PÁLYÁZAT A MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG FELNŐTT VEZETŐEDZŐJÉNEK
Sportágunk helye a Magyar olimpiai élmezőnyben A kajak-kenu válogatott nem tudta megőrizni első helyét az olimpiai rangsorban, az úszás sportág jobban teljesített. A felnőtt válogatott keret értékelését a nemzetközi élmezőnyben betöltött helye alapján lehet és kell minősíteni. Ehhez az értékrendhez azonban tudnunk kell a sportág olimpiai családban betöltött szerepét, valamint az eredményességi mutatókat. A Rioi ötkarikás játékok a kajak-kenu sportágnak már a 18. olimpiáját jelentette. 1936-ban a Berlini Olimpián került programba sportágunk. Az eltel, több mint nyolc évtized alatt honosodott meg országunkban és egyre nőtt a tábora a vízisportot kedvelőinek. Erről az alapról küzdötte fel magát a nemzetközi mezőnybe, innen kerültek ki hazánk legjobbjai, majd nőttek fel a világ élvonalába. Ez a megállapítás a női-férfi kajakos és a kenus szakágak tagjaira is egyaránt érvényes.
Visszatekintve sportágunk a következő helyet foglalja el a rangsorban: Első helyen a vívás áll 37 arany, 23 ezüst, 27 bronzérmével (összesen: 87)és 621 olimpiai ponttal. Második helyre az úszás került 28 arany, 25 ezüst, és 20 bronzéremmel (összesen: 73), valamint 541 olimpiai ponttal. Harmadik a kajak-kenu 25 arany, 29 ezüst, 16 bronzéremmel (összesen: 80) és 512 olimpiai ponttal. Megállapíthatjuk, hogy hátránnyal indultunk az olimpián a kezdetek óta részt vevő sportágakhoz viszonyítva. 18 olimpián vettünk részt az eredményeink alapján az olimpiai sportágak rangsorában az előkelő harmadik helyen állunk, azonban az összes érmek tekintetében már a képzeletbeli dobogó második helyén vagyunk. Az eredmény segíthet a sportágban dolgozó vezetők, edzők és versenyzőjük motivációjában. Sportágunk meghatározó szerepet tölt be a magyar ötkarikás csapat eredményességében. Rioban az Olimpián a magyar
küldöttség 110 pontot szerzett, ebből a kajak-kenu válogatott 27-et, az összérték 24.5% (Pekingben 36,56%, Londonban 28,7%)-át szerezte meg. Az elkövetkezendő Olimpiai ciklus feladata, hogy a sportág stabilizálja ezt az átlagot. Mindenkinek felelősen kell tervszerűen dolgozni és együtt gondolkodni, mert sportágunk eredményessége továbbra is létfontosságú a Magyar Olimpiai Csapat számára. A százalékos kimutatás sajnos csökkenő tendenciát mutat. Ezt csak összefogással és konstruktív probléma megoldással a sportág felé irányuló nagy alázattal tudjuk megakadályozni.
A következő olimpiai ciklus alapelvei Az edzői munkához a mindennapi edzésekhez alkotói szabadságot kell biztosítani. A felkészülés módszereinek a meghatározását, kialakítását a csapat életkora és eredményei determinálják. A szövetség szakmai stábjának az ellenőrzési mechanizmusán javítani kell, hogy kellő gyorsasággal tudjanak reagálni, ha az edző/edzők ezzel a szabadsággal visszaélnének. Mindenki, aki a magyar kajak-kenu sportágban keresi a kenyerét és részt vesz a szakmai munkában, a felnőtt nemzeti válogatott érdekeit kell, hogy képviselje. Természetesen a fő szempont az eredmény maximalizálásánál kell, hogy megjelenjen, de az egészség megtartása és fejlesztése is fő feladataink között kell, hogy szerepeljen. A kajak-kenut az eddigi eredményei teszik hitelessé, de magatartásunkkal és a háttérben meghúzódó ellentétekkel ezt a nimbuszt romboljuk. Abban biztos vagyok, hogy csak úgy érhetjük el céljainkat (minimálisan az eddigi eredményeink megtartása), ha szakmai alázattal vagyunk a sportág iránt. Az erkölcsi tartást a versenyzőikbe is bele kell nevelni. A jövőbeli edzésmódszereket a sportág hagyományaiból kell kialakítani és egyúttal egy új és sikeres versenyzői élgárdát kell nevelni a mesteredzők bevonásával. Támaszkodva a mai sikerekre ki kell alakítani hagyományainkat, meghatározni sportágunk nevelési céljait, azokat a kompetenciákat megerősítve, melyek kiemelten jellemzőek sportágunkra. E mellett foglalkozni kell az átörökítéssel mémek beépítésével, hogy véletlenül se haljon ki a sportág ereje. Így a generációk egymást erősítve haladnak a sikerek felé.
