Képességet mindenkinek! *

Képességet mindenkinek! *

Információs társadalom mentor Szerkesztette: Gáspár Mátyás

Lektorálta: Balogh István (IVSZ) Dr. Mlinarics József (Matisz)

2007. augusztus

Tartalom Elıszó és köszönet

3

1. Bevezetés és ajánlás

4

2. Miért van szükség az IT-mentorálásra?

8

Akiért a harang szól SWOT elemzés Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek Mi lesz, ha nem lesz? 3. Miben áll az IT-mentorálás?

Az IT-mentorálás lényege Az IT-mentor szolgálat koncepciója A szakma fejlesztése 4. Hogyan hozzuk létre az IT-mentor közszolgáltatást?

Általános célok és hatások Speciális célok és indikátorok Teljesítmények és eredmények Aktuális tennivalók, javaslatok a továbblépésre Az ügysegéd IT-mentorálás bevezetése, mint sürgıs e-közigazgatási feladat

8 23 24 25 26 27 28 32

32 34 37 45

45 46 51 52 54

5. Hol tartunk a megvalósításban? Mire építhetünk?

59

6. Kinek mit ad, miért fontos az új hálózati szolgálat? Érdekeltségi térkép

67

7. IT-mentorálás az üzleti szféra számára

72

A program háttere és célcsoportja A képzési program A foglalkoztatás Eredmények és hozzáadott érték, innováció és fenntarthatóság IT-mentorok bemutatkozása 8. A közösségi hozzáférésrıl - paradigmaváltás szükséges

Hazai helyzet Nemzetközi helyzet A nyilvános és közösségi hozzáférés összevetése 9. További felhasznált források, ajánlott szakirodalom

Válogatás a szerzı szakirodalmi munkásságából a teleház és az IT-mentor témakörökben

72 74 77 80 83 99

100 101 101 115

116

/

Elıszó és köszönet Egy hiányzó láncszemrıl szól ez a kiadvány. Arról az új szakemberrıl, aki pártfogóként, személyesen segít az információs társadalomba való beilleszkedés akadályainak leküzdésében. Nem tanácsokat, ismereteket, ötleteket ad, hanem személyes példát és utat mutat, s a segítségre szorulókkal együtt járja azt be, amíg arra szükség van. Információs társadalmi mentorok százai mőködnek már országszerte, de ennek gyakran sem ık, sem intézményeik, sem pedig a társadalom nincs igazán a tudatában. Az új szakma megszületett, képviselıi megjelentek, s elérkezett az idı, hogy szervesüljenek a társadalom, a gazdaság, a kultúra, a közigazgatás rendszereiben. Sokak áldozatos fejlesztı, megvalósító munkája, igyekezete tükrözıdik ebben a kis kötetben, akik nemcsak hisznek az új szakma, foglalkozás szükségességében, de dolgoznak is érte közel másfél évtizede, leküzdve értetlenséget, ellenállást, s felvéve a harcot, az új dologgal szembeni ellenállással, értetlenséggel, esetenként kicsinyes, szőklátókörő támadásokkal, az újdonságot meglovagolni szándékozó kalandorsággal. Az IT-mentor szolgálat önmagán messze túlmutató, összetett társadalomfejlesztési fejlesztési feladat. Sokan számára ijesztıen nehéz, reménytelen feladatnak látszik. Igen, kétségtelenül az, de ez nem ok arra, hogy ne tegyünk semmit a digitálisan írástudatlan, s egyedül nem boldoguló 5-6 millió honfitársunk érdekében, vagy csak a látszatát keltsük annak, hogy segíteni akarunk. Akiknek a jövı IT-mentorai és a közszolgáltatás más érdekeltjei nevében köszönetet kell mondanom a kötet megjelenésében betöltött segítı szerepükért, azok pontosan ismerik és vállalták ezt a nehézséget, s a maguk területén újító gondolatokkal, megoldásokkal, vagy szívós munkával járultak hozzá a „mőhöz”, amely még messze nincs kész, de már visszavonhatatlanul itt van, látható, megtapasztalható.

Köszönöm












dr. Mlinarics Józsefnek (MATISZ), Sediviné Balassa Ildikónak, dr. Zárda Saroltának (SZÁMALK), Mihálka Nórának (NSZI) a képzésfejlesztés, Balogh Istvánnak (IVSZ) az üzleti lehetıségek feltárása, Dombi Gábornak (INFORUM) az idısinformatika, Fullajtár Ildikónak és Orbán Péternek, a fogyatékkal élık, mint speciális mentorálási szükségletek bemutatása, Bonyhádi Zsuzsának (IVSZ) valamint az IT-Mentor Egyesület vezetıségének és tagjainak a személyes példaadás és tapasztalatcsere, az IT-mentor szolgálat emberi oldalának feltárása, Molnár Szilárdnak és munkatársainak (ITTK) a tudományos megalapozás, dr. Erdélyi Lászlónak (Kormányzati Igazgatás Összehangolásáért Felelıs Tárca Nélküli Miniszter Hivatala) az intézményesítés kormányzati elıkészítése, Vadászi Tibornénak és Csurgai Katalinnak (KEKKH) az ügysegédlet gyakorlati bevezetése, dr. Szittner Károlynak (EKK) az ügysegédlet jogi megalapozása, Tevanné dr. Südi Annamáriának és Kövesdi Gabriellának (Budaörs Polgármesteri Hivatal) az ITmentorálás önkormányzati intézményesítése, dr. Pajna Sándornak, Butsi Zoltánnak, Fülöp Melindának, dr. Pintér Zoltánnak és Nagy Ágnesnek (IHM) a kormányzati fejlesztési program elindítása és megszervezése,

a teleházakban és más közösségi hozzáférési helyeken dolgozó IT-mentoroknak, ITszakmentoroknak és e-mentoroknak a tapasztalatszerzés, a tudásbázis építése és gyakorlati mentorálás,





az EQUAL és egyéb programok IT-mentorainak, a teleházasoknak és a Magyar Teleház Szövetség elnökségének személyes példáik és mentorálási tapasztalataik átadása, Göndör Andrásnak, Henczi Lajosnak, Tóthné Antal Katalinnak (BGF), Gáspár Máténak és Bálintnak, Asztahov Anikónak, Tatár Ágnesnek, az itmentor.hu, itmentor.lap.hu, ugyseged.lap.hu, valamint az IT-mentor elearning anyagok további fejlesztıinek és karbantartóinak a tudásbázis építése

terén nyújtott értékes hozzájárulását. Gáspár Mátyás

/

1. Bevezetés és ajánlás Mindenki információs társadalma akkor épül ki teljességgel, ha az emberek számára szokássá válik a modern infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használata. Ehhez lehetıség, képesség és motiváció szükséges. Az utóbbiról szólnék e személyes hangú bevezetıben. Személyes késztetés – tudományosabban: motiváció – nélkül a világon semmi emberi dolog nem történik. Kétféle ösztönzésem volt arra, hogy egyike legyek egy új szakmáért – az információs társadalom mentora – küzdık egyre bıvülı csapatának. Az egyik: mélységesen hiszek a „harmadik hullám”-ban1, az új korban, amely már itt, van de sajnos még csak kevesek élnek benne, s amely néhány évtized alatt gyökeresen változtatja meg életünket. A példátlan átalakulásra azonban nincsenek évezredek, mint az elsı – mezıgazdasági – hullám idején, s évszázadok sem, amikor néhány generáció alatt ment végbe a gyökeres technológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális fordulat, az ipari forradalom. A mostani változás egyetlen generáció életén belül zajlik le, miközben jó néhány korcsoportnak nem lesz ideje a természetes belenevelıdésbe, a szocializációra. S itt van a mi IT-mentorunknak feladata, felelıssége. Ez a késztetés, tehát a globális viszonyok gyökeres változásának személyes megélésébıl fakad, miután magam is rákényszerültem az „átállásra”, s van fogalmam arról, milyen kihívás lehet ez, nálam sokkal kedvezıtlenebb adottságokkal rendelkezık és körülmények között élık számára. Jó végszavak ezek, a másik késztetés „beismeréséhez”. Piroska néni – a komáromi idısotthon 81 éves lakója – az idıs internetezık úttörıje, csinált belılem IT-mentort. İ ébresztett rá, hogy ezt a segítı tevékenységet szakmává, foglalkozássá, sıt hivatássá kell nemesíteni. Személyes kérdéseivel, igényeivel, az idısotthonbeli kisközösségben, a városban és a virtuális térben kialakult „helyi információs társadalmi” problémáival fordult hozzám. Örömmel vezettem be a lehetıségekbe, többnyire a hálózaton, ritkábban személyesen, mert minden egyes javaslatommal, segítségemmel – ahogy rendre beszámolt nekem – a lehetıségek újabb és újabb, beláthatatlan területeit fedezte fel, egy határtalan tenger nyílt meg elıtte. Piroska néni nem csak szörfözött, de hajózott is rendesen és rendszeresen. Élete megváltozott, egészen más módon látja most a világot, mint annak elıtte, s másképp, mint hazai kortársainak legtöbbje, akik számára az idıs kor inkább a társtalanság, kisemmizettség, szürkeség és nem ritkán megalázottság. Az én életem is megváltozott, mert ez a sikeres segítı kapcsolat ébresztett a felismerésre, melyik a hiányzó láncszem információs társadalom fejlesztéseinkben, miért nincsenek kihasználva a kis helyi csodákként létrejött teleházak. Nem elég a híd, amely átvezet a digitális szakadék felett. Kell valaki, aki segít felismerni, miért érdemes átmenni, s ha ehhez nincs bátorságunk, képességünk, akkor át is vezet rajta, ott és akkor, amikor erre valóban szükségünk van. Az IT-mentornak az a feladata, amit Piroska néni kért tılem. Megéreztem, majd megértettem, milyen ismeretekre, készségekre (kompetenciákra) van szüksége ennek az újfajta szociális segítınek. S ettıl kezdve – ekkor idıben, a 2003-ban jártunk – közösségi informatikai munkám középpontjába az új szakma hazai meghonosításának lehetıségei és lépései kerültek. Ha a két személyes késztetést más szemszögbıl is megvizsgáljuk, érdekes összefüggésre bukkanunk. Az elsı egy globális, az egész világot érintı változás, a második, pedig egy személyes élethelyzet. Ennél plasztikusabban aligha lehetne megragadni, szinte „megérinteni” a forradalmi átalakulás természetét. Személyes érintettségünket a globális változások által. Az IT-mentor segítséget, védelmet nyújt a kialakuló forgatagban. A viharos változások idején ugyanis a társadalmak „genetikus emlékezete” – a legtágabb értelemben vett kultúra – csapdává válik. A korábban rögzült szerepeket, értékeket, kulturális sémákat közvetítı szocializációs mechanizmusok már nem garantálják az egyéni és társadalmi sikerességet. Ellenkezıleg, „vesztes jeleket és parancsokat” égetnek szociológiai kódkönyvünkbe, biológiai adottságaink mellé, amelyekbıl – más körülmények között, alkalmas segítséggel – sokkal többet is kihozhatnánk.

1

Alvin Toffler, A harmadik hullám, Információs társadalom A-Z-ig sorozat, 2001. Hatalmas irodalma van az életünket minden ízében átalakító, fordulóponthoz érkezett világnak. Két hazai áttekintés: Síklaky István, Ajánlás a túléléshez, 1992., Vitányi Iván, Új társadalom – új szemlélet, 2007. /

Ilyenkor különösen megnövekszik az új mintákat személyesen közvetítı emberek szerepe, s az új, sikeres kompetenciákat gyorsított módon átörökíteni képes szocializációs mechanizmusok. Ezek mindig is jelen voltak, minden társadalomban (pl. inaskodás, bábáskodás), jelentıségük azonban akkor növekszik meg, amikor az egyén számára új kulturális mintákat nagyon rövid idın belül, jellemzıen az élethelyzet felmerülésekor azonnal (pl. gyermek születése, új munkahely), kell átadni. Minél gyakrabban állítja a társadalom ilyen helyzet elé az embereket, annál jobban felértékeli a mentorálás különbözı formáinak jelentıségét. Egy sorba állítva például a tanító, a tanácsadó és a mentor szerepeket - amint azt a részletes ismertetésben látni fogjuk - közöttük a kompetencia átadás személyessége, az élethelyzet megoldás konkrétsága és az aktuális feladatba történı felelıs bevonódás mértéke szerint lehet karakteres különbséget tenni. Meggyızıdésem, hogy a befogadó információs társadalom megvalósítása olyan lehetıség és kényszer, amelyben a mentorálás évezredes módszerét kell feleleveníteni és alkalmazni. Nem a többi segítı szakma rovására, hanem azok mellett, mert ezekben a dimenziókban a személyesség, az élethelyzet-orientáltság és a megoldás közös felelıssége nélkül az új, információs kultúrára való áttérés a társadalom nagyobb, hátrányokkal küszködı része számára a szükséges ütemben nem elérhetı célkitőzés. Túljutva az információs társadalom építésének kezdeti „hurráoptimista” korszakán, egyre többekben merül fel a kérdés, miért nem csökken a digitális megosztottság önmagától, természetes módon? Miért nem ismerik fel a hátrányos helyzetben lévık, hogy itt a nagy lehetıség, miért nem ragadják azt meg tiszta erıbıl? Miért van az, hogy a nagy fejlesztési igyekezet – számítógép-juttatások, ingyenes oktatás és Internet-elérés, a hallatlan nagy reklám – ellenére az Internet-használat nem növekszik a várt mértékben, s különösen nem a hátrányos helyzető csoportokban. A használók és nem használók „ollója” minden eddigi igyekezet ellenére, inkább tágul, semmint szőkülne. Valami nem mőködik a megvalósuló digitális szakadék megszüntetési programokban, minden bizonnyal még mindig van egy hiányzó láncszem. Az információs társadalom mentor személyes kultúraközvetítı, több értelemben is. Segítséget nyújt a hagyományos és információs társadalom kultúrái közötti átjárhatóságban. Az infokommunikációt eszközként kínálja fel egy-egy problémás élethelyzet már jól mőködı hagyományos megoldásai helyett újak megismerésére, megtanulására és alkalmazására. S harmadikként, sajátos kulturális helyzetben lévı emberek számára „fordítja le”, teszi elérhetıvé a lehetıségeket, akiknek az újdonságon túl speciális helyzetük adottságait, gyakran korlátait is le kell küzdeniük, ill. csakis azokon keresztül tudnak, arra építkezve tudják birtokba venni az informatikai, hálózati szolgáltatásokat. S végül, kulturális missziója az is, hogy az információs társadalom lehetıségeit, szolgáltatásait – mint a globalizáció eszközrendszerét – a legkülönbözıbb nemzeti kultúrák, és azokon belüli szubkultúrák sajátos körülményeire értelmezze úgy, hogy az segítsen megırizni, felmutatni azok értékeit, s a lehetı legnagyobb mértékben szolgálják a helyi társadalmak, gazdaságok fejlıdését, problémáinak megoldását.2 A mentorálás ısrégi, életünk sok területén, sok helyen intézményesített módon alkalmazott (pl. az oktatásban, foglalkoztatásban, mővészetben, sportban) szocializációs technika. Az IT-mentrorálás egy kibontakozó új szakma. Ez a könyv elı kívánja segíteni meghonosítását, intézményesítését a digitális esélyegyenlıség megteremtésének szolgálatában. Meg kívánja rajzolni az új szakterület, foglalkozás és képzés körvonalait, hogy biztonságos alapul szolgáljon a továbblépéshez. Elsısorban a potenciális érdekeltek gondolkodását és figyelmét szeretném az új irányokba terelni, sok esetben meglévı dolgokat új megvilágításba helyezni.

2

Ez az összeállítás a magyar viszonyokat tartja szem elıtt. Ahhoz, hogy az IT-mentor szakma a nemzetközi porondra kilépjen megoldandó feladat az ún. nemzeti kultúrák, sajátos helyi társadalmi, gazdasági viszonyok által felvetıdı „adaptációs pontok” megtalálása, értelmezése, alternatív tartalmainak, elágazásainak kidolgozása. Nyilvánvalóan mások az IT-mentror szerepei, mőködési feltételei egy borneói bennszülött világban, ahol szintén élénk érdeklıdés mutatkozik az Internet hálózatos világa iránt, de merıben más körülmények között, mint Magyarországon. /

Meggyızıdésem szerint minden mozaikdarabka megvan már ahhoz, hogy az új képet összerakjuk, aktuális problémákra megoldásokat találjunk. A könyv igyekszik számos eredménnyel, példával alátámasztani az ITmentor szakma szükségességét és realítását, s bizonyítani az általa kínált elınyöket a társadalom – nem csak Magyarország – számára. Mi – egyelıre – még jó helyzetben, az elsık között vagyunk a befogadó információs társadalom e „technikájának” felismerésében és magvalósításában. Az évezred elején már tudtuk, hogy erre szükség van, azonban – az utóbbi években – tempót vesztettünk. A kiadvány nem titkolt szándéka, hogy erre felhívja a figyelmet és tudatosítsa az ezzel kapcsolatos felelısséget. Kellemes küldetése a munkának mindazok igyekezetének és eredményeinek bemutatása, méltatása, akik közel egy évtizede, sokáig ösztönösen, az utóbbi években pedig tudatosan elıkészítették a terepet az ITmentorálás, mint közszolgáltatás, szakma és foglalkoztatás, valamint képzési rendszer intézményesítéséhez. Több százan vannak. Számukra csalódás lenne, ha a digitális esélyteremtésben eddig sikeres ország nem tudná kihordani ezt a „gyermeket”. A feladat persze nem egyszerő, mert a közigazgatás, a gazdaság, a technológia, különbözı ágazatok és szakterületek, intézményrendszerek, szektorok együttmőködését feltételezı új hálózati közszolgáltatási rendszer létrehozására nem sok példa áll elıttünk. A valódi reformok azonban sosem tartoztak a könnyő gyakorlatok közé. A civil szférában elsısorban a teleház mozgalom alapozta meg az IT-mentor szakmát azzal, hogy mintegy másfél évtizede végzik ezt a «beavatási» munkát közel félszáz településen.3 A Magyar Teleház Szövetség stratégiai partner azh új közszolgálat intézményesítésében, messzemenıen érdekelt a «szakmásításban», a teleházas munkatársak, segítıik továbbképzésében és intézményes közcélú foglalkoztatásában. Számos helyen meghirdetett ingyenes, vagy alacsony térítéső, helyenként az önkormányzatok, más közigazgatási szervezetek felkérésére, általuk támogatva, programok keretében vagy állandó szolgáltatásként kínálják az IT-mentorálást, különösen pedig az elektronikus ügyintézés segítését, az ügysegédletet4. Az üzleti szférában elsısorban az infokommunikációs termékelıállító, kereskedı és szolgáltató szervezetek figyeltek fel a személyes felkészítés és segítség különös jelentıségére és az ilyen célú szektorközi összefogás szükségességére A második nemzeti fejlesztési tervhez 2005 februárjában készített Infokommunikációs Iparpolitikai Ajánlások5 az élethosszig tartó tanulás keretei között ajánlja: « az IT mentorálás megvalósítását, elterjesztését a hátrányos helyzető régiókban és a hátrányos helyzető társadalmi rétegek között”. Ez az állásfoglalás is ösztönözte az EQUAL program szervezıit, amikor sikerrel pályázták meg az EU támogatást az „IT-mentor – Az informatikai szektor, mint munkaadó” programra az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), az Inforum, a Napra Forgó Kht. valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdık Egyesülete (HARKE) konzorciumi részvételével6. Az informatikai üzleti szféra sikeresen kipróbálta (EQUAL) és kiterjesztésre alkalmasnak találja az IT-mentor szolgáltatási rendszert. A Képességet mindenkinek! Információs társadalom mentor kötet egyik feladata, hogy összefoglalja, tegye közkinccsé az IT-mentorálás eddig kialakult – állami, üzleti és civil – gyakorlatát, a másik pedig, hogy bemutassa lehetıségeit és fogalmazzon meg irányokat, feladatokat és ajánlásokat a továbblépésre az érdekeltek számára és segítse az EQUAL projekt tematikus hálózatában a disszeminációs folyamatot. Küldetése ennek alapján, hogy segítse elı és induljon meg az IT-mentor szektorközi szolgálat hazai bevezetésének, intézményesítésének szándékaiban elfogadott, a gyakorlatban azonban még meg nem szervezett programja.

3

A Mentorhelyekrıl tájékoztatást nyújt az IT-mentorálás honlapja : http://itmentor.hu Például az elektronikus adózás, foglalkoztatás, szociális ellátás, felnıttképzés, pályázati segítségnyújtás területén szervezıdtek programok, amelyekben az IT-mentorálás önállóan, vagy kisegítı tevékenységként szerepet kapott. 5 Elérése: http://www.inforum.org.hu/iparpol.pdf 6 A projekt honlapjának elérése: http://www.ivsz.hu/engine.aspx?page=ITMentor_AzITMentorrol / 4

A feladat idıszerőségéhez nem férhet kétség, a közigazgatás átfogó és számos ágazati fejlesztési stratégiája kinyilvánítja a hálózati közvetítı és rásegítı szolgálat szükségességét, a megoldást azonban – egyelıre – egymástól függetlenül, szakterületenként keresik. A méretgazdaságos szolgáltatás közgazdasági törvényszerősége azonban kizárólag egy ágazat- és szektorközi közszolgálat fenntarthatóságát teszi lehetıvé. Nincs másról szó, mint egy új, korszerő közigazgatási közönségszolgálat megszervezésérıl, melynek perifériáján a hálózati közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférési esélyt biztosító IT-mentorok – ügysegédek, agrár, szociális, felnıttképzési, foglalkoztatási és egyéb szakmentorok – dolgoznak szerzıdött kisvállalkozókként, vagy különféle intézmények – teleház, közösségi iskola, könyvtár, mővelıdési ház – speciálisan felkészített (OKJ) munkatársaként. A közigazgatás és közszolgáltatás jelentıs reformlépésérıl van szó az új közszolgálat funkciója (a közigazgatási közönségkapcsolatok egységessége), az ágazatköziség (az ügyfél elérése egy közös „ablakon” keresztül), a szektorköziség (a szolgálatot mindhárom szektor használja és finanszírozza), a helyi közösségi támogatás (a szolgáltatás helyi közösségszolgálati jellege és kontrollja), infokommunikációs jellege (az információs társadalom fejlesztésének fontos tényezıje), s végül gazdaságfejlesztı szerepe (a vállalkozásban végzett IT-mentorálás és a szolgálat helyi gazdaságfejlesztési igénybevétele) révén.

/

2. Miért van szükség az IT-mentorálásra? Akiért a harang szól Társadalmi, gazdasági és politikai bajaink, feszültségeink jelentıs része kommunikációs eredető. Nem elsısorban a szenzációéhes média ostobaságára gondolok, mert azt az emberek józan többsége egyszerően kezeli. Nem is a politikai tájékoztatás egyoldalúságaira, mert az is viszonylag könnyen kiismerhetı mindkét oldalon. Ennél sokkal súlyosabb, mélyebb kommunikációs válságról van szó. Életünk számára legfontosabb információk és információs jellegő szolgáltatások ma már többnyire a hálózaton érhetık el. Bár ezek - többé-kevésbé -hagyományos módon is rendelkezésre állnak, azonban jelentıs hátrányba kerülnek a modern eszközöket és szolgáltatásokat nem használók a használókhoz képest. Az immár mindenre kiterjedı versenyben maradáshoz, sikerhez - megfelelı állás, továbbtanulás, egyszerőbb ügyintézés, pályázati források, tanács és segítség, idıben megszerzett információk stb. – a hálózat használata nélkül ma már esélye sincs senkinek. A digitális szakadék ilyen módon tovább növeli a megosztottságot szinte minden - pl. oktatás, kultúra, foglalkoztatás, szociális helyzet, a közügyekbe való beleszólás, stb. - területen. A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET7

Az információs társadalom alapproblémája a mai Magyarországon már nem a hozzáférés lehetısége, hanem a használat képessége. A számítógépet és Internetet mindenkinek jelszavát, fel kell, váltsa – ahogyan ez a fejlett Európában már évekkel ezelıtt megtörtént (lásd az alábbi ábrát) – a képességet mindenkinek célkitőzése. Az általános informatikai képzés a társadalom minden rétegében nagyon fontos, de nem elegendı. Minden egyes embernek élethelyzet-, problémafüggı segítségre van szüksége, hogy a számára legfontosabb IT eszközöket és szolgáltatásokat birtokba vehesse. Ezt nem egy tanfolyam, hanem gondoskodó segítés, a mentorálás tudja nyújtani.

7

Források: A digitális jövı térképe, 2006 évi gyorsjelentés, ITHAKA Kht, http://www.ittk.hu/web/docs/WIP_2006.pdf, lásd még http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio?page=details&oldal=1&news_id=427 /

/

/

EU-s ajánlás az ügyintézési pontokra és az ügyfelek segítésére a hálózati közszolgáltatásokban8

Az alábbiakban letölthetı az Európa Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve a belsı piaci szolgáltatásokról. Benne a szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatban rögzíti azok létesítésével, engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási ügyintézési elıírásokat, különösképpen egyszerősítésük és hozzáférésük módjaival kapcsolatban. Ebben a jogszabályban, a közigazgatási ügyintézés egyszerősítésrıl szóló fejezetben az EK önállóan foglalkozik az ún. egyablakos ügyintézési pontokkal. Ezek olyan helyek, ahol mindenfajta - a szolgáltatások szervezésével, engedélyezésével, ellenırzésével, stb. - kapcsolatos ügyintézés, mindenki számára hozzáférhetı helyi szinten, azaz ahol az emberek élnek, vállalkoznak, szolgáltatnak. A jogszabály külön is foglalkozik az ügyek elektronikus intézésének lehetıségével, a teljes körő tájékoztatással is. Mindez együtt lényegében a közösségi hozzáférési helyeken mőködı e-ügyintézési pontok szolgáltatásainak szükségességét jelenti, amelyek a kistérségi központokhoz kapcsolódnak. A teleház mozgalom immár több. mint egy évtizede megfogalmazott célja, javaslata - egyik lényegi tartalmi elemét tekintve - EU-s jogszabály. Most már "csak" a magyar kormánynak kell intézményesen élni a hazai lehetıséggel (a teleházak adóbevallásban, foglalkoztatásban, szociális ellátásban, agrárszaktanácsadásban, ügyfélkapu használatban való közremőködésével ez már folyik a gyakorlatban, csak esetlegesen), és az egész országra kiterjedıen teljesíteni az EU-s követelményt. A jogszabály elérése magyarul: http://www.europarl.europa.eu/comparl/imco/services_directive/061227_oj_services_hu.pdf EU információs társadalom fejlesztési ajánlásai: http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm

Az IT-mentor – az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások helyszíni, személyfüggı, aktuális élethelyzethez igazodó alkalmazásának segítıje a köz-, állami- és civilszféra, valamint a privátszféra szolgálatában. Egy új szakma, foglalkozás és segítı intézményrendszer bevezetését jelenti a személyi hálózat kiépítése a teleházakban, az eMagyarország pontokon és más közösségi hozzáférési helyeken. Amint az alábbi ábra mutatja az új szakma bevezetése sokkal, messzebbre mutat, mint az információs társadalom fejlıdése által életre hívott új foglalkozás megjelenése. Az e-Kormányzat 2005, valamint a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és részstratégiái is tartalmazzák9 az új, közvetítı személyi hálózati intézményrendszer bevezetésének szükségszerőségét, aminek megvalósítása 2004. végén kezdıdött meg szakértıi kidolgozás szintjén az IHM-ben.

8

Forrás: http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1908 A MITS és a részstratégiák, valamint az e-Kormányzat 2005 stratégia elérése: http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=MITSkezdo_hun

9

/

Elıször a Budaörsi Telekuckóban, helyi kezdeményezésként, került bevezetésre ilyen közszolgáltatás.10 Az e célra kifejlesztett http://itmentor.hu honlapon jól látható (Mentorhelyek menüpont), hogy 5 mentornak 54 tanítványa van a városban, s fokozatosan terjed a szolgáltatás az egész országban. Lényege az, hogy a mentor személyes segítséget ad tanítványának, oktatja, tanácsot ad, terelgeti, hogy a számára leghasznosabb módon tudja használni a számítógépet, az Internetet, a hálózati szolgáltatásokat. A rendszer ehhez információs hátteret, kommunikációs, kapcsolati felületet, a mentorok, és tanítványok közötti tapasztalatcsere lehetıségét biztosítja. Az alkalmazás egyben csoportos távmunka felület is a közcélú adattárak feltöltéséhez, mert közhasznú távmunkásként is be lehet kapcsolódni a rendszer adattárainak feltöltésébe, karbantartásába. Az új, segítı szolgálat országos elterjesztése, intézményesítése a tevékenység közfeladatként történı szakmásítását, képzési és képesítési

rendszerének létrehozását, közhasznú foglalkoztatási rendszer kialakítását, az állami és piaci igénybevétel, közfeladat-kiadás koordinációs mechanizmusának megszervezését feltételezi. Ez a munka is megkezdıdött 2005-ben. Elsı lépésként az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) megjelent az IT-mentor szakma.11 A Lépj egyet elıre szakképzés-támogatási program kezdettıl, preferálja az IT-mentor szakmát, a támogatás feltétele azonban a szakmai és vizsgakövetelmények kiadása (ez az IHM ill. a GKM kompetenciájába tartozik) és bizonyos személyes segítı munkakörök betöltéséhez az általános és szakterületi IT-mentor OKJ-s végzettség képesítési elıírása. Az állami, üzleti és civil igények összekapcsolása lehet a garancia az új hálózati közszolgálat létrehozásához. Van már példa több ágazatot is kiszolgáló közigazgatási intézményrendszerre a hazai közszférában. Ilyen, a méltán nemzetközi elismerést is kapott, 15 éves falugondnoki szolgálat (lásd alább a falugondnokok térképét12) és ilyenként szervezıdik - egyelıre a közigazgatásban nem intézményesült teleház mozgalom is. Az IT-mentor a falugondnoki közszolgálat modernizált, s a közösségi hozzáféréssel összekapcsolt változata.13 Célja lényegében ugyanaz, segíteni az emberek, a kisközösségek boldogulását, de nem csak a mikrobusz és mobilkommunikáció, hanem hálózat segítségével kiegészítve. Ahogyan a falugondnokság, úgy az IT-mentor szolgálat is a világon egyedülálló közszolgáltatás, igazi hungarikum. A kettı nagyon szorosan összefügg egymással a 90-es évek közepétıl14. A szállítással, fizikai munkával való segítéshez szorosan kapcsolódik az információval, technikai eszközökkel nyújtható támogatás, a hálózaton elérhetı szolgáltatások közvetítése, pl. az ügyintézés, a felnıttképzés, a foglalkoztatás, ezen belül a távmunka-szervezés, esélyegyenlıségi programok, pályázati, agrár szaktanácsadás területén. 10

A program megismerhetı a Teleház Szövetségek Európai Úniójának (EUTA) kiadványából: Digitális Esély, 2006. A kötet megjelenését támogatta az IHM és Budaörs Önkormányzata. 11 Az OKJ-s IT-mentor szakma leírása: http://www.okj2006.hu/szakmak/it_kommunikacios_szolgaltato.html 12 Forrás: http://www.baranyafalu.hu/szolghun.html, lásd még: http://www.falugondnok.hu/ 13 Alig néhány hónappal az elsı magyarországi teleház megnyitása után az akkori Szociális és Családügyi Minisztérium (Szanyi Éva), valamint a Falufejlesztési Társaság (Kemény Bertalan) felkérésére tanulmány készült arról, hogyan függ össze a kibontakozó teleház mozgalom és a falugondnokság. Gáspár Mátyás, A falugondnokság szerepe a közösség és község fejlıdésében (Közigkonzult, 1994.) c. tanulmánya körvonalazza egy új, modern, többcélú helyi közösségszolgálat vízióját, amely jónáhány településen (pl. Alsómocsolád, Mekényes, Hetvehely, Diósberény, Zala megyei teleházak, lásd még a továbbiakban Herpainé Márkus Ágnes cikkét) ma már valóság, s talán most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor a megoldás országos intézményrendszerré válhat. 14 A falugondnoki rendszer mintegy fél évtizeddel idısebb a 90-es évek közepén megszervezıdött teleház mozgalomnál, jelenleg több mint 800 falugondnok mőködik országszerte. /

Falugondnokság, teleházak és IT-mentorálás Érdemes ideidézni Herpainé Márkus Ágnes, A falugondnoki szolgálatok és az aprófalvas vidékeken élık kirekesztıdése c. nagyszerő elemzésébıl15 az ide kapcsolódó, alábbi következtetéseket: Az újonnan induló, illetve a felülvizsgálat alá esı falugondnokságok esetén fontos a feladatértelmezés és mőködésmód demokratikus alapjainak megerısítése − ide tartozik az ajánlások közé emelhetı rendszeres meghívotti státusz a falugondnokok számára a települési önkormányzati üléseken, akár térségi társulásokban is, az egységes elvárás a minisztériumi, illetve egyéb forrásból indított szolgálatok harmonizálása – ami újra visszautal a területfejlesztés és más ágazatokkal való együttmőködés területi és akár kormányzati lehetıségei feltárásának szükségességére. A kisbusz/mikrobusz a közlekedés, a szállítás eszköze. Ez a funkció továbbra is hangsúlyos marad, és meghatározza a falugondnoki rendszer karakterét. A kapcsolatteremtés és -tartás, más szervezetekkel való együttmőködés, információk kérése, adása, a rugalmas elérés lehetısége, az ügyek gyors intézése szükségessé teszi, hogy a falugondnok telefonnal rendelkezzen - stabil, üzenetrögzítıs és/vagy mobil telefonnal. A nyújtható szolgáltatások körét nagyban szélesíti, a rugalmasságot és a megbízhatóságot fokozza. Elsısorban nem a polgárok és a falugondnok kapcsolatában, hanem a külsı együttmőködésben van jelentısége, ami nélkül a mőködés kiszélesítése elképzelhetetlen. Egy következı minıségi lépést jelent, ha a falugondnok, esetleg egy helyi civil szervezettel együtt, irodával rendelkezik. Egy falugondnoki iroda újabb szolgáltatási lehetıségeket biztosíthat a falu lakói számára, különösen, ha van mód azt felszerelni másológéppel, faxszal, számítógéppel. A legoptimálisabb hely erre a teleház. Az itt mőködı irodával megjelenhet egy olyan technikai háttér, szervezeti intelligencia, amely az intézményt alkalmassá teszi a bekapcsolódásra regionális, országos folyamatokba, információs kapcsolati rendszerekbe. Emiatt feltétlenül szükséges feltárni a Teleház Szövetséggel, a közmővelıdési intézményekkel, a közoktatással kapcsolatos együttmőködési, ágazati-kormányzati szintő programharmonizálásban rejlı lehetıségeket a kistelepüléseken élık számára biztosítható közösségi tér és segítségnyújtás érdekében.

15

Forrás: http://www.ncsszi.hu/cd2005/kapocs/10_szam/falugondnok.doc /

Elengedhetetlenül szükséges a kistérségi-városkörnyéki szolgáltatást biztosító szociális intézmények – elsısorban a gondozási központok és családsegítı-gyermekjóléti szolgálatok − és a falugondnoki hálózat együttmőködésének, kapcsolódási pontjainak újraértelmezése. A kistelepülések szolgáltatásokhoz jutásának és a szakmai segítség elérhetıségének jelentıs kihasználatlan kapacitásai rejlenek itt. A kisposták falugondnokság által történı helyettesítése az említett sofırködés és bürokratikus rendszer irányába tolná el ezt az igen rugalmas és nyitott, mindamellett sérülékeny rendszert. Mint fent írtuk, a lakosság napi igényeire való reagálás szabadsága a szolgálat társadalmi kirekesztıdést mérsékelni képes mőködésmódjának biztosításához elengedhetetlen tényezı. Minden, a kizárólag mobilitását „kihasználó” új feladattelepítés az eredeti célok ellenében hat. A falugondnokok – ahol és amennyiben erre igény jelentkezik − jelenleg is, vállalják a postaküldemények továbbítását, oda-vissza egyaránt. Ám ez nem azonos a kötelezıen elıírt, a szükséges adminisztrációval is együtt járó feladat ellátásával, ami a tényleges feladatértelmezéstıl elszakadó, kikényszerített mőködésmód. A központi kormányzat felelısségi körébe tartozó, ugyanakkor piaci érdekeket is megjelenítı szolgáltatások szociális ágazat által fenntartott, s egyébként is a bürokratizálás és az intézményesítés veszélyének kitett szolgáltatásra történı áthárítása nem fogadható el sem szakmai, sem finanszírozási szempontból. Sokkal szerencsésebb lenne megvizsgálni a teleház-hálózat bıvíthetıségét a postaszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása szempontjából, ami a helyi közigazgatás modernizálása, illetve a kistelepülések társadalmi fıáramba való bekapcsolása tekintetében is jelentıs lépésnek minısíthetı. S mint láttuk: a teleházak fejlesztése a falugondnokság kapacitásbıvítése szempontjából is jelentıséggel bírhat. A „postásítással” szemben a tervezett iskolabusz-hálózat létrehozása vitathatatlanul szükséges. Ugyanakkor kézenfekvı a kérdés: a közoktatás legnehezebb helyzető és a hátrányok újratermelésében legnagyobb súllyal jelen lévı intézményei, a kistelepülési iskolák elérhetısége szempontjából nem lenne-e szerencsésebb a 600 fı alatti települések majd felét ellátó, és ott jelentıs arányban gyerekek közoktatási intézményekbe való utaztatását is biztosító falugondnoki rendszer ágazatközi továbbfejlesztése, a teljesen új, ezáltal a forráskoordináció és lefedettség/kiépíthetıség tekintetében egyaránt vitatható párhuzamos kialakítás helyett. További érvként szolgálhat e téren a kutatás azon megállapítása, hogy különösen a legkisebb és a zömmel romák lakta falvakból hiányoznak még a falugondnokok. Az ágazatközi, területspecifikus megközelítést erısítı fejlesztés a forráskoordináció, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, s ezáltal a társadalmi kirekesztıdés kezelhetısége szempontjából is továbblépést eredményezne a jelen helyzethez képest mind a szociális, mind az oktatási, mind a vidékfejlesztés vonatkozásában.

Ha komolyan gondoljuk, hogy az ügyfélkaput, a 2006. májusától már elérhetı elektronikus adóbevallást tömegesen alkalmazni fogják, ha a vidéket valóban hálózaton beadható pályázatokkal akarjuk segíteni, ha a távmunkát a legelszigeteltebb, legrászorultabb emberek számára is elérhetıvé akarjuk tenni, ha nem akarjuk, hogy a kistérségi igazgatás az embereket még több ügyintézési célú utazásra kényszerítse, ha az elektronikus aláírást, a távbankolást, távtanácsadást, s hasonlókat nem csak az elit számára akarjuk biztosítani, akkor az IT-mentorok többcélú, szektorközi alkalmazása, az új foglalkozás intézményesítése, elengedhetetlen, sürgetı feladat. Az új szolgáltatás realitása több mint, nyilvánvaló. A teleházak gyakorlatában már – többnyire saját, helyi erıkbıl szervezett, fenntartott módon – ismert és a felhasználók megelégedésére végzett ez a tevékenység. Itt az ideje, hogy ezt az állam és a piac is elismerje, az eddiginél sokkal hatékonyabban, szervezettebben, célirányosabban kihasználja. Ez nem csak a teleházak, de minden közösségi hozzáférési hely, a teljes hálózat hosszú távú fennmaradásának is kulcsa, nem megkerülhetı feltétele. Vidékfejlesztésrıl – e nélkül – valóban csak beszélni lehet. A megoldás itt van, a téma adott, csak „le kell hajolni érte”, sıt illı lenne meghajolni a helyi, fıként civil, szervezetek és elkötelezett emberek elıtt, akik már közel egy évtizede végeznek ehhez hasonló közhasznú tevékenységet.

/

Szinte közhely ma már, hogy az információs társadalom életünk szinte minden területén – a munkában, tanulásban, kapcsolattartásban, közéletben, szabadidı eltöltésben, stb. – mélyreható változásokat hoz.16 A megfizethetı technikai hozzáférés lehetısége és a használat iránti szükséglet és kompetencia megjelenése között azonban nincs automatizmus. Kutatások sora bizonyítja, hogy míg az ún. materiális akadályok a kognitív (tudati) akadályokkal szemben nagyobb jelentıségőek a számítógépek beszerzésénél, addig az arány fordított az Internet használatát illetıen.17 Az adatok azt is mutatják, hogy ez a tendencia növekvı, azaz egyre nagyobb a kognitív tényezık szerepe, 2006-ban pontosan kétszer akkora súlyúak, mint a materiális tényezık (lásd az alábbi ábrát). Miért nem használják az Internetet?18

16

Az információs társadalom fejlıdésének távlatairól lásd a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács IT3 programjának honlapját: http://www.nhit-it3.hu/, melynek fejléce a bekezdés elıtti ábrán látható. 17 Forrás : Digitális esélyegyenlıtlenségek, 2004. ITHAKA 18 Forrás: A digitális jövı térképe, 2006 évi gyorsjelentés, ITHAKA Kht, http://www.ittk.hu/web/docs/WIP_2006.pdf /

/

Az IT-mentorálás jelentıségét az Internet használata kognitív akadályainak növekvı aránya növeli meg különösen, ami önmagában is hátrányként, a digitális megosztottságot leginkább meghatározó tényezıként kezelendı. Az IT-mentor közszolgálat az alábbiakban részletesen bemutatott hazai célcsoportok számára kínál, a kognitív akadályok leküzdéséhez szükséges kompetenciákat, hozzájárulva a velük kapcsolatos társadalmi problémák megoldásához, feszültségek enyhítéséhez. Az a tény, hogy az alábbiakban bemutatott fıbb IT-mentor tevékenységi célcsoportok többszörösen átfedik egymást, egyáltalán nem csökkenti, ellenkezıleg, növeli a szolgáltatásaik jelentıségét. Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatának képessége ugyanis ez esetben többszörösen hasznosul adott személyek, családok, kiscsoportok, közösségek számára. Ugyanez igaz a megszerzett képességekkel megoldott problémákra is, amelyek – számos esetben – eredıi többféle hátrányos élethelyzetnek (pl. tudatlanság, elszigeteltség, kirekesztettség, szegénység, rossz életkörülmények, magányosság, megromlott egészség). Az IT-mentorálás szükségletei és lehetıségei célcsoportok szerint

Célcsoportok Számosság19 és alapproblémák

IT-mentorálási szükségletek és szolgáltatások

Hátrányos települések, közösségek Közel 1100 önhibáján kívül hátrányos helyzető, önmagát fenntartani nem képes, forráshiányos település, önkormányzat ill. helyi közösség van Magyarországon. Ezek zömében az ún kistelepülések. 1700 fölött van az 1000 lakos alatti (közel 1000 az 500 lakos alatti) települések száma, itt él a községi lakosság több, mint 60 %-a. Ezek átlag felében nincs polgármesteri hivatal, posta, könyvtár, iskola. Az új könyvek például nem jutnak el a kisközségekbe. A társadalmi kohézió gyengülésének alapvetı oka a kisközösségek széthullása. A célközönség nagysága több, mint 2 millió fı.

Az intézményeket és szolgáltatásokat a hálózati hozzáféréssel és megjelenéssel lehet és kell kompenzálni. Az ügysegédlet képes helybe vinni, helyben tartani az ügyintézést, biztosítani a közhasznú tájékoztatást, közvetíteni a tanácsadást. A projekt- és pályázati szolgálat létszükséglet a közösségi szintő helyi fejlesztésben és forrásteremtésben. A felnıttképzést, élethosszig tartó tanulás lehetıségét közvetíteni kell a közösség szinte minden rétege számára. Az ingyenes információtartalmak, szoftverek és hálózati szolgáltatások sokaságát kell a kisközösségek szolgálatába állítani.

Civil szervezetek Mintegy 47 000 civil szervezetet tartanak nyilván. Mindössze kb. egynegyedük van a települések döntı többségét kitevı községekben. Ezek mindössze 1/6-a rendelkezik fizetett munkatárssal. A pályázatokat többnyire közhasznú, kiemelt közhasznú szervezeteknek írják ki, ezek aránya mintegy 50 %. A civil szervezetek felének költségvetése nem éri el az évi 500 eft-ot, létük jelentıs mértékben bizonytalan pályázati, 19

A mőködést, hálózati megjelenést, együttmőködéseket, összefogást (kampányok, virtuális közösségek, rendezvények, kiállítások, börzék), érdekérvényesítést segítı szolgáltatások nélkülözhetetlenek, e lehetıségek kihasználatlanok. A civil szervezeteket be kell vinni a már létezı rendszerekbe, fejleszteni kell hálózati szolgáltató-képességüket. A jó megoldásokat fel kell vinni megfelelı adattárakba. A

Az adatok – a rendelkezésre állástól függıen – eltérı idıszakokra vonatkozhatnak, ezért nagyságrendileg helytállóak, tájékoztató jellegőek az igény volumenét érzékeltetik. /

programbevételektıl függ. 2000-ben a szektor 5,4 %-a kapta az állami támogatások 40 %-át, ill. budapesti székhelyő szervezetek a bevételek 63 %-át. Az adományozás és önkéntesség iránti hajlam megvan az emberekben, de intézményei gyengék. A civilek jó megoldásai szinte ismeretlenek. A civil egyesületek tagsága – nagyságrendileg – mintegy 2,5 millió fı.

hálózaton már elérhetı képzési, tanácsadási, mőködéstámogatási források és szolgáltatások jelentıs része idegen nyelvő, a fordítás (ingyenes nonprofit fordítószolgálat) jelentıs segítség lenne a civil szervezetek számára. A forrásteremtésben hátrányos helyzető kisközösségi civil szervezetek számára projekt- és pályázati támogatás szükséges.

