lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 3
A LAKHATÁSHOZ VALÓ IGAZSÁGOS HOZZÁFÉRÉS A lakhatás biztonsága Magyarországon
Habitat for Humanity Magyarország
LAKHATÁST MINDENKINEK! A VÁROS MINDENKIÉ álláspontja a hajléktalanságról és a lakhatáshoz való jogról A Város Mindenkié Budapest, 2011
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 4
Kiadta a Védegylet Egyesület, a Környezeti Igazságosság workshop alkalmából
Ez a kiadvány az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne foglaltak a szerzôk nézetei, amik semmiképpen sem tekinthetôk az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.
A kiadvány a Nemzeti Civil Alap támogatásával jött létre.
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 5
A LAKHATÁS BIZTONSÁGA MAGYARORSZÁGON
A lakhatáshoz való igazságos hozzáférés A lakhatás biztonsága Magyarországon Szakpolitikai kérdések és civil válasz-kísérletek – témafelvetés a Védegylet által szervezett környezeti igazságosság – workshopra Kôszeghy Lea, Sümeghy György, Habitat for Humanity Magyarország
2011 május 6.
A Habitat for Humanity Magyarország az egyik legnagyobb
• elérhetôség (accessibility) – a megfelelô lakhatásnak elérhetô-
globálisan mûködô civil fejlesztési szervezet, a lakhatási szegény-
nek kell lennie, különös figyelmet kell fordítani az elesett cso-
ség ellen küzdô Habitat for Humanity International magyarországi
portok – idôsek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, tartósan
szervezete. A Habitat for Humanity legfontosabb küldetése annak
egészségkárosodottak, természeti katasztrófák áldozatai stb.
elôsegítése, hogy a megfelelô lakhatás mindenki számára elérhe-
– megfelelô lakhatáshoz történô hozzáférésére, a kormányza-
tôvé váljon.
toknak biztosítaniuk kell a lehetôséget mindenki számára a békés és méltó élethez, ideértve a tulajdonszerzés lehetôségét;
Kérdés ugyanakkor, hogy mit értünk „megfelelô lakhatás” alatt? • elhelyezkedés (location) – a megfelelô lakásnak olyan helyen
Az emberek többsége ezzel kapcsolatban alapvetôen a lakás
kell lennie, amely lehetôvé teszi a munkába járást, valamint
komfortosságával kapcsolatos dolgokra asszociál: a megfelelô
egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgál-
lakás az, ahol van WC, fürdôszoba, villany stb. Valójában ezek a
tatások igénybe vételét, nem épülhet lakás szennyezett
tényezôk a lakhatásnak csak néhány dimenzióját (availability, habi-
területeken illetve az odaköltözôk egészségét veszélyeztetô
tability, ld. késôbb) „fogják meg”. Az ENSZ Gazdasági, Szociális
szennyezôforrások környezetében;
és Kulturális Jogok Bizottsága egy 1991-ben kiadott indoklásában1 a következô dimenziókban értelmezte a megfelelô lakás fo-
• kulturális megfelelés (cultural adequacy) – a lakás megépítési
galmát:
módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak
• a lakhatás jogi biztonsága (security of tenure, ld. késôbb);
kell lennie a kulturális identitás és különbözôség kifejezésére. • alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés Amint látszik, a megfelelô lakás fogalma sokdimenziós, és a di-
(availability of services, materials, facilities and infrastructure) –
menziók közül az egyik (az ENSZ-meghatározásban az elsô helyen
a megfelelô lakhatásnak bírnia kell az egészség, biztonság,
szereplô tényezô) a lakhatás jogi biztonsága. Ezt az állásfoglalás
komfort és táplálkozás tekintetében elengedhetetlen tulajdon-
a következôképpen határozza meg: függetlenül a lakhatás jogi for-
ságokkal, így: biztonságos ivóvízhez, fôzéshez szükséges ener-
májától (tulajdon, közösségi vagy magánbérlet, szövetkezeti lakás,
giához való hozzáférés, fûtés és világítás, higiéniás és mosási
lízing, szükséglakás, informális letelepülés) mindenki számára biz-
lehetôségek, ételtárolási lehetôség, lehetôség, vízelvezetés,
tosított kell a lakhatás bizonyos mértékû jogi biztonsága, amely
sürgôsségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
védelmet nyújt az erôszakos kilakoltatás, zaklatás és egyéb fenyegetések ellen. Az indoklás hozzáfûzi: az államoknak ezért
• megfizethetôség (affordability) – a lakhatással kapcsolatos költ-
azonnali intézkedéseket kell hozniuk azon egyének és háztartások
ségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvetô szük-
jogi biztonságának növelésére, amelyek ezt jelenleg nélkülözik, az
séglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse;
érintett egyénekkel és csoportokkal konzultálva. • lakhatóság (habitability) – a lakás megfelelô teret biztosít, védelmet nyújt a hideg, nedvesség, meleg, esô, szél és egyéb, egészséget veszélyeztetô kockázatok ellen, továbbá fizikai biztonságot nyújt az ott élôknek;
1 Office of the High Commissioner for Human Rights (1991) The right to adequate housing, www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/0/469f4d91a9378221c12563ed0053547e?Opendocument
1
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 6
A LAKHATÁS BIZTONSÁGA MAGYARORSZÁGON
Kilakoltatás szabályai és gyakorlata
Szakpolitikák, szabályozások és alkalmazásuk lakhatás biztonsága szempontjából releváns pontjai
Az 1993-as lakástörvény4 az önkormányzati bérlakásokból történô kilakoltatásról szóló döntés jogát a bíróságokhoz delegálta. 2000ben a szabálysértési törvény5 az önkényes lakásfoglalást szabálysértésként definiálta, amely 150 ezer forintig terjedô pénzbírsággal sújtható. Ugyanebben az évben a lakástörvény módosítása az
A következôkben röviden áttekintjük, hogy melyek a magyar-
önkényes lakásfoglalók esetében leegyszerûsítette a kilakoltatás
országi, lakhatással kapcsolatos szakpolitikák, szabályozások, il-
szabályait. A 2000 májusa óta hatályos szabályozás szerint az
letve ezek alkalmazásának azon pontjai, amelyek kérdésesek a
adott lakásban 60 napnál nem régebben élô önkényes lakásfog-
2
lalók kilakoltatásához nem szükséges bírói döntés, az a helyi jegy-
lakhatás biztonsága szempontjából.
