Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiválósági megítélése az ARWU nemzetközi rangsorban és a hazai hvg.hu rangsorban

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiválósági megítélése az ARWU nemzetközi rangsorban és a hazai hvg.hu rangsorban Készítette:

Szabon Eszter MSc diplomamunka Témavezető: Dr. habil Fábri György egyetemi docens Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ

Külső konzulens: Pór Dorottya Igazgatási ügyintéző Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda

Budapest, 2015

Tartalom 1. 

Bevezetés ....................................................................................................................... 4  1.1.  Témafelvetés, célkitűzések, hipotézisek .............................................................. 5  1.2.  Fogalmi tisztázás ................................................................................................... 6  1.2.1. Az egyetemek kialakulása, rövid történeti áttekintés ................................... 6  1.2.2.  Kutatóegyetemek megméretése: a nemzetközi felsőoktatási versenytér jellemzői ........................................................................................................................ 7  1.2.3. 

A tudományos teljesítmény mérése: Az impakt-faktor.............................. 9 

1.2.3.1. 

Az impakt faktor (Garfield -index /hatástényező) jellemzése ................ 9 

1.2.3.2. 

Az impakt-fakor mérésének további eszközei ....................................... 10 

1.2.3.3. 

Vélemények az impakt-faktorról ............................................................ 10 

1.2.4. Nemzetközi rangsorok keletkezése, jellemzői ............................................... 12  1.2.4.1. A Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi rangsor ...................................... 12  1.2.4.2. Az ARWU nemzetközi rangsor (Academic Ranking of World Universities)................................................................................................................ 13  1.2.4.3. Webometrics Ranking of World Universities ............................................ 14  1.2.4.4. Leideni rangsor ............................................................................................. 15  1.2.4.5. CHE (Centre for Higher Education/ Centrum für Hochschulentwicklung) ............................................................................................. 15  1.2.5. 

Egyéb, nem hazai, híres rangsorok ............................................................ 16 

1.2.5.1. US News and World Report ........................................................................ 16  1.2.5.2. The Times hetilap rangsora ......................................................................... 16  2. 

Vizsgálati anyag és módszer ..................................................................................... 17  2.1.  Az ARWU és a HVG- Diploma rangsor indikátorainak bemutatása ............ 17  2.1.1. Adatforrások, hitelességük ............................................................................. 19  2.1.1.1. A hazai Heti Világgazdaság rangsora ......................................................... 19  2.1.1.2. Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsora ................. 21  2.2.  Az ARWU nemzetközi rangsor eredményei ..................................................... 22  2.2.1. 

Rangsor kritériumok és súlyozások ........................................................... 23 

2.2.2. 

Az indikátorok pontos definíciói ................................................................ 24 

2.2.3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az ARWU rangsorban ................... 26  2.3.  A Heti Világgazdaság rangsor eredményei....................................................... 28  2.3.1. 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a HVG.hu hazai rangsorban ..... 28 

2.3.2. 

Tudományterületi rangsorok sajátosságai ................................................ 28 

2.3.2.1. Az agrárképzés.............................................................................................. 30  2.3.2.2. A bölcsészképzés ........................................................................................... 31  2

2.3.2.3. A gazdasági képzés ....................................................................................... 32  2.3.2.4. Informatikai képzés ...................................................................................... 33  2.3.2.5. Jogi és Igazgatási képzés .............................................................................. 33  2.3.2.6. Műszaki képzés ............................................................................................. 34  2.3.2.7. Művészeti képzés .......................................................................................... 35  2.3.2.8. Művészetközvetítési képzés.......................................................................... 36  2.3.2.9. Nemzetvédelmi és katonai képzés ............................................................... 37  2.3.2.10. Orvosi és egészségtudományi képzés ........................................................ 38  2.3.2.11. Pedagógus képzés........................................................................................ 39  2.3.2.12. Sportképzés ................................................................................................. 39  2.3.2.13. Társadalomtudományi képzés ................................................................... 40  2.3.2.14. Természettudományi képzés...................................................................... 41  2.3.3.  Eötvös Loránd Tudományegyetem rangsorhelye az elmúlt hat évben a Heti Világgazdaság rangsorban ............................................................................... 42  2.3.3.1. ELTE első helyes évei a HVG Diploma kiadványban ............................... 43  2.4.  Vélemények az ELTE ranking stratégiáját illetően......................................... 44  2.4.1. Interjú a HVG Diploma kiadvány rangsorkészítőjével ............................... 44  2.4.2. Vélemények az egyetemi rangsorokról .......................................................... 47  2.4.3. Felmérés a rangsorok szerepéről az ELTE-s középiskolások és ELTE-s egyetemisták között ................................................................................................... 49  2.4.3.1. Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium diákjainak véleménye ................. 50  2.4.3.2. Trefort Ágoston Gimnázium diákjainak véleménye ................................. 53  2.4.3.3. Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak véleménye .................... 55  3. 

Vizsgálati eredmények és értékelésük...................................................................... 58  3.1. Vélemények összegzése ........................................................................................... 58 

4. 

Összefoglalás .............................................................................................................. 62 

5. 

Köszönetnyilvánítás ................................................................................................... 63 

6. 

Mellékletek ................................................................................................................. 63 

7. 

Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 84 

       

3

1. Bevezetés Kutatásom témája az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiválósági megítélése a hazai HVG, Heti Világgazdaság hazai rangsorban és az Academic Ranking of World Universities (ARWU) nemzetközi rangsorban. A dolgozatom által szeretném bemutatni, hogyan terjedtek el az egyetemi rangsorok és miért fontos egy rangsor, mint médiakommunikációs eszköz az egyetemek tekintetében. Meg szeretném vizsgálni a HVG Diploma kiadvány rangsorát az elmúlt hat év vizsgálatával, fel szeretném mérni, milyen segítséget nyújthatnak a középiskolások döntéshozatalában a felsőoktatásba való jelentkezésnél. Arra is igyekszem rávilágítani a kutatási módszereimmel, miért nem tud jelentős ugrást véghez vinni a magyar egyetemek bármelyike a külföldi egyetemek között, illetve mely paramétereknek köszönhető, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem évek óta listavezető a többi magyar egyetem között. A rangsorok és az egyetemek vizsgálatainál fontos szempont, milyen intézményekkel konkurálnak a magyar felsőoktatási intézmények. Török Ádám akadémikus szerint a világban egyfajta elégedetlenség van a rangsorokkal szemben, melynek oka, hogy a nemzetközi listákban sokat számít az intézmények mérete. Ebből az következik, minél nagyobb egy intézmény, annál könnyebben tud a rangsorban előrébb jutni, mert az ehhez szükséges eredményeket is könnyebben eléri (index.hu). Éppen ezért szeretném hangsúlyozni dolgozatomban, hogy a rangsor egy olyan eszköz, ami önmagában nem alkalmas a felsőoktatás teljesítményének mérésére, egyszerűen csak összehasonlító információkat közöl és hozzájárulhat a felsőoktatás működésének jobb megértéséhez. A rangsoroknak ezentúl, további célkitűzése, hogy legyen világos, jól értelmezhető célja és célcsoportja. Fontos ugyanakkor felismerni a felsőoktatási intézmények sokféleségét és azok különböző céljait. Egy-egy rangsor hitelessége függ az adatok forrásától, ezért diplomamunkámban szeretném bemutatni az adatbázisok megbízhatóságát, figyelembe véve a középiskolások és hallgatók véleményét. Ahhoz, hogy megismerjünk egy rangsort, illetve annak elemeit, nélkülözhetetlen, hogy ismerjük az egyes országok felsőoktatási rendszereinek szerkezetét. Éppen ezért szeretném bemutatni, milyen változásokon esett át a magyar felsőoktatási rendszer az elmúlt években és ennek következményeként milyen változások tapasztalhatók az ELTE intézményrendszerén belül, hogyan hat ki mindez az ARWU- és a Heti Világgazdaság rangsorban betöltött helyére.

4

1.1.

Témafelvetés, célkitűzések, hipotézisek

Az elmúlt időszakban egyre több rangsor összeállításánál hivatkoznak az ún. berlini alapelvekre, ami a fenn említett célkitűzéseken túl hangsúlyozza a rangsorkészítés módszertanának átláthatóságát, az indikátorok relevanciája és érvényessége szerinti kiválasztást. Ezek: nem szabad, hogy az indikátorokat az elérhető adatok határozzák meg. A rangsorok készítésénél fontos elvárás, hogy alátámasztható legyen, miért pont az adott indikátorok szerepelnek a rangsorban. Diplomamunkámban a kutatás során ezért figyelembe vettem az indikátorok kiválóság-képét is. A módszertan és az indikátorok súlyozásánál a kimeneti adatokat kell előnyben részesíteni a berlini alapelvek szerint. Kimeneti adat lehet például a munkaerő piaci elhelyezkedés vagy a PhD-programokban továbbtanulók száma, s ezen adatok alkalmasabbak egy-egy intézmény vagy képzési program minőségének a mérésére. Fontos megjegyezni, hogy a kiemelt indikátorok súlyozásával kapcsolatos változások rendszerint nehezen érthetőek a felhasználók számára, ezért egyik célkitűzése lett a berlini alapelveknek is a változások limitálása. Miután a rangsorokhoz rendelkezésünkre állnak a megfelelően összegyűjtött adatok, azokat fel kell dolgozni. A rangsoroknak olyan adatokon kell alapulniuk, amelyeket a felsőoktatási intézmények is hitelesnek tartanak és megbízható módon összehasonlíthatóvá teszik az intézményeket.

A

rangsorok

célkitűzéseiben

szerepel

az

adatgyűjtés

szakmai

megbízhatósága. A különböző statisztikai adatoknál fel kell tüntetni az adatok forrását. A rangsor minőségét folyamatosan biztosítani kell, elengedhetetlen a rangsorok minőségének folyamatos értékelése. Szükséges olyan szervezeti mérőszámok használata, amik a rangsor hitelességét erősítik. Ezeknek a szempontoknak eleget téve közölhetőek csak a rangsor eredmények, aminél rendkívül fontos, hogy a célcsoport számára érthető legyen minden egyes szempont. A kiadásnál és a szerkesztésnél elengedhetetlen az adatpontosság, mert egy-egy rosszul megjelent adat rossz képben tüntetheti fel az adott felsőoktatási intézményt. Ezért aztán a rossz adatok javítását minél szélesebb körben ismertetni kell (felvi.hu).

5

1.2.

Fogalmi tisztázás

1.2.1. Az egyetemek kialakulása, rövid történeti áttekintés Az egyetem egy olyan felsőoktatási intézmény, melynek alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. Oktatási tevékenysége keretében alapképzési, mesterképzési vagy doktori fokozat megszerzését teszi lehetővé. Nevét a latin universitas szóról kapta, mely egyetemesség, összesség jelentéssel bír, miután a középkor egyetemein oktató tanárok és hallgatók közösségét, összességét jelentette. Az első európai középkori egyetemek Bolognában és Párizsban jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak. Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi egyetem, illetve az 1395-ben alapított óbudai egyetem (wikipedia.hu). Az egyetem definíciója a 19. századra változott meg, ezt jól mutatja Karl Jaspers (német filozófus) definíciója is, mely szerint az egyetem egy olyan hely, ahol az igazságot kutatják, ahol a kutatás minden lehetőségének az igazságot kell szolgálnia. Szerinte az egyetemen a legmagasabb fokú szellemi feszültségnek kell uralkodnia, hiszen ez a feltétele az előrelépésnek. A kora újkori egyetemi történésekre leginkább a terjeszkedés, a differenciálódás és a professzionalizáció volt jellemző. A terjeszkedés (expanzió) egész Európát érintette, de más mértékben. A differenciálódás alatt tulajdonképpen azt kell érteni, hogy a 18. század végére olyan oktatási és művelődési hálózat alakult ki, ahol már nem az egyetemek a kultúra és az oktatás kizárólagos hordozói, hanem leginkább a fokozatszerzésért felelősek. Az új idők szükségleteire az egyetemek (sajátos szerveződési elveikből adódóan) lassan reagáltak és a műszaki –technikai ismereteket sem tudták kellőképp integrálni, ezért a kutatásból sem vették ki mindig a részüket. A professzionalizáció csak a 19. századra teljesedett ki. Tehát egyesültek az akadémiai és egyetemi foglalkozások, így az egyetem megkezdte annak az útnak a kijelölését, amely révén a növekvő társadalmi szükségletek szempontjából az egyetemi oktatás színvonala fellendült (Mikonya Gy.,2014). Ma már minden olyan oktatási intézetet, ahol többféle szakon magasabb fokozatot, felsőfokú képzést lehet szerezni, egyetemnek hívnak. A 20. században jelentős forma és funkcióváltozáson mentek keresztül az egyetemek. Az európai egyetem tulajdonképpen a tudomány intézményesítése, tartalmilag az etikusan megszerzett tudás összegyűjtésének, rendszerezésének, felhasználásának, a már birtokunkban levő tudás továbbadásának a modellje. 6

Az egyetem elsődleges feladata tehát a tiszta tudomány megteremtése, mely az igazság rendszerébe illeszkedik és a tudás közvetítése, azaz az oktatás. Ennek a kettőnek az együttes érvényesítése az, ami megkülönbözteti a kutatóintézetektől. Ugyanakkor a társadalom hasznára működő intézményről beszélünk, mely az állam vagy más jogi szervezet által fenntartott intézményként, azért működik, hogy kutasson, hogy a tudomány rendszeresítését végezze és valamely tudományos rendszeren belüli mozgósítását lássa el. Olyan feladatokat lát el, mint a konferenciák tartása, kutatószervek és tanszékek létrehozása, működtetése, folyóiratok és kötetek kiadása, külkapcsolatok fenntartása vagy az oktatás végzése szemináriumok, előadások formájában, ugyanakkor gondoskodik a felvett hallgatók tudományos- és szakképzéséről is (Békés M.,2007). 1.2.2. Kutatóegyetemek

megméretése:

a

nemzetközi

felsőoktatási

versenytér

jellemzői 2010-ben, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázatot hirdetett a kutatóegyetem minősítés elnyerésére, mely szerint olyan egyetemek kaphatnak kutatóegyetemi minősítést, amik kiemelkedő színvonalú képzést nyújtanak, tudományos életben elismert, jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek. A tevékenységének

eredményeit

az

oktatásba

közvetíti,

kiemelt

feladatként

a

tehetséggondozást, s kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, továbbá a kutatás és képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, miközben országos és regionális vezető szerepet lát el. Kutatóegyetemi minősítése legfeljebb hat egyetemnek, önálló kutató kari minősítése pedig legfeljebb további hat karnak lehet egyidejűleg egy minősítési időszakban. Az emberi erőforrások minisztere a 2013-16 közötti minősítési időszakra kutatóegyetemmé minősítette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Semmelweis Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet (eduline.hu). A pályázatra olyan egyetemek jelentkezhettek, amelyek a felsőoktatási törvény 1. számú melléklete alapján rendelkeztek állami elismeréssel. A kutatóegyetem minősítés elnyeréséért bizonyos kritériumoknak azonban meg kellett felelni;

7

-

a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási

intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésének meghatározó részét kellett, hogy képezze -

fontos volt, hogy jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs

tevékenységet végezzen, amelynek eredményeit magas hatásfaktorú folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban, közhasznú alkotásokban jelenítse meg, és azokat az oktatásba közvetítse -

továbbá, hogy a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként

végezze, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtson a doktori képzés területén; -

a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködések

folytatására volt szükség Tartalmilag a kutatóegyetemi pályázatnak két fő részből kellett állnia, s úgy volt érdemes elkészíteni, hogy az első rész az elmúlt időszak tudományos teljesítményéről adjon információt, tényszerűen bemutatva 5 évre visszamenőleg az eddig elért eredményeket. 4 fő indikátorcsoportban rendezve kellett bemutatni az intézményre jellemző adatokat. Ezek az indikátorok a következők voltak: -

Kutatási kapacitás

-

Doktori képzés és tehetséggondozás

-

A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók publikációs tevékenysége

-

Alap- és alkalmazott kutatási, fejlesztési, és innovációs (K+F+I) tevékenységek

kapcsolati rendszere, támogatások és bevételek A pályázat második része az intézmény vállalásait és programját tartalmazta: fel kellett tüntetni, hogy a pályázó az elnyerhető „kutatóegyetem” minősítéssel, továbbá a saját forrásainak koncentrálásával, valamint a külön pályázatokban elnyerhető uniós támogatások felhasználásával miként fejleszti meglévő K+F+I erőforrásait, mit vállal a tudományos kiválóság fenntartása, javítása érdekében (nefmi.gov.hu).

8

1.2.3. A tudományos teljesítmény mérése: Az impakt-faktor Diplomamunkám során szeretném bemutatni a rangsorok metodikájában is előszeretettel használt egyik indikátort, az impakt-faktort, és az ehhez kapcsolódó véleményeket is. Amíg az egyes iparágak teljesítményének mérése a termékenységi mutatók, a piacra került termékek által generált bevételek elemzésével egyértelműen lehetséges, addig a tudományos kutatási trendek és eredmények és a kutatók teljesítményének mérése kevésbé számszerűsíthető. Sokáig ezen a területen az értékelés szinte egyetlen eszköze a tudományos bírálat volt. Mára azonban a világ szinte összes jelentős tudományos kutatási bázissal bíró országa a tudományos teljesítmény mérésére a bibliometriát használja (Szabóné K. B., 2010). A tudományos teljesítmény exponenciálisan csökken, ha művelőit teljesítményük szerint állítjuk sorba. Következésképpen elmondható hogy a tudományos közösség túlnyomó többsége átlag alatti teljesítményű, s Alfred Lotka (az Amerikai Statisztikai Társaság egykori elnöke) már 1926-ban kimutatta, a róla elnevezett fordított négyzetes eloszlás mellett az értékeltek 61 %-a a minimális teljesítmény tartományába esik ( esetében az egycikkes szerző közé). Per Otter Seglen, norvég kutató magyarázata szerint ez az eloszlás a kiválóság valamilyen mérhető kritériumának eleget tevő személyek eloszlásának felel meg. A tudományos teljesítmény értékelésének két módja ismeretes; a szakértői és a hetvenes években kiszélesedett idézetelemzés. Az idézetelemzésnek két fő területe van. Az egyik a közlemények közvetlen idézettségének vizsgálata, másik a cikket közlő folyóirat valamely időszak alatti cikkeinek adott időszak alatt elért idézettsége, az impakt-faktor. A tudományos teljesítmény értékelése szoros kapcsolatban áll a közleményekkel, ugyanis a szakirodalom mondhatni megtestesülése a tudománynak (Marton et. al., 2004). 1.2.3.1.Az impakt faktor (Garfield -index /hatástényező) jellemzése Megalkotója Eugene Garfield az Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. A folyóiratok rangsorolására alkalmazható módszer, magukra a cikkekre s a tudósokra nem. Az impakt-faktor a folyóirat két egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az érték kiszámítása a Thomson Institute for Scientific Information (korábbi nevén: Institute for Scientific Information, (ISI)) adatbázisai alapján történik. Azt, hogy mely folyóiratok kerülnek az SCI (az ISI a Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként 9

megjelenő Journal Citation Reports (JCR) című kiadványa) adatbázisba, az ISI keretein belül működő szakértő testület dönti el. Az impakt-faktorok 1974. évi idézetek alapján kiszámított értékei először 1976-ban jelentek meg. A tudományos kutatást publikáló szerzők igyekeznek a cikkeiket a lehető legmagasabb impaktú lapban publikálni, mert ott egyrészt több hivatkozást remélhetnek, másrészt szakmai szempontból ezek a folyóiratok általában nagyobb presztízsűek. Ezen alapszik, hogy a szerzők egyes cikkeire, illetve teljes munkásságára is szokás összesített impakt-faktor értékeket számolni, noha ez ellenkezik a mérőszám bevezetésének eredeti céljával. A folyóiratok impakt-faktora évről évre változik. Konkrét esetben a cikk megjelenésének évére vonatkozó értékről –ennek hiányában – a legutóbbi értékről beszélünk (wikipedia.hu). 1.2.3.2.Az impakt-fakor mérésének további eszközei -

Immediancy index (Közvetlenségi index): egy adott évben a folyóirat cikkeire

történt hivatkozások száma osztva az összes publikált cikk számával. -

Cited half-life (Felezési idő): A cikkek átlagéletkora, amelyekre évente a JCR-ben

hivatkoznak. Ha például a folyóirat felezési ideje 2005-ben öt, az azt jelenti, hogy a 20012005 közötti hivatkozásokból a felét 2005-ben kapta, a másik fele pedig 2001 előtti. -

Aggregate impact factor (összesített IF egy tárgykörben): kiszámításakor az adott

tárgykör összes folyóiratában történt összes hivatkozást el kell osztani a tárgykör összes folyóiratában megjelent összes cikk számával (Szabóné K.B.,2010). 1.2.3.3.Vélemények az impakt-faktorról Sokan vélekednek úgy, hogy a valóságtól leginkább elrugaszkodott tudományértékelési eszköz az impakt-faktor. Az ellenzők fő aggálya, hogy az impakt-faktor nem tükrözi a cikkek tényleges idézettségét. Az viszont tény, hogy folyamatosan terjed mind a nagy és mind a kis országokban az impakt-fatkor alkalmazása a tudományos teljesítmény értékelésében. Peter A. Lawrence volt az, aki rámutatott arra, hogy nem csak a kutatók, hanem a folyóiratok is belekényszerülnek az idézetekért folyó versenybe az imapktfaktoruk növelésének érdekében. Vannak olyan félelmek is, hogy az impakt-faktor favorizálása következtében elsorvadnak egyes, kevésbé idézett szakterületek is. Fontos 10

megjegyezni, hogy az idézetelemzés érvényessége statisztikai és ez alól az impakt faktor sem kivétel. Az idézettségi esélyt tekintve a szakterületek impakt-faktor átlagai eltérhetnek, melynek fő okai: 

bizonyos témák szakirodalma a folyóiratok széles tematikai spektrumát öleli fel



sok folyóirat nem csak egy adott szakterülethez tartozik



a Science Citation Index esetenként a szakterületek behatárolást rosszul végezte (pl. a gyógyszertan és a gyógyszerészet összevonása, az utóbbi szakterület művelőire hátrányosan hat)



számos szakterület klinikai és alapkutatási ágazatának elválasztatlansága hasonló diszkriminációhoz vezet



bizonyos személyek szakirodalmi tevékenysége több téma és még több folyóirattémacsoport között oszlik meg



az impakt-faktor maga is változik idővel vagy ingadozik



csak azok a folyóiratok kapnak impakt-faktort, amelyeket referál a Science Citaton Index, tehát a valóságban hátrányt szenvednek a nem angol nyelvű folyóiratok

Az impakt-faktor körüli vitákban nem csak negatívumok hangzanak el. Adam Lomniczki (lengyel evolúcióbiológus és ökológus, a lengyel Tudományegyetem, Emlőskutató Intézményének professzora) szerint a tudományos teljesítmény szempontjából a kevésbé fejlett országokban káros lenne felhagyni az idézetelemzés értékelésével. Többek között az impakt-faktor alkalmazás nélkül nem lenne látható, hogy mennyire el vannak maradva az országok és nehezebb lenne a jó kutatók felismerése is. Az impakt-faktor viszont azért is nyer egyre nagyobb teret a teljesítményértékelésben, mert elsősorban a kényelmesség és a könnyű alkalmazhatóság szól mellette. Ellentétben a tényleges idézettséggel, az impaktfaktor nem időfüggő. Ami azt jelenti, hogy azonnal hozzá lehet rendelni egy cikkhez, másrészt nincs szükség a különböző korú cikkek tényleges idézettsége közötti felettébb bizonytalan összehasonlítási korrekciókra. Ugyanakkor egyesíti az értékelés szubjektív és objektív elemét; a peer review-t (szakértői tudományos teljesítmény értékelése) és az idézetszámlálást, melynek köszönhetően mindkettőnél jobb összehasonlíthatóságot eredményez (Marton et al.,2004). Ma már több egyetemen - nálunk is, ahogy Nyugat-Európában is- előírás, hogy a doktorjelöltek és főképp a fiatal oktatók is (lehetőleg nagy) impakt-faktorral rendelkező lapokban adják közre gondolataikat. Fontos szorgalmazni hazánkban, hogy a magyar kutatók, amit lehet a tudomány világpiacán is értékesítsenek, azaz a kutatási eredményük a 11

globális versenyben is méretődjék meg. Ugyanakkor komoly veszély a „publikáció a publikációért” típusú, öncélú és tudományos újdonságot aligha hozó cikkek gyártása, amit voltaképp nehéz is korlátozni. A korlátozás ugyanis csak akkor lenne hatékony, ha az egyetemi és akadémiai előmenetelben és elismertségben nem kizárólag vagy elsősorban a mennyiségi szempontok érvényesülnének, hanem a tágabb, többrétegű megítélés minőségi kritériumai. Miközben Magyarországon csak az első lépések történtek meg a teljesítménymérés intézményesítésére, a világ többi országában a számmisztika közvetlen hatással van az egyének és iskolák kifutási esélyeire (Csaba et al.,2014).

