A védjegyről mindenkinek Kereskedők, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményről: a védjegyről adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre, így pl. a védjegy fogalmára, az oltalmazható megjelölésekre, az oltalomból kizárt megjelölésekre, az árujegyzék helyes megválasztására, a védjegyoltalom megszerzésére, fenntartására, az eljárás költségeire, a védjegy jogszerű használatára, a jogosulatlan használatra: a bitorlásra, annak következményeire stb. Milyen haszna lehet a vállalkozónak a védjegyek használatával, illetve érheti-e kár, ha nem ismeri a védjegyekre vonatkozó legfontosabb előírásokat? Ezeknek az információknak a hiányában a vállalkozót a piacon számos hátrány érheti (pl. ha másnak a lajstromozott megjelölését használja az általa gyártott terméken, vagy cégnévként, akkor bitorlást követ el, aminek súlyos anyagi következményei is lehetnek). Előnye viszont, ha egy általa kiválasztott megjelölést lajstromoztat, akkor a védjegyek csak ő, vagy az ő engedélye alapján jogosult használhatja, vagyis kizárólagos jogokat szerez, hiszen másokat „kizárt” a piaci versenyből, s ez magában hordozza a gazdasági siker lehetőségét. A védjegy vagyoni értékű jog. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például vállalkozásba apportként bevihető, átruházható (eladható), vagy jelzáloggal megterhelhető. Minél régebbi egy védjegy – és használják is – annál értékesebb. Mindezeket összegezve: fontos és érdemes védjegyjogot szerezni és hogy hogyan is lehet, erről nyújt rövid tájékoztatást ez a kiadvány.
Mi a védjegy? A védjegy olyan hivatalos nyilvántartásba vett (lajstromozott) megjelölés, árujelző, amellyel a vállalkozás megkülönbözteti saját áruját vagy szolgáltatását másokétól. Segítséget nyújt ezáltal a fogyasztónak az áru (szolgáltatás) felismerésében, kiválasztásában.
Mi a védjegyoltalom? A megjelölésre vonatkozó és a fogyasztókat tájékoztató jogi oltalom (védelem).
Miben áll a védjegyoltalom? A védjegyoltalom a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít a védjegy használatára. Feltüntetheti azt az árun, a csomagoláson, levelezésén, hirdetésében, domainként regisztráltathatja, engedélyt adhat másnak a védjegy használatára (licencia). A védjegyet másra átruházhatja. A védjegyet jelzáloggal terhelteti. A védjegy más által történő jogtalan használata bitorlás, amely alapján bírósági eljárás kezdeményezhető a jog védelme érdekében.
2
Milyen megjelölés fajták lehetnek védjegyek? Védjegyoltalomban részesülhet bármely grafikailag ábrázolható megjelölés (betű, szám, szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, csomagolásfajta, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang és mindezek összetételei), ha alkalmas a megkülönböztető szerep betöltésére.
Milyen megjelölések kizártak az oltalmazásból? Nem nyerhet védjegyoltalmat az olyan megjelölés, amely • nem alkalmas a megkülönböztetésre (pl. csak az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, rendeltetését, értékét, földrajzi származását, előállítási idejét, jellemzőit tartalmazó jelekből, adatokból áll), vagy ha az üzleti kapcsolatokban általánosan alkalmazott, továbbá ha jellege, formája csak az áru értékének lényegét hordozza, • közrendet, közerkölcsöt, jogszabályt, vallási stb. meggyőződést sért, • csak valamely állami felségjelből vagy nemzetközi szervezet jelzéséből áll, másnak korábbi védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőséget elérő mértékben hasonló (azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások esetében), • másnak korábbi jóhírű vagy közismert védjegyét, vagy • személyhez fűződő (név, képmás), szerzői-, vagy iparjogvédelmi jogát sértené, vagy • amelyet rosszhiszeműen jelentettek be lajstromozásra, illetve • lajstromozott földrajzi árujelzőből áll. Ezeken túlmenően: • A más részéről belföldön lajstromozás nélkül korábban használt megjelöléssel azonos vagy összetéveszthető megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, azonos vagy hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. • Kizárt az oltalmazhatóságból a korábban oltalom alatt állott védjegy, a lejárattól számított két éven belül. A mások védjegyjogával ütköző védjegyoltalom iránti igény elbírálásánál szerepe lehet további két körülménynek, és pedig annak, hogy • a korábbi védjegyet ténylegesen használták-e, illetve hogy • az oltalom engedélyezéséhez a korábbi jogosult hozzájárul-e.
