2014.09.25.
Időpont
Pázmány Szenior Egyetem PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK
2014/2015 őszi félév
A Pszichológi területei Időpont
szept.24.
okt.1. okt.8. okt.15.
A kurzus előadásai
Előadó
Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból – az alapérzékek pszichológus szemmel Látod, nem látod, na látod? – ASzociál vízuális illúziók világa Emlékeink és torzításaink Fejlődés A nyelv és a gondolkodás kapcsolata
Gerván Patrícia
Gerván Patrícia
Humán Gerván Patrícia etológia Magyari Lilla
okt.22.
Klinikai Az igazságosság pszichológiája
Sass Judit
okt.29.
Az időskor örömei és problémái
Pataky Ilona
nov.5.
A trauma lélektana
Berán Eszter
nov.12.
Személyiség
Mi a pszichológia
Pszichofiziológia
nov.19.
Személyiség és viselkedés
nov.26.
Fészek vagy kaloda – fogyatékkal élő a családban
dec.03.
A vallás és a hit pszichológiája
dec.10.
A média szerepe a szocializációs folyamatokban Az időskor örömei és problémái
A kurzus előadásai
Előadó
szept.24.
Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból – az alapérzékek pszichológus szemmel
Gerván Patrícia
okt.1.
Látod, nem látod, na látod? – A vízuális illúziók világa
Gerván Patrícia
okt.8.
Emlékeink és torzításaink
Gerván Patrícia
okt.15.
A nyelv és a gondolkodás kapcsolata
Magyari Lilla
okt.22.
Az igazságosság pszichológiája
Sass Judit
okt.29.
Az időskor örömei és problémái
Pataky Ilona
nov.5.
A trauma lélektana
Berán Eszter
nov.12.
Mi a pszichológia
Boross Ottilia
nov.19.
Személyiség és viselkedés
nov.26.
Fészek vagy kaloda – fogyatékkal élő a családban
dec.03.
A vallás és a hit pszichológiája
dec.10.
A média szerepe a szocializációs folyamatokban Az időskor örömei és problémái
Matuszka Balázs Pataky Ilona Urbán Szabolcs Berta Judit
Kognitív Pszichológia • „A kognitív pszichológia az emberi megismerés tanulmányozását állítja előterébe, azt kutatja hogy az ember mint élőlény hogyan képezi le a világot, mi módon látja, miként éli meg azt. A világról milyen reprezentációt hoz létre. A megismerést egyetlen közös folyamatként kezeli, az információfeldolgozási-felfogási elmélet szerint a külvilág ingerei egyre elvontabb reprezentációkként képződnek le.” http://hu.wikipedia.org/wiki/Kognit%C3%ADv_tudom%C3%A1ny
Boross Ottilia Matuszka Balázs Pataky Ilona Urbán Szabolcs Berta Judit
1
2014.09.25.
Témák Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból? Az alapérzékek pszichológus szemmel Gerván Patrícia Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Pszichológia Intézet Általános Pszichológia Tanszék Fejlődés-Idegtudományi Laboratórium
I.Érzékelés és észlelés
I. Érzékelés és észlelés II. Az agy és észlelés III.Feldolgozás sajátságai a. b. c. d.
Top-down / Bottom up kétutas feldolgozás Topológia és torzítások Hol és mi? Tükörneuronok
IV. Összefoglalás
I. Érzékelés és észlelés
Miért fontos pszichológusként az észlelést vizsgálni?
• Érzékelés – a külvilág fizikai jelei által kiváltott válaszok; a fizikai jelek az agy számára feldolgozható jellé alakulnak.
• Az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja befolyásolja gondolkodásunkat, viselkedésünket, személyiségünk alakulását.
• Észlelés – az érzékletekhez/érzékleti mintázatokhoz a környezet ingereit és eseményeit rendeljük; az észlelés az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése
• Az emberek nemcsak gondolkodásukat, személyiségüket, viselkedésüket tekintve különböznek egymástól, hanem abban is hogyan észlelik a körülöttük lévő világot.
2
2014.09.25.