1.2.4. Nemzetközi rangsorok keletkezése, jellemzői A nemzetközi rangsorokat egyre nagyobb médiafigyelem övezi, elterjedésük a nyolcvanas évekre tehető az Amerikai Egyesül Államokban. Dolgozatomban szeretném megemlíteni pár fontosabb nemzetközi felsőoktatási rangsor fő jellemzőit. 1.2.4.1. A Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi rangsor Kezdetben a THE-QS World University Ranking, a Times Higher Education Supplement és a Quacquarelli Symonds cég gondozásában megjelenő nemzetközi multidiszciplináris rangsor volt, amely cégek különválásával alakult meg a Quacquarelli Symonds felsőoktatási rangsor. 200 helyen rangsorolja a világ felső-oktatási intézményeit és a rangsor készítésekor az elmúlt években már tematikus, illetve regionális listákat is közzétesznek a készítők. A rangsor elkészítésénél a mutatószámok kidolgozását az alábbi négy pillérre alapozták: a kutatás minősége, a tanítás minősége, a végzett hallgatók foglalkoztathatósága, illetve a nemzetközi kitekintés. A mutatószámok kidolgozásánál az adatgyűjtés online kérdőívre épülő, empirikus vizsgálaton alapul, illetve felhasználják az egyes országok központi adatgyűjtésén alapuló adatbázisait is. A rangsor készítői elismerik, hogy a fogalmak eltérő értelmezése,

az

adatgyűjtések

esetleges

pontatlanságai,

illetve

a

módszertani

bizonytalanságok miatt nehéz hiteles képet adni az intézmények sorrendjéről. A folyamatos „módszertani tanulást” fontosnak tartják, hogy egyre átfogóbb és megbízhatóbb képet adjanak a felső-oktatási intézmények sorrendjéről (felvi.hu).

12

A rangsor összeállítói az egész világról összesen 3 000 felsőoktatási intézményt értékeltek, melyek közül 800 szerepel a 2014-es listán. A tavalyi rangsor módszertana szerint az alábbi tényezőket vették figyelembe az oktatási intézmények sorrendjének meghatározásakor: 

kutatói reputáció (súly: 40%) - kutatók globális kérdőíves megkérdezése alapján



munkáltatói megbecsültség (10%) - munkáltatók globális kérdőíves megkérdezése alapján



egyetemi kar / hallgatók arány (20%) - mint a tanítás iránti elköteleződés indikátora



idézettség (citáció) (20%)



külföldi hallgatók aránya (5%)



külföldi dolgozók aránya (5%) (wikipedia.hu)

1.2.4.2. Az ARWU nemzetközi rangsor (Academic Ranking of World Universities) Az ARWU nemzetközi rangsor, a sanghaji Jiao Tong Egyetem gondozásában, évente megjelenő, nemzetközi, multidiszciplináris rangsor. Több, mint 1200 felsőoktatási intézményt vizsgálnak világszerte a rangsor elkészítéséhez. A felsőoktatási intézmény tudományos teljesítményét tükröző szempont alapján, 500 helyen rangsoroló lista. Ez a rangsor kimondottan a tudományos teljesítményre épít, erős hangsúllyal veszi számításba a múlt tudományos teljesítményét, a laikusok számára is közérthető mutatókkal dolgozik. Fontos megjegyezni, hogy módszerük jobban kedvez a bonyolult szerkezetű, széles profilú nagy egyetemeknek, nincs szó a pénzügyis és tulajdonosi háttérről, ugyanakkor feltűnő az amerikai egyetemek fölénye. Viszont egyik leggyengébb pontja mindezeken túl a szakterületi egyoldalúság. Ugyanis nyilvánvaló, hogy az összevetésben nagyobb eséllyel érnek el magasabb értékeket a természet- és műszaki tudományok, valamint néhány kvantitatív társadalomtudományos területen élenjáró intézmények, szemben a bölcsészeti fakultásokon magasabban teljesítőkkel. A módszertant érintő véleményeknek, bírálatoknak köszönhetően kisebb módosításokat végeztek a rangsor készítői, illetve folyamatosan végeznek a rangsorok alapját képező mutatószámok, azok súlyozása és kidolgozásukhoz szolgáló adatbázisok, források felhasználásában. A kritikák ellenére, még mindig az egyik legszélesebb körben használt nemzetközi rangsornak számít. A rangsor indikátorait a 2.1es pontban fejtem ki részletesen (Kasza G., 2009). 13

1.2.4.3. Webometrics Ranking of World Universities A Webometrics Ranking of World Universities is közte van a legismertebb nemzetközi rangsoroknak, 2004 óta évente két alkalommal jelenik meg. Készítője a Cybermetrics Lab, mely Spanyolország legnagyobb kutatóintézetének- Spanyol Nemzeti Kutatótanács- a része. Több, mint húszezer weboldallal rendelkező felsőoktatási intézményt és kutatóintézetet vizsgál, melynek célja a felsőoktatási intézmények webes megjelenésének értékelése, habár az eredeti cél az intézmények webes megjelenésének támogatása volt. Ennek a sajátságos rangsornak a mutatószámai különböznek a többi rangsor indikátoraitól. Az adatbázis, amit a mutatószámok kidolgozásához használnak fel, nem más, mint az intézmények körében végzett empirikus kutatás eredményei. Az adatgyűjtés évente kétszer történik, januárban és júliusban. Az elemzésnél nem azt veszik figyelembe a rangsor készítői, mennyire látogatott az adott egyetemi oldal, hanem, hogy mennyire észrevehető az interneten. Ezért aztán nem meglepő, ha az összpontszám felét például az adja, hányan linkelik be az egyetemek különböző oldalait, illetve, hogy a keresőmotorok hány weboldalt és külső hivatkozást találnak az adott intézményre és hogy mennyi a publikációhoz köthető fájlok száma. Legfőbb mutatói: 

Méret (Size): Négy keresőmotor által talált weboldalak száma (Google, Yahoo, Live Search és Exalead).



Láthatóság (Visibility): Az egyedi külső linkek teljes száma, melyek megbízhatóan megtalálhatóak a Yahoo Search, Live Search és az Exalead segítségével.



Rich file-ok (Rich file). A különféle file-formátumok tudományos és publikációs tevékenységhez fűződő relevanciájának értékelése, illetve ezek volumenének figyelembevétele után az alábbi kiterjesztésű file-okat választották ki: pdf, ps, doc, ppt. A fenti adatokat Google, Yahoo Search, Live Search és Exalead segítségével gyűjtötték össze.



Scholar (Sc): A Google Scholar által megadott cikkek és hivatkozások száma tudományterületenként (Dr. Bálint et. al, 2011).

14

1.2.4.4. Leideni rangsor A Leideni Egyetem Centre for Science and Technology Studies (CWTS) kutatóközpontja révén egy olyan új rangsor kidolgozását végezte el, amely ún. bibliometrikus mutatók alapján értékeli az intézményeket már 2007 óta. Megközelítőleg 500 felsőoktatási intézményt vizsgálnak világszerte minden évben, amelyek közül kiválasztják a TOP 100as, illetve a TOP 200-as listájuk intézményeit. A rangsorkészítők célja, hogy az egyetemek tudományos

hatását

mérjék,

és

segítsék,

ösztönözzék

őket

tudományos

együttműködésekre. Az oktatók kutatói tevékenységét, idézettségét és publikációinak számát veszik alapjául. Világviszonylatban azokra a felsőoktatási intézményekre fókuszálnak, amelyek több mint 700 Web of Science indexelt publikációval rendelkeznek éves szinten. A fő mutatók, melyek alapján vizsgálják az intézmények tudományos hatását: 

Impakt-faktorok (általánosságban; különböző területekre, kiadás évére és dokumentum típusra tekintettel; hasonló publikációk összehasonlításában)



Együttműködési mutatók (közös publikálások aránya más szervezettel, országgal; nagy földrajzi távolságra lévő féllel való együttműködés aránya)

A rangszámítás során két metodika van: egyszer minden egyetemi publikáció egyenlő súllyal indul, a frakcionált számítás során kevesebb súllyal indulnak az együttműködésen alapuló publikációk. Ezek a mutatók leginkább az orvosi és természettudományi egyetemeknek kedveznek (Magyar Rektori Konferencia, 2012). 1.2.4.5. CHE (Centre for Higher Education/ Centrum für Hochschulentwicklung) Az Európai Unión belül a legfigyelemreméltóbb kezdeményezést 2007-ben a németországi Center for Higher Education Development indította el. Ez a lista egy szakterületet vesz célba és ez alapján rangsorolja a felsőoktatási intézményeket. Az 1998 óta felsőoktatási rangsorokat készítő intézet legjelentősebb nemzetközi rangsora az ún. CHE Excellence Ranking, mely mester és PhD képzésekkel foglalkozik (további rangsorai: CHE University Ranking, CHE Research Ranking). A rangsor középpontjában a nemzetközi „jelenlét” és a kutatási teljesítmény áll. Rangsorolási metodikáját tekintve a CHE az európai felsőoktatási intézmények természettudományos, matematika, politológia, pszichológia és közgazdaságtan graduális programjainak rangsorolását végzi. 15

E rangsor elkészítése során ún. kétlépcsős vizsgálatot alkalmaztak, az elő szelekcióban a négy általános minőségmutató (publikációk száma; hivatkozások száma; sokat idézett, kiváló kutatók száma; Marie-Curie-program keretében indított projektek száma) alapján arany, ezüst és bronz minősítést nyertek el az intézmények. Majd ezen szempontok szerint legkiválóbb intézmények körében egy kérdőíves felmérés is készült további szempontok figyelembevételével. A kérdőíves felmérésben a hallgatókat kérdezték az oktatás és a képzési szolgáltatások minőségéről, az intézményi adatgyűjtés pedig az oktatói kar nemzetközi jellegére, ill. a női oktatók arányára, valamint a doktori és mesterszintű programban részt vevő nemzetközi diákok és női hallgatók arányára vonatkozott. Ezek az intézmények alkották az ún. kiválók csoportját (excellence group) (Dr. Bálint et al., 2011).

1.2.5. Egyéb, nem hazai, híres rangsorok 1.2.5.1. US News and World Report 1983-ban jelent meg először, a legismertebb amerikai rangsor, mely igen összetett szempontrendszert használ és jó pár mérőszám, mint pl. a tandíj vagy a kutatási teljesítmény figyelembevételével súlyozza az egyese szempontok szerinti rangsorokat, majd azokat összesíti. Ez a rangsor évente jelenik meg és a rangsorok alapjául szolgáló adatokat az intézmények honlapján található információkból és csak az intézményeknek kiküldött kérdőívek segítségével nyerik. Szempontjai között szerepel az akadémiai presztízs, a jelentkezők bekerülési esélyei és szakmai minőségük, valamint a hatékonyság. A PhD-képzésnél fontos szempont továbbá a kutatási teljesítmény. Ezt a rangsort számos kritika érte, többek között a Standford és Cornell egyetemek vezetői, akik meg is tagadták más felsőoktatási intézményekre vonatkozó adatok szolgáltatását. Az egyik legélesebb kritika szerint a US News rangsorolása kiszámíthatatlan és túl gyakran módosul a számítási módszere is. A szakértői és diákcsoportokból szerveződött bírálók szerint a rangsorban nagyobb szerepet kap a diploma értéke, mint maga az oktatás (Kasza G., 2009).

1.2.5.2. The Times hetilap rangsora A kilencvenes években Nyugat-Európa szerte is felfigyeltek a rangsorok fontosságára, így jött létre 1970-ben Angliában a The Times hetilap angol felsőoktatási rangsora. 16

A THE World University Ranking a Times Higher Education Supplement gondozásában és a Thomson Reuters-szel együttműködésben megjelenő nemzetközi multidiszciplináris rangsor ez, mely 200 helyen rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit. A The Times-t nemcsak saját adatgyűjtés alapján készítik, hanem együttműködnek más, nemzeti központi felsőoktatási szervezet információszolgáltatásával. A rangsor készítők 13 gondosan kalibrált mutatót alkalmaznak egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítást alapul véve, mely megbízható hallgatóktól, oktatóktól, egyetemi vezetőktől, az ipar és kormány képviselőitől származnak. A 13 mutató öt csoportba sorolható: •

Oktatás: tanulási környezet (a teljes pontszám 30%-a)

•

Kutatás: nagyságrend, jövedelem, reputáció (a teljes pontszám 30 %-a)

•

Impakt-faktor (a teljes pontszám 30 %-a)

•

Iparból származó jövedelem: innováció (a tejes pontszám 2,5 %-a)

•

Nemzetköziesedés: munkavállalók, hallgatók, kutatások (a teljes pontszám 7,5%-a)

(Magyar Rektori Konferencia, 2012)

2.

Vizsgálati anyag és módszer

2.1. Az ARWU és a HVG- Diploma rangsor indikátorainak bemutatása A felsőoktatási rangsorok készítése alig húsz év alatt szinte iparággá vált a világ nagy részében, ismertségük pedig folyamatosan növekszik. A nemzetközi rangsorok a 2000-es évek elejétől terjedtek el, különösen a brit Times 200-as és a sanghaji Jiao Tong Egyetem 500-as listája. Ezt megelőzően csak az Egyesült Államokban készültek egyetemi rangsorok, s akkor még a belföldi egyetemeket vizsgálták. Az 500-as rangsor stabil szereplőjévé vált az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, viszont a többi magyar felsőoktatási intézmény relatív pozícióinak megismeréséhez külön hazai rangsorok létrehozására volt szükség. Az elmúlt években a rangsorok számának gyarapodása volt megfigyelhető, ez köszönhető a ma már kiérleltnek mondható rangsorkészítés módszertanának, a számszerűsíthető teljesítmények iránti növekvő érdeklődésnek és a média szerepének megváltozásának. A különböző tájakon készített listák összeállítói nagyrészt ugyanazokat a mutatókat alkalmazzák, leginkább a tudományos teljesítmény mérőszámait, mert az oktatás minősége önmagában kevésbé mérhető. Az oktatás minőségét és az egyes intézmények szakmai, 17

hallgatói és munkaerő-piaci elfogadottságát egyes listáknál, kérdőívekkel vizsgálják, ennek azonban az a veszélye, hogy a válaszolók igazodni próbálnak a közvélekedéshez a saját véleményük kifejezése mellett. Ezért aztán a rangsorok részben ugyanazt a képet mutatják, részben eltérnek egymástól. A nemzetközi vagy a magyar listákról is elmondható, hogy a szűk élmezőnyt nagyjából egyöntetűen ábrázolják. Az összes komoly nemzetközi rangsorban a közismert amerikai egyetemek (Harvard, MIT, Stanford, Columbia, Yale, Princeton) foglalják el a vezető helyeket. A magyar ranglistákban a két-három budapesti nagy egyetem szerepel az élbolyban és mellettük többnyire a Szegedi és a Debreceni Egyetem. Feltűnő eltérések a középmezőnyben mutatkoznak a listák között. Gyakori, hogy a nemzetközi rangsorokban a külföldön kevésbé ismert amerikai egyetemek vezető európai intézményeket utasítanak maguk mögé. Magyarországon viszont nem ritka, hogy a kisebb vidéki főiskolák elismert egyetemek elé kerülnek. Ennek oka lehet a rangsoroláshoz használt mutatószámok egy részének ellentmondásos jellege. A rangsorok között eltérés lehet aszerint, hogy mit kíván értékelni: intézményeket, szakterületeket, képzési szinteket vagy képzési szinteket szakterületekként. Eltérés lehet abban is, hogy milyen célokat, ehhez kapcsolódóan pedig milyen rangsorolási szempontokat választanak a készítők: oktatási és kutatási színvonalat, mennyiségi mutatókat vagy éppen az oktatási hatékonyságot helyezik előtérbe. A szakirodalomban legtöbbször jóval megbízhatóbbnak és értelmesebbnek tartják a szakterületek és képzési szintek szerinti rangsorolást (kutatóegyetemeknél a kutatás színvonalát). Habár az Egyesült Királyságban fontos szempontnak tekintik a hatékonyságot, ami azt jelenti, hogy a beiratkozottak közül mennyi diák milyen hosszú idő alatt szerez valamilyen fokozatot. A magyar rangsorokban gyakran előforduló mutatószám a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók aránya. Ez látszólag minőségi mutató, mégis könnyen torzíthat. A PhD fokozat értékét például minden esetben azonosnak veszi, holott már Magyarországon is komoly szintkülönbségek mutatkoznak a különféle egyetemek doktori programjai között. Fontos megjegyezni, hogy a tudományos minősítés elterjedtsége egy egyetemen vagy karon azért sem lehet a minőség abszolút megbízható mércéje, mert bizonyos gyakorlati tantárgyakban (például számvitel, informatika, szaknyelv) az oktatói minőség nem feltétlenül függ a tudományos minősítéstől. Ugyanakkor a felsőoktatási rangsorokat csak korlátozottan lehet az intézmény-megítélés vagy az intézményválasztás legfontosabb támpontjának tekinteni, hasznuk mégis kétségtelen, mert korrekten mutatják be az egyes szakterületek magyar képzési palettáját és sok értékes számszerű információt nyújtanak a 18

felsőoktatási intézmények között a hallgatókért folyó verseny szereplőiről. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar felsőoktatási rangsorok egyelőre nem térnek ki a képzési költségekre, pedig köztudott, hogy Budapesten a megélhetés akkor is sokkal drágább, mint vidéken, ha az oktatás nem is kerül feltétlenül többe. Szempont lehet a lakhelytől való távolság is, ami szintén komoly költségtényező például azoknak a vidéki hallgatóknak, akik akkor is a fővárosban szeretnének tanulni, ha lakhelyükön vagy annak közelében nívós egyetem vagy főiskola működik. A ranglistáknak ma már ösztönző hatásuk van a felsőoktatás szereplőire, az egyetemi-főiskolai vezetőkre és oktatókra. Ez segít abban, hogy a gazdaságnak és a kultúrának ez a fontos szektora kilépjen a hosszú időn át tartó elszigeteltségből és feladja az olykor még mindig tapasztalható érzéketlenségét a gazdaság és a társadalom legfontosabb problémái iránt (Török Á., 2012).

2.1.1. Adatforrások, hitelességük 2.1.1.1. A hazai Heti Világgazdaság rangsora A Heti Világgazdaság rangsorát, azaz a Diploma kiadványainak alapját képező felvi rangsorok módszertanának két fő alapelve a sok-szempontú rangsorolás, a módszertani alaposság és hitelesség. Ez esetben a sok-szempontúság azt jelenti, hogy nincs minden szempontból legjobb vagy legrosszabb intézmény. Az felsőoktatási intézményeket ezért érdemes a lehetőség szerinti összes releváns és mérhető mutató alapján összehasonlítani. Az alapossághoz és hitelességhez az szükséges, hogy a rangsorok pontos és hiteles adatszolgáltatás, szakmailag megalapozott statisztikai adatgyűjtés és kutatásmódszertan alapján készüljenek. A HVG által összeállított rangsor először 2006-ra nyújtott tájékoztatást a magyar felsőoktatási intézményekről, ezt követte a 2007-es kiadvány, egészen a 2015-ös kiadványig. A 2007-es számban erőteljesebben vették figyelembe a minőséget az előző évi kiadványhoz képest, de ez jellemző a többi ezt követő számra is. Tovább finomult ugyanis a rangsorolás módszere, újabb szempontok jelentek meg a hallgatói és oktatói minőség értékelésében is. A kötetben található rangsorok a legnépszerűbb képzések közül 16 szakot, valamint 10 képzési területet tartalmaznak, a számszerű adatok mellett, a hallgatók, az oktatók és a munkaerőpiac képviselőinek véleménye is megjelenik az értékelésben. A kiadvány széles körű tájékoztatást nyújt, közli a rangsorok mellett valamennyi alapszak és mesterszak leírását, a felvételi és képzési követelményeket, vizsgálja a munkaerő-piaci 19

lehetőségeket is. Segítséget nyújt abban is, hogy az alapszakon megszerzett diplomával mely mesterképzésre lehet benyújtani a jelentkezést. Az elmúlt években változások jelentkeztek az adatforrások tekintetében is (Hollósi H. , 2008).