zô határozata alapján végrehajtható. Ez a korábbiakhoz képest kevesebb jogi garanciát biztosít az érintettek számára: a jegyzôi határozat 8 napon belül végrehajtandó akkor is, ha az érintett a
A lakhatáshoz való jog
határozat megváltoztatására keresetet indított (erre a határozat kézhezvételét követô 15 napon belül van lehetôség). A gyermek-
Magyarországon a lakhatás sem a jelenleg hatályos, sem a 2012
védelmi törvény6 Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalá-
január 1-tôl életbe lépô alkotmány szerint nem alkotmányos jog.
saival összhangban rögzíti, hogy „A gyermeket kizárólag anyagi
Az Alkotmánybíróság egy 2000-ben született állásfoglalása szerint
okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától
(42/2000 (IX.8.)) „Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti
elválasztani.” A kilakoltatást szabályozó jogi rendelkezések nem
szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége
tartalmaznak elhelyezési kötelezettséget.7
által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatá-
A végrehajtási törvény értelmében magánszemélyek által lakott
rozott részjogok, – így a “lakhatáshoz való jog” – mint alkotmányos
lakóingatlanok esetében a bírósági úton elrendelt kilakoltatásokra
alapjogok nem vezethetôk le. E tekintetben az állam kötelezett-
december 1-jétôl március 1-jéig moratórium van érvényben (ez
sége és ebbôl következôen a felelôssége nem állapítható meg. (…)”
már 2010 február, a fizetési nehézségekkel küzdô devizahitelesek
Az állam kötelezettségeit illetôen a határozat a kövekezôket ál-
védelmében a bírósági határozatok alapján végrehajtandó ki-
lapítja meg: „A megélhetési minimumot biztosító szociális ellátások
lakoltatásokra kimondott moratórium elôtt is így volt). Ez nem
rendszerének kialakításakor alapvetô alkotmányi követelmény az
vonatkozik azonban a jegyzôi határozattal kilakoltatható, 60 napnál
emberi élet és méltóság védelme. Ennek megfelelôen az állam
nem régebben az adott ingatlanban élô önkényes lakásfoglalókra.
köteles az emberi lét alapvetô feltételeirôl – így hajléktalanság ese-
(A fôvárosban és néhány vidéki nagyvárosban az önkormányzatok
tén az emberi életet közvetlenül fenyegetô veszélyhelyzet elhá-
a téli hónapokban az utóbbiakra is kiterjedô kilakoltatási tilalmat
rításához szállásról – gondoskodni.” A 2012-ben életbe lépô
hirdettek az elmúlt években.)
alkotmány azt rögzíti, hogy „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való
A fizetési problémákkal küzdô devizahitelesek segítését célzó in-
hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”3 Ez nem azonos a
tézkedések a bírósági úton elrendelt kilakoltatásokra mondtak ki
lakhatáshoz való alkotmányos jog kimondásával. (Igaz ugyan-
moratóriumot, eképpen azok 2011 április 15-ig (bár a törvény-
akkor, hogy Európa országainak többségében a lakhatás szintén
javaslat eredeti célja nem ez volt) az önkormányzati lakásokban
nem szerepel az alkotmányos jogok között.)
élô, bírói határozattal kilakoltatható háztartásokra is vonatkoztak. A végrehajtási törvény legutóbbi módosítása azonban már csak a lakáshitel-szerzôdésbôl eredô kötelezettségek teljesítésére képtelen háztartásokra vonatkozik, a kilakoltatási moratórium csak az ô esetükben került meghosszabbításra 2011 július 1-ig (tehát már nemcsak az önkényeseket, hanem az önkormányzati bérlakásokban élô, lakbér/lakáshasználati díj-hátralékkal rendelkezô háztartások, közüzemi díjakkal elmaradt háztartásokat is eltérô, kedvezôtlenebb bánásmódban részesíti).
2 Az elemzésben a lakhatás biztonságát az ENSZ-definíciónál valamelyest tágabban értelmezzük, szó lesz olyan a szakpolitikai, szabályozási elemekrôl és gyakorlatokról is, amelyek a lakhatás elvesztésének veszélyét növelik (pl. a kezelhetetlen mértékû eladósodás révén), vagy jogsérelemmel járnak.
4 1993. évi LXXVIII. törvény
5 1999. évi LXIX. törvény
6 1997. évi XXXI törvény 7 Kôszeghy, L (2009) Housing condition of Roma and Travellers. Thematic Study for the FRA 2009 március http://fra.europa.eu/fraWebsite/attachments/RAXEN-Roma%20HousingHungary_en.pdf
3 Magyarország Alaptörvénye, www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk11043.pdf
2
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 7
A LAKHATÁS BIZTONSÁGA MAGYARORSZÁGON
Szociális bérlakás-szektor mennyiségi elégtelensége
A kilakoltatások gyakorlata kapcsán szintén több problematikus pont felvethetô, így: • az (említett törvénymódosítás óta kevesebb jogi garanciával ki-
Magyarországon konzervatív becslés szerint a rászoruló háztartá-
lakoltatható) önkényes lakásfoglalók és a jogcím nélküli
sok számát tekintve a jelenlegi 120-140 ezres szociális bérlakás-
lakáshasználók összemosása (jogcím nélküli lakáshasználók
állomány megduplázására lenne szükség.9 Ez egyebek mellett azt
önkényes lakásfoglalókkal megegyezô jogi eljárásban történô
eredményezi, hogy a lakáspiacon lefelé mobil háztartások jelentôs
kilakoltatása);
része számára nem áll rendelkezésre a szociális bérlakáshoz jutás lehetôsége, ezek a háztartások azok amelyek sok esetben „eltûn-
• a Lakástörvény szerint a bérbeadó részérôl a felmondás egyik
nek” külterületi, volt zártkertes övezetekben, családi házas terüle-
lehetséges jogcíméül szolgáló „az együttélés követelményeivel
tek melléképületeiben stb.10 Ez sokszor egyúttal rendezetlen jogi
ellentétes, botrányos, tûrhetetlen magatartás” fogalmának nem
hátterû, így a lakhatás biztonsága szempontjából különösen
világos értelmezése (bár kérdés, hogy ezt lehetséges-e/milyen
veszélyeztetett lakhatási megoldást jelent.