Ki szerezhet védjegyoltalmat? Védjegyoltalomra bármely természetes, vagy jogi személy igényt tarthat. Az oltalmat többen is kérhetik, azonos, vagy eltérő részarányokban (közös védjegy).
Mit kell tenni a védjegyoltalom megszerzése érdekében? A védjegyoltalom lajstromozással keletkezik, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lehet kérni (bejelentés). A Hivatal megvizsgálja a kérelmet és határoz az oltalom engedélyezéséről, lajstromozásáról, esetleg a kérelem elutasításáról.
Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek? A bejelentésnek tartalmaznia kell (általános követelmények): • a védjegy-bejelentési kérelmet,
3 • a megjelölést, • az árujegyzéket, • a képviselet esetén annak igazolását, • együttes vagy tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentés esetén a szabályzatot • uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot, • kiállítási elsőbbség igénylése esetén a kiállítási igazolást. A további eshetőleges követelményeket részletesen a 16/2004. (IV.27.) IM. rendelet tartalmazza. A védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell: a) a védjegy lajstromozása iránti kérelmet; b) a bejelentő nevét és címét, (több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő); c) a megjelölést vagy utalást a megjelölésre, továbbá a megjelölés típusának feltüntetését (pl. szó-, ábrás, szín-, térbeli, hang- vagy fénymegjelölés); d) az árujegyzéket vagy utalást a mellékelt árujegyzékre; e) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; f) uniós, kiállítási vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés napját, országát és számát, kiállítási elsőbbségnél a kiállítás napját és megnevezését, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát; g) a bejelentő, illetve a bejelentők mindegyike vagy a képviselő aláírását.
Mi az árujegyzék? Azoknak a termékek és/vagy szolgáltatásoknak a részletes felsorolása, amelyre a védjegyoltalmat kérhetjük.
Hogyan készítsük el az árujegyzéket? Az árujegyzék összeállítása egy erre vonatkozó nemzetközi egyezmény (Nizzai Megállapodás) segítségével történi. Ez gyakorlatilag a termékcsoportok vagy szolgáltatások bizonyos osztályba sorolását jelenti, amelyhez célszerű szakember segítségét igénybe venni. Ugyanis az árujegyzék megválasztásakor gondosan kell eljárni, mivel a lajstromozás után azt bővíteni nem lehet. Mivel az oltalom arra vonatkozik, amit az árujegyzékben megjelöltünk, érdemes előre átgondolni az esetleges későbbi profilbővítést is.
Mennyiben kerül a lajstromozás? A lajstromozási (bejelentési) költségek fajtáit, összegét jogszabály írja elő. Ez idő szerint (2006) a Magyarországra kiterjedő védjegybejelentés un. szolgáltatási alapdíja 74.800 Ft, ebbe egy áruosztály tartozik, a bejelentéssel érintett áruosztályok függvényében osztályonként további 32.000 Ft.
4
Mit kell tenni az oltalom fenntartása érdekében? A védjegy oltalmának fenntartása érdekében gondoskodni kell • az oltalom rendszeres (10 évenkénti) megújításáról • a védjegy folyamatos (és bizonyítható) használatáról, továbbá • figyelemmel kell kísérni, hogy a védjegyet nem használja-e más jogtalanul. A védjegyhasználat hiánya öt évet meghaladó időtartam után a jog megszüntetéséhez vezethet. Amennyiben 5 éven keresztül eltűri valaki, hogy védjegyét más jogtalanul használja, később már nem is léphet fel ellene.
Mikor lehet a védjegy oltalmát megújítani? A védjegy megújítására irányuló kérelmet az oltalom lejárta előtt 12 hónappal, ill. a lejáratot követő 6 hónapon belül lehet benyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A kérelem alakiságai megegyeznek a bejelentésével.