HVG által használt adatforrások: A Diploma kiadványban szereplő Felvi-rangsorok a következő adatbázisikon alapulnak. -

Az

Emberi

Erőforrás

Minisztériumnak

az

intézmények

saját

információszolgáltatására épülő adatai; -

az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.- Országos Felsőoktatási

Információs Központ (OFIK) közvetlen intézményi adatgyűjtése, jelentkezési és felvételi adatai -

az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) adatai

-

reprezentatív empirikus szociológiai kutatások az egyetemi-főiskolai hallgatók, és a

munkaadók körében -

reprezentatív empirikus gazdaságszociológiai vizsgálatok a munkaadók körében

A kiadványok rangsorai: -

Szakos kari rangsorok: A szakon oktató karok, iskolák válogatott alap- és

mesterszakos hallgatói kiválóság –rangsorai az összes képzési területen -

Képzésterületi kari rangsorok: A képzésterületen oktató összes kar, iskolai

adatalapú, a NEFMI/ Educatio adatbázisain alapuló, oktatói és hallgatói mutatókra épülő rangsorai mind a képzési területeken és ezek összesítése. Ide tartoznak: •

Hallgatói rangsorok

•

Oktatói rangsorok

-

Abszolút kari rangsorok: Az összes képzésterület összes karának, iskolájának

úgynevezett adatalapú, vagyis a NEFMI/ Educatio adatbázisain alapuló, oktatói és hallgatói mutatókra épülő, képzésterülettől független rangsorai és ezek összesítése. -

Képzésterületi kari véleményrangsorok: Kérdőíves hallgatói véleményfelmérés

kilenc képzési területen oktató karok és iskolák hallgatói körében. -

Abszolút intézményi rangsorok: Az összes intézmény úgynevezett adatalapú,

vagyis a NEFMI/ Educatio adatbázisain alapuló, oktatói és hallgatói összesített intézményi

20

mutatókra épülő, képzésterülettől és kartól, intézményi egységtől független rangsorai és ezek összesítése (Bánkuti A. et al. , 2010). 2.1.1.2. Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsora Az ARWU, amit a Shanghaji Jiao Tong egyetem tett közzé még 2003-ban robbanásszerű hatást gyakorolt az egyetemi szféra teljesítményének értékelésére. A rangsort a következő szempontok figyelembevételével állítják össze: •

az egyetem volt hallgatói által elnyert Nobel-díjak és Fields-érmék száma

•

az egyetem kutatói és oktatói által elnyert Nobel-díjak és Fields-érmék száma (azokat figyelembe véve, akik a Díj vagy Érem elnyerésekor az egyetemen voltak foglalkoztatva, illetve az 1991 előtt megszerzett Díjat vagy Érmet a megszerzés éve szerint egyre csökkenő súllyal számítva)

•

sokat idézett kutatók száma

•

a Nature- és a Science-ben publikált cikkek száma 2003-tól kezdve

•

a Science Citation Index-Expandedba illetve a Social Science Citation Indexbe felvett cikkek száma az adott évben

•

a fenti szempontok alapján számított egy főre eső tudományos teljesítmény az intézményben

(teljes

állású

tudományos

munkatársak

számával

elosztva

(minoseg.elte.hu)). Az elmúlt két évtizedben számos kritika érte a hat indikátort alkalmazó ARWU-t, főleg azon felsőoktatási intézmények részéről, amelyek rosszabb helyezést értek el a listában. Ez a rangsor alátámasztja azt a közvélekedést, hogy a világ legjobb egyetemi szinte kizárólag az Egyesült Államokban működnek és az amerikai egyetemi élmezőnybe csak egyes brit egyetemek férnek bele. A ranglista hitelességét tekintve fontos az óvatosság, mert a 100 és 500 közötti helyezéseknél sok a holtverseny, ami a rangsorolási eljárás elnagyoltságát bizonyítja. Az ARWU 500-as rangsorában a kezdetektől fogva érdemben két magyar egyetem tudott megjelenni: az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Az utóbbi években a pozíciójuk összességében és egymáshoz képest is változatlan. Viszont a BME 2004-ben került be az 500-as listára, azonban esetében a műszaki területek publikációs sajátosságai miatt, eleve korlátozott a jó szereplés lehetősége. Az itt alkalmazott indikátorok jellege egyértelműen kedvez a nagy múlttal rendelkező kutatóegyetemeknek, mert az indikátorok között fontos szerepet kapnak az 21

intézmény kutatói által elnyert díjak. Tudvalevő, hogy egy Nobel-díjas kutató is sokat változtathat az intézmény pozícióján (egytemipolgar.net.hu). 2.2. Az ARWU nemzetközi rangsor eredményei A 2003 június óta évente publikáló ARWU, a már fenn említett hat indikátor alapján rangsorolja az egyetemeket, többek között a Nobel-díjas és Fields-érmés végzett diákok és az egyetemi oktatók, a Thomson Reuters által magasan hivatkozott kutatók, a Nature-ben és Science-ben megjelent cikkek, a Science Citation Indexben és a Social Sciences Citation Indexbe felvett tanulmányok és az egy főre jutó tudományos teljesítmények száma alapján. A rangsor létrehozásánál a fő kezdeti cél a kínai egyetemek rangsorolása volt, viszont ahogy az egyetemek, a média és a kormány is felfigyelt a rangsorra, a hamarosan népszerűvé vált Academic Ranking of World Universites több, mint 1200 egyetemet rangsorol világszerte és minden évben megjeleníti a legjobb 500 egyetem rangsorát a honlapján. A legtöbb országról ad tájékoztatást a rangsort illetően, s ma már egyetemek százai hivatkoznak ezekre az adatokra az egyetemi campus híreiben, éves jelentésekben vagy a promóciós prospektusokban. Az Economist-ban (angol nyelvű heti hírmagazin) 2005-ben megjelent cikk, miszerint az ARWU a világ összes kutatóegyetemének a legszélesebb körben használt éves rangsora. Burton Bullog - riporter a Chronicle of Higher Education magazintól- pedig az egyik legbefolyásosabb nemzetközi rangsornak tekinti. Ez persze köszönhető azon tényezőknek, hogy tudományosan megalapozott módszertana van, stabil, ugyanakkor könnyen átlátható. A The EU Research Headlines 2003 december 31-én azt nyilatkozta a rangsor munkájáról, hogy gondos kiértékelés rejlik az indikátorokat tekintve, köztük az egyetemi kutatók teljesítményét is figyelembe véve. Chris Patten az Oxfordi Egyetem kancellárja megjegyezte, hogy a világ egyetemeinek tisztességes összevetését tükrözi az ARWU. Egy másik jelentős személy, a Londoni Egyetem felsőoktatási professzora, Simon Margison úgy fogalmazott: „Az ARWU egyik nagy erőssége, hogy tudományosan szigorú, ám globálisan egy állandó együttműködésre hangolja a többi rangsort és az egyetemeket.” A rangsor és annak tartalma széles körben idézett és alkalmazott, egyfajta kiindulópontként szolgál az azonos nemzeti erősségeknek és gyengeségeknek, továbbá könnyítés is az új kezdeményezéseknél és reformoknál. Bill Destler, a Rochester Műszaki Intézet elnöke a Nature-ben utalt arra, hogy ez a rangsor tulajdonképpen az összehasonlítható előnyöket

22

elemzi ki, az európai és amerikai publikációk szellemi tehetségét és kreativitását is szem előtt tartva. Annak érdekében, hogy ez a népszerű rangsor jobban összecsiszolja az egyetemek változatos igényeit a globális összehasonlításban a Center for World Class of Universities (CWCU) 2007-ben létrehozta az ARWU mellett a the Academic Ranking of World Universities by Broad Subject Fields (ARWU-FIELD) és 2009-ben az Academic Ranking of World Universities by Subject Fields (ARWU-SUBJECT) honlapon megtalálható felületet. Az ARWU-FIELD a világ top 200 egyeteméről gondoskodik öt átfogó témakörben, beleértve a természettudományt és a matematikát, a mérnöki/ műszaki, informatikai

tudományokat,

az

élet

és

mezőgazdasági-,

valamint

a

klinikai

orvostudományokat, gyógyszerészetet és társadalmi tudományokat. Az ARWU-SUBJECT pedig mind az öt témakörben publikálja a már rangsorolt top 200 egyetemet, beleértve a matematikai, fizikai, kémiai, informatikai, közgazdaságtani, vállalattani tudományos eredményeket. 2009 óta az ARWU-t jogilag védi és publikálja az ún. Shanghai Rangos Tanácsadó, mely egy teljesen független felsőoktatási információs szervezet és jogilag nem alárendelt az egyetemeknek és a kormányzati szerveknek (shanghairanking.com).

2.2.1. Rangsor kritériumok és súlyozások A súlyozás számos indikátor által történik, beleértve az egyetemi kutatók teljesítményét is. Mivel az indikátor adatok eloszlásánál felléphetnek torzító tényezők, ezért a rangsor készítők, a normál statisztikai technikákat igazítják a mutatókhoz, ha adott esetben erre szükség van. A maximum elérhető pontszám 100, viszont az összes indikátor (mutató) pontszáma súlyozott, végeredményként pedig ezekből fog összeállni egy intézmény teljes végső pontszáma. A rangsorban használt indikátor kódok a következőket jelentik:  alumni: Megfelel az oktatás minőségének. Az intézményben végzett hallgatók tartoznak ebbe a csoportba, akik nyertes Nobel-díjasok és Fields-érmések. Súlyozásnál ez a pont 10%-át adja.  award: Megfelel az egyetemi kar minőségének. Az egyetemi oktatók tartoznak ide, akik nyertes Nobel-díjasok és Fields-érmések. Ez a súlyozásban, a pont 20%-át adja.  HiCi: Szintén megfelel az egyetemi kar minőségének. Magasan hivatkozott kutatók száma 21 átfogó témakörben. A pont 20%-át adja. 23

 N&S: Utal a kutatói teljesítményre, eredményekre. A Nature-ben és a Sciencben megjelent cikkek száma. A súlyozásnál a pont 20%-át adja.  PUB: Szintén kutatói teljesítmény. A Science Citation Indexbe (SCI) és a Social Sciences Citation Indexbe (SSI) felvett cikkek száma, a pont 20%-át adja.  PCP: Az intézmény egy főre eső egyetemi teljesítményét jelenti. A pont 10%-át adja (shanghairanking.com).

2.2.2. Az indikátorok pontos definíciói -

alumni: Főleg úgy határozható meg, azok tartoznak ide, akik megszerzik a bachelor, mester vagy doktori fokozatot-és az ezek közül végzett diákként nyertes Nobel-díjasok vagy Fields-érmések az adott intézménynél. A különböző súlyozásnál figyelembe veszik, a fokozat megszerzéséhez szükséges időtartamot is. 1991 után már 100%ban fontos volt a fokozat megszerzése, még 1981-és 1990 között ez 90% volt, 1971és 1980 között 80%, és így tovább, még 1901és 1910 között ez csupán 10% volt. Ha egy személy, egy intézménynél több fokozatot szerez, akkor az intézmény azt csak egyszer veszi figyelembe.

-

award: az egyetemi oktatók teljes létszámából nyertes Nobel-díjasok, fizika, kémia, orvostudomány, gazdaságtan témakörben, és Fields-érmesek matematika témakörben. Definíció szerint, az sorolható ide, aki egyetemi munkássága idején nyerte a díjat, az, aki különböző súlyozás alapján meghatározott időszakban nyerte a díjat. 2001 után ez mérhetően 100% volt, 1991 és 2000 között ez 90%, 1981 és 1990 között 80%, majd 1971 és 1980 között 70% és így tovább, 1911 és 1920 közötti időszakban csak 10% volt. Ha egy nyertes felvételt nyert, több, mint egy intézményhez, az intézmények számának reciproka adja az egyes intézmények indikátorát. A Nobel díj esetén, ha több, mint egy személy osztozik azon, a súlyozás aszerint alakul, mennyi a részük a díj elnyerésében.

-

HiCi: 21 átfogó témában a magasan idézett kutatóknak a száma, ezekre a személyekre a legnagyobb számban hivatkoztak az egyes témákon belül. A kategóriák definíciója és az eljárások részletei megtalálhatóak a Thomson ISI weboldalon.

-

N&S: 2005 és 2009 között a Nature-ben és a Scienceben közzétett cikkek száma. Különbséget tesz nagyságrendileg a szerzői tagfelvételben. A megfelelő szerzőnél a felvétel 100%, 50%-ban az első szerzős befogadás jelentős, 25% az őt követő szerző

24

felvétele jelentős, 10 %-ban pedig más szerzők felvétele. Csak a publikációk címét és a tanulmány eljárásmódját veszik figyelembe. -

PUB: 2009-ben az SSI és SCI-be bekerült cikkek teljes száma, ahol a cikk címét és a tanulmány eljárás módját vették figyelembe. Amikor egy intézmény teljes cikkeivel számolnak, akkor két súlyozásból egy speciálist vezettek be a tanulmányok felvételére az SSI-ben.

-

PCP: a fenti öt mutató súlyozott pontszáma megoszlik a teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi oktatók számával. Ha egy adott ország intézményének foglalkoztatott egyetemi oktatóinak száma nem elérhető, a súlyozáshoz a fenti 5 indikátort használják. A 2010-es ARWU a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatókról kapott számadatot olyan országoktól kapta meg, mint Amerika, Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Japán, Olaszország, Kína, Ausztrália, Hollandia, stb. (shanghairanking.com).

Az indikátorokhoz szükséges adatforrásokat ebben a táblázatban szemléltetem. Nobel-díjasok

http://nobelprize.org/

Fields-érmesek

http://www.mathunion.org/index.php?id=prizewinners

Nature-ben

és

Science-ben http://www.webofknowledge.com

idézett kutatók: Science

Citation

Index- http://www.webofknowledge.com

Expandedbe and Social Science Citation Indexbe felvett cikkek száma Egyéb, pl.: egyetemi oktatók

Nemzeti ügynökségektől szerzett adatok, mint a Nemzeti

száma

Oktatási Minisztérium, Nemzeti Statisztikai Hivatal, Egyetemek és Főiskolák Nemzeti Egyesülete, és a Nemzeti Rektori Konferencia. 1. táblázat: Indikátorok adatforrása (Forrás: http://www.shanghairanking.com/ARWU-FIELD-Methodology-2014.html)

25

2.2.3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az ARWU rangsorban Az Academic Ranking of World Universities nem csak az egyes intézményeket rangsorolja,

hanem

szakterületenkénti

listát

is

készít.

Az

Eötvös

Loránd

Tudományegyetemnek remek hírt szerzett magának azzal, hogy 2012 és 2014 között az intézet fizika szakja az előkelő 101-150. helyet vívta ki, a világegyetemi fizikaoktatásában. A 200-as listán a régiónkból csak a Bécsi Egyetem (ugyancsak 101-150. helyen) és a Varsói Egyetem (101-150. helyen) fizika szakja található meg. Ez nem meglepő, hiszen 2015. áprilisában látott napvilágot a legfrissebb kutatói kiválósági lista, melyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötven legmagasabb Hirsch-indexxel rendelkező oktatóját és kutatóját tartalmazza. A lista a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött adatok alapján az Egyetem Adat- és Stratégia Információkezelési Irodáján készült. A lista a Tudományos Tanács döntésének értelmében a főállású oktató-kutatókat, professor emeritusokat és a további jogviszonnyal rendelkező oktató-kutatókat is magában foglalja. A most megjelenő listán az első tízben a Fizikai Intézet nyolc kutatója – Csabai István egyetemi tanár, Vicsek Tamás egyetemi tanár, Veres Gábor egyetemi docens, Csanád Máté egyetemi docens, Kiss Ádám professor emeritus, Fodor Zoltán egyetemi tanár, Ungár Tamás professor emeritus és Tél Tamás egyetemi tanár, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Matematikai Intézet professzora és Császár Attila, a Kémiai Intézet professzora szerepel. A Természettudományi Kar Fizikai Intézetéből összesen 20, a Kémiai Intézetből 15, a Biológiai Intézetből 9, a Matematikai Intézetből és a Földrajz- és Földtudományi Intézetből 2-2 tudós került fel a jelenlegi listára. Az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar egy-egy kutatója szintén szerepel (elte.hu). Csabai István az ELTE híreknek azt nyilatkozta, hogy egy sikeres kutatómunkához a legfontosabb összetevő a szerencse, de nem nélkülözhető emellett a lelkesedés és bízni kell abban, hogy valami érdekeset, valami újat fedezhetünk fel a kutatómunkánk során. Egy kutatónak legfőbb feladat, hogy folyamatosan dolgoznia és küzdenie kell, mert a számos próbálkozás közül a legtöbb tévútnak bizonyul. A kutatónak érdemes figyelni a szakirodalmat, az új eredményeket, szélesebb körben a technikák fejlődését, mint amit a szűkebb szakterület megkövetel, hogy ötleteket gyűjtsön a felmerülő problémák megoldásánál (elte.hu). Csabai Istvánt 2015. május negyedikén, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen Akadémiai díjban részesítette. Az 26

MTA doktora és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára a tudományos adatbázisok fejlesztésében és elemzésében végzett multidiszciplináris kutatásaiért lett a Fizikai Osztály idei díjazottja. Az egyetem a shanghaji Jiao Tong University száz pontos értékelésében nem véletlenül ért el jó helyezést, hiszen az oktatói és alumnusai által elnyert nemzetközi díjak, a publikációs és idézettségi adatok is jelentősen befolyásolták az értékelést. A szempontrendszer, elsősorban a nagyméretű tudományegyetem számára kedvező, az összesített lista élén visszatérő a Havard, a Stanford, a Berkeley, az MIT, a Cambridge, a CalTech, a Princeton, a Columbia, a Chicagói Egyetem és az Oxford.

1. ábra: ELTE az ARWU összesített intézményi rangsorában Forrás: http://www.shanghairanking.com/World-University-Rankings/Eotvos-LorandUniversity.html

27

2.3. A Heti Világgazdaság rangsor eredményei 2.3.1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a HVG.hu hazai rangsorban A HVG Diploma c. kiadványban a rangsorok olyan statisztikai adatok alapján készülnek, amelyek a minőséget helyezik előtérbe, ugyanakkor alapvető szempont a rangsorok készítésénél a minősített oktatók száma és aránya, a hallgatók jelentkezési és pontszámadatai, illetve, hogy a diákok milyen számban érkeztek az intézményekbe a tanulmányi versenyek végzettjei közül. Az összetett képzési rangsor (a hallgatói és oktatói kiválóság

mutatóinak

összesített

rangsora)

élén

évek

óta

az

Eötvös

Loránd

Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara található. A 2013-ban megjelent kiadvány megjelenését követően a helyezések szinte minden intézményben komoly figyelmet keltettek. Az oktatói kiválósági rangsorok itt már nagy hangsúllyal vették figyelembe a tudományos fokozatot elért oktatók számát, de a megjelent rangsorokban az adatszolgáltatások bizonytalansága miatt több intézmény esetében a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott tudományos címmel és akadémiai tagsággal rendelkező oktatók nem szerepelnek az indikátorok között. Az összesített képzési rangsort tekintve 2007 óta a fő tendencia, hogy a legnevesebb és egyúttal legnagyobb hallgatói létszámú egyetemek karai szerepelnek a lista élén. Az intézményi összesítésben a nagy fölénnyel vezető ELTE Bölcsészettudományi Kar elsőségét már évek óta nem fenyegeti veszély, ami annak tudható be, hogy jól szerepel az oktatói és hallgatói minőség terén (eduline.hu). 2015-ben az oktatói rangsorban nagyobb átrendeződés történt a korábbi évekhez képest. Ezt jól mutatja, hogy nagymértékben javultak a Semmelweis Egyetem minősített oktatókra vonatkozó mutatói. Az Általános Orvostudományi Karán egyik évről a másikra 148 fővel nőtt a minősített oktatók száma, ami nagyrészt az intézményi átszervezés következménye lehet, de ezzel az oktatói listák élére repítette a kart és az egyetemet is. Ugyanakkor a Semmelweis Egyetem az összetett intézményi rangsor győztese is lett, aminek következtében az évek óta listavezető Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2. helyet szerezte meg (eduline.hu). 2.3.2. Tudományterületi rangsorok sajátosságai Magyarországon a természet- és műszaki tudományok a szakterületek szempontjából igen sokfélék és gyakran átfedésben állnak az élettudományok bizonyos szakterületeivel (pl. 28

gyógyszerészeti kutatások). Továbbá méretük és jellegük szempontjából is igen széttagolt a tudományterülethez tartozó kutatási infrastruktúrák spektruma, ugyanakkor szinte minden szakterült sokféle kutatási infrastruktúrát használ és a legtöbb kutatási infrastruktúra

típus

akár

többféle

szakterület szolgálatába állítható.