I. Érzékelés és észlelés
I. Érzékelés és észlelés
Érzékelés és észlelés átalakítási folyamatai • Inger (fizikiai energia) • Érzékszerv/Receptor • Ingerület
(bioelektromos jelenség)
TRANSZDUKCIÓ
• Speciális érzőpályák • Agy
II. Az agy és észlelés
Occipitális lebeny – látás Parietális lebeny – testérzékelés Temporális lebeny – hallás Frontális lebeny – szaglás Inzuláris lebeny - ízlelés
AKCIÓS POTENCIÁL formájában tejed
III. Az agyi feldolgozás sajátságai a. Top-down / Bottom-up kétutas feldolgozás b. Topografikus térképek és torzítások c. Hol és mi? d. Tükörneuronok
3
2014.09.25.
III.a. Top-down/Bottom-up
Top-down / Bottom-up kétutas feldolgozás Felülről - lefelé (Top - down)
III.a. Top-down/Bottom-up
Előzetes tapasztalat, tudás, elvárás
Észlelés
Alulról – felfelé (Bottom-up)
Inger input, feldolgozás
III.a. Top-down/Bottom-up
Negatív utókép – Bottom-Up
III.a. Top-down/Bottom-up
Sakktábla illúzió– Top-down
4
2014.09.25.
III.a. Top-down/Bottom-up
III.a. Top-down/Bottom-up
Beszédészlelés
Homoru arc
• Klasszikus jelenség kontextushatásdemonstrálására: fonémarestauráció (Warren, 1970): egy szó valamely hangzóját köhögéssel mondatban mutatta be a szót, a k.sz.• eknek jelezni kellett, hol volt a mondatban a köhögés. • Nem tudják megmondani, hogy hol volt a zaj. • A személyek a teljes szót hallották, és köhögést háttérzajnak hallották, vagyis • visszaállították a hiányzó fonémát. • A maszkoló hang típusa nem okoz jelentős hatást, de csendet nem restauráljuk! • https://www.youtube.com/watch?v=ZyvyGMkzNQc
III.b. Topológia és torzítások
III.b. Topológia és torzítások • Retinotópia
A szem ínhártya
cornea
• Szomatotópia
érhártya ideghártya/retina fovea
pupilla szemlencse szivárványhártya
• Tonotópia
sugár test
látóideg
5
2014.09.25.
III.b. Topológia és torzítások
5 mm
III.b. Topológia és torzítások
Retinotopikus reprezentáció és kérgi nagyítás az elsődleges látókéregben(V1)
Fovea
A foveára vetülő kép nagyon jó minőségű feldolgozása!
III.b. Topológia és torzítások
Szomatótópia és torzítás testérzékelő kéregben (S1) elektromos ingerlés
Mozgató kéreg
Penfield homunculusa
Mozgató kéreg
Testérzékelő kéreg
Testérzékelő kéreg
W. Penfield 1950
6
2014.09.25.
III.b. Topológia és torzítások
III.b. Topológia és torzítások
Két-pont küszöb
III.b. Topológia és torzítások
Tonotópikus reprezentáció az T elsődleges hallókéregben (A1) •Az emberi fül által hallható tartomány 20 Hz-től 20 kHzig terjed •A legtöbbünk nem is érzékeli a 10 kHz feletti hangokat. •A legtöbb emberi beszélgetés hangrezgése 200 és 8 000 Hz között változik, és az emberi fül az 1 000 - 3 500 Hz-es hangmagasságokra a legérzékenyebb
III.c. Hol van? és Mi az? • Mikor merülnek fel ezek a kérdések? • Kontakt receptor – kapcsolatban állnak az ingerforrással. (bőrérzékelés, ízlelés) • Tele receptor – nem érintkeznek az ingerforrással (látás, hallás)
7
2014.09.25.
Dorzális (V1-V2&V3/VP-V5-P P)
III.c. Hol? és Mi?
Milner és Goodale, 1992
Ungerleider és Mishkin, 1982
HOL?
Akció vs Percepció
III.c. Hol? és Mi?
Mi? és Hol? Rendszerek Ventrális és Dorzális pályák
Mozgás feldolgozás, irányítás (input) Téri figyelem Valamint a fej- és szemmozgatás
MI?