A válogatottakra vonatkozó alapelvek: Az elsődlegesen kijelölt cél a következő Olimpiai ciklusra, hogy a négy éves felkészülést olimpia) központúvá kell átalakítani, hogy itt tudjuk a legjobb eredményeket elérni (12 szám: K-1, K-2, K-4 1000 méter és K-1 200 méter, C-1, C-2 1000 méter, NK-1, NK-2, NK-4 500 méter és NK-1 200 méter, NC-1 200 méter és NC-2 500 méter. -
Az adott év főversenyére csak két válogatót megnyerő kajak-kenus versenyzők kerülnének a válogatott csapatba.
-
A kajak négyesek kialakításánál az elért megfelelő teljesítmény mellett vizsgálom/vizsgáljuk a szociális kompetencia meglétét (Kasik, 2014), a speciális kompetenciát (Tóth, 2014; Béres, 2016, Szabó, 2016) a motivációs szintet (Józsa, 2012) és a kreativitást (Csapó, 2000; Csíkszentmihályi, 2001; Oláh, 2005).
-
A kajak-kenus élsportoló viselkedésével példát mutat a felkészülési időszakban a hazai és nemzetközi versenyeken.
-
Közszereplése során a kajak-kenu sportág érdekeit képviseli, média nyilatkozataiban betartja az etika írott és íratlan szabályait.
-
Az említett olimpiai ciklus alatt a felkészülése során csak megengedett táplálék kiegészítőket és roboráró szereket használ, melyet a válogatott keret orvosai ajánlanak.
-
TILOS: doppingszerek, drogok és tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata.
-
Teljes körű doppingvizsgálatra mindig készen áll. A nemzetközi és a hazai holléti információs rendszert (ADAMS, MACS) folyamatosan frissíti.
-
Életvitelében jelenjen meg az egészséges életmód, mely segít a sérülések és betegségek elkerülését.
-
Magyar Kajak Kenu Szövetség szabályzatait betartja, és képviseli klubja és edzője/edzői érdekeit.
A válogatásra vonatkozó alapelvek: -
Az olimpiai számok prioritását a hazai és nemzetközi versenyek határozzák meg. Az itt megszerzett eredmények határozzák meg az alapvető rangsort.
-
Az őszi (idényt lezáró) és tavaszi (verseny idényt nyitó) versenyeken elért eredmények alapján egyes hajókban elért rangsort is fel kell állítani. A verseny számok a következők: K-1
1000 méter és K1- 200 méter, C-1 1000 méter, NK-1 500 méter és NK-1 200 méter, NC1 200 méter. A kenus versenyzőknél jobbos és balos rangsor van. -
A két rangsor összevetésének eredménye alapján alakítom ki a válogatott keretet (felnőtt és U23), vitás esetekben a fejlődés lehetőségének (versenyzői potenciál) vizsgálata (mérése) alapján döntünk.
-
A téli és tavaszi alapozó munkát lezáró fizikai felmérő verseny mindenki számára kötelező jellegű.