Az

egyes

tudományágak közti megoszlást tekintve elmondható, hogy nagyjából követjük a nemzetközi trendeket; a természettudományokra és a mérnöki tudományokra jut a kutatási és fejlesztési beruházások, több, mint 80%-a. Ezeket az agrár- és orvostudományok követik 10% alatti aránnyal. A magyar kutatók élvonala folyamatosan arra törekszik, hogy hozzáférjen a külföldi kutatási infrastruktúrához, bár az utóbbi években Magyarországon is létrejött néhány nemzetközi szintű kutatási infrastruktúra. Ezek jellemzően az MTA intézeteiben vagy egyetemi környezetben működnek és nagyvállalati forrásokra is támaszkodnak. Magyarország 2010-2014 közötti időszakban rendelkezésére álló európai uniós pénzügyi források egyik leghatékonyabb hasznosítási módja a kutatási infrastruktúra fejlesztése lehet. Viszont a kutatási infrastruktúra modernizálásra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar tudomány és a műszaki fejlesztések megtartsák jelenlegi pozíciójukat a nemzetközi mezőnyben vagy a nemzetközi mércével mért teljesítményfokozást. Ha romlik a kutatási színvonal, akkor a magyar kutatók személyes részvétele is csökken a nemzetközi döntési folyamatokban. A természet- és műszaki tudományok területén a kutatást egyre inkább gazdasági és társadalmi kihívások motiválják, ennek megfelelően a súlypont a fizikai és kémiai alapkutatásokról egyre inkább az anyagtudományi, műszaki, nanotechnológiai, energetikai, környezettudományi, infokommunikációs, élettudományokkal is kapcsolatban álló interdiszciplináris területekre helyeződik át. A társadalom- és humántudományok területe, a diszciplínák és szakterületek számát tekintve igen csak széttagolt, de a kutatási infrastruktúrák felől nézve sokkal egységesebb a kép (NIH., 2014). Az Európai Unió országait tekintve ma Magyarország a mérsékelt innovátorok közé tartozik, éppen ezért a tudástranszfer alakítása fontos feladat, mivel a globalizált világban csak a tudástársadalmak lehetnek versenyképesek. Az országunk a kutatóhelyek minőségében jó pozíciót foglal el, de a kutatók és az egyetemi-vállalati kutatási és fejlesztési együttműködések terén már kevésbé. Sikeres innovációs ökoszisztéma csak az oktatás, a kutatás és a vállalati működés összehangolásával valósulhat meg.

29

A 2020-ig terjedő időszakban az európai együttműködés fő célja, hogy támogassa a tagállami oktatási és képzési rendszerek továbbfejlesztését, mindezt egy olyan stratégiai keretrendszer kialakításával, amely rendszerek egészére kiterjed. A keretrendszer négy fő stratégiai célkitűzése elsősorban az egész életen át tartó tanulás és mobilitás megvalósítása, az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása, a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, s nem utolsó sorban az innováció és kreativitás fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén (Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2009).

A HVG-ben több képzésterületről is olvashatunk, köztük; 

agrárképzésről



bölcsészképzésről



gazdasági képzésről



informatikai képzésről



jogi és igazgatási képzésről



műszaki képzésről



művészeti képzésről



művészetközvetítési képzésről



nemzetvédelmi és katonai képzésről



orvosi és egészségtudományi képzésről



pedagógusképzésről



sportképzésről



társadalomtudományi képzésről



természettudományi képzésről

2.3.2.1. Az agrárképzés Az elmúlt két évtizedben jelentősen megváltozott az agrár-és vidékfejlesztést felsőfokon oktató intézmények képzési kínálata, új szakmák, új tudományterületek jöttek létre (pl. állattenyésztő mérnök) vagy önállósultak részterületek (pl. növénytermesztési mérnök) vagy szakok egészültek ki más képzésterületi ismeretekkel (pl. gazdasági és 30

vidékfejlesztési agrármérnök). A többciklusú képzés alapszakjain, a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági tantárgyak mellett menedzselési, marketing- és informatikai, illetve a nemzetközi kereskedelmi folyamatokba való bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek is megszerezhetők. A hallgatói kiválóság rangsorában az agrárképzési terület karai közül a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara évek óta listavezető. Mind a felvettek pontátlagát, mind a nyelvvizsgával felvettek arányát és az elsőhelyes jelentkezők számát is tekintve ez a kar a legjobb, viszont középiskolai versenyeken helyezést elért hallgatót viszonylag keveset találunk az agrárképzésen. A top 10 a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem karaival válik teljessé. Az oktatói kiválóság rangsorában a Nyugatmagyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara a listavezető, mind a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát tekintve. Jó eséllyel tudnak elhelyezkedni az agrárképzési területen végzettek, 2012-ben a végzettek 70%-a, alkalmazotti munkaviszonyban állt, s megemlítendő, hogy az agrárvégzettség az átlagosnál gyorsabb karrierépítést biztosít a szakemberek számára (Bánkuti et al., 2012).

2.3.2.2. A bölcsészképzés Dezső Tamás a kiadványban úgy nyilatkozott, hogy a bölcsészettudományok évezredek óta olyan értékkel rendelkeznek, amelyek minden társadalom számára nélkülözhetetlenné teszik őket. A bölcsészdiploma kiemelkedő kommunikációs készséget és megbízható idegennyelv-tudást ad, ugyanakkor az egyik legjobban konvertálható diploma. A képzés népszerűsége hosszú ideje töretlen, a statisztikák szerint a legkeresettebb szakok közé tartozik az andragógia, a magyar nyelv és a történelem. A bölcsészettudományi képzés egészében is a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb létszámú képzési területe, ahol a jelentkezők hat képzési ág 14 alapszakát választhatják a jelentkezők. Az összesített hallgatói

kiválóság

rangsorának

élén

az

Eötvös

Loránd

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Karát találhatjuk. Ez a kar vezeti évek óta az első helyes jelentkezők ranglistáját és itt kezdheti meg tanulmányait a középiskolai versenyeken helyezést elért diákok legtöbbje. Az oktatói kiválóság megjelenítésére szolgáló lista első három helyezettje a nagy klasszikus tudományegyetemi karok körül kerülnek ki; köztük a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és az Eötvös Loránd Tudomány Bölcsészettudományi Kara. A munkaerő-piaci 31

státuszt tekintve a bölcsészvégzettségűek körében alacsonyabb a vezetők aránya, mint a többieknél, de az autonóm munkavállalói magatartás vonzereje átlagon felüli (Bánkuti et al., 2012).

2.3.2.3. A gazdasági képzés A gazdaságtudományi az egyik legnépszerűbb képzési terület egyike lett az elmúlt két évtizedben, többszörösére emelkedett a hallgatói létszám, létrejöttek új szakok és sorra alakultak a gazdasági főiskolák és közgazdasági karok. Gazdasági alapképzést a 13 egyetem mellett, jelenleg 14 gazdasági főiskola is nyújt, melyek egy része állami, másik részük alapítványi fenntartású. A rendszerváltás után a gazdasági diploma a munkaerőpiacon jelentősen felértékelődött, ennek is köszönhetően folyamatosan nagy az érdeklődési az érettségizők körében a gazdaságtudományi képzés kereslete; egy-egy évben tíz-húsz ezerrel jelentkeznek többen gazdasági szakokra, mint amennyi hely van. A képzési terület két képzési ágán kezdhetik meg tanulmányaikat az érdeklődők tíz alapszakon, és tizennégy mesterszakon (a bachelor fokozat megszerzése után). A hallgatói kiválóság rangsorát a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara vezeti. Ez a kar 2012-ben négy alrangsorból háromban is listavezető lett. Dobogósok között szerepel azonban

a

Budapesti

Gazdasági

Főiskola

Kereskedelmi,

Vendéglátóipari

és

Idegenforgalmi, továbbá Külkereskedelmi Kara. A gazdasági képzések a nyelvvizsgával felvettek aránya és a felvételi pontátlag alapján kiemelkednek a képzésterületek közül, viszont az elsőhelyes jelentkezők számában minden évben az intézmények jelentős eltéréseket mutatnak. Az oktatói kiválóság rangsorában a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara vezet. Az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma összeállított alrangsorban megjelent egy vidéki gazdasági főiskola is, a Tomori Pál Főiskola és a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara is. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya alapján összeállított alrangsort a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara vezeti és az első helyet követi visszatérően, váltakozva a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem karai. Három évvel a diplomaszerzés után a szakterület végzettjeinek a foglalkozási státusza nem kiugró a többi a képzésterületéhez képest, a gazdaságtudományi terület végzettjei jó eséllyel helyezkednek el különböző kft-knél. Az önkormányzati, illetve

32

az állami szektornak lényegesen kisebb szerep jut, a képzésterület diplomásai ezen a szakterületen bírnak a legkisebb jelentőséggel (Bánkuti et al.,2012).

2.3.2.4. Informatikai képzés Az informatikai képzés alapszakos struktúrája háromágú: mérnök informatikusi, gazdasági informatikusi és programtervező informatikusi ismereteket nyújt. Mivel a hagyományos, informatikai képzési helyek mellett, új, nagyobb egységek is létrejöttek az elmúlt években, már 17 képzési helyen tíz önálló vagy részben önálló informatikai kar működik. A munkaerőpiacon mindhárom informatikai szakterületen általános ismeretekkel és szakmai tudással, továbbá megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók a keresettek. A képzési terület legnépszerűbb alapszakja a mérnök informatikus: 2011-ben csaknem három ezer első helyen nappali tagozatra jelentkezőt vonzott. A hallgatói kiválóság rangsorában az informatikai képzési terület karai közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara vezeti a listát. Az informatikai képzés oktatóit tekintve az összesített rangsort, három kiváló egyetem uralja visszatérően, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara és a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara. Nagyrészt ezek az egyetemek uralják az alrangsorokat is és a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya és száma nem mutat túl nagy szélsőségeket. A diplomaszerzést követő első pár évben az informatikusok többsége alkalmazotti viszonyban áll, beosztottként dolgoznak, foglalkoztatóik elsősorban a versenyszféra cégei és vállalatai (Bánkuti et al., 2012).

2.3.2.5. Jogi és Igazgatási képzés A jogi és igazgatási képzés az alapszakokon jogi és államigazgatási feladatok ellátására, önkormányzati és más közigazgatási szervek működésszervezésére készít fel. Az egyetemi integrációval és néhány intézmény önállósulásával, továbbá új intézmények és karok létrejöttével már nyolc intézményben képeznek jogászokat az országban, rendészeti, igazgatási szakokra pedig kilenc intézményben jelentkezhetnek a továbbtanulni szándékozók. A jogász szak népszerűsége 2009 óta folyamatosan nő. A jogi képzési 33

területen belül a hallgatói kiválóság tekintetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a listavezető. Ennek egyik oka, hogy egyik legjobb pontot érte el az években a felvettek pontátlagának és a középiskolai versenyhelyezettek számát tekintve. A másik ok, hogy a felvett hallgatók nyelvvizsga aránya majdnem közel van a 100%-hoz. A dobogóra visszatérő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kara és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. A fővárosi orientáltság erősnek mondható, hiszen a rangsor dobogós helyeit elsősorban budapesti intézmények birtokolják, a képzési terület iránt érdeklődő, középiskolai versenyeken helyezést elérő felvételizőkön is főként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara osztozik. Az oktatói kiválóságot mérő összesített mutató szerint a rangsor élén három nagy klasszikus tudományegyetem állam-és jogtudományi kara áll. Ezek a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara és a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara. A rangsorokban szerepel a Rendőrtiszti Főiskola is, mely jó eredményeket ért el az mind elsőhelyes jelentkezők számát, mind az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát tekintve. A jogi pályán a karrierépítési lehetőség átlagosnak mondható, legtöbben alkalmazotti és középvezetői pozícióban dolgoznak és kevesebben felső vezetői pozícióban. Presztízsszempontból kifejezetten vonzó területnek számít a bíróság és az államigazgatási intézmények, ugyanakkor a végzettek a legkevésbé elismertnek a civil szervezeteknél és az önkormányzatoknál végzett munkát tartják (Bánkuti et al.,2012).

2.3.2.6. Műszaki képzés A műszaki alapszakok elsősorban a mérnöki és műszaki mérnöki tevékenység ellátására készítenek fel, a mérnöktanári feladatokra a képzés második ciklusában, az alapképzésre épülő mesterképzésben lehet szakképzettséget szerezni. A műszaki képzés tartalmát tekintve az elmúlt években megújult, hiszen a hagyományos területek mellett új, keresett szakembereket is kibocsátó szakok is megjelentek, köztük a népszerűségnek örvendő műszaki menedzser, a környezetmérnök vagy a biomérnök alapszak. A műszaki képzésben résztvevő hallgatóknak lehetősége nyílik megismerkedni új kutatási, fejlesztési és tudományos eredményekkel. A műszaki képzésre jelentkezők húsz alapszak közül 34

választhatnak és számos mesterképzési terület szerint specializálódhatnak, ugyanakkor továbbra is osztatlan képzésként maradt fenn az építészt szak. A képzési terület legnépszerűbb alapszakja már évek óta a gépészmérnöki, s nem meglepő talán, hogy a jelentkezők többségükben férfiak. A műszaki képzési terület hallgatói kiválóság rangsorát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara vezeti, illetve az összesített rangsorban is élen jár a BME Építészmérnöki és Villamosmérnöki és Informatikai Kara. A top 10-be az utóbbi években elsősorban budapesti intézmények kerültek be. A képzések iránt érdeklőd fiatalok között viszonylag sokan rendelkeznek középiskolai versenyhelyezéssel, ugyanakkor általánosan elmondható, hogy a listavezető intézmények felvételizői között sokkal többen rendelkeznek nyelvvizsgával, mint a többi dobogósokat követők között. Az oktatói kiválóságot vizsgálva elmondható, hogy a 25 mérnökképző karból az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma az Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán a legkedvezőbb. A legtöbb mérnöki frissdiplomás túlnyomó többsége alkalmazotti viszonyban áll, s ami meglepő, hogy az összes képzési területet figyelembe véve a műszakisok számoltak be a legnagyobb arányban a munkanélküli státusról. Viszont a mérnökök foglalkoztatói elsősorban piaci cégek, melynek köszönhetően nagy arányban vannak jelen közép-és felsővezetők is. A Dr. Czigány Tiborral készült interjú alapján elmondható, hogy nem csak a Diploma rangsort tekintve, de a hazai rangsorokat nézni általánosan elmondható, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magasan vezet minden műszaki rangsort és mondhatni, gyakorlatilag nem is akad nagyon vetélytársuk (Bánkuti et al., 2012).

2.3.2.7. Művészeti képzés Az iparművészeti, multimédia, táncművészeti és zeneművészeti ágaknál többszintű képzés zajlik, míg máshol (pl. színházművészet) csak osztatlan szakokon folytathatók tanulmányok, viszont a képzőművészeti vagy az építő-, film-, és videó művészeti képzésben alapszakok és osztatlan, egységes szakok egyaránt indulnak. Hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz a képzőművészeti képzés osztatlan maradt, ahogy az öt színházés filmművészethez tartozó szak is: a filmdramaturg, a színházrendező, a színházi koreográfus és színművész szakok. Ez a képzés eltér a többitől a tekintetben, hogy a művészeti felsőoktatásba kerüléshez fontos a rátermettség, az alkalmasság, ugyanakkor itt nem találni ún. „tömegszakokat”. A művészeti képzésre évek óta nehéz a bejutás, hiszen 35

évről-évre jóval többen jelentkeznek, mint amennyi fiatalt a kis létszámú szakokra fel tudnának venni és az alapszakok közül a színművész szak az egyik legvonzóbb. A mesterképzés lehetőséget nyújt a művészetoktatásban és a művészeti szakképzésben hasznosítható tanári képesítés megszerzésére is. (Bánkuti et al.,2012) A művészeti képzési területre első helyen jelentkezők körében a három nagy művészeti képzésre specializálódott egyetem, a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem a legnépszerűbb. A hallgatói kiválóságot vizsgálva, elsősorban a PhD-képzés tekintetében a művészeti képzési terület vezető intézménye a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az oktatói gárdánál a legjobb összesített mutatóval a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezik. A művészeti felsőoktatásban sok a vendégelőadó, akik egyébként neves művészeti egyetemek vezetői is, s az egyetemek rendszeresen meghívják diploma kiállításokra, diploma előadásokra a lehetséges producereket, szponzorokat, ezáltal a mesterfokú végzettek egy része előtt egyenes az út ezekhez a munka-, illetve megrendelőhelyekhez. A művészképzésben a hallgatók világlátást, nyitottságot és alkotói magatartást, életvitelt sajátíthatnak el, amelynek révén képesek befogadni és alkotásaik létrehozásakor felhasználni a látott, tapasztalt jelenségeket. (Bánkuti et al.,2011).

2.3.2.8. Művészetközvetítési képzés A művészetközvetítés a többciklusú képzés bevezetésekor létrehozott új képzési terület, amely a korábban a művészeti képzés körbe tartozó hagyományos szakokból megújított alapszakot foglal magában: az ének-zene, a drámainstruktor, a képi ábrázolás, a környezetkultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a kézműves, a plasztikai ábrázolás BA-szakokat. A szakokon végzettek alkalmasak lesznek az adott területen megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik kreatív alkalmazására, s elő tudják segíteni, hogy az egyes művészeti alkotások és azok befogadói egymásra találjanak. Továbbá a szakokon elsajátíthatják a művészeti tevékenységek és ágak menedzselését is. (Bánkuti et al.,2012) A művészetközvetítő alapszakok mindkét nem körében hasonlóan népszerűek. A képzési rangsor esetében a jelentkezők száma az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi 36

Karán a legmagasabb, viszont a felvettek között igen alacsony a nyelvvizsgával rendelkezők száma. A művészetközvetítési terület képzőintézményei közül a hallgatói kiválóságot jelző OTDK teljesítményt tekintve leginkább a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara mutatta eddig a legjobb eredményeket. Az összesített oktatói kiválósági rangsorokat az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kara vezeti, a PhD, a kandidátus fokozattal rendelkezők száma és az akadémiai doktorok aránya is az itteni oktatói gárdában is a legmagasabb. Az egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Karán is kedvező. A munkaerőpiacon a képi és plasztikai

ábrázolás

alapszakos

hallgatók

később

szakmai

műhely,

szakkör,

képességfejlesztő tanfolyam szervezésére és vezetésére, referensi feladatok ellátására lesznek alkalmasak. Az ének-zene alapszakosok zenei szervezésre, szerkesztésre, zenei együttesek, művelődési intézmények alsóbb fokú irányítását végezhetik, ugyanakkor részt vehetnek csoportos zenei teljesítmények létrehozásában. Pl. ének- és zenekultúrával összefüggő intézmények munkájában. De komoly lehetőségek várnak a kézműves alapszakon, a környezetkultúra szakon, a mozgóképkultúra és médiaismeret szakon és a plasztikai ábrázolás szakon végzett hallgatókra is. (Bánkuti et al.,2011)

2.3.2.9. Nemzetvédelmi és katonai képzés Minden bizonnyal a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) viszi a pálmát, ha azt vizsgáljuk, melyik intézményt kellett a legtöbbször átalakítani 1990. óta. 2012 január 1-től viszont a nemzetvédelmi képzésterületet már nem önálló intézmény jelenti, hanem mint kar, ugyanis 2011 októberében elfogadta a parlament a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működéséről szóló törvényt, ami azt jelenti, hogy a honvédtiszti képzés ezen egyetem keretébe tartozik. A nemzetvédelmi és katonai képzéseken korszerű technikai tudások, társadalmi-gazdasági ismeretek sajátíthatók el, az oktatás során mindennapos a csúcstechnológia használata is. A nemzetvédelmi és katonai képzés intézménye, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1996-ban jött létre négy, addig önálló katonai felsőoktatási intézmény integrációja révén, 2012-től pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül folyik az oktatás. A jelentkezők nemek szerinti összetételét tekintve nem a katonai felsőoktatást jellemzi a legerősebb férfitúlsúly. Az elmúlt években, ugyan csökkenő arányban, de a jelentkezők negyede a nők közül kerül ki. A képzést elvégzők a magyar honvédelem keretein belül helyezkedhetnek el és 37

lehetőségük nyílik, hogy részt vegyenek a nemzetközi katonai együttműködést összehangoló tevékenységekben és felelős pozíciót töltsenek be az Észak-atlanti Szerződés (NATO) különböző szintjein (Bánkuti et al.,2011).

2.3.2.10. Orvosi és egészségtudományi képzés Az orvos- és egészségtudományi képzés két jelentősen különböző képzési ág. A hagyományos orvosképzést több évszázada gyarapodó tradíciók és a tudományhoz kötődés jellemzik, az egészségtudomány viszont frissebb és szolgáltatási funkciókra nyitott képzéseket foglal magában. Az orvostudományi főszakok osztatlanok maradtak, tehát orvosi, gyógyszerészi diplomát továbbra is csak egységes képzés után kaphatnak a hallgatók, egészségtudományt viszont alap-és mesterszakokon is lehet tanulni. A magyarországi orvosképzés nemzetközi ismertsége továbbra is töretlen, nagyrészt ennek köszönhető, hogy sokszor a szemeszterenként több millió forintos képzési költség ellenére is, sok külföldi diák felvételizik a magyar orvosegyetemekre. A képzési terület legnépszerűbb szakja az ápolás és betegellátás alapképzési szak. A hallgatói kiválóság rangsorát visszatérően az orvos- és egészségtudományi képzési területen belül a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara vezeti, ám kevésbé érezhető a fővárosi orientáltság; a top 10-be a Semmelweis Egyetem négy kara mellett, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem karai is feltűnnek (pl. Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara). A nyelvvizsgák arányát, illetve a felvételi pontátlagokat tekintve is komoly különbségek vannak a lista élén álló és a lista végén lévő intézmények összehasonlításakor, az általános orvosok képzésével foglalkozó karok előrébb helyezkednek el legtöbbször a rangsorban, mint azonos intézményen belüli, egyéb képzést ellátó társaik. Az oktatói kiválóság összesített rangsorát egyértelműen a négy nagy általános orvostudományi kar vezeti; a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara és a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvostudományi Kara. Az orvos- és egészségtudományi terület végzettjei diplomaszerzésüket

követően

szinte

mindannyian

sikeresen

helyezkednek

el

a

munkaerőpiacon (Bánkuti et al.,2012).