Ventrális (V1-V2-V4-IT IT) IT
Ungerleider és Mishkin, 1982
Tárgy- és arcfelismerés Színfeldolgozás Konstanciák Emlékezet
III.c. Hol? és Mi?
• Dorzális rendszer tárgyak manipulációja tájékozódás AKCIÓ
Mozgás feldolgozás, irányítás (input) Téri figyelem Valamint a fej- és szemmozgatás
• Ventrális rendszer tárgyak maradandó tulajdonságai PERCEPCIÓ Tárgy- és arcfelismerés Színfeldolgozás Konstanciák Emlékezet
8
2014.09.25.
III.c. Hol? és Mi?
III.c. Hol? és Mi?
Ventrális rdsz -mi? -percepció
Feladat: Mutassa meg a maszk orrát!
Dorzális rdsz -hol? -akció
Feladat: Pöccintse el a legyet a maszk orráról!
Az illúzió mértéke kb. 20 cm
Az illúzió mértéke 0 cm
III.c. Hol? és Mi?
Ebbinghaus illúzió
III.c. Hol? és Mi?
Ebbinghaus illúzió
9
2014.09.25.
III.c. Hol? és Mi?
III.c. Hol? és Mi?
Észlelési feladat
Felcsippentési feladat
TÉVEDÉS!!!!
NINCS TÉVEDÉS!!!!
III.c. Hol? és Mi?
• Dorzális rendszer tárgyak manipulációja tájékozódás AKCIÓ
Mozgás feldolgozás, irányítás (input) Téri figyelem Valamint a fej- és szemmozgatás
III.c. Hol? és Mi?
Mi? és Hol? rendszerek a hallásban
Kevésbé becsapható • Ventrális rendszer tárgyak maradandó tulajdonságai PERCEPCIÓ Fogékonyabb az illúziókra
Tárgy- és arcfelismerés Színfeldolgozás Konstanciák Emlékezet Rauschecker, 2011 AC: auditory cortex; STS: superior temporal sulcus; IFC: inferior frontal cortex; PFC: prefrontal cortex; PMC: premotor cortex; IPL: inferior parietal lobule; IPS: inferior parietal sulcus; CS: central sulcus.
10
2014.09.25.
III.d. Tükörneuronrendszer
III.d. A tükörneuron rendszer • Tükörneuron = olyan neuronok, amelyek egy adott mozgás kivitelezésekor és ugyanazon mozgás megfigyelésekor (puszta vizuális, auditoros inger,fajtárs) is reagálnak • Premotoros terület
III.d. Tükörneuronrendszer
III.d. Tükörneuronrendszer
Inferior temporális aktivitás: Ember > majom > kutya
11
2014.09.25.
III.d. Tükörneuronrendszer
Miért fontosak a tükörneuronok? • sok a spekuláció még ezen a területen • ez lenne az a rendszer mely összekapcsolná az észlelés és cselekvés fontos élettani mechanizmusait • szerepet játszanak abban, hogy megértsük/értelmezzük a többi ember cselekedeteit, és utánzásukkal új készségeket sajátítsunk el • hozzájárulhatnak a tudatelmélet készségek , empátia stb. komplex magas szintű folyamatokhoz • tükörneuron rendszerek segítenek megérteni, előre jelezni más emberek cselekedeteit és szándékait
IV. Összefoglalás I. Érzékelés és észlelés II. Az agy és észlelés III. Feldolgozás sajátságai a.Top-down / Bottom up kétutas feldolgozás
Nem csak automatikus információ feldolgozás történik, hanem a percepció aktív és konstruktív b.Topológia és torzítások
A hatékonyabb ingerfeldolgozás stb. miatt a túlélés/mindennapi élet szempontjából fontos inputok feldolgozása nagyobb kérgi területet nyert c.Hol és mi?
A viselkedés szervezés számára legfontosabb dimenziók (mi az az inger amivel találkozunk és hol van?) a hallás és látás esetében részben elkülönült rendszerekben dolgozódik fel. (Fontos! Telereceptorok) d.Tükörneuronok
A tükörneuron rendszerek segítenek megérteni, előre jelezni más emberek cselekedeteit és szándékait
12