Mennyibe kerül a megújítás? A megújítás díja azonos a bejelentési díjjal.
Mi a védjegylicencia (védjegy használati) szerződés? A védjegyjogosult a védjegy használatára másnak engedélyt adhat, a használó pedig ennek fejében díjat fizet. A feltételeket védjegylicencia szerződésben kell rögzíteni.
Melyek a védjegyhasználati szerződés minimális kellékei? A védjegylicencia szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Minimális kellékekként a következőket ajánljuk: • a szerződő felek adatai, • annak rögzítése, hogy kizárólagos-e az engedély, vagy sem, • az engedély határidőhöz kötött-e vagy korlátlan, továbbá, hogy • az árujegyzék egészére vonatkozik-e vagy csak bizonyos árukra, ill. a szolgáltatásokra • az engedély területileg korlátozott-e.
Milyen esetekben szűnik meg a védjegyoltalom? A védjegyoltalom megszűnik, ha • az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, • a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, • a védjegyet törölték, • a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatot elmulasztotta, • a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, vagy megtévesztővé vált, • a védjegyjogosult jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt.
5
Mi az együttes védjegy? Az együttes védjegy társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesület tagjai áruinak megkülönböztetésére szolgál, azok minősége, származása, jellemzői stb. kifejezése céljából. Az oltalom a szervezetet stb., a használathoz való jog a tagjait illeti, a szervezet ellenőrzése mellett. A használat feltételeit szabályzatban kell rögzíteni.
Mi a tanúsító védjegy? A tanúsító védjegy meghatározott minőségű, vagy jellemzőjű árukat különböztet meg, és tanúsítja azok meglétét. A jogosult maga a védjegyet nem használja, csak engedélyezi a használatát, az erre vonatkozó szabályzat alapján.
Milyen szervek járnak el a különböző védjegy ügyekben (védjegyhatóságok)? A védjegyek lajstromozása, az oltalom megújítása, megszűnésének megállapítása, a védjegybejelentések és védjegyek nyilvántartása, a hatósági tájékoztatás a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyekben hozott érdemi határozatainak megváltoztatása, továbbá a védjegyperek – védjegybitorlások – a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. A Fővárosi Bíróság döntéseivel (végzés, ítélet) szemben fellebbezéssel a Fővárosi Ítélőtáblánál lehet élni.
Melyek a védjegybitorlás jogi szankciói? A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: • követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, • a védjegybitorlás megállapítását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, • hogy a bitorló szolgáltasson adatokat a bitorlással összefüggésben, • hogy a bitorló nyilatkozattal, vagy más módon adjon elégtételt, • a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését, • az eszközök és anyagok, valamint az érintett termékek, ill. csomagolóanyagok lefoglalását, megsemmisítését, továbbá • a polgári jog szabályai szerint kártérítést, • nyilvánosságra hozatalt, és • a védjegyjogosult követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.
Ki indíthat védjegybitorlási pert? Elsősorban a védjegyjogosult indíthat védjegybitorlási pert. A bejelentő is felléphet a bitorlóval szemben, az eljárást azonban fel kell függeszteni, amíg a védjegylajstromozásról jogerősen nem döntenek a Magyar Szabadalmi Hivatalban.
6 A védjegylajstromba bejegyzett használó is indíthat pert, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegyen intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett.
Hogyan tájékozódhatunk a védjegyek helyzetéről? A védjegybejelentésekről és a védjegyekről a Magyar Szabadalmi Hivatalban tájékozódhatunk. Ez az igény több okból is felmerülhet. Így bejelentés benyújtása előtt célszerű kutatást végezni az előfordulható problémák (ütköztetés stb.) elkerülésére. Mások jogai megsértésének elkerüléséhez adott esetben ugyancsak hasznos lehet a tájékozódás. A védjegyek helyzetét tükröző lajstromokat – nyilvántartó könyveket – (nemzeti, nemzetközi) a Magyar Szabadalmi Hivatalnál számítógépes nyilvántartások egészítik ki (PIPACS), amelyeket ugyancsak igénybe vehetnek az érdekeltek. A Magyar Szabadalmi Hivatal elérhetőségei: Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 21. Postacím: 1370 Budapest, Pf. 552. Zöldszám: 06 (80) 345 678 Telefon: (1) 474 5561 Telefax: (1) 474 5534 E-mail:
[email protected] Honlap: www.mszh.hu
Milyen adatok szerepelnek a védjegylajstromban? A védjegylajstrom tartalmazza • a védjegy lajstromszámát, • az ügyszámot, • a védjegyet, • az árujegyzéket, • a védjegy jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), • a képviselő nevét és székhelyét, • a bejelentés napját, • az elsőbbséget, • a lajstromozásról szóló határozat keltét, • a védjegy megújítását, • a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, • a használati engedélyeket. A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglaltakról másolatot kérhet. A másolatért díjat kell fizetni.