-
Kötelező az erkölcsi normák, az etika írott és íratlan szabályainak betartatása az edzőkkel és sporttársakkal szemben is.
-
Szakmai igazgató-kapitány-edző-versenyző között konstruktív kapcsolat alakuljon ki, amely a legjobb eredmény elérését teszi lehetővé.
Szakágak speciális edzéselméletének kialakításához: -
Az utánpótlás versenyzők nyomon követése.
-
A fejlődési szintek meghatározása.
-
Életkorokhoz tartozó kognitív képességek mérése
-
Edzői fórumok (szakmai igazgatóval és kapitányokkal egyeztetve)
-
A válogatott versenyzők edzőjének tájékoztatása (szóban/írásban) a felkészítő munkáról.
-
Az edzők a felkészülés alatt szabadon választhatnak a módszerekben. Ehhez segítségnyújtás kutatók bevonásával.
-
Az versenyzői és edzői minőségbiztosítás lehetősének a kialakítása. Életpálya modell az edzők számára is.
-
Edzők és csoportjuk szakmai segítése, valamint a pedagógiai és mentális oldal erősítése szakértők bevonásával.
-
Vissza kell állítani az egészséges versenyszellemet és rivalizációt, ami záloga a versenyeken elérhető jó eredménynek.
Olimpiai ciklusra vonatkozó általános válogatási elvek A válogatási elveket mindenki számára világossá, egyértelművé, igazságossá és nyílttá kell tenni. A szakmai stábnak lehetőséget kell biztosítani, hogy menedzselje a tehetségeket a felelősségvállalás terhével együtt.
A következő két évben a Tokiói olimpiai csapat fundamentális alapjait kell lerakni. Feladat a versenyzői kompetencia kialakítása. Az említett időszakban az edzésmunkát jellegénél fogva az aerob edzések túlsúlya kell, hogy jellemezze, mivel a kajak és kenus versenyzők csak ezerméteres olimpiai számban tudnak indulni. A kétszáz egyes kivételével. Ezzel párhuzamosan az általános fizikai és fiziológiás készségek képzésére is időt kell hagyni. A mentális oldal erősítése a tudományos mérések eredményeinek felhasználásával. Ebben az időszakban a tágabb keretet és a fiatal tehetséges versenyzőket még jobb menedzseléssel kell támogatni. A technika tanítása, a kondicionális és a koordinációs képességek fejlesztése a legmegfelelőbb edzésfajta megválasztásával történne. A kutatások eredményeit felhasználva ebben is előre kell lépni és ezeknek a módszereknek az összessége biztos alapot adhat az elkövetkezendő két évhez. 2019-re már egy olyan tág olimpiai kerettel kell elkezdeni a felkészülést, ahol a másodvonal is jelentős eredményeket tud felmutatni. Az egyéni teljesítménycsúcsot kell elérni, melyet a technika tudás fejlesztésének legújabb módszereivel érjük el. Meg kell értetni az edzőkkel és a versenyzőikkel, hogy ebben az évben dőlhet el a olimpiai szereplés, mivel a kvalifikációs versenyen elért megfelelő eredményekkel tudunk csak részt venni a következő évi olimpián. Jelen pillanatban a kvalifikációs rendszer még nem ismert, de biztosak lehetünk abban, hogy kvótaszerzés még nehezebb lesz, mint az elmúlt évben. 2020 Tokio, az előbbi három évből kihagytam, de nem véletlenül, hiszen hangsúlyozni kívánom azt, hogy élversenyzőink regenerálódása mennyire fontos. A terhelés és pihenés helyes megtalálásával érjük el versenyzőink csúcsformáját. Az olimpiai kvótát szerző versenyzők részére, valamint akik kvótát tudnak szerezni és rivalizációra késztetik az élversenyzőket, rekreációs lehetőséget iktatnék be, amit a Szövetség finanszírozna (Wellness, SPA, Balneoterápia). A versenyzőre személyre szabottan, egyéni speciális edzések, melyben a gyorsaság, technika, versenykészség csiszolása kell, hogy előtérben álljon. A versenyző mentális állapotával az edzőn kívül különböző szakemberek is foglalkoznak. Nemcsak az előbb említett olimpiai ciklus utolsó évére igaz, hogy törekedni kell arra, hogy a versenyzők olyan technikát alakítsanak ki az edző segítségével, mellyel a világ előtt járnak, így a közösen felfedezett technikai tudás is segít a legjobb eredményt elérni. A fejlődéshez a rivalizálás nem elég. A felkészülést a tudományos eredmények ismerete, erősségünk – gyengeségünk felismerése, edzők részéről a tudás átadása élménye kíséri. Előtérbe kell helyezni az ellenőrzött edzés programokat és edzésterveket. Segíteni kell, hogy a felkészítést végző edzők és élversenyzők egyéni érdeke találkozzon a nemzeti érdekkel. Elvárásom szerint csak az