módon lehetséges pontosan definiálni); • a gyermeki jogok sérülésével járó kilakoltatások;
A szociális bérlakás-szektor minôségi elégtelensége
• formai hibásan végrehajtott kilakoltatások (pl. elôzetes írásos
Az 1993-as lakástörvény11 hatályba lépése után kezdôdô tömeges
értesítés elmulasztása, arra nem jogosult által végrehajtott ki-
privatizációt követôen jellemzôen a legrosszabb állapotú, sokszor
lakoltatás).
rossz lokalitású (ideértve a rossz szociális környezetet) lakások maradtak önkormányzati tulajdonban. Ez több módon ronthatja a lakhatás megfizethetôségét, így fenyegetheti a lakhatás biztonságát: az elmaradt állagmegóvással, felújítással összefüggésben
Jól mûködô szociális lakás-rendszer hiánya
magasabb, a bérlôt terhelô fenntartási költségek révén, illetve a rossz lokalitású lakások esetében a jövedelemszerzô tevékenységekbe való bekapcsolódás lehetôségeinek korlátozottsága révén.
Magyarországon hiányzik egy jól mûködô szociális lakás-rendszer. Szociális lakásrendszeren ezesetben nem pusztán az önkormányzati szociális bérlakások értendôk, hanem mindazon lakhatási for-
Az önkormányzati bérlakás-menedzsment problémái
mák, intézmények és szolgáltatások amelyek azon alacsony jövedelmûek lakhatáshoz való hozzáférését célozzák, akik piaci körülmények között nem tudnak lakáshoz jutni.8 Ebben egyaránt
A tulajdonos és üzemeltetô önkormányzatok nem érdekeltek szo-
szerepet kapnak a különféle tulajdonosi ill. üzemeltetôi struktúrá-
ciális bérlakásaik fenntartásában. Ezzel összefüggésben továbbra
ban mûködtetett szociális bérlakások, a megfizethetô lakástulaj-
is zajlik a lakásprivatizáció. Az így megszûnô bérlakások esetében
doni formák, a legsérülékenyebb csoportokat célzó (hajléktalanok,
a Lakástörvény értelmében az önkormányzatok kötelesek csere-
fogyatékkal élôk stb.) közösségi alapú lakhatási formák, mûködé-
lakás vagy pénzbeli megváltás felajánlására. Utóbbi gyakran nem
séhez elengedhetetlen továbbá egy jól célzott, hatékony lakástá-
fedezi az érintett háztartások megfelelô és fenntartható (a lakhatás
mogatási rendszer, illetve az eladósodás megelôzését szolgáló
biztonságát hosszabb távon szavatoló) továbblépését a lakáspiacon.
hatékony intézkedések. Emellett – részben az önkormányzatok ellenérdekeltségébôl, Az alábbiakban néhány olyan, a szociális lakás-rendszer hiányával
részben a szabályozási környezetbôl fakadóan – számos a
kapcsolatos tényezôt tekintjük át, amelyek rontják a lakhatás biz-
lakhatás biztonsága szempontjából problémás gyakorlat tapasz-
tonságát.
talható a bérlakás-szektor menedzsmentjében, így: • A lakhatás biztonsága szempontjából problémásnak tekinthetô az az önkormányzati gyakorlat, amely a szociális bérlakások határozott idejû bérleti szerzôdését rövid idôben – fél, egy év – szabja meg.
9 Hegedüs J, Eszenyi, O, Somogyi, E, Teller, N (2009) Lakhatási szükségletek Magyarországon. Tanulmány a Habitat for Humanity Magyarország felkérésére, www.mut.hu/?module=news&action=getfile&fid=114874
8 Ld. még: Hegedüs, J (2008) A szociális lakáspolitika kérdései (bérlakáspolitika, „olcsó lakásépítés” és lakhatási támogatások) www.urb.bme.hu/segedlet/szakmernoki1/regi/szakmernoki-2008_03_04/HegedusJozsefszoclakas080226.pdf
10 Hegedüs, J: Invisible income and scattered poverty www.demhow.bham.ac.uk/reports/B5.pdf 11 1993. évi LXXVIII. törvény
3
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 8
A LAKHATÁS BIZTONSÁGA MAGYARORSZÁGON
• A Lakástörvény értelmében jogcím nélküli lakáshasználók
Egy 2005-tôl indult, kártyás árammérô-órákra vonatkozó minisz-
esetében az önkormányzat lakáshasználati díjat állapíthat meg,
tériumi pilot-projektet követôen, 2008. január 1-tôl a villamos
amely a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg, de
energiaszolgáltatók, 2009. január 1-tôl a gázszolgáltatók esetében
amely a jogcím nélküli használat kezdetétôl számított két hónap
a védendô fogyasztók (a szociálisan rászorultak mellett a fogya-
elteltével emelhetô. Eképpen az önkormányzatoknak lehetô-
tékkal élôk) számára a hatályos törvényi szabályozás alapján
sége van a bérleti díjnak akár többszörösét elkérni lakás-
térítésmentesen van lehetôség ilyen órák felszerelésére,13 ennek
használati díjként. Könnyen belátható hogy ez a jogcím nélküli,
ellenére alig kerültek felszerelésre elôrefizetôs mérôórák (részben
hátrányos helyzetû háztartások esetében hogyan vezethet
azzal összefüggésben hogy maguk a szolgáltatók is vonakodnak
eladósodáshoz és lakásvesztéshez.
ezeket szélesebb körben elterjeszteni).