38

2.3.2.11. Pedagógus képzés A bolognai rendszer 2006-os bevezetésével igen jelentős átalakuláson ment át a magyar felsőoktatás, ezen belül a tanárképzés. A pedagógus képzés hagyományosan több területből áll. Ezen belül nem változott az óvodapedagógusok, a tanítók és a gyógypedagógusok képzése. A tanárképzés azonban drámai átalakuláson ment át. Az új, jelenlegi rendszerben két ciklusra oszlik, az elsőt három, a másodikat két és fél év alatt kell teljesíteni, azonban a hároméves alapképzés még nem ad pedagógusi végzettséget. A tanári mesterséghez tartozó pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretek nagy része értelemszerűen a mesterszintű képzésbe került. Az ország szinte bármely régiójában elérhető a tanító- és óvóképzés: óvodapedagógust és tanítót mintegy húsz hazai felsőoktatási intézményben képeznek, gyógypedagógust pedig négy karon. A képzési terület legnépszerűbb alapszakja az óvodapedagógus szak és a pedagógusképzést hagyományosan a női jelentkezők túlsúlya jellemzi. A képzés összesített hallgatói rangsorát általában két ELTE-kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és a Tanító-és Óvóképző Kar vezeti. Az elsőhelyes jelentkezői létszámadatokat tekintve az ELTE Tanító és Óvóképző dominanciája a szembetűnő. Az oktatói rangsorok élén szerepel a bajai Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultása, de helyet kap visszatérően a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kara és a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara. Fontos megemlíteni, hogy a diploma megszerzését követően a végzettek lényegesen hosszabb időt töltenek el a „pályakezdő munkanélküliség” szakaszában, mint amennyit a más képzési területeken végzettek. A pedagógusi pályán elhelyezkedettek körében az átlagosnál lassabb a karrierépítés, a felső és középvezetők aránya lényegesen alacsonyabb a teljes diplomás körben mért százalékoknál (Bánkuti et al.,2012).

2.3.2.12. Sportképzés A sporttudomány képzés kínálata jelentősen megváltozott, ugyanis jelentősen újjá szerveződött. A hagyományos sportképzés mellett a testkultúra önálló ággá vált, amely magában foglalja a rekreáció szervezés és egészségfejlesztés, a sportszervező és a humánkineziológia alapszakokat. A képzési terület legnépszerűbb szakja a testnevelő-edző alapszak, amire ráépül a testnevelő tanári mesterszak. A legtöbb sporttudományi szakot a 39

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudomány Kara indítja. A sportképzés iránt általánosságban a férfiak körében mutatkozik nagyobb érdeklődés.(Bánkuti et al.,2012) A sporttudományi képzést folytató karok hallgatói kiválóság rangsorát a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara vezeti. Az oktatói kiválóság összesített rangsora élén ugyancsak ez a kar található. A PhD fokozattal rendelkező tanárok száma itt a legmagasabb. A munkaerőpiacot vizsgálva, az egyre gyarapodó edzőtermek és testformáló szalonok közönsége szakemberek értő felügyeletét igényli, ráadásul a magyar élsportban is nagy szükség van a szakértő edzőgárdára. Az élsport területén egyre inkább keresettebbek az olyan szakemberek, akik nem csak sportágukhoz értenek, hanem a marketinghez, a szponzorációhoz, hiszen sokszor menedzserként is tudniuk kell helyt állni. (Bánkuti et al., 2011)

2.3.2.13. Társadalomtudományi képzés A társadalomtudományi képzés alapszakjai a többciklusú képzés bevezetése előtt a bölcsészettudományi,

illetve

a

szociális

képzéshez

tartoztak,

tehát

az

önálló

társadalomtudományi képzés Magyarországon a 21. század szülötte. A tanulmányok három képzési ág kilenc alapszakján kezdhetők meg. A társadalomtudományi szakok közötti tudományterületi

határvonalak

nem

annyira

élesek,

mint

például

a

természettudományoknál vagy a műszaki szakoknál. A képzési terület legnépszerűbb szakja a kommunikáció és médiatudomány alapszak és a képzési terület szakjai az összejelentkezői átlagnál lényegesen több nőt vonzanak, különösen a szociálpedagógia és a szociális munka alapszakokon, illetve a közösségi és civil tanulmányok mesterszakon is. A politológia alapszak iránt viszont inkább a férfiak érdeklődnek, mint ahogy inkább ők vannak többségben a politikatudományi és a kognitív tanulmányok mesterképzésre jelentkezők között is. A társadalomtudományi területen közel ötven intézmény hirdetett meg képzéseket, nem meglepő, hogy a rangsor élmezőnye és a sereghajtók között évrőlévre komoly különbségeket figyelhetünk meg. Az összesített hallgatói kiválósági rangsornak az élén szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara, ugyanis érzékelhetően itt a legtöbb elsőhelyes jelentkező és itt a legmagasabb a felvettek pontátlaga és gyakorlatilag ide érkezik a legtöbb egykori középiskolai verseny-helyezett fiatal. Nagy a szakadék azonban a nyelvvizsgával felvettek arányát tekintve a legjobb és a legrosszabb mutatóval rendelkezők között. Az összesített dobogón szerepel még az Eötvös 40

Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kommunikációs és Művészeti Kara. Az összesített oktatói rangsor éllovasa a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, amely a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát mutató összetett alrangsorban a megosztott első. Minden évben szép helyezést ér el továbbá ebben a rangsorban a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kara is. A diploma megszerzése után a felsőoktatási rendszerből kikerült végzettek között viszonylag magas a felső vezetői arány, s már a képzés alatt megszerzett munkahelyi tapasztalat is nagy segítséget jelent (Bánkuti et al.,2012).

2.3.2.14. Természettudományi képzés A természettudományok vonzereje a továbbtanulók körében nem sokat változott az elmúlt évekhez képest. Éppen ezért az egyetemek nagyrészt a képzésterület népszerűségének visszanyerése érdekében bővítették a képzési kínálatot, így a matematikus, fizikus, vegyész, biológus, csillagász, meteorológus és geográfus szakok mellett megjelent a környezettudomány, a laboratóriumi operátorok, a magasabban képzett technikusok képzése is. Ma már egyre több területen, de főként a természettudományi diplomás állások nagy részében is nélkülözhetetlen a nyelvtudás, a jó kapcsolattartási, kommunikációs képesség. A hallgatóknak ugyanis meg kell tanulniuk, hogyan adják el a kutatási eredményeiket: prezentációs bemutatási technikákat is el kell sajátítaniuk az egyetemi évek alatt, mind emellett tisztában kell lenniük a kutatásmenedzselés technikáival is. A képzési terület két legnépszerűbb alapszakja a biológia és a földrajz. A képzésekre általában valamivel több férfi jelentkezik, mint nő. A természettudományok mesterképzési szakjai, az alapképzésekkel ellentétben, nagy népszerűségnek örvendenek a tanulmányaikat folytatók körében, a geográfus- és biológusképzés az elsőhelyes jelentkezések alapján a rangsor élmezőnyében helyezkedik el. A természettudományi képzési területen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara valamennyi vizsgált rangsormutató tekintetében a legjobbak között található meg. Nem meglepő, hogy a hallgatói kiválóság összesített rangsorában is listavezető, hiszen ez a kar vonzza a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt és toronymagasan vezet a középiskolai verseny helyezettek számát tekintve is. Az összesített oktatói rangsorban a lista élén található még többek között a Pécsi 41

Tudományegyetem

Természettudományi

Kara,

a

Budapesti

Műszaki

és

Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara és a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Kara. A munkaerőpiacon a természettudományi diploma viszonylag lassú előrehaladást tesz lehetővé a munkahelyi hierarchiában, legtöbb végzettnek beosztottként sikerül dolgozniuk, a felső-és középvezetők aránya igen csekély. (Bánkuti et al.,2012)

2.3.3. Eötvös Loránd Tudományegyetem rangsorhelye az elmúlt hat évben a Heti Világgazdaság rangsorban Kutatásom során megvizsgáltam az ELTE rangsorhelyét az elmúlt hat évben (2010-2016) a HVG Diploma Kiadvány összesített rangsoraiban, köztük az abszolút kari rangsorban, a különböző képzési rangsorokban és figyelembe vettem az összesített hallgatók és oktatók kiválósága rangjait is. Egy intézményen belül gyakran igen sok képzési területen és karon zajlik az oktatás. Egyegy felvételiző érdeklődése csak a meghatározott szakterületek, képzési területek felé irányul, ezért nem olyan ésszerű talán elsőre „általában” az egyetemek, főiskolák színvonaláról beszélni. A helyzet azonban nem ez, hiszen a közvélemény igenis beszél kiváló, jó vagy éppen gyenge intézményekről. Egy jó hírű egyetem, főiskola neve ugyanis sok ember számára komoly garanciát jelent a színvonalra- sokszor szaktól, képzési területtől függetlenül. (Bánkuti et al.,2011) „Az ELTE általában ezekben a rangsorokban igen előkelő helyeken szerepel, akár az egyetem egésze, akár az egyes karok tekintetében. Két fontos tényező miatt. Az egyik, hogy az ELTE-nek a tudományos kapacitása, a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók szám-aránya hagyományosan nagyon magas, tehát nagyon jók az indikátorok. A másik, hogy az ELTE-t a középiskolás továbbtanulók közül, jellemzően az igen jó eredményt elért diákok választják. Ez így volt 100 éve, 50 éve, 10 éve… és még sokáig így lesz. Ez az a két tényező, ami az ELTE pozícióját meghatározza, általában kedvezően.”- mondta Dr. habil Fábri György az interjúban. A kari rangsorokat vizsgálva a kiadványban az Eötvös Loránd Tudományegyetem –akár az oktatói, akár a hallgatói kiválóság rangját nézzük - kiemelkedően szerepel. Diagramokkal próbáltam érzékeltetni, hogy az elmúlt hat évben hogyan alakult a rangsorban az ELTE pozíciója. Külön vizsgáltam az első helyezéseket és a top 10-es helyezéseket. 42

2.3.3.1. ELTE első helyes évei a HVG Diploma kiadványban

Abszolút Kari rangsorban ELTE‐BTK 2015 2014 2013 2012 2011 2010 10

9

8

7

6

5

Oktatók kiválósági rang

4

3

2

1

0

Hallgatók kiválósági rang

2. ábra: az első helyen lévő ELTE az abszolút kari rangsorban az elmúlt hat évben (saját szerkesztés)

Az ábrán látható, hogy 2010-től 2014-ig az ELTE mindvégig megtartotta első helyét az abszolút kari rangsorban, méghozzá ebben az összesített toplistában a Bölcsészettudományi Karral vezet az intézmény immáron öt éve, amit elsősorban a rendkívül jó hallgatói színvonalnak köszönhet, de fontos megemlíteni, hogy az oktatói kar mutatóit nézve hazánkban az egyik legjobbnak számít. Az összesített oktatói kiválóságot nézve jól látszik, hogy a 2013-as év volt a legjobb (2. helyen), míg a hallgatói kiválóság rangja a 4. helyen szerepel ebben az évben. 2011-től fokozatos javulást ért el az intézmény évről-évre az oktatói kiválóság mutatóit nézve, viszont 2015-ben az ELTE már nem az első helyen szerepel az abszolút kari rangsorban. Ennek oka, ahogy Dr. habil Fábri Györgyöt idézem a vele készített interjúból: „Lényegében annyi történt, hogy egy oktatói létszám átszámítás által a klinikákon dolgozó kollegákat beemelték az oktatói körbe és ezáltal valósul meg az első hely elérése az adminisztratív intézkedéseknek köszönhetően.”

43

Természettudományi képzés 2015 2014 2013 2012 2011 2010 10

9

8

7

6

5

Oktatók kiválósági rang

4

3

2

1

0

Hallgatók kiválósági rang

3. ábra: az első helyen lévő ELTE a természettudományi képzés rangsorban az elmúlt hat évben (saját szerkesztés)

A

természettudományi

képzésben

magasan

a

legjobb

az

Eötvös

Loránd

Tudományegyetem, nem véletlenül áll rendíthetetlenül az elmúlt hat évben az első helyen, hiszen mind a hallgatói és mind az oktatói kiválóság rangban is a legjobb az élmezőnyben.

2.4. Vélemények az ELTE ranking stratégiáját illetően 2.4.1. Interjú a HVG Diploma kiadvány rangsorkészítőjével Mint leendő tudománykommunikátor érdemesnek találtam interjút készíteni Dr. habil Fábri Györggyel, hogy átfogó képet kapjak az egyetemi rangsorokkal kapcsolatban, mind a rangsor módszertanát, mind a kiadvány megjelenését illetően. A Diploma kiadvány rangsor születése Dr. habil Fábri György az interjúban elmesélte, hogy komolyabban a rangsorkészítéssel 1999-ben kezdett el kollégáival foglalkozni, mert úgy gondolták Magyarországon is szükség van egyetemi rangsorokat készíteni, mely ötletnek köszönhetően egy évre rá el is indultak a szakmai munkák a témában. Az első egyetemi rangsor 2001-ben készült el, az akkori Educatio Kht. finanszírozásával, mely rögtön meg is jelent egy gazdasági 44

napilapban. Később az Educatio Kht. kiadványában jelent meg a rangsor „Egyetemek mérlegen” címmel, majd „Felsőoktatás mérlegen” címmel, azt követően pedig a „Mit kíván a magyar felsőoktatás?”címet kapta. Az interjú kapcsán kiderült, hogy az egész rangsorkészítés alapvetően egy szakmai tevékenységnek indult és csak másodlagosan tekintett médiaprojektként a feladatra a szakmai csoport. A 2000-es évek közepén, amikor egyre érdekesebbé váltak az egyetemi rangsorok, elkezdett a HVG is ezzel foglalkozni és vette át kvázi az Educatio-tól a rangsorkészítés lehetőségét. Ekkor a szakmai csoport- köztük Dr. habil Fábri György- elkezdte kidolgozni a HVG rangsor alapjait, tulajdonképpen átvitték a saját magunk által készített, ún. Unipress rangsort, annak elemeit, egyet leszámítva; nem csináltak hallgatói felméréseket, mert nem állt rendelkezésükre megfelelő forrás ehhez (csak az adatbázisokból dolgoztak). Tehát 2005-2006-tól kezdődően zajlik folyamatosan a hazai HVG rangsorkészítés tevékenysége. Csapatmunka A szakmai rangsorkészítő csoport 5 főből áll, ahol mindenkinek más a szerepe. A csapatban két adatelemző dolgozik, akik a különböző adatbázisokat kezelik és a szükséges adatokat lefuttatják, azokat le is ellenőrzik. Továbbá van egy szakmai irányító, egy elemző és egy ellenőrző személy, aki mindent ellenőriz az adatpontosság miatt. A legtöbb adategyeztetés elsősorban email-en keresztül zajlik és nagyjából szűk három hónapot vesz igénybe a végleges nagyközönség számára is hozzáférhető rangsor eredmények elkészítése. Augusztus elején-közepén veszi kezdetét a csapatmunka és általában október végére, november elejére kész is a rangsor. Ám évközben is folyamatosan zajlik a munka, de ilyenkor egyéb rangsorokat elemez, illetve részrangsorok ad ki a csapat.

Közvélemény az egyetemi rangsorokról Általánosan elmondható, hogy a sajtó nagyon érdeklődve tekint az egyetemi rangsorokra, hiszen egy a felsőoktatásról szóló médiaképes hírnek tekinti. Valóban azok, hiszen az olvasók azt hiszik, hogyha az intézményeket sorrendbe látják egymás előtt és mögött, akkor az intézmények valódi teljesítményéről is egy átfogó képet kaphatnak. Éppen ezért, az intézmények nagyon nem szeretik az egyetemi rangsorokat. Nyilván senki nem szeret nem első lenni, pedig e tekintetben első csak egy lehet. 45

„Alapvetően egy olyan hiedelem veszi körül a rangsorokat, hogy a rangsorok a felsőoktatásról sokféle információt elmondanak.”- mondta Dr. habil Fábri György. Amit fontos megemlítenem, hogy a magyar egyetemek a rangsorokban betöltött helye csak kis mértékben befolyásolja az adott intézménybe a jelentkezések számát. . Régen kutatások is készültek erről különböző formákban és kiderült, hogy valójában a rangsorok nagyon kis miértékben

befolyásolják, hogy ki milyen intézménybe jelentkezik (max.10-15 %-nyi

befolyásoló szerep). Ennek két oka van: az egyik ok az, hogy Magyarországon valójában a felsőoktatási továbbtanulás, bármennyire is azt hiszi mindenki, hogy saját maga dönti el, hova jelentkezik, ez nincs így- nagyon determinált. Determinált attól, hogy milyen a továbbtanuló családi háttere, milyen a kulturális tőke, determinált attól, hogy milyen az anyagi tőke, hogy melyik településen lakik, melyik iskolába járt, stb. Tehát a felsőfokú továbbtanulás lényegében nem 18 éves korban dől el, hanem gyakorlatilag már 10-14 éves korban. Ennek ellenére csekély a kitörés lehetősége és akkor sem a rangsorok alapján fognak dönteni a fiatalok a felsőoktatási intézményeket illetően. A HVG rangsor alapelvei, módszertani változásai, legfőbb előnye Ez a rangsor, kötelezőnek tekinti a rangsorkészítés berlini elveit, legfőbb célja- az adatpontosság mellett- hogy valóban a felsőoktatás lényeges kérdéseiről szóljon, tehát releváns képet adjon a felsőoktatásról. Ez azt jelenti, hogy olyan tényezők kerülnek be az indikátorok közé, amely tényezők valóban jellemzőek a felsőoktatás működésében. A rangsoroknak sosem az az igazi értelme, hogy éppen milyen képet mutatnak, hanem hogy az idősoros összehasonlításokban milyen tendenciákat lehet kiolvasni belőlük. Tehát hogy, miképp változnak az egyes intézmények, karok és pozíciók. Fontos az egyetemi rangsorok szempontjából, hogy legyenek stabilak az indikátorok, csakúgy, mint a felhasznált adatsorok és a számítási módszerek is. „Volt már rá példa, hogy nem voltunk teljesen elégedettek az egyes indikátorok tartósságával, ezért inkább nem változtattunk azokon, annak érdekében, hogy összehasonlíthatóak legyenek a korábbi évekkel. Ami fő változás történt, az a nyelvvizsgások számának a használata- ezt egyébként nagyon lényegesnek tartottuktovábbá az MTA címmel rendelkezők számának bevonása, mint rangsor szempont. Az idők során, mikor nem állt rendelkezésre megfelelő adat, akkor kihagytuk a hallgatók közötti szociológiai felmérést is, mert egész egyszerűen nem tudtuk mérni.” – Dr.habil Fábri György. 46

Fontos azonban azt is megjegyeznem, hogy a kiadvány legfőbb előnye, hogy módszere teljes körű, hiszen a teljes magyar felsőoktatást feldolgozza, hallgatói és oktatói szempontokat is egyaránt feldolgoz, kiforrott módszertannal rendelkezik, nagyon sok szempontú és rendkívül hiteles.

2.4.2. Vélemények az egyetemi rangsorokról A diplomamunkám készítése során fontosnak tartottam két másik kiváló intézményben is megérdeklődni azt, hogy az adott intézmény hogyan viszonyul az egyetemi rangsorokhoz és szerettem megvizsgálni milyen vélemények születnek a hazai, illetve a nemzetközi rangsorokat illetően. Az egyik intézménynek a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárát választottam, másik intézménynek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet választottam, ahol a Gépészmérnöki Kar Dékánjával, Prof. Dr. Czigány Tiborral készítettem el az interjút. Ezáltal egy tágabb képet kaptam az egyetemek rangsorokban betöltött helyéről. A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának feladata a rangsorokat illetően: Az egyetemek hírében fontos szerepet töltenek be az egyetemi rangsorok, hiszen a külföldi diákok a különböző fórumokon tudnak értesülni az egyetemek rangsorban betöltött helyéről, ugyanakkor az egyetem számára egy kiváló marketing eszköznek is bizonyul, hiszen az egyetem ennek megfelelően erősítheti a külföldi oktatást is. Az interjú kapcsán kiderült, hogy a könyvtárnak az a feladata, hogy kövesse a rangsorok különböző feladatait, hogy koordinálja a feltöltéseket és, hogy adatokat szolgáltasson a különböző könyvtárat érintő ügyekben (publikációs tevékenységi adatszolgáltatás) és a rankingek elemzéséhez. A Semmelweis Egyetemen belül van egy tudományos csoport, ami az adatok összegzésével és koordinálásával foglalkozik. Az adatok ellenőrzése tudományos szinten zajlik és a csoport által megadott adatokat a könyvtár szolgáltatja a cégeknek. A legtöbb rangsor megbízható, viszont az tény, hogy vannak olyan rankigek, amelyek módszerében akadnak hiányosságok- főként az adatokat és az algoritmusokat tekintve, melyek általában automatikusan készülnek- ezért nem feltétlenül hibátlanok. A rangsorokról elmondható, hogy kevésbé van befolyásoló szerepük az intézmények fejlesztését illetően, hiszen akár a Semmelweis Egyetem, akár az Eötvös Loránd 47