egyéni legjobb eredmény számíthat jónak a következő fő versenyen. A szövetség szakmai stábjának felelősen kell részt venni és segíteni abban, hogy minimalizáljuk a feszültségek kialakulását. Edzők, versenyzők a szövetségi kapitány és a klubok között kiegyensúlyozott munka kell, hogy kialakuljon. Az ellenfél nem ellenség! Sajnos sportágunkat nem a tolerancia jellemzi. Azt szeretném elérni, hogy a hierarchiában elfoglalt hely szerint tiszteljék és segítsék egymást a résztvevők. A magyar fair play újra működjön!
A válogatott csapat kijelölésének folyamata: Az elnökség által elfogadott válogatási elvek és a válogatóversenyek eredményei ismeretében a Szövetségi Kapitány és a Szövetségi Vezetőedzők javaslatára összeállított válogatott kereteket a Versenysport Bizottság véleményezi és terjeszti fel az Elnökség részére. Az elnökség által jóváhagyott csapat indul a versenyen (EB, VB, Olimpia). Formahanyatlás, betegség vagy nem megfelelő magatartás esetén lehetőség nyílhat változtatni az utazó csapaton.
2017. évre vonatkozó válogatási elvek Pontos válogatási elvet leírni csak az után lehetséges, hogy a szakmát képviselő vezetőkkel és az érintett edzőkkel konzultálok. Válogatási elveket csak személyes információ gyűjtés után lehetséges kialakítani. A közös akarat, hogy mindenki által elfogadható és támogatott válogatási szisztémát dolgozzak ki, elengedhetetlen, hogy ezeket a lépéseket megtegyem. Az interjúk és az írásos anyagok feldolgozása után a Versenysport Bizottsággal megvitatjuk az eredményt. Az elkészített felkészülési program és válogatási szisztéma bizottsági támogatottság esetén, mehet tovább magasabb fórumra. Az elfogadott szakmai anyag előterjesztésre kerül az elnökség felé, bizottsági hozzájárulással. A szakmai stáb feladata a tehetség monitorozása előre lefektetett szempontok szerint. Az bebizonyosodott, hogy az utánpótlás versenyeken elért eredmény nem biztosít egyenes utat a felnőtt válogatott keretbe. Még nehezebb a sikeresség az olimpiai versenyszámok tekintetében. A sikeres olimpiai részvétel pedig nagyon messze lesz, ha ezt nem tervszerűen és megfontoltan hajtjuk végre.
Együttműködés a válogatott versenyzők edzőivel és a versenyzőket, edzőket foglalkoztató sportszervezetekkel
Ez az a szempont amely a kapitányi munkán keresztül nagymértékben befolyásolhatja az eredményességet is. Olyan kapcsolatokat kívánok kialakítani a válogatott edzőkkel, versenyzőkkel és sportvezetőkkel, hogy megbízzanak egymásban. Elfogadják és elismerjék egymást és a válogatási elvben a válogatott célkitűzéseiben előírt feladatokat, teljesítsék. Mindenki számára világossá kell tenni a célokat. Az erkölcs írott és íratlan szabályainak betartását megkövetelném és ennek érvényesítésére kiemelt figyelmet fordítanék. A kapitánynak és a kajak-kenuban dolgozó edzőknek és sportvezetőknek a személyes példamutatásán keresztül javulhat ez az állapot. Szeretném mindenkivel elismertetni (versenyzővel, edzővel és az elnökséggel), hogy eredményeik teszik hitelessé őket. A meghatározó eredményes versenyzőket, bevonnám az alkotó tevékenységbe, természetesen úgy hogy az edzői akarat ne sérüljön.