Gazdák, agrárüzemek Mintegy 960.000 gazda, ill. gazdaság van Magyarországon, ebbıl 677 ezer 1 ha alatt, 110 ha között 232 ezer parcellagazdaság. 208 ezer termelı kap földalapú támogatást. Az EUra, mely 2007-tıl a támogatásokat átcsoportosítja a termelést támogató „elsı pillérrıl” a vidék népesség-megtartó képességét és a természeti állapot megırzését támogató „második pillérre”, több mint 50%ban. Szintén 2007-tıl kötelezı lesz a tanácsadási rendszer mőködtetése, amit a gazdák, üzemek tényleges igénye, ill. igénybevétele alapján fognak finanszírozni, támogatni. A tanácsadás és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, ill. a programok és pályázatok kiszolgálása mind nagyobb mértékben a hálózatra terelıdik. A magyar gazdák nyugateurópai társaikhoz képest rendkívül nagy informatikai versenyhátrányban vannak.

A gazdák és üzemek hálózati kompetenciáját meg kell teremteni, folyamatosan fejleszteni kell. Ki kell szolgálni a tanácsadókat és szervezeteket is, amelyek nem tudnak folyamatosan jelen lenni vidéken. Az agrárgazdaságoknak egyre szervesebben kell beilleszkedniük a helyi gazdaságba (pl. turizmus, élelmiszerellátás, vízgazdálkodás, energiaellátás), környezetvédelmi, foglalkoztatási és egyéb programokba, ill, az azokhoz kapcsolódó hálózati kereskedelmi szolgáltatásokba és rendszerekbe. A mezıgazdasági technológia, üzemvitel, pénzügyek informatikai, hálózati támogatása és kiszolgálása feltételezi a folyamatosan helyben elérhetı, közvetítı jellegő informatikai segítséget. A versenyben maradáshoz különösen fontos a gazdák és üzemek számára a hálózat által támogatott képzés, szakképzés, a hatékony szövetkezés, forrásszerzés.

Kis- és közepes vállalkozók A Magyarországon bejegyzett kb. 1,1 milló vállalkozásból kb. 700 ezer egyéni vállalkozás, 200 ezer betéti társaság, a teljes számból csak mintegy 850 ezer a tényleges gazdálkodó van. Ezen belül kb. 600 ezer a családi, mikro-, kis- és középvállalkozások száma, csak mintegy 16 %-uk mőködik községekben. Az átlagos alkalmazotti létszámot és a családtagokat figyelembe véve tehát közel kétmillió embert érint közvetve vagy közvetlenül ez a szektor. Az európai piac a korábbinál jóval magasabb követelményeket támaszt velük szemben. A hazai településszerkezet számukra jellemzıen méretgazdaságossági problémákat, magas tranzakciós költségeket okoz. Olcsóbb és hatékonyabb pénzügyi, szállítási, kommunikációs és egyéb mőködési, fejlesztési szolgáltatásokra van szükségük. Évtizedes, tartós folyamat a kényszervállalkozások

A kezdı vállalkozásokat segítı szolgáltatásokat el kell juttatni a legkisebbekig. A jelenleg maximum kistérségi szinten elérhetı fejlesztési és mőködési szolgáltatásokat hálózati támogatással és közvetítéssel minden kis- és középvállalkozó számára elérhetıvé lehet tenni. A vállalkozások hálózati megjelenése és elérhetısége – különösen a vidékiek számára – létkérdés. A vállalkozások egyre nagyobb részének az elektronikus üzletvitel és kereskedelem kínálja a megoldást az olcsóbb és hatékonyabb mőködésre, fejlesztésre. Különösen fontos számukra a támogatások, kedvezmények igénybevételének lehetısége, helyi gazdaságfejlesztési, térségi beszállítási programokban való részvétel, ami már nem elképzelhetı a hálózat használata nélkül. A tanácsadási szolgáltatások – a mezıgazdasági /

kialakulása, a kezdı vállalkozások problémákkal küszködnek, nagy a fluktuáció, a nem mőködı vállalkozások aránya (20-25%). A foglalkoztatásban, új munkahelyek teremtésében ugyanakkor jelentıs szerepet töltenek be (40-60 %), meghatározóak a társadalmi kohézió és s szegénység leküzdése szempontjából is.

tanácsadáshoz hasonlóan – egyre nagyobb szerepet kapnak mőködésükben és fejlıdésükben, amelyeket a legkisebbek és legtávolabbiak számára is közvetíteni kell. Az informatikai vállalkozási szektor különösen fontos lehetıséget kínál a vidéki fiatalok számára, ami inkubációs szolgáltatásokkal segíthetı.

Munkanélküliek és távmunkások Miközben a foglalkoztatottak száma nı, aránya az európai átlagtól elmarad, növekszik a regisztrált munkanélküliek száma is, jelenleg 7,3 %, ez 308 ezer fı, az EU átlagnál kevesebb. Több, mint 45 %-uk egy évet meghaladó ideig keres állást, átlagosan mintegy másfél év alatt tudnak a szerencsések elhelyezkedni. A 15-24 éves korosztálybeli munkanélküliség az átlagnál erıteljesebben növekszik, több, mint 20 % jelenleg. 15 %, összesen 5,5 ezer fı a fiatal diplomás munkanélküliek száma, s erısen fenyegetett a 45 éven felüli (különösen a nık) korosztály és az alacsonyabb iskolázottságú, vagy képzetlenek célcsoportja. Természetesen a vidéket és a kistelepüléseket sújtja jobban a munkanélküliség. A távmunka nagyon lassan terjed el, messze elmaradunk a fejlett országoktól (itthon tizedekben mérhetı, az EU-ban 2-3 %, de találunk 5-15 %-ot is) és saját lehetıségeinktıl, ill. meghirdetett terveinktıl (100.000 távmunkás).

A munkaügyi, foglalkoztatási szolgáltatások – munkanélküli segély, közmunka, állásközvetítés, képzés- és átképzés, vállalkozóvá válás segítése, munkahelyteremtés, támogatott foglalkoztatás – széles köre áll rendelkezése, amelyeket az érintettekhez közvetíteni kell. Nagyobb részükhöz helyben közvetlen, személyes informatikai támogatás szükséges (pl. álláskeresés, hálózati képzés, tanácsadás, pályázati feladatok, távmunka). A távmunkavégzés a helyi szervezéssel, felkészítéssel és segítéssel szélesíthetı a hálózati szolgáltatások (pl. közhasznú távmunka rendszer) fejlesztésével, kiszervezési programokkal párhuzamosan. A helyi távmunkairodák szervezése a foglalkoztatás komoly lehetıségeit kínálják a veszélyeztetett (fiatalok, fiatal diplomások és 45 év felettiek) célcsoportok számára. Az IT-mentorok maguk is távmunkások és foglalkoztatásuk része a probléma megoldásának.

Szegények Bár a szegénység más élethelyzetekkel összefüggésben és átfedésben van, sajátos állapot és problémák forrása is. Mintegy 3 millió ember él a minimálbér felébıl és 1 milló él mélyszegénységben. A leggazdagabb 10 %-nak 7-8-szor nagyobb az átlagos jövedelme, mint a legszegényebb 10 %-nak. Az emberek munkajövedelembıl származó bevételei csökkennek, a szociális támogatásból szármatók nınek. A szegények többsége (alsó jövedelmi tized kb. 55 %-a, az ötöd 50 %-a) községben él. A szegények általában többgyermekesek, több, mint 60 %-uk munkás (ipari, mezıgazdasági), képzetlen, vagy alacsonyabb iskolázottságú. A négy- vagy több gyermekes családok 41%-át, a gyermek(ek)et egyedül nevelık 36%-át fokozottan fenyegeti a szegénység. A szegénység önmagában is

A foglalkoztatási, vállalkozóvá segítési támogatáson túl, ebben a célcsoportban a társadalmi szolidaritás egyéb lehetıségeit kell hozzáférhetıvé tenni. A szociális támogatások, segítés célba juttatása, közvetítése, a megfelelı információkkal, tanácsadással a hálózat segítségével hatékonyabbá tehetı. Egyre növekszik a támogatott, kedvezményes vagy ingyenes tartalmak és szolgáltatások köre, amelyek a szegények számára megoldásokat jelenthetnek és igénybevételükhöz közvetítésre, helyi segítségre van szükség (pályázatok, tehetséggondozás, oktatás, jogvédelem, civil szervezetek szolgáltatásai, segítı közösségbe való bekapcsolódás). A szegénységbıl gyakran a gyerekek helyzetének javításán keresztül vezet kiút (lásd külön a Gyerekek c. részt). A /

akadályozza az embereket abban, hogy helyzetükön javítani tudjanak (információ, kapcsolatok, mozgékonyság hiánya).

legfontosabb a szegények meglévı – bármilyen szóbajöhetı – kompetenciáinak továbbfejlesztése (képzés) és megfelelı módon, a szükséges segítséggel történı kihasználása.

Fogyatékkal élık Míg Európában a fogyatékosok aránya 2,5 %, Magyarországon 5,6 % és – sajnos – növekvı arányú. A több, mint félmillióból, kb. 400.000 fogyatékossággal élı ember munkaképes, de csak 10-15 %-uk foglalkoztatott. Az EU-ban ez a szám átlag 40-50 %. Döntı többségük rokkantsági nyugdíjból és járadékból él. Alig több, mint egytizedük él intézményben, 16-17 %-uk egyedül, vagy más fogyatékossal él, mintegy 40 %-uk 60 évnél idısebb, több, mint 70 %-ukról a családjuk gondoskodik, boldogulásuk tehát a család lehetıségeitıl függ. A vakok és gyengénlátók száma mintegy 65.000, kb. 20-25.000 a hallássérült, értelmi fogyatékos mintegy 46.000, a többség (40-50 %) mozgássérült. A fogyatékosokon felül további kb. 200.000 ember egyéb tartós egészségi probémával küszködve él.

Az infokommunikáció – közismerten – komoly lehetıségeket kínál a fogyatékkal élık számára, amelyek Magyarországon messze nincsenek kihasználva. Miután a munkáltatók számára ez nem vonzó foglalkoztatás, a távmunka és az informatikai vállalkozás kínálja a jobb megoldást. Különösen fontos számukra a segítı közvetítés, mert döntı többségük egyedül, ill. családban él. A szolgáltatások fókusza elsısorban a foglalkoztatás, az életmód, az egészség megırzése, az érdekek védelme, ill. a hálózat és az informatika kínálta minden egyéb lehetıség minél teljesebb kihasználása tekintettel a mozgás korlátozottságára. A speciális technikai eszközök, szoftverek szolgáltatása, a kommunikációs akadálymentesítés is része a segítségnyújtásnak.

Idısek A magyarországi népesség öeregedése közismert tény. Növekszik az átlagéletkor és csökken a születési arány, ill. alacsonya a termékenység. 100 gyerekkurúra 24 fıvel több idıs jut, mint 20 évvel ezelıtt. 1980-ban az öregedési index 61,9, 2000-ben 85,5 volt. A tendencia folytatódik. A 60. évet betöltöttek aráya elérte a 20 %-ot, azaz 2 millió emberrıl van szó. A születéskor várható átlagos életkor Magyarországon jelenleg nagy nemek közötti különbséget mutat: férfiaknál 66 év, nıknél 75 év. Az EU-ban a skandináv országokban legmagasabbak ezek az adatok: a férfiak 78-79 évet, a nık 79-81 évet várhatnak. Az idısek korosztályában alapvetı probléma a családtagokkal, rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartás, ill. a magányosság, az egészség megırzése, orvosi ellátás (az idısek több, mint fele szenved krónikus betegségben) és a szabadidı eltöltése, a munkatevékenység (messze elmarad az EU átlagtól), segítség hiánya, jelentıs (bár némileg csökkenı) az idıskori szegénység, anyagi biztonság hiánya.

Az idıs korosztály számára szinte mindegyik problémás élethelyzetben kínálhat valamilyen teljes, vagy részmegoldást az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használata. Bár a 60 év felettiek körében az Internet használat alacsony (2-3 %), dinamikusan nı az érdeklıdés. Ma már számos jó megoldás és személyes példa bizonyíték az idısköri problémák enyhítésére a hálózat támogatásával. Az idısek megtanítása, Internet-használata sajátos lélektani, módszerbeli megközelítést, kiscsoportos, ill. személyes szolgáltatást igényel. Nagyon jelentıs az idısek bevonása az információs társadalomba az összetartás, befogadás, szolidaritás, a közösségiség erısítésében. Az idısek informatikai oktatása mind erıteljesebben kibontakozó gyakorlat. Ez – a kiszélesítés mellett – a számukra kínált, a kisközösségek és a társadalom számára is hasznos hálózati tevékenységgel fejleszthetı tovább.

/

Nık Egyik legnagyobb sajátos célcsoportot a nık A nık információs társadalmi aktivitása egyre alkotják. Elsısorban a családban betöltött szerepükbıl (gyerekszülés –s –nevelés, házimunka, erısebb kötöttségük az otthonhoz, korlátozottabb mozgásterük), ill. társadalmi helyzetükbıl (az egyedülálló között kétszer annyi – kb. 8-900.000 – a hajadon, özvegy, elvált nı, mint a férfi, s még mindig nem ritka hátrányos megkülönböztetésük pl. a foglalkoztatásban) adódnak sajátosságok, semmint a nemi különsbégbıl. A 2004-es hazai adatok szerint a férfiak 30, míg a nık 26 százaléka használta az internetet. „Magyarországon az Internet-felhasználók körében, érdekes módon az elmúlt öt évben nem csökkent a nemek közötti különbség: jelenleg a 15-59 éves korú férfiak 35 százaléka számít a világháló gyakori használójának, szemben a nıknél mért, kevesebb, mint 30 százalékos aránnyal. Összességében, ma az Internet-használók 45%-a nı.”20

nagyobb. Sajátos helyzetük szinte kínálja az új lehetıségek minél teljesebb kihasználásának igényét az információk megszerzésében, távmunkában, sajátos – virtuális – civil közösségek szervezésében, a hálózati üzletben való részvételben. Nagyon sok jó kezdeményezés és személyes példa bizonyítja a nık érdeklıdését és sikerességét az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások felhasználása terén. A nıi technofóbia koránt sem látszik kellıképpen megalapozott feltételezésnek. Mindezek alapján különösen jelentıs lehet az IT-mentorok szerepe a lélektani, vagy vélt akadályok leküzdésében, az arányukhoz képest teljesen indokolatlanul távolmaradó nık bevonásában. Az idısekhez hasonló módon bevonásuk társadalmi tıke felhalmozási, kohéziós értéke – elsısrban a helyi közösségekben – felbecsülhetetlen. Elıbb-utóbb talán még a programozáshoz is megjön a kedvük …21

Gyerekek A gyerekek – több, mint 2 millió a 18 éven aluliak száma – többnyire szenvedı alanyai a szülık, családok problémáinak. Ugyanakkor számukra a megoldás – a hátrányos helyzetek enyhítése – sajátos lehet. A valamilyen módon veszélyeztetett gyermekek aránya (pl. gyermekszegénység) mintegy 40 %-os. A gyerekek 1/5-e él olyan családban, ahol az egy fıre jutó jövedelem a létminimum fele (2001es adat). Az egyedülálló szülıs családok aránya növekszik, 40 % fölött van. A gyermekszegénység az alapvetı oka, hogy a gyerekek sok dologban – élelem, ruha, játék, könyv, nyaralás, számítógép – hiányt szenvednek. Hátrányosabb helyzetőek a kistelepülésen élı gyerekek. Az 1000 fı alatti települések száma 1764, ebbıl iskolafenntartók 883, az 500 fı alatti 985-bıl, iskolát fenntartó 261. Az információs társadalomba illeszkedésükben – ami technikailag nem okoz nehézséget számukra – elsısorban az a probléma, hogy az idısebb generációk nem, vagy csak kis mértékben tudnak segíteni, ill.

Különös jelentısége van annak, hogy a gyerekek milyen módon „nınek bele”, hogyan szocializálódnak az információs társadalomban. A tanításnak, bevezetésnek, kezdeti segítésnek ebben különösen nagy szerepe van. Ebben – általában – a szülık helyett valaki más (barátok, iskola, közösségi hozzáférési hely) jut szerephez. A tanulás lehetıségeinek kiterjesztése azok számára is megadható a számítógép és a hálózati szolgáltatások segítségével, akik iskola nélküli településeken élnek. A veszélyeztetett, nehéz sorsú gyerekeket – személyes segítséggel – sokkal jobb helyzetbe lehet hozni. Fel lehet deríteni a tehetségeket és segíteni képességeik fejlıdését. A gyerekek az informatika révén meglehetısen hamar válhatnak munkaképessé anélkül, hogy ez – megfelelı körülmények között – az egészséges fejlıdésüket veszélyeztetné, hozzájárulhatnak családjuk boldogulásához is. Az információs társadalom fejlesztés fontos küldetése lehet a gyerekek és fiatalok számára olyan játékok,

20

Forrás : Vránicsné Horváth Ildikó, Nık az információs társadalomban http://www.minok.hu/files/Vranicsne_HorvathI_NokInformatika.doc (Duránszki Gábor közlésére hivatkozik) 21 Csak elvétve találkozunk ma programozó nıkkel. /

mintát adni arra, hogyan használják okosan az új lehetıségeket. A számítógép és az internet – gondoskodás hiányában – veszélyeket is rejt a számukra.

szórakoztató és hasznos informatikai és hálózati foglalkozási lehetıségek nyújtása, amelyek eltérítik ıket az egészség-, személyiség- és közösségromboló tevékenységektıl. Egyben meg is védik ıket az informatika esetleges ártalmaitól.

Romák Egyre nagyobb figyelmet kap a folyamatosan növekvı, mintegy 6 %-ot kitevı roma népesség. Körükben nagyobb a munkanélküliség, a szegénység, a képzettség és a piacképes tudás kihánya, ami súlyos szociális és egészségügyi egyenlıtlenségekkel, nem ritkán tapasztalható kirekesztéssel, s jelentısebb arányú egészségi problémákkal társul. A roma családok fele tartósan szegény, sokuk csupán családi pótlékokból és szociális segélyekbıl tartja fenn magát. Nem meglepı, ha a valós helyzettel szemben csak 1/3-uk vallja magát romának. Egy 2003-as vizsgálat szerint a cigányok 72%-a élt szegregáltan – azaz: telepeken (6%), távol a településektıl(2%), a település szélén (42%), vagy zárványszerően a település belsejében (22%). A rendszerváltás óta a munkaképes korúek több, mint fele vesztette el állását. A hazai kisebbségek között a roma népesség átlagéletkora a legalacsonyabb, nem egészen 25 év; összehasonlításképpen a „legidısebb” kisebbség, a szlovákok átlagéletkora 51 év. 76 százalékuk bizonyos mértékben, 36 százaléka pedig teljesen írástudatlan, a roma fiataloknak csak 77%-a fejezi be az általános iskolát.

A romák társadalmi beilleszkedése, foglalkoztatási problémáik megoldása személyre szabott, a hagyományostól eltérı képzési módok alkalmazását igényli. Sajátos oktatás, munkahely-teremtési, vállalkozási programokat kell szervezni számukra, amelyekben az infokommunikációnak meghatározó szerepe van már jelenleg is. A legfontosabb feladat ebben a célcsoportban az oktatás, a szakmát adó képzés. Az internetezés akadályai elsısorban anyagiak és nem tudatbeliek, így a közösségi hozzáférés és a személyes segítés – a teleházak ismert gyakorlata által is bizonyított módon – hatékonyan és eredményesen járul hozzá problémáik megoldásához. Jó megoldások sora – pl. az iskolai oktatás, vagy a távmunka terén – bizonyítja ezt a hazai gyakorlatban. Más etnikumok számára is fontos szolgáltatás a kisebbségi kultúra, mővészet ápolása, elsajátítása, gyarapítása és terjesztése. E tekintetben is igen jó, terjeszthetı példák vannak elıttünk. A tények azt bizonyítják, hogy a roma gyerekek semmivel sem tehetségtelenebbek a többieknél a számítógép és az Internet használatában, ha van helyben segítség.

Egyéb célcsoportok Meglepınek tőnhet, de – fıleg a nemzetközi gyakorlatban – a hajléktalanok és az utcagyerekek is bekerültek az információs társadalom sajátos célcsoportjai közé. A hajléktalanok 80 %-a férfi, számuk 25-30 ezerre tehetı. Az országban a fedél nélküliek számára fenntartott különbözı férıhelyek száma (éjjeli menedékhely, bentlakásos szállás, nappali melegedı, anya-gyermek családos otthon, átmeneti szállás) közel nyolcezer. A szenvedélybetegek köre az enyhébb dohányosktól (3-4 millió), az alkoholbetegeken (kb. 1 millió ember) keresztül a drogosokig (az utóbbiak nagyságrendileg 30.000-en lehetnek,

Ezekben a körben speciális IT-mentorálási feladat, ill. szolgáltatás lehet az infokommunikáció lehetıségeinek a sajátos – gyakran meglehetısen szomorú – élethelyzeteknek megfelelı kihasználása. Szinte mindegyik szituációban a hagyományos, közvetlen, személyközi társadalmi érintkezés jelenti az alapvetı problémát. Az informatikai közvetítés e tekintetben elınyösebb helyzetet teremt az érintettek számára. Lehetıvé válik, hogy csak a teljesítmény, a feladatok eredményes megoldása váljon a megítélés tárgyává, nem pedig a személy a maga hátrányos helyzetével, adottságával. Mindhárom célcsoport számára létrehozhatók /

de mintegy 300.000 alkalommal adtak ki számukra gyógyszert) terjed.

Fogvatartottak (kb. 17-18.000, a népességhez képest az EU-ban a legmagasabb), börtönbıl szabadultak (kb. 2,5 ezer párfogolt, a szabadultak száma ennek két-háromszorosa is lehet) alapvetı problémája a társadalomba való visszailleszkedés, annak képessége, ill. a társadalom részrıl a befogadás

olyan körülmények, intézmények és szolgáltatások, ahol a társadalmi be-, illetve visszailleszkedésre még alkalmas, s arra vállalkozó emberek sajátos „zsilipeléssel”, meglévı értékeik, kompetenciáik kihasználásával és továbbfejlesztésével, személyes és közösségi kapcsolataik fokozatos visszaépítésével megtalálhatják boldogulásuk útját. Sajnos e tekintetben a hazai jó példa kevés, a külföldi viszont annál több és ígéretesebb.

SWOT22 elemzés A helyi információs társadalom fejlıdésének, a digitális esélyegyenlıség megvalósításának egyre kevésbé akadálya a technikai hozzáférés. Mindinkább a ráébredés, a megértés és a használathoz szükséges készségek (kompetenciák) válnak meghatározóvá. Ebben van kulcsszerepe az IT-mentor közszolgáltatásnak. A kialakult helyzetet összegzi a SWOT elemzés. Az IT-mentor szolgálat bevezetésének szükségessége a SWOT elemzés tükrében




















Erısségek Közösségi hozzáférési helyzet (teleház, eMagyarország pontok, széles sáv), annak szektor- és ágazatközi jellege A stratégiai elkötelezettség kormányzati dokumentumokban, a kormányzati szervek, az üzleti szféra együttmőködési szándéka a megvalósításban Civil háttér és támogatottság a megvalósításban, kibontakozó, 10 éves gyakorlat, 2-3000 ember már dolgozik a terepen Megindult fejlesztések, jó megoldások (Budaörs, OKJ, tartalomfejlesztések, pl. itmentor.hu) Mőködı, modellértékő minta (pl. falugondnok) Nemzetközi tekintély, vezetı szerep a közösségi informatikában, tudományos kutatási háttér és eredmények

Lehetıségek, kihívások Az EU fejlesztési irányai (hozzáférést




















Gyengeségek Az IT-befogadás gyengesége az érintettek érdektelensége miatt A digitális esélyteremtés szakmai fejletlensége, digitális esélyteremtı szolgáltatások (pl. tanácsadás, közhasznú távmunka) hiánya A közösségi informatika hosszú távú fejlesztési bizonytalanságai, a lehetıségek kihasználatlansága, jó megoldások rossz terjedése Állami-civil együttmőködés kiszámíthatatlansága, gyenge kormányzati koordináció a közösségi hozzáférési hálózat fejlesztésben, a források szétforgácsoltsága A közösségi hozzáférés intézményi heterogenitása, szolgáltatási minısége, személyzeti bizonytalansága A piac bizonytalansága a közösségi hozzáféréshez való kapcsolódásban

Veszélyek, kényszerek A kisközösségek az e-gazdaságból

22

SWOT - Strengths (erısségek), Weaknesses (gyengeségek), Opporunities (lehetıségek), Treats (kényszerek), magyarul GYELV módszernek is szokták fordítani, a stratégiai tervezés részét képezı, helyzetelemzési logika, ill. módszer. Részletesebben lásd a Sulinet Digitális Tudásbázis Módszer-tárában: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiah/0/17921/1 /



















mindenkinek, távmunka, eLearning) támogatják Az IT-mentor szolgálat kormányzati stratégiák és célok sorába illeszkedik, azok megvalósításának feltétele Közigazgatási reform, a közigazgatási közönségszolgálat kiépítése, kiterjesztése A helyi szélessávú Internet (wi-fi), „az utolsó kilométer” probléma olcsó megoldása, a közösségi hozzáférés fenntarthatósága Az IKT gazdaság fejlıdési, terjeszkedési kényszere, társadalmi beruházás (Iparpolitikai Ajánlások), az üzleti szféra bekapcsolódása Az állam és a civil szféra együttmőködése, a demokrácia kiszélesítése, a közszféra civil kontrollja Nemzetközi együttmőködés, világszervezeti törekvések, Magyarország exportır, elismertsége a közösségi informatikában
















kimaradnak, a helyi fejlesztésekben a hátrányos közösségek még hátrányosabb helyzetbe kerülnek Az e-közszolgáltatások nem érik el a társadalom széles rétegeit, a közigazgatási (kistérségi) reform és más kormányzati célok nem lesznek megvalósíthatók A közszolgáltatások méretgazdaságossági problémája nem lesz megoldható, a kisposták ügye nem rendezhetı véglegesen Az esélyegyenlıtlenség növekszik, elmélyül, az alkalmazatlanok alkalmazhatatlanokká válnak A távmunka nem terjed el a kívánt mértékben, térségekben és társadalmi csoportokban A teleház mozgalom kimerülése és visszafejlıdése, erıforrásaik kihasználatlanok maradnak, az eMagyarország pontok leértékelıdése, szolgáltatásaik elmaradása

Erısségek

Közösségi hozzáférés – A magyar közösségi hozáférési helyzet garantálja, hogy a gyakorló és a leendı ITmentorok a terepen dolgozni tudjanak. Ehhez rendelkezésre állnak a szükséges technikai feltételek, s az IT-mentorok mőködése jelentıs mértékben hozzájárulhat a jövıben ahhoz, hogy a közösségi hozzáférési szolgálatok fenntarthatókká váljanak. Az a tény, hogy nálunk – a világon szinte egyedülálló módon – döntıen helyi társadalmi, civil kontroll alatt, szektor- és ágazatközi jelleggel jöttek létre és mőködnek ezek az intézmények, megkönnyíti, hogy az IT-mentorok hasonlóképpen, akár kisvállalkozásban, mindhárom szektort, és bármely ágazatot kiszolgálva tudjanak mőködni.

Stratégiai elkötelezettség – A helyzetelemzésben bemutatott kulcsfontosságú közigazgatási szférákban, s az informatikai szektor oldaláról is megvan a stratégiai elkötelezettség az IT-mentor szolgálat bevezetésére. Ez lényegében azt jelenti, hogy formálisan is kormányzati szintő programmá váljon az új közszolgáltatás bevezetése, együttmőködve az üzleti szektorral, amely már jelentkezett munkaadóként az IT-mentor hálózat jobb, gazdaságosabb kihasználása érdekében.

Civil háttér – A digitális esélyteremtés közösségi, helyi társadalmi feltételeit biztosítandó, adott a szükséges civil háttér, helyi társadalmi beágyazottság a kistelepülési közösségi hozzáférési helyek többségében. A 10 éves teleház mozgalom már 2-3 ezres nagyságrendben foglalkoztat embereket lényegében IT-mentor tevékenységi körben (annak intézményesítettsége nélkül). Ez a kör a legközvetlenebb érdekeltje, s egyben mintaadója is az új szakmának. Egy kibontakozó gyakorlat intézményesítése, egységesítése, továbbfejlesztése az IT-mentor szolgálat bevezetése. A civil háttér fontos garanciális elem a szolgálat szektorközi egyensúlyának megtartásában.

/

Jó megoldások – Az országos IT-mentor szolgálat fejlesztése – elemeiben – már megkezdıdött, egyes részei a gyakorlatban jól bevált megoldásokra épülnek. Helyi önkormányzatok önként vállalt feladatként nyújtanak már ilyen tartalmú szolgáltatást. Az IT-mentor rendszer elsıként Budaörs város intézményesítette helyi közszolgáltatásként. 2006. decemberében az új Országos Képzési Jegyzékbe – nemzetközi léptékben elsıként – felvételre került az IT-mentorálás, mint államilag elismert szakma. Az IT-mentorok webes támogató rendszere – http://itmentor.hu – a segítı tartalmak sokaságát tárta fel és szolgáltatja a tevékenységet segítendı.

Egy követhetı modell – A falugondnoki rendszer, mint közszolgáltatás hasonlatos, modellként szolgálhat az IT-mentor közszolgálat bevezetéséhez. Tartalma szintén szociális segítés, ágazatilag ugyan egyetlen tárcához tartozik, de a segítségre szorulók legkülönbözıbb igényeit – egészségügyi, szociális, közmővelıdési, általános ügyintézési, gazdasági, stb. – ágazati hovatartozástól függetlenül elégíti ki szállítással, fizikai munkával. Az IT-mentor a modern infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a rászorultakat, hátrányos helyzetben lévıket.

Nemzetközi tekintély – Magyarország élen jár a világban a civil bázisú közösségi hozzáférésben, a közösségi informatikában, annak tudományos vizsgálatában. Kezdeményezıje volt az Teleház Szövetségek Európai Uniója megszervezésének (EUTA – European Union of Telecottages Association), s ezen keresztül a Teleház Világszövetségnek (GTA – Global Telecentres Alliance). A magyar teleház modell a legteljesebb, nemzeti léptékő, multifunkciós, kisközösségi megoldás. Az IT-mentor szolgálatot – e program keretében – a világon elsıként vezetjük be, e nemzetközi elismertség és kapcsolatrendszer révén sikerrel terjeszthetjük Európában, s az egész világon. Gyengeségek

IT-befogadás – Amint a helyzetelemzésbıl kitőnik, egyre kevésbé ütközik objektív akadályokba az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használata, gyengeségünk a befogadás emberi oldala. A lehetıség felismerése, az igény felkeltése és a használat képessége (kompetencia), ill. az ennek érdekében kifejtett tevékenység elégtelensége vezet oda, hogy az elvben érintetteket „nem érdekli” a lehetıség. Az IT-mentorok egyik kritikus feladata ebben a helyzetben a „ráébresztés” lesz.

Esélyteremtı szakma – A szociális segítı szakmából a digitális esélyteremtés egyelıre teljes mértékben hiányzik.23 Míg magas színvonalú a digitális megosztottság tudományos elemzése, addig a hátrányos helyzető csoportok (idısinformatika, megváltozott munkaképességőek, hajléktalanok, romák, stb.) számára nyújtandó sajátos szolgáltatások, az ehhez szükséges kompetenciák módszeres fejlesztése, a bevált gyakorlat terjesztése fejletlen, egyenetlen, megoldatlan. Az IT-mentor szakmafejlesztés „erıltetett menetet” követel.

Fejlesztési perspektíva – A közösségi informatika és digitális esélyteremtés gyakorlati fejlesztıi nem tudnak hosszabb távra tervezni. A politikai váltógazdaság nem kedvez a programoknak. Újabb és újabb kezdeményezések (pl. eMagyarország pontok, « életházak » teleházak helyett), rontják a már elért eredmények hasznosulását. Nem terjednek megfelelıen, szerves módon a jó megoldások, a közösségi hozzáférési hálózat forráshiánya mellett jelentıs kihasználatlan kapacitásokkal (pl. távmunkahelyek, távoktatási lehetıségek, általános iskolai informatikai oktatás) rendelkeznek. Az IT-mentorok egzisztenciális biztonságát csak perspektivikus és szerves fejlesztés tudja biztosítani.

Kormányzati együttmőködés – Ágazat- és szektorközi kooperáció és koordináció hiányában a források szétforgácsolódnak, s egyik szolgáltató rendszer sem (teleház, könyvtár, iskola, eMagyarország pont, kisposta, mobil ügyfélszolgálatok, stb.) képes önmagában megoldani saját feladatát. Az állami-civil-üzleti együttmőködés esetleges, szők körő, rövid távú. A megvalósuló programok nem alkalmasak átfogó intézményrendszer létrehozására, a problémák átfogó kezelésére. Annak ellenére így van ez, hogy a szereplık szándékai pontosan az ellenkezıek (lásd erısség). Az IT-mentor programnak kormányzati szintő, kiemelt figyelmet kell kapnia. 23

Kétségtelenül léteznek esetleges próbálkozások (pl. roma IT-mentorok alkalmazása, hajléktalanok kiszolgálása mobil Internettel, hálózati hozzáférés idısotthonokban, hajléktalan szállókon, menekült táborokban), azonban a szociális segítésnek általánosan egyelıre nem szerves része a hálózat használata. /

Hozzáférési hálózat – Miközben a közösségi hozzáférési pontok helyi szinten igyekeznek az igényeket a lehetı legteljesebben kiszolgálni, a teleházak, eMagyarország pontok, könyvtárak és egyéb hasonló intézmények összessége, mint országos hálózat nem alkalmas egységes szolgáltatások megszervezésére, mőködtetésére. Nem alakult ki még az a mechanizmus, amely képes lenne egységesíteni a hálózat tagjait olyan mértékig, hogy egyenszilárdságú szolgáltatási képességet biztosítsanak. Ennek a szolgáltatáskoordinációnak fontos eleme kell legyen a jövıben az IT-mentor, mint a szolgáltatások jól szervezhetı, képezhetı, minıségi garanciákat nyújtani képes személyi feltétele.

Bizonytalan üzleti szféra – Az országot lefedı közösségi hozzáférési „hálózat” jelenleg nincs abban az állapotban, hogy arra az üzleti szféra biztonsággal építeni tudjon, abba jelentıs összegeket legyen hajlandó befektetni. Ugyanakkor, egyértelmően igényli egy általános célú, egyenszilárdságú, minıségbiztosított, szolgáltatásképes hozzáférési hálózat létét, amelyre kész áldozni. A jelenleg hiányzó garanciákat, biztonságot csak az állami szerepvállalás és kiszámítható program teremtheti meg. Lehetıségek

EU-konformitás – Bár Európában, sıt az egész világon, ismeretlen még egy ilyen komplex közszolgáltatás, az információs társadalom aktuális céljaival teljes mértékben összhangban van az IT-mentor szolgálat létrehozása. A digitális esélyteremtés, annak személyre szóló és közösségi megoldásai, a távmunka elterjesztése, a kormányzati szerepvállalás, az e-ügyintézés mint meghatározó tényezı a digitális kultúra meghonosításában, az élethosszig tartó tanulás, a közösségi tanulóközpontok létesítésének szorgalmazása, csak néhány törekvés, amelynek eredıje, megoldása az Európa számára is merıben új IT-mentorálás.

Kormányzati stratégiák – Az átfogó és részstratégiák megalkotása, azokban az IT-mentor szolgálat szükségességének felismerése erısség (lásd ott), amire programot lehet építeni. Az pedig, hogy több szakterület igényli, feltételezi egy általános célú helyi segítı hálózat mőködését, a fenntarthatóság lehetıségét rejti magában, többoldalú igényt a megvalósításra, mőködtetésre.

Közigazgatási reform - A közigazgatási reform programjai és azok szektor-, ill. ágazatközi koordinációja esélyt ad a közösségi hozzáférési hálózat országos kiteljesítésére és a hozzákapcsolt IT-mentor közszolgálat megszervezésére, ami különbözı programokban már szerepel és megvan a szándék azok intézményesítésére az egységes ún. közigazgatási közönségszolgálat szerves részeként. A lehetıség is biztosított, mert megfelelı fejlesztési források állnak rendelkezésre. Megkezdıdött a közigazgatási ügyfélszolgálati rendszerek ilyen irányú fejlesztése az okmányirodai hálózat bázisán és a munkatársak képzése a felsıoktatásban (Corvinus Egyetem) és a továbbképzésben is (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ). Olcsóbb „utolsó kilométer” – Az internet kapcsolat kritikus szakasza az utolsó kilométer („last mile” probléma), mert – különösen a ritkábban lakott, vidéki területeken – fajlagos költsége igen magas volt. A wi-fi megjelenése, mint gyakorlati lehetıség, jónéhány kistelepülésen bizonyította, hogy olcsón lehet szolgáltatni széles sávú internetet a lakásokig a legkisebb falvakban is. Ha ezt a lehetıséget is figyelembe vesszük az IT-mentor szolgálat mőködésében, akkor nem csak a közösségi terekben, hanem a lakásokig jutó hálózati szolgáltatásokban is lehet gondolkodni (pl. idısek ellátása, megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása). A piac érdekeltsége – Az IT-mentorálás, mint közszolgálat kialakulása egyértelmő üzenet a piac számára, hogy érdemes és biztonságos befektetni ebbe a szolgáltatásba, s a hálózaton keresztül egy – a hálózati gazdaság számára jelenleg többnyire érintetlen – új piaci szegmens érhetı el. Az üzleti szféra kész részt vállalni a társadalmi beruházásban, az igény felkeltésében is, ha az hatékonyan megvalósítható az ITmentor szolgálat közremőködésével. Ezt a szándékot tükrözik az ÚMFT-hez készült Iparpolitikai Ajánlásokban is.

/

Szektroköziség és civil kontroll – A politikai váltógazdaság bizonytalanságát mérsékli, sıt ki is kapcsolhatja a lehetıség, hogy a közösségi hozzáférés, az IT-mentorok munkájának színtere, és ezen keresztül az ı tevékenységük is a hálózat meghatározó részében civil kontroll alatt mőködik. A demokrácia erısítését eredményezi, ha az ilyen körülmények között megvalósuló hálózati végponti ügyfélkiszolgálási és közszolgáltatások társadalmi kontroll alá kerülnek. A megoldás egyben a helyi erıforrások maximális mozgósítását is magában rejti, ami nélkül a hálózat forráshiányos maradna (pl. a közösségi terek biztosítása).

Nemzetközi elismertség – Az EU-s és más nemzetközi forrásokhoz jutás lehetıségét könnyíti meg a tény, hogy Magyarország a közösségi informatika tudományos és gyakorlati mővelésének élmezınyében van. Kezdeményezıként jelenik meg ilyen tartalmú világfolyamatokban és szervezetekben, folyamatosan jelen van a témával foglalkozó, többnyire elektronikus médiában. A magyar közösségi hozzáférési és IT-mentor modell nemzetközi kooperációkban való továbbfejlesztésének és terjesztésének, határokon túli kiszolgálásának (pl. képzés) igen jók az esélyei. Veszélyek

e-Gazdaság lehetıségeinek kihasználatlansága – A gazdaság- és társadalomfejlesztési programokban (pl. Leader), pályázati lehetıségekbıl a legkisebb települések kimaradnak, vagy kiszolgáltatottakká válnak azokban, a területfejlesztési intézményrendszer reformja nem lesz teljes, mert a legkisebbekig nem fog elérni, nem lesz, aki helyben, praktikusan segíteni tudja a projektek kidolgozását és menedzselését. Az elektronikus gazdaság számára ez a piac továbbra is elérhetetlenné válik. Veszély az is, hogy IT-mentor szolgáltatások nélkül a közösségi hozzáférés önmagában – ahogy jelenleg is van – fenntarthatatlan.

Helyi közszolgáltatások hiánya – Az e-közigazgatás, e-ügyintézés, e-közszolgáltatások (pl. ügysegédlet, elektronikus aláírás, népi ügyvédekkel, egyéb tanácsadókkal kapcsolatfelvétel, Sulinet az iskolákkal nem rendelkezı településeken) nem érik el az ügyfelek széles tömegeit (lásd az elektronikus adóbevallás problémáját 2005 januárjában), a közigazgatási reform társadalmilag, politikailag nem lesz elfogadható, mert a kistelepüléseken hiányozni fog a közvetítı szolgáltatás, nem csökkennek, hanem ellenkezıleg, növekszenek az ügyintézés ügyfél oldali terhei. A közigazgatási eljárás új lehetıségei kihasználatlanok maradnak tömegek számára. Méretgazdaságossági probléma kezeletlensége – Az infokommunikáció lehetıséget adna, ill. elısegítené a köz- és egyéb szolgáltatások kistelepülési méretgazdaságossági problémájának megoldását. IT-mentor nélkül ez nem lehetséges. Veszélyt jelent tehát a probléma fennmaradása, régi és új szolgáltatások, az ellátás hiánya. Ebbe a körbe tartozik például a kisposták még nyitott ügyének (sok helyen továbbra is igényt tartanak a telepített szolgáltatásra) rendezetlenül maradása is. Digitális esélyegyenlıtlenség – Nem csökken, hanem növekszik a digitális szakadék. A digitális írástudatlanság, a személyes segítség elmaradása tovább erısíti a társadalmi feszültségeket. A foglalkoztatásból kimaradók idıvel alkalmazhatatlanokká válnak, a kistelepülések szociális gondjai kezelhetetlenekké válnak, emberek és családok végleg ellehetetlenülnek. Egyes hátrányos helyzető társadalmi csoportok (pl. idısek, megváltozott munkaképességőek, romák) véglegesen kimaradnak az információs társadalom lehetıségeibıl, mert a digitális és hagyományos esélyegyenlıségi programok, szolgáltatások nem terjeszthetık ki a legkisebb, legrászorultabb településekre, közösségekre.

Távmunka lehetıségek kihasználatlansága – A távmunka puszta jelszó marad, a már kitőzött célok (százezer távmunkás) elérhetetlenekké válnak. Miközben – már jelenleg is – rendelkezésre állnak a potenciális távmunkahelyek, a közhasznú információk győjtése, kezelése és karbantartása egyfelıl problémákkal küzd, másfelıl foglalkoztatási lehetıségeket kínál, nem alakult ki a közhasznú távmunka. ITmentorálás, helyi távmunkairodák szervezése nélkül ez nem is tud megvalósulni. Pedig az állami szerepvállalás adhatna nagy lendületet a távmunka, közszektoron kívüli, széles körő elterjedésének is.

/

A hozzáférési hálózat hanyatlása – A teleház mozgalom teljes egészében és minden egyéb közösségi hozzáférési megoldás leértékelıdik a hálózati és közvetítı szolgáltatások hiányában. Ez a folyamat 2002 óta - sajnos - zajlik. A fenntarthatóság személyi és megrendelıi biztosítékai – benne az eszközök folyamatos megújításának lehetısége – hiányozni fognak, a lehetıségek kihasználatlanok maradnak. Ez nem csak elmaradt hasznokhoz, de politikai feszültséghez is vezet, a mindenkori kormányzat mőködésének ésszerőségét kérdıjelezi meg. Nemzetközi presztízsünk is csökken a közösségi informatika területén.

Mi lesz, ha nem lesz? A szükségesség és aktualitás kérdését felvethetjük az „elmaradó haszon” formulájaként is. Mi lesz, ha nem lesz? Az IT-mentor szakma gyors – fél, egy éven belüli – intézményesítésének elmaradása a következı területeken jelenthet gyakorlati problémákat, veszteségeket, a meglévı lehetıségek kihasználatlanságát, elmaradt társadalmi „hasznokat”:


az e-közigazgatás, ill. e-ügyintézés és az egyéb e-közszolgáltatások (ügyfélkapu, elektronikus, stb.) aláírás nem érik el az ügyfelek széles tömegeit (lásd az elektronikus adóbevallás aktuális problémáját),




a közigazgatási reform társadalmilag, politikailag nem lesz elfogadható, mert a kistelepüléseken hiányozni fog a közvetítı szolgáltatás,




a kisposták ügye nem rendezhetı véglegesen, mert a kistelepülések telepített szolgáltatást fognak követelni, ha nem a hagyományos kispostát, akkor valami mást helyette modernebb eszközökkel és szolgáltatásokkal,




a kistérségi hálózati és mobil közszolgáltatások egységes rendszere nem alakítható ki, ill. azok nem lesznek hatékonyak, mert a kisközösségek nem lesznek fogadó- ill. „kapcsolatképesek”,




a közigazgatási reform nem teljesíthetı ki, mert a vidéki közönség hozzáférése, elérése, kiszolgálása a legkorszerőbb hálózati megoldásokkal (pl. online egészségügy, tanácsadások) nem lesz megoldható,




nem valósítható meg eredményes és hatékony vidékfejlesztés, mert annak egyik kulcsa a megfelelı személyzettel mőködı, infokommunikációval támogatott többfunkciós helyi közösségszolgálat,




a távmunka elterjesztésével kapcsolatos tervek nem teljesíthetık, mert nem vezethetı be a „közhasznú távmunka”, nem lesznek helyi távmunka-szervezık,




az esélyegyenlıségi programok, szolgáltatások nem terjeszthetık ki a legkisebb, legrászorultabb településekre, közösségekre, ill. a források elsısorban a közvetítı szervezeteknél „landolnak”, s nem az elképzelt kedvezményezetteknél,




a gazdaság- és társadalomfejlesztési programokban, pályázati lehetıségekbıl a legkisebb települések kimaradnak, vagy kiszolgáltatottakká válnak azokban, a területfejlesztési intézményrendszer reformja nem lesz teljes, mert a legkisebbekig nem fog elérni,




az iskolai számítástechnikai program, képzési rendszer nem vihetı el a legkisebb iskolákba és közösségekbe, az iskolával nem rendelkezı kistelepülések gyerekeivel lakóhelyükön nem foglalkozik senki,




a hálózati, tudásalapú gazdaság megvalósításából a kistelepülések kimaradnak, az e-gazdaság a piac egy jelentıs részére nem fog kiterjedni, erıforrások kihasználatlanul maradnak, elvesztett hasznok jelentkeznek,




a nagy számban rendelkezésre álló helyi innovációk, jó megoldások továbbra sem kerülnek felszínre, az EU ezzel kapcsolatos, Leader programjában hátrányba kerülünk,




a közösségi hozzáférési hálózatfejlesztési programok mindegyike megbukik, mert a hálózatra szánt közcélú szolgáltatásokat nem lesz kinek adni, kitıl számon kérni, nem lesznek személyes közvetítık, /




a teleház mozgalom, vele az állami-civil partnerség is megbukik, mert lehetıségeik kihasználatlanok maradnak, s így fenntartásuk lehetetlen, ez egyben kérdıjelessé teszi az eMagyarország pontok és hasonló állami kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságát is, mert a költségvetés nem fog tudni megszabadulni a költségeitıl.