Tudományegyetem vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet nézzük, folyamatosak a fejlesztések, de ezek nem a rangsorok miatt vannak elsősorban, hanem, hogy jobb legyen az intézményi struktúra. Viszont olyan szempontból hasznosak, hogy egyfajta „figyelemfelkeltő eszközként” felhívhatják a figyelmet az intézmény olyan területeire, amelyek adott esetben jobban fejleszthetők. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar dékáni véleménye: A Prof. Dr. Czigány Tiborral készített interjúban megtudtam, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen évente kétszer van olyan vezetői értekezlet, ahol a vezetők áttekintik, hogy az elmúlt fél évben a megjelent rangsorban hol szerepel az intézmény (legyen az nemzetközi vagy hazai rangsor) és idősorok készítésével próbálnak intézkedési tervet létrehozni annak megfelelően, hogy nőtt a rangsorhely vagy csökkent. A nemzetközi rangsorokra jellemző, hogy ott nagy súllyal szerepel a publikációs tevékenység és a hivatkozások is. Ezért a BME-n fontos a kutatást fejleszteni, erősíteni, és a belső költségvetésbe honorálni azokat a tanszékeket, ahol több impakt-faktoros cikk születik. A hazai rangsorok esetében az összes műszaki képzést tekintve az élmezőnyben helyezkedik el. Általánosan elmondható, hogy az indikátorok intézményi oldalról relevánsak, nagy részük rendben van. Viszont előfordulhat, hogy egy indikátorral adódhatnak problémák. Ilyen probléma lehet pl. a 35-ös szabály, amely az oktatói kiválóság egy oszlopa, ami azt jelenti, hogy egy minősített oktatóra pontosan hány hallgató jut. Ez viszont nem tükrözi azt, hogy egy oktató éppen jó vagy rossz lenne. Ez a probléma sokszor egyetemi és kari szinten is látszik, a BME egyes karait pedig különösen sújtja. „Vegyük most példának a Gépészmérnöki Kart. A hallgatói kiválóságot nézve idén a 157 kar közül nagyon jó helyen van; a második. Viszont az oktatói kiválóságban rossz helyen szerepel, mert egy oktatóra sok hallgató jut. A BME-n a helyzet a következő: Van egy Természettudományi Kara, ott oktatják a matematikát és a fizikát, van egy Vegyészkara, ott oktatják a kémiát, továbbá van egy Gazdaságtudományi Kara, ahol a gazdasági tárgyakat oktatják és így tovább… Nálunk a Gépészkarra a többi 5 kar legalább 30%-ban beoktat. Ellentmondás van tehát a hallgatói kiválóságnál. Ott az első helyen a BME-nek a Természettudományi Kara szerepel, azért mert ezt a BME azért hozta létre, hogy ne legyen minden karon fizika és matematika tanszék. Nekik kevés a saját hallgatójuk (néhány száz), míg mondjuk egy 48

gépészkaron négy-ezer hallgató tanul. Ezért az ő néhány hallgatójukat elosztva a nagy oktatói létszámmal, úgy tűnhet, hogy milyen kevés hallgató jut egy oktatóra, holott nagyon nagy oktatási terhelést visznek más karokon.”- mondta Prof. Dr. Czigány Tibor Érdekes megállapítás, amit már konferenciákon is hallottam, illetve sok egyetemi vezetőnek is az a véleménye, hogy ahhoz, hogy adott nemzetközi rangsorban (pl. ARWU) bekerüljenek a magyar egyetemek az első kétszázba, ahhoz szükség lenne egy „Nagy Magyar Egyetemre”, tehát ehhez az összes egyetemnek össze kellene egy nagy egésszé olvadnia. Viszont jelenleg se annyi hallgató, se annyi oktató nincs Magyarországon, hogy ez megvalósulhasson beleértve a minimális anyagi támogatásokat. Ráadásul nem minden egyetem kerül be a nemzetközi rangsorok közé; míg az ELTE a fizika képzést illetően szép eredményeket ért el az ARWU rangsorban 2012 és 2014 között a 101-150. helyen állt, viszont a BME utoljára 2004-ben az intézmények összesített rangsorában szerepelt, a 405502. helyen, ami magyar viszonylatban szép teljesítmény. Azonban az azt követő években, egész egyszerűen megszűnt az intézmény és az ARWU között a kapcsolat és évekig tartott, mire sikerült újra felvenni a kapcsolatot az intézménynek a nemzetközi rangsor készítőivel. 2.4.3. Felmérés a rangsorok szerepéről az ELTE-s középiskolások és ELTE-s egyetemisták között A kérdőívezést kétféle formában végeztem, két ELTE gimnáziumban diákokkal és ELTE-s egyetemistákkal egyaránt. Az egyik gimnázium az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, ahol online kérdőív formájában végeztem a kutatást, végzős diákokkal. A kérdőív kapcsán szerettem volna felmérni, mennyire ismerik a diákok a hazai, ill. a nemzetközi rangsorokat és hogy figyelembe veszik-e a felsőoktatási képzésre való jelentkezésnél, hogy az adott intézmény adott rangsorban hányadik helyen szerepel. Főként azt vizsgáltam, hogy továbbra is az ELTE-n kívánják folytatni tanulmányaikat és mennyiben befolyásolta őket az ELTE rangsorokban betöltött szerepe az intézménybe történő jelentkezéskor. A másik kérdőív csoportnak az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium diákjait választottam, ahol nyomtatott kérdőív formájában végeztem a kutatást, tizenegyedik osztályos diákokkal. Hasonlóan az online kérdőívekhez, a felmérés célja itt is a rangsorok ismertségének illetve népszerűségének vizsgálata volt. A harmadik csoportot az ELTE-s hallgatók adták, akikkel szintén egy online felmérést készítettem.

49

2.4.3.1. Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium diákjainak véleménye A Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumból összesen harminchat válasz érkezett, a válaszadók - lányok és fiúk- egyenlő arányban oszlanak meg, még egyikőjük sem töltötte be a 18. életévét - s mint végzős diákok, két ember kivételével- mindenki folytatni szeretné a tanulmányait valamilyen felsőoktatási képzésben. Itt a gimnazisták fele elsősorban azért tanul tovább, mert érdeklődik az adott szakterült iránt és csak 20%-a tanulóknak, akik jól fizető állás reményében jelentkeztek a felsőoktatásba, a másik 20% szakmai téren szeretne tapasztalatot gyűjteni.

Felsőoktatási képzésre jelentkezés oka 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Szakterület iránti érdeklődés

Szakmai kapcsolatok kialakítására törekvés

Szülői elvárás

Ajánlották rokonok, ismerősök, tanárok

Jól fizető állás miatt

Szakmai téren tapasztalat gyűjtése miatt

Diákok száma

4. ábra: A Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium diákjainak felsőoktatási képzésre jelentkezéseinek okai (saját szerkesztés)

Annak ellenére, hogy ELTE gimnáziumokban tanulnak, a diákok közel 70%-a nem az ELTE-re adta be a jelentkezést, csupán tizenegy gimnazista tervezi, hogy ELTE polgár szeretne lenni. A két fő kar az ELTE-n, ahová a legtöbb első helyes jelentkezés történt az Természettudományi Kar és a Pedagógia-és Pszichológiai kar. Ez nem meglepő eredmény, a válaszok jól igazolják a HVG rangsorban a pedagógiai képzés és a természettudományi képzés népszerűségét, ugyanis a Természettudományi Kar listavezető volt 2010-től 2014-ig, a top 10-es rangsorban pedig szép helyezést ért el az elmúlt hat évben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara és a Tanító- és Óvóképző Kara is. 50

Pedagógiai képzés (top10) 2015 2014 2013 2012 2011 2010 10

9

8

7

6

5 ELTE‐BGGYK

4

3

2

1

0

ELTE‐TÓK

5. ábra: A top 10-es pedagógiai képzés rangsora a Heti Világgazdaság rangsorában az elmúlt hat évben (saját szerkesztés)

A vízszintes tengely a rangsor helyezést mutatja be (top 10-et), a függőleges tengely az évek számát. Láthatóan a két kar szempontjából a 2012-es év volt erős, de az idei évben az ELTE-BGGYK került az első helyre a Heti Világgazdaság pedagógiai képzés rangsorában. Nagy arányban jelöltek meg továbbá a diákok első helyen más intézményeket is, köztük a Semmelweis Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Budapesti Corvinus Egyetemet. Viszont a megkérdezettek majdnem 20 %-a külföldi egyetemen szeretne továbbtanulni. A hazai felsőoktatási rangsorok ismertségét vizsgálva, kiderült, hogy a legtöbb végzős diák a HVG rangsort ismeri leginkább és sokkal kevesebben a Heti Válasz rangsort. A harminchatból kilenc diák egyáltalán nem hallott vagy nincs információja a hazai rangsorokról. Így aztán nem meglepő, hogy a válaszadók majdnem egyharmada egyáltalán nem ismeri a nemzetközi rangsorokat sem. Akik viszont hallottak már róla, jó részük a shanghai rangsort ismeri (tizenegy gimnazista), illetve még ennél is nagyobb arányban, tizenheten a The Times-t ismerik. A felmérésből kiderült, hogy a Leideni rangsort egyáltalán nem ismerik a gimnazisták.

51

A nem hazai rangsorok ismertsége / fő Egyiket se 20%

QS 14%

CHE 6%

QS CHE ARWU Webpmetrics Leideni

ARWU 21%

The Times 33%

The Times Egyiket se

Webpmetrics 6% Leideni 0%

6. ábra: A nemzetközi rangsorok és a The Times rangsorának ismertsége a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium diákjai között (saját szerkesztés)

Annak ellenére, hogy hallottak már a rangsorokról és megkérdezett harminchat végzős diák nagy része hasznosnak tartja a rangsorokat, majdnem kétharmaduk figyelmen kívül hagyta a felsőoktatásra való jelentkezéskor, hogy az ELTE hányadik helyen szerepel a rangsorokban. Ez azért is meglepő, mert úgy gondolják, hogy a rangsorok inkább középiskolásoknak és hallgatóknak szólnak, mintsem az egyetemi oktatóknak. Azt helyesen ítélték meg a diákok, hogy a tudományos tevékenység és az oktatás színvonala erősen alakítja az egyetemi rangsorokat, így nem véletlen, hogy tíz ember kivételével a diákok úgy vélik az egyetem rangsorhelye az egyetem hírnevének javulását fogja eredményezni, és a többség (27 diák) jól ítélte meg, hogy a világrangsorokban az első tíz helyre visszatérően az amerikai és brit egyetemek kerülnek. Az jól leszűrhető a kérdőívből, hogy a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban a végzősök valószínűleg korukból fakadóan nem igazán követik a felsőoktatási híreket, bár a médiában szereplő rangsorokról némiképp hallottak egy s más információt, de csupán kilenc diák tudta, hogy ma Magyarországon több, mint háromszázezer hallgató tanul a felsőoktatásban. Habár a diákok között akadt olyan, aki figyelembe vette felsőoktatási intézménybe való jelentkezéskor az ELTE helyét a rangsorokban, a legtöbbjüket nem 52

érdekli a téma, ami az utolsó kérdésből jól leszűrhető, miszerint tizennyolcan nem is vennének részt rangsorokkal kapcsolatos előadáson, bár tizenhatan mutatnak némi hajlandóságot, következtetek erre a „talán részt vennék” válaszokból. Ez pozitív, hiszen ez azt jelenti, hogy a végzős diákok közel fele nyitott a témára, komolyabban is érdekelheti őket az egyetemek hírneve, pozíciója, tehát fontosnak tartják, hogy olyan intézménybe nyerjenek felvételt, amely nemzetközileg is ismert a rangsorokban. 2.4.3.2. Trefort Ágoston Gimnázium diákjainak véleménye A Trefort Ágoston Gimnáziumból 26 válasz érkezett összesen (húsz lány, hat fiú), a legtöbben 17 és 18 évesek. Két tanuló kivételével mindenki kívánja folytatni a tanulmányait, viszont nagyrészt figyelmen kívül hagytál a felsőoktatásra jelentkezéskor, hogy az ELTE hogyan szerepel a rangsorokban. A továbbtanulók elsősorban érdeklődnek az adott szakterület iránt (15 diák) és jól fizető állás reményében folytatják tanulmányaikat és egyáltalán nem szülői elvárás a továbbtanulás- ezt az opciót egyik diák sem jelölte meg. A felmérésből az is kiderült, hogy csak nyolcan szeretnék az ELTE-n megkezdeni egyetemista éveiket, tizenhatan egyéb egyetemen vagy főiskolán folytatnák a tanulmányaikat. A nyolc diákból mindegyik karra történt jelentkezés, kivéve az Állam-és Jogtudományi Kart, s több jelentkezés várható Bölcsészettudományi Karra és Társadalomtudományi Karra ebből a csoportból.

ÉRDEKLŐDÉS AZ ELTE KAROK IRÁNT/ FŐ Természettudományi Kar;  1 Társadalomtudományi  Kar; 1

Tanító‐ és Óvóképző  Kar; 1

Pedagógiai és  Pszichológiai Kar; 2

Állam‐ és Jogtudományi Kar; 0 Bárczi Gusztáv  Gyógypedagógiai  Kar; 2 Bölcsészettudományi  Kar; 1

Informatikai Kar; 1

7. ábra: Trefort Ágoston Gimnázium diákjainak ELTE képzések iránti érdeklődése (saját szerkesztés)

53

Népszerűségnek örvend a diákok körében a BME is és akadt olyan válaszadó is, aki külföldi egyetemen tervezi folytatni tanulmányait. A főiskolák népszerűsége csekély, hiszen ebből az osztályból, csupán két diák szeretné főiskolán folytatni a tanulmányait. A válaszokból úgy tűnik, a HVG rangsorát ismerik a diákok, ellenben a Heti Válasz rangsorral, viszont a huszonhatból kilenc válaszadónak nem volt semmiféle információja a hazai rangsorokról. Talán itt sem meglepő, hogy a nemzetközi rangsorok, nem hogy a végzős diákok körében sem, de a tizenegyedikes osztály körében sem túl ismert, a huszonhat diákból hét azonban ismeri vagy hallott már az ARWU, A CHE és a The Times rangsorokról. A felmérés alapján elmondható, hogy összességében hasznosnak ítélik a rangsorokat, illetve azok készítését, s ebben a gimnáziumban is úgy vélik a megkérdezettek, hogy nagyrészt nekik készülnek ezek a rangsorok és csak részben az egyetemi oktatóknak.

Felsőoktatási rangsorok hasznossága egyáltalán nem hasznos

részben hasznos

hasznos

0 Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium Trefort Ágoston Gimnázium

5

10

15

20

25

hasznos 13

részben hasznos 22

egyáltalán nem hasznos 1

6

19

1

Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium

Trefort Ágoston Gimnázium

8. ábra: A két gimnázium diákjainak (gimnázium/fő) véleménye a felsőoktatási rangsorok hasznosságáról (saját szerkesztés)

Ami meglepő, hogy senki nem adott olyan választ, hogy az egyetemi rangsorok alakításában szerepe lenne a Nobel-díjas oktatóknak. A legtöbb diák itt is, akárcsak a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban a tudományos tevékenységet és az oktatás színvonalát és az egyetem publikációs teljesítményét tekinti a rankingek módszertanát befolyásoló tényezőnek. 54

Kiderült, hogy sokan úgy vélik, ma kb. 200 ezer tanuló van a felsőoktatásban, holott ez a szám 300 ezerre tehető, utóbbit a huszonhatból csak nyolc diák tudta. Viszont többen vélik úgy, hogy az egyetemek rangsorban elfoglalt helye elsősorban az egyetem hírnevét javítja, mintsem a felsőoktatás elfogadottságát Magyarországon. A világrangsorokat illetően a két gimnázium diákjainak hasonló a véleménye, többen gondolják úgy, hogy az amerikai és brit egyetemek egyaránt visszatérően kerülnek az első tíz helyre. 2.4.3.3. Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak véleménye Az ELTE-s hallgatók közül összesen negyvenen töltötték ki az online kérdőívet, legtöbb hallgató 20 és 22 éves, a válaszadók között tizenketten 24 év fölöttiek és sokkal több nő vett részt a kutatásban, mint férfi. Az Állam és- Jogtudományi Kart és a Pedagógiai és Pszichológiai Kart leszámítva, mindegyik karról érkezett válasz, a legtöbb a Természettudományi Karról és a válaszadók, több, mint fele alapképzésben végzi tanulmányait. A válaszokból egyértelműen arra következtetek, hogy a hallgatók sokkal jobban érdeklődnek a felsőoktatási témák iránt - mint a középiskolások - diplomamunkám esetében az egyetemi rangsorok iránt, mert a válaszadók közül csupán ketten nem hallottak még egyáltalán hazai rangsorokról. A válaszadók háromnegyede tervezi, hogy folytatja az egyetemen megkezdett tanulmányait, tizenheten továbbra is az ELTE-n szeretnének tanulni. Összehasonlítva a válaszokat, az egyetemistáknak több információjuk van a nemzetközi rangsorokról, mint a középiskolás diákoknak, amit a legjobban ismernek az a The Times rangsora, azt követi az ARWU rangsora, fej-fej mellett a QS és a CHE, s úgy tűnik a válaszokból, legkevésbé a Leideni rangsort és a Webometrics Ranking of World Universites-t ismerik. Meglepő, hogy a legtöbb válaszadó, csak részben gondolja hasznosnak ezeket a rangsorokat, pedig a rangsorok megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a külföldi diákok eligazodjanak, melyik az az egyetem az adott országban, amelyik számukra megfelelő lenne a diploma megszerzéséhez ugyanakkor az egyetemek a rangsorok alapján, az ott elért eredményekből tudnak következtetni, milyen területeken van szükség további fejlesztéseikre. Ami még meglepőbb, hogy annak ellenére, hogy az egyetemisták csak részben gondolják hasznosnak az egyetemi rangsorokat - amikről úgy vélik (a válaszadók közel 80%-a), hogy középiskolásoknak szólnak- a válaszadók majdnem 40%-a mégis figyelembe vette a jelentkezéskor, hogy az ELTE milyen helyen szerepel a nemzetközi vagy a hazai rangsorokban. A hallgatók legkevésbé gondolják úgy, hogy a rangsorok az egyetemi 55

oktatóknak szólnak, növekvő sorrendben ezt követi a hallgatói csoport, majd a felsőoktatási ágazat döntéshozói réteg és végül a középiskolások tábora. A sejtésük nem rossz, hiszen pl. a hazai egyetemi rangsorokat bemutató Diploma kiadvány, valóban elsősorban egyfajta orientációs, egyetemekről információt szolgáltató kiadvány, ami többek közt nekik és a szülőknek is szól.

9. ábra: ELTE-s hallgatók véleménye a rangsorok célcsoportjairól (saját kérdőívelemző részlete)

„A HVG rangsora az a rangsor, melyet viccesen „háziasszony rangsornak” is hívnak. Ennek oka az, hogy az édesanyák, háziasszonyok - akik szeretnék, hogy gyerekeik tanulmányaikat tovább folytassák valamilyen neves egyetemen és később az ott megkapott és szerzett tudást hasznosítsák adott munkahelyen - a kiadvány alapján fogják eldönteni vagy orientálni a gyereket melyik képzési ág a számára legmegfelelőbb” - nyilatkozta az általam készített interjúban Prof. Dr. Czigány Tibor az MTA levelező tagja és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Karának dékánja. Prof. Dr. Czigány Tibor azt is elmondta, hogy ugyan minden rangsornak meg van a maga hátránya és a módszerek, indikátorok néha vitathatóak, de úgy véli, hogy egy dékánnal foglalkoznia kell a rangsorokkal és mindent meg kell tennie, hogy az egyetem bekerüljön a legjobbak közé, mert ez később több hallgatót és pénzt is jelenthet. A válaszokból az derül ki, hogy a hallgatók annyira nincsenek tisztában azzal, hogy az oktatók vagy kutatók érdeke is, hogy az egyetem melyik rangsorban és milyen helyen szerepel, hiszen nélkülük nem lenne publikációs teljesítmény sem, ami pedig fontos indikátor a nemzetközi rangsorokban. A hallgatók közel 44%-a gondolja úgy, hogy nagyrészt az egyetemi rangsorokat a tudományos tevékenység alakítja, ezt követi 41 %-kal az oktatás színvonala, majd az egyetemre jelentkezők száma és a lista végén van csak a Nobel-díjas oktatók száma, pedig az ARWU esetében is az award és alumni indikátor kódokhoz ez elengedhetetlen adat, ez által is alakítva a rangsort. 56

10. ábra: ELTE-s hallgatók véleménye a felsőoktatási rangsorok alakítói tényezőiről (saját kérdőívelemző részlete)

Abban a hallgatók és középiskolások körében nagy az egyetértés, hogy adott egyetem rangsorban elfoglalt helye egyértelműen öregbíti az egyetem hírnevét, viszont ezzel párhuzamosan ennek haszna az ország gazdaságában is megmutatkozik. Ha jó egy egyetem hírneve, Magyarország hírneve is javul- az oktatást tekintve- ezek egymásra épülnek. Tehát a válaszadók jól ítélték e-tekintetben meg az egyetemi rangsorok fontosságát. Mind a hallgatók (~16%), mind a Trefort Ágoston Gimnázium diákjai (~8%) és a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai (~11%) is arra adták a legkevesebb választ, hogy az egyetem rangsorban betöltött helye miatt nőne a felsőoktatás elfogadottsága a magyar társadalomban. Én úgy gondolom, hogy a válaszadók jól látják, kevésbé fontos ez a szempont a rangsoroknál, de meg kell jegyezni, hogy az egyetem rangsorban betöltött helyével, magukkal az indikátorokkal mérhető egy felsőoktatási intézmény teljesítménye, s az lehetséges, hogy a médiában javulhat egy egyetem hírneve, viszont ehhez elengedhetetlen a „visszhang” is, az az a társadalmi bizalom. Márpedig Magyarországon a felsőoktatás elfogadottsága, az egyetemekbe vetett társadalmi bizalom igen erős. Megállapítottam, hogy nem korhoz és a felsőoktatási híreket folyamatosan követő személyhez kötött – felmérésem szerint- hogy a megkérdezettek többsége tisztában van vele, hogy a világrangsorokban a top 10-es helyekre visszatérően az amerikai és a brit egyetemek kerülnek. A válaszok egyöntetűségéből arra következtetek, hogy a médiában, a különböző felsőoktatással kapcsolatos híreket közlő felületeken (pl. eduline.hu) megragadják az ember figyelmét az olyan hangzatos mondatok, mint pl. „az előző évekhez 57

hasonlóan is taroltak az egyesült államokbeli és a brit egyetemek” vagy „az örök listavezető amerikai egyetem” és a sokszor használt „változatlanul az amerikai és a nagybritanniai egyetemek a legjobbak a világon”. S ehhez nincs szükség ahhoz, hogy a középiskolai diákok állandó jelleggel kövessék az egyetemi híreket. Habár jó tudni, hogy a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumból többen is a megkérdezettek közül (5 fő) külföldi egyetemen tervezik folytatni tanulmányaikat, tehát aki így tesz, valóban érdekelheti a külföldi egyetemek rangsorhelye. A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy ma Magyarországon hányan tanulnak a felsőoktatásban. Az egyetemista hallgatók 51%-a gondolja azt, hogy kétszáz ezer feletti ez a szám, holott az háromszáz ezer feletti. A középiskolásoknál is hasonló a helyzet, a Trefort Ágoston Gimnázium diákjai közül csak a válaszadók ~ 31 %-a tudta ezt a számot, míg a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumból a válaszadók ~26%-a. Az ELTE hallgatói szerint az intézmény publikációs teljesítményére jó hatással van a rangsorolás, a válaszadók több, mint fele gondolja úgy, hogy ezáltal nő a publikációk száma, de nyolc egyetemista úgy véli, hogy rossz hatással van rá, mert a publikációs mennyiség úgymond a publikációk minőség rovására megy. A hallgatók jobban érdeklődnek a ranking témakör iránt, sokkal többen vennének részt ilyen jellegű előadásokon, mint a középiskolások.

3.