7
Hogyan biztosítható a védjegyoltalom külföldön? Védjegyoltalom általában minden más országban is szerezhető, az adott országban hatályos védjegyelőírások szerint. Egyes régiókban egyetlen bejelentéssel több országban biztosítható oltalom így elsősorban • az Európai Unió (ez a „CTM védjegy”), továbbá • a Madridi Unió tagállamaiban (az utóbbi az un. „nemzetközi védjegyoltalom”). Az ezekkel kapcsolatos előírásokat a vonatkozó nemzetközi megállapodások tartalmazzák. Részletesebb információt a magyar képviselőknél, vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi Védjegyosztályán kaphatnak az érdeklődők. E lehetőségek igénybevétele célszerű, mert egységes (elsősorban eljárási) szabályok alapján egyszerűbb az eljárás. Gondos piackutatás illetve pénzügyi mérlegelés után érdemes igénybe venni a lehetőséget, mivel eléggé költséges eljárás. Mint viszonylag új intézményről, a közösségi védjegyekről (CTM) is ejtsünk néhány szót. : Mi a közösségi védjegy? Olyan védjegy, azaz grafikailag ábrázolható megjelölés – lehet akár személynév, ábra, betű, szám, a termék formája vagy kiszerelése - amely alkalmas arra, hogy valamely cég termékét vagy szolgáltatását más cégek áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse és amely oltalma egységesen kiterjed az Európai Unió tagállamai, azaz az egységes belső piac területére. A közösségi védjegyekre a 40/94/EK EU Tanácsi rendelet vonatkozik, amely lehetővé teszi a Közösség egész területére kiterjedő védjegyoltalom megszerzését. E rendelet alapján a bejelentő egy eljárás keretében védjegyoltalmat szerezhet a megjelölésre a közösség valamennyi tagállamában. Ki szerezhet közösségi védjegyoltalmat? Közösségi védjegyoltalom jogosultjai a következő természetes vagy jogi személyek lehetnek, a közjogi szervezeteket is ideértve: a) valamely tagállam állampolgára, illetve a tagállamban honos jogi személy; vagy b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes más állam állampolgára, illetve ilyen államban honos jogi személy; vagy c) más állam olyan állampolgára, illetve más államban honos olyan jogi személy, akinek vagy amelynek lakóhelye vagy székhelye, vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye a Közösség vagy a Párizsi Egyezményben részes állam területén van; vagy d) egyéb nem említett állam állampolgára, illetve más államban honos jogi személy, ha az állam a közzétett közlemények szerint a saját állampolgárai, illetve jogi személyei részére nyújtott oltalommal azonos védjegyoltalmat biztosít valamennyi tagállam állampolgárai, illetve jogi személyei számára, és amely abban az esetben, ha a tagállamok állampolgárai, illetve jogi személyei számára előírja annak igazolását, hogy a megjelölést a származási országban védjegyként lajstromozták, ennek céljaira elfogadja annak igazolását, hogy a megjelölést közösségi védjegyként lajstromozták.
8 Mióta és hol lehet közösségi védjegy iránt bejelentést tenni? Közösségi védjegybejelentést 1996. április 1-től lehet tenni • • •
az OHIM-nál (Office for Harmonization in the Internal Market - Alicante, Spanyolország), az Unió tagállamának központi iparjogvédelmi hivatalánál és a Benelux Védjegyhivatalnál. Mennyibe kerül a közösségi védjegy lajstromozása?