Külön fejezetben foglalom össze késıbb, hogy kinek miért fontos az IT-mentor közszolgálat létrehozása, megrajzolom a program érdekeltségi térképét.

Miért érdemes IT-mentornak lenni? Egy új szakma iránt általában nagy az érdeklıdés, mert az elsık teremtik azt meg. Még nincsenek hagyományok, de vannak – kevésbé körülhatárolt, nyitott és széles – lehetıségek. Különösen igaz ez az ITmentorra (információs társadalmi mentor), a modern szociális munkásra, néptanítóra, „forrásemberre”, a

személyes segítıre a legkülönbözıbb élethelyzetekben lévık számára, akik saját erıbıl nem képesek birtokba venni, kihasználni az információs társadalom, a számítógép és az Internet új lehetıségeit. Az új szakma, foglalkozás rendkívül sokszínő, a hétköznapi élet szinte minden területén szükség lehet az IT-mentorra: ügyet intézıknek, kezdı vállalkozóknak, agrárgazdáknak, pályaválasztás elıtt állóknak, munkanélkülieknek, idıseknek, fogyatékkal élıknek, betegeknek, s számos más élethelyzetben lévıknek van szükségük arra, hogy az IT-mentor bevezesse ıket a lehetıségek új birodalmába. A segítés sikerélménye azonnali, azoknak ajánlható az új szakma, akik szeretnek emberekkel foglalkozni. A rászorult emberek nemigen tudnak fizetni egy ilyen szolgáltatásért. De akkor vajon kinek érdeke foglalkoztatni az IT-mentorokat? Az információs társadalom egyik legfontosabb fejleménye, hogy mind több üzleti és közszolgáltatás a hálózatra „költözik”, ott lesz elérhetı, azon keresztül lesz megkapható, intézhetı, elszámolható. A digitális esélyteremtés a szolgáltatóknak legalább annyira fontos, mint az igénybe vevıknek. Az állam lesz az IT-mentorok egyik, talán legfontosabb megbízója. Csak az ı segítségével – ügysegéd IT-mentor – tud ügyet intézni, pl. adót bevallani, információkhoz, tanácsadáshoz, távmunkához, képzési lehetıségekhez, pályázatokhoz és támogatásokhoz, fontos intézményi kapcsolatokhoz jutni az emberek döntı többsége. A hálózatosodó üzleti szféra számára rendkívül fontos a „még nem használók” piaca: az elektronikus bank, biztosítás, kereskedelem, távfoglalkoztatás, üzleti tanácsadás, üzletvitel, távfelügyelet, média, szórakoztatás, stb. nem nélkülözheti azokat, akik „felviszik a hálózatra” a laikusokat. Jogos a kérdés, hogy a hálózati közvetítı munkán túl, milyen szakmai perspektívát kínál az IT-mentorság, hová lehet továbblépni, ha egyre kevesebb ember igényli majd a segítı szolgáltatást? Az IT-mentor egy szélesebb szakmakör a közösségi informatika „frontembere”, technikusa. A közösségi informatikus az információs társadalom „mérnöke”, aki elemzi, feltárja, hogy a kisközösségeknek milyen infokommunikációs szükségleteik és produktumaik vannak, azok hogyan elégíthetık ki, ill. miképpen használhatók, értékesíthetık, s megszervezi, mőködteti, fejleszti a helyi infokommunikációs szolgáltatásokat. Olyan dolgokkal foglalkozik, például, mint a közösségi hozzáférés, helyi Internet szolgáltatás, helyi tartalmak fejlesztése. Aki innen is tovább akar lépni, az a közösségfejlesztı modernizált szakmája felé mozdulhat el, helyi társadalomfejlesztıvé, közmenedzserré, a lokalitás fejlıdésének univerzális szakemberévé képezheti magát. Van tehát hosszú távú elımeneteli lehetıség. De van egy másik elırelépési irány, ha az IT-mentorok az általuk kiszolgált szakterületek hálózati ügyfélszolgálati tevékenységében – pl. eközigazgatás, e-üzlet, távmunka-, távoktatás-szervezés és kiszolgálás – szakosodnak és szolgáltató intézmény-rendszereiben fejlıdnek tovább, helyezkednek el.

/

Hol tartunk most? A teleházakban nagyon sokan végeznek ilyen munkát szakmai képesítés nélkül, de meglehetısen nagy gyakorlattal. A Magyar Információs Társadalom Stratégia elıirányozta az IT-mentor közszolgálat létrehozását. Meglehetısen nagy az érdeklıdés a foglalkozás iránt, amit a témában megrendezett konferenciák, és a kapcsolódó Internetes szolgáltatások (http://itmentor.hu, http://itmentor.lap.hu, http://ugyseged.lap.hu) látogatottsága mutat. Az Országos Képzési Jegyzék elismerte az IT-mentor tevékenységet új szakmaként, Folyamatban van a képzések szervezése. A Lépj egyet elıre szakképzés-támogatási program prioritásként kezeli ezt a szakmát. Az informatikai üzleti szféra az EQUAL projekt keretében – IT-mentor, az informatikai szektor, mint munkaadó – feltárta az IT-mentorok üzleti foglalkoztatási lehetıségeit.

Mit hoz a jövı? Szervezıdnek az IT-mentor tevékenység intézményesítését célzó ágazati hálózati szolgáltatási mintaprogramok, többek között a távmunka, foglalkoztatás, e-ügyintézés, szociális ellátás területén. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban ez a folyamat 2007-tıl felerısödik. Szakértıi javaslatok szerint a közigazgatási reform szerves részeként, a kistelepülések hálózati kiszolgálásának megoldásaként kell megszervezni az IT-mentorok foglalkoztatását egy új, komplex közösségszolgálati közfeladat szerves részeként. Hasonlóképpen az üzleti szféra is javasolja – az ÚMFT-hez készített Iparpolitikai Ajánlásban – az IT-mentor hálózat megszervezését, aminek mőködtetésében, fejlesztésében messzemenıen érdekelt. Aki ott akar lenni az új szakma születésénél, be akar kapcsolódni az IT-mentor hálózatba, annak most elsısorban tájékozódnia kell és érdemes részt vennie a támogatott szakképzésben, amely most teljes összegő támogatást kínál. Az OKJ-s szakképzettség lehetıvé teszi majd az IT-mentori munkavégzést a közösségi hozzáférési helyeken, teleházakban, e-Magyarország pontokon, könyvtárakban, a közösség számára kinyitandó iskolai számítógépes termekben.

Összefoglalva az IT-mentor közszolgálat szükségességét, jelentıségét és aktualitását, mindezt a következı szerepekben ragadhatjuk meg:


kisközösségi szerepének lényege a helyi információs társadalom fejlesztésének elısegítése, a közösségi információszükségletek kielégítésének (pl. közösségi oktatás) megszervezése, a helyi információtermelés (pl. helyi tartalmak fejlesztése) elısegítése,




személyes segítı szerepe abban áll, hogy mindazokat a hátrányos helyzető embereket hozzájuttatja az információs társadalom modern eszközeinek és szolgáltatásainak felhasználási képességéhez, akik a szükséges kompetenciákat saját erıbıl nem lennének képesek megszerezni,




helyi gazdasági szerepe egyfelıl az, hogy a szolgáltatás kisvállalkozásban is ellátható, így fejleszti a helyi vállalkozási kultúrát, de fontos helyi piacszervezı, -fejlesztı mőködése is, amennyiben az üzleti szektort is kiszolgálja közvetítı tevékenységével,




hálózati gazdasági szerepében bekapcsolja a helyi gazdaságot, annak szereplıit a hálózati gazdaságba egyrészt, mint vásárlókat, szolgáltatás igénybe vevıket, másrészt pedig mint termelıket, szolgáltatókat,




közszolgáltatási szerepének jelentısége az, hogy hozzájárul a közigazgatás, közszolgáltatások méretgazdaságossági problémájának megoldásához, segít abban, hogy az alternatív közszolgáltatások (pl. kistérségi mobil, hálózati megoldások) eljussanak az ügyfelekhez, az igénybe vevıkhöz,

Mindezen szerepeket az érintettekkel személyes kapcsolatban, közvetlen, „testreszabott” segítség formájában valósítja meg az IT-mentor:


a mentorálás folyamatos, személyes segítség a személyes példa, tapasztalat segítségével, akkor alkalmazza a társadalom ezt a megoldást, ha egyénileg kell valakivel foglalkozni, mindaddig, amíg az

eredményt el nem éri,

/




akkor van erre szükség, amikor a megoldás a helyzettıl, személytıl függ, amikor az adott körülmények, és a szükséges kompetenciák együtthatása jelentıs módon határozza meg az eredmény elérhetıségét,




a mentorálási helyzetben, az ember egymagában nem boldogul, annyira új és/vagy összetett a probléma és a megoldás, a helyes megoldás megtalálása, olyan nagy a „képességbeli távolság” a kiinduló és az elérendı helyzet között,




az információs társadalomba illeszkedés ilyen helyzet, mert az újfajta társadalmi határok, küszöbök átlépése kulturális változás, „gyorsított szocializációs” feladat, a szocializáció és kompetencia-fejlesztés felpörgetéséhez ún. akciós tanulásra és példakövetésre van szükség.

Legkésıbb 2010-ig a korszerő, széles sávú hálózat szinte mindenkihez eljut otthoni vagy közösségi hozzáférés révén. Az emberek életminıségét, életesélyeit ez akkor fogja javítani, ha a hátrányokkal küzdık – idısek, segítséggel élık, munkanélküliek, szegények, kirekesztettek, egyedülállók, betegek – is képesek lesznek használni a technikát, igénybe venni a hálózati szolgáltatásokat. Szakképzett ITmentorok feladata lesz, hogy megmutassák és betanítsák, hogyan lehet a hálón hivatali és pénzügyeket intézni, tájékozódni, tanulni, munkát találni, dolgozni, venni és eladni, vállalkozni, társakat és közösségeket találni, kapcsolatokat fenntartani, tanácsokat kapni, szórakozni, alkotni, társadalmi életet élni. A Képességet mindenkinek program az IT-mentor segítı közszolgálat intézményesítését, a tevékenység szakmásítását, képzési rendszerének létrehozását, többcélú és többszektorú foglalkoztatási rendszer kialakítását, az állami és piaci igénybevétel, közfeladat-átadás és -közvetítés koordinációs mechanizmusának megszervezését jelenti. A cél az, hogy minden közfeladatot vállaló közösségi hozzáférési helyen – teleházban, eMagyarország ponton, könyvtári és egyéb információs pontokon – ITmentor dolgozhasson, ehhez állami és üzleti megbízásokból elfogadható jövedelemmel rendelkezzen. Az IT-mentor szakmakörben foglalkoztatandók száma Magyarországon nagyságrendileg megegyezik a lehetı legtágabban vett közösségi hozzáférési pontok számával. Minden olyan helyen, ahol szőkebb (pl. iskola, ügyfélszolgálatok) vagy tágabb (mővelıdési ház, teleház) közösségi színtéren, különösen a megfelelı módon szabványosított közösségi hozzáférési helyeken, laikusok, hátrányos helyzető emberek találkoznak a korszerő infokommunikációs technológiák eszközeivel és szolgáltatásaival, szükség lehet rájuk. A szakmában hosszabb távon foglalkoztatható IT-mentorok száma nagyságrendileg maximum 1015.000 fıre tehetı. Ez azt jelenti, hogy – amennyiben a felnıtt lakosság fele igényel kisebb-nagyobb mértékben ilyen segítséget – egy IT-mentor hozzávetılegesen, középarányosan és ideális esetben, mintegy 300 fıt szolgál ki folyamatosan. A szükséges minimális létszám a kistelepülési és egyéb hátrányos helyzető kisközösségi igények kielégítésére, mintegy 5000 fıre tehetı. Ezt a konkrét célt tőzheti ki maga elé az IT-mentor közszolgáltatás-fejlesztés alapprogramja.

/

3. Miben áll az IT-mentorálás? Az IT-mentorálás lényege A mentorálás maga nem új módszer, a társadalmi, közösségi szocializációt elısegítı technika, amelyet az emberiség a kezdetektıl fogva ismer, korábbról, mint az intézményes oktatást. Az élethelyzetek viszonylag gyors, kényszerő vagy választott változása (pl. felnıtté válás, új munkakultúra, társadalmi szerep elsajátítása) hívja életre. A nevelés egy sajátos, a személyes példa erejével ható, „résztechnikájáról” van szó, az oktatás, betanítás, beilleszkedés és problémamegoldás segítésének, a lelki és technikai támogatás sajátos kombinációja. A hozzá nagyon közel álló, de szőkebb tevékenységi területre összpontosító segítı szerepek például az edzı (tréner), a pártfogó (pl. börtönbıl szabadultak visszasegítése a társadalomba), vagy a coach (vezetıi, munkahelyi pártfogó, tevékenysége a coaching, ejtsd: kócsing). Az alábbi ábra összefoglalóan mutatja be az IT-mentor tevékenységének legalapvetıbb összefüggéseit.

Az IT-mentor tevékenysége Megoldást jelentı eszközök szolgáltatások

Személyes problémák, igények

Meggyızı, személyes példák

Az elsajátítást segítı eszközök, szolgáltatások

Az IT-mentorálás egy új szakma, foglalkozás. Felületes szemlélı azt hiheti, hogy az információs társadalom egy átmeneti problémájáról, szükségletérıl van szó, mert amikor már mindenkinek lesz hozzáférése a számítógéphez és a hálózathoz, ha már mindenki az iskolából hozza magával az infokommunikációs kompetenciákat, akkor ilyen közvetítı segítségre már nem lesz szükség. Ez nem így van. A mai 30 évesnél idısebb generációk még nem az Internettel együtt szocializálódtak, így még több évtizeden keresztül lesznek olyanok, akiknek felnıttként szükségük lehet erre a segítségre. Ez az idı 30-40 év - azért elég ahhoz, hogy egy szakmát a megoldás szolgálatába állítsunk.

/

De még ennél is többrıl van szó, mert az infokonmmunikációs és kapcsolódó technológiák, valamint szolgáltatások fejlıdése olyan ütemben gyorsul, s változnak meg legközvetlenebb életfeltételeink, hogy nagy valószínőséggel a jövıben folyamatosan kell majd tanulnunk, alkalmazkodnunk a változó körülményekhez. A képlet nagyjából - várhatóan - az lesz, hogy adott élethelyzetben mindig valamilyen új lehetıséggel, megoldással fogunk találkozni, s nemigen lesz idınk azt elızetesen megismerni, elsajátítani, begyakorolni. Ilyen területek például már láthatók a „horizonton” az oktatásban (pl. digitális, interaktív televízió), tehetséggondozásban (a tehetséget kutató alkalmazások), egészségügyben (távegészségügy), munkavégzésben (távmunka-rendszerek), kereskedelemben (távvásárlás, elektronikus piacok), közösségi életben (virtuális közösségek), alkotásban (számítógépes, virtuális mővészet), szórakozásban (elektronikus könyvek, virtuális valóságok), közéletben (e-demokrácia fórumai, lehetıségei). Alighanem kevés a fantáziánk ahhoz, hogy elırelássuk, akár a 10-15 év múlva megjelenı alkalmazásokat.

Közvetítı

Tanácsadó

Betanító

Segítı

Tanító

Nevelı

Mentor

Egyes segítı szakmák és szolgáltatások szerepeinek erıssége*

-

-

+

(+)

+

(+)

+

Ismeretátadás (részkompetencia) Konkrét helyzetmegoldás, akciós jelleg

(+) (+)

+ (+)

+ (+)

(+) +

+ (+)

(+) +

+ +

Személyesség Példaadás, a személyiség mint erıforrás

(+) -

+ -

(+) -

+ -

(+) (+)

+ +

+ +

-

-

-

(+) -

(+)

(+) +

+ +

3

5

6

7

8

11

14

Átfogó24 kompetencia fejlesztés

Részvétel a megoldásban Szocializációt erısítı

Erısség

*Jelmagyarázat: + erıs szerep 2 pont, (+) gyenge szerep 1 pont, - hiányzó szerep 0 pont Az információs társadalom « erıltetett fejlıdése » által kikényszerített specifikus tárgyú mentorálás a fenti ábra logikája szerint helyezhetı el a segítı szakmák rendszerében. A táblázat jól szemlélteti, hogy a mentor tevékenysége rokon más segítı, oktató szakmákkal, néhány tekintetben azonban sajátos. Valamennyi képzı, segítı szolgáltatás közül a mentorálás a legösszetettebb és „legerısebb” adott élethelyzetre való infokommunikációs felkészítés szempontjából, amihez természetszerőleg az egyéb segítı szolgáltatásokkal való kapcsolata, szükség szerinti együttmőködése is hozzásegíti. Látható a táblázatból, hogy segítı szolgálatok típusainak erısségi skáláján a leggyengébbek a közvetítı, ill. a tanácsadó és a legerısebbek a nevelı és a mentor. Az „IT-mentor” új minıség, sajátos eljárást, segítési technológiát alkalmazó szolgáltatási rendszer megjelölése, melynek egyediségét és újszerőségét – tömören, a lényeget kiemelve – a következık adják:

24




az IT-mentor és a szolgáltatást igénybevevı együttmőködése egyszerre eredményezi a problémás élethelyzet megoldását és az utóbbinak az információs társadalomba történı bevonását,




az élethelyzet-orientáltság, annak társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokba ágyazottsága,




az élethelyzet megoldásához az információs társadalomban infokommunikációs eszközök és szolgáltatások rendelése,

alkalmazott

hálózati,

Az átfogó esetünkben jelleg azt jelenti, hogy sajátos kultúraalkotó kompetenciák rendszerérıl van szó. Az infokommunikációs technológiai kultúrán túl, az információs társadalmi jelleg az emberek közötti viszonyok új kultúráját is hozza (pl. virtuális közösségek és kapcsolatok az élet legkülönbözıbb területein). /




sikeres példák – a mentor saját és mások tapasztalatainak – bemutatása hasonló élethelyzetek hálózati szolgáltatásokkal és infokommunikációs technológiákkal történı megoldására,




az IT-mentor szolgáltatásban az infokommunikációs technológiák felhasználása (e-mentorálás),




az IT-mentorok hálózati kapcsolata, tapasztalataik megoldása cseréje,




az IT-mentorálást támogató sajátos webes eszközök (támogató rendszer, távoktatási rendszer, közösségi rendszer).

Az IT-mentor (angol megfelelıje IS-mentor) az információs társadalom mentor rövidítése. Az, hogy az információs technológiát is IT-ként rövidítik, gazdagítja a kifejezés tartalmát, nem idegen az alapértelmezéstıl. Ugyanakkor, a névhasználat során hangsúlyozni kell, hogy bár kétségtelenül fontos szerepet játszik az infokommunikációs technológia az információs társadalom mőködésében, azonban nem egyszerősíthetı az eszközök és szolgáltatások használatára.

Az IT-mentor szolgálat koncepciója Az IT-mentor szolgálat a digitális esélyegyenlıség megteremtésének személyi szolgáltatási szakmai és intézményi rendszere, az esélyegyenlıség infrastrukturális, a társadalmi integráció, bevonás (inclusion) garanciális eleme az információs társadalomban, amely az emberi és közösségi szükségletek kielégítésének infokommunikációs akadályait személyre szabottan hivatott elhárítani. Az IT-mentor szolgálat koncepciója többrétő:

25




Mint tevékenység adott élethelyzetben, személyre szóló segítségnyújtást, betanítást, hálózati szolgáltatás közvetítést jelent bármely szakterületen, probléma megoldása, szükséglet kielégítése érdekében. Meghatározó a tevékenységben az infokommunikációs technikai eszközök és szolgáltatások használata. A tevékenységet közvetlenül és elsıdlegesen közösségi hozzáférési helyeken, másodlagosan otthonokban (idısek, mozgáskorlátozottak látogatása), speciális intézményekben, munkahelyeken (mentorálás), közvetett módon, pedig a hálózaton lehet végezni (e-mentorálás).




Mint szakma, egy merıben új, alapvetıen szociális segítı foglalkozás, amely speciális képzést, gyakorlatot és képességeket, képesítést (lásd alább) igényel. Lényege a személyes élethelyzet, probléma, szükséglet és a megoldás felismerésének, alkalmazásának kompetenciája (ismeret, képesség, jártasság, készség).25 Feltételezi megfelelı szakmai sztenderdek és minıségbiztosítási, valamint monitoring rendszer mőködését. (A szakmai profilt részletesebben lásd alább).




Mint szolgáltatás, azon, általában tartósabb, komplex és bizalmi, személyes szolgáltatóigénybevevı kapcsolatot feltételezı szolgálatok közé tartozik (pl. ügyvéd, háziorvos, védını), amelyben a konkrét, elemi szolgáltatásokon (tájékoztatás, tanácsadás, közvetítés, betanítás, stb.) túl, az adott területre vonatkozó általános gondoskodás (az elırehaladás, fejlıdés, a megoldás sikerességének követése) is elvárás a szolgáltatóval szemben. Így a tevékenység a szociális személyi szolgáltatások körébe sorolható.




Mint intézmény, multifunkciós és szektorközi, a köz-, üzleti- és civilszféra metszésében helyezhetı el. Jelentıs mértékben közfunkció, mert a segítségre szorulók saját erejükbıl nem képesek a hozzáférés feltételeinek megteremtésére. A versenyszféra számára az informatikai és hálózati felhasználók más módon, közvetlenül elérhetetlen, potenciális piacot jelentenek. A civil szféra kontrollja és kiszolgálása azért kulcsfontosságú az új intézményben, mert helyi társadalmi erıforrások mozgósítása, felhasználásának ellenırzése is szükséges a többcélú intézmény kiegyensúlyozott, minden valós igény kielégítı, helyi mőködtetéséhez.

A mentorálás, mint bevezetés, tapasztalatok személyes átadása kezdı kollégának ismert fogalom, azonban szakmaként való felfogása, mőködés nem ismert gyakorlat. /




Mint vállalkozás is értelmezhetı az IT-mentor szolgálat, megfelelı körülmények között. Megfelelı feladat-ellátási garanciák mellett megteremthetı az IT-mentor személyes érdekeltsége, hogy a kínálkozó lehetıségeket a lehetı leghatékonyabban, a leggazdaságosabban használja ki, saját képességeibe, a munkához szükséges eszközökbe befektessen, azok kihasználását maximalizálja, a szolgáltatások nyújtásában eredményérdekeltsége legyen.




Mint foglalkoztatási mód a távmunka körébe tartozik. Az IT-mentor különbözı szakterületek, intézmények, szervezetek távmunkása lehet, amennyiben számukra a közösségi hozzáférési helyeken, vagy mozgásban – mobil eszközökkel – közvetítı szolgáltatásokat és egyéb feladatokat (pl. információszolgáltatás) teljesíthet, összekapcsolva a megbízót annak klienseivel.




Mint hálózat, azt jelenti, hogy az IT-mentorok nem elszigetelten tevékenyednek, hanem tapasztalataik felhalmozódnak, összegzıdnek, egymást között áramlanak. Megfelelı partnerekkel, háttérszolgáltatókkal, támogató központokkal együtt tudják csak megoldani feladataikat. A hálózat ezért egyszerre személyi, technológiai, intézményi és szolgáltatási. Ez utóbbi lényege, hogy a hálózat különbözı pontjain, az IT-mentorok tevékenységében ugyanaz a szolgáltatás jelenik meg, várható el.




Mint technológiai rendszer, az IT-mentorálási tevékenységhez kapcsolódhat egy rugalmasan telepíthetı, Interneten menedzselhetı – wi-fi alapú – technológiai rendszer, amely lehetıvé teszi, hogy közösségi helyeken, ill. tereken az IT-mentor segítségével, felügyelete alatt széles körben, olcsón tudjanak az emberek kapcsolódni az Internethez.




A vidékfejlesztés eszköze, amennyiben az IT-mentor képes az intézményhiányos kistelepüléseken, kisközösségekben, azok közösségi hozzáférési helyein, multifunkciós szolgáltatási terein hálózati közfeladatok ellátására, ill. egyes közszolgáltatások közvetlen ellátására, így bizonyos intézmények végponti kirendeltségi feladatainak ellátására több területen (lásd alább) együttmőködve, egymást kiegészítve más helyi szolgálatokkal (pl. falugondnok, falugazdász, térségmenedzser).

Az IT-mentor szakmai profilját tekintve arra képes, hogy felismerje adott személy sajátos élethelyzetét, meg tudja állapítani, hogy annak kialakulásában milyen tényezık (objektív, szubjektív) a meghatározóak. Ennek függvényében képes feltárni, hogy milyen eszközökre, szolgáltatásokra, lehet szüksége a problematikus élethelyzet kezeléséhez. A hálózati lehetıségek megfelelı ismereteivel, használatának képességével rendelkezve tudja azokat közvetíteni, képes használatukat megtanítani. Ha nem ismer még megoldást, szolgáltatást adott helyzetre, akkor képes azt hatékonyan megkeresni, értelmezni. Tevékenysége minden szakterületre kiterjed az igény és lehetıségek egybevetésének erejéig. Mélyebb szakmai ismeretek, tanácsadó közremőködésének szükségessége esetén azt hálózaton képes megtalálni, igénybe venni. A fontosabb szakterületeken speciális képzést kell kapnia, sajátos kompetenciákkal kell rendelkeznie a lehetıségek áttekintése (funkciók, szolgáltatások, intézmények, jogviszonyok), követésének képessége érdekében, például:


elektronikus ügyintézés,




oktatás, felnıttképzés,




gyermekek Internetezése,




segítséggel élık kiszolgálása,




egészségmegırzés,




foglalkoztatás, munkahelyteremtés,




az agrárium kiszolgálása,




távmunka-szervezés,




kisebbségek segítése, /




közösségi, önkéntes munka, civil társadalom,




elektronikus kereskedelem, üzletvitel,




projekt és pályázat,




vállalkozássegítés,




informatika, technológia,




közösségi hozzáférés üzemeltetés.

Ezen felül, mint komplex szakismeret, az IT-mentornak tudnia kell, hogy az Internet mi mindenben képes segíteni, milyenfajta szolgáltatásokat tud nyújtani, mely tevékenységeket támogatja és milyen módon, azaz


mire jó az Internet.

Ahhoz, hogy a mentorált élethelyzetét, problémáját, szükségleteit fel tudja ismerni, a következı területeken kell megfelelı általános kompetenciákkal rendelkeznie:


táradalom




helyi közösség




szociális helyzet




információs társadalom




információs technológia




hálózati szolgáltatások




mentorálás (pszichológia, etika)




kommunikáció




önismeret

Az IT-mentor szolgálat, tevékenység munkaeszközei, kiszolgálási, támogatási feltételei biztosítják a hatékony segítés lehetıségét a személyközi, közvetlen és a hálózati, közvetett kapcsolatokban. Ezek a következık:


webfelület26 az IT-mentorok, tanítványok, szolgáltatók és más partnerek közötti kommunikációhoz, tájékoztatáshoz,




a webfelületen keresztül elérhetı információforrások, közvetíthetı szolgáltatások, mentorálási tapasztalatok, ezek folyamatosan bıvíthetı adatbázisai,




a mentori munkát segítı egyéb szoftverfunkciók (pl. diagnosztikai rendszer, a mentor-tanítvány kapcsolatok adminisztrációjának támogatása),




alkalmassági szőrési rendszer a szükséges ill. akadályozó személyiségjegyek vizsgálatához,




képzési és továbbképzési rendszer a belépı mentorok képesítése, képességeinek megfelelı szinten tartása érdekében,




IT-mentorálási kézikönyv, amely tartalmazza a szakmai tevékenység alapvetı szabályait, ismereteit és a munkavégzéshez szükséges információk forrásait,




minıségbiztosítási és monitoring rendszer, a szolgálat színvonalának megfelelı szinten tartása érdekében,

26

Például a http://itmentor.hu és további alkalmazásai töltenek be ilyen funkciót. /




foglalkoztató szervezet(ek) az IT-mentor hálózat fenntartása, egyenletes terhelése, szerzıdéses, ill. munkajogi és pénzügyi kereteinek biztosítása érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás távmunka jellegére,




kiszolgáló szervezet a mőködés folyamatosságának fenntartása, statisztikai megfigyelése és értékelése, fejlesztése érdekében,




hálózati kiszolgáló központ a tevékenységek, szolgáltatások elszámolásához,




a hozzáférés kiszélesítését segítı technológiai megoldások, eszközök és szolgáltatások (pl. wi-fi pont),




jogi felhatalmazások, szerzıdések egyes mentortevékenységek végzéséhez és az azokhoz szükséges speciális források eléréséhez, eszközök igénybevételéhez (pl. az ügysegédlethez megfelelı adatbázisok használata),




az IT-mentorok érdekvédelmi szervezete,




IT-mentor Partnerség, a szolgálat felhasználói szervezetei együttmőködésének összehangolása, egységes fellépése érdekében.

Az IT-mentorok foglalkoztatása mindhárom szektor – köz-, üzleti és civil – által lehetséges, sıt ezek kombinálása kívánatos a kistelepüléseken. Megoldása különbözı formákban történhet, amelyeket az ITmentor Partnerség keretében kell összehangolni:




intézményen belüli munkaviszony




normatív támogatás, közfeladat ellátási szerzıdés




eseti programtámogatás




vállalkozási szerzıdéses megbízás




önkéntes munka

Függetlenül a foglalkoztatás formájától, az IT-mentor munkakör betöltését – szükség szerint jogszabályban elıírva – képesítési elıíráshoz kell kötni. Az alapképesítésnek az általános IT-mentori kompetenciákra kell épülnie, míg az egyes szakterületek IT-mentori kiszolgálásához szakmentori képesítések szükségesek. A szakmentori képesítések közül egyesek kötelezı jellegőek, kell, legyenek, mert mindenhol, általánosan szükségesek, mások, pedig választhatóak. Egyes IT-mentori megbízásokat az általános képesítésen túl szakmentori képesítési feltételhez is lehet kötni.

A szakma fejlesztése Mitıl szakma egy tevékenység? Vajon szakma lesz-e attól például a közigazgatási közönségszolgálat, az IT-mentorálás, teleház vezetés, közösségi informatika mővelése, hogy azt mondjuk, „legyen ez egy szakma”, vagy a szándékokon, adott célok érdekében végzett tevékenységen túl ehhez még valami más is kell? Társadalmilag elfogadott, elismert, sajátos módszereket, eljárásokat, technikákat alkalmazó tevékenység, amely az egyes emberek, közösségek számára hasznos teljesítményt – termékek, szolgáltatások – nyújt, értéket állít elı. Speciális tudás, tapasztalat, kompetenciák szükségesek a tevékenység gyakorlásához, ezek feltárása, felhalmozása, fejlesztése meg van szervezve, folyamatosan megtörténik.

/

Az ilyen tevékenységet foglalkozásként, hivatásként gyakorló, mővelı emberek csoportja, közössége és a munkájukat segítı intézmények, szolgáltatások – pl. érdekvédelem, oktatás, tájékoztatás, tanácsadás, marketing – sora. A tevékenység szükséges mértékő jogi szabályozása garantálja, hogy a tevékenységet a társadalom számára elfogadható, biztonságos, kiszámítható körülmények között gyakorolják. Államilag elismert, képesítéshez kötött szakma az, amelynek szakképesítése az Országos Képzési jegyzékben (OKJ) szerepel, az itt szereplı szakmai képzéseket az állam támogathatja, s jogszabályban meghatározza annak szakmai tartalmát, vizsgakövetelményeit.

A szakmák rendszerében akkor nyer hivatalos elismerést egy tevékenység, ha annak ellátását jogszabályok megfelelı képesítés megszerzéséhez, egyéb feltételeket tartalmazó elıírásokhoz kötik, s megjelennek, intézményesednek a megfelelı foglalkozások az üzleti, civil és közszolgáltatásokban. Statisztikai számbavétel szerint, szakma az, amit a FEOR (foglalkozások egységes osztályozási rendszere tartalmaz), az itt felsorolt tevékenység-, ill. munkakörök szerint lehet a foglalkozásokat hivatalosan besorolni statisztikai szempontból. Intézményes képzési rendszer biztosítja a szakmai tudás felhalmozódását, átadását, átörökítését, iskolarendszerő, vagy iskolán kívüli (tanfolyami) rendszerben folyik a szakma gyakorlóinak felkészítése, továbbképzése. A szakma sajátos kultúrája – küldetés, értékek, normák, szokások, viselkedésmódok, munkamódszerek, példaképek, szimbólumok, külsıségek – alakul ki, amely megalapozza annak etikáját és önbecsülését. A szakmafejlesztés szempontjából fontos kérdés, hogy egy foglalkozás, hivatás mitıl válik szakmává, mi kölcsönzi ezeknek a szakma jelleget. Az alábbi ábrában összefoglalom, hogy mitıl válik egy tevékenység szakmává. Ha ezeket az ismérveket mérlegeljük az IT-mentorálás esetében, akkor a következı képet kapjuk:


A tevékenység iránti társadalmi szükséglet és elismertség adott, a teleházakban, egyéb közösségi hozzáférési helyeken egyértelmően jelen van. A mentorálási szolgáltatás számos helyen, kisközösségi szinten intézményesített (lásd http://itmentor.hu alkalmazási rendszerét az alábbi táblázatban), legfontosabb szakmaspecifikus eljárása az egyes élethelyzetek informatikai modellezése. Mire jó az Internet - webszolgáltatás alkalmazási rendszere

* 2007. szeptember 7.-i állapot 1. Mire jó az Internet 2. Ügysegéd, e-ügyintézés 3. Projekt és pályázat 4. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés 5. Vállalkozás-segítés 6. e-Üzlet, e-kereskedelem 7. Távmunka-szervezés 8. Informatika, technológia 9. Felnıttképzés, távoktatás 10. Roma kisebbség

http://itmentor.hu http://ugyseged.itmentor.hu http://palyazat.itmentor.hu http://munka.itmentor.hu http://vallalkozas.itmentor.hu http://euzlet.itmentor.hu http://tavmunka.itmentor.hu http://technologia.itmentor.hu http://oktatas.itmentor.hu http://roma.itmentor.hu /

11. Egészségmegırzés http://egeszseg.itmentor.hu 12. Segítséggel élni http://segit.itmentor.hu 13. Gyerekvilág http://gyerek.itmentor.hu 14. Civil szolgálat http://civil.itmentor.hu 15. Agrárvilág http://agrar.itmentor.hu 16. Ifjúság http://ifjusag.itmentor.hu 17. Közösségi hozzáférés menedzsment http://tm.itmentor.hu 18. Menedzsment mentor http://men.itmentor.hu 19. IT-Mentor Egyesület http://itme.itmentor,hu 20. Kutatás, tartalomfejlesztés http://kutat.itmentor.hu 21. Szabad hozzáférés http://open.itmentor.hu 22. Személyes IT-mentor alkalmazások http://my.itmentor.hu 23. IT-mentor - angol nyelvő verzió http://en.itmentor.hu 24. IT-mentor - orosz nyelvő verzió* http://ru.itmentor.hu 25. IT-mentor - spanyol nyelvő verzió* http://esp.itmentor.hu 26. IT-mentor - szlovák nyelvő verzió* http://sk.itmentor.hu 27. IT-mentor - szerb nyelvő verzió* http://yu.itmentor.hu 28. IT-mentor - horvát nyelvő verzió* http://hr.itmentor.hu * A csillaggal megjelölt alkalmazások rendelkezésre állnak, de még nincsenek feltöltve megfelelı mennyiségő tartalommal

27




A jelen kiadvány, a folyamatban lévı IT-mentor képzésfejlesztések, valamint az EQUAL program gyakorlata egyértelmően bizonyítják, hogy az IT-mentorálás speciális tudást, készségeket (kompetenciákat) feltételez, ami alapul szolgálta az új szakma állami elismeréséhez (lásd alább). A tudásbázis tudatos építése évekkel ezelıtt megkezdıdött és a szakmafejlesztéssel szinkronban halad.




A tevékenységet végzık közössége folyamatosan növekszik. 2006. decemberi közgyőlésük után 2007. márciusában bejegyezték az IT-mentor Egyesületet és dolgoznak azon, hogy a szakmaközösség számára a fejlıdéshez szükséges szolgáltatások kialakuljanak.27




A tevékenység jogi szabályozása - amint azt a kiadvány számos helyen konkrét feladatok megjelölésével bemutatja - szükséges és meg is kezdıdött. Egyrészt a szakma állami elismerésével (lásd alább), másrészt az új foglalkozás egyes elemeinek jogszabályban való megjelenésével (ügysegédlet). „Érlelıdik” a közösségi hozzáférés és az IT-mentorálás közfeladattá nyilvánítása, amely felgyorsíthatja a jogi háttér további megerısítését.




Jogilag a szakma az új Országos Képzési Jegyzékben jogszabály által állami elismerést nyert, az új OKJ tartalmazza a szakma leírását (OKJ szám: 54 482 02 0010540128 részletesebben lásd az alábbi ábrában), azonban - e sorok írásakor - az illetékes minisztérium még nem adta ki az egyébként kidolgozott ún. SZVK-t, azaz a szakmai- és vizsgakövetelményeket.




Egyelıre jogszabályok nem intézményesítettek még olyan segítı szakmai tevékenységeket, amelyekhez az OKJ által nevesített képesítés alkalmazási feltétel lenne, bár több szakterület - pl. agrár-szaktanácsadás, digitális esélyteremtés, ügysegédlet, foglalkoztatás, felnıttképzés, egyes üzleti szolgáltatási területek - már épít, ill. számít az IT-mentorok közremőködésére szolgáltatásaik ellátásában. Az SZVK kiadása azonban feltétele ilyen elıírások megjelenésének.

Honlapok sora támogatja már a szakma kifejlıdését és mővelését: http://itmentor.hu, http://itmenetor.lap.hu, http://ugyseged.lap.hu, http://www.ivsz.net/engine.aspx?page=itmentor, IT-mentorok fóruma: http://lapforum.lap.hu/forum.php?id=17663644 28 Részletek a képesítésrıl: http://www.okj2006.hu/szakmak/it_kommunikacios_szolgaltato.html, http://www.milegyek.hu/open.php?id=1735&searchtype=complex&csopparm=&vegzparm=&kepzparm=&kompparm=&la p=40&complexbtn=1 /




A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) egyelıre ezt az új szakmát, ill. szakmacsoportot nem ismeri. A GKM aktuális tervezete szerint a besorolása 3138 vagy 3139 lesz a számítástechnikai foglalkozások részeként. A FEOR-ba történı beillesztése feltehetıen az OKJ SZVK-k kiadásával párhuzamosan történik.29




Az intézményes képzési rendszer kialakítása késésben van a szükséglethez képest. Ez zavarok forrása, mert bizonytalanságot visz az új szakma értelmezésébe, s teret ad olyan csak részmegoldásokat nyújtó „pótszereknek” (pl. ilyen például az e-tanácsadó képzés30), amelyek a megoldás illúzióját keltik és rongálják az új szakma presztízsét.

29

A FEOR adatbázis: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=munkaadoknak_foglalkozasok_leirasa A témával kapcsolatos vitákról lásd: http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1876, http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1875, A GKM legutóbbi eMagyarország pontok pályázata az eTanácsadó szolgáltatást teszi kötelezıvé a hálózatba kapcsolódás feltételeként: http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1926

30

/

Az IT-mentor szakma az Országos Képzési Jegyékben és a szakmák tágabb rendszerében *

A kompetencia alapú képzés rendszere Az IT-mentor kompetencia rendszerét (ismeretek és készségek) az OKJ szakmai és vizsgakövetelményei, az erre épülı tananyagok rendszere tartalmazza. Ezek lényege a moduláris felépítés. Az alapkurzus a következı feladatokra készít fel31: Az IT-mentor felismeri és modellezi a problémás élethelyzeteket. Feltárja a kielégítetlen szükségleteket, a kielégítés akadályait. Megállapítja a helyzet kialakulásának objektív és szubjektív okait. Meghatározza a helyzet megoldásához szükséges kompetenciákat. Meghatározza a segítséget kérık hiányzó kompetenciáit. Kidolgozza a segítés tervét. Kommunikál a tanítvánnyal, fenntartja a kapcsolatot. Mentorszerzıdést köt. Adminisztrálja a mentorálási folyamatot. Értékeli a mentorálás eredményét. Meghatározza az általános eszközöket és szolgáltatásokat. Meghatározza a szakterület-specifikus eszközöket és szolgáltatásokat. Megállapítja a szükséges eszközök és szolgáltatások rendelkezésre állását. Felhasználja az IT mentor támogató rendszereket. Felhasználja az Internet keresı rendszereit. Megismeri önmagát, saját képességeit. Szembesíti képességeit az IT mentorral szemben támasztott követelményekkel. Folyamatosan fejleszti saját személyiségét, képességeit az IT mentorral szemben támasztott követelményeknek megfelelıen. Új szakmai ismereteit rögzíti az IT mentor támogató rendszerekben. Tapasztalatait megosztja az IT mentorok közösségében. Közremőködik az IT mentor támogató szolgáltatások fejlesztésében. Saját IT mentor kézikönyvet készít. Az OKJ lehetıvé teszi, hogy az alapkurzus mellett a legkülönbözıbb szakterületek IT-mentori kiszolgálásához szakmodulokkal adjon megfelelı képesítést, amelyek egységes felépítését az alábbiak szerint adja meg: Meghatározza a szakterület célcsoportjait, helyzetét, sajátosságait. Elemzi a szakterület specifikus élethelyzeteit, problémáit. Elemzi és értékeli a speciális célcsoportok szükségleteit és kielégítésük módját. Alkalmazza a szakterület jogi eszközeit a speciális élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a szakterület-specifikus megoldásokat, módszereket az élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a célcsoport élethelyzeteinek megoldását kínáló hálózati szolgáltatásokat. Elısegíti a célcsoport helyzetének javítását az információs társadalomban, a digitális esélyegyenlıség megteremtésében. Az EQUAL IT-mentor - az informatikai szektor, mint munkaadó program feltárta és kidolgozta az ITmentor kiegészítı szolgáltatási kompetenciáit, speciális képzési tartalmait (lásd külön fejezetrészben: 7. IT-mentorálás az üzleti szféra számára, A képzési rendszer) Az új, IT-kommunikációs szolgáltató, ezen belül a közösségi hozzáférés üzemeltetı, az IT-mentor, valamint az oktatási kommunikációs szolgáltató a számítástechnikai szakmák között szerepel az új OKJben. Kétségtelen a foglalkozás infokommunikációs technológiai kötödése, azonban a tevékenység nem kifejezetten számítástechnikai tartalmú. Az IT-mentor és a kapcsolódó új szakmák beágyazódnak egy tágabb szakmacsoportba, amelynek fókuszában a helyi viszonyok, a lokalitás komplex – szerktorközi – fejlesztése, mőködése, kiszolgálása áll. A lokalitás szakemberek – közösségi menedzser (közmenedzser), közösségi informatikus, közösségi hozzáférés üzemeltetı, IT-mentor, közösségi oktatási szolgáltató – képzése idıvel - remélhetıen minél hamarabb, differenciált módon - felsı, egyetemi szintre emelkedhet. Az e területen dolgozó, magasan kvalifikált szakemberek terepi, lokalitásbeli mőködését áthatja az infokommunikációs eszközök és alkalmazások intenzív használata.

31

Forrás: http://www.milegyek.hu/open.php?id=1735&searchtype=complex&csopparm=&vegzparm=&kepzparm=&kompparm=&la p=40&complexbtn=1 /




A szakmakultúra a már létrejött szakmai közösség (lásd fentebb) tudatos szakmaépítı munkájának, valamint a tevékenység intézményesített ellátásából fakadó tapasztalatok felhalmozásának, a legjobb gyakorlat kialakulásának és elterjesztésének eredménye lesz. Egyre többen foglalkoznak vele, az „építkezés” folyik, de beindultak - sajnos - ellentétes folyamatok is, mert az új szakma megjelenése természetes módon érdekeket sért. Részint azért, mert különbözı szakmai irányokból tartanának igényt az új lehetıségekre (közfeladatokra, üzletre), részint pedig azért, mert egyes meglévı, „IT-mentor közeli” szakmák saját pozícióikat féltik, ill. önmagukat szeretnék erısíteni és nem a „konkurenciával” versenyezni. Ezeket a küzdelmeket az érdekeltek egyelıre, nagyobb részt a szakmakultúra dimenziójában vívják.

Ki az IT-mentor?

Ki nem az?

Megoldást segítı Általános szolgálat Közvetítı, eligazító Közszolgáltató Ügysegéd Tutor, betanító Szolgáltatás bróker Projekt asszisztens IT alkalmazó „Front-office”

Megoldást szolgáltató Szakszolgálat Kiszolgáló, szaktanácsadó Közalkalmazott Ügyintézı Oktató, pedagógus Eladó, értékesítı, ügynök Projektgazda Informatikus „Back-office”

A szakma fejlıdését tekintve különösen fontos idıszakban vagyunk tehát, mert e sokak számára fontos új területet számos segítı és gátló körülmény formálhatja, elırelendítheti és akadályozhatja. Ahhoz, hogy helyesen ragadjuk meg a természetét, ne engedjünk a lényegtıl eltérítı „csábításoknak” tekintsük át, hogyan történik a mentorálás, miképpen zajlik a segítés folyamata. Ragadjuk meg az egyes tevékenységeit, hogy képet alkothassunk, mi történik az egyes mentorálási szituációkban.

/

Az IT-mentorálás folyamata

32

A mentorálás folyamatának lépéseit hat alcsoportba soroltuk. A folyamat a Deming által javasolt PDCA ciklus, más néven Deming kör, alapján épül fel. Az elsı csoport tevékenységei a megalapozást szolgálják, a másodiké az adott személy mentorálásának (mentorálási projektjének) megtervezését, a harmadiké a végrehajtást, a negyediké az adott személy mentorálási folyamatának ellenırzését, az ötödiké az értékelés alapján a konkrét folyamatba való beavatkozást – korrekciót, a hatodiké az általánosítható tapasztalatok értékelését, a hetediké pedig, az általánosítható tapasztalatok alapján a rendszer korrekcióját, a tapasztalatok rendszerbe építését szolgálja. 