A szabályozással összefüggô problémának tekinthetô a lakbérek Adósságkezelési szolgáltatás
szabályozása: jelenleg ez önkormányzati hatáskörbe tartozik, így településenként, sôt kerületenként is eltérô lakbérekkel találkozhatunk az önkormányzati szociális bérlakások esetében, eképpen
Az adósságkezelési szolgáltatás rendszere szintén sokat alakult a
az adott jövedelembôl élô háztartások esélye arra hogy szociális
rendszerváltást közvetlenül követô évekhez képest. 2003-tól
bérlakásuk megfizethetô/megfizethetetlen, a lakhatás biztonságát
mûködik az a rendszer amelynek fô elemei az adósságcsökkentô
veszélyeztetô legyen területenként változó.
szolgáltatás, adósságkezelési tanácsadás és az érintettek számára nyújtott lakásfenntartási támogatás. Az ezt megelôzô
Nehezen kezelhetô, problémás kérdés továbbá az önkormányzati
idôszakhoz képest a jogosultsági kritériumok bizonyos fokú
szociális bérlakásokba beköltözô szívességi lakáshasználók
egységesítése, a központi költségvetési támogatás, és 2006-ot
helyzete. Ôket, amennyiben (a bérlô kezdeményezésére) az önko-
követôen a rendszer bevezetésének kötelezôvé tétele 40 ezer
rmányzat nem ismeri el ôket bérlôtársként a fenti szabályok
fôsnél nagyobb településeken pozitív változás, ugyanakkor a rend-
nem/sem védik.
szernek ugyanakkor még mindig számos olyan eleme található, amely problémás. Ezek közé tartozik, hogy a rendszer bevezetése csak a 40 ezer fônél nagyobb településeken kötelezô, a kisebb
A lakhatás megfizethetôségének javítását, az eladósodás
létszámú településeken ezért elvétve található meg a szolgáltatás,
megelôzését célzó intézkedések, ezek problémái
az itt élô, eladósodott háztartásoknak tehát esélyük sincs a lakhatásuk biztonságát fenyegetô adósságaik ilyen módon történô
Jelen írásban nem lehet cél a lakhatás megfizethetôségének
rendezésére. Emellett a szolgáltatás szociális törvényben14 meg-
javítását célzó, az eladósodást megelôzô intézkedések részletes
határozott feltételrendszerének bizonyos elemei szisztematikusan
áttekintése. Röviden azonban fontos megjegyezni, hogy a lakhatás
kizárnak rászoruló háztartásokat, illetve rontják a program
megfizethetôségének javítását célzó intézkedések esetében frag-
hatékonyságát. Ilyen például, hogy a háztartásnak ahhoz, hogy
mentált és rosszul célzott rendszerrôl van szó, amely eképpen a
egyáltalán bekerüljön a programba, már bizonyos (az érintett ház-
rendelkezésre álló források keretei között nem szolgálja elég
tartások anyagi helyzetéhez viszonyítva alacsonynak nem mond-
hatékonyan a célját.12 Jelenleg egymással párhuzamosan többféle
ható) mértékben el kell adósodnia (legalább 50 ezer forint
támogatás, intézkedés is célozza a lakhatás megfizethetôségének
adósság, és legalább hathavi tartozás az adósságok valame-
javítását: ebbe a körbe tartozik a normatív lakásfenntartási támo-
lyikénél, vagy már kikapcsolt szolgáltatás). Emellett a szabályozás
gatás, a helyi lakásfenntartási támogatások, a különféle ártámo-
a legalacsonyabb jövedelmûeket kizárja a szolgáltatásból (az
gatások (gáz, távhô) stb. A normatív lakásfenntartási támogatás
önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
rendszere például sokat fejlôdött az elmúlt években, de problémát
összegének 150%-ánál, egyedül élô esetén annak 200%-ánál
jelent pl. hogy a támogatás elismert havi költsége nem veszi fi-
alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elô).
gyelembe a lakásköltségek ténylegesen meglevô fajlagos különb-
Szintén nem jogosultak a szolgáltatás igénybevételére a telepü-
ségeit, így számos háztartás esetében nem jelent érdemi hozzá-
lésen elismert minimális lakásnagyságot és minôséget meg nem
járulást a lakhatási költségek fedezéséhez. Ami az ártámogatá-
haladó lakásban lakókat kizárja a szolgáltatásból (ez egyúttal azt
sokat illeti, ezek problémája egyebek mellett, hogy egyrészt kizár-
is jelenti, hogy a feltételek településenként változnak). Emellett a
ják a nem a támogatott energiahordozókat használó (tehát pl. fával
támogatás mértéke korlátozott, ugyanakkor a lakáshitel-törlesz-
fûtô) háztartásokat. Fentiek mellett az eladósodás megelôzését
tôrészlet elmaradását a plafon 300 ezer forintos emelésével „ju-
célzó intézkedésként került bevezetésre az elôrefizetôs mérôórák
talmazza” a törvény.
felszerelésének lehetôsége az áram- és gázszolgáltatók esetében.
