználatlan a város ipari foglalkoztatásában egy vállalat játszik kulcsszerepet, mely jelent s sérülékenységet hordoz magában; a korábbi termel i kapacitásokon kevés kisés középvállalkozás jött létre; a t kehiányos kis- és középvállalkozások száma magas; a korábbi ipari létesítmények egy része jelenleg kihasználatlan. a szállásfér helyek száma és komfortfokozata viszonylag alacsony; a vendégek átlagos tartózkodási ideje rövid. Veszélyek

• • • • • •

az egyetem továbbra sem generálja a tudásintenzív helyi gazdaság kialakulását; az EKF-program átfogó dinamizáló hatása elmarad; a pólusvárosok hasonló fejlesztési profiljai kioltják egymást, a közöttük lév konkurencia túl nagy lesz; a város gazdasági lemaradása a többi dunántúli régióközponthoz képest tovább növekedik; a t kehiányos kkv-k nem tudnak aktívan bekapcsolódni az elkövetkez évek jelent s fejlesztéseibe; az er söd verseny miatt a város nem tudja kihasználni az örökség- és kulturális turizmushoz kapcsolódó adottságait;

24


TÁRSADALOM Er sségek • • • • •

a lakosok várható élettartama növekv tendenciájú és meghaladja az országos átlagot; az egyes korcsoportok halandósága javuló tendenciával jellemezhet a helyi identitástudat er s; a város meg rizte etnikai sokszín ségét, multikulturális jellegét; a jelent s számú egyetemista jelent sen hozzájárul a fiatalos, dinamikus városi arculathoz;

Gyengeségek • • • • • • • • • • • • • •

Lehet ségek • • •

a világörökségi listán való szereplés, illetve az etnikai sokszín ség jelent s arculatformáló tényez lehet; a kulturális értékek és programok iránti kereslet n , így a kulturális ipar a fejl dés meghatározó ágazata lehet; az EKF-program sikeresen megvalósul.

az 1993-as csúcshoz viszonyítva népességének több mint 10%-át elvesztette, évtizedek óta jellemz a természetes fogyás; az országos átlaghoz képest a gyermekkorúak aránya alacsony; a város öregedési indexe nagymértékben meghaladja az országos értéket; jellemz a szelektív elvándorlás, amely f ként a fiatal és képzett rétegeket érinti. a szakképzésbe jelentkez k er teljesen kontraszelektáltak; a diplomások között a m szaki végzettség ek alulreprezentáltak; a képzés és a munkaer -piaci igények nincsenek összhangban egymással; a közösségi kultúrafogyasztás kevésbé honosodott meg a városban; az internethasználók aránya elmarad az országos átlagtól; a szociális ellátás intézményi kapacitása nem elegend ; a város munkaer piaca nem képes felszívni az évr l évre újratermel d friss diplomás réteget; a diplomás munkanélküliek száma viszonylag magas; az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó országos összehasonlításban alacsony; a civil szervezetek jelent s része szerény forrásokból végzi tevékenységét. Veszélyek

• •

a népességmegtartó er gyengülésével nem képes betölteni régióközponti szerepkörét; a társadalmi és a területi szegregáció fokozódik;

25


KÖRNYEZET Er sségek • • • • • • •

sajátos, „mediterrán” mikroklíma; a közelben lév Mecsek gazdag tájitermészeti értékei; a város b velkedik karsztvízforrásokban; az ipari eredet zajszennyezés Pécsett nem számottev ; a város jelent s m emléki, illetve helyi védettség épületállománnyal rendelkezik; történelmi külvárosa, a Tettye egyedi értéket jelent Magyarországon. a város lakóinak környezettudatossága magasnak tekinthet .

Gyengeségek • • • • • •

• • • • • • Lehet ségek • •

a belváros jelent s része járm közlekedés el l elzárt terület lesz az EKF-kulcsprojekt keretében a pécsi közterületek jelent s része meg fog újulni.

a Pécs felszíni vizeit befogadó Pécsi-vizet a város területén jelent s szennyez anyag terhelés éri; Pécs felszín alatti vízbázisai sérülékeny földtani környezetben helyezkednek el; a város egyes helyein a lefolyó víz összefogott vízelvezet rendszerekbe való bevezetése megoldatlan; a légszennyezés mértéke több mutató esetében túllépi a határértéket; A városon áthaladó nagyforgalmú utak mentén jelent s a lég- és zajszennyezés a város közterületeinek többsége a fokozatos leromlás stádiumában van, és csak sz k azon területek száma, ahol színvonalas állapotú, gondosan karbantartott köztér fogadja a járókel t; a városi zöldterületek öntözése csak kevés helyen megoldott; a közterület-fenntartásra, zöldfelületgondozásra fordított összegek alacsonyak; jellemz a m emléki épületek állapotának leromlása; a város belterületén kevés az összefügg zöldterület; a városi zöldfelület-állomány leromlott; a városi fasorok száma kevés, többségük elöregedett. Veszélyek

• •

az éghajlatváltozás hatására széls ségesebb id járási helyzetek a növekv közlekedés hatására növekszik a légszennyezés

26


KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Er sségek

Gyengeségek

Oktatás-kultúra: Oktatás-kultúra: • az oktatási intézményrendszer hazai • a kulturális intézményrendszer korszer tlen, viszonylatban fejlett, egy részén jelent s elavult, illetve hiányos épületállománnyal jellemezhet . szervezeti átalakításokat hajtottak végre; • magas költségek, amelyek túlzottan • az oktatási intézmények kínálata sokszín ; megterhelik a város költségvetését • itt m ködik az egyik legjelent sebb hazai egyetem mind a hallgatói létszám, mind a • piaci igényeknek nem megfelel közép- és képzési kínálat tekintetében; fels fokú szakképzési kínálat • Nyugat-Balkán irányába az utolsó jelent s Egészségügy, szociális helyzet: egyetemi város; • a város tulajdonát képez , az alapellátást biztosító rendel k egy része (szám szerint • az egyetem a régió egyik legnagyobb 12, területi ellátási kötelezettséggel) foglalkoztatója; rendkívül rossz fizikai állagú; • kulturális intézményhálózata s r szövet ; • a város demográfiai szerkezetének • sokszín , szinte mindegyik m vészeti változásait nem követi megfelel ütemben ágazatnak teret adó. az id skori egészségügyi (és nem • az eredményes oktatás humán egészségügyi), az ún. integrált humán feltételrendszere rendelkezésre áll ellátórendszer fejlesztése. • magas oktatási színvonal Közigazgatás: • a regionális stratégiának megfelel en megkezd dött az integrált intézmények • A város jelent s hiányt halmozott fel az elmúlt években; kialakítása • A várospolitika befelé forduló, nincs Egészségügy, szociális helyzet: tekintettel a sz kebb és tágabb térségi • a város lakossága számára fizikailag kapcsolatokra (kistérség, megye, régió), rendelkezésre áll az egészségügyi ellátás ennek következtében a város területi hatása, (szolgáltatás) szinte teljes skálája; kisugárzása is lecsökkent. • a feln tt háziorvosi (és fogorvosi) körzetek Tömegközlekedés: száma elegend , betöltetlen körzet nincs; • Jelent s átmen forgalom terheli a belvárost • az egészségügyi szolgáltatásban foglalkoztatott munkaer (humán • A belváros északi részén kevés parkolóhely áll rendelkezésre; er forrás) elegend számban van jelen és • A közösségi közlekedés feltételei nem képzettségi szintje megfelel ; megfelel ek sem a járats r ség, sem a • a város lakosságának egészségi állapota menetid tekintetében; összességében nem kedvez tlenebb más • Hiányzik az együttm ködés a magyarországi városokénál. tömegközlekedési szolgáltatók között Közigazgatás: („közlekedési szövetség”); • sok, viszonylag friss és tartalmas szakterületi program áll rendelkezésre, a • A kerékpározás kevésbé elterjedt, az infrastrukturális feltételei kialakítatlanok. stratégiai tervezés jelen van a városban. Hulladékgazdálkodás, közm vek: Tömegközlekedés: • A csapadékvíz elvezetés a Mecsekoldalon • a kialakított zónarendszer jó eszköze a nem megoldott; parkolási politika megvalósításának; • Sérülékeny a mecseki ivóvízbázis (állatkert, • jól kiépített tömegközlekedési hálózat. Mecsekoldal csatornázatlansága). Hulladékgazdálkodás, közm vek: • a hulladékelhelyezés kérdése megoldott; • a szelektív hulladékgy jtés is jelen van;

27

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia •

az ISPA-program befejezésével a csatornázottság csaknem teljes kör lesz. Lehet ségek

Veszélyek

Oktatás-kultúra: Oktatás-kultúra: • A TISZK-rendszerben rejl további • Továbbra is csökken gyereklétszám miatt fejl dési lehet ségek; beiskolázási gondok az iskolákban; • A fels oktatás további fejl dése az EKF- • A középfokú iskolákban is a tanulólétszám beruházások hatására (DDRKTK, csökkenése valószín síthet ; M vészeti Kar); • Az (oktatási) intézményrendszer • A kulturális intézmények egy része az finanszírozási terhei tovább növekednek; EKF-beruházások eredményeképpen • Az új kulturális létesítmények magasabb színvonalas épületekbe költözhetnek fenntartási költségigénye. (NKT, PKK, DDRKTK, ZsKN); • az integráció folyamatának elhúzódása • A 2010-es kulturális év hosszú távon negatív hatással lehet az oktatás élénkítheti a keresletet a kulturális színvonalára rendezvények iránt. Egészségügy, szociális helyzet: • felkészülés a regionális pedagógiai, • a fekv beteg ellátó intézmények szakmai, információs és módszertani kapacitásának jelent s lecsökkentése; központ - szerepre • az egészségügyi ellátás finanszírozásának Egészségügy, szociális helyzet: további változásai; • az egészségügyi szolgáltatások kínálatának növelése a magán egészségügyi • az integráció elmaradása a megegyezés hiánya és a döntésképtelenség miatt; szolgáltatók fogadásával; egészségügyi ellátáshoz való • a civil szféra bevonása (finanszírozással) • az hozzáférhet ség társadalmi egyenl tlenaz egészségi problémák növekedésének ségeinek növekedése az egészségügyre megel zésére. fordítható állami és önkormányzati kiadások Közigazgatás: csökkenésének következtében. • az agglomeráció településeivel szorosabb Közigazgatás: stratégiai és szervezeti együttm ködés • a pártpolitika megnehezíti az operatív kialakítása; döntéshozatalt, a konszenzuskeresést. • a regionális vezet szerep megszilárdítása; Tömegközlekedés: • még intenzívebb részvétel nemzetközi, • az egyéni közlekedés további térnyerése a határon átnyúló kapcsolatokban. tömegközlekedés kárára; Tömegközlekedés: • a közlekedés okozta környezeti terhelések • lehetséges EU-s források a növekedése. tömegközlekedés fejlesztése érdekében. Hulladékgazdálkodás, közm vek: Hulladékgazdálkodás, közm vek: • növekv lakossági hulladéktermelés. • a közterek és parkok kulcsprojekt keretében légvezetékek kiváltása a látkép szempontjából fontos területeken; • a szelektív hulladékgy jtés további er sítése.

28


II.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉS ELEMZÉSE II.3.1. Városrészek azonosítása Pécs esetében a városrészek lehatárolása – csakúgy mint a mindegyik nagyváros esetében – egyes esetekben triviális, „adja magát”, éles választóvonalak különítik el a területeket egymástól, míg más esetekben – és inkább ebb l van több – a határvonal futása nem A Hosszú- és Középtávú Stratégiát – és ezáltal annak városrészi beosztását – Pécs város közgy lése 2007. decemberében elfogadta, ezért csaknem teljes egészében a HKS 8-as beosztását vettük át, de ahol csak lehetséges volt felhasználtuk a Komplex megvalósíthatósági tanulmány részletesebb területi szempontú megállapításait, ezáltal mélyítve a városrészi elemzés szintjét. A Hosszú- és Középtávú Stratégia alapján lehatárolt városrészek (és azok megfelel sége a KSH statisztikai körzeteihez) a következ : Az egyes városrészek lehatárolásában az alábbi f jellegzetességek játszották a f szerepet: •

A Bels Városrészek: Belváros, Ispitaalja, Szigeti külváros, Diós, Siklósi külváros, Budai külváros, Havihegy, Piricsizma. Sajátos funkcionalitása egyértelm , itt összpontosulnak a város legfontosabb közintézményei, szolgáltatásai, itt vannak a legfrekventáltabb találkozóhelyek, turisztikai látványosságok.

•

A Mecsekoldal: Gyükés, Rókusdomb, Rigóder, Mecsekoldal, Makár, Donátus, Csoronika, Daindol, Szkókó, Bálics, Ürög, Patacs, Szentmiklós, Szentkút, Zsebedomb, Rácváros. Lehatárolásában fontos szerepet kapott a földrajzi helyzet, a városrész els sorban a Mecsek déli lejt inek területeit foglalja magában, délen a 6-os út és a Belváros, keleten pedig a Meszes és Pécsbánya a határa.

•

Meszes-Pécsbánya: Meszesi lakóövezet, Szabolcs, Meszesi lakótelep, Pécsbánya. Az egyetlen terület, ahol eltértünk a HKS városrészi lehatárolásától: Pécsbányát a Meszeshez sorolva. Ennek indoka a város által azóta tervezett szociális

29


városrehabilitáció területi lehatárolásához való igazodás, valamint Pécsbánya társadalmi-gazdasági jellemz inek jóval inkább Meszessel, mintsem Mecsekoldallal való rokonsága. •

Délkelet-Pécs: Balokány, Basamalom, Gyárváros, Újhegy, Tüskésrét. A városrész az 56-os és a vasút által közrefogott, szerkezetében hasonló, többnyire földszintes beépítés

településrészeket foglal magában, amelyek els sorban a

városrész északkeleti részén összpontosulnak. A városrész többi területén a lakófunkció nem jellemz , inkább az ipari, gazdasági funkció az, ami ezeket a területeket összekapcsolja egymással. •

Dél-Pécs: Kertváros, Árpádváros, Málom, Megyer, Postavölgy, Nagyárpád, Északmegyer, Füzes. A városrész nyugatra, a vasút vonalától délre helyezkedik el. Kialakítása els sorban az itteni városrészek funkcionális összekapcsolódásából adódik (Megyer, Kertváros, Málom, Árpádváros, Nagyárpád), illetve az ennek a szomszédságában, nyugati irányban található, els sorban gazdasági funkciójú területek is ide tartoznak (Füzes).

•

Somogy-Vasas-Hird lehatárolása egyértelm , a három egykori faluból álló városrész földrajzilag élesen elkülönül a város bels területeit l, attól több kilométer távolságra nyugatra, a 6-os út mentén találhatóak.

•

Uránváros: Uránváros, Kovácstelep. Területe két, egymástól eltér

településszerkezeti képpel rendelkez

városrészb l

tev dik össze (Uránváros panelos, míg Kovácstelep családi házas beépítés ), funkcionálisan azonban a két terület szorosan összekapcsolódik és elkülönül az övez területekt l. •

A Nyugati ipari terület: Bolgárkert, Fogadó. Funkcionálisan rendkívül homogén városrész, területén szinte csak gazdasági funkciók találhatóak, amelyeknek gazdasági ereje jóval túlnyúlik saját határain. Önálló városrészként kezelése, sajátos fejlesztési irányok meghatározása a területre emiatt indokolt.

A következ oldalon lév térkép mutatja a városrészek pontos elhelyezkedését és határaikat.

30

Bels városrészek Mecsekoldal Meszes - Pécsbánya Délkelet Pécs Dél Pécs Somogy-Vasas-Hird Uránváros Nyugati ipari-kereskedelmi terület Egyéb


II.3.2. Városrészi szint gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés II.3.2.1. Bels városrészek

A városrész magába foglalja a Belvárost, a Siklósi külvárost, az Ispitaalját, a Budai külvárost, a Szigeti külvárost, a Piricsizmát, a Havihegyet, valamint Dióst. A városrész egyértelm en Pécs központja, számos gazdasági, intézményi, kulturális funkció otthona. Ugyancsak itt találhatóak a város legfontosabb, legfrekventáltabb közterei, amelyek azonban sok esetben felújításra szorulnak. A meglév zöldfelületek aránya sem kielégít , a városrészben igen kis számú, rekreációra alkalmas zöldfelület található. Ezek, az egész várost ellátó funkciók els sorban a Belvárosra és környékére jellemz ek, a keleti városrészeken már kevésbé vannak jelen. A Bels városrész Pécs legnagyobb népességkoncentrációjú területe. Népességének legnagyobb része a Belvárosban és környékén él, a keleti városrészek népességszáma jóval alacsonyabb a központi részeknél, amely els sorban az eltér beépítési módból következik, hisz amíg a Belvárosra és környékére a többszintes, többlakásos, illetve több helyen a blokkos, panelos építési módszer volt a jellemz , addig a keleti városrészekben földszintes családi

házak

a

dominánsak.

A

lakások

legnagyobb

része

csatornahálózatra,

szennyvízhálózatra, valamint gázhálózatra rákötött. A népesség általában véve id söd , Diós és Piricsizma kivételével mindegyik városrészben nagyobb arányban vannak jelen, mint a fiatalkorúak. A Belváros egyik legnagyobb problémája pont ebb l ered, a népességszám ugyanis itt folyamatosan csökken, amit csak siettetett a városrész rossz állapotú épületeinek korábbi lebontása. Az id skorúak viszonylag magas számából ered a városrész egy másik nagyobb problémája, a foglalkoztatottak viszonylag alacsony aránya. A munkanéküliek aránya ennek ellenére alacsony, noha a Budai külvárosban a 10%-os értékhez közelít. A népesség iskolázottsága kiemelked nek mondható, a közép- és fels fokú végzettség ek aránya mindegyik városrészben meghaladja a városi átlagot. A városrész problémája az egyre növekv autóforgalom, a rossz útviszonyok. A Bels városrészekben 2001-ben 5381 vállalkozás m ködött, a pécsi vállalkozások 30%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások értéke 148,7 volt, ami 36%-kal haladja meg a városi mutatót. A Bels

városrészek rendelkeznek a legsokoldalúbb szolgáltatási kínálattal. Itt található az

üzletek, vendéglátóegységek, szolgáltatók, intézmények, hivatalok túlnyomó többsége. A

32


Bels városrészek szolgáltatási kínálatának fontos mennyisége az 1550 kereskedelmi üzlet, ami a város üzleteinek 54%-a. A Belvárosban van a pécsi kereskedelmi üzletek 22%-a, de jelent s a Siklósi- és a Szigeti külváros üzleteinek száma is. Ezzel szemben a hegyi területeken csak elvétve található néhány élelmiszerüzlet. A városrészben 348 vendéglátóhely fogadhatja a látogatókat, ez a városi érték 44%-a.

33


BELS VÁROSRÉSZEK Er sségek • • • • • • • • • • •

A népesség iskolai végzettsége magasabb, mint a városi átlag; Alacsony munkanélküliségi ráta; Kiemelked városképi jelent ség közterek, kedvez adottságokkal rendelkez sétálóutcák; Számos m emléki épület, világörökségi helyszín; Magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma; Sokoldalú és magas min ség szolgáltatási kínálat; Sokrét pénzügyi, üzleti szolgáltatás kínálat Turisztikailag frekventált terület, számos szálláshellyel és vonzer vel; A közintézmények, kulturális-, oktatási-, egészségügyi- és szociális intézmények és sportlétesítmények nagy része itt található; Közüzemi infrastruktúrával jól ellátott; A vasútállomás és az autóbuszállomás itt található.

Gyengeségek • • • • • • • • •

Lehet ségek •

• • •

Az EKF-fejlesztések hatására a Bels városrészek keleti szárnyának jelent s funkcionális b vülése, a belváros keleti irányba történ kiterjedése; EKF nyomán megélénkül idegenforgalom; EKF során megújult közterek, felpezsdül köztéri, közösségi élet; A magánberuházások eredményeképpen a Belváros „keleti kapujának” kiépülése.

Elöreged , fogyó népesség; Magas forgalmi terheltség; Rossz állapotú utak; Kedvez tlen parkolási viszonyok; Zöldterületek alacsony aránya; Kontrasztos lakóépületek, az egységes építészeti arculat hiánya; Id s lakásállomány; Az összkomfortos lakások aránya elmarad a városi átlagtól; A foglalkoztatottak aránya elmarad a városi átlagtól.

Veszélyek • • • • • •

A Belváros közlekedési és parkolási gondjai tovább növekednek; A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága a széls séges id járás következtében krízishelyzetekhez vezet; Az EKF program beruházásai nem valósulnak határid re; A EKF program során elkészült létesítményeket nem sikerül tartalommal megtölteni; A Zsolnay-gyár és a Belváros közti lakóterület továbbra is rendezetlen marad; A turisztikai fejlesztések nem járnak vonzer -fejl déssel, a térség nem válik nemzetközileg jegyzett desztinációvá.

II.3.2.2. Mecsekoldal

A városrész magába foglalja Gyükést, Rigódert, a Mecsekoldalt, Makárt, Donátust,

34


Csoronikát, Daindolt, Szkókót, Bálicsot, Ürögöt, Patacsot, Szentmiklóst, Szentkutat, Zsebedombot, Rácvárost, valamint Rókusdombot. A városrészre, különösen annak nyugati területére, rendezett kertvárosias lakókörnyezet jellemz , amely a fels bb státuszú rétegek kedvelt lakóhelye. A keleti részén (pl. Gyükés területén) már mindinkább megjelennek a lepusztult lakóterületek, szociálisan veszélyeztetett népességgel. A városrész emellett funkcionálisan nagyon elkülönül , a kereskedelmi, ipari, mez gazdasági területeknek alig van népességük. A népesség több mint fele három városrészben (a sz k értelemben vett Mecsekoldal, Makár, Rókus-domb) tömörül, a másik 13 városrészre jut a népesség másik fele. Korszerkezete igen változatos, el fordulnak mind fiatalos, mind rendkívül elöreged korszerkezet részek is. A népesség iskolázottsága többnyire meghaladja a városi átlagot, Szentkút és Gyükés területén azonban nagyon alacsony a népesség iskolázottsága. A lakosság munkaer piaci helyzete is fejlesztésre szorul, a városi átlagot meghaladja a munkanélküliek aránya, míg a foglalkoztatottaké elmarad attól. A városrész infrastruktúrája szintén fejlesztend : az utak keskenyek, a közlekedés emiatt nehézkes, járda sok helyen nincsen kiépítve, a vízelvezetés, illetve a közüzemi ellátottság pedig több helyen nem megoldott. A városrész közösségi terek szempontjából is rosszul áll, alig van olyan közös pont, ahol a lakosság szabad ég alatt történ

rekreációja megvalósulhatna. Ezt kompenzálja bizonyos

szintig a Mecsek erd ségeinek közelsége, a kiépült turista-utak, amelyek egyben jelent s turistacsalogatóak is. A városrész lakásainak dönt

többsége családi ház, Szentkút,

Szentmiklós, Daindol, Zsebedomb területén viszont magas a komfort nélküli lakások aránya. A Bels

városrészekhez közelebb es

területeken és a város hosszanti tengelyében

elhelyezked területegységeken fejlettebbek és sokoldalúbbak a szolgáltatások, a városrész többi területén kevés az üzlet és az intézmény. A Mecsekoldalon 2001-ben 3813 vállalkozás m ködött, ez a pécsi vállalkozások 21%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a városrészben 128 volt, ami 17%-kal haladja meg a városra jellemz

átlagos értéket. A

városrészen belül kiemelkedik a Bálics és a Zsebedomb, de a Szkókóban és Rácvároson is magas az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma. Elmondható, hogy a Bels városrészekhez közelebb es területeken és a város hosszanti tengelyében elhelyezked területegységeken fejlettebbek és sokoldalúbbak a szolgáltatások. A Mecsekoldalon jellemz en kisboltok, vendéglátóegységek találhatók, kevés az intézmény és a hivatal. A Mecsekoldalon 197 kereskedelmi üzlet található, ami a város üzleteinek csupán 7%-a. A városrészen belül a

35


legtöbb kereskedelmi üzlet a Makár, Rácváros és Rókusdomb területegységeken található, ezek összesen 56%-át teszik ki a városrész üzleteinek. A városrészben 111 vendéglátóhely van, ami a városi érték 15%-a. Elmondható, hogy jellemz en kocsmák jelentik a városrészben a vendéglátóegységek zömét, bár a belvároshoz közelibb területegységeken színvonalas éttermek is találhatók. A városrész turisztikai szempontból jelent s, több nagyméret szálloda és panzió található területén. A turisztikai programok közül kiemelkedik az állatkert, a vidámpark és a TV-torony.

36


MECSEKOLDAL Er sségek • • • • • • • •

Fiatal korszerkezet népesség jelenléte a városrész több területén; A városrész népességének iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál Fiatal lakásállomány; A városi átlagnál magasabb az ezer f re jutó vállalkozások száma; A városrész (nyugati fele) magas státuszú; A Pécsi Tudományegyetem egyes karai a városrészben találhatók; A Mecsek erd ségeinek turistaútjai közel fekszenek; Turisztikai szempontból jelent s területek.

Gyengeségek • • • • • • • • • • • • • •

Lehet ségek •

A nyugati városrész magas státuszának megtartása, b vítése.

A városrész társadalmában markáns keletnyugati kett sség figyelhet meg A legnagyobb népességszámú városrészekben az id sek nagy aránya jellemz Szentkút, Gyükés népességének iskolázottsága a városi átlagnál jóval el nytelenebb képet mutat Foglalkoztatottak aránya alacsony Munkanélküliek aránya magas Rosszak a közlekedési adottságok, sz kek az utak, járdák hiánya A személyszállítás és a buszközlekedés nehézkes Hiányzik a csapadékvíz elvezetés A közüzemi ellátottság sok helyen nem megoldott Nincsenek közösségi terek Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat Kiskereskedelmi üzletek száma csekély Nincs böcs dei szolgáltatás és óvoda is csak egy található a városrészben Csak magánkézben lév sportlétesítmények vannak a Mecsekoldalon Veszélyek

•

• • •

Az építkezések folytatódnak, a nagyobb beépítettség következtében negatív hatások jelentkeznek (csapadékvíz, forgalomnövekedés, a város leveg utánpótlásának elapadása) A megnövekedett gépkocsi-forgalmat nem bírják el a sz k utcák A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága a széls séges id járás következtében krízishelyzetekhez vezet Közösségi terek és szolgáltatások hiányában az „alvó-városrész” jelleg fokozódik

37

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.3.2.3. Meszes-Pécsbánya

A Meszes-Pécsbánya városrész magába foglalja a Meszesi lakóövezetet, Szabolcsot, Pécsszabolcsot, a Meszesi lakótelepet, valamint Pécsbányát. A városrész népességének jelent s része szociálisan rászorult, veszélyeztetett. Legnagyobb részük lakótelepen lakik, Pécsszabolcs, Pécsbánya inkább falusias jelleg . Korösszetétel tekintetében heterogén a városrészen belüli helyzet: a lakótelepen az id sek, Szabolcson és Pécsbányán a fiatalok, míg a Meszesi lakóövezetben az aktív korúak magasabb aránya jellemz . A városrész lakosságának képzettsége elmarad a városi átlagtól. Noha a Meszesi lakóövezetben kicsivel meghaladja a fels fokúak aránya a városi átlagot, a lakótelepen, Pécsszabolcson és Pécsbányán jóval alatta marad annak. A foglalkoztatottak aránya alacsony, a munkanélküliek aránya magas a városrészben, f ként a lakótelepen, Pécsszabolcson és leginkább Pécsbányán. Meszes leromlott lakóterületein az utak és járdák min sége is nagyon rossz. Szabolcs úthálózata rendezetlen, az utak állapota itt sem megfelel . A városrész központi tereinek központi funkciói hiányosak, a meglév zöldfelületek kicsik, nem eléggé karbantartottak. A városrészben a többlakásos, többszintes lakóépületek a lakótelepre jellemz ek, a másik két területegységen a földszintes családi házak dominálnak, az összkomfortos lakások aránya azonban igen alacsony. A közüzemi infrastruktúra általában jól kiépített, noha Pécsszabolcs, Pécsbánya csatornázottsága alacsony, de az ISPA program II. ütemében ennek kiépítése folyamatban van. Mindemellett nagyon alacsony a vállalkozások száma is. 2001-ben összesen 1004 vállalkozás m ködött itt, ez a Pécsett m köd vállalkozások 5,7%-a. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 65 volt a városrészben, ami 41%-kal kevesebb, mint a városi átlag. A városrészen belül a Meszesi lakóövezet mutatója a legkedvez bb. A Meszesi lakótelepen 44 vállalkozás jut 1000 f re, ami a településrészek közül a legalacsonyabb érték a városban. Pécsbánya területén csak kisszámú vállalkozás m ködik, ezen belül azonban jelent s arányt (20%) képviselnek az ipari vállalkozások. A városrészben összesen 103 kereskedelmi üzlet van, ami a városban található üzletek 3%-a. A területegységek közül a Meszesi lakóövezetben van a legtöbb üzlet, a Meszesi lakótelep értéke alacsony. A Meszesi városrészben összesen 35 vendéglátóhely van, ami a város értékének 4%-a. A vendéglátóhelyek tekintetében nagy eltérések nincsenek a

területegységek között.

Elmondható, hogy az itteni vendéglátóhelyek színvonala általában alacsony. Pécsszabolcson 361 vállalkozás m ködött 2001-ben, amelyek túlnyomó többsége (282) szolgáltatásokat

38


nyújtott, több mint fele pedig egyéni vállalkozás formájában m ködött. A helyi szolgáltatások palettáján 34 kiskereskedelmi üzlet és 10 vendéglátóhely szerepel, az egészségügyi ellátást pedig három háziorvos, egy gyermek háziorvos és egy gyógyszertár adja. Jelent sebb intézmények nem találhatók a városrészben. Városi viszonylatban is jelent s a közelmúltban átadott szabadid s létesítmény, a Mecsextrém. Pécsbányán a vállalkozások zöme a máshonnan is ismert módon szolgáltatásokat nyújt, de nem a helyi piac számára. Jelent sebb intézmények nem találhatóak a területen, (kivéve a Mecsekben lév , mára teljesen leépült Vidámparkot) azonban jelent s ipari m emléki épületegyüttes található a területen (Széchényi-akna). A városrészben található két szegregátum, a pécsbányai, valamint a szabolcsi, amelyek lakosságában a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez aktív korúak aránya meghaladja az 50%-ot. A városrész egészéhez viszonyítottan a szegregátumok teljes lakosságszáma igen alacsony (a pécsbányai a teljes lakosság 1,6%-át, a szabolcsi 4,5%-át adja). A fels fokú végzettség ek aránya jóval alacsonyabb a szegregátumokban, mint a városrész egészében (a városrészen belül a meszesi lakótelepem a legalacsonyabb a fels fpkú végzettség ek aránya – 5,2%, de ez is jóval meghaladja a két szegregátum értékét). Munkanélküliséget tekintve is jelent s a hátránya a két területrésznek, hiszen a városrészen belül sehol sem éri el a 6%-ot a munkanélküliek aránya, míg a szegregátumokban a 30%-ot is megközelíti. A szegregátumok részletesebb ismertetését az Antiszegregációs terv tartalmazza.

39


MESZES-PÉCSBÁNYA Er sségek • • •

A népesség korszerkezete kiegyensúlyozott A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége megfelel A 6-os és 66-os útról elérhet sége kiváló.

Gyengeségek • • • • • • • • •

Lehet ségek •

Szociális városrehabilitáció lehet sége a városrész egy részén.

A városi átlagnál kedvez tlenebb az iskolai végzettség; A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsonyabb a városi átlagnál; A lakosság a város szociálisan legrászorultabb lakosságával rendelkezik; A magasabb rend utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak; A parkok és a játszóterek m szaki állapota rossz; A központi terek központi funkciói hiányosak; Id s a lakásállomány, magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya; Alacsony az ezer f re jutó vállalkozások száma; Alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Veszélyek

• • • •

A terület leszakadása folytatódik, a lakókörnyezet fizikai leromlása és az itt lakók elvándorlása tovább er södik A szegregáció er södik; A városrész kriminalizálódik; Az önkormányzati tulajdonú lakások állaga tovább romlik, elértéktelenednek

40

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.3.2.4. Délkelet-Pécs

A városrész Balokányból, Basamalomból, Gyárvárosból, Újhegyb l, illetve Tüskésrétb l tev dik össze. A városrészben Pécs lakosságának csak kicsiny hányada lakik. Területén a családi házak dominálnak, az átlagos komfortszintjük azonban alacsonyabb a pécsi átlagénál. A lakófunkció mellett meghatározó az ipari, gazdasági funkció is, hiszen ebben a városrészben található a Pécsi Ipari Park, amelynek egy jelent s része még beépítetlen. A városrész természeti képe sok esetben lepusztult, nagyobb zöldfelületek csak a rekultivált területeken vannak, emellett városrészi közterekben is hiányt szenved. A lakosság általában fiatalabb korszerkezet , mint a városi átlag, amiben egyfel l szerepe van az Újhegy területére kiköltöz knek, másfel l a viszonylag magas roma populációnak is. A lakosság iskolai végzettsége nem túl magas, ami a foglalkoztatottak alacsony, illetve a munkanélküliek magas arányában is megmutatkozik. A városrész úthálózata nagyrészt leromlott állagú, a szennyvízelvezetés pedig sok helyütt kiépítetlen. A Délkelet-Pécs városrészben összesen 781 vállalkozás m ködött, ez a Pécsett m köd vállalkozások 4%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások értéke 120,6 volt, ez 10%-kal magasabb, mint a városi átlag. (A Tüskésrét területegységen a mutató értéke 556. Csupán Újhegy értéke volt alacsonyabb az ezer f re jutó vállalkozások tekintetében a pécsi átlagnál, ezt azonban a városrész minimális lakosságszáma okozza). A városrészben összesen 136 kereskedelmi üzlet volt, ami a Pécsett lév üzletek közel 5%-a. A területegységek közül Gyárvárosban volt a legtöbb üzlet, de Balokány értéke is viszonylag magasabb a városrészen belül. A városrészben négy tölt állomás és egy nagyáruház is található. A Délkelet-Pécs területén 2001-ben 50 vendéglátóhely m ködött, ami a városi vendéglátóhelyek 6%-a. Ezek a vendéglátóhelyek többnyire kicsik és alacsonyabb színvonalúak. A városrészben található az Ipari park, amely számos vállalkozás székhelye. A városrészben található három, a KSH által kijelölt szegregátum, ahol az aktív korú lakosság körében a maximum általános iskolai végzettséggel rendelkez k, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez k aránya meghaladja az 50%-ot. Ez a három terület a vágóhídkörnyékén, valamint gyárváros északi, valamint déli területén található. A lakosság száma ezeken a területeken igen alacsony a városrész egészéhez viszonyítottan (összesen a teljes lakosság 5%-a). Iskolai végzettségüket tekintve jóval alacsonyabb a fels fokú

41


végzettség ek aránya, mint a városrészben (egyedül gyárváros északi szegregátumában éri el a 10%-ot, azonban ez a 2001-es Népszámlálás szerint van így, ma már ennél is jóval alacsonyabb). A munkanélküliségi ráta is kiugróan magas, míg az egyes városrészekben csupán 5% körüli, addig a vágóhídkörnyéki szegregátumban a 60%-ot is megközelíti. Hasonlóan magas a gyárváros déli területén (43%), míg gyárváros északi részében 6%-os. A szegregátumok részletesebb elemzését az Antiszegregációs terv tartalmazza.

DÉLKELET-PÉCS Er sségek • • • • •

Sok a felhagyott, barnamez s iparfejlesztésre alkalmas terület; Kiegyenlített a népesség korszerkezete; A városrész az Ipari park székhelye; Újhegy területén dinamikus lakásépítés tapasztalható; A fiatalok és aktív korúak aránya magasabb a városi átlagnál.

Gyengeségek • • • • •

Lehet ségek • •

Az M6-os autópálya megépülése (mely ebb l az irányból éri el Pécset) Az Ipari Park fejl dése er síti a terület gazdasági potenciálját.

Alacsonyan képzett, rossz munkaer piaci pozíciókkal rendelkez és alacsony státuszú népesség; Gyenge min ség és komfortfokozatú lakásállomány; Jellegtelen természeti környezet; Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat; A szennyvízelvezetés sok helyen kiépítetlen. Veszélyek

• •

A leszakadó területek szegregációja A közeli EKF létesítmények m ködtetését és használatát veszélyeztet szociális konfliktusok.

42

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.3.2.5. Dél-Pécs

A

városrész

Kertvárosból,

Árpádvárosból,

Málomból,

Megyerb l,

Postavölgyb l,

Nagyárpádból, Északmegyerb l, Füzesb l, Bolgárkertb l áll. A terület az 58-as út mentén (az elemzés szempontjából) két részre osztható; egy keleti és egy nyugati területegységre. A városrészben funkcioanlitását tekintve megtalálhatóak mind a lakó-, mind a gazdasági funkciójú területek, utóbbiak els sorban a Füzes és a Bolgárkert területén, ahol a lakosok száma minimális. A paneles beépítés területeken ezzel szemben nagy számú lakos él, míg a családi házas területeken alacsonyabb népességkoncentráció a jellemz . A fiatalok aránya viszonylag magas, különösképpen Árpádvárosban, ahova a 80-as évek második felét l kisgyermekes családok költöztek ki. A népesség iskolázottsága ezzel szemben elmarad a pécsi átlagtól, ennek ellenére a foglalkoztatottak aránya magasabb, míg a munkanélkülieké elmarad attól. További pozitívum a lakások kiugróan magas arányú komfortfokozata, amely els sorban a dönt en panelházas beépítés területeknek köszönhet . Ugyancsak jó a városréz közüzemi infrastruktúrája, noha egyes városrészekben a csatornázás és a gázszolgáltatás fejlesztend

feladat. A városrész mellékútjai azonban felújításra szorulnak, ugyanígy, a

zöldfelületek is nagyon leromlott állapotban vannak. A városrész legnagyobb részén a vállalkozások száma is alacsony, noha a Megyer környezetében a szolgáltatások széles palettája elérhet . A Dél-Pécs városrészben 5028 vállalkozás m ködött 2001-ben, ami a pécsi vállalkozások közel 29%-a. Megyer területegységen m ködik a pécsi vállalkozások 17%-a, ezek els sorban a szolgáltatásban tevékenyked cégek, egyéni vállalkozók. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a városrészben 94,5 volt, ami a városi átlagnál 13%-kal alacsonyabb. Kiemelked en magas az ezer f re jutó vállalkozások száma az Északmegyer és Füzes területegységeken, aminek a ritkán lakott iparterület jelleg a magyarázata. A városrészben 702 kereskedelmi üzlet m ködött, ami a városban lév összes üzlet közel 25%a. A legtöbb üzlet Megyer és Kertváros területegységeken volt, ami a népességszám miatt indokolt is. Nem szabad megfeledkezni a Pécs Plazaról sem, amely ugyan mára vesztett vonzerejéb l, de még mindig sok üzlettel rendelkezik. A kereskedelmi profiltól inkább a szolgáltatás felé eltolódó Fema volt a város els

nagyobb bevásárlóközpontja. Pécs déli

városrészében több nagyáruház is található, jelen van az Interspar, a Baumax és a Tesco. A városrészben található a Vásártér, amely regionális jelent ség kereskedelmi eseményeknek a

43


helyszíne. A vendéglátóhelyek száma a városrészben 175 volt, ami a városi érték 22%-a. A vendéglátóhelyek többsége a közepes- és alacsony színvonalú kocsmák és éttermek közé tartoznak, de akad egy-egy magas színvonalú is.

DÉL-PÉCS Er sségek • • • • • • •

Kedvez a népesség korszerkezete; Magasabb a foglalkoztatási arány és a gazdasági aktivitás a városi átlagnál A munkanélküliségi ráta viszonylag alacsony A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége jó A családi házas övezet jó lakókörnyezete Magas a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Alap-, közép- és fels fokú oktatási intézmények, szociális és egészségügyi intézmények és sportlétesítmények nagy számban m ködnek a városrészben

Gyengeségek • • • • • •

Lehet ségek •

Az EKF Közterek és parkok kulcsprojektjének keretében a városrész központi tere megújul, jelent s közösségszervez er vé válhat.

A városi átlagnál kedvez tlenebb a népesség iskolázottsági mutatója; A f bb közlekedési utak kivételével rossz m szaki állapotú utak; A homogén méret panellakások nagy tömege; Rossz m szaki állapotú játszóterek; A zöldfelületek sok esetben leromlott állapotúak; Az 1000 f re jutó vállalkozások aránya alacsonyabb a városi átlagnál.

Veszélyek • • •

A panelházak m szaki elavulása; A fiatalok nem vesznek részt a munkaer piacon, kriminalizálódnak; A közösségi terek hiányában a városrész lakossága elveszti köt dését.

44

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.3.2.6. Somogy, Vasas, Hird

A városrész a keleti városrész keleti részén fekv Vasas, Somogy, illetve Hird területeib l tev dik össze. A városrész falusias, kertvárosias szerkezet , egykoron falvak voltak, amelyeket az 1900-as évek második felében csatoltak a városhoz. Ma mindhárom településrész agglomerációs alvó városrészként funkcionál, emiatt a helyi vállalkozások, illetve szolgáltatások csak egészen kis számban vannak jelen. A lakások jelent s része a háború el tt épült, emiatt komfortfokozatuk sok esetben alacsony. A városrészben továbbá nincsenek igazi központi terek, helyi szolgáltatások. A városrész komfortfokát rontja a kiépítetlen csatornahálózat is. A lakosság fiatalos korszerkezet , iskolázottsági szintje azonban alacsonyabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottsági helyzet nem megfelel , mivel a foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, a munkanélküliek aránya pedig magasabb a városi átlagnál. Az úthálózat min sége nagyon leromlott, emellett a közösségi közlekedés feltételei is javítandóak, a reggeli és esti csúcsid ben ugyanis a járatok túlzsúfoltak. A városrész területén 2001-ben összesen 380 vállalkozás m ködött, ami a pécsi vállalkozások 2%-a. Az ezer f re jutó vállalkozások értéke a városrészben 62,6 volt, ami 43%-kal a városi átlag alatti érték. Az ezer f re jutó vállalkozások száma Hirden volt a legmagasabb, de itt sem érte el a városi átlagot. Somogy és Vasas területegységek közel azonos értékkel rendelkeztek. Ez vélhet en azért van így, mert a helyiek a központi városrészekben dolgoznak, ott bejelentett székhely munkahelyeken. A városrész területén a statisztikai adatok szerint 47 kereskedelmi üzlet volt 2001-ben, ami a városi üzletek 1,6%-a. A területegységek közül Vasason volt a legtöbb üzlet, amit a magasabb népességszáma is magyaráz. A vendéglátóhelyek száma összesen 18 volt a városrészben, ez a városi vendéglátóhelyeknek csupán a 2%-a. A vendéglátóhelyek többsége közepes és alacsony kategóriájú kocsma.

45


SOMOGY, VASAS, HIRD Er sségek • • • •

Kedvez a népesség korszerkezete Magas a zöldterületek aránya Magas az egylakásos lakóházak aránya, keretes házas terület Lankás zöldterület veszi körül, ami a bels szuburbánus funkció b vülésének terepéül szolgálhat.

Gyengeségek • • • • • • • • • •


Az ISPA program sikeres megvalósulása esetén a közm ellátás biztosított lesz, az ingatlanállomány felértékel dik; 2013-ig megvalósulhat egy szociális alapú városrehabilitáció a területen.

Kedvez tlen a népesség képzettségi mutatója Magas a munkanélküliek és az inaktív keres k népességen belüli aránya Leromlott m szaki állapotú utak Id s lakásállomány Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége a városi átlagnál alacsonyabb Az ezer f re jutó vállalkozások száma jóval a városi átlag alatti Kevés számú és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat A hiányos humán infrastruktúra A közösségi közlekedés a csúcsid kben nagyon zsúfolt Veszélyek

• • •

Az ISPA program sikertelensége esetén a városrész közm ellátása hosszú ideig nem megoldható; Az újonnan betelepül k nem integrálódnak a jelenlegi közösségbe, a lakosság megosztottá válik; A bányásztelepek m szaki állapota tovább romlik, szegregáció indul meg a területen.

46

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.3.2.7. Uránváros

A városrész két, egymástól gyökeresen eltér

karakter

városrészb l áll, Uránvárosból,

amely Pécs els igazi panel lakótelepe volt, és Kovácstelepb l, amely családi házas negyed. A városrész két része nagyban különbözik egymástól mind lakóhelyi környezetében, mind a jelenlév

szolgáltatások tekintetében. Uránváros blokkos, panelos építés , jelent s

szolgáltatásokkal, helyi központtal. Ezzel szemben Kovácstelep kis lélekszámú, családi házas negyed. Az összkomfortos lakások aránya Uránvárosban közelít a 100%-hoz, Kovácstelepen jóval alacsonyabb. A közüzemi ellátottságban ugyanilyen kett sség figyelhet

meg,

Uránváros szinte teljes egészében ellátott, Kovácstelep azonban még jelent s fejlesztésre szorul. Mind a kett városrész népessége elöregedett, Uránváros esetében azonban megindult egy ezzel ellentétesen ható folyamat a fiatalabb korosztályok ide költözésével. A népesség iskolázottsági mutatói mindkét városrészben elmaradnak a város egészét l, továbbá emellett a foglalkoztatásbeli adottságok is mindkét területen javításra szorulnak. Ugyancsak negatívum mindkét városrészben a mellékutcák rossz állapota, illetve az Uránvárosi közterek, közparkok általánosan alacsony min sége. Uránváros szolgáltatásai széleskör ek, nem csupán a helyi lakosságot szolgálja ki, noha az 1000 f re jutó vállalkozások száma elmarad a városi átlagtól. Az Uránvárosi területen összesen 1217 vállalkozás m ködött, ami a pécsi vállalkozásoknak a 6,9%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 86,45 volt, ami a városi átlagnál 21%-kal rosszabb. A két területegység közül Kovácstelep mutatója a kedvez bb, itt a városi átlagot is meghaladta az ezer f re jutó vállalkozások száma. Az ezer f re jutó vállalkozások alacsony értéke az inaktívak magas számára vezethet

vissza. Az Uránvárosi területen

összesen 122 kereskedelmi üzlet volt, ami a város üzleteinek 4,2%-a. Kovácstelepen jóval kevesebb üzlet volt, mint Uránvárosban, ami a népességszámot vizsgálva érthet . A városrészben nagyobb áruházak nem találhatók, az egykor szebb napokat látott Mecsek áruház nem eredeti funkciójának megfelel en üzemel. A városrészben összesen 38 vendéglátóhely m ködött, ami a pécsi vendéglátóhelyek közel 5%-a. Az egykor szebb napokat is látott éttermek, szórakozóhelyek mára elvesztették törzsközönségüket és színvonaluk lecsökkent.

47


URÁNVÁROS Er sségek • • •

•

Magas a zöldterületek aránya és a játszóterek száma Magas a közüzemi infrastruktúra kiépítettsége Oktatási-, szociális-, egészségügyi- és kulturális intézmények és sportlétesítmények nagy számban m ködnek a városrészben Kedvez tömegközlekedési helyzet, széleskör szolgáltatási kínálat

Gyengeségek • • • • • • • • • • • •


Uránváros központi tere megújul az EKF keretében, ezáltal er s közösségszervez tér jöhet létre; Jó min ség , vonzó lakónegyeddé válhat a városrész azok számra, akik a családi életciklus olyan szakaszában vannak, amikor a kis méret lakás is jó megoldás.