Elıkészítés, alapozás (Plan)

 

  

A mentorálási projekt megtervezése (Plan)



 

• 

Végrehajtás (Do)

A folyamat ellenırzése, értékelése (Check) Beavatkozás (Act) A rendszer értékelése (Check) Tapasztalatok rendszerbe építése (Act)

32





jelentkezés a mentornál, kapcsolatfelvétel, elérhetıség elsı konzultáció, a kapcsolat lélektani megalapozása, felépítése az élethelyzet, a személy (adottságok, képességek, igények), a feszültség, probléma többoldalú elemzése (diagnosztika) döntés a közös munkáról (a tényleges folyamat beindításáról) a cél meghatározása megegyezés az együttmőködésrıl, annak feltételeirıl (mentorszerzıdés megkötése) a lehetıségek feltárása, mérlegelése, a megoldások keresése, kiválasztása, kreatív megtalálása az önállóság megtartásával, a kreativitás ösztönzésének technikái kockázatok, veszélyforrások elemzése és a kockázatok csökkentése testreszabás (az általános megoldások konkrét élethelyzetben való realitásának mérlegelése) cselekvési terv kidolgozása (személyes kompetencia fejlesztési program közös kidolgozása, a szerzıdés kiegészítése) a terv megvalósítása, a megvalósítás segítése, a megoldások alkalmazása (motiválás, az emberi motiváció, késztetés ismerete és képessége segítés, képessé tétel, meggyızés, rávezetés, ráébresztés, segítık igénybevétele, csapatmunka, bátorítás, a megoldások lehetıségének személyes hitelesítése, mediáció) a mentorálási folyamat fenntartása (e-mentorálás, telefonos tanácsadás, levelezés, személyes megbeszélések, tanácsadás, bizalomerısítés, együttmőködés fenntartása, bizalmi kapcsolat, érdekképviselet, fellépés a tanítvány érdekében, példamutatás, elkötelezettség, mentor személyes kötelék, barát-tanító szerep, felelısségvállalás) az adott folyamat eredményességének kontrollja (értékelés, befejezés vagy folytatás), továbblépés



lezárás, utógondozás, új folyamat kezdeményezése



a folyamat általánosítható tapasztalatainak feldolgozása és értékelése



esetleírás, feldolgozás, az általánosítható tapasztalatok közkinccsé tétele

Ez és a következı ábra, Gáspár Mátyás és Göndör András közös munkája /

Az egyes PDCA tevékenységek általános összefüggése A mentorálás PDCA ciklusai

Elıkészítés, alapozás (PLAN) A mentorálási projekt megtervezése (PLAN)

Tapasztalatok rendszerbe építése (ACT)

Végrehajtás (DO)

Beavatkozás (ACT) A folyamat ellenırzése, értékelése (CHECK)

A rendszer értékelése (CHECK)

A mentorálás folyamata - amint látjuk - egy együttmőködésen alapuló, közösen megtervezett és végrehajtott projektként értelmezhetı. Érdekessége a „kétkörös visszacsatolás”, amelynek elsı, kisebb körében a személyes segítés, második körében pedig, az IT-mentor, ill. a mentor szakma tanulási folyamata zajlik. A folyamat tevékenységei jól mutatják a korábbi táblázatban értékelt segítı szakmáktól való tartalmi eltéréseket. Különösen fontos a mentoralásban az alkalmazott „eszköztár” sokoldalúsága és a segítés folyamatának rendkívül rugalmas igazítása a mentorált helyzetéhez, adottságaihoz és a körülményekhez. Minden más segítı szakma esetében a körülményeket vagy sajátos módon alakítják ki (pl. speciális intézmény keretei), vagy adottnak veszik. A mentor számára a segítı vagy gátló körülmények, azok esetleges megváltoztathatósága szintén részét képezi a megoldandó helyzetnek és a megoldás keresésének, mert a mentor és mentorált „egy hajóban eveznek”.

/

4. Hogyan hozzuk létre az IT-mentor közszolgáltatást? Tény, hogy egyre többen gondolkodnak rajta és terveznek országos és kisebb léptékő IT-mentor programokat. Több tárca számára magam is készítettem ilyen javaslatokat az elmúlt évek során, amelyek jelenleg aktuálisabbak, mint bármikor a korábbi idıszakokban, egyrészt a késlekedés miatt, másrészt pedig, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a közigazgatási reformfolyamatokkal megnyílt lehetıségek által. Érdemes ezért összefoglalni e tervezetek lényegi elemeit, amelyek hasznosak lehetnek a legkülönbözıbb programok megalapozására, logikai keretmátrixok (lásd az alábbi ábrát) kidolgozására az IT-mentor közszolgálat bevezetésével kapcsolatosan. Logikai keretmátrix33

Általános célok és hatások Az IT-mentor közszolgálat hosszú távú céljai természetesen a legátfogóbb nemzeti célokhoz kell, kapcsolódjanak, azok megvalósulását közvetlenül kell szolgálniuk. Ezek a következık: a)

Az életminıség javulása: A köz- és üzleti szolgáltatások lehetı legszélesebb köre jusson el közvetlenül az emberekhez az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások támogatásával, közvetítésével, teremtsenek munkaalkalmakat, növeljék a jövedelmeket, erısítsék a társadalmi befogadást, kohéziót, tegyék mindenki számára hétköznapi élménnyé az információs társadalom helyi kibontakozását.

b)

Digitális esélyteremtés: A hátrányos, ill. problémás élethelyzetben lévı emberek minél nagyobb számban váljanak képessé az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatára, éljenek a lehetıségekkel problémáik megoldásában, szükségleteik kielégítésében, csökkenjenek a hátrányaik, s növekedjenek az esélyeik a teljes életre.

33

Forrás: Pongráci György Márk, A projekttervezés módszertana, http://www.sze.hu/etk/_gyakorlat/22_projekttervezes_modszertana.ppt A logikai keretmátrix alkalmazásáról a Civil Tudástárban: http://www.inspi-racio.hu/inspdocs/200607/23logframekitltse.pdf, A Civil Tudástár: ttp://www.inspi-racio.hu /

Az IT-mentorálás gyakorlati megvalósulásának legátfogóbb hatása – más, egymást erısítı tényezıkkel együttesen – a kisközösségekben, a helyi életviszonyok javulásában ragadható meg, különös tekintettel az azokban érintett hátrányos helyzető emberekre. Körükben nı a foglalkoztatottság és a jövedelem, javul egészségi állapotuk, élhetıbbé válik az életük, erısödnek kisközösségeik, csökken az elvándorlás a kistelepülésekrıl.

Speciális célok és indikátorok Az IT-mentor közszolgálat fejlesztési programjának az általános célok elérése érdekében a következı spciális célokat kell kitőznie: a) IT-mentor szakma – Intézményesüljön az IT-mentor szakma (OKJ-s képzés), az IT-mentorok kapjanak megfelelı felkészítést, folyamatos háttértámogatást feladataik ellátásához, munkájuk váljon a szociális segítı szakma, ill. az egyes közigazgatási ágazatok elismert munkaterületévé, amely érvényesülési, kibontakozási lehetıséget biztosít számukra. Az IT-mentor szakma a lokalitás fejlıdését segítı szakmacsoport részeként (közösségi hozzáférés üzemeltetı, közösségi informatikus, lokalitás- ill. közmenedzser) fejlıdjön felsıfokú képesítést adó szakmává. b) Hálózati lefedés és többfunkciós közösségi terek – Minden kistelepülésen mőködjön – a szektorközi közszolgáltatás (közösségszolgálat) egységes követelményeinek megfelelı – fenntartható közösségi hozzáférési hely, és ezeken legyen rendszeresítve legalább egy szakképzett IT-mentor, aki ingyenesen személyes segítséget nyújt a hálózati közszolgáltatások igénybevételében. Az ITmentorok váljanak a többfunkciós közösségi terek és komplex közszolgálatok részévé, informatikai támogatóivá, segítıivé mindazoknak a hálózaton elérhetı – jelenleg helyben hiányzó – szolgáltatásoknak és intézményeknek, amelyek a kisközösségek, egyes tagjainak életminıségét, életesélyeit hivatottak javítani, az ehhez szükséges képességeket erısítik. c) Hálózati közigazgatási közönségszolgálat – Valósuljon meg a IT-mentorok egységes rendszerben történı, közcélú foglalkoztatása mindazon közigazgatási és közszolgáltatási közfeladatokban, ahol az igénybevevık hálózati segítése szükséges. Elsısorban a következı közhasznú IT-mentor szakterületi szolgálatok jöjjenek létre, s szolgáljanak mintául további közszolgáltatási területek (pl. civilszolgálat34, gyermek- és ifjúsági szolgálat) kisközösségi végponti modelljéül: •

IT bevezetési szolgálat: Az IT-mentorok alapfeladata a számítógép és az Internet, valamint a hálózati szolgáltatások használatának, a digitális írástudás megszerzésének személyes segítése és betanítása. Ez egy általános, szinte minden ágazatot segítı szolgáltatás, különösen azon közszolgáltatási területek számára, amelyeknek valamilyen – a betanítás szempontjából is – speciális, vagy önállóan kezelendı célközönsége (pl. gyerekek, idısek, megváltozott munkaképességőek, hajléktalanok) van.

•

Ügysegédi

és

közhasznú

tájékoztatási

szolgálat:

IT-mentor ügysegédek végponti közremőködésével jöjjön létre egységes hálózati közigazgatási közönségszolgálat, amely alkalmas a közigazgatás egészének hálózati ügyfélszolgálati támogatására, kiszolgálására. Ennek érdekében, s az egységes szolgálat részeként épüljenek ki az egyes szakterületek háttértámogatási rendszerei, szolgáltatásai, minıségbiztosítási követelményei. Az ügysegéd IT-mentor helyi feladata az embereket érdeklı bármilyen közhasznú, közfeladathoz kapcsolódó információ megkeresése, ilyen célú helyi adattárak létrehozása, gondozása és átfogóbb rendszerek (pl. kistérségi, regionális) karbantartása, ezek felhasználásával közvetlen és online tájékoztatás nyújtása, megkeresések megválaszolása (részletesebben lásd alább külön fejezetrészben).

34

A jelenleg érvényes kormányzati civil stratégia számol a közösségi hozzáférési helyek ilyen tartalmú, civil szervezeteket segítı szerepével: http://www.civil.info.hu/modules.ngo?name=Downloads&d_op=viewdownload&cid=5 /

•

Esélyegyenlıségi szolgálat és végponti hálózat: Az IT-mentorok ingyenesen igénybevehetı szolgáltatásaik révén töltsenek be digitális esélyegyenlıségi funkciót, segítsék hozzá az Internet használatához és a hálózati szolgáltatásokhoz azokat, akik egymagukban nem lennének képesek. E tevékenységi körükben kapjanak prioritást – a helyi igényekhez igazodóan – az idısek, a megváltozott munkaképességőek, romák és a gyermekszegénység által sújtott családok és közösségek35. A romák, ill. roma közösségek számára elérhetı speciális szolgáltatások (pl. tehetséggondozás, mentorálás) közvetítése, személyes informatikai felkészítés (meglévı jó gyakorlat folytatása, kiszélesítése). A feladat tartalma a digitális esélyegyenlıség biztosítása a hátrányos helyzetben lévık számára megfelelı, sajátos szolgáltatások közvetítésével, önsegítı csoportok – digitális esélyközösségek – szervezése a feltételek közös javítása érdekében, kedvezményeket nyújtó rendszerek (pl. kedvezménykártya, elektronikus pénztárca) mőködtetése a rászorultak számára, az EU-ban elfogadott információs alapjogok gyakorlásának garantálása. A kiszolgált rászorultak adott száma szükségessé teheti költségvetésbıl finanszírozott, digitális esélyegyenlıségi mentorok alkalmazását (digitális esélyszolgálat)36

•

Foglalkoztatási szolgálat: A munkaügyi központok hálózati és hagyományos szolgáltatásai – a már mőködı foglalkoztatási InfoPontok (FIP, foglalkoztatási információs pontok) kiterjesztéseként – az IT-mentorok közremőködésével jussanak el minden kisközösségbe, az IT-mentorok váljanak aktív részeseivé a foglalkoztatás bıvítését szolgáló fejlesztési és szolgáltatási programoknak.

•

Távmunka-szervezési szolgálat: Az IT-mentor hálózat a foglalkoztatási prioritásoknak és lehetıségeknek megfelelıen – váljon a közhasznú távmunka (különös tekintettel a fogyatékkal élıkre) meghatározó alkalmazási terepévé, a közhasznú távmunka-szervezés állami szolgálatává, amely egyszerre segíti elı a közfeladatok hatékony ellátását és a munkaerı piac modernizálását, kiszélesítését. Az IT-mentorok közvetítésével és helyi szervezésével létrejön egy közhasznú távmunka hálózat. A közszféra fokozatosan bıvülı mértékben használja ki a közhasznú távmunkahálózat kapacitásait. Az IT-mentor, mint helyi távmunka-szervezı segítse elı az üzleti célú távmunka széles körő elterjedését az otthoni unka és a közösségi hozzáférési helyek bázisán egyaránt. 37

•

35

Oktatási és felnıttképzési és tehetséggondozási szolgálat: Az IT-mentorok váljanak az iskolarendszerő és az iskolán kívüli képzés, a felnıttoktatás szolgáltatásainak helyi közvetítıivé, a kibontakozó élethosszig tartó tanulás végponti intézményeinek aktív közremőködöivé, akik jól ismerik a helyi igényeket, a képzések közvetlen érdekeltjeit és hozzásegítik ıket a hálózaton elérhetı tudáshoz, tanulást segítı – különösképpen az elearning – szolgáltatásokhoz.38 A hátrányos, gyenge, sajátos nevelési igényő tanulók hálózati korrepetálása, ill. a tehetségek felkutatása és megfelelı tehetséggondozó intézményekhez történı közvetítése, helyi innovatív képzési programok szervezése. Jól bevált gyakorlat a központi programok, önkormányzatok által támogatott informatikai képzések és személyes segítség nyújtása idıseknek.

A Nógrád megyei mintaprogramban már jelenleg is alkalmaznak közösségi hozzáférési helyeken mőködı IT-mentorokat. Budaörsön helyi digitális esélyegyenlıségi szociális rendelet garantálja a rászorultak ingyenes informatikai képzését és számukra az IT-mentori segítséget. 37 Várható, hogy a hivatalok keresni fogják a jövıben az információkezelési munkák olcsóbb ellátásának, kiszervezésének lehetıségeit (pl. nyilvántartások, webfelületek karbantartása, elektronikus ügyfélkapcsolatok kezelése, pályázatfigyelés, értesítések kiküldése, stb.) 38 A modern felnıttképzés, az élethosszig tartó tanulás szerves részévé kell, váljon a személyes közvetítı szolgáltatás. Ezt tartalmazza az OECD 2001-ben kiadott stratégiai dokumentuma, az Iskola a holnapért, Tanulással a digitális szakadék áthidalásáért, magyarul elérhetı: http://www.om.hu/letolt/nemzet/digital_divide.pdf, hasonló cél tőz ki a Lisszaboni memorandum (2000) alapján, az Európai Tanács által, az élethosszig tartó tanulásról kiadott memorandum (2001), elérése: http://www.bologna-berlin2003.de/pdf/MemorandumEng.pdf, 4.3. pontjában megfogalmazza a felnıttképzési, oktatási mentorok alkalmazásának szükségességét. / 36

•

Kultúraközvetítés, Nava pontok39, könyvtári végponti szolgálat – Kulturális közvetítı rendszer mőködtetése, a jelenleg intézményfüggı Nemzeti Audiovizuális Archívum szolgáltatás kiterjesztése a közösségszolgálati pontokra megfelelı szerzıdéses garanciákkal. Az IT-mentorok a korszerősített népmővelıi, mozgókönyvtári kiszolgálói szerepben is alkalmazhatók.

•

Egészségügyi szolgálat: Az egészségügyi tájékoztatás, tanácsadás és egyéb egészségügyi hálózati szolgáltatások közvetítıjeként az IT-mentor hozzájárul az egészségmegırzés, az egészséges életmód helyi feltételeinek megteremtéséhez, a tudatformáláshoz. Feladatai lehetnek: egészségügyi felvilágosítás, vészjelzı szolgálatok helyi szervezése, mőködtetése, az otthonápolás, egészségügyi programok (pl. szőrések, felvilágosító kampányok) helyi szervezése. Mőködése elıkészíti az idıvel kibontakozó távdiagnosztika, egészségügyi távfelügyelet, távorvoslás (telemedicina) új szolgáltatásainak bevezetését és mőködtetését.

•

Agrár- és vidék-, helyi gazdaság-fejlesztési szolgálat: A kistérségi hálózatok részeként az ITmentorok váljanak a helyi fejlesztés, programszervezés és menedzselés kiszolgálóivá, az agrár- és környezetgazdálkodási szaktanácsadást, a vidékfejlesztést segítı hálózati szolgáltatások és intézmények végponti szolgáltatóivá, közvetítıivé. Járuljanak hozzá, hogy a gazdák és agrárvállalkozások, a kisközösség minél teljesebben ki tudják használni a hálózati szolgáltatások, a legkülönbözıbb fejlesztési programok lehetıségeit, meg tudják szerezni és fel tudják használni a számukra szükséges forrásokat.

•

Pályázat- és projektszolgálat: Az erre speciálisan kiképzett IT-mentor a helyi és kistérségi fejlesztési projektek kiszolgálójaként közremőködik a tervezésben, a forrásteremtésben, pályázatok kidolgozásában, a projekt végrehajtásának szervezésében, az eredmények számbavételében, elszámolásban. Szükség szerint közvetít a helyi közösség, a projektekben érintett szervezetek, személyek és a projekt- és pályázati tanácsadók, hálózati szolgáltatók között.

•

Vállalkozási és e-kereskedelmi szolgálat: A kis- és középvállalkozások létesítését, fejlıdését, és az e-gazdaság kialakulását segítı hagyományos és hálózati intézmény- és szolgáltatási rendszerek kisközösségi kiterjesztéseként mőködı IT-mentorok mőködésében a köz- és üzleti szféra egyaránt érdekelt. Segítségükkel a termékek, szolgáltatások, munkaerı új piacai kapcsolhatók be a hagyományos és hálózati gazdasági vérkeringésbe. A KKV tanácsadási, kiszolgálási, kamarai rendszerek, hálózatok végponti kiszolgálása, pályázatok közvetítése, IKT alkalmazási és egyéb programok szervezése (pl. beszállítás, klaszter).

•

Civil szolgáltató központok: A civil szervezetek kapacitásai, informatikai fejlesztésének, Internetes megjelenésének segítése, pályázati információ, tanácsadási szolgáltatások közvetítése, a helyi demokrácia és nyilvánosság eszközeinek mőködtetése, szolgáltatása, közösségfejlesztési programok, önsegítı csoportok (pl. digitális esélyközösségek, lásd fentebb) szervezése.

•

Kistérségi közszolgáltatások helyi szervezése – A kistérségi mobil szolgáltatások (pl. mozgókönyvtár, tanácsadások, szőrések) helyi szervezési, hálózati feladatainak ellátása, ill. végponti közremőködés az új kistérségi közszolgáltatási logisztikai rendszerekben, azok fejlesztésében.

39

http://www.nava.hu/nava_pontok.php /

d) Szektorközi partnerség és kiszolgáló hálózat – El kell érni, hogy az IT-mentor hálózatot (lásd az alábbi ábra értelmezését) – arra alkalmas PPP-modell keretében – a három szektor együttesen, összehangolva hozza létre, használja, mőködtesse és tegye hosszú távon fenntarthatóvá. Így teremtsen munkalehetıséget és megélhetést, élethivatást az IT-mentorok számára. A fenntarthatóság terjedjen ki munkájuk színtereire, a közösségi hozzáférési helyek mőködésére is. A már meglévı intézmények és szolgáltatások felhasználásával, szektorközi együttmőködéssel, alakuljon ki az IT-mentorok kiszolgáló hálózata, a tevékenység – megfelelı fejlettségi szinten – alakuljon egy sajátos, jól átlátható, a szolgáltatási színvonalat és a mőködtetés feltételeit garantáló közcélú,

szektorközi franchise rendszerré. e) Magyarország a digitális esélyteremtés nemzetközi lelkiismerete – Az IT-mentor, mint a digitális esélyteremtés szakembere Magyarországon jelenik meg elsıként. Elvárás és egyben lehetıség, hogy tapasztalatainkat átadjuk más országoknak. Célul lehet ezért kitőzni, hogy váljunk a digitális esélyteremtés nemzetközi lelkiismeretévé, az új szakma nemzetközi központjává, tudásexportırévé kiterjesztve a közösségi hozzáféréssel kapcsolatos, szintén nemzetközileg jelentıs gyakorlatunkra, tapasztalatainkra. Különösen fontos a tapasztalatok átadása a határon túli magyar kisebbségek számára.40

40

A teleházak európai (EUTA) és világszövetségének (GTA) központjai Magyarországon vannak. Ezek a szervezetek alkalmasak az IT-mentor közszolgáltatási modell nemzetközi megismertetésére és terjesztésére. A Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) és az IHM között már létrejött egy ilyen tartalmú együttmőködés. /

AZ IT-MENTOR HÁLÓZAT ÉRTELMEZÉSE Szabályozás és egységesség - Az egységes jogi szabályozás, feladatellátási sztenderdek, az ezen alapuló egységes irányítás, szervezés és ellenırzés, kiszámíthatóság a felhasználó számára a mindenhol azonos módon megjelenı hálózati szolgáltatás biztosítéka. Munkamegosztás és koordináció - A szolgálat egyes pontjai közötti szakosodás (egymást erısítı szolgáltatások hálózata), együttmőködés, egymás kiszolgálása lehetıvé teszi, hogy a specializációból fakadó elınyöket a hálózat minden pontján élvezhessék. Egységes intézményrendszer - A szolgáltatás területi megjelenése, teljes lefedése mindenhol, ahol csak szükség lehet rá, része az egyenszilárdságú, IT-konform « szociális védıhálónak », az ITmentorálás ilyen módon tagozódik be a szociális, oktatási és egyéb közintézményi rendszerek (pl. back office - front office - field office, azaz végpont az e-ügyintézésben41) hálózatába. Szakmai egységesség - A szakmásítás azt is jelenti, hogy egységes szakmakultúra, követelmények érvényesülnek mindenhol, ahol ezt a tevékenységet végzik, s mővelıi azonos szakma képviselıiként jelennek meg, fejlıdésüket a szakmai hálózat intézményei, szolgáltatásai garantálják. Személyi hálózat - Az IT-mentor szolgálat emberi kapcsolatok hálója, azonos élethivatású, foglalkozású, szakmai érdekeket képviselı embereké, akikre felelısséggel lehet bízni feladatok, problémák megoldását és közösségként mőködnek, érvényesülnek, jelennek meg a társadalomban. Kommunikációs hálózat - A legkülönbözıbb személyi (lásd elıbb) és technikai csatornákon (lásd a következıt) szakmai és egyéb információtartalmakat cserélnek a szolgálat képviselıi, intézményei, ill. halmoznak fel, elemeznek, értékelnek, alakítanak át, gyarapítják a szakma tudásbázisát. Technikai hálózat - Hagyományos és elektronikus technikai csatornák egész rendszere szolgálja ki az IT-mentor szolgáltatásokat, amelyeken a legkülönbözıbb minıségő tartalmak (lásd elıbb) áramlanak. Közöttük kiemelkedıen fontos a szélessávú Internet, amelynek stabil pontokon és mobil módon is rendelkezésre kell állnia az IT-mentorok és mentoráltak tevékenységében, együttmőködésében. Hálózati mőködés A hagyományos hierarchikus irányítási rendszer bizonyos mértékő visszaszorításával, a horizontális együttmőködési és csere kapcsolatok erısítésével egy bizalomra, a közösségi összetartozásra épülı mőködés jellemzi (kell jellemezze) az IT-mentor szolgálatot.

A speciális célok megvalósulásának indikátorai azt jelzik, hogy a létrejövı IT-mentor szolgálat, ill. annak szolgáltatásai a célközönségek mekkora részét érték el, akik számára az új lehetıségek megnyíltak, milyen mértékben veszik ténylegesen igénybe a szolgáltatásokat. A program speciális céljainak elérése tehát az érdekeltek körei szerint határozható meg, számszerősíthetı. A program során alkalmazandó indikátorok a következık lehetnek:

41

•

az új szakmát – ill. szakmákat – megszerzık száma,

•

IT-mentorként foglalkoztatottak száma, területi eloszlásuk,

•

az IT-mentor szolgálat által elért települések száma, aránya, eloszlása,

•

az IT-mentorok által kiszolgált közösségi hozzáférési helyek száma és aránya,

•

az IT-mentor hálózat közigazgatási igénybevételének mértéke (mely ágazatok, milyen számban, költségvetéssel alkalmaznak IT-mentorokat, milyen szolgáltatásokat nyújtanak) és eloszlása,

•

az egyes IT-mentor szolgáltatásokat igénybevevık száma és eloszlása,

Az elektronikus ügyintézés immár hagyományos back office - front office fogalompárját ki kell egészíteni még eggyel és fogalomhármassá alakítani: back office - front office - field office, azaz háttérszolgálat - ügyfélszolgálat és területi kiszolgálás, az utóbbi azt a helyet jelöli, amely az ügyfélhez, közönséghez a legközelebb van /

•

az IT-mentor szolgálat tapasztalatait átvevı országok száma, különös tekintettel a határon túli magyar kisebbségekre.

Teljesítmények és eredmények Az IT-mentor szolgálatfejlesztési és mőködtetési program közvetlen teljesítménye, eredménye lényegében a szolgáltatóképességet meghatározó intézményi, személyes kapacitások és kompetenciák. A program eredményeképpen a következı közvetlen teljesítmények, eredmények várhatók:

42

•

Az IT-mentor, mint képesítéshez kötött szakmai tevékenység, a közigazgatási szakágazatokat kiszolgáló végponti szolgálat közfeladatként intézményesül, beépül a közigazgatási eljárás, a közszolgáltatások, a képesítés, foglalkoztatás és a költségvetés szabályozási rendszerébe. A teljesítés formája: szabályozás, stratégiák és programok.

•

Létrejön az OKJ által elismert IT-mentor – elearning – képzési rendszer, az igényekhez igazodó mértékben oktatási intézmények sora kapcsolódik be a képzésbe és a vizsgáztatásba. A teljesítés formája: képzési anyagok és szolgáltatások.

•

Szakképzett IT-mentorok szereznek diplomát a nem iskolarendszerő, felnıttképzési programok keretében, alkalmassá válva általános és szakterületi IT-mentor feladatok végzésére. A teljesítés formája: képzett munkaerı.

•

Az IT-mentor képzés fokozatosan egy tágabb, lokalitás-központú szakmacsoport részévé válik, amely teljes, középfokra épülı, s felsıfokú végzettséget is adó szakmai vertikummá fejlıdik. A teljesítés formája: iskolarendszerő képzési anyagok és szolgáltatás.

•

Szakképzett lokalitás menedzsment szakemberek szereznek diplomát iskolarendszerő oktatás keretében, alkalmassá válva komplex helyi fejlesztések, szolgáltatások és szolgáltató hálózatok szervezésére és irányítására. A teljesítés formája: képzett munkaerı.

•

Létrejön az IT-mentorok egységes közcélú foglalkoztatási rendszere, amely lehetıvé teszi a feladat ellátásának rugalmas, szektorközi szervezeti formáit (közintézmény, civil szervezet, kisvállalkozás, PPP42). A teljesítés formája: új, közcélú foglalkoztató intézmény mőködése.

•

Létrejön az IT-mentorok tevékenységét segítı – a közfunkciók ellátásával összehangolt – háttérszolgálat, amely közvetíti az üzleti megbízásokat, s elısegíti a szolgálat szektorközi felhasználását és fenntartását. A teljesítés formája: új hálózati szolgáltató szervezet mőködése.

•

Különbözı közigazgatási szakterületek igénybevételével megvalósul az IT-mentorok, részben közcélú, üzleti partnerek részvételével részben üzleti célú, összehangolt foglalkoztatása közösségi hozzáférési helyeken, amely a helyi szükségleteknek megfelelıen helyben biztosítja, ill közvetíti a korábban hiányzó szolgáltatásokat. A teljesítés formája: IT-mentorok távmunka végzése és helyi szolgáltatásai.

•

Létrejön az itthon és külföldön is követhetı, átvehetı helyi jó megoldások példatára a közösségi hozzáférési helyek és szolgáltatásaik hosszú távú mőködésére. Egyértelmő bizonyítást nyer, s megismerhetıvé válik a tapasztalat, hogy a szektorközi összefogás és használat képes a legkisebb közösséget is bekapcsolni az információs társadalomba. A teljesítés formája: jól mőködı modellek hagyományosan és elektronikusan hozzáférhetı információi, leírásai.

PPP - Public-Private Partnership, szektorközi együttmőködés, melynek lényege a közszolgáltatás érdekében végrehajtott üzleti célú beruházás hosszú távú garantált megtérülése közszolgáltatás vásárlás, vagy ilyen célú bérlés formájában, a ráfordítások megosztása és az eredmény megosztása szerzıdéses együttmőködési keretek között, a hálózat többcélú, szektorközi kihasználása. A hagyományos intézményi, a civil feladatellátás mellett lehetséges még a szociális vállalkozás, vagy a nonprofit társasági formájú (2007. július 1.-tıl hatályos) feladatellátás is, részletesebben lásd http://www.civil.info.hu/modules.ngo?name=News&file=article&sid=1403. /

•

Kialakul az IT-mentorok nemzetközi hálózata, ezen belül annak határon túli magyar részhálója, amely képessé válik a kisközösségek horizontális összekötésére, a tapasztalatok megosztására és nemzetközi hálózati szolgáltatások mőködtetésére. A teljesítés formája: országhatárokat légiesítı személyi hálózat.

•

Létrejön az IT-mentorok szakmai civil szervezete, amely képviseli a tevékenységet végzık érdekeit és letéteményese az új szakma minıségi követelményei érvényre juttatásának. A teljesítés formája: új, az állam által támogatott nonprofit szervezet jön létre.

•

Kutatási programok sora segíti az IT-mentor szolgálat fejlesztését, felszínre hozza és értékeli, terjeszti a tapasztalatokat itthon és külföldön egyaránt, szükség szerint újabb irányokat jelöl ki a továbbfejlesztésben. A teljesítés formája: tudományos és népszerősítı tanulmányok, kiadványok, rendezvények.

Aktuális tennivalók, javaslatok a továbblépésre Az IT-mentor közszolgálat és a kapcsolódó többfunkciós közösségi hozzáférési hálózat megvalósítása összetett szektor- és ágazatközi, humán erıforrás-, gazdaság-, társadalom, kultúra- és közigazgatásfejlesztési program egyszerre. A bonyolultságot a többszintőség, területiség is fokozza. Eddig azért nem koronázta teljes siker, mert ezt az összetettséget nem sikerült kezelnie a programgazdáknak. Újszerőségét és egyben nagyszerőségét a multifunkciós, ágazatközi és szektorközi jellege adja, amelynek

komplexitására a gazdaság- és társadalomfejlıdés, a közigazgatás-fejlesztés eddigi történetében még nem volt példa. Vegyük sorra, milyen feladatok körvonalazódnak az áttekintésünkbıl. A mostani helyzet – a fentiek és az eddig elért eredmények részletesebb ismertetése alapján – röviden úgy jellemezhetı, hogy határozott lépésekkel, célirányos programmal, együttmőködéssel és hatékony koordinációval a meglévı részelemek összeilleszthetık és az elszigetelt, kihasználatlan lehetıségek egy merıben – nemzetközileg is új, szektorközi – intézményrendszerben egyesíthetık. A megoldáshoz a következı lépések vezetnek: 1.

A közösségi hozzáférés és az IT-mentor közszolgálat fejlesztési program koncepcióját a kormányzati szereplık szőkebb, kritikus érdekelti köre - pl. a közigazgatási reform keretén belül - vitassa meg, fogadja el a további közös cselekvés alapjául. Szülessen megegyezés arról, hogy minden ilyen tárgyú ágazati-, ill. tárcatörekvést egyetlen közös kormányzati program keretébe kell illeszteni.

2. Jöjjön létre egy tágabb kormányközi testület (pl. IT-mentor Programtanács) a közigazgatási reform koordinációs rendszerén belül, amely összehangolja és felügyeli a közösségi hozzáférési és IT-mentor hálózat fejlesztését, intézményesítését és kormányzati felhasználását, valamint a civil és üzleti szektorokkal való kormányzati együttmőködést. 3. Az érdekeltekkel egyeztetett módon készüljön egy átfogó fejlesztési terv és megvalósítási program a közösségi hozzáférés és IT-mentorálás egységes rendszerére (ilyen jellegő közhasznú franchise”43 elképzelések már fogalmazódnak az FVM-ben, GKM-ben), amely felöleli a kormányzati igények és lehetıségek teljes körét, magába foglalja az operatív programokban jelenleg több helyen szereplı közcélú végponti kiszolgálási, közvetítı feladatokat.44

43

Egységes, moduláris szolgáltatási és finanszírozási rendszer, megfelelı szolgáltatási sztenderdek elıírásával, támogató szolgáltatások és feltételek garantált biztosításával, ezek beillesztése az ágazati közszolgáltatási folyamatokba és intézményrendszerekbe. 44 Az elızetes áttekintésekbıl az látszik, hogy nagyságrendileg mintegy 30 jelentıs érdekeltje és 60 potenciális közvetítı szolgáltatása, feladata van az IT-mentor hálózatnak a három szektorban, ennek több mint a fele kormányzati szereplı. /

4. A megvalósíthatóság és a széles körő intézményesítés megalapozásának érdekében a lehetı legrövidebb idın belül - legkésıbb 2008-ban - induljanak el kiemelt, mintamegoldásokat felmutató ügysegédleti és egyéb szakterületi (pl. távmunka-szervezés, agrár-szaktanácsadás, felnıttképzés, idısinformatikai), valamint az EQUAL program folytatásaként üzleti partnerségi IT-mentor és a közösségi hozzáférési hálózati pilot programok (lásd a továbbiakban külön részben), valamint a szolgáltatási rendszer iránti szükséglet teljes körő feltérképezése, a pilot programok eredményeiként megszületı megoldási modellek értékelése, majd kiterjesztése. 5. A jogszabályi feltételek megteremtésének folytatásaként - az OKJ-s elismerés45, az ügysegédlet részleges intézményesítése46 már megtörtént - ki kell dolgozni, és jogszabállyal intézményesíteni kell a közösségi hozzáférést és az IT-mentorálást, mint új közfeladatot, ill. közszolgáltatást (a GKM már deklarált ennek szükségességét), s e sajátos közösségszolgálat különbözı szintő – helyi, területi, országos – feltételeit (mőködési, szervezeti, személyi, jogi, technikai, információs, anyagi) folyamatosan be kell illeszteni a közigazgatási eljárási törvénybe, az ágazati közfeladatokba (pl. szolgáltatási sztenderdek kidolgozása47), intézményrendszerekbe, mint a hálózati, végponti kiszolgálás, közvetítés feladatait és a költségvetésbe. 6. Az IT-mentor, közösségi hozzáférés üzemeltetés és közösségi oktatás szakmafejlesztésének erısítése céljából, a lehetı legrövidebb idın belül kezdıdjenek meg az OKJ-s kompetencia alapú képzések, a foglalkozás intézményesítése (képesítési elıírás, foglalkoztatási kedvezmény, közfeladat ellátási szerzıdések, stb.), a költségvetési és szektorközi finanszírozási rendszerének kidolgozása.

45

A jogszabály elérése: http://www.civil.info.hu/downloads/seged/20060217_OM_OKJ.pdf 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, 3. melléklet, hatályos 2007. júl. 1-tıl, http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1850 47 A sztenderdek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egységes, egyenszilárd – akár közhasznú, akár üzleti – szolgáltató hálózatról lehessen beszélni. Különösen azért fontos ez a kérdés, mert új, eddig ismeretlen, más szférákkal is együttmőködı közszolgáltatásról van szó. Részben a szolgáltatás egységessége, részben, pedig az összekapcsolódás szabványossága miatt van, lehet szükség a szolgáltatási bemenet-, folyamat- és kimenet-standardokra. Ezeknek fontos szerepük van a szolgáltatási eredmény, teljesítmény és hatékonyság vizsgálatában. / 46

Az ügysegéd IT-mentorálás bevezetése, mint sürgıs e-közigazgatási feladat Az ügysegédlet az elektronikus kormányzás, közigazgatás szerves része, feltétele annak, hogy a társadalom nagyobbik része hozzáférjen az e-ügyintézési hálózati szolgáltatásokhoz. Ezen felül, rendkívül nagy jelentısége van az információs társadalom fejlıdésében, kiszélesedésében, a különbözı hátrányos helyzető csoportok bevonásában. Megvalósítását a 2003-ban elfogadott e-Kormányzat 2005 stratégia48 már tartalmazza (vonatkozó részét lásd a 55. oldalon). Léteznek gyakorlati mintahelyek is az új állami (Andrássy úti Ügyfélközpont), ill. önkormányzati (Budaörs Ügysegéd Pontok) közszolgáltatás sikeres modellkísérleti megvalósítására. Az alábbi ügysegédi szolgáltatások, ill. tevékenységek minden olyan közigazgatási, ill. közszolgáltatási ügyintézésben megkönnyíthetik az ügyfelek helyzetét, amely érdekében jelenleg a legkülönbözıbb hivatalokat, azok ügyfélszolgálatait személyesen kell felkeresni. Az ügysegédlet közvetítı tevékenységet jelent, egyes tevékenységekhez megfelelı szerzıdéses feltételek, képzés, instrukciók, háttérszolgáltatások, jogi felhatalmazások is szükségesek lehetnek (pl. a személyazonosság igazolása, iratok hitelesítése, betekintés közigazgatási adattárakba). Ezeket a feltételeket megfelelı szabályozásokkal, szerzıdésekkel biztosítani lehet. Az ügysegédi végpontok, ill. az ügysegéd IT-mentorok szolgáltatásai a tevékenységek jellege szerint az alábbiakban foglalhatók össze: •

Tájékoztatás: Közhasznú, közérdekő tájékoztatás szóban és írásban az ügyek intézésének módjáról, ill. minden egyéb közérdekő témakörben (a tudnivalók közlése, kinyomtatása), az Internetes információk elérhetıvé tétele, prospektusok, kiadványok terjesztése. A szociális törvényben például alapfeladatként elıírt, s jelenleg intézményhez kötıdı, tájékoztatási kötelezettség minden kisközösségben történı teljesítése.

•

Tanácsadás: Az ügyfelek kérdéseinek közvetítése a hivatalok, tájékoztató szolgálatok felé (a foglalkoztatási végponti tanácsadás már megkezdett gyakorlat, foglalkoztatási információs pontok, konkrét igényként és EU-s kötelezettségként merült fel az agrár-szaktanácsadás végponti, hálózati segítése), a válaszok fogadása és megadása az érdeklıdıknek. Kiemelt feladat ezen a téren s jogvédelem, jogi és fogyasztóvédelmi tanácsadás49. A nép ügyvédje és a fogyasztóvédelmi szolgáltatásokkal, gyermekjogi, betegjogi, ellátottjogi és egyéb jogvédı, jogsegély, pártfogó felügyelıi hálózatokkal való kapcsolat biztosítása, jogszabályok hozzáférhetıvé tétele, tanácsadók elérése.

•

Ügyintézés segítés: Hagyományos ügyintézés kezdeményezése, segítése (kérvények megfogalmazása, nyomtatványok beszerzése, kitöltése, elküldése, hivatalokkal kapcsolat létesítése, információk beszerzése, ügyfélfogadás megszervezése meghatározott idıpontra).

•

Távügyintézés segítés: Hálózaton elérhetı e-ügyintézés kezdeményezése, segítése, megtanítása (adatbázisok – pl. ingatlan – elérése, nyomtatvány letöltése, regisztráció, adatközlés, iratok elküldése, on-line ügyintézés, pl. elektronikus adóbevallás már megkezdett gyakorlat), személyi feltételeinek biztosítása (ügyfélkapu használata, elektronikus aláírás, regisztráció különbözı szolgáltatások igénybevételéhez).

48

Elérése: http://misc.meh.hu/binary/6392_letoltheto_strategia_rovat_ekormaynzat_strategia.pdf Az Ügysegéd IT-mentor támogató rendszerben 23 szakterületen 67 ügyintézési tanácsadó szolgáltatás igénybevételi lehetıségérıl van információ

49

/

/

Iratok kiadása: Megfelelı felhatalmazásokkal, ellenırzési biztosítékokkal megoldható, hogy a hivatalok által elektronikusan küldött iratokat a helyszínen hitelesítve a hálózati végponton kiadják (tulajdoni lap, hatósági igazolások pályázatokhoz, stb.). •

Ügykövetés: Az ügyfelek kérésére tájékozódás egyes – elhúzódó – ügyek helyzetérıl az eljáró hivataloknál, a határidı lejárta után.

•

Hivatali megbízások: Hivatalok, közhasznú szervezetek egyedi és közösségi ügyeiben közvetítés (személy megkeresése, adat beszerzése, egyeztetése, irat hitelesített kiadása, egyéb).

•

Pénzforgalmi tevékenységek: Hagyományos és elektronikus pénz be- és kifizetéssel járó tevékenységek, értékcikkek árusítása különös tekintettel a teleházak és a kisposták jövıben – tömegesen - várható fúziójára.

•

Technikai segítés: Az ügyintézést segítı technikai szolgáltatások (másolatkészítés, irat legépelése, kinyomtatása, iratok továbbítása adathordozókon, az elektronikus aláírás használata, Skype, videokonferencia, -tanácsadás elıkészítése, lefolytatása).

•

Panasz: Panaszok, bejelentések fogadása, eljuttatása a megfelelı fórumokhoz, a válaszok fogadása és eljuttatása a panaszoshoz, bejelentıhöz, az on-line panaszbejelentési lehetıségek alkalmazása.

•

Vélemény: Vélemények, hozzászólások fogadása közérdekő kérdésekben, eljuttatása a megfelelı fórumokhoz.

•

Javaslatok: Ötletek, megoldások eljuttatása a megfelelı fórumokhoz, jó megoldások győjtése és terjesztése.

•

Racionalizálás: A bürokratikus ügyintézés eseteinek, helyzeteinek győjtése, továbbítása elemzésre, értékelésre.

•

Programok: Közhasznú, közérdekő akciók, programok lebonyolításához szervezési, koordinációs, közvetítı szolgáltatások.

•

Hirdetmények: Közhasznú szervezetek, hivatalok hirdetményeinek helyi közzététele, terjesztése (hirdetmény, szórólap, egyéb)

•

Egyéb: Az adott hivatal sajátosságaihoz igazodó ügyfélszolgálati segítı tevékenységek (pl. speciális helyszíni információk begyőjtése).

Az ügysegédlet egyes területeit (ügyköröket) illetıen gyakorlatilag minden államigazgatási, közszolgáltatási terület szóba jöhet, ahol a hivatalok, ill. közszolgáltatók munkatársainak az ügyfelekkel találkozniuk kell, például: •

Önkormányzat

•

Okmányirodák

•

APEH

•

Társadalombiztosítás

•

Munkaügyi Hivatal

•

Földhivatal

•

Rendırség

•

Gazdasági kamarák

•

Víz-, gáz-, áram-, egyéb kommunális szolgáltatók

•

Távközlési szolgáltatók

/

A közigazgatási eljárási törvény az alábbi tevékenységeket nevezi meg, amelyek – megfelelı jogszabályi, esetenként speciális, szerzıdéses felhatalmazás alapján és képesítés, betanítás mellett - az ügysegédlet, ill. ügysegédi közremőködés körébe vonhatók lennének: •

az ügyfélre vonatkozó iratokba, nyilvántartásokba betekintést biztosít,

•

írásba foglalja az ügyfél beadványát, nyomtatványt biztosít,

•

átveszi a személyesen benyújtott iratokat,

•

iktatja a beérkezı iratokat,

•

az ügyfél kérésére az általa tett nyilatkozatról jegyzıkönyvet vesz fel,

•

az ügyfél kérelmére az általa benyújtott jogorvoslatról jegyzıkönyvet vesz fel,

•

rendszerezi a munkához szükséges iratokat,

•

szükség esetén iratot sokszorosít,

•

postázási feladatokat lát el,

•

általános tájékoztatással látja el a hozzáforduló ügyfeleket,

•

ellenırzi, hogy a személyesen benyújtott beadvány rendelkezik-e a jogszabályban elıírt mellékletekkel,

•

hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, ha valamely melléklet hiányzik,

•

nyilvántartásba veszi az ügyfél személyes adatait,

•

az átvett beadványt haladéktalanul a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szervhez továbbítja,

•

környezettanulmányt készít,

•

hatósági megkeresésre közremőködik a helyszíni szemlén,

•

hatóság megkeresésére részt vesz a hatósági ellenırzésben,

•

erre irányuló megkeresés esetén biztosítja a helyszíni tárgyalás feltételeit,

•

hatósági bizonyítvány állít ki,

•

elvégzi meghatározott cselekmény önkéntes végrehajtása megtörténtének ellenırzését.

Az ügysegédlet már meglévı szükséglet, mert néhány ezres nagyságban léteznek már online, elektronikusan elérhetı ügyintézési szolgáltatások (lásd az alábbi ábrát). Az érintettek körében történı, közvetlen ismertetésük, az ügyfelek felkészítésének (ügyfélképzés) hiánya hátrányos mind az ügyfelek, mind pedig a szolgáltatást nyújtók számára. A kihasználatlanság, alacsony igénybevétel megkérdıjelezheti a ráfordítások, a várható megtakarítások indokoltságát.