Vizsgálati eredmények és értékelésük

3.1. Vélemények összegzése A két gimnázium diákjaitól és az ELTE-s hallgatóktól beérkezett összesen 102 válaszból a következő értékelésre jutottam. A felsőoktatás színvonalának erősödését mutatja, hogy egyre többen jelentkeznek végzős gimnazista diákok egyetemi képzésekre és a már egyetemi képzésben részt vevő tanulók java is folytatja megkezdett tanulmányait, elsősorban a szakterület iránti érdeklődésből fakadóan, sem mint szakmai tapasztalatgyűjtés miatt vagy jól fizető állás reménye miatt (persze ezek is fontosak, de csak másodlagosan). Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdték meg jó eséllyel maradnak ezen az egyetemen és folytatnak az ELTE karokon további képzéseket, viszont az ELTE gimnáziumok diákjai közül sokkal többen jelentkeznek más egyetemre vagy főiskolára. Mindhárom vizsgált csoport tagjai a HVG egyetemi rangsort ismerik a legjobban, a nemzetközi rangsorokat tekintve a legtöbb válasz az „egyikről sem hallottam még” opcióra érkezett, viszont akik 58

jártasak valamennyire a témában, leginkább a The Times rangsorát és az ARWU rangsort ismerik, a Leidenit pedig legkevésbé. A diákok és az egyetemisták döntő többsége csak részben tartja hasznosnak a rangsorokat, ebből fakadóan valószínű ezért nem veszik figyelembe a felsőoktatási intézményekre történő jelentkezéskor. Sokkal többen tekintenek úgy a rangsorokra, mint a középiskolásoknak szóló egyfajta „fontos tájékoztató eszköz”, mint az egyetemi vezetőknek, oktatóknak szóló iránymutató az intézményi infrastruktúra fejlesztéséhez. Sok internetes portál foglalkozik az egyetemi rangsorok témakörével, bárki számára elérhető ezeken a felületeken, hogy tájékozódjon akár fővárosi vagy a vidéki egyetemek rangsorpozíciójáról és a válaszokból arra következtetek, hogy a gimnazisták és az egyetemisták is egyaránt jártasak a témában. Azért gondolom így, mert a tisztában vannak az oktatás színvonalának és a tudományos tevékenységnek a fontosságával, mint rangsoralakító tényezőknek, a brit és amerikai egyetemekről tudják, hogy a világrangsorban listavezetők és jól érzékelik a rangsor hasznosságát, miszerint azok öregbítik az egyetemek hírnevét, javítva Magyarország oktatási színvonalát. A gimnazisták viszont kevésbé nyitottak a téma iránt, az egyetemisták sokkal szívesebben vennének részt olyan előadáson, ahol többet is megtudhatnak a rangsorok jellemzőiről, hasznosságáról, ám valószínű egyik csoport sem mélyül el jobban a felsőoktatással kapcsolatos jelenlegi statisztikák vagy adatok vizsgálatában (pl. legtöbb válaszadó nincs tisztában azzal, hány diák tanul ma felsőoktatásban ma Magyarországon). Úgy gondolom, hogy ma már egyre jobban követi a média is az egyetemeken zajló oktatási és hallgatói tevékenységeket, egyre több felületen érhetőek el a különböző cikkek, amik legtöbbször a fővárosi és a vidéki egyetemek hazai rangsorokban elfoglalt helyéről, vagy egy-egy világrangsorba bekerült egyetem szerepéről írnak. A Google alapú kereséssel az „egyetemi rangsorok” kifejezésre, az első tíz találatra a következő honlapokról kaphatunk tájékoztatást: eduline.hu, hvg.hu, felvi.hu, valasz.hu, index.hu, magyarnarancs.hu, vg.hu, alon.hu, kisalfold.hu,

444.hu,

moderniskola.hu,

oktatas.hu,

ujnemzedek.hu,

metropol.hu,

mohaonline.hu, egyetemipolgar.net, mta.hu, 168ora.hu, nol.hu, sulihalo.hu, szemeszter.hu, hir24.hu, diplomania.hu, haon.hu, vs.hu, edupress.hu, tudastar.hu, delmagyar.hu. A honlapok széles választéka igazolja, hogy egyre jelentősebb szerepet kapnak a jövőben a rangsorok, melyek terjedése és módszereiknek tökéletesedése elősegítheti elsősorban a külföldi diákok orientálódását a hazai egyetemekre történő jelentkezéskor, ugyanakkor informálja az érdeklődőket az intézmények teljesítményéről.

59

"egyetemi rangsorok" cikkek darabszáma a feltüntett években  2

4

2015 2014

1

2013 2

2012

9

1

2011

1

2010 2008

2

2007 nincs dátum 8

11. ábra: cikkek száma a Google első tíz találatára (saját szerkesztés)

Az első tíz találatot végignézve a fentebb említett honlapokon összesen 30 cikket vizsgáltam

meg,

amiből

tizenhat

foglalkozott

konkrétan

az

Eötvös

Loránd

Tudományegyetemnek a különböző felsőoktatási rangsorokban betöltött helyével, három videós cikket találtam és tizenegy cikkben nem volt semmiféle utalás az ELTE rangsorhelyére vagy az intézménnyel kapcsolatos információ. A cikkek zöme (tizennégy db) - amelyek az ELTE intézményi oldaláról közelítették meg a rangsor témát – pozitív hangvételű volt, csupán két cikknek volt negatívabb hangulata. Szeretném érzékeltetni, hogy a médiának milyen fontos, célcsoportokra gyakorolt véleményformáló szerepe van a felsőoktatási intézményeket és rangsorokat illetően. Bemutatnám a vizsgált cikkekben a leghangzatosabb részeket, melyek egyrészt megragadják az olvasó figyelmét, másrészt öregbítik az ELTE hírnevét, pozitív benyomást keltve a téma iránt érdeklődőkben; Figyelemfelkeltő cikk címek 

Megjelent a 2015-ös felsőoktatási rangsor: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák (eduline.hu)



Melyik a legjobb egyetem? – itt a friss Felsőoktatási rangsor (valasz.hu)



Mire jó az egyetemi rangsor? (index.hu)



Egyetemi rangsorok - Jó, de nem elég jó (magyarnarancs.hu)



Ha így haladunk, sosem lesz magyar egyetem a világ 200 legjobbja között (444.hu)



Egyetemek rangsora: ezek a legmenőbbek a világon (ujnemzedek.hu) 60



Az egyetemi rangsor inkább a szülőknek szól (hir24.hu)



Megszelídítenék az egyetemek a rangsorokat (edupress.hu)



„Vásároljunk Nobel-díjast?” – verseny- és rangsorkérdések a felsőoktatásban (mta.hu)

ELTE-re vonatkozó cikk címek 

Felsőoktatási rangsor: élen maradt az ELTE, ötödik a PTE (bama.hu)



Friss

egyetemi

rangsor:

öt

magyar

intézmény

a

legjobbak

között

(napihirek.network.hu) 

Az ELTE a legnívósabb egyetem - Itt a rangsor (vg.hu)

Negatív hangvételű cikkrészletek Az egyik negatív hangvételű tavalyi cikket a 444.hu-n lehet olvasni, melyben a következőt írták; ”… a kormány felsőoktatási stratégiájának egyik meghirdetett célja, hogy 2020-ra az ún. nemzeti tudományegyetemek – ilyen az ELTE, a szegedi és a pécsi tudományegyetemek és a Debreceni Egyetem – a nagy globális egyetemi rangsorokban bekerüljenek a legjobb kétszáz közé. Ez a TOP 200 program. Na, erre semmi esély.(444.hu)” A másik cikk a nol.hu-n jelent meg tavaly májusban, melyben a következő mondat olvasható; „…A legnagyobb magyar egyetemről, az ELTE-ről például egy egyszerű kereséssel azt lehet megtudni, hogy erős a regionális kapcsolatrendszere, viszont alacsony fokú a nemzetközi integrációja, kevés bevétele származik a privát szektorból, és közepes teljesítményt nyújt a mesterszakos, illetve posztgraduális végzettséget szerző hallgatók aránya alapján.(nol.hu)” A kutatásból kiderült, hogy a célcsoportok érdeklődve tekintenek a rangsorokra, s talán, érdemesebb lenne több figyelmet fordítani a módszertanok csiszolására, hogy még hitelesebb kép alakuljon ki az emberekben a témáról. Az interjúk és a kutatás is alátámasztotta, hogy csak akkor lehet egy hazai vagy egy nemzetközi rangsor hiteles, ha; 

az a lehető legtöbb mérési módszerrel és mutatószám meghatározásával dolgozik 61

4.



alapos vizsgálatnak, ellenőrzésnek veti alá az intézményi adatokat, szempontokat



hasonló profilú intézményeket hasonlít össze

Összefoglalás A diplomamunkámmal igyekeztem bemutatni, a hazai Heti Világgazdaság rangsorának főbb jellemzőit, szerettem volna érzékeltetni, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem miért szerepel legtöbbször az élmezőnyben, ebben a rangsorban, ráadásul a nemzetközi shanghai rangsorban is szép eredményeket ér el évek óta. Ma már számos publikáció és esettanulmány foglalkozik a rankingek témakörével, hiszen egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi időben az egyetemek rangsorpozíciója, már csak az intézményekre is kiterjedő felsőoktatással kapcsolatos változások miatt is. A kutatásom során, számomra egyértelművé vált, hogy a rankingekről szóló cikkek nagyban befolyásolják a gimnazisták és a hallgatók véleményét. Azonban a legtöbb vizsgált cikk koránt sem említi akár a hazai akár a nemzetközi rangsorok főbb módszerét, amivel rangsorokról egy középiskolás vagy egyetemista számára átfogóbb kép alakulna ki arról, hogy miért van egyáltalán szükség a felsőoktatási intézmények karait, képzéseit összehasonlítani. Fontos lenne, hogy ne csak a rangsorverseny bemutatása legyen a cikkek elsődleges célja, hanem hogy a nemzetközi rangsorokról szóló közismert honlapokon születő ismeretterjesztő cikkekkel nagyobb érdeklődés alakuljon ki egy-egy intézmény, egy képzés, a rangsorok módszertana, tudományos tevékenységek iránt. Ez azért rendkívül fontos, hogy ne csak egy hangzatos cím alapján vagy az alapján döntsön a szülő, s vele együtt a gyerek, hol kezdi meg a felsőoktatási képzést, hogy az adott intézmény egyik évben rosszabbul vagy jobban teljesít a rangsorban. Az interjúkból is világosság vált, hogy a rangsorok egyfajta iránymutató eszközök, melyek orientálják a hallgatókat, köztük a külföldi hallgatókat is, segítve az intézményválasztásukat. De, hogy a teljes képet átlássa az olvasó, fontos lenne feltüntetni a cikkekben is a rangsorok metodikáját is. A kérdőívekből kiderült, hogy a végzős gimnazisták és az egyetemisták viszonylag tájékozottak a rangsor témában, többen is hallottak már a nemzetközi, hazai és egyéb felsőoktatási rangsorokról, felsőoktatással

viszont

statisztikai

kapcsolatban.

adatokat

valószínű

Egyértelműen

leszűrhető

keveset az

olvasnak

interjú

a

alanyok

véleményéből, hogy ma már egyik intézmény sem hagyhatja figyelmen kívül a 62

rangsorokat, hiszen azok segítik felhívni a figyelmet egy egyetem vagy főiskola akár tudományos területein, karain, képzéseink az esetleges hiányosságokat. Köztudott, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem az egyik leghíresebb a „nagyok” közül, kérdés, hogy az indikátor felhalmozás korában, hogyan érhetjük el, hogy bármely magyarországi felsőoktatási intézmény egyre feljebb kerüljön a világrangsorok ranglétráján, s vajon tényleg csak az az egyedül módja ennek, ha egy „nagy Budapesti Egyetemmé” olvadnak össze hazánk egyetemei?

5.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, Dr. habil Fábri György egyetemi docensnek és Pór Dorottya igazgatási ügyintézőnek, hogy szakértelmükkel hozzájárultak a diplomamunkám elkészítéséhez.

6.

Mellékletek 1. melléklet- A Trefort Ágoston Gimnázium végzős diákjai között szétosztott nyomtatott kérdőív

63

64

65

66

2. melléklet- A Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium diákjaival végzett felmérés online kérdőíve (Forrás: https://docs.google.com/forms/d/1v4Q5RppoxJTvTIp6DaORaXa_3lqqd1gu5B tvYYehv6s/viewform)

67

68

69

70

71

3. melléklet- ELTE-s hallgatókkal végzett felmérés online kérdőíve (Forrás:

https://docs.google.com/forms/d/1KtmIPjt-0fpDK7VT-

KL7ED2qM5gXUeGdMVXSSK_ck8k/viewform)

72

73

74

4. mellékelt- Vélemény a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárából (ott dolgozó munkatárs véleménye) 1. Hogyan tekint Ön az egyetemi rangsorokra? Főleg szakmai szemmel tudok véleményt mondani a rangsorokról, nem az egyetem véleményét képviselve nyilatkozok. Könyvtárunkban az a feladatunk, hogy kövessük a rangsorok különböző feladatait, tehát koordináljuk a feltöltéseket és adatokat szolgáltassunk a különböző könyvtárat érintő ügyekben, leginkább itt a publikációs tevékenységi adatszolgáltatásra gondolok és a különböző rankingek elemzéséhez, hogy milyen módszerek alapján jönnek létre. Magánvéleményként azt mondanám, hogy a rangsorok fontosak a különböző fórumokon, hogy a külföldi hallgatók megfelelően tudjanak tájékozódni az egyetemeket illetően. 2. Van-e olyan rangsor, amelynél különösen fontos, hogy jó helyen szerepeljen az intézmény? Fontosabbnak tartom az olyan rankingeket, ahol nem elsősorban a rangsorolás történik, hanem mint pl. U-multiranknél különféle szempontok alapján hasonlíthatók össze az intézmények. Ezt egy jó marketingeszköznek tartom, hogy a külföldi oktatást is jobban erősítse az egyetem, természetesen nagyon sokféle ranking van, szakmailag azt mondom, hogy ezeket mindig megfelelően kritikus szemmel kell figyelni, mert, ahogy a rankingek száma mostanában fokozatosan nő, úgy különféle módszerek alapján dolgoznak, amelyeket nem feltétlenül tartok jóknak. 3. Hogyan biztosítja az egyetem a rangsorok indikátorainak szánt adatokat? Ugyebár vannak olyan rangsorok, amelyek nem kérnek adatokat, mert a saját adatbázisaikból dolgoznak. A Semmelweis Egyetemen belül van egy tudományos csoport, ami az adatok összegzésével, koordinálásával foglalkozik. Tudományos szinten zajlik az adatok ellenőrzése is és a központi könyvtár feladata, hogy részt vegyen az adatszolgáltatásban és a kommunikációban egyaránt. Természetesen a tudományos csoport által megadott adatokat is mi szolgáltatjuk a cégeknek.

75

4. Ön szerint, lehet különbséget tenni a hazai rangsorok megbízhatóságát és a nemzetközi rangsorok megbízhatóságát tekintve? Én nem mondom megbízhatatlannak ezeket a rangsorokat, de az tény, hogy vannak olyan rankingek, amelyek módszerében bizony akadnak hiányosságok. Az adatokat és algoritmusokat

tekintve-melyek

főleg

automatikusan

készülnek-

nem

feltétlenül

hibátlanok. Én a Webometrics módszertanát vizsgáltam, melynél szintén lehetne kritikát megfogalmazni, az adatszerzés módszerét tekintve. Elképzelhetőnek tartom, hogy sok rangsor esetében vannak hasonló problémák. 5. Milyen intézményi fejlesztések történtek az elmúlt években annak érdekében, hogy javuljon az egyetem rangsorban elfoglalt helye? Ugyan fejlesztéseket folyamatosan végzünk, de nem mondanám, hogy ezek a fejlesztések kifejezetten a rangsoroknak történnek. Igazából a Központi Könyvtárban azt is vizsgáljuk, hogy az adatok megfelelőek-e, amik a különböző rangsorokban szerepelnek és az ehhez tartozó módszereket is figyelemmel kísérjük, de az ezekre irányuló fejlesztések nem a rangsorok miatt vannak, hanem, hogy jobb legyen az intézmény struktúra. E téren azonban hasznosnak mondanám a rangsorokat, hiszen a rankingek eredményei bizonyos hiányosságokra felhívhatják a figyelmet vagy az olyan területekre, amelyek jobban fejleszthetők. 6. Mit gondol, vajon mennyire befolyásolja a jelentkezések számát a magyar egyetemek rangsorban elfoglalt helye? Mi a tapasztalata, mennyire ismertek az egyetemi rangsorok a hallgatók körében? Nekem az a véleményem erről, hogy a hallgatók körében ezek a rangsorok annyira ismertek, amennyire a sajtóban van visszhangja. A hallgatók ilyen téren egy átlagember tájékozottságával rendelkeznek, kivéve persze az olyan hallgatókat, akiknek felmérik az elégedettségét vagy a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében lehet ismert, akik mérlegelnek, hogy melyik intézményt válasszák. De szerintem leginkább a külföldi hallgatók körében ismertek a rangsorok.

76

7. A Semmelweis Egyetem vezeti a HVG friss felsőoktatási rangsorát. Ez pontosan hogyan valósult meg, mit tettek annak érdekében az egyetem, hogy első helyre kerüljön? A könyvtár nem vett részt a ranking adatszolgáltatásban, a Központi Könyvtár elsősorban külföldi rankingekkel foglalkozik, melyek nagy része központi adatszolgáltatásokon alapszik. 8. S nem utolsó sorban, mit gondol, össze lehet mérni adott rangsorban a Semmelweis Egyetemet és az Eötvös Loránd Tudományegyetemet? Nos, ez nehéz kérdés, már csak abból a szempontból is, mert alapvetően más profilú a két intézmény, egyes rankingek pedig úgy mérnek, mint pl. az amerikai rangsorok, hogy mindenféle tudományterületet felölelő egyetemeket részesítenek előnyben. Mások pedig adott szakokat mérnek össze és azokat helyezik előtérbe. Kicsit olyan ez, mintha az almát akarnám a körtével összehasonlítani… Össze lehet, de nem biztos, hogy célravezető, hiszen a Semmelweis alapvetően egy szakintézmény, teljesen más, mint az ELTE. 5. melléklet- Interjú Prof. Dr. Czigány Tiborral Prof. Dr. Czigány Tiborral (akadémikus, egyetemi tanár, dékán, MTA kutató csoportvezető) készült interjú A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjával

1. Hogyan tekint Ön az egyetemi rangsorokra? Mind a hazai, mind a nemzetközi rangsorokra? Nagyon fontosak mind nemzetközi szinten, mind hazai szinten. Nemzetközi szinten azért mert, a külföldi diákok, amikor keresnek egyetemeket akkor elsődleges szempont persze a pénztárca, de amellett másodlagos szempont számukra az az, hogy milyen egyetemet válasszanak. Azok a nemzetközi rangsorok, amelyek interneten könnyen elérhetők, azok orientálják a hallgatókat és a fiatalok megpróbálják optimálni a pénztárcájukhoz az adott intézményt és ahhoz képest minél jobb egyetemre próbálnak bejutni. Fontos megemlítenem, hogy a politika is gerjeszti ezt a nemzetközi rangsor dolgot. Miniszterelnök híres beszédje, hogy a „legjobb egyetemek kerüljenek be az első 77

kétszázba”. Ezt irreálisnak gondolom ilyen anyagi támogatás mellett és ilyen kis méretek mellett, mint amilyenek a magyar egyetemek. Fábri Györgynek volt egy olyan mondása, hogy akkor tud bekerülni egy magyar egyetem, ha összeolvad egy nagy magyar egyetemmé. De se annyi oktató, se annyi hallgató nincsen jelenleg Magyarországon, hogy ez megvalósulhasson. Mondhatnám úgy is, ha a budapesti egyetemek, ha „összeolvadnának” egy nagy egésszé, akkor lenne esély valamivel előrébb lépni. A hazai rangsorok pedig azért fontosak, mert ezek ún. „háziasszony rangsorok”. 2. Mit ért „háziasszony rangsor” alatt? Azért ragadt rá ez a név a hazai rangsorokra, mert egy háziasszony ugye ezeket látja és a gyereket így orientálja, hogy miért ide vagy miért oda adja be a jelentkezését. Hozzátenném, hogy ezeknek a rangsoroknak is, meg persze az összes rangsornak megvan a maga hátránya és a módszerek, sőt néha az indikátorok is vitathatók, de azt látom, hogy egy dékánnak ezzel foglalkoznia kell és meg kell mindent tennie, hogy bekerüljön az egyetem (legyen szó bármelyikről) a legjobbak közé, mert ez később több hallgatót és több pénzt is jelenthet az intézménynek. 3. Hogyan biztosítja az egyetem a rangsorok indikátorainak szánt adatokat? A BME-n azt csináljuk, hogy egy évben kétszer a vezetői értekezleten áttekintjük, hogy az elmúlt félévben a megjelent rangsorban hol szerepel a BME, idősorokat készítünk, hogy hol esett, hol nőtt a rangsorhely és próbálunk ennek megfelelően intézkedési tervet létre hozni. A nemzetközi rangsorokban ott nagyon nagy súllyal szerepel a publikációs tevékenység és a hivatkozások. Ezért prioritás a kutatás erősítése is, próbáljuk a költségvetésbe, a belső költségvetésünkbe külön honorálni azokat a tanszékeket, ahol több impakt-faktoros cikk és WoS (Web of Science) hivatkozás születik. A hazai rangsoroknál az a helyzet, hogy a BME, az összes műszaki képzést tekintve, magasan vezet minden műszaki rangsort. Mondhatni annyira nagy az űr utánunk, hogy nem is nagyon akad vetélytársunk. 4. Mi a véleménye az indikátorokról? Az indikátorok intézményi oldalról mennyire relevánsak? Nagyrészük rendbe van. Amelyik nincs rendben, az nagyon nincs rendben. Konkrét példát is említenék. Ez az ún. 35-ös szabály, mely az oktatói kiválóság egy oszlopa, magyarul azt jelenti, hogy egy minősített oktatóra hány hallgató jut pontosan. Ennek viszont semmi köze 78

ahhoz, hogy az oktató jó vagy rossz, hogy hány oktató van egy intézményben. Ez a probléma egyetemi és kari szinten is látszik. A BME egyes karait különösen sújtja. 5. Pontosan miért van ez a probléma, hogyan kell ezt elképzelni? Vegyük most példának a Gépészmérnöki Kart.- lapozza fel Prof. Dr. Czigány Tibor az idei Heti Világgazdaság Diploma kiadvány rangsorát. A hallgatói kiválóságot nézve a BME, az összes kar közül nagyon jó helyen van; 2 helyen. Viszont az oktatói kiválóságban rossz helyen szerepel az intézmény, mert egy oktatóra sok hallgató jut. A BME-n a helyzet a következő: Van egy Természettudományi Kara, ők oktatják a matematikát és a fizikát, van egy Vegyészkara, ők oktatják a kémiát, továbbá van egy Gazdaságtudományi Kara, ők oktatják a gazdasági tárgyakat, van egy Villamos kara, informatika stb. Nálunk a Gépészkarra a többi 5 kar legalább 30%-ban beoktat. Ellentmondás van tehát a hallgatói kiválóságnál. Ott az első helyek a BME-nek a Természettudományi Kara szerepel, azért mert ezt a BME azért hozta létre, hogy ne legyen minden karon fizika és matematika tanszék. Nekik kevés a saját hallgatójuk (néhány száz), míg mondjuk egy gépészkaron négy-ezer. Ezért az ő néhány hallgatójukat elosztva a nagy oktatói létszámmal, úgy tűnhet, hogy milyen kevés hallgató jut egy oktatóra, holott ők nagyon nagy oktatási terhelést visznek más karokon. Ezért mondom azt, hogy ezzel az indikátorral ilyen szempontból van probléma. 6. Lehet különbséget tenni a hazai rangsorok megbízhatóságát tekintve? Ha a szakterületi rangsort nézzük, BME szempontjából nincs jelentős különbség. Viszont csekély különbség van a HVG és mondjuk a Heti Válasz rangsora között. Amikor a HVG a műszaki területet rangsorolja, ott beleveszi a 35-ös szabályt, s ezért nem a Gépész Kar a legjobb műszaki kar az országban, holott ha megnézzük a véleményeket, nagyon vezetünk mindenben. A Heti Válasznál más a helyzet - minket hozott ki elsőnek - de ott nincs ez a 35-ös szabály. 7. Mi a helyzet az ARWU rangsorral? 2004-ben voltunk benne utoljára. Eltűnt a kapcsolat velük és évekig tartott újra felvenni a kapcsolatot a készítőkkel. El kell még pár évnek telnie, hogy felkerülhessünk az első ötszázba. A nemzetközi rangsorok esetében a magyar egyetemeknél, az ELTE kiemelkedik, a legjobb egyetem, tudományos teljesítménye és nagysága miatt is.