Kedvez tlen korszerkezet, elöreged népesség A népesség iskolázottsági mutatói elmaradnak a város egészét l A munkanélküliségi ráta a városi átlagnál magasabb A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb a városi átlagnál A f bb közlekedési utak kivételével rossz m szaki állapotú utak Kevés a munkalehet ség helyben a lakások magas fenntartási költsége, ami a lakók által különösebben nem befolyásolható. Funkcióhiányos, leromlott m szaki állapotú rekreációs területek (játszóterek, sportpályák) A városrészi közterek, központok állapota fejlesztésre szorul Kovácstelepen a közüzemi ellátottság fejlesztésre szorul nagy átmen forgalom, ami elvágja egymástól Uránváros két részét a Nendtvich Andor út mentén; A mellékutcák min sége nem megfelel állapotú Veszélyek

• • •

A városrész elöregedése folytatódik, a szolgáltatási, kereskedelmi kínálat besz kül; A lakásállomány m szaki állapota fokozatosan leromlik; A városrész vitalitása csökken, a meglév fiatalok is elköltöznek.

48

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia II.3.2.8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület

A városrész Bolgárkert és Fogadó területegységet foglalja magában. Bolgárkert és Fogadó a város legnyugatabbi részén, a 6-os út és a vasútvonal között, található. Bolgárkertben kaptak helyet a nagy pécsi hipermarketek (Metro, TESCO, Electroworld, KIKA, stb.), a Fogadóban ipari üzemek vannak, a Rácvárosi úton számos kiskereskedelmi egység és vállalkozás m ködik. A Bolgárkertnek mindössze 11, a Fogadónak pedig 124 lakosa volt a 2001-es népszámláláskor. A részletesebb demográfiai adatok (korcsoportonkénti megoszlás, iskolázottság, foglalkoztatás) ilyen kis mintán nem értelmezhet ek úgy, hogy az érdemben összehasonlítható legyen a pécsi átlaggal. A Nyugati kereskedelmi övezet megközelíthet sége jó, magasabb rend útjai megfelel állapotúak. Ezen a területen halad keresztül a 6-os számú f közlekedési út, amely ezen a szakaszon négy sávos. Mivel sok telephely, üzem található a területen, közlekedési adottságai jók. Csupán az alacsonyabb rend utak állapota hagy némi kívánni valót maga után. A Nyugati kereskedelmi övezet népessége nem számottev , és a f jellemz je, hogy itt üzemek, raktárak találhatók. Ezekb l adódóan közterületek, parkok nem jellemz k a területen. A Nyugati kereskedelmi övezetben összesen 53 lakóház (üdül vel együtt) és 44 lakás található. A lakóingatlanok közül mind az 53 egyszobás épület. Átlagos alapterületük 76 m2, a családi házas beépítésb l adódóan. A Nyugati kereskedelmi övezet közüzemi infrastruktúrájának kiépítettsége jóval városi átlag alatt volt. A vezetékes vízvezeték-hálózat kiépítettségi foka csupán 34,1%, valamint a csatornázottsága is csak 25%. A Nyugati kereskedelmi övezetben összesen 22 vállalkozás m ködött. Itt találhatók a város legnagyobb áruházai. Itt kapott helyet a Metro, a Tesco, a Praktiker, az Electro Word és a Kika. Ezen kívül számos cég telephelye és logisztikai bázisa is itt m ködik. Jelent s foglalkoztatás is generálódik a városrészben. A városrészben összesen 3 vendéglátóhely volt, amelyek jellemz en alacsony kategóriájúak. Az áruházakban is m ködnek éttermek, kávézók.

49


NYUGATI IPARI-KERESKEDELMI TERÜLET Er sségek • •

Számos nagyáruház, itt a városban a legnagyobb kereskedelmi kínálat Jól megközelíthet városrész, kedvez logisztikai infrastruktúra.

Gyengeségek • •

A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége alacsony Magas forgalomterheltség, célforgalom

Lehet ségek •

A logisztikai infrastruktúra, kereskedelmi tevékenység további fejlesztése, fenntartható keretek között.

Veszélyek •

A nagyáruházak kontroll nélküli további betelepülése

II.3.3. Összegzés a városrészekr l és azok funkcióiról A egyes városrészek legfontosabb jellemz inek összefoglalását – hasonlóan a város egészének helyzetelemzéséhez – SWOT analízis formájában az alfejezetek végén már összegeztük. Az egyes városrészek összefoglaló SWOT-analízisén túlmen en szükséges, hogy az egyes lehatárolt városrészek egymással is összehasonlításra kerüljenek. A városrészek lehatárolása során nem volt szempont, hogy közel azonos nagyságú területeket határoljunk – akár területi kiterjedést, akár népességszámot értve ez alatt –, a lehatárolás sokkal inkább funkcionális, történelmi, településföldrajzi sajátosságok alapján történt. Ennek eredményét mutatja a lenti ábra: a területek népességszáma rendkívül heterogén.

50


60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000

Egyéb övezet

Nyugati ipari-ker. terület

Uránváros

SomogyVasas-Hird

Dél-Pécs

DélnyugatPécs

MeszesPécsbánya

Mecsekoldal

Bels városrészek

0

1. ábra: Az egyes városrészek népességszáma Forrás: Nagyvárosok bels tagozódása, Pécs, KSH, 2003

Legnépesebb a Déli városrész (53 ezer f vel), mely Megyer-Kertváros nagy lakótelepét foglalja magában. Ezt követ en a nagy kiterjedés és s r n lakott Bels városrészek, majd pedig a legnagyobb terület , de ritkábban lakott Mecsekoldal következik (36 ezer, illetve 31 ezer f vel). A Meszesi és az Uránvárosi területen hozzávet leg ugyanannyi pécsi lakos lakik (14 ezer). A legkevesebb lakossal a Nyugati ipari övezet bír, ahol mindössze 135 lakos volt 2001-ben. (A teljes kép érdekében feltüntettük az „Egyéb övezetben” lakók számát is, hogy a népszámláláskori 162 498 f pécsi lakos kijöjjön. A korszerkezet összehasonlító ábráján a városrészi adatok mellett feltüntettük a pécsi átlagot is. A pécsi átlagtól a legnagyobb eltérés a 65 éven felüliek korcsoportjában van: míg Pécs egészében a lakosok 15,2%-a id skorú, addig ez az arány Uránvárosban 23,1%, míg a Bels városrészekben 20,8%. A fiatalkorú lakosság arányát tekintve kisebb mérték az eltérés, de ugyanez a két városrész emelhet ki, (11,7%, illetve 12,3%), mely a leginkább eltér a pécsi átlagtól (14,5%). A legfiatalosabb városrésznek Somogy-Vasas-Hird (16,8%) és Dél-Pécs tekinthet (16,1%). Az aktív korú korcsoporton belül újfent Somogy-Vasas-Hird emelhet ki: a 15-39 évesek aránya itt a legalacsonyabb (33%), míg a 40-64 évesek aránya itt a legmagasabb (35,9%). (A Nyugati városrész adatait ugyan minden esetben feltüntetjük, de a kis elemszám miatt az elemzés során nem vettük figyelembe.)

51


0%

20%

40%

60%

80%

100%

Bels városrészek Mecsekoldal Meszes Délnyugat-Pécs Dél-Pécs Somogy-Vasas-Hird Uránváros Nyugati ipari terület Pécs 0–14

15–39

40–64

65–X

2. ábra: A pécsi városrészek korszerkezete Forrás: Nagyvárosok bels tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A fent elmondottakat szemléletesen s ríti egybe az öregedési index, mely az id s népesség arányát mutatja a gyermeknépesség százalékában. Uránváros esetében csaknem kétszerese (197) az öregségi index a pécsi mutatónak (104), és ez azt is jelenti, hogy csaknem kétszer annyi id skorú él a városrészben, mint amennyi fiatal. Igen magas öregségi index értéke a Bels városrészek esetében is. Ezzel szemben Dél-Pécs területén az index értéke 64, azaz itt viszont a fiatalkorúak vannak jelent s többségben.

52


190 170 150 130 PÉCS

110 90 70

Nyugati ipariker. terület

Dél-Pécs

DélnyugatPécs

SomogyVasas-Hird

MeszesPécsbánya

Mecsekoldal

Bels városrészek

Uránváros

50

3. ábra: Az öregedési index értéke a pécsi városrészekben Forrás: Nagyvárosok bels tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A foglalkoztatás arányai (egy város esetében) igen szoros kapcsolatban vannak az el bb tárgyalt demográfiai sajátosságokkal: amelyik városrészben a legnagyobb a 15-64 évesek aránya, ott a legnagyobb a foglalkoztatottak száma is, ez pedig a dél-pécsi városrész. A munkanélküliek aránya 2001-ben Délnyugat-Pécsen, majd Somogy-Vasas-Hirden volt a legnagyobb. Az eltartottak legnagyobb arányban a az „id sebb” városrészekben, Uránvárosban és a Bels városrészekben vannak, de utóbbitól csak pár tizedponttal marad el Somogy-Vasas-Hird és Meszes adata. Az eltartottak aránya a legmagasabb a Mecsekoldalon: ez

véleményünk

szerint

a

háztartásbeliek

magasabb

arányának,

az

egykeres s

„családmodellnek” is köszönhet , ugyanis a fiatalkorú népesség e városrészre jellemz aránya önmagában nem indokol ilyen magas értéket. Az eltartottaknak magas az aránya a délnyugati városrészben is, azonban itt ellenkez

el jel

folyamatokkal magyarázható: a magas

munkanélküli adatokkal párosulva ez sokkal inkább a szegénység és a hátrányos helyzet fokmér je.

53


0%

20%

40%

60%

80%

100%

Bels városrészek Mecsekoldal Meszes-Pécsbánya Foglalkoztatott

Délnyugat-Pécs

Munkanélküli

Dél-Pécs

Inaktív

Somogy-Vasas-Hird

Eltartott

Uránváros Nyugati ipari-ker. terület PÉCS

4. ábra: A foglalkoztatás jellemz mutató Pécs városrészeiben Forrás: Nagyvárosok bels tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A lakáshelyzetet tekintve a lakásállomány komfortfokozatára vonatkozó adatok csak vázlatos áttekintését teszik lehet vé a helyzetnek, de a lenti diagram alapján az állapítható meg, hogy összességében Dél-Pécsen a legmagasabb a komfortos lakások aránya, míg a legalacsonyabb ezen mutató Meszes, Somogy-Vasas-Hird és Délnyugat-Pécs vonatkozásában. Ez a három városrész valóban a legrosszabb állagú lakásokat mondhatja a magáénak, de a többi terület esetében – a skála másik végének megítéléséhez – már nem ennyire egyszer a kép. Dél-Pécs (és Uránváros) el kel

helyzetét inkább annak köszönheti, hogy lakásai az utóbbi

évtizedekben épültek, ezért komfortfokozatuk magas, de a házgyári technológia miatt a lakókörnyezet presztízse és ingatlanértéke vonatkozásában ez már nem ennyire igaz. A város magas presztízzsel bíró lakóterületei sokkal inkább a Mecsekoldal egyes részein találhatók, mint azt a részletes városrészi elemzésben ki is emeltük.

54


0%

20%

40%

60%

80%

100%

Bels városrészek Mecsekoldal Meszes-Pécsbánya

Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás

Délnyugat-Pécs Dél-Pécs Somogy-Vasas-Hird Uránváros Nyugati ipari-ker. terület PÉCS

5. ábra: A lakások komfortfokozata Pécs városrészeiben Forrás: Nagyvárosok bels tagozódása, Pécs, KSH, 2003

Az adott városrész gazdasági jelent ségét szintén nehéz mindössze két mutatón keresztül, a vállalkozások számán és a vállalkozáss r ség mutatóján keresztül összehasonlítani, a részletes városrészi elemzésnél leírtak sokkal inkább pontos, árnyalt képet rajzolnak. A Bels városrészek magas vállalkozáss r sége mindenesetre jól jelzi a városközponti kereskedelmi, szolgáltató funkciók csoportosulását. A Délnyugat-Pécsen lév

ipari park és a hozzá

kapcsolódó vállalkozások is a pécsi városi átlagnál magasabb vállalkozáss r séget adnak a városrésznek. 6000 5000 4000

PÉCS

3000 2000 1000

vállalkozások száma 1000 lakosra jutó vállalkozások száma

Nyugati ipari-ker. terület

Uránváros

SomogyVasas-Hird

Dél-Pécs

DélnyugatPécs

MeszesPécsbánya

Mecsekoldal

Bels városrészek

0

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

6. ábra: A vállalkozások száma és a vállalkozáss r ség Pécs városrészeiben Forrás: Nagyvárosok bels tagozódása, Pécs, KSH, 2003

55


III. STRATÉGIA A stratégiai fejezetek összeállításakor nagyobbrészt a Hosszú- és Középtávú Stratégia elfogadott célrendszerét vettük alapul, és ezt csak olyan mértékben módosítottuk, amennyire a Városfejlesztési Kézikönyv módszertani elvárásai szükségessé tették. A módosítások f leg abból fakadtak, hogy míg a HKS megközelítése operatívabb volt és operatív programokre, illetve intézkedésekre bontotta a célrendszert, addig a Városfejlesztési Kézikönyv ennél koncepcionálisabb szinten, átfogó és középtávú célok szintjén mozog. A HKS nem tartalmazott rövidtávú városrészi célokat, ezek kijelölése a városrészi helyzetelemzés alapján történt meg, összhangba hozva mindezt a rövidtávon tervezett közcélú és magánfejlesztési elképzelésekkel.

III.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖV KÉPE A városfejlesztési stratégiát is tartalmazó Komplex megvalósíthatósági tanulmány meghatározta Pécs hosszú távú (15 éves) jöv képét. A jöv kép megalkotásakor figyelembe vették a város Közép- és Hosszú Távú Stratégiáját, a megfogalmazott jöv kép a HKS-ben rögzített átfogó célok jöv re vonatkozó kivetítésével született. A jöv kép meghatározásakor ezen felül fontos alapként szolgált az Európa Kulturális F városa cím elnyerésére benyújtott, „A határtalan város” elnevezés dokumentumban vázolt vízió, éppúgy, mint a Pécs – az életmin ség pólusa programban megfogalmazottak. A jöv kép illeszkedik a Dél-Dunántúli Operatív Programhoz éppúgy, mint az Új Magyarország Fejlesztési Programban foglaltakhoz. A város hosszú távú jöv képe mindezek figyelembevételével a következ képpen fogalmazható meg: „Pécs gazdaságában 2025-ben meghatározó szerepet játszik a magas hozzáadott értéket el állító, innovatív egészségipar, környezetipar és kultúraipar. A város jó közúti, légi és vasúti elérhet ségének és képzett munkaerejének eredményeképpen a Pécsi Ipari Parkban számos nemzetközi nagyvállalat folytat termel

tevékenységet, ezek legtöbbje a Pólus

56


Program ágazataiban érdekelt. A nagyvállalati kört egymással szorosan együttm köd , több ágazat vonatkozásában klaszterekbe rendez d helyi kis- és középvállalkozások szolgálják ki beszállítóként. A város színvonalas egyetemi oktatásából kikerül versenyképes tudással rendelkez

magasan képzett,

diplomásainak jelent s részét a város K+F szektora

alkalmazza. A város t kevonzó képességéb l, fenntartható növekedési pályán lév

gazdaságából

fakadóan képes dinamizálni nem csak saját és agglomerációja területét, hanem tovagy r z hatást fejt ki tágabb környezetének, régiójának gazdaságára is. A város életében 2025-ben is fontos szerepet játszik egyeteme, az ott tanuló fiatalok, kik a város társadalmi életében, arculatában is meghatározó szerepet játszanák. Az alap- és a középfokú oktatás biztosítja a társadalmi esélyegyenl ség érvényesülését, a magas fokú informatikai jártasságot, a piacképes szakmai ismereteket. A város környezeti adottságaival, rendezett köztereivel és városképével, színvonalas e-közszolgáltatásaival egy egészséges és kényelmesen lakható környezetet, magas életmin séget kínál környezetbarát polgárainak. A város városrészi részközpontjai funkciókban gazdagok, a városon belüli területi kohézió er s. A város és agglomerációja több szakterületen intenzív együttm ködést, közös üzemeltetést valósít meg. A város lakóinak átlagéletkora magas (és növekv ), a fiatal korosztály mellett jelent s számban vannak jelen az „ezüst generáció” képvisel i is, akiket – a város klímája mellett – a rájuk szabott kulturális lehet ségek, egészségipari szolgáltatások is a Pécsre vonzanak. A város kulturális intézményei és rendezvényei révén jelen van „Európa kulturális térképén”, kulturális-kreatív ipara jelent s szerepet játszik a város társadalmi, gazdasági életében. A város történelmi múltjára, m vészeti és kulturális kínálatára, valamint a Mecsek adta természeti környezetre alapozva egyik kedvelt célpontja az európai turizmusnak. A

város

multikulturalitása,

testvér-

és

partnervárosai,

széleskör

nemzetközi

kapcsolatrendszere révén határhelyzetére támaszkodva a „balkáni, délkelet-európai térség kulturális rendez -pályaudvara”.

A fent megfogalmazott jöv kép elérése a kés bb részletezésre kerül átfogó cél, tematikus

57


célok, valamint a városrészi célok elérése esetén lehetséges. A jöv kép elérésében a nagy szerepe az EKF-hez köt d

kulturális decentralizációnak, „kulturális léptékváltásnak”,

valamint a Pólus Programban tervezett fejlesztéseknek. Ezen felül küls (a várostól független) fejlesztések, folyamatok is hatnak a jöv kép elérésére. (Például autópálya-építés, Horvátország EU-csatlakozása, stb.) A kívánt, pozitív hangvétel

jöv kép mellett megfogalmazható egy olyan negatív

forgatókönyv is, mikor a fenti folyamatok nem (vagy csak részben) valósulnak meg. Ebben az esetben a következ negatív kép rajzolható fel 2015-re: A város jó közúti elérhet séggel rendelkezik, de légi úton – a regionális versenytársak (pl. Eszék) miatt – csak korlátozottan elérhet . A Pécsi Ipari Parkba betelepül nagyvállalkozások alapvet en kis hozzáadott érték tömegtermelést folytatnak, a vállalatok helyi megkötöttsége gyenge, bár foglalkoztatási hatásuk a térségben így is jelent s. Az ország déli

szomszédjai

–

az

alacsonyabb

jövedelem-színvonal,

a

hatékonyabb

állami

gazdaságpolitika miatt túlzottan er s versenytársat jelentenek a városnak a külföldi m köd t ke-beruházásokért folyó versenyben. A Pólus Programban foglalt fejlesztéseket a hasonló ágazatokra fókuszáló magyar pólusvárosok sikeresebben valósítják meg, ezáltal er s versenytársat jelentenek a városnak ezekben az innovatív ágazatokban. Az egyetem 2025-ben is fontos szerepet játszik a város életében, de az onnan kikerül fiatalok jelent s részben elhagyják a várost, illetve a régiót. Az egyetemi és a középfokú oktatás képzési struktúrája csak részben igazodik a munkaer piac igényeihez, ami feszültségeket jelent a munkaer piacon. Az általános iskolai oktatásban nem sikerül felszámolni az esélyegyenl séget, az iskolai oktatásban – a törekvések ellenére – er s a szegregáció. Hasonlóan er sek a szegregációs folyamatok a városban is: a város magas presztízs területei mellett találhatók olyan összefügg , leromlott területek is, ahol jelent s a mélyszegény, a hátrányos helyzet népesség jelenléte. A városban a kulturális léptékváltás nem történt meg, a helyi lakosság viszonylag alacsony

58


kulturális fogyasztási igénye miatt az EKF-fejlesztések eredményeképpen megvalósult kulturális létesítmények kihasználtsága alacsony. A város jelent s hitelálllományt görget maga el tt, mely lehetetlenné teszi nagyobb lépték fejlesztések öner s megvalósítását. A városba látogató turisták számának korlátját jelenti a légi úton való megközelíthet ség gyengesége. A 2010-ben felújított közterületek (a finanszírozás elégtelensége miatt bekövetkez ) gyors leromlása miatt nem nyújtanak vonzó képet a városba látogató turistáknak, ezért városban való tartózkodásuk továbbra is csak a legnevesebb látnivalókra korlátozódik.

A megfogalmazott két véglet közül •

Az EKF kulturális, funkciób vít és szociális városrehabilitációs fejlesztései;

•

A nagytérségi elérhet ség 2010-ig bekövetkez javulása;

•

A 2010-es fejlesztések multiplikatív hatása miatt az els szcenárió bekövetkezését a valószín bb.

A következ kben azokat az átfogó, illetve tematikus és városrészi célokat mutatjuk be, amelyek bekövetkezése szükséges a megfogalmazott kívánatos jöv kép eléréséhez.

III.2. JÖV BENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK III.2.1. Átfogó cél Az átfogó cél (és annak indoklása) teljes egészében megegyezik a HKS átfogó céljával. A Hosszú- és Középtávú Stratégia a város hosszú távú célját összességében a sikeresség elérésében jelölte meg Indoklás: A megfogalmazott hívószó arra is utal, hogy a város legutóbbi id szaki fejl dése nem minden szempontból) volt sikeres. A történelmi múltban (f ként a XIX. század második felében és a XX. században – a 70-es

59


évek végéig – gyors fejl dés valósult meg a városban, amely a tartalmi, min ségi változások mellett intenzív növekedéssel párosult. Ennek alapját különösen a szénbányászat képezte, de jelent s volt más gazdasági ágazatok (b ripar, kerámiaipar, borászat, élelmiszeripar, gép- és villamos energiaipar, uránbányászat, stb., és a velük együtt fejl d

épít ipar valamint a

kereskedelem) fejl dése is. Az anyagi ágak fejl désével párhuzamosam er södött a város kulturális-m vészeti és tudományos-oktatási potenciálja is. Pécs a térség, a megye fejl désének motorjává, a régió centrumává vált. Mindezek eredményeként az egyik legnagyobb, épített és természeti környezetét, kultúráját, oktatási, tudományos tevékenységét, lakókörnyezeti mili jét tekintve legvonzóbb, turisztikai szempontból leglátogatottabb, gyorsan növeked vidéki várossá vált Magyarországon, de e szempontok szerint nemzetközi összehasonlításban is a vonzó városok közé emelkedett. Ez a fejl dési folyamat tört meg az 1980-as évek közepét l kezdve, majd a rendszerváltás egyértelm

negatív fordulatot hozott. A helyi gazdaság vezet

ágazatainak nemzetközi

megmérettetése, az id közben kibontakozó globalizáció ezen ágazatok nagyobb részének megsz nését, mások jelent s csökkenését idézte el . A hagyományos pécsi iparok közül az élelmiszeripar (sör-, pezsg -, dohánygyártás) és a Zsolnay kerámiagyártás viszonylag magas kultúrája megmaradt. Az ágazatok kisebb része új tulajdonosi háttérrel, technológiával és termékekkel talpra állt (pl. az energetika, a gép- m szer- elektronikai ipar, az épít ipar), egyes ágazatok nagyobb jelent ségre tettek szert (kereskedelem, szolgáltatások). Töretlennek tekinthet

az oktatási-tudományos és a kulturális ágazatok fejl dése. A

fels oktatás volumene tekintetében a város „nagyhatalommá” vált. Összességében azonban a változások eredményét tekintve a negatív hatások dominálnak, melyek a 90-es évekt l kezdve már tartóssá váló tendenciaként jelennek meg. Ez a folyamat a tartalékok felélésével járt, miközben nem alakultak ki olyan fejl dési csomópontok, energiakoncentrációk, „ugrópontok”, amelyekt l e trendek megfordulása lenne várható. A város „újraiparosítása” lényegében elmaradt. A város összefoglaló célkit zését a „sikeres város” szókapcsolattal jelöljük. A város lakossága a rendszerváltás óta, de különösen az utóbbi években gyakran szembesült a sikertelenség érzésével. Az országos összehasonlításban gyenge gazdasági teljesítmények, jövedelmek, egyes regionális funkciók elvesztése, az útkapcsolatok javítása terén megélt

60


kudarcok, a város eladósoda a várost szeret

polgárok körében keser séget okoz. A

sikertelenség-siker élmény jelent sége középtávon sokkal élesebben jelenik meg, mint hosszú távon, hiszen a hosszú távú sikeresség reménye vagy ígérete az egyes embert kevéssé elégíti ki, nyugtatja meg, ha annak pozitív jeleit saját életében, az általa belátható id távon nem tapasztalhatja, vagy arra nem lát reményt. A reménytelenség szinte észrevétlenül megjelen , de egyre terjed

érzését mindeddig az Európa Kulturális F városa 2010 cím is csak

id legesen tudta feloldani, hiszen pályázat megnyerését követ en a program indítása és végrehajtása elhúzódott, s pozitív híradások kisebbségben vannak eddig az el rehaladással, a részeredményekkel kapcsolatban is. A cél, amelynek elérésére mindenki vágyik: hogy a város újra sikeres legyen, lakói ne érezzék magukat egy szamárb rként zsugorodó környezet tehetetlen elszenved inek, akiknek azzal kell számolniuk, hogy jöv jükben nem szerepel a pozitív fordulat lehet sége sem. Ezzel szemben nyitott, fejl d , büszkeségüket megalapozó, a legvonzóbbak közé tartozó, egy szóval: sikeres városban szeretnének élni. A sikeresség hosszú távon az elmúlt évszázadokban elért általános térségi pozíciók, szerepek meg rzését, továbbfejlesztését jelenti, els sorban a min ségi tartalmak tekintetében. Ennek el feltétele a több – településközi mérett l a globálisig terjed - dimenzióban megjelen , megkerülhetetlen verseny, melynek alapelemei – a vállalkozások mellett, azok befektetési, telephelyi, piaci tényez iként is - a települések, kiváltképp a városok, kontinentális – globális tényez i azonban a régiók, mindinkább a nemzetközi nagyrégiók. A versenyképességet a gazdasági teljesítmény alapozza meg, napjainkban azonban a városok versenyképessége jóval több ennél: magában foglalja a környezeti, élhet ségi, kulturális, társadalmi, kapcsolati stb. elemek széles körét. Pécsnek els sorban kultúrája terén, az EKF keretében kínálkozik alkalma arra, hogy nemzetközi tekintetben is ismertté, tényez vé váljék, s ezt a pozíciót eurorégiós kapcsolatrendszerben érvényesítse, és hosszú távon fenn is tartsa. Ezen az ágon van a városnak esélye arra, hogy a gazdasági és társadalmi élet más területein is megteremtse a fejl dés nemzetközi kapcsolati feltételeit. (Ezért az EKF jelent sége messze túln a keretében tervezett beruházások és rendezvények jelent ségén.) Ugyanakkor a lakosság meg rzése, a letelepedést vonzó tényez k kialakítása és tartós fenntartása, valamint az agglomerációs szemléletmód biztosíthatja a nagyságrendi

61


megmaradást vagy továbbfejl dést, amelynek révén fenntarthatók a min ségi fejl dés mennyiségi feltételei. Ezért a városban, és a vele egyre jobban egybenöv agglomerációban a sz kös er források mellett is olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek tartósan biztosítják a lakosság megtartását és hosszú távú kedvez

életfeltételeit. Pécs város esetében a

népességmegtartásra irányuló többségi cél, az életkörülmények általánosan magas szintje kerül

el térbe.

A

célkit zés

hátterében

a

helyzetelemzés

által

feltárt

jelent s

népességcsökkenés áll. Ezért a hosszú távú sikerességet két elemre bontható, melyet az alábbi táblázat tartalmaz. PÉCS, A SIKERES VÁROS Pécs dinamikusan fejl d , versenyképes

Pécs népességszámát stabilizáló, lakosainak

várossá, eurorégiós kulturális központtá válik

magas életmin séget nyújtó várossá válik

III.2.2. Középtávú stratégiai célok A Város Hosszú- és Középtávú Stratégiája az el bb ismertetett átfogó célokat a következ stratégiai célokra bontotta tovább: •

Egyedi arculatú, versenyképes, innovatív város

•

A fiatalok számára vonzó város

•

Magas min ség környezetet, szolgáltatásokat és szociális biztonságot nyújtó, harmonikus város

A Stratégia ez egyes célokat az alábbiakkal indokolta: A versenyképesség alapvet

velejárója a felismerhet ség, a megkülönböztethet ség, a

globális kínálat tömegéb l való kiválasztódás, kiemelkedés, s a specializálódás, amely nélkül a kiválóság, amely a versenyképesség legfontosabb tényez je, nem biztosítható. Mindez összefoglalóan megjelenik az egyedi arculat kifejezésben. Hasonlóképpen a globális verseny gyorsuló ütemben hoz felszínre új elveket, technológiákat és módszereket, és mindjobban a tudásra, az újdonság-hatásra épül, egy szóval: innovativitást követel meg. Az egyedi arculat és az innovativitás ezért a versenyképességet „megtámasztó” tényez k. A versenyképesség maga annak záloga, hogy a lakosság számára lesz elegend munkahely, a város számára elegend adóbevétel a napi élet és a fejlesztések,

62


egy szóval a fenntartható fejl dés számára. A dinamikusság, az innovativitás alapvet en a fiatalsággal összefügg fogalom. Dinamikus, innovatív város csak er s, magasan képzett és reprezentált fiatal korosztályi réteggel építhet . Reálissá teszi a versenyképes, dinamikus, innovatív város lehet ségét a rendkívül er s középfokú és f ként a fels fokú oktatási szféra, ez a lehet ség azonban jelenleg kiaknázatlan. A piacképes, megfelel kompetenciákkal rendelkez fiatalok jelent s része nem lát, vagy nem talál életperspektívát a városban, ezért máshol keresi boldogulását. A város jöv jének egyik legfontosabb veszélytényez je, hogy a város lakosságcsökkenése teljes egészében a fiatal korosztályoknál jelentkezik. Ezért a fiatal korosztály problematikája egyik néz pontból veszélytényez ként, a másikból lehet ségként értékelend a városstratégiában: együttesen olyan változásorientált területnek tekintend , amely magában rejti annak lehet ségét, hogy a hátrányból el nyt lehessen kovácsolni. Ennek sikere nagymértékben magán a városon múlik, s a téma kiemelked

fontossága miatt a középtávú f -célok közt kell

szerepelnie. A lakosságmegtartó képesség er sítése (hosszútávú cél) – a versenyképességb l ered munkalehet ségeken túl – a város lakóterületként érvényesül vonzereje révén jön létre. E vonzer

az épített és a természeti környezet, a szolgáltatások min sége, a társadalmi

kiegyensúlyozottság, a megélhetési lehet ségek, összefoglalóan a környezeti, gazdasági és társadalmi harmónia kisugárzása. A hatótényez k közül a gazdasági háttér, a megélhetési feltételeket biztosító gazdasági-munkahelyi környezet a szorosabb értelemben vett versenyképesség része, a többi összetev

az általánosabb értelemben vett városi

életfeltételekhez tartozik. A város az „Ökováros, ökorégió” programban már korábban elkötelezte magát a magas min ség , meg rzött környezet mellett. A környezeti feltételrendszer a városfejl dés, a fenntarthatóság peremfeltétele, ezért indokolt, hogy a középtávú f célok részeként jelenjen meg. A szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyzetelemzés megállapította, hogy általános lehet ségként megfelel en szolgálják ki a lakosságot, a városon belüli területi és szociális különbségek egyes esetekben szinte elviselhetetlen növekedése következtében azonban az igénybevétel lehet sége, a hozzáférés nem általános, nem egyenletes. A lakosság széles

63


rétegeit tekintve pedig, különös tekintettel az elmúlt évtizedekben az országhoz viszonyított relatív jövedelem-hátrányokra, a szolgáltatások költség- és árszínvonala okoz gondot. A költségprobléma egyrészt a szolgáltatóknál és a politika asztalán csapódik le, másrészt szembekerül az alacsony fizet képességgel.

III.2.3. Középtávú tematikus célok A Hosszú- és Középtávú Stratégia a középtávú stratégiai célok mellé nem rendelt tematikus célokat, hanem az operatív tervezés mentén haladva, hierarchikus rendben prioritásokat, stratégiai programokat, végül intézkedéseket határozott meg. A Városfejlesztési Kézikönyv azonban szükségessé teszi tematikus célok meghatározását is, melyeket két irányból határoztuk meg: egyrészt „alulról felfele”, a HKS stratégiai programjainak logikájában fellelt tematika mentén, másrészt pedig az IVS-ben megfogalmazott jöv képre építve. Mindezek alapján a következ tematikus célok kerültek kijelölésre: •

T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város

•

T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat

•

T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében

•

T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás

•

T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között

•

T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek

•

T7. Fejlett közösségi közlekedés mellett a gépjárm forgalom torlódásmentes elvezetése

A jöv kép és az egyes tematikus célok (valamint a kés bb kifejtésre kerül horizontális célok) illeszkedését mutatja a következ ábra: a jöv kép kulcsszavainak és a célok közti kapcsolódásokat bemutatva.

64


T2: Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat

T1: A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város innovatív egészségipar, környezetipar és kultúraipar

„Európa kulturális térképén”, kulturáliskreatív ipar

kedvelt célpontja az európai turizmusnak

nemzetközi nagyvállalatok klaszterekbe rendez d helyi kis- és középvállalkozások versenyképes tudással rendelkez diplomások

multikulturalitás, nemzetközi kapcsolatrendszer; balkáni kapcsolódás

város és agglomerációja

K+F szektor

JÖV KÉP

képzett munkaer

egyetem, alap- és a középfokú oktatás esélyegyenl ség T4: Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás

fenntartható növekedési pályán; tovagy r z hatás

környezetbarát polgárok

informatikai jártasság, a piacképes ismeretek

„ezüst generáció”; egészségipari szolgáltatások T5: Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között

7. ábra: A célok épülése a meghatározott jöv képre

65

T3: A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében

egészséges és kényelmesen lakható környezetet, magas életmin ség T6: Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek

városrészi részközpontok; városon belül területi kohézió

H1: Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város H2: Biztos költségvetési háttérrel rendelkez , korszer min ségirányítási rendszeren nyugvó városmenedzsment H3: Területi kohézió a városrészek között

jó közúti, légi és vasúti elérhet ség T7: Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárm forgalom


Az alábbiakban az egyes tematikus célok tartalmát strukturáltan tekintjük át. Mivel a tematikus célok kijelölése illeszkedett a HKS prioritásaihoz, így az egyes tematikus célok tartalma is a HKS operatív programjaiból, illetve intézkedéseib l áll össze. Az egyes tematikus célok során kiemelten vizsgáljuk a cél kapcsolódását a város fejl dési pályáját –a remények szerint – 2010 után is jelent sen meghatározó fejlesztéséhez, az kulturális alapú városfejlesztés modelljéb l táplálkozó EKF-fejlesztésekhez.

III.2.3.1. T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést

mutató város Indoklás: Miként az az átfogó cél indoklásakor is kifejtésre került, Pécs „újraiparosítása”, új, húzó iparágak megtelepedése csak kis léptékben történt meg. A gazdaság dinamizálásával a „Pécs, az életmin ség pólusa” program részletesen foglalkozott. Az ott leírtak szerint a XXI. században a gazdasági dinamizmus alapja a tudáson alapuló munka és a szellemi dolgozó termelékenysége lesz, mely tényez k vonatkozásában Pécs jelent s potenciállal rendelkezik. Ennek a potenciálnak a kihasználását a Pólus Program „három standard profilt képvisel , de tartalmában rugalmas módon változtatható és fejl d

szakterületen” képzeli el, az

egészségipar, a kulturális ipar és a környezetipar bázisán. Eszközök: A HKS a Pólus Programhoz kapcsolva a operatív programokat rendeli: A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az innováció szervezett fejlesztése A gazdasági fejl dés feltételrendszerének komplex fejlesztése A gazdaság igényeihez és a jöv beli lehet ségekhez illeszked humán er forrás fejlesztés (szakképzés, feln ttképzés, fels oktatás) Ezekhez igazodva a városnak az elkövetkez években olyan intézkedéseket, tevékenységeket kell megvalósítania, mint a Pólus Program id közi értékelése, a fejlesztési irányok kiegészítése, középtávú intézkedési terv készítése, ágazati együttm ködések kidolgozása, befektetéspolitika kidolgozása.

66


A Pólus program sikeréhez szükséges a gazdasági feltételrendszer feltételeinek komplex fejlesztése is, értve ez alatt a meglév vállalkozások fejlesztését (piacképesség, pályázó- és innovációképességének fejlesztését, a klaszteresedés el segítését), az üzleti infrastruktúra fejlesztését,

az

üzleti

szolgáltatások

min ségének

és

elérhet ségének

javítását,

befektetésfejlesztési program és eljárásrend készítését. Kiemelten fontos a vállalkozások részér l felmerül

humáner forrás-igények nyomon

követése, e célból a Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum keretében rendszeres munkaer piaci adatgy jtés megvalósítása, el rejelzések készítése, a kereslet alapján a szükséges egyeztetések lefolytatása a képz intézményekkel, a szükséges HR-fejlesztések, képzések megszervezése. Az EKF-program kapcsolódása: Mivel a Pólus Program egyik lába a kulturális ipar, így a meghatározott tematikus cél szorosan kapcsolódik az EKF-fejlesztéseken, a 2010-es EKF- (és a felkészít ) éveken alapuló kulturális városfejlesztéshez (azaz a T2 tematikus célhoz is). Az EKF-kulcsberuházások f képp a PKK, a DDRKTK, a ZsKN és az NKT létrehozásával nagyban javítják a kulturális ipar infrastrukturális feltételeit, ezzel járulva hozzá a megfogalmazott tematikus célhoz.

III.2.3.2. T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor,

sokszín kulturális kínálat Indoklás: A megfogalmazott tematikus cél a pécsi EKF pályázat, A határtalan város tanulmányban foglaltakra, valamint részben a Pólus Programban írtakra épül. A pályázati anyag azt a nemzetközi városfejlesztési trendet ülteti át pécsi sajátosságok közé, melynek f irányai „a kultúra, az informatika és az életmin ség”. (Az eredeti koncepció szerint a kulturális alapú városfejlesztés lényegesen átfogóbb fogalom, mintsem hogy „beer szakolható” lenne egy ágazati rendszer tematikus célrendszerbe: valójában a városias életmód fenntartásának és fejlesztésének egészére kíván hatni.) A város kulturális élete korábban is intenzív volt – az EKF-cím elnyerése ennek is köszönhet

67


volt –, és erre építve az EKF 2010 célja a „kulturális áttörés”, kulturális léptékváltás elérése, melynek következtében Pécs kulturális-kreatív ágazata jelent s mértékben meger södhet, fenntartható, dinamikus pályára állhat. (A folyamatot támogatja a T1-es tematikus cél „alapja”, az Életmin ség Pólusa program is, amely a környezetipar és az egészségipar mellett a kultúrát teszi a város jöv beli versenyképességének alapjává.) A helyi kulturális értékek ápolása mellett fontos a kultúra hagyományos szerepkörének kiszélesítése, új, globális szerepkör kialakítása. Az EKF-rendezvények tehát nem csak a kulturális kínálatot teszik sokszín bbé, az új EKF-létesítmények nem csak a város kulturális kínálatát növelik, illetve a meglév kínálat jobb infrastrukturális körülmények közti elhelyezését biztosítják, hanem az EKF-fejlesztések sikeressége esetén Pécs felkerülhet „Európa kulturális térképére”, és ezáltal egy új fejl dési pályára állhat. Eszközök: Az EKF-program keretében megvalósított fejlesztések mindegyike ide tartozik, az infrastrukturális fejlesztésekt l kezdve, a kulturális programkínálaton keresztül az egyéb szoft, a lakosság bevonását célzó akciókon keresztül. Míg az EKF a kulturális városfejlesztésre, az „új” vagy megújított létesítményekre és új struktúrák létrejöttére helyezi a hangsúlyt, addig – komplementer módon – a HKS inkább a város meglév

kulturális intézményhálózatára, valamint a sikeres EKF-et követ

m ködtetésre koncentrál az alábbi operatív program keretében: A város egyedi arculatát meghatározó, a város nemzetközi jelenlétét folyamatosan fenntartó és er sít kulturális-közm vel dési, sport és szabadid s szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése. A prioritáson belül a képz m vészeti muzeológia és mecenatúra, a komolyzenei m vészeti kultúra fejlesztése, a turisztikai célú örökségvédelem, a közm vel dés és az igényes szórakozás intézményei, valamint a könyvtári és az e-kultúra intézményeinek a megújítása szerepel hangsúlyosan a stratégiában. Az új létesítmények fenntarthatósága miatt is fontos, hogy a kulturális kínálat b vülése mellett a kereslet is b vüljön, amire a helyi lakosok elérésén túlmen en hatékony hazai és nemzetközi kulturális városmarketing is szükséges.

68


Az EKF-program kapcsolódása: Mint a fentiek alapján látható, a T2 tematikus cél szinte teljes egészében az EKFfejlesztésekre, valamint a fejlesztések eredményének fenntartására és multiolikatív hatásaira épül.

III.2.3.3. T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták

körében Indoklás: Mind jelen anyag helyzetfeltárása, mind a 2007 decemberében elkészített Turizmusfejlesztési Stratégia megállapították, hogy noha Pécs (és agglomerációja) természeti környezete, történelmi épületállománya, világöröksége, m vészeti hagyományai kínálata révén jó adottságokkal rendelkezik, a program- és szálláshelykínálat gyengeségei, a nem kell en hatékony marketing, a város rossz megközelíthet sége miatt a városba látogató vendégek száma és ott-tartózkodása jelent sen elmarad a potenciáltól. Az EKF-fejlesztések eredményessége (illetve a T2-es tematikus cél megvalósulása) szorosan kapcsolódik a turizmus, a kulturális turizmus fejlesztéséhez is, a két „ágazat” egymást er síti, szinergikus hatást gyakorolhat egymásra. Eszközök: A

turizmusfejlesztéssel

kapcsolatos

tennivalókat

részletesen

tartalmazza

a

város

Turizmusfejlesztési Stratégiája. A legfontosabb fejlesztések közé tartoznak a következ k:

• egységes turisztikai desztinációs menedzsment szervezet létrehozása, • komplex termékcsomagok kialakítása; • a szolgáltatási kínálat b vítése; • interaktív, internetes alkalmazások használata a vendéglátásban; • a turizmusmarketing rendszerének aktualizálása. A HKS az operatív programján belül olyan turisztikai intézkedéseket, melyek nagyban átfednek a Turizmusstratégia imént ismertetett fejlesztési területeivel.

69


Az EKF-program kapcsolódása: Az EKF program egyrészt az el bb felsorolt beruházások révén a kulturális turizmus kínálati oldalát színesíti tovább, másrészt pedig az EKF-rendezvények önmagukban is turistavonzó események. A Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt gondoskodik a rendezett városképr l, ami nem csak a helyi lakosok, hanem a turisták számára is fontos.

III.2.3.4. T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi

oktatás Indoklás: Pécs egyetemvárosi szerepe jelent s versenyel nyt biztosít Pécsnek a hasonló nagyságú városokkal szemben, ezért fontos, hogy a város kiemelt helyi partnerként kezelje továbbra is az egyetemet. Az fels oktatás színvonalának megtartása mellett azonban az is fontos, hogy a város általános és középfokú oktatási hálózata – melynek átszervezése az elmúlt években már megkezd dött – is költséghatékonyan, és ezzel párhuzamosan magas színvonalon, a tanulók számára egyenl esélyeket nyújtva, a munkaer piaci igényekre reagálva lássa el feladatát. Eszközök: A HKS a cél eléréséhez a következ intézkedéseket határozta meg, mint a legfontosabbakat: További többcélú oktatási intézményi központok létrehozása, Az intézményrendszer hálózatos együttm ködésének a támogatása (a kapcsolódó egyéb humán ellátó szervezetekkel egyetemben), Modell-érték pedagógiai, szakmai, információs és módszertani központ létrehozása. Az EKF-program kapcsolódása: A cél elérését az EKF közvetlenül is támogatja a DDRKTK létrehozásával, valamint a Zsolnay Kulturális Negyedben egyetemi funkcióknak színvonalas infrastruktúra, kreatív környezet biztosításával.

70

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia III.2.3.5. T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között

Indoklás: Ezen tematikus cél egyrészt országos szint folyamatokra próbál helyi, lokális választ adni, úgy mint a népesség elöregedése, a társadalmon belüli jövedelemkülönbségek növekedése, lakosság kedvez tlen egészségi helyzete. Másrészt pedig a Pécsre jellemz sajátosságokra kíván reagálni, mint a volt bányász-foglalkoztatottak rossz egészségügyi állapota, vagy a város jelent s arányú fiatal lakosságának társadalmi helyzete. Eszközök: A tematikus cél elérése meglehet sen összetett, noha egymáshoz szorosan kapcsolódó ágazati intézkedéseket követel meg: A szociális szférában mindez a jóléti ellátórendszer fejlesztését és összehangolását, a regionális szociális módszertani központi szerepkör feltételeinek megteremtését foglalja magába. Leginkább ehhez a területhez (de a T8-as tematikus célhoz is) kapcsolódik a szociális városrahabilitáció tevékenysége is, mely a Keleti városrészben fog megvalósulni. Az egészségügy területén a szükséges intézkedések között van az egyes egészségügyi intézmények tevékenységének jobb összehangolása, egészségmeg rz szolgáltatások fejlesztése, a civil szféra szélesebb kör

és prevenciós

bevonása, az id skori

ellátórendszer kiépítése. A hátrányos helyzet lakosság társadalmi helyzetét jelent sen befolyásolja a lakossági köz-és közüzemi szolgáltatások díjai, melyre a városnak csak közvetett hatása van, hosszú távú együttm ködési és szolgáltatásfejlesztési megállapodásokon keresztül. A másik fontos célcsoportja ennek a célnak – a város demográfiai helyzetéb l fakadóan – a fiatal lakosság, kiknek komfortérzetük növelésére a pályaorientációs szolgáltatások, az életpálya- és családtervezést támogató szociális-társadalmi és pénzügyi támogatások, a város által kínált szolgáltatási kínálat célcsoportra szabása, valamint megfelel lakókörnyezet biztosítása egyaránt eredményes intézkedés lehet. Az EKF-program kapcsolódása: A cél az EKF-hez leginkább a Keleti városrész nagy területén megvalósítani tervezett szociális alapú városrehabilitációval kapcsolódik. A mintegy 1,5 milliárd Ft költségvetés rehabilitáció keretében f ként új közösségi terek létrehozására, parkok megújítására,

71


kulturális házak felújítására fog megtörténni, megadva ezzel a lehet séget „a helyi élet felpezsdülésére”.

III.2.3.6. T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek

Indoklás: Pécs egyedülálló adottsága a város közvetlen határában elhelyezked

Mecsek hegység

természeti környezete, mely jó lehet séget kínál rekreációra a pécsi polgároknak, de turisztikai szempontból is fontos. A város belterületén található közparkok, közterek, szabadtéri szabadid s létesítmények többsége viszont – a fenntartás elégtelen forrásai miatt – a fokozatos leromlás állapotában van, mind kevésbé kínálva vonzó környezetet a szabadid eltöltésére, közösségi rendezvények tartására. A közterek fejlesztése megfelel „A határtalan város” pályázati anyagban foglalt harmadik városfejlesztési modellnek, mely a kevésbé költséges köztérfelújítások katalizátor szerepét hangsúlyozza. Eszközök: Az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt kiegészülve a Keleti városrészben a szociális alapú városrehabilitációval, a homlokzatfelújítások (visszatérítend ) városi konstrukcióval való támogatásával, valamint a felújítást követ en megfelel

fenntartási

finanszírozással és mechanizmussal lehet vé teszi a cél elérését. Az EKF-program kapcsolódása: A mecseki turistaútvonalak, valamint a városon belüli zöldterületek, parkok megújítását célozza az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojektje, mely mintegy 70 városi közterület megújítását célozza.