12 Ld. Hegedüs J, Somogyi, E, Teller, N.: Javaslatok egy korszerû szociális lakáspolitika kialakítására www.mri.hu/downloads/publications/tan_rovid_2008.pdf
13 2007. évi LXXXVI. törvény , 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 14 1993. évi III. törvény
4
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 9
A LAKHATÁS BIZTONSÁGA MAGYARORSZÁGON
Mivel a támogatás az önkormányzatoktól forrásokat igényel, a támogatás hozzáférhetôsége az egyes önkormányzatok anyagi helyzetének függvényében is változik, csakúgy, mint a jogosultsági kritériumok egyes részletei. 2007-ben a KSH adatai szerint 8,649 háztartás részesült adósságkezelési szolgáltatásban, a tömeges mértékû hátralékosság kezelésére a rendszer tehát jelenlegi formájában nem látszik alkalmasnak.15
Informális magánbérbeadások A közösségi bérlakások alacsony arányával is összefüggésben a lakástulajdonhoz jutni képtelen háztartások egy része a magánbérlakás-piacon próbálja lakhatását megoldani. Ezzel összefüggésben fontos, a lakhatás biztonságát veszélyeztetô tényezô, hogy a lakásbérbeadást a lakástulajdonhoz képest diszpreferáló szabályozási rendszer (így a lakásbérbeadásból származó jövedelem magas adóterhe) miatt a magánbérlakás-piacon jelentôs az informális bérbeadások aránya, amely egyrészt a tulajdonos, másrészt – és jelen téma szempontjából ez a relevánsabb probléma – a bérlô számára is bizonytalan, visszaélésekre lehetôséget adó helyzetet teremt. A fentiekben csak a lakhatás biztonságát veszélyeztetô néhány legfontosabb, a szakpolitikai, szabályozási környezettel összefüggô tényezôt illetve gyakorlati problémát igyekeztünk bemutatni. Nem gondoljuk azt, hogy a lista teljes lenne, vannak olyan további tényezôk, amelyek feltehetôen szintén problémásak a lakhatás biztonsága szempontjából, ill. amelyeknek a lakhatás biztonságával való összefüggése további vizsgálatokat és gondolkodást igényelne, ilyen például a marginalizálódó, rendezetlen lakhatási jogviszonyok közé kerülô háztartások problémái, a szakmai követelményeknek megfelelô közösségi alapú lakhatási megoldások hiánya, a közüzemi szolgáltatók követeléskezelési szabályainak változásai, az önkormányzatok lakcím-regisztrálási eljárásai, az önkormányzatok lakhatással kapcsolatos feladatainak (elégtelen) ellátása.
15 KSH (2008) Társadalmi jellemzôk és ellátórendszerek http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tarsjell/tarsjell07.pdf
5
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 10
A LAKHATÁS BIZTONSÁGA MAGYARORSZÁGON
Szociális lakásügynökség-pilot
Civil válasz-kísérletek
A nagykanizsai program az önkormányzati szociális bérlakás-szektor bizonyos, a lakhatás biztonságát is veszélyeztetô problémáira A lakhatás biztonságának problémája mindenképpen országos és
próbált meg választ adni (így: a lakások állapotának javítása amely
helyi szintû szakpolitikai válaszokat igényel, a civil szervezetek
a lakhatóság mellett annak megfizethetôségét is javítja, az eladó-
szerepe ennek elôsegítésében kétféle lehet: egyrészt a problémák
sodottság mértékének csökkentése), a szociális bérlakás-szektor
szisztematikus feltárása és tudatosítása a szélesebb nyilvánosság-
a jelenlegi keretei között. A fenti elemzés is rámutat azonban arra,
ban, szakmai közvéleményben és szakpolitika-alakítókban, más-
hogy a szociális bérlakás-szektor ma Magyarországon rendszer-
részt a problémákra jó, és a késôbbiekben széles körben
szintû problémákkal küzd. Ide tartoznak a szektor menedzsment-
alkalmazható modellprogramok kidolgozása, tesztelése, amelyek
jének problémái, de az a strukturális probléma is, hogy a szociális
késôbb beépülhetnek az országos és helyi szintû szakpolitikákba.
bérlakás-szektor nagysága jelentôsen alatta marad a rászoruló
A Habitat for Humanity Magyarország mindkét területen aktív, a
háztartások számának. Ezért a Habitat for Humanity Magyar-
fenti elemzés az elsô irányt követi, a következôkben pedig röviden
ország a Városkutatás Kft.-vel együttmûködésben egy olyan pilot-
bemutatunk néhány olyan civil válasz-kísérletet, modellprogramot,
programot tervez, amely a szociális bérlakás-szektor bôvítését
amelyet az elmúlt években a Habitat for Humanity Magyarország
gazdálkodási (pénzügyi-, vagyongazdálkodás) és szervezeti szem-
és partnerei dolgoztak ki, valósítottak meg illetve terveznek.
pontból is hatékony módon tervezi elôsegíteni: a meglevô lakásállománynak a szociális bérlakások körébe történô bevonásával, ún. szociális lakásügynökségek mûködtetésében. Ez a program jelenleg tervezési fázisban van, a forrásszerzési lehetôségektôl függôen elindítása és monitoringja a következô két évben remélhetôleg
Nagykanizsa – szociális bérlakások felújítása az ott élôk lakbér-hátralékainak egyidejû csökkentésével
megvalósulhat.
A Habitat for Humanity Magyarország és a Társadalomelméleti Kollégium (TEK) 2010-ben két alkalommal szervezett „szociális építôtábort” Nagykanizsán. A program célcsoportja mélyszegénységben élô, többségében roma származású, leromlott városi területen élô, rossz energiafelhasználású szociális bérlakásban lakó lakbérhátralékos családok. Építôtábor keretében végeztük el szociális bérlakások felújítását úgy, hogy az érintett, hátralékkal rendelkezô lakókat és önkénteseket, fôleg fiatalokat, egyetemistákat vonjuk be a munkába és a szervezésbe. Az önkormányzati tulajdon értéknövekedését, az ott élô, rossz szociális helyzetû emberek munkáját, lakbérhátralékuk kiegyenlítéseként írta jóvá a tulajdonos önkormányzat, eképpen a zömmel munkanélküli, lakbér-hátralékuk csökkentését más módon elérni nem képes háztartások számára lehetôség nyílt lakbér-hátralékaik csökkentésére. Összesen 13 önkormányzati bérlakás felújítására került sor, mintegy 40 háztartás részvételével. A jövôben a programot komplexebb, mindenekelôtt a foglalkoztathatóság javítását célzó intézkedéseket is tartalmazó beavatkozások keretében tervezi tovább folytatni a szervezet, különös hangsúlyt fektetve annak monitoringjára, és a mûködô megoldások szélesebb körben történô megismertetésére.
6
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 11
LAKHATÁST MINDENKINEK!