A védjegybejelentés alapdíja 900,- Euro ill. elektronikusan benyújtott bejelentés esetén 750,Euro, ebbe három áruosztály tartozik. A három áruosztály felett pedig áruosztályonként 150,Euro díjat kell fizetni. Ha a bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatal útján történik, a továbbításáért 10.700,-Ft-ot kell megfizetni a Hivatalnak. Megjegyzés: Ezek az adatok a 2006-os évre vonatkoznak. Hogyan történik a közösségi védjegy lajstromozása? Miután a bejelentés beérkezik az Alicante-i Hivatalhoz, a megjelölést meghirdetik, közzé teszik. A bejelentés és a közzététel között általában minimum 6 hónap telik el. Ezután kezdődik a 3 hónapos felszólalási időszak. A védjegy lajstromozása ellen egy korábbi védjegy jogosultja szólalhat fel, amelyhez be kell csatolni a bizonyítékokat. Korábbi védjegy alatt nem csak a közösségi védjegyet, hanem a tagországok nemzeti védjegyeit (összesen mintegy hárommillió darab) is érteni kell. A felszólaló öt évnél régebbi védjegye esetén bizonyítani kell annak használatát is. A felszólalás során megegyezési lehetőség is van. A költséget általában a vesztes fél fizeti. Amennyiben nem érkezik felszólalás vagy sikertelen, úgy a védjegyoltalmat bejegyzik a lajstromba. Amennyiben sikeres volt a felszólalás, akkor a védjegybejelentést elutasítják. Ilyenkor lehet „konvertálást”, azaz átalakítást kérni azokban a tagországokban, ahol nem merült fel lajstromozási akadály. Ez gyakorlatilag olyan, mintha nemzeti bejelentést tenne a bejelentő és az adott országok hivatalaiban, annak szabályai szerint folytatódik az eljárás. Melyek a közösségi védjegy bitorlásának a jogkövetkezményei? A közösségi védjegy bitorlására ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a nemzeti védjegy bitorlása esetén. Mennyi a közösségi védjegyoltalom időtartama? A közösségi védjegy oltalma a bejelentés napjától számított 10 évig tart. A védjegyoltalom a további 10-10 éves időtartamra korlátlanul megújítható.
9
Mennyi a külföldi és a nemzetközi eljárások költsége? Az eljárások költségei az egyes országokban eltérők, hatósági és képviseleti díjból állnak.
Mi a földrajzi árujelzők szerepe és melyek a fajtái? • A földrajzi árujelzők szerepe a termékek földrajzi származásának kifejezésre juttatása. • Két változata ismeretes, a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Funkciójuk lényegében megegyező: olyan országban, vagy meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított termék megjelölése, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője a földrajzi származásnak tulajdonítható (földrajzi jelzés), illetve kizárólag, vagy lényegében az adott földrajzi környezet, természeti és emberi tényezők következményei (eredetmegjelölés).
Ki szerezhet jogot földrajzi árujelzőre? Földrajzi árujelzőre bármely természetes és jogi személy, továbbá gazdasági társaság jogot szerezhet, ha az adott árujegyzékben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, feldolgoz, vagy állít elő, amelynek a megjelölésére az adott földrajzi árujelzőt használják.
Hogyan keletkezik és mennyi ideig tart az oltalom? Az oltalom bejelentéssel szerezhető, a bejelentés időpontjára visszaható hatállyal keletkezik és korlátlan ideig tart. A földrajzi árujelző bejelentésének díja, a bejelentésben jelölt áruosztályok számától függetlenül, 100.000,- forint.
Milyen jogot biztosít a földrajzi árujelző? Az oltalom a jogosultaknak biztosítja a jogot az árujelző használatára. A jogosultak felléphetnek, ha az árujelzők, vagy azzal összetéveszthető megnevezést nem az adott területről származó termékre használják. Tilos a földrajzi árujelzőt utánzó megnevezés használata, továbbá a valóságos eredet megadásával, vagy fordításban illetve kiegészítéssel való alkalmazása is. A jogtalan – tehát nem a jogosultak részéről való – használat bitorlás, hamis vagy megtévesztő megnevezés feltüntetése esetében is. A földrajzi árujelző jogosultjai használati engedélyt harmadik személyeknek nem adhatnak.