79

8. Van-e olyan rangsor, amelynél különösen fontos, hogy jó helyen szerepeljen az BME intézménye? Igen, a Shanghai, oda nagyon szeretnénk visszakerülni. 9. Valóban az indikátor felhalmozás korát éljük (indikátornak történő teljesítést értem ezalatt)? Teljesen igaz. Ha jól meg van határozva az indikátor, akkor az segít a felsőoktatás fejlődésében. Ha rosszul van meghatározva (lásd 35-ös szabály), akkor rossz irányba mennek el az egyetemek. Mondjuk, ha az az indikátor, hogy minél több PhD-se, minél több MTA doktora legyen az egyetemnek, akkor növekedni fognak az indikátorok. Ezt tapasztalom az egyetemen belül is; ha az intézmény költségvetésében van egy olyan rész, ami dominánsabb, akkor a karok rögtön elmozdulnak abba az irányba. 10. Milyen intézményi fejlesztések történtek az elmúlt években annak érdekében, hogy javuljon az egyetem rangsorban elfoglalt helye? A karokon történtek változások. Több impakt-faktoros publikáció van, hiszen ez egy olyan indikátor, ami minden nemzetközi rangsorban benne van, valamelyikben kisebb, valamelyikben nagyobb százalékkal. Ha több publikáció van, akkor ez vonzza maga után a több hivatkozást, ami benne van szinte az összes rangsorban. Webometrics a láthatóságot mutatja, ott minél több helyen szerepel a BME, egyre fontosabbá válik a honlap fejlesztése. 11. Ön szerint, mennyire befolyásolja a jelentkezések számát a magyar egyetemek rangsorban elfoglalt helye? Mi a tapasztalata, mennyire ismertek az egyetemi rangsorok a hallgatók körében? Én azt gondolom, ismertek. De hazánk, pici ország, „mindenki” tudja, hogy melyek a jó egyetemek és melyek nem. Pl. társadalomtudományi képzésnél, mikor a diákok felvételiznek, legtöbben első helyre az ELTE képzését fogják beírni és utána jöhet a többi egyetem képzése. Abban bíznak, hogy a felvételin jól teljesítve, nagyobb pontszámot érnek el. Ez esetben tehát szinte mindenki első helyre az ELTE-t fogja beírni, még akkor is, ha tudják, hogy nem fogják őket első helyre felvenni. Itthon tisztában vannak az emberek a rangsorokkal. Inkább ott fontos a rangsor szerepe, hogy felsőoktatási képzésre való jelentkezéskor mit írjon a diák, második, harmadik vagy negyedik helyre.

80

6. melléklet- Interjú Dr. habil Fábri Györggyel Dr. Fábri György habilitált egyetemi docenssel készült interjú

1. Mióta foglalkozik a HVG Diploma kiadvány rangsor készítésével? Hogyan került erre a területre? 1999-ben kezdtünk el a kollégáimmal komolyabban azzal a témával, miszerint egyetemi rangsorokra lenne szükség Magyarországon. Rá egy évre el is kezdtük szakmai munkánkat, melynek köszönhetően 2001-ben elkészítettük az első rangsort. Akkoriban az Educatio Kht. finanszírozásával hoztuk létre ezt a rangsort a számukra, mely meg is jelent egy gazdasági napilapban. Később az Educatio kht kiadványaiban „Egyetemek mérlegen” címmel, majd a „Felsőoktatás mérlegen” címmel jelentettük meg, később pedig a „Mit kíván a magyar felsőoktatás?”címen. Alapvetően egy szakmai elemzői tevékenységnek tekintettük a munkánkat, és csak másodlagosan médiaprojektnek. A 2000-es évek közepén, amikor egyre érdekesebbé váltak az egyetemi rangsorok, elkezdett a HVG is ezzel foglalkozni és vette át kvázi az Educatiótól a rangsorkészítés lehetőségét. Ezáltal megkezdtük kollégáimmal kidolgozni a HVG rangsor alapjait, tulajdonképpen átvittük a saját magunk által készített, ún. Unipress rangsort, annak elemeit, egyet leszámítva. Nem csináltunk hallgatói felméréseket, mert nem állt rendelkezésünkre forrás, így aztán csak az adatbázisokból dolgoztunk. Mondhatni nagyjából 2005-2006-tól kezdődően zajlik folyamatosan ez a tevékenységünk. 2. Általában hogyan tekintenek a célcsoportok az egyetemi rangsorokra? A sajtó nagyon érdeklődve tekint a rangsorokra. A felsőoktatásról szóló médiaképes hírnek tekinti. Valóban azok, hiszen az olvasók azt hiszik, hogyha az intézményeket sorrendbe látják egymás előtt és mögött, akkor az intézmények valódi teljesítményéről is egy átfogó képet kaphatnak. Az intézmények nagyon nem szeretik az egyetemi rangsorokat. Nyilván senki nem szeret nem első lenni, pedig e tekintetben első csak egy lehet. Alapvetően egy olyan hiedelem veszi körül a rangsorokat, hogy a rangsorok a felsőoktatásról sok minden információt elmondanak.

81

3. Mennyiben befolyásolja a jelentkezések számát a magyar egyetemek rangsorban elfoglalt helye? Rendkívül minimális mértékben. Régen kutatásokat is végeztünk erről, különböző formákban és az jól látszik, hogy valójában a rangsorok nagyon kis miértékben befolyásolják, hogy ki milyen intézménybe jelentkezik. Ennek két oka van: Az egyik ok az, hogy Magyarországon valójában a felsőoktatási továbbtanulásbármennyire is azt hiszi mindenki, hogy saját maga dönti el, hova jelentkezik, ez nincs ígynagyon determinált. Determinált attól, hogy milyen a továbbtanuló családi háttere, milyen a kulturális tőke, determinált attól, hogy milyen az anyagi tőke, hogy melyik településen lakik, melyik iskolába járt, stb. Tehát a felsőfokú továbbtanulás lényegében nem 18 éves korban dől el, hanem gyakorlatilag már 10-14 éves korban. Ennek ellenére csekély a kitörés lehetősége és akkor sem a rangsorok intézményeket

alapján fognak dönteni a felsőoktatási

illetően. Én úgy mondanám, hogy

befolyásoló szerepe van a

10-

maximum

15

%-nyi

rangsoroknak.

4. Melyek azok a tényezők, melyek jelentősen befolyásolják a rangsorban betöltött ELTE helyét? Az ELTE általában ezekben a rangsorokban igen előkelő helyeken szerepel, akár az egyetem egésze, akár az egyes karok tekintetében. Két fontos tényező miatt. Az egyik, hogy az ELTE-nek a tudományos kapacitása, a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók szám-aránya hagyományosan nagyon magas, tehát nagyon jók az indikátorok. A másik, hogy az ELTE-t a középiskolás továbbtanulók közül, jellemzően az

igen

jó

eredményt elért diákok választják. Ez így volt 100 éve, 50 éve, 10 éve… és még sokáig így lesz. Ez az a két tényező, ami az ELTE pozícióját meghatározza, általában kedvezően. 5. Milyen változások következtek be az elmúlt öt évben a HVG Diploma kiadvány rangsorkészítés módszertanában? Itt rögtön megemlíteném a témához kapcsolódó fontos mondásom: A rangsoroknak sosem az az igazi értelme, hogy éppen milyen képet mutatnak, hanem, hogy az idősoros összehasonlításokban milyen tendenciákat lehet kiolvasni belőlük. Tehát, miképp változnak az egyes intézmények, karok és pozíciók. Ezért rendkívül fontosnak tartom a rangsorok szempontjából, hogy legyenek stabilak az indikátorok, a 82

felhasznált adatsorok és a számítási módszerek is. Volt már rá példa, hogy nem voltunk teljesen elégedettek az egyes indikátorok

tartósságával, ezért inkább nem változtattunk

azokon, annak érdekében, hogy összehasonlíthatóak legyenek a korábbi évekkel. Ami fő változás történt, az a nyelvvizsgások számának a használata- ezt egyébként nagyon lényegesnek tartottuk- továbbá az MTA címmel rendelkezők számának bevonása, rangsor szempont. Ahogy már fentebb említettem az idők során, mikor

nem

mint állt

rendelkezésre megfelelő adat, akkor kihagytuk a hallgatók közötti szociológiai felmérést is, mert egyszerűen nem tudtuk mérni.

6. Milyen alapelveket követ az Unipress rangsor, amit a HVG jelentett meg? Ez a rangsor, kötelezőnek tekinti a rangsorkészítés berlini elveit, de ezenkívül én azt tartanám a legfontosabbnak kiemelni az adatpontosság mellett, hogy valóban a felsőoktatás lényeges kérdéseiről szóljon, tehát releváns képet adjon a felsőoktatásról. Ami azt jelenti, hogy olyan tényezőket vegyünk be az indikátorok közé, amely tényezők valóban jellemzőek a felsőoktatás működésében.

7. Hány emberből áll egy szakmai rangsorkészítő csoport? 5 főből. 8. Ezek szerint, gondolom, mindenkinek más a szerepe? Így van. A csapatban dolgozik két adatelemző, akik a különböző adatbázisokat kezelik és a szükséges adatokat lefuttatják, azokat leellenőrzik, aztán van egy szakmai

irányító

és ezenkívül egy elemző és egy ellenőrző személy, aki mindent ellenőriz az adatpontosság miatt. 9. Ezt

hogy

kell

elképzelni,

személyesen

vagy

e-mailben

történnek

az

adategyeztetések? Általában email-en egyeztetünk. 10. Mennyi időt vesz igénybe a végleges, nagyközönség számára is hozzáférhető rangsor eredmények elkészítése? Szűk három hónapot. Augusztus elején-közepén kezdünk neki a munkának és általában október végére, november elejére végzünk vele. Fontos megjegyeznem, hogy évközben is

83

folyamatosan zajlik a munka, de ilyenkor nem konkrétan ezt a rangsort

készítjük, hanem

egyéb rangsorokat elemzünk illetve részrangsorokat adunk ki. 11. Miben különbözik a HVG Diploma rangsora a Heti válasz vagy a Népszabadság rangsorától? Teljes körübb, azaz a teljes magyar felsőoktatást feldolgozza, hallgatói és oktatói szempontokat is egyaránt feldolgoz, kiforrott módszertannal rendelkezik, nagyon sok szempontú és rendkívül hiteles. 12. Minek köszönhető, hogy az évek óta lista élén álló ELTE-t megelőzte a Semmelweis Egyetem a 2015-ös felsőoktatási rangsorban? Lényegében annyi történt, hogy egy oktatói létszám átszámítás által a klinikákon dolgozó kollegákat beemelték az oktatói körbe és ezáltal valósul meg az első hely elérése

az

adminisztratív intézkedéseknek köszönhetően.

7. Irodalomjegyzék

Az Európai Unió Hivatalos Lapja (2009): Az Európai Unió intézményeitől és szerveitől származó tájékoztatások. Európai Tanács., IV., p.2-4. http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52009XG0528(01)&from=HU (utolsó letöltés ideje: 2015.05.03. 12:04) Bálint V., Bárdos A., Buzás I., Fábri Gy., Fábri I., Fazekas I., Filep I., Fodor Sz., Füleki K., Horváth Sz., Horváth T., Kiss L., Kiss-Kuntler Á., László É.L.,Lellei Á., Makovi K.,Mézes Á.,Mézes F.,Miklósi Z.,Néray B.,Pető A.,Pogány Cs.,Rabár M., Riba I.,Schreiber Gy.,Stéger Cs.,Szauer P.,Szép L.,Tarr Sz.,Tury G.,Végel D.,Veroszta Zs.,Zombori E.,(2010): Diploma 2010., HVG Zrt. Kiadó, Budapest, p.27-29. Bánkuti A., Bárdos A., Barf L.,Bódi E., Cséve G.,Dudás Sz.,Fábri I.,Fazekas I.,Fodor Sz.,Garai O.,Gáspár B.,Geiger P., Horváth Sz., Kiss L.,Kiss-Kuntler Á.,László É.,László É.L.,Markwarth Á.,Müller J.,Nagy T.,Nándori E.,Paulik L.,Riba I., Schreiber Gy.,Szántó Cs.,Szauer P.,Szép L.,Tabák M.,Tomka E.,Tömöry Á.,Végel D.,Zörgő M., (2011): Diploma 2011, HVG Zrt. Kiadó, Budapest, p. 25-218. Bánkuti A.,1 Bárdos A., Bedő I., Budaházy Á.,Buzás I., Dudás Sz.,Fábri Gy.,Fodor Sz.,G. Tóth I., Garai O.,Gáspár B.,Gáti J., Juhász G.T., Karnok Cs.,Kelemen Z.,Kiss L.,Kiss84

Kuntler Á., Kreif Zs., Kuritár K.,László É.,László É.L., Lovas B.,Markwarth Á.,Müller J.,Nagy T.,Nándori E.,Nyerges A.,Nyüsti Sz.,Pálmai E.,Paulik L.,Riba I., Schreiber Gy.,Somogyi D.,Sőregi D.,Stiller Á.,Szabó F.,Szántó Cs.,Szauer P., Szegedi K.,Szőcs D., Tarr Sz.,Tomka E.,Tömöry Á.,Túry G.,Vajna T.,Véges D.,Veroszta Zs.(2012): Diploma 2012, HVG Zrt. Kiadó, Budapest, p. 22-234. Békés

M.

(2007):

Tudomány-

Egyetem.

Első

század.,

1.

p.

305-307.

http://epa.oszk.hu/01600/01639/00003/pdf/elsoszazad_2007_1_304-311.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014.10.09. 21:25.) Csaba L., Szentes T., Zalai E. (2014): Tudományos-e a tudománymérés? Megjegyzések a tudománymetria, az impaktfaktor és az MTMT használatához. Magyar Tudomány http://www.matud.iif.hu/2014/04/12.htm (utolsó letöltés ideje: 2015.05.10. 12:11) Dr. Bálint J., Ekler G., Farkas K., Forgó M., Dr. Gábor A., Dr. Halász G., Hodász A., Hosznyák A., Kárpáti P., Kasza G., Polyacskó O., Dr. Vilmányi M. (2011): Az ismertebb nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorokban alkalmazott főbb mutatószámok. AVIR kézikönyv., 4. melléklet. p. 207-212. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/AVIR_kezikonyv/AVIR_kezikonyv_4_Melleklet.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014.10.30. 16:56) Hollósi H. (2008): Felsőoktatási intézmények nemzetközi és hazai rangsora. A Debreceni Egyetem Nevelés – és Művelődéstudományi Doktori Programja.,p.1-12. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8 &ved=0CB8QFjAA&url=http%3A%2F%2Fzeus.nyf.hu%2F~hollosizsuzsa%2FFelsooktra ngsor.doc&ei=JBtjVdjcLsOTsgG6oDQBg&usg=AFQjCNHOz7xBVAfXlt5rgRpUWF4pm6C6sg&sig2=B8MVqV_nWmLQt fupqD8TbQ&bvm=bv.93990622,d.bGQ (utolsó letöltés ideje: 2015.03.01.23:03.) Kasza G. (2009): Nemzetközi rangsorok: viták, szempontok, példák. Felsőoktatási Műhely., Fókuszban.,p.19-27. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2009_04/oldal19_28_kasza.pdf (utolsó letöltés ideje: 2015.04.03.18:17) Magyar Rektori Konferencia (2012): Nemzetközi felsőoktatási rangsorok – magyar helyezések. MRK., 289.p. 1-4. https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=17663 (utolsó letöltés ideje: 2015.02.28.11:59) Marton J., Varró A., Varró V. (2004): Impakt faktor és a tudományos teljesítmény. Magyar Tudomány. 12. p. 1395. 85

http://www.matud.iif.hu/04dec/10.html (utolsó letöltés ideje: 2015.05.10.12:08) Mikonya Gy. (2014): Az Európai Egyetemek története (1230-1700). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p.53. http://www.eltereader.hu/media/2014/05/Mikonya_Europai_egyetemek_READER.pdf (utolsó letöltés ideje: 2015.05.25.16:52) NIH (2014): Kutatási infrastruktúrák Magyarországon, 2. sz. melléklet, Budapest, p. 3-15. http://www.kormany.hu/download/e/cd/20000/Kutat%C3%A1si%20Infrastrukt%C3%BAr %C3%A1k%202014%2011%2004.pdf (utolsó letöltés ideje: 2015.05.03.11:02) Szabóné Kovács Beáta (2010): Idézettség-figyelés. Tanulmány. Miskolci Egyetem. Könyvtár, Levéltár, Múzeum. p.1-24. http://www.lib.uni-miskolc.hu/c/document_library/get_file?uuid=4de2430d-25b8-4f6bb452-cf3285e74e45&groupId=10850 (utolsó letöltés ideje: 2014.11.02.10:24.) Török Á. (2012): A rangsorok értelme. In: Diploma 2012 (szerk.: Bánkuti et al.1), HVG Zrt. Kiadó, Budapest, p. 5-6

Honlapok, weboldalak http://eduline.hu/felsooktatas/2012/11/15/HVG_rangsor_2013_oktatoi_kivalosag_mutatoi_ WV1DQ6 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 14:21) http://eduline.hu/felsooktatas/2013/2/8/Itt_a_lista_ezek_az_egyetemek_es_foiskolak__32 WXJZ (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.13:56) http://eduline.hu/felsooktatas/2014/11/12/HVG_Diploma_rangsor_2015_D2BU6U (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 11:10) http://egyetemipolgar.net (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 14:21) http://hu.wikipedia.org/wiki/A_tudom%C3%A1nyos_teljes%C3%ADtm%C3%A9ny_m% C3%A9r%C3%A9se (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 15:02) http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyetem 86

(utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 15:02) http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91iskol%C3%A1k_%C3%A9s_egyetemek_rangsorai (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 15:02) http://index.hu/belfold/2012/12/05/egyetemi_rangsorok/ (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 17:45) http://magyarnarancs.hu/tudomany/egyetemi_rangsorok_-_jo_de_nem_eleg_jo-68260 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.11:11) http://minoseg.elte.hu/rangsorok2008ARWU (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.12:10) http://mta.hu/mta_hirei/vasaroljunk-nobel-dijast-verseny-es-rangsorkerdesek-afelsooktatasban-134250/ (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.12:10) http://nol.hu/tud-tech/rangsor-gyoztes-nelkul-1463377 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 17:46) http://valasz.hu/felsooktatasi_rangsor/felsooktatasi-rangsor-2014-42238 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23. 18:01) http://www.elte.hu/hir?id=NW-5433 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.12:11) http://www.elte.hu/hir?id=NW-6968 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.12:11) http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=29902 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.12:25) http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/kutatasok/rangsor/a_rangsorkeszites_berlini_alap elvei (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.12:11) http://www.hir24.hu/belfold/2013/11/28/az-egyetemi-rangsor-inkabb-a-szuloknek-szol/ (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.11:11) http://index.hu/belfold/2012/12/05/egyetemi_rangsorok/ (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.15:15) http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/archivum/kutatoegyetem-minosites (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.15:15) http://www.shanghairanking.com/aboutarwu.html (utolsó letöltés ideje: 2015.05.21.17:09) http://www.shanghairanking.com/ARWU-FIELD-Methodology-2014.html (utolsó letöltés ideje: 2015.05.21.17:23) 87

http://www.shanghairanking.com/ARWU-Methodology-2014.html#4 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.21.17:23) http://ujnemzedek.hu/suli/egyetemek_rangsora_ezek_a_legmenobbek_a_vilagon-1095 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.11:15) http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/az-elte-a-legnivosabb-egyetem-itt-a-rangsor-396661 (utolsó letöltés ideje: 2015.05.23.11:15) http://444.hu/2014/10/03/ha-igy-haladunk-nem-lesz-magyar-egyetem-a-vilag-200legjobbja-kozott/ (utolsó letöltés ideje: 2015.05.21.11:15)

88