III.2.3.7. T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárm forgalom

Indoklás: A célkit zés nem kíván választ adni Pécs rossz (nagytérségi) elérhet ségére, hanem a városon

72


belüli közlekedési lehet ségek javítására irányul. A Komplex megvalósíthatósági tanulmány részét képez közlekedésfejlesztési stratégia a városon belüli problémák közül a vasútvonal elválasztó hatását, néhol (a belváros északi részén) a parkolóhelyek hiányát, a kerékpározást segít infrastruktúra kiépítetlenségét, a közlekedési szövetség hiányát, illetve a közösségi közlekedés egyes paramétereit (járats r ség, menetid ) emelte ki gyengeségként. Eszközök: A közlekedésfejlesztési stratégia szerint noha a városon keresztülhaladó jelent s tranzitforgalom az M6-os autópálya megépülésével némileg csökkenni fog, de mivel az autópálya végpontja Pécs lesz, a város teljesen nem mentesül a tranzitforgalom alól, ezért elkerül utak építése szükséges. A közösségi közlekedés szerepének további er sítése szükséges, ami az eszközállomány fejlesztését, a járats r ség valós igényekhez való igazítását, P+R és P+W parkolók kialakítását, de az utastájékoztatás fejlesztését is jelenti (utóbbi az EKF hatására a városba látogató turisták miatt is kiemelten fontos). A közösségi közlekedés vonatkozásában az el városi közlekedés rendszerének fejlesztése is szükséges tevékenység a megfogalmazott tematikus cél eléréséhez. A közösségi közlekedés fejlesztésében kiemelt szerepet kell kapjon a környezetbarát és energiahatékony kötöttpályás közlekedés újbóli megteremtése, amely hosszú évtizedekig meghatározó volt Pécs életében, és hiánya mind a mai napig érezhet . A Pécshez hasonló méret és adottságú városokban mindenhol Európában kötöttpályás közlekedéssel oldják meg a közlekedési problémákat. Els sorban a Kertváros és a Belváros kapcsolata, valamint a keletnyugati tengely jöhet szóba. A közösségi közlekedés fejlesztésével párhuzamosan egyes területeken a gépjárm forgalom korlátozása, illetve visszaszorítása szükséges. Alapvet en a belváros (Széchenyi tér és környéke) területe az, amely 2010-et követ en gépjárm forgalomtól elzárt (illetve egyes részei korlátozottan elzárt) lesz. A környezetbarát közlekedési módok (gyaloglás, kerékpáros közlekedés) feltételeinek megteremtése is feladat (kerékpárutak, vegyes forgalmú övezetek – a gyalogos forgalom els bbségének biztosításával). Az úthálózat általános állapotának javítása, a fenntartás színvonalának emelése is szükséges.

73


Az EKF-program kapcsolódása: Az EKF létesítményei a szükséges parkolási szükségletet biztosítani fogják. Az új létesítmények által generált forgalom torlódásmentes elvezetése további közlekedésfejlesztési megoldásokat tehet szükségessé, mint ahogy – 2010 után – újból végig kell gondolni a Zsolnay Vilmos út tehermentesítésének lehet ségeit. A belváros forgalmának korlátozása a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt megvalósításával összhangban 2010-ig meg fog valósulni.

A következ

táblázatban összefoglaljuk a tematikus célokat és kapcsolódásukat a város

Hosszú- és Középtávú Stratégiájának operatív programjaihoz. A táblázat ezen felül azt is mutatja, hogy az EKF-fejlesztések hogyan járulnak hozzá a megfogalmazott tematikus célokhoz.

74

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia Tematikus célok

Eszközök (HKS operatív programok)

T1

A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város

T2

Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat

1.1.1. A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az innováció szervezett fejlesztése 1.1.2. A gazdasági fejl dés feltételrendszerének komplex fejlesztése 1.2.1. A gazdaság igényeihez és a jöv beli lehet ségekhez illeszked humán er forrás fejlesztés (szakképzés, feln ttképzés, fels oktatás) 3.1.4. A város egyedi arculatát meghatározó, a város nemzetközi jelenlétét folyamatosan fenntartó és er sít kulturális-közm vel dési, sport és szabadid s szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése

T3

A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében

1.1.3. A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok kialakítása, desztinációmenedzsment létrehozása és m ködtetése, a kulturális arculat er sítése (a m emlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása)

T4

Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás

T5

Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között

T6

Közösségi helyként m köd , rende4.1.2. A természeti er források kihasználása, a természeti környezet védelme zett közparkok és városi zöldterületek

T7

Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárm forgalom

3.1.1. A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaer -piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkez , magas min séget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) oktatási intézmény-rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezetátalakítás folytatásával. 3.1.2. Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása 3.1.3. Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer m ködtetésével 3.2.1. A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása és stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása 4.1.4. A fiatalok számára vonzó városkép, lakhatási, szolgáltatási és rekreációs környezet kialakítása

4.1.1. A város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák) lakosság, valalamint a turizmus igényeinek megfelel , a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vev fejlesztése a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a min ség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett.

EKF-hozzájárulások A kulturális ipar infrastrukturális fejlesztése a PKK, a DDRKTK, a ZsKN és az NKT-n keresztül. Új, vagy kib vült kulturális lehet ségek a PKK-ban, a DDRKTKban, a ZsKN-ben és az NKT-ban. A turizmus, a kulturális turizmus fejlesztése, a kínálati oldal biztosítása a kulcsprojektekkel, valamint az EKF rendezvényeivel. A DDRKTK megépítésével korszer információs központ létrehozása, a M vészeti Kar infrastrukturális helyzetének javítása a ZsKN-ben.

A Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt a város csaknem 70 közterületét újítja meg. A Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt keretében a belváros forgalomcsillapítása is megvalósul.

75

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia III.2.3.8. Priorizálás a tematikus célok között

A tematikus célok közül, fajsúlyát, a város életére gyakorolt multiplikatív hatását tekintve a a gazdasági dinamizálást célzó T1, a város kulturális alapú fejlesztését célzó T2, valamint a turisztikai desztinációfejlesztést tartalmazó T3 tematikus célok a kiemelend k. Ezek a célok azok, amelyek sikeres megvalósulása a foglalkoztatásra is a legnagyobb hatást gyakorolhatják. Az egyes célok közti id beli prioritássorrendet szemlélteti sematikusan az alábbi ábra, melynél a csíkozás „s r sége” az adott tematikus cél megvalósításához szükséges fejlesztések várható „csúcsidejét” mutatja. 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek T7. Fejlett közösségi közlekedés mellett a gépjárm forgalom torlódásmentes elvezetése

Az elkövetkez években (2010-ig) a legnagyobb hangsúly az EKF-program megvalósításához szükséges fejlesztéseken van, a tematikus célok közül ez a T2 és az ehhez szorosan kapcsolódó turisztikai (T3) célhoz (jelent s részben magánfejlesztések keretében) hozzájáruló fejlesztések. Mindkét cél esetében szükséges a 2010-ben várhatóan beinduló kedvez folyamatok fenntartásához, hogy ezt követ en is aktív legyen például a T3 célnál felsorolt tevékenységek, például a turisztikai marketing. A T1-es cél esetében – annak kulcsfontossága okán – egy folyamatosan magas szinten meghatározott városi aktivitást tételeztünk fel, kiemelt csúcsként itt a regionális elérhet ség jelent s javulását – valamint a város „Európa mentális térképére” való felkerülését követ éveket azonosítottuk. A T4-es célnál – mivel annak elérése kevéssé nagy beruházásokkal járó tevékenységeket, hanem a folyamatos m ködés szüntelen javítását tételezi fel – a cél eléréséhez szükséges intézkedésekhez nem lehetséges egy csúcsid szak hozzárendelése, folyamatos aktivitást tételeztünk fel. A T5-ös cél esetében a Keleti városrészben tervezett szociális alapú városrehabilitáció miatt lesznek hangsúlyosak az elkövetkez évek: maga a beruházás várhatóan 2009-ben indulhat. 76


Ezt követ en is azonban kiemelt célnak kell lennie a társadalmi esélyegyenl ség mind teljesebb kör biztosítása. Az EKF-beruházások része a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt, így a T6-os cél megvalósul 2010-ig, ezt követ en egy jobban menedzselt fenntartás-üzemeltetés szükséges a gyors amortizációt elkerülend . A T7-es cél eléréséhez már az EKF-beruházások számos közútfejlesztést tesznek szükségessé 2010-ig. Ezen felül az autópálya szintén 2010-ben éri el a várost, melyhez kapcsolódóan számos helyi útvonal, csatlakozóút, elkerül út építése válik szükségessé, ebben az évben, és közvetlenül ezt követ en.

III.2.4. Horizontális célok A város által elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégiában lév

operatív programok

rendszerében két olyan elem található, amely nem fordítható át ágazati / tematikus céllá, mivel azok a város m ködésének minden szegmensére hatnak. Ezt a két városirányítással, városdiplomáciával kapcsolatos célt az IVS módszertana adta keretek között horizontális célként értelmezzük: III.2.4.1. H1.

Prosperáló

helyi,

agglomerációs,

regionális,

valamint

nemzetközi

kapcsolatokkal bíró város A városdiplomáciai, városképviseleti célok, alapelvek és követelmények koherens rendszerének kidolgozása; a részvétel fokozása a regionális együttm ködésben; a nemzetközi kapcsolatok gazdaságfejlesztési és marketing szemlélet

er sítése, a külügyi stratégia

aktualizálása; valamint a város és a kistérség kapcsolatrendszerének további finomhangolása szükséges a megfogalmazott horizontális cél eléréséhez. A kistérséggel való együttm ködés tovább mélyíthet

intézményfejlesztés, humáner forrás-fejlesztés és közlekedésfejlesztés

vonatkozásában, épp úgy, mint az agglomeráció integrációs folyamatának megszervezésében. Fontos az ezen kapcsolatokat támogató városmarketing és PR fejlesztése is, illetve az EKF során létrejött kulturális kapcsolatok felhasználása más üzleti területekre való bejutáshoz is.

77

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia III.2.4.2. H2.

Biztos

költségvetési

háttérrel rendelkez ,

korszer

min ségirányítási

rendszeren nyugvó városmenedzsment A jelenleg jelent s hitelállománnyal bíró Pécs számára kulcsfontosságú, hogy az elkövetkez években stabilizálja költségvetését. A városüzemeltetés több szegmensének hatékonyabbá tétele szükséges ahhoz, hogy a város eladósodottsága ne n jön tovább jelent s mértékben. A stratégiai tervezés er sítése, min ségirányítási rendszerek bevezetése és fenntartása, hatékonyabb min ségbiztosítás és monitoring, a vagyongazdálkodási alapelvek következetes megfogalmazása és betartása, a városi tulajdonban lév szervezetek, cégek gazdaságosabb üzemeltetése, a helyi adópolitika rendszerének fejlesztése mind-mind ilyen lehet ség, amint a HKS is megfogalmazza.

Végezetül – harmadik horizontális célként – ide soroltuk azt a célt is, amelyik a város kiegyensúlyozott területi fejl dését célozza, hiszen ez a cél azáltal valósul meg, hogy a meghatározott városrészi célok összhangban vannak egymással, nem járulnak hozzá zárványok kialakulásához: III.2.4.3. H3. Területi kohézió a városrészek között

Egy város egészének fejl dése csak úgy lehet harmonikus, ha a városon belül nincsenek nagy területi különbségek az egyes városrészek által biztosított életszínvonalban, a városrészek „él ” kapcsolatban, szerves munkamegosztásban vannak egymással. Az EKF mindehhez egyrészt úgy járul hozzá, hogy a pontszer

kulcsberuházásai Pécs

Balokány városrész hátrányos helyzet területéhez közel valósulnak meg, lehet séget adva ezzel a városrész felértékel désére és spontán (magán) fejlesztések megindulására (mint ahogy arra már példák is vannak). Mindez lehet vé teszi a belváros keleti irányú kiterjesztését. Másrészt a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt a sz k értelemben vett belvárosi helyszínek mellett kiterjed a legjelent sebb decentrumok (Uránváros, Kertváros, Meszes) központi, közösségszervez er vel bíró közterületeinek a felújítására is.

A Hosszú- és Középtávú Stratégia mindezen felül megfogalmaz (további) horizontális elveket is, melyek közül nem egy ráer sít a korábban megfogalmazott tematikus célokra: •

Foglalkoztatás, munkahelyteremtés 78


•

Társadalmi kohézió

•

Fenntarthatóság

•

Esélyegyenl ség

•

Regionalitás, térségben, hálózatokban való gondolkodás

•

Az információellátottság, az informatikai feltételek fejlesztése.

A három – a HKS magját képez

– horizontális cél és a HKS operatív programjainak

kapcsolódását – hasonlóan a tematikus célokhoz – a következ táblázat mutatja.

79

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia Tematikus célok

H1

Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város

H2

Biztos költségvetési háttérrel rendelkez , korszer min ségirányítási rendszeren nyugvó városmenedzsment

H3

Területi kohézió a városrészek között

Eszközök (HKS operatív programok)

2.1.1. A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város nemzetközi, országos, regionális és kistérségi-agglomerációs súlyának és kapcsolatrendszerének er sítése a stratégiai célokhoz igazodó képviseleti célok és alapelvek mentén 2.1.2. A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában 2.1.4. A stratégiát támogató városmarketing, PR, különös tekintettel az egyediségre és a kulturális arculatra 1.2.2. Az információban rejl lehet ségek komplex kihasználása 2.1.3. A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése, vezetés-támogató rendszerek alkalmazása 2.2.1. A vagyongazdálkodás stratégiához illeszked céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez igazodó végrehajtás 2.2.2. A városi tulajdonú cégek stratégiájának és m ködésének a város-stratégiával való összehangolása 2.2.3. Az adópolitika alapelveinek kidolgozása, elfogadása és érvényesítése a stratégiával összhangban 2.2.4. A városüzemeltetés rendszereinek korszer sítése a magas min ség , a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében 2.3.1. Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes kör , összehangolt min ségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes m ködtetése a viszonylag magas és állandó szint min ség, az egyenl hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével 4.1.3. Integrált, komplex szemlélet , (a városszerkezeti és közlekedési megfontolásokat, az ingatlanvagyon növekedését, a városkép érzékelhet javulását, a szociális és gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vev ) finanszírozási szempontból fenntartható folyamatot jelent városrehabilitáció megvalósítása a város stratégiájához és kiemelt programjaihoz illeszked en

EKF-hozzájárulások Az EKF hatására szélesed nemzetközi kapcsolati háló; intenzívebb együttm ködés korábbi és jöv beni EKF-városokkal, valamint az EKF 2010 két másik városával, Péccsel és Isztambullal.

A Közterek és parkok újjáélesztése projekt a belvároson kívül a decentrumokban is megvalósul.

80


III.2.5. Városrészekhez kapcsolódó célok A 2-3 éves – helyenként hosszabb – id tartamra szóló városrészi szint célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épül SWOT-elemzések alapján történt meg. A városfejlesztési kézikönyv által meghatározott fontosabb funkciók mentén haladva az alábbi kijelentések tehet k, azt vizsgálva, hogy az egyes városrészeken belül mely funkciók er sítése, illetve mely funkciók háttérbe szorítása a szükséges, hogy a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejl dése megvalósulhasson. •

Az ipari, logisztikai tevékenységek fejlesztését a délkelet-pécsi városrészben található Ipari Parkhoz, valamint a Nyugati ipari-kereskedelmi övezet jelenleg is kisebb részt ipari, nagyobb részt logisztikai-kereskedelmi zónájához kötötten kell megvalósítani.

•

Az elmúlt években – az Árkád üzletközpont megépültét követ en – a kereskedelmi funkciók kivándorlása volt a jellemz a sz ken értelmezett Belvárosból. A Bels városrészek elnevezés

városrész egy ennél lényegesen tágabb területet foglal

magába, amelynek egyes részein már tervezés, kivitelezés alatt vannak olyan magánfejlesztések, melyek ezt a kereskedelmi funkciót tovább fogják er síteni. A Bels városrészek esetében a kereskedelmi funkció er sítése alatt az egyedi arculatú, magas presztízs kereskedelmi szolgáltatásokat értjük, nem a város kijjebbi területeire jellemz nagykereskedelmi áruházláncok térhódítását. •

Ezen nagyterület

bevásárlóközpontok, hipermarketek b vülésének a lehet sége a

város délkeleti, déli területein képzelhet el – szabályozott keretek között – az M6-os autópálya megépültével párhuzamosan, annak nyomvonalának mentén. Ezen kereskedelmi tevékenység a város nyugati részén, a Nyugati ipari területen is tovább er södhet. •

A mez gazdasági tevékenység egy megyei jogú város esetében alárendelt szerepet játszik, ezért nem foglalkoztunk vele.

•

A zöldfelületek min ségi és mennyiségi fejlesztésével hangsúlyozottan foglalkozik az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt. A projekt fókuszpontjai a Bels városrészekben (Belváros és Tettye), Dél-Pécsen (Kertváros), Uránvárosban, valamint a Meszes területén lesznek, de ezen területek mellett még potenciális zöldfelületfejlesztési helyszín a Mecsek zöldfelületi rendszere (Mecsekoldal városrészt l 81


északra), a Balokányfürd térsége is. •

A turisztikai szerepkör meger södése – szintén az EKF program segítségével – leginkább a Bels városrészekben képzelhet el, de a Mecsek turistaútvonalai vagy a Balokányfürd be tervezett wellness-központ is ezt a funkciót hivatott er síteni az adott városrészben.

•

A közlekedési funkciók er sítésével els sorban ott számoltunk, ahol új elkerül , tehermentesít és/vagy gy jt utak kiépítése várható. Ez els sorban az M6-os tervezett nyomvonalához, és így a déli városrészhez, valamint a Zsolnay úthoz kapcsolódóan várható. A Somogy-Vasas-Hird városrész esetében a közutak, a városhoz kapcsoló (közösségi) közlekedési rendszer fejlesztése is szükséges.

•

Ezzel szemben a sz ken értelmezett Belvárosban a gépkocsiforgalom visszaszorítása, gépjárm forgalomtól korlátozottan és teljesen elzárt terek kialakítása is szerepel a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt keretén belül.

•

A város teljes területén szükség van közösségi jelleg

fejlesztésekre, amelyek

volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszer en különböz . A Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt több esetben célozza a köztéri közösségi élet élénkítését, játszóterek, sportpályák kialakítását, de szintúgy közösségi fejlesztést jelent a Meszes, illetve a kés bbiek során a Somogy-Vasas-HIrd városrészre tervezett szociális alapú városrehabilitáció is. •

A közigazgatási funkciók er sítésének a Belváros a kiemelt helyszíne, ahol ezek a funkciók jelenleg is összpontosulnak. A közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálása, város m ködésének hatékonyságnövelése tartozik ehhez a funkcióhoz.

•

A Közterek és parkok újjáélesztése EKF kulcsprojekt célja az is, hogy a város decentrumaiban felújításra kerüljenek egyes központi terek – megadva ezzel az esélyt helyi városrészközpontok kialakulásának. A jelenleg a Belvárosban található egyes (köz)szolgáltatások kitelepedése a városrészközpontokba szintén szorgalmazott, mely által részben csökkenhet a lakosság városon belüli kényszer és felesleges mobilitása, valamint javulhat az egyes városrészek lakosságának életmin sége.

•

A lakóövezetek esetében nem els dleges cél újabb, jelent s kiterjedés

területek

bevonása a lakófunkcióra, sokkal inkább a lakásállomány megújítását, a lakókörnyezet 82


rendezését értjük funkcióer sítés alatt. Az épületek homlokzatának rendbetétele (akár a panelprogram, akár városi homlokzatfelújítási forrásokból), a lakótelepek környezetének rendezése, szociális városrehabilitáció megvalósítása mind ezen irányba hat. A Nyugati iparterületen a lakófunkció jelenleg is alárendelt, míg a Mecsekoldalon a lakófunkció fejlesztése csak a természeti környezet megóvásával együtt képzelhet el. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek. A fenti megállapításokat összegzi a következ áttekint táblázat.

83


Ipari, logisztikai

Kereskedelmi

Mez gazdasági

Zöldfelületi, környezeti

Turisztikai, rekreációs

Városrészek

Közlekedési, távközlési

Közösségi

Közigazgatási

Humán szolgáltatási

Lakó

Város(rész) központi

Funkciók

Bels városrészek Mecsekoldal MeszesPécsbánya Délkelet-Pécs Dél-Pécs SomogyVasas-Hird Uránváros Nyugati keripari terület Pécs vasútállomás és környezete

Jelmagyarázat:

fejlesztend funkció

háttérbe szorítandó funkció

8. ábra: Pécs városrészeinek fejlesztend , illetve háttérbe szorítandó funkciói

84

Mindezek alapján a következ városrészi célokat jelöltük ki: Városrészek

Városrészi célok

1. Bels városrészek

A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása (V1.1) A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése (V1.2)

2. Mecsekoldal

Mecsekoldal fenntartható fejl désének biztosítása (V2)

3. Meszes-Pécsbánya

A városrész lakosságának társadalmi integrációjának el segítése, az életkörülmények javítása (V3)

4. Délkelet-Pécs

Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése (V4.1) Az Ipari Park fejl déséhez szükséges feltételek biztosítása (V.4.2)

5. Dél-Pécs

A kertvárosi lakótelepi környezet min ségi fejlesztése, a városrészközpont er sítése (V5)

6. Somogy-Vasas-Hird

A városrész szorosabb integrálása a városi szövethez, az életkörülmények fejlesztése (V6)

7. Uránváros

A városrész-központ megújítása, a köztéri szabadid s infrastruktúra b vítése (V7)

8. Nyugati iparikereskedelmi terület

A városrész kereskedelmi, gazdasági funkciójának megtartása (V8)

9. Pécs vasútállomás és környezete

Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása, a terület rehabilitációja

III.2.5.1. V1.1. A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása

Indoklás: A viszonylag kis kiterjedés , turisták által még látogatott belváros megnehezíti a többi turisztikai látnivaló felfedezését, keleti irányú kiterjesztése „A határtalan város” koncepciónak és része volt. Emellett a romló állagú, sok helyütt közlekedés-szabdalt belváros újraértelmezése, funkciókkal való gazdagítása, köztéri közösségi élettel való megtöltése szintén régóta él és releváns fejlesztési elképzelés. Eszközök és az EKF-program kapcsolódása: A „pontszer ” EKF-kulcsberuházások a Bels városrészek keleti területén valósulnak meg; a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása, a Nagy Kiállítótér, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont felépítése új kulturális, illetve turisztikai funkciókat fog kialakítani a városrészben. A területen megvalósuló magánberuházások (melyek közül a legjelent sebb a Corso és az „ír” beruházás tovább er sítik a belváros kiterjesztését kelet felé. A Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt legtöbb eleme ebben a városrészben található: a sz ken vett Belváros köztereinek megújítása mellett szintén a turisztikailag


értékes városmag kiterjesztését szolgálja Tettye közútjainak és közparkjainak a fejlesztése. III.2.5.2. V1.2. A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése

Indoklás: A sz ken értelmezett Belvárosban (a városfalon belül) az EKF keretében 2010-ig megvalósítani

tervezett

közterület-rehabilitációk,

valamint

a

fontosabb

épületek

homlokzatfelújításai jelent sen fogják emelni a belváros vonzerejét. Nem csak a turisták számára fontos, hogy Pécs belvárosában tisztább utcák, több zöldfelület legyen található, a belvároson átmen

gépjárm forgalom csökkenjen, hanem a rendezett városkép a helyi

lakosok el tt is vonzóbbá teheti a belvárost, ezáltal a városrész kedvez tlen demográfiai folyamatait is megállíthatja. Eszközök: A városfalon belüli Belváros megújítását a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt támogatja, ezen felül a város által tervezett (visszatérítend ) homlokzatfelújítási konstrukció is a városkép megújulását fogja eredményezni. A területen jelent s a tervezett magánberuházások száma is. A Bels városrészek jelent s részére funkciób vít akcióterület került lehatárolásra, melyet a kés bbiek során részletesen ismertetünk: ennek keretében tovább részletezzük az akcióterület területén tervezett további köz- és magánfejlesztési elképzeléseket is. III.2.5.3. V2. Mecsekoldal fenntartható fejl désének biztosítása

Indoklás: A városrész lakosságának státusza magas, de a területtel kapcsolatban fontos a Mecseki természeti környezet megóvása, a lakófunkció-b vülés fenntartható korlátok között tartása, egyes infrastrukturális elmaradások (pl. út, csapadékcsatorna) pótlása, fejlesztése. Eszközök: A területre a helyi építési szabályzat következetes és szigorú betartatása, a helyi utak felújítása, csatornázás, valamint a csapadékelvezés megoldása szerepel a legfontosabb feladatok listáján.

86

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia III.2.5.4. V3. Meszes-Pécsbánya lakosságának társadalmi integrációjának er sítése, az

életkörülmények javítása

Indoklás: A területet jelenleg is érinti a város nagy volumen

fejlesztése, az ISPA keretében

végrehajtott ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítés. A közüzemi infrastruktúrafejlesztés azonban hiába javítja az életkörülményeket, nem nyújt segítséget az itt lakókat leginkább nyomasztó – a helyzetelemzés során részletezett – hátrányos társadalmi-jövedelmi helyzetb l való kitöréshez. Eszközök: Meszes és Pécsbánya területére is kiterjed a város tervezett szociális városrehabilitációja. A tervezett fejlesztés célja az itt lakó hátrányos helyzet , de intenzív közösségi élet társadalmi csoportok életszínvonalának, a lakókörnyezet állagának az emelése. A terület déli részét az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt is érinti, biztosítva ezzel a lehet séget köztéri közösségi rendezvényeknek és ezáltal a közösségi élet er södésének. A szociális városrehabilitáció akcióterületének részletes ismertetésére a IV.2 A szociális városrehabilitáció akcióterületei fejezet részletesen foglalkozik. III.2.5.5. V4.1. Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál

er sítése

Indoklás: A Pécs belvárosához közel fekv nagykiterjedés zöldterület szinte teljesen kihasználatlan jelenleg – többek között a vasútvonal elválasztó hatásának is köszönhet en. A város fejlesztési elképzelései között – és a rendezési tervben is – a terület zöldterületként való meg rzése, de intenzívebb hasznosítása szerepel, melyhez illeszkedik a megfogalmazott cél. Eszközök: A terület szomszédságában fognak megvalósulni az EKF pontszer

kulcsberuházásai,

valamint magánberuházás keretében Balokányfürd ben egy gyógy- és wellness-fürd . Mindezek a szomszédos fejlesztések, tovább javíthatják a városrész jelenlegi, nem túl magas presztízsét. A városrész területén lév Tüskésrét rekultivációja is meg fog valósulni 2007-ig. III.2.5.6. V4.3. Az Ipari Park fejl déséhez szükséges feltételek biztosítása

Indoklás: A Pécsi Ipari Park eddig nem váltotta be a megalakításakor hozzá f zött reményeket, melynek

87


jelent s részben oka a város nem kielégít (gyorsforgalmi úton történ ) elérhet sége. 2010-ig azonban megépül és a városhoz délr l fog csatlakozni az M6-os autópálya, amely az ipari park fejl dését új pályára helyezheti. Eszközök: A T1 tematikus célban meghatározott fejlesztések, a Pólus Program ágazataihoz igazodó befektetésösztönz politikai megvalósítása, sikeres pályázatok a Pólus program keretében. III.2.5.7. V5. A kertvárosi lakótelepi környezet min ségi fejlesztése, városrész-központ

er sítése

Indoklás: A városrészben található Pécs legnagyobb lakótelepe, azonban a valódi közösségi tér jelenleg hiányzik a városrészb l. Eszközök és az EKF-program kapcsolódása: A Közterek és parkok újjáélesztése EKF-kulcsprojekt keretében jelent s fejlesztés érinti a területet, a tervezett közterület-rehabilitáció eredményeképpen a városrésznek valódi közösségi központja fog létrejönni, mely indukálhatja a városrészi szolgáltatási paletta további b vülését. III.2.5.8. V6.

Somogy-Vasas-Hird szorosabb életkörülmények fejlesztése

integrálása

a

városi

szövethez,

az

Indoklás: A helyzetelemzés során bemutatásra került a terület rossz társadalmi-gazdasági jellemz i, melyet tetéz a közszolgáltatások alacsony színvonala. A városrész Pécs bels területeit l jelent sebb távolságra helyezkedik el, a terület nem igazán bír városias jelleggel. Eszközök: A városrész területegységei közül Somogyra és Vasasra kiterjed a város jelent s fejlesztési potenciállal rendelkez szociális városrehabilitációja. A tervezett szociális városrehabilitáció részletes ismertetésére a IV.2 A szociális városrehabilitáció akcióterületei fejezet részletesen foglalkozik. III.2.5.9. V7.

Uránváros városrészközpontjának infrastruktúra b vítése

megújítása,

a

köztéri

szabadid s

Indoklás: Uránvárosban domináns a

lakófunkció, korszerkezete jelent s részben elöreged , de a

88


városrészben az utóbbi években megindult tendencia a fiatal népesség beköltözése. A városrészben magas a zöldfelületek aránya, illetve a szabadtéri létesítmények, a játszóterek száma, de ezek funkcionális megújítást igényelnek. Eszközök és az EKF-program kapcsolódása: Uránvárost szintén érinti a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt, amely e területen külön hangsúlyt fektet az uránvárosi szabadid s létesítmények, játszóterek színvonalas megújítására, tematizálására. III.2.5.10. V8. A Nyugati ipari-kereskedelmi terület kereskedelmi, gazdasági funkcióinak

megtartása

Indoklás és eszközök: A kis területi kiterjedés és alacsony lakosságszámú városrésznek nehéz önálló célt rendelni. A meglév

folyamatok továbbvitele, jelenlegi profiljának megtartása, a hasznosítatlan

épületek kereskedelmi, ipari hasznosítása lehet a terület rövidtávú célja. Fontos, hogy a területen a fejlesztés mértéke csak a terület (és a környez lakóterület) teherbíró képességével arányosan,

a

közlekedési

lehet ségek

és

a

környez

lakóterületek

érdekeinek

figyelembevételével, kontrollált keretek között történjen. III.2.5.11. V9. Pécs vasútállomás és környezetének rendezése

Indoklás: A vasúti kiszolgáló infrastruktúra Pécsbánya-rendez re történ

kitelepítésével a várost

kettévágó, átjárhatatlan, rehabilitálásra váró barnamez s területek a város rendelkezésére állhatnak, a város szövetében tátongó seb begyógyulhat. Pécs városa európai színvonalú vasúti f pályaudvart kaphat, a hozzá tartozó, vele organikus egységet képez helyközi és helyi autóbusz-pályaudvarral, P+R és B+R parkolókkal. A koncentrált közösségi közlekedési infrastruktúra utasvonzó hatása miatt a terület felértékel dik, elhanyagolt állapota nem vet árnyékot többé a városra. A területen kereskedelmi létesítmények és közintézmények, sport célú létesítmények is elhelyezhet k, amelyeknek a megközelítése így a legmagasabb szint lehet, külön járulékos beruházások nélkül. A vasúti körf t ház és infrastruktúrája múzeumi és kulturális célokra meg rzend .

89


A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA III.2.6. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Pécs Városfejlesztési Koncepcióját 2002-ben fogadta el a közgy lés, ami az 1996-os koncepció kiegészített, aktualizált változata. A Koncepció a VÁTI Kht. közrem ködésével készült. A koncepció 7 fejlesztési célt, és azon belül 31 programot határozott meg. A megfogalmazott célok esetében a teljeskör ség dominál, a célok a város életének majd minden szegmensét lefedik. A 2002-es célokat három nagyobb csoportba lehet sorolni: •

A célok egy részét a város az azóta eltelt id szakban ezeket teljesíteni tudta vagy a teljesítésükhöz szükséges fejlesztések már elkezd dtek: megtörtént például az „víz- és csatornahálózat hiányosságainak pótlása”, vagy belátható id n belül jelent sen javulni fog a város közúti elérhet sége. (Más célokon az id lépett túl: „felkészülés az EUcsatlakozásra”.)

•

A második (sajnálatos módon nagyobb) csoportba azon célok tartoznak, amelyeket a város azóta sem tudott teljesíteni, így ezek napjainkban is aktuálisak maradtak. Ezek a célok továbbra is megmaradtak az IVS-ben is, legfeljebb logikai helyük, hangsúlyuk változott némiképp.

•

A harmadik csoportba azok a célok tartoznak, amelyek még nem vagy nem olyan hangsúlyosan

szerepel(het)tek

a

2002-ben

elfogadott

koncepcióban.

Leghangsúlyosabban ilyen az EKF-hez kapcsolódó fejlesztések, a város kulturális kínálatának b vítése, a „kulturális léptékváltáshoz” megvalósítása. Összességében mindenképpen az jelenthet ki, hogy 2002-es célok többsége ma is releváns, és az azóta elkészült stratégiai dokumentumok (HKS, IVS) jól illeszkednek a Városfejlesztési Koncepcióhoz. A következ

oldalon szerepl

táblázat szemléletesen mutatja a Koncepció céljainak,

programjainak, illetve az IVS keretében meghatározott tematikus céloknak az illeszkedését.

90

Az IVS illeszked tematikus (ágazati) céljai T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás

! • • •

"

#$ !% ! " #!

•

&! $ %

&

A küls elérhet ség fejlesztésére nem koncentrál az IVS, egyrészt mivel azt küls feltételnek tekinti, másrészt mivel a 2002-es állapothoz képest 2010re, az M6-os megépülésével jelent s javulás várható. (A Városfejlesztési Koncepció is megjegyzi, hogy „a megközelíthet ség javítása nem városi kompetencia”.)

& '

•

& ! " '

( $ "

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

& )

# ' * '

'

(

* * + ( ( ( , ( ' ' ( ) # ' -' . / " * ) ' "* -' ( % ( ( && % / % * #$ &! ( % % ( ( & ( ( ( ' $ ) (' + * % , . * & "* $ "* ) ( & "* & 0 1 $ 2 $ & "* " & # # ) -& ) 3 ( 4 ( & -' *( # ) ( ) ) ) 5

"

'

$ ( $ (

6 " ( *

' ! " #

( % '( 6

"

T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárm forgalom A víz- és csatornahálózat esetében jelent s beruházások voltak 2002 óta.

T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek A vízbázisokra, városi patakvölgyekre vonatkozó célokat is támogatja az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsberuházása. T7. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között H3. Területi kohézió a városrészek között


H1. Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város H2. Biztos költségvetési háttérrel rendelkez , korszer min ségirányítási rendszeren nyugvó városmenedzsment

Pécs város településrendezési terve folyamatosan felülvizsgálatra és módosításra kerül. A jelenleg hatályos településrendezési terv 2008. januári. A jelenleg is folyó (2009. év elején befejez d ) PÉSZ és PSZT módosítás kivételesen két szálon fut: egyfel l a hagyományos, rendes éves felülvizsgálata (5. sz. eljárás) zajlik a rendezési tervnek, másfel l pedig az EKF (és egyéb kiemelt ügyek) miatt egy rendkívüli (5/1. sz, eljárás) PÉSZ módosítás is folyik. A két eljárás ütemezése a következ : Feladat

5. sz. eljárás TERVEZETT

5/1. sz. eljárás (EKF + kiemelt ügyek) TERVEZET

Bizottsági döntés a módosítás elindításáról és az indítványok benyújtási határnapjáról. A módosítási eljárás meghirdetése, államigazgatási szervek és települési önkormányzatok megkeresése, hogy ismertessék terveiket és intézkedéseiket, jogszabályon alapuló követelményeiket.

2007.12.19.

2007.12.19.

Beérkezett módosító indítványok összesítése

2008.01.31.

2008.01.31.

2008.02.15.

2008.02.05.

A tervez k az indítványokat megvizsgálják, helyszínelnek, véleményezik, javaslatot készítenek, indokolnak és rajzilag ábrázolják. Elkészítik az ún. véleményeztetési dokumentációt.

2008.04.15.

2008.02.15.

Bizottság dönt a véleményezési dokumentációról,

2008.04.30.

2008.02.20.

A bizottsági döntések átvezetése a véleményeztetési dokumentáción.

2008.05.15.

2008.02.25.

A dokumentáció véleményeztetése a tervtanáccsal, államigazgatási szervekkel, érdekképviseleti, valamint társadalmi szervezetekkel (postázás).

2008.05.31.

2008.03.01.

A vélemények beérkezési határideje és tervez i értékelésre való átadása.

2008.07.31.

2008.04.20.

A véleményekre adott tervez i értékelés, javaslat, ha indokolt, akkor egyeztet tárgyalás.

2008.08.10.

2008.04.25.

Bizottsági döntés dokumentációról.

2008.08.20

2008.04.30.

A bizottsági döntések átvezetése, közzététel meghirdetése, közzététel.

2008.08.25.

2008.05.05.

Közzététel befejezése.

2008.09.25.

2008.06.05.

A közzététel alatt beérkezett észrevételek tervez knek történ átadása.

2008.09.26.

2008.06.06.

Az adott észrevételek tervez i véleményezése, tervi javaslat készítése, indoklással.

2008.09.26.

2008.06.10.

Bizottsági döntés a jóváhagyandó dokumentációról.

2008.10.05.

2008.06.15.

A bizottsági dokumentáció elküldése.

jóváhagyandó f építésznek

2008.10.25.

2008.06.16.

A területi f építész véleményének bizottsági el terjesztése.

2008.11.25.

2008.07.17.

Közgy lési döntés, rendeletalkotás.

2008.12.15.

2008.07.30.

Az összesített kerülnek.

indítványok

a

a

tervez knek

közzétételre

döntések átvezetése, a véglegesítése, területi

átadásra

bocsátható

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia Dokumentálás. Közigazgatási Hivatal vezet je részére az eljárás dokumentációjának (szabályzat, tervek, összes munkarészei, jegyz könyvek, eljárás dokumentumai, f építészi vélemény) megküldése.

2008.12.31.

2008.08.15.

Hatályba lépés, a véleményezési eljárásban résztvetteknek és az Országos Dokumentációs Központnak a tervi anyag elküldése.

2009.01.15.

2008.08.01.

2. táblázat: A PÉSZ és a PSZT 2008. évi 5. sz. módosítási eljárása Forrás: PMJV, Városfejlesztési F osztály

Az 5/1. számú módosítás az alábbi elemeket tartalmazza, hogy megteremtse a teljes illeszkedést a város kiemelt fejlesztéseivel: •

Zólyom utcától délre lev tömb és „Domus-parkoló” területe

•

Ágoston tér

•

Széchenyi tér

•

Zsolnay Kulturális Negyed parkolója

•

Balokány ligeti strandfürd területe

•

Kisbalokány területe

•

Magasház és környéke

•

Kispiac területe

•

Tüskésréti út és Heged s J. utca új kapcsolata

A településrendezési terv

illeszkedik az egyes városrészekre megfogalmazott városrészi

célokhoz, illetve a tervezett EKF és egyéb fejlesztésekhez, melyet az alábbi táblázat mutat.

Városrész

Bels városrészek

Mecsekoldal

Városrészi cél A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása (V1.1) A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése (V1.2) A nyugati Mecsekoldal fenntartható fejl désének biztosítása (V2.2)

Fejlesztési igények

PKK DDRKTK ZsKN NKT Közterek és parkok újjáélesztése További jelent s magánfejlesztések

Csapadék-csatorna rendszer fejlesztése

Jelenlegi területfelhasználási egység (OTÉK) KI VK KI

Köu, Z,

Gyalogos közlekedési zóna

Lke

Jöv beni területfelhasználási egység (OTÉK) KI VK KI

Köu, Z, Gyalogos közlekedési zóna

Lke

93


Városrész

MeszesPécsbánya

Városrészi cél A városrész lakosságának társadalmi integrációjának el segítése (V3)

Fejlesztési igények

Jelenlegi területfelhasználási egység (OTÉK)

Jöv beni területfelhasználási egység (OTÉK)

Szociális típusú városrehabilitációt terveznek a területre.

Lke Gksz Ki

Lke Gksz Ki

Balokányliget fejlesztése

Lke Gksz, Ki Vk Ge Gip Ev

Lke Gksz, Ki Vk Ge Gip Ev Vt Lke Ln Ki Z Vt Gksz Kkö

Délkelet-Pécs

Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése (V4.1) Az Ipari Park fejl déséhez szükséges feltételek biztosítása (V.4.2)

Dél-Pécs

A kertvárosi lakótelepi környezet min ségi fejlesztése, a városrész-központ er sítése (V5)

Jelent s közterületrehabilitáció az EKF-keretében.

Lke Ln Ki Z Vt Gksz Kkö

Somogy-VasasHird

A városrész szorosabb integrálása a városrészi szövetbe, az életkörülmények fejlesztése (V6)

A szociális típusú városrehabilitáció folytatását tervezik a területen.

Lke Gksz Mko Ki

Lke Gksz Mko Ki

Uránváros

A városrész-központ megújítása, a köztéri szabadid s infrastruktúra b vítése (V7)

Jelent s közterületrehabilitáció az EKF-keretében.

Ln Z Ki Vk Gksz Lke

Ln Z Ki Vk Gksz Lke

Nyugati kereskedelmiipari terület

A városrész kereskedelmi, gazdasági funkcióinak további er sítése (V8)

Gksz Kke

Gksz Kke

A bels városrész jelent s részére kiterjed funkciób vít akcióterületen el készítés alatt lév fejlesztések és ezek illeszkedését a településrendezési tervhez az akcióterületi terv részletesen tárgyalja. III.2.7. A célrendszer bels koherenciája A célrendszer bels koherenciáját, azaz a tematikus és a városrészi célok közti kapcsolatot a következ oldalon szerepl mátrix mutatja, a célok kapcsolódásának szorosságát jelezve.

94

V2. Mecsekoldal fenntartható fejl désének biztosítása

++ +

V3. Meszes-Pécsbánya lakosságának társadalmi integrációjának el segítése

+ +

V4.1. Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése V4.2. Az Ipari Park fejl déséhez szükséges feltételek biztosítása

+

+

++

++

++

++

+ ++

+

+

++

++

V5. A kertvárosi lakótelepi környezet min ségi fejlesztése, a városrészközpont er sítése

+

+

V6. Somogy-Vasas-Hird szorosabb integrálása, az életkörülmények fejlesztése

+

++

V7. Uránváros városrészközpontjának megújítása, a köztéri szabadid s infrastruktúra b vítése

+

+

V8. A Nyugati ipari terület kereskedelmi, gazdasági funkcióinak további er sítése

T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárm forgalom

++

T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között

++


++


V1.2. A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése

T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében

+

T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat

T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város V1.1 A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása

+

++

+ ++

++

+ +

A célrendszer bels koherenciájának másik biztosítéka, ha a városrészi célok is szinkronban vannak egymással: a szomszédos városrészekben lév

funkciók és célok összehangolása

biztosíthatja, hogy a városban a jöv ben nem alakulnak ki zárványok. Az egymással

2. Mecsekoldal 3. Meszes-Pécsbánya 4. Délkelet-Pécs 5. Dél-Pécs 6. Somogy-Vasas-Hird 7. Uránváros 8. Nyugati iparikereskedelmi terület

A városrész kereskedelmi, gazdasági funkciójának megtartása (V8)

X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

8. Nyugati iparikereskedelmi terület

5. Dél-Pécs

X

7. Uránváros

4. Délkelet-Pécs

X X

6. Somogy-VasasHird

3. MeszesPécsbánya

Városrészi célok A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása (V1.1) A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése (V1.2) Mecsekoldal fenntartható fejl désének biztosítása (V2) A városrész lakosságának társadalmi integrációjának el segítése, az életkörülmények javítása (V3) Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése (V4.1) Az Ipari Park fejl déséhez szükséges feltételek biztosítása (V.4.2) A kertvárosi lakótelepi környezet min ségi fejlesztése, a városrészközpont er sítése (V5) A városrész szorosabb integrálása a városi szövethez, az életkörülmények fejlesztése (V6) A városrész-központ megújítása, a köztéri szabadid s infrastruktúra b vítése (V7)

2. Mecsekoldal

Városrészek 1. Bels városrészek

1. Bels városrészek

szomszédos városrészeket a következ táblázatban X-szel jelöltük.

X

X X

X X

X

X X

X X

3. táblázat: A szomszédos városrészek városrészi céljai

Központi fekvéséb l adódóan a Bels városrészek az a városrész, mely a legtöbb másik városrésszel érintkezik, itt kell leghangsúlyosabban vizsgálni a célok egymásra hatását. A Bels városrészek jelenleg is a városközpont szerepét tölti be, funkcionális megújítása ennek er sítését, illetve a funkciók térbeli kiterjesztését szolgálja. A belváros kelet felé történ kiterjesztése a Bels

városrész jelenleg funkcióhiányos területén fog funkciób vülést

eredményezni, amely a terület (és a szomszédos, délkelet-pécsi Balokány) felértékel dését fogja maga után vonni. A Balokányligetbe tervezett fejlesztések összhangban vannak az „EKF-negyed” fejlesztési elképzeléseivel. Az IVS fejlesztések f helyszínéül szolgáló Bels városrészeket keletr l határoló MeszesPécsbánya területén szociális városrehabilitáció segíti az e városrészre megfogalmazott cél elérését – és egyáltal azt, hogy a Bels városrészek és a Meszes-Pécsbányai terület között kisebb legyen az infrastrukturális, társadalmi különbség. A Bels városrészek és Mecsekoldal céljai szintén koherensek egymással: Mecsekoldalon a lakófunkció a domináns, a központ nyújtotta közszolgáltatásokat, szolgáltatásokat gyakran veszik igénybe az itt lakók. Uránváros sajátos egységgel bír Pécs városi szövetén belül: erre az egyedi jellegre épül , a városrész-központi szerepet er sít fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy a városrész lakói


mindinkább a lokális szolgáltatásokat vegyék igénybe szemben a városközpontra való támaszkodással. Némileg hasonló a helyzet Dél-Pécs esetében is, annak a városrésznek a meger síteni tervezett funkcionális magja még inkább elkülönül a Bels városrészt l. A többi szomszédos városrész közül kiemelhet még Meszes-Pécsbánya és Somogy-VasasHird városrész hasonló céljai, melyre hasonló, integrált válasz született: minkét városrész érintett lesz a szociális városrehabilitációban, éppúgy, mint Gyárváros területe, amely már Délkelet-Pécshez tartozik. Csak a városrészi célokat szemlélve némi diszharmónia figyelhet meg a Nyugati iparikereskedelmi övezet és a szomszédos lakófunkciójú Mecsekoldal céljai között; azonban a két városrész között markáns határt képez a 6-os út, valamint a kis kiterjedés Nyugati ipari kereskedelmi övezet funkciómegtartása, -fejlesztése hangsúlyosan csak a környez területek igényeit figyelembe vev fejlesztéssel képzelhet el. Els ránézésre szintén inkoherencia azonosítható Délkelet-Pécs két városrészi célja között: míg az egyik a természeti környezeti értékek meg rzését, a másik az ipari park fejlesztését t zi ki. Az anomália feloldása itt is a városrész pontos ismeretében rejlik: az Üszögi út mellett elhelyezked

Ipari Park, valamint Tüskésrét-Balokány térsége markánsan elkülönül

egymástól. Összességében az állapítható meg, hogy a városrészek céljai koherensek egymással, nem járulnak hozzá zárványok kialakulásához.