LAKHATÁST MINDENKINEK! A VÁROS MINDENKIÉ álláspontja a hajléktalanságról és a lakhatáshoz való jogról Budapest, 2011
A Város Mindenkié csoport rövid bemutatása
A Város Mindenkié 2009-ben alakult meg az Egyesült Államokból származó
A Város Mindenkié Köztér munkacsoportja a közterületen élô hajléktalan
minta alapján. A csoport célja a hajléktalan emberek érdekvédelme és nyo-
emberek problémáival foglalkozik, a Lakhatás munkacsoport a lakhatási
másgyakorlás szociális és lakhatási kérdésekben, valamint a hajléktalan
jogokkal, míg az Ellátórendszer munkacsoport célja az érdekvédelem
emberek ösztönzése arra, hogy kiálljanak saját jogaikért. A Város Mindenkié
kiépítése a hajléktalanellátó-rendszerben. Emellett a Rádió alcsoport szer-
csoport munkájában ma már meghatározó szerepet töltenek be a hajlékta-
keszti saját mûsorunkat a zuglói Muzsikus Rádióban, amely minden kedden
lanságot megtapasztalt emberek.
16 és 17 óra között hallható, az archív anyagok pedig megtalálhatóak a rádió honlapján és blogunkon is.
A Város Mindenkié nem hagyományos civil szervezet. Nem alakultunk szervezetté, tudatosan maradtunk meg csoportnak, elkerülve az intéz-
A Város Mindenkié rendszeresen szervez nagyszabású eseményeket a haj-
ményesülést. Csoportunk mûködésére a bázisdemokrácia a jellemzô: a
léktalan emberek jogainak védelmében, továbbá érdekeik érvényesítése
döntéseket azok részvételével hozzuk, akik részt vesznek a rendszeres
végett. Célunk, hogy megváltoztassuk a hajléktalan emberek társadalmi
nagycsoportos találkozókon. Ezeken a találkozókon bárki részt vehet, aki
megítélését. Rendszeresen részt veszünk más alulról szervezôdô és ön-
A Város Mindenkié tagja.
szervezôdô csoportok eseményein, és folyamatosan megjelenünk a médiában is. Fontosnak tartjuk, hogy más kirekesztett csoportokkal is összefogjunk, és küzdjünk a megbélyegzés ellen.
Ma a Város Mindenkiének több munkacsoportja és alcsoportja mûködik. Csoportunk mûködteti az Utcajogászt is, amelynek keretében minden pénteken 15 és 17 óra között a Blaha Lujza téren ingyenes jogi tanácsot adunk
A Város Mindenkié munkacsoportjai közül a Lakhatás munkacsoportot
a hozzánk fordulóknak. Már két alkalommal adtuk ki a Köztéri jogi kisokost,
tevékenysége kapcsolódik a legszorosabban e rendezvény témájához. A
amely az utcán élô emberek jogi lexikona: a jogszabályok emberközeli
Lakhatás munkacsoport célja a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása,
leírásán kívül sok olyan cím, telefonszám és információ szerepel benne,
és annak érvényesítése. A munkacsoport küzd a kilakoltatások ellen, és
ami valódi segítséget jelent a közterületen élô embereknek.
célja, hogy felhívja a figyelmet az üresen álló lakásokra. Ilyen figyelemfelhívó akció volt 2010-ben az Üres Lakások Menete. Álláspontunk szerint az üresen álló lakások kihasználásával állandó otthont lehetne teremteni a most hajlék nélküli, közterületeken, szívességi lakáshasználóként, vagy hajléktalanszálláson élô emberek számára. Ehhez szükség van a megfelelô jogi háttér megteremtésére, és némi társadalmi munkára is. A Város Mindenkié szívesen részt vállal ennek kialakításában, és a társadalmi munka megszervezésében.
7
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 12
LAKHATÁST MINDENKINEK!
A Város Mindenkié álláspontjának alapvetései
A Város Mindenkié álláspontja a lakhatással kapcsolatban
Meggyôzôdésünk szerint a lakhatás alapvetô emberi jog. Sokakkal egyet-
A hajléktalan emberek közel felének munkából származó jövedelme van.
értve, a közterületen élô hajléktalan emberek látványa csoportunk szerint
Vagyis annak ellenére, hogy a rendszeres munkavégzés nagy nehézséggel
sem tartozik a városképhez, viszont mi a probléma megoldását a mindenki
jár, ha tehetik, akkor a hajléktalan emberek is dolgoznak. Az utcán élô
számára biztosított egészséges, biztonságos és emberhez méltó lakhatás-
emberek jelentôs része hivatalosan „lakcím nélküli” vagy üres lakcímkár-
ban látjuk, nem pedig az egyre szigorodó rendészeti jellegû intézkedések
tyával rendelkezik, amely sok esetben lehetetlenné teszi hivatalos munka-
alkalmazásában. A hajléktalanság és lakhatás szorosan összefüggenek. A
szerzôdés megkötését. A lakcím-nélküliség megbélyegzi a hajléktalan
hajléktalanság valódi megoldását az jelenti, ha mindenkinek van emberhez
embereket, akiket így gyakran még az elérhetô munkalehetôségektôl is el-
méltó otthona. Noha jelen írásban csak a lakhatással kapcsolatos progra-
utasítanak.
munkat fejtjük ki részletesebben, tevékenységünk során a hajléktalanellátó-rendszer anomáliáival, a közterületen élô emberek problémáival és a
Ma Magyarországon önerôbôl nagyon nehéz, sok esetben szinte lehetetlen
lakcím körüli szabályozás és gyakorlat hátrányaival is foglalkozunk.
kijutni a hajléktalanságból. Noha a hajléktalanellátó-rendszer célja elvileg az átmeneti lakhatás biztosítása, nagyon sok ember hosszú évekig a rend-
Becslések szerint ma Budapest utcáin minimum 3000 ember él, és kb.
szerben ragad, mert nem talál megfizethetô és elfogadható alternatívát.