Mely szervek és milyen eljárások keretében járhatnak el a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban? A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban az eljáró hatóságok, hatáskörük, eljárási szabályaik tekintetében az előírások lényegében egyezők a védjegyekre vonatkozókkal. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmi forgalomban feltüntetett földrajzi árujelzőinek használati követelményeit és ellenőrzését külön jogszabály rendezi (87/1998. (V. 6.) Korm. r.).
10
A földrajzi árujelzők külföldi oltalmi lehetőségei A védjegyekkel ellentétben a földrajzi árujelzők külföldi oltalmi rendszere általában még kialakulatlan, illetve igen eltérő az egyes országokban. A nemzeti nyilvántartásba vétel még nem mondható kiterjedtnek, az un. nemzetközi lajstromozási rendszer sem bizonyult hatékonynak (az eredetmegjelölések védelmére vonatkozik a Lisszaboni Megállapodás). Számos – főleg európai – ország kétoldalú államközi szerződéssel rendezi az oltalom kérdését, így – korlátozott körben – Magyarország is kötött ilyen megállapodásokat. A külföldi oltalmi rendszer általános hathatós kialakítása tehát csak a jövőben várható. A fenti kérdésekre vonatkozó alap jogszabály az 1997. évi XI. törvény „A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról”. A földrajzi árujelzők közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK rendelet az irányadó. E közösségi rendelet alapján ilyen tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani.
Néhány szó a domainekről: Mi a domain? A domain önálló Internet tartomány, az Internet címek egy halmazához neveket rendelő adatbázis. Mi a domain név? Az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen teljesen egyedi internetes címek. Az egyes címeknek műszakilag azonosíthatóknak kell lenniük, és csak egy lehet belőlük. Hogy e műszaki azonosítókat könnyebben megjegyezhessük, alfanumerikus jelekből, többnyire a latin abc kisbetűit tartalmazó karakterekből állítjuk össze. Ezt nevezzük domain névnek. Miért lehet szükség saját domain névre és hol igényelhető? A jól megjegyezhető, saját cégre jellemző domainnek abban van igen fontos szerepe, hogy a piaci szereplők a versenytársaknál könnyebben találjanak meg minket. A domainek egyedisége csak úgy biztosítható, ha azokat felső szintű domainenként nyilvántartják. A magyar .hu felső szintű domainek Nyilvántartója az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa).
11 A domain használatba adását delegálásnak nevezzük. A delegálással kapcsolatos ügyeket az igénylővel szerződéses kapcsolatban álló regisztrátor végzi. A domain delegálását a domainigénylő az általa kiválasztott regisztrátornál kezdeményezheti. Regisztrátorok felől a www.domain.hu weboldal Regisztrátorok listája linken lehet tájékozódni. Mely szerv felelős domainek szabályozásáért és nyilvántartásáért és mire vonatkozik a jogi védelem? A domain delegálás egységes rendjének biztosítása érdekében az ISZT önszabályozó módon Domainregisztrációs Szabályzatot bocsátott ki. A domain, mint azonosító nem tekinthető közvetlen szellemi alkotásnak, de tagadhatatlan, hogy egy olyan új szellemi termék, amelyet a jognak védenie kell. Bizonyos esetekben védi a szerzői jog, a védjegyjog, de alapvetően, mint személyhez fűződő jogot, a Ptk. hivatott védeni. A jog elsősorban a felhasználó személy, és annak azonosításra alkalmas neve közötti kapcsolatot védi.
Ki igényelhet domaint? Közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás domain-igénylője lehet: a) az Európai Unió állampolgára vagy b) magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező természetes személy vagy c) az Európai Unió területén i) jogszabály útján létrehozott, ii) hatóság vagy bíróság által nyilvántartásba vett vagy bejegyzett, vagy iii) erre irányuló kérelmét az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál előterjesztő, és működését jogszabály alapján a nyilvántartásba vétele vagy bejegyzése előtt jogszerűen megkezdő szervezet, d) továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott, vagy a Magyar Köztársaság területére is kiterjedő oltalommal rendelkező védjegy jogosultja. Hogyan válasszunk domain nevet? Domainkutatást a www.domain.hu vagy www.nevado.hu weboldalon, illetve a www.vedjegy.lap.hu portál "magyar domainkutatás" linkjénél végezhetünk. A domain név megfelelő megválasztásáért, használatáért az igénylő, illetve a használó a felelős.