III.2.8. Antiszegregációs terv III.2.8.1. Az antiszegregációs terv céljai

A város hosszabb távú stratégiájának meghatározása során kiemelten fontos feladat annak a vizsgálata, hogy a város népességében megtalálhatóak-e olyan csoportok, amelyek az esélyegyenl ség szempontjából hátrányos helyzetben vannak, vagy veszélyeztetettnek tekinthet k. Az ilyen, valamilyen oknál fogva leszakadó csoportok vizsgálata els sorban földrajzi szempontok alapján történik meg, f képpen olyan területegységeket, városon belüli lehetséges szegregátumokat megvizsgálva, ahol a szegénységi, szociális problémákra utaló statisztikai adatok kiugróan magasak a város többi területéhez képest. Az anti-szegregációs terv célja a telepszer , szegregált lakókörnyezeti népesség társadalmi,

97


gazdasági szempontú vizsgálata, a feltárt problémák alapján pedig cselekvési programok kidolgozása, amellyel ezek a gondok felszámolhatóak, vagy legalábbis csökkenthet ek lesznek. Az egyes szegregátumok esetében megvizsgáljuk a terület demográfiai viszonyait, a szociális ellátórendszer szerepét a lakosság jövedelmi helyzetének fenntartásában, ehhez kapcsolódóan foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét, az infrastruktúra és az elérhet közszolgáltatásokat, illetve igen hangsúlyosan az oktatási szegregáció mértékét is. III.2.8.2. A problémák háttere, célcsoportok

A város jelenlegi szociális problémáinak háttere els sorban a rendszerváltozás utáni gazdasági változásokban keresend . A korábbi nagyipari üzemek, a bányák bezárása mind odavezetett, hogy a foglalkoztatottak aránya nagy mértékben visszaesett, míg az inaktív keres ké rohamosan n tt. A munkanélküliség, a jövedelmi szint esése a társadalom széles rétegeit hozta nehéz helyzetbe. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatosan azt, hogy a nehéz helyzetben lév családok gyermekei gyakran szocializációs, értékrendbeli nehézségekbe is ütköznek, ami tovább rontja a folyamatot. Mindezek a problémák nagyobb mértékben érintették a város azon tagjait, akik korábban els sorban az alacsonyabb presztízs foglalkoztatási csoportokban voltak foglalkoztatva, továbbá a roma népesség is magasabb fokon vált az átalakulás vesztesévé, vált munkanélkülivé. A fogyatékossággal él k, a hajléktalanok

munkavállalási

lehet ségei

rendkívül

nehezek,

illetve

ugyanígy,

a

szenvedélybetegek is igen nehezen tudnak állandó munkához jutni, ami szintén besorolja ket a szegregációval veszélyeztetettek sorába. Természetesen fontos kihangsúlyozni a fiatalkorúakat is, akik – attól függ en, hogy milyen családi háttérrel rendelkeznek, gyakran halmozottan hátrányos helyzet nek számítanak – er teljes odafigyelést igényelnek, elkerülend a jelenlegi társadalmi problémák hosszabb távú kivetülését. A szociális problémák gyakorta nagyobb összefügg területrészekre is jellemz ek, emiatt Pécsett olyan slumosodó városrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzet ek koncentrációja jóval meghaladja a város más részeire jellemz értékeket. Ez a slumosodás, földrajzi szegregálódás öngerjeszt

folyamat is egyben: az ilyen közegb l elköltöz ,

módosabb családok helyére – az alacsonyabb fenntartási költségek miatt – szegényebb, szociális problémákkal küzd

lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a városrész

leszakadásának folyamatát. A leszakadó városrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a kirekeszt dés folyamatával. A jövedelmekt l, a munkaer piactól, a szolgáltatásoktól és a

98


társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzd k számára az egyenl hozzáférés lehet sége csorbul, amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszül s családban nevelked , inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkez családokban nevelked gyermekek a legveszélyeztetettebbek.

III.2.8.3. Helyzetelemzés

III.2.8.3.1 A KSH által kimutatot szegregációk lehatárolása A város szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez k és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez k aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma 50 f fölötti (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható el ). Az alábbi kartogramok jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következ színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthet k valódi szegregátumoknak. Azok a területek, amelyek népességszáma kielégíti a szegregátum fogalmát, azok bekarikázva szerepelnek a térképeken.

99


9. ábra: áttekint térkép Pécs Megyei Jogú Város szegregátumaitól, valamint a szegregátumnak nem tekinthet területekr l Forrás: KSH

10. ábra: Pécs pécsbányai és szabolcsi szegregátumai Forrás: KSH

100


11. ábra: Pécs vágóhídkörnyéki, valamint a két gyárvárosi szegregátuma Forrás: KSH

A térképek alapján látható, hogy a városban összesen 5 területegységet tekinthetünk szegregátumnak. Ezek mindegyike a város olyan területein találhatóak meg, amelyek számos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. III.2.8.3.2 A

szegregátumok

demográfiai,

foglalkoztatási

viszonyai,

lakáshelyzete,

infrastrukturális állapota III.2.8.3.2.1 A pécsbányai szegregátum (1.) A pécsbányai szegregátum a Sétatér utca, Pécsbányatelepi út, Károly utca, Kórház utca, Pécsbányatelepi út, Károlyi tér, Kénes út, valamint a településhatár közötti területet foglalja magába. A több mint 150.000 f s pécsi lakosság korstruktúrájában a fiatalkorúak országhoz viszonyított alacsonyabb, az aktív korúaknak pedig magasabb aránya figyelhet meg (14,5%, illetve 64,8%), míg az id skorúak aránya kicsivel meghaladja az országos átlagot (20,7%). A pécsbányai szegregátum esetében összesen 251 állandó lakosról beszélhetünk, akiknek korstruktúrája nagy mértékben eltér a városi adatoktól, els sorban annak köszönhet en, hogy a fiatalkorúak aránya nagyon magas, a népességnek közel 22%-a. Ezzel szemben az aktív korúak relatíve alacsony arányban vannak jelen a területen (mindössze 57,7% az arányuk), az id skorúak aránya pedig hozzávet legesen a városi átlaghoz közeli (20,6%). A fiatalkorúak igen magas aránya els sorban annak köszönhet , hogy a szegregátum területén igen magas a

101


roma népesség jelenléte, körükben pedig a gyermekvállalási hajlandóság jóval magasabb, mint a többségi társadalomban. Már korábban is említettük, hogy a városban a foglalkoztatási helyzet jelent s mértékben romlott a rendszerváltozás idejéhez képest, 2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze 52,9%-ot tett ki az aktív korú népességb l. A pécsbányai szegregátum területének lakosságából a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 32,7%. Ennek köszönhet en mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53,9%), mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez k aránya (63%) is jóval meghaladja a város egészét jellemz átlagokat (39,8%, illet leg 43,4%). A gazdaságilag nem aktív népesség mindebb l következ en igen magas számban vannak jelen (70%), illetve ugyancsak kiugróan nagy a munkanélküli népesség aránya is (27,6%). A helyi lakosság igen alacsony iskolázottsággal rendelkezik, fels fokú végzettség lakos a területen nem rendelkezik lakhellyel, ugyanígy, igen alacsony a középfokú végzettség ek aránya is. Ezzel szemben a népességnek közel 80%-a csupán nyolc általános végzettséggel rendelkezik. A népesség hátrányos munkaer piaci helyzetét mutatja, hogy a csekély számú foglalkoztatott dönt többsége, közel 84%-a alacsony presztízs foglalkoztatási csoportokban volt foglalkoztatva. A terület lakáshelyzetében az alacsony komfortfokozatú lakások kiugró aránya jellemz . A 93 lakás 55%-a ebbe a kategóriába tartozik. A szegregátum lakásai közül 79 önkormányzati bérlakás (az összes lakás 85%-a). A szám a terület szociálisan hátrányos helyzetének kiváló indikátora, hiszen az önkormányzati lakásokra városi szinten jellemz , hogy ezekben élnek a város legszegényebb rétegei, anyagi és szociális helyzetükb l adódóan megoldatlan feszültségekkel terheltek, jelent s adósságállománnyal, akik öner b l gyakran a bérlemény fenntartására is képtelenek. A lakosok szociális helyzetének alacsony fokát mutatja, hogy azon aktív korú lakosok aránya, akiknek egyedüli jövedelemforrása kizárólag helyi vagy állami támogatás volt, meghaladta a 20%-ot is. A terült infrastrukturális ellátottsága viszonylag kedvez : gáz-, vízszolgáltatás az összes utcában biztosítva van, a csatornázás pedig 2008-ban a legtöbb utcában kiépül. Ugyancsak teljeskör a közvilágítás is, azonban az útmin ség több helyen alacsonyabb színvonalú. A szegregátum tömegközlekedési elérhet ségét jelenleg két buszjárat biztosítja. A f pályaudvarra men 40-es busz munkanapokon csúcsid ben 15 percenként jár, csúcsid n

102


kívül viszont csak fél óránként. Szabad- és munkaszüneti napokon ugyancsak fél órás id közönként indul buszjárat. A 40-es buszhoz hasonlóan a 11-es busznak is itt van a végállomása: a budai állomásra induló járat igen ritka, munkanapokon óránként egy járatot jelent, szabad- és munkaszüneti napokon pedig csupán naponta néhányszor. A terület elérhet sége csúcsid n kívül emiatt nehézkes. III.2.8.3.2.2 A szabolcsi szegregátum (2.) A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a T zoltó utca, Kolónia utca, Baltika utca, Török I. utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár – György-akna területén található. A 694 állandó lakossal rendelkez területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az id sek aránya ezzel szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. Az aktív népesség aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el. A nagyon magas fiatalkorúarány ezen a területen is arra enged következtetni, hogy a roma népesség viszonylag magas számban képviseli itt magát. A népesség munkapiaci helyzetére jelent s hátrány jellemz . A foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel 52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami 28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelent s része tehát nem rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán alacsony presztízs munkahelyen tudott elhelyezkedni. A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett fels fokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán általános iskolai végzettség ek aránya igen magas, 67%-os. A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemz tehát az er teljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is mutat. A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható, Látható még az alapján is, hogy az aktív korú lakosságnak több mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi

103


támogatásoknak köszönhet en rendelkezik egyáltalán bevétellel. A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás teljeskör , a csatornázás 2008-ban pedig ugyancsak mindenhol kiépül. Gázszolgáltatás az utcák felében nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos. A szegregátum tömegközlekedési elérhet ségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhet séget csak kevésbé képes javítani, munkanapokon els sorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont akkoris igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A f pályaudvarról induló 31-es busz szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal. Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A f pályaudvarra induló 31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsid ben negyedóránként, csúcsid n kívül átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és munkaszüneti napok egészére jellemz . A szegregátum területének optimális elérhet ségét tehát ez utóbbi járat képes megfelel szinten biztosítani, csúcsid n kívüli, átlagosan fél órás követési távolsága azonban nem biztosítja a terület legoptimálisabb elérhet ségét. III.2.8.3.2.3 A vágóhídkörnyéki szegregátum (3.) A vágóhídkörnyéki szegregátum a Nyírfa utca, Légszeszgyár utca, Tüskésréti út, valamint a Sport utca mindkét oldalát magába foglalja. A 172 állandó lakosú terület korösszetétele – az el z ekben már taglalt szegregátumokhoz hasonlóan – nagy mértékben eltér a város egészének értékeit l, els sorban a fiatalok szempontjából, részarányuk ugyanis itt is kiugróan magas, 27%-os, ami valószín síthet en jelen esetben is a romák viszonylag magas arányának köszönhet els sorban. Az alacsony arányú id skorú-népesség (15,3%) mellett az aktív korú népesség is viszonylag alacsony aránnyal képviseli magát a területen (58%). Munkaer piaci szempontból a lakosság igen hátrányos helyzet nek tekinthet : a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, az aktív korú népességnek mindössze 15%-a rendelkezett munkahellyel a legutóbbi népszámlálás évében, ezáltal azon háztartások aránya, ahol aktív keres nem található, kiugróan magas, közel 76%-os. Az el z ekb l is következik, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez aktív korú népesség aránya is igen nagy (83%), hasonlóan a regisztrált munkanélküliek arányához (58,5%), ami a legmagasabb a

104


város lehatárolt szegregátumai körében. A

munkaer piaci

lehet ségeket

nagy

mértékben

besz kíti

a

lakosság

alacsony

iskolázottsága: a fels fokú végzettség ek aránya minimális (2,1%), ezzel szemben igen magas a csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkez k aránya (76,5%). A területen összesen 48 lakás volt megtalálható 2001-ben, a nagyobbik részük azonban nem képes a mai kornak megfelel komfortot nyújtani, az alacsony komfortfokozattal rendelkez lakások aránya ugyanis közel 56%-os. Az önkormányzati lakások száma a többi szegregátumhoz mérten alacsony, összesen 7 lakás van ilyen tulajdonban (az összes lakás 15%-a), ennek ellenére ez is magas értéknek tekinthet a város egészéhez viszonyítva. A lakosok alacsony szint

szociális helyzetét mutatja még, hogy az aktív korúak

egynegyedének egyedüli bevételi forrása állami vagy helyi támogatás volt 2001-ben. A terület infrastruktúrájában a vízszolgáltatás teljeskör , közvilágítás ugyancsak minden utcában megvan. A gázhálózat, valamint a csatornázás azonban kiépítetlen, az utcák pedig nem rendelkeznek szilárd burkolattal. A terület közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem elérhet , azonban a közeli buszjáratok 300-400 méter sétával megközelíthet ek. Ezeknek köszönhet en a területet viszonylag nagy számú buszjárat lát el, konkrétan a 3-as, 6-os, 7-es, 41-es, 50-es, 103-as, 106-os, valamint a 107-es. A buszok többségének igen gyakori menetrendjéb l fakadóan a szegregátum tömegközlekedési elérhet sége megfelel . III.2.8.3.2.4 A gyárvárosi, északi szegregátum (4.) A gyárvárosi, északi szegregátum az Álmos és az El d utca közötti területet jelenti. A szegregált területek közül a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezik, 2001-ben az állandó népesség száma csupán 74 f

volt. A többi szegregátumhoz képest a népesség

korösszetétele közelít a város egészéhez, bár több százalékpontos eltérés még így is található a város egészéhez viszonyítottan. A fiatalkorúak aránya több mint 5%-kal haladja meg azt (19,7%), illetve ugyancsak magasabb az id sek aránya, mint Pécs egészében (23,7%). Alacsonyabb azonban az aktív korú népesség aránya, amely 2001-ben 56,6% volt. A szegregátum lakosságának munkaer helyzete alapján igen hátrányos helyzet : a foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, rendszeres munkajövedelemmel pedig az aktív korúak 63%-a nem rendelkezett a Népszámlálás évében. A regisztrált munkanélküliek aránya ugyan csupán 5,9% a területen, azonban tekintettel arra, hogy országszerte nagy számban

105


vannak olyanok, akik nem regisztrálták magukat a helyi munkaügyi központnál - valamint a foglalkoztatottak kiugróan alacsony értéke alapján - a valós munkanélküliség ennél vélhet en jóval nagyobb. Pozitívum azonban, hogy a többi szegregátummal összehasonlítva jóval alacsonyabb azoknak az aránya, akik alacsony presztízs

munkakörben vannak foglalkoztatva (37,5%), amely

mögött meghúzódik a helyi lakosság aránylag jobb iskolázottsági helyzete: a fels fokú végzettség ek aránya pontosan 10%-os, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya pedig 60,5%, jóval alacsonyabb, mint ami a többi szegregált területet jellemzi. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a helyi társadalom jóval sokrét bb, mint a többi szegregátum esetében, itt ugyanis nem kizárólag a legképzetlenebb, leghátrányosabb, gyakran roma rétegek élnek. A helyi lakásösszetételt ennek ellenére az alacsony komfortfokozatú lakások uralják, a 28 lakásnak csupán 39%-a volt magas komfortokozatú. A lakások több mint fele, összesen 15 önkormányzati tulajdonú. A népesség szociális helyzete ez alapján egyértelm en alacsony szint , ezt mutatja az is, hogy azon aktív korúak aránya, akiknek egyedüli bevételi forrása valamilyen állami, vagy helyi támogatás, meghaladta a 20%-ot is. A terület infrastrukturálisan megfelel en ellátott: víz-, gáz-, csatornahálózat kiépített, vagy 2008-ban kiépül, közvilágítás ugyancsak van, az utcák pedig aszfalttal borítottak, bár min ségük több helyen leromlott. A szegregátum – köszönhet en annak, hogy a tömegközlekedési járatokban b velked Zsolnay Vilmos út mentén fekszik – elérhet sége megfelel . A területet érinti a 2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as buszjárat. III.2.8.3.2.5 A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) a Mohácsi út, a vasútvonal, valamint a Csaba utca mentén fekszik. A terület lakosságszáma 2001-ben 89 f volt, körükben kiugróan magas a fiatalok aránya (34%), ami itt is a roma népesség magas részarányának indikátora. Az alacsony aktív korú (54%), valamint az ugyancsak alacsony id skorú népesség (12%) munkaer helyzete siralmas képet mutat: a foglalkoztatottak aránya épphogy eléri a 8%-ot, ezáltal rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 92%-a nem rendelkezett 2001-ben. Az extrém magas értékek mellé felsorakozik a gazdaságilag nem aktív népesség is (92,1%), azonban a munkanélküliségi ráta „csupán” 43%-os, ami ismételten felhívja a figyelmet a regisztrálás

106


elmaradásából adódó bizonytalanságra. A népesség iskolázottsága nagyon alacsony: diplomás ember a területen nem lakik, a maximum nyolc általános iskolát végzettek aránya 90%-os, tehát középfokú végzettség ek is alig laknak a területen. Az itt található 20 lakás 65%-a alacsony komfortfokozatú, a rendkívül rossz szociális helyzet tehát infrastrukturális problémákkal is párosul. Ezt tetézi, hogy a lakások mindegyike önkormányzati tulajdonú, a lakosság szociális helyzete tehát rendkívül el nytelen helyzet . Az aktív korúak 33%-ának egyetlen jövedelmi forrása helyi vagy állami támogatások voltak, tekintettel azonban a minimális foglalkoztatásra, sokan semmilyen legális jövedelemmel nem rendelkeznek. A terület infrastrukturálisan jól ellátott: minden utcában van gáz- és vízszolgáltatás, a csatornázás 2008-ban teljeskör en kiépül, a közvilágítás pedig ugyancsak teljeskör . Az úthálózat azonban több helyen szilárd burkolattal nem rendelkez makadámút. A szegregátum területe tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthet , a járatok száma és követési távolsága megfelel en képes kielégíteni az igényeket. A szergegátumból elérhet a 2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 21/A, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as, M89-es buszjárat. A vizsgált szegregátumok mindegyikér l tehát elmondható, hogy az itteni társadalom hátrányos helyzete három f

problémakör mentén rajzolódik ki: egyfel l iskolázottsági

szintjük nagyon alacsony, körükben maximum az általános iskola nyolc osztálya a legáltalánosabb. Nagy részben ennek is betudható az a tény, hogy az aktív korúak jelent s része munkanélküli, egyedüli bevételi forrásuk leginkább az állami vagy önkormányzati segélyek. Harmadrészt lakókörülményeik sem kielégít ek, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ugyanis kimagaslóan magas. III.2.8.3.3 A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések Láttuk tehát, hogy a három f

problémaforrás egyike a munkanélküliség, illetve ahhoz

kapcsolódóan egyedüli bevételi forrásuk, a segélyezések. A következ kben a város segélyezési, szociális rendszerét tekintjük át. A város szociális ellátórendszerében jelent s szerep jut a rendszeres anyagi támogatásoknak, mint az id skorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, tanulói bérlettámogatás, közgyógyellátás. Ezek közül legnagyobb számban a rendszeres

107


szociális segély (878 f ), a közgyógyellátási igazolvány (6282 f ), illetve a rendszeres családvédelmi támogatás (több mint 6000 család) folyósítása történik meg rendszeresen. A pénzbeli ellátásokon túl természetbeni szociális ellátást nyújtanak lakásfenntartási támogatást, átmeneti-, és temetési segély címén. Id skorúak járadékában megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkez 67. életévüket betöltött személyek részesülhetnek, akiknek havi jövedelmük, valamint a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy f re jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetében 95%-át. Pécs egészében a támogatásban részesül k száma 1998, a támogatási forma bevezetése óta folyamatosan csökken, az akkori 108 f r l 2006-ra 74 f re csükkent. Rendszeres szociális segélyben azon 18 év feletti, aktív korú személyek részesülhetnek, akik munkaképességüket legalább 67%-ban elveszítették, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Ezen kívül támogatásban részesülhetnek azon állástalan személyek, akik a munkanélküli járadék, valamint a jövedelempótló támogatás folyósítási id tartamát már kimerítette, álláskeresést ösztönz

juttatásban nem részesül,

keres tevékenységet nem folytat, a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal, illet leg az önkormányzattal a kérelem benyújtását megel z

két évben pedig együttm ködött. A

segélyben részesítettek száma 2006-ban átlagosan 1136 f volt. A segély azonban sok esetben nem m ködik megfelel en, nem éri el célját, azt, hogy a segélyezettek visszakerüljenek a munkaer piacra. Legnagyobb számban a lakásfenntartási támogatásban részesítettek vannak jelen Pécs egészében, 2002-ben összesen 157 f kapott pénzbeli támogatást, további 2498 f pedig természetbeni támogatást. A támogatás a lakásfenntartási kiadásokhoz járul hozzá oly módon, hogy a közüzemi szolgáltató felé men számlán kerül az összeg jóváírásra. Ápolási díjban azon személyek részesülhetnek, akik önmaga ellátását biztosítani nem képes állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy beteg személy ápolását végzi. 2002-ben összesen 294 f részesült ilyen támogatásban Pécsett. Átmeneti segélyt azok kaphatnak, akik a létfenntartást veszélyeztet rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint id szakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek. Els sorban rendszeres szociális segélyt kiegészít szolgáltatást jelent, amelynek összege igen alacsony, hatékonysága emiatt nem túl nagy. 2002-ben összesen 2524 f részesült ebben a támogatási formában.

108


Temetési segélyben 2002-ben 840 f részesült, azon személyek számára folyósítható, akik az elhunyt személy temettetésér l gondoskodott, ez pedig saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Közgyógyellátásban alanyi, normatív, valamint méltányossági alapon részesülhetnek azon személyek, akik az egészségi állapot meg rzése érdekében kiadásaik csökkentéséhez közgyógyellátási igazolványt kapnak. A jövedelemhatár 6000 Ft/hónap gyógyszerköltség felett van, a növekv jövedelmek miatt azonban egyre többen esnek ki ebb l a körb l. 2006ban összesen 5894 f rendelkezett ilyen igazolvánnyal. A szociális ellátás intézményeit három egyesített szociális intézmény, egy id sek otthona, egy integrált nappali szociális intézmény látja el, ezen túl a városban megtalálható mozgáskorlátozottak nappali, valamint bentlakásos ellátását biztosító intézmény, a hajléktalanok ellátását biztosító intézmények, továbbá nem önkormányzati intézmények is segítik a lakosság szociális ellátását. Az intézményhálózatról általában elmondható, hogy kiépült, és képes kezelni lényegében valamennyi, a nagyvárosokra jellemz

szociális

problémát, ugyanakkor kapacitásai sok esetben nem kielégít ek. Mivel a szegregátumok területeire nem állnak rendelkezésre szociális segélyezési adatok, ezért egy nagyobb területi egység segélyezési adatait tudjuk csak bemutatni. Az I. számú Területi Szociális Központ területébe mind az 5 szegregátum beletartozik. Ezen a nagyobb területen a következ képpen oszlottak meg a segélyezések 2008 elején: -

rendszeres szociális segélyben részesült 451 f

-

id skorúak járadékában 20 f

-

ápolási díjban 124 f

-

lakásfenntartási támogatásban 1044 f

-

átmeneti segélyben 902 f

-

közgyógyellátásban 123 f

-

temetési segélyben 123 f

III.2.8.3.4 A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lév szervezetek Az önkormányzat számos olyan szervezettel kapcsolatban van, amelyek kiegészítik a város szociális támogatását, ezzel nagy segítséget nyújtva a város egészének, valamint a szegregátumok lakosságának is egyben.

109


1.) Fogd a Kezem Alapítvány A Pécs, Kovács Béla u. 10. sz. alatt, saját tulajdonú ingatlanban 30 fér helyes nappali ellátást biztosít, a fér hely erejéig az iskolából kikerült 16 éven felüli, illetve tankötelezettség alól véglegesen felmentett középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok részére, a Sztv 77. §-a alapján. 2.) Ifjúságért Egyesület A gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó családok átmeneti otthona ellátást m ködtet a Pécs, Major u. 2. sz. alatti, a Pécs, Mária u.1.sz. alatti, valamint a Pécs, Szabadságharc u. 5. sz. alatti, Pécs, Lánc u. 2. szám alatti, valamint a Pécs, Debreczeni M. u. 22. szám alatti ingatlanokban -2008. évt l- összesen 79 f (gyermekek és feln ttek együtt) elhelyezését tudja biztosítani. 3.) INDIT Közalapítvány A Közalapítvány ellátja 150 f

tekintetében a szenvedélybetegek közösségi ellátását és

nappali ellátását –BuliSegély Szolgálat, „AlternAtívA-Pécs”, „TÉR” Közösségi Szolgálat keretében- a Pécs, Hungária u. 5. szám alatt a Pécs, Szendrey J. u. 6. szám alatti, a Pécs, Gorkij u. 1. szám alatti és a Pécs, Kazinczy u. 6. szám alatti ingatlanokban, valamint utcai szociális munkát végez. 4.) Kerek Világ Alapítvány A Pécs, Gesztenyés u. 2. sz. alatti önkormányzati ingatlanban 25 fér helyes nappali ellátást m ködtet mozgásfogyatékos gyermek- és fiatalkorúak (6-18 évesek) részére, valamint két telephelyen támogató szolgáltatást nyújt. 5.) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Az MMSZ a tulajdonában lév , Pécs, Apafi u. 101. szám alatti ingatlanban m ködtet: - támogató szolgáltatást, a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történ ellátásra, a Szt. 65/C. §-a alapján, és - tanyagondnoki szolgáltatást, Pécs Megyei Jogú Város egyéb belterülete, Pécs, István-akna területén, a Szt 60. §-a alapján. - 70 f étkeztetést, a Szt. 62. §-a alapján, és - nappali ellátást 25 f súlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyermek és fiatalkorú személy részére, a Szt. 65/F. §-a alapján

110


Pécs, Janus P. u. 6. szám alatti ingatlanban m ködtet: - támogató szolgáltatást, a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történ ellátásra, a Szt. 65/C. §-a alapján. - nappali ellátást 50 f hajléktalan személy részére, a Szt. 65/F. §-a alapján.” 6.) Támasz Alapítvány A hajléktalanok ellátását biztosítja: - 250 fér helyes népkonyhát és 250 f s nappali meleged t m ködtet a Pécs, Hársfa u.2. sz., Sándor u.1.sz. alatti, valamint a Pécs, Dombay J. u. 8. szám alatti ingatlanban (ebb l 100 f ellátására a Dombay J. u. 8. szám alatti ingatlan átalakítását követ en nyílik mód), - 40 fér helyes férfi átmeneti szállást m ködtet a Pécs, Edison u.28. sz. alatt, 20 f s n i átmeneti szállást a Pécs, Bittner A.u.80. alatt, - 50 fér helyes hajléktalanok ápoló otthonát a Pécs, József A. u. 10. sz. alatt, - 70 fér helyes férfi éjjeli menedékhelyet tart fenn a Pécs, Gomba u. 7. sz. alatt, - 2008. évt l hajléktalan centrumot alakított ki Pécs, Dugonics u. 24. szám alatti telephelyén - valamint utcai szociális munkát végez. Az intézményi ellátásokat az Alapítvány többségében önkormányzati ingatlanokban biztosítja. 7.) Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas A szervezet ellátási szerz déssel nem rendelkezik, azonban támogatási szerz dés alapján hajléktalan ellátó rendszerük évek óta kap támogatást. 90 f hajléktalan étkeztetését látja el a kertvárosi Szent Erzsébet u. 4. sz. alatt, illetve a Pálos Templomnál. Januártól júniusig f z konyhát m ködtetnek, júliustól decemberig els sorban teáztatás és tartós élelmiszer, vagy nem romlandó étel kiszolgálását biztosítanak. 8.) UWYTA Kht: Családok átmeneti otthonának m ködtetésére vonatkozó ellátási szerz dése 2007. december 31. napjával megsz nt. Az ellátást az Ifjúságért Egyesület veszi át.

111


III.2.8.3.5 Oktatási szegregáció Az egyes szegregátumok helyzetelemzésénél már láttuk, hogy a szegregátumok lakosságára nagy mértékben jellemz az a tény, hogy körükben az iskolázottság általában véve igen alacsony fokú, dönt többségüknek maximálisan nyolc általános iskolai végzettsége van. Napjainkban ilyen végzettséggel érvényesülni a munkapiacon nagyon nehéz, visszatérni a munka világába sok esetben szinte lehetetlen. Ebben hosszabb távon is változást szinte csak az oktatással, szakképzéssel lehet elérni. A szegregáció folyamatát azonban mélyíti, hogy a hátrányos helyzet fiatalok szegregációja, különválasztása a többségi társadalomtól már igen korán, az óvodai, illetve általános iskolai oktatás területén megkezd dik. A számukra kialakított oktatási rendszerb l fakadóan a munka területén fennálló esélyek minimálisak, az oktatásból kikerül fiatalok gyakran munka nélkül találják magukat, a társadalmi szegregáció tehát egy olyan hátránnyal párosul, amely a nem megfelel

végzettségb l adódóan a

munkakeresés lehet ségeit nehezíti, vagy éppenséggel lehetetleníti el. A speciális nevelés intézményekbe, osztályokba bekerül fiataloknak a legtöbb esetben esélyük sincsen arra, hogy a velük egykorú, „normális” oktatásban részesül fiatalok közé kerüljenek be, így már ideje korán elvágják el lük a lehet séget attól, hogy a munkaer piaci feltételeknek megfelel végzettséggel rendelkezzenek. Pécsett 2007-ben az integrált intézmények tagintézményeivel együtt összesen 33 általános iskola m ködött (az integrált intézmények száma 14). A városi intézmények beiskolázási körzeteik alapján Pécsen túl a kistérség településeit is ellátják. Pécs városa nélkül a kistérségben 9 intézményfenntartó társulás, valamint 1 önállóan m köd általános iskola és 1 önállóan m köd óvoda végzi feladatát. A kistérségi gyermekek szállításáról több iskolabusz is gondoskodik, míg a pécsi iskolák a városból tömegközlekedéssel könnyen elérhet ek. Az intézmények összesített adatai szerint 2007-ben 837 f helyzet

volt halmozottan hátrányos

a 12324 tanulóból, ami 6,8%-os részarányt jelent. A speciális nevelést igényl

tanulók száma 241 f volt, az összes tanuló 2%-a.

OM azonosító

Intézmény neve

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Tanulólétszám az intézményben

Emelt szint oktatás Normál (általános) tanterv

és/vagy két tanítási nyelv iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

112

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

027249

Városközponti iskola

2270

115

17

949

52

11

1321

63

6

0

0

027230

Budai Városkapu Iskola

1621

360

59

1203

261

45

418

99

14

0

0

027261

Megyervárosi Iskola

1909

51

78

1239

41

74

585

13

4

0

0

038444

Éltes

369

0

0

4

0

3

0

0

0

365

87

151

0

0

0

0

0

151

0

0

0

0

Mátyás

Általános

Iskola 027240

Miroslav

Krleza

Horvát

Óvoda és Általános Iskola 027246

Mecsekaljai Iskola

2217

145

12

1115

83

7

1102

62

5

0

0

027399

Apáczai Nevelési Központ

1322

98

27

921

62

15

401

36

12

0

0

33

3

0

27

0

0

0

0

0

6

3

481

45

18

481

45

18

0

0

0

0

0

299

n.a.

0

299

n.a.

0

0

0

0

0

0

171

0

14

171

0

14

0

0

0

0

0

489

6

15

489

6

15

0

0

0

0

0

532

14

1

532

14

1

0

0

0

0

0

460

0

0

0

0

0

460

0

0

0

0

101204

Kerek

Világ

Általános

Mór

Katolikus

Iskola 027264

Szent

Általános Iskola 200436

Ciszterci Nevelési Központ

200486

Sztárai Mihály Általános Iskola

027257

PTE

Deák

Ferenc

Gyakorló Általános Iskola 027256

PTE

1.

sz.

Gyakorló

Általános Iskola 200406

Koch

Valéria

Iskola

Általános

4. táblázat: az általános iskolák integráltsági foka (2007)

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

A diszkrimináció felszámolása végett szükséges feladat, hogy a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek kortársaikkal közösen, egy intézményen belül vegyenek részt a nevelés folyamatában, természetesen a szükséges többlet nevelést számukra biztosítva. Ezt azonban több folyamat is hátráltatja, egyfel l a közoktatásban dolgozók szemlélete, módszertani kultúrája gyakran nem felel meg a hátrányos helyzet fiatalok nevelési igényeinek. Másfel l jelent s probléma , hogy a halmozottan hátrányos helyzet diákok a beiskolázási körzetek hatására jórészt ugyanabba az iskolába járnak, ott kiemelt arányt képviselve a teljes tanulói létszámból. A város általános iskolái között a halmozottan hátrányos helyzet diákok aránya a Budai

113


Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézményben kimagaslóan nagy, a város adatai szerint a 2007-es évben meghaladta a 22%-ot. A város többi iskolai intézményében a szegregáció nem jellemz , egyik iskolában sem éri ugyanis el a 10%-ot a halmozottan hátrányos helyzet diákok aránya. A város 5 szegregátuma közül 4 (pécsbányai, szabolcsi, gyárvárosi északi, gyárvárosi déli) diákjai is ebbe az intézménybe járnak. Az intézmény egyes csoportjai között is tapasztalható szegregáció: Évfolyam HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül 1.

21,1% – 19,1% – 0% – 13,6% – 0% – 70% – 30,7% – 50% – 45,8% – 73,3% – 83,3%

2.

17,4% – 10% – 0% – 25% – 50% – 30,8% – 34,6% – 37% – 75%

3.

33,3% – 20% – 10,5% – 9,5% – 0% – 20% – 28,6% – 31,8% – 27,3% – 60%

4.

30% – 13,3% – 15,4% – 4% – 5% – 33,3% – 42,9% – 29,6% – 30,8% – 33,3%

5.

8,7% – 20% -5,9% – 0% – 8,3% – 36,8% – 33,3% – 34,6% – 52,6%

6.

10% – 8% – 12,5% – 9,4% – 32% – 23,3% – 20% -25%

7.

17,1% – 12,9% – 5% – 0% -12,5% – 44,4% – 26,7% – 30% – 47,1%

8.

8,7% – 4,8% – 13,9% – 4,3% – 7,1% – 14,3% - 10%

5. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Budai Városkapu tagintézményeiben (%) (2006) Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenl ségi Helyzetelemzése

A táblázatból látható, hogy egyes osztályokon belül igen magas arányban vannak jelen a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek. Ezért feladat, hogy a halmozottan hátrányos helyzet gyermekeket szétterítsük az osztályok között. Az intézmény lemorzsolódási mutatója az országos átlag fölött van. A 2005/2006-os tanévben az évismétl k száma összesen 53 f volt, arányuk 3,2%, az országos átlag ezzel szemben 2,11%. 250 f nél többet hiányzó gyermekek száma 33 f volt, ez az összes diáknak 2,1%-a (az országos átlag 0,37%). A lemorzsolódás nagyobb arányán tehát javítani szükséges, els sorban olyan tanítási módszerek kidolgozásával, amely figyelembe veszi a halmozottan hátrányos helyzet diákok sajátos nevelési igényeit is. Az intézményben a továbbtanulási mutatók is eltérnek az országos átlagtól. A 2005/2006-os tanévben az összes diák 41,5%-a, a halmozottan hátrányos helyzet eknek pedig 20%-a

114


szakiskolában tanult tovább (az országos áltag 19%), míg szakközépiskolában a végz sök 27,7%-a, addig a halmozottan hátrányos helyzet eknek csupán 3%-a tanul tovább (az országos átlag 43,1%). Gimnáziumban az összes diák 28,2%-a, a halmozottan hátrányos helyzet eknek pedig mindössze 4%-a tanul tovább (az országos átlag 36,6%). Speciális szakiskolában ezek az arányok 5%, illetve 9% (az országos átlag 1,3%). Míg az összes diáknak 5%-a nem tanul tovább, addig ez az arány a halmozottan hátrányos helyzet ek esetében 12%. Megállapíthatjuk tehát azt, hogy az intézmény halmozottan hátrányos helyzet diákjai körében a továbbtanulási arányok nagy mértékben eltérnek a teljes iskoláskorúak arányaitól: jóval nagyobb arányuk tanul tovább szakiskolában, illetve egy részük egyáltalán nem is tanul tovább, míg szakközépiskolába és gimnáziumba csak nagyon kis hányaduk jelentkezik. Igen nagy probléma tehát, hogy ezek a tanulók ha tovább is tanulnak, f képpen olyan képesítést fognak csak szerezni, amelyek a kor követelményeinek kevésbé felelnek meg, ezzel munkapiaci érvényesülésük is jelent s mértékben csorbulni fog. A pécsbányai, valamint a két gyárvárosi szegregátum diákjai a Sziebert Róbert Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézménybe, mint tagintézménybe járnak. Ez az iskola els

körben 2003/2004-es tanévben kapcsolódott be a Integrációs Pedagógiai rendszer

kiépítésébe, majd a kompetencia alapú oktatásba is. Az iskola célja, hogy megvalósuljon egy olyan nevelési-oktatási program, amely segíti a HHH gyermekeket abban, hogy a nehéz szociális körülményeik ellenére megtalálják az életben való boldogulás útját. 2007-ben pályáztak a HHH tanulók után igényelhet támogatásra. A 2007 nyarán létrejött társulás miatt, nagy valószín séggel nem jogosultak erre, ami jelent s mértékben befolyásolja a már megkezdett programok m ködését. Az iskolában a hiányzás mutatója magasabb az országos átlagnál, amely azzal magyarázható, hogy a roma családoknál (1-2 család) a nagyobb gyermekek gondozzák otthon a kistestvért. Fontos feladat tehát az iskolai hiányzások csökkentése. Az iskola bekapcsolódott az Útravaló ösztöndíj programba, emellett jól m ködik a roma ösztöndíj program is. Az iskola környezeti csoportjaival, a CKÖ-vel is jó kapcsolatot ápolnak. Fontos feladat az iskolai hiányzások csökkentése is. A szabolcsi szegregátum diákjai a Török István úti Általános Iskola és Szakképz tagintézménybe járnak. Az intézmény 1-8 évfolyammal általános iskolai és 9-12 évfolyammal szakképz oktatást m ködtet. 1992-ben egy PHARE pályázat keretén belül indult szakképzés, ahol a tanulók mez gazdasági gazda/gazdaasszonyi képesítést szereztek. A tapasztalatok szerint szélesebb skálán tudtak munkát vállalni ezzel a végzettséggel. Ez a képzés azonban kifutóban van. Az épület beázik, a vizesblokk, nyílászárók felújításra szorulnak. A f tés-

115


világítás korszer sítése is indokolt. Az oktatás infrastrukturális feltételei az egyes feladatellátási helyek között kiegyenlítetten biztosítottak, minden gyermek/tanuló számára biztosított az egyenl hozzáférés a meglev eszközökhöz. A logopédiai foglalkoztató némelyik intézményegységben és a nyelvi labor teljesen hiányzik. A vágóhídkörnyéki szegregátum diákjai körzetileg a Városközponti Óvoda, Általános Iskola

és

Alapfokú

M vészetoktatási

Intézmény

Jókai

Mór

Általános

Iskolája

tagintézményébe vannak beosztva, azonban többségük nem ide, hanem a Fels -vámház Utcai Általános iskolába jár, élve a szabad iskolaválasztás jogával. A Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény összes diákja közül azonban igen alacsony hányadot képviselnek, mindössze 5%-ot. Szegregációjuk azonban az egyes évfolyamok csoportjai között kimutatható: Évfolyam HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül 1.

0% – 0% – 0% - 0% – 0%

2.

44% – 4,2% – 5% – 0% - 0% - 0% - 0%

3.

28% – 5% – 5% – 0% - 0% - 0% – 0%

4.

40% – 43,7% – 26,7% – 0% - 0% - 0% - 0%

5.

41,4% – 3,6% – 0% – 0% – 0% - 0%

6.

33,3% – 34,8% – 8,7% – 4,5% – 0% – 0% – 0% - 0%

7.

36,8% – 30% – 26,3% – 4,5% – 0% – 0% – 0% - 0%

8.

28,6% – 17,6% – 12,5% – 0% – 0% – 0% – 0% – 0% - 0%

6. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény tagintézményeiben (%) (2006) Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenl ségi Helyzetelemzése

A halmozottan hátrányos helyzet diákok els sorban a Fels vámház Utcai Általános Iskola egyes osztályaiban alkotnak szegregációkat. Ahogyan a keleti városrész iskoláiban, itt is cél tehát, hogy a jöv ben a halmozottan hátrányos helyzet diákok jobban szét legyenek osztva a többi diák között. A 2005/2006-os tanévben az összes tagintézmény átlagában az évfolyamismétl k aránya mindössze 1,9% volt (szemben az országos átlag 2,1%-ával), ami els sorban annak köszönhet , hogy az iskolában a halmozottan hátrányos helyzet

gyermekek száma

viszonylag alacsony. A 250 óránál többet hiányzók aránya ezzel szemben jóval meghaladta az országos átlagértéket (1,35%, szemben az országos érték 0,37%-ával), ami jelzi, hogy a keleti városrész egyes iskoláiban tapasztalható problémák (els sorban a fiatalabb gyermekek

116


felügyelete) itt is megjelenik. A tagintézmények között egyértelm en a Fels vámház Utcai Iskolában van a legnagyobb mérték

lemorzsolódás, ami kapcsolatban áll azzal, hogy a

szegregátum halmozottan hátrányos helyzet diákjai is els sorban ide járnak. Az évismétl k száma ugyan itt sem érte el az országos átlagot a 2005/2006-os tanévben (1,9%), a 250 óránál többet hiányzók aránya azonban itt a legmagasabb, 1,5% volt a 2005/2006-os tanévben. Ahogyan a keleti városrész iskoláinál, úgy itt is megoldást kell tehát találni erre a problémára, ami – tekintettel okára – els sorban családsegít szolgáltat segítségével képzelhet el. A továbbtanulási adatok tekintetében az összes tagintézményben a halmozottan hátrányos helyzet diákok esetében a szakiskolákba történ továbbtanulás a legjellemz bb (38%), jóval meghaladva az összes diák átlagát (20%). Szakközépiskolában 25%-uk tanul tovább (az összes diák aránya is ennyi), a többi iskolatípus, valamint a tovább nem tanulók számáról azonban nincsenek pontos adatok. A Fels vámház utcai iskolában ezek az arányok még jelent sebbek: a halmozottan hátrányos helyzet

diákoknak ugyanis háromnegyede tanul

tovább szakiskolában, míg csak egynegyedük szakközépiskolában. Törekedni kell tehát a HHH tanulók továbbtanulási arányainak eltolására érettségit adó középfokú intézmény felé. A Fels vámház Utcai Általános Iskolában a 2003/2004-es tanévt l kezd d en építik a halmozottan hátrányos helyzet diákok integrációs rendszerét. 2007. júniusában pályáztak a HHH tanulók után igényelhet

támogatásra. 2007 nyarán létrejött társulás miatt, nagy

valószín séggel nem jogosultak erre, ami jelent s mértékben befolyásolja a már megkezdett programok m ködését. Az intézményben hozzáférhet minden tanuló a tanórán kívüli tevékenységek kínálatához. A m vészeti oktatás keretén belül a HHH tanulóknak biztosítják a térítésmentességet. A hátrányos helyzet tanulóknak fels tagozatban az 50% térítési díjat az önkormányzat, civil szervezetek (pl. N egylet) segítségével finanszírozzák. A HHH tanulók továbbtanulási mutatója emelked tendenciát mutat, mert a szakiskolai képzésben résztvev k többségében maradnak a képzési rendszerben a szakma elsajátítása után érettségi bizonyítványt is szereznek. Az intézmény kapcsolatrendszere kiterjedt, igen jó. Kifejezetten a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igény gyermekek/tanulók segítésére fókuszál. Mivel a középiskolák tekintetében nem beszélhetünk beiskolázási körzetekr l, ezért körükben szegregáció-vizsgálatot els sorban iskolatípus szerint lehet elvégezni. A szegregáció jelei ez alapján kimutathatók, a hátrányos helyzet diákok a legtöbb esetben ugyanis a szakiskolai képzésben tudnak csak továbbtanulni. Ezt mutatja, hogy a halmozottan hátrányos helyzet

117


tanulóknak

69%-a

szakiskolába

jár,

ezzel

szemben

gimnáziumban

17%-uk,

szakközépiskolában pedig csupán 14%-uk tanul. A lemorzsolódás jelensége nem csupán az általános iskolákban volt jelent s a halmozottan hátrányos helyzet tanulók esetében, hanem a középfokú oktatás területén is: a 9. évfolyamban 5,6%-uk, a 10. évfolyamban 4,2%-uk, a 13. évfolyamban pedig 3%-uk morzsolódott le (az e fölötti évfolyamok tekintetében ez az arány már 1% alatti). A halmozottan hátrányos helyzet diákokat tehát a középfokú oktatásban is hátrány éri: legnagyobb részük szakiskolában tud csak elhelyezkedni, ami kés bbi munkavállalási lehet ségeiket is nagymértékben lesz kíti. Emellett jelent s körükben a lemorzsolódás is. III.2.8.3.6 Korábbi anti-szegregációs tevékenységek értékelése A foglalkoztatás lehet ségeinek megteremtése, az ahhoz szükséges, megfelel képzettség megteremtése az egyik, ha nem a legfontosabb teend akkor, amikor cél a város szegregált társadalmi rétegeinek integrálása a többségi társadalomhoz. E két tényez fontosságát már a korábbi években felismerték, és Pécs városában is nagy szerepet szántak az ilyen programoknak. A rendszerváltozás után els sorban az aktív és passzív támogatási rendszer segítségével próbálták a leszakadókat visszaemelni a munka világába. Aktív munkaer -piaci eszközök körébe tartozik többek között a foglalkoztatást el segít

képzések támogatása,

vállalkozás indításának el segítése, a bértámogatás, munkahelyteremtés támogatása. Passzív ellátások körébe tartoznak például az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, vállalkozói járadék. A leghátrányosabb álláskeres k számára azonban ezek az aktív és passzív módszerek sok esetben nem elegend ek, számukra komplex foglalkoztatási programok kialakítása, valamint munkaer -piaci szolgáltatások támogatása szükséges. Ennek érdekében 1999 óta a Munkaügyi Központ támogat olyan programokat, amelyeknek célja, hogy a társadalom perifériájára szorult, kirekeszt dött embereket alkalmassá tegyék a munkavállalásra. A következ kben az ilyen, Pécsett megvalósult programokat mutatjuk be, amelyek többek között a szegregációval érintett emberek foglalkoztatásának, képzésének el segítésére is irányultak. A „Szociális foglalkoztatási programok” cím , a munkaer -piaci reintegrálást célzó program keretében három alprogramot valósítottak meg. A „Termel iskola” keretében a hátrányos helyzet , a munkaer piacon nehezen elhelyezked fiatalok elhelyezkedésének támogatására nyújtottak

munkatapasztalat

szerzési

támogatást,

valamint

közhasznú

szervezetek

támogatását, amely az els ilyen segít program volt Pécsett, ami jó alapot nyújtott a kés bbi

118


programok tervezéséhez. A „Hátrányos helyzet

munkanélküliek szociál-ökonómiai

alprojektje” keretében a közterületeken lév parkok, játszóterek, parkerd k karbantartását és felújítását végezték. Az „Emberi er forrás komplex fejlesztése” szociál-ökonómiai program során Pécs városában rendszeres adományszervezéssel összegy jtött, illetve a háztartásokban a lomtalanítás során fellelhet , még használható dolgokat újították fel és értékesítették. A „Nonprofit ügyintéz képzés-foglalkoztatási program” keretében képzést szerveztek olyan munkanélküliek számára, akik megfelel

humán beállítottsággal rendelkeznek, és

szándékukban áll a nonprofit szférában elhelyezkedni. A leghátrányosabb helyzet csoportok számára azonban gyakran még a program befejése után is nehéz volt az elhelyezkedés. Ennek ellenére a program életmin ségre gyakorolt pozitív hatása, valamint a hosszabb távú elhelyezkedési lehet ségek javulása miatt mindenképpen pozitív volt. Az „50 plusz/mínusz program” keretében az 50 év körüli, elhelyezkedési nehézségekkel küzd , diplomás munkanélküliek munkaer -piaci reintegrációja volt a cél számítógép kezel i, angol nyelvi képzés, személyiségfejlesztés és motivációs tréningek megtartásával, amelyben 25-en vettek részt. A