/

/

5. Hol tartunk a megvalósításban? Mire építhetünk? Ha a szerves fejlıdés útját kívánjuk járni, akkor a már elért eredményekre, a meglévı erıforrásokra építve kell továbblépnünk. Ebben a fejezetben ezeket az „alapokat” tekintjük át, hogy elkerüljük az újrafelfedezés, minduntalan újrakezdés - a sajnos nem ritka - hibáját. A 3. fejezet ismeretében lehetıség nyílik az egyes meglévı eredmények értékeinek mérlegelése a megoldandó feladatok tükrében. Egyáltalán nem titkolt szándékunk ezzel az is, hogy mindazokat, akik már eddig sikeresen dolgoztak e valóban jelentıs reform valóra váltásán, képbe kerüljenek, és helyzetben maradhassanak. A jövıben már nem forduljon elı - persze lehet, hogy ez jámbor óhaj marad - az, amit nem kevesen közülük megéltek, hogy példa értékő munkájuk nemcsak elismerést nem kapott, de hozadékai veszendıbe mentek, hasznosításra nem kerültek. Ennél az volt idınként aggasztóbb, amikor ugyanez az elismerés mellett, annak ellenére következett be. Erre is akadt példa, amit szeretnék a tanulságok levonásával magunk mögött hagyni. A digitális esélyegyenlıség megteremtését, a helyi információs társadalmak fejlıdését, mőködését szolgáló, egységes IT-mentori tevékenység, hálózati szolgálat teleházakban és egyéb közösségi hozzáférési helyeken történı, teljes körő kiépítése nagyon fontos stratégiai feladat, a társadalmi integráció, bevonás (e-inclusion) kritikus feltétele, ami nélkül az információs társadalom kiteljesítése elképzelhetetlen. Megvalósítása nem elızmények nélkül való. Egyes hátrányos helyzető csoportokat kiszolgáló intézményrendszerek már megkezdték saját mentori, közvetítıi szolgálataik megszervezését, tapasztalataik és eredményeik a közösségi hozzáférés egységes hálózatán alapuló általános szolgálat megvalósítása során jól hasznosíthatók. Egyes tárcák, kormányzati szervezetek – bizonyos mértékig – észlelték, átlátták a közösségi hozzáférés és személyes infokommunikációs segítés szükségszerőségét, tettek is korlátozott lépéseket a megoldásra, de természetszerőleg egyik sem volt olyan helyzetben, hogy ezt a merıben új, átfogó intézményt önállóan létre tudta volna hozni, országosan ki tudta volna terjeszteni. Amint látni fogjuk az alábbiakban, az üzleti és a civil szféra is keresi az információs társadalomba való bekapcsolódás személyes segítésének módjait és lehetıségeit. A már fentebb említett stratégiai célmeghatározásokon és jogi elıkészítésen túl a következı, elszigetelt, lépések történtek az elmúlt 10-15 évben az IT-mentorálás megalapozása érdekében (az IT-mentor történet legfıbb mérföldköveit tartalmazza a következı ábra): •

A 90-es évek elsı felétıl kezdve, civil kezdeményezésre és kormányzati, helyi önkormányzati, ill. üzleti támogatásokkal létrejött teleházak egyik alapszolgáltatása az infokommunikációs technológiák használatának igényorientált csoportos és személyre szabott egyéni betanítása, használatának segítése, aminek eredményeképpen az IT-mentorálás – nem intézményesített módon – a gyakorlatban tehát évtizedes múltra tekint vissza. A hazai teleház mozgalom lehetıségeihez képest igyekezett kiépíteni hálózati szolgáltatási rendszerét, ezek között – témánk szempontjából – kiemelkedı jelentıségőek az megszervezett felkészítések, akkreditált képzések, regionális segítı központok, monitoring rendszer és belsı mentorálás.

•

Magyarország elsı, Csákberényben (Fejér megye) megnyitott, teleházát 1994-ben az SzCsM támogatta, majd ennek tapasztalatai alapján, éveken keresztül 2000-ig futtatta az ún. szociális teleház programot, melynek keretében a teleházas munkatársak, mint szociális segítık mőködtek. Ennek szerves folytatása volt az ún. Rehab-os program (lásd alább).

•

A Miniszterelnöki Hivatal 1997-98-ban megkezdte az ún. Oké ügyintézési szolgálat (az ügysegédlet elıdje) tevékenységi területeinek feltárását a teleház hálózat fejlesztése kapcsán (Országos Teleház Programtanács, dr. Szegvári Péter elnökletével), a folyamat a kormányváltással megszakadt, ugyanekkor szintén a MEH-ben történtek próbálkozások (modellkísérlet) az ügysegédi szolgálat megalapozására teleházak bázisán.

/

•

2000-2002-ben a munkaügy területén – Szabolcs-Szatmár Megye, 12 helyen – jöttek létre „munkaügyi teleházak” és mőködtek foglalkoztatás-szervezı teleházas munkatársak, kaptak munkaügyi ügysegédi képzést, 3 éves bértámogatást, más munkaügyi központok is szerveztek ilyen céllal képzéseket, adtak támogatásokat.

•

2002-ben a Magyar Teleház Szövetség és az FMM, az IHM ellenjegyzésével együttmőködési megállapodást kötött a teleházak, mint közösségi távmunka helyek alkalmazására, a távmunkaszervezésben való közremőködésére, ennek nyomán azonban projektek nem indultak be.

•

2001-2004-ben mintegy 30 rehabos tájékoztató munkatárs dolgozott az SzCsM projektje keretében teleházakban, szociális segítı, tájékoztató munkát végeztek, munkába helyeztek megváltozott munkaképességő embereket.

•

Az információs társadalom 2003-ban elfogadott stratégiai dokumentumaiban (MITS, eKormányzat 2005. eEsély, eMunka) – egyelıre csak általános formában – rögzített cél az, hogy minden közösségi hozzáférési helyen legalább egy, a tevékenységet államilag elismert szakmaként, hivatásszerően végzı, speciális képzésben részesült IT-mentor dolgozzon. A megfelelı szakmai érdekképviseleti rendszerrel garantált módon50 minıség-biztosított tevékenységet ellátó munkatársak kapjanak lehetıséget hálózati közfeladatok ellátásában való szerzıdéses közremőködésre. E tevékenységük mellett legyen lehetıségük bekapcsolódni már kialakult és új hálózati üzleti szolgáltatási rendszerekbe. A két forrás együttesen legyen elegendı az ITmentorok anyagi biztonságának megteremtésére.

•

2003-tól a teleházak bekapcsolódtak (pl. Budaörs, Szada, Pécsvárad) az idısinformatikai programokba, IT-képzéssel való bevonásukba, az információs társadalomba, internethasználatuk segítésével. Képzési kezdeményezések (pl. Unoka-Nagyszülı Verseny, INFORUM) és programok (pl. Kattints rá Nagyi! BMK), valamint pályázatok (pl. FMM-NFI51) sora segítette elı, hogy mára számottevı tapasztalat halmozódott fel e téren (programszervezés, önkormányzati közremőködés, tananyagok). Egyre nagyobb számban szerveznek idısek számára jelenleg is Internet tanfolyamokat, amelyeket pályázati és önkormányzati támogatásokból (pl. Budaörs) finanszíroznak.

•

A fogyatékkal élı emberek informatikai támogatására, az információs társadalomba történı bevonására 2003-2004-ben 600 millió forintot fordított a tárca. A programok meghatározó része képzési és mentorálási tartalmú volt.52

50

Az IT-mentorok szakmai érdekképviseleti szervezetének kialakítása a hálózat kiépítésének egy meghatározott fázisában szükségessé vált, s 2006 végén létre is jött az IT-mentor Egyesület (lásd a továbbiakban). 51 http://www.nfi.gov.hu/folder_palya/18_idosek/paly_idosek.htm 52 Részletesebben: http://www.terminal.hu/artread.php?id=26201209041022&page=1 /

Az IT-mentor szakma és foglalkoztatás kialakulása Magyarországon

1990 1990-es évek eleje: A civil bázisú teleház mozgalom kibontakozása, mintegy 500 teleház létesítése, több száz helyen spontán ITmentorálás (segítés) kialakulása, 2007 elejére mintegy 50 helyen meghirdetett szolgáltatás, tömeges oktatás a teljesen kezdık számára

1995

1995: Létrejött a Magyar Teleház Szövetség, megkezdıdött a teleházas menedzserek és asszisztensek képzése, a tapasztalatok átadása, hálózat- és szolgáltatás-fejlesztési programok indulnak, hatékony együttmőködés a kormányzattal közfeladatok átvállalásában, a digitális esélyegyenlıség megteremtésében

2000

2003: A Magyar Információs Társadalom Stratégiában és az e-Kormányzat 2005 stratégiában megjelent az IT-mentor hálózat, ügysegédlet és közigazgatási közönségszolgálat kiépítésének célkitőzése, megkezdıdött az eMagyarország pontok létesítésének programja, az IT-mentor a közösségi hozzáférési minimum része, Budaörsön megkezdıdik az elsı helyi IT-mentor szolgálat fejlesztés

2005: Megkezdıdött az IT-mentor szakmafejlesztés, elindul a http://itmentor.hu szolgáltatás, mintegy 200 településrıl kapcsolódnak a felhasználói körbe, hivatalosan is elindul az IT-mentor program, az EQUAL keretében kétéves IT-mentor foglalkoztatási program kezdıdik

2005 2006: A Budapesti Gazdasági Fıiskola és az IHM együttmőködésében megkezdıdik az IT-mentor képzésfejlesztés, az IT-mentor államilag elismert szakma (OKJ), mintegy 20 helyen tervezik az IT-mentorok felkészítését, több százan jelentkeztek, a Lépj egyet elıre programban a támogatott képzésre 2006-2007: Az NFT II keretében várhatóan megkezdıdik az IT-mentorok közcélú foglalkoztatása különbözı szakterületeken a közigazgatási és államháztartási reform részeként (javaslat), teleházakban széles körő - nem intézményesített - gyakorlat

2010

Prognózisok szerint minimum 3000, a szükségletek alapján akár 10-15000 IT-mentor dolgozik országszerte a kisközösségekben, segíti az infokommunikációs szolgáltatások legszélesebb körő, napi használatát /

53

•

Az elmúlt 10 évben mintegy ún. 30 roma teleház jött létre, mőködik jelenleg is, ahol jelentıs digitális esélyegyenlıségi tevékenység folyik, s hasznos, szélesebb körben terjeszthetı tapasztalatok halmozódnak fel e társadalmi csoport bevonásáról az információs társadalomba. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-2004-ben több mint 450 millió forintot fordított különbözı roma programok támogatására. A tárca célja olyan projektek támogatása volt, amelyek - részben mentorok támogatásával segítik a romákat az informatikai ismeretek elsajátításában, s amelyek hozzájárulnak az információs szakadék áthidalásához.53

•

Csongrád megyében a teleházak munkatársai 2004-ben, széles körben kapcsolódtak be az Agrárkamarák szervezésében a földügyi adatok egyeztetésébe, hasonló módon az agrárkamarai eMagyarország pontok is jelentıs ügysegédi szerepet töltöttek be a tavalyi évben.

•

2004 decemberétıl az IHM megkezdte az IT-mentor hálózat kiépítése alapfeltételeinek megteremtését, ilyen célú együttmőködések széles körének – IT-mentor Partnerség – kialakítását.54 Ezzel a jelen összegzı kiadvány kidolgozóját, mint tanácsadót bízta meg féléves feladattal, majd ezt követıen megállapodást kötött az EUTA-val az IT-mentor Programiroda megszervezésére, amely menedzselte az új közszolgálat-szervezés feladatait 2006 tavaszáig.55 Megvalósult az IT-mentorokat támogató és a szolgáltatásfejlesztést nyomonkövetı honlap: http://itmentor.hu. A feladat aktualitását, a széles körő érdeklıdést jól mutatja a honlap látogatottsága, a csatlakozó települések (mentorhelyek) nagy száma. A program lényege egy új szakma és szolgáltatási rendszer intézményesítése a közösségi hozzáférési helyen az állami, üzleti és civil szféra lehetı legszélesebb összefogásával. Az IT-mentor közszolgálat hazai megvalósításában és nemzetközi elterjesztésében, 2005-ben szektorközi együttmőködés jött létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) és a témával foglalkozó EQUAL Partnerség között.

•

2004 második felében elkészült a Nemzeti Szélessávú Stratégia, amely az IT-mentorok közösségi hozzáférés helyeken való mőködésének szükségességét hangsúlyozza: „mindenkinek legyen lehetısége napi gyakorisággal elérni, a lakókörnyezetében használni a korszerő számítógépet és alkalmazásokat, megfelelıen hatékony – szélessávú – hálózatot, valamint szükség szerint igénybe venni hozzáértı segítséget (IT-mentorok)”.56

•

2005. januárjában, majd 2006-ban az IHM közvetítésével, az APEH megállapodott a Magyar Teleház Szövetséggel az elektronikus vállalkozói adatszolgáltatás segítésében több, mint 500 teleházban. A program nyomán a teleházak igen jelentıs ügysegédi forgalmat bonyolítottak le.

Az IHM roma támogatási programjairól : http://www.terminal.hu/artread.php?id=26201209041022&page=2 Az IT-mentor szerepérıl részletesebben lásd az eMagyarország pontok stratégiai füzetet: http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=dokumentumtar&docstorefolder=45 Az IT-mentori tevékenység már mőködı háttértámogatása a http://itmentor.hu honlapon érhetı el. 55 A tevékenység egy része a http://itmentor.hu honlapon jelenik meg. 56 A dokumentum elérése: http://www.gkm.gov.hu/data/cms1057444/net_hun.pdf 54

•

2005. áprilisában a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal tanulmányt készíttetett57, és gondoskodott az elsı ún. általános ügyintézés közvetítı Ügyfélközpont megszervezésérıl az Andrássy út 55.-ben (lásd az alábbi ábrát), ahol 2006. február 22-tıl az ország egyik legkorszerőbb ügyfélszolgálata és ügysegédi pontja mőködik.58 Egyik alapvetı célja az IT-mentorálás szakterületét képezı ügysegédlet szakmai megalapozása és az okmányirodákban való eléterjesztése. Az Andrássy úti Ügyfélközpont webes felülete és képei http://www.ugyfelkozpont.hu

57 58

Gáspár Mátyás, Ügyfélközpont, 2005. április Webes felülete: http://www.ugyfelkozpont.hu/kozos/index.php

/

/

•

Az önkormányzatok is sokat tettek annak érdekében, hogy a közösségi hozzáférési helyeken segítık mőködjenek IT-mentor szerepkörben. A Budaörsi Önkormányzat ment el a legmesszebb ezen az úton, amikor az IT-mentor szolgálatot, mint a digitális esélyegyenlıségi szociális támogatási rendszer elemét intézményesítette. A budaörsi Képviselı-testület által elfogadott, Közösségi önkormányzás modellje c. 2003 végén indult programjának digitális esélyegyenlıségi projektje tartalmazza IT-mentorok alkalmazását59, akik a Budaörsi Telekuckó keretei között nyújtottak elsıként hivatalosan ilyen szolgáltatást Magyarországon. Testületi döntés alapján az egész várost ellátó helyi szolgálattá fejlesztik a közösségi hozzáférési helyek hálózatára építve.60Az Önkormányzat jelenleg két Ügysegédi pontot mőködtet a városban.61

•

A gazdaság szereplıi is felismerték, hogy a kisközösségek kimaradása az e-gazdaságból a szakosított közvetítık hiánya miatt mind nagyobb veszteséget, elmaradt hasznokat fog okozni számukra Az IVSZ, MATISZ és INFORUM konzorciuma sikeresen pályázott és nyert el 309 Mft-ot az IT-mentor - az informatikai szektor, mint munkaadó EQUAL programra (2005-2007), az IT-mentor foglalkozás megalapozása, bevezetése és üzleti célú (részleges) kihasználására. Feltárásra és gyakorlati alkalmazásra kerültek az ITmentorok üzleti foglalkoztatásra vonatkozó lehetıségek, egyértelmővé vált az üzleti szektor érdekeltsége a szektorközi szolgáltatásban (a továbbiakban részletesen is bemutatjuk az eredményeket). Az érintettek tudatában vannak, hogy egy ilyen hálózat csak szektorközi partnerségben tartható fenn és készek az együttmőködésre a MITSben és részstratégiáiban foglaltak jegyében.62

•

2006. végén tartotta meg alakuló közgyőlését az IT-Mentor Egyesület (IT-ME), amelyet döntıen az EQUAL program (lásd fentebb) kedvezményezettjei, a felkészített ITmentorok és a program közremőködıi hoztak létre.63 Céljuk a szakmafejlesztés társadalmi segítése és felügyelete. Megkezdték az IT-mentorok számára nyújtandó szolgáltatások szervezését, amelynek elsı eredménye az IT-mentor.lap (http://itmentor.lap.hu), a kapcsolódó IT-mentor Fórum, valamint az Ügysegéd.lap (http://ugyseged.lap.hu).

•

Az IT-mentor szolgálat fejlesztésének szakmai megalapozásához jelentıs mértékben járultak tudományos kutatások.64 Egyértelmően bizonyítják, hogy a 15 éves rendkívül sikeres, s nemzetközileg szintén egyedülálló falugondnoki szolgálat mintájára, annak egyfajta korszerősített, modern információs társadalmi változataként szükségszerő az IT-mentor szolgálat létrehozása Magyarországon. A kutatók azt is bizonyítottnak látják, hogy a közösségi hozzáférés ilyen módon történı megerısítése, intézményesítése, meghatározó módon járul hozzá a társadalmi tıke és kohézió növeléséhez, az emberek szociabilitásának fokozásához, a társadalom befogadó jellegének erısödéséhez.65

59

Ennek tapasztalatai is alapul szolgáltak az IHM IT-mentor fentebb említett programjának megindításához. Lásd: http://www.telekucko.hu 61 Ennek tapasztalatai is alapul szolgáltak az IHM IT-mentor fentebb említett programjának megindításához. 62 A program honlapja: http://www.ivsz.net/engine.aspx?page=ITMentor 63 Lásd: http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1889 64 Legjelentısebb, összefoglaló anyaga: Molnár Szilárd vezetésével, Csótó Mihály, Gáspár Mátyás, Kollányi Bence, Pál Zsolt, Rab Árpád közremőködésével készült, A hozzáférési pontok humán-infrastruktúrájának fejlesztése, az IT-mentori szakma kialakítása, Zárótanulmány, BME-UNESCO ITTK 2005. június 30. 60

65

Molnár Szilárd, Szociabilitás és Internet, Review of Sociology Vol. 10 (2004) 2, pp 67-84. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004

/

•

Az UMFT és UMVP korábban részletezett, vonatkozó közvetett utalásain túl, az EKOP (elektronikus közigazgatási operatív program) konkrétan is említi az ügysegéd ITmentorálás megvalósítását, mint célt és feladatot az e-ügyintézési pontokhoz, ill. az okmányirodai bázisú integrált kistérségi közigazgatási szolgálatok hálózati végponti kiszolgálási hátteréhez kapcsolódóan.

•

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium stratégiájában és munkaprogramjában szerepel az IT-mentor szolgálat létrehozása és ilyen célú pályázat kiírása66. Korábban utaltunk azonban arra, hogy nem egyértelmő, milyen irányban megy tovább a személyes segítı közszolgálat szervezése. Felmerült ugyanis egy alternatív, leegyszerősítı « megoldás », amely nem vállalkozik a nehezebb, reformértékő, átfogó feladatra, hanem mintegy pótszerként « gyorstalpaló » tanfolyammal helyettesítené az ágazatközi közszolgálat kifejlesztését.67

•

A közigazgatási szakemberek nappali képzésében (Corvinus Egyetem), valamint a közigazgatási ügyfélszolgálatok munkatársainak továbbképzésében (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központ) egyaránt megjelent a közigazgatási közönségszolgálat - korábban az e-Kormányzat 2005 stratégia kapcsán már említett - elgondolása, s ennek részeként a közösségi hozzáférési (e-ügyintézési) pontokon mőködı ügysegéd ITmentorok kiszolgálási feladatainak rendszere. A közönséggel közvetlen kapcsolatban lévı közigazgatási szakemberek számára ez a jövıkép vonzó és természetes.68

•

Az OKJ által intézményesített és elızetesen közzétett (lásd korábban) IT-mentor szakmaiés vizsgakövetelmény-rendszer leírás alapján különbözı képzési intézményekben folynak az elıkészületek az IT-mentor szakmai képzésre. Várható, hogy az OKJ-s képzés azonnal megkezdıdik, ahogy annak szakmai és vizsgakövetelmény rendszerét a GKM rendeletileg közzéteszi. Ezzel egyidejőleg - az arra utaló korábbi szándéknyilatkozatok alapján - várható, hogy a Lépj egyet elıre szakmai támogatási program preferálni fogja az új szakma bevezetését. Különösen akkor, ha idıközben megindulnak az IT-mentorok alkalmazását elıirányzó átfogó közigazgatási és szakterületi programok.

66

Lásd részletesebben: http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1897 A GKM honlapján elérhetı KPMG tanulmány állásfoglalása nem egyértelmő, nem ad kellıen megalapozott útmutatást ebben a kérdésben. A tanulmány elérése: http://www.gkm.gov.hu/feladataink/inform/programok/emagy.html 68 A képzéseket korszerő tudásbázis és tananyagok támogatják: http://rop.kszk.gov.hu/portal/server.pt?space=Dir&cached=true&parentname=CommunityPage&parentid=0&in_ hi_userid=711&control=OpenSubFolder&subfolderID=508, http://www.tudasbazis.info Gáspár Mátyás, Közigazgatási közönségszolgálat, E-government Tanulmányok XIII, 2007. 67

/

6. Kinek mit ad, miért fontos az új hálózati szolgálat? Érdekeltségi térkép Az érdekeltségi térkép (angolul stakeholder’s map) megmutatja, kinek miért fontos egy szükséglet kielégítése, probléma megoldása, termék, szolgáltatás elıállítása, egy fejlesztési terv, program megszervezése. E sajátos térkép megjelenését tekintve nem más, mint egy táblázat, a szereplık felsorolásával és pozitív (mellette) - negatív (ellene) érdekeltségük tartalmának bemutatásával, s az adott szereplı sajátos - stratégiai és/vagy operatív „kezelésének” leírásával az ügy sikere szempontjából. Az IT-mentor közszolgáltatás meghatározó szereplıi és érdekeltségük az alábbiakban foglalható össze, aminek alapján az érdekeltségi térkép az adott helyzet, társadalmi-területi lépték, szakterületi lehatárolás aktuális információival kiegészítve, összeállítható.

A hátrányos helyzető embereknek, a mentoráltaknak segíti a beilleszkedést az információs társadalomba, konkrét élethelyzetek megoldását, azokhoz közvetlenül szükséges IT kompetenciák megszerzését. Esélyt teremt a legkülönbözıbb nehézségekkel küszködık számára, hogy az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások révén jobb sorsú embertársaikkal azonos, az övékéhez közelítı, esetenként akár jobb feltételek között tudjanak érvényesülni. Ellenérdekeltség: Csak azok részérıl jelenhet meg ellenérdekeltség, akik egyfelıl az információs társadalmat negatív dolognak tekintik, az elektronizáció és hálózatosodást a társadalomra egyértelmően és kizárólagosan veszélyesnek tartják, másfelıl pedig a hátrányos helyzető csoportok tagjait teszik felelıssé helyzetükért, s kétségbe vonják a társadalmi szolidaritás igazságosságát.

A foglalkoztatottak számára a társadalmilag hasznos tevékenységet nyújtó megélhetésen túl egy humán segítı, rendkívül változatos, folyamatos fejlıdést feltételezı és biztosító hivatás elsajátítása, gyakorlása vonzó perspektívát, önálló tevékenységet, vállalkozást jelent olyan helyeken, ahol egyébként nem könnyő munkát találni.

Ellenérdekeltség: Azon segítı, humán szolgáltató szakmák, ill. képviselıik részérıl merülhet fel ellenérdekeltség, amelyek bizonyos mértékig, részlegesen ellátnak ilyen tartalmú segítı feladatokat (pl. szociális segítı, könyvtáros, oktató, tanácsadó, stb.) és veszélyeztetve érzik magukat, szakmájukat, úgy vélik, hogy az IT-mentor szakma csökkenti az ı jelentıségüket.

A helyi közösség számára egy nagyon fontos, új közszolgáltatás - közösségszolgálat - mőködését teszi lehetıvé, amely a közösség egyes - különösen a hátrányos helyzető - tagjainak fontos, kritikus élethelyzeteinek megoldását, a közösség egésze gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdését segíti. Gyarapítja a helyi társadalmi tıkét, erısíti a közösséget, a helyi társadalmi szolidaritást, az összetartozás érzését. Hozzájárul a helyi társadalmi feszültségek csökkenéséhez, az emberi és anyagi erıforrások jobb kihasználásához. Nagymértékben növeli a közösségi hozzáférési hely - pl. civil szervezet által mőködtetett teleház - kihasználtságát, fenntarthatóvá tételének esélyét. Ellenérdekeltség: Ha az IT-mentor közszolgáltatás bevezetése a helyi, ill. elérhetı erıforrások, kapcsolódó szerepek kialakult elosztási rendjének (pl. intézményi költségvetések) változásával jár, akkor természetes módon kialakulhat ellenérdekeltség a „vesztesek” részérıl.

/

A közösségi hozzáférés üzemeltetés megoldásai elıny-hátrány táblázata69 A táblázat közösségi hozzáférésre vonatkozó elıny-hátrány érvei az IT-mentor szolgálat ellátására is - megfelelı értelmezéssel - vonatkoztathatóak.

A civilszféra számára azért fontos az IT-mentor, mert - túl a civil szervezetek közvetlen segítésén, kiszolgálásán - képes megszervezni, mozgósítani egyes élethelyzetekben a társadalmi összefogás, segítés sajátos, civil formáit. Tevékenysége alapul szolgálhat pályázati és egyéb támogatási forrásokból finanszírozható programokhoz. Javítja a helyi közélet, közszolgáltatások civil kontrollját azáltal, hogy elısegíti a civil szervezetek bevonását a közszolgáltatások szervezésébe, technikai eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a hétköznapi demokrácia kibontakozását, gyakorlását. Ellenérdekeltség: Érdekütközés keletkezhet az IT-mentor szolgáltatás civil, üzleti, ill. közintézményi megoldását támogatók, ill. ellenzık között (lásd még a fenti ábrát). A civileket azért támadhatják, mert a szolgáltatási felelısség nehezebben számonkérhetı, s a szervezeti háttér fenntarthatósága, a szervezettség nem nyújt eléggé biztonságos alapot.

69

Forrás: Gáspár Mátyás, Teleházország, Gondolat, 2004. 118. oldal.

/

A közszféra számára az új szakma és foglalkoztatás jelentısége abban áll, hogy megjelenik egy felkészült ember, akire közfeladatok helyi szervezése végponti közvetítése felelısséggel rábízható. Megjelenik a méretgazdaságosan nem megszervezhetı közszolgáltatások alternatív megoldásainak lehetısége, a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés, a kisközösségek, civil szervezetek aktívabb részvétele a közszolgáltatások szervezésében, az elektronikus kormányzás és hálózati közszolgáltatások (igazgatás, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás, stb.) igénybevételének kiszélesedése (társadalmasítása), a közigazgatási közönségszolgálat helyi feltételeinek kialakulása, új innovatív közszolgáltatások, s abban szélesebb társadalmi közremőködés lehetıségeinek kialakulása. Ily módon megteremtıdik a közigazgatás és közszolgáltatások reformjának egy fontos feltétele, rugalmas szervezhetıségük és elektronizálásuk lehetısége. A közigazgatási közösségszolgálat végpontjaiként reálissá válik a szolgáltató közigazgatás kisközösségi célkitőzése: „esélyegyenlıség a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben mindenkinek”.

Ellenérdekeltség: Érdekütközés keletkezhet az IT-mentor szolgáltatás civil, üzleti, ill. közintézményi megoldását támogatók, ill. ellenzık között (lásd még a fenti ábrát). A közintézményi megoldást azért támadhatják, mert kevésbé biztosítja a szolgáltatás rugalmasságát, az egyéni érdekeltséget.

Az üzleti szféra számára új, más módon nehezen elérhetı piacok nyílnak meg. A kistelepülések gazdasága az IT-mentorok piacszervezı és üzleti közvetítı tevékenysége révén bekapcsolódik a hálózati gazdaságba, gazdasági erıforrásaik (befektetési lehetıségek, munkaerı, helyi termékek és termények) részévé válhatnak nagyobb termelı, szolgáltató rendszereknek. A helyi – fogyasztói, termék-elıállítói, nyersanyag, munkaerı – piacok bekapcsolódása a gazdaságba. Az elektronikus kereskedelem és üzlet, a távmunka helyi feltételeinek kialakulása. Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások piacának kiszélesedése a digitális írástudás társadalmasítása révén. Az IT-mentorálás, mint kisvállalkozás, a helyi gazdaság és vállalkozás erısítésének (részletesebben lásd a következı fejezetrészt) eszköze.

Ellenérdekeltség: Érdekütközés keletkezhet az IT-mentor szolgáltatás civil, üzleti, ill. közintézményi megoldását támogatók, ill. ellenzık között (lásd még a fenti ábrát). Az üzleti, vállalkozó megoldással szemben az lehet az érv, hogy azok a tevékenységek kerülnek egyoldalúan elıtérbe, amelyek több nyereséget hoznak az IT-mentor számára. A társadalom egésze és a politika számára – A hátrányos helyzető csoportok társadalmi beilleszkedése, az esélyegyenlıség növekedése, a digitális megosztottság csökkenése, társadalmi feszültségek oldódása, kihasználatlan erıforrások felhasználása, az elektronikus demokrácia feltételeinek kibontakozása a társadalom fejlıdésének fontos elemei. Az országos és helyi politika messzemenıen érdekelt e lehetıségek kihasználásában és az elérhetı eredményekben.

/

Programok és érdekeltek az IT-mentor közszolgáltatáshoz kapcsolódóan *

Társadalmi pillanatkép az IT-mentorálásban való fontosabb, országos érdekeltségekrıl a 20062007-es években Az IT-mentor közszolgálat szektorköziségébıl, helyi telepítésébıl, többcélúságából fakadóan több gazdaság-, közszolgáltatás-, emberi erıforrás-fejlesztési programhoz kapcsolódik, az azokban közremőködı szervezetekkel partneri együttmőködést feltételez. A következı fontosabb, folyamatban, esetenként kezdeti stádiumban lévı, vagy tervezett programokkal van összefüggésben, ebben az idıszakban. Programok Az információs társadalom fejlesztése – a helyi információs társadalom fejlesztése, kutatása, eredményeinek számbavétele, terjesztése Közigazgatási reform – kistérségi közigazgatás, a kistelepülések elérése, kiszolgálása, multifunkciós terek mőködtetése Elektronikus kormányzás – az elektronikus ügyintézési szolgáltatások lakossági igénybevétele, ügysegédlet, közigazgatási közönségszolgálat, okmányirodák eMagyarország pontok és Közháló - az állampolgári informatikai közmő szolgáltató hálózati alapjainak megteremtése a többcélú közösségi hozzáférési helyek hálózati integrálásával Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért digitális esélyegyenlıség, idısinformatikai, roma, egyéb hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségi programjai, esélypontok hálózata Roma népesség integrációja – az információs társadalomba való integráció, mentori rendszer Agrárszaktanácsadás – agrár-, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási szaktanácsadás rendszerének fejlesztése Vidékfejlesztés, ÚMFT, ÚMVP – LEADER program, helyi közösségeket érintı fejlesztési programok Elektonikus gazdaság – az elektronikus gazdaság kiterjesztése, Iparpolitikai Ajánlások Távmunka – a távmunka rendszer országos kiterjesztése, 100.000 távmunkahely létesítésének célkitőzése Foglalkoztatás, munkahelyteremtés – országos foglalkoztatási információs és tanácsadó hálózat létesítése, új munkahelyek létesítése Sulinet – az iskolai informatikai oktatás kiterjesztése az 70

Érdekeltek ITTK, MTSZ70, INFORUM, MATISZ, IVSZ Kormány, a közigazgatás szinte minden ágazata Kormány, a közigazgatás minden ágazata GKM, FVM, MTSZ

SZMM, fogyatékosok szervezetei

SZMM, roma szervezetek FVM, agrárkamarák, tanácsadó szervezetek Kormányzat, NFH, FVM, LEADER csoportok GKM, IVSZ, informatikai és távközlési cégek, szolgáltatók SZMM, Távmunka Szövetség, MATISZ, IVSZ; távmunka adók és munkavállalók SZMM, FVM (vidékfejlesztés)

OKM

Magyar Teleház Szövetség

/

Programok iskolákkal nem rendelkezı településekre Felnıttképzés – az egész életen át tartó tanulás alapintézményrendszerének kiterjesztése a kistelepülésekre, kisközösségekre, a felnıttképzés elısegítése Egészségügyi reform, Nemzeti Népegészségügyi Program – az egészségmegırzés, betegségmegelızés, egészségügyi tájékoztatás, távdiagnosztikai és jelzırendszerek elterjesztése Közkincs program, könyvtárfejlesztés – a könyvtárak és mővelıdési informatikai szolgáltatásainak fejlesztése a kistelepüléseken, közmővelıdési színtér minden településen Határon túli magyarság segítése – a határon túli magyarok elérhetıvé tétele, segítése információval, oktatási anyagokkal, gazdasági, kulturális kapcsolatokkal Nemzetközi kapcsolatok – az EU-n kívüli országok segítésének EU-s kötelezettsége, digitális esélyegyenlıségi tapasztalatok átadása, exportja (NEFE) EU kommunikáció – az EU információinak helyzetorientált eljuttatása mindenkihez, az Európai Információs Pontok hálózatának kiterjesztése Népi ügyvéd program – a szolgálat elérhetıvé tétele a vidéki kistelepülések számára eDemokrácia, civil szféra – a kormányzat és a civil szféra együttmőködése, a demokratikus nyilvánosság, információszabadság, a civil szféra fejlesztése, erısítése

71 72

Érdekeltek

OKM, FMM, BGF

EüM

OKM, könyvtárosok szakmai szervezetei HTMH

KM, EUTA71, GTA72

KM

IRM Pártok, minden közigazgatási ágazat, MTSZ

European Union of Telecottage Associations, Teleház Szövetségek Európai Úniója Global Telecentre Alliance, Teleház Világszövetség

/

7. IT-mentorálás az üzleti szféra számára73 A továbbiakban bemutatom azt a kezdeményezést, amely - a már idézett Iparpolitikai Ajánlás szellemében - célul tőzte ki az IT-mentor szakma megalapozását és a foglalkoztatás megkezdését, mégpedig az üzleti szféra bevonásával. A program jelentısége felbecsülhetetlen, mert annak a feltételezésnek az igazolására vállalkozott, hogy bebizonyítsa: •

az IT-mentor szakma fontos és hasznos az üzleti szféra számára,

•

megvalósítása szektorközi együttmőködést feltételez,

•

az üzleti szféra tudja foglalkoztatni az IT-mentorokat,

•

a foglalkoztatásban elınyt élvezhetnek bizonyos hátrányos helyzető csoportok.

A program háttere és célcsoportja Az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljaival megegyezı, közösségi kezdeményezésre létrejövı EQUAL program keretében pályázatot nyert az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), az Inforum, a Napra Forgó Kht. valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdık Egyesülete (HARKE). A konzorcium azzal a céllal jött létre, hogy segítse a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzető, jelenleg inaktív és 45 éven felüli munkanélküliek munkaerıpiacra jutását. Ennek eszköze az innovatív, integrált képzési, munkatapasztalat-szerzési konstrukció, az "IT-mentor" módszer. A program célja a munkaerıpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlıtlenség minden formájának megszüntetése, az innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, valamint nemzetközi partnerekkel való együttmőködések kialakítása.

73

Felhasznált források: IVSZ http://www.ivsz.net/engine.aspx?page=itmentor, Inforum, http://www.inforum.org.hu/, Balogh István, http://matisz.hu/fileadmin/template/dokumentumok/matisz/rendezveny/2006/1121_dat/s2/Balogh_Istvan.ppt Mihálovits András, http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=841,

/

A megváltozott munkaképességő célcsoport foglalkoztatásában több éves tapasztalattal rendelkezı Napra Forgó Kht., valamint a foglalkoztatás szempontjából többszörösen hátrányos helyzető hallássérülteket képviselı HARKE a célcsoport munkaerı-piaci napi problémáinak megoldására szakosodott. A legnagyobb hazai informatikai cégeket tömörítı három szervezet, az IVSZ, MATISZ, Inforum pedig, jelentıs befolyással, véleményformáló erıvel rendelkezik az informatikai szervezetek körében, képes elérni, hogy a megváltozott munkaképességőek és a 45 éven felettiek munkához juttatása az informatikában formálisan is napirendre kerüljön ezen szervezetek humán erıforrás gazdálkodásában. A fejlesztési Partnerség létrejöttének alapja az a közös felismerés, miszerint az információs társadalom fejlıdésével számos olyan munkalehetıség teremtıdött-teremtıdik, mely helytıl függetlenül végezhetı. Ezek a munkák a megváltozott a munkaképességőek és a 45 év feletti korosztály által is teljes értékően elláthatók. Ugyanakkor ma az ilyen hátrányos helyzető személyek igen kevés eséllyel tudnak egyénileg elhelyezkedni ezen a szakterületen, egyrészt a korszerő informatikai szaktudás hiánya miatt, másrészt a munkáltatói oldal (informatikai szektor) érdektelensége vagy információhiányából kifolyólag. A projekt másik lényeges felismerése, hogy a lakosság legalább 55-60 %-a - fıként a középkorúak- és idısebb korosztályok, az elmaradottabb térségekben élı fiatalok - digitálisan írástudatlan: ık valamennyien kiszorultak-kiszorulnak nemcsak a számítógépekkel végezhetı munkakörökbıl, de minden egyéb, az információs társadalomhoz kapcsolódó kulturális, tanulási, szórakozási, szabadidıs, stb. tevékenységbıl, no meg a hazai e-közigazgatás adta, illetve megkövetelte elektronikus kapcsolattartásból, szolgáltatásokból. Ez a jelenlegi helyzet nemcsak számukra jelent hátrányokat, hiszen az elızıekben leírt tények miatt e nagy létszámú tömeg pl. a digitális tartalmak, illetve az információs technológiai eszközök piacán sem jelenik meg fogyasztóként. A probléma megoldására legalább részben megoldást jelent az IT-mentor - az informatikai szektor, mint munkaadó EQUAL projekt, amelynek hatása ezrek, de akár tízezrek többirányú szakmai képzésével reaktivált rétegeket von be a lehetséges-szükséges szolgáltatások körébe, vezet vissza a munkaerı piacra. Ráadásul, sokuk munkája tovagyőrőzı hatással lehet-lesz: a közösségi pontokon, mővelıdési házakban és egyebütt mentorként - nem formális oktatással, a bizalomhoz fontos korosztályi és élettapasztalatokkal bírva, akár személyre szabottan is - a helyi lakosságot segítve, számos hasznos szolgáltatást nyújtva, terjeszteni tudják az alapvetı számítógépes ismereteket, erısítik az Internettel, a digitális tartalmakkal kapcsolatos ismereteket és érdeklıdést - a digitális esélyegyenlıség megteremtését, az információs társadalom kiteljesedését, illetve annak vívmányaihoz való hozzáférést. A hazai munkaerıpiacon lévı 45 év felettiek ma elszenvedıi a vállalati diszkriminációnak. A versenyszférában, de egyre inkább a közszférában is szívesebben alkalmaznak fiatal, ambiciózus és relatíve alacsonyabb bérért foglalkoztatható munkaerıt - a 45 éves kor fölöttieket kevésbé, az 55 évesnél idısebbeket, pedig szinte egyáltalán nem látják szívesen. A munkaügyi becslések (!) szerint ma Magyarországon 400-600 ezer ember megváltozott munkaképességő és él minimális nyugdíjtámogatásból, miközben közülük, pedig mindössze 50-60 ezer ember, az érintettek 10-15 százaléka dolgozik - jórészt a már említett diszkrimináció miatt. Projektünkben a megváltozott munkaképességő emberek közül is kiemelt figyelmet szentelünk a hallássérült emberekre. Hazánk lakosságának tíz százaléka valamilyen mértékben halláskárosult. Ebbıl háromszázezren súlyosan nagyothallók, hatvan-ezren, pedig siketek. A valóság egyelıre azt mutatja, hogy esetükben csak elméletben beszélhetünk esélyegyenlıségrıl. Projekt két célcsoportra fókuszált: egyrészt a 45 éven felüli, másrészt a megváltozott munkaképességő (pl. halláskárosult, mozgássérült, egészségkárosodott) tartósan munkanélküli illetve egyéb okokból inaktív munkavállalókra.

/

A képzési program Az EU támogatásával megvalósult - elsısorban dr. Mlinarics József nevéhez főzıdı -innovatív képzési modell kidolgozásában résztvevı szervezetek együttmőködésének alapja az a közös felismerés, hogy az információs társadalom fejlıdésével számos olyan munkakör teremtıdött/teremtıdik, amely helytıl függetlenül végezhetı és így megváltozott munkaképességőek és a 45 év feletti korosztály által is teljes értékően végezhetı. Ezen hátrányos helyzető személyek azonban kevés eséllyel tudnak egyénileg elhelyezkedni ezen a szakterületen, egyrészt a korszerő informatikai szaktudás hiánya miatt, másrészt a munkáltatói oldal érdektelensége, vagy hiányos informáltsága miatt. Partnerségünket úgy alakítottuk ki, hogy erre a problémára a legilletékesebbek dolgozzák ki és teszteljék a megoldásokat. A képzési és foglalkoztatási modellben 54 megváltozott munkaképességő, és 45 éven felüli közép-, ill. felsıfokú végzettségő inaktív személy vett részt. A résztvevık az informatikai ismertek elsajátítása mellett személyiségfejlesztı oktatásban is részesültek részben távoktatás, részben személyes konzultáció során. A képzést elsajátítók hozzájárulhatnak a világháló közösségi végpontjainak megerısítéséhez, valamint késıbb tanácsadóvá válhatnak. A képzési modell az önálló munkavégzésre, projektszemlélet elsajátítására is megtanította a résztvevı csoportot. A képzés utáni munkahelyeken végzett munkatapasztalat-szerzés, pedig lehetıséget teremt egyrészt a munkavállalók számára, hogy némileg védett környezetben integrálódni tudjanak a vállalatok munkafolyamataiba, másrészt növelni tudják a munkaadók körében a megváltozott munkaképességőek elfogadottságát. A képzések megvalósítása is partnerségben történt. Az alapozó képzéseket az IVSZ, a szakmai képzéseket a MATISZ valósította meg, míg a mentális képzés a Napra Forgó Kht. feladata volt. Az elıképzettséget illetıen, projektbe való felvétel feltétele a a célcsoportba való tartozáson túl érettségi vagy felsıfokú végzettség, a képességeket és motiváltságot felmérı írásbeli vizsga sikeres letétele és bizottság elıtti szóbeli vizsgán való megfelelés. A képzések mentális felkészítésekbıl, informatikai és IT-mentor szakmai képzésekbıl álltak.


Mentális alapképzések - A mentális alapképzések célja a személyiség erısítése, fejlesztése és a jövıbeli foglalkoztatás motivációs megalapozása. A képzések strukturált csoportfoglalkozás formájában valósultak meg. A ketté osztott célcsoport a szakmai tanfolyamokat megelızıen két-két, háromnapos bentlakásos, majd a képzések közé beillesztve több "bejárós" alaptréningen vett részt. A személyiségfejlesztı tréningek által fejlesztett területek: ön- és társismeret, motiváció, célkitőzés, érzelmi intelligencia, kommunikáció, önérvényesítés, konfliktuskezelés, kreativitás, viselkedéskultúra.

/




Munka-, pálya- és rehabilitációs tanácsadás - A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevı személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevı személy pályaválasztásának, pályamódosításának elısegítése és számára érdeklıdésének, képességének, személyiségének és munkaerı-piaci igényeknek megfelelı pályaterv kialakítása, értelemszerően pályamódosítási tanácsadásról van szó. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességeinek valamint a munkaerıpiaci keresletnek nem felel meg. A rehabilitációs tanácsadás mindezen formákat ötvözi az álláskeresési tanácsadással és pszichológiai tanácsadással kiegészítve. A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy a munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás nyújtásával elısegítse a foglalkoztatási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességő személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelı munkakörökbe nem közvetíthetık.




Kiegészítı speciális képzések - A mentális speciális képzések egy része készség és ismeretfejlesztı tréningeket jelent különbözı területeken, melyek a programban való sikeres részvétel valószínőségét növelik. Összesen 3 képzésfajta tartozik ide: Tanulási technikák: a tanulás pszichológiai vonatkozásai: emlékezet, tanulás, gondolkodás, beszéd, észlelés, érzékelés, figyelem; a tanulást segítı külsı feltételek; tanulási motiváció és tanulási stílus; tanulási módszerek, technikák Idıgazdálkodás: tervezés hasznossága, célkitőzés; prioritástechnikák; döntési készségek és technikák; idıgazdálkodási módszerek; halogatás és idırablók Jogi képzés, jogi ismeretek: alapvetı általános jogi ismeretek; alapvetı emberi jogok; esélyegyenlıséggel kapcsolatos jogi szabályozás; egyéb szociális és kapcsolódó jogok; munkajog, munkanélküliek ellátása, vállalkozás; cd jogtár gyakorlati használata; egyéb jogágak átfogó ismertetése.




Hallássérült személyek speciális képzése - A képzés a hallássérüléssel együtt járó nehezített kommunikációs állapottal való együttélés fejlesztéséhez kapcsolódik. Az elsı képzés megelızte a felvételi vizsgát is. A foglalkozások témája: beszédértés és beszédképzés fejlesztése, kommunikációs önismeret, fül- és hallástechnika ismerete, mozgás- és testbeszéd kultúra fejlesztése, számítástechnikai alapismeretek, jogi ismeret. Beszédértés és beszédképzés fejlesztése A képzést 2 szurdopedagógus-logopédus szakértı vezette egyénekre bontott fejlesztési terv alapján. A tematika tartalma: a hallásállapot és a beszéd sajátosságainak felmérése, hangadás tudatosítása, hangzók képzésének javítása, grammatikai fejlesztés, beszéd- és szövegértés fejlesztése, olvasás és írás fejlesztése, szöveges helyzetgyakorlatok. Kommunikációs önismeret A képzés célja tréner vezetésével a kiválasztott résztvevık önismeretének, kommunikációs készségeinek erısítése, fejlesztése önmaguk jobb megismerésével, meglévı - személyes - eszköztár tudatosításával, bıvítésével, a változások lehetıségeinek felismerésével. Az alkalmazott módszerek: ismeretközlések, prezentáció, kérdıívek, tesztekm készségfejlesztı gyakorlatok, önkifejezı, lazító mozgás gyakorlatok, saját élményő esetfeldolgozások. Fül- és hallástechnika ismerete Az elıadás, majd személyes konzultáció témái, melyet szakorvos tartott a füllel és a hallással kapcsolatos fejlıdési rendellenességek, nagyothallás okai, terápiás lehetıségek, hallókészülékek, audiológiai vizsgálatok típusai.