12 Az igényléskor megfelelő gondossággal kell eljárni és érdemes a kereső linken leellenőrizni, hogy a választott domain nevet más nem regisztrálta-e már. Ha kiderül, hogy az igénylésünk más jogát sérti a domain névről le kell mondani. A kutatást célszerű a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstromában is elvégezni, hiszen a 3. személyre vonatkozó védjegyjog domainkénti bejegyeztetése védjegybitorlásnak minősül. Melyek a domain név formai követelményei? A domain név legalább 2 és legfeljebb 40 karakterből állhat. (Ajánlott a legalább 5, de legfeljebb 10 karaktert tartalmazó domain név választása.) A domain névben használható karakterek: a) a latin abc ékezet nélküli kisbetűi (a-z), továbbá b) a magyar ékezetes kisbetűk (á,é,í,ó,ö,ő,ú,ü,ű), továbbá c) a numerikus karakterek (0-9), továbbá d) a kötőjel (-) A domain név elején és végén csak betű vagy numerikus karakter állhat. A domain név nem tartalmazhat két egymást közvetlenül követő kötőjelet. Melyek a domain névvel kapcsolatos egyéb kritériumok? Nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan a) jogellenes, vagy b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy c) megtévesztő, továbbá, amely d) az adott közdomain alatt már regisztrálva van, vagy e) a web szerveren közzétett védett nevek vagy zárolt nevek körébe tartozik. Mit jelent a prioritásos igény? Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyek a delegálást közvetlenül a .hu közdomain alá kérik, és amelyeknél a választott domain név: a) a domain-igénylő egy hivatalos hatósági szervezet(közigazgatási vagy bírósági), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet és a domain név a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezés, vagy b) a domain-igénylő , a domain névvel azonos lajstromozott védjegy (szöveges védjegy esetén a védjegyeztetett teljes szöveg, ábrás védjegy esetén az ábrán szereplő teljes szöveg) jogosultja. A prioritásos igény prioritásos eljárással kerül feldolgozásra, azaz előzetes nyilvános meghirdetés nélkül regisztrálják. Hogyan történik a domain fenntartása?
13
A domain használatba adása egy évre szól és szolgáltatási díjfizetés ellenében a regisztrátor automatikusan gondoskodik annak évenkénti megújításáról. A domain a delegálás felmondásával, törlésével, vagy visszavonással szűnik meg. Mennyibe kerül a domain regisztrációja? A .hu domainek regisztrációja általában 6.000,-Ft körül van, de az összeg regisztrátoronként eltérő. A .eu domainek bejegyzése 1 évre 9.000,-Ft, a meghosszabbítása további egy évre szintén 9.000,-Ft, de ezekben az összegekben is lehet eltérés regisztrátoronként. Az árak 2006. február 1-től érvényesek és nem tartalmazzák a 20% Áfát. Mit kell tudni a .eu domainekről? 2005. II. félévében indult az .eu alá felső szintű domain (Top Level Domain) igénylése az Európai Unió természetes és jogi személyeinek, szervezeteinek, társaságainak. Az .eu domainek esetében prioritást élvezett minden olyan igény, amely legalább egy tagállamban érvényben lévő védjegyen alapult. A védjegy és a domain megfelelősége a magyar szabályozáshoz hasonlónak tekinthető. Azonos domainre vonatkozó igények közül a korábban beérkezett teljesítendő. 2006. április 7-től már bármely természetes vagy jogi személy igényelhet .eu domaint. Végül, de nem utolsósorban a fenti jogintézményekkel kapcsolatos jogérvényesítés kérdésében tanácsunk, hogy a jogsértés esetén minél előbb forduljanak szakemberhez. A MIE készségesen nyújt ez ügyben is felvilágosítást, illetve ad tanácsot.
(Összeállította: Dr. Sasvári Gabriella)