„Környezetvédelmi

tranzitfoglalkoztatási

programban”

a

cél

az

volt,

hogy

munkalehet ségek biztosításával megalapozzák az els dleges munkaer piacon történ munkavégzést. Ennek keretében közterületi, zöldterületi, illetve karbantartó munkálatokat végeztek, valamint képzéseket tartottak motorf rész-kezel , fakitermel , közterületeken végzett zöldterületi, illetve karbantartó munkálatok, települési hulladékkezel , szállító elemekkel. 2000 és 2002 között a programban összesen 55 f

pályakezd , tartósan

munkanélküli, hajléktalan, szenvedélybeteg, alacsony iskolai végzettség , állami gondozásból kikerült, valamint roma vett részt a programban. A „Ne dobd el! szociál-ökonómiai-flamand adaptációjú program” keretében hajléktalanok, megváltozott munkaképesség ek, alacsonyan iskolázottak, büntetett el élet

fiatalok

rehabilitációját és foglalkoztatását célozták segíteni, amelynek keretében a háztartásokban feleslegessé vált bútorok, háztartási eszközök, ruhanem k gy jtését, újrahasznosítását, felújítását, értékesítését végezték. Ezzel együtt szociális problémáik kezelésére is lehet ség nyílott, a lakhatási feltételek, a foglalkoztatás biztosításával pedig létbiztonságuk megteremtése vált lehet vé, segítve ezzel a programban részt vett, 3 év alatt összesen 150 f munkaer -piaci beilleszkedését. A „Termel iskola programban” a szakképzetlen, szociálisan hátrányos helyzet , iskolából

119


kikerült fiatalok számára foglalkoztatási, képzési lehet ségeket, szociális gondozást nyújtottak. 3 év alatt összesen 150 f vett részt a programban. A „Lépésr l lépésre – Roma referens programban” egy 8 f s roma referens-csoport képzését, foglalkoztatását valósították meg, akiknek a célja, hogy a romák társadalmi, munkaer -piaci reintegrációját segítsék el . Az „Átjáró-tranzitfoglalkoztatási programban” 30 f , halmozottan hátrányos helyzet , kistérségben lakó, tartósan munkanélküli fiatalból vett részt, akiknek nagy hányada olyan családi háttérrel rendelkezett, ahol a többgenerációs munkanélküliség, az alkalmi, fekete munkavállalás a jellemz . A fiatalokat ABC eladó, valamint kovács képzéseken vehettek részt. Az „Ökopark program” a szenvedélybeteg, a megváltozott munkaképesség és a hajléktalan emberek foglalkoztatását célozta meg. Ennek keretében biokertészeti munkákat végezhettek, amely mellett segít szolgáltatásokat, utógondozást és a munkában maradás segítését kapta meg a programban részt vett 15 f . Az „Új szolgáltatások – Fiatalok foglalkoztatása regionális program” keretében 3 év alatt 44 település 70 munkáltatója és 159 f fiatal, regisztrált munkanélküli vett részt, akiknek a munkába helyezését, valamint olyan új szolgáltatások létrejöttének támogatását támogatták, amelyekre az igény már megjelent, de fizet képes kereslet hiányában kiépítésük még nem történt meg. A „Graffity-mentes város program” 10, jellemz en alacsony szociokulturális háttérrel és iskolai problémákkal küzd fiatal szociális segítését jelentette.

k „falrestaurátor” képzésen

vettek részt, és szociális mentális gondozásban részesültek. A „Kamipen (Akarat) – program” els sorban roma, általános iskolát nem elvégzett személyeknek szólt, akiket a 8 osztály elvégzését, illetve szakképzés megszerzését segít szolgáltatásokkal, illetve közhasznú foglalkoztatással próbálták bevezetni a munka világába. A program Baranya megye 6 városában valósult meg, összesen 72 f részvételével. A „Humáner forrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 - A Munkanélküliség megel zése és kezelése program” célcsoportja igen széles réteget ölelt fel. A program résztvev i szakmai végzettséget és munkagyakorlatot szerezhettek, majd ennek segítségével munkába állhattak személyes mentori támogatás mellett. Pécsett 644 személy vett részt a programban. A „Mentor tanár program” keretiben 29 f

középiskolai tanári vagy szociálpedagógusi

120


végzettség , munkanélküli vett részt, akiknek feladata a 1-8. és 9-10. osztályos iskolai, hátrányos helyzet , lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyegyenl ségének segítése, felzárkóztatásuk el segítése. Az eddigiekt l eltér en 2 olyan program is indult a városban, amely pusztán a képzési, elhelyezkedési támogatáson túl figyelembe veszi a hátrányos helyzet csoportok társadalmi és gazdasági hátrányainak sokrét ségét is, valamint a hosszabb távú fenntarthatóságot is el segíti. Ennek keretében került sor a „Lakmusz I-II. programra”, amely 2005-2006 során 15 volt állami gondozott fiatal lakáshoz jutását, foglalkoztatását segítette el . Ennek keretében épít ipari munkásként való betanításuk történt meg, amit 10 hónapos foglalkoztatás mellett valósítottak meg. A foglalkoztatás keretében saját leend lakhelyük felújítását is elvégezték, amelyet a város biztosított számukra. Emellett pályaorientációban, pszicho-szociális támogatásban is részesítették ket, majd munkába vagy OKJ-s képzésbe való kerülés segítését és utánkövetést is alkalmaztak. A fiatalok számára mindennek köszönhet en nem csak képzettséget, és munkabeli hátteret, hanem lakást is biztosítottak. A program igen sikeresnek nevezhet , hiszen a 15 fiatal mindvégig hitt abban, hogy a programmal munkához és lakáshoz juthatnak, ami végül meg is valósult. A „Hátrányos helyzet fiatalok munkaer -piaci integrációja – Grundsuli” program 2002-t l 3 éven át tartott kísérleti jelleggel. Ennek célcsoportja olyan, 16 és 25 év közötti fiatalok voltak, akik az iskolarendszerb l lemorzsolódtak, alapfokú iskolai végzettséggel, vagy szakmával nem rendelkeztek, illetve nem piacképes végzettséggel, érettségivel rendelkeztek, de a munkaer piacon nem tudtak elhelyezkedni. A fiatalok egyéni rend szerint, saját tapasztalataikat, végzettségüket figyelembe véve dönthették el, hogy tanulni, vagy dolgozni szeretnének. A fiatalok álláskeresési technikák megszerzéséhez alapfokú végzettség, szakma megszerzéséhez kaphattak segítséget, melynek során rendszeresen támogató kapcsolatban voltak a fiatallal, a munkahellyel és a családdal a benntartás érdekében. A program eredményeképpen sikerült feltárni azokat a legf bb problémákat, amelyek miatt a fiatalok kiszorulnak a munkaer -piacról, illetve meghatározni azokat az eszközöket, amelyek a leghatékonyabbak felzárkóztatásukra. A program tapasztalatai alapján a nappali rendszer képzésbe való helyezést preferálják a szakemberek. Mint láttuk tehát, a szegregálódott társadalmi rétegek felzárkóztatására az eddigiek során célzottan munkahely-teremtési, illetve oktatási, képzési programok indultak a városban. Az

121


ezeken részt vev k, illetve az érdekl d k száma nem elhanyagolható, a leszakadó rétegek részér l tehát nagyrészt megvan az igény az ilyen programokra. Tekintettel azonban arra, hogy csak az ezredforduló után indultak be ezek a programok, hosszabb távú hatásainak vizsgálata az id rövidsége miatt még nem lehetséges. III.2.8.4. Stratégiai fejezet

III.2.8.4.1 Statégiai célok A felvázolt problémák alapján a szegregált területek lakosságának társadalmi interakcióit szükséges segíteni, a többségi társadalomhoz kapcsolódó integrációjukat támogatni. A lakosok felzárkóztatásához nem elegend csupán a fizikai infrastruktúra fejlesztése, hanem a létrejöv

beruházásoknak els sorban a humán-er forrás fejlesztését, a képzés, a

foglalkoztatás, a m vel dés, és a különböz

szociális és egyéb lakossági szolgáltatások

hozzáférhet ségét kell biztosítani, hogy ezeken keresztül a lakosság életszínvonala javulhasson és megteremt djön az esélye a társadalmi egyenl tlenségek helyi er kb l történ csökkentésére. A hátrányos helyzet társadalmi csoportok életmin ségének javítása ugyanis els sorban az

akaratukból, tenni akarásukból és képességeik kibontakoztatásából lehetséges.

A város részér l történ beruházások els sorban négy f tengely mentén történnek meg. Egyfel l szükséges az oktatási helyzet javítása, a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek integrálása az oktatásba, ezzel el segítve a helyi társadalom hosszabb távú integrálódását a többségi társadalomhoz a tanulás révén. A lakosság rövidebb távú támogatása is szükséges azonban, els sorban a munkaképes korú lakosság munkahelyhez való jutásának támogatásával. Az oktatási, valamint munkához jutáshoz kapcsolódó tevékenységeknek azonban nem csupán a lehatárolt szegregátumokra kell hogy irányuljanak, hanem a város egészének hátrányos helyzet lakosságát meg kell szólítania annak érdekében, hogy a város foglalkoztatási helyzetén javítani lehessen, ezzel megakadályozva további szegregátumok kialakulását a városban. Ezek mellett a lakosok szociális integrációjának támogatása is szükséges. Negyedik formaként jelennek meg az egyes szegregátumokra vonatkozó, els sorban lakásfelújító intézkedések. Az els

három célnak nem csupán az egyes

szegregátumokra kell korlátozódniuk, hanem a város egészének hátrányos helyzet lakosságát is segítenie kell. A negyedik, infrastrukturális cél els sorban a szegregátumok infrastrukturális fejlesztéseit foglalja magába. Ezeken túl plusz elemként az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében megvalósuló akciók lehetséges hatásait is számba vesszük az egyes szegregátumok esetében.

122


III.2.8.4.2 Oktatási integráció A helyzetelemzésben már láttuk, hogy a szegregátumok esetében a legnagyobb probléma az oktatási szegregáció, a lemorzsolódás, valamint a továbbtanulás nem megfelel szintje. Az oktatási integráció megvalósításával ezért cél, hogy a szegregált lakókörnyezet diákjai számára olyan feltételeket biztosítsunk, amelyek az eddig tapasztalt nagyarányú lemorzsolódási arányokat csökkenteni lesznek képesek, a továbbtanulási lehet ségeiket er síteni tudják, valamint az er sen szegregált osztályok összetételén változtassunk. Ezt az igényt a város már ezt megel z en is egy egységes dokumentumban megfogalmazta: a 20072013 közötti id szak közoktatási feladatait meghatározó, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve címet visel dokumentum hangsúlyosan foglalkozik az esélyegyenl ség biztosításával. Az esélyegyenl ség biztosítását több szempontból kívánja megvalósítani: -

felhívja a figyelmet a Ktv. Kt. 66.§ változására: eszerint az esélyegyenl ség megteremtése érdekében a törvény arra kötelez, hogy az egymással határos iskolák kötelez beiskolázási körzetét úgy alakítsuk át, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzet diákok körében.

-

el irányozza az intézményi rendszer olyan átszervezését, amely figyelemmel van az er söd szegregációra és az esélyegyenl ség biztosítását nehezít tényez kre

-

támogatja az olyan fejlesztéseket és tartalmi átalakulásokat, amelyek fékezik, majd csökkentik a szegregációs folyamatokat

-

el segíti

az

ágazatban

az

országos

és

regionális

stratégiák

prioritásának

megvalósulását a szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer küls és bels feltételeinek megteremtése révén -

az általános iskolák pedagógiai programjának és tanítási gyakorlatának biztosítania kell a nagy figyelemmel és alapossággal kialakított alapkészségek elsajátítását, a tehetségfejlesztést és az iskolai felzárkóztatást

Az esélyegyenl ség kialakítására azonban a 2007-2013 közötti 7 esztend nem elegend , és nem elegend

egyedül az oktatási rendszernek sem az átalakítása. A megkülönböztetés

felszámolásához a társadalmi tolerancia er södése is szükséges. Az oktatáson belül fontos a

123


közoktatásban

dolgozók

szemléletének

megváltoztatása,

a

változás

el segítése,

pedagógusok módszertani kultúrájának meger sítése. A hátrányos helyzet

a

gyermekek

mellett a fogyatékkal él k lehet ségeinek javítását már az óvodai nevelés idején el kell segíteni: -

biztosítani kell, hogy a fogyatékos gyermekek – amennyiben állapotuk lehet vé teszi – kortársaikkal közösen, egy intézményen belül – a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában

-

érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon el írásainak, amely szerint az óvodáknak már 3 éves kortól kötelez

felvennie a hátrányos helyzet

családok

gyermekeit -

támogatni kell olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan hátrányos helyzet

gyermekek óvodáztatásának feltételeit, hiszen ez az id szak a

kés bbi lemorzsolódás szempontjából kulcsfontosságú -

törekedni kell a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszer kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék-érzelemerkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése

-

szorgalmazni kell a „Biztos Kezdet” programba történ bejelentkezést és regisztrációt. A helyi Biztos Kezdet program esélyteremt kezdeményezés lehet, mert a legkorábban nyújt segítséget az eltér

élethelyzetb l induló gyerekek számára. A program a

városban vagy csak egy városrészben a 0-6 éves korú gyermekeket és családjaikat támogatja. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekek társadalmi integrációja kulcsfontosságú a szegénység és kirekeszt dés csökkentése érdekében. A program prevencióval, a jelenleginél hatékonyabb intézkedésekkel segíti a gyermekek fejl dését életük legkorábbi id szakában -

a Biztos Kezdet program nyitott, mert az adott szolgáltatási területen él valamennyi 0-6 éves korú gyermek és családja igénybe veheti, egyben rugalmas, mert szükségleteken alapul, a meglév er forrásokra épít, és azokat újjászervezi a családok problémáinak megfelel en, kiegészíti a szolgáltatásokat és segíti a szolgáltatásokhoz

124


való

hozzáférést.

Mindehhez

a

településen

elérhet

gyermekellátások

és

családtámogató szolgáltatások er forrásait formálja új rendszerbe -

az esélyegyenl ség érdekében – az önkormányzat költségvetési rendeletében – biztosítani kell az óvodai kirándulásokhoz, bábszínházi el adások látogatásához szükséges

anyagi

fedezetet,

valamint

rászorultság

alapján

étkezési

térítési

díjkedvezményt -

meg kell teremteni annak feltételeit, hogy mind intézményében, mind a közrem köd k továbbképzésével, a diagnosztikai módszerek fejlesztésével megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, és az iskolapszichológiai tevékenység

-

er síteni szükséges az óvodák logopédiai ellátását biztosító decentrumok m ködését, valamint az Éltes Mátyás Általános Iskola keretében m köd Pedagógiai Tanácsadó m ködését

Az általános iskolák területén els dleges cél a hátrányos helyzet tanulók lemorzsolódásának csökkentése, az esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó iskolákba juttatás. A hátrányos helyzet és roma tanulók szegregációjának megfékezését és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák integrációja: -

a hátrányos helyzet tanulók megsegítésére els sorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni 1-3. évfolyamokon, lehet séget nyújtva a tanulók

biológiai,

életkori

szükségleteit

jobban

figyelembe

vev

tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadid , a pihenés és a fizikai aktivitás id szakainak arányos biztosítására -

szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttm ködés

-

az állami gondoskodásban él k érdekeinek érvényesítésében minden általános iskola vezet jének részt kell vállalnia. Törekedni kell arra, hogy aki átmeneti gondoskodásban részesül, az addigi általános iskoláját megtarthassa. Ki kell dolgozni

125


a hátrányos helyzet tanulókkal foglalkozó pedagógusok különleges munkájáért járó keresetkiegészítés-rendszerét -

az intézményeknek törekedni kell arra, hogy az állami gondoskodásban él k, a hátrányos helyzet tanulók a kedvez bb helyzetben lév társaikkal közösen végzett tevékenység során jártasságot szerezzenek a felel sséget vállaló magatartásban el segítve saját társadalmi integrációjukat

A középiskolai oktatás területén a szegregáció szempontjából a szakiskolai képzés tekinthet kritikusnak. A szakiskolába járók között nagyon sok a hátrányos helyzet , tanulási nehézségekkel küzd , kell el képzettséggel nem rendelkez fiatal, akiknek lemorzsolódása igen nagy szint . -

a lemorzsolódás csökkentése érdekében jelenleg is futó közismereti fejlesztések további terjesztése szükséges a középiskolák körében

-

szükséges az eddigi, els sorban a Szakiskolai Fejlesztési Programban szerzett tapasztalatok átadása az abban nem érintett intézményeknek, amelyek a lemorzsolódás csökkentését hivatottak el segíteni

-

a tanulók együtt nevelését ki kell terjeszteni mind a hátrányos helyzet , mind a roma, mind a sajátos nevelési igény

gyermekek, tanulók és a többi gyermek, tanuló

vonatkozásában

Az el z ekben ismertetett, az oktatási integrációt segít igények megvalósítására a város a következ , konkrét feladatokat határozta meg: -

az esélyegyenl ség biztosítása érdekében minden gyermek esetében meg kell vizsgálni a fogyatékkal él (sajátos nevelési igény ) és hátrányos helyzet tanulók a többiekkel együtt való nevelésének és oktatásának lehet ségét. Szorgalmazni kell az együttnevelésre irányuló programok elterjedését. Határid : 2013. december 31.

-

felül kell vizsgálni az óvodák alapító okiratát és biztosítani szükséges a sajátos nevelési igény gyerekek integrált nevelését és a diétás étkezést igényl gyermekek nevelésének feltételeit. Határid : folyamatos

-

érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon el írásainak, amelynek

126


értelmében az óvodáknak 3 éves kortól kötelez

felvennie a hátrányos helyzet

gyermekeket. Határid : minden évben az óvodai beíratás id pontja -

felül kell vizsgálni az óvodák nyitvatartási idejét és azt a szül k munkahelyi elfoglaltságához kell igazítani. Határid : minden év szeptember 1.

-

meg kell vizsgálni a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Határid : minden év május 1.

-

kompetencia alapú óvodai programcsomag megismertetésével és bevezetésével segíteni kívánjuk az óvoda, iskola átmenetet, az inkluzív pedagógia elterjesztését és a játék jelent ségének érvényesítését. Határid : folyamatos

-

„Biztos Kezdet” program megismerésével és alkalmazásával a gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekek fejl désének segítése. Határid : folyamatos

-

biztosítani kívánjuk a gyermekek számára szervezett óvodai kirándulások, kulturális rendezvények (bábszínház) látogatásához szükséges anyagi fedezetet. Határid : folyamatos

-

felül kell vizsgálni az iskolaotthonos osztályok m ködését, a halmozottan hátrányos helyzet csoportok számára biztosítani kell az oktatási forma igénybevételét. Határid : évenként

-

az állami neveltek felvételét biztosítani kell az általános iskolákban, nem lehet mérlegelés tárgya. Együtt kell m ködni a feladatellátásban a Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécs Megyei Jogú Város intézményével. Határid : folyamatos

-

létre kell hozni az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban az Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézményt. Továbbra is m ködtetjük az intézmény Pedagógiai Tanácsadó Szolgálatát, az utazó gyógypedagógiai hálózat m ködésével kiegészítve. Határid : 2008. július 1.

-

minden intézményben, tagintézményben be kell fogadni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanulókat, fel kell készülni az eredményes oktatásukra, nevelésükre. Határid : folyamatos

-

az Arany János Tehetséggondozó Program fenntartásával továbbra is biztosítani kell az esélyegyenl séget a hátrányos helyzet , de arra érdemes tanulók számára.

127


Továbbra is biztosítani kell pécsi tanulók részvételét a programban. Az arra érdemes tanulók kiválasztására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Határid : 2013. december 31. -

nagy súlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának megakadályozásra. A Szakiskolai Fejlesztési Programban már zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében kiemelt fontosságú. A szakiskolák ismerjék meg egymás programjait, az eredményes programok átvételével javítsák saját programjaik hatékonyságát. Határid : 2013. december 31.

-

az intézmények a pedagógus továbbképzési program és beiskolázási tervek összeállításakor kiemelten legyenek tekintettel, az esélyegyenl séggel összefügg , a hátrányos helyzet , sajátos nevelési igény

tanulók eredményesebb nevelését

el segít programokra. Határid : folyamatos -

az óvoda- és iskola központok vezet i, a pedagógiai szakszolgálattal együttm ködve törekedjenek arra, hogy az integráltan nevelt gyermekek a lehet

legtöbb

szakszolgálatot helyben vehessék igénybe. Határid : folyamatos

Az oktatási integrációt az Önkormányzat saját forrásain túlmen en pályázati kereteken keresztül is lehet támogatni. A 2007-2013 közötti programozási id szakban rendelkezésre álló, ehhez kapcsolódó pályázati források a következ k: - Innovatív iskolák: TÁMOP 3.1.3 A kompetencia alapú oktatási programcsomagok disszeminációja, a programok adaptációja, továbbfejlesztése, intézményi implementációja. (6 kompetencia terület+ óvodai fejlesztés). Céljai: - Kompetencia alapú oktatási programcsomagok, digitális tananyagok és eszközhasználat, az oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése, a sajátos nevelési igény tanulók, inkluzív oktatása során személyközpontú, egyénre szabott, komplex fejlesztési folyamatokon való végigkísérése. -

Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása: TÁMOP 3.1.4.

Az uniós társfinanszírozással megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvev intézmények tartalmi, pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet

128


korszer sítése új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a min ségi oktatás és hozzáférés érdekében. Céljai: - A hátrányos helyzet tanulók és a sajátos nevelési igény tanulók többségi iskolarendszeren belüli oktatását, integrálást segít pedagógiai programok, fejlesztések, és azok gyakorlati megvalósítása. -

Továbbképzések

pedagógusoknak,

iskolavezet knek,

felkészítések

(önkormányzati

döntéshozók, szakmai szervezetek, civil szervezetek, szül i szervezetek, kisebbségi önkormányzat), - Taneszközök, mér eszközök tanulók, pedagógusok számára - Pedagógiai kultúra korszer sítése: TÁMOP 3.1.5.A A pedagógiai kultúra korszer sítése, új módszerek, eszközök használatának széleskör megismertetésével és elterjesztésével. Céljai: - Továbbképzési programok tervezése, akkreditálása és lebonyolítása Intézményi érzékenyít , felkészít tréningek megtartása. - Bels

intézményi illetve intézmények közötti, partnerségben megvalósított képzések

továbbképzések megvalósítása. - Új tanulási formák és rendszerek. TÁMOP 3.2.1. Célja: az egyéni tanulási utak sikerességének mérhet sége a formális és a nem formális vagy informális úton szerzett kompetenciák elismertetésével; a hátrányos helyzet , az oktatás és a munkaer piac világától sok esetben távol álló társadalmi csoportok számára integrációs lehet ség, középfokú közismereti és szakmai képzés biztosítása; hálózatos intézményi modell feltételrendszerének kialakítása, amely az iskolarendszert korábban elhagyó, hátrányos helyzet

feln ttek számára nyújt lehet séget a szakiskola, középiskola elvégzésére, az

érettségi valamint az erre épül középfokú szakképzettség megszerzésére. -

3.2.3: :"Épít közösségek" - Program a közm vel dési intézményrendszer és a civil szféra atipikus, nem formális képzési szolgáltatásainak fejlesztésére. TÁMOP 3.2.3

Célja: mind szélesebb körben váljanak hozzáférhet vé a feln ttek tanulását segít szolgáltatások, különös tekintettel a hátrányos helyzet térségekre, társadalmi csoportokra és a kistelepülésekre. közm vel dési intézmények feln ttképzési kapacitásainak b vítése;

129


általános m veltség növelése, a kulturális szocializáció min ségi fejlesztése a feln tt korú népesség körében, a nép iparm vészet munkahelyteremt , gazdaságélénkít

hatásának

növelése a kreatív iparban; id skorúak életviteli, kulturális szokásainak fejlesztése. -

3.2.9: Civil részvétel er sítése a kompetenciafejlesztés eszközeivel. TÁMOP 3.2.9.

Célja: olyan társadalmi tanulási folyamat beindítása, amely gyermekkortól kezdve az állampolgári részvétel fejlesztéséhez, a részvételi demokrácia er sítéséhez, az állami- és önkormányzati szervezetek jogalkalmazási következetlenségeinek kiküszöböléséhez, a hátrányos helyzet egyének és csoportok jogérvényesítéséhez, a demokratikus kötelezettségek és jogok tudatosításához, a magyar és az európai társadalom demokratikus m ködésének stabilizálásához és fejl déséhez járul hozzá. - Az oktatási esélyegyenl ségi programok végrehajtásának támogatása: TÁMOP 3.3.2.B A halmozottan hátrányos helyzet és roma tanulók oktatási esélyegyenl ségének biztosítása egyebek mellett az iskolai szegregáció mértékének csökkentése, az óvodáztatási arányuk növelése, az indokolatlan fogyatékossá min sítés visszaszorítása, valamint a min ségi oktatáshoz való hozzáférésük javítása révén. Céljai: - Intézményi integráció (egységes iskola) megvalósítása, a tagintézmények közötti szakmai együttm ködés egységes pedagógiai programon nyugvó folyamatossága, a kompetencia alapú programok implementációja. - Az integrációs folyamatok er sítése, deszegregációs programok indítása, hálózatok komplex szakmai támogatása, ehhez kapcsolódó nemzetközi jó gyakorlatok beszerzése és publikálása. - Esélyegyenl ségi helyzetelemzéshez kapcsolódó tevékenységek támogatása, az integrált intézmények (egységes iskolák) disszeminációs és mentorálási tevékenységének támogatása. - A pedagógiai kultúra megújítása, kiemelten az integrációval kapcsolatos metodikákra. - 3.3.4: A halmozottan hátrányos helyzet

fiatalok fels fokú képzésbe irányuló

továbbtanulási útjainak meger sítése, "Láthatatlan kollégiumi" programok támogatása fels oktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára. TÁMOP 3.3.4. Célja: halmozottan hátrányos helyzet ek között a fels fokú oktatásban résztvev k arányának javítása. Fels fokú képzésben részt vev roma fiatalok támogatása er s roma középosztály megteremtése, a roma közösségek egészséges öntudatának felélesztése, a korszer

roma

130


identitás megteremtésének céljából. - Tanoda programok támogatása: TÁMOP 3.3.5.A Az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzet

tanulók

továbbtanulási útjainak meger sítése. Céljai: - Számítógép és Internet használat biztosítása valamennyi diák számára; Szabadid s tevékenységek, klubok m ködtetése (szül k aktív szerepvállalása lehet ségének biztosítása mellett); - A tanulók identitástudatának er sítése; - A továbbtanulást közvetlenül segít tevékenységek; - A halmozottan hátrányos helyzet tanulók számára kialakított támogatási rendszerekhez való hozzáférés el segítése; - Tanulmányokat támogató, szociális hátránykompenzáló eszközök és szolgáltatások igénybevétele (utazási, szociális jelleg és tanulmányi eszközök, szolgáltatások rendelkezésre bocsátása a rászoruló; diákoknak); - Szül kkel való aktív kapcsolattartás; - Intézményközi találkozók horizontális tanulás érdekében - Lemorzsolódás kezelését célzó programok m ködtetése, Halmozottan hátrányos helyzet tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése. TÁMOP 3.3.6. Célja: lemorzsolódott hátrányos helyzet

fiatalok iskolarendszer

képzése történ

visszaintegrálása, kés bbi munkaer -piaci esélyeinek javítása. Az e célból az elmúlt években létrejött programok min ségbiztosítása, további iskolák létrejöttének támogatása. A konstrukció támogatja a már jól m köd Második Esély Gimnáziumok, illetve a Digitális Középiskola hátrányos helyzet , lemorzsolódott fiatalok érettségihez jutását a digitális oktatás módszereivel lehet vé tev hálózatának továbbfejlesztését is. Digitális Középiskolaa HEFOP 3.5.2-es programban kifejlesztett , szolgáltatásainak- A pályázó együtt kell hogy m ködjön a központi szolgáltatásokat biztosító, intézményekkel -

Antidiszkriminációs jelz rendszer kiépítése. TÁMOP 3.3.7.

131


Célja:

a

halmozottan

hátrányos

helyzet ,

különösen

a

roma

tanulók

oktatási

esélyegyenl ségét dönt en befolyásoló oktatási szegregáció és diszkrimináció eseteinek feltárása és felszámolása megfelel beavatkozások és fejlesztési eszközök alkalmazásával; jelz rendszer létrehozása, amely lehet séget biztosít az oktatási diszkrimináció eseteinek, illetve az oktatási esélyegyenl tlenséget okozó egyéb feltételeknek a feltérképezésére, a döntéshozók és programgazdák számára az információk becsatornázására, és szükség szerint a kritikus helyzetekben az érintett halmozottan hátrányos helyzet tanulók érdekeinek jogi úton, vagy egyéb módon történ érvényesítésre. -

Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése. TÁMOP 3.4.1.

Célja: a nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének, oktatásának, beilleszkedésének és a többséggel való harmonikus együttélésének támogatása. - Biztos kezdet program: TÁMOP 5.2.4. A gyermekek esélyeinek növelése, a problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, gyermekek sikeres iskolakezdése. Céljai: - A gyermekek fejl désének el segítése, fejl dési problémáik korai felismerése és fejlesztése, fejleszt

szakemberek alkalmazása, önkéntesek, laikus segít k bevonása, biztos Kezdet

közösségi terek berendezése. - Együttm ködés a családokkal, szakmai hálózatok m ködtetése a speciális nevelést igényl gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a közösségi részvétel és a helyi közösségek er sítése. - Gyermekek és fiatalok integrációs programjai: TÁMOP 5.2.5. Hátrányokkal küzd iskoláskorú gyermekek és fiatalok részére az oktatási rendszeren kívüli integrációs, prevenciós programok indítása, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, segítik az iskolai megfelelést és a megfelel társadalmi minták elsajátítását, a munka világára való felkészülést. Céljai: - Gyermek és ifjúsági programok: az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, felzárkóztató és preventív programok, cselleng k bevonása, családi funkciókat er sít programok - A szül i kompetenciák fejlesztése, „szül k iskolája”, a szül k munkába állásához

132


kapcsolódó szolgáltatások támogatása, - Ifjúsági szolgáltatások fejlesztése, sikeres életkezdését segít , valamint elkallódását, a devianciákat megel z programok támogatása. - A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatika infrastruktúra fejlesztése – intézményi pályázatok: TIOP 1.1.1. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenl hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése. Céljai: - informatikai infrastruktúra (számítógépek, Wifi hálózati elemek, interaktív táblák, projektorok, kiszolgáló eszközök) beszerzése. - Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése. DDOP 3.1.2. Célja: a közoktatási rendszer átgondolt stratégián alapuló, fenntartható fejlesztése.

III.2.8.4.3 Foglalkoztatási integráció A kirekeszt dés folyamatában érintettek, különös tekintettel a szegregátumok munkanélküli lakossága szempontjából kiemelt jelent sége van a munkahelyteremtésnek, a foglalkoztatás megteremtésének. Ezt a Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Fejlesztési Programja is fontosnak tartja, és els sorban a halmozottan hátrányos helyzet fiatalok elhelyezkedésének segítését hangsúlyozza. Körükben nagyon nagy problémát okoz a tartós munkanélküliség, amely sok esetben együtt jár a motiválatlansággal, a helyzetbe való beletör déssel, a munkaer -piaci passzivitással, a munkakészség csökkenésével. III.2.8.4.3.1 Motiváció megteremtése a Cigány Centrum Programmal Foglalkoztatásuk egyik alapfeltétele a motiváció megteremtése számukra, a képzések és a foglalkoztatás iránti igény kialakítása. Ennek érdekében létre kell hozni egy olyan támogatóhálózatot, amely személyre szabottan, mentori segítségnyújtás mellett képes megteremteni számukra azt a sok esetben hiányzó alapot, a motiváltságot, amely elengedhetetlen feltétele a munkakeresésnek. Ennek megvalósítását teszi lehet vé a Pécsi N központ - „Cigány Centrum Program”, amelynek alapvet célja, hogy az itt él roma származású, szociálisangazdaságilag halmozottan hátrányos helyzet roma családok számára alapot teremtsünk a saját egzisztenciális hátterük kialakítására. A program nem csupán a szegregátum roma

133


lakosai számára, hanem az egész városnak nyújthat szolgáltatásokat. A program nem csupán azonnali segítséget nyújt az ide forduló – és nem csak cigány származású emberek számára – de a problémát alapjaiban kezelve lehet séget biztosít a foglalkoztatás, felzárkóztatás, a prevenció körében felmerül

problémák kezelésére és az ezt okozó alapvet

hosszú távú orvoslására a hátrányos helyzet

problémák

családok, gyermekek és fiatalok számára

nyújtott komplex szolgáltatási rendszer által. A program egyik alapvet momentuma, hogy els sorban cigány származású emberek fogják ellátni a program m ködtetését, megfigyelhet ugyanis, hogy a kulturális különbségek okán helyzetük változtatását célzó lehet ségek kapcsán els sorban a közéjük tartozó, cigány származású emberekt l fogadnak el tanácsot, kritikát, ezáltal els sorban roma származású emberekt l várható el az, hogy a város roma lakosságának motivációját is valamilyen módon kezelni tudják. A program keretében olyan szolgáltatások kialakítása történik meg, amelyek az adott célcsoport igényeire alapozva elérik a program célját, számba véve a cigányság körében felmerül

problémákat és ezekhez

rendelve a megoldásukat el segít szolgáltatásokat, mint eszközöket. A program keretében egyfel l a fiatalok számára szervezett szabadid s tevékenységek megteremtése történik meg. Jelent s probléma ugyanis származástól függetlenül a fiatok körében a „cselleng ” életforma terjedése, melyet számos okkal magyarázhatunk, számos tanulmány vizsgálta ennek okait. Kezelésének egyik alapvet

eszköze a fiatalok

érdekl désének felkeltése az ket érdekl tevékenységek iránt, energiáik megfelel irányba terelése szervezett programok által. Emellett jelent s problémakör az oktatás területén leszakadó

gyermekek

felzárkóztatása,

ennek

hiányában

közvetlen

veszély,

hogy

flusztrációikat deviáns magatartásformákkal igyekeznek feldolgozni, ugyanakkor az ezáltal szerzett hátrányokat a kés bbiekben sem tudják behozni. A Cigány Centrum Program keretiben az alábbi szabadid s programok kialakítása történik meg:

1.

2.

TEVÉKENYSÉG

RENDSZERESSÉG

IFJÚSÁGI KLUB

Minden nap

A klub keretein belül a rendelkezésre bocsátott eszközök (készségfejleszt játékok, stb.) – tekintve, hogy az esetek többségében ezek nem elérhet k saját családi körükben – vonzását kihasználva szervezett és felügyelt formában biztosítjuk a gyermekek és fiatalok részére a szabadid eltöltésének lehet ségét, aktív közösséget kovácsolva az érdekl d kb l.

13- 19 óra között.

TANODA

Minden nap

A tanulmányaik terén leszakadó gyermekek részére felzárkózási lehet séget biztosítunk, valamint az otthon végzend tanulmányi feladatok megoldásának szakképzett pedagógus segítségével,

14-18 óra között

134

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia ellen rzésével történ megoldását biztosítjuk. 3.

SZAKMAI KLUBOK

Szaktárgyak szerint hetente

Fontos felkelteni a gyermekek és fiatalok érdekl dését az általuk kevésbé kedvelt, számukra nehézséget okozó tantárgyak iránt, illetve a lehet séget biztosítani a kedvelt tárgyakban történ elmélyülésre.

16-18 óra között

Ennek bevált módszere egy felkészült el adó vezetésével történ kötetlen foglalkozás, melyben a téma általános érdekl désre számot tartó érdekes részeit akár játékos formában, akár kötetlen helyszínen dolgozzák fel – melyre a hagyományos oktatás során általában id beli korlátok miatt nincs lehet ség. 4.

TÚRÁZÁS

Érintett tárgyak: -

Matematika

-

Történelem

-

Földrajz

-

Biológia

-

kommunikáció

Kéthetente hétvégén

Természeti értékek megismertetése mellett fontos a mozgásszegény életmód kompenzálása is, erre biztosítunk lehet séget – összehangolva a szakmai klubok tevékenységeivel. 5.

SPORT PROGRAMOK ÉS VERSENYEK

Minden nap

Szükségesnek tartjuk megfelel helyiség kialakításával a fedett helyen végezhet sport tevékenység népszer sítését is, és az ezekhez kapcsolható „házi” versenyek szervezését mint közösségformáló eszközt.

14- 19 óra között Versenyek minden hónapban

(pld: asztalitenisz, stb.) 6.

INTERNET KLUB

Minden nap

Az információs társadalom korában nélkülözhetetlen a lehet ség biztosítása a leghátrányosabb helyzet gyermekek számára is, hogy a szükséges eszközök használatát elsajátítsák, és ezeket aktívan használják.

14-18 óra között

A kötelesség és felel sségvállalás tudatosítása érdekében a klubok szervezésébe és irányításába a fiatalok bevonása is szükséges, a demokratikus szabályrendszer elsajátítása érdekében havi ciklusokra bontva irányító tevékenységüket, választás útján betöltve tisztségeiket. A fiatalok mellett a másik megcélzott csoport a roma n k, akik fokozottan hátrányos helyzetben élnek az ortodox cigány kultúra hatásainak következtében – ugyanakkor a családok összetartó erejét is biztosítják. Ennek a kett sségnek a következtében számos feladat hárul rájuk, melyeknek megfelel információk hiányában csak nehezen tudnak eleget tenni, ám megfelel segítségnyújtás esetén eredményesen és hatékonyan is képesek eljárni.

1.

tevékenység

rendszeresség

ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÁS Számos esetben – pld. családon belüli er szak – úgy érzik nincs hová fordulniuk, a hatóságok nem kezelik kell komolysággal a kérdést. A társadalmi integráció szempontjából kifejezetten fontos, hogy saját érdekeiket legalább olyan szinten képviselhessék a roma

Minden nap 8-16 óra között

135

Európa Kulturális F városa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia n k mint a többségi társadalom tagjai, tisztában legyenek lehet ségeikkel és objektíven lássák azokat. 2.

SZOCIÁLIS TANÁCSADÁS A legtöbb esetben a szociális ügyeket a cigányságon belül a n k intézik, ugyanakkor számos esetben túlértékelik a lehet ségeiket a kell információk hiánya miatt, ezáltal számos felesleges ügyfélkapcsolatot generálva, tájékozatlanságuk miatt kedvez tlen képet festve a cigányság egészér l. Szolgáltatásunk által objektív néz pontot kívánunk kialakítani körükben, meggyorsítva és egyszer sítve az illetékes szervek munkáját.


3.

ÉLETVITELI – GAZDASÁGI TANÁCSADÁS A cigányság körében sajnos nem csak rajtuk kívülálló okokból jellemz a szegénység, ennek következtében néha elmosódni látszik a cigány és a szegény – kultúra közötti különbség. Megfelel módszertanok átadásával van lehet ség a gazdasági helyzeten történ javításra, ám ezeket sajnos általában nem ismerik, így gazdasági helyzetük sem javul – további terheket róva a társadalomra, ugyanakkor konzerválva a jelen helyzetet, más példa hiányában újratermelve a problémát a következ generáció által. Szolgáltatásunk által lehet séget teremtünk a helyzetükön való változtatásra.


4.

EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÁS Sajnos a cigányság egészségkultúrája kívánnivalókat hagy maga után – és megfelel felvilágosítás nélkül a helyzet változására kevés az esély. Szolgáltatásunk által lehet séget teremtünk a cigány kultúrában tabunak számító egészségügyi kérdések megoldására, felhívva a figyelmet a prevenció fontosságára, az adott esetekben követend eljárásokra.


5.

SZAKMAI KLUBOK A klubfoglalkozások keretében lehet séget biztosítunk a problémákat tematizálva azok csoportos feldolgozására, egyrészt kiutat mutatva a résztvev k számára, másrészt, hogy belássák nem egyedüli problémával állnak szemben, így azok közös, egymást er sít megoldására is lehet séget biztosítva.

Kéthetente 14-16 óra között A tanácsadási ütemezve

ágak

szerint

A fiatalokon és a n kön kívül továbbá a hátrányos helyzet személyek számára általános szolgáltatásokat is biztosítani fog a Cigány Centrum Program. Ezek a szolgáltatások: -

szociális tanácsadás

-

gazdasági életviteli tanácsadás

-

pszichoszociális, mentálhigiéniai gondozás

-

foglalkoztatási tanácsadás

-

képzési tanácsadás

-

a helyzetükön való változtatás érdekében szükséges motiváció

-

tréningek szervezése a problémák tematizált feldolgozása érdekében

III.2.8.4.3.2 Komplex foglalkoztatási eszközrendszer kialakítása A város és a szegregátumok roma lakossága esetében szinte csak a közhasznú munka jelent

136


egyetlen lehet séget az elhelyezkedésre, amely azonban tartósítja foglalkoztatásuk átmeneti voltát, nem képes hozzájárulni a tartós foglalkoztatásba kerülés esélyének növeléséhez. Foglalkoztatásuk megteremtése érdekében ezért komplex eszközrendszert kell kidolgozni, amely integrálódásukat a munka világába lehet vé teszi. Ilyen komplex eszközöket már bemutattunk a korábbi fejezetekben, cél az ilyen programok eredményeinek kiértékelése, majd ezekre épülve tovább folytatni ezeket a programokat, egyfel l a város egészében, másrészt pedig célzottan a szegregátumok lakossága tekintetében. A cél egyfel l olyan, piacképes szakmákra való betanítás, amely hosszabb távon is lehet vé teszi a szegregátumok lakosságának munkához jutását. Ennek érdekében: - fel kell mérni a lakosság kompetenciáját, és erre alapozva kell további képzéseket szervezni, amelynek során törekedni kell arra is, hogy azon készségeket is fejlesszük, amelyek a közösségi munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek. - ki kell alakítani képzési programokat els sorban gazdasági, informatikai, vállalkozói képzések indításával - támogatni kell a vállalkozóvá válást els sorban tanácsadói hálózat kialakításával - az alacsony jövedelm ek vagyoni helyzetét támogatni kell munkakeresésük mellett III.2.8.4.3.3 Tartós munkanélküliek alkalmazása a városrehabilitációs munkákban A szegregátumok lakosai számára foglalkoztatási nehézségeikben segítséget jelenthet az, hogy a városrehabilitációs munkák beruházásai során foglalkoztatásra kerülnek a hátrányos helyzet lakosok, akiknek munkához jutása ezzel ugyan csak átmenetileg lesz biztosítva, azonban azzal, hogy egy ideig munkához jutnak, egyfel l megteremthet

számukra egy

bizonyos szint motiváltság azzal, hogy ezzel sikerült ket visszavezetni a munka világába, másfel l pedig szereznek tapasztalatot, ami nagy el nyt jelent munkakeresésük során. A városrehabilitációs munkák során történ alkalmazásuk mindezen túl azt is eredményezheti, hogy akár saját környezetük felújításával a kés bbiekben jóval nagyobb figyelmet fognak fordítani a megszerzett fizikai színvonal megtartartására. III.2.8.4.3.4 Szociális gazdaság kialakítása A hátrányos helyzet ek munkához jutásának segítésénél a hagyományos aktív munkaer piaci eszközök azonban sokszor nehezen érik el a tartós munkanélkülieket. Számukra megoldást jelentenek az olyan lehet ségek, amelyek a szociális gazdaság típusú, non-profit foglalkoztatásban rejlenek. Ezekben a programokban a munkalehet ségek mellett képzés,

137


szociális, mentálhigiéniás felkészítés is megjelenhet. A szociális gazdaság olyan vállalkozásokból áll, amelynél a befektetett t ke utáni profit-maximalizálás helyett a helyi társadalom szükséglet-kielégítése, egyben foglalkoztatási gondjainak megoldása a cél. A szociális gazdaság piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, ezzel javítja a helyi életmin séget. Továbbá az alacsonyan, vagy közepesen képzett munkaer re támaszkodva olyan munkahely-struktúrát hoz létre, amely összhangban van a munkanélküliek összetételével. Ezek a non-profit célú foglalkoztatási vállalkozások els sorban a következ területeken jelentkezhetnek munkahelyteremt ként és szolgáltatás-b vít ként: -

személyi szolgáltatások o otthoni segítség id s és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek o háztartási közalkalmazotti munkák o gyermekfelügyelet o problémás fiatalok szabadid - és sportprogramjainak szervezése o lakóházak rzése, portaszolgálat o boltok üzemeltetése o étel, áruk házhoz szállítása

-

szabadid s és kulturális programok szervezése, hagyomány rzés

-

a környezet gondozása o elöregedett épületek felújítása, komfortosítása o szelektív hulladék-gy jtés, újrahasznosítás

-

környezetvédelem o természetvédelmi területek gondozása o csatornázás, csatornatisztítás

Az ilyen szolgáltatások fejlesztése egyfel l javítja a szegregált területek életmin ségi feltételeit, másfel l pedig b víti a foglalkoztatási lehet ségeket azzal, hogy helyi munkahelyeket képes teremteni. Ezt a törekvést a magyar állam is serkenteni kívánja, ennek érdekében a Kormány a szövetkezetekr l szóló 2006. évi X. törvény alapján megalkotta a 141/2006. (VI.29.) kormányrendeletet a szociális szövetkezetekr l. A jogalkotó célja, hogy a társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szerepl ivé a szociális gazdaságnak olyan

138


speciális szervezeti forma (szociális szövetkezet) létrehozásával, amely olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyeknek a magánt kések és a közvállalatok szektorában létjogosultsága nincs vagy er sen korlátozott az érvényesülésük. A rendelet kimondja továbbá, hogy f célja a munkanélküli, illet leg szociálisan hátrányos helyzetben lév tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javítása. III.2.8.4.3.5 Rendelkezésre álló pályázati források Mindezek kialakítása a vizsgált szegregátumok mellett az egész város leszakadó rétegeit is megcélozva, lehet vé válik ezeknek a rétegeknek a segítése, visszavezetése a munka világába. A szociális szövetkezetek létrehozására és m ködtetésére vonatkozó pályázati lehet ségek a 2007-es évben már megjelentek, így lehet ség van támogatás elnyerésére is a kialakítás érdekében. 2007-2013 között az alábbi pályázati lehet ségek állnak rendelkezésre a hátrányos helyzet ek munkahelyteremtéséhez kapcsolódóan: - Alternatív munkaer -piaci programok támogatása. TÁMOP 1.4.1 Célja hátrányos, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének el segítése a nem állami szervezetek által nyújtott, egyéni adottságokra és szükségletekre épül , komplex munkaer -piaci szolgáltatásokon keresztül. - Munkaer -piaci kulcskompetenciák fejlesztése, „Lépj egyet el re” program. TÁMOP 2.1.2. A gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges, képzett feln tt lakossági munkaer biztosítása. Céljai: - Ingyenes szakképzési programon való részvétel. - Vállalkozói tanácsadás igénybevételének támogatása. DDOP 1.1.2. Célja a régió gazdasági potenciál hanyatlásának megállítása, majd a régió gazdasági teljesítményének növelése, els sorban a mikro-, kis-, és középvállalkozói szektorban, tevékenységt l függetlenül. -

Közmunka biztosítása. Szociális- és Munkaügyi Minisztérium, Közmunka 200x.

A hosszabb ideje munkát nem találó, szociális segélyre jogosult álláskeres k átmeneti foglalkoztatása önkormányzati, közösségi célú feladatok ellátásával. -A települések belterületi útjainak fenntartása, önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások építése, felújítása, állami és önkormányzati közintézmények felújítása, a személyes gondoskodás keretébe tartozó

139


alapellátási formák biztosítása - Gyakornoki program. Partners Hungary Alapítvány, célpályázat. Hátrányos helyzet csoportok munkához való jutása az élet különböz területén gyakornoki programok biztosításával.