ugyanennyien élnek közterületen a vidéki városokban összesen. Ôk a fedél nélküliek. Az ún. effektív hajléktalanok (akik fedél nélküliek, vagy pl. a haj-
A megfelelô lakhatási támogatások és szociális háló hiányában sok hajlék-
léktalanszállókon, kórházakban és munkásszállókon lakók) száma orszá-
talan ember saját erejébôl teremti meg lakhatását. Az erdôkben vagy el-
gosan minimum 30 ezer fô. A lakástalanok száma (akik vagy effektív
hagyott telkeken kunyhókat építô vagy sátrakat emelô hajléktalan emberek
hajléktalanok, vagy nincs önálló rendelkezésû, biztonságosnak mondható
hatalmas erôfeszítéseket tesznek, hogy emberhez méltó lakhatást teremt-
lakhatásuk), minimum 1,6 millió fô, míg az otthontalanok száma (akik
senek maguknak a leglehetetlenebb körülmények között is. Ezek a
lakástalanok, vagy rendelkeznek ugyan önálló lakással, de az fizikai szín-
közösségek gyakran kerülnek összetûzésbe a környékbeli lakosokkal és a
vonala, laksûrûsége miatt nem alkalmas az elemi szükségletek kielé-
hatóságok képviselôi is zaklatják ôket: az emberek kilakoltatására és
1
gítésére) legalább 3 millió fô. Balog Zoltán államtitkár szerint ma
elûzésére, a holmik elégetésére és a kunyhók eldózerolására, elbontására
Magyarországon másfél millió ember él méltatlan körülmények között,
is sok példa akad. A zaklatás és kriminalizáció helyett ezeket a
2
szegénységben. A Habitat for Humanity becslése szerint hazánkban
közösségeket támogatni kell abban, hogy emberhez méltó körülmények
egymillió ember él lakásszegénységben.3 Szociológiai becslések szerint
között lakhassanak és békében élhessenek szomszédaikkal. Ahhoz, hogy
4
helyzetük stabilizálódjon, elengedhetetlen e közösségek jogi szabályo-
Bármilyen adatot is nézünk tehát, egyértelmû: azok a hajléktalan emberek,
zása és a saját építésû lakhatás legalizálása bizonyos feltételek mellett.
akiket az utcán, aluljárókban és tereken látunk, csupán a lakásszegénység-
Sokat segítene a közmûvesítés (pl. szemétszállítás, víz biztosítása stb.),
ben élô emberek töredékét, ezen belül a jéghegy látható csúcsát képviselik.
mely szolgáltatásokért a lakók minimális díjat is fizetnének. Ha a közvetlen
Az utcai hajléktalanság csak a lakásszegénység szélsôséges formája, mely
közmûvesítés nem megoldható, bizonyos ellátó intézményeknek kellene
csoport társadalmi utánpótlását jelentik a lakásszegények fent említett cso-
lehetôvé tenni, hogy az erdôben, lakókocsiban élô emberek hozzáférjenek
portjai. Ezért a hajléktalanság megszüntetése érdekében a hajléktalan em-
a közmûvekhez, hogy ne illegális módon kelljen például az élethez alapvetô
berek támogatásán túl a megelôzésre is hangsúlyt kell fektetni.
vízhez hozzájutni. Ezzel együtt, az erdei kunyhók sem jelentenek tartós és
minimum 750 ezer embernek okoz gondot a lakhatás megfizethetôsége.
biztonságos lakhatást, ezért hosszú távon az ilyen körülmények között élô emberek megfelelô elhelyezésére kell törekedni. Ma Magyarországon szinte semmilyen szinten nem létezik átfogó és átgondolt lakásprogram. Létfontosságú tehát, hogy mind a kormányzat, mind pedig az önkormányzatok rendelkezzenek kidolgozott lakáspolitikával, amely maximálisan figyelembe veszi a szociálisan hátrányos helyzetû emberek, beleértve az emberhez méltó hajlékkal nem rendelkezôk és a hajléktalan emberek érdekeit is. A kormánynak ki kell alakítana egy megfelelô 1 Gyôri Péter – Maróthy Márta. Merre tovább? Egy nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges keretei Szakértôi javaslat a Magyar Köztársaság Kormánya részére. Budapest, 2008.
lakhatási támogatási rendszert, mely biztosítja a hajléktalan emberek lakhatáshoz jutását, és megakadályozza, hogy a veszélyeztetettek hajlék-
2 Forrás: http://hvg.hu/itthon/20101112_szegenyseg_balog_romatelepek_
talanná váljanak. Szükségét látjuk a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésük egyes szabályairól szóló 1993. évi LXXVIII.
3 A Habitat for Humanity Magyarország állásfoglalása az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programjáról (2011. március 9.)
Törvény egyes rendelkezéseinek a felülvizsgálatát is, mert a törvény a jelenlegi formájában nem nyújt megfelelô védelmet egyik félnek sem.
4 Hegedüs József, Eszenyi Orsolya, Somogyi Eszter, Teller Nóra (2009): Lakhatási szük- ségletek Magyarországon. Városkutatás Kft.
8
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 13
LAKHATÁST MINDENKINEK!
Ezen kívül a hajléktalanná válás megelôzése érdekében a jelenleg rendkívül
Jelenleg Budapesten és az egész országban is nagyon sok az üresen, ki-
alacsony lakásfenntartási támogatás mértékének radikális emelésére és
használatlanul álló ingatlan. A 2001-es népszámlálás szerint Budapesten
a különbözô önkormányzati és állami lakhatási támogatások harmo-
több, mint 70 ezer üres lakás és nyaraló volt, ami a lakásállomány kb. 10%-
nizációjára és célzottabb kialakítására is szükség van.