/

Mozgás és testbeszéd kultúra fejlesztése Neves, ismert színész vezetésével a társalgási és elıadás technikák fejlesztése, a beszéd közbeni testkultúra tudatosítása, javítása. A beszélgetések alatti helyzet videóra vétele, ennek a felvételnek közös megtekintése, elemzése. Interjú helyzetek kipróbálása. Számítástechnikai alapismeretek Az informatikai képzés kiegészítéseképpen konzultációs jelleggel a kommunikációs nehézségek miatt meg nem értett fogalmak, felhasználói ismeretek elélyítése számítástechnikát jól ismerı, hallássérült informatikus segítségével. Jogi ismeret Beszélgetés, fórum 2 csoportban szakjogász vezetésével a teljes csoport jogi képzését kiegészítve. Támája: általános jogi ismeretek, emberi jogok, esélyegyenlıségi- és szociális jogok. Ezekhez kapcsolódó személyes élmények, események és következményei életünkben. Szakmai képzések - Az IT-mentor elnevezés valójában egy új szakma-csoportot takar, hiszen a társadalomban hátrányos helyzetben lévı embereknek sokféle (szak)területen lehet / kell segítséget nyújtani az igényeiknek megfelelıen. (Pl. egyszerő számítógép-használat, felnıttképzés, szolgáltatás elérés, elektronikus ügyintézés, stb.) Ennek megfelelıen az ITmentorok többféle szakterületre specifikálódhatnak, s így különbözı IT-(szak)mentorokká válhatnak. A program keretében megvalósuló IT-mentor képzés alapvetıen két-szintő: alapképzésbıl és szakképzésbıl áll, mely egymásra épülı, távoktatással megvalósuló moduláris képzést jelent. Informatikai alapképzés - A célcsoport tagjai tudásszint felmérés alapján négy csoportra osztva ECDL Start vizsgát tettek le a képzés elsı hónapjában. A képzés egy országosan elismert informatikai oktató központ tartotta. Az alapképzésen minden jelölt - elenyészı számban ismétléssel - sikeres vizsgát tett. Ez volt a feltétele a további szakképzéseken való részvételnek. IT-mentor szakképzés - A képzésben résztvevık elıképzettségük, képességük és érdeklıdési körük szerinti differenciáltan vettek részt az IT-mentor szakmák elsajátításában. Az oktatás moduláris formában zajlott le, és minden modul írásbeli és/vagy szóbeli vizsgával zárult. A képzés 2006. május 31-én fejezıdött be, minden célcsoporttag legalább három IT-mentor szakmából szerzett képesítést. IT-mentor képzés eszköztámogatása - A projekt megvalósítása során azon résztvevık számára akik nem rendelkeztek számítógéppel, biztosítottuk a számítógépet (notebook.ot), mint munkaeszközt, valamint az otthoni szélessávú internet hozzáférést azok számára, akik azzal nem rendelkeztek. Összesen 42 fı vett részt a képzésben, amelybıl 1 fı betegség miatt morzsolódott le. Az öt hónapos tanfolyam végén a sikeres vizsgát tett mentor-jelöltek az adott szakterületre vonatkozó IT-mentor, és a fenti szakmák valamelyikére szóló szakmentori képesítést kaptak, amelynek megfelelı munkakörben nyernek "kísérleti" elhelyezést, ahol a gyakorlatban 1 év alatt kipróbálják és bizonyíthatják felkészültségüket. (A modell szerint az e program keretében szerzett egyes szakmentori képesítések lehetıséget adnak - valós karrier-utat biztosítva - a szakmai továbbfejlıdésre és további specializálódásra, akkreditált felsıfokú IT-mentor végzettség megszerzésére a Budapesti Gazdasági Fıiskolán, mihelyst ott beindul a képzés.)

/

A foglalkoztatás A projekt megvalósulás során mintegy 30 foglalkoztatási partnerrel mőködtek együtt. A foglalkoztatási partnerek között volt informatikai cég, önkormányzat, önkormányzati intézmény, alapítvány, egyesület, mővelıdési intézmény, egyház, és termelı vállalkozás, stb. A foglalkoztató partnerek által biztosított munkakörök megfelelnek a projekt céljainak, azaz munkaerı-piaci szempontból releváns tapasztalatszerzést tettek lehetıvé. A foglalkoztatók nagy többségénél lehetıség nyílt a célcsoport tagjainak tovább foglalkoztatására. A foglalkoztatási partnerekkel a kapcsolattartás elsısorban a célcsoporton keresztül történik, ez is erısíti a célcsoport integrálódását a munkavilágához. A foglalkoztatási partnerekkel történı együttmőködés hozama a munkáltatói szemlélet kedvezı formálása a célcsoport irányába, valamint a szervezetünk tapasztalatai is bıvültek a piaci szemlélet terén.

Balogh István, a projekt vezetıje az alábbiak szerint összegezte az IT-mentorok üzleti célú foglalkoztatásának lehetséges területeit (elsı kép), az EQUAL program keretében megvalósult szakmaképzéseket (második kép), valamint a további kiegészítı lehetıségeket (harmadik kép):

/

Az egyes megszerzett szakmai képzettségek alapján betölthetı munkakörök tartalma a következı volt: Közösségi hálózat üzemeltetı - Mővelıdési házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, a helyi közösség számára fenntartott bármely helyen, ún. közösségi elérési ponton meglévı szabad számítógép-kapacitás(ok) hatékonyabb kihasználására alkalmazzák az IT-mentort, aki tevékenységével a megfogalmazott gazdasági célt úgy éri el, hogy közben terjeszti, népszerősíti a számítógépes kultúrát, környezetével megismerteti az Interneten elérhetı lehetıségeket, az információs társadalom, az ekormányzat szolgáltatásait, így hatva az egyén és a közösség, a környezet fejlıdésére. Felnıttképzési konzulens - A "Felnıttképzési konzulens" feladata a mővelıdi házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, önkormányzatnál, stb. az Internet segítségével a felnıttképzési pályázatok feltérképezése, megismertetése és felhasználása a környezete humánerıforrásainak fejlesztésére, a helyi közösség (és a munkaerıpiac) ismeretében. Kis és közepes vállalkozási (KKV) környezetben is mőködik a modell: ilyenkor több vállalkozás munkatársainak továbbképzési igényét és szükségességét térképezi fel és tesz javaslatot, szervez közös tanfolyamot. A távoktatási képzésekben való részvételt népszerősíti a környezetében az "élethosszig tartó tanulás" szemléletének és lehetıségének terjesztésével. Az ügyfelek (lakosság, munkatársak, stb.) számára egyéni tanácsadást is végez a továbbképzésükre és azok állami és/vagy Európai Uniós támogatására vonatkozóan. Távoktatási Tutor - A Tutor a felnıttképzések (elsısorban távoktatási lehetıségek) feltérképezése és megismertetése, népszerősítése mellett ügyféltoborzással is foglalkozik a felnıttképzési (távoktatási) tanfolyamokra a helyi közösség (munkatársak, KKV-k, ügyfelek, stb.) körébıl. A Tutor legfontosabb feladata, "fı profilja" a tanfolyam során a hallgatók személyre szabott támogatása, végigkísérése a képzési folyamaton a toborzástól, a kiválasztáson át egészen a vizsgáig. Az "Élethosszig tartó tanulás" szemléletét és lehetıségét terjeszti a munkája során.

/

Innovátor - Az Innovátor feladata a helyi környezet (munkáltató, kisvállalkozások, település, térség) fejlesztési igényeinek feltérképezése, a pályázati lehetıségek (fejlesztési források) felkutatása, megismertetése és felhasználása a környezet gazdasági-, kulturális-, munkahely-teremtési fejlesztésére, javaslattétel a munkáltató (és/vagy az ügyfelek) számára. Foglakozik pályázatírással és projektmenedzsmenttel, ahogy ezt az adott munkakör szükségessé teszi. Az Innovátor dolgozhat a helyi önkormányzatnál, kis- és közepes vállalkozásnál, civil szervezetnél, a szaktudását mindenütt tudja kamatoztatni a közösség javára. Bármely munkáltatónál rendkívül értékes munkaerı lehet, szakismerete iránt napjainkban egyre nagyobb a kereslet. Honlap karbantartó, képszerkesztı - Egyszerő honlap készítése html-ben, meglévı honlap karbantartása, aktuális tartalmak felvitele a honlapra, egyszerő tartalmak szerkesztése, felvitele, digitális fényképek számítógépes feldolgozása. Hálózati rendszerüzemeltetı, Office rendszer adminisztrátor. Kisvállalati környezetben Microsoft Windows Server hálózati operációs rendszeren alapuló hálózatok konfigurálása, adminisztrálása, üzemeltetése. Hardverüzemeltetés, karbantartás, hiba felderítés, multifunkciós eszközök kezelése. A képzés célja az volt, hogy az IT mentorok megtanulják, hogyan lehet kialakítani, konfigurálni és felügyelni olyan informatikai környezetet, ahol a felhasználók az általuk megszokott felületen keresztül, az eddiginél mégis hatékonyabb módon tudnak együttmőködni munkatársaikkal. Vezetıi asszisztens - A vezetık támogatása egyrészt az irodai szoftverek által nyújtott lehetıségek felhasználásával, valamint a speciális vezetıi asszisztens feladatok, pl. protokoll ismeretek megszerzése. A vállalt 36 fı helyett 39 fı kezdte meg a foglakoztatási szakaszt, amelybıl 1 fı elhunyt, de további fluktuáció eddig nem volt. A célcsoport tagjaival a partnerség tagjai kötöttek 12-hónapos határozott idejő munkaszerzıdést. Az on-the-job-training helyének és munkakörének kiválasztása a célcsoport tagjai számára személyre szabottan történt, figyelembe vettük a képzés során megszerzett kompetenciákat és lehetıség szerint kihasználtuk az IT mentorok eredeti végzettségével kapcsolatos szinergiákat is. Fontos szempont volt a munkavégzés igényelt módja is, egyeztetni kellett a helyi- vagy a távmunka lehetıségeit. Valamennyi kiképzett IT mentorunknak - 39 embernek - sikerült a modellkísérlethez alkalmas munkahelyet és munkakört biztosítani. A munkavégzés kezdeti nehézségei, a közösségbe való beilleszkedés során néhány esetben adódott problémák megoldásában - "utókövetéssel" - a szakemberek megfelelı szakmai, mentális, emberi segítséget nyújtottak. A 3 hónapos próbaidı végén megtörtént az eddigi tapasztalatok részletes értékelése, amelynek fı tanulsága, hogy az IT-mentorok jelentıs része kölcsönösen elégedett volt az ıket foglalkoztató szervezettel, azok pedig, a mentorok teljesítményével. Folyamatosan dokumentálták az IT-mentorok és munkatapasztalatot nyújtó szervezetük által kijelölt támogató közös munkájának eredményességét, kölcsönös elégedettségi szintjét. Havi rendszerességgel csoportos találkozón számoltatták be a célcsoport tagokat tapasztalataiktól, eredményeikrıl és problémáikról. A munkaadó képviselıi helyszíni látogatásokat is tesznek a munkatapasztalatot biztosítóknál. A háromoldalú kommunikáció a munkaadó (partnerségi tag) munkatapasztalat biztosító - célcsoport-tag (IT-mentor) között folyamatosan és szervezetten történt.

/

A célcsoport tagjainak egyik elsıdleges feladata az volt, hogy az 1 éves munkatapasztalat szerzés során végzett munkájukkal bebizonyítsák, hogy munkájukra szükség van a projekt 12 hónapos idıtartamán túl is. Önálló munkavállalóként igen széles körben fel tudják használni a megszerzett ismereteket, amennyiben a foglalkoztatáshoz szükséges valamilyen megfelelı alapképzettséggel és mentális tulajdonságokkal, valamint informatikai affinitással rendelkeznek. Folyamatosan győjtötték a tapasztalatokat, a tanulságok levonását, rendszerezését az információs társadalom szélesítése, a sok esetben közfeladatokat ellátó IT-mentor szakma elfogadtatása érdekében.

Eredmények és hozzáadott érték, innováció és fenntarthatóság Elkészültek az új szakma kialakításához, valamint a célcsoport speciális foglalkoztatásához a modell és a módszertani tanulmányok. A szükséglet felmérését követıen meghatározásra kerültek az IT-mentor szakmák és kidolgoztattuk ezek tananyagának elveit, majd multimédiás távoktatási tananyagait is. Az IT-mentor képzések bekerültek az Országos Képzési Jegyzékbe, egyesek középfokú, mások felsıfokú szakmacsoportba. A projekt folyamatosan fejlıdı és friss tartalmú honlappal rendelkezik. Az EQUAL kezdeményezés nélkül nem, vagy nagyon nehéz lett volna elfogadtatni az IT mentor foglalkozás létjogosultságát, az IT mentort, mint OKJ-s szakmát, hiszen az érintettekben ennek segítsége nélkül nem, vagy nagyon lassan lehetne felismertetni az igényt, mert nagyon sokan nem is tudnak róla, hogy mit jelenthez az információs társadalom megvalósulása. Ezt tükrözik az Internet használatra vonatkozó felmérések tapasztalatai is, amelyben most már évek óta nem a költségessége, hanem a szükséglet felismerésének hiánya akadályozza a széleskörő elterjedését. Hozzáadott érték jelentkezése a különbözı szinteken:

Célcsoporti szinten:


A célcsoport képzése során, más szakmai területrıl érkezı 45 éven feletti és megváltozott munkaképességő munkavállalóknak biztosítottunk magas szintő informatikai felhasználói ismereteket.




A projekt megvalósulása kapcsán a célcsoport tagjai használható munkaerı-piaci képzettséget szereztek, így jelentısen javulnak munkavállalási kilátásaik.




A foglalkoztatás során a megszerzett releváns szakmai ismereteket, releváns szakmai készségekké fejlesztik a tapasztalatszerzı foglakoztatás során a projektnek köszönhetıen.




A mentális fejlesztés erısíti a motiváltságot, lehetıséget teremt a résztvevı életviteli problémáinak önálló megoldásához, a hallássérült emberek felnıttkori mentális segítése nagyon fontos, a hallás hiánya miatti rendszeres információ áramból való kimaradása önértékcsökkenést okoz, ami a mentális képzésekkel javítható.




A megváltozott munkaképességő munkavállalók sikeres munkaerı-piaci reintegrációja megalapozottá válhat.




A célcsoport részére biztosított képzés és tapasztalatszerzı foglalkoztatás eredményeként a célcsoporttagok munkaerı-piaci pozíciója jelentısen javult, (munkáltatói visszajelzésekbıl ennek becsült értéke 70-85%)




A célcsoport a projekt munkáját a megszerzett tapasztalatok átadásával segíti (heti és havi munkajelentések, találkozók)

/

Szervezeti szinten:


a projekt megvalósítása során képzési tapasztalatok szerzése,




partnerségi együttmőködés tapasztalatainak elmélyülése,




nemzetközi tapasztalat szerzés elmélyítése.

Partnerségen kívüli szinten:


az IT mentor szakma bekerült az új OKJ-ba.

Az innovatív tevékenységek elsısorban az IT mentor, mint új szakma bevezetésében nyilvánulnak meg. Az alapvetıen új megközelítés, az eddig nem tanított, illetve hagyományos módon tanított ismeretek is innovatív elemeket tartalmaznak. Új képzési modulokat dolgoztak ki, amit a képzés során a célcsoporttal "teszteltek", majd a munka világába való tapasztalatszerzés során visszacsatolást és szükség esetén korrekciót is végeztek az utókövetés során.


A projekt jelenlegi célcsoportja látja hasznát az innovációnak, közvetve a késıbbi célcsoport is.




A projekt munkatársai is új tapasztalatokat szereztek, ezáltal tovább javul a munkatársak innovációs készsége, s ez a tendencia szervezeti szinten és a partnerségi együttmőködésben is jelentkezik. Országunkban eddig nem foglalkoztak látványosan - az eredményeknek nagy nyilvánosságot adva - a hallássérült emberek pszichoszociális segítésével, ami külföldön egy elismert önálló terápia (audioterápia) része.




A megszerzett ismereteket a tapasztalatszerzés során "tesztelték" és szükség esetén korrigálták, kiegészítették az elméleti felkészítést, aminek mértékével mérhetı az eredeti innovatív megoldás színvonala. A visszacsatolás alapján a rendszer fejlıdött.




A projekt tapasztalatok feldolgozásával, a szakmapolitikán keresztül társadalmi szinten is érvényesülhet a projekt innovatív hatása.




A projekt képzési szakaszában a legújabb szakmai (IT) ismeretek átadása történt meg, ezen a területen az egyének (résztvevık) folyamatos szakmai fejlıdése alapkérdés.




A foglalkoztatási partnerség eredménye egy országos jellegő jelenlét, amely a tapasztalatok széles körő megosztásának a lehetıségét hordja magában.




Az innovatív (képzési, foglalkoztatási, projekt) tapasztalatokat kiadvány formájában megjelentették, konferenciákon bemutatták.

Az IT mentor EQUAL projekt hatása, fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hány helyen jelenik meg az IT mentor tevékenység az elszámolható költségek között. Az IT Mentorok foglalkoztatásának szükségességét az 5-5,5 millió digitálisan írástudatlan képzésének megoldásának (ekormányzat, egész életen át tartó tanulás, munkaerı-piaci pozíciók javítása, stb. halaszthatatlansága indokolja.

A fenntarthatóság biztosítékai:


a projekt eredmények tartósan a humánerı fejlesztésében mutatkoznak meg és maradnak fenn leginkább,




a célcsoport tagjai a projektben piacképes képzettséghez és készséghez, jutottak, illetve gyakorlatot szereztek, amit a jövıben jól hasznosíthatnak,




az Fejlesztési Partnerség szervezetet szintjén a közremőködı munkatársak, szakértık komoly tapasztaltatokat szereztek, együttmőködési készségük jelentısen javult,

/




a projekt közvetlen gazdasági haszna a tartós munkanélküliek visszavezetése a munkaerı piacra,




a projekt közvetett haszna a munkaerıpiac munkaadói oldalát képviselı foglalkoztatási partnereknél, illetve társadalmi szinten realizálódik a munkavégzés során, amely segíti az információs társadalom megvalósítását, amely alapot ad a továbbfoglalkoztatásra is,




a szakmai eredmények megosztása más szervezetekkel, a disszemináció során,




a célcsoport olyan szakmai orientációt kapott, mely biztosíthatja az ı és családja megélhetését a késıbbiekben (ehhez természetesen elengedhetetlen az egyének szintjén a szükségszerő további képzés),




a projekt eredményeit (tananyag modulok, módszerek, módszertanok, stb.) felhasználjuk más projektek, illetve a szakmai munkánk során, (materiális és szellemi javakat egyaránt), - az IT mentor (Információs Társadalom mentor) kapcsolódása az informatikai ágazat fejlıdéséhez, azon keresztül a tudásalapú társadalom megvalósításához, a foglakoztatás növekedéséhez egyre inkább több szálon biztosított, mint 2 évvel ezelıtt, mivel közben megjelent az i2010 EU irányelv, amelyben a közös európai információ tér, kialakítása, valamint a befogadó információs társadalom megvalósítása (e-inclusion) kiemelt prioritás. Ennek alapvetı feltétele a digitális írástudatlanság megszüntetése (jelenleg legalább 55,5 millió fı digitálisan írástudatlan Magyarországon).

Ezen feladatok végrehajtása megváltoztathatja akár 10 000 munkavállaló - leendı IT mentor életét, akik valamilyen gyakorlattal rendelkeznek egy-egy szakterületen, pl. a felsorolt reálfolyamatok tekintetében. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv humán erıforrás fejlesztés prioritása között is szerepel az információs társadalom kiteljesítése, amely nagy feladat, s ennek a megvalósításának az egyik innovatív eszköze az IT mentor foglakozás megalkotása és az IT mentor hálózatok mőködtetése. A projektnek néhány év alatt nagy hatása lehet az információs társadalom kiteljesedésére, hiszen az IT mentor projekt célja pontosan az informatikai ismeretek terjesztése, az informatikai rendszerek alkalmazásának fokozása. A projekt a hátrányos helyzető, megváltozott munkaképességő tartós munkanélküliek, képzésével-, foglakoztatásával, támogatja az információs társadalom térnyerését. A hatása, illetve annak gyors megjelenése viszont nagyban függ, pl. attól, hogy:


az információs társadalom kiterjesztésére, mennyi forrás jut a jövıben,




az e-közszolgáltatások elterjesztése milyen gyorsan halad,




a hazai mikro-, kis- és középvállalatok, illetve a nonprofit és a civil szféra milyen gyorsan fejlıdik és milyen informatikai fejlesztéseket valósít meg,




sikerül-e megszervezni a nagy volumenő digitalizálási igény megfelelı elvégzését, sikerül-e korszerősíteni ("elektronizálni") az oktatást, s megteremteni az élethosszig tartó tanulás feltételeit,

A fenti folyamatok gyorsaságának függvényében egyre több, akár 10 000 fı IT mentorra szükség legalább a következı 10 év során.

/

IT-mentorok bemutatkozása74 IT-mentorként azok a megváltozott munkaképességő vagy 45 évesnél idısebb emberek is munkához juthattak, akik korábban szinte teljesen esélytelenek voltak a munkaerıpiacon. Sok hallássérült akkor sem tud elhelyezkedni, ha magasan képzett. „Magam is több egyetemi oklevéllel rendelkezem, a rendszerváltozás óta mégsem sikerült megfelelı munkahelyet találnom” – összegzi a szomorú tapasztalatokat Fullajtár Ildikó, a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdık Egyesülete (Harke) elnöke. A módszer alapjait az informatikai szektor már korábban kidolgozta, azonban az EU EQUAL programjának köszönhetıen kapott igazán lendületet – emlékszik a kezdetekre Balogh István projektvezetı. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz), az Informatikai Érdekegyeztetı Fórum (Inforum), a Napra Forgó Kht. (Naf), valamint a Harke által alkotott konzorcium ugyanis az EU-s pályázaton elnyert 300 millió forintból hozzákezdhetett az IT-mentor gyakorlati bevezetéséhez. Elsı lépésként az Interneten és a nyomtatott sajtóban kerestek vállalkozó kedvő, 45 év feletti vagy megváltozott munkaképességő embereket, akik úttörıként hajlandóak voltak részt venni az innovatív képzési módszer kipróbálásában. A 80-100 jelentkezı közül pszichológusok és munkaerı-piaci szakértık választották ki azt a 42 embert, akik végül megkaphatták a képzést. A csoportban fele-fele arányban voltak 45 évnél idısebbek és megváltozott munkaképességőek, s nagyjából ilyen arányban nık és férfiak. A megváltozott munkaképességőek közül kilenc hallássérült volt, egy, pedig mozgássérült. A válogatás során nem volt feltétel, hogy a jelentkezık rendelkezzenek informatikai végzettséggel, ismeretekkel, az érettségi vagy a felsıfokú végzettség, valamint a motiváltságot felmérı sikeres vizsga viszont alapvetı követelményként szerepelt. A program kidolgozásának és mőködtetésének feladatait a konzorcium tagjai felosztották egymás között. Az IVSZ és a Matisz azokat a vállalkozásokat kutatta fel, ahol a jövendıbeli IT-mentorok munkatapasztalatot szerezhettek, ugyanakkor részt vettek a képzés módszertanának kidolgozásában is. A Matisz felelt a képzések szakmaiságáért, az Inforum pedig a tapasztalatok átadásában az informatikai szakma meggyızéséért. A Napra Forgó és a Harke a megváltozott munkaképességő emberek projektbe való bevonásában és támogatásában segédkezett. „Megjelenésünkkel hangsúlyoztuk, hogy a hallássérültek zöme szeretne teljes értékő tagja maradni a társadalomnak” – emel ki egy fontos szempontot Fullajtár Ildikó. A projekt 2005 júliusában az elıkészítéssel indult, s 2006 januárjában kezdıdött az öt hónapos oktatás. „Nagyon jól érzem magam a munkahelyemen, bár eleinte nehéz volt a beilleszkedés. Tavaly

szeptemberben kezdtem, de csak november közepén jelezték, hogy van velem tervük a késıbbiekben, s ez igen sokat dobott a teljesítményemen – meséli a KFKI-nál dolgozó Simon Róbert. A feladatokat egyaránt kapom szóban és írásban: az esetek 99 százalékában, e-mailben, vagy ha nagyon sürgıs, SMS-ben, ha pedig egészen komoly a dolog, akkor közvetlen kollégáimon keresztül üzennek. A munkámmal maximálisan meg vannak elégedve. Igen hasznosnak tartom az IT-mentor programot, és szeretném, ha a jövıben is indulna ilyen. Csak így van esélyünk bebizonyítani a társadalomnak, a kisebb közösségeknek, hogy nem vagyunk haszontalanok. Mindezt annak ellenére mondom, hogy én nem vagyok leszázalékolva, rokkantnyugdíjas sem vagyok, a társadalom teljes értékő tagjának érzem magam.”

74

Az EQUAL program keretében felkészített és attól függetlenül foglalkoztatott IT-mentorok is szerepelnek a bemutatkozók között. Forrás: http://itmentor.lap.hu/ (más oldalakról átvett bemutatkozások győjteménye az ITmentorok bemutatkozása c. rovatban).

/

Asztahov Anikó eredeti hivatását tekintve pedagógus. Munkatapasztalat szerzése során a Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) elnökének felügyelete alatt az IT-mentor OKJ-s szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozását, majd a tananyag e-learning változatának fejlesztését, rendszerezését végzi. A szakmai képzés megvalósulásával célja az EQUAL Projekt keretén belül elsajátított távoktatási tutori tevékenységben is hasznosítani tudását és pedagógusi tapasztalatait.

Asztahov Anikó vagyok, hivatásomat tekintve pedagógus, legfrissebb végzettségem szerint ITmentor. E két tevékenység: pedagógus, mentor – a szavak jelentése is elárulja – nem áll távol egymástól. Ez számomra nagyon fontos, mivel született pedagógus vagyok, erre kaptam tálentumot, ebben érzem jól magam. Férjemmel 12 éve költöztünk vidékre, egy kedves kis faluba, ahol végül engem is utolért a vidék jellemzı sajátossága: nincs munkalehetıség. Már minden utat végigjárva, az utolsó utáni pillanatban hozta elém a gondviselés ezt a lehetıséget, melynek köszönhetıen az EQUAL Projekt keretén belül részt vehettem az IT-mentor képzésben. A projekt része a képzést követıen egy éven át a munkatapasztalat-szerzés biztosítása. Én Gáspár Mátyáshoz, a Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) elnökéhez kerültem, aki – ismét a gondviselés?– ugyanabba a faluba költözött, ahol én élek, így az ember életét megkeserítı napi több órás utazás a munkahelyre ez idı alatt számomra ismeretlen fogalommá vált. Távmunkában dolgozom, e-mailben és telefonon tartom a kapcsolatot felettesemmel és munkatársaimmal. Általában heti egy munkaértekezletet tartunk, amelyen személyesen veszek részt. Nagy öröm számomra, hogy néhány hónapja egyik legkedvesebb mentortársam, Tatár Ágnes is velem dolgozik. Elsı feladatként az IT-mentor szakma OKJ-s szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozását, rendszerezését kaptam. Új, nehéz és felelısségteljes munka volt, ennek sikeres megoldása tette lehetıvé, hogy Gáspár Mátyás vállalta számomra a munkatapasztalat-szerzés biztosítását. Jelenleg az IT-mentor tananyag e-learning változatának fejlesztésén dolgozunk, amely nagyon érdekes, tartalmas és összetett feladat. Itt igazán hasznosulhatnak a képzés során megszerzett szövegszerkesztési, táblázatkezelési, prezentáció-készítési, Internet-használói, képszerkesztési, honlap-karbantartói ismereteink. Egyelıre nagyon feszített a tempó, mivel a tananyag igen összetett és terjedelmes, a szoros határidıket, pedig tartani kell, de hiszem, hogy meglesz az eredménye a leendı tanulók és magunk számára egyaránt. Reményeim szerint az ITmentor OKJ-s szakmai képzés megvalósulásával lehetıségem nyílik az EQUAL Projekt keretén belül elsajátított távoktatási tutori tevékenységben is hasznosítani tudásomat és tapasztalataimat.

/

Fabulya Edit: Mővelıdésszervezıként végeztem, majd a Szegedi Ifjúsági Ház Ifjúsági Irodájának munkatársaként kezdtem el dolgozni 1992-ben. 1995-tıl a JATE Diákcentrumában voltam irodavezetı, ahol kortárs segítéssel, tanácsadással foglalkoztunk. Közben elvégeztem a Testnevelési Egyetem posztgraduális képzését és mentálhigiénés szakember képesítést szereztem. 1998-ban született Petra lányom, 2000-ben Dóra, 2002-ben, pedig Sára. Idıközben Újszentivánra költöztünk, és ide tette át székhelyét az Alternatíva Egyesület is, mely 1993-ban alakult ifjúsági szervezetként Szegeden, és melynek elnöki funkcióját töltöm be. 1999-ben pályáztunk az újszentiváni önkormányzattal közösen a teleház létrehozására, mely pályázat sikeresnek bizonyult, és 2000. július 1-jén nyitottuk meg teleházunkat. Sok újszerő és hiánypótló tevékenységet kezdtünk el a településen: a teleházas alapfeladatok ellátásán túl különbözı pályázatokat írtunk, kistérség- és településfejlesztési programokat készítettünk, informatikai és gazdasági megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében vettünk részt, projekteket hoztunk létre és valósítottunk meg, ifjúsági programokat szerveztünk, újságot szerkesztettünk, a tavalyi évtıl egyesületünk, pedig mint akkreditált felnıttképzési intézmény mőködik. A Magyar Teleház Szövetség (MTSZ) szakmai munkájába is bekapcsolódtunk: Vajda Árpád kollegámmal mindketten tagjai lettünk az MTSZ Oktatói Karának, együttmőködtünk a Mentorszolgálat létrehozásában, elkészítettük a TeleMentor CD-t 2002-ben, számos teleházas oktatás, monitorozás és mentorálás részesei voltunk; 2004-ben elkészítettük az MTSZ mentor web oldalát, melyben Wágner Róbert rendszergazdánk volt segítségünkre. Bekapcsolódtunk a teleházas régiós tagozat munkájába is, ezen kívül az MTSZ Humánerıforrás Tagozatának létrehozásának is kezdeményezıi voltunk, ill. a teleházas TudásTár elkészítésében is részt vettünk. A tavalyi év decemberétıl töltöm be az MTSZ társelnöki tisztségét.

/

Fülöp Hajnalka oktató, a Szadai Teleház munkatársának beszámolója a budaörsi idısinformatikai programról: Szeretnék néhány gondolatot,

tapasztalatot megosztani azokkal a teleházasokkal, akik most kezdenek ismerkedni az IT-mentor.hu oldallal. A budaörsi Telekuckóban folytatott tanfolyam oktatójaként, a tesztidıszak alatt több mint húsz, számítástechnikában kezdı javarészt idısebb emberrel próbáltam megismertetni az Internetet, illetve az ott elérhetı néhány szolgáltatást az IT-mentor program keretében. A tanfolyam az Internet, illetve az ITMentor oldalon található link-győjtemény használat megismerésére volt kihegyezve, de a 20 óra alatt sok minden mást is meg kellett tanulniuk a lelkes nebulóknak. A hogyan kell be-és kikapcsolni technikájától a fájlkezelésen keresztül a szövegszerkesztésig sok minden egyéb készséget is el kellett sajátítaniuk, ehhez egy e célra kidolgozott tematika mentén haladtunk. Ez a húsz órás tanfolyam az alaposabb eszköz-ismeret átadásán túl azt is jelenti, hogy IT-mentor oldal használata elıtt nekem, oktatóként létemre is volt idım megismerni ıket, élethelyzetüket, s így segíteni az ügyeik intézésében. Persze a teleházak munkatársai sok-sok településen eddig is élen jártak azzal az egyedülálló szolgáltatásukkal, ami továbbra is elsıdleges feladataik között szerepel: ez az emberek mindenféle ügyekben való eligazítása, az önkormányzatok és egyéb Magasságos Hivatalokkal való ügyintézés támogatása. A folytatást lásd Bıvebben, Fülöp Hajnalka szívesen válaszol az érdeklıdık email-ben elküldött kérdéseire : [email protected]

Kaiser Ottó villamos üzemmérnök, informatika szaküzemmérnök végzettségő munkanélküliként került a projektbe. Már a képzés idıszaka alatt gyakorolta az IT-mentor foglalkozást a projekt által nyújtott infrastruktúra kiépítésével társai számára. Mőszaki, majd informatikai vezetıként érdekes, újszerő feladatokat lát el a munkatapasztalat-szerzés idıszakában. A múlt év decemberében megalakult IT-Mentor Egyesület szakmai alelnöke.

/

49 évesen, a Diplomás Irodában a munkanélküli regisztrációkor arról tájékoztattak, hogy három éves mőködésük alatt még nem kerestek informatikust. Saját álláskereséseim során az udvarias, elutasító válasz az volt, hogy túlképzett vagyok - ha egyáltalán válaszra méltattak. Eléggé el voltam keseredve, amikor egy internetes álláskeresı portál hírlevelében az IT-mentor projektrıl olvastam. Már az EQUAL programba jelentkezésemkor megtetszett a szakma. Az ECDL Start vizsgák közül az Operációs rendszerek, az Információ és kommunikáció nem jelentettek problémát, viszont a Szövegszerkesztés és a Táblázatkezelés modulokból alaposan fel kellett készülnöm. A képzés során az IT-mentor szakmai modulok közül – természetesen - fıleg a mőszaki jellegőeket választottam: Képszerkesztı, Kisvállalati rendszergazda, Innovátor. Ezekkel egyidejőleg már gyakorolhattam is az IT-mentor foglalkozást, társaimnak segíthettem az internetes (ADSL) és a laptoppal adódó problémák megoldásában. A munkatapasztalat megszerzését egy betéti társaságnál kezdtem mőszaki vezetı beosztásban. Alapítványok, egyesületek, kisvállalkozások informatikai feladatainak megoldása mellett egy érdekes lehetıség, az internetes telefonálás megvalósításával foglalkoztam. Sajnos ez az ígéretes, a hagyományos telefonálásnál olcsóbb technikai megoldás a kis cégek részére elérhetetlen, mivel a beruházások megtérülése csak nagyobb összegő telefonszámlák esetében várható. Munkám során megismertem egy webes tartalomkezelı rendszert, és négy cég megújult honlapját ezzel az eszközzel készítettem el többedmagammal. Sajnos a betéti társaság remélt üzleti növekedése elmaradt, így másik munkatapasztalat megszerzését biztosító céget kellett keresnem. Új helyemen informatikai vezetıként dolgozom. Egy nagykereskedelemmel foglalkozó kft. informatikai feladatait vettem át ez év elején. Sikerült a szerverek megbízhatóságát javítani, az internetes feladatokon dolgozom. Folyamatban van az elektronikus levelezés, a honlap átvétele, a késıbbi cél egy web-áruház kialakítása. A cégnek van Erdélyben is egy üzlete, a budapesti és az erdélyi telephely internetes összekötése megoldásra váró feladatom. A múlt évben megkezdett webes munkákat is folytatom, munkatársaim betanítása, a funkciók bıvítése még elıttünk áll. Nagy örömet szerzett nekem, hogy tavaly december elején megalakult az IT-Mentor Egyesület, melynek szakmai alelnökévé választottak. Remélem, hogy az Egyesület is sikereket fog elérni az IT-mentor foglalkozás elismertetésében, és hogy projektünk minden végzett tagjának lesz az egy éves munkatapasztalat szerzési idı elteltével is tartósan hasznos munkája. Antoni József közgazdaságtudományi egyetemet végzett és 2004-ben történt munkanélkülivé válásáig gyógyszereket és egészségügyi berendezéseket gyártó és forgalmazó multinacionális vállalatok magyarországi képviseleteinél töltött be marketing és értékesítési vezetı munkakört. Jelenleg lakóhelye önkormányzatánál honlapfejlesztési és oktatási feladatok ellátásával tölti tapasztalatszerzési idıszakát.

/

Igen változatos, és hálás munkakörbe kerültem Dunakeszin, elsısorban a helyi Önkormányzat, másodsorban az egyik általános iskola közremőködése segítségével. Egy kisváros honlapjának a szerkesztése, a lakosság igényeinek figyelembevételével nagyon sokrétő a feladatom. A városvezetés, felismerve a honlap adta lehetıségeket, mindent elkövet annak érdekében, hogy a honlapot használók könnyen és jól eligazodhassanak az Önkormányzattal kapcsolatos ügyeik intézésében, valamint, hogy Dunakeszi hétköznapi életérıl, eseményeirıl idıben és kielégítıen tájékoztasson. Arra kaptam lehetıséget, hogy az önkormányzati dolgozókkal együttmőködve szedjem össze mindazon információkat, tájékoztatókat, országos és helyi rendeleteket, melyeknek ott a helyük Dunakeszi honlapján, megkönnyítve egyik oldalról az Önkormányzati dolgozók, másik oldalról, pedig a városi lakosság eligazodását ügyei intézése folyamán. Emellett a feladat mellett lehetıséget kaptam a Szent István Általános Iskolában arra, hogy gyerekekkel (esetenként szülıkkel is) ismertethessem az Internet rejtelmeit, megmutathassam nekik azokat a lehetıségeket, amelyek segítségével nem csak játszhatnak, hanem a tanulmányaikhoz tudnak hasznos információkat keresni. Heti két alkalommal délután, mintegy 35-45 állandóan visszajáró kisiskolással tudok foglalkozni, és mára az egyik legnépszerőbb foglalkozássá vált a gyerekek körében. Mindkét munkámban jól tudom hasznosítani az EQUAL program keretében tanultakat, a rendszergazda szakmai és az ECDL anyagokat egyaránt, de néha szükség van a honlapkarbantartói tanultakra is, ezért sokszor veszem igénybe az informatikai képzésünk során is használt online távoktatási tananyagot, amely szerencsére még mindig a rendelkezésünkre áll.

Alsómocsolád sikere leginkább a három szféra - állami/önkormányzati, civil és üzleti együttmőködésének köszönhetı. Ezen belül a Teleház az összekötı kapocs. Munkatársai nagy gyakorlattal rendelkeznek a civil szféra lehetıségeit, mozgásterét illetıen. Ezért most jó kezekbe került az IT-mentor Civil szolgálat alkalmazása, amikor Vass Andi önkéntesként belefogott a tartalom elsı feltöltésébe. Az alkalmazást széles körben használhatják a teleházakban és mindenütt, ahol a civil szervezeteket segítik programok kidolgozásában, megvalósításában, civil kezdeményezések és intézmények szervezésében, ehhez kapcsolatok megteremtésében, az Internet használatában. A civilek nevében: Köszönjük!

/

Galgóczi Péter a gazdagréti és az ırmezei közösségi házban vezeti a „Kattints Nagyi” tanfolyamot, amely az Internet-felhasználás alapjai elsajátítására és begyakorlására, valamint a „word” szövegszerkesztı program adta alkalmazások felfedezésére oktatja az idıs embereket. Figyelembe kell vennie tanítványai életkori sajátosságait, munkáját élvezi, csodálatos élménynek tartja a közös munkát tanítványaival, akik a kezdeti nehézségek ellenére gyermeki lelkesedéssel örülnek sikereiknek.

IT-mentorként dolgozom a gazdagréti és az ırmezei közösségi házban. Nyugdíjas embereket oktatok a „Kattints Nagyi” foglalkozás keretében, mivel jelentıs igény mutatkozott a tanfolyamok iránt. Örömteli, hogy sok nyugdíjas mer újra tanulni, és gyermeki lelkesedéssel vetik bele magukat az ismeretlen és szokatlan dolgok és fogalmak megtanulásába. Természetesen vannak idıskori gátló sajátosságok, amit figyelembe kell vennem. Gondolok itt az idıskori izületi és idegvezetési problémák jelenlétére, amik csökkentik a motoros mozgásos mőködést. Sajnos, fıleg a férfiaknál megjelenı Parkinson-kór nemcsak az egérhasználat tanulását nehezíti meg, de érzékelhetıen megnyilvánul a koncentráció csökkenésében is. Olyan, mintha a figyelmükben megjelenne a remegés, ahogy a testükben. Türelmes, empatikus munkával úrrá lehetünk, ezen problémák jelenléte felett. Nagy figyelmet kell szentelni az idıskori, gyermekkora emlékeztetı, fıleg önmagukra irányuló türelmetlenségre, és az idık során „elsajátított” gátolt, sérült önbizalomra. az „ááá, ezt én úgysem tudom megtanulni” reakció elengedéséhez, szeretetre, türelemre és bátorító gyakorlásra van szükség, mind az oktató, mind a diák részérıl. Meg kell mondanom, csodálatos élmény velük dolgozni. A kezdeti kudarcok ellenére, gyermeki lelkesedéssel örülnek a sikereiknek, letöltött, megnyitott oldalaknak, küldött-kapott e-maileknek, képeslapoknak, csatolt anyagoknak. Sıt, bátran megmutatják önmagukban felfedezett tudományukat nem túl türelmes családtagjaiknak, és olykor elámítják ıket, amikor számukra ismeretlen szerkesztési-, betőkombinációval vagy igényes és nyomdaérett tördelési alkalmazással rukkolnak elı. Úgy gondolom, hogy az optimális létszám a foglalkozásokhoz a 6-8 fı. Mert itt is szükség van a tápláló csoportenergiára, ami ilyenkor teremtıdik, és ez kevésbé érzékelhetı 3 fı esetén, és olyankor türelmetlenebbek is lehetnek egymással és velem. Szeretem ezt a munkát végezni, elismerést, boldogságot is ad. Jó érzés részt vennem az idıs emberek önbizalom fejlıdésében. És ami számomra még fontosabb, tanítani tanulok általa, ami épít engem.

Kós Zoltán, érdi lakos lévén a helybeli Napra-forgó Rehabilitációs Kht. útján ismerkedett meg az EQUAL IT-mentor programmal. Jelenleg a város különbözı közösségi elérési pontjain nyújt internetes oktatást, keresési segítséget és általános tanácsadást átképzési, továbbtanulási, szakmaválasztási, álláskeresési, továbbá minden egyéb olyan ügyek intézésében, amelyek – többek között az ı munkálkodása nyomán – egyre nyilvánvalóbban ezen az információs és kommunikációs csatornán oldhatóak meg.

/

Kényszerő rokkantnyugdíjazásomat megelızıen a Kossuth Lajos Katonai és a Rendırtiszti Fıiskola elvégzését követıen nyomozóként dolgoztam. Hét évig voltam munka nélkül, ebbıl három évig a Pest-megyei Munkaügyi Központ nyilvántartott álláskeresıje, de ez alatt sem találtam megfelelı munkát. A Napra-forgó Rehabilitációs Kht.-nél is jártam álláskeresési segítséget kérve, ahol megismertettek az EQUAL IT-mentor programmal. A különbözı tanfolyamok elvégzését követıen kérdéses volt, hogy a munkatapasztalat szerzését hol fogom végezni. Elıször a Munkaügyi Központ vezetıjénél érdeklıdtem, hogy az általuk szervezett tanfolyamokon résztvevık távoktatási tutorálásában segédkezhessem, sajnos, ez nem sikerült. Ezután a mővelıdési központ vezetıjét kerestem fel, aki látott fantáziát azokban a lehetıségekben, melyeket a tanfolyamokon tanultak alapján a Ház szolgáltatásainak bıvítésére alkalmazhatunk. Érden a Szepes Gyula Mővelıdési Központban felnıttképzési konzulensként kezdtem dolgozni. A hét két napján a Mővelıdési központban, az ott lévı e-ponton, két napján a Parkvárosi Közösségi Házban a Napra-forgó Kht. által biztosított hordozható számítógéppel, egy napján, pedig otthoni internetes ügyeletet tartok. Ilyenkor válaszolok az E-mailekben kapott kérdésekre. A tapasztalataink azonban azt mutatták, hogy az átképzési, továbbtanulási és szakmaválasztási tanácsadáson kívül a lakosoknak más irányú segítségre is szükségük van. Azok, akik a televíziós reklámokból értesültek, hogy az Internet álláskeresésre is használható, ilyen területen kérnek a segítséget. A felnıttképzési konzulens szerepköröm bıvül. A felsıoktatási jelentkezések idıszakában inkább a tanulmányi tanácsadásra van igény, továbbá az általános Internettel megoldható ügyek intézése. Gyakorlatilag a munkám átalakult ügysegítıi tevékenységgé. Az albérletkereséstıl az ingatlan hirdetésig szinte mindennel foglalkozom. Sokan keresnek fel azzal, hogy készítsek számukra europass önéletrajzot és motivációs levelet konkrét állások megpályázásához. Sokan többször is visszatérnek, mivel mindenkitıl úgy búcsúzom: ha nem sikerül, azonnal jöjjön vissza és folytatjuk a keresést, amíg nem találunk valami biztos megoldást. A nyugdíjasok számára igénylünk üdülési csekkeket, az adóbevalláshoz töltünk le programot, és segítek mindenben, amivel hozzám fordulnak. Úgy érzem, a meglévı számítógépeket, a legnagyobb mértékben ki kell használnunk, és ki is tudjuk, a lakosság segítésére. Felismertük, hogy az igazi segítség abban van, ha a hozzánk fordulóknak megmutatjuk, hogyan tudják maguk megoldani a saját ügyeiket, keresni a különbözı honlapokon, munkát, lakhelyet, stb. Így egyéni oktatási tevékenységet is végzek. Ennek köszönhetıen egyre többen vannak, akik többszöri segítségnyújtásom után már nem igénylik a mentor közremőködését az ügyintézésben, hanem önállóan végzik el az eddig tılem kért információk keresését. A munkához nagyon jó alapot nyújtottak azok az ismeretek, melyeket az IT-mentor képzés során sajátíthattunk el. A Mővelıdési Ház nyitottsága és a program lehetıségei nagyon sok lakosnak nyújtottak segítséget, sokszor a nehéz pillanatokban.