III.2.8.4.4 Szociális támogatás Ahogy már korábban is láttuk, az Önkormányzat szociális segélyein túl számos szerverettel karöltve látja el szociális támogatást nyújtva a város nehéz helyzetben lév lakosságát. A már meglév szolgáltatások kiegészítése érdekében az Önkormányzat támogató forrásokhoz kíván jutni annak érdekében, hogy mind a szegregátumok, mind a város egészének hátrányos helyzet lakosait az eddigieknél er teljesebb támogatásban lehessen részesíteni. A lehetséges pályázati források a következ k: - Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére. TÁMOP 5.2.3. A gyermekek esélyeinek növelése érdekében; támogatni a szakemberek együttm ködéseit, Célok: - A családterápiás módszerek elterjesztése, szül i szerepre való felkészítést célzó fejlesztések, családi m ködési zavarok kezelése. - A gyerekek készségeit fejleszt szabadid s, sport lehet ségek. - A szakemberek együttm ködéseinek fejlesztése, a jelz rendszer hatékonyabb m ködtetése. - Egészségügyi. és szociális szolgáltatások fejlesztése. DDOP 3.1.3. A komponens. A szolgáltató központok megvalósításhoz szükséges tanulmányok kidolgozása; építészeti tervek készítése - Épületek infrastrukturális átalakítása (teljes és funkcionális átalakítás, rekonstrukció, b vítés) - Tárgyi eszközbeszerzés - Informatikai rendszer és eszközfejlesztés - Az integrált központban szolgáltatást nyújtó szakdolgozók képzése, továbbképzése amennyiben az infrastruktúra és a tárgyi eszközbeszerzéssel együtt jelenik meg.

140


III.2.8.4.5 A szegregátumok infrastrukturális és lakásfejlesztései, elérhet ségük fejlesztése Az egyes szegregátumok infrastrukturális ellátása viszonylag jó, gáz, villany, vízellátás többnyire a legtöbb utcájában megtalálható. Nagy gondot okoz azonban a lakások állapota, komfortfokozata. A sok helyütt er sen leromlott állapotú épületek komfortfoka igen alacsony szint , ezért ezek felújítása, színvonaluk emelése is fontos feladat annak érdekében, hogy az itteni lakosok méltó életkörülmények között tudjanak élni a kés bbiekben. A lakhatási feltételek javítása mellett komplex szolgáltatás és képzés biztosítása is szükséges, hogy képesek legyenek a színvonal fenntartására. Ugyancsak feladat a szabolcsi és pécsbányai szegregátum esetében az elérhet ség bizonyos fokú javítása. A pécsbányai szegregátum környezetében lév

Karonlina-k fejtés rekultivációja a

következ években fog megvalósulni, amely számos munkahelyet képes majd teremteni. A m vel dési ház felújítása is megvalósul, amely egyfel l teret enged új szolgáltatások számára (munker -piaci szolgáltatások, teleház, sportközpont, családi napközi, szociális szolgálat, stb.), másfel l felújítása további munkahelyeket teremthet. A környezet rekultivációjával, a lakóépületek felújításával jelent s zöldfelület is kialakul a környéken, ahol a városrendezési terv szerint rekreációs övezet alakulhat ki. Ez lehet séget ad szolgáltatások és városi szabadid s és sport funkciók ide településére, ami bekapcsolhatná a városi életbe a területet. A kórház nagy valószín séggel ismét egészségügyi célokat fog szolgálni, míg a közelében lév

volt ipari létesítményekben környezetkímél

gazdasági tevékenységet próbálunk

letelepíteni, ahol a továbbiakban is jelent s számú helyben él polgárt tudnának alkalmazni. A telep két neuralgikus pontja a Széchenyi-akna melletti emeletes ház és a Czerékvölgyi-, volt malom épület, mivel életveszélyes állapotban van, várhatóan elbontásra kerül. Hosszabb távon a Borbála-telep és Pécsbányatelep közötti részen a két településrész összeköttetése is meg fog valósulni, hogy így a településrész integrálódni tudjon a város szövetébe, ennek közlekedési, szolgáltatási és egyéb el nyeit élvezve. A jelenlegi közösségi ház felújításával létrejönne egy multifunkcionális közösségi ház, amely teret ad a helyi közösségeknek és közösségi szolgáltatásoknak, ahol egy étterem és parkoló is kialakításra kerülne. Ez a közösségi ház és a környezete egyben a település központjává is válna, így szükséges lenne a környezetének parkosítása, illetve a közelben lév bányászemlékm környékén egy köztér

141


kialakítása is. Ugyancsak b vítésre szorulna a jelenlegi orvosi rendel is, ahol egy patika is létesülhetne.Végül és nem utolsó sorban a szintén itt található templom épületén is szeretnénk elvégezni a szükséges karbantartási munkálatokat. Mindezek végrehajtásával kirajzolódna egy korszer , a társadalmi életnek teret biztosító településközpont, amely elérhet vé teszi mindazon szolgáltatásokat, amelyek az életfeltételek javulását szolgálhatják. A szegregátum utcáinak nagy része fedett, azonban sok esetben min ségük leromlott, ezek felújítása, valamint a Pécsbányatelepi út szilárd burkolattal ellátását is meg kell oldani. A leromlott állapotú lakóépületek felújítása szintén feladat. A szabolcsi szegregátum környezetének infrastrukturális beruházásai tekintetében a szegregátum és Szabolcs egészének társadalmi interakcióit segíteni lesz képes egy új közösségi ház kialakítása a Szabolcsfalusi volt iskolaépületben. A leromlott állapotú lakóépületek felújítása mellett a Tárna utca, Bánya utca, Fejl dés utca, valamint Baltika utca aszfaltozását kell megoldani. A vágóhídi szegregátumban a lakásfelújításokon kívül els rangú feladat az utak leaszfaltozása, jelenleg ugyanis nincsen szilárd burkolatú út a területen. A gyárvárosi, déli szegregátumban ugyancsak a makadámutak szilárd burkolattal ellátása szükséges a lakások felújítása mellett. A gyárvárosi, északi szegregátum lakásfelújítása szükséges, valamint az Álmod utca és az El d utca felújítása, az aszfaltozott utak állapota ugyanis leromlott. Az ezek megvalósítását támogató pályázati lehet ségek a Dél-dunántúli Operatív Program kiírásaiban a 2013-ig terjed id szakban meglesznek. Ezek egyike a 4.1.2-es konstrukció a „Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja”. Célja a társadalmi és szociális problémákkal fokozottan sújtott lakótelepeken, szegregált településrészeken, roma telepeken komplex, a lakókörülmények javítását és az ott él k esélyeit és szociális helyzetét egyaránt javító programokat indítása egyrészt a települési szegregáció folyamatának megállítása, másrészt a már ma is a társadalom peremére szorult telepen él knek a társadalomba történ visszaintegrálása érdekében. Ennek keretében támogathatóak lesznek a következ tevékenységek: - A többcsaládos lakóépületek felújítása. A többcsaládos lakóépületek esetében, azok közös részeinek felújításával kapcsolatos költségek: Az épület következ f strukturális elemeinek felújítása, az épület m szaki berendezései, energiahatékonyság javításával kapcsolatos

142


tevékenységek. - Közterületek kialakítása és felújítása (infrastruktúra-fejlesztés; esztétikus, városias jelleg és rendezett közterületek kialakítása), forgalomcsillapított zónák, sétálóutcák, zöldfelületek fejlesztése és kialakítása. - Kis- és középvállalkozások által üzemeltetett üzletek, irodák, kereskedelmi egységek, valamint non-profit szervezetek támogatása a városfejlesztési akcióterületen a rehabilitációs tevékenység hatékonyságának növelése érdekében. - A közbiztonság javítása és b nmegel zés, biztonságtechnikai rendszerek kialakítása az akcióterület közterületein. - Kulturális, szabadid és sport-létesítmények kialakítása - Közintézmények felújítása, b vítése, energiahatékonyság növelése, közösségi helyiségek kialakítása, közszolgáltatások nyújtására alkalmas épületek felújítása, b vítése, kialakítása, - Hátránykompenzáló oktatási programok (óvodától a feln ttképzésig) kialakítása és oktatása; - Ifjúsági és szabadid s programok kialakítása; - Munkaer -piaci beilleszkedést el segít tevékenységek; - Családsegít szolgáltatások; - Közösségépítés, - A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, civil hálózatok er sítése. - Tolerancia programok. - Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi köt dést er sít tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (képzési anyagok készítése). - Társasházak, lakásszövetkezetek szakmai m ködésének segítése tanácsadási rendszeren keresztül.

Az elérhet ség javítása els sorban a tömegközlekedési eszközök gyakoribb járatszámával érhet el. Ilyen probléma csak a pécsbányai és a szabolcsi szegregátum esetében van, ott is csak csúcsid n kívül. Az elérhet ség javítása ezért az itteni, csúcsid n kívüli buszjáratok számának növelésével könnyen elérhet .

143


III.2.8.4.6 A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra A KSH által kijelölt szegregátumok közül a pécsbányai (1.) és a szabolcsi (2.) szegregátumok a 2007-2013 között megvalósítani kívánt szociális városrehabilitáció akcióterén helyezkednek el, így közvetlenül érintettek a városrehabilitációban. A vágóhídkörnyéki (3.), valamint a két gyárvárosi (4., 5.) szegregátum területe nem esik egybe sem a szociális-, sem a funkciób vít akcióterülettel, így azok hatásai csak közvetett módon érvényesülhetnek ezeken a településrészeken. A szociális városrehabilitáció keretében a szegregátumok életét is nagy mértékben befolyásoló célok kerültek megfogalmazásra: -

lakóépületek felújítása a lakhatási körülmények javítása céljából;

-

közterek és parkok felújítása a lakókörnyezet színvonalának emelése, valamint közösségi,

társadalmi

találkozóhelyek

kialakítása

a

társadalmi

kohézió

megteremtése érdekében; -

a városrész felújításába a helyi lakosság bevonása, munkához jutás, valamint közösségépítés céljából;

-

közösségfejleszt , foglalkoztatási, képzési programok indítása a jelent s munkanélküliség kezelése érdekében;

-

az oktatási és szociális infrastruktúra feltételeinek javítása;

-

a városrész elérhet ségének javítása;

-

a helyi vállalkozások er sítése a projekt megvalósításába való bevonással, illetve a városrészi központ lehet ségeinek kihasználásával.

Látható, hogy mindezen célok mögött megbúvó problémák mindegyike megtalálható az itteni szegregátumokban is, így az egész akcióterületre megfogalmazott célok egyben a szegregátumok problémáira is választ képesek adni, hozzásegítve az itt él , fokozottan hátrányos helyzet népesség beintegrálódását a többségi társadalomba. A vágóhídkörnyéki (3.), valamint a két gyárvárosi (4., 5.) szegregátum területe nem esik egybe sem a funkciób vít , sem a szociális városrehabilitáció akcióterületével. Mivel mind a kett akcióterület fejlesztési elképzelései a sz ken vett saját területüket érintik, céljaik pedig nincsenek kihatással a város más területeire, így az említett szegregátumra vonatkozó

144


hatásokkal sem számolhatunk. Hatásai ezzel szemben lesznek Délkelet-Pécs városrész két célkit zésének: - mivel a vágóhídkörnyéki (3.) szegregátum a Balokány közvetlen szomszédságában található, a Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése célkit zés nagy hatással lesz a szegregátumra is. A területen jelent s magánfejlesztést terveznek megvalósítani az elkövetkez

években, mely hiánypótló turisztikai kínálatot

jelentene a városnak és jelent sen felértékelné a városrészt. A terület szomszédságában fognak megvalósulni az EKF pontszer

kulcsberuházásai, valamint magánberuházás

keretében Balokányfürd ben egy gyógy- és wellness-fürd . Mindezek a szomszédos fejlesztések tovább javíthatják a városrész jelenlegi, nem túl magas presztízsét, ezzel jelent s mértékben segítve az itteni szegregátum helyzetén is. A városrész területén lév Tüskésrét rekultivációja is meg fog valósulni, amely szintén a szegregátum szomszédságában található. - a déli gyárvárosi (5.) szegregátum közvetlenül a Pécsi Ipari Park mellett található. A városrész célja, hogy az ipari parkot fejlessze, megfelel befektetésösztönzést, valamint az M6-os autópályát megépítve. Befektet k érkezésével, és a terület képének megváltozásával a közvetlenül mellette található szegregátum életkörülményei is javulnak. - az északi gyárvárosi (4.) szegregátum a Délkelet-Pécs városrész többi részét l igen elkülönülten fekszik, területileg már inkább a Meszes-Pécsbánya városrészhez tartozik. Ennek fejlesztési célja teljes egészében egyezik a szegregátum céljával is: cél a lakosság társadalmi integrációjának el segítése. A szegregátumhoz közel az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt egyes elemei is megvalósulnak, így annak városképi, társadalmi hatásai a szegregátumra is ki fognak hatni földrajzi közelsége okán.

145


III.2.9. A megfogalmazott célok környezeti hatásai Az integrált városfejlesztési stratégia átfogó célja a sikerességen keresztül a városban él k életmin ségének, jólétének javítása. A természeti és az épített környezet az életmin ségnek meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvet

mind a

fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Másfel l pedig mind uniós, mind nemzeti elvárás,

hogy a

fenntarthatóság, a

környezetvédelem szempontjai megjelenjenek egy városi stratégiában. A Nemzeti Környezetvédelmi Program a következ t fogalmazza meg: „A környezet védelme, a természeti értékek meg rzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvet

oka egyrészt a hosszútávon nem fenntartható

gazdálkodás következtében a természeti er források egyre gyorsabb ütem felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyez anyagok növekv mennyisége.” A városi szint környezeti, környezetvédelmi feladatokat a város környezetvédelmi programja (2005) tartalmazza, melynek f célja •

az egészségesebb életfeltételeket biztosító természeti és települési környezet megteremtése a tervezett és várható társadalmi, gazdasági fejl dés mellett;

•

a fenntartható fejl dés elérése és biztosítása a város területén és térségében.

A környezetvédelmi program a következ struktúrában határoz meg feladatokat a városnak: 1. Környezeti elemek állapotának meg rzése, javítása (leveg min ség, felszíni, felszín alatti vízvédelem, talajmin ség, leveg - és tájvédelem) 2. Települési és épített környezet védelme, javítása (pl. szennyvízkezelés, zöldterületgazdálkodás) 3. Területek védelme, fejlesztése (pl. Tüskésrét, bányaterületek) 4. Önállóan kezelt hatótényez k (pl. hulladékgazdálkodás, zajterhelés) 5. Környezetvédelmi tervezés 6. Szervezés, intézményi háttér (pl. építési szabályzat, monitoring rendszer)

146


A városi környezetvédelmi programmal kapcsolatban kijelenthet , hogy az a települési környezetvédelem teljes vertikumát lefedi. Az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódóan azonban szükséges azt vizsgálni, hogy az egyes célok elérése érdekében alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt „küls ”, vagyis a stratégia keretein belül nem, vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Az IVS célrendszerében alapvet en a területi alapon megfogalmazott városrészi célok azok, ahol mindenképpen szükséges a környezeti hatás vizsgálata. A következ

oldalon lév

táblázat a városrészi célokat, a célokban rejl pozitív környezeti hatásokat, valamint a cél elérése során esetlegesen felmerül negatív környezeti hatásokat és az ezek csökkentéséhez / megszüntetéséhez szükséges tevékenységeket tartalmazza.

147

Várható pozitív környezeti hatás

Városrész

Kompenzáció nélkül esetlegesen fellép negatív környezeti hatások

Kompenzációs intézkedés

V1.1 A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása

Rendezett, színvonalas lakókörnyezet a város nagyobb területén

Megnövekv forgalom miatt intenzív talaj-, az új csomópontokban (EKF-városrész, új keleti kapu, Zsolnay út) A zöldfelület csökkenése (PKK, DDRKTK)

Mélygarázsok építése, véd fasorok kialakítása, szell s új beépítés Új zöldfelület kialakítása, intenzív gondozása. A közlekedési rendszer hosszú távú átalakítása

V1.2. A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése

Rendezett, színvonalas lakókörnyezet a város városképi szempontból fontos területén

Megnövekv forgalom következtében er sebb leveg - és zajterhelés

A Belváros forgalomcsillapítása, sétálóövezetek, gépjárm közlekedést l elzárt területek kialakítása

V2. Mecsekoldal fenntartható fejl désének biztosítása

A mecseki természeti környezet megóvása

-

-

V3. Meszes-Pécsbánya lakosságának társadalmi integrációjának el segítése

Élhet bb települési környezet

A rehabilitált terület gyors leromlása

A lakosság bevonása a városrehabilitációba, a lakossági identitástudat és környezettudatosság er sítése

V4.1. Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése

Tüskésrét rehabilitációja

A környezeti értékek fokozottabb igénybe vétele

Aktív együttm ködés az illetékes környezetvédelmi hatóság területileg illetékes természetvédelmi hatóságával

V4.2. Az Ipari Park fejl déséhez szükséges feltételek biztosítása

Eddig kihasználatlan ipari létesítmények felélesztése (pl. mecseki szénosztályozó) és hasznosítása

Az autópálya bevezet szakaszának megnöveked forgalma miatt intenzív zaj- és rezgéskibocsátás, leveg terhelés

A közeli lakóterületek véd fásítással történ védelme Véd övezet kijelölése az iparterület körül

V5. A kertvárosi lakótelepi környezet min ségi fejlesztése, a városrészközpont er sítése

Rendezett, színvonalas lakókörnyezet és közösségi tér, megnövekedett méret zöldfelület

-

Az új funkciók keltette igényeihez igazodó infrastrukturális fejlesztések a célterületen

V6. Somogy-Vasas-Hird szorosabb integrálása, az életkörülmények fejlesztése

Élhet bb települési környezet

A rehabilitált terület gyors leromlása

A lakosság bevonása a városrehabilitációba, a lakossági identitástudat és környezettudatosság er sítése

V7. Uránváros városrészközpontjának megújítása, a köztéri szabadid s infrastruktúra b vítése

Rendezett, színvonalas lakókörnyezet és közösségi terek

-

Az új funkciók keltette igényeihez igazodó infrastrukturális fejlesztések a célterületen

V8. A Nyugati ipari-kereskedelmi terület kereskedelmi, gazdasági funkcióinak megtartása

-

Megnövekv forgalom következtében er sebb leveg - és zajterhelés

A megközelíthet ség, a közlekedés feltételeinek javítása

Összességében a pozitív környezeti hatások közül a legtöbb városrészi cél esetében a rendezett lakó- és természeti környezet emelhet ki. A leginkább ez a Közterek és parkok újjáélesztése projekt eredményének tekinthet , mely több városrész céljához járul hozzá (Belváros,

Meszes,

Uránváros,

Kertváros).

A

belváros

vonatkozásában

tovább

hangsúlyozandó, hogy az átmen gépjárm forgalom további csillapítása fog megtörténni. A város által tervezett szociális városrehabilitáció pedig a hátrányos helyzet településrészeken éri el ugyanezt a pozitív környezeti hatást (Meszes, Pécsbánya, Somogy-Vasas-Hird). A stratégia megvalósítása során – a városrészi célokhoz kapcsolódó pozitív környezeti hatásokon túlmen en – az alábbi, a fenntarthatóságot er sít

elemek, már megvalósult,

folyamatban lév , illetve jöv beli fejlesztések emelhet ek ki: •

A zöldfelületek megújítása a Közterek és parkok újjáélesztése projekt keretében;

•

Az öntözési lehet ségek b vítése;

•

A város karsztforrásainak kihasználása;

•

Az ISPA szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a város keleti (hátrányos helyzet ) területein;

•

Az iparosított technológiával készült házak homlokzati- és födémszigetelése;

•

A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának javítása;

•

A környezetbarát közlekedési módok fejlesztése (pl. kerékpárút építése Mecsextrém park – Budai vám között);

•

Az „információs város” kiépítése (e-közigazgatás, online információs pontok, srb.).

Az esetlegesen fellép negatív hatások közül több esetben a megnövekv forgalom okozta negatív környezeti hatások jelennek meg. Különösen igaz ez Pécs déli részére, ahol a 2010-re elkészül autópálya majd eléri a várost. Ezt a problémakört orvosolni tudja a jelent sebb városi közlekedési folyosók mentén tervezett fásítás (illetve a fasorok megújítása) részben tudja orvosolni ezt a problémát. A fák lombja egyrészt felfogja a forgalmas közutak zaját, másrészt a fák levélzete a közúti forgalom által termelt szén-dioxid jelent s részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyez anyagok rárakodnak a levelekre, azokról azt az es lemossa, így a légköri por- és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. Az európai nagyvárosokban alapvet környezetvédelmi kritérium, minden lakosra jusson egy fa. (Ugyanis egy 50 éves fa egy ember éves oxigénfogyasztását képes megtermelni.) Pécsen


ehhez képest jelenleg mintegy 60 000 fa van. A városrészközpontok (pl. Keleti kapu) funkciób vülése is a személy- és/vagy áruforgalom jelent s növekedését indukálhatja. Ez esetben biztosítani kell a megfelel

a közlekedési

kapacitásokat (tömegközlekedés, út- és parkolókapacitás), valamint gondoskodni kell a legkisebb környezeti terhelést jelent

közlekedési alternatívák biztosításáról. A belváros

további forgalomcsillapításának eredményeképpen a belvárost átszel

autóforgalom más

útvonalakra fog áthelyez dni – gondot kell fordítani arra, hogy ezen útvonalakra csak a terhelhet ségüknek megfelel méret autóforgalom kerüljön át. A közúti (illetve vasúti) közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére további zajfogó védelmi rendszerek kiépítés is szükséges lehet. Az autópálya megfelel

megközelíthet sége

kulcsfontosságú lesz, ehhez szükséges lehet a városon belüli közlekedési útvonalak módosítása, tehermentesít , illetve alternatív útvonalak kiépítése (pl. a Zsolnay utat kiváltó útvonal esetében). F képp a szociális városrehabilitáció területén – de elegend fenntartási forrás híján akár a belvárosi megújított parkok vonatkozásában is – merül fel a terület gyors leromlásának a veszélye. A szociális városrehabilitáció esetében a helyi lakosok sikeres bevonása a rehabilitációba megoldást jelenthet. A városrészi célok az Ipari Park, illetve a Nyugati ipari terület vonatkozásában fogalmazták meg célként az ipari (kereskedelmi, logisztikai tevékenység) b vülését. A Pólus Program ágazatai „környezetbarát” ipari ágazatok, azonban nincs kizárva, hogy ezen ágazatokhoz csak lazán

kapcsolódó,

jelent sebb

környezeti

terheléssel,

illetve

jelent s

közlekedési

forgalomnövekedéssel bíró ipari tevékenység jelenjen meg a területen. A környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett az ipari terület körül „véd övezet” kialakítása, a közelben elhelyezked lakóingatlanok véd fásítással történ védelme lehet még további kompenzációs elem. III.2.9.1. Az EKF-beruházások környezeti hatásai

Mivel els lépésben, 2010-ig az EKF-hez köt d (f ként épületfelújításokhoz, a közösségi területek, utak felújításához, illetve új zöldfelületek kialakításához kapcsolódó) beruházások egy jelent s szeletét fogják képezni a pécsi fejlesztéseknek, ezért fontos az EKF-beruházások környezeti hatásainak külön áttekintése.

150


III.2.9.1.1 Leveg tisztaság Az építés fázisában a munkagépek és szállító járm vek légszennyez anyag kibocsátásával, valamint az építési és területrendezési munkákkal járó por kibocsátással lehet számolni. Ez azonban csak átmeneti jelenség lesz, emiatt a leveg t érint szennyezések mértéke várhatóan elhanyagolhatóak lesz. Ennek érdekében szükséges lehet az anyagszállító tehergépkocsik környezetvédelmi jogszabályok szerinti üzemeltetése, az általuk szállított anyagok letakarása, a deponált földanyag gyakori locsolása a kiporzás elleni védelem érdekében, illetve a hulladékok helyszíni égetésének megtiltása. Az üzemelés id szakában légszennyez anyag kibocsátása els sorban az újonnan létesített épületek f téséb l származik. A f tésb l ered en a nitrogén-oxidok és szénmonoxid kibocsátás nem okoz akkora növekedést, amely a környezeti leveg ben határérték feletti szennyezettséget teremtene. A felújított városrész várhatóan megnövekedett gépjárm forgalmat fog generálni. A forgalom átgondolt szabályozása, a sebességkorlátozások, a jelz lámpasorok összehangolt m ködtetése csökkentheti a közlekedésb l ered leveg terhelés kialakulását. III.2.9.1.2 Felszíni vizek védelme .Az építkezés során keletkez

kommunális szennyvizeket zárt mobil egységekben kell

gy jteni. A telepítés során nagy mennyiség szennyvizek keletkezése és felszíni vizekre ható káros szennyezése nem várható. A fentiek alapján megállapítható, hogy a telepítés rendeltetésszer

és engedélyezett

vízhasználatai várhatóan nem gyakorolnak káros hatást a felszíni vizekre. Az üzemeltetés várhatóan nem befolyásolja majd nagymértékben a felszíni vízhasználatot. III.2.9.1.3 Felszín alatti vizek védelme Amennyiben az építési el írásokat betartják, úgy amellett a telepítés során nem várhatóak felszíni alatti vizekbe beszivárgó káros szennyez dések és szennyvizek. A célok megvalósulása esetén a vízhasználatokból csak kommunális jelleg szennyvizek (illemhelyek, kávézók, szabadtéri színpad, turisztikai létesítmények szociális helyiségei, stb.) keletkeznek, melyek elvezetése a városi szennyvíz elvezet rendszerre való rácsatlakozással történik. A felszín alatti vizek felhasználása az újonnan kialakítandó, illetve felújított zöldfelületeken öntözésre, illetve szök kutak, csobogók üzemeltetésére fog fordítódni.

151


III.2.9.1.4 Talaj Az épületek felújítása során talajrétegek átalakítása nem történik meg. A zöldfelületek rekonstrukciója és b vítése érdekében jellemz tevékenység a fels humuszos term réteg megújítása és cseréje. A talaj kitermelése során figyelemmel kell lenni az esetleges régészeti értékek feltárására. A felszínr l letermelt humuszos term talajt végleges felhasználásig deponálni kell. A talaj elszennyez désének elkerülésére az üzemanyagtárolás és az építkezés során alkalmazott veszélyes anyagok (festékek-, szigetel anyagok és göngyölegei), valamint a keletkezett veszélyes hulladékok tárolását különös gondossággal kell végezni. Amennyiben szükséges a földmunkavégzésnél a kiporzás csökkentése érdekében locsolást kell alkalmazni. III.2.9.1.5 Zaj- és rezgésterhelés A beruházások idején els sorban épít -, szállító-, rakodógépek építési tevékenységéb l és mozgásából eredhet. A munkagépek zaja csak az építési területekhez közeli épületeknél okozhat problémát, de azt is csak ideiglenes jelleggel. Az anyagszállítás a városi úthálózaton megfelel szervezéssel, útvonalválasztással, éjszakai szállítással oldható meg. Az építési zaj és rezgés csökkentésére érdemes kisebb zajteljesítmény gépeket, berendezéseket alkalmazni, a zaj terjedésének fizikai korlátozására zajárnyékolók, zajfogók kihelyezését megvalósítani. Az üzemelés id szakában a megnövekedett átmen - és odairányuló gépjárm -, gyalogos és kerékpáros forgalmából, illetve az ott lebonyolított kulturális és egyéb közösségi célú rendezvények, például koncertek, vásárok, szabadtéri kiállítások lebonyolításából várhatóan nagyobb zajterhelés adódik. Ezt a terhelést azonban a forgalom átgondolt szabályozásával, a sebességkorlátozások, a jelz lámpasorok összehangolt m ködtetésével, forgalomtól elzárt területek kijelölésével csökkenteni lehet. A közlekedési forgalomból várható terhelés – a beruházást megel z

állapothoz képest – azonban nem okoz határértéket elér

vagy azt

meghaladó környezeti terhelést. Az egyéb rendezvények káros hatásait a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott korlátozott nyitva tartással és a helyi lakosság esti nyugalmát, pihenését garantáló szabályok betartatásának szigorú ellen rzésével lehet elérni. III.2.9.1.6 Hulladéktermelés A beruházás során keletkez

hulladékok, veszélyes hulladékok elszállításáról és

ártalmatlanításáról gondoskodni kell. Az összegy lt kommunális hulladékok lerakása a megyei, vagy települési önkormányzatok által üzemeltetett kommunális hulladéklerakókba történhet. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása regionális átmeneti tárolókba vagy éget kbe történhet. A földkitermelési hulladékok (term talaj, homok, kavics, sovány agyag)

152


deponálásra kerülhetnek, valamint direkt épít anyagként altalajtöltésként, tölt anyagként a közbens

rétegben

másodnyersanyagként

történ

felhasználása

elkülönítés,

tisztítás

is után

javasolt. lehet

Építési

használni.

A

törmelékeket beruházások

megvalósulása után a kommunális hulladék nagy mérték növekedésével nem kell számolni, a szelektív hulladékgy jtés infrastruktúrájának fejlesztését, lakossági elfogadtatását azonban mindenképpen szem el tt kell tartani. III.2.9.1.7 Él világ A beruházások közvetlenül nem érintenek országos jelent ség védett természeti területet. A fejlesztés egy már kialakult városi környezetben, meglév parkokban és köztereken, illetve épületek környezetében zajlik. Ebb l kifolyólag a telepítés várhatóan nem befolyásolja károsan az él világot. A közterek és parkok felújításával, új zöldfelületek létesítésével a városi faállomány egy részét és új fasorok telepítése is történik, így a telepítés mindenképpen pozitív hatással lesz a városi környezetre, annak él világára, a kivitelezés során esetlegesen kivágott fák pótlásáról azonban gondoskodni kell. A beruházások megvalósulása után az él világra els sorban az emberi tényez van a legnagyobb veszéllyel. Szakszer tlen takarítás és rendszertelen karbantartás, a vandalizmus, illetve a mindezekre figyel és megel z „jó gazda” esetleges hiánya a megújított közterek és parkok zöldfelületének leromlásához vezethet. III.2.9.1.8 Épített környezet Összességében a településrészek épített környezetének egésze min ségi javuláson megy keresztül.

A

megújuló

közterületek,

homlokzatfelújításon

átesett épületek

pozitív

„kisugárzásával” várhatóan hozzájárul környez épületek, m emlékek állapotának európai szintre hozásához, el segíti azok hasznosítását, továbbá a város m emlékileg nem védett építészeti értékeinek megvédését, gondozását. A létrejöv szabadid s és játszóterek olyan közösségi tereket teremtenek, ahol lehet ség nyílik a különböz társadalmi csoportok és korosztályok keveredésére. Az új közösségi terek lehet séget adnak a különböz társadalmi és korosztályi csoportok között a párbeszéd elindulására és hozzájárulnak a társadalmi tolerancia növeléséhez. III.2.9.1.9 Társadalom A beruházások idején az építési tevékenységek ideiglenesen korlátozzák a társadalom területhasználatát, ami kisebb mérték

kényelmetlenséget okozhat. A társadalmat egyéb

153


hosszú távon hátrányosan érint és káros hatások várhatóan nem érik. Az üzemelés során a társadalom ezeket a területeket feljítva visszakapva, lehet séget kap egy, az eddiginél jóval magasabb színvonalú lakókörnyezet birtokba vételére, amely a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának emelkedését fogja el id zni, illetve lehet séget teremt az eddig sok helyen hiányzó társadalmi interakciók lefolytatásának.

154

IV. FEJLESZTÉSI

AKCIÓTERÜLETEK

KIJELÖLÉSE

A

2007-2013

ID SZAKRA Az integrált városfejlesztési politika – összhangban a városregeneráció robertsi definíciójával8 és a városfejlesztés hazai szakpolitikai iránymutatásával9 – összehasonlító és integrált stratégiát és cselekvést feltételez, amely a városi problémák megoldására törekszik, és amely keresi a tartós módját az arra megérett városi területek gazdasági, társadalmi, fizikai és környezeti fejlesztésére; amely ugyanakkor területi alapú és szemlélet , a város egésze mellett annak városrészeit is fejlesztési szempontból kezeli. Az integrált városfejlesztési politika és az ennek keretében elkészül

stratégia tehát

szükségszer en a város egészét lefedi és kezeli. Ennek nem ellentmondva ugyanakkor a konkrét, gyakorlati m veleteknek területileg fókuszáltnak kell lenniük, a városfejlesztési stratégia

beavatkozásainak,

akcióinak

jól

meghatározott

területeken

belül

kell

koncentrálódniuk a valódi hatásosság érdekében. Az ÖTM városfejlesztési kézikönyve a városrehabilitációnak alapvet en két típusát nevesíti: a funkciób vít fejlesztéseket és a szociális típusú rehabilitációt. Ebben a kontextusban a Pécs esetében az EKF-alapú városfejlesztés egyértelm en funkciób vít fejlesztésnek tekinthet . Az EKF-kulcsberuházások, a kapcsolódó köz- és magánfejlesztések, valamint a 2010-es év kulturális programjainak a célja a „kulturális léptékváltás” elérése, ezáltal Pécs nemzetközi kulturális szerepének er sítése, az országon belül pedig a kulturális decentralizáció megindítása. Mindez – többek között – a városon belüli új (kulturális) funkciók megjelenésével, meglév k meger södésével, illetve kibontásával kell, hogy járjon. Ennek megfelel en, Pécs esetében az kulturális alapú városfejlesztési stratégiának – az integrált városfejlesztési politika alrendszereként – is meghatározott akcióterületen kell megvalósítania tevékenységeit. Még ha az összes, EKF-hez kapcsolható fejlesztés nem is korlátozódik teljes kizárólagossággal a kijelölt területre, a városfejlesztés funkcionális magjaiként kell szolgálnia. Figyelembe véve Pécs városrészeinek sajátosságait – a városrészi helyzetelemzésben leírtak

8 9

Roberts, P. and H. Sykes (Eds.) (2000), Urban Regeneration: A Handbook, Sage Publications Ltd., London. Városrehabilitáció 2007-2013-ban – Kézikönyv a városok számára. Önkormányzati és Területfejlesztési

Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság, Budapest, 2007. október 5.


alapján –, a város fejlesztési stratégiájának célkit zéseit és az EKF célrendszeréb l következ meghatározottságokat,

a

városban

a

következ

funkcionális

fókuszpontokat

lehet

beazonosítani: 1. A Belváros területe: hozzávet leg a várfalon belüli terület, központjában a Széchenyi térrel és a Kossuth térrel. 2. Az észak-déli tengely, mely a fent említett központból indul ki dél felé, és éri el a Vasútállomást, az Indóház teret, a Szabadság és a Bajcsy-Zsilinszky út által közrefogott terület (Siklósi külváros). 3. Az „EKF-városrész”, avagy a városközpont újonnan létrejöv keleti kiterjeszkedése, melynek magja a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpontot, illetve a Dél-Dunántúli Regionális Könyvár és Tudásközpontot és ezek környezete. Ez a három terület – különböz

mértékben és jellemz kkel – a funkciób vít fejlesztés

akcióterülete. (Ezt a kés bbiekben még kifejtjük.) Mindezen felül megvalósulnak bizonyos EKF-alapú funkciób vít közterületi fejlesztések az akcióterületeken kívül is (pl. Tettye, Uránváros, Kertváros területén), amelyek az EKF-alapú fejlesztési stratégiának szerves és elengedhetetlen részét képezik, de önálló területi akciócsomagot nem képeznek. A szociális alapú városfejlesztések akcióterülete a korábban meghatározott szegregátummeghatározás és az Antiszegregációs terv alapján rajzolható meg. Szegregátumok a legnagyobb számban a keleti városrészben fordulnak el , az els ként megvalósítani tervezett fejlesztés ezért ezt a területet fogja érinteni. A Keleti városrészben tervezett szociális városrehabilitáció pontos területi lehatárolásáról ezen dokumentum írásakor még egyeztetések folynak a helyi (városrészi) szerepl kkel, a területet – kiterjedése miatt – a megvalósításhoz ütemekre célszer bontani. A jelenlegi elképzelések szerint az akcióterület Meszes, Pécsbánya és Somogy, Vasas területét foglalja magába. Az egyes EKF-kulcsprojektek valamint az akcióterületek viszonyát a következ

ábra

szemlélteti:

156


12. ábra: Az EKF-kulcsprojektek és a lehatárolt akcióterületek viszonya

IV.1. FUNKCIÓB VÍT AKCIÓTERÜLET: A BELVÁROS KITERJESZTÉSE A fent vázolt három funkcionális fókuszpont alapján a funkciób vít akcióterület pontos területi lehatárolására a lefolytatott egyeztetések nyomán szakmailag az t nt a legjobb megoldásnak, ha a három fókuszpontot egy akcióterületen belül kezeljük. Eszerint a következ területi lehatárolás került kialakításra:

157

13. ábra: A funkciób vít akcióterület

Pécs Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Az akcióterület határának meghúzásakor a belvárosi rész esetében a (volt) várfal futása adja a lehatárolás vonalát. Kivétel ett l csak a Kálvária-park területén van. Kelet felé az akcióterület a Zsolnay Kulturális Negyed megközelítésének egyik (f ) közlekedési útvonalán, a Fels vámház utcán halad, ett l északra csak a Zsolnay mauzóleum területén tér ki. A vasútvonal, mint délkeleti határ szintén „adja magát”, majd ezt követ en a határ torkollik be többször megtörve a Rákóczi útba, hogy az itt található jelent sebb magán- és egyéb közfejlesztéseket tartalmazza. Az akcióterület déli nyúlványának egyik határa – az észak-déli tengely koncepciónak megfelel en – a Bajcsy-Zsilinszky utca, míg az Indóház teret elérve, a másik szára a Szabadság utca. IV.1.1. A funkciób vít akcióterület jellemzése A lehatárolás indoklásához el ször át kell tekintenünk a három fókuszpont – melyeket szaggatott vonallal különítettünk el az akcióterületen belül – társadalmi-gazdasági jellemz it. A városrész egészének társadalmi, gazdasági mutatóit már bemutattuk a városrészeket bemutató fejezetben, így itt most csak a legfontosabb elemeket emeljük ki a területtel kapcsolatban. (A terület részletes helyzetbemutatását az Akcióterületi Terv tartalmazza.) A városrészi elemzésben egyaránt a Bels

városrészek alegysége volt a (népszámlálási

statisztikai körzetként lehatárolt) Belváros, valamint a t le délre elhelyezked

Siklósi

külváros és az EKF-városrészt adó Budai városrész. IV.1.1.1. A Belváros

A városfallal körülvett terület a város igazgatási, gazdasági és kulturális központja. A közintézmények mellett pénzintézetek, biztosítók, a legkülönfélébb vállalkozások irodáinak ad helyet, de itt koncentrálódnak a legnagyobb mértékben az éttermek, szórakozóhelyek, kulturális intézmények, múzeumok, galériák és mindenféle szolgáltatást nyújtó helyek. A magas néps r ség mellett is ebben a városrészben szorult vissza a leginkább a lakófunkció. Beépítésének sajátosságai közé tartozik, hogy nagyon kevés benne a park és a zöldterület. A Belváros több évtizedes népességcsökkenése mögött több folyamatot azonosítottunk: •

A lakófunkció visszaszorult, vele szemben pedig teret nyert els sorban az üzleti és kulturális, szórakoztató, szabadid s jelleg

•

Az alacsony komfortfokozatú és alacsony státuszú lakókkal jellemezhet

udvari

159


lakások felszámolása megtörtént elmúlt b másfél évtizedben. •

Ezek mellett általános urbanizációs trend is, hogy a városok bels

területén – a

szuburbanizáció feler södésével – a lakosságszám csökken. Valószín síthet , hogy a következ népszámlálás a jelen évtizedre ismét új folyamatot fog jelezni, a dzsentrifikációt, azaz a fiatal, jól képzett lakosság visszaköltözését. (Az akcióterület fejlesztése még inkább ráer sít erre a – várhatóan – különben is bekövetkez jelenségre. A Belvárosban a vállalkozáss r ség igen magas, ami szintén a gazdasági centrum funkció er sségét igazolja. Igazán magasnak tekinthet

a vendéglátás és az idegenforgalom

koncentrációja, ami az itt található m emlékekkel, múzeumokkal együtt a Belváros turisztikai vonzerejét mutatja. Az

elmúlt

évek

egyik

fontos

fejleménye

volt

a

Belváros

funkcióvesztése

a

kiskereskedelemben, melynek oka jelent s részben a Belvárost délr l határoló Rákóczi út túloldalán felépített Árkád üzletház vonzó hatása. F ként a korábban a Király utcában és a Ferencesek

utcájában

m köd

kis

boltok

zártak

be,

mert

vagy

átköltöztek

a

bevásárlóközpontba, vagy tönkrementek a forgalom visszaesése miatt. Az akcióterületen belüli tagoláskor a belvárosi részhez tartozónak ítéltük keleten a Fels malom utca és a Lánc utca közötti területet, ily módon túlnyúlva a Belváros várfallal határolt egységén. Ez a terület valójában egy átmeneti övezet a Budai városrész és a Belváros között, ami jól szembet nik, ha a Király utcán végigsétálunk: érezhet en csökken a turizmusra épül kereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek száma. Másfel l viszont a terület a KSH városon belüli statisztikáiban a Belváros statisztikai körzethez tartozik, így itt is ide soroltuk, mint a még kevésbé urbanizáltabb Budai városrészhez. A Belváros területén a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt fog megvalósulni, melynek hangsúlyos helyszínei lesznek a Széchenyi tér és környéke, a Kossuth tér, vagy keleten a 48-as tér. Kiemelend , hogy keleti végében számos olyan magánberuházás van el készítés alatt, mely jelent sen át fogja formálni a terület arculatát, „belvárosias” jellegét er sen fokozni fogja. IV.1.1.2. A Siklósi külváros

A Siklósi külvárosnak nevezett városrész a Belváros déli – délkeleti peremén helyezkedik el,

160


„külvároskénti” megnevezése egy korábbi, múltbeli pozíciójára utal, semmiképpen nem a mai helyzetére és jellegére. Funkcionálisan, jellemz

társadalmi adatait tekintve nagyon sok

hasonlóságot mutat a Belvárossal, s t azzal számos szempontból egy egységet képez, a tágabb értelemben vett városközponthoz tartozik. Népessége is sok hasonlóságot mutat a városközpontéval korszerkezetében (ebben a statisztikai körzetben élnek Pécsett a legnagyobb arányban 65 év felettiek) és gazdasági aktivitásában, bár az itt lakók státusza valamivel alacsonyabb, sokkal inkább középosztályi jelleg . A terület beépítettségének jellege viszont nagyban különbözik a Belvárosétól, elég a Nagy Lajos király útjának 10 emeletes „pizsama” házaira vagy a Móricz Zsigmond tér és a Jókai utca négyemeletes tégla épületeire gondolni. A kiskereskedelem területén jelent sége felülmúlta a Belvárost, köszönhet en az új bevásárlóközpontnak, az áruházaknak, a vásárcsarnoknak és számos kis üzletének. De helyet ad közintézményeknek, iskoláknak, egészségügyi intézményeknek is. Kelet – nyugati irányban szeli át a Nagy Lajos király útja, a városon átvezet legforgalmasabb és az ennek megfelel környezeti terhelést jelent út. Jelent ségét fokozza, hogy itt található a vasútállomás és (az akcióterületen kívül, bár annak határában) a távolsági buszpályaudvar is, azaz a Pécsre tömegközlekedéssel érkez k ebb l az irányból közelítik meg a belvárost. Valójában ez a „kapu” funkció az, amire az Észak-Dél tengely gondolatköre is épült, és ami miatt a terület az akcióterület része lett. Az EKF-fejlesztések közül jó néhány közterület-rehabilitációs fejlesztés érinti, melyek közül a legfontosabb az Indóház tér és a MÁV-fogadóépületének felújítása. IV.1.1.3. Az „EKF-városrész”

A városrészi elemzés során ez a terület is a Bels városrészekhez tartozott, az azon belüli területi egységeket tekintve pedig a Budai városrész, a Balokány, a Belváros határán fekv területr l van szó, nyugati határát a Lánc utca vonalában húztuk meg, déli határán pedig a vasútvonal képez éles választóvonalat a t le délre elhelyezked Balokánytól. (Mindazonáltal a Balokány közelsége miatt annak társadalmi-szociális problémái sem tekinthet k figyelmen kívül.) A terület társadalmi jellemz it nézve, egy kedvez tlenebb mutatókkal bíró lakónépességr l van szó, mint a belvárosi vagy mint a siklósi városrészi népesség esetében. (Alacsonyabb képzettségi szint, alacsonyabb foglalkoztatás, magasabb munkanélküliség.)

161


A terület jelent s részét teszi ki az EKF-beruházások helyszínei, ahol jelenleg a Zsolnay Gyár, illetve sportpályák találhatóak. A terület többi részén f ként hagyományos beépítés lakóépületek találhatóak, amelyek azonban sok esetben rendkívül leromlott állagúak, jelent s részük egyszobás. Kiemelend a PKK és a DDRKTK jöv beli helyszíne között található UNIV egyetemi kollégium is. Relatíve sok kiskereskedelmi üzlet is található a területen – sajátos a Zsolnay út menti autós kereskedelmi-szolgáltató egységes s r södése. A városrész déli, keleti részén fog megvalósulni az EKF kulcsberuházásainak többsége: a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed, valamint annak keretén belül a Nagy Kiállítótér. A területen nyugati peremén pedig a Belvárosnál már említett tervezés, el készítés alatt lév magánberuházások fognak megvalósulni az elkövetkez

években: a legjelent sebb a 10

milliárdos költségvetés Corso-üzletközpont és a vele szemközt elhelyezked 1,6 milliáros „ír beruházás”. IV.1.1.4. A funkciób vít akcióterület lehatárolásának indoklása

A három megnevezett fókuszpont funkciób vülése a fent leírtak alapján egyértelm nek tekinthet . Az akcióterület lehatárolásának indoklásakor így sokkal inkább annak határait, illetve a három fókuszpont egyetlen akcióterületen belül történ kezelését indokoljuk. Összességében kijelenthet , hogy a legnagyobb funkciób vülés az EKF-városrészben, a kulcsberuházások eredményeképpen fog megtörténni, de a terület határán lév Corso és „ír”magánberuházások is jelent s funkciób vülést eredményeznek. A belvárosi terület esetében tehát els sorban annak keleti részén (az el bbi fejlesztések mellett még Király utca keleti részén, Búza téren) fog jelent s funkciób vülés bekövetkezni. A várfalon belüli terület egyfel l a Közterek és parkok kulcsprojekt szempontjából jelent fejlesztési gócpontot, másfel l számos idegenforgalmi fejlesztés (hotel, vendéglátás) fog a területen megvalósulni. A Siklósi városrészt alapvet en az Észak-déli tengely logikája kapcsolja az akcióterülethez. Ezen terület esetében ugyanakkor valójában csak a terület déli végén, az Indóház tér környékén számolhatunk jelent sebb funkciób vüléssel, az észak-déli tengely közbens részére er teljes lakófunkció jellemz , ahol nem számolhatunk funkciób vüléssel. Az északdéli tengely azonban jellemz iben szorosan kapcsolódik a várfallal körülvett belvároshoz, és fejlesztésének egyik iránya éppen az lesz, hogy még él bbé és intenzívebbé váljon a kapcsolat a turisták érkezési helyének számító vasútállomás és a látnivalókat tartalmazó belváros között.