a. Ha ebbôl levonjuk a vállalkozások által irodaként használt lakásokat, még mindig több tízezres lakásállományt regisztrálhatunk, melynek jelentôs
Az önkormányzatoknak is mindent meg kell tenni, hogy megakadályozzák
része hosszú ideig kihasználatlanul áll. A magántulajdonú ingatlanok mellett
a körzetükben élôk hajléktalanná válását. A lakásprogramok részét kell,
több ezer önkormányzati bérlakás is üresen áll. A Város Mindenkié
hogy képezze a már ma is létezô, de meglehetôsen korlátozott, kifejezetten
felmérése szerint 2010-ben legalább 2000 önkormányzati ingatlan állt üre-
a hajléktalan embereknek szóló ún. beilleszkedési (albérlet) támogatás
sen a fôvárosban. Mindebbôl egyértelmûen kiderül, hogy Budapesten
összegének növelése és idôtartamának kiterjesztése. A sok hajlékta-
nincsen lakáshiány, vagyis elegendô ingatlan van arra, hogy min-
lanszállón elôírt elôtakarékosság mértékét a lakó és a szálló közösen
denkinek legyen megfelelô otthona. Ennek ellenére több tízezer ember
kellene, hogy meghatározza egyedi elbírálás és ne egy elôre meghatáro-
él hajléktalanként az utcán vagy hajléktalanszállón, és kb. egymillió ember
zott séma alapján. Fontos továbbá, hogy ez az elôtakarékosság a
méltatlan lakáskörülmények között. Az üres ingatlanok hasznosítása
lehetôségekhez képest rugalmas legyen és vegye figyelembe a hajléktalan
közügy és mind a kormányzatnak, mind a helyi önkormányzatoknak ki
ember életében, körülményeiben beálló változásokat, ugyanakkor legyen
kell dolgozniuk stratégiát hasznosításukra.
olyan elem is a rendszerben, amely az ügyfelet lakhatási problémájának megoldására ösztönzi. Ez azért is fontos, mert ma sok intézmény gyakor-
Ennek elsô lépése az üresen álló lakások regisztrációja, melyet az önkor-
latában a beilleszkedési támogatás feltétele az elôtakarékosság, amit a haj-
mányzatoknak kellene végrehajtaniuk területükön, függetlenül a lakások
léktalan emberek nem mindig tudnak teljesíteni. Ki kell alakítani külön
tulajdonviszonyától. Nemzetközi tapasztalatok szerint már ez csökkenti az
eljárást a kaució támogatására is, mert sok esetben ez az akadálya
üresen álló lakások számát. Különbözô eszközökkel ösztönözni kell a
annak, hogy egy hajléktalan ember biztos lakhatáshoz jusson.
magántulajdonban lévô üresen álló lakások hasznosítását. Ez lehet az Egyesült Királyságban használt önkormányzati bérlôkijelölési jog hosszú
A hajléktalanság utánpótlásának egyik fô forrását a kilakoltatások gyakor-
távon üresen álló lakóingatlanok esetében, vagy a Franciaországban alkal-
lata jelenti. Álláspontunk szerint a jogalkotónak olyan szabályozást kell
mazott üres lakások után fizetendô illeték. Szükség van non-profit
alkotnia, amely úgy védelmezi a sérelmet szenvedô fél (a kilakoltatást fo-
lakástársaságok létrehozására is, amelyek állami támogatással leküzd-
ganatosító, végrehajtást kérô) érdekeit és a jogbiztonságot, hogy közben
hetik a bizalmi hiányt bérbeadó és bérlô között. Lehetôvé kellene tenni,
ne sodorjon családokat a teljes ellehetetlenülésbe, lakhatásuk elvesztésébe.
hogy a rossz állapotú és/vagy alacsony komfortfokozatú önkormányzati tu-
A kilakoltatások jelenlegi gyakorlata amellett, hogy beláthatatlan emberi
lajdonban lévô lakások felújítását a rászorulók közhasznú munkában
károkat okoz, anyagi szempontból sem kifizetôdô a közösség számára.
elvégezhessék, vagy a munkálatok munkadíját és anyagköltségét
Például, ha egy kétgyermekes család a lakásvesztését követôen ún. csalá-
beszámítsák a lakbérbe. A helyi önkormányzatoknak olyan pályázatot kell
dok átmeneti otthonába kerül, akkor az általuk fizetett térítési díj (mely akár
kiírni az üres önkormányzati ingatlanok elosztása céljából, ahol a
a háztartás jövedelmének felét is elérheti!), az állami normatív hozzájárulás
lakásfelújításba beszámít az élômunka, és ami lehetôvé teszi, hogy köz-
valamint az önkormányzati támogatás éves szinten az egymillió forintot is
hasznú munkában is fel lehessen újítani épületeket.
elérheti. A hatalmas költség ellenére mindez mégsem jelent tartós megoldást helyzetükre. Ezzel szemben lakhatásuk megtartását vagy másik
Ma Magyarországon európai összehasonlításban is kirívóan gyengék a
lakhatási lehetôség kialakítását az esetek túlnyomó többségében az összeg
lakhatási jogok. Noha sok európai ország alkotmánya nem tartalmazza a
töredékébôl meg lehetne oldani. Legfôbb követelésünk, hogy az állam biz-
lakhatáshoz való jogot, számos országban törvény biztosítja a szociálisan
tosítsa a kilakoltatott egyének és családok emberhez méltó,
rászorulóknak a megfizethetô lakhatást és a különbözô lakhatási támogatá-
egészséges körülmények közé történô elhelyezését, hogy senki se
sokat. A lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása önmagában nem cél,
szoruljon az utcára.
hanem eszköz ahhoz, hogy a magyar állam felelôsséget vállaljon állampolgárai szociális biztonságának biztosítása iránt. A magyar államnak is el kell kötelezôdnie a lakhatás biztosítása iránt alkotmányos vagy törvényi szinten is, ezért követeljük, hogy Magyarország is írja alá a Módosított Szociális Karta 31. cikkét, amely egyértelmûen kimondja a lakhatáshoz való jogot. Nem elég azonban a lakhatáshoz való jog kimondása – szükséges, hogy ez kikényszeríthetô legyen, hasonlóan a franciaországi és az Egyesült Királyságbeli szabályozáshoz.
9
lakhatás:Layout 1 5/4/11 5:57 PM Page 14