Az ellenőrzés és a személyes kontaktus teremtés lehetséges színterei: -
Rendszeres edzéslátogatás az edzőtáborok közötti időszakban, személyes beszélgetések a válogatott versenyzőkkel, edzőikkel és a klubbok vezetőivel. Keretmegbeszélések a közös edzőtáborok elején, meghatározva az edzőtáborozás célját, a tábor rendjét,a közös időremenések,és edzések időpontját. Egyéni meghallgatások a személyes problémák kezelésére (fogadóórán és telefonon). Informális találkozók szervezése a keretedzőkkel pl. 2X 3 nap/év közös regenerálódás (Magyarországi rekreációs központok, termálfürdők)
A klubok és a szakosztályok helyzetelemzése: Ez a kérdés a rész-egész áttekintését igényli. Ebben az évben, sportágunkban 150 szakosztályban történt versenyzőképzés és felkészítés. A Rioi Olimpián sportágunk 27 olimpiai pontot szerzett. Ezt 4 klub szakosztályának versenyzői érték el. Nyolc éve a Pekingi Olimpián, a 74 szakosztályból 10 szerzett a sportágunknak 34 pontot. Az egyesületek száma majdnem kétszeresére növekedett, de az eredményeink sajnos csökkentek. Az eredmény csökkenését a szakosztályok számának emelésével megállítani nem lehet. A tudományos mérések eredményei értékelésével lehet csak jó diagnózist felállítani és stratégiát kidolgozni a jövőre vonatkozó pozitív változásokra.
Kapcsolat az utánpótlás kapitánnyal és az utánpótlás válogatott kerettel
Talán ez az a szempont, ami szakmailag a legérdekesebb. Fő probléma, hogy hogyan tudjuk beépíteni a fiatal tehetségeket a világhírű felnőtt csapatba. A mai sikeres edzők számtalanszor kerülnek ilyen probléma elé és ezekben a kérdésekben teljesen magukra vannak hagyatva. Ebben szeretnék a legtöbbet segíteni az utánpótlás edzőknek és az utánpótlás kapitánynak. A tehetséges fiatal versenyzőknél nem csak az eredményeket kell figyelembe venni, hanem néhány szempontot, amelyek alapvetően befolyásolják a fiatal, tehetséges versenyzők élsportolóvá válását. A szempontok a következők - Vele született adottságok. - Technikai képességek, készségek. - Fiziológiai készségek (kondícionális és koordinációs képesség). - Mentális készségek. - Terhelés, tűrés magas szinten (edzhetőség). - Alkalmazkodó képesség. - Életmód. - Szociális háttér. - Edző, versenyző kapcsolata. - Kortárs csoport. A fent említett szempontokat tapasztalataim alapján állítottam össze. Számtalan szempontot lehetne még említeni mely megléte vagy hiánya, befolyásolja a fiatal versenyző felkészülését, beilleszkedését a felnőtt válogatott keretbe. A továbbiakban a fiatal tehetséges versenyzőt kell úgy nevelnünk, hogy eredményeit több cikluson keresztül érje el. Ezáltal biztosít önmaga, edzője, egyesülete és a kajak-kenu szövetség számára is dicsőséget. Az utánpótlás vezetőedzővel olyan adatbázist szeretnék létrehozni, amely visszajelzést ad az egyesületek helyzetéről és a versenyzők hátteréről, problémáiról. (Validált kérdőívek felhasználásával).