162


Ez a déli nyúlvány oly módon is kapcsolódik a belvároshoz, hogy az utóbbi években a területén megjelen

kereskedelmi szolgáltatások (leginkább annak északi részén, a Nagy

Lajos király útja mentén megépült Árkád) magukhoz vonzzák a korábban a várfallal körülvett belvárosban lév kereskedelmi, szórakoztató, vendéglátó egységeket és így a fogyasztókat is – ezzel némileg a belváros kiüresedését okozva. Ennek a folyamatnak a kezelése jobban valósítható meg abban az esetben, ha a két területet egy egységként, egy akcióterületen belül kezeljük. Az EKF-városrésszel kapcsolatban is amellett szól az érvek többsége – például a meglehet sen nagy területi kiterjedés ellenére – hogy jobb együtt kezelni a Belváros – északdéli tengely területével együtt. Az EKF-pályázat koncepciója is ezt az egységet hangsúlyozza, mikor a Belváros délkeleti irányban történ kiterjesztését t zte ki maga elé. További érv az egy egységként való kezelés mellett, hogy a külön történ fejlesztés a két terület egymással való funkcionális rivalizálását er sítheti és ebben az esetben nagyobb az esélye, hogy a funkciók úgy vándorolnak délkeletre, az új EKF-városrészbe, hogy ezáltal a Belváros további funkcióvesztését okozzák: tehát valódi funkciób vülés helyett összességében csak funkcióvándorlást okoznak. Ennek megakadályozása és a két városrész harmonikus fejlesztése a kulcsérv amellett, hogy egyben kezeljük a teljes területet.

IV.1.2. A funkciób vít akcióterület fejlesztésének céljai Az akcióterület jelent s részben lefedi a városrészi elemzésnél a Bels városrészek néven tárgyalt területet, az ott meghatározott városrészi célok – mivel éppen a városrész központi területére vonatkoznak – teljes egészében érvényesek az akcióterületre is: •

A belváros területi kiterjesztése és funkcionális megújítása

•

A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése

Az akcióterület fejlesztésének magját az EKF-kulcsberuházások, valamint az akcióterületi tervben részletesen feltárt magánfejlesztések fogják jelenteni. Az egyes kulcsprojektekb l kiindulva és átfogó célként a város stratégiai célját helyezve az akcióterület célja jól elhelyezked egy logikai keretmátrixban is ábrázolható beavatkozási logika mentén, mint azt a következ oldalon lév táblázat is mutatja.

163


Funkciób vít akcióterület fejlesztésének rendszere Beavatkozási logika Átfogó célok PÉCS, a sikeres város • Pécs dinamikusan fejl d , versenyképes várossá, eurorégiós kulturális központtá válik • Pécs népességszámát stabilizáló, lakosainak magas életmin séget nyújtó várossá válik Az akcióterület célja

• •

A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése

Eredmények • • •

Jelent s kulturális kínálatot biztosító és turistákat vonzó létesítmények létrejötte Valódi közösségi térként m köd , rendezett közterületek és zöldterületek A belváros Keleti kapujában kereskedelmi-szolgáltató központ kialakulása

Projektek • Zsolnay Kulturális Negyed megvalósítása • A Nagy Kiállítótér létrehozása • A Pécsi Konferencia- és Koncertközpont megvalósítása • A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont létrehozása • A Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt az akcióterületre es részének megvalósítása • A már el készítés alatt lév magánfejlesztések is megvalósulnak (ld. az ATT-ben)

Indikátorok Hatásindikátorok • A város lakosainak számának növekedése • A városban él k születéskor várható élettartamának növekedése • A Pécsen él foglalkoztatottak szja-alapot képez jövedelmének növekedése • A Pécsen m köd gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének növekedése Eredményindikátorok • Ingatlanérték-emelkedés az akcióterület keleti részén (EKFvárosrész) • Ingatlanérték-emelkedés a sz ken értelmezett Belváros területén • Új kiskereskedelmi egységek száma az akcióterületen • Közterület-használati megállapodások száma az akcióterületen • Mentális térkép felmérések a pécsi lakosok belváros-képér l (soft) Kimenetindikátorok • • •

Létrejött új épületek száma Létrejött új kulturális / turisztikai attrakciók száma Funkciób vülésen vagy funkciójavuláson átesett közterületek

Indikátorok forrása

Feltételek

• •

KSH Önkormányzati adatszolgáltatás

• • • •

• APEH Önkormányzati adatszolgáltatás PVV Zrt. • Lakossági megkérdezés

• • •

Projektzáró jelentések Önkormányzati adatszolgáltatás •

Az IVS-ben meghatározott tematikus (ágazati) célok teljesülése Az IVS többi városrészre vonatkozó céljainak teljesülése

Multiplikatív hatások beindulása, további magánfejlesztések az akcióterületen A város ösztönzi a városkép megújulását (homlokzatelújítások széles körben megvalósulnak)

Költségvetés

A beruházási költséget az ATT összegzi.

• • • • •

Határid ben megvalósuló kivitelezés Felálló menedzsment-szervezetek Az optimális szint fenntartás anyagi, eszköz- és szakmai feltétele biztosított A lakosság „magáénak érzi” a megvalósult fejlesztést Megfelel marketing

El feltételek • • • •

Sikeres pályázat Elkészült engedélyes tervek Sikeresen lefolytatott közbeszerzések Tervpályázatok nem csúsznak id ben

164


A

meghatározott

célrendszerben

(a

logframe-mátrix

beavatkozási

logikájában)

–

véleményünk szerint – területi hierarchia is fellelhet . Az eredmények – az akcióterület célja – az átfogó cél vonatkozásában ez azt jelenti, hogy eredmények alatt a megvalósuló konkrét projektek (a közterek kivételével) pontszer

outputjait és eredményeit értjük, addig egy

szinttel feljebb az egész akcióterületre vonatkoznak a célok és az indikátorok, míg az átfogó cél a tekintetben is átfogóbb, hogy az az egész városra vonatkozik. (Ezt a területi hierarchiát szemlélteti a második oszlop.) A beavatkozási logikánál maradva, az eredmények között megjelen „létesítmények” fogalma alatt hangsúlyosan nem csak a fizikai fejlesztés megvalósulását, a megépült épületeket értjük, hanem az épületben m köd intézménnyel együtt kezeljük az eredményt. A m ködéshez – a m ködtet

menedzsment szervezeten túlmen en – pedig az is szükséges, hogy a város

polgárai (és a városba érkez turisták) „felfedezzék” és használják ezeket a létesítményeket, látogassák a bennük található rendezvényeket, igénybe vegyék szolgáltatásaikat. Az akcióterületen jelenleg ismert, már el készítés alatt álló jelent sebb magánfejlesztéseket már a beavatkozási logikában tüntettük fel, mint az akcióterület fejlesztésének fontos elemét – legf bb outputként pedig a Belváros keleti kapujában a szolgáltató-kereskedelmi funkciók er teljes megjelenése határozható meg. (Az akcióterület további magánfejlesztéseihez természetesen további outputok is rendelhet k, a logframe-mátrix kereteit feszegetve. Ezeket egyenként az akcióterületi terv ismerteti.) A pontszer eredményeknek akkor lehet az egész akcióterületre kihatása, ha mindezek a fejlesztések további magánfejlesztéseket generálnak, ha ezen a szinten is megtörténik a helyi lakosok bevonása: például egy szélesebb kört elér városi homlokzatfelújítási programmal. Szintén fontos ezen a szinten is a turisták célzott elérése, hiszen a belvárosi funkciók számos esetben nem csak a helyi lakosokra, hanem az odalátogató turistákra fókuszálnak. Az ingatlanértékek emelkedése jól jelzi egy terület felértékel d

presztízsét, mint ahogy a

vendéglátóhelyek közterület-foglalása is egy adott városrész „pezsgését”. De szoft jelleg mutatókkal is lehetséges azt felmérni, hogy a pécsi lakosok „belváros-képe” mennyire változik a fejlesztések hatására. Az akcióterület célja és a városi szint átfogó cél között valamivel nagyobb a távolság: az akcióterület (a városrész) célja csak részben tud hozzájárulni a meghatározott átfogó cél teljesüléséhez, a többi tematikus, illetve a többi városrészi cél mind teljesebb megvalósulása

165


is szükséges. Funkciób vít akcióterület Célkit zés

• •

A belváros területi kiterjesztése és funkcionális megújítása A sz ken értelmezett Belváros vonzerejének emelése

Fejlesztend funkciók

Idegenforgalmi, rekreációs (zöldfelületi), közösségi, közlekedési, városrészközponti

Megvalósítás tervezett ideje

2008-2010

Indikatív fejlesztési elemek

Zsolnay Kulturális Negyed Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Nagy Kiállítótér (Múzeumutca) Közterek és parkok újjáélesztése Világörökségi Pufferzóna rendbetétele Középkori Egyetem A pécsi középkori városfal m emléki és turisztikai rehabilitációja A Régészeti Múzeum rekonstrukciója Dóm tér fejlesztése Szerb-ortodox egyházm vészeti gy jtemény létrehozása F pályaudvar felújítása

Költségvetés

Az EKF-projekt keretében megvalósuló öt nagyprojekt bruttó költségvetése 30.418,97 millió Ft, melyb l a DDOP támogatási igény 24.688,05 millió Ft. (A kapcsolódó további közszférát érint fejlesztésekkel együtt a fejlesztések forrásigénye 36,5 milliárd Ft.)

Költségvetés megoszlása

Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

18,84%

81,16%

-%

Els dleges célcsoport

Az akcióterület lakói Pécs városának és a pécsi kistérség lakói A városba érkez (kulturális) turisták

Kapcsolódás a célrendszerhez (legszorosabban kapcsolódó célok)

T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek

166


IV.2. A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETEI IV.2.1. Keleti városrész A Keleti városrészben megvalósítani tervezett szociális városrehabilitáció akcióterülete lefedi a városrészi elemzésben a Meszes-Pécsbánya városrész néven illetett területet, SomogyVasas-Hird városrészb l Somogyot és Vasast, illetve hozzátartozik a 6-os úttól délre elterül Gyárváros egyes részeit is. Az akcióterület jelenleg magában foglalja Pécs hátrányos helyzet , keleti felének nagyobb részét, a beazonosított szegregátumok közül egyedül a Vágóhídkörnyék területét nem érinti a tervezett városrehabilitáció.

14. ábra: A Keleti városrész, a szociális városrehabilitáció akcióterülete

167

Pécs Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia IV.2.1.1. Meszes-Pécsbánya

A Meszesi lakóövezet és a Meszesi lakótelep egy rendkívül keskeny észak-déli területen fekszik, ami lényegében véve felf z dik a Komlói út több mint két kilométeres szakaszára, mely markánsan elválasztja a keleti és a nyugati területeket egymástól. A városrész északi részén Pécsszabolcs helyezkedik el, mely falusias jelleg lakóövezetnek számít, azonban magában foglalja a keleti városrész legnagyobb kiterjedés

bányászkolóniái közül

Györgytelepet és a H sök tere környékét, valamint István-aknát, utóbbi azonban észak-keleti irányban területileg elkülönül A területen magas a fiatalkorúak és az id skorúak aránya is, f leg el bbi esetében széls séges értékek is találhatók: különösen a bányászkolóniákon rendkívül magas a gyermekek aránya. A terület iskolázottsági mutatói kedvez tlenebbek, mint a városi átlag, Pécsszabolcs képzettsége Pécs más városrészeivel összevetve az egyik legalacsonyabb. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt 2001-ben, ezzel szemben a munkanélküliek népességen belüli aránya magas, éppúgy, mint az inaktív keres ké. További negatívum, hogy a területen a valódi közösségi terek hiányoznak, a meglév k a társadalmi

érintkezés

gyakorlására

korlátozottan

alkalmasak.

A

terület

közüzemi

infrastruktúrája jónak mondható, a csatornázottság kiépítése az ISPA programnak köszönhet en folyamatban van. A közüzem szolgáltatások tekintetében prblémát jelent, hogy a kiépítettség ellenére a az infrastruktúra lepusztult állapotban van, gyakoriak a meghibásodások, a lakók nem tudják megfelel en karbantartani az amúgy is elavult bels vezetékrendszert. A vállalkozáss r ség a területen alacsony, bár Pécsszabolcs esetében kiemelhet a területén lév szabadid s létesítmény, a Mecsextrém. Oktatási-kulturális létesítmények közül a Meszes területén lév

Gandhi Gimnázium, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet

számára felzárkóztatási programokat m ködtet

tanulók

Budai Városkapu Iskolaközpont, illetve

a.Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola emelhet ki, valamint a Bányász Kulturális Szövetség Pákolitz István Közösségi Háza. A területre összességében egyébként jellemz – a bányász hagyományokra alapozott – a magas fokú civil szervez dés. Szociális

és

városrehabilitációs

szempontból ezen

a

terület már több

komplex

városrehabilitációs program – Borbála, Jelenlét, CASE – célterületét adta a korábbiakban.

168


Pécsbánya területe a lakott részeken kívül a korábbi bányam velés számos helyszínét is magába foglalja, így a város utolsó, jelenleg rekultiválás alatt lév nagykiterjedés külszíni fejtését is. A szoros értelemben vett Pécsbánya alacsony néps r ség , kertvárosias lakóövezetnek számít. Az egylakásos, földszintes családi házak mellett viszonylag jelent s számban fordulnak el a többlakásos lakóépületek is, ezek nem mások, mint a keleti városnegyedbeli bányászat korai id szakából származó sorbeépítés

bányászkolóniák. Emellett Pécsbánya

északi szegletében jelent s, egyben fennmaradt bányatiszti telep, 2-3 lakásos lakásokkal is található. A lakásállomány további fontos jellemz je, hogy magas az önkormányzati tulajdonú lakások aránya. A városrész társadalmi mutatóit tekintve a keleti városrész többi területével rokon: magas a fiatalkorúak és alacsonyabb az id skorúak aránya, rosszak a képzettségi mutatói (a helyiek több mint fele legfeljebb az általános iskolai 8 osztályát végezte el; fels fokú oklevéllel mindössze 5,5% rendelkezik.) Munkaer piaci szempontból a terület nincs el nyös helyzetben: magas munkanélküliség jellemzi. A terület sajátos jellemz je, hogy magas az ipari fizikai munkások aránya: minden harmadik munkavállaló ebben a kategóriába tartozik. A városrészben csak kis számú vállalkozás m ködik, ezen belül azonban jelent s arányt képviselnek az ipari vállalkozások. Jelent sebb intézmények nem találhatóak a területen, (kivéve a Mecsekben lév , mára teljesen leépült Vidámparkot) azonban jelent s ipari m emléki épületegyüttese van (Széchényi-akna). IV.2.1.2. Somogy, Vasas

A Keleti városrészben megvalósuló szociális városrehabilitáció része Somogy és Vasas területe is. A két terület egykoron falu volt, amelyeket az 1900-as évek második felében csatoltak a városhoz. A bányászmúltra jellemz településszerkezet néhol itt is megjelenik. Ma e két településrész agglomerációs alvó városrészként funkcionál, emiatt a helyi vállalkozások, illetve szolgáltatások csak egészen kis számban vannak jelen. A terület hasonlóan kedvez tlen demográfiai-társadalmi jellemz kkel bír, mint az el bb bemutatott keleti városrész, ezen felül sajátossága elzártsága, rossz megközelíthet sége (mind az utak állapotát, mind a tömegközlekedés színvonalát tekintve); a közszolgáltatások alacsony

169


színvonala. IV.2.1.3. A keleti városrész akcióterületének fejlesztésének céljai

A akcióterület fejlesztésének f célja az akcióterület szegregálódó népességének munkához jutásának segítése, foglalkoztatási programok, képzések segítségével, valamint a települési környezet színvonalának emelése. Ennek érdekében a következ tevékenységek szükségesek az akcióterületen (indikatív lista): -

lakóépületek felújítása a lakhatási körülmények javítása céljából;

-

közterek és parkok felújítása a lakókörnyezet színvonalának emelése, valamint közösségi,

társadalmi

találkozóhelyek

kialakítása

a

társadalmi

kohézió

megteremtése érdekében; -

a városrész felújításába a helyi lakosság bevonása, munkához jutás, valamint közösségépítés céljából;

-

közösségfejleszt , foglalkoztatási, képzési programok indítása a jelent s munkanélküliség kezelése érdekében;

-

az oktatási és szociális infrastruktúra feltételeinek javítása;

-

a városrész elérhet ségének javítása;

-

a helyi vállalkozások er sítése a projekt megvalósításába való bevonással, illetve a városrészi központ lehet ségeinek kihasználásával.

Célkit zés Fejlesztend funkciók Megvalósítás tervezett ideje


Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a

Szociális akcióterület A terület szegregálódó népességének munkaválallási lehet ségeinek javítása, a közösségi . Közösségi, várorészközponti 2008-2010 Humáner forrás-fejlesztés (foglalkoztatás, képzés) Lakossági, szociális szolgáltatások színvonalának javítása Helyi (civil) kezdeményezések Közterületrendezés, közösségi helyek kialakítása, felújítása Kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés (közúthálózat, közvilágítás, stb.) 1500 millió Ft Önkormányzat Támogatás Egyéb 15% 75% -% Az érintett akcióterületen él k, különös tekintettel a hátrányos helyzet lakosság. T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok

170


célrendszerhez

között T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek H3. Területi kohézió a városrészek között

IV.3. TOVÁBBI POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETEK Az elkövetkez

években (legalább 2010-ig) Pécs az alábbi két akcióterületet kívánja

fejleszteni, el bbit az EKF-kulcsberuházások, illetve az

ket kísér

magánberuházások

segítségével, míg utóbbit a szociális városrehabilitáció eszközeivel. Az ezt követ évekre, távlatilag

meghatározhatók

olyan

gócpontok,

„akcióterület-kezdemények”,

melyek

fejlesztése, akcióterületté formálása távlatilag várható. Az alábbi indikatív lista jelölhet ki ezen területekre: •

Tüskésrét-Balokány; a városi közpark és tó környezetének fejlesztése

•

A volt B rgyár központú barnaövezet területe

•

Az Expo-Center környéke, a Pécsi-víz mente

•

A/1 laktanya területe.

•

A F pályaudvar környéke

•

Az M6-os autópálya tervezett szakasza mentén.

Tüskésrét-Balokány; a városi közpark és tó környezetének fejlesztése • Városi rekreációs terület kialakítása Célkit zés • Turisztikai vonzer növelése Közösségi, idegenforgalmi, rekreációs, jóléti Fejlesztend funkciók 2018-ig Megvalósítás tervezett ideje


Költségvetés Célcsoport

H er m zagykazettáinak rekultiválása Jóléti erd telepítése Jóléti tó kialakítása Élményfürd , és a kapcsolódó szolgáltatási funkciók kialakítása, telepítése (magánberuházás keretében) 15 milliárd Ft Pécs város, és a pécsi kistérség lakói A városba érkez turisták

171


Kapcsolódás a célrendszerhez

T1. A „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város T3. A város turisztikailag vonzó desztináció T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek V4.1. Balokányliget természeti értékeinek meg rzése, a turisztikai potenciál er sítése

A volt B rgyár központú barnaövezet területe A belváros, és a vasúttól délre megépült városrészek kötzötti kapcsolat er sítése Célkit zés Az északmegyeri városrész kereskedelmi, szolgáltató funkciójának er sítése Szolgáltató, kereskedelmi, gazdasági, közösségi Fejlesztend funkciók 2020-ig Megvalósítás tervezett ideje A b rgyári barnamez s terület rekultivációja Szolgáltató, kereskedelmi funkció megtelepedése Indikatív fejlesztési elemek Közösségi terek kialakítása Jelenleg még nincs rá becslés. Költségvetés Magánbefektet k Célcsoport Északmegyeri városrész, és a belváros lakói A kereskedelmi, szolgáltató szektorban m köd KKV-k T1. A Pólus program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok Kapcsolódás a között célrendszerhez H3. Területi kohézió a városrészek között Az Expo-Center környéke, a Pécsi-víz mente • Vásárvárosi funkció fejlesztése Célkit zés • A Pécsi-víz és partmenti sávja revitalizációja Régióközponti, kereskedelmi, idegenforgalmi, közösségi, forgalmi, Fejlesztend funkciók rekreációs 2015-ig Megvalósítás tervezett ideje Szennyvíztisztító telep felszámolása Kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés (közlekedés, közvilágítás, stb) Indikatív fejlesztési elemek Közterületrendezés, közösségi helyek kialakítása 9 milliárd Ft Költségvetés Pécs város, és a régió lakói Célcsoport KKV-k és a nagyvállalatok T1. A Pólus program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a Kapcsolódás a rendezvényi és a kulturális turisták körében célrendszerhez H1. Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város

172


•

A/1 laktanya területe. Ingatlanportfólió a terület értékesítése folyamatban van, a nagy kiterjedés , funkcióhiányos ingatlanon munkahelyteremt

beruházás megvalósítása a cél. A

magánbefektet a területen els sorban kereskedelmi, szolgáltató gazdasági funkciót, másodsorban ipari termel

funkciót.kíván megvalósítani. A teljes, 70 milliárdos

ingatlancsomag értékesítése 2018-ig várható. •

A F pályaudvar környéke A vasútfejlesztés következtében felszabaduló területek nem a város tulajdonában vannak, azok megszerzése középtávon nem reális. Ezért a terület funkcióváltással együttjáró középtávú fejlesztésében a MÁV képvisel kezdeményez

pozíciót. A

fejelsztés befolyásolására eszközként a funkcióváltás miatt szükségessé váló településrendezési tervmódosítás a város rendelkezésére áll. •

Az M6-os autópálya tervezett szakasza mentén A várost délr l elér autópálya – más nagyvárosok melletti autópályaszakaszokhoz hasonlóan – várhatóan célterülete lesz a keresked - és logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak, vagy akár ipari vállalkozásoknak. A terület mentén formálódik Pécs második (déli) ipari parkja is.

173


V. MEGVALÓSÍTÁS V.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV V.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat 7 989 ingatlant tulajdonol, becsült értékük mintegy 178 milliárd forint. Az önkormányzati ingatlanok kétharmada, 5 503 db forgalomképtelen, a forgalomképes ingatlanok száma 2 038 db, becsült értékük 33,3 milliárd forint. (Ezen belül a lakóépületek száma 907, amelyeken belül 4405 lakás és 389 garázs van önkormányzati tulajdonban.) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 3 609 hektárnyi területen helyezkednek el. Ingatlan típus Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Összesen

Ingatlan száma (db) 5503 448 2038 7989

Földrészletek területe (ha) 1863 945 801 3609

Ingatlan becsült értéke (millió Ft) 89 712 55 248 33 345 178 304

7. táblázat: Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2008 április 3.

A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, szobrok és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthet területeket. V.1.1.1. Forgalomképtelen ingatlanok

Az önkormányzat tulajdonában 484 km burkolt közút és 424 km gyalogút, járda található. A kerékpárutak hossza mindössze 5 km. (Malomvölgyi kerékpárút – Eszék utca, Kertváros kerékpárút – Verseny utca, Magyarürögi kerékpárút.) Belterületi közutak Külterületi közutak Kerékpárutak Gyalogutak, járdák Összesen

Terület 2.700.000 m2 150.000 m2 8.000 m2 860.000 m2 3.718.000 m2

Hossz 459 km 25 km 5 km 424 km

8. táblázat: Az önkormányzat tulajdonában lév burkolt utak hossza Forrás: PVV Zrt.

174


Pécsen jelenleg 102 önkormányzati tulajdonban lév

szobor, illetve köztéri m alkotás

található. A szök kutak száma 26, míg az ivókutak száma 16. Sajnos ezek közül több nem m ködik, mint azt a következ táblázat mutatja: 2004

2005

2006

2007

Szök kút (összes/m köd db)

26/14

26/16

26/13

26/16

Ivókút (összes/m köd db)

12/8

13/9

14/7

16/14

9. táblázat: A Pécsen található szök kutak és ivókutak száma Forrás: PVV Zrt.

Pécs város temet i 62 hektáron terülnek el, ez csaknem egészében a Megyer-Kertvárosban található Központi temet t jelenti. Pécs város zöldterülete – a f város után a második legnagyobb – mintegy 3,2 millió négyzetméter. Mindez eszmei értékben is jelent s vagyont képvisel, hozzávet leg 5-6 milliárd forintot. Az egyes zöldterületeket a következ képpen csoportosítják: •

Közparkok: Klasszikus zöldfelületek, parkok tartoznak ide, de a Mecseki parkerd is.

•

Városi kertek: Lakóhely közelében létesített 2-5 ha nagyságú zöldfelületek (pld: Tettye)

•

Sétányok: Utak találkozásánál kialakított fásított terek. (Dóm el tti tér, Szondi sétány)

•

Lakóterületi közkertek A lakótelepszer építkezések esetén az épülethez kapcsolódó összes felület (út, járda, zöldfelület) közterület.

A fent nevezett 3,2 millió nm-b l mintegy 182 000 nm nem belterjesen, hanem külterjesen gondozott. Ezen felül – ebben a nyilvántartásban nem szerepel – még mintegy 1 millió nm parlagterület tartozik a városhoz. A játszóterek száma 324 darab, ebb l mindössze 18 felel meg a 78/2003. évi GKM rendelet által támasztott követelményeknek (EU-szabványoknak). A forgalomképtelen ingatlanokon tervezett legjelent sebb fejlesztés az EKF kulcsberuházása, a Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt keretében megvalósítani tervezett közterületrehabilitációk. A fontosabb tervezett útépítések közül kiemelhet a Tüskésréti – Sport utca összeköt szakasz, a Közraktár út és a Délnyugati elkerül út közötti teherforgalmú mentesít út, az Üszögi út és a Tüskésréti út közötti teherforgalmú mentesít út megépítése (e három

175


elemmel kialakul a 6. számú f út városi átkelési szakaszát a teherforgalomtól mentesít hálózat), a Somogyi B. – Bacsó B. – Sport utca nyomvonal-módosítása és az EKF-keretében megvalósuló Tettye – Havihegyi kilátóút fejlesztés. A város tulajdonában van 4 tó, 26 ha területttel, mint például a Malomvölgyi tó. .

V.1.1.2. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes

ingatlanok Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat 202 épületet10 – alapvet en nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanokat – használ. Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását 9 épületben (15 120 m²-en) végzi, közülük háromnak megfelel ek az akadálymentes elérhet ség körülményei (a Polgármesteri Hivatalnak, a Kossuth téri hivataloknak, valamint a Sarolta úti Szociális Központnak). Öt épület teljes felújítást igényel, legrosszabb állapotban a PMJV Kossuth téri hatósági irodája, és a Szigeti téri adóhivatal, a Rét utcai Közterület-felügyelet van. A legtöbb épületet az oktatási funkció igényel. Az óvodai ellátás 48, az általános iskolai oktatás 34 épületben történik, valamint 11 önkormányzati kezelés épületben középiskolai, 14-ben szakiskolai oktatás zajlik. Az önkormányzati épületek közül a legnagyobb területet az általános iskolák foglalják el: csaknem 82 ezer nm-t. Az önkormányzat 7 diákszállót, kollégiumot m ködtet, összesen 25 758 m²-en biztosítva a tanulók elszállásolását. Az oktatási célú 114 épület közül 98-ban valamilyen fokú felújítás lenne szükséges. Az akadálymentesítettségi követelményeknek összesen 15 épület felel meg. A kulturális tevékenységeknek otthont adó 11 épület közül 6-ban m vel dési otthonok m ködnek (összesen 819 m²-en). Az 5 könyvtár közül 4 akadálymentesített, míg a m vel dési otthonok közül mindössze 1, a Kertvárosban lév Apáczai Nevelési Központ (ÁNK). Megjegyzend , hogy az EKF kulcsprojektjei (különösen a Dél-

10 Fontos megjegyezni, hogy a továbbiakban mindenhol épületszámot is nem intézményszámot közlünk. Az intézmények száma független ett l, hiszen több kombináció is slehetsége: egy intézmény egy épületben; egy intézmény több épületben, több intézmény egy épületben, stb.

176


Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont) jelent s mértékben fogja javítani a kulturális tevékenységek infrastrukturális hátterét. Az önkormányzat sportlétesítményei 6 épületben találhatóak. A sportlétesítmények területe 7 ezer négyzetméter. Négy épület felújításra szorulna. A szociális ellátórendszer 40 épületet használ: 10 bölcs de és 30 id sek nappali otthona (illetve id sek nappali ellátására alkalmas épület) található a városban. Mind a 10 bölcs de céljára használt épület, valamint a Malomvölgyi Szociális Otthon kivételével az összes id sek otthona is felújítást igényel. Szintén csak ez az id sek otthona az akadálymentesített, ami (az id sek nehezebb közlekedését figyelembe véve) jelent s elmaradása a városnak. A város az egészségügyi alapellátás biztosításához 22 épületet használ: a háziorvosi és gyermekorvosi ellátást biztosító praxisok sok esetben nem az önkormányzat tulajdonában vannak. Ezen praxisoknak 12 önkormányzati épület biztosít helyet, közülük 10 felújítást igényel, az akadálymentesítés sajnos sehol sem megoldott. További 10 önkormányzati tulajdonú épület ad otthont a járóbeteg-szakellátásnak, közülük 2 épület igényel részleges felújítást, az akadálymentesítés csak a Veres Endre úti és a Lánc utcai rendel intézetben megoldott.

177


0,9%

5,3%

10,7%

8,4% 2,6%

Óvoda

2,7%

Általános iskola

0,8%

Középiskolai oktatás

0,3%

Szakiskolai oktatás Diákszállás, kollégium M vel dési otthon

9,9%

31,7%

Könyvtár Sportlétesítmény Bölcs de Id sek otthona Háziorvosi rendel k Járóbeteg-szakellátás

11,9%

14,6%

15. ábra: PMJV önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlanállományának megoszlása nm alapján Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2008 április 3.

V.1.1.3. Forgalomképes ingatlanállomány

Az önkormányzat jelent s forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, melynek becsült értéke 33,3 milliárd Ft. Az ingatlanok száma alapján a legjelent sebb részt az egy vagy többlakásos épületek11 jelentik, a becsült érték több mint felét teszik ki. A második legnagyobb értéket a m velés alá nem tartozó területek adják, de jelent s az önkormányzati tulajdonú term földek értéke is. A jelent sebb tételek mellett az önkormányzat tulajdonában van forgalomképes épületként 3 szálloda (illetve szálló, „kulcsos ház”), 7 irodaépület (pl. Pécsi TV, Pécs2010 Menedzsment Központ irodáinak épülete), 7 ipari épület, illetve raktár, 9 nagy- és kiskereskedelmi épület (pl. bérbe adott gyógyszertárak), stb. A közm vel dési, oktatási, egészségügyi hasznosítású forgalomképes épületekben nem az önkormányzat lát el ilyen tevékenységet, hanem 11

A számok épületeket jelentenek nem ingatlanokat. Egy önkormányzati (rész)tulajdonú épületben akár több önkormányzati ingatlan is lehet.

178


alapítványok, a Pécsi Tudományegyetem, de az ingatlankataszter szerint ebbe a kategóriába tartozik a Pannon Filharmonikusok által használt Fels malom utcai (volt mozi) épület is. A lakásállományt tekintve, az önkormányzat 4405 lakóingatlan tulajdonosa, ezek kivétel nélkül szociális lakások. Becsült értékük 17,5 milliárd Ft. Jellemz en Meszes területén és a Budai városrészben, a H sök tere mentén helyezkednek el; kisebb részben Belvárosban, illetve Kertváros területén, és csak elvétve Uránváros területén. A szociális bérlakások igényelhet ségér l a 14/2006. (04.29.) számú önkormányzati rendelet rendelkezik.

5,3% 1,2% 0,4%

5,9%

1,9% 3,9% term föld

2,0% 0,1%

21,6%

0,5%

m velés alá nem tartozó terület egy v. többlakásos épület önálló ingatlan lév garázs szálloda vagy szálló irodaépület nagy és kiskereskedelmi épület ipari, közlekedési épület, raktár közm vel dési, oktatási, eü-i célú épület egyéb nem lakóépület egyéb épület

57,4%

16. ábra: PMJV önkormányzat forgalomképes ingatlanállományának megoszlása becsült érték alapján Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2008 április 3.

V.1.2. Az ingatlangazdálkodás szerepl i A közszféra szerepl i között a legjelent sebb ingatlanfejlesztési tevékenységet Pécs MJV Önkormányzata végzi, az ingatlangazdálkodásért a Városfejlesztési F osztályon belül a

179


Vagyongazdálkodási Csoport felel s. A Vagyongazdálkodási Csoport vezet je dr. Lovász István, a csoporton összesen 6 munkatárs dolgozik. Jelent s az önkormányzat 100%-os tulajdonában lév PVV Zrt. vagyonállománya is. A város az alapításkor apportként vitte be ingatlanvagyonának jelent s részét a társaságba. A PVV Zrt. feladata az ingatlanok bérbeadás útján történ hasznosítása, ezen belül a felújítások, hasznosítás céljára történ

értékesítések, illetve ezzel kapcsolatos szerz désmódosítások,

követelések, bírósági eljárások, stb. koordinálása. A PVV Zrt. bérbeadott ingatlanja a 2006. évi üzleti jelentése alapján 693 darab, a kihasználtsági ráta 2006. december 31-én 95,2% volt. A bérbeadott ingatlanok jellemz en üzletek, gazdasági tevékenység céljára hasznosítható ingatlanok. Jelent s tételt jelent például a piacok, vásárcsarnokokból elért bevétel (Vásárcsarnok, Fels malom utcai piac, Hajnóczy utcai piac, Diána utcai piac). A PVV Zrt. feladata az önkormányzati tulajdonú bérlakások kezelése, fenntartása is. A PMJV és a PVV Zrt. ingatlanállománya között jelenleg is van mozgás: míg a PMJV általában egyes fejlesztési helyszíneket vásárol meg a PVV Zrt-t l, addig a vállalat pedig (cserébe) a további jól kiadható, üzletileg hasznosítható ingatlan-portfólió b vítésében érdekelt.

V.1.3. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalait a Gazdasági Bizottság 2008. évi a vagyongazdálkodás irányelveir l szóló állásfoglalása, a Vagyongazdálkodási Csoport tevékenység-beszámolójában foglaltak, valamint a 46/2008-as közgy lési határozat szabja meg. E három dokumentum irányelvei, határozata alapján a következ

f

csoportokba

rendezve határozható meg Pécs Város Önkormányzatának vagyongazdálkodási stratégiája. •

Általános stratégiai irányelvek, célok

•

Az ingatlangazdálkodás tervezésével, el készítésével kapcsolatos elvek

•

Értékesítési irányelvek

•

Egyéb elvek

V.1.3.1. Általános stratégiai irányelvek

•

Kiemelt cél az ingatlanhasznosítás és az értékesítés fokozottabbá, intenzívebbé tétele.

180


•

Az ingatlangazdálkodás során els sorban a gazdasági jelleg , szolgáltató jelleg , nagybefektet k által keresett telekértékesítés a preferálandó.

•

A mainál hangsúlyosabb elemmé kell válnia a lakótelek-gazdálkodásnak, melyhez el feltételként szükséges a parcellázásnak, a megfelel telekstruktúra kialakításának, az el közm vesítésnek társulni.

•

Indokolt lehet a vételi oldal er teljesebb kezelése, egyes kiemelked , illet leg önkormányzati nagyprojektek, az EKF-projekt megvalósításához nélkülözhetetlen épületek, területek tulajdonjogának gyors, zökken mentes megszerzése.

V.1.3.2. Az ingatlangazdálkodás tervezésével, el készítésével kapcsolatos elvek

•

Az ingatlangazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében szükséges a PÉSZ módosításainak

kezdeményezése,

melyek

a

vagyonelemek

hasznosíthatósági

lehet ségeit javítják (összhangban a településépítészeti elképzelésekkel). •

Az Önkormányzat a Szabályozási Terv alapján készítsen rangsorolási elveket a megvalósításához szükséges kisajátítási, kártalanítási igényekre, valamint az ingatlanvásárlásokra, az elvek alapján pedig rangsorolja ezen igényeket és különítsen el azok forrására pénzügyi fedezetet.

•

Az Önkormányzat a számára jelenleg felesleges ingatlanok hasznosítása során vizsgálja felül, hogy arra a kés bbiek során mely id pontban lesz szüksége a feladatai ellátásához és ennek ismeretében döntsön az ingatlan további hasznosításának módjáról. Amennyiben nem indokolt az ingatlan önkormányzati tulajdonban tartása, azt értékesíteni szükséges.

•

Az önkormányzati bérlakások értékesítése során el nyben kell részesíteni a koncentráltságot eredményez

értékesítéseket, csökkenteni kell a bérlakások

elhelyezkedésének szigetszer jellegét (1 épületben ne csak 1 önkormányzati lakás legyen). •

Felül kell vizsgálni a közoktatási intézmények épületeinek kihasználtságát és javaslatot kell tenni a kihasználatlan épületek kivonására a korlátozottan forgalomképes ingatlanok köréb l.

•

Az Önkormányzat készítsen vagyonleltárt abból a célból, hogy az intézményi

181


összevonásokból

feleslegessé

vált

ingatlanok

kikerüljenek

az

intézményi

törzsvagyonból, és értékesítésre kerülhessenek. •

Az ingatlanállományt az értékesítést segítend en kell „helyzetbe hozni”, értve ez alatt telekalakításokat, útkialakításokat, a közm vesítés adta lehet ségeket.

V.1.3.3. Értékesítési irányelvek

•

Az Önkormányzat törekedjen arra, hogy a vagyontárgyainak hasznosítása mindenkor a piaci viszonyoknak megfelel forgalmi értéken történjen.

•

Az Önkormányzat els sorban közm vesített ingatlanokat értékesítsen, amennyiben ez nem valósítható meg, a közm vesítetlen ingatlanok értékesítésekor tartson meg a tulajdonában olyan ingatlanokat, amelyek értéke a közm vesítést követ en jelent sen megemelkedik.

V.1.3.4. Egyéb elvek

•

Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ha az Önkormányzat ingatlan juttatásával támogat szervezeteket, (általános esetben) ne adjon hozzájárulást az ingatlan beépítéséhez vagy b vítéséhez.

V.1.4. Potenciálisan értékesítend ingatlanok A Vagyongazdálkodási Csoport értékesítési listáján jelenleg az alábbi belterületi ingatlanok szerepelnek kiemelt helyen (azok közül is kiemeltük félkövérrel a leginkább priorizáltakat). Azonnal értékesíthet ingatlanok Helyrajzi szám Cím 42104/1 A/1 laktanya 1/14 Hungária u. 17485/2 Munkácsy u. 21273/42 Fagyöngy u. 22173/44 Fagyöngy u. 22174/46 Fagyöngy u. 43104 Koksz u. 19916/15 Siklósi u. 23162 Paál L. u. 22201/23 Fáy A. u. 19081 Somogyi B. u. 37895/2 Május 1. u. 20070 Kertváros u. 2. 7226/2 Lámpásvölgyi u. 7226/3 Lámpásvölgyi u.

Funkció vegyes Lakó Lakó Lakó Lakó Lakó Gazdasági Gazdasági Lakó Lakó Lakó Lakó Lakó Lakó Lakó

Érték (eFT) 2 850 000 410 000 600 000 21 510 39 880 92 860 19 000 93 333 3 800 30 000 27 360 2 842 121 442 1 800 2 200

Megjegyzés Magasház Rendel intézet

Bajcsy-laktanya

becsült érték

182


7226/4 7226/5 70336/7 36744 16666-67

Lámpásvölgyi u. Lámpásvölgyi u. Rigóderalja Török I Ágoston tér

Lakó Lakó Lakó Egyéb Intézmény

2 100 1 800 11 630 8 000 225 000

Valamilyen feltétel teljesülését követ en értékesíthet ingatlanok Helyrajzi szám Cím Funkció Érték (eFT) Megjegyzés 1920 Pázmány P. u. Lakó 40400 Ft/m2 18948 Rákóczi u. Lakó 20 177 becsült érték 60565 Nagypostavölgy Lakó 18 214 becsült érték 23819/3 Siklósi u gazdasági 30 000 23819/4 Siklósi u gazdasági 30 000 38414/1 Gödör u. Lakó 4 000 38414/2 Gödör u. Lakó 4 000 38414/3 Gödör u. Lakó 4 000 38414/4 Gödör u. Lakó 4 000 38414/5 Gödör u. Lakó 4 000 38414/6 Gödör u. Lakó 4 000 38414/7 Gödör u. Lakó 4 000 38414/8 Gödör u. Lakó 4 000 38414/9 Gödör u. Lakó 4 000 38414/10 Gödör u. Lakó 4 000 38414/11 Gödör u. Lakó 4 000 38414/12 Gödör u. Lakó 4 000 38414/13 Gödör u. Lakó 4 000 38414/14 Gödör u. Lakó 4 000 38414/15 Gödör u. gazdasági 10 000 23810/1-23812-23819/1 Siklósi u gazdasági 803 921 19916/20 Siklósi u gazdasági 292 000 Önállóan nem beépíthet ingatlanok Helyrajzi szám Cím 3012/1 Tiborc u. 42041 Bogádi u. 1255/20 Pellérdi u. 19183 Verseny u. 43260/62 Deák F. u. 37895/2 Május 1. u.

Funkció Lakó Lakó Lakó Lakó Lakó Lakó

Érték (eFT) 1 467 1 600 1 584 830 656 2 842

Megjegyzés

Üzleti kategóriába tartozó ingatlanok Helyrajzi szám Cím 18641 Jókai tér 11.

Funkció Lakó-iroda

Érték (eFT) 201 000

Megjegyzés

Önkormányzati résztulajdonnal rendelkez ingatlanok Helyrajzi szám Cím Funkció Ady E. u. pince

Érték (eFT) 776

Megjegyzés

10. táblázat: Értékesíthet belterületi ingatlanok Forrás: PMJV, Vagyongazdálkodási Csoport adatszolgáltatása

183


A 46/2008 önkormányzati közgy lési határozat kimondja, hogy „az önkormányzati bevételek növelése érdekében össze kell állítani az önkormányzati tulajdonban lév piacképes ingatlanok és egyéb vagyonelemek portfólióját”. Ennek megfelel en a fenti listánál részletesebb, portfólió-jelleg összeállítás is készült a PMJV Városfejlesztési F osztályon. A portfólió fejlesztési irányok mentén csoportosítva tartalmazza a befektet k számára kiajánlható ingatlanokat. Az összeállítás fejlesztési helyszínenként tartalmazza az ingatlan legfontosabb adatait (telekméret, övezeti el írások, egyéb megjegyzések), melyhez mellékletként csatolva van •

Az ingatlan városszerkezeti elhelyezkedését ábrázoló átnézeti térkép

•

Földhivatali alaptérkép-részlet

•

Hatályos szabályozási terv-részlet

•

Módosítással érintett szabályozási tervlap

•

Közm térkép

•

Tulajdoni lap másolatok

•

Ortofotó

•

(esetleg fotó a területr l).

A következ fejlesztési irányok mentén történt meg az ingatlanok csoportosítása, melyben nem csak önkormányzati, hanem például önkormányzati vállalkozások tulajdonában lév , de akár egy-két magán-(rész)tulajdonban, kihasználatlanul lév

ingatlan is helyet kapott.

(Értelemszer en egy-egy fejlesztési helyszín több helyen is szerepelhet, amennyiben a fejlesztés iránya még nem egyértelm en determinált): V.1.4.1. Mélygarázs-fejlesztések

16573/10 17656 17451 20840/6 21166/52

telekméret (m2) 2 566 ~1 162 6 078 28 617 12 614

23913/74 23891/80

49 398 7 326

hrsz. Búza téri mélygarázs Belvárosi iskola területén mélyparkoló Kossuth téri mélygarázs Kertváros, Kesz i út mellett Kertváros, Malomvölgyi – Nagy Imre út keresztez désében lév ingatlan alatt Kertváros, Nagy Ferenc tér melletti ingatlan alatt Kertváros, Aidinger J. u. melletti ingatlan alatt

184

Pécs Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia V.1.4.2. Gazdaságiterület-fejlesztések

Balokány-Tüskésrét FEMA Konferenciaközpont Kesz -Kökény vízfolyás (arborétum területe) Pécs-Expó térsége Üszögpuszta: Halastó, Kastély környéke A volt tüzérlaktanya A/1 Zsolnay domb térsége Tettye, a volt k bánya helyén Rákóczi-Alsómalom utcai csomópontnál Ifjúsági Ház, Centrum-parkoló Rét utca – Rákóczi út csomópontja T zoltó udvar és laktanya Ágoston téri általános iskola Kossuth tér (Hivatal és Klinikák rehabilitáció) Zsolnay Vilmos úti déli tömbje Rendel intézeti közpark Keleti városkapu tér

tervezett min sítési fokozat 2-3* 2-3* 2-3* 2-3* 2-3* 3-4* 2-4* 2-3* 3-4* 3-4* 3-4* 3-4* 3-4* 3-4* 3-4* 3-4* 3-4*

(A szállodafejlesztések esetében a fejlesztési helyszín mellé várható szálloda-min sítési fokozatot is tartalmazza a portfólió.) V.1.4.3. Városközpont- és településközpont-fejlesztések hrsz. Magasház Jókai tér 11. szám alatti ingatlan f épületének utcai szárnya Zsolnay Vilmos úton szalagházépítés Munkácsy Mihály u. 15. volt rendel intézet épülete, ingatlanjai

Siklósi út, volt Bajcsy laktanya területe Siklósi út, volt Bajcsy laktanya területe

1/14 18641 40570/13 17483 17484 17485/1 17485/2 19916/13 19916/15

telekméret (m2) 2879 1729 10938 3388

1947 9333

V.1.4.4. Lakóterület-fejlesztések hrsz. Cinege-d l lakóterület-fejlesztés;

01625/3

telekméret (m2) ~70 000

185


hrsz.

telekméret (m2)

Fagyöngy utcai lakótelek

22173/42

2 195


22173/44

4 431

A volt tüzérlaktanyától nyugatra lév lakóterület-fejlesztés

~266 342

Kanizsa Dorottya út menti lakóterület-fejlesztés

~98 000

Fáy András utcai lakótelek

22201/23

2 359

Mécsvirág utcai lakótelek

22173/32

10 089


22174/47

9 842


22174/46

9 286

István-akna lakóterület-fejlesztés

44528 0640/5

24198 20160

A volt tüzérlaktanya területén lév lakóterület-fejlesztés

42102/1 42104

29 483 49 989

Pécs-Kelet fejlesztési területek Kisszkokó d l n lév telkek

~160 000 52693/3 52693/4

8 163 4 655

Pécsújhelyi lakótelek

43104

?

Patacsi lakótelkek, Új fasor

5579 5579

8 163 4 655

Pécs – Vasas lakótelek

46915/1

1 997

Jakabhegyi úti lakótelek

2970

1 193

39744/3

1 147

Rigóderi lakótelek

Az itt megnevezett fejlesztési helyszínek közül azokkal, ahol a fejlesztési szándékok egyértelm ek (és a funkciób vít akcióterületen helyezkednek el – ezeket d lttel jelöltük az el bbi táblázatban) az Akcióterületi terv részletesen foglalkozik. (Például: Belvárosi iskola terültén létesítend mélygarázs, Munkácsy Mihály utcai rendel intézet.) V.1.4.5. Kapcsolódás az EKF-fejlesztésekhez

Egyes EKF-fejlesztések megvalósításához szükséges egyes nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása. Például folyamatban van a PKK vonatkozásában egyes magán-, illetve társasházi tulajdonban lév ingatlanok megvásárlása az Universitas utca és a Zsolnay Vilmos utca között (ún. „bontandó tömb”), a DDRKTK esetében pedig jelenleg a Magyar Állam tulajdonában lév (a PTE vagyonkezelésében lév ) sportcélú ingatlannak pedig a telekmegosztása van folyamatban éppúgy, mint a Zsolnay Kulturális Negyed területén a Zsolnay Porcelenmanufaktúra Zrt-t l történ ingatlanvásárlás.

186


Az új létesítményekbe beköltöz

egyes intézmények jelenlegi épületei megüresednek. A

következ városi önkormányzati tulajdonban lév épületek ezek: ZsKN Bóbita Bábszínház

Mária u. 18.