Borbarát Éva harminc, informatikában rendszergazda- és felhasználói support-ként eltöltött év után vált munkanélkülivé, munkahelye megszőnése miatt. Az IT-mentor képzés meghirdetésekor már látta magát, amint kórházakban, szociális otthonokban idıs, elesett embereknek segít információhoz, kapcsolatokhoz jutni a számítástechnika segítségével. Jelenleg egy civil szervezetnél vezetıi asszisztens és honlap karbantartó, de nem tett le álma megvalósításáról.

/

Harminc év – számítástechnikában eltöltött idı – után, egy banki fúziót követıen, 2003-ban váltam munkanélkülivé. Szinte reménytelennek tőnı helyzetben hallottam a TV-ben az ITmentor-képzésrıl. Ez nekem való! Összeköthetem szakmai tudásomat emberi, lelki késztetéseim hasznosításával! Korábban felhasználói szoftverek rendszergazdájaként dolgoztam, átlagosan 90-100 ügyintézı tartozott hozzám. Sikerélményt az nyújtott a munkámban, hogy tanácsaimmal, szakmai ismereteimmel rendszeresen segíthettem a felhasználóimat. Az volt a jelszavam: „Nyugi, minden megoldható!” Ez is egyfajta mentorkodás szerintem. Itt most egy másik réteget segíthetek majd! Akkori lelkesedésemben láttam magam, amint kórházakban, szociális otthonokban idıs, elesett embereknek segítek információhoz, kapcsolatokhoz jutni a számítástechnika segítségével. De jó is lesz, pl. egy idıs, mozgásképtelen nénit ahhoz hozzásegíteni, hogy beszélgethessen rég nélkülözött barátnıjével, sıt még láthassa is a számítógépen keresztül! Az élet azután mást hozott… A Projekt keretében kapott szakmai képzésünk során kiderült, bıven van még mit tanulnom akár csak az Office alkalmazásokban is. És tanultam, új ismereteket, új barátokat, társakat szereztem. Egy civil szervezetnél lettem vezetıi asszisztens. Naponta alkalmazhatom a Word, Excel használatában szerzett új ismereteimet. Hála annak, hogy a weblap-készítés alapismereteit is elsajátíthattam, még a Szövetség honlapjának karbantartását is elvállalhattam. Hatalmas segítség munkám során, hogy mi – IT mentorok – egy CSAPAT lettünk. Nem baj, ha valamit nem tudok, mert tudom, hogy az adott témában melyik kollégámhoz fordulhatok, és nyugodtan megkereshetem segítségért. Csak egy telefon vagy egy kattintás! Helyzetem annyiban speciális, hogy februártól „virtuális iroda”ként dolgozom. Távmunkában végzem az Iroda levelezését, könyvelését, honlapjának karbantartását. Ebbıl következıen kisvállalati rendszergazda is lettem. Visszaköszön a múlt is: az egyéni tagoknak új, kezdeti jelszót adok, segítek adataik módosításában honlapunkon. Kezdeti „rögeszmémet” sem adtam fel. Változatlanul vallom: szükség van az idısek, elesettek támogatására, hogy ık is részesüljenek az Információs Társadalom elınyeibıl, hasznából! Vannak nagyon jó kezdeményezések: Unoka-Nagyszülı verseny, Kattints rá Nagyi! tanfolyamok, két multinacionális cég magyarországi vállalata komplett információs rendszerrel szerel fel egy gyermekkórházat, hallhattuk az elmúlt napokban… Én is megtalálom majd azt a helyet, ahol álmaimat megvalósíthatom. Talán az IT-Mentor Egyesület keretein belül. Várhattok rám szociális otthonok, Sári nénik, Laci bácsik, Jolikák. Hamarosan jövök!!!

Sámi Berta végzettsége alapján a mezıgazdaság és a közgazdaság területén dolgozott 2004-ben történt inaktívvá válásáig. A projekt keretén belül elsajátított ismereteit, egy kistérségi feladatokat is ellátó, fıleg mezıgazdasági jellegő kisvárosban hasznosítja, ahol az egyéni vállalkozók és családi vállalkozások száma a lakosság számához képest hagyományosan jelentıs. Feladatként kapta elektronikus szolgáltatás igénybevételével segíteni az önkormányzatot, vállalkozókat, civil szervezeteket, a különbözı élethelyzetben lévı embereket, közösségeket.

/

Már évtizedek óta élek abban a városban, ahol az önkormányzatnál innovátori feladatokat látok el. Így nagy vonalakban ismerem az itt élı embereket, közösségeket. Térségünkben az ipari területekrıl kiszoruló, elbizonytalanodott, kiszolgáltatott emberek segítése technikai, gazdasági késésekkel nehezen oldható meg. A III. évezredben az információs társadalom adta lehetıségekkel a humán erık mozgásba lendítése, a kultúra, a gyökerekhez való visszatéréshez az út segít lehetıséget találni. Nagyszerő lehetıség csillant meg elıttem az EQUAL program megismerésével. Feladatom ellátásához az IT mentor tanfolyamon kapott ismeretanyag nagy alapot teremtett. A vidéki ember számára helyzetfüggı segítséget közvetítı támogatást nyújtani a problémák megoldásához, a „fenntartható fejlıdés” és a „vidékfejlesztés” önvédelem és mentıöv az esélytelen emberek számára. A vidékfejlesztésben meghatározottak elérésére olyan forrásokat kell találni, melynek célja: tiszteletbe tartani a helyi kultúrákat a maguk sokszínőségében, és azt, mint az itt élı emberek túléléséhez szükséges erıforrást gondozni. Egyik fontos feladatom ehhez a kihíváshoz forrást keresni, ennek eredményeképpen hazai és EU források fogadásával projektek megvalósulásában aktív részt vállalni. Foglalkoztatásom kezdeti idıszakában folyamatosan figyeltem a pályázati kiírásokat, de csak egy – két kisebb lehetıséget találtam, ami használható is volt részünkre. A mindenkori tervezés szellemi felkészülés a cselekvésre. Fel kell ismernünk, hogy a legtöbb problémánk oka és megoldása mi vagyunk, csak a felállított sorrend idıtálló (élet, ember, magatartási normák). Annak érdekében, hogy a tılem elvárt feladatot hatékonyabban végezzem az önkormányzatnál egy munkacsoporttal, meghatároztunk egy irányt, mely a város célkitőzéseit tartalmazza. Különbözı szervezetek egyeztetésével megfogalmaztuk településünk célkitőzéseit. Kapcsolódva a II Nemzeti Fejlesztési Terv megismerése adta lehetıséghez, mint kezdeményezı szervezet projekt ötleteket helyeztünk el a Kezdet adatbázisba. Ezzel kifejezve, hogy milyen elképzeléseink vannak, melyet külsı forrás igénybevételével kívánunk megvalósítani. A tıkeáramlás és a piaci kapcsolatok szolgálatában nagy jelentısége van az információnak és a számítástechnikának. A fejlıdési folyamat, pedig egyértelmően a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom irányába halad. Itt jelenik meg a rám váró feladat, mely az, hogy a megjelölt célokhoz forrás lehetıséget keressek, így segítve azt a folyamatot, miszerint az információ beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kommunikáció nagy része a digitális csatornákon zajlik. Az elmúlt év tavaszán településünket a belvíz okozta helyzet, nagy próbatétel elé állította. Ennek enyhítésére pályázatot nyújtottunk be a megyei Katasztrófavédelmi Felügyeletre, és az Állam által kiírt pályázatra, mely a lakosság kárenyhítését segítette. Nagy feladat volt a bajba jutott emberekkel felvenni a kapcsolatot, majd a pályázati kiírás szerinti dokumentációs anyag összeállítását elvégezni. Mintegy 460 család ingatlanában keletkezett kár. Az elbírálás után következett a szerzıdések elıkészítése, szerzıdéskötések, majd jelenleg már elkezdıdtek a támogatási összegek lehívása, illetve az elszámolások kidolgozása is folyamatban van. Ugyancsak az Önkormányzat nevében nyújtottunk be egy pályázatot kerékpárút tervezésére. Kevés idı állt rendelkezésre a beadási határidıig, de sikerült idıben összeállítani a dokumentumokat. Örömmel kaptam az értesítést, hogy pályázatunk sikeres volt, az igényelt pénzösszeget elnyertük. Ebben a témában elkezdıdtek az egyeztetések az érintett szakterületekkel. Készülünk a szerzıdéskötésre. A kultúra és az egészségfejlesztés a vidékfejlesztés biztos pillére, ehhez nem társulhat a krónikus információ-hiány, ennek az egésznek a lelke a partnerség. Az elvek, célok megvalósulásához tisztességes emberi együttmőködésre van szükség. Ennek feltétele az alulról építkezı vidékfejlesztési intézményrendszer: a kistérségi társulás. Ezen a területen hatalmas feladat kínálja magát, mert az egyre hatalmasodó globalizációt csak azok a mőködıképes közösségek képesek kivédeni, melyek regionálisan szervezıdnek, értékırzık és hagyományápolók. Hatalmas értékő kultúra örökösei vagyunk, mely mindig megbízható forrásból táplálkozik. „Csak addig él egy nemzet, míg van hagyománya” (Széchenyi István)

/

Mészáros Péter és Fazekas Szőcs Judit szakmai és magánélete az IT-mentor projekt során kapcsolódott össze. Közös beszámolójuk igazi sikertörténetrıl szól. Feladataik sokrétőek, melyek végzése során egyaránt hasznosítják eredeti hivatásuk és a projekt során elsajátított kompetenciáikat, az egyéves munkatapasztalat-szerzési idıszak utáni továbbfoglalkoztatásuk biztosított, életük minden területen rendezıdött. Mészáros Péter

Két évig munkanélküli voltam, pedagógus (mőszaki tanár) diplomával, állásom elvesztésekor családom is elfordult tılem, így albérletben éltem, Vácott. 56 éves voltam, amikor újsághirdetésbıl tudomást szereztem az EQUAL program IT-mentor tanfolyamáról. Mivel felhasználói szinten már jól ismertem a számítógép kezelést, jelentkeztem, a felvételim sikeres volt. A differenciált képzések során a felnıttképzési konzulens és az innovátor képzésen vettem rész, melyeken sok, nagyon érdekes dolgot tanultam meg. 2006. júniusában diplomáztam. A projektbe kerülésem óta az életem alapvetıen megváltozott. Újra volt mit tennem, nagyon jó csapatba kerültem. Igazi öröm volt számomra, annál is inkább, mert a tanfolyam alatt megismerkedtem Fazekas Szőcs Judittal, aki azóta már feleségem lett, így nem csak új feladatokat, hanem teljesen új életet is adott nekem a projekt. Diplomaosztásunk után tanáraink elıször az akkori lakóhelyem lévı mővelıdési ház lett a foglalkoztatóm, ahol rendszergazdai és informatikai képzési feladatokkal bíztak meg. Fazekas Szőcs Judit

/

Elkeseredett munkanélküliként éltem, pedagógus diplomámmal. Kezdı számítógép felhasználóként Budapesten a Király utcai Teleházba jártam Interneten állást keresni, hónapokig sikertelenül. Problémámmal az ott dolgozó mentorhoz fordultam, aki lelkiismeretesen segíteni próbált. Tıle értesültem a kiírt EQUAL pályázatról. Jelentkeztem, és sikerült a felvételim. A szakmai modulok közül a felnıttképzési konzulens és vezetıi asszisztensképzésen vettem részt. 2006. júniusában diplomáztam IT-mentorként, egy akkorra már jól összeszokott, egymást mindenben segítı csapattal. Feladatunk ettıl kezdve az álláskeresés lett, amiben segítséget kaptam a NAPRAFORGÓ Kht. munkatársaitól, volt tanáraimtól. A NONA Alapítvány is figyelemmel kísért és segített, az alapítvány munkatársaival folyamatos kapcsolatban voltam. A foglalkoztató megtalálása azonban nem bizonyult egyszerő feladatnak. Ez idı alatt házasodtunk össze Mészáros Péterrel. Páros beszámoló

Közös életünk megkezdésekor – mivel egyikünk lakásmegoldása sem volt véglegesnek mondható – elhatároztuk, hogy olyan települést keresünk bárhol az országban, ahol mindketten megfelelı munkát és letelepedési lehetıséget is kaphatunk. Az IVSZ segítségével, valamint saját erıfeszítéseinkkel sikerült megtalálnunk Kunszentmiklóson a Közösségi Információs Térség Alapítványt (KITA), mely mőködteti a HÁZOKT Kft.-t, a Szent Imre Szakképzı Iskolát és a Kunszentmiklósi Szülık Egyesületét (KSZE), ahol Juditot távoktatási tutorként, Pétert felnıttképzési konzulensként alkalmazták. A fenti megnevezések nem takarják pontosan az elvégzett feladatainkat, mivel ezeken kívül sok minden mást is végzünk. Fınökasszonyunk ugyanis IT-mentor végzettségünk mellett respektálja eredeti pedagógusi szakmánkat és élettapasztalatunkat, az iskolák Alapítvány által való mőködtetése miatt, pedig lehetıség van arra, hogy iskolarendszerő oktatásban taníthatunk is. Sok új feladatot kapunk, szívesen végezzük ezeket, hisz pedagógusként nekünk a gyerekek és felnıttek segítése volt a célunk. Péter napi munkaideje teljes kitöltésére még rendszergazdai feladatokat is kapott, 36 gép karbantartásáról kell gondoskodnia. Judit munkahelye által mőködtetett Teleházban is dolgozik, mint közösségi hozzáférés üzemeltetı, ahol hasznosítani tudja a projektben tanultakat, legyen ez továbbtanulással, álláskereséssel, lakáskereséssel, segélyekkel, egy-egy levél megírásával kapcsolatos információ a segítségkérık részére. Munkánk alapján sikerült elérnünk, hogy az egy év munkatapasztalat-szerzés befejezését követıen is alkalmazni fognak, errıl már elıszerzıdésben megállapodtunk. A végleges letelepedésünk is megoldódni látszik. Minden reményünk megvan arra, hogy közös életünk szakmai, anyagi és magán téren is révbe érjen. Csetényi Ágnes, az egyik legszélesebb körben használt közigazgatási portál mőködését biztosító és felhasználói tesztelését távmunkában végzı munkacsoport vezetıjének IT-mentor tapasztalatai.

/

Az IT-mentor projektbe való bekerülésemet megelızıen hobbi számítógép-felhasználó voltam. Képzésünk során az így szerzett ismereteim rendszerezıdtek, és sokszorosan bıvültek. ECDL Start vizsgát tettem operációs rendszerek, táblázatkezelés, szövegszerkesztés, Internet és kommunikáció modulokból. Megismertem a közösségi -hozzáférés üzemeltetı szakmát, a szolgáltatás elérési lehetıségeket, elektronikus ügyintézést, alapos tudást szereztem képszerkesztésben és dokumentációkezelésben. Az IT- mentor képzés hatékonyan segített abban, hogy távmunkában dolgozhassak. A gyakorlati tapasztalatomat egy hallássérült (én egyéb okból vagyok megváltozott munkaképességő) mentorokból álló csoport munkájának megszervezésével, beosztásával és a feladatok ellátásában való részvétellel végzem, Feladatunk egy országosan széles körben használt és nagyon összetett portál mőködésének folyamatos monitorozása, felhasználói tesztelésének végzése. Ennek megfelelıen a foglalkoztatás idejére egyértelmően meghatározott a monitorozási tevékenységünk, a tesztelendı oldalakat és funkciókat esetenként kapjuk meg. Munkánkat otthonról, távmunkában végezzük. A távmunka az információs és tudásalapú társadalom infokommunikációs eszközökkel támogatott munkavégzési formája. A munkavállaló önállóan old meg feladatokat a távolban lévı munkáltató megbízásából. Én is ilyen úton kapom meg a feladatainkat, és a csoportmunkának megfelelıen osztom el csoportunk tagjai között. A folyamatos munka a napi hivatalos munkaidı alatti monitorozás idıbeli szétosztását jelenti a csoport tagjai között. A munkáink eredményeit, problémáinkat egymás között és a foglalkoztatónkkal is elektronikus kapcsolattartással oldjuk meg. Nekem bevált a távmunka, szívesen dolgozom ebben a formában. Nem töltök fölöslegesen idıt munkába járással - mivel vidéken lakom, nekem ez nagyon fontos szempont -, több energiám marad a hatékony munkavégzésre. A stresszhelyzetek száma is jelentısen csökkent. Nem szól bele a munkámba senki, csak a feladatra kell koncentrálnom. Mivel a kiadott feladatok sem változnak percrıl percre, ettıl biztonságban érzem magamat. Nem számít a kor, a nem, nincsenek elıítéletek, a munkát maradéktalanul el tudják látni hallássérült kollégáink is. Lehetıség van arra, hogy csökkentett munkaidıben lássam el a feladatokat. A csoportmunkánkat segíti, hogy az ITmentor képzési szakaszban, a mentális foglalkozások során jól megismertük egymást. Bizalommal vagyunk egymás iránt, gondjainkat, problémáinkat e-mailen keresztül beszéljük meg, ez a hallássérült csoporttársaknak is alkalmas kommunikációs forma. Egy-egy feladat beküldése elıtt e-mailen keresztül konzultálunk egymással. Ez nagyon jó lehetıség, egyikünk sincs egyedül a gondjával, problémájával. Külön kiemelném sajátos helyzetünket, ahogyan a monitorozói munkát zökkenımentessé tudjuk tenni. Az idıbeosztást ugyan én állítom össze, de mindenkinek kikérem elıtte a véleményét, tehát elmondhatjuk, hogy rugalmas idıbeosztásban dolgozunk. Ha menetközben valamelyikünknek problémája adódik, közösen oldjuk meg. Mivel a személyes találkozások ritkák, felmerülhet a munkaadókban a hatékonyság kérdése, ezt a kételyt azonban a gyakorlatban mi el tudtuk oszlatni. Az otthonról végzett munka sok bizonytalansági tényezıt felvethet adatvédelmi szempontból, ezért nagyon fegyelmezetten be kell tartanunk az elıírásokat, a gépek, és programok folyamatos védelmérıl gondoskodnunk kell. A távmunka a munkaadók és a foglalkoztatottak körében is egyre népszerőbb lesz. Szem elıtt kell tartani, azonban a távmunkások folyamatos továbbképzésének szükségességét, hogy ne maradjanak le a fejlıdési lehetıségekrıl, ne érezzék magukat egyedül. A projekt partnerségi tagjai közül a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdık Egyesületének feladata a program során, hogy azok is bizonyítási lehetıséghez jussanak, akik kommunikációs akadályokkal küzdenek, és emiatt veszítik el munkájukat.

/

Sajnos, én is ezek közé tartozom. A program kezdetekor, 2005. novemberében a csapatépítı tréninget megelızve egy mentálhigiénés és logopédiai felkészítı programon vettünk részt, ami Bánfalvi Ágnes színésznı által vezetett mozgásmővészeti tréninggel egészült ki. A tréningek célja: a kommunikációs és beszédtechnikai hibák kiszőrése, a mentális problémák, kommunikációs hiányosságok feltárása és a hátrányok leküzdése. A tanfolyam alatt lehetıség volt arra, hogy megmutassuk halló társainknak, milyen módon, hogyan tudunk részt venni a mindennapi kommunikációban. Hallásfogyatékosságunk különbözı, így volt olyan társunk, aki jeltolmácsot vett igénybe az elıadásokon. Azok, akiknek a hallókészüléke úgynevezett „T kapcsolós telefonorsó”-val van ellátva, egyegy tréning során kipróbálhatták a mobil indukciós berendezést, amely segítette a mellékzajok kiszőrését.

A halló társaknak meg kellett tanulniuk azt, hogy a velünk való beszélgetés sokszor nagy figyelmet és türelmet igényel. Szerencsére, hamar megszoktak bennünket. Ezúton szeretném megköszönni nekik és oktatóinknak türelmüket és fáradozásukat. Az informatika fejlıdése során az információs társadalom egyre jobban igényli a kommunikációs csatornák fejlesztését. Ennek során nekünk, hallássérülteknek nagy elırelépést jelentett az email, az sms és a messenger programok használata, amely eszközök nagymértékben elısegítik a kapcsolattartást egymás között és halló ismerıseinkkel, barátainkkal. Elıttünk is kinyílt a világ. Az IT-mentor szakmák közül néhányat kifejezetten hallássérült kollégák számára ajánlottak. Hárman közülünk a kormányzati portál honlapjainak felügyeletével, monitoringozásával foglalkoznak. Errıl részletesebben egy korábbi cikkben olvashattak. Néhányan honlapkarbantartással kapcsolatos feladatokat végeznek. Sikeresen helyt állunk vezetıi asszisztensi és rendszergazdai munkakörökben is, sıt a felnıttképzés területén is. Nekem adatott meg az a lehetıség, hogy a munkám során gazdasági oldalról is láthatom, milyen gondokkal küzd a megváltozott munkaképességő emberek foglalkoztatása. Piliscsabán, az Evangélikus Diakonissza Egyesület által alapított Fébé KHT.-nál végzem tapasztalatszerzési gyakorlatomat. A hátrányos helyzetben lévı emberek megélhetéséhez a munkájukkal megkereshetı bér nagyon kevés. A támogatási rendszer megváltoztatása egyre több bizonytalanságot okoz, ami veszélybe sodorhatja a dolgozóink biztonságos megélhetését.

/

Oláh István megyei könyvtárban végez olyan IT-mentor tevékenységet, amely a szakmának szinte minden ágát a szociális segítéstıl és oktatástól kezdve az anyaggyőjtésen és eredményeinek népszerősítésén keresztül a technikai problémák megoldásáig felöleli. Úgy érzi megtalálta helyét a munka világában.

53 éves vagyok, mezıgazdasági üzemmérnök szakmai végzettségem van. 1998-ban szívinfarktus (melyhez késıbb több betegség társult) miatt erısen megváltozott a munkavégzı képességem, ezért eredeti foglalkozásomat fel kellett adnom. Az informatika, számítástechnika már a korábbi évtizedekben is érdekelt (1984-ben vásároltam elsı Commodore-16 típusú számítógépemet). 1998-tól több szakmát – munkalehetıséget – kipróbáltam, de nem sikerült elérni a tartós foglalkoztatottságomat. 2005. tavaszán véletlenül hallottam meg a rádió egy beszélgetıs mősorában, hogy „felül” is felismerték milyen sok hasonló sorsú ember van az országban, akinek a foglalkoztatása nincs megoldva. Egyetértettem az elhangzottakkal és azonnal jelentkeztem az ott megadott címen. A dolgok természetes folyományaképp én is bekerültem az IT-mentor programba. Részt vettem az alapképzésen és változó sikerrel speciális szakmai irányokat is elvégezetem. Elsajátítottam a kisvállalkozói rendszergazda, távoktatási tutor, közösségi hozzáférési pont üzemeltetı modulokat. A tanulás során korábbi ismereteimet is kamatoztattam, melyeknek mostani munkám során is nagy hasznát veszem. A sikeres vizsgák után szinte azonnal elhelyezkedtem érdeklıdési körömnek és tapasztalataimnak nagyon is megfelelı munkahelyen, a József Attila Megyei Könyvtárban, mely Tatabányán található. A könyvtár vezetése készségesen beleegyezett, hogy az egy éves munkatapasztalat szerzési képzés-kiegészítést náluk folytassam. Megszerzett ismereteim szervesen beilleszthetık szakmai elképzeléseikbe, kapcsolódnak a könyvtári munka jelenéhez és elképzelt jövıjéhez. Jelenlegi feladataim: • közösségi hozzáférési pont üzemeltetés, • rendszergazdák munkájának segítése, • helytörténeti győjtemény digitalizálása és elektronikus közzétételének kifejlesztése, • helyi rendeletek és jogszabályok győjtése, digitalizálása, archiválása, • részt veszek pályázatok megírásában, • igények szerinti tanfolyamok szervezése, tananyag összeállítása, a tanfolyam megtartása. Természetesen mindezen feladatok elvégzése párhuzamosan, fontosságuk sorrendjében történik, melyhez a könyvtárosok szakmai segítséget nyújtanak. Amennyiben jól végzem munkámat (és forrást is találok a munkabérem finanszírozásához), nem kizárt, hogy egy év eltelte után is foglalkoztatnak. A tanfolyam végzése során és a késıbbiekben is érezhetı volt, hogy a programban résztvevı valamennyi szervezet, „alany” közös érdeküknek megfelelıen együttmőködött és törıdött is egymással. Véleményem szerint ez a törıdés vezethet el odáig, hogy a program befejezése után is lesz mindenkinek megfelelı munkája, elfoglaltsága mely biztosítja megélhetését.

/

Hendrik István

IT-mentorok a Gyermekszegénység elleni Nemzeti Programban75

75

Forrás: http://www.gyerekesely.hu/component/option,com_contact/catid,52/Itemid,5/

/

8. A közösségi hozzáférésrıl - paradigmaváltás szükséges Az IT-mentorok foglalkoztatási színterei elsıdlegesen a közösségi hozzáférési helyek. Magától értetıdı, hogy igény szerint el kell látogatnia más intézményekbe (idısotthon, gyermekotthon, idısek klubja, szociális foglalkoztató, egyéb bentlakásos intézmények), és a mozgásukban korlátozott felhasználók otthonaiba, ahol szolgáltatásaira igény mutatkozik. A közösségi hozzáférési hálózat kialakulásának mintegy másfél évtizedes hazai története van (részletesebben lásd: Felhasznált források és ajánlott szakirodalom). Magyarország az elmúlt másfél évtizedben sokáig a világ élvonalában járt a közösségi hozzáférésben. 2002-tıl fokozatosan „sikerült” elınyünket elvesztenünk. Szerény vigasz, hogy közösségi informatikai tapasztalataink egyetemi tankönyvek, oktatási anyagok és szakirodalmi források - hovatovább történelmi - részéve váltak. Az IT-mentorálás - ha nem is ezen a néven - a kezdetektıl jelen volt a civil hálózatként szervezıdı teleház mozgalomban a 90-es évek közepe óta. Sokáig nem került ez a tevékenység és szolgáltatás a figyelem középpontjába, mert a technikai feltételrendszeren, szervezeti háttéren és az anyagi forrásokon volt a fejlesztései programok hangsúlya. Egyfajta hálózati telítettség kellett ahhoz, hogy idıvel a technikai-szervezeti megközelítés helyét átvegye a személyi-szolgáltatási szemlélet. Ez a minıségi váltás a teleház mozgalomban éppen akkor következett be a 2000-es évek elején, amikor a kormányzat lényegében szakított a sikeresen mőködı civilekkel és új, hasonló programot indított (eMagyarország pontok), növelve a mennyiséget és elhanyagolva a minıséget. A 2002 óta eltelt idıszak fényesen bebizonyította, hogy a helyi társadalmi viszonyokba ágyazott, közösségszolgálati szemlélető megoldásnak nincs alternatívája. A „pontok szaporítása” elvesztette a jelentıségét és értelmét, s szemléletváltás nélkül egységes, országos lefedéső, többfunkciós közhasznú közösségi hozzáférési hálózatot nemcsak egy ágazat (gazdasági, szociális, agrár, bármelyik), de még a közigazgatás egésze sem képes önmaga létrehozni, fenntartani. Az is nyilvánvaló már - a végeken mindenképpen -, hogy a megoldás kulcsa a feladatot felkészülten, motiváltan, hivatásszerően ellátó, anyagilag megbecsült, állandó személyzet. Ha a jövıben az információs társadalom segítı hálózatát elsıdlegesen személyi hálózatként szervezzük meg, akkor van esély arra, hogy a helyi munkatársak, távmunkások segítségével a közösségi hozzáférési pontok létrejönnek, felfejlıdnek, egységesednek, szolgáltató-képessé válnak. Ez ugyanis a létérdekükké válik. Egy-egy IT-mentor több közösségi hozzáférési helyet is ki tud szolgálni, a legjobb megoldás persze az, ha állandóan egy helyen dolgozik. Ebben a fejezetben a közösségi hozzáférési hálózat kérdésének rendezését elısegítı „paradigmaváltásról” szólok. E nélkül az IT-mentor szolgálat sikere elképzelhetetlen. Röviden summázva: intézményhálózat helyett személyi szolgáltató hálózat. Lássuk a részleteket, különös tekintettel arra, hogyan kapcsolódok ez a hálózat a közszféra, a közigazgatás fejlesztésének, reformjának halaszthatatlan igényeihez!

/

Hazai helyzet A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) abból indul ki, hogy az információkhoz és szolgáltatásokhoz való minél szélesebb körő hozzáférés a modern információs és kommunikációs technológiák korában természetes igényként fogalmazódik meg, amelynek kapcsán az Internethez való hozzáférést mindenki számára egyetemessé és alanyi joggá, közfeladattá kell tenni és használatát - az esélyegyenlıség megteremtése érdekében - segíteni szükséges.76 Ennek egyik megoldását hosszabb távon is a közösségi hozzáférés jelenti, amely mindenki számára lehetıséget biztosít az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások igénybevételére. A közösségi hozzáférés kiteljesítésének stratégiai fıirányként való kezelését indokolja továbbá a gyorsan fejlıdı, legkorszerőbb technológiák legszélesebb körő terjesztésének igénye, s a társadalom legkülönbözıbb szereplıinek – piaci, civil, állami, önkormányzati – közös érdekeltsége, partnerként való mozgósíthatósága e megoldás érdekében.77 A Magyar Információs Társadalom Stratégia a közösségi hozzáférési helyek egységes követelményeknek megfelelı hálózatáról azt várja, hogy mindenkinek legyen lehetısége napi gyakorisággal elérni, a lakókörnyezetében használni korszerő számítógépet és alkalmazásokat, megfelelıen hatékony – szélessávú – hálózatot, garantált és a helyi igényektıl függı hálózati szolgáltatásokat igénybe venni, hozzáértı segítséget kapni e lehetıségek birtokbavételéhez, kihasználásához. A magyarországi közösségi hozzáférési hálózat fejlesztés egy-két éven belül lényegében befejezıdik, minden kisközösségben elérhetıvé válik az Internet. A 2003-tól fokozatosan kiépült Közháló technikai és intézményi rendszere megteremtette a közigazgatási közönségszolgálat egyik legfontosabb alapfeltételét, a közigazgatási intézmények egységes hálózatba szervezését. A civil bázisú teleház program és a MITS, ill. az eMagyarország program, az e-Kormányzat 2005 stratégia, s egyéb ágazati, valamint részstratégiák (pl. az eEsély, eMunka) célként tőzték ki, ill. feltételezik az IT-mentorálás és a megfelelı szakmai, foglalkoztatási kereteket biztosító közigazgatási közönségszolgálat bevezetését. Szükségességét az indokolja, hogy az eszközök, és a hálózati szolgáltatások puszta elérhetısége önmagában még nem garantálja azok használatát. Számos vizsgálat tényei bizonyítják, hogy a hátrányos helyzető társadalmi csoportok - idısek, nık, egyedülállók, munkanélküliek, alacsonyabb végzettségőek és kisebb jövedelmőek, romák, megváltozott munkaképességőek, vidéken, ill. kisebb településeken élık – nehezebben jutnak a hálózati szolgáltatásokhoz, önerıbıl gyakran leküzdhetetlen akadályokkal találják magukat szembe. A digitális szakadék tehát önmagában az

inforkommunikációs eszközök, és szolgáltatások technikai elérhetısége által jelentıs mértékben még nem csökken. A közösségi hozzáférési szolgálatok – eMagyarország pontok, teleházak, könyvtárak, stb. sikerének egyik kritikus pontja a hozzáértı segítı személy, aki a nyitva tartás teljes ideje alatt a potenciális felhasználók élethelyzetének megfelelı segítséget nyújt az elsı lépések megtételében, a lehetıségek birtokbavételében és kihasználásában. Az IT-mentor tevékenységének lényegét tekintve szociális segítı, mert azokat kell helyzetbe hoznia, akik valamilyen számukra nehezen megoldható – esetleg fel sem ismert – akadályokba ütköznek az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatában.

76

A GKM legutóbbi pályázatában kimondja, hogy a közösségi hozzáférés és személyes segítés közfeladat. Lásd: http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1926 77 A teleház helyzerıl lásd: http://telehaz.hu az eMagyarország pontok helyzetérıl: http://www.emagyarorszag.hu, mindkét honlap megmutatja a közösségi hozzáférési pontok térképét az adott kategóriában.

/

Nemzetközi helyzet Az európai terminológia és általános információs társadalom stratégiai dokumentumok nem különböztetik meg a nyilvános és közösségi hozzáférési helyeket. Az ún. nyilvános Internet elérési pontok (PIAP – public internet access point) jelennek meg, mint az eszközök és szolgáltatások megosztott felhasználásának intézményei. Ez a megközelítés nem eléggé differenciált, a magyar társadalmi helyzetnek, de feltételezhetıen még az EU fejlettebb országainak sem felel meg. Nem tükrözi ugyanis azt, hogy ezeken a helyeken (Internet terminál egy benzinkútnál, szálloda portáján, kórház várójában, termálfürdı pihenıjében) a puszta technikai hozzáférésen túl, milyen további, kiegészítı, rásegítı szolgáltatások és feltételek (pl. segítı személy) szolgálják a digitális esélyteremtést. Ez utóbbiak nélkül ugyanis a nyilvános internetezı helyeket a már használók veszik csak igénybe. Ez puszta kényelmi szolgáltatás, s az esetek döntı többségében, jellemzıen az üzleti komfort része, létesítésük és üzemeltetésük a piacgazdaság érdeke és feladata.

A nyilvános és közösségi hozzáférés összevetése Nyilvános hozzáférés

Közösségi hozzáférés

Nem minden nyilvános hozzáférés közösségi

Minden helyi közösségi hozzáférés nyilvános

Elsıdlegesen üzleti célok és értékek vezérlik a szolgáltatásgazdát

Elsıdlegesen közösségi célok és értékek vezérlik a szolgáltatásgazdát

Az üzemeltetı a helyi közösségtıl nem függ, társadalmi beágyazottsága nincs

A helyi közösségtıl függı, társadalmilag „beágyazott” szervezet mőködteti

A szolgáltatás célja csak a számítógép és az internet megosztott használata

A szolgáltatás célja az arra való képessé tétel, valamint szolgáltatások közvetítése is

Az eszközöket, szolgáltatásokat már ismerıket és használókat célozza

A még nem használókat is megcélozza a szolgáltatás

Csak a már meglévı igények kielégítésére összpontosít

Az új igények felkeltésére, orientálására is összpontosít

Nincsenek kiegészítı, „rásegítı”, „ráébresztı”szolgáltatások

Kiegészítı, „rásegítı”, „ráébresztı” szolgáltatásokat is nyújtanak

Alapértelmezésben nincs szociális, szolidaritási, esélyteremtı küldetése

Alapértelmezés szerinti szociális és szolidaritási, esélyteremtı küldetés

Magán (üzleti) színtér, az üzlet igényei szerint kialakítva

Közösségi színtér, egyéb közösségi szükségletekre is tekintettel kialakítva

A digitális esélyteremtés csak közösségi háttérrel, támogatással lehet hatásos, mőködıképes és hosszú távon fenntartható. A helyi közösség erıforrásai, figyelme, kontrollja, bizalma szükséges ahhoz, hogy a szőkös infokommunikációs erıforrás a lehetı legjobban legyen kihasználva, mindenki valóban hozzáférjen a lehetıségekhez, azokat a helyi igények kielégítésének problémák megoldásának szolgálatába állítsák. A digitális esélyteremtés szempontjából tehát fontos megkülönböztetni a helyi társadalomba beágyazott, szolgáltató intézményként, kiszolgáló személyzettel mőködı közösségi és a pusztán technikai Internet elérést biztosító nyilvános hozzáférést (lásd a fenti ábrán).

/

A közösségi hozzáférés kiteljesítése minden településre az egész világra kiterjedı nemzetközi, kormányzati, civil és üzleti program, ill. mozgalom. A fejlett (pl. Kanada, USA, Ausztrália, Anglia, Skócia, Spanyolország), a felzárkózó (pl. Észtország, Lettország, Cseh Köztársaság), s a fejlıdı (pl. Latin-Amerika, India, Dél-Ázsia) országokban egyaránt élénk és teljességre törekvıek a közösségi Internet elérés programjai. A jelenség tehát korántsem tekinthetı átmeneti, a szegénység által motivált megoldásnak. Egyedül India 2007-ig mintegy 600.000 Internet kioszkot hoz létre. Számuk a világon több százezerre becsülhetı, az évtized végéig milliós nagyságrendő lesz.

Magyarország sokáig a közösségi hozzáférés nemzetközi élmezınyében volt, ma már csak annyi innovációt tud felmutatni, hogy nálunk, nagyobb részt még mindig (kérdés meddig) civil kontroll alatt mőködik a kistelepülési közösségi hozzáférés. Külföldön általában a nyilvános, ill. közösségi hozzáférések szektor-, ill. intézményfüggıek (pl. internetkávézók, postai, iskolabázisú teleházak, üzleti infokioszkok, állami támogatással létrejövı internet pontok (PIAP), könyvtári internet szolgáltatások. Néhány országban, s közöttük nálunk is, a megoldás jelentıs mértékben az ún. multifunkciós közösségi hozzáférés a legtágabb körő szolgáltatással. Ehhez hasonló van pl. Kanadában, Ausztráliában és Latin-Amerika egyes országaiban, valamint a velünk szomszédos országokban magyar hatásra, szőkebb szolgáltatási körrel (technológiai fókusz) ÉszakAmerikában. Az IT-mentorálás a fejlett országokban az ott jól ismert, évszázados (pl. felsıoktatási, szakterületi) mentorálási hagyományokat követi. Ez azt jelenti, hogy üzleti szolgáltatásokon (pl. szoftverek és alkalmazások használata) szakmákon (pl. közigazgatás), intézményrendszereken (pl. egyetemek, nonprofit szervezetek, segítı szervezetek) belül mőködnek infokommunikációs mentorálási szolgálatok, programok. Rendeltetésük az, hogy egy-egy szők célközönséget (pl. hátrányos helyzető diákok, kisebbségi csoportok tagjai), intézménytípust (pl. önkormányzatok, civil szervezetek) segítsenek hozzá az infokommunikációs eszközök, alkalmazási rendszerek, szolgáltatások használatához. Olyan komplex alapszolgáltatás, mint a hazai IT-mentor közszolgálat, intézményesített formában még sehol a világon nem létezik. Vannak azonban ilyen irányú programkezdeményezések olyan országokban, ahol – hozzánk hasonlóan – adott közösségcsoportokra jellemzı a közszolgáltatások nagy részének, vagy teljességének hiánya, ill. a hozzáférés távolsági, kulturális, egyéb okok miatti akadályoztatottsága. A közösségi hozzáférések egységesített, általános közhasznú hálózatának szolgáltatásai egy

általános hálózati közigazgatási közönségszolgálat kiépítését eredményezték már néhány országban. Ilyen, közösségi hozzáférésre épülı megoldás például az angol rendszer (UK-on-line centerek), a francia rendszer (maisons des services publics), a szingapúri rendszer (eCitHelp centerek), általános és egységes végponti hozzáférést biztosítanak legkülönbözıbb ágazatainak, hivatalainak hálózati szolgáltatásaihoz.

az e-közigazgatás

Az IT-mentor szakma meghonosítása alighanem nemzetközileg egyedülállóan komplex program. Ilyen tartalmú törekvések, kísérletek csak szőkebb tevékenységi területeken – pl. etnikai kisebbségek bevonását segítı szolgálat, egyes intézménytípusok, alkalmazások bevezetésének segítése – ismeretesek, korántsem önálló szakma keretei között.78 Magyarország a közösségi hozzáférés – elsısorban annak civil – megoldásában megszerzett vezetı nemzetközi pozícióját megerısítheti e szakma világviszonylatban elsıként történı intézményesítése révén. 78

Az IT-mentorálás nemzetközi gyakorlatáról lásd az IT-mentor – http://itmentor.hu megfelelı forrásgyőjteményét (a belépéshez ingyenes regisztráció szükséges): IT-mentorálás, e-mentorálás, i-mentorálás, e-lovagok (e-rider) (a belépéshez ingyenes regisztráció szükséges). A témához tartalmában legközelebb álló angol gyakorlatról : Supporting Access To ICT For BME Groups In Deprived Areas: Approaches To Good Practice, http://www.dfes.gov.uk/research/programmeofresearch/projectinformation.cfm?projectid=13919&resultspage=1

/

A Magyarország által kezdeményezett és budapesti központtal bejegyzett Teleház Szövetségek Európai Uniója hatékony közvetítıként járulhat hozzá az IT-mentor hálózatfejlesztés eredményeinek nemzetközi népszerősítésében. Szerepe fontos lehet abban is, hogy a hálózatot a határon túli magyar kisebbségi területeken létesült teleházakra, más közösségi hozzáférési helyekre, ill. kialakítás alatt álló eMagyarország pontokra79 (eMagyar pontok) is kiterjessze. A határon túli magyar közösségi hozzáférési pontok helyzete és lehetıségei nem sokban különböznek a hazaiakéitól. Az IT-mentor hálózat fenntarthatóságuk, szolgáltató-képességük erısítésén kívül részt vehet nemzetközi hálózati szolgáltatások és programok hatékony szervezésében, mőködtetésében.

Országos közösségszolgálati hálózat, mint általános infrastrukturális feltétel Az ügysegédlet és egyéb hálózati közszolgáltatások gyakorlati bevezetésének és országos kiterjesztésének alapfeltétele egy egyenszilárdságú, teljes lefedést biztosító közösségi hozzáférési hálózat. Mind a mai napig él egyes ágazatokban az illúzió, hogy képesek kisközösségi mélységben kiépíteni közszolgáltatási intézményrendszereiket. Ez azonban sem gyakorlati, sem elvi okok miatt nem lehetséges. A hiányzó vagy csak részleges kistelepülési közszolgáltatások jól ismert méretgazdaságossági problémáit helyben mindig is igyekeztek ellensúlyozni, de napjainkig nem született átfogó megoldás. Amikor egy helyi intézmény, program az ésszerőség parancsának engedelmeskedve szolgáltatásaival „átnyúlt” valamely másik szakterületre, vagy fentrıl „rácsaptak a kezére”, vagy igyekeztek „magukba olvasztani” a kezdeményezést. Ezért az ilyen próbálkozások a közigazgatás-korszerősítés színes foltjai maradtak (pl. közösségi iskola, többfunkciós mővelıdési házak, többletszolgáltatást nyújtó könyvtárak, családsegítı szolgálatok, megbízottak, közintézményi ügyfélszolgálati kapcsolatokat is lebonyolító polgármesteri hivatalok), az ágazati falakat áttörniük nem sikerült. Két olyan sikertörténet is van azonban, amely – egyébként egymást erısítve – már az integrált és a technikai fejlıdéssel lépést tartó kisközösségi ellátás új minıségét hordozza magában: ilyen a falugondnoki és a teleház rendszer. A közösségszolgálatok hálózatára vonatkozó javaslat lényege a legjobb hazai gyakorlati megoldások továbbvitele, az ágazati „töredékfeladatok” helyi kiszolgálásának szerves, a legkorszerőbb infokommunikációs támogatással történı integrálásával és egységes irányítás alatt álló hálózattá szervezésével. Ha a hálózati közigazgatás végponti kiszolgálása nem egységesen, központi kormányzati programként szervezıdik meg, akkor folytatódni fog a jelenlegi, zsákutcába vezetı gyakorlat, amelyben azt az ágazatok, szakterületi programok egymástól függetlenül kísérlik azt meg, „sikerfoltokat” produkálnak majd, miközben a feladat egésze megoldatlan és sikertelen marad, fenntartva a források szétforgácsolását, elherdálását. A régi-új közszolgáltatás - A közösségszolgálat egy új, infokommunikációval támogatott kisközösségi közszolgáltatás, azoknak a közfeladatoknak a helyi megszervezését, elérését teszi lehetıvé, amelyek a hagyományos intézményi rendszerekben méretgazdaságosan nem oldhatók meg. Ennek elemei – pl. teleházak, mozgókönyvtár és egyéb kistérségi mobilszolgáltatások, többfunkciós közösségi terek és intézmények, falu- és tanyagondnok, több települést kiszolgáló megbízottak, mentorok, kihelyezett fogadóórák, tanácsadások – már léteznek, de nincsenek egységes szakmai, irányítási rendszerbe szervezve, s ágazati forráshiány miatt nem tudnak az egész országra kiterjedni. A legjobb példák, gyakorlatok bizonysága szerint sajátossága ezen innovatív megoldásoknak a meglévı – gyakran kihasználatlan – helyi erıforrások mozgósítása civil szféra bevonásával, erısítésével.