Orvosi tudományos háttér megteremtése: Klinikai – Teljesítmény és doppingkontroll. Edzésprognózis és diagnosztika Mindenki számára ismert a Magyar Egészségügy helyzete, ezért saját anyagi erőforrásaink felhasználásával, vagy együttműködve egyetemmel, kutatólabor kialakítása. Monitorozhatnánk a versenyzők terhelését laboratóriumi körülmények között. Mérhetjük a BMI változásait (izomtömeg, zsír, és csonttömeg megállapítása), edzések hatékonyságának legjobb visszajelzése, mert az étkezés nyomon követésével a változások segítik a diagnosztikát. A sportág sikerének stabilizálása érdekében nagyobb szerepet adnék a pszichológusoknak, dietetikusoknak, gyógytornászoknak és kineziológusoknak stb. Sorolhatnék különböző szakembereket, módszereket, eszközöket melyek az orvosi háttérhez tartoznak. Valamennyi versenyzőnek és edzőnek lehetővé tenném a sportpszichológusi tanácsadás igénybevételét. A pszichológus bevonásával javíthatnánk az edzői kommunikáció hatékonyságán mind a mozgásjavításban, mind a felmerülő személyközi problémák kezelésén, egymás szempontjainak és a közös érdekünk figyelembevételén. A pszichológus segítségével a versenyzők megtanulhatnák a futamok, versenynapok, edzésnapok közötti gyorsabb regenerálódást, személyre szabott mentáltréninggel mélyíthetnék el a pálya irambeosztását, megtanulnák szabályozni stresszhelyzetekben érzelmi állapotukat. Mindez lehetővé tenné számukra tudásuk megfelelő időben történő mozgósítását.
Szakmai képzés Az élversenyzők szakmai képzéséről elmondhatom, hogy az edzésmódszerek, amelyeket napjainkban használunk jók, de sokszor a terjedelmével, intenzitásával és a pihenési ciklusok helyes megválasztásával vannak problémáink. Nagyon jól ráéreztek edzőink, hogy a versenypályán eltöltött idő a leghasznosabb és leghatékonyabb, de ami nagy problémát jelent, hogy az utánpótlással foglalkozó edzők is átvették ezeket a módszereket. A gyerekekből a legjobb eredményt kell kicsikarni és elfelejtették az élsport értékeivel átadható nevelés fontosságát. Már a gyerekeknél és edzőiknél is a pénzjutalom motiváló ereje a fő. Nincs idő megszerettetni a fiatalokat a sportág szépségeivel és értékeivel. Elmarad a technikai alapképességek megtanítása (pl. ifjúsági pályafutásukat úgy fejezik be a versenyzők, hogy még oldalvizezni sem tudnak). Élversenyzőinknél nagyon fontos feladat, hogy mindig újabb és újabb ingereket tudjunk adagolni az edzések során. Egy új inger beépülése 3 hónap, amely megfelel három makrociklusnak. A ciklusokkal fokozatosan tudjuk az edzéseink intenzitását és terjedelmét növelni így a terheléshez, jobban tud alkalmazkodni a versenyzőnk. Sportágunk az elmúlt hat Olimpián rendre a legjobb eredményeket hozza, de a tanítás és nevelés céljait nem tudjuk érvényesíteni, mert óriási hátrányban vagyunk a többi az alaptantervben szereplő sportággal szemben. A különböző testnevelőtanár és rekreációs-szakembert képző egyetemen és főiskolán be kellene indítani a kajak-kenus tanszéket. Megítélésem szerint kapcsolatainkat kihasználva tenni kellene ennek érdekében. Fontos lenne a sportág számára, hogy az arra alkalmas iskolákban az alaptanterv részeként szerepeljen sportágunk. Ha behatóbban oktatnák a kajak-kenut a leendő testnevelő tanároknak, a meglévő sikereinkkel egybekötve óriási utánpótlás bázist lehetne biztosítani.