Pécsi Ifjúsági Ház

Nagy Lajos Király út 13.

PKK Pannon Filharmonikusok székháza

Király u. 19.

ZenePark (volt Park mozi épülete)

Fels malom u. 23.

DDRKTK Kilenc Király Gyermekkönyvtár

Király u. 9.

Igazgatási Központ

Király u. 9

Az itt megjelenített ingatlanok (illetve a további, nem PMJV tulajdonban lév ingatlanok) további hasznosításával az Akcióterületi Terv foglalkozik. Az mindenesetre kijelenthet , hogy a 1083/2006 EK rendelet 55. cikke értelmében értelmében, ezen „épületek értékesítése vagy a bérbeadása” (az el írt fenntartása-üzemeltetési id szak alatt) megtörténik, akkor ez hatással van a megvalósuló projekt jövedelemtermel

képességére, így a támogatás

intenzitására is.

V.2. NEM FEJLESZTÉSI JELLEG TEVÉKENYSÉGEK V.2.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Bármely stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvet en befolyásolja azok környezete, amely nem csak a természeti és az infrastrukturális környezetet jelenti, hanem jogi-adminisztratív környezet is, amelyre a helyi önkormányzat szabályozási gyakorlata is er sen meghatároz. A pénzügyi er források tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkez je is igaz: a megfelel és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos

187


befektetésekr l, akár a szociális segély igénybevételér l. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. V.2.2. Tervalku a városfejlesztési elképzelések szabályozott kereteiben A tervalku olyan városfejlesztési eszköz a települési önkormányzat kezében, amellyel ösztönözheti

a

magánt ke

részvételét

a

közösségi

célú

fejlesztési

programok

megvalósításában. A közösségi célú fejlesztési elképzelésekhez (például könyvtárfelújítás, f utca egyes épülethomlokzatainak felújítása és a környezetének színvonalas felújítása, stb.) kapcsolódó tervalkunak azonban minden esetben szabályozott keretek között kell folynia, hogy elkerülhet vé váljon az alkalmi igények kiszolgálása érdekében létrejöv mérték

túlzott

engedmény, amely esetleges negatív városképi, közösségi hatásokat okozhat. A

szabályozott keretek között m köd

tervalku a kiegyensúlyozott városfejlesztésben dönt

tényez , ezért annak kereteit – hol, milyen módon, milyen mértékben – a szabályozási terv illetve a helyi építési szabályzat megfelel részében rögzíteni kell.. (A tervalku alkalmazásának konkrét lehet ségeivel a funkciób vít akcióterületre vonatkozó Akcióterületi terv foglalkozik részletesen.) V.2.3. Szakterületi stratégiai tervezés A szükséges fejlesztések közötti priorizálás, a stratégiai szempontok, irányvonalak meghatározása és ezek által az el re tervezés, a jöv kihívásaira való felkészülés olyan elemek egy város m ködésében, melyek következetes alkalmazása versenyel nyt jelent a városok közötti globális versenyben. A stratégiai megközelítésnek nem csak a város egészére vonatkozóan, hanem annál mélyebben, a város fejl dése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban is teret kell kapnia. Ennek megfelel en Pécs az EKF-programok el készítése kapcsán a következ szakági stratégiákat fogadta el: •

Turizmusfejlesztési Stratégia

•

Közlekedésfejlesztési Stratégia

•

Humáner forrás-fejlesztési Stratégia

•

Informatikai stratégia

Ehhez a vonulathoz sorolható a stratégiai szintnél operatívabb Üzemeltetési és m ködési terv

188


is, amely a városi intézményrendszer hatékonyabb m ködésére fogalmazott meg javaslatot, és amelynek megvalósítása azóta el is kezd dött. (A szakterületi stratégiák az IVS II. és III. kötetében találhatók.) V.2.4. A közterület-felújítások arculati alapelveinek meghatározása A Közterek és parkok újjáélesztése EKF-kulcsprojekt el készítéséhez kapcsolódóan kidolgozásra kerültek azok az arculati alapelvek, amelyek az egyes közterületek felújítása során vezérfonalat kell, hogy jelentsenek. Az elkészült útmutató nem csak az EKF keretében megújuló közterületek esetében hasznos iránymutató, hanem olyan általános alapelveket és szempontokat fogalmaznak meg, melyek következetes alkalmazása garantálja a városi szinten mögöttes egységes koncepciót – az egyes helyek, terek és városrészek egyedi arculatának megtartása és kibontása mellett. V.2.5. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás er sítése A turizmusfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozásra került egy városmarketing stratégia is, amely meghatározta a marketingstratégia kiemelt célcsoportjait (turisták, helyi és térségi lakosság, vállalkozások, befektet k) és a célcsoportra szabottan meghatározta a szükséges marketingtevékenységeket; a legfontosabb termékfejlesztési tevékenységeket, a kommunikálandó tényez ket. Ezen felül javaslatokat fogalmazott meg a város „üzenetére”, arculati csomagjára, valamint a városi marketingszervezet fejlesztésére vonatkozóan. A város tehát rendelkezik elfogadott városmarketing stratégiával, melynek operatív végrehajtása a létrejöv turisztikai desztináció-menedzsment szervezet feladata. (Mindenképpen megemlítend , hogy a városmarketing stratégia mellett a város rendelkezik a befektetés-ösztönzést szolgáló marketing tevékenységhez egy közelmúltban készített színvonalas befektetési portfólióval, illetve a várost célzottan a befektet knek bemutató kiadvánnyal.) V.2.6. A homlokzatfelújítás városi eszközökkel való támogatása Most is létezik egy – kevéssé kihasznált – városi konstrukció a helyileg védett épületek homlokzatfelújítására, a város célja, hogy a felújítást ösztönz

konstrukciók b vüljenek,

éppúgy, mint a felújításba bevont épületek köre. Ennek el készítésére a város elkészíttetett a homlokzatfelújítás támogatásának lehetséges városi eszközeir l szóló tanulmányt, mely a

189


pénzügyi támogatások mellett áttekintette a nem pénzügyi eszközökben (szakmai segítségnyújtás, adókedvezmények, helyiek bevonása), a küls források bevonásában rejl lehet ségeket is. Jelenleg egyeztetés folyik arról, hogy a tanulmányban meghatározott eszközök közül milyen eszköz-mixet kíván a város alkalmazni ezen célra.

V.3. PARTNERSÉG V.3.1. A partnerség és a nyilvánosság biztosítása a stratégiák készítése során Mint a Bevezet ben is megfogalmazásra került, jelen integrált városfejlesztési stratégia nem volt el zmények nélküli: a készítése szorosan összekapcsolódott az EKF-kulcsberuházásainak el készítésével, az el készítés során kidolgozott Komplex megvalósíthatósági tanulmány és (kisebb részben) a kulcsberuházások megvalósíthatósági tanulmányai adják jelen IVS egyik alapját. Ezen felül az integrált városfejlesztési stratégia szervesen kapcsolódik a PMJV megbízásából 2007-ben kidolgozott Hosszú- és Középtávú Stratégiához (HKS); számos esetben egy az egyben átveszi a nevezett stratégia megállapításait, valamint szorosan illeszkedik annak – hosszas partnerségi egyeztetés során – kidolgozott stratégiai célrendszeréhez. Mivel az IVS ilyen közvetlenül építkezik e két tanulmányból, ezért a partnerség megvalósulása esetében akkor kapunk teljes képet, ha az EKF-projektel készítés, valamint a városi stratégiakészítés során tett számos partnerségi egyeztetést is figyelembe vesszük. A következ kben ezek kerülnek bemutatásra.

190

Pécs Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia V.3.1.1. Egyeztetések, személyes interjúk

V.3.1.1.1 A Hosszú- és Középtávú Stratégia készítése során tett partnerségi egyeztetések Partnerek Pécsi Tudományegyetem vezet i

Id pont 2007. 07. 13.

MTA RKK EKF Pécs Pólus PBKIK és Regionális Munkaügyi Központ + vállalkozások képvisel i 6 Baranya Megyei Közgy lés vezet i 7 Katolikus egyházmegye vezet i 8 M vészeti élet szerepl i 9 Pécsi Kistérség elnöke 10 DD Régió vezet i

2007. 07.09. 2007. 07. 16. 2007. 07. 11. 2007. 07. 16.

1 2 3 4 5

11 12 13 14 15

Közgy lési frakciók képvisel i Bizottságok vezet i Ellenzék Polgármesteri Hivatal vezet i Civil Szervezetek

2007. 07. 17. 2007. 07. 17. 2007. 07. 10. 2007. 07. 12. 2007. 07. 18. 2007. 07. 05.

2007. 07. 10.

16 Többségi városi tulajdonú cégek vezet i

2007. 07. 09.

17 Sajtó képvisel i 18 Idegenforgalom

2007. 07. 19.

19 Pécs meghatározó gazdasági szerepl i

2007. 07. 19.

20 Városfejlesztési F osztály 21 Képvisel Humán orientáltságú bizottságok 22 Országgy lési Képvisel k

2007. 08.29 2007.08. 30

23 Humán orientáltságú bizottságok 24 Sajtó képvisel i 25 Humán F osztály

2007. 08.31. 2007.09.03 2007.09.05.

2007. 08.30.

Megbeszélésen résztvev k Dr. Gábriel Róbert (rektor és általa megnevezend személyek) Dr. Horváth Gyula, Dr. Hrubi László Mészáros András Dr. Merza Péter, Dr. Szekeres György Dr. Brebán Valéria, Dr. Sikf i Tamás, Dr. Kéri István Horváth Zoltán alelnök Wolf Gyula Dr. Méhes Márton, Kozma Gábor Füziné Kajdy Zita, Metzing József Miszler Miklós, Márton György, Dr. Wekler Ferenc

Vincze Csilla, Farkas Tamás, Kárpáti Árpád, Goldmann Tamás, Csonkáné Utasi Katalin, Dr. Kákai László, Peták Péter, Doboviczky Attila, Szirtes Gábor, Hábel János, Sleicht Mária Nyirati István, Kerényi János, Dr. Kiss Tibor, Gaz Zoltán, Dr. Varga Józsefné, PVV ZRt. gazdasági igazgatója Sarkadi Eszter, Hegyi Zsuzsa, Vétek Jánosné, Póla Gábor, Jankó Agnéta, Salamon Éva, Both Vilma Hannu Hautala (Elcoteq Magyarország Kft.), Jakabucz Ildikó (Hauni Hungária Gépgyártó Kft.), Juhász Zsolt (BAT Hungary Pécsi Dohánygyár Kft.), Kovács László (Pick Szeged Zrt. Pécs), Cseng András (Pécsi Sörf zde Zrt.), Somosi László (PANNONPOWERHOLDING Zrt.), Kovács Gyula (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.), Brányi Endre (Pécsi Ipari Park Zrt.) Balázsné Donáth Aranka, Magay Miklós

Dr. Szili Katalin, Kocsi László, Gráf József, Bókay Endre, Puch László

191


V.3.1.1.2 A Komplex megvalósíthatósági tanulmány során tett partnerségi egyeztetések Név Gonda Tibor Balázsné Donáth Aranka Brebán Valéria Merza Péter Brányi Endre

Intézmény PMJV PMJV Munkaügyi központ Pécs2010 Menedzsment Kht. Pécsi Ipari Park

Csabina Csilla Dr Ferenc-Varga Boglárka Dr Kovács Katalin Dr Merza Péter Fehér Tímea Gonda Tibor Horváth Zsolt Márton György Tóth Bertalan Márton György

DDRFÜ

Kovács Katalin Merza Péter Göndöcs István

PMJV, Pécs 2010 MK, Eco-Cortex Kft.

Göndöcs István

Eco-Cortex Kft.

Szokolai Zsolt

DDRFÜ

Mosonyi Balázs, Szoboszlai Sándor, Sasvári Zoltán, Czirbus Edit, Horváth Csilla, Szokolai Zsolt

ROP IH

Szalai Tamás Kovács Katalin, Huszár Ildikó Simon István, Magay Miklós Szokolai Zsolt

Téma Általános helyzetkép Általános helyzetkép Foglalkoztatási helyzet

Dátum 2007. július 18. 2007. július 18. 2007. augusztus 2.

IVS

2007. augusztus 6.

Gazdasági helyzet, az IP tervei

2007. szeptember 6.

Komplex, IVS egyeztet fórum

2007. szeptember 17.

Egyeztetés a városfejlesztési kézikönyv várható tartalmáról Megbeszélés városi stratégiák ügyében Pécs városi stratégiafejlesztési munkák egyeztetése Tájékozódás a városfejlesztési kézikönyv EKFspecifikus alkalmazását illet en Az EKF projekteket érint konstrukció egyes keretfeltételeir l

2007. szeptember 18. 2007. szeptember 25.

2007. szeptember 25. 2007. szeptember 25.

2007. november 13.

DDRFÜ Pécs2010 Menedzsment Kht.

Az EKF nemzetközi kapcsolatai

2007. november 20.

PMJV

IVS-egyeztetés

2007. november 10.

PMJV DDRFÜ

Egyeztetés ismert magánfejlesztésekr l Egyeztetés akcióterületr l

2007. november 12. 2007. november 12.

192


Kovács Katalin Huszár Ildikó

PMJV, Stratégiai Tervezési Osztály

Egyeztetés a HKS és Komplex MT viszonyáról

2007. december 10.

Merza Péter, Farkas László, Kovács Katalin,

Pécs2010 Menedzsment Kht. PMJV, Stratégiai Tervezési Osztály DDRFÜ

Egyeztetés az IVS és a Komplex MT viszonyáról

2007. január 14.

Fehér Tímea

(A felsorolt egyeztetések csupán a Komplex MT helyzetfeltáró és városi stratégiai munkarészeire vonatkoznak, nem tartalmazzák a kiegészít stratégiák (közlekedésfejlesztési, informatikai, humáner forrás-fejlesztési stratégiák), valamint a kereslet-kínálat elemzés készítése során tett partnerségi egyeztetéseket.) V.3.1.1.3 Az EKF és annak kulcsberuházásainak el készítése során tett partnerségi egyeztetések Az öt kulcsprojekt el készítése során tett partnerségi egyeztetések, interjúk listáját az egyes megvalósíthatósági tanulmányok mellékletei tartalmazzák. V.3.1.2. A lakosság bevonását, szélesebb társadalmi közvéleményt elér események

Az EKF el készítése során számos olyan tevékenység emelhet ki, melynek célja a lakossági vélemények megismerése volt, és a begy jtött lakossági vélemények nem csak közvetlenül az öt kulcsprojektre vonatkoznak, hanem számos olyan információt szolgáltattak, ami a városi helyzetkép és stratégia megfogalmazásához is hasznos volt. A Pécs 2010 Programiroda szervezésében 2006. augusztus 10-18. között zajló lakossági megkérdezés keretében összesen hat helyszínen álltak a szervez k a Pécs 2010 program iránt érdekl d

lakosság rendelkezésére. A rendezvénysorozat keretében szóróanyagokkal

tájékoztatták az érdekl d ket, és ekkor került sor a véleményfelmér kérd ív kitöltésére is. A kérd ívet 353 pécsi lakos töltötte ki. A kérd ív vizsgálta a teljes projekt ismertségét, felmérte a közterek állapotáról, fejlesztésér l vallott lakossági véleményeket. A válaszadók alapvet en a saját lakhelyükre vonatkozó kérd ívet töltötték ki, de lehet ségük volt arra, hogy véleményt mondjanak a belvárost érint fejlesztési elképzelésekr l is. Az EKF-kulcsberuházások megvalósíthatóságát vizsgálva a szakért i konzorcium is véleményfelmérést végzett 2007. júliusában. Az országosan összesen 1600 lekérdezést

193


magába foglaló kérd íves felmérés négy piaci szegmensben vizsgálta Európa Kulturális F városa program ismertségét és imázsát: 1000 belföldi turistát, 300 pécsi és Pécs környéki lakost, 150 vállalkozást vontak be a primer kutatásba, valamint 150 olyan turistát kérdeztek meg, akik az EKF-címet 2007-ben betölt

Nagyszebenbe érkeztek. A pécsi lakosokhoz,

illetve pécsi vállalkozásokhoz intézett kérdések itt sem csak a kulcsberuházásokra vonatkoztak, hanem Pécs vonzerejére, imázsára, a városi szolgáltatási színvonalra és életkörülményekre, a városi polgárok közlekedési szokásaira, vagy éppen a város gazdasági környezetére is. Szintén a lakossági vélemények becsatornázást jelentette a város által kiírt „Az Én Kulturális F városom” lakossági ötletpályázat 2006.

szén. A pályázat nyilvános, nem szakmai

ötletpályázat volt, melynek során els sorban ötleteket, javaslatokat, nem pedig részletesen kidolgozott fejlesztési elképzeléseket vártak. A pályázat a pécsi civilek jelent s hányadát mozgatta meg, és adott jól hasznosítható ötleteket a város továbbfejlesztésére. A Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány elkészültét követ en a város stratégiai munkabizottságai vitatták meg a kidolgozott anyagot, és fogalmaztak meg javaslatokat a továbbfejlesztését illet en: •

2008. január 30. Gazdasági Munkabizottság;

•

2008. február 6. Integrált Városfejlesztési Munkabizottság

•

2008. február 6. Városirányítási Munkabizottság, Társadalmi Munkabizottság

•

2008. február 6. Turisztikai Bizottság

•

2008. február 29. Integrált Városfejlesztési Munkabizottság, közlekedésfejlesztési kérdések.

V.3.2. Az IVS társadalmasítása Noha az IVS jelent s részben épít a HKS-ra és a Komplex MT-re, az elkészült dokumentum önállóan is társadalmasításra került. Az elkészült IVS egyeztetési verziója 2008. május 21-én felkerült mind a www.pecs.hu, mind a www.pecs2010.hu oldalra. A stratégiával kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket a PMJV Városháza, valamint a Pécs 2010 Menedzsment Központ az [email protected] email-címre várta.

194


A dokumentum jelenleg is elérhet a városi honlapon, csakúgy, mint az annak egyik alapjául szolgáló Hosszú- és Középtávú Stratégia. A dokumentum 2008. június 5-én beterjesztésre került a Polgármesteri Hivatal Társadalmi Egyeztet

és Tervez

Tanácsa (TETT) elé, ahol a TETT-tagok összességében pozitív

véleményük mellett számos javaslatot fogalmaztak meg a dokumentummal kapcsolatban. Ezek

eredményeképpen

pontosodott

a

dokumentum

gazdaságfejlesztésre,

közlekedésfejlesztésre, szabadid s infrastruktúrára vonatkozó része, tematikus célkit zései. A stratégiát 2008. június 16-án tárgyalta a polgármester tanácsadó testülete, mely megbeszélés során f képp az egyetem jelenlegi és jöv beli helyzetére, a pólus programra, valamint Pécs agglomerációs és regionális szerepkörére fogalmazott meg értékes észrevételeket. A dokumentum megküldésre került a Civil Közösségek Házának, melyen keresztül az anyag a következ civil szervezetekhez jutott el: $ 7 " !" & '$ $ "(

# $

$ % ) , + " $). / ! 0 -" + & 1 2

* -"

$ 3

& $

" & 4 5 $

%

%

% "" %

#+

%

& &

% $

6

% % ' 0 % -" 2 ( " $ %

$ 0 0 +

$

%

$ "

%

7 7 # 7 + ! 0 ! 0 ! 0 ! 0 ! 0 3 ! 0 5 !'$ ' !'$ -$ " &

% "

0 % " "

. $ " $

%

" +

' '$ 9 $ $ 3 3 " 5 + . +&

% $

%

8!'$ '

% "

/ " #

$ &

$

" ' 7

0 +" $ 3 " +# $

% %

% &

% &

A civil szervezeteknek lehet ség volt mind az írásbeli véleményalkotásra, mind a személyes konzultációra, 2008. június 16-án. A személyes egyeztetésen az önkéntesség, illetve a

195


természet- és állatvédelem kérdései kerültek megvitatásra. V.3.3. Lehetséges partnerség a megvalósítás során Az egyes kulcsberuházások megvalósíthatósági tanulmányai foglalkoznak részletesen a kulcsberuházásokhoz kapcsolható lehetséges partneri kör bemutatásával és az együttm ködés különböz

szintjeivel. (Az együttm köd

partnerek és az együttm ködés formájának

bemutatása fejezetben.)

V.4. SZERVEZETI HÁTTÉR V.4.1. Kedvezményezettek közötti kapcsolat Az akcióterületen megvalósuló fejlesztés felel se Pécs MJV önkormányzata. A pályázati forrásból megvalósuló fejlesztési projekteknek az egyes projektfunkcióknak megfelel en több kedvezményezettje van. A DDOP kulcsprojektek kedvezményezett partnerei a következ k: •

Zsolnay Kulturális Negyed kulcsprojekt (ZsKN) – Pécs MJV, Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. (Pécs2010 Kht.)

•

Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt– Pécs MJV, Pécs2010 Kht.

•

Pécsi Konferencia- és Koncertközpont kulcsprojekt (PKK) – Pécs MJV, Pécs2010 Kht.

•

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont kulcsprojekt (DDRKTK) – Pécs MJV, PTE, Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs2010 Kht.

•

Nagy Kiállítótér (Múzeum utca) kulcsprojekt (NKT) – Pécs MJV, Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs2010 Kht.

A ZsKN, a Közterek és parkok újjáélesztése, valamint a PKK esetében a kedvezményezett Pécs MJV és a Pécs2010 Kht., amely nagymértékben leegyszer síti a szervezetek közötti kapcsolattartást és együttm ködést. Ezeknél a projekteknél a projekt megvalósításához szükséges önrészt Pécs Megyei Jogú Város biztosítja, a projekttel kapcsolatos legfontosabb döntéshozatali fórum Pécs MJV Közgy lése. A projekt megvalósítását biztosító projektmenedzsment ellen rzése, beszámoltatása Pécs MJV Közgy lésének feladata. A több kedvezményezett partner bevonásával megvalósuló projektek esetén (NKT,

196


DDRKTK) a projekt megvalósítását menedzsel Pécs2010 Kht. szervezeti rendszerét úgy alakítja ki, hogy Baranya Megye ill. a DDRKTK esetében még a PTE intézményesített formában, a szervezeti rend szempontjából is nyomon követhesse a projekt m ködését. A menedzsmentszervezet által az egyes kulcsprojektekre létrehozott projekt teamekben legalább két-két f t a megye delegálhat azoknál a projekteknél, amelyekben a megye is a kedvezményezettek között van. A delegált projekttagok vagy a megye alkalmazásában vannak szervezetileg kihelyezve a menedzsel

szervezetben, vagy a menedzsment szervezet

alkalmazásában vannak, de a személyek kiválasztásában a kedvezményezetteknek van meghatározó szerepe. A kedvezményezettek jelenlegi szándéka és az el zetes igénye alapján várhatóan a kedvezményezettek alkalmazásában lév a menedzsmentszervezethez delegált projekttagok megvalósításának szervezeti formájának van prioritása. A delegált projekttagok egyrészt folyamatosan nyomon követhetik a projekt megvalósítását, másrészt segítenek az esetlegesen felmerül problémák gyors megoldásában, valamint el készítik és dokumentálják a pénzügyi elszámolással kapcsolatos feladatokat. A DDRKTK esetében van a legtöbb kedvezményezett, hiszen a projektben Pécs MJV, Baranya Megyei Önkormányzat a PTE és a Pécs2010 Kht. is érdekelt. A pályázatot a 4 kedvezményezett konzorciumi megállapodás formájában nyújtja be. A konzorciumi tagok egymással konzorciumi megállapodást kötöttek. A konzorciumi szerz désben a tagok arra vállaltak

kötelezettséget,

hogy

közös

céljuk

elérése

érdekében

együttm ködnek,

tevékenységüket összehangolják és a szükséges vagyoni hozzájárulást közösen rendelkezésre bocsátják. A konzorciumi szerz désben rendezték a tagok bels jogviszonyaikat, feladatokat és felel sségüket – a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök arányát, módját és határidejét, a konzorcium m ködésének szabályait, felel sségi viszonyokat, projektmenedzsment feladatok ellátását, projekt vezetését, irányító testület létrehozását – és a 3. személy felé való képviselet szabályait. A több kedvezményezettel megvalósuló projektek esetén a projekt els számú szakmai vezet jét a kedvezményezettek közösen, konszenzusos alapon választották ki. Az els számú szakmai vezet beszámolási kötelezettséggel tartozik valamennyi kedvezményezett felé. A projekt megvalósítása során szükséges döntéseket, egyeztetéseket egy projekt szakmai team koordinálja, amelyben a projekt mindegyik kedvezményezettjének delegáltja helyet kap. A szakmai team tagjait a kedvezményezett partnerek döntéshozó testülete nevezi ki. A projekt

197


team minden héten egyeztet ülést tart, amelyben megvitatják a felmerül kérdéseket. A projekt team felel s a felmerül

problémák megoldásáért és a projekt állapotáról szóló

szakmai beszámolók elkészítésért.

198


V.4.2. Városfejleszt társaság létrehozása Pécs MJV az akcióterület fejlesztésére a ROP IH állásfoglalásának megfelel en Városfejlesztési Társaságot (VT) hoz létre. A Társaság az önkormányzat szervezeti eszköze, amelynek célja az akcióterület összehangolt fejlesztésének megvalósítása az IVS-ben és az akcióterületi tervben foglaltaknak megfelel en. Pécs MJV egy közszerz dés keretében megbízza a létrehozandó VT-t az akcióterületen tervezett fejlesztések megvalósítására. A VT létrehozásának indokoltsága: •

Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb,

piaci szemlélet

menedzsment

biztosítása •

Magánt ke bevonására alkalmas szervezet létrehozása

•

VT a kés bbiekben alkalmassá válhat a JESSICA konstrukció alkalmazására

•

Középtávon olyan forrás és tervezési konstrukciót valósítható meg, amely révén az önkormányzat városfejlesztési és város rehabilitációs tevékenységei tervezhet k lesznek, finanszírozásuk kiszámíthatóbbá válik

•

Hatékony vállalatirányítású szemlélet biztosítása a városfejlesztési akció végrehajtása során.

•

Önkormányzati költségvetés tehermentesítése, pénzügyi egyensúly biztosítása

•

Tapasztalatszerzés városfejleszt társaság m ködtetésében

A VT középtávon: •

A közszféra és a magánszféra strukturált együttm ködését segíti a városfejlesztésben és a városrehabilitációban

•

Lehet vé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között

•

Lehet vé teszi magánt ke bevonását az önkormányzat irányításával és ellen rzése

mentén

megvalósulásra

kerül

városfejlesztési

akciók

végrehajtásának finanszírozásában •

Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból

199


hatékonyabb, szakmai szempontból jobb koordinációval történ felhasználását teszi lehet vé a városfejlesztésben és a városrehabilitációban A VT tevékenysége kiterjed mind a funkciób vít , mind a szociális célú akcióterület irányítására. Ennek megfelel en Pécs MJV esetében is egy VT jön létre, amely megteremti annak lehet ségét, hogy az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatokkal a város „in-house” beszerzés keretében a VT-ot bízza meg. A VT tulajdonosi struktúrája biztosítja Pécs MJV számára az irányítás lehet ségét, amely egyrészt a Közgy lésen, másrészt az Igazgatóságon keresztül valósulhat meg. A Városfejlesztési Társaság különálló jogi személy, ezért az önkormányzat közvetlen utasítással nem irányíthatja. Pécs MJV az EKF programok miatt egyedi, speciális helyzetben van, amely a VT m ködését is érinti. Az EKF programok el készítése és menedzselése már az akcióterületek kijelölését megel z en megkezd dött. Az EKF programokat és projekteket Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. szervezi. Ez a társaság végezte a projektek eddigi projekt el készítési feladatait és a társaságnál lév munkatársaknak vannak részletes ismeretei az egyes kulcsprojekteket illet en.

A

funkciób vít

városrehabilitációs

akcióterület meghatározóan

az

EKF

kulcsprojektek köré épül, ezért ennek a területnek a fejlesztésér l a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. rendelkezik a leginkább széleskör tapasztalatokkal. Az akcióterületi tervek szerint a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. a továbbiakban is végezné az EKF beruházások menedzselését és az EKF programok szervezését, de az EKF-el kapcsolatos projektek végrehajtásához rendelkezésre álló sz k határid k teljesítése, a fokozott hazai és nemzetközi érdekl dés és az EKF-fel kapcsolatos feladatok jelent s száma miatt az akcióterületen megvalósuló egyéb fejlesztések koordinációjára, tervezésére, menedzselésére nem

marad

elegend

kapacitása.

Ezért

az

akcióterület

fejlesztésére

létrehozott

Városfejlesztési Társaság a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht-tól független társaságként m ködik. Az akcióterület fejlesztése és az EKF projektek menedzselése szervezetileg elkülönül, azonban a fejlesztésekhez szükséges összhang biztosítása érdekében a Városfejlesztési Társaság és a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. egymással együttm ködési megállapodást köt, amelyben rögzítik, hogy az egyes projektek tekintetében az egyes társaságok milyen szervezeti, hatásköri, felel sségi és együttm ködési jogosultságokkal és

200


kötelezettségekkel rendelkeznek. Folyamatban van a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. tulajdonosi struktúrájának az átalakítása: a társaság non-profit Kft-vé alakul át, amelynek 100 %-os tulajdonosa Pécs MJV Önkormányzata lesz.

Jelenleg a társaság 90%-os tulajonosa Pécs Megyei Jogú Város

Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Vagyonkezel

(MNV) Zrt., pedig határozatot hozott

10%-os tulajdonrészének értékesítésér l Pécs MJV részére, melynek megfelel en az adásvétel folyamatban van. A Városfejlesztési Társaság Pécs MJV esetében Pécs MJV 2008. május 8-i Közgy lési döntés értelmében a Pécs Fejlesztési Kft. lesz. A Pécs Fejlesztési Kft. nem újonnan létrehozott, hanem egy korábban alakított, de jelenleg érdemi tevékenységet nem folytató társaság. A Pécs Fejlesztési Kft. jelenleg nem közvetlenül a Pécs MJV önkormányzatának tulajdonába tartozik, hanem PH Pécs Holding Zrt. 100 %-os tulajdonában, a PH Pécs Holding Zrt. pedig Pécs MJV 100 %-os tulajdonába. Így a Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság közvetve Pécs MJV 100 %-os tulajdonába tartozik. A kés bbiekben - amennyiben a fejlesztések ezt szükségessé teszik- lehet ség lesz a Pécs Fejlesztési Kft., mint Városfejlesztési Társaság tulajdonosi körének szélesítésére, b vítésére is a tulajdonosi célok, igények és lehet ségek alapján. Amennyiben Pécs MJV Közgy lése a kés bbiekben úgy dönt, hogy küls partnereket von be a társaság m ködésébe, akkor lehet sége lesz a társasági formát korlátolt felel sség társaságból zártkör en m köd részvénytársasággá alakítani és vegyes tulajdonú társaságot létrehozni. A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság saját t kéjét, tevékenységét, szervezeti rendszerét és munkatársi, szakért i körét is úgy alakítják, hogy mindenben megfeleljen a Városfejlesztési Társasággal szemben támasztott követelményeknek. A Pécs Fejlesztési Kft. tevékenységének, szervezeti rendszerének és vezetésének kialakítása az Akcióterületi Terv elkészítésének id pontjában még folyamatban van. A Pécs Fejlesztési Kft. f tevékenysége az EKF-en kívüli városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása lesz. A társaság a városi fejlesztések megvalósítása érdekében közcélú feladatokat fog ellátni. A Pécs Fejlesztési Kft. városfejlesztési társasággá történ

alakításával a városfejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok

intézményileg is szétválnak, de egyúttal az egyes területeken m köd intézmények szorosan együttm ködnek, amit a tulajdonos PH Pécs Holding Zrt. intézményi keretei is biztosítanak.

201


A társaság tevékenysége biztosíthatja, hogy a városrehabilitációban a közép- és hosszútávú gondolkodás prioritása érvényesülhet. A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság tevékenységi köre a következ tevékenységeket tartalmazza: •

Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, gazdaságfejlesztési feladatok integrációja.

•

A szükséges pénzforrások megszerzésének menedzselése, a pályázatok elkészítése, a szükséges bankhitelek szervezése

•

Az akcióterülettel kapcsolatos adminisztratív, tájékoztatási, elszámolási feladatok

ellátása

(kapcsolattartás

az

önkormányzatokkal,

engedélyez

hatóságokkal, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal) •

A

közterületek

rendezési

munkáinak

irányítása

(tervek

elkészíttetése,

kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, munkálatok ellen rzése, elkészült munkák átvétele). •

Az önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházással kapcsolatos feladatok menedzselése (terveztetés, pályáztatás, megrendelt munkák ellen rzése, átvétele)

•

Az

akcióterületi

menedzselése,

ingatlanokkal

szükség

esetén

kapcsolatos az

ingatlannal

engedélyezési kapcsolatos

eljárások tranzakciók

megvalósítása (ingatlanok megvásárlásának, értékesítésének menedzselése, pályáztatás, szerz déskötés, tárgyalások lebonyolítása). •

A magánvállalkozásban megvalósuló projektek tevékenységének koordinálása (párhuzamos funkciók létrehozásának megakadályozása, beépítési formák megvalósulásának el segítése.)

A társaság m ködésének célja Pécs MJV városfejlesztési célkit zéseinek gyakorlati megvalósítása a lehet

legkedvez bb pénzügyi feltételekkel. Ennek megfelel en az

Önkormányzat, mint a társaság tulajdonosa nem a társasági t kebefektetése utáni osztalék megvalósításában érdekelt, hanem abban, hogy a településfejlesztési célok megvalósítása pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb módon valósuljon meg. Ezért az Önkormányzat a

202


társaság m ködésével kapcsolatban a nullaszaldós m ködésében érdekelt. A Pécs Fejlesztési Kft., városfejlesztési társasággá történ átalakításával a társaság alapt kéjét is a városfejlesztési társaság m ködéséhez szükséges t keigény alapján kell megállapítani. A t ke értékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet nyújtson az els

2 év m ködési

költségeire. A társasági t ke értékének javasolt értéke 40 - 100 MFt, amelyet célszer készpénz formájában biztosítani a társaság számára. A társaság tevékenységének függvényében, a kés bbiekben lehet ség van az alapt ke növelésére, készpénz, esetlegesen a fejlesztési területhez kapcsolódó ingatlan apport formájában. A Pécs Fejlesztési Kft. és a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. tevékenysége egyértelm en elkülönül. A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társasághoz tartozik az EKF-en

kívüli

funkciób vít

városrehabilitációs akcióterület és a

szociális

célú

városrehabilitációs akcióterület is. A Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. az akcióterületen belül csak az EKF projektek és programok megvalósításáért felel. Az akcióterületi fejlesztések egyszer sített szervezeti ábráját a következ ábra mutatja:

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

100% tulajdon 100% tulajdon

PH Pécs Holding Zrt.

100% tulajdon

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht (EKF projektmenedzsment)

Pécs Fejlesztési Kft (Városfejlesztési Társaság)

Projektmenedzsment feladatok ellátása

Funkciób vít 5 db EKF kulcsprojekt

városrehabilitációs akcióterület

Szociális célú városrehabilitációs akcióterület

203


A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság m ködésével kapcsolatosan a legfontosabb követelmények a következ k: •

A tulajdonos önkormányzat, illetve a PH Pécs Holding Zrt. vállalja, hogy a városrehabilitációs akciók megvalósítása során az akció eredményeként keletkez bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következ lépéseinek finanszírozására

•

Megfelel speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs m veleteket (m szaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági)

•

A társaság, illetve a szervezeti egységek vezet je városfejlesztési ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezzen

•

Együttm ködési megállapodás kialakítása a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht-val.

•

Ha befektet bevonására kerül sor, és amennyiben a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részér l minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a VT vesz részt.

A társaság az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelöl je, egyben ellen rzi is ezek megvalósulását. A városrehabilitáció operatív irányítása a Pécsi Fejlesztési Kft. feladata lesz. A társaság m ködési költségeire a fedezetet, egyrészt a társaság alapt kéje, másrészt az Önkormányzat megbízásából végrehajtott fejlesztési akciókért járó díjazás biztosítja. A díjazáshoz a társaság akkor juthat hozzá, ha a városfejlesztési akciók a terveknek és az elvárásoknak megfelel en alakulnak.

204


V.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ A fejezet összeállításakor támaszkodtunk a város Hosszú- és Középtávú Stratégiájában megfogalmazottakra is. A Pécsi kistérséghez és a Pécsi Többcélú Kistérségi Társuláshoz 39 település tartozik, A közigazgatási feladatok ellátását a kistérségben 7 önálló jegyz ség és 12 körjegyz ség végzi. A kistérség összlakossága 182 600 f , ebb l 85%-a él Pécs városában – ez utal Pécs monocentrikus dominanciájára. A Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg a következ szervezeti rendszerben m ködik: A többcélú társulás legf bb döntéshozó szerve a Társulási Tanács, tagjait a 39 települési önkormányzat polgármestere alkotja. Valamennyi polgármestert a település méretét l függetlenül 1 szavazat illet meg. A Tanács a munkáját az éves munkaterv alapján végzi, általában havi rendszerességgel ülésezik. A Társulás elnöke képviseli a kistérséget, kötelezettséget vállal, kapcsolatot épít, koordinálja az elnökség, a bizottságok a tanács munkáját. Napi kapcsolatban van a munkaszervezetttel. A kistérségi társulás elnöke Füziné Kajdy Zita, Orf polgármestere. A Társulás 7 f s Elnökségében valamennyi mikrokörzetet egy tag képvisel. Az Elnökség els sorban a Társulási Tanács döntéseit készíti el , valamint végrehajtó szerepet tölt be, segíti az Elnök feladatainak végrehajtását. Az Elnökség havi rendszerességgel ülésezik, munkaterv alapján dolgozik. A Társulási Tanács Bizottságai a döntéshozatal szakmai megalapozottságát segítik el és egy szélesebb kör társadalmi bázisra támaszkodik, munkájukban szakért k vesznek részt. A kistérségben négy bizottság m ködik: Területfejlesztési Bizottság, Közoktatási és Kulturális Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, Egészségügyi és Szociális Bizottság. A Többcélú Kistérségi Társulás keretében tehát már kialakult együttm ködések m ködnek az orvos ügyelet, a közoktatás, a szociális gyermekjóléti szolgálat és a családsegítés területén, valamint a terület- és vidékfejlesztés több eleme is kistérségi szinten zajlik. A helyzetelemzésben bemutatott tendenciák mutatják, hogy Pécs városára jellemz

a

szuburbanizáció folyamata, aminek eredményeképpen Pécs városa és az agglomeráció egyre inkább elválaszthatatlanná válik.

205


Erre a folyamatra válaszul a város és a kistérség együttm ködésének rendszerszer vé kell válni, a fejlesztési, struktúraváltoztatási, turisztikai programokat egyeztetni kell. A környez települések fejl dése f ként lakóterület-fejlesztést jelent, a szolgáltatásokat az ott lakók továbbra is a városban veszik igénybe: az agglomeráció lakossága dönt en pécsi munkahelyen dolgozik, a Pécsett meglév egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatásokat veszi igénybe, s legalább annyira érintettnek és érdekeltnek érzi magát Pécs fejl désében és közéletében, mint a saját lakhelyét biztosító településében. Ez a jelenség (a pécsi szolgáltatások többnyire veszteséges m ködtetése miatt) feszültségforrásként is jelentkezhet. város térségi szerepvállalásának, regionális és országos súlya er sítésének „alapszintje”, hogy az agglomeráció tekintetében elindítsa a hosszabb távú, tervezett integrációs folyamatot. Ennek kezd lépése lehetne a partnerségi kapcsolatnak a kistérségi szervezetben megjelen szorosra f zése, a város és az agglomeráció egymásra hatásának tervezése és irányítása a spontán folyamatok helyett annak érdekében, hogy a kölcsönös el nyök kihasználhatóak, a hátrányok kiküszöbölhet ek és megel zhet ek legyenek. Az együttm ködés legfontosabb fejlesztési területei a HKS szerint a következ k: •

A közigazgatás hosszú távú összehangolásának tervezése;

•

A szociális ellátórendszer további összehangolt fejlesztése az eddig kialakított megfelel alapokon;

•

Az oktatási rendszer összehangolása, a megkezdett munka folyatatása;

•

A közlekedési rendszer fejlesztése, összehangolása;

•

A kulturális szolgáltatások, programok egyeztetése;

•

Az egészségügyi szolgáltatások összehangolása;

•

Ipari-logisztikai és lakóterületi fejlesztések, területgazdálkodás;

•

Környezetvédelem;

•

Turisztikai programcsomagok kialakítása

•

Turisztikai desztinációmenedzsment-szervezet közös m ködtetése.

206


Az EKF-fejlesztésekkel kapcsolatban a kistérség számára a kulturális tartalmat érint koncepcionális kérdéseken túlmen en a turisztikai és a közlekedési fejlesztéseknél lehet fontos, hogy konzultációs, koordinációs céllal bekapcsolódjon az el készítés és megvalósítás folyamatába, mivel a Pécs környéki települések az EKF-program pozitív hatásaiból leginkább a megnövekedett számú turistalátogatással, valamint a Pécsett megvalósuló fejlesztések használatával részesülhetnek. Mindkett tényez fontos Pécs városa és az EKF-helyszíneken megforduló látogatók számára is: a turisztikai attrakciók kib vülése megnyújthatja az idelátogatók tartózkodási idejét, a közlekedési lehet ségek optimalizálása (el városi közlekedési rendszer kiépítése) pedig csökkentheti a város ilyen eredet terhelését. E pozitív hatások elérése érdekében szükséges, hogy a Társulás szervei rendszeresen tárgyalják a kistérségben megvalósuló, az EKF-hez kapcsolódó (els sorban kulturális, turisztikai és közlekedési) fejlesztéseket, és konzultáció keretében fogalmazzanak meg javaslatot azok EKF-hez való illesztésér l.

V.6. MONITORING AZ IVS megvalósulásának nyomon követésére monitoring információs rendszert állít fel a város, melynek m ködtetéséért a városfejleszt társaság, a Pécs Fejlesztési Kft. felel s. A városfejleszt

társaság a meghatározott indikátorok értékeinek meghatározását a PMJV

Polgármesteri Hivatalának f osztályainak és a város intézményeinek, a KSH, az APEH, az Oktatásfejlesztési Intézet adatszolgáltatásának segítségével végzi. A Pécs Fejlesztési Kft. a funkciób vít

akcióterületen megvalósuló EKF-fejlesztésekhez rendelt indikátor-értékek

monitoringját a Pécs 2010 Menedzsment Kht-vel közösen valósítja meg. A Pécs Fejlesztési Kft. évente monitoring jelentést készít az IVS keretében meghatározott monitoring-indikátorokról, az alábbi tartalommal: Az adott évre tervezett tevékenységeket, A bekövetkezett nem várt tényez ket, ezek okait, valamint, hogy ezek miatt operatív szinten milyen eltérésre került sor az eredeti tervekt l, A költségek alakulásának elemezését Az id beli teljesülés elemzését, A tervezett indikátorok értékeit, esetleges tervt l való eltérésük okait, Partneri együttm ködés megvalósulását a monitoring területén , A következ id szakra tervezett fejlesztéseket, valamint azok kockázatait

207


Javaslatokat szükséges beavatkozásokról. A monitoring jelentés a város Integrált Városfejlesztési Munkabizottságának véleményezését követ en kerül a közgy lés elé. A városfejleszt társaság – az IVS felülvizsgálatát megalapozandó – jogosult a meghatározott monitoring indikátorok körét kib víteni, illetve azok tartalmát megváltoztatni, oly módon, hogy az adott tematikus cél megvalósulásának nyomonkövetése a SMART kritériumoknak megfelel en megtörténjen.

208


V.6.1. Indikátorrendszer Adatgy jtés gyakorisága

156.649

f

KSH Népszámlálás

10 évenként

A városban él k születéskor várható élettartamának növekedése

74,20

év

KSH

10 évenként

A városban él k jövedelme

A Pécsen él foglalkoztatottak szja-alapot képez jövedelmének növekedése, reálértéken

62.531

millió Ft

Önkormányzat

Éves

A városi gazdaság teljesítménye

A Pécsen m köd gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének növekedése, reálértéken

10.785.854

millió Ft

Önkormányzat

Éves

M köd t kebefektetések intenzitása

Küls m köd t ke beáramlása (csak a változás)

Ipar zési adóalap

Ipar zési adóalap

Kreatív vállalkozások száma

A Komplex MT-ben meghatározott definíció szerinti „kreatív” vállalkozások

Kulturális rendezvények résztvev inek száma

Kulturális rendezvények, el adások résztvev inek száma (cél: növekedés)

989.566

Pécs vendégszáma

A Pécs területén megszálló turisták száma (cél: növekedés)

Vendégtartózkodási id

Szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma egy turistára vetítve (cél: növekedés)

Átfogó cél: PÉCS, a sikeres város • Pécs dinamikusan fejl d , versenyképes várossá, eurorégiós kulturális központtá válik • Pécs népességszámát stabilizáló, lakosainak magas életmin séget nyújtó várossá válik

A város népességszáma

Lakónépesség száma az év végén (cél: kisebb ütem csökkenés)

Várható élettartam

T2. Az EKF-program eredményeképpen meger södött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében

Célérték

Forrás

Indikátor neve

T1. „Pécs, az életmin ség pólusa” program ágazataiban dinamikus fejl dést mutató város

Kiindulási érték 2006

Mértékegység

Cél

Indikátor definíciója, változás

0

5

APEH,

Éves

Mrd Ft

önkormányzat

300.024

millió Ft

Önkormányzat

284

db

KSH, Cég-Kód-Tár

Éves

1.250.000

f

Önkormányzat

Éves

130.000

160.000

f

KSH

Éves

1,9

2,5

Vendégéjszaka / turista

Önkormányzat

Éves

209


Cél


T5. Er söd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között T6. Közösségi helyként m köd , rendezett közparkok és városi zöldterületek T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárm forgalom

Indikátor definíciója, változás

Kiindulási érték 2006

Célérték

Külföldi vendégkör

Külföldi vendégkör részaránya a vendégéjszakaszám arányában (cél: növekedés)

25

Turizmusból származó bevételek

A turisztikai ágazatnál jelentkez bevételek, reálértéken (cél: növekedés)

100%

Gyengén teljesít tanulók aránya

A Kompetenciamérés olvasási-szövegértési eredményei a 6., 8. és 10. évfolyamokon (cél: növekedés)

23

Pálykezd k elhelyezkedési esélyei

Nyilvántartott pályakezd állástalanok száma (cél: csökkenés)

Egyetemi diplomával rendelkez k elhelyezkedési esélyei

Egyetemi végzettség nyilvántartott álláskeres k száma (cél: csökkenés)

Aktív keres nélküli háztartások száma

Mértékegység

Forrás

Adatgy jtés gyakorisága

30

%

KSH

Éves

140%

%

KSH

Éves

%

Önkormányzat, Országos Kompetenciamérés (Oktatásfejlesztési Intézet)

Éves

325

f

KSH

Éves

170

f

KSH

Éves

Az aktív keres nélküli, aktív korú taggal rendelkez háztartások száma (cél: csökkenés)

1.496

db

KSH, Önkormányzat

10 évenként

Megújult közterek területe

A funkciób vülésen és / vagy funkciójavuláson átesett közterületek száma

0

db

Önkormányzat

Éves

Öntözött zöldterületek

Öntözött zöldterületek aránya (cél: növekedés)

0,1

%

Önkormányzat

Éves

Kerékpárutak hossza

Pécs bel- és külterületén lév kerékpárutak hossza (cél: növekedés)

5

km

Önkormányzat

Éves

Tömegközlekedést igénybe vev k

A városi tömegközlekedés által adott évben szállított utasok száma (cél: kisebb ütem csökk.)

80,67

millió f

Önkormányzat

Éves

Indikátor neve

21

3,75

210


211

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

Recommend Documents