79

A programról: http://www.neti.hu/pta.php?pageid=000004005

/

19-re új lapot? Paradigmaváltás szükségessége a közösségi informatikában - a Közösségi Hozzáférési Egyezmény80 A közösségi hozzáféréssel kapcsolatosan kaotikus helyzet alakult ki. A teleházak közel másfél évtizedes hazai történetének tapasztalatai alapján egyre többen fogják fel a dolog fontosságát, s egyre kevesebben látják át, értik meg, hogy valójában mi is történik. A gazdag információ könyvek, filmek, honlapok, konferenciák - ugyan tartalmazza a továbblépésre vonatkozó javaslatokat, de azok jelentıségét csak a kellı tapasztalattal rendelkezı kevesek értik meg, és hangjuk is jelenleg meglehetısen gyenge. Az új tudomány és szakma már kezd a focira, az oktatásra és a közigazgatásra hasonlítani, amelyhez - közvélekedés szerint - mindenki ért. A helyzet azért kritikus, mert a hazai közösségi informatikának egy meglehetısen gyors és sikeres fejlıdés, majd a nehézségeket szívósan túlélı stagnálás után, a felhalmozódott tapasztalatok, a társadalmi megbecsülés és szervezettség lehetıséget adna a fejlettség következı, szükségszerő fokára fellépni. A szakmává érett terület sorsát az dönti el, hogy a nélkülözhetetlen paradigmaváltás megtörténik-e vagy sem, az érdekeltek felismerik-e ennek törvényszerőségét és saját társadalmi felelısségüket. Vagy más nyomvonalakon haladva tovább, a közösségi hozzáférés kialakulóban lévı közszolgáltatási rendszere elıbb esik szét, minthogy új elveken összeállhatna. Melyek a paradigmaváltás alapvetı elemei? A másfél évtized hazai közösségi informatikai tapasztalatai alapján a következık, amelyeket a szakterület munkásai, jó ismerıi az alábbi tömör formában is minden bizonnyal - többnyire érteni fognak. Az itt felsorolt megközelítés-, és fogalompárok, elemei nem egymást kizáróak, a "helyett" kifejezés nem cserét, hanem a hangsúlyok áthelyezését jelenti, egy új megközelítés szükségességét, amelynek dominálnia kellene az új minıségben: 1. A közszektor kiterjesztése helyett a szektorköziség erısítése, egyezményen alapuló,

egységes kormányzati, üzleti és társadalmi felügyelet (közösségi hozzáférési egyezmény). 2. Független módon "alulról" vagy "felülrıl" indított kezdeményezések helyett mindkét irányból

összehangolt, egymást kiegészítı, minden lehetséges erıforrást mozgósító fejlesztések. 3. Támogatások és normatív finanszírozás helyett közfeladatok ellátására irányuló szolgáltatás-

vásárlás egységes, koordinált rendszere, amelytıl nem idegen a hálózat üzleti tevékenysége sem. 4. Egy ágazat intézményrendszerének fejlesztése helyett koordinált ágazatközi, közösségi

szolgáltatás helyi partnerségek keretében, a helyi gazdaság és társadalom, valamint kiemelten a kultúra és demokrácia fejlıdésének szolgálatában. 5. Egyes intézmény-, ill. szervezettípusok számára meghirdetett programok helyett szabad

helyi verseny a szolgáltatásokért és a helyi közösségi hozzáférési vállalkozások, vállalkozás80

Forrás: Telefalu, http://telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1852

/

fejlesztés támogatása. 6. Az elszórt, "foltszerő" elterjedtség helyett módszeres törekvés a teljes országos lefedésre,

a hátrányos helyzető kisközösségek elınyben részesítésével. 7. Eseti együttmőködések helyett helyi szervezı, közvetítı és fogadóhelyek a kistérségi hálózati és mobil közszolgáltatások egységes logisztikai rendszerében. 8. Nyilvános hozzáférési pontok, gépek és Internet helyett közösségbe ágyazódó közösségi és személyes szolgáltatások, szakképzett IT-mentorokkal. 9. Intézményfejlesztés helyett a közigazgatási és közszolgáltatási reformba illesztés, a

közigazgatási közönségszolgálat új végponti szolgáltatási szintje és rendszere. Intézményközpontúság helyett szolgáltatás központúság, legalkalmasabb megoldás kiválasztása objektív kritériumok szerint.

10.

adott

kisközösségben

a

Intézményközpontúság helyett szolgáltató személy központúság, a szolgáltatási szerzıdéseket nem az intézményekhez, hanem a szakképzet személyzettel kell megkötni, akik garantálják a megfelelı szolgáltatási helyszíneket.

11.

12. Intézményközpontúság helyett hálózati infrastruktúra, állampolgári közmő központúság, a

kormányzat számára legfontosabb szolgáltatás, mint közfeladat az e-közigazgatás és a hálózati közszolgáltatások közvetítése. 13. Egyszerő munkavégzés helyett szakmásított

feladatellátás, egy új szakmacsoport támogatja a közösségi informatika és a közmenedzsment gyakorlati alkalmazását (ügysegéd és egyéb területekre szakosodott IT-mentor, közmenedzser, közösségi informatikus, stb.). 14.

Sokféle

esetleges

szolgáltatás

helyett

minıségbiztosított, hosszú távon garantált állami, önkormányzati és üzleti hálózati szolgáltatások, megfelelı hálózati kiszolgálási háttérrel. 15. Új helyi állami/önkormányzati intézmény helyett szerves fejlıdés, az elért eredmények megırzése, fenntartható közhasznú, társadalmi

vállalkozás, országosan egységes közérdekő szolgáltatásokkal és megfelelı kiszolgálási háttérrel. 16. Önkormányzati kontroll helyett közösségi kontroll, a helyi gazdasági és társadalmi

fejlıdésbe illeszkedés társadalmi garanciájaként. 17. Hagyományos foglalkoztatás helyett távmunka-rendszer, amely egyszerre jelenti a

munkatársak ilyen jellegő foglalkoztatását a közvetítı szolgáltatásokban és helyi távmunkaszervezı és kiszolgáló szolgáltatások nyújtását. 18. Telepített szolgáltatások helyett mobil szolgáltatások, a szolgáltatók mozgása a közösségi

hozzáférési helyszínek között, esetenként a szolgáltatások elvitele az otthonokba, más intézményekbe. 19. Irodai szolgáltatások helyett helyi tartalomfejlesztés és tartalomszolgáltatás, a közösségi

információs szükségletek (elıállítás és fogyasztás) lehetı legteljesebb kielégítése a helyi szellemi, információs, technikai és személyi erıforrások mozgósításával.

/

Az itt felsorolt elvek és megközelítések nem mindenkinek jelentenek újdonságot. Számos teleház és egy-egy minisztérium, üzleti szereplı tevékenységében ezen elvek, megközelítések némelyike már érvényesül a gyakorlatban. Éppen ezek a tapasztalatok alapozták meg a következtetést, hogy a közhasznú, többfunkciós közösségi hozzáférési hálózat új rendszere ilyen új alapokra építhetı fel. Különösen fontos és merıben új a fenti megközelítésben, szemléleti és intézményes keretet adva az új paradigmának, a közösségi hozzáférési egyezmény (KHE) intézménye (angolul: community access treaty), amely Magyarországon készülhetne elıször. Ez a legmagasabb szintő megegyezés az állami, üzleti és a civil szféra között, hogy ezt a társadalmi feladatot közösen oldják meg. Lényege az, hogy a hozzá nem férık helyzetbe hozása, alkalmassá tétele össztársadalmi ügy, mindenkinek érdeke, de különkülön egyik szféra sem tudja megfelelı módon megoldani. Milyen elvek alapján, milyen közös cselekvéssel és módszerrel oldják meg, ki mit vállal ebben? Ezt tartalmazhatná egy ilyen egyezmény. Ha nincs ilyen - ez a helyzet most -, akkor mindegyik oldal a másik kettıre vár, aki lép valamit az szinte teljesen feleslegesen szórja a pénzét, s szállítja a többiek "potyautasait". A lényeg, hogy senki ne váljon "potyautassá", ezért kell közösen cselekedni, s ennek átfogó kereteit teremtené meg a KHE. Képek: Felpéci Teleház, http://www.felpec.hu/?q=nl/node/44, Táplánszenkereszti Teleház, http://www.taplanszentkereszt.hu/index.php?v=1&p=30&function=4_6

A közösségszolgálat lényege - A javasolt közösségszolgálat újszerősége öt elemben rejlik. Az elsı a személyközpontúság az intézményorientáltság helyett. A szolgálatokat arra megfelelıen kiképzett személyek – többnyire vállalkozók – mőködtetik, és ık gondoskodnak a közfeladatellátási szerzıdés(ek)nek megfelelı infrastrukturális körülmények meglétérıl bármilyen alkalmas intézmény bázisán. A második az infokommunikációs támogatás, amely a rugalmas, méretgazdaságos közszolgáltatás és az igénybe vevık hozzáférésének meghatározó feltétele. A harmadik, a szolgáltatás alapvetıen közvetítı jellege. Ami azt is jelenti, hogy a kiszolgálónak nem kell a tartalmak szakértıjévé válnia, hanem a helyzet és megoldás, az igény és szolgáltatás közötti összefüggéseket kell felismernie, s az ügyfelet megfelelı helyzetbe hoznia. A negyedik, az ágazat-, ill. szektorköziség, ami képessé teszi a közösségszolgálatot ellátókat arra, hogy bármivel foglalkozzanak, amire a kisközösségnek, tagjaiknak szükségük lehet, s olyan mértékben vállalhassanak köz-, valamint üzleti feladatokat is, amely mőködésüket fenntarthatóvá teszi. S, végül az ötödik elem, a képessé tétel. A szolgálat alapvetı célja és igazi sikere abban van, ha az embereket fel tudja készíteni az információs technológia és a hálózati szolgáltatások önálló használatára. Mekkora hálózatról van szó? - A közösségszolgálatok hálózata le kell, fedje az intézményhiányos kistelepülések teljes körét. Merev határvonalat húzni – lélekszám szerint – nem szükséges, ha a szolgálatra igény van nagyobb települések esetében (pl. lakótelepeken), ott nagyobb helyi hozzájárulás várható el. A hálózat méretét három paraméterrel lehet megadni:


adott mérető települések számával, ahol eltérı feltételekkel jönnek létre, ill. mőködnek a hálózati szolgálati pontok,




a létrejövı hálózati pontok számával (nagyságrendileg, országosan 3-4000),




a kiszolgáló személyzet – IT-mentorok – számával (8 és 15 ezer fı között).

/

Hogyan hozható létre a szolgáltatás és a hálózat? - A közösségszolgálatok hálózata, bár kétségtelenül merıben új, innovatív, integrált megoldás, azonban nem elızmény nélküli. A több, mint 10 éves civil teleház mozgalom, az adó-, foglalkoztatási, szociális ügyek kiszolgálása a teleházakban, roma informatikai mentor program, az e-Kormányzat 2005 stratégia által célul kitőzött ügysegédlet, az IT-mentorálás szükségességének meghatározása a MITS-ben és részprogramokban (pl. eMagyarország pontok, eEsély), a foglalkoztatási információs pontok, az IT-mentor, mint OKJ-s képzés, az IVSZ Iparpolitikai Ajánlásaiban szereplı üzleti célú ITmentor program, a TÖOSZ követelése a közigazgatási reformhoz kapcsolódóan az IT-mentor szolgálat szükségességére vonatkozóan, a mővelıdési házak, mint többfunkciós közösségi terek mőködtetésének igénye, távmunkás IT-mentorok foglalkoztatási támogatása, csak néhány példa, amelyek mögött sikeres projektek, mintahelyek sokasága és használható eredmények, tapasztalatok nagy mennyisége húzódik meg. Az új közszolgáltatási rendszer alapjai tehát töredékesen léteznek. A feladat az egységes közszolgáltató hálózattá szervezés, a még hiányzó láncszemek fejlesztési programok keretében történı kipótlása. Nagyon fontos ezért, egy teljes kép a felhasználható elemekrıl (teleházak és egyéb közösségi hozzáférési helyek megléte, IT-mentor tevékenységre alkalmas emberek, a már elfogadott OKJ-s IT-mentor képesítési rendszer, képzési programok és tananyagok, webes szolgáltatások, egyéb), a köz- és üzleti szféra részérıl felmerülı igényekrıl (lásd alább), ill. a hiányzó részekrıl. Ki kell alakítani a szolgálat igazgatási rendszerét (központi irányítás és területi koordináció, kiszolgáló rendszerek), teljesítmény-követelményeit, mőködési, szabályozási feltételeit (lásd alább). A meglévı jó megoldások intenzív felhasználásával rövid idın belül modellezni lehet az új közszolgálat mőködését a legrászorultabb területeken 2008-ban. Milyen közszolgáltatásokat nyújtanak a közösségszolgálatok? - Elvileg a hálózati közigazgatási közönségkapcsolatok teljes körét felöleli, minden ágazatra kiterjedhet a helyi közösségszolgálatok segítı, közvetítı, képessé tevı mőködése, amelyek számára szükségesek a közvetlen, helyi ügyfél-, igénybevevıi, partnerségi, vagy akár beszállítói (pl. közhasznú távmunka) kapcsolatok. A fentebb kifejtett IT-mentorálási igények és érdekek, kapcsolódó programok mellett, a hálózat kiépülésével egyidejőleg, várható a közcélú felhasználási igények jelentıs bıvülése. Az egyes ágazatok ugyanis csak idıvel, a máshol már mőködı gyakorlat alapján fogják felismerni, megszervezni hálózati szolgáltatásaikat. Egyes alkalmazások, pedig a közigazgatási és államreform eredményeképpen fognak kialakulni és teszik szükségessé a végponti hálózat felhasználását (pl. kistérségi mobil és hálózati szolgáltatások). A közösségszolgálatok tevékenysége a közszféra nagy részétıl eltérıen meglehetısen jól mérhetı, így teljes egészében teljesítményalapra helyezhetı, s eredményorientáltan finanszírozható. A legáltalánosabb teljesítményindikátorok lehetnek: rendszerekbe történı regisztrációk száma (pl. ügyfélkapu), tranzakciók típusok szerint (pl. nyomtatvány letöltés, kitöltés, visszaküldés, befejezett ügyek), egyéb hálózati szolgáltatás igénybevétel, ügy- ill. ügyfélforgalom, programokba bevontak száma, szerzıdések száma, pénzforgalom (pl. távmunka), telítettségi mutatók (pl. ügyfélkapu használat aránya, szolgáltatások igénybevételének aránya a teljes ügyfélkörben). A közösségszolgálati végpontok lehetséges, jelenleg átlátható funkcióit az IT-mentor szolgáltatásainak ismertetése keretében fentebb tekintettük át. Terv és szándék - A közösségszolgálatok hálózatának létrehozása közvetett módon „kódolva van” az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, számos közigazgatási és szakterületi fejlesztési stratégiában (pl. ÁROP, EKOP, TÁMOP, TIOP). A közösségszolgálati hálózat közvetlenül kapcsolódik a fontosabb célok tekintetében a következı rögzített programcélokhoz és megoldási elemekhez, ami kétségtelenné teszi szükségszerőségét:

/




közszolgáltatások reformja, új hálózati és kistérségi mobil szolgáltatások szervezése, hozzáférhetıvé tétele




e-ügyintézés, elektronikus közszolgáltatások kiszélesítése, széles körő hozzáférhetıvé tétele




szociális szolgáltatások fejlesztése, gyermekszegénység csökkentését szolgáló innovatív közszolgáltatások szervezése




egészségfejlesztés és – megırzés, egészséges életmód terjesztése




esélyegyenlıség növelése, a fogyatékosok rehabilitációja, romák társadalmi integrációja, életesélyeik javítása




társadalmi tıke, kohézió, civil szervezetek, önszervezıdések, helyi közösségek erısítése




a részvételi demokrácia, helyi nyilvánosság kiszélesítése




a közérdekő információkhoz való széles körő hozzáférés biztosítása




állampolgárok alkalmazkodóképessége, versenyképessége felkészítés a változásokra




a digitális írástudás terjesztése




az iskolai lemorzsolódás csökkentése




tehetségek felkutatása és gondozása




a tudáshoz, a kulturális értékekhez (tudásközpontokhoz), kulturális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása




élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése




foglalkoztatás bıvítése, leépítések ellensúlyozása, a távmunka kiterjesztése




a foglalkoztathatóság javítása, az önfoglalkoztatás kiszélesítése




helyi pályázó és projektmenedzselı képesség erısítése




helyi gazdaság, kkv-k fejlesztése, az e-vállalkozások, IKT alkalmazás bıvítése




infrastruktúra, információs-informatikai hozzáférés fejlesztés az aprófalvas kisközösségekben (közösségi hozzáférés, „last mile”)




a vidék, hátrányos helyzető, speciális adottságú falusi térségek fejlesztése, a területi különbségek csökkentése, felzárkózás elısegítése

A kapcsolódás közvetlenül kimutatható az operatív programokban javasolt beavatkozási, megoldási módok tekintetében is, amit a következı, szintén vitathatatlan összefüggések:


többfunkciós humán szolgáltató központok, hozzájuk kapcsolódó multifunkcionális intézményhálózat aprófalvas térségekben




közösségi színtérként mőködı, IKT-val támogatott helyi multifunkcionális központok, közösségi információs, ill. tudásközpontok, konzultációs terek, helyi informatikaitávoktatási stúdiók, a helyi közösségi terek kialakítása, felújítása




a közösségi hozzáférési pontok hálózatba szervezése (GKM stratégia, UMVP « életház » program)




civil szolgáltató központok hálózatának kiépítése, mőködtetése, más közcélú hálózatokkal való összehangolása,

/




új, innovatív, a helyi igényekhez és adottságokhoz alkalmazkodó – kulturális, oktatási81, egészségügyi, egyéb – közösségi, szociokulturális közszolgáltatások szervezése kis-, aprófalvas településeken




együttmőködésre épülı, integrált (ágazatközi) közszolgáltatások, azok infokommunikációs fejlesztése, integrált közös kistérségi közigazgatási, ügyfélszolgálati központok




az e-ügyintézést támogató közösségi hozzáférési, információs pontok létrehozása minden településen (elektronikus ügyintézési pont), ügysegédi és e-tájékoztató szolgáltatások mőködtetése




méretgazdaságos helyi és kistérségi közszolgáltatások, azok hálózati elérésének biztosítása a kistelepülésen élık számára




hosszú távon fenntartható közszolgáltatások, az üzleti szféra bevonása a közszolgáltatások fejlesztésébe, mőködtetésébe




hálózati tájékoztató, tanácsadó, képzési (kompetenciafejlesztés, felhasználó képzés), együttmőködési, közösségépítı, személyes segítségadási (e-mentorálás), közvetítési, ügyfélkapcsolati szolgáltatások minden szakterületen, ágazatban




fizikai és kommunikációs akadálymentesítés




civil szervezetek kapacitásbıvítése, közfeladatok átvállalása




széles sávú infrastruktúra fejlesztés a kisközösségekben („last mile”)

A közösségszolgálati hálózat horizontális jellege révén az operatív programok többségéhez közvetlenül kapcsolódik, s korábbi stratégiák, programok is felvetik az egységes közösségi hozzáférési hálózat és az IT-mentor közszolgálat szükségességét. Kapcsolódási pontok az egyes programok szerint szerint


Államreform: A közigazgatás megújítása (új, méretgazdaságos helyi, kistérségi és hálózati közszolgáltatások), az e-közigazgatás infrastruktúrájának fejlesztése (új végponti hozzáférési hálózat, a e-kultúra terjesztése), a civil szféra és demokratizmus megerısítése (civil kontroll a végponti szolgáltatásban), a közigazgatás szolgáltatóvá tétele (a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés kiszélesítése, a közvetítéssel hozzáadott érték), a közszolgáltatások hozzáférhetıvé tétele (az ágazati végponti szolgáltatások összehangolása, egységes közigazgatási közönségszolgálat végponti igénybevevı, ügyfélkapcsolati hálózata, „front office”), teljesítmény-követelmények érvényesítése a közszolgáltatásban, megtakarítások a hálózati végponti kiszolgálás integrációjával82, a közszféra létszámleépítéseinek ellensúlyozása, társadalmi partnerek (civil és üzleti) bevonása a közszféra fejlesztésébe, közfeladatok ellátásába.

81

Pl. community learning place – azaz közösségi tanuló központ, a teleházak jól bevált gyakorlata Magyarországon 82 Számításaim szerint a megoldás kb. 1/10-ébe, vagy még ennél kevesebbe kerül ahhoz képest, ha az ágazatok önállóan próbálnák végponti kiszolgálási feladataikat megoldani, ami más szempontokból is teljességgel irracionális lenne.

/




e-Közigazgatás: Komplex elektronikus igazgatási és közösségi, e-ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó, integrált térségi központok és azokhoz való széleskörő közösségi hozzáférés biztosítása, az alkalmazások széles körő ismertté tétele, az ügyfelek tudásszintjének, használati képességeinek fejlesztése, párhuzamos végponti kiszolgálási hálózatok fejlesztésének elkerülése, a közigazgatási teljesítmény javítása az ügyfélkapcsolatok fejlesztésével, az ügyintézés egyszerősítése, szolgáltató jellegővé tétele, a lakóhelyhez való maximális közelítése, hozzáadott érték az ügyintézésközvetítésben (technikai segítségnyújtás, betanítás, képzés, kapcsolódó szolgáltatások, a megfelelı ügyintézési csatorna kiválasztása, elégedettség visszajelzése), az ügysegédek közhasznú, közigazgatási távmunkásként való alkalmazása.




Társadalmi megújulás: A humán közszolgáltatások (szociokulturális, foglalkoztatási, egészségügyi, esélyegyenlıségi, rehabilitációs, oktatási és kulturális) integrált fejlesztése, elérhetısége, a helyi igényekhez és adottságokhoz történı igazítása, személyes, ügyfélközpontú tanácsadó, közvetítı és információs foglalkoztatási és szociális szolgáltatások biztosítása, önkiszolgáló nyilvántartási és információs rendszerek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás intézményrendszerének kiépítése, a szolgáltatások kiszervezése, civil partnerség, a civil szervezetek kapacitásainak erısítése, hálózatba szervezése, egészségügyi, életmód, felnıttképzési kompetenciafejlesztı, nyitott (közösségi) tanulási környezet létrehozását célzó, nem formális oktatási, helyi közösségfejlesztési, állampolgári részvételi, „demokráciaképzési”, ifjúsági és a halmozottan hátrányos helyzetőek (beleértve a hajléktalanokat is) számára képessé tevı/motiváló, infokommunikációs hozzáférési programok, szolgáltatások szervezése, oktatási épületek tööbfunkciós közösségi terekké alakítása.




Társadalmi infrastruktúra: A humán szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférés területi egyenlıtlenségeinek csökkentése, többféle szolgáltatást (multifunkcionális), ill. több településre kiterjedıen nyújtó intézmények szervezése, a magántıke részvétele az intézményrendszerek, hálózatok fejlesztésében, a fizikai és virtuális hozzáférés párhuzamos fejlesztése, átlátható és számonkérhetı szolgáltatások nyújtása, az iskolai hálózat Internet ellátásának kiegészítése a kisközösségek közösségi hozzáférési pontjain (további oktatási termek), az egyéni tempóban történı tanulás elısegítése, a tanulócsoportok (tanuló közösségek) és közösségi tanulóközpontok kialakítása, informatikai-távoktatási stúdiók, konzultációs terek, a szakképzési, foglalkoztatást segítı hálózatokhoz végponti hozzáférés biztosítása83, a kulturális, szociális, esélyegyenlıségi, egészségügyi, rekreációs, ifjúsági, gyermekjóléti, korrepetálási szolgáltatások modernizációja, elektronizációja és modellértékő, innovatív többfunkciós helyi hozzáférési szolgáltató központokon történı, akadálymentes elérésének – kötelezı érvényő – biztosítása, ezek hálózatba szervezése. A létezı falugondnoki, szociális tájékoztatási szolgáltatások, közlekedési támogatások ezen újak szolgálatába állítása, ezekkel történı kiegészítése, integrálása.

83

Az operatív program hivatkozik az e téren már mőködı gyakorlatra, a teleházak mőködésére foglalkoztatási információs pontokként (FIP).

/




Gazdaságfejlesztés: Az infokommunikációs technológia (IKT) infrastruktúrájának és használatának fejlesztése, a KKV-k IKT szolgáltatásokkal történı támogatása, kisközösségi humán szolgáltatások keretében személyes, OKJ-s képesítéshez között üzleti IT-mentorálással, mint infokommunikációs szolgáltatással, lehet elısegíteni a KKVk, helyi termelık, szolgáltatók hálózati gazdaságba való bekapcsolódását, a KKV-k humán erıforrás-fejlesztésének hálózati kiszolgálása, a közösségi hozzáférési helyek mőködtetése, az IT-mentor közszolgáltatások nyújtása kisvállalkozások keretében valósulhat meg közfeladat-ellátási szerzıdéses garanciák mellett, kezdı e-üzleti vállalkozások inkubációs segítése, mentorálása, a kisközösségek informatikai szükségleteinek – pl. helyi Internet szolgáltatás, webszolgáltatások – kielégítését biztosító vállalkozások.




e-Kormányzat 2005: A stratégia elsıként fogalmazza meg (5.2. fejezet), hogy az elektronikus ügyintézés széles körő elterjesztésének feltétele a közösségi hozzáférési hálózat kiterjesztése és személyes közvetítı szolgálat (ügysegédlet) bevezetésének szükségessége. A stratégia lehetıséget látott abban, hogy ezt a közfeladatot az állam a civil szférával együttmőködve, a teleházak hálózatának felhasználásával oldja meg.




MITS, részstratégiák: A Magyar Információs Társadalom Stratégia és részstratégiái (eMagyarország pontok, eEsély) célul tőzik ki az ország egész területét lefedı közösségi hozzáférési hálózat kiépítését, amelynek végpontjain IT-mentorok nyújtanak segítséget az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatában a legkülönbözıbb élethelyzetek megoldásához.




Civil stratégia: A civil szektor, a társadalmi kohézió, demokratizmus erısítése, a civil szervezetek kapacitásfejlesztése, hatékony mőködésük elısegítése, alkalmassá tétele közfeladat- átvállalásra, civil szolgáltató központok hálózatának fejlesztése és mőködtetése, más közcélú hálózatokkal való összehangolása, a szolgáltató hálózatok közötti munkamegosztás kialakítása, hálózati szolgáltatások nyújtása, közvetítése, a civil szektor foglalkoztatási kapacitásának bıvítése (pl. a közösségi hozzáférési, ITmentorálási feladatok ellátásában), terjesztése, a civil erıforrások bevonása a közfeladatok ellátásba, jelzı- és információs rendszer mőködtetése a valós társadalmi folyamatokról, a jó példák, megoldások célirányos felmutatása, a társadalmi innováció folyamatainak mőködtetése.

Valódi reformlépés, ágazatközi szolgálat - A közösségszolgálati hálózat, a fejlesztési program központi felügyelete, koordinációja megoldásra vár. Lényege egy évszázados probléma, amely az ágazatközi (tárcaközi) feladatok koordinációjának jól ismert nehézségére vezethetı vissza. Bár évek óta meglehetısen nyilvánvaló, hogy a közösségi hozzáférés biztosítása és digitális esélyteremtés, személyes segítségnyújtás közfeladat, s az állami költségvetés meglehetısen nagy összegeket fordított ilyen célokra, az intézményes megoldás nem született meg. Különbözı ágazatok, hosszú évek óta tartják napirenden ezt a kérdést, kísérleteznek, s mégis a civil szféra – a teleház mozgalom – jutott a legmesszebbre, mert bizonyos mértékig a végpontokon sikerült koordinálnia az egymástól független ágazati kezdeményezéseket, programokat. A folyamat 2002ben tört meg, amikor egyetlen tárca vette kezébe az ügyet (eMagyarország pontok szervezése), a civil kezdeményezést „felülírta”, s ezzel a minimális koordináció is megszőnt, a szerves fejlıdés megszakadt.

/

A meglévı eszközök, szellemi és szervezeti kapacitások felhasználásával újjászervezendı közösségszolgálati hálózatot állami oldalról a közigazgatás központi kiszolgálási, ágazatközi feltétel-biztosítási funkciói közé kell sorolni. Mint ilyent, az e-közigazgatás operatív program és a vele szorosan összefüggı közigazgatási reform, szerves részeként, az integrált kistérségi ügyfélszolgálati hálózathoz kapcsolódóan javaslom megvalósítani, a zászlóshajó programok között. Mint horizontális, a közigazgatás és a közönség kapcsolati felületének fontos részét biztosító szolgálat, e-ügyintézés, közigazgatás közvetítıje, az információs közmő része. A vidéki, kistelepülési társadalom egészével kapcsolatba kerül, az egész országra kiterjed, minden társadalmi rétegben, csoportban ösztönzi a digitális írástudás, a hálózati közszolgáltatások használatát, szorosan kötıdik az általános jogbiztonsághoz, a legszélesebb körő közhasznú tájékoztatáshoz. Hatékonyan képes kezelni a „potyautas” problémát, garantálja a jogbiztonságot, a legkorszerőbb elektronikus közigazgatási hálózat szolgáltatja számára az egyre jobban integrálódó „back office” szolgáltatásokat. A felettes szint –kistérségi ügyfélszolgálati központok – is integrálódó közigazgatási szolgálat (okmányiroda rendszer). Az egyéb operatív programok e jellemzıkkel szemben részben csak speciális tartalmakat, részben, pedig fizikai infrastruktúrát és feltételeket szolgáltatnak a közösségszolgálati hálózat számára, eltérı intenzitással vannak jelen az ország különbözı területein, így az ország teljes, egyenszilárd lefedésére önmagukban nem alkalmasak. Ki fizeti a révészt ? A közösségszolgálat mőködési, üzleti modellje - A teleházak mőködése bizonyította, hogy egy ilyen közhasznú szolgálat mőködésében mindhárom szféra érdekelt. A mőködıképesség kritikus feltétele a teljes lefedés és az egyenszilárdság. Tekintve a potenciális befogadó intézmények, szervezetek rendkívüli sokféleségére (teleház, polgármesteri hivatal, könyvtár, mővház, iskola, posta, klubok, magánvállalkozó, stb.) az egyenszilárdság csak a speciális, ellenırzött képesítéssel rendelkezı mőködtetıvel – IT-mentor – oldható meg. A vele kötendı közfeladat-ellátási szerzıdésben, saját érdekében, neki kell garantálnia azt, hogy a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges közösségi hozzáférési minimum feltételek biztosítottak, ill., ha szükséges képes saját eszközzel, mobil Internettel házhoz menve is szolgáltatást nyújtani. A közösségszolgálat, mint közfeladat keretében ellátott szolgáltatást pályázat útján lehet elnyerni. Pályázati feltételként kell szabni a képesítés, gyakorlat és a mőködés technikai feltételeinek (megfelelı közösségi hozzáférési helyekkel kötött szerzıdések) meglétét. A közösségszolgálati tevékenységet kisvállalkozásban, egyéni vállalkozóként, intézményi keretek között konkrét személy megjelölésével is el lehet látni. A közösségszolgálatok hálózata sajátos franchise jellegő üzleti modellben, egységes követelményeket teljesítve mőködnek és meghatározott, esetenként kizárólagos háttérszolgáltatásokat élveznek (pl. okmányirodai, ingatlan-nyilvántartási, egyéb közigazgatási, közszolgáltatási „back office” szolgáltatásokat). Fontos feltétele a közszolgálati hálózat mőködésének, hogy a végpontok üzleti közvetítıi, brókeri megbízásokat is vállalhatnak megfelelıen szabályozott, ellenırzött, átlátható módon, esetenként az egész hálózatra kiterjedıen. Ez azért szükséges, mert egyfelıl szükség van ilyen szolgáltatásokra (részletesebben lásd alább) a kisközösségekben, másfelıl pedig szükséges a hálózat lehetı legteljesebb kihasználása, valamint a forrásbevonás a fenntarthatóság hosszú távú biztosítása érdekében.

/

Az üzleti szféra egyértelmő érdekeltsége - Szintén a teleházak mőködése – kezdettıl fogva – bizonyította, hogy az üzleti szféra érdekelt egy teljes lefedéső, egyenszilárdságú közösségi hozzáférési és képesített személyi hálózatban. Ennek feltétele ez idáig nem voltak adottak, mert túl sok, egymással versengı, egymás hatékonyságát lerontó szigetszerő hálózati kezdeményezés mőködött (pl. teleházak, eMagyarország pontok, könyvtárak, telepostaházak, különbözı szakterületek információs pontjai). Így az üzleti szféra egyikben sem vállalhatta a befektetés kockázatát. Az alábbi, korántsem teljes lista érzékelteti az üzleti szféra konkrét érdekeltségét a teljes értékő közösségszolgálati hálózat létrehozásában és mőködtetésében, mindegyik területen konkrét érdeklıdés, kezdeményezések (a konkrét példák elsısorban a teleházak gyakorlatából származnak) vannak egy ilyen hálózat kihasználására:


közüzemi szféra




Magyar Posta




telekommunikációs szolgáltatók




kereskedelmi hálózatok (pl. számítástechnika, szoftver, irodaszer, könyv, gyógyszer84)




távoktatási szolgáltatók




turisztikai hálózatok




banki szféra




biztosítási szféra




távmunka-közvetítık




kommunikációs eszközforgalmazók (pl. helyi wi-fi hálózatok85)

Az üzleti szféra – az eseti kezdeményezéseken, együttmőködéseken túl – egyértelmően kifejezte érdekeltségét a javasolt megoldásban az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez készített, az IVSZ által koordinált Iparpolitikai Ajánlásokban és szintén az „IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó” c. EQUAL programmal. A megvalósítás esélye - Az érdekeltek széles köre alapján feltételezhetıen jelentıs társadalmi támogatottságot élvezı program megvalósítása gyors lehet, mert számos meglévı elembıl „rakható össze”. Néhány jogi feltétel (az ügysegéd jogi státusza és az ügysegédi tevékenység beillesztése a KET-be, hozzáférési jogai közigazgatási adatbázisokhoz, a közösségszolgálatok és az IT-mentorálás közfeladattá nyilvánítása, a közösségi hozzáférési helyek befogadása a közszolgáltatási intézményrendszerekbe, a hálózati közszolgáltatások szervezésének, kiszolgálási standardjainak szabályozása az egyes ágazatokban, az IT-mentorálás általános és szakterületi képesítési elıírása az egyes ágazatokban az OKJ IT-mentor egyes szakmoduljaiként) rövid idın belül megteremthetı. Néhány kritikus területen modellkísérletek szinte azonnal megindíthatók. Megfelelı állami garanciákkal, a közigazgatási és államreform szerves részeként, kisvállalkozási programok keretében, a már meglévı intézményrendszerek bevonásával a humán erıforrás-szervezés szintén megkezdhetı, már most is munkavállalók százai várják a lehetıséget. 2008-tól a hálózat a legkritikusabb kisközösségekben intézményesen mőködtethetı. 2009-2010-ben, pedig országosan kiteljesíthetı.

84 85

2007. januártól Magyarországon is mőködhet az Internetes gyógyszer-kereskedelem. Kistelepülési helyi Internet szolgáltató rendszerek kitőnı példái ismertek (pl. Csákberény, Aparhant).

/

Az elızmények ismeretében a program sikere nem lehet kétséges. Jelentıs pozitív társadalmi elismerést hordoz magában a vidéki embereket megszólító, érintı, számukra szolgáltatások és lehetıségek sokaságát kínáló, önszervezı, önmenedzselı képességüket erısítı szolgálat. Meg vagyunk gyızıdve arról, hogy a részvételi demokrácia, a közigazgatás szolgáltató jellege és az információs társadalom lehetıségeinek kombinációját megvalósító, nemzetközileg is innovatív megoldás a valódi reform jelentıs tényeként fogadja a közvélemény. Tudományos ajánlások, figyelmeztetések jelzik e megoldás szükségességét.86 Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı fejlemény lenne a közösségszolgálati hálózat intézményesítése. Az egész világ, nagy támogató szervezetek (pl. Világbank, ENSZ, UNDP, ITU, USAID, Microsoft) keresik a közösségi hozzáférési szolgálatok (community telecentre) stabilizálásának és többcélú kihasználásának lehetıségeit. A magyar teleház mozgalom nemzetközileg elismert, ezzel is magyarázható, hogy magyarországi székhellyel jön létre a Teleházak Világszövetsége, amely várhatóan 2008. tavaszán itt tartja bıvítı kongresszusát87. Egy ilyen, sikeres hazai digitális esélyteremtési fejlesztés ezért rendkívül gyorsan kaphat széles körő, pozitív nemzetközi visszajelzést.

86

Ezt hangsúlyozzák például az ITTK munkatársainak (Z. Karvalics László, Molnár Szilárd és kollégáik) információs társadalomról, az e-közigazgatásról szóló jelentései, a postafejlesztésrıl szóló tanulmányai. 87 2007. márciusában jegyezték be a szervezetet és egy évig tart az elsı csatlakozási ciklus.

/

9. Felhasznált források, ajánlott szakirodalom 1. Az ENSZ e-Kormányzat 2005. világértékelése, http://unpan1.un.org/intradoc/groups/public/documents/un/unpan021888.pdf 2. A Lisszaboni Stratégia „Information Society for all” stratégiája. 2000. március http://www.om.hu/letolt/nemzet/digital_divide.pdf 3. Az Európai Tanács által, az élethosszig tartó tanulásról kiadott memorandum http://www.bologna-berlin2003.de/pdf/MemorandumEng.pdf 4. Európai Bizottság: e-Inclusion (e-Befogadás) stratégia és módszertani anyagok http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2005/all_about/einclusion/index_en.htm http://europa.eu.int/comm/employment_social/knowledge_society/eincl_en.pdf 5. A társadalmi befogadásról szóló közös memorandum, Memoranda on Joint Inclusion, 2003. http://europa.eu.int/comm/employment_social/soc-prot/soc-incl/jim_en.html 6. Unesco a közösségi hozzáférésrıl, http://www.unesco.hu/main.php?id=501&type=node 7. A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, http://misc.magyarorszag.hu/mbinary/kormanyprogram_2004_2006_magyar.pdf 8. Nemzeti Fejlesztési Terv, operatív programok http://www.nfu.hu/doc/324 9. Magyar Információs Társadalom Stratégia, 2003. http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=MITSkezdo_hun http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=dokumentumtar&DocStoreFolder=139 10. IHM-GKM eMagyarország pont program, KPMG tanulmány az eMagyarország program koncepciójához http://www.gkm.gov.hu/feladataink/inform/programok/emagy.html http://www.emagyarorszag.hu 11. Anyagok a MITS programjainak követésérıl és megvalósításáról, részstratégiák, programfüzetek, http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=MITSkezdo_hun http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=dokumentumtar&docstorefolder=45 12. e-Kormányzat 2005. EKK, 2003. szeptember, http://misc.magyarorszag.hu/binary/5317_ekkstrat_melleklet0952a.pdf 13. Nemzeti cselekvési terv a társadalom összetartozásáért, 2004-2006, ICSSZEM, Budapest, 2005. http://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/docs/nap_incl_2004_hu.pdf 14. Az informatika esélyt teremt, az IHM háttéranyaga, http://www.vagy.hu/cikk.php?id=2565 15. Közösségi Internet-hozzáférési pontok. Kopint-Datorg Rt, 2003. július, http://www.gkm.gov.hu/data/cms1071640/kozossegi_hozzaferes.pdf 16. Molnár Szilárd (témavezetı), Csótó Mihály, Gáspár Mátyás, Kollányi Bence, Pál Zsolt, Rab Árpád közremőködésével készült, A hozzáférési pontok humán-infrastruktúrájának fejlesztése, az IT-mentori szakma kialakítása, Zárótanulmány, BME-UNESCO ITTK 2005. június 30. http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=811 17. Supporting Access To ICT For BME Groups In Deprived Areas: Approaches To Good Practice, http://www.dfes.gov.uk/research/programmeofresearch/projectinformation.cfm?projectid= 13919&resultspage=1 18. Határon túli eMagyarország pontokról: http://www.neti.hu/pta/hu/hataron_tuli_magyarsag_informatikai_tamogatasa 19. A digitális jövı térképe, 2006 évi gyorsjelentés, ITHAKA Kht, http://www.ittk.hu/web/docs/WIP_2006.pdf 20. Vránicsné Horváth Ildikó, Nık az információs társadalomban, http://www.minok.hu/files/Vranicsne_HorvathI_NokInformatika.doc 21. Népi ügyvéd az eMagyarország pontokon, http://hirek.prim.hu/cikk/40779/ 22. Az IHM és a Magyar Agrárkamara együttmőködése az eMagyarország pontok területén http://www.hirek.com/cikk/42182

/

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

World Internet Project, http://www.worldinternetproject.net/ EQUAL IT-mentor program http://www.ivsz.net/engine.aspx?page=itmentor Teleház honlap: http://telehaz.hu Budaörsi Esélyközösség honlap http://eselykozosseg.telekucko.hu/ Európai Teleház Szövetségek Uniója, honlap: http://www.euta.hu Budaörsi Telekuckó, honlap: http://www.telekucko.hu eMagyarország pontok honlap: http://www.emagyarorszag.hu

Válogatás a szerzı szakirodalmi munkásságából a teleház és az IT-mentor témakörökben 30. Építsünk teleházat!, Takáts Mária térsszerzıvel, Közigkonzult, Erdei Iskola, 1997. 31. Teleházak és távmunka Magyarországon, 1999. (társszerzıkkel) 32. A Nemzeti Teleház Stratégia Koncepciója, 1999. szeptember http://telefalu.hu/test/service.php?spec=&act=irattar&did=8 33. Szociális teleház stratégia 2000-2006, SzCsM, 2000. 34. Teleház Minıség Program, A teleházak minıségirányítási rendszerének bevezetése, Teleház minıségbiztosítás, monitoring és minısítés alapsegédlet, 5. verzió, 2000. november 21. 35. Átjáró, Nemzeti Teleház Stratégia és Program 2000-2006, Teleház Kht, 2000, Átjáró, http://telefalu.hu/test/service.php?spec=&act=irattar&did=8 36. A falu mosolya, Szociális és foglalkoztatási teleházak Magyarországon, Takáts Mária társszerzı, 2001. június (az SzCsM számára készült összefoglaló tanulmány) 37. Teleház szervezeti kultúra elemzési tréning munkafüzet, 2001. (társszerzı) 38. Telehouses in Hungary, The Journal of Development Communication, 2001, december, Malayzia 39. Telehouses in Hungary, in: The Journal of Development Communication, December 2001. Malaysia, special issue on Telecenters and ICT for Development, Royal D Colle, Raul Roman (editors) (Teleházak Magyarországon) http://ip.cals.cornell.edu/commdev/jdc-1.cfm 40. Távközlı hálózatok és informatikai szolgáltatások, http://www.hte.hu/onlinekonyv.html HTE Online tankönyv, benne: Gáspár Mátyás, Teleházak Magyarországon: http://www.hte.hu/ob/6.pdf (az anyag elérhetı magyarul és angolul), 2001. 41. Teleház Lexikon, TeleHírlap I. évf. 2. számában. 2001. november. http://telefalu.hu/test/service.php?spec=&act=pageproc&ppid=9 42. Közháló program, Tanulmány az IHM részére, 2002. 43. Telecottages in Yugoslavia, DemNet, 2002. 44. Kisközösségek hálózati szolgálata – partnerségben, A Magyar Teleház Szövetség 2002-2006 évekre szóló stratégiáját megalapozó tervezet, 2002. http://telefalu.hu/test/service.php?spec=&act=irattar&did=8 45. Teleház tankönyv, társszerzıkkel, MTSZ, 2002. 46. Közösségi informatika, Közigazgatási Informatika, 2002. 5-6. sz. 47. Egér a konyhaasztalon, In: Falukönyv, Zalai Falvakért Egyesület, 2003. http://www.zalaifalvak.hu/index.php?cid=75 48. Civilháló, a Közhálóra csatlakozó non-profit alháló. 2003. június 49. A kisközösségek információs társadalma, eMagyarország pontok stratégia, 2003. http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=dokumentumtar&docstorefolder=45 50. Hungarian Telecottages, in: Connected for Development, Information Kiosks and Sustainability, 2003. (társszerzı)

/

51. Távmunka tanácsadó, KJK-Kerszöv, 2003. Benne: Gáspár Mátyás, Teleházak és távmunka, http://www.tavmunkainfo.hu/tanacsado-tartalom.htm 52. A települési kisközösség informatikai modellje, A jegyzı, 2003. 1. sz. 53. The Network Community of Small Settlements in Hungary: Perspectives and Experiences, with Tom Wormald, in: Community-Net in South and East Europe, ed. by Franc Trcek, Ljubljana, 2003. (magyarországi kistelepülések hálózati közössége: távlatok és tapasztalatok, angolul) 54. Iskola és teleház, Új Pedagógiai Szemle, 2003. április, http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2003-04-mu-Gaspar-Iskola.html 55. (e)Demokrácia és a teleházak Magyarországon, Molnár Szilárd, Tom Wormald társszerzık, kézirat, 2004. (magyar, angol, elıadás az Oxfordi Egyetemen) 56. Telecottage Handbook, UNDP, 2004. http://europeandcis.undp.org/?menu=p_cms/show&content_id=1EADFC88-F203-1EE9B04E2BCA1E266BB8 57. A magyar teleházak jövıje, 2004. fenruár 25.http://www.csurgo.hu/konyvtar/hirek/archiv/Konferencia2004_03_26/gmatyas.doc 58. Teleházország, Gondolat, 2004. 59. Teleház bevezetı képzés, http://www.telecottage.mimoza.hu/mss/alpha, Bernát Éva társszerzı, MTSZ, Mimóza, 2005. 60. A hozzáférési pontok humán-infrastruktúrájának fejlesztése, az IT-mentori szakma kialakítása, Zárótanulmány, BME-UNESCO ITTK 2005. június 30. Molnár Szilárd (témavezetı), Csótó Mihály, Gáspár Mátyás, Kollányi Bence, Pál Zsolt, Rab Árpád közremőködésével készült http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=811 61. Digitális Esély, társzerzıkkel, EUTA. 2006. 62. Netnagymama, Már az egér sem az, aminek látszik. In: Kincses Kalendárium, 2006. http://www.kincses.hu/Kincses-2006-screen.pdf 63. Az IT kommunikációs szolgáltató szakma (IT-mentor, közösségi hozzáférésd üzemeltetı, oktatási kommunikációs szolgáltató) OKJ-s szakmai és vizsgakövetelmény-rendszere, szakanyag az NFI részére, 2006. (társszerzıkkel) 64. Az eMagyarország pontok program értékelése, Tanulmány az IHM számára, 2006. 65. Közigazgatási közönségszolgálat, e-Government tanulmányok XIII., e-Government Alapítvány, 2007. 66. A közigazgatás-szervezés budaörsi mőhelye, Tevanné dr. Südi Annamária társzerzı, in: eÖnkormányzat, polgármesteri hivatal az információs társadalomban, e-Government tanulmányok XVIII., e-Government Alapítvány, 2007. 67. Korszerő ügyfélszolgálatok szervezése és mőködése, Magyar Közigazgatási Intézet, 2007. 68. Telefalu honlap: http://telefalu.hu 69. IT-mentor honlap: http://itmentor.hu (2005. eFesztivál különdíjas) 70. IT-mentor.lap: http://itmentor.lap.hu 71. Ügysegéd lap: http://ugyseged.lap.hu 72. Ügyfélszolgálati Tudásbázis: http://www.tudasbazis